Az Ószövetség Áttekintése

8/18/2019 Az Ószövetség Áttekintése

1/170

m m m m

ggj&K

4 íl-B ;4f ϊ 14 4

.

»5

. >r · !?

“,״

a·'.־

*'-.

1

j

s

yS? -55®


2/170


3/170

Az Ószövetség Áttekintése

A r e n b R e m m e r s

EVANGÉLIUMI KIADÓ


4/170

A könyv eredeti címe és kiadója:Das Alté Testament im Überblick

© 1988 Christliche Schriftenverbreitung, D-42490 Hückeswagen

Magyar kiadás© 2012 by Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió

ISBN 978-615-5189-17-3

A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felelaz Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió1066 Budapest, Ó utca 16.

Felelős szerkesztő: Vohmann Péter

Készült: fot0G 0L $'N yom d a 2012/024, GyálFelelős vezető: Borvető Béla


5/170

3

T ^ r t e l o m j e g v j z é k

A Biblia könyvei......................................................................................................51. Az Ószövetség............................................................................................. 52. Az Újszövetség.............................................................................................63. Apokrif és pszeudepigráf iratok.................................................................7

A Szentírás szövege............................................................................................... 9

1. A bibliai kánon............................................................................................. 92. A Biblia hagyománya.................................................................................103. A Biblia ihletettsége.................................................................................... 114. A Biblia megértése......................................................................................13

Az Ószövetség kronológiája.................................................................................15

Mózes öt könyvének kronológiája........................................................................19

Mózes első könyve (Genezis) ......................................................................... 21Mózes második könyve (Exodus)...................................................................28Mózes harmadik könyve (Leviticus).............................................................. 32Mózes negyedik könyve (Numeri).................................................................36Mózes ötödik könyve (Deuteronomium)......................................................40

Józsué könyve.....................................................................................................44Bírák könyve........................................................ 49

Ruth könyve........................................................................................................ 52Sámuel első és második könyve......................................................................55Királyok első és második könyve................................................... 60Krónikák első és második könyve................................................................. 67Ezsdrás könyve.................................................................................................. 71Nehémiás könyve...............................................................................................76Eszter könyve.....................................................................................................79

Jób könyve...........................................................................................................82Zsoltárok könyve................................................................................................ 86Példabeszédek könyve.............. 96Prédikátor könyve............................................................................................100Énekek éneke................................................................................................... 104

Az ÓSZ prófétai könyvei....................................................................................108


6/170

4

Mikor munkálkodtak az ÓSZ-i próféták?..........................................................108

Ézsaiás próféta könyve.................................................................................... 110

Jeremiás próféta könyve..................................................................................117 Jeremiás siralmai...............................................................................................123Ezékiel próféta könyve....................................................................................125Dániel próféta könyve.....................................................................................129Hóseás próféta könyve................................................................................... 133

Jóéi próféta könyve...........................................................................................138Amos próféta könyve......................................................................................140

Abdiás próféta könyve....................................................................................142 Jónás próféta könyve.......................................................................................144Mikeás próféta könyve....................................................................................148Náhum próféta könyve................................................................................... 151Habakuk próféta könyve................................................................................154Sofóniás próféta könyve.................................................................................157Aggeus próféta könyve...................................................................................160Zakariás próféta könyve.................................................................................163

Malakiás próféta könyve.................................................................................166

*


7/170

A Bíbliλ l^mvjveí

______________________________________________ 5

1. Az ószövctsc5

Az ÓSZ-et héber nyelven írták, amely az arabhoz hasonlóan a séminyelvcsaládhoz tartozik. Egyes szakaszai arameus nyelven jöttek létre(Ezsd 4,8-6,18; 7,12-26; Dán 2,4-7,28). Az arameus nyelv közeli rokona a

hébernek, és a babiloni fogság után ez volt a zsidó köznyelv.A héber ÓSZ, az izraeliták szent irata, ugyanazokat a könyveket tar-talmazza, mint a mi mai OSZ-ünk. Az egyes könyvek sorrendje azonbanmás. A héber ÓSZ-et három részre szokták osztani (vö. Lk 24,44/b).

a) A törvény (héberül Tóra)

A törvény Mózes öt könyvét tartalmazza, amelyeket az ÓSZ görög fordí-tása, a Septuaginta óta (Kr. e. 220 körül) gyakran a következő görög-latinmegnevezésekkel illetnek:

Genezis (keletkezés, valamivé válás)Exodus (kivonulás)Leviticus (léviták könyve)Numeri (számok, számlálás)

Deuteronomium (második törvény)Mózes öt könyvének héber elnevezéseit mindig az egyes köny-

vek néhány első szavából vezetik le.

b) A próféták (héberül Nebiim)

Ezek a héber Bibliában többet jelentenek, mint csupán a prófétai könyve-

két, és két csoportba oszthatók:- korai próféták (Nebiim rishonim ):

Jó zsu éBírákSámuel 1. és 2.Királyok 1. és 2.


8/170

6

- késői próféták (Nebiim acharonim):Ézsaiás Ámos Habakuk

Jerem iás Abdiás Sofóniás

Ezékiel Jó n á s AggeusHóseás Mikeás Zakariás

Jó é i Náhum Mai akiás

c) Az írások (héberül Ketubim)

Zsoltárok JóbPéldabeszédek

RuthÉnekek énekePrédikátor

Jeremiás siralmaiEszter

Ezt az öt könyvet a Megilbt ( Szerepek')héber néven szokás összefogni. Zsidóünnepeken, pünkösd, pészah, sátorosünnep, a templom lerombolása és purimalkalmával szokták felolvasni őket.

DánielEzsdrásNehémiásKrónika 1. és 2.

A Biblia mai, teljes kiadásaiban a következő felosztást szokás alkal-mazni:

a) 17 történeti könyv: Mózes I-től Eszterigb) 5 tanítói könyv vagy költői könyv: Jóbtól az Énekek énekéigc) 17 prófétai könyv: Ézsaiástól Malakiásig

2. Az Vjszöveiscs

Kétségtelen, hogy az Újszövetség valamennyi részét eredetileg görögülírták. Ez a nyelv azonban a görög nyelvnek egy sajátos változata, az ún.koine ( az általános"), amely az újszövetségi írások leírásakor, a Kr. u.1. század második felében a Földközi-tenger térségében széles körbenelterjedt kereskedelmi és köznyelv volt, és ezért az arameusnál, amely azsidók és az Úr Jézus nyelve volt, sokkal alkalmasabb volt az evangéliumelterjesztésére (Mt 28,19; Mk 16,15; Csel 22,21). A bibliai könyvek sorrend-


9/170

7

jét nem tekinthetjük Szent Szellemtől ihletettnek. Ezért az ÚSZ majd két-ezer éves története során a könyveknek különféle elrendezései léteztek.Ma már az alábbi sorrend vált világszerte általánosan elfogadottá:

- az evangéliumok Máté, Márk, Lukács és János

- az Apostolok cselekedetei

- a páli levelek Róma, Korintus 1. és 2., Galata,Efézus, Filippi, Kolossé,Tesszalonika 1. és 2., Timóteus

1. és 2., Filemon, Zsidók- a katolikus (azaz általános")levelek

Jakab, Péter 1. és 2., János 1-3., Júdás

- a Jelenések

A legismertebb kivétel ez alól a sorrend alól német nyelvterületen aLuther-Biblia, amelyben Péter és János leveleit a Filemon és a Zsidókhozírt levél közé helyezik.

3. Az Apokrif és pszewí>cpl5raf íratok

Az apokrif" szó azt jelenti, hogy elrejtett, titkos, nem világos. A kérész-tyénséget közvetlenül megelőző évszázadokban a zsidók által időközben

kánonnak elfogadott ÓSZ-i könyvek mellett keletkezett egy sor egyébvallásos írás is: Judit, Salamon bölcsessége, Tóbiás, Jézus Sirák fia könyve,Báruk, Makkabeus 1. és 2. részben Eszter és Dániel. Ezek a könyvek azon-bán soha nem voltak a héber Biblia részei. Először a Septuagintában, azÓSZ görög fordításában bukkantak fel. Onnét vette át őket a Hieronimus-féle latin bibliafordítás (Vulgata, Kr. u. 400 körül). Ezért hozzátartoznak akatolikus Biblia végleges szövegéhez.

Egyes történelmi pontatlanságoktól eltekintve ezeknek az iratoknak aszínvonala összességében nem hasonlítható össze a kánonba felvett ira-tokkal. Jogosan mutathatunk rá arra, hogy az így szól az ÚR" és az eh-hez hasonló fordulatok az ÓSZ-i iratokban 3800-szor fordulnak elő, mígaz apokrif iratok egyetlen egyszer sem használják ezeket. Palesztina rab-bijai már az ókorban sem ismerték el Isten Igéjeként az apokrif iratokat,amelyek keletkezését homály fedi (esetleg Egyiptom vagy Szíria?).


10/170

8

A Vulgata függelékében még egyéb szövegek is megjelennek, amelye-két pszeudepigráfnak (azaz hamis néven írottaknak) nevezünk: Manasséimája, Ezsdrás 3. és 4., 151. zsoltár és a Laodiceai levél.

AZ USZ-hez már korán hozzáfűztek egy sor apokrif írást. Szinte va-lamennyi a Kr. u. 2. századból való. Szó van itt az Úr Jézusról és az após-tolókról szóló meseszerű írásokról, valamint az apostolok és más bibliaiszemélyek hamisított leveleiről, amelyekről egyértelműen nyilvánvalóvávált, hogy emberi csinálmányok. Egyesek az ún. Apostoli atyák' írásaitis ide sorolják. A legismertebbek ezek közül az apostolok utáni időkbenkeletkezett írások közül: Kelemen levele, Barnabás levele, az Apostoli ta-

nítás (didache) és Hermász Pásztora.


11/170

A Szentivé# szövege

_________________________________________________ 9

1. A bíblíAÍ kánoti

A kánon szó eredetileg zsinórmértéket jelent, és a 4. század óta azoknaka szent írásoknak a tartalmára is alkalmazzák, amelyek a hívő kérész-tyének számára kötelező erővel bírtak. A kánon szó ma az Isten Széllé-me által ihletett írásoknak a gyűjteményét jelöli, amelyek az apokrif vagypszeudepigráf írások elvetését követően általánosan elismertek lettek.Ennek a gyűjteménynek már csak azért is megvan a saját története, merta bibliai írások egy kb. 1600 éves időtartam alatt keletkeztek. Az ószövet-ségi kánon létrejötte kapcsán mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottakaz írástudó Ezsdrásnak, aki Isten eszközeként fontos szerepet játszott aszent írások összegyűjtésében és megőrzésében. Bizonyos, hogy az ószö-

vetségi kánon a Kr. e. 3-2. században már lezárult, és Palesztina rabbijai aKr. u. 1. században a számunkra ismert formában el is fogadták azt.

A ÚSZ kánonja is több évszázad folyamán fejlődött és alakult ki. Azevangéliumokat, az Apostolok cselekedeteit, a leveleket és a Jelenéseketkezdettől fogva ihletett szent írásoknak tekintették. Ahogyan az írásokszerzőiben a Szent Szellem működött, ugyanúgy az olvasókban és cím-zettekben is. Amit a szerzők a Szent Szellem vezetésével írtak, azt az olva-

sók ugyanazon isteni hatás munkája nyomán ismerték fel. Mivel azonbanannakidején ezeket a szent iratokat mind kézzel kellett lemásolni, nemvoltak meg kezdettől fogva minden keresztyénnek minden országban, ésnem terjedtek el mindenütt azonos mértékben. Azonban például már a2. század közepén a mártír Jusztinusz (150 körül) arról számol be, hogya keresztyének összejövetelein minden vasárnap olvassák az evangéliu-mókát és az apostoli iratokat a próféták ószövetségi könyveivel együtt.

Az ún. Muratori-töredék, nevezik Muratori-kánonnak is, amely az USZ-ikönyvek sajnos csak részben fennmaradt jegyzéke a 2. század végéről,tartalmazza a négy evangéliumot, Pál tizenhárom levelét, az Apostolokcselekedeteit, Péter 1., János 1. és 2. levelét, Júdás levelét és a Jelenéseket,ezenkívül két kánonon kívüli iratot. A gnoszticizmus fellépése és annaknagyszámú, téves tanításokat tartalmazó irata különösen ösztönözte a ke-resztyéneket arra, hogy egyértelműen határozzák meg, melyek azok az


12/170

10

iratok, amelyeket mint Isten Igéjét kaptak. Először Atanáziusz egyház-atyánál (kb. 296-373) található meg az összes ÚSZ-i írás teljes jegyzéke,amelyet aztán a hippói zsinaton (393) és a karthágói zsinaton (397 és 419)

az egész nyugati egyház Szentírásként fogadott el.

2 . A B i b l i a í1 A 5 v j0 m Á n v jA

Egészen addig, amíg a 15. században fel nem találták a könyvnyomtatástudományát, egy szöveg sokszorosításának egyetlen lehetősége a máso-lás volt. Az egyiptomiak, a sumerok és a babiloniak már a Kr. e. 3. évez-redben ismerték az írás művészetét. Erről az oldalról tehát nincs érv aBiblia legrégebbi részeinek korai írásba foglalása ellen. Ezeket az IstenSzelleme által ihletett írásokat nagy gonddal másolták le újra és újra, ésígy hagyományozódtak egyik generációról a másikra.

Isten Igéje, a szent szöveg iránti tisztelet vezetett az idők folyamána zsidóknál oda, hogy a helyes másolásra vonatkozóan számos szabálytkellett megtartani. így például az egyes betűket, bizonyos szavak előfor-

dulását stb. megszámolták, és folyamatosan ellenőrizték. Ezáltal maradtfenn napjainkig pontosan az ÓSZ szövege, amelynek legrégebbi részeiközel 3500 évvel ezelőtt keletkeztek. Csodálatos módon egyezik egymás-sál a zsidó Biblia több mint 3000 ismert, régi kézirata (és a többi nyelvrekészített régi fordítás).

Az ÚSZ-ből mindmáig körülbelül 5500 kézirat és könyvtöredék ma-radt fenn görög nyelven, vagyis azoknak az eredeti dokumentumoknak a

nyelvén, amelyek már nem állnak rendelkezésre. Ezenkívül nagy szám-bán léteznek régi szír, kopt és latin fordítások (különösen a Vulgáta) stb.A legrégebbi germán nyelvű fordítás Wulfila püspök gót Bibliája a 4. szá-zadból.

Sok keresztyénnek az a vágya, hogy az ÚSZ-nek minél több könyvétbirtokolja, és a keresztyén hit gyors terjedése Ázsiában és Európában azteredményezte, hogy nagy számban keletkeztek másolatok és fordítások.

Bizonyára ennek következtében maradt fenn az ÚSZ szövege. Az USZ-ikéziratok sokfélesége, amelyek szövege nem egyformán jó minőségbenmaradt ránk, és az így rendelkezésre álló összehasonlítási lehetőségek azintenzív kutatás révén oda vezettek, hogy az eredeti szöveg gyakorlati-lag száz százalékban megvalósult, leírásra került és megerősítést nyert.Nincs egyetlen olyan szövegváltozat sem, amely kétségessé tenné IstenÚSZ-i üzenetének a valódiságát, helyes voltát.


13/170

11

Ha meggondoljuk, hogy a római császárok (akiknek az uralmi terű-létén kezdett el a keresztyénség terjedni) a keresztyénüldözések soránmindig megsemmisíttették a Bibliákat is, megértjük, mekkora csoda, hogy

a Biblia mindezeket a támadásokat károsodás nélkül túlélte. A Biblia mész-sze a legjobban megőrzött ókori könyv. Julius Cézár, római hadvezér ésdiktátor Kr. e. körülbelül 50-ben írt, ismert művéből, a Gall-háborúbólmár csak tíz kézirat létezik a 9-10. századból. Ezek közül csak kettő vagyhárom jó minőségű. Ennek ellenére aligha kételkedne bárki is ennek akönyvnek az eredetiségében, ami pedig a Bibliára vonatkozóan olyangyakran megtörténik.

A Biblia a világ egyik legrégebbi könyve. Keletkezésének ideje Kr. e.kb. 1500-tól Kr. u. kb. 100-ig terjed. Ez az az ókori könyv, amely ellen alegtöbbet küzdöttek, és amely mégis a legjobb állapotban maradt fenn. Eza világ legkeményebben megkritizált és mégis a legnagyobb mértékbenelterjedt könyve.

3. A Bibita íh)ctettsé$e

A Biblia összesen 66 könyvét (ebből 39 van az ÓSZ-ben és 27 az ÚSZ-ben)körülbelül negyven személy írta, akik azonban nagyrészt nem említikmeg a saját nevüket.

A szerzők a legkülönfélébb korokból, kultúrákból, társadalmi rétegek-bői és foglalkozásokból kerültek ki. A Szentírás bizonyságtétele szerint aprófétai szó soha nem emberi akaratból származott, hanem az ÓSZ pró-

fétai szerzői Isten szent emberei voltak, akiket a Szent Szellem inspirált(2Pt 1,21). A próféták olyan emberek voltak, akik Isten előtt álltak, és Tőlenyerték próféciáikat. És utána a Szent Szellem vezetésével elmondták ésleírták Isten Igéjét.

Arra, ahogy a Szentírás adatott, az inspiráció szó honosodott meg,amely ihletettséget jelent. Ezt a fogalmat azonban nem úgy kell érteni,hogy a hívő, szent embereket, akik leírták Isten Igéjét, Ő valamilyen tér-

mészetfölötti késztetéssel töltötte el. Akkor ugyan személyükben ihletettek lettek volna, de a leírtakért egyedül ők lennének felelősek. Az ilyen írá-sokban nem lakozhatna isteni tekintély.

A Biblia ezt mondja: A teljes írás Istentől ihletett" (2Tim 3,16). Az Is-tentől ihletett" helyett ezt lehetett volna így is fordítani: Isten által lehelt",vagy Isten Szelleme által adott". A teljes írás, azaz a Biblia egésze tártál-mázzá tehát azt, amit Isten a maga akarata és a maga gondolatai szerint


14/170

12

az emberek számára le akart íratni. Isten Szelleme töltötte be a szerzőket,de Ő adta meg nekik azt is, hogy mit írjanak.

Gyakran hozzák fel kifogásként, hogy ebből nem lehet arra követkéz-

tetni, hogy az egész Biblia Isten tökéletes és tévedhetetlen Igéje. Azt ál-lítják, a szerzők tudatlansága, helytelen világképe" stb. belekerült a leírtszövegbe. Szerintük nagyon sok minden ma már tudományosan tartha-tatlan, hibás, és ezért hiteltelen. Csak ha félretesszük ezeket az embe-rek által hozzátett dolgokat, jutunk el oda, ami valóban Isten Igéje, ésami rendelkezik az ihletettség" tekintélyével. Ez az érvelés azonban azemberi értelmet teszi Isten Igéjének a tórájává. Ezzel szemben maga a

Biblia a következőt mondja: Mert az Istennek beszéde élő és ható, ésélesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízek-nek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnekindulatait. És nincs oly teremtmény, amely nyilvánvaló ne volna előtte,sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mibeszélünk' (Zsid 4,12-13). (Csia fordítás szerint: Mert Isten Igéje él éshatékony, élesebb bármely kétélű kardnál, és elhat a léleknek és szellem-nek, az ízeknek és a velőknek széjjeloszlásáig, és megítélni képes a szívszenvedélyeit és gondolatait...).

Más felfogás szerint viszont nincs különbség ihletett és nem ihletettbibliai részek között. Eszerint a Biblia arról számol be, hogy korábbanhogyan jelentette ki magát Isten az embereknek akkori körülményeik kö-zött. Amikor hasonló helyzetben levő modern ember olvassa a Bibliát,azáltal válik számára Isten szavává, hogy az személyesen megszólítja őt amaga helyzetében. Miközben az ember olvassa az önmagában tökéletlen

Bibliát hitbeli élménye révén felismeri benne Isten szavát. Ekkor azonbanviszont az ember a saját kedély- és lelkiállapotát teszi annak bírájává, miIsten Igéje és mi nem.

A Biblia azonban világos választ ad ezekre az emberek által állítottkifogásokra és korlátozásokra. Amikor Pál apostol megírta a korintusiak-nak az első levelét, emlékeztette őket arra, hogy nem nagy ékesszólássalvagy bölcsességgel" hirdette nekik az evangéliumot. Beszéde és prédiká-

lása nem emberi bölcsesség meggyőzni akaró beszéde volt, hanem Is-ten ereje (lKor 2,1-5). Pál aztán úgy folytatja, hogy a dolgok, amelyekethirdetett, mindaddig isteni titoknak számítottak. Soha, senki sem látta,hallotta vagy gondolta, amit Isten a maga bölcsességében eltervezett, ésmost kijelentett. Csak a Szent Szellem, aki maga is Isten, jelenthette kiezeket az örök, isteni dolgokat, és egyedül Ő az, aki ezeknek a dolgok-nak a megértésével is megajándékozhatja a hívőket. Ezután Pál rendkívül


15/170

13

fontos kijelentést tesz: Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, me-lyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Szellem tanít;szellemiekhez szellemieket szabván" (lKor 2,13). Itt Pál teljesen világosan

kimondja, hogy a Szent Szellem adta Isten szolgáinak azokat a beszédeket, amelyek az USZ üdvösségre vonatkozó igazságai.Tehát leszögezhetünk három fontos bibliai tényt:AZ ŐSZ próféta-szerzői Isten szent emberei voltak, akiket a Szent Szel-

lem vezetett (2Pt 1,21). Péter is betöltekezett Szent Szellemmel, ahogyanPál is (Csel 4,8; 9,17; 13,9). Bizonyára nem következtetünk túlzóan, ha eb-bői arra a megállapításra jutunk, hogy a Biblia valamennyi szerzője Isten

szent embere volt, akit a Szent Szellem vezetett. A teljes írás Istentől ihletett" (2Tim 3,16). Ez a szó: írás (görögül graphe)

az USZ-ben ötvenezer fordul elő, mindig kizárólag Isten írott Igéjét, azazaz OSZ-et értik rajta. Két alkalommal azonban a már kialakulóban levőLJSZ-re vonatkozik. Pál egyszer az 5Móz 25,4-ből és egy másik alkalom-mai a Lukács 10,7-ből idéz ezekkel a szavakkal: azt mondja az írás",egyszer pedig Péter említi meg Pál apostol írásait, miközben az ÓSZ-etegyéb írásoknak' nevezi (2Pt 3,16). Tehát ezek a szavak: a teljes írás

Istentől ihletett", aláhúzzák a teljes Szentírás, az ŐSZ és az ÚSZ istenieredetét.

Az lKor 2,13 szerint a Biblia szavait is a Szent Szellem ihlette. Ezértbeszélhetünk Isten Igéjének szó szerinti ihletettségéről (vagy verbális,azaz nemcsak tartalmi, hanem formai inspirációról). Maga a Biblia teszbizonyságot arról, hogy benne minden szót Isten Szelleme ihletett. AzÚr Jézus még az Ige legkisebb alkotórészeiről, a görög és a héber ábécé

legkisebb betűiről is beszél, amikor a Máté 5,17-18-ban ezt mondja: Negondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére.Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizonymondom néktek, míg az ég és a Föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagyegyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik'.

4. A BiblÍAmegértése

Az IKorintus 1,18-ban Pál ezt írja: Mert a keresztről való beszéd bo-londság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk,Istennek ereje". Még egyértelműbben fejezi ezt ki a második fejezetben:Érzéki (lelki) ember pedig nem foghatja fel az Isten Szellemének dolgait:

mert bolondságok neki; meg sem értheti, mivelhogy szellemileg ítéltet-


16/170

14

nek meg" (lKor 2,14). Az érzéki (lelki) ember minden tehetsége és adott-sága ellenére sem képes Isten Igéjét valóban megérteni.

Amíg az ember azt gondolja, hogy Isten nem létezik, Isten ítélete így

hangzik felette: bolond! Azt mondja a balgatag a szívében: nincs Isten"(Zsolt 14,1; 53,1). Ezért az ember nem képes arra, de feljogosítva sincsrá, hogy ítéletet mondjon Isten Igéjéről. Éppen fordítva van. Mert azIstennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, éselhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, ésmegítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincs oly teremtmény,amely nyilvánvaló ne volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetle-

nek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk' (Zsid 4,12-13). Csak az fog azIge olvasása során igazi áldásban részesülni, aki mindezeket figyelembevéve veszi kézbe Isten Igéjét.


17/170

__________________________________________________________15

Az ószövetség kronológiÁjA

Mindenki, aki a Biblia, különösen az ÓSZ kronológiájával (időrendi sor-rendjével) foglalkozik, csodálkozva állapítja meg, hogy részben milyenkülönböző módokon számítják különböző kutatók az időt. Izráel fiai ko-rai történetének főbb adatai ugyan kezdettől fogva általánosan ismertek,azonban minél mélyebbre hatolunk a múltba, annál nagyobb a bizonyta-lanság az évszámok körül.

így például történelmileg igazolt, hogy az asszír Szargon Kr. e. 722-ben pusztította el Samáriát, Jeruzsálemet pedig Nabukudonozor rombol-ta le Kr. e. 586-ban. Azonban itt sem állnak rendelkezésre teljesen egzaktadatok. 722 helyett egyesek 723-at vagy 721-et mondanak, és 586 helyett atörténelemkönyvekben lehet 587-et vagy akár 588-at is olvasni.

Ha azonban tovább követjük Izráel népének a történetét a bírák, Mó-zes és a patriarchák korában, a számokkal kapcsolatos zavar egyre na-

gyobb lesz. Egyes bibliaolvasóknak ez különösnek tűnhet. Talán azt gon-dolják, az ÓSZ olyan sok időponttal kapcsolatos adatot tartalmaz, hogygyerekjáték egy teljes kronológiai táblázatot felállítani. Aki így gondol-kodik, próbálja meg egyszer Júda és Izráel országainak megsemmisíté-sére vonatkozóan megadott adatokból a Királyok és a Krónika könyveialapján a királyok uralkodási idejét összeadni, és a birodalom két részreszakadásának időpontját kiszámítani (Kr. e. 931/30)! Bizonyára meg fogjaállapítani majd, milyen sok kérdés vetődik fel, ha ennek a viszonylag átte-

kinthető időszaknak a kronológiáját fel akarjuk állítani. Minél mélyebbrehatolunk a múltba, annál több probléma merül fel.

Aki az ÓSZ kronológiájával akar foglalkozni, legyen tudatában annaka ténynek, hogy sok különféle olyan tényező létezik, amelyek ismereteszükséges ahhoz, hogy értelmesen foglalkozzunk a Biblia idővel kapcso-latos adataival. Kiindulási pontunk természetesen az, hogy a Bibliábanaz idővel kapcsolatos adatokat is Isten Szelleme ihlette, és ezért igazak,

így helyes értelmezés esetén nem is lehetséges, hogy ellentmondásosaklegyenek. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a figyelembe veendő ne-hézségek közül:

1. Amikor a Biblia hosszabb időszakokra vonatkozóan ad meg éveket,a kiinduló dátum nincs mindig egyértelműen meghatározva. A 2Mózes12,40 azt mondja, hogy Izráel fiai 430 évig laktak Egyiptomban, míg a


18/170

16

Galata 3,17 az éveknek ugyanezt a számát az Ábrahámmal kötött szövet-ség megerősítése és a Sínain adott törvény közé eső időszakként szere-pelteti. Beleszámít-e ebbe az időbe a patriarchák kora, ahogyan egyesek

gondolják, vagy - ami a valószínűbb - ez az adat csak Izráel tizenkéttörzsének Egyiptomban töltött idejére vonatkozik-e?

2. Az ókorban különböző módszerek voltak arra, ahogyan az uralkodóuralkodásának éveit számolták. Egyik esetben a trónralépés valamennyiévét teljesen beszámították, a másik esetben ( babiloni számolási mód")az uralkodás éveibe az első évet nem számították be mint ún. trónralépésiévet (vö. Dán 1,1-et Jer 25,1-gyel).

3. Egy további, ma már alig megoldható probléma, hogy a megkezdettév hónapjait (pl. az uralkodó trónralépésekor vagy halála előtt, ill. utódszületésekor) egész évként számolták-e vagy sem.

Néhány nehézség tehát megakadályozza annak a kívánságnak a meg-valósulását, hogy hiánytalan bibliai kronológiát állítsunk össze. Ezért arraa kérdésre, hogy egyáltalán ez-e a céljuk a Biblia nemzetségtáblázatainak

és évelőre vonatkozó adatainak, nem könnyű válaszolni. Ez azonban sem-miképpen sem kérdőjelezi meg a Biblia szó szerinti inspirációját. Mert haa Szent Szellem ihlette Isten szavát, ez érvényes a megadott számokra is.A kérdés tehát nem az, hogy az egyes számok helyesek-e, hanem hogyteljesek-e. Ha belegondolunk az említett nehézségekbe, arra a követkéz-tetésre juthatunk, hogy mai ismereteinkkel Isten Igéjéből nem lehet min-den további nélkül az emberiség teljes kronológiáját megállapítani.*

Ennek ellenére sokan megpróbálkoztak azzal, hogy egészen Ádámigfelkutassák az emberiség családfáját". Az egyik legismertebb Ussherangol püspök kronológiája (1580-1656), áld úgy vélekedett, hogy Ádámteremtésének éve Kr. e. 4175 volt. Erre vonatkozó egyéb dátumok: Kr. e.4220, 4046, 4004 stb. Másfelől ott vannak azok a régészek, akik az embereredetével kapcsolatban az evolúciós elmélet felfogását tették magukévá,és nem ismerik el a Biblia szó szerinti ihletettségét. Számukra Mózes első

könyvében minden mítosz, ill. legenda, a megadott számoknak számukracsak szimbolikus értelmük van. Ha a bibliai kronológiával foglalkozó ku-

* Ugyanez érvényes a Bibliában található történelmi, földrajzi és természetrajzi

adatokra is. Valamennyi igaz és helyes, mert Istentől, a Teremtőtől szármáz

nak. Azonban tudományos szempontból nézve bizonyára nem teljesek olyan

értelemben, hogy belőlük komplett rendszert lehetne felállítani, amit pedig az

ember annyira szeretne.


19/170

17

tatók Ábrahám patriarcha születési dátumát Kr. e. 2212-re, 2038-ra vagy1996-ra számolják, akkor a bibliakritika Ábrahám életét (ha elismeri őtegyáltalán valóságos személynek) a Kr. e. 15-14. századra teszi.

Az elmúlt 150 évben az ókorral kapcsolatos ismeretek köre lényegesenbővült a régészeti leletek és az ék- és a hieroglif írás megfejtése révén. En-nek során nem egyszer közvetlen összefüggést találtak a Bibliával. Mel-lesleg megjegyezzük, mostanáig nem létezik olyan bizonyos régészetifelismerés, amely ellentmondana a Bibliában szereplő adatoknak. Éppenellenkezőleg: a régészet eddig csak megerősítem tudta az Isten Igéjébentalálható történelmi adatok pontosságát, és egyes elméleteket, amelyek

ellentétben álltak a Bibliában szereplő adatokkal, a régészet megcáfolta,és szép csendben eltemettette.Az USZ idejére vonatkozóan az ott említett világi hatalmasságok

(Augustus, Tibérius és Klaudius császár, valamint a római provincia hely-tartói) időben pontosan besorolhatók, így ez az időszak nagyon pontosanbehatárolható.

Ugyanez érvényes az ŐSZ utolsó szakaszára is, azaz az asszír, a ba-biloni, a perzsa és a görög birodalom időszakára. A világtörténelem fő

vonalaiban teljes összhangban áll a Bibliával. Ennél nehezebb dolgunkvan viszont Kr. e. 1000-et megelőző időszakkal.

Izráel Kr. e. 931/30-ban bekövetkezett kettészakadása előtt negyvenévig Salamon király uralkodott. Uralkodásának negyedik évében, azaz Kr.e. 967/66-ban megvetette az alapot Jeruzsálemben a templom építéséhez.Ez az év volt a 480. év Izráel fiainak Egyiptomból való kivonulása után(lKir 6,1), ami eszerint Kr. e. 1446 táján történt meg. Ez egybeesik azzal az

adattal, hogy Izráel Jefte bíráskodása idején már 300 éve megtelepedett a Jordánon túl (Bír 11,26). A Csel 13,18-20-ban megadott 450 esztendő" lég-inkább az Egyiptomból való kivonulás (Kr. e. 1446) és a Dávid királysága(Kr. e. 1000 körül) közötti időszakra vonatkoztatható. A bírák időszaká-ból való egyéb időadatok (amelyeket egyébként nem mindig lehet olyankönnyen összegezni), valamint Egyiptom történetének dátumai is arrólbeszélnek, hogy a Kr. e. 1446 túl korai időpont Izráel Egyiptomból valókivonulására vonatkozóan. Az ún. késői dátumozás" esetén, amikor akivonulást Kr. e. 1290-re teszik, ahogyan ez ma sok történelemkönyvbenés bibliai műben szokásos, túl kevés idő marad a bírák idejére.

Szintén különféle felfogások léteznek Izráel egyiptomi tartózkodásá-nak időtartamára vonatkozóan még az írás Bibliához hű kutatói között is.Ennek okai elsősorban a különböző módon megadott időpontok, amelyekértelmezésével és besorolásával kapcsolatban nincs mindig egyetértés.


20/170

18

A 2Móz 12,40-ben azt olvassuk, hogy Izráel fiai 430 évig laktak Egyip-tómban. Ehhez illik az Ábrahámnál (lMóz 15,13) és az Istvánnál (Csel 7,6)megadott 400 év. A Gál 3,17-ben említett 430 év, amely az Ábrahámmal

kötött szövetség megerősítése és a törvény között volt, nem az Ábrahám-mai kötött szövetség létrejöttétől számolható, hanem attól kezdve kell szá-molni, amikor Jahve utoljára megerősítette azt Jákobnak (lMóz 46,2-4).Ezenkívül aligha lehetséges, hogy egy kb. 400 évnél rövidebb időszak alattegy hetven lelket számláló nemzetség két milliót meghaladó létszámúnéppé növekedjen.

Amikor Egyiptomba érkezett (Kr. e. 1876), Jákob 130 éves volt (lMóz47,9). így a patriarchák kora időben szorosan összekapcsolódik az Egyip-tómból való kivonulással. Jákob eszerint Kr. e. 2006-ban született, Izsák2066-ban, és Ábrahám 2166-ban.

Ábrahám születési dátumán kívül a fenti okoknál fogva óvatosan kellbánni a Bibliában található dátumok alapján történő számítgatással. Azilyen számítgatások eredményei ugyanis különbségeket mutatnak. Más-felől a régészeti kutatások eredményei részben erősen eltérnek ezektől akronológiáktól. Bizonyos kérdésekre, amelyek ezekből a tényekből adód-

hatnak, ma valószínűleg nem lehet teljesen kielégítő választ adni.Ennél az oknál fogva nem adunk meg időpontokat a patriarchák ko-

rára vonatkozóan. Isten Igéjében ugyan megtaláljuk Isten szemszögébőlnézve az emberiség teljes történetét, azonban elsősorban erkölcsi vo-natkozásban. Ezért elfogadjuk a Bibliában szereplő számokat igaznak,ugyanakkor azonban óvunk attól, hogy ezekből bárki is egyszerű és elsi-etett következtetéseket vonjon le.


21/170

Mózes ? könyvének

kronológiájaÁbrahám születése Kr. e. 2166 (lMóz 21,5; 25,7)

Kimenetele Kánaánba Kr. e. 2091 (lMóz 12,4)

Izsák születése Kr. e. 2066 (lMóz 21,5)

Jákob születése Kr. e. 2006 (lMóz 25,26)

Ábrahám halála Kr. e. 1991 (lMóz 25,7)

József születése Kr. e. 1915 (lMóz 30,22-24)

Izsák halála Kr. e. 1886 (lMóz 35,28)

József a fáraó előtt Kr. e. 1885 (lMóz 41,46)

Jákob Egyiptomba megy Kr. e. 1876 (lMóz 47,9)

Jákob halála Kr. e. 1859 (lMóz 47,28)

József halála Kr. e. 1805 (lMóz 50,26)

Mózes születése Kr. e. 1526 (5Móz 34,7)

Mózes menekülése Midiánba Kr. e. 1486 (Csel 7,23)

Izráel kivonulása Egyiptomból Kr. e. 1446 (2Móz 12,40; Csel 7,30)

Mózes halála Kr. e. 1406 (5Móz 34,7;

Izráel bevonulása Kánaánba lKir 6,1)

Az áttekintés kiindulópontja Kr. e. 966, a templom építésének éve. AzlKir 6,1 szerint az Egyiptomból való kivonulás akkor Kr. e. 1446-ban tör-tént, és a 2Móz 12,40 szerint Jákob Kr. e. 1876-ban ment Egyiptomba 130éves korában (vö. lMóz 47,1.9).


22/170

20

A Körei-Kelet λ pM rt*róiák íbejéti


23/170

21

Mózes első kövévé (Genezis)90 fejezet

1. A szerző és a keletkezés \Oe\e

A hagyomány szerint nemcsak Mózes 1. könyvét, hanem az egészPentateuchost (a görög pente = öt és a teuchos = könyvtekercsek tartója

szavakból származtatott megnevezése Mózes öt könyvének) maga Mó-zes írta. A másodiktól az ötödik könyvig Mózes az események szemta-núja, sőt; részben főszereplője volt. Az első könyv elkészítésekor Isten

közvetlen kijelentésén kívül (pl. a világ teremtéséről szóló beszámoló azlMózl-2-ben) valószínűleg támaszkodhatott a patriarchák idejéből szár-mazó dokumentumokra is (pl. a nemzetségtáblák, vö. IMóz 5,10-11 és36). Mózes Isten Szent Szellemének a vezetése alatt írta le mindezeket.

Mivel próféta volt, rá is illik a 2Péter 1,21: a Szent Szellemtől indíttatvaszólották az Istennek szent emberei".

Mózes körülbelül Kr. e. 1500-1400-ban élt. Ebben az időben Egyip-tómban fejlett hieroglif írás létezett, amelynek kezdeteire már a Kr. e. III.évezred óta vannak adatok. A sumér ékírás és az asszír-babiloni ékíráshasználata szintén visszanyúlik erre az időszakra.

Az akkád-sumér és az asszír-babiloni teremtés és özönvíz mítoszo-

kát" (pl. a Gilgames eposz) újra és újra összehasonlítják a Biblia megfelelőleírásaival, és sokszor úgy tekintenek rájuk, mint amelyek a Biblia leírá-sait vették mintául. Azonban ezek az emberi költemények, amelyek televannak különféle istenségek alakjaival, nagy ellentétben állnak a Szent-

írás egyszerű és világos szavaival. Azt mindenesetre megmutatják, hogyezekben a pogány népekben ott élt a világ kezdeteinek halvány emlé-kezete, amelyet mindmáig megmaradt formában írtak le fantáziájuk ésbálványkultuszuk befolyása alatt. így a kígyó tisztelete, amely a bálvány-kultuszokban az egész világon elterjedt, és részben még most is megvan,bizonyítéka annak, hogy milyen nagymértékben sikerült Sátánnak eltéri-teni az igaz Isten tiszteletétől, és a saját uralma alá vonni az embert (vö.

IMóz 3,1; Jel 12,9).

Az a hagyomány, hogy Mózes a szerzője a róla elnevezett öt könyv-nek, magából Isten Igéjéből ered. A törvény" elnevezés nemcsak azokat


24/170

22

a parancsolatokat jelöli, amelyeket Mózes a Sínain kapott. Már az ÓSZis gyakran hivatkozik Mózesnek mind az öt könyvére, a tórára, azaz azÓSZ első részére (1. A Biblia könyvei c. fejezetben A törvény" pontot).

Vö. Józs 1,7; 8,31; Bír 3,4; lKir2,3; 2Krón 23,18; Ezsd 3,2; Neh 8,1; Dán 9,11;Mai 4,4.

Az evangéliumokban az Úr Jézus Mózes szerzőségét a Luk 24,27-benés 44-ben, a Jn 5,46-47-ben erősíti meg. Pál is, aki olyan sokat beszél atörvényről, gyakran nevezi a Mózes törvényének' (Róm 10,5; lKor 9,9;Zsid 10,28).

Hogy a törvén/' vagy a Mózes törvénye" megjelölésbe valóban be-

letartozik Mózes első könyve is, az ÚSZ következő helyein válik nyilván-valóvá: az IKor 14,34 csak az lMóz 2,18kk és a 3,16-ban található istenirendre hivatkozhat, mert a Sínain kapott fövényben nincs meg az asz-szony alárendeltségének kifejezett parancsa; a Gál 4,21kk-ban pedig PálIzmáéi és Izsák történetét idézi (lMóz 16 és 21). Mind a két esetben atörvényről van szó.

2. Az írásba f05U1á5 cclfcMózes első könyve (Genezis: kezdet, válni valamivé) a kezdetek könyve.Ott van a csírája" mindannak, amit Isten cselekszik a világgal, az Istenemberrel való kapcsolatának az alapelvei, és tipológiáikig (előképszerű-en) tartalmazza Isten összes későbbi kijelentését.

Mózes első könyve leírja a világ teremtését, az első emberpár bűnbe-

esését és annak a következményeit, emellett azonban mindjárt ott van aMegváltóra való első, egyértelmű utalás is.Látjuk Isten igazságosságát a vízözön ítéletében, de látjuk a kegyelmi

választást is, és Abrahámnál a hit életét is. Izsák történetében látjuk azatya szeretett fiát, akit fel kell áldozni, és József és testvérei történeté-ben az egész utat, amelyet Izráel a Messiásával megtesz. A patriarchák,Abrahám, Izsák és Jákob életének leírásában az Ige bemutatja nekünka személyes hitéletet is. A sátor azt mutatja, hogy a hívő ember csak za-rándok, idegen ebben a világban, nincs itt maradandó városa, hanem azeljövendőt keresi. Az oltár az egyedül igaz Istennel való közösségnek ésannak az imádatnak a képe, amelyet Ő vár az embertől.


25/170

23

3. S*ÍÁtossÁ50k

a) Isten nevei

Alapvetően két neve fordul elő Istennek nemcsak Mózes első könyvé-ben, hanem az egész ÓSZ-ben: Isten (héberül Elohim) és Jahve (héberül|HVH: az Örök vagy Örökkévaló; valószínűleg Jahve a kiejtése). Ez akét név azonban sok kritikus vélekedésével ellentétben nem a különféleszerzőkre vagy beszámolókra utal, akiket, ill. amelyeket aztán a későbbátdolgozok állítottak össze, hanem ez a Szentírás isteni inspirációjának abizonyítéka. Mindenütt, ahol a Teremtő mindenhatóságának a kifejezésea cél, Isten szerepel. Azonban ott, ahol kegyelmesen az ember felé fordul, jahve szerepel. így van ez az lMóz 7,16-ban, miután Nóé beszállt a bárká-ba: ...amint parancsolta Isten őnéki: és az ÚR bezárta utána az ajtót".

b) Toledot"

Mózes első könyvének bizonyos mértékű tagolása abból adódik, hogytizenegyszer fordul elő benne a héber toledot (nemzetség származási sor-rendje, története) szó egy beszámoló zárásaként vagy bevezetéseképpen.Hasonló sztereotip adatokat ismerünk az ékírásos táblák könyvtáraiból akét folyam országából. A toledot szó a következő helyeken fordul elő:

1. 2,4: Ez az égnek és a Földnek eredete2. 5,1: Ez az Adám nemzetségének könyve

3. 6,9: Noénak pedig ez a története

4.10,1: Ez pedig Nóé fiainak nemzetsége

5.11,10: Ez a Sém nemzetsége

6.11,27: Ez a Táré nemzetsége

7. 25,12: Ezek pedig Izmáelnek nemzetségei

8. 25,19: Ezek pedig Izsáknak nemzetségei

9. 36,1: Ez Ezsaúnak nemzetsége

10. 36,9: Ez Ézsaúnak nemzetsége

11. 37,2: Ezek a Jákob nemzetségének dolgai


26/170

24

c) Hét élettörténet

Mózes első könyve hét hívő férfi életének leírását tartalmazza: Ádám,

Énók, Nőé, Ábrahám, Izsák, Jákob, József. Ők is meghatározzák ennek akönyvnek a felosztását.

4. TÁrtAlmí Áttekintés

I. lMóz 1-11: Az őstörténet

1.1- 2,251. fej.2. fej.

4,73,13. fej.4.1- 7

a)

b)

c)

1. 1-5. fejezet: A teremtéstől az özönvízigA teremtésA hat nap alatt létrehozott mű (általános áttekintés)Az ember teremtése (speciális beszámoló)A bűneset és annak következményei (Róm 5,12)Kísértés, bukás, ítélet és kegyelemKáin és Ábel: az első áldozat, az első gyilkosságés az első város

Káin és Sét: Ádám két utódja (lKor 15,46)Nóétól Ábrahámig

6.1- 8,14 fejezet: Az özönvíz6. fej. A bárka építése (Mt 24,38-39; 2Pt 3,3-10)7. fej. Az özönvíz: ítélet és menekülés8.1-14 Az özönvíz vége8.15- 10,32 Nóé és utódai

8.15-22 Nóé az új" Földön9. fej. Az ember felsőbbségének meghatározása és Nóé bukása10. fej. A népek táblázata: Jáfet, Sém és Hám

c) 11,1-26 Toronyépítés Bábelben

4,8-5,322. 6-11. fejezet:

a)

b)

II. IMóz 12-50: A patriarchák története

1. 12,1-21,34: Ábrahám a hívők atyja (Róm 4)a) 12,1-14,24 Ábrám elhívatása és látható hitélete

12. fej. Ábrám hitben Kánaán felé halad, és kudarcot vallEgyiptomban

Mózes első könyvének tartalmi áttekintése lényegesen részletesebben tagolt,

mint a későbbi könyveké, és ez azért van így, hogy tovább ösztönözzön ben-

nünket is.


27/170

25

13. fej. Lót választása és Ábráin része14. fej. Ábrám megmenti Lótot, találkozik Melkisédekkel

(Zsid 7,lkk)

b) 15,1-21,34: Ábrahám megtapasztalásai Istennel15. fej. A fiú és az örökrész ígérete16. fej. Hágár és Izmáéi: a törvény és a (hús)test (Gál 4,21-31)17. fej. Az ígéret megújítása és a körülmetélés bevezetése;

névváltozás (Ábrahám és Sára)18. fej. Közösség Istennel és közbenjárás Sodomáért19. fej. Sodorna és Gomora pusztulása, Lót megmentése;

Moáb és Ammon származása20. fej. Ábrahám kudarcot vall Abiméleknél21. fej. Izsák születése és elszakadás Hágártól és Izmáéitól

2. 22,1-26,33: Izsák, az ígéret fiaa) 22,1-25,18 Ábrahám és Izsák: prófétai kitekintés

22. fej. Izsák feláldozása (Róm 8,32): Krisztus halála

23. fej. Sára halála és temetése: Izráel félretétele24. fej. Izsák feleségül veszi Rebekát: a menyasszony kiválasztása25,1-18 Ábrahám ismét megházasodik és Izsák örökrésze:

millenniumb) 25,19-34 Izsák fiai, Ézsaú és Jákob: a kegyelmi választás

(Róm 9,6-14)c) 26,1-33 Izsák a filiszteusok földjén: bukás és áldás

3. 26,34-37,1: Jákób-Izráel vagy a szellemi nevelésa) 26,34-28,22 Ézsaú és Jákob

26,34-35 Ézsaú feleségei27. fej. Jákob csalással megszerzi az áldást28. fej. Jákob menekülése Mezopotámiába

b) 29,1-31,55 Jákob Lábánnál29. fej. Jákob feleségül veszi Leát és Ráhelt30. fej. Jákob fiai31. fej. Jákob visszatérése Kánaánba

c) 32,1-37,1 Jákob Kánaánban32. fej. Jákob harca Istennel és új neve (Izráel)33. fej. Jákob találkozása Ezsaúval34. fej. Dína és Sikem


28/170

26

35. fej. Jákob Bétel felé vonul; Benjámin születése ésRáhel halála

36,1-37,1 Ézsaú és utódai; zárószó

4. 37,2-50,26: József, az elvetett és megdicsőített Krisztus előképea) 37,2-36 József álmai és egyiptomi rabságab) 38,1-30 Júda és Támárc) 39,1-41,57József megaláztatása és felemeltetése

39. fej. József és Pótifár felesége40. fej. József megfejti a fáraó szolgáinak álmait

41. fej. A fáraó álmai és József szabadulásad) 42,1-47,31 A hét szűk esztendő42. fej. József testvérei Egyiptomban43. fej. A fivérek második útja Egyiptomba44. fej. A fivérek lelkiismerete megmozdul45. fej. József megismerteti magát a testvéreivel46. fej. Jákob Egyiptomba jön47. fej. Jákób megáldja a fáraót; József a világ megmentője"

e) 48,1-50,26 Jákób és József vége48. fej. Jákób megáldja Efraimot és Manassét49. fej. Jákób megáldja tizenkét fiát és meghal50. fej. Jákób temetése és József halála: az örökrész reménysége


29/170

27

IzrÁel negyvenéves pusztai vánfcorlás^

Földközi-tenger (3 N3gy-tenger)

n* Nébó


30/170

28

Mózes másobik Uövivjvc (Exotws)40 fejezet

1. A szerző és a keletkezés íOeje

Mózes 2. könyvére is érvényesek a Mózes 1. könyvéről elmondottak.Azonban amíg ott Mózes függött az isteni kijelentéstől és valószínűleg

az ősatyáktól származó hagyománytól is, Mózes 2. könyvének esemé-nyeit legnagyobb részben saját nézőpontjából és tapasztalatából írta le aSzent Szellem vezetése alatt (vö. 2Móz 17,14; 5Móz 31,22. 24).

Az ŰSZ-ben többször is úgy említik Mózest mint Mózes 2.könyvének a szerzőjét (pl. Lk 20,37; Mk 7,10).

A Mózes 1. könyvének végén és 2. könyvének az elején található ese-mények között majdnem 300 év telt el.

2. Az írÁsbA f5 lAlÁs céljA

Mózes 2. könyve (Exodus = kivonulás) már nem kizárólag azt írja le, ho-gyan cselekszik Isten egyes emberekkel. Ebben a könyvben megismerjükIsten megváltott népét. Ez a könyv azt írja le, hogyan jön létre és szabadulmeg Izráel, Isten földi népe, amelyet Jahve az egyiptomi rabszolgaságbólvált meg, és Kánaán, az ígéret földje felé vivő útra vezet. Ezért Mózes 2.könyve a megváltás könyve, amelynek mérföldkövei a páska ünnepe és aVörös-tengeren való átkelés (1. az lKor 5,7; 10,1-2 magyarázatát).

Az Egyiptomból való kivonulást követően Izráel népe megkapta Jahvétól a törvényt, és parancsára felállította a gyülekezet sátrát (a szenthajlékot"). Ez határozta meg a nép új kapcsolatát Jahvéval:

• most Isten a népe között lakozott,• Izráel közeledhetett Istenhez, és imádhatta (áldozatot vihetett)• tipológiailag (előképként) megmutatkozott Krisztus dicsősége.

Mózes 2. könyvével össze lehet vetni a Római- és a Galata-levelet, ame-lyek témája a megváltás és a keresztyén ember törvényhez való viszo-nya.


31/170

29

3. S a j á t o s s á g o k

a) A tipológia

Mózes 2. könyve különösen gazdag előképekhez kapcsolódó tanítások-bán. Fontosak a következők: Egyiptom a jelenvaló gonosz világ képe (Gál1,4), a Veres tenger" Krisztus halálának és feltámadásának, valamint azóember Krisztussal együtt végbement halálának a képe (Róm 6,6). Apusztai tartózkodás azokat a földi körülményeket írja le, amelyek között

a megváltott embernek hitben helyt kell állnia 0n 17,14-15).

b) Az Egyiptomból való kivonulás időpontja

A mai tudósok többsége Izráel kivonulását a Kr. e. XIII. századra teszi,vagyis a 19. dinasztia idejére (I. Ramszesztől Merneptah-ig, akinek azuralkodása alatt először említik meg Egyiptomban Izráel nevét). Ez a ké-

sőre dátumozás" túl kevés időt hagy a honfoglalás- és a bírák-korának.Általa a Bibliában található különféle időadatok (pl. Bír 11,26; lKir 6,1; Csel13,20) is hiteltelenné válnak. Ha azonban a megadott bibliai adatokat vesz-szűk alapul, akkor a kivonulás dátuma körülbelül a Kr. e. 1446. év

4. TArtAlmí Áttekintés

I. 2Móz 1-13: Izráel EgyiptombanIzráelt elnyomjákMózes születése, neveltetése és Midiánba meneküléseIsten a Hóreben mint Jahve jelenti ki magátIsten megbízása Mózes számáraMózes beszél a fáraóvalIsten bátorítja Mózest, a fáraó megkeményíti a szívét1. csapás: a vizek vérré válnak2. csapás: békák - 3. csapás: tetvek - 4. csapás: bogarak5. csapás: marhavész - 6. csapás: fekélyek -7. csapás: jégeső8. csapás: sáskák - 9. csapás: sötétségA 10. csapás bejelentése és Izráel kivonulása

1. fejezet2. fejezet3. fejezet4. fejezet5. fejezet6. fejezet7. fejezet8. fejezet9. fejezet

10. fejezet11. fejezet


32/170

30

12. fejezet A páska bevezetése és Egyiptom elsőszülötteinekmegöletése

13. fejezet Izráel elsőszülöttjeinek megszentelése és a kivonulás

megkezdése

II. 2Móz 14-18: Izráel a Sínai-hegyhez vonul

Jahve megmenti Izráelt a Veres tengernél"Ének a megváltásrólA manna (Jn 6,3159 )

Víz fakad a kősziklából (lKor 10,4); harc az amálekitákkal Jetró jó tanáccsal látja el Mózest

14. fejezet15. fejezet16. fejezet


III. 2Móz 19-24: Szövetség és törvény a Sínain

19. fejezet Jahve szövetsége Izráellel20. fejezet A Tízparancsolat21. fejezet A törvény: személyes jogok22. fejezet A törvény: a tulajdonnal kapcsolatos jog23. fejezet A törvény: jog a szociális és a vallásos életben24. fejezet A szövetség megköttetik

IV. 2Móz 25-31; A szentélyre és a papokra vonatkozó előírások

25. fejezet Az ajándékok összeszedése, a szövetség ládája,

az asztal és a gyertyatartó26. fejezet A gyülekezet sátra27. fejezet A réz-oltár és a pitvar28. fejezet A főpap öltözete29. fejezet A papszentelés és a szüntelen égőáldozat30. fejezet Az arany oltár, a mosakodó medence, a szent kenet

és illatszer

31. fejezet Bésaléel és Aholiáb

V 2Móz 32-34: Izráel visszaesése és Isten kegyelme

32. fejezet Az aranyborjú és az összetört törvénytáblák33. fejezet Mózes mint közbenjáró34. fejezet A második törvény


33/170

31

VI. 2Móz 35-40: A szentély felépítése

Az adakozás

A gyülek ezet sátrá na k a felépítése (a szen t hajlék)A szövetség ládája, az asztal, a gy ertyatartóés az aran y oltárA réz oltár és a pitvarA pa pi öltözetek A sáto rna k m int Jahve lakóhelyének a felállítása

35. fejezet



É

1. Bejárat a pitvarba2. A pitvar (2Móz 27,9-19)3. A réz oltár (2Móz 27,1-8)4. A mosakodó medence (2Móz 30,17-21)5. A szentély (2Móz 26)6. A szentek szentje (2Móz 26)7. Az arany gyertyatartó (ZMóz 25,31-40; 27,20-21)8. A szent kenyerek asztala (2Móz 25,23-30)

9. Az arany oltár (2Móz 30,1-10)10. A frigyláda (szövetség ládája) az engesztelés fedelével (2Móz 25,10-22)

A gyülekezés sÁtrA (a szent liAjlék)


34/170

32

Mózes Ι1Λ1·η1Αί>ίΙ< Uörnjve

(Levítícws)27 fejezet

1. A szerző és a keletkezés ít>cje

M ózes 3. könyve ezekke l a szavakkal kezdődik: Szólító M óze st és beszéle vele az ÚR a gyülekezet sá torából". E hhez hasonló bevezető sza-vak M ózes 3. könyvében több m int 35-ször ford ulna k elő. Ez aláhúz za azt,hogy Mózes személyesen kapta ezt a sok kijelentést és közlést, és ezérttud ta leírni (vö. 5M óz 31,9). - Isten sz ólt a gy ülek eze t sátorából, de szólta Sínai-hegyen is (vö. 25,1). így M óz es m in d e n t fel tu d o tt írni, és továbbtudott adni Izráel népének (vö. Józs 1,7-8).

A z Ú r Jézus a M t 8,4-ben (vö. 3M óz 13,49; 14,2-32) biz on yság ot tettarról a tényről, hog y M óze s a M óze s 3. kön yv éne k a szerzője.

2. Az írásba f4>5lAlÁs cél a

Mózes 3. könyve (Leviticus: léviták könyve) a közösség könyve. Mózes 2.könyvében Isten m egm entette a népé t, és szöv etséget kötött vele. M ózes

3. könyve az Istenh ez való kö zeledé s alap elv eit m utatja be. E zé rt itt Jahveelsősorban a gyüleke zet sáto ráb ól b esz él (1,1).

A z első hét fejezetben az ok at az áld o za tok at találjuk m eg, am elyeketIzráel nép éne k be kellett m utatn ia Isten ne k. E ze k az á ldozatok kifejezika közösséget és a jóvátételen alapuló im ád ato t. E zu tán kö vetkezik a 8-10.fejezetben a pa po k felszentelése, hisze n ő k e n n e k a közösségnek a közve-títői voltak. A 11-15. fejezet a közösség akadályaival foglalkozik. A könyv

középpontjában a 16. fejezetben található nagy engesztelési áldozat áll,amelyet a Zsidókhoz ír t levél (9-10. fejezet) ú g y m agya ráz m int Krisztusegyszer és m indenkorra m eg történt áldo za tán ak az előképét.

A 17-22. fejezetben további gyakorlati rendelkezések következnekIzráel népének tisztaságára vonatkozóan. A 23. fejezet leírja a hét izráeliünnepet, melyeknek szellemi és prófétai jelentőségük van. Ezt követika szen t hajlékkal, a bü ntetőtörvé ny ek alkalm azásá val, a hetedik és az öt


35/170

33

venedik esztendővel kapcsolatos előírások (24-26. fejezet), amelyeknekmind m egvan a m ag uk prófétai jelentőségük. A fogadalmakról és az oda-sze ntelt d olgokról szó ló függelékkel zá rul a köny v a 27. fejezetben.

A z Újszövetségben M ózes harm adik könyvének a Zsidókhoz írt levélfelel m eg, am elynek témája ugyancsak az em ber Istenhez való közeledése.

3. Sajátosságok

Az áldozatok

Az ószövetségi áldozatok rendje sok bibliaolvasó számára nehezen ért-he tő. Pedig maga Is ten ismertette m eg ez t a gond olatot m ár Á dám m al ésÉvával is, am ikor b ő rru há kb a öltöztette őket (lM óz 3,21). így m utatta m egnekik, hogy bűnös m ezítelenség üket n em fedezhetik el a saját erőfeszíté-seikkel, hanem csak azáltal, ho gy eg y állat hal m eg helyettük.

Mózes 3. könyvében Isten megmutatja Izráel népének, hogy az áldó-za ti állat vére, az o da ad o tt élet jele az egye tlen útja az elkövetett bű nö ké rt

való k ieng esz telőd ésn ek (3Móz 17,11). E zé rt az á ldoza tok bem utatása je-lentős szerepet játszott Izráel népének életében. Kétféle áldozatot kellmegkülönböztetni:

• Egyfelől voltak a m eg ha táro zo tt időközönk ént ismétlődő áldozatok.Ezek sok szem pontból K risztusnak a k ereszten elvégzett művéneka képei (pl. a páskabárány lKor 5,7; a nagy engesztelési ünnep,Zsid 9,6-12).

• M ásfelől voltak olyan áldozatok, am elyeket Izrá el egyes fiai szem é-lyesen mu tathattak be, m égpe dig vagy önk ént m int az égő-, étel- éshálaáldozatot a 3 M ózes 1-3-ban, vagy ha b ű n t követtek el, a bű né rtvaló áldozat és a vétekért való áldozat (3Móz 4-5).

Az áldozatoknak különböző fokozatai voltak, amelyek azt mutatják be, hogy ezeknél az áldozatoknál K risztu s áldozata szem élyes m egérté-

sének képeiről van szó. így az Ige a keresztyéneket is felszólítja, hogym utass an ak be Isten ne k szellemi és anyagi áldozatot, sőt saját m agu kat isszánják oda áldozatként, m indez a zon ban csak K risztus áldozata alapjántalá lkozhat Is ten jóte tszéséve l (vö. lP t 2,5; Fii 4,18; R óm 12,1).


36/170

34

4. T^rtAlmí Áttekintés

I. 3Móz 1-7: Az áldozat öt fajtája

1. fejezet A z égőáldo za t (lP t 2,5)

2. fejezet A z ételáldozat

3. fejezet A há laáldozat (lfCor 10,16-18)

4. fejezet A b űnért való áldozat (ljn 2,1-2)

5. fejezet A véteké rt való áldoza t

6. fejezet A z égő-, étel- és bűn ér t való áldozat törvényei

7. fejezet A vé teké rt való áldoza t és a hálaáldozat törvényei

II. 3Móz 810 : A papok felszentelése és szentsége

8. fejezet A pap o k felszente lése (lP t 2,5.9; Jel 1,6)

9. fejezet A pa p ok felszentelésének nyolcadik nap ja

10. fejezet N ádáb és Abihu bű ne

III. 3Móz 11-15: Izráel népére vonatkozó tisztasági törvények

11. fejezet A tisz ta ételek 12. fejezet A gyerm ekág yas asszo ny tisztaság i törvénye

13-14. fejezet A poklosság

15. fejezet Tisztátalanság férf i vag y nő eseté be n (2Kor 7,12)

IV 3Móz 16: A nagy engesztelési ünnep (Zsid 9-10)

V 3Móz 17-22: A tisztaság és a szentség gyakorlati törvényei

17. fejezet A vé r ér ték e (lPt 1,19)

18. fejezet Erkölcsi tiszta ság

19-20. fejezet Különféle előírások a szentségre vonatkozóan

21-22. fejezet A pap o k helyzete és állapo ta

VI. 3Móz 23: Jahve ünnepei

VII. 3M óz 24-27: A sz entség Is ten n ép én él

A szentélyben levő mécsesek; káromlás Isten né pe között

A hetedik és ötvenedik esztendő

A z Isten iránti hűség és hű tlenség

A fogadalmak és az U Rnak szentelt dolgok

24. fejezet

25. fejezet

26. fejezet

27. fejezet


37/170

35

Kelet

JtJDAIssakár

ZebulonM ózes és Á ron

art>'

cn

«o3

£ 0g r s

% '13

3 * l

iá N

'W

GersonBenjárnin

ManasseEFRAIM

Nyugat

A tÁborjÁrÁs rení>jc a puszíÁbAvt (4Móz 23

)


38/170

36

Mózes ws^e&ik kövévé

(Nwmerí)36 fejezet

t. A szerző és a keletkezés ít>e\e

Ahogyan Mózes 3. könyve, ugyanúgy a 4. is közvetlenül a 2. könyvhözkapcsolódik. A zzal kezdődik, hogy Jahve szól M ózesh ez az Egyiptombólvaló kivonulás utáni második év második hónapjának első napján (vö.2M óz 40,17).

Az Úr Jézus Mózes 4. könyvét a saját beszédébe iktatja bele, amikorarró l m agyaráz a tanítványoknak, am ik m egírattak a M ózes törvényé-

ben, a p rófétáknál és a zsoltárokban" Őfelő le (Lk 24,44).

2. Az írásba ÍosIaIás cél ja

Mózes 4. könyve (Numeri: számok, megszámlálás) Izráel negyvenéves pusztai vándorlá sának a történetét írja le Egyiptom tó l Kánaánig . Ez a fo-lyamatos kudarcok szo m orú története. A 40 év nem Isten tanácsvégzéseszerint m ent végbe, han em büntetés volt a nép engedetlensége miatt.

A z ÚSZ Izráel pus ztai vándorlását a keresztyének szám ára intő példa-ként említi (lKor 10,1-22; Zsid 3-4). A puszta azokat a földi körülménye-két jelképezi, melyek között a hit pró bá ra tétetik.

A léviták és feladataik ebben a könyvben fontos szerepet játszanak.Azt mutatják meg, hogy a keresztyén ember is felelős azért, hogy nyíl-vánvalóvá váljon a világ szá m ára a K risztusról, az ő U ráról szóló bizony-ságtétel.

Miután Izráel megkapta a törvényt a Sínain, először népszámlálásttartottak, amelyet az út végén megismételtek (1. és 16. fej.). A nép útnak-indulásának leírását megelőzik a szolgálatra, a léviták és a nazireusokodaszen telésére v on atko zó leírások (1-10. fej.). N em sokkal ezu tán a né pmegérkezik Kánaán déli határához, ahonnét kiküldik a tizenkét kémet.Közülük tíznek olyan kevés a hite, hogy elbátortalanítják beszámolójuk-kai a népet, és lázadásba sodorják őket. Bün tetésképpen Istenne k ez a vá


39/170


40/170

38

A tisztulás vizére (vagy a veres tehén ham vára, 19. fej.) azé rt van szű k-ség, m ert az em ber állandóan abban a veszélyben van, hog y beszeny-nyezi m agát.

4. TArtalmí Áttekintés

10: Izrael népének tábora a Sínain

Izráel nép ének m egszámlálása

Izráel né pé nek táboroz ási és vonulási rendje

Lévi törzsén ek elkülönítése és számbav ételeA léviták tiszte

Törvények a tábor tisztántartásáról, az elkövetett bűnrőlés a házasságtöréssel gya nú sított asszony ról

A naz ireusok törvénye

A tizenké t nem zetség fejedelmeinek adománya a szen thajlékra

A sz en t hajlék meg világítása és a léviták felszentelésePáska a pusztába n; felhőoszlop vezeti a né pe t

A két ezüstkürt

I. 4Móz 1,1-10,

1. fejezet

2. fejezet


5. fejezet

6. fejezet

7. fejezet


10,1-10 fej.

II. 4Móz 10,11-20,29: A pusztai vándorlás 38 éve

A tábor először indul el

Izráel zúgolódása a manna miatt és Isten büntetése;a 70 v én szolgálatba állítása

M iriám poklossága, m ert M ózes ellen szólt

A 12 ké m kiküldése

A nép zúgolódása és Isten büntetése: a negyvenéves p uszta i vándorlá s

Különféle törvények: Kánaánra vonatkozó áldozati elő-

írások; a szom bat megrontása; a kék zsinórK óré lázad ása és bü n teté se (vö. Júd 11)

Á ron m egerősítést nyer fő pap i t isztében

A p ap ság helyzete Izraelben

A veres teh én törvénye és a tisztulás vize

M ózes vétkezik; M iriám és Á ron m eghalnak

10,11-36 fej.

11. fejezet

12. fejezet

13. fejezet

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet

18. fejezet

19. fejezet

20. fejezet


41/170

39

III. 4Móz 21-22: A Jordánnál töltött idő

A z érckígyó (vő. Jn 3,14); győzelem Sz ihon és Ó g felett

Bálák elhívja Bálámot, hog y átk oz za m eg IzraeltBálám nég ysze r m on d áldást IzraelreIzráe l pa rázn álko dá sa és bálványimádása, Fineás Jahvé-ér t való buzg óságaM ásodik n épszámlálás IzraelbenCélofhád lányai; Józsué lesz M ózes utódjaJahve ünn epe in bem utatandó áldozatok

A fogadalmakról szóló törvények Izráel bo ssz út áll a m idianitákonKét és fél törzs (Rúben, Gád, Manassé) letelepszik a Jordánon innen

21. fejezet

22. fejezet23-24. fej.25. fejezet

26. fejezet27. fejeze t28-29. fej.


IV. 4Móz 33-36: Vissza- és előretekintés

Izráe l vonulási rendje

K ána án földjének határaiA léviták városai és a me nedé kvároso kCélofhád lányai és az örökösödés leányágo n

33. fejezet



42/170

40

Mózes ötöóik Udmjve

(Denteronomivim)34 fejezet

1. A szerző és λ keletkezés íbeje

Mózes 5. könyve a Pentateukhosz (gör. öt könyv) vagy a Tóra (héb. tör-vény) utolsó könyve. M ózes öt könyvéne k egységét és azt a tényt, hogy

Mózes a szerzőjük, a XIX. század óta gyakran vitatják. A kritika külö-

nősen Mózes 5. könyve ellen irányul, amely a feltételezés szerint csak

Józsiás idejében vagy m ég később íródott.

Abból kiindu lva, hogy a teljes írá s Is ten től ihletett" (2Tim 3,16), látjuk,

hogy az ÓSZ éppúgy, mint az ÚSZ, Mózest tekinti szerzőnek, és ezzel

igazolja M ózes 5. köny vének a ke letkezés i idejét. A z 5M óz 31,9. 24-26 bi-

zonyítja, ho gy M óz es írta, és a lévitáknak adta át m egőrz ésre. A Józs 8,32-

35 nyomatékosan hivatkozik az 5Móz 27,8-12-re mint Mózesnek, Jahve

szolgájának a parancsára. Amikor a 2Krón 34,14 és a Neh 8,1 megemlíti

M ózes törvényét (a Tórát), akkor ab ba beleérti M ózes 5. könyvét is.

A z Ú SZ-ben, a M t 19,7-ben a farizeu sok ezek kel a szavakkal hivatkoz-

na k az 5M óz 24,1-re: M iért rend elte tehá t M ózes, ho gy ...?" A z Úr Jézusaztán a következő versb en m egerősíti, hog y ez a parancsolat M ózes ál-

tál adatott. Az ÚSZ következő helyein Mózes úgy szerepel, mint Mózes

5. kön yvének a szerző je: M t 22,24 (5M óz 25,5); Csel 3,22; 7,37 (5Móz

18,15-16); Zs id 12,21 (5M óz 9,19). Néh a fe ltesz ik azt a kérdést, ho gy k i az

5Móz 34 szerzője, ahol Mózes halála és temetése van leírva. Valószínű-

lég Józsué, Mózes barátja és követője (5Móz 34,9) volt az, akit a Szent

Szellem úg y vez etett és ihletett, ho gy ho zzáteg ye ez t a rövid függeléketelődje művéhez.

Mózes 5. könyvének eseményei az Egyiptomból való kijövetel utáni

negyvenedik év tizenegyedik hónapjának első napjával kezdődő időben

játszódnak le (5M óz 1,3). A történések helye a M oáb fö ld je" a Jordán

keleti partján.


43/170

41

2. Az írásba fogUlás cél!λ

A Deuteronomium név, amellyel M ózes 5. könyvét illetni szokták , m á-sodik törvényt" jelent. A könyv azo nb an több, m int csu pá n a M óze s 2-4.könyvében szerep lő paranc solatok megismétlése, amelyeket Isten Izráe lnép én ek a Sínai-hegyen adott. A bból a generációból, am elyik az Egyip-tómbó l való kijövetelkor hú sz évnél idősebb volt, M óz ese n kívül m ár csakJózsu é és Káleb éltek (4M óz 14,29-30). E zé rt ilyen ho ssz ú idő u tán helyesés szü kséges volt, ho gy az egé sz n ép előtt újból elismételjék a törvényt. Akönyv főcélja azon ban az, ho gy előkészítse Izráe l nép ét a Jordánon való

átkelésre és a Kánaánba, az Isten által megígért földre való bevonulásra.Mózes 2. és 3. könyvének a témája: találkozás Istennel a szentélyében.Mózes 5. könyvének az a célja, hogy felkészítse a népet azoknak az ál-dásoknak a birtoklására, amelyekkel Jahve meg akarja ajándékozni őketaz ígéret földjén. Ezért az engedelmesség nagyon fontos szerepet játszikebben a könyvben. Az Isten parancsai iránti engedelmesség áldásokhozvezet, az e nge detlenség átko t és ítéletet von m aga után.

Mózes 5. könyvének ÚSZ-i megfelelője a Filippi levél. Ahogyan IstenIzráel népe számára már a pusztában rámutatott Kánaán földjének az áldá-saira, úgy Pál is m ár itt a Földön Krisztussal, a dicsőség Urával foglalkozott.

3 . S A j Á t o s s Á g o k

a) AZ USZ-ben Mózes 5. könyvéből több mint harminc szószerinti idé-zetet találunk, valamint sok olyan utalást, amely kizárólag ebben akönyvben leírt tényekre vonatkozik. A Zsoltárok és Ézsaiás prófétautá n M ózes 5. könyve az Ú SZ-ben legg yak rabba n idézett könyv.

b) Ezek a szavak: a hely, am elyet kiválaszt az ÚR, a ti Istenetek ' az im á-dat helyek ént - a 12,5-től kezd ve össz ese n 21-szer fordulnak elő. Ez ahely Jeruzsálem volt, bár a város neve M ózes öt könyvében ne m fordulelő. M ég n égys záz évne k kellett eltelni, hogy D ávid és Salamon m egta-lálják az im ádatnak ez t a helyét, és felépítsék a tem plom ot (vö. lK ró n21,30 - 22,1; 5M óz 28. fej.).

c) A m ikor Sátán meg kísértette az Úr Jézust a pu sztába n, az Úr három -szó r válaszolt neki ezekke l a szavakkal: m eg va n írva" (Mt 4,4.7.10).M inden alkalommal M ózes 5. könyvéből idézett egy-egy verset (5Móz 8,3;6,16; 6,13). Ezek is az isteni bizonyítékai M ózes 5. könyve valódiságának.


44/170

42

4. !é r te lm i áttekintés

Mózes első (a nép történetére vonatkozó) beszéde

Visszatekintés a p usztai vándorlásra (a Sínaitól Kádesig)

Visszatekintés a pu szta i ván do rlásra (Kádestől a Szihonfelett arato tt győzelemig)

V isszatekintés a Jordánon túli esemé nyekre

M ózes először inti a nép et

Mózes második (jogi vonatkozású) beszéde

A T ízparancsolat megismétlése

Halld m eg azért Izrael"

Elkülönülés a kananeuso któl

A pu szta i vándorlás tanulságai

Visszaemlékezés az arany borjúraVisszaemlékezés a másod ik törvényre és enged elmes-ségre való felszólítás

A z enge delm esség Isten áldásainak az előfeltétele

Isten imádatának helye K ánaánban

H ogy an kell kezelni a bálványimádást Isten né pe között

Tiszta ételek; a tized megadása

A szom batév

Izráel három fő ünnep e

A királyra vonatkozó törvény

A pap ok és a próféta

Kegyelem a gyilkosnak

A hadviselés törvényei

A m ez őn talált holttest és a családon belüli jogokÓvás a keveredéstől és a tisztátalanságtól

A tisztaság az előfeltétele a nép Istenn el való

közösségének

Különféle törvények az em beri g on oszsá g elfojtására

A z seng ék és a tized bem utatása

I. 5Móz 1-4:

1. fejezet

2. fejezet

3. fejezet

4. fejezet

II. 5Móz 5-26:

5. fejezet

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet


11. fejezet

12. fejezet

13. fejezet

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet

18. fejezet

19. fejezet

20. fejezet


23. fejezet

24-25. fej.

26. fejezet


45/170

43

III. 5Móz 27-30: Mózes harmadik (prófétai) beszéde

Garizim és Ebál: áldás vagy átok

Isten kormányzása: az engedelmesség áldást, az enge-detlenség átkot hoz

M ózes a né p szívére beszél

A nép bűnb ánatának és m egtérésének megjövendölése

27. fejezet

28. fejezet

29. fejezet

30. fejezet

IV. 5Móz 31-34: Mózes búcsúbeszéde és halála

Józsué m egbízatása, M ózes átadja a törvényt a lévitáknak

M ózes éneke

M óze s m egáldja Izráel tizenkét törzsét

Mózes halála

31. fejezet

32. fejezet

33. fejezet

34. fejezet


46/170

44

\bzsxíc kövivjvc

24 fejezet

1. A szerző és a keletkezés íbeje

Egyetlen igehely sem említi, hog y Józsué a róla elnevezett könyv szerző - je. A zsidók azonban a régi időktő l fogva Józsuét tekintették a könyv író-

jának. A Talm ud az t m ondja , hogy az egész könyvet Józsué írta az uto lsóversek kivételével (Józs 24,29-33), amelyeket Fineás fűzött hozzá.

A Józs 24,26-ban ez áll: És be írá Józsu é e dolgoka t az Isten törvényé-ne k könyvébe", azaz készített egy doku m entum ot, amelyet hozzáfűzö ttahhoz a törvénykönyvhöz, amelyet Mózes adott a népnek. Ez az utalás,valamint az a tény, hogy sok esem ényt m int szem tanú ír le, m egerő síti azta bizonyosságot, hogy Józsué a szerző (vö. Józs 6,25 és 15,63).

Józsué (neve ezt jelenti: Jahve a menekvés) volt a legalkalmasabb sze-mély arra, hogy M óze s u tódja legyen Ká naán földjén. M ár fiatal korá banis o tt volt M óze s oldalán, ő vezette az A m álek elleni harcot (2Móz 17,9),ott volt Mózessel a Hóreben (2Móz 24,13), és végül Isten parancsára lettMózes utódja (4Móz 27,18kk; 5Móz 31,1-8).

Józsué könyve a Kánaán földjére való bevonulástól (kb. Kr. e. 1406)Józsué megközelítőleg tíz év múlva bekövetkezett haláláig terjedő idő-

szak ot írja le.

2. Az írÁsbA foglAlÁs ccIja

Józsué könyve bem utatja, hogyan kelt át Izráe l nép e a Jordánon, hogyangyőzte le után a a ka naneu sokat, és hogy an o sztották fel az o rszá go t a ti-ze nk ét törzs között. Iz ráel az íg éret földjét Isten A brahám nak te tt ígérete

alapján k ap ta m eg (lM óz 13,14-17; 15,7.16). E hhez az on ba n sz ük ség volta nép hitből fakadó eng edelm ességére és erejére.

Előképszerűen ebben a történetben azt látjuk, hogyan teszik magú-kévá a hívők a S zen t Szellem ereje által Isten áldásait. A Jordán k épé benm ár nem csak azt látjuk, am it a Veres teng erbe n", hogy K risztus m eghaltés feltámadt a hívő em ber ért, hanem annak a képét is, hogy a hívő em berKrisztussal együtt feltám adt (Ef 2,6; Kol 3,1). K án aán földje a m en ny ei he


47/170

45

lyeken rán k váró szellemi áldások képe (Ef 1,3). Ez ért Izrae lnek a pog án ykana neusok kal vívott harcai a kere sztyén em ber ha rcát jelképezik, am e-lyet a m ag assá gb an levő gon osz hatalm asságo k ellen vív (Ef 6,12).

Ebből világosan kiderül, h og y Józsué k önyv ének ÚSZ-i megfelelője azEfézusi levél.

3. Sajátosságok

a) A kananeusok kiirtása

Egyes bibliaolvasóknak nehézséget okoz Jahvénak az az általános pa-rancsa, hogy Izráel irtsa ki az összes kananeust, mivel ez a megbízásiszonyatosnak és felfoghatatlannak tűnik. Ped ig m ár az lM ó z 15,16-banÍgy szólt Isten Abrahámhoz: az em oreusok gono szsága még nem teltoe". Kánaánban az egyik legfontosabb nép az emoreusok voltak. Acananeusok bálványimádása - Baál (= úr), Mólók (= király) és Astarót (=

éleség) voltak az istenségeik - szörnyű erkölcstelenségekkel, melyekkel1 . gyermekáldozat és prostitúció járt együtt. Ennek ellenére Isten többnint négyszáz évig kegyelmesen bánt ezekkel a népekkel. Amikor vi~;zont Izráel bevonult Kánaánba, szellemi sze m po ntbó l szüksége s feladat,olt eze kn ek a bálványimádó nép ek ne k a m egsem m isítése. Egyfelől Istenzráelt használta fel arra, hogy meg büntesse ezek et a nép eke t az isten-telenségükért. Másfelől népét csak így őrizhette meg ezeknek a bűnös

zokásoknak az átvételétől, és így őrizhette meg tisztán. Izráel eszköz’olt Isten kezében erkölcsi céljainak a m egv alósításába n (annakidején Is-In Sodomát és Gomorát is i lyen okból semmisítette meg, ott azonban*mberi közreműködés nélkül cselekedett). Sajnos Izráel engedetlen voltíbben, ez od a vezetett, ho gy Isten né pe közé is beha tolt a bálványimádás.- A S zentírás a ke resz tyén em be rt is felszólítja, ho gy irtso n ki az életébőlninden gon oszság ot (lKor 5,7; 2Kor 7,1; Kol 3,5; 2Tim 2,21).

1) Józsué kérésére megáll a Nap (10,7-14)

Emikor a nép az em oreu sok ellen harcolt, Józsué ké résére Isten egy nap -r m egállította az égen a N ap ot és a Holdat, am íg Józsué le nem győzte Ά ellenséget. U gyanakkor n ag y kövekhez hason ló jégeső hullott az ég- bl. E rre a csodára külö nböző m agyarázatokat adtak:


48/170

46

• N éhány bibliam agyarázó - alaptalanul - úgy gondolja, ho gy csaklátszólag ho ssza bb od ott me g az a nap, amelyen Izráel fiai, akiknekterm ész etese n n em volt órájuk, olyan teljesítményt hajtottak végre,

amelyhez máskülönben hosszabb időre lett volna szükség. Akkora csoda csak pszichológiai term és ze tű lett volna, amelynél a jégesőis beseg ített.

• Léteznek olyan Kínából, Indiából és Egyiptomból szá rm azó fel- jegyzések, am elyekben egy különlegesen hosszú napró l van szó,a dél-amerikai indiánok mondái pedig beszélnek egy rendkívüliho sszúság ú éjszakáról. H a a jégeső tényleg kövekből állt, kozm ikus

katasztrófára gondo lhatunk, am elynek következtében a Föld forgá-sa lelassult, vag y m ódo sult, és így állt elő az a nap, am elyen a N aptovább sütött, m int egyéb kén t (miközben a földgolyó m ásik oldalánéjszaka volt).

A nnak, aki hisz a teljes írá s isteni ihletettségében, eg yáltalán ne m kér-dés, hogy Isten tette ez t a csodát. H itetlenség a zt gondolni, hogy a dolgokTeremtöje és Fenntartója nem képes egy ilyen csodát - mert ez csoda

volt - véghezvinni.

M ind m egteszi az ÚR, am it akar: az eg ek ben és a Földön" (Zsolt 135,6).

c) Gilgál

Józsué kön yvének figyelem re m éltó jellemzője, hog y a né p állandó an visz-szatér Gilgálba, a körülmetélés helyére. Amikor megtörtént Kánaán föld-

jén a körü lm etélés, elhárult Izraelről Egyiptom szégyene. A z ÚSZ-bena Fii 3,3 és a Kol 3,5-11 magyarázza el, mi a körülmetélés szellemi jelen-tősége a keresztyén ember számára. A Gilgálba való visszatérés annaka ténynek a naponkénti megvalósítása a gyakorlatban, hogy már nincslétjogosultsága a K risztussal eg yütt feltám adt hívő e m ber bűn ös (hús)tes-tének. Lásd Józs 5,1-10; 9,6; 10,6.7.9.15.43; 14,6.

4. Txrtálmí áttekintésI. Józsué 112 : Kánaán földjének elfoglalása

1. 1-5. fejezet: Átkelés a Jord ánon1. fej. Józsué Iz ráel új vezetője2. fej. Ráháb és a két kém


49/170

47

3. fej. Átkelés a Jord ánon

4. fej. A z em léko szlo po k felállítása

5. fej. K örülmetélkedés Gilgálban és pá sk aü nn ep

2. 6-12. fejezet: K án aán földjének m eg hó dítása

6. fej. Jerikó elfoglalása

7. fej. A kán b űn e és an na k köve tkezményei

8. fej. Győzelem Ai fölött; oltár az Ebál hegy én

9. fej. A gibeoniták ravaszsága

10. fej. A z öt király legyőzése K ánaán déli ré szén

11. fej. A z észak-k ánaáni királyok legyőzése

12. fej. A Jordá n m ind ké t pa rtján legyőzött királyok felsorolása

II. Józsué 13-22: Kánaán földjének felosztása a tizenkét törzs között

13. fejezet Isten m eg bízása és a két és fél törzs

14. fejezet Káleb örökségül kap ja H eb ron t

15. fejezet Júda törz séne k öröksége16-17. fejezet József fiainak ö röksége (Efraim és M anassé)

18. fejezet A szent sáto r felállítása Silóban; Benjámin öröksége

19. fejezet Simeon, Zebulon, Issakár, Áser, Naftali és Dán öröksége

20. fejezet H at m enedékv áros a gyilkosoknak

21. fejezet A léviták 48 városa

22. fejezet A két és fél törzs visszatérése és oltárép ítés a Jordán

keleti pa rtján

III. Józs 23-24: Józsué életének vége

23. fejezet Józsué inti a törz si vez etők et

24. fejezet Józsué szövetséget köt a né pp el Síkem ben, Józsué halála


50/170

48

h r á e 1t i z e n h é t t ö r z s é n e k lAldielvjc KÁtiAÁtibAn


51/170

49

A Bírák kömjve

21 fefcret

1. A szerző és λ keletkezés íbefc

A hogy an az Ó SZ több m ás könyve, így a Bírák könyve sem nevezi meg,ki a szerzője. A régi zsidó hagyom ány sze rint ez Sám uel pró féta volt, akiSaul és Dávid korában élt Kr. e. 1000 körül.

A Bírák könyve a Józsué halá la utá n következő idő t írja le (Bír 1,1; 2,8)Sám so n élete végéig (Bír 16,31).

A Bírák könyvében a következő adatok u talnak arra, hogy a királyságkez detén , Saul uralkodása alatt keletkezett:

• A z 1,21-ben ez áll: a Jebuzeus a Benjám in fiaival lakik Jeruzsálem - ben m ég m áig is". A 2Sám 5,6-8 szerin t Jeruzsálem et Dávid vette be. Ezért a Bír 1,21-et ez t m egelőzően kellett, hogy írják.

• A könyv sokszor m egem líti azt a tényt, hogy ne m volt királyIzráelben azokban a napokban (Bír 17,6; 18,1; 19,1; 21,25), ami arrautal, h og y Izráe l első királyainak idején írták le.

2. Az írásba foglalás célfa

Józsué halála után egyre inkább m egm utatkozott Izráel népén ek a csőd- je atekintetben, hogy n em teljesíte tte Isten parancsait , nem irto tta ki akan aneuso kat, és egyre inkáb b elszak adt Jahvétől, sőt mé g a bálványimá-dást is átvette a kananeusoktól. Ezt Izráel egész n ép e m egszenvedte. Is-ten úg y büntette m eg Izráe l törzseit , hogy m egengedte, hogy ellenségeikleigázzá k őket.

Amikor viszont Hozzá kiáltottak, tizenkét bírát küldött nekik, akikmegszabadították őket. Azonban a bírák is egyre nagyobb mértékbencsődöt mondtak.

A Bírák könyve az em ber csődjének a könyve, de ébre dése kről és Istenszabad ító tetteiről is szó van benne. Józsué könyve elők épsz erűe n írja leazok at az áldásokat, am elyeket Isten a nép én ek ad, és hogy hog yan lehetez ek et birtokb a venni. A Bírák könyve e nn ek a né pn ek az első hanyatlá-sát mu tatja be. Kezdeti rövid virágzás u tán az (keresztyén) egyház haso n


52/170

50

lóké pp en hany atlásnak indult a bű n és a tévelygés következtében, pedigIsten az egy házn ak is gyakran küldött szabad ítókat", akiknek hatásárarövid ideig tartó szellemi ébredés támadt.

3. SAjÁtossA$oka) A hanyatlás és a m egm enekü lés hét időszaka

Elnyom atás Kusán-Risataim által, a szabad ító O tnielEh ud és Sám gár m egszab adítják Izráelt a m oábitáktól és

a filiszteusoktólD ebo ra és B árák legyőzik JábintG edeon m egveri M idiánt

Tála és Jáir Jefte, Ibsán, Élőn és A bd on

Sám son és a filiszteusok

:3,8-11-:313,12-

- 4-5. fej.:- 6,1-8,32:

- 8,33-10,5:-10,6-12,15:

-13-16. fej.:

b) Negyvenéves idő szak o k (= a p ró b a té te l időszakai)

- negyvenéves nyugalom Otniel idején (3,11)- nyolcvanéves ny ug alom (2x40) Ehu d idején (3,30)- negyve néves nyu galom Debora idején (5,31)

- negyvenéves nyugalom Gedeon idején (8,28)- negyv enéves ny om orú ság a filiszteusok uralm a alatt (13,1)

(ehhez jön m ég a h anyatlás n egy ven éve Éli idején, lSá m 4,18).

c) A bírá k időszakán ak kronológiája

A b í

Documents

Az Ószövetség Áttekintése