Befektetések, megtakarítások - MNB · 2009. 3. 26. · helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a megkérdezettek hat tizede inkább

Befektetések, megtakarítások

2005. szeptember

A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott, a hatályos jogszabályok szerint kiírt nyilvános

pályázatra benyújtott pályamunka alapján.

Marketing Centrum ● 1055, Budapest Szent István krt. 17. ● T: 332-9909, F: 331-6343 www.marketingcentrum.hu

2

Összefoglaló

• Tízből hat magyar elégedetlen a gazdasági helyzetével, és lényegesen többen helyezik magukat az 5. fok alá a 10 fokú gazdasági létrán, mint a közép fölé.

• 1-2 év távlatában a többség inkább a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlására számít, 5-10 év távlatában viszont sokkal többen bíznak gazdasági előrelépésben, mint ahányan lecsúszástól tartanak.

• Az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra erősen hat a politikai orientáció, az 5-10 év távlatúakra viszont egyáltalán nem, illetve csak áttételesen.

• A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimistaként jellemezhető, negyedük elégedetlen optimistaként, és csak a harmaduk elégedett optimista.

• A gazdaság iránti érdeklődés gyakorlatilag teljesen egybeesik az általános közéleti érdeklődéssel. Az általános gazdasági kérdések általában érdeklik az embereket, a pénzügyek, árfolyamok iránt viszont csak kevesen érdeklődnek.

• A gazdasági beszámolókat, híreket mindössze a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen (saját bevallás szerint), 41 százalékuk csak kisebb részben érti ezeket, 28 százalékuk pedig alig.

• Az infláció jelentésével a megkérdezettek 70 százaléka teljesen tisztában van, a részvények mibenlétével viszont csak a felük, a reálhozam szó jelentése pedig mindössze ötödük számára teljesen tiszta.

• A gazdasági, pénzügyi kérdésekben azok a legtájékozottabbak, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra.

• A tipikus magyar kockázatkerülőnek és (pénzbeosztás értelemben) takarékosnak tartja magát, ugyanakkor azt is gondolja magáról: nem ért a pénzügyekhez.

• A vállalkozó kedv – kockázat kerülés skála átlaga a 44 évnél fiatalabbak és a módosabb 50% körében a vállalkozó kedv felé billen, az idősebbek és a szegényebbek körében viszont nagyon erősen a kockázat kerülés felé.

• Minél módosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy 5-10 év távlatában a saját erőfeszítésein múlik a gazdasági előrelépése. A szegényebbek és az idősebbek viszont hajlamosak külső tényezőknek (a politikának, az általános gazdasági helyzetnek) tulajdonítani nagyobb jelentőséget a saját gyarapodásukban.

• A gazdaságpolitikába vetett bizalom felértékeli a külső tényezők jelentőségét, a bizalmatlanság, pedig leértékeli.

• A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy becslést adjon az infláció nagyságára. A válaszadók 52 százaléka 10 százalék alatti becslést mondott, 16 százalékuk pont 10 százalékra becsülte a pénzromlást, harmaduk, pedig még ennél is magasabbra. A hivatalosnak tekinthető 4 százalékos értéket mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el.


3

• Nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról.

• A részvény konstrukciót a megkérdezettek 47 százaléka véli teljesen ismerni, az állampírokat 44 százalékuk, a befektetési alapokat viszont mindössze 27 százalékuk.

• A háztartások 35 százalékának egyáltalán nincsenek megtakarításaik, 23 százalékuk csak egyféle megtakarítással rendelkezik (tipikusan készpénz vagy folyószámla), 16 százalékuknál kétféle megtakarítást említettek (tipikusan készpénz és folyószámla vagy takarékbetét), és mindössze a háztartások 27 százalékánál áll három vagy több elemből a „portfolió”.

• A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk, pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált.

• A magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat kaphatnának.

• Az „objektív” pénzpiaci termék-tájékoztatók viszont hasznosak lehetnek, különösen interneten. Ezeknek hajlamosak hinni az emberek, ráadásul az az élményük is megmarad, hogy saját maguk hoztak döntést a szükséges információk begyűjtése után.

• A magyar közvélemény alapvetően bizalmatlan a különböző pénzpiaci szereplőkkel szemben, és egyedül a nyugdíjpénztárak esetében billent át a pozitív tartományba a válaszok mérlege.

• A biztosítótársaságoknak és a biztosítási ügynököknek különösen sok bizalmatlansággal kell szembenézniük. E mögött egyrészt az ügynökökkel szembeni általános bizalmatlanság-, másrészt a „beszedik a pénzt, de nem fizetnek” gondolat elterjedtsége húzódik meg.

• A pénzügyekkel, pénzpiacokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértést 6 alapattitűd határozza meg.

• Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek, pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott.

• A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték. A magyar közvélemény nagy többsége tehát hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek érzi a pénzpiacot.

• A harmadik skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a pénzpiacon.

• A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot.


4

• Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét.

• Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére.

• A pszichológiai töltésű (attitűd és ismeret skálák) alapján három egymástól eléggé markánsan elkülönülő csoport valamelyikébe sorolhatjuk be a felnőtt magyarokat.

• A megkérdezettek 35 százalékát „célcsoportként” címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing tevékenységek során.

• A második tipológia csoport legfőbb jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. E csoportba a megkérdezettek 36 százaléka került.

• Végül a harmadik csoport (29%) tagjaira az alulinformáltság a legjellemzőbb, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak.

• A megkérdezettek 70 százaléka a megtakarítás, befektetés biztonságát preferálja a hozam nagyságával szemben, 54 százalékuk, pedig a hozzáférhetőséget is a hozam elé helyezi.

• Ugyanakkor a közepes hozam – közepes kockázat opciót a megkérdezettek 47 százaléka választotta, az alacsony hozam – minimális kockázat opciót, pedig csak 38 százalékuk. A magas hozam – viszonylag magas kockázat lehetőség azonban mindössze 7 százalékuk számára tűnt vonzónak.

• A megkérdezettek 58 százaléka szerint 10 év múlva a kockázat vállaló, pénzforgató „Takács” gazdagabb lesz, mint a spórolós, takarékos „Kovács”, ugyanakkor 45 százalékuk szerint Kovács lesz a boldogabb, és 56 százalékuk szerint Ő fog kiegyensúlyozottabban élni.

• A tőzsdei befektetésektől elsősorban a kockázatoktól való félelem tartja vissza az embereket. Másrészt viszont az is, hogy a legtöbben úgy vélik: a tőzsdézés csak a gazdagoknak való.

• A befektetési alapokkal hasonló a helyzet, de itt még az is nehézséget okoz, hogy nagyon kevéssé ismert ez a pénzügyi konstrukció.

• Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng azon, hogy miként fog megélni nyugdíjas éveiben, 40 százalékuk pedig legalább időnként gondol erre. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés.

• A 4. pillér esélyeit jelentősen javítja az adókedvezmény, ugyanakkor az alulinformáltság és a bizalomhiány komoly gátja lesz a konstrukció terjedésének.


5

Tartalom Összefoglaló 2

Tartalom 5

Elégedetlenség, pesszimizmus 6

Érdeklődés, tájékozódás 13

Ismeretek 19

Vállalkozó kedv , beosztás 23

Min múlik? 26

Infláció 29

Pénzpiaci ismeretek 31

Megtakarítások 33

Hitelek 46

Befektetési döntések 47

Bizalmatlanság 54

Attitűdök 63

Tipológia 69

Preferenciák 74

Tőzsde 90

Befektetési alapok 95

Nyugdíj-megtakarítások 97

Módszertan 100


6

Elégedetlenség, pesszimizmus Tízből hat magyar inkább elégedetlen, mint elégedett a jelenlegi anyagi

helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a

megkérdezettek hat tizede inkább elégedett az életével.

Mennyire elégedett a következőkkel?

8

6

11

30

31

50

0

3

1

39

40

28

23

20

10

0% 20% 40% 60% 80% 100%

életszínvonala

jövőbeli kilátásai

az életével

teljesen inkább igen nt. nv. inkább nem nagyon elégedetlen

A válaszok mérlege az életszínvonal esetében -19 pont, a jövőbeli kilátások

esetében -18 pont, a „mindent egybevetve az életével” válaszok esetében

viszont +11 pont1. Ugyanakkor mind a három mutató meglehetősen szorosan

korrelál a másik kettővel2, így a három válasz átlaga az alapválaszoknál

finomabban és megbízhatóbban méri a válaszadók általános elégedettségét-

elégedetlenségét. Az általános elégedettség mutató átlaga -9 pontnak adódott.

Értéke a megkérdezettek 55 százaléka körében negatív, 3 százalékuk körében 0,

és csak 42 százalékuk körében pozitív.

1 teljesen elégedett=+100 pont; inkább elégedett=+50 pont; nem tudja=0 pont; inkább elégedetlen=-50 pont; nagyon elégedetlen=-100 pont 2 A korrelációs együtthatók: r=0,6, r=0,6 és r=0,7.


7

Az általános elégedettséget a válaszadók vagyoni helyzete3 befolyásolja a

legerősebben, de életkor szerint is jelentősek a különbségek. Ráadásul

szignifikáns a vagyoni helyzet - életkor interakció is. Ez utóbbi abból adódik,

hogy a középkorúak körében erősebben befolyásolja a vagyoni helyzet az

általános elégedettséget, mint a legfiatalabb-, illetve a legidősebb korosztálynál.

Az elégedettség-elégedetlenség alakulása életkor és vagyoni helyzet szerint

-31

69

21

-51

-33

-2

19

-40-37

-10

13

-27

-5

712

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

Amikor arra kértük az embereket, hogy helyezzék el önmagukat egy 0-tól 10

fokig terjedő gazdasági létrán a 3. a 4. és az 5. létrafok bizonyult a

legvonzóbbnak. Ez alá mindössze a megkérdezettek 15 százaléka helyezte

magát, e fölé, pedig csak a tizedük. A 8-10. fokra azonban mindössze 5 fő

merészkedett fel az 1002 megkérdezett közül.

A megkérdezettek 98 százaléka arra is vállalkozott, hogy az 5-10 év múlva várt

helyzete szerint is meghatározza a helyét a gazdasági létrán. A válaszadók 45

százaléka nem számít változásra, 16 százalékuk pesszimista és lejjebb lépett, 39

százalékuk viszont optimistának bizonyult.

3 A kérdőíven számos kérdés szerepelt a vagyoni helyzetre vonatkozóan (havi jövedelem, megtakarítások, a háztartás felszereltsége, a vagyoni helyzet szubjektív megítélése stb.). E kérdések főkomponens-analízise alapján képeztünk egy 0-tól 100-ig terjedő skálát, amely finoman és megbízhatóan méri a válaszadók relatív vagyoni helyzetét. Az elemzések során e skála quartiliseit használtuk.


8

Hova helyezné magát a gazdasági létrán? És 5-10 év múlva hol fog elhelyezkedni?

1

4

10

22

24

29

7

3

0 0 0

2

4

9

18

20

24

12

7

4

1 1

0

10

20

30

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

jelenleg 5-10 év múlva

szegények gazdagok

Az összesen 38 százaléknyi optimista közül 22 százalék egy létrafokkal lépett

feljebb, 10 százalék 2 fokkal, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka remél

igazán jelentős, azaz 3 vagy több fokozatnyi ugrást a gazdasági helyzetében. A

16 százaléknyi pesszimista közül 10 százalék szintén csak egyfoknyi lecsúszásra

számít, 3 százalék kétfoknyira, és 3 százalék azok aránya, akik nagymértékű

elszegényedéstől tartanak. A két szubjektív gazdasági önbesorolás

különbségének átlaga mindennek megfelelően +0,39 foknak adódott.

Az optimisták arányára leginkább az életkor hat: a 18-29 évesek 62 százaléka

számít legalább egy foknyi feljebblépésre 5-10 év távlatában, míg a 60 évnél

idősebbek körében mindössze 16 százalék ugyanez az arány.

Ezek a kérdések szerepeltek a Marketing Centrum júniusi és júliusi „omnibusz”

kérdőívein4 is, és a három felmérés adatait egybevetve azt látjuk, hogy a

kormány nyári „kirobbanó siker” offenzívája erősen hatott a 44 évnél fiatalabbak

véleményeire. A 45 évnél idősebbek körében viszont nem növekedett az

optimisták aránya a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására.

4 E kutatások keretében 1200-1200 fő válaszolt a kérdésekre.


9

Az 5-10 év távlatában gazdasági előrelépésben bízók aránya – életkor szerint

45

37

30

19

52

45

33

19

62

50

26

16

0

10

20

30

40

50

60

70

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

június július szeptember

Egy-két év távlatban gondolkozva azonban továbbra is inkább pesszimisták, mint

optimisták a magyarok. Az emberek életszínvonalát tekintve -30 pontnak

adódott az ábrán bemutatott válaszok mérlege, az ország gazdasági helyzetét

nézve -23 pont, a saját anyagi helyzet esetében pedig -14 pont az átlag.

A három válasz természetesen szorosan korrelál egymással, ugyanakkor a

jövőbeli kilátásokkal való elégedettséggel, illetve az 5-10 év távlatú

várakozásokkal meglehetősen laza a mutatók kapcsolata (de azért szignifikáns).

A legszorosabb együtt járást az életszínvonal és az ország gazdasági helyzetének

megítélése közt találtuk (r=0,81). A saját helyzet várható alakulása viszont csak

r=0,61 szinten korrelál a másik két mutatóval. Mindennek hátterében az áll,

hogy az életszínvonallal, illetve a gazdaság helyzetével kapcsolatos

véleményekre a pártállás hat a legerősebben, míg a saját anyagi helyzettel

kapcsolatos véleményekre, illetve a hosszabb távlatú optimizmusra az életkor és

az anyagi helyzet hat erősen, a pártállás, pedig semennyire sem. A legfőbb

tanulság mindebből az, hogy az 1-2 év távlatú gazdasági várakozások erősen

átpolitizálódtak Magyarországon.


10

Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő 1-2 évben hogyan alakul?

18

15

18

50

39

42

32

46

40

0% 20% 40% 60% 80% 100%

anyagi helyzete

életszínvonal

gazdasági helyzet

javul nem változik romlik

Az ország gazdasági helyzetére, illetve az emberek életszínvonalára vonatkozó

válaszokat érdemes integrálni. A két mutató átlaga -26 pontnak adódott. Az

integrált mutató értéke a megkérdezettek 47 százaléka körében negatív, 34

százalékuk körében 0, és mindössze 19 százalékuk optimista. (Emlékeztetőül: 5-

10 év távlatában a megkérdezettek 38 százaléka optimistának bizonyult, és csak

16 százalékuk pesszimistának!) Ugyanakkor a gazdaság sikerességét

hangsúlyozó üzenetek hatására egy kissé csökkent az 1-2 év távlatú gazdasági

pesszimizmus is. Némileg meglepő módon elsősorban az ellenzék hívei körében.

A pártorientáción túl a lakóhely hat a legjobban az 1-2 év távlatú gazdasági

várakozásokra. A pártorientáció - lakóhely interakció nem szignifikáns, de az

azért figyelemreméltó, hogy a kistelepüléseken élő bizonytalanok a leg-

pesszimistábbak, és egyedül a fővárosban élő kormánypártiak körében billent át

optimizmus irányba a mutató átlaga.

A vagyoni helyzet szerinti különbségek is számottevőek, de itt inkább az az

érdekes, hogy e szempont szerint kisebbek a kontrasztok, mint pártorientáció és

lakóhely szerint. Az alsó negyed átlaga -30 pont, a felső negyedé pedig -15 pont.


11

Az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmus-pesszimizmus alakulása pártorientáció szerint

-42-39

-6

-36 -36

2

-35 -35

-6

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

ellenzéki bizonytalan kormánypárti

június július szeptember

Az 1-2 év távlatú optimizmus-pesszimizmus pártorientáció és lakóhely szerint

-27 -28

6

-22

-34

-3

-36

-18

-3

-49

-58

-14

-65

-55

-45

-35

-25

-15

-5

5

15


Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés


12

Az összes eddig tárgyalt kérdést egyszerre nézve válaszmintázataik alapján

besorolhatjuk három csoport valamelyikébe az embereket. A felnőtt magyarok

42 százaléka elégedetlen pesszimista, negyedük szintén elégedetlen, de inkább

optimista, mint pesszimista, végül harmaduk elégedett és 5-10 év távlatában

egyértelműen optimista, 1-2 év távlatában viszont általában nem számít se ilyen,

se olyan gazdasági változásra. Mindezt a vagyoni helyzet befolyásolja a

leginkább, mindazonáltal a felső negyedbe tartozók 29 százalékának is az

elégedetlenség és a pesszimizmus a jellemző vonása, és az alsó negyedbe

tartozók ötödét is az elégedett optimisták közé sorolta az algoritmus5.

A vélemény-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint

49

49

39

29

31

27

22

21

20

24

39

50

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alasó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista elégedett optimista

Az elégedetlen pesszimisták az átlagosnál valamivel nagyobb valószínűséggel

támogatják a Fideszt, és az átlagosnál lényegesen kisebb valószínűséggel az

MSZP-t. E csoport tagjai azonban leginkább a bizonytalanok körében

felülreprezentáltak. Az elégedett optimisták viszont sokkal hajlamosabbak a

kormánypártokat támogatni, mint az ellenzéki pártokat, az elégedetlen

optimisták körében, pedig átlagos a pártok támogatottsága.

5 A csoportokba sorolás klaszter-analízissel történt. Az iterációs algoritmus a csoportokon belüli szóródásokat minimalizálja, a csoport-köztieket pedig maximalizálja.


13

Érdeklődés, tájékozódás

Az emberek szeretnek magukról kedvező képet festeni, ezért aztán a kultúra

iránti érdeklődés került a rangsor élére annál a kérdésblokknál, ahol azt firtattuk:

mennyire érdekli őket 8 média-témakör. A kultúra mellett a belpolitika, közélet

és a gazdaság is dobogóra került, a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődés

viszont meglehetősen mérsékelt. Az utolsó helyre azonban a sztárok élete, a

bulvártémák kerültek.

Mennyire érdeklik Önt a következő hír-témák: nagyon, közepesen egy kicsit vagy egyáltalán nem?

nagyon közepesen egy kicsit

egyáltalán nem

100 fokú skálán

1. kultúra 22 41 26 11 58

2. belpolitika, közélet 15 37 26 22 49

3. gazdaság 15 35 29 21 48

4. bűnügyek 13 38 29 21 47

5. sport 21 26 22 32 45

6. külpolitika 8 32 30 30 40

7. pénzügyek, árfolyamok 11 25 29 34 38

8. sztárok élete, bulvártémák 7 21 27 45 30

A nézetségi, olvasottsági adatok nagyon nincsenek szinkronban ezekkel a

válaszokkal, így biztosak lehetünk abban, hogy erős volt sznobság faktor hatása.

Az adatok együtt-járásainak elemzése azt jelzi, hogy ez a faktor a

bulvártémáknál, illetve a kultúránál hatott a legerősebben, de a bűnügyek és a

sport esetében is számottevő a hatása. Ha ezektől a témáktól eltekintünk, akkor

a maradék négy válasz alapján létrehozhatunk egy integrált mutatót, amelyik

finoman és megbízhatóan méri a válaszadók „közéleti témák” iránti érdeklődését.

A gazdaság, illetve a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődést integrálva

képezhetünk egy a kutatás főtémájához jobban illeszkedő speciálisabb mutatót

is, de ez r=0,91 szinten - tehát csaknem függvényszerűen szorosan – korrelál az

általánosabb mutatóval, így nincs sok értelme külön is elemezni.


14

A legfőbb tanulság itt az, hogy a gazdasági témák iránti érdeklődés nem

válaszható külön az általánosabb közéleti érdeklődéstől, a két dolog gyakorlatilag

teljesen egybeesik. A 100 fokú skálára vetített közéleti érdeklődés mutató átlaga

43 pontnak adódott, ami kicsivel „az egy kicsit” válasznak megfelelő 33 pontos

érték fölött van, viszont a „közepesen” válasznak megfelelő 67 pontnál

jelentősen lejjebb. A skála értéke a megkérdezettek tizede körében nulla, 18

százalékuk körében pedig 25 pontnál kevesebb. Ugyanakkor 16 százalékuk

körében 75 pontnál magasabb a skálaérték. A közélet iránti érdeklődést

elsősorban az iskolai végzettség befolyásolja, és ezzel szinkronban vagyoni

helyzet szerint is nagyon nagyok a különbségek. Ezeken túlmenően pártállás

szerint is szignifikánsak a különbségek, és az is megállapítható, hogy az

elégedett optimisták érdeklődnek a leginkább a közélet iránt, és az elégedetlen

pesszimisták érdeklődés-átlaga a legalacsonyabb. Végül életkor és nemek szerint

is számottevőek a különbségek.

A közélet iránti érdeklődés skála átlagai

100 fokú skálára vetítve

8 osztály vagy kevesebb 34 pont

szakképzett 40 pont

érettségizett 50 pont

diplomás 61 pont

alsó negyed 32 pont

alsó közép 42 pont

felső közép 44 pont

felső negyed 56 pont

SZDSZ támogatók 57 pont

MDF támogatók 51 pont

MSZP támogatók 49 pont

parlamenten kívüli pártok támogatói 47 pont

Fidesz-MPSZ támogatók 44 pont

bizonytalanok 34 pont

elégedetlen pesszimista 39 pont

elégedetlen optimista 44 pont

Elégedett optimista 48 pont


15

A közélet iránti érdeklődés átlagai – életkor és nemek szerint

43

49 50 48

4143 43

37

0

10

20

30

40

50

60

70

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

férfiak nők

Más dolog az érdeklődés, és megint más a tájékozottság, noha ezek azért

természetesen korrelálnak egymással. A pénzügyi gazdasági tájékozottság

szubjektív megítélésével kapcsolatban 3 kérdés szerepelt a kérdőíven. Először is

arra kértük az embereket, hogy jellemezzék önmagukat ellentétes tulajdonság-

párok segítségével, és e tulajdonság-párok között szerepelt az „ért a

pénzügyekhez – nem ért a pénzügyekhez” dimenzió, illetve a „tájékozott a

gazdaságról – tájékozatlan a gazdaságról” dimenzió is. A válaszok átlaga

mindkét kérdésnél a negatív pólus felé esik (-23, illetve -18 pont), és a két

válasz természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,54).

Másrészt azt is megkérdeztük: mennyire érti a válaszadó a gazdasági

beszámolókat, a gazdasági híreket. A válaszok szerint a felnőtt magyarok 28

százaléka alig érti ezeket, 40 százalékuk csak kisebb részben érti, teljesen pedig

mindössze 6 százalékuk (saját bevallás szerint). A válaszok mérlege így ennél a

kérdésnél is határozottan negatív (-29 pont). Értelemszerűen ez a mutató is

korrelál a másik két szubjektív tájékozottsági mutatóval, így a három válasz

alapján most is integrálhatunk egy finom és megbízható skálát.


16

Önjellemzések az „ért a pénzügyekhez – nem ért a pénzügyekhez”, illetve a „tájékozott a gazdaságról – tájékozatlan a gazdaságról” dimenziók szerint

19 19

14

23

14

7

4

16 1615

28

13

8

4

0

10

20

30

-100 -67 -33 0 33 67 100

pénzügyek gazdaság

Mennyire érti Ön a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket?

6

25

41

28

teljesen

alig nagyobb részben

kisebb részben


17

Az integrált szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlaga végül is -23

pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 61 százaléka körében negatív, azaz a

magyarok nagy többsége alultájékozottnak érzi magát gazdasági, pénzügyi

kérdésekben. A mutató értéke a megkérdezettek 14 százaléka körében nulla

körüli, és mindössze a negyedük körében egyértelműen pozitív.

A szubjektív tájékozottság mutató természetesen szorosan korrelál (r=0,54) a

közéleti érdeklődés-mutatóval, és ezzel összhangban itt is ugyanolyan jellegű

eltéréseket találtunk, mint az érdeklődésnél. Az igazán figyelemre méltó azonban

az, hogy csak a vagyoni helyzet szerinti felső negyedbe tartozók, a diplomások

és az SZDSZ támogatói körében billent át a pozitív tartományba a tájékozottsági

mutató átlaga, az összes többi-társadalmi demográfiai csoportban határozottan

negatív az átlag.

A szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlagai

mérleg-indexre vetítve

8 osztály vagy kevesebb -42 pont

szakképzett -25 pont

érettségizett -12 pont

diplomás +9 pont

alsó negyed -44 pont

alsó közép -29 pont

felső közép -21 pont

felső negyed +1 pont

SZDSZ támogatók +2 pont

parlamenten kívüli pártok támogatói -14 pont

Fidesz-MPSZ támogatók -17 pont

MDF támogatók -20 pont

MSZP támogatók -23 pont

bizonytalanok -36 pont

elégedetlen pesszimista -29 pont

elégedetlen optimista -27 pont

elégedett optimista -13 pont

férfiak -18 pont

nők -28 pont


18

A felnőtt magyarok 46 százaléka nem szokott rendszeresen tájékozódni a

gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről, 18 százalékuk pedig csak egy féle

forrásból (tipikusan tévéműsorokból) tájékozódik rendszeresen, 21 százalékuk

kétféle forrást is említett, végül 21 százalék azok aránya, akik rendszeresen

többféle forrásból tájékozódnak.

Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről:

rendszeresen alkalmanként nem szokott

1. tévé műsorokból? 47 34 19

2. napilapokból? 25 36 38

3. rádióműsorokból? 24 33 43

4. hetilapokból? 11 36 53

5. az Interneten? 6 11 83

Az internetet kevesen említették a gazdaságról való tájékozódás forrásaként,

viszont éppen e tájékozódási csatorna használata húzza a legélesebb

választóvonalat az emberek közé. Ha egyszerre nézzük az összes választ, akkor

a megkérdezetteket 3 csoportba sorolhatjuk6. A magyarok 46 százaléka

legfeljebb csak alkalomszerűen tájékozódik a gazdaságról, 40 százalékuk csak a

hagyományos médián keresztül tájékozódik, 14 százalékuk pedig az internetet is

használja a gazdaságról való tájékozódásra, és egyedül e csoport tagjai körében

billent át a pozitív tartományba a szubjektív tájékozottság mérlege. Az internet-

használatnak azonban generációs aspektusai is vannak, így nem meglepő, hogy

a csoport életkor átlaga 10 évvel alacsonyabb a lakossági átlagnál.

A gazdasági tájokozódási szokás-csoportok néhány jellegzetessége

érdeklődés 100 fokú skála

tájékozottság mérleg-index

életkor átlag

nem tájékozódik 27 pont -44 pont 47 év

hagyományos médiából tájékozódik 54 pont -10 pont 49 év

internetről is tájékozódik 60 pont +7 pont 37 év

6 Klaszter-analízissel.


19

Ismeretek

A gazdasági, pénzügyi tájékozottságot megpróbáltuk objektíven is mérni. Ennek

érdekében megkérdeztük az embereket, hogy ismernek-e 15 pénzügyi,

gazdasági fogalmat. A listát úgy állítottuk össze, hogy szerepeljen rajta 5

közismertnek tekinthető fogalom, 5 közepesen nehéz fogalom, és 5 szakszó

jellegű fogalom. Később majd kiderül, hogy ez csak részben sikerült.

Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését?

pontosan tudja mit jelent

hallotta, de nem érti pontosan

még csak nem is hallotta

1. infláció 70 27 3

2. részvény 50 44 6

3. árfolyam 49 46 5

4. hozam 47 44 10

5. tőzsde 46 48 6

6. bróker 37 53 10

7. jegybanki alapkamat 37 48 14

8. BUX index 29 59 12

9. GDP 27 46 27

10.tőkegarancia 27 43 30

11.befektetési alap 26 60 14

12.reálhozam 20 43 37

13.likviditás 19 42 39

14.portfolió 16 37 47

15.monetáris politika 15 37 48

A kérdezőbiztosoknak természetesen nem állt módjában levizsgáztatni a

megkérdezetteket, így mindenki úgy válaszolt, ahogy akart, mindazonáltal a 15

válasz átlaga finoman és eléggé megbízhatóan7 méri a megkérdezettek valós

pénzügyi, gazdasági ismereteit. A 100 fokra vetített skála átlaga végül is

viszonylag magasnak adódott (56 pont), és értéke mindössze a megkérdezettek

2 százaléka körében 0, miközben 7 százalékuk körében 100 pont.

7 Cronbach α=0,95!


20

Az „objektív” és a szubjektív tájékozottság skála természetesen szorosan korrelál

egymással (r=0,55), de azért távolról nem függvényszerűen szoros ez a

kapcsolat. A tájékozódási források közül a napilapok használatával a

legszorosabb a mutató kapcsolata, ám itt is gyengébb a kapcsolat, mint ahogy

azt előzetesen vártuk (r=0,35).

A gazdasági ismeretek mutató átlagai

100 fokú skálára vetítve

8 osztály vagy kevesebb 40

szakképzett 54

érettségizett 69

diplomás 81

alsó negyed 41

alsó közép 53

felső közép 59

felső negyed 75

SZDSZ támogatók 65

MDF támogatók 64

parlamenten kívüli pártok támogatói 62

Fidesz-MPSZ támogatók 59

MSZP támogatók 56

bizonytalanok 53

nem tájékozódik 48

hagyományos médiából tájékozódik 61

internetről is tájékozódik 75

Természetesen ennél a mutatónál is számottevő különbségeket találtunk nemek

és életkor szerint, és itt is szignifikáns a nem * életkor interakció. Ez itt abból

adódik, hogy a 18-29 éves korosztály körében nincs nemi különbség, 60 év fölött

viszont annál nagyobb.

Az egységes „ismeretek” skála felbontható két egymással nagyon szorosan

(r=0,76) korreláló alskálára. Az első a közbeszédben gyakran szereplő fogalmak

ismeretét méri, míg a második speciális pénzügyi fogalmak ismeretét.


21

A gazdasági ismeretek mutató átlagai – életkor és nemek szerint

59

6765

5761 62

57

44

0

10

20

30

40

50

60

70

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

férfiak nők

A gazdasági, pénzügyi ismeretek faktorai

1. faktor: köznapi fogalmak

faktor súly

2. faktor: speciális fogalmak

faktor súly

infláció 0,89 monetáris politika 0,93

tőzsde 0,84 portfolió 0,91

részvény 0,93 likviditás 0,84

árfolyam 0,77 reálhozam 0,79

hozam 0,74 tőkegarancia 0,66

bróker 0,68 GDP 0,64

BUX index 0,54 befektetési alap 0,41

jegybanki alapkamat 0,51 jegybanki alapkamat 0,36

Az 1. faktor átlaga értelemszerűen lényegesen magasabb (61 pont), mint a 2.

faktoré (43 pont), és a 2. faktor esetében általában nagyobbak a társadalmi-

demográfiai kontrasztok, mint az 1. faktor esetében. Kivéve nemek és pártállás

szerint, ahol ez pont fordítva van. A nők és a bizonytalanok ismeret átlaga tehát

elsősorban azért alacsonyabb, mert rájuk kevesebb pénzügyi, gazdasági fogalom

ragad rá a közbeszédből.


22

A gazdasági ismeret faktorok átlagai

köznapi speciális

8 osztály vagy kevesebb 48 26

szakképzett 60 39

érettségizett 70 56

diplomás 77 75

alsó negyed 48 26

alsó közép 58 38

felső közép 64 44

felső negyed 73 64

SZDSZ támogatók 67 52

MDF támogatók 65 51

parlamenten kívüli pártok támogatói 63 50

Fidesz-MPSZ támogatók 63 44

MSZP támogatók 60 42

bizonytalanok 58 39

nem tájékozódik 54 32

hagyományos médiából tájékozódik 63 48

internetről is tájékozódik 73 66

Budapest 65 50

nagyváros 63 46

kisebb város 60 43

kistelepülés 57 37

18-29 év 64 45

30-44 év 65 50

45-59 év 62 46

60+ év 52 31

férfiak 64 47

nők 58 40

főátlag 61 43


23

Vállalkozó kedv, beosztás

A szubjektív gazdasági ismeretekre vonatkozó két kérdéseken túl további 8

önértékelésre kértük a megkérdezetteket. E 10 kérdésnél a válaszadóknak

ellentétes tulajdonság párok közé kellett elhelyezniük magukat egy 7 fokozatú

skálán8. A válaszokat -100-tól +100-ig terjedő mérleg-indexekre vetítettük, ám a

pólusok pozitív, illetve negatív jelölése sok esetben önkényes és esetleges. A

válaszok átlaga szerint a tipikus magyar takarékos és óvatos, de nem ért a

pénzügyekhez. Többen érzik magukat nyitottnak, mint zárkózottnak, ugyanakkor

a többség inkább a kipróbált dolgokat szereti, mint az újdonságokat.

Önjellemzések tulajdonság-párok segítségével

pozitív oldal mérleg-indexre vetítve negatív oldal

takarékos +32 szeret költeni

nyitott +22 zárkózott

sokat gondol a jövőre +12 inkább a mának él

bízik a jövőben +5 fél a jövőtől

szerencsés -12 peches

az újdonságokat szereti -12 a kipróbált dolgokat szereti

vállalkozó kedvű -12 kockázatkerülő

tájékozott a gazdaságról -18 tájékozatlan

ért a pénzügyekhez -23 nem ért a pénzügyekhez

merész -30 óvatos

Ha megvizsgáljuk a 8 személyiségvonás jellegű önértékelés együtt-járásait,

akkor azt látjuk, hogy két faktor9 szerint rendeződnek a válaszok. Az első faktor

a vállalkozó kedv – kockázatkerülés dimenziót méri, a második pedig a

megfontoltság – mának élés dimenziót, és e faktorban nagy súlya van a

takarékosságnak is.

8 A pszichológia irodalmában Osgood - skálázásnak nevezik a módszert. 9 A két ortogonális faktor a teljes variancia 52 százalékát „magyarázza”. A tájékozottságra vonatkozó válaszok valójában külön faktort alkotnak, de ennek variancia magyarázó ereje gyenge.


24

Az önjellemzések faktorszerkezete

1. faktor: vállalkozó kedv

faktor súly

mérleg index

vállalkozó kedvű – kockázatkerülő 0,76 -12

merész – óvatos 0,74 -30

az újdonságokat szereti – a kipróbált dolgokat szereti 0,70 -12

bízik a jövőben – fél a jövőtől 0,69 +5

nyitott – zárkózott 0,67 +22

szerencsés – peches 0,51 -12

2. faktor: takarékosság

faktor súly

mérleg index

sokat gondol a jövőre – inkább a mának él 0,74 +12

takarékos – szeret költekezni 0,73 +32

A vállalkozó kedv faktorban nagy súllyal szerepel az optimizmus. Ugyanakkor

korábban láttuk, hogy az 1-2 év távlatú várakozásokra erősen hat a pártpolitika,

és ez azt is jelenti, hogy a politikai propaganda szövegek hatnak az emberek

vállalkozó kedvére, ennek viszont gazdasági következményei is vannak.

A faktor átlaga végül is -7 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 48

százaléka körében negatív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 36

százalékuk körében pozitív.

A „takarékosság” faktor átlaga viszont +22 pont. Értéke a megkérdezettek 63

százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 21 százalékuk

körében negatív. A faktor azonban a pénzbeosztás értelmű takarékoskodásra

való hajlamot méri, nem a megtakarítási hajlandóságot.

A „takarékosság” faktor átlagaiban csak nemek szerint találtunk számottevő

eltérést. A férfiak átlaga +18 pont, a nőké viszont +26 pont. A vállalkozó kedv

faktorra az életkor és a vagyoni helyzet hat a legerősebben, de számos más

szempont szerint is jelentősek a különbségek, például nemek szerint is. A nők

sokkal inkább kockázatkerülők, mint a férfiak (-13 pont vs 0 pont). A

pártorientáció azonban csak az életkorral interakcióban hat a vállalkozó kedvre.

A vállalkozó kedv faktor viszonylag szorosan korrelál a gazdasági ismeretekkel

(r=0,40) és az elégedettség skálával (r=0,32). Továbbá szignifikáns a kapcsolata

az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmussal (r=0,21) és az 5-10 év távlatúval is

(r=0,18). A „takarékosság” faktor viszont ezek közül egyik skálával sem korrelál.


25

A vállalkozó kedv faktor átlagai mérleg-index

alsó negyed -29

alsó közép -18

felső közép +2

felső negyed +18

18-29 év +22

30-44 év +3

45-59 év -17

60+ év -31

nem tájékozódik -15

hagyományos médiából tájékozódik -6

internetről is tájékozódik +18

elégedetlen pesszimista -18

elégedetlen optimista -9

elégedett optimista +9

A vállalkozó kedv faktor átlagai pártorientáció és életkor szerint

22

27

17

46 7

-16

-29

-7

-28

-35

-28

-45

-35

-25

-15

-5

5

15

25

35


18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

Végül az is megállapítható, hogy a városokban élők valamivel vállalkozó-

kedvűbbek, mint a kistelepüléseken élők.


26

Min múlik?

A magyar közvéleményt megosztja az a kérdés, hogy min múlik a következő 5-

10 évben a személyes gyarapodás. A megkérdezettek 53 százaléka arra hajlik,

hogy inkább a saját erőfeszítésein múlik, 42 százalékuk viszont inkább külső

tényezőkhöz, a politikához, az ország gazdasági helyzetéhez köti ezt. (A hiányzó

5 százalék nem tudott állást foglalni e kérdésben.) A válaszok mérlege végül is

+10 százalékpont, amennyiben a saját erőfeszítések felé hajláshoz rendeljük a

pozitív értéket. Ezt azonban nagyon erősen befolyásolja a megkérdezettek

vagyoni helyzete. Az alsó negyedben -12 százalékpont az átlag, míg a felső

negyedben +30 százalékpont.

Vagyoni helyzet és iskolai végzettség szerint általában párhuzamosan szoktak

alakulni a különböző mutatók átlagai. Itt azonban ez nem így van. A

szakképzettek és az érettségizettek körében határozottan pozitív a válaszok

mérlege, a szakképzetlenek és a diplomások körében viszont negatív.

Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén?

40

50

56

64

8

6

6

3

52

44

44

33

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alasó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők


27


44

57

60

44

9

4

3

5

47

39

37

51

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás



68

62

48

34

3

5

3

10

29

33

49

56

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év



28

A „Min múlik?” kérdés a Marketing Centrum június eleji „omnibusz” kérdőívén is

szerepelt, és ha az akkori válaszokhoz hasonlítjuk a szeptemberieket, akkor azt

látjuk, hogy a külső tényezők felé tolódtak el a vélemények. Elsősorban a

kormánypártiak körében. Mindebből arra következtethetünk, hogy a gazdaság

sikerességébe vetett hit felértékeli a külső tényezők szerepét, míg a

gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság a saját erőfeszítéseknek

tulajdonított jelentőséget növeli.

„A „Min múlik?” kérdésre adott válaszok mérlegének alakulása pártorientáció szerint

25

7

2122

2 2

-5

5

15

25


június szeptember


29

Infláció

A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje:

mekkora ma Magyarországon az infláció. A többiek 2 és 30 százalék közötti

számokat mondtak, és a válaszok átlaga 10%-nak adódott. A KSH 2005.

szeptember 7-i gyorsjelentése szerint az adatfelvétel idején 3,7% volt az infláció

és ezt mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el (az összes megkérdezett

körében ez 9 százalékot jelent). A tippelésre vállalkozók 5 százaléka 4

százaléknál kisebb számot mondott 85 százalékuk viszont nagyobbat. 10

százalék alatti becslést a válaszadók 52 százaléka adott, pontosan 10 százalékra

16 százalékuk becsülte a pénzromlást, és harmaduk vélte 10 százaléknál is

nagyobbnak ezt.

Az inflációs becslések negatívan korrelálnak a közéleti érdeklődés skálával, a

gazdasági ismeretek skálával és a gazdasági optimizmus skálákkal is. Ez azt

jelenti, hogy minél tájékozatlanabb valaki, annál hajlamosabb felülbecsülni az

inflációt, és minél nagyobbnak gondolja valaki az inflációt, annál hajlamosabb a

gazdasági borúlátásra.

A kormány nyári gazdasági siker offenzívája e területen sem maradt teljesen

hatástalan. Július elején a megkérdezettek 78 százaléka vállalkozott az infláció

becslésére, és akkor 12 százaléknak adódott a válaszok átlaga, miközben a

válaszadók 92 százaléka felülbecsülte a hivatalos inflációs adatot. Az inflációról

gondolt kép tehát valamivel közelebb került a valósághoz, de azért még mindig

sokkal sötétebb annál. Márpedig az infláció tömeges felülbecslésének nagy

valószínűséggel infláció gerjesztő hatása is van.

A Fidesz-MPSZ támogatói különösen hajlamosak felülbecsülni az inflációt, a

leglátványosabban pedig az SZDSZ hívei körében csökkent az inflációbecslések

átlaga. Másrészt a szegényebbek és a kevésbé iskolázottak infláció becslései

lényegesen magasabbak az átlagosnál, és különösen magasak az elégedetlen

pesszimisták körében.


30

Infláció becslések átlag

alsó negyed 11,3%

alsó közép 10,5%

felső közép 9,4%

felső negyed 9,2%

szakképzetlen 11,8%

szakképzett 10,2%

érettségizett 9,3%

diplomás 7,8%

nem tájékozódik 11,0%

hagyományos médiából tájékozódik 9,7%

internetről is tájékozódik 8,6%

elégedetlen pesszimista 11,2%

elégedetlen optimista 9,5%

elégedett optimista 9,1%

Az infláció becslések alakulása pártpreferencia szerint

12.5

11.5

10.5

9.510.1

11.511.1

10.39.4

8.9 8.8

7.2

0

10

Fidesz bizonytalan MSZP MDF p.k.p SZDSZ

július szeptember


31

Pénzpiaci ismeretek

A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye az, hogy nincs olyan megtakarítás-,

befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a

magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen

tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról.

A lapon különböző pénzpiaci termékeket, konstrukciókat soroltunk fel. Mennyire ismeri Ön ezeket: részletesen ismeri a konstrukciót, hallott már róla, de nem ismeri pontosan a konstrukciót vagy még csak nem is hallott róla?

ismeri a konstrukciót

hallott róla, de nem ismeri

még nem is hallott róla

1. folyószámla 77 21 2

2. takarékbetétkönyv 76 21 2

3. lekötött betét 68 28 4

4. nyugdíjpénztár 64 32 4

5. megtakarítási életbiztosítás 54 37 9

6. részvény 47 49 4

7. kötvény 44 50 6

8. állampapír 41 54 5

9. deviza alapú hitel 35 51 13

10.befektetési jegy 27 59 14

11.garantált befektetési alap 21 49 30

A legkevésbé ismert konstrukciónak a garantált befektetési alap bizonyult, és ez

egy kicsit rontaná is annak a skálának a megbízhatóságát, amit az összes válasz

integrálásával képezhetünk, és ami finoman és megbízhatóan méri a válaszadók

pénzpiaci ismereteit10. A pénzpiaci ismeret skála átlaga végül is 73 pontnak

adódott, és a megkérdezettek 18 százaléka körében a maximális 100 pontra állt

be a skála értéke, miközben csak 5 főnél 0 pont az érték.

10 Ha a garantált befektetési alapot is benne hagynánk a skálában, akkor a skála reliabilitását mérő Cronbach α érték 0,89-re csökkenne, ennek kihagyása után viszont Cronbach α=0,92!


32

A pénzpiaci ismeret skála természetesen szorosan korrelál a gazdasági fogalmak

ismerete alapján képzett skálával (r=0,78), és ez mindkét skálát validálja. Ez a

szoros együtt-járás viszont azt is jelenti, hogy tulajdonképpen azonos dolgot mér

a két skála: gazdasági tájékozottságot. Ugyanakkor a pénzpiaci ismeret skálánál

nincs pártállás szerinti különbség az átlagokban, ami azt jelzi, hogy a konkrét

pénzpiaci tudást nem befolyásolja a politikára figyelés, míg a gazdasági fogalmak

ismeretére ez erősen hat.

A pénzpiaci ismeretek 100 fokú skálára vetítve

8 osztály vagy kevesebb 60

szakképzett 73

érettségizett 82

diplomás 90

alsó negyed 60

alsó közép 70

felső közép 78

felső negyed 86

nem tájékozódik 66

hagyományos médiából tájékozódik 77

internetről is tájékozódik 86

Budapest 76

nagyváros 76

kisebb város 74

kistelepülés 69

18-29 év 76

30-44 év 79

45-59 év 77

60+ év 63

férfiak 76

nők 71


33

Megtakarítások

A jövedelmük-, vagyonuk-, illetve megtakarításaik nagyságát firtató kérdésekre

sokan nem válaszolnak szívesen. Ennek több oka is van - például a gyanakvás.

Másrészt az is, hogy nem is olyan egyszerű ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem

mindenki vezet naprakész könyvelést a fejében. Ugyanakkor azt pontosan tudják

az emberek, hogy rendelkeznek-e valamivel vagy sem, és ezt nem is szokták

titkolni. Éppen ezért először is azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e a

felkeresett háztartások különböző megtakarítási, befektetési formákkal, és e

kérdésekre a megkérdezettek 98 százaléka válaszolt.

Rendelkeznek-e Önök a következő megtakarításokkal, befektetésekkel?

van nincs

1. 100 ezer forintnál több készpénz megtakarítás 30 68

2. magán nyugdíjpénztári tagság 27 71

3. takarékbetétkönyv 23 75

4. folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 21 77

5. megtakarítással egybekötött életbiztosítási konstrukció 19 79

6. 1 hónapnál hosszabb időre lekötött bankbetét 16 82

7. önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíjbiztosítás 13 85

8. állampapírok / kötvények 5 93

9. deviza alapú megtakarítások, betétek 4 94

10.ingatlanbefektetés 4 94

11.tőzsdei részvények 2 96

12.egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 96

13.befektetési, megtakarítási céllal vásárolt arany, nemesfém 2 96

14.befektetési céllal vásárolt műtárgyak (pl. festmény) 1 97

15.befektetési alapok jegyei (0,4) 98

A háztartások 35 százalékának semmilyen megtakarítása, befektetése sincs, 23

százalékuk csak egy féle, 15 százalékuk pedig kétféle (tipikusan készpénz, illetve

folyószámla) megtakarítással rendelkezik. Így mindössze a háztartások 27

százalékának van 3 vagy többféle megtakarítási formából álló „portfoliója”.


34

Állampapír-, kötvény-, deviza-, részvény-, egyéb értékpapír- és befektetési alap

megtakarítása, illetve befektetése gyakorlatilag csak azoknak a háztartásoknak

van, ahol 3 vagy több féle formából áll a „portfolió”.

A jövedelmi, vagyoni helyzet szerint az alsó negyedbe tartozó háztartások 73

százalékáénak semmilyen megtakarítása sincs, negyedüknek csak 1-2 féle van,

és 2 százalékuknál áll 3 vagy több féle elemből a „portfolió”. E körben a

takarékbetétkönyv a legáltalánosabb (13%), és ezen kívül csak a készpénz, a

folyószámla, a lekötött bankbetét, a nyugdíjpénztári tagság és az életbiztosítás

fordult elő 1% fölötti említési gyakorisággal.

Az alsó középhez tartozó háztartásoknak viszont már 65 százaléka rendelkezik

legalább egy féle megtakarítással, de csak 17 százalékuk 3 vagy több félével. A

felsőközéphez tartozó háztartások 80 százalékának van valamilyen

megtakarítása, és 35 százalékuknál 3 vagy több féle elemből áll a „portfolió”.

Végül a felső negyed háztartásainak 91 százaléka rendelkezik megtakarításokkal,

és e körben 58 százalék a 3 vagy több féle megtakarítási formával rendelkezők

aránya.

Megtakarítások, befektetések – vagyoni helyzet szerint

2

17

35

58

25

48

45

33

73

35

20

9

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

3 vagy több féle 1-2 féle nincs


35

Rendelkeznek a megtakarítási formával – vagyoni helyzet szerint

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

100 ezer forintnál több készpénz 9 23 34 57

magán nyugdíjpénztári tagság11 5 18 37 52

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 1 10 22 45

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 2 16 30 40

önkéntes nyugdíjpénztár 2 5 15 32

takarékbetétkönyv 13 26 28 29

lekötött bankbetét 4 17 17 27

állampapírok / kötvények 0 4 5 11

ingatlanbefektetés 0 0 4 11

deviza alapú megtakarítások, betétek 0 1 4 10

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 1 3 5

tőzsdei részvények 0 1 3 5

arany, nemesfém 0 1 1 3

műtárgyak (pl. festmény) 0 1 1 3

Érdemes szemügyre venni a különböző megtakarítási formák említési

gyakoriságait a portfolió változatossága szerint is. Ebből az derül ki, hogy a

befektetés jellegű megtakarítási formák csak a 4 vagy többféle elemből álló

portfoliókban jelennek meg számottevő gyakorisággal. Ez azt jelzi, hogy

gyakorlatilag csak azok kezdenek el befektetéseken gondolkozni, akik különböző

megtakarítási formákban felhalmoztak egy bizonyos nagyságú tőkét.

11 Magán- és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással egyszerre a háztartások tizede rendelkezik.


36

Megtakarítási formák – a „portfolió” változatossága szerint

1 2 3 több

takarékbetétkönyv 29 29 39 50

magán nyugdíjpénztári tagság 25 39 53 62

100 ezer forintnál több készpénz 23 39 55 79

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 8 24 46 66

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 6 28 31 59

lekötött bankbetét 4 14 31 57

önkéntes nyugdíjpénztár 2 16 26 44

állampapírok / kötvények 1 2 4 23

deviza alapú megtakarítások, betétek 0 1 2 18

ingatlanbefektetés 0 3 4 15

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 1 1 12

tőzsdei részvények 1 1 3 9

arany, nemesfém 0 2 2 7

műtárgyak (pl. festmény) 1 1 2 4

Hosszú távon a megkérdezettek 22 százaléka az ingatlanbefektetést tartja a

legnagyobb hozamúnak, ingatlanbefektetése azonban mindössze 4

százalékuknak van. Viszonylag sokan tartják a tőzsdei részvényeket és az

állampapírokat is a legjobbnak a hosszú távú hozam szempontjából, de ilyennel

is csak kevés háztartás rendelkezik. Mindez azt is jelzi, hogy sokan vannak

tisztában azzal, hogy nincs ideális helyen a pénzük, de ilyen-olyan okok

(leginkább pénzhiány) miatt mégsem váltanak. Néhány hónap lekötés esetén

nagyon nagy a tanácstalanság a hozam szempontjából ideális megtakarítási

formát illetően, de azért itt jobban szinkronban vannak a vélemények a

gyakorlattal.

A megkérdezettek 27 százaléka nem tudott válaszolni arra, hogy melyik

befektetési formának a legalacsonyabb a hozama, 58 százalékuk viszont jól

tudja, hiszen csak a folyószámlát (30%), a takarékbetétkönyvet (16%) és a

készpénzt (12%) említették számottevően sokan.

A megtakarítási formák kiválasztásában a biztonság általában nagyobb szerepet

játszik, mint a hozam, és ez a legbiztonságosabbnak, illetve legkevésbé

biztonságosnak ítélt megtakarítási formák említési gyakoriságain is látszik.


37

Hosszútávon melyik megtakarítási formának a legnagyobb a hozama? És néhány hónapra lekötve melyiknek a legnagyobb a hozama? hosszú távon néhány hónapra

ingatlanbefektetés 22 3

tőzsdei részvények 14 11

állampapírok / kötvények 13 12

deviza alapú megtakarítások, betétek 6 10

takarékbetétkönyv 4 7

lekötött bankbetét 3 12

arany, nemesfém 3 1

műtárgyak (pl. festmény) 3 0

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 0

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 3

magán nyugdíjpénztári tagság 1 0

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 1 8

befektetési alapok jegyei 1 3

nem tudja 25 30

Melyik megtakarítási forma a legbiztonságosabb és melyik a legkevésbé biztonságos? legbiztonságosabb legkevésbé

állampapírok / kötvények 28 0

ingatlanbefektetés 16 2

takarékbetétkönyv 16 4

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 4 2

lekötött bankbetét 3 0

műtárgyak (pl. festmény) 3 2

deviza alapú megtakarítások, betétek 2 3

arany, nemesfém 2 3

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 3

100 ezer forintnál több készpénz 2 4

tőzsdei részvények 1 42

magán nyugdíjpénztári tagság 1 0

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 5

befektetési alapok jegyei 0 4

nem tudja 20 26


38

Amikor az összes megtakarítás nagyságrendjére kérdeztünk rá, akkor a

megkérdezettek 13 százaléka nem kívánt vagy nem tudott válaszolni, 37

százalékuk pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek megtakarításaik,

további 12 százalékuk pedig azt, hogy mindent egybevetve 100 ezer forintnál

kevesebb megtakarítással rendelkeznek. 100-500 ezer forint megtakarítást a

felkeresett háztartások 21 százalékánál említettek, 0,5-1 millió forintot, illetve 1

millió forintnál jelentősebb megtakarítást pedig 5-5 százalékuknál. Ha hihetünk a

válaszoknak, akkor számottevő - tehát 100 ezer forintnál jelentősebb –

megtakarítás a magyar háztartások kevesebb, mint négytizedénél halmozódott

fel. E szempont szerint szintén érdemes megnézni a megtakarítási formák

említési gyakoriságait, még akkor is, ha a válaszok nemritkán ellentmondásosak,

ami javarészt abból adódik, hogy a válaszadók nem tekintenek mindent

megtakarításnak (pl. nyugdíjpénztári tagság, folyószámlán lekötött pénz stb.).

A megtakarítási formák említési gyakorisága az összes megtakarítás nagyságrendje szerint

m=0 eFt m100 eFt

1. 100 ezer forintnál több készpénz 2 17 67

2. folyószámlán 1-2 hónapra lekötve 4 17 39

3. takarékbetétkönyv 3 29 38

4. lekötött bankbetét 1 10 34

5. magán nyugdíjpénztári tagság 15 35 33

6. életbiztosítás 8 19 28

7. önkéntes nyugdíjpénztár 4 13 22

8. állampapírok / kötvények 0 0 12

9. deviza alapú megtakarítások 0 2 7

10.ingatlanbefektetés 1 2 6

11.tőzsdei részvények 1 1 5

12.egyéb értékpapírok 0 1 5

13.arany, nemesfém 1 1 3

14.műtárgyak (pl. festmény) 1 1 2

15.befektetési alapok jegyei 0 0 1


39

A háztartások 21 százalékánál nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni arra,

hogy várhatóan (nagyságrendileg) mekkora megtakarítást, pénz-befektetést

tudnak majd felhalmozni a következő 5-10 évben, 35 százalékuknál azt

nyilatkozták, hogy egyáltalán nem fognak tudni megtakarítani, 12 százalékuknál

pedig 100 ezer forintnál kevesebbet mondtak. 100-500 ezer forintot a

megkérdezettek 16 százaléka említett, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió

forintnál többet pedig 8-8 százalékuk.

Mindkét kérdésre mindössze a megkérdezettek 76 százaléka adott egyértelmű

választ. E kör tagjainak 35 százaléka nem rendelkezik megtakarításokkal, és úgy

véli, 5-10 év távlatában sem fog rendelkezni. A mindkét kérdésre választ adók

29 százaléka viszont határozottan optimista, amennyiben úgy véli: 5-10 év

távlatában több megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. Másik 22 százalékuk

pedig abban bízik, hogy 5-10 év távlatában is nagyjából ugyanannyi

megtakarításuk lesz, mint most is van. A pesszimisták aránya itt 14 százalék,

ennyien gondolják azt, hogy 5-10 év távlatában kevesebb megtakarításuk lesz,

mint jelenleg van. A nincs megtakarítás és nem is lesz csoportba értelemszerűen

a legszegényebbek kerültek be a legnagyobb valószínűséggel, és az optimisták a

leggazdagabbak. Ezenkívül e körben pozitív a vállalkozó kedv faktor átlaga, és ők

a legtájékozottabbak a pénzügyi és a gazdasági kérdésekben. Továbbá e csoport

életkorátlaga a legalacsonyabb. A megtakarítások felélésével való számolás

viszont az idősebbekre jellemző.

A megtakarítási gyakorlat és az 5-10 éves megtakarítási tervek egybevetése alapján kirajzolódó csoportok jellemzői

pénzpiaci ismeretek

gazdasági ismeretek

vállalkozó kedv

életkor átlag

nincs és nem is lesz 66 pont 48 pont -18 pont 49 év

csökkeni fognak 76 pont 61 pont -9 pont 54 év

marad a jelenlegi nagyságrend 76 pont 60 pont -12 pont 49 év

gyarapodni fognak 80 pont 64 pont +11 pont 37 év

Egyfelől tehát azt mondhatjuk, hogy a megtakarítási, befektetési konstrukciók

marketing tervezéskor a vállalkozó kedvű, pénzügyekben jártas fiatalok és

középkorúak jelenthetik az elsődleges célcsoportot, másrészt a pénzpiaci

ismeretek terjedése önmagában is ösztönözi a megtakarítási-, befektetési

kedvet. Mindez persze közhely, amit a jelen adatok csak megerősítenek.


40

A felnőtt magyarok 34 százaléka semeddig sem tudna megélni a jelenlegi

megtakarításaiból, további 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna

kihúzni ezekkel. Néhány hónapnyi tartaléka a megkérdezettek 27 százalékának

van, félévnyi pedig a tizedüknek. Több évig mindössze a magyarok 3 százaléka

élne meg a megtakarításaiból, élete végéig pedig csak 1 százalékuk. (A hiányzó

9 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.)

Pedig a megkérdezettek 22 százaléka csak akkor érezné anyagi biztonságban

magát, ha élete végéig meg tudna élni a megtakarításaiból, és egyébként is a

vésztartalék képzés bizonyult a legerősebb megtakarításra ösztönző

motívumnak.

Meglátása szerint mennyi ideig tudna megélni Ön a jelenlegi megtakarításaiból, ha váratlanul elapadnának a jövedelmei? És milyen hosszú időre kellene biztosítania a megélhetését a megtakarításainak ahhoz, hogy anyagi biztonságban érezze magát?

1

22

3

34

10

12

27

6

16

2

9

13

34

13

0% 20% 40% 60% 80% 100%

jelenleg

kellene

élete végéig több évig 6 hónapig néhány hónapig 1 hónapig nt. semeddig


41

Az emberek különböző célokra szoktak pénzt gyűjteni, megtakarítani. Ön elsősorban miért takarékoskodik, illetve takarékoskodna?

A lapra olyan célokat írtunk fel, amelyekre sokan szoktak pénzt gyűjteni. Ön szerint ezek közül melyek miatt érdemes takarékoskodni, és mely célok miatt nem érdemes?

spontán említés

érdemes lenne

nem érdemes

nt. nv.

1. vésztartalék váratlan eseményekre 39 52 8 1

2. lakásvásárlásra, építésre 15 35 48 2

3. lakásfelújításra, modernizálásra 14 57 28 1

4. temetésre 14 39 44 3

5. gyerekek taníttatására 12 43 42 3

6. megélhetésre, ha elvesztené a munkáját 11 52 33 4

7. gyerek életkezdésének támogatására 11 45 42 2

8. utazásra, nyaralásra 9 41 48 2

9. nyugdíjra, a nyugdíjas évekre 9 53 36 2

10.autóvásárlásra 9 35 54 2

11.tartós fogyasztási cikkekre 7 46 45 2

12.tanulásra, tanfolyami díjakra 7 33 57 3

13.ruházatra, öltözködésre 6 34 58 2

14.esküvőre, nászajándékra 3 28 66 3

15.saját vállalkozás indítására 3 26 67 4

A megkérdezettek tizede egyetlen megtakarítási célt sem említett spontán

módon, 48 százalékuk pedig csak egyetlen egy célt említett, tipikusan a

vésztartalék képzést. A két célt említők aránya 22%, a három célt említőké 12%,

a négy vagy több célt említőké pedig 8%. A spontán említett célok számának

átlaga végül is 1,7-nek adódott. Ezt a vagyoni helyzet és a lakóhely befolyásolja

a leginkább. A felső negyedbe tartozók átlaga 2,1, míg az alsó negyedbe

tartozóké csak 1,4. Végül a budapestiek is lényegesen több okot tudnak a

pénzmegtakarításra, mint a vidékiek. A fővárosban 2,1 volt a spontán említett

célok átlaga, míg a vidékiek körében csak 1,6.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a felkeresett háztartások 48

százalékában azt nyilatkozták a válaszadók: ha akarnának, félre tudnának tenni

havi 5-10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra, 47 százalékuk viszont nem

tudna ennyit félre tenni. A válaszok mérlege tehát gyakorlatilag nulla.


42

Az, hogy egy háztartás képes lenne-e havi 5-10 ezer forintot hosszú távra

megtakarítani természetesen elsősorban a vagyoni helyzetén múlik. Az viszont

nem ennyire magától érthető, hogy a megkérdezettek életkora és lakóhelye is

erősen befolyásolta a válaszmegoszlásokat. Ez viszont arra utal, hogy nem

pusztán pénzkérdésről van szó, hanem különböző attitűdök és a fogyasztási

szokások is befolyásolták a válaszokat. Például a gazdasági, illetve pénzpiaci

ismeretek és a vállalkozó kedv is, és ezek hatása akkor is szignifikáns marad, ha

az összefüggésrendszerből kiszűrjük12 a vagyoni helyzet hatását. És persze

ugyanezt jelzi az is, hogy a gazdasági helyzet szerinti felső negyedbe tartozó

háztartások 16 százalékában is nemmel válaszoltak a kérdésre.

Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának?

14

41

54

81

4

7

8

3

82

52

39

16

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

igen nem tudja nem

12 Kovariancia-analízissel.


43


44

60

46

43

6

5

4

5

50

35

50

51

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés

igen nem tudja nem


60

49

47

36

6

6

5

4

34

45

48

60

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

igen nem tudja nem


44

Ha egyszerre nézzük a megtakarításokkal kapcsolatos válaszokat, akkor három

csoportba sorolhatjuk az embereket. A felnőtt magyarok 47 százalékának csak

elvétve van 100 ezer forintnál több megtakarítása, úgy érzik nem tudnak havi 5-

10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra félretenni, kisebb megtakarításaikat

1 vagy 2 féle megtakarítási formában tartják (tipikusan készpénzben és/vagy

folyószámlán és/vagy takarékbetétkönyvben), és az átlagosnál kevesebb (1,4)

megtakarítási célt említettek. A továbbiakban a „nem megtakarítók” címkével

hivatkozunk a csoport tagjaira. E csoport ellentéte az a 25 százaléknyi válaszadó,

akiknek 100 ezer forintnál jelentősebbek a megtakarításaik, megtakarításaikat

átlagosan 3,3 megtakarítási formában tartják, tudnának havi 5-10 ezer forintot

félretenni hosszú távú megtakarításra, és az átlagosnál több (1,9) megtakarítási

célt említettek. Őket a „megtakarítók” címkével jelöljük. Végül a felnőtt

magyarok 28 százaléka olyan háztartásban él, amelyik általában nem rendelkezik

100 ezer forintnál jelentősebb megtakarítással, de ha akarnának, félre tudnának

tenni 5-10 ezer forintot, és e csoport tagjai is átlagosan 1,9 megtakarítási célt

említettek. Mindezek alapján a „potenciális megtakarítók” címkével jelöljük

őket.

A megtakarítók életkor átlaga átlagos (46 év), ugyanakkor e csoport tagjai

körében a legkevésbé negatív (-7 pont) a szubjektív gazdasági tájékozottság

mutató, őket érdeklődnek a leginkább a közéleti és a gazdasági kérdések iránt,

és ennek megfelelően ők a legtájékozottabbak a gazdasági fogalmakról és a

pénzpiaci konstrukciókról is.

A potenciális megtakarítók életkor átlag 41 év, és a csoport tagjai kevésbé

érdeklődnek a gazdasági, pénzügyi kérdések iránt, és így kevésbé tájékozottak,

mint a megtakarítók.

Végül a nem megtakarítók életkor átlaga 50 év, és őket érdekli a legkevésbé a

gazdaság, és természetesen ők a legkevésbé tájékozottak.

A megtakarítók aránya nagyjából minden életkori csoportban azonos,

ugyanakkor potenciális megtakarítókat a 18-29 éves korosztályban találunk a

legnagyobb valószínűséggel, és nem is csak a módosabbak között. Márpedig

igazán sok új pénzt elsősorban ők hozhatnának a pénzpiacra, a megtakarítók

inkább csak átcsoportosítják a már meglévő megtakarításaikat, ha megtetszik

nekik egy-egy új konstrukció.


45

A megtakarítás csoportok arányai életkor szerint

22

29

24

24

44

26

28

16

34

45

48

60

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

megtakarító potenciális megtakarító nem megtakarító

A megtakarítás csoportok arányai vagyoni helyzet szerint

6

17

25

50

12

30

36

34

82

53

39

16

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

megtakarító potenciális megtakarító nem megtakarító


46

Hitelek

A felkeresett háztartások 53 százalékában azt nyilatkozták, hogy egyáltalán

nincsenek hiteleik, tartozásaik. 1 millió forintnál jelentősebb hitelről pedig

mindössze a háztartások tizedénél tettek említést, és ez gyakorlatilag minden

esetben lakáshitelt jelentett.

Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora megtakarítással, pénz-befektetéssel rendelkeznek Önök? Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora hiteleik, tartozásaik vannak Önöknek?

37

53

13

3

19

15

16

14

8

5

9

10

0% 20% 40% 60% 80% 100%

megtakarítás

hitel

nincs nt/nv x1 mFt

Vannak-e Önöknek hiteleik, tartozásaik? van%

1. banki személyi kölcsön 16

2. áruvásárlási hitel 14

3. autóvásárlási hitel 11

4. lakásvásárlási hitel 10

5. készpénzhitel rokontól, ismerőstől, magánszemélytől 8

6. egyéb pénzintézeti hitel, kölcsön 7

7. zálogházi hitel, tartozás 2


47

Befektetési döntések

A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési

döntésekhez, további 41 százalékuk pedig csak részben érzi megfelelően

informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált. A

hiányzó 2 százalékból 1 százalék „nem tudommal válaszolt”, és akkor járunk el

helyesen, ha őket is a részben informáltakhoz soroljuk. Másik 1 százalékuk

viszont egyáltalán nem válaszolt, és esetükben akkor járunk el helyesen, ha az

alulinformáltak közé soroljuk őket. Ha ezek után 100 fokú skálára vetítjük a

válaszokat (informált=100 pont, részben informált=50 pont, alulinformált=0

pont), akkor 30 pontnak adódik az átlag. Az így képzett mutató r=0,52 szinten

korrelál a szubjektív gazdasági tájékozottság mutatóval (Mennyire érti a

gazdasági, pénzügyi híreket, beszámolókat?), és r=0,44 szinten az objektív

gazdasági, pénzpiaci ismeretmutatókkal (a fogalmak és a pénzpiaci konstrukciók

ismeretével).

A mutató átlagára a válaszadók vagyoni helyzete és iskolai végzettsége hat a

legjobban, de vagyoni helyzet szerint nagyobbak a kontrasztok, mint iskolai

végzettség szerint. Jelentősek a különbségek életkor és nemek szerint is. Ez

utóbbi különbség azonban csak a 18-29 éves, illetve a 60 évnél idősebb

korosztályok tagjai körében szignifikáns.

Meglátása szerint Önnek elegendő információja van a befektetési döntésekhez?

informáltnak érzi magát

csak részben érzi informáltak magát

alul informáltnak érzi magát

alsó negyed 4 23 73

alsó közép 4 38 58

felső közép 10 48 42

felső negyed 16 61 23


48

Tájékozottság érzet a befektetői döntésekhez – életkor és nemek szerint

33 3436

3028

35 34

18

0

10

20

30

40

50

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

férfiak nők

A befektetési döntésekre a családtagok és a banki alkalmazottak tanácsai tudnak

a leginkább hatni. A biztosítási ügynökökre, a brókerekre és a nyugdíjpénztárak

szakembereire viszont kevesen hallgatnának.

Kiknek a segítségét igényelné Ön befektetési döntései meghozatalában?

Igénybe venné-e a LAPON személyek segítségét, ha befektetési döntésekről van szó? spontán

említés hallgatna

rá nem

hallgatna nt. nv.

1. családtagok, rokonok 33 31 34 2

2. banki alkalmazottak 22 39 35 4

3. ismerősök, barátok, munkatársak 13 32 52 3

4. pénzügyi, befektetési tanácsadók 12 33 51 4

5. befektetési alapok szakemberei 9 35 51 5

6. brókerek 5 16 73 6

7. nyugdíjpénztárak szakemberei 2 30 63 5

8. biztosítási ügynökök 2 14 78 6


49

A megkérdezettek tizede senkinek a segítségét sem venné igénybe, ha

befektetési döntésekről van szó, és ennek hátterében alapvetően a

bizalmatlanság húzódik meg. Ez abból derül ki, hogy a gazdasági, pénzpiaci

ismeretekkel negatívan korrelál az, hogy ki hány szereplő segítségét fogadná el a

döntéshozatalnál. Ugyanakkor a befektetési alapok szakemberei és a brókerek

esetében pozitívan (és viszonylag szorosan r=0,31, illetve r=0,28) korrelálnak a

válaszok13 a pénzpiaci ismeretek skálával.

Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezek két

faktor köré szerveződnek. Az első faktor az intézményes tanácsadók iránti

bizalmat méri, a második pedig a személyes ismerősök iránti bizalmat. A banki

alkalmazottak egyik faktorban sem kaptak nagy súlyt, ezért őket ki is hagytuk az

integrált mutatók képzéséből. Ez viszont azt is jelenti, hogy a banki

alkalmazottak valahol a személyes ismerősök és a hivatásos tanácsadók között

helyezkednek el az emberek fejében.

A befektetési tanácsot nyújtók iránti bizalom faktorszerkezete

1. faktor: intézményes tanácsadók

faktor súly

100 fokú skálán

nyugdíjpénztárak szakemberei 0,72 17

befektetési alapok szakemberei 0,72 26

pénzügyi, befektetési tanácsadók 0,71 29

brókerek 0,70 13

biztosítási ügynökök 0,59 9

2. faktor: személyes ismerősök

faktor súly

100 fokú skálán

családtagok, rokonok 0,82 49

ismerősök, barátok, munkatársak 0,75 30

Az intézményes tanácsadók faktor átlaga 19 pontnak adódott. Értéke a

megkérdezettek 38 százaléka körében 0, és mindössze 8 százalékuk körében 50

pont fölötti. Magyarán: a magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal

szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az

esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat

kaphatnának.

13 A válaszokat 100 fokú skálára vetítettük. spontán említés=100 pont, igénybe venné=50 pont, nem venné igénybe=0 pont.


50

A személyes ismerősök faktor átlaga viszont 39 pont. Tulajdonképpen ez az átlag

is alacsony, ám azért jóval magasabb, mint az intézményes tanácsadók átlaga. A

megkérdezettek 31 százaléka körében e faktor értéke is 0, ám 32 százalékuk

körében 50 pont fölötti.

A két faktor gyengén, de azért szignifikánsan és pozitívan korrelál egymással

(r=0,15). Ez azt jelenti, hogy a válaszokat egy általános bizalmi attitűd is

alakította. Ugyanakkor a pénzpiaci- és a gazdasági ismeretekkel csak az

intézményes tanácsadók iránti bizalom korrelál, és ezzel magyarázható az is,

hogy az iskolai végzettségnek, illetve a lakóhelynek is csak erre a faktorra van

hatása. Vagyoni helyzet, és megtakarítási hozzáállás szerint viszont mindkét

faktor átlagai eltérőek. A módosabbak, illetve a megtakarítók és a potenciális

megtakarítók nagyobb valószínűséggel támaszkodnának mind az intézményes

tanácsadók-, mind pedig személyes ismerőseik tanácsaira, mint a szegényebbek,

illetve a nem megtakarítók. Végül a fiatalabbak sokkal nyitottabbak mások

tanácsaira, ha befektetési döntésekről van szó, mint az idősebbek.

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok átlagai életkor szerint

2523

19

11

48

38 37 36

0

10

20

30

40

50

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

intézményes személyes ismerős

Marketing Centrum ● 1055, Budapest Sz

Documents

Befektetések, megtakarítások - MNB · 2009. 3. 26. · helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a megkérdezettek hat tizede inkább