A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek

feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken

Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc

Tisza vízgyüjtőjén bekövetkezett árvízhullámok és vízszennyezések

• Csapadékos időszakokban megnőtt a belvizek és a talajvízszint

• Árvizek a Tiszán (2000. Szolnok 1041 cm)• Cianid szennyeződés 2000-ben

Tisza hullámterén bekövetkező kimélyülések ill. Feltöltődések, ezek kedvezőtlen hatásal vannak az árvízhullám lefolyására

Hullámtér morfológiájának változása (feltöltődés) az árvízvédelemben

Hullámtér morfológiájának változásai, feliszapolódás

Javaslatok az esetleges beavatkozásokra

Mintaterületek: Szolnok és Vezseny

Geomorfológia

Folyószabályozás után a Tisza a hullámtéren és az alacsony ártéren formálta a domborzatot

Alacsonyártér és magasártér (ármentes)

Tökéletesen sík Tisza-menti domborzat

Relativ relief 1-2 m/km2

Ős-Tisza hordalékát az ártereken rakta le

Folyószabályozások után a hullámtéren

Belvízveszély: Alacsonyártér lefolyástalan terepmélyedései (egykori folyómedrek, szikes laposok)

Szikes laposok: Magasártér határán levált, részben feltöltött meanderek

Földtani viszonyok

• A negyedidőszaki üledékek vastagsága 100-400 m vastagsága és összetétele is igen változó

• 7 üledékciklus• Felszínen: Pleisztocén löszös üledékek Ártéri

iszap és agyag Tisza menti homokdombok (inhomogén-Tisza és Sajó, ill. Futóhomok)

• Holocén: öntésiszap, öntésagyag folyóvizi és szárazföldi futóhomok

• Pleisztocén: homokos frakció az uralkodó agyagrétegek• Felsőpliocén: agyag (kizárólagos)

Talajok

Típusokat és elterjedésüket meghatározza a talajvíz mélysége, a domborzat, felszini kőzetek

Homok és agyag eltérő vízgazdálkodása

Domborzat szerepe: magas térszínek=csernozjom

alacsonyabb térszínek=réti csernozjom

mélyen=szikes-, réti-, öntéstalaj

Csernozjom: kevés helyen az intenzív folyóvizi

felszinalakítás, talajvíz miatt

Réti csernozjom: több helyen, kedvezőbb

Szikes talajok: elsősorban szolonyecek, réti szolonyecek

meliorációs munkák miatt szikes jelleg mérsékelt

szárazság miatt viszont területi gyarapodás(zártabb, mélyebb részek)

Réti talajok: ahol a talajvíz viszonylag a felszínhez közel

viszonylag sok humusz, jó termőképesség

Alluviális talajok: folyó mentén

Homoktalajok: kis foltok, magasártéren

DomborzatAlacsonyártér

A mintavételi területen tszf-i 86 m magasságigAz árvizek lassan, tartósan magas vízállással vonulnak le

Magasártér

Fokozatosan, éles határ nélkül emelkedik ki az alacsonyártérbőlEnyhén hullámos síkság

Magasabb részeit infúziós lösz fediLegmagasabb területein löszös homokkal fedett buckák (ÉÉNy-DDK)

Ártéri formák

Kül. Feltöltödési fázisú meanderek, szikes laposok, kubikgödrök (negatív formák)

Mezőgazdasági jelentőség, kezelhetetlen területekSzikesedésnek kedveznek

Belvízelvezető hálózat részeiEgykor halastó gazdaságok és rizsföldek

Állandó és időszakos vízborítású formákon ártéri erdők, ezek késleltetik az árvíz lefolyását, segítik a hordalék leülepedését.

Folyószabályozás, erdőirtás következménye: megnőtt erodáló képesség

Vízgyűjtő területéről lefolyó vizek több hordalékot szállítanak a folyómedrekbe

Szolnok és Csongrád között nehézkes a hajózás

Hullámtereken a mederből kilépő víz parti hát építő képessége

Hordalékban megnőtt a homok aránya az iszap és agyaggal szemben

Kérdés: hullámterek nagyságát v. Árvízvédelmi töltések magasságát kell növelni?

Földtani szelvényezés magyarázza: üledék szemcseösszetétele

származására

szállítására és lerakására

Több helyen megtalálták a korábbi talajfelszínt, magas agyagtart. Réti talaj

Szolnoki balpart: magas homoktartalom és iszap, mésztartalom 0% (homorú)

jobbpart: folyószab. Előtti talaj meszes ártéri hidromorf (domború)