Befektetések, megtakarítások · Befektetések, megtakarítások 2005. szeptember A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott,

Befektetések, megtakarítások

2005. szeptember

A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott, a hatályos jogszabályok szerint kiírt nyilvános

pályázatra benyújtott pályamunka alapján.

Marketing Centrum ● 1055, Budapest Szent István krt. 17. ● T: 332-9909, F: 331-6343 www.marketingcentrum.hu

2

Összefoglaló

• Tízből hat magyar elégedetlen a gazdasági helyzetével, és lényegesen többen helyezik magukat az 5. fok alá a 10 fokú gazdasági létrán, mint a közép fölé.

• 1-2 év távlatában a többség inkább a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlására számít, 5-10 év távlatában viszont sokkal többen bíznak gazdasági előrelépésben, mint ahányan lecsúszástól tartanak.

• Az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra erősen hat a politikai orientáció, az 5-10 év távlatúakra viszont egyáltalán nem, illetve csak áttételesen.

• A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimistaként jellemezhető, negyedük elégedetlen optimistaként, és csak a harmaduk elégedett optimista.

• A gazdaság iránti érdeklődés gyakorlatilag teljesen egybeesik az általános közéleti érdeklődéssel. Az általános gazdasági kérdések általában érdeklik az embereket, a pénzügyek, árfolyamok iránt viszont csak kevesen érdeklődnek.

• A gazdasági beszámolókat, híreket mindössze a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen (saját bevallás szerint), 41 százalékuk csak kisebb részben érti ezeket, 28 százalékuk pedig alig.

• Az infláció jelentésével a megkérdezettek 70 százaléka teljesen tisztában van, a részvények mibenlétével viszont csak a felük, a reálhozam szó jelentése pedig mindössze ötödük számára teljesen tiszta.

• A gazdasági, pénzügyi kérdésekben azok a legtájékozottabbak, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra.

• A tipikus magyar kockázatkerülőnek és (pénzbeosztás értelemben) takarékosnak tartja magát, ugyanakkor azt is gondolja magáról: nem ért a pénzügyekhez.

• A vállalkozó kedv – kockázat kerülés skála átlaga a 44 évnél fiatalabbak és a módosabb 50% körében a vállalkozó kedv felé billen, az idősebbek és a szegényebbek körében viszont nagyon erősen a kockázat kerülés felé.

• Minél módosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy 5-10 év távlatában a saját erőfeszítésein múlik a gazdasági előrelépése. A szegényebbek és az idősebbek viszont hajlamosak külső tényezőknek (a politikának, az általános gazdasági helyzetnek) tulajdonítani nagyobb jelentőséget a saját gyarapodásukban.

• A gazdaságpolitikába vetett bizalom felértékeli a külső tényezők jelentőségét, a bizalmatlanság, pedig leértékeli.

• A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy becslést adjon az infláció nagyságára. A válaszadók 52 százaléka 10 százalék alatti becslést mondott, 16 százalékuk pont 10 százalékra becsülte a pénzromlást, harmaduk, pedig még ennél is magasabbra. A hivatalosnak tekinthető 4 százalékos értéket mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el.


3

• Nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról.

• A részvény konstrukciót a megkérdezettek 47 százaléka véli teljesen ismerni, az állampírokat 44 százalékuk, a befektetési alapokat viszont mindössze 27 százalékuk.

• A háztartások 35 százalékának egyáltalán nincsenek megtakarításaik, 23 százalékuk csak egyféle megtakarítással rendelkezik (tipikusan készpénz vagy folyószámla), 16 százalékuknál kétféle megtakarítást említettek (tipikusan készpénz és folyószámla vagy takarékbetét), és mindössze a háztartások 27 százalékánál áll három vagy több elemből a „portfolió”.

• A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk, pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált.

• A magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat kaphatnának.

• Az „objektív” pénzpiaci termék-tájékoztatók viszont hasznosak lehetnek, különösen interneten. Ezeknek hajlamosak hinni az emberek, ráadásul az az élményük is megmarad, hogy saját maguk hoztak döntést a szükséges információk begyűjtése után.

• A magyar közvélemény alapvetően bizalmatlan a különböző pénzpiaci szereplőkkel szemben, és egyedül a nyugdíjpénztárak esetében billent át a pozitív tartományba a válaszok mérlege.

• A biztosítótársaságoknak és a biztosítási ügynököknek különösen sok bizalmatlansággal kell szembenézniük. E mögött egyrészt az ügynökökkel szembeni általános bizalmatlanság-, másrészt a „beszedik a pénzt, de nem fizetnek” gondolat elterjedtsége húzódik meg.

• A pénzügyekkel, pénzpiacokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértést 6 alapattitűd határozza meg.

• Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek, pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott.

• A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték. A magyar közvélemény nagy többsége tehát hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek érzi a pénzpiacot.

• A harmadik skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a pénzpiacon.

• A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot.


4

• Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét.

• Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére.

• A pszichológiai töltésű (attitűd és ismeret skálák) alapján három egymástól eléggé markánsan elkülönülő csoport valamelyikébe sorolhatjuk be a felnőtt magyarokat.

• A megkérdezettek 35 százalékát „célcsoportként” címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing tevékenységek során.

• A második tipológia csoport legfőbb jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. E csoportba a megkérdezettek 36 százaléka került.

• Végül a harmadik csoport (29%) tagjaira az alulinformáltság a legjellemzőbb, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak.

• A megkérdezettek 70 százaléka a megtakarítás, befektetés biztonságát preferálja a hozam nagyságával szemben, 54 százalékuk, pedig a hozzáférhetőséget is a hozam elé helyezi.

• Ugyanakkor a közepes hozam – közepes kockázat opciót a megkérdezettek 47 százaléka választotta, az alacsony hozam – minimális kockázat opciót, pedig csak 38 százalékuk. A magas hozam – viszonylag magas kockázat lehetőség azonban mindössze 7 százalékuk számára tűnt vonzónak.

• A megkérdezettek 58 százaléka szerint 10 év múlva a kockázat vállaló, pénzforgató „Takács” gazdagabb lesz, mint a spórolós, takarékos „Kovács”, ugyanakkor 45 százalékuk szerint Kovács lesz a boldogabb, és 56 százalékuk szerint Ő fog kiegyensúlyozottabban élni.

• A tőzsdei befektetésektől elsősorban a kockázatoktól való félelem tartja vissza az embereket. Másrészt viszont az is, hogy a legtöbben úgy vélik: a tőzsdézés csak a gazdagoknak való.

• A befektetési alapokkal hasonló a helyzet, de itt még az is nehézséget okoz, hogy nagyon kevéssé ismert ez a pénzügyi konstrukció.

• Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng azon, hogy miként fog megélni nyugdíjas éveiben, 40 százalékuk pedig legalább időnként gondol erre. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés.

• A 4. pillér esélyeit jelentősen javítja az adókedvezmény, ugyanakkor az alulinformáltság és a bizalomhiány komoly gátja lesz a konstrukció terjedésének.


5

Tartalom Összefoglaló 2

Tartalom 5

Elégedetlenség, pesszimizmus 6

Érdeklődés, tájékozódás 13

Ismeretek 19

Vállalkozó kedv , beosztás 23

Min múlik? 26

Infláció 29

Pénzpiaci ismeretek 31

Megtakarítások 33

Hitelek 46

Befektetési döntések 47

Bizalmatlanság 54

Attitűdök 63

Tipológia 69

Preferenciák 74

Tőzsde 90

Befektetési alapok 95

Nyugdíj-megtakarítások 97

Módszertan 100


6

Elégedetlenség, pesszimizmus Tízből hat magyar inkább elégedetlen, mint elégedett a jelenlegi anyagi

helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a

megkérdezettek hat tizede inkább elégedett az életével.

Mennyire elégedett a következőkkel?

8

6

11

30

31

50

0

3

1

39

40

28

23

20

10

0% 20% 40% 60% 80% 100%

életszínvonala

jövőbeli kilátásai

az életével

teljesen inkább igen nt. nv. inkább nem nagyon elégedetlen

A válaszok mérlege az életszínvonal esetében -19 pont, a jövőbeli kilátások

esetében -18 pont, a „mindent egybevetve az életével” válaszok esetében

viszont +11 pont1. Ugyanakkor mind a három mutató meglehetősen szorosan

korrelál a másik kettővel2, így a három válasz átlaga az alapválaszoknál

finomabban és megbízhatóbban méri a válaszadók általános elégedettségét-

elégedetlenségét. Az általános elégedettség mutató átlaga -9 pontnak adódott.

Értéke a megkérdezettek 55 százaléka körében negatív, 3 százalékuk körében 0,

és csak 42 százalékuk körében pozitív.

1 teljesen elégedett=+100 pont; inkább elégedett=+50 pont; nem tudja=0 pont; inkább elégedetlen=-50 pont; nagyon elégedetlen=-100 pont 2 A korrelációs együtthatók: r=0,6, r=0,6 és r=0,7.


7

Az általános elégedettséget a válaszadók vagyoni helyzete3 befolyásolja a

legerősebben, de életkor szerint is jelentősek a különbségek. Ráadásul

szignifikáns a vagyoni helyzet - életkor interakció is. Ez utóbbi abból adódik,

hogy a középkorúak körében erősebben befolyásolja a vagyoni helyzet az

általános elégedettséget, mint a legfiatalabb-, illetve a legidősebb korosztálynál.

Az elégedettség-elégedetlenség alakulása életkor és vagyoni helyzet szerint

-31

69

21

-51

-33

-2

19

-40-37

-10

13

-27

-5

712

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

Amikor arra kértük az embereket, hogy helyezzék el önmagukat egy 0-tól 10

fokig terjedő gazdasági létrán a 3. a 4. és az 5. létrafok bizonyult a

legvonzóbbnak. Ez alá mindössze a megkérdezettek 15 százaléka helyezte

magát, e fölé, pedig csak a tizedük. A 8-10. fokra azonban mindössze 5 fő

merészkedett fel az 1002 megkérdezett közül.

A megkérdezettek 98 százaléka arra is vállalkozott, hogy az 5-10 év múlva várt

helyzete szerint is meghatározza a helyét a gazdasági létrán. A válaszadók 45

százaléka nem számít változásra, 16 százalékuk pesszimista és lejjebb lépett, 39

százalékuk viszont optimistának bizonyult.

3 A kérdőíven számos kérdés szerepelt a vagyoni helyzetre vonatkozóan (havi jövedelem, megtakarítások, a háztartás felszereltsége, a vagyoni helyzet szubjektív megítélése stb.). E kérdések főkomponens-analízise alapján képeztünk egy 0-tól 100-ig terjedő skálát, amely finoman és megbízhatóan méri a válaszadók relatív vagyoni helyzetét. Az elemzések során e skála quartiliseit használtuk.


8

Hova helyezné magát a gazdasági létrán? És 5-10 év múlva hol fog elhelyezkedni?

1

4

10

22

24

29

7

3

0 0 0

2

4

9

18

20

24

12

7

4

1 1

0

10

20

30

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

jelenleg 5-10 év múlva

szegények gazdagok

Az összesen 38 százaléknyi optimista közül 22 százalék egy létrafokkal lépett

feljebb, 10 százalék 2 fokkal, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka remél

igazán jelentős, azaz 3 vagy több fokozatnyi ugrást a gazdasági helyzetében. A

16 százaléknyi pesszimista közül 10 százalék szintén csak egyfoknyi lecsúszásra

számít, 3 százalék kétfoknyira, és 3 százalék azok aránya, akik nagymértékű

elszegényedéstől tartanak. A két szubjektív gazdasági önbesorolás

különbségének átlaga mindennek megfelelően +0,39 foknak adódott.

Az optimisták arányára leginkább az életkor hat: a 18-29 évesek 62 százaléka

számít legalább egy foknyi feljebblépésre 5-10 év távlatában, míg a 60 évnél

idősebbek körében mindössze 16 százalék ugyanez az arány.

Ezek a kérdések szerepeltek a Marketing Centrum júniusi és júliusi „omnibusz”

kérdőívein4 is, és a három felmérés adatait egybevetve azt látjuk, hogy a

kormány nyári „kirobbanó siker” offenzívája erősen hatott a 44 évnél fiatalabbak

véleményeire. A 45 évnél idősebbek körében viszont nem növekedett az

optimisták aránya a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására.

4 E kutatások keretében 1200-1200 fő válaszolt a kérdésekre.


9

Az 5-10 év távlatában gazdasági előrelépésben bízók aránya – életkor szerint

45

37

30

19

52

45

33

19

62

50

26

16

0

10

20

30

40

50

60

70

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

június július szeptember

Egy-két év távlatban gondolkozva azonban továbbra is inkább pesszimisták, mint

optimisták a magyarok. Az emberek életszínvonalát tekintve -30 pontnak

adódott az ábrán bemutatott válaszok mérlege, az ország gazdasági helyzetét

nézve -23 pont, a saját anyagi helyzet esetében pedig -14 pont az átlag.

A három válasz természetesen szorosan korrelál egymással, ugyanakkor a

jövőbeli kilátásokkal való elégedettséggel, illetve az 5-10 év távlatú

várakozásokkal meglehetősen laza a mutatók kapcsolata (de azért szignifikáns).

A legszorosabb együtt járást az életszínvonal és az ország gazdasági helyzetének

megítélése közt találtuk (r=0,81). A saját helyzet várható alakulása viszont csak

r=0,61 szinten korrelál a másik két mutatóval. Mindennek hátterében az áll,

hogy az életszínvonallal, illetve a gazdaság helyzetével kapcsolatos

véleményekre a pártállás hat a legerősebben, míg a saját anyagi helyzettel

kapcsolatos véleményekre, illetve a hosszabb távlatú optimizmusra az életkor és

az anyagi helyzet hat erősen, a pártállás, pedig semennyire sem. A legfőbb

tanulság mindebből az, hogy az 1-2 év távlatú gazdasági várakozások erősen

átpolitizálódtak Magyarországon.


10

Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő 1-2 évben hogyan alakul?

18

15

18

50

39

42

32

46

40

0% 20% 40% 60% 80% 100%

anyagi helyzete

életszínvonal

gazdasági helyzet

javul nem változik romlik

Az ország gazdasági helyzetére, illetve az emberek életszínvonalára vonatkozó

válaszokat érdemes integrálni. A két mutató átlaga -26 pontnak adódott. Az

integrált mutató értéke a megkérdezettek 47 százaléka körében negatív, 34

százalékuk körében 0, és mindössze 19 százalékuk optimista. (Emlékeztetőül: 5-

10 év távlatában a megkérdezettek 38 százaléka optimistának bizonyult, és csak

16 százalékuk pesszimistának!) Ugyanakkor a gazdaság sikerességét

hangsúlyozó üzenetek hatására egy kissé csökkent az 1-2 év távlatú gazdasági

pesszimizmus is. Némileg meglepő módon elsősorban az ellenzék hívei körében.

A pártorientáción túl a lakóhely hat a legjobban az 1-2 év távlatú gazdasági

várakozásokra. A pártorientáció - lakóhely interakció nem szignifikáns, de az

azért figyelemreméltó, hogy a kistelepüléseken élő bizonytalanok a leg-

pesszimistábbak, és egyedül a fővárosban élő kormánypártiak körében billent át

optimizmus irányba a mutató átlaga.

A vagyoni helyzet szerinti különbségek is számottevőek, de itt inkább az az

érdekes, hogy e szempont szerint kisebbek a kontrasztok, mint pártorientáció és

lakóhely szerint. Az alsó negyed átlaga -30 pont, a felső negyedé pedig -15 pont.


11

Az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmus-pesszimizmus alakulása pártorientáció szerint

-42-39

-6

-36 -36

2

-35 -35

-6

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

ellenzéki bizonytalan kormánypárti

június július szeptember

Az 1-2 év távlatú optimizmus-pesszimizmus pártorientáció és lakóhely szerint

-27 -28

6

-22

-34

-3

-36

-18

-3

-49

-58

-14

-65

-55

-45

-35

-25

-15

-5

5

15


Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés


12

Az összes eddig tárgyalt kérdést egyszerre nézve válaszmintázataik alapján

besorolhatjuk három csoport valamelyikébe az embereket. A felnőtt magyarok

42 százaléka elégedetlen pesszimista, negyedük szintén elégedetlen, de inkább

optimista, mint pesszimista, végül harmaduk elégedett és 5-10 év távlatában

egyértelműen optimista, 1-2 év távlatában viszont általában nem számít se ilyen,

se olyan gazdasági változásra. Mindezt a vagyoni helyzet befolyásolja a

leginkább, mindazonáltal a felső negyedbe tartozók 29 százalékának is az

elégedetlenség és a pesszimizmus a jellemző vonása, és az alsó negyedbe

tartozók ötödét is az elégedett optimisták közé sorolta az algoritmus5.

A vélemény-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint

49

49

39

29

31

27

22

21

20

24

39

50

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alasó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista elégedett optimista

Az elégedetlen pesszimisták az átlagosnál valamivel nagyobb valószínűséggel

támogatják a Fideszt, és az átlagosnál lényegesen kisebb valószínűséggel az

MSZP-t. E csoport tagjai azonban leginkább a bizonytalanok körében

felülreprezentáltak. Az elégedett optimisták viszont sokkal hajlamosabbak a

kormánypártokat támogatni, mint az ellenzéki pártokat, az elégedetlen

optimisták körében, pedig átlagos a pártok támogatottsága.

5 A csoportokba sorolás klaszter-analízissel történt. Az iterációs algoritmus a csoportokon belüli szóródásokat minimalizálja, a csoport-köztieket pedig maximalizálja.


13

Érdeklődés, tájékozódás

Az emberek szeretnek magukról kedvező képet festeni, ezért aztán a kultúra

iránti érdeklődés került a rangsor élére annál a kérdésblokknál, ahol azt firtattuk:

mennyire érdekli őket 8 média-témakör. A kultúra mellett a belpolitika, közélet

és a gazdaság is dobogóra került, a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődés

viszont meglehetősen mérsékelt. Az utolsó helyre azonban a sztárok élete, a

bulvártémák kerültek.

Mennyire érdeklik Önt a következő hír-témák: nagyon, közepesen egy kicsit vagy egyáltalán nem?

nagyon közepesen egy kicsit

egyáltalán nem

100 fokú skálán

1. kultúra 22 41 26 11 58

2. belpolitika, közélet 15 37 26 22 49

3. gazdaság 15 35 29 21 48

4. bűnügyek 13 38 29 21 47

5. sport 21 26 22 32 45

6. külpolitika 8 32 30 30 40

7. pénzügyek, árfolyamok 11 25 29 34 38

8. sztárok élete, bulvártémák 7 21 27 45 30

A nézetségi, olvasottsági adatok nagyon nincsenek szinkronban ezekkel a

válaszokkal, így biztosak lehetünk abban, hogy erős volt sznobság faktor hatása.

Az adatok együtt-járásainak elemzése azt jelzi, hogy ez a faktor a

bulvártémáknál, illetve a kultúránál hatott a legerősebben, de a bűnügyek és a

sport esetében is számottevő a hatása. Ha ezektől a témáktól eltekintünk, akkor

a maradék négy válasz alapján létrehozhatunk egy integrált mutatót, amelyik

finoman és megbízhatóan méri a válaszadók „közéleti témák” iránti érdeklődését.

A gazdaság, illetve a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődést integrálva

képezhetünk egy a kutatás főtémájához jobban illeszkedő speciálisabb mutatót

is, de ez r=0,91 szinten - tehát csaknem függvényszerűen szorosan – korrelál az

általánosabb mutatóval, így nincs sok értelme külön is elemezni.


14

A legfőbb tanulság itt az, hogy a gazdasági témák iránti érdeklődés nem

válaszható külön az általánosabb közéleti érdeklődéstől, a két dolog gyakorlatilag

teljesen egybeesik. A 100 fokú skálára vetített közéleti érdeklődés mutató átlaga

43 pontnak adódott, ami kicsivel „az egy kicsit” válasznak megfelelő 33 pontos

érték fölött van, viszont a „közepesen” válasznak megfelelő 67 pontnál

jelentősen lejjebb. A skála értéke a megkérdezettek tizede körében nulla, 18

százalékuk körében pedig 25 pontnál kevesebb. Ugyanakkor 16 százalékuk

körében 75 pontnál magasabb a skálaérték. A közélet iránti érdeklődést

elsősorban az iskolai végzettség befolyásolja, és ezzel szinkronban vagyoni

helyzet szerint is nagyon nagyok a különbségek. Ezeken túlmenően pártállás

szerint is szignifikánsak a különbségek, és az is megállapítható, hogy az

elégedett optimisták érdeklődnek a leginkább a közélet iránt, és az elégedetlen

pesszimisták érdeklődés-átlaga a legalacsonyabb. Végül életkor és nemek szerint

is számottevőek a különbségek.

A közélet iránti érdeklődés skála átlagai

100 fokú skálára vetítve

8 osztály vagy kevesebb 34 pont

szakképzett 40 pont

érettségizett 50 pont

diplomás 61 pont

alsó negyed 32 pont

alsó közép 42 pont

felső közép 44 pont

felső negyed 56 pont

SZDSZ támogatók 57 pont

MDF támogatók 51 pont

MSZP támogatók 49 pont

parlamenten kívüli pártok támogatói 47 pont

Fidesz-MPSZ támogatók 44 pont

bizonytalanok 34 pont

elégedetlen pesszimista 39 pont

elégedetlen optimista 44 pont

Elégedett optimista 48 pont


15

A közélet iránti érdeklődés átlagai – életkor és nemek szerint

43

49 5048

4143 43

37

0

10

20

30

40

50

60

70

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

férfiak nők

Más dolog az érdeklődés, és megint más a tájékozottság, noha ezek azért

természetesen korrelálnak egymással. A pénzügyi gazdasági tájékozottság

szubjektív megítélésével kapcsolatban 3 kérdés szerepelt a kérdőíven. Először is

arra kértük az embereket, hogy jellemezzék önmagukat ellentétes tulajdonság-

párok segítségével, és e tulajdonság-párok között szerepelt az „ért a

pénzügyekhez – nem ért a pénzügyekhez” dimenzió, illetve a „tájékozott a

gazdaságról – tájékozatlan a gazdaságról” dimenzió is. A válaszok átlaga

mindkét kérdésnél a negatív pólus felé esik (-23, illetve -18 pont), és a két

válasz természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,54).

Másrészt azt is megkérdeztük: mennyire érti a válaszadó a gazdasági

beszámolókat, a gazdasági híreket. A válaszok szerint a felnőtt magyarok 28

százaléka alig érti ezeket, 40 százalékuk csak kisebb részben érti, teljesen pedig

mindössze 6 százalékuk (saját bevallás szerint). A válaszok mérlege így ennél a

kérdésnél is határozottan negatív (-29 pont). Értelemszerűen ez a mutató is

korrelál a másik két szubjektív tájékozottsági mutatóval, így a három válasz

alapján most is integrálhatunk egy finom és megbízható skálát.


16

Önjellemzések az „ért a pénzügyekhez – nem ért a pénzügyekhez”, illetve a „tájékozott a gazdaságról – tájékozatlan a gazdaságról” dimenziók szerint

19 19

14

23

14

7

4

16 1615

28

13

8

4

0

10

20

30

-100 -67 -33 0 33 67 100

pénzügyek gazdaság

Mennyire érti Ön a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket?

6

25

41

28

teljesen

alig nagyobb részben

kisebb részben


17

Az integrált szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlaga végül is -23

pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 61 százaléka körében negatív, azaz a

magyarok nagy többsége alultájékozottnak érzi magát gazdasági, pénzügyi

kérdésekben. A mutató értéke a megkérdezettek 14 százaléka körében nulla

körüli, és mindössze a negyedük körében egyértelműen pozitív.

A szubjektív tájékozottság mutató természetesen szorosan korrelál (r=0,54) a

közéleti érdeklődés-mutatóval, és ezzel összhangban itt is ugyanolyan jellegű

eltéréseket találtunk, mint az érdeklődésnél. Az igazán figyelemre méltó azonban

az, hogy csak a vagyoni helyzet szerinti felső negyedbe tartozók, a diplomások

és az SZDSZ támogatói körében billent át a pozitív tartományba a tájékozottsági

mutató átlaga, az összes többi-társadalmi demográfiai csoportban határozottan

negatív az átlag.

A szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlagai

mérleg-indexre vetítve

8 osztály vagy kevesebb -42 pont

szakképzett -25 pont

érettségizett -12 pont

diplomás +9 pont

alsó negyed -44 pont

alsó közép -29 pont

felső közép -21 pont

felső negyed +1 pont

SZDSZ támogatók +2 pont

parlamenten kívüli pártok támogatói -14 pont

Fidesz-MPSZ támogatók -17 pont

MDF támogatók -20 pont

MSZP támogatók -23 pont

bizonytalanok -36 pont

elégedetlen pesszimista -29 pont

elégedetlen optimista -27 pont

elégedett optimista -13 pont

férfiak -18 pont

nők -28 pont


18

A felnőtt magyarok 46 százaléka nem szokott rendszeresen tájékozódni a

gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről, 18 százalékuk pedig csak egy féle

forrásból (tipikusan tévéműsorokból) tájékozódik rendszeresen, 21 százalékuk

kétféle forrást is említett, végül 21 százalék azok aránya, akik rendszeresen

többféle forrásból tájékozódnak.

Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről:

rendszeresen alkalmanként nem szokott

1. tévé műsorokból? 47 34 19

2. napilapokból? 25 36 38

3. rádióműsorokból? 24 33 43

4. hetilapokból? 11 36 53

5. az Interneten? 6 11 83

Az internetet kevesen említették a gazdaságról való tájékozódás forrásaként,

viszont éppen e tájékozódási csatorna használata húzza a legélesebb

választóvonalat az emberek közé. Ha egyszerre nézzük az összes választ, akkor

a megkérdezetteket 3 csoportba sorolhatjuk6. A magyarok 46 százaléka

legfeljebb csak alkalomszerűen tájékozódik a gazdaságról, 40 százalékuk csak a

hagyományos médián keresztül tájékozódik, 14 százalékuk pedig az internetet is

használja a gazdaságról való tájékozódásra, és egyedül e csoport tagjai körében

billent át a pozitív tartományba a szubjektív tájékozottság mérlege. Az internet-

használatnak azonban generációs aspektusai is vannak, így nem meglepő, hogy

a csoport életkor átlaga 10 évvel alacsonyabb a lakossági átlagnál.

A gazdasági tájokozódási szokás-csoportok néhány jellegzetessége

érdeklődés 100 fokú skála

tájékozottság mérleg-index

életkor átlag

nem tájékozódik 27 pont -44 pont 47 év

hagyományos médiából tájékozódik 54 pont -10 pont 49 év

internetről is tájékozódik 60 pont +7 pont 37 év

6 Klaszter-analízissel.


19

Ismeretek

A gazdasági, pénzügyi tájékozottságot megpróbáltuk objektíven is mérni. Ennek

érdekében megkérdeztük az embereket, hogy ismernek-e 15 pénzügyi,

gazdasági fogalmat. A listát úgy állítottuk össze, hogy szerepeljen rajta 5

közismertnek tekinthető fogalom, 5 közepesen nehéz fogalom, és 5 szakszó

jellegű fogalom. Később majd kiderül, hogy ez csak részben sikerült.

Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését?

pontosan tudja mit jelent

hallotta, de nem érti pontosan

még csak nem is hallotta

1. infláció 70 27 3

2. részvény 50 44 6

3. árfolyam 49 46 5

4. hozam 47 44 10

5. tőzsde 46 48 6

6. bróker 37 53 10

7. jegybanki alapkamat 37 48 14

8. BUX index 29 59 12

9. GDP 27 46 27

10.tőkegarancia 27 43 30

11.befektetési alap 26 60 14

12.reálhozam 20 43 37

13.likviditás 19 42 39

14.portfolió 16 37 47

15.monetáris politika 15 37 48

A kérdezőbiztosoknak természetesen nem állt módjában levizsgáztatni a

megkérdezetteket, így mindenki úgy válaszolt, ahogy akart, mindazonáltal a 15

válasz átlaga finoman és eléggé megbízhatóan7 méri a megkérdezettek valós

pénzügyi, gazdasági ismereteit. A 100 fokra vetített skála átlaga végül is

viszonylag magasnak adódott (56 pont), és értéke mindössze a megkérdezettek

2 százaléka körében 0, miközben 7 százalékuk körében 100 pont.

7 Cronbach α=0,95!


20

Az „objektív” és a szubjektív tájékozottság skála természetesen szorosan korrelál

egymással (r=0,55), de azért távolról nem függvényszerűen szoros ez a

kapcsolat. A tájékozódási források közül a napilapok használatával a

legszorosabb a mutató kapcsolata, ám itt is gyengébb a kapcsolat, mint ahogy

azt előzetesen vártuk (r=0,35).

A gazdasági ismeretek mutató átlagai

100 fokú skálára vetítve

8 osztály vagy kevesebb 40

szakképzett 54

érettségizett 69

diplomás 81

alsó negyed 41

alsó közép 53

felső közép 59

felső negyed 75

SZDSZ támogatók 65

MDF támogatók 64

parlamenten kívüli pártok támogatói 62

Fidesz-MPSZ támogatók 59

MSZP támogatók 56

bizonytalanok 53

nem tájékozódik 48

hagyományos médiából tájékozódik 61

internetről is tájékozódik 75

Természetesen ennél a mutatónál is számottevő különbségeket találtunk nemek

és életkor szerint, és itt is szignifikáns a nem * életkor interakció. Ez itt abból

adódik, hogy a 18-29 éves korosztály körében nincs nemi különbség, 60 év fölött

viszont annál nagyobb.

Az egységes „ismeretek” skála felbontható két egymással nagyon szorosan

(r=0,76) korreláló alskálára. Az első a közbeszédben gyakran szereplő fogalmak

ismeretét méri, míg a második speciális pénzügyi fogalmak ismeretét.


21

A gazdasági ismeretek mutató átlagai – életkor és nemek szerint

59

6765

5761 62

57

44

0

10

20

30

40

50

60

70

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

férfiak nők

A gazdasági, pénzügyi ismeretek faktorai

1. faktor: köznapi fogalmak

faktor súly

2. faktor: speciális fogalmak

faktor súly

infláció 0,89 monetáris politika 0,93

tőzsde 0,84 portfolió 0,91

részvény 0,93 likviditás 0,84

árfolyam 0,77 reálhozam 0,79

hozam 0,74 tőkegarancia 0,66

bróker 0,68 GDP 0,64

BUX index 0,54 befektetési alap 0,41

jegybanki alapkamat 0,51 jegybanki alapkamat 0,36

Az 1. faktor átlaga értelemszerűen lényegesen magasabb (61 pont), mint a 2.

faktoré (43 pont), és a 2. faktor esetében általában nagyobbak a társadalmi-

demográfiai kontrasztok, mint az 1. faktor esetében. Kivéve nemek és pártállás

szerint, ahol ez pont fordítva van. A nők és a bizonytalanok ismeret átlaga tehát

elsősorban azért alacsonyabb, mert rájuk kevesebb pénzügyi, gazdasági fogalom

ragad rá a közbeszédből.


22

A gazdasági ismeret faktorok átlagai

köznapi speciális

8 osztály vagy kevesebb 48 26

szakképzett 60 39

érettségizett 70 56

diplomás 77 75

alsó negyed 48 26

alsó közép 58 38

felső közép 64 44

felső negyed 73 64

SZDSZ támogatók 67 52

MDF támogatók 65 51

parlamenten kívüli pártok támogatói 63 50

Fidesz-MPSZ támogatók 63 44

MSZP támogatók 60 42

bizonytalanok 58 39

nem tájékozódik 54 32

hagyományos médiából tájékozódik 63 48

internetről is tájékozódik 73 66

Budapest 65 50

nagyváros 63 46

kisebb város 60 43

kistelepülés 57 37

18-29 év 64 45

30-44 év 65 50

45-59 év 62 46

60+ év 52 31

férfiak 64 47

nők 58 40

főátlag 61 43


23

Vállalkozó kedv, beosztás

A szubjektív gazdasági ismeretekre vonatkozó két kérdéseken túl további 8

önértékelésre kértük a megkérdezetteket. E 10 kérdésnél a válaszadóknak

ellentétes tulajdonság párok közé kellett elhelyezniük magukat egy 7 fokozatú

skálán8. A válaszokat -100-tól +100-ig terjedő mérleg-indexekre vetítettük, ám a

pólusok pozitív, illetve negatív jelölése sok esetben önkényes és esetleges. A

válaszok átlaga szerint a tipikus magyar takarékos és óvatos, de nem ért a

pénzügyekhez. Többen érzik magukat nyitottnak, mint zárkózottnak, ugyanakkor

a többség inkább a kipróbált dolgokat szereti, mint az újdonságokat.

Önjellemzések tulajdonság-párok segítségével

pozitív oldal mérleg-indexre vetítve negatív oldal

takarékos +32 szeret költeni

nyitott +22 zárkózott

sokat gondol a jövőre +12 inkább a mának él

bízik a jövőben +5 fél a jövőtől

szerencsés -12 peches

az újdonságokat szereti -12 a kipróbált dolgokat szereti

vállalkozó kedvű -12 kockázatkerülő

tájékozott a gazdaságról -18 tájékozatlan

ért a pénzügyekhez -23 nem ért a pénzügyekhez

merész -30 óvatos

Ha megvizsgáljuk a 8 személyiségvonás jellegű önértékelés együtt-járásait,

akkor azt látjuk, hogy két faktor9 szerint rendeződnek a válaszok. Az első faktor

a vállalkozó kedv – kockázatkerülés dimenziót méri, a második pedig a

megfontoltság – mának élés dimenziót, és e faktorban nagy súlya van a

takarékosságnak is.

8 A pszichológia irodalmában Osgood - skálázásnak nevezik a módszert. 9 A két ortogonális faktor a teljes variancia 52 százalékát „magyarázza”. A tájékozottságra vonatkozó válaszok valójában külön faktort alkotnak, de ennek variancia magyarázó ereje gyenge.


24

Az önjellemzések faktorszerkezete

1. faktor: vállalkozó kedv

faktor súly

mérleg index

vállalkozó kedvű – kockázatkerülő 0,76 -12

merész – óvatos 0,74 -30

az újdonságokat szereti – a kipróbált dolgokat szereti 0,70 -12

bízik a jövőben – fél a jövőtől 0,69 +5

nyitott – zárkózott 0,67 +22

szerencsés – peches 0,51 -12

2. faktor: takarékosság

faktor súly

mérleg index

sokat gondol a jövőre – inkább a mának él 0,74 +12

takarékos – szeret költekezni 0,73 +32

A vállalkozó kedv faktorban nagy súllyal szerepel az optimizmus. Ugyanakkor

korábban láttuk, hogy az 1-2 év távlatú várakozásokra erősen hat a pártpolitika,

és ez azt is jelenti, hogy a politikai propaganda szövegek hatnak az emberek

vállalkozó kedvére, ennek viszont gazdasági következményei is vannak.

A faktor átlaga végül is -7 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 48

százaléka körében negatív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 36

százalékuk körében pozitív.

A „takarékosság” faktor átlaga viszont +22 pont. Értéke a megkérdezettek 63

százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 21 százalékuk

körében negatív. A faktor azonban a pénzbeosztás értelmű takarékoskodásra

való hajlamot méri, nem a megtakarítási hajlandóságot.

A „takarékosság” faktor átlagaiban csak nemek szerint találtunk számottevő

eltérést. A férfiak átlaga +18 pont, a nőké viszont +26 pont. A vállalkozó kedv

faktorra az életkor és a vagyoni helyzet hat a legerősebben, de számos más

szempont szerint is jelentősek a különbségek, például nemek szerint is. A nők

sokkal inkább kockázatkerülők, mint a férfiak (-13 pont vs 0 pont). A

pártorientáció azonban csak az életkorral interakcióban hat a vállalkozó kedvre.

A vállalkozó kedv faktor viszonylag szorosan korrelál a gazdasági ismeretekkel

(r=0,40) és az elégedettség skálával (r=0,32). Továbbá szignifikáns a kapcsolata

az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmussal (r=0,21) és az 5-10 év távlatúval is

(r=0,18). A „takarékosság” faktor viszont ezek közül egyik skálával sem korrelál.


25

A vállalkozó kedv faktor átlagai mérleg-index

alsó negyed -29

alsó közép -18

felső közép +2

felső negyed +18

18-29 év +22

30-44 év +3

45-59 év -17

60+ év -31

nem tájékozódik -15

hagyományos médiából tájékozódik -6

internetről is tájékozódik +18

elégedetlen pesszimista -18

elégedetlen optimista -9

elégedett optimista +9

A vállalkozó kedv faktor átlagai pártorientáció és életkor szerint

22

27

17

46 7

-16

-29

-7

-28

-35

-28

-45

-35

-25

-15

-5

5

15

25

35


18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

Végül az is megállapítható, hogy a városokban élők valamivel vállalkozó-

kedvűbbek, mint a kistelepüléseken élők.


26

Min múlik?

A magyar közvéleményt megosztja az a kérdés, hogy min múlik a következő 5-

10 évben a személyes gyarapodás. A megkérdezettek 53 százaléka arra hajlik,

hogy inkább a saját erőfeszítésein múlik, 42 százalékuk viszont inkább külső

tényezőkhöz, a politikához, az ország gazdasági helyzetéhez köti ezt. (A hiányzó

5 százalék nem tudott állást foglalni e kérdésben.) A válaszok mérlege végül is

+10 százalékpont, amennyiben a saját erőfeszítések felé hajláshoz rendeljük a

pozitív értéket. Ezt azonban nagyon erősen befolyásolja a megkérdezettek

vagyoni helyzete. Az alsó negyedben -12 százalékpont az átlag, míg a felső

negyedben +30 százalékpont.

Vagyoni helyzet és iskolai végzettség szerint általában párhuzamosan szoktak

alakulni a különböző mutatók átlagai. Itt azonban ez nem így van. A

szakképzettek és az érettségizettek körében határozottan pozitív a válaszok

mérlege, a szakképzetlenek és a diplomások körében viszont negatív.

Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén?

40

50

56

64

8

6

6

3

52

44

44

33

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alasó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők


27


44

57

60

44

9

4

3

5

47

39

37

51

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás



68

62

48

34

3

5

3

10

29

33

49

56

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év



28

A „Min múlik?” kérdés a Marketing Centrum június eleji „omnibusz” kérdőívén is

szerepelt, és ha az akkori válaszokhoz hasonlítjuk a szeptemberieket, akkor azt

látjuk, hogy a külső tényezők felé tolódtak el a vélemények. Elsősorban a

kormánypártiak körében. Mindebből arra következtethetünk, hogy a gazdaság

sikerességébe vetett hit felértékeli a külső tényezők szerepét, míg a

gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság a saját erőfeszítéseknek

tulajdonított jelentőséget növeli.

„A „Min múlik?” kérdésre adott válaszok mérlegének alakulása pártorientáció szerint

25

7

2122

2 2

-5

5

15

25


június szeptember


29

Infláció

A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje:

mekkora ma Magyarországon az infláció. A többiek 2 és 30 százalék közötti

számokat mondtak, és a válaszok átlaga 10%-nak adódott. A KSH 2005.

szeptember 7-i gyorsjelentése szerint az adatfelvétel idején 3,7% volt az infláció

és ezt mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el (az összes megkérdezett

körében ez 9 százalékot jelent). A tippelésre vállalkozók 5 százaléka 4

százaléknál kisebb számot mondott 85 százalékuk viszont nagyobbat. 10

százalék alatti becslést a válaszadók 52 százaléka adott, pontosan 10 százalékra

16 százalékuk becsülte a pénzromlást, és harmaduk vélte 10 százaléknál is

nagyobbnak ezt.

Az inflációs becslések negatívan korrelálnak a közéleti érdeklődés skálával, a

gazdasági ismeretek skálával és a gazdasági optimizmus skálákkal is. Ez azt

jelenti, hogy minél tájékozatlanabb valaki, annál hajlamosabb felülbecsülni az

inflációt, és minél nagyobbnak gondolja valaki az inflációt, annál hajlamosabb a

gazdasági borúlátásra.

A kormány nyári gazdasági siker offenzívája e területen sem maradt teljesen

hatástalan. Július elején a megkérdezettek 78 százaléka vállalkozott az infláció

becslésére, és akkor 12 százaléknak adódott a válaszok átlaga, miközben a

válaszadók 92 százaléka felülbecsülte a hivatalos inflációs adatot. Az inflációról

gondolt kép tehát valamivel közelebb került a valósághoz, de azért még mindig

sokkal sötétebb annál. Márpedig az infláció tömeges felülbecslésének nagy

valószínűséggel infláció gerjesztő hatása is van.

A Fidesz-MPSZ támogatói különösen hajlamosak felülbecsülni az inflációt, a

leglátványosabban pedig az SZDSZ hívei körében csökkent az inflációbecslések

átlaga. Másrészt a szegényebbek és a kevésbé iskolázottak infláció becslései

lényegesen magasabbak az átlagosnál, és különösen magasak az elégedetlen

pesszimisták körében.


30

Infláció becslések átlag

alsó negyed 11,3%

alsó közép 10,5%

felső közép 9,4%

felső negyed 9,2%

szakképzetlen 11,8%

szakképzett 10,2%

érettségizett 9,3%

diplomás 7,8%

nem tájékozódik 11,0%

hagyományos médiából tájékozódik 9,7%

internetről is tájékozódik 8,6%

elégedetlen pesszimista 11,2%

elégedetlen optimista 9,5%

elégedett optimista 9,1%

Az infláció becslések alakulása pártpreferencia szerint

12.5

11.5

10.5

9.510.1

11.511.1

10.39.4

8.9 8.8

7.2

0

10

Fidesz bizonytalan MSZP MDF p.k.p SZDSZ

július szeptember


31

Pénzpiaci ismeretek

A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye az, hogy nincs olyan megtakarítás-,

befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a

magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen

tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról.

A lapon különböző pénzpiaci termékeket, konstrukciókat soroltunk fel. Mennyire ismeri Ön ezeket: részletesen ismeri a konstrukciót, hallott már róla, de nem ismeri pontosan a konstrukciót vagy még csak nem is hallott róla?

ismeri a konstrukciót

hallott róla, de nem ismeri

még nem is hallott róla

1. folyószámla 77 21 2

2. takarékbetétkönyv 76 21 2

3. lekötött betét 68 28 4

4. nyugdíjpénztár 64 32 4

5. megtakarítási életbiztosítás 54 37 9

6. részvény 47 49 4

7. kötvény 44 50 6

8. állampapír 41 54 5

9. deviza alapú hitel 35 51 13

10.befektetési jegy 27 59 14

11.garantált befektetési alap 21 49 30

A legkevésbé ismert konstrukciónak a garantált befektetési alap bizonyult, és ez

egy kicsit rontaná is annak a skálának a megbízhatóságát, amit az összes válasz

integrálásával képezhetünk, és ami finoman és megbízhatóan méri a válaszadók

pénzpiaci ismereteit10. A pénzpiaci ismeret skála átlaga végül is 73 pontnak

adódott, és a megkérdezettek 18 százaléka körében a maximális 100 pontra állt

be a skála értéke, miközben csak 5 főnél 0 pont az érték.

10 Ha a garantált befektetési alapot is benne hagynánk a skálában, akkor a skála reliabilitását mérő Cronbach α érték 0,89-re csökkenne, ennek kihagyása után viszont Cronbach α=0,92!


32

A pénzpiaci ismeret skála természetesen szorosan korrelál a gazdasági fogalmak

ismerete alapján képzett skálával (r=0,78), és ez mindkét skálát validálja. Ez a

szoros együtt-járás viszont azt is jelenti, hogy tulajdonképpen azonos dolgot mér

a két skála: gazdasági tájékozottságot. Ugyanakkor a pénzpiaci ismeret skálánál

nincs pártállás szerinti különbség az átlagokban, ami azt jelzi, hogy a konkrét

pénzpiaci tudást nem befolyásolja a politikára figyelés, míg a gazdasági fogalmak

ismeretére ez erősen hat.

A pénzpiaci ismeretek 100 fokú skálára vetítve


szakképzett 73

érettségizett 82

diplomás 90

alsó negyed 60

alsó közép 70

felső közép 78

felső negyed 86




Budapest 76

nagyváros 76

kisebb város 74

kistelepülés 69

18-29 év 76

30-44 év 79

45-59 év 77

60+ év 63

férfiak 76

nők 71


33

Megtakarítások

A jövedelmük-, vagyonuk-, illetve megtakarításaik nagyságát firtató kérdésekre

sokan nem válaszolnak szívesen. Ennek több oka is van - például a gyanakvás.

Másrészt az is, hogy nem is olyan egyszerű ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem

mindenki vezet naprakész könyvelést a fejében. Ugyanakkor azt pontosan tudják

az emberek, hogy rendelkeznek-e valamivel vagy sem, és ezt nem is szokták

titkolni. Éppen ezért először is azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e a

felkeresett háztartások különböző megtakarítási, befektetési formákkal, és e

kérdésekre a megkérdezettek 98 százaléka válaszolt.

Rendelkeznek-e Önök a következő megtakarításokkal, befektetésekkel?

van nincs

1. 100 ezer forintnál több készpénz megtakarítás 30 68

2. magán nyugdíjpénztári tagság 27 71

3. takarékbetétkönyv 23 75

4. folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 21 77

5. megtakarítással egybekötött életbiztosítási konstrukció 19 79

6. 1 hónapnál hosszabb időre lekötött bankbetét 16 82

7. önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíjbiztosítás 13 85

8. állampapírok / kötvények 5 93

9. deviza alapú megtakarítások, betétek 4 94

10.ingatlanbefektetés 4 94

11.tőzsdei részvények 2 96

12.egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 96

13.befektetési, megtakarítási céllal vásárolt arany, nemesfém 2 96

14.befektetési céllal vásárolt műtárgyak (pl. festmény) 1 97

15.befektetési alapok jegyei (0,4) 98

A háztartások 35 százalékának semmilyen megtakarítása, befektetése sincs, 23

százalékuk csak egy féle, 15 százalékuk pedig kétféle (tipikusan készpénz, illetve

folyószámla) megtakarítással rendelkezik. Így mindössze a háztartások 27

százalékának van 3 vagy többféle megtakarítási formából álló „portfoliója”.


34

Állampapír-, kötvény-, deviza-, részvény-, egyéb értékpapír- és befektetési alap

megtakarítása, illetve befektetése gyakorlatilag csak azoknak a háztartásoknak

van, ahol 3 vagy több féle formából áll a „portfolió”.

A jövedelmi, vagyoni helyzet szerint az alsó negyedbe tartozó háztartások 73

százalékáénak semmilyen megtakarítása sincs, negyedüknek csak 1-2 féle van,

és 2 százalékuknál áll 3 vagy több féle elemből a „portfolió”. E körben a

takarékbetétkönyv a legáltalánosabb (13%), és ezen kívül csak a készpénz, a

folyószámla, a lekötött bankbetét, a nyugdíjpénztári tagság és az életbiztosítás

fordult elő 1% fölötti említési gyakorisággal.

Az alsó középhez tartozó háztartásoknak viszont már 65 százaléka rendelkezik

legalább egy féle megtakarítással, de csak 17 százalékuk 3 vagy több félével. A

felsőközéphez tartozó háztartások 80 százalékának van valamilyen

megtakarítása, és 35 százalékuknál 3 vagy több féle elemből áll a „portfolió”.

Végül a felső negyed háztartásainak 91 százaléka rendelkezik megtakarításokkal,

és e körben 58 százalék a 3 vagy több féle megtakarítási formával rendelkezők

aránya.

Megtakarítások, befektetések – vagyoni helyzet szerint

2

17

35

58

25

48

45

33

73

35

20

9

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

3 vagy több féle 1-2 féle nincs


35

Rendelkeznek a megtakarítási formával – vagyoni helyzet szerint

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

100 ezer forintnál több készpénz 9 23 34 57

magán nyugdíjpénztári tagság11 5 18 37 52

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 1 10 22 45

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 2 16 30 40

önkéntes nyugdíjpénztár 2 5 15 32

takarékbetétkönyv 13 26 28 29

lekötött bankbetét 4 17 17 27

állampapírok / kötvények 0 4 5 11

ingatlanbefektetés 0 0 4 11

deviza alapú megtakarítások, betétek 0 1 4 10

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 1 3 5

tőzsdei részvények 0 1 3 5

arany, nemesfém 0 1 1 3

műtárgyak (pl. festmény) 0 1 1 3

Érdemes szemügyre venni a különböző megtakarítási formák említési

gyakoriságait a portfolió változatossága szerint is. Ebből az derül ki, hogy a

befektetés jellegű megtakarítási formák csak a 4 vagy többféle elemből álló

portfoliókban jelennek meg számottevő gyakorisággal. Ez azt jelzi, hogy

gyakorlatilag csak azok kezdenek el befektetéseken gondolkozni, akik különböző

megtakarítási formákban felhalmoztak egy bizonyos nagyságú tőkét.

11 Magán- és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással egyszerre a háztartások tizede rendelkezik.


36

Megtakarítási formák – a „portfolió” változatossága szerint

1 2 3 több

takarékbetétkönyv 29 29 39 50

magán nyugdíjpénztári tagság 25 39 53 62

100 ezer forintnál több készpénz 23 39 55 79

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 8 24 46 66

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 6 28 31 59

lekötött bankbetét 4 14 31 57

önkéntes nyugdíjpénztár 2 16 26 44

állampapírok / kötvények 1 2 4 23

deviza alapú megtakarítások, betétek 0 1 2 18

ingatlanbefektetés 0 3 4 15

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 1 1 12

tőzsdei részvények 1 1 3 9

arany, nemesfém 0 2 2 7

műtárgyak (pl. festmény) 1 1 2 4

Hosszú távon a megkérdezettek 22 százaléka az ingatlanbefektetést tartja a

legnagyobb hozamúnak, ingatlanbefektetése azonban mindössze 4

százalékuknak van. Viszonylag sokan tartják a tőzsdei részvényeket és az

állampapírokat is a legjobbnak a hosszú távú hozam szempontjából, de ilyennel

is csak kevés háztartás rendelkezik. Mindez azt is jelzi, hogy sokan vannak

tisztában azzal, hogy nincs ideális helyen a pénzük, de ilyen-olyan okok

(leginkább pénzhiány) miatt mégsem váltanak. Néhány hónap lekötés esetén

nagyon nagy a tanácstalanság a hozam szempontjából ideális megtakarítási

formát illetően, de azért itt jobban szinkronban vannak a vélemények a

gyakorlattal.

A megkérdezettek 27 százaléka nem tudott válaszolni arra, hogy melyik

befektetési formának a legalacsonyabb a hozama, 58 százalékuk viszont jól

tudja, hiszen csak a folyószámlát (30%), a takarékbetétkönyvet (16%) és a

készpénzt (12%) említették számottevően sokan.

A megtakarítási formák kiválasztásában a biztonság általában nagyobb szerepet

játszik, mint a hozam, és ez a legbiztonságosabbnak, illetve legkevésbé

biztonságosnak ítélt megtakarítási formák említési gyakoriságain is látszik.


37

Hosszútávon melyik megtakarítási formának a legnagyobb a hozama? És néhány hónapra lekötve melyiknek a legnagyobb a hozama? hosszú távon néhány hónapra

ingatlanbefektetés 22 3

tőzsdei részvények 14 11

állampapírok / kötvények 13 12

deviza alapú megtakarítások, betétek 6 10

takarékbetétkönyv 4 7

lekötött bankbetét 3 12

arany, nemesfém 3 1

műtárgyak (pl. festmény) 3 0

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 0

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 3

magán nyugdíjpénztári tagság 1 0

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 1 8

befektetési alapok jegyei 1 3

nem tudja 25 30

Melyik megtakarítási forma a legbiztonságosabb és melyik a legkevésbé biztonságos? legbiztonságosabb legkevésbé

állampapírok / kötvények 28 0

ingatlanbefektetés 16 2

takarékbetétkönyv 16 4

folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 4 2

lekötött bankbetét 3 0

műtárgyak (pl. festmény) 3 2

deviza alapú megtakarítások, betétek 2 3

arany, nemesfém 2 3

megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 3

100 ezer forintnál több készpénz 2 4

tőzsdei részvények 1 42

magán nyugdíjpénztári tagság 1 0

egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 5

befektetési alapok jegyei 0 4

nem tudja 20 26


38

Amikor az összes megtakarítás nagyságrendjére kérdeztünk rá, akkor a

megkérdezettek 13 százaléka nem kívánt vagy nem tudott válaszolni, 37

százalékuk pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek megtakarításaik,

további 12 százalékuk pedig azt, hogy mindent egybevetve 100 ezer forintnál

kevesebb megtakarítással rendelkeznek. 100-500 ezer forint megtakarítást a

felkeresett háztartások 21 százalékánál említettek, 0,5-1 millió forintot, illetve 1

millió forintnál jelentősebb megtakarítást pedig 5-5 százalékuknál. Ha hihetünk a

válaszoknak, akkor számottevő - tehát 100 ezer forintnál jelentősebb –

megtakarítás a magyar háztartások kevesebb, mint négytizedénél halmozódott

fel. E szempont szerint szintén érdemes megnézni a megtakarítási formák

említési gyakoriságait, még akkor is, ha a válaszok nemritkán ellentmondásosak,

ami javarészt abból adódik, hogy a válaszadók nem tekintenek mindent

megtakarításnak (pl. nyugdíjpénztári tagság, folyószámlán lekötött pénz stb.).

A megtakarítási formák említési gyakorisága az összes megtakarítás nagyságrendje szerint

m=0 eFt m<100 eFt m>100 eFt

1. 100 ezer forintnál több készpénz 2 17 67

2. folyószámlán 1-2 hónapra lekötve 4 17 39

3. takarékbetétkönyv 3 29 38

4. lekötött bankbetét 1 10 34

5. magán nyugdíjpénztári tagság 15 35 33

6. életbiztosítás 8 19 28

7. önkéntes nyugdíjpénztár 4 13 22

8. állampapírok / kötvények 0 0 12

9. deviza alapú megtakarítások 0 2 7

10.ingatlanbefektetés 1 2 6

11.tőzsdei részvények 1 1 5

12.egyéb értékpapírok 0 1 5

13.arany, nemesfém 1 1 3

14.műtárgyak (pl. festmény) 1 1 2

15.befektetési alapok jegyei 0 0 1


39

A háztartások 21 százalékánál nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni arra,

hogy várhatóan (nagyságrendileg) mekkora megtakarítást, pénz-befektetést

tudnak majd felhalmozni a következő 5-10 évben, 35 százalékuknál azt

nyilatkozták, hogy egyáltalán nem fognak tudni megtakarítani, 12 százalékuknál

pedig 100 ezer forintnál kevesebbet mondtak. 100-500 ezer forintot a

megkérdezettek 16 százaléka említett, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió

forintnál többet pedig 8-8 százalékuk.

Mindkét kérdésre mindössze a megkérdezettek 76 százaléka adott egyértelmű

választ. E kör tagjainak 35 százaléka nem rendelkezik megtakarításokkal, és úgy

véli, 5-10 év távlatában sem fog rendelkezni. A mindkét kérdésre választ adók

29 százaléka viszont határozottan optimista, amennyiben úgy véli: 5-10 év

távlatában több megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. Másik 22 százalékuk

pedig abban bízik, hogy 5-10 év távlatában is nagyjából ugyanannyi

megtakarításuk lesz, mint most is van. A pesszimisták aránya itt 14 százalék,

ennyien gondolják azt, hogy 5-10 év távlatában kevesebb megtakarításuk lesz,

mint jelenleg van. A nincs megtakarítás és nem is lesz csoportba értelemszerűen

a legszegényebbek kerültek be a legnagyobb valószínűséggel, és az optimisták a

leggazdagabbak. Ezenkívül e körben pozitív a vállalkozó kedv faktor átlaga, és ők

a legtájékozottabbak a pénzügyi és a gazdasági kérdésekben. Továbbá e csoport

életkorátlaga a legalacsonyabb. A megtakarítások felélésével való számolás

viszont az idősebbekre jellemző.

A megtakarítási gyakorlat és az 5-10 éves megtakarítási tervek egybevetése alapján kirajzolódó csoportok jellemzői

pénzpiaci ismeretek

gazdasági ismeretek

vállalkozó kedv

életkor átlag

nincs és nem is lesz 66 pont 48 pont -18 pont 49 év

csökkeni fognak 76 pont 61 pont -9 pont 54 év

marad a jelenlegi nagyságrend 76 pont 60 pont -12 pont 49 év

gyarapodni fognak 80 pont 64 pont +11 pont 37 év

Egyfelől tehát azt mondhatjuk, hogy a megtakarítási, befektetési konstrukciók

marketing tervezéskor a vállalkozó kedvű, pénzügyekben jártas fiatalok és

középkorúak jelenthetik az elsődleges célcsoportot, másrészt a pénzpiaci

ismeretek terjedése önmagában is ösztönözi a megtakarítási-, befektetési

kedvet. Mindez persze közhely, amit a jelen adatok csak megerősítenek.


40

A felnőtt magyarok 34 százaléka semeddig sem tudna megélni a jelenlegi

megtakarításaiból, további 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna

kihúzni ezekkel. Néhány hónapnyi tartaléka a megkérdezettek 27 százalékának

van, félévnyi pedig a tizedüknek. Több évig mindössze a magyarok 3 százaléka

élne meg a megtakarításaiból, élete végéig pedig csak 1 százalékuk. (A hiányzó

9 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.)

Pedig a megkérdezettek 22 százaléka csak akkor érezné anyagi biztonságban

magát, ha élete végéig meg tudna élni a megtakarításaiból, és egyébként is a

vésztartalék képzés bizonyult a legerősebb megtakarításra ösztönző

motívumnak.

Meglátása szerint mennyi ideig tudna megélni Ön a jelenlegi megtakarításaiból, ha váratlanul elapadnának a jövedelmei? És milyen hosszú időre kellene biztosítania a megélhetését a megtakarításainak ahhoz, hogy anyagi biztonságban érezze magát?

1

22

3

34

10

12

27

6

16

2

9

13

34

13

0% 20% 40% 60% 80% 100%

jelenleg

kellene

élete végéig több évig 6 hónapig néhány hónapig 1 hónapig nt. semeddig


41

Az emberek különböző célokra szoktak pénzt gyűjteni, megtakarítani. Ön elsősorban miért takarékoskodik, illetve takarékoskodna?

A lapra olyan célokat írtunk fel, amelyekre sokan szoktak pénzt gyűjteni. Ön szerint ezek közül melyek miatt érdemes takarékoskodni, és mely célok miatt nem érdemes?

spontán említés

érdemes lenne

nem érdemes

nt. nv.

1. vésztartalék váratlan eseményekre 39 52 8 1

2. lakásvásárlásra, építésre 15 35 48 2

3. lakásfelújításra, modernizálásra 14 57 28 1

4. temetésre 14 39 44 3

5. gyerekek taníttatására 12 43 42 3

6. megélhetésre, ha elvesztené a munkáját 11 52 33 4

7. gyerek életkezdésének támogatására 11 45 42 2

8. utazásra, nyaralásra 9 41 48 2

9. nyugdíjra, a nyugdíjas évekre 9 53 36 2

10.autóvásárlásra 9 35 54 2

11.tartós fogyasztási cikkekre 7 46 45 2

12.tanulásra, tanfolyami díjakra 7 33 57 3

13.ruházatra, öltözködésre 6 34 58 2

14.esküvőre, nászajándékra 3 28 66 3

15.saját vállalkozás indítására 3 26 67 4

A megkérdezettek tizede egyetlen megtakarítási célt sem említett spontán

módon, 48 százalékuk pedig csak egyetlen egy célt említett, tipikusan a

vésztartalék képzést. A két célt említők aránya 22%, a három célt említőké 12%,

a négy vagy több célt említőké pedig 8%. A spontán említett célok számának

átlaga végül is 1,7-nek adódott. Ezt a vagyoni helyzet és a lakóhely befolyásolja

a leginkább. A felső negyedbe tartozók átlaga 2,1, míg az alsó negyedbe

tartozóké csak 1,4. Végül a budapestiek is lényegesen több okot tudnak a

pénzmegtakarításra, mint a vidékiek. A fővárosban 2,1 volt a spontán említett

célok átlaga, míg a vidékiek körében csak 1,6.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a felkeresett háztartások 48

százalékában azt nyilatkozták a válaszadók: ha akarnának, félre tudnának tenni

havi 5-10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra, 47 százalékuk viszont nem

tudna ennyit félre tenni. A válaszok mérlege tehát gyakorlatilag nulla.


42

Az, hogy egy háztartás képes lenne-e havi 5-10 ezer forintot hosszú távra

megtakarítani természetesen elsősorban a vagyoni helyzetén múlik. Az viszont

nem ennyire magától érthető, hogy a megkérdezettek életkora és lakóhelye is

erősen befolyásolta a válaszmegoszlásokat. Ez viszont arra utal, hogy nem

pusztán pénzkérdésről van szó, hanem különböző attitűdök és a fogyasztási

szokások is befolyásolták a válaszokat. Például a gazdasági, illetve pénzpiaci

ismeretek és a vállalkozó kedv is, és ezek hatása akkor is szignifikáns marad, ha

az összefüggésrendszerből kiszűrjük12 a vagyoni helyzet hatását. És persze

ugyanezt jelzi az is, hogy a gazdasági helyzet szerinti felső negyedbe tartozó

háztartások 16 százalékában is nemmel válaszoltak a kérdésre.

Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának?

14

41

54

81

4

7

8

3

82

52

39

16

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

igen nem tudja nem

12 Kovariancia-analízissel.


43


44

60

46

43

6

5

4

5

50

35

50

51

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés

igen nem tudja nem


60

49

47

36

6

6

5

4

34

45

48

60

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

igen nem tudja nem


44

Ha egyszerre nézzük a megtakarításokkal kapcsolatos válaszokat, akkor három

csoportba sorolhatjuk az embereket. A felnőtt magyarok 47 százalékának csak

elvétve van 100 ezer forintnál több megtakarítása, úgy érzik nem tudnak havi 5-

10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra félretenni, kisebb megtakarításaikat

1 vagy 2 féle megtakarítási formában tartják (tipikusan készpénzben és/vagy

folyószámlán és/vagy takarékbetétkönyvben), és az átlagosnál kevesebb (1,4)

megtakarítási célt említettek. A továbbiakban a „nem megtakarítók” címkével

hivatkozunk a csoport tagjaira. E csoport ellentéte az a 25 százaléknyi válaszadó,

akiknek 100 ezer forintnál jelentősebbek a megtakarításaik, megtakarításaikat

átlagosan 3,3 megtakarítási formában tartják, tudnának havi 5-10 ezer forintot

félretenni hosszú távú megtakarításra, és az átlagosnál több (1,9) megtakarítási

célt említettek. Őket a „megtakarítók” címkével jelöljük. Végül a felnőtt

magyarok 28 százaléka olyan háztartásban él, amelyik általában nem rendelkezik

100 ezer forintnál jelentősebb megtakarítással, de ha akarnának, félre tudnának

tenni 5-10 ezer forintot, és e csoport tagjai is átlagosan 1,9 megtakarítási célt

említettek. Mindezek alapján a „potenciális megtakarítók” címkével jelöljük

őket.

A megtakarítók életkor átlaga átlagos (46 év), ugyanakkor e csoport tagjai

körében a legkevésbé negatív (-7 pont) a szubjektív gazdasági tájékozottság

mutató, őket érdeklődnek a leginkább a közéleti és a gazdasági kérdések iránt,

és ennek megfelelően ők a legtájékozottabbak a gazdasági fogalmakról és a

pénzpiaci konstrukciókról is.

A potenciális megtakarítók életkor átlag 41 év, és a csoport tagjai kevésbé

érdeklődnek a gazdasági, pénzügyi kérdések iránt, és így kevésbé tájékozottak,

mint a megtakarítók.

Végül a nem megtakarítók életkor átlaga 50 év, és őket érdekli a legkevésbé a

gazdaság, és természetesen ők a legkevésbé tájékozottak.

A megtakarítók aránya nagyjából minden életkori csoportban azonos,

ugyanakkor potenciális megtakarítókat a 18-29 éves korosztályban találunk a

legnagyobb valószínűséggel, és nem is csak a módosabbak között. Márpedig

igazán sok új pénzt elsősorban ők hozhatnának a pénzpiacra, a megtakarítók

inkább csak átcsoportosítják a már meglévő megtakarításaikat, ha megtetszik

nekik egy-egy új konstrukció.


45

A megtakarítás csoportok arányai életkor szerint

22

29

24

24

44

26

28

16

34

45

48

60

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

megtakarító potenciális megtakarító nem megtakarító

A megtakarítás csoportok arányai vagyoni helyzet szerint

6

17

25

50

12

30

36

34

82

53

39

16

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed



46

Hitelek

A felkeresett háztartások 53 százalékában azt nyilatkozták, hogy egyáltalán

nincsenek hiteleik, tartozásaik. 1 millió forintnál jelentősebb hitelről pedig

mindössze a háztartások tizedénél tettek említést, és ez gyakorlatilag minden

esetben lakáshitelt jelentett.

Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora megtakarítással, pénz-befektetéssel rendelkeznek Önök? Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora hiteleik, tartozásaik vannak Önöknek?

37

53

13

3

19

15

16

14

8

5

9

10

0% 20% 40% 60% 80% 100%

megtakarítás

hitel

nincs nt/nv x<100 eFt 1-500 eFt 0.5-1 mFt x>1 mFt

Vannak-e Önöknek hiteleik, tartozásaik? van%

1. banki személyi kölcsön 16

2. áruvásárlási hitel 14

3. autóvásárlási hitel 11

4. lakásvásárlási hitel 10

5. készpénzhitel rokontól, ismerőstől, magánszemélytől 8

6. egyéb pénzintézeti hitel, kölcsön 7

7. zálogházi hitel, tartozás 2


47

Befektetési döntések

A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési

döntésekhez, további 41 százalékuk pedig csak részben érzi megfelelően

informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált. A

hiányzó 2 százalékból 1 százalék „nem tudommal válaszolt”, és akkor járunk el

helyesen, ha őket is a részben informáltakhoz soroljuk. Másik 1 százalékuk

viszont egyáltalán nem válaszolt, és esetükben akkor járunk el helyesen, ha az

alulinformáltak közé soroljuk őket. Ha ezek után 100 fokú skálára vetítjük a

válaszokat (informált=100 pont, részben informált=50 pont, alulinformált=0

pont), akkor 30 pontnak adódik az átlag. Az így képzett mutató r=0,52 szinten

korrelál a szubjektív gazdasági tájékozottság mutatóval (Mennyire érti a

gazdasági, pénzügyi híreket, beszámolókat?), és r=0,44 szinten az objektív

gazdasági, pénzpiaci ismeretmutatókkal (a fogalmak és a pénzpiaci konstrukciók

ismeretével).

A mutató átlagára a válaszadók vagyoni helyzete és iskolai végzettsége hat a

legjobban, de vagyoni helyzet szerint nagyobbak a kontrasztok, mint iskolai

végzettség szerint. Jelentősek a különbségek életkor és nemek szerint is. Ez

utóbbi különbség azonban csak a 18-29 éves, illetve a 60 évnél idősebb

korosztályok tagjai körében szignifikáns.

Meglátása szerint Önnek elegendő információja van a befektetési döntésekhez?

informáltnak érzi magát

csak részben érzi informáltak magát

alul informáltnak érzi magát

alsó negyed 4 23 73

alsó közép 4 38 58

felső közép 10 48 42

felső negyed 16 61 23


48

Tájékozottság érzet a befektetői döntésekhez – életkor és nemek szerint

33 3436

3028

35 34

18

0

10

20

30

40

50

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

férfiak nők

A befektetési döntésekre a családtagok és a banki alkalmazottak tanácsai tudnak

a leginkább hatni. A biztosítási ügynökökre, a brókerekre és a nyugdíjpénztárak

szakembereire viszont kevesen hallgatnának.

Kiknek a segítségét igényelné Ön befektetési döntései meghozatalában?

Igénybe venné-e a LAPON személyek segítségét, ha befektetési döntésekről van szó? spontán

említés hallgatna

rá nem

hallgatna nt. nv.

1. családtagok, rokonok 33 31 34 2

2. banki alkalmazottak 22 39 35 4

3. ismerősök, barátok, munkatársak 13 32 52 3

4. pénzügyi, befektetési tanácsadók 12 33 51 4

5. befektetési alapok szakemberei 9 35 51 5

6. brókerek 5 16 73 6

7. nyugdíjpénztárak szakemberei 2 30 63 5

8. biztosítási ügynökök 2 14 78 6


49

A megkérdezettek tizede senkinek a segítségét sem venné igénybe, ha

befektetési döntésekről van szó, és ennek hátterében alapvetően a

bizalmatlanság húzódik meg. Ez abból derül ki, hogy a gazdasági, pénzpiaci

ismeretekkel negatívan korrelál az, hogy ki hány szereplő segítségét fogadná el a

döntéshozatalnál. Ugyanakkor a befektetési alapok szakemberei és a brókerek

esetében pozitívan (és viszonylag szorosan r=0,31, illetve r=0,28) korrelálnak a

válaszok13 a pénzpiaci ismeretek skálával.

Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezek két

faktor köré szerveződnek. Az első faktor az intézményes tanácsadók iránti

bizalmat méri, a második pedig a személyes ismerősök iránti bizalmat. A banki

alkalmazottak egyik faktorban sem kaptak nagy súlyt, ezért őket ki is hagytuk az

integrált mutatók képzéséből. Ez viszont azt is jelenti, hogy a banki

alkalmazottak valahol a személyes ismerősök és a hivatásos tanácsadók között

helyezkednek el az emberek fejében.

A befektetési tanácsot nyújtók iránti bizalom faktorszerkezete

1. faktor: intézményes tanácsadók

faktor súly

100 fokú skálán

nyugdíjpénztárak szakemberei 0,72 17

befektetési alapok szakemberei 0,72 26

pénzügyi, befektetési tanácsadók 0,71 29

brókerek 0,70 13

biztosítási ügynökök 0,59 9

2. faktor: személyes ismerősök

faktor súly

100 fokú skálán

családtagok, rokonok 0,82 49

ismerősök, barátok, munkatársak 0,75 30

Az intézményes tanácsadók faktor átlaga 19 pontnak adódott. Értéke a

megkérdezettek 38 százaléka körében 0, és mindössze 8 százalékuk körében 50

pont fölötti. Magyarán: a magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal

szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az

esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat

kaphatnának.

13 A válaszokat 100 fokú skálára vetítettük. spontán említés=100 pont, igénybe venné=50 pont, nem venné igénybe=0 pont.


50

A személyes ismerősök faktor átlaga viszont 39 pont. Tulajdonképpen ez az átlag

is alacsony, ám azért jóval magasabb, mint az intézményes tanácsadók átlaga. A

megkérdezettek 31 százaléka körében e faktor értéke is 0, ám 32 százalékuk

körében 50 pont fölötti.

A két faktor gyengén, de azért szignifikánsan és pozitívan korrelál egymással

(r=0,15). Ez azt jelenti, hogy a válaszokat egy általános bizalmi attitűd is

alakította. Ugyanakkor a pénzpiaci- és a gazdasági ismeretekkel csak az

intézményes tanácsadók iránti bizalom korrelál, és ezzel magyarázható az is,

hogy az iskolai végzettségnek, illetve a lakóhelynek is csak erre a faktorra van

hatása. Vagyoni helyzet, és megtakarítási hozzáállás szerint viszont mindkét

faktor átlagai eltérőek. A módosabbak, illetve a megtakarítók és a potenciális

megtakarítók nagyobb valószínűséggel támaszkodnának mind az intézményes

tanácsadók-, mind pedig személyes ismerőseik tanácsaira, mint a szegényebbek,

illetve a nem megtakarítók. Végül a fiatalabbak sokkal nyitottabbak mások

tanácsaira, ha befektetési döntésekről van szó, mint az idősebbek.

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok átlagai életkor szerint

2523

19

11

48

38 37 36

0

10

20

30

40

50

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

intézményes személyes ismerős


51

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok megtakarítási hozzáállás szerint

25

21

15

40

45

36

0

10

20

30

40

50

megtakarítók potenciális megtakarítók nem megtakarítók


Tanácsadókra hagyatkozás faktorok vagyoni helyzet szerint

1316

21

28

34

38

4441

0

10

20

30

40

50




52

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok iskolázottság szerint

12

19

25 26

39 40 39 40

0

10

20

30

40

50

szakképzetlen szakképzett érettségizett diplomás


Tanácsadókra hagyatkozás faktorok lakóhely szerint

2022 21

15

4139

3740

0

10

20

30

40

50




53

Tanácsadókra hagyatkozás faktorok gazdasági tájékozódás szerint

14

21

29

38 38

46

0

10

20

30

40

50

nem tájékozódik hagyományos médiákbóltájékozódik

az internetről is tájékozódik


Milyen forrásokra hallgat, hallgatna Ön pénzügyi, befektetési kérdésekben? Milyen források befolyásolják Önt pénzügyi, befektetési döntései meghozatalában? Figyelembe venné-e az ajánlásait, ha befektetési döntésekről van szó?

spontán említés

hallgatna rá

nem hallgatna

nt. nv.

1. tájékoztató kiadványok, ismertetők 14 37 43 6

2. tematikus tévé-, rádióműsorok 13 29 52 6

3. gazdasági lapok írásai 11 39 43 7

4. tévé reklámok ismertetői 9 17 67 7

5. az interneten megjelenő információk 7 20 64 9

6. napilapcikkek, elemzések 5 31 57 7

7. napilapok reklámismertetői 3 17 73 7

8. egyéb spontán 6 X X X


54

Bizalmatlanság

A normális pénzpiaci működés alapja a bizalom. Ehhez képest a biztosítási

ügynökök, a brókerek, a biztosítótársaságok, a befektetési tanácsadók és a

bankárok iránt alapvetően bizalmatlan a magyar közvélemény, és csak a

nyugdíjpénztárak, illetve a kereskedelmi bankok esetében billent át a válaszok

mérlege a pozitív tartományba. A bizalmatlanság elsődleges okát egyértelműen

az egymást érő botrányok jelentik. Illusztrációnak néhány nyitott kérdésre adott

választ mutatunk meg, minden kommentár nélkül.

Mi jut eszébe a biztosítással egybekötött megtakarításokról, befektetésekről? említette

(fő)

nem bízom benne, csalás, nem jó, stb. 205

hosszú távú befektetés, megtakarítás 77

jó 67

biztonság 63

a befektetések biztosításként is működnek 28

életbiztosítás 24

kis hozam 24

számomra elérhetetlen 24

biztosítók 22

magas hozam 15

van ilyen megtakarításom 14

ha valami történik, van mihez nyúlni 13

lejáratkor és balesetkor fizet 10

adókedvezmény igénybevételének lehetősége 9

fiataloknak való 8

nyugdíjpénztárak, nyugdíjas évek 8

ha meghalnék, kifizeti a biztosító 6

lejáratkor nagyobb összeg, amiről dönthetek 5

előtakarékosság; garantált pénz; kevés kockázat; pénz 3-3

díjfizetés mentesség betegség esetén; hitellehetőség; sokan megkerestek ez ügyben

2-2

25 éves koromban felvehetem, amit a szüleim raktak el; a jövő; brókerbotrány; esetleg sok idő múlva lesz sok pénzem!; most szeretnénk megkötni; National Nederlanden; Providencia; nem mindegy melyik cég; a biztosítás csak biztosítás legyen; rendszerességet kíván; tartalékképzés alacsony kamattal; több lábon kell állni

1-1


55

Mi jut eszébe a befektetési alapokról? említette

(fő)

csalás, lopás, csak a saját hasznukat nézik, bizalomhiány 94

kockázatos, bizonytalanság 42

jó, jó hozam 32

nem kispénzű embernek való 22

értékpapírba való befektetés 20

szakemberek 18

sok-sok pénz 16

forgatják a pénzt 8

jól utána kell nézni, hova teszi az ember a pénzét 8

biztonságos 7

csak a maga hasznát nézi az én pénzemen 7

csak hosszú távon alkalmas 6

sok mindenbe van fektetve a pénz 5

akinek van pénze, befektet 4

állampapírokat, részvényeket is tartalmaz 4

erőszakosak 4

macerás 4

többféle kockázatú dologba fektetik a pénzt 4

alacsony kockázat 3

brókerek 3

Kulcsár Attila 3

nagy tőke kell hozzá 3

sok figyelmet igényel 3

több pénz, több kockázat 3

érdemes; ingadozó, középrétegnek befektetési lehetőség tisztes haszonnal, nem vagyok befektető, pénzmozgás, Raiffeisen Bank, rejtélyes, stabil háttér, alacsony hozam, takarékosság, változik a hozam

2-2

alacsony kamat; attól függ, mit ajánlanak; az alapösszeget biztosítják, a nyereség kétséges; bebiztosítom a jövőt; betétszámlák; biztosítók; cégek gyűjtik a pénzt valamire; egyre népszerűbb; Fundamenta, Optima, OTP-hitel, ingatlanokba fekteti és részesedésem van; ingatlanspekuláció; jelenleg elhatárolom magam; jó munkahelyük van; a visszafizetést az állam szavatolja; kezelik a pénzem; kis pénzzel is el lehet kezdeni; kispénzűeknek jó; kötvény, magán-nyugdíjpénztár, modern dolog, nagy pénzekről van szó, reklámok, részvény, rövidebb idejű befektetés, spórolás, tanáccsal látnak el embereket, több lábon állás, tönkremennek sorra, törlesztés, végzik a munkájukat sok pénzért, vegyes érzelmek, viszonylag új konstrukció, tisztes haszon

1-1


56

Mi jut Önnek eszébe a PSZÁF-ról, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről? említette

(fő) felügyelik a bankokat, pénzintézeteket 91

nem hatékony 59

Szász Károly-ügy 44

ellenőrző szervezet 40

korrupció, csalás 38

balhék, botrányok 36

megbízhatatlanok 13

szükség van rá 13

Kulcsár-ügy 9

tőzsdei felügyelet 9

fel nem derített pénzügyi visszaélések 6

nem is érezni, hogy csinálnának valamit 6

garancia 5

megbízható 5

politika rátette a kezét 5

jól betölti a funkcióját 4

nem elég szigorúak 4

remélem, jól végzik a dolgukat 4

elengedhetetlen, eszük ágában sincs kispénzű embereket védelmezni, szigorúak, védik az ember / befektető érdekét, zsíros állásban nem akadályozzák meg a korrupciót, állami költségvetés ellenőrzése

3-3

hivatalos elkenő szervezet, nem hatékony, Nemzeti Bank, ők vizsgálják, hogy a pénzünk jó helyre kerüljön, politikai szerv, szükséges rossz

2-2

a magán-nyugdíjpénztárt is felügyeli, Állami Pénzeltüntető Szervezet, állami pénzintézetek pénzügyeit intézi, bábszervezet, bizonyos emberek jutnak előnyhöz, Budapesten van, civakodás, elég labilis, eléggé lecsúsztak, ellenőrzik a pénzintézeteket, de a befektetési szövetkezeteket nem, felelőtlenek, felesleges, felügyelik az árfolyam stabilitását, garantálják a pénz hozamát, gennyes társaság, ha pártatlan lenne, jó lenne Ha van felügyelet, a bankok miért jelentenek csődöt? hazudnak, hivatal, jó sokat keresnek, jobb lenne, ha jobban kezelnék a pénzt, nem zsebre, jobban kellene figyelni a politikusokat, káosz, Kurva sokan vannak, jó fizetéssel. macerálás, Magyarországon túl sok a pénzügyi botrány. Még sosem figyelmeztették az embereket, hogy baj van valami befektetéssel. minősíthetetlenek, munkájukat nem publikálják, nagyfőnök a pénzügyek területén, nem eléggé ismert, nem elfogadható, nem emberközeli, nem igazságosak, Nem tettek semmit a Baumag ügy károsultjaiért. Nesze semmi, fogd meg jól. nevetséges, nincs kellő tekintélye, nudlit se érnek! Nyilván azért dolgoznak, amit a nevük mutat. Jól elosszák a pénzt a politikusoknak, ezért nem jut nekünk. panasszal lehet hozzá fordulni, politikusaink meggazdagodása, Próbálkozik, hogy a pénzintézetek kiskirálykodását törvényes keretek között tartsa. Reálisan dolgoznak, mégis eltűnnek a pénzek. szép neve van, szerteágazó kapcsolatok, szervezetlen forma, Tocsik-ügy, a valóságot soha nem halljuk, védelem a bankokkal szemben, zsiványok

1-1


57

Mennyire bízik meg Ön a következőkben: teljesen, inkább igen, inkább nem vagy egyáltalán nem?

teljesen inkább igen

nt. nv. inkább nem

egyáltalán nem

1. orvosok 24 55 1 14 6

2. bíróságok 15 46 2 25 12

3. nyugdíjpénztárak 10 49 8 24 10

4. közvélemény-kutatók 9 55 5 22 9

5. ügyészek 9 40 5 30 17

6. ügyvédek 9 36 4 34 17

7. kereskedelmi bankok 7 51 5 23 14

8. bankárok 5 36 3 37 19

9. befektetési tanácsadók 3 32 9 38 18

10.befektetési alapok 3 29 13 36 19

11.újságírók 3 24 3 45 25

12.biztosító társaságok 3 23 2 43 29

13.biztosítási ügynökök 2 15 4 45 34

14.politikusok 2 10 2 42 44

15.brókerek 1 18 11 37 33

Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezeket

három egymással korreláló faktor alakítja. Az első faktorban közfunkciót betöltő

szereplők kaptak súlyt, akiknek a tevékenységét többnyire közbizalom kíséri14. A

második faktorban a pénzpiaci szereplők kaptak nagy súlyt. Végül a harmadikban

azok a szereplők kaptak súlyt, akikhez valamilyen botrány kötődik. A biztosító

társaságokat a „beszedik a pénzt, de nem fizetnek” gondolat köti ehhez a

faktorhoz. Az, hogy a három faktor korrelál egymással, azt jelzi, hogy egy

általános bizalmi – bizalmatlansági attitűd is hatott a válaszokra.

14 A közvélemény-kutatók is e faktorban kaptak súlyt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy általános közbizalom kíséri a közvélemény-kutatásokat. Itt nyílván erősen hatott a válaszokra az is, hogy egy a közvélemény-kutatókat képviselő kérdezőbiztos arcába, nem szívesen mondják bele az emberek: egyáltalán nem bíznak a közvélemény-kutatókban.


58

A bizalom válaszok faktorszerkezete

1. faktor: közfunkciót betöltő szereplők faktor súly mérleg-index

Ügyészek 0,80 -3

Bíróságok 0,72 +14

Ügyvédek 0,71 -7

Orvosok 0,70 +38

Nyugdíjpénztárak 0,60 +13

Közvélemény-kutatók 0,59 +18

Kereskedelmi bankok 0,58 +8

Újságírók 0,50 -34

Bankárok 0,49 -13

2. faktor: pénzpiaci szereplők faktor súly mérleg-index

Befektetési alapok 0,82 -20

Befektetési tanácsadók 0,81 -18

Brókerek 0,72 -41

Bankárok 0,71 -13

Kereskedelmi bankok 0,65 +8

Biztosítási ügynökök 0,53 -48

Biztosító társaságok 0,53 -36

Nyugdíjpénztárak 0,45 +13

3. faktor: botrányok szereplői faktor súly mérleg-index

Politikusok 0,74 -58

Biztosítási ügynökök 0,70 -48

Biztosító társaságok 0,67 -36

Újságírók 0,65 -34

Ügyvédek 0,43 -7

Ügyészek 0,40 -3

Brókerek 0,40 -41

A közfunkció faktor átlaga végül is +5 pontnak adódott. A faktor értéke a

megkérdezettek 35 százaléka körében negatív, 18 százalékuk körében nulla

körüli, és 47 százalékuk körében pozitív. A felnőtt magyarok fele tehát hajlamos

megbízni a közfunkciót betöltő szervezetekben és szereplőkben.


59

A pénzpiaci szereplők faktor átlaga viszont negatív: -20 pont, és a faktorérték

csak a megkérdezettek negyede körében pozitív, miközben 58 százalékuk

bizalmatlan.

A magyar közvélemény természetesen a különböző közéleti botrányok

szereplőiben bízik meg a legkevésbé. E faktor átlaga ennek megfelelően –36

pontnak adódott, és a faktor alapján képzet skála értéke a megkérdezettek

háromnegyede körében negatív, 12 százalékuk körében nulla körüli, és

mindössze 13 százalékuk körében pozitív.

A három faktor mindegyike nagyon szorosan korrelál a másik kettővel (r=0,73,

r=0,75 és r=0,77), azaz az általános is bizalmi – bizalmatlansági beállítódásnak

is nagyon nagy a szerepe a válaszok alakulásában.

A pénzpiaci szereplők faktor viszonylag szorosan (r=0,36) korrelál az

intézményes tanácsadókra hagyatkozás faktorral, és ez mindkét skálát validálja.

A botrányfaktor viszont az általános elégedettség skálával korrelál a

legszorosabban, azaz minél elégedetlenebb valaki, annál nagyobb

valószínűséggel vonja meg a bizalmát a közéleti botrányok szereplőitől.

Bizalom faktorok gazdasági tájékozódás szerint

2 3

18

-24-22

-3

-38-35

-29

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

nem tájékozódik hagyományos médiákbóltájékozódik

az internetről is tájékozódik

közfunkció pénzpiac botrány


60

Bizalom faktorok megtakarítási hozzáállás szerint

0

6

13

-27

-18

-9

-39

-34-31

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

nem megtakarító potenciális megtakarító megtakarító


Bizalom faktorok pártorientáció szerint

8

-1

6

-15

-27

-20

-33

-43

-32

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30




61

Bizalom faktorok vagyoni helyzet szerint

2

-3

6

14

-29 -28

-19

-5

-36

-42

-36

-29

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30



Bizalom faktorok lakóhely szerint

-8

810

6

-32

-15 -15

-21

-46

-34

-21

-38

-55

-45

-35

-25

-15

-5

5

15

25




62

Bizalom faktorok életkor szerint

13

51 1

-10

-19-21

-30-30

-37-39

-37

-55

-45

-35

-25

-15

-5

5

15

25

18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év


A budapestiek kevésbé bíznak a különböző szereplőkben, mint a vidékiek, és

mindhárom faktor értéke a legfiatalabbak és a felső negyedbe tartozók körében a

legkevésbé kedvezőtlen. A pártorientáció annyiban befolyásolta az átlagokat,

hogy a bizonytalanok a legbizalmatlanabbak, a kormánypártiak és az ellenzékiek

átlagai között viszont nem szignifikáns a különbség. Végül a gazdasági

kérdésekről (is) sokoldalúan tájékozódók és a megtakarítók körében mindhárom

mutató magasabb az átlagosnál.


63

Attitűdök

A pénzügyekkel kapcsolatos attitűdöket azzal vizsgáltuk, hogy mennyire értenek

egyet a megkérdezettek 23 állítással.

Mennyire ért Ön egyet a következő állításokkal: teljesen, inkább igen, inkább nem vagy egyáltalán nem?

mérleg-indexre vetítve átlag Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét.

59

Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van. 58

A bankok az egyszerű emberek pénzén gazdagodnak meg. 48 A bankok nélkül nehezen jutnánk pénzhez, amikor szükség lenne rá. 48 Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él. 47 Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét.

46

Ha egy befektetési forma kockázatos (pl. a részvény), akkor a szerencsén múlik a hozama.

46

Az iskolákban kötelező tárgyként kellene oktatni a pénzügyi ismereteket. 44 Ma Magyarországon nem lehet tisztességes úton meggazdagodni. 44 A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. 41 A PSZÁF nem elég határozott a pénzügyi visszaélések leleplezésében. 39 Fontosabb, hogy a pénz azonnal hozzáférhető legyen, mint a megtakarítások hozama.

33

A nyugdíjpénztárak segítségével gondoskodni tudunk idős korunk anyagi biztonságáról.

25

A befektetési alapok segítségével a kispénzű emberek is befektethetik a megtakarításaikat.

21

A legtöbben mindent az államtól várnak, ahelyett hogy gondoskodnának magukról.

20

Szívesen gyarapítanám a pénzügyi ismereteimet, jó lenne megtanulni okosan bánni a pénzzel.

16

A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a nyugdíjunk.

16

A bankok, a tőzsde és más pénzügyi szereplők nélkül elértéktelenedne a pénz.

16

Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak veszíteni lehet.

5

Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak elveszíti az értékét.

0

A tőzsdén meggazdagodni tisztességtelen dolog. -25 Ha befektetem a pénzem, akkor inkább a várható nyerség érdekel, mint a biztonság.

-25

A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, mindenki előtt nyitva áll a tisztes gyarapodás útja.

-26


64

A különböző állításokkal kapcsolatos egyetértések – elutasítások mérlegét mindig

torzítani szokta az úgynevezett „say yes” hatás. Ez itt azt jelenti, hogy a

bizonytalan véleményű válaszadók nagyobb valószínűséggel hajlanak az

egyetértésre, mint az elutasításra. A „say yes” hatás általában akkor jelentős, ha

olyan dolgokról kérünk véleményt, amelyekről a válaszadó a kérdezést

megelőzően nem nagyon töprengett, így nincs is erős és rögzült véleménye.

Márpedig a táblázatban szereplő állítások sokak számára ilyenek lehettek.

Mindazonáltal ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy

ezeket alapvetően hat attitűd alakította, és ezek az attitűdök finoman és eléggé

megbízhatóan mérhetőek, a faktorok alapján képzett skálák segítségével.

Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos

egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív

értékek pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes

úton, és ennek útja mindenki számára nyitott.

a vagyontalanság önigazolása faktor súly

mérleg index

Ma Magyarországon nem lehet tisztességes úton meggazdagodni.

0,66 +44

A bankok az egyszerű emberek pénzén gazdagodnak meg. 0,58 +48

Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét.

0,47 +59

Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van.

0,46 +58

A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene.

0,44 +41


0,38 0

A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, mindenki előtt nyitva áll a tisztes gyarapodás útja.

-0,65 -26

Az attitűd-skála átlaga +40 pontnak adódott. Értéke mindössze a

megkérdezettek tizede körében negatív és 11 százalékuk körében 0 körüli. 79

százalékuk körében viszont határozottan pozitív, és a megkérdezettek 4

százaléka körében a maximális 100 pontra ált be az érték, miközben a minimum

érték (-59 pont) meg sem közelíti az elméletileg lehetséges –100 pontot.


65

A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az

attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka

körében pozitív a skálaérték, azaz a magyar közvélemény nagy többsége

hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek értékeli a pénzpiacot, és csak 12

százalékuk körében negatív a skálaérték.

a pénzpiac pozitívumai faktor súly

mérleg index

A nyugdíjpénztárak segítségével gondoskodni tudunk idős korunk anyagi biztonságáról.

0,69 +25

A bankok nélkül nehezen jutnánk pénzhez, amikor szükség lenne rá.

0,68 +48

A bankok, a tőzsde és más pénzügyi szereplők nélkül elértéktelenedne a pénz.

0,55 +16

A befektetési alapok segítségével a kispénzű emberek is befektethetik a megtakarításaikat.

0,54 +21

Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él.

0,46 +47

A harmadik faktorban a „csak a profitra hajtanak” állítások és a nyereség vs.

biztonság preferálás kaptak súlyt. A skála pozitív értékei tehát azt jelzik, hogy a

válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a

pénzpiacon. A negatív értékek viszont azt jelzik, hogy a válaszadó nem osztja ezt

a nézetet.

mindenki csak profithajhász faktor súly

mérleg index

A tőzsdén meggazdagodni tisztességtelen dolog. 0,66 -25

Ha befektetem a pénzem, akkor inkább a várható nyerség érdekel, mint a biztonság.

0,55 -25


0,52 +16


0,48 0


0,44 +5


0,36 +41


66

A profithajhászás feltételezése, illetve az ehhez való viszonyulás nagyon

megosztja a magyar közvéleményt. A skála értéke a megkérdezettek 44

százaléka körében negatív, 21 százalékuk körében 0 körüli, 35 százalékuk

körében viszont pozitív. Ennek megfelelően a skála-átlag –2 pontnak adódott. A

profithajhászás skála pozitívan és viszonylag szorosan korrelál az önigazolás

skálával (r=0,42). A pozitívumok skála esetében viszont negatív a gyenge, de

azért szignifikáns korreláció előjele (r=-0,10). (Az önigazolás skála és a

pozitívumok skála közt nincs korreláció.)

A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a

negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot. A skála átlaga +37

pont, értéke a megkérdezettek 77 százaléka körében pozitív, 14 százalékuk

körében 0 körüli, és mindössze 9 százalékuk körében negatív.

befektetői konzervativizmus faktor súly

mérleg index

Fontosabb, hogy a pénz azonnal hozzáférhető legyen, mint a megtakarítások hozama.

0,66 +33


0,64 +5

Ha egy befektetési forma kockázatos (pl. a részvény), akkor a szerencsén múlik a hozama.

0,62 +46

Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van.

0,60 +58


0,40 +47

A skála viszonylag szorosan korrelál az önigazolás skálával (r=0,43) és a

profithajhászás skáláéval is (r=0,41). Ugyanakkor pozitív a kapcsolat előjele a

pozitívumok skála esetében is (r=0,17). A befektetői konzervativizmus

természetesen negatívan korrelál a vállalkozó kedv faktorral (r=-0,20).

Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a

pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív

értékek pedig ennek az ellenkezőjét. Az attitűd-skála átlaga +32 pont! A skála

értéke a megkérdezettek 69 százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0

körüli, és csak 15 százalékuk körében negatív.


67

Csalók faktor súly

mérleg index

A PSZÁF nem elég határozott a pénzügyi visszaélések leleplezésében.

0,76 +39


0,56 +16


0,42 +41

A skála szorosan korrelál (r=0,56) a profithajhászás skálával, és az önigazolás

skálával is (r=0,48). A „csalók” skála pozitívan korrelál a befektetői

konzervativizmussal is (r=0,28), a pozitívum skálával viszont sehogy sem

korrelál, azaz negatív összefüggés sincs.

nyitottság az ismeretszerzésre faktor súly

mérleg index

Szívesen gyarapítanám a pénzügyi ismereteimet, jó lenne megtanulni okosan bánni a pénzzel.

0,73 +16


0,67 +46

Az iskolákban kötelező tárgyként kellene oktatni a pénzügyi ismereteket.

0,58 +44


0,50 +59


0,40 +47

Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott

pénzügyi ismereteinek bővítésére. A skála átlaga nagyon kedvező: +43 pont.

Értéke a megkérdezettek 81 százaléka körében pozitív, tizedük körében 0 körüli

és mindössze 9 százalékuk körében egyértelműen negatív.

A nyitottság skála a pozitívumok skálával korrelál a legszorosabban (r=0,37), de

viszonylag szoros a kapcsolata az önigazolás skálával is (r=0,27), és a pénzpiaci

ismeretek skálával is (r=0,21).

Az attitűd skálák átlagaira a válaszadók vagyoni helyzete hat a legerősebben, és

részben ezzel összefüggően nagyon jelentősek a különbségek gazdasági

tájékozódási szokások és megtakarítási hozzáállás szerint is.


68

Az attitűd-skálák átlaga vagyoni helyzet szerint

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed

A vagyontalanság önigazolása +46 +47 +39 +29

A pénzpiac pozitívumai +25 +29 +35 +36

Mindenki profithajhász +9 +2 -4 -14

Befektetői konzervativizmus +46 +45 +35 +21

Csalók +35 +37 +29 +26

Nyitottság az ismeretszerzésre +37 +40 +48 +46

Az attitűd-skálák átlaga gazdasági tájékozódás szerint

Nem tájékozódik

Hagyományos forrásokból

Internetről is

A vagyontalanság önigazolása +45 +39 +31

A pénzpiac pozitívumai +26 +34 +39

Mindenki profithajhász 0 -1 -10

Befektetői konzervativizmus +39 +38 +25

Csalók +31 +36 +21

Nyitottság az ismeretszerzésre +38 +45 +52

Az attitűd-skálák átlaga megtakarítási hozzáállás szerint

nem megtakarító

potenciális megtakarító

megtakarító



Mindenki profithajhász +6 -4 -15


Csalók +37 +31 +22

Nyitottság az ismeretszerzésre +38 +46 +48

Élekor szerint csak a pénzügyi ismeretek bővítésére való nyitottság skála

átlagainál találtunk szignifikáns különbséget: a 60 évnél idősebbek körében

mindössze +31 pont a skála-átlag, míg 45 évnél fiatalabbak körében +49 pont, a

45-59 évesek körében pedig +43 pont.


69

Tipológia

A hat attitűd-skálán kívül a vállalkozó kedv – kockázatkerülés skála, a pénzügyi-

és az általános gazdasági ismeretek skála, továbbá a pénzpiaci szereplők iránti

bizalmat mérő skála is pszichológiai töltésű mutató. Ha mindezeket egyszerre

nézzük, akkor besorolhatjuk három tipológia-csoport valamelyikébe a

válaszadókat.

Az attitűd- és ismeret skálák alapján kirajzolódó tipológia-csoportok

célcsoport bizalmatlan alulinformált



Mindenki profithajhász -29 +26 -4


Csalók +4 +68 +19

Nyitottság +53 +61 +8

Bizalom +11 -42 -30

Vállalkozó kedv +17 -13 -28

Gazdasági ismeretek 69 54 45

Pénzpiaci ismeretek 83 73 62

A csoport nagysága 35% 36% 29%

Az első tipológia-csoportot „célcsoportként” címkéztük, lévén az e csoportba

kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci

marketing tevékenységek során. A második tipológia csoport legfőbb

jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után

válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. A nagyfokú

bizalmatlanság csökkentése azonban nem reménytelen, mert éppen ez a csoport

a legnyitottabb pénzpiaci ismereteinek a bővítésére. Végül a harmadik csoport

tagjai a legkevésbé informáltak, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal

kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak.


70

A tipológia-csoportokba kerülés valószínűsége összefügg a megtakarítási

hozzáállással, de azért távolról sem esik egybe a két kategorizálás. A tipológia-

csoportok ugyanis pszichológiai jellegűek, míg a megtakarítási hozzáállás

kategorizálásánál a gyakorlat volt a döntő, és itt elméletileg sem várható

függvényszerűen szoros kapcsolat, hiszen a tényleges pénzpiaci viselkedés

sokkal jobban függ sok minden mástól (pl. a pénztől), mint a beállítódásoktól.

A vagyoni helyzet viszont erősen hat a beállítódásokra. Ezen kívül az iskolai

végzettség, a lakóhely az életkor és a gazdasági tájékozódási szokások is erősen

módosítják a tipológia-csoportokba kerülés valószínűségeit.

Megtakarítási hozzáállások tipológia-csoportok szerint

17

18

37

24

27

33

59

55

27

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alulinformált

bizalmatlan

célcsoport



71

A tipológia-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint

18

23

39

60

43

44

38

21

39

33

23

19

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed


A tipológia-csoportok arányai iskolázottság szerint

23

30

43

62

41

42

32

19

36

28

25

19

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás



72

A tipológia-csoportok arányai lakóhely szerint

30

44

37

30

38

35

33

40

32

21

30

30

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés


A tipológia-csoportok arányai életkor szerint

51

42

30

19

30

36

41

38

19

22

29

43

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év



73

A tipológia-csoportok arányai gazdasági tájékozódás szerint

27

35

60

36

41

26

37

25

14

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem tájékozódik

hagyományosforrásokból

internetről is


Szignifikáns eltérések a megtakarítási célok motivációs jelentőségében

Célcsoport Bizalmatlan alulinformált

Lakásfelújítás, modernizálás 46 40 41

Megélhetés biztosítása 45 36 34

Nyugdíj 41 35 32

Lakásvásárlás, építés 40 28 30

Utazás, nyaralás 40 28 21

Autóvásárlás 34 23 22

temetés 30 35 40

Tanulás, tanfolyami díjak 30 21 21

Saját vállalkozás indítása 24 12 13


74

Preferenciák

A hosszabb időre lekötött megtakarítási-, befektetési formák hozama mindig magasabb, mint az azonnal, vagy gyorsan kivehető formáké. Az Ön számára mi a fontosabb:

az, hogy gyorsan kivehesse a pénzét, amikor kell 54%

az elérhető hozam nagysága 35%

nem tudott dönteni 11%

A pénzpiacok úgy működnek, hogy a biztonságosabb megtakarítási-, befektetési konstrukcióknak mindig alacsonyabb a várható hozama, mint a kockázatosabb konstrukcióknak. Az Ön számára mi a fontosabb:

a megtakarítási-, befektetési konstrukció biztonsága 70%

az elérhető hozam nagysága 19%


Ha a hozampreferenciához rendeljük a pozitív értéket, akkor az első kérdésnél

–18 százalékpont a válaszok mérlege, a másodiknál pedig –51 százalékpont. A

két válasz természetesen korrelál egymással, de azért ez az együtt-járás

korántsem szoros: r=0,32. A megkérdezettek 45 százaléka egyik esetben sem

preferálta a hozamot, mindkét esetben pedig 14 százalékuk preferálta ezt.

A hozam vs. hozzáférés válaszok negatívan korrelálnak a vagyontalanság

önigazolása skálával és a befektetői konzervativizmus skálával. A hozam vs.

biztonság válaszoknál azonban nincsenek szignifikáns együtt-járások az attitűd

skálákkal. Ugyanakkor a hozam vs. biztonság válaszok pozitívan korrelálnak a

vállalkozó kedv skálával és negatívan a beosztás skálával. Végül a

hozampreferálás mindkét esetben együtt jár az ismeretekkel.

Megtakarítási preferenciák

biztonság nem tud dönteni hozam

hozzáférés 45% 4% 5%

nem tud dönteni 4% 7% 0%

hozam 21% 1% 14%


75

Hozam vs. hozzáférés életkor szerint

53

48

60

52

9

10

7

19

38

42

33

29

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

hozzáférés nt. hozam

Hozam vs. biztonság életkor szerint

65

71

71

71

11

8

11

16

24

21

18

13

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év

biztonság nt. hozam


76

Hozam vs. hozzáférés lakóhely szerint

40

56

55

58

18

6

10

11

42

38

35

30

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés


Hozam vs. biztonság lakóhely szerint

62

69

69

75

17

6

10

13

21

25

21

12

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Budapest

nagyváros

kisebb város

kistelepülés



77

Hozam vs. hozzáférés vagyoni helyzet szerint

57

56

55

46

21

10

10

3

22

33

35

51

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed


Hozam vs. biztonság vagyoni helyzet szerint

64

71

74

70

20

14

8

4

16

15

18

26

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed



78

Hozam vs. hozzáférés iskolázottság szerint

56

58

49

46

17

9

8

7

27

33

43

47

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás


Hozam vs. biztonság iskolázottság szerint

65

71

72

73

17

12

7

7

18

17

21

20

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás



79

Hozam vs. hozzáférés megtakarítási hozzáállás szerint

44

53

59

6

8

15

50

39

26

0% 20% 40% 60% 80% 100%

megtakarító


nem megtakarító


Hozam vs. biztonság megtakarítási hozzáállás szerint

76

68

67

3

9

18

21

23

15

0% 20% 40% 60% 80% 100%

megtakarító


nem megtakarító



80

Hozam vs. hozzáférés gazdasági tájékozódás szerint

53

56

48

15

9

5

32

35

47

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem tájékozódik

hagyományos források

internet is


Hozam vs. biztonság gazdasági tájékozódás szerint

67

74

64

16

9

5

17

17

31

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem tájékozódik

hagyományos források

internet is



81

Hozam vs. hozzáférés tipológia-csoportok szerint

49

53

57

7

15

18

44

32

25

0% 20% 40% 60% 80% 100%

célcsoport

bizalmatlan

alulinformált


Hozam vs. biztonság tipológia-csoportok szerint

70

71

68

7

11

18

23

18

15

0% 20% 40% 60% 80% 100%

célcsoport

bizalmatlan

alulinformált



82

Hozam vs. biztonság nemek szerint

67

72

11

12

22

16

0% 20% 40% 60% 80% 100%

férfiak

nők


Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben?

Magas hozam – viszonylag magas kockázat 7%

Közepes hozam – közepes kockázat 47%

Alacsony hozam – minimális kockázat 38%


A kérdésre adott válaszok valamivel szorosabban korrelálnak a biztonság vs.

hozam válaszokkal (r=0,31), mint a hozzáférés vs. hozam válaszokkal (r=0,21).

A vállalkozó kedv skálával r=0,33 a korreláció, a vagyoni helyzettel r=0,29 az

életkorral pedig r=0,30.


83


9

5

56

47

35

48

0% 20% 40% 60% 80% 100%

férfiak

nők

magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális


12

11

6

1

60

55

55

33

28

35

39

66

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

60+ év



84


5

6

9

12

35

53

61

61

60

41

30

27

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakképzetlen

szakképzett

érettségizett

diplomás



4

5

8

11

36

44

54

68

60

51

38

21

0% 20% 40% 60% 80% 100%

alsó negyed

alsó közép

felső közép

felső negyed



85


6

7

12

45

52

66

49

41

22

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem tájékozódik

hagyományosforrásokból

internetről is



7

12

5

61

56

42

32

32

53

0% 20% 40% 60% 80% 100%

megtakarító


nem megtakarító



86


10

6

6

62

49

38

28

45

55

0% 20% 40% 60% 80% 100%

célcsoport

bizalmatlan

alulinformált


Ön vállalná-e, megfontolná-e vagy nem vállalná a következők kockáztatását annak érdekében, hogy a szokásos banki kamatnál sokkal nagyobb legyen a lekötött pénze várható hozama?

A legrosszabb esetben: vállalná megfon- tolná

nem vállalná

nt. nv.

kisebb lesz a hozam az előre vártnál? 17 37 42 4

a befektetés értéke változik, néha csökken, néha növekszik?

15 34 44 7

kisebb lesz a hozam az inflációnál? 12 31 51 6

a befektetett pénzéhez hozzájut, de esetleg nem lesz hozam?

11 30 55 4

elveszti a lekötött pénze 5 százalékát? 11 20 65 4

a befektetés értéke tág határok között ingadozik?

9 27 58 6

elveszti a lekötött pénze 10 százalékát? 6 14 77 3

elveszíti a lekötött pénze 20 százalékát? 4 11 81 4

A 8 válasz alapján a megkérdezettek 97 százaléka körében képezhetünk egy 100

fokú skálát, amelyik megbízhatóan méri a válaszadók kockázatvállalási

készségét. A mutató átlaga meglehetősen alacsony: 25 pont.


87

A válaszadók 28 százaléka körében 0 a skálaérték, ők tehát nem hajlandóak még

csak megfontolni sem semmi féle kockázat vállalását. Pontosan 50 pontra15 a

válaszadók 5 százalékánál állt be a skálaérték, 50 pont fölé pedig 13 százalékuk

körében emelkedett. A maximális 100 pontot a válaszadók 1 százaléka érte el.

A kockázat vállalási készség erősen függ a válaszadók vagyoni helyzetétől,

továbbá a nemétől, életkorától, lakóhelyétől és iskolai végzettségétől is. Ez

utóbbi összefüggések akkor is szignifikánsak maradnak, ha kiszűrjük a vagyoni

helyzet hatását. Az internetről is tájékozódók és a célcsoportba tartozók

kockázatvállalási készsége lényegesen magasabb az átlagosnál.

Kockázat vállalási készség skála szignifikáns korrelációi r=

Gazdasági fogalmak ismerete 0,38

Vállalkozó kedv skála 0,33

Befektetői konzervativizmus -0,21

Közéleti érdeklődés 0,20

A vagyontalanság önigazolása -0,13

Nyitottság az ismeretszerzésre 0,13

Kovács és Takács tehetséges pályakezdő fiatalok. Mindketten kapnak 5 millió forintot a szüleiktől. Kovács spórol, takarékosan él, igyekszik minél több pénzt félretenni anyagi biztonsága érdekében. Az 5 millió forintjához sem nyúl, hozzá, azt is a bankban tartja. Takács forgatni kezdi a pénzét, kockázatot vállal, részvényeket vesz és ad, befekteti a pénzét. Ön szerint 10 év múlva:

Kovács Takács nt. nv.

1. melyikük lesz gazdagabb? 26 58 16

2. melyikük fog boldogabb életet élni? 45 32 23

3. melyikük fog kiegyensúlyozottabban élni? 56 25 19

15 A skála megbízhatóságát (reliabilitását) ez a „középre menekülő” 5 százalék egy kicsit lerontja, így Cronbach α=0,88.


88

Kockázatvállalási készség 100 fokú skálára vetítve


szakképzett 25

érettségizett 31

diplomás 32

alsó negyed 16

alsó közép 21

felső közép 27

felső negyed 35

Budapest 25

nagyváros 26

kisebb város 28

kistelepülés 20

18-29 év 34

30-44 év 31

45-59 év 21

60+ év 13

férfiak 27

nők 22




Célcsoport 33

Bizalmatlan 22

Alulinformált 17

Megtakarítók 29

Potenciális megtakarítók 31

Nem megtakarítók 18


89

A többség a meggazdagodás szempontjából a kockázatvállaló, pénzforgató

stratégiát tartja jobbnak, ugyanakkor azok is többségben vannak, akik szerint a

mértékletes, takarékoskodó pénzkezelési stratégia boldogabb,

kiegyensúlyozottabb életet eredményez. A három válasz természetesen korrelál

egymással, de azért nem túl szorosan. A melyikük lesz gazdagabb kérdés r=0,38

és r=0,32 szinten korrelál a másik két kérdéssel, a melyikük fog boldogabb

életet élni kérdés viszont r=0,63 szinten korrelál a melyikük fog

kiegyensúlyozottabban élni kérdéssel.

Ha a kockáztató, pénzforgató stratégia választásához +100 pontot rendelünk, a

spórolós, takarékoskodó stratégiához pedig –100 pontot, akkor a mutatók

természetesen pozitívan és viszonylag szorosan korrelálnak a vállalkozó kedv –

kockázatkerülés skálával.

A melyikük lesz gazdagabb kérdés ezen túlmenően szignifikánsan korrelál az

ismeretszerzés attitűd-skálával, a tájékozottság, illetve érdeklődés skálákkal, a

vagyoni helyzettel és az életkorral is. Ez utóbbi esetben negatív a korreláció

előjele, azaz minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt,

hogy a kockáztató, pénzforgató stratégia eredményesebb a meggazdagodáshoz.

A boldogabb, illetve kiegyensúlyozottabb kérdések esetében viszont csak a

vagyontalanság önigazolása skála és a beosztás skála esetében szignifikánsak a

korrelációk, azaz e két kérdésnél a válaszoknak nincs kapcsolata az életkorral és

a vagyoni helyzettel sem.


90

Tőzsde

A legtöbb embernek a kockáztatás volt az első asszociációja a tőzsdére, a

tőzsdézésre. A második leggyakoribb említés: „gazdagoknak való”. Kulcsár Attila

neve viszont meglepően kevésszer hangzott el, azaz az álbróker inkább a

bankszektor renoméját rontotta, mint a tőzsdéét. Ezzel együtt azért jóval többen

mondtak negatív töltésű-, mint pozitív töltésű választ a nyitott kérdésre.

A tőzsdei árfolyamok alakulását a megkérdezettek 4 százaléka szokta

rendszeresen figyelemmel kísérni, további 18 százalékuk pedig időnként. A

tőzsdei árfolyamok figyelése viszonylag szorosan korrelál a közéleti

érdeklődéssel, illetve a gazdasági és pénzpiaci ismeretekkel. Továbbá a

vállalkozó kedvvel és a kockázat vállalási készséggel is. Tőzsdei részvénye a

felkeresett háztartások 2 százalékának van, és az itt válaszolók gyakorlatilag

mind figyelemmel kísérik az árfolyamokat.

A BUX index becslésére mindössze a megkérdezettek tizede vállalkozott, és az Ő

válaszaik átlaga 17 ezer pontnak adódott. A válaszadók 54 százaléka helyesnek

tekinthető (20 ezer pont körüli) számot mondott, 4 százalékuk viszont felül-, 42

százalékuk pedig durván alul becsülte a BUX indexet. Ez utóbbiak körében a 10

ezer pont volt a tipikus válasz. A részvény tulajdonosok döntő többsége azonban

helyesnek tekinthető választ adott.

A megkérdezettek 12 százaléka azt mondta, hogy biztosan vásárolna

részvényeket, ha lenne elegendő pénze, 44 százalékuk viszont határozottan

elzárkózott ettől. Az ábrán ismertetett válaszok mérlege végül is –29 pontnak

adódott, azaz a részvényvásárlás gondolata inkább taszítja, mint vonzza a

közvéleményt.

A részvényvásárlási hajlandóság pozitívan korrelál a tájékozottsággal és a

vállalkozó kedvvel, illetve kockázatvállalási készséggel. A befektetői

konzervativizmus skálával és a pénzhajhászás attitűd-skálával viszont negatív a

mutató kapcsolata. A legszorosabb negatív együtt-járást azonban a vagyoni

helyzettel találtuk, de az életkor is csaknem ugyanolyan erősen hat a

részvényvásárlási kedvre, mint a vagyoni helyzet.


91

Mi jut Önnek eszébe a tőzsdéről, a tőzsdézésről? említette

(fő)

kockáztatás 182 gazdagoknak való 95

pénz 60 részvénykereskedelem 47 nagybani pénzforgatás 44

nagy hozam 32 befektetés 29

jó dolog lehet, ha van mit befektetni 28 nyereség-veszteség 24 sokat bukik az ember 23

szerencse 23 adás-vétel 21

jó játék sok-sok pénzzel 21 brókerek 18

veszélyes 16 érteni kell hozzá 16 értékpapírok 15

árfolyam 14 pénzpiac 13

csalás 12 BUX-index, Kulcsár Attila, nyüzsgő kiabáló emberek 8-8 pénzemberek, pénzkereseti lehetőség, rövid úton való pénzhezjutás 7-7

folyamatosan mozog, gabona 6-6 nem bízok benne, spekulánsok, tőzsdekrach, annak jó, aki bukni is tud 5-5

arany, csúcson van, naprakésznek kell lenni, pénzmosás 4-4 a gazdaságot fellendíti, a nyereséges cégek papíralapú értékesítése, a világ tőzsdéi össze vannak kötve, állami befektető cég, árucsere, erős visszaesés várható, figyelni kell, hogy hogyan változik, kamatok, manipuláció, merész vállalkozás, nagy cégek, pénzügyi hadszíntér, távol akarom magam tartani tőle!, telefonnal a kezükben rohangálnak, ügyeskedés, üzlet, versengés

2-2


92

Egyedi említések:

a gyerekek elveszítették a MOL-részvényt, a háttérből az életünket befolyásolja, a kisrészvényesek mindig rosszul járnak, a múlt század gazdag emberi, akik nagyot buktak, a nagyok ott verik el a pénzt, a régi világ, ajánlatok cseréje, alkuszok, állampapírok, állandó monitorfigyelés, Amerikába való, Amerikában élő ismerősöm férje, az elnök fizetése, be kéne zárni, bonyolult, egy rahedli pénz nagyon jó lenne, eltűnik a kisember pénze, felfordulás, férjem kedvenc ténykedése, fiataloknak való, folyamatosan romlik a befektetett tőke, fontos, gazdasági válság, hadonásznak ott telefonokkal a kezükben, nézik a tv-monitorokat, harcolnak egymás ellen, hiénák, hosszú távon gazdaságos, izgalmas lehet, kapcsolatok kellenek hozzá, kapkodás, kereskedés, kiabálnak, kontraktusok kötése, kormányfüggőség, korrupció, laikus vagyok, linkség, maffiózóknak való, megbízhatatlanság, MOL-részvények, nemzetközi kiszolgáltatottság, nincs értelme, olaj, pénzbefizetések, pénzért kiabáló férfiak egy tábla előtt, pénzeszsákok, pénzforgatás idegbeteg módján, pénzintézetek, pénzvilág, pénzzel való lobbizás, rafináltság, régen tőzsdézett egy családtag, rengeteg pénz, ami irányítja a hatalmat, sok ember nem szeret dolgozni és ebből akar meggazdagodni, sok hülye ott áll és lesik az árfolyamokat, sok pénz cserél gazdát, sosem próbálta, tiszta idegek ott, tőke, tőkefelvétel, tömeg, túl gyors nekem, vadkapitalizmus, veszekedés, zsiványság, zűrzavar

Ha lenne elegendő pénze, Ön vásárolna-e részvényeket?

12

21

15

44

8

biztosan

valószínűleg igen

nt.

valószínűleg nem

biztosan nem

A részvényvásárlási hajlandóság korrelációi r=

Az árfolyamok figyelemmel kísérése 0,36

A pénzpiaci konstrukciók ismerete 0,32

Vállalkozó kedv skála 0,31

A gazdasági fogalmak ismerete 0,30

Közéleti érdeklődés 0,23

Nyitottság az ismeretszerzésre 0,18

Befektetői konzervativizmus -0,17

Profithajhászás -0,16


93

Részvény vásárlási hajlandóság Mérleg-indexre vetítve16

alsó negyed -57

alsó közép -40

felső közép -20

felső negyed -1

18-29 év -8

30-44 év -27

45-59 év -25

60+ év -56

Férfiak -22

Nők -36

nem tájékozódik -46

hagyományos médiából tájékozódik -23

internetről is tájékozódik +4

Célcsoport -3

Bizalmatlan -33

Alulinformált -57

Megtakarítók -12

Potenciális megtakarítók -19

Nem megtakarítók -44

A részvényvásárlási hajlandóság mutató csak két (nem túl népes) társadalmi

csoportnál billent át a pozitív tartományba. Egyrészt azoknál, akiknek vannak

tőzsdei részvényeik, másrészt azok körében, akik az internetet is használják

gazdasági tájékozódásra. Ez viszont azt is jelenti, hogy egyértelműen az internet

a tőzsdével kapcsolatos marketing tevékenységek legalkalmasabb terepe.

A részvényvásárlás terjedésének legnagyobb korlátja az, hogy a megkérdezettek

45 százaléka szerint 1 millió forint fölött van az a minimális összeg, amivel már

érdemes tőzsdei befektetéseken gondolkozni. Ennél kisebb nagyságrendű választ

mindössze a megkérdezettek harmada mondott.

16 Biztosan vásárolna=100 pont, valószínűleg vásárolna=50 pont, nem tudja=0 pont, valószínűleg nem vásárolna=-50 pont, biztosan nem vásárolna=-100 pont


94

Véleménye szerint nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes tőzsdei befektetéseken gondolkozni?

3% 13%

18%

22%11%

6%

21%

6%

x<100 eFt

100-500 eFt

0.5-1 mFt

1-3 mFt

3-5 mFt

5-10 mFt

x>10 mFt

nt.

Mi tartja Önt vissza attól, hogy tőzsdei részvényeket vásároljon?

Játszanak-e szerepet ebben a LAPON olvasható dolgok?

spontán említés

vissza tartja

nem tartja vissza

nt.

nincs befektetni való pénzem 74 17 8 2

túl kockázatos 20 50 29 4

nem nekem való, idegen tőlem 11 54 32 4

nem tudom miként kezdhetnék hozzá 7 44 45 4

csak a nagyon gazdagoknak való 6 56 34 4

nem bízok meg a brókerekben 5 53 38 5

nincs időm állandóan az árfolyamokat lesni 3 45 48 4


95

Befektetési alapok

A befektetési alapokat kevesen ismerik, ezért az erre vonatkozó kérdések

feltevése előtt röviden informáltok a megkérdezetteket:

A befektetési jegy megvásárlásával egy közös vagyontömegbe rakjuk be

a pénzünket, és megbízzuk az alapkezelő szakembereit, hogy az

összegyűjtött pénzt különféle értékpapírokba, pl. állampapírokba,

részvényekbe, vagy ingatlanokba fektessék be. A befektetések hozamból

tulajdoni hányadunk arányában részesülünk.

Ezen ismertetés elhangzása után a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt,

hogy biztosan vásárolna befektetési jegyeket, ha lenne elegendő pénze. 44

százalékuk viszont mereven elzárkózott ettől. A válaszok mérlege tehát

negatívabb (-34 pont), mint a részvényeknél (-29 pont).

Ha lenne elegendő pénze, vásárolna-e?

12

9

21

20

8

8

15

19

44

44

0% 20% 40% 60% 80% 100%

részvényt

befektetési jegyet

biztos igen valószínűleg igen nt. valószínűleg nem biztos nem


96

Ebben nyílván szerepet játszik az is, hogy kevésbé ismert dologról van szó. Ezt

jelzi az is, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem tudott választ adni arra a

kérdésre, hogy nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már

érdemes befektetési jegyeket vásárolni. Ugyanakkor a válaszadók nagyobb

hányada mondott 1 millió forintnál kisebb összeget, mint a tőzsdei

befektetéseknél. Ezzel együtt itt is a pénzhiánnyal indokolták a legtöbben azt,

hogy mi tartja őket a leginkább vissza a befektetési alapjegyek vásárlásától.

Véleménye szerint nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes befektetési jegyeket vásárolni?

3%19%

19%

19%6%4%

4%

26%

x<100 eFt

100-500 eFt

0.5-1 mFt

1-3 mFt

3-5 mFt

5-10 mFt

x>10 mFt

nt.

Mi tartja Önt vissza attól, hogy befektetési jegyeket vásároljon?

Játszanak-e szerepet ebben a LAPON olvasható dolgok?

spontán említés

vissza tartja

nem tartja vissza

nt. nv.

nincs befektetni való pénzem 77 15 8 1

túl kockázatos 13 46 37 4

nem tudom miként kezdhetnék hozzá 6 43 47 4

ezt csak a nagyon gazdagoknak való 6 48 41 5

nem bízok meg az alapkezelőkben 4 48 42 6


97

Nyugdíj-megtakarítások

A felmérés során megkérdezettek 47 százaléka aktív pénzkereső, 6 százalékuk

GYES-en, GYED-en van, illetve háztartásbeli, 6 százalékuk tanul, 5 százalékuk

munkanélküli, 34 százalékuk öregségi nyugdíjas, további 2 százalékuk pedig 60

évnél fiatalabb inaktív (pl. rokkant). A nem nyugdíjasoktól megkérdeztük, hogy

milyen gyakran szoktak azon gondolkodni: miként fognak megélni a nyugdíjas

éveikben? Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng ezen, 40 százalékuk

pedig időnként. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés.

Természetesen minél közelebb van valaki a nyugdíjas korhoz, annál nagyobb

valószínűséggel gondolkozik nyugdíjas évei megélhetésén, de azért a 45-59 éves

korosztály 18 százaléka is azt nyilatkozta, hogy nem szokott ezen töprengeni.

Szokott-e Ön azon gondolkozni: miből, miként fog megélni a nyugdíjas éveiben?

7

22

38

33

33

44

60

35

18

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-29 év

30-44 év

45-59 év

gyakran időnként nem szokott


98

A nem nyugdíjasokat arra is megkértük, hogy helyezzék el magukat a 10 fokú

gazdasági létrán a nyugdíjas éveikre gondolva. A megkérdezettek 34 százaléka

ugyanoda helyezte magát, mint a jelenlegi helyzet alapján, 35 százalékuk viszont

úgy vélte lejjebb fog csúszni nyugdíjas éveiben, 31 százalékuk pedig úgy, hogy

jobb lesz a gazdasági helyzete. A jelenlegi önbesorolások átlagosan 0,13 fokkal

bizonyultak kedvezőbbnek, mint a nyugdíjas korra vetített önbesorolások.

A jelenlegi- és a nyugdíjas évekre vetített gazdasági önbesorolások különbsége

21

4

10

18

34

18

8

31 1

0

10

20

30

40

-5 fok -4 fok -3 fok -2 fok -1 fok marad +1 fok +2 fok +3 fok +4 fok +5 fok

átlag=-0.13 fok

Mindez elsősorban életkor függő. A 18-29 évesek körében +0,22 fok a gap, a 30-

44 évesek körében –0,11 fok, a 44-59 évesek körében pedig –0,53 fok. Vagyoni

helyzet szerint nincsenek szignifikáns különbségek, és az sem befolyásolta a

különbség átlagát, hogy ki milyen gyakran gondol nyugdíjas évei megélhetésére.

Az összes megkérdezett 29 százaléka tagja valamelyik magán nyugdíjpénztárnak

(is), és 12 százalékuk pedig valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak (is). (Azok

aránya, akik mindkét fajta nyugdíjpénztárnak a tagjai: 7%) A megkérdezettek

62 százaléka viszont semmilyen nyugdíjpénztárnak sem a tagja, 3 százalékuk

pedig nem tudott vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre. A nyugdíjpénztári tagok

azonban semmivel sem gondolnak gyakrabban a nyugdíjas évek megélhetésére,

mint mások, és a várakozások tekintetében sincs különbség.


99

A nyugdíjpénztári tagok 36 százaléka csak saját maga fizet be a pénztárba, 47

százalékuk esetében pedig csak a munkáltató fizet. Végül 17 százalék azok

aránya, ahol a pénztártag és a munkáltató is fizet.

A megkérdezettek többsége (53 százalékuk) nem szeretné, ha saját maga

dönthetne nyugdíj célú megtakarításainak a befektetéséről, ezt inkább a

nyugdíjpénztárak szakembereire bízná. 26 százalékuk szerint viszont jó lenne

részt venni a befektetési döntésekben. (A hiányzó 21 százalék nem tudott vagy

nem akart válaszolni.) Némileg meglepő módon itt sincs szignifikáns különbség a

pénztártagok és a többiek véleménymegoszlásai között.

Ugyanakkor azok aránya, akik azt nyilatkozták, lenne elég idejük és energiájuk

saját nyugdíj-megtakarításaik kezelésére mindössze 13 százalék, azoké pedig,

akik eléggé felkészültnek érzik ehhez magukat mindössze 5 százalék. Igaz, a

beleszólást igénylők többsége (60 százalékuk), úgy véli: bele tudna tanulni a

dologba.

A nyugdíj portfolió összeállításáról összesen 53 válaszadónak volt valamilyen

ötlete, és az ötletek átlaga szerint valamivel nagyobb hányadot kéne

részvényekbe fektetni, mint állampapírokba és kötvényekbe.


100

Módszertan

A kutatás keretében összesen 1002 országszerte véletlenszerűen kiválasztott

felnőtt válaszolt a kérdésekre. A mintavételi eljárás első fázisában kijelöltök a

mintavételi pontokat, összesen 125-öt (23 fővárosi kerület + 102 vidéki

település). A mintavételi pontokat úgy tűztük ki, hogy azok mind regionálisan,

mind pedig urbanizációs szintek szerint fedjék az ország település-szerkezetét.

Az egyes mintavételi körzetekben az ott élők számával arányosan készítettünk

interjúkat.

A kész mintában a véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai

jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás

során – a KSH 2001-es népszámlálása alapján – több szempontos súlyozással

korrigáljuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3%.

Az integrált folytonos skálák esetében az átlagok megbízhatósági intervalluma

mindig kisebb mint ±2.

A tanulmányban csak olyan társadalmi-demográfiai különbségekről, illetve belső

összefüggésekről számoltunk be, amelyek matematikai-statisztikai értelemben

szignifikánsak.

Az adatfelvétel 2005. szeptember 1-je és 7-e között történt.

Documents

Befektetések, megtakarítások · Befektetések, megtakarítások 2005. szeptember A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott,