Beleolvasó - Jean-Gabriel Causse: A színek hatalma

8/15/2019 Beleolvasó - Jean-Gabriel Causse: A színek hatalma

1/4

34

Ha hiszünk a híres médiasztárnak, akkor el kell fogadnunk, hogy körülbelül360 szín meghallására képes. De Harbisson még ennél is messzebbre ment, ugyanisaz infravöröset és az ultraibolyát is hanggá tudja alakítani. Bármely lakásba belépvénkönnyedén megmondhatja, hogy a riasztó be van-e kapcsolva, vagy sem.

6. A SZÍNEK REPRODUKCIÓJA

Napjainkban a tudósok egyhangúlag azt állítják, hogy három alapszín van. Nemnégy, ahogy Goethe állította, sem hét, ahogy Newton vélte. Minden más színt elôlehet állítani ebbôl a három alapszínbôl: a kékbôl, a vörösbôl és a sárgából. Eztszubtraktív (kivonó) színkeverésnek hívjuk, amellyel színes anyagokat hozhatunklétre. Színes fény létrehozásához pedig összeadó színkeveréssel kékkel, vörösselés zölddel dolgozunk.

A szubtraktív színkeverés egymásra rétegzôdô festékkel (nyomda) vagy pigmentek-kel (festészet) valósítható meg. A kivonó (vagy szubtraktív) színkeverés alapelve elégegyszerû. Egy alapszín körülbelül a látható fényspektrum egyharmad részét nyeli el.A cián (égszínkék) a vörös tartományt nyeli el. A magenta (világospiros, majdnemrózsaszínû) pedig a zöldeset. A sárga a kékeket nyeli el. Tehát ha például ciánkéketés sárgát keverünk, az anyag által visszavert, el nem nyelt hullámhossz a zöldes tarto-mányban fog elhelyezkedni. Rajztanára tehát ezért tanácsolta, hogy a füstölgô kémé-nyes ház elôtt elterülô pázsit megfestéséhez használjon kéket és sárgát…

Ha összekeverjük a három alapszínt, akkor egyetlen hullámhossz sem verôdikvissza. Így tehát feketét kapunk. Ez még azonban csak a tiszta elmélet. Mivel a pig-mentek sosem tökéletesen tiszták, és nem verik vissza 100%-ban a megfelelô hul-lámhosszokat, a nyomdászok egy negyedik színnel is dolgoznak, ez pedig a fekete.A fekete a spektrum egészét magába szívja, és így nem meglepô, hogy még mélyebbfeketéket kapunk.

Kényelmi szempontok miatt a három alapszínnek a magentát, a ciánkéket ésa sárgát választották. Azonban az is teljesen helyénvaló lenne, ha erre a feladatra azalmazöldet, a lilát és a barackszínt jelölték volna ki.

Ami itt lényeges, az az, hogy az adott szín mindegyike a kromatikus spektrum egy-harmadát verje vissza. Az alapszínek kiválasztásában az a praktikus szempont dön-

A szinek hatalma H 152 press.indd 34 11/5/15 8:23 PM


2/4

35

tött, hogy igen egyszerûnek tûnt mind a magenta, mind a ciánkék és a sárga elôál-lítása. Napjainkban senki nem kérdôjelezi meg alapszíneink (a magenta, ciánkék éssárga) létjogosultságát. Ezekbôl a következô másodlagos színek keverhetôk ki: a zöld(sárga és kék), narancs (vörös és sárga) és lila (kék és vörös). A harmadlagos színek,amelyek változtatható arányban a három alapszín összekeverésébôl hozhatók létre,azok az „-es” képzôvel végzôdô színek, zöldes, vöröses elôtaggal illetett árnyalatokvagy a gesztenyeszín különbözô árnyalatai.

Az 1861-ben Maxwell által kidolgozott összeadó színkeverés elmélete úgy tartja,hogy háromféle fény egymásra helyezésével bármely szín reprodukálható. Ezekneka fényeknek egymástól minél távolabbi hullámhosszakhoz kell tartozniuk. A spektrumkét szélén található a vörös és a kék, középen pedig a zöld fény.

A CIE (Világítás Nemzetközi Bizottsága) döntése alapján 1931-ben, a higanyspektrumát alapul véve ez a három szín lett a három alapszín. Ha a fény spektrumá-nak egészét lefedô három színt egymásra helyezzük, az fehér színt eredményez (lásdNewton kísérleteit). Ennek alapján hozzák létre fényes képernyôink színeit (LCD,plazma, szkennerek, digitális fényképezôgépek stb.)

7. OPTIKAI CSALÓDÁS

Ha másodpercenként 60 000 km-rel száguldanánk egy piros lámpa felé, akkor azta Doppler-hatás következtében zöldnek látnánk. Emesélek egy hasonló jelenséget,amely könnyen érthetô, hiszen egészen hétköznapi dologról van szó. A szürkés, ezüs-tös színû hajkoronáról beszélek. Tudjuk, hogy szürke hajszálak márpedig nincsenek.A hajszálak vagy pigmentáltak, vagy pigmenthiányosak, feketék vagy fehérek, minta mákos tészta. Esetleg szôkék, barnák, gesztenyeszínûek, vörösek vagy fehérek.Ha azonban a hajzatunk fekete és fehér hajszálakból áll, akkor azt egységesen szürké-nek láthatjuk.

Gyorsan rájöttek arra, hogy ki lehet használni fényérzékelô receptoraink naivi-tását, és úgy létrehozni színeket, hogy alapszínekbôl álló apró foltokat teszünk egy-más mellé. Agyunk ugyanis átlagolja a látványt, és új árnyalatokat képzel a foltokhelyére. Ezen az elven mûködnek azok a tévékészülékek is, amelyek különben csakvörös, piros, zöld és kék pixelekkel „dolgoznak”.



3/4

36

A nyomdaiparban ezeket a „pöttyöket” rasztereknek nevezzük. (Nézze meg bár-mely újság fotóit egy nagyító segítségével, meglátja, hogy csak sárga, ciánkék, magen-ta vagy fekete pöttyökket fog látni.) A pointillista és az impresszionista festôk isezzel játszottak.

Most pedig egy perces csenddel adózzunk minden idôk legnagyobb koloris-tájának, Van Gogh mesternek, akit tulajdonképpen nem is sorolhatunk az impresszio-nisták közé, hiszen meg sem hívták a nagy közös impresszionista kiállításukra.

Búcsúzzunk most Vincenttôl, és vele együtt a színelméletektôl is. Fontosnak tar-tottam a színekrôl való ismeretek tömör összefoglalását, hiszen az utóbbi 30 évbennagyon sokat fejlôdött ez a terület. Ez remélhetôen hozzá fog segíteni minket ah-hoz, hogy jobban megértsük a színek ránk gyakorolt hatását. Soha ne feledjük, hogy



4/4

37

a szín egyszerre elektromágneses hullám és energia. Idézzük fel, hogy a vizuális lá-tásunk három lényeges, egymástól el nem választható paramétertôl egyszerre függ,a fényforrás színhômérsékletétôl, az agyunk teljesen szubjektív interpretációjátólés a tárgy jellegétôl.

Most pedig vágjunk bele a témánkba…


Documents

Beleolvasó - Jean-Gabriel Causse: A színek hatalma