Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Egészségügyi Gondozás És Prevenció Alapszak

Védőnő Szakirány

Lázgörcs csecsemő- és kisgyermekkorban

Dr.Velkey Imre PhD. Puskás Szabina

Gyermek neurológus Védőnő hallgató

ME-EK 2017

2

Tartalomjegyzék

oldal

1.Bevezetés ............................................................................................................... 4

1.1. Téma meghatározás ..................................................................................... 4

1.2. Témaválasztás indoklása ............................................................................. 5

1.3. Hipotézis ...................................................................................................... 5

1.4. Célkitűzés .................................................................................................... 6

2. Szakirodalmi áttekintés .................................................................................... 7

2.1. Lázgörcsről általában .................................................................................. 7

2.2. Előfordulása és kialakulása ......................................................................... 9

2.3. Tünetei ......................................................................................................... 9

2.4. Klinikai kép ............................................................................................... 10

2.5. Fajtái ......................................................................................................... 10

2.6. Roham diagnosztikája ............................................................................... 11

2.7. Prognózis ................................................................................................... 12

3. Lázgörcs kezelése ............................................................................................ 13

3.1. Általános tudnivalók a kezelésről.............................................................. 13

3.2. Láz és lázmérés technikája ....................................................................... 13

3.3. Lázcsillapítás ............................................................................................. 14

3.3.1. Gyógyszeres kezelés............................................................................ 14

3.3.2. Fizikális lázcsillapítás ........................................................................ 16

3.4. Láz nélküli állapot kezelése ...................................................................... 16

4. Kutatás ............................................................................................................. 18

4.1. Anyag és módszer ..................................................................................... 18

4.2. Vizsgálat eredményei ................................................................................ 19

4.2.1. Szülői kérdőívek eredményei .............................................................. 19

4.2.2. Védőnői kérdőívek eredményei .......................................................... 22

5. Következtetés ................................................................................................... 27

3

6. Összefoglalás .................................................................................................... 29

7. Irodalmi jegyzék ............................................................................................. 30

8. Köszönet nyilvánítás ....................................................................................... 31

9. Mellékletek ...................................................................................................... 32

4

Lázgörcs csecsemő- és kisgyermekkorban

1. Bevezetés

1.1 Téma meghatározása:

Lázgörcsről akkor beszélünk, ha valamilyen ok következtében, szinte az egész

testre kiterjedően tónusos - clonusos görcs lép fel. Ennek feltételezett oka

csecsemőkorban leginkább az agy éretlenségének következménye.

Előfordulása csecsemő-, és kisdedkorban a legjellemzőbb, 6 hónapos és 5 éves

kor közé tehető, de akadnak olyan ritka esetek is amelyek a megadott életkor

intervallum közé nem sorolhatóak. A betegség családi halmozódást mutat.

Kialakulásának hátterében leggyakrabban a virális illetve bakteriális fertőzés

áll, de emellett más tényezők valószínűségét is feltételezhetjük. Az

eclampsiahyperpyretica tünetei a következőek lehetnek: a gyermek

eszméletlenné válik, végtagjai vagy akár az egész teste rángani kezd, szeme

felakad, vagy a távolba mered. Ezek a tünetek nagyon rémisztőek lehetnek és

ijedelmet keltenek a szülőkben. Azok a szülők, akiknek a családjában először

jelenik meg, gyakran nincsenek felkészülve rá, nem tudják, mire számítsanak,

mi váltja ki a gyermekből a görcsös állapotot és pánikba esnek. Jó esetben a

szülő vagy orvoshoz fordul, vagy pedig kórházba megy gyermekével, de mi

van akkor, ha a szülő nem így gondolkodik? Sajnos nagyon is jellemző a XXI.

század embereire, persze itt is, mint mindenhol vannak kivételek, hogy

minden őt vagy közvetlen családját ért betegséggel nem orvoshoz fordulnak,

hanem bekapcsolják számítógépüket, rákapcsolódnak a világhálóra ahol szinte

minden kérdésükre találnak választ. Azonban hogy a keresett kérdésre

mennyire valóságos válasz érkezik, sajnos nagyon nehezen lehet kiszűrni,

főleg ha egy laikus számára idegen témában keresgél. S így akarva, vagy

akaratlanul téves információ birtokába kerül, melyet elkezdenek egymás

között terjeszteni.

5

1.2. Témaválasztás indoklása:

Teljesen mindegy hogy csecsemő- vagy kisdedkorban jelentkezik a lázgörcs,

mindenképpen halálra rémíti a szülőket, hiszen a tünetek között gyakori az

izomgörcs és a rángatózás, mind a végtagokon mind pedig a szemhéjakon

illetve az arcizmokon. Tünetei alapján nagyon hasonlít az epilepsziához,

azonban a kettő mégsem összekeverendő. Lázgörcs esetén a szülők előtt

tudatvesztett gyermek képe jelenik meg rángó végtagokkal és körkörös

szemmozgásokkal. Persze hogy ijedelmet kelt bennük egy ilyen gyermek

látványa, pláne ha a saját gyermeke és korábban ilyenfajta roham sosem

jelentkezett nála. Többek között azért is választottam ezt a témát, hiszen

védőnőként én leszek az a személy, aki közvetlen kapcsolatban lesz az

édesanyákkal és az elsődleges helyen fogok szerepelni, akit értesítenek, ha

gyermekük betegséget kap el, illetve a normálistól eltérőt tapasztal a gyermek

fejlődésében.Másrészt szeretném ezzel a témával kapcsolatban tudásomat

mélyíteni, hiszen a gyerekek körében bár ritka betegségnek számít, körülbelül

3-4 %-a érintett, illetve szeretném gondozottjaimat felkészíteni ha esetleg a

családi anamnézisben hajlamosító tényezőt látok.

1.3 Hipotézis:

1.Feltételezem, hogy az édesanyák nem rendelkeznek kellő mennyiségű

információval, a lázgörcs tüneteivel, a roham lefolyásával, kezelésével

kapcsolatban.

2.Úgy gondolom, hogy a betegség előfordulása az 1 évnél fiatalabb

gyermeknél gyakrabban fordul elő, mint az idősebbeknél.

3. Feltételezem, hogy a betegség fiúknál gyakoribb előfordulást mutat, mint

lányoknál.

6

4. Feltételezem, hogy a lázgörcs szövődményeként kialakulhatnak egyéb

betegségek.

5. Feltételezem, hogy a védőnők megfelelő tudással rendelkeznek a

betegséggel kapcsolatban életkortól függetlenül, és megfelelő tanácsokat

tudnak adni gondozottjaiknak.

1.4. Célkitűzés:

Célul tűzöm ki hogy kutatásom során megvizsgálom a 0-6 éves életkorú

gyermeket nevelő édesanyák ismereteit a betegség tüneteivel, kezelésével

kapcsolatbanilletve, hogy a lázgörcsben szenvedett gyermekek között a

betegség előfordulása 1 éves életkor alatt milyen gyakorisággal jelentkezik,a

nemek között mutat-e eltérést, illetve újabb betegség kialakulását

eredményezi-e.

Végül vizsgálni kívánom a védőnők ismereteit, felkészültségét a betegséggel

kapcsolatban, mivel ritka betegségről van szó. Illetve információt szeretnék

gyűjteni, hogy régen milyen tanácsokkal látták el a gondozottakat, valamint

azt hogy most milyen tanácsokat adnának.

7

2.Szakirodalmi áttekintés

2.1. Lázgörcsről általában:

A gyermekkorban előforduló görcsös állapotok acut jelentkező tudatállapot és

idegrendszeri állapot változással járnak együtt. A görcsrohamoknak rengeteg

kiváltó oka lehet, mely a betegségek széles skáláját tárja elénk. Az alkalmi

rohamok csoportosítása többféle módon is lehetséges.

„Gyakran nehéz megállapítani, hogy krónikus recidiváló görcsroham

kezdetéről vagy ún. alkalmi görcsről van-e szó. Ezért röviden áttekintjük az

alkalmi görcsökkel járó kórállapotokat, amelyek lehetnek: organikus,

funkcionális éspszichogén eredetűek” (Dr.Schuler,1988, 330. oldal)

1.Organikus eredet akár újszülött korban is kialakulhat, hiszen a gyulladások,

daganatok és vérzések által okozott görcsállapotok nincsenek életkorhoz

kötve.E csoport részét nagyon sok betegség képezi melyből a leggyakrabbakat

kiemelném. Ha a görcsállapot kialakulása gyulladás következménye, a két

leggyakrabban előforduló betegség a csecsemők és kisdedek körében, a

meningitispurulenta és az encephalitis. Meningitis5 éves kor alatt 11-30 %-ban

fordul elő, ezen túlmenőleg még iskolás korban is kialakulhat, de azon

életkorban már kevesebb az előfordulás gyakorisága, mindössze 1-3 %.

Encephalitis esetén a görcsroham gyakoriság 50-60 %. Koponyán belüli

vérzésnek számtalan kiváltó oka lehet. Okozhatja koponyatrauma, fertőzések.

2.Abban az esetben, ha a görcs funkcionális eredetű, a háttérben szervi

károsodás valószínűségét ki kell zárnunk. Ebben a csoportban foglal helyet

dolgozatom fő betegsége, a lázgörcs, melyet a későbbiekben részletesen

kibontanék.

8

3.Pszichogén eredet kapcsán kiváltódó görcsök jelentkezése sem ritka.

Csecsemő és kisdedkorban a leggyakrabban az affektív apnoe és a

hyperventillációstetánia jellemző.

A lázgörcsről nehéz eldönteni, hogy melyik csoport részét képezi. „ Míg a

gyermekorvosok a lázas eclampsiát inkább alkalmi rohamként fogják fel, az

ideggyógyászok a görcsöket is az epilepszia fogalomkörébe sorozandónak

vélik” (Kerpel-Fronius,1969, 468.oldal)

A lázgörcs okozta rohamok funkcionális eredetűek, mely azt jelenti, hogy ezen

esetben a betegségek hátterében nem lehetséges szervi-agyi károsodást

kimutatni. E csoport részét képezi továbbá a mérgek és gyógyszerek által

kialakult görcsök, illetve ide kell sorolnunk a hormonális anyagcserezavarok

következtében létrejövőket is. Az alkalmi rohamok között leggyakrabban

előforduló betegség a lázgörcs. A betegség a gyermekpopuláció nagyon kis

hányadát érinti, pusztán 3-6 %, de pont azért, mert ilyen kevés számban fordul

elő és tünetei nagyon hasonlítanak az epilepsziára, fontos a pontos diagnózis

felállítása és a megfelelő kezelés végrehajtása az eredményesség érdekében. A

betegség kapcsán familiáris öröklődés előfordulása igencsak gyakori.

„Aicardi és Chevrie (1976) 31 %-ban talált lázgörcsöt a betegek első fokú

rokonai anamnézisében. Tehát korhoz kötötten és genetikusprediszpozíciója

van.” (Kálmánchey,2000, 311.oldal)

„Az öröklődés autoszomális domináns, kis penetranciával, a gént a 8q13-21-es

chromosomahelyre lokalizálták.”(Kálmánchey,2000, 312.oldal)

9

2.2 Előfordulása és kialakulása:

Lázas görcsállapot 6 hónapos és 5 éves életkor között alakulhat ki, azoknál a

gyermekeknél, akiknek a szervezete a görcsökkel szemben fogékonyabb.

Mindannyian tudjuk, hogy nem létezik két egyforma ember, mindannyian

mások vagyunk és ez a gyerekek esetén sincs másképpen. Vannak olyan

gyermekek, akik a betegségekkel szemben sokkal inkább elviselőbbek, mint

felnőtt társaink, de ez fordítva is igaz. De egyik gyermekre sincs ráírva hogy

milyen a görcskészsége, mikor fog ijesztő tüneteket produkálni.

Kialakulásában sok tényező közrejátszik, melyből jelen esetben csak a

legfontosabbakat emelném ki. Az első helyen a bakteriális és virális toxinok

állnak, melyek legtöbbször felelősek a görcsös állapot létrejöttéért. Általában

felső légúti megbetegedésekhez társul. Ritkán fordul elő olyan fertőzés mely

az agyat is érinti, de az így létrejövő görcsös állapotnak nem kísérő tünete a

láz. Kialakulhat az oltás utóreakciójaként, főként a több komponensű vakcina

esetén. Ezzel kapcsolatban olvastam egy cikket, melyben az állt,hogy azon

gyerekek, akik a morbili, mumpsz, rubeola és varicella elleni oltást kombinált

formában kapják,azoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki lázas

görcsroham, mint azoknál akik külön oltásban kapják a bárányhimlő elleni és

az MMR oltást, de ugyanazon időben.

„A kutatók azt találták, hogy a 12 és 23 hónapos gyerekek közül azok, akik az

első MMRV oltásukat kombinált formában kapták meg, azoknál minden 2300

dózis beadásával, eggyel nőtt a lázas rohamok száma. A lázgörcs okozta rövid

ideig tartó rángatózás a 6 hónapos és 5 év közötti gyermekek körülbelül 5

százalékánál fordul elő, mondja Dr. Klein. Bár ez a roham, főleg a szülőknek,

nagyon ijesztő lehet, nem vezet epilepsziás zavarokhoz.”

(http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8692/lazgorcsot-okozhat-a-

kombinalt-olta)

10

A kutatók korábban azt fedezték fel, hogy a lázgörcs a kombinált oltás

következtében megkétszereződik. Ennek érdekében további kutatásokat

folytattak, hogy kézen fekvő információhoz jussanak. Kutatásuk során arra a

következtetésre jutottak, hogyha a két oltást külön adják be, 7-10 nap

elteltével, akkor a kockázat a lázgörccsel kapcsolatban csökkenést mutat.

2.3 Tünetei:

A lázgörcsnek, mint szinte minden betegségnek, vannak látható tünetei

melyek a következőek:

eszméletvesztés

szem távolba meredése vagy fenn akadása

végtagok vagy az egész test rángatózása

arc elszürkülése

A lázgörcs tünete lehet a lázas állapot, viszont ezt azért említem meg külön

mert a betegségnek nem kulcsfontosságú tünete a láz, hiszen létrejöhet görcs

lázas állapottól függetlenül is.

Azonban a tünetekhez társulhat továbbá:

hányás

nyakmerevség

légzési nehézség

extrém mértékű aluszékonyság

2.4 Klinikai kép:

A roham lezajlása alatt a gyermek eszméletét elveszíti, végtagjai vagy egész

teste rángatózásba kezd. Ezen ijesztő képhez társul továbbá a szem felakadása,

az arc elszürkülése. A görcsös roham néhány másodperctől akár 10 percig is

eltarthat. Ha a roham 10 percen túl is folytatódik, abban az esetben felmerül a

11

szervi eredet gyanúja. A convulsiot követően gyakran jelentkezik kimerültség,

alvás, emellett az átmeneti neurológiai eltérés sem ritka, reflexek élénkülése

vagy ép ellenkezőleg a gyengülésük, pupillák merevsége, mozgászavarok és

tónuszavarok.

2.5 Fajtái:

Két fajtáját különböztetjük meg, az egyszerű-, és a komplikált lázgörcsöt.

Az egyszerű lázgörcs az eseten körülbelül 75 %-ában fordul elő. Fél éves

életkortól 4 éves korig alakulhat ki. Jellemzője hogy rövid ideig tart a roham,

38 C fok feletti lázzal jár, és arctünetek nem jelentkeznek. Egyszerű lázas

convulsio nem okoz károsodást az agyban, sem tanulási problémát vagy

mentális visszamaradást. Ha a gyermek egyszerű lázgörcsön átesett, annak a

valószínűsége, hogy epilepsziás lesz körülbelül 1%.

Komplikált lázgörcsről akkor beszélünk, ha a következő állapotok fennállnak:

a görcsös összehúzódás meghaladta a 15 percet

kettőnél több alkalommal előfordult

focalis roham

idegrendszeri tünetet észleltünk

korábban a gyermeknél előfordult idegrendszeri károsodás

A pontos diagnózis felállításához kulcsfontosságú jelentőségű bizonyos

vizsgálatok azonnali elvégzése, melyek kizárják egyes betegségek

valószínűségét.

2.6 Roham diagnosztikája:

„ A rohamok vizsgálata igen sok tényezőtől függ: a beteg korától, a rohamok

típusától és milyenségétől, a neurológiai tünetek jelenlététől vagy hiányától és

alkati tényezőktől. Az alapvető vizsgálatok az első görcsroham után egyébként

12

egészséges gyermeknél az éhgyomri cukor, a kalcium, a magnézium, a

serumelectrolytok meghatározása és a rutin EEG vizsgálata.”(Nelson,1995,

1496.oldal)

Abban az esetben, ha a lázgörcs elhúzódik, akkor a következő vizsgálatok

indokoltak:

lumpálpunctio

EEG vizsgálat.

Lumbálpunctio elvégzése azért is nagyon fontos egy éves életkorúnál fiatalabb

csecsemőnél,mert az agyat érintő fertőzések kezdetén gyakori a láz, és az

epilepsias görcsök létrejötte.

Az egyszerű lázas állapot előfordulása esetén nem indokolt az EEG elvégzése.

A CT és MRI vizsgálatokat kötelezően el kell végezni, abban az esetben, ha a

hetero anamnézisben felmerül a koponyán belüli laesio gyanúja vagy

idegrendszeri kóros elváltozást fedezünk fel.

2.7 Prognózis:

„A lázgörcs prognózisa általában jó, többnyire sem mentális, sem neurológiai

károsodást nem okoz. Epilepsia veszélyével elsősorban akkor kell számolni,

ha a gyermek a lázgörcs előtt is cerebralis károsodásban szenvedett, ha a

családjában volt epilepsia, és ha a komplikált lázgörcs kritériumaként felsorolt

rizikófaktorok közül több is előfordul. Bármilyen epilepsiatípus jelentkezhet a

lázgörcs után.” (Kálmánchey,2000, 312.oldal)

13

3.Lázgörcs kezelése

3.1. Általános tudnivalók a kezelésről

A lázgörcsön átesett gyermekek kezelése nagymértékben függ attól, hogy a

görcsöket kísérte-e láz vagy sem. Ha a lázas eclampsia lázas állapotot

eredményez elsősorban a láz csillapítására kell hangsúlyt fektetnünk. Abban

az esetben, ha nem kíséri a görcsöket láz, anticonvulsiv gyógyszereket kell

alkalmaznunk

3.2. Láz és a lázmérés technikája

A láz szervezetünk védekező mechanizmusa, nem egy konkrét betegség

pusztán csak egy tünet. Kialakulása fertőzések, kórokozók következménye.

Ahhoz hogy szervezetünk sikeresen megakadályozza a kórokozók

elszaporodását, és el tudja őket pusztítani, testünk normális hőmérsékletét meg

kell emelni. Köztudott hogy nincs két egyforma ember, gyermek, így a

betegségekre adott válasz is egyénenként eltérő. Vannak olyan gyermekek,

akik nagyon könnyen belázasodnak, mások pedig nagyon nehezen. Ezek

alapján görcskészségük is eltérő lehet, melyet sajnos nem lehet olyan könnyen

megállapítani.

Amint a gyermeken azt vesszük észre, hogy nyűgösebb a kelleténél, tapintásra

melegebb, esetleg verejtékezik, az első teendőnk az legyen, hogy megmérjük a

lázát.

Különböző féle, fajta lázmérők léteznek. A hagyományos digitális lázmérő

mellett megkülönböztetünk még homlokra csatolható, csuklóra helyezhető

valamint elektromos fülhőmérőket. Ezek a hőmérő technikák pontatlanok,

illetve a fülhőmérő használata csecsemőkorban azért nem ajánlatos, mert még

nem alakult ki a hallójárat mérete. A legideálisabb lázmérő csecsemő- és

kisgyermek esetén a digitális lázmérő flexibilis végekkel, amely azért nagyon

14

hasznos, mert a csecsemő nagyon mozgékony és így kevésbé okozunk neki

kellemetlenséget.

Hat éves életkorúnál fiatalabb csecsemőnél a végbélben mért láz a legjobb

technika. Mielőtt a gyermeknek rectalisan felhelyeznénk a lázmérőt előtte

popsikrémbe érintsük bele a lázmérő végét, hogy jobban csússzon. Rectalisan

mért láz eredményéből 0,5 C- fokot levonunk.

3.3. Lázcsillapítás

A lázcsillapításról mindig újabb és újabb információkat hallunk. Régebben az

volt a protokoll hogy a lázat nem kell csillapítani minden betegségben, hiszen

a láz a szervezet számára nem ártalmas, éppen ellenkezőleg előnyös a

kórokozók elpusztítása érdekében. Mára megváltozott ez a szemlélet is, hiszen

napjainkra az lett az előírás hogy csak nagyon magas, 40 C fokos láz esetén

szükséges a lázcsillapítás. Azonban nem mindegy milyen betegségről

beszélünk, és az sem hogy a betegség elszenvedője milyen életkorú.

Csecsemőkorban a görcskészség jóval nagyobb, így fokozott odafigyelést

igényelnek a gyermekek. Ahogyan korábban is említettem senkire nincs ráírva

hogy mekkora a görcsküszöbe így csecsemőknél a lázcsillapítás nagyon

fontos. Lázcsillapításnál soha nem arra törekszünk, hogy a gyermek elérje a

normál testhőmérsékletet, csak hogy csökkenést mutasson a láz.

A láz csillapítása történhet fizikális és gyógyszeres úton. A fizikális

lázcsillapítást azonban már nagyon kevés országban használják, és csak akkor

ajánlják, ha a gyermeknek nagyon magas láza van.

3.3.1 Gyógyszeres kezelés:

Ha azt szeretnénk, hogy a gyermek láza minél hamarabb megszűnjön, a

gyógyszeres terápia mellett kell, hogy döntsünk.

A gyógyszereknek rengeteg fajtája van. Érdemes életkor alapján eldönteni,

hogy mit adjunk a gyereknek, mi az, amit elfogad. Csecsemőkorban a

15

legideálisabb a kúpok használata, illetve szóba kerülhet még a szirup beadása.

Kisdedek és kisgyermekek esetén is ez a két gyógyszerforma hoz sikert a láz

leküzdésében azonban az első megoldás a szirup legyen és csak végső esetben

alkalmazzuk a kúp használatát.

„A gyermekkorban alkalmazható lázcsillapítók három nagy

hatóanyagcsoportba tartoznak.” (Dr Kalmár, 2012, 81.oldal)

Az egyik csoport a propionsav-származékokat tartalmazza, a második

csoportba az anilinszármazékok tartoznak, mely csoporton belül az

acetaminophen vagy paracetamol tartamú gyógyszerek származnak. A

harmadik csoportba a pirazolonszármazékok kerülnek.

Nem ajánlott azonban gyermekkorban a szalicilsav-tartalmú gyógyszerek

adása lázcsillapításra, mert súlyos szövődménye lehet. Azon gyermekek, akik

kapnak ilyen hatóanyagtartalmú gyógyszert, kialakulhat az úgynevezett Reye-

szindróma.

Az első és legfontosabb dolog, hogy a roham zajlása alatt megpróbáljuk

csillapítani a gyermek görcskészségét. A leghatásosabb olyan gyógyszer

használata, amelyben van görcsoldó. Ennek megfelelő módja a rectalisan adott

görcsoldó kúp használata, hiszen ha orálisan történne a lázcsillapítás, a

gyermek fulladásához vezetne. A rectalisan adható kúpok közül a Diazepam

vagy a Germicid a leghatásosabb. A terápiás dózis Diazepam görcsoldó kúp

esetén 5-10 mg, a Germicid kúp esetén csecsemőknek 3 x fél, gyermekeknek

3-5 x 1 kúp adható.

Azokban az esetekben, amikor a csecsemő lázcsillapításáról van szó, érdemes

felhívni a szülő figyelmét és tájékoztatni a kúpfelezés szabályairól. Ugyanis

tévhit a szülők körében hogy a függőleges állásban lévő kúpot vízszintesen

vágják ketté. Ez az eljárásmód azért is helytelen, hiszen a kúp tetejének jóval

16

több a hatóanyagtartalma, mint az aljának, így ha a csecsemőnek a hatóanyag

tartalomban szegény kúpot adjuk be, nem lesz hatásos a lázcsillapítás.

3.3.2. Fizikális lázcsillapítás:

Ha viszont a gyermekünket óvni szeretnénk a gyógyszerektől, lehetőségünk

van a láz fizikális úton történő csökkentésére. Ezen csoport részét képezi a

hűtőfürdő és a hűtőborogatás. Az eljárásoknál előny hogy korlátlan számban

lehet ismételni.

Mindkét eljárás nagyon egyszerű és rövid idő alatt kifejti a hatását. Hűtőfürdő

kivitelezéséhez szükségünk lesz egy kis kádra vagy lavorra és egy kancsóra. A

kádat vagy lavort megtöltjük testhőmérsékletű vízzel, csecsemő- és

kisgyermek esetén körülbelül 37 C fok az ideális. A hőmérsékletet a

könyökünkkel ellenőrizzük, mely, ha kellemes, akkor a gyermeket bele lehet

tenni. De mielőtt a gyermeket a vízbe helyeznénk, egy kancsó hideg vizet

készítünk a közelbe, melyet fokozatosan töltünk a kádba vagy lavorba, így

hűlik le. Az eljárást addig folytatjuk, amíg a csecsemőn vagy kisgyermeken a

fázás jelei nem mutatkoznak.

A másik nagyon hatékony eljárás a hűtőborogatás. Szükségünk lesz ezen

eljáráshoz 2 darab textilpelenkára. Az egyiket bevizezzük, majd a gyermeket

becsavarjuk vele úgy, hogy a feje szabadon marad. Addig maradjon rajta,

amíg meg nem szárad, majd a másikat is bevizezzük és felváltva, fokozatosan

cseréljük.

3.4. Láz nélküli állapot kezelése:

Lázas állapottól mentes görcs létrejöttének először ki kell vizsgálni az okát.Az

ilyen esetben lázcsillapítót nem használhatunk értelemszerűen, hiszen nem

alakult ki lázas állapot. A következő táblázatban ismertetem azokat a

készítményeket, amiket a görcs megszüntetésére használnak.

17

Betegség Gyógyszer Dózis

Parciális és tonusos-

clonusos rohamok

carbamazepin

(Tetgetol, Stazepine)

phenobarbital

phenytoin (Dilantin,

Diphedan)

acidumvalporicum

(Depakin, Convulex)

3 x 5-25 mg/ ttk

1 x 4-6 mg/ ttk

1 x 4-8 mg /ttk

3 x 10-60 mg / ttk

Generalizált rohamok clonazepam (Clonopin,

Rivotril, Antelepsin)

ethosuximid( Zarontin,

Suxilep)

trimethadion (Ptimal)

acidumvalproicum

(Depakin, Convulex)

3 x 0,1-0,2 mg /ttk

3x 20 mg /ttk

3 x 20-40 mg/ ttk

3 x 15-60 mg /ttk

(Dr. Lakatos, 1996, 120. oldal)

„Kezdetben egyetlen gyógyszert alkalmazzunk, fokozatosan emelkedő

dózisban. Ha emellett még mindig előfordulnak görcsös állapotok, de

ritkábban és kevésbé súlyos lefolyással, egy másik anticonvulsiv szert is

állítsunk be, szintén fokozatosan emelkedő dózisban. Lehetőleg minél

kevesebb gyógyszerrel igyekezzünk elérni a tünetmentességet.”

(Dr.Lakatos,1996, 120.oldal)

Ha még a kezelés elején járunk, havonta ajánlott a vérképet ellenőrizni,

később már fél évente szükséges. Mindezek mellett szükséges az idegrendszeri

állapot és az EEG ellenőrzése.

18

4.Kutatás

4.1. Anyag és módszer:

A dolgozatom kutatási részéhez szükséges információkat kérdőívek alapján

gyűjtöttem be 2016 novemberétől-2017 március 10.-ig. Három darab

kérdőívet szerkesztettem melyek közül kettő darab kérdőív a 0-6 éves életkorú

gyermeket nevelő édesanyák között osztottam, és töltettem ki négytelepülésen.

A következő települések között került kiosztásra:Megyaszó,

Mád,Taktaharkány és Monok. Minden egyes településen 2-2 alkalommal

megjelentem a tanácsadáson és figyelemmel kísértem a kérdőív kitöltését.A

két kérdőív fajta csupán annyiban tért el egymástól, hogy az egyik kérdőívet

úgy szerkesztettem meg, hogy előre megadott válaszlehetőségeket

biztosítottam valamennyi kérdéshez. Ez a fajta kérdőív Megyaszó és Mád

településeken került kiosztásra. A másik kérdőívben azonban már nem adtam

meg válasz alternatívákat, hanem ezek a kérdőívek önálló kitöltést igényeltek.

Ezen kérdőívek pedig Taktaharkány és Monok településen lettek kiosztva.Az

első kérdőív összeállításánál a fő szempontom az volt, hogy információt

szerezzek arról, hogy az édesanyák milyen szintű információval rendelkeznek

a lázgörcs tüneteiről, a lázgörcsös roham lefolyásáról és a kezelésével

kapcsolatban. Illetve rákérdeztem még arra is, hogy azon családokban ahol

előfordult lázgörcsös eset ismétlődött-e, illetve szövődményként alakult-e ki

újabb betegség.

A másik kérdőívet pedig azért szerkesztettem, mert mint említettem korábban

2 alkalommal megjelentem az adott településeken, ahol a kitöltők között

észrevettem, hogy bár fogalmuk sincsen arról, hogy mi lehet ez a betegség,

milyen tüneteket produkál a gyermek, egyáltalán milyen kezelésre szorul,

mégis nagyon sok esetben sikerült eltalálni mind a tüneteket, mind a kezelést.

Ekkor megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogyha nem biztosítok

válaszlehetőségeket, akkor vajon maguktól milyen válaszokat adnának. E

kérdőívnél a fő kérdések a lázgörccsel kapcsolatos ismeretekre terjedtek

19

leginkább ki, illetve rákérdeztem, hogy orvosi vagy kórházi ellátást igényel-e a

gyermek.

A szülők között kiosztott kérdőívet 80édesanyának sikerült kiosztani, melyből

56 érkezett vissza, és számított értékelhetőnek. Az egyik kérdőív 12, míg a

másik 10 kérdést tartalmaz.

A harmadik kérdőívet a védőnőknek készítettem, mely egy része e-mail

formában jutott el a szerencsi járásba tartozó védőnőkhöz, másik része pedig

online kérdőívként lett feltüntetve. A védőnők között kiküldött kérdőívek

közül összesen 31 érkezett vissza. Ezen kérdőív 14 kérdést tartalmaz, mely

kiterjed a védőnők életkorára, munkásságára, a lázgörccsel kapcsolatos

tudásukra, találkoztak-e már a betegséggel, előfordult e gondozottjaik között,

milyen terápiás tanácsokban részesítették őket.

Kutatásom során hat darab hipotézist állítottam fel melyek közül nagyon sok

be is igazolódott.

4.2. Vizsgálat eredményei:

4.2.1. Szülői kérdőívek eredményei:

A vizsgálatba bevont 56 édesanya közül 40 töltött ki válaszlehetőségekkel

biztosított kérdőívet, míg a fennmaradó 16 édesanya válaszlehetőségekkel el

nem látott kérdőívet töltött ki. A vizsgálatban résztvevő édesanyák közül a

legfiatalabb 18 éves, míg a legidősebb 47 éves volt. Tizennégy édesanya volt

közülük 18-25 éves kor közötti, húsz 26-32 éves kor közötti, tizennégy 33-38

éves kor közötti, és mindössze nyolc 39-47 éves kor közötti,aki 0-6 éves korú

gyermeket nevel.

20

1. diagram: Megkérdezettek jelenlegi életkora

A diagramból az derül ki,hogy 26-32 éves életkor között nevel a legtöbb

édesanya 0-6 éves gyermeket.

A lázgörcs nevű betegséggel kevesen találkoztak, de nagyrészük már hallott

róla. A megkérdezettek közül huszonegy azt válaszolta, hogy még sosem

hallott róla, harmincöt már hallott erről a betegségről, de közülük is tizenöt a

legfontosabb információk birtokában van a betegséggel kapcsolatban és húsz

minimális ismeretekkel rendelkezik.

A tünetekre való rákérdezésnél az egyik fajta kérdőívben megadtam a helyes

válaszokat, de a helyes válaszok mellé elhelyeztem a betegséggel kapcsolatban

nem álló tüneteket is. A kérdőívben felhívtam a figyelmet arra, hogy több jó

megoldás is létezik.

Életkor

0

10

20

18-25 éves kor

26-32 éves kor

33-38 éves kor

39-47 éves kor

Életkor

Életkor

21

2. diagram:Tünetekkel kapcsolatos ismeretek

Amint a diagramról leolvasható, a megkérdezettekközül 8 %-ban adták azt a

választ, hogy a betegségben a normál tudatállapot jellemző. A válaszadók 36

%-a szerint a magas láz, 13 %-a szerint az eszméletlenség és 25 %-a szerint a

rángatózó végtagok jellemzőek. Az édesanyák 8 %-a szerint a körkörös

szemmozgás és 9 %-a szerint a habzó száj a betegség jellemző tünete. A

tünetek között nem jelenítettem meg a hányást, azonban a kérdőív kitöltése

után kettő édesanya is odajött hozzám és jelezte, hogy lázgörcsön átesett

gyermekük hányást is produkált.

Az önkitöltős kérdőíveket 15 édesanyának sikerült kitöltenie. A kitöltött

kérdőívek közül a következő tüneteket kaptam.

3. diagram:Lázgörcs tünete önkitöltős kérdőív alapján.

Tünetek

normál tudatállapot

magas láz

eszméletlenség

körkörös szemmozgás

rángatógó végtagok

habzó száj

hányás

Lázgörcs tünete

Remegés

Magas láz

Verejtékezés

Merev végtagok

Ájulás

Fejfájás

22

A diagram szépen mutatja, hogy a megkérdezett édesanyák közül 18% úgy

gondolja, hogy a lázgörcs tünete a remegés. 38%-a szerint magas lázzal, 8%

szerint verejtékezéssel és 21%-uk úgy gondolja, hogy a tünetek között a

végtagmerevség is jellemző. Az ájulást 13%-ban, az fejfájást pedig 3%-ban

írták be.

A kezeléssel kapcsolatos kérdésre a válaszlehetőségekkel biztosított kérdőívet

kitöltők közül tizenegyen azt válaszolták, hogy gyógyszeres terápiára szorul a

gyermek, heten úgy gondolják, hogy lázcsillapításra van szükség gyógyszer

nélkül, és huszonketten válaszolták azt, hogy gyógyszeres és gyógyszer

nélküli lázcsillapításra is szükség van.

Az önkitöltős kérdőívben azonban a következő válaszok születtek. A

megkérdezett édesanyák közül négyen azt válaszolták, hogy gyógyszeres

lázcsillapításra van szükség, öten azt válaszolták, hogy kezelést nem igényel,

és négy édesanya szerint gyógyszeres terápiára szorul a gyermek. Egy

édesanya válaszolta azt, hogy ki kell vinni a levegőre, és egy édesanya,hogy

kórházi ellátásra szorul a gyermek.

Megkérdeztem, hogy szerintük a lázas roham mennyi ideig tart. A kérdésemre

ketten azt válaszolták, hogy 2-3 óra hosszán át tart,négy édesanya szerint 1 óra

vagy annál rövidebb ideig, négy szerint körülbelül fél óráig tart. Az édesanyák

közül öten adták azt a választ, hogy pár percig tart.

Az önkitöltős kérdőívben rákérdeztem arra is, hogy orvost szükséges-e hívni,

vagy kórházba szállítani a gyermeket, ha lázgörcs lép fel nála. A megkérdezett

15 édesanya szerint szükséges orvost hívni, és közülük ketten azt is a válasz

mellé tették, hogy majd az orvos dönt arról, hogy kórházba utalja-e.

23

4.2.2. Védőnői kérdőívek eredményei:

A védőnők részére készített kérdőív közül harmincegy érkezett vissza, melyek

közül mind a harmincegy alkalmas volt az értékelésre. A megkérdezett

védőnők közül tizenheten találkoztak már pályafutásuk során a lázgörccsel és

tizennégyen csak valamilyen képzés keretén belül.

1. diagram:Védőnők munkába eltöltött évei

A harmincegy védőnő közülnyolcan dolgoznak 3 hó-5 év közötti idő

intervallumban, öten dolgoznak 6-12 éve, kilenc 13-25 éve és végül kilencen

26-44 éve.

2. diagram: Védőnői területek

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

3 hó - 5 év 6 -12 év 13-25 év 26-44 év

Évek száma

Terület

város

vidék

iskola

vegyes

24

A megkérdezett védőnők 39 %-a városi területen dolgozik, 16 %-a vidéki

területen,45 %-a pedig vegyes körzetben dolgozik. Vegyes körzet azt jelenti,

hogy a vidéki vagy városi területen dolgozó védőnők gondozottjai között

várandós, 0-6 éves korú kisgyermek és emellett 6-18 év közötti oktatási

intézménybe járó gondozottjai is vannak.Iskolában dolgozó ifjúsági

védőnőkkel nem sikerült felvenni a kapcsolatot és kitöltetni a kérdőívet.

3. diagram:Gyermekek nem szerinti eloszlása

A védőnők közül mindössze tizenkilencnek volt vagy van lázgörcsön átesett

gondozottja. Ahogy a diagram is mutatja a lázgörcsön átesett gyermekek 68%-

a fiú, és mindössze 32%-a lány.

4. diagram:Gyermekek életkor szerinti eloszlása

Nem szerinti eloszlás

Fiú

Lány

0 2 4 6 8 10 12

0-6 hónapos

7-12 hónapos

1-3 éves

4-6 éves

Gyerekek száma

25

A diagramból kiderül, hogy a lázgörcsön átesett tizenkilenc gyermek közül

tizenegynek 1-3 éves kora között jelentkezett a lázgörcs.

Kérdőívemben rákérdeztem arra is hogy azok a védőnők akik munkájuk során

már találkoztak a betegséggel gondozottjaik körében,hogy mennyi ideje

dolgoztak az első jelentkezésnél. A harmincegy védőnő közül 13 munkája

során még nem, viszont valamilyen képzés keretén belül már találkozott a

betegséggel. A maradék 18 védőnő közül három válaszolta azt, hogy 1 év

vagy annál kevesebb ideje dolgozott, tízen 2-10 év elteltével találkoztak, a

fennmaradó öt védőnő pedig, 10-25 éve dolgozott már, amikor az első

lázgörcsös gyermeket gondozás alá vették.

Arra a kérdésre hogy milyen betegségre gondoltak a tünetek alapján azt a

egyöntetűen azt a választ kaptam mind a tizennyolc védőnőtől hogy lázgörcs.

Azon védőnők, akik még nem találkoztak pályafutásuk alatt a betegséggel, az

a válasz született, hogy bár munkájuk során még nem, de valamilyen képzés

keretén belül szereztek információkat a lázgörccsel kapcsolatban.

Kérdéseim között szerepelt az is, hogy az első lázgörcsös eset felfedezésekor

milyen tanácsokkal látták el a szülőket, hogy segítettek nekik. Erre a kérdésre

adott válaszok szinte majdnem 100%-ban megegyeztek a tizennyolc védőnő

elmondása alapján. A tizennyolc védőnő közül öten adtak csak minimálisan

eltérő választ. A többi tizenhárom egyöntetűen a lázcsillapítást javasolta mind

gyógyszeres, mind fizikális úton. Az az öt védőnő, akik kicsit másabb tanácsot

adtak, a lázcsillapítás mellett azt javasolták, hogy bőven itassák a csecsemőt,

kisdedet vagy kisgyermeket. Figyeljenek oda, hogy a gyermek láza ne legyen

nagyon magas és emellett vagy orvoshoz irányították, vagy mentő hívását

tanácsolták.

26

Rákérdeztem arra is, hogy a tapasztalatokban gazdag évek után milyen

tanácsot adnának jelenleg azoknak a szülőknek, akiknek a családja már átélte

korábban az eclampsiahyperpyreticát. A védőnők szinte 98 %-ban ugyanazt

tanácsolnák, mint amit az első eset megtörténtekkor. Azonban a maradék 2 %

amellett hogy ugyanazon információkkal segítene a szülőknek, egy pár jó

tanácsot is mondana. Első és talán legfontosabb tanácsuk a védőnőknek az

lenne, ha mindenki megőrizné a nyugalmát és nem esnének pánikba. Emellett

nagyon jó tanács, hogy mindig legyen otthon görcsoldót tartalmazó

lázcsillapító kúp.

Végül pedig rákérdeztem arra, hogy a lázgörcs miatt nem-e alakult ki

valamilyen szövődmény a gyermeknél. Azon védőnők körében, akiknél már

előfordult lázgörcsös gondozott, szerencsére a tizennyolcból tizenöt azt

válaszolta, hogy nem alakult ki semmilyen szövődmény. Azonban három

védőnő jelezte, hogy a gondozottjaik között sajnos a lázgörcs következtében

agyi károsodás, tanulási akadályozottság és mentális retardáció alakult ki.

27

5. Következtetés

Kutatásom során öt hipotézist állítottam fel, melyek a következőképpen

alakultak.

Az első hipotézisem az volt, hogy az édesanyák nem rendelkeznek kellő

mennyiségű információval, a lázgörcs tüneteivel, a roham lefolyásával és

kezelésével kapcsolatban. A kutatás során használt kétfajta kérdőív közül ezt

csak az önkitöltős kérdőív igazolta. Tehát mondhatni, hogy a

válaszlehetőségekkel biztosított kérdőív ezt az állítást részben, míg az

önállóan kitöltött kérdőív teljesen igazolni tudta.

Második állításom úgy hangzott, hogy úgy gondolom a betegség előfordulása

az egy éves életkorúnál fiatalabb csecsemőknél gyakrabban előfordul, mint az

idősebbeknél. Ezen állításom nem igazolódott be. Az édesanyák és a védőnők

részére készített kérdőív egyaránt igazolni tudta, hogy a lázgörcs előfordulása

1-3 év kor között a leggyakoribb.

Harmadik állításom szerint a lázgörcs előfordulása, a fiúgyermekeknél

gyakoribb előfordulást mutat, mint a lányoknál. Ezen állításom teljes

mértékben beigazolódott mindhárom kérdőív alapján.

Negyedik állításom szerint, a lázgörcs szövődményeként kialakulhatnak egyéb

betegségek. Ezen állítás a lázgörcsön átesett gyermekek esetét tanulmányozta

védőnői és szülői válaszok alapján. A védőnők részére készített kérdőívből, és

az édesanyáknak szánt válaszlehetőségekkel biztosított kérőívalapján a

válaszok 98 %-a az volt hogy nem alakul ki új betegség szövődményként.

Azonban az a minimális 2 % válasza alapján epilepszia,agyi károsodás,

mentális retardáció és tanulási visszamaradottság alakult ki. Ezáltal ezen

állításom csak nagyon kis részben igazolódott be.

28

Ötödik állításom a védőnők munkásságára, szakmai felkészültségére

vonatkozik. Azt állítom, hogy a védőnők megfelelő tudással rendelkeznek a

betegséggel kapcsolatban életkortól függetlenül, és megfelelő tanácsokkal

tudják segíteni gondozottjaikat a nehéz időben. A kérdőív eredményei ezt az

állítást 100 %-ban alátámasztották. Tehát ez az állítás teljes mértékben

beigazolódott.

29

6. Összefoglalás

A védőnő, a családokhoz legközelebb álló egészségügyi dolgozó.

Kompetencia köre a várandósokra, gyermekágyas édesanyákra valamint az

újszülöttre, csecsemőre, kisdedekre és kisgyermekekre terjed ki. Mindezek

mellet a 6-18 éves oktatási intézménybe járó, illetve nem járó gyermekekre is

figyelmet fordít. Akik e szakma elkötelezett hívei, bátran vallják, hogy a

legszebb, legörömtelibb hivatást választották.

Kutatásom fő célja az volt, hogy felkeressem azon édesanyákat, akik 6 éves,

vagy annál fiatalabb gyermeket, kisdedet vagy csecsemőt nevelnek. Kutatni

kívántam, hogy dolgozatom fő témájával, a lázgörccsel kapcsolatban milyen

szintű tudással rendelkeznek. Mindezek mellett a védőnők tudására és

felkészültségére is kíváncsi voltam.

Kutatásom során az édesanyák körében azok az eredmények születtek, hogy

bár már nagyon sokan hallottak a betegségről, így sincsenek teljesen

megfelelő információk birtokában. A védőnők azonban nem okoztak

csalódást, hiszen teljes mértékben tisztába vannak a lázgörcs tüneteivel,

kezelésével és lefolyásával kapcsolatban. A szülőket bármikor képesek jó

tanácsokkal ellátni, támogatni, megnyugtatni a nehéz időszakban. A szülők

pedig igényt tartanak arra, hogy a védőnő, mint egy mankó, ott legyen

mellette, támaszként, segítségként.

Összegzés képen annyit említenék még meg, hogy a védőnő és a gondozottjai

között lévő bizalmi kapcsolat nagyon fontos. A védőnő nem azért van,hogy

keresztbe tegyen, vagy megmondja, mit nem csinálunk jól. Ő mindig csak azt

veszi figyelembe, hogy lehetne a gyermeknek a legjobb feltételeket biztosítani

az eredményes fejlődéshez.

30

7. Irodalmi jegyzék

1.DrSchuler Dezső: Gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia, Medicina

Könyvkiadó, Budapest,1988

2.Kerpel-Fronius Ödön: Gyermekgyógyászat,Medicina Könyvkiadó,

Budapest, 1969

3.Kálmánchey Rozália: Gyermekneurológia, Medicina

Könyvkiadó,Budapest,2000

4.Dr. Schuler Dezső: Gyermekgyógyászat,Semmelweis Kiadó,Budapest,1995

5.Maródi László: Gyermekgyógyászat,Medicina Könyvkiadó,Budapest, 2002

6.Nelson: A gyermekgyógyászat tankönyve I. kötet,Melania Kiadó,1995

1495-1496.o.

6. Dr. Kalmár Ágnes: Lázcsillapítás gyermekkorban,Gyermekgyógyászati

Továbbképző Szemle 17. évfolyam, 2012 március 80-82.o.

7.Dr. med. Helmut Keudel: Gyermekbetegségek, Magyar Könyvklub

8.Dr. John B.P. Stephenson Dr. Kálmánchey Rozália:Gyermekneurológiai

útmutató, Feudum Kft., 2006

9. Dr. Bogárdi Mihály: Beteg a gyermekünk, Medicina Könyvkiadó, 1994

10. Dr. Lakatos Lajos: Heveny gyermekgyógyászati betegek

kezelése,Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest,1996

Internetes irodalmi jegyzék

1. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8692/lazgorcsot-okozhat-a-

kombinalt-olta

2.http://napidoktor.hu/korkep/lazgorcs-gyermekkorban/

31

8. Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni konzulensemnek Dr. Velkey Imre neurológus

főorvos úrnak a dolgozatom megírása során nyújtott hasznos ötleteket és

tanácsokat.

Köszönettel tartozom azon négy település védőnőinek, akiknek segítségével

sikerült kitöltetnem az édesanyák között kiosztott szülői kérdőíveket.

Szeretném megköszönni továbbá a védőnők segítségét és együttműködését a

részükre készült kérdőív kitöltésében.

Hálásan köszönöm a párom, a szüleim és a nagyszüleim támogatását, mely

végig kísért e rögös úton.

32

9. Mellékletek

(Védőnői kérdőív)

Kérdőív

Üdvözlöm!

Puskás Szabina vagyok a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős

védőnő hallgatója.Kérdőívem a védőnők lázgörccsel kapcsolatos ismereteit,

felkészültségét vizsgálja.A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni

információk nem azonosíthatóak, az adatokat összesítve elemzem és mutatom

be dolgozatomban.

Előre is köszönöm az együttműködést, és a kérdőív kitöltésére áldozott idejét.

1.Életkora? .......................................................................................................

2.Hány éve dolgozik védőnőként? ...................................................................

3.Milyen területen dolgozik?( Kérem, jelölje X-szel)

o iskola

o vidék

o város

o vegyes (iskola-vidék, iskola-város)

4.Találkozott-e már pályafutása alatt a lázgörccsel? (Kérem, jelölje X-szel)

o igen

o nem

5.Pályafutása alatt hány alkalommal?( Kérem, jelölje X-szel)

o 5-nél kevesebbszer

o 10-nél kevesebbszer

o 10-20 eset

o 20-nál többször

6.Amennyiben nem találkozott pályafutása alatt : Tanulmányai során vagy

tanulmányain kívül?( Kérem, jelölje X-szel)

o Tanulmányaim során

o Továbbképzés keretén belül

o Önképzés keretén belül

33

7.Hány éve dolgozott védőnőként az első eset jelentkezésekor?

..........................................................................................................................

8.Milyen nemű gyermeknél jelentkezett a betegség leginkább?(Kérem, jelölje

X-szel)

o fiú

o lány

o vegyes

9.Milyen idős volt a gyermek, amikor a betegséget felfedezték?(Kérem, jelölje

X-szel)

o 0-6 hónapos kor között

o 7-12 hónapos kor között

o 1-3 éves kor között

o 4-6 éves kor között

10.Milyen betegségre gondolt először?

..........................................................................................................................

11.Milyen tanácsokkal látta el az édesanyát?

..........................................................................................................................

12.Most milyen tanácsot adna?

..........................................................................................................................

13.Mi váltotta ki a gyermekből a görcsöt?

..........................................................................................................................

14.Alakult-e ki új betegség a lázgörcs szövődményeként ( Ha igen , betegség

neve )

..........................................................................................................................

34

( Szülői válaszlehetőségekkel biztosított kérdőív)

KÉRDŐÍV

Tisztelt Válaszadó!

Puskás Szabina IV. éves védőnő hallgató vagyok a Miskolci Egyetemen.

Szakdolgozatra készülő pályamunkám a gyermekkorban előforduló

lázgörcsről írom. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni

információk nem azonosíthatók, pusztán összesítve elemzem és mutatom be

dolgozatomban. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.Kérem

a kitöltéssel segítse dolgozatom megírását!

1.Hány éves? ....................................................................................................

2.Hány gyermeke van? ....................................................................................

3.Milyen idős a gyermeke/gyermekei? ............................................................

4.Milyen neműek? ( Kérem, jelölje X-szel )

o Lány

o Fiú

o Fiú, Lány

5.Tud-e valamit a lázgörcs nevű betegségről?: (Kérem, jelölje X-szel )

o Még sosem hallottam róla

o Igen, de minimális ismereteim vannak

o Igen, a legfontosabb információkat tudom a betegségről

6.Előfordult e már a családban? : ( Kérem, jelölje X-szel )

o Igen

o Nem

7.Amennyiben az előző kérdésre igennel felelt: Melyik gyermeknél és mikor

jelentkezett?

35

..........................................................................................................................

8.Amennyiben a 6. kérdésre a válasza nem volt: Előfordult e más

idegrendszeri betegség?

..........................................................................................................................

9.Milyen tünete van a lázgörcsnek? ( Több válasz is lehetséges. Kérem, jelölje

X-szel)

o normál tudatállapot

o magas láz

o eszméletlenség

o körkörös szemmozgás

o rángatózó végtagok

o habzó száj

10.Milyen kezelésre szorul a gyermek? ( Kérem, jelölje X-szel)

o Kezelést nem igényelt

o Gyógyszeres terápiára

o Lázcsillapítás gyógyszer nélkül

o Gyógyszeres és gyógyszer nélküli lázcsillapítás

11.Ismétlődött-e a betegség?

o igen 1 éven belül

o igen, de csak 1 év után

o nem ismétlődött

12.Lázgörcs szövődményeként alakult e ki újabb betegség?

..........................................................................................................................

36

(Szülői önkitöltős kérdőív)

Puskás Szabina végzős védőnő hallgató vagyok a Miskolci Egyetemen.

Szakdolgozatra készülő pályamunkám a gyermekkorban előforduló

lázgörcsről írom. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni

információk nem azonosíthatóak, pusztán összesítve elemzem és mutatom be

dolgozatomban. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.

Kérem, a kitöltéssel segítse dolgozatom megírását!

1.Hány éves ön? ...............................................................................................

2.Hány gyermeke van? ....................................................................................

3.Milyen idős/ idősek és milyen nemű/ neműek a gyermeke/ gyermekei?

(Kérem írja az életkor mögé milyen neműek)

..........................................................................................................................

4.Hallott-e már a lázgörcs nevű betegségről?(Kérem, jelölje X-szel)

o igen

o nem

5.Előfordult-e a családban?(Kérem, jelölje X-szel)

o igen

o nem

6.Ha igen melyik gyermekénél és mikor? (Kérem, azt az életkort tüntesse fel,

amikor előfordult, és jelölje meg a gyermek nemét is)

..........................................................................................................................

7.Tudja-e milyen tünetei vannak a lázgörcsnek?

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

37

8.Mennyi ideig tart lázgörcs esetén a roham?

..........................................................................................................................

9.Milyen kezelést igényel a lázgörcsön átesett gyermek?

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

10. Szükséges-e lázgörcsön átesett gyermekhez orvost hívni vagy kórházba

szállítani?

..........................................................................................................................