INFORMATIKA · Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek

HELYI TANTERV INFORMATIKA

1

INFORMATIKA

Bevezetés Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára.

1. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása


2

során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó feladatokra. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei.

2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. Az alkalmazói ismeretek tanulása során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást.

3. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által


3

készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. 4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat.


4

A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés.

5. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére.

Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét.


5

6. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat.

Célok és feladatok Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A digitális kompetencia a természetnek, az IST (Information Society Technology) szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a mun-kában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ meg-osztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén.


6

Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata – meg kell mu-tatnia, hogy a jól ismert természetes és mesterséges (technikai) környezet mellett létezik a jelek, jelrendsze-rek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szem-pontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (film, videó, televízió) vagy újabban az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hipermédia számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, mit jelent a kialakulóban lévő információs társadalom. A szükséges képességek felölelik az információ szükségének felismerését, megkeresését, összegyűj-tését és feldolgozását, kritikus alkalmazását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök hasz-nálata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturá-lis, társadalmi, gazdasági célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környe-zet egészségre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait. A tantárgy foglalkozá-sain kellő súlyt kell kapniuk a számítógépes tevékenységekkel járó életvitelbeli veszélyek elhárításá-nak, a személyes tevékenységek közötti egészséges arányok kialakulásának. A tantárgy célja folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismer-tetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemlé-letének kialakítását. Az informatika műveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira. A digitális írástudás fejlesztése mellett nem felejthetjük el a papír alapú információtárolás történelmi szerepét sem. A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásköz-ponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az informá-ciókat és információhordozókat, amelyeket az intézmény a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat befogadva és felhasználva hasznosít. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibő-vülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a ta-nulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkü-lözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Hasz-nálatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátí-tania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is. Az NTK helyi tanterve az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások, képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi. A műveltségi területben megfogalmazott tartalom egyetlen integráló jellegű tantárgy keretei között kerül feldolgozásra. Így az informatika tantárgy keretében a tanulók a számítástechnikai és a könyv-tári területtel is ismerkednek. Erre azért van szükség, mert az információszerzés két fontos hozzá-férési formájáról és területéről van szó. A tantárgy keretében szervezett foglalkozások megfelelő szervezésével jellemzővé tehető a tanulók számítógépes környezetben végzett olyan egyéni tevékenysége, amely a pedagógus részéről csupán a háttérből történő irányítást igényli. Ilyen munkaformák esetében lehetségessé válik az egyes tanu-lókkal való személyes differenciált foglalkozás. Különösen fontos lehetőség ez a nehezen tanuló gyerekek segítésére, a sajátos nevelési igényű tanulók tanulási sikerélményhez juttatásához, valamint az anyagi, szociális okok miatt hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek kiegyenlítéséhez, akik számára esetenként nem, vagy csak korlátozottan biztosított az otthoni számítógép használat. A velük való


7

személyes törődés és az egyénhez illesztett tanulásszervezés más tantárgyak óráin alig lehetséges keretei között a gyerekek a tanulást, a munka eredményét örömként, pozitív élményként élhetik meg. A nehézségek ellenére is fejlődő munkaszokások és tanulási attitűd más tantárgyak óráit, a teljes iskolai pályát is eredményesebbé teheti. A foglalkozások témája, információtartalma tág határok között választható meg, ezért az informa-tika tantárgy kiválóan alkalmas az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó céljainak, elveinek megfelelő témákhoz – például az egészségfejlesztéshez, a környezetvédelemhez és a fogyasztóvédelemhez – kötődő információk megjelenítésére, feladatok elvégzésére.

A műveltségterület tantárgyi rendszere, kulcsfogalmai és óraszámai, a tantárgyi óraszámok megoszlása az egyes témakörök között A tudás felépítése, konstruálása folyamatának egyik összetevője a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Egy-egy műveltségterület így az informatika is felépíti a maga sajátos fogalomrendszerét. E foga-lomrendszerben azonosíthatjuk a kulcsfogalmakat, amelyek lehetővé teszik, illetve alapul szolgálnak a tények, jelenségek mintázatba rendezéséhez. A kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik nagyon fontos összetevője. Az egyedi ismeretek jelentőségét is elsősorban az határozza meg, hogy elősegítik-e a kulcsfogalmak megértését, illetve megfelelő élmény- és ismeretanyagot biztosítanak-e az adaptív tudást hordozó kulcsfogalmak al-kalmazni tudásához. A kulcsfogalmak tehát az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomó-pontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. A kulcsfogalmak más és más kontextusban szükségszerűen újra és újra megjelennek az ismeretek értelmezésekor. Képesek a konkrét tényeket struktúrákká rendezni, így alkalmazásuk révén könnyebb értelmezni és befo-gadni az új információkat és tapasztalatokat is. Az informatika helyi tantervben a kulcs fogalmakat használtunk illetve jelöltünk meg félkövér betűstílussal.

A tanulók értékelése A tanulók előzetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérő. Célszerű a témakörök kezdetekor diagnosztikus értékelést készíteni, amelyben során tárjuk fel a tanulók ismereteit és készségeit. Szummatív értékelésr félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában kerül sor. Az eredményes előrehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres el-lenőrzése és értékelése, amely folyamatos szóbeli értékeléssel valósulhat meg. Egy-egy témakör fel-dolgozása során a tanuló

tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,

elkészített dokumentumait,

ismereteinek szintjét,

fejlődését,

órai aktivitását,

együttműködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét) értékeljük rendszeres szó-beli értékeléssel és havonta érdemjeggyel.

A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai Az ismeretek és képességek alkalmazásának a szintje az értékelés alapja. A dokumentumok több tanóra alatt készülhetnek el, a kész dokumentum értékelésével a tanuló többórás tevékenységét együttesen minősíthetjük. Elméleti ismeretek esetén alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenőrzést, kiselőadások tar-tását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenőrzés formája lehet írásos, vagy a tanulói tevékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén lehet a csoportos munkavégzés keretén belül végzett egyéni munka és annak produktuma, amelynek fejlesztése a tervezéstől a kivitelezésig zajlik. Az értékelés szempontjai, hogy


8

a tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat;

ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat; felismeri-e a hasonlóságokat, ana-lógiákat;

tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni;

képes-e az önálló munkavégzésre;

tükröződik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében;

tud-e önállóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket előállítani;

képes-e egyszerűbb logisztikai feladatok megoldására;

ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket;

milyen mértékben alkalmazza a számítógépet, mint eszközt mindennapi munkájában;

kialakult-e benne a folyamatos önképzés igénye.

A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek: számítógépterem (1 tanuló/1 gép) multimédia számítógépekkel, számítógép termenként

nyomtatóval;

iskolai könyvtár;

internetelérés, digitális fényképezőgép, digitális kamera vagy web-kamera, szkenner.

A tankönyvek kiválasztásának elvei megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

adjon segítséget a gyakorlati munkához;

ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;

támogassa a csoportmunkát;

korosztálynak megfelelő nyelvezet és stílus;

az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelmények-hez;

sokféle nehézségű feladatot tartalmazzon;

hardver- és szoftver független legyen, vagy többféle lehetőséget mutasson be;

megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

A leginkább ideillő tankönyvek: 17173 Dancsó T.– Korom P.: Informatika 9-10.


9

ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM

Tantárgyi struktúra és óraszámok

9. AJTP(előkészítő) oszt. 9. oszt. 11. oszt. 11. oszt. 12. oszt.

Informatika 3 óra 2 óra 1 óra - -

9 AJTP (előkészítő) osztály

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Az informatikai eszközök használata, a számítástechnika alapjai

Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. Az informatika fejlődésének, történetének legfőbb lépéseiről, azok magyar vonatkozásairól való tájékozottság megszerzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, mű-ködésük fizikai alapjai A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszkö-zök használata, működési elve.

Fizika; kémia: elektromágnesesség, op-tika, félvezetők, folyadékkristályok, szí-nek, festékek, analóg és digitális jelek.

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kivá-lasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. Számítógépek hálózatba kötése. A hardver eszközök alapvető karbantartási műveletei. Az információ kódolása: jel, adó, kódoló, csatorna, dekódoló, vevő fogalma. Jelek (morze, titkosírás, pik-togramok; kotta és szolmizálás) értelmezése. Kettes számrendszer, bit, byte, kódtáblázat. Billentyűkódok használata. Az informatika történetének fontos mozzanatai, kiemelve a magyar vonatkozásokat.

Matematika: mértékegységek átváltása, számrendszerek, kettes számrendszer. Természettudományos alapismeretek: adattá-rolás, fizikai működés.

Komplex humán ismeretek: az informatika története

Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hard-veres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének meg-akadályozása.

Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő

Biológia-egészségtan: az érzékszervek vé-


10

számítógépes munkakörnyezet kialakítása. delmét biztosító szabályok, helyes szo-kások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges életkörülményekre.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Digitális kamera, adatvédelem.

Hardver, szoftver, alaplap, vezérlőegység, memória, monitor, billentyűzet, egér, nyomtató, háttértár, bit, byte, analóg, digitális, fájl.

Tematikai egység 2. Az operációs rendszer használata Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Ismeretek a számítógépes hálózatok alapszolgáltatásairól.


céljai

Az iskolában használatos operációs rendszer megismerése. Grafikus felhasználói felület kezelésének elsajátíttatása. Az iskolai hálózat használata.


Háttértárak használata. A formázás célja. Rendszerlemez fogalma. Váltás a lemezmeghajtók kö-zött. Meghajtó használatba vétele. Könyvtár-struktúra (faszerkezet): fő- (gyökér-) és al-könyvtárak rendszere, könyvtárak létrehozása, törlése. Adott könyvtárszerkezet létrehozása lemezen, tájékozódás és mozgás a lemezek és könyvtárak rendszerében. Fájl- és könyvtárspecifikáció. Állományok (fájlok): fájlok típusai. Fájlműveletek: má-solás, mozgatás, törlés, keresés. Fájlműveletek végzése háttértárakon. Segédprogramok alapvető ismerete: lemez-, könyvtár- és állománykezelés könnyítésére szolgáló szoftverek, a megfelelő program kiválasztása, a jegyzettömb használata. A grafikus felület kezelése: ablakkezelés, programindítás a grafikus felületű operációs rendszerben A grafikus felület testreszabása, használata. Veszélyforrások: alapvető ismeretek a vírusokról, veszélyeik, ellenük való védekezés, néhány elterjedt víruskereső ismerete. Víruskezelő szoftver használata, frissítése. Hálózat használata.

Idegen nyelvek: szakszókincs. Matematika: számrendszerek.


Formázás, könyvtár (fájlmappa), könyvtárszerkezet, fájl, könyvtár- és fájlmű-velet, segédprogram, GUI, ikon, tálca, asztal, vírus, bejelentkezés.


11

Tematikai egység 3. Szöveg- és ábraszerkesztés Órakeret 30 óra

Előzetes tudás


céljai

Egy szöveg- és egy ábraszerkesztő alapfunkcióinak megismerése, használata.


A szöveg- és ábraszerkesztő programok jelentősége, funkciója, lehetőségeinek felhasználása: menüszalagok, eszköztárak használata. Dokumentum műveletek. Formázási lehetőségek. Grafikus objektumok készítése, beszúrása. Nyomtató használata. Egyszerű szerkesztési feladatok megoldása: formázási lehetőségek alkalmazása, levelek, képeslapok, plakátok, szórólapok, kiselőadás-vázlat, iskolaújság tervezése.

Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának meg-ismerése. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználá-sával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszer-kesztő programmal.

Magyar nyelv és irodalom: a szöveg részei, szerkezete, helyesírás.


Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum

Tematikai egység 4. Prezentációkészítés Órakeret

24 óra

Előzetes tudás

A tematikai egy-ség nevelési-fej-

lesztési céljai

Az iskolában használatos prezentációs program megismerése. Grafikus felhasználói felület kezelésének elsajátíttatása.


Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbevi-tel. Képek, mozgóképek. Rajzok. Animációk. Táblázatok, diag-ramok. Vetítés, interaktivitás. Bemutatók, elektronikus faliújságok létrehozása. Bemutatók szerkesztése. Például készítsünk reklámot, kirakati bemutatót egy vagy több termék részletes bemutatásához. Készítsünk interaktív bemutatót egy utazásról. Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animá-ció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban.

Hangszerkesztés

Esztétikus, dinamikus és in-teraktív bemutató tervezése a tartalom, forma és működés szempontjából. Fizika; kémia; biológia-egészség-tan: vizsgálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása. Ének-zene: saját munkák, gyűj-tések felhasználása az elektro-nikus hangalakítás során.


12

Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakí-tása. Hangszerkesztő program használata.

Kulcsfogal-mak/ fogalmak

Sablonok, képek, mozgóképek rajzok, áttűnés, animációk, táblázatok, diag-ramok. Vetítés, interaktivitás.

Multimédia, videó.

Tematikai egy-ség/ Fejlesztési

cél 1. Web-szerkesztés

Órakeret

32 óra

Előzetes tudás


céljai

Weblapkészítés alapjainak elsajátítása. A HTML nyelv alapjainak megis-merése.


Alapfogalmak megismerése, a HTML nyelv alapjai, egyszerű űrlapok, stíluslapok készítése. Egy weblap felépítése, linkek kialakítása, webösszetevők. Keretes szerkezet


Hiperhivatkozás, könyvjelző, stíluslap, űrlap, keret, közzététel

A továbbhaladás feltételei a 9. AJTP osztály végén

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára;

ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;

ismerje az ergonómia alapjait.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

tudjon körlevelet készíteni;

legyen képes önállóan szövegszerkesztő programot használni

tudjon önállóan prezentációt készíteni

A tanuló az infokommunikáció témakör végére

legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes esz-közökkel publikálni;

legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;

tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.


13

9. osztály

Tematikai egység 1. Alkalmazói ismeretek: Dokumentumkészítés; Táblázatkezelés

Órakeret 28 óra


A tematikai egy-ség nevelési-fej-

lesztési céljai

Dokumentum készítés Újabb felhasználói programtípus, a táblázatkezelő, megismerése, használata. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból célszerű diagramok készítése. Problémamegoldás táblá-zatkezelővel. A számítógép mint információ-feldolgozó eszköz: adatok rendezése, csoportosítása. Összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggések felismerése.


Egy táblázatkezelő szoftver környezete, funkciói. Táblázatos adattárolás. Alapfogalmak magyarázata Adatok, grafikonok típusai. Adatok rendezése, szűrése, csoportosítása. Fizikai táblázatok, földrajzi adatok, történelmi események, osztállyal kapcsolatos táblázatok kezelése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megol-dása. Tantárgyi feladatok megoldása.

Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Függvények használata.

Matematika:kamatos kamat számítása, befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások, grafikonok, képletek, függ-vények.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, tör-ténések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a termé-szeti és technikai rendszerek állapotá-nak leírására szolgáló szempontok és módszerek használata.


Táblázat, forrásfeldolgozás, etikai szabály, hivatkozás.


2. Adatbázis-kezelés, adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Órakeret

28 óra



céljai

Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.


Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Fizika; földrajz; matematika: a térbeli tájé-kozódást szolgáló eszközök és módsze-rek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak ér-telmezése.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása


14

Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Lekérdezések, űrlap, jelentés létrehozása


Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Lekérdezések, űrlap, jelentés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközök-kel és módszerekkel

Órakeret 10 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módsze-rek és eszközök kiválasztása

Előzetes tudás Algoritmusleíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algo-ritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata.

A tematikai egység neve-lési-fejlesztési céljai

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges al-goritmusok készítése.


A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása A problémamegoldáshoz szükséges informatikai esz-közök kiválasztása. Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása, a megoldáshoz szük-séges algoritmusok készítése.

Matematika: ismerethordozók haszná-lata. Számítógépek használata. Algoritmus követése, értelmezése, ké-szítése. Matematikai modellek, alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhe-tőség). Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; ma-tematika; földrajz: szövegfeldolgozás.

Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problé-mák megoldásának tervezése és megvalósítása cso-portmunkában. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivi-telezése.

Matematika: ismerethordozók haszná-lata. Számítógépek használata. Algoritmus követése, értelmezése, ké-szítése. Matematikai modellek (pl. számítógé-pes programok), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Modell (ábra, diagram) alkotása, értel-mezése fogalmakhoz. Közelítő értékek meghatározása, egyen-letek, egyenletrendszerek megoldása, diagramok készítése. Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv; föld-rajz: szövegfeldolgozás.

Kulcsfogal-mak/fogalmak

Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka.


3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés


15

Előzetes tudás Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben.


céljai

Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata.


Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalma-zása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algo-ritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanul-mányozása. Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé építkezés és a lépésen-kénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. Néhány típusalgoritmus vizsgálata.

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv; mate-matika; földrajz: szövegfeldolgozás. Fizika; kémia: összefüggések, folyama-tok programozása.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kap-csolata, megtervezése, értelmezése A beállítások értelmezése.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, haszná-lata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése Különböző adattípusok használata a modellalkotás so-rán.

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv; mate-matika; földrajz: szövegfeldolgozás.


Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény.

Tematikai egy-ség/ Fejlesztési

cél 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

Előzetes tudás Fejlesztői környezet ismerete.


céljai

Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredmé-nyeinek kiértékelése informatikai eszközökkel.


Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvény-szerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenysé-gekre Tantárgyi szimulációs programok használata. A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése infor-matikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Fizika; kémia: természettudományos fo-lyamatokkal foglalkozó programok.

Matematika: véletlen esemény, valószí-nűség.


Mérés, értékelés, eredmény, szimuláció, beállítás, modell.


16


4. Infokommunikáció. Az információs társadalom Órakeret

6 óra

4.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozá-sai

Az informatikai eszközök használata, a számítástechnika alapjai

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárá-sok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési mó-dok megfigyelése, véleményezése.


céljai

Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése.


Az informatikai eszközök használata, a számítástechnika alapjai

Infokommunikáció

Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megis-merése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszkö-zök, módszerek kiválasztása.

Magyar nyelv és irodalom: a források meg-jelölése, az idézés formai és etikai sza-bályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái.

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kul-túrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megisme-rése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kul-turális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következmé-nyei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntart-hatóság értékének és érdekének elfoga-dása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzé-sében, javításában. Fizika; biológia-egészségtan; kémia: a számí-tógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkere-sés, bemutatók és a kommunikáció se-gítésére.


17

Információs- és kommunikációs rend-szerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számí-tógépes programok, statisztikai elemzé-sek), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség).


Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, infor-mációkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás.

A továbbhaladás feltételei a 9. osztály végén A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvé-gezni;

tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.

A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

tudjon algoritmusokat készíteni,

legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani;

legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására;

ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat;

legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;

legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló az információs társadalom témakör végére

ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;

legyen képes értékelni az információforrásokat;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;

ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;

ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;

ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait;

ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyá-soló hatásait;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;

ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában;


18

ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit.

10. osztály


1. Infokommunikáció Órakeret

15 óra

1.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönbözte-tése, az információ kritikus értékelése.


céljai

A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatáro-zása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.


Önálló információszerzés Információkeresési stratégia. Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatározása, a talála-tok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.

Kémia; biológia; fizika: természettudomá-nyos projektek kidolgozása, pályázati anyagok készítése. A számítógéppel segített tanulás mód-szereinek alkalmazása a mérés, infor-mációkeresés, bemutatók és a kommu-nikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, haté-kony információkeresés.

Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipu-láció megismerése A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjá-ból. A közlés céljának felismerése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismere-tek: egy esemény információinak be-gyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése.

A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanya-gok, weblapok publikálása az interneten.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés.


1.2. Az információs technológián alapuló kommuniká-ciós formák

Előzetes tudás Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommuniká-ciós eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének isme-rete.


céljai

Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehe-tőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése.



19

Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségei-nek megismerése Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. Csoportmunka az interneten.

Idegen nyelvek: kommunikáció külföldi partnerekkel.

Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák ösz-szehasonlítása az elektronikus és internetes lehetősé-gekkel. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életfor-mák azonosítása, a függőség elhárítása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Kommunikációs program.


1.3. Médiainformatika

Előzetes tudás A legújabb infokommunikációs technológiák használata, alkalmazása.


céljai

Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.


A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközö-ket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési fo-lyamatban Információszerzés internetes portálokról, médiatárak-ból, elektronikus könyvtárakból.

Földrajz: tájékozódás GPS segítségével. Helymeghatározás, ideális útvonalvá-lasztás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv.


2. Az információs társadalom Órakeret

15 óra

2.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatko-zásai

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárá-sok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési mó-dok megfigyelése, véleményezése.


céljai

Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.


20

Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése.


Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megis-merése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszkö-zök, módszerek kiválasztása. Magyar nyelv és irodalom: a források meg-jelölése, az idézés formai és etikai sza-bályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái.

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kul-túrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megisme-rése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kul-turális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következmé-nyei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntart-hatóság értékének és érdekének elfoga-dása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzé-sében, javításában. Fizika; biológia-egészségtan; kémia: a számí-tógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkere-sés, bemutatók és a kommunikáció se-gítésére. Információs- és kommunikációs rend-szerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számí-tógépes programok, statisztikai elemzé-sek), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség).




21


2.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, véle-mények gyűjtése, tapasztalatok cseréje.


céljai

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata. A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában.


Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vo-natkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben be-töltött szerepének felismerése. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyei-nek felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: A minden-napi tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és környezettudatosság. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a mé-diában Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfi-gyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a környe-zetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulációs szándék, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.


Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leirat-kozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.


3. Könyvtári informatika Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Ön-álló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása segít-séggel.


céljai

A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.


Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek meg-ismerése. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás.

Magyar nyelv és irodalom: a tanulási képes-ség fejlesztése, kulturált könyvtárhasz-nálat.

Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése.

Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhaszná-lat. Ének-zene: a könyvtár és az internet fel-használása.


22

Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmu-tató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és inter-nethasználat.

Információkeresés A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázi-sokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.

Magyar nyelv és irodalom: a könyvtári in-formációkeresés. Az internetes adatgyűjtés technikái, lin-kek használata. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismere-tek: ismeretszerzés szaktudományi munkákból. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: az is-meretszerzés folyamatának és eredmé-nyének kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, haté-kony információkeresés. Vizuális kultúra: tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggé-sek figyelembevételével. Ének-zene: zenei dokumentumok gyűj-tése. Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes pályatervnek, elképzeléseknek, szükség-leteknek megfelelő információszerzés.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük sze-rint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípu-sainak ismerete, önálló használata.

Matematika: ismerethordozók haszná-lata. Könyvek (pl. matematikai zseb-könyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemé-nyek, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek, szótárak, lexikonok hasz-nálata, ismeretlen kifejezések jelentésé-nek önálló megkeresése egynyelvű szó-tárakban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új je-lenségei.


23

Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. Információ-gyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal: időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismere-tek: történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atla-szok, lexikonok. Vizuális kultúra: a tömegkommunikáció formái, a tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző té-nyek, modellek. Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi jellemzőit, közvetíté-sét és értelmezését leíró fontosabb fo-galmak és alapvető összefüggések.

Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a fel-adat céljának és a forrás információs értékének figye-lembe vételével.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismere-tek: kérdések megfogalmazása a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottsá-gára, rejtett szándékaira, stb. vonatko-zóan. Az adott téma tanulmányozásához leg-inkább megfelelő térkép kiválasztása. Különböző szövegek, hanganyagok, fil-mek, stb. vizsgálata a történelmi hiteles-ség szempontjából. Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digitális) infor-mációk gyűjtése, szelekciója, rendszere-zése, kritikája és felhasználása. Vizuális kultúra: információforrások szűrésének szempontjai.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcik-kekről. Az interneten megjelent források hivatkozási techniká-jának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.

Magyar nyelv és irodalom: a források meg-jelölése, az idézés formai és etikai sza-bályai, jegyzetek készítése, netikett.


Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hite-lesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.

A továbbhaladás feltételei a 10. osztály végén A tanuló legyen képes a 7 ECDL modul vizsgakövetelményeinek teljesítésére.


24

A tanuló a web-szerkesztés témakör végére

tudjon weblapot készíteni.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problé-mamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.


25

Összefoglalva:

A fejlesztés várt eredményei a há-rom évfolyamos

ciklus végén

A tanulók legyenek képesek a 7 ECDL modul vizsgakövetelményeinek tel-jesítésére,

továbbá: A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttöl-teni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait.

A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérde-zéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör vé-gére

tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósí-tására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dol-gozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési tech-nológiákat.

A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályo-kat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális ha-tásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában;


26


A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az in-formációs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudato-san alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.


27

9-10. OSZTÁLY

INFORMATIKA PROGRAM

EMELT ÓRASZÁMÚ CSOPORT


9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt.

Informatika 3 óra 3 óra - -

Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet:

3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.2.16 alapján készült.

A képzésben felhasználható többlet óraszám lehetővé teszi, hogy a kötelező témakörökhöz

rendelt többlet órák mellett új tartalmi elemek is megjelenjenek.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Csoportmunka tanári irányítással, feladattal vezetett egyéni munka, projektfeladatok megol-

dása. Megbeszélés, kiselőadás, csoportmunka. Műhelymunka (eszközök használata: műsze-

rek, szerszámok, Arduino mikrokontroller és kiegészítőinek használata.)

Az Informatika program célja Napjainkban nagy szükség van az informatikai szakemberekre. A felsőfokú tanulmányok si-

keressége elsősorban azon múlik, hogy a programozási ismereteket milyen mélységben tudja

elsajátítani a hallgató. Ennek annál nagyobb az esélye, minél előbb kezdi a programozás tanu-

lását. Az Informatika program keretében a 9-10. évfolyam számára a kerettantervben előírt té-

makörök tartalmi elemeinek elsajátítása mellett a programozás alapjainak a megismerése az

elsődleges cél.

9. osztály

Tematikai egység/

fejlesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata

Óraszám: 6

óra

Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A

számítógépes hálózat és a segédprogramok szolgáltatásai.

További feltételek Személyi: szaktanár

Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internet csatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység

nevelésifejlesztési

céljai

A számítógépes perifériák használatbavétele. Be- és kilépés az iskolai

hálózatba. A helyi rendszer, illetve a számítógépes hálózat szolgáltatá-

sainak használata. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet ki-

választása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet

tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése.


28

Ismere-

tek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Taneszközök

A számítógépes perifériák megismerése,

használatbavétele, működésük fizikai alap-

jai A számítógép fő egységeinek megisme-

rése, az alaplap, a processzor, a memória

főbb jellemzői.

Bemeneti és kimeneti perifériák, adathor-

dozó eszközök használata, működési elve.

Fizika- kémia: elektro-

mágnesesség, optika,

félvezetők, folyadék-

kristályok, színek, fes-

tékek, analóg és digitá-

lis jelek.

Szemléltetőeszközök,

programok, feladatla-

pok.

Az összetett munkához szükséges eszközkész-

let kiválasztása

Az összetett munkához szükséges eszköz-

készlet kiválasztási szempontjainak megis-

merése. Digitalizáló eszközök.

Az operációs rendszer és a számítógépes há-

lózatok főbb feladatai és szolgáltatásai.

Biológia-egészségtan:

az emberi test külső

képe, az egyes élet-sza-

kaszokra jellemző test-

arányok és méretek; az

emberi mozgásképesség

biológiai tényezői, for-

mái és határai; az érzék-

szervek védelmét bizto-

sító szabályok, helyes

szokások; a környezeti

állapot és az ember

egészsége közötti kap-

csolat, az egészséges

életkörülmények

Tanulói és tanári szá-

mítógép


29

Az adatok biztonságos tárolása. Az informa-

tikai környezet tudatos alakítása

Az adatok biztonságos tárolásának szoftve-

res és hardveres biztosítása. Fájlok illetékte-

lenek által történő hozzáférésének megaka-

dályozása.

Közhasznú adatbázi-

sok

Az egészséges munkakörnyezet megterem-

tése Egészséges, ergonómiai szempontoknak

megfelelő számítógépes munkakörnyezet ki-

alakítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Digitális kamera, adatvédelem.

2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és

módszerekkel

Óraszám:

40 óra

Tematikai

egység/

fejlesztési

cél

2.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök

kiválasztása

Előzetes tu-

dás

Algoritmusleíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algorit-

musok megírása. Fejlesztői környezet használata.

A tematikai

egység neve-

lésifejlesz-

tési céljai

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével

történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algo-

ritmusok készítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Taneszközök


30

A problémák megoldásához szükséges esz-

közök és módszerek komplex alkalmazása

A problémamegoldáshoz szükséges infor-

matikai eszközök kiválasztása. Tantárgyi

és egyéb problémák informatikai eszközök

segítségével történő megoldása, a megol-

dáshoz szükséges algoritmusok készítése.

Matematika: ismerethor-

dozók használata. Szá-

mítógépek használata.

Algoritmus követése, ér-

telmezése, készítése.

Matematikai modellek,

alkalmazásuk módja,

korlátai (pontosság, ér-

telmezhetőség).

Magyar nyelv és iroda-

lom; idegen nyelvek; ma-

tematika; földrajz: szö-

vegfeldolgozás.

Tanulói és tanári

számítógép Python

környezettel.

kivetítő

Problémák megoldása munkacsoportban.

A problémamegoldó tevékenység tervezése

Az iskolához és a köznapi élethez kapcso-

lódó problémák megoldásának tervezése és

megvalósítása csoportmunkában.

Projektmunkák informatikai eszközökkel

történő kivitelezése.

Matematika: ismerethor-

dozók használata. Szá-

mítógépek használata.

Algoritmus követése, ér-

telmezése, készítése.

Matematikai modellek

(pl. számítógépes prog-

ramok), alkalmazásuk

módja, korlátai (pontos-

ság, értelmezhetőség).

Modell (ábra, diagram)

alkotása, értelmezése fo-

galmakhoz. Közelítő ér-

tékek meghatározása,

egyenletek, egyenlet-

rendszerek

Tanulói és tanári

számítógép Python

környezettel.

kivetítő

megoldása, diagramok

készítése.


lom; idegen nyelv; föld-

rajz: szövegfeldolgozás.

Kulcsfogal-

mak/fogalmak


Tematikai egység/

fejlesztési cél


Előzetes tudás Algoritmus kódolása Python fejlesztői környezetben.

A tematikai egy-

ség nevelésifejlesz-

tési céljai

Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról

felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata.


31


Adott feladat megoldásához tartozó algorit-

musok megfogalmazása, megvalósítása szá-

mítógépen, a feladat megoldásához algorit-

musok tervezése, végrehajtása, elemzése

Tantárgyi problémák megoldási algoritmu-

sainak tanulmányozása.

Algoritmusok alkotása különböző tervezési

eljárások segítségével, az alulról felfelé

építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei.

Algoritmusok megvalósítása.

Néhány típusalgoritmus vizsgálata.


lom; idegen nyelv; ma-


vegfeldolgozás.

Fizika; kémia: összefüg-

gések, folyamatok prog-

ramozása.


mítógép Python kör-

nyezettel.

kivetítő

A problémamegoldáshoz szükséges adatok

és az eredmény kapcsolata,

megtervezése, értelmezése

A beállítások értelmezése.

Elemi és összetett adatok megkülönbözte-

tése, kezelése, használata. Adatmodellezés,

egyszerű modellek megismerése

Különböző adattípusok használata a mo-

dellalkotás során.


lom; idegen nyelv; ma-


vegfeldolgozás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomí-

tás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény.


32

Tematikai egység/

fejlesztési cél

2.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése


A tematikai egység


céljai

Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések ered-

ményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel.


Mérések és szimulációk, a paramétermódo-

sítás hatásai, törvényszerűségek megfogal-

mazása, modellalkotás egyszerű tevékenysé-

gekre

Tantárgyi szimulációs programok haszná-

lata.

A beállítások hatásainak megfigyelése, a ta-

pasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mé-

rések eredményeinek kiértékelése informa-

tikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű

tevékenységekre.

Fizika; kémia: termé-

szettudományos folya-

matokkal foglalkozó

programok.

Matematika: véletlen

esemény, valószínűség.



nyezettel.

kivetítő

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Tematikai egység/

fejlesztési cél

2.4. Egyszerűbb programozási feladatok


A tematikai egység


céljai

Egyszerű tantárgyi szimulációs problémák elemzése. Az elemzéshez

program tervezése. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése sa-

ját programmal.


Mérések és szimulációk matematikai mo-

delljének megfogalmazása

Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Tantárgyi szimulációs programok terve-

zése.

Programtervezés lépésekre bontva. Kódo-

lás.

Tesztelés, a tapasztalatok elemzése

Tantárgyi mérések eredményeinek kiérté-

kelése.

A szimulált eredmények értékelése.

Fizika; kémia, biológia:

természettudományos

folyamatokkal foglal-

kozó programok.

Matematika: véletlen

esemény, valószínűség.



nyezettel.

kivetítő


33

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Specifikáció, algoritmus, kód, tesztelés

3. Alkalmazói ismeretek

Óraszám: 25 óra

Tematikai egység/

fejlesztési cél 3.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A

digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata.

Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő prog-

rammal.

További feltételek Személyi: szaktanár


A tematikai egység


céljai

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél

készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő

formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása,

átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interak-

tív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges

alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata.


Nagyobb dokumentumok létrehozása, átala-

kítása, formázása

Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesz-

tése.

Élőfej, élőláb.

Stílusok alkalmazása.

Tartalomjegyzék készítése.

Személyes dokumentumok létrehozása, át-

alakítása, formázása.

Fizika; kémia; biológia-

egészségtan: kísérlet

vagy vizsgálat jegyző-

könyvének elkészítése.

Vizuális kultúra: Kép-

gyűjtemény. Médiahasz-

nálat.


lom: szövegalkotás a tár-

sadalmi (közösségi) élet

különböző területein a

papíralapú és az elektro-

nikus műfajokban (pl. le-

vél, önéletrajz, kérvény,

pályázat, motivációs le-

vél, blog, web 2.0).

Szövegszerkesztő

program, dokumen-

tum

minták, tankönyv, fel-

adatgyűjtemény

Körlevél

A törzsdokumentum és az adattábla fogal-

mának megismerése.

Dokumentum (oklevél, meghívó) készítése

körlevél funkció felhasználásával. Egyéb is-

kolai dokumentum készítése kiadványszer-

kesztő programmal.


34

Különböző formátumú produktumok készí-

tése, a megfelelő formátum célszerű kivá-

lasztása

Egyénileg készített, letöltött elemek

(zene, fénykép, film, animáció stb.) elhe-

lyezése közös multimédiás dokumentum-

ban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumen-

tumban.

Dokumentumok nyomtatási beállításai.


lom: szövegalkotás; váz-

lat készítése, használata.

Fizika; kémia; biológia-

egészségtan: vizsgálatok

eredményének prezentá-

lása; projektmunka be-

mutatása.

Internetes példák

Hangszerkesztés

Digitális hangformátumok megismerése.

A formátumok átalakítása. Hangszer-

kesztő program használata

Ének-zene: saját mun-

kák, gyűjtések felhaszná-

lása az elektronikus

hangalakítás során.

Multimédiás dokumentumok készítése.

Interaktív anyagok, bemutatók készítése A

feladat megoldásához szükséges alkalmazói

eszközök kiválasztása és komplex haszná-

lata.

Utómunka egy videoszerkesztő program-

mal.

A weblapkészítés alapjai.

Vizuális kultúra: Mozgó-

képi szöveg-környezet-

ben megfigyelt emberi

kommunikáció értelme-

zése. Mozgóképi szöveg-

környezetben megfigyelt

egyszerűbb (teret és időt

formáló) képkapcsola-

tok, kép- és hangkapcso-

latok. Események moz-

góképi megjelenítése

(például story-board,

animáció, interjú).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegy-

zék, körlevél, törzsdokumentum, multimédia,

videó.

4. Infokommunikáció

Óraszám:

10 óra

Tematikai egység/

fejlesztési cél

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböz-

tetése, az információ kritikus értékelése.

További különle-

ges feltételek

Személyi: szaktanár


A tematikai egység


céljai

A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatá-

rozása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publiká-

lása.



35

Önálló információszerzés Információkere-

sési stratégia.

Tartalomalapú keresés. Logikai

kapcsolatok.

A szükséges információ önálló meghatáro-

zása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, fel-

használása.

Kémia; biológia-egész-

ségtan; fizika:

A számítógéppel segí-

tett tanulás módszerei-

nek alkalmazása a mé-

rés, információkeresés,

bemutatók és a kom-

munikáció segítésére.

A problémamegoldásra

irányuló, hatékony in-

formációkeresés.

.

Az információk közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció megismerése A ta-

lálatok elemzése, értékelése hitelesség

szempontjából.

A közlés céljának felismerése.

A reklámok manipulatív tevékenységének

felfedése.

Történelem, társadalmi

és állampolgári ismere-

tek: egy nemrég történt

esemény információi-

nak begyűjtése több

párhuzamos forrásból,

ezek összehasonlítása,

elemzése, az igazságtar-

talom keresése, a mani-

pulált információ felfe-

dése.

A publikálás módszereinek megismerése,

szabályai

Az elkészült dokumentumok publikálása

hagyományos és elektronikus, internetes

eszközökkel.

Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és vi-

deoanyagok, weblapok publikálása az inter-

neten.

Internet hozzáférés,

gyakorlófeladatok,

multimédiás eszközök,

komplex és projektfel-

adatok

Kulcsfogalmak/ fogal-

mak Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés.

Tematikai egység/

fejlesztési cél 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Előzetes tudás

Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommuniká-

ciós eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének is-

merete.

További különle-

ges feltételek



A tematikai egység


céljai

Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több

résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs le-

hetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése.



36

Kommunikációra képes eszközök ös-sze-

kapcsolási lehetőségeinek megismerése

Többrésztvevős beszélgetős, kommuniká-

ciós program használata.

Csoportmunka az interneten.

Idegen nyelvek: Kapcso-

lattartás, kommunikáció

külföldi partnerekkel. Internet hozzáférés,

gyakorlófeladatok,

multimédiás eszkö-

zök, komplex és pro-

jektfeladatok

Az infokommunikációs eszközök minden-

napi életre gyakorolt hatásának vizsgálata

A hagyományos infokommunikációs tech-

nológiák összehasonlítása az elektronikus

és internetes lehetőségekkel. A túlzott in-

ternethasználatból kialakuló káros életfor-

mák azonosítása, a függőség elhárítása.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak Kommunikációs program.

Tematikai egység/

fejlesztési cél 4.3. Médiainformatika

Előzetes tudás Tapasztalat a legújabb infokommunikációs technológiák használatá-

ban, alkalmazásában.

További különle-

ges feltételek



A tematikai egy-


tési céljai Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.


A hagyományos médiumoktól külön-

böző, informatikai eszközöket alkal-

mazó lehetőségek, azok felhasználása a

megismerési folyamatban

Információszerzés internetes portálok-

ról, médiatárakból, elektronikus könyv-

tárakból.

Földrajz: Helymeghatáro-

zás, ideális útvonalválasz-

tás.

.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv.

5. Az információs társadalom

Óraszám:

10 óra

Tematikai egység/

fejlesztési cél

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozá-

sai


37

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok.

A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges

meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljá-

rások.

Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési

módok megfigyelése, véleményezése.

További különle-

ges feltételek



A tematikai egy-

ség/ fejlesztési cél

Adatvédelmi fogalmak ismerete.

Az információforrások hitelességének értékelése.

Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.

Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásai-

nak felismerése.


Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az in-

formációhitelesség megőrzési technikái-

val való megismerkedés Adatvédelmi fo-

galmak ismerete. Az információforrások

hitelességének értékelése.

Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és

gyakorlat: részvétel a

társadalmi felelősségvál-

lalásban. .

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommu-

nikációs publikálási szabályok megismerése

Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak

megismerése.

Az infokommunikációs publikálási szabá-

lyok megismerése.


gyakorlat: tervezés: a

célnak megfelelő infor-

máció-források, eszkö-

zök, módszerek kiválasz-

tása.


lom: a források megjelö-

lése, az idézés formai és

etikai szabályai, netikett.

A forráskritika technikái.


38

Az információ és az informatika gazda-

ságra, környezetre, kultúrára, személyi-

ségre, egészségre gyakorolt hatásának meg-

ismerése

A globális információs társadalom jellem-

zői.

Az informatikai kultúra jellemzői. Az in-

formatikai fejlesztések gazdasági, környe-

zeti, kulturális hatásainak felismerése.

Az informatikai eszközök használatának

következményei a személyiségre és az

egészségre vonatkozóan.


gyakorlat: a fenntartható-

ság értékének és érdeké-

nek elfogadása, tudatos

és cselekvő részvétel az

emberi környezet állapo-

tának megőrzésében, ja-

vításában.

Fizika; biológia-egész-

ségtan; kémia: A számí-

tógéppel segített tanulás

módszereinek alkalma-

zása.

Információs és kommu-

nikációs rendszerek.


lom: az információs

kommunikációs társada-

lom műfajainak megfe-

lelő olvasási szokások, az

ezekhez kapcsolódó tipi-

kus hibák és veszélyek.

Matematika: matematikai

modellek (pl. nyitott

mondatok, gráfok, soro-

zatok, függvények, függ-

vényábrázolás, számító-

gépes programok, statisz-

tikai elemzések), korlá-

taik (pontosság, értel-

mezhetőség).

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak

Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra,

információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás,

plágium, közkincs, szabad felhasználás.

Tematikai egység/

fejlesztési cél 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vé-

lemények gyűjtése, tapasztalatok cseréje.

További különle-

ges feltételek



A tematikai egység


céljai

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások

kritikus használata.

A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiá-

ban.


39


Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyei-

nek, biztonsági vonatkozásainak feltérképe-

zése

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi

életben betöltött szerepének felismerése.

Elektronikus szolgáltatások megismerése,

kritikus használata, értékelése. Az elektro-

nikus szolgáltatások előnyeinek és veszé-

lyeinek felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat:

A mindennapi tevékenységek-

ben és a fogyasztói szokások-

ban megnyilvánuló egészség- és

környezettudatosság.

Összetett technológiai, társa-

dalmi és ökológiai rendszerek.

Tanulói és ta-

nári számító-

gép Python

környezettel.

kivetítő, inter-

net

A fogyasztói viselkedést befolyásoló techni-

kák felismerése a médiában Fogyasztói

szükségletek azonosítása. A fogyasztói vi-

selkedést befolyásoló módszerek megfi-

gyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép

kialakítása.


a környezetre és az emberi

egészségre gyakorolt hatások.

Magyar nyelv és irodalom: a

manipulációs szándék/ok, a hi-

bás következtetések és a meg-

alapozatlan ítéletek felismerése.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció,

leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.

6. Elektronika és robotika

Óraszám: 20 óra

Tematikai egység/

fejlesztési cél 6.1. Műszerek és eszközök

Előzetes tudás

Elektronikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok, ismeretek.

Robotokkal kapcsolatos információk.

Elektronikai eszközök. műszerek részleges ismerete.

További különle-

ges feltételek


Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internet csatlakozás, kivetítő. Mérő-

műszerek, Arduino mikrokontrollerek, vezetékek, ellenállások, ledek,

szenzorok.

A tematikai egység


céljai

Az elektromos áram hatásainak, hasznosságának és veszélyeinek megis-

merése.

Az elektromos mérőműszerek működésének megismerése.

Egyszerű áramkörök megépítése, működésének elemzése.

Az Arduino mikrokontroller szolgáltatásainak megismerése.



40

A digitális elektromos mérőműszerek ön-

álló biztonságos használata. Egyszerű

áramkörök kapcsolási rajz alapján tör-

ténő összeállítása Arduino:

Digitális kimenetek használata egyszerű

projektekben.

Digitális bemenet, analóg bemenet, analóg

kimenet (PWM).

Fizika: elektromos áram,

feszültség, ellenállás

Arduino mikrokont-

rollerek, vezetékek,

ellenállások, ledek,

szenzorok.

Egyszerű projektek: Led vil-

logtatás, futófény. Hang.

Szenzorok szerepe, feladata


gyakorlat: tudatos és cse-

lekvő részvétel az emberi

környezet állapotának ja-

vításában.

Fizika; biológia-egész-

ségtan; kémia: A számí-

tógéppel történő elektro-

nikus vezérlés kipróbá-

lása.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra,

elektromos áram, elektromos feszültség, áramkör, vezérlés

Tematikai egység/

fejlesztési cél 6.2. Egyszerű projektek megvalósítása

Előzetes tudás Arduino mikrokontroller használata, egyszerű áramkörök összeállítása,

szenzorok felhasználhatósága

További különle-

ges feltételek


Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internet csatlakozás, kivetítő,

Arduino mikrokontrollerek, vezetékek, ellenállások, ledek, szenzorok.

A tematikai egység


céljai

Projektek megvalósítása csoportmunkában leírás alapján.



41

Projektek megvalósítása:

Saját e-learning felületen megadott leírás

alapján történő projektek megvalósítása

munkaárokban.

Projektek megvalósítása az interneten

megtalálható leírás alapján (esetleges hi-

bák kiszűrése). Saját ötletek megvalósí-

tása. Javasolt projektek:

Fényeffektek, digitális bemenet megvaló-

sítása kacsolóval, analóg bemenet potenci-

ométerrel, PIR mozgásérzékelő, ultrahan-

gos távolságmérő, hőmérséklet és áratarta-

lom mérő, nedvességmérő, dőlésérzékelő,

nyomásérzékelő, billentyűzetmátrix,

RFID, DC motor, szervo motor, külön-

böző kijelzők használata,

…


tudatos és cselekvő részvétel az

emberi környezet megfelelő ala-

kításában. A fenntarthatóság le-

hetőségei

Fizika; biológia-egészségtan; ké-

mia: A számítógéppel történő

elektronikus vezérlés módszerei-

nek alkalmazása.

Arduino mikrokontrolle-

rek, vezetékek, ellenállá-

sok, ledek, szenzorok.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak Vezérlés, Arduino C++ környezet, programkód

A továbbhaladás feltételei a 9. osztály végén A

tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

• tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttöl-

teni kameráról a számítógép adathordozójára;

• ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az

ergonómia alapjait.

A tanuló az problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére

• tudjon egyszerű matematikai problémákhoz egyszerű algoritmust készteni;

• tudjon egyszerű fizikai mérési feladatokhoz egyszerű algoritmust készteni;

• tudjon egyszerű jelenségekhez szimulációs tervet és algoritmust készteni; tud-

jon rövid, egyszerű Python kódot értelmezni és megírni tudja a programkódját he-

lyesen tesztelni és javítani.


• legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy interne-

tes eszközökkel publikálni;

• legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;



• ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;

• legyen képes értékelni az információforrásokat;

• ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;


42

• ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;

• ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;

• ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait;

• ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befo-

lyásoló hatásait;

• ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

• legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;

• ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; is-

merje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a

tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

• tudjon esztétikus dokumentumokat készíteni minta és leírás alapján, illetve egy adott

problémakörben,

• tudjon

• tudjon körlevelet készíteni.

A tanuló az elektronika és robotika témakör végére

• projektleírás alapján szenzorokat kipróbálni,

• programkódot értelmezni, azt az adott szenzor tesztelése során megváltoztatni.

10. osztály

1. Alkalmazói ismeretek

Óraszám: 50

óra

Tematikai egység/

fejlesztési cél 1.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elekt-

ronikus létrehozása

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt

adatokból célszerű diagramok készítése.

További különle-

ges feltételek

Személyi. szaktanár


A tematikai egység


céljai

Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.


Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi élet-

ben előforduló problémák megoldása.

Tantárgyi feladatok megoldása.

Függvények használata.

Matematika: kamatos kamat számítása, befek-

tetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások.

Tankönyv, feladatgyűjtemény


43

Statisztikai számítások

Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben.

Az adatok grafikus szemléltetése. Matematika: számok, műveletek, egyéb mate-

matikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos áb-

rák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott

mondatok) alapján az általuk leírt valóságos

helyzetek, történések, összefüggések elképze-

lése.

Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a vizsgált

természeti és technikai rendszerek állapotának

leírására szolgáló szempontok.

Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés.

Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő ada-

tokra.

Matematika; földrajz; fizika; kémia: táblázatok

adatainak rendezése.

Térinformatikai alapismeretek

Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei.

Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Fizika; földrajz; matematika: A térbeli tájéko-

zódást szolgáló eszközök és módszerek. A

GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értel-

mezése. Internetes példák

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakí-

tása Adatbázis létrehozása.

Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

Adatbázis feltöltése.

Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat,

kulcs.

2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és

módszerekkel

Óraszám:

55 óra

Tematikai egység/

fejlesztési cél

2.1. Problémamegoldás Python fejlesztői környezet-

ben

Előzetes tudás Fejlesztői környezet használata. Egyszer kódolási feladatok megoldása

További különle-

ges feltételek




44

A tematikai egység


céljai

Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével tör-

ténő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmu-

soké s rogramkódok készítése.


Adott programozási feladat megoldásához

tartozó algoritmusok megfogalmazása,

megvalósítása számítógépen, a feladat

megoldásához algoritmusok tervezése, vég-

rehajtása, elemzése Szimulációs progra-

mok, érettségi feladatok, versenyfeladatok

Bármely tantárgy: össze-

függések, folyamatok

programozása.

Tanulói számítógép

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak

Probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve ter-

vezés, megvalósítás, projektmunka.

Tematikai egység/

fejlesztési cél 2.2. Problémamegoldás Arduino környezetben

Előzetes tudás Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben. Egyszerű

Arduino projektek önálló megvalósítása.

További különle- Személyi: szaktanár

ges feltételek Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internet csatlakozás, kivetítő,

Arduino mikrokontrollerek, vezetékek, ellenállások, ledek, szenzorok.

A tematikai egység


céljai

Vezérlési problémák megoldása. Tervezés, 3D tervezés, 3D nyomtatás,

projektmunka


C++ programozási környezet Python programozási

környezet


3D tervezési feladatok

Alakzatok tervezése TinkerCAD környezet-

ben.

Egyszerű tervezési feladatokmegoldása

Blender tervezővel.

Vizuális kultúra, mate-

matika: Térlátás fejlesz-

tése


telepített Blender , in-

ternet

Összetett vezérlési feladatok megoldása:

Lehetséges projektek:

-Vezérelhető kisautó készítése (nyomkö-

vető, direkt vezérlésű, távvezérelt) -„Em-

berke” robot készítése (lépegető, akadály-

kerülő, táncoló)

-Biztonsági feladatok megoldása (beléptető

rendszer)

Bármely tantárgy: össze-

függések, folyamatok ve-

zérlése, programozása.

Arduino mikrokont-

rollerek, vezetékek,

ellenállások, ledek,

szenzorok.

Szerszámok


45

-Energiagazdálkodás vezérlésének szimulá-

lása(fűtés-hűtés, világítás, légkondicioná-

lás, locsolás)

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak

Probléma, tervezés, 3D tervezés, nyomtatás, megvalósítás, projekt-

munka.

Tematikai egység

fejlesztési cél 3. Könyvtári informatika

Óraszám:

6 óra

Előzetes tudás Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata.

Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállí-

tása segítséggel.

További különle-

ges feltételek



A tematikai egy-


tési céljai

A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások

önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.


Könyvtártípusok, információs intézmények

A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségei-

nek megismerése.

A települési közkönyvtár önálló használata.

Könyvtárlátogatás.

Magyar nyelv és irodalom:

könyvtárhasználat.

Könyvtári szolgáltatások

A könyvtári információs rendszer szolgál-

tatásainak rendszerezése, felhasználása a

tanulásban.

A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának

megértése.

Könyvtári és közhasznú adatbázisok hasz-

nálati útmutató segítségével való önálló

használata.

Rendszeres, a céloknak megfelelő könyv-

tár- és internethasználat.


Irodalmi kultúra, irodalmi

művek értelmezése. Az olva-

sás mint érzelmi, gondolati,

erkölcsi, esztétikai élmények,

a tapasztalatszerzés forrása.


46

Információkeresés

A médiumok, közléstípusok tartalmi meg-

bízhatósága.

Információkeresési stratégiák ismerete.

Önálló információszerzés katalógusokból,

adatbázisokból, általános és ismeretter-

jesztő művekből.

Releváns információk kiválasztása hagyo-

mányos és elektronikus információhordo-

zókból.

Az iskolai tananyag elmélyítése és kibőví-

tése önálló könyvtári kutatómunkával.


Könyvtári információkeresés.

Az internetes adatgyűjtés, lin-

kek használata.

Adatkeresés, anyaggyűjtés

nyomtatott és elektronikus

források segítségével; egy-

nyelvű szótárak, értelmező

szótárak.

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek: isme-

retszerzés szaktudományi

munkákból. Fizika; kémia;

biológiaegészségtan: Az is-

meretszerzés folyamatának és

eredményének kritikus érté-

kelése.

A problémamegoldásra irá-

nyuló, hatékony információ-

keresés. Ének-zene: zenei do-

kumentumok. Technika, élet-

vitel és gyakorlat: a szemé-

lyes pályatervnek, elképzelé-

seknek, szükségleteknek

megfelelő információszerzés.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek

A hiteles forrás jellemzőinek ismerete.

Forrástípusok rendszerezése információs

értékük szerint.

A talált információk kritikus értékelése.

Időszaki kiadványok önálló használata.

Elektronikus könyvek, digitalizált doku-

mentumok.

Az egyes tudományterületek alapvető se-

gédkönyvtípusainak ismerete, önálló hasz-

nálata.

Matematika: Ismeret-

hordozók használata.

Könyvek (pl. matemati-

kai zsebkönyvek, szak-

könyvek, ismeretter-

jesztő könyvek, lexiko-

nok, feladatgyűjtemé-

nyek, táblázatok, képlet-

gyűjtemények). Magyar

nyelv és irodalom: Se-

gédkönyvek, szótárak,

lexikonok használata, is-

meretlen kifejezések je-

lentésének önálló meg-

keresése egynyelvű szó-

tárakban. Önálló kézi-

könyvhasználattal törek-

vés a normakövető he-

lyesírásra.

Az elektronikus tömeg-

kommunikáció és az iro-

dalom kölcsönha-


47

tásának új jelenségei.

Földrajz: Információ-

gyűjtés internetalapú

szolgáltatásokkal: időjá-

rási helyzetkép, útvonal-

tervező, valutaváltó.



tek: Történelmi, társada-

lomtudományi, filozófiai

és etikai kézikönyvek, at-

laszok.

Vizuális kultúra: a tö-

megkommunikáció for-

mái.

A tömegkommunikációt

és a mediatizált nyilvá-

nosságot jellemző té-

nyek, modellek.

Az audiovizuális szöve-

gek, műsorok előállítását,

nyelvi jellemzőit, közve-

títését és értelmezését le-

író fontosabb fogalmak

és alapvető összefüggé-

sek.

Forráskiválasztás

Komplex feladathoz való önálló forráskivá-

lasztás a feladat céljának és a forrás infor-

mációs értékének figyelembevételével.



tek: Kérdések megfogal-

mazása a szerző esetle-

ges elfogultságaira, tájé-

kozottságára, rejtett szán-

dékaira stb. vonatkozóan.

Az adott téma tanulmá-

nyozásához leginkább

megfelelő térkép kivá-

lasztása különféle atla-

szokból.

Különböző szövegek,

hanganyagok, filmek stb.

vizsgálata a történelmi

hitelesség szempontjából.


lom: verbális és nem ver-


48

bális (hangzó, képi és di-

gitális) információk gyűj-

tése, szelekciója, rend-

szerezése, kritikája és

felhasználása.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás

Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése fo-

lyóiratcikkekről.

Az interneten megjelent források hivatko-

zási technikájának megismerése, segítség-

gel való alkalmazása.

Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készí-

tése.


lom: a források megjelö-

lése, az idézés formai és

etikai szabályai, netikett.

Kulcsfogalmak/ fo-

galmak

Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rej-

tett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plá-

gium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.

A továbbhaladás feltételei a 10. osztály végén A

tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére

• legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat

elvégezni;

• tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

• tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel informá-

ciót nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.


• tudjon programot fejleszteni

• ismerje a Python és a C++ környezet legfontosabb utasításkészletét,


49

• ismerje az Arduino jellemzőt,

• legyen képes egy csoportban tevékenykedni, projektek végrehajtásában részt venni. A ta-

nuló a könyvtári informatika témakör végére

• legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs prob-

lémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

• legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni,

legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.


50

9-10. OSZTÁLY (B, C ÉS D(BIOLÓGIA-KÉMIA) OSZTÁLYOK)


9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt.

Informatika 1 óra 1 óra - -

Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.2.16 alapján készült. A kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek elmélyítésére és a gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem bővülnek, csak bizonyos résztémákra szánt órakeret került megnövelésre.

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés. Csoportmunka tanári irányítással, feladattal vezetett egyéni munka, projektfeladatok megoldása. Megbeszélés, kiselőadás, csoportmunka.

9. osztály

Tematikai egység /fejlesztési cél

1. Az informatikai eszközök használata Óraszám:

4 óra


További feltéte-lek




A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szüksé-ges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informati-kai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megterem-tése.


A számítógépes perifériák megismerése, haszná-latbavétele, működésük fizikai alapjai A számítógép fő egységeinek megisme-rése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathor-dozó eszközök használata, működési elve.

Fizika- kémia: elektromágnesesség, optika, félvezetők, folyadékkristá-lyok, színek, festékek, analóg és di-gitális jelek.

Szemléltető-esz-közök, progra-mok, feladatla-pok.


51

Az összetett munkához szükséges eszközkész-let kiválasztása Az összetett munkához szükséges esz-közkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai.

Biológia-egészségtan: az emberi test külső képe, az egyes élet-szaka-szokra jellemző testarányok és mé-retek; az emberi mozgásképesség biológiai tényezői, formái és hatá-rai; az érzékszervek védelmét biz-tosító szabályok, helyes szokások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, az egészséges életkörülmények

Az adatok biztonságos tárolása. Az informati-kai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoft-veres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzá-férésének megakadályozása.

Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása.


Digitális kamera, adatvédelem.

Tematikai egy-ség fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek Óraszám:

19 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. Karakter- és be-kezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal.

További külön-leges feltételek




Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készí-tése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, for-mázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemuta-tók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kivá-lasztása és komplex használata.


Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakí-tása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szer-kesztése. Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: kí-sérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvé-nek elkészítése.

Vizuális kultúra: Képgyűjtemény. Médiahasználat.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalko-tás a társadalmi (közösségi) élet kü-lönböző területein a papíralapú és

Szöveg-szer-kesztő prog-ram, doku-mentum min-ták, tankönyv, feladat-gyűjte-mény


52

az elektronikus műfajokban (pl. le-vél, önéletrajz, kérvény, pályázat, motivációs levél, blog, web 2.0).

Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fo-galmának megismerése. Dokumentum (oklevél, meghívó) készí-tése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése ki-adványszerkesztő programmal.

Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhe-lyezése közös multimédiás dokumentum-ban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentum-ban. Dokumentumok nyomtatási beállításai.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalko-tás; vázlat készítése, használata. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: vizs-gálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása.

Internetes pél-dák

Hangszerkesztés Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. Hangszerkesztő program használata

Ének-zene: saját munkák, gyűjtések felhasználása az elektronikus hang-alakítás során.

Multimédiás dokumentumok készítése. Interak-tív anyagok, bemutatók készítése A feladat megoldásához szükséges alkal-mazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Utómunka egy videoszerkesztő program-mal. A weblapkészítés alapjai.

Vizuális kultúra: Mozgóképi szöveg-környezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése. Mozgó-képi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb (teret és időt formáló) képkapcsolatok, kép- és hangkap-csolatok. Események mozgóképi megjelení-tése (például story-board, animáció, interjú).


Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum, multimédia, videó.


3. Infokommunikáció Óraszám: 6 óra 3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése.





A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.



53

Önálló információszerzés Információkeresési stratégia. Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatá-rozása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.

Kémia; biológia-egészségtan; fizika: A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés.

.

Az információk közlési célnak megfelelő alakí-tása, a manipuláció megismerése A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. A közlés céljának felismerése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.

Történelem, társadalmi és állampolgári is-meretek: egy nemrég történt esemény információinak begyűjtése több pár-huzamos forrásból, ezek összeha-sonlítása, elemzése, az igazságtarta-lom keresése, a manipulált informá-ció felfedése.

A publikálás módszereinek megismerése, szabá-lyai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten.

Internet hozzá-férés, gyakorló-feladatok, mul-timédiás eszkö-zök, komplex és projektfel-adatok

Kulcsfogal-mak/ fogalmak Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés.


3.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Előzetes tudás Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének ismerete.





Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetősé-gek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése.


54


Kommunikációra képes eszközök összekapcso-lási lehetőségeinek megismerése Többrésztvevős beszélgetős, kommuniká-ciós program használata. Csoportmunka az interneten.

Idegen nyelvek: Kapcsolattartás, kom-munikáció külföldi partnerekkel.

Internet hozzá-férés, gyakorló-feladatok, mul-timédiás eszkö-zök, komplex és projektfel-adatok

Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektro-nikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása.

Kulcsfogal-mak/ fogalmak Kommunikációs program.

Tematikai egység fejlesztési cél

3.3. Médiainformatika

Előzetes tudás Tapasztalat a legújabb infokommunikációs technológiák használatában, alkalmazásában.

További különle-ges feltételek



A tematikai egy-ség nevelési-fej-lesztési céljai

Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.


A hagyományos médiumoktól különböző, infor-matikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtárak-ból.

Földrajz: Helymeghatározás, ideá-lis útvonalválasztás.

.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv.


4. Az információs társadalom Óraszám: 8 óra 4.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghi-básodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárások. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése.



55




Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felis-merése.


Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az infor-mációhitelesség megőrzési technikáival való meg-ismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének ér-tékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvé-tel a társadalmi felelősség-vállalás-ban.

.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommuni-kációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabá-lyok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: tervezés: a célnak megfelelő információ-for-rások, eszközök, módszerek kivá-lasztása. Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és eti-kai szabályai, netikett. A forráskri-tika technikái.

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése A globális információs társadalom jellem-zői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felisme-rése. Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenn-tarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő rész-vétel az emberi környezet állapotá-nak megőrzésében, javításában. Fizika; biológia-egészségtan; kémia: A számítógéppel segített tanulás mód-szereinek alkalmazása. Információs és kommunikációs rendszerek. Magyar nyelv és irodalom: az informá-ciós kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szo-kások, az ezekhez kapcsolódó tipi-kus hibák és veszélyek. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, soro-zatok, függvények, függvényábrázo-lás, számítógépes programok, sta-tisztikai elemzések), korlátaik (pon-tosság, értelmezhetőség).


56




4.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vélemé-nyek gyűjtése, tapasztalatok cseréje.





Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kriti-kus használata. A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában.


Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: A min-dennapi tevékenységekben és a fo-gyasztói szokásokban megnyilvá-nuló egészség- és környezet-tuda-tosság. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek.

.

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák fel-ismerése a médiában Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló mód-szerek megfigyelése és azonosítása. Tuda-tos vásárlókép kialakítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a kör-nyezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulá-ciós szándék/ok, a hibás következ-tetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.


Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leirat-kozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.


57

A továbbhaladás feltételei a 9. osztály végén

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére

tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára;

ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;

ismerje az ergonómia alapjait.


legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes esz-közökkel publikálni;

legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;



ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;

legyen képes értékelni az információforrásokat;

ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;

ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;

ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;

ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait;

ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyá-soló hatásait;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;

ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;

ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában;



tudjon esztétikus dokumentumokat készíteni minta és leírás alapján, illetve egy adott prob-lémakörben,

tudjon

tudjon körlevelet készíteni.


58

10. osztály


1. Alkalmazói ismeretek Óraszám:

19 óra 1.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból cél-szerű diagramok készítése.


Személyi. szaktanár



Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.


Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problé-mák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Függvények használata.

Matematika: kamatos kamat szá-mítása, befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások.

Tankönyv, fel-adat-gyűjtemény

Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblá-zatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diag-ramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az álta-luk leírt valóságos helyzetek, tör-ténések, összefüggések elképze-lése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok.

Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapo-kon lévő adatokra.

Matematika; földrajz; fizika; kémia: táblázatok adatainak rendezése.

Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehe-tőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők haszná-lata.

Fizika; földrajz; matematika: A tér-beli tájékozódást szolgáló eszkö-zök és módszerek. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak ér-telmezése.

Internetes pél-dák

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbá-zis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegol-dásokban.


59

Kulcsfogal-mak/ fogalmak Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.


2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és mód-szerekkel Óraszám:

12 óra 2.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

Előzetes tudás Algoritmus leíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algoritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata.





Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készí-tése.


A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása A problémamegoldáshoz szükséges in-formatikai eszközök kiválasztása. Tantárgyi és egyéb problémák informati-kai eszközök segítségével történő megol-dása, a megoldáshoz szükséges algorit-musok készítése.

Matematika: Ismerethordozók használata. Számítógépek haszná-lata. Ismeretek felidézése, alkalmazása. Ismeretek mozgósítása, összeil-lesztése, felhasználása új helyzet-ben, a gyakorlati életben, más tan-tárgyak keretében. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Magyar nyelv és irodalom; idegen nyel-vek; matematika; földrajz: szövegfel-dolgozás.

Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése Az iskolához és a köznapi élethez kap-csolódó problémák megoldásának terve-zése és megvalósítása csoportmunkában. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése.

Matematika: Ismerethordozók használata. Számítógépek haszná-lata. Ismeretek felidézése, alkalmazása. Ismeretek mozgósítása, összeil-lesztése, felhasználása új helyzet-ben, a gyakorlati életben, más tan-tárgyak keretében Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Matematikai modellek (pl. számí-tógépes programok) ismerete, al-kalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség).


60

Alkotás, kreativitás: modell (ábra, diagram) alkotása, értelmezése fo-galmakhoz. Közelítő értékek meghatározása, egyenletek, egyenletrendszerek megoldása, diagramok készítése. Magyar nyelv és irodalom; idegen nyel-vek; földrajz: szövegfeldolgozás.





Előzetes tudás Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben.




A tematikai egység neve-lési-fejlesztési

céljai

Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata.


Adott feladat megoldásához tartozó algoritmu-sok megfogalmazása, megvalósítása számítógé-pen, a feladat megoldásához algoritmusok terve-zése, végrehajtása, elemzése Tantárgyi problémák megoldási algorit-musainak tanulmányozása. Algoritmusok alkotása különböző terve-zési eljárások segítségével, az alulról fel-felé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. Néhány típusalgoritmus vizsgálata.

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika, földrajz: szövegfeldolgo-zás. Fizika; kémia: összefüggések, folya-matok programozása.

.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése A beállítások értelmezése.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, ke-zelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű mo-dellek megismerése Különböző adattípusok használata a mo-dellalkotás során

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; földrajz: szövegfeldolgo-zás.


Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény.


2.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

Előzetes tudás Fejlesztői környezet ismerete


61




A tematikai egység neve-lési-fejlesztési

céljai

Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredményei-nek kiértékelése informatikai eszközökkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Taneszkö-zök

Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, mo-dellalkotás egyszerű tevékenységekre Tantárgyi szimulációs programok haszná-lata. A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mérések eredményeinek kiérté-kelése informatikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

Fizika; kémia: természettudományos folyamatokkal foglalkozó progra-mok. Matematika: véletlen esemény, való-színűség.

.




3. Könyvtári informatika Óraszám:

6 óra

Előzetes tudás Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása segítséggel.





A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások ön-álló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz.


Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer szerepének, lehető-ségeinek megismerése. A települési közkönyvtár önálló haszná-lata. Könyvtárlátogatás.

Magyar nyelv és irodalom: könyvtár-használat.

Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgál-tatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való ön-álló használata.

Magyar nyelv és irodalom: Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelme-zése. Az olvasás mint érzelmi, gon-dolati, erkölcsi, esztétikai élmé-nyek, a tapasztalatszerzés forrása.


62

Rendszeres, a céloknak megfelelő könyv-tár- és internethasználat.

Információkeresés A médiumok, közléstípusok tartalmi meg-bízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretter-jesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyo-mányos és elektronikus információhordo-zókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibőví-tése önálló könyvtári kutatómunkával.

Magyar nyelv és irodalom: Könyvtári információkeresés. Az internetes adatgyűjtés, linkek használata. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomta-tott és elektronikus források segít-ségével; egynyelvű szótárak, értel-mező szótárak. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeretszerzés szaktudo-mányi munkákból. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Ének-zene: zenei dokumentumok. Technika, életvitel és gyakorlat: a sze-mélyes pályatervnek, elképzelések-nek, szükségleteknek megfelelő in-formációszerzés.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált doku-mentumok. Az egyes tudományterületek alapvető se-gédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata.

Matematika: Ismerethordozók használata. Könyvek (pl. matemati-kai zsebkönyvek, szakkönyvek, is-meretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: Segédköny-vek, szótárak, lexikonok haszná-lata, ismeretlen kifejezések jelenté-sének önálló megkeresése egy-nyelvű szótárakban. Önálló kézikönyvhasználattal tö-rekvés a normakövető helyesírásra. Az elektronikus tömegkommuni-káció és az irodalom kölcsönhatá-sának új jelenségei. Földrajz: Információgyűjtés inter-netalapú szolgáltatásokkal: időjá-rási helyzetkép, útvonaltervező, va-lutaváltó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történelmi, társadalom-tudományi, filozófiai és etikai kézi-könyvek, atlaszok. Vizuális kultúra: a tömegkommuni-káció formái.


63

A tömegkommunikációt és a medi-atizált nyilvánosságot jellemző té-nyek, modellek. Az audiovizuális szövegek, műso-rok előállítását, nyelvi jellemzőit, közvetítését és értelmezését leíró fontosabb fogalmak és alapvető összefüggések.

Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráski-választás a feladat céljának és a forrás in-formációs értékének figyelembevételével.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kérdések megfogalma-zása a szerző esetleges elfogultsá-gaira, tájékozottságára, rejtett szán-dékaira stb. vonatkozóan. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kivá-lasztása különféle atlaszokból. Különböző szövegek, hanganya-gok, filmek stb. vizsgálata a törté-nelmi hitelesség szempontjából. Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digi-tális) információk gyűjtése, szelek-ciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása.

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatko-zási technikájának megismerése, segítség-gel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék ké-szítése.

Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, netikett.


Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hiteles-ség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.

A továbbhaladás feltételei a 10. osztály végén


legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvé-gezni;

tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.


tudjon algoritmusokat készíteni,

legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani;


64

legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására;

ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat;

legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;

legyen képes egy csoportban tevékenykedni.

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problé-mamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.


65

EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE KÉSZÍTÉS

11–12. évfolyam

Bevezetés Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ebben a korosztályban az informatikai eszközök használata a többi témakör alkalmazása közben valósul meg. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számításoknak a hétköznapi élet során is fontos szerepük van. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a középiskolában a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett információkat önállóan képesek felhasználni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a társadalmi változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit.


66

A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes és a helyben elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg.

Célok és feladatok Az ember alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az emelt szintű és órakeretben folyó informatika oktatás célja továbbá, hogy a tananyag és az informatikai szemlélet elsajátításával az informatikát ne csupán alkalmazni és felhasználni tudják a tanulók, hanem képesek legyenek az informatikai rendszerek összefüggésinek felismerésére és alkalmazására, létrehozására, konfigurálására és működtetésére, felkészüljenek az informatikai jellegű felsőfokú tanulmányokra.

Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata – meg kell mu-tatnia, hogy a jól ismert természeti, társadalmi és mesterséges (technikai) környezetben (és mellett) létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amely-lyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (nyomtatott információ, film, videó, televízió) és az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hypermédia szá-mítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, s hogy mit jelent és hogyan változik az információs társadalom; hogyan befolyásolják (irányítják) életünket az informatika lehetőségei. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Biztosítani kell azoknak az informatikai alapoknak az elsajátítását, ame-lyekre építve a gyorsan változó technikai, műszaki megoldások és az alkalmazói, felhasználói kör-nyezet változásai követhetők, elsajátíthatók. Alkalmassá kell tenni a tanulókat a számítástechnika eszközrendszer alkotó módon való használatára, az informatikai szakterületeken való eligazodásra, az önképzés fokozott igényére, a fejlődés követésére. Az emelt szintű és oktatásban az alkalmazói,


67

felhasználói ismeretek mellett elengedhetetlen az alapvető szakmai ismeretek megfelelő szintű, szé-leskörű elsajátítása, felkészítés az ilyen irányú felsőfokú tanulmányokra. Az emelt szintű keretben történő informatikai nevelés célja a logikus gondolkodás, a problémamegol-dás készségének általános fejlesztése mellett az informatikai szemlélet-, gondolkodásmód és mun-kamódszer kialakítása, elsajátítása, az igényességre, a pontosságra való törekvés alapvető követel-ményének kielégítése. Praktikus alkalmazói és szakmai tudás, készség és képesség fejlesztésével, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészítés, felkészülés az informa-tika alkalmazásaira, a szakmai munkára, a mindennapi és a szakmai életben várható széleskörű al-kalmazásokra. Célja olyan attitűd kialakítása, amely motiválttá és alkalmassá teszi az egyént az önálló számítógépes problémamegoldásra, az információs társadalom alakítására. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon infor-matikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (pél-dául web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP).

Az informatika emelt szintű oktatásának fő célkitűzései a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépe-

ket és az informatikai eszközöket célszerűen használják;

az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az algoritmusok el-készítésében, kódolásában;

önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra;

együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát;

alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz;

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érez-heti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit;

az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyak-hoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dol-gozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfia-készítés, szervezés, tanulás);

az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájá-nak kialakítására;

az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az informá-ciószerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait;

felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehető-ségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére;

az informatikai rendszerekre alapozott önművelés képességének kialakítása: a különböző információs rendszerek lehetőségeinek felhasználása;

az információs forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek ki-fejlesztése;

az iskolai és más típusú információforrások, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása;


68

az informatikai tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és –feldolgozásba;

a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfo-gadtatása;

a különböző társadalmi elvárásokat és feladatokat felismerni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói, alkalmazói és fejlesztői szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Megfelelően megalapozott szakmai ismereteket szerezve képes legyen az informatika területein és a szakirodalomban eligazodni, tudását önállóan fejleszteni és alkotó módon felhasználni, kamatoztatni.

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban meg-jelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hypermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formá-ban, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevé-kenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intel-ligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értel-mezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiség-romboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek, és igyekezzen ezeket a lehetőségeket használni, terjeszteni. Ismerje meg és igényelje az informatikai rendszerek szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú tevé-kenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.


69

Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon ala-puló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmód-jával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást je-lentő informatikai tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes infor-mációhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő informatikai rendszert, tájékoztató eszközt kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzé-ket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg az informatikai rendszerek szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat, alkotó módon tudjon hozzájárulni ezen szolgáltatások fejlesztéséhez, bővítéséhez. Ismerje, használja a korszerű technológiákon alapuló ismerethordozókból, adatbázisokból, számí-tógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, és legyen képes ezek fejleszté-sére. Legyen felkészült arra, hogy az informatikai rendszerekben hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni.

A tanulók értékelése A tanulók előzetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérő. Akkor tudjuk a leg-hatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a témakörök kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit és készségeit. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában érdemes végrehajtani. Az eredményes előrehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres el-lenőrzése és értékelése, amely folyamatos szóbeli értékeléssel valósulhat meg. Egy-egy témakör fel-dolgozása során a tanuló

tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,

elkészített dokumentumait,

ismereteinek szintjét,

fejlődését,

órai aktivitását,

együttműködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét) értékeljük rendszeres szó-beli értékeléssel és havonta érdemjeggyel.

A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai Az ismeretek és képességek alkalmazásának a szintje az értékelés alapja. A dokumentumok több tanóra alatt készülhetnek el, a kész dokumentum értékelésével a tanuló többórás tevékenységét együttesen minősíthetjük. Elméleti ismeretek esetén alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenőrzést, kiselőadások tar-tását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenőrzés formája lehet írásos, vagy a tanulói tevékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén lehet a csoportos munkavégzés keretén belül végzett egyéni munka és annak produktuma, amelynek fejlesztése a tervezéstől a kivitelezésig zajlik. Az értékelés szempontjai, hogy


70

a tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat;

ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat;

felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat;

tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni;

képes-e az önálló munkavégzésre;

tükröződik-e a logikus gondolkodás a teljesítményében;

tud-e önállóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket előállítani;

képes-e egyszerűbb logisztikai feladatok megoldására;

ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket;

milyen mértékben alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában; kialakult-e benne a folyamatos önképzés igénye.

A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek:

számítógépterem (1 tanuló/1 gép) multimédia számítógépekkel, számítógép termenként nyomtatóval;

iskolai könyvtár;

internetelérés, digitális fényképezőgép, digitális kamera vagy web-kamera, szkenner.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;

adjon segítséget a gyakorlati munkához;

ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;

támogassa a csoportmunkát;

korosztálynak megfelelő nyelvezet és stílus;

az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelmények-hez;

sokféle nehézségű feladatot tartalmazzon;

hardver- és szoftver független legyen, vagy többféle lehetőséget mutasson be;

megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

Szerzők: Bíró Zsolt- CsúriPéter-Fodor Zsolt Cím: 10 próbaérettségi informatikából középszint- írásbeli

Maxim kiadó Szerzők: Bíró Zsolt Cím: 10 próbaérettségi informatikából emelt szint- írásbeli Maxim kiadó


71

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE KÉSZÍTÉS

11. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra Fejlesztési feladatok

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK BELÉPŐ TEVÉKENYSÉ-GEK

Az informatikai eszközök használata

Az operációs rendszer és környezete 2 óra

Az operációs rendszer, a számí-tógépes hálózat és a segédprog-ramok szolgáltatásai. A hálóza-tok felépítése. Adatbiztonság és a kártékony programok. Szervizműveletek.

Be- és kilépés az iskolai háló-zatba. A helyi rendszer, illetve a számítógépes hálózat szolgáltatá-sainak használata. Szoftverek, adatok etikus haszná-lata. Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos vá-lasztása. Például, rendezzünk „vadászatot” kártékony programok és kéretlen levelek ellen. Rendezzünk „nagy-takarítást”: törlés, tömörítés, biz-tonsági másolat, töredezettség-mentesítés.

Infokommunikáció

Kommunikáció az in-terneten 2 óra

Az elektronikus levelezés fejlett szolgáltatásai. Levelezőlisták. Közhasznú adatbázisok az in-terneten. Hasznos webhelyek. Céltudatos információkeresés az interneten, részletes keresés, szűrők. Térképek az interneten. Multimédiás anyagok keresése és alkalmazása. Csoportos kommunikációs for-mák az interneten

Levelező program speciális beállí-tásainak alkalmazása. Levelezőlis-ták használata. Keresés az adat-bázisokban. Böngészés és összetett keresés az interneten. Képek és multimédiás anyagok keresése és felhasználása. Térképek használata a világhálón. Fórumok használata. Csevegés, telefonálás az interne-ten.

Tranzakciók az inter-neten

Vásárlás, rendelés, ügyintézés az interneten és/vagy mobilon, telefonon.

Ügyintézés interneten. Web áruházak keresése. Termékek és szolgáltatások ren-delése és vásárlása.

Médiainformatika

A hagyományos médiák digitá-lis változatai az interneten.E-könyvek, portálok. Virtuális valóság alkalmazások.

Internetes portálok látogatása: tévé, rádió, újság. Elektronikus könyv kezelése, ol-vasása.

Informatika-alkalmazói ismeretek

Képszerkesztés és gra-fika 6 óra

Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátumai, típusai.

Rajzoló és képszerkesztő alkalma-zások használata. Konvertálás a különböző képformátumok kö-


72

A rajzolás eszközei. Képek vá-gása és retusálása. Fények és színek módosítása. Transzfor-málás. Feliratok. Képek nyomtatása.

zött. A megfelelő rajzeszköz kivá-lasztása. A rajzeszközök és a szí-nek kezelése. Rajzok, ábrák készí-tése. Digitális fényképek alakítása retusálása, nyomtatása. Például képgaléria készítése isko-lai eseményekről, rendezvények-ről vagy szép épületekről vagy hí-res és elismert emberekről. Rajzos-szöveges dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete.

Multimédiás elemek szerkesztése

A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, ani-máció.

Multimédia dokumentumok ké-szítése, szerkesztése. Hanganya-gok és mozgóképek lejátszása multimédia számítógéppel. Például, szerkesszük a kirándulá-son felvett videókat és mutassuk be az osztálynak.

Prezentációkészítés 6 óra

Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbe-vitel. Képek, mozgóképek. Raj-zok. Animációk. Táblázatok, diagramok. Vetítés, interaktivi-tás.

Esztétikus, dinamikus és interak-tív bemutató tervezése a tartalom, forma és működés szempontjá-ból. Bemutatók, elektronikus fali-újságok létrehozása. Bemutatók szerkesztése. Bemutatók vetítése és kiselőadások megtartása. Például, készítsünk reklámot, ki-rakati bemutatót egy vagy több termék részletes bemutatásához. Készítsünk interaktív bemutatót egy utazásról.

Szövegszerkesztés 14 óra

Egy szövegszerkesztő szolgál-tatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés és nyomta-tás. Dokumentumok formátu-mai. Karakterformázás. Bekez-désformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Tábláza-tok formázása. Stílusok, sablo-nok használata. Körlevél. Do-kumentumtípusok.

Szövegbevitel, gépelés, javítás, korrektúra. A szöveg karakter szintű formá-zása. Bekezdések formázása: igazítá-sok, behúzások, listák. Képek be-illesztése, másolása, formázása. Tabulátorok alkalmazása a doku-mentumban. Táblázatok bevitele, formázása. Bekezdésstílus készítése. Körlevél szerkesztése. Meghívó, kérvény, levél, megha-talmazás, szerződés, névjegy … készítése. Összetett dokumentumok alko-tása leírás és minta után vagy sza-badon. Kész dokumentum men-tése, nyomtatása.


73

Például, készítsük el kiscsoport-ban egy osztálykirándulás szépen formázott beszámolóját. A látott nevezetességeket bemutató, az át-élt eseményeket leíró formázott szövegeket, képeket és rajzokat.

Weblapokszerkesztése 6 óra

A web felépítése. Egy weblapszerkesztő szolgál-tatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek. Weblapok tulajdon-ságai. Szövegformázás. Képek tulaj-donságai és formázásuk. Hivatkozások létrehozása a weblapon. Táblázatok tulajdonságai. Táb-lázatok készítése, formázása. Dinamikus információk.

Hipertext dokumentumok létre-hozása és használata. Szöveget, képet tartalmazó esztétikus web-lapok készítése, formázása. Hivatkozások rendszerének létre-hozása. Táblázatok készítése weblapon. Dinamikus objektumok elhelye-zése a weboldalon (animációk, hangok, mozgóképek). Például, készítsünk saját vagy osztály honlapot. Készítsünk honlapot egy tetszőleges (képze-letbeli) vállalkozásnak, alapítvány-nak, intézménynek

Infokommunikáció

Publikáció az interne-ten 2 óra

Adatok, dokumentumok elhe-lyezése megfelelő formátumban az interneten.

Weboldalak, kisebb webhelyek publikálása az interneten, webfej-lesztő vagy ftp. program alkalma-zásával.

Táblázatkezelés 14 óra

A táblázatkezelők szolgáltatá-sai. A táblázatok felépítése, alapfo-galmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, kép-letek. Képletek és adatok másolása, hivatkozások. Rendezés. Táblázat formázása. Különféle függvények haszná-lata. Diagramkészítés, grafikonkészí-tés. Logikai műveletek és függvé-nyek. Keresőfüggvények.

Táblázatkezelővel megoldható feladatok áttekintése. Adatok cso-portosítása, értelmezése. A fel-adatmegoldáshoz szükséges táblá-zatok, adattípusok tervezése. Adatok bevitele a táblázatba. Mű-veletek, képletek, függvények al-kalmazása. Táblázatok formázása, diagramok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása. Például, oldjunk meg a szakmai irányultságnak megfelelő felada-tokat táblázatkezelővel. Végezzünk gazdaságossági számí-tásokat, az egyéni életvitelt érintő problémák kapcsán függvények ábrázolása. Adatok grafikus ábrázolása, sta-tisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Táblá-zat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus táblá-zatok készítése.

Infokommunikáció


74

Az információ és az adat 2 óra

Az információ és az adat. Az analóg és a digitális jel. Titkosírás és a kód. Kettes számrendszer. Számok és karakterek kódolása. Kép- és hangkódolás. Logikai műveletek. Információátvitel modellje. A mobil korszerű szolgáltatásai.

Az információ, az adat, az adat-mennyiség fogalmak helyes hasz-nálata. Az analóg és a digitális jel egy-másba alakíthatóságának megér-tése. Titkosírások készítése, megfej-tése, kódolás. Számok átváltása a kettes, tízes és tizenhatos szám-rendszerek között a kalkulátor használatával. Karakterek kódolása. Logikai műveletek végzése. Logi-kai feladatok, rejtvények megol-dása. A mobiltelefon korszerű szolgál-tatásainak használata.

Adatbázis-kezelés 8 óra

Adatbázismodellek, alapfogal-mak. Az adatbázis-kezelő szolgáltatá-sai. Adatbázis tervezése. Táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Adattáblák közötti kapcsolatok. Szűrés, keresés, rendezés, ösz-szesítés. Lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása.

Adattábla, mező, rekord, kulcs-mező, állomány fogalmak értése, helyes használata. Adattípusok használata. Adatok tárolásához egyszerű adatbázis tervezése és kialakítása. Adattáblák létrehozása. Űrlapok használata. Kapcsolatok kialakí-tása. Lekérdezések. Jelentés készítése. Relációs adatbázis alapszintű ke-zelése. Használjunk adatbázisokat hét-köznapi problémák (kérdések) megoldására! Például: hány kaló-riát tartalmaz egy étel, hol és mi-kor játszanak egy filmet, színdara-bot, milyen tömegközlekedési eszközzel és mikor juthatunk el A városból B-be?

Középszintű érettsé-gire készülés 10 óra

Szövegszerkesztési feladatok, prezentáció készítés, weblap szerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés

Érettségi típusú feladatok gyakor-lása

Továbbhaladás feltételei: A tanuló tudjon alapvető könyvtár és állományműveleteket végezni a számítógépen.

Ismerje a számítógép gyakori perifériáinak funkcióit, tudja használni azokat.

Használja a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: e-mail, böngé-szés, keresés.

Tudjon adatbázisban keresni az interneten.

Ismerjen rajzoló-képszerkesztő alkalmazást.

Tudjon rajzolni, képet módosítani, dokumentumban felhasználni.


75

Tudjon multimédia hanganyagot, mozgóképet lejátszani.

Tudjon néhány diából álló esztétikus és tartalmas bemutatót készíteni és levetíteni.

Önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni.

A tanuló tudjon egyszerű weboldalt szerkeszteni webszerkesztő alkalmazással.

Tudjon hiperhivatkozást elhelyezni weblapon.

Ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait és tudjon egyszerű táblázatokat szerkeszteni, benne egyszerű képletekkel számításokat végezni.

Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni.

A tanuló ismerje az adat, információ és kód fogalmát. Képes legyen egyszerű logikai felada-tokat megoldani.

A tanuló tudjon információt keresni, megjeleníteni adatbázisban.

Tudjon adattáblát feltölteni megfelelő adatokkal. Képes legyen adatbázisban egyszerű lekér-dezést végrehajtani.

A tanulók előrehozott középszintű érettségi vizsgát tehetnek a májusi vizsgaidőszakban.


76

12. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra Fejlesztési feladatok

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK BELÉPŐ TEVÉKENYSÉ-GEK

Infotechnológia

Az informatika fejlő-déstörténete 3 óra

Információs korszakok a törté-nelemben. A számítástechnika története. Az internet és az IKT forra-dalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyi-ségre és az egészségre.

Kutatómunkák és dolgozatok, prezentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy techno-lógiájáról.

Az információs társa-dalomról 2 óra

Az információs vagy tudástár-sadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kul-túra és a személyiség az infor-mációs társadalomban. A környezetvédelem lehetősé-gei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, fel-fedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű …) mint termék, szolgáltatás és áru.

A jellemzők megvitatása, összeve-tése a legújabb szociológiai, gaz-dasági adatokkal. Kutatómunkák az információs társadalomról.Az elektronikus de-mokrácia osztály- vagy iskola-szintű „kipróbálása”, és/vagy tár-sadalmi méretű esélyeinek megvi-tatása. Az információ és a tudás, mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszé-lése.

Etika és jog 2 óra

A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publiká-lási szabályok. A szabad fel-használás köre.

Konkrét szoftverek csoportosí-tása. Licencszerződések tanulmányo-zása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése.

Adatvédelem. Az információ meg-bízhatósága. 2 óra

Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás meg-bízhatósága. Az internetes források megbíz-hatósága.

Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges véde-lem (titkosság) szerint. Hagyomá-nyos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média infor-mációinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ sze-repe. A tudományos és az áltudomá-nyos ismeretek felismerése, meg-különböztetése.

Könyvtári informatika Médiainformatika

Könyvtári informatika 4 óra

Az iskolai könyvtár információs rendszere.

A könyvtári információs rendszer felhasználása a tanulásban.


77

Elektronikus könyvtár, interne-tes adatbázisok használata. Digitális könyvtári médiumok. Katalógusok és tájékoztató esz-közök. Forrás- és információkeresés. Forrásfelhasználás.

Információs szükségletek felisme-rése és kifejezése. Forrás- és in-formációkeresés. A problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata. A médiumok tartalmi hitelességé-nek, formai esztétikai értékének megítélése. Könyvtári médiumok alkotó fel-használása az etikai normák köve-tésével.


Egy szövegszerkesztő szolgálta-tásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés és nyomta-tás. Dokumentumok formátu-mai. Karakterformázás. Bekez-désformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Tábláza-tok formázása. Stílusok, sablo-nok használata. Körlevél. Do-kumentumtípusok.

Szövegbevitel, gépelés, javítás, korrektúra. A szöveg karakter szintű formá-zása. Bekezdések formázása: igazítá-sok, behúzások, listák. Képek be-illesztése, másolása, formázása. Tabulátorok alkalmazása a doku-mentumban. Táblázatok bevitele, formázása. Bekezdésstílus készítése. Körlevél szerkesztése. Meghívó, kérvény, levél, megha-talmazás, szerződés, névjegy … készítése. Összetett dokumentumok alko-tása leírás és minta után vagy sza-badon. Kész dokumentum men-tése, nyomtatása.

Weblapokszerkesztése 6 óra

A web felépítése. Egy weblapszerkesztő szolgál-tatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek. Weblapok tulajdon-ságai. Szövegformázás. Képek tulaj-donságai és formázásuk. Hivatkozások létrehozása a weblapon. Táblázatok tulajdonságai. Táb-lázatok készítése, formázása. Dinamikus információk.

Hipertext dokumentumok létre-hozása és használata. Szöveget, képet tartalmazó esztétikus web-lapok készítése, formázása. Hivatkozások rendszerének létre-hozása. Táblázatok készítése weblapon. Dinamikus objektumok elhelye-zése a weboldalon (animációk, hangok, mozgóképek).


A táblázatkezelők szolgáltatá-sai. A táblázatok felépítése, alapfo-galmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, kép-letek. Képletek és adatok másolása,

Táblázatkezelővel megoldható feladatok áttekintése. Adatok cso-portosítása, értelmezése. A fel-adatmegoldáshoz szükséges táblá-zatok, adattípusok tervezése. Adatok bevitele a táblázatba. Mű-veletek, képletek, függvények al-kalmazása. Táblázatok formázása,


78

hivatkozások. Rendezés. Táblázat formázása. Különféle függvények haszná-lata. Diagramkészítés, grafikonkészí-tés. Logikai műveletek és függvé-nyek. Keresőfüggvények.

diagramok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása. Például, oldjunk meg a szakmai irányultságnak megfelelő felada-tokat táblázatkezelővel. Végezzünk gazdaságossági számí-tásokat, az egyéni életvitelt érintő problémák kapcsán függvények ábrázolása. Adatok grafikus ábrázolása, sta-tisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Táblá-zat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus táblá-zatok készítése.


Adatbázismodellek, alapfogal-mak. Az adatbázis-kezelő szolgáltatá-sai. Adatbázis tervezése. Táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Adattáblák közötti kapcsolatok. Szűrés, keresés, rendezés, ösz-szesítés. Lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása.

Adattábla, mező, rekord, kulcs-mező, állomány fogalmak értése, helyes használata. Adattípusok használata. Adatok tárolásához egyszerű adatbázis tervezése és kialakítása. Adattáblák létrehozása. Űrlapok használata. Kapcsolatok kialakí-tása. Lekérdezések. Jelentés készítése. Relációs adatbázis alapszintű ke-zelése.

Középszintű érettsé-gire készülés 9 óra

Szövegszerkesztési feladatok, prezentáció készítés, weblap szerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés

Érettségi típusú feladatok gyakor-lása


79

Továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje az információs társadalom legfontosabb jellemzőit.

Tudja, hogy a szellemi termékeket a jog védi. Tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni.

Ismerje a könyvtártípusokat.

Ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait.

Legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében.

Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.

A tanuló tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról.

Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokról.

Legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és hasz-nálatára.

A tanulók emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek.


80

Informatika szakirányban tovább tanulók számára szervezett csoport

11. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az informatikai eszközök használata

Az operációs rendszer és környezete 2 óra

Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a segédprogramok szolgáltatásai. A háló-zatok felépítése. Adatbiztonság és a kár-tékony programok. Szervizműveletek.

Be- és kilépés az iskolai hálózatba. A helyi rendszer, illetve a számítógépes hálózat szolgáltatásainak használata. Szoftverek, adatok etikus használata. Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választása. Például, rendezzünk „vadászatot” kárté-kony programok és kéretlen levelek ellen. Rendezzünk „nagytakarítást”: törlés, tö-mörítés, biztonsági másolat, töredezett-ség-mentesítés.

Algoritmizálás, adatmodellezés

Algoritmizálás, adat-modellezés 16 óra

Algoritmusok a gya-korlatban. Algoritmusok leírása általános eszközökkel. Programozási nyelvek és a programok. Egy fejlesztő rendszer használata. Elemi adattípusok. Konstansok és válto-zók. Adatok bevitele, tárolása és megjelení-tése, közlése. Képletek és függvé-nyek használata. Feltételes elágazások. Ciklusok típusai. Összetett adattípusok, tömbök. Típusalgoritmusok. A programkészítés lé-pései.

Hétköznapi tevékenységsorok, algoritmu-sok leírása. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. A szükséges adatok és eredmények megtervezése. Elemi és összetett adatok, képletek és függvények használata. Elágazások és ciklusok alkalmazása. Fejlesztő rendszer használata. Típusalgoritmusok alkalmazása életszerű, gyakorlati feladatok megoldása során. (Összegzés, keresés, megszámlálás, rende-zés.) A kész program tesztelése és alkalmazása

Összetett programo-zási feladatok megol-dása 10 óra

Adatmodell felállítása Algoritmus tervezés. Tesztelés, javítás

Infokommunikáció

Kommunikáció az in-terneten 3 óra

Az elektronikus levele-zés fejlett szolgáltatá-sai. Levelezőlisták. Közhasznú adatbázi-sok az interneten.

Levelező program speciális beállításainak alkalmazása. Levelezőlisták használata. Keresés az adatbázisokban. Böngészés és összetett keresés az interne-


81

Hasznos webhelyek. Céltudatos információ-keresés az interneten, részletes keresés, szű-rők. Térképek az inter-neten. Multimédiás anyagok keresése és alkalma-zása. Csoportos kommuni-kációs formák az inter-neten

ten. Képek és multimédiás anyagok kere-sése és felhasználása. Térképek használata a világhálón. Fórumok használata. Csevegés, telefonálás az interneten.

Tranzakciók az inter-neten 1 óra

Vásárlás, rendelés, ügy-intézés az interneten és/vagy mobilon, tele-fonon.

Ügyintézés interneten. Web áruházak keresése. Termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása.

Informatika-alkalmazói ismeretek

Képszerkesztés és gra-fika 4 óra

Képszerkesztők fonto-sabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátu-mai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retu-sálása. Fények és szí-nek módosítása. Transzformálás. Felira-tok. Képek nyomtatása.

Rajzoló és képszerkesztő alkalmazások használata. Konvertálás a különböző kép-formátumok között. A megfelelő rajzesz-köz kiválasztása. A rajzeszközök és a szí-nek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Di-gitális fényképek alakítása retusálása, nyomtatása. Például képgaléria készítése iskolai esemé-nyekről, rendezvényekről vagy szép épü-letekről vagy híres és elismert emberekről. Rajzos-szöveges dokumentumok terve-zése, az elkészítés szokásos menete.

Multimédiás elemek szerkesztése 2 óra

A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció.

Multimédia dokumentumok készítése, szerkesztése. Hanganyagok és mozgóké-pek lejátszása multimédia számítógéppel. Például, szerkesszük a kiránduláson fel-vett videókat és mutassuk be az osztály-nak.

Prezentációkészítés 4 óra

Prezentációs doku-mentumok felépítése, sablonok. Szövegbevi-tel. Képek, mozgóké-pek. Rajzok. Animá-ciók. Táblázatok, diag-ramok. Vetítés, inter-aktivitás.

Esztétikus, dinamikus és interaktív bemu-tató tervezése a tartalom, forma és műkö-dés szempontjából. Bemutatók, elektroni-kus faliújságok létrehozása. Bemutatók szerkesztése. Bemutatók vetítése és kis-előadások megtartása. Például, készítsünk reklámot, kirakati be-mutatót egy vagy több termék részletes bemutatásához. Készítsünk interaktív bemutatót egy uta-zásról.


Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szöveg-bevitel, javítás, módo-sítás. Mentés és nyom-tatás. Dokumentumok

Szövegbevitel, gépelés, javítás, korrektúra. A szöveg karakter szintű formázása. Bekezdések formázása: igazítások, behú-zások, listák. Képek beillesztése, máso-lása, formázása.


82

formátumai. Karakter-formázás. Bekezdés-formázás, oldalformá-zás. Képek, objektu-mok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Táblázatok formázása. Stílusok, sablonok használata. Körlevél. Dokumentumtípusok.

Tabulátorok alkalmazása a dokumentum-ban. Táblázatok bevitele, formázása. Bekezdésstílus készítése. Körlevél szer-kesztése. Meghívó, kérvény, levél, meghatalmazás, szerződés, névjegy készítése. Összetett dokumentumok alkotása leírás és minta után vagy szabadon. Kész doku-mentum mentése, nyomtatása. Például, készítsük el kiscsoportban egy osztálykirándulás szépen formázott be-számolóját. A látott nevezetességeket be-mutató, az átélt eseményeket leíró formá-zott szövegeket, képeket és rajzokat.

Weblapok szerkesztése 6 óra

A web felépítése. Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Célszerű és esztétikus webhe-lyek. Weblapok tulaj-donságai. Szövegformázás. Ké-pek tulajdonságai és formázásuk. Hivatkozások létreho-zása a weblapon. Táblázatok tulajdonsá-gai. Táblázatok készí-tése, formázása. Dinamikus informá-ciók.

Hipertext dokumentumok létrehozása és használata. Szöveget, képet tartalmazó esztétikus weblapok készítése, formázása. Hivatkozások rendszerének létrehozása. Táblázatok készítése weblapon. Dinamikus objektumok elhelyezése a weboldalon (animációk, hangok, mozgó-képek). Például, készítsünk saját vagy osztály hon-lapot. Készítsünk honlapot egy tetszőle-ges (képzeletbeli) vállalkozásnak, alapít-ványnak, intézménynek


A táblázatkezelők szol-gáltatásai. A táblázatok felépítése, alapfogalmak. Adattípusok és formá-tumok. Hivatkozások, műveletek, képletek. Képletek és adatok másolása, hivatkozá-sok. Rendezés. Táblázat formázása. Különféle függvények használata. Diagramkészítés, grafi-konkészítés. Logikai műveletek és függvények. Keresőfüggvények.

Táblázatkezelővel megoldható feladatok áttekintése. Adatok csoportosítása, értel-mezése. A feladatmegoldáshoz szükséges táblázatok, adattípusok tervezése. Adatok bevitele a táblázatba. Műveletek, képletek, függvények alkalmazása. Táblázatok for-mázása, diagramok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása. Adatok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus táblá-zatok készítése.

Továbbhaladás feltételei: A tanuló


83

tudjon alapvető könyvtár és állományműveleteket végezni a számítógépen;

ismerje a számítógép gyakori perifériáinak funkcióit, tudja használni azokat.

használja a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: e-mail, böngé-szés, keresés;

tudjon adatbázisban keresni az interneten;

ismerjen rajzoló-képszerkesztő alkalmazást;

tudjon rajzolni, képet módosítani, dokumentumban felhasználni;

tudjon multimédia hanganyagot, mozgóképet lejátszani;

tudjon néhány diából álló esztétikus és tartalmas bemutatót készíteni és levetíteni;

önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni;

a tanuló tudjon egyszerű weboldalt szerkeszteni webszerkesztő alkalmazással;

tudjon hiperhivatkozást elhelyezni weblapon;

ismerje a könyvtártípusokat;

ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait;

legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében;

tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban;

ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait és tudjon egyszerű táblázatokat szerkeszteni, benne egyszerű képletekkel számításokat végezni;

tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni;

tudjon értelmezni alapvető algoritmusokat;

legyen képes egyszerű elágazást és ciklust tartalmazó algoritmust leírni és értelmezni;

legyen képes egyszerű feladat megoldásához algoritmust tervezni, leírni, kódolni, számítógé-pen futtatni és az eredményt értelmezni;

ismerje az adat, információ és kód fogalmát;

legyen képes egyszerű logikai feladatokat megoldani;

tudjon információt keresni, megjeleníteni adatbázisban;

tudjon adattáblát feltölteni megfelelő adatokkal. Képes legyen adatbázisban egyszerű lekér-dezést végrehajtani.

Lehetőség van előrehozott közép- vagy emelt szintű érettségi vizsga letételére, de a felkészüléshez egyéni haladási ütemre van szükség, mert az érettségihez szükséges ismeretek a 11. évfolyam tan-anyagába csak részben kerültek be.


84

12. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Alkalmazói ismeretek


Adatbázismodellek, alapfogal-mak. Az adatbázis-kezelő szolgálta-tásai. Adatbázis tervezése. Táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Adattáblák közötti kapcsola-tok. Szűrés, keresés, rendezés, ösz-szesítés. Lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása.

Adattábla, mező, rekord, kulcs-mező, állomány fogalmak értése, helyes használata. Adattípusok használata. Adatok tárolásához egyszerű adat-bázis tervezése és kialakítása. Adattáblák létrehozása. Űrlapok használata. Kapcsolatok kialakítása. Lekérdezések. Jelentés készítése. Relációs adatbázis alapszintű keze-lése. Adatbázisok használata hétköznapi problémák megoldására.

Infokommunikáció

Publikáció az inter-neten 1 óra

Adatok, dokumentumok elhe-lyezése megfelelő formátum-ban az interneten.

Weboldalak, kisebb webhelyek pub-likálása az interneten, webfejlesztő vagy ftp. program alkalmazásával.

Az információ és az adat 2 óra

Az információ és az adat. Az analóg és a digitális jel. Titkosírás és a kód. Kettes számrendszer. Számok és karakterek kódolása. Kép- és hangkódolás. Logikai műveletek. Információátvitel modellje. A mobil korszerű szolgáltatá-sai.

Az információ, az adat, az adat-mennyiség fogalmak helyes haszná-lata. Az analóg és a digitális jel egymásba alakíthatóságának megértése. Titkosírások készítése, megfejtése, kódolás. Számok átváltása a kettes, tízes és tizenhatos számrendszerek között a kalkulátor használatával. Karakterek kódolása. Logikai műveletek végzése. Logikai feladatok, rejtvények megoldása. A mobiltelefon korszerű szolgálta-tásainak használata.

Infotechnológia

Az informatika fejlő-déstörténete 2 óra

Információs korszakok a törté-nelemben. A számítástechnika története. Az internet és az IKT forra-dalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyi-ségre és az egészségre.

Kutatómunkák és dolgozatok, pre-zentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszkö-zéről vagy technológiájáról.

Az információs társa-dalomról 6 óra

Az információs vagy tudástár-sadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kul-túra és a személyiség az infor-mációs társadalomban.

A jellemzők megvitatása, összeve-tése a legújabb szociológiai, gazda-sági adatokkal. Kutatómunkák az információs tár-sadalomról.Az elektronikus demok-


85

A környezetvédelem lehetősé-gei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, fel-fedezés, szabadalom, talál-mány, szerzői mű …) mint ter-mék, szolgáltatás és áru.

rácia osztály- vagy iskolaszintű „ki-próbálása”, és/vagy társadalmi mé-retű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás, mint ér-ték: a társadalmi lét különböző szfé-ráiból vett példák megbeszélése.

Etika és jog 1 óra

A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publiká-lási szabályok. A szabad fel-használás köre.

Konkrét szoftverek csoportosítása. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése.

Adatvédelem. Az információ meg-bízhatósága. 2 óra

Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás meg-bízhatósága. Az internetes források megbíz-hatósága.

Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (tit-kosság) szerint. Hagyományos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média informá-cióinak megbízhatóságával kapcso-latban, az „elhallgatott” információ sze-repe. A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülön-böztetése.

Könyvtári informatika Médiainformatika

Könyvtári informa-tika 6 óra

Az iskolai könyvtár informá-ciós rendszere. Elektronikus könyvtár, inter-netes adatbázisok használata. Digitális könyvtári médiumok. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Forrásfelhasználás. Könyvtárak története. Könyvtárak típusai és szolgál-tatásaik. A könyvtári médiumok, doku-mentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok haszná-lata a tanulásban.

A könyvtári információs rendszer felhasználása a tanulásban. Információs szükségletek felisme-rése és kifejezése. Forrás- és infor-mációkeresés. A problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata. A médiumok tartalmi hitelességé-nek, formai esztétikai értékének megítélése. Könyvtári médiumok alkotó fel-használása az etikai normák követé-sével. Kutatások és kiselőadások, bemuta-tók a könyvtárak kultúrtörténeté-ből. A könyvtári szolgáltatások megis-merése. Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyv-tár állományában. Forrás- és információkeresés. A médiumok megkülönböztetése


86

A hagyományos médiák digitá-lis változatai az interneten. E-könyvek, portálok. Virtuális valóság alkalmazások

formai és használati jellemzőik, in-formációs értékük alapján. Külön-féle könyvtári médiumok haszná-lata. Például, keressünk szövegeket és oktatási anyagokat a „hatékony és önálló tanulás” témakörben, a könyvtárban és az interneten. Internetes portálok látogatása: tévé, rádió, újság. Elektronikus könyv kezelése, olva-sása.

Emelt szintű érettsé-gire készülés 28 óra

Szövegszerkesztés, prezentá-ció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Algoritmizálás, adatmodellezés

Emelt szintű érettségi típusú felada-tok gyakorlása.

Továbbhaladás feltételei: A tanuló

ismerje az információs társadalom legfontosabb jellemzőit;

tudja, hogy a szellemi termékeket a jog védi;

tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni;

tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról;

ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit;

tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokról;

legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és haszná-latára.

A tanulók közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek.

Documents

INFORMATIKA · Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek