4 FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3

A S S Z I S Z T E N S E K

1981 Karácsonyán, amikor életemben elõször kellett ügyel-nem a Belgyógyászati Klinikán, hatalmas önbizalommal, ámesetlenül és ügyetlenül próbáltam megoldani a betegekkezelésével járó gyakorlati feladatokat. Akkoriban egyetemihallgatóként még nem sok lehetõségünk volt személyesengyakorolni a kisállatpraxis gyakorlati fogásait, így mondhat-ni abszolút zöldfülûként kellett nekiveselkednem a vénázá-soknak, és egyéb szakmai beavatkozásoknak. Nem istudom mi lett volna velem, ha ezeknél az elsõ próbálkozá-soknál nincs ott Józsi bácsi (akinek a vezetéknevére márnem is emlékszem) a szaksegéd, aki halk hümmögéseivel,mutatóujjának ide-oda mozgatásával, fejének csóválásávalúgy igyekezett segíteni nekem a betegkezeléseknél, hogy abeteg gazdája abból szinte semmit nem vett észre. Nemtúlzás kijelenteni, hogy a gyakorlati fogások elsajátításábansokat köszönhetek neki, és mindazon társainak, akik akko-riban a Klinikán dolgoztak!

Munkánkmindennapi segítõi:

az állatorvosi

asszisztensek

1981-ben azonban az egyetemi klinikákat le-számítva még se híre, se hamva nem volt azállatorvosi rendelõknek. A kisállatgyógyászat-tal foglalkozó állatorvos mellett dolgozókat,ha mégis volt ilyen valahol, "fogdmegembe-reknek", jobb esetben szaksegédeknek, vagyállatápolóknak hívtuk. Nálunk a Klinikán a betegkezelésekben valósegédkezés mellett nekik kellett ellátni mindentakarítási, és állatgondozói feladatot is, de nemis ritkán amolyan hivatalsegédként is funkcio-náltak. Ha új dolgozót vettek fel, a kezelé-sekkel kapcsolatos feladatokat fél nap alattbetanította (megmutatta) nekik valamelyik ta-nársegéd, a többi munka rejtelmeibe pedig aközvetlen munkatársaik vezették be õket.Ennyi volt a képzés. Mi állatorvosok pedigminden ügyeleti beosztásnál azt figyeltük,

hogy éppen kivel kell majd együtt dolgoznunk.Nagyon nem volt ugyanis mindegy az, hogykinek az oldalán kellett teljesíteni az ügyeletet!És még valami! Egyetlen kivétellel (bár az ismár közel a 90-es évekhez volt) mindig, mind-egyik férfiember volt, akkoriban el sem tudtukképzelni, hogy ezt a munkakört nõkkel is belehetne tölteni.

Arra is emlékszem, hogy a 80-as évek végén, a90-es évek elején hirtelen megnõtt az egyetemiklinikán dolgozó állatgondozók, szaksegédekázsiója. Ekkortájt alakultak meg ugyanis azelsõ magánpraxisok, amelyek közül sokatolyan állatorvos kollégák indítottak el, akikvalamelyik klinikán dolgoztak. Érthetõ és egy-ben kézenfekvõ megoldásként kínálkozott aszámukra, hogy a beinduló magánpraxisukba

az egyetemi klinikákról csá-bították el az arra alkalmas-nak tartott segéderõt. (So-kan közülük még ma is aktí-van dolgoznak egyik-másikfõvárosi rendelõben, állat-kórházban.) Annyi emberazonban az egyetemen semvolt, amennyire a gomba-módra szaporodó praxisok-ban szükség mutatkozott,így a 90-es évek elején el-,illetve megkezdõdött egykorábban ismeretlen "szak-ma", az állatorvosi asszisz-tens kialakulása.

Hol tartunk ma? Melyik rendelõben hányasszisztens dolgozik? Milyen feladatokatbízunk, bízhatunk rájuk? Honnan tudunkegyáltalán asszisztenseket szerezni a praxi-sunkba? Hogyan oldható meg a továbbkép-zésük? Milyen bérezésért milyen munkát vá-runk el tõlük? Ilyen, és ehhez hasonló kér-dések vetõdtek fel bennünk, amikor elhatároz-tuk, utána járunk egy kicsit 2005 valóságának!A szükséges információk beszerzéséhez jószokásom szerint egy kérdõívet szerkesztettemés küldtem szét jó néhány kollégának, illetvepraxisnak. A most következõ helyzetelemzésalapvetõen az erre érkezett válaszokra épül.Miután azonban sokat és sokfelé járok a város-ban, sok praxist ismerek személyesen, így sajáttapasztalataimból is merítettem a következõösszeállítás elkészítésénél.

Az elsõ fontos megállapítás, hogy az egysze-mélyes praxisokra alapvetõen nem jellemzõ azasszisztens(ek) alkalmazása. Ritka kivétel az ahely, ahol a napi 3-4 órás nyitva tartás alattasszisztens is serénykedik az állatorvos mel-lett. Ennek legfõbb oka, hogy ezekben a kisrendelõkben a forgalom olyan mértékû csak,ami financiális oldalról nem nagyon teszi lehe-tõvé még egy alkalmazott bérének (és a legálisfoglalkoztatásuk esetén a hozzá kapcsolódójárulékoknak) a kitermelését is. Ott, ahol egy-személyes praxisban mégis dolgozik az állat-orvos mellett asszisztens, legtöbbször valami-lyen baráti vagy családi kapcsolat áll a háttér-ben, jelenlétük esetleges, és ezek az assziszten-

A S S Z I S Z T E N S E K

FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3 5

sek nem részesülnek bérezésben. Ezekben arendelõkben a betegek rögzítését, a különfélebeavatkozások elvégzéséhez szükséges segít-ségnyújtást az állatorvos utasításai alapján abeteg állat gazdája végzi el, míg a takarítással,adminisztrációval és egyáltalán az üzemelte-téssel kapcsolatos feladatokat a rendelõ tulaj-donos állatorvosa maga oldja meg.

Az állatorvos asszisztensek alkalmazása mamég csak a nagyobb, több állatorvossal mûkö-dõ rendelõkben, állatkórházakban jellemzõ. Ittazonban megfigyelhetõ, hogy majdnem, vagylegalább ugyanannyi (néhol több) asszisztensvan, mint ahány állatorvos! A kérdõívekre ér-kezett válaszokból kitûnik az is, hogy ezekbena rendelõkben az állatorvos mellett mindenesetben ott van egy asszisztens is, aki segít abeteg rögzítésében, a manuális beavatkozásokkivitelezésében. A folyamatosan nyitva tartóhelyeken jellemzõ az asszisztensek váltottmûszakban történõ foglalkoztatása. Ott, aholnagyobb számban, illetve a rendeléssel párhu-zamosan végeznek mûtéteket is, egy-egy mû-szakban (vagy a délelõtti-délutáni idõszak át-fedésében) több asszisztens is szolgálatbanvan. Így tudják megoldani azt, hogy amíg azegyik segédkezik az ambuláns ellátásban,addig a másik elõkészíti a beteget az operáció-ra, vért vesz, vagy infúziót köt be.

Ha már itt tartunk, érdemes kitérni arra akérdésre, hogy ki, milyen feladatokat bíz azasszisztenseire? A válaszokból és a személyestapasztalataimból egyaránt az derül ki, hogyahány ház, annyi szokás! Sommásan összefog-lalva azt lehet mondani, hogy minden asszisz-tens olyan feladatokat és munkákat végez,

amire a munkaadója érdemesnek látta kiképez-ni és betanítani, majd rábízni! Kisebb betegfor-galmú, kevesebb mûtétet végzõ rendelõkbenmég túlsúlyban vannak a betegek rögzítésévelösszefüggõ, inkább csak segédkezési, kiszol-gálói feladatok (pl. az utasítások szerint fel-szívják az injekciókat, vakcinákat, kéz aláadják a szükséges mûszereket). Az operációkelõtt elvégzik a mûtéti elõkészítést, sterilizá-lást, takarítást, fertõtlenítéseket. Ezekben apraxisokban általánosságban jellemzõ még,hogy a takarítási munkákat leszámítva azasszisztensek nem dolgoznak, pontosabbannem dolgozhatnak önállóan, mindig csak aztcsinálják, amit az állatorvos mond és/vagy kértõlük. Minél több az asszisztens, annál na-gyobb a munkamegosztás, vagy inkább felosz-tás. Ha egyetlen asszisztens van, akkor õ álta-lában amolyan "mindenes" funkciót tölt be arendelõben. Ott, ahol állatkórház is mûködik,természetesen az asszisztensek (vagy közülüknéhánynak) feladatát képezi a hospitalizáltbetegek ápolása, gondozása, a ketreceknaponkénti takarítása is.

Csak néhány valóban nagyobb forgalmúrendelõben fordul elõ, hogy a régebben ott dol-gozó, tapasztaltabb és gyakorlottabb asszisz-tensek egyes munkafolyamatokat egységesprotokollok szerint önállóan is elvégeznek,illetve elvégezhetnek. (Fõleg a tulajdonosokáltal nem látogatott kezelõkben, mûtõkben.)Õk tudnak önállóan vért venni, kanülálni,infúziót beadni, esetleg intubálni. Van közöt-tük, aki ki van képezve a kórlapok vezetésére,egyes adminisztrációs feladatok ellátására,néhol a gyógyszerfogyás és beszerzés nyomon

követésére és munkájával nagyban tehermen-tesíti az ott dolgozó állatorvosokat.

A "milyen feladatokat végeznek" kérdésreadott válaszok esetén, az elõzõekben leírtakkalösszefüggésben felmerül az a nagyon fontoskörülmény is, hogy ma Magyarországon nin-csenek egyértelmû jogszabályok arra vonatko-zóan, hogy az állatorvos mellett dolgozóasszisztensek milyen beavatkozásokat végez-hetnek el önállóan. (Magunk között szólvamég az sincs leírva sehol jogszabályban, hogyki, és mi alapján minõsül állatorvosiasszisztensnek.) Az állategészségügyrõl és amagánállatorvoslásról szóló, azt szabályozótörvények és rendeletek már egy készítményparenterális beadását is kifejezetten magánál-latorvosi tevékenységként definiálják, a komp-likáltabb manuális beavatkozásokról már nemis beszélve. Sok állatorvos kolléga éppen emi-att nem akarja, vagy meri asszisztensét a ma-nuális feladatok elvégzésére igénybe venni!Õk attól félnek, hogy egy esetleges panaszosügyben az állat tulajdonosa joggal kifogásol-hatná, hogy az állatán nem az állatorvos,hanem egy asszisztens végezte el az injekció,vagy a védõoltás beadását, a vér- vagy másmintavételt és a beteg esetleg éppen emiatt lettrosszabbul, vagy ezért hullott el.

Dr. Gönczi Gábor, a Generali-ProvidenciaBiztosító Rt. állatorvos szakértõje szerintezeknek a kollégáknak az aggodalma jelenlegnem alaptalan. Az állatorvos szakmai felelõs-ségbiztosítása ugyanis csak a saját (állatorvosi)ténykedésével összefüggõ károkra terjed ki, ahelyette vagy a nevében manuális munkát vég-

6 FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3

A S S Z I S Z T E N S E K

zõ nem állatorvos végzettségû munkatársáranem. Még akkor sem, ha ezt az állatorvosutasítására teszi. Egy ilyen káresemény vizsgá-lata során persze teljesen nyilvánvalónak, akártérítést követelõ által bizonyítottnak kelllennie annak is, hogy a kifogásolt állatorvosibeavatkozást valóban az asszisztens és nem abiztosított állatorvos végezte el. Azt, hogy mitörténik egy becsukott mûtõajtó mögött vagyegy kórházi kezelõhelyiségben, természetesennagyon nehéz a kártérítési követelést benyújtóállattulajdonosnak bizonyítania.

Az állatorvosi szakmai felelõsségbiztosítás-ban állategészségügyi (vagy humán egészség-ügyi) szakképesítéssel rendelkezõ assziszten-sek esetében jelenleg évi 3.000.-Ft biztosításidíj ellenében lehetõség van a biztosításifedezetet, a biztosító kockázatvállalását kiter-jeszteni az állatorvoson kívül az assziszten-sekre, évi 1.000.-Ft biztosítási díj ellenébenpedig az állategészségügyi (vagy humánegészségügyi) szakképzettséggel nem rendel-kezõ állatápolókra, szaksegédekre is. Ezzel alehetõséggel csak nagyon kevesen éltek eddig.Pedig érdemes lenne erre is gondolni, és ezzelaz ilyen irányú nyugalmunkat megváltani.

Fontos kérdés, hogyan és honnan szerzünkmagunknak asszisztenst? Megállapítható,hogy a fõvárosi rendelõkben dolgozó asszisz-tensek legtöbbje valamilyen személyes kap-csolat, vagy ismeretség révén került jelenlegimunkakörébe. Van, aki a fõállású munkahe-lyén is az állatorvos beosztottja, így a mel-lékállású magánpraxisban is vele dolgozik.

Van, aki barátság révén, mások ismerõsökajánlására lettek asszisztensek. Hirdetésekútján viszonylag kevesen kerültek ebbe a mun-kakörbe, bár az utóbbi idõben, fõleg az internetadta lehetõségeket kihasználva, egyre többrendelõben találnak maguknak új munkatár-sakat ezen a módon is. A helyzet nagyfokú vál-tozatosságát ezen a téren számomra a legjob-

ban Winter Gábor dr. válasza jellemezte, akiígy fogalmazott: "A 4 asszisztensünkbõl azegyiket a Phylaxiából hoztam 13 éve, a másik10 éve dologtalanná vált barátom, a harmadik8 éve paciensbõl lett munkatárs, míg a negye-dik 3 éve az utcáról jött be munka után érdek-lõdve."

Érdekes véleményt fejtett ki Zöldi Tamáskolléga arról, hogy szerinte miért nem jó, ha ahozzánk járó pacientúrából választunk asz-szisztenst: "Kínos lehet, ha a vizsgálóasztaltúloldaláról érkezett ember mélyen belelát alapjaidba. Még kevésbé szerencsés önjelöltkutyatenyésztõt odavenni, aki mindent jobbantud, és két nap múlva már azt kérdezi, menny-iért vakcináznád le neki az almot parvo ellen,és nem vihetne-e haza egy kis oxytocint megegy kis Shotapent?"

Ugyancsak nagy változatosság tapasztalhatóaz asszisztensek szakmai elõéletét, végzettsé-gét vizsgálva. Vannak szép számmal állat-egészségügyi szakközépiskolát végzettek, hu-mán kórházi vagy orvosi szakasszisztensi, eset-leg mûtõs szakképesítéssel rendelkezõk, de alegtöbben igen különbözõ eredeti foglalkozá-sokkal rendelkeznek. Dolgozik állatorvosi asz-szisztensként vegyésztechnikus, mûszerész,festõ-mázoló, közgazdász-technikus, humánápolónõ, kutyakozmetikus, egyetemista, állat-tenyésztõ, jó néhány "csak" érettségivel ren-delkezõ, de meglepõ módon akad diplomáspszichológus is!

Arra a kérdésemre, hogy a felvételüknél je-lentett-e valamilyen elõnyt a szakirányú vég-zettség megléte, esetleg a máshol (másik ren-delõben) szerzett gyakorlat, igen sokféle vá-laszt kaptam, pedig lehetett volna csak igennel,vagy nemmel is válaszolni. A legérdekesebbmegfogalmazást dr. Zöldi Tamás kolléga írta:"Az egészségügyi alapképzettség jó, ha van, denem feltétlenül alapkövetelmény. Dolgoztunk

Az állatorvosi asszisztensi munka igen nép-szerû, fõleg a fiatalok körében. Svédország-ban kétféle állatorvosi asszisztens van, szak-képzett és olyan, akit az utcáról vesznek fel,vagy éppen családtag. Az állatorvosi asszisz-tenseket azon az egyetemen képzik, ahol azállatorvosokat is (ez egy nagy agráre-gyetem), de nem egyetemi szintû képzéskeretében. A tanulmányi idõ jelenleg 2 év, dekorábban csak 1 év volt. A szakképzett állat-orvosi asszisztensek elhelyezkedési lehetõ-ségei sokkal jobbak, a bérezésük is jóvalmagasabb, és a legfontosabb, hogy többolyan dolgot is megtehetnek a beteggel, amita szakképzetlenek nem. Így pl. õk beadhat-nak injekciókat, vakcinákat, vért is vehet-nek, altathatnak, tehát a manuális beavatko-zások egy részét elvégezhetik, valamint vé-gezhetik az állatorvos adminisztrációjánakegy részét is, egyetlen feltétel mellett, amipedig az, hogy állatorvosnak kell jelen

lennie az épületben, elérhetõ közelségben. Anem szakképzettek ezzel szemben általábancsak kisegítõ munkákat csinálnak az állator-vosok mellett. Sok kisebb rendelõben, ill. praxisban az ál-latorvos valamely családtagja látja el azasszisztensi feladatokat, igaz én is ismerekközöttük olyat, akinek meg van a szakképe-sítése. Ezekben a rendelõkben nincs mindigott az asszisztens az állatorvos mellett, csakha szükség van rá. De a nagyobb helyeken,ahol több asszisztens is dolgozik, ott majd-nem mindig van egy az állatorvos közelé-ben. Az asszisztensek többféle foglalkoztatá-si formában dolgoznak. A többségük alkal-mazott, de vannak amolyan vállalkozókéntdolgozók is. Egy részük az asszisztensi mun-ka mellett más foglalkozást is végez, perszelegtöbbször valami olyat, ami kapcsolatbanvan az állatokkal.

Dr. Gerstner Zsófia

Asszisztensek Svédországban

FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3 7

A S S Z I S Z T E N S E K

már egészen más szakmával rendelkezõ mun-katársakkal is, és semmivel nem voltak rosszab-bak azoknál, akiknek valamilyen szakirányúpapírjuk volt. A más állatorvosi rendelõbenszerzett gyakorlat azonban legtöbbször inkábbhátrány, mint elõny. Ezekkel az emberekkelmajdnem mindig rossz tapasztalataink voltak:rossz beidegzõdések, hibás szakmai ismeretek,"nagy mellény", vagy éppen a korábbi munka-hellyel szemben mutatott etikátlan maga-tartás." Többek szerint a legfontosabb követel-mény az állatszeretet, minden egyéb mást vi-szonylag rövid idõ alatt meg lehet tanítaninekik.

A képzettség, a szakmai ismeretek kapcsánjoggal vetõdik fel az a kérdés, hogyan oldjukmeg az asszisztenseink továbbképzését, isme-reteik bõvítését? Sokan emlékeznek még arra,hogy a 90-es évek közepén, több éven át, aKlinikus Állatorvosok Egyesületének KisállatSzekciója (HSAVA) szervezésében nagy siker-rel tartottak az asszisztensek részére is továb-bképzõ elõadásokat a tavaszi kongresszu-sokhoz kapcsolódva, sõt talán még önállószekciójuk is alakult. Késõbb ez a kezdemé-nyezés sajnos abbamaradt. A felélesztésére vis-zont lenne igény, amit mi sem mutat jobban,minthogy a kollégák egyöntetûen megoldat-lannak tartják az asszisztenseik továbbkép-zését!

Dr. Kendik Zsolt szerint, aki ma a KisállatSzekció elnöke, a korábbi hagyományokat ér-demes lenne ismét feleleveníteni és újra tartani

ilyen továbbképzéseket.Ennek elvi akadályát nemlátja, csupán össze kelleneszedni az erõket és újrameg kellene szervezni.Kérdés persze, hogy eztkinek kellene megtenni?Bíztató azonban, hogy ná-luk legalább napirendenvan az elképzelés, nemúgy, mint a Kamaránál!Dr. Balogh Lajos, a Fõvá-rosi SZATOK Bizottságelnöke ugyanis kérdésem-re úgy nyilatkozott, hogyfõvárosi kamarai szerve-zésben a közeljövõben egyelõre biztosan nemkerül sor az asszisztensek számára ilyen ren-dezvényekre. A Fõvárosi SZATOK Bizottságnem is olyan régen foglalkozott ugyan ezzel akérdéssel, de úgy döntöttek, hogy ezt országosszinten kellene megszervezni, illetve meg-oldani. A bizottság tagjai az elképzeléseiket,javaslataikat eljuttatták az országos SZATOKBizottsághoz.

Dr. Lorászkó Gábor, a MÁOK OrszágosSZATOK Bizottságának elnöke szintén nemtudott kérdésemre konkrétumokat mondani. AKamara országos szinten már régóta tervezi,hogy az állatorvosi asszisztens képzés válhas-son szakmai képzéssé és szakmunkás bizonyít-ványt kaphassanak azok, akik a megfelelõiskolát elvégzik. Erre az látszik a legalkalma-sabbnak, ha a kialakítandó képzéssel csatla-

koznak valamelyik állategészségügyi szakkö-zépiskolákhoz, de a kérdés még messze van amegvalósulástól. Lorászkó dr. elmondta még,hogy kb. 2 éve tervezett egy kisebb kamaraitovábbképzést, azonban számos kollégávalkonzultálva azt a tanulságot szûrte le, hogysenki nem tart igényt arra, hogy neki ilyet ki-képezzünk. Úgy általánosságban, valaki másszámára még talán nem haszontalan – gondol-ják –, de õneki erre nincs szüksége. Így ez akérdés "parkolópályára" került. Az OrszágosSZATOK Bizottság azonban nyitott a kérdésújbóli megvitatására, akár már a következõülésükön napirendre lehet tûzni a témát.

Fontos és alapvetõ kérdések, hogy ki, ho-gyan és mennyit fizet az asszisztenseknek?Korábban már szó volt róla, hogy egyes rende-lõkben, ha kis számban is, de fizetség nélkül,pusztán állatszeretetbõl, lelkesedésbõl, esetlegcsaládtagként is dolgoznak asszisztensek. Alegtöbb rendelõben azonban az asszisztensekalkalmazottként dolgoznak, és órabért, vagyfix munkadíjat, néhol forgalom után járó juta-lékot vagy mozgóbért, esetleg a borravalóelosztásából származó részesedést kapnak.Azt, hogy konkrétan mennyit, csak egyetlenkérdõívbõl sikerült megtudni! Ezen órabérkéntnettó 1000-1200 Ft, túlóráért 1500-1800 Ft,valamint 13. havi fizetés volt megjelölve. (Ezutóbbi juttatás egyébként állítólag terjedõbenvan!) A többiek erre a kérdésre kevésbé konk-rét, sok esetben eléggé ködösített válaszokatadtak, ami szerint mindenki igyekszik jól meg-fizetni ezeket a munkatársakat, és a jó fizetsé-gért színvonalas munkát is várnak el tõlük. Ezazonban amolyan "nesze semmi, fogd meg jól"információ. Ez persze minden bizonnyal abbóladódik, hogy bérügyekben társadalmi szintenis nagyfokú titkolózás tapasztalható. Az alkal-mazottak fizetése, bérezése pedig úgy néz ki,hogy mindenhol szigorúan üzleti titok! Csaksejthetõ, hogy jó néhány állatorvos kolléga,illetve cég a valóságban más összeget fizet amunkatársaknak, mint ami a hivatalos munka-szerzõdésben, vagy a TB és APEH felé beje-lentve szerepel. De miért is lennénk mi mások,mint az általános társadalmi morál? Mindenkitudja, hogy alkalmazottat tartani a mai szabá-lyozók mellett nem olcsó mulatság, így a mun-káltató ott és úgy spórol, ahogy és ahol lehet,vagy mer. Csak arra kell vigyázni, nehogy le-bukjunk! Ezt a véleményemet látszanak alátá-masztani a következõ idézetek is, amelyeket azegyik kutyás internetes fórumon találtam (íróik

Az a rendelõ, ahol én most dolgozom, elégnagy forgalmúnak nevezhetõ (napi 80-100beteg). Itt jelenleg összesen 11 állatorvosdolgozik, meglehetõsen bonyolult rotációsrendszerben. Az õ munkájukat összesen 8asszisztens segíti, akik közül 2 a szakkép-zett, a többieket az "utcáról" vették fel éstanították be a szükséges munkákra.

Az 1.számú (nagyobb) rendelõben déle-lõttönként 2 állatorvos rendel, és 2 operálközben. Õket általában 3-4 asszisztens szol-gálja ki. Délután már csak rendelés van, mû-tétek ekkor nincsenek, ilyenkor általában 1:1arány van állatorvosból ill. asszisztensbõl. A2.sz (kisebb) rendelõben csak délelõtt vanrendelés, itt 2 állatorvos rendel, egy pedigközben mût. Õket 1 szakképzett asszisztenssegíti. Az asszisztensek azonban nincsenekvégig az állatorvos mellett, csak akkor, hakifejezetten szükség van rájuk. A munkájukinkább a "háttérkiszolgálás".

Általában bárkit felvesznek asszisztens-nek, aki jelentkezik, aztán hamar elválik,hogy marad-e? Dolgozik itt olyan srác is, akielõtte szakács volt, de megunta, és most már3. éve asszisztens. A képzetlenek egy részemunka mellett elkezdi az iskolát is, és meg-szerzi a szakképesítést, ami 2 éves képzés,hetente 1-1 napot kell az iskolában tölteniük.Az asszisztensek mindegyike alkalmazott. Abérezésüket illetlenség megkérdezni, így

konkrét adatokat nem tudok, de nem szoktakpanaszkodni, így azt gondolom elégedettek afizetésükkel.

Az asszisztensek általában a következõmunkákat végzik:- reggelente felveszik a mûtétre érkezõ be-tegeket,- beszedálják a mûtétre kerülõ állatokat,- segítenek megvénázni és intubálni a be-teget,- mûtét alatt felügyelik az altatást,- kiadják és összekészítik a mûszereket,- segítenek rögzíteni az állatot a rendelésen,ha az szükségessé válik,- ellátják a hospitalizált betegeket, beadják aszükséges gyógyszereket,- elõhívják a röntgeneket,- elmossák és sterilizálják a mûszereket,- feltöltik a szekrényeket, hûtõket a gyógy-szerekkel, vakcinákkal, fogyó anyagokkal,- szinte csak õk végzik el a különbözõkötözéseket, kötéscseréket,- csak a szakképzett asszisztens herélhet pl.macskát, beköthet infúziót, varrhat sebet.

Arról nem tudok, hogy valamilyen beavat-kozás elvégzése kifejezetten meg lenne tiltvaneki. Általában fontos szerepet játszikabban, hogy mit csinálnak, hogy mit akarnakcsinálni!

Dr. Magay György

Angliai helyzet

8 FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3

A S S Z I S Z T E N S E K

minden jel szerint állatorvos mellett dolgozóasszisztensek):

"Sajnos az a baj úgy érzem, hogy az állator-vosok (tisztelet a kivételnek) kihasználják azasszisztensekben azt, hogy fanatikus állatsze-retõk, és nem fizetik meg a munkát rendesen.Nem is érzik szükségét annak hogy ezt tegyék,hisz annyi ember szeretne segíteni (szerencsé-re) az állatokon, hogy akár hobby szinten is fil-lérekért találnak segítõt a rendelõbe."

"Kár, hogy nem indul asszisztensi képzés,én is nagyon szívesen csinálnám ezt a munkátnem csak így tanulás mellett, hanem "rende-sen" is, csak az a baj, hogy megélni nem na-gyon lehet belõle. Vagy csak esetleg úgy, haegyszerre több rendelõben dolgozik az ember.A másik meg, hogy a legtöbb esetben feketénzajlik ez az egész munka!"

A kérdõíveken a kollégák csak minimálisfluktuációról számoltak be, fõleg az utóbbiéveket vizsgálva. Egy-egy induló praxisbanfordul elõ leginkább, hogy az elsõ idõben többasszisztenst is "elfogyasztanak", mire meg-találják az igazit. Késõbb azonban már nemjellemzõ a cserélõdés.

Mivel az asszisztenseink jó része ismeretségrévén, saját elhatározásából választotta ezt amunkát, általában megfelelõ a szakmai kötõ-désük, illetve érdeklõdésük. Többségük szíve-sen és nagy állatszeretettel, elhivatottsággalvégzi ezt a tevékenységet (az állatszeretetegyébként nagyon fontos jellemzõ), és ha csaknincs valami fel nem oldható személyes kon-fliktusa a munkaadójával, vagy a közvetlenkollégáival, általában hosszú idõre megragadennél a munkánál. Fõleg, ha rendesen meg isfizetik érte! Ennek következtében a fõvárosirendelõkben ma dolgozó asszisztensek leg-nagyobb része hosszú évek óta dolgozik mos-tani munkahelyén, és elégedett is a munká-jával, munkakörülményeivel. Néhányan jelez-ték, hogy egyik-másik asszisztensük egyetem-re, vagy fõiskolára készül, õk valószínûleg ki-esnek majd a csapatból. A diplomájuk meg-szerzése után ugyanígy elmennek majd azok

is, akik most járnak egyetemre (többen közü-lük az állatorvosira) és csak mellékállásbandolgoznak asszisztensként egy-egy rendelõ-ben. Okoz némi cserélõdést a családalapítás,terhesség és a gyerekek ellátásával kapcsolatosteendõk ellátása is, aminek egyik legfõbb oka,hogy sok a nõi asszisztens. Sõt, összességébena nõk aránya talán magasabb a férfiakénál!

Érdekes kérdés volt a fel-mérés során az, amikor arrólérdeklõdtem, vajon a kol-légák nem félnek-e attól,hogy az asszisztenseik amunkahelyükön kívül (példá-ul az internetes fórumokon)jótanácsokat osztogatnak azállattartóknak, "rendelnek" asaját szakállukra? A kérdéstannak kapcsán tettem fel,hogy az utóbbi hónapokbantöbbször találkoztam külön-bözõ nickneveken "praktizá-ló" fórumozókkal, akik nemis rejtették véka alá, hogyállatorvos mellett dolgoznak.Csak azt nem árulták el,melyiknél?

A kérdésre valamilyen for-mában szinte mindenki"nem"-el válaszolt! Különb-ség csak abban volt, hogy ki,mennyire határozottan merteezt kijelenteni. A "remélemnem" és a "talán nem" vála-szok azért sejtetni engedik,hogy nem minden praxisbanismerjük még igazán a mun-katársaink ilyen irányú meg-nyilvánulásait! MindösszeZöldi Tamás dr. írta azt a vá-laszt, hogy a belépõ asszisz-tensekkel adatvédelmi és ti-toktartási nyilatkozatot írat-nak alá. Néhányan megemlí-tették, hogy beszélgettek er-rõl a kérdésrõl az assziszten-

sükkel, és ennek eredményeképpen határozot-tan ki merik jelenteni, hogy az õ munkatársuksoha nem tenne ilyet!

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik azasszisztenseknek az adott rendelõhöz, praxis-hoz való lojalitása is, amit kivétel nélkül min-den állatorvos kolléga megfelelõnek tartott. Azelégedettség persze a kisfokú fluktuációból isfakad, hiszen a hûséges alkalmazottak nemjelentenek sok veszélyt a praxisra nézve.Winter dr. jelezte, hogy "alighanem irigylésreméltó helyzetben van", amit a korábban bemu-tatott asszisztensi gárdája mellett teljesenérthetõnek is tartok.

Az állatorvos asszisztens, mint foglakozáscsak az elmúlt 10-15 évben nyert magánaklétjogosultságot. Szükség volt rájuk, mertmunkájukkal jelentõsen tudják javítani egy-egy praxis mûködésének hatékonyságát. Mivelazonban korábban Magyarországon ilyen sza-kma nem létezett, nekünk magunknak kellettkialakítani azokat a kereteket, amelyek ma a"játékszabályokat" jelentik. Ez a folyamat mégma is tart, feladatunk van még bõven!Alkalmazásuk jogszabályi háttere még ma semtisztázott, képzésük és továbbképzésük nincsmegoldva. Így hosszú éveknek kell még eltel-ni ahhoz, hogy jogilag, munkaügyileg és szak-mailag is rend legyen körülöttük.

Dr. Horváth László

Svájcban az állatorvosi asszisztensi állások-ra mindig sokan jelentkeznek. Alapvetõen ittkétféle asszisztens van, szakképzett és szak-képzetlen, de azok, akik nem végezték el aziskolát, elõbb-utóbb beiratkoznak oda. Aszakképzés egyébként 3 éves, a tanulók egyhéten 1-1 napot vannak az iskolában, a többinapon dolgoznak a rendelõben. Tanulót csakolyan állatorvos vehet fel a praxisába, aholmár legalább 1 szakképzett asszisztens dol-gozik. Nekem egyébként mindig az iskolaajánlása jelentette a legfontosabb informáci-ót, amikor asszisztenst kerestem a praxi-somba.

Egy-egy praxisban legtöbbször több asz-szisztens is dolgozik, 1 állatorvosra általá-ban 1 asszisztens jut mindenhol. Az asz-szisztensek legtöbbször vezetik az admi-

nisztrációt, segítenek a laboratóriumi vizs-gálatokban, mûtéti elõkészítésekben, altatá-sokban, illetve asszisztálnak a mûtõben. Aszakképzettek beadják az im, sc, és iv. injek-ciókat, vért vesznek, intubálnak, kötésekethelyeznek fel, és kiszedik a varratokat. Ha jóa munkaerõ, akkor ezeket a dolgokategyedül is elvégzik. Az állatorvos mellettcsak olyankor van jelen az asszisztens,amikor szükséges. Az asszisztensek mindegyike alkalmazott,sokszor szerzõdéssel egy bizonyos idõszak-ra. A fizetésük szerintem jó, bár ez nagybanfügg attól, hogy pl. van-e oklevele, mennyiideje dolgozik a praxisban, illetve mennyiideje tanuló.

Dr. Komáromy János

Svájc állatorvosi asszisztensei

A S S Z I S Z T E N S E K

FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3 9

Itt Amerikában már évtizedek óta képzik azállatorvosi technikusokat, és a praxisok töb-bsége igyekszik hasznosítani a munkájukat.Ennek 3 fõ oka van:1. Az állatorvos "termelékenységét" a sok-szorosára lehet növelni. 2. A betanitott asszisztensek sokkal köny-nyebben felhasználhatóak az úgynevezett"multifunkcionális munkavégzés"-re, mintaz állatorvosok .3. Az asszisztensek sokkal szívesebben ma-radnak egy olyan praxisban, ahol állandóanképezik õket, ahol tanulhatnak, és ahol csi-nálhatják is amit tanultak.

A képzettség alapján az USA-ban 3 féleasszisztenst különböztetnek meg. Az egyete-meken képzett (2-4 éves képzés) assziszten-sek a Veterinary Technician-ok vagy Veteri-nary Technologist-ok, míg az utcáról felvett,és a praxisokban betanított asszisztensek aVeterinary Assistant-ok. Ez utóbbiak arányamintegy 80-85%, legtöbbjük "utcáról fel-vett", állatszeretõ fiatal, legtöbbször nõ. Amerikában az állatorvosoknak és a diplo-más állatorvosi technikusoknak sokszoregyüttesen rendeznek konferenciákat.

A legtöbb praxisban mindegyik állator-vosra három vagy négy kisegítõ személyzetjut (1 Veterinary Technician vagy Technolo-gist + 2-3 Veterinary Assistant).

Mi a következõ feladatokra használjuk a kli-nikák által képzett asszisztenseket, akik azalább felsorolt munkafajták bármelyikét képe-sek elvégezni, tehát a kisegítõ személyzet min-den tagja egy úgynevezett MULTIFUNKCIO-NÁLIS alkalmazott. 1. Recepciósnak. Telefonon információt fel-venni és általános iránymutató tanácsokat adni,vizitidõpontokat felvenni, fizetéskor a pénztfelvenni és nyugtát adni. 2. Kennelmunkákra. Ketreceket tisztítani, azállatokat etetni, felmosni a padlót, stb.3. A vizsgáló szobákban történõ munkákra.Mielõtt az állatorvos bemegy a szobába, a Ve-terinary Technician és a Veterinary Assistantfelveszi a kórelõzményt a tulajdonostól, azokatrávezeti a kórlapra, mindig megméri mindenállat hõmérsékletét és testsúlyát. Hogyha bár-mit észrevesz a rövid vizsgálódás során, akkorazt is ráírja a kórlapra, vagy pedig egyenesen avizsgálószobában lévõ számítógépbe gépelibe. Egyre veszélyesebb dolognak számit az, haegy állatkórház megengedi azt, hogy a vizs-gálat vagy a kezelés során a tulajdonos magatartsa az állatát. Az ilyenkor esetlegesen elõ-forduló minden sérülésért ugyanis mindig azállatkórház a felelõs. A teljes vizsgálatot és azadatok felvételét tehát az asszisztensek végzik.Az állatorvos csak ezek után jön be a szobába,hogy a célzott vizsgálatot elvégezze.

Asszisztensek az USA-ban

4. A központi kezelõkben. Minden diagnosz-tikai tesztet (vér-, vizelet-, bélsárminta vétel,ezek laborvizsgálatát, a röntgenfelvételt, azEKG-t) a kisegítõ személyzet végzi el. Min-den kezelést (injekciókat, kötések felhelye-zését, sebek átmosását, gyomorszondázást,stb) is az asszisztencia végzi. 5. A mûtõben. A premedikációt, az intubá-lást, az intravénás katéterek behelyezésétmindenkor a szakképzett asszisztencia végziel. A mûtõben az asszisztencia végzi azaltatást is. 6. A laborban. Nálunk a technikusok végzika vérkép vizsgálatát, a széklet és a vizeletvizsgálatát, a cytológiai vizsgálatokat, a vérbiokémiai vizsgálatát.

Látható tehát, hogy az állatorvos itt elsõ-sorban orvosi munkát végez: adatokat ele-mez, célzottan vizsgál, irányítja a diagnosz-tikai és a gyógykezelési munkát, konzultál atulajdonossal, diagnózist és prognózist állítfel, orvosi feljegyzéseket készít az állat kórl-apján, az eseteknek a könyvtárban vagy azinterneten utánanéz stb. Ezt hívják "páciensmenedzsment"-nek. Az ilyen praxisfilozófiá-val mûködõ állatorvosok sokkal hatékonyab-ban és magasabb szinten végezhetik a mun-kájukat és sokkal kevesebb a praktizálásbabelefáradt állatorvos.

Dr. Gál Sándor

Álláshirdetés

A Bayer Hungaria Kft., - amely a hazai kisállat-piac második legnagyobb szereplõje - csapataerõsítése érdekében állást hirdet

területi képviselõ (állatorvos-látogató) pozícióra, Budapest területére.

Keresünk továbbá állatorvos végzettségûtermékmenedzsert (Délkelet-európai Régió).

Elvárások:

B-kategóriás gépjármû vezetõi engedélySzámítógépes ismeretek (Word, Excel, Power Point,Lotus Notes, Internet)Angol nyelvtudásKiváló kommunikációs és prezentációs készségAmbíciózus, megbízható és kitartó személyiségCsapatjátékosSiker-orientált, nyílt, magabiztos személyiség

Amit kínálunk:

Teljes munkaidõs állás egy nemzetközi vállalatnálVáltozatos, kihívásokkal teli munka egy fiatal,dinamikus csapatbanEredmény-orientált jövedelemModern munkakörülmények és munkaeszközökMagas színvonalú továbbképzési lehetõségek

Mindkét munkakör betöltéséhez a kisállat-praxisban szerzett tapasztalat, illetve a kisállat-praxis ismerete elõnyt jelent.Amennyiben a fenti munkakör valamelyike felkeltette érdeklõdésed és megfelelsz az elvárásoknak, kérem a megpályázott pozí-ció megjelölésével küldd el fényképes önéletrajzod angol nyelven a zsolt.szeidemann.zs@bayer-ag.de e-mail címre, legkésõbb

2005. november 15-ig.

10 FÕVÁROSI ÁLLATORVOS 2005/3

A S S Z I S Z T E N S E K

Asszisztens képzési program

az Európai Unióban

Kamaránk 3 éves EU-s programban, az oktatás és kultúra téma-körében meghirdetett Leonardo da Vinci II "Focus" programjábanszerepel résztvevõként, amely a francia állatorvosi szakszervezet(SNVEL) vezetésével az állatorvosi asszisztensek professzionálisképzését célozza meg.

A program eddigi eredményei angolul és franciául elérhetõk akövetkezõ honlapon: www.focus-asv.fr

Az állatorvosi ápolói és asszisztensi szakmának nem ugyanaz aprofilja az EEC különbözõ tagállamaiban. Ez teszi különösennehézzé a szakmához szükséges szakképzettség harmonizációjátaz Európai Unióban. Ez a tanulmány lehetõvé teszi a munka és aképzés viszonyának jobb megértését, elõsegíti a szakmai kép-zések ösztönzését, és lehetõvé válik, hogy az egyre igényesebbügyfelek még jobb szolgáltatásban részesüljenek. Végül, ez atanulmány összehasonlítja a képzést végzõ testületeket, és meg-alapozza a kvalifikáció harmonizációját Európa-szerte.Nemzetközi kooperációt fejleszt ki a képzést végzõ és az állat-orvosi szakmai szervezetek között. A program eddigi eredményei:- Egy új számítógépes adatbázis létrehozása- Új website létrehozása az érdeklõdõk számára- Európai szakértõi központ létrehozatala a foglalkoztatás és kvali-

fikációk számára

Következtetések

Az adatbank létrehozatala az elsõ lépése annak a folyamatnak,hogy Európa-szerte együtt dolgozzunk azért, hogy szembe-nézhessünk az új kihívásokkal. - Képzés: számos különbség van országonként, és sok szükség-

letre derült fény- A képzés professzionálissá tétele és a megszerzett tudás

megerõsítése a szakma rövid múltjára való tekintettel- Az asszisztensek szakmai és társadalmi elismerése olyan karri-

er-lehetõségek biztosításával, amely ösztönzi õket.- Végül, az asszisztensek által végzett feladatok korszerûsítése

(fõleg, ha a GDP lehetõvé teszi): pl. bizonyos országokban az

asszisztenseket aránylagkevés szaktudást igénylõmunkákra használják,szemben más orszá-gokkal, ahol lényegesenkomolyabb feladatokat bíznak rájuk.

A program közremûködõ partnerei:SNVEL: Syndicat National de Vétérinaires d'Exercice Libéral(Franciaország) projectvezetõ - honlap: www.snvel.frCNFA - Centre National de Formation par Alternance(Franciaország) - projekt koordinátorDirection Général de l'Enseignement de la Recherche/FOPDAC/BCI au Ministére de l'Agriculture, d l'Alimentation, de laPeche et des Affaires Rurales (Franciaország)UEVP - Európai Gyakorlló Állatorvosok Szövetsége (Belgium)The Special Committee for Vet Nursing (Dánia)Consejo general de colegios veterinarios (Spanyolország) YLA-Savon Ammatiopisto (Finnország)Magyar Állatorvosi Kamara (Magyarország)Associacio para o desenvolvimiento das ciencias veterinarias(Portugália)Grupul Scolar Agricol (Románia)Srednja agrozivilska Ljubljana (Szlovénia)Universita Veterinarskeho Larkárstva (Szlovákia)Edinburgh's Telford College (Egyesült Királyság)

Látható, hogy ezen a fontos területen is ott van kamaránk, ésreményeink szerint az itt szerzett tapasztalatok és azegyüttmûködõ partnerek asszisztensképzés területén szerzetttapasztalata nagy segítséget jelenthet egy hazai állatorvosasszisztens képzés-továbbképzés elindításának elõkészítéséhez.

A program brossurájának magyar fordítása Dr. Markus Gabriellakolleganõnk segítségével elkészült és a közeljövõben hozzá-férhetõ lesz, valamint folyamatban van a honlapon lévõ ismeret-anyag magyarítása is.

Dr. Pintér ZsoltMÁOKFõtitkár