Barnamezős területek rekultivációjának fontossága

Hasznos Gáborgabor.hasznos@vm.gov.hu

A KÁRMENTESÍTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL2013. 03. 21. KSZGYSZ Konferencia

2

3

• Rekultiváció= újraművelés, mg-i vagy erdészeti művelésre alkalmassá tétel (bányaterületek, hulladéklerakók)

• Revitalizáció= újra élővé tétel mérnökbiológiai módszerekkel az élettér visszaállítása (vízfolyások, városrészek)

• Rehabilitáció = helyreállítás (városi funkciók eredeti állapotának visszaállítása)

• Reorganizáció = újra szervez, (vállalkozások, városrészek)• Reaktiválás = újra működésbe hoz, (terület újrahasznosítás

az új funkciónak megfelelően)• Rekonstrukció = újraépítés (épületek, műemlékek,

városrészek)• Remediáció = kármentesítés

4

EU CLARINET – „brownfield” - /2002/:

Az a hely, amit előzőleg már használtak, jelenleg elhagyott vagy kevésbé hasznosított és feltárt vagy feltételezett szennyezettségi problémákat rejt, újrahasznosításához kármentesítési beavatkozást igényel.

5

Magyarországon - Nincs elfogadott barnamezős fogalom- Nincs a feladattal foglalkozó jogszabály- Nincs a barnamezők ügyével foglalkozó

tematikus stratégia- Nincs a feladathoz kapcsolható pénzügyi

rendszer- Elsősorban az ingatlan biznisz irányítja a

folyamatot

6

Cél: Gondolat ébresztés, vita, együttgondolkodás, közös szakmai javaslat kidolgozása

• Van-e stratégiai jelentősége a barnamezős ügyeknek ma Magyarországon ?

• Működnek-e a piaci mechanizmusok, a barnamezős fejlesztések igényelnek-e Magyarországon központi szabályozást, támogatást ?

• Mi a szerepe a kármentesítési szakterületnek a barnamezős fejlesztésekben ?

• A legfontosabb lépések?

7

A Kormány 2345/2004. (XII. 26.) Korm. Határozata a 2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program (II.)

4. Városi környezetminőség tematikus akcióprogram  

4.1.2

• A felhagyott városi iparterületek revitalizációja, a megmaradó iparterületek káros hatásának csökkentése

• A felhagyott iparterületek környezetbarát ipari, kereskedelmi célra történő használatának ösztönzése („barnamezős” beruházások ösztönzése a „zöldmezős” beruházások helyett), illetve zöldfelületté történő átalakításának elősegítése

8

Az OGY 96/2009. (XII. 9.) Határozata a

2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program (III.)

2009-2014.

5.4. Települési Környezetminőség  

5.6. Fenntartható terület- és földhasználat

5.9. Környezetbiztonság

5.9.2. Környezeti kármentesítés

9

Pályázati felhívásA városi területek rehabilitációja

1/2004/ROP 2.2

„Barnamezős területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk előmozdítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése.”

2004-2006: ERFA 17.722 millió HUF (69.499 ezer €)Közp. Kltgv. 3.544 millió HUF (13.900 ezer € )

10

Regionális Fejlesztés Operatív ProgramROP 2.2.

A városi területek rehabilitáciojátcélzó intézkedések értékelése

/2007/

36 nyertes projekt = 4 pályázat kapcsolódott barnaövezetirehabilitációhoz, főleg hátrányos helyzetű, kisebb települések

Az új funkció nélkül nem indulhatnak be a fejlesztések!

11

ROP 2.2. keretében (2004-2007) kármentesített barnamezős területek

• „Dorog város vasúton túli északi településrész rehabilitációja” - egykori Brikettgyár

• Marcali városközpont barnamezős területének rehabilitációja”

• Bp XVI. Erzsébet ligeti volt szovjet laktanya

• Szekszárd Budai Nagy Antal Laktanya

12

MTA RKK ROP 2.2. értékelés/2007 a térképet a VÁTI készítette 2003-ban

Barnamezős teruletek Magyarorszagon

13

JELENLEGI HELYZET:

14

Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”)

„Hazánkban évente 5-7 ezer ha nagyságú termőföld kerül véglegesen mezőgazdasági művelés alól kivonásra beruházások megvalósítása miatt, miközben jelentős a fejlesztésre alkalmas, használaton kívüli vagy alul-használt területek száma.

Szükséges ezért a meglévő talajkészlet szigorúbb védelme, ami hatékonyabban korlátozza a zöldmezős beruházásokat, támogatva egyben a felhagyott iparterületek ipari, lakó és közösségi funkciókra történő újrahasznosítását, növelve ezzel az állam szerepvállalását a felhagyott, használaton kívüli területek újrahasznosításában. „

(NVS 19. oldal)

15

1. EU Bizottság: „Az erőforrás hatékony Európa megteremtésének ütemterve” (2011.)

„ építési, ipari, útépítési és szórakoztatási célból évente több mint 1000 km² területet „sajátítanak ki”. Ennek a felszínnek körülbelül a felét „lefedik”, azaz a talajt gyakorlatilag elvágják a környezetétől.

Az infrastruktúra kiépítettsége jelentősen különbözik az egyes régiók között, azonban összességében tízévente Ciprus területének megfelelő felszínt burkolunk le.”

„évente Berlin nagyságú területtel kevesebb” az EU

/J.Potocnik, EU Környezetvédelmi Főbiztos/

16

RIO+20 A fenntartható fejlődés és a

környezetvédelem kérdéseiről tartott világkonferencia - 2012.

föld- és talajhasználatok fenntarthatósága

17

A barnamezős beruházás társadalmi-gazdasági előnyei

területtakarékosság, terület újrahasznosítás

a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra – hasznosulása

környezeti kockázatok megszüntetése,

új munkahelyek

a lakosság számára egészségesebb városi környezet

javul a településrész imázsa,

Csökkennek a városüzemeltetési költségek

Területfelértékelődés, befektetés és tőke vonzás

megszűnik az elvándorlás

18

http://www.cabernet.org.uk

19

http://www.urban-sms.eu/

20

Németországi stratégiai cél:

129 hektár/nap beépítést csökkenteni 2020-ig 30 hektár/nap-ra!

beépített

szállítás

egyéb

21

NINCSENEK ÁLTALÁNOS RECEPTEK, DE VANNAK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI PÉLDÁK

22

Köszönöm a figyelmet!