2019. 12. 02.

1

AZ ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETE

DR. BENKEI-KOVÁCS BALÁZS PHD

Az andragógiatörténet korszakolása 5-6.

V. SZAKASZA SZABADOKTATÁS KORSZAKA (1890-1918)

A korszak általános jellemzői

1890-1918: dualizmus 2. fele1891. vasárnapi munkaszüneti nap1896. Millennium éve – Ünnepségsorozat / ÉpítkezésekNagyfokú gazdasági fejlődés, polgárosodás, Modernizálódó életPolitikai válságjelenségek1914-1918: I. világháború

Oktatás, benne a felnőttek képzése

Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság Felsőoktatás: új egyetemek: Debrecen, Kolozsvár, Pozsony, Műegyetem (Budapest); szakfőiskolák 1895: nők az orvosi és bölcsészkaron 1898. Wlassits Gyula VKM: kezdeményezés a felnőttoktatás intézményrendszerére 1907: Pécs: Szabad Tanítás Országos Kongresszusa

1

2

2019. 12. 02.

2

Művelődés, felnőttkori művelődés

Közművelődés már széles rétegekhez eljutSajtó, irodalom már széles rétegekhez eljutIrodalom, művészet: stilisztikai forradalom – modern kifejezési nyelvMunkásmozgalmi művelődés, műkedvelés

Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért

Olvasó-, önképző-, művelődési körökKönyvtárak, múzeumok, levéltárakSzabadoktatási Tanács - Népművelő TársaságSzabad Lyceum (Berzeviczy Albert) - Népszerű Főiskolai Tanfolyam (WlassitsGyula) - Erzsébet NépakadémiaUránia Tud. és Közművel. Egyesület - Galilei Kör -Thália Társaság (Lukács György) - Julián Egyesület -Társadalomtudományi TársaságNépfőiskolák (első: 1914., Baja)1912. Magyar Cserkész Szövetség

Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért

Wlassits Gyula VKM Berzeviczy Albert VKM Bellasits Bálint (1. népfőiskola)

V. SZAKASZA SZABADOKTATÁS KORSZAKA (1890-1918)

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

• 1890-től a dualizmus második felében új korszak kezdődött a népművelés magyarországi történetében

• Kialakultak az első jelentősebb intézmények, megjelentek a népművelést hivatásuknak tekintő szakemberek.

• A vasárnap munkaszüneti nappá nyilvánításával (1891. évi XIII. törvénycikk) megnövekedett a pihenésre, szórakozásra fordítható idő nagysága

• A nagyfokú gazdasági fejlődésnek és a polgárosodásnak még a politikai válságjelenségek sem tudtak gátat szabni. (Fónagy, 2001)

3

4

2019. 12. 02.

3

TÁRSADALMI HÁTTÉR

• Nagy mértékben segítette az értelmiség számának növekedése az ismeretek egyre szélesedő terjesztését, és a szervezetek működtetését

• Köszönhető ez az új egyetemek (Debrecen, Kolozsvár, Pozsony, Műegyetem – Budapest) és szakfőiskolák létrejöttének

• Valamint a népiskolai rendszer megszilárdulásának, a biztosan működő közoktatási háttérnek

• A korszak végén első világháború idején a népművelés szerepe, formája megváltozott. A hivatásos népművelők, tanítók a frontot járva oktatták, látták el ismeretekkel a gyakran analfabéta katonákat. A polgári lakosság számára pedig gazdasági jellegű előadásokat szerveztek, amely már mai értelemben vett állampolgári ismeretkörökkel is bővült.

A MUNKÁSOKTATÁS JELENTŐSÉGE NŐ

• 1895-ben állítják fel Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottságot

• különböző képzések népszerűsítésében aktívan részt vett a munkásmozgalom és a munkássajtó is: képzettség fontosságának hangsúlyozása, tájékoztatás a különböző tanfolyamok időpontjáról és helyéről, tartalmáról

• Főbb sajtóorgánumaik: Aranytrombita, Munkás Heti Krónika, Általános Munkásújság, Tipográfia, Az asztalos, A kőfaragó, A földművelő (Juhász, 2016)

• Munkásotthonok terjedése a századfordulótól (mozgalmi élet- szakszervezetek)

• „Az üzemekhez kötődő munkás olvasókörök, munkás műkedvelő egyletek, önképzőkörök tevékenységét, helyiségeinek létrehozását a századforduló idején sok helyen az üzemek, bányák igazgatói, műszaki vezetői kezdeményezték, támogatták. (Kovalcsik, 1988, 235.)

5

6

2019. 12. 02.

4

MUNKÁSGIMNÁZIUMOK / 1

• polgári iskola színvonalán három éves képzés a felnőtteknek - egyéni tanulási útvonal (4 év helyett)

• az említések száma a munkásgimnáziumokról 1910 után jelentősen emelkedik

• iskolarendszeren kívüli szerveződésről van szó, esti magánoktatás keretében képzik a tanulókat

• belépési kritériumot alkalmaztak, ebben az esetben az elemi iskola négy osztályában szerzett végzettséget kellett felmutatni. Erre azért volt szükség, mert feltételezték, hogy a végezettek tudnak írni és olvasni.

• korrszerű megoldásnak tűnt az előadások rögzítése és sokszorosítása

• ahol munkásgimnázium nyílt, szinte bizonyos, hogy az eseményről a helyi lapok tájékoztatták az olvasókat (Pl. Egerben fő-reáliskola dísztermében nyitották meg a képzést, természetesen az esti órákban. A tanulók az iparos-segédek közül kerültek ki, és az is megtudható volt, hogy többségük még nem szolgálta le a katona idejét) (Mayer, 2018)

• Az első intézmény 1907-ben nyílt, a 8. kerületben

• 17-21 éves korosztály számára (kikerülve a tanonciskola 3. évéből), 500-1000 között az első évben

• Második évben: újabb 21 alakul, majd tovább nő 30-ra, 76 osztályban folyik az oktatás

• Az 5000 jelentkezőből – 2635 kimarad, vizsgát pedig összesen 787 fő tesz

• ahol munkásgimnázium nyílt, szinte bizonyos, hogy az eseményről a helyi lapok tájékoztatták az olvasókat (Pl. Egerben fő-reáliskola dísztermében nyitották meg a képzést, természetesen az esti órákban. A tanulók az iparos-segédek közül kerültek ki, és az is megtudható volt, hogy többségük még nem szolgálta le a katona idejét) (Mayer, 2018, Felkai, 1998.)

MUNKÁSGIMNÁZIUMOK / 1I.

7

8

2019. 12. 02.

5

WLASSICS GYULA (I852-1937)

• vallás- és közoktatásügyi minisztere (1895-1903)

• 1890 és 1895 között a budapesti egyetemen a büntetőjog rendes tanára

• Három év (1895-1898) alatt 600 népiskola létrehozásában,

• Szerepet játszott az egyetemen a bölcsészeti, a gyógyszerészi, illetve az orvosi szakok nők számára is történő megnyitásában. (1895)

• Megindította a múzeumok és a könyvtárak egységes országos szintű szervezésének megalakítását

• Nyomtatott, vagy kiadott nyomdatermékekből a nyomtató, illetve a kiadó egy-egy példányt köteles ingyen beszolgáltatni a Magyar Nemzeti Múzeumnak és az MTAnak

BERZEVICZY ALBERT (1853-1936)

• A felnőttoktatás pótló funkciójának egyik élharcosa: az államnak teljesítendő kötelezettségei vannak az iskolán kívül eső oktatás liceális részét illetően

• Két évig volt miniszter, a megelőző másfél évtized során korábban több alkalommal volt államtitkár vagy helyettes államtitkár a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban

• 1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club elnöke volt. 1904. tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, majd 1905. november 27-én pedig elnökévé választotta (halálláig betöltötte a tisztséget).

• Összesen 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt.

• Munkássága, erőfeszítései eredményeként, elnökletével megalakult 1893. júniusában Budapesten a Szabad Lyceum Vallás és közoktatásügyi

miniszter 1903-1905

9

10

2019. 12. 02.

6

SZABAD LYCEUM –TUDOMÁNYT ÉS ISMERETET TERJESZTŐ TÁRSASÁG

Célja: állami támogatásban is részesülő intézmény azért jött létre, hogy „megadja minden felnőtt egyénnek, nemre, korra vagy foglalkozásra való tekintet nélkül az alkalmat arra, hogy ismeretbeli hiányait pótolja, tudását mélyítse és bővítse, vagy érdeklődését a szellemiek iránt bármely irányba kielégítse”

• Eredetileg az angol University Extension, az Oxford és Cambridgeből kiindult, egyetemi műveltséget terjesztő mozgalom mintájára alakult de a hazai viszonyok miatt ezektől eltérésre kényszerült

• Az egyéb honi közművelődési egyesületeinkhez képest abban keresi a maga sajátos feladatát, hogy nemcsak a középosztály, hanem egyenesen a nép minden rétege számára az egész országban

• elméleti és gyakorlati képzést nyújtott,

• előadások sorozatával népszerűsítette a tudományokat és a művészeteket,

• tanfolyamok keretében hasznos, mindennapi ismereteket (például könyvvitel, gyorsírás) közvetített a hallgatóknak

A SZABAD LYCEUM KIADVÁNYAI

1. A hadirokkantak özvegyek és árvák ügye. A Szabad lyceumelőadásai, 1915/16. Pályi Sándor4. Havas Miksa: Az életbiztosításról. Előadás. 80 l. 2.5. Jancsó Benedek: Erdély és a nagyromán aspirációk. Előadás. 1918. 163 l.7. Bogyó Samu: : Jelzálogos kölcsönök törlesztése. 1918. 42 l.8. Goldziher Károly: A nyugdjbiztosítás.9. Huszár Károly: A felnőttek oktatásának jövő irányelvei.10. Imre Sándor: Mi a nemzetnevelés?14. Heim Pál: A csecsemővédelem fontosságáról. 1920. 14 l. 3.–16. Császár Elemér: Irodalmunk a nemzeti újjászületésben. 1920. 17. Deptner Tibor: Népművelés és a szabadoktatás. 1920. 19. Cholnoky Jenő: Magyarország földrajzi helyzetéről. 1920.

11

12

2019. 12. 02.

7

AZ EGYESÜLETEK DIVATJA TOVÁBB ERŐSÖDIK

• Az egyéb közművelődési célt szolgáló egyesület, egylet alakult ebben az időszakban (például Felvidéki, Nyitra –1882, Erdélyrészi, Kolozsvár – 1885, Délmagyarországi – 1904)

• A civileken kívül az egyház is tevékenyen részt vett ezen szervezetek létrehozásában. 1892-ben például megszervezték a Budapesti Országos Központi Katholikus Kört: Felolvasásokat, ritkábban szabadelőadásokat tartottak, a kisebb településeken pedig a plébános vagy a káplán felolvasta és magyarázta a lapokban megjelent cikkeket. (Fónagy 2001)

• Közművelődést szolgálta Budapesten létrejött Népművelő Társaság, lapjuk a Népművelés (1906-1918).

• Itt kapott legnagyobb jelentőséget a sokat hirdetett könyvtáralapítási gondolatuk, amely Szabó Ervin irányításával megvetette a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár, majd a Fővárosi Könyvtár (ma Szabó Ervin Könyvtár) alapjait.

13

14

2019. 12. 02.

8

SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR – AZ ALAPÍTÁS

• A Fővárosi Könyvtár létrehozását 1903. január 21-én fogadta el a főváros közgyűlése

• Szabó Ervin társadalomtudós a Galilei Kör tagja, a magyarországi Tanácsköztársaság könyvtárügyének gyökeres átszervezője, a könyvtár egyik első munkatársa, a könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább.

• Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. nyilvános könyvtárrá Szabó Ervin könyvtárigazgató

(1877-1918)

URÁNIA TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG

• 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére jött létre az Uránia Tudományos Társaság,

• részvénytársasági formában alakult (!), a társadalom egésze számára tudományos ismeretterjesztésre (vetített képekkel, eljátszott jelenetekkel) szánt intézmény, bécsi minta nyomán jött lére

• 1907-ben adták át az Uránia Társaság székházát, a Budapest VIII. Rákóczi út 21. szám alatt található mór stílusú Uránia Tudományos Színházat.

• 1908-ban az Uránia Színház már 437 előadást tartott, folyóiratot adott ki és ismeretterjesztő anyagokat árusító műkereskedést tartott fenn.

15

16

2019. 12. 02.

9

A MINTAKÉNT SZOLGÁLÓ BÉCSI URÁNIA EGYESÜLET ÉS CSILLAGVIZSGÁLÓ ÉPÜLETE

• Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve „orfeumnak” épült.

• Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel üzemelt tovább. Később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.

17

18

2019. 12. 02.

10

URÁNIA FOLYÓIRAT (1900- )

• Első száma 1900 május 1-jén jelent meg• A népszerű tudományos ismeretterjesztést kívánta szolgálni• Az előfizetési díj – kezdetben 8 korona, de tagok számára

ingyenes (!)• Közelebb hozta olvasóihoz a tudományokat (!) – a kor

emberének a hangján szólt, lebilincselő, érdekfeszítő módon• Rovatok sokfélesége, tartalmuk aktualitása• Önálló cikkek rovat- gyakran természettudományok ,

csillagászat• Krónika rovat- beszámolók a legújabb felfedezésekről

URÁNIA SZÍNHÁZ-EGYLET

• Szórakozás mellett felnőtt nevelési igény

• 1903-ban 23 darabot mutatott be, közel fél millió néző előtt

• Shakespeare, kortársak, emellett: „A téli sportélet”; „Riviéra”; „Róma”

• 1901 óta a műsoron lévő „Tánc” című darab ért meg a legtöbb előadást

• 1910-től megkezdődött a filmek bemutatása is

19

20

2019. 12. 02.

11

A CSERKÉSZMOZGALOM

• A XX. század első évtizedében Robert Baden-Powell (1857–1941) brit tábornok, a búr háború után visszatérve Londonba, 1907-ben összefogta a város kallódó fiataljait és megrendezte az első „cserkésztábort

• a fiatalokat a szabadban élés örömére, egymás megbecsülésére, a természet szeretetére, a szükséges kézügyességekre és tennivalókra

• részletesen kidolgozta elképzeléseit és 1908-ben életre hívott egy új ifjúsági mozgalmat, a „scouting”-ot, magyarul a cserkészetet.

• Baden-Powell, cserkésznevén Bi-Pi,

• Még ebben az évben megírta a cserkészetről szóló elképzeléseit, a Scouting for boys című könyvét, a Cserkészet fiúknak című munkáját. Ez lett a világ cserkészetének első kézikönyve: politikamentes szervezet és valláserkölcsi alapon áll, a munka kisebb (6-10 fős) őrsökben történik, egy néhány évvel idősebb őrsvezető irányításával

• A Cserkészmozgalom Világszervezete (angolul: World Organization of the Scout Movement, röviden WOSM) 1920-ban alakult meg Genfben. 1928-ban Parádon alakult meg a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS

Robert Baden-Powell (1857-1941)

21

22

2019. 12. 02.

12

A CSERKÉSZMOZGALOM INDULÁSA MAGYARORSZÁGON

• 1910-ben elindult a mozgalom hazánkban is: egy nagybecskereki községi főgimnázium tanárnak, Králik Lászlónak Baden Powell könyvéről megjelent több mint 100 oldal terjedelmű ismertetőjének hatására.

• A magyar Cserkészszövetség hivatalosan két évvel később, 1912-ben alakult meg.

• A magyar cserkész mozgalom a húszas évek elején indult rendkívül dinamikus növekedésnek.

• A Sík Sándor által szerkesztett Magyar Cserkészvezetők Kézikönyv második kiadásnak előszavában erről így írt 1925-ben: „A magyar cserkészfiúk száma, amely 1920-ban alig érte el a kétezret, 1922-ben megközelítette a 15.000-et, ma pedig 25 ezer felé halad.”

• A világ többi cserkészével való döntő találkozás azonban Koppenhága melletti II. Világdzsemborin történt meg, 1924-ben. A dzsembori alapgondolata a cserkész világbajnokság volt. Arra minden nemzet 48 főből (6 őrs) álló csapattal nevezhetett be.

4. VILÁGDZSEMBORI - GÖDÖLLŐ

• . A magyar cserkésszövetség nemzetközi elismerésének is használt a siker, és a negyedik, 1933-as világdzsembori megrendezését a magyar cserkészet kapta meg, melynek helyszíne Gödöllő lett.

• A rendezvény keretében nagy tisztelettel fogadták a szervezők a mozgalom meglapítóját, és élő legendáját Robert Baden-Powell-t

23

24

2019. 12. 02.

13

A MEZŐGAZDASÁGI FELNŐTTOKTATÁS IS ÚJ IRÁNYT VESZ – A GAZDASÁG SZOLGÁLATÁBAN

• 1890-es évek elején a Földművelésügyi Minisztériumban hozzáfogtak a vidéki parasztság szakoktatási hálózatának kiépítéséhez.

• Cél: a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztése

• A hálózat azonban nem bizonyult sikeresnek, a naprakész információk éppen a leginkább érintettekhez, a szegényparasztokhoz nem jutottak el

• Hatékonyan az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdaszövetség képzései működtek

NÉPSZERŰ FŐISKOLAI TANFOLYAM

• Szintén a brit University Extension („az egyetem kiterjesztése”) mintájára indult

• Wlassits Gyula, Berzeviczy Albert szorgalmazására – hozták létre 1903-ban

• ugyancsak tudománynépszerűsítő előadásokat tartottak

• Wlassits mint VKM miniszter 1898-ban kijelentette:

„A felnőttek oktatására vonatkozó rendszert Magyarországon is létesíteni óhajtom” (Juhász, 2016)

25

26

2019. 12. 02.

14

ERZSÉBET NÉPAKADÉMIA

• Londoni People’s Place mintájára alakult meg 1903-ben (Pályi Sándor közreműkődésvel)

• Kettős cél:

1. otthont biztosítson a különböző egyesületeknek, szervezeteknek

2. ipari és kereskedelmi képzéseket nyújtson

• a konzervatív szabadoktatási intézmény

• vasárnap esténként a Trefort-kertben levő Gólyavárban tartották az előadásokat

• A háború alatt a fronton történtekről is hírt adnakBudapest VII. Rákóczi út 30

THÁLIA TÁRSASÁG

• 1904-ben Lukács György VKM (1905-1906) támogatásával fiatal művészek hozzák létre

• A társaság új, magyar színpadokon még nem látott darabokat mutatott be

• Számos alkalommal tartott előadást a fővárosban és vidéken élő munkások számára

• olyan jeles személyiségeket tudhatott tagjai közt, mint Hevesi Sándor, Benedek Marcell, Törzs Jenő vagy Garas Márton

27

28

2019. 12. 02.

15

JULIÁN EGYESÜLET

• 1904-ben, Széchenyi Béla és Klebelsberg Kunó vezetésével alakult meg• Horvát-Szlavónia és Bosznia-Hercegovina területén elsődlegesen szórványban élő

magyarság védelmében• Célja: oktatási, művelődési és felekezeti életének felkarolása és megerősítése,

magyarságot kulturálisan, társadalmilag és gazdaságilag támogassa• egyesület a gyermekek mellett felnőttek részére is szervezett írás-olvasás

tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat• évente naptárakat, képes kalendáriumokat jelentetett meg, vándorkönyvtárakat

hozott létre

29

30

2019. 12. 02.

16

EGYÉB JELENTŐS TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK

Társadalomtudományi Társaság (1901)

• Tagságában neves professzorok; publicisták; nagytőkések; földbirtokosok

• A társaság adta ki a kor egyik legszínvonalasabb társadalomtudományi folyóiratát a Huszadik Századot

Galilei Kör (1908)

Célja: „a szabadtudománynak és a szabadgondolatnak otthona legyen az egyetemen”

Az egyetemistákból és főiskolásokból álló csoport tagjai szemináriumokat, előadássorozatokat indítottak, az 1910-es évektől pedig rendszeres munkásoktatást végeztek.

A „SZABAD TANÍTÁS ORSZÁGOS KONGRESSZUSA”1907. OKTÓBER 2-6. KÖZÖTT, PÉCSEN

• A városházán megtartott kongresszusra különféle szabadoktatási szervezetek képviselői gyűltek össze

• Elnöke Pályi Sándor, az Erzsébet Népakadémia titkára és a hivatalos szellemű szabadoktatás egyik irányítója azt szorgalmazta, hogy hozzanak létre olyan országos csúcsszervezetet, amely valamennyi szabadoktatási szervezetet egybefogva előmozdítaná egységes szellemű vezetésüket és szervezeti egységüket.

• A tanácskozás résztvevői elsősorban a mit, hogyan és kik tanítsanak kérdésére keresték a választ

A konzervatív oldal képviselői szerint csak lezárt, vitára okot nem adó tudásanyagot volt szabad tanítani, tehát semmi olyat, amely a fennálló társadalmi rendet, vagy az uralkodó osztályt veszélyeztetné

A baloldaliak (és polgári radikálisok) ezzel szemben úgy vélték, a felnőtteknek olyan ismereteket kell átadni, amelyek révén alaposabban megismerhetik a világot, feltárhatják a rejtett összefüggéseket.

A kongresszus a baloldaliak győzelmével zárult

31

32

2019. 12. 02.

17

SZABADOKTATÁSI TANÁCS

• „a hatékonyabb társadalmi összefogás érdekében” rendeleti úton létrehozták 1911-ben

• iskolalátogatókat küldött ki a munkásgimnáziumok látogatására

• tanács működése meglehetősen bürokratikus volt, számos akadályt gördített a civil kezdeményezések elé

• „Kolozsvárott tettek egy kísérletet, mely véleményem szerint felette szerencsés pedagógiai gondolat volt. Nem a polgári iskola minden tárgyát tanították végig az összes hallgatóknak a didaktikai módszer megkövetelte egymásutánjában, hanem kinek-kinek szellemi szükségletét igyekeztek. kielégíteni egy-egy tárgyban, mely iránt érdeklődése megnyilatkozott..A Szabad Lyceális oktatással a munkásgimnáziumnak nem szabad, szakítani, nem szabad külön iskolát: egy minimumra leszállított polgári iskolát alkotni, hanem ha már a gimnázium hangzatos és fényes címére igényt tartanak, legyenek gimnáziumok a gimnázium alapjelentésének értelmében; legyenek a szellemi élet gyakorlóhelyei.” (Hegedűs István : A szabadoktatás lényeges és módszere, 1914.)

33

34

2019. 12. 02.

18

NÉPFŐISKOLA BAJASZENTIVÁNON - 1914

• Bellosits Bálint hozta létre dán mintára

• Alulról szerveződő mozgalom,

• Önkéntes részvétel

• Paraszt származású fiatalok részére

• “ A népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, “feleltetniük” a tanulókat. Éppen ellenkezőleg: a tanulóknak kell kérdéseket föltenniük a tanároknak, s jaj nekik, ha nem tudnak válaszolni.” (Grundtvig (1783-1872) dán evangélikus lelkész)

VI. SZAKASZA NÉPMŰVELÉS KISZÉLESEDÉSE (20. SZÁZAD ELSŐ FELE)

A korszak általános jellemzői

1918. őszirózsás forradalom1919. Tanácsköztársaság –proletárdiktatúra1919-1945. Horthy-rendszer1920. Trianon1939-45. II. világháború

Oktatás, benne a felnőttek képzése

1919: iskolaállamosítás 1919-45: Tanácsköztársaság rendelkezéseinek módosítása, törlése Kultúrfölény elmélet: oktatás nagyarányú fejlesztése (Klebelsberg) Egyetemek áttelepítése: Kolozsvár – Szeged, Pozsony – Pécs Testnevelés szerepe nagyon fontos (pl. Testnevelési Főiskola) Felnőttképzés: iskolán kívüli népművelés 1928. Egyetemes Tanügyi Kongresszus javaslata: 20.000 főnél nagyobb településeken népművelési otthonok

35

36

2019. 12. 02.

19

Művelődés, felnőttkori művelődés

Collegium Hungaricumok alapítása (Klebelsberg)Rádió, filmgyártás, moziIrodalom: Népi írók mozgalma, Népi-urbánus vitaMárciusi Front (1937)Kultúrák egyenértékűségének elmélete – kultúrfölény elmélete

Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért

Népházak (= kultúrházak)Népfőiskolák elterjedése, fénykora (1930-40-es évek) - Népfőiskolai TanácsOrszágos Közművelődési TanácsIskolánkívüli Népművelés Országos BizottságaOlvasó-, önképző-, gazdakörökEötvös Kollégium - Györffy KollégiumCserkészmozgalom - LeventemozgalomEgyházi ifjúsági egyesületek (KALOT, KALÁSZ, KIE, MEKDESZ, SDG)

Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért

1920-as évek: Klebelsberg Kunó VKM (kultúrfölény, neonacionalizmus) 1930-as évek: Hóman Bálint VKM Németh László és számos népi író, harmadik utas gondolkodó Bartók Béla és Kodály Zoltán (zenepolitikai modell)

VI. SZAKASZA NÉPMŰVELÉS KISZÉLESEDÉSE (20. SZÁZAD ELSŐ FELE)

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

• Trianoni békekötés következményei – meggyengült gazdaság, oktatási rendszer

• Csalódottság és erkölcsi kompenzáció – a „kultúrfölény elve”

• A kultúrfölény jól ismert programja megteremti a magyarság kulturális vezető szerepét a Kárpát-medencében. t Klebelsberg 1922-es országgyűlési bemutatkozó beszédében a vallás- és közoktatásügyi tárcát a honvédelemhez hasonlította: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá." a kultúrfölény kialakítása által lehetséges csak, hogy „lefegyverezetten is az Árpád szerezte földön megmaradhassunk és egyszer megengedett eszközökkel az elveszítettet visszaszerezzük.”

• A felsőoktatáshoz kapcsolódó változás - a határon túl rekedt egyetemeket hazatelepítették: Kolozsvárról Szegedre, Pozsonyból Pécsre.

• Az 1929-33 közötti nagy gazdasági világválság tetőpontján Magyarországon az iparban 240 ezer, a mezőgazdaságban kereken 600 ezer munkanélküli volt.

37

38

2019. 12. 02.

20

TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

• Tanácsköztársaság idején tervbe vették a nép hiányos műveltségének pótlását, valamint továbbképzésüket különböző tanfolyamok formájában,

• Ennek csúcsa a Marx-Engels Munkásegyetem volt.

• Az elképzelés megvalósítása dinamikusan zajlott, azonban a Tanácsköztársaságot követően nem tudott fennmaradni a Horthy-rendszerben.

KLEBERSBERG KUNÓ VKM MINISZTER (1922-1931)

• Minisztersége idején fontos lépéseket tettek a felnőttoktatás kiterjesztéséért és az oktatási rendszer reformjáért

• Trianon utáni magyar társadalom belső szerkezetének megváltoztatását Klebelsberg az iskoláztatás tartalmának átalakításával, egyfajta „tudásberuházással” kívánta megvalósítani.

• Kultúrpolitikájának sarkalatos pontját képezte a kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, nevelése.

• Új tartalommal megtöltött keresztény-nemzeti ideológia, a neonacionalizmus

• A népiskolák tömeges felállításával (3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült) és az iskolán kívüli népművelés megszervezésével Klebelsberg a magyar nép műveltségi színvonalának emelését kívánta elérni.

39

40

2019. 12. 02.

21

KLE

BELS

BER

G K

UN

Ó É

S A

NY

ÁR

I EG

YET

EM H

ALL

GAT

ÓI,

1929

. DEB

REC

EN

NÉPHÁZAK ÉS NÉPKÖNYVTÁRAK

• A vidéki lakosság alacsony műveltségi szintje emelése, agrárgazdasági ismereteik hiányossága (!) pótlása miatt az oktatásért és kultúráért felelős kormányzati szerveket, hogy az iskolán kívüli ismeretterjesztés feladatát is felvállalják.

• Ebből a célból úgynevezett népházakat (kultúr- vagy művelődési házakat) hoztak létre. (1938-ig 1580 ilyen intézmény épült az országban.)

• A népházak a különféle szórakoztató és egyéb rendezvényeken kívül tudományos előadásoknak, rövid tanfolyamoknak is helyet adtak.

• A népházak létesítésével párhuzamosan a Népszövetségtől kapott 650.000 pengő kölcsön befektetésével bővítették a könyvtárak állományát, illetve új, 2-4 ezer kötetes népkönyvtárakat nyitottak.

• 1934-ben a népkönyvtárak száma elérte az 1629-et, 1938-ban pedig az 1910-et.

41

42

2019. 12. 02.

22

SZABADOKTATÁS HELYETT „ISKOLÁN KIVÜLI NÉPMŰVELÉS”

• Szabadoktatási Tanács nevét is Országos Közművelődési Tanácsra változtatták.

• 1922-ben, a 123500/1922. számú VKM rendelettel felállították az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottságát, amelynek véleményező és tanácsadó szerepet biztosítottak

• Klebelsberg terveit k az 1925. november 25-i nemzetgyűlésen terjesztette elő. Kiemelte, hogy a várossal szemben a falusi népet kell felkarolni, a népművelésnek elsősorban a paraszti kultúra megbecsültségére, elismertetésére kell törekedni

• 1926-ban törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról”.

• 1928-ban pedig önálló sajtóorgánumot indítottak el „Iskolán Kívüli Nevelés” címen.

A TESTNEVELÉS FELÉRTÉKELŐDÉSE

• Már Horthy-rendszer szerette volna a sportszervezetekbe tömörült felnőtteket a befolyása alá vonni

• Klebelsberg 1924-ben a nemzetgyűlés előterjesztette az Országos Testnevelési Alap létrehozásáról szóló törvénytervezetet.

• A megszavazott állami költségvetésből biztosított alap kevésnek bizonyult.

• 1926-ban megszervezte a Testnevelési Főiskolát azzal a céllal, hogy biztosítsa a testnevelő tanárok képzését

• Székházat kapott a Testnevelési Tanács is, amely egyúttal több szövetség állandó helye is lett.

43

44

2019. 12. 02.

23

A NÉPFŐISKOLÁK RENESZÁNSZA – 30-AS ÉVEK

• Néhány hetes, hónapos téli vagy esti tanfolyamok keretében az emberek általános és szakmai műveltségét voltak hivatottak fejleszteni

• 1920-as éveket követően mintegy 70 népfőiskola működött az országban, és ezek elsősorban az állampolgári nevelésről igyekeztek gondoskodni: az erdélyi, a felvidéki példák, valamint a hazaiak közül Mezőkövesd, Szanda, Ménfőcsanak és Pilis.

• 1925-ben – 35 hallgatóval – Szandán nyitotta meg kapuit az első bentlakásos népfőiskola

• 1936. február 1-jén volt az ünnepélyes megnyitója a sárospataki népfőiskolának

• az államilag támogatott és a népművelés által gondozott népfőiskolák közül Siófokon a Balatoni Népfőiskola, Mosonmagyaróvárott – a Mezőgazdasági Akadémia voltak jelentősebbek1

• 1941-ben alakult meg a Népfőiskolai Tanács legfontosabb elvi és gyakorlati céljának a megfelelő tananyag kidolgozását, a vezetők megválasztását, a szervezeti feladatok és pedagógiai elvek megvalósítását tekintette.

45

46

2019. 12. 02.

24

NÉPI ÍRÓK MOZGALMA

• népfőiskolákért és a népi kollégiumokért sokat tettek az ún. népi írók is (Móricz Zsigmond, Erdei Ferenc, Féja Géza, Németh László stb.)

• cikkeket írtak a mozgalomról (pl. a Kelet Népe folyóiratban),

• akciót szerveztek, előadásokat vállaltak

• 1942, 1943, amikor az első úgynevezett Szárszói találkozókra került sor Balatonszárszón

• felelősségérzetét hirdette a társadalmi megújulásért, egy új Magyarországért.

• A találkozók mögött fellángolt az úgynevezett népi-urbánus vita: amelyben a falunak és a városnak elkötelezett irodalom, a vidéki és fővárosi kultúrának és magának a falunak és a városnak az ellentéteijelentek meg

47

48

2019. 12. 02.

25

KALOT (KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGI LEGÉNYEGYESÜLET)

• egyházi indíttatású világi szociális agrárifjúsági reformmozgalom volt; a 20. századi magyar történelem egyik legsikeresebb civil szerveződése

• Alapítója: Kerkai Jenő jezsuita szerzetes 1935.ben indította el a Szeged környéki falu-és tanyavilágban a parasztok megszervezését - a mozgalom hamarosan felvette KALOT nevet, viharos gyorsasággal, néhány év alatt országossá nőtt

• 4 jelszó:

Krisztusibb embert!

Műveltebb falut!

Életerős népet!

Önérzetes magyart!

1939-40.: Teleki Pál fontosnak tartván a KALOT munkáját, kormánya révén anyagilag is támogatja a mozgalom szervező munkáját.

49

50

2019. 12. 02.

26

KALOT (KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGI LEGÉNYEGYESÜLET)

• 1937-ben kiadott Vezérkönyv részletesebben és határozottabban is megfogalmazta a mozgalom céljait

• egy három és félnapos vezetőképző tanfolyammal indult - sejtszerűen építkezett: belülről kifelé, és alulról felfelé

• cél az volt, hogy az egyes egyházközségeken belül alakuljanak ki KALOT-csoportok, s a jövendő tagok valójában csak ezeken a csoportokon keresztül csatlakozhattak a mozgalmakhoz: NEM EGYES SZEMÉLYEK, HANEM A HELYI

CSOPORTOK VOLTAK A TAGOK.

• Közösségszervező sejtmódszer, a barátkozáson és az embertől emberig menő szervezésen alapuló csoportépítés fontos ismertetőjegye volt a KALOT-mozgalomnak

• A csoportok felett az egyházközségek papjai csak védnöki szerepet játszottak, a valódi vezetők a parasztok közül

• 1938 vége: a helyi szervezetek (egyletek) száma eléri az ezret, a tagság száma 62 000, a pártolótagoké kb. 150 000.

KALOT NÉPFŐISKOLÁK

• A mozgalom saját sajtóorgánumokat ad ki: mozgalom lapjait (Dolgozó Fiatalság, Forrástár, Ifjúságunk, Magyar Vetés, Kalot Munkafüzet, Népünk

• Az első KALOT Népfőiskola Érden létesült 1940-ben (Szapáry kastély – 108 bentlakásos tanuló részére biztosított férőhelyet)

• 19 másik népfőiskolát alapított a mozgalom. A húsz népfőiskola közül 7 a Dunántúlon, 3 - 3 a Duna-Tisza közén és Tiszántúl, 2 Erdélyben és 5 a Felvidéken nyílt meg

• Népfőiskolákon nemcsak a parasztlegényeket oktatták, hanem papoknak, papnövendékeknek és falusi tanítóknak is rendszeresen tartottak összejöveteleket, nyári táborokat, ahol megismertették velük a mozgalom munkáját és céljait.

51

52

2019. 12. 02.

27

53

54

2019. 12. 02.

28

KALÁSZ (KATOLIKUS LÁNYKÖRÖK SZÖVETSÉGE)

• 1936-ban alapították meg Magyarországon a KALÁSZ-t, Katolikus Lánykörök Szövetsége néven Luczenbacher Rita nemesleány és Andrea szerzetesnővér

• Martonvásáron tartották az első összejövetelt.

• Az egyesület eleinte a falusi lányokkal foglalkozott, mivel ők szorultak leginkább arra, hogy elemi iskolai tanulmányaik lezárása után tovább műveljék, neveljék őket

• A mozgalom gyorsan terjedt, sorra alakultak a lánykörök, a lányok népfőiskolákon és egyéb tanfolyamokon vettek részt

• 1946. évi betiltása idején mintegy 60 ezer taggal rendelkezett.

TOVÁBBI JELENTŐS FELEKEZETI IFJÚSÁGI MOZGALMAK

• KIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület) : A mozgalom 1883-ban alakult meg Budapesten a református és evangélikus fiatalok részvételével. Tagjai között az egyetemisták mellett iparosok, kereskedők is megjelentek. A KIE szerepet játszott a dániai minták alapján szervezett népfőiskolák elterjesztésében, emellett az első cserkészcsapat fenntartója is az egyesület volt.

• Református Diákmozgalmat, a Soli Deo Gloriát: 1921-ben lánglelkű fiatal teológusok alapították azzal a céllal, hogy megújítsák magyar református egyházukat, honfitársaiknak pedig reményt adjanak. Egyik jelmondatuk ez volt: „Evangéliumot Magyarországnak”.

• Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséget, a MEKDESZ: 1907-ben alakult meg ténylegesen, - úgy hogy a megalakulást egy 10 tagú baráti társaság kimondta egy Visegrádon tartott találkozón, - de már 1898. óta folytak az előkészületek.

• Leventemozgalom: Leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. A leventeszervezetek a 12–21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták

55

56

2019. 12. 02.

29

HÓMAN BÁLINT VKM MINISZTERSÉGE (1932-1945)

• Győrffy István Kollégium / Bolyai Kollégium megalapítása - megkönnyítse az egyetemekre, főiskolákra bekerült népi származású diákok tanulását

• A húszas évek végén az állami költségvetésből a kultusztárca mintegy 9-10 százalékban részesült, míg a harmincas évek elején 11-13 százalékban kapott támogatást. Iskolapolitikájának egyik célja volt, hogy a különböző iskolatípusok között fennálló különbségeket csökkents

• Oktatáspolitikájában kihangsúlyozta az iskolákban elsajátított törzsanyag nemzeti jellegének fontosságát, a magyar életre való felkészülés jegyében a „valláserkölcsi és nemzeti alapon

• Echo Tv - Részletesen Hóman Bálintról https://www.youtube.com/watch?v=CqE9POkhdYg

• A második világháború után, 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte

57