460 VASÁRNAPI Ü J S Á G ^ 27. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM.

I Legjobb és leghirnevesebb ^ ^D

pipere hölgypor : a ^ ^ •< ^ A V ^

F A B I S

Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ. 9, rue d* la Paix , 9 — PARIS.

Vérszegények

S lábbadozók

v a s s a l i g y a n a k

'/« liter i'ira 1 frt 20 kr. 'A liter líra 2 frl 20 kr.

T r i e s z t b e n . K é s z í t ő S e r r a v a l l o g y ó g y s z e r é s a P o m p á s l i ü , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszak

Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni.

Sr A nő i s z é p s é g 5̂ fentartására é s eme lé sére a legki tűnőbb szer :

Cornélia-arczkeDűcs (törvény á l ta l védve). 7706

mely az areznak üde, meglepően tiszta fiatalos szint köl­csönöz a mit semmi más szerrel elérni nem l e n é t KitünŐ szer: májfoltok, szeplők, pattanások, pörsenósek (mitesser). tulvörös arcz és a bór minden tisztátlansága ellen, a sárga vagy barna arezbört vakító fehérré te-zi. Egy U s t ége ly ára 1 korona. Eg-y nagy tég-ely

ára 2 korona. — Ezen közkedvelt szer kaphat»:

LESZKOVÁCZ fflILETA „KOIIONA" czimtt gyógyszertárában

O-Verbászon (Bácska), 150. Postai megrendeléseknél finom ponderek, szappanok

és i l latszerek hoizá csomagolásra ajánltatnak. t&~ Viszonteladók kerestetnek. ~"*»j

Főraktárak Budapesten: Tőrök József gyógyszertára, Király utcza l í . és dr. Egger Leo gyógyszertárában Váczi-kÖrnt 17.

a\>e\easéee\ ttvegak&&á\y oua és e\\ ávo\\\\al

gyermekliszt. tphato gyo'cyszerrarákban e's dros;uis!\íkn.3

BÁNHEGYI C. J. B U D A P E S T ,

I V . k e r ü l e t , K o s t é l y - u t c z a 13. s z á m . Nagy választék mindennemű

horgony halászati szerekből. Úgymint horgok, horgok felkötve, legyek és rovarok, horgászali készletek, úsztatok, vízhatlan selyem és kenderzsinórok, zsinórkerekek halászbotokhoz, forgók

és halászbotok.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek. 8292

E l a d á s n a g y b a n é s k i c s i n y b e n .

36 é» ót* udvari i s tál lókban, a nagyobb katonai és pol­gár i i s tá l lókban használatban, nagyobb fáradoi-is e lő t t i és utáni erSsbbitesxe, rángatódaasnál, az i d e g e k me­revségéné l s tb . A lorakat u idomi tásná l k ivá ló t evé ­kenységre képesi t i . Valódi csak a fenti védjegygyel, kapható Ausztria Magyarország fisar.es gyógyszertáraiban és drogneriáiban. Főraktár Magyarország részére: Török József gyógyszertára Buda­

pesten, Király-uteza 12. szám. F r í i n ? J l i l l k \ V Í 7 í Í a M- *• Ux- oaztr.-magyar és ff 1 l l l l f i fJUllt IV n l l l U a román kir. udvari szállító, kerület i gyógysaerésxnél Jtornenbnrg, Bécs m e l l e t t

VT Párisi hajápolási szerek !

«¥iola.» hajfiatali Wej \ Tk ShXz a e ' r? n

1 ü v e g á r a 1 k o r o n a . «Vinl»» ll.-lÍWÜ7 A ,h?)'at iegkerábbésem "IIUIO" llllJMtM. szántja ki, miert is ennek alkalmazásánál a haj törékenységről nem kell

tartani. 1 üveg a r a 1 k o r o n a .

• Viola • Tanno-diinm-pomádé. ,Vám stoT-gáló kitűnő hatású gyógykenőcs.

1 t é g e l y n e k á r a 1 k o r o n a .

•Viola* antiszeptikus fogpor. így aobo« &« eo miér 0215 • Viola* antiszeptikus fogviz. Egy ü«g ár* eo anm. - Kapható

GEML-fé le gyógyszertárban k e ^ s . lemesvár, Belváros, Losoncny - tér.

Államikig kedvezményezett gőzerőre berendezett első magjar

Torony--éra-gyár Máyer Károly L.

utóda MiJLLER JÁNOS Budapest, VII., Kazinczy-utcza 3. Képes árjegyzéket ingyen és bér­

mentve. 8110

LUSER L.-féle tur is ta tapasz. Biztosan és gyorsan ható szer, tyúkszem szemölcs és talp, valamint a sarok bőr-

keményedései, to­vábbá mindennemű bőrelszarnsodás, V ^ Í ^ ellen. A hatás- S$°-4' é r t jó tá l lás y $ vállal- y ^ # " '

Köz-' ponti

szétkiüdési r a k t á r :

SCHWENK L.

M E I D L I 5 G - B É C S . Csak akkor valódi, ha min-hnsználati utasítás és minden

V*"" •<v">^ tapasz a mellettes védjegygyei és f ^'••^^r aláiréssal el van látva, azér t is erre ^ * * " ^ r ügyelni kelL — 1 doboz ára 6 0 kr.

Vidékre 80 kr,elözeteí beküldése mellett bérmentve.

Magyarországi főraktár: 82. '0 Török József gyógysz. Budapest, Király-u. 12.

Zürich világhírű

selyemkelméit a legújabb, legmodernebb minőségben, fekete, fehér és a legválogatottabb szines mintákban kaphatja ön igazi gyári árakon portó és vámmentesen egyenesen házhoz szállitva. Ezer meg ezer elösmerő irat. Min­

ták postafordultával.

G R I E D E R ADOLF ÉS T»A kirá ly i szá l l í tók

seljemkelme-gyárak szövetsége Zürich. 7784

H A J F E S T Ő FÉSŰ (Koffer-féle szabadalom, Berlin S.O. 36.)

ő s z vagy v ö r ö s haj előkészület nélkül valódi s z ő k e , b a r n a vagy f e k e t e színre való festésre. Teljesen ártalmatlan. Évekig használható! Darabja 2 frt. Ausztria-Ma­gyarország részére szá l l i t jaVér tes sas-gyógy­

szertára Lúgoson, Magyarország. 8255

A női s z é p s é g emelésére, tökéletesitósére és fentar­tására legkitűnőbb, teljesen ártalmat* lüii, vegytiszta és zsírmentes készít­

mény a 8151

Margit Créme Rövid id6 alatt szüntet szeplftt, máj-foltot, pattanást, bőratkát (mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránezokat és himlőhelyeket, még ko­ros egyéneknek is Üde bájos arezszint kölcsönöz, ára 60 kr.. nagy 1 forint. Margit h ö l g y p o r 60 kr. 3 színben. Marg i t szappan 35 kr. Margit

fogpép (Zahnpasta) 50 kr.

K é s z í t ő F Ö L D E S g y ó g y s z e r t á r a , Aradon Deák Ferencz-ntcza 1 1 . sz.

Főraktár : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Buda dapesten, Király-utcza 12.

7805 A ki (eskór-,

Epilepsiában«, ideges állapotokban; szenved, kérjen arról szóló füzeteket. Kívánatra ingyen és bér­mentve megküldi a Schwanen-

Apotheke, Frankfurt a. M.

A női szépség

(az i d e á l i s szépség-) egy ik l egnagyobb é s l eghatható­

sabb k ínosé t e g y e d ü l a

Maliit Lujza pipere eréme képezi, mert ez teljeaen ártal­matlan és z s í r m e n t e s , miért is nappal i használatra, es-télyre. színházba sétára menés előtt a iegalkaltnasabb. Kiváló jó­ságát legjobban igazolja az, hogy Br. Splényiné : Blaha Lujza ünne­pelt nagy művésznőnknek kedvenc?, pipere szere. — 1 tégely 1 frt ÍO kr., hozzá Blaha Lujza arezpor (erem, fehér rózsaszínben) 1 doboz 80 kr, és szappan 1 drb 50 kr. Eredeti minőségben kapható közvetlen a

készítőnél: 8004 Déva i SZÖU.OSY ISTVÁN,

gyógyszerésznél Budapest , I . ker., Xxiszt ina-körut 3 2 . a ki postán titoktartás mellett is azonnal megküldi használati utasí­tással. Raktár i Török Józse f

gyógytár, (Opera* gyógytár.

Unger-féle § tojáskák, biztos óvszer

egy doboz ára bérmentes küldéssel 2 f r t 2 0 k r .

Kapható egyedül:

Klein Józsefnél Budapest, Váczi-kőrnt 7.

Saját készítmény ii 7920 Kötéláruk, zsinegek, zsákok, ponyvák. Torna­eszközök f ü g g á g y a k és m i n d e n n e m ű h á l ó k i p a r t e l e p e . Yal. angol F o o t - B a l l és L a i r a

T e n n i s játék gyári raktára

S E F F E R A N T A L B u d a p e s t I V . , ( K á r o l y i a k -

t a n y a ) K á r o l y - n t o z a 12.

O0~ Vidékre árjegyzék szerint.

Palais hajifjitó használatával a megőszült haj eredeti szinét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha­neműn foltot nem hagy, többi előnye, hogy a hajtüszőket erősbiti és hogy teljesen ár­talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i O t t ó gyógysze r t a r ában , I . , A t t i l a - k ö r n t 4 7 . Kap­ható : V á c z i - k ö r n t 6 6 . sz., Nádor -n t cza 3 . és K i r á l y -n tcza 3 6 . szám alatti gyógy­

szertárakban is. 8190

JHA6VARH0N ELSŐ, LEGNAGYOBB ES LEGJOBB HÍRNEVŰ ÓRAÜZLETE, f) 7Ilapi.fa.ort

18<*7. ~

Képes árjegyzék bérmentve, lavitások pontosan eszközöltetnek.

Patyi Testvérek Butor-áruháza. Budapest , k e r epes i -ú t 9 a., földszint és I. emelet, Pannónia szálló mellett.

Nayy választék, kizárólag szilárd hazai gyártmányú asztalos és saját készitményü kár­pitozott bútorokból, minden versenyt és hirdetett árukat felülmúló olcsó árakon. Teljes lakásberendezések, nyaraló, fürdő- és szálloda-bútorzatok 2 évi jótállás és felelősség

mellett szállíttatnak. Tévedés elkerülése végett czégünkre és czimünkre figyelni kérjük. Díszes butor-album

1 frt beküldése mellett bérmentve küldetik meg. 8214

A Franklin-Társulat nyomdája (Budapesten, IV., Egyetem-utcza t.)

•mm.

ÍJ i

28. SZÁM. 1899. Előfizetési feltételek: VASÁBNAPI UJSAG és ( egész évre 1 2 frt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félérre — 6

BUDAPEST, JÚLIUS 9. 46. ÉVFOLYAM. Csupán a VASAKNAPI UJSAG ' •**" *™ ? M i Csnpan a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK ' ***" é V " 5%

t félévre — 4 « i \ . félévre — 2 .B0

Külföldi elűnzetéaekhel . potttaila^ rae^batárotott Titcldij ÍH caatolandó.

RADÓ KÁLMÁN. 1844—1899.

-p - i EZÉKENY VESZTESÉG ÉETE a magyar köz-1-̂ életet a múlt vasárnap, július 2-ikán. I 1 Elhunyt Badó Kálmán, a ki egész életé­

ben a szabadelvűség bajnoka volt s ki úgy is mint országos képviselő, úgy is mint főispán, más részről mint társadalmi és egyházi téren egyiránt buzgólkodó vezérember fáradhatatlanul munkálkodott a közjó előmozdításán. A halál váratlanul, Karlsbadban érte utói, hová üdülést keresni ment.

A még java korában volt férfiú évtizedek óta előkelő helyet foglalt el hazánk politikai és köz­gazdasági életében, főleg szülőföldjén, Vas­megyében, melynek hosszú ideig népszerű fő­ispánja volt. Nagy része volt külö­nösen a Rába-szabályozásban, a mely százados bajokat szüntetett meg.

Mint politikai szereplő, tekin­télyes tagja volt a szabadelvűpárt­nak, bár tevékenységével inkább a bizottságokban, mint a nagy nyil­vánosság előtt tűnt ki.

Szentmártoni Radó Kálmán Répczelakon, 1844 decz. 17-ikén született régi vasmegyei családból. Atyja, Radó Lajos tevékeny részt vett a közügyek terén úgy megyé­jében, melynek alispánja, mint az evangélikus egyházban, melynek világi felügyelője volt. A szülői házban Radó Kálmánt Rajcsányi János lelkész nevelte; a gimnáziu­mot Sopronban végezte, hol mun­kás tagja volt a még Kis Jánostól alapított ifjúsági önképző - társa­ságnak s ott kezdte fejleszteni szó­noki tehetségét is. Majd Eperjesre ment s ott jogi tanulmányokat végezett.

Atyja nagy reményeket fűzött fiához, s nagy szeretettel és gond­dal nevelte annál is inkább, mert három fia közül egyedül Kálmán maradt életben.

Huszonhárom éves korában már ^ asmegye sárvári járásának szolga-birája lett, körülbelül egyidejűleg Vasmegye másik jeles ifjávai, Széli

Kálmánnal, ki szintén szolgabirósággal kezdte hivatali pályáját Vasmegyében.

Az új alkotmányos korszak beálltakor Radó Deák pártjához csatlakozott, s a pártnak mun­kás tagja lett. 1875-ben az üresedésbe jött győri föispánságra volt kiszemelve ; de közbejövén a fúzió, ő a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel a jelöltségtől visszalépett. Az ország­gyűlés berekesztése után Radó Kálmán nem vállalt mandátumot. Haza ment Répczelakra s idejét és gondjait családjának és gazdaságá­nak szentelte. Visszavonultával azonban épen nem mondott le a közügyekkel való foglal­kozásról. A megyei dolgok mellett a Dunántúl egyik fontos közgazdasági ügye foglalkoztatta figyelmét: a Rába-szabályozás. A Duna, Rába és Rábcza szeszélyes folyása és áradásai a kis­alföldet, Magyarország ez egyik legterméke-

R A D Ó K Á L M Á N .

nyebb vidékét folytonos károsodással sújtották. Az ebből származott gazdasági bajok orvos­lására 1873-ban Rába-szabályozó társulat ala­kult. A felső és alsó Rábavidék birtokosainak meghasonlása folytán már-már sikertelenül kellett volna a társulatnak visszalépni mun­kálataitól, midőn Radó Kálmánt választotta elnökéül, 1881-ben pedig a minisztérium e társulathoz kormánybiztosul nevezte ki. Radó Kálmán erélylyel hajtotta végre az elébe tűzött nehéz feladatot, melylyel 15 éven át fáradhat-lanul foglalkozott. E müvére vonatkozik «a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról, vala­mint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztosításáról» szóló 1885-iki XV. törvényezikk, mely a nagy munka czéljaira hét millió forintot engedélyezett.

Nyilván e munkálatok közben tűnt fel kiváló adminisztratív képessége, melynek elismeréséül 1882-ben Vasvár­megye főispánjává neveztetett ki.

Magyaros nyíltság, a közügyek iránti meleg érdeklődés jellemez­ték működését. Főispánsága ide­jében három fejedelem tüntette ki látogatásával megyéjét: királyunk 0 Felsége, II. Vilmos német csá­szár és Albert szász király, kik az 1893-iki kőszegi hadgyakorlatokon együtt voltak jelen.

Radó főispán Kőszeget szinte váratlanul fényes mezbe tudta öl­töztetni a három napra terjedt ünnepélyek alkalmára. Példás rend volt mindenütt és mindenben. A fejedelmi vendégek és más elő­kelőségek, kik a hadgyakorlatok színhelyén megfordultak, a legtel­jesebb elismeréssel adóztak Radó Kálmán intéző ügyességének s az ünnepélyek végeztével a legkelle­mesebb emlékeket vitték maguk­kal Kőszegről. Királyunk Ő Fel­sége, kinek Radó Kálmán egyik igen kedvelt híve volt, ott léte alatt többször személyesen megdi­csérte; majd pedig nem sokára azzal mutatta iránta királyi kegyel­mét, hogy v. b. titkos tanácsosi méltóságra emelte, miután már előbb is több kitüntetésben része­sítette, nevezetesen a kamarási méltósággal s a Lipót-rend lovag-Erdilvi fényképe után.

462 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 28. SZÁM. 1899. 46, KVFOLYAM.

keresztjével. Eadó ezeken kívül tulajdonosa volt a porosz koronarend középkeresztjének, a szerb Takova-rendnek, tagja a Johannita-rendnek, stb.

1894-ben a főispánságról lemondott, 1896 őszén azonban, mint a felső-eőri kerület képvi­selője, ismét tagja lett a törvényhozásnak. Nem gyakran szólalt föl, noha élénk, ügyes szó­nok volt.

Ez időtől fogva a közgazdasági térnek szen­telte munkásságát. Elnöke lett a budapesti bank­egyesület részvénytársaságnak, valamint egyik régi biztosító intézetünknek, a Foneiérenek.

Egyháza ügyeire is kiváló gondot fordított, szép hagyományakép a magyar ev. egyháznak, melynek fiai a hazát és vallást mindig egyforma buzgalommal tartották szem előtt, 1889-ben atyja helyére, a dunántúli ág. ev. kerület fel­ügyelői székébe ült.

Eadó Kálmán a politikai válságok alkalmá­val rendesen azok közé tartozott, kiket számí­tásba vettek. így házelnöknek is szánták a Szapáry kormány alatt, de ő maga helyett báró Bánffyt ajánlotta. Államtitkári, sőt miniszteri állásokra is többször emlegették jelöltül, de ő rendesen betegségére hivatkozva tért ki a kínál­kozó megtiszteltetések elől. E betegség emlege­tését sokan ürügynek voltak hajlandók tartani; pedig most, fájdalom, sajnosán kiderült, hogy valóban alapos oka volt egészségét kímélni. Az élénk kedélyű s hatalmas termetű Eadó alig négy nappal azután, hogy rendes nyári tartóz­kodó helyére, Karlsbadba utazott, ott váratlanul elhunyt.

Holttestét Karlsbadból Eépczelakra szállítot­ták haza, hol nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Dr. K. E.

EMLÉK-SOROK.* i.

Jól gondolkodni, szépen érzeni, Ha szeretettel van szived teli; Elvezni tudni, mit jó sorsod ád, Nyugton viselni gondját, bánatát; "Olykor a gond és munka közepett — Vagy ha egy fájó érzés meglepett — Egy régi dallam szárnyán égbe szállni, Ott enyhülést keresni és találni, Fejünk' egy hű kebelre hajtani, Hol nem érnek a sors villámai, És azokért, a kiket szeretünk, Örömmel áldozhatni életünk lm ebben áll az asszony végzete, S ez az élet legszebb költészete !

II. Keressük a boldogságot. Járjuk érte a világot,

De ott nem találjuk azt: A nagy útról visszatérve, Egy virágban leljük végre,

Melyet kis kertünk fakaszt. Te is ezt a jobb részt válaszd t Mit keressz : itt föltaláld azt:

Egész boldogságodat! A hű férjnek meleg keblén, Gyermekiddel enyelegvén,

Érezd boldognak magad'! ni.

Szépségnél többet ér az Ész ; Észnél a Jóság és Erény ;

Mindezzel bírva: játszva mészsz Az élet zajgó tengerén :

Kivált ha kisér tégedet A legfőbb Jó : a Szeretet.

Szász Károly.

* A «Budapesti Szemléi legutóbbi füzetéből.

SZAVALÓ LÁNYNAK. Bájos leány ! csengő hangod Oly ismerős énnekem! Én irtam e dalt valóban, És te sem vagy idegen. Enyim a dal, s te magyar lány, Ez a kettő hát rokon : Mind a kettőt egyenlőkép A szivemben hordozom.

Hirdeted a dalban bátran : Büszke lehet mindig az, Ki a szivet meghódítja, Mely hűséges és igaz. Büszke lehetsz te is, látom, Szózatod fölmelegít, Meghódítod akaratlan A hallgatók sziveit.

Gyönyörködve csüggök rajtad, Dalom szebb, mint gondolám, Lelked minden fénye rajta — Nem is én irtam talán. Tied lesz az bizonyára, Azért olyan hatalom! A közönség megtapsolja, S én magam is tapsolom.

Dalmady Győző.

NŐI JELLEMRAJZ A XVII. SZÁZADBÓL. — Montmorency herczegné. —

Mint valamely Eafaeltől való arczkép, mely­nek vonásain a komoly fönség derűs harmó­niája ömlik el: úgy tekint ránk ódon keretéből két század távolából a történelem egyik leg­nemesebb nőalakja, kinek életét Montaur mű­vészi tollal irta meg közelebb megjelent köny­vében régi franczia oklevelek alapján: Mont­morency Des Ursins Maria Felicia. Az Ursini, francziásan Des Ursins-család eredete a távoli múlt ködébe vész el. Némelyek egyenesen Cy-rustól, mások gót elődöktől származtatják. Az az ág, a melyről itt szó van, a Bracciano-ág, egymaga két pápát, nyolcz bíbornokot, tábor­nokokat, hadvezéreket és szenátorokat adott Eómának s rokonságban állt Európa minden uralkodó-házával, a szentek közül szent Bene­dekkel, szent Scholastikával, Aquinói szent Tamással, Borromaei szent Károlylyal, Gonzaga szent Lajossal, s azonkívül négy vértanú is került soraiból.

Ursini Virginis, Bracciano herezege és neje, Fulvia Peretti tiz gyermeket hagyott maga után, hét fiút és három leányt. A fiúk egyike, Don Carlos, itt Magyarországon esett el a törökök ellen harczolva. A leányok egyike, Mária Feliczia az, a ki a történetnek hőse, 1600 november 11-én született Bómában.

0 az, a kinek női és keresztényi erényekben tündöklő élete fényesen emelkedik ki a XVII. század társadalmából, ő az, kinek neve Fran-cziaország történetének egy tragikus eseményé­hez fűződik, melyben a büszke olygarkhia és a királyi hatalom versengésének véres áldozatául esett Montmorency herczeg. A nemes hősies­ség, melylyel a-csapásokat, mint hitves viselte, a tűrő lemondás, melylyel semmivé omlott bol­dogsága emlékét híven és tisztán őrizte élte utolsó pillanatáig, egyikévé teszik őt azoknak a ritka és eszményi nő-alakoknak, kiknek jelleme példaként ragyog a késő nemzedékek előtt is.

A hódolat rajongása, melyet maga iránt mintaszerű életével keltett, talán kissé költői túlzással is rajzolta meg Ursini Mária gyermek­éveinek egyik-másik jellemvonását. A róla be­szélő krónika szerint már zsenge korában any-nyira meghatotta a szegények és szenvedők látása, hogy addig nyújtogatta kis kezeit, míg pénzt nem adtak neki azok számára, a mikor

aztán örömtől sugározva nyújtotta át az ado­mányt a szűkölködőnek. Még legendásabb róla az a hagyomány, hogy rendkívül irtózott a hazugságtól s e miatt még a gyermekektől oly­annyira kedvelt meséket sem szerette hallgatni. Mindössze egy gyermeki csiny terhelte a lelkét néhány éretlen baraczk elcsenése, de ez is csak arra ösztönözte, hogy később annál jobban vigyázzon magára és lelke ártatlanságára.

Hat-hét éves korában sajátságos és patholo-giailag is érdekes tünet fordult elő az ifjú lány életében. Himlőbe esett, minek következménye mély kábultság lőn. Azon idők barbár gyógyítás­módjára jellemző, hogy a kis beteg fölébresz­tésére mi mindent követtek el. Testébe bele­metszettek s a sebekbe sót hintettek és eczetet öntöttek. E kezelés folytán egy évnél tovább béna volt mindkét lábára. Ez azonban nem akadályozta, hogy felgyógyulva kétszeres buzga­lommal komoly tanulmányokra ne adja magát, s pedig oly nagy sikerrel, hogy 12—13 éves korában már alaposan tudta a latin nyelvet és a mennyiségtant.

Keresztanyja, Medicis Mária királyné eszméje volt, hogy a ritka szellemi tökéletességekkel megáldott lányt a franczia udvarhoz édesgesse házassági frigy kapcsán. E czélból Montmorency Henrik herczeget szemelte ki vőlegényéül. A Montmorencyak a legrégibb keresztény főne­mesi család voltak Francziaországban, mint czímerük is büszkén kirdette e jelszóval: «folt nélkül». A családi hagyomány szerint Clodvig-gal egy időben — ha ugyan nem még előbb — tette őket keresztényekké maga szent Dénes. Teljesen méltó volt tehát a vőlegény bájos arájá­hoz, s az esküvő procuratio útján meg is tör­tént 1613-ban Florenczben a Pitti-féle palo­tában.

A menyasszony alig volt több 13 évesnél s már meg kellett válnia családja körétől. A bú­csúzásnál alig tudta visszafojtani könyeit s «e nagy önmegtartóztatásban — mondja a jámbor krónika, — úgy földuzzadt a teste, hogy több helyen szétrepesztette a halcsontos fűzőjét.*

A gyermek menyasszony Parisban látta meg először vőlegényét. Az akkor szintén csak tiz éves XIH. Lajossal együtt szemlélték a palota ablakából a hős Montmorency megérkezését, a ki fényes kísérettel vonult be az udvarba. A kortársak alig fogynak ki a vitéz Montmo-rency-sarj dicsőítéséből. Magasztalják nemes és szép arczvonásait, szőke fürtjeit, s a Montmo­rencyak családjánál sajátos, kissé kancsal, de kellemes nézését. Atyja, a jó connétable, a világi tudományokra nem sokat adott; mint maga mondta: «soha sem olvasott más könyvet, mint az életét". De fiát gondosan neveltette; azt akarta, hogy mindenben kitűnjék. Nem is volt oly tüzes paripa, melyet a fiatal Montmorency meg ne űlt volna, nem oly verseny-mérkőzés, melyben a pálmát el ne vitte volna. A mellett örökölte apja buzgó, bár inkább csak külsősé­gekre szorítkozó vallásosságát is, a ki kapuczi-nus ruhában akart eltemetkezni, s ezzel alkal­mat adott egy nemes ember részéről arra a csípős, de a connétable egész életmódját élesen jellemző megjegyzésre, hogy: «Jól teszed; mert ha át nem öltözöl, nem tudom, hogy jutsz be a paradicsomba)).

A franczia udvarnak finoman leplezett rom­lottsága közepett Ursini Mária a tiszta nőiesség tündöklő példaképe volt. Soha nem volt szere­lem forróbb és eszményibb, mint a mely az ő szivét férje iránt eltöltötte. Az oltár és a hitvesi hűség közt osztotta meg lelkét, s nehéz volna eldönteni, vájjon vallásos hitében volt-e több érzéki hév, vagy szerelmében több vallásos fel­buzdulás. «Bárhol volt is, —mondja egy udvar-

28. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI TIJKÁfí. 463 hölgye, — nem szűnt meg szemeivel férjét kö­vetni, s végre is le kellett mondania arról, hogy vele együtt járjon misére, nehogy figyelmét a vallásos szertartástól elvonja a szünetlen vele való foglalkozás)).

Tizennégy éves korában oly nagy értelmisé­get tanúsított, hogy az egész udvar csodálta s tisztelettel hajolt meg erkölcsi felsőbbsége előtt. Nem egyszer megtörtént, hogy míg gondola­taiba vagy olvasásba merülve sétálgatott a Louvre folyosóin, a király tekintete messziről követte. De ő alig vette észre a tolakodó pillan­tásokat, szemérmesen menekült és többé nem tért vissza a folyosóra. Ártatlan incselkedésből egyszer összebeszéltek az udvarnál, hogy fogják el a fiatal házasok szerelmi levelezését, melye­ket a férj kértére francziáúl folytattak, bár Mária Feliczia akkor még alig törte a franczia nyelvet. A csel sikerűit, de Mária Feliczia nemes egyénisége annyira lefegyverezte a vidám tréfaűzőket, hogy maga a királyné e sza­vakkal adta vissza a herczegnőnek az elfogott leveleket:

aEsküszöm, hogy senki sem látta; de ha nincs bennök titok, tegye meg a kedvünkért, hogy mutassa meg».

A bájos házassági idyll első felhői akkor mu­tatkoztak, mikor Montmorencynak egy csekély szóvita következtében, mások szerint Choisy kisasszony egy szalagja miatt párbajt kellett vívnia Eetz úrral. A párbaj előtti estén a her­czeg egy Agnus Deit kért el nejétől, melyet az éjen át viselt, miközben nejét elhalmozta szere­tetreméltóságaival. Mária Feliczia vidáman akasztotta azt férje karjára s mit sem sejtve elaludt, míg a herczeg szobájában leveleket írt, aztán lóra pattant s pontosan megjelent a talál­kozáson. Itt ellenfelét sikerűit lefegyvereznie, mire mint jó barátok hagyták el a küzdő tért. A herczegnő csak este értesült a párbajról s rá­bírta férjét, hogy azontúl mindig valami taliz­mánt viseljen.

Ezek az apró vonások híven festik azt a mély vallásos érzületet, mely Mária Feliczia lelkében lobogott, s mely nem egyszer rajongásra ragadta, úgy, hogy midőn egy délután a karmelitákhoz kisérte a királynét, még két óra múlva is ugyan­azon a helyen térdelve találták, s annyira el­merülve imájába, oly mennyei arczkifejezés-sel, hogy saját vallomása szerint soha sem volt oly boldog.

Külső élete is megegyezett azzal a mély áhí­tattal, mely lényét eltöltötte. Szakácsai tizen-nyolez év alatt sem birtak tudomással arról, u°gy egyik ételt jobban szerette volna a másik­nál, csak a tisztaság megkövetelésében volt szi­gorú. Cselédei nem közeledhettek hozzá fehér kötény nélkül s étkezés közben széke mögött mindig egy inas állt, hogy kicserélje az asztal­kendőjét, mihelyt egyszer megtörölte vele aja­kát. Konyhába soha sem ment, még a szagát sem állhatta.

A két hitves bőkezűsége nem ismert határt mindazok iránt, kik szolgálataikkal lekötelezték őket. Mária Feliczia egy aranynyal szokta meg­ajándékozni azt, a ki férjétől levelet vitt neki. Meg pazarabb volt lelke jóindulatában Mont­morency, a kit katonái valósággal bálványoz­tak. A hol ő jelen volt, ott nem lehetett bűnöst kivégezni. A sebesülteket magához vette s eladta az ezüstnemüjét, hogy őket mindennel ellát­hassa. Egy szegény nemes egy ízben tanúja v°lt, midőn a herczegnél több mint húsz ezer tallérba játsztak volt s halkan odasúgta szom­szédjának, hogy ez épen elég volna vagyonának rendezésére. Montmorency úgy tett, mintha nem hallotta volna; de mikor mindenki távozott, magához szólította vendégét s e szavakkal tette

MÁRIA FELICZIA MONTMORENCY HERCZEGNÉ.

hordhassa. De még jobban szeretett a bibliából táplálkozni, melyben különösen Salamon könyve nyerte meg a tetszését.

Jelleme legszebb próbáit az a fenséges türe­lem mutatja, melyet Montmorency herczeg apró hűtlenségei iránt tanúsított. A herczeg IV. Hen­rik laza erkölcsiségü udvarában nevelkedett, s mint a hölgyek kényeztetett kedvencze, számos ostromnak volt kitéve a szép szemek részéről. Atyja példája s a kor felfogása sem volt alkal­mas arra, hogy apró kalandoktól visszatartsa.

Montmorencynak leghírhedtebb viszonya Sablé marquisnővel volt. De beszéltek Ausztriai Anna iránti szerelméről is, habár maga a királyné beismerte, hogy ő ez érzelmekről mit sem tudott. Bármint legyen is a dolog, a her­czeg elég okot adhatott a féltékenységre, sőt bizalmában megengedhetőnek találta azt is, hogy kapott leveleit és vallomásait átadja nejé­nek. S a mennyei szelidségíí nő inkább tartván a kíváncsiság kémlelődéseitől, mint a sértett önérzet gyötrelmeitől, fölkelt éjjel ágyából, hogy az áruló levelezéseket ruhájába varrja.

Gyakran, ha férje valami kalandra készült, hová ő nem kisérhette el, szobájába titkos ke­zek egy-egy új csipkét, szalagot, ruhadíszt csempésztek, hogy szebben kicziczomázhassa magát. S bármikor tért vissza, már az ablakból mosolygó arcz fogadta. «Nem gátolom örömei­det, — szólt hozzá, — s nem gondolok roszat rólad; de Isten és lelkiismereted a birád, — ne bántsd meg őket!»

Urának apró csélcsapságainál jobban bán­totta Mária Felicziát házasságának magtalan-sága. Hogy az ég áldását kinyerje, Montpellierbe zarándokolt a szent szűzhöz. Egész nap gyalo­golt égető forróságban s oly állapotban érkezett meg, hogy lábai véreztek és három napon át ágyban kellett feküdnie.

(Vége következik.)

MONTMORENCY HERCZEG.

elébe a pénzt: «Szerettem volna, ha nagyobb vagyont biztosíthattam volna számára».

Akárhányszor találta férje a gyöngéd hitvest számadásait vizsgálgatva, hogy adakozásai nem haladják-e meg jövedelmét. Egy alkalommal mosolyogva jegyezte meg, hogy nem hagyhatja jóvá a számadást. Mire Montmorency kapta a jegyzéket s ezt írta alá: «Mért nem vagyok császár, hogy többet adhatnék!»

A herczegnő gyönyörűen tánczolt. Kezdetben sűrűen is hívták bálokra, ünnepélyekre, de ő gyöngéden értésökre adta meghívóinak, hogy férje nélkül semmi örömet sem talál ily mulat­ságokban. Jobban szerette a szórakozások közül is azokat, melyek az elmét foglalkoztatták, mint a sakk és némely kártyajáték, s ilyeneknél ön­érzete egész komolyságát kifejtette, mint a következő eset tanúsítja. Egy nemes úr látván, hogy a herczegnő egymásután több játékot meg­nyert, annyira ment, hogy olyanformát mor­mogott, mintha Mária Feliczia belenézne a más kártyájába. Ez a megjegyzés a büszke hölgyet annyira kihozta sodrából, hogy oly erővel csapta le az aranyokat és a kártyákat az asz­talra, hogy néhány kártya az asztal réseibe

szorult. Fenkölt szelleme az olvasmányok közt is leg­

inkább a stoikus Seneeát kedvelte, kinek mű­veit kis kötetbe köttette, hogy mindig magánál

KONSTANTINÁPOLYI EMLÉKEK. A Dolma-Bagcse palota és műkincsei.

A ki már sokat utazott és látott a világon s végül a Bosporus és az Arany-Szarv sima tükre közé ékelt Konstantinápolyt fokozódó várakozás­sal keresi is fel, mégis nagy mértékben meg lesz lépetve. A mi tündéri szép a világon van, itt köz­pontosul, s a mit az anyatermészet kiváló jó­kedvében is megalkotni elfelejtett, azt pótolta a török császárok bőkezűsége, kik itt — talán a világ legfestőibb pontján — pazar fénynyel építették fel palotáikat, mint az építőművészet

! csodáit. A török főváros bármely pontján álljon is meg az ember, akár a galatai torony tetején, akár az Eszki szerájban, Perában vagy Galatán,

j az ázsiai partokon, a Bosporuson vagy az Arany-Szarvon, — mindig más-más oldalról látja ezt a tündéri várost, mindig új képet mutat ez a

! csodálatos szépségében elragadó darab föld, s i minden kép, minden jelenség, minden mozza­

nat új mámorral tölti el az utast. Maga a Galata hidja ezernyi és ezernyi

nyüzsgő népével az öt világrész lakóival ismer­tet meg. Látjuk a modern európai törököt, európai ruhában, de fezzel a fején, kire meg­vető pillantást vet az ortodox török, ki mai napig is kaftánban és fején széles turbánnal jár. Majd a hideg angol kerül elénk, ki mellett bölcs nyugalommal lépked a burnuszos arab, — ezt egy czopfos khinai követi, amott egy mandula­szemű japán, s az egyiptusi mellett vágtat el zárt hintóban az előkelő háremhölgy, kit ló­háton követ szerecsen rabszolgája. Örökké vál­tozó, mozgalmas, festői kép, melyet soha sem

i lehet elfelejteni. Egy kis magyar társaság rándult le nemrég

a török testvérekhez, s a hol csak megfordul­tunk, testvéri szeretettel fogadtak bennünket. Maga a szultán is a Jildisz Kioszkban nemcsak megvendégelte a magyarokat, de meg engedte tekinteni a császári palotákat és a kincstárt, hol a fáradt vendégeknek frissítővel szolgáltak.

464 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 28. SZÁM. 1899. 40 . ÉVFOLYAM.

A KÖVETEK TERME A DOLMA-BAGCSE PALOTÁBAN.

tanok káprázatos díszű és ékszerű ruhái, vala­mennyi mint egy káosz motoszkált a fejemben, a költői szép kioszkok kedves képeivel, s alig kez­dett kép-kép után lassan kibontakozni, midőn már más képek jöttek a Bosporus csudálatos szépségével. A tenger halk moraja, az evezősök egyöntetű evezése, az evezőlapátok csobbanása adta az új képhez a bűvös zenét.

Csak lassan mozdulnak előre a ladikok, las­san hagynak el a partok is és sorban vonulnak el szemeink előtt a városrészek, mint Galata Pera, Tophane, Salibasar, Fyndykly, Kabatas', lassan közeledünk aztán a parthoz s előttünk áll egy óriási márványépület: a Dolma-Bagcse császári palota, melyet Abd-ul-Medsid szultán építtetett 1853-ban egy rombadőlt régi kastély helyén. Nemcsak a palota, — melynek főhom­lokzata a tengerre, az ázsiai partok felé néz, s mintegy 650 méter hosszú és teljesen márvány­ból épült, — hanem a tengerpartja is márvány­nyal van kirakva. Az első benyomás megkapó. Mintha apró palotákból és templomokból volna összerakva, s úgy összesimul, hogy az adott kép nem egészen világos. A kelet és a nyugat stílje fantasztikus formában egyesül, a jón és dór oszlopok mellett békésen simul meg az arab stíl, csipkeszerű arabeszkek kerítik az abla­kokat, melyek közül apró, modern oszlopocskák domborodnak ki, melyek gazdagságuk mellett is rendkívül ízlésesek.

A császári palota fenséges volta egyesült a sevillai és granadai formák gyengédségével, s

Különben nemcsak a derék, becsületes török nép, hanem az ő jóságos, lovagias szultán­juk is, soha sem mulasztja el az alkalmat, hogy a magyarok iránt táplált rokonszenvét bebizo­nyítsa.

És ha ez a néhány tanár abban a magyar társaságban, érzelmeit és benyomásait tolmá­csolva az ifjúság szivébe csepegteti a hála mag­vát, melylyel mi a töröknek tartozunk, akkor a jövő nemzedék fokozottabb tisztelettel és szere­tettel fog ragaszkodni a derék török néphez és a vendégszerető, magyarbarát szultánhoz . . .

A kincstárból császári ladikok vittek bennün­ket a Bosporuson. Még mindig magam előtt lát­tam azt a páratlan sok kincset, melynek hal­maza az «Ezeregy Ej szaka» fantasztikus meséire emlékeztetett. Ez a mese itt valósággá vált. Sor­ban az üvegszekrényekben láttam az óriási tála­kat, mindegyik tele más-más fajtájú drágakövek­kel, — amott pompás perzsa és damaskusi fegy­verek, remek arany és ezüst tálak, egy gyön­gyökkel kirakott perzsa trón, az elhalt szül-

A DOLMA-BAGCSE PALOTA KAPUJA A SZÁRAZFÖLD FELŐL.

A SZULTÁN FÜRDŐTERME A DOLMA-BAGCSE PALOTÁBAN.

KONSTANTINÁPOLYI KÉPEK.

az egész egy igazi császári város, mert nagy­ságára nézve tiz hatalmas uralkodónak adhatna hajlékot. Az oszlopokat ívek kötik össze, melyek mindegyike márványból fonott levél- és virág­koszorú ; ugyanilyen díszűek az ajtók, melyek szellős, kedves terraszokra vezetnek, honnét mesés szép a tengerre és a városra való kilátás. Pompa és finom szépség egyesül e remek épü­leten. Nem tudtam meg az építész nevét, de a ki ezt a császári palotát építette, az poéta-lélek volt. A palota előtt fehér oszlopsor dísz­lik, az oszlopokat pedig aranyozott rács köti össze, pompás ág és virágfonat, mely messziről csipkefüggönynek látszik. Innét pedig széles márványlépcsők vezetnek le a tengerig. Minden tiszta és fehér, mintha a palota csak ma készült volna.

Az ornamentális dísz gazdagsága leginkább a kapukon tűnik fel, melyek mindegyike olyan, mint egy diadalív. A kapuk egyike egy szabad tér előtt áll a tenger partján, a jobb- és balol­dalon gyönyörű fiatal platánfák által környezve, ív alakban hajol, s íves koronával díszített ket­tős oszlopok közé van beékelve. A közben eső tért képezi a remek kovácsolt két kapuszárny, melyek minden egyes részlete valódi műremek. Gazdag aranyozása messze fénylik a tengeren jövő elé, s mindazokra, kik csónakban vagy gőz­hajón haladnak el előtte, az óriási márványpa­lotával a háttérben, festői benyomást gyakorol. A másik kapu a szárazföld felől vezet a császári palotába, előtte pompás fasor nyúlik el, mely a hosszú palotafal mentén a Dolma-Bagcse palo­tából a Besiktas nevű külvárosig vezet. Ezen a remek kapun a pompás architektúra tűnik fel pazar gazdagságában és az építészeti részletek

változatosságával. A modern stil itt is veteke­dik a keleti motívumokkal, s a kettő művészi harmóniában egyesül. Van a tenger felől egy harmadik kapu is, mély szépsége és ará­nyossága daczára sem tud a kettővel vetél-

A kit szerencséje bevezet ebbe a regényes, szép palotába, azt a belső berendezés pazar fénye és gazdagsága bámulatba ejti. Kivéve a franczia ízlésű modern bútorokat, itt minden ritkaságszámba megy. Bemek termeket látunk, melyek freskó-festése ragyogó színekben ábrá­zol fantasztikus alakokat, — aranydíszítésü ezédrusfából készült ajtókat, melyek végtelen hosszú, szerényen világított csarnokokba nyíl­nak, ezek ismét rikító színű termekbe vezetnek, melyeket bibordíszű kristálykupola koronáz; a páratlan szép fürdőszobát, a szellős terraszo-kat, melyek a titokzatos téli kertek, ciprus- és rózsabokrok fölött lebegnek, melyek galyai va­lamint a mór stilü ajtók között remek kilátás nyílik a sötétkék, ragyogó tengerre. Az ablakok, terraszok, loggiák, kioszkok mind tele vannak rakva virágokkal, mindenütt a szökőkút kris­tálytiszta vize csobog, megnedvesítve a már­ványt, a füvet, a virágot, s mindenütt, s minde­nek között a Bosporus tárul elénk, melynek üde, friss levegője a fejedelmi lakosztály összes helyiségeit átjárja.

A DOLMA-BAGCSE PALOTA FAIENCE-KIOSZKJA.

hasonló építészeti munka valaha készült. Abd-ul-Medsid és Abd-ul-Aziz szultánok, kik e pa­lotában laktak, ebben a teremben fogadták a szelamlik után a külföldi követeket.

Ebből a teremből jutunk a trónterembe, Európa legszebb és legnagyobb termébe, mely a császári palota középső épületének egész magasságát veszi igénybe. A középső rész, a csarnok, pompás oszlopsorok között épült fel, melyek felső ívén nyugszik a szédítő magas­ságig felnyúló sokoldalú kupola. A kupola architektúrája azonban már nem plasztikus, hanem csak festett, s látszik is rajta, hogy nem annyira a művészetre, mint inkább a hatásra fektették a fősúlyt. Ellenben a terem építészete, a pompás oszlopcsarnok, az ívek remek mívű kazettái, az ívmezők dísze, mesterre vall. A terem közepén óriási magasságból csügg alá Európa legnagyobb kristály-csillárja, míg a terem sarkaiban tömör ezüstből készült kande­láberek állanak, gazdag csillárokkal, míg az ezüst oszloptörzsek üveglapokkal vannak be­vonva. Itt is elégséges lenne egy gyertyaláng, hogy az ezerszeres visszaverődés folytán intensiv fényárt idézzünk elő. Különös nagy ünnepélyek alkalmával, mint Bajram ünnepén, itt történtek a fogadások.

Fejedelmi pazar fényű és díszű a szultán

A DOLMA-BAGCSE PALOTA KAPUJA A TENGER FELÖL.

Az egész olyan, mint egy édes, szép álom. Már a lépcsőház és feljárója mesés szép. Az oszlopcsarnok között két oldalt van a

lépcső, melyek között a párkánytámasztó mái-nem márványból, hanem kristályüvegből ké­szült, melyek mindegyike középen át van fúrva, s vékony ezüst bot fut rajta keresztül. Ilyen az a hatalmas kristálycsillár is, melynek min­den egyes része ezüst botra van fűzve, melyek igy nappal a szivárvány minden színében ját­szanak. Azonban egyetlen-egy gyufa lángja tel­jesen elég arra, hogy az ezernyi és ezernyi kristálydarab a fényt milliószor visszaverje, miáltal olyan fényözön önti el a remek lépcső­házat, mintha tündéries lánggal égne. Ugyan­ilyen drága csillárokkal találkozunk a palota faience-kioszkjában, melynek egész hosszán nyúlnak végig a csillárok, hol a falak gazdag arabeszkjein és élénk színein verődik vissza a pompás színjáték. Hatalmas vázák állanak a csillárlábak között, s íme az antik és modern művészet itt is szépen megfér egymás mellett.

A követek terme inkább intimitása folytan hat meg, olyan kedves és olyan otthonosan érzi magát benne az ember. Az óriási terem egész padlóját egy darab szőnyeg borítja, mely maga is ritkaságszámba megy, nem is számítva a remek fali szőnyegeket, melyek itt díszeleg­nek. A berendezés* európai, franczia, s latszik is rajta, hogy európai emberek fogadásara ké­szült. Csupán a menyezet keleti díszű, melynek gazdagsága azonban felülmúl mindent, a mi

A DOLMA-BAGCSE PALOTA LÉPCSŐHÁZA.

K O N S T A N T I N Á P O L Y I K É P E K .

466 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 38. SZÁM. 1899. 46. KVFOLYAW

A DOLMA-BAGCSE PALOTA TRÓNTERME.

fürdőszobája, melynek összes falai alabástrom­ból épültek. Sokáig tartotta magát a hír, hogy ez a terem egy darab alabástromból van faragva, a mi azonban tévedésen alapul. De így is egyet­len a maga nemében. Oszlopai, ornamentális dísze, gazdag domborművei igazi művészi alko­tások. Fürdővíz itt nincs, csakis gőzt eresztenek be a terembe, minthogy a törökök tudvalevő­leg gőzfürdőt vesznek, csakis ezután locsolják meg magukat az alabástrom medenczében levő hideg vízzel.

A jelenleg uralkodó szultán a Jildiz-Kioszk-ban lakik. A Dolma-Bagcse utolsó lakója Abdul Aziz szultán volt, kit 1876 május 18-án trónjá­tól megfosztottak, s feleségeivel együtt átvittek a régi Szerájba, Stambul városrészben. Néhány nappal később a Csiragan-palotába vitték át, hol 1876 június 4-én tragikus módon halt meg.

A Dolma-Bagcse palota dísztermeiből hosszú folyosóra jutunk, melynek két hosszú oldalfala tele van modern festményekkel, köztük több csataképpel. Ezen részhez csatlakozik a hárem, azután következnek az udvari tisztviselők lak­osztályai. A palota a kertekkel együtt olyan nagy, hogy Besiktas városrész nagyságának egész hoszszát foglalja el a tengerparton.

Dr. Nyári Sándor.

A BELGA KIKÁLYI CSALÁD. Megszoktuk Belgiumot oly államnak tekin­

teni, a hol a nép s uralkodóház oly belsőleg összeforrt, hogy szinte képzelhetetlen volt, hogy ezt a szép viszonyt valami még komolyab­ban meg is zavarhassa.

Még ma is emlékezetünkben van a nemes királynő, a mint a nagy hazafias ünnepen, 1880 augusztus 16-án kürtök harsogása és a belga szabadság-himnusz, a «Brabanconne» hangjai mellett lépdelt királyi férje nyomában a kiállítási palota elé szórt virágszőnyegen. Sárga selyem ruha simult termetéhez s fekete csipkékkel és piros rózsákkal (Belgium színei­vel) díszített napernyője is az ország színeiben pompázott. Utána sorban következtek: Stefánia királyi herczegnő, akkor már boldog menyasz-szony, testvérhúga, Klementina királyi her­czegnő, a flandriai gróf s a kis Balduin; zászlók

lengedeztek, dobok peregtek s a tisztelgő fegy­verek összecsattanása közt érzelemben egygyé forrott a nép és uralkodóháza.

Ki ismerne ma Brüsszel vadul forrongó utczai népében arra a lelkes tömegre, mely akkor sza­badelvű alkotmányának fölkent őrét ünnepelte királyában és hasonló ragaszkodással ünnepelte a királynét. Mária Henrietta királyné 45 évvel ezelőtt fűzte sorsát Belgium történetével oly szorosra.

1853 május 17-én adta tudtul a néhai király külügyminiszterének, Brouckérenek, fia, a bra-banti herczeg küszöbön álló összekelósét a fiatal Mária Henriette főherczegnővel. «0 Fel­ségétől — így szólt — az osztrák császártól megkértem Mária főherczegnő kezét fiam szá­mára s nagy örömmel láttam, hogy ez az óhaj­tás úgy a császár, mint az egész császári család részéről a legkedvesebb és legelőzékenyebb fogadtatásra talált. Az esküvő, ha Isten engedi, augusztus vége táján lesz».

A mostani belga király akkor épen 18-dik évébe lépett, a mely kor az alkotmány által megszabott nagykorúság elérése volt s a trón­örököst a szenátusba való belépésre jogosította. Kitörő örömmel ünnepelte egész Belgium e nevezetes eseményt s az örömet természetesen még nagyobbra fokozta a közeli összekelés híre.

Csakugyan augusztus 22-ikén végbement a fényes esküvő Brüsszelben. «Ez az összekötte­tés — jelentette ki a külügyminiszter akkor a szenátusban és a képviselői kamarában — meg­koronázza egy oly fejedelem óhaját és bizto­sítja boldogságát, a kire Belgium joggal büszke, s egyúttal a legnagyobb mértékben megfelel a politikai tekinteteknek. Záloga lesz az ural­kodóház fönmaradásának és boldogságának, a mint már most záloga az ország biztonságának. Valóban új kapocscsal látja ez magát egy hatalmas régi birodalomhoz fűzve, a melynek mindenekfölötti érdeke a világbékét megszilár­dítani s a többi hatalmakkal együtt őrködni azon szerződések fölött, melyek a belga nem­zetet biztosítják».

A mechelni érsek, Belgium prímása, adta össze a fejedelmi párt a Saint Gudule-templom-ban. A menyegzői ünnepségeket pompás törté­neti menet fejezte be, melyen részt vettek

Brüsszel művészei, testületei és czéhei régi tör­téneti jelmezeikben.

1855-ben a trónörökösné követte férjét annak keleti utazásában. Az a tiz év, mely ettől fogva I. Lipót haláláig és a jelenlegi királynak trónra­léptéig lefolyt, a zavartalan boldogság időszaka volt. Apa s fiú egymást egészítették ki abban a tiszteletben, melylyel az új alkotmányosságnak önként meghódoltak. Mikor az agg király halála napján a minisztérium tagjai a trónörökös előtt megjelentek, hogy neki lemondásukat be­nyújtsák, s egyikök «felség* czímmel szólította, a brabanti herczeg élénken közbevágott: «Még nem, még nem; előbb még le kell tennem az alkotmányra az esküt*.

H. Lipótnak volt alkalma ott is tanúságot tenni rendíthetetlen alkotmányos érzületéről, a hol ke-vésbbé szabadelvű szellemben szoktak Ítélni a né­pek jogairól. Nagyon jellemző erre nézve az arövid szóvita, melyet még mint boldog vőlegény, épen Bécsben léte alatt az udvar egy tagjával folyta­tott. Köztudomású dolog, hogy az osztrák abszo­lutizmus férfiai előtt a Koburg név soha sem volt népszerű. Hozzájárult ehhez a népszerűt­lenséghez az udvari körök előtt az is, hogy ugyanezen időtájt egy másik Koburgnak — Ernő herczegnek — Pesten léte alatt, a hol a magyar­országi ág majoreskójának halála után, mint ennek végrendeleti végrehajtója, a hitbizományi javak rendezése ügyében fordult meg, az ország ellenzéki vezérférfiai díszes albumot nyújtottak át a legradikálisabb ellenzéki férfiak arcz-képeivel.

Ily előzmények után önként érthető, hogy a szabadelvű kormányzati politika nagy elvi kér­dései többször voltak beszélgetés tárgyai a fiatal brabanti herczeg és a bécsi udvar némely abszo­lutisztikus hajlamú körei közt. Egy alkalommal itt valaki azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az alkotmányos kormányforma a monarkhiákat köztársaságokká fogja tenni. A felelet, melyet erre Lipót herczeg adott, tanúságot tesz benső meggyőződéséről,melylyel a szabadelvűség ügyét védte. «Nálunk — úgymond — ellenkezőleg be­bizonyult, hogy ellent tud állani a republikánus áramlatoknak, sőt egyesítve a közvélemény ere­jét a királyságéval, erős támaszt nyújt neki.»

Lehet képzelni, hogy ily nézetek mellett II. Lipótnak neöi volt nehéz Belgiumot az alkotmányosság azon minta-államává, ama klasszikus földjévé varázsolni, a melyről a köz­társasági tanok egyik legékesebb szószólója hir­dette volt egykor, hogy: «egy republikánusnak, a kinek őszinte meggyőződései vannak, nem esik nehezére kimondani, hogy nincs mit saj­náljon a köztársaságon, ha elég szerencsés oly monarkhiában élhetni, melynek feje, mint II. Lipót, oly őszinte, igaz híve az alkot­mánynak !»

Ezt az egyetértést király és nemzet között, melynek szilárd alapjait még a jó és igazságos I. Lipót király tette le harmincznégy évi ural­kodásával, nem is zavarta meg egészen az utóbbi időkig semmi félreértés. Még 1848-ban is, mikor Európa egyik sarkától a másikig lángba borult, a földindulás reszkettette meg a legbiz­tosabban álló trónokat i s : volt egy oázis, a hol a lelkesült nép tömegesen lépdelt fejedelme közelébe, hogy megrázza annak jobbját, két órán át feltartóztatva a királyt palotájába vivő utján. Ez az oázis a brüsszeli királyi palota tere volt.

De úgy látszik, hogy sem az érzelmek, sem az intézmények nem állandók. Belgium, közel hetven évvel az után, hogy független állammá nyilvánítását koronájának az első Koburgra való ruházásával megpecsételte, ma újra a for­radalom szélén áll. A sors különös szeszélye, hogy a polgárháború fúriáit éppen annak a királynak kell élete alkonyán fölszabadítva lát­nia, a kinek születése 64 évvel ezelőtt a forra­dalom lidércznyomásától mentette meg az új királyságot. Akkor is orangista izgatók által tüzelt zavargó, fosztogató utczai csőcselék lár­mája vegyült bele egy halállal vívódó gyermek végsohajtásába, a ki a nemzet szép és büszke álmait vitte magával a sírba, hogy dinasztiája sarját fölelevenedni és megújulni lássa hosszú időre. Az I. Lipót király elsőszülött figyermeke halálát követő nyugtalanságokat csak a jelen­legi király születése oszlatta el s ez tartotta vissza Belgiumot a polgárháború csapásától. Hiába tette: ma ismét fellobbantak e lángok s komolyan fenyegették hetven évi béke áldásos munkáját.

WALDECK-ROUSSEAU, AZ ÚJ FRANCZIA MINISZTERELNÖK.

AZ ÚJ FRANCZIA MINISZTÉRIUM. A harmadik köztársaság még csak harmadik

évtizedének vége felé jár, és már 38 miniszté­riumot használt el. Közelebb, a múlt június hó 22-én a 39-ik minisztérium lépett kormányra olyan köztiszteletben álló államférfi elnöksége alatt, a ki régóta előkelő szerepet visz a törvény­hozásban, több ízben miniszter is volt és Casi-mir-Perier lemondásakor a köztársaság elnöki székére is tekintélyes párt jelöltje volt Faure ellenében.

Az új kormány Waldeck-Rousseau Péter elnöksége alatt alakult meg úgy, hogy a minisz­tériumban a nemzetgyűlésnek összes köztársa­sági csoportjai, még a szocziálista radikálisok és a szoczial-demokraták is képviselve vannak, az egy agrárius pártcsoportot kivéve, melynek a klerikális hajlamúnak tartott Méline a ve­zére, így az új minisztérium elvileg igen ellen­tétes elemekből áll, de az mégis rokonelvűvé teszi az egészet, hogy a köztársaság megvédel-mezésére szervezkedett, a köztársasági állam­formát megdöntéssel fenyegető monarkhikus éB klerikális érzületűekkel szemben. Csak a köz­társasági eszme védelme teszi érthetővé azt, hogy az egészben véve mérsékelt elvű és maga-lartású Waldeck-Rousseau habozás nélkül be­vett kormányába olyan szélső elemeket is, mint egyfelől Gallifet marquis tábornok, más­felől Millerand, a képviselőházban a szocziálista pártcsoport vezérembere, kik miatt a miniszté­rium ellenfelei mindjárt azzal gúnyolták Wal-deck-Kousseaut, hogy kormánya olyan, mint valamely erőszakolt házasság, mely már az egybekeléskor válásra van kárhoztatva. De ez a gúnyolódás egy cseppet sem kedvteleniti a francziákat, kik szeretik az újságot és rajong­nak a merész vállalkozásokért.

Az új kormány tagjai közül Waldeck-Bous­seau-1 és Gallifet tábornokot arczképekben is bemutatjuk, a következő életrajzi adatokkal:

WALDECK-BOUSSEAU Péter (Mária, Bené, Ernő) miniszterelnök és belügyminiszter 1846 decz. 2-án született Nantesban, hol atyja tekintélyes ügyvéd s az 1848-iki alkotmányozó gyűlésre küldött népképviselő volt. Péter is ügyvéddé lett 3 előbb Bt Nazaire-ban, majd Bennes-ben működött. Itt a város egyik választókerülete 1879-ben országos képviselővé választotta. Az országgyűlésen Gambetta és Jules Ferry köz­társasági politikájához csatlakozott. Gambetta, mikor 1881 végén minisztériumot alkotott, Waldeck - Bousseaut belügyminiszterré tette. Szintén a belügyi tárczát vette át Ferry minisz­tériumában 1883-ban s azt 1885 márczius végéig vezette, miközben a munkás szakegye- i sületekre vonatkozó törvényben olyan nagy művet alkotott, melyért legádázabb politikai ellenfelei, a szocziálisták is elismeréssel adóz­tak neki.

1889-ben, mikor a BoulaDger szédelgése tető-Pontra hágott s a Panama-csatorna sajnálatos \ ügye nyugtalanította Francziaországot,Waldeck- ; Rousseau odahagyta a politikát, hogy magát ismét ügyvédi hivatásának szentelje s a Panama-

? « ? / ? ^ . J a ' E i f f e l v é d e ^ é t vállalta el. 1894-ben főleg barátai unszolására visszatért a nyilvános életbe, elfogadván a szenátorságot, melyre a Loire-Departement nagy többséggel megválasztotta. Az 1895-ki elnökválasztáskor 184 szavazatot kapott, de Faure Félix javára a további mérkőzéstől visszalépett. Waldeck-Kousseau igen eszes, komoly ember és nagy tehetségű szónok. Rendíthetetlen híve a köz­tarsaságnak s a tiszta szabadelvűségnek és ha­talmas ellenfele a klerikális pártnak.

A miniszterelnök mellett legtöbbet emlege­tett tagja az új kormánynak GALLIFET hadügy­miniszter, a ki különben is a legérdekesebb emberek közé tartozik. Teljes életében mindig konnyűvérű katona volt, a csatatéren ép úgy, mint a párisi opera táncztermeiben. A szigorú kötelességteljesítés és az élvezethajhászás nála nagyon jól összefértek. A háborút, melynek keserveit és sanyarúságait átélte, komoly fog­lalkozásnak sem tekintette. Nem egyszer szed­ték fel félholtan a csatatérről, de alig hogy sebei behegedtek, ismét a harcztérre s onnan aTuille-riák udvari báljára sietett. Szóval élete folyto­nos változatosság a munka és az élvezet közt.

Gallifet marquis a franczia katona valódi typusa. Ilyen lehetett IV. Henrik király, kinek élete véres háborúk és szerelmi enyelgések közt folyt le. Az e fajtájú hősökért rajong mai nap- I ság a franczia nyárspolgár, az államhivatalnok ép úgy, mint a tőkepénzes. Ilyenek voltak i XIV. Lajos tábornokai, kik a csata után véres ' kardjaikat letörölve, selyemharisnyákat húz- I tak fel s parókáikra illatos hajport hintettek. Richelieu tábornagytól azt kérdezte komor­nyikja, miféle illatszereket vigyen magával a táborba. A tábornagy sok mindenféle illatszert sorolt fel, de csatanapokon valami különös illa­tot szokott használni: a puskapor füstjét a tuba­rózsa erős illata nyomta el. Szász Móricz, a híres tábornagy színészeket és színésznőket vitt magával a táborba, kikkel aztán a csata után valamely víg opera nyitányát játszatta el, mert e nélkül a győzelemnek sem örült volna.

Ezek a hőslelkű piperkőczök Gallifet szellemi ősei.

Bichelieu tábornagyhoz Gallifet nem hason­lít, mert az katonai dolgain kívül minden egye­bekben gyarló ember volt. Annál inkább hason­lít Szász Móriczhoz, Ágost választó-fejedelem természetes fiához, Lecouvreur Adrienne kedve­séhez, a fontenoy-i hőshez.

A második császárság fényes katonatisztje alig álmodta, hogy valamikor hadügyminiszter, egy köztársaság hadügyminisztere és, a mi több, oly hadügyminiszter lehessen, kitől a köztársa­ság megmentését várják

Az új franczia kabinetnek egy katonára is volt szüksége; nos ennél jobbat nem igen talál­hattak volna. Azt, hogy derék és rendszeres munkára képes, már régen megmutatta. A kard­forgatáshoz nagyon ért, de szervezni is tud.

A ki pedig azt hitte, hogy Gallifet a tárczát politikai tekintetekből nem fogja átvenni, az nagyon csalódott. Gallifet a politikával, s ennek különféle változó áramlataival soha sem tö­rődött.

Ő mindig katona, csakis katona volt, s mint ilyen szolgálta Francziaországot bármily alakú törvényes kormány alatt. Mivel III. Napóleont nagyon szerette, és neje, Gallifet marquisnő, Eugénia császárné barátnéja volt, javíthatatlan j bonapartistának tartották; de bezzeg nagyon i csodálkoztak, midőn Gallifet tábornok a háború i után Gambetta hive lett. Arra senki sem gon-dőlt, hogy Gallifet tulajdonképen elejétől kezdve a köztársaság katonája volt.

Alig hogy 1848 ban a köztársaságot kihirdet- | ték, Gallifet önkéntes huszár lett. Ősrégi ne- j mes családja mindig a király pártjához tartott. I. Napóleon uralma alatt a külügyminisztérium a Gallifet-palotában volt elhelyezve. Gallifet a ; királysággal, császársággal, alkotmányos mon- | arkhiával vagy köztársasággal édes-keveset tö­rődött. Ő katona akart lenni. Ez a vágy, mely j fiatal embereknél többnyire a hiúság kifolyása ! szokott lenni, egész valóját betöltötte. Alul, ege- j szén alul kezdte a katonai szolgálatot. Fokról-fokra emelkedett, s a katonai élet örömeit és sanyarúságát végigkóstolta. 4

Hadnagy csak 1857-ben lett, habar 1855-ben Szebasztopol alatt súlyosan megsebesült és vitézségéért a becsületrend keresztjét kapta. Gallifet a 2-ik császárság valamennyi hadjára-

GALLIFET TÁBORNOK, AZ ÚJ FRANCZIA HADÜGYMINISZTER.

taiban részt vett. Ott volt Afrikában, Olasz­országban és Mexikóban. Pueblánál egy gránát­szilánk a hasát hasította fel. Az iszonyú sebből csak kevesen lábbadhattak volna fel. Gallifet hamarosan összeszedte magát. A hasán ejtett seb helyét egy ezüstlemez födi.

1870 augusztus utolsó napján Moltke tábor­nagy a franczia seregnek Mac-Mahon vezóny-

| léte alatti zömét a Meuse jobb partjára szori-I totta át, s hogy a francziák onnan Meziéres \ felé el ne vonulhassanak, a német fővezénylet

szeptember 1-ére általános támadást rendeltel. Ennek folytán Sedan vidékén csatára került a dolog, mely mint tudjuk, a francziák tel­jes vereségével végződött, de a franczia kato­nák vitézségét fényes világításban tüntette fel. A teljes 24 óráig tartott véres csata legérdeke­sebb mozzanata Gallifet tábornoknak a német gárda ellen intézett támadása volt, midőn Gal­lifet két dragonyos ezred élén a német gyalog­ság tömör négyszögeit megrohanta. Igaz ugyan, hogy a két ezredből alig 60 lovas maradt élet­ben, de a czél el lőn érve, mert a sakkban tar­tott német gárda nem tudta megakadályozni a franczia tüzérség rendes visszavonulását, mely nélkül 150 ágyú okvetetlenül elveszett volna.

Gallifet vitézsége nemcsak Vilmos királyt, hanem Moltke tábornagyot is oly bámulatra ragadta, hogy a hadifogságba esett Gallifetnek teljes elismerésüket nyilvánították.

Gallifet marquist nem mondhatjuk zsoldos katonának, ki vitézségével a legtöbbet Ígérőnek szolgál. Gallifet egyszerűen oly franczia katona, ki a pártok torzsalkodásaival nem törődve, testtel-lélekkel hazáját szolgálja.

Gambetta és Gallifet egyben teljesen egyet­értettek : s ez a haza szeretete. Ezen szempont­ból kell Gallifet tábornokot, mint a kommün legyőzőjét is megítélni. Ez a vérontás Gallifet­nek babért nem nyújtott, s leginkább azért bánt­ják, mivel ő lövette halomra a kommün hiveit, még pedig a törvényes formák teljes mellőzésé­vel. De hát parancsot kapott, hogy lövessen és ő lövetett. Engedelmeskedett, mint katona.

A polgárháborút nem Gallifet idézte elő, de ha már egyszer kitört, arról mindenki tisztában lehetett, hogy Gallifet nem fog a forradalom élére állni. III. Napóleon tábornokai egyáltalán soha sem dolgoztak selyemkeztyűs kézzel.

A háború után Gallifet távol tartotta magát a politikától, soha sem akart valamely párt katonai eszköze lenni. A mostani új miniszté­riumban sem képvisel valami politikai irányt.

Hanem hát azért mindenki meg van róla győződve, a ki őt ismeri, hogy helyét emberül meg fogja állni.

A F Ö L D R E N G É S R Ő L . Eme félelmes természeti jelenség okát a leg­

régebbi idők óta kutatják már, azonban teljesen kielégítőleg megfejteni máig sem sikerült. Aris-toteles azt tartotta, hogy ha az üregekben gaz­dag földkéreg belsejében levegő halmozódik fel és nem találja a kijáratot, alapjaiban megren-

468 VASÁRNAPI ÚJSÁG. •JS. SZAM. 1M19. 4 0 . KVFOLYAM.

geti a földet. A későbbi korban földünket úgy képzelték, hogy azt a vizerek megszámlálhatatlan mennyisége keresztül-kasul beágazza és ha va­lamely oknál fogva a vizerekben a viz mennyi­sége változást szenved, a földrengés jelensége áll elő. Majd az elektromos fluidumot is elővet­ték s annak a működésében keresték a földren­gés valódi okát. Figyelemre méltó Janecek né­zete, a mely szerint olyan vegyületek léteznének, melyek a föld belsejében csak mint keverékek fordulnak elő. Ha aztán ezekre valamely oknál fogva a föld kérge által gyakorolt roppant nyo­más megszűnik hatni, azoknak robbanó elégése áll be.

A legújabb geophysika lényegökre nézve egy­mástól teljesen különböző, és egymással semmi­nemű összefüggésbe nem hozható földrengéseket különböztet meg: a vulkanikus, omlási és tek­tonikus földrengéseket.

A Perrey-Falb féle iskola csakis vulkanikus földrengéseket enged meg. Nem tartja szüksé­gesnek, hogy a földrengések alkalmával láva és hamu kitörések lépjenek föl, sokkal gyakoriab-bak a kitörés nélkül történő földrengések. Ezen iskola a vulkánokat nem is tekinti egyebeknek, mint földünk biztosító szelepeinek.

donítani a Napnak és Holdnak a Földhöz való közelgése idején beállott földrengéseket ?

Ha való az, hogy Földünk belseje nagyobb­részt még cseppfolyós, tűzfolyékony állapotú, akkor - így okoskodott Falb — minden elme­let nélkül, tisztán mathematikai és physikai igazságok alapján bizonyos, hogy az oczeánok-hoz hasonló Föld belseje is kell, hogy a Nap és Hold vonzásának alávetve legyen; kell tehát, hogy ezen vonzás következtében földünk cseppfolyós tömege a föld felületére nyomást gyakoroljon, melyet mi, mint földren­gést érezünk és ismerünk.

A «Syrius» következő füzetében figyelmessé tette olvasóit, hogy ugyanazon esztendő aug. közepén hasonló helyzet fog előállani a Nap, Hold és a Föld között, mint a milyen volt február 7-ikén, és így el lehetnek készülve na-gyobbszabású viharokra és földrengésekre.

Úgy is történt. Már augusztus 13-ikán Dél-Amerikából érkeztek földrengésekről jelentések. A földrengés középpontja Peru köztársaság má­sodik fővárosa, Arequipa volt Smisdy nevű vul­kánjával. A katasztrófa hatását a tengerpartig érezték, sőt a tenger hullámai, mintha óriási

Földünk kemény kérge ellenállást fejt ki cseppfolyós belsejének dagályszerű mozgása ellen. Kisebb-nagyobb eldugulások lépnek föl, a melyek megakadályozzák a láva kiömlését és egyúttal előidézik azt, hogy a jósolt időre a földrengések nem jelentkezhetnek pontosan.

Ha a földrengéseket a föld cseppfolyós belse­jében föllépő dagály egy nemének veszszük, úgy ezen dagály mozgására kell, hogy a Nap is gyakoroljon hatást épen úgy, a mint a légten­ger mozgására és a tengerek vizére ismeretes hatását gyakorolja. Ezen vonzó hatás kutatá­sára Falb a legrégibb idők óta, egész napjainkig feljegyzett földrengések katalógusát áttanulmá­nyozta és azt találta, hogy Kr. u. 800-tól egész 1843-ig 5500 földrengést jelző nap volt, a melyek között a legtöbb január, április és októberre esik. Januárban a Föld a legköze­lebb áll a Naphoz, hasonlóképen április és októberben, a tavaszi és őszi napegyenkor. A dagályminimum a naptávol idejére esik, június és júliusra, a midőn a legkevesebb földren­gésről birunk feljegyzéseket.

Kronich Lénárd. (Vége következik.

A NÉMET NAGYKÖVETSÉG PALOTÁJA.

KONSTANTINÁPOLYI KÉPEK. A DOLMA-BAGCSE PALOTA A TENGER PARTJÁN.

A mennyiben a vulkanikus földrengéseknek a legtöbb hivője akad, nem tartom érdektelen­nek Falb földrengés-elméletének történetét, úgy, a hogy azt 1893. április 12-diki pozsonyi nyil­vános előadásán előadta, megismertetni.

1868-ban Falb Rudolf egy népszerű csillagá­szati folyóiratot indított meg: a «Syrius»-t. Mivel Falb olvasói általában laikusokból állot­tak, törekednie kellett a mindenség változá­sainak örök törvényeit a lehető legegyszerűbb formában tárgyalni. Egyes rövid és népszerű jegyzetekben esetről-esetre ismertette az égbol­tozat különböző csillagzatait. A «Syrius»-nak már első füzetében figyelmessé tette olvasóit arra, hogy ugyanazon esztendő február 7-ikén Földünk a Holdhoz és Naphoz közelebb kerül, mint különben más esztendőkben, következés­képen azon égi testeknek a Földre gyakorolt vonzó hatása ezen a napon nagyobb lesz, mint más alkalommal; egyúttal kimondta, hogy a Napnak és Holdnak oczeánjainkra gyakorolt vonzása oly mérvű lesz, hogy nagyobbszerű tengeri viharokra lehetnek elkészülve. És való­ban február 7-dikén óriási tengeri viharokat jelentettek nagyobbrészt Anglia partjai mentén, a melyek tetemes pusztítást vittek véghez. Egy­idejűleg a föld különböző helyeiről nagyszámú földrengésekről érkeztek jelentések. Ezen egy­idejűség Falbban a következő kérdést keltette föl: vájjon a véletlennek, vagy valamely még ismeretlen természeti törvénynek kell-e tulaj -

orkán dühöngne, nagy magasságban hömpö­lyögtek tova a különben teljes szélcsendben. Másodnapra, augusztus 15-ikén egy, hatására az előbbihez teljesen hasonló, és az elsőtől tá­vol fekvő területről, Ecuadorból, jelentettek földrengést.

Falb, hogy föltevésének nagyobb bizonyossá­got szerezhessen, elhatározta, hogy tanulmányo­zás tárgyává teszi a múltban észlelt és feljegyzett földrengéseket. És azt találta, hogy a legerősebb földrengések mindenkor a Hold maximális vonzási idejére esnek. Már 1869-ben, márczius hónapban egész határozottsággal ki merte mon­dani, hogy ugyanazon esztendő október első napjaiban föltevésének helyességéről meggyő­ződhetnek. Falbnak ezen határozott kijelentése egyúttal föltevésének tűzpróbája volt. Ha nem valósul meg a jóslata, föltevésének értéke el­veszett. 1869 október 1-én Manilla szigetén óriási földrengés pusztított, hasonló azokhoz, a minőket a közép-kori feljegyzésekben találunk, október 2-ikán a Közép- és Felső-Rajna vidé­kén, a melynek középpontja Koblenz városa volt; október 3-án az osztrák és a magyar Ten­gerpart vidékéről; október 4-ikén Kolumbiából, 5-én Krímből érkeztek gyászos jelentések.

Falb, látva elméletének ily fényes és biztos­nak ígérkező sikerét, iparkodott magát a jelen­séget úgy, a hogy az a föld belsejében lezajlik és azon külső hatást, a melyet a jelenség fel­tűnésével tapasztalunk, megmagyarázni.

EGYVELEG. * Léghajó a katonaságnál. A katonai léghajó­

zás folyton előre halad, kivált mióta az uj kor­mánykészülék használhatósága bebizonyult. Ezt a készüléket titokban tartják s annak alkatrészeit csak léghajózási osztály tisztjei ismerik. Legújab­ban — június 24-én — a brucki táborból elindí­tották a «Teufel» nevű katonai léghajót, melyben Zborovsky és Jelinek hadnagyok ültek. A léghajót pontban déli 12 órakor bocsájtották el s esti 8 órakor Pancsova tájékán a szerb határszélen szállt le és igy az 500 kilométernyi utat 8 óra alatt tette meg.

* Az elmebetegség terjedése. Az elmebetegek száma folyton szaporodik, még pedig a föld min­den részében, minek okát részint a szeszes italok­nak túlságos élvezetében, részint pedig — a mi sokkal valószínűbb — a megélhetés nagyobbodó gondjaiban keresik. így például Irlandban 1861-ben az elmebetegek száma 5074 volt, mig most az ország különféle intézeteiben 17,124 elmebeteget ápolnak. Megjegyzendő, hogy ugyanott a lakosság száma évről-évre folyton csökken.

* Kincsek a tenger fenekén. A török kormány most angol búvárok által egy az 1770 iki cseszme-i tengeri csatában elmerült orosz hadihajó fenekét kutattatja át, még pedig jó sikerrel, a mennyiben a búvárok már két izben 20 ezer darab aranyat szállítottak Konstantinápolyba. Az ezüstpénzhez még nem is nyúltak. Ezenkívül több drágakövek­kel kirakott szent képet (ikon-t) találtak, melyek értékét az ékszerészek 50 ezer font sterlingre teszik.

28. SZÁM. )899. 46. ÉVFOLYAM.

ÖZV. HEGEDŰS SÁNDORNÉ. 18520—1899.

Már lapunk múlt heti számában mély rész­véttel hirt adtunk arról a nagy gyászról, mely Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszterün­ket agg édes anyjának június hó 23-án történt elhunytával érte. Most bemutatjuk a 79 évet élt tisztes matrónának az arczképét is, melynek fenkölt lelket és jóságos szivet eláruló vonásai­ból oly tisztán kiolvasható, hogy az, a kit ábrá­zol, méltó lehetett arra a nagy tiszteletre, a melylyel az erdélyi, különösen a kolozsvári társadalom egész életén át környezte.

A férfi értéke közjóra irányuló tetteiből, a nő értéke pedig abból a boldogságból tűnik ki, a melyet maga körűi főleg saját családjára áraszt, s bölcs tapintatát az hirdeti legfényesebben, ha igazán megérti és alkalmazza is azt az elvet, hogy «a férfi háza a világ s a nő vi­lága a ház». Néhai özv. Hegedűs Sán-dornét úgy a boldogításra, mint a családanyai bölcs tapintatra kiválóan képesítette mind lelkületének vele­született nemessége, mind műveltsége.

Özv. Hegedűs Sándorné, körmendi Váradi Anna, régi nemes családból származott 1820-ban. Hajadonkort érve, a szintén régi nemes családból való magyarzsákodi Hegedűs Sándor­ral lépett házasságra, ki Kolozsvár kiváló ügyvédei közé tartozott, hon­nan később falusi birtokára költözött. Boldog házasságukat Isten nyolcz gyermekkel áldotta meg, kik közül a legidősebb, a mostani kereskedelmi miniszter is még csak 18 éves volt, mikor a derék férj és apa 18G6-ban elhunyt. A még java korában levő özvegyet mélyen lesújtotta férjének elvesztése; de nem esett kétségbe. Biztos, hozzáértő kézzel ragadta meg a gazdálkodás vezetését, de nem látta czélosnak, hogy azt állandóan foly­tassa. Gyermekei sorra növekedtek: azok neveltetéséről kellett gondoskod­nia. De mert falun erre alkalom nem volt, gyermekeit pedig nem akarta idegen kezekre bízni: megvált külön­ben is szerény gazdaságától s vissza­költözött Kolozsvárra, hogy serdülő gyermekei az ő személyes felügyelete és vezetése alatt járják iskoláikat. S az özvegyek és árvák Atyja dúsan megjutalmazta anyai jósá­gát, gondosságát. Életben maradt három fia és két leánya egymás után keltek szárnyra, a családi fészek lassanként üresen maradt, de a nélkül, hogy anya és gyermekek közt csak legkevésbbé is meglazult volna a példás szeretet. Azonban ha fájt is az édes anyának az egyedül maradás: vigasztalta gyermekeinek előmenetele, mely sze­rető szivét olyan boldogsággal töltötte el, a minő ritka anyának jut osztályrészül. Anyai boldogságára az tette föl a koronát, midőn fő büszkeségét, Sándor fiát, a Széli Kálmán kor­mányának megalakulásakor Magyarország ke­reskedelemügyi miniszterévé nevezte ki 0 Fel­sége. Akkor ő nála boldogabb anya bizonyára nem volt az országban! Fájdalom, e boldogságnak nem sokáig örülhetett. A 79 éves kor elernyesz­tette testi erőit, melyeket a lélek ereje nem volt képes felüdíteni. Megérte szeretett fia dicsősé­gét, megízlelte az anya lehető legnagyobb örö­mét s így hunyta le örök álomra szemeit.

Június 25-én volt a temetése olyan részvét mellett, a melynél nagyobbat és bensőségeseb­bet aligha látott valaha Kolozsvár városa.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

A LONGOBÁRDOK HAZÁNKBAN. Az olaszok most ünneplik honfiuk, Paulm

diaconus halálának ezerszázadik évfordulóját, ki az immár rég elenyészett longobard nép tör­ténetét oly szépen és érdekesen megírta volt. Ez alkalomból, részt venni kívánván az ünnep­lésben, dr. Márki Sándor történettudósunk egy kiváló tanulmányt írt a hazánkban is nevezetes szerepet játszott longobardokról, Paulus diaco­nus emlékének ajánlva azt.

Az értékes munkában el van mondva, hogy Attila halála és a hun birodalom felbomlása után hogyan hullámzottak a különféle germán népek hazánk területén s a szomszédos tarto­mányokban, de különösen kiterjeszkedik a lon-gobardokra, kikről a legértékesebb és legkime-rítőbb feljegyzések épen Paulus diaconustól maradtak fenn, a ki maga is longobard szárma­zású lévén, nagy szeretettel foglalkozott népe történetével.

A dr. Márki Sándor említett tanulmányából mi is ismertetünk itt néhány részletet.

I; imky fivérek fényképe után

ÖZVEGY HEGEDŰS SÁNDORNÉ.

A roppant hun birodalom felbomlása után a herulok rendkívül vitéz, bár nem nagy népe tanyázott a longobárdok szomszédságában, kik­től a Vág völgye felé a Kis-Kárpátok választot­ták el. A longobárdok amazoknak adót fizettek, mígnem az 508-ban történt összeütközés foly­tán a longobárdok kerekedtek felül.

Eme háborúnak különös oka volt. Ugyanis a mondott évben, midőn a békeszerető Bódulf volt a herul király, ez az adó átvételére saját öcscsét küldte Tato longobard királyhoz. A lon­gobard király húgaRometrud és a herul királyfi azonban évődés közben komolyan összeszólal­koztak s a nő vendégség közben orvul leszuratta a királyfit. Rodulf, kit tétlenségéért alattvalói eddig is gyaláztak, boszúra gerjedve, háromszor is visszautasította a longobárdok engesztelő követeit s háborút izent.

Az összeütközés alkalmasint Marcheggnél történt meg, mert oly sík volt a hely, hogy a táborában koczkázó herul király fára mászatott egy embert, a ki őt a csata fordulatairól érte­sítse. A csata június elején történhetett, mert a len zölden hullámzott, maguk a herulok pedig már elég melegnek találták az időt, hogy mez­telenül induljanak a csatába. A herulok feje

•fölött fehér átlátszó felleg, a longobárdok fölött pedig nehéz fekete felhő lebegett,

A csata várakozás ellenére a longobárdok javára ütött ki, s a fán vigyázó ember a herul

469_

királyt csak akkor figyelmeztette serege bomlá­sára, mikor már többé nem menekülhetett.

A nem remélt fordulat oly zavarba hozta a herulokat, hogy a Morvának nézték a hullámzó zöld lenvetést és neki fohászkodtak, hogy át-

| úszszanak rajta. A bukás keservéhez tehát még a nevetségesség is járult, mert a longobárdok kedvökre vagdalhatták a kiterjesztett karokkal úszni kívánókat.

Rodulf maga is elesett s a győztesek kezébe került sisakja és zászlója, a bandum, melynek neve, bandériumra bővülve, utóbb nagy jelen­tőségre tett szert a magyar haditör.ténetben. Tökéletes vereségök után most már a herulok nem maradhattak a longobárdok szomszédai.

Kétségkívül üldözte is Tato a menekülő heru­lokat s háborgatta őket szállásaikon. Nem lehe­tetlen, hogy a Kis-Magyar-Alföld déli részén fekvő Tata voltakép a győztes longobard király nevét viseli.

E csata óta az addig oly félelmes herulok jelentékenysége megszűnt, míg a longobárdok rendkívül emelkedtek hatalomban.

Most még egy másik hatalmas ger­mán néppel, a gepidákkal kellett le­számolniuk, a kik a Dunától Erdély legkeletibb részéig laktak, s most Pannoniát is el akarták foglalni, me­lyet Justinianus császár a longobar-doknak ajánlott fel, sőt át is engedte nekik Pannónia erősségeit ós egyéb helységeit, azonkívül pénzzel is bő­ven ellátta őket; miért is odahagyva Csehországot, Audoin vezetése alatt 546-ban a dunántúli dombos vidékre költöztek át, «a gepidáktól nem mesz-sze» telepedvén meg.

Pannoniában az új lakosok több­nyire csak romokat, a háborúk és kór­ságok következtében nagyon megrit­kult lakosságot találtak. Ez lehet az oka, hogy mindjárt megérkezésük után becsaptak Dalmácziába s IUyriába, egészen Epidamnusig pusztítottak és sok rabot, zsákmányt ejtettek. A ra­bok közül néhányan visszaszöktek ugyan, de ezeket visszakövetelték s vissza is kapták új szövetségeseiktől, a keletrómaiaktól, ha mindjárt szü­leik kebléről kellett is elrángatni a szerencsétlen menekülteket. Esztelen vakmerőségük — a hogy a gepidák nem sokára vádaskodtak Justinianus-nál — valóban arra késztette őket, hogy neki rontsanak mindenkinek, a ki feléjök közelít.

Mikor azonban a gepidákkal való bonyodalom mind fenyegetőbb jelle­get öltött, Audoin abbahagyta a rabló­kalandozásokat és azonnal követeket küldött Justinianushoz. Figyelmez­tette, hogy a gepidák a szolgálat ürü­

gye alatt mennyi kárt tettek birodalmának s hogy most egyenesen Pannoniát akarják meg­hódítani ; figyelmeztette, hogy ők, a longobár­dok már készen állnak a gepidák ellen s tovább a császár se higyjen ámításaiknak; a longobár­dok és rómaiak csak azért is egyesüljenek a gepidák ellen, mert ezek arianusok, ők pedig katholikusok. S a császár adott is nekik segéd­csapatokat.

A gepidák még nem lévén készen a kettős küzdelemre, fegyverszünetet ajánlottak, mit a longobárdok mindamellett is elfogadtak, hogy — régi germán lovagias szokás szerint — már az ütközet helyét és idejét is kitűzték.

A fegyverszünet lejártával azonban csakugyan kitört a háború a longobárdok és gepidák közt. De mikor a két sereg már szemben állt egymás­sal, «minden külünösebb ok nélkül» megmagya­rázhatatlan félelem lepte meg őket s ütközet nélkül kölcsönösen megfutottak. A két király és kísérete helyén maradt ugyan, de nem tudta meggátolni az általános bomlást. Audoin, abban a hiszemben, hogy csak az ő hadai szaladtak meg, békekérő követeket küldött Turisinhez, a gepidák királyához, a kit azonban csak kevesed magával találtak. Turisin bevallotta, hogy népe kergetés nélkül futott meg, mire a longobárdok bizonykodtak, hogy rajtuk is így esett meg a

! szégyen. Űgy vélték, mindez azért történt, inert Isten nem akarja a két nép romlását. Akadékos-

470 VASÁRNAPI ÚJSÁG. •28. SZÁM. 1899. 4<i. iH-FotVAM.

kodás nélkül fegyverszünetet kötöttek ' tehát két esztendőre.

Mind a két nép hazatért szállására, meg­egyezni azonban nem tudott. Végre a longo­bárdok az avarokat hívták segítségül, követeik által ezeket mondván az avaroknak :

Egyesüljenek velők a gepidák kiirtására es közösen osztozzanak e nép kincsein es föld­jein. Az avarok majd nyugodtan és boldogan élhetnek, mint az egész Scythia u r a i ; nagyon könnyen elfoglalhatják Thraciát, fölverhetnek minden görög tar tományt s egész Bizanczig nyomulhatnak.

Az avar kágán sokáig úgy mutat ta , hogy nem látja be ennek a háborúnak a czélját s hogy volna ugyan ereje hozzá, de nem akar bele­bocsátkozni. Végre sok sürgetés u tán kijelen­tette, hogy csak úgy ad segítséget, ha a longa-bardok azonnal átengedik neki minden marha-jok tizedrészét, győzelem esetében pedig a ge­pidák egész földjét, valamint a zsákmány felet.

A longobárdok elfogadták az egyezséget s így aztán a két nép serege egyesülten támadta meg a gepidákat.

Valahol Újvidék környékén történt a csata, melyben 40—60,000 ember esett el magával Kunimunddal a gepida királylyal együtt, kit maga Alboin a longobard király vágott le. A longobárdok győzelme teljes volt. Eoppant zsákmányt, tömérdek foglyot ejtettek. Ezek közt volt Eosamunda, a szép gepida király­leány is, ki atyja gyilkosának, Alboinnak keze közé jutot t . A győztes longobard király le­vágatta az elesett gepida királynak fejét, hogy ivóserleget csináltasson belőle s Paulus szerint olyan vérengzést vitt végbe, hogy a népes sereg­ből hirmondó is alig maradt , a ha ta lmas gepida birodalom pedig megsemmisült . Ez tör tént 567-ben.

Most már Alboin hozzá látott , hogy népeivel együtt az elfoglalandó Itáliába telepedhessen át. De nagy hadserege mellett is kétségesnek tartotta vállalatát s nem akar t I tál iába úgy távozni, hogy végkép feladja Pannoniához való jogát. Ügy szerződött há t az avarokkal, hogy átengedi ugyan nekik pannóniai szállásait, ezeket azonban az avarok kétszáz esztendőn belül bármikor kötelesek visszaadni, h a nem tetszenék az új haza, vagy onnan valamely oknál fogva ki kellene vonúlniok. A milyen szokatlan volt ez a kikötés egy nemzetközi szerződésben, ép olyan példátlan a longobar-doknak az a tette, hogy pannónia i szállásaikat elindulásuk napján fölperzselték, módosabb lakosait pedig a magukkal való kivándorlásra kényszerítették.

A longobárdok 568 ápril 2-án, húsvét másod­napján keltek ú t ra feleségeikkel, gyermekeik­kel, vagyonukkal, jószágukkal együtt, miu tán Magyarországon 34 évig állott fenn ál lamuk. Valóban, példátlan esemény a világtörténe­lemben, hogy egy népnek honfoglaló ú t r a való indulását s egy másik népnek, az avarnak honfoglalását ilyen naptár i pontossággal lehes­sen meghatározni . A mely nap elindultak Magyarország utolsó államalkotó germánjai, ugyanaz nap lettek az avarok is Magyarország urai .

A következő pár század alat t mind a két nép lassanként elenyészett. Az avaroknak csak a neve maradt fenn a történelemben s a longo-bárdoknak is szintén csak a nevét őrzi éjszaki Olaszország egyik t a r tománya : Lombárdia .

TREFORT EMLÉKEZETE HOMONNÁN. Kegyeletes ünnepély folyt le jún ius hó 29-én

Homonnán. E városnak, mely hazánk éjszak­keleti szélén, pár órányira fekszik a galicziai határtól , lakossága pár évtizeddel ezelőtt még jóformán teljesen tót volt, ma azonban nincs benne ember, a ki a hogy úgy, de ne tudna magyarul . S e szép és nagy jelentőségű ered­mény az iskoláknak, különösen pedig a 23 évvel ezelőtt ott felállított s azóta felső keres­kedelmi iskolával kibővített polgári iskolának köszönhető, melynek hazafias tanár i kara nem­csak a tanulók lelkébe öntötte bele a magyar nyelv és magyar haza szeretetét, hanem el­töltötte azzal az egész város társadalmát , sőt környékét is.

Az iskolát a város közönsége saját filléreiből építtette fel s Trefort Ágost, a város szülötte,

akkor vallás- és közoktatásügyi miniszter nyi­totta meg. A tanulóság kegyelete jeléül ön­képzőkörét «Trefort-kör»-nek nevezte el s folyó évi június 29-én gránit emléktáblával jelölte meg a jeles férfiú születési házát .

A leleplezési ünnepély nagy fénynyel, a vá­ros minden rendű és rangú lakosságának jelen­létében folyt le. KováU József igazgató meg­nyitója után Ka ékes György tanár , a Trefort-kör elnöke vázolta Trefort életét és jellemezte működését. Klár Sándor tanuló Szász Károly­nak Trefort halálára írt ódáját szavalta el. Az Akadémia nevében Ballagi Géza jogtanár és akadémiai tag, a város nevében Cseley Gusztáv nyugalmazott járásbiró koszorúzta meg az emléktáblát. A család nevében Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója, kinek neje Trefort leánya volt, meghatott hangon mondott köszönetet az ifjúságnak. Nemes Lajos zemp­lénmegyei kir. tanfelügyelő pedig Wlassics mi • niszter képviseletében fejezte ki elismerését a kegyeletes tett fölött. Az ünnepély végén az ifjúság énekkara Ugray Lajos t aná r vezetése mellett a Hymnuszt és a Szózatot énekelte el, mivel a szép ünnepély véget ért.

Kerekes György.

SZARVAS GÁBOR SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE. A magyar tanárok kara emelte Szarvas Gábor­

nak, a magyar nyelv tisztasága védőjének a szob­rot, s a magyar tanárok július 2-iki országos köz­gyűlésének megnyitó napján avatták föl. A mell­szobor az akadémia előtti befásított tér egyik sar­kában áll, melynek közepén Széchenyi nagy álló szobra emelkedik. A liget másik sarkában Salamon Ferencz történetírónk szobrát fogják elhelyezni.

Beöthy Zsolt, ki a tanárok gyűlésén mint elnök a megnyitó beszédet tartotta, Szarvas Gábor emlé­kének is kegyeletes szavakat szentelt. A gyűlés, melyet az akadémiában tartottak, az ülés után 11 órakor levonult a térre, hol már nagy közönség gyűlt össze. Az akadémia nevében megjelent Gyu­lai Pál, a főváros részéről Halmos János polgármes­ter, az iskolaegyesület részéről Gerlóczy Károly, stb. Ott volt Szarvas Gábor özvegye is. A szobor kőtalpán öt díszes koszorú nyugodott és pedig az Akadémiáé, a filológiai társaságé, az országos közép­iskolai tanáregyesületé, a természettudományi tár­sulaté s az özvegyé. Wlassics közoktatásügyi minisz­ter, kit hivatalos dolgai Bécsben tartottak, innen küldött táviratót.

Az ünnepélyt az állami vasutak munkás-dalköre a «Szózat» eléneklésével nyitotta meg. Aztán Beöthy Zsolt mondott beszédet. «Szarvas Gábor a magyar nyelv szeretetét — úgymond, — a tudomány sze­retetével ezerek és ezerek szivében forrasztotta össze, amazt megnemesítvén, emezt fölemelvén. Félszázad óta tudott elsőbben és igazán iskoláink lelkéhez férkőzni; munkássága egész magyar nyelv­tanításunkba új lelket vitt, mély és egyetemes ér­deklődést, mely őket új és erős kapcsokkal fűzi a nemzeti lélekhez. Ne csak tudását ünnepeljük, ha­nem erkölcsét is ; messzeható tekintetét, erős meg­győződését, szívós kitartását, égő lelkesedését. Né­zetei, állításai lehettek és lehetnek vitásak, de ha mind ^ megdőlnének is, ha nyelvünk egész tudomá­nyát új mesterektől tanulnánk is, erkölcsével, hatá­sával és ennelc tanulságaival Szarvas Gábor akkor is mestere és mintaképe marad a magyar tudósnak és a magyar tanárnak. Maradjon is mindenha. E szobor bizonyságot tesz róla, hogy mi, az ő egyszerű társai, kik közül kiemelkedett, megértettük tanítá­sát, íme az első szobor, melyet középiskolák tanárai tanártársuknak emeltek, magyar földön áll és ma­gyar tudóst dicsőít. Legyen örök, mint az igazság és az érzés, amely állította !»

A lelkesen megéljenzett beszéd után Sajó Sán­dor jászberényi tanár szavalta el hatással alkalmi költeményét. A vers egy része így hangzik :

Diadalmas lelke leszáll most ez érczbe, — Várja őt örömmel ő, a legnagyobb,'— Büszke hódolattal bátran megy elébe : Te vagy az örök láng, én részed vagyok. Ott küzdöttem én is — egymagam egy tábor, A te dicsőséges, szent zászlód alatt . . . A te dicsőséged milljó sugarából Adsz-e, Legnagyobbunk, egy szál sugarat?

S nézd, a szobor mozdul: fényes magasábul lm lehajlik hozzá, kezet fog vele, S együtt álmodoznak erős magyarságrul, Fölbuzduló hittel, szent lánggal tele . . . Oh, e hitnek, lángnak, ha csak egy sugara Megilleti szívünk, el nem veszhetünk, Soha meg nem dőlhet a magyarság vára, Ha a hősök lelke együtt küzd velünk !

Magyarság harczosi 1 szivben egybeforrva, Álljunk ide sorba, mint a katonák, Nézzünk diadallal, hittel e szoborra, Nemzeti nyelvünkért így küzdjünk tovább ! És míg koszorúját megfonja a hála, Lelke megihlessen híven, igazán, Zengjen ez a lélek, ajkrul ajkra szállva, Igaz magyar szóban az egész hazári.

A tetszést aratott költemény után Ifofer Károly főigazgató, a tanáregyesület elnöke fölkérte a pol­gármestert a szobor átvételére. Halmos polgármes­ter emelkedett szavakban mondott köszönetet. A programmot az államvasutak munkásdalárdája a Himnuszszal fejezte be.

A szoborról Beöthy beszéde alatt hullt le a lepel. Jankovics Gyula műve jó hatást tett a jelenlevőkre. Az ünnepélyt az «István főherczeg* fogadóban lakoma követte.

A PETŐFI-ÜNNEP ELŐKÉSZÜLETEI. Július 31-ikén lesz ötven éve, hogy Petőfi eltűnt

a fehóregyházai csatasíkon. Ez a nap a magyar kul­túrának emlékezetes napja, mert egyik nagy köl­tőjét vette magához a halhatatlanság. Az ország azon emlékezetes helyein, hol Petőfi megfordult, hová viszontagságos életének szálai szövődnek, meg is ülik. A kegyelet azonban országos ünneplés után sóvárog. Erről intézett kérdést a képviselőház július 4-iki ülésében Iíátkay László képviselő, a függet­lenségi párt tagja és író. A miniszter nyomban vála­szolt, s ez bízvást kielégítheti az ország kegyeletét.

Rátkay László interpellácziójának ez a veleje; E hó 30-án lesz 50 éve, hogy Petőfi Sándor meghalt a segesvári síkon. Petőfinek már meghódolt a hal­hatatlanság. Az ő dicsőségéhez nem adhat a nem­zet, abból csak nyerhet és vehet. Ezért kell őt meg­ünnepelni. 0 nemcsak minden idők legnagyobb lírikusa, hanem a magyar hazaszeretet glóriás alakja, a ki akkor vérzik el, midőn hona szabadságáért harczol. Művei a szabadság és hazaszeretet forrása. Már pedig a magyar politikának, és különösen a közoktatási politikának nem alfája és omegája-e a hazaszeretet ? A midőn tehát a törvényhozás Petőfi emlékéhez járul, csak erősödni megy a hazaszeretet­hez. És mert halála összeforr a nagy idők emléké-val, ama nagy időkével, melyekben nemzet lett a nemzet és alakult a parlament, melynek utódai va­gyunk: hódolni neki tehát kötelességünk. Részle­tezi ezután, hogy a nemzetnek sok volt a mulasz­tása eddig. Nincs Petőfi-ház. Az Akadémiának van Goethe-szobája, de nincs Petőfi-szobája. Művei a népnek most is drágák : filléres kiadásokat kell ren­dezni. Ezzel szemben fölemlíti, hogy a segesvári síkon levő emléket, az ott elesett Skariatin tábornok emlékszobrát nyugdíjazott orosz katonák gondozzák: Petőfi sírjának azonban nincs gondozója. Indítványt azonban mindezek daczára nem akar tenni. Ez a kormány kötelessége, és hiszi, hogy a kormány sietni is fog teljesíteni. A következő kérdést intézi a mi­niszterhez : Szándékozik-e a közoktatásügyi minisz­ter úr Petőfi Sándor halálának ötvenéves évfordulója közeledtével a kormány nevében sürgősen előter­jesztést tenni az iránt, hogy a nemzet és törvény­hozás ezen az ünnepen hogyan legyen képvisel­tetve ? Továbbá az iránt, hogy a nemzet és tövény-hozása halhatatlan költője iránti háláját méltóan miként rójja le ?

Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter azonnal felelt. Azt gondolja, minden jó hazafi órzelemvilágá-nak húrjain szólott Rátkay. A mit ő a nagy költők­nek a hatásáról mondott, nincs itt a házban senki, a ki ellenkező véleményben volna. Mindenki tudja, hogy a nagy költőknek a nemzeti érzés fejlesztésére minő rendkívüli hatásuk van, minő kulturális eszköz ez, minő hatalmasan kell ápolnia ezt mindenkinek, a kinek kötelessége a nemzeti kultúrának az ügyét előmozdítani és így különösen szólónak, a ki ez ido szerint a kultúra ügyeinek hivatalos őre. Azt is he­lyesli, hogy Petőfit nem kell politikai kérdéssé tenni. Éz nagy hiba is volna: nem is lehet ez politika, mert Petőfi a nemzet egyetemének nagy költője, Petőfi a nemzet büszkesége és dicsősége, őt semmi­féle párt a maga részére le nem foglalhatja. Petőn Sándor a nemzet egyeteméé és a nemzet egyetemé­nek kell az ő emlékéről ahhoz méltóan gondoskodni. Azt is mondotta Rátkay, hogy ilyen nemzeti és haza­fias ünnepélyekről a kormány távol szokta magát tartani. Nem tudja, hogy mire vonatkozik ez, de őt e tekintetben vád nem illetheti. Meg szokott ragadni minden ily alkalmat, hogy a kormányzatára bizott minisztérium képviselve legyen. Vagy maga szokott megjelenni ilyen ünnepélyeknél és maga tartja a beszédeket, vagy pedig kiváló egyénekkel képvisel­teti magát minden nevezetesebb kulturális ünnep­nél. Az interpelláczió két kérdésből áll. Az egyik az, hogy szándékozik-e a közoktatásügyi miniszter Pe­tőfi Sándor halálának 50 éves évfordulója közeled­tével a kormány nevében sürgősen előterjesztést tenni, az iránt, hogy a nemzet és törvényhozása

28 8 ZAM. 1899. 46. KVFOI.YAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 471

ezen az ünnepélyen hogyan legyen képviselve. Kéri a házat, engedje meg, hogy a ház elnökével és a jelentkező képviselők soraiból álló küldöttséggel kép­viseltesse magát a Petőfi-ünnepélyen. (Altalános helyeslés. Felkiáltások szélsőbaloldalon : És koszo­rút is vigyen.) Hogy a helye és ideje mikor lesz, azt majd később fogják meghatározni, és erre vonatko­zólag a házat a rendező-bizottság értesítni fogja. (Helyeslés.) A másik kérdés az, szándékozik-e a mi­niszter előterjesztést tenni az iránt, hogy a nemzet és törvényhozása halhatatlan költője iránti háláját méltóan miként rójja le. Erre nézve azt hiszi, hogy a Petőfi-társaság és általában az irodalmi körök a leghivatottabbak annak előkészítésére, hogy mily módozat mellett rójja le a magyar nemzet halhatat­lan költője iránti háláját és kegyeletét. De részéről kijelenti, hogy a kormány e tekintetben közremű­ködését teljes készséggel ajánlja fel. Kéri a házat, hogy válaszát vegye tudomásul.

Nagy helyesléssel is fogadta a Ház a kormány részéről történt kijelentést. Az ünnepély részleteiről az irodalmi társaságok gondoskodnak. De sok he­lyen hozzájárulnak ahhoz. így Mczö-Berénybcn, hol Petőfi hosszabban időzött barátjánál, Orlai-Petrics Soma festőművésznél, szintén ünnepet tartanak és emléktáblával jelölik meg a házat. A budapc-ti egyetem ifjúsága, noha most tanítási szünet van, szintén szervezkedett az ünneplésre. Megülik a költő emlékét Duna-Vecsén is, a hol Petőfi atyja mészáros volt.

A piaeztéren még ma is fennálló mészárszék épü­letében, hol a költő szülei laktak, a mészárszéken kí­vül csak egy szobás lakás volt abban az időben. A mostani mészárosnak második szobájául szolgáló helyiségét, az ujabbi időben rekesztették el közfallal a jó nagy mészárszéktől. Petőfi Duna-Vecsén időzése idejében a szék-árendás a megénekelt Zsuzsika atyja: Nagy Pál volt, ki látván az öreg Petrovicsék szűk lakását, felajánlott a templom-utczában lévő házá­ban Petőfinek egy szobát, ezt Petőfi el is fogadta. Ebben a házban irta Petőfi Duna-Vecsén szerzett költeményeinek legnagyobb részét. A ház, mely most legújabban Posztóczky Lajos ügyvéd lakása, mai napig sincs emléktáblával megjelölve. Csikay Imre főszolgabíró magára vállalta, hogy emléktáblával jelöli meg a házat.

Rátkay interpellácziójának az a.része, hogy Petőfi fehéregyházi emlékének nincs őrzője, míg az ott elesett orosz tábornok kőemlókét Oroszországból gondozzák, helyreigazítást kivan, s ez a lapokban meg is történt. A költő állítólagos sírja fölé emelt emlék körül gyönyörű park van. A sírt egy öreg honvéd őrzi, a kinek csinos lakása van a parkban épült díszes Petőfi-házban. E házban egy külön szobában pedig sok értékes emléket gyűjtöttek össze. A szobában látható az ágy, melyben Petőfi halála előtt való éjszaka hált Keresztúron. Ott van a kávés csésze is, melyből utolsó reggelijét elfogyasztotta és sok más kedves és a magyar embernek becses emlék. A Petőfi-házhoz jókora szántóföld tartozik, hogy a sírt őrző honvéd gond nélkül élhessen. Nemeslelkű honleány, Haller Lujza grófnő, régóta gondoskodott róla, hogy méltó kerete legyen Petőfi emlékének.

* Az országos emlékünneppel együtt megindítják a

mozgalmat arra nézve is, hogy a fővárosban ada­kozásból Petőfi ház emeltessék, melyben a nagy költő ereklyéit és a rávonatkozó tárgyakat gyűjte­nék össze és esetleg a Petőfi-társaság is ott szé­kelne. Ezekről tanácskozott július 6-ikán a Petőfi­társaság Bartók Lajos elnöklete alatt.

Megállapodtak, hogy a társaság a kormány és a törvényhozó testület támogatásával július 30-án fogja rendezni az ünnepet Segesvárit. Ez alkalom­mal Jókai Mór tartja majd a megnyitó-beszédet, míg a programm többi pontjait a társaság tagjainak költeményei, egy emlékbeszéd, üdvözlő szónoklatok és dalárdák énekei fogják betölteni. Több oldalról érkeztek felhívások a társasághoz, hogy más váro­sokban is rendezzenek ünnepet. Erre vonatkozó­lag a társaság elhatározta, hogy a mennyiben egyes vidéki irodalmi körök vagy más egyesületek is óhaj­tanának ily ünnepeket rendezni, a társaság a saját programmjában foglalt irodalmi műveket a rende­zőknek rendelkezésére bocsátja, sőt egyes helyeken a társaság képviseltetni is fogja magát, különösen Kis-Kőrösön, Pápán, Koltón, Mezöberényben és Budapesten, mint a mely helyekhez Petőfi életé­nek nevezetesebb mozzanatai fűződnek. A segesvári ünnepre az összes irodalmi társasagokat, törvény­hatóságokat és főbb iskolákat külön hívják meg. — A Petőfi ünnepeket a legjobb alkalomnak tartja a társaság amaz eszme megvalósítására, hogy Petőfi hátrahagyott emlékei számára Budapesten Petőfi­ház létesüljön, a mely egyúttal otthona legyen a

A MACHLUP-ÜDÜLŐHÁZ A BUDAI VÖRÖS-KERESZT-KÓRHÁZ PARKJÁBAN.

magyar szépirodalomnak. A felhívást Jókai Mór szerkeszti meg, és ezt több ezer példányban még a segesvári ünnep előtt szét fogják osztani. — A tár­saság megbízásából Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás tisztelegnek Wlassics Gyula köz­oktatásügyi miniszternél a terv részleteinek meg­beszélése végett. Az ünnepi programm részletes megállapítása egy, a legközelebbi napokban az akadémiában tartandó nagyobb értekezleten fog megtörténni.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Újabb költemények. Irta Kovács Zsigmond.

Kassa, 1899. Néhány évvel ezelőtt Kovács Zsig­mond a Kisfaludy-Társaság egyik pályázatán egy költeményével pályadíjat nyert. Ez a siker azonban nem tette nevét ismertté, mert verse csak azért részestílt jutalomban, mivel a pályadíjat a szabály­zat értelmében a viszonylag legjobb pályaműnek okvetlen ki kellett adni. Jellemzi ez némileg Kovács Zsigmond egész költészetét. Nem lehet elvitatni, hogy irodalmi színvonalon áll, de igazi érzékkel nem bir. Sem szerelmi dalaiban, sem hazafias ver­seiben, sem elbeszélő költeményeiben, sem genre-festéseiben nem szólal meg az igazi teremtő költői lélek. Vannak egészen alant járó, vannak lendüle­tesebb versei, vannak színesebbek, vannak egészen fakók, a kötet általános jellemvonása azonban a tisztes középszerűség. El lehet olvasni e verseket, de lelkünk igazi gyönyörűséget nem talál bennük. Mutatványul álljon itt a következő melegebb hangú költemény:

Magányos nyir.

Egy nyirfa áll a hegytetőn fönn . . . Körülte minden oly kopár! Nincsen szomszédja: egymagában Búsong néhány év óta már.

Alatta rég szőlő terült el Ezernyi zöld tőkéivel, S kora tavasztól őszig a tájt Sürgés, vidám zaj verte fel.

A madarak kedvelt tanyára, Egész otthonra leltek itt, — S ki bús, ki víg hangon csicsergő Trilláit, zöngeményeit.

Most más világ van . . . Nincs bor ág a Lejtős hegyoldalon sehol! S hol nincs bor ág: ott a rigó és Sármány nem szívesen dalol.

Most a nyir egymagába búsong, Egykedvűn folynak napjai; S még a madár se kivan többé Hajlós ágára szállani.

Úgy elnézem, ha arra járok. Azt a szegény fát odafenn ;

S a mint tovább megyek, fejemben Ily eszmék zsongnak szüntelen :

Milyen sivár a sorsa annak, A kit mindenki elhagyott t Mily bús ! . . kivált ha olykor-olykor Ért több derűs, vidám napot.

A Budapesti Szemle júliusi kötetének tartalmái Berzeviczy Albert dolgozata nyitja meg «A parla­mentekről*. A szerző a képviseleti rendszer és vá­lasztások történetét és jelenét foglalja össze, tekin­tettel a különböző államokra. «Egy új angol regény» czímen pedig Jászi Oszkár ismerteti Mrs. Ward nagy feltűnést okozott «Helbeck of Bannisdalc* regényét, mely az úgynevezett irányregények közé tartozik. A "Roskadozó kastélyok» czímű horvát beszélyből, mely Leskovár Jankó müve és Margalits Ede fordította, a második részt kapjuk. Szász Károlytól *Emlék-sorok» czímmel három szép kis költeményt találunk, ezek után van Lampcrth Gézától Béranger «A padlásszoba* czímű köl­teményének csinos fordítása. Földes Béla foly­tatja a «Quota-tanulmányokat», összeállítva azon országok és tartományok quota-számait, melyek pénzügyi elszámolásban vannak egymással. Rácz Lajos «Voltaire a vádlottak padján* czímen Faguet Pál «A XVIII. század» czímű, magyarul Haraszti Gyula fordításában megjelent könyvével foglalkozik, mely Voltairet élesen elitéli. Gábor Ignácz az ős indus irodalom egyik szerelmi dalnokáról, Amarú-ról ir, s több költeményét is közli fordításban. Az «Értesítő» rovat a Károlyi Árpád «Magyar ország­gyűlési emlékek* (1605— 1606) legújabb kötetét méltányolja, s ezenkívül több külföldi munkát ismertet. A «Budapesti Szemle* előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 0 frt.

* A magyar hírlapirodalom. A «Magyar Könyv­szemle* most megjelent kötetében közli id. Szinnyci József kimutatását az 1898-ban megjelent magvar hírlapokról és folyóiratokról. A nagy gonddal készült kimutatás szerint a múlt évbm magyar nyelven megjelent: politikai napilap 52, politikai hetilap 79, vegyes tartalmú képes hetilap 17, egyházi és iskolai lap 61, szépirodalmi ós vegyes tartalmú lap 29, humorisztikus lap 20, szaklap 257, vidéki lap nem politikai tartalommal1) 230, hirdetési lap 18,

vegyes melléklap 45, összesen: 808 hirlap, míg magyar nyelvű folyóirat 299 jelent meg, így tehát magyar nyelvű hirlap <'s folyóirat összesen 1107 jelent meg a múlt évben. Az időszaki sajtó fejlődé­sét mutatják a következő számok : 1834-ben, mikor a "Vasárnapi Újság* megindult, összesen 20 ma­gyar lap és folyóirat jelent meg; 1866-ban 8 1 ; e szám évről-évre szaporodott úgy, hogy 1889-ben már 600-ról szólt a kimutatás; az utolsó tiz év alatt e szám is megkétszereződött; mint fentebb említet-

472 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 18. SZÁM. 1899. Ki 1 ^ KOLYAJÍ.

Pólányi Dezső fényképe után.

EMLÉKTÁBLA TREFORT ÁGOST SZÜLŐHÁZÁN, HOMONNÁN.

tük, 1898-ban már 1107 hirlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven. — Idegen nyelvű hirlap 210, folyóirat 63, összesen tehát 273 jelen meg Magyar­országon, melyek közül a legnagyobb szám a néme­tekre esik (179), azután következnek a szerb (31), tót (26), román (19).

Perczel Mór emlékiratai. A szabadságharcz vitéz tábornoka, Perczel Mór emlékiratait, nagy­becsű följegyzéseit kevéssel halála előtt, unoka-öcscsének Perczel József honvédtábornok, dandár­parancsnoknak gondjaira bizta s ugyancsak ő neki adta át két nagy ládát betöltő leveleit is. Az emlék­iratok gondosan vannak rendezve. Maga az agg hős csomagolta és számozta meg I-től VlII-ig terjedő jegyekkel. E vaskos csomagokban az emlék­iratok mellett tömérdek egykorú hírlapi közlemény, kiáltvány, füzet, stb. található, az öreg úr kritizáló s gyakran igen csípős megjegyzéseivel. A hátra­hagyott iratok között több bölcseimi munka is van kézírásban. Czimeik : tAz ember és rendeltetései. «A szerelem és házasság*. «A lelki erő és az erény». •A vallás». «Lex supreina*. «Eszmék és tanok*. Perczel József tábornok sajtó alá készül rendeztetni nagybátyja emlékiratait.

Új könyvek. Megjelentek a legközelebbi napok­ban : *A rajongó*, regény, írta Cs. Szabó Kálmán. Singer és Wolfner bizománya, s ára 2 forint. — «Lázas éjszakák», tizenkét elbeszélés, írta Ábrahám Ernő. A könyv czímét az első elbeszéléstől kapta. Singer és Wolfner bizománya; ára 1 frt 20 kr. — tA pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674 bent, írta és kiadja Rácz Károly, szapáryfalvai ref. lelkipásztor. A második bővített kiadásnak 2-dik füzete, mely a protestáns gályarabok Debre-czenben emelt emlékoszlopának képét is közli. Ara a két füzetnek 1 forint 60 krajczár. — tAkenyért, regény, írta Jobbágy Miklósné. Buda­pest, Deutsch Zsigmond és társa bizománya. Ára 1 korona. — *Köd és napsugárt, tizenhat el­beszélés, írta Szabó Lajos (Páfrány) Nyíregyháza. Ara 2 korona. — *A boszút, szomorújáték 5 fel­vonásban, a Tudományos Akadémia 1898—99-iki Teleki - pályázatának VI. számú darabja ; írta Hosszú Antal államvasuti tisztviselő ; ára 1 korona.

A magyar kir. mezőgazdasági múzeum szak­katalógusa. A Budapestre felránduló gazdák előtt nagyon érdekes lehet a városligetben levő mező­gazdasági múzeum, melyet most, a vajda-hunyadi épület lebontása miatt a renaissance-épületbe és a jaki templomban helyeztek el. A múzeum gazdag tárgyait sorolja fel az említett füzet, hogy az érdeklődők a nagy tömegben könnyebben meg­találhassák, a mit tanulmányozni akarnának. E czélból a katalógushoz két épület-tervrajz ia van mellékelve. A füzet a Franklin-Társulatnál jelent meg.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Betegek üdülőháza. Emberbaráti

új intézet nyilt meg július első napján a fővárosban. Machlup Adolf gyáros, a mikor most harmadéve meghalt, végrendeletében negyedmilliót ha­gyott jótékony czélra. Ebből a vég­rendelet végrehajtói kétszázezer frtot szegénysorsú lábbadozó betegek ellá­tására szántak s az alapítványt a Vörös kereszt-egyesületre bízták, a mely az alapítvány kamataiból üdülő­házat épített az Erzsébet-kórház park­jában, 24 beteg számára. Az egy eme­letes szép épületben, a melyet Hausz-mann tanár terve szerint Pucher építőmester épített fel, nyolcz lakó­szoba van a betegek részére s egy-egy szoba a főorvos és az ápoló ré­szére. Csinos, ízléses, egyszerű a be­rendezés. Előkelő nagy közönség je­lent meg a megnyitó-ünnepen. Ott volt Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter is. Schwartzer Ottó fő-gondnok röviden ismertette az üdülő­ház történetét s kegyeletes szavakban emlékezett meg néhai Machlup Adolf­ról. Végül kérte Darányi minisztert az üdülőház megnyitására. A minisz­ter szép beszédben nyitotta meg az intézetet. Hálás szívvel emlékezett

meg az alapítóról s köszönetet mondott a vég­rendelet végrehajtóinak is.

A magyar orvosok és természetvizsgálók ez idei vándorgyűlésére, a mely Szabadkán lesz, szá­mosan jelentkeznek. A tagok elszállásolásáról a helyi bizottság gondoskodik. Jelentkezni lehet (Szalkay Gyula dr. pénztárnoknál, Budapest, I. ker. Lánczhid-utcza 2. sz. alatt.) A beiratkozásnál a ta­gok vasúti igazolványt is kapnak, a melylyel az utazást kedvezményes áron tehetik meg.

M I ÚJSÁG? A budai királyi palota Szent Is tván-terme.

Az épülő új királyi palota egyik legszebb terme a Szent István-terem lesz, a melyet az Árpád-házbeli királyok emlékének szenteltek. A terem teljes be­rendezését magyar művészek és iparosok készítik. Legértékesebb dísze tizenkét falfestmény lesz. A falakat tölgyfaburkolat fogja födni, melybe a majolikába égetett festményeket bele illesztik. A képek szines kartonjait Roskovics Ignácz festő­művészünk készíti.

A falfestmények, a melyek az Árpád-ház leg­kiválóbb sarjadékait ábrázolják, a következők : Szent István koronázása, Szent István a keresz­tény vallást hirdeti, Szent Imre herczeg, I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, IH. Béla, II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla, Szent Margit és III. Endre. Boskovics alapos tanulmányozás után

fogott munkájához. Bégiségeink, leleteink, ré : kódexek felhasználásával nagy szorgalommá áir' totta össze az Arpád-házbcíi királyok viseletét Az egyes képeket a Zsolnay-fóle majolikagyár viszi' át majolikába, mig a falak burkolatait a Thék Endre gyára állítja elő.

A királyi pár mellszobra a Park-klubban A fővárosi Park-klub még a királyné életében el­határozta, hogy elkészítteti a királyi pár mell szobrát. A királyi pár ugyanis vendége volt fényes helyiségnek nem egyszer. A múlt év köze­pén törtónt, hogy az igazgatóság megrendelte a

királyi pár mellszobrát a klub díszterme számára A két szobrot már elkészítette Zala György. Az egyik szoborhoz, mely a királyt ábrázolja, Ő Fel­sége több izben ült a művésznek. A másik szobor Erzsébet királynét díszmagyarban ábrázolja viruló egészségben és ifjúságában, az 1867 iki arczkép után, mely leginkább átment a köztudatba. A két mellszobrot egy párisi órczöntő-műhelyben öntöt­ték bronzba és a napokban haza is küldték. A park­klub dísztermében már készen van a háromféle márványból faragott talapzat, a melyre a két szob­rot helyezik. A leleplezési ünnepet Ő Felsége óhaj­tására a jövő év május hónapra tűzték ki, a mi­korra az Erzsébet királyasszony gyászéve eltelik. A leleplezési ünnepélyen jelen lesz az. egész udvar.

A tiz szobor. A király adományából a főváros nyilvános tereire készülő tiz kisebb szobor minde­nike készül már, s némelyik csak az öntésre vár így Szárnovszky műve, Pálffy tábornok szobra. Róna József a Zrínyi Miklós nagy mintáján dolgozik már s legközelebb be is fejezi. Jankovics is kész Szent Gellért mintázásával. Gellértet szikla­talapzatra helyezte s mint hittérítőt ábrázolja, a kit a szikla tövében egy megtért pogány hallgat. Ifj. Vastagh György Bethlen Gábor szobrán dolgozik, a kit egyszerű sima talapzaton fejedelmi öltözetben örökít meg. Holló Barnabás a Bocskay István szob­rát csinálja, szintén álló alakban, egyszerű talapza­ton, a melynek aljában egy kuruez vitéz áll lobogó­val a kezében. Rezerédy Gyula a Tinódi Lantos Sebestyén emlékét szoborcsoporttal fejezi ki. Tinódi egy bástya fokán ül s dalt zeng a magyar dicsőség­ről ; néhány vitéz körülötte hallgatja. Donáth Gyula Verbőczy alakján dolgozik. Tóth István Hunyadi János szobrát góthikus talapzatra helyezi pánczélos hadvezéri öltözetben. Radnai Béla Pázmány Pétert mint szónokló herczegprímást fogja ábrázolni. Ano­nymus emlékét Ligeti Miklósra bízták. A tíz szobor közül először a Pálffy- szobrot, Zrínyi Miklós szobrát, Szent Gellért püspökét, Bocskayét ós Bethlenét állítják föl.

Erkel szobra Budapesten. A «Hunyadi László", «Bánk bán» és «Dózsa György» operák, a «Hym-nusz* nagynevű szerzőjének, a magyar műdal -költészet tősgyökeres költőjének emlékét csupán egy, az operaház fülkéjébe rejtett szobor hirdeti a fővárosban. Ugy lehet azonban, hogy nemsokára már méltóbb emlékműve is lesz a fővárosnak. Az országos daláregyesület legutóbbi gyűlésén Hackl

A TREFORT-EMLÉKTÁBLA LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE HOMONNÁN. Pólánji Dezső fényképe után.

28. SZÁM. 1899. 46. KVFOLYAM.

Lajos indítványozta, hogy Erkelnek méltó szobor­emléket állítsanak Budapesten, a gyűjtést a dalár­egyesület vegye a kezébe, a melynek Erkel egyik megalapítója. A fővárosi dalárdák együttesen nagy hangversenyt rendezzenek a szobor javára. Te­kintve, hogy Budapesten oly élénk zenei élet van, remélhető, hogy az összes társaskörök hozzájáru­lásával rövid idő alatt szép összeg gyűl össze a legnemzetibb és legkitűnőbb zeneköltő szobrának ez élj ára.

* A nagyszalontai Csonka-torony fölavatása. Az Arany János emléktárgyainak befogadására át­alakított Csonka-tornyot, melyet lapunk múlt heti számában ismertettünk, ez évi augusztus hó 27 én (nem pedig szeptember 27-én, mint közleményünk tévedésből mondta) fogják rendeltetésének ünne-piesen átadni. Nagy-Szalonta, különösen pedig az • Arany-emlék egyesület* már nagyban készül a föl­avató, illetőleg megnyitó-ünnep rendezésére, mely a már kész megállapodás szerint a következő mű­sorral fog lefolyni: 1. Megnyitó beszéd, tartja Széli Kálmán egyesületi elnök. 2. Alkalmi költemény, Lévay Józseftől. 3. Alkalmi beszéd, tartja Rádl Ödön, a nagyváradi «Szigligetitársaság» elnöke. 4. Beszéd a Magyar Tud. Akadémia nevében, tartja Gyulai Pál. 5. Beszéd a Kisfaludy-társaság nevében, tartja Szász Károly. 6. Beszéd a Petőfi-társaság ne­vében, tartja a társaság küldöttje. A fölavató ünne­pélyt közlakoma, este pedig az Arany-emlék javáia tartandó színielőadás és tánczmulatság fogja kö­vetni. Az ünnepélyre meghivatnak : az Arany-emlék alapító ós rendes tagjai; a Magyar Tud. Akadémia; a Kisfaludy-társaság; a Petőfi-társaság; a vallás­os közoktatásügyi minisztérium; Biharmegye és Nagy-Várad városa; Stróbl Alajos és Zala György szobrászok, kik az Arany-emlékszobra számára az Arany szobrának pályázatára készített mintáikat átengedték; továbbá Gyalus László, a Csonka-to­rony átalakításának szervezője, stb.

Vidéki muzeumok segélyezése. A vidéki mu­zeumok és könyvtárak támogatására Wlassics mi­niszter ötvenezer forintot vett fel a költségvetésbe. Hogy ezek az intézmények a megillető pártolás­ban részesüljenek, a múzeum és könyvtár-egyesület Széli Kálmán miniszterelnökhöz fordult küldött­séggel. Ennek nevében Fraknói püspök beszédé­ben kiemelte, hogy Széli Kálmán, mint a muzeu­mok és könyvtárak országos bizottságának elnöke, legjobban tudja, mennyire rászorul a vidék műve­lődésének e fontos tényezője a támogatásra. Kérte tehát a miniszterelnököt, támogassa ezt az ügyet a pénzügyminiszternél, hogy erre a czélra a költségvetésbe megfelelő segítség vétessék be. A miniszterelnök biztosította a küldöttséget, hogy a muzeumok fejlődése érdekében mindent el fog követni. Hiszen ő mindig hangsúlyozta, hogy különös- nagy fontosságot tulajdonít a kultúra előrehaladásának s szívesen igérte meg, hogy a muzeumok és könyvtárak jogos igényét is párt­fogásába veszi. A küldöttség Lukács minisztert is fölkereste.

Az 1838-iki árvíz emléke. A főváros tudvalevő­leg megörökítteti az 1838-iki nagy árvíz bátor hő­sének, Wesselényi Miklós bárónak emlékét. Az emlékművet, mely nagy dombormű lesz, Holló Bar­nabás szobrász ép most fejezi be, úgy, hogy legkö­zelebb már bronzba önthetik. A domborművet a dunaparti korzón helyezik el, ott, a hol a régi hajó­híd állott Wesselényi mentő bátorságának egyik színhelye. Az emlék a korzóról az alsó rakodópartra levezető egyik lépcső falába jön, a melyet fölemel­nek és kiépítenek. A fal hátsó részébe ezt a fölírást vésik: (("Wesselényi emlékezetének. — A székes­főváros közönsége.* Az emlékműben Holló azt a jelenetet örökíti meg, a mint Wesselényi csolnak-ban a városház tér felé haladva csáklyával menti a háztetőkre, ablakokba, gerendákba kapaszkodó­kat. A csolnakban akkori szenátorok ülnek, a kik­nek hű képmását mintázta le a szobrász. Az emlék bronzba öntésével az idén elkészülnek s a jövő esztendőben, a nagy árvíz évforduló napján leple­zik le.

Gábor Áron halálának ötvenedik éve. Július 2-ikán volt ötven éve, hogy a csatában elesett Gábor Áront eltemették az eresztevényi temető -

VASÁRNAPI ÜJSÁG. 473

SZARVAS GÁBOR SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE.

ben. A székely ágyúhős sirját minden esztendő­ben ilyenkor fölkeresi a kegyelet és hála. Ezúttal még ünnepélyesebben nyilatkozott ez. A Szózat eléneklése után Czeglédy János rétyi református lelkész hazafias lelkesedéstől áthatott beszédben emlékezett meg a nap fontosságáról, kiemelve a hős érdemeit, ki ott lelte halálát a csatamezőn. Erre Tuzson János nyűg. honvédalezredes meg­ható szavakkal köszönte meg az érdeklődést az ünnepélyen résztvevőknek, s az ifjúságot haza­szeretetre és hősiességre buzdítva, a himnusz hang­jaival ért véget a kegyelet bús ünnepe s csöndes lett ismét a hely a hős székely őrnagy porladó hamvai felett.

Merénylet Milán király ellen. Július 6-ikán alkonyatkor Milán exkirály ellen merényletet kö­vettek el. A mint Milán a várból a királyi palo­tába kocsizott, egy fiatal ember a Mihály-uton négyszer lőtt rá revolveréből, de nem találta. A király mellett ülő Lukics hadsegéd azonban balkezén könnyen megsebesült. A merénylő el akart menekülni, és a Száva folyó felé futott. Egy csendőr utána lőtt, a merénylő azonban elért a vizhez, bele vetette magát, de a hajós emberek elfogták. A merénylő 28 éves, állítólag elbocsátott tűzoltó, ki lakatos mesterséget tanult. Az első hirek nem említették a nevét, de annyit mondtak, hogy nem politikai merényletről van szó.

A római fekete kő. Nemrégiben a római ásatá­sok közben egy fekete kőlapra találtak a fórumon. A régészek egy része azt sejti, hogy a romát alapító Romulus sírját fedte. A másik része azonban a Ro­mulus történetét legendának tartja. A fekete kövön — lapis niger — még eddig ki nem betűzött szöveg is van, jobbról-balra, majd balról jobbra menő betűk­kel. Ez a fölirat, melynek betűi nagyon hasonlítanak az etruszk betűkhöz, új fényt vet a történelem előtti Róma kultúrájára. A szöveg Ceci tanár szerint egy tlex regia*, mely a «jus sacrum»-ra vonatkozik.

Magyar festők Spanyolországban. A magyar festőművészek újabban gyakran keresik föl Spanyol­országot, a hol nemcsak a klasszikusokat, hanem az igen magas fokon álló modern spanyol művészetet is tanulmányozhatják. Jelenlegfestőink közül Zemp-lényi Tivadar van Spanyolországban. Thorma János és Hegedűs László pedig most utaztak Spanyolor­szágba. Mindkettő állami megbizást kapott egy-egy Velasques-kép lemásolására, mely a szépművészeti múzeumba jön.

Menetdíjleszállítás Debreczen és Karczag állo­mások között. A magyar kir. államvasutak igaz­gatóságától nyert értesítés szerint, folyó évi július hó 15-től kezdve Debreczen és Karczag állomások

között a IV. távolsági forgalmú menetdíjak helyett a III. távolsági forgalmú menetdíjak lesznek fize­tendők.

HALÁLOZÁSOK. RADÓ KÁLMÁN képviselőt július 6-ikán temették

el Répczelakon, a családi sírboltba. Vasmegye szine-java összegyűlt néhai főispánjának koporsójánál. A fővárosból is sokan elutaztak, a győr-sopron-eben-furti vasúttársaság pedig, melynek az elhunyt elnöke volt, külön vonaton hozta Sopronból és Győrből a tisztelőket és küldöttségeket, melyek közt nagy szá­mot tett az evangélikus egyházé. Vasmegye küldött­ségét Reiszig főispán vezette ; ott volt Szombathely város, a káptalan, a felső-eőri kerület, a megyei gazdasági egyesület küldöttsége, sok képviselő; a kormány képviseletében pedig Gromon Dezső és Széli Ignácz államtitkárok. A temetési szertartást Gyurátz Ferencz evang. püspök végezte, ki megható gyászbeszédet és imát mondott, s a kastély udvarán megáldotta a halottat. Azután megindult a halottas menet, élén 60 evangélikus lelkészszel s Gyurátz és Zelenka püspökökkel. A családi sírboltnál Kund Samu esperes meghatóan búcsúztatta el a halottat. A temetésen megjelent a Windischgrátz huszárez­red tisztikarának tizenkét tagú küldöttsége, a Szom­bathelyen állomásozó gyalogzászlóalj tiszti küldött­sége, a Rába-szabályozási társulat, Győr város küldöttsége, stb. Az elhunyt képviselő barátai koszo­rújának szalagjára ez volt írva: 'A te társaságod si­rat: Mikszáth Kálmán, Farkas László, Kabos Fe­rencz, Örley Kálmán, Papp Géza, Lukács Béla, Purgly Sándor, Rudnyánszky Béla, Vörös László, Szinnyei-Merse Pál, Szily Pongrácz, Rosenberg Gyula, Molnár Béla, Egyedy Artúr, Szemere Attila, Bakonyi Géza, Szemere György, Münnich Aurél, Telegdi József, Reviczky Konrád, Fest Lajos.* A győr—sopron—ebenfurti vasút altisztjei díszben vonultak ki és fáklyát tartva állottak sorfalat. A ravatal mellett Vasvármegyének díszben öltözött 12 huszárja állott őrt kivont karddal s ők kisérték kétoldalt a halottas kocsit.

Gróf HORVÁTH-THOLDY LAJOS, a szászsebesi kerü­let képviselője meghalt július 6-ikán Dicső-Szent-Márton melletti ádámosi birtokán, 65 éves korá­ban. Fiatalságát a hadseregnél töltötte, hol atyja altábornagy volt, a ki 1858-ban grófi rangot nyert, s ekkor vette föl a leányágbeli Tholdy nevet is. Az elhunyt 1859-ben mint százados vett részt az olasz háborúban; 1860-ban visszavonult erdélyi birtokára gazdálkodni. Képviselővé 1883-ban a bereczki kerület választotta, aztán a szászvárosi és szászsebesi kerületeket képviselte, s a szabadelvű-párthoz tartozott,

ZSÁMBOKBÉTHY JÓZSEF képviselő, az országgyűlés egyik legrégibb tagja, meghalt július 2-ikán a nyitra-megyei Zsámbokréton, 74 éves korában. A szabad-ságharezban Simoncsics tábornok mellett működött, mint a nemzeti őrsereg egyik vezetője. 1861-ben a

474 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 28. SZÁM. 1899. 46. KVFOLYAM.

privigyei kerüle t fölajánlotta neki, a Deák-pár t i po l i t ikusoknak a m a n d á t u m á t , de ő maga helyet t a szélsőbal későbbi vezérét, Simonyi E r n ő t ajánlotta, hogy az ily módon száműzetésből visszatérhessen. A válasz tás t Zsámbokré thy m i n t elnök vezette. 1865-ben a privigyei m a n d á t u m m a l ő let t a képvi­selő s ez időtől fogva, h á r o m megszakítással tagja vol t a H á z n a k .

CHERBÜLIEZ VIKTOR, a híres franczia regényíró, e lhuny t P a r i s b a n , 70 éves korában. Ele in te polit ikai és m ű t ö r t é n e l m i czikkeket ír t . Később a regény­í rás ra ad t a magá t s csakhamar az elsőrangú írók közé sorozták, 1881 óta tagja a franczia akadémiá­nak. Nagyszámú regényei közül magyarul is meg je len t I A különcz», «A pepi király •, «Brohl Samu és társa>, «Egy becsületes asszony tör ténete», .Merc Pau l ina» , «Sain t -Maur kisasszony jegyese», «Bolski László» és «Noirel József».

E l h u n y t a k m é g a közelebbi napokban : KOVÁCS FERENCZ, pápa i pre lá tus , czímzetes bártfai apát , 62 éves ko rában , Maros-Vásárhelyt . Tagja volt az erdélyi r ó m a i ka th . egyhtíz igazgatósági tanácsának is. — Berzeviczey BERZEVICZT ANTAL plébános , 6!) éves korábnn Egerben. Harminczké t évig volt Kő­telek község plébánosa, a hol nagyon szeret ték. Berzeviczy Albert nagybátyját gyászolja az elhunyt­ban . — SZABÓ KÁROLY, 1848/49. honvédfőhadnagy, Pozsonyvármegye volt főszolgabírája, 74 éves korá­ban, N a g y ü d v a r n o k o n . — REVICZKY P Á L , Temes­vármegye főjegyzője, S á t o r a l j a ú j h e l y e n , 31 éves korában. — MENICH JÁNOS di \ , tiszt, megyei nyűg. járás i és urada lmi főorvos, 85 éves korában, Ta tán . — MOLDOVÁN LAJOS, több verespataki aranybányá­nak vezérigazgatója, megyebizottsági tag, Verespa­takon. — PABTY FERENCZ, Békésmegye nyűg. főpénz-tárnoka, 85 éves korában, Székes-Fehérvárot t . — Petróczi PETRÓCZY AURÉL, ál lamvasúti ellenőr, 54 éves korában , Budapesten . — VALKÓ VILMOS, áll. kohómérnök és nyűg. áll. vasipari szakiskola-igaz­gató, Gölniczbányán, 45 éves korában. — MIKES KÁROLY, fővárosi katonaügyosztályi segéd, a népfel­kelési osztály főnöke, 56 éves korában.

Ozv. KOMLÓSSY IMRÉNÉ, szül. Thurzó Bóza, néha i Komlóssy Imrének , Debreczen város I I . választó­kerülete legelső országgyűlési népképviselőjének neje, 71 éves korában Debreczenben . Fér jé t Világos u t á n ha lá l ra ítélték, de ő is azok közé tar tozot t , a kiknek H a y n a u bukása u tán megkegyelmezet t . K o m ­lóssy A r t h u r városi főjegyző és Komlóssy Dezsó nyűg. k i r . táblai bíró édesanyjukat gyászolják az e lhunytban . — BERKÓ JÁNOSNÉ, szül. Nátafalussy I rma , Nagy-Váradon, 54-ik évében.—Ozv. SZAPPANOS LÁSZLÓNÉ, n é h a i Szappanos László, volt kecskeméti ügyvéd, földbirtokos és 48-as honvédfőhadnagy neje szül. Kun Már ia Karol ina, Kecskeméten. Az e lhunyt széles körben nagyrabecsül t ú r inő volt, k inek ha­lála a köztiszteletben álló Szappanos-családot bo­rít ja gyászba. — Özvegy LOVAK KÁROLYNÉ, szül. W u n d e r Teréz, 85 éves, Nagy-Kanizsán. — MÉRŐ TEREZ, Mérő (Wagemann) S imon és neje, Hümpfne r Teréz, t izenöt éves leányka, Zomborban .

Szerkesztői mondanivalók. Ősanyám abrosza. Közölni fogjuk. A szomszédék lánya. Szerző panaszkodik, hogy még

most neki kell a szerkesztők után szaladgálnia. Bekül­dött kísérletei után ítélve, nem egyhamar jő el az az idő, hogy a szerkesztők futnak ön után.

Kibékülés. Szeret, nem szeret . Virágok és szerel­mek. A gyakorlat épen nem látszik meg rajtuk : nehéz­kesek, rythmustalanok. Lapunkba különben tárgyuk­nál fogva sem igen illenének.

Gondolatok. Látszik, hogy a szerző sokat foglalkozik a mai társadalom gyarlóságaival, ferdeségeivel, melye­ket ügyesen ostoroz. A dolgozat azonban lapunk kere­tébe nem illik be.

Gyötrelmek. Nem mindennapi erővel szól. Kihall­juk belőle — hogy Vörösmarty szavait használjuk — • a lázadt ember vad keserveit.. A közlendők kozó soroztuk, de előbb még elkelne egy kis utolsó simí­tás, hogy az apróbb foltok is eltűnjenek, minő pél­dául a második versszak két utolsó sorának erőlte-tettsége és rythmustalansága.

Merengés. Értéktelen apróság. Nem sírok én. Elég csinos volna, ha a gondolat

annyira kopott nem volna. Az eszme sorsa. Figyelemreméltó komoly munka,

csakhogy túlságosan elvont, okoskodó. Árnyak az éjben. Sok szó, kevés tartalom. A nehéz

dactylusi formát is kár volt választani, néha annyira döczögős, hogy alig lehet olvasni.

Nem közölhetők továbbá: Szánj meg. Ignota grata. A madárka. Rege. Fülemile. Női ékesség. Dal. A tündér­királynő menyegzője.

SAKKJÁTÉK. 2122. számú feladvány. Oorrias A -tói.

• sa rmk km.i

m& a b c d e f g h

VILÁGOS.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

A 2104, számú feladvány megfejtése Ernst J.-tól. Világos.

1. Fb5—d7 2. Vh6—f6 3. V mat.

Sötét. Fa3-d6 (a) t. sz.

1. . . . .._ 2. Vh6—e3 stb.

Kd5—cl (c)

Világos. a. Sötét. 1. — . . . . „ Kd5—e5 (b) 2. Vh6—e6 + Ke5—fi 3. Ve6—e3 mat.

1. - — ._. t . 6Z. 1. Vh6—e6 f stb.

A 2105. számú feladvány megfejtése I n t s e n K.-tóI

Világot. Sötét. 1. Fb5—e8 . . . Ke5-ft (a) 2. Val—el . . . Kf4-g5 3. Vei—h4f... Kg5—h4: 4. Hd4—f3 mat.

Világos. a. Sötét. 1. — ... Ha8—c7 (b) 2. V a t - e l f Ke5-d6 3. Hd4-f5 f KdG-c5 4. d2—d4 mat.

Világos. b. Sötét. 1. — — . . . . . Ke5-d6 2. Val—a3 j- .__ K t. sz. 3. Va3-e7 j stb.

He lyesen f e j t e t t e k meg : Budapesten: &. 3. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Kecskeméten: Balogh Dénes. —

Lipótvártt: Hoffbauer Antal. — A pesti sakk-kör.

L e g j o b b S a k k ö n y v : Márki István A sakkjáték tankönyve. Mintajátszmákkal, csel fogásokkal stb. Má­sodik kiadás. Kötve 2 frt 40 kr. (Athenaeum kiadása).

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.

KÉPTALÁNY.

A . V a s á r n a p i Ú j ság . 24 i k s z á m á b a n közölt kép ta lány megfe j tése : Mindig azt tartják legokosabbnak, a mit már késő megtenni.

A Franklin-Társulat kiadásában megjelent.

Vasút mentén. A m a g y a r k i r á l y i á l l a m v a s u t a k ,

t o v á b b á a g y ő r — s o p r o n — e b e n f u r t i é s eper -

j e s - b á r t f a i v a s ú t á l l o m á s a i m e n t é n fekvő

v á r o s o k , h e l y s é g e k é s a z o k l e í r á s a .

Irta

Ocskói Ocskay Gusztáv.

Ára vászonkötésben 1 frt.

B u d a p e s t i T a k a r é k p é n z t á r é s O r s z á g o s Z á l o g k ö l c s ö n K é s z v é n y t á r s a s á g

Befizetett részvénytőke: 10.000,000 korona. K ö z p o n t i i r o d á j a é s v á l t ó ü z l e t e :

B u d a p e s t , V I . k e r ü l e t , A n d r á s s y - u t 5 . s z á m . Fiók- I V . , K o r o n a h e r c z e g ' - u t c z a 1 1 . s z á m . ZáloghAz fiókok • I V . , X á r o l y - k ö r u t 1 8 . , V I I . , K i r á l y - n t o z a 5 7 . , V I I I . , ' J ó z s e f - k ö r u t 2 . , I V . , Z s l b á r u s - u t c z a , a főpostával szembea, Elfogad betéteket takarékbetét! könyvecskék és pénztárjegyek elle­nében 4-1/o-os k a m a t o z á s s a l , valamint folyószámlán (énekszám-

Ián). — (A 10^/o-os betétkamatadót az intézet fizeti.) H e g - b i z á s b ó l t e l j e s i t i m i n d e n f é l e é r t é k p a p í r o k v é t e l é t

é s e l a d á s á t a legelőnyösebb feltételek mellett. 7884

T e c h n i c u m A J t e n b u r g S / A .

g é p é s z e t i , e l e k t r o ­t e c h n i k a i é s v e g y é ­

s z e t i t a n i n t é z e t . Tanműhelyek.

Programmokat ingyen,

7805 A ki

Epilepsiában F t i ideges állapotokban) szenved, kérjen arról szóló füzeteket. Kívánatra ingyen és bér­mentve megküldi a Schwanen-

Apotheke, Frankfurt a. M.

ünger-féle § tojáskák, biztos óvszer

egy doboz ára bérmentes küldéssel 2 f r t 2 0 k r .

Kapható egyedül:

Klein Józsefnél Budapest, Váczi-kórut 7.

Me g j e l e n t ! a legjobb, legteljesebb nagyházi ezukrászat. Irta KUGLER GÉZA. 2 0 0 képpel, 2000-nél több recipével 4 5 9 oldalon. E kiváló mű i égy részt foglal magába : a) A legteljesebb ezukrászat, 406 fajta tortá­

val, bombonok, crémek, piskóták stb. b) A legteljesebb tészták könyve, c) A befőzés művészete bármely gyü­mölcsből, d) I talok, konzervek és ,az összes fagylaltok. Magántanulásra legalkalmasabb. Ára diszköt ésben csak 3 frt. Portó 25 kr. melléklése kéretik. Árjegyzék ingyen és bérmentve. EOZSNYAI KAROLY könyv- és zenemű-keres­kedése, Budapest, IV., Muzeum-körnt 15. — Minden leg­

újabb könyv és zenemű azonnal jutányosán kapható.

I B O L Y A - C R E M E . Á r t a l m a t l a n a n y a g o k b ó l k é s z ü l t b i z tos h a t á s ú c r é m e 2 f o k o z a t b a n k a p h a t ó . I . fokozat . A bőr febéritésére és üde tartisá'a. I I . fokozat . Szep.'ő, máj­foltok s a bőr mindennemű tisztátalansása ellen. Hasz­nálata kitűnő eredm^nynyel jár, a nélkül, hogy a bőrre és fogakra káros utókövetkezményei lennének. Kapható:

B o d o k i M i h á l y 1J76 « A r a n y k e r e s z t i g y ó g y s z e r t á r á b a n G y u l á n .

F ő r a k t á r B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r ­t á r á b a n , K i r á l y - n t c z a 1 2 .

E g y t é g e l y á r a 1 k o r o n a , h a t t é g e l y r e n d e l é s n é l b é r m e n t e s s z á l l í t á s s a l .

Czimbalfflok. Legújabb erős aczél szer­kezettel, remek szép hang­gal részlet fizetésre is kap­hatók. — Mindennemű hangszerek u. m. hegedű,

fuvola, harmonika stb.

Képes árjegyzéket kívá­natra ingyen küldök.

Mogyoróssy Gyula m a g y a r hangszer - ipa r te lepe 8242

BUDAPEST, VIII. ke r , Kerepes i -ú t 71.

Foulard-selyem 6 5 kitol - 3 frt 3 5 kiig méterenként legújabb mintázat és színben - B U M M fi. MiromsíárM, zirichki

valamint fekete, fehér és színes Henneberg-S e l y e m 4 5 k r t O l 1 4 f r t 6 5 b T i g méterenként — sima, csikós, koczkázott, mintázott ég damaszt stb. (mintegy 240 kü­lönböző fajta és 2000 különböző szin és árnyalatban stb).

Rahái s blonsokra a gyárból! Privát fogyasztóknak postabér-, vámmentesen és házhoz szállítva.

Minták postafordultával. Magyar levelezés. — Svájezba kétszeres levélybélyeg ragasztandó.

SZAM. 1899. 46*. ÉvfoLtAH. _VA_SÁENAP1 ÜJSÁG. 475

Idény kezdete április 30-án. Kiváló gyo'gyhatással bir női bajok­

ban és al test i bántalmakban,

Rendelő orvos: 8150

Dr. P O L G Á R E M I L .

Egészséges fekvés, jutányos lakások, jó vendéglő.

Villamos vasúti összekötte­tés a fővárossal.

B Á N H E G Y I C. J. B U D A P E S T ,

IV. ke rü le t , Rostély-utcza 13. szám. Nagy választék mindennemű

horgony halászati szerekből. Úgymint horgok, horgok felkötve, legyek és rovarok, horgászati készletek, úsztatok, vízhatlan selyem és kenderzsinórok, zsinórkerekek halászbotokhoz, forgók

és halászbotok. Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­

tetnek. 8292 E l a d á s n a g y b a n é s k i c s ' n y b c n .

B a r o m g y ó g y t a n - , é t r e n d i s z e r l o v a k , s z a r v a s ­m a r h á k é s j u h o k n a k . 8171

4 5 é v ó t a a legtöbb istállóiban használatbin, é t v á ? y - h i á n y n á l , r ó s z e m é s z t é s n é l , teheneknél a t e j J a v í t á s á r a és t t e j e r e d m e n y s z a p o r í t á s á r a . Ára •/' doboz 7 0 k r . , '/üdobo2 3 5 kr . Valódi csak a fenti védjegygyel. Főraktár Magyarország részére : T ö r ö k

J ó z s e f gyógyszertára Budapesten, Király-utcza 12 szám. Í V í U l í I A I | L i r i ' / l l ' ) C8- é" k i r- o«ztr.-magyar és r 1 ÚÜL J U l l . I V W l í l U l t román kir. udvari szállító, kerületi gyógyszerésznél Korneuburg, Bécs mellett

közkedveltségnek örvendenek köhögés, r e k e d t s é g , t o r o k és lé legzési szer­v e k m ű k ö d é s i z a v a r a i n á l a k i t ű ­

n ő n e k b izonyul t

GGER-féle MELLP1SZT1LLAK (1 doboz 60 kr. és 1 frt. Próbadoboz 25 kr.) Bérmentesítés Í 0 kr. — A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásúnak bizonyultak

E G G E R szódapaszti l lái (1 doboz 30 kr). Bérmentesítés 10 kr. Mindkét szer kapható minden gyógytárban. — Fő- és szótküldési raktár Magyar­országon. N á d o r g y ó g y s z . B u d a p e s t , V á c z i - k ö r a t 1 7 .

HÖLGYEIM! Nem kell az arezbört elhanyagolni, hanem mielőtt szél yagy napsugarak a szeplót vagy más tisztátlan fol tokát előidéznék, használják a

M l l l e F l e u r s C r é m e t . Próba tégely 50 kr, hozzávaló könyvecské­vel, szappan 40 kr. Poudre fehér v. rózsaszín 1 doboz 60 kr. Nem eléggé ajánlhatom hölgyeinknek h o m ­l o k k ö t ő m e t , mely a legrövidebb idií alatt a ránezokat a homlokról tökéletesen kisimítja, nappal vagy éjjel alkalmazható ; darabja uta­sítással 1 frt 50 kr. B i z t o s e r e d ­m é n y és czikkeim ártatlanságáért kezeskedem. Utánvét mellett kűl döm, MANDL IDY Budapesten,

Bethlen-utcza l i o . 8Í27

eremmel kitüntetett mosó

gépgyár 8217

Wendelin Pietseta, Reirhenberg Egész mosóintézetek berendezése

Kávé 4VÜ kgr. Hoiidiiraskávé 6.30 4Va « Java-kávé 6.25 4Va « afr.Moeea-kave6.25 4Va « gySngy-kávé 6.30 Szétküldés bárhova bér­mentve utánvéttel, vagy a pénz előleges beküldése mellett. A postacsomag vegyes fajokból is össze­

állítható 8202

Kénieth Viktor B u d a p e s t ,

HU, József-körut 44/V. sz.

+Hölgyeknek • és araknak T r

kiket s z é p és t e l t t e s t ­i d o m o k érdekelnek, ártal­matlan és b i z t o s s z e r t ajánlok a s o v á n y s á g e l ­l e n . (Egy hét alatt 10 font gyarapodás.) E szertói egy­szersmind i g e n s z é p , ü d e és

rózsás bőr nyerhető, a z e m é s z t é s t i s e l ő s e g í t i és feltűnően e r ő -s i t ö l e g h a t t e s t r e é s s z e l l e m r e . Hatás már egy­szeri hasznáIatra.Orvosi rend. szerint. Nem szédelgés. J ó t ­á l l á s . 2 márkáért levél bé­lyegekben vagy utánvéttel szállítja a H y g i e n , X n s t i t u t

D. Franz Steiner, L e i p z i g 4 3 .

P o s t s t r .

Créme Idea le a bor Bzépnég ápolásához, mely az eddigi készítményeket mind túl­szárnyalja tinztán z s i r a d é k m e n -t e s e n vau üHuzeállitva, nappal is

sikerrel használható. E g y t é g e l y á r a BO k r .

('reme Ideale szappan a legkedveltebb virágillatokat tar­talmazza a legtisztább összetéte­

lekből készül. 1 db 35 kr, 1 dobom 3 db 1 frt.

Ideale-Holgypor Yirágiílatokb"! készitre, kedTencze

a hölgyvilágnak, bőrszépitőezer. Ezen H ö l g y p o r I d e a l e jól ta­pad a eggyakorlottabb szemek is képtelenek a bőr poros voltát fel­

ifedezni. / ay doboz ára 1 frt 50 kr. Naponta postai szétküldés minden

irányban

SCBWARTZ illatszertára T e m e s v á r

Higyen. cosmet. Laboratórium.)

Budapes t i Rőse r t an in téze t A l a p í t t a t o t t 1853-ban . — T a n u l ó k száma 15 ,024 . í i o s z t á l y ú A kereskedelmi akadémiákkal teljesen

felső kereskedelmi iskola. ^ e r ^ n S S Í ^ ? k . é , 7 4 o s z t á l y a p o l g á r i i s k o l a llizonyitványai alfamér ínyesek. N e v e l ő i n t e r n á t u s . Benlakó növendékek részére.

B e i r a t á s : a u g u s z t u s 3 0 - t ó l s z e p t . 5 - é i g . Értesítést küld: K Ö S K K J Á N O S igazgató-tulajdonos. 8á9S

B U D A P E S T , V I . ker., Aradi-utcaa 10. szám.

CHOCOLAT MENIER 1 világ legnagyobb gyára.

N a p o n k í n t i e l a d á s 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n fűszer­es c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n

é s e z u k r a s z d i i b a n . 71)09

az idegesség és Tértalenség, melyből azám-talan kór uármulk. Bz «U«n pedig legbUtoaabben hat e

vasas 1 ü v e g - 1 f r t 8 0 kr , S ü v e g

f r a n k o k ü l d v e 6 t r t .

Sherrjrel Tas kéizitte és min­den baeonneTfi keezitméoTek közfitt s legtöbb ViineeJJ.t én

vM»t UrteJmazzt

p^pg. u ra unai kőzntt >

L-e

Szépség és egészség Korunk luimiYiilúji. Kinek van szeplője ? Ezrek mennek Carlsbadba

Tégy bármi folt, Tégy pattenie az arozan? Az teljea bizton-eággal fordulhat annak eltün-teteae Tigttt a v l l i g - b i r f i

Serail arczkenócshöz, mely nem eaak eltáTolit min­denféle bArtinztAtl.neagot, ha­nem ai a r e z b ö r t v a k í t ó f • -h i r r a , t i s z t i v é , é s ü d é v é t e z z l 1 T é g - e ' y a r a 7 0 k r . A r o z p o r b o s z i 3 s z í n b e n 7 0 k r . P o s t á n f r a n k o k ü l d v e 1 f r t 5 k r . S z a p ­p a n h o z z i 1 d r b 3 0 k r .

hogy roeiz gyomrukat klrepa-rálják és ujre jól emcezezenek pedig ett a ozólt otthon kénye­lemben, keyée kfilteéggel elérik

P E P S I N - B O R haeznalaU által, mely az ételt mtgflméeiten! legiti ÓH a gyom­rot röTld Idón tökélete, on helyrt'állitja a Casyara tiaff-rada-frr>fkltdnő enyhe batáeu baabajtó *«_ TÓrtlaztitó ezer. NrtnkrHrrű! Minden llynemo kéezitmény közt a legjobb. Aa eiredéTea orazágoa kiállitáaon

Jó hatáaáért kitHntetT*. 1 ü v e g i r a 1 f r t SO k r . 5 ü v e g f r a n k o k ü l d v e

6 f o r i n t .

Í R O Z S N Y A Y M A T Y Á S gyógyszerész Aradon.

Kephrtó Budapeaten T ő r ö k J ó t s a f irósTea. orail át mlnd.n mazir.ro;

8133 iraa. oeoeaeraárh.n.

GANZ ÉS TÁBSA VASÖNTÖDE É S G É P C T Y Á K

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG BUDAPESTEN. Ajánlanak mindennemű vas- , aczél- és fémöntvényeket építke­zési és gépészeti czélokra, vizvezető csöveket, szivattyúkat, lecsapoló- é s öntöző-zsilipet, készülékeket a belvizek

leeresztésére. A helyi viszonyok szerint szerkesztett

turbinákat, órlőhengereket, kérengöntetű hengerekkel és malomberendezési czikkeket.

Zsi l ipeket bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. Alapcsö­veket, zárkésziilékeket, cső- és kapazsilipekhez, czölöp-

verő gépeket, anyagszál l i tó kocsikat. illó vagy fekvő gáz- é s petróleum motorokat, egy vagy két hen­

gerrel és mindennemű zúzógépeket. Mecliwart-féle forgó gőz- és petroleumekéket . Világításhoz vagy gépek hajtásához szükséges v i l lamosságot bármely távol-920 ságra elvezető dynamogépeket . 7501

Városi irodánk: Kossuth Lajos-utoza 18. szám.

A Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia,

melynek végbizonyítványa egy é v i ö i i k ó n t e s i katonai szolgálatra jogosit, és melynek eddig végzett tanulói legelső rendű kereskedő, gyári és bankári czégeknél vagy közhivatalokban és a mezőgazdaságban nyertek alkalmazást, 1899 szeptember 1-én 15. évfolyamát nyitja meg.

Az intézetet a múlt isk. évben 243 tanuló látogatta, köztük 196 vidéki, % kiknek j ó c s a l á d o k n á l v a l ó e l h e l y e z é s e ügyében az igazgató készséggel já r a szülők kezére.

Minden iránt tájékoztató évi jelentés levelező lapon is kérhető.

P o z s o n y , 1899 július hó. JÓNÁS JÁNOS

8294 igazgató.

A már 45 év óta dicséretreméltókig ismert, a m. kir. egészségügyi hatóság által jónak talált és engedélyezett

dr. SPITZER-féle 8201

areztiszíitó kenőcs dr . S P I

uőrszépiíő szappan

S » « p l 5 , 1 0 m l ó h « l y , a 5 p i ó r , m « j f o l t o > , f a . t » d « > k o k f o r r ó a á g i p e r a e n é s e k , oTTVÖiömmég ém m i n ­d e n e g y é b a J c r r l r á g n A » o t e l l i i . T a l m m l j t a

d r . S P I T Z E R - f é l e m e l y a j r c a k e n ö c a c a e l » h a e m a J ü t l n t a a l t á e n e r f n t a l k a l m a i r a , még- k o m a a e b e g y é n e t -n e k 1» v l r m l ó é » flataJ k l n é a é e t k ö l c « ö n ö » .

Egy nagy tégely arczkenőcs ára 80 kr., kisebb 50 kr., szappan 50 kr. Utánzásoktól óvakodjunk! Csak K r a j c s o v i c s által V u k o v á r o n készített kenőcs valódi.

Minden tégelyen K r a j c s o v i c s , a készítő arczképe látható.

Budapest, király-flíeza 12. sz. Torok l gyégyszertára.

476 VASÁRNAPI Ú J S Á G . 28. SZÁM. 1899. 46. ÓVT-OLYA*.

Legjobb és leghirnevesebb pipere hölgypor: a L a

K* ,vo* 1 > • 6959 Különleges Rizspor

BISMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, P A R I S - 9, rne ám l a Paix , 9 — PARIS.

Saját készí tményi i ™o Kötéláruk, zsinegek, zsákok, ponyvák. Torna­eszközök f ü g g á g y a k és m i n d e n n e m ű h á l ó k i p a r t e l e p e . Val. angol F o o t - B a l l és L a w n

T e n n i s játék gyári raktára

S E F F E R A N T A L B u d a p e s t I V . , ( K á r o l y i a k ­

t a n y a ) K á r o l y - n t c z a 1 2 .

0 # ~ Vidékre árjegyzék szerint.

( N y a v a l y a t ö r é s , n e h é z k ó r . ) Biztos gyógyulás az •Ant iepi lept iqne de Lieg;e • által az ideftbántalmak minden neméből, kivált pedig a napjainkig gyó-gyithatlannak tartott epilepsziából. A rSpirat bö felvilágosítást és a gyógyulási esetek nagy számát igazoló bizonyítván} okát tartalmaz. Ezt mindenki ing> en megkaphatja, ki bérmentes levél­

ben kéri. Gzimezendó:

M . F A N Y A U gyógyszerész JL.IJL.LE ( I V o i - c l ) 7786

vagy Török József gyógyszertára Budapest, kinily-11. IS.

Vérszegények és l ábbadozók

K eszi tő Serravalló P o m p a * lati , a miéi t a i

Sokszor kitüntették, ]

v a s s a l i g y a n a k /» liter ára

írt 20 kr. 7i liter ára 2 írt 20 kr.

g y ó g y s z e r é s z T r i e s z t b e n . erinekek is igen szívesen iszszál.

[inden gyógyszertárban kapni.

A modern vegyészet hatalmas bala­dása és az ebből származó szám talán eotmetikus készítmények sem voltak képesek a Mü éven át bevált

Dr. lifngiel Frigyes-fele

Nyirfabalzsamot elnyomói, a legjobb bizonyíték te tiát. hogy itt egy valódi, a termé.-zet

által nyújtott szépitószerrfil van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi eljárás alapján prae-paráltatik és seak azután jón forgalomba. Ezen folyadék batáea. hogy a b ó r fe l ső h á m j a i t l a s s a n k i n t l e . b á n t j a és e i á l t a l aa a l s ó t i s a t i t o t t b ő r fiatal a a i n b e n ás ttdeaágben Jön n a p v i l á g r a , m e g s a t i n t e t m i n d e n n e m ű k i ü t é s t , eaep lo t , vöröa f o l t o k a t áa a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a r a i i o s o s b ö r t á s a h i m l ő ­h e l y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o a a l a t j e á s a a • r o a b ő r n e k tt.de áa • g á s s s á g e a aa ln t b ö l o a ö n ö a

Egy korsó ára hasznalati utasítással együtt I írt 50 kr. A nyirfabalzsam hatásának támogatására Dr. Lengiel

Frigyes-féle 8«)9

M T B e u z o e s z a p p a n b a ajánlatos. Bgy darab ára SO éa 3 6 kr. Raktáron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k

Jáaeor gyógyszerésznél Budapest, Király-ntoia t i .

Kneipp maláta kávé.

•fíayymama. máim, *af

Évek ota M M pótléknak bizonyult a baakávéhor. •Mg-, srlv- a* gyeqwrbajoknai. vérswgénységaél or-™».la, • * * . * . - Legkedveltebb kávéit". . ctalátok -a .o í . -a .a .o .a , .uieireiaél. —mme*,***,

!

Készit kitűnő minőségű clichéket mindennemű nyomtatványhoz, min­

denféle kivitelben.

Le^jutáuyosabb árak.

Telefon 62—79.

*£%&;;?-»

LUSER L.-féle t u r i s t a t apasz . Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok bőr

k e m é n y e d é s e i , to­vábbá mindennemű

V y ^ Köz

* ^ ponti szétküldési raktár:

SCHWEflíK L

bőre l szarnsodás , S ^ & ^ ' ellen. A hatás- V ^ ° . £•*'.. ' ér t j ó t á l l á s vá l la l ­ta t ik . « »

Ji &.

r V ^ I8Z

M B I D L I N G - B É C S . Csak akkor va lód i , ha min-használati utasítás és minden

tapasz a mellettes védjegygyei és aláírással cl van látva, azér t i s erre

figyelni ke l l . — 1 doboz ára 6 0 kr. Vidékre 80 kr.előzetes beküldése mellett bérmentve.

Magyarországi főraktár: 82u0 förök József gyógysz. Budapest, Király-u. 12.

Foularőx-

Selyemkelmék a legválogatottabb színárnyalatokban, utolérhetetlen vá­lasztékban, valamint fekete, fehér és szines selymek a jó viselhetöségért írásbeli jótállással. Közvetetlen eladás gyári árakon, egyes ruhákra is portó- és vámmmtesen a I házhoz szállítva. Ezer meg ezer e l ismerő levél. Minták

postafordultával.

G R I E D E R A D O L F ÉS T§A kirá ly i s z á l l í t ó k

selyemkelme-gyárak szövetsége Zürich. 7781

H A J F E S T Ő F É S Ű (Hoffer-féle szabada lom, B e r l i n S O 36 )

ő s z vagy v ö r ö s haj előkészület nélkül valódi s z ő k e , b a r n a v a g y f e k e t e színre való festésre. Teljesen ártalmatlan. Évekig h a s z n á l h a t ó i Darabja 2 fit. Ausztria-Ma­gyarország részére s z á l l i t j a V é r t e s s a s - g y ó g y -

szertára Lúgoson , Magyarország. 8255

Palais hajiíjitó használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha­neműn fol'ot nem hagy, többi előnye, hogy a hajtüszőket e ősbiti és hogy teljesen ár­talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i O t t ó g y ó g y s z e r t á r á b a n , I . , A t t i l a - k ö r a t 4 7 . Kap­ható : V á c z i - k ö m t 6 6 . az., N á d o r - n t c z a 3 . és K i r á l y -n t o a a 3 6 . s z á m alatti gyógy­

szertárakban is. 8190

Wachtl és Társa IV., Kégi posta-uteza 4.

E g y 8229

Fényképészeti gép a legszebb ajándék.

Pass e-partouts és rámák a leg-

jutáuyosabb árakon.

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fentar tasára legkitűnőbb, teljesen ártalmat­lan, vegytiszta és zsírmentes készít­

mény a 8154

Margit Oreme Rövid idő alatt szüutet szeplót, máj-foltot, pattanást, bőratkát (mitesser) és minden más bérbajt. Kisimítja a ránezokat és himlőhelyeket még ko­ros egyéneknek is üde bájos arczezint kölcsönöz, ára 60 kr., nagy 1 forint. Marg i t h ö l g y p o r 60 kr, 3 szinben. Marg i t szappan 35 kr. Margit

fogpép (Zahnpasta) 50 kr.

Készítő FÖLDES gyógyszertára, Aradon Deák Ferenoa-utoaa 11 . az.

Főraktár: Török József gyógyszertára, Buda,-dapesten, Király-utcza 12.

Párisi hajápolási sserek !

«Viola,. hajfiatalitó-tej^'S £ t " n

1 ü v e g á r a 1 k o r o n a . „Vinlün IIMÍCTÜM A h t t í a t 'eg!-evésbbé sem «l Illírt » IWJ.SÍtVS/,. szárítja ki, miért is ennek alkalmazásánál a haj törékenységről nem kell

tartani. 1 ü v e g á r a 1 k o r o n a .

• Viola»Tanno-chinin-pomádé. , 1 ^ B&

2P0°:

gáló kitűnő hatású gyógykenócs. 1 t é g e l y n e k á r a 1 k o r o n a .

«Viola, antiszeptikus fogpor. Egy doboz ára eo miér =ai5 «Viola» antiszeptikus fogviz. Egy üveg ára 60 fillér. — Kapható

G E M L - f é l e gyógyszertárban £££Z:. Temesvár, Belváros, Losonczy - tér.

Patyi Testvérek Butor-áruháza. Budapest, kerepesi út 9 a., földszint és I. emelet, Pannónia szálló mellett.

S ^ ^ l í h l S ^ L Í í i í 6 ! ^ ! 1 1 ? s z l l á r d h a z a i a já r tmányu asztalos és saját készitményü kár-P i í f f i L J í »» 2' m l n d f" y e r s e „ n y l é s hirdetett árukat felülmúló olcsó árakon. Teljes lakásberendezések, nyaraló, furdo- és szálloda-bútorzatok 2 évi jótállás és felelősség

mellett szállíttatnak. Tévedés elkerülése végett ezégünkre és czimünkre figyelni kérjük. Díszes butor-album

! frt beküldése mellett bérmentve küldetik meg. 8214

A Franklin-Társulat nyomdája (Budapesten, IV. , E g y e t e m utcza 4.)

29. SZÁM. 1899. BUDAPEST, JÚLIUS 16. 46. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASAKNAPI ÚJSÁG és ( egész évre 1 2 Irt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt \ félévre — 6 Csupán a VASiENAPI ÚJSÁG ' f,é" *"" ? M

t iélévre — 4 • Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK ( •f*** *"* 1 félévre —

5. 2.ÖO

Külföldi előfizetésekbe! a poBtailag mcahatarnzott viteldíj is csatolandó.

A SZERB HADSEREG FŐPARANCSNOKA. i REVOLVERLÖVÉSEK, melyek minap a belgrádi \ Kallemegdan viruló parkja mellett eldur-

XJLrantak, és melyeknek az volt a czéljok, hogy Milán király életét kioltsák, ismét felhív­ták a közfigyelmet Szerbiára, a mely, sajnos,

ha

-zigeti fényképe után.

SÁNDOR, SZERBIA KIRÁLYA.

nem tud a nélkül lenni, hogy a világ kínosan is — ne foglalkozzék vele.

Voltak eddig és lesznek ezentúl is országok, a hol az uralkodók megunják a korona terheit, lelépnek a trónról és magánosságba vonulnak, hogy életüknek még hátra levő részét csendben és nyugalomban töltsék el. De az ritka példa, hogy egy uralkodó férfikora teljes erejében, elkedvetlenedve, letegye az országlás gondjait s fia javára a trónról lelépjen, és maga-magát országából száműzvén, abba néhány év múlva ismét visszatérjen és ugyanott, a hol még nem régiben királykodott, most csak hivataloskod-jék, a hadsereg parancsnoki állását foglalja el, de mégis úgy, hogy ez állásában az országnak egész politikai életét ne csak hatása alatt tartsa, hanem tényleg vezesse is : ennek első példá­ját Milán király szolgáltatja. Mert az tagad-hatlan, hogy mióta Milán király Szerbiába állandóan visszatért és a szerb hadsereg élére állott: azon percztől fogva ismét ő Szerbiának első és egyetlen tekintélye, a kire fi király hallgat és a kivel kénytelen mindenki, a ki Szerbiában szerepel, számolni, a kit mellőznie nem szabad még az orosz czár követének sem.

Szerbia Milán királynak köszönheti, hogy az európai államok sorában független királysági rangra jutott. Az ország jelenleg két millió 162 ezer lakost számlál, mely lakosság száma éven­ként mintegy 30 ezer lélekkel szaporodik. Sere­gének létszáma béke idején 22 ezer legény, mely szám háború esetén 337 ezer főre emel­kedik. Ezen hadsereg fentartására az ország 63 millió franknyi összes évi költségvetéséből 14 millió frankot vagy dinárt fordít.

Sándor király e hadsereg főparancsnokává 1897. évi karácsony napján nevezte ki atyját, Milán királyt. Ugyanaz nap közöltetett a hiva­talos lapban az a királyi parancs, melylyel «a tényleges hadsereg parancsnoksága, fel­állíttatik, e parancsnokságba a táborkar be-olvasztatik és a parancsnokság működése külön szervezeti szabályzattal állapíttatik meg. Ezen szabályzat értelmében Milán király az egész tényleges hadsereg parancsnoka, tábornok, a ki a sereget vezényli, ki a szabadságolásban és a fegyelmi ügyekben egyenrangú Szerbia had­ügyminiszterével.

A ki Szerbia hadseregét azelőtt ismerte és mai állapotában megtekinti, kénytelen meg­hajolni Milán király nagy buzgósága, kiváló szakértelme és ernyedetlen szorgalma előtt, melylyel a lefolyt két év alatt Szerbia had­

seregét teljesen újjá szervezte és újjá alakí­totta, még pedig annak javára úgy, hogy ez a hadsereg most tökéletesen képes mindazon feladatok teljesítésére, melyek reá béke vagy háború idején várnak.

Képeink, melyeket Sándor szerb királyról és atyjáról, Milán királyról bemutatunk, egy ma­gyar fényképész új fölvételei után készültek.

MILÁN KIRÁLY.