126
Az írás szerkezeti egységei

Az írás szerkezeti egységei1

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Az írás szerkezeti egységei1

Az írás szerkezeti egységei

Page 2: Az írás szerkezeti egységei1

Makrostruktrúra

Az írástömb Margók

Bal margó Jobb margó Felső margó Alsó margó

Page 3: Az írás szerkezeti egységei1

Mezostruktúra

Szövegtömb Tagoltság Megszólítás / címsor Aláírás Sorok, sorközök Szavak

Page 4: Az írás szerkezeti egységei1

Alapstruktúra Betűk

Betűformák Zónák Írásnagyság Elsődleges szélesség, betűszélesség Másodlagos szélesség Kötöttség Kötési mód (ductus) Dőlés

Page 5: Az írás szerkezeti egységei1

Mikrostruktúra

Ovál Hurkok Kezdővonal Végvonal Ékezet „t”-áthúzások

Page 6: Az írás szerkezeti egységei1

Írástömb

Vizsgáljuk: a méretét a vízszintes és

függőleges elhelyezkedését

sűrűségét

Page 7: Az írás szerkezeti egységei1

Margók

Bal margó Jobb margó Felső margó Alsó margó

Page 8: Az írás szerkezeti egységei1

Bal margó

A bal margó mérete a lap szélességének 1/8-aA/4-es lapon 26,25 mm (8-9 szeres kz méret)

Jelentése:- Miképpen gazdálkodik az idővel?- Hogyan mozog a szociális térben?- Milyen a viszonya önmagával, a múltjával?

Mérési helyek szerint lehet:- tudatos bal margó- átlagos bal margó- minimális bal margó- maximális bal margó

Page 9: Az írás szerkezeti egységei1

A bal margó iránya

Lehet:

- függőleges- szélesedő- szűkülő

Page 10: Az írás szerkezeti egységei1

A bal margó alakja Lehet

feszesen egyenes egyenes hullámos balra ívelő

(domború) jobbra ívelő

(homorú) egyenetlen

Page 11: Az írás szerkezeti egységei1

Jobb margóMérési helyek szerint lehet:- átlagos jobb margó- minimális jobb margó

A bal margó átlagos méretéhez viszonyítjuk. megengedett ingadozás egyszeres kz magasság.

Page 12: Az írás szerkezeti egységei1

Jobb margó iránya Lehet:

függőleges csökkenő növekvő

Page 13: Az írás szerkezeti egységei1

Jobb margó alakja

Lehet: Feszesen egyenes Egyenes (meg. ing. 2-3

szoros kz magasság) Egyenetlen Kettős jobb margó

Jelentése: - Hogyan működik a kontroll? - Hogyan képes kézben tartani a cselekvéseket? - Mennyire stabil az énhez és másokhoz való viszonya? - Milyen az anyag és időkezelése?

Page 14: Az írás szerkezeti egységei1

Felső margó Lehet:

tudatos felső margó

minimális felső margóA tudatos bal margóhoz viszonyítjuk.

megengedett ing. egy saját kz magasság.

Jelentése: - Mennyire képes elszakadni az elvárásoktól? - Milyen a címzetthez való viszonya?

Page 15: Az írás szerkezeti egységei1

Alsó margó Jelentése:

Hogyan képes megtervezni, beosztani mondanivalóját?

Page 16: Az írás szerkezeti egységei1

Globális jellemzők

Tagoltság A tömb sűrűsége

Page 17: Az írás szerkezeti egységei1

Tagoltság Formai Logikai

rejtett (belső) tagolás beljebbkezdéses tagolás lejjebb-és beljebbkezdéses tagolás franciatagolás kiemelés

Jelentése: - Mennyire képes rálátni a dolgokra, rendet tartani a gondolkodásában, az életében? - Hogyan képes gazdálkodni, tervezni, szervezni?

Page 18: Az írás szerkezeti egységei1

A tömb sűrűségeA grafológiában a sűrűség olyan jellemző, mely a vonalak előfordulási gyakoriságát jelzi az egész írófelületen.

A vizsgálathoz mérőhálót készítünk: az A/4 lap terjedelmű írásmintán 3 függőleges és 3 vízszintes mérővonalat jelölünk ki.

Vízszintes sűrűségi kategória

Sűrű: > 80Normál: 60-80Ritka: < 60

Függőleges sűrűségi kategória:Sűrű: > 50Normál: 40-50Ritka: < 40

Page 19: Az írás szerkezeti egységei1

Megszólítás/címsor Vizsgáljuk:

a betűk méretét alapvonalának alakját,

irányát szövegtömbtől való

távolságát vízszintes helyzetét

Jelentése: - Milyen a beállítódása a címzettel, a helyzettel kapcsolatban? - Milyen a viszony a kezdéshez?

Page 20: Az írás szerkezeti egységei1

Aláírás

Vizsgáljuk: a szövegtömbhöz

viszonyított elhelyezkedését

formáját irányát vonaltöbbleteket

Lehet: teljes név vezetéknév keresztnév szignó titulus az aláíráshoz

kapcsolódó vonaltöbblet

Page 21: Az írás szerkezeti egységei1

Egyszerűsített aláírás

objektivitás szerénység, visszahúzódás lényeglátó képesség

Page 22: Az írás szerkezeti egységei1

Olvashatatlan aláírás

Page 23: Az írás szerkezeti egységei1

Szignószerű aláírás egyszerűsítés,

célratörés gyenge

felelősségvállalás elrejtőzés

Page 24: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás részei egybeíródnak

a munka és a magánélet területei összefonódnak

Page 25: Az írás szerkezeti egységei1

Paráfok

A paráf vonaltöbblet.

Fajtái: Vonalparáf

- aláhúzás: saját maga kiemelése

Page 26: Az írás szerkezeti egységei1

Vonal paráf

Felé húzás: védelmi igény, eltakarás

Page 27: Az írás szerkezeti egységei1

Vonal paráf

Áthúzás: elégedetlen önmagával

Page 28: Az írás szerkezeti egységei1

Szalag paráf Infantilizmus

(felnőtteknél)

Balra tartó: önzésre utal

Page 29: Az írás szerkezeti egységei1

Buborék paráf Kóros védelmi

igény

Page 30: Az írás szerkezeti egységei1

Szöges paráf

Akaratosság, elszántság, keménység

Page 31: Az írás szerkezeti egységei1

Pont a név után Befejezettnek

tekinti.

Page 32: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás

Vezetéknév apához való viszonyulást mutatja, a foglalkozáshoz fűződő érzelmeket és

azok fontosságának kifejezője is lehet.

A vezetéknév nagyobb: apával, férfiszereppel, származással

való azonosulás, büszke a családfájára, a „hivatalos én” hangsúlyozása, munkahelyi érvényesülés fontossága.

Page 33: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás

Utónév, keresztnév: a személyes „én”-ünkhöz való viszonyulásunkat,

intim én-hez fűződő érzeteinket mutatja.

A keresztnév a legnagyobb: családcentrikusság, családszerep hangsúlyozása, a magánélet fontosabb, mint a munka, női értékek hangsúlyozása.

Titulus nagyobb mérete: minden esetben azt jelenti, hogy rendkívüli

jelentőséget tulajdonít az elért címnek, és másoktól is elvárja, hogy tiszteljék.

Page 34: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás egyik része hangsúlyosabb

A hangsúlyos rész a fontosabb, annak szeretne nagyobb figyelmet szentelni.

Page 35: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás helyzete Az aláírás vízszintesen normál helyen:

reális önértékelés, egészséges önbizalom, harmonikus személy.

Az aláírás balra tolódik: a duktor saját személyének háttérbe

szorítása, zárkózottság, félelmek, gátlások, bizonytalanság, önállótlanság, passzivitás a fejlődésben.

Page 36: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás helyzete Az aláírás jobbra tolódik:

közvetlenség, kezdeményezés a kapcsolatokban, nyitottság, önfejlődési lehetőségek kibontakoztatása, lendület, aktivitás.

Az aláírás a szövegtömbtől normál távolságra: ésszerűség, józan gondolkodás, természetes viszony a szövegtömb tartalmához, kiegyensúlyozottság.

Page 37: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás helyzete Az aláírás a szövegtömbhöz közel:

azonosulás a szövegtömb tartalmával, önállótlanság, bizonytalanság, közösséghez való erős kötődés, gyenge áttekintőképesség.

Az aláírás a szövegtömbtől távol: önállóság, függetlenség keresése, önbizalom, elhatárolódás a szövegtömb tartalmától.

Page 38: Az írás szerkezeti egységei1

Az aláírás irányultsága

Egyenes: kiegyensúlyozott

Lefelé futó: fáradtság, energiahiány, pillanatnyi lehangoltság.

Felfelé tartó: pillanatnyi jó hangulat, jó energetizáltság.

Page 39: Az írás szerkezeti egységei1

Sorok Vizsgáljuk

a méretét az alakját az irányát

Sortávolság fajtái: tudatos sortávolság átlagos sortávolság

Az átlagos sortávolságot a teljes betűnagysághoz viszonyítjuk.

Sortávolság értelmezése:- Mennyire képes a logikai folyamatokat, összefüggéseket átlátni?- Hogyan tartja be az „Én-határokat” a mindennapi cselekvés szintjén, tud-e disztingválni?- Milyen az autonómia és szociális közeg iránti igénye?- Milyen az arányérzéke, mennyire stabilak a támpontok?

Page 40: Az írás szerkezeti egységei1

Sorok Sorköztávolság

Lehet: negatív pozitív vagy 0

Page 41: Az írás szerkezeti egységei1

A sorok alakja A megállapításához

szükség van az alapvonalra és segédegyenesre.

Lehet: egyenes (meg.ing. le és

fel ½ saját kz) mereven egyenes hullámos homorú domború cseréptört (lefelé, felfelé egyenetlen

Jelentése: Hogyan méri fel,

osztja be az energiáját?

Mennyire stabilan áll a talajon?

Milyen a kontrollja, az akarat?

Hogyan halad a célja felé?

Page 42: Az írás szerkezeti egységei1

A sorok iránya Lehet:

vízszintes emelkedő (felfelé tartó) ereszkedő (süllyedő v.

lefelé tartó)

Jelentése: - Mennyi a rendelkezésre álló energia mennyisége? - Képes-e az energiákat célirányosan felhasználni?

Page 43: Az írás szerkezeti egységei1

A sorok iránya

Page 44: Az írás szerkezeti egységei1

A szavak Vizsgálati

szempontok szótávolság szó alapvonala szó alakzata szó iránya

Jelentése: Milyen a fogalmi

tisztánlátása? Milyen a

másokhoz való viszonya?

Page 45: Az írás szerkezeti egységei1

Szavak alapvonala

Lehet: egyenes hullámos homorú domború egyenetlen

Page 46: Az írás szerkezeti egységei1

Szavak alakzata és iránya

A szóalakzat a betűszemek magasságánakingadozásával kirajzolódó forma. Legalábbnégy betűs szavaknál mérjük.

A szavak iránya lehet: - vízszintes - emelkedő - ereszkedő

A szóalakzat lehet: - szabályos - tölcséres - csökkenő - szabálytalan

Page 47: Az írás szerkezeti egységei1

Tabu szavak A többi szótól eltérő:

a mérete az alakja az alapvonala a lendülete a nyomatéka…stb.

A tabu szavak jelentésével kapcsolatban érzelmi érintettséget feltételezünk.

Page 48: Az írás szerkezeti egységei1

A betű

Az írás információhordozó alapegysége.

Vizsgálati szempontok: - egyéniesítések - nyitottság vagy zártság - egyszerűsítések - többletvonalak, díszítések

Page 49: Az írás szerkezeti egységei1

A betűk (Egyéniesítés)

Normához közelítő írás

Egyéniesített írás

Page 50: Az írás szerkezeti egységei1

Nyitottság vagy zártság a betűkben

Page 51: Az írás szerkezeti egységei1

Egyszerűsítések a betűk formájában

Az egyszerűsítés lehet:

- csonkítás - fonalasodás - ligatúra

csonkítás

fonalasodás

ligatúrák

Page 52: Az írás szerkezeti egységei1

Többletvonalak, díszítések a betűk formájában

pluszhurkok

kettős hurok

csigavonal az írásban

Ostorszerű díszítés

lasszószerű díszítés

Page 53: Az írás szerkezeti egységei1

Nagy kezdőbetűk

Mérés Értelmezés

Page 54: Az írás szerkezeti egységei1

Az írás zónái

Latin írásban a betűk 3 zónát alkotnak.

Egyzónás betűk: a, á, c, cs, e, é, i, í, m, n, o, ó, ö, ő, r, s, sz, u, ú, ü, ű, v, w, x, z, zs

Kétzónás betűk: b, d, g, gy, h, j, k, l, ny, p, q

Háromzónás betű: f

Page 55: Az írás szerkezeti egységei1

Az írás felosztása zónákra

Page 56: Az írás szerkezeti egységei1

Zónák

Page 57: Az írás szerkezeti egységei1

Zónák

A zónák arról árulkodnak, hogy az élet mely lehetőségeit tölti meg tartalommal valójában az író.

felső zóna: → szellemi szféra középzóna: → mindennapi élet alsó zóna: → ösztönök

Page 58: Az írás szerkezeti egységei1

Felső zóna

felső zóna mérése

Page 59: Az írás szerkezeti egységei1

Felső zóna

Felső zóna mérése Példa a zónaméret

kiszámítására:fz + kz mért értékei: 4,5 5,2 4,8 5 5átlagszámítás:

(4,5+5,2+4,8+5+5)/5=24,5/5=4,9 mmfz kiszámítása: 2 zónás betűmagasság – középzóna

magassága

felső zóna: 4,9 mm – 3,4 mm = 1,5 mmJelentése: - Mennyire fontos számára a szellemi terület? - Milyen erősek az eszmei, tudatos, intellektuális törekvések?

Page 60: Az írás szerkezeti egységei1

Alsó zóna

Alsó zóna mérésePélda a zónaméret

kiszámítására:AZ + KZ mért értékei: 6,2 6,5 6 5,5 6átlagszámítás: (6,2+6,5+6+5,5+6)=30,2/5=6,04

mmalsóz. kiszámítása: 2 zónás betűmagasság – középzóna

magasság

alsó zóna: 6,04 mm – 3,4 mm = 3 mmJelentése: - Mennyire fontos számára az ösztönterület? - Milyen szerepe van az anyagi valóságnak a duktor életében?

Page 61: Az írás szerkezeti egységei1

Betűmagasság (írásnagyság)

Az írás nagyságának a középzóna magasságát tekintjük.

Középzóna magasságának mérése betűszem fogalma betű alapvonalának fogalma 2 zónás betűk középzónás részeit is mérjük: kivéve: j,

l, t w, m, n, u, v, y betűk mérésére kitérni a mérésből kihagyható bármelyik egyéni betű normál méret: 2,5 mm – 3,5 mm között

Jelentése: - Mennyire képes reálisan elhelyezni magát a világban önbizalom, ön-értéktudat szempontjából? - Mennyire akarja, vagy meri megmutatni magát?

Page 62: Az írás szerkezeti egységei1

Betűmagasság

Page 63: Az írás szerkezeti egységei1

Zónadominancia

Példa a zónadominancia megállapítására

középzóna mérete: 3,4mmfelső zóna: 1,5 mmalsó zóna: 3,0 mm FZ : KZ : AZ 0,44 : 1 : 0,88 (Aránytáblázat) Kiegyenlített közép-és alsó zóna

Page 64: Az írás szerkezeti egységei1

Középzóna dominancia

Page 65: Az írás szerkezeti egységei1

Felső zóna dominancia

Page 66: Az írás szerkezeti egységei1

Alsó zóna dominancia

Page 67: Az írás szerkezeti egységei1

Szárdominancia

Page 68: Az írás szerkezeti egységei1

Betűszélesség a betű szélessége =

elsődleges szélesség mérés nem mérhető betűk: c, e, f,

i, j, l, m, r, s, t, x, z sztenderd érték ingadozás mértéke

Jelentése - Milyen a pszichés közérzete? - Hogyan működik az önkontrollja? - Mennyire tartja be az Én-határokat? - Milyen a környezettel való viszonya?

betűszélesség mérése

Page 69: Az írás szerkezeti egységei1

Betűszélesség

normál betűszélesség

nagy betűszélesség

kicsi betűszélesség

Page 70: Az írás szerkezeti egységei1

Betűtávolság A betű távolsága =

másodlagos szélesség Mérés Nem mérhet a

betűtávolság a következő betűk után: c, e, f, l, z

Nem mérhető ezen betűk előtt: s, z

Sztenderd érték Ingadozás mértéke

Jelentése: - Mennyire ismeri fel az Én-határokat? - Mekkora a távolságtartási igénye, autonómia-igénye? - Milyen mértékű a közösséghez való vonzódása?

betűtávolság mérése

Page 71: Az írás szerkezeti egységei1

A kötővonalak

- Betűn belüli kötővonal (pl. az „m, n, h, d”

betűkben)- Betűk közötti kötővonal

Vizsgálati szempontok: - mennyiségi : az írás kötöttsége - minőségi : kötésmód

Page 72: Az írás szerkezeti egységei1

Kötöttség Normál kötöttség ( 3-4 betűt köt össze) Enyhén kötött írás (2-3 betűt köt össze) Kötetlen írás ( a betűk önmagukban

állnak) Kötött írás ( 4-6 betűt kapcsol össze) Erősen kötött ( ha előfordul benne, hogy

6-nál több betűt is összeköt) Változó kötöttségű írás

Page 73: Az írás szerkezeti egységei1

A kötöttség speciális típusai

Elemeire széteső betűk Teleszkópos írás Ragasztás, forrasztás

Page 74: Az írás szerkezeti egységei1

Kötésmódok

Girlandos Árkádos Szöges Fonalas

Jelentése: - Milyen az információk észlelése, érzékelése, feldolgozása? - Milyenek a társkapcsolati viselkedés általános jellemzői? - Hogyan kapcsolódik a világhoz?

Page 75: Az írás szerkezeti egységei1

Girlandos kötésmód

girlandos írás

széthúzódó girland- feltétel nélküli bizalom- befolyásolhatóság- kevés erő

szűk girland- nyitottság, feszültséggel- kontroll

Page 76: Az írás szerkezeti egységei1

Girlandos kötésmód

mélynyergű girland- túlérzékenység

fonatos girland- nyitottság mellett saját érdekek képviselete- én hangsúlyozás- adok-kapok viszony kiegyensúlyozottsága

szöges girland- határozottság- akaraterő-- céltudatosság

támasztott girland- támaszkeresés-- igény a külső segítségre

Page 77: Az írás szerkezeti egységei1

Árkádos kötésmód

Árkádos írás

széthúzódó, lapos árkád

szűk árkád

fonatos árkád

támasztott árkád

szöges árkád

Page 78: Az írás szerkezeti egységei1

Szöges kötésmód

Szöges kötésmód lendületes mozdulatokkal

szöges kötésmód határozatlan mozdulatokkal

Page 79: Az írás szerkezeti egységei1

Fonalas kötésmód

Page 80: Az írás szerkezeti egységei1

Ritkábban előforduló kötésmódok

kettős íveléssacre- coure

szkript írás

Page 81: Az írás szerkezeti egységei1

DőlésA betű alapvonala és a betű tengelye által bezárt szög.

Nem mérhető: pl. a „ z” ,”e”, „s”, „A” betűknél

Jelentése: - A közösség vagy az én felé orientálódik? - Az érzelem vagy az akarat vezeti az ítéletalkotását, a cselekedeteit?

Page 82: Az írás szerkezeti egységei1

A dőlés mérése

Page 83: Az írás szerkezeti egységei1

Dőlésszög

álló írás

jobbra dőlt írás

balra dőlt írás

ingadozó dőlésszög

Page 84: Az írás szerkezeti egységei1

Dőlésszög

álló írás: 90-85 fokenyhén jobbra (fiziológiás): 85-75 fokjobbra dőlt: 75-50 fokerősen jobbra dőlt: 50 alattenyhén balra dőlt: 110-90 fokbalra dőlt: 110-130 erősen balra dőlt: 130-tól

Page 85: Az írás szerkezeti egységei1

Oválok Az ovál

magassága Az ovál szélessége Az ovál teltsége Az ovál

nyitottsága Az ovál

alakváltozásai

Page 86: Az írás szerkezeti egységei1

Nyitott oválok

Page 87: Az írás szerkezeti egységei1

Zárt oválok

többletvonallal zárt ovál

többszörösen zárt ovál

Page 88: Az írás szerkezeti egységei1

Az ovál alakváltozatai

horpadt ovál hurkos ovál

tremoros ovál

fonalasodó ovál

besatírozott ovál

Page 89: Az írás szerkezeti egységei1

Az ovál alakváltozatai

szögesedő ovál

puffadt ovál

csigavonalszerűen becsvarodó ovál

ovál záródási hiánya

Page 90: Az írás szerkezeti egységei1

Az ovál tendenciája

bal sodrású, /baltendenciás/ ovál

jobb sodrású, /jobb tendenciás/ ovál

Page 91: Az írás szerkezeti egységei1

Az oválok dőlése

Page 92: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok Irányát ívvel meg-

változató, önmagát metsző vonal, amely mind a 3 zónában megjelenhet.

Page 93: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok

Vizsgáljuk: a magasságát, a szélességét, a teltségét, a bekötési helyét, az alakváltozásait, és irányultságát.

Page 94: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok magassága A hurok magassága

a felsőzónás hurok esetén a hurok felső érintőpontjának és a bekötési pontnak a bal lapszéllel párhuzamos (vagyis függőleges) segédegyenesre vetített távolsága.

Page 95: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok szélessége A hurok bal oldali és

jobb oldali érintőpontjának vízszintesre vonatkoztatott vetületét összekötő szakasz.

A hurokszélessége a sztenderd szerint éppen az oválszélesség egyharmadának felel meg, mely a normaírásban 1 mm.

Page 96: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok teltsége A hurok jobb és bal

oldali érintőpontján keresztül a tengelyével párhuzamos egyeneseket állítunk.

A párhuzamosak között a tengelyre merőlegesen mért távolság a hurok teltsége.

Page 97: Az írás szerkezeti egységei1

A hurok alakja

Page 98: Az írás szerkezeti egységei1

Norma szerinti hurok

az élmények harmonikus megélése

Page 99: Az írás szerkezeti egységei1

Horpadt alakú hurok

élmények megélésének zavar oka lehet pl. megtorpanás, bizonytalanság

Page 100: Az írás szerkezeti egységei1

Szögesedő hurok

felsőzónában: kritikai hajlam alsózónában: vitatkozó hajlam, agresszivitás

Page 101: Az írás szerkezeti egységei1

Hurkos hurok fokozott

élményigény, élmények hajszolása

Page 102: Az írás szerkezeti egységei1

Girlandos hurok (felsőzónában)

nyitottság a szellemi szféra felé vagy ennek kifelé történő mutatása

(mesterkéltség)

Page 103: Az írás szerkezeti egységei1

Árkádos hurok ( alsózónában)

elzárkózás a racionális külső vélemények elől

mesterkéltség

Page 104: Az írás szerkezeti egységei1

Tapadóhurok

az élményekkel való szembesülés kerülése

felsőzónában: erős figyelemkoncentráció alsózónában: gátolt élménymegélés

Page 105: Az írás szerkezeti egységei1

Szublimáló hurok

alsózónában: alsózónában: testi energiák átcsoportosítása

ösztönerők és aktivitás munkavégzésbe való átültetése

Page 106: Az írás szerkezeti egységei1

Hurok bekötési helye

Ahol keresztezi egymást a 2 egyenes.

Page 107: Az írás szerkezeti egységei1

Normál bekötésű alsó hurok

Page 108: Az írás szerkezeti egységei1

Felülkötött felső hurokAlulkötött alsó hurok

Page 109: Az írás szerkezeti egységei1

Felülkötött alsó hurok

Page 110: Az írás szerkezeti egységei1

Pluszhurkok megjelenése

Page 111: Az írás szerkezeti egységei1

Kezdővonalak Nagysága

Normál Kicsi Nagy Változó méretű

Jelentése: - Mennyi idő, energia kell az előkészületekhez? - Milyen a viszonya az újhoz? - Hogyan kezd bele a cselekvésbe?

Page 112: Az írás szerkezeti egységei1

Kezdővonalak alakjaLehet:

norma szerinti, egyenes

kampóval vagy horoggal induló

ponttal induló megvastagodó csigavonalas,

becsavarodó girlandos árkádos elefántormányos

Jelentése:- Hogyan indítja a

cselekvést?- Mekkora szerepe

van az ösztönöknek, a tudatosságnak az életében?

Page 113: Az írás szerkezeti egységei1

Kezdővonalak alakja

norma szerinti kezdővonal

ponttal induló kezdővonal

árkádos kezdővonal

kampós kezdővonal

girlandos kezdővonal

nincs kezdővonal

Page 114: Az írás szerkezeti egységei1

A kezdővonal iránya

alsó zónából induló

Page 115: Az írás szerkezeti egységei1

Végvonal mérete alakja iránya

hiányzó végvonal

Page 116: Az írás szerkezeti egységei1

Végvonal mérete

Jelentése:- Mekkora jelentősége van számára a

befejezésnek, lezárásnak?- Mennyi a megmaradt energiája?- Mekkora az előrehaladás lendülete?

Page 117: Az írás szerkezeti egységei1

A végvonal alakja

girlandos végvonal

egyenes végvonal

hegyes végvonal

balra visszakanyarodó végvonal

letört végvonal

kényszergirlandos végvonal

árkádos végvonal

Page 118: Az írás szerkezeti egységei1

A végvonal alakja

Jelentése:- Milyen a világhoz való kapcsolódásának

módja?- Hogyan vezeti le a megmaradt

energiáját?- Kritikai igénye milyen?

Page 119: Az írás szerkezeti egységei1

A „t”- áthúzás

Vizsgálati szempontok: mérete alakja iránya

Page 120: Az írás szerkezeti egységei1

A „t” áthúzás mérete

Jelentése:- Mennyire fontos számára az akaratérvényesítés?- Mekkora a cselekvés lendülete?

Page 121: Az írás szerkezeti egységei1

A „t”- áthúzás alakja

Jelentése: - Mennyire ragaszkodik a szándékához? - Hogyan tudja érvényesíteni elképzeléseit?

Lehet: - norma szerinti, egyenes - girlandos - árkádos - kampós, horgos - megvastagodó - elvékonyodó, hegyes - ponttal induló - hullámos - bekötött - alulkötött - kettős t - áthúzás

1. Domború áthúzás 2. Homorú áthúzás 3. Hullámos áthúzás 4. Horog, kampó az áthúzás elején 5. Horog, kampó az áthúzás végén

Page 122: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás függőleges helyzete

-2: igen alacsony-1: alacsony 0: normál helyzet 1: emelt 2: magas 3: igen magas 4: repülő helyzet

Jelentése: - Milyen az önértékelése, dominanciaigénye, vezetési igénye?

Page 123: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás függőleges helyzete

igen alacsony t-áthúzás (-2) igen magas t-áthúzás (3)

repülő t-áthúzás (4)

Page 124: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás vízszintes helyzete

pontosan kitett balra helyezett jobbra helyezett

Jelentése: - Milyen a gondolkodásának, döntéshozatalának és tevékenységének a tempója?

Page 125: Az írás szerkezeti egységei1

A t-áthúzás iránya

Lehet: vízszintes felfelé tartó lefelé tartó

Jelentése: - Mennyi energiával rendelkezik?

felfelé tartó áthúzás

lefelé tartó áthúzás

Page 126: Az írás szerkezeti egységei1

Felhasznált irodalom:

Katona Ágnes – Urbán Gabriella : Grafológiai alapismeretek, Országos Írásszakértő Intézet, Bp.

Hamperger Anita: Írásjegyek mérése és értelmezése, Grafológiai Intézet, Bp. 2004.