634.0.907.11

Banadics István

BÉKÉS MEGYEI ERDŐK KÖZJÓLÉTI LEHETŐSÉGEI

Ismert, hogy az Alföld hazánk erdőkben legszegényebb vidéke. A megyék között Békés megye erdősültségi százaléka a legkisebb. Je len leg az erdők, erdő­fol tok, fasorok együtt csupán 3,6%-os erdősültséget tesznek k i . A z összefüggő erdőállományok a Körösök mentén húzódnak, min t egy 8000 h a területtel. A sáv legnagyobb szélessége 1 k m .

A Békés megye i települések közül Békéscsaba, G y u l a városok, S a r k a d , Doboz és Gyulavári községek v a n n a k abban a kiváltságos helyzetben, hogy lakói rö­v i d idő alatt erdőbe érhetnek felüdülés, pihenés céljából. Kedvező adottság, hogy a Körösök az erdőt természetes vízzel egészítik k i , bőví tve az üdülés l e ­hetőségét.

Fokoza tosan , szinte észrevétlenül tért hódít az erdő igénybevétele. M a már a Körösök mentén három he lyen v a n kialakulóban üdülőerdő, üdülőterület. A z erdőgazdálkodásnak k i k e l l lépni az egy, i l l e tve kétcélú hasznosításból. A fa -termesztés és a vadgazdálkodás mel le t t szervezetten, előre k ido lgozo t t te rv alapján k e l l gondoskodni az üdülési funkciók érvényesüléséről.

Három üdülő körzet alakítható k i a Körösök mentén: Póstelek, Szanazug, Városerdő.

1. ábra. A Békés megyei három üdülőkörzet (fekete téglánnyál jelölve)

PÓSTELEK

A z erdőtest Békéscsaba városától 6 k m , G y u l a városától 5 k m távolságra v a n és a Kettős-Körös érintésével csa t lakoz ik D o b o z községhez. Északi oldalán műút húzódik, a m e l y összeköti Békéscsabát Dobozza l . . A z erdőterület 680 ha. Elsőd­leges rendeltetése a fatermesztés és a vadgazdálkodás. A jóléti fejlesztés a vo l t főúri kastély 20 ha-os parkjában i n d u l t meg. A kastély épületeit Békés­c s a b a — G y u l a városok a Pósteleki Erdészettől 1973-ban megvásárolták. A M e ­g y e i Tanács kezdeményezésére a régi p a r k b a n tornapályát alakítottak k i , a m e l y 1973 májusában nyílt meg, de a nyári szezonban hét végén o l y a n vo l t a for ­ga lom, hogy már az első évben lehetett látni a bővítés szükségességét.

Körös összefolyása

Itt k e l l az erdészetnek irányítóként fellépni, megelőzni a „természetes" tér­hódítást a termelő funkciók rovására. Ezért a természet adta lehetőségek k i ­használását k e l l keresni , hogy a fatermesztés, a vadgazdálkodás és az üdülés, kirándulás együttesen megoldódjon. E n n e k a célnak érdekében o l y a n sétányo­ka t k e l l kialakítani a kastélykerttől k i i n d u l v a , részben az erdőben, részben az erdő szélén, ame lyek a szanazugi területtel összekötik az üdülőhelyet. A k i ­alakított — kellő jelzőkkel ellátott — útvonalon pihenőket, esőbeállókat, sza­lonnasütő helyeket , árnyékszékeket k e l l létesíteni. Figyelmeztető táblákkal e l ­látott útvonalakon a kirándulók — sétálók — kulturáltan, fegyelmezet ten v i ­se lkednek az erdőben. Szabadonengedve, irányítás nélkül nincs összhang az erdő több célú hasznosítása tekintetében. A vadvédelem érdekében a kialakított sétányokon túl a nyiladékokat le lehet sorompózni. Figyelmeztető táblákat k e l l k i r a k n i , ame lyek megadják a lezárás magyarázatát. A kirándulók m e g ­értik a sorompózás tényét és n e m vesz ik igénybe ötletszerűen az egész erdő­területet.

SZANAZUG

A z üdülőterület már kialakított, beépített nyaralók, hétvégi pihenőházak csoportjából áll. A z erdő területe 1100 ha. A z üdülők a Feke te - és Kettős-Körös jobb partján az ármentett o lda lon v a n n a k közvetlen az erdővel határosán. A Fehér- és Fekete-Körös összefolyása, az i t t k i a l a k u l t természetes környezet adta az ötletet az ide települőknek. Megközelítése Békéscsaba—Doboz műútról a Kettős-Körös, jobb partján, v a l a m i n t a G y u l a — S a r k a d műút felől a Feke te -

Körös j obb partján. M e g lehet még közelíteni a szanazugi üdülőterületet a G y u l a — D o b o z műútról, v a g y a Fehér-Körös jobb, i l l e tve balpartján.

E d d i g a Körösök adta üdülési lehetőséget vették igénybe a p i h e n n i , üdülni vágyók, a békési, békéscsabai, g y u l a i , dobozi , s a rkad i l akosok egyaránt. A z erdők nyiladékai le vo l t ak sorompózva, tehát az üdülők m i n t e g y k i vo l t ak zárva az erdőkből. A Körösök melet t k i a l a k u l t üdülőkörzetben m a már az erdőt is igénybe vesz ik a látogatók. A z előzőkben már említettem, hogy egy g y a l o g -úttal össze lehet kötni a pósteleki és a szanazugi körzetet. A műút u g y a n már összeköti, de ez a gépjárművek közlekedésére szolgál. A gyalogút kialakításá­v a l irányítani lehet az erdő igénybevételét, 20—40 ha-os területen k i lehet a l a ­kítani egy pihenőparkot. A z erdőben k i k e l l jelölni a sétautakat, e l k e l l h e l y e z n i

4. ábra: Szanazug — a Kettős Körös és a 5. ábra: Városerdő — az üdülőtelep és kialakult üdülőtelep mögötte az erdő

(dr. Vecsey felvételei)

ülőkéket, padoka t és egyéb berendezéseket. A kirándulók irányításával kikü­szöbölhetők a termelési és az üdülési funkciók közti ellentmondások. E célból a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt a Körösök összefolyásánál a F e ­hér- és Fekete-Körös, v a l a m i n t a Kettős-Körös hullámterében m i n t e g y 1 km-es körzetben fásítást is k e l l végrehajtani. így a fásított terület mentesíti a v a d b a n gazdag remete i erdőtestet a kirándulók nagymérvű igénybevételétől. K i lehet alakítani a hullámtéren csónakázó-helyeket is. A Körös ezen szakasza fe lduz­zasztott. A vízügyi és az erdőgazdasági igényeket együttesen k e l l f igye lembe v e n n i és megfelelően irányítani az ide kirándulókat. A Körösök jobb , i l l e tve b a l partján horgásztanyákat lehet építeni. A horgásztanyák elhelyezése a 3. pon tban tárgyalásra kerülő D e l t a erdősítése után szinte kívánkozik a területre.

VÁROSERDŐ

E z az üdülőkörzet részben már kialakított. G y u l a város határában a Feke te -Körös b a l partján (ármentett oldalon) létesítettek egy hétvégi üdülőtelepet. E z a település csa t lakoz ik a Városerdőhöz. A z összes terület, a m i G y u l a város határában ide csa t lakoz ik : 400 h a erdő. A település közvetlen közelében gye r ­meküdülő működik, erdővel körülvéve. A G y u l a i Erdészet már kezd te kialakí­t a n i a pihenő je l legnek megfelelő részt. E z azonban még kezdetleges, korsze­rűsítésre vár.

A városerdei kirándulásoknak hagyományai is vannak . A régi leírások ta r ­t a lmaznak o l y a n megjegyzéseket, hogy G y u l a város a tüzelőn kívül kirándulá-

V 85

sokra is használta a város kezelésében levő erdőterületet. Ez t a hagyományt híven ápolja a G y u l a i Erdészet.

Földrajzi fekvése, adottsága nagyon jó . Közel v a n G y u l a városához (6 k m ) az erdőterület, északi oldalán f o l y i k a Fekete-Körös és műút húzódik, a n y u ­ga t i o lda lon vasútvonal van . A már kialakított település teljesen közművesített.

Távlatait t ek in tve az 1, ábrán feltüntetett erdőterület k i c s i ahhoz, hogy k i ­elégíthesse a kirándulók igényeit. Ezért fej leszteni k e l l . G y u l a városának m i n t melegvizes üdülőhelynek országos hírneve van . A z ide sereglett üdülők hiá­nyolják az erdőt.. A z üdülésben elért szép hagyományokat úgy lehet fejlesz­teni , h a a belső területeken kialakított p a r k o k o n kívül az erdőtelepítéseket is növelik. A Feke te - és Fehér-Körösök között elterülő úgynevezett Deltát fo­kozatosan be k e l l erdősíteni. E z a terület 1000 ha. Beerdősítés után a város melegvizes fürdőjét össze lehetne kötni a Városerdővel. A város már lépéseket tett a Fehér-Körös ba l partján m i n t e g y 160 ha terület beerdősítésére. A D e l t a beerdősítésekor a termőhely adta lehetőségek figyelembevételévei az üdülő jel leget k i lehet alakítani. A z erdészet és a tanács összefogása ebben a t e k i n ­te tben igen nagy előrehaladást tudna eredményezni. Megnőne a város idegen­forga lma. A z említett terület mezőgazdasági művelés alól való kivonása cél­szerű lenne, m i v e l azon — fekvésénél fogva — nagyüzemi mezőgazdálkodást n e m lehet fo ly ta tn i . E z t a területet már két ízben — egyszer 1925-ben, ma jd 1964-ben — elöntötte a Fehér- és Fekete-Körös Románia felőli árhulláma.

Összefoglalva: a javasol t három üdülőkörzet már részben k i a l a k u l t . Békés megye 1971. évben k iado t t telepítéshálózat-fejlesztési terve is fog la lkoz ik e té­mával. Megállapítja, hogy a megye kedvező természetföldrajzi, kulturális adott­ságai, t iszta levegője és folyóvizei, v a l a m i n t jó megközelítési lehetőségei f o l y ­tán idegenforga lom és üdülés céljára a lka lmas . A nagy területen folyó mező­gazdasági termelés is alkalmassá teszi az üdülés-pihenés-gyógyulás feltételei­nek kielégítésére. Sok h e l y e n talláható termálvíz. Csa t l akoz ik ehhez a természe­tes víz (Körösök) i l y e n irányú hasznosítása is.

A szóban forgó körzetek 120—160 ezres lakossága igénybe vehet a meglevő erdőkből m i n t e g y 2100—2200 ha-t. E z az igénybevétel is csak részbeni a több célú hasznosítás mia t t . E mel le t t feltétlen szükséges a szóban forgó 1000 ha-os erdőterület fejlesztése is.

Békés megye többi települése részére hasonlóan lehet kialakítani üdülőkör­zeteket. I lyenek : Körösladány—Szeghalom—Gyoma—Endrőd és Szarvas térsége. A megye egyéb területein — például Orosháza környékén — már i l y e n l e ­hetőség nincs, új létesítményről k e l l gondoskodni .

Békés megye tehát rövid idő alat t átalakítható erdőivel együtt a közjóléti igények kielégítésére.

A lapban megjelent tanulmányok szerzői:

Antal Mihály fahasználati előadó Délalföldi E F A G , Szeged; Banadics István erdé­szetvezető Délalföldi E F A G , Sarkad-Remete; dr. Farkas Pálné, osztályvezető, MÉM, Budapest; dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár, Kertészeti Egyetem, Budapest; Franciscy Pál Vilmos parkosítási szakelőadó, P i l i s i Áll. Parkerdőgazdaság, Esztergom; Han-gyálné Balul Wanda dr. tudományos segédmunkatárs, E R T I , Mátrafüred; dr. Keresz­tesi Béla akadémikus, az E R T I főigazgatója. Budapest; Radnóty Alfréd tervezési és üzemszervezési felügyelő, Tanulmányi Áll. Erdőgazdaság, Sopron: dr. Szabó Lajos tudományos munkatárs, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő; dr. Szendrey István egyetemi tanár, E F E , Sopron; dr. Szőnyi László osztályvezető, MÉM, Budapest; Telegdy Pál főmérnök, T S Z Erdőgazdaság, Nagykőrös; Tóthné Surányi Klára dr. egyetemi adjunktus,' Kertészeti Egyetem, Budapest.