BESZÁMOLÓ 2007/2008-as nevelési- és oktatási év …

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda

BESZÁMOLÓ

2007/2008-as nevelési- és oktatási év munkájáról

Gyomaendrőd

2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás 1.1. Pályázatok - benyújtott pályázatok - elnyert pénzeszközök, azok felhasználása, fejlesztési területe 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok, azok összege 1.3. Minőségfejlesztésben végzett tevékenységek, azok tárgyi megjelenése 1.4. Ellenőrzések 1.5. Dokumentáció 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése 2. Tanügyigazgatás 2.1. Gyermek- és tanulói létszámadatok 2.2. Tanügyi dokumentáció 3. Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek 3.1.1. Nevelés-oktatás feladatellátása 3.1.2. Technikai személyi állomány 3.1.3. Továbbképzés 3.1.4. Innováció 3.2. Tárgyi feltételek 4. Neveltségi helyzetkép 4.1. Rendszeres óvodába, iskolába járás 4.2. Magatartás 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon 4.3.2. A tanulók szociometriai helyzete az. 5. évfolyamon 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon 4.3.4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 4.4.1. Kiemelt óvodai mutatószámok 4.4.2. Kiemelt iskolai mutatószámok

2

5. Oktatás - képzés 5.1. Szorgalom 5.2. Tanulmányi teljesítmény 5.2.1. Kitűnők 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők 5.3. Versenyeztetés - versenyeredmények 5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.2. Mérések az 5-8. évfolyamokon 5.4.3. SZTE mérései 5.4.4. OKÉV mérések 5.5. Beiskolázás - továbbtanulás 5.6. Nevelési értekezlet 6. Szolgáltatás 6.1. Nevelési - oktatási ismeretközvetítés 6.2. Napközi – egésznapos ellátás 6.3. Csoportfoglalkozáson- tanórán kívüli foglalkozások 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység 6.4.2. Sporteredmények 6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése 6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) 6.5.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása (SNI) 6.5.3. Magántanulók 6.6. Szabadidős tevékenység 7. Szervezet és vezetés 7.1. Intézményi arculatformálás 7.2. Szervezetépítési tevékenység 7.3. Kommunikáció 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése (IMIP) 7.5. Ellenőrzési tevékenység 7.6. Munkaközösségek 7.7. Munkacsoportok működése 8. Kapcsolatrendszer 1. GAZDÁLKODÁS 1.1. Pályázatok Intézményünkben a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi teendőt – pályázati kiírások figyelése, írása, megvalósítása, elszámolása és a belső monitoringja – egy háromtagú munkacsoport végzi, kiterjesztve tevékenységét az alapítványra és a sportegyesületre is. A tanév során 27 pályázat került benyújtásra, melyből eddig 14 projekt támogatásban részesült, 8 pályázat elbírálása folyamatban van, és 5 pályázatot elutasítottak. A nyertes pályázatok megítélt támogatási összege: 9.954.900,- Ft. A támogatások intézményünk működésének hat részterületét segítik:

- tanulói ösztöndíjak, - tanulói egészségnevelési- és szabadidős programok támogatása, - programfejlesztések, - eszközfejlesztések, eszközbeszerzések, - módszertani továbbképzések, - bérjellegű kifizetések.

Jelentősebb támogatásban részesített pályázataink: - A Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk keretében tudtuk folytatni az iskolai

egészségfejlesztési és drogprevenciós programunkat az idei tanév során is.

3

- A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásával immár negyedik alkalommal rendezhettük meg városi szinten a Wesselényi Sportnapot, melynek keretében a város általános iskolái között úszóversenyt, ügyességi vetélkedőt hirdettünk.

- Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával oktatást segítő multimédiás programokat, nem szakrendszerű oktatáshoz továbbképzés támogatását, intézményi rendezvények támogatását igényeltük.

- A Tempus Közalapítvány támogatásával folytathatták, illetve kezdhették el diákjaink az Útravaló ösztöndíjprogramot, melynek keretében támogatásban részesültek az Út a középiskolába alprogram által.

- Jelentős támogatást kaptunk Gyomaendrőd Város Önkormányzatától a nagyenyedi testvériskolai diákjainak csereüdültetéséhez; a már hagyományos nyári foglalkoztató tábor biztosításához; intézményi rendezvények megszervezéséhez; sportegyesületünk tevékenységéhez.

- Uniós pályázati alapból a HEFOP 2.1.9 program a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenységének megvalósításával keretében harmadik uniós pályázati projektünk került támogatásra.

A tanév során zártuk a HEFOP 3.1.3. program keretében futó „Kompetencia-alapú oktatás bevezetése a Kis Bálint Általános Iskolában” és a HEFOP 2.1.5 program keretében futó „Az Integrációs Pedagógiai Rendszer kiterjesztése a gyomai városrész intézményfokozatai között”című nyertes projektjeinket. Mindkét program igen eredményese volt, szakmai zárásuk elfogadott, a záró pénzügyi jelentések és az utolsó elszámolások a nyárra tehetők. Viszonylag zavartalan volt a pénzügyi támogatás folyósítása. Az ilyen nagy horderejű pályázatok megvalósítása és elszámolása komoly terhet ró a munkacsoportra. Az idei nevelési- és oktatási évben pályáztunk az Ökoiskola” címre, mely pályázatunk eredményesen zárult. A cím azoknak az iskoláknak az állami elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Szintén az idei nevelési- és oktatási évben nyújtottuk be először pályázatunkat az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz a Teljesítmény motivációs pályázati alapra. A teljesítménymotivációs pályázati alapból azok az intézmények igényelhetnek támogatást, melyek már legalább két éve működtetik a Pedagógus teljesítményértékelési rendszerüket. Az Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatási alapból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek széleskörű támogatására kerülhetett sor. A TIOP 1.1.1 program keretében támogatott pályázatunk által további pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésére kerülhet sor, az úgynevezett „Intelligens Iskola” program keretében. Ez nemcsak az informatikai készségek, hanem – a többi közismeretei tárgyba beépülő Infokommunikációs Technológia (IKT) támogatású pedagógiai módszertan által - a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelentős részben biztosítja. 1.2. Fejlesztési, felújítási munkálatok Épületfelújítási munkálatokra elkülönített költségvetési keret nem állt rendelkezésre, így csak a tisztító- és állagmegóvó karbantartási munkálatokat tudtuk elvégezni, illetve pénzmaradvány terhére, valamint az éves költségvetésen belüli átcsoportosítással, és átgondolt, racionális gazdálkodás melletti megtakarításból tudtuk az égetően fontos munkálatokat elvégezni. Elsősorban az óvoda épületében kellett jelentősebb munkálatok elvégzéséről gondoskodni, hogy önkormányzati óvodaként fel tudjuk venni a versenyt a vállalkozásban működtetett óvodák feltételrendszerével. Így került sor: Óvoda épületében:

- Csoportszobák bővítésére falkiemelésekkel. (A csoportszámok csökkentése, illetve a csoportlétszámok bővülése tette szükségessé.)

- Fűtéskorszerűsítésre, illetve a Katona József Művelődési Központtól való fűtésleválasztásra, gyermekmosdókban fűtőtest elhelyezésére. (Mindez az intézkedés már a fél fűtési idény alatt is jelentős költségvonzatú energiamegtakarítást eredményezett, valamint enyhített a fűtő-karbantartói feladatellátás időbeni szervezésén.

- Folyosói burkolatok teljes cseréjére. (Balesetmegelőzési és esztétikai célokat egyaránt szolgál.) - Tálaló konyha fal- és padlóburkolatának cseréjére. (Közegészségügyi szempontok indokolták.) - Csapadékvíz elvezetését szolgáló ereszcsatornák javítása, illetve elvezetése közvetlen az épülettől. (A

kifolyók közvetlenül az épület alá, illetve innen az épület alatti pincébe vezették az esővizet.) - Udvari részen kerítés emelése. - Teljes festésre és mázolásra a belső helyiségekben. (A falazások, valamint a fűtéskorszerűsítés, illetve

az állag miatt elengedhetetlen volt.)

4

Az óvoda épületében nagyon fontos lenne még a WC-k és a mosdók felújítása, vízöblítő tartályok felszerelése. (Alapvető elvárás, hogy az óvodás gyermek WC-használat után le tudja húzni azt, de a most meglévő golyóscsapokat még egy felnőttnek is elég kezelni.) A másik égetően fontos teendő, még a tél beállta előtt, a folyosói ablakok teljes cseréje. Az ablakok jelenlegi állapota erősen balesetveszélyes, és ki-be nyitogatásra alkalmatlanok, ugyanis az ablakszárnyak és az ablakkeret fája több helyen porladva elkorhadt, s lyukas. Hősök úti épületben:

- A négy éve átadott és használatba vett ROP-os beruházás által felújított és bővített iskolaépületben elengedhetetlen volt a belső tisztító festések és mázolások elvégzése, hiszen csak így tartható meg az épület és helyiségeinek állaga.

Jókai úti épületben:

- Tisztító festésre került sor a tantermekben, illetve a mosdóban. - Udvari részen a kerítés felújítása valósult meg.

Fő úti iskolaépületben és a Napközi konyhán:

- Tisztító festés történt. 1.3. Minőségfejlesztésben a működtetés terén végzett tevékenységek Az intézményi étkeztetésben a HACCP minőségbiztosítási rendszert 2004 májusától működtetjük. A rendszer mindennapos működtetése és annak dokumentálása a veszélyelemzési és kockázatértékelési folyamat leírásaiból következik. Felülvizsgáltattuk a napközi konyha minőségirányítási rendszerét és annak leírásait. 1.4. Ellenőrzések A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a Békési Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre végzett ellenőrzést, a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és megalapozottságát vizsgálta. Az intézménynél a normatív állami hozzájárulások, és a kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi igénybevételének és elszámolásának dokumentáltsága megfelelő, megalapozott, valós adatokat tartalmazó volt, negatív megállapítást nem tartalmazott a jegyzőkönyv. Nehézséget az év közbeni óvodai feladatbővüléshez kötődő normatíva lehívásához szükséges adatszolgáltatás jelentett. Átfogó tűzvédelmi ellenőrzést folytatott le a Szarvasi Tűzoltóparancsnokság, az ellenőrzés során mindent rendben találtak, a jegyzőkönyv negatív megállapítást nem tartalmazott. A HEFOP 2.1.5 programhoz kapcsolódóan is megtörtént egy átfogó eljárásrendi, szakmai és pénzügyi ellenőrzés az Irányító Hatóság által, mely csak pozitív megállapításokat tartalmazott. ÁNTSZ ellenőrzés iskolánk napközi konyháján két alkalommal történt, mely a működtetéssel kapcsolatos jelentős negatív megállapítást nem tartalmazott. Jelenleg, a nevelési- és oktatási év zárási időszakában valósul meg a négy évet átfogó, az ÖMIP-ben foglaltaknak megfelelő törvényességi- és szakmai ellenőrzés.

1.5. Dokumentáció A gazdálkodás eljárásrend alapján folyik, áttekinthető, naprakész dokumentáció mellett. 1.6. Gazdálkodás összegző áttekintése Az intézményünk jóváhagyott éves költségvetése a pályázati támogatások bevételei, illetve az óvodai feladatbővülés miatti módosítások kivételével a tervezet szerint alakult, illetve pénzmaradványt eredményezett. Mindez racionális foglalkoztatás és bérgazdálkodás, valamint a dologi kiadások mérséklése mellett valósulhatott meg, így kerülhetett sor az előzőekben felsorolt felújítási munkálatokra. 2. TANÜGYIGAZGATÁS 2.1. Gyermek- és tanulói létszámadatok A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a létszámadatok a következőképpen alakultak:

- Összes létszám: 681 (+94) fő o Óvodás létszám: 125 (+4) fő

5

Kossuth úton: 114 (+3) fő Csárdaszálláson: 11 (+1) fő

o Tanulói létszám: 546 (+90) fő - Tanulócsoportok (osztályok) száma: 24 - Tanulócsoportok (osztályok) átlaglétszáma: 26,5 tanuló/osztály - Óvodai csoportok száma:

o Kossuth úton: 4 → átlaglétszám: 29,3 gyermek/csoport o Csárdaszálláson: 1 → átlaglétszám: 12 gyermek/csoport o Összesen: 5 → átlaglétszám: 25,8 gyermek/csoport

- Sajátos nevelési igényű – SNI-s gyermek- és tanuló (szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 48 tanuló + 4 óvodás → 7,6 % (óvodában: 0,3 %; iskolában: 8,8 %)

- Magántanuló (klinikai javaslatra szakértői bizottság szakvéleménye alapján): 3 tanuló → 0,05 % - Magatartási-, tanulási- és beilleszkedési nehézséggel küzd – BTM-s tanuló (nevelési tanácsadó

szakvéleménye alapján): 42 tanuló → 7,7 % Tanulási problémával küzd összesen: 90 tanuló → 16,5 %,

- Integrációs Pedagógiai Rendszerben programjában résztvevő gyermek- és tanuló: 58 fő → 8,5 % (halmozottan hátrányos helyzetű – HHH-s gyermek- és tanulók: 62 fő → 9,1 %

- Napközis ellátást igénylő tanuló: 227 (+68) fő → 50,7 % - Napközis csoportok száma: 10 csoport - Napközis csoportok átlaglétszáma: 29,5 tanuló/csoport

Az évközbeni gyermek- és tanulói mozgás nem volt jellemző. 2.2. Tanügyi dokumentáció A tanügy-igazgatási feladatkör részét képezi a tanügyi dokumentáció, melynek vezetése pontosan, naprakészen történik. A gyermek- és tanulói létszámadatok az igényelt normatívákkal megegyeznek. A csoportfoglalkozások, tanórák és egyéb foglalkozások dokumentáltsága; a gyermek- és tanulóbalesetek, diákigazolványok, anyakönyvek, bizonyítványok, beírási naplók vezetése; beiskolázások nyilvántartása a szabályozásnak megfelelően történt a nevelési- és oktatási év során. A szöveges értékelés megkönnyítésére az OKM által kifejlesztett és ajánlott szoftvert alkalmaztuk. Az elektronikus tanulói nyilvántartás, a tanulói azonosító számok kezelése nem okozott fennakadást. A Taninform szoftver adatfeltöltése megtörtént. A tanügyi dokumentációt nagymértékben megnöveli a tankönyv- és étkezési támogatási jogosultság alátámasztásának dokumentációja, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények érvényességének naprakész nyomon követése. A gyermekvédelmi támogatás módosulása nem igazán kedvezően hat a kapcsolódó intézményi feladatellátásokra (étkezési térítési díjak befizetése, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilatkozata). 3. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 3.1. Személyi (alkalmazotti) feltételek A 2007/2008-as nevelési- és oktatási évben a feladatellátást 81 fő (+1 fő kirendelt munkavállaló) intézményi dolgozó biztosította. Valamennyi engedélyezett álláshely be volt töltve. A napi nevelő-oktató feladatellátás zavartalanul folyt. 3.1.1. Nevelési - oktatási feladatellátása Az óvodai feladatbővülés következtében alkalmazotti létszámnövekedés történt. A nevelő-oktató tevékenységet 8 (+1 fő kirendelt munkavállaló) fő óvodapedagógus és 45 fő iskolai pedagógus látta el. Az iskolai szakfeladaton valamennyi álláshelyet határozatlan idejű kinevezéssel, teljes munkaidős, megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott tölt be. Óraadókat nem alkalmazunk. Egy kolléganő gyermekgondozási szabadságon van, helyette szerződéses jogviszonyú pedagógust foglalkoztattunk. A szakos ellátottság teljes körű iskolánkban. A kéthavi tanítási időkeret alkalmazása mellett a túlóra-kifizetések száma jelentősen lecsökkent, csak a tantárgyfelosztásban is szereplő, állandó túlórák kerültek elszámolásra. Az óvodai szakfeladaton volt szerződéses jogviszonyú munkatárs, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. A gyakornoki státuszt nem alkalmaztuk, hiszen valamennyi, a három évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus szeptember 1-jét megelőzően került állományba. Az irányítási, szervezési és ellenőrzési feladatokat az igazgató mellett egy fő igazgatóhelyettes látta el, valamint tagintézmény-vezető és a munkaközösség-vezetők segítették. Ilyen gyermek- és tanulói létszám, valamint a feladatbővülés és feladatellátás mellett indokolt lenne 2 fő igazgatóhelyettes alkalmazása. A napi nevelő-oktató munka szervezése, a teljes körű jogszabályfigyelés és annak naprakész alkalmazása, a folyamatos pályázati

6

munka, a módszertani fejlesztések, valamint a rendezvényszervezések, tehát a teljes körű működtetés túlmutat a vezetők napi munkaidején. 3.1.2. Technikai személyi állomány A technikai feladatellátást 28 fő biztosította a következő megoszlásban:

- adminisztratív dolgozó: 5+1 fő (gazdasági vezető, élelmezésvezető, iskolatitkár, munkaügyi ügyintéző-pénztáros, könyvelő),

- konyhai dolgozó: 5,5 fő - pedagógiai asszisztens: 1 fő, - rendszergazda: 1 fő, - dajka: 4+1 fő - takarítónő: 6,5 fő, - fűtő-karbantartó. 3 fő.

A technikai állományban foglalkoztatott munkatársak táppénzes távolléte esetén feladatátcsoportosítással tudtuk biztosítani a folyamatosságot. (hosszabb ideig volt táppénzen 1 fő dajka és 1 fő takarítónő.) A napközi konyhánkon nagy segítséget jelentett, hogy állandó gyakorlati helyként szolgált a Bethlen Gábor Szakképző Iskola egy tanulójának. További segítséget jelentett a két fő közmunkás a tanév utolsó két hónapjában. 3.1.3. Továbbképzés Az át- és továbbképzések szervezésénél, a beiskolázásoknál elsődleges szempont – a Továbbképzési programunkban is leszabályozottak szerint – a hosszú távú szakos-ellátottság (szakos-utánpótlás) biztosítása, illetve a felvállalt feladatokhoz elengedhetetlen módszertani ismeretek továbbképzéseken történő elsajátítása. A tanév során négy pedagógus kolléga folytatott tanulmányokat újabb diploma megszerzéséért az e célú, kötött felhasználású állami normatív támogatás terhére, valamint egy fő szakértői képzésen vett részt pályázati finanszírozás keretében:

- 1 fő rajz szakon (végzett) - 1 fő informatika szakon (végzett) - 1 fő informatika, valamint környezetismeret műveltségterületeken - 1 fő szakvizsgát tett (végzett) - 1 fő esélyegyenlőségi szakértői területen (végzett)

Augusztus hónapban 15 fő vesz részt 30 órás SDT képzésen. Ezzel a Sulinet Digitális Tudásbázis ismeretanyagának közvetítése válik lehetővé a tanórákon a meglévő infrastruktúra felhasználásával. 3.1.4. Innováció A szakmai, pedagógiai és intézményfejlesztési innováció igen sok területen megjelent a tanév során intézményünk életében. Legjelentősebb pedagógiai innovációk a kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése, valamint az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása területén történtek intézményünkben. Mindkét szakmai-módszertani fejlesztés HEFOP pályázati program támogatási keretében valósult meg. A kompetencia-alapú oktatást kiterjesztettük a 2., 6. és 8. évfolyamokra is az 1., 5. és 7. évfolyamok mellett matematika, szövegértés-szövegalkotás, valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületeken. Ezáltal a pedagógiai kultúra és a tanítási módszerek átalakítása történik, mely figyelembe veszi az életkori-, az egyéni tanulási- és az eltérő szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó sajátosságokat. A kompetencia-alapú módszertani elemek alkalmazása segíti a nem szakrendszerű oktatás által fejlesztendő kulcskompetenciák megalapozását is egyben, valamint lehetővé teszi az info-kommunikációs ismeretközvetítést. Széleskörű módszertani elemek felhasználását, többirányú szemléltetést, valamint ismeretközvetítést és -megerősítést tesz lehetővé a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazása. Az intézményünkben 4. éve eredményesen alkalmazott és folyamatosan továbbfejlesztett Integrációs Pedagógiai Rendszer gyakorlati alkalmazására kifejlesztett intézményi programot a HEFOP 2.1.5 pályázati program keretében kiterjesztettük a városrész Margaréta Óvodájára és a Bethlen Gábor Szakképző Iskolájára. Ezáltal az intézményfokozatok közötti együttműködés keretében a 3-18 éves korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, az intézményfokozatok közötti átmenetet segítő hátránykompenzálása vette kezdetét. A pályázati program keretében kidolgozásra került az óvodai és a középiskolai működtetési program, ennek részeként többek között Feladatgyűjtemény és Játékgyűjtemény. Intézményünkben az óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket is mindkét feladat-ellátási helyen bevontuk a programba nevelési év közben. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazására kifejlesztett működtetési programunkat minisztériumi megkeresésre fel kívánják venni a „Jó gyakorlatok” közé, melynek szakértői véleményezése és eljárása folyamatban van.

7

Negyedik éve veszünk részt a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által végzett longitudinális (követő jellegű fejlődés-vizsgálat) felméréseiben, valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására kidolgozott (tudásalapú társadalom kihívásainak megfelelő) programok kipróbálásában. 3. 2. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételrendszerünk igen eltérő képet mutat épületegységenként. Az óvodai feladatellátás eszközei részben biztosítottak. Nevelési év közben az iskolai pályázatok keretéből átcsoportosított forrásból a nevelést-oktatást segítő eszközök és játékok beszerzésére került sor, illetve szintén pályázati támogatásból udvari játékokat vásároltunk. Az iskolai fejlesztő szobákban meglévő fejlesztő játékokból, a mozgáskoordinációt segítő fejlesztő eszközökből, tornaszerekből is került át az óvodába, hogy a gyermekek fejlesztése helyben történhessen. A csoportszobák bútorzatát szükséges lesz fokozatosan felújítani. A Hősök úti iskolaépület eszközellátottsága teljes körű. Mindez lehetővé teszi a széleskörű ismeretközvetítést és -elsajátítást, a tanulók eltérő szociális hátteréből adódó hátrányok kompenzálását. Mindezt segítik a fejlesztő szobák, informatikai szaktantermek, a gyógytestnevelési tornaszoba, a belső és külső közösségi tér, az udvari mini sportudvar és játszótér. A különböző színtereken biztosított nevelési feladatellátást erősíti az esztétikus belső és külső környezet. Az 5-8. évfolyamok osztályainak elhelyezése változatlanul csak két épületben (Jókai és Fő út) valósulhatott meg. Mindkét épületben, de főként a Jókai úti és a Fő úti épület udvari tantermeinek műszaki állaga nagyon leromlott, 60 %-uk szükségtanterem. A vizes, dohos tantermek komoly veszélyt jelentenek a tanulók egészségére is, hiszen egyre több a tartós betegként diagnosztizált aszthmás gyermek. (Tankönyv- és étkezési támogatásra jogosító, a tartós betegség jogcímet alátámasztó adatok alapján.) Az eszközfejlesztés pályázati források terhére folyamatos volt a tanév során ezeknek az épületegységeknek a tantermeiben is. Újabb öt mobil aktív táblával sikerült pályázati forrásból bővíteni a meglévők számát, így már 10 tanteremben nyílik ősztől lehetőség ezek alkalmazására. Az „Intelligens Iskola” program keretében támogatott pályázat keretében teljes körűvé válik az informatikai eszközfelszereltség valamennyi évfolyam számára. Pályázati forrásból megvásároltuk az iskolai orvosi szoba legszükségesebb berendezési tárgyait és eszközeit. A Fő úti épületben van folyamatban egy szükségtanterem átalakítása orvosi szobának, ezzel eleget teszünk a 11/1994. MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő rendelkezésnek. 4. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 4.1. Rendszeres óvodába, iskolába járás A tanulói mulasztások alakulása a 2007/2008-os nevelési- és oktatási évben:

Mulasztott napok száma Igazolt Igazolatlan Összesen Átlag

1-4. évfolyam 2.628,5 40,6 2.669,1 11,6 5-8. évfolyam 3.777,8 42,8 3.820,6 12,1 Összesen 6.406,3 83,4 6.489,7 11,8

A mulasztott napok átlaga minimális csökkenést mutat az előző tanévhez képest alsó és felső tagozaton egyaránt. Csupán 13 tanuló (2,4 %) nem mulasztott egyetlen napot sem. Az igazolatlan hiányzásokat jelentős mértékben sikerült visszaszorítani, de még így sem lehetünk elégedettek, hiszen 34 tanuló mulasztott igazolatlanul. Alsó tagozaton elsősorban a szülő felelőssége állapítható meg, hiszen 8 tanuló maradt távol igazolatlanul 40,6 napot a tanév során, közülük 2 fő notórikusan. Felső tagozaton 24 tanuló mulasztott igazolatlanul összesen 42,8 napot. Az igazolatlan távolmaradások megszüntetése érdekében 25 tanuló szülőjének 42 alkalommal lett felszólítás kiküldve, illetve 3 tanuló szülei 1-1 alkalommal lettek feljelentve. Ezen intézkedéseket minden esetben megelőzték az osztályfőnöki megkeresések, a családlátogatások. (Ilyen esetben az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen keresték fel a szülőket.) Több esetben a Térségi Humánsegítő Szolgálat közreműködését is kérte az ifjúságvédelmi felelős. Az igazolt távolmaradások csak részben adódnak betegségből, nagyon jelentős a különböző társintézmények, egyesületek, klubok programjai keretében történő hiányzás. A tanórák védelme sajnos egyáltalán nem érvényesül, nincs tiszteletben tartva. 4.2. Magatartás Iskolai szinten a magatartási átlag: 4,02

8

- 1-4. évfolyamokon: 4,01, - 5-8. évfolyamokon: 4,02.

Az osztályok magatartási átlagának szélsőértékei: 3,39, ill. 4,50 (mindkettő felső tagozatos osztály). Általánosságban megállapítható, hogy az igazolatlan hiányzások mellett jelentősebb magatartási vétség nem történt intézményünkben. A tanév során tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására nem volt szükség, elegendő intézkedést jelentett a tanulóval és a szülővel történő elbeszélgetés, illetve az ifjúságvédelmi felelős bevonása. A kedvezőtlen társadalmi hatások, az elvárás- és értékrendek módosulása, a család, mint alapvető nevelési színtér szerepének lazulása ellenére is tanulóink iskolai magatartása megfelelőnek mondható. Ebben jelentős szerepe van a változatos szabadidős foglalkozások biztosításának, iskolai rendezvények és programok szervezésének, a viszonylag magas felügyeleti óraszámnak, a pedagógiai asszisztens foglalkoztatásának, valamint az épületegységenkénti nevelői felügyeleti rendszernek. 4.3. Neveltségi tudatossági vizsgálatok A mérések az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott indikátorrendszer alapján történtek, az Éves munkatervben rögzítettek szerint. 4.3.1. Szocialitás mérésének eredménye az 1. évfolyamon Szeptemberben, közvetlenül a tanévkezdéskor olyan szociális motívumokat mértünk, amelyek az iskolai léthez és fejlődéshez nélkülözhetetlenek (DIFER mérés része):

- írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele - relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele - beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele

összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődés feltételei. A tanulók e képesség tekintetében jelentős különbséget mutatnak. A teljes első osztályos populációra vetítve a tanulók:

o 19%-a érte az optimum szintet, o 30%-a a befejező szintet, o 22%-a haladó szintet, o 29%-a pedig elemi vagy kezdő szinten van.

Összegzés: Sajnos az elmúlt évekhez képest a két szélsőérték közötti szakadék növekedését láthatjuk: az optimumon teljesítők aránya 3%-kal csökkent és az elemi szinten teljesítők aránya 2%-kal nőtt. Mindez megerősíti a szociális kompetenciák fejlesztésének igényét, hiszen évről-évre emelkedő tendenciát mutat iskolakezdéskor azon 1. évfolyamos gyermekek száma, akik életkorukhoz képest lemaradtak a szociális kompetenciáikban, fejlesztésüket még 5-6 éves korban el kellene kezdeni. (Finommotorikus mozgáskoordináció, figyelem koncentráció, feladattartás és feladattudat, kapcsolat a társakkal és felnőttekkel, köszönés, stb.) 4. 3. 2. A tanulók szociometriai helyzete az 5. évfolyamon Valamennyi 5. évfolyamos osztályközösség újonnan szerveződött. A négy év alatt kialakult osztályközösségeket a 4. tanév végén fel kellett bontani, s újra kialakítani, hogy az osztályok összetételének (HHH-s, SNI-s és BTM-s tanulók) százalékos aránya megfeleljen a törvényi rendelkezéseknek.

5.a osztály: Az osztály létszáma 26 fő. Az osztályfőnök tapasztalatai szerint az első időkben a régi barátokhoz való kötődés nagyon erős volt. A tanulók negatív megnyilvánulásai, mint ellenségeskedések, torzsalkodások a közös programok hatására megoldódtak. Az osztályban lassan alakulnak a mikroközösségek, de vannak még kissé magányos helyzetűek.

5. b osztály: Az osztályban 25 tanuló van. Az osztályközösség 3 részre osztható: az egyikbe a fiúk taroznak, itt kölcsönös baráti kapcsolatok vannak, egyetlen kisfiú nem illeszkedett még be a közösségbe. A lányok 2 csoportra oszlanak, de a két csoport nem határolható el élesen egymástól. A kezdeti ellenségesebb hangulatot az osztályfőnök megoldotta, egyre nagyobb összetartást tapasztal.

5. c osztály: Az osztály 26 főből áll, 1 tanuló hiányzott a mérés idején . A tanulók 3 osztálytársukat alig vagy egyáltalán nem választották. Az osztályfőnök örömmel számolt be arról, hogy a 3 osztályból összeállított osztályában a tanulók szívesen választottak olyan tanulót is a bizalmi területen, akit még szeptemberben egyáltalán nem is ismertek.

9

Célul tűzte ki azt is, hogy a peremhelyzetben lévő tanulókat olyan helyzetbe juttassa, ahol a társaik jobban megismerhetik őket. Összegzés: A három osztály koherenciája megfelelő szintű, a szociális kompetencia fejlesztését ennek ellenére mindhárom osztályfőnök fokozottan kívánja erősíteni. 4.3.3. A polgári értékek mérésének eredménye a 7. évfolyamon Az idei tanévben is fokozottan követte a tantestület a polgári értékek és attitűdök vizsgálatát, ugyanis ezen évfolyam tanulóinak jelentős része a szociális kompetenciát fejlesztő programban vett, ill. vesz részt. Az eredmények az itt folyó ez irányú munka eredményességét bizonyítják. A különböző társadalmi csoportok elfogadási mutatói nőttek kb.10-15%-kal, ami a teljes populációt tekintve óriási lehetőségeket nyújt a folytatásra. /Az elfogadási hajlandóság növekedését jelenti a diszkriminancia-index csökkenése./ A teszt négy részből állt:

Bevezetője utasítást tartalmazott a teszt kitöltéséhez. Második része háttérkérdéseket tartalmazott a differenciált elemzéshez. Harmadik része tartalmazta az intenzitás skálát meghatározó kérdéseket a diszkriminációs index

megállapításához. A negyedik részben voltak a nyílt és zárt válaszokat tartalmazó kérdések a demokratikus értékek

témaköréből. Néhány tanulócsoport helyzetének változása az elmúlt 4 tanévben 1 ábra: Diszkriminancia index változása a 2004/2005-ös tanévtől a 2007/2008-as tanévvel bezárólag

(A hétfokú skálán az 1-es a teljes elfogadottságot, a 7-es a teljes elutasítást jelenti.)

0

1

2

3

4

5

6

7

kínai árus romániai magyar menekült táborbanélő külföldi

2004_052005_062006_072007_08

Összegzés: Az előző évekhez képest nem változtak az eredmények, az osztályokat hasonló problémaérzékenységű tanulók alkotják. A kismértékű javulás a jelenlegi társadalmi körülmények között pozitív visszajelzés a tantestület munkája felé. 4. 3. 4. A tanulók szociometriai helyzete a 8. évfolyamon

8.a osztály Az osztályból 22 tanuló töltötte ki a tesztet. Az igazságosság, bizalmi viszony és az aktivitás megítélésében 2 olyan lányt és 1 fiú diákot választottak, akik a 4 év során mind tanulmányi, mind közösségi munkájukban kiemelkedően szerepeltek. A 8. év végére az egész osztály egy kiegyensúlyozott, örömteli közösséggé alakult. A csoport koherenciáját az is mutatja, hogy 3-4 fős kis mikroközösségek ezer szállal kötődnek egymáshoz.

8. b osztály

10

A tesztet 18 tanuló töltötte ki, 3 diák hiányzott. Az osztályban több lánckapcsolat is fellelhető, magányos tanuló nincs. 2 központi helyzetű tanuló van, ezt kitűnő tanulmányi eredményüknek, szervező képességüknek és szorgalmuknak köszönhetik.

8.c osztály Az osztályközösség 2 év alatt erősödött meg. Személyes és bizalmi viszonya minden tanulónak megfelelő, így lehetősége van megbeszélni a problémáit valakivel. A legigazságosabbnak az osztály legjobb tanulóját választották. Egy olyan pont van az osztályban, ami kissé aggodalomra adhat okot: a legnépszerűbbnek olyan tanulót választottak, akinek magatartása egyáltalán nem példamutató, de a család jó anyagiakkal rendelkezik.

8. d osztály Az osztály a negyedik év végére kitűnő közösséggé alakult. Nincsenek klikkek, 4 központi helyzetű leány volt az osztály közösségi és tanulmányi életének mozgatója. Egy olyan tanuló volt akinek beilleszkedésével kisebb problémák voltak, de őt is befogadták. 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelem 4.4.1. Kiemelt óvodai mutatószámok

Tanulási, magatartási problémával küzdő

gyermekek

Hátránnyal küzdő gyermekek

Intézményi szempontok

alapján

Ktv. 12. §. alapján

Óvodás összlétszám

Sajátos nevelési igény

Tanulási-, magatartási-

és beilleszkedési

nehézség

Veszélyeztetett Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

Túlkoros gyerme-

kek (vissza-maradt)

Védelembe vett

gyermek

135 fő 4 fő - fő - fő 47 fő 10 fő 4 fő 1 fő 100 % 3 % - % - % 34,8% 7,1 % 3 % 0,7 %

4.4.2. Kiemelt iskolai mutatószámok

Tanulási, magatartási problémával küzdő

tanulók

Hátránnyal küzdő tanulók

Intézményi szempontok

alapján

Ktv. 12. §. alapján

Tanulói összlétszám

Sajátos nevelési igény

Tanulási-, magatartási-

és beilleszkedési

nehézség

Veszélyeztetett Hátrányos helyzetű


Túlkoros tanulók

Védelembe vett

tanulók

546 fő 48 fő 42 fő 23 fő 170 fő 52 fő 148 fő 8 fő 100 % 8,8 % 7,7 % 4,2 % 31,1% 9,1 % 27,1 % 1,5 %

Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátás szervezett keretek között, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával történik, melyben további jelentős feladatokat látnak el a csoportvezető óvónők, az osztályfőnökök és a szaktanárok. Az elmúlt években bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatásainak következtében:

- A családok anyagi, egzisztenciális helyzetének romlása negatívan hat a gyermeknevelésre. - Társadalmi mértékben felborultak bizonyos értékrendek, főleg azok, amelyek a nevelési feladatokkal

függnek össze. Így az intézmény feladata és jelentősége megnőtt a gyermek- és ifjúságvédelem területén. Ezek a problémák főként az iskolában éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermek eredményeit, viselkedését, a felnőttekhez, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Alapvető célunk e tevékenység során korunk veszélyforrásaival szemben az óvodásaink, tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására – a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás annak megszüntetésében. A tevékenység alappillérei: - felderítő tevékenység, - prevenciós, megelőző tevékenység, - jelentkező problémák kezelése, megszüntetése. Felderítő tevékenységeink

11

A nevelési év elején elkészült minden óvodás gyermekről és tanulóról a „Felderítő lap” csoportonkénti, illetve osztályonkénti bontásban, mely valamennyi, a gyermeket, tanulót érintő és befolyásoló szociális tényezőt feltárta. Ennek ismeretében szerveződött az éves ifjúságvédelmi és osztályfőnöki célzott tevékenység. A felderítést segítő különféle méréseink:

- Valamennyi iskolaelőkészítő foglalkozáson résztvevő (nagycsoportos korú) óvodás gyermek, valamint 1. évfolyamos tanuló DIFER mérése a tanulási zavarok feltárása érdekében.

- Az 1. évfolyamon az „Környezeti- és egészségnevelési program” bemeneti mérései a hatékony működtetés érdekében.

- Szociometriai és neveltségi mérés 5. évfolyamon a társas kapcsolatok, az énkép, az egyéni értékek felderítése céljából.

- Életmód, életvitel mérése a 4. évfolyamon az Egészség- és környezetnevelési program felső tagozatos működtetéséhez.

- Az egészségnevelési és drogprevenciós előteszt (5. évfolyam) elsősorban az egészségre káros élvezeti szerek fogyasztásával, megítélésével, a kapcsolódó általános ismeretekkel összefüggő.

A felderítést szolgálták a családlátogatások, melyeket elsősorban a csoportvezető óvónők és az osztályfőnökök végeztek, de gyakran – főként problémás esetekben – munkájukat segítette a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. Prevenciós tevékenység A prevenciós tevékenységünk megvalósult a csoportfoglalkozásokon, a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szervezett szabadidős foglalkozásokon, programokon, valamint a kapcsolódó különböző működtetett programokon, így:

- drogmegelőző tevékenység pályázati alapból, - egészségnevelési program, - osztályfőnöki órák tananyaga, - IPR-s program működtetése, - fejlesztő foglalkozások, - „Útravaló” ösztöndíjprogram „Út a középiskolába” részprogramjába történő bekapcsolódás.

Problémák kezelése A nevelési- és oktatási év során problémát jelentett:

o Igazolatlan hiányzás, o Enyhébb magatartási (főként viselkedési) problémák, o Esetenként dohányzás, o A tanulók egymás közötti tettlegessége, durvaság, „trágár” beszéd, esetenként a nevelőkkel szembeni

„szemtelenség”, csúnya beszéd, o Étkezési díjhátralékok, o Személyi higiénia (két tanuló – testvérpár – esetében állandó tetvesség).

Jelentkező problémák megelőzésére és kezelésére működtetett programok: o 2001. szeptemberétől, immár hetedik éve működtetjük intézményünkben pályázati forrásból az

Egészségnevelési- és drogprevenciós programot. o 2004. szeptemberétől működtetjük szervezett keretek között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink

számára az Integrációs Pedagógiai Rendszert, melyet a nevelési év során kiterjesztettünk óvodásainkra is, a Kossuth úti és a csárdaszállási feladat-ellátási helyeken egyaránt. A jogosultság- és igényfelmérést, valamint a helyzetelemzést követően a széleskörű működtetéshez többféle, csoportfoglalkozáson, tanórán-, tanórán kívüli-, szabadidős- és egyéni foglalkozásokon megvalósítható működési programokat dolgoztunk ki és alkalmazzuk ezeket. A kapcsolódó 3 havonkénti értékelő megbeszéléseken a gyermekek és a szülők többsége szívesen vett részt. Nyíltan beszéltek örömeikről, gondjaikról, problémáikról. Szívesen vették és igényelték is a lehetséges megoldási javaslatokat, tanácsokat.

o A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek és tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat biztosítottunk heti rendszerességgel, célirányosan. Az iskolai szakfeladaton egy fő fejlesztő pedagógus teljes munkaidejében, míg az óvodai szakfeladaton két fő szakképzett óvodai fejlesztőpedagógus 2-2 órában biztosította a fejlesztést.

o A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók habilitációs- és rehabilitációs foglalkozásokban részesültek gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, valamint logopédus vezette, célirányos, egyénre szabott fejlesztési terv szerint. Sikerült valamennyi SNI-s óvodás gyermekre is kiterjeszteni a teljes körű ellátást, még a csárdaszállási telephelyen lévő 4 fő SNI-s gyermek ellátását is megszerveztük rendszeres kijárással.

o 2006. szeptember 1-jétől intézményünkben bevezettük a kompetencia-alapú oktatást, melyet ebben a tanévben felmenő rendszerben folytattunk tovább. A kulcskompetenciák közül így az 1. és 2.

12

évfolyamokon a szövegértés-szövegalkotás és matematikai, az 5., 6. és 7., 8. évfolyamokon pedig a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztjük kiemelten.

5. OKTATÁS - KÉPZÉS 5.1. Szorgalom Iskolai szintű szorgalom átlag: 3,70 - 1 - 4. évfolyam: 3,83 - 5 - 8. évfolyam: 3,58 A két szélsőérték: 3,10 és 4,46 A szorgalom átlaghoz viszonyítva a tanulmányi átlag alakulása: - iskolai szintű tanulmányi átlag: 3,87 - 4. évfolyam átlaga: 3,92 - 5 - 8. évfolyam átlaga: 3,83 Az osztályok tanulmányi és szorgalom átlagának összevetését tartalmazó táblázat:

Osztály Szorgalom átlag Tanulmányi átlag 4.a 3,66 3,81 4.b 3,92 4,04 5.a 3,60 4,09 5.b 3,58 3,69 5.c 3,33 3,97 6.a 3,27 3,45 6.b 4,30 4,50 6.c 3,64 3,97 7.a 3,11 3,39 7.b 4,29 4,33 7.c 3,42 3,60 7.d 3,50 3,90 8.a 3,63 3,75 8.b 3,95 3,99 8.c 3,10 3,41 8.d 3,47 3,70

5.2. Tanulmányi teljesítmény Az osztályok tanulmányi átlagát az előző táblázat mutatja. Az 1-3. évfolyamokon a szöveges értékelések eredménye:

Osztály Kiválóan teljesített

Jól teljesített

Megfelelően teljesített

Felzárkóztatásra szorul

1. a 2 13 11 1 1. b. 4 8 12 3 2. a - 8 5 6 2. b 4 10 6 5 2. c 1 12 9 2 3. a 4 7 5 4 3. b 3 10 6 - 3. c - 6 9 4

- 1-4. évfolyam (ténylegesen a 4. évf.) tanulmányi átlaga: 3,92 - 5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,83. 5.2.1. Kitűnők Kitűnő tanulók számának alakulása: 39 fő (7,1%) – az elmúlt évihez képest növekedett (+0,7 %-kal). - 1-4. évfolyamon: 22 tanuló (9,6%) - 5-8. évfolyamon: 17 tanuló ( 5,4 %) 5.2.2. Követelményrendszert alulteljesítők Iskolai szinten öt tanuló (0,9 %) nem teljesítette a követelményrendszert, közülük hárman javítóvizsgára kötelezettek, további két tanuló a nagyfokú hiányzás miatt osztályozó vizsgát tehet. Két tanuló szülői kérésre ismétel az 1. évfolyamon.

13

5.3. Versenyeztetés – versenyeredmények Házi és városi versenyek alsó tagozaton MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN

RENDEZŐ DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA

Darvas Tibor versmondó verseny

22 fő

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda DÖK

9 fő

41%

Darvas Tibor versillusztrációs

verseny

50 fő


15fő

30%

Darvas Tibor prózaíró verseny

4 fő


3 fő

75%

Az alsó tagozatos munkaközösség házi

versenye (matematikából és magyar nyelvből)

3. o: 20 fő 4. o: 30 fő

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Alsó tagozatos

munkaközössége

50 fő

Minden tanuló kiválóan teljesített

Aranyfonál mesemondó verseny

23 fő

Városi Könyvtár

12fő

50%

Várostörténeti vetélkedő

3-4 osztályos csapat


1. helyezett csapat

100%

Beranek Ottóné szépíróverseny

Minden tanuló füzetét megnézték


Évfolyamonként 3-3 díjazott

-----------

Békés fogászat rajzversenye

18 fő

Békés Fogászat Gyomaendrőd

18 fő

Minden tanuló díjat kapott

Ki a fogtündér?

19 fő

Békés Fogászat Gyomaendrőd

Minden tanuló jól teljesített és díjban

részesült

Kiemelten jól teljesített: 4 fő

(21%)

Összegzés: A házi és városi versenyek részvételi adatai arra mutatnak, hogy nagyon sok tanulót megmozgatnak. Ezeknek a pedagógiai értéke az, hogy azon diákjaink is szívesen versenyeznek, akik más alkalommal nem mérettetik meg magukat.. Az előző évekhez képest jelentősen, 30%.-kal nőtt az induló tanulók aránya. Területi, megyei és országos versenyek az alsó tagozaton

14

MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN

RENDEZŐ DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK

ARÁNYA Bendegúz Ifjúsági Nyelvész Verseny

18 fő Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia_ Szeged

2 fő megyei versenyen 1 fő az országos versenyen

17%

Bendegúz Levelező Versenyek

Matematika: 8 fő Anyanyelv: 7 fő

Természetismeret: 1 fő

Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia_ Szeged

Minden tanuló kiválóan teljesített

40%-uk arany fokozatot, a 60%-uk ezüst fokozatot ért

el. TITOK

környezetismereti verseny

19 fő

TITOK Oktatási BT. Budapest

3 fő, ebből 1 fő 3. helyezett

16%

Mi leszek, ha nagy leszek?

regionális rajzverseny

5 fő

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi

Központ Békéscsaba

Minden tanulót díjaztak

Kiemelt helyezések: 2 fő

40%

Vésztő: területi versmondó verseny

1. o: 2 fő 3. o: 3 fő 4. o: 3 fő

Szabó Pál Általános Iskola Vésztő

Minden tanulónk díjazott lett

100%

Mezőerény: Területi Versmondó Verseny

4 -4 fő évfolyamonként

Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára

Mezőberény

2 fő évfolyamonként

50% Arany János Magyar

nyelvi tesztverseny

5 fő


1 fő jutott az országos döntőbe

____________

Szivárvány Újság versenyei

1 fő

Apáczai Kiadó Budapest

Az országos döntőbe jutott 1 fő

A versenyző a

középmezőnyben végzett

Zrínyi Ilona matematika verseny

17 fő

MATEGYE Alapítvány Kecskemét

A megyei versenyen díjazott 1 fő

1-100. helyig 3 fő (30 %)

100. hely felett (70%)

Összegzés: Tanulóink kiválóan szerepeltek minden versenyen, azonban több olyan versenyen és pályázaton is indultak, ahonnan semmilyen visszajelzést nem kaptunk. Egyébként átlagosan az indulók 50%-a ért el valamilyen helyezést, ez még az indikátorrendszer előirányzott vállalásait is meghaladja. Házi és városi versenyek felső tagozaton

15

MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN RENDEZŐ

DÍJAZOTT TANULÓK SZÁMA

DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA

DarvasTibor versmondó verseny

25


15 fő

****

DarvasTibor versillusztrációs verseny

150, ebből 50 fő a Rózsahegyi

Kálmán Kistérségi Iskola tanulója


7 fő

****

DarvasTibor prózaíró verseny 22


6 fő

****

Kazinczy – Szép magyar beszéd verseny iskolai

fordulója

15 fő


6 fő

40%

A mezőberényi területi versenyre továbbjutott: 4 fő

Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny

16fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda

8fő 50%

A Városi Könyvtár vers és prózamondó versenye

5 fő

Városi Könyvtár 4 fő

80%

Várostörténeti vetélkedő

2 csapat

Kis Bálint Általános

Iskola és Óvoda

Mindkét csapatunk 1. helyezést

ért el

100%

Kémia háziverseny 8fő Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda reál

munkaközössége

Minden tanulót díjazott a szaktanár

****

A Bethlen Gábor Szakképző Iskola Műveltségi Versenye

4 csapat

A Bethlen Gábor Szakképző Iskola

Gyomaendrőd

Mivel egyetlen iskolaként szerepeltünk mind a négy

csapatunkat díjazták.

100%

Összegzés: A felső tagozat is magas részvételi aránnyal, és eredményesen zárt. Területi, megyei és országos versenyek felső tagozaton

16

MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA HELYSZÍN

RENDEZŐ DÍJAZOTT TANULÓK

SZÁMA DÍJAZOTT TANULÓK ARÁNYA

Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny

3 fő

Mezőberény, Békésszentandrás (ELTE Magyar Tanszéke)

3 fő

100%+a megyei döntőn 2 fő díjazott

Bendegúz Nyelvész Verseny 1 fő

Bendegúz Gyermek és Ifjúsági Akadémia_ Szeged

1fő a megyei döntőbe jutott

100%

Helytörténeti komplex területi verseny , Mezőberény

11 csapat

Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára

Mezőberény

csapat 2. helyezés

100%

Anjou Liliom a magyar címerben

105 csapat

Törökbálint Önkormányzata, Bálint Márton Általános

Iskola és Gimnázium

1 csapat: 5 fő

100%

Kerek Emese komplex történelmi és néprajzi verseny

130 csapat/ 2 csapat az iskolánkból

Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark

Ópusztaszer

Középmezőnyben végzett

mindkét csapat

-------------

Megyei történelem verseny

14 fő, ebből továbbjutott 2 fő

Szombathely: Vas megyei Pedagógiai Intézet

1 fő

50%

Kálti Márk Történelmi tesztverseny

12


1 fő

100% Országos 6.helyezés

Teleki –töri verseny 50 csapat Teleki Blanka Gimnázium Csapat 6. helyezés (régiós verseny)

100%

Német nyelvi verseny 24 fő/ 5 fő Szolnok megyei Pedagógiai Intézet

1 fő

20%

Angol nyelvi Verseny 35 fő Szolnok megyei Pedagógiai Intézet

Nincs továbbjutó -------

Kazinczy – Szép magyar beszéd verseny területi fordulója

4 fő Mezőberény Önkormányzata, Kisújszállás Önkormányzata

4 fő

100% Egy fő az országos döntőbe jutott,

ahol aranyérmet nyert Zrínyi Ilona matematika Verseny 28fő

MATEGYE Alapítvány

Kecskemét 2 fő megyei díjazott, ebből 1 fő az országos döntőbe jutott.

50%

Varga Tamás Matematika

Verseny

7 fő Hétvezér Általános Iskola

Székesfehérvár

1 fő

100% Informatika versenyek 2 fő Békés megyei Pedagógiai

Intézet Mindkét tanuló a

versenyen a

------------

17

középmezőnyben szerepelt

Kvízesés Az összes induló kb: 1500 fő Iskolánkból:

70 fő

Békés Megyei Vízművek Zrt. és a Vásárhelyi Pál Műszaki szakközépiskola Békéscsaba

A döntőbe jutott (1. forduló: 38 fő) 2. forduló: 8 fő

50%

ANTSZ versenye: Füstmentes osztályok

48 osztály, ebből 2 csapat az

iskolánkból

ANTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete

1 csapat

50%

Esélyegyenlőség Virágai 16 tanuló Esélyek Háza Battonya Oklevéllel jutalmazták a munkákat

---------------

Békési Virágünnep 3 fő

Békési Faiskola Békés

Semmilyen visszajelzés nem érkezett

--------------

****Itt az arányok hamis képet festenének, mert minél több tanuló indul, annál nagyobb pedagógiai értékkel bír, de a statisztikai mutatók romlanak. Összegzés: A tanulóink igen jól teljesítettek, átlagosan több mint 50%-uk továbbjutott a következő fokozatba, és az országos döntőbe jutott tanulók 68%-a helyezést ért el. ( IMIP elvárás: 25%-50%) Nyelvvizsga eredmények Negyedik éve folyik a nyelvvizsga előkészítő foglalkozások szervezése a 7. és 8. évfolyamokon angol és német nyelvből. A foglalkozásokat a három bontott nyelvi óra mellett heti két-két órában biztosítjuk teljesen térítésmentesen, nyelvkönyvet is biztosítva. Ebben a tanévben német nyelvből 3 tanuló tett eredményes alapfokú szóbeli nyelvvizsgát – felkészítő tanáraik: Dubis Ferencné és Ökrös Katalin. Angol nyelvből alapfokú szóbeli nyelvvizsgát 5 tanuló, továbbá szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát további 4 tanuló tett – felkészítő tanáraik: Mészárosné Stef Ilona és Szilágyi Mónika. Egy tanuló a középfokú c típusú nyelvvizsgát is tejesítette angol nyelvből.

18

5.4. Tudásszint- és képességmérések 5.4.1. Mérések az 1-4. évfolyamokon 5.4.1.1. DIFER mérés az 1. osztályokban Mért képességek:

o Az írásmozgás-koordináció: az írástanítás feltétele. o A relációs szókincs, amely az eredményes szóbeli kommunikáció elemi feltétele. o A beszédhanghallás készsége, amely az eredményes olvasástanítás fontos feltétele. o Az összefüggés-megértés, a következtetés és az elemi számolás, amelyek szintén az értelmi fejlődéshez

elengedhetetlenek. A tanulók DIFER vizsgálatok szerint jelentős különbségeket mutatnak. Az 1. a osztályban 6 tanuló nem éri el azt a szintet, amit egy iskolába lépő tanulónak fontos lenne. Ez az ott tanuló diákok 22%-át jelenti. A másik osztályban összesen van 11 ilyen tanuló, az ott tanulók 42%-a. Így különösen fontos, hogy ez az osztály is bekerült a kompetencia-alapú oktatási programba. Kifejezetten aggasztó az elemi számolási készség fejletlensége: a tanulók 50%-a elemi szinten van még. A mért területek egészére vetítve és a teljes első osztályos populációt tekintve: a tanulók 23%-a érte el az optimum szintet, a 30%-a a befejező szintet, 22%-a haladó szintet, 32%-a pedig elemi vagy kezdő szinten van. A DIFER mérések eredményei négy tanévet tekintve

Elemi és kezdő szint

Haladó szint Befejező szint Optimum

2004/2005 18% 30% 20% 32% 2005/2006 17% 29% 24% 30% 2006/2007 10% 22% 34% 34% 2007/2008 29% 22% 30% 19%

Összegzés: A rövid stagnáló időszak után sajnos csökkent a befejező vagy optimum szinten teljesítők aránya. 5.4.1.2. Olvasási képességmérés az Apáczai Kiadó tesztjeivel Iskolánk már több éve részt vesz az Apáczai Kiadó olvasás felmérésében. Az iskolánk a 4. évfolyamon 72, 11%-ot ért el, ez kissé magasabb, mint az összes iskola átlaga (71, 35%) – ez a mérésbe bevont 1073 osztály átlaga. A harmadik évfolyam eredményei is dicséretre méltóak. Itt az 1262 iskola adatait tekintve 80,09%-os eredmény született. A mi iskolánk ennél is kissé jobb, 81%-os. Eredmények az Apáczai Kiadó tesztjeinek segítségével

3.a3.b

3.c4.a

S1

7791

75 72

0102030405060708090

100

%-os m

egoszlás

5. 4. 1. 3. Bemeneti mérés az 1. évfolyamon környezeti nevelésből 1. kérdés 4 helyes választ vártunk: Az uzsonnás táskában legyen: uzsonna; víz vagy tea, pohár, papírszalvéta. 4 helyes választ 13 tanuló adott: 25 % 3 helyes választ 30 tanuló adott: 59% A 30 tanuló közül 11 az uzsonnát nem rajzolta be, 1-2 esetben hiányzott csak a pohár vagy a víz (tea). A 11 tanuló az összes tanulók 22%-a.

19

Az elmúlt évekhez hasonlóan a tanulók arra gondoltak, hogy az uzsonna a szalvétában van. Feladat: Különösebb teendő ezzel kapcsolatban nincs. 2. kérdés 2 helyes választ vártunk: Az üres tejes pohár és az összegyűrt papírszalvéta kerüljön a szemetes vödörbe. 31 tanuló adott két helyes választ: 61% 6 tanuló bejelölte ugyan mindkét helyes választ, de ők az uzsonna maradékát is a kukába dobták: 12% Feladat: Tudatosítsuk a kicsi gyerekekben, hogy az uzsonna maradékát haza lehet vinni, hasznosítani lehet! (Pl.: Az otthoni állatokkal megetetni.) 3. kérdés 4 helyes választ vártunk: A kerékpár, a lovas kocsi, a villamos és a csónak nem szennyezi a levegőt. Mindössze 2 tanuló volt, aki csak helyes választ adott: 4 %. 20 gyermek megjelölte a 4 helyes választ, de mellette sok helytelen választ is adott: 39% Tapasztalat: mind a 4 év alatt az derült ki, hogy ez volt számukra a legnehezebb kérdés. Feladat: Erősíteni kell a tanulókban, hogy melyik jármű nem szennyezi a levegőt, és melyik szennyezi igen nagymértékben! Ez feladatunk a felső tagozaton is. Örvendetes, hogy a kerékpárt 43 tanuló jelölte meg: 84 % A mi vidékünkön a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, amit nagyon helyesnek tartunk! 4. kérdés 3 helyes választ vártunk: - a fáról hullanak a levelek (kopaszodik); - a földön avar van; - a hulló levelek színesek. 3 helyes választ mindössze 13 tanulótól kaptunk, 25 % 2 helyes választ 12 tanuló rajzolt, 24% Zömmel 1 helyes választ adtak, 18 tanuló, 35% Többnyire az avart nem rajzolták a fa alá; 25 tanuló: 49 % Feladat: Jól megfigyeltetni a természet jellemzőit, szépségeit a sétákon, a kirándulások alkalmával, esetleg képeken és a beszélgetések során. 5. kérdés 2 helyes választ vártunk: a) a virágoknak napfényre és elegendő vízre van szükségük; c) télen etetni kell a madarakat 34 tanulótól kaptuk meg mindkét választ, 67 % Csak az a) válasz volt jó 12 tanulónál, 24% Csak a c) válasz volt jó 7 tanulónál, 14% Egyetlen kisgyermek volt, aki mind a négy választ bekarikázta 2% Sajnos, 9 tanuló a d) választ is bejelölte, 18% (A papírt felesleges felszedni, mert úgyis kifújja a szél az utcára a szemetes edényekből.) Feladat: A szemetelés sajnos, nagyon jellemző az országunk népére! A gyerekeket már pici korukban nevelni kell a rendre és tisztaságra, hogy a környezetére vigyázzon! Hihetetlen, de ez nagyon nehéz feladat. Ezt a célt tűztük ki magunk elé a „Környezetvédő Kommandó” munkájával is a felső tagozaton, de nagyon pici lépésekkel tudunk haladni! A kérdőívet 4. éve adjuk ki az 1. évfolyam tanulóinak, de a következő tanévben új kérdéssort szeretnénk készíteni. A szükség úgy kívánja, hogy a 3. és 5. kérdéssel továbbra is foglalkoznunk kell a megújult feladatlapon is. Néhány prioritás helyzete az elmúlt 4 tanév során: Mért terület 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 A szelektív hulladékgyűjtés fontossága

76%

31%

55%

78%

A környezetkímélő járművek ismerete

31%

55%

60%

61%

20

Összegzés: Fontosnak tarjuk, hogy tanulóink a fejlesztő programjaink, valamint az iskolánk környezeti nevelés programja hatására egyre környezettudatosabbak. Az „Ökoiskola” cím elnyerése, s a hozzá kapcsolódó tevékenységek sora is nagyon jól szolgálja a környezettudatos magatartást. 5.4.1.4 Bemeneti mérés az 1.évfolyamon egészségnevelésből A kérdőívet az első évfolyamba járó 52 tanulóból 51 tanuló – 94% töltötte ki. Hasonló az arány a szülők tekintetében is. 1. Rajzolj annyi fogkefét, ahányszor naponta fogat mosol! Osztály 1. fogkefe 2. fogkefe 3. fogkefe 4. fogkefe 5. fogkefe

1.a 15 10 - - - 1.b 8 8 2 4 2

A gyerekek szívesen fogyasztanak édes ízű ételeket, ezért szükségesnek tartom a szülőkben tudatosítani a napi kétszeri fogmosás szükségességét. 2. Rajzold le azt a gyümölcsöt, amit leggyakrabban eszel!

Egyéb Osztály Alma Körte Banán Narancs

1.a 19 - 4 2 1.b 13 3 6 2 Örvendetes, hogy a gyerekek a hazai tájakon termesztett almát eszik leggyakrabban. 3. Milyen innivalót hozol az iskolába? Osztály Tea Üdítő Víz Nem hoz 1.a 19 - 6 - 1.b 4 6 8 6 A szervezetnek napi 1,5 – 2 liter vízre van szüksége, ezért fontos a délelőtti folyadékbevitel is. Az 1. a osztályban sokan – 76% hoznak teát, itt javasolhatja az osztályfőnök a szülőknek – gyermekük egészségének megőrzése érdekében – a teát mézzel és citrommal ízesítsék. 4. A felsoroltak közül melyik ételfélét szereted a legjobban? Osztály

Édesség, sütemény

Főzelék

Sült burgonya, hamburger

Tésztafélék

Pörkölt, sült hús

1.a 10 - 6 9 - 1.b 4 4 5 9 2 A szülők sokat tehetnek gyermekük egészséges táplálkozási szokásainak kialakításáért. Fontos tudniuk, hogy vannak olyan élelmiszerek, ételek, italok, amelyeket naponta többször kell fogyasztani gyermeküknek, hogy az egészséges fejlődést biztosítsák, még akkor is, ha ez nem tartozik a kedvenc ételük közzé. Összegzés: 4 tanév távlatában az alábbi eredményeket mutatja egészségnevelési programunk ( fókuszban: az iskolai folyadékfogyasztás) Az egészségnevelési program bemeneti méréseinek adatai négy tanévben Italfajta 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08

tea 35% 39% 28% 47% üdítő 30% 27% 36% 12% ásványvíz, rostos lé 20% 21% 20% 29%

semmi 15% 13% 16% 12% 5.4.2. Év végi mérések a felső tagozaton 5.4.2.1. Társadalomtudományi munkaközösség év végi mérései Mért terület Legjobb Leggyengébb

21

Eredmény (%-os) Osztály(ok) Eredmény (%-os)

Osztály(ok)

helyesírás 89 6. b 60 8. c feladatmegoldás 85 6. b 46 7. c szövegértés 86 6. b 60 5. a, 8. d fogalmazás 83 6. b 59 6. a olvasás 81 6. b 64 5. a, 5. b Irodalmi feladatsor 74 6. b és a 8.a 54 6.a,7.a Összegzés: A felsorolt osztályok közül a legjobban a 6.b osztály teljesített, ami a tanulók kitűnő szorgalmának és motiváltságának is köszönhető. A leggyengébben teljesítők között több osztály is volt, szerencsére egyetlen olyan sem akadt, amelyik minden területen gyengén teljesített volna.

a 6.b teljesítményei

89 85 86 748183

0102030405060708090

100

helyesírás

feladatmegoldás

szövegértés

fogalmazás

olvasás

Irodalmi feladatsor

%-o

s m

egos

zlás

5.4.2.2 .Természettudományi munkaközösség év végi mérései 5.4.2.2.1. Matematika tantárgyi mérés az 5. évfolyamon A munkaközösség saját munkaterve alapján minden évben egy évfolyamra fókuszál mérésében. Az idei tanévben a kiválasztott célcsoport az 5. évfolyam volt. Összteljesítmény alakulása

5.a5.b

5.c

66,1 70,769,050,0

60,070,0

80,090,0

100,0

%-os m

egoszlás

Az összteljesítmény megfelelő mindhárom osztályban, az 5.b osztályé kissé jobb. Eredmények alakulása feladattípusok szerint

22

70,4 63,753,6

0102030405060708090

100

%-os m

egoszlás

alapműveletek mértékváltás szöveges feladat

Összegzés: Az alapműveleteket jól oldották meg a tanulók, de a folyamatos gyakoroltatást továbbra sem lehet nélkülözni. 5.4.2.2.2. Környezeti neveléssel kapcsolatos kimeneti mérés A tanulóknak globális és helyi problémákkal, környezetvédelemmel, energiatakarékossággal, valamint az iskolai nevelőmunka színtereivel (Környezetvédő Kommandó, esztétikus környezet) kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Tanulóink szinte minden kérdésre megfelelő válaszokat adtak. A Környezetvédő Kommandó vezetője kiemelkedően jó eredménynek értékeli, hogy a megkérdezettek 97%-a ismeri és követi a Kommandó munkáját (7. kérdés). A környezettudatos közlekedés formáit (5. kérdés) a tanulók 83%-a ismeri. A globális problémák iránt 85%-a érzékeny (1. kérdés). Az energiatakarékosság fontosságát a tanulók 90%-a ismeri (3. kérdés). Rákérdeztünk lakóhelyünk nevezetességire (2. kérdés), valamint a szelektív hulladékgyűjtés helybeli megvalósulására is, ezt a tanulók 85%-a tartja fontosnak. Lakóhelyük büszkeségeiből legalább 4-et a tanulók 90%-a tud felsorolni. A környezeti nevelés hatékonysága 2007/08-as tanévben (kimeneti mérés)

0102030405060708090

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10feladatszám

%-o

s m

egos

zlás 8.a

8.b8.c8.d

Összegzés: Az iskola környezetvédelmi neveléssel kapcsolatos programja eredményes (Pedagógiai Program melléklete). A megkérdezett végzős tanulóink megfelelő tájékozottságot mutatnak a helyi és globális problémák megoldásának irányába. Az eredmények megerősítik a nevelőtestületet abban, hogy a környezettudatos magatartás kialakítása jó irányba halad, a megkezdett munkát ilyen irányban kívánjuk folytatni. 5.4.2.2.3. Egészségneveléssel kapcsolatos mérések

23

A kérdőívet a 83 tanulóból 75 tanuló (90%) töltötte ki. A kérdések a lefekvés időpontjára, a napi első étkezésre, az étkezések számára, a tanulási időre, a délutáni elfoglaltságokra, a szabadidőre, közérzetükre és a baráti körökre vonatkoztak. A tanulók minél jobb teljesítményének elérésére és egészségtudatának fejlődése érdekében intézményünkben 3 éve az egész tanévet átfogó egészségnevelési és környezetnevelési program folyik. Programjainkkal próbáljuk ellensúlyozni az otthoni körülmények helytelen szokásai közül azokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a tanulók testi és pszichés fejlődését. (Pl.: helyes napirend kialakítása, táplálkozás, pihenés.) Sajnos ezek a tényezők az elmúlt években sem csökkentek, így egyre nagyobb teher hárul az intézményben zajló oktató és nevelői munkára. Mind társadalmi, mind szociális problémákból adódóan az életmóddal összefüggő ismeretek elsajátítását egyre jobban az iskola kell hogy magára vállalja. I. Lefekvés időpontja

Időpont 8 óra 9 óra 10 óra Később

Fő (%-os megoszlás) 2 (2,6%) 22 (29%) 32 (43%) 17 (22%)

A tanulók 32%-a fekszik le időben. 43%-uk 10 órakor, vagy még később (22%). Sajnos, ezért nem ritka jelenség a tanulóknál a tartósan fennálló fáradság jelensége sem. Ez hosszabb távon a teljesítmény csökkenésében mutatkozik meg. II. Étkezési idő Idő Tanítás előtt Első szünet Második szünet Fő (%-os megoszlás) 30 (41%) 23 (31%) 20 (27%) A rossz életmódbeli szokásoknak köszönhetően a tanulók 41%-a étkezik tanítás előtt. Az alacsony vércukorszint csökkenti a figyelmet. Első szünetben étkezik először a tanulók 31%-a, a második szünetben 27%-a. III. Étkezések száma Alkalom 1 2 3 4 5 6 vagy

több Fő (%-os megoszlás)

4 (5,3%) 9 (12%) 19 (25%) 30 (10%) 8 (10%) 1 (1,3%) 2 (2,6%)

A napi ötszöri étkezést csak kevesen, mindössze a tanulók 10%-a tartja be. Sokkal jellemzőbb a napi 4-szeri (40%) vagy a háromszori (25%) étkezés. Az étkezések számának nem kívánt mértékű csökkenése jellemző a 14 éves korosztályra. IV. Tanulási idő Óra 1 2 3 vagy több Fő (%-os megoszlás 31 (47%) 31 (42%) 9 (12%) 1 (1%) Sajnos erre a délutáni tevékenységükből nem sok időt fordítanak a 8. osztályos tanulók. Saját bevallásuk szerint 47%-uk mindössze egy órát, 42%-uk 2 órát, 12%-uk 3 órát tölt tanulással. Nehéz meggyőzni azt a 47%-ot arról, igaz hogy felvételt nyert a középiskolába, de ez még nem jelenti azt, hogy számára befejeződött az általános iskolai tanulás. V. Különóra Elfoglaltság Iskolában Iskolán kívül Idő óra/hét Zene 4 (5%) 15 (20%) 32 Művészetek 1 (2%) 10 (13%) 24 Korrepetálás javítás céljából

12 (16%)

4 (5%)

18

Tehetséggondozás 13 (17%) 7 (9%) 38 Felvételi előkészítő 29 (38%) 6 (8%) 64 Sportkör 15 (20%) 25 (33%) 115 Összesen 74 (98%) 67 (89%) 291 óra 0,77 óra Délutáni elfoglaltságukat tekintve a tanulók 98%-a az iskolában lévő programok valamelyikét választja. Korrepetálást javítás céljából: 16% Tehetséggondozást: 17% Felvételi előkészítőt: 38% Sportkört: 20% Főleg ezeket a tanórán kívüli programokat választják. Iskolán kívüli sportokat a tanulók 33%-a választja, az iskolán kívüli művészeti foglalkozásokat a tanulók 13%-a.

24

A délutáni elfoglaltságuk egy tanulóra vetítve hetente 0,77 óra, azaz 45 perc. Tanulással 1 max. 2 órát tölt (89%-uk). Mivel tölti a tanuló a délutánjait? VI. Szabadidő Tevékenység Naponta Hetente Ritkán Soha Olvasás 14 (17%) 15 (20%) 33 (44%) 8 (11%) Tévé, video 56 (75%) 11 (15%) 4 (5,3%) - Magnó, CD 49 (65%) 13 (17%) 4 (5,3%) 3 (4%) Számítógép, Tévéjáték

53 (71%)

11 (15%)

3 (4%)

1 (1,3%)

Sportolás, séta 32 (43%) 26 (35%) 12 (16%) - Buli, disco - 10 (13%) 48 (64%) 11 (15%) Olvasni nem igazán szeretnek. 17%-uk olvas naponta a tanulóknak. TV-t, videót néz (75%). Számítógép, tévéjáték (71%) jelenti a szabadidő „hasznos” eltöltését sokuk számára. A sportolást, sétát, napi rendszerességgel 43%-uk, heti rendszerességgel 35%-uk végzi szabadidejében. VII. Közérzet Tünetek Naponta Hetente Ritkán Soha Fejfájás 2 (2,6%) 20 (27%) 45 (60%) 6 (8%) Gyomor és hasfájás

2 (2,6%) 6 (8%)

49 (65%)

14 (17%)

Hátfájás - - 33 (44%) 32 (43%) Kedvetlenség 5 (7%) 23 (31%) 33 (44%) 12 (16%) Idegesség 12 (16%) 26 (35%) 29 (39%) 6 (8%) A felmérésből az derül ki, hogy szeretnek iskolába járni, együtt lenni társaikkal, szünetekben jókat beszélgetni. Nem érzik nyomasztónak az iskolai terhelést. A tünetképződés – fejfájás, gyomor és hasfájás, kedvetlenség – nem jellemző a tanulókra. Az idegesség napi rendszerességgel 16%-ra; heti rendszerességgel 35%-ára jellemző. Véleményünk szerint ezt a társak tolerancia hiánya okozza a gyerekeknél. VIII. Baráti kör Nincs 2 (2,6%) Osztálytársak 46 (61%) Iskolán kívüli barátok 16 (21%) Egyéb 11 (15%) A 13. életévtől a kortársak szerepe egyre fontosabbá válik, ezért nagy jelentőségű, hogy a baráti körét az osztálytársak jelentik a tanulók 61%-ának. Összegzés: A kimeneti értékeket, mint indikátorokat csak második éve figyeljük, így erről még nincs érdemleges adatunk. 5.4.2.2.4. Drogprevenció helyzete az iskolában A program kezdeteként, a most belépő 5. osztályok tanulói tesztet töltöttek ki. A felmérés azt mutatja, hogy a pályaválasztáshoz még nem érettek a tanulók. Elsősorban a divatszakmákat írták (ügyvéd, orvos, számítástechnikus, fodrász, kozmetikus). Kevesen írták a hagyományos szakmákat (cukrász, asztalos). Megjelentek a különleges foglalkozások is (autóversenyző, táncművész, focista). Többen üresen hagyták, mert még nem tudják, hogy mit szeretnének csinálni.

Az egészséges életmódhoz tartozik a mozgás is, ezért kérdés irányult arra, hogy a gyermekek milyen rendszeresen vesznek részt testedzésen. Egyáltalán nem sportol, mert betegsége miatt felmentett 0 tanuló. (Ez az adat örömet okozott, mert 2-3 évvel ezelőtti felmérésben még a tanulók 6%-a jelölte azt, hogy egyáltalán nem sportol.) Csak testnevelés órán 13%. (Ezért is jó, hogy megemelkedett a testnevelés óraszáma.) Alkalmanként sportol 23%, hetente 1-2 alkalommal 32%, és a tanulók 32%-a jelezte, hogy hetente 3-szor vagy többször vesz részt valamilyen sportfoglalkozáson.

A felmérésekből kiderült, hogy a tanulók 80%-a teljes családban, mindkét szülőjével él, 19% csak az egyik vér szerinti szülővel, míg 1%, az, aki nagyszülővel, vagy egyéb rokonnal. Egy tanuló, pedig állami gondozott. A tanulók a következő százalékos kimutatás alapján már kipróbálták a dohányzást:

25

A dohányzás előfordulása a tanulók között

15%

85%

2%

98%

4%

96%

1%

99%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%ki

prób

álta

nem

prób

álta

kipr

óbál

ta

nem

prób

álta

kipr

óbál

ta

nem

prób

álta

kipr

óbál

ta

nem

prób

álta

2004/05 2005/06 2006/07 2007/08

Az előző évhez képest 3%-kal csökkent a dohányzást kipróbáló tanulók száma. A dohányzást azonban 96%-ban károsnak tartják, de 4% nem foglalkozik vele, nem érdekli. Kértük a gyerekeket, hogy írják le, hogy szerintük egy velük egykorú fiatal miért gyújt rá? Itt a válaszok több mint a felénél már megjelent a „menőnek” érzi magát tőle. Sokan írták a kíváncsiságot és a környezet hatását is (mert a szülők, a felnőttek is dohányoznak). A „FOGYASZTOTTÁL-E MÁR ALKOHOLT” kérdésre a válaszok a következők voltak:

Alkohol fogyasztása a tanulók között

56%44%

23%

77% 73%

27%

53% 47%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Még

nem

fogy

aszt

ott

Már

fogy

aszt

ott

Még

nem

fogy

aszt

ott

Már

fogy

aszt

ott

Még

nem

fogy

aszt

ott

Már

fogy

aszt

ott

Még

nem

fogy

aszt

ott

Már

fogy

aszt

ott

2004/05 2005/06 2006/07 2007/08

Az alkoholt kipróbálók száma is nőtt - 20% - az előző évihez képest. Az alkoholfogyasztást is a tanulók 79%-a tartja károsnak, de 11% nem foglalkozik vele. Az alkoholfogyasztás elkezdésének lehetséges okait kutató kérdésnél nagyon hasonló válaszokat kaptunk, mint a dohányzásnál: legtöbben a „menőnek érzi magát” típusú válaszokat adtak, de itt is megjelenik a felnőtt minta, valamint a „problémája van”. A 10. kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarországon büntetik-e a kábítószert fogyasztó személyt?

Magyarországon büntetik-e a kábítószert fogyasztó személyt?

85%

15%

88%

12%

92%

8%

96%

4%0%

20%

40%

60%

80%

100%

igen nem igen nem igen nem igen nem

2004/05 2005/06 2006/07 2007/08

26

Kérdés volt, hogy honnan, kitől hallottak először a kábítószerről. Legtöbben, szinte mindenki megjelölte az iskolát, a DADA órákat. Többen a tévét, rádiót emlegették. Sokan a szüleiktől hallottak erről, de jelentős a kortársak szerepe is. A kábítószer fogyasztásról is érdeklődtünk a diákok körében.

Fogyasztottak-e már kábítószert a diákok?

2%98%

0%100%

0%100%

0%100%

0% 20% 40% 60% 80% 100% 120%

nem, de kipróbálnám

nem és nem is akarok







2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

Kitértünk a szülők drogfogyasztási szokásaira is. A „drog” gyűjtőszót abszolút tág értelmezésben értjük. Ide soroltuk a kávét, teát is.

Család és ismerősök drogfogyasztása

81%

90%

81%

100%94%

90%

77%

93%

84%

63%58%57%

51%

27%24%

29%

11%3%

0%3%

0% 0% 0% 0%0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

200

7/08

.

2004

/05.

200

5/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

200

6/07

.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

200

6/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

tea kávé dohány alkohol nyugtatók illegál is drog

Megfigyelhető, hogy a tea és kávéfogyasztást, valamint a dohányzást „bevallják” a gyermekek, míg az alkoholfogyasztást most is sokkal kevesebben. Sokat hallottunk arról, hogy a kamaszok a szülők felől egyre inkább a kortársak felé fordulnak vélemények és probléma-megoldás szempontjából. Ennek ellent mond a felmérés, mert legtöbben „szerencsére” az édesanyjukhoz fordulnak a problémájukkal. A 2. helyen az édesapák, a 3. helyen a legjobb barátok és a 4. helyen állnak a haverok. Amikor viszont arra kérdeztünk rá, ki az, akivel szívesen megbeszélnék a problémáikat, az anyák után az apák a 2. helyet érték el és csak 3. helyen szerepelnek a kortársak ebben a tanévben is. Gondolnunk kell arra nekünk felnőtteknek, szülőknek, hogy a tőlünk elfordulás lehet a következménye is annak, hogy pl. kevés időt szánunk a gyermekekre, keveset beszélgetünk velük. A kábítószert fogyasztókról alkotott véleményük a következő volt.

27

Vélemények a kábítószert fogyasztókról

29%15%

58%

17%

47%

1%11%18%

52%

3% 2%13%

60%

16%17%22%

100%100%

37%52%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

Nem tartjanormálisnak

Sajnálja őket Elítéli őket Betegségnektartja

Károsnak tartja

A kábítószer-fogyasztás okainak kutatásánál hasonló eredményt kaptunk, mint a dohányzásnál, ill. az alkoholfogyasztásnál. A legtöbb vélemény szerint „menőnek” akar látszani, többeket a kíváncsiság csábít, sok tanuló szerint megoldás családi vagy más problémára. A következő két ábra azt mutatja, hogy mennyire tartják veszélyesnek a drogokat.

Szerek veszélyességének megítélése I.

0% 0% 0% 0%

32%

23%20%

10%

78%

66%

47%

34%

100%

92%

84%

56%

100%97%

91%

71%

100%

74%

94%

67%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

200

4/05

.

2005

/06.

2006

/07.

200

7/08

.

2004

/05

.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

200

4/05

.

200

5/06

.

2006

/07.

2007

/08.

200

4/05

.

2005

/06.

200

6/07

.

2007

/08.

2004

/05.

200

5/06

.

200

6/07

.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

200

7/08

.

tea kávé óp ium marihuánás ci garetta extasy szipuzás

28

S zerek veszélyességének megítélése II .

88% 90%

65%

44%52% 53%

45%

79%

70%

85%

65%

39%

75%

84%91%

36%

50%

65% 68%

80%

67%

92%

45%

71%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

2004

/05.

2005

/06.

2006

/07.

2007

/08.

heroin al kohol LSD kokain dohány speed

Meglepő, hogy az általuk ismertebb „un. lágyabb” drogokat mindenki veszélyesnek tartja. A kemény-drogokat kevesebben tartják veszélyesnek (gondoljuk azért, mert erről még keveset tudnak). Az alkoholt és a dohányt még kevesebben, a kávét pedig a tanulók 20%-a tartja veszélyesnek.

A kérdéssor végén érdeklődtünk, hogy miről szeretnének bővebben hallani. Nagyjából egyformán oszlott meg a különböző szerek között az érdeklődés. Az alkoholról és a dohányzásról egy kicsit többet. Feladataink:

o A tanév folyamán a tanulók választ kapjanak kérdéseikre, megismerjék a drog egészségkárosító hatását. o Segítséget kapjanak a konfliktusok kezelésére. Szituatív formában próbáljanak a problémájukra megoldást keresni. o Nagyon fontos, hogy nemet tudjanak mondani a drogra, és erre kell felkészíteni őket.

5.4.3. SZTE mérései Az idei tanévben folytattuk a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által kifejlesztett „A közoktatás szerepe az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben„ című követő vizsgálatsorozatot, amely 2003 őszén indult. Ebben a jelenlegi három 5. osztályunk vesz részt. Ősszel felvett kérdőívek: olvasási szokások, szövegértés teszt, matematikai feladatokkal kapcsolatos meggyőződések. Tavasszal újabb három kérdőívet töltöttek ki tanulóink: szövegértés teszt, induktív és matematikai gondolkodás tesztek. A fejlesztő programokba bekapcsolódtak a 2. osztályok is. Témájuk: az analógiás gondolkodás fejlesztése 2. évfolyamon a környezetismeret tantárgy keretében. A tesztek eredményéről várhatóan a jövő tanévben kapunk visszajelzést. Az 5. osztályaink egy új tesztelési formába is bekapcsolódtak, egy nemzetközi nagymintás mérésbe, amelyet a Luxembourgi Egyetemmel együtt végzett az SZTE. A tanulóinknak nagyon tetszett az új lehetőség, amely majd a dolgozatírásra is használható lesz. Izgalommal várjuk az eredményeket. 5.4.4. Az OKÉV mérések 5. 4. 4.1. Mérés a 4. évfolyamon 5.4.4.1.1. Olvasáskészség A szövegértő, élményszerző olvasás azt jelenti, hogy a tanuló a leggyakoribb 5000 szó jelentését ismeri. E nélkül csak betűző olvasásra képes.

5% 3%

20%

65%

7%elemi szintkezdőhaladóbefejezőoptimum

29

iskolai átlagországos átlag

S1

81 82

50100

%-os m

egoszlás

olvasáskészség átlaga

Összegzés: Az átlagok megfelelnek az országos tendenciáknak, tennivaló elsősorban azzal a 8%-nyi tanulóval van, akik csak betűző olvasásra képesek (elemi + kezdő szinten teljesítenek). 5.4.4.1.2. Íráskészség A tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő íráskészség. A betűket rajzoló, erre koncentráló írás gyakorlati célra használhatatlan.

83%

13%

4% 0%


országosiskolai

4837

05

101520253035404550

Összegzés: Az országos átlagnál alacsonyabb íráskészség a gyorsaság mutatója, de szerencsére a tanulók írásminősége meghaladja az országos átlagot. Tehát tanulóink szebben , de lassabban írnak. 5.4.4.1.3. Elemi számolási készség

30

E megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörben történő végzésének készségeit mérték fel.

4% 2%17%

30%


országos átlagiskolai átlag

89 92

5070

90

Összegzés: Tanulóink alapműveleti gyakorlottsága kissé meghaladja az országos átlagot. 5.4.4.2. Mérés a 6.évfolyamon 5.4.4.2.1. Matematika

31

Az országos átlag: 500 pont lett, a tanulóink kissé az átlag felett: 504 pontot teljesítettek. Nagyon reménykedünk hogy a 2008/09- es tanév visszaigazolja várakozásainkat. 5.4.4.2.2. Szövegértés

A tantestület nagyon elégetten vette tudomásul, hogy az országos átlagot, amely 516 pont szignifikánsan meghaladta az iskolánk: 546 pontot értek el tanulóink. Külön öröm, hogy egyetlen tanulónk sem teljesített 1. szint alatt. 5.4.4.3. Mérés a 8. évfolyamon 5.4.4.3.1. Matematika

32

5.4.4.3.2 Szövegértés

Összegzés: Eredményeink sajnos kissé romlottak, de a tantestület rövid és hosszútávú stratégiát dolgozott ki a helyzet kezelésére. Azonnali beavatkozásként a tanulókkal igyekeztünk megfelelő stratégiát kialakítani a feladatok megoldására (releváns adatok keresése, időbeosztás, feladattípusok kezelése). Reméljük a hosszú távú feladatokkal (pl.: tananyag-harmonizálás feladatrendszerek kidolgozása és beépítése a napi tananyagba), együtt hamarosan szignifikáns méretű javulást könyvelhet el majd tantestületünk. 5.4.5. Óvodai mérések A DIFER mérés mellett a gyermekek fejlődését az erre a célra szolgáló egyéni fejlettségmérő lapokon követjük nyomon. A mérések módszere a folyamatos megfigyelés. A következő nevelési évtől az IMIP-ben szereplő valamennyi mérést ki kívánjuk terjeszteni az óvodai feladatellátásra is. 5.5. Beiskolázás - továbbtanulás A tanköteles korú óvodásaink – 44 fő – közül 40 fő kezdi meg ősztől általános iskolai tanulmányait, 4 kisgyermek még további egy nevelési évet az óvodában marad, ez 9 %. A középiskolai beiskolázás évről-évre újabb feladatokat állít a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök elé, ennek ellenére zavartalanul történt. A jelentkezéssel kapcsolatos valamennyi adminisztrációs feladatot az osztályfőnökök végezték el, a szülőkre nem hárítottunk ezzel kapcsolatos teendőket.

33

A továbbtanulás alakulását szemlélteti az alábbi táblázat:

Iskola típusa Hányadik helyen megj. iskolába nyert felvételt

Osztály Létszám

Gimn. Szak- közép

Szak- képző

I. II. III. IV.

8. a. 23 14 5 4 16 6 1 - 8. b. 21 12 6 3 19 2 - - 8. c. 20 7 8 5 17 1 1 1 8. d 19 6 7 6 17 1 1 - Összes. 83 39 26 18 69 10 3 1 % 100 47,0 31,3 21,7 83,2 12,0 3,6 1,2 A helyi középiskolákba 51 fő jelentkezett, ez a végzős tanulók 62 %-a. Közülük 31 tanuló a Kner Imre Gimnáziumba, valamint 20 tanuló a Bethlen Gábor Szakképző Iskolába. 5.6. Nevelési értekezlet A tanév során két nevelési értekezletet tartottunk. Az első nevelési értekezletünk intézményi szintű szervezésben zajlott, témája az óvodai feladatbővülés következtében ránk váró feladatok áttekintése, az együttműködés, az egységes Pedagógiai program és Minőségirányítási program és egyéb dokumentumok átdolgozásának teendői voltak. A második nevelési értekezletünket egész napos szakmai tanácskozássá terjesztettünk ki felkért külső előadókkal, mely egyben a két nagy futó HEFOP-os projektünk zárókonferenciája is volt. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, aki az ünnepélyes megnyitó mellett előadást is tartott, valamint a feltett kérdésekre válaszolt Fórum keretében. További neves szakmai előadónk volt még Pálfalvi Zsolt, az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatáságának igazgatója; Borbola István, a Dél-alföldi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet igazgatója; Tóthné Eszes Éva IPR szakértő. A felkért előadók mellett a gyakorlati megvalósulást és annak tapasztalatait, továbbfejlesztési lehetőségeit mutatták be a projektekben közvetlenül résztvevő pedagógus kollégák. Közel 300 résztvevője volt rendezvényünknek, városunk vezetői, a helyi társintézmények vezetői, képviselői és a szülők mellett igen sok érdeklődő volt jelen a szomszédos települések nevelési-oktatási intézményeiből. Egy jól szervezett, pergő, magas szakmai színvonalú rendezvényként értékelhető. Erre az alkalomra egy kiadványt jelentettünk meg, mely teljes körű ismertetőt nyújt a HEFOP 3.1.3. és a HEFOP 2.1.5. pályázati programok keretében megvalósított tartalom- és infrastrukturális fejlesztésekről, részletesen bemutatva a konzorciumi partnerintézményeket és az ott folyó munkát. 6. SZOLGÁLTATÁS 6.1. Nevelési-oktatási ismeretközvetítés Az óvodai és az iskolai ismeretközvetítés az egységes Pedagógiai programunkban (része a helyi óvodai nevelési program és a helyi tanterv), valamint az Éves munkatervben meghatározottak alapján történt. A fő hangsúlyt az alapkészségek fejlesztésére fektettük az eltérő adottságok, képességek és egyéb szociális háttértényezők figyelembe vételével, azok kiegyenlítésére. A kooperatív-, a kompetencia-, a moduláris, a differenciált- és a projektoktatás mindegyike olyan módszertani elem, amely ezt segíti megvalósítani. Emellett az idegen nyelvi és az informatikai ismeretek közvetítése kapott nagyobb teret az országos oktatáspolitikai koncepciónak, az uniós előírásoknak és a helyi elvárásoknak megfelelően. Csoportbontást alkalmaztunk az idegen nyelv és az informatikai órákon, valamint az egyik nyolcadik osztályunkban a tanórák 90 %-ában, ahol igen sok volt a tanulási nehézséggel, ill. zavarral küzdő tanuló. Az órabontásra fordított valamennyi óra a tanórán kívüli órakeret terhére lett biztosítva. A hátránykompenzálást és a tehetséggondozást egyaránt fontosnak tartjuk, ennek megfelelően sikerült megvalósítani kitűzött céljainkat. A Helyi tantervünkbe beépített helyi sajátosságokat tartalmazó tantárgyi ismeretközvetítés a nevelési céljainkat is nagyban segítette. Ennek megfelelően készült el óvodánk helyi nevelési programja is, a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja, és a helyi sajátosságok figyelembe vételével, az O.N.A.P. elveire építve. E program a megelőzésre, prevencióra, a korai fejlesztés tudatos támogatására helyezi a hangsúlyt. Felvállaljuk az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok kiszűrését, megelőzését. 6.2. Napközi – egész napos ellátás A napközis (egész napos) ellátást 121 (+4) óvodás gyermek és 227 (+68) tanuló veszi igénybe, 5 óvodai és 10 iskolai napközis csoportban. Óvodában a gyermekek 96,8 %-ka, 1-4. évfolyamokon a gyermekek 87,8 %-ka, míg 5-8. évfolyamokon csupán 7,9 %-uk. Az óvodában valamennyi csoport egész naposként működött, az 1-3. évfolyamokon „tiszta csoportok” (egy osztály egy napközis csoport), a negyedik évfolyam két osztályából szerveződött egy napközis csoport, míg az 5-8. évfolyamok valamennyi osztályából egyetlen csoport szerveződött az igénylők számának megfelelően.

34

Napközis munkaközösség működött a nevelési év során, mely egységes feladat- és elvárásrendet alakított ki a tanulásszervezés, az ebédeltetés és a szabadidős programok terén. A napközis feladatszervezésben, s főként a feladatkészítés és elmélyítés gyakorlati megvalósításában komoly nehézséget jelent a „tanulói vándorlás” az iskolán kívüli programok miatt. 6.3. Csoportfoglalkozáson- és tanórán kívüli foglalkozások A csoportfoglalkozáson- és a tanórán kívüli foglalkozásokat az e célra felhasználható, a csoportbontáson túl fennmaradó iskolai órakeret terhére biztosítottuk. A szakköri foglalkozásokat, valamint a tehetséggondozást egyéni jelentkezés alapján vették igénybe tanulóink. A felzárkóztatásban az osztályfőnök és a szaktanár ajánlása alapján részesültek a diákok. Az óvodában is több, teljesen térítésmentes választható foglalkozást tudtunk így biztosítani. A csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások csoportosítását és megnevezését, valamint a résztvevő gyermekek és tanulók számát mutatja az alábbi adatsor óvodában, illetve 1-8. évfolyamokon összesítetten: Óvodában: Foglalkozás megnevezése Részt vevő óvodások száma Választható foglalkozások

Angol nyelv 21 Úszásoktatás 30 Kézműves foglalkozás 15 Tánc foglalkozás 35 Zenei foglalkozás 18 Torna 35

Fejlesztés Fejlesztés 13 Logopédia 7 Gyógytestnevelés 6

Iskolában: Foglalkozás megnevezése Részt vevő tanulók száma Szakkörök

Énekkar 4 6 Furulya 13 Irodalmi színpad 24 Újságíró 11 Média 12 Dekoratőr 14 Rajz- és tűzzománc 12 Informatika 25

Sportfoglalkozások Gyógytestnevelés 29 Atlétika 22 Torna 12 Kézilabda 24 Röplabda 18 Tömegsport - labdajátékok 85

Tehetséggondozás Nyelvvizsga előkészítő

Angol 29 Német 28

Felvételi előkészítő Magyar 12 Matematika 21

Kiscsoportos tehetséggondozás Magyar 23 Matematika 28 Történelem 12 Biológia 3 Kémia 6 Fizika 4 Informatika 12

Felzárkóztatás Követelményszintet alulteljesítők 29

35

Magyar38 Matematika 53 Környezetismeret 8 Német 17 Angol 16 Történelem 21 Kémia 14 Fizika 5 Természetismeret/biológia 10 Földrajz 6

A foglalkozások skálája és a résztvevő tanulók igen magas aránya mutatja az érdeklődést és igényt, a mérések pedig az eredményességet. 6.4. Testnevelés, sport 6.4.1. Sporttevékenység Az előző pontban ismertetett iskolai sportfoglalkozások rendszere megítélésünk szerint széleskörű lehetőségeket biztosít, mindemellett felmenő rendszerben emelkedik a testnevelés órák óraszáma, moduláris oktatás keretében folyamatos az úszásoktatás, alkalmazott a mindennapos testnevelés, mégis igen lehangoló a 6.4.2. pontban összesített, iskolai szintű tanulói fizikai állapotmérés eredménye. Az iskolai sporttevékenység egyértelmű fejlődést eredményez ugyan – ezt alátámasztja a fizikai állapotmérés -, de a tanulóink általános állóképessége egy-egy rendezvényen mutatkozik meg igazán. Mindez sajnos általános, társadalmi méretű probléma. Jelentős sportrendezvényeket szervezett és bonyolított le, illetve azokba bekapcsolódott iskolánk diáksága:

o Wesselényi Sportnap: negyedik alkalommal rendeztük meg pályázati támogatásból, a város három általános iskolájának részvételével,

o Városi Sportcsarnok névadásának kezdeményezése és megszervezése o Varga Lajos Meghívásos Tornaverseny: intézményünk és Sportegyesületünk közös szervezésben hívta életre ezen

országos meghívásos tornaversenyt, Varga Lajos tornászolimpikon emlékére, immár második alkalommal. Ezt a versenyt minden évben meg kívánjuk szervezni.

o Teljes óvodás, tanulói és munkavállalói létszámmal kapcsolódtunk be a város által szervezett „Kihívás Napja” sportprogramjaiba,

o A mindennapos testnevelés keretében megtartott tartásjavító torna igen népszerű a gyerekek körében. A tartásjavító tornát kiterjesztettük az óvodásainkra is, igen nagy népszerűségnek örvend körükben.

o A testnevelési órák keretében biztosított moduláris úszásoktatást a 3. és a 4. évfolyamokon is biztosítjuk, továbbá a nagycsoportos korú óvodásaink közül is 30 kisgyermek részesült úszásoktatásban, teljesen térítésmentesen.

Pályázati és Sportegyesületi támogatással bővíteni tudtuk eszközparkunkat is a sporteszközök terén. 6.4.2. Sporteredmények Városi és körzeti versenyek

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda tanulói MEGNEVEZÉS

INDULÓK SZÁMA

INDULÓ TANULÓK SZÁMA



Őszi körzeti atlétika verseny

60

20

16

80%

Körzeti úszóverseny 45 24 12 50%

Wesselényi Sportnap 60 40 35 88%

Körzeti úszóverseny 45 24 12 50%

Körzeti asztalitenisz-verseny

20 1 1 100%

Tavaszi körzeti atlétika-verseny

40 25 25 100%

Összegzés: Az iskola tanulói rendkívül sikeresek voltak, minden olyan versenyen, ahol elindultak dobogós helyezéseket is elértek.

36

Megyei és országos versenyek Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda tanulói

MEGNEVEZÉS INDULÓK SZÁMA INDULÓ

TANULÓK SZÁMA



Úszás: diákolimpiai elődöntő

36

7

7

100%

Bocskai-Vénkert Kupa

74

14

3 (csapat és 2 egyéni helyezés)

100%

Izsák: Sárfehér Kupa

40 5 3 (2 csapat és 1 egyéni helyezés)

100%

Békéscsaba: megyei döntő


100%

Diákolimpiai döntő

40 13 4 (2 csapat és egyéni helyezés)

100%

Kiskunhalas: Fazekas Kupa


100%

Szeged: Arany János Kupa 50 8 2 (1 egyéni és 2 csapat)

100%

Összegzés: Az iskola tornászcsapata tovább öregbítette az intézmény és a sportegyesület hírnevét. 6.4.3. A tanulók fizikai állapotának mérése

Igen gyenge Gyenge

Átlag alatti teljesítmény Fizikai állapota gyenge. A mindennapi fizikai-szellemi tevékenységből rendszeresen fáradtak, kimerültnek érzi magát.

Egésznapi tevékenységétől még gyakran elfárad. Estére fáradtak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Elfogadható Közepes

Átlagos teljesítmény

A rendszeres mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

Elérte az a szintet, amely elengedő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, az az tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel éljen.

Jó Kiváló Extra

Átlag feletti teljesítmény

Ez a szintet általában csak azok érik el, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten edze- nek, versenyeznek.

Már jól terhelhető fizikailag. Valamilyen sportág- ban élsportoló.

Általános fizikai képessége, terhelhe- tősége kiváló.

Mérések fajtái: hasizom, házizom, ruganyosság, hasizom, állóképesség Év elején a tanulók 49%-a átlag alatti teljesítményt nyújt. Jól érzékelhető, hogy a többség nyáron nem csinál semmilyen mozgást. Sokat ül a TV, számítógép előtt. Év végén a tanulók többsége 49,6 %-a bekerül az átlagos teljesítményt nyújtók közé. Jól látható az éves munka eredménye, a fejlődés ősztől-tavaszig. Sok az alulteljesítő gyermek. Ennek oka némely esetben lehet az érdektelenség is. A javuláshoz teljes életmódváltásra, helyes táplálkozásra, sokkal több mozgásra lenne szükség. A túlsúlyos gyerekek eleve a leggyengébb kategóriába tartoznak.

Mivel a ponthatárok 20 pontonként változnak, van úgy többször is, hogy a gyermek 15-18 ponttól is fejlődik, de mivel év elején a kategória elején volt év végére sem lép át.

A legtöbb pontot a Cooper-teszttel lehet elérni. (12 perc futás távolságra) Ezt a tanulók ősszel általában kellemes időjárási viszonyok között futják. Tavasszal viszont több osztálynak is a testnevelés órája (5. és 6. óra), és amikor betör a kánikula, nem tudnak a teljesítményükön javítani.

Igen gyenge 0-20,5 pont

Gyenge 21-40,5 pont

Elfogadható 41-60,5 pont

Közepes 61-80,5 pont

Jó 81-100,5 pont

Kiváló 101-120,5 pont

Extra 121-140 pont

Osztály

Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz 1.a 5 4 2 2 13 8 5 10 2 2 - 1 - - 1.b 1 1 14 12 4 5 6 8 1 1 - - - - 2.a - - 16 10 2 5 - 3 - - - - - - 2.b 9 5 7 6 5 9 3 3 - 1 - - - - 2.c 13 6 4 10 6 2 - 5 - - - - - - 3.a 4 1 2 3 7 7 2 4 4 2 - 2 - - 3.b 4 3 7 4 4 6 3 5 - - - - - - 3.c 6 3 11 6 1 6 1 3 - 1 - - - - 4.a 1 - 6 4 8 4 6 12 3 3 - 1 - - 4.b - - 6 1 5 7 9 9 4 6 - 1 - -

Összesítés 43 23 75 58 55 59 35 62 14 16 - 5 - - Ősszel mért tanulók száma: 222 fő Tavasszal mért tanulók száma: 223 fő

% 19,3 10,3 33,7 26 24,7 26,4 15,7 27,8 6,3 7,1 - 2,2 - - 5.a 9 7 7 8 5 5 5 6 - - - - - - 5.b 9 4 7 7 6 5 2 4 - 4 - - - - 5.c 9 3 6 6 4 7 5 8 1 3 - - - - 6.a 8 4 4 6 8 4 - 2 - 3 - - - - 6.b - - 3 - 12 6 8 13 1 5 - - - - 6.c 4 3 8 8 3 4 3 4 6 5 - - - - 7.a 3 1 7 9 3 3 4 4 1 1 - - - - 7.b 1 1 5 3 7 7 4 6 7 7 - - - - 7.c 6 3 5 9 8 3 1 6 1 1 - - - - 7.d 5 3 8 8 5 7 1 1 1 1 2 1 - 1 8.a - - 4 1 5 6 10 9 3 6 - - - - 8.b - - 2 1 3 2 7 3 6 7 1 6 1 1 8.c 3 1 2 2 4 2 6 7 4 6 - 1 - - 8.d 1 1 5 4 4 4 4 5 4 4 - - - -

Összesítés 58 31 73 72 77 65 60 78 35 53 3 8 1 2 Ősszel mért tanulók: 307 fő Tavasszal mért tanulók száma: 309 fő % 18,8 10 23,7 23,3 25 21 19,5 25,2 11,4 17,1 0,97 2,5 0,32 0,6

101 54 148 130 132 124 95 140 49 69 3 13 1 2 19 % 10,1% 29% 24,4% 24,9% 23,3% 17,9% 26,3% 9,2 12,9 0,56% 2,4 0,18 0,37

Iskolai szinten mért tanulók Ősszel: 529 fő Tavasszal: 532 fő

Ősz: 49% Tavasz: 34,5 Ősz: 42,8 Tavasz: 49% Ősz: 9,9% Tavasz: 15,67%

38

6.5. Speciális oktatás 6.5.1. Integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetése (IPR) 6.5.1.1. Létszámadatok Intézményünk az óvodával bővülve ebben a nevelési évben az óvodára is kiterjesztette az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) programját. Ma már minden évfolyamon megvalósul az integrációs program. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma:

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

IPR programban részt vevő gyermekek száma

Óvoda 10 6 1-4. évfolyam 34 34 5-8. évfolyam 18 18 Összesen 62 58

Az alsó tagozaton egy, a felső tagozaton öt olyan osztály van, ahol nincs IPR-es tanuló. Intézményi szinten a törvényi rendelkezéseknek megfelelő az évfolyamon belüli osztályok HHH-s tanulóinak aránya. A tavalyi létszámadatokhoz képest megnövekedett az IPR-es tanulók száma. Ennek magyarázata az, hogy most többen mentek el nyilatkozatot tenni, hátrányos helyzetüket igazolták, az IPR-es felderítő munka is eredményesebbnek bizonyult, valamint az óvoda is növelte a létszámot. Az IPR-es munkát főleg az osztályfőnökök és a csoportvezető óvónők látják el, de a munkába bekapcsolódnak majdnem minden osztályban a napközis kollégák és a szaktanárok is. 6.5.1.2. Az IPR-es munka kiterjesztésének megsegítése az óvodára és a szakközépiskolára Ebben a tanévben és főleg az első félévben kiemelt feladatunk volt az, hogy a HEFOP 2.1.5. B nyertes pályázat célkitűzéseinek, feladatainak megfeleljünk. Ezért konzorciumi partnereinkkel többször is találkoztunk. A megbeszéléseken átadtuk az IPR működtetésének pedagógiai rendszerét, az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat, segítettünk átdolgozni a programot az óvodára, valamint a szakközépiskolára. A meglévő dokumentumaink mintáját és azok kezelésének a technikáját is átvették a partnereink. A szakközépiskolával megállapodást kötöttünk, hogy tanév elején átadjuk tapasztalatainkat a kollégáknak az IPR-es tanulókról (és a nem IPR-esekről is), a félév eltelte után pedig ők adnak visszajelzést számunkra a gyermekek fejlődéséről. Ugyanígy az óvodával is megállapodtunk, hogy az eddig is jól működő találkozásainkat tovább fogjuk fejleszteni igényeinknek megfelelően. Mivel a pályázat kapcsán az óvodára is kiterjesztettük az IPR-es programot, így a saját óvodánkban is elkezdődhetett az óvodai IPR-es munka megvalósítása. Ebben a nevelési évben még csak gyakorló jelleggel működtetjük az IPR-es programot az óvodánkban. 6.5.1.3. Programműködtetés Mivel már a negyedik tanévben valósítjuk meg az IPR-es munkát, így ma már elmondhatjuk, hogy az év eleji szervezőmunka, a beindítás már rutinosan történt. Saját magunknak új dokumentumot nem kellett most készíteni, hiszen az eddigiek jól beváltak. A szeptember hamar eltelt az iskolai szokások felelevenítésével, a közösség kialakításával, a tanulási szokásrend rögzítésével. Szeptember végén az osztályfőnökök kitöltötték a Felmérőlap kérdéseit, a koordinátorok kiértékelték azokat. Ennek eredményeképpen megszülettek az egyéni fejlesztési feladatok, melyek már az adott gyermekre egész tanévre szólnak. A tanulók hátrányainak feltérképezésével megindulhatott a tudatos és tervezett IPR-es munka. A kollégák felkészülését a foglalkozásokra segíti a Feladatbank és a Játékgyűjtemény. A tanórákon egyre többen és bátrabban alkalmazzuk a drámapedagógiai és a kooperatív technikákat, hiszen a továbbképzések megerősítettek bennünket e módszerek hasznosságáról. A tanórákon kívüli szabadidős tevékenységeket pedig mindenkor színessé tették a DÖK rendezvényei. Figyeltünk arra, hogy őket is küldjük el, ha választani kellett a sorversenyekbe gyerekeket, akkor biztos, hogy rájuk is gondoltunk. Ők szívesen részt vettek valamennyi ügyességi versenyen, rendezvényen. (játékos sorversenyek, ügyességi versenyek, játékdélután,) A visszajelzések alapján mindenkor hálásan emlegetik, hogy számukra nagyon nagy élmény volt, hogy részt vehettek. A foglalkozások megtartása, a szervezőmunka, a nevelőkkel való kapcsolattartás, az adminisztrációs munka, a dokumentumok rendezése a korábbi évekhez hasonlóan történt. 6.5.1.4. Beszélgetés a szülővel A megnövekedett IPR-es tanulók száma következtében a szülők látogatottsága összességében ebben a tanévben is kifejezetten jónak mondható. Az óvodában minden szülő eljött a beszélgetésekre. A legelső találkozáson az IPR-es koordinátor is részt vett, ekkor alaposan és részletesen elmagyarázta a szülőknek a program lényegét. Ez sikeresnek bizonyult, mert a további találkozásokon is részt vettek. A Térségi Humánsegítő munkatársai is igény szerint rendszeresen látogatták a beszélgetéseket. Intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse is részt vett a találkozásokon. A szülők jól vették a segítő szándékot, határozott célkitűzések, és elhatározások születtek ilyenkor. A gyermek is komolyabban veszi a kéréseket, a nevelési szándékot, hiszen őt is megkérdezzük és ő is beleszólhat, elmondhatja a problémáit. A visszatérés ígérete arra készteti a szülőt és a gyermeket is, hogy ténylegesen is próbáljanak megfelelni a célkitűzéseknek, vagy legalább is a javítás szándékát észre lehessen venni. A szülői részvétel az értékelő beszélgetéseken az alsó tagozaton a következőképpen alakult: 1. beszélgetés (33 tanulónál)

2. beszélgetés (33 tanulónál)

3. beszélgetés (33 tanulónál)

39

30 szülő vett részt ~91%



Szülői részvétel az értékelő beszélgetéseken az alsó tagozaton

91% 91%82%

0%

25%

50%

75%

100%

1. beszélgetés 2. beszélgetés 3. beszélgetés

A szülői részvétel a felső tagozaton a következőképpen alakult: 1. beszélgetés (19 tanulónál) 18 szülő vett részt ~95%

2. beszélgetés (19 tanulónál) 16 szülő vett részt 84~%

3. beszélgetés (19 tanulónál) 16 szülő vett részt 84~%

Szülői részvétel az értékelő beszélgetéseken a felső tagozaton

95%84% 84%

0%

25%

50%

75%

100%

1. beszélgetés 2. beszélgetés 3. beszélgetés

Jól látható a felmérésekből, hogy a tavalyi 4. osztályosok szülei továbbra is teljes létszámban látogatták a beszélgetéseket. Az előző tanév év végi célkitűzése sikeresen megvalósult. Tehát óvodában, alsóban kell jól megalapoznunk a látogatottságot, hogy aztán később is igénye legyen a szülőnek, hogy eljárjon a gyermekével a beszélgetésekre. Természetesnek érezze, hasznosnak, értékesnek, segítőnek ítélje meg ezekez a találkozásokat. A látogatottság itt is magasnak mondható és az értékek ebben a tanévben kissé jobbat mutatnak, mint az alsó tagozaton. Akik nem vettek részt a beszélgetésen, főleg a hetedik és a nyolcadik osztályosok közül voltak. Olyan szülő nem volt, aki egyetlen beszélgetésre sem jött el. 6.5.1.5. Az IPR-es tanulók hiányzásairól Az 1-4. évfolyamon egy család két gyermekénél 8-10 napos igazolatlan hiányzás fordult elő. A többi tanuló mindig igazoltan hiányzott betegség miatt. A lemaradásukat többnyire a tanító néni segítségével pótolták be. A legtöbbet mulasztó tanuló 51 napot volt távol. Az 5-8. évfolyamokon is magasabb a hiányzás az iskolai átlagnál a HHH-s gyermekek körében. A legtöbbet hiányzó tanuló 45 napot volt távol. Értékelés a tanulók hiányzásairól:

40

Az IPR-es tanulók hiányzási átlagának összehasonlítása az iskola tanulóinak

hiányzási átlagával

14,3

18,916,6

12

alsós IPR-eshiányzási

átlag

felsős IPR-eshiányzási

átlag

összes IPR-es hiányzási

átlag

iskolaihiányzási

átlag

napo

k

Összegzés: Az iskolai átlagot hasonlítottuk össze külön az alsós és külön a felsős IPR-es átlaggal. Az alsóban nem csak annál az egy család két gyermekénél fordult elő a hosszabb idejű hiányzás - sajnos még igazolatlan is (11 és 8 naposak) -, rajtuk kívül még hat gyereknél is kimutatható. A felsőben 9 tanulónak volt 20 napon túli hiányzása. Érdemes odafigyelni ezekre a gyermekekre és a szüleikre, a beszélgetéseken több figyelmet fordítani a gyakori hiányzások okaira és azok következményeire. 6.5.1.6. Felzárkóztatást, esélyegyenlőséget megsegítő programok Ez a tanév több lehetőséget is adott arra, hogy az IPR-es gyerekek térítésmentesen kiránduljanak. Iskolai szervezéssel és külső támogatással karácsony előtt kirándulhattak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Budapestre. Osztályonként két tanuló így jutott el a Csodák Palotájába és a többi programra. Pályázat útján színházlátogatásra nyertünk lehetőséget. Ekkor 51 IPR-es tanulóval utaztunk el busszal a Szolnoki Szigligeti Színházba, ahol az Oliver! című musicalt láttuk. Ez nagy élmény volt a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt. Júniusban újabb kirándulás következett. A HEFOP 2.1.5. B pályázati keretből Budapestre utaztak iskolánk IPR-es tanulói, valamint konzorciumi partnereink IPR-es tanulói, gyermekei. A HEFOP 2.1.9. pályázati program keretében 5,2 millió forintot fordítunk a nyár folyamán táborozásra. Ennek keretében augusztus 3. és 11. között 50 gyermek 7 nevelő kíséretében a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban nyaralhat teljesen térítésmentesen. 6.5.1.7. Éves munkánk értékelése a mérési eredmények alapján: A tanulók személyes eredményeinek értékelése: Az utolsó, májusi beszélgetés után újra kiosztottuk az osztályfőnököknek a Felmérő lapokat. A kiértékelésüknél összehasonlítottuk a gyermek hátrányainak alakulását a tanév során. Gyorselemzést végeztünk, melyből kiderült, sikerült-e valamilyen területen pozitív eredményt elérnünk. Melyek voltak azok a területek, ahol nem tudtunk javulást elérni? Feltártuk az újonnan mutatkozó problémákat is. Az IPR -es tanulók fejlődésének értékelése az óvodában, az alsóban, felsőben: Összes hátránypontok alakulása az óvodában:

A fejlesztés területei tanév elején tanév végén kommunikációs készség 71 48 érzelmi nevelés, szocializáció 66 40 egészséges életmód 64 46 társadalmi érzékenység 144 98 összesen: 345 232

Az óvodás IPR-es gyermekek hátrányainak alakulása a tanévben

71 66 64

144

345

48 40 4698

232

kommunikációskészsség

érzelmi nevelés,szocializáció

egészségeséletmód

társadalmiérzékenység

összeseshátránypontok

hátr

ányp

onto

k

év elején év végén

Az eredmények kiértékelésével szemléletesen is láthatjuk, hogy a gyermekek hátrányait a tanév folyamán sikerült csökkenteni.

41

Összes hátránypontok alakulása az alsó tagozaton:

A fejlesztés területei tanév elején tanév végén személyiségfejlesztés 520 486 közösségi kapcsolatok 227 199 szociális hátrányok 345 302 tanulási kudarcok 605 556 összesen: 1698 1541

Az als tagozatos IPR-es tanulók összes hátránypontjainak alakulása a tanévben

520

227345

605

1698

486

199302

556

1541

személyiségfejl. közösségikapcsolatok

szociálishátrányok

tanulási kudarcok összesen

hátr

ányp

onto

k

tanév elejéntanév végén

Összes hátránypontok alakulása a felső tagozaton:

A fejlesztés területei tanév elején tanév végén személyiségfejlesztés 126 112 közösségi kapcsolatok 218 148 szociális hátrányok 256 197 tanulási kudarcok 338 287 összesen: 934 734

A felső tagozatos IPR-es tanulók összes hátrányainak alakulása a tanévben

126218 256

338

934

112 148 197287

734

személyiségjejl. közösségikapcsolatai

szociális hátrányai tanulási kudarcai összesen

hátrá

nypo

ntok

tanév elején tanév végén

Összegzés: Jól látható, hogy az év elejei felméréshez képest kissé csökkentek a tanulók hátrányai. Az első osztályokban inkább visszaesést tapasztaltunk, melynek az volt az oka, hogy szeptember végén még nem ismerték a tanító nénik a tanulókat. A többi gyermeknél inkább a javulás mértéke látszik. Visszajelzések alapján tudjuk, hogy ahol a családi kapcsolatok rendezetlenné váltak, vagy a szülő nem látogatta a beszélgetéseket, esetleg a gyermeket ért külső környezeti hatások miatt a tanulók hátrányai növekedtek. Van néhány tanuló, akiknél nagyobb mértékben is lecsökkentek a hátrányok. A tanító nénik elmondása szerint mindenkor nagyon pozitív hatással volt a gyermek fejlődésére a szülői beszélgetés. A családsegítő munkatársa és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős jelenléte is segítette azt, hogy a szülők és a gyerekek is komolyan vegyék a megbeszélteket, az új feladatok, célok megvalósítását. 6.5.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása A tanulási problémával küzdő gyermekek két csoportja van jelen intézményünkben, létszámuk összesen 94 fő (13,8%), közülük:

Sajátos nevelési igényű (SNI): 52 fő (7,6 %) Tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTM): 42 fő (6,2 %).

A sajátos nevelési igényű gyermekek száma évről-évre növekszik (a 2003/2004-es tanévben arányuk: 4,6 %, míg most – ha csak az iskolás gyerekek arányát nézzük – 8,8 %) annak ellenére, hogy visszaszorítására országos törekvés van az uniós mutatóknak való megfelelés érdekében. Ebben a nevelési- és oktatási évben 4 fő óvodás és 48 iskolás sajátos

42

nevelési igényű gyermeket részesítettünk integrált ellátásban, akik többsége részképesség zavarral küzd, de jelen van a tanulási akadályozottság is. Számukra a megfelelő habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat képzett szakembereink tartják (logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus), valamint megbízással külsős pszichológus. A szükséges fejlesztőeszközeink teljes mértékben rendelkezésre állnak. Integrált ellátásuk teljes mértékben megvalósul, inkluzív óvodai csoportokban és osztályokban folyik a nevelő-oktató munka, ahol a 2-3 különleges gondozást igénylő gyermek mellett megtaláljuk az átlagos és a kiemelkedően tehetséges gyermekeket és tanulókat is. A pedagógia célú rehabilitációs foglalkozások fő tartalma:

- komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - diszlexia-redukáció, - diszkalkúlia-terápia, - mozgás-fejlesztés, - pszichés megsegítés.

A fejlesztés egyénre szabott a szakértői szakvéleményben foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek gyermekenként, tanulónként. Az 52 fő SNI-s gyermek rehabilitációs foglalkozásai az alábbiak szerint alakultak foglalkozási átfedések mellett (egy-egy gyermeket több szakember is fejlesztett 1-3 órában):

gyógypedagógiai terápia: 48 fő logopédiai terápia: 19 fő gyógytestnevelés: 9 fő pszichológusi megsegítés: 6 fő.

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztését fejlesztő pedagógus végzi egyéni fejlesztési terv alapján külön az óvodában, illetve külön az iskolában. 6.5.3. Magántanulók A tanév során 3 fő magántanulói jogviszonyban tett eleget tanulmányi kötelezettségeinek, egészségügyi problémáik miatt, klinikai javaslatra. Számukra 10-10 órát biztosítottunk a tantárgyi ismeretelsajátításra. Tanév végén valamennyien teljesítették a követelményrendszert. 6.6. Szabadidős tevékenység Valamennyi szabadidős program szervezését, koordinálását a Diákönkormányzat végzi, munkájukat két patronáló pedagógus kolléganő (alsó- és felső tagozaton) segíti. Munkájuk eredményeként igen sokrétű és folyamatosan bővülő a programkínálat, melyek hatékonyan segítik a nevelési célkitűzéseink megvalósítását, a hagyományteremtést, ezáltal intézményünk arculatformálását. A szervezett szabadidős programokkal is ellensúlyozni kívánjuk a negatív társadalmi hatásokat. Egyre több szülő és nagyszülő kapcsolódik be a programok lebonyolításába, mely nem csak az eredményességet segíti, hanem az építő jellegű kapcsolatteremtést is. A szabadidős tevékenységeinkbe teljes egészében sikerült bevonni az óvodásainkat is, még a csárdaszállási feladat-ellátási helyről is több alkalommal bekapcsolódtak a gyermekek (autóbusszal, illetve személyautóval hoztuk át a gyermekeket). Szabadidős rendezvények, programok, akciók:

- Egy virág - egy tanár - egy virág akció - Játsszunk most együtt! – játékdélután - Ügyes kezek délutánja - Suli-bulik - Gyűjtőszenvedély – Hobby-gyűjtők délutánja - Az Országos Diák-médiafesztiválon vettek részt az iskolai Suli-tükör diáklap szerkesztői - Szüreti mulatság - Karácsonyi ünnepség - Együtt lenni jó! – közösségformáló délután - Fecskeavató – 1. osztályosok „iskolássá” fogadása

Hagyományápoló, hagyományteremtő programjaink, rendezvényeink: - Óvodás Mikulás-nap - Iciri-piciri mesemondó és illusztrációs verseny óvodásoknak - Iskolába-hívogató játszóház - Halloween-party - Nemzetek napja – nyelvi délután - Bálint- Valentin Napi Kavalkád (fordított nap) - Kis Bálint Napok rendezvényei - Kis Bálint Díj - Leg-díjak - Emlékterem avatás - Darvas Tibor Emlékverseny - Beranek Ottóné Szépíró Verseny - Várostörténeti vetélkedő, immár 2. alkalommal - Kis BálintPróba

43

- Családi nap - Jóságos Manó játék - Wesselényi Sportnap - Városi Sportcsarnok névadó ünnepsége - Tegyük szebbé! – környezetszépítési akció - Egészségnevelési projektnapok - Szemétszüret, parlagfűirtás - Környezet-kommandó - Hulladékgyűjtés - Suli-Tükör diáklap szerkesztése - Iskolarádió működtetése - Erdei iskola - Osztálykirándulások - Nyári foglalkozató napközis-tábor - Nagyenyedi testvériskolai kapcsolat - Alapítványi nyári tábor Ráróspusztán - Zánkai táborozás

Óvodában szervezett programok:

- Részvétel a városi „Ugra-bugra” Sportnapon - Részvétel az „Ovi-Olimpián” - Farsangi délután - Kiszézés - Húsvéti játszóház - Ballagás - Nyílt napok - Gyermeknap - Családi délután - Kirándulások (Szarvas, Szeged) - Mozi- és színházlátogatások - Föld Napja ovis programjai - Madarak és Fák Napja ovis programjai -

Programjainkat, rendezvényeinket, akcióinkat igyekszünk színvonalasan megszervezni, úgy ítéljük meg, hogy ez többnyire sikerül is, hiszen az eredményesség és a külső visszajelzések ezt visszaigazolni látszanak. 7. SZERVEZET ÉS VEZETÉS 7.1. Intézményi arculatformálás Az intézményi arculatformálás terén a pedagógiai-módszertani fejlesztéseink és alkalmazásaink (IPR-működtetés, nyelvoktató- és nyelvvizsga-előkészítő program, moduláris úszásoktatás, kompetencia-alapú oktatás, integrációs oktatás, mint eredményes innovációk), az országos és régiós intézményekhez (suliNova, Országos Integrációs Hálózat, Szegedi Tudományegyetem Kutatócsoportja, OKÉV Dél-alföldi Igazgatósága, DAPI, BMHUFIK) történő szakmai kapcsolódás, uniós és egyéb pályázataink, OKÉV mérési (országos kompetenciamérés) eredményeink, versenyeredményeink, nyelvvizsga-eredményeink, intézményi szintű rendezvényeink és egyéb kezdeményezéseink elismerést váltottak ki a szülők, sőt még szakmai körökben is. A napi pedagógiai-módszertani munkánkon felül folyamatos a nevelőtestület továbbképzések keretében történő szakmai megújulása, az országos oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelő feladatszervezés. Igyekszünk folyamatosan bővíteni a nevelési színtereket a rendszeres szabadidős programok szervezésével, ellensúlyozva az egyre erősödő negatív társadalmi hatásokat. Ebben a tanévben is több új kezdeményezést vezettünk be, melyeket kiterjesztünk városi szintre is a társintézmények bevonása által. Az intézményi és szakmai tevékenységünk fejlesztésére különösen nagy hangsúlyt fektetünk, melybe a társintézményeket is igyekszünk bevonni. Az idei nevelési évben jelentősebb rendezvényeink, programjaink voltak: Projektzáró szakmai konferencia, Várostörténeti vetélkedő, Sportcsarnok névadása. 7.2. Szervezetépítési tevékenység Intézményünkben a szervezetépítési tevékenység folyamatos, a napi feladatellátás során valósul meg, megítélésünk szerint mindezt alátámasztják az Éves beszámolóban foglaltak. Sajnos a folyamatos közoktatásban zajló törvényi változások és szerkezetváltó törekvések nem igazán erősítik a szervezetépítést. Az óvodai feladatbővülés, a Kossuth úti Százszorszép óvoda, valamint a csárdaszállási óvoda intézményünkhöz történő csatolása révén a feladataink jelentősen megnőttek, de mindez, a vele járó szakmai, szervezeti, szervezési, munkáltatói és tanügyi feladatok szervezése nagyon szervezetten, zökkenőmentesen megtörtént. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően létrehoztuk az „Igazgatótanácsot”, mint a többcélú közoktatási intézmény döntés-előkészítését és irányítását segítő intézményi testületet.

44

7.3. Kommunikáció Az intézményen belüli napi kommunikáció elsősorban a közvetlen szóbeli és írásos tájékoztatók révén valósul meg. Hetente tartunk vezető megbeszélést, ahol a heti feladatok kerülnek lebontásra, illetve az előző hetiek értékelésre. Havonkénti rendszerességgel kibővített intézményvezetőségi (igazgatótanácsi) értekezleten a kölcsönös tájékoztatáson túl a döntés-előkészítések és egyeztetések is megvalósulnak a hatékony feladatellátás érdekében. A belső tanulói kommunikációt segíti a Suli-rádió működtetése, a Suli-Tükör szerkesztése, az óraközi szünetekben történő hirdetések, valamint a diákközgyűlés. A külső kommunikáció elsősorban az intézményi honlapunkon (www.kisb-gyomae.sulinet.hu) és a Suli-újságunkon keresztül valósul meg. Szerkesztett cikkeinket szinte minden esetben leadja a Városunk c. lap, ezúton is megköszönjük támogató együttműködését. Több programunkról, rendezvényünkről a helyi kábel TV-n keresztül is tájékozódhatnak a városlakók. 7.4. Intézményi Minőségirányítási Program működtetése Az idei évben részletesen kidolgozásra került az Intézményi Értékelési Rendszer, annak részeként a Teljesítményértékelés és az Irányított Önértékelés. Az új Teljesítményértékelési rendszerünket a gyakorlatban is kipróbáltuk – a következő nevelési- és oktatási évtől kötelező működtetni –, mellyel pályáztunk a pedagógiai munkát ösztönző motivációs alapra. Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) működtetésének értékelését, az ÖMIP-nek való megfeleltetését a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza. 7.5. Ellenőrzési tevékenység Az intézményi szintű ellenőrzési tevékenységet az intézményvezető, szakmai és gazdasági igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és a munkaközösségek vezetői végzik. A bér- és vagyongazdálkodásra, a foglalkoztatásra, a tanügyigazgatásra és nevelő-oktató munkára vonatkozóan algoritmizáltan, a folyamat során valósulnak meg a közbeiktatott, visszacsatolás szerű ellenőrzések, az intézményvezető és a szakmai és gazdasági igazgatóhelyettes által, valamint egyes részterületen a szakmai munkaközösségek vezetői által. 7.6. Munkaközösségek Kilenc szakmai munkaközösség szervezi és koordinálja a szakmai feladatokat. Óvodában egy munkaközösség segíti a szakmai munkát mindkét feladatellátási helyen. 1-4. évfolyamon két munkaközösség van: 1-2. és 3-4. évfolyami bontásban. Az 5-8. évfolyamokon tantárgycsoportonként szerveződnek:

- humán - reál - testnevelési - idegen nyelvi.

Az osztályfőnöki és a napközis munkaközösség átfogja az 1-8. évfolyamokat. A munkaközösségek vezetői a szakmai feladatok szervezésén és koordinálásán túl ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 7.7. Munkacsoportok működése A szakmai munkaközösségek mellett állandó munkacsoportok működnek, melyek elsődleges feladata a nevelő-oktató munka segítése, valamint az intézmény működtetéséhez elengedhetetlen közvetlen és közvetett háttértényezők megteremtése. A munkacsoportok kialakítása felkéréses megbízás alapján történik egy nevelési- és oktatási évre, a szakmai kvalitások figyelembe vételével. Ezen kollégák anyagi elismerése a többletmunkavégzésért járó kereset-kiegészítés terhére történik havi rendszerességgel. Munkacsoportjaink:

- Pályázatíró - Kommunikációs- és honlap-fejlesztő - Mérési - Minőségirányítási - Diáklap- és diákrádió-szerkesztő - SNI-koordinációs - IPR-működtető.

8. KAPCSOLATRENDSZER Alapvető fontosságúnak tartjuk a szülőkkel történő fokozott kapcsolattartást, a kölcsönös kommunikációt: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás, közös szabadidős programok, értékelő megbeszélések, egyéni beszélgetések formájában a tanulók teljes körű képesség- és személyiségfejlesztése érdekében. A társintézmények tekintetében igen eltérő a kapcsolattartás eredményessége. Többségükkel azonban alkotó, kölcsönös és napi együttműködés valósul meg a hatékony feladatszervezés érdekében, mint: közös pályázat, konzorciumban történő eredményes projektmegvalósítás, közös továbbképzések szervezése, szakmai értekezések, konzultációk. Egyre szélesebb körben építünk ki szakmai kapcsolatot külső szakmai- és felügyeleti szervezetekkel (OKM, suliNova, OKÉV, OOIH, SZTE, DAPI, BMHUFIK). Jó példák a hatékony és fejlesztő együttműködésre a szakmai és módszertani napjaink, nevelési értekezleteink. Ezen kapcsolatrendszerünk a szakmai fejlesztést segítik.

45

Évek óta igen hatékonyan működik az öt közeli település általános iskoláinak igazgatóival létrehozott „igazgatói közösség” az intézményirányítás valamennyi területén. Nagyenyed testvérváros Axente Sever Általános Iskolájával már tíz éves a testvériskolai kapcsolat, melynek keretében kölcsönös látogatásokat (csereüdültetést) szervezünk. A 2007/2008-as nevelési- és oktatási év feladatellátásáról készült jelen szakmai beszámoló a Gyomaendrőd Város Közoktatási Intézményrendszerének Működési – Minőségirányítási Programjának (ÖMIP) 4.2.2. pontjában meghatározott szempontok alapján készült. Tanulói nevek a személyiségjogok védelme érdekében nem szerepelnek, kizárólag a versenyeredményeknél. Gyomaendrőd, 2008. június 19. Fülöp Istvánné s.k. intézményvezető Záradék:

Az Éves beszámolót a nevelőtestület a 2008. június 20-án megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta. Gyomaendrőd, 2008. június 20. ……………………………………. F. Nagy Lajosné jkv-vezető

46

VÁROSI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓJA

2007-2008.

Tartalomjegyzék I. A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYESSÉGE, PROBLÉMÁI .............................................. 48

1./ Csoportszámok és a tanulólétszám alakulása a 2007-2008. tanévben .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2./ Tanulólétszám, normatív állami hozzájárulások.................................................................................................51 3./ Szakirodalom vásárlása.....................................................................................................................................51 4./ Normatív kötött felhasználású támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához .............................................. 51

4.1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés ....................................................................................................... 51 4.2. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok............................................................................................... 53

5./ Pénzforgalmi adatok ......................................................................................................................................... 53 6./ Előírt és beszedett térítési- és tandíjak ............................................................................................................... 53

II. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK.......................................................................................................... 54 1./ A pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma ......................................................... 54 2./Túlóra alakulása................................................................................................................................................. 55 3./ Eszközbeszerzés ............................................................................................................................................... 55 4./ Pályázatok ........................................................................................................................................................ 57 5.) Innováció ......................................................................................................................................................... 57

III. OKTATÁS, KÉPZÉS....................................................................................................................................57 1.) Versenyeredmények ..................................................................................................................................58

IV. SZOLGÁLTATÁS........................................................................................................................................ 58 V. SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS, KULTÚRA, KLÍMA ........................................................................................... 58 VI. ELLENŐRZÉSEK............................................................................................................................................... 59 VII. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG ........................................................................... 60 Bevezető Művészeti iskolánk Európa közös kulturális hagyományaink egyik alapkövét alkotja. A múlt és a jelen hagyományainak és értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt tanulóink számára az életkoruknak megfelelő művészeti kultúra, műveltség megszerzésére. Célunk: megismertetni az egyes művészeti szakterületek alapvető ismeretanyagát és technikáit, minden tanuló ismerje meg nemzeti művészeti kultúránk értékeit, az európai és egyetemes emberi művészeti kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Társadalmunkban a rendszerváltozással, globalizációval összefüggésben különböző gazdasági, szociális és értékválságok keletkeztek. Az iskolánkba járó tanulók a jövedelemi viszonyok, kulturális ellátottság tekintetében sok esetben megmutatkozó hátrányos helyzete miatt, az egyik legfontosabb feladatnak az európai műveltség megismertetését, pozitív értékrendjük kialakítását, megszilárdítását, intellektusuk fejlesztését tartom. A piacgazdaság körülményei között, az állandó versengés során, a kor emberének egyre többször kell tartósan alkalmazkodnia különböző stresszhelyzetekhez, s ez csak lelkileg egészséges, stabil személyiségtől várható el. Közismert, hogy a kreatív beállítódás, életszemlélet, a zene szeretete segítségünkre lehet abban, hogy a folyamatosan változó feltételekhez jobban alkalmazkodhassunk. A csoportos művészeti foglalkozások kiváló lehetőséget nyújtanak a kommunikáció, az együttműködési készség, a problémamegoldó képesség, döntéskészség fejlesztésére, a pozitív önértékelés kialakítására. A kutatók egy része úgy fogalmaz, hogy az érzelmi intelligencia és az értelmi intelligencia meghatározottsága a sikerességben 75% és 25% az érzelmi intelligencia javára. Vannak, akik még ennél is szélsőségesebb véleményt fogalmaznak meg. Nem véletlenül, hiszen azok a gyerekek, akik ma nagyon sok adatot, tényt, összefüggést elsajátítanak az iskolában, nem biztos, hogy az életben ezt megfelelően fogják tudni alkalmazni, hogyha nem rendelkeznek olyan érzelmi intelligenciával, az érzelmi intelligencia olyan elemeivel, amelyek segítik a sikerességet. Fontosnak tartjuk a szociális hátrányok kompenzálását, az esélyegyenlőség biztosítását, sok tanuló számára éppen a művészeti tevékenység fejlesztése az egyetlen kitörési pont. Ezért próbáljuk építeni kapcsolatainkat, hiszen ámulattal hallgatják a fiatal magyar tehetségeket, akár kórusban énekelnek, akár egyéni előadóként lépnek fel. Európában egyedülálló helyzetben vagyunk azzal, hogy kialakult a művészetoktatás alapfoka. Rendkívül sok pozitív és negatív felhang kíséri ezt a tevékenységi formát. Szociológiai értékelések a hasznosságát nem vitatják, fontosságát igazolják, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek valamilyen szervezett szabadidős tevékenységben (pl. művészet), azok felnőttként nagyobb valószínűséggel válnak társadalmuk aktív állampolgáraivá, mint többi társuk. Más szóval, a

47

kutatás következtetése szerint a szervezett szabadidős tevékenységek elősegítik a társadalmi aktivitást, a társadalmi részvételt. Én azt feltételezem, hogy lehetetlen a világot egyszerűen 2 részre osztani – egy olyanra, amely felhasználja az anyagiakat, és egy olyanra, amely megtermeli azokat. Az internet terminálok, mobiltelefonok, átlagfizetések száma és a fogyasztói kosár tartalma bizonyosan nem határozzák meg a lakosok életének minőségét. Mindannyiunk életének minőségét többek között olyan dolgok alapján értékeljük, mint esztétikai érzékünk, igazságérzetünk, egy művészeti termék létrehozására, befogadására és intenzív élvezetére való képességünk. Valamilyen mértékben mindannyiunk rendelkezik ilyen „kulturális” tőkével, amelynek értéke változhat az élet különböző szakaszaiban. Ez a társadalom egészére is igaz. A kulturális tőke értéke és annak mozgása modern korunk megkülönböztető jellemzői közé tartozik. Az érzelmi intelligencia alakításában hihetetlenül nagy szerepe van a művészetoktatásnak. Abban, hogy fogékonyak legyenek a gyerekek a szépre, a jóra, arra, hogy képesek legyenek együttműködni, hiszen az életben a sikeresség egyik záloga az együttműködés készsége, képessége.

48

I.A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYESSÉGE, PROBLÉMÁI 2006-2007. TANÉV 2007-2008. tanév

TÁNC TAGOZAT TÁNC TAGOZAT BALETT TANSZAK BALETT TANSZAK

Helye: Városi Zene- és Művészeti iskola 1./ Helye. Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1. csoport 13 fő 2. csoport 12 fő 2. osztály 9 fő 3. csoport 8 fő 5-6. osztály 12 fő Összesen: 33 /-11= 22 fő 3 csoportban Összesen: 21 fő 2 csoportban

KORTÁRSTÁNC TANSZAK Tánc tagozat összesen: 21 fő Helye: Városi Zene- és Művészeti Iskola Két tanszakos: 4 fő 6. osztály 20 fő /-3/= 17 fő 1 csoportban Igényelhető normatíva: 17 fő 2 csoportban Helye: Katona József Művelődési Központ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET TAGOZAT Előképző 10 fő 1. osztály 12 fő 1./ Helye: Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Összesen: 22 fő /-10/ 12 fő 2 csoportban Előképző 22 fő Helye: Hunya-Örménykút Általános Iskolája és Óvodája 1-2. osztály 9 fő Előképző 14 fő 1 csoportban 3. osztály 22 fő 3-4. osztály 6 fő TÁRSASTÁNC TANSZAK: 5-6. osztály 12 fő 3. osztály Összesen: 71 fő 5 csoportban 58 fő /-10/ 48 fő 3 csoportban MODERNTÁNC TANSZAK 2./ Helye: Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola Helye: Péter András Gimnázium Szeghalom 1. osztály 17 fő 1-2. osztály 19 fő 2. osztály 16 fő 3-4. osztály 14 fő Összesen 33 fő /-6 Fő/ 27 fő 2 csoportban 5-6. osztály 12 fő TÁNCTAGOZAT ÖSSZESEN Összesen: 45 fő 3 csoportban 180 FŐ /-40/ = 140FŐ ELSZÁMOLHATÓ NORMATÍVA: 140FŐ 12 CSOPORTBAN

KÉPŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET 3./ Helye: Hunya, Általános Iskola Helye: Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola Előképző 11 fő 1 csoportban 1. csoport 17 fő 2. csoport 18 fő

49

3. csoport 17 fő KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET TAGOZAT 4. csoport 11 fő MINDÖSSZESEN: 127 fő Összesen: 63 fő /-14/ 49 fő 4 csoportban Két tanszakos: 6 fő Igényelhető normat.: 121 fő 9 csoportban Helye: Bethlen Gábor Szakképző Iskola 1. osztály 17 fő 2. osztály 17 fő SZÍNMŰVÉSZET TAGOZAT: Összesen: 34 fő /-5/ 29 fő 2 csoportban Előképző 23 fő Helye: Szent Gellért Katolikus Iskola 4. osztály 9 fő 2. osztály 15 fő /-1/ 14 fő 1 csoportban 6-7. osztály 10 fő Helye: Városi Zene- és Művészeti Iskola Összesen: 42 fő 1. csoport 9 fő Két tanszakos: 5 fő 2. csoport 6 fő Igényelhető normat.: 37 fő 3 csoportban 3. csoport 11 fő 4. csoport 9 fő 5. csoport 9 fő ZENEMŰVÉSZET TAGOZAT Összesen: 44 fő /-5/ 39 fő 5 csoportban Helye: Péter András Gimnázium, Szeghalom 1./ Helye: Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1. osztály 14 fő /-1/ 13fő 1 csoportban Helye: Hunya-Örménykút Általános Iskolája Előképző/1. 8 fő Előképző 17 fő 17fő 1 csoportban Előképző/2. 7 fő 2. osztály 13 fő KÉPZŐMŰVÉSZET TAGOZAT ÖSSZESEN 3. osztály 9 fő 187 FŐ (-26) = 161 FŐ 4. osztály 10 fő 14 CSOPORT 4. osztály 6 fő 5. osztály 8 fő

BÁBMŰVÉSZET Zeneirodalom I. 10 fő Zeneirodalom II. 10 fő Helye: Kis Bálint Általános Iskola Énekkar 11 fő 2. osztály 20 fő /10/ = 10 fő 1 csoportban Összesen: 92 fő 10 csoportban Helye: Rózsahegyi Kálmán Ált. Iskola speciális tagozata előképző 26 fő 1 csoportban

SZÍNMŰVÉSZET Helye: Városi Zene- és Művészeti Iskola 1. csoport 18 fő 2. csoport 14 fő Összesen: 32 fő /-8/ 24 fő 2 csoportban 2./ Helye: Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola Helye: Bethlen Gábor Szakképző Iskola

50

1. csoport 11 fő /-1/ 10fő 1 csoportban 1. osztály 11 fő 1. osztály 8 fő SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZET ÖSSEZSEN 3. osztály 9 fő

89 FŐ /-19/ = 70 FŐ 4-5. osztály 6 fő

5 CSOPORTBAN Összesen: 34 fő 4 CSOPORTBAN

ZENE TAGOZAT Helye: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola ZENE TAGOZAT ÖSSZESEN: 126 fő Előképző 6 fő 1 csoportban Két tanszakos: 11 fő Helye: Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Igényelhető normatíva: 115 fő Előképző 8 fő 2. osztály 8 fő 4. osztály 8 fő 2007-2008 Összesen Két sz. Normatíva Összesen: 24 fő 3 csoportban Zeneművészet 126 11 111 Helye: Kis Bálint Általános Iskola Ebből egyéni normatívára jogosult: 111 fő Előképző: 7 fő 1 csoportban Ebből csoportos normatívára jogosult: 2 fő Helye: Városi Zene- és Művészeti Iskola Képző- és iparműv. 127 6 121 fő 1. osztály 9 fő Táncművészet 21 4 17 fő

2. osztály 10 fő Színművészet 42 5 37 fő 3. osztály 11 fő Összesen: 316 26 288 fő 3. osztály 12 fő 4. osztály 13 fő Egyéni normatívára jogosultak száma: 111 fő 5. osztály 13 fő Csoportos normatívra jogosultak száma: 177 fő Zenetörténet 14 fő Összes csoportlétszám: 28 csoport Énekkar 21 fő zenekar 14 fő kamarazene 14 fő Összesen: 131 fő 10 csoportban ZENE TANSZAK ÖSSZESEN: 168 FŐ /-24/ = 144 FŐ 15 CSOPORTBAN 2006-2007 Összesen Norm. Zeneművészet 168 24 144 15 CSOPORT Képző- és iparművészet 187 26 161 14 CSOPORT Táncművészet 180 40 140 12 CSOPORT Szín- és bábművészet 89 19 70 5 CSOPORT Összesen: 624 109 515 46 CSOPORT

51

2./ Tanulólétszám, normatív állami hozzájárulások A feladatcsökkenésből fakadóan létszámunk igen visszaesett, az őszt 291 tanulóval kezdtük, a beiskolázás nagyon nehéz volt. A létszámcsökkenés további okai:

- Kevés gyermeklétszám. - A tavalyi tanévben történt csoportösszevonások miatti kimaradások. - A téves információt – irreálisan magas térítési és tandíjakat - tartalmazó újságcikk. - Helyi általános iskola elzárkózása. - Periférikus elhelyezkedés. - A másik művészetoktatási intézmény ingyenes oktatása. - Zenetanulás igény csökkenése. - Képzőművészeti szakkörök indítása az általános iskolákban (óraszámemelés miatt).

A tanulók létszámának megállapításánál a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 1. számú mellékletének második részében foglalt előírásokat, valamint a Költségvetésről szóló törvény 2. számú mellékletének 22. pontja előírásait az intézmény betartotta. Egy tanulót csak egy ellátottként vettünk figyelembe, az előképzősök létszámát a törvény által megfogalmazott szempont szerint állapítottuk meg. Létszám hovatartozásakor a magasabb évfolyam dominált, ha több tanszaki képzést vett igénybe a gyermek. A létszám megállapításnál egyeztettünk a város másik művészeti iskolájával, a Körösmenti Alapfokú Művészeti Iskolával A zeneművészeti ág hozzájárulásának fajlagos összege: 105 000 Ft/fő/év 2007. évre 12 hónapra számítva. A képző- és iparművészeti, a táncművészeti, szín- és bábművészeti ág hozzájárulásának fajlagos összege:

- 50 000 Ft /fő/év időarányosan a 2007. költségvetési év első 6 hónapjára számítva - 40 000 Ft/fő/év időarányosan a 2007. költségvetési év utolsó 6 hónapjára számítva

Tanszakok Létszám (fő) Tény

Elszámolható Normatív hozzájárulás

(ezer Ft) 2006.10.01. 2007.10.01. Átlagos

Zeneművészeti ág 144 111 133 13 965 Képző- és iparművészeti, tánc-, szín- és bábművészeti ág

371

177

185,49999

88,5

9 275

3 540 Összesen: 515 288 26 80

3./ Szakirodalom vásárlása

A szakirodalom vásárlásra fordítható összeg a 2007. költségvetési évben sem a normatív kötött felhasználású támogatás körébe tartozik, hanem „beépítésre kerül” a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény költségvetésébe. Összege: 14 000 Ft/pedagógus. A szakirodalom vásárlásra fordítható összeg: 98 000 Ft kifizetése 2008 áprilisában megtörtént, elszámolási határideje: 2007. december 31.

4./ Normatív kötött felhasználású támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

4.1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az elszámolás alapja a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tényleges teljes munkaidőre átszámított létszáma, melyet a 2006/2007. tanévi nyitó (október 1-jei), és a 2007/2008. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges létszámából kell kiszámítani, és amely a helyi önkormányzatok rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számáig vehető figyelembe. 2007. évi fajlagos összeg: 11 700 Ft/fő. A támogatás igénylésénél figyelembe vehető, számított éves átlag létszám: 8, 33333 fő A 2007. költségvetési évben felhasználtató összeg: 97 500 Ft. Intézményünk elkészítette a 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 21. § (29 bekezdésben előírt középtávú továbbképzési programot, és annak végrehajtására a tanítási évre szóló beiskolázási tervet. A 2007. évben továbbképzésen 7 fő vett részt.

52

Továbbképzésben részt vett pedagógusok

NÉV A TOVÁBBKÉPZÉS Költségek Jelle-

ge Kezdő és befejező időpontja

Az oklevél megszerzé-

sének időpontja

Tovább-képzés megnevezése

Az oklevelet adó szerv neve

Tovább-képzés

óraszáma

Részvételi díj (Ft)

Utazás Egyéb terembérleti

díj (Ft)

Mind- Összesen

(Ft)

80% 20% önrész

80% 20% önrész

Berg Andrea

7 éves

2007.04.02.- 2007.05.10.

2007.05.21. A számítógép használata tanároknak

IM Informatikai Magániskola – Roósz Ádám

30

10 911,25

0

0

0

7 875

18 786,25

Halász János

7 éves

2007.04.02.- 2007.05.10.



30

10 911,25

0

0

0

7 875

18 786,25

Hevesi-Nagy Anikó

egyéb 2007.04.02.- 2007.05.10.



30

10 911,25

0

0

0

7 875

18 786,25

Holubné Hunya Anikó

egyéb 2007.04.02.- 2007.05.10.



30

10 911,25

0

0

0

7 875

18 786,25

Szabó Mária

7 éves

2007.04.02.- 2007.05.10.



30

10 911,25

0

0

0

7 875

18 786,25

Vinczéné Nagy Edit

7 éves

2007.04.02.- 2007.05.10.



30

10 911,25

0

0

0

7 875

18 786,25

Halász János

7 éves

2007.11.29.- 2007.12.01.

2007.12.13. Fúvószenei Szimpózium

Alapítvány Művészeti Nevelésért

30

18 480

4 620

1 632

408

0

25 140

Mindösszesen: 94 859

4 620

1 632

408

55 125

156 644

A számítógépes továbbképzésen a kollegák nem fizettek önrészt, mivel azt a Békés Megyei Közoktatási Közalapítványon nyert pályázatból tudtuk finanszírozni.

53

4.2. Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok A normatív támogatás a 16/2007. (III.14) OKM rendelete alapján a közoktatási intézményben lévő berendezések, felszerelések korszerűsítésére, fejlesztésére és működtetésével összefüggő berendezésekre, továbbá taneszközök és felszerelések beszerzésére igényelhető. A támogatás a 2007. évben 356 000 Ft volt.

A.) A Rendelet 2.§-a alapján kapott támogatásból vásárolt informatikai eszközök: Sorszám Eszköz neve Bruttó ára

1. P4 komplett számítógép 59 900 Ft 2. Video7 19” TFT monitor 39 990 Ft 3. Samsung SCX-4200 multifunkciós nyomtató 31 900 Ft 4. Zio wireless router 7 490 Ft A.) Informatikai eszközök összesen 103 280 Ft

B.) A Rendelet 2. §-a alapján szakmai eszközök vásárlása: Sorszám Eszköz neve Bruttó ára

1. Asztali prés 56 180 Ft 2. Varrógép 36 998 Ft B.) Szakmai eszközök összesen 93 178 Ft

C.) A Rendelet 2.§-a alapján nevelési, pedagógiai célra meghatározott berendezések, felszerelések Sorszám Eszköz neve Bruttó ára

1. Windows XP Home OEM ügyviteli szoftver 25 000 Ft 2. Költségtakarékosabb internet bekötése 46 720 Ft 3. A/2 dipa – kis értékű tárgyi eszköz 68 000 Ft 4. Ecsetek – kis értékű tárgyi eszköz 660 Ft 5. Kézműves tanszak –kis értékű tárgyi eszközök 23 154 Ft C.) Nevelési, pedagógiai eszközök 163 534 Ft Felhasznált támogatás mindösszesen: 359 992 Ft.

5./ Pénzforgalmi adatok Intézményi szintű (e

Ft) Megnevezés

Mód.e.i. Teljesítés

Pénzügyi teljesítés

(%)

2007. teljesítés

(%)

2007.mód.e.i. (%)

Működési bevétel 4 325,- 3 492,- 80,7 98,0 106,6 Átvett pénzeszköz 846,- 838,- 99,1 Fenntartói támogatás 48 438,- 48 155,- 99,4 93,0 93,9 Bevétel összesen 53 609,- 52,485,- 97,9 93,4 94,9 Személyi juttatások 35 105,- 35 047,- 99,8 99,6 99,6 Munkaadót terhelő járulékok

11 184,- 11 184,- 100,0 99,8 99,8

Dologi és egyéb folyó kiadások

6 864,- 5 943,- 86,6 63,1 70,8

Felhalmozási kiadások 356,- 211,- 59,3 55,5 93,7 Pénzeszköz kiadások 100,- 100,- 100,0 Kiadások összesen 53 609,- 52 485,- 97,9 93,4 94,9

6./ Előírt és beszedett térítési- és tandíjak

2006/2007. II. félév 2007/2008. I. félév Megnevezés Ft % Ft %

Előírt 2 003 078,- 100,0 1 386 800,- 100,0 Befizetett 1 636 365,- 81,7 859 225,- 62,0 Nem fizetett 366 713,- 18,3 527 575,- 38,0 Jogszabály alapján 268 300,- 13,4 473 200,- 34,1 Kedvezmény nyújtás miatt 98 413,- 4,9 54 375,- 3,9 Kimaradás miatt 0,- 0,-

54

II. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

A mindennapi gondjainkon túl ebben az évben került sor az Oktatási Minisztérium által kiírt kötelező minősítési eljárásra. Ez egy teljesen átfogó, az intézmény minden részére kiterjedő folyamat volt, amely magába foglalta törvényességi adminisztratív, eszközellátottság, a pedagógusok szakmai végzettségének ellenőrzését, szintén az eljárás részét képezte a tagozatok óralátogatása, amely során az oktatás színvonaláról nagyon elismerően nyilatkoztak. A tanévet több szak – a társastánc, a moderntánc, a modern kortárstánc, és a bábjáték tanszak - megszüntetésével kezdtük, hogy megfeleljünk a minősítési követelményeknek. Az ellenőrzés több szakaszból állt, tavaly márciustól december végéig tartott. Nagy-nagy örömünkre és megelégedésünkre, kiváló eredményt értünk el. A kihelyezett tagozatunk Hunyán működött, ahol kézműves foglalkozások folytak Szonda István vezetésével. A feladatmegszűnések miatt személyi változások is történtek intézményünkben. 2007. szeptember 1-től nem állt alkalmazásunkban: Vinczéné Nagy Edit Imre Mária Berecz Aranka Megyeriné Csapó Ildikó Gidai Réka Szabó Ferenc Hunya Jolán Szarka Sándorné Új, képesített kollégák érkeztek a tantestületbe: Vozár Márton, aki Vinczéné Nagy Edit helyett tanít zongorát, Katona Tiborné, aki Halász Valériát helyettesíti, míg gyed-en van, Erdei Attila, citeratanár Rudokász Diána zongoratanár. Lendülettel és odaadó munkával kezdtük a tanévet, hogy növendékeink hasonlóan jó eredménnyel fejezzék be évfolyamaikat, illetve sikeres felvételik után még magasabb szinten produkáljanak a művészetek különböző területein. Igyekeztünk a figyelmünket a minősítésre is koncentrálni, mert egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a város programjainak színesítését, a gyermekek tudásának, ismeretének bővítését. Úgy gondolom, hogy fontos a gyermek személyiségének formálása, melyben a művészetek nagy szerepet kapnak. A tehetséggondozás is kiemelt feladataink egyike, az igényes munkára nevelés, az aktív tevékenykedés megvalósításával együtt. A meglévő helyzetemből az intézmény tárgyi és személyi feltételeiből kiindulva terveztem az évi munkát, és próbáltam elképzelni a jövőt, a következő éveket. A mellékletben szereplő fellépési és versenynaptárunkból kitűnik, hogy tanszakonként hogyan teljesítettünk, illetve a félévi bemutatók és az év végi vizsgák, milyen szinten folytak, zajlottak. A növendékeink összetétele heterogén, az előképzős évfolyamtól a továbbképzősök is nagy számban jelen vannak. Művészi tanszakok közül, a képzőművészet, a zene, a tánc területén, középiskolai felvételiken, érettségin, főiskolai alkalmassági vizsgáin, hazai és nemzetközi táncversenyeken bizonyították tanulóink tudásukat. Ez az év is bizonyította, amit már több alkalommal hangsúlyoztam: teljesítmény fokozása a minőségszint emelésével, megvalósult.

1./ A pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma Megnevezés Pedagógus (fő) Technikai (fő)

Teljes munkaidős közalkalmazott - teljes évben - tört évben

7 1

1 0

Részmunkaidős közalkalmazott - teljes évben - tört évben

további jogviszonyban - teljes tanévben - tört tanévben

0 5 3

2

0 0

Vállalkozási szerződéssel munkát végző 0 0

55

Összesen: 16 3

2./Túlóra alakulása

Megnevezés Pedagógusok száma (fő) Elszámolt túlórák száma (óra)

2007. szeptember – 2008. június

5 388

3./ Eszközbeszerzés A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 14/2007. (III. 14.) OKM rendelete, az alapfokú művészetoktatási intézmények pályázatán 2 063 400 Ft támogatásban részesült, melyet 2008. június 9-ig teljes egészében felhasznált az alábbiak szerint.

Megnevezés Bruttó összeg

Kézműves tanszak szakmai anyag (festékek, ecsetek, madeira..stb.) 616 315 Ft

Kézműves tanszak kis értékű tárgyi eszközök (halogén lámpák, villanyrezsó, turmixgép) 54 052 Ft Színjáték tanszak szakmai anyag 6 500 Ft Színjáték tanszak 6 db mikroport 133 140 Ft Zene tanszak kis értékű tárgyi eszközök (kottaállvány, dobszék, lábtartó..stb.) 76 136 Ft 4/4 Hegedű - nagy értékű tárgyi eszköz 224 000 Ft Kornett trombita 106 200 Ft Weltklang bariton szaxofon, tartozékkal 390 000 Ft 4 db metronóm 39 000 Ft Zenei tantermek tükör 17 300 Ft Zenei kottatár fejlesztése 447 012 Ft

Mindösszesen: 2 109 655 Ft A Békés Megye Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumától a Közoktatási intézmények kötelező eszközállománya és felszerelések beszerzésének támogatásán 472 000 Ft támogatásban részesült az intézmény. Kötelező saját erő: 532 000 Ft volt Az iskola 2008. június 12-ig felhasználta és elszámolta a támogatási összeget.

Megnevezés Bruttó összeg Savarez Corum-allianca húrkészlet 6 800 Ft Kézműves szerszámok 61 000 Ft Festékező eszközök 49 000 Ft Zenekari dobogó 76 685 Ft Kézműves szakmai anyag 288 469 Ft 6 db ragasztópisztoly 3 290 Ft Rolings bélelt gitártok 8 500 Ft 4 db vasaló 20 000 Ft 4 db vasalóállvány 20 000 Ft TRP 200 állványos szövetes vetítővászon 72 468 Ft 2 db Novomat diavetítő 86 400 Ft Rodriguez E gitár 254 000 Ft

56

Mitsubishi XD206U projektor 191 880 Ft

Mindösszesen: 1 138 492 Ft

57

4./ Pályázatok

Városi Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény

Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hallható Hang Alapítványa

Megnevezés Igényelt Összeg

(Ft)

Elnyert Támogatás

(Ft)

Igényelt Összeg

(Ft)

Elnyert Támogatás

(Ft) Civil Alap – Énekkari kórus támogatás /Gyomaendrőd Önkormányzat/

- - 99 000 50 000

Pesti Vigadó Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány Kuratóriuma – Nyári művészeti tábor

- - 300 000 40 000

Ifjúsági Alap Gyomaendrőd Város Önkormányzata – nyári művészeti tábor

99 000 70 000 - -

Közoktatási intézmények eszközfejlesztése /Közoktatási Közalapítvány/

1 245 000 472 000 - -

5.) Innováció

„A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövőnek is lerakja alapját” /Eötvös Loránd/

Megszívlelendő gondolat, mely oly régen megfogalmazódott, és a mai napig is időszerű. Ezt szeretnénk tenni, hogy gyermekeink a szűkös anyagi helyzete ellenére is működőképes, struktúrájában megváltozott iskolában tudjanak újabb és újabb ismeretekhez jutni.

Az innováció mélységében meghagyja a régi struktúrát, de a változásokat is támogatja. Az ésszerű, újító, alkotó folyamat a pozitív változásokat követeli, értékeli. Tevékenységünket érintő szempont alapján megkülönböztethetők a következő változási törekvések:

- tananyaggal kapcsolatos innovációk - tanítási folyamatok megszervezése lebonyolítása

Vonatkozhat: - tanszakra - egy vagy több tantárgyra, tanszakra

Pedagógiai beavatkozás: - diákok és diákok közötti kapcsolat - diákok és tanár közötti kapcsolat - tanár és tanár közötti kapcsolat Új utak nyitásával is próbálkoztunk, Zenélő esték címmel hangversenysorozatot indítottunk, ebben a

tanévben 3 koncerttel, mely nagy sikert aratott a városban. Felvállaltuk a Hősök napi megemlékezés további rendezési jogát.

A tanár-diák kapcsolat a felkészítő munkában fejlődik, érzelmileg, szakmailag színesebbé válik. Az előző év célkitűzéseit igyekszünk teljesíteni, bemutattuk iskolánkban folyó művészeti munkánkat, tehetséges gyermekeink versenyeredményeikkel igazolták nagyszerűségeiket.

Összegezve: megítélésem szerint teljesítettük az előző évben kitűzött feladatainkat. A jövő évet tekintve: Gyomaendrőd Város Önkormányzatával folyamatosan vizsgáltuk az intézmény működtetésének költséghatékonyabb módját. A városban jelenleg két művészetoktatási intézmény működik. A csökkenő gyermeklétszám, a szűkülő normatív támogatási rendszer szükségessé tette a két intézmény összevonását. 2008. szeptember 1-jétől Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója, az intézményt a Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néptánc és társastánc tanszakával működteti tovább, mely szakok vonatkozásában jogutódnak kell tekinteni.

III. OKTATÁS, KÉPZÉS A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény célrendszere és funkciói Irányelvek

58

- személyiségformálás - társadalmi munkamegosztáson való felkészítés - művelődési, közművelődési funkciók - az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek átszármaztatása

Az általunk nevelt ifjúság legyen képes a társadalmi és természeti környezet megismerésére. Legyen célja, jövője, akarattal rendelkezzen, életét érzelmek jellemezzék. Személyiségfejlesztés

- önállóságon, öntevékenységre nevelés - a műveltség megszerzésére való igény elmélyítése - reális önismeret kialakítása, tudjon dönteni a szakterületek között - a kiválasztott művészeti ág nehézségeit feldolgozva kitartóan foglalkozzon vele - közösségi emberként tudja tolerálni a másságot, alkalmazkodjon hozzá.

1.) Versenyeredmények

1./ Megyesi Hajnalka Veszprémi Játékok Nemzetközi Gyermekfesztivál Magyar Országos Döntő – énekes kategóriában, bronz /3. hely/ diploma, valamint meghívás a nemzetközi versenyre 2008. október 2-5-ig Veszprémbe. Felkészítő tanára: Imre Mária 2./ Rafael Péter Országos Népzenei Versenyen, Gödöllőn II. helyezés. Felkészítő tanár: Erdei Attila. 3./ Bela Gréta Zákányszéken, a regionális hegedűversenyen kiemelt különdíjas. Felkészítő tanára: Pappné Németh Hedvig. 4./ Dinya Milán A békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakára felvételt nyert. Felkészítő tanára: Berg Andrea 5./ Cserenyec Dóra 2007. június 30-án a Szabadkai Nemzetközi Gitár Fesztivál és Versenyen II. helyezés. 2007. augusztus 1-jén Kijev, Nemzetközi Gitár Fesztivál és Versenyen Közönség díjat kapott. 2007. december 6-9. Minszk, Nemzetközi Reneszánsz Gitár Fesztivál és Verseny, I. helyezett 2008. március 25-30. Marosvásárhely, Nemzetközi Gitár Fesztivál és Verseny, III. helyezés. 2008. május 7-11. Szabadkai Nemzetközi Gitár Fesztivál és Verseny, II. helyezés Felkészítő tanár: Szabó Mária 6./ Füzes András 2008. március 25-30. Marosvásárhely, Nemzetközi Gitár Fesztivál és Verseny, III. helyezés 2008. május 7-11. Szabadkai Nemzetközi Gitár Fesztivál és Verseny, I. helyezés, valamint ingyenes részvétel a Nemzetközi Szegedi Gitárfesztiválon Felkészítő tanár: Szabó Mária 6./ Magyari Gyöngyi 2008. március 25-30. Marosvásárhely, Nemzetközi Gitár Fesztivál és Verseny, II. helyezés 2008. május 7-11. Szabadkai Nemzetközi Gitár Fesztivál és Verseny, különdíjas Felkészítő tanár: Szabó Mária

IV. SZOLGÁLTATÁS Diákjaink jelen vannak a városi rendezvényeken, ahol az évi munka eredményeiről győzhetik meg a hallgatóságot. A mellékelt „naptár” a fellépések időpontjait és az elért eredményeket igazolja. (1. számú melléklet)

V. SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS, KULTÚRA, KLÍMA 2007/2008-as tanévben nehéz és tartalmas évet zártunk a bennünk lévő odaadással tettük, úgy, ahogy akkor tettük volna, ha nem kellett volna a minősítésre készülnünk. Kihasználtunk minden lehetőséget, ahol növendékeink szerepelhettek, nem számolva az idővel, a fáradtsággal, tettük a dolgunkat. Továbbképzéseken vettünk részt, segítettük egymást a napi munkák területén, ahogy csak tudtuk megoldottunk problémákat. A beszámolók, az órák, foglalkozások jó hangulatban folytak, növendékeink nagy része jelezte a szeptemberi visszatérését. Igen, itt a nagy kérdőjel még egy újabb beadásban bízva a minősítést illetően, hogy megoldódnak a gondok, eltűnnek fejünk felől a veszélyek, és bízva a fenntartó segítségében dolgozhatunk tovább, a törvényi kiigazítások figyelembe vételével természetesen. Biztatásul áll Ady Endre sorai számomra:

59

„Csak akkor születnek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek.” Immár 7. alkalommal rendeztük meg nyári művészeti táborunkat. A tanév lezárását követően – nem szervesen kapcsolódva a tantervi anyaghoz – játékosan, de mégis új ismeret nyújtásával szerveztük meg a tábort, úgy, hogy a nem művészeti iskolás gyerekek is szervesen részt vehessenek a munkában. A tábor elősegítette a közösségbe való beilleszkedést, a kötetlenebb tanár-diák kapcsolat megerősödését, s voltak, akiknek ez az 5 nap jelentette a nyári nyaralást. Tapasztalatot általában csak úgy lehet szerezni, hogy valamit csinálunk. Egy ilyen közösen megszervezett tábor eredménye rengeteg tapasztalat, melyeket a későbbiekben is fel lehet használni, később arra ösztönöz, hogy még aktívabbak legyünk. A közös kirándulások, szereplések, készülődések, és az együtt eltöltött hét a közösséget is nagyon összehozhatja. Egy hét alatt legalább annyi időt töltünk el együtt, mint a tanév során összesen! És a jó kapcsolatok kialakulásához legfőképpen együtt eltöltött idő kell. A jó kapcsolatok léte pedig meghatározza, hogy a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai, szívesen járjanak az intézménybe.

VI. ELLENŐRZÉSEK

A 2007/2008. tanévben a minősítő testületi ellenőrzés mellett három belső ellenőrzést végzett az intézményben Palotás Károlyné, a Körös-Szögi Kistérség Többcélú Társulás Kistérségi Iroda munkatársa, egy törvényességi ellenőrzést Mucsi Tiborné, valamint Csányi Istvánné közoktatási szakértő szakmai ellenőrzést. Belső ellenőrzések 1. Ellenőrzés: 2007. november 5. – december 12. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy

A 2007. évi költségvetési rendeletben meghatározott munkaerő és bérgazdálkodási mutatókat miként tartották be a vizsgálatba vont költségvetési szervek.

A tényleges foglalkoztatás, valamint a ténylegesen kifizetett személyi jellegű kiadások felhasználása hogyan alakult a tervezett kiadásokhoz viszonyítva.

Megállapítás: A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a 2007. 12. 31-ére jóváhagyott módosított 14 fővel szemben a tényleges teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatottak átlagszáma 2007. évben 14,5 fő, ebből 12,5 fő pedagógus, 2 fő technikai dolgozó. Az előírt létszámleépítés (3 fő pedagógus, 1 fő technikai dolgozó) végrehajtása megtörtént. Az intézménynél a vizsgált időszakban a személyi jellegű juttatások előirányzatának pénzügyi teljesítési 84,8%. Egy fő 2007.01.01-én esedékes kötelező átsorolása 2007.11.19-én, a belső ellenőrzés vizsgálatának észrevétele alapján történt meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak rendszeres személyi juttatása az éves előirányzott összeget meghaladóan teljesült a vizsgált időszakban. Javasolta az előirányzat módosítását. Közlekedési költségtérítésként 300 000 Ft-ot tervezett az intézmény, de ilyen címen elszámolás nem történt, holott munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítést fizetett az intézmény. Javasolta az elszámolás rendezését, az előirányzat esetleges módosítását. 2. Ellenőrzés: 2008. január 17-18. Belső ellenőrzés tárgya: normatív állami hozzájárulások és a kötött felhasználású normatív támogatások 2007. évi elszámolásának dokumentáltsága, valódisága, megalapozottsága. A 2006. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletében meghatározott alábbi normatív állami hozzájárulások vehetők igénybe a 2007. költségvetési évben az intézményben tanulók után. A Kiegészítő szabályok 10.p)b) pontba szerint 2007. szeptember 1-jétől a hozzájárulás 100%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a 3/2002. (II. 15.) OM rendeletben meghatározottak szerint az alapfokú művészetoktatási intézmény legalább az előminősítési eljárásban megfelelt 2007.07.31-ig. A normatív állami hozzájárulás igénybevételének további feltételei a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 1. számú mellékletének második rész „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímben kerültek megfogalmazásra. Megállapítás: „Az intézmény helyszíni ellenőrzése során a 2007/2008. tanítási évre vonatkozó tanulók nyilvántartási lapjait, az összesítő és tanári munkalapokat, a 2007. évi beírási naplókat, - mint a normatív hozzájárulás igénylését

60

megalapozó dokumentumokat, a térítési díj fizetésére kötelezettek térítési díjának előírását és befizetését dokumentáló nyilvántartásokat – tételesen átvizsgálva megállapítottam, hogy a normatív állami hozzájárulás 2007. évi elszámolásának dokumentáltsága, valódisága, megalapozottsága a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosított.” Pedagógus szakvizsga és továbbképzés A kiegészítő támogatás jogszerű felhasználása a szakvizsgáról, továbbképzésről kibocsátott igazolásokkal, tanúsítványokkal, bizonyítványokkal dokumentálva van, pénzügyi elszámolásának bizonylatai rendelkezésre állnak. 3. Ellenőrzés: 2008. április 28. – május 20. Az ellenőrzés tárgya: a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzése a 2006. – 2007. költségvetési évekre vonatkozóan. Megállapítás: - Az alapító okiratban történt változások megjelenítése a Szervezeti és Működési Szabályzatban. - A Polgármesteri Hivatal és a Városi Zene- és Művészeti Iskola között 2007. március 12-én létrejött megállapodásban rögzített pénzügyi-gazdasági feladatok, hatáskörök, valamint a felelősség megosztásának rendjét, amely a munkavégzés során érvényesül, javasolta a megállapodást az új néven működő intézménnyel megkötni. - A 2006. január 17-i és 2008. január 25-i leltározási bizonylatokon nem tüntették fel a leltár fordulónapját, az oldalszámot, valamint egyes felleltározott eszközök mennyiségét. A felleltározott vagyontárgyak értéke szintén nem szerepel a leltáríven. A leltáríveket a leltározó nem írta alá, a leltározás kiértékelése nem történt meg. - Javasolta, hogy a térítési díjak beszedése, és a bankszámlára történő befizetése az intézmény SZMSZ-ében előírtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra, ez által a bevételek pénzügyi teljesítésülése az adott költségvetési években jeleníthetők meg, az évek közötti pénzügyi áthúzódások megszüntethetővé válnak. - Az intézménynél jelentősen csökkent az elszámolt túlórák száma, és 2007. évben már egyetlen munkavállaló esetében sem haladta meg a törvényes mértéket. - A személyi jellegű juttatások, és a dologi kiadások mindkét vizsgált évben a módosított előirányzat alatt teljesültek. A dologi kiadások között elszámolt bérleti díjak összege 2006. évben 1 774.-eFt, 2007. évben 724.-eFt volt. Javasolta a bérleti szerződések jogszerűségének felülvizsgálatát. - A felhalmozási kiadásként elszámolt összegek (2006. évben 380.-eFt, 2007. évben 211.-eFt) jelentősebb fejlesztéseket nem tettek lehetővé, de 2007. évben az előirányzatot (356.-eFt) sem használták fel. - Felújítási kiadást a vizsgált években nem számolt el az intézmény. - 2007. évben zajlott az intézmény minősítési eljárása, amely 450.-eFt kiadással járt.

VII. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG

A szülők és tanulók körében végeztünk elégedettségi felmérést. A visszajelzések 21-23%-ában jöttek vissza a kérdőívek, elsődlegesen az egyéni oktatásban tanulók részéről. A szülők elégedettek a tantestület munkájával. Nagyon jónak tartják a féléves tanszaki bemutatókat. Itt nyomon tudják követni, mennyit fejlődött a félév során gyermekük. Iskolán minden félév során több hangversenyt szervez és rendez. Sajnos az érdeklődők száma még nem volt nagy, de bízunk abban, hogy az elkövetkezendő években javulni fog. A csoportos oktatásban tanuló növendékeinknél – a hagyományoknak megfelelően – a kiállítások, valamint a félévi és év végi bemutatók mindig nagy érdeklődésnek adnak teret. A mellékelt kiértékelt kérdőívek mutatják be a tanulók és a szülők elégedettségét. (2. számú melléklet) Gyomaendrőd, 2008. július 4.

Holubné Hunya Anikó s.k. igazgató

61

1. számú melléklet FELLÉPÉSI NAPTÁR

Szeptember 3. Bethlen Gábor Szakképző Iskola 85. tanévének ünnepélyes tanévnyitója Helye: Református Templom. Szereplők: Gera Nikolett, Megyesi Hajnalka, Kiss Alexandra

Szeptember 4. Nagyné Veres Róza kiállításának megnyitóján népdalcsokrot adott elő Kiss Alexandra

Szeptember 28. Idősek napja alkalmából hangverseny az idősek otthonaiban. Október 4. Zenei Világnap – helyszín: az önkormányzat díszterme Október 17. Őszi tárlat – népdalcsokor és Bela Gréta játszott hegedűn Október 22.-23. Gyoma és Endrőd egyesülésének 25. évfordulója és a Gyomaendrődiek

Világtalálkozója. Helye: Endrőd Katolikus Templom. Intézményünk 2 órás műsort szolgáltatott. Minden rendezvényen szerepeltek tanulóink, képtárban a Halászat című kiállítás megnyitón, Rafael Péter citerán.

Ünnepi testületi ülésen fellépett: Cserenyec Dóra gitáron Október 23. megemlékezésen Berg Andrea kíséretével a Himnuszt és a Szózatot énekeltük el. December 7-13. Minszk - Cserenyec Dóra nemzetközi gitárversenyen első helyezést ért el. December 18. Karácsonyi hangverseny és kiállítás December 19. Óvodák és idősek otthonai – karácsonyi hangverseny, majd este a Bethlen Gábor 0

Szakképző Iskolában adtunk karácsonyi műsort. December 22. Katolikus Iskolában szerepeltünk karácsonyi műsorokkal, este az endrődi Katolikus

Templomban karácsonyi koncert. Január 18. Szakálos Margit kiállításának megnyitóján Kovács László játszott. Január 19. Téli örömök bálja Február 7. Hunya – képzőművészeink kiállításának megnyitója. Február 8. Területi népdaléneklési és népzenei verseny:

Rafael Péter továbbjutott az országos versenyre, Megyesi Hajnalka, Kiss Alexandra, Gera Nikolett elismerő oklevelet kapott.

Február 9. Zákányszéken Bela Gréta közönségdíjat kapott. Február 16. Ruzicskay György Művészeti emlékversenyen, Szarvason, Gera Nikolett, Megyesi

Hajnalka és Kiss Alexandra képviselte iskolánkat, Ruzicskay díjat kaptak. Február 19. Zenélő esték koncertsorozat első előadása a hivatal dísztermében. Február vége Az endrődi képzőművészek kiállítása. A megnyitón szerepeltek: Füzes András, Magyari Gyöngyi, Kruchió Éva és Zsilinszky Éva. Március 15. Alapítványi vacsora a Körös étteremben Március Marosvásárhelyen nemzetközi gitárverseny – Magyari Gyöngyi 2., Füzes András és

Cserenyec Dóra 3. helyezettek. Március 27. Oklevél átadása Weigert Lászlónak a testületi ülésen, Rafael Péter és Kiss

Alexandra szerepeltek. Április 5. Kistérségi népdaléneklő verseny, Mezőberény – Kiss Alexandra, Gera Nikolett,

Megyesi Hajnalka ezüst diploma. Április 5. Városi Képtárban Pataj Pál kiállítása. Április 9. Művelődési Házban a színjátszó tanszak nyilvános főpróbája Április 11-13. Országos Diákszínjátszó Fesztivál Április 18. Lipták Pál emlékkiállításon Roncsek Tünde játszott. Április 18-20. országos népzenei verseny Gödöllőn, Rafael Péter II.helyezés. Április 22. Zenélő esték koncertsorozat 2. előadása. Április 25. „Az én hangom” döntő, Gera Nikolett 6. helyezés, Megyesi Zsolt 7. helyezés. Május 1. Zenés ébresztőt adott a fúvószenekarunk.

Tánc Világnapja – balettosaink a Békés Megyei Jókai Színházban mutatkoztak be. Sajt- és Túrófesztivál – a színjátszósok szerepeltek, valamint a népdalénekesek.

Május 7. Kamarazenei fesztiválon szerepeltek Gyulán: Vincze Viktória, Zsilinszky Éva, Kruchió Éva.

Május 8. Szabadkai gitárverseny, Füzes András 1., Cserenyec Dóra 3., Magyari Gyöngyi különdíjat kapott.

Május 8. Anyák napi hangverseny a Mirhóháti idősek otthonában. Május 8-10. Veszprém – országos gyermekfesztivál – Megyesi Hajnalka bronz minősítést kapott,

és bejutott a nemzetközi döntőbe. Május 16. Zenélő esték 3. koncert, az endrődi templomban. Május 17. Iskolatörténeti kiállítás megnyitása, Rafael Péter citerázott. Május 18. E. Szabó Zoltán kiállításán gitározott Füzes András.

62

Május 16-18. Országos Ádám Jenő dalversenyen szerepelt: Gera Nikolett, Kiss Alexandra, Megyesi Hajnalka.

Május 25. Hősök napja Május 31. Paprikás krumpli főzőverseny – színjátszók, Rafael Péter citera Június 2. Ünnepi testületi ülésen népdalcsokor: Kiss Alexandra, gitár: Füzes András

63

2.számú melléklet Tanulói elégedettségi kérdőív Kiküldött kérdőívek száma 73 Beérkezett kérdőívek száma 18 25% 1.

Elégedett vagyom, mert a művésztanárok figyelembe veszik igényeinket, véleményünket

Megjegyzés % Pontok száma nagyon elégedett 44% 8

elégedett 44% 8 többé-kevésbé elégedett 6% 1

kissé elégedetlen 0% 0 elégedetlen 0% 0 nem tudja 6% 1

2. Elégedett vagyok, mert az iskola vezetősége törődik velünk, kíváncsi a véleményünkre.




64

3. Elégedett vagyok, mert az iskolában korszerű eszközök, bútorok vannak.




4. Elégedett vagyok, mert az iskolában jó művésztanárok dolgoznak.




65

5. Elégedett vagyok az órák mindig érdekesek, színvonalasak




6. Elégedett vagyok, mert az órákat mindig érdekesen oktatják.




7. Elégedett vagyok, mert az intézmény biztonságos, harmonikus légkörű




66

8. Elégedett vagyok, mert az iskola környezete szép, rendezett Megjegyzés % Pontok száma

nagyon elégedett 44% 8 elégedett 33% 6

többé-kevésbé elégedett 6% 1 kissé elégedetlen 0% 0

elégedetlen 6% 1 nem tudja 11% 2

9. Elégedett vagyok, mert a szaktanterme jól felszereltek.




10. Elégedett vagyok, mert művésztanárainkkal közösen részt veszünk a város

különböző rendezvényein.




67

11.

ami fontos a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésével kapcsolatban fontos lehet.




12. a tanítási órán foglalkoznak velünk.




68

13. kirándulás, különböző rendezvények) közül választhatunk. Megjegyzés % Pontok száma




14.

Elégedett vagyok, mert a művésztanárok figyelnek arra, hogy minden tehetséges tanuló részt vehessen különböző pályázatokon.




15.

Elégedett vagyok, mert tanáraink a művészeti tantárgyakat nehezebben elsajátítható tanulókat egyéni fejlesztéssel segítik.




69

16.

Elégedett vagyok, mert az iskolai kiállítások, hangversenyek, szereplések nagyon színvonalasak.




17.

Elégedett vagyok, mert a tanárok felkészítenek bennünket a művészeti irányú továbbtanulásra.




70

18. érvényesíthetjük a jogainkat. Megjegyzés % Pontok száma




19.

Elégedett vagyok, mert az alapfokú művészeti iskolába járó tanulóknak növekszik a szorgalma.




20.

Elégedett vagyok, mert a tanulók jó eredményeket érnek el az országos alapfokú művészeti tanulmányi versenyeken.




71

21. Elégedett vagyok, mert a művésztanárok igazságosan értékelnek bennünket.




22. Elégedett vagyok, mert elegendő a tanítási órák száma




23. kívül is tartják a kapcsolatot.




72

Összegezve tanulók elégedettek a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel Megjegyzés % összesen

nagyon elégedett 45% 186,00 elégedett 33% 136,00

többé-kevésbé elégedett 8% 34,00 kissé elégedetlen 2% 8,00

elégedetlen 2% 9,00 nem tudja 10% 41,00

73

Szülői elégedettségi kérdőív Kiküldött kérdőívek száma 73 Beérkezett kérdőívek száma 21 29% 1. Elégedett, mert az iskola céljainak és feladatainak meghatározása során figyelembe veszik elvárásaimat, elégedettségeimet. Megjegyzés % Pontok száma




2. Elégedett az iskola vezetőjének munkájával, az intézmény szakmai menedzselésével.




3. Elégedett az alapfokú művészeti iskola tárgyi felszereltségével, taneszköz ellátottságával.



74


4. Elégedett az iskolában dolgozó művésztanárok szakmai felkészültségével, elhivatottságával.




5. Elégedett, mert a tantárgyakat érdekesen és szakszerűen oktatják.




75

6. Elégedett az órák színvonalával.




7. Elégedett, mert a művészeteket megszerettetik a tanulókkal.




8. Elégedett vagyok, mert az intézmény biztonságos, harmonikus, demokratikus légkörű




76

9. Elégedett vagyok, az intézmény környezetével és esztétikumával




10. Elégedett vagyok az alapfokú művészeti iskola szaktantermeinek felszereltségével.




11.

Elégedett vagyok azzal, ahogyan az alapfokú művészeti iskola tanulói szerepelnek a város különböző rendezvényein.


elégedett 29% 6

77



12. Elégedett vagyok az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás módjával és gyakoriságával.




13.

Elégedett vagyok, mert az alapfokú művészeti iskolában tanító tanárok a tanórán kívül is törődnek a tanulókkal.




78

14.

Elégedett vagyok az alapfokú művészeti iskola által szervezett programokkal (kirándulások, kiállítások, színházlátogatás, tábor)




15.

Elégedett vagyok az alapfokú művészeti iskolában folytatott tehetséggondozó tevékenységgel, a tanulók versenyeztetésével.




16. Elégedett vagyok, mert a művészeti tantárgyakat nehezebben elsajátító tanulókat egyéni fejlesztéssel is segítik.




79

17. Elégedett vagyok, mert a tanulók munkáiból rendezett kiállítások mindig színvonalasak.




18.

Elégedett vagyok, mert az alapfokú művészeti iskola felkészíti diákjait a művészeti irányú továbbtanulásra.




19. Elégedett vagyok az iskola beiskolázási és felvételi rendszerével.




80

20. Elégedett vagyok azzal, hogy gyermekem szívesen jár az alapfokú művészeti iskola tanóráira.




21. Elégedett vagyok, mert az alapfokú művészeti iskola tanulói jó eredményeket érnek el országos tanulmányi versenyeken és a különböző pályázatokon.




22. Elégedett vagyok, mert a művésztanárok igazságosan értékelik a tanulókat.




81

23.

Elégedett vagyok, mert az alapfokú művészeti iskola elegendő tanítási órát biztosít a tanulók számára.




24.

Elégedett vagyok, mert az alapfokú művészeti iskola tanórái gyermekközpontúak, s jó hangulatban telnek.




Összegezve: szülői elégedettség a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel

Megjegyzés % összesen nagyon elégedett 42% 214

82


kissé elégedetlen 0% - elégedetlen 1% 6 nem tudja 5% 27

Kérem, fogalmazzon meg néhány elvárást az alapfokú művészeti iskolánk eredményesebb működésével kapcsolatban. 1.) Legyen szervezetten működő fúvószenekar.

2.) Elfogadjuk, ahogy van.

3.) Így jó, ahogy van véleményem szerint. Azt szeretném, ha az alapfokú művészeti iskola ….

1.)

Művésztanárai jobban ösztönöznék a tanulókat attól függetlenül, hogy milyen tehetségesek. Nem válik mindenkiből "tehetséges művész", de annak gyakorlása, szeretete legalább annyira fontos, főleg ha a tanulók ennek örömmel és lelkiismerettel tesznek eleget, attól függetlenül, hogy milyen tehetségesek. A szülői ösztönzés nem elég hatékony ahhoz, hogy a tanuló kitartó legyen.

2.) Minden maradna ugyanúgy.

3.)

Csak magasan képzett pedagógusokat alkalmazzanak az oktatásra, mert a gyermekre ez mindenképpen a legjobb hatással van, és nem utolsó sorban a szülőkre is. Ha a pedagógus jó, türelmes és toleráns, következetes, a gyermek szeretni fogja amit csinál, és ez a legfontosabb.

4.) Rendelkezne projektorral és üdítő automatával.

5.) Jó lenne, ha a kézműves terembe DVD lejátszó, hogy meg tudják tekinteni az otthon készült számítógépes grafikákat, animációs filmeket.

83

RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

A 2007/2008-AS TANÉV ÉRTÉKELÉSE GYOMAENDRŐD

2008

TARTALOM BEVEZETŐ ........................................................................................................................................ 84 1. GAZDÁLKODÁS, TANÜGYIGAZGATÁS.................................................................................... 84

1. 1. GAZDÁLKODÁS ......................................................................................................................... 84 1. 2. TANÜGYIGAZGATÁS.................................................................................................................. 85 1. 3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS.................................................................................................................. 85

2. FELTÉTELEK................................................................................................................................. 85 2. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK.............................................................................................................. 85 2. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK ................................................................................................................. 86 2. 3. TOVÁBBKÉPZÉSEK .................................................................................................................... 86

3. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP........................................................................................................ 86 3. 1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE ............................................................................................. 86 3. 2. MAGATARTÁSI ÁTLAGOK .......................................................................................................... 87 3. 3. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI SZINTMÉRÉS 4. OSZTÁLYBAN .......................................................... 87 3. 4. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI SZINTMÉRÉS 8. OSZTÁLYBAN .......................................................... 88

4. OKTATÁS, KÉPZÉS ...................................................................................................................... 88 4. 1. SZORGALOM ÁTLAGOK.............................................................................................................. 88 4. 2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK ............................................................................................................... 89 4. 3. TOVÁBBTANULÁS ..................................................................................................................... 90 4. 4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK ............................................................................................................... 90 4. 5. VERSENYEREDMÉNYEK ............................................................................................................. 91 4. 6. SPORTEREDMÉNYEK.................................................................................................................. 92

5. SZOLGÁLTATÁS .......................................................................................................................... 94 5. 1 NAPKÖZIOTTHON ....................................................................................................................... 94 5. 2. KOLLÉGIUMI BESZÁMOLÓ .......................................................................................................... 95 5. 3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK........................................................................................... 96 5. 4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA........................................................................ 96 5. 5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS ........................................................................................................ 97 5. 6. GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................................. 97

6. SZERVEZET ÉS VEZETÉS............................................................................................................ 97 7. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG......................................................... 98

84

BEVEZETŐ Iskolánk a tanévet ismét szervezeti átalakítással kezdte. Az intézmény fenntartója Gyomaendrőd – -

Hunya – Csárdaszállás Közoktatási Intézményi Társulás maradt ugyan, de a feladatellátás módja változott. A Költségvetési Törvény által előírt létszámokat nem érték el a telephelyeken lévő óvodák, ezért nem maradhattak a társulásban. Hunyán átvette az óvoda és az iskola működtetését a katolikus egyház. Hunya a beiskolázási körzetünkhöz tartozik, tehát felvesszük az ide iratkozó tanulókat, de a feladatellátás úgy lett megszervezve, hogy az alsó tagozat helyben maradt, a felső tagozatosokat pedig iskolabusz viszi a Katolikus Iskolába, ezért csak kivételes esetben jelentkeznek hozzánk hunyai tanulók. Csárdaszálláson az óvoda a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda tagintézményeként működik. Az iskola alsó tagozata helyben maradt, a felső tagozatosok iskolabusszal járnak be iskolánkba. A létszámnövekedés miatt a 7. évfolyamon három osztályt kellett kialakítani.

A tanév kiemelt feladata volt a csárdaszállási tanulók integrációja, ami a különböző évfolyamokon eltérő nehézségeket okozott. Az iskolabusz szolgáltatás megfelelő volt, rugalmasan alkalmazkodott az iskola igényeihez, műszaki hiba miatt fennakadás, késés nem fordult elő. A csárdaszállási telephely iskolánk tagintézményeként működik. ▪ A tanév további szervezeti változása, hogy kikerült az alapító okiratunkból a Deák Ferenc utcai

kistornaterem. A fenntartó kiadta a működtetést vállalkozásba. Reméljük, hogy a szükséges felújítások elvégzése után, a működtetővel kötött megállapodás eredményeként ismét járhatnak tanulóink sportfoglalkozásokra.

▪ Végigkísérte a tanévet a Rózsahegyi Könyvtár átszervezése. Szeptember 1-jétől a Városi Könyvtárhoz fog tartozni és a Blaha úti épület megmarad, mint endrődi kirendeltség. A megállapodás szerint az iskolai könyvtári feladatokat ezután is ellátja az átszervezett városi könyvtár. Amennyiben a kirendeltség megszűnik, ki kell alakítanunk az iskola épületében egy iskolai könyvtárat, meg kell állapodnunk a könyvállomány elosztásában.

1. GAZDÁLKODÁS, TANÜGYIGAZGATÁS

1. 1. GAZDÁLKODÁS A tanévet a költségvetési előirányzatnak megfelelően, biztonságos anyagi háttérrel kezdtük. A szokásos

nyári munkákon kívül egyéb fejlesztéseket, felújításokat nem végzetünk. A tisztasági meszeléseket a technikai dolgozók végezték el. Megjavíttattuk a sportszereket, ami 140 000 Ft-ba került. A 2007-es gazdasági évet pénzmaradvánnyal zárta az intézmény, amelyből felújítunk két vizesblokkot az alsó tagozatos épületben. Pályázatok: Folyamatban lévő HEFOP 2.1.6. pályázatból felhalmozási célra 230.000 Ft összeget kapott az iskola a tanév elején. A projektet 2007. novemberében zártuk, a végleges elszámolás még nem történt meg. Iskolai egészségfejlesztési – drogmegelőzési tevékenység támogatása” címen, benyújtott pályázat kapcsán. 361600 Ft összeget használt fel az iskola a projektben vállalt feladatainak megvalósítására. Központosított támogatásból pályázat útján 3.813.000 Ft összeget nyert az iskola az integrációs pedagógiai rendszer működtetésének segítése céljából. Központosított pályázati pénzből informatikafejlesztésre 397.000 Ft összeget kaptunk, amiből kis értékű szemléltető eszközöket vásároltunk. A Békés Megyei Közoktatási Közalapítványtól, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek támogatására kiírt pályázat elnyerésével az iskola 249.120 Ft-ot nyertünk, melyhez 20 % saját forrást biztosítottunk az iskola költségvetéséből. Békés Megyei Közoktatási Közalapítványtól pedagógus továbbképzésre nyert összeg 94.000 Ft. A szükséges saját erő hozzá 60%, azaz 141 200 Ft. A saját erőt az iskola költségvetéséből biztosítottuk. Három pedagógus továbbképzése 235 200 Ft-ba került. 2008. júniusában benyújtásra került „a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenységek megvalósításával” című HEFOP 2.1.9/08/01 pályázat, amely sikeres elbírálásban részesült. Az elnyert pályázati pénz összege 6 621713 Ft. A pályázat 100%-os támogatottságú. A projekt során 110 tanuló színvonalas táboroztatását szervezzük meg 3x7 napos turnusokban. A tanév során két Európai Unió által támogatott pályázatot zártunk: HEFOP 2.1.5. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése HEFOP 2.1.6. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása A szakmai és pénzügyi elszámolás még egyik pályázat esetében sem zárult le. Jelentős támogatást kaptak az iskola mellet működő civil szervezetek az önkormányzati alapból, amit rendezvényeink finanszírozására illetve a lengyel kapcsolatok ápolására használtunk fel. Eredményes pályázati tevékenységet folytat a diák sportegyesület, amelynek köszönhetően sok versenyre eljutnak tanulóink, illetve a nyári sporttábort is pályázati forrásból tudjuk megszervezni.

85

Ellenőrzés A tanév elején váratlanul távozott a pályakezdő gazdasági vezető. Pótlását nyugdíjas gazdasági

vezetőnk visszahívásával, illetve átszervezéssel oldottuk meg ebben a tanévben. A váltás így nem okozott különösebb fennakadást.

A gazdasági feladatokat belső szabályzatok szerint végzik a dolgozók, munkájukat ütemezés szerint minden évben ellenőrzi a kistérségi függetlenített belső ellenőr. Az idén a normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások 2007. évi igénybevételének dokumentáltságát, valódiságát és megalapozottságát vizsgálta és mindenben megfelelőnek találta. Több alkalommal volt szakmai és pénzügyi monitoring ellenőrzés a HEFOP pályázatok kapcsán. Ellenőrzést tartott az ANTSZ és a Szarvasi Tűzoltó Kapitányság is, akik rendben találták az általuk ellenőrzött területeket Gazdaságosság

Intézményünk költségvetése évről-évre szűkösebb. Az állami normatívát jelentős hányadban ki kell egészíteni a fenntartónak a biztonságos működés érdekében. A hiányzó forrásokat pályázatokkal igyekszünk pótolni. Kérdés, hogy meddig terhelhető a kollektíva a pályázatokkal járó pluszfeladatokkal, ami még nem megy az alapfeladatok ellátásának a rovására. Jelentős energiacsökkentést lehetne elérni további nyílászáró cserével és az elektromos hálózat cseréjével. A működési kiadásainkon nem tudunk tovább spórolni. Igyekszünk odafigyelni az energiatakarékos szokások kialakítására, betartására mind a tanulók, mid a pedagógusok körében.

1. 2. TANÜGYIGAZGATÁS Tanulói létszámadatok

Alsó tagozat

Felső tagozat

Speciális tagozat

Gyomaendrőd összesen

Csárdaszállás alsó tagozat

Intézmény összesen

Létszám 173 205 34 412 13 425 Napközis 158 100 18 276 13 289 (68%) Diákotthonos 14 10 5 29 0 29 (7%) Sajátos nevelési igényű

23 (13%) 31(15%) 34 (8%) 88 1 89 (21%)

Beilleszkedési, tanulási- és magatartási ne-hézséggel küzdő

24 30 - 54 2 56 (13%)

Integrációs felkészítésben résztvevő

28 36 0 64 2 66 (16%)


28 36 9 73 2 75 (18%)

A tanulócsoportok száma: 21, átlaglétszáma: 20 tanuló/osztály. Az osztálylétszámok egyenlőtlen eloszlásúak, az átlagot jelentősen torzítja a speciális tagozat és a csárdaszállási tagintézmény alacsony létszáma.

A tanév során 7 tanuló iratkozott be, és 6 tanuló iratkozott ki többnyire a lakóhely megváltozása miatt. A tanulók létszáma az átszervezések miatt minden évben jelentős mértékben változott. Tény azonban, hogy magas az aránya mind a sajátos nevelési igényű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak. (Még akkor is, ha a speciális tagozatos tanulókat nem számítjuk be.) Fenti táblázatból látható, hogy iskolánk tanulói összetétele számtalan speciális problémát vet fel az iskola és a fenntartó számára. Pl. A tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása integrált, vagy szegregált módon legyen ellátva? A napközis ellátás biztosítása a külterületen élők számára különösen fontos. Az iskolák közötti és az iskolán belüli különbségek (szociális háttér tekintetében) hogyan változnak az elkövetkező években? Milyen formában kell megszervezni a város, a mikrotársulás oktatási feladatainak ellátását, hogy az a törvényi előírásoknak és az oktatáspolitikai elvárásoknak megfeleljen. Úgy gondolom, hogy ezekre a kérdésekre a válaszok megadása elkerülhetetlen.

1. 3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Az intézményi minőségirányítási programot a minőségügyi csoport hajtja végre az abban leírtak szerint. Az eredményekről minden tanév végén külön beszámolót készítenek. Ebben a tanévben átfogó, 4 évre kiterjedő intézményi önértékelést készítettek, amelyet jelen dokumentum mellékleteként csatoltunk.

2. FELTÉTELEK 2. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Gyomaendrőd Csárdaszállás Összesen Pedagógus álláshely 40 2 42 Pedagógiai munkát segítő alkalmazott 3 0 3 Rendszergazda 1 0 1

86

Könyvtáros 2 0 2 Iskolatitkár 1 1 2 Gazdasági, adminisztratív dolgozó 3,5 0 3,5 Konyhai dolgozó 7 0 7 Karbantartó 3 0 3 Takarító 9,5 0 9,5 ÖSSZESEN: 70 3 73 A szakos ellátottság teljes körűen biztosított intézményünkben. Valamennyi engedélyezett álláshelyet

betöltöttünk. Nehézséget okozott egy tartósan távol lévő pedagógus helyettesítése, aki betegség miatt volt távol. 3 gyesen lévő kolléganőt kellett helyettesíteni, amit a jogszabályi előírásoknak megfelelően oldottunk meg. 1 pedagógus félévtől nyugdíjba ment, helyette vettünk fel fiatal tanerőt. A feladatellátás megszervezésében nehézséget okoz a létszámcsökkentés eredményeként mutatkozó túlmunka szükséglet. Ez különösen a napközi, tanulószoba, és egy- két tantárgy esetén tapasztalható.

2. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK Iskolánk tárgyi feltételei minden épületegységben jók. Az infrastruktúrát természetesen folyamatosan

korszerűsíteni kell, amit leginkább pályázati forrásból tudunk megoldani. Az intézmény informatikai berendezései korszerűek, az utóbbi években folyamatosan cseréltük a tantermek bútorait, vásároltunk új taneszközöket. A fejlődés azonban ezen a területen is felgyorsult, a piacosodás az oktatási rendszerben is jelen van, tehát óriási különbségek vannak az iskolák tárgyi felszereltsége között.

1. 3. TOVÁBBKÉPZÉSEK Képzés megnevezése A résztvevők száma

Gyógypedagógia szak 1 fő Mozgóképkultúra és médiaismeret szak 1 fő Konfliktuskezelés a közoktatási intézményekben 20 fő Kompetenciafejlesztés (olvasás-szövegértés, matematika) tanfolyam 3 fő Szenzoros Integrációs Terápiák 1 fő Csapatépítés, csapatmunka alkalmazása a pedagógiai tervező és a nevelő-oktató munkában 1 fő Szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon 3 fő

A nevelőtestület tagjai megfelelő alapképzettséggel rendelkeznek, a továbbképzéseket elsősorban a

feladatellátás szakszerűbbé tételének rendeljük alá. Mindemellett figyelembe vesszük a kollégák igényét, és a pályázatok által kínált lehetőségeket is. Az iskola elkészítette az újabb 5 évre szóló továbbképzési tervét, amely alapját képezi az éves beiskolázásoknak. Évek óta kevésnek bizonyul a logopédiai foglalkozások száma. Tapasztalataink szerint az óvodában elkezdődnek ugyan a fejlesztések, de folytatásra lenne szükség az iskolában is. Alapvetően fontos a gyermek további fejlődése szempontjából a beszédhiba korrekciója. Sajnos a szülök sok esetben nem gyakorolnak otthon gyermekükkel, amit az iskola sem tud felelősséggel felvállalni. A javítás lehetőségét a nevelési tanácsadó, szülő, iskola szorosabb együttműködésében és az előírt foglalkozások számának biztosításával látjuk.

3. NEVELTSÉGI HELYZETKÉP 3. 1. TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

Tanulói hiányzások napokban Igazolt Igazolatlan Összesen Nap/tanuló Alsó tagozat 1784,0 48,0 1832,0 10,6 Felső tagozat 1911,5 84,2 1995,7 9,9 Speciális tagozat 488,0 114,8 602,8 17,7 Gyomaendrőd összesen 4183,5 247,0 4430,5 10,7 Csárdaszállás alsó tagozat 124,0 0 124,0 9,5 Intézmény összesen 4307,5 247,0 4554,5 10,7

Tanulói hiányzások alakulása az elmúlt öt évben 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08

Alsó tagozat 8,40 8,38 8,50 7,90 10,60 Felső tagozat 7,20 7,45 8,30 7,99 9,90 Speciális tagozat 14,60 16,10 11,90 11,60 17,73 Gyomaendrőd összesen: 8,48 8,85 8,79 8,4 10,75 Csárdaszállás - - 8,85 8,00 9,54 Hunya - - 4,47 5,34 -

Igazolatlanul mulasztó tanulók száma Tanév Napok száma Alsó Napok száma Felső Napok száma Speciális

87

tagozat tagozat tagozat 2005/2006 6 2 52 21 12 6 2006/2007 40 13 26 14 25 6 2007/2008 48 13 84 14 106 6

Felszólítások, feljelentések Tanuló Eset

Felszólítás 21 27 Feljelentés 3 10

A tanulói hiányzások száma az elmúlt évekhez képest nőtt. Ennek legfőbb oka, hogy több tanuló volt tartósan beteg, illetve kórházi kezelés alatt. Az igazolt hiányzások számának növekedésében közrejátszik a szülői igazolások nagyobb száma, a sport versenyeken, egyéb versenyeken, nyílt napokon való részvétel is. Az igazolatlan hiányzást 3 tanuló esetében nem tudtuk megszüntetni, ezekben az esetekben a szülők kifizették a hatóság által kirótt büntetést. Továbbra is nagyon egységesen és határozottan kell fellépni a hiányzásokkal kapcsolatos ügyintézés során, mert még mindig vannak olyan szülők, gondviselők, akik nem fordítanak kellő figyelmet a tankötelezettség teljesítésére.

3. 2. MAGATARTÁSI ÁTLAGOK Tagozat Példás Jó Változó Rossz 2007/08 2006/07 2005/06 2004/05

Alsó 57 82 31 3 4,12 4,27 4,13 4,09 Felső 64 92 38 11 4,02 4,00 4,00 4,02

Speciális 1 15 16 2 3,44 3,57 3,375 3,23 Gyomaendrőd 122 189 85 16 4,02 4,08 4,01 3,96

Cs. alsó 4 6 3 0 4,08 4,4 4,0 --- Cs. felső - - - - - 4,1 4,47 ---

Csárdaszállás 4 6 3 0 4,08 4,2 4,27 --- H. alsó - - - - - 4,5 4,4 --- H. felső - - - - - 4,46 4,23 --- Hunya - - - - - 4,49 4,32 ---

Intézmény 126 195 88 16 4,01 4,13 4,06 --- A magatartás intézményi átlaga nem változott jelentős mértékben az elmúlt 4 év során. Kirívó

magatartási probléma esetén igénybe vettük a gyermekvédelmi felelős illetve a családsegítő munkatársainak a segítségét. A magatartási problémák jó részét az újonnan érkezett tanulók beilleszkedése okozta. A diákotthonban igénybe vettük mentálhigiénés, pszichológus és drámapedagógus segítségét, hogy összeszokjanak a gyerekek. Fegyelmi tárgyalásra nem került sor.

3. 3. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI SZINTMÉRÉS 4. OSZTÁLYBAN A felmérésben megkérdezzük tanulóinkat nemzeti jelképeinkről, bizonyos viselkedési normákról,

tulajdonságokról, és szituációkról. Az alábbi kérdéseket tettük fel: 1. Sorold fel hazánk jelképeit! 2. Írd le a Himnusz első versszakát! Ki írta a Himnuszt? 3. Írd le a Szózat első versszakát! Ki írta a Szózatot? 4. Hogyan viselkedsz, amikor a Himnusz vagy a Szózat dallamát meghallod? 5. Az iskolai ünnepségeken a pedagógusok mindig rendre intik a gyerekeket. Mit gondolsz, miért kell

fegyelmezetten viselkedni? 6. Egy iskola udvarára tavaly facsemetéket ültettek, hogy szép lombja kellemessé tegye az udvarukat. A

kis fákat dróthálóval kerítették, s felhívták a gyerekek figyelmét, hogy vigyázzanak rá. Egyetlen év alatt a dróthálók tönkre mentek, s a kis fákból is csak kettő él. Szerinted miért pusztultak ki a facsemeték? Te hogyan véded a környezeted?

7. Magyarázd meg, mit jelentenek a következő tulajdonságok! Azt is írd oda, hogy szerinted jó vagy rossz tulajdonság – e?

8. Türelmes, jóindulatú, titoktartó, szerény, megértő, őszinte, beképzelt. 9. Szerinted, mi számít rossz cselekedetnek az iskolai életben? 10. Mit tennél, ha…? Húzd alá azt a választ (válaszokat), amelyikkel egyetértesz! Választásod egy

mondattal indokold is! a.) Mit tennél, ha pénzt vagy iratot találnál az utcán? b.) Mit tennél, ha valakit baleset érne a játszótéren? c.) Mit tennél, ha észrevennéd, hogy egy osztálytársad lopott? d.) Mit tennél, ha egy társadat rendszeresen csúfolnának a többiek? e.) Peti egy golyóstollat talál az udvaron. Mit tesz vele, ha becsületes?

88

A tanulók válaszai nem tértek el lényegesen a korábbi években megfogalmazott válaszoktól. Alacsonyabb értéket mutat a nemzeti jelképek ismerete, de jól idézik a Himnuszt és a Szózatot, tudják a szerzők nevét. Azt is pontosan tudják, hogyan kell viselkedni az ünnepségeken, de a magyarázatokból kiderül, hogy ez még a legtöbb tanuló esetén nem belső norma, hanem inkább külső kényszer vagy megfelelni akarás. A facsemeték esete nagyon megrendítette a tanulóifjúságot, csak véletlen lehetett, hogy bajuk esett. A tulajdonságok értelmezése és besorolása nem könnyű feladat és legfőképpen tanulságos a javító pedagógusoknak. A tanulók értékrendjének változásait mutatja, hogy mit tartanak rossz cselekedetnek, illetve azt is, hogy mi hagyott bennük a legmélyebb nyomot. A válaszok között leggyakoribbak a lopás, árulkodás, verekedés, csúfolódás. Az indoklások között a szokásosnál többször szerepel, hogy ne tanulják el a kisebbek. A szituációs kérdésekre sokféle válasz született, amelyek további kérdéseket vetnek fel. Ezeket az új osztályfőnökökkel fogják megbeszélni a gyerekek.

3. 4. NEVELTSÉGI, TUDATOSSÁGI SZINTMÉRÉS 8. OSZTÁLYBAN

A kérdések hasonló tematikájúak, mint a 4. osztályosoké, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a mostani negyedikesekével és saját 4 évvel ezelőtti válaszaikkal. Osztályfőnöki felmérés a 8. osztályokban:

1. Írd le, melyek hazánk jelképei! 2. Sorold fel a magyar koronázási jelvényeket! 3. Mit ünneplünk március 15-én, augusztus 20-án, október 23-án? 4. Folytasd a megkezdett versszakot! („Őseinket felhozád / Kárpát szent bércére,”) 5. Folytasd a megkezdett versszakot! („A nagyvilágon e kívül / Nincsen számodra..”) 6. Idézd fel és értelmezd iskolánk jelmondatát! 7. Húzz alá az alábbi tulajdonságok közül ötöt, amit a legfontosabbnak tartasz. (Segítőkészség, önállóság,

tanulmányi eredmények, bátorság, műveltség, sporteredmények, jóindulat, okosság, becsületesség, humor, jó beszédkészség, felelősségtudat, megbízhatóság, külső megjelenés, nyitottság, erőszakosság, testi erő, magabiztosság.)

8. Mutasd be néhány mondatban az iskolát egy olyan barátodnak, aki nem ide járt! Azokra a dolgokra hívd fel a figyelmét, amikben szerinted iskolánk más, mint a többi!

9. Ha lehetőséged lenne rá, hogy teljesüljön három kívánságod, mit kérnél? Válaszodat indokold is! 10. Ha egy barátod vendégségbe jönne hozzátok, mit mutatnál meg neki Gyomaendrőd nevezetességeiből? 11. Mit tennél,

- ha eltűnne a tollad, talán az osztálytársad tette el… - ha valaki véletlenül fellökne az udvaron… - az osztálytársad elkéri a házi feladatodat… - valaki hazugságokat terjesztene rólad…

- a takarító néni rád szólna, hogy ne járkáld össze a frissen mosott padlót… 12. Hogyan viselkedsz, ha

- Iskolán kívüli foglalkozásra mentek… - Késik az iskolabusz…

13. Mi a véleményed az alábbi kijelentésekről? - A szeretet a gyengeség jele. - Nem fontos, hogy szeressenek, csak elismerjék, hogy én vagyok a vezető. - A legfontosabb, hogy az ember minden esetben felül maradjon, mindegy, hogy ez mibe kerül.

A nyolcadik osztályosok ismerik hazánk jelképeit és a koronázási jelvényeket is. Jól tudják, mit ünneplünk március 15-én, de nem pontosan tudják a másik két nemzeti ünnep történetét. Kevés hibával idézték a Himnuszt és a Szózatot. Városunk nevezetességei közé sorolták a fürdőt, a tájházat, templomainkat, iskolánkat és a nyomdát. Iskolánk jelmondatát tanulóink fele idézte és értelmezte hibátlanul. A tulajdonságok értelmezésével nem volt gond. Iskolánk bemutatásakor legtöbben a rendezvényeinket, a színháztermet és a médiatermet, a szép természeti környezetet, a sportolási lehetőségeket, a színes programkínálatot és a barátságos légkört említik. Szívesen válaszoltak a szituációs kérdésekre. A válaszok sokféleségéből és az indoklásokból kitűnik, hogy nem az elvárt, hanem a saját véleményüket írták le a tanulók. Ezeket a további munkánk során felhasználjuk. Összességében kitűnik, hogy a tanulók önállóak, természetesnek veszik, hogy a saját problémáikat megoldják, tudják, mi a helyes és azt is, hogy nem mindig így cselekszenek. A tanuló körében végzett hasonló témájú felmérések során mindig a szeretetteljes légkört, a jóindulatot, a jószívűséget tartották a legfontosabbnak. Erre kérdeztünk rá az utolsó kérdéscsoportban, és a válaszokból kiderül, hogy nem változott a véleményük, nagyon fontosnak tartják a szeretetet.

4. OKTATÁS, KÉPZÉS

4. 1. SZORGALOM ÁTLAGOK Tagozat Példás Jó Változó Hanyag 2007/08 2006/07 2005/06 2004/05

89

Alsó 63 65 38 7 4,06 4,16 4,02 3,85 Felső 39 56 82 28 3,52 3,5 3,47 3,52 Speciális 1 11 18 4 3,26 3,57 3,34 3,11 Gyomaendrőd 103 132 138 39 3,73 3,79 3,7 3,61 Cs. alsó 6 5 2 0 4,31 4,5 4,42 --- Cs. felső - - - - - 3,73 4,0 --- Csárdaszállás 6 5 2 0 4,31 4,0 4,17 --- H. alsó - - - - - 4,26 4,2 --- H. felső - - - - - 3,54 3,8 --- Hunya - - - - - 4,05 4,02 --- Intézmény 109 137 140 39 3,74 3,83 3,77 ---

A szorgalom átlagok nem változtak számottevően az utóbbi 4 évben. A tagozatok közötti eltérés is stagnál. A szorgalommal összhangban vannak a tanulmányi eredmények

4. 2. TANTÁRGYI ÁTLAGOK Normál tagozat

4. évfolyam Felső tagozat 2006/2007 2007/2008 2006/2007 2007/2008

Magyar nyelvtan 3,48 3,28 3,17 3,12 Magyar irodalom 3,52 3,61 3,36 3,34 Angol 4,2 4,11 3,61 3,59 Német 3,75 - 3,24 3,42 Francia --- - 4,14 - Matematika 3,41 3,32 3,08 3,12 Történelem --- - 3,09 2,94 Fizika --- - 2,98 2,99 Kémia --- - 3,31 3,19 Természetismeret 4,06 3,79 3,27 3,12 Földrajz --- - 3,03 3,11 Biológia --- - 3,46 3,42 Informatika --- 4,79 3,72 3,55 Technika 4,63 4,81 4,53 4,36 Rajz 4,60 4,60 4,12 4,20 Ének 4,40 4,26 4,42 4,26 Testnevelés 4,77 4,57 3,99 3,83 Mozgókép --- - 4,18 4,12 Dráma --- -- 4,66 4,66

Speciális tagozat Tantárgy 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o 2007/08 2006/07

Anyanyelv 3,17 3 3 2,67 2,50 2,88 3,15 Történelem - 3 3 2,83 2,50 2,85 3,35 Matematika 3,50 3,33 2,71 3,17 2,50 3,04 3,25 Természetismeret 2,83 3,33 2,86 2,50 2,25 2,73 3,50 Életvitel 3 4,67 3,86 5 4,75 4,15 4,40 Művészetek 3,50 5 5 4,67 5 4,58 4,25 Testnevelés 4 4 4,14 4,50 4,60 4,16 4,40

Tantárgyi kitűnők száma Gyomaendrőd Ének: 50 Rajz: 37 Technika: 18 Angol: 14 Német: 1 Testnevelés: 11 Történelem: 9 Irodalom: 8 Matematika: 11 Természetismeret: 9 Földrajz: 4 Nyelvtan: 2 Biológia: 6 Kémia: 1 Informatika: 16

2006-2007 2007-2008 Kitűnő tanulmányi Eredmény Alsó Felső Együtt Alsó Felső Együtt

Gyomaendrőd 22 13 35 34 15 49 Csárdaszállás 5 3 8 - - -

Összesen 35 17 52 34 15 49 Bukás tantárgyanként

90

Javítóvizsgán adhat számot a hiányosságok pótlásáról 13 tanuló tantárgyanként az alábbi eloszlásban: Történelemből: 9 Matematikából: 5 Angolból 4 Magyar nyelvtanból: 4 Informatikából: 3 Fizikából: 2 Magyar irodalomból: 1 Földrajzból: 1 Természetismeretből: 1 Testnevelésből: 1

4. 3. TOVÁBBTANULÁS Helyben Vidéken

2007-2008 Gimná- zium

Szak- közép.

Szak- iskola

Gimná- zium

Szak- közép.

Szak- iskola

Spec. szak.

Összesen

8. a 9 2 9 3 3 4 - 29 8. b 10 2 7 - 6 2 - 27

8. c (sp) - - 2 - - 0 2 4 Összesen 19 4 18 3 9 6 2 61

41 20 67,2 % 32,8 % A tanulók beiskolázását az oktatási igazgatóhelyettes segíti. A folyamat novemberben kezdődik az első

tájékoztató szülői értekezlettel, amelyen részt vesznek a helyi középiskolák képviselői is. Igény szerint helyben tart tanácsadást a HUFIK pályaválasztási szakembere. Különösen fontos ez a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A továbbtanulással kapcsolatos információkat a szülők és tanulók rendelkezésére bocsátjuk, a nyílt napokra, rendezvényekre szülői kérésre a tanulókat elengedjük. 4. 4. TANTÁRGYI MÉRÉSEK

A tantárgyi méréseket az éves terv szerint végeztük a tanév folyamán az alábbi táblázatban feltüntetett területeken. Az első osztályosokat gyógypedagógusok segítségével DIFER módszerrel mérték a tanítók. Az eredményeket rögzítették, fejlesztési terveket készítettek és újabb mérésekkel nyomon követték a tanulók fejlődését. Amennyiben szükségesnek látták, további vizsgálatot kértek a nevelési tanácsadótól.

A tanulás tanítása projekt keretében kerül sor a tanulási motiváció, stratégia és stílus bemeneti, majd nyomon követő és kimeneti mérésére. Ezeket az eredményeket felhasználjuk a csoportok kialakítására és a tanulók képességeinek alaposabb megismerésére. A tantárgyi méréseket a munkaközösségek végzik az igazgatóhelyettes irányításával. Az elemzések, értékelések a nevelőtestület elé kerülnek, további feladataink alapjául szolgálnak A mérési eredményekről összefoglalóan elmondható, hogy évfolyam szinten nincs számottevő különbség az előző évekhez képest. Jelentős különbség mutatkozik viszont a 2. és a 4. évfolyamon az osztályok között. Ez bizonyos mértékig magyarázható az osztályok eltérő összetételével, de minden lehetőséget meg kell ragadnunk a különbségek csökkentésére.

Az országos kompetenciamérés iskolai eredményeit mérési-értékelési szakértő közreműködésével elemeztük. Az anyag önálló tartalmi egységére valamint terjedelmére való tekintettel külön mellékletként csatoltuk.

Cél Tartalom Célcsoport Ideje Felelős

Képességmérés

Beszédértés Íráskoordináció Összefüggések megértése

1. évf. Szeptember-december (folyamatos)

Tanítók

5. évf.

7. évf. Év eleje A tanuláshoz való

viszony változásának nyomon követése

Tanulási motiváció, tanulási stratégia, tanulási stílus mérése 8. évf. Február

Oktatási ig.h.

4. évf. Neveltségi, tudatossági szint mérése.

Önismeret, viselkedéskultúra. 8. évf.

Június Nevelési ig. h.

2. évf. 4. évf.

Május vége

8. évf. Matematika

5. évf. Év eleje

Oktatási ig. h., matematika munkaközösség vez.

2. évf. 4. évf. Május vége Alsós-, humán mk.

Vezető, okt. igh.

Tudásszint mérése

Magyar nyelvtan és irodalom

8. évf. Év eleje Szaktanár

91

5. évf. 1. évf. 5. évf.

Év eleje

2-4. évf. Szociális háttér feltérképezése

A tanulók körülményeinek felmérése

6-8. évf. Folyamatos

Osztályfőnökök, nevelési igh.

Országos mérés

4. évf. 6. évf. Olvasás-

szövegértés 8. évf. 4. évf. 6. évf.

Alapkészségek megléte

Matematikai eszköztudás

8. évf.

2008.05.29. Oktatási igh. Országos mérés

4. 5. VERSENYEREDMÉNYEK ▪ Roszik László és James Lucas Lancaster 2. b osztályos tanulók a Békéscsabán megrendezett „Mesemondók

megyei találkozóján” a verseny hét kiemelt szereplője között végeztek. Felkészítőjük: Gyetvai Jánosné. ▪ A Gyulán megrendezett „Bolyai Matematika Csapatverseny” megyei-regionális fordulóján iskolánkat tíz

csapat (4-4 fő) képviselte. A legszebb eredményt a 4. a osztályos „Rosszcsontok” csapata érte el. Bíró Adrienn, Forgács Genovéva, Szabó László és Szerető József a 19 csapat közül a második helyen végeztek. (100 pontból 86 pontot értek el.) Felkészítőjük: Dajkó Lászlóné Bélteki Éva.

▪ A Zrínyi Ilona Matematikaversenyen iskolánkból 58 tanuló indult, és közülük Vaszkó Áron 5. a osztályos tanuló megyei 6. helyezést ért el. Felkészítőjük: Farkas Zoltánné.

▪ A Mezőberényben megrendezett Nemzetközi Matematikaversenyre évek óta meghívást kap iskolánk is. Csapatunk 7. lett. Versenyzőink: László Loretta, Liszkai Mária, Tímár Noémi, Tokai Kinga, 7. a osztályos, és Csüllög Ákos, Dávid Benjámin, Tímár Tamás, Vaszkó András 8. osztályos tanulók. Tímár Tamás egyéniben 6. helyezést ért el. Felkészítőik: Gellainé Tuboly Zsuzsanna, Uhrinné Darvas Erzsébet, Paróczai Zoltán, Vaszkó András.

▪ Békéscsabán rendezték a Teleki Pál Országos Földrajz- Földtan Verseny megyei fordulóját, ahol Szujó Tamás 7. a osztályos tanuló 4., Vaszkó András 8. a osztályos tanuló 10. helyezést ért el. Felkészítőik: Molnárné Pésó Irma, Vaszkó András.

▪ Iskolánkból 98 tanuló küldte be a Kvízesés feladatlapjait. Az elődöntőre 20 gyereket hívtak be, és közülük Szentpéteri Balázs és Timár Noémi bejutott a döntőbe. Balázs a 11. helyen végzett. A 24 iskola közül Víztömeg kategóriában iskolánk a 4. helyen, Vízhozam kategóriában pedig a 9. helyen végzett. Felkészítő koordinátor: Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ Országos Történelmi Tanulmányi verseny megyei fordulóján 1. helyezést ért el Vaszkó András 8. a osztályos tanuló. László Loretta 7., Tokai Kinga 9. lett, mindketten 7. a osztályosok. Felkészítőjük: Vaszkóné Dinya Erzsébet.

▪ TIT Körösök Vidéke Egyesület történelem verseny megyei döntőjén Vaszkó áron (5. a )1. helyen, Liszkai Mária (7. a) 7. helyen, Dávid Benjámin (8. a ) 5. helyen és Vaszkó András (8. a) 6. helyen végzett. Felkészítőjük: Vaszkóné Dinya Erzsébet.

▪ A Megyei Könyvtárhasználati levelezős versenyen iskolánkból 23-an vettek részt. Mindhárom korcsoportból 1-1 tanulónk jutott be a döntőbe, ahol írásban és szóban adtak számot tudásukról. 4. helyezést értek el Varga Rita 4. a és Dobák Orsolya 6. a osztályos tanulók, 5. lett Kmellár Viktória 8. b osztályos tanuló. Felkészítőjük: Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati verseny megyei fordulóján Liszkai Mária 3. lett, László Loretta pedig 1. helyen végzett, így ő továbbjutott az országos elődöntőbe, ahol 80 %-os teljesítményt ért el. Felkészítőjük: Gellainé Tuboly Zsuzsanna.

▪ Az Aranyfonál Mesemondó Versenyen 37 rózsahegyis gyerek mesélt. Elsők lettek: Botos Pongrác, James Lucas Lancester 2. b, Vaszkó Áron 5. a, Szentpéteri Balázs 7. a és Vaszkó András 8. a. Másodikok lettek: Lövei Zsuzsanna 2. b, Liszkai Kata 5. a, Geszti Brigitta 6. b, Liszkai Mária 7. a és Mátyás Hajnalka 8. a. Harmadik helyezettek: Vaszkó Ágnes 1. b, Burai Éva 2. a, Vajda Soma, Roszik László 2. b, Forgács Genovéva 4. a, Paróczai Zsófia 5. a, Rácz Dóra 6. b, Tokai Kinga, László Loretta, Véha Bianka, Szentmiklósi Nóra 7. a és Kovács Ida 8. a Felkészítőik osztályonként: 1. b Takácsné Rojík Gizella, 2. a Gellai József, 2. b Gyetvai Jánosné, 4. a R. Nagyné Baráth Éva, 5. a Komóczi Attiláné, 6. b Paróczai Zoltánné, 7. a Komóczi Attiláné, 8. a Komóczi Attiláné

▪ A Városi Vers- és Prózamondó Versenyen 32 tanulónk vett részt. Kiemelt dicséretet kapott: James Lucas Lancester, Dobák Dóra, Botos Pongrác 2. b, Forgács Genovéva 4. a, Hegedűs Zoé, Vaszkó Áron 5. a,

92

Szentpéteri Balázs 7. a és Vaszkó András 8. a. Felkészítőik osztályonként: 2. b Gyetvai Jánosné, 4. a R. Nagyné Baráth Éva, 5. a Komóczi Attiláné, 7. a Komóczi Attiláné, 8. a Komóczi Attiláné

▪ Ebben a tanévben is sikeres angol nyelvvizsgát tettek nyolcadikos tanulóink közül néhányan: ” A „ típusú nyelvvizsgát tett: Kovács Ida, Mészáros Réka 8. a, Fekécs Stefánia, Hankó Leila, Kovács Kolos, Pelyva Renáta, Tímár Tamás 8. b ” C „ típusú nyelvvizsgát tett: Vaszkó András 8. a. Felkészítőik: Szedlák Réka, Akantisz Sándor

▪ „Barátom a ló” megyei rajzpályázaton Szőllősi Tünde 6. b osztályos tanuló 1. helyen végzett. Felkészítője: Szentpéteriné Uhrin Ildikó

▪ Darvas Tibor Vers- és Meseillusztrációs Rajzpályázaton Rácz Dóra 6. b - korosztályában 3. hely, Liszkai Mária 7. a korosztályában 3. hely, Szentpéteri Balázs 7. a korosztályában 2. hely. Felkészítőjük: Szentpéteriné Uhrin Ildikó

Gergely Diák - díjat kapott: Vaszkó András 8. a osztályos tanuló Szent Imre – emlékérmet kapott: Szentpéteri Balázs 7. a osztályos tanuló Gyomaendrőd Város „ Jó tanuló – jó sportoló” díját kapta: Szerető József 4. a osztályos tanuló

4. 6. SPORTEREDMÉNYEK Egyéni versenyek, eredmények Palercsik Dávid 8. a ▪ 4 próba A országos 3. hely

▪ Országos minősítő verseny gerelyhajítás 3. hely ▪ 5 próba Megyei Diákolimpia 1. hely ▪ 4 próba A regionális 1. hely ▪ Megyei Diákolimpián távolugrásban 3. hely ▪ Országos minősítő verseny gerelyhajítás 1. hely, ▪ 100 m gáton 3. hely, ▪ távolugrásban 3. hely ▪ Békés megye válogatottjaként 4 próba „A”-ban országos serdülő bajnok

Balázs Tímea 8. a ▪ Serdülő országos bajnokság: súlylökés 6. hely ▪ 300 m-en 7. hely ▪ Országos minősítő verseny 100 m-en 1.hely, 300 m-en 1. hely ▪ Megyei Diákolimpián súlylökésben 2. hely ▪ Országos minősítő verseny 100 m síkfutásban 3. hely,

Barna Nikolett 8. b ▪ Országos minősítő verseny 300 m-en 2. hely Szőke Diána 6. a ▪ Országos minősítő verseny távolugrás 2. hely, különdíjas

▪ Országos Gyermek csb. távolugrás 4. hely ▪ Fedettpályás regionális verseny 60 m 3. hely ▪ Regionális gyermekbajnokságon csapatban 1. hely, távolugrásban 2. hely

Pintér Nikolett 7. a ▪ Serdülő országos bajnokság diszkoszvetés 10. hely ▪ Regionális bajnokságon 4 próba „C”-ben 1. hely

Bukovszky Péter 7. a ▪ Fedettpályás regionális verseny súlylökés 1. hely ▪ Regionális bajnokságon 4 próba „C”-ben 2. hely ▪ Országos minősítő versenyen súlylökésben 1. hely

Farkasinszki Alíz 6. a ▪ Fedettpályás regionális verseny 600 m-en 1. hely Szőke János5. a ▪ Országos Minősítő Verseny távolugrás 3. hely,különdíjas

▪ Fedettpályás regionális verseny távolugrás 2. hely ▪ Regionális gyermekbajnokságon csapatban 3. hely, kislabdahajításban 5. hely ▪ Országos minősítő versenyen kislabdahajításban 3. hely

Szeles Szilárd 5. a ▪ Fedettpályás regionális verseny távolugrás 2. hely ▪ Regionális gyermekbajnokságon csapatban 3. hely60 m gáton 6. hely

Szerető József 4. a ▪ Országos minősítő verseny 1000 m- en 3. hely, különdíjas

▪ Fedettpályás regionális verseny 600 m -en 3. hely ▪ Mezei futóverseny megyei Diákolimpiai bajnok ▪ Invitel Megyei Gyermekverseny 800 m –en 1. hely ▪ Regionális gyermekbajnokságon csapatban 3. hely, 1000 m-en 3. hely ▪ Nemzetközi gyermekversenyen Magyar válogatottként 1000 m-en 1. hely,

csapatban 2. hely ▪ Országos minősítő versenyen ▪ 600 m-en 2. hely, ▪ 60 m gáton 2. hely

Kun Csaba 2. b ▪ Mezei futóverseny megyei 3.hely Nagy Csilla 3. a ▪ Mezei futóverseny megyei 3. hely

93

Vajda Soma 2. b ▪ Invitel Megyei Gyermekverseny 800 m –en 1. hely Csapó Elek 3. b ▪ Invitel Megyei Gyermekverseny 800 m –en 2. hely Székely Péter 3. b ▪ Invitel Megyei Gyermekverseny 800 m –en 3. hely Nagy Sándor 3. b ▪ Invitel Megyei Gyermekverseny 800 m –en 3. hely Dudás Réka 4. a ▪ Két próba megyei diákolimpián egyéniben 1. hely Csapatversenyek, eredmények Palercsik Dávid 8. a ▪ Serdülő 4 próba megyeválogatott országos bajnok Balázs Tímea 8. a ▪ Serdülő csapatbajnokság, megyeválogatott4x 200 m-en 8. hely Barna Nikolett 8. b ▪ Országos Gyalogló csb. megyeválogatott 2. hely Balázs Tímea 8. a Barna Nikolett 8. b Pintér Nikolett 7. a Szőke Diána 6. a

▪ Ügyességi csb. megyei leány távolugrás 1. hely, országos 8. hely Leány súlylökés 1.hely országos 11. hely

Szőke Diána 6. a ▪ Országos gyermek csapatbajnokság megyei válogatott távolugrás 3. hely Szabó László 4. a Szeles Szilárd 5. a Nagy Sándor 3. b Bélteki Renáta 4. a Bíró Adrienn 4. a Csapó Elek 3. b Székely Péter 3. b R. Nagy Valentin 4. a Tóth Alexandra 3. b Korsós Vivien 4. b Vajda Soma 2. b Kun Csaba 2. b Braun Barnabás 2. b Dékány Katalin 2. b Vári Edina 4. a

▪ Játékos Sportvetélkedő területi 1. hely, megyei 2. hely, országos elődöntő 5. hely

Kun Csaba 2. b Braun Barnabás 2. b Vajda Soma 2. b Bartik Milán 2. b

▪ Mezei Futóverseny első korcs. megyei diákolimpiai bajnokok

Szerető József 4. a Nagy Sándor 3. b Szeles Szilárd 5. a Csapó Elek 3. b

▪ Mezei Futóverseny második korcsoport megyei diákolimpia 2. hely

Szeles Szilárd 5. a Szabó László 4. a Faragó Attila 4. b Szőke Valentin 4. b Szerető József 4. a Nagy Sándor 3. b

▪ Három próba második korcsoport Megyei Diákolimpia 3. hely

Szeles Szilárd 5. a Szőke Patrik 5. a Szőke Valentin 4. b Szőke János 5. a

▪ Országos minősítő versenyen 4 x 100 m-es váltófutásban 1. hely

Szerető József 4. a Szeles Szilárd 5. a Bélteki Renáta 4. a Dudás Réka 3. a Korsós Vivien 4. b Papp Károly 3. a Faragó Attila 4. b Tóth Alexandra 3. b Szőke Valentin 4. b Bíró Adrienn 4. a

▪ Országos minősítő versenyen 10 x 50 m-es akadályváltóban 1. hely

Kimutatás az érmekről

94

▪ Nemzetközi gyermekversenyen az ezüstérmes magyar válogatott tagja, egyéniben 1000 m-en aranyérmes Szerető József.

▪ Országos szakosztályversenyeken 1 csapataranyban 1 csapattag, 1 ezüstérmes csapatban 1 csapattag, 1 bronzérmes csapatban 1 csapattag.

▪ Országos minősítő versenyeken - egyéniben 6 a – 5 e – 11 b + 7 különdíj, - csapatban 2. a

▪ Regionális versenyeken - egyéniben 2 a – 2 e – 1 b - csapatban 1 aranyérmes csapatban 1 csapattag, 2 bronzérmes csapatában 4 csapattag

▪ Megyei diákolimpiákon - egyéniben 3 a – 2 e – 4 b - csapatban 3 a – 3 e – 1 b

▪ Megei szakosztályversenyeken - egyéniben 6 a – 8 e – 6 b - csapatban 1 a – 1 e

▪ Körzeti diákolimpiákon - egyéniben 30 a – 19 e – 14 b - csapatban 16 a – 2 e – 7 b

Összesen: 127 érem: 36 a – 44 e – 47 b 5. SZOLGÁLTATÁS 5. 1 NAPKÖZIOTTHON

Összehasonlító napközis ( + kollégiumi) adatok

2005/2006 2006/2007 2007/2008

Telephely Csop. sz.

Lét- szám

A tanulók %-a

napközis

Csop. sz.

Lét- szám

A tanulók %-a

napközis

Csop. sz. Létszám

A tanulók %-a

napközis (+ koll.)

Gyomaendrőd 12 273 66 % 12 254 64 % 13 276(+29

koll)=305 71,76 %

Csárdaszállás 1 15 44 % 1 15 41 % 1 13 100 %

Hunya 1 30 65 % 1 27 63 % - - -

Összesen: 14 318 64 % 14 296 62 % 14 289(+29 koll.)=318 74, 82 %

Beszámoló a napközi otthoni munkáról

Ebben a tanévben is 14 csoportban folyt a délutáni tanulmányi munka. Több olyan csoport is volt, ahol vegyes, napközis + kollégista tanulók voltak együtt. Erre a létszámok egyenlőbb elosztása miatt volt szükség. Az októberi összlétszám 327 volt. A tanév végi létszám 9-cel kevesebb. Az előző tanévhez képest 12-vel nőtt a napközis létszám. A napközis csoportok statisztikai adatai

A tanulók 75 % - a vesz részt az iskolában délután napközi-tanulószoba vagy kollégiumi ellátásban (a továbbiakban napközi).

Az SNI - s tanulók (85 fő) 73%-a (62 fő) napközis, a napközis SNI - ek 9, 7 % - a bukott, ez 6 tanuló. Az integrált tanulók (66 fő) 82 % – a (54 fő) napközis, közülük 5 napközis tanuló bukott ez az

integráltak 7, 6% - a. A 41 kitűnő tanulóból 3 integrált, ez az integráltak 4, 5 % -a.

Összesített napközis (napközis – tanulószobai - kollégiumi) statisztika 2007/2008. tanév vége

Település Csop.sz Létsz. SNI % Felz. sz % Bukott % kitűnő %

Gyomaendrőd 13 305 61 20 2 0, 7 11 3, 6 41 13, 4 Csárdaszállás 1 13 1 7, 7 - - - - - - Összesen 14 318 62 19, 5 2 0, 7 11 3, 5 41 12, 9

95

Magatartás átlag a napközis csoportokban Csop.sz. Példás Jó Változó Rossz Átlag 1. / 1. b 11 11 - - 4, 5 2. / 2. b 14 10 - - 4, 6 3. / 3. a 1 18 6 - 3, 8 4. / 3. b 12 15 1 1 4, 3 5. / 4. a 11 10 7 - 4, 1

6. / 1. a, 2. a 6 12 7 1 3, 9 7. / 4. b 1 6 10 1 3, 4 8. / 5. a, 6. b - ből 5 14 1 1 4, 1

9. / 5. b, koll.felső 5 10 8 - 3, 9

10. / 6. a, 6. b - ből 5 8 9 1 3, 7

11. / 7. a 14 5 3 - 4, 5 12. / 7. b, c, 8. a, b 2 11 7 1 3, 7 13. / spec, koll.spec 1 11 11 - 3, 6

Össz: 88 141 70 6 4, 1 14. Csárdasz. 4 6 3 - 4, -

Összesen 92 147 73 6 4, - Szorgalmi átlag a napközis csoportokban

Csop.sz. Példás Jó Változó Hanyag Átlag 1. / 1. b 11 11 - - 4, 5 2. / 2. b 11 12 1 - 4, 4 3. / 3. a 2 11 12 - 3, 6 4. / 3. b 18 11 - - 4, 6 5. / 4. a 9 10 9 - 4, -

6. / 1. a, 2. a 10 7 9 - 4, - 7. / 4. b 1 3 7 7 2, 9 8. / 5. a, 6. b - ből 2 6 10 3 3, 3

9. / 5. b, koll.felső 1 8 11 3 3, 3

10. / 6. a, 6. b - ből 3 5 11 4 3, 3

11. / 7. a 11 5 5 1 4, 2 12. / 7. b, c, 8. a, b - 4 12 5 2, 9 13. / spec, koll.spec 1 8 14 - 3, 4

Össz: 80 101 101 23 3, 8 14. Csárdasz. 6 5 2 - 4, 3

Összesen 86 106 103 23 3, 8 Az előző tanévhez képest a magatartás átlag két tizeddel, a szorgalom átlag egy tizeddel romlott a

napköziben. Általában az alsós és a homogén csoportokban jobbak a magatartás és a szorgalom jegyek, mint a

vegyes összetételűekben. Bukás csak a felső tagozatosoknál van, és minden csoportban érint 1-2 tanulót, viszont alsóban csak két

napközis tanuló van, aki felzárkóztatásra szorul, ez sokkal kevesebb, mint az előző év végén. A napközis tanulók bukási aránya az előző tanévhez képest 2% - ról 3, 5 % - ra nőtt. A kitűnő tanulók száma emelkedett 3-mal, de ez nem jelent százalékos emelkedést, mivel most 12 tanulóval több a napközis, mint tavaly év végén. A 41 kitűnőből 8 felsős van a napköziben.

5. 2. KOLLÉGIUMI BESZÁMOLÓ

Összesített kollégiumi statisztika Létszám Csoport alsó felső SNI % Felz.szorul

alsóban Bukott

felsőben % Integr. vesz részt %

1. 24 12 50 - 1 4, 2 2 8, 3

96

14 10 5 2. 2 3 5 100 1 - 20 - -

Összesen 29 17 58, 6 1 1 6, 9 2 6, 9 Szeptemberben 30 gyermek érkezett a kollégiumba (28 iskolás és 2 óvodás) és márciustól 31a létszám.

Ebből 15 iskolás + 2 óvodás = 17 gyermek gyámügyi beutalt, ez a kollégisták 45 % - a. Most is, mint az előző tanév végén egy tanuló bukott a kollégiumban egy tantárgyból.

Felzárkóztatásra szorul egy alsós a speciális tagozatos kollégisták közül. Magatartás

Csoportszám Példás Jó Változó Rossz Átlag 1. - 9 14 1 3, 33 2. 1 1 3 - 3, 6

Összesen 1 10 17 1 3, 4 Szorgalom

Csoportszám Példás Jó Változó Hanyag Átlag 1. - 6 13 5 3, 0 2. 1 - 4 - 3, 4

Összesen 1 6 17 5 3, 1 A magatartás átlag két tizeddel, a szorgalom átlag 1 tizeddel rosszabb, mint előző tanév végén. Ebben a tanévben 10 új gyermek került be a kollégiumba ez a kollégisták 32 % - a. Tanév elején

többször is volt probléma, feszültség a tanulók között. Meg kellett ismerniük egymást, megtanulni az újaknak az együttélés szabályait. Ebből adódott többször is konfliktusa a gyermekeknek egymással és a felnőttekkel is. A második félévben a közösségformálás javítása érdekében hetente drámafoglalkozás volt a kollégista gyermekeknek. Ez sokat segített a konfliktusok kezelésében és a szabadidő hasznos eltöltésében gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. A megtartott programok, rendezvények havi lebontásban: Szeptember - Balesetvédelmi oktatás, Tűzriadó próba, Házirend megbeszélése

Október - Szalonnasütés, Séta Gyomára November - Kollégiumi TÁTIKA December - Télapó ünnepség a Családsegítő Központban, Karácsonyi ünnepség Január - Pótszilveszter Február - Farsangi mulatság, fánksütés a gyermekekkel Április - Fordított nap Június - Főzés a Neubort tanyán, Szalonnasütés

A Családsegítő Központtal továbbra is jó a kapcsolatunk. Egyik munkatársuk ebben a tanévben is tartott személyiségfejlesztő foglalkozásokat az érdeklődő gyermekek részére. A hagyományokhoz híven a gyermekeket most is meghívták Mikulás ünnepségre. A gyámügyi beutaltakkal kapcsolatban is mindig számíthattunk a segítségükre.

5. 3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Szabadidős tevékenységek

Az előző évekhez hasonlóan a szülők megkapták a délutáni szabadidős programkínálatunkat, és a segítségükkel választhattak a tanulók a programok közül. Most is nagyon szívesen jártak számítógépezni, tömegsport- és kézműves foglalkozásra. Az alsó tagozatos osztályok közül néhányan jártak úszni a tanév során. A kollégák tartottak több tantárgyból korrepetálást, melyre a rászoruló tanulók többsége el is ment. A tehetséggondozás is fontos része a délutáni programoknak. A már hagyományos irodalom szakkör, nyelvi előkészítő, történelem, matematika, könyvtárhasználati szakkörök fontosságát, az osztályfőnökök, szaktanárok (akik a levelezős versenyeket kísérik figyelemmel) és a tanulók munkáját tükrözik a tanév során elért eredmények. A szabadidős programok jelentőd részét a diákönkormányzat szervezi éves ütemezés szerit. Ezek közül a legjelentősebbek: Őszi túra, Tátika, Terempontozás, Amőba bajnokság, Ki Mit Tud?, Észkaszinó. Tanulóink nagy számban vesznek részt a diákönkormányzat programjain.

5. 4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA

97

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása- nevelése integrált és szegregált módon is történik. Azok a tanulók tanulnak a speciális tagozaton, akiknek a szakértői bizottság elérő tantervű oktatást javasol, mert tanulásban akadályozottak. Őket 3 összevont tanulócsoportban gyógypedagógusok tanítják megfelelő tárgyi feltételekkel felszerelve. A többiek a normál tagozaton, normál tantervvel haladnak. Nekik is gyógypedagógusok tartják a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, valamint fejlesztő pedagógusok a szaktárgyi megsegítést. Sajnos nem tudjuk mindenkinek az előírt foglalkozás számot biztosítani kapacitás híján, de a túl sok délutáni fejlesztést a tanulók sem bírják. Városi szinten át kell gondolni a sajátos nevelési igényű tanuló ellátását követve a jogszabályokat és az oktatáspolitikai szándékokat.

A beilleszkedési-, tanulási -, és magatartási problémával küzdő tanulók száma is évről-évre nő. Az ellátásukat a nevelési tanácsadó és saját szakembereink segítségével tudjuk megoldani.(fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő, pszichológus).

5. 5. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS

Az integrációs felkészítés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kidolgozott pedagógiai

rendszer, amelyet röviden IPR-nek szoktunk nevezni. Lényege a tanulók személyre szabott oktatása - nevelése, iskolai életének segítése. Erre támogatást lehet igényelni elképesztő adminisztrációs kötelezettségek elvégzése árán, majd a támogatás felhasználásának módjáról is ilyen feltételekkel kell elszámolni. Öt éve kezdtük bevezetni iskolánkba az IPR-t, és tapasztalataink szerint minden évben több és bonyolultabb a vele járó adminisztrációs kényszer.

Iskolánkban 75 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van, ez az összlétszám 18%-a. 66-an vesznek részt integrációs felkészítésben. Eddig évente változott, hogy kik kerültek be a rendszerbe attól függően, hogy kapott-e gyermekvédelmi kedvezményt a szülő és tett-e nyilatkozatot iskolai végzettségéről. Ez 30-40%-os mozgást jelentett a rendszerben lévő tanulók személyét illetően.

A félévi és az év végi tanulmányi eredményeket összehasonlítva összességében nincs változás, mert ugyanannyian javítottak, mint rontottak, ugyanannyian buktak félévkor is, mint év végén. Az integráltak közül 4 tanuló bukott egy-egy tantárgyból, ez az integráltak 6, 5 % – a, kitűnő lett 3 tanuló (4, 5 %). A hiányzás átlaga 11 nap. 23 olyan tanuló van, akik 5 napnál nem hiányoztak többet, tehát nem jellemző rájuk a hiányzás. 11 olyan tanuló van, akik 20 napnál többet hiányzott. Volt néhány igazolatlan hiányzás is, de az sem jellemző. A hiányzás csökkentése érdekében nyomatékosabban ki kell térni a negyedéves értékelésekben és a megbeszéléskor a hiányzásra, hogy a szülő is érezze ennek a fontosságát.

A 66 tanulóból 24 versenyzett (36 %). Nyolc tanuló atlétika versenyen indult, hat tanuló a városi vers vagy mesemondó versenyen, 5 tanuló pedig rajzpályázaton vett részt. Öt olyan tanuló van, aki többféle versenyen indult.

A tanulók 62 % - a (41 fő) vett részt fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson vagy korrepetáláson. Az alsós integráltak mind járnak napközibe, a felső tagozaton ez kicsit csökken, mert a felsős integráltak 72 % - a jár napközibe, tanulószobára vagy kollégiumba. Két olyan tanuló van, akik nem járnak délután semmilyen foglalkozásra, a többi viszont általában többféle szervezett délutáni tanulmányi vagy szabadidős foglalkozáson vesz részt.

Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat megbízásából hospitációs napot tartottunk az iskolában érdeklődő iskolák részére. A program keretében 5 bemutató foglalkozást tartottak a kollégák és bemutattuk az iskolát és az integrációs gyakorlatunkat.

Összességében elmondhatjuk, hogy hasznos az egyénre szabott törődés, az együttnevelés alkalmainak, színtereinek megteremtése, de ez esetben a dolog lényege az, ami számokban alig mérhető.

5. 6. GYERMEKVÉDELEM

Iskolánkban fél állású gyermekvédelmi felelős végzi a ide tartozó feladatokat. A státusz biztosítását

indokolja a tanulói összetétel. A diákotthonban a gyerekek mintegy fele gyámügyi beutalt. Az iskolában 30 tanuló veszélyeztetett, 75 halmozottan hátrányos helyzetű. Napi kapcsolatban vagyunk a családsegítő központtal és a gyámügyi hivatallal. Szükség estén esetmegbeszélést hívunk össze az érintett felek részvételével. Nagyon fontos az állandó jelenlét, az információk továbbítása és a problémák mielőbbi tisztázása. A családokkal való együttműködésben sokat segítenek a roma (családi) koordinátorok. Több éve folyamatosan működik a DADA program, ami sikeres, szeretik a gyerekek. A gyermekvédelmi felelősnek mentálhigiénés szakirányú végzettsége van, ő menedzseli iskolánkban a drogprevenciós tevékenységet is. A Térségi Humánsegítő Központtal közösen pályáztunk és sikeresen megvalósítottuk az iskolai drogprevenciós projektet.

6. SZERVEZET ÉS VEZETÉS

98

Az intézmény szervezete ebben a tanévben is változott, amit át kellett vezetni a dokumentumainkon és be kellet vezetni a gyakorlatban. A bizonytalanság minden szervezetet próbára tesz, így van ez a mi esetünkben is. Még mindig nem mondhatjuk, hogy a jelenlegi állapot várhatóan megmarad legalább 4-5 évig. Ez rányomja a bélyegét a szakmai munkára is, bár igyekszünk tudatosan elkerülni.

A nevelőtestületben munkaközösségek, szakmai műhelyek, minőségi körök működnek. Igyekszünk rugalmassá tenni a szervezetet, hogy mielőbb tudjunk reagálni a környezet változásaira, partnereink igényeire.

A minőségi csoport mérései szerint javítanunk kell az információáramláson és az egyenletes leterheltségen. A következő tanévben ennek a további vizsgálata lesz az egyik feladatunk.

A témában bővebb elemzés található az intézményi önértékelés dokumentumában.

7. KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG Intézményünk kapcsolatrendszere szerteágazó. A szakmai kapcsolataink egy része a munkavégzés

feltétele, ezért szükséges. Ilyen az OKM , OKMT, OOIH, EDUCATIO KHT., BMHUFIK. Ezeken kívül szakmai kapcsolatban vagyunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületével, annak tagiskoláival. Évente kétszer találkozunk szakmai konferenciákon, egyéb alkalmakkor pedig műhelymunkákban veszünk részt.

A helyi társadalom civil szférája is fontos az iskola számára. A nevelőtestület tagjai bekapcsolódnak a Múzeumbarátok Körének, a Természetjáró Tájvédőknek, az Endrődiek Baráti Körének a tevékenységébe. Együttműködünk különböző programok, rendezvények, kiadványok létrehozásában. Az idén a Rózsahegyi Napokat az Endrődiek Baráti Körével közösen rendeztük.

Működik az iskola mellett két alapítvány is. A Rózsahegyi Iskola Diákjaiért Alapítvány, amely a jelenlegi diákságot segíti és a dr. Farkas János Alapítvány, amely a magasabb iskolai fokon tanulókat támogatja.

A Diáksport Egyesület az iskolai sporttevékenységet és a versenyeztetést támogatja. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk Pilzno egyik iskolájával. Az idén májusban három tanuló vett részt

egy nemzetközi sakkversenyen, majd hét tanuló kapott jutalom utat sikeres nyelvvizsgájáért. Augusztusban pedig nálunk vendégeskednek a lengyel iskola tanulói. Gyomaendrőd, 2008. június 29. Farkas Zoltánné igazgató A tanév végi beszámolót a nevelőtestület 2008. június 27-én a tanévzáró értekezleten egyhangúlag elfogadta.

Kovásznainé Mikó Klára jkv.

A 2007 évi Országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon és Könyvtárban

Készítette: Sáriné Zentai Gabriella pedagógiai értékelési szakértő Békéscsaba, 2008. július 7.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................................................. 98 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 99 6. évfolyam..................................................................................................................................................... 99 8. évfolyam................................................................................................................................................... 109

99

Bevezetés Az Országos kompetenciamérések 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók egységes keretek között történő

felmérését biztosítják. A kompetenciamérések eredményei alapján az iskolák, osztályok, tanulócsoportok fejlettségi szintje egyrészt összehasonlítható az országos sztenderdekkel, másrészt az eredmények összevethetők az ország hasonló helyzetű, adottságú iskoláinak, osztályainak, tanulócsoportjainak fejlettségével.

A kompetenciamérések koncepciója alapján meg kell különböztetnünk a 4. évfolyamos és a 6., 8. és 10. évfolyamos felméréseket. A 4. évfolyamokon az alapkészségek, alapképességek felmérése történik. Az alapkészségek, alapképességek közé Nagy József azokat a készségeket, képességeket sorolja, melyek közvetlenül az iskolai tanuláshoz, közvetetten pedig a személyiség működéséhez szükségesek. Ezeknek a készségeknek, képességeknek fejlesztését addig kellene végezni, míg optimálisan használhatóvá nem fejlődnek. A 4. évfolyamon az olvasáskészség, az íráskészség, a számolási készség és az elemi gondolkodási képesség felmérését végzik el. Ezeknek a készségeknek a működése szükséges a későbbiek során az anyanyelvi képességek, a szövegértés, a matematikai képességek, a komplex gondolkodási képességek működéséhez. A 4. évfolyamos tanulók felmérésére készült tesztrendszer olyan teszteket tartalmaz, melyek kritériumorientáltak, tehát meghatározott az a kritérium, melynek elérése a készség, képesség optimális működését igazolja. Ehhez az előre meghatározott kritériumhoz viszonyítva adják meg a készségek, képességek fejlettségi szintjét.

A 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók felmérése a nemzetközi mérések koncepcióinak mintájára működik. A PISA mérések tartalmi keretét adaptálták a kompetenciamérések ezen évfolyamai számára. Két kompetenciaterületet vizsgálnak: szövegértést és matematikai eszköztudást. Mindkét területen úgy választják ki a teszteket alkotó feladatokat, hogy azok kellően differenciálják a tanulókat, tehát különbséget tegyenek a különböző képességű tanulók között. Ez a tesztszerkesztési koncepció a normaorientált tesztelésre jellemző, ilyenkor a viszonyítási alap az országos átlag, amihez minden iskola, osztály eredménye viszonyítható. Annak érdekében, hogy a különböző években elvégzett mérések eredményei is összevethetők legyenek egymással, standard skálán fejezik ki a tesztek eredményeit. A standard skála átlagát a 2003-ban elvégzett országos átlaghoz rögzítették mindkét kompetenciaterületen, tehát 2003-ban 500 képességpont volt a szövegértés és a matematika teszt országos átlaga egyaránt. A standard skála szórását pedig 100 képességpontban határozták meg. A tesztek feladatai esetén pontosan meghatározott, hogy milyen gondolkodási műveletet várnak el a tanulóktól és milyen témakörbe (szövegértésnél szövegtípusba) tartoznak.

Tanulmányunkban a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola 6. és 8. évfolyamos telephelyi eredményeit elemezzük. Az iskola rendelkezésünkre bocsátotta az Oktatási Hivatal által készített telephelyi jelentéseket a 6. és 8. évfolyamos tanulókra egyaránt.

Az Oktatási Hivatal által központilag elkészített jelentéseket elemezzük a továbbiakban. Az elemzést a telephelyi jelentés ábráinak megfelelő sorrendben végezzük. Kitérünk a 6. és a 8. évfolyamos tanulókra vonatkozó elemzéseken belül a szövegértés és a matematika teszteredményekből levonható következtetésekre.

Az összehasonlításokat a következő szempontok szerint végezzük el: Az iskola átlagának vizsgálata A tanulók képességeloszlásának vizsgálata A CSH index alapján várható és a tényleges teljesítmény viszonya Az iskola tanulóinak képességszintek szerinti megoszlása Az egyes években elért eredmények változása A tanulók képességeloszlása és képességszintek szerinti megoszlása az osztályokban

6. évfolyam

A 6. évfolyamos tanulók eredményeiről készült jelentés országos mintaválasztás alapján készült. Az országban 200 iskolát választottak ki véletlenszerűen, a reprezentatív mintaválasztás szabályait betartva. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola bekerült az országos mintába, eredményeiket központilag javították, elemezték. Az országos adatok, amihez az eredményeket viszonyíthatjuk, az országos minta adatai. 1. Szövegértés

Az iskola átlagának vizsgálata

100

Az ábrán szereplő kis pontok az összes telephely és a településkategóriák szerint megbontott telephelyek

szövegértés átlageredményét szemléltetik. Az ábráról vizuálisan olvasható le, hogy a telephelyek közül hányan teljesítettek jobban, illetve gyengébben a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyénél.

A következő ábráról számszerűsítve is leolvashatók ezek az adatok. Szövegértésből országosan 86

telephely teljesítménye jobb szignifikánsan a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyénél, ez az összes telephely közel 40%-a. 42 olyan telephely van az országban, ahol szignifikánsan alacsonyabb eredményt értek el az ott tanuló hatodikosok. Ők közel 20%-át teszik ki az országos minta telephelyeinek. 99 olyan telephely szerepelt az országos mintában, ahol a hatodikosok közel hasonló teljesítményt nyújtottak, mint a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyének tanulói. Ők az országos minta telephelyeinek közel 40%-át jelentik. Az elemzést településtípusok szerint elvégezve azt látjuk, hogy a városi telephelyek közül 25 olyan van, ahol szignifikánsan jobb, 5 olyan, ahol szignifikánsan gyengébb eredményt értek el, 31 telephelyen pedig hasonlóan teljesítettek a tanulók.

A táblázatban számszerűsítve találhatóak meg a telephelyi és a viszonyítási átlagok. Szövegértésből a

telephelyi átlag 492 képességpont, az országos átlag 516 képességpont. Az iskolai átlaghoz és az országos átlaghoz is adott a megbízhatósági (konfidencia) intervallum. Amennyiben a két intervallumnak van közös része, akkor a két átlag között nincs szignifikáns különbség, eltérésük csak a véletlennek tulajdonítható. Ha nincs közös része a két megbízhatósági intervallumnak, akkor szignifikáns a két érték közötti eltérés. Szövegértésből a telephelyi átlag szignifikánsan gyengébb, mint az országos átlag. A városok átlaga 511 képességpont, a telephelyi átlag ennél az értéknél is szignifikánsan gyengébb.

A tanulók képességeloszlásának vizsgálata

101

Az ábráról azt olvashatjuk le, hogy a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyén és

azokban a részmintákban, melyekhez az eredményeket viszonyíthatjuk, milyen a tanulók eloszlása a teszteredményük alapján. A képességeloszlások vizsgálatára azért van szükség, mert ha csak az átlagokat hasonlítjuk össze, nem derül ki, milyen különbségek vannak a tanulók között, vannak-e szélsőségesen gyengén, illetve jól teljesítők. Az ábrán szereplő téglalap belsejében a telephely hatodikos tanulói helyezkednek el szövegértésük szerint növekvő sorrendben. A téglalap belsejében látható szakaszok 4 egyenlő részre osztják őket, minden kisebb egységbe ugyanannyi tanuló tartozik. Az ábra alapján szembetűnő, hogy a telephely tanulói közül azok között találhatók a legnagyobb különbségek, akik a legalacsonyabb eredményt elérő negyedébe tartoznak a mintának.

Az országos és a településtípusok szerint osztott részmintákban a képességeloszlások számításakor a legjobban és a leggyengébben teljesítő 5-5%nyi tanulót elhagyják, mert az ők eredményeit túlságosan szélsőségesnek tekintik. Ha az országos eloszlást szemléltető téglalapot összehasonlítjuk a telephelyével, akkor attól a legnagyobb eltérést a legalsó mintanegyedben találjuk. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyének tanulóinak közel negyede az országosan szélsőségesnek tekinthető tartományba tartozik.

Az előző ábra számszerűsített adatait foglalja össze a táblázat. Leolvasható a legjobb szövegértésű tanuló

eredménye: 657 képességpont. A leggyengébb tanulói eredmény 159 képességpont. A két érték között rendkívül nagy a különbség. A különbségek mértékét érdemes az országos átlag és a körülötte lévő szórásnyi tartományhoz viszonyítani. Az országos átlagnál a legalacsonyabb teszteredmény több mint három szórásnyival kisebb, a legjobb eredmény pedig több mint másfél szórásnyival nagyobb.

A CSH-index alapján várható és a tényleges teljesítmény viszonya

102

Az országos kompetenciamérésekben a tanulói háttérkérdőívek válaszai alapján számítják ki a családi

háttér (CSH) indexet. Korábbi mérések során statisztikailag igazolták, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolják a teszteredmények alakulását. Ezekből képezték a CSH-indexet. A CSH-indexbe a szülők iskolai végzettségét, az otthoni könyvek számát, a diák saját könyveinek számát, valamint az otthoni számítógép meglétét veszik bele. Az Országos kompetenciamérés 2006-os Gyorsjelentése alapján ismert, hogy a CSH-index magyarázó hatása a szövegértés és matematika teszteredményekre minden felmért évfolyamon 24-26%. Az összes iskola adatai alapján számítják ki a CSH-index és a szövegértés teszteredmények összefüggéseit leképező regressziós egyenes paramétereit, melynek alapján meghatározzák az iskoláktól CSH-indexük alapján várható eredményt.

A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola tanulóinak CS-indexe -0,75 körüli, ami azt jelenti, hogy az országos átlagnál jóval alacsonyabb a családi hátteret jellemző mutató értéke. Az összes telephelyre vonatkozóan 460 képességpontos szövegértés teszteredmény várható a telephely hatodikosaitól. A tényleges eredmény 492 képességpont, ami szignifikánsan magasabb a várható értéknél.

Az iskola tanulóinak képességszintek szerinti megoszlása

103

A kompetenciamérésekben 5 képességszintet (1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint) különítenek el egymástól. A képességszintekbe mint kategóriákba minden tanuló besorolható. A mindennapi életben való boldoguláshoz, a további ismeretek megszerzéséhez szükséges minimális szint a 2. szint. Az ábráról a telephely tanulóinak képességszintekbe sorolása olvasható le és összehasonlítható az országos adatokkal.

A másik képességeloszlásokat szemléltető ábra számszerűen mutatja be az egyes képességszintekbe

tartozó tanulók arányát. A telephelyen a hatodikosok 4,3%-a van 1. szint alatt, a városi telephelyeken 3,9% az arányuk. Az 1. szinten lévő tanulók aránya 26,1%, a városi telephelyeken 15,4%. A két legalacsonyabb szinten lévő tanulók aránya nagyobb, mint a városi telephelyeken általában tapasztalható. A 2. szinten lévő tanulók aránya a telephelyen 21,8%, a városi telephelyeken 31%. A 3. szinten lévő tanulók aránya 32,6%, a városi telephelyeken 33,3%. A legmagasabb, 4. szinten a tanulók 15,2%-a, a városi telephelyeken 16,4%-a helyezkedik el. Az iskola hatodikosainak kb. 50%-a a két legmagasabb képességszinten helyezkedik el, ami megfelel a városi telephelyeken tapasztalható arányoknak.

Az egyes években elért eredmények változása

A telephelyi jelentés lehetőséget ad az egyes években elért átlageredmények összehasonlítására. Három év

eredményei szerepelnek az ábrán és a táblázatban: 2003., 2004. és 2007. Az összehasonlításban mindig az adott évben hatodikos tanulók eredményei szerepelnek. Az egymást követő években pedig egészen eltérő képességekkel rendelkező tanulók is lehetnek ugyanabban az iskolában. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola hatodikosai 2003-ban 465, 2004-ben 502, 2007-ben 492 képességpontos átlagot értek el szövegértésből. 2006-ban az iskola nem szerepelt az országos mintában, így a 2006-os eredményekhez történő viszonyítás nem lehetséges.

104

A tanulók eredményeinek képességszintek szerinti megoszlásának változásait is megfigyelhetjük a

következő ábrán. Ezen jól látszik, hogy az 1. szinten lévő tanulók aránya és a 4. szinten lévő tanulók aránya is növekedett az előző évekhez képest. Így a tanulók között jóval nagyobbak 2007-ben a különbségek, széles spektrumon szóródnak a tanulói eredmények.

A tanulók képességeloszlása és képességszintek szerinti megoszlása az osztályokban

Az iskola telephelyén két osztály található. Az osztályok képességeloszlását és képességszintek szerinti

megoszlását is összehasonlíthatjuk a már ismert ábrák, táblázatok segítségével. A képességeloszlások alapján szembetűnő a különbség a 8.a és 8.b osztály között. A 8.a osztályban a tanulók kb. 75%-a meghaladja az országos átlagot, mindössze negyedrésze marad el attól. A 8.b osztályban viszont alig van olyan tanuló, aki eléri az országos átlagot.

Hasonló különbségeket fedezhetünk fel a képességszintek szerinti megoszlások tanulmányozása során is.

A 8.a osztályban a tanulók többsége 3. szinten van. A 8.b osztályban a többség a 2. szinten foglal helyet. Matematika


105

Az országban 20% körüli azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a nyolcadikosok szignifikánsan jobb

eredményt értek el matematikából. 30% körüli azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolánál szignifikánsan gyengébb eredményt értek el. A fennmaradó 50% körüli iskola közel azonos teljesítményt nyújtott. A városi telephelyek között hasonló a szignifikánsan jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítők aránya.

Matematikából a telephelyi átlag 501 képességpont, az országos átlag 500 képességpont. Az iskolai átlag

nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól. A tanulók képességeloszlásának vizsgálata

106

A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában a legalacsonyabb matematika teszteredmény 316

képességpont volt, a legmagasabb teszteredmény pedig 716 képességpont. Az iskola hatodikosai ezen két érték közötti teljesítményt nyújtottak. Az országos átlagnál a legalacsonyabb teszteredmény több, mint másfél szórásnyival kisebb, a legjobb eredmény pedig több mint két szórásnyival nagyobb. A telephely tanulói között találunk az országos mintában szélsőségesen kiemelkedő és gyenge tanulói eredményeket egyaránt.


107

Az összes telephelyre vonatkozóan 458 képességpontos matematika teszteredmény várható az iskola hatodikosaitól. A tényleges eredmény 501 képességpont, ami szignifikánsan magasabb a várható értéknél.


Az iskolában a hatodikosok 23,9%-a van 1. szint alatt, a városi telephelyeken 15,9% az arányuk. Az 1.

szinten lévő tanulók aránya 23,9%, a városi telephelyeken 30,4%. A két legalacsonyabb szinten lévő tanulók aránya megegyezik a városi telephelyeken általában tapasztalható arányokkal. A 2. szinten lévő tanulók aránya az iskolában 17,4%, a városi telephelyeken 33,8%. A 3. szinten lévő tanulók aránya az iskolában 23,9%, a városi telephelyeken 15,5%. A legmagasabb, 4. szinten a tanulók 10,9%-a található, a városi telephelyeken ez az arány 4,4%. Az iskola hatodikosainak több mint 30%-a a két legmagasabb képességszinten helyezkedik el, ami magasabb a városi telephelyeken tapasztalható arányoknál.


108

Matematikából is három egymást követő év kompetenciamérésének eredményeit hasonlíthatjuk össze. A

három évben összehasonlított tanulócsoportok most is különbözőek. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola hatodikosai 2003-ban 471, 2004-ben 483, 2007-ben 501 képességpontos átlagot értek el matematikából. A 2006-os eredmények hiánya miatt itt sem tudták elvégezni a két utolsó év közötti változás pontos vizsgálatát.

A tanulók eredményeinek képességszerinti megoszlásának változásait megfigyelve megállapíthatjuk,

hogy matematikából egyrészt az 1. szint alatti tanulók száma, másrészt a 4. szinten lévő tanulók száma emelkedett az előző évi adatokhoz képest. Az előző években az 1. szinten lévő tanulók voltak legtöbben, 2007-ben az egyes képességszinteken lévő tanulók eloszlása egyenletesebbé vált. A matematika teszteredmények heterogénebb tanulói összetételre utalnak 2007-ben, mint az előző években.

109


A képességeloszlások alapján matematikából is szembetűnő a különbség a 8.a és 8.b osztály között. A 8.a

tanulóinak több mint 75%-a meghaladja az országos átlagot, az osztály fele legalább egy szórásnyival teljesített annál jobban. A 8.b osztályban most is alig találunk olyan tanulót, aki eléri az országos átlagot.

Hasonló különbségeket fedezhetünk fel a képességszintek szerinti megoszlások tanulmányozása során is.

A 8.a osztályban a tanulók legnagyobb hányada a 3. szinten található, 1. szint alatt és 1. szinten alig találunk tanulókat. A 8.b osztályban a tanulók nagyobb része az 1. szint alatt és az 1. szinten helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy ők nem érik el a sikeres továbbhaladáshoz szükséges minimális szintet matematikából. Az osztály kisebbik része a 2. szinten található, a 3. és a 4. szintet egy tanuló sem érte el.

8. évfolyam A 8. évfolyamos tanulókra vonatkoztatva teljeskörű mintavétel jellemezte az országos

kompetenciamérést. Minden iskola minden 8. évfolyamos tanulójának kompetenciatesztjeit központilag javították, elemezték az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály munkatársai. Így a nyolcadikos eredményeknél a viszonyítási adatok a hatodikosoktól eltérően nem mintaválasztáson alapulnak. 1. Szövegértés


110

A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola telephelyi átlaga az összes telephely, a városi

telephelyek és a közepes városi telephelyek vonatkozásában helyezhető el az első ábrasor alapján. A központi jelentésben megadják azoknak a telephelyeknek a számát és arányát, ahol szignifikánsan jobb, illetve gyengébb eredményt értek a tanulók átlagosan, mint a kiválasztott telephelyen. Az országban 60% körüli azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a nyolcadikosok szignifikánsan jobb eredményt értek el szövegértésből, mint a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában, 8% körüli azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a szignifikánsan gyengébb eredményt értek el. A fennmaradó 30% körüli iskola közel azonos teljesítményt nyújtott. A városi telephelyek között 65% körüli azoknak az aránya, akiknek szignifikánsan jobb lett a szövegértési teszteredményük, közel 5% azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a tanulók szignifikánsan alacsonyabb átlageredményt értek el.

Szövegértésből a telephelyi átlag 447 képességpont, az országos átlag 497 képességpont. Az iskolai

átlaghoz és az országos átlaghoz is adott a megbízhatósági (konfidencia) intervallum. Amennyiben a két intervallumnak van közös része, akkor a két átlag között nincs szignifikáns különbség, eltérésük csak a véletlennek tulajdonítható. Ha nincs közös része a két megbízhatósági intervallumnak, akkor szignifikáns a két érték közötti eltérés. Nyolcadikos szövegértésből a telephely tanulói szignifikánsan gyengébb eredményt értek el, mint az országos átlag.

A tanulók képességeloszlásának vizsgálata

111

A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában a nyolcadikosok közül a legalacsonyabb

szövegértés teszteredmény 264 képességpont volt, a legmagasabb teszteredmény pedig 639 képességpont. Ez azt jelenti, hogy nagymértékű különbségek találhatók az iskola nyolcadikos tanulói között. A különbségek mértékét érdemes az országos átlag és a körülötte lévő szórásnyi tartományhoz viszonyítani. Az országos átlagnál a legalacsonyabb teszteredmény több mint kétszórásnyival kisebb, a legjobb eredmény pedig több mint kétszórásnyival nagyobb. Az országos minta képességeloszlásának vizsgálatakor a legalacsonyabb és a legmagasabb eredményt elérő 5-5%-nyi tanuló eredményét elhagyják, azért, mert ezek az eredmények a szélsőségesen alacsony és magas tartományba tartoznak. A szélsőségesen alacsony tartomány határa 323 képességpont, a szélsőségesen magas tartományé 660 képességpont. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola tanulói közül a szélsőségesen alacsony tartományban találhatunk tanulókat.


112

A nyolcadikos jelentésekből a CSH-index alapján várható telephelyi átlag hiányzik. A számításokat nem tudták elvégezni, mert pont azoktól a tanulóktól érkeztek vissza a kitöltött tanulói háttérkérdőívek, akiknek átlageredménye az összes tanuló átlageredményétől lényegesen különbözött. Ha a hatodikos jelentésekben számított -0,75 körüli CSH-indexet feltételezzük a nyolcadikos tanulók esetén is, akkor a várható eredmény 450 képességpont körülinek adódna. Ennek a becsült értéknek megfelel a telephely tényleges eredménye. Valószínűsíthető, hogy a telephely tanulóinak hátterében nincs nagy különbség a két kiválasztott évfolyam esetén.


Az iskolában a nyolcadikosok 12,8%-a van 1. szint alatt, a városi telephelyeken 7,1% az arányuk. Az 1.

szinten lévő tanulók aránya 33,3%, a városi telephelyeken 21,8%. A két legalacsonyabb szinten lévő tanulók aránya magasabb, mint a városi telephelyeken általában tapasztalható. A 2. szinten lévő tanulók aránya az iskolában 28,2%, a városi telephelyeken 33,9%. A 3. szinten lévő tanulók aránya az iskolában 18%, a városi telephelyeken 27,6%. A legmagasabb, 4. szinten a tanulók 7,7%-a, a városi telephelyeken 9,6%-a helyezkedik el. Az iskola nyolcadikosainak kb. 25%-a a két legmagasabb képességszinten helyezkedik el, ami alacsonyabb a városi telephelyeken tapasztalható arányoknál.


113

A nyolcadikos telephelyi jelentésben is három év eredményeit hasonlíthatjuk össze, de nem ugyanazét a

három évét, mint a hatodikosok esetén. Az ábrán és a táblázatban a 2004, 2006 és 2007 évi eredmények szerepelnek. Az összehasonlításban mindig az adott évben nyolcadikos tanulók eredményei szerepelnek. Az egymást követő években pedig egészen eltérő képességekkel rendelkező tanulók is lehetnek ugyanabban az iskolában. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola nyolcadikosai 2004-ben 501, 2006-ban 492, 2007-ben 447 képességpontos átlagot értek el szövegértésből. Az átlageredmények megbízhatósági intervallumát is figyelembe véve megállapították, hogy a 2007-es eredmény szignifikánsan csökkent a 2006-oshoz képest.

A tanulók eredményeinek képességszintek szerinti megoszlásának változásait is megfigyelhetjük egy

ábrán. Ezen jól látszik, hogy az 1. szint alatti és 1. szinten lévő tanulók az iskola nyolcadikosai közül 2004-ben hiányoztak, 2006-ban megnőtt az 1. szinten lévő tanulók aránya, 2007-ben pedig megjelentek az 1. szint alatti tanulók is. A másik szembetűnő változás, hogy a tanulók között jóval nagyobbak 2007-ben a különbségek, nagyon széles spektrumon szóródnak a tanulói eredmények. A 2006 és 2007 közötti átlageredmények csökkenését valószínűleg az alacsonyabb (1. szint alatti, 1. szinten lévő) képességszinteken megjelenő tanulók számának növekedése okozta. A magasabb képességszinteken lévő tanulók száma is nőtt, de ez a növekedés nem ellensúlyozta az alacsony képességű tanulók megjelenését.

114


A képességeloszlások alapján szembetűnő a különbség a 8.a és 8.b osztály között. A 8.a osztályban a tanulók

fele meghaladja az országos átlagot. A 8.b osztályban egy tanuló sem éri el az országos átlagot, sőt legalább fél szórásnyival a legjobb eredményű tanuló is elmarad attól.

Hasonló különbségeket fedezhetünk fel a képességszintek szerinti megoszlások tanulmányozása során is. A

8.a osztályban a tanulók többsége a 2. és 3. szinten van, találunk 4. szinten lévő tanulókat is. A 8.b osztályban minden tanuló az 1. szint alatt és az 1. szinten helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy nem érik el a sikeres továbbhaladáshoz szükséges minimális szintet szövegértésből. 2. Matematika


115

Az országban 28% körüli azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a nyolcadikosok szignifikánsan jobb

eredményt értek el matematikából, mint a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola tanulói. 30% körüli azoknak a telephelyeknek az aránya, ahol a szignifikánsan gyengébb eredményt értek el. A fennmaradó 32% körüli iskola közel azonos teljesítményt nyújtott. A városi telephelyek között is hasonló arányokat tapasztalunk.

Matematikából a telephelyi átlag 489 képességpont, az országos átlag 491 képességpont. A telephelyi nem

különbözik szignifikánsan az országos átlagtól. A tanulók képességeloszlásának vizsgálata

116

A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában a legalacsonyabb matematika teszteredmény 330

képességpont volt, a legmagasabb teszteredmény pedig 687 képességpont. Az iskola nyolcadikosai ezen két érték közötti teljesítményt nyújtottak. Az országos átlagnál a legalacsonyabb teszteredmény kb. másfél szórásnyival kisebb, a legjobb eredmény pedig közel kétszórásnyival nagyobb.

Az országos minta képességeloszlásának vizsgálatakor a legalacsonyabb és a legmagasabb eredményt elérő 5-5%-nyi tanuló eredményét elhagyják, azért, mert ezek az eredmények a szélsőségesen alacsony és magas tartományba tartoznak. A szélsőségesen alacsony tartomány határa (5 percentilis) 327 képességpont, a szélsőségesen magas tartományé (95 percentilis) 653 képességpont. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola tanulói közül matematikából csak a szélsőségesen magas tartományban találunk tanulókat. Az iskola nyolcadikosainak fele az országos átlagot meghaladó teszteredményt ért el.


117

Matematikából sem tudták a telephelyi jelentésben kiszámítani a CSH-index alapján várható teszteredményt.

A hatodikosok családi háttere alapján most is megbecsülhetjük a nyolcadikosok várható eredményét. A hatodikosok CSH-indexe -0,75 körüli volt, ehhez az értékhez 450 képességpont körüli várható érték tartozik. Ennél a 489 képességpontos telephelyi átlag jóval magasabb.


118

Az iskolában a nyolcadikosok 10,3%-a van 1. szint alatt, a városi telephelyeken 17,2% az arányuk. Az 1.

szinten lévő tanulók aránya 35,9%, a városi telephelyeken 27,4%. A két legalacsonyabb szinten lévő tanulók aránya megfelel a városi telephelyeken általában tapasztalhatóknak. A 2. szinten lévő tanulók aránya az iskolában 35,9%, a városi telephelyeken 30,3%. A 3. szinten lévő tanulók aránya az iskolában 12,8%, a városi telephelyeken 19%. A legmagasabb, 4. szinten a tanulók 5,1%-a található, a városi telephelyeken ez az arány 6,1%. Az iskola nyolcadikosainak közel 20%-a a két legmagasabb képességszinten helyezkedik el, ami valamivel alacsonyabb a városi telephelyeken tapasztalható arányoknál.


Matematikából is három egymást követő év kompetenciamérésének eredményeit hasonlíthatjuk össze. A

három évben összehasonlított tanulócsoportok most is különbözőek. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola nyolcadikosai 2004-ben 472, 2006-ban 474, 2007-ben 489 képességpontos átlagot értek el matematikából. Az átlageredmények megbízhatósági intervallumát is figyelembe véve megállapították, hogy a 2007-es eredmény nem változott szignifikánsan a 2006-oshoz képest.

119

A tanulók eredményeinek képességszerinti megoszlásának változásaiban matematikából nem találunk olyan

szembetűnő különbségeket, mint szövegértésből. 2007-ben is azoknak a tanulóknak az aránya a legmagasabb, akik az 1. szinten helyezkednek el. A 4. szinten lévő tanulók megjelenése 2007-ben figyelhető meg.


A képességeloszlások alapján matematikából is szembetűnő a különbség a 8.a és 8.b osztály között. Ezek a

különbségek még sincsenek akkorák, mint a szövegértésnél tapasztaltak. A 8.a osztályban a tanulók közel 75%-ának eredménye meghaladja az országos átlagot. A 8.b osztályban a tanulók közelítőleg 75%-a nem éri el az országos átlagot.

120

Hasonló különbségeket fedezhetünk fel a képességszintek szerinti megoszlások tanulmányozása során is. A

8.a osztályban a tanulók többsége a 2. szinten foglal helyet, de a 3. és a 4. szinten is találunk tanulókat. A 8.b osztály tanulóira az alacsonyabb képességszintek jellemzőek. Itt a tanulók nagyobb része az 1. szinten és az 1. szint alatt helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy ők nem érik el a sikeres továbbhaladáshoz szükséges minimális szintet matematikából. Mindössze egy tanuló érte el a 2. szintet matematikából.

121

2007-2008. TANÉV

OKTATÁSI BESZÁMOLÓJA

Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet

OM azonosító: 200199

TARTALOMJEGYZÉK

1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 1.1. Költségvetés fő összege 1.2. Állami normatíva, önkormányzati támogatás összege 1.3. Pályázatokon nyert összeg 1.4. Dologi kiadások összege 1.5. Fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították 1.6. Minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek

2. Személyi és tárgyi feltételek 2.1. Innováció 2.2. Továbbképzés 2.3. Belső pályázatok

3. Szolgáltatás (a saját intézményében megvalósuló szolgáltatások alapján) 3.1. A Nevelési tanácsadó munkájáról 3.2. A Logopédiai ellátásról

1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás (1.1.;1.2.;1.4. esetében tanévre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.) 1.3. Pályázatokon nyert összeg Ezen a szakfeladaton egy nyertes pályázatunk volt. Támogatás mértéke: 28.000 Ft A pályázat kiírója: Békés Megye Közoktatási Közalapítványa

A kiíró céljaihoz illeszkedően, ebben a pályázatban közoktatási feladatok megvalósítását tűztük ki célul, bábokat és bábparavánt vásároltunk.

1.5. Fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították Nem történt fejlesztés.

1. 6. Minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek

MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN ELVÉGZETT MUNKÁK 2007/2008.

I. Éves intézkedési terv II. Megvalósulás III. Célok, feladatok 2008/2009-re IV. Záradék V. Mellékletek

122

I. Intézkedési terv 2007/2008.

A 2006/2007-es tanév végén meghatározott feladatok: 1. Cél: Az intézmény ismertségének növelése Feladatok:

- szabadidős programok szervezése - szülői értekezleteken való részvétel - helyi médiában megjelenő hirdetések

2. Cél: Igényeknek megfelelő szabadidős programok szervezése Feladatok:

- szabadidős és képességfejlesztő táborok szervezése - pingpong verseny szervezése - éjszakai akadályverseny szervezése - Családi Nap szervezése

3. Cél: Szakmai továbbképzéseken való részvétel Feladatok:

- pedagógus szakvizsga letétele ( Közoktatási vezetői szak - Czikkely Erika) - szakmai továbbképzések figyelemmel kisérése, azokon való részvétel

4. Cél: Pszichológus alkalmazása teljes munkaidőben a családsegítés szakfeladaton. Feladat:

- további foglalkoztatás 5. Cél: A törvényben meghatározott létszámnormáknak való megfelelés. Feladat: távol lévő kollégák szakszerű helyettesítése. 6. Cél: Folyamatos magas szintű szakmai munka végzése Feladatok:

- munkaközösségi ülések szervezése / szociális és oktatási részen/ - beilleszkedési programok szervezése szociális segélyezettek részére / - szakmai továbbképzések szervezése.

Intézkedési terv 2007. szeptember Feladatok:

- Tanévnyitó értekezlet - a minőségfejlesztési csoport kibővítése - feladatok, célok meghatározása a határidők és a felelősök megjelölésével - részvétel HEFOP pályázatban - intézkedési terv elkészítése és elfogadtatása

Határidő: 2007. szeptember 31. Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Benéné Rojik Gabriella 2007. október Feladatok:

- gyermek és ifjúságvédelmi felelősök munkaközösségi ülésének előkészítése - felkérésre részvétel az óvodai és iskolai év eleji szülőértekezleteken - minőségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzésen való részvétel / Berekfürdő / - az intézmény dolgozóival SWOT analízis készítése – belső értékelés elvégzése - szakmai találkozó a szarvasi Nev. Tan. Munkatársaival - pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzésen való részvétel / Czikkely Erika /

Határidő: 2007. október 25. Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Tokainé Timár Csilla Benéné Rojik Gabriella

123

2007. november Feladatok:

- fejlesztő pedagógusok munkaközösségi ülésének előkészítése - télapó ünnepség szervezése - folyamatos részvétel a HEFOP pályázat képzésein

Határidő: 2007. november 30. Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Tokainé Timár Csilla Benéné Rojik Gabriella 2007. december Feladatok:

- Télapó ünnepség szervezése a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégistáinak - Karácsonyi ünnepség szervezése a Nagycsaládos Egyesület tagjainak - HEFOP pályázat képzésein való rendszeres részvétel

Határidő: 2007. december 31. Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Tokainé Timár Csilla Benéné Rojik Gabriella 2008. január-február Feladatok:

- felkérésre az iskolai beiratkozást megelőzően óvodai szülői értekezleteken való részvétel - gyermek és ifjúságvédelmi felelősök munkaközösségének ülése - fejlesztő pedagógusok munkaközösségének ülése - pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés elkezdése / Tokainé Timár Csilla / - minőségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzésen való részvétel / Berekfürdő/

Határidő:2008. február 28. Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Tokainé Timár Csilla Benéné Rojik Gabriella 2008. március- április Feladatok:

- szakmai megbeszélés szervezése a szarvasi nevelési tanácsadó munkatársaival - elégedettségi kérdőív kollégáknak – előkészítés, kiosztása a kollégáknak, értékelés - új minőségfejlesztési program elkészítésének előkészítése - az önkormányzati minőségfejlesztési program tanulmányozása - HEFOP pályázat kérdőíves értékelése, zárótanulmány készítése

Határidő:2008. április 30. Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Tokainé Timár Csilla Benéné Rojik Gabriella 2008. május - június Feladatok:

- képességfejlesztő tábor előkészítése, szervezése, lebonyolítása - szabadidős tábor előkészítése, szervezése, lebonyolítása - tanévzáró értekezlet

Határidő: 2008. július 04.

124

Felelősök: Szujóné Bálint Edit Pál Jánosné Tokainé Timár Csilla Benéné Rojik Gabriella

II. Megvalósulás

2007. szeptember A minőségfejlesztési csoport megbeszélésén meghatároztuk a tanév rendjéhez igazodó feladatokat és rövid távú célokat, melyek összhangban vannak a hosszú távú célokkal és az intézmény minőségfejlesztési programjával. Elkészítettük az intézkedési terv javaslatot, melyet elfogadásra javaslunk az intézmény dolgozóinak. Az intézmény kollektívája elfogadta a tanévre előkészített intézkedési tervet. Elfogadtuk, hogy a továbbiakban Tokainé Timár Csilla a minőségfejlesztési csoport tagja legyen. 2007. november Értékeltük az előző két hónap elvégzett feladatait. A fejlesztő pedagógusok munkaközösségi ülésének előkészítésére és megszervezésére megkértük Hunya Krisztina pszichológust. A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégistáinak télapó ünnepségének megszervezésére felkértük Katona Vince családgondozót. Megbeszéltük a HEFOP pályázattal kapcsolatos tapasztalatainkat. Az intézményi SWOT analízis előkészítése. 2008. január További teendők megbeszélése, az intézményi SWOT analízis elkészítése, értékelése, a tapasztalatok megbeszélése. 2008. február Beiskolázás előtti óvodai szülői értekezleteken vettünk részt. Az itt szerzett tapasztalatok megbeszélése. A Berekfürdőn rendezett minőségfejlesztési továbbképzés tapasztalatainak megbeszélése, a szerzett ismeretek átadása. A SWOT analízis eredményeinek ismertetése a közösséggel, a tapasztalatok közös megbeszélése. HEFOP pályázat elégedettségi kérdőíveinek elkészítése, kiosztása. 2008. március A március-április hónap feladatainak megbeszélése, az intézményen belüli elégedettség mérés előkészítése, a kérdőívek elkészítése. Találkozás és szakmai megbeszélés a szarvasi Nevelési Tanácsadó munkatársaival. 2008. május Értékeltük a HEFOP pályázat keretében kiosztott kérdőíveket, felkészültünk a projekt lezárására. A képességfejlesztő és szabadidős táborok szervezése elkezdődött, pályázatot nyújtottunk be az önkormányzat Ifjúsági Alapjához és a Békés Megyei Közoktatási Közalapítványhoz a programok megvalósításához. Intézményi elégedettség mérés elkészítése, értékelése, eredményének megismertetése a kollektívával. A teljesítményértékelés szempontjainak kialakítása, értékelőlap elkészítése. 2008. június A képességfejlesztő és szabadidős tábor szervezése, feladatok kiosztása, szükséges eszközök beszerzése, programok szervezése. Az éves beszámoló elkészítése a minőségfejlesztésben végzett munkákról, ennek ismertetése a közösséggel.

III. Célok, feladatok 2008/2009.

1. Folyamatos, több éven át tartó célok: - szakmai könyvtár bővítése - az információk tágabb körű eljuttatása - új partnerek felkutatása, együttműködési megállapodások kötése

125

- pályázati kiírások figyelése és pályázatok írása - a munkához szükséges eszközök beszerzése - létszámnormáknak való megfelelés - megfelelő környezet kialakítása - rendelkezésre álló helységek számának növelése

2. A következő tanévre vonatkozó feladatok: 1. Cél: Teljesítményértékelés bevezetése

Feladatok - A kidolgozott teljesítményértékelő lapok ismertetése a kollégákkal - A teljesítményértékelés bevezetése

2. Cél: 2008. december 31-ig a 2009-2013-ig érvényes IMIP elkészítése Feladatok

- 2004-2008-as IMIP áttekintése, felülvizsgálata - Új törvényi szabályozás tanulmányozása - A szükséges változtatások elkészítése - Új IMIP elfogadtatása az intézmény dolgozóival

3. Cél: Szabadidős programok szervezése Feladatok:

- szabadidős és képességfejlesztő táborok szervezése - pingpong verseny szervezése - éjszakai akadályverseny szervezése - Családi Nap szervezése

4. Szakmai továbbképzéseken való részvétel 5. Folyamatosan magas szintű munka végzése

IV.

Záradék Az intézmény dolgozói 2008. június 30-i ülésükön elfogadták a tanévről készült, a minőségfejlesztésben elvégzett munkákról szóló beszámolót.

V. Mellékletek

1. sz. melléklet: Intézményi SWOT analízis 2. sz. melléklet: Intézményi elégedettséget mérő kérdőív 3. sz. melléklet: Intézményi elégedettségmérés eredménye

1.csoport: Családsegítés és gyermekjólét S: Erősség

1. Szakmai felkészültség 4 2. Rugalmasság 5 3. Szakmai ambíció 4 4. Csapatszellem 4 5. Problémamegoldó kreativitás 4 6. Ellátási formák közötti információcsere jó 4 7. Szociális oldalon technikai háttér 5 8. Munkatársak sokszínűsége 5 9. Forrásszerzés programokhoz (anyagi, emberi) 4 10. Kapcsolattartás más intézményekkel 3 11. Képesség a pályázati pénzek lehívására 5 12. Helyi telefon 5

O: Lehetőség

1. Képzésre járhatunk (engedik + pénz) 5

126

2. Bizonyos fokú önrendelkezés a megtakarított pénzek felett 4 3. Pályázati lehetőségek 5 4. Helyi intézmények nyitottsága felénk 3 5. Helyi civil szervezetek nyitottsága felénk 4 6. Információk elérhetősége 5

W: Gyengeség

1. Megbeszélés időpont egyeztetésre 4 2. Ügyfélfogadási idő betartása 5 3. Feladatmegosztás (munkakörök) ismerete mindenkinek 3 4. Kapcsolattartás más intézményekkel (egyházi, Kner, Gyh) 3 5. Pedagógiai oldalon a technikai ellátottság 2 6. Ügyelet hiánya-infohiány (ki mikor hol van) 5 7. Interjú szoba hiánya 4 8. Munkaszervezés 4 9. Pszichológusok elérhetősége (nyáron nem voltak) 4 10. Civil szervezetekkel kapcsolat hiánya 3 11. Nem tisztázott a családsegítés, mint feladatellátás 3

T: Veszély

1. Interjúszoba hiánya + helyiségek 5 2. Épület állapota 5 3. Fenntartó koncepcióját nem ismerjük 4 4. Kistérségi bizonytalanság 4 5. Képzés nem készít fel kellőképpen a munkára 3

2.csoport: Családsegítés és gyermekjólét S: Erősség

13. Meglevő alapképzettség +folyamatos továbbképzések 4 14. Igény van a továbbképzésekre 5 15. Tisztázódnak a kompetenciahatárok a társintézmények felé 4 16. Munkatársak érdeklődésüknek megfelelő munkát JÓL végeznek 5 17. Jó közösség 3 18. Rugalmasság 5 19. Problémaorientált gondolkodás 5 20. Géppark tűrhető 3 21. Jó projektötletek 4 22. Pályázati lehetőségek kihasználása 4 23. Van két főállású pszichológus 5

O: Lehetőség

7. Bálint csoport (fizetve) 2 8. Információk rendelkezésre állnak 4 9. Pályázati lehetőségek 4 10. Fenntartó (polgm.) hozzáállása az intézményhez jó 3

W: Gyengeség

12. Új munkatárs „betanítása” hiányos 3 13. Munkatársak közötti infoáramlás hiányos (ki mikor hol van) 5 14. Időpont egyeztetés nehézsége 4 15. css és gyj kompetenciahatára nem világos 4 16. css pontos feladatait nem dolgoztuk ki a helyi sajátosságok figyelembe vételével 4 17. Lakosság tájékoztatása a szolgáltatásokról hiányos 3 18. Informális „összeröffenés” kevés (buli, túra, bowling) 3

127

T: Veszély 6. Szupervízió hiánya 4 7. Helyiségek hiánya 5 8. Bizonytalan intézményi jövőkép 4 9. A fenntartó nem biztosítja az alapvető feltételeket 4

3.csoport: Pedagógiai szakszolgálat S: Erősség

24. Meglevő szakemberek képzettsége 5 25. Mindenki igyekszik képzéseken részt venni 5 26. Oktatási oldalon együttműködési hajlam megvan 5 27. Szakkönyvtár 4 28. Vizsgálóeszközök megléte 5 29. Gyerek kimaradásának megakadályozása (kijárás) 4 30. Jó kapcsolat ÖK-tal 4 31. Jó kapcsolat oktatási intézményekkel vezetői szinten 3 32. Határidők betartása 3 33. Fejlesztő eszközök megléte 4 34. Képesség fejlesztő tábor működtetése 5 35. Rugalmasság 5 36. Fejlesztő pedagógusok munkaközössége 4 37. Részvétel oktatási intézmények programjain 5 38. A foglalkoztató helyiség esztétikus 4

O: Lehetőség 11. Kistérségi együttműködés 5 12. Pályázati kiírások 3 13. Továbbképzési lehetőség 5 14. Együttműködés hasonló profilú intézménnyel 3 15. Oktatási intézmények szerveznek programokat (képzés, szülői) 4

W: Gyengeség 19. Időbeosztás – nincs idő beszélni 4 20. Vizsgálóeszközök alkalmazása hiányos (hiányos tudás) 3 21. Szoc-okt. közötti kommunikáció hiányos 2 22. Int. kommunikációja kifelé nem egységes 3 23. Oktatásnál esetek elosztása, megbeszélése 5 24. Nyomtatvány nem megfelelő 3 25. Oktatáson belüli kommunikáció hiányos 4 26. Vizsgálatokat egyedül végzik 4 27. Helyettesítés hiányzik 4 28. Iskolaérettségi vizsgálat alatt csúszik a többi vizsgálat 3

T: Veszély 10. Helyiség hiánya 5 11. Kapcsolattartás a szülővel minimális (kijárás) 3 12. Irreális elvárások az oktatási intézmények felől 4 13. Pedagógusokat nem készítik fel az együttműködésre, integrációra 4 14. Szakmai elszigeteltség (pszichológus) 3 15. Negatív szakmai sztereotípia 3 16. Nincs meg a minimális státusz 5 17. Szakvizsga anyagi forrása hiányzik 5

128

Kérdőív a Térségi Humánsegítő Szolgálat munkatársai számára

Kedves Kollégák! Intézményünk minőségirányítási programja keretében elégedettségi méréseket végzünk a munkatársak körében. Kérjük, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítsd a munkánk folyamatos fejlesztését. A válaszadás önkéntes és név nélküli. 1. Melyik területen dolgozol?

Oktatás Szociális Gyermekjóléti

A következő kérdésekre az alábbiak szerint válaszolj: Teljes mértékben egyetértek 5

Többnyire egyetértek 4 Van, amikor egyetértek, van, amikor nem 3

Csak néha értek egyet ezzel 2 Egyáltalán nem értek egyet vele 1

Nem vagyok tájékozott a kérdésben, nem tudok nyilatkozni 0 1 Partnerintézményeinket megfelelően tájékoztatjuk intézményünk szolgáltatásairól 2 A lakosságot megfelelően tájékoztatjuk intézményünk szolgáltatásairól 3 Jó az együttműködésünk a partnerintézményekkel 4 Az esetmegbeszélések száma megfelelő az intézményben 5 Fontos lenne felvenni a kapcsolatot más családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. 6 Intézményünk jól kihasználja a pályázati forrásokat. 7 A szakmai továbbképzésekről szóló információk elérhetőek. 8 Az ellátottaknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk. 9 Pontosan tudom a feladataimat és a hatáskörömet 10 Partnereink elégedettsége fontos számunkra 11 Klienseink elégedettsége fontos számunkra. 12 Nálunk jól szervezett az információ átadás és visszajelzés 13 Rendezvényeink látogatottságával elégedettek lehetünk. 14 Az ügyeletellátás feladatait a belső rend biztosítása érdekében minden munkatárs

megfelelő gondossággal oldja meg.

15 A szakmai munka eredményességét megfelelőnek tartom. 16 Intézményükben szakmailag jól felkészült munkatársak dolgoznak. 17 Intézményünk pályázati tevékenysége sikeres 18 Az intézményi programok jól szervezettek. 19 Az intézmény lehetőséget biztosít szakmai fejlődésre. 20 Az intézmény dekorációja megfelelő 21 Az intézmény belső higiéniája megfelelő 22 Az intézmény biztosítja a dolgozói egészségének védelmét. 23 A vezetés tagjai a dolgozók számára személyesen elérhetőek megfelelő időn belül 24 A vezetés ösztönöz a társadalmi szerepvállalásra 25 A vezetés önértékelést is végez 26 A vezetés jól menedzseli az intézményt. 27 A vezetés ellenőrző és értékelő munkája következetes. 28 A vezetés a személyes problémák megoldásában segítőkész

129

29 A vezetés a munkavégzésben jó példával jár elöl 30 A vezetés a döntési folyamatokban a kollégák széleskörű bevonására törekszik. 31 A továbbképzések tervezésekor figyelembe veszik az igényeimet 32 A team munka különböző formái gyakorlattá váltak. 33 Az intézmény munkatársi közössége innovatív, a problémák megoldása érdekében újítások

bevezetését vállalja

34 A munkatársak együttműködésre képesek 35 A használati eszközök védelmére minden munkatárs gondosan ügyel. 36 A munkámhoz szükséges eszközök a rendelkezésemre állnak 37 A szakmai munkánk eredményessége elismert az ellátott településeken 38 A munkában használt módszerek hatékonyak 39 A munkatársak elhivatottak a munkájuk iránt. 40 A partnereinkkel való kapcsolattartás formái szervezetten működnek 41 A munka szervezésekor a vezetés a személyes kérések teljesítésére törekszik. 42 A munka erkölcsi elismerésére is figyelmet fordít a vezetés 43 A munka elismerése nyilvános 44 A költségvetésünk biztonságos működést tesz lehetővé 45 A kitűzött céljaink reálisak 46 A feladatok elosztásakor a vezetés egyenletes leterhelésre törekszik

Megjegyzéseim:

Munkatársi kérdőívek kiértékelése 2008. 1. Bevezetés

A felmérésünk célja az volt, hogy megismerjük a munkatársak véleményét az intézmény működésével, és munkájukkal kapcsolatban. A felmérés eredményét figyelembe véve alakítjuk ki az intézmény minőségfejlesztési irányait a 2008-2012-es időszakra vonatkozóan.

2. Felmérés módszertana: A Térségi Humánsegítő Szolgálat minden munkatársa megkapta a kérdőívet, és kitöltve át is adták, így az értékelhető kérdőívek aránya 100%. A kérdőíven 46 kijelentés szerepelt, melyet a dolgozók az alábbiak szerint értékelhettek:

Teljes mértékben egyetértek 5 Többnyire egyetértek 4 Van, amikor egyetértek, van, amikor nem 3 Csak néha értek egyet ezzel 2 Egyáltalán nem értek egyet vele 1 Nem vagyok tájékozott a kérdésben, nem tudok nyilatkozni 0

Az egyes kérdésekre adott pontokból átlagot számoltunk, így jött ki az értékelésben megjelenő eredmény. A 46 kérdést 10 csoportba osztottuk. Minden kérdésnél külön kiszámoltuk az összesített átlag mellett az oktatási és a szociális-gyermekjóléti szakfeladaton dolgozók véleményét.

3. Elemzés kérdéscsoportonként Tájékoztatás

0246

Összes

en

Oktatá

s

Szociá

lis...

-

Tájékoztatás átlagosan

Partnerintézményeinktájékoztatása megfelelő

Lakosság tájékoztatásamegfelelő

130

A táblázatból kitűnik, hogy a partnerintézmények tájékoztatásánál valamivel jobb eredmény jött ki, míg mindkét kijelentésénél az oktatási feladaton dolgozók adtak kevesebb pontot, különösen a lakosságra vonatkozóan.

Együttműködés a partnerintézményekkel

Összesen Oktatás Szociális és gyermek-jólét

Együttműködés a partnerintézményekkel (átlag) 4,3 4,21 4,36 Jó az együttműködés a partnerintézményekkel 4 4 4 Az esetmegbeszélések száma megfelelő 4,3 4 4,6

Fontos lenne felvenni a kapcsolatot más családsegítő és gyermekjóléti intézményekkel 4,45 4,5 4,4 Partnereink elégedettsége fontos számunkra 4,75 4,8 4,7

A partnereinkkel való kapcsolattartás formái szervezetten működnek 4 3,75 4,1 A táblázatból látható, hogy átlagosan elégedettek a dolgozók az együttműködéssel. Feltűnő a különbség az oktatáson és a szociális oldalon dolgozók között az esetmegbeszélések számának megítélésénél. Ennek az lehet az oka, hogy mást jelent az esetmegbeszélés a munka szempontjából. Érdekesség, hogy bár minimálisan, de többen írták azt, hogy jó lenne felvenni a kapcsolatot más családsegítő és gyermekjóléti intézménnyel az oktatáson dolgozók közül, mint a szociális oldalon dolgozók közül.

Forráskeresés

Ennél a kérdésnél mindenki kiemelten jól értékelte az intézményt.

Továbbképzés

131

A szakmai továbbképzéseknél fontos, hogy az információk eljussanak a dolgozókhoz, valamint igyekszünk figyelembe venni a munkatársak különböző igényeit is. A felmérés eredménye szerint a munkatársak jónak ítélik meg ezeknek a szempontoknak a megfontolását.

Kliensek

3,63,8

44,24,44,6

Összese

n

Oktatás

Szociá

lis és g

...

Az ellátottaknakmegfelelő szolgáltatástnyújtunk

Klienseink elégedettségefontos számunkra

A dolgozók véleménye szerint az ellátottaknak nyújtott szolgáltatásaink megfelelőek (4,2). Érdekes, hogy az oktatásban dolgozók átlaga sokkal rosszabb, mint a szociális oldalon dolgozóké. Ugyanakkor mindkét oldal rosszabbnak ítélte meg azt, hogy mennyire fontos számunkra a kliensek elégedettsége.

Saját munkával kapcsolatos kérdések

3,8

4

4,2

4,4

Összese

n

Oktatá

s

Szociá

lis és .

..

Pontosan tudom afeladataimat és ahatáskörömet

A munkámhoz szükségeseszközök arendelkezésemre állnak

Megfigyelhető, hogy az adatok szerint az oktatásban dolgozók úgy érzik, hogy nem eléggé világos számukra a feladatuk és a hatáskörük. Meglepő volt számunkra, hogy a szociális oldalon alacsonyabb arányban írták a dolgozók, hogy rendelkezésükre állnak a szükséges eszközök.

Intézményünkről Összesen Oktatás Szociális és gyermekjólét Intézményünkről 4,02 3,9 4,12 Nálunk jól szervezett az információ átadás és visszajelzés 3,75 3,4 4 Az ügyeletellátás feladatait a belső rend biztosítása érdekében minden munkatárs megfelelő gondossággal oldja meg 4 4 4 A szakmai munka eredményességét megfelelőnek tartom 4,27 4,25 4,3

Intézményünkben szakmailag jól felkészült munkatársak dolgoznak 4,8 4,8 4,9 Az intézmény lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre 4,6 4,6 4,7 Az intézmény dekorációja megfelelő 3,2 3,2 3,1 Az intézmény belső higiéniája megfelelő 3,4 3,2 3,6 Az intézmény biztosítja dolgozói egészségének védelmét. 3,9 3,6 4,1 A költségvetésünk biztonságos működést tesz lehetővé 3,9 3,8 4 A kitűzött céljaink reálisak 4,4 4,25 4,5

132

Az intézményről írtaknál 4-es átlag jött ki, itt nincs jelentős eltérés a két oldal véleménye között. Ha részleteiben nézzük meg az egyes kijelentéseket, feltűnő, hogy az intézmény dekorációjával és belső higiéniájával nagyon elégedetlenek a munkatársak. Ezen kívül az információk átadása és visszajelzése okoz gondot a dolgozók véleménye szerint. A munkatársak szakmai hozzáértéséről nagyon magas értékelést kaptunk, ami jelzi, hogy elismerik egymás tudását a dolgozók. Ugyanakkor biztosítottnak látják a szakmai fejlődés lehetőségét is.

Rendezvényeink

012345

Összese

n

Oktatá

s

Szociá

lis és g

...

Rendezvényeinklátogatottságávalelégedettek lehetünkAz intézményiprogramok jólszervezettek

Látható, hogy bár a többség úgy értékeli, hogy rendezvényeink jól szervezettek, a látogatottsággal mégsem elégedettek.

Vezetés

Összesen Oktatás Szociális és gyermekjólét

Vezetés 4,33 4,06 4,48

A vezetés tagjai a dolgozók számára személyesen elérhetőek megfelelő időn belül 4,6 4,6 4,6 A vezetés ösztönöz a társadalmi szerepvállalásra 4,1 3,75 4,3 A vezetés önértékelést is végez 4,2 4 4,3 A vezetés jól menedzseli az intézményt 4,2 4 4,3 A vezetés ellenőrző és értékelő munkája következetes 4,2 4 4,3

A vezetés a személyes problémák megoldásában segítőkész 4,4 4,2 4,6 A vezetés a munkavégzésben jó példával jár elöl 4,9 5 4,9

A vezetés a döntési folyamatokban a kollégák széleskörű bevonására törekszik 4,6 4,4 4,7

A munka szervezésekor a vezetés a személyes kérések teljesítésére törekszik 4,3 4 4,6 A munka erkölcsi elismerésére is figyelmet fordít a vezetés 4,4 3,75 4,7 A munka elismerése nyilvános 3,9 3,5 4,1

A feladatok elosztásakor a vezetés egyenletes leterhelésre törekszik 4,1 3,5 4,4 A vezetésre vonatkozóan átlagosan jó eredmények születtek, megfigyelhető, hogy a szociális oldal valamivel elégedettebb, mint az oktatás. A vezetés tagjainak elérhetőségét egyformán értékelte mindkét oldal, de a társadalmi szerepvállalásra ösztönzést az oktatás negatívabban ítélte meg. A kijelentések többségénél nagyon hasonló eredmények születtek, de néhány kérdésben igen magas volt az eltérés a két oldal véleménye között, és minden esetben az oktatásban dolgozók adtak rosszabb értékelést. Az egyik ilyen kérdés a munka szervezésekor az egyéni kérések figyelembe vételére vonatkozott. Itt azért az oktatásban dolgozók is 4-es átlagot adtak, míg a szociális oldal 4,6-ra értékelte ezt a kérdést. Ugyanakkor majdnem 1 egész volt a különbség annál a kijelentésnél, hogy a vezetés mennyire fordít figyelmet a

133

munka erkölcsi elismerésére. Az elismerés nyilvánosságára vonatkozóan is 0,6 az eltérés, de még nagyobb annál a kérdésnél, mely szerint a feladatok elosztásakor a vezetés az egyenletes leterhelésre törekszik.

Munkatársi közösség

Összesen Oktatás Szociális és gyermek-jólét

Munkatársi közösség 4,2 4,05 4,31 A team munka különböző formái gyakorlattá váltak 4,7 5 4,4 Az intézmény munkatársi közössége innovatív, a problémák megoldása érdekében újítások bevezetését vállalja 4,5 4,4 4,6 A munkatársak együttműködésre képesek 4,6 4,2 4,9

A használati eszközök védelmére minden munkatárs gondosan ügyel 4,4 3,8 4,9 A szakmai munkánk eredményessége elismert az ellátott településeken 3,4 3 3,7 A munkában használt módszerek hatékonyak 3,4 3,6 3,3 A munkatársak elhivatottak a munkájuk iránt 4,4 4,4 4,4

A munkatársakra vonatkozóan átlagosan jó eredmények születtek. Érdekes volt, hogy a team munka gyakorlattá válását az oktatási oldalon dolgozók sokkal pozitívabban 8maximális ponttal9 értékelték, miközben a szociális munkában is nagyon nagy jelentősége van az ilyen jellegű munkavégzésnek. Ennek fényében még érdekesebbé vált, hogy a munkatársak együttműködési készségére vonatkozó kérdésnél ellentétes eredmény született. Nagyon meglepődtünk azon, hogy míg úgy gondoltuk, hogy a használati eszközök védelmére minden munkatárs gondosan ügyel, az oktatási oldal erre csak 3,8-as átlagot adott, míg a szociális oldal 4,9-et. A szakmai munka elismertségét az ellátott településeken mindkét oldal negatívan értékelte, de itt is jellemző, hogy az oktatáson dolgozók sokkal kevésbé érzik elismertnek magukat.

4. Fejlesztendő területek a felmérés eredményei alapján: Ide azokat a területeket soroljuk, amelyek összesítésben kevesebb, mint 4-es átlagot kaptak:

- Tájékoztatás a partnerintézmények felé - Tájékoztatás a kliensek (ellátottak) felé - Intézményi információ átadás és visszajelzés - Intézményi dekoráció - Intézmény belső higiéniája - Dolgozók egészségének védelme - Rendezvényeink látogatottsága - Szakmai munkánk elismertségének növelése az ellátott településeken, különös tekintettel az oktatásra - Munkamódszerek hatékonyságának vizsgálata, újabb módszerek megismerése, bevezetése

Külön figyelmet szentelünk azoknak a kérdéseknek, ahol az oktatási és a szociális oldalon dolgozók véleménye között nagy az eltérés. 0,4-nél nagyobb eltérés:

- Esetmegbeszélések számának növelése - Feladatok és hatáskörök pontosítása - Információ átadás és visszajelzés módszerének kidolgozása, pontosítása - Nagyobb figyelmet fordítunk a dolgozók egészségének védelmére - A vezetés jobban odafigyel a munka szervezésénél a személyes kérésekre - Az erkölcsi elismerés nyilvánosságára a vezetés nagyobb hangsúlyt helyez - Új együttműködési formák kialakítása, megszervezése az oktatási oldalon

Különösen nagy eltérés a két oldal véleménye között (0,9-1,1)

- Erkölcsi elismerés a vezetés részéről

134

- Egyenletes leterhelés a munka elosztásakor - Külön figyelmet fordítani arra, hogy az oktatásban dolgozók miért érzik azt, hogy a munkatársak nem

ügyelnek elég gondosan a használati eszközökre.

5. Összegzés Az összes kérdés átlagát az alábbi diagram mutatja:

4,32

4,19

4,42

44,14,24,34,44,5

1

Összesen

Oktatás

Szociális ésgyermek-jólét

Ennek alapján a felmérés egészére vonatkozóan elmondható, hogy a munkatársak véleménye alapján az intézmény 4,32-es átlagot kapott. Ugyanakkor nem tekinthetünk el bizonyos részkérdésektől, ahol viszont igen alacsony eredmények születtek. Ezeknek a területeknek a megnevezése az előző pont alatt olvasható, itt szükséges a fejlesztés. Fontos megjegyezni, hogy nagyon jó eredmény született a forrásszerzések kérdéskörénél, egyöntetűen az a munkatársak véleménye, hogy az intézmény eredményesen igyekszik újabb és újabb forrásokat felkutatni, és sikeresek a pályázataink. Ezt a tevékenységet a továbbiakban is hasonlóképpen kívánjuk folytatni. 2. Személyi és tárgyi feltételek Nevelési tanácsadóban tevékenykedik, 4 fő: - Hunya Krisztina pszichológus - Benéné Rojik Gabriella, fejlesztő pedagógus - Czikkely Erika, gyógypedagógus-intézményvezető - Hanyecz Károlyné, ügyintéző

(A nevelési tanácsadóban kötelezően foglalkoztatottak létszámát a 14/1994. MKM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, vagyis: Pszichológus státusz 1 fő Gyógypedagógus státusz: 2 fő Pedagógus státusz: 1 fő) A logopédiai ellátásban tevékenykedik, 3 fő: - Tokainé Timár Csilla logopédus, közalkalmazottként - Ágostonné Farkas Mária logopédus, vállalkozóként - Bagdán Kata logopédus, vállalkozóként

2.1. Innováció A szabadidős tábor szervezése. Ezúton köszönjük meg a fenntartó által nyújtott támogatást az ifjúsági alapból. 2.2. Továbbképzés Czikkely Erika intézményvezető, és Tokainé Timár Csilla logopédus beiratkozott szakvizsgát adó képzésre. A szakvizsga letételét a 14/1994. MKM rendelet 2. § (1) bekezdése írja elő. Az intézményünkben dolgozó 2 kolléganő részt vett Berekfürdőn egy 60 órás akkreditált pedagógus –továbbképzési programon, mely a pedagógiai szakszolgálatok rendszerszintű minőségfejlesztéséről szólt. 2.3. Belső pályázatok

135

Belső pályázatok kiírására nem került sor, mert a szakalkalmazotti közösségben tevékenykedők száma nem haladja meg az 5 főt. 3. Szolgáltatás 3. 1. A Nevelési tanácsadó munkájáról Ténylegesen mi a feladata a nevelési tanácsadónak?

1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézség megállapítása. A BTM nehézség megállapítása egy komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálat eredményeként történik, s azzal zárul a vizsgálat, hogy szóban tájékoztatjuk a szülőt arról, hogy a gyermek vizsgálata során mit állapítunk meg. Később ezt írásos vélemény formájában megküldjük a szülőnek és annak az intézménynek, ahová a gyermek jár. Ezzel a nehézség szóval lehet jól elkülöníteni, hogy milyen problémával állunk szemben. Egyrészt: ha nehézség szintű problémával találkozunk, akkor a Nevelési tanácsadó szervezésében történik az ellátás. A nevelési tanácsadó szervezésében kifejezés azt jelenti, hogy a fejlesztő foglalkozásokat biztosíthatja az óvoda, iskola, kollégium és a nevelési tanácsadó a szülő bevonásával. Másrészt: ha felmerül, hogy zavar szintű a probléma, akkor kérjük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézséggel küzdők fejlesztő foglalkoztatása (pedagógiai

gondozása, pszichológiai gondozás) a pedagógus és a szülő bevonásával. A fejlesztő fogalalkozások ötvözik a mindennapokban a pedagógia és a gyógypedagógia eszköztárát. A pedagógiai gondozás célja: az oktatási a tanulás során kudarcot szenvedett gyermekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozások szervezése, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából. A gyermek pozitív személyiségrészeiből indul ki, korrigálja a tanulási módszereit, a lehetőségekhez mérten pótolja teljesítménybeli lemaradásait, biztosítja a gyermek számára elérhető sikerélményt. Módszerei: a hagyományos és alternatív pedagógia fejlesztő eljárásai a gyermek problematikájához, személyiségéhez igazodva. A pszichológiai gondozás célja: hogy a gyermek beilleszkedését megkönnyítse. A nevelési tanácsadó az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez. Egy komplex vizsgálat alapján az nevelési tanácsadó írásban ad szakvéleményt a gyermek fejlettségéről, és javaslatot tesz tanulmányai megkezdésére, vagy további óvodai nevelésre. A Nevelési Tanácsadó szakvéleményében szereplő javaslatot a szülő nem köteles elfogadni, a gyermek beiskolázásával kapcsolatban a szülőnek döntési joga van. Ha a nevelési tanácsadó vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, javaslatot tesz az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság további vizsgálatára. 4. A nevelési tanácsadó pszichológiai tanácsadást, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak ill.

támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A tanácsadás irányulhat:

- a gyermeket nevelő eljárások megváltoztatására - a gyermekre és közvetlen környezetére - a pedagógus gyermekkel, vagy tanulócsoporttal kapcsolatos módszereinek befolyásolására, - a család befolyásolására, áthangolására - napirend kialakítására, - szabadidős tevékenységre, - kiegészítő vizsgálatra utalásra

A terápia a mi intézményünkben nem biztosított, hiszen terápiát szakvizsgázott pszichológus biztosíthat. Pszichológusunk szakvizsgára jelentkezése folyamatban van. 5. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a

nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével” küzdenek.

Ez a gyermekcsoport is a sajátos nevelési igényű körbe tartozik. A sajátos nevelési igény megállapítása ebben a körben is a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata. A szakértői vélemény elkészítése után azonban a szakértői és rehabilitációs bizottság feladata megszűnik. A gyermek, ill. tanuló ellátásáról a továbbiakban a nevelési tanácsadás, óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, a kollégium nevelés és oktatás keretében kell gondoskodni. A bizottság által elkészített szakvélemény az, amely alapul szolgál az

136

érintett gyermekek, tanulók ellátásához. A mindennapi gyakorlatban a feladat ellátását az iskola és az óvoda biztosítja. A mi intézményünk azon gyermekcsoport egy részét látja el, aki BTM-es. Ki kérheti a fent említett térítésmentes szolgáltatásokat? A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. Az eddig bemutatott feladatok a nevelési tanácsadás hagyományos feladatai. A továbbiakban a nevelési tanácsadás új típusú feladatait szeretném bemutatni. A közoktatási törvényben megjelenő új feladatok egy része levezethető a hagyományos feladatokból, illetőleg a közoktatásról szóló törvény korábbi és továbbra is hatályban maradó rendelkezéseiből. Az újrafogalmazott törvényi szöveg az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján tette egyértelművé a nevelési tanácsadás és az óvodai, iskolai, kollégiumi pedagógiai munka kapcsolatát. A törvényben megfogalmazottak tartalmazzák azokat az elvárásokat, amelyek megkívánják a nevelési tanácsadóban folyó szakmai tevékenység újragondolását, az ellátó rendszer fejlesztését, kapcsolódását más szolgáltatókhoz. Az együttműködés rendszerét kell a jövőben szorosabbá tenni, bővíteni, kiépíteni. Az új típusú szolgáltatás a korábbi hagyományos szolgáltatásokhoz képest szélesebb keretet nyújt az együttműködéshez. Egészen új feladatkörrel is felruházták a nevelési tanácsadókat! A nevelési tanácsadás keretében megjelenő új feladat a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások megszervezéséért. Az óvodában, iskolában és kollégiumban a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtása kötelező, és a nevelési tanácsadás feladatait ellátó közoktatási intézménynek kell gondoskodnia az ellenőrzés megszervezéséről. Az ellenőrzés célja a szakmai segítségnyújtás.

Konkrét statisztikai adataink: A tanév során 342 tanuló fordult meg a Nevelési tanácsadóban.

A nevelési tanácsadót igénybevevők kor szerinti megoszlása

3 éven aluli 3-7 éves 6-10 éves tanuló

11-14 éves tanuló

15-16 éves tanuló

17 éves és idősebb összesen

1 193 86 55 2 5 342 Az óvodás gyermekek túlsúlya kicsit megtévesztő. Számuk amiatt ilyen magas, hogy az őszi szűrések során minden nagycsoportos szűrővizsgálaton vesz részt. A forgalmi naplóba pedig minden gyermeket be kell írnunk, aki egyszer már igénybe vette a szolgáltatást.

0 50 100 150 200

1

217 éves és idősebb15-16 éves tanuló11-14 éves tanuló6-10 éves tanuló3-7 éves 3 éven aluli

Az év eleji felmérés célja a kisgyermekek részképességeinek felmérése, az esetlegesen jelentkező hiányosságok és gyengeségek felmérése. Ez alapján állítják össze az óvodákban dolgozó fejlesztő pedagógusok a gyermekek egyéni fejlesztési tervét és végzik a tanév során a fejlesztést. Azoknál a gyermekeknél, akik valamilyen okból /pl. tartós

137

betegség, családi okok/ csak a nagycsoportban kezdik meg az óvodai életet, különösen fontos a meglévő készségek felmérése illetve a hiányosságok pótlása. A nevelési tanácsadó feladatai másrészt: - pedagógiai vizsgálatokat, - pszichológiai vizsgálatokat végez. Statisztikai adatok

igénybe vevők száma alkalmak száma

vizsgálat, tanácsadás (1-5 megjelenés) 256 511

Az 1-5 megjelenés az esetek többségében az intézmények által kért pedagógiai-pszichológiai vizsgálatokat jelenti, ill. ha tanácsért fordul a szülő intézményünk pszichológusához. 256 fő 511 alkalommal jelent meg, azaz legtöbben csak 1 alkalommal néhányan 2-3 alkalommal fordultak hozzánk. A 256 főből 65 gyermek volt iskolaérettségi vizsgálaton. A gyermekek az intézmény (óvoda, iskola) kérésére a szülő egyetértésével vettek részt a vizsgálaton. A vizsgálatok után a Nevelési Tanácsadó munkatársai javaslatot tesznek a szülőnek a gyermek további nevelésével kapcsolatban. Az alábbi táblázat azt szemlélteti, mit javasoltunk a szülőnek.

Iskolaérettségi vizsgálat

összesen iskolába javasolt óvodába javasolt SZB-hoz javasolt 65 45 17 3

69%

26%

5%

iskolába javasoltóvodába javasoltSZB-hoz javasolt

A nevelési tanácsadó feladatai közé tartozik még: - pedagógiai gondozást - és pszichológiai gondozást biztosít.

138

igénybe vevők száma alkalmak száma

pedagógiai/pszichológiai gondozás (5-nél több megjelenés) 86 2025 Az 5-nél több megjelenés jelenti azokat az igénybe vevőket akik, vagy pedagógiai gondozásban vagy pszichológiai gondozásban részesültek. A pszichológiai gondozást 23 gyermek vette igénybe. A személyi feltételek adottak a nevelési tanácsadás keretében elvégzett pszichológiai szolgáltatás biztosításához. Igyekeztünk kialakítani a szükségletekhez igazodó ellátást.

Pszichológiai gondozások egyéni igénybe vevők alkalmak 5-nél több megjelenés 23 499

22 83

23 499

0% 20% 40% 60% 80% 100%

1-5 megjelenés

5-nél több

igénybe vevőkalkalmak

Igény mutatkozott a pszichológus munkájának szélesebb körű bemutatására, szülői értekezleteken. A nevelési tanácsadó szolgáltatása terveink szerint a jövőben kiterjed a tehetséggondozás segítésére is.

Pedagógiai gondozások igénybe vevők alkalmak 5-nél több 63 1526

A pedagógia gondozást a BTM-es gyermekek rendszeres fejlesztését jelenti Ennek az a feltétele, hogy a gyermek vizsgálaton vegyen részt a Térségi Humánsegítő Szolgálatnál. Az itt kapott szakvélemény alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, és e szerint végezzük a tanulók fejlesztését. A Térségi Humánsegítő Szolgálat szakvéleményében foglaltak szerinti foglalkozást az óvoda, az iskola, intézményünk egyaránt biztosítja. Ebben a tanévben az intézményünk a Kis Bálint Általános Iskola és Óvodában heti öt, a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában heti tizenegy, a Szent Gellért Katolikus Iskola és Óvodában heti négy órát biztosított. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók rendszeresen részt vettek, tanulási nehézségüknek megfelelő foglalkozásokat szerveztünk nekik kiscsoportos formában. 3. 2. A logopédiai ellátásról A 2007/2008. évi tanévet, mint minden év szeptember első két hetében szülői beleegyezés megkérése után a szűrővizsgálattal kezdik intézményünk logopédusai. A szűréseket követően összegezik a tapasztalatokat és a logopédiai terápiára javasolt gyermekek szüleit kiértesítik az eredményről. A szülők ezen a nyomtatványon kérhetik, hogy kívánják e gyermekük logopédiai terápiában való részvételét. A logopédiai terápia illeszkedik a tanév rendjéhez és szeptember harmadik hetétől megkezdődnek a foglalkozások. Az órarendet a logopédus állítja össze az intézménnyel együttgondolkodva, a beszédhibások számának és a beszédhiba típusának megfelelően. A foglalkozások 45 percesek, indokolt esetben bonthatóak. A gyermek élettani adottságaihoz igazodva az órák nagy részét az óvodákban tartják, megalapozva ezzel az iskolába lépéshez szükséges nyelvi fejlettséget. A terápiák 2008. május 31. napjáig tartottak, majd a következő két hétben a középső csoportos óvodások logopédiai előszűrését végezték kollégáink.

139

A tanévben a feladat ellátási körzetünkben összesen 159 gyermek részesült logopédiai terápiában. kor szerinti megoszlás

óvodába járó gyermek

1. osztályos gyermek 2. osztályos gyermek nagyobb összesen

114 36 8 1 159

óvod

ába

járó

gyer

mek

1. o

sztá

lyos

gyer

mek

2. o

sztá

lyos

gyer

mek

nagy

obb

kor szerinti megoszlás

A 159 ellátott gyermekből előfordulnak olyanok, akik heti két alkalommal kapták meg a terápiát és vannak akik heti 1x45 percben vehették igénybe. A logopédus próbálja órarendjét úgy összeállítani, hogy két alkalommal találkozzon azokkal a gyermekekkel akik tanköteles korúak, illetve súlyos beszédhibások.

beszédhiba szerinti megoszlás

dadogás hadarás megkésett és akadályozott beszédfejlődés pöszeség általános pöszegég részleges diszfázia

5 1 2 31 117 3

beszédhiba szerinti megoszlás

3%

1%

1%

19%

74%

2%dadogás

hadarás

megkésett ésakadályozottbeszédfejlődéspöszeségáltalános

pöszegégrészleges

diszfázia

Néhány gyermek dadogás terápiában részesült. A klónusos dadogók csoportjába tartoznak, vagyis a görcsös megakadások a szó első hangját vagy szótagját érintik, ezáltal a beszéd ritmusa fölbomlik. E tünet ellensúlyozására a beszédjavításban ritmusgyakorlatokat; a dadogáskor fellépő görcsök oldására lazító-; a levegővel való gazdálkodás megtanítására légzési gyakorlatokat és cselekvéssel kapcsolt beszéltetés módszereit alkalmazta intézményünk logopédusa.

140

Egy iskolás korú gyermeknél a beszéd ütemének és ritmusának felbomlása oly erős, hogy folyamatos beszéde szinte érthetetlenné válik, kiejtése elmosódottá. Az egyes szótagok, szavak egymásra torlódnak a beszédében. A hadarás javításában a beszéd ütemét lassító-, a figyelem koncentrációt erősítő-, memória gyakorlatokat végeztünk.

A leggyakoribb artikulációs rendellenesség a pöszeség. Ebből általános pösze jó néhány fő (artikulációs zavar 10-12 hangra terjed ki), és a gyermekek nagy százaléka részleges pösze (1-2 hang vagy hangcsoport hibás artikulációjára vonatkozik). A leggyakoribb beszédhiba amivel találkoztam, amikor egyes hangokat a két fogsor közé helyezett nyelvvel képeznek a gyermekek (interdentális képzés). Előfordul még felcserélt képzés, módosított képzés, zöngétlen ejtés.

Az óvodás korú gyermekek közül három esetben nem csupán a nyelvi fejlődés késése, hanem egy sajátos nyelvi fejlődési zavar áll fenn, amely sokszínű tünetegyüttessel jár (diszfázia). Cél, hogy az életkornak megfelelő kommunikáció, a beszédmegértést és a magyar nyelvtani szabályokhoz alkalmazkodó mondatalkotást segítse elő a szakember. A beszéd és nyelvfunkcióinak erősítésével segítse a gyermek értelmi fejlődését, szociális tanulását. A fejlesztés több területen folyik. A logopédiai terápiát hallásfejlesztéssel indul, amikor a környezet hangjaival ismertetik meg a gyermeket pl.: hangszerek, állatok, emberek, tárgyak hangjainak elkülönítésével. A beszéd tartalmi részének fejlesztése fokozatosan épül egymásra. A beszéd alaki részének fejlesztésénél az a feladata a szakembernek, hogy a gyermek helytelen artikulációját javítsa. A következő tanévet illetőleg továbbra is javasolt a terápia folytatása 68 gyermeknél.

Documents

BESZÁMOLÓ 2007/2008-as nevelési- és oktatási év …