BORPIACI SZAKMAI MAGAZIN

Ő MONDJA

AZ ÉV BORTERMELŐJE

BBBBBOOOOOOOOOOOORRRRRRRRRPPPPPPPPPIIIIIIAAAAAAAAAACCCCCCCCCCIIIII SSSSSSSSSZZZZZZZZZZAAAAAAAAAAKKKKKKKKKKKKKKKMMMMMMMMMMMMMMMMMMMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZIIIIIIIIIIIIINNNNNNNNNNNN2009/11–12. SZÁM, DECEMBER

990 Ft

A TÉMA BORMARKETING

TOKAJ FOGYASZTÓI SZEMMEL MI KERÜLHET A CÍMKÉRE?

BORésPIACBORPIACI SZAKMAI MAGAZIN

RÉSZVÉTELI DÍJ: 6900 FT+ÁFAJELENTKEZÉS: INFO@BORESPIAC.HU

TELEFON: 06-1/441-9000/2429

BORPIACI SZAKMAI MAGAZIN

SZŐLÉSZET-BORÁSZAT KONFERENCIA

2010. január 28., csütörtök 9:30-15:00Hungexpo, Szőlészet-Pincészet Szakkiállítás

Program

9:30 Regisztráció

10:00–12:00 A magyar borászat helyzete, kitörési lehetőségei

Korszerű gépészeti megoldások a szőlészetekbenElőadó: Papp Attila, Fehér Ottó, Nagy Róbert, Axial

A szőlővédelem költsége és részaránya a végtermékben Előadó: Lovász Csaba marketingmenedzser,

BayerCropscience

Borkőkiválás a palackban – megakadályozható?Előadó: Szövényi Áron borász, Kerttrade Kft.

NomaSense: Non-invazív oxigénmérési eljárás Előadó: Kiss Edina, területi képviselő, Nomacork

12:00 Ebéd

13:00–15:00Vállalatirányítási rendszer borászatok számára

Hogyan készítsünk termékleírást? Előadó: Gál Péter szőlő-bor szakreferens, FVM

Szövetkezetek lehetőségei a borászatban Előadó: Brazsil Dávid, HNT

Bormarketing – Hogyan tovább?

A konferencia részvételi díja az ebéd és a frissítők költségét, valamint a Szakkiállítás belépőjegyét is tartalmazza.További részletek: www.borespiac.hu

kerttradea minőségi borkezelés szakértője

BORésPIACI M P R E S S Z U M

KIADJA:

Grabowski Kiadó Kft.

FELELŐS KIADÓ:

Dr. Szakács László

ügyvezető igazgató

LAPIGAZGATÓ:

Hermann Zsuzsanna

(hermann.zsuzsanna@grabowski.hu)

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Bozzai Zsófia

(bozzai.zsofia@borespiac.hu)

OLVASÓSZERKESZTŐ:

Falus Tamás

TÖRDELÉS:

Forte Press Bt.

SZERKESZTŐSÉG:

1016 Budapest, Naphegy tér 8.

Telefon: 1/441-9000/2424

IRODAVEZETŐ: Kuthy Csilla

Telefon: 30/826-4158

Fax: 1/201-9490

E-mail: info@borespiac.hu

HIRDETÉSFELVÉTEL:

Bátai Dóra (Bátai Team Bt.)

Telefon: 20/958-2194, 30/826-4156

E-mail: batai.dora@grabowski.hu

Gratt Marianna (GSD-H Kft.)

Telefon: 30/954-3922, 30/826-4157

e-mail: gratt.marianna@grabowski.hu

A lap előfizethető a kiadónál.

Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt.

TERJESZTÉS:

Németh László

Telefon: 1/441-9000/2423, 30/826-4159

E-mail: nemeth.laszlo@grabowski.hu

ISSN 1586-6688

NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS:

HTSART Nyomda és Kiadó

FELELŐS VEZETŐ:

Halász Iván

Dr. Lőrincz György egri borász lett az Év Bortermelője. Szakmailag és embe-

rileg is nagyra becsüljük. Sokan példát vehetünk róla a mai világban, amikor

mindentől gyors sikert remél az ember. Ő generációkban gondolkozik. Húsz

éve foglalkozik a borral és még mindig kutat, kísérletezik, törekszik a tökéle-

tességre. Mindezt az Egri Borvidék dűlőin újra otthonra lelő fajták megtalá-

lásáért teszi, hogy meghatározhassa Eger arcát. Hála Istennek, nem egyedüli

„harcosunk” ő az országban, aki azon munkálkodik, hogy kihozza a termőhely

karakterét. Ez a mind több borászra jellemző kutató, kisérletező kedv ad okot

az optimizmusra a magyar bor jövőjét illetően. Franciaországban is hosszabb

idő kellett ahhoz, hogy az eredetvédelmi rendszer kifinomuljon.

A Sopronban megrendezett bormarketing konferencián Joseph Shuller, MW

úgy fogalmazott, „bor-arcokkal” kellene megjelennünk világszerte. Mások azt

mondják, a hősök kora már lejárt.

Valóban több száz éves hagyománya van Magyarországon a szőlő- és borter-

melésnek, ezzel a történelmi régmúlttal büszkélkedhetünk, de az ágazatot újra

ki kell találnunk. Ehhez kíváló adottságokkal rendelkezünk. Olyan bortermő

vidékeink vannak, amelyek sajátos, egyedi borokat adnak, és a fajtáinkról is

elmondható ugyanez. De mit érne mindez a gondos, hozzáértő szőlészek, bo-

rászok munkája nélkül?

Dr. Lőrincz Györggyel kezdtük, de szerencsére hosszan sorolhatnánk azok

nevét, akiknek a személye, szakértelme, elkötelezettsége és emberi tisztessége

mindennél többet jelent a borágazat jővője szempontjából.

A közelgő ünnepekre is gondolva, Borelemző rovatunkban a tokaji borkínálat-

ra fókuszáltunk. Több mint ötven bort teszteltünk, gondosan összeválogatva

a Tokajban fellelhető tételeket. Emellett a fogyasztók véleményét is megkér-

deztük, felmértük vásárlási szokásaikat, és azt is megtudtuk tőlük, hogy ők

milyennek képzelik el a tokaji bort.

A szerkesztőség valamennyi tagja nevében Kellemes Ünnepeket kívánok min-

den kedves olvasónknak és sok sikert a munkájukhoz a 2010-es esztendőre is!

Jővőépítők

Bozzai Zsófi a

EDITORIAL

BORésPIAC | 2009/11-12 | 3 |

Egészségére! Boldog Új Évet!

b o r b o l t

BORMATURA

TARTALOM

N O V E M B E R - D E C E M B E R

3 BEVEZETŐ 5 TARTALOM 6 HÍREK

Ő MONDJA 8 AZ ÉV BORTERMELŐJE TÖREKSZIK A JÓNAK

GYAKORLÁSÁRA

BORPIAC, ITALPIAC 12 HONNAN LESZ PÉNZÜK A GAZDÁKNAK? 13 SZÜRETI HELYZETKÉP 2009

BORÁSZAT 14 BORKŐ STABILIZÁLÁS

KUTATÁS 16 PINOT NOIR-SZEMLE EGERBEN – NEMZETKÖZI

RÉSZVÉTELLEL

BORMARKETING 18 MIT KELL, ÉS MIT LEHET FELÍRNI EGY BOR CÍM-

KÉJÉRE?

BORPIAC, ITALPIAC 22 ÉVI 13 SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK A KÍNAI

BORFOGYASZTÁS 28 GFK - A BORPIAC TRENDJEI III. 30 TOKAJ A FOGYASZTÓK SZEMSZÖGÉBŐL

PÁLINKA 26 SZESZFŐZDE, BÉRFŐZDE, ZUGFŐZDE, AVAGY A

PÁLINKAFŐZÉS JOGI ÚTVESZTŐI

BORELEMZŐ 32 ÉDES TOKAJ

HORDÓK 39 TÖLGY ÉS BOR

PINCEÉPÍTÉSZET 40 ELKÉSZÜLT A ROYAL TOKAJI ÚJ FELDOLGOZÓJA

SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA 44 SZÉKELYHÍD

SZŐLŐ-NÖVÉNYVÉDELEM 47 SZINTETIKUS NÖVÉNYVÉDŐSZEREK NÉLKÜL

A MINŐSÉGI SZŐLŐTERMESZTÉSBEN

48 RENDEZVÉNYEK

”Számomra azok a legfontosabb írások a Bor és Piac

magazinban, amelyekből sok információt és tudást tu-

dok szerezni. A kereskedelemmel és a marketinggel

kapcsolatos cikkek ilyenek. Számomra ez a lap erőssé-

ge, hiszen ezt más szaklapokban nem lehet felfedezni.“

dr. Lőrincz György

44

26

8BORésPIAC | 2009/11-12 | 5 |

HÍREK

| 6 | BORésPIAC | 2009/11-12

Meghatódottan mondott köszönetet az elismerésért a győztes, miután a Magyar Bor Akadémia (MBA) elnöke kihirdette sza-vazásuk végeredményét: 2009-ben az Év Bortermelője cím nyer-tese dr. Lőrincz György! „Hitet adtam az Egri borvidéknek” – fogalmazta első szavaival a 42 esztendős, egri születésű borász. 2009. december 4-én Budapest belvárosában, a Vörösmarty Iro-daházban ismertette a szakma és a sajtó munkatársai előtt a vég-eredményt dr. Kállay Miklós elnök, aki hangsúlyozta: a Magyar Bor Akadémia nem egy adott bort díjaz e címmel – immáron tizenkilencedik alkalommal –, hanem egy borász folyamatos teljesítményét, munkásságát ismeri el. Vagy-is fontos szempont, hogy a bor és termelője azonosítható legyen. Az MBA szabályzata alapján idén is kétfordulós volt a szavazás. Az első körben az Akadémia ötszáz jelölőlapot küldött szét a szakma jeles tagjainak (az ága-zat tekintélyes személyiségeinek, borkereskedő cégek, szakmai szervezetek, a vendéglátás, a szaksajtó képviselőinek), hogy fogalmazzanak meg ajánlásokat az Év Bortermelője címre. A jelölőlapok hatvan százaléka érkezett vissza, melyek összesítése alapján az öt, legtöbb aján-lást kapott bortermelő nevével postázták a 133 MBA-tagnak a jelöltlistát. A tagok egytől ötig terjedő pontszámmal állíthatták fel saját sorrendjüket, s a legkevesebb ponttal, vagyis a legjobb helyezésekkel rendelkező borász érdemelhette ki a megtisztelő címet. A tagok négyötöde küldte vissza idén jelölését, s a 94 ér-vényes szavazat alapján alakult ki a végeredmény.

Dr. Lőrincz György az Év BortermelőjeFalus Tamás

Idén a szavazás első fordulójában, rendhagyó módon, három, borral foglalkozó szakmai, illetve fogyasztói magazin is megkérte száz-száz elő-fi zetőjét, hogy adja le voksát az Év Bortermelőjére.Ezúton is köszönjük a Magyar Szőlő-és Borkultúra Nonprofi t Kft.-hez nagy számban visszaérkezett jelölőlapot. A gálavacsorára szóló meghívót Új-vári István és partnere nyerte nyerte.

Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmá-ból a Magyar Református Szeretetszolgálat kiadta a szekszárdi Takler Ferenc pincészete által palac-

kozott Calvinum kíváló minőségű borait (Kékfrankos 2007, Chardonany-Sauvignon Cuvée 2007). A borok megvásárlásával a szeretetszolgálat a kárpátaljai állami gondozott gyermekek református családokhoz kerülését támogatja. Eddig 4 millió Ft gyűlt össze az árvák javára, de még több mint 1000 palack vár arra, hogy a karácsonyi asztalra kerülhessen. A részletekért keresse a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi el-nökét, Pál Sándort a 06-30/931-2888-as telefonszámon.

Calvinum: a Magyar Református Szeretetszolgálat bora

Dr. Kállay Miklós nem győzte hangsúlyozni: mind az öt jelölt győztes, akik számára már az is nagy elismerés, hogy ott vannak az öt legjobb magyarországi borász között. Az eredményhirdetés előtt „az ötök” személyesen mutatkoztak be a rendezvényen, és kóstolóként elhozták egy-egy jellegzetes nedűjüket is. Szöllősi Mihály (Ászár – Neszmélyi borvidék) már a 2009-es Sauvignon blanc harsogó, friss illatú borát kínálta, megjegyezve, hogy a ké-sői szüret majd még testet ad hozzá. Dr. Lőrincz György (Egri borvidék) Boldogságos névre keresztelte egri fehér házasított bo-rát (Olaszrizling, Szürkebarát, Sauvignon blanc), megjegyezve:

Egerszólát határából, „elképesztő borvidékről” jött, ahol a Kárpát-medencei szőlőfajták kivá-lóan teremnek, így boraiban természetes ízeket lehet felfedezni. Légli Ottó (Balatonboglári bor-vidék) egymás után hatodik alkalommal került a legjobb öt közé! Ő Lugas néven szintén há-zasított fehérbort hozott magával (Olaszrizling, Rajnai rizling, 2008-as Sauvignon blanc, plusz „egy kis finesz”, ahogy mondta). Gálné Dignisz Éva (Kunsági borvidék) 2009-es rosét kóstolta-tott a vendégekkel, hisz rosé boraival robbant be a borvilágba, melyet hazai és nemzetközi ver-

senydíjak is igazolnak. Mindössze ötéves a családi pincészetük, s hatvanhektáros, fiatal telepítésű szőlőre alapozzák termelésüket. Vida Péter (Szekszárdi borvidék) La Vida néven 2006-os Caber-net franc vörösborát mutatta be. Arról mesélt, hogy felmenői ta-nítók voltak, előtte a családjában senki nem foglalkozott szőlővel, borral. Amikor legutóbb Spanyolországban járt, ügyes marketing-fogásnak tartották, hogy borának a La Vida (Az élet) nevet adta, és nem akarták elhinni, hogy vezetékneve valóban Vida.Az eredményhirdetést követően dr. Lőrincz György a Bor és Piac-nak bevallotta: vágyott már erre a díjra, és örül, hogy e cím bir-tokosaként utazhat decemberben Varsóba, a Magazyn Wino gála rendezvényére, ahol az ő fehérbora lesz az egyik kínált ital. Gálné Dignisz Éva az Év Bortermelője-választás első női jelöltje. Kér-désünkre elárulta: maga is csodálkozik ezen, hisz a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen többen végeznek nők, mint férfiak. Azért a mostani eredményt családi sikernek is tekinti, hisz szőlész férjével családi vállalkozásban végzik a munkát. Hangsúlyozza azonban, hogy a rosé mellett fehérborokat is készítenek, melyek könnyed, gyümölcsös nedűk. Az Év Bortermelője címet a nyertes időbeli korlát nélkül jogosult viselni, a megválasztást követő egy év elteltével pedig a választás évének feltüntetésével együtt használhatja. A Magyar Bor Akadé-mia 2010 februárjában egy elegáns fővárosi szállodában ad méltó keretet a magyar bor és az Év Bortermelője megünneplésének.

2009. november 21-től látogatható a Tokaj-hegyaljai Borok Há-zában lévő interaktív borászati kiállítás. A Tokaji Borvidéket be-mutató tárlatot a Tokaj Reneszánsz, a Tokajvinum Hungaricum Egyesület, a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa konzorciuma hozta létre a Bormarketing Kht. támogatásával. Működtetését a helyi TDM munkaszerveze-te, a Tokaj Marketing Nonprofit Kft. biztosítja.Az épület földszinti termeiben kialakított látványelemeken ke-resztül a turista, vagy a borszakértő átfogó képet kaphat a bor fajtáiról, a nagy kiterjedésű borvidék talajszerkezetéről, az aszú korosodásának stációiról, a különböző szőlőből készült borok illatáról, a bortörvényben engedélyezett szőlőfajták ismertetője-gyeiről, a táj történelmi, kulturális, ökológiai és épített örökség-ben jelenlévő értékeiről.A kiállítás sűrített bemutatása a tokaj-hegyaljai borkultúrának, amely a látogatót az összes szükséges lexikális információ meg-adásával, de alapvetően az érzékszervein keresztül, élményszerű-en (színek, illatok) vezeti be a tokaji borok világába, és engedi tovább a pincékben, borászatokban tett kóstolásokra.A kiállítás hétköznapokon és a hétvégi napokon is nyitva áll az érdeklődők számára.

BORésPIAC | 2009/11-12 | 7 |

2009. november 26-i dátummal a Magyar Bormarketing Nonprofi t Kft. tulajdonosai az alábbi sajtóközleményt hozták nyilvánosságra: „Mint már az utóbbi hetekben is nyilvánosságra került, a Magyar Bormarketing Nonprofi t Kft. (MBM) az utóbbi két hónapban komoly pénzügyi gon-dokkal küzd. Nem tudja alkalmazottai bérét kifi zetni, több beszállítójának is tartozik és alig működtethető. 2009. november 25-én a tulajdonosok, az MBM–et alapítók taggyűlést tartottak a helyzet tisztázása, megoldása érdekében és a következőkben látják az okokat és a megoldás lehetsé-ges változatait. …

Az MBM érdemi tevékenységét a 2007–2008-as években kezdte meg, ekkorra alakult ki a pénzügyi alap felhasználásának „ügyrendje”. Ezt kö-vetően, főként 2009-ben, a bormarketing pályázatok kiírása és a megítélt támogatások révén jelentős belföldi, azon belül is regionális és sikeres külföldi akciók valósultak meg. Belföldi marketing kampányra összesen bruttó 330 millió forint került el-költésre, a közpénzek felhasználásának szigorú feltételei mellett. Bátran állíthatjuk, hogy a közösségi bormarketing beindult, az eddig megtett úton több az eredmény, mint a kezdettel együtt járó zökkenő.Az említett közösségi marketing rendszerben, a Btv. 24/A § (7) és a 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 8. § (1)-(2) bekezdései, a bor szakma által létrehozott MBM szerepét és fi nanszírozását a következők szerint tárgyalja: „…a miniszter igénybe veszi a szőlő – bor ágazatban működő szakmai szervezetek által bormarketing célokra létrehozott szervezet közreműködését, e feladat ellátására fordított összeget a miniszter ha-tározza meg, amely összeg nem lehet több mint a Btv. 24/A. § (7) be-kezdésben foglalt előirányzat 5%-a…”Az MBM ügyvezetése és tulajdonosai már ez év júliusában jelezték az FVM számára, hogy a 2009. évi működéshez szükséges forrás biztosí-tására szeptemberig feltétlenül szükség van, de sajnos a mai napig nem sikerült a forrás átadásának formáját a minisztériumnak, illetve az AMC-nek megtalálni. A 2009. augusztus 1-ig megtörtént, járulék befi zetések alapján számított, működésre fordítható pontos összeget is csak novem-ber 2-án közölte a minisztérium. Mára egyértelművé vált, hogy a fi nanszírozás eddigi, pályázati formája nem biztosítja és főleg nem időben, az MBM szakmai közreműködésé-nek forrásait, ezért a 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosítása merült föl a szaktárca részéről.A szőlő-bor ágazat meghatározó szakmai szervezetei – teljes egyetértés-ben – az ágazat érdekében kérik Gráf József minisztert, hogy 2009. de-cember 15-ig találjon megoldást arra, hogy a már befi zetett járulékokból az MBM-hez jusson az általa ez évben elvégzett munka és tevékenység ellenértéke.Egyben javasoljuk és kérjük, hogy a szakmai és a széles nyilvánosság pontos és hiteles tájékoztatása érdekében az intézkedés kezdete óta, a termelők által befi zetett, teljes járulékösszeg (közösségi marketing 60%, minőség-ellenőrzés 40%) felhasználásának gazdasági, pénzügyi átvilágí-tását rendelje el.Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy ha azonnali intézkedés nem törté-nik, a Magyar Bormarketing Nonprofi t Kft. felszámolása elkerülhetetlen. Az ezzel járó anyagi és erkölcsi veszteség az egész ágazatot sújtja majd, okai pedig a döntések indokolatlan halogatásában, az MBM működésé-nek ellehetetlenítésében rejlenek.”

A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. pénzügyi nehézségeiről

HÍREK

2009 november 21 től látogatható a Tokaj hegyaljai Borok Há

2taNd

Interaktív borászati kiállítás a Tokaj-hegyaljai Borok Házában

Cordon Rosado Cava • FreixenetMétodo Tradicional • sec (száraz)Forgalmazza: Drink Hungária Kft.Ár: 2379 Ft

Színe és elsődleges illatvilága egyaránt málnára emlé-keztet, amit zamatai is követnek, kicsit szörpös hangu-lattal, édességérzettel, ami a sec (száraz) kategóriától nem is idegen. Emellett élénk savtartalom, bőséges szénsav jellemzik, kissé durva buborékokkal. Amo-lyan „szoktató pezsgőnek” is felfogható kezdő, fi atal fogyasztók megnyeréséhez.

Cordon Negro Cava • FreixenetMétodo Tradicional • brutForgalmazza: Drink Hungária Kft.Ár: 2379 Ft

Zöldessárga, üde megjelenés. Az autolízis, fi nomsep-rős érlelés jegyei teljesen hiányoznak belőle, inkább egy jól elkészített tankpezsgőre emlékeztet. Gyümöl-csös illatában szőlőre, zöldalmára emlékeztető aro-mák bukkannak fel, élénk-friss savtartalom, gyümöl-csös zamatvilág jellemzi. Egyszerű, könnyed tétel.

HelyreigazításElőző lapszámunkban (2009/9–10) a Drink Hungária Kft. által forgal-mazott Freixenet pezsgők árainál hibás árakat tüntettünk fel. A helyes árak az alábbiak:

| 8 | BORésPIAC | 2009/11-12

Ő MONDJA

Először is, sok szeretettel gratulálunk a megérdemelt cím elnyeré-séhez! Gyuri, négy éve vagy jelölt az Év Bortermelője címre, hogy élted meg, hogy idén elnyerted ezt a rangot? Milyen terveid van-nak ezután?Még nagyon friss az élmény. Az egyik nagy vágyam volt, és nem-csak nekem, hanem az Egri borvidéknek is, hogy elnyerjem az Év Bortermelője címet. Mindeddig éreztem benne egy bizonyta-lansági tényezőt. Úgy látszik, a Jóisten úgy gondolta, most jött el az ideje annak, hogy ilyen módon az egri nagy borokra irányítsuk a figyelmet. Az, hogy sikerült elnyerni a címet, annak is köszön-hető, hogy nagyon sokan álltak mögöttünk. Úgy élem meg ezt a kitűntetést, hogy én egy termőhelyet képvise-lek, aminek a bizalma bennem van. Nagyon örülök ennek, mert sok törekvő, fiatal, tehetséges borász van Egerben.

Mikor kezdtél borászkodással foglalkozni?2002-ben kezdtük építeni a présházat, a pincét. Már jóval koráb-ban kezdtem borászkodni, pontosan húsz éve. A Kertészeti Egye-

temen végeztem, és meghatározó élmény volt számomra, hogy vízilabdáztam. Büszke vagyok rá, hogy a bajnoki döntő egyik lab-dáját megkaptam, egyébként a tizenöt éves kisfiam, Lőrincz Bá-lint, szintén vízilabdás! Sokáig nem foglalkoztam saját birtok épí-tésével. Az Egervinnél kezdtem a szakmát, mint ösztöndíjas, öt hónapig dolgoztam ott, majd a posztgraduális képzésre visszahív-tak az egyetemre, az utolsó évben. Ekkor elvégeztem ezt a további hároméves éves képzést. Ezután az Egri Borászati Kutatóintézetbe jöttem dolgozni. Egy év után visszakerültem az Egervinhez, mert a kutatásban a kenyérre valót nehéz összekuporgatni. Hét évig dolgoztam az Egervinnél, egészen 2002. március 15-ig. 1992-ben már el elkezdődött egy kicsit az önállósodásunk, ekkor kezdtünk a kis családi pincénkben néhány hektoliter borral foglalkozni.

Mi az oka annak, hogy nagyon széles a szortimentetek? Sokat jelent számomra az, hogy felfedezhetem a különböző ter-mőhelyi karakterek megnyilvánulási formáit. Hallatlan izgalmas felfedezéseket teszek ilyenkor. Ennek ellenére úgy érzem, hogy

Dr. Lőrincz György lett az év borásza! Elhiva-tott egri borász, aki azért dolgozik, hogy meg-fogalmazza az eredeti egri borokat, hogy Eger izgalmas borvidékké váljon Európa számára. Húsz éve foglalkozik a szőlővel és a borral, de még semmit nem állít, vallja, hosszú idő kell ahhoz, hogy egy ültetvény megmutassa magát. Mivel generációkban gondolkodik, a gyors végeredmény hiánya nem okoz számára problé-mát, inkább kihívásként éli meg. Munkája során az Egri borvidék termőhelyeire történelmileg is jellemző sokszí-nűséget adja vissza, ezért egyelőre az Egerben engedé-lyezett összes fajtával dolgozik. A kihívások elé mindig izgalommal tekint. Tiszteli azt a hagyományt, miszerint a borvidéken készült borok több szőlőfajta házasításá-ból születtek, így zászlósbora a Napbor és az Áldás Bi-kavér. Mindkettő rögzített receptúra nélküli házasítás. Borai természetes, hagyományos eljárással készülnek. Úgy gondolja, hogy jót tenni erkölcsi kérdés, ezért törek-szik a jónak gyakorlására.

P. A.

Az Év Bortermelője törekszik a jónak gyakorlására

túl sok bort szerettünk volna megmutatni a fogyasztóknak. Ez a mennyiség a hazai borkulturális közegben fárasztónak tűnhetett. Most az a célunk, hogy a Szent Andrea szortimentet mederbe tereljük és letisztítsuk. Csak azokat a tételeket tartsuk meg, ame-lyek ránk jellemzőek.Hét-nyolc féle bor az, ami szélesebb körben eljut a fogyasztóhoz. Ezek egri borok, házasítások. Vezérirányunk a Napbor és az Ál-dás. A komoly erővel rendelkező években elkészítjük az Egri és a Merengő bort. Ellenkező esetben a Kutyafáját! Olyankor erre a borcsaládra koncentrálunk. Fontos, hogy a fogyasztó érezze, az értékének megfelelő bort tudjunk neki nyújtani. Ez segít a megítélésünkben.

Mekkora területetek van és mennyi bort készítetek?Éves szinten 130 ezer palack bort készítünk ezen a birtokon. Nem ad gyümölcsöt még a teljes területünk, 40 ha-on gazdálko-dunk összesen. Jó néhány új területünk van, köztük a Nagy-Eged hegyen, összesen 8,5 hektár ami még nem terem.

Minden esetben szigorú hozamkorlátozással dolgoztok?Igen, minden évjáratban, minden dűlőben. Képességeink határát és a termőhelyek erejét szeretnénk megismerni. 35 mázsa per hektár alatt van az átlagos termés. Azért, hogy értékelni tudjuk, helytállóak-e azok a döntések, ami-

Ő MONDJA

BORésPIAC | 2009/11-12 | 9 |

Termőhely + szeretet = nagy bor

Dr. Lőrincz György 1991-ben szerezte meg tartósítóipari mérnöki diplomáját a Kertészeti és Élelmiszeripari Egye-temen. Majd Ph.D. képzés keretén belül borászként végzett az egyetem Borászati Tanszékén és végül meg-szerezte a kémia tudományok Ph.D. fokozatát is. Szakmai tevékenységét az Egervinnél kezdte, majd az Ital Kft.-nél volt mûszakvezetõ. Késõbb az Egervin Borgazdaság Rt.-nél technológiai és gyártmányfejlesztési vezetõként dol-gozott. 2002 óta a családi St. Andrea Kft. ügyvezetõje. Többek között meg-választották Lengyelországban az Év Emberének, 2007-ben megkapta a Ma-gyar Köztársaság Érdemrend Lovagke-resztjét, 2008-ban megválasztották a Borászok Borászának, és elnyerte az Év Egri Borászának kitűntetését is.

| 10 | BORésPIAC | 2009/11-12

BORésPIACŐ MONDJA

kor elkezdtük a munkát, jó néhány évnek, évtizednek el kell tel-nie. Szeretnénk megtalálni az adott területre a megfelelő fajtát.Jelenleg még 21 fajta szőlőnk van. Nem olyan könnyű a feladat, mint Burgundiában, ahol a család háromszáz éve a Pinot-val fog-lalkozik. A sok kísérletezéstől és odafigyeléstől függetlenül nem mindig sikerül a bor. Ez sokkal összetettebb feladat. Döntő ere-je van az évjáratnak és az ügyességnek, ügyetlenségnek, amit a szőlőben elkövetünk, elsősorban azokra a munkákra gondolok, amikhez a növény érettségét kell figyelembe venni.

Filozófiátokból kiderül, hogy igyekeztek harmóniában élni a termé-szettel. Hogy védekeztek a kártevők, betegségek ellen a szőlőben? Nyolc dűlőből négyben elkezdtünk organikusan, biodinamikusan gazdálkodni.. Autodidakta módon próbáltuk felvenni a harcot a kártevőkkel. Munkánkban segít minket egy úr, aki évek óta egy nagybirtokon dolgozik, ahol szintén biodinamikus gazdálkodást alkalmaznak. Néhány év múlva én is tudom majd alkalmazni, függetlenül attól, hogy nem értem. Egy példát említek a rend-szerről; a növény fejlődési szakaszának megfelelően különböző teaféleségeket használunk. Zsurló, kamilla, pitypang, csalán, fűz-falevél. Ezen kívül édeskömény olajat, agyagport és a klasszikus növényvédő szereket, rezet és ként is alkalmazunk.

Borkészítés közben milyen elvek mentén haladsz?Egyszerűségre törekszem a borkészítés során. Nem bonyolult, de érzékeny döntéseket igényel a borkészítés, illetve a bor szüle-

tésének az időszaka. Minden azzal kezdődik, hogy megfelelően érett gyümölcsöket tudjunk leszüretelni. Szélsőséges vélemények vannak a bor készítésével kapcsolatosan, de én ezt nem tartom fontos kérdésnek. Számomra az a lényeg, ne erőltessünk nagyon fegyelmezett technológiát a birtokra, hogy a borok sajátos és egyedi karaktere kialakulhasson. Fontos az ismeretanyag, de rá-jöttem, hogy még ezáltal sem tudom megérteni, mi történik. Így a Jóistenre hagyatkozom. De vannak pillanatok, amikor kétség-be tudok esni. Az egyik ilyen kérdés az almasavbomlás. Vörös-boroknál kötelező, fehérboroknál is alkalmazom a bor karaktere miatt. Azt, hogy mennyi ideig tart a héjon áztatás, pontosan nem tu-dom megmondani. Igyekszünk együtt élni az anyaggal, kóstolás érzékével igyekszünk eldönteni, megfelelő-e, általában két hétig szoktuk együtt áztatni a bort a héjjal. Cefrekénezést haszná-

1995-ben lett először Thummerer Vilmos révén egri az Év Bortermelője. Most lett negyedszer Egeré a dicsőség, amely beérte ezzel Villányt az első helyen a borvidékek között!

BORésPIAC | 2009/11-12 | 11 |

Ő MONDJA

lunk, ezután csak a kész bort kénezzük az almasavbomlás után. A pincében talán egyszer derítünk, de nem mindegyik bort, a fe-héreket bentonittal, a vörösbort tojásfehérjével. A legmeghatáro-zóbbnak az értékes gyümölcs megtalálását tartom. Ez a lényeg.

Melyik fajta lelt leginkább otthonára az ültetvényeidben?Nem tudom pontosan, inkább a céljaimat és a szándékot tudom, a legfontosabb célom, hogy megismerjem a Kárpát-medencéhez erősebben köthető fajtákat, ezek termesztési érzékenységét. Erre van szükség ahhoz, hogy sajátos és utánozhatatlan bort tudjunk a világnak nyújtani. A következő két évtizedet erre szánom. Sze-retném a Kárpát-medencei fajták arányát növelni a világfajták rovására.

Akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy tapasztalataid alapján mely fajtákkal érdemes hosszú távon foglalkozni?Eddigi tapasztalataim alapján az Olaszrizling, a Furmint, a Hárs-levelű, a Kékfrankos és a Kadarka azok a fajták, amiket fontos tanulmányozni. Trianon előtt az országban a szőlőültetvények több mint 60 százaléka Kadarka volt, ezt az arányt Egerben az 1940-es években az összes kékszőlő közül elérte a Kadarka. Számunkra is fontossá vált ez a szőlő, reményeink szerint így még sajátosabb egri bort tudunk készíteni. Szeretném a magunk munkája során megérteni és megtapasztalni, hogyan tudom a borkészítéshez a legmegfelelőbb gyümölcsöt megtermelni. Az összes engedélyezett szőlőfajtával kísérletezek. Háromszáz

évben gondolkodom, de a gyerekek már többet fognak tudni. A borvidéken is folyik közös kutatás. Mi, termelők rendszeresen találkozunk, kóstolókat tartunk, megvizsgáljuk az adott fajtákat. Reménykedem abban, hogy az együttgondolkodás fokozódni fog, minél többet fogunk találkozni és megosztani a tapasztalatokat egymással, megfogalmazni az egri bort. Nincs más út, mint hogy a világ figyelmét magunkra irányítsuk, érdekes és vonzó borokat állítsunk elő.

Hogyan tervezed boraid besorolását, tervezed-e hogy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel különbözteted meg őket?Ebben a kritikus helyzetben az lenne a megoldás, ha össze tudna hangolódni a borvidék valamennyi szereplője, és jó szívvel segí-tene az egri bor egyértelmű meghatározásában. Eger presztízse úgy maradhat meg hosszú távon, ha sikerül letisz-

tázni, mely borok használhatják az egri nevet büszkén. Fontos értéket képvisel a név, remélem, sikerül megoldást találnunk.

Melyek a legfontosabb értékesítési csatornáid?Elsősorban a belföldi piacra koncentrálunk, fontos, hogy a ma-gyar emberek számára izgalmas, érdekes értékeket, borkarakte-reket tudjunk megmutatni. Az összes borunknak mindössze hét százaléka kerül exportra, igaz most megyek Lengyelországba, mire hazatérek, ez az arány nyolc százalékra fog emelkedni.

Hogyan kerülsz közvetlen kapcsolatba a boraidat kedvelőkkel?Elképesztő nagy megtiszteltetés, ha meghívnak valahova borva-csorát tartani, és mi is szeretettel fogadjuk az embereket Egersza-lókon, ha kíváncsiak a birtokunkra. Fontos, hogy megismerjék, milyen körülmények között, milyen felfogásban készülnek, szü-letnek ezek a borok. Ez közelebb viheti őket ahhoz, hogy örö-möt leljenek a boraim fogyasztásában. Nehéz gondolat lenne azt mondani, hogy szeretném közelebb vinni a fogyasztókat ahhoz, hogy megértsék azokat, mert nincs mit érteni rajtuk.

Feleségedről, Andreáról neveztétek el a birtokot?Igen, szeretem Andreát. Lőrinc és társai néven alakult ’99-ben a családi vállalkozás, amiből kinőtte magát a pincészet, valójá-ban az első borunk neve lett a Szent Andrea, szép emlékeink vannak erről a borról. Annak idején két család alapította meg a pincét. Leonardo egyik csodálatos festményét szkennelte be

egy falunkbeli kedves grafikus, ez lett a logója a Szent Andrea bornak.

Mi ad ihletet a számtalan címke elkészítéséhez?Ipacs Géza, aki grafikus, művész és filozófus, valamint jómagam, Lőrincz Gyuri tervezzük a cimkéket. Géza érzékenyen közelít a feladathoz. Fél évet dolgoztunk, mire kialakult a stílus, egy héten négyszer találkoztunk, órákat beszélgettünk, elképesztő komoly munka volt. Így saját stílusunkban juttatjuk el üzenetünket a fo-gyasztóhoz. Ennek köszönhető a Szent Andrea mai megítélése. Készülnek borok nagy értékben, de ha nem válik vonzóvá és nincs üzenete a palacknak, akkor a másik oldal nem jut el oda, hogy megkóstolja. Géza egy angyal. Mivel filozófus is, fantaszti-kus ember, és a barátságunk révén nagyon jól ki tudja fejezni azt az érzékenységet, amivel a Szent Andrea rendelkezik.

Áldás:az egyediség és az eredetiség felfedezése Harmónia

„Első borunk neve lett a Szent Andrea”

BORésPIAC

Konferencia az agrár-finanszírozásról

Honnan lesz pénzük a gazdáknak?

BORPIAC, ITALPIAC

A „Versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban” címmel nemrégiben megjelent tanulmány szerint az agrárgazdaság finanszírozása, és pénzügyi lehetőségei jelen-tős versenyhátrányt okoznak az ágazatnak. Pedig ma Magyar-országon mintegy 220 ezer agrárvállalkozás működik, és az ag-rárszektor a GDP 3,9 százalékát adja. Az egyik legjelentősebb agrár kkv.-kat sújtó gond az infláció, melyet az államadósság, és a költségvetési hiány generál. Ezáltal a magyar vállalkozások 5–8 százalékos extra kamatteherrel kénytelenek gazdálkodni nyugati versenytársaikhoz képest az egyébként tőkeintenzív, de hazánk-ban tőkeszegény mezőgazdaságban. További probléma az egyre kiszámíthatatlanabbul ingadozó forintárfolyam, ami nehezen tervezhetővé teszi az exportot és a devizahiteleket is. A bankok pedig egyre inkább vonakodnak, ha a gazdálkodó hitelért fordul hozzájuk. A demográfiai körülmények is nehezítik a szektor ter-melékenységét, ugyanis ma már csak az összfoglalkoztatottak 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, és sajnos az ágazatot a „kiöregedés” jellemzi. Az egyéni gazdaságokban az 55 éven fe-lüliek aránya már 55 százalék, ami jóval több, mint más szekto-rokban. A kibocsátás mennyiségét évi kevesebb, mint egy száza-lékkal növelheti a magyar agrárium, melynek egyik jelentős oka a finanszírozásból fakadó versenyhátrány.Ebben a helyzetben gondolták úgy a szervezők, hogy ideje szám-ba venni az agrárszektor finanszírozási lehetőségeit. A Szaktu-dás Kiadó Ház képviseletében Farkas Tamás szervezőt kérdez-tük arról hogy mit várt a konferenciáról. – Kulcsfontosságú az agrárvállalkozások információval való ellátása most a megváltozott hitelpiacokról – fogalmazott a szervező. – A tavaly indult válság hatására ugyanis a banki finanszírozás csökkent, a devizahitel-csapok elzáródtak, a kamatok megemelkedtek. Megjelent ugyanakkor az állami segítség, amely elsősorban a kis és középvállal-kozások helyzetén javít, támogatott hitelekkel, vagy garanciavállalással, előfinanszírozással. A válság

kitörése óta eltelt egy évben a pénzintézetek – bankok, lízing-cégek, faktorcégek – új, alternatív finanszírozási lehetőségekkel jelentek meg. Az esemény célja a magyar agrárium helyzetének a javítása, versenyképességének növelése, és gyakorlati tanácsok, kézzelfogható lehetőségek nyújtása volt.A nemzetállamok szerepe korlátozott – kezdte előadását Gőgös Zoltán államtitkár. Egészen 2013-ig az EU közös agrárpolitikája határozza meg a mozgásteret – folytatta a szakember. Jelenleg a géptámogatási pályázat igényli a legtöbb forrást, a pályázható 20 milliárdos keret duplájára nyújtottak be igényt. Jó hír azonban, hogy az októberben benyújtható kifizetési kérelmek után idén támogatáshoz juthatnak a vállalkozók.Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a bank által nyújtott, részben kihasználatlan lehetőségekkel kel-lene élni. Külön kiemelte az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelt. Ez a konstrukció a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglakozó mikró-, kis- és középvállalkozások szá-mára nyújt kedvezményes kamatozású hosszú lejáratú forrást. A versenyképesség megőrzéséért, jó minőségű termékek előállítá-sáért. A hitel 1–1000 millió forintig terjed, maximum 15 éves futamidőre. A szintén állami segítségnyújtást jelentő, vállalkozásokat segítő programokról Ulrich Anikó, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója számolt be.Az uniós projektek megvalósításához szükséges finanszírozás-hoz kapcsolódó kezességvállalást az Alapítvány kiemelt feladat-nak tekinti – fogalmazott Ulrich Anikó. Az alapítványi kezes-ségvállalás a banki kölcsönök mögé kiegészítő fedezetet jelent, igénybevételével növekszik a hitelképesség. A nem fizető adós helyett ugyanis a tartozást az alapítvány fizeti, így a finanszírozó kockázata jelentősen csökken.A rendezvény hátralévő részében a pénzintézetek jelenlévő kép-viselői nyugtatták meg a jelenlévőket, hogy rengeteg forrással rendelkeznek, s várják a jó adósok hitelkérelmeit. Több százmil-liárd forint vár kihelyezésre, ugyanakkor elismerték, a pénzügyi válság miatt óvatosabbak egy-egy kérelem elbírálásakor.Végezetül a résztvevők megismerkedhettek a különféle támogatá-sok faktorálási lehetőségeivel.

A pénzintézetek jelenlevő képviselői:

Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese,Vulcz Miklós, az MVH ügyvezetõje,Szabó Nóra, Qvantum Faktor Zrt. vezetõje,

Ulrich Anikó, az AVHGA ügyvezetõje,Pongorné Csákvári Marianna,

az Innostart Központ vezetõje,valamint az Erste és a Takarékbank

egy-egy képviselõje

A közelmúltban Budapesten, a Corvinus Egyetemen ren-

dezték meg az első Agár-finanszírozási Konferenciát. Az

eseményen szó esett arról, hogy a szaktárca milyen szere-

pet vállal a válság kezelésében, a likviditási és piaci hely-

zet stabilizálásában. A minisztérium és az MVH képvi-

selői ismertették a vissza nem térítendő támogatások és

a kedvezményes hitelek lehetőségeit. Előadás hangzott

el a kereskedelmi bankok kockázatkezelési gyakorlatá-

ról, a hitelgarancia-termékekről, s a faktoringban rejlő

finanszírozási lehetőségekről.Molnár Zsolt

Termésmennyiség, minőségA szőlőültetvényeket jelentős téli, tavaszi fagykár nem érte a vegetációs időszakban, a járványos méretű növény-egészségügyi problémák nem fejlődtek ki. A vihar- és jégkárok következtében egyes borvidékekről (Sopron, Villány) jelentős lokális terméscsökkenést jeleztek a szakem-berek. A termés mennyiségét az előzetes termésbecslés 3,5 millió hl alattinak valószínűsítette, de a tényleges szüreti eredmények alapján inkább a 3 millió hl felé közelít majd a tényleges szüreti eredmény. Az aszálynapok nagy száma több fajta esetében alacsony mustkihozatalt eredményezett. A szüret a Csabagyöngye és az Irsai fajták szedésével az átlagoshoz mérten két héttel korábban indult. A termés minősége jónak bizonyult, a napsütéses hosszú ősz minden fajta esetében kiváló beérést, magas mustfokokat eredményezett. A kierjedt borok szép zamatokat hordoznak, és ahol vigyáztak a savakra, ígéretesnek bizonyul az évjárat. Sokan nagy várakozással tekintenek a vörösborokra.Már a korai fajták 60–65 Ft/ kg átvételi ára is 20 százalékkal kevesebb volt a megszokottnál, de később 40 Ft/kg körül alakult a szőlő átvételi ára, ami igen alacsony. Egyes szőlőfajták esetében – különösen a kék-szőlőknél – pedig egyáltalán nem mutatkozott kereslet. Október elejére a legtöbb borvidéken a szüret java már befejeződött, csak a késői érésű fajták szedése maradt hátra. Teljes szüreti intenzitás ekkor csak a Tokaji borvidéken volt.

Készletek, fi nanszírozásAz előző évben a felvásárlók az olcsó alapanyagból jelentős tartalékokat képeztek. Országos szinten augusztusban 2,7 millió hl volt az átmenő készlet, mely önmagában nem elegendő ok a 2009. évi szüreti feszült-ségekre. Probléma, hogy a hordós borok belföldi piacán mintegy 20–60 százalékos visszaesés tapasztalható és ez óvatos felvásárlási politikát in-dukált. A belföldi palackos értékesítés növekményével együtt is 20–30 százalék értékesítés-csökkenést jeleznek a nagyobb borászati üzemek, amelyben a gazdasági válság, az export visszaesése, a belföldi fi zetőké-pes kereslet alakulása is benne van. A borászati vállalkozások magas forgóeszköz-igénye miatt a hitelezés nehézségei hatványozottan jelentkeznek ebben a szektorban. Megfelelő forrás hiányában nem vállalkoznak a meglevő piaci kilátásaikat megha-ladó felvásárlásra, illetve a fi zetési feltételek (átvételi ár, végső kifi zetés napja stb.) drasztikusan romlanak a tavalyi mélyponthoz képest is.Az FVM egy 100 ezer hl-es lepárlási támogatás lehetőségének közzététe-lével igyekezett segíteni a bajba jutott termelőkön, hogy ne a feldolgozó-kapacitás nélküli szőlőtermelők legyenek a helyzet kárvallottjai. Mindenki egyetértett abban, hogy számukra segítséget kell adni a termés betáro-lására. Könnyíteni kell – a szakmai ellenőrzés fenntartásával – a termelői forgalmazás, a fogyasztónak történő közvetlen értékesítés feltételeit. (Termelői borkimérésnél a termékdíj-szabályozás ésszerűsítése, akciók, kitelepülés rugalmasabb lehetővé tétele.) Újra kell tárgyalni a hazai bor-marketing-programot és akciókat kell kidolgozni például a külföldön való hatékonyabb megjelenésre.Bár nem valósult meg az egyes felvásárlók termésmennyiségről szó-ló jóslata, és csak kevés helyen maradt szüreteletlenül az ültetvény, a nagyon alacsony felvásárlási ár sok szőlőtermelőt gondolkodtathat el, meghagyja-e vagy kivágja ültetvényét. Összességében: 2009-ben az előző évinél lényegesen nagyobb problémák jelentkeztek. Az ágazat szereplőinek összefogása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy jövőre ne ugyanezek a gondok okozzanak feszültséget.

Szüreti helyzetkép 2009

A siker learatása

INTERVITIS INTERFRUCTABor, gyümölcs, gyümölcslé és szeszes italok

nemzetközi technológiai szakvására

A piac közepén

2010. MÁRCIUS 24–28.NEUE MESSE STUTTGART

www.intervitis-interfructa.de

www.dwv-online.de/kongress

2010 márciusában

Németország a

nemzetközi borvilág

központja lesz

MŰVELÉSI ÉSARATÁSI

TECHNOLÓGIA

FELDOLGOZÁS ÉS FOLYAMATI-

RÁNYÍTÁS

PALACKOZÁSI ÉSCSOMAGOLÁSITECHNOLÓGIÁK

MARKETING ÉSSZERVEZÉS

NEMZETKÖZI KONGRESSZUS

KÖZEL600 KIÁLLÍTÓ

30 ORSZÁGBÓL

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára

BORésPIAC

BORKŐ STABILIZÁLÁSKARBOXIMETIL-CELLULÓZZAL

A korai palackozások és a palackozott borok elfogyasz-tása között az utóbbi években egyre hosszabb idő telik el, ezért a borkő stabilizálás minden évben nagy kihí-vást jelent. A karboximetil-cellulóz engedélyezésével az EU-n belül újabb borkőstabilizálási eljárást vezették be (2009/606 EU rendelet). A karboximetil-cellulóz (CMC) 2009 augusztusa óta fehér-, rosé- és vörösborok illetve pezsgők kezelésére is engedélyezett maximum 10 g / 100 l mennyiségben.

Szövényi Áron (borász), Kerttrade Kft.,Robert Könitz (borász), Erbslöh Geisenheim AG

Miért használjuk a CMC-t a borászatban?

A CMC molekulaszerkezeténél fogva – hasonló, mint a meta-borkősav – védőkolloidként működik, ami a borban oldott borkő felületét bevonja és így megakadályozza a kristálynövekedést. A karboximetil-cellulóz nagy előnye a metaborkősavval szemben, hogy a hőmérsékletváltozásokra nem érzékeny. Miközben a me-taborkősav gyakori hőmérsékletváltozás esetén, vagy magasabb hőméréskletű tárolás során töredezik és elveszti hatását, a CMC a hőmérséklet-változások ellenére is stabil marad. A karboxime-til-cellulóz oldhatósága borban rossz és az elkészített nagy visz-kozítású oldatok kezelése a borászatokban nehézségeket okoz mind az adagolás során, mind a bekeverő edény tisztításakor. Ezért az OIV-ajánlás engedélyezi az iparilag előállított folyékony termékek felhasználását is.

A folyékony CMC, VinoStab® számos előnyt jelent a felhasználó számára:

• könnyű adagolni és jól homogenizálható a kezelendő borban,• előkészítés nélkül adagolható, • az ipari előállításnak köszönhetően nagyobb koncentrációjú

CMC-oldat állítható elő, így a vízbevitel csökkenthető,• a borok szűrhetőségét pozitívan befolyásolja,• kevesebb személyzet elegendő, mert nem kell a bekeverő tartá-

lyokat nagy munkával kitisztítani,• jobb higiéniai feltételek – a poralakú CMC-maradékok nehe-

zen eltávolíthatók és hajlamosak mikrobiológiai problémákat okozni,

• nem porzik, így nem okoz csúszásveszélyt.

Gyakorlati eredmények

A kisérlet során 20 °C-os borkőtelítési hőmérsékletű bormintát vizsgáltunk (lásd 1. diagram). Ez a telítési hőmérséklet a kar-boximetil-cellulóz alkalmazási határa. Az alábbi eredmények ennek a tételnek a változását mutatják 10 hónapos, 17 °C-on

2010. FEBRUÁR 21–24.

FOODAPEST

HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont

NEMZETKÖZI ÉLELMISZER, ITAL, ÉLELMISZERGÉPIPARIÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS

BÔVEBB INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉS:

HUNGEXPO Zrt. - FOODAPEST projekt Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44.E-mail: foodapest@hungexpo.hu Tel.: 1/263-6263. Fax: 1/263-6435www.foodapest.hu

Elôször a FOODAPESTEN:

Bocuse d’Or, a gasztronómia csúcsrendezvényének magyarországi döntôje!

Egyidejû kiállítás:

UKBA Nemzetközi cukrászati, sütôipari és gasztronómiai szakkiállítás

ÉLELMISZERIPAR ÉS GASZTRONÓMIA:EGYÜTT A SZAKMA KRÉMJE

A kiállításhivatalos lapja:

| 14 | BORésPIAC | 2009/11-12

BORÁSZAT

BORésPIAC | 2009/11-12 | 15 |

A borkészítéshez mi is kellünk!

www.borkezeles.hu

történő tárolás során. A kezeletlen kontroll minta nagy veze-tőképesség-különbséget mutatott, ez magyarázza a bor kiugró instabilitását. A vizsgált tételt metaborkősavval kielégítően le-hetett stabilizálni, de a stabilizáló hatás a metaborkősav törede-zése következtében 10 hónap (17 °C-on) tárolást követően már nem volt észlelhető. Ezzel összehasonlítva a CMC-vel kezelt minta stabil maradt. A CMC-vel kezelt minta stabilitásában gyengülés volt megfigyelhető, amit az is mutat, hogy 10 hónap tárolás után a vezetőképesség-különbség megemelkedett. Ma-gasabb telítési hőmérsékletű bor esetén az adagolási mennyiség növelése segíthet, azonban a kezelt tétel szűrési tulajdonságait minden esetben meg kell vizsgálni.

A CMC kémiai felépítése miatt természetes, hogy befolyásolja a borok szűrési tulajdonságait. Ezért olyan CMC-típust kell választani, ami a szűrési tulajdonságokat kis mértékben, vagy egyáltalán nem befolyásolja, de maximális stabilizálást tesz le-hetővé. A megfelelő CMC-típus megválasztása mellett a szű-résig eltelt hatásidő is fontos paraméter. Ahogy a 2. diagram mutatja, közvetlenül a CMC-adagolás után a bor nehezebben szűrhető, azonban 4 nap hatásidő után szűrhetősége megegye-zik a kontroll mintáéval. Nagyobb kristály-instabilitású borok esetén, a magasabb adagolás következtében a szűrésig eltelő hatásidőt hosszabbra kell választani (>4 nap), hogy a szűrési tulajdonságok jelentősen ne változzanak.

250

200

150

100

50

Minikontakt eljárás

Kontroll minta VinoStab® 75 ml/100l MetaVin® 10 g/100l

Veze

tőké

pess

ég k

ülön

bség

[μS

]

közvetlenül a beadagolás után 10 hónap tárolás után

174

274

208

50

162

2. diagram1. diagram

1400

1200

1000

800

600

400

200

Szűrési tulajdonságok mérése (0,45 μm – PES membránon – Ø47 mm)

50 250 450 650 850 1050 1250 1450

Kontroll mintaVinoStab® 75 ml/100l – közvetlenül a beadagolás utánVinoStab® 75 ml/100l – 4 nap múlva

A VinoStab®-bal kezelt bor szűrési tulajdonságának változása a hatásidő függvényében

A VinoStab® stabilizáló hatása MetaVin®-nal összehasonlítva 10 hónapos 17°C-on tartás során (20°C-os borkőtelítési hőmérsékletű bormintán).

Szűr

ési i

dő [s

]

Szűrlet mennyiség [ml]

| 16 | BORésPIAC | 2009/11-12

Magyarországon viszonylag rövid múltra tekint vissza a Pinot noir szőlőfajta termesztése. Kevés tapasztalattal ren-delkezünk, nem alakítottuk még ki a fajta – adottságain-kat jellemző és azt azonosító – stílusát, arculatát. Még azt sem döntöttük el, hogy a világ ízlését meghatározó bor-régiók közül melyikhez akarunk hasonlítani, ha akarunk egyáltalán idomulni bármelyikhez. Sőt, lehet, hogy még azt sem érzékeljük igazán, mekkora értéket tartunk a ke-zünkben képletesen és konkrétan, ha egy pohár hazai fe-kete pinot-t kóstolgatunk. A Pinot noir ugyan világfajta, de ökológiai amplitúdója szűkebb, mint a többi, világszerte termesztett szőlőfajtáé. Igazán a miénkhez hasonló hűvös klímában érzi jól magát. Ezért volt izgalmas és tanulságos az a kóstoló, amely során 27 különböző Pinot noir-bort kóstoltunk és vitattunk meg Egerben, éppen ott, ahol a faj-ta Gál Tibor jóvoltából gyökeret eresztett, azaz a GIA Pin-cészetben, a Gál család vendégszeretetét élvezve.

Pók Tamás és Ember Sándor

KUTATÁS

Pinot noir-szemle Egerben – nemzetközi részvétellel

A Hét Borbírák Rendje nagymestere, Ember Sándor és az egri Csutorás Pince legifjabb gazdája, Csutorás Ferenc közösen szervezte meg azt a nagyszabású Pinot noir-kóstolót, amelyen a burgundiai és az újvilági borok mellett magyar, elsősorban egri termelők legszebb tételei kerültek a poharakba. Az alábbiak:

MAGYAR:

EGERBŐLPók Tamás 2008 és 2009 hordómintákCsutorás Ferenc 2008 hordóminta, Almagyar 2007, Nagyanyag 2007Demeter Csaba Nagy-Eged 2006, 2002Gál Tibor Síkhegy 2004, 2006Kovács Nimród Winery Gröber 2007Simon József Don Simon 2002, Síkhegy 2006St. Andrea Hangács 2006, 2003Orsolya Pince Görbesoros 2007

SOPRONBÓLLuka Enikő 2008

FRANCIA (BURGUNDIA):

Nuit St. Georges 1er Cru 2004 Bouchard Pere et FilsGevrey-Chambertin 1er Cru 2004Chapelle-Chambertin Grand Cru 2004Beaune-Marconnet 1er Cru 2003 Bouchard Pere et FilsClos-Vougeot Grand Cru Chateau de Latour 2002Le Corton Grand Cru 2001 Bouchard Pere et FilsCharmes-Chambertin Grand Cru 1987 Domaine Henri Rebourseau Nuit St. George 2004

SVÁJC 2006:

Wegelin Reserve, Svájc 2006

EGYESÜLT ÁLLAMOK:

Kazmer and Blaise, Carneros, Kalifornia 2007Willamette Valley, Oregon 2007Michael Forest, Russian River, Kalifornia 2007

A szervezők törekedtek arra, hogy a kóstolásra kiválasztott borok minőségben, értékben a színvonalasabb mezőnyt képviseljék.A bírálók között magyar és külföldi bortermelők és hordókészí-tők szerepeltek. 19-en voltak: (13 magyar, 3 francia, 2 amerikai, 1 angol). Kíváncsiak voltunk, hogyan bírálnak, miként értelme-zik a bort szakmájuk szemszögéből, a „hordós jegyek” tükrében maguk a készítők. Véleményük – kiváltképp a Taransaud hordó-gyár (a Kádár Hungary Kft. francia társtulajdonosa) vezetőié – nagyban segítette a burgundi Pinot-k értékelését.Az összesített eredmény szerint a borok teljesen megosztották a kóstolókat, hisz a 27 borból 19 „legjobban tetszett” tétel szüle-tett, azaz mindenki más-más bort helyezett az élre. Végül a leg-több pontot kapott hat bor sorrendje a következő lett:

1. Gál Tibor Síkhegy 20042. Château de La Tour 20023. Demeter Csaba 20024. Russian River (California) 20075. Bone Marquencil 2003 és Le Corton 2001 holtversenyben6. Orsolya Pince Görbesoros 2007

A külföldi borok régiónként egységesebbek voltak, míg a magya-rok stílusban változatosak, minőségben érzékenyebben tükrözték

BORésPIAC | 2009/11-12 | 17 |

az évjárat különbségeit. A kóstolók több-sége ezt inkább erénynek tartotta, hisz a fogyasztók örömmel fedezik fel az érde-kességet, a másságot kedvenc márkáiknál. Ugyanakkor a piaci pozíciók – különösen nagy mennyiségű tételek esetében – biztos megtartása egyfajta azonosságot, megbíz-hatóságot feltételez. Mindhárom régió borai között találtunk nagyon szép, a fajta jellemző jegyeit nagy-szerűen bemutató tételeket. A burgundi borok idősebbek voltak, az ásványosság és a rusztikusabb csersavak uralták mar-káns ízvilágukat. Az amerikaiak teltek, hömpölygőek voltak, egzotikus fűszerek és sok esetben glicerin-édesség tipizálta stílusukat. A magyarok (egriek) válto-zatosnak, izgalmas savúnak és testben sokrétűnek bizonyultak, kedvesség, gyü-mölcsösség, ugyanakkor egy bizonyos „belső tűz” jellemezte azokat. Több bí-ráló értékelésében önálló karakterként a francia és az újvilági stílus közé kerültek. A hordóhasználat kifi-nomultabb és egysé-gesebb volt a külföl-di Pinot-knál, míg a magyar tételek némelyikében za-varó fás jegyek bukkantak fel. (Bo-rászként vetem fel, hogy talán kádárjaink többet segíthetnének a fajtához illő hordók kivá-lasztásában.)Számos kérdés merült fel a kóstolás fo-lyamán, a borok közötti beszélgetésben: mit várhat az egri termelő ettől a fajtától? Nos, a termesztés oldaláról már tudjuk, hogy igényes, bíbelődős fajta szőlőként, bár a hazai fajták némelyike bizony a Pinot-n is túltesz, például a Leányka vagy a Kadarka, hogy csak az autokton fajták-ra gondoljunk. A borásznak is meggyűlik vele a gondja, nagyon érzékeny az évjá-rathatásra, ami különösen a színanyagok árnyalatában, intenzitásában mutatkozik meg, de az erjedés is sok meglepetést okozhat, hiszen egy szépen induló tétel könnyen ellustul, kifakul és zamatát vesz-ti, még a legnagyobb odafigyelés mellett is. Nem vitás, hogy a Pinot noir igényli és meghálálja a hordós érlelést, szépen és gyorsan fejlődik, hamar elkészül. En-

nek ellenére érdemes hosszabb ideig is a hordóban tartani, hiszen pályája meg-lepő fordulatokat vesz, szinte játszik a hordóval, egy-egy elveszettnek hitt tétel még a „sírból is visszatér”, ha türelmesen kivárjuk. Furcsamód jól házasítható ma-gyar őshonos fajtákkal, példának okáért a Kadarkával. Bársonyos tanninjaival, cseresznyés zamatával és krémes testével fontos építőköve lehet az Egri Bikavér bástyájának is. A Pinot-technológiánk még nem egységes (talán nem is lesz az), mint ahogy a bor jellegéről kialakult el-képzelésünk sem az.Mindenki egyetértett abban, hogy a Pinot noir divatos fajta (az Egyesült Ál-lamokban szinte már „pinot-mániáról” beszélhetünk), a fogyasztók a világ min-den táján ismerik és keresik. Nagy az esélye annak, hogy a kíváncsiabbak még egy magyar palackot is kinyithatnak, és ha megtetszik nekik a bor, esetleg más

magyar fajtákat is kipróbálhat-nak. Így a Pinot noir ki-

tárhatja a magyar bor előtt a világpiac ka-

puit. Ebben segíthet a termék (sajnos, sokszor méltatla-nul alacsony) ára, napjaink promóci-ós kulcskifejezésé-

vel: a kedvező ár-ér-ték arány.

A magyar borászoknak több önbizalomra van

szükségük, ajánlotta a Kali-forniában élő Peter Molnar, rámutatva arra, hogy „a világban a helyi dolgok erő-södnek”, szilárd belső piac nélkül nem számíthatunk tartós és biztos külpiaci jelenlétre. Ezért építenünk kell a helyi fogyasztókra, nekünk borászoknak kell megtanítani számukra, mi az a jelleg, melyek azok a tulajdonságok, amelyeket büszkén kell vállalnunk, hiszen – vegyük észre – az egri Pinot-nak már van egyéni-sége, van jellemző karaktere!A Pinot noir fontos szőlőfajta, bár a vi-lág vörösbor-termelési térképén kevés az ideális adottságú hely számára. Higgyük el, hogy Magyarország egyike ezen he-lyeknek, és bíznunk kell tudásunkban, sőt ösztöneinkben (a fogyasztóink már ezt teszik!), melyekkel a szőlőben rejlő érté-keket gazdagabbá tehetjük borainkban!

BORMARKETING BORésPIAC

| 18 | BORésPIAC | 2009/11-12

A jogszabályok

Mindenekelőtt célszerű tisztázni, hogy azt, hogy mi szerepel-het, illetve minek kell szerepelnie egy bor címkéjén a következő jogszabályok határozzák meg:• az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi ren-

delkezésekről („az egységes közös piacszervezésről”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118y. és 118z. cikke,

• a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a borászati termékek ol-talom alatt álló eredet-megjelöléseiről, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseiről, hagyományos kifejezéseiről, címkézési és jelölési szabályairól szóló 2009. július 14-i 607/2009/EK bi-zottsági rendelet 49–67. cikke,

• a 89/104/ EGK irányelv,• az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jel-

zésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv,

• az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irány-elv 2. cikkének a) pontja (ez utóbbi három jogforrás ugyan közvetlenül nem lenne alkalmazandó, ám a 1234/2007/EK rendelet 118x. cikke, valamint 607/2009/EK rendelet 49. cik-ke hivatkozik rájuk),

• a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVI-II. törvény 13/A., 13/C. és 31. §-a,

• a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a szár-mazási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borá-szati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelö-léséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 48-57. §-ai és

• az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM rendelet (ám ennek előírásait a borjogszabá-lyok előírásainak betartásával már teljesítik a termelők).

Ezen kívül az egyes védett eredetű borokról szóló FVM ren-deletek, a borvidéki rendtartások, illetve (amint elkészülnek és alkalmazandóak lesznek) az egyes földrajzi árujelzők termékle-írásai is megfogalmazhatnak jelöléssel kapcsolatos előírásokat, melyek hatásköre értelemszerűen csak az adott földrajzi áru-jelzővel forgalmazott borokra terjed ki. Ezekre a korlátozásokra (egy-két kivételtől eltekintve) e cikkben nem térünk ki külön!Az egyes szavakat, kifejezéseket és adatokat a címkézés szem-pontjából alapvetően három csoportba oszthatjuk:• kötelező jelölések,• szabályozottan használatható választható jelölések,• szabadon használható jelölésekA következőkben e hármas felosztás mentén mutatjuk be a bo-rok címkéjére vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy az alábbiak ebben a formában csak a magyarországi borokra érvényesek, mivel az uniós és a hazai jog előírásait egymástól nem elválaszt-va vesszük sorra.

A kötelező jelölések

Ebbe a csoportba értelemszerűen tartoznak azok a kifejezések és adatok, amelyeket mindenképpen fel kell tüntetni a címkén.

Az idén már számos, a borjogról, illetve annak válto-

zásáról szóló cikk megjelent a Bor és Piac hasábjain.

Volt köztük elméleti fejtegetés és egészen konkrét taná-

csokat tartalmazó gyakorlati útmutató is. Ezúttal még

tovább megyünk: megmondjuk, hogy mit kell, és mit

lehet felírni egy boros címkére.

Gál Péter

Mit kell, és mit lehet

felírni egy bor

címkéjére?

BORésPIAC | 2009/11-12 | 19 |

Ezek a következők:1. Az árutétel azonosítója (ez lehet az L betűvel kezdődő tétel-

szám, de a forgalomba hozatali engedély száma is).2. Névleges mennyiség. 3. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy földrajzi

jelzéssel (OFJ) ellátott borok esetében az adott OEM vagy OFJ neve, valamint az OEM, illetve az OFJ kifejezés, vagy egy azzal egyenértékű kifejezés. Ez utóbbi Magyarországon a „vé-dett eredetű bor” és (legkésőbb a termékleírás közzétételéig) a „minőségi bor”, illetve a „tájbor” kifejezések egyike lehet. Földrajzi jelzés nélküli bor esetén a termék nevét (a rende-let XIb. mellékletének pontjaiban meghatározottak közül egy, például bor, pezsgő, minőségi pezsgő stb.) kell feltüntetni.

4. A tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve (egész vagy fél térfogatszázalék-egységre kerekítve) – legalább 5 mm magas írásjelekkel, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nagyobb, és legalább 2 mm magas írásje-lekkel 20 cl vagy annál kisebb névleges térfogat esetén.

5. A származási ország (amennyiben több tagállamból szár-mazik a bor, úgy a „az Európai Közösségből származó bor”, vagy „az Európai Közösség különböző országaiból származó borok házasításával készített bor” kifejezések egyikét kell fel-tüntetni a címkén).

6. A palackozó neve (kóddal helyettesíthető).7. A „szulfitokat tartalmaz” vagy a „kén-dioxidot tartalmaz” ki-

fejezés, amennyiben az adott bort kénezték.

8. Pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minősé-gi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a termelő, vagy a termék eladójának neve.

9. Pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minő-ségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében a cukortarta-lom szerinti kategória (extra brut, brut, különlegesen száraz, száraz, félszáraz vagy édes).

10. Importbor (azaz az Unión kívülről származó bor) esetén az importőr feltüntetése.

A listából kiderül, hogy egy magyar borásznak, aki csendes bort szeretne forgalomba hozni, és ként is felhasznált, hét adatot mindenképpen fel kell tüntetnie a borának címkéjén. Ezeknek az adatoknak a kéntartalomra és az importőrre vonatkozó infor-mációk kivételével egy látómezőben kell megjelenniük, ahogy a 607/2009/EK rendelet fogalmaz: „oly módon, hogy a szóban forgó adatok a tárolóedény elfordítása nélkül is egyidejűleg olvashatók legyenek”. A jogszabályok azonban arról nem ren-delkeznek, hogy ennek az azonos látómezőnek a borospalack pontosan mely részén kell helyet foglalnia, erről tehát a bor for-galomba hozója teljesen szabadon dönthet. Általánosságban el-mondható, hogy a kötelező adatoknak helyet adó látómezőt a hátcímkén szokás elhelyezni.

Szabályozottan használható választható jelölések

E kategóriába tartoznak azok a kifejezések, adatok stb., melye-ket nem kötelező jelölni a címkén, azonban ha feltüntetik őket,

BORMARKETING

BORMARKETING BORésPIAC

| 20 | BORésPIAC | 2009/11-12

akkor bizonyos feltételeknek teljesülniük kell.1. Évjárat. Csak olyan bor címkéjén tüntethető fel az évjárat, amely legalább 85 százalékban az adott évből származik. A 85 százalékos évjárat-azonosság követelménye nem vonatkozik a tirázslikőrre, az expedíciós likőrre, az édesítéshez felhasznált anyagokra, valamint az erősített borok készítésekor felhasznált alkoholra.2. A szőlőfajta neve. Alaphelyzetben bármelyik, Magyarorszá-gon osztályba sorolt szőlőfajta neve feltüntethető a Magyaror-szágon termelt borok címkéjén. Egy szőlőfajta neve 85 százalé-kos fajtaazonosság esetén tüntethető fel. Amennyiben a borász több szőlőfajta nevét szeretné feltüntetni borán, úgy az összes felhasznált szőlőfajta nevét fel kell tüntetnie. Osztályba sorolt-nak az a szőlőfajta számít, ami megtalálható a szőlőfajták osz-tályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletének listájában. Ne feledjük azonban, hogy az OEM- vagy OFJ-borokat csak a termékleírásban meghatározott szőlőfajtából készült borból lehet előállítani.Bizonyos szőlőfajták – amelyek neve részben vagy teljesen tartal-maz egy OEM-et vagy OFJ-t –, címkén való feltüntetésére továb-bi korlátozások érvényesek. E szőlőfajták listáját a 607/2009/EK rendelet XV. melléklete tartalmazza (ide tartozik például a kék-frankos is, melyet csak OEM- vagy OFJ-borok címkéjén lehet feltüntetni).A Magyarországon termelt földrajzi jelzés nélküli borok cím-kéjén nem lehet feltüntetni az arany sárfehér, a cirfandli, a fur-mint, a juhfark, a kabar, a kéknyelű, a kövérszőlő, a rózsakő, a vulcanus, a zeusz, valamint a zéta fajták neveit.Ezen kívül, az elfogadott termékleírással rendelkező OEM- vagy OFJ-borok esetében (amennyiben a termékleírás másként nem rendelkezik) a fajta (fajták) nevével egy látómezőben kell feltün-tetni az adott OEM-t vagy OFJ-t. Ezen kívül a fajta (fajták) neve az OEM vagy OFJ vagy az OEM vagy OFJ szerinti területnél kisebb földrajzi egység neve (dűlőnév, település neve stb.) vele egy látómezőben szereplő jelölésénél kisebb vagy egyenlő betű-nagysággal tüntethető fel.Ennek megfelelően, amennyiben a termékleírás másként nem rendelkezik, pl. egy Badacsonyi Olaszrizlingen nem lehet a Ba-dacsonyinál nagyobb betűkkel feltüntetni az Olaszrizling szót.3. Cukortartalom (csendes borok), a már jól ismert kategóriák szerint: száraz, félszáraz, félédes, édes.4. A közösségi OEM- és OFJ-logó, az 1. és a 2. ábra szerint.5. „Hordóban erjesztett” vagy „hordóban érlelt”. Ezeket a ki-fejezéseket csak azon OEM- vagy OFJ-borok címkéjén lehet fel-tüntetni, amelyeket hordóban erjesztettek (hordóban erjedtek), illetve hordóban érleltek. Az érlelés minimális időtartama nincs előírva, viszont a tölgyfacsipsz használata tilos.

6. „Palackban erjesztett”. Kizárólag olyan OEM- vagy OFJ-pezs-gők és minőségi pezsgők esetében használható kifejezés, melyek esetében a második alkoholos erjedés a palackban ment vég-be, és amelyeket legalább 90 napig tartották seprőn, valamint transzvazé-eljárással vagy degorzsálással seprőtlenítettek.7. „Klasszikus módszer” vagy „hagyományos módszer”. Kizáró-lag olyan OEM- vagy OFJ-pezsgők és minőségi pezsgők esetében használható kifejezések, melyek esetében a második alkoholos erjedés a palackban ment végbe, és amelyeket legalább 9 hóna-pig tartották seprőn, valamint degorzsálással seprőtlenítettek.8. „Crémant”. Kizárólag olyan OEM-pezsgők és minőségi pezs-gők esetében használható kifejezés, melyeket kézzel szüretelt szőlőből készítettek legfeljebb 66,67 százalékos lékihozatali arány mellett, amelyek esetében a második alkoholos erjedés a palackban ment végbe, és amelyeket legalább 9 hónapig tartották seprőn, és degorzsálással seprőtlenítettek. A cukortartalomnak alacsonyabbnak kell lennie 50 g/l-nél, a kén-dioxid tartalom pe-dig nem haladhatja meg a 150 mg/l-t. Ezen kívül a kifejezésnek az adott OEM-hez kapcsolódóan kell szerepelnie a címkén.9. Az OEM vagy OFJ szerinti területnél kisebb földrajzi egység neve (dűlőnév, település neve stb.). Ilyen földrajzi egység neve csak OEM- vagy OFJ borok címkéjén tüntethető fel, amennyi-ben a bor készítéséhez felhasznált szőlő legalább 85 százalék-ban az adott kisebb földrajzi egység területéről származik.A kisebb földrajzi egység nevével egy látómezőben meg kell je-lennie az adott OEM-nek vagy OFJ-nek, melyet a kisebb föld-rajzi egység nevének feltüntetéséhez használt betűnagyságnak legalább felét kitevő betűnagysággal kell feltüntetni.Borvidéki dűlő neve csak OEM-bor címkéjén tüntethető fel.Az elfogadott termékleírással rendelkező OEM- vagy OFJ-borok esetében további szigorítás, hogy kizárólag azoknak a földrajzi egységnek a neveit lehet feltüntetni a címkén, amelyeket egy-értelmű körülhatárol, és amelyek jelölését kifejezetten lehetővé teszi a termékleírás.Előfordulhatnak olyan esetek, hogy egy bortermelő cég neve megegyezik egy dűlő, vagy település nevével. Az ilyen nevek csak valamilyen, azoknak cégnevet, birtokot, vagy pincészetet jelölő funkciójára egyértelműen utaló kifejezéssel együtt tüntet-hetők fel a címkén.10. Hagyományos kifejezések. A hagyományos kifejezések olyan kifejezések, amelyek eu-s oltalmat élveznek, és csak meg-határozott feltételek teljesülése esetén tüntethetőek fel egyes OEM- vagy OFJ-borok címkéjén. Magyarország hagyományos kifejezései: Aszú (3–6 puttonyos), Aszúeszencia, Eszencia, Máslás, Fordítás, Késői szüretelésű bor, Válogatott szüretelésű bor, Muzeális bor, Siller és Bikavér. Ezek feltüntetésének felté-teleit a Bortörvény (a tokaji borkülönlegességek esetében) és a

Ugyan sokan értenek rajta házasítást, mert a kilencvenes évek során tényleg így terjedt el itthon a szó használata, de hivatalosan már nem lehet feltüntetni a (csendes) borok cím-kéjén. Ennek az az oka, hogy a 1234/2007/EK tanácsi rendelet III. melléklete IIIa. részének

12. pontja kimondja, hogy a küvé „szőlőmust; bor; vagy szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keve-réke, amelyeket egy különös pezsgőfajta készítésére szánnak.” Magyarul a jelentése pezsgőalapbor.

Ha a borász úgy gondolja, hogy a címkén mindenképpen expliciten utalni akar arra, hogy több szőlőfajtából készült bor található a palackban, akkor ezt többek között például a „házasítás” szóval is megteheti.

Mi is az a cuvée (küvé)?

BORésPIAC | 2009/11-12 | 21 |

BORMARKETING

127/2009. FVM rendelet 55. §-a tartalmazza. A Bikavér hagyo-mányos kifejezés esetében a Bortörvény 31. §-ának (2) bekez-dése, az Egri Borvidék védett eredetű borairól szóló 102/2009. FVM rendelet, valamint a Szekszárdi Borvidék rendtartása (a későbbiekben pedig majd az Eger, illetve a Szekszárd OEM ter-mékleírása) az irányadó.11. Egyéb korlátozottan használható kifejezések. Ezek az eu-s oltalmat nem élvező kifejezések a következők: „barrique”, „blanc de blanc”, „blanc de noir”, „borkülönlegesség”, „első szüret” vagy „virgin vintage”, „főbor”, „jégbor”, „muskotály”, „nyers-pezsgő”, „primőr”, „szemelt”, „szűretlen”, „termőhelyen palac-kozva”, „töppedt szőlőből készült bor”, „újbor”, „ó” (fajtanév, vagy a „bor” szó elé írva), „termelői pezsgő”. Használatuk fel-tételeit a 127/2009. FVM rendelet 15. számú mellékletének táb-lázata tartalmazza.12. A palackozás helyének feltüntetése. A következő kifejezések csak OEM- és OFJ-borok címkéjén tüntethetőek fel.A „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a pa-lackozást az adott termelő telephelyén végzik, és a bor 100 szá-zalékban saját szőlőjéből származik, illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt legalább hároméves szerződés kereté-ben vásárolja fel.A „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a „pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100 szá-zalékban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pince-szövetkezet maga végzi.A „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100 százalékban az adott OEM, vagy OFJ szerinti területről származik, és a palackozás az adott OEM- vagy OFJ szerinti te-rületen belül történik.

13. Rozé vagy rosé. Csak kékszőlőből készült borok címkéjén tüntethető fel. 14. Egyebek. Minden olyan kifejezés, melyet az adott OEM vagy OFJ termékleírása szabályoz.

Szabadon használható jelölések

Minden olyan, az előzőekben nem tárgyalt kifejezést, adatot, szót stb. fel lehet tüntetni a borok címkéjén, ami teljesíti az élel-miszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatko-zó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában foglaltakat, azaz tilos a vásárló megtévesztésére alkalmas kifejezések címkézése.

Foodapest-Infobox Érkeznek a jelentkezések a FOODAPEST-re és a vele egy időben rendezett UKBA-ra; a szervezők már a kísérő események, szak-mai konferenciák programjának összeállításán dolgoznak; zajla-nak a Bocuse d’Or selejtezői és összeállt a Cukrász Junior Világ-bajnokság résztvevőinek köre. Röviden így foglalhatók össze a 2010. február 21–24. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárköz-pontban rendezendő élelmiszer-ipari és gasztronómiai kiállítá-sok előkészületei.

A Trade Marketing Klub és a POPAI Magyarország Egyesület szer-vezésében február 23-án kerül sor a FOODAPEST-en a „Szerel-mem a trade marketing” konferenciára, s ehhez kapcsolódóan első ízben kerül átadásra a Trade Marketing Klub által alapított „Év trade marketingese” díj is. A kiállítás első napján zajlik majd a Trade magazin által szervezett SIAL d’Or nemzetközi termékver-seny hazai fordulójának zsűrizése, s a nyertes hazai termékek ki-állításra is kerülnek.

A Magyar Pékszövetség az UKBA alatt számos nemzetközi kon-ferenciát, eseményt tervez. Ízelítőül: Az UIB (Pékek és Pékcukrá-szok Világszervezete) bizottsági ülése; UIB-konferencia a jelen-leg még nem Világszövetség-tag országok (Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Románia, Ukrajna stb.) számára; Társszervezetek nemzetközi konferenciája országaik sütőiparának helyzetéről, az egészséges táplálkozásról; Külföldi országok bemutató sü-tései, kóstoltatással

Jó hír a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsversennyel kapcso-latban: a Bocuse d’Or Europe szervezőbizottságának elnöke, Philippe Rochat úr a napokban tájékoztatta a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnökét arról, hogy a magyar pályázatot elfo-gadták, és Magyarországot beválogatták a 2010-es genfi ver-senyre. A FOODAPEST-en zajló Bocuse d’Or Hungary döntőjének nyertese tehát ott lehet jövőre Genfben, Európa 20 legjobbja között!

Alakul a Cukrász Junior Világbajnokság magyarországi premier-jének résztvevői köre. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipar-testületétől kapott tájékoztatás szerint Ausztria, Brazília, Dánia, Hollandia, Japán, Korea, Lengyelország, Magyarország, Német-ország, Portugália, Svájc, Svédország és Taiwan már leadta ne-vezését.

FOODAPEST NEWSTrade Marketing Klub and POPAI Hungary will hold their ”Trade marketing my love” conference at FOODAPEST on 23 February; the club’s “Trade marketing manager of the year” prize will also be awarded. The Hungarian Association of Bakers will hold several conferences and events during UKBA, for instance an UIB committee meeting and a conference for non-members. Good news: Mr Philippe ROCHAT informed the president of the Hungarian Bocuse d’Or Acad-emy that the winner of the Hungarian final, held at FOODAPEST, will be among the 20 finalists in Geneva next year. So far, the participants of the Junior Con-fectioner World Championship are Austria, Brazil, Denmark, Holland, Japan, Ko-rea, Poland, Hungary, Germany, Portugal, Switzerland, Sweden and Taiwan.

Egy lehetséges megoldás a kötelezõ adatok feltüntetésének megoldására egy, Kistermelõ József által termelt Debrõi Hárslevelû bor esetén, melyet a H0943 kóddal ellátott borászati üzem palakozott (természetesen mind a termelõ és a palackozó is fi ktív)

0,75 l L8365 szulfi tokat tartalmaz 12.5% vol

Debrői Hárslevelű

M a g y a r t e r m é k

védett eredetû bor

Palackozta Kistermelô József számára: H0943

BORésPIAC

| 22 | BORésPIAC | 2009/11-12

Kínában az egy főre (15 év felett) jutó alkoholfogyasztás 5,4 liter évente, de a népesség 70 százaléka vidéken lakik és valószínűleg megtermeli saját innivalóit. A fogyasztást befolyásolják a különböző régiók jövedelmei, hagyományai és étke-zési szokásai. A rizsbor-fogyasztásnak például jelentős hagyománya van, a rizs-termelő vidékeken évente kb. 15 liter/fő. A központi kormányzat 1987-ben kezdte bátorítani a kínaiakat a szőlőbor fogyasz-tására, és az általános fogyasztás gabona-alapúról gyümölcsalapú italokra való átté-rését kezdte ösztönözni. Azonban míg egy 750 ml-es sör 0,6 dollárba kerül, nehéz rávenni az embereket az üvegenként 2–4 dolláros kínai bor megvásárlására. Sőt, az importált borok a maguk átlagos 10 dollár körüli vagy afölötti árával a legtöbb kínai fogyasztó számára szinte elérhetetlenek. A magas árak ellenére a piaci elemzések évi 13 százalékra prognosztizálják a bor-fogyasztás bővülését. Ezt igazolják a sta-tisztikai adatok is, amelyek szerint 1998 és 2005 között a bortermelés duplájára (3,85 millió hektoliterre) nőtt, míg az import csupán 2004 és 2005 között 22,4 százalékos növekedést produkált, s ezen belül is elsősorban az importált palacko-zott borok aránya nőtt. A palackos bor-importban Franciaország, míg a folyóbor-

ban Ausztrália, Spanyolország és Chile áll a legfőbb helyen. Jó tudni, hogy Kínában legalább 250 mil-lióan élnek azonos, vagy magasabb élet-színvonalon, mint Európában (Kína átla-gos GDP-je 1200 USD/fő, de a nyugati területek átlaga 800 USD/fő, míg a ki-emelt övezetekben, mint Sanghajban, Pe-kingben vagy Hongkongban 5000 USD/fő). Pekingben és Sanghajban a bor kezd a tömény italok (beleértve a konyakot és a whiskyt is) és a „baijiu” (nagyon tö-mény, gabonaalapú helyi ital) helyettesí-tő termékévé válni. Ezt a változást – azon kívül, hogy egyre könnyebb hozzájutni a borhoz – a bor szív- és keringési betegsé-geket, valamint a vérszegénységet gyógyí-tó hatásába vetett hit generálta. A jómódúak körében különösen a drá-ga, import száraz vörösborok és a termé-szetes csemegeborok (például a jégbor) fogyasztása vált divatossá. A fogyasztói szokások rendkívül változatosak, s ez a még ki nem alakult ízlésvilágra utal. Még a drága minőségi importált borokat is gyakran konyakos pohárban, jól behűtve kínálják, és a tömény italokhoz hason-lóan „bedobják”, illetve jégkockát tesz-nek a borba, vagy a száraz borokat szén-savas vagy rostos üdítőkkel ízesítik. De a látogató már Kínában is találkozhat igen

komoly borklubokkal, ahol az ínyenc és szakértő kínai borkedvelők a világ leg-drágább borait fogyasztják, méghozzá az azoknak kijáró tisztelettel. A borok meg-vásárolhatóak az üzletekben is, de inkább ajándékba, mint saját fogyasztásra vásá-rolják őket. A demográfiai adatok szerint 55 éves kor felett van a legkisebb igény a borfogyasztásra, míg a fő fogyasztói réteget a 34 és 45 év közöttiek alkotják. A bor ajándékozása egyre inkább elterjed a február elején tartott, kínai újév ünnepén, amely ajándékozási szempontból a nyu-gati karácsony megfelelőjének tekinthető. A legnagyobb kínai alkohol-nagykereske-delmi monopóliummal rendelkező cégek országos üzlet- és disztribúciós hálózato-kat üzemeltetnek, s így nagy mennyisé-gű termék felvásárlását és értékesítését vállalják. Mellettük tevékenykednek a kisebb, magánkézben levő nagykereske-delmi üzletek, amelyek egy állami nagy-kereskedés, az Oils & Foodstuffs Import and Export Corporation CEROILS en-gedélyével végezhetik kereskedelmi te-vékenységüket. Ezek a cégek a nálunk is meglévő ital-nagykereskedésekhez ha-sonlóan direkt ügynökök révén látják el a partnereiket, de Cash & Carry boltokat is fenntartanak a szállodák és éttermek részére.

Évi 13 százalékkal növekszik a kínai borfogyasztás

A borfogyasztást Kínában a kultúra,

a hagyományok, a társadalmi elvá-

rások és a gazdasági helyzet befolyá-

solja leginkább.

BORPIAC, ITALPIAC

Sümegi Zsombor

A szupermarketek megjelenésével – a leg-nagyobbak a Metro és Carrefour – kiváló lehetőség nyílt a nagy cégek számára ah-hoz, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak a kiskereskedelembe. A tetemes listadíjakat és a másodlagos kondíciókat csak a tőke-erős, nagy cégek tudják megfizetni (ezek szinte 100 százalékban kínai–nemzetközi vegyesvállalatok, mint a Great Wall vagy Dynasty), így a szupermarketek polcain főleg az ismert kínai márkákat és a drága importborokat lehet megtalálni. Gyakran a boros cégek a saját költségükön borel-adókat foglalkoztatnak, így egy áruház-lánc borrészlegén, vagy egy étteremben a vásárlót gyakran eladók hada veszi körül, hogy az ő termékét válasszák.A kisebb, tiszta kínai tulajdonosi struktú-rával rendelkező pincészetek értékesítési lehetőségei igen korlátozottak, hiszen a nagykereskedésekbe a kisebb termelési kapacitás miatt nem kerülhetnek be; a szupermarketek listadíjait pedig nem tud-ják megfizetni, vagy túlságosan alárendelt helyzetbe kerülnek a szupermarketekkel szemben. Rendkívül rossz fizetési feltéte-leket kapnak, de előfordul, hogy a keres-kedők a saját előnyükre – utólagosan és egyoldalúan – módosítják a szerződést, így károsítva meg a termelőt. Ezért a kis cégek, lokális piacokon tevékenykedve leginkább maguk értékesítik a termékei-ket. Ezt vagy igyekeznek a háznál, esetleg saját boltban végezni, vagy ügynököket tartanak, akik a cég alkalmazottai, és ju-talékos rendszerben kereskednek a borok-kal. A nagy kínálattal rendelkező lokális piacokon (például Sangdong tartomány-ban), vagy a kis kereslettel rendelkező nyugat-kínai városokban, gyakran bizo-mányi értékesítésben adja át borait a pin-cészet a kiskereskedőnek. Az import palackos borokkal sem köny-nyű feladat bejutni a piacra. A tőkeerős, nyugati cégek leszerződhetnek az ország három főbb piacán (Peking, Sanghaj, Guangzhou) megtalálható, irodákkal és hálózattal rendelkező, csak importbo-rokat képviselő cégekkel, mint például a Montrose, az ASC Fine Wine vagy a Summergate. Ezeket a cégeket kifejezet-ten magasabb minőségű importborok ter-jesztésére alapították, főleg a vinotékák-kal és a szupermarket-hálózatokkal állnak kapcsolatban, illetve a HORECA-szek-torban tevékenykednek. Sajnos ezeknek

a cégeknek a palettájára nehéz és drága felkerülni, csak az igen jó referenciákkal rendelkező termékekkel foglalkoznak. A kisebb, importálni kívánó külföldi cégek vagy egyéni, kínai borügynökökkel vehe-tik fel a kapcsolatot, vagy létrehozhatják a saját képviseletüket. Természetesen a kulturális és nyelvi nehézségek, a magyar borászat teljes ismeretlensége, ötvöződve az anyagi korlátokkal szinte lehetetlenné teszik a hazai cégek kínai piacra történő bejutását. A témával foglalkozó kutató ta-nácsa, hogy a magyar exportőr ne „egész Kínában” gondolkozzon, hanem jelöljön ki egy adott célterületet, például egy na-gyobb várost, amelynek több milliós la-kossága már megfelelő piacot jelenthet. Ezután egy helyi, lehetőleg hazánkban már hosszabb időt eltöltött, megbízható, jó kapcsolatrendszerrel rendelkező, ma-gyarul beszélő kínai személyen keresztül kezdje meg a forgalmazást (képviseleti iroda vagy vegyes vállalat formájában). A francia borok neve és hegemóniája mi-att a termékek külső jegyeit, megjelenését érdemes az aktuális francia dizájnhoz igazítani, különösen kiemelni a francia hangzású szőlőfajták és érlelési technoló-giák nevét, ezzel is segítve az értékesítést. A piacon érvényesülő esetlegesség miatt kezdetben javasolt a borokat vállalatoknak értékesíteni, akik ajándékozási céllal gyak-ran vásárolnak borokat, így a gazdagabb rétegek körében egy jó minőségű magyar bor hamar jó hírnévre tehet szert. Erre alapozva érdemes egy luxusszállodával karöltve apró „borértő klubot” létrehozni, ahol a „megszerzett” felsőbb társadalmi osztály borképzését el lehet indítani, il-letve állandó törzsvásárlói kört lehet ki-alakítani. Az említett lépésekkel párhuza-mosan a legjobb értékesítési lehetőség az éttermekben való, saját „kínáló emberrel” történő direkt értékesítés, amely azonnali információkat ad a termék kedveltségéről, s egyúttal jól mérhető forgalmat jelent. A költségek jelentős részét a termék mar-ketingje, a piacépítés, a kinti iroda fenntar-tása és a magyar menedzsment évi öt-hat kiutazása, 10–14 napos kint tartózkodá-sa jelenti. A szállítási, a raktározási és a nyomdai (a Kínában elmaradhatatlan igé-nyes katalógusok, cégismertetők, díszdo-bozok elkészítéséhez) költségek elfogad-ható mértékűek. A vám 14, a forgalmi adó 10, az áfa pedig 17 százalékos.

BORésPIAC | 2009/11-12 | 23 |

BORPIAC, ITALPIAC

KÍNAI EXPORT

Pezsgő (2204.19) Mennyiség (hl) Érték (e €) Átlagár (€/l)2008 9 2 2,632007 7 1 1,632006 1 0 1,672005 5 2 3,322002 267 48 1,81

Palackos pezsgő (2204.21) Mennyiség (hl) Érték (e €) Átlagár (€/l)2008 827 251 3,032007 467 120 2,582006 1721 310 1,802005 1029 246 2,392004 26 15 5,842003 53 19 3,542002 708 136 1,93

Hordós pezsgő (2204.29) Mennyiség (hl) Érték (e €) Átlagár (€/l)2008 49 7 1,492007 210 16 0,772006 240 18 0,77

Bor (összesen) Mennyiség (hl) Érték (e €) Átlagár (€/l)2008 886 261 2,942007 683 137 2,012006 1962 329 1,682005 1034 248 2,402004 26 15 5,842003 53 19 3,542002 974 185 1,90

KSH 2004–2008 között, 2002–2003-ban pedig a Kopont-Datorg volt.

| 24 | BORésPIAC | 2009/11-12

Milyen mennyiséget exportál?Az eddigi borszállítmányaink:1, Kína, 2005, kb. 24 ezer palack, Csányi Csányi Pincészet Rt. – Tokaj Kereskedő-ház Zrt.2, Kína, 2007, kb. 11 ezer palack, Csányi- Tokaj- Ostoros-Novaj-Bor Zrt.3, Oroszország, 2007, kb. 40 ezer palack, Tokaj4, Kína, 2008, kb. 10 ezer palack, Csányi- Tokaj-Ostoros

Kínába milyen kategóriájú borokat expor-tálnak?Az első kínai szállítmány átlagos kategó-riájú Tokaji borokat, valamint vegyesen átlagos és minőségi Villányi borokat tar-talmazott. A második és a harmadik kínai szállítmányunk aránya a minőségi, illetve a különleges kategóriák felé tolódott el.

Kínai borkereskedelem- egész Kínára jel-lemző, vagy csak a fejlettebb régióra?Az export borok kereskedelme Kínában a fejlettebb, nagyvárosi régiókra jellem-ző. A kínai borok kereskedelméről nin-csenek statisztikai információim, de az utazási élményei alapján hasonló lehet a helyzet.

Milyen elosztási csatornát használnak Kí-nában? Saját – vegyes tulajdonú – kínai cégün-kön keresztül folytatjuk a kínai borkeres-kedelmet (www.hungarianwine.com.cn/), amely elsősorban a közvetlen pekingi értékesítésre, és csak másodsorban a fej-lettebb dél-kínai régiók borkereskedő cé-geihez való bejutásra koncentrál. Ennek az üzletpolitikának az alapvető oka a kí-nai piac méreteiben, valamint a hagyomá-nyosan a személyes kapcsolati rendszerre épülő kínai gazdasági szokásrendszerben gyökereznek. Kezdetben főként a kínai „ajándékellá-tó” cégeket céloztuk meg, amely a kínai nemzeti ünnepek alkalmával ajándéko-zandó céges ajándékozást lebonyolító, ki-szolgáló cégeket jelenti. Miután az ilyen jellegű kapcsolataink kiépültek, megcé-loztuk az egy-egy nagyobb pekingi loká-lis áruház exkluzív borrészlegébe való bejutást, valamint ezzel párhuzamosan

saját ügynökeinken keresztül a kisebb-na-gyobb éttermek közvetlen kiszolgálását.

Mit keres a magyar bor Kínában, és ki ke-resi a magyar bort Kínában? Milyen lehe-tőséget látnak a kínai piacban? Az első kérdésre – félig viccesen – mond-hatnám, hogy a magyar bor – ahogy azt más nagy bor világtermelők is teszik – pi-acot, elismerést, hírnevet keres Kínában. Ez azonban a földrajzi, kulturális, szabá-lyozási és piaci sajátosságokból, különb-ségekből adódóan nehéz feladat. Kína hatalmas ország és a kínai borfo-gyasztási kultúra folyamatos átalakulás-ban van, nehezen meghatározható a kí-nai borigény. Ennek hátterében az elmúlt években végbemenő piacgazdasági, és kulturális nyitás áll. Ezt megerősíti a kí-nai központi kormányzat azon törekvése, hogy a hagyományosan nagy mennyiségű égetett gabonaszesz-fogyasztáson alapuló, egészségtelen fogyasztási szokást átalakít-sa az egészségesebb borfogyasztássá.A kínai borfogyasztás, és ezzel párhuza-mosan a bortermelés a jelenlegi gazda-sági válság kezdetéig alapvetően emelke-dő tendenciát mutatott. Hogy ez milyen irányba mozdul a jövőben azt nehéz megmondani, azonban meggyőződésünk, hogy a magyar bor kínai értékesítése nem valósítható meg a magyar kultúra folya-matos és kitartó kínai népszerűsítése, is-mertetése nélkül.Véleményem szerint alapvetően a kínai városi lakossághoz, és azon belül is a ma-gasabb iskolai végzettségűekhez jutnak el az útikönyveken, turisztikai tapasztalato-kon, reklámokon keresztül azok a hatá-sok, amelyek a külföldről származó bo-rok fogyasztásához vezethetnek.

Milyen árszínvonalon adható el egy magyar bor Kínában?Ha egy kínai nagyvárosi borüzlet import borkínálatát megnézzük, akkor az európai borok esetében az itthon megszokottnál magasabb árakat találunk. Ez viszont csa-lóka, egyrészről mivel jelentősek a Kíná-ba irányuló európai borok áraira rárakodó logisztikai, import, forgalomba hozatali, reklám stb. költségek. Másrészről az eu-rópai boroknak a Kínában megtalálható

dél-amerikai, és ausztrál borkínálat kedve-ző ár-minőség arányával is versenyezniük kell. A magyar borok esetében e határok mentén kell megtalálni azt a kedvező árat, valamint jó minőséget, és termék imázst, amely versenyre tud kelni Kínában.

Mit gondol, hogyan növelhető a magyar bo-rok ismertsége Kínában?Tapasztalataink szerint a magyar borok egyelőre alig, vagy kevéssé ismertek Kí-nában. A kínai ízlésvilág azonban sokkal érzékenyebb az édes ízekre, mint az eu-rópai. Számtalanszor tapasztaltam, hogy a Magyarországon vendégeskedő átlag kí-nai ember számára már bántóan édesek bizonyos ízeink, ezért ezt feltétlenül figye-lembe kellene venni.A hazánkba látogató kínai turisták kö-rében végzett – akár célzott, akár széle-sebb körű - borkóstoltatás, felmérés, jó alkalmat teremthetne egyrészt a magyar bor célzott megismertetésére, másrészt a kínai ízlésvilág pontos felmérésére (pl.: életkor, tájegység, iskolai képzettség stb.). Én magam is nagyon kíváncsi lennék a felmérés eredményére!

A magas szállítási költségek mellett meg-éri–e a borkereskedés? Az általam képviselt kereskedőcég több éves sikeres, Kína és Oroszország között folyó gyümölcs-sűrítmény kereskedés fo-lyamán kialakult kínai kereskedelmi ta-pasztalatra és kapcsolati rendszerre épít-ve vágott bele a kínai borkereskedelembe. Ez a lépés alapvetően a többnemzetiségű tulajdonosi kör érzelmi elkötelezettségét tükrözte a magyar bor és borkultúra ter-jesztése iránt, semmint gazdasági előnyök elérését. Meg kell említsem, hogy a négy éve fo-lyó kínai borértékesítésünk nem valósul-hatott volna meg és nem állhatott volna fenn mostanáig, a beszállítói partnereink támogatása és bizalma nélkül.

Melyek a jövőbeli terveik?Természetesen a gazdasági világválság alatt is szeretnénk megőrizni a megszer-zett pozíciónkat, annak elmúltával pedig remélhetőleg lehetőségünk nyílik majd a növekedésre.

Deli Zoltán borkereskedő

BORésPIAC | 2009/11-12 | 25 |

Milyen mennyiséget exportál a Wunderlich Pincészet és mely országokba? Éves szinten 50–60 millió forint érték-ben exportálunk, ami hozzávetőlegesen 30 ezer palackot jelent. Ez az összértéke-sítésünknek picivel több mint 10 száza-lékát teszi ki. Kínába és Hongkongba is 30 – 30 százalékot szállítunk, a fennmara-dó borainkat Lengyelország, a legnagyobb európai partnerünk felé szállítjuk, ezen kí-vül Németországba, Finnországba, Svéd-országba és Csehországba szállítunk.

Hogy működik a kínai piac? Két éve nyitottunk Hongkong felé. Fél évvel később kezdtünk Kínába exportál-ni egy lokális helyismerettel rendelkező, Shenzhenben élő európai kereskedő se-gítségével. Mivel minőségi borokról van szó, elsősorban szállodákba, éttermekbe, szakboltokba, céges és magánvevőknek értékesítjük borainkat. Kína 10 millió lakosságszám feletti nagyvárosaiban ko-moly vinotéka-hálózatok vannak, minő-ségi portfólióval. Kína keleti partján 5-6 nagyvárosba szállít a partner 3–5 vino-téka hálózatnak. Az Aiesec nemzetközi diákszervezet programja révén három hónapig foglalkoztattuk Lucia Zhenget gyakornokként Villányban, illetve a buda-pesti kereskedelmi központunkban. Több mint egy éve tért vissza Kínába, még vár-juk, hogy ez a tanulmányút meghozza a gyümölcsét.

Mely boraikat exportálják Kínába? Prémium-kategóriás borainkkal vagyunk jelen az összes export piacunkon. (Kék-frankos, 2003, Pinot Noir, 2004, 2005, Cabernet sauvignon, 2004, Cabernet franc, Merlot, 2004, Cabernet franc – Ca-bernet sauvignon 2002, Viktória Cuvée, 2003, Cassiopeia sorozat – Cabernet franc, Cabernet sauvignon, 2003) Ezek ára 8–15/16 euro, így még a nagy távolság mellett is relatív alacsony (10 százalékos) szállítási költséggel kalkulálunk.

Mely tételeiket keresik leginkább?A kínaiak az édes borokat szeretik első-sorban. Az utóbbi időben azonban egyre inkább a vörösborok felé fordulnak. Min-denekelőtt a fűszeres és intenzív ízhatást

keresik egy borban, a könnyű Merlot-tól egészen a nehéz cuvéekig. A Kínában leg-népszerűbb Wunderlich-borok a nehezebb cuvéek, amelyeket a fűszeres ételekhez ki-válóan lehet ajánlani. Ilyenek a Viktória Cuvée 2003, a Cabernet sauvignon 2004, és a Cassiopeia Cabernet sauvignon 2006. A kínai piac nehéz és kemény piac, rövid borkultúrájuk a francia hatáson alapul. Szükség van egy nagyon határozott bor-marketingre, amit mi saját erőforrásokból finanszírozunk. Partnerországainkban fel-kutatunk egy-egy magyar borspecialistát, és velük dolgozunk együtt. Nekik komoly marketingtevékenységet kell folytatniuk, ami részben a személyes kapcsolatokon alapul, kóstolókat, borbemutatókat tarta-nak. Nekünk olyan kisebb, speciális pro-filú nagykereskedők mögé kell állni, akik a meglévő infrastruktúrával és kapcsolat-rendszerrel rendelkeznek és plusz mun-kát hajlandóak befektetni a magyar bor értékesítésébe. A mi filozófiánk, hogy a nagykereskedelmi partnereinket elhozzuk Villányba, bemutatjuk nekik a portfólión-kat, borkészítési eljárásainkat.

Mit tudnank a borainkról Kínában? A Tokajit és az Egri Bikavért ismerik. Az előbbit mint desszertet, vagy mint rövid-italt fogyasztják. Egy minőségi kínai ét-teremben az asztalok 30 százalékán talál bort, ennek 65 százaléka vörösbor, 35 szá-zaléka ehérbor, és alig látni desszertbort, ami a legritkább esetben tokaji bor. Az is-mert névre alapozva kellene újjáépíteni a márkáinkat.

Hogyan értékelik a 2009-es évet? 2009-ben elsősorban a Távol-Kelet felé nyitottunk. Február végén indultunk Ja-pánba, március közepén Bangkokba. Európán belül az utóbbi néhány évtized alatt sajnos rossz irányba alakult a ma-gyar bor hírneve, ez a presztízsveszteség a Távol-Keleten nem történt meg, ott még gyerekcipőben jár a borkultúra. Úgy gon-dolom, hogy komoly és hosszú munka után lépésről lépésre tudunk eredménye-ket elérni ezen a piacon, kezdetben nem lehet nagy volumeneket remélni, elsősor-ban speciális szegmensekbe kell eljuttat-nunk a hazai minőségi borokat.

Gallasz Lajos üzletfejlesztési igazgató

PÁLINKA BORésPIAC

| 26 | BORésPIAC | 2009/11-12

Illegalitásban

Az 1920-as törvények drasztikus válto-zást hoztak, hiszen egy élő hagyományt törtek ketté. A XIX. században még több mint százezer szeszfőzdét jegyeztek fel az országban, ehhez képest a húszas évek elején már csak pár százról beszélhetünk. A pálinkafőző kunyhók berendezéseikkel, gazdag népi kultúrájukkal együtt eltűntek vagy illegalitásba vonultak, így a negyvenes években a témát felkapó néprajzkutatás a hagyományos pálinkafőzést már csak az akkori Jugoszláviában tudta eredeti formá-jában tanulmányozni. A környező orszá-gok nagy részében ugyanis máig nem tiltot-ták be a házi szeszfőzést. Kisebb-nagyobb korlátozásokkal Romániában, a volt Jugo-

szlávia utódállamaiban és Ausztriában is engedélyezett tevékenységről van szó. De térjünk vissza egyelőre Magyarországra. A 2003. évi CXXVII. törvény szabályozza a szeszfőzést.

Bérfőzdék és magáncefrék

A pálinka szempontjából itt alapvetően kétféle formáról beszélhetünk: bérfőzésről

és kereskedelmi szeszfőzdékről (utóbbiak egyesíthetik a két formát is). A bérfőzdék a bérfőzetők, azaz magán-emberek cefréjét főzik ki. Itt több meg-kötés is van, egyrészt a főzető csak saját termelésű gyümölcsöt cefrézhet, másrészt az elkészült párlatot nem adhatja, ajándé-kozhatja el, sőt elviekben még csak meg sem kínálhat vele a saját háztartásán kívü-li személyt. Mindezért „cserébe” 86 liter 50 tf%-os alkoholtartalmú pálinkáját csak a jövedéki adó fele terheli. Ha ennél töb-bet is szeretne főzetni, azért már a teljes adót (azaz 2510 Ft/litert) kell kifizetnie. Mint Acsai Ildikótól, az Acsai Szeszfőzde pálinkafőzőjétől megtudtuk, kedvezmé-nyes módon, literenként 1550 forintért juthat hozzá az ember a saját pálinkájához

Minden 1920-ban kezdődött… Nem, nem Trianonban, hanem a magyar Nemzetgyűlésben. Ekkor tiltották ugyanis

be a házi pálinkafőzést, és alakultak meg a községi szeszfőzdék Magyarországon. Azóta persze sokat változtak

a törvények, de az akkori szabályozás alapozta meg a mai magyar pálinkapiac legális és illegális szereplőinek

hármas tagozódását: kereskedelmi szeszfőzde, bérfőzde és zugfőzde.Geönczeöl Attila

Szeszfőzde, bérfőzde, zugfőzde, avagy a pálinkafőzés jogi útvesztői

BORésPIAC | 2009/11-12 | 27 |

PÁLINKA

(ebben benne van az adó, a bérfőzés díja és az áfa). A főzdék általában ősztől tavaszig működnek, a hagyománynak megfelelően, mely szerint a pálinkafőzés ideje Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent Györgyig (április 24.) tart. Működésüket elsősorban a Vám- és Pénzügyőrség, az ÁNTSZ, a helyi önkormányzat és még né-hány hatóság felügyeli, engedélyezi. Csak a Mérésügyi Hivatal által hitelesített beren-dezéseket használhatnak, és az üzemben legalább egy személynek OKJ-s szakképe-sítéssel kell rendelkeznie. A VPOP a tör-vény szerint alapításkor legalább 1 millió forintos jövedéki biztosítékot kér tőlük, amit a „jó adós” minősítés után idővel csökkenthetnek. Ehhez jönnek még a kü-lönböző engedélyeztetési procedúrák és az épület, berendezés költségei, melyek Acsai Ildikó szerint legalább 20–25 millió forin-tot tesznek ki.

Internetes zugtanácsadás

A bérfőzde nem adhat el, nem hozhat for-galomba pálinkát. Ezt csak a kereskedelmi főzdék tehetik meg, melyekre ennél szigo-rúbb szabályozás vonatkozik. A jövedéki biztosíték mértéke itt már 10 millió forint, ez a „jó adós” minősítéssel idővel felére csökkenhet, viszont a termelés mennyisé-gétől függően ennél sokkal magasabb is le-het, mivel az előállított pálinka éves jövedé-ki adójának tizenketted részét kell elérnie. A különböző egyéb adóraktári fokozatokat most nem tárgyaljuk, talán elég ennyi is an-nak érzékeltetésére, milyen mértékű beru-házás szükséges Magyarországon ahhoz, ha valaki pálinkafőzdét szeretne alapítani. Nem véletlen ezért, hogy a hatóságok által „zugfőzdéknek” titulált otthoni pálinkafő-zés továbbra is fennmaradt. Ennek egyik ékes bizonyítéka a „Pálinkafőzés (otthon)” cím alatt futó internetes fórum, mely már nyolc évet és hétszáz oldalt ért meg, és amelyen a pálinkafőzés rejtelmeit, trükkje-it osztják meg – természetesen névtelenül – a hozzászólók. Érveik egyszerűek. A bér-főzdék nem vállalnak 200–250 liter cefré-

nél kisebb mennyiségeket, hiszen a legki-sebb üstök is legalább 350 literesek, így a főzető kisebb tételei a közösbe kerülnek. Ehhez hozzájön a kézművesség, hobbi ön-tudatossága, öröme-izgalmai, és természe-tesen a költségek alacsonyabb szintje. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy több száz éves hagyományról van szó, mely sok-szor a berendezésekkel együtt apáról fiú-ra öröklődött. A szakma egy része persze ádáz küzdelmet folytat ellenük a vámosok-kal karöltve, misztifikálva a tevékenység veszélyeit, tévesen azt hangoztatva, hogy Magyarországon a házi pálinkafőzésnek nincs hagyománya.

Az osztrák példa

Pedig ha körülnézünk a környező orszá-gokban, azt látjuk, hogy Szlovákia kivéte-lével sehol sincs érvényben ilyen jellegű tilalom. Ausztriában, Szlovéniában, Hor-vátországban, Szerbiában és Romániában engedélyezett tevékenységről van szó, a szeszfőző berendezéseket szabadon adják-veszik, az engedélyek pedig egyszerűen – és olcsón – beszerezhetők, már ahol kell hozzá. Meghatározott párlatmennyiséget bejelentés nélkül, adómentesen lehet főz-ni, ennek mértéke országonként változó. Ausztriában például 100 liter 100 tf% pár-latot lehet kedvezményesen lefőzni, plusz ugyanennyit a normál jövedéki adó befize-tésével, saját berendezéssel. Ez összesen 400 liter 50tf%-os szesznek felel meg, ami értékesíthető is végső felhasználók illetve a helyi vendéglátás számára. A zugfőzdék, a házi pálinka ügye azon-ban nemcsak adó – esetleg a mai magyar hozzáállás szerint bűnügyi – kérdés, ez az osztrák példából is látszik. Beleillik az ad-minisztrációs csapdáknak abba a körébe, amely nehezíti, esetenként megbénítja a kisbirtokos gazdálkodók vagy éppen a kis borászatok életét. Gondoljunk csak bele, milyen trükköket, felesleges procedúrát kell egy borásznak végigjárnia ahhoz, ha a saját törkölyéből, borából készült pálinkát szeret-ne a pincéjében vendégeinek felszolgálni.

Civil kezdeményezés: lesz-e módosító rendelet?

Nemrégiben a Szövetség az Élő Tiszá-ért Egyesület kezdeményezésére 34 ci-vil szervezet benyújtott egy javaslatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, melynek a házi vágás, kenyérsütés, tejtermelés, boreladás és egyéb feldolgozott termékek mellett a pálinkaértékesítés is része. Az ígéret sze-rint 2009 végére készülhet belőle el egy módosító rendelet. Ez talán valamelyest javíthat a jelenlegi helyzeten, és segíthet megállítani a vidéki gazdálkodás haladá-sát. A történethez hozzátartozik, hogy már egyes kereskedelmi főzdék képviselői sem zárkóznak el az osztrák rendszerhez hasonló szabályozás bevezetésétől. Ifj. Szicsek János, a Szicsek Pálinkafőzde és a Magyar Pálinka Házának résztulajdono-sa elmondta, hogy az alacsonyabb adók, a kibővített lehetőségek és az ehhez kap-csolódó szigorúbb szabályozás számára teljes mértékben elfogadható, általa sok-színűbb, élőbb lehetne a magyar pálinka-kultúra. A palackozott, magas minőségű pálinkák piaci szegmense amúgy is más, mára már társasági itallá, márkatermék-ké vált jelentős részük, melyeket elsősor-ban éttermek, áruházláncok, szaküzletek forgalmaznak.Ma Magyarországon mintegy 450–480 szeszfőzde működik, ebből mindössze 60 a kereskedelmi jellegű. Összehasonlí-tásképpen: Ausztriában 60–80 ezer közé teszik a főzdék számát, melyek fontos részei a vidéki kultúrának. A bérfőzdék száma hazánkban ráadásul az urbanizáló-dás és a fentebb említett problémák mi-att folyamatosan csökken, és helyükben betöltetlen űr marad, így a jelenlegi sza-bályozás mellett a jövőben két lehetőség adódik: szaporodnak a zugfőzdék, és egy senkinek sem jó, skizofrén rabló-pandúr helyzet alakul ki, vagy teljesen megszűnik a házi pálinka, és csak a palackozott té-telek jelentik pár év múlva a magyar pá-linkát.

Felhasznált irodalom:Balázs Géza: Népi pálinkászat a DunántúlonJoseph Pischl: Párlatok készítése, Agroinform Kiadó, 2004Penzcentrum.hu: Röhej a magyar pálinkapiac: aranyérmek és zugfőzdék2003. évi CXXVII. tv.

Pálinkafőzés (otthon) fórum:http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9007484www.palinkamarketing.huRiportok: Acsai Ildikó, ifj. Szicsek János, Balla Géza (Ménes/Románia), Maurer Oszkár (Hajdújárás, Délvidék/Szerbia)

| 28 | BORésPIAC | 2009/11-12

A borpiactrendjei III.

Magyarországon a bor tradicionálisan nemzeti italnak

tekinthető. Minden alkalomkor kiemelkedő szerepet

tölt be, legyen az vallási, állami vagy családi ünnep.

Ennek ellenére a borfogyasztás kultúrája rendkívül

változatos, és csak az utóbbi években alakult ki egy

tudatos, igényesebb fogyasztói réteg.

Sánta Zoltán

Háromrészes sorozatunkban bemutatjuk a hazai borfogyasz-tókat, borfogyasztási szokásaikat és a borpiac legfontosabb trendjeit. A cikksorozat alapjául a GfK Hungária Piackuta-tó Intézetnek a Nemzeti Bormarketing Program keretén belül 2008-ban elkészített borfogyasztókat, fogyasztási szokásokat le-író tanulmánya szolgál. Emellett felhasználjuk a GfK Hungária Consumer Tracking felmérését – amely a vásárló háztartások által folyamatosan gyűjti a piaci tendenciákról az adatokat – és a GfK legfrissebb, 2009-es Étkezési szokások című tanulmányát is. Cikksorozatunk befejező részében a borpiac trendjeit járjuk körbe, megvizsgáljuk, hogy a válság hatására vajon változott-e az otthoni borfogyasztás.

Az előző évek vásárlási trendjei

2007-ben mind mennyiségben, mind értékben csökkenő háztar-tási vásárlások után 2008-ban már mennyiségben és értékben is növekedett az otthoni borfogyasztás. Mennyiségben 5 százalék-kal, értékben – a megvásárolt termékek 9 százalékos literenkénti árdrágulásának köszönhetően – 15 százalékkal nőtt hazánkban a borok piaca. A vásárlók száma évek óta stabilnak mondható, évről évre a 4 millió magyarországi háztartás 52–53 százaléka vásárolja a kategóriát. 2008-ban egy liter bor átlagosan 458 fo-rintba került a háztartási vásárlások során. A piac 2007. évi csökkenésének oka az asztali borok visszaesése volt. 24 százalékkal fogyott kevesebb e kategóriából, miközben a minőségi szegmens csekélyebb, 5 százalékos csökkenést köny-velhetett el. A tájjellegű borokból viszont minimálisan, de többet vásároltak a háztartások. 2008-ban az asztali borok visszaesése kisebb mértékben ugyan, de tovább folytatódott. Tájborból 16, minőségi borból 4 százalékkal vásároltak többet a háztartások.

Az egyes bortípusok mennyiségi piacrésze a háztartási vásárlásokban (%)

Borfajták, bortípusok a vásárlásokbanBorvásárláskor, a bor kiválasztása során meghatározó a bor faj-tája, illetve az ezzel összefüggő szín típusa. Elsődleges tehát a fehér–rosé–vörös besorolás, hiszen ez egyben az ízlést is megha-tározza. Emellett jelentős még a bor fajtája is, amely jelentősen behatárolja az ízvilágot. Szín alapján Magyarországon hagyomá-nyosan a vörösbor szegmens a legnagyobb. 2008-ban a háztartási vásárlások mennyiségének 56 százalékát tette ki a vörösbor. Ezt követi a fehér 41 százalékkal, majd a rosé 3 százalékkal. Mind-ezt alátámasztják az egyes borok kedveltségi adatai is.

BORPIAC, ITALPIAC

Sánta Zoltán GfK Hungária,

piacfejlesztési menedzser

Forrás: GfK Hungária

• szőlőoltvány-termesztés értékesítés• ültetvénytelepítés kivitelezése

pályázati konstrukcióban

Oltványüzem: 7767 Kiskassa, Major, Telefon: 72/718-502Mobil: 30/217-87-67; 30/491-51-23www.somogyioltvany.hu

Az egyes bortípusok kedveltsége (%)

A cukortartalmat vizsgálva elmondható, hogy jelenleg még in-kább édesszájúak vagyunk. A teljes otthoni fogyasztásra vásárolt piacnak valamivel több, mint a felét a félédes, és édes borok ad-ják. A száraz borok a piac harmadát, a félszárazok nagyjából az egytizedét teszik ki.

Borszegmensek alakulása a háztartások vásárlásaiban – mennyiség (%)

A borvásárlás helyszíneiAz egyéb FMCG-termékekhez hasonlóan, a borvásárlásnak is kiemelt csatornája a hipermarket. Itt szinte csak írásos anyagok és konkrét akciók formájában lehet megszólítani a fogyasztót. A hipermarketekben leginkább a nagy választék és az olcsó ár miatt vásárolnak a megkérdezettek, akik a borvásárlást általában összekötik a nagybevásárlással. A szupermarketek erőssége a nagy választék mellett a könnyű el-érhetőségben rejlik. A diszkontok szintén jól megközelíthetőek, a választék hiányát pedig az olcsó árral kompenzálják. A kis élelmiszerboltok egyértelműen a megszokással és a köny-nyű elérhetőséggel versenyeznek. Ezzel szemben a hagyományos FMCG kereskedelmi csatornák mellett a borkimérés és a pin-cészet garantált minőséget biztosít versenyképes áron, ezért is kedvelt a fogyasztók körében.

Borvásárlási helyek (%)

Bár a magyar fogyasztó legendásan árérzékeny, a borvásárlás során a fontossági szempontoknál csak harmadik helyre került az ár, így a vásárlók túlnyomó része inkább a megfelelő ár-érték arány elérésére törekszik a direkt olcsóság helyett.A 2008-as felmérés eredményei alátámasztják, hogy amikor saját magunknak vásárlunk bort, akkor jóval alacsonyabb összeget tar-tunk reálisnak, palackonként átlagosan körülbelül 750 forintot. Amikor ajándéknak szánjuk, vagy éppen vendégségbe készülünk és e célból vásárolunk bort, akkor 1300 forintot is elfogadhatónak tartunk egy átlagos vásárlás során. De még ez a kép is árnyaltabb, hiszen miközben a borvásárlók valamivel több, mint fele saját fo-gyasztásra csak 500 forint alatti palackonkénti árat tart reálisnak, addig csupán egyharmad azoknak az aránya, akik 500–1000 forint közötti árat is elfogadhatónak tartanak. Emellett 12 százalékot tesznek ki azok a válaszadók, akik számára a 2000 forint feletti ár is elfogadható összeg egy palack bor vásárlásakor.

Változások 2009-ben

Az idei év első felében 5 százalékkal növekvő borpiacon legin-kább a minőségi termékek (14 százalékkal) és a tájborok (8 szá-zalékkal) tudtak növekedni a háztartási vásárlásokban. Az aszta-li borokokból ezzel szemben 8 százalékkal vettünk kevesebbet. A csomagolásmódok közül a hagyományos és továbbra is a leg-nagyobb mennyiséget adó kiszereléstípus, az üveg palackos bo-rok vásárlásai csökkentek, ezzel szemben az olcsóbb műanyag palackban és kannában megvásárolható termékek vásárlásai nőt-tek. Mindez azonban nincs hatással az egyre inkább elterjedő minőségi borfogyasztásra, hiszen ez utóbbi termékekből többet vásároltak a háztartások. Míg a továbbra is legnagyobb mennyiséget kitevő vörösborokból 16 százalékkal vásároltak többet, addig a fehér borokból 13 szá-zalékkal kevesebb fogyott. A legkisebb, de egyre jobban növekvő rosé borok háztartási vásárlásai az idei első félévben – 2008 első félévével összehasonlítva – jelentősen bővültek.Mind a félédes, mind az édes borok vásárlásai lényegében stagnál-tak, csak enyhe csökkenés figyelhető meg ebben a szegmensben. Ezzel szemben a száraz borok egyre kedveltebbek, hiszen mind a félszáraz, mind a száraz szegmens vásárlásai növekedtek.

BORésPIAC | 2009/11-12 | 29 |

BORPIAC, ITALPIAC

Forrás: GfK Hungária

Forrás: GfK HungáriaForrás: GfK Hungária

BORPIAC BORésPIAC

| 30 | BORésPIAC | 2009/11-12

A szokásos statisztikával kezdjük az elemzést, újra figyelmeztet-ve az olvasót, hogy a válaszadók köre speciális. A borok iránt fo-kozottabban érdeklődő, internetező fogyasztókról van szó, akik-nek jelen esetben több mint négyötöde felsőfokú végzettségű, 56 százalékuk a fővárosban, további 20 százalékuk pedig vidéki nagyvárosokban él. Ez nem biztos, hogy túl nagy torzulást jelent, tekintve, hogy a minőségi, palackos borok piacának meghatáro-zó, vásárlóerővel is rendelkező rétegéről van szó. Érdekes adat, hogy a 217 válaszadó között a nemek aránya korábbi lapszámunk pezsgő-kutatásához képes a férfiak javára jelentősen eltolódott, hiszen a „gyengébb nem” most csak 30 százalékkal képviseltet-te magát. Talán a nőket kevésbé érdeklik a tokaji borok, mint a pezsgők? Az életkorok szerinti megoszlás hasonló legutóbbi felmérésünkhöz: a 25–60 év közöttiek voltak a legaktívabbak, 25–35 év között 35, 35–45 év között 28, 45–60 év között 27 százalékos részvétellel.De térjünk is rá a látványosabb részekre. Kezdjük azzal, hogy mi-lyen gyakran fogyasztanak a válaszadók saját bevallásuk szerint tokaji borokat, illetve aszút.

Mint látható, tokaji bort a kérdőívet kitöltők többsége csak alkal-manként (61%) vagy nagyon ritkán (15%) fogyaszt, míg az aszút 40 százalékuk az ünnepnapok, köszöntők italának tartja. Ennél a bornál az ár szerepe is visszatartó, ezért a gyakori fogyasztók csupán 13 százalékot tesznek ki. Bíztató viszont, hogy csak 3 százalék utasítja el egyértelműen. Lássuk, mi a helyzet a többi Tokajival. Felsoroltunk néhány jellemző bortípust, és kértük, osztályozzák kedveltség szerint az egytől ötig skálán. Lehetősé-

get adtunk arra is, hogy kitérjenek a feladat elől, ha nem ismerik, nem kóstolták valamelyiket. A következő eredményeket kaptuk:

Bortípusok kedveltsége és ismertségeBortípus Átlagos kedveltség (1–5) Nem ismeri, nem kóstolta

Furmint, száraz 4,13 3,23%

5 puttonyos Aszú 4,10 1,38%

Késői szüretelésű, édes 3,73 7,83%

Hárslevelű 3,71 5,99%

Eszencia 3,71 25,81%

Fordítás 3,63 24,42%

Sárga muskotály 3,56 3,69%

Száraz Szamorodni 3,48 3,23%

3 puttonyos Aszú 3,27 2,30%

Édes Szamorodni 2,99 4,15%

Furmint, félédes 2,70 6,91%

Érdekes, hogy a lista a Furminttal kezdődik, és azzal is zárul. Úgy látszik, a félédes változat az igényesebb vásárlók körében vörös posztó, talán ezt mutatja a kicsit sznobhatásként is értel-mezhető magasabb „nemismertségi” adat. Az Eszencia és Fordí-tás esetében nem meglepő a magasabb arány, 5 puttonyos aszút pedig szinte mindenki kóstolt már. A késői szüretelésű borok harmadik helyezése, a két szamorodni és a 3 puttonyos aszú gyengébb szereplése mutatja a trendeket.Érdemes ezt a táblázatot összehasonlítani egy másik eredmény-nyel is, mely az ízpreferenciákat mutatja. A borbarátok körében Tokaj már nem egyértelműen édesboros borvidék, hiszen a szá-raz íz kapta a legtöbb szavazatot, míg második helyen – bár nem sokkal lemaradva – az édes végzett. Mivel két választ is be lehe-tett jelölni, megvizsgáltuk a kombinációkat is. Meglepő módon nem az édes-félédes vagy a félédes-félszáraz páros futott be első helyen, hanem az édes-száraz változat, mégpedig a válaszadók csaknem felénél. A második helyre pedig nem valamelyik kombi-náció, hanem a kizárólag a száraz ízt bejelölők kerültek. Szerettük volna megtudni, milyen kép él a fogyasztók fejében az aszúkról, ezért megkérdeztük, milyennek képzelik el a válasz-adók egy jó minőségű aszú színét, aromavilágát, érlelési idejét és módját, alap ízeit. Természetesen nyitott kérdést nem tehettünk fel, annak kiértékelése e cikk lehetőségeit meghaladó feladat lett volna, ezért inkább néhány jellemző fogalmat tettünk választha-tóvá. Az ideális aszú leírása ezek szerint a következő:

Tokaj a fogyasztók szemszögébőlEgy-egy borvidék stratégiájának kialakításához, a közösségi marketing szervezéséhez, vagy akár csak egy borászat

marketing-tevékenységéhez szükség van az értékesítési adatok mellett egyéb piaci információkra, fogyasztói felmé-

résekre, piackutatásokra. Igaz ez Tokajra és a tokaji pincészetekre is. Milyennek látják a fogyasztók a Tokaji Aszút,

mennyit fizetnének az egyes tokaji borokért, mely pincészetek borait kedvelik leginkább? A teljesség igénye nélkül –

hiszen az már egy külön tanulmány lehetne – néhány, a borvidékkel kapcsolatos kérdést tettünk fel a már legutóbbi

lapszámunkban is említett internetes csoportnak.Geönczeöl Attila

Szokott-e Tokaji borokat inni?

Milyen gyakran iszik aszúbort?

Nagyon ritkán 15%

Gyakran 24%

Alkalmantént 24%

Szeretem, de túl drága, ezért ritkán jutok hozzá 9%Soha, nem

szeretem 3%

Gyakran, szeretem 13%

Csak ünepnapokon,köszöntőkön 40%

Ritkán 35%

BORésPIAC | 2009/11-12 | 31 |

Mélyebb arany, óarany szín, kiegyensúlyozott sav-cukor arány, aszalt gyümölcsös, gyümölcsös (kajszi, birs), méz és mazsola aromák, valamint kapjon hosszú hordós és palackos érlelést. Az aromák között az említettek mögött messze lemaradt a dé-ligyümölcsös, citrusos és a likőrös-karamelles jelleg is. Az újfa-hordós érlelés sem aratott osztatlan sikert, és a „legyen fiatal”, illetve „minél idősebb, annál jobb” kijelentésekre sem szavaztak számottevően. A megjelenés esetében a „mélyebb arany, óarany” változat (45%) mellett a „világos aranysárga” és a „mélyebb, borostyán szín” fej-fej mellett végeztek, 25 illetve 20 százalékos támogatottsággal.

Ideális aszú szín

Világos szalmasárga színVilágos aranysárga szín

Mélyebb arany, órarany színMályebb, borostyán szín

Egészen sötét, barnás árnyalat 0 60 120

Jó minőségű aszú érlelése, kora

Legyen fi atalKapjon hosszú hordós érlelést

Kapjon újfahordós („barrique”) érleléstKapjon hosszú és palackos érlelést

Minél idősebb, annál jobb 0 70 140

A fogyasztók által elfogadhatónak tekintett árak meghatározásá-ra is tettünk kísérletet. Hat bortípusra kértünk árjavaslatot, nyi-tott kérdésként, majd ezekből az adatokból számoltunk átlagot. A nagy szóródás miatt még két adatot vizsgáltunk meg, először a legalacsonyabb és a legmagasabb árakat megadók 5–5 százalé-kát, majd 25–25 százalékát hagytuk figyelmen kívül. Mint látha-tó, a legnagyobb különbségek az eszenciánál adódtak, ami nem meglepő legelső táblázatunk fényében, ahol a válaszadók több mint negyede a „nem ismerem, nem kóstoltam” választ adta értékelésekor. A többi kategóriánál azonban viszonylag reális eredmények születtek, az átlagár és a középső 50 százalék átlaga között nincs jelentős különbség.

Elfogadhatónak tartott árakBortípus Átlagár Átlageltérés Szélső értékek Szélső értékek (szóródás) nélküli átlagár nélküli átlagár (90%) (50%)

Száraz Furmint 1763 Ft 710 Ft 1699 Ft 1624 Ft

3 puttonyos Aszú 2 90 Ft 918 Ft 2345 Ft 2270 Ft

5 puttonyos Aszú 4706 Ft 2029 Ft 4469 Ft 4236 Ft

Édes Szamorodni 2158 Ft 973 Ft 2017 Ft 1921 Ft

Késői szüretelésű

édes bor 2656 Ft 1164 Ft 2539 Ft 2393 Ft

Eszencia 9722 Ft 6251 Ft 8839 Ft 7719 Ft

Végül egy lista a válaszadók által legkedveltebb tokaji pincésze-tekről. A borászok közül kimagaslik Szepsy István elismertsége,

aki majdnem minden második kérdőívben szerepel. Őt a na-gyobb pincészetek követik, több esetben nem a pincészet nevét, hanem egy-egy márkájukat említetve. (Az ezekre adott szavaza-tokat összevontuk, például: Oremus és Göncöl márkanév). Csak a legalább tíz szavazatot elért cégek nevét közöljük, rajtuk kívül további hatvanat említettek még meg, köztük tíz nem tokajit is. Az első 13-ba csupán két kisebb birtok, a Tokaj Nobilis és a Bott Judit neve által fémjelzett pincészet került be.

BORPIAC

A pezsgőfogyasztás kérdőív beküldői közül: Hegedűs Zoltán Béla, és Szepesi Éva nyerték az éves előfi zetést a Bor és Piac magazinra. Köszönjük a válaszadó közre-működését, és gratulálunk a szerencsés nyerteseknek!

-2 --

Legyen részese Ön is ennek az egyedülálló kiállításnak!

----2010. májusától különleges kiállítással várjuk Önt is a magyar borkultúra újjászü-

-tergomi Prímás Pincében!

1. Szepsy István 98 szavazat2. Disznókő 68 szavazat3. Oremus/Göncöl 63 szavazat4. Árvay/Hétfürtös 56 szavazat5. Gróf Degenfeld 53 szavazat6. Tokaj Kereskedőház/Korona Birtok 26 szavazat7. Royal Tokaji/Áts Károly 25 szavazat8. Hétszőlő/Dessewffy 24 szavazat9. Béres Szőlőbirtok 21 szavazat10. Tokaj Nobilis / Bárdos Sarolta 16 szavazat11. Patricius Borház 15 szavazat12. Dereszla Pincészet 13 szavazat13. Bott Judit 10 szavazat

Betsek

Áts Károly, a Royal Tokaji főborásza bemutatja egyik ked-venc területét, a Betsek dűlőtA Betsek egy szépen körbejárható dombja a Mádi-medencének, melynek fekete nyirok talaja van, apró, helyenként nagyobb, mesze-sebb kövekkel. Voltaképpen még ma is csak is-merkedünk ezzel a dűlővel, bár mióta a Royal Tokajinál vagyok, 1993 óta van kapcsoló-dásom hozzá. Ez elég különös hely, a többi dűlőhöz, így például a környezetében lévő Szent Tamáshoz, Nyúlászóhoz képest is egy nehezebben nyíló, jóval zárkózottabb, szá-momra még ma is misztikus területi egység. Ez a klíma, ami kialakul itt a Király, a Kaka-sok, Veresek, Szent Tamás gyűrűjében, ebben a katlanban, nagyon specifi kus páratartalmat biztosít, minek következtében az innen jövő borok kissé virág-borsos, főleg rózsa-borsos, fűszeres karakterűek. A Furmintból és Hárs-levelűből olykor nagyon szép gombás jellegek jönnek elő. Ez itt egy kis 60 hektáros, egészen izgalmas és különleges terület, és mivel ennyire körbe van véve magasabb hegyekkel, az eső na-gyon nehezen jön ide be, de vannak évjáratok, mint például 2002 is, amikor csak itt volt aszú Hegyalján. A Furmint érzi itt a legjobban ma-gát, kövér, zsíros, acélkékre érik be, remekül be tud aszúsodni, a Hárslevelű is szép, viszont muskotályhoz nem a legideálisabb. Olyan szép aszút ad az itteni mintegy 11 hektáros birtok-részünk, hogy már az elejétől, 1990-től kezd-ve dűlőszelektált aszút palackozunk innen. A 2003-mas esztendő az egész Royal Tokaji éle-tében emlékezetes esztendő volt, ekkor volt egy karakteres technológia-váltásunk, tökéletesen el tudtuk találni a szüreti időpontokat, csodá-latos aszúszemeket tudtunk szedni, nagyszerű új préssel dolgoztunk, nekem ez az évjárat az egyik szívem-csücske! Gyümölcsösségét kísérő markáns savaival, fűszerességével, karakteres, a dűlőre jellemző ízeket tudott hozni.

BORELEMZŐ

Édes TokajA teszt borai, eddigi hagyományainkkal szakítva, nem kereskedelmi forgalomból valók, hanem közvetlenül a pincészetek-től. Ennek ellenére túlnyomó többségük forgalmi vagy a napokban piacra kerülő tétel. Mivel nem konkrét borokat kér-tünk a borászoktól, a beérkező minták-ból fel lehetett mérni, hogy ki mit tart fontosnak, értékesnek a választékában. Késői szüretelésű borból tizenkilencet, aszúból harmincat, aszúesszenciából kettőt, egyéb borkülönlegességből pe-dig ötöt küldtek be a pincészetek. A leg-utóbbi adat szomorú tényt mutat, még-pedig azt, hogy a szamorodni, fordítás és máslás borok egyre inkább csak mel-lékszereplők a borvidéken. A két édes, egy száraz szamorodni és a két fordítás ráadásul csupán három pincészettől ér-kezett. Egyikük, a Tokaj Kereskedőház egy 1963-as édes szamorodnit küldött be érdekességként. Nem egyszerű értékelni egy ilyen bort, annyira külön kategóriát képvisel. A több százezer palack muzeá-lis aszút és szamorodnit végre helyén kel-lene kezelnünk annak érdekében, hogy ne csak születésnapi ajándékként („eb-ben az évben születtem én is”) nézzenek rájuk a vásárlók, hanem igazi különleges-ségként. Ez a negyvenhatodik évét tapo-só szamorodni még mindig élő, értékes tétel volt, érdemes volna egyszer egy mu-zeális sorba illesztve is bemutatni. Mint látható, a bírálók köre is igencsak népes. A kóstolóra meghívtunk több to-kaji borászt is és nagy örömünkre kö-rünkben üdvözölhettük a magyarorszá-gi körúton tartózkodó amerikai Ronn Viegand-t, aki Master of Wine és Master

Sommelier titulusokkal is büszkélked-het. A borokat két bizottságban kóstol-tuk, ezért az értékeléseknél különböző számú bírálat található. Mindkét bizott-ság elé kerültek aszúk és késői szürete-lésű tételek is, elsősorban cukortartalom és évjárat szerint sorrendbe rakva. Bár a tokaji borászok nem szívesen beszélnek erről, de az oxidatívnak és a reduktívnak nevezett, avagy „hagyományos” és „új típusú” (az elnevezési vitákba ne men-jünk most bele) stílusok különbözőségét a bírálat során kezelni kell. Zavaró lehet ugyanis hol gyümölcsös, hol inkább ér-lelt jegyeket felvonultató, egyszer világos arany-, másszor mély borostyán színű tételeket rendszer nélkül, egymás után kóstolni. Ezért előzetes ismereteink, „előítéleteink” szerint az aszúkat két cso-portra osztottuk. A különböző stílusokat „képviselő” bírálókat viszont, amennyire csak lehetett, összekevertük. A borvidék pozitív irányú fejlődését, az összefogás jeleit mutatja, hogy hitviták ennek elle-nére sem borzolták a kedélyeket. Bár vol-tak olyan tételek, melyek megosztották a kóstolókat, a beszélgetés nem arról szólt, hogy egy-egy stílusnak van-e vagy nincs helye Tokajban, sokkal inkább a szakmai szempontok kerültek előtérbe. A két stí-lus között egyébként már nem is olyan éles a határvonal, mint egy évtizeddel ezelőtt, hiszen a két szervezetbe (Tokaj Reneszánsz és Tokaj Vinum Hungari-cum) tömörült pincészetek borai között számos olyannal találkoztunk, amely in-kább a két típus határvonalán helyezke-dik el. Az aszúk között érdekes sorrend alakult ki. Talán nem meglepő, hogy az

Ez évi utolsó bortesztünkön kisebb borversenyt rendeztünk. Az eredeti terv szerint kizárólag csak Tokajra jellemző édes borkülönlegességeket, tehát szamorodnit, fordítást, más-lást, aszúkat és esszenciát kóstol-tunk volna, de a szerkesztőség vé-gül úgy döntött, hogy a pincészetek késői szüretelésű borait se hagyjuk ki a sorból. Így aztán ötvenhat bor-ral kellett a népes bíráló csapatnak megbirkóznia.

Geönczeöl Attila

| 32 | BORésPIAC | 2009/11-12

Átlagpontszám: 91,2Egyéni pontszámok: 85 88 89 92 92 95 96

Tokaj Kereskedőház Zrt.Tokaji Aszúeszencia 1993Ár: 10 500 Ft • Ár-érték arány:

Jó, ha egy aszúesszencia nem cukorbombaként, hanem aromái, zamatai összetettségével hódít. Tesztünk „nyer-tese” is ilyen bor. Borostyán szín, gazdag, jellegzetesen aszús, érlelt illatvilágában méz, mazsola, kávé, tejkaramell, tölgy érződnek. Tömör, nagy test, gyönyörű savak, rend-kívül hosszan érezhető, csokoládés, aszalt gyümölcsös zamatok jellemzik.

Átlagpontszám: 90,4Egyéni pontszámok: 84 88 88 88 90 92 93 94 94

Tokaji Pendits Tokaji Aszúeszencia 2003Nincs kereskedelmi forgalomban

Egészen mély arany-óarany színű tétel. Illatában aszalt gyümölcsök kavalkádja, mazsola, avar, botritiszesség játsszák a főszerepet. Gazdag test, krémes szerkezet jel-lemzi, melyhez nagyszerű savtartalom és aszús aroma-világ társul. Maradék cukortartalma ugyan magas, de ez cseppet sem zavaró, igen harmonikus, különleges bor.

aszúk csúcsának tartott aszúesszenciák szerepeltek a legjobban. A Tokaj Kereskedőház és a Tokaji Pendits két különböző stílu-sú, de egyaránt igen koncentrált, sokszínű borral rukkolt elő. A „kerház” a hatputtonyos kategóriában is az élre került Premium Selection sorozatával. Kiemelhető még a Royal Tokaji és egy „meg-lepetéspince” is, a Takács Szőlőbirtok, mely nemcsak az aszúk, hanem a késői szüretelésű borok között is megállta a helyét. A nagy puttonyszámú aszúk közé befurakodott a Patrícius Borház 4 puttonyos aszúja. Ennek a tételnek régóta nyomon követem a fejlődését, érdekes volt látni, hogy a korábban inkább gyümöl-csösebb-játékosabb arcát mutató bor ma mennyivel férfiasabb, érettebb, mint néhány évvel ezelőtt. Sokszor persze a sorrend csak nüanszokon múlott, az élmezőny két-három pontnyi különbségre

ASZÚ ESSZENCIÁK

(folytatás a 38. oldalon)

BORésPIAC | 2009/11-12 | 33 |

| 34 | BORésPIAC | 2009/11-12

Átlagpontszám: 86,4Egyéni pontszámok: 81 81 84 86 87 88 88 91 92

Vinum Primatis / Gergely Vince Tokaji Szent Tamás Cuvée 2002Ár: 8520 Ft • Ár-érték arány: 60%

Narancsos aranysárga színű, aszúkra emlékeztető szín. Az aszúkat idézi gazdag illat- és zamatvilága is. Aromái közül a teljesség igénye nélkül a mazsolát, aszalt kajszit, botritiszes gombásságot, határozott palackbukét érdemes kiemelni. Édességét, kissé lágyabb savait, összetett testét, zamatvilá-gát szépen összehangolta, lekerekítette az idő.

Átlagpontszám: 85,75Egyéni pontszámok: 84 84 84 86 89 90

Takács Szőlőbirtok és PincészetTokaji Cuvée késői szüretelésű 2004Ár: 2500 Ft • Ár-érték arány:175%

Óaranyba hajló aranysárga színű bor. Minden benne van, amit egy késői szüretelésű Tokajitól elvárunk: elegancia, zamatosság, mazsolás-aszalt gyümölcsös aromák, egy kis aszús jelleg, szép sav-cukor arány, potenciál és ér-leltség. Ha mindenáron hibát keresünk, talán utóízének kissé túlzó kesernyésségét róhatjuk fel neki.

Átlagpontszám: 84,4Egyéni pontszámok: 81 82 83 84 84 89 91

Royal Tokaji • Áts Cuvée 2007Ár: 1600 Ft • Ár-érték arány: 220%

Szalmasárga színű, fi atalos tétel. Késői szüretelésű sző-lőből származó elsődleges aromák, citrusos, körtés, töp-pedt bogyós, mézes jegyek dominálnak lendületes illa-tában. A kerek testet harmonikus sav-cukor arány – bár volt olyan bíráló is, aki túl édesnek találta – és hosszan érezhető, összetett, kellemes zamattartalom alkotja.

Átlagpontszám: 84Egyéni pontszámok: 78 80 84 84 84 85 85 86 87

Karádi-Berger Borászat • Tokaji Selectio 2007Ár: 3750 Ft • Ár-érték arány: 90%

Szalmasárga, világos aranysárga megjelenésű, fi atalosra hangolt tétel. Diszkrét illatában a jellegzetes birs, aszalt kajszi, mazsola aromák fedezhetők fel. Magas maradék-cukor-tartalma kicsit soknak tűnik, mellette savai háttér-be szorulnak, ám hosszan érezhető zamatai és utóízének cseppnyi kesernyéje mindezt ellenpontozza.

Átlagpontszám: 84Egyéni pontszámok: 80 81 81 83 83 84 92 94

Béres Szőlőbirtok és Pincészet • Tokaji Magita 2008Ár: 2050 Ft • Ár-érték arány: 165%

Zöldessárga megjelenésű. A kelleténél kicsit magasabb kéntartalom többeket megzavart, de fi atal borról, és minden bizonnyal friss palackozásról lévén szó, ezt meg-bocsátható bűnnek tartották. Mazsolás, jellegzetes késői szüretelésű tétel, de aszús jegyek nélkül, gazdag zama-tokkal, kiegyensúlyozott testtel. Még fejlődnie kell.

Átlagpontszám: 83,3Egyéni pontszámok: 79 80 81 81 82 84 86 89 93

Dobogó Pincészet • Mylitta 2007Ár: 3075 Ft • Ár-érték arány: 110%

Ennél a tételnél semmit sem bíztak a véletlenre. Határo-zott reduktív, gyümölcsösségre törekvő iskola, mely ki-váló alapanyagból dolgozott. Ennek köszönhető intenzív, körtét, bodzát, réti virágokat és mazsolát is idéző illatvi-lága, érezhetően magasabb, de cseppet sem bántó kén-szinttel. Gazdag test, életerős savak és zamatok, hosszú utóíz jellemzi.

Átlagpontszám: 82,33Egyéni pontszámok: 77 78 81 81 83 85 86 86

Tokaj Nobilis Szőlőbirtok • Amicus 2007Ár: 3500 Ft • Ár-érték arány: 95%

Zöldes árnyalatú, erősen reduktív borokra jellemző szín-világ. Kezdeti fülledtsége lassan mérséklődik, de teljesen nem tisztul ki. Helyét kezdődő palackbuké és töppedt szőlős hatások veszik át. Kerek testét élénk savai és kis-sé kesernyés utóíze mellett hozzá illő, optimális maradék cukortartalom díszíti.

Átlagpontszám: 82,2Egyéni pontszámok: 72 75 82 84 85 85 85

Erzsébet Pince • Tokaji Kövérszőlő late harvest 2008Ár: 2600 Ft • Ár-érték arány: 130%

Szalmasárga, szép színvilág. Friss szőlő, vilmoskörte, zöldalma, birs aromák fedezhetők fel nem túl intenzív, de elegáns illatában. Többen hiányolták az aszús jelleget, amit a bírálók másik része viszont nem értett, hiszen ké-sői szüretelésű borról van szó. Lendületes, szép savak, akácmézes, gyümölcsös zamatok jellemzik.

Átlagpontszám: 82,2Egyéni pontszámok: 77 78 78 81 81 84 87 91

Chateau Megyer • Tokaji Furmint késői szüret 2008Ár: 1550 Ft • Ár-érték arány: 215%

Minden bizonnyal könnyedre hangolt, fi atalos bort szere-tett volna a pincészet készíteni, ami többé-kevésbé sike-rült is. A furmintra nem igazán jellemző parfümös-mus-kotályos aromák és cseppnyi zöldes hangulat mellett mézre, bodzára emlékeztető jegyeket fedezhetünk fel illatában. Vékonyabb, egyszerűbb testű tétel, a kelleténél talán „szigorúbb” savakkal.

Átlagpontszám: 81,7Egyéni pontszámok: 78 79 80 80 83 84 84 85

Kikelet Pince • Tokaji Késői Szüretelésű 2006Ár: 3000 Ft • Ár-érték arány: 110%

Aranysárga megjelenés. Kissé visszafogott illatában zöld-fűszeres és licsire emlékeztető jegyek, valamint némi za-varó animalitás fedezhető fel. Ízben egyszerűbb, inkább csak közepes testű, élénk savú tétel, határozott újfahor-dós vonásokkal, mely az egyik bírálónak különösképpen tetszett. Lehetne kicsit krémesebb, zamatosabb.

KÉSŐI SZÜRETELÉSŰ BOROK

BORésPIAC | 2009/11-12 | 35 |

Átlagpontszám: 89,7Egyéni pontszámok: 82 86 89 90 90 91 92 92

Tokaj Kereskedőház Zrt.Tokaji Aszú 6 puttonyos Premium Selection 1999Ár: 7500 Ft • Ár-érték arány: 100%

Mély, borostyánba hajló színű, oxidatív típusú aszú. Illa-ta botritiszes és érleltségre utaló aromákban bővelkedik: gomba, dohány, méz, kávé, aszalt füge, datolya, diófa-pác említhető. Ízében nem az édesség viszi a fonalat, sokkal inkább a kiegyensúlyozottság, szép savak és az illatvilág-gal szépen harmonizáló zamatok.

Átlagpontszám: 89Egyéni pontszámok: 75 86 90 90 90 91

Takács Szőlőbirtok és Pincészet • Tokaji Aszú 6 putto-nyos 2004 • Ár: 3000 Ft • Ár-érték arány: 225%

Óaranyba hajló aranysárga színárnyalat. Mézes, aszalt gyümölcsös és gombás-botritiszes, mazsolás illatvilág. A hordós érleltség diszkrét pörkölt fás, pörkölt mogyorós jegyekkel jelentkezik. Nagyon szép sav-cukor arány, mé-zes, birsalmasajtra is emlékeztető zamatok, krémes-vajas, nagy test, hosszú utóíz, melyben cseppnyi kellemes ke-sernye is érezhető.

Átlagpontszám: 88,2Egyéni pontszámok: 80 86 87 87 88 90 91 91

Patricius Borház • Tokaji Aszú 4 puttonyos 2000Ár: 6919 Ft • Ár-érték arány: 95%

Többen oxidatív típusú aszúnak mondták, pedig évek-kel ezelőtt még abszolút a gyümölcsösebb kategóriába tartozott. Az évek változtattak, alakítottak rajta, de ez cseppet sem vált hátrányára. Borostyánsárga színű, ma-zsolás-gombás, aszalt kajszi, birs, dohány aromákat is felvonultató, szép savszerkezetű, krémes textúrájú, len-dületes bor.

Átlagpontszám: 87,33Egyéni pontszámok: 75 80 84 86 90 91 93 93

Royal Tokaji • Tokaji Aszú 6 puttonyos Betsek 2003Ár: 6240 Ft • Ár-érték arány: 110%

Ha egy laikus megkérdezné, hogy mi az az aszú, nemes-rothadás, hát ezzel a borral könnyen szemléltetni lehet-ne. Gazdag, botritiszre jellemző aromavilágában a méz, dohány, az aszúszemek jellegzetes gombás illata a meg-határozó, egy kis fahordós vaníliássággal fűszerezve. Vibráló savai hozzák egyensúlyba jelentős édességét.

Átlagpontszám: 87,6Egyéni pontszámok: 79 83 86 86 87 89 91 91 92

Béres Szőlőbirtok és Pincészet • Vitis Tokajensis Tokaji Aszú 6 puttonyos 2005 • Ár: 9444 Ft • Ár-érték arány: 70%

Aranysárga színű, karakteres, gyümölcsös aszú. Elsőre kissé szúrós illatában kajszi, birs a meghatározó, emel-lett mentás-köményes-ánizsos fűszeresség fedezhető fel. Gazdag testét markáns savtartalom és gyümölcsös zamatok adják, illetve a hordós érlelés elegáns jegyei is megjelennek. Még nagyon fi atal, pár év múlva talán még többet mutat magából.

Átlagpontszám: 87Egyéni pontszámok: 80 83 84 87 89 89 90 91

Royal Tokaji • Tokaji Aszú 5 puttonyos Birsalmás 2003Ár: 7200 Ft • Ár-érték arány: 95%

Óarany színű, kifi nomult stílusú bor. Illatában mazsola, aszalt és déli gyümölcsök, narancshéj, egy kis tejkara-mell, tejcsokoládé és dohány érezhető, mellette pedig diszkrét fahordós hatásokkal találkozunk. Nagyon szép sav-cukor arány, mazsolás és narancsos-citrusos zama-tok, selymes test, hosszú utóíz.

Átlagpontszám: 87,4Egyéni pontszámok: 82 85 86 87 89 90 93

Kiss István • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2000Ár: 5500 Ft • Ár-érték arány: 120%

Egy igazi „gondolkodó” bor. Érdemes hosszam szellőz-tetni, ízlelgetni. Valószínűleg hosszú fahordós érlelést kapott, ezt bizonyítják likőrös, diós, csokoládés, gombás aromái, melyeket aszalt déli gyümölcsös jegyek tesznek teljessé. Hatalmas test, ízben is csokoládés-likőrös, sze-rendiós-fűszeres aromák, szép sav-édesség arány jel-lemzik.

Átlagpontszám: 86,9Egyéni pontszámok: 82 84 84 84 85 89 90 92 93

Disznókő Szőlőbirtok és PincészetTokaji Aszú 5 puttonyos 2002Ár: 7943 Ft • Ár-érték arány: 85%

Narancssárgába hajló, de inkább világos szín. Illatában el-sőre erősebb újfás jelleggel találkozunk, majd citrusos, teás jegyek bukkannak fel. Teste gazdag, sokszínű, a jelentős maradék cukor tartalom mellett igen határozott savakkal is találkozunk. Ennek ellenére nem teljesen kerek hatású bor, hosszú aszalt gyümölcsös (kajszi, szilva) utóízzel.

Átlagpontszám: 86,5Egyéni pontszámok: 80 84 85 86 87 87 90 90

Tokaj Oremus • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2000Ár: 10 000 Ft • Ár-érték arány: 65%

Aranysárga, kicsit pirkadt szegéllyel. Nem túl intenzív il-latának alapját mazsolás, aszalt kajszis és citrusos elemek adják. Az aszalt kajszi zamatban is visszatér, mellette birs, kiegyensúlyozott sav-cukor arány és kellemesen keser-nyés (mint egy barackmag) utóíz jelentkezik. Nem túl hosszú, de harmonikus tétel.

Átlagpontszám: 86,4Egyéni pontszámok: 83 84 86 86 86 87 87 89 92

Patricius Borház • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2003Ár: 15 000 Ft • Ár-érték arány: 45%

Világosabb aranysárga megjelenés. Illatában erősen do-minál az újhordó vaníliás-szegfűszeges, kicsit kormos ha-tása. Emellett mazsola, menta, citrusosság érezhető még. Ízben nem lehengerlő, kicsit szikárabb, karcsúbb – ám kétségkívül elegáns – test, diszkrét gyümölcsös-citrusos zamatok, harmonikus savak jellemzik.

BORELEMZŐTOKAJI ASZÚ

03

nemes-lehet-

a méz, a meg-erezve. gét.

-s s s r,

| 36 | BORésPIAC | 2009/11-12

TOKAJI ASZÚÁtlagpontszám: 86

Egyéni pontszámok: 82 82 85 86 87 87 89 89

Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2000Ár: 11 900 Ft • Ár-érték arány: 55%

Cseppet narancssárgába hajló, arany színárnyalat. Az újfás érlelés hatásai itt is markánsan jelentkeznek, fű-szerességgel, kaporral, egy kis karamellel, ami mellett mazsolás-aszús jegyek bukkannak fel. Teste inkább csak közepes, krémes érzetű, savai lágyabbak. Valószínűleg a hordóból származó árnyalatnyi csersav és kesernye egé-szíti még ki.

Átlagpontszám: 85,6Egyéni pontszámok: 81 83 85 85 85 86 86 89 90

Királyudvar SzőlőbirtokTokaji Aszú 6 puttonyos Lapis 2003Ár: 23 940 Ft • Ár-érték arány: 30%

Mélyebb, pirkadt-narancssárgás színárnyalat. Kezdetben kissé fülledt illata pár perc szellőzés után reszelt almás, aszalt kajszis illetve mentás-eukaliptuszos jegyeket mu-tat. Krémes érzetű, gazdag-kövérkés test, kompótos za-matokkal, sok maradék cukorral, amit savai nem tudnak teljesen követni, inkább csak a háttérben jelennek meg.

Átlagpontszám: 85,3Egyéni pontszámok: 77 80 82 85 87 87 88 88 92

Disznókő Szőlőbirtok és PincészetTokaji Aszú 5 puttonyos 2000Ár: 7796 Ft • Ár-érték arány: 85%

Mélyebb aranysárga megjelenés. Illatában karamell, ma-zsola és köményre emlékeztető fűszeresség fedezhető fel. Harmóniáját kicsit megbontja a kelleténél kesernyé-sebb utóíze, talán emiatt is láthatunk nagyobb szóródást a bírálók pontszámaiban. Mellette szép sav-édesség arány, jó test és némi csersav érezhető.

Átlagpontszám: 84,8Egyéni pontszámok:83 83 83 84 85 87 87 92

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Tokaji Aszú 3 puttonyos 2005Ár: 3690 Ft • Ár-érték arány: 175%

Egészen világos, szalmasárga megjelenés. Hasonlóan fi a-talos, játékos maga a bor is. Illatában citrusokat, körtét idéz. Megkóstolva könnyed, játékos hangulatú, élénk sa-vakkal, cseppnyi fűszerességgel, gyümölcsös zamatok-kal. Komolytalanul kedves desszertbor, mely a késői szü-retelésű tokajik és az aszúk közti határvonalon táncol.

Átlagpontszám: 84,4Egyéni pontszámok: 74 78 80 85 86 86 87 89 89

Erzsébet Pince • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2002Ár: 7 500 Ft • Ár-érték arány: 80%

Aranysárga megjelenés. Újfás vonalvezetésű, fűszeres, mazsolás illatából a bírálók egy része a botritiszes jelleget hiányolta, más részüknek az újfa eleganciája tetszett. Tes-te kissé karcsúbbnak, túl édesnek hat, talán lágyabb savai miatt, enyhén kesernyés utóíze nem túl hosszú. Zamat-anyagai közül egy érdekes fahéjas vonást lehet kiemelni.

Átlagpontszám: 84Egyéni pontszámok: 78 82 82 83 83 86 88 88

Tokaj Oremus • Tokaji Aszú 6 puttonyos 2002Ár: 16 000 Ft • Ár-érték arány: 35%

Narancssárgás árnyalatú, élénk szín. Illatában aszalt gyü-mölcsök (kajszi, mazsola), birs, méz kavalkádja teremt érdekes hangulatot, ám többen említettek egy zavaró, avarra emlékeztető jegyet is, mely utóízben is jelentke-zik. Nagy testtel, markáns savakkal rendelkezik, ennek ellenére volt, aki nehézkesnek, és volt, aki egyszerűnek tartotta.

Átlagpontszám: 83,7Egyéni pontszámok: 78 80 80 82 82 86 87 89 93

Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2001Ár: 7550 Ft • Ár-érték arány: 75%

Aranysárga szín. Illatában vaníliás-tölgyfás hordó, do-hány, aszalt kajszi, kömény-ánizs és mazsola aromák buk-kannak fel. A jelentős maradék cukortartalmat lágy savai nem igazán kompenzálják, így ízvilága eléggé elbillen az édesség irányába. Teste ehhez képest könnyedebb, kar-csúbb, utóíze nem túl hosszú.

Átlagpontszám: 83,67Egyéni pontszámok: 76 78 81 82 84 86 91 92

Babits Pincészet Tokaji Aszú 6 puttonyos Premium Selection 2004Ár: 6000 Ft • Ár-érték arány: 100%

Mint a pontszámokból is látható, erősen megosztotta a bírálókat ez a bor. A legnagyobb vita a cukortartalmat övezte, amit többen túl soknak: „negédesnek”, eszen-ciaszerűnek találtak. Kedvelői ezzel szemben összetett illatvilágát (datolya, füge, fűszeresség, dohány), gazdag, nagy testét és hosszan érezhető zamatait emelték ki.

Az Apetito Étterem séfjét, Somlai Tamást kérdeztük az ünnepi menükről. Lapunknak elmondta, hogy a karácsonyi és a szilvesz-teri étrend során célja a hagyományos ízek megjelenítése. Mindezt klasszikus és friss alapanyagok kreatív felhasználásával, a 21. század konyhatechnológiáját alkalmazva éri el. A karácsonyi menü alapja a gesztenyével töltött pulyka, amit a fúziós vonalú ételek

kísérnek. Az ízek vezérfonalként végigkísé-rik a menüsort. A főétel mártásában például visszaköszönnek a desszert fahéjas ízjegyei. A séf különösen ügyel a borok és az ételek ízharmóniájára. Főzéshez is az étel mellé kí-nált bort használják. A gourmet-fogyasztók igazi paradicsoma az Apetito Étterem, ahol a legkülönösebb kép-zettársítások valósulnak meg.

Hagyományok újragondolva

Bozzai Zsófi afelelôs szerkesztô

Prá cser Hajnalkaborász,Erzsébet Pince

Dr. Rohá ly Gá bor IWoktató,WSET Borkollégium

Dr. Kovács Tiborbirtokigazgató,Hétszőlő Zrt.

Dr. Ungvá ry Krisztiá nborá sz,Vayi Pinceszet

Geönczeöl Attilatesztvezető

Sá rká ny Jenő Pé terborá sz

Molnár Zsoltborász,Ó molnar Pinceszet

Kamocsay Ákosfõborász, Hilltop Borászat

Molná r Pé terbirtokigazgatóPatricius Borház

Matyasovszky Istvá nborszakértő

Réthy Imreamatőr borszakértő

Konkoly Mihá lyborkereskedő, Vinum Primatis

Ronn WiegandMaster of Wine

Puklus Pé terborász,Puklus Pince

Zoldi Kovács Árpadbirtokigazgató,Béres Szőlőbirtok

Dr. Jarecsni Jánosa Tokaji Hegyközségi Tanács főtitkára

Sá ndor Attilaidegenforgalmi szakem-ber, borszakértő

TesztelőkSZILVESZTERI ÉTREND

SS I T E S Rés

RETR DISS

ZT

LL

LS

Ape

tito

Rest

aura

nt&

Café

* 1

014,

Bud

apes

t Hes

s A

ndrá

s té

r 6.

* 0

6-1-4

88-7

416,

06-

70-3

32-3

749

* w

ww

.ape

tito.

hu *

ape

tito@

apet

ito.h

u

s D s s sé é s s s s é é é s s sé é

sé é s s és é é és

EL E DRINDry Martini * Puszta Koktél * Mojito * Kir Royal * Virgin Mojito

ÉTREND ss s s s

s s sé s és

S s s s s s sé s é

S s s s s

s és

Chateau Dereszla

S s V s s ss s é

s s é

Platán Petit Fours

BORésPIAC | 2009/11-12 | 37 |

| 38 | BORésPIAC | 2009/11-12

Átlagpontszám: 83,1Egyéni pontszámok: 80 81 82 82 83 84 84 86 90

Chateau Megyer • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2005Ár: 4419 Ft • Ár-érték arány: 130%

Enyhén narancsosba hajló aranysárga színvilág. Erősen újfás, nem teljesen tiszta illattal indít. Teste gazdag, min-den alkotórészből, tehát savból, maradék cukorból, za-matból is van benne bőven, de még nem nyújt igazán egységes képet. Ízben aszalt kajszis, aszalt szilvás hatá-sok, utóízben narancshéjra emlékeztető, kissé kesernyés hangulat uralkodik.

Átlagpontszám: 82,5Egyéni pontszámok: 75 77 81 83 83 84 87 87

Bodnár PincészetTokaji Aszú 5 puttonyos 1999Ár: 4500 Ft • Ár-érték arány: 130%

Világos borostyán, teaszín. Hosszú hordós érlelés hatásai érződnek elsőre, aszalt gyümölcsökkel, mézzel, tejcsoko-ládéval kiegészülve, egy icipici dohossággal a háttérben. Savai szépen együtt tartják a bort, gerincet, támaszt ad-nak a maradék cukornak, karamelles-mazsolás zamatai-nak. Utóíze hosszú, de kissé fanyar, csersavas.

TOKAJI ASZÚ

TOKAJI KÜLÖNLEGESSÉGEK

Átlagpontszám: 82Egyéni pontszámok: 69 76 78 82 82 86 88 89

Sajgó Pincészet • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2001Ár: 5000 Ft • Ár-érték arány: 115%

Mélyebb borostyán, már-már rozsdabarna megjelenésű aszú. Jellegzetes oxidatív stílus, melynek illatában mézes-kalácsot, aszalt szilvát, karamellt, gombát fedezhetünk fel. A bírálók egy része elöregedőnek tartotta, mások harmonikusnak. Zamatban csokoládés, rumos-brandys zamatok, markáns sav, hosszú, kissé kesernyés utóíz jel-lemzi.

Átlagpontszám: 80,1 Egyéni pontszámok: 75 76 78 79 79 79 84 86 89

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok • Tokaji Aszú 5 puttonyos 2000Ár: 7190 Ft • Ár-érték arány: 75%

Kissé barnás borostyán színű tétel. Illatában karamell, tea, gomba dominál. Emellett szinte minden bíráló kezdődő öregedést, oxidáltságot fedezett fel benne, ez volt, akit jobban, volt, akit kevésbé zavart. Megkóstolva közepes testre, élénk, de kissé érdes savra, mandulásan keser-nyés utóízre bukkanunk, amit karamelles hatások is fű-szereznek.

Átlagpontszám: 81,5Egyéni pontszámok: 79 80 80 81 82 82 84 87

Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Fordítás 2003Ár: 3650 Ft • Ár-érték arány: 65%

Világos sárga-aranysárga színű tétel. Fiatal, üde, virágos, de kissé visszafogott illat, az aszúra-aszútörkölyre jellem-ző jegyek és a botritiszesség inkább zamatban érződik. Emellett a fordításoknál megszokott csersav és a hordós érlelés is megjelenik, élénk savak, vajasság és kiegyensú-lyozott maradék cukortartalom társaságában.

Átlagpontszám: 80,8Egyéni pontszámok: 78 79 80 80 81 81 84 84

Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok • Tokaji Szamorodni, édes 2005Ár: 2650 Ft • Ár-érték arány: 85%

Egészen világos aranysárga árnyalatú színét volt, aki ke-vésnek tartotta. Illatában birs, sárgadinnye, licsi aromákat és erős újfásságot fedeztek fel a bírálók. Ehhez képest zamatban kevesebbet nyújt, teste vékonyabb és a hor-dós érlelést többen is túl hangsúlyosnak ítélték meg. Kedves savak és harmonikus édesség teszik teljessé az összképet.

Átlagpontszám: 79,8Egyéni pontszámok: 77 77 77 80 80 81 84 88

Sajgó Pincészet • Tokaji Szamorodni, száraz 2002Ár: 1000 Ft • Ár-érték arány: 225%

Óarany szín. Klasszikus élesztőhártya alatt érlelt szamo-rodni, erről diós, sherrys illata árulkodik. Ízben is igen karakteres, savai élénkek, de ezt teste és zamatvilága ellensúlyozza. Egyesek szerint a túl hosszú hordós érle-lés sokat eltakar értékeiből, illetve volt olyan bíráló is, aki szerint pályája csúcsán már túl van a bor.

Átlagpontszám: 78,5Egyéni pontszámok: 69 70 74 78 79 81 89 90

Sajgó Pincészet • Tokaji Fordítás 2001Ár: 1800 Ft • Ár-érték arány: 125%

Jellegzetes, oxidatív típusú fordítás, mélyebb, boros-tyánba hajló színnel, érlelt – egyes bírálók szerint nem teljesen tiszta – botritiszes illattal. Igen hosszú, zamatos utóízében a bortípusra jellemző fenolos mag- és bogyó-héj-ízek, valamint jelentős édesség érződik. Elég nagy vita bontakozott ki körülötte, ami a széles skálát befogó pontozásból is kiderül.

van egymástól, és 80 pont alá egyik aszú sem került. A késői szüre-telésű borok mára külön kategóriává, üzletággá nőtték ki magukat Tokajban, akár olcsóbb, fiatalosabb aszú-helyetteseknek is tekint-hetők, egyfajta bevezető borként az összetettebb, érleltebb édes té-telek felé. Áraik jellemzően két-háromezer forint körül alakulnak, könnyedebbek, gyümölcsösebbek az aszúknál. Persze akadnak

kivételek, ilyen a kategória képzeletbeli első helyén végző Vinum Primatis válogatás is, mely valószínűleg nem lógott volna ki az aszúsorból sem. Ár-érték arányban győztesnek tekinthető a Royal Tokaji Áts cuvée-je (vajon mi lesz a következő évjárat elnevezé-se?), de nem marad le sokkal mögötte a Takács-féle késői szüret sem. Viszont abszolút győztes a Takács Szőlőlbirtok aszúja lett.

HORDÓK

Európai Kádárok Kft. www.europeancoopers.hu

Tűzkő Birtok

Tűzkő Domb

Csúcshordókból

csúcsborokat!

Antinori Badia

a Passignano Riserva

Chianti Classico

DOCG Riserva

Európai Kádárok Kft. tel./fax.: 06-69 341-389 info@europeancoopers.hu

Badia

o Riserva

i Badia

Decanter World Wine

Award Golden Medal

Falstaff 92 p

Wine Spectacor 90 p

Decanter Gold 5 *

Monde Selection

Bruxelles Medaille d’Or

Challenge International

Du Vin Medaille d’Or

Tölgy és borNagy fába vágtuk a fejszénket, amikor fejünkbe vettük, hogy átfogó képet adunk a magyarországi kádárságról. E szakmára jóval kisebb figyelem irányul, mint a sző-lészetre és a borászatra. Mostani cikkünk egy nagyobb lélegzetvételű elemzés előfutára.

Molnár Zsolt

A hazai kádárság kezddete Szent Istvánig nyúlik vissza. Aki az első ezredforduló környékén alapított Pécsváradon apátságot, s a bencésekkel érkeztek e szakma legkorábbi hazai képviselői. A hordókat, kádakat, faedényeket készítő mestereket elsősor-ban az különböztette meg a bodnároktól és pintérektől, hogy keményfával dolgoztak. A fennmaradt iratok említést tesznek az uradalmi központokban és városokban ténykedő kádárok munkájáról. Amióta az agyagból készült amforákat felváltotta a fahordó, a tölgy házasságra lépett a borral. Igaz, a kapcsolatuk hosszú időn keresztül tiltott szerelemnek minősült. Korábban ugyanis a hordók belsejét savas vízzel semlegesítették, hogy a tölgyfából származó zamat és ízanyagok véletlenül se kerülhesse-nek a borba. Ha ezt mégsem sikerült elérni, akkor úgy fogalmaz-tak, hogy szálka van a borban. A kádároknak egyrészt a borász-szal, másrészt az erdésszel kell életre szóló barátságot kötniük, hiszen a hordókészítés már az erdőben elkezdődik. Jó hordót csak minőségi alapanyagból lehet készíteni. Komoly tapaszta-lattal és szaktudással rendelkező erdészek válogatják a kocsány-

talan tölgyerdőkből (Quercus petrea) származó dongarönköt. A leginkább előszeretettel keresett területek hazánkban a zemp-léni és mecseki erdôk. Az előbbiek lágyabb, az utóbbiak tanni-nosabb ízt adnak a bornak. A szakmabeliek állítása szerint az itt termett tölgyek legalább olyan minőségűek, mint a francia erdőkben találhatók. Természetesen nem mindegy a fa kora, egészsége, környezete, Sőt, az sem mindegy, milyen kitettségű az erdő, illetve milyen tengerszint feletti magasságban található. A rönkök kivágása kizárólag a vegetációs időszak befejezése után, november közepétől március végéig tart. Az első osztá-lyú rönkök sűrű szövetűek, csomó- és fahiba-mentesek, s nagy átmérőjűek. A csersav-tartalom mellett két fontos tényező hatá-rozza meg a borászok választását, a hordó mérete, valamint – a barrique esetében – a pörkölés intenzitása.

Hogyan lesz a rönkből hordó?

A kiválogatott rönköket megfelelő méretűre darabolják, majd egy ék segítségével szálirányban felhasítják (nagyon lényeges, hogy a fa szálszerkezete ne sérüljön meg). Ezt követően eltávolítják a kérget, a szíjácsot, illetve a bél anyagát. Ami ezután marad, az kiváló donga alapanyagnak számít, egy köbméter fából körülbe-lül másfél hordó készíthető. A dongákat érlelés előtt mégegyszer átválogatják, majd szellős gúlákba, úgynevezett körkászlikba rakják. Ezzel kezdetét veszi a kétéves szárítás. A szabadtéri raktározás, a nap a szél és az eső érleli a dongát. Ezalatt a fa-nyar tanninok, észterek és fölösleges anyagok, csersavak szépen lassan kiáznak. Eközben folyamatosan ellenőrzik a nedvesség tartalmát, s szükség esetén rendszeren locsolják. Rendszeresen forgatják a dongákat, hogy a külső hatások lehetőleg azonosan érjék azokat.

A pörkölés adja az ízeket

Az érlelési idő után ismét válogatják a dongákat, s ezekután kez-dődhet a hordóvá formálás. A munkaabroncsban, szoknyaformá-ban egymás mellé összerakott dongákat saját hulladék faanyag égetésével hajlítják és pörkölik. Az utóbbi foglalkoztatja talán leginkább a borászokat, hiszen az égetés különféle intenzitása más és más ízeket csempész a borba. A hordótüzelés során folya-matosan kontrollálják – lézeres hőmérővel – a donga tempera-túráját, mérik a külső és belső hőmérsékletet, hogy a penetráció azonos mélységű legyen.A végső fázisban a hordó végeinek csiszolása, esztétikai meg-munkálása következik, majd a fenék-beillesztés.Végül galvanizált acélabroncs kerül a munkaabroncs helyére. Ezt követi a hordó tesztelése, általában 0,3–0,5 bar nyomás alá helye-zik a fabölcsőt, így ellenőrizve a nyomástűrő tulajdonságokat.

Égetési fokozatok:• enyhe (LT) Light: 180-200 °C/

30 perc, elszíneződés mértéke 0-3mm

• Közepes (M) Medium: 200–220 °C/30 perc, elszíneződés mértéke 3-5mm

• erősen közepes égetés (M+) Medium+: 200–220 °C/30 perc, elszíneződés mértéke 3-6mm

• Hosszú égetés (HT)Heavy: 280–300 °C/30 perc, elszíne-ződés mértéke 5-9mm

BORésPIAC | 2009/11-12 | 39 |

PINCEÉPÍTÉSZET BORésPIAC

| 40 | BORésPIAC | 2009/11-12

Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a Royal Tokaji elkényeztet minket jó hírekkel. Az egyik utolsó ilyen kedvező

értesülés, mely bejárta a világot, úgy szólt, hogy a Wine Spectator magazin legújabb Top100-as listáján a Royal

Tokaji 2005-ös ötputtonyos aszúja az igen előkelő és örvendetes 44. helyet érte el! Közben más jellegű hírek is

szárnyra keltek: a Mád környékén járóknak az év folyamán feltűnt, hogy két hatalmas daru magasodik valahol

ott a Royal Tokaji háta megett. Úgy tűnt, hogy egy komoly méretű új feldolgozó lehet ott épülőfélben. No, majd né-

hány év múlva elkészül valami új borászati központ – gondolhatta az ember. Kiderült aztán, hogy Turóczi István,

a borászat igazgatója már idén ide tervezi a szüret feldolgozását. Mindez a tudományos-fantasztikus irodalom

részének lehetett volna tekinthető, ha nem lenne ismert, hogy szakmai kérdésekben a birtokigazgató úr ritkán vic-

celődik. És íme! Eljött a szüret, és ahogy az utolsókat simítják az épületen, úgy az utolsó ládákat öntik a garatba

az új feldolgozó-épületben. Úgy tűnik, ezzel az épületegyüttessel jó párszáz évre megfelelő körülményeket terem-

tettek a legmagasabb fokú kívánalmakat is kielégítő borászat számára, és a Wine Spectator magazin Top100-as

listáján hosszú évtizedekre gyökeret ereszthetnek a cég csúcsborai. Dékány Tibor

Elkészült a Royal Tokaji új feldolgozójaEgy villámgyors kivitelezés:

BORésPIAC | 2009/11-12 | 41 |

PINCEÉPÍTÉSZET

Bodonyi Csaba, az vitán felül állt, ilyen könnyen választották ki a tervező személyét. Adottak voltak a borászat alapterületi igényei, valamint az is, hogy a présház háromszintes szerkezetű legyen, gravitációs mustszállítási megoldással. Mind a Royal Tokaji, mind az építész előtt nyilvánvaló volt, hogy az új épü-leteknek a legmesszebbmenően alkalmazkodniuk kell a tájhoz, a térség építészeti környezetéhez. 2008. április végére készült el az engedélyezési tervdokumentáció, a kiviteli tervezés első üteme 2008 őszére lett kész, a teljes tervanyag pedig ez év február végére. A három új épületből álló új komplexum első darabjának építés-előkészületi munkálatai 2008 decemberében kezdődtek meg.Középre került a présház és a tartálytér, ha ezzel szemben ál-lunk, akkor ettől balra a fahordós erjesztő-, és érlelőtér, míg jobbra a hűtött aszúbogyó-tárolótér, a palackozó, valamint a palackos érlelőtér található. A három új épületet utcányi tér választja el egymástól a megfelelő megközelítés biztosításá-hoz. Az aszúbogyó-tárolótértől alagutat nyitottak a régi hagyo-

mányos pincéhez, így az itt lévő fahordók könnyebben megközelíthetővé, mozgathatóvá váltak. Mindhárom

új épület helyi terméskővel burkolt hőszigetelt mo-nolit beton technológiával készült.Nem kétséges a közeli rokonság a Hétszőlő Rt. borászati központja, meg a Royal Toka-ji között, első pillantásra észrevehető hogy egyazon műhelyből kerültek ki a tervek. Az épületek nagy arányai hasonlóak, egyaránt jel-lemző rájuk a hatalmas, talán a bibliai korok

Nabukodonozor-palotájának bejáratára emlé-keztető kapuzat, amelynek természetesen prakti-

kus okai vannak, hiszen a tartályok így kényelme-sen, állítva is ki- vagy beszállíthatóak. Amennyivel a

Hétszőlő épületei cizelláltabbak, játékosabbak, a Royal feldolgozója annyival méltóságteljesebb, elegánsabb. A Hét-szőlő épületei uralják a tájat, és egyöntetűen jelzik a birtok központját, a Royal új épületei megbújnak Mád belterületének épületei között, az utcáról nem is látszanak. Csak ha az ember már bent van a régi, irodai épületegyüttesen belül, akkor tárul-nak fel előtte az esztétikus kővel burkolt, közelről már szin-te gigantikusnak tűnő épületek. Építészeti alkotásként ez az épületegyüttes nem akar „nagyot szólni”, feladata csak annyi, hogy szépen besimuljon a tájba és szolgálja a borkészítés funk-cionális igényeit, miközben a legmodernebb energiafelhaszná-lási követelményeket is kielégíti. A hatalmas kapuzatok mégis valahogy az állandóság, az időn kívüliség érzetét keltik éppen úgy, mint Nabukodonozor idejében. Csakhogy itt nem a biro-dalom, hanem a borok királyának, a királyok borának állan-dóságát hirdetik, hiszen az itt előállított nedűnek ma éppúgy nincs párja a világban, ahogy párszáz évvel ezelőtt sem volt.

Megfelelve a XXI. század követelményeinek

Az épületek a XXI. század építészeti elvárásainak megfelelően, az ökológiai igényeknek megfelelően készültek el, húsz centi-méteres kőzetgyapot hőszigetelést kaptak, emiatt általánosan

Bodonyi Csabát nem kell bemutatni azoknak, akik gyakran járnak Tokajban, meg azoknak sem, akik kedvelik a jó bort. Ő Tokaj város főépítésze, munkáival gyakran találkozhatunk Észak-Magyarországon. 1994-től a Kós Károly Egyesület tagja, Ybl-, és Széchenyi díjas építész. Tokajban legismertebb épületei a Tokaj Hétszőlő Rt. borászati központja, valamint a Tokaji Fe-renc Gimnázium és Szakközépiskola, de az ő nevéhez fűződik számos műemlék-helyreállítás, így többek között a tokaji főutca műemléki rekonstrukciója is. Munkáiból árad a térség építésze-ti tradíciójának szeretete és tisztelete, valamint a helyi építő-anyagok művészi színvonalon való alkalmazása. A Hétszőlő Rt. borászat régi magtárakra emlékeztető együttese az elsők között hozott karakteres, új hangot Tokaj új pincészeteinél. A két hó-fehér, oromzatos építmény – tekintélyes tömege ellenére – a táj szerves részévé vált, a vidék emblematikus eleme lett. A táj, a környezet szeretete, tisztelete inspirálja Bodonyi Csaba minden munkáját, de a konstruktivitás, a tartószerkezetek fontossága, a szakmai részletek pontossága, a tiszta szerkesztés ugyancsak építészeti szókészletének szerves része. Immár több mint húsz éve Tokaj főépítésze és a város e két évtized alatt elfeledett, szomorú kis porfészekből a Világörökség méltó központjává vált.

Nekünk a legjobb kell!

Amikor a Royal Tokaji korszerű borászati köz-pontjának megépítéséről döntöttek, a cég angol tulajdonosai egyszerűen fogalmaztak: „Nekünk a térség legjobb építésze kell!” Hogy ez a valaki

Építész tervező: Bodonyi CsabaMunkatárs: Marjas Péter

Statikus tervező: Kerényi LászlóÉpületgépészet: Kádár Péter

A háromszintes présház-kialakítás biztosítja a grvitációs szállítórendszer működését

| 42 | BORésPIAC | 2009/11-12

BORésPIACPINCEÉPÍTÉSZET

alacsony az energiaigényük. Az összes technológiai épületnél hőszivattyúk dolgoznak. A palackos érlelő, valamint a fahor-dós érlelőtér épületein zöldtető van, míg a legnagyobb, köz-ponti épület; a présház és tartálytér cseréptetős. A szociális egység melegvíz-ellátását napkollektorok nyújtják. A központi épületet – mely a maga 700 négyzetméterével a legnagyobb alapterületű – cseréptető fedi. Erről a csapadékvizet ciszterná-ba gyűjtik, amit főleg permetezésre, ha szükséges öntözésre, rekeszmosásra használnak majd.6 darab 200 Hl-es, 8 darab 100 Hl.-es, 2 darab 120 Hl-es isotermikus tartály, 6 darab 50 Hl-es tartály 6 drab 15 Hl.-es, kerekeken gördülő mobiltartály alkotja azt a 2600 hektoliteres hűthető-fűthető tartályparkot, melyet az ÉLBER Kft.-től ren-deltek meg, mint az országban a legmagasabb minőséget bizto-sító cégtől. Az autentikus Tokaji Aszú csak zempléni tölgyből készült hordókban születhet és érlelődhet – ez a Royal Tokaji borkészítési filozófiájának egy sarkalatos pontja. Ennek meg-felelően a hordókat két-három éve száradó tölgyből egy sá-rospataki kádárműhely, a Dynamis Kft. készítette. Általában 300 Hl-t vesznek évente, négy-öt aszúérlelési ciklusra. A hor-dókat az első két-három évben furminterjesztésre és érlelésre használják, kizárólag ezt követően kerülnek le a hagyományos

pincerészbe aszúérlelésre. A Royal Tokaji fontos színfoltja a tokaji vertikumnak, borai belföldön és külföldön egyaránt ked-veltek és kelendőek. Sokat jelent, hogy teljesen stabil vezetése és borászati filozófiája van, amire Turóczi István és Áts Károly személye garanciát jelent. A Royal Tokajiról köztudott, hogy tételei magas minőséget, jelentős palackszámot, megfizethető árszintet jelentenek. Áts Károly a borvidék kiemelkedő képes-ségű borásza, kinek neve a minőség garanciája mellett kísérle-tező kedvéről is ismert. A dűlőszelektáció mellett megjelent a cég kékcímkés (a tengeren túl piroscímkés) aszúsorozata, amely nem a dűlő-, vagy fajtaszelektáció irányába mozdult el, hanem mindig egyfajta „birtokbor”-ként kívánja megmutatni az aszú ízválágának egyetemes értékeit. Átvenni az új techno-lógiából, ami az aszúkészítés során ebbe belefér, de egyben mindig biztos lábbal állni a terroir hagyományain – ehhez az értékrendhez tökéletesen illeszkedik a most elkészült korsze-rű feldolgozóközpont. A legmagasabb színvonalú technoló-gia minden létező eleme megtalálható itt, de hogy ezekben a csúcsminőségű kütyükben a jó értelemben vett tradicionális Tokaji Aszú fog születni, arra mérget vehetnénk. Ehelyett viszont inkább azt ajánlom, kóstoljon meg az Olvasó egy jó korty Royal Tokaji Aszút!

A présház homlokzata, balra a fahordós erjesztő- és érlelőtér

A kétszintes tárolótartály-sor a központi épületben

A központi présház, tőle jobbra a palackos érlelőtér

A Tokaj-hegyaljai Borvidék híre, neve évszázadok óta bejárja a világot. A borvidék legfontosabb kérdése korunkban az, hogyan lehet a hagyo-mányokat a mai kor gyorsan változó piaci igé-nyeinek megfelelve, méltó módon tovább vinni.A borvidék lehetőségei és adottságai alapján csak a legjobb minőség elérésére törekvés le-het eredményes a piacokon és csak ez erősít-heti a borvidék termékei iránti bizalmat és ke-resletet.Az elmúlt években a borvidéken e legkiválóbb minőségre törekvés jegyében épült az Élber Kft. közreműködésével sok szőlőfeldolgozó. Legutóbb Mádon, a Royal Tokaji Pincészet. Az Élber Kft., több évtizedes szakmai tapasztalatát átadva, a Royal Tokaji Kft.-nél végzett beruházás során nemcsak a tartálygyártásból vette ki a ré-szét, hanem hatékonyan részt vett az üzem ter-vezési folyamatában, annak érdekében, hogy a pincészetben minden szinten tökéletes legyen a gépek elrendezése. A kíméletes eljárás érdekében a bor feldolgo-zását teljes egészében gravitációs eljárással ol-dották meg. Érdekessége a pincének, hogy a tartályok egy része is kétszintes, így például a 100 hl-es tartályokon állnak az 50 hl-es erjesz-tők. Ehhez hasonló megoldással már több mint tíz éve készít az Élber Kft. úgynevezett iker vagy más néven emeletes tartályokat. Ilyen tartályok működnek a Patrícius, a Béres, a Hollókői, a Bárdos, a Palota Borház, a Kovács Pincésze-tekben. E tartályoknak nagy előnye az alapterü-let-megtakarítás, ami a beruházási költségeknél fontos tényező. Emellett a többszintes tartályok nemcsak érdekesek, de hasznosak is.Az elkészült végeredményt látva nyugodtan ki-jelenthetjük, hogy a Royal Tokaji Pincészetben is minden adott a legkiválóbb minőségű borok készítéséhez, a pincészet méltó módon képvi-seli és folytatja az évszázados hagyományokat.

(x)

Minőség és hagyomány„A királyok bora, a borok királya”

XIV. Lajos Élelmiszeripari Berendezés Készítő Kft.6090 Kunszentmiklós, Rákóczi u. 62.

Tel.: +36 (76) 351-177, Fax: +36 (76) 550-138info@elber.hu • www.elber.hu

BORésPIAC | 2009/11-12 | 43 |

SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA BORésPIAC

| 44 | BORésPIAC | 2009/11-12

Hiába, nekünk, akiknek ezek a világháború utáni ke-serves évtizedek jutottak, már nem lehetséges a ránk toluló emlékektől mentesen átlépni a határokat, és ez talán halmozottan van így a román határnál. A határ felé közeledve szinte hallható még a gyakori mondat a román vámosok részéről: – Mindent kipakolni ide! – vagyis a kocsi teljes tartalmát kiüríteni és rárakni a betonasztalra. Ez volt ám a határ. Amíg elértük, órá-kig álltunk, vártunk, a motort beindítani sem volt ér-demes, inkább csak toltuk előre „Zuzukát”– ő volt az a Trabant, melyben a kezdeti időszakban legtöbbször vágtunk neki az útnak. Rakomány könyvszállítmányt rejtett minden alkalommal Zuzuka gyomra, gondosan álcázva, de ha ki kellett mindent pakolni, akkor nem voltak túl rózsásak az esélyek biztonságos célba érkez-tetésükhöz. Amikor aztán sikeres volt az átjutás, hát nincs az az indiánüvöltés, ami ujjongásunkat felülmúl-ta volna. Mindenesetre a pálinkás butykost – persze az ügyeletes sofőrt kivéve – mindenki alaposan meghúzta, ez járt nekünk az átélt viszontagságok után. De mi a helyzet ma? Milyen minőséget rejtenek a boros butéli-ák errefelé napjainkban?

Dékány Tibor

SzékelyhídSzőlőhegy a határon

Székelyhíd temploma a Big Ben harangjátékát üti óránként

A Borút nemrég avatott indítókapuja

BORésPIAC | 2009/11-12 | 45 |

SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA

Ha a határt nem lehet emóciók nélkül átlépni, ugyanúgy vonat-kozik ez az Érre is. Nem haladhatunk át úgy felette, hogy ne jut-nának eszünkbe Ady Endrének erről a pataknak bő, folyónak viszont alig nevezhető vízfolyásról írt sorai. Az Értől az óceánig jutott a költő, és nem csupán a távolság vo-natkozásában. Az Értől az óceánig nem csupán nagyszerű köl-tőnk karrierje ívelhetne, hanem Ady példáját követve: ha az Ér mellékén kiváló termékek volnának előállíthatóak, azok bizony szintén eljuthatnának az óceánig, vagy azon túl is. Az adottsá-gok megvannak. Az Ér mocsárvilágából kiemelkedő dombok valamikor stratégiai jelentőségűek voltak, ma viszont szép déli kitettségük, a morzsás szemcsézetű kö-zépkötött vályogtalajuk szép lehetőséget adna ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű borszállítmányok induljanak innen szerte a nagyvilágba, akár az óceánon túlra is. Az Ér vidéke ma még csupán a nyújtózkodás időszakában van, de ez nem is csoda, hi-szen erősen megroggyasztották az elmúlt fél évszázad csapásai.

A lápvidékből kiemelkedő szőlőhegyek

Pedig a település környékének kedvező fekvése és természeti adottságai – dim-bes-dombos, mocsaras vidék – alkalmassá tették, hogy területén a legrégibb időktől megtelepedjen az ember. A régészeti feltá-rások igazolják a neolitikumi kultúrák, a Körös- és Tisza-kultúra jelenlétét. A honfoglalástól a magyar törzsek, ezen belül a katonai feladatokkal felruházott székelyek szállásterülete lett. Az itt élő székelyek már I. István korában századokat (székeket) alkotva biztosították az ország védelmét a besenyők, majd I. László királyunk idejében a kunok ellen, akik a Nyírségtől a Bihar váráig terjedő vidéket állandóan fosztogatták. II. Endre keresztes hadjáratának kezdeti évéből, 1217-ből származik Székelyhíd első írásos említése, a már említett Váradi Regestrum 323-as paragrafusában. A székelyeknek vámszedési joguk volt az Ér hídján észak-déli irányban haladó kereskedőktől, min-den bizonnyal innen származik a település neve is.E jog igen jelentős jövedelmi forrása volt a zólyomiaknak, mivel itt haladt át Pannó-nia felé a „Nagy út”. Zsigmond országos hetivásár-tartási joggal ruházza fel (1410), majd 1459-től a hat Bihar megyei vásártar-tó hely közül a székelyhídi lett a legjelentő-sebb. Egy 1455-ből származó viaszpecsét igazolja, hogy Székelyhíd ebben az idő-szakban városi rangot (oppidium) kapott. 1460-ban a testvérpár, Zólyomi Tamás és Dávid várépítési jogot kaptak Mátyás ki-rálytól. A vár a község északi határában, az Ér kiemelkedő szigetein épült, két és fél

holdnyi területen. A későbbiekben a védőfalakkal és bástyák-kal megerősített vár fontos szerepet játszik az Erdélyi Fejede-lemség történetében, Várad eleste után Székelyhíd az Erdélyi Fejedelemség végvára lett. A törökök többször megpróbálták a várat elfoglalni, de ez nem sikerült, a támadások azonban rengeteg áldozatot követeltek. Petőfi Sándor 1843. november 4-e és 23-a között vándorszí-nészként Székelyhídon is megfordult, itt írta „A szerelem, a szerelem...” című versét, állítólag Penkertné, Teodorovits Ró-zához, a gyógyszerész feleségéhez. Ma a művelődési ház falán bronzplakett emlékeztet minderre. A XIX. század második felé-

ben Székelyhíd a mezőgazdasági termelés fontos központja Érmelléken. Fő termé-kei a gabonafélék, az élőállat, a tejtermé-kek mellett a kiváló borok, elsősorban a messzeföldön híres bakator, amely az an-gol királyi udvarba is eljutott, de a legenda szerint, még a kínai császár asztalára is került belőle. A környék mocsárvilágának halbősége hozzájárult a lakosság ellátásá-hoz, és nagyszámú halászt tartott elAz első világháborút lezáró békeszerződé-sek után Románia határa Székelyhíd mel-lett húzódott, amit a második világháború utáni szerződések is szentesítettek. Az 1945 márciusi földreformmal elkezdődik az ura-dalom felosztása, 1950-ben megalakulnak az első termelőszövetkezetek, és ez a folya-mat 1962-ben ér véget, amikor létrejön az

egységes kollektív gazdaság, mely több mint 3500 hektáron, az állami gazdaság pedig több mint 4 ezer hektáron gazdálkodott. Székelyhíd fejlődésében nagy visszalépést jelentett az 1961-es év, amikor a közigazgatási átszervezés után Székelyhídat, mint önálló közigazgatási központot felszámolták, és Margittához csatolták, majd az újabb átszervezés következtében község-központ lett. A Ceauşescu-korszak rendesen megszórta ezt a

térséget is a szocialista ipartelepítés „áldá-saival”, bezárt rozsdatemetők jelzik ennek nyomait a település határában. Most, hogy sorozatunkban már voltakép-pen körüljártuk az országot, tiszta kép kezd kialakulni arról, hogy a rendszerváltást kö-vető kilábalás milyen összefüggésben van az azt megelőző tulajdonviszonyokkal. Kör-nyezetünkben természetesen Ausztria volt a legjobb helyzetben azzal, hogy a földtulaj-don birtoklásának ott akkor sem volt felső területi határa. Jugoszláviában 10 hektár, nálunk 800 négyszögöl, Csehszlovákiában 6 ár területet lehetett háztájiként művelni és birtokolni. A felsorolás legalján áll Ro-mánia, lévén hogy itt nem lehetett háztá-jija az embereknek, vagyis csak a ház kö-rül bekerített kertben lehetett magán célra gazdálkodni. Teljesen nyilvánvaló, hogy ott mehetett gyorsabb ütemben az előrelépés,

bfkkmgskhhAslumdam

Az Értől az OceánigAz Ér nagy, álmos, furcsa árok,Pocsolyás víz, sás, káka lakják.

De Kraszna, Szamos, Tisza, DunaOceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,Ha száz átok fogja a vérem,Ha gátat túr föl ezer vakond,

Az Oceánt mégis elérem. Akarom, mert ez bús merészség,

Akarom, mert világ csodája:Valaki az Értől indul el

S befut a szent, nagy Oceánba.Ady Endre

SZŐLŐHEGYEK ZÖLDEN RAGYOGVA BORésPIAC

ahol a magángazdálkodásnak valamilyen módon már meglehettek a csírái, vagyis a kommunizmus pangásából Szlovénia, Horvátország és mi emelkedhettünk ki a legelőnyösebben, míg Romániában talán a legnehezebb a megindulás. Ugyanakkor a lehetőségek nem rosszak, lévén hogy ott a családok azt a földet kapták vissza, amit annak idején elvettek tőlük. De pusztán a lehetőség magában még kevés, valakinek, valamikor, valahogy ki kellene lépnie a tes-pedtségből, és fel kellene tudni mutatnia, mire is képesek ezek a dombok!

Drumul Vinului

Merthogy az adottságok megvannak, az nem lehet kérdés. Előző számunkban be-számoltunk arról, hogy a jelentéktelennek tűnő felvidéki dombocskákból micsoda vi-lágra szóló minőséget tudnak arra elhivatott emberek felmutat-ni. Itt pedig délebbre vagyunk, ahol kiválóak a talajadottságok, az Ér még mindig biztosítja azt a vízhozamot, ami lehetővé tette egykor a kiváló aszúsodást, ahogy ezt elsősorban a góhér esetében említi is Bél Mátyás. Ez az erecske egykor hatalmas kiterjedésű lápvidéket táplált, erre, illetve a lápvidék jellegze-tes foglalkozási, élelemszerzési tevékenységére utal egyébként a tizenhárom ezres kisváros főterén álló, pákászt ábrázoló szobrocska is. Valamikor, a ma enyhén romos kastélyában élő Stubenberg család nagy gazdaságot tartott, itt volt Érmellék legnagyobb borászati központja. A környéken, Bihardiószegen működött az ország első vincellériskolája. A hajdan virágzó szőlő-, és borkultúrára nem sok jel utal ma. A kiváló fekvésű, szőlőművelés szempontjából kedvező lejtésű, jó kitettségű déli oldalakon a kukorica a domináns növény, de van itt lucerna, meg minden egyéb. Van persze szőlő is, a valamikori érmelléki 11 ezer hektár szőlőből csak hírmondónak tekinthető mennyi-ségben. A valamikori bakator, Kadarka, Góhér, Bodonszőlő, Bihari burgundi, Szagos szőlő helyén ma a Királyleányka, Fe-hérleányka, Olaszrizling, Muskotály, Cabernet sauvignon do-minál. És persze, ahol ez utóbbi szőlőfajta is szépen beérik, ott nem lehetnek problémák a teljes érési állapot elérésében a többi szőlőfajta esetében sem. Hajdanán a grófi birtok mellett szépen virágoztak a családi gazdaságok is, amit bizonyít, hogy Székelyhídon tíznél több pincesor volt, mintegy 350 borospincével. Ezek közül a kastély közeli, ún. „Sós úti” pincesort az elmúlt évben úgy-ahogy sikerült kissé kipofozni. Senki ne gondoljon itt valami nagy ívű felújítási akcióra, de legalább itt nem omladoznak és nem oly elhagyatottak a tarka kis épít-mények, nem szemét-, és ürü-lékhalmokon átgázolva lehet egy-egy pincét megközelíte-ni, mint egyebütt. A Debre-

ceni Egyetem diákjai a nyáron felmérték a pincéket, és műemlékvédelmi, műemlék-rekonstukciós tervet készítenek, ami alapja lehet a jövő építésének. Ahogy Melecsky Tibor és Sütő Zsolt Kürtön megszervezte a borfesztivált, itt is talán csak egy kűrt jelre vár a térség, a kisváros, és beindulhat-na valami. Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg Székelyhídon az Érmellé-ki Borversenyt, megmérettetés tehát van már, de a nagy minőség még várat magára, a lehetőségek a jelenleginél messze maga-sabb színvonalat nyújtanak. A Sós úti pin-cesor igazi hangulatos, remek adottságú hely borfesztiválra, szabadtéri színpadhoz is meglennének itt lehetőségek, egy kis nyüzsgés beindítathatná a borászat újjáéle-dését. Debrecentől Székelyhíd mindössze negyven kilométerre van, pontosan annyi-ra, mint Nyíregyházától Tokaj. Márpedig

tavasszal, nyáron, ősszel százak kerekednek fel Nyíregyházán, hogy Tokajba utazzanak hétvégékre egy kis levegőváltozásra, ki-rándulásra, borozásra. A borturizmus a legkiválóbb felhajtóerő, ezt Magyarországon minden egyes példa bizonyítja Villánytól Etyekig. Ha lenne minőség, amire a debreceniek ráharaphatná-nak, az a térséget ismét kiemelhetné a jelenlegi szürkeségből vagy – mondhatnánk némi túlzással – a mocsárból, ahogy egy-kor is jószerivel csak a szőlőhegyek emelkedtek ki abból.Kiváló kezdeményezőkben szerencsére itt sincs hiány. Az örök-ségvédelemben, az épített környezet megóvásában Kéri Gáspár helyi fogorvos viszi a prímet, aki azon kívül, hogy több tájházat újított fel, a pincesorok rekonstrukcióját is szívügyének tekinti. A termelők közül Czapp Árpád családi indíttatású gazdasága jelenleg egy hektáron gazdálkodik, ő indult meg legelszántab-ban a minőségi megújulás irányába. Természetesen a kárpótlás során megszerzett birtokokat a semmiből felépíteni nem egy-szerű, és az anyagi lehetőségek gátat szabnak a lendületes fej-lődésnek. Kovács Lajos azért van könnyebb helyzetben, mert van egy kis panzió-vendéglője a főúton, ahová be lehet térni, és a csevabcsicsi romániai megfelelőjéből, a mititeiből, avagy micshúsból jókat lehet falatozni, hozzá borait is meg lehet kóstolni. Neki tehát van értékesítési csatornája, és ezzel nyil-ván a fejlesztések háttere is jobban biztosítható. A Ceauşescu-korszak kettős elnyomatásából nem könnyű újra talpra állni, nem könnyű hitet nyerni, hogy a helyi adottságok a nagy minő-

séget is elérhetővé teszik. De kell, hogy legyen még annyi őserő az itt élőkben, remélhetőleg a fiatalokban,

akik egyszer körülnéznek, és azt mondják: itt, az én legszűkebb hazámban fogom

megmutatni, hogy mit ér az őseim által megtalált, és rám hagyott

termőföld. Csak kellene valaki, aki megfújja azt a kürtöt! Ak-kor talán ismét eljuthatnának a helyi borok az Értől az Óceánig.

BORésPIAC | 2009/11-12 | 47 |

Szintetikus Szintetikus növényvédőszerek növényvédőszerek nélkül a minőségi nélkül a minőségi

szőlőtermesztésbenszőlőtermesztésben

SZŐLŐ-NÖVÉNYVÉDELEM

2007 óta számos hazai vezető borászat volt elég bátor, hogy kipróbálja ezt az új szemléletű szőlő növényvédelmet és egyikük sem csalódott. Eddig Villányban ismerkednek legtöbben a vegyszermentes technológiák nyújtotta előnyökkel. A technológiák sikeresen szerepeltek mind az igen lisztharmatos 2008-as, mind a peronoszpórás 2009-es évben. A jó eredményekben természetesen fontos sze-repe volt a szaktanácsadói háttérnek is: Mészárosné Pólya Diána – megértve a technológia lényegét – sikeresen adaptálta a mindenki számára új és a hagyo-mányos növényvédőszerektől gyökeresen különböző készítményeket a helyi, sok esetben igen nehéz növényvédelmi helyzetekhez. Az újra legnyitottabb borvidék, Villány mellett Sopronban, Egerben és Tokaj-Hegyalján is elkezdődött a vegyszer-mentes technológiák adaptálása.

MI IS EZ AZ ÚJ TECHNOLÓGIA?A szőlő növényvédelmét a legfontosabb betegségek – a peronoszpóra (Plasmopara viticola), a lisztharmat (Uncinula necator) és a szürkepenész (Botrytis cinerea) – elleni védekezések határozzák meg. A hagyományos kémiai növényvédelemben a hatóanyagok a kórokozók elpusztítását célozzák meg, figyelmen kívül hagyva a szőlő egészségi állapotát és betegség-ellenálló képességét. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei azonban megmutatták, hogy a növény ellenálló képességének fokozásával és a kórokozókkal szembeni rezisztencia indukálásával a szintetikus kémia növényvédőszerek nélkül is egészségesen tartható a szőlő. Az indukált rezisz-tencia kialakítását és az ellenálló képesség növelését többféle természetes növény-kondícionáló készítménnyel is elérhetjük. E készítmények nem növényvédőszerek, de alkalmazásukkal elhagyhatók a szintetikus fungicidek, csökkenthető a réz és a kén felhasználás és egészségesebb, jobb minőségű és nagyobb mennyiségű, szer-maradvány-mentes termést szüretelhetünk.Az egyik új növény-kondícionáló készítmény fő hatóanyaga a finomra őrölt bauxit (alumínium-szulfát), valamint különböző növényi kivonatok (például mezei zsúrló és zsálya). A készítmény magas Al ion tartalma és a növényi kivonatok rezisztenciát indukálnak a szőlőben a polifenol szintézist fokozva, ezzel a különböző gombabe-tegségek, elsősorban a peronoszpóra fertőzését a növény saját immunrendszere akadályozza meg. Amennyiben nem nagyon erős a peronoszpóra fertőzési nyomá-sa, az új készítmény preventív alkalmazásával a rézalapú szerek kiválthatók. Erős peronoszpóra-nyomás esetén továbbra is szükség van a hagyományos rézkészít-ményekre, de mennyiségük jelentősen csökkenthető a szőlő minőségi és mennyiségi javulása mellett.A technológia másik, alapvető készítménye az édeskömény olaj. E hatóanyag a kezelt növényben indukált rezisztenciát alakít ki, emellett a készítményben lévő szaponinok a kórokozó gombafonalait ki is szárítják. Erős lisztharmat-fertőzési nyo-más esetén az édeskömény olaj jelentősen javítja a növényvédelem hatékonyságát. Gyenge lisztharmat-fertőzés esetén a készítmény által előidézett természetes ellenál-ló képesség önmagában elegendő ahhoz, hogy a betegség ne alakulhasson ki.Az új technológia egyik legmeglepőbb eleme a vízüveg, ami nem az építőiparban is használt nátron-vízüveg, hanem a K-Vízüveg. A készítmény hatóanyaga K2O és SiO2. A K-vízüveg az előírt dózisban kijuttatva megkeményíti, megvastagítja a növény bőrszövetét, megnehezítve ezzel a gombafonalak behatolását a növény szöveteibe. Emellett magas pH-ja kedvezőtlen körülményeket biztosít a kórokozók

megtelepedésének. Az előírt dózist betartva, semmilyen káros hatással nincs a sző-lőre, sőt, kálium tartalmának köszönhetően mintegy K-lombtrágya is funkcionál.A biodinamikus termesztéssel ismerkedő szőlészek már bizonyára hallottak a sü-tőpor alkalmazásáról. Ennek továbbfejlesztett változata a kálium-hidrogén-karbonát. A kálium-bikarbonát magas pH-ja, valamint a permetezés után kialakuló ozmotikus nyomás-különbség akadályozza a patogén gombák megtelepedését. A készítmény kálium lombtrágyaként is szolgál, fokozza a szőlő természetes ellenálló képességét, javítja szárazságtűrő képességét. Az előzőekben röviden összefoglalt készítmények mellett a molykártevők ellen a feromon-légtértelítéses módszert, vagy a Bacillus thuringiensis alapú permetszert, az atkák ellen pedig a Typhlodromus pyri ragadozóatkát alkalmazva olyan komplex növényvédelmi rendszer áll rendelkezésünkre, amely a szintetikus szerekre alapozott rendszerekkel is versenyképes. Ráadásul az új vegyszermentes technológia a bio és biodinamikus szőlőtermesztés szigorú elvárásainak is megfelel.

Biodinamikus-, ökológiai- és integrált szőlőtermesztésben egyaránt alkalmazható

vegyszermentes növényvédelmi technológiák a Biocont Magyarország Kft-től.

Cégünk a német ECO-CONSULT (Dr. Uwe Hofmann) szaktanácsadói hátterével dolgozza ki az Ön ültetvényében

alkalmazható ökológiai szőlővédelmi technológiát

Aki szeretne vegyszermentesen, hatékonyan, magas minőséget termelni, forduljon hozzánk bizalommal.

Területi szaktanácsadóink:László Gyula ügyvezető (tel.: 20/4543 922) – Dunántúl

Kőrös Tamás: (tel.: 20/5514 442 – Dunántúl, AlföldUjvári István: (tel.: 20/5757 281) – É-K-Magyarország

B i o c o n t M a g ya r o r s z á g K f t .1114 Budapest, Fadrusz u. 26/a

info@biocont.hu

www.biocont.hu

Sok szőlész valószínűleg csak legyint a fenti címet ol-vasva: áh, az lehetetlen, hiszen még komoly, szintetikus szerekkel is sokszor gond a betegségeket és kártevőket legyőzni. E sorok írója is három éve még meglehetősen óvatosan kezdte a kísérleteket az új, természetes alapú készítményekkel. Bizakodásra adott azonban okot az a tény, hogy ezeket a szereket a német és osztrák (nem csak bio) szőlészek már több mint egy évtizede elterjed-ten használják. Ráadásul a technológiák hazai viszo-nyokhoz alakítását dr. Uwe Hofmann neves szaktanács-adó felügyelte.

László Gyula, Biocont Magyarország Kft.

BORésPIACRENDEZVÉNYEK

| 48 | BORésPIAC | 2009/11-12

„Magic of Tokaj”, avagy „Tokaj Varázsa” címmel 2009. november 2-án az angol Decanter magazin megtartotta az első To-kajnak szentelt bemutatót a londoni Vint-ner’s Hallban.Az ITD Hungary Zrt. által támogatott egész napos rendezvénysorozaton tizen-három minőségért elkötelezett tokaji borászat vett részt (Alana-Tokaj, Béres, Bodvin, Chateau Dereszla, Chateau Paj-zos, Gróf Degenfeld, Disznókő, Dobogó, Patrícius, Pendits, Royal Tokaji, Samuel Tinon, Sauska-Tokaj), melyen kora dél-utánig a szakmai vendégek kóstolhattak, később pedig a fogyasztók számára nyílt meg a lehetőség elmélyedni a tokaji borok világában. Stephen Brook MW, a Decanter magazin szakírója egy száz személy részére szerve-zett Masterclass (szeminárium) keretein

belül mutatta meg az érdeklődő közönség-nek a tizenegy borból álló borsort, mely a száraz furminttól kezdve, a szamorodni és késői szüretelésű borokon keresztül, az aszúk és aszúeszencia világáig teljes és tö-kéletes képet mutatott az egyedülálló bor-vidék sajátos adottságairól.A közönségnek szóló kóstolón Hugh Johnson személyesen is részt vett, és a tokaji borokat méltató előadásával feltet-te a koronát az egész napos rendezvény-sorozatra. A résztvevő Tokaj Reneszánsz Egyesület tagjai nagyra értékelik a lehető-séget, hogy egy jól szervezett eseményen megmutathatták boraikat a világ minden pontjáról összesereglett szakmai látoga-tóknak, valamint az újdonságokra éhes borbarátoknak, és remélik, hogy ez a be-mutató jó kezdete a tokaji borok hosszú távú sikerének az Egyesült Királyságban.

Az első tokaji bor-bemutató Londonban

Tizenöt somlói pincészet mutatta be borait 2009. november 18-án a Festetics Palotában. A Somlói Tavasz Egyesület másodszor rendezte meg portfólió kóstolóját Budapesten, hogy bemutassa aktuális borkínálatát a szakmának és az érdeklődő közönségnek. Baráth Sándor, az egyesület elnöke a Csikós-Tardy Jazz Duó előadása után, megnyitó beszédében elmondta: ez a kóstoló is azt szolgálja, hogy a hazai szá-raz fehérborok között etalonnak tartott somlói bor pártfogóinak körét szélesítse: „A somlói valószínűleg sosem lesz a hét-köznapok bora, azonban az otthon töl-tött ünnepi étkezések, és a színvonalas borkínálatot felvonultató éttermek világa elképzelhetetlenek nélküle.”A Somlói Tavasz Egyesület 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy

a pincészetek közösen és így eredményesebben léphessenek fel hazánk egyik legkisebb, mégis legérdekesebb borvidékének meg-ismertetéséért. Az egyesületet hat pincészet alkotja, legújabb tag-

ja a Dénes Hegybirtok, amelynek szőlői a borvidékhez tartozó Ság-hegyen talál-hatók.A kóstolón összesen tizenöt somlói bo-rász állt az asztalok mögé, hogy a borok kínálása közben válaszoljon az érdeklő-dők kérdéseire, meghallgassa a kóstolók véleményét. A somlói borok kóstolása során általá-nos volt a vélemény, hogy mára a terme-

lők zöme felzárkózott az élvonalhoz, ami nagyban köszönhető a példaértékű összefogásnak. A Somlóról kikerülő borok ma vitat-hatatlanul az ország legszebb fehérborai közé tartoznak.

Második Somlói Tavasz Portfólió Kóstoló

A United Brands október végén tartotta nagyszabású termékkóstolással egybekö-tött partnertalálkozóját, melyen a már jól ismert és népszerű J.P.Chenet-borok mellett bemutatta a jelentősen kibővült bor- és italportfólióját. A United Brands kínálatában immár a világ legnagyobb bortársaságainak termékei mellett kiváló hazai borok és pálinkák, jól ismert italok (Stolichnaya, Jelzin) és nagy nemzetközi márkák (Amarula krémlikör) is megta-lálhatók.

A rendezvény ötletgazdája Szlovák Gabri-ella, a Szent László Borlovagrend kancel-lárja. A Borlovagrend és a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. által meghirdetett versenyre minősített, palackos borokkal lehetett nevezni.A verseny bírái – kizárólag hölgyek – ki-lenc országból érkeztek. Szerbiából, Ro-mániából, Szlovéniából, Csehországból, Belgiumból, Ausztriából, Szlovákiából, Grúziából és Magyarországról. A bizott-ságok hét minősített bírálóból álltak, akik

között szőlész-bo-rász szakemberek, sommelier-k, borá-szati szakújságírók is jelen voltak.A legjobbnak értékelt minták, a Tolcsva Bor Kft. – Sajgó Pincészet Tokaji 5 Putto-nyos Aszúja 2001-ből és Radomil Baloun Hibernal nevű bora 2008-ból Nagy arany díjat nyertek. A Bíráló bírálóbizottság a borverseny fődíját, egy barrique hordót, a cseh borásznak ítélte.

United Brands VinoFem Női Borverseny

Bor és paciA háromnapos rendezvény nyitó napján a Mikulás tizennégyezer gyereket lepett meg a Papp László Budapest Sportarénában a Lo-vas Világkupa magyarországi fordulóján. A versenyszámok szü-netében egy méltán közönségsikert arató Lovas Show szórakoztatta a nagyérdeműt. Az ország számos is-kolájából érkező gyerekek – immár harmadik éve – a szervező tizenháromszoros fogathajtó világ-bajnok Lázár-fivérektől kapták Mikulás-napi ajándékként a rendezvényen való részvétel jo-gát. Lázár Vilmos és Zoltán kimondott célja a lovakkal való ismeretterjesztésen túl a lovaglás népszerűsítése a fiatalok körében. A Grabowski Kiadó két borbemutatóval járult hoz-zá a rendezvény sikeréhez, a Brazsil Cseppek Borház és a villányi Polgár Pincészet támogatásával. A Balatonfel-vidékről három remek, egy 2007-es évjáratú Zánkai Olaszrizling és 2008-ból Szürkebarát, Lovasi Tramini mutatkozott be. Míg a

déli országrészből egy 2009-es rosé, egy 2008-as Rubin Cuveé – Portugieser, Merlot és Kékfrankos házasítása –, egy 2004-es Bar-rique Cuveé és egy 2001-es Villányi Hárslevelű – 48 gramm mara-dék cukorral vonult fel a meghívottak gyönyörködtetésére. A lovas kiválóságok között többen kitűnő borszakértőnek is bizonyultak.

A rendezvény sztárvendége a francia Jean – Francois Pignon, a szabadidomítás méltán világhírű mestere

kedvencévé a Villányra jellemző szép testtel, finom tanninokkal rendelkező Rubin Cuveét fogadta.

RENDEZVÉNYEK

A TokajVinum Hungaricum Egyesületet kilenc olyan tokaj-hegyaljai pincészet alapította meg 2004-ben, mely-nek borkészítési filozófiája a több száz éves hagyományos módszereken alapul. Az egyesület Márton napján a budapesti Mátyás Pincében tartott borbemutatót. Ezt a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség sajtótájékoztatójával kötötték egybe. Dr. Takács András, a szövetség ügyvivője a Tokaj-hegyaljai borvidék aktuális világörökségi kérdéseit vázolta. A szövet-ség elsődleges feladatának tekinti az egységes Tokaj-hegyaljai térségfejlesztési stratégia kialakítását, a borvidék világörökségi borvidéki fejlődését segítő jogszabály-alkotási folyamatok tá-mogatását; valamint az együttműködés kialakítását hazánk töb-bi világörökségi helyszínével, valamint a külföldi világörökségi

borvidékkel. A fenti célokkal összhangban az Oktatási és Kultu-rális Minisztérium keretei közt folyamatban van a világörökségi helyszínek értékvédelmét és értékalapú fejlesztését támogató „világörökségi törvény” elkészítése, melyet remélhetőleg hama-rosan tárgyal és elfogad az Országgyűlés is. Magyarország vi-lágörökségi helyszínei: Hollókő ófalu és táji környezete (1987); Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987); Az aggteleki karszt és a szlo-vák karszt barlangjai (1995); Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996); Horto-bágy – A puszta (1999); Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000); Fertőtáj / Neusiedlersee kulturtáj (2001); A tokaji történelmi borvidék (2002)

A soproni Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. ismét kitett ma-gáért. Októberben az Iparművészeti Múzeumban tartottak közös borbemutatót a soproni borászok, ahol az érdeklődők megkós-tolhatták legnemesebb boraikat. A borvidéken lévő összefogás növekszik, hiszen ez alkalommal olyan pincészetek is bemutat-koztak, melyek tavaly még nem vettek részt a rendezvényen. Idén december 3-án és 4-én ünnepelte tizedik születésnap-ját a Sopronban megrendezett Magyarországi Bormarketing Konferencián. A rendezvényen hasznos információkkal és ta-pasztalatokkal lehet gazdagabb a hallgatóság. A Kékfrankos „fővárosában” rendezett eseményen megismerhettük Chile si-kertörténetét. A londoni székhelyű Institute of Master of Wine elnöke, dr. Josef Schuller MW mutatott rá a magyar borokban rejlő marketing-lehetőségekre. Felhívta a hallgatóság figyel-mét Magyarország történelmi előnyére, miszerint több évszá-

A Tokaj-hegyaljai borvidék aktuális világörökségi kérdéseiről

Bormarketing csúcstalálkozó Sopronbanzados szőlő- és bortermelő hagyománnyal büszkélkedhetünk. Dél-Amerikából érkezett Michael Cox, a Wine of Chile UK Ltd. igazgatója. Bemutatta, hogyan építette fel borainak egy-séges arculatát Chile. Mindezt kevesebb, mint egy évtized alatt tette, s mára az olcsó és jó borok ellepték a piacot. A Kína Kan-ton tartományában élő magyar üzletember, Varga Péter a kínai borpiac sokszínűségét, a keleti fogyasztási szokások speciális vonásait tárta a résztvevők elé. A nemzetközi kitekintésen túl a hazai lehetőségeket járták körbe Magyarország legelismertebb szakemberei: Szepsy István, Heimann Zoltán, dr. Gál Lajos bo-rászok és számos borral foglalkozó szakember. A magyar borok eredetvédelméről és a Kárpát-medencei szőlőfajtákból készített borok piaci lehetőségeiről értekeztek a szekcióüléseken. Ez al-kalommal is a rendezvényen hirdették ki a VI. VinoFem Euró-pai Női Borbíráló Verseny eredményét.

Bozzai Zsófi a, Jean-Franois Pignon, a lovak szabadidomításának mestere, Bozzai Attila hippológus

BORésPIAC

Az előfizetésért megajándékozzuk egy

kóstolópohárral.

Ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy az alábbi megren-

delőt kitölti, és visszaküldi címünkre. Előfizetését telefo-

non is elfogadjuk. Kérjük, hívja terjesztési osztályunkat az

alábbi telefonszámokon!

Ajándékát az előfizetési díj beérkezése után postán küldjük el.

Kérjen egy ingyenes próbaszámot!Terjesztési osztályunk elérhetőségei:

telefon: (1) 441-9000/2424

e-mail: info@borespiac.hu

Előfizető adataiNév: Cégnév: Beosztás:

Számlázási cím:

Postacím (ha eltérő): Ügyintéző:

Telefonszám: Fax: E-mail cím:

Dátum: Aláírás:

Szerzők:Bozzai Zsófia újságíró

Dékány Tiborfotóművész, a Magyar Borakadémia tagja

Ember SándorA Hét Borbírák Rendje nagymestere

Falus Tamásújságíró

Gál Péterszőlő, bor, szesz szakreferens, FVM

Geönczeöl Attilaborász, szakíró

Horváth Csabaa Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára

Molnár Zsoltújságíró

Dr. Rohály Gábor IWoktató, WSET Borkollégium sommelier

Dr. Pók Tamásborász

Robert Könitz borász, Erbslöh Geisenheim AG

Szövényi Áronborász, Kerttrade Kft.

Sántha ZoltánGfK Hungária

Sümegi Zsomborborász

László Gyulaagrármérnök, Biocont Magyarország Kft.

Fényképek:Bozzai ZsófiaDékány TiborEmber SándorShutterstock Dr. Szakács LászlóSzepesi RékaKardos Dezső

Fizessen elő a BORésPIAC magazinraegy évre (6 lapszám) bruttó4950 forintért és egy lapszámotingyen kap.

Ráadásul megajándékozzuk egy kóstolópohárral.

Terjesztési osztályunk elérhetőségei:Telefon: (06-1) 441-9000/2424E-mail: info@borespiac.hu

BORPIACI SZAKMAI MAGAZIN

Ő MONDJA

AZ ÉV BORTERMELŐJE

BORPIABORPBORPIBORPIABORPBORPIAPIAACI SZACI SZACI SZACI SZASZASZAZASZAZAAAAAC ZSZAZAKKMKMAKKMAKMKMKMMKMMKMMAMAMAMAAAAIII MMMMMMMMMMAAAAAIII MMMKKKMMAAAII MMMMAAAII MMAAAAGAAGAAGAZIAGAZINAGAGAAAGAAGAZIAGAZIAGAZINGAZIGAZAZINAZAAGAZIAZZZZINZINAGAZIAGAZINZINNAGAGGAZAAAZZ NNAGGGGAGAAAAZZZIAGAGGGGGAZAAAAAZZZZZIN2009/11–12. SZÁM, DECEMBER

990 Ft

ddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddddrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.................... LLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnncccccccccccccccccccccccccccczzzzzzzzzzzzzzzzzz GGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyöööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööööörrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrgggggggggggggggggggggggggggggyyyyyyyyyyyyyydddddddrrrr... LLőőőőrrrriiinnncccczzzzzz GGGyörgyA TÉMA BORMARKETING

TOKAJ FOGYASZTÓI SZEMMEL MI KERÜLHET A CÍMKÉRE?