BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

KohászatVaskohászatÖntészetFémkohászatJövonk anyagai, technológiáiEgyesületi hírmondó

136. évfolyam2003/2. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

T A R T A L O M F R O M T H E C O N T E N T

Gulyás J. – Horváth Á. – Lôrinczi J. – Se-bô S. – Szélig Á. – Verô B.: The Develop-ment of a Steel Quality with 700 MPaYield Strength… … … … … … … … 57Aspects of material saving require theproduction and use of fine grain steelshaving higher and higher yield strength.The steel quality with a yield strength of700 MPa have been missing till now fromthe Dunaferr Corp.‘s assortment. The paperexplains the successful developing processof this plate product and the qualityparameters of the DE 700 steel microalloyedwith boron and niobium.Key words: yield strength, microallyedsteel, fine grain steel, material saving,plate product, R + F activity

Mrs. Dénes, É – Dévényi L.: Investigationof Structural Steels‘ Scale Formation byIndustrial and Laboratory Tests … … 63The authors show test series containingindustrial and laboratory measurements, tobecome acquainted with the oxidationprocesses‘ mechanism taking place duringthe hot rolling of several Dunaferr structuralsteels and that ones of the interactionbetween the components. According totheir conclusions the oxidation loss and thepossibility of the scale removal decreasewith the increasing quantity of componentsin the steel. In the steels alloyed with Sithe scale mass per surface unit increaseswith the increasing Ni content.Key words: structural steels, hot rolling,oxidation loss, scale removal, specific scalemass

Bokodi B.: The Pre-Cast Foundry Ltd. .. 73The 1989 founded company engaged in diecasting of aluminium and zinc based alloysin a very short time the maximally up-to-date plant of the region. The increasingquality level can be shown with the awardsobtained by the company. The internatio-nally acknowledged and competitive com-pany is a reliable supplier for the transportindustry, the manufacturers of electricgoods and metal ware and for the auto-motive industry as well.Key words: Prec-Cast Foundry Ltd., die casting, aluminium alloys, zinc alloys,automotive industry, production of electricgoods

Puza F.: Our Ancestors in the GloriousWar of Independence in 1848-49 … 85In the war of independence in 1848-49 theprofessors and students of the Academy inSelmec have taken part as well. Many ofthem have been punished with heavy im-prisonment after the suppression of the warof independence. After the compromise of1867 a part of the professors and tech-nicians taken their degree at Selmec havetaken over the co-operation in Hungary‘seconomic life.Key words: war of independence 1848-49,Academy of Selmec, Compromise of 1867,gun-founding

Manescu T. S. – Perian D. – Pinca B. C. –Ottmar K.: Points of Interest fromTranssylvania‘s Metallurgical History 87This is the history of the first 150 years ofmetallurgy in Resita and further relatedindustrial activities. The first two furnacesstarted their operation in 1771, and fromthis date on, "the fire has never beenextinguished". Besides metallurgy, at thebeginning as an auxiliary activity, latermore and more as an independent branch ofindustry, minding developed rapidly, justlike railway and (steam) locomotiveconstruction, and building own powerstations. With the end of WW1, the dis-solution of the Austrian-Hungarian Mo-narchy the story comes to its end as well.Key words: Iron metallurgy, forging,railway, gun production, cast iron

Babcsán N. – Bárczy P.: Aluminium foams … … … … … … … … … … 97The metal foams are promising structuralmaterials. Depending on the technologicalparameters their characteristics can bechanged in a broad range. They energyabsorbing ability and relative high strengthmake them interesting for the automotiveindustry. The main task of the researcherswas the realization of a stabile foam. Instabile smelts the bubbles do not burst andthe smelt does not leak out from the foam.The authors summarize they work done onthe basis of an Austrian aluminium foamproducing technology. Using the formulatedsuggestions more and more better physicalmetal foam models can be obtained.Key words: metal foam, aluminium foam,foam stability, automotive industry, ultralight auto

VaskohászatGulyás József – Horváth Ákos –Lôrinczi József – Sebô Sándor – Szélig Árpád – Verô balázsFinomszemcsés nagy szilárdságúacélok termékválasztékának bôvítésea Dunaferr Rt.-benDénes Éva – Dévényi LászlóSzerkezeti acélok reveképzôdésénekvizsgálata ipari és laboratóriumikísérletekkel

ÖntészetBokodi BélaPrec-Cast Öntödei Kft.Reinhard WinklerAURAL-2®, az ütközésnek kitettszerkezeti és futómûelemek nyomá-sos öntészeti ötvözete

FémkohászatPuza FerencElôdeink az 1848–49-i, dicsô szabadságharcunkbanManescu Tiberiu Stefan – PerianDan – Pinca Bretotean Camelia – Ottmar KladivaÉrdekességek Resicabánya kohászati iparának történetébôl

Jövônk anyagai…Babcsán Norbert – Bárczy PálAlumíniumhabok

Egyesületi hírmondóVálasztmányi ülésSzakosztályi hírekKöszöntésHelyi szervezeteink életébôlKitüntetésekTudományos ülés az elsô selmeciprofesszorokrólBeszámoló kassai tanulmányútról

57

63

73

76

85

87

97

103

105

106

109

110

111

112

Öntészet rovatunkat az 1950-benindított és 1991-ben megszûntönálló szaklap, a BKL Öntödeutódjának tekintjük.

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô utca 68., IV. em. 409. • Telefon: 201-2011 • Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433. vagy vero.boglarka@webmuhely.hu • Felelôs szerkesztô : dr. Verô Balázs • A szerkesztôség tagjai : dr. Buzáné dr. Dénes Margit,dr. Dobránszky János, dr. Fauszt Anna, Hajnal János, Harrach Walter, Kovács László, dr. Klug Ottó, Lengyelné Kiss Katalin, Szen-de György, dr. Takács István • A szerkesztôbizottság elnöke: dr. Prohászka János • A szerkesztôbizottság tagjai : dr. BakóKároly, dr. Hatala Pál, dr. Havasi László, Horváth Csaba, Horváth István, dr. Károly Gyula, dr. Marczis Gáborné, dr. Mezei Jó-zsef, dr. Roósz András, Sándor István, dr. Sándor József, dr. Szabó József, dr. Tolnay Lajos, dr. Voith Márton • Tervezôszer-kesztô : Verô Boglárka • Kiadó: Országos Magyar Bányászat és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Tolnay Lajos • Kiadóiszolgáltatás : Agenda-Editor Kft. • 1112 Budapest, Sasadi út 126. • Nyomja: Codex Print Kiadó és Nyomda Kft. • 1063 Buda-pest, Bajnok u. 1. • HU ISSN 0005–5670 • Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül. • A közölt cikkek fordí-tása, utánnyomása, sokszorosítása és adatrendszerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet.

Gyászol a magyar öntôtársadalom. Ismét sze-gényebbek lettünk, elhagyott bennünket so-kunk barátja és kollégája, aki egész életében aszakmánkban, a szakmánkért dolgozott.Családi hagyományok folytatójaként került apályára. Édesapja a csepeli öntödék megbe-csült szakembere volt, fia is ezt a pályát vá-lasztotta. Középiskolai tanulmányait a diós-gyôri Gábor Áron Kohó- és Öntôipari Techni-kumban végezte, majd a miskolci NehézipariMûszaki Egyetemen szerzett jeles minôsítésûvas- és fémkohómérnöki oklevelet 1963-ban.

Egyetemi tanulmányainak befejezése után1970 februárjáig a Csepeli Vas- és Acélöntödék-ben dolgozott különbözô beosztásokban. Gya-kornokként, metallurgusként, mûvezetôként, akísérleti csoport vezetôjeként, végül üzemveze-tô-helyettesként fôként olvasztástechnológiaifejlesztésekkel (forró szeles kupolókemence,duplex olvasztás) és az MAN-program kereteinbelül a jármûipari öntvénygyártás meghonosí-tásával foglalkozott.

Ezt követôen került a Vasipari Kutató Inté-zetbe, ahol tudományos fômunkatársként,majd programiroda-vezetôként dolgozott.1983-tól tudományos osztályvezetôként irányí-totta az öntészeti kutatásokat az országoscélprogramok és vállalati megbízások alapján.Szakmai munkái közé tartozott többek között akupolókemencék hôtechnikai vizsgálata, azöntvényhibák elhárítása, a gömbgrafitos ön-töttvas gyártástechnológiájának kidolgozása éshazai bevezetése. Kutatómunkájára alapozva1980-ban védte meg egyetemi doktori disszer-tációját.

1986. június 1-jétôl 1988. augusztus 31-igaz Ipari Minisztérium kohászati szakértôi cso-portjának fômunkatársa volt. Feladatai közétartozott többek között az öntvénygyártó szak-ágazat mûszaki-fejlesztési és gazdasági ügyei-vel való foglalkozás, a kohászat K+F feladatai-nak, új anyagok és technológiák fejlesztésénekkoordinációja.

1988-ban szeptember 1-ével került a MagyarÖntészeti Egyesülés, annak átalakulása után aMagyar Öntészeti Szövetség élére. Igazgató-ként, majd ügyvezetô fôtitkárként a magyaröntészet átalakulásának igen nehéz éveibensokat tett az öntôipar érdekképviseleti felada-tainak ellátásában, a tagvállalkozások piacimunkájának segítésében, a magyar öntészetnemzetközi kapcsolatainak intézményesített

kiépítésében. Kiemelkedô hozzáértéssel, szak-értelemmel és ügyszeretettel foglalkozott azöntészet legkülönbözôbb kérdéseivel. Elvitat-hatatlan érdemei vannak abban, hogy megte-remtette és kiszélesítette a magyar öntödék ésöntödei háttéripari vállalkozások most már je-lentôs többségét tömörítô szakmai szövetség-ben az együttmûködés formáit, a termelésiadatok gyûjtését és feldolgozását és a szövet-ség hatékony képviseletét.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohásza-ti Egyesületnek 1961-tôl volt tagja. Az önté-szeti szakosztály vezetôségében 1986-tól tevé-kenykedett, s csepeli munkaviszonya alatt tag-ja volt a csepeli helyi szervezet vezetôségénekis.

1994–97 között alelnökként, 1997-tôl egycikluson keresztül választmányi tagként képvi-selte az öntészeti szakosztályt az OMBKE vá-lasztmányában. Az utóbbi években az alapsza-bály bizottság szakosztályi képviselôje volt.

1994-tôl volt tagja a BKL Kohászat szerkesz-tôbizottságának. Egyesületi rendezvényeken ésa lapokban is rendszeres tájékoztatást adott aMagyar Öntészeti Szövetség tevékenységérôl, ahazai öntészet és az európai öntvénygyártáshelyzetérôl. Tagja volt a Budapesten rendezett63. öntészeti világkongresszus szervezôbizott-ságának. Ezen kívül is sok rendezvény alkalmá-val segítette tanácsaival, ötleteivel az öntésze-ti szakosztály munkáját.

Szakmai és egyesületi tevékenységét 1993-ban Kiváló Kohász és OMBKE-emlékplakett ki-tüntetéssel ismerték el.

Türelemmel viselt súlyos betegségben 2003.február 6-án hunyt el. Barátai és tisztelôi már-cius 3-án búcsúztak tôle a Farkasréti temetô-ben. Temetésére sokan jöttek el az ország min-den részébôl, korábbi munkahelyeirôl, ezzel isosztozva szeretett családja gyászában.

Barátai és pályatársai, kollégái nevében dr.Bakó Károly méltatta érdemeit. Meleg szavak-kal emlékezett meg pályafutásáról, a közösmunkáról, az együtt töltött évekrôl. Emlékünk-be idézte alakját és bölcs szellemét, amely jel-lemezte munkáját, számunkra kedves lényét.Mindnyájunk nevében mondta: Egy idôre elkö-szönünk. Szervusz Laci, Isten veled!

Hamvait több százan kísértük utolsó útjára.A sírnál a bányász- és kohászhimnusz eléneklé-sével vettünk végsô búcsút tôle.

✍ Dr. Lengyel Károly

Dr. HavasiLászló(1939–2003)

SELMECBÁNYAI KIRÁNDULÁSA szlovák társegyesület meghívására az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 2003. szeptember 12–14.között részt vesz a szalamanderünnepséghez kapcsolódó „Bányászati és Kohászati Technikatörténeti Konferencián”,melyre az egyesület megfelelô számú jelentkezô esetén önköltséges alapon, a korábbi rendezvények alkalmával meg-fogalmazott kívánság figyelembe vételével háromnapos programot szervez Selmecbányára és környékére.

ProgramUtazás: légkondicionált autóbusszalIndulás : 2003. szeptember 12-én 7:00 órakor a MTESz székház ( Bp, II. Fô u. 68.) elôl. Érkezés: 2003. szeptember 14-én 20:00 óra körül a MTESz székház elé. Szállás : Selmecbánya központjában, háromcsillagos szállodákban, kétágyas fürdôszobás szobákbanÉtkezés: 2003. szeptember 12-én ebéd, vacsora; szeptember 13-án reggeli, ebéd, vacsora, szeptember 14-én:

reggeli, ebéd.

A programban szerepel : szalamanderünnepség és elôadások, koszorúzások, emléktábla-avatás, múzeumlátogatás, fel-vonulás (12-én este), Selmecbánya, Brezno, Alacsony-Tátra Nemzeti Park, Demény-völgyi barlangok, Rózsahegy, Árva-vára, Besztercebánya, Körmöcbánya, Bajnóc, Nyitra, Révkomárom megtekintése.

Részvételi díj• egyéni befizetô egyesületi tagoknak: 24.000 Ft• egyéni befizetô nem egyesületi tagoknak: 26.000 Ft• a konferenciára céges befizetôknek netto: 28.000 Ft

A részvételi díj tartalmazza az utazás, szállás, étkezések, belépôjegyek árát, a céges befizetôk esetében pedig a kon-ferenciához kapcsolódó reprezentációs adóterheket is.

SzállásfoglalásAzok részére, akik csak szállást kívánnak igénybe venni, két lehetôséget kínálunk: • a Grand Hotelben két napos csomagban (szeptember 12/13 és 13/14) korlátozott mértékben tudunk szállást biz-

tosítani 11000 Ft/fô/két éjszaka áron, mely tartalmazza a reggeli árát is.• a Kristály Hotelben egy éjszakára is tudunk szállást biztosítani, ahol egy kétágyas szoba ára a reggeli és garázs

költsége nélkül 14000 Ft/ éj.

JelentkezésAz OMBKE irodájában: 1027 Budapest, Fô u 68., 1371 Bp. Pf. 433 Telefon/fax: 201-7337; e-mail : ombke@mtesz.huA jelentkezôknek részletes programot küldünk.A költségek egy részét foglalóként elôre kell fizetnünk, ezért csak azok jelentkezését tudjuk elfogadni, illetve szál-lást biztosítani, akik a részvételi díj, illetve szállásdíj legalább 50%-át 2003. augusztus 15-ig az egyesületi pénz-tárba befizetik, vagy átutalják.

A programmal kapcsolatban felvilágosítás kérhetô Gombár Jánosné szervezôtitkártól.

A programon érvényes útlevéllel lehet résztvenni!

Budapest, 2003. június 11.

Jó szerencsét!Dr. Gagyi Pálffy András

ügyvezetô igazgató

III136. évfolyam, 2. szám • 2003

AnyagtudományProhászka János … … … 173

VaskohászatBencze Levente … … … 241Dobránszky János… … … 6 Fehérvári Gábor … … … 109Hári László … … … … … 45Hédai Lajos … … … … … 114Kékesi Tamás … … … … 241Kytönen, Heli … … … … 109Louhenkilpi, Seppo … … 109Réger Mihály … … … … 109Rôczei István … … … … 241Stoll Krisztián … … … … 51Szélig Árpád … … … … 109Tábori László … … … … 237Takács István … … … … 184

Tardy Pál … … … … 59, 178Verô Balázs … … … … … 109Zsadányi Nóra … … … … 241

ÖntészetDobránszky János … … … 264Dúl Jenô … … … … … 195Éger László … … … … … 67Fodor Krisztina … … … 67Kozsely Gábor … … … … 15Nándori Gyula … … … … 70Sohajda József … … … 67Szôcs Katalin … … … … 74Tranta Ferenc … … … … 15Varga lászló… … … … … 195

FémkohászatÁcs Tibor … … … … … 269

Chin, Lester A.D. … … … 207Csathó Géza … … … … 25Dobránszky János … … … 272Harrach Walter … … … … 140Isshiki, Ninoru … … 83, 133Kalmár János … … … … 79Kékesi Tamás … … … 83, 133Klug Ottó … … … 137, 213Kovács Istvánné … … … 213Simcsák István … … 83, 133Szablyár Péter … … … … 25Szentimreyné Harrach Orsolya

… … … … … … … … 140Uchikoshi, Masahito… 83, 133

Jövônk anyagai, technológiáiBoross Péter … … … … 219Buza Gábor… … … … 91, 281

Deák Péter … … … … … 33Gyura László … … … … 281Hári László … … … … … 145Kahlman, Lars … … … … 96Kálazi Zoltán … … … 91, 219Károly Zoltán … … … … 145Kováchné Csorbai Hajnalka 33Kovács Antal … … … … 33Mohácsi Gábor … … … … 281Mohai Ilona… … … … … 145 Molnár Máté … … … … 91Nilsson, Karin A. … … … 96Preisinger, Gerwin… … … 96Sebestyén Tamás … … … 91Szépvölgyi János … … … 145Varjas Péter… … … … … 145Zsámbok Dénes… … … … 145

Betûrendes névmutató

A, Áacél— dermedése 109— fázisátalakulása 6 — hegesztése 6, 91— hôkezelése 6, 51— , korrózióálló 6, 91— mechanikai tulajdonságai 51acélgyártás 3, 184 acélipar 178, 281— Európában 59 — fejlôdése 3 acélöntés —, folyamatos 109 alumínium— hengerlése 76— kohászata 207alumíniumipar— fejlôdése 207alumíniumkohászat 207, 213 alumínium-oxid 269alumíniumöntés 79anyagtudomány— Magyarországon 173ausztemperálás 15

Bbevonatok 33, 219Brazília— ipara 140

Cscsapágy 96

Ddermedés 109 Ffémek—, nagy tisztaságú 83, 133fémkohászat 137, 272fémolvadék 219fémöntészet 264Franciaország— öntészete 264

Ggallium 137

GYgyémántszintézis 33

Hhidrometallurgia 83, 133 hôkezelés 51 hulladékfeldolgozás 241hulladékkezelés 114, 145

I, Íívkemence 241

Kkonferencia 184 környezetvédelem 25, 45

Llézer(es) — technológiák 91, 219, 281

MMagyarország(on)— acélipara 3, 59, 178, 281 — alumíniumipara 25, 213— anyagtudomány 173 — energiaipara 237— fémkohászata 25 — kohászata 178

Nnagyolvasztó 45nikkel 272

NYnyersvasgyártás 45, 184

Ö, Ôöntészet 264 — Magyarországon 70 öntöttvas— dermedése 67, 195—, gömbgrafitos 15, 67, 74 — kopásállósága 74—, lemezgrafitos 195 — mechanikai tulajdonságai 74— vizsgálata 15 öntvénygyártás 67

Pplazmatechnológiák 114, 145

Ttûzálló anyag 269

Tárgymutató

A BKL Kohászat 2002/11–12. száma a szerkesztôségen kívül álló okok miatt nem jelenik meg.

VaskohászatA MVAE igazgatótanácsának áprilisi üléseaz Öntödei Múzeumban … … … … 116A MVAE igazgatótanácsának februári ülé-se … … … … … … … … … … … 65 A MVAE igazgatótanácsának szeptemberiülése … … … … … … … … … 247A rozsdamentes acélok piacának bôvülé-se … … … … … … … … … … 193A Vaskohászatért Emlékérem kitüntetett-jei … … … … … … … … … … 13Átadták a Dunaferr 2001. évi alkotói ní-vódíjait … … … … … … … … … 120Gyárkémény ledöntése … … … … 254Hírek a Dunaferr-bôl … … … … … 253Könyvismertetés … … … … … 66, 194Miért jobb az acél, ha magyar? (Exkluzívinterjú Marczis Gáborné dr.-ral, a MVAEügyvezetô igazgatójával) … … … … 3Mûszaki-gazdasági hírek … … … … 58Nagy szilárdságú acéllemezek nagy átmé-rôjû csôvezetékekhez – a szabványostóleltérô X80 és X100 minôségek … … 249Numerikus szimulációval az ipari fejlôdé-sért … … … … … … … … … … 194Tájékoztató az Észak-Magyarország ipariörökségéhez kapcsolódó munkákról . 118Tisztújítás és Vaskohászatért Emlékérmekátadása a MVAE igazgatótanácsának de-cemberi ülésén … … … … … … … 12

Öntészet50 éves fennállását ünnepelte az öntésze-ti szakosztály … … … … … … … 25516. magyar öntônapok… … … … … 20A Közép-európai Öntészeti Kezdeménye-zés tanácskozása … … … … … … 203A Magyar Öntészeti Szövetség XI. közgyû-lése … … … … … … … … … … 121Az OMBKE Öntészeti Szakosztályért éremelsô kitüntetettjei … … … … … 257Az öntészet termelésének várható fejlô-dése az USA-ban … … … … … … 24Az Öntészeti Tanszék hírei … … … 205Beszámoló tanulmányutakról … … 201,

… … … … … … … … … 206, 130Gratulálunk! … … … … … … … 199Könyvismertetés … … … … … … 267Köszöntjük professzorunkat, dr. NándoriGyulát … … … … … … … … … 262Mechwart-emlékszoba Budapesten… 127Öntészeti kutatások 2002 … … … 258Öntvénygyártás a fontosabb ipari orszá-gokban, 2000-ben … … … … … 132Tanácskozás az öntôipar szakmai után-pótlásáról … … … … … … … … 263Testvérlapjainkból … … … 19, 78, 203Ünnepi, rendkívüli egyetemi tanácsülésKrakkóban … … … … … … … … 200

Fémkohászat50 éves az inatai alumíniumgyártás . 279Fémkohászok együttmûködése a kassai ésmiskolci mûszaki egyetemeken… … 277Hozzászólás a BKL 134/11–12. számábanmegjelent cikkhez (Becker Miklós) .. 211Mûszaki-gazdasági hírek … … 90, 210, … … … … … … … … 212, 217, 280Szakmai nap a Miskolci Egyetemen .. 144Szakmai nap Inotán … … … … … 32Ünnepeltünk (A Magyar AlumíniumipariMúzeum 30 éve) … … … … 214, 216

Jövônk anyagai, technológiái2,45 GHz és 5,8 GHz frekvenciájú mikro-hullámok energiaátalakításának összeha-sonlítása … … … … … … … … 223Az ország elsô nagy teljesítményû szilárd-testlézere … … … … … … … … 285Mûszaki-gazdasági hírek … 151, 224, … … … … … … … … … … 286, 98 Új koncepció az autógyártás szerkezetianyagai terén: ULSAB-AVC … … … 152

Egyesületi hírmondó110 éves az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület … … … … … 112. európai bányász- és kohásznap Ar-noldsteinben … … … … … … … 29150 éve végzett bányászok, kohászok, er-dészek találkozója Sopronban … … 29750 éves a Motim helyi szervezete … 103A bányász-kohász egyesületi tevékenységtörténete Székesfehérvárott… … … 107A budapesti öntôk szeptemberi ülése 295A fémkohászati szakosztály vezetôségiülése … … … … … … … … 229, 295A küldöttgyûlés helyszíne: Salgótarján … … … … … … … 153A küldöttgyûlésre készülnek Salgótarján-ban … … … … … … … … … … 105Az OMBKE könyvtára az egyesületi klub-ban … … … … … … … … … … 234Az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület 91. küldöttgyûlése 154Az öntészeti szakosztály vezetôségi ülése … … … … … … … … … 102Borbála-napi ünnepség a Miskolci Egyete-men … … … … … … … … … … 39Gratulálunk a 2002-ben gyémánt- és aranyoklevelet kapott kohómérnökök-nek … … … … … … … … … … 296Ha Selmec hív, mi ott leszünk… … 289Helyi szervezeteink életébôl … 41, 42, … … … … … … … … 103, 106, 299III. bányász-kohász-erdész találkozó

… … … … … … … … … … … 227Javaslat az elnök-titkári irányítási rend-szer értelmezésére, alkalmazására … 235Könyvismertetés … … … 43, 172, 298

Köszöntés:Csépány Sándor… … … … … … 101Ferencz István … … … … … … 292Gáspár Jenô … … … … … … … 293Hrabovszky János … … … … … 293Karancz Ernô … … … … … … 231Dr. Kismarty-Lechner Loránd … … 101Kocsis István … … … … … … 171Dr. Kovács Dezsô … … … … … 230Dr. Kúti István … … … … … … 101Nagy János … … … … … … … 293Dr. Szarka Gyula … … … … … 294Szende György … … … … … … 101Dr. Szili Sándor … … … … … … 171Tamás Tivadar … … … … … … 294Tatár Sándor … … … … … … 292Üveges József … … … … … … 230Dr. Vígvári Mihály … … … … … 294Id. Virág Ferenc … … … … … 230Vitányi Pál … … … … … … … 230Dr. h. c. Vorsatz Brúnó … … … 171

Még jobban sikerült, mint a tavalyi…104Nekrológ

Kassai Farkas László (1916–2002) 299Kishegyi Géza (1918–2002) … … 299Mórocz Lajos (1919–2001) … … 44Nyizsnyánszky Tibor (1924–2002) 108Szy Géza (1922–2002) 4–5. sz. B/III.Török Frigyes (1916–2002)… … … … … … … 2–3. sz. B/III.

Vidovszky Ferenc (1909–2002) … 236Nyelvmûvelés … … … … 44, 234, 298Szakmai nap a HUNGEXPO-n … … 172Száz éve született Bartha Lajos … 106Szék, az ezeréves sóbányász-település

… … … … … … … … … … … 235Tájékoztató a díszoklevélrôl … … 100Tanácskozás Torockón a kultúrturizmusról

… … … … … … … … … … … 233Tartalomjegyzék és tárgymutató – 2001… … … … … … … … 2002/4–5. sz.Tudományos szakmai nap és baráti talál-kozó Mosonmagyaróváron … … … 231Választmányi ülés … … … 40, 99, 168„Vezessük a fejlôdés útjára szakosztályun-kat” … … … … … … … … … … 103

II Tartalomjegyzék / 2002

Közlemények

I136. évfolyam, 2. szám • 2003

TartalomjegyzékBKL Kohászat (2002)

AnyagtudományProhászka János: Néhány gondolat az anyagtudományjelenlegi helyzetérôl … … … … … … … … … … … 173

VaskohászatDobránszky János: A duplex acélokban izotermikusan végbe-menô fázisátalakulások … … … … … … … … … … … 6Hári László: A cianidok képzôdésének sajátosságai a nyersvas-gyártásban… … … … … … … … … … … … … … … 45Hédai Lajos : Por alakú veszélyes hulladék anyagok feldolgozá-sa ívfény-plazma kemencében … … … … … … … … 114Réger Mihály – Verô Balázs – Fehérvári Gábor – Szélig Ár-pád – Heli Kytönen – Seppo Louhenkilpi : Folyamatosan ön-tött lemezbugák oszlopos és egyenlô tengelyû kristályosodásaközötti átmenet… … … … … … … … … … … … … 109Stoll Krisztián: Fokozottan igénybevett fogaskerekek minô-ség- és megfelelôségtényezôi … … … … … … … … … 51Tábori László : Az új villamosenergia-törvény és végrehajtásiutasításainak várható hatása … … … … … … … … … 237Takács István: XIV. országos nyersvas- és acélgyártó konferen-cia… … … … … … … … … … … … … … … … … 184Tardy Pál : Acélipari egyesülések az Európai Unióban … 59Tardy Pál : Az acélipar ciklikus válságai: okok, fejlemények éshazai következmények … … … … … … … … … … 178Zsadányi Nóra – Kékesi Tamás – Rôczei István – Bencze Le-vente: Ívkemence szállóporának elôkészítése zsugorító-beren-dezéssel a cink- és a vastartalom hasznosítására… … … 241

ÖntészetDobránszky János: Bepillantás a francia horganyöntészet-be … … … … … … … … … … … … … … … … … 264Kozsely Gábor – Tranta Ferenc: Az ausztemperált gömbgrafi-tos öntöttvas bénites átalakulásának vizsgálata … … … 15Nándori Gyula : Az elmúlt 50 év hazai öntészetének fontosabbfejlesztései … … … … … … … … … … … … … … 70Sohajda József – Fodor Krisztina – Éger László: Gömb-grafitos vasöntvények tömörségét biztosító táplálási mód-szerek … … … … … … … … … … … … … … … … 67Szôcs Katalin : Újabb technológiák a kalapácsmalmokhatásfokának növelésére … … … … … … … … … … 74Varga lászló – Dúl Jenô: A lemezgrafitos öntöttvas visszama-radó öntési feszültségének csökkentési lehetôségei … … 195

FémkohászatÁcs Tibor : Alumínium-oxid-alapú tûzálló anyag olvadékábólkészült laboratóriumi eszközök … … … … … … … … 269Csathó Géza – Szablyár Péter : Az Inotai Alumíniumkohó hely-zete az EU-csatlakozás küszöbén … … … … … … … … 25Dobránszky János: Az utóbbi 50 év favoritja: nikkel … 272Kalmár János: Hidegfolyatási tárcsa és vékonyszalag gyártásaInotán … … … … … … … … … … … … … … … … 79Kékesi Tamás – Masahito Uchikoshi – Simcsák István – Ni-noru Isshiki : Ultranagy tisztaságú fémek elôállítását szolgálóhidrometallurgiai elválasztási módszerek (2. rész) … … 133Kékesi Tamás – Masahito Uchikoshi – Simcsák István – Ni-noru Isshiki : Ultranagy tisztaságú fémek elôállítását szolgálóhidrometallurgiai elválasztási módszerek (1. rész) … … … 83Klug Ottó: Epizódok a hazai galliumgyártás történetébôl 137Kovács Istvánné – Klug Ottó: 30 éves a Magyar Alumínium-ipari Múzeum … … … … … … … … … … … … … 213Lester A. D. Chin: 2000 utáni elképzelések a Bayer-eljárás jö-vôjérôl … … … … … … … … … … … … … … … 207Szentimreyné Harrach Orsolya – Harrach Walter : Brazíliamontánipara … … … … … … … … … … … … … … 140

Jövônk anyagai, technológiáiBoross Péter – Kálazi Zoltán: A lézeres diszpergálás során fel-lépô jelenségek néhány elméleti vonatkozása… … … … 219Buza Gábor – Mohácsi Gábor – Gyura László: Ipari lézerekhazánkban … … … … … … … … … … … … … … 281Buza Gábor – Molnár Máté – Kálazi Zoltán – SebestyénTamás: Ausztenites saválló acél hegesztése lézersugárral .. 91Károly Zoltán – Mohai Ilona – Szépvölgyi János – Hári Lász-ló – Varjas Péter – Zsámbok Dénes: Vaskohászati hulladékoküvegesítésének vizsgálata termikus plazmában … … … 145Kováts Antal – Kováchné Csorbai Hajnalka – Deák Péter : Újeredmények a kisnyomású szintézissel elôállított gyémántréte-gek terén … … … … … … … … … … … … … … … 33Lars Kahlman – Karin A. Nilsson – Gerwin Preisinger : Hibridcsapágyak villamos gépekhez … … … … … … … … … 96

Cikkek szerzôk szerinti csoportosítása

136. évfolyam, 2. szám • 2003

Vaskohászat Rovatvezetôk:dr. Takács Istvándr. Verô Balázs

57

1. BevezetésAz acélszerkezetek tömegcsökkentésének igénye, korszerû ter-vezési módszerekkel párosulva, a feldolgozóipart az egyre na-gyobb szilárdságú finomszemcsés szerkezeti acélok alkalmazá-sára készteti, és ösztönzi a gyártókat az egyre nagyobb folyás-határ elérésére. A korszerû EN szabványok megalkotásáig eze-ket a nagy folyáshatárú acélokat a német SEW ágazati szabvá-nyokon kívül csak vállalati szabványok tartalmazták. Ugyan-csak az EN szabványok tettek rendet a szállítási állapot és afeldolgozási követelmények kapcsolatrendszerében is. Az 1986-os Thyssen-katalógus szerint [1] termomechanikus hengerlés-

sel gyártották a PAS700 minôséget, aXABO 960 minôsé-get már edzôpréssel(víznemesítéssel)gyártották. A minô-ségjelekben a szá-mok a minimális fo-lyáshatárt jelentik.Ma már 1100 MPafolyáshatárú acélo-kat is alkalmaznakszerkezetekben, el-sôsorban a jármû-iparban. A vállalatiszabványok mellettmegjelentek a nagyszilárdságú acélokattartalmazó EN szab-ványok is (EN10149-2 szerinti S700 MC vagy az EN 10137-3 szerinti S 690 AL és az EN 10137-2 szerinti S 960 QL minôségek). Publikációkban találkozhatunka XABO 1100 és az S1100 QL minôségekkel is [2]. A termome-chanikusan és normalizáltan hengerelt nagy szilárdságú acél-

GULYÁS JÓZSEF – HORVÁTH ÁKOS – LÔRINCZI JÓZSEF – SEBÔ SÁNDOR – SZÉLIG ÁRPÁD – VERÔ BALÁZS

Finomszemcsés nagy szilárdságú acélok termék-választékának bôvítése a Dunaferr Rt.-benA 700 MPA FOLYÁSHATÁRÚ ACÉLMINÔSÉG KIFEJLESZTÉSE

Az anyagtakarékossági szempontok megkövetelik az egy-re nagyobb folyási határú, finomszemcsés acélok gyártá-sát és alkalmazását. A Dunaferr Rt. termékválasztékábólhiányzott a 700 MPa folyáshatárú acélminôség. A dolgo-zat e lemeztermék sikeres fejlesztési folyamatát és a DE 700 bórral és nióbiummal mikroötvözött acélminôségtulajdonságait ismerteti.

Szélig Árpád okl. kohómérnök a Dunaferr Rt. fômetallurgusaszakmai életrajza a BKL Kohászat 2000/1. számában található.Sebô Sándor okl. kohómérnök 1977-ben a NME Kohómérnöki Karalakítástechnológus szakán végzett. A meleghengermûben techno-lógiai csoportvezetôként, majd osztályvezetôként dolgozott, jelen-leg a Dunaferr fôtechnológusa. Kiemelkedôen foglalkozik a meleg-hengerlés és a szalaghûtés fémtani folyamatainak modellezésével.Lôrinczi József szakmai életrajza a BKL Kohászat 2001/2. szá-mában található.Dr. Horváth Ákos okl. kohómérnök a Dunaferr Dunai Vasmû fô-mérnöke munkásságát a BKL Kohászat 2000/9–10. szám tartal-mazza.Dr. Gulyás József 1954-ben végzett okl. kohómérnök, jelenleg aME Anyag- és Kohómérnöki Karának professzora. Kiemelkedô elmé-leti munkásságot a hengerlés és annak méréstechnikájának terü-letén végez.Dr. Verô Balázs okl. kohómérnök, a mûszaki tudományok dokto-ra, a Bayati tud. igazgatóhelyettese.

1. ábra. Normalizált és termomechanikusan hengerelt állapotú,nagy szilárdságú szerkezeti acélok kifejlesztése

1. táblázat

Szabvány

Hajólemez

EN 10025EN 10155DASZ 210*EN 10113

EN 10028

DIN 17155EN 10120NFA 36-205EN 10208API SPEC 5LDIN 17172SEW 092

DVSZ 197 *EN 10149

EN 10137

Minôségjel

EH 36 NEH 36 TMS 355 K2G3S 355 J2G3WD-COR-TEN 510S 460 MLS 460NLP 355 GHP 460 NL2P 460 ML219 Mn 6P 355 NBA 52L 485 MBX 70StE 480.7QStE 550 TMQStE 460 NDE 550S 550 MCS 420 NCS 550 AL

Min.folyás-határ (MPa)360360355355355355355355460460360355360485485480.7550460550550420550

58 Vaskohászat

minôségek kifejlesztésének idôrendi sorrendjét szemlélteti az1. ábra.

A Dunai Vasmûben gyártott finomszemcsés nagy szilárdságúacélok csúcsminôségei az egyes nemzeti és EN szabványok sze-rint, az 1. táblázatban találhatók.

A Dunai Vasmûben elsôsorban a sprilácsôgyártás követelmé-nye, a nehézgépjármûvek, autó- és hajódaruk gyártása már a70-es években szükségessé tette a finomszemcsés acélok tulaj-donságainak és gyárthatóságuknak tanulmányozását, gyártha-tóságuk elméletileg is megalapozottá vált. A nemzeti szabvá-nyok a korszerû acélok szabványosításával nem tudták ezt afejlôdési folyamatot követni. Vállalatunknál ezt a hiány a DVSZ197-87 jelû szabvány pótolta, melyben a korábbi két évtizedesgyártási tapasztalatot foglalták össze. A szabvány két új – 500és 550 MPa folyáshatárú – minôséget is tartalmazott. Ezeket azacélokat a tudatos anyagtervezés elvének a felhasználásával, abórral mikroötvözött kopásálló acélok kifejlesztésével párhuza-mosan ugyancsak titánnal és bórral való mikroötvözéssel fej-lesztettük ki.

A gyártási tapasztalatok sokasodásával sikerült csak nióbi-ummal és vanádiummal végzett mikroötvözéssel és termome-chanikus hengerléssel az 550 MPa-os folyáshatárt elérni. A ko-pásálló acélok gyártási tapasztalata alapján kifejlesztettünk ésszabványosítottunk egy DVE 700 jelû víznemesítéses acélminô-séget, a nemesítés a felhasználó feladata volt. Akkor sem agyártó sem a feldolgozóipar nem volt igazán felkészülve enneka minôségnek az alkalmazására, a DVSZ 205 szabvány visszavo-násra került, és így az ilyen folyáshatárú acél hiányzott a Du-naferr Rt. termékválasztékából. Itt kell megjegyezni, hogy ahazai tervezôi gyakorlat szerint a szerkezeteket azóta is legfel-jebb az S355J2G3 acélminôségbôl építik, finomszemcsés nagyszilárdságú, korszerû acélminôségeket nem alkalmaznak [3].

A minimálisan 700 MPa folyáshatárú acélminôség kifejlesz-tését csak a néhány éve telepített új csévélôberendezés tettelehetôvé, de így is figyelembe kellett venni a tekercslefejtô da-rabolósori erôkorlátot.

2. A DE 700 minôség kémiai összetételének a meghatározásaA minimálisan 700 MPa folyáshatárú szerkezeti acélokat elsô-sorban a vállalati szabványokban, katalógusokban találhatjukmeg. Ilyenek a DOMEX 700 MC, WELDOX 700 E, RAEX 700 HSF,PAS 700, HSM 700, KODUR E 700 TS, SOLFORM 800. Nemzetiszabványokban is megtalálhatók, pl. az QStE 690 TM és a STASC 690 ismert német és román acélok. Az egységes EU szabvány-

rendszer is fegyelembe vette S 700 MC (EN 10149-2) és az S700 ML (EN 10137-3) minôségek formájában. A felhasználók a2. táblázatban megadott minôségû próbákat bocsátották ren-delkezésünkre.

A bórral való mikroötvözés metallurgiája már a 80-as évek-tôl ismert és mindennapi gyakorlattá vált, mert a kopásállótriplex lemezek gyártását a DASZ 200 vállalati szabvány szerin-ti acélok váltották fel. HSLA acélként a bórral való mikroötvö-zést a DE 700 (QStE 690) gyártásához elôször alkalmaztuk. Azoldott bór hatására a ferritképzôdés idôben eltolódik, azaz a C-görbéket jobbra tolja. A bórral való ötvözéssel nyert bénitesacél szilárdsága lényegesen nagyobb, mint a bórt nem tartal-mazó ferrit-perlites acéloké, mert nem poligonális ferrit, ha-nem nagy diszlokációsûrûségû bénit keletkezik. A termomecha-nikus kezeléssel eredményesen befolyásolhatók a szilárdságnö-velô elemek, a díszlokációsûrûség növelése, a szemcsefinomí-tás és a nitridek és a karbidok kiválása. A kis karbontartalomellenére a molibdénnel és bórral való ötvözéssel érik el, hogy aszövet bénites legyen [4].

A kísérletre javasolt kémiai összetétel a 4,00–10,00 mmmérettartományban: C% = 0,05-0,08; Mn% = 1,30-1,60; Si% = 0,20-0,50; Al% = 0,02-0,06; Nb% = 0,04-0,06; Ti% = 0,03-0,07; Mo% = 0,20-0,40; B% = 0,001-0,005; P% < 0,025; S% < 0,010.

A kémiai összetételbôl számolva a javasolt acélminôség áta-lakulásainak jellemzô hômérsékletei :Tnr (°C) : 1001-1158; Ar3 (°C) : 793-762; Ac3 (°C) : 881-878.

3. Modellkísérlet, az üzemi kísérleti gyártás elôkészítéseA termék kifejlesztésében, a kísérleti program megvalósításá-ban a Dunaferr Rt. szakemberein kívül részt vett a MiskolciEgyetem Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kuta-tási Központjával kötött folyamatos szerzôdés keretében dr.Gulyás József egyetemi tanár, valamint dr. Verô Balázs, a Baya-ti igazgatóhelyettese is.

A Bayatiban kis indukciós kemencében két kísérleti adagotgyártottak le. A tuskókból 700x50x13 mm méretû csíkokat ko-vácsoltak. Az adagok kémiai összetételét a 3. táblázat tartal-mazza. A két adag a Nb-tartalomban különbözik. A modellkísér-let célja kettôs: egyrészt tisztázni a Mo-B, Mo-Nb-B együtteshatását, másrészt ismereteket szerezni ezek szilárdságnövelôhatásáról.

Mindkét adagból végeztünk szakítóvizsgálatot közvetlenül akovácsolt és a 920 °C-on normalizált darabból (4. táblázat). ANb újrakristályosodási határhômérsékletet növelô hatása kb.200 MPa-lal növeli a kovácsolt darab folyáshatárát, a gyártás-nál természetszerûleg hômérséklet-szabályozásról nem beszél-hetünk. Az „A” adagnál a Mo-B irodalomból ismert szilárdság-növelô hatása nem érvényesült, valószínûleg a bór vegyület-ként lekötôdött.

Ez esetben a szabad és a kötött bórtartalom tisztázása nem

2. táblázat

Alkotók(%)

CMnSiCrAlNbTiVMoB

WELDOX700

0,151,000,290,360,0390,020,0130,051-0,0012

S 700 MC(EN 10149-2)

0,071,450,23-0,0250,0550,125-0,100,002

SOLFORM800

0,041,800,25-0,0340,0550,030-vanvan

Ismeretleneredetûminta

0,071,770,44-0,0390,0690,111-van0,0024

S 700 ML(EN 10137-3)

0,120,600,22-0,0150,090,220,200,500,005

3. táblázat

AB

C%0,030,06

Mn%1,291,35

Si%0,320,31

Al%0,0160,017

Ti%0,0060,008

Mo%0,410,42

Nb%0,0030,081

B%0,00310,0041

59136. évfolyam, 2. szám • 2003

szerepelt a prog-ramban. A több ni-óbiummal valómikroötvözés ha-tására elért 440MPa folyáshatármár biztató, sza-bályozott hômér-séklet-vezetésûhengerléssel ésgyors hûtéssel amátrixban bénitesszövetet tudunklétrehozni, amelytovábbi 250-300 MPa folyáshatár-növekedést jelent. A jellem-zô átalakulási diagramokat a 2. ábra szemlélteti. A modellkísér-let eredménye megnyugtató volt, mert biztatóvá tette a való-ságos technológiai kísérlet sikerességét, melyet csak teljeskonverteradaggal végezhetünk. Számunkra tanulság, hogy vanértelme a modellkísérletnek még akkor is, ha az a modellezésszabályai szerint pontosan nem játszható le, de a valós folya-mat egyes mûveleteire következtetéseket lehet levonni. Célsze-rû lenne a Dunaújvárosi Fôiskolán feléleszteni és továbbfejlesz-teni azokat a lehetôségeket, melyekkel az acélgyártást, meleg-hengerlést, hideghengerlést és az interkritikus lágyítást mo-dellezni lehet.

4. Kísérleti gyártás LD-konverterbenEgy adagot gyártottunk a 9/2002. gyártmányfejlesztô programszerint. Minôsége DE 700, minôségkódja 685001, vertikálisgyártási utasítás száma 648. A legyártott adag adagszáma689800, tömege 130,9 t.

A kémiai összetétele az alábbi:C% = 0,058; Mn% = 1,37; Si% = 0,282; S% = 0,008; P% =0,011; Cu% = 0,030; Cr% = 0,048; Ni% = 0,026; Mo% = 0,278;Al% = 0,045; Ti% = 0,055; V% = 0,003; Nb% = 0,051; Ca% =0,029; B% = 0,004; N% = 0,0097; O% = 0,003.

A számított átalakulási hômérsékletek:Tnr = 1063 °CAr3 = 785 °CAc3 = 881 °CAz öntött brammák 1045x230x4200 mm méretûek voltak.

5. A hengerlés elôkészítéseA brammákat 4,0 és 10,0 mm vastagságúra kívántuk hengerel-ni, a kísérleti program utolsó brammáit 6,0 és 8,0 mm vastag-ságúra. A szúrástervek elôkészítését az ME FémtechnológiaiTanszék közremûködésével végeztük. Miután Nb-Mo-Ti-B mik-roötvözésû acélból hengerlési tapasztalattal nem rendelkez-tünk, a szúrásterv készítéséhez és a kf értékek meghatározásá-hoz kiindulópontként a tanszéken vizsgált QStE 380 TM acélmi-nôséget választottuk.

Az új acélban a Si, Mn, Mo hatására a ferrit szilárdsága amegnövekszik, a mikroötvözôk az ausztenit újrakristályosodásihômérsékletét növelik, ezért az ausztenitszemcsék elnyújtottállapotban maradva kerülnek az átalakulási hômérséklet tarto-mányába. Az elnyújtott ausztenit krisztallitokból igen finomszemcsés ferrit képzôdik, továbbá a diszperz karbidrészecskék-

hez jelentôs meny-nyi-ségû díszlokáció kötô-dik, és ez is jelentôsennöveli a szilárdságot. Abór szerepérôl már a be-vezetô részben volt szó.A szilárdoldatos szilárd-ságnövelést a Si, a Mnés a Mo biztosítja. A

mikroötvözött acélok hengerlésekor alkalmazott technológialényegesen eltér a lágyacélok és az ötvözelten szerkezeti acé-lok hengerlési technológiájától. Oka az anyag alakítási szilárd-ságának eltérô volta.

A lágyacélok alakítási szilárdságát az egyszerûsített Mc’Te-gart–Sellars-modell írja le, amelyet a ME Fémtechnológiai Tan-széke módosított:

(1)

aholkfo a kezdeti alakítási szilárdság, [MPa],A a melegkeményedési tényezô (a hômérséklet és f függ-

vénye), [MPa],ϕ az aktuális alakváltozás,ϕmax az adott anyagminôségre jellemzô alakváltozási akkor, ha

a kf-nek maximuma van, és a dinamikus újrakristályoso-dás kb. 30%-a már végbement.

Az ME Fémtechnológiai Tanszéke a Nb-mal mikroötvözöttacél alakítási szilárdsági görbéi alapján javasolt egy összefüg-gést az alakítási szilárdság meghatározására:

(2)

ahol

T a hômérséklet [°C],

A = 1565,66 ϕ. 0,17945 e–0,00283T,

ϕ. az alakváltozási sebesség [1/s]

A hengerlési erôt a kfk értékkel számoljuk, ezért az alakításiszilárdság képletének az integrál-középértékét használjuk:

(3)

A különbözô alakváltozási sebességen felvett kfk görbéketszemlélteti a 3. ábra.

A szúrástervek tervezése során az alakváltozási sebességek-re 6,8–32,2 s–1 értékeket kaptunk.

Termomechanikus hengerléskor a lágyacélokkal és a norma-lizáló hengerléssel gyártott anyagokkal ellentétben a diffúziósfolyamat lelassul és az újrakristályosodás már nem megy telje-sen végbe a hengerrésben és az állványok közötti áthaladásiidôben.

kfk = kfo + 1,3765 ϕ0,3765 [MPa].A

kfo = 0,98544 ϕ0,00612 – 56,8442,2125. �

���

��

T100

3 ��

��

T100

2

+

��+ 479,32 – 1162,7

T100

kf = kfo + Aϕ0,3765 [MPa],

kf = kfo + Aϕe [MPa],

ϕϕmax

4. táblázat

Rp0,2 (MPa)Rm (MPa)A5 (%)Z (%)

K – kovácsolt, N – normalizált próba

AK23544132,673,9

N21944034,274,3

AK44064223,267,7

N26152131,068,5

2. ábra. Folyamatos lehûlési diagram

60 Vaskohászat

A mikroötvözött anyagoknál az anyag az elôzô állványbanszerzett keményedés egy részét magával viszi, különösen azutolsó két állványnál jelentôs a keményedés.

A kilágyulás hányada:

(4)

ahol

T a szalaghômérséklet az i-ik szúrás után [°C],tszk a szúrásköz ideje [s],ϕ. i az alakváltozási sebesség az i-ik szúrásban [1/s], ϕ i-1 az i-ik szúrást megelôzô szúrás alakváltozása,

.

A szúrástervnél az utolsó elôtti szúrásra 0,43, az elôzôekre0,95–0,98 kilágyulást kaptunk.

6. Hengerlési kísérletekA 689800-as adag B10-es bugáiból 4,00 és 10 mm-es tekercse-ket hengereltünk, csak az utolsó 4 bugából hengereltünk 6,00és 8,00 mm-es tekercseket. A tekercseket ledaraboltuk a szá-munkra mértékadó hômérséklet-vezetéssel hengerelt tekercs-bôl sûrített, a többibôl tekercsenként vettünk kereszt- és

hosszirányú próbát. A hengerlés adataiból kiszámítottuk a kö-zepes alakítási szilárdság állványonkénti értékét, mely a szú-rásterv által meghatározott alakváltozási sebességtôl való füg-gését is tartalmazza (4. ábra).

Az 5., 6. és 7. ábra mutatja be a késztermék mechanikai tu-lajdonságait a hengerlési véghômérséklet, a csévélési hômér-séklet és az 1-2. állvány között mért hômérséklet függvényé-ben. A nemzetközi szabványoknak megfelelôen a hosszirány-ban mért mechanikai tulajdonságok a mértékadók. A DE 700minôség folyamatos lehûlési diagramján berajzoltuk a jellemzôhûlési sebességet (2. ábra). Mint ahogy várható volt, az anyag

ϕi–1 = lnhi–2

hi–1

x = 0,9 – e · 282 t + 0,02 ln ϕ + 98,5 · – e�

���

8631T

– 5436T· (ϕ i–1 – 0,086) · e

0,13szk

·

k fk

k fk

ε

ε

123

45678

12345678

Hômérséklet (°C)

1 2 3 4 5 6 7 8800 850 900 950 1000 1050 1100 1150

ϕ* = 11/s.

ϕ* = 20/s.

3. ábra. Alakítási szilárdság meghatározása az alakváltozás ϕ és azalakváltozási sebesség függvényében különbözô hômérsékleteken

Alak

ítás

i szi

lárd

ság

100

150

200

250

300

350

800 850 900Hômérséklet

950 1000 1050

y = 0,000001 x3 – 0,002045 x2 – 0,091502 x + 982,281851

4. ábra. A DE 700 minôségû acél közepes alakítási szilárdsága

500 12

14

16

18

20

22

24

550600650700750800850900950

800 820 840 860Hengerlési véghômérséklet [°C]

880 900 920

A 5 [

%]

R eH,

R m [

N/m

m2 ]

ReH

Rm

A5

5. ábra. A DE 700 minôségû termék hosszirányú mechanikai tulaj-donságai a hengerlési véghômérséklet függvényében

500 12

14

16

18

20

22

24

550600650700750800850900950

530 580 630Csévélési hômérséklet [°C]

A 5 [

%]

R eH, R m

[N/

mm

2 ]

ReH

Rm

A5

6. ábra. A DE 700 minôségû termék hosszirányú mechanikai tulaj-donságai a csévélési hômérséklet függvényében

61136. évfolyam, 2. szám • 2003

bénites szerkezetû. A dilatométeres vizsgálat bizonyította az500 °C alatti bénites átalakulást (8. ábra). Ez egybevág a hen-gerlési tapasztalatokkal is. A vékonyfóliás technikával készülôátvilágító elektromikroszkópos vizsgálatok egyértelmûen mu-tatják a termomechanikus alakítás eredményeként az elnyúj-tott szemcséket és bennük a díszlokációk cellákba rendezôdé-sét (9. ábra).

A szövetképeken (10. ábra) látható pontszerû zárványok

többsége komplex. A zárvány magja oxid, melyet titán-nitrid-burok vesz körül. Ezek a zárványok a lemezek alakítását nemzavarják. A 4,0 mm-es szalagok szúrástervét az 5. táblázat, a10 mm-es szalagok szúrástervváltozatait a 6. és 7. táblázat ésa 11. ábra szemlélteti. A 4,00 mm-es szalagok hengerlésénélazt tapasztaltuk, hogy az F2 állványtól számított alakváltozáséri el a 75%-ot, a készsorba beadáskor a szalaghômérsékletnek980 °C körülinek kell lennie, a hengerlési véghômérsékletnek840 °C-nak, a csévélési hômérsékletnek 550 °C alatt kell len-nie. 7,00 mm-tôl 10,00 mm-ig az összes alakváltozás megnö-velése érdekében az elôlemez-vastagságot 28 mm-rôl 32 mm-re növeltük, 10 mm-tôl pedig 34 mm-re. A vastagabb elôlemez-bôl hengerelt szalagok esetén is az elôlemez beadási hômér-sékletének kell 1000 °C alattinak lenni, elsôsorban az ütômun-ka miatt. A megnövelt elôlemez-vastagság és csökkentett be-

500 12

14

16

18

20

22

550600650700750800850900950

900 950 105010001. és 2. állvány közötti hômérséklet [°C]

A 5 [

%]

R eH,

R m [

N/m

m2 ]

ReH

Rm

A5

7. ábra. A DE 700 minôségû termék keresztirányú mechanikai tu-lajdonságai az 1. és 2. állvány közötti hômérséklet függvényében

10. ábra. A DE 700 minôségû 698467 számú melegtekercs szövet-szerkezete, vastagság 4,0 mm

8. ábra. A bénites átalakulás dilatométeres vizsgálata

9. ábra. Egy bénittû jellegû szemcse (cellás díszlokációk) TEMképe. N = 100000x

µ

5. táblázat

Szúrás0123456Tcs

T

Si (mm)-13,927,845,003,412,052,32

hi (mm)24,0017,5811,298,065,664,283,73

Ti (°C)9809559328908785284055029

Fi (t)-15591471163711531178857

Vhi (m/s) -1,442,243,134,475,916,78

∑ϕ-0,310,751,091,441,721,86

.

.

A 4,0 mm-es szalag hengerlésének szúrásterve

SihiTi

hengerrés szalagvastagság hômérséklet

VhiT ϕ

szalagsebesség hûlési sebesség a hûtôszakaszok alattlogaritmikus alakváltozás

6. táblázat

Szúrás0123456Tcs

T

Si (mm)-17,8212,249,3--7,81

hi (mm)30,021,4015,6912,38--9,84

Ti (°C)1030990965940--91059531

Fi (t)-142213491452--953

Vhi (m/s) -1,281,792,23--2,8

∑ϕ-0,330,640,88--1,11

.

A 10 mm-es szalag szúrástervea 4,5 állvány kihagyásával

62 Vaskohászat

adási hômérséklet biztosította a termomechanikus alakítás fel-tételeit, mely szükséges az ütômunka szabványos értékeinekeléréséhez anélkül, hogy a szilárd oldatot alkotó elemek %-osértékét megnöveltük volna. Úgy ítéltük meg a mechanikai tu-lajdonságok, elsôsorban a folyáshatár/szakítószilárdság hánya-dos alapján, hogy jól alakítható, korszerû acélminôséget fej-

lesztettünk ki. Felhasználásra javasoljuk nehéz jármûvek, acél-szerkezetek tartóinak.

ÖsszefoglalásA szerkezetépítôk, a feldolgozóipar egyre korszerûbb termékekfelhasználására törekszik a nagyobb használati és esztétikai ér-ték növelése és nem utolsósorban a tömegcsökkentés céljából.E cél érdekében került kifejlesztésre a Dunaferr Rt.-nél a DE 700minôségû, minimálisan 700 MPa folyáshatárú lemeztermék.

Irodalom[1] Thyssen Technische Berichte Heft 2/86. Warmgewalztes

Blech und Band für den Nutzfahrzeugbau.[2] Stahl und Eisen 122 (2002) Nr. 5. 59. oldal[3] Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemények 2002/3.

Dr. Domanovszky Sándor: A hazai nagyfolyami hídépítésúj korszaka

[4] BKL. 120. évf. 1987. 6. szám. Dr. Káldor Mihály: Aszerkezeti acélok minôségének fejlesztésérôl

[5] Klaus Hulka Niobium Products Company GmbH, személyeskonzultáció

FüggelékA fejlesztômunka során a Tnr hômérsékletnek az acél összetéte-lébôl való számítására az Interneten egy eddig számunkra is-meretlen összefüggést is találtunk, mely Ronaldo, A. N. M. ne-véhez fûzôdik. A dolgozatban alkalmazott összefüggésselszemben ez a képlet figyelembe veszi a nióbium oldott (Nbo)vagy precipitálódott (Nbp) állapotát.

Számításaink szerint ez az összefüggés a korábban alkalma-zottnál 100 °C-kal kisebb Tnr értéket szolgáltat, ez az érték agyakorlati tapasztalatainkkal jobban megegyezik. (F. I.)

Tnr = 892 + 460 C + [645 Nbo – 64 Nbp] +

+ [723 V – 230 V0,5] + 887 Ti + 371 Al – 348 Si

11. ábra. A 10 mm-es szalag hengerlési változatainak összehason-lítása

7. táblázat

Szúrás0123456Tcs

T

Si (mm)-19,5513,75-11,2710,08,03

hi (mm)3422,7016,42-12,9211,439,57

Ti (°C)1000970942-86084283059413,8

Fi (t)-13491135-809671906

Vhi (m/s) -1,411,14-2,472,83,34

∑ϕ-0,400,72-0,961,091,26

.

A 10 mm-es szalag szúrásterveaz 3. állvány kihagyásával

Sokak által ismert és tisztelt, nagy tudású mér-nökember távozott a gyáralapítók közösségébôl:életének nyolcvanötödik évében, 2003. április16-án elhunyt Zsámbok Elemér. Egy szakmai fel-adatokban és sikerekben gazdag, kiteljesedettéletpálya zárult le, amelynek eredményeit írásosformában is számos mûszaki, ipartörténeti kiad-vány ôrzi meg az utókor számára.

Zsámbok Elemér ózdi munkásévek után,1952-ben kezdett a Dunai Vasmûben dolgozni,kohómérnökként. Elsô ottani munkahelye az ak-kori igazgatóság mûszaki fôosztálya volt. A ké-sôbbi évtizedekben a minôség-ellenôrzési ésanyagvizsgálati fôosztályon töltött be különbö-zô vezetôi beosztásokat, egészen 1980-as nyug-díjba vonulásáig.

A napi munka mellett mindig volt ideje ésenergiája a társadalmi-szakmai szervezetekbenis munkálkodni. Kezdettôl fogva vezetôségi tag-

ja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület helyi szervezetének. Leginkább anyugdíjas években szánt rengeteg idôt azokra agyártörténeti kutatásokra, amelyeknek kereté-ben létrejött például a ma is látogatható gyár-történeti gyûjtemény. Legtöbben a gyári törté-netírás krónikásaként ismerték a mosolygós ar-cú, szerény, idôs urat, aki tömött táskájábanmindig kéziratokat, szakmai olvasnivalót vittmagával. Egyik ötletgazdája, majd késôbb húszéven át olvasószerkesztôje volt a Dunaferr Mû-szaki Gazdasági Közleményeknek. Mûszaki em-berként a humán értékekre is mindig odafigyelt.Munkásságának írásos emlékeit ôrzi a DunaferrDunai Vasmû Krónikája is.

Zsámbok Elemért a Dunaferr saját halottjánaktekinti. Hamvainak búcsúztatása és nyugalombahelyezése május 9-én volt az új katolikus fô-templom urnatemetôjében.

ZsámbokElemér(1919–2003)

63136. évfolyam, 2. szám • 2003

BevezetésA vas-oxidok nagyon kis disszociációs ál-landója (10-20 bar nagyságrendû) alap-ján nyilvánvaló, hogy a vas rendkívülkönnyen lép reakcióba a környezô at-moszféra oxigénjével [1]. Ennek a köl-csönhatásnak az eredményeképpen azacéltermékek felületén a gyártáskor egytöbbrétegû, pórusos oxidréteg keletke-zik, melyet a szakirodalom revének ne-vez. A kialakult revét mechanikai vagykémiai úton távolítják el. A revétlenítéstervezésénél, mint minden technológiaimûvelet esetében, több szempontot kellfigyelembe venni: a hatékonyságot, agyorsaságot és az üzemelés költségeit.Ezeknek a jellemzôknek az optimalizálá-sa megvalósíthatatlan a reve tulajdonsá-gainak és a reveképzôdést befolyásolótényezôknek ismerete nélkül. A szakiro-

dalmi véleményeket [2] – miszerint szin-te minden gyártási technológiának jel-lemzô reveképzôdési sajátosságai vannak– saját megfigyeléseink és tapasztalata-ink is alátámasztották. Ennek okán a fej-lesztési munkában a jól megtervezett,kellô odafigyeléssel végrehajtott ipari kí-sérletek jelentôségét nem lehet eléggéhangsúlyozni.

Ugyanakkor az oxidációt befolyásolóparaméterek egyenkénti hatásának vizs-gálatára elengedhetetlenek az ellenôr-zött körülmények között végrehajtott la-boratóriumi kísérletek. Az oxidáció kine-tikájának és mechanizmusának vizsgála-tára legalkalmasabb technika a termo-gravimetriás analízis. Ma már általáno-san elfogadott, hogy a korrózió mértéké-nek pontos megállapítása céljából az el-lenôrzött körülmények között oxidált

próbatestet metallográfiai és/vagy rönt-gendiffrakciós elemzésnek is alávetik.Sajnos az oxidációs próbatestek elôkészí-tésére és a kísérletek végrehajtására vo-natkozó egységes európai szabvány je-lenleg még nem áll rendelkezésre, de azEurópai Korróziós Szövetség nagy hômér-sékletû korrózióval foglalkozó munkacso-portjának erre vonatkozó ajánlásait [3] aszakmában dolgozó szakemberek legna-gyobb része elfogadja, és számos labora-tórium alkalmazza.

A cikkben ipari és laboratóriumi méré-sekbôl álló kísérletsorozatot mutatunkbe, amely a gyengén ötvözött szerkezetiacélok oxidációja során lejátszódó folya-matoknak és az alkotók közötti kölcsön-hatás mechanizmusának megismeréséreirányul. Az ipari kísérleteket a Dunaferrvállalatcsoport által legnagyobb meny-nyiségben gyártott acélminôségek revét-lenítésének optimalizálása céljából vé-geztük.

Ipari kísérletek eltérô minôségû acélok oxidációjának vizsgálatáraA meleghengerlést megelôzôen a folya-matos öntéssel gyártott brammákat1200-1300 °C-ra hevítik fel a tolókemen-cében. Az acélok itt szenvedik el a me-leghengerlés során az elsô és egybenlegnagyobb mértékû revésedést, ezértfontos, hogy mint a reveképzôdés kiin-duló állapotát pontosan ismerjük az ittlezajló folyamatokat. A tolókemencébenkialakult primer revét, amely a 300-350mm vastagságot is elérheti, nagy nyomá-sú vizes revétlenítôrendszerrel távolítjákel az elônyújtás közben. Ezt követôen abrammát elôlemezzé hengerlik, majd azelôlemez-csévélô berendezésben (coil-box) felcsévélik. A készre hengerlést,melyet egy második vizes revétlenítéselôz meg, hatállványos hengersoron vég-zik, melynek végén a melegen hengereltszalagot felcsévélik, és a nyugvó levegôntörténô lehûlése után, kiszállításra elô-készítik (1. ábra).

A kísérleti brammák kémiai összetéte-lét optikai emissziós spektrométerrel ha-

DÉNES ÉVA – DÉVÉNYI LÁSZLÓ

Szerkezeti acélok reveképzôdésének vizsgálataipari és laboratóriumi kísérletekkel

A szerzôk dolgozatukban ipari és laboratóriumi mérésekbôl álló kísérlet-sorozatot mutatnak be, amely a Dunaferr egyes szerkezeti acéljai meleg-hengerlése közben lejátszódó oxidációs folyamatoknak és az alkotók kö-zötti kölcsönhatás mechanizmusának megismerésére irányul. Következ-tetéseik lényege szerint az acélban lévô alkotók mennyiségének növeke-désével az oxidációs veszteség és a reve eltávolíthatósága csökken, és aSi-mal is csillapított acélokban a Ni-tartalom növekedésével a felüle-tegységre esô revetömeg – meglepô módon – növekszik.

Dénes Éva okleveles vegyészmérnök 1988-ban végzett a Temesvári Mûszaki EgyetemVegyészmérnöki Karának szervetlen kémiaszakán. 1990-tôl 1992-ig a Dunai VasmûKokszvegyészeti Gyáregységnél vegyi tech-nológusként dolgozott. 1992-tôl a Duna-ferr Kutatóintézet munkatársa, ahol kez-detben kutatómérnökként, majd fômunka-társként, 2001-tôl pedig fômérnökként fej-ti ki tevékenységét. 1996-ban a BudapestiMûszaki Egyetem Vegyészmérnöki karánkörnyezetvédelmi analitikai szakmérnökidiplomát szerzett. 1998-tól beiratkozott aBME Gépészmérnöki Karán folyó szervezettdoktori képzésre, ahol „A szilícium és nik-kel együttes hatása gyengén ötvözött szer-kezeti acélok reveképzôdési folyamatára”címû doktori dolgozatát 2003. májusában

sikeresen megvédte. Szûkebb szakterületea fémek nagy hômérsékletû korróziója, va-lamint szerves és szervetlen bevonatok tu-lajdonságainak vizsgálata.Dévényi László 1973-ban végzett az NMEtechnológia ágazatán. Kutató, majd 1980-tól egyetemi oktató a mai nevén Mechani-kai Technológia és Anyagszerkezettani Tan-széken; jelenleg egyetemi docens. A BMEVillamosmérnöki, ill. Gépészmérnöki Karánoktatja az Anyagtudomány, a Hôkezelés ésa Károsodásanalízis tárgyakat. Érdeklôdésikörébe tartoznak az anyagok leromlási fo-lyamatai, a fény- és az elektronmikroszkó-pia. Alapítványok, szakmai és tudományosszervezetek tisztségviselôje, jelenleg a Gé-pészmérnöki Kar dékánhelyettese.

tároztuk meg (1. táblázat).Minôségüket tekintve St 52-3,illetve St 37 osztályba sorol-ható általános rendeltetésûszerkezeti acélok.

A meleghengerlést megelô-zôen a brammák általában120-200 percet tartózkodnak atolókemencében, amelyben ahômérséklet és a levegôtényezô zónán-ként változik. A reveképzôdés szempont-jából tehát egy nemstacionárius rend-szerrel van dolgunk. A Dunaferr Acélmû-vek Kft. 170 tonna/óra kapacitású, ve-gyes tüzelésû tolókemencéjében a kísér-let idején tisztított kamragázt, földgáztvagy ezek keverékét égették. Éves átla-got számítva, a füstgázok 0,13 ppm CO-t, 20 ppm SO2-t, 251 ppm NOx-et, 4 tf-%O2-t, 6 tf-% CO2-t, 17 tf-% vízgôzt, vala-mint nitrogént tartalmaznak.

A kísérlet céljából kiválasztott 250mm vastag brammákat hideg állapotbantolták be a kemencébe, majd az izzítástkövetôen 80 mm vastagságúra nyújtot-ták elô. A szekunder reve vizsgálatátezeken a részben elônyújtott brammák-ból kivágott próbákon végeztem. A pri-mer reve vizsgálata céljából azonosadagból származó (250 mm vastag)brammákból kb. 250x250x250 mm nagy-ságú kockákat vágtak ki, és azokat a sze-kunder reve vizsgálatára használt bram-

mákhoz hasonló paraméterekkel izzítot-ták. Az izzítást követôen a kísérleti pró-bák nyugvó levegôn hûltek le.

A 2. táblázatban a kísérleti hevítés pa-ramétereit foglaltuk össze. Az izzításiidô oszlopában a zárójelben feltüntetettértékek a brammák meleghengerlés elôt-ti várakozásának idejét jelentik, amelyidôk oxidációs szempontból jó megköze-lítéssel izoterm hôn tartásnak felelnekmeg. A tolókemencében kialakult revemennyiségének ismerete elsôsorban gaz-dasági szempontból fontos, mivel eltá-volítása acélveszteséget jelent. Ezzelmagyarázható, hogy a gyakorlatban leg-

inkább az erre vo-natkozó mérések-rôl számolnak be,míg a primer reves z e r k e z e t é n e kvizsgálatával szin-te alig foglalkoz-nak. Kísérleteink-ben a primer és

szekunder reve tömegének meghatározá-sán túl mikroszkópi csiszolatokon vizs-gáltuk a kialakult oxidrétegek szerkeze-tét és összetételét.

A tolókemencében keletkezett primerreve mennyiségét üzemi mérésekkel ha-tároztuk meg (3. táblázat) úgy, hogy abrammákat a tolókemencébe való beto-lás elôtt, majd az elônyújtás és kihûlésután lemértük. A két tömeg különbsége,az ún. oxidációs veszteség túlnyomórészta tolókemencében keletkezett primer re-ve azon része, amelyet a nagy nyomásúrevétlenítô eltávolít.

A 3. táblázat eredményei alapján úgytûnik, hogy az oxidációs vesztesség amegvizsgált brammák esetében az izzításidején és a levegôtényezôn kívül a kémi-ai összetételtôl is függ. A hasonló kémi-ai összetételû brammák esetében az izzí-tási idô növekedésével az oxidációs vesz-tesség közelítôleg egyenes aránybannôtt. A közel azonos ideig izzított bram-mák oxidációs vesztesége az ötvözôkkoncentrációjának növekedésével csök-kent.

A szekunder reve mennyiségét úgy ha-tároztuk meg, hogy a 80 mm vastag, re-vétlenített, elônyújtott brammákból egy-egy keresztcsíkot vettünk ki, ennek alsóés felsô oldalából egyaránt 6-6 próbátvágtunk ki, és ezek felületérôl a revétkémiai oldással távolítottuk el. A sze-kunder reve tömegét a próbák oldáselôtti és utáni tömegének különbségébôlhatároztuk meg. Az eredményeket a 4.táblázatban adjuk meg.

A szekunder reve mennyisége, vagyisaz a tényezô, amely a reve eltávolítható-ságára utal, már nem mutat olyan egyér-

64 Vaskohászat

1. táblázat A kísérleti brammák kémiai összetétele

Bramma-azonosító

406308304302401

C%

0,170,180,160,170,17

Mn%

1,460,571,031,421,48

Si%

1,460,571,031,421,48

S%

1,460,571,031,421,48

P%

1,460,571,031,421,48

Cu%

1,460,571,031,421,48

Cr%

1,460,571,031,421,48

Ni%

1,460,571,031,421,48

Ti%

1,460,571,031,421,48

Al%

1,460,571,031,421,48

V%

1,460,571,031,421,48

1. ábra. A meleghengerlési technológia sémája

2. táblázat A kísérleti brammák hevítési paraméterei

Bramma-azonosító

406308304401302

Izzítási idô (perc)

230 (80)185 (45)250 (90)175 (50)550 (430)

Átlagos hômérs.(°C)

1180 – 13001180 – 13001180 – 13001180 – 13001000 – 1300

Átlagoslevegôtényezô

1,251,051,151,101,25

3. táblázat Oxidációs veszteség

Bramma-azonosító

302304308406401

Oxidációsveszteség, %

1,591,250,900,750,63

Izzítási idô,perc

550 (430)250 (90)185 (45)230 (80)175 (90)

Átl. levegô-tényezô

1,251,151,051,251,10

C%

0,170,160,180,170,17

Si%

0,3440,2580,1750,3580,351

Mn%

1,421,030,571,461,48

Ni%

0,1570,0230,0180,2490,166

Al%

0,0310,0480,0040,0670,033

65136. évfolyam, 2. szám • 2003

telmû összefüggést az izzítás idejévelvagy a levegôtényezôvel, mint azt a pri-mer reve mennyiségénél tapasztaltuk. Aközel azonos ideig izzított brammák ese-tében megállapítható, hogy a szekunderreve mennyisége annál nagyobb, minélnagyobb az illetô acél szilícium- és nik-keltartalma. Mivel a brammák revétlení-tése azonos körülmények között, azonostechnológiai paraméterekkel ment vég-be, a szekunder reve mennyisége a revét-lenítés hatásfokára, vagyis a primer revetapadására enged következtetni. Ugyan-akkor, a hasonló kémiai összetételûbrammák esetében, mint amilyen a 302-es és 401-es bramma, a hosszabb ideigizzított brammán mértünk nagyobb tö-megû szekunder revét.

Az 1180-1380 °C hômérsékletközbenizzított lágyacélok felületén keletkezettreve mennyisége az izzítási paraméterek-

tôl és a kémiai összetételtôl egyarántfügg. Ezzel szemben az izzítási paramé-terek hatása a tolókemencében keletke-zett primer reve tapadására csak azonoskémiai összetételû brammák esetébenvolt kimutatható.

A reveréteg szerkezetének vizsgálatacéljából a továbbiakban a bramma alsóés felsô részébôl egyaránt 3-3 mintátvettünk ki, amelyekbôl mikroszkópi csi-szolatot készítettünk.

A 2. ábrán lévô – 100x nagyítású – op-tikai mikroszkópos felvételek a jelleg-zetes primerreve-szerkezeteket mutatjákbe.

Megállapítható, hogy a reve/alapfémhatárfelület érdessége erôsen eltérô. Ma-gyarázhatnánk ezt a hosszabb izzításiidôvel vagy a nagyobb levegôtényezôvel,viszont a korreláció nem minden esetbenegyértelmû. A 0,249% nikkelt és 0,358%

szilíciumot, valamint a 0,023% nikkeltés 0,258% szilíciumot tartalmazó bram-mákat közel azonos ideig, 230, illetve250 percig izzítottuk, ezzel szemben ahatárfelület egyenetlenségében és a bel-sô oxidációs zóna szélességében szembe-szökô az eltérés.

Mivel minden brammát azonos körül-mények között revétlenítettek, a határ-felület szerkezetében észlelt különbségmegmagyarázza, hogy a primer reve eltá-volítása miért nem megy végbe azonoshatásfokkal a különbözô kémiai összeté-telû brammáknál.

A primer reve összetételét két szem-pont szerint vizsgáltuk: egyrészt a fázis-összetétel, másrészt a kémiai összetételszempontjából. A vas-oxidok koncentrá-cióját röntgendiffrakciós fázisanalízisselhatároztuk meg, Philips PW 3710/PW1050 típusú mûszerrel, Cu Ka sugárzástalkalmazva.

A primer reve lehûlt állapotban mértfázisösszetétele (5. táblázat) nem függsem az izzítás körülményeitôl, sem a ké-miai összetételtôl. A revében találhatóvas-oxidok természetét és koncentráció-ját az acél termikus története határozzameg. Mivel esetünkben az izzítási hômér-séklet és a minták vastagsága azonosvolt, természetes a fázisösszetételbentapasztalt hasonlóság.

A reve különbözô pontjain végzettmikroszondás elemzések három alkotódúsulását mutatták, a mangánét, szilíci-umét és nikkelét. Nikkeltartalmú kiválá-sokat csupán a legnagyobb nikkeltartal-mú, 406-os jelû brammán képzôdött re-vében detektáltunk. A reve mangántar-talma nem mutatott összefüggést abramma mangántartalmával, a szilíciumkoncentrációja átlagosan 10,6 tömeg-%volt, ami fayalit jelenlétére utal [4]. Anagyobb szilíciumtartalmú brammák re-verétegében kiterjedtebb fayalitos része-ket láttunk, mint a kevesebb szilíciumottartalmazó brammák oxidrétegében.

A tolókemencés kísérletekben a kémi-ai összetételen túl az izzítási idôk is vál-toztak, és a kísérlet magán hordozta azo-kat a bizonytalanságokat is, amelyek azipari mérésekre általában jellemzôek. Azötvözôelemek hatása az oxidációra a sza-kirodalom által gyakran felvetett téma,azonban ilyen kis koncentrációknál meg-lepô volt, hogy ezek hatása ipari körül-mények között kimutatható.

A felsorolt bizonytalanságok miatt és

4. táblázat A szekunder reve mennyisége

Bramma-azonosító

406302401304308

Szekunder revemennyisége,

g/m2

831,57801,67740,06608,72378,30

Izzítási idô,perc

230 (80)550 (430)175 (50)250 (90)185 (45)

Levegô-tényezô

1,251,251,101,151,05

C%

0,170,170,170,160,18

Si%

0,3580,3440,3510,2580,175

Mn%

1,461,421,481,030,57

Ni%

0,2490,1570,1660,0230,018

Al%

0,0670,0310,0330,0480,004

5. táblázat A primer reve fázisösszetétele

Bramma-azonosító

406304401308302

Wüstit,tömeg-%

4535353030

Magnetit,tömeg-%

4050454548

Hematit,tömeg-%

1010121015

α-vas,tömeg-%

224105

C%

0,170,160,170,180,17

Si%

0,3580,2580,3510,1750,344

Mn%

1,461,031,480,571,42

Ni%

0,2490,0230,1660,0180,157

Al%

0,0670,0480,0330,0040,031

Izzításiidô,perc230250175185550

2. ábra. A primer reve szerkezete eltérô összetételû brammákon (a koncentrációkattömeg%-ban tüntettük fel)

az ipari mérések során tett megállapítá-saink helyességének ellenôrzésére a kí-sérlet következô lépéseként tolókemen-cében hevített brammákból négyet kivá-lasztottunk, és ezekbôl oxidációs próba-testeket vágtunk ki termogravimetriásvizsgálatok céljából.

Acélok reveképzôdésének vizsgálatalaboratóriumi körülmények közöttAz oxidációs kísérleteket egy Mettler ter-moanalizátorban végeztük, az ipari kísér-letnél vizsgált brammákból kimunkált,20x10x5 mm méretû próbatestekkel, me-lyeknek minden oldalát 2 mm-es finom-ságú gyémántpasztával políroztunk ésetanollal zsírtalanítottunk. A próbates-tek méretét mikrométerrel, tömegét ana-litikai mérleggel határoztuk meg.

A próbatesteket állandó fûtési sebes-séggel (10 °C/perc) 1250 °C-ig hevítet-

tük, miközben a kemencén labo-ratóriumi levegôt áramoltattunkát 7,8 liter/perc hozammal. A hô-mérsékletet Pt-Pt/Rh termoelem-mel mértük. A 3. ábrán az egység-nyi felületre jutó tömegnöveke-dést ábrázoltam a hômérsékletfüggvényében. Ez az ábrázolás-mód a termogravimetriás kísérle-tek eredményeinek egyik elfoga-dott módja, akkor, amikor a felfû-tést állandó sebességgel végzik[5].

A megvizsgált próbatestek tö-megének jól érzékelhetô növeke-dése általában 850 °C-on kezdô-dik. Körülbelül 1100 °C-ig a pró-batestek tömege exponenciálisannô, ezt követôen (a 304 próba ki-vételével) a tömegnövekedéscsökkenô tendenciát mutat.

A hômérséklet szerinti derivá-lást követôen megkapjuk a pilla-natnyi reveképzôdési reakcióál-landók hômérséklettôl való füg-gését. A 4. ábrából megállapítha-

tó, hogy a reakcióállandók körülbelül1150 °C-ig a hômérséklet növekedésévelnônek, ezt követôen csökkenô tendenci-át mutatnak. 1150 °C felett a reverétegtúlságosan vastaggá válik ahhoz, hogy awüstit/alapfém közötti kapcsolat meg-maradjon, és ennek, illetve a növekedésközben kialakuló feszültségeknek a kö-vetkeztében a reve elválik az alapfémtôl.Következésképpen a reveképzôdési reak-cióállandók értéke csökken.

Az ötvözôk koncentrációjának növeke-désével a maximális reveképzôdés na-gyobb hômérsékletek felé tolódik el. Azeddig leírtakat a termogravimetriás kí-sérletek eredményeinek számszerû össze-foglalása (6. táblázat) jól szemlélteti.

A 7. táblázat és a 3. ábra alapján meg-állapítható, hogy a legkevesebb ötvözôttartalmazó acél, vagyis a 308-as próbarevésedési hajlama a legnagyobb. 1150°C környékén a 304-es próba tömegnö-vekedése viszont meghaladja a 308-aspróbáét, melynek oka – valószínûleg – ezutóbbi próbánál bekövetkezett reveelvá-lás. A 406-os próba esetében nem érvé-nyesül a nikkel (szakirodalom által leírt)revésedési hajlamot csökkentô hatása,vagyis annak ellenére, hogy nikkeltartal-ma nagyobb a 401-es próbáénál, nem re-vésedik kisebb mértékben.

Az 5. ábrán az oxidált próbatestekenkialakult reveszerkezetek láthatók a ha-tárfelület morfológiájának szembeszökôkülönbségeivel.

A reveréteg gáztérhez legközelebb esôfelsô része (sötétebb szürke sáv) magne-tit, alatta húzódik a wüstitréteg, amely-ben helyenként sötét foltok láthatók. Azezekben a foltokban végzett mikroszon-dás elemzések szilícium jelenlétét mu-tatták.

Közvetlenül a reveréteg alatti alap-fémben penetrált oxidokat tartalmazósáv húzódik. A felvételek alapján megáll-apítható, hogy a szilícium- és nikkeltar-talom növekedésével a határfelület egye-netlensége és a belsôoxidációs zóna szé-

66 Vaskohászat

6. táblázat A termogravimetriás mérések eredményei (25-1250 °C között)

Azonosító

308304401406

Maximálistömegnövekedési

sebesség[mg/perc]

2,091,901,851,86

Felületegységreesô átlagos

tömeg-növekedésisebesség

[mg/cm2perc]0,9200,6950,5970,661

Felületegységreesô revetömeg

[mg/cm2]

43,44350,33737,81139,682

Sitömeg -%az acélban

0,180,260,350,35

Nitömeg -%az acélban

0,020,020,170,25

5. ábra. Ipari ötvözetek felületén képzôdött reve szerkezete. 1250°C-ig történô folyamatos hevítés esetén (fûtési sebesség: 10°C/perc)

3. ábra. A felületegységre esô revetömeg változá-sa a hômérséklet függvényében

4. ábra. A reveképzôdés sebessége a hômérsékletfüggvényében

a. Ni = 0,02%, Si = 0,18%(308-as számú próba)

b. Ni = 0,02%, Si = 0,26%(304-es számú próba)

c. Ni = 0,17%, Si = 0,35%(401-es számú próba)

d. Ni = 0,25%, Si = 0,35%(406-os számú próba)

67136. évfolyam, 2. szám • 2003

lessége nô. Az azonos szilíciumtartalmúpróbák esetében a belsô oxidáció mérté-ke a nikkel mennyiségének növekedésé-vel nô. A 0,25% nikkelt tartalmazó pró-ba esetében világos színû szemcséketláthatunk a reverétegben, (hasonlóakataz ipari kísérletek során a tolókemencé-ben kialakult revében is észleltünk).

A 6. ábrán látható röntgentérképek aszilícium eloszlását mutatják a különbö-zô kémiai összetételû próbákon képzô-dött revékben. A szilícium koncentráció-ja a reve alsó részén (sötétszürke részek)átlagosan 12,6 tömeg-%.

Jeleztük, hogy a legtöbb nikkelt tar-talmazó próbán képzôdött reverétegbenvilágos színû szemcsék láthatók. A kivá-lások kémiai összetételét lokális analízis-sel határoztuk meg. Több mérés eredmé-nyét átlagolva 21,6 tömeg-% nikkeltar-talmat számítottam ki. A kiválások a re-ve/alapfém határfelületen, illetve a wüs-titszemcsék határán jelentek meg (7. áb-ra), és kizárólag a 0,25% nikkeltartalmúpróbák reverétegében voltak láthatók.

A folyamatos hevítéssel végzett ter-mogravimetriás mérések eredményei jóegyezést mutattak az ipari kísérletek

eredményeivel, és azt bizonyították,hogy az ötvözetlen acélok esetében az1200-1300 °C hômérséklet-intervallum-ban az ötvözôelemeknek általában reve-képzôdést csökkentô és belsô oxidációtnövelô hatása van. A metallográfiai vizs-gálatok alapján megállapítható, hogy ahatárfelület egyenetlenségének létrejöt-tében a nikkelnek, míg a penetrált oxi-dok kialakulásában a szilíciumnak vankarakterisztikus hatása. A laboratóriumivizsgálatok pontossága lehetôségetadott egy újabb megállapításra, misze-rint a 0,35% szilíciumot tartalmazó pró-báknál a nikkelnek – a szakirodalom általleírt – reveképzôdést csökkentô hatásanem érvényesült. Ennek a jelenségnek amegértésére végeztük el a kísérletsorozathárom utolsó vizsgálatát, amely a szilíci-um és nikkel közötti kölcsönhatás me-chanizmusának megértésére irányul.

Laboratóriumi kísérletek a Si és a Niközti kölcsönhatás mechanizmusánakmeghatározásáraPorkohászati úton elôállított, majd váku-umban átolvasztott Fe-Ni és Fe-Ni-Si öt-vözeteket 1020 °C-on oxidáltam folya-

matos tömegnövekedés re-gisztrálásával. A 10x15x3 mmnagyságú próbatestek oxidá-cióra való elôkészítését azEurópai NagyhômérsékletûMunkacsoport ajánlásai alap-ján végeztük: minden oldalu-kat 1 mm átlagos felületi ér-dességre políroztuk, etanollal

zsírtalanítottuk. A vizsgálatot egy Nabertherm-kemen-

ce–Sartorius mikromérleg összeállításútermoanalizátorban végeztük. Az oxidá-ciós kísérleteknél minden esetben szin-tetikus levegôt használtunk, (25% oxi-gén, 75% nitrogén), melyet azonos se-bességgel 12 liter/perc hozammal ára-moltattunk át a kemencén.

A vizsgált ötvözetek kémiai összetéte-lét optikai emissziós spektrométerrel ha-tároztuk meg (7. táblázat).

A 8. ábrán látható grafikonon a Fe-Niötvözetek (N2 és N3 próbatestek) oxidá-ciója során bekövetkezett tömegnöveke-dést láthatjuk az 1210 °C-on történô 100

6. ábra A szilícium eloszlása eltérô szilíciumtartalmú próbák revéiben (a. Si%=0,18, b. Si%=0,26, c. Si%=0,35)

7. táblázat Laboratóriumban elállított próbák kémiai összetétele

Próba-azonosító

N2N3

S1N2S3N1S3N3

Ctömeg-%

0,0020,0020,0330,0270,034

Mntömeg-%

0,020,020,020,020,02

Sitömeg-%

0,0160,0160,120,230,19

Nitömeg-%

0,550,800,360,300,46

Stömeg-%

0,0070,0050,0030,0030,003

Ptömeg-%

0,0050,0050,0050,0050,005

Cutömeg-%

0,020,020,020,020,02

Altömeg-%

0,0020,0020,0040,0020,002

Crtömeg-%

0,020,020,0020,020,02

7. ábra. Ni-tartalmú kiválás a wüstitszemcsehatárán

perces izoterm hôntartás során. (1210°C-ra minden próbát argonban melegí-tettük fel. A felmelegítés folyamán elke-rülhetetlen volt egy kis mértékû oxidá-ció, ezért a görbék nem az origóból in-dulnak.) A nikkeltartalom növekedésévelaz oxidáció mértéke csökken.

A szilíciumot is tartalmazó S3N3 ésS1N2 jelû Fe-Ni ötvözetek oxidációs vi-selkedését vizsgálva, azonos körülmé-nyek között a 9. ábrán látható tömegnö-vekedési görbe adódik.

100 perc elteltével a nagyobb nikkel-tartalmú ötvözet tömegnövekedése kis-

mértékben meghaladja a kisebbnikkeltartalmúét, tehát a nikkelreveképzôdést csökkentô hatá-sa itt már nem érvényesül.

Annak kiderítésére, hogy mi-ért nem érvényesült a nikkel re-veképzôdést csökkentô hatása aFe-Ni-Si ötvözetek esetében,végeztük el az azonos nikkel-,eltérô szilíciumtartalmú, S3N1és S1N2 jelû próbatestek ter-mogravimetriás vizsgálatát, azelôzôekkel megegyezô körülmé-nyek között (10. ábra). A ter-moanalízis eredményei alapjána szilíciumtartalom növekedé-sével az oxidáció mértéke csök-ken.

A hatásmechanizmusra a me-tallográfiai vizsgálat, a pásztá-zó elektronmikroszkópos felvé-tel és a mikroszondás elemzésderít fényt. A Fe-Ni ötvözetekoxidáció utáni csiszolatai a 11.ábrákon láthatók. A reve/alap-fém határfelületen látható vilá-gos színû részek a mikroszon-dás mérések eredményei, vala-mint a Fe-Ni-O ternér diagramszerint [6] Fe-Ni szilárdoldat-szemcsék.

Nikkeltartalmuk széles inter-vallumban, 20-60 tömeg-% kö-zött változik. A reve/alapfémhatárfelületen látható világosszínû sáv, amely gyûrûként ve-szi körül a vas-oxidot, feltehe-tôen NixFe3-xO4 spinell vegyü-let. Ezek a nikkeltartalmú kivá-lások akadályozzák a vasionokdiffúzióját az alapfémbôl a re-veréteg felé, és csökkentik azoxidáció sebességét.

Az állandó szilícium-, változónikkeltartalmú oxidált próbatestek csi-szolatait a 12.a és 12.b ábrákon láthat-juk. A reve/alapfém határfelület nagyonegyenetlen, nincs összefüggô, nikkelbendús réteg, és csak néhány nikkeltartalmúszemcse látható a reve alsó részén.

A változó szilíciumtartalmú próbates-tek oxidáció utáni csiszolatain (13a. és13b. ábrák), a reve/alapfém határfelüle-ten két jellegzetességet figyelhetünkmeg: a szilíciumban dús oxidréteget (át-lagos szilíciumtartalom 5%) és a közvet-lenül a reve alatti fémmátrixban lévôgömbszerû kiválásokat (szilíciumtartal-

muk átlagosan 8%). A szilícium tehátegyenletes eloszlású, ún. barrierrétegethoz létre a reve alsó részén, és ezáltalcsökkenti az oxidáció sebességét.

A bemutatott termogravimetriás gör-bék egyértelmûen bizonyítják, hogy azötvözetek oxidációja diffúzióvezérelt.

68 Vaskohászat

8. ábra. Fe-Ni ötvözetek tömegnövekedése 1210°C-os, izoterm oxidáció során

9. ábra. Az S3N3 és S1N2 jelû Fe-Ni-Si ötvözetektömegnövekedése 1210 °C-os izoterm oxidációsorán

11a. ábra. N3 jelû próbatest reve/alapfémhatárfelülete (1210 °C, 100 perc izotermoxidáció)

11b. ábra. N2 jelû próbatest reve/alapfémhatárfelülete (1210 °C, 100 perc izotermoxidáció)

12.a ábra. S1N2 jelû próbatest belsôoxidációs zónája (1210 °C, 100 percizoterm oxidáció)

12.b ábra. S3N3 jelû próbateste belsôoxidációs zónája (1210 °C, 100 percizoterm oxidáció)

10. ábra. Az S3N1 és S1N2 jelû Fe-Ni-Si ötvözetektömegnövekedése 1210 °C-os izoterm oxidáció során

69136. évfolyam, 2. szám • 2003

Összehasonlítva a szilícium, a vas és anikkel diffúziósebességét az ausztenitben[7], megállapítható, hogy a szilíciumé alegkisebb

DSi = 6,2·10–3 exp(–20/RT),

a nikkelé nagyobb

DNi = 0,074 exp(–58,6/RT),

a vasé pedig a legnagyobb

DFe = 0,49 exp(–67,86/RT).

A külsô reveréteg tehát a vas oxidjai-ból jön létre. Ha összehasonlítjuk a SiO2és a NiO képzôdési szabadentalpiáját,megállapíthatjuk, hogy mindkettô nega-tív, de abszolút értékben a SiO2-é a na-gyobb. Mivel a szilícium diffúziója las-súbb a vasénál, és könnyebben képez oxi-dokat, a külsô oxidréteg alatti alapfém-ben SiO2 penetrált oxidok jönnek létre.

A nikkel feldúsul a reve/alapfém határ-felületen, és szilárd oldatot hoz létre avassal (∆Grendszer = min.). Ezáltal a vasio-nok diffúziója gátolt, így az oxigén kon-centrációja a határfelületen megnô. Anagyobb oxigénaktivitás kedvez a SiO2 ki-válásának és az egyenlôtlen reveképzô-désnek. Mindezek következtében kialakulegy instabil, egyenetlen határfelület,amely meggátolja a nikkelt abban, hogykis anyagtérfogatban koncentrálódjon, ésaz oxidációt csökkentô hatását kifejtse.

ÖsszefoglalásA bemutatott vizsgálatok a Dunaferr vál-lalatcsoport által gyártott gyengén ötvö-zött szerkezeti acélok reveképzôdésétvizsgálták ipari és laboratóriumi kísérle-tekkel. Az eredmények alapján az alábbimegállapításokat tehetjük:

• A tolókemencében, 1180-1300 °Chômérséklet-tartományban végzett iparikísérletek eredményei azt mutatták,hogy az oxidációs veszteséget az izzításitényezôkön kívül az acél kémiai összeté-

telének szabványos összetételen belülimegváltozása is befolyásolja. Az acélbanlévô ötvözôk mennyiségének növekedé-sével az oxidációs veszteség és a reve el-távolíthatósága csökken. Ennek oka a re-ve/alapfém határfelület tagoltságának ésa belsô oxidáció mértékének növekedése,amelyre a szilíciumnak és a nikkelnekkarakterisztikus hatása van.

• Az ipari minták 1250 °C-ig történô,lineáris felfûtésû termogravimetriás kísér-letei azt mutatták, hogy a 0,35 tömeg-%szilíciumtartalmú acélok esetében a nik-keltartalom növekedésével a felületegy-ségre esô revetömeg növekszik, ellentét-ben a nikkelnek a szakirodalom által jel-zett, revésedést csökkentô hatásával.

• A laboratóriumi minták termogravi-metriás vizsgálatai során a nikkel reve-képzôdést csökkentô hatása csak a Fe-Niötvözetek esetében érvényesült, a szilí-ciumtartalmú próbáknál kialakult penet-rált oxidok megakadályozták, hogy a nik-kel szilárd oldatot képezve a vassal a re-ve/alapfém határfelületen egyenletesenfeldúsuljon, és a reveképzôdést csökken-tô hatását kifejtse.

• A fenti kísérletsorozathoz hasonlóipari és laboratóriumi vizsgálatok a jövô-ben lehetôséget adhatnak arra, hogyoxidációs modelleket készíthessünk,amelyekkel különbözô hômérsékleten, el-térô gázatmoszférában elôre jelezhetô azegyes acélminôségek oxidációs viselke-dése, megteremtve a feltételeket egy kí-mélô, mégis hatékony revétlenítési tech-nológia kidolgozásához.

Irodalom[1] P. Sarrazin, A. Galerie, J. Fouletier:

Les méchanismes de la corrosionsèche, EDP Science, (2000).

[2] Verô József : Vaskohászati Enciklopé-dia IX/2, Az ipari vasötvözetek me-tallográfiája II, Akadémia Kiadó Bu-dapest, 1964.

[3] H. J. Grabke and D. B. Meadowcroft :Guidelines for Methods of Testingand research in High TemperatureCorrosion, EFC volume, No. 14, TheInstitute of Materials, 1995.

[4] R. Kiessling: Non-metallic inclusionsin steel, The metal Society, London,1978.

[5] G. Leprince, V. Lauteri, P. Henry, R.Cado, J. P. Riegert, B. Soquet: Re-vue de Métallurgie, no. 10, 1999.

[6] V. Raghavan: Phase Diagrams ofTernary Iron Alloys, The Indian Ins-titute of Metals, Calcutta, 1989.

[7] T. Fukagawa, H. Fujikawa: Oxidationof metals, Vol. 52, Nos. 3–4, 1999.

KöszönetnyilvánításA cikkben szereplô ipari kísérleteket aDunaferr Acélmûvek Kft. meleghengermûüzemében, a termogravimetriás vizsgála-tokat a Bay Zoltán Alkalmazott KutatásiAlapítvány Anyagtudományi és Techno-lógiai Intézetben, illetve a frankfurti DE-CHEMA Karls Winnacker Kutatóintézetnagy hômérsékletû korrózióval foglalko-zó laboratóriumában végeztük. A két hó-napos külföldi gyakorlatot a Tempus Ala-pítvány által meghirdetett Leonardo daVinci mobilitási pályázat elnyerése tettelehetôvé, amelyre a Dunaferr Kutatóinté-zet 2001-ben adott be pályázatot. A por-kohászati minták a Kolozsvári MûszakiEgyetem Mechanika Tanszékén készültek,az oxidált minták metallográfiai kiérté-kelését pedig a Dunaferr Kutatóintézet-ben végeztük. A témában elkészült PhD-értekezés a Budapesti Mûszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem GépészmérnökiKarán a Mechanikai Technológiai ésAnyagszerkezettani Tanszéken 2003 má-jusában került megvédésre.

Köszönjük az említett intézetekben éskutatómûhelyekben dolgozó szakértôk-nek és kollégáknak a munkához nyújtottsegítségét.

Ennek a lapszámnak a megjelentetését a Dunaferr Rt. támogatása tette lehetôvé.

Köszönjük!

2003. MÁRCIUS 12.A rendkívüli ülést Hónig Péter elnök-ve-zérigazgató, az igazgatótanács elnökenyitotta meg. Bejelentette, hogy azülésnek egyetlen napirendi pontja van,„A kormányzati intézkedést igénylô ja-vaslatok összefoglalása és a tagvállala-tok helyzetének bemutatása” címû mun-kaanyag megtárgyalása, véglegesítése ésdöntés a szükséges intézkedésekrôl.

Marczis Gáborné elmondta, hogy azanyag a tagvállalati részanyagok és ja-vaslatok, valamint saját források alapjánösszefoglalja a szükségesnek tartott in-tézkedéseket rövid és hosszú távon.

Az elnök és valamennyi hozzászólószerint egy jó összeállítás készült a szak-ma problémáiról és a megoldandó kérdé-sekrôl. Néhány módosító javaslat, kiegé-szítés hangzott el.

Székely Árpád javasolta a hosszúlejára-tú hitel szerepeltetésének megfontolá-sát. Emellett a gyártelepi infrastruktú-rák, barnamezôs ipari parkok feljavítá-sát, támogatását javasolta, ami nem üt-közne EU-ellenállásba, és tudomása sze-rint a gazdasági miniszter is egyetért azilyen típusú állami szerepvállalással.

Dutkó Lajos szükségesnek látta az EU-ba való belépést követô pillanatban fel-lépô helyzet értékelését. A meglévô, EU-ba irányuló orosz és ukrán kontingenseklegelôször nálunk jelennek meg. Lehet,hogy nem mennek tovább. Valamit tennikellene ennek ellensúlyozására. Ezek atermékek nem rosszabbak a mi terméke-inknél, ezekkel nem tudunk versenyezni.

Horváth Ferenc szerint a hulladékhely-zettel kapcsolatos anomáliákat elemeznikellene. Folyamatosan megy ki a hulla-dék, és már 140 $/t körül is nehéz hoz-zájutni. Javasolta kiemelni, hogy a kor-mány lemondott az acélipar támogatásá-ról.

Kalmár Zoltán elmondta, hogy a szak-ma problémáit reálisan bemutató anyag-nál túl kell lépni azon, hogy a tagválla-latok között vannak eltérô érdekek. Ter-melôknek, kereskedôknek, hulladékfor-galmazóknak és továbbfeldolgozóknakvannak parciális érdekei, de amikor azacélipar helyzetét mutatjuk be, és az ittlévô problémákra keresünk megoldást,nem lehet teljes konszenzust elérni.

Azokat a termékeket, amelyeket gyár-tunk és gyártani tudunk, védeni kell. Ahulladék problémát reálisan kell bemu-tatni egy külön pontban.

Tardy Pál véleménye szerint az EU-csatlakozás után az orosz-ukrán import alengyeleket és szlovákokat is veszélyez-teti. Javasolta a kapcsolatfelvételt és aközös fellépést.

Sugár Tamás javasolta, hogy ezek atermékek csak bizonyos ponton léphes-senek be az országba. Célszerû lennemeghatározni, az orosz–ukrán kvótábólmennyi maradhat Magyarországon. Azacélhulladék kérdéskörével kapcsolatbanazt javasolta, hogy azokkal az országok-kal szemben vezessünk be korlátozásokat– kölcsönösségi alapon –, melyek a fe-lénk irányuló forgalmat szabályozzák(Szlovákia, Ukrajna, Románia).

Szalai József a borsodi térség problé-máit elemezte. Véleménye szerint a kia-lakult helyzetért valamennyi kormány fe-lelôs. Mindig késôn döntöttek, a támoga-tás mindig veszteségfinanszírozásrament és nem reorganizációra. Érdekes-ségként említette, hogy a borsodba in-vesztált, sokat emlegetett sokmilliárdostámogatás messze nem olyan nagy, mintahogy a köztudatban él. A borsodi tér-ségnek juttatott egy fôre esô támogatásaz országban csak a 6. Az egy fôre jutótámogatásban elsô helyen Gyôr-Moson-Sopron megye áll. Egyetértett azzal,hogy csak a gyártott termékeket szabadvédeni. Véleménye szerint a hosszútávúhitelek támogatása megfelelô szándékmellett megoldható. A közbeszerzések-nél, nagyberuházásoknál alapvetô szem-léletváltásra van szükség, hogy ezekhezhazai gyártású acéltermékeket használja-nak. Javasolta, hogy az elkészült anyagota kormányzati szervek mellett az érintetttérségi szerveknek is küldjük meg.

Az elnök lezárva a vitát, javasolta,hogy az elhangzott észrevételekkel, ki-egészítésekkel véglegesített anyagotküldjék meg a Gazdasági, a Pénzügy-, aKülügy-, a Foglalkoztatáspolitikai ésMunkaügyi, valamint a Környezetvédelmiés Vízügyi Minisztériumba.

Javasolta, hogy az igazgatótanácsot aminisztériumi tárgyalásokon az elnök, azelnökhelyettes, az egyesülés igazgatójaés a Csepeli Acélcsôgyártó Kft. igazgató-

ja képviselje. A javaslatokat az igazgat-ótanács egyhangúan jóváhagyta.

2003. ÁPRILIS 10.Napirend1. A tagvállalatok 2002. évi gazdálkodá-

sának értékelése, a 2003. évi célkitû-zések összefoglalása.Elôterjesztô: Stefán Mária gazd. ig.h.

2. A tagvállalatok alapanyag-ellátásánakhelyzete, a vas- és acélhulladék-for-galom elemzése.Elôterjesztôk: Zámbó József keresk.ig.h., Dr. Tardy Pál mûszaki ig.h.

3. A magyar acélipar feladatai és kilátá-sai az EU-csatlakozás kapcsán.Elôterjesztô: Marczis Gáborné dr. igaz-gató

4. A hazai acélipar védelmének helyzeteés kilátásai az EU-csatlakozás tükré-ben.Elôterjesztôk: Zámbó József ker.ig.h., Stefán Mária gazd. ig.h.

5. A hazai tûzállóanyag-gyártás és -ellá-tás helyzete.Elôterjesztôk: Dr. Tardy Pál mûszakiig.h., Zámbó József ker. ig.h.Felkért hozzászólók: Lovász Lászlónévezérigazgató, Rath Hungária Rt.,Ortó János ügyvezetô igazgató, Duna-ferr Tûzállóanyag-gyártó Kft.

6. Az igazgató tájékoztatója az elôzôülés óta végzett munkákról.

ad 1.Az elôterjesztô szóbeli kiegészítésébenelmondta, hogy a már véglegesnek te-kinthetô elszámolások szerint a 2002.évi legfontosabb jellemzôk:– A mennyiségi növekedés az értékesí-

tésben még nyilvánvalóbb, mint a ter-melésben.

– A növekedés ellenére a csekély keres-let, különösen a hosszútermékeknél,jelentôs fedezetkiesést okozott.

– Az árak csökkenése és az árfolyam-po-litika oda vezetett, hogy az árbevéte-lek növekedése az ipari átlag alatt ma-radt.

– A költségek dinamikusan emelkedtek.A vaskohászati termelô vállalatok je-

lentôs veszteséget könyvelhettek el. Atavalyi veszteség a vaskohászatbanösszesen 18 MrdFt.

70 Vaskohászat

A MVAE igazgatótanácsának ülései

71136. évfolyam, 2. szám • 2003

A 2003. évi információk még meglehe-tôsen hiányosak.

ad 2.Az elmúlt évben Magyarország nyersacél-termelése meghaladta a 2 M tonnát. Eh-hez mintegy 3,5 Mt alapanyagot kellettfolyamatosan biztosítani, mozgatni. Azalapanyagköltségek meghatározóak azönköltségen belül, ezért célszerû a témaévenkénti áttekintése.

Az integrált acélgyártás alapanyagigé-nyét fôleg importból fedezi, az elektroa-célgyártás pedig hulladékbázisú. Összes-ségében kb. 1 Mt hulladék került felhasz-nálásra, ez a betét 47%-a. A hulladékfor-galomban az import 150 kt, az export 550kt. Ebbôl adódóan a hazai hulladékmeny-nyiség 1400 kt/év. Ebbôl a begyûjtés kb.900 kt. Nemzetközi statisztikák szerint akeletkezett hulladék 30–50%-a kerülvissza az acélmûvekbe. Nálunk ez 35%.

Solt László véleménye szerint a be-gyûjtés jóval magasabb 35%-nál. El-mondta még, hogy hulladék exportkorlá-tozás Szlovákiában már nem áll fenn,2003 januárjától megszüntették.

Horváth Ferenc (Alcufer) elmondta,hogy jól tükrözi az anyag, hogy nincshulladékhiány, sôt többlet van. A fizeté-si biztonság hiányzik. Véleménye szerinta begyûjtés 90%-os. A hulladékosoknakszüksége van a magyar acéliparra, ôketnem az ár érdekli, hanem az árrés. Azanyag végkövetkeztetéseit nem tudja el-fogadni.

Az elnök bejelentette, hogy az anya-got visszaadja átdolgozásra, ezzel azigazgatótanács is egyetértett.

ad 3.Az elôterjesztô szóbeli kiegészítésébenelmondta, hogy az EUROFER-ben terüle-tünket érintôen mûködô 15 bizottságbólháromnak a munkájában lenne célszerûrészt vennünk. Ezek a kereskedelmi, akonjunktúra és a statisztikai bizottság.

Belföldön a kapcsolatok javítása érde-kében célszerû lenne a termékeinket fel-használók szakmai szövetségeivel együt-tes üléseket szervezni. Az elsô ilyengyártó-felhasználó találkozót a Magosz-szal és a Magész-szel lenne célszerûmegszervezni.

Rövid vita után az igazgatótanács úgyhatározott, hogy felkéri az elôterjesztôt,részletesen dolgozza ki azokat a felada-tokat, amiket el kell végezni. Mi ennek aköltségvonzata, milyen kormányzatiszervekkel kell felvenni a kapcsolatot.

ad 4.Az elôterjesztô elmondta, hogy várako-zásainkkal ellentétben a végleges intéz-kedés késve indult meg. Amit az egyesü-lés meg tudott tenni, azt megtette. Akért adatszolgáltatást biztosította.

Az EU hazánkat érintô intézekedéseijelentôs kvótanövelést és vámcsökkenésteredményeznek.

Az egyesülés szerepe az EU-csatlako-zás után megnô, az egyes iparágakat, ígyaz acélipart is csak egyesülések képvisel-hetik. Az EU-ban mûködik a statisztika(pl. ukrán bugából, huzalból nem leszmagyar termék). Dömping eljárást csakegyesülések, szövetségek kezdeményez-hetnek.

Kalmár Zoltán kiállt a piacvédelemmellett. Véleménye szerint az egyesülésnagyon jó szakmai anyagokat készített,de az ebben megfogalmazott javaslato-kat nem vették figyelembe.

Dutkó Lajos elmondta, hogy azért kér-tek importengedélyt, mert alapanyag-el-látási gondjaik vannak. Példként megem-lítette, hogy 8 éve 15 kt durvalemezthoztak be, most 60 kt-át, amibôl 50 kt-át gyártani tudnának.

Az elhangzottak alapján az igazgató-tanács megbízta az egyesülést, hogy akövetkezô ülésre készítsen számításokat,milyen veszteségeket okozott a piacvé-delmi intézkedés három hónapos csúszá-

sa, mit jelent az ideiglenes és a véglegesintézkedés közötti különbség.

ad 5.Az elôterjesztô elmondta, hogy a témakétévente került napirendre. Jelenleg atagvállalatok tûzállóanyag-felhasználá-sának mintegy fele hazai gyártású, a má-sik fele import.

Pálos Gábor elmondta, hogy a kohá-szat tûzállóanyag-igényének 42%-áttudja a DV. Tûzálló Kft. és a Rath Hungá-ria Rt. biztosítani. A hazai tûzállóanyag-gyártók sorába tartozik még a Plibrico,Burton Apta és az Izoferr, amelyek fôlega kohászatnak szállítanak. A tûzálló-anyag-gyártás az utóbbi években folya-matosan csökken, kevés a tûzállóanyag-ipari szakember, utánpótlás-képzés gya-korlatilag nincs.

Az elmúlt években minden konkurenscég megjelent a magyar piacon, gyakranirreális áron kínálva termékeiket.

Ortó János véleménye szerint a tûzál-lóanyagokat nem tonnában, hanem fo-rintban kellene mérni. A kis gyártók nemtudnak a multikkal versenyezni. Azokat aszegmenseket kell megkeresni, ami amultikat nem érdekli. Ilyen lehet a szer-vizszolgáltatások fejlesztése és a helybenkeletkezett tûzállóhulladék hasznosítása.

A hulladékbázisú tûzállóanyag-gyár-tást megkezdték a DV Tûzállóanyag-gyár-tó Kft.-ben, és folyamatosan növelik agyártott mennyiséget.

Javasolta az anyag kiegészítését nem-zetközi összehasonlítással, és annaktisztázását, milyen elôírások vannak azEU-ban a tûzállóanyagok újrahasznosítá-sára.

ad 7.Az elnök tájékoztatta az igazgatótaná-csot, hogy a Fe-Group Invest Rt. 2003.január 30-ával kilép az egyesülésbôl.

Összeállítva az ülések jegyzôkönyve alapján

KIRÁNDULÁS!Tisztelt Tagtársak!

Az OMBKE budapesti helyi szervezete 2003 elsô félévére szak-mai kirándulást tervezett Kassára a US Steel üzemének megte-kintésére. Több alkalommal, különbözô csatornákon keresztül

kerestünk kapcsolatot a kassai kollégákkal, de sajnálatos mó-don nem volt fogadókészség a részükrôl. Ennek következtébena szakmai kirándulást el kellett halasztani szeptemberre, apontos idôpontról a késôbbiekben döntünk. Az ôszi kirándulássorán az Inotai Alumíniumkohó megtekintésére kerül sor.

Jó szerencsét!

Az OMBKE budapeti helyi szervezetének vezetôsége

72 Vaskohászat

Sokadik válságából próbál kilábalni amárcius óta felszámolás alatt álló DAMSteel Rt. A termelés június eleji újraindí-tása nem mentes a zavaros mozzanatok-tól. A cég felszámolója, a MátraholdingGazdasági Tanácsadó Rt. aláírta a CIBBank Rt.-vel azt a 2 milliárd forintrólszóló hitelszerzôdést, amely a termelésújraindításához szükséges. Egyelôre nemtudni, milyen formában és mikor érkezikaz informálisan megígért 1 milliárd fo-rintos állami támogatás, amelyet a pilla-natnyi elképzelés szerint a Munkaerô-pi-aci Alapból bértámogatás címén adná-nak.

A fô problémát az jelenti, hogy a kor-mány valójában nem támogathatja azacélgyártást: még az európai uniós tár-sulási szerzôdésben a magyar állam aztvállalta, hogy 1997-tôl, a versenysemle-gesség elvét betartva, nem finanszírozzaa központi költségvetés forrásaiból azacélipart. A most körvonalazódó elképze-lés szerint az állami támogatás felhasz-nálására a május 28-án 3 millió forinttörzstôkével alakult Borsodi NemesacélAcélgyártó (BNA) Kft. lenne hivatott. Akft. két hónapon belül bérbe venné a fel-számolótól a DAM Steel termelôeszköze-it, s foglalkoztatná a DAM-dolgozókat is.Ez a megoldás jogi problémákat is felvet,mivel a felszámoló Mátraholding volta-képpen saját magával kötne szerzôdést,a BNA többségi tulajdonosa ugyanisszintén a Mátraholding.

A mostani felszámolás több szálon iskapcsolódik a diósgyôri kohászat elmúltévtizedbeli történetéhez. A Mátraholding

üzleti kapcsolatban áll ugyanis a DAMSteelt megelôzô formációt, a DAM Acél-mûvek (DAM) Rt.-t felszámoló Cash&Li-mes (C&L) Rt.-vel, telephelye megegye-zik a C&L-ével, és rendszeresen megbízá-sokat is kap a társaságtól, mint például2000-ben a DAM vagyonértékelését.

Mint ismeretes, a DAM 8 milliárdosadóssággal 2000 márciusában a kassaivasmû tulajdonaként dôlt felszámolásba,s a hitelezôket a C&L kedvezô végkifej-lettel kecsegtette: a kohászcég vagyonáta Mátraholding ugyanis 7,7 milliárd fo-rintra értékelte. A DAM felszámolása má-ig sem fejezôdött be, s így a C&L mégnem adta be a zárómérleget a bíróság-nak, de azt már látni, hogy a hitelezôköröme nem lesz felhôtlen.

A vagyonértékelésnek voltak ugyanisgyenge pontjai: a másfél milliárd forint-ra taksált konverteracélmû például nemkellett senkinek, így tavaly lebontották,s hulladék vasként értékesítették. Bár aDAM termelôeszközeiért – amelyeket aCogne, az elôzô, olasz tulajdonos, vásá-rolt meg, s azok mûködtetésére hoztalétre a DAM Steelt – 4,5 milliárd forintotkapott a felszámoló, abból 2 milliárd fo-rint a CIB-et illette. Pontosabban az ak-kora összegre értékelt alapanyag és fél-késztermék jelzáloga alapján járt a bank-nak, mert a kifizetésre a Cogne kötele-zettséget vállalt.

Az utóbbi három évben a diósgyôri ko-hászat szinte házi finanszírozójakéntszereplô CIB a DAM Steel idei csôdjénélhasonló összeggel ragadt benn. Az idénfebruárban tett ugyan egy kísérletet a

követelés csökkentésére, de nem mara-déktalan sikerrel: 3,2 milliárd forint érté-kû félkész termékekre, hulladék vasra sötvözôanyagra hirdetett árverést, ame-lyen egy vevô 1,5 milliárd forintos véte-li ajánlatot tett, de az értékesítés csakrészben realizálódott, s a DAM Steelnélmaradó készletet továbbra is a CIB Bankjelzáloga terheli.

Idôközben tovább erôsödött a kapcso-lat a két felszámoló között: a Mátrahol-ding Marjasné Endrédi Zsuzsannát nevez-te ki a DAM Steel reorganizációs vezér-igazgatójának. Marjasné a DAM esetébenmár bizonyította, hogy képes a termelésújraindításának megszervezésére s anullszaldós mûködtetésre.

Marjasné korábbi nyilatkozatai szerinta DAM az ô tízhónapos irányítása alattveszteség nélkül termelt, az olaszokatmeglepetésként érte, hogy a megörökölteszközökkel és szerzôdésekkel a folytatásnáluk már az elsô hónapban, 2001 máju-sában közel 500 millió forintos mínuszthozott.

A DAM Steel újraindításának feltételeis a veszteségmentes termelés. A DAMSteeltôl a januári leállás óta elpártoltaka korábbi vevôk, márpedig a nullszaldó-hoz havi 20 ezer tonna acélt kellene acégnek gyártania, s azt jó áron értékesí-tenie. A Mátraholding szerint sikerült újpartnereket felkutatniuk, s a régiekbôl ismegmaradt néhány, így a következô há-rom-négy hónapra már vannak értékesí-tési szerzôdések. ✍ V. B.(A HVG 2003. június 14-i számában meg-jelent cikk alapján)

A DAM Steel Rt. újraindítása

Hírek a DunaferrbôlA Dunaferr Acélmûvek Kft. 2003. március31-ei hatállyal beolvadt jogutódjába, aDunaferr Dunai Vasmû Rt.-be.

A Dunaferr Átalakulási Programtervé-ben meghatározott szempontok szerint ajogutód részvénytársaság és a megszûntkft. vezetése 2002 októbere óta prog-ramszerûen vezérelte és készítette elô akét társaság jogi, vagyoni és szervezetiösszevonását, amelynek lezárásaként ke-rült sor a Dunaferr Acélmûvek Kft. beol-vadására a Dunaferr Rt.-be. A piaci, vala-mint munkáltatói tekintetben is teljes

körûen jogutód Dunaferr Rt. a beolvadás-sal kapcsolatos információkról, teendôk-rôl folyamatosan, megfelelô idôben ésmódon tájékoztatja partnereit.

❖ ❖ ❖

2003. június 6-án 0:56 és 1:03 közöttDunaferr területén áramkimaradás tör-tént. Az áramkimaradás miatt az I-es ésII-es sz. kohókkal meg kellett állni ésmindkét folyamatos acélöntômûn (FAM)az öntést be kellett fejezni. Az öntômû-rôl visszahozott adagokat – közel 280tonnát – a technológiai elôírásoknakmegfelelôen, kellô körültekintéssel az

1300 tonnás nyersvaskeverôbe öntöttékvissza, amelyben 700-800 tonna folyé-kony nyersvas volt. A visszaöntést köve-tôen közel másfél óra elteltével, 4:10-kora keverô az alsó egyharmad részen kilyu-kadt.

Személyi sérülés nem történt, kárfel-mérés és kárelhárítás, valamint az ese-mények kivizsgálása folyamatban van. Anyersvaskeverô átépítésre leállt. A ter-melés a „keverô-átépítéses idôszaknak”megfelelôen folyik. A konverter üzembenaz acéltermelés mintegy egy mûszaknyiállás után, 10:45-kor újra indult.☞ http://www.dunaferr.hu

84 Öntészet

Ország

AusztriaBelgiumBrazíliaCsehországDániaDél-Afrika*FinnországFranciaországHollandiaI

HorvátországIndiaIránJapánKanadaKínaKoreaLengyelországMagyarországMexikóNagy-Britannia*,I

NémetországNorvégiaOlaszországOroszország*PortugáliaRomániaSpanyolországSvájcSvédországSzlovéniaTajvan***ThaiföldI

TörökországUkrajnaUSAÖsszesen

Lemezgrafitosvasöntvény

62.12979.557

1.114.000277.40551.000

221.20057.459

2.012.184L,D

66.10028.141

2.300.000280.000

2.385.784684.000A,D

9.002.844914.200495.00044.521

950.000A,D

594.0002.303.089

24.295966.432

4.400.000A,D

33.700255.473576.20042.083

168.70058.959

660.76663.600

615.000844.250

4.562.10037.194.171

Gömbgrafitosvasöntvény

114.848A

19.450387.00042.59135.00088.40043.935

60.3009.360

285.000J

95.000J,H

1.806.671

2.730.160510.600M

105.20012.575

356.0001.269.392

45.273378.664

51.50020.736

617.000J

63.37656.80010.635

173.65582.800

132.00085.000

3.591.00013.279.921

Temperöntvény

38.654G

27.00010.600

1.400

5.8605.200

73 30.0001.500

92.884

428.23547.20018.300

60

18.20039.490

10.800

1005.840

22.600

3.01412.46224.6007.800

12.500143.100

1.007.472

Acélöntvény

15.40911.82683.00083.204

144.49618.074

129.328700

1.482310.00028.000

258.783152.000

1.590.328142.20054.5006.054

100.000

189.3943.790

77.4411.200.000

14.40053.79878.500

19.20023.74064.1953.000

107.000354.400

1.058.4006.376.642

Rézalapúöntvény

13.285B

51414.0001.5321.0005.0003.812

24.779

704

25.00086.562

137.20820.80017.2002.720

80.000

88.5113.368

114.500

5.9509.9848.5002.529

10.6003.400

49.079

2.75521.000

270.9001.025.192

Alumínium-öntvény

96.64024.640

119.00054.553C

45.6005.740C

315.494

8.997230.000E

30.0001.170.106

76.000E

878.287C

43.10046.00053.374

525.000

652.17826.176

751.000600.000E

17.45018.100

253.30019.533C

37.50020.177

249.449

39.92552.000

1.719.0008.178.319

Mg-öntvény

3.421

6.000

92

25.948

7.800

350

1.4001.550

70.200116.761

Cinköntvény

1.16910.0001.904

3.500434

39.501

377

5.00032.871

121.930

7.3502.239

100.000

71.3291.350

86.700

1.5501.560

16.2002.0533.8002.081

1.320

289.800804.018

Egyéb nemvas-fém öntvény

5.758B

664.0002.020

500F

7.422

5.100B,C

1.65071

125.000

4.099

115

400

6.000

166.500K

328.701

Összesen

305.732181.568

1.760.000471.85591.000

511.616129.454

2.527.146132.30049.634

3.155.000464.500

5.841.175912.000

14.888.9921.683.200

745.200121.614

1.880.000968.200

4.643.430104.252

2.393.3376.200.000

125.115365.491

1.572.000129.574298.000123.956

1.209.606180.000905.800

1.369.15011.871.00068.311.197

A világ öntvénytermelése 2001-ben, t☞ Összeállította dr. Lengyel Károly, a Modern Casting, 2002. december, 23. old. alapján

JelmagyarázatA temperöntvénnyel együttB cinköntvénnyel együttC magnéziumöntvénnyel együttD gömbgrafitos vasöntvénnyel

együtt

E az összes nemvasfémöntvénnyel együtt

F ólomöntvényG fehér töretû vasöntvénnyel

együttH 15.000 t erôsen ötvözött

öntöttvassal együtt (nagykrómtartalmú ôrlôgolyók)

I csak vasalapú öntvényekJ öntött csôvel együttK 126.000 t precíziós öntvénnyel

együtt

L 715.796 t öntött csôvel ésaknafedéllel, valamint 74.822 tfôzô- és fûtôeszköz öntvényévelegyütt

M 185.000 t öntött csôvel együtt

Debrecenben rendezték meg 2003. április 15-17-én az Országos Diákköri Konferencia Mû-szaki tudományok Szekciójának tanácsülését,valamint a dolgozatok bemutatását. A Miskol-ci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Karáról 21dolgozattal neveztek hallgatók és az egy év-nél nem régebben végzett mérnökök. A dol-gozatok közül tizennyolcat mutattak be. Akövetkezô helyezéseket érték el a dolgozatok:

Képlékenyalakítás és kohászati technoló-giák tagozatI. helyezett : Simcsák Attila okl. km. és Tar-nay Botond V. éves kohómérnök-hallgató:Alumínium-ötvözetek termikus elemzésénekmegoldása ADAM-4000 rendszerrel. Konz.: dr.Dúl Jenô egy. docensII. helyezett : Détári Anikó okl. km. és Molnár

Dániel okl. km.: Visszamaradó öntési feszült-ség és a maradó alakváltozási képesség vizs-gálata lemezgrafitos öntöttvasaknál. Konz.:Varga László doktoranduszIII. helyezett : Svidró Péter V. éves kohómér-nök-hallgató: Összefüggések az Al-Si ötvözet-bôl készült öntvény porozitása és a technoló-giai paraméterek között. Konz.: dr. Jónás Pálfôisk. docens és Kovács Árpád tansz. mérnök

Anyagtudomány, anyagvizsgálat I. tagozat Különdíj : Csicsovszki Gábor V. éves anyagmér-nök-hallgató: Kopásálló fékbetét tervezése.Konz.: dr. Bárczy Pál egy. tanár

Anyagtudomány, anyagvizsgálat II. tagozatIII. helyezett : Mende Tamás III. éves kohó-mérnök-hallgató: A Cu-Sn ötvözetrendszeregyensúlyi fázisdiagramjának közelítô számí-

tása Estphad-módszerrel. Konz.: dr. RoószAndrás egy. tanár és Kövér Zsuzsanna tud. se-gédmunkatársKülöndíj : Halász Béla V éves anyagmérnök-hallgató: Szabályozott hômérséklet-vezetés-sel hengerelt acél szélesszalagok mikroszerke-zete. Konz.: dr. Gácsi Zoltán egyetemi docensés dr. Csepeli Zsolt fômérnök

Vízépítés és környezetvédelem II. tagozatBaranyai Viktor Zsolt III. éves kohómérnök-hallgató: Vörösiszap mobilizálható kompo-nenseinek meghatározása szelektív kioldásostechnikával. Konz.: dr. Lakatos János egyete-mi docens

Gratulálunk a színvonalas dolgozatokhozés az elôadásokhoz. Sok sikert a tudományosmunkában! ✍ Simcsák Attila

A Miskolci Egyetem sikeres szereplése a XXVI. OTDK-n

83136. évfolyam, 2. szám • 2003

KöszöntésA napokban meglepetés ért.Kezembe került a Fémlap c. folyóiratmúlt évi 1-4. száma, azaz teljes évfolya-ma, és ez az új folyóirat nem más, minta csepeli Fémöntészeti AlkatrészgyártóKft., röviden Fémalk új üzemi lapja. Is-mereteim szerint a rendszerváltás óta ezaz elsô üzemi lap, amelyet hazai tulaj-donban lévô öntészeti cég ad ki. A lap,mint az az 1. ábrán is látható, negyed-évenként jelenik meg, a fôszerkesztôjeKunya Gábor, a szerkesztôi dr. KrammGyörgy és Sipos Márta. Az 1. szám terje-delme hat oldal, a többié nyolc. A lap ki-tûnô papíron jelenik meg, így nem cso-da, hogy ábrái (fotói) is kiválóak, vagyisa lap többszínnyomású. (Bárcsak a Kohá-szat is így jelenhetne meg!)

Sok szeretettel üdvözlöm az új lapot,a szakma nevében is. Kívánom, hogy tar-talmában, terjedelmében és megjelenésegyakoriságában is fejlôdjön, mert ez egy-ben a cég prosperitásának is kifejezôje.Öröm látni benne a régi ismerôsök, kol-légák képét, cikkét (Pintér Zoltán, MikeAttila, Bôhm Miklós, Meggyesi Anna, dr.Takács Nándor és nem utolsó sorban dr.Sándor József).

Néhány tény és adat a 4. számból:

A kft-t zártkörû részvénytársasággá kí-vánják alakítani, a termelést az elmúlt10 évben évente 20-30%-kal, újabbanmég többel tudták növelni, a termékeiktöbb mint 95%-át, több mint 140-féleterméket, a nyugat-európai piacon érté-kesítik, több mint 40 partner számára,pedig a forint erôsödése miatt ugyan-ezért a munkáért 6-8%-kal kevesebbpénzt kapnak. 150 MFt-os beruházássalkorszerûbb szerszámüzemet tervezneklétrehozni, ami kapacitásuk megkétsze-rezését fogja jelenteni. Örvendetes, hogya Fémalkban dolgozók keresetének növe-kedése messze meghaladta a hazai átla-got, az országos átlag közel kétszeresétéri el. Az is örvendetes, hogy a cég a dol-gozói részére – hogy közelebb kerüljenekegymáshoz – kirándulásokat szervez (Du-nakanyar, Bánkút), sôt társas vacsorákatis. Az utóbbival kapcsolatban egy meg-állapítás azonban kihozza belôlem a haj-dan volt felelôs szerkesztôt. Az 1. szám-

ban (5. oldal) az igazgatási vacsorán „A kemény mag … többnyire a selmec-bányai alma mater tagjai voltak”. Ehhezminimum 105 évesnek kellene valakineklennie! Tudtommal a cég minden dolgo-zója sokkal kevesebb évet számlál. Ittnyilván a selmeci szellemrôl van szó! Eztkohász aligha írhatta. Más: (2. szám 5.oldal): a címben Mayer Józsefet írnak,u.itt az ábrán Majer Józsefet. Bár én –emlékezetem szerint – nem ismerem Ma-yer vagy Majer urat, de az emberek álta-lában kényesek nevük írására. Én aviccek helyett szívesebben látnék külföl-di lapokból, internetrôl népszerûen meg-írt lapszemlézést, mert ennek oktatásicélja volna. Még az is tanul belôle, akimegírja!

Különben szívbûl gratulálok a remekés szép, új laptársunknak!

A Fémlapnak további szép sikereketkívánok, s ezt a BKL Kohászat szerkesz-tôsége nevében is teszem! ✍ Py.

életképességét jelzi – Urban szavai sze-rint – az, hogy a cseh öntészeti termékekkétharmadát külföldre exportálják.

A Cseh Köztársaság öntvénytermelésema évi 350 ezer tonna, és ez biztosítja aziparág stabil helyzetét a nemzetközi ver-senyben.

Még a külföldi elôadók is többszörutaltak arra, hogy az egy fôre esô önt-vénytermelésben a Cseh Köztársaság alegeredményesebb európai országok közétartozik: az öntöttvas öntvénytermelés-ben Németország és Franciaország után aharmadik helyen áll, a színesfémöntvé-nyek esetében (Olaszország, Ausztria,Szlovénia, Svédország, Franciaország,Németország és Norvégia után) pedig a

nyolcadik helyen!A Fond-Ex kiállításon a jugoszláv ön-

tészet 25 fôs képviselôi delegációja is je-len volt, akik különös érdeklôdést mutat-tak a cseh ipar irányában.

Céljuk – mint azt a Jugoszláv ÖntôSzövetség elnöke, S. Milojevic’ elmondta –az, hogy a háború megszûnése és aszankciók feloldása után fel kívánják újí-tani kapcsolataikat, fôként cseh kooperá-ciók segítségével.

A jugoszláv öntészet 1991-ben igen jófejlettségi helyzetben volt. Az országszétesése elôtt 800 ezer tonna öntvényttermeltek, ebbôl Szerbiára egyedül 350ezer tonna jutott évente. Ma viszont ka-pacitásainak csak 20%-a kihasznált, mi-

vel összeomlott a gépkocsigyártás, jelen-tôsen lecsökkent a traktorgyártás és agépgyártás, amely iparágak a fô öntvény-átvevôk voltak. Ezzel együtt elvesztek akeleti piacok (elsôsorban a szovjet piac)is. Mivel a jugoszláv öntészet export-érdekeltté vált, mint a GIFA-n, mind akövetkezô Fond-Ex-en is részt kívánnakvenni és termékeiket bemutatni.

Magyar résztvevôk a mostani Fond-Exvásáron lényegében csak külföldi vállala-tokat képviseltek.

A késôbbiekben majd rövid áttekintéstnyújtunk a közel 100 kiállítót megmozga-tó vásáron bemutatott fontosabb termé-kekbôl.

✍ Klug Ottó

A BKL Kohászat támogatói:

DUNAFERR Rt. • FÉMALK Rt. • MAL Rt.

82 Öntészet

legnagyobb gyártó ország, nevezetesenJapán közel 6 százalékos csökkenésselkissé még jobb is maradt a világpiaci át-lagnál, és a 2000. évi 320 millió euróvalszemben 299 millió euró értékben expor-tált árukat, addig az Egyesült Államok-nak 35 százalékos kivitelcsökkenést kel-lett elszenvednie, így a 17 százalékos pi-aci részesedéssel rendelkezô Olaszor-szágnak kellett átadnia a második helyetaz exportôrök rangsorában. Az amerikaiöntödei gépek exportja 2001-ben 182millió euróra csökkent (és 13 százalékosvilágpiaci részesedést jelent) a 2000. évi280 millió euróval szemben.

Még a japánoknál is jobban alakult azolasz gyártók sorsa, mert 239 millió eu-rós kivitelük csak mintegy 4 százalékkalmaradt el az elôzô évitôl, amikor mint-egy 250 millió euró értékben adtak elöntödei gépeket és berendezéseket szer-te a világban. A németországi gyártók vi-szont szintén a vesztesek közé tartoztak,és 9 százalékos világpiaci részesedésselugyan megôrizték negyedik helyüket azöntödei gépek és berendezések export-ôrei sorában, de a megelôzô évhez ké-pest 21 százalékos volt a német kivitelvisszaesése, így a tavalyi 150 millió Euróután csak 122 millió Euró értékben tud-tak exportálni.

A legnagyobb felvevôpiacot az elmúltévben az Egyesült Államok jelentette 215millió euró értékben vásárolt gépekkel,

majd Hongkong következett 141 millióeuróval, a 121 millió Eurót költô Kína ésa 89 millió eurós keresletet képviselô Ka-nada elôtt.

2002-re sem számítottak javulásra azöntödei gépek világpiacán. A kivitel vál-tozása világszerte újra negatív értéketvesz fel. A gazdasági konjunktúra 2001-es lankadása és a tavaly is akadozóélénkülés érzékelhetôen érintette az ön-tödei gépek és berendezések vásárlóit,így a vállalatok beruházási hajlandóságavilágszerte csökkent. Németország pél-dája érzékletesen mutatja, hogy az öntö-dei felszerelés értékesítési lehetôségeimilyen erôsen kapcsolódnak a más ipar-ágakban uralkodó hangulathoz. A leg-fontosabb német felvevôpiacok – a jár-mûgyártás és a gépipar – kedvezôtlengazdasági helyzetét legfôképpen a vas-,acél- és temperöntödék szenvedik meg.A jármûipari beszállítás 2002. elsô ne-gyedévében 7,4 százalékkal, a gépiparibeszállításé 16,1 százalékkal csökkent,de ugyanúgy visszaesett az öntödék épí-tôipari beszállítása is.

A gyártók mégis világszerte bíznak ab-ban, hogy hosszú távon is felélénkül azEgyesült Államok és Európa gazdasága,valamint hogy talpra állnak a közép-ke-let-európai és ázsiai országok is. Az ága-zati szakértôk már nem számítanak arra,hogy a konjunktúra 2002. végére érzé-kelhetôen felgyorsul, de 2003-ra az el-

múlt hónapok elbizonytalanodása elle-nére változatlanul világgazdasági élén-külést jeleznek elôre. Ez a fellendülés ép-pen a kellô idôben érné el a június 16. és21. között Düsseldorfban rendezett GIFA2003 Nemzetközi Öntészeti Szakvásár ki-állítóit, hiszen az öntödék elmaradt ésfeltorlódó beruházásai tisztes megrende-lés-állományhoz juttathatják ôket.

Az öntészeti technológia finomításaugyan messzemenôen végbement, de alegfôképpen a létesítmények periferikusberendezéseit érintô beruházásokkal azeddig kihasználatlan racionalizálási le-hetôségeket is fel lehetne tárni. Az opti-mális vezérléstechnika segítségével to-vább lehet javítani a technológiai folya-matokat, az új méréstechnikával pedig aminôséget, ami csökkenti a selejtet. Ahomokfeldolgozást javító új berendezé-sekkel ezen felül a hulladékkezelési költ-ségeket lehet csökkenteni.

A szakvásárhoz kapcsolódó bôvebbfelvilágosítást, valamint a NEWCAST2003 részletes árujegyzékét a www.NEW-CAST-online.de honlapon tesszük közzé.

A NEWCAST 2003 szakvásár sajtóosztálya

Katharina von Falck/Liza QuickTelefon: +49 211/4560-541/-996Fax: +49 211/4560-8548FalckKa@messe-duesseldorf.deFA3, 2002. szeptember

Négynapos idôtartamban,2002 októberében hárommásik szakvásárral párhu-zamosan rendezték meg azöntészeti szakvásárt. Elsô-sorban technológiai jelle-gû kiállítók uralták a kerekpavilonban elrendezettanyagot. A vásárt sajtótá-jékoztató keretében V.Stavenícek, a Cseh Öntôszövetség elnökenyitotta meg.

A Fond-Ex 2002-ben ünnepelte 30éves fennállását. Három évtizeddel ez-elôtt a vásár még a közép- és kelet-euró-pai társaságok kiállítása volt, amelybenjelentôs piaci pozíciója volt a cseh kohá-szati-öntészeti iparnak. A mûszaki fejlô-

dés eredményeképpen azidén a vásár keretébenrendezétk meg a „Környe-zetvédelmi törvénykezésés a gyakorlat az önté-szetben” c. szemináriu-mot, amely dokumentál-ta, hogy a cseh öntészetivállalatok több pontbanszigorúbb környezetvé-

delmi elôírások szerint mûködnek, mintaz Európai Unió normatívái.

A vásárt az „Alumínium- és magnézi-umötvözetek precíziós öntése" c. konfe-rencia zárta, amelyet azonban már nem avásárterületen, hanem az ALUCAST cégTupesiben levô öntödéjében tartottak.

Nagyon érdekes volt a vásár során

megtartott „Gazdasági problémák az önt-vénygyártásban" c. második nemzetközikonferencia, amely a „költségmenedzse-lésre" helyezte a hangsúlyt. Amint a kon-ferencia bevezetô elôadásában Z. Urban,a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztéri-um kohászati igazgatója elmondta: acseh öntészeti ipar továbbra is fontosiparág maradt, noha termelése 1990 ótamintegy felére csökkent, de a termelésiprogramok a komplikáltabb technológiákirányába mozdultak el, és a tulajdonosiváltozások teljes mértékû termelésracio-nalizáláshoz vezettek. Ennek eredménye-képpen az öntészetben foglalkoztatottdolgozók létszáma is lecsökkent, ma kb.15 ezer munkavállaló dolgozik az önté-szet területén. Mindemellett az iparág

K Ü L F Ö L D I R E N D E Z V É N Y E K

FOND-EX – A 9. nemzetközi öntészeti szakvásár Brnóban

81136. évfolyam, 2. szám • 2003

Meghatározó jelentôségûek a regionális piacokAz öntödék megerôsítették beszállítói pozícióikatAlig egy évvel azelôtt, hogy megnyitnákapuit Düsseldorfban a NEWCAST szakvá-sár*, még mindig feszült helyzet uralko-dik a világpiacon. Néhány elôjel ugyanmár utal arra, hogy lábra kaphatnak a pi-acok, de a fellendülés nem érzékelhetôolyan gyorsan és erôteljesen, mint aho-gyan a 2002. év közepén még vártuk. Azöntödéknek a NEWCAST szakvásár lehetô-séget nyújt az új megrendelôk megnyeré-séhez. A világ minden tájáról az iparágelsô globális seregszemléjére érkezô vál-lalatok számtalan példán bizonyítják azöntészeti technológia magas fejlettsé-gét, valamint azt is, hogy az öntészetszámos alkalmazásra kínál érdekes meg-oldásokat.

Az öntészet világszerte ugyanúgymegszenvedi a gazdasági pangást, minta többi iparág. A beszállító vállalatok fo-kozott függôségben állnak a gépipar és ajármûipar gazdasági konjunktúrájával, ésez a két megrendelô iparág jelenleg ko-moly mértékben csökkenô kereslettelkénytelen megküzdeni. A jármûipart márjó egy éve sújtja – nem csupán az Egye-sült Államokban, hanem Európában is – avásárlók tartós visszafogottsága.

Hasonló a helyzet a gépiparban is : abeérkezô megrendelések volumene világ-szerte csökken, és ebbôl fakadóan csök-ken az öntött alkatrészek kereslete is.Szakértôk a gazdasági helyzet alapvetôjavulására azonban csak a 2003-as év fo-lyamán számítanak.

Az öntött alkatrészek legnagyobb fel-vevôpiacát az Egyesült Államok és Euró-pa jelenti, míg az öntött alkatrészek vi-lágviszonylatban legnagyobb gyártóit azEgyesült Államokban, Oroszországban ésJapánban találjuk meg, Németországotpedig európai viszonylatban tekinthetjükaz öntvények legnagyobb gyártójának.

Az öntödék túlnyomórészt középválla-latok, és bár a jármûgyártók hajlamosak

arra, hogy az alkatrészekre világszertekeressenek beszerzési forrásokat, máig iscsak néhány vállalat volt képes jelentôsvilágpiaci szereplôvé fejlôdni.

A legtöbb öntöde a regionális piacratermel. Ennek az egyik okát abban keres-hetjük, hogy az autógyártók a fejlesztésifeladatok egyre nagyobb hányadát adtákát a beszállítóiknak az elmúlt években.Ebbôl kifolyólag a földrajzi közelség mégmindig meghatározó szerepet tölt be amegrendelôhöz fûzôdô kapcsolatokban.A gyártók új öntészeti eljárásokkal, afémtani felfedezések gyakorlati alkalma-zásával, valamint az újszerû, szimuláció-val modellezhetô szerkezeti megoldások-kal tudtak érvényesülni az alternatívgyártási technológiákkal és szerkezetianyagokkal szemben.

A végtermék gyártója és a beszállítóközötti együttmûködés a gépiparban iselmélyült, és az öntödék ezen a részpia-con is már a puszta alkatrész-beszállító-ból fejlesztési partnerré fejlôdtek. Az ön-tödék már az öntvények szerkesztésénélis tanácsadással segítik a megrendelôi-ket, így a beszállító szaktudása is meg-határozó szerepet kap a megrendelésekodaítélésében.

A globalizáció az öntészetet sem kímé-li, és ez a következetesebb munkameg-osztással jár együtt az egyes országok kö-zött. A bonyolult, számos funkciót ötvö-zô öntvények piaca változatlanul a magasbérszínvonalú országok vadászterületemarad. „Ugyan a világ valamennyi térsé-gében mûködnek csúcsszínvonalú öntö-dék" – nyilatkozta Dr. Klaus Urbat úr, aCAEF Európai Öntészeti Szövetség fôtitká-ra – „Franciaországban, Olaszországbanvagy Németországban azonban több vanezekbôl. Az élvonalban tapasztalható mi-nôség itt egyszerûen szélesebb.”

Az autógyártáshoz hasonlóan a gép-iparban is hódítanak a könnyûszerkeze-tes megoldások, és ennek a követel-ménynek az öntvénygyártók új szerkeze-ti megoldásokkal vagy a szerkezeti anya-gok továbbfejlesztésével felelnek meg.Ennek keretében tárták fel például agömbgrafitos öntöttvas új alkalmazásiterületeit, ami más öntvényanyagok pia-cát csorbította. Napjainkban az ADI ter-

mékek az öntött vagy kovácsolt alkatré-szeket váltják ki, mert azonos szerkezetitulajdonságok mellett mintegy 10 száza-lékkal könnyebbek az acélnál. Ez a ten-dencia eredményezte azt, hogy a termeltöntvények össztömege önmagában mégkeveset mond a vizsgált öntödei ipar tel-jesítôképességérôl.

Azt, hogy az egyes területeken melygyártók a legjelentôsebbek, a NEWCAST-on, az Öntvények Nemzetközi Szakvásá-rán ismerhetjük meg. Ez a rendezvény aGIFA-METEC-THERMPROCESS szakvásárok-kal párhuzamosan 2003 júniusában kerülmegrendezésre a Düsseldorfi Vásárváros-ban. A rendezvényre a világ minden tájá-ról várják a nemzetközi versenyt felválla-ló és a szaktudásukkal, valamint gyártásipotenciáljukkal megrendelôkért versengôöntészeti vállalatokat.

Az öntödei berendezések gyártóiszenvednek a világszerte tapasztalható gyenge kereslettôlA vállalatok a konjunktúra élénkülésében reménykednekValamennyi más iparághoz hasonlóan azöntödei gépek és berendezések gyártói ismegsínylik a világgazdaság hanyatlását.Annak ellenére, hogy már felismerhetôeka gazdasági környezet kezdôdô javulásá-nak elôjelei, a szakértôk legkorábban2003-ban számítanak fellendülésre. Azöntödei technológia globális szakvásá-rát, a GIFA-t tehát igen kedvezô idô-pontban rendezik meg, hiszen a vállala-tok júniusban, a bizakodás és a beruhá-zási hajlandóság nekilendülésekor tájé-kozódhatnak a szakmai világvásáronazokról a legújabb technológiákról, ame-lyek segítik ôket a jövôbeni világpiacihelytállásban.

Az öntödei gépek, berendezések gyár-tóit már 2001-ben is érzékenyen érintet-te, hogy világszerte komoly forgalom-csökkenést voltak kénytelenek elköny-velni. Emellett igaz az is, hogy a globá-lis kereslet 2001-ben ugyan 7 százalék-kal, 1,5 milliárd euróra csökkent, a leg-fontosabb gyártó országok kivitele rész-ben kétszámjegyû visszaesést szenvedettel a 2000-es évhez képest. Miközben a21 százalékos világpiaci részesedéssel

Az öntvénygyártás és az öntödei berendezésekgyártásának helyzetérôl

* A közlemény 2002 szeptemberében író-dott.

80 Öntészet

Megható és egyben felemelô hagyo-mányt folytat az öntészeti szakosztály,amikor a család kérésére, vagy a vezetô-ség elhatározása alapján gyászszakes-télyt szervez elhunyt tagjai emlékére.

2003. március 3-án dr. Havasi Lászlóemlékére szólt a klopacska. A temetésután gyülekezô tagtársainkat a múzeumközépsô terében elhelyezett terítetlenasztalokon égô gyergyák és üvegkorsókfogadták. A korsók fülén gyászszalag: Dr.Havasi László 1939–2003 felirattal. Acsendet csak a bányászhimnusz elsô kétsorát ismétlô harangjáték hangja törtemeg.

Dr. Sohajda József, a szakosztály ésegyben a szakestély elnöke köszöntöttea gyászolókat, majd kinevezte a CantusPraesest dr. Ládai Balázs személyében,aki elsôként a „Mindnyájan voltunk egy-szer…” c. nóta elsô versszakát intonálta.Ezt követôen az elnök felkérte dr. SándorJózsefet, a Magyar Öntészeti Szövetségelnökét, búcsúbeszédének megtartására.

Dr. Sándor József személyes hangvé-telû, megható szavakkal emlékezett megdr. Havasi Lászlóról, alias Yetirôl. Fel-idézte a kolléga, a jóbarát alakját, szin-te vártuk, mikor jelenik meg újra közöt-tünk. Lelkünk mélyén azonban tudtuk, abúcsú végleges és örök. Ránk a köteles-ség marad, annak a munkának a tovább-

vitele, amelyet elkezdett, s amelyet amagyar öntészet érdekében folytatnukkell.

A Praeses ezután az alábbi módon szó-lította fel a jelenlevôket a szalamander-re:

– „Silentium! Ad nostrum salamand-rum parati estis?”

– „Sumus!” – felelték a szakestélyrésztvevôi.

– „Surgite! Ergo Salamander, Sala-mandri, Salamandrorum pro defucto Ha-vasi László!”

Ekkor az elnök vezetésével, a klo-pacska hangjára kígyózó szalamanderme-netben, kezünkben az égô gyertyákkal,bányász és kohász nótákat énekelve las-

san körbejártuk a múzeum csarnokát.A szalamander végén a gyertyákat egy

homokkal telt tálcába szúrtuk, majdvisszatértünk az asztalokhoz, és az elnökutasítására korsóinkat sörrel töltöttükmeg. A Praeses, dalának eléneklése utánáltalános Egset rendelt el, s „Ebbôl töb-bé senki ne igyon!” felkiáltással korsójátütemesen az asztalhoz kezdte verni. Akét hosszú és három rövid koppantásbólálló ritmust a többiek is átvették. Bor-zongató, nehezen feledhetô volt a múze-um egész terét kitöltô dobogás, amely-nek tetôpontján az elnök az asztalok vé-gében álló öntôüsthöz lépett, s annakpereméhez ütve eltörte poharát. Csak agyászszalaggal átkötött fül maradt a ke-zében.

Példáját fegyelmezett rendben követ-ték a többiek is. A végén újra az asztalokköré gyûltünk, s az elnök utasítására el-énekeltük a bányász- és kohászhimnuszt.A szakestély hivatalos része ezzel végetért.

Ezt követôen az OMBKE öntészetiszakosztályának vezetôsége és a MÖSZelnöksége a múzeum elôadótermébenfogadást adott, ahol oldottabb hangulat-ban emlékeztün a múltra és a család je-lenlétében idéztük fel elhunyt barátunk,kollégánk emlékét.

✍ Dr. Lengyel Károly

Gyászszakestély az Öntödei Múzeumban

A gyászszakestélyelnöksége

A gyászolók

79136. évfolyam, 2. szám • 2003

zersugaras hegesztés. A jelentôsen na-gyobb dermedési sebesség miatt a meg-olvadt varrat tartományában az olvadékgáztalanodása jelentôsen gyengébb,mint a szokványos MIG- vagy TIG-he-gesztési eljárásoknál. Ezért az öntvényekgáztartalma csak igen csekély lehet.

A 8. ábrán bemutatunk egy Audi A2 B-oszlopból vett mintán készült lézerhe-gesztési varratot. A nagyon csekély gáz-tartalom miatt a varratok közelítôen pó-rusmentesek.

6. ÖsszefoglalásA vékonyfalú (minimális falvastagság 2 mm) és viszonylag nagy felületû, szer-kezeti elemként beépítendô nyomásosöntvények alkalmazására fejlesztették kiaz AURAL-2® ötvözetet. Eutektikusösszetételû Al-Si ötvözetet választottak,hogy különlegesen kiváló öntési tulaj-donságot, jó formatöltô képességet ér-hessenek el. A kiváló öntvényeket produ-káló vákuum-nyomásos öntési eljárást akülönleges AURALTHERM® hôkezelési el-

járással párosítva, sikerült kiváló mecha-nikai tulajdonságokat, az ütközéskor fel-lépô jó energiaelnyelô képességet éscsekély torzulást mutató öntvényeket ki-fejleszteni.

Az AURAL-2® ötvözet a nagy Si-tartal-ma alapján jól hegeszthetô a hagyomá-nyos hegesztô eljárásokkal. Csekély gáz-tartalma lehetôvé teszi a lézerhegesztésalkalmazását is.

8. ábra. Az eutektikus szilícium morfológiája. a) öntött, b) hôkezelt állapotban (490 °C, 2 órás hôn tartás)

4. táblázatPélda az AURAL-2® ötvözet

mechanikai tulajdonságaira 170 °C-onvaló hôkezelés után (T5 állapot),

minták a B-oszlopból)

Próbatest170 °C1 (2 h)2 (2 h)3 (4 h)4 (4 h)

Rp0,2(MPa)188,8182,3219,2229,7

Rm(MPa)308,2303,2325,8338,8

A5(%)8,88,58,58,0

5. táblázatAURAL-2® ötvözet: A folyó termelésbôl,B-oszlopból 12 különbözô helyen vett

minta mechanikai tulajdonságaiAURALTHERM® szerinti hôkezeléssel

Próbatest

123456789

101112

Rp0,2(MPa)130,5133,1134,5132,9137,3134,7133,8132,4134,0134,9135,4136,3

Rm(MPa)202,0203,8203,9203,2205,6204,5203,6203,6203,9204,7205,0205,4

A5(%)18,817,718,417,714,418,817,219,320,913,414,016,5

3. táblázatAz AURAL-2® mechanikai tulajdonságai

öntött állapotban, kb. 6 napi hidegen valóhevertetés után, 0,3% Mg-tartalommal

(minták az Audi A2 B-oszlopából)

Próbatest

1234

Rp0,2(MPa)137,5142,8145,7139,4

Rm(MPa)295,7315,9308,2306,4

A5(%)8,4010,07,608,50

7. ábra. A finom és egyenletes elosztást mutató,globuláris AlFeMnSi-fázis (bekarikázva) és a 490°C-os hôkezeléssel szemcséssé tett Si (fekete)

S Z E M É L Y I H Í R E K

A Magyar Öntészeti Szövetség újügyvezetô fôtitkára f. év április 1-jétôl dr. Hatala Pál okl. kohómér-nök.

Munkájához az öntôtársadalom ne-vében sok sikert kívánunk!

MAGYAR ÖNTÉSZETI

SZÖVETSÉG

78 Öntészet

határokon belül tartani. Az ötvözetet ésa hôkezelést egymással pontosan illesz-tették, hogy a mechanikai tulajdonságokés a szerkezeti elemek ütközéselviselôképessége biztosíthatók legyenek. A le-vegôn való lehûtés után keményítô hô-kezelés következik, hogy az igényelt szi-lárdsági szintet beállítsák. Az AURALT-HERM® különleges hôkezelés alkalmazá-sakor a szerkezeti nyomásosöntvények csak igen csekélymértékben torzulnak (6. ábra).

4. TulajdonságokA 2. táblázatban összeállítot-tuk az AURAL-2® ötvözet önté-si állapotban és a különbözôhôkezelési változatok soránmegvalósítható mechanikai tulajdonsá-gainak a tartományait.

A szilárdsági szint a Mg-tartalom szû-kebb határok közé szorításával változtat-ható.

Öntött állapotban az AURAL-2® nyúlá-sa 10% körüli, a folyáshatár 120- 250MPa, a szakítószilárdság pedig a 250-310MPa tartományba esik. A 3. táblázatbanegy szerkezeti elembôl vett próbateste-ken mért értékeket közlünk.

150 °C–230 °C közötti hômérséklet-tartományban végzett hôkezeléssel (T5)az öntött állapotban mért értékekhez ké-pest a szilárdság tovább növelhetô. A 4.táblázatban egy ilyen, 170 °C-on, 2 és 4órán át végzett keményítés eredményeitadjuk közre. Az AURALTHERM® hôkezelé-si eljárással 120-250 MPa folyáshatár-szint érhetô el, a kiválasztott oldó hôke-zelési hômérséklet függvényében.

A jelentôsen 500 °C alatti hômérsék-

leteknél (részlegesoldó hôkezelés) afolyáshatár 120-140MPa értékû lesz és anyúlás 15% fölöttiértéket ér el.

A futó termelés-bôl kivett, vékonyfalú, nagy felületûszerkezeti elem me-chanikai tulajdonsá-gai az 5. ábrán be-mutatottak szerintalakultak. A vizsgáltAudi A2 B-oszlopá-ból 12 próbatestetvettek ki, az elemkülönbözô helyeirôl.

A folyáshatár 135 MPa körüli, a nyúlásátlaga jelentôsen 15% fölé esik.

Az AURALTHERM®-mel és a nagyobboldó hôkezelési hômérsékletekkel a fo-lyáshatás a 140 MPa értéktôl kiindulvakb. 250 MPa-ig növelhetô. A tipikus sza-kítószilárdsági értékek ezután a 210 MPaés 300 MPa közötti tartományba fognakesni. A nagy szilárdsági értékek ellenére

azonban még mindig elérhetôk 14%-igterjedô nyúlási értékek. Ezt a hôkezelésiváltozatot eredményesen próbálták kiegy futómûöntvényen. A 7. ábrán bemu-

tatott hosszlengôkar az AURALTHERM®hôkezeléssel teljesíti a szükséges köve-telményeket a mechanikai tulajdonságo-kat (szakítóvizsgálat) illetôen és megfe-lel a konstrukciós elem tesztelésének is.

Ha a legmagasabb szilárdsági tulaj-donságokat igénylik, akkor az elemet azoldó izzítás után gyorsan edzeni kell ésezt követôen hôn kell tartani. Az öntvé-nyek ezen hôkezelés (T6 állapot) után alegtöbb esetben jelentôs torzulást mu-tatnak és ezért egyengetést igényelnek.

A legjobb képlékenységi tulajdonsá-gok elérésére a T4-állapotot kell válasz-tani. Az oldó izzítás hômérsékletérôl tör-ténô gyors edzés után a tárolás szobahô-mérsékleten történik. Analóg módon aT6 állapothoz, a T4 állapotban is erôsenkifejezett az elem torzulása.

A lágyítás (0 állapot) akkor végezhetôel, ha a szilárdsági értékekre vonatkozókövetelmények nem magasak, a 110 MPafolyáshatár körüli tartományban vannak.Az izzítási hômérséklet ilyenkor 350 °C–450 °C, az izzítás idôtartama pedig 20perc és 90 perc között változik. Ezzel ahôkezeléssel nagy nyúlási értékek érhe-

tôk el (A5-értékek jelentôsen 10% fö-lött). Ezáltal a szerkezeti anyag alakvál-tozása az öntött állapottal összehason-lítva jelentôsen javul. A nyúlás növeke-

dése az edzésnél fellé-pô Si-túltelítettség le-épülésére vezethetôvissza az alumíniumszilárdoldat kristályok-nál. Az ily módon hô-kezelt öntvénynél azelemek torzulása gya-korlatilag nem voltmérhetô.

5. HegeszthetôségAz AURAL-2® ötvözetnagy Si-tartalma miattnagyon jól hegeszthe-tô, nem hajlamos amelegszakadásra. Kü-lönösen kritikus a lé-

6. ábra. AURAL-2®-bôl készült Porsche hosszlengôkar, AU-RALTHERM® -eljárással hôkezelve

5. ábra. A torzulások alakulása a B-oszlop példáján. Balra AU-RALTHERM® szerint, levegôn való lehûtéssel, jobbra 490 °C-on, 1órán át való izzítás, vízben való edzéssel végzett hôkezelés után

2. táblázatAz AURAL-2® ötvözet: Mechanikai tulajdonságok öntött állapotban és a különbözô hôkezelések után

Rp0,2 (MPa)Rm (MPa)A5 (%)

Föntöttállapot

120–150250–310

5–10

T5állapot

150–240270–330

4–9

Parciálisoldó

hôkezelés

120–140200–22014–18

T4 - a legma-gasabb képlékeny

alakíthatóság

120–140200–22014–18

T6 -legnagyobbszilárdság

160–280200–340

6–12

0 –lágyítás

90–110180–20014–20

Oldó hôkezeléscsekély torzulástokozó lehûtéssel

140–250210–300

6–14

77136. évfolyam, 2. szám • 2003

ségû öntvényt eredmé-nyezô eljárás), amelyezeknek a feltételek-nek teljesen megfelel.Ezzel a módszerrelgyártják az Audi A2összes öntött alumíni-um alkatrészét.

Az ajtótok (B-osz-lop) példáján – amelyösszekötô tag a tetô-keret és az ajtóküszöbközött –, jól szemlél-tethetô, hogy az autó-gyártásban szerkezetielemként alkalmazottnyomásos öntvényekfejlôdése a vékony fa-lú, nagy felületû, bo-nyolult alakú darabokfelé mutat. Az AudiA8-nál a B-oszlopotmég 6 db alumíniumrészbôl állítottákössze és 4180 g volt a súlya, az A2-benmár a sokfunkciós alumíniumöntvény egydarabból van, és csupán 2300 g tömegû(2. ábra).

A 3. ábrán egy szerkezeti elemet mu-tatunk be az A2 elülsô hossztartójánáltalálható, ütközésnek kitett területrôl.Ez az elem három öntvényrészbôl áll, sarra szolgál, hogy az ütközéskor fellépônagy dinamikus igénybevételnek ellen-álljon, s energiaelnyelô zónaként mûköd-jön. A három építôelemet MIG (MetalInert Gas)-varratokkal kapcsolják össze,a határoló lemezrészeket pedig lézerhe-gesztik.

A nagy kihívások a gépkocsiipar szer-kezeti nyomásos öntvényeivel szembenielvárásaiból adódnak:– mechanikai tulajdonságok: nagy kép-

lékenység, jó szilárdsági értékek mel-lett,

– törési biztonság: ütközéskor igen nagyenergiaelnyelési képesség,

– szûk alak- és mérettûrések; kis torzu-lás, elsôsorban a karosszériaelemekautomatizált sorozatgyártásánál,

– jó kötési tulajdonságok: MIG- és lézer-hegesztéskor, önsajtoló szegecsek stb.A szerkezeti elemek tulajdonságait az

anyagparaméterek, illetve a szövetszer-kezet és az öntvényalak határozza meg.A szövetszerkezet az ötvözet összetételé-nek, a hôkezelésnek és az öntési paramé-tereknek az eredménye. A fejlett nyomá-sos öntési technológia mellett a jó ered-

mény elérésében az ötvözet kiválasztásaés a különleges hôkezelés játsszák a dön-tô szerepet.

2. Az AURAL-2® ötvözetAz AURAL-2® nyomásos öntészeti ötvö-zetet az alumínium-szilícium rendszerbôlkiindulva fejlesztették ki. A szilíciumtar-talmat az eutektikus ponthoz közel vá-lasztották ki (1. táblázat), hogy a vé-kony falú, nagy felületû, bonyolult alakúöntvényeket megfelelô formakitöltéssel

lehessen elôállítani. A szokványos nyo-másos öntészeti ötvözetekhez képestcsökkentették a vastartalmat, de messze-menôen helyettesítették mangánnal,hogy a nyomásos öntôszerszámban valófeltapadást csökkentsék. Az Mn/Fearányt úgy választották meg, hogy egy-részt ez lehetôleg finom és egyenletesenelosztott kvaterner AlFeMnSi-fázist ered-ményezzen (4. ábra), másrészt elkerüljéka tû alakú AlFeSi-fázisok képzôdését.

3. Az AURALTHERM® hôkezelésAz alakíthatósági igények miatt az AlSi-ötvözetekbôl készült öntvényeket nagyhômérsékletû hevítésnek kell alávetni,hogy az eutektikus szilícium átalakulásátelérjék (5. ábra). A gyakorlatban szoká-sos hôkezelés 500 °C körüli hôn tartás-ból és azt követô gyors, szobahômérsék-letû vízben való edzésbôl áll, s ennekvannak jelentôs hátrányai is.

Minél vékonyabb falú és nagyobb felü-letû az öntvény, annál nagyobb a torzu-lás lehetôsége. Az automatizált sorozat-gyártásban, de különösen a lézerhegesz-téskor a torzulás csak néhány tized mil-liméter lehet. Az egyengetés és az ezzelkapcsolatos költségek a szokványos vizesedzés esetén ezért rendkívül megnônek.Az ötvözethez ezért különleges hôkezelé-si módszert is ki kellett dolgozni, hogyaz a mechanikai tulajdonságok, az ütkö-zési energiaelnyelô képesség és az önt-vények méretpontosságával szembenimagas követelmény tekintetében egya-ránt megfeleljen.

Egy „részleges oldó hôkezelés" válasz-tásával és az ehhez csatlakozó, levegôntörténô lehûtéssel, az AURALTHERM® hô-kezeléssel sikerült a torzulást a tûrhetô

3. ábra. Az Audi A2 ütközésnek kitett részén alkalmazott szer-kezeti elem

1. táblázatAz AURAL-2® ötvözet összetétele,

tömeg%-ban

min.max.

Si9,5

11,5

Mn0,30,6

Mg0,10,6

Fe–

0,25

Ti– 0,1

Sr0,0100,018

4. ábra. Lézerhegesztési varratok AURAL-2® ötvözetbôl öntött B-oszlopból vett mintákon

76 Öntészet

1. BevezetésAz alumíniumot, mint könnyûszerkezetiépítési elemet ma már az ipar sok terüle-tén alkalmazzák a legkülönfélébb for-mákban. Ebben magának az alumínium-nak azok a tulajdonságai játszanak sze-repet, amelyek az optimalizált tömegûkonstrukciókat lehetôvé teszik, nagyobbmértékben pedig a könnyû szerkezeteklehetôségei, amelyek a különbözô fél-gyártmány-féleségek összekötését céloz-zák meg.

A könnyûszerkezetes építési mód egy-re nagyobb teret hódít. Ez abban nyilvá-nul meg, hogy növekszik az alumínium-öntvények beépítése, felhasználása. Azegyes építôelemekbôl összekapcsoltszerkezeti részek integrációja egy felépí-tési egységgé további elônyöket jelent.Az alumíniumöntvényeket ma túlnyomó-an a futómûvekben, a motorokban és ahajtómûvekben használják.

Az utóbbi években azonban az alumí-niumöntvényeket egyre nagyobb mérték-ben alkalmazzák a karosszériaépítésbenés a kerékfelfüggesztésben is. Kiváló pél-da erre az Audi A2-nél megvalósult fej-lesztés, ez az Audi Space Frame-koncep-ció továbbfejlesztése. Az A2 világvi-szonylatban az elsô nagy sorozatbangyártott autó, amelynek teljesen alumí-niumból készült karosszériája van.

Az alumíniumból készült karosszéria153 kg tömegû. 238 darabból állítottákössze, éspedig: 50 db (21%) rúdból saj-tolt profilból, 20 db (8%) nyomásos önt-vénybôl, és 168 (71%) alakított lemez-részbôl áll (ld. 1. ábra).

A bonyolult alakú, viszonylag vékonyfalú szerkezeti öntvények különleges

nyomásos öntési eljárással készülnek.Elônyeik: – nagy méretpontosság,– nagy konstrukciós szabadság,– igen jó felületi minôség, – gazdaságos sorozatgyártás,– a gyártási folyamat hulladékának és a

roncs gépkocsikban lévô alumínium-nak a környezetkímélô és energiataka-rékos újrafelhasználhatósága Idôközben a nyomásos öntési techno-

lógia olyan fejlôdési fokot ért el, amelymegengedi hôkezelhetô és hegeszthetôöntvények elôállítását is. Döntô eredmé-nyeket elsôsorban az alábbi területekenlehetett elérni :– ötvözetfejlesztés,– formakitöltés és dermedésszimuláció,– a beömlôrendszer konstrukciója,– a szerszám és az öntôkamra üregeinek

evakuálása,– új dugattyú- és szerszámbevonó anya-

gok,– a folyamat adatainak rögzítése,– a minôség javítása a folyamat ellenôr-

zése révén.Ilyen pl. az Alcan BDW által alkalma-

zott High-Q-Cast®-eljárás (kiváló minô-

REINHARD WINKLER

AURAL-2®, az ütközésnek kitett szerkezeti ésfutómûelemek nyomásos öntészeti ötvözete

* Az elôadás a schaffhauseni Eisenbiblio-thek 2002. novemberében tartott tanács-kozásán hangzott el.Dipl. Ing. Reinhard Winkler, a neuhauseni(Svájc) Alcan Technology & ManagementLtd Net Shape Casting Materials Develop-ment (kész alakú öntvények anyagfejlesz-tése) nevû csapatának vezetôje (teamleader).

1. ábra. Az Alcan BDW cég Audi A2 utastéri védôkeretének AURAL-2® ötvözetbôl, High-Q-Cast® eljárással készült nyomásos öntvényei (bekarikázva)

2. ábra. Az Audi A2 B-oszlop mai formája

75136. évfolyam, 2. szám • 2003

felel a magas szintû mûszaki és minôsé-gi követelményeknek. A vevô által meg-határozott rendszerességgel, a termelésifolyamat során is többször ellenôrizzük,hogy megfelelnek-e az alkatrészek azelôírásoknak. Cégünknél a minôségigyártás nagyon fontos szerepet kap,amit fejlett számítógépes ellenôrzôprogramok (Babtec), illetve mérôgépek,pl. 3D (háromdimenziós) mérôgépek,mechanikai vizsgáló labor, színképelem-zô, röntgen, nyomáspróbapad, stb. segí-tenek.

Célunk természetesen a selejt arányá-nak csökkentése. Munkánk eredményét a4. ábra diagramja jól szemlélteti.

A magas szintû követelményrendszer,

a nagy kapacitású tervezôrészleg a hoz-zákapcsolt szerszámkészítéssel és a mo-dern vezetési stílus, amelyben a németés az angol nyelv használata ugyanolyantermészetes, mint a magyaré, lehetôvéteszik, hogy versenyképesek maradhas-sunk a nemzetközi piacon.

Mottónk: A vevô jöjjön vissza, ne azáru!

A vevôinkkel való kapcsolataink ápo-lására nagy hangsúlyt fektetünk. Vevô-körünkben két szektor a meghatározó: ajármû- és a villamos ipar.

Az autóipari megrendelôink közé tar-tozik a General Motors, amelynek csatla-kozó és tartóelemeket gyártunk. Ezek,továbbá a Wabco, a Knorr- Bremse, a

TRW, az Autoliv, a ZF, a Linamar, a Vis-teon és a John Deere cégeknek öntöttkülönbözô alkatrészek (biztonságiöv-,váltó-, olajszivattyú-, fékberendezés-al-katrészek) a termelés 45%-át teszik ki.

A villamos ipar számára is hasonlómennyiségben szállítunk, fôbb vevôinkközé tartozik a Bosch Siemens, az Elect-rolux, az Emerson, amelyeknek elektro-motorokhoz csapágypajzsokat, kapcsoló-doboz-alkatrészeket szállítunk.

Az elmúlt években emelkedett a precí-zen megmunkált alkatrészek iránti keres-let, ami kedvezôen befolyásolta az árbe-vételünket. A nyereséget a tulajdonosoka további fejlôdés érdekében, teljes mér-tékben beruházásokra fordítják.

GIESSEREI, 2002. évi 9. szám

• Sillén, R. V.: Szakértôi rendszerek ésegyéb mesterséges intelligencián alapulótechnológiák gyakorlati felhasználása ön-tészeti eljárások tökéletesítésére

Mesterséges intelligencián alapuló tech-nológiák. Miért alkalmazzuk a tudástechno-lógiát? Alkalmazás választása. Az elsô al-kalmazás kritériumai. Problémára irányulókeresési módszer használata. Tényleges ön-tödei alkalmazások példái. Kísérletek terve-zése és értékelése (Cast Assistant). A kohá-szati folyamat irányítása (ATAS). Konver-terszakértô.

• Wendt, H. – Sülflow, F. – Eisenberg, S.:Öntvények porozitásának vizsgálata. A kü-lönbözô módszerek értékelése

Az öntvények porozitását vizsgáló mód-szerekkel szembeni követelmények. A poro-zitás vizsgálata röntgensugárral, forgácso-lással, metallográfiai módszerekkel és kom-puteres tomográfiával. Valós öntvényen,három módszerrel kapott vizsgálati eredmé-nyek összehasonlítása.

• Gallo, R. – Simon, R.: Granulált és porí-tott salakkezelô anyagok fejlesztése, vizs-gálata és használata szállító üstökben, té-gelykemencékben és lángkemencékben

Salakkezelô anyagok fejlesztése. A salak-képzôk (granulált salakképzôk) morfológiá-ja. Fedô anyagok. Lehúzó anyagok. Finomí-tó anyagok. Kemenceanyagok. Szállítóüs-tök. Lángkemence.

• Beykirch, G. – Leeners, N. – Simon, F.:Hogyan tartsuk ellenôrzés alatt az ener-giaköltségeket egy moduláris energiakeze-lô rendszerrel?

• Bischoff, U. et al.: Olfaktometriás méré-sek és a kötôanyag-homok rendszerekbôlkiváló szagok érzékelése egy könnyûfém-öntödében

• Strumps, E.: A formázóanyagok éves át-tekintése. 2. rész. Formázó eljárások nem-agyagkötésû formázóanyagokkal, bevona-tok, elveszô-habmintás eljárás (39. folyt.).

• Granitzki, K.-E. – Routschka, G.: A tûzál-ló anyagok éves áttekintése (23. folyt.)

GIESSEREI, 2002. évi 10. szám

• Ketscher, N. – Wolf, G.: Öntöde 2010 –Stratégia az öntôipar számára

A jelenlegi helyzet – a kiinduló pont.Probléma a jövôvel. Az Öntöde 2010 forga-tókönyvei. A sikertényezôk portfolioja mostés a jövôben. Stratégiai változatok és tevé-kenységek a jövôben. Összefoglaló.

• Eberlein, J. – Urban, M.: A rendkívülnagy, réz-alumínium ötvözetû tengeri ha-jócsavarok fontossága és gyártása

A hajó és fontossága a világkereskede-lemben (típusok és fejlôdési irányok). Ahajócsavar (történeti fejlôdés, a jelenlegihelyzet, perspektívák). A MecklenburgerMetallguss GmbH (történelem, az utóbbiévek fejlôdése, jövô kilátások). Tervezés ésgyártás. A további fejlôdés, a jövô kihívásai(anyagok, konstrukció, gyártási eljárások).

• Domnick, D. et al.: Új homok-elôkészítôeljárások agyagkötésû keverékekhez

Gyártó mûvek költségei egy berendezés-ben történô hûtés és keverés esetén. A CCM(Charge Cooling Mixer = adaghûtô keverô)

rövid leírása. Keverési és hûtési vizsgálatoka CCM-ben. A CCM konstrukciója.

• Wolters, D. B.: A gömbgrafitos öntött-vas éves áttekintése (39. folytatás)

GIESSEREI, 2002. évi 11. szám

• Bockhorni, J.: Az élen lenni – az élenmaradni. Az új mûszaki fejlesztések védel-me

• Leitlmeier, D. – Degischer, H.–P. –Flankl, H.: Alumíniumhab alkatrészek olva-dékból való gyártásának metallurgiai elô-feltételei

Az eljárás kísérleti alapjai. A habképzô-dés: kölcsönhatás a gáz és a kerámiaré-szecskék között, az összetevôk hatása a fo-lyamatra. Módszerek és anyagok. A buboré-kok emelkedési magassága és a hab ré-szecsketartalma. Pórusszerkezet. A vizsgáltanyagok. Eredmények: Habképzôdés ésszemcsetartalom, a habosító gáz technoló-giai paraméterei. Példa. Tárgyalás.

• Schroth, A. – Schemme, D.: Szimuláció akorszerû minôségkezelô rendszerekben. Azöntvényszimuláció támogatja a minôség-kezelô rendszerek megvalósítását az öntö-dékben

A minôségkezelô rendszerek szerkezete.Szimuláció a minôségkezelô rendszerekben,a tervezésben, a folyamattervezésben és -vezérlésben.

• Steller, I.: Új speciális VDG mûszaki ki-advány a kompaktgrafitos öntöttvasról

• Koch, P.: A nyomásos öntés éves átte-kintése. 2. rész. A technológia. (39. foly-tatás)

T E S T V É R L A P J A I N K B Ó L

amelyekkel a gyártás precizitását fokoz-hatjuk.

2000-ben a cég egy új csarnok megvá-sárlásával a területét is bôvítette. Ameglévô 17,5 ha terület, amelybôl jelen-leg 21.000 m2 a beépített rész, lehetôvéteszi, hogy öntödei és megmunkáló csar-nokai, ill. kiszolgáló épületei tovább nö-vekedhessenek.

2002-ben a termelékenység javításaérdekében FRECH 125 típusú melegkam-rás nyomásos horganyöntô gépet vásá-roltunk, amellyel a közeljövôben ZAMAK(4% Al-tartalmú cinkötvözet) alkatrészeknagyobb volumenû gyártását szeretnénkmegalapozni. A termék- és a technológi-ai fejlesztés céljából ugyanebben az év-ben komplex összeszerelô üzemet hoz-tunk létre. Az új projekt következtébenegy gépjármûgyártó konszernnek elsôvonalbeli beszállítójává válhattunk.

TanúsítványainkCégünk tevékenységét jól jellemzik azévek során megszerzett különbözô minô-ségi díjak. 1994-ben az EU-EFTA/PHAREMagyar Minôségi Díj I. fokozatát nyerteel az öntöde, 1996-ban pedig Stock-holmban, az Európai Minôségi Díjat ve-hettük át. 1997-ben „MÁRTA”-díjazottaklettünk.

Nemcsak az elismeréseinkre vagyunkbüszkék, de arra is, hogy cégünk Magyar-országon elsôként kapta meg meg a TÜVBayern által igazolt QS-9000-es minôsé-gi tanúsítványt 1997-ben. 2000-ben azISO 9002-es tanúsítványt, 2002-ben pe-dig a német autóipari szabványnak meg-felelô VDA 6.1-es tanúsítványt szereztükmeg. 2003-ra célul tûztük ki a TS16949-

es, valamint az ISO 14000-es tanúsítvá-nyok megszerzését.

Az elôkészítéstôl a megmunkálásigSok lehetôséget kínálunk a nyomásosöntés terén a nagy és a kis megrendelôkszámára.

Széleskörû palettánkat több mint 750fajta alkatrész teszi ki. 2002-ben a ki-szállított darabok száma meghaladta a18 millió darabot (3. ábra).

Az európai, az észak-amerikai és azázsiai piacra a legmodernebb technikávalkészítjük a nyomásosan öntött darabo-kat. Különbözô tervezôrendszerek – Au-toCad, PRO/Engineer, Unigraphics – mára fejlesztési szakaszban biztosítják akonstruktôrökkel való szoros együttmû-ködést. Jól tervezhetô határidôket ésmagas szintû folyamatbiztonságot jelen-tenek a teljesen automatizált, robotok-kal és speciális sorjátlanítóval ellátottöntôcellák.

A kikészítési technológia, a levágás, aprecíziós levágási felülettel megoldottsorjátlanítás terén is magas színvonalúmûszaki know-how-val rendelkezünk, ígya teljesen szerelt alkatrészek szállításárais bátran vállalkozhatunk.

Saját szerszámgyártásunk hatalmaselôny azokhoz az öntödékhez képest,amelyek nem maguk készítik a szerszá-maikat. Valamennyi általunk öntött al-katrészhez mi készítjük az öntôszerszá-mot, ami évi kb. 70 garnitúra új szerszá-mot jelent. A régiek felújítására, karban-tartására és tárolására is nagy gondotfordítunk. A legtöbb öntôgépünk telje-sen automatizált. Jelenleg 35 különbözôzáróerejû (100-750 t) nyomásos öntôgé-

pen gyártjuk a 0,5g-tól 2,5 kg töme-gig terjedô alumí-nium- és horganyalkatrészeket. Azöntôgépek típusai:IDRA, Bühler,Italpresse. Az öt-vözetek olvasztásagázzal fûtött, fala-zott ZPF-típusúlángkemencébenfolyik. Minden ol-vasztott adagotszínképelemzésselminôsítünk a fel-használás elôtt.

A megmunkálásterületén is egyrenagyobb tudásratettünk szert. Je-lenleg 14 Chirontípusú megmunká-l ó k ö z p o n t o n(FZ12, DZ16, FZ18)folyik az öntvé-nyek megmunkálá-sa. A forgácsolásitechnológia meg-

74 Öntészet

3. ábra. A cég termelését jellemzô grafikon

4. ábra. A selejt alakulása

5. ábra. A bevétel alakulása

1000

dar

ab

%m

illió

Ft

73136. évfolyam, 2. szám • 2003

Öntészet Rovatvezetôk: Lengyelné Kiss KatalinSzende György

BemutatkozásCégünk Északkelet-Magyarországon, aszlovák, román és ukrán határhoz közelfekvô Sátoraljaújhely városában alakult1989-ben, egy német öntöde (a Regens-burger Druckgusswerk GmbH) leányválla-lataként. Zöldmezôs beruházás volt, je-lenleg 100%-ban a német Wolf cégcso-port tulajdona. Jól megközelíthetô, széppanorámával övezett földrajzi környezet-ben található. A helység közel 40 évesöntödei múltja szakképzett munkaerôbá-zist jelentett. A cég mára már közel 800fôt foglalkoztató, nemzetközileg is elis-mert és versenyképes nyomásos öntödé-vé fejlôdött.

A Prec-Cast Öntödei Kft. Vámszabadte-rületi Társaság a térség egyik legnagyobbés legtöbb munkavállalót foglalkoztatóvállalata. A célunk az, hogy fokozzuk ameglévô vevôkörünk elégedettségét atermékeinkkel, és minél több új vevôtnyerjünk meg a világ minden részérôl,

akiknek piaci ver-senypozícióik erô-sítéséhez nagypontosságú alumí-nium- és horga-nyöntvényekre vanszükségük.

A nyomásos öntvényeket a jármûipar,a fémtömegcikk-gyártás és a villamosipari gépeket gyártó cégek számára szál-lítjuk, s nem egyszerûen nyers öntvényformájában, hanem sorjátlanítva, felüle-ti kikészítéssel, CNC-vezérlésû gépekkelmegmunkálva, beszerelésre kész állapot-ban. Vállaljuk nyomásos öntôszerszámoktervezését és kivitelezését is.

A cég fejlôdése1990-ben négy nyomásos öntôgéppelkezdték el az öntöde mûködtetését a tu-lajdonosok, akik német magánszemélyekvoltak. 1991-ben kezdôdött el az alumí-

niumöntvények szállítása az autóipar ré-szére.

Az alaptevékenység megszilárdításaután, a piaci igényekre válaszolva a cégtechnológiai folyamatai és termelésistruktúrája bôvítésébe kezdett. Így in-dult el 1993-ban a cinkalapú ötvözetek,azok közül is az addig Magyarországonnem öntött, nagy alumíniumtartalmú(12, ill. 27% Al-mal ötvözött), ú.n. ILZ-RO-ötvözetek hidegkamrás nyomásos ön-tôgéppel való öntése, valamint az öntvé-nyek precíziós megmunkálása. A kiszállí-tott horgany alkatrészek mennyisége2002-ben már több mint két millió dbvolt, ami a magas szintû automatizálás-

nak és az általunk gyár-tott célgépcsoportok-nak volt köszönhetô. Amegmunkáló célgépe-ket ugyanis nemcsakvásároljuk, hanem kö-zülük – egy-egy termékkészre szereléséhez –sokat magunk is terve-zünk.

Folyamatosan növel-tük az öntôgépek szá-mát, és olyan berende-zéseket is vásároltunk,

BOKODI BÉLA

Prec-Cast Öntödei Kft.Az 1989-ben alapított alumínium- és cinkalapú ötvöze-tek nyomásos öntésével foglalkozó vállalkozás a térséglegkorszerûbb ipari cége lett. Egyre emelkedô minôségiszínvonalát értékes díjak jelzik. Nemzetközileg is elis-mert és versenyképes cég, a jármûipar, az elektromosgépek gyártói és a fémtömegcikk-ipar megbízható be-szállítója.

1. ábra. Irodaház

A Magyar Öntészeti Szövetség 2002 de-cemberében tartott elnökségi ülésén el-hangzott elôadás

Dr. Bokodi Béla 49 éves jogász-közgaz-dász. Ötödik éve a Prec-Cast Öntödei Kft.ügyvezetô igazgatója. Korábban hat éviga Siemens különbözô magyarországi válla-latait vezette. Hosszú éveket töltött ta-nulmányokkal és munkával Németország-ban, Ausztriában és Angliában. 2. ábra. Tanúsítványok

Fémkohászat96

Rendezvény

Szakosztályi vezetôségi ülés(Másodlagos alumínium szakmai nap)

König Kft. szakmai nap

Székesfehérvári klubnap: Vízkincs a Kincsesi víz után

OMBKE Küldöttgyûlés

Erdélyi tanulmányút

X. tudományos szakmai nap

Szalamanderünnepség

Székesfehérvári klubnap:Magyar az alumínium és a bauxit …?

Ajkai szakmai nap: Korszerû vörösiszap tárolás

Szao. Vezetôségi ülés

Tiszántúliak Társasága Szakmai Nap

Mikoviny S. VII. Általér Vízitúra

Fémkohász hagyományápoló szakmai nap

Székesfehérvári klubnap: Alumínium a közlekedésben

ICSOBA teljes ülés

Székesfehérvári klubnap:Ki mit képvisel az egyesület irányítási rendszerében

Alumíniumipari szakmai nap

Kunos Endre sírjának koszorúzása

Szakosztályi vezetôségi ülés

Központi Borbála-napi ünnepség

Szent Borbála-mise

Szent Hubertus-Szent Borbála ünnepi szakestély

Székesfehérvári klubnap: évbúcsúztató

Idô

05.08. v.15.

05.09.

05.28.

05. 16.

06.05.-09.

06.06-07.

09. 12.

09.24.

09. 24.09.18. v.

10.02.

10.03.

10.04.

10.10. v.17.

10.29.

11.05.

11.26.

11 hó

11. eleje

11. 27. v.12. 11.

12.04.

12.04.

12.05.

12.17.

Szervezô

Szakosztályi ügyvez.Hajnal János

Kecskeméti hsz. Dánfy László

Sz.fehérvári hsz. Mucs Béla

Gagyi Pálffy András

Kecskeméti hsz. Dánfy László

Mosonmagyaróvári hsz. Csutak István

OMBKE

Székesfehérvári hsz.Mucs Béla

Ajkai Helyi szerv.- VEAB-ICSOBA - dr. Valló Ferenc

Szakoszt. ügyv. Hajnal János

Kecskeméti hsz. Széll Pál

Kaptay György

Szao. ügyvez. Egyetemi Oszt.dr. Török Tamás, Hajnal János

Szfvári hsz. Clement Lajos

Ajkai helyi szerv.- ICSOBA -dr. Valló Ferenc

Székesfehérvári hsz.Horváth Csaba

Inotai hsz. dr. Juhász Attila

Székesfvári hsz. Mucs Béla

Szakosztályi ügyvez.Balázs László

OMBKE

OMBKE

Kecskeméti hsz. Dánfy László

Székesfehérvári hsz.Csurgó Lajos, Horváth Csaba

Hely

AjkaAlu-Fém divízió

Kerekegyháza

Székesfehérvár

Pécs

Erdély

MosonmagyaróvárDunasziget

Selmecbánya

Székesfehérvár

Veszprém

Szfv-i Aluip. Múzeum

Hódmezôvásárhely

Tata-Dunaalmás

Miskolci Egyetem

Székesfehérvár

Budapest

Székesfehérvár

MAL RT. Inota

Kálóz

Csepel ?

Budapest

Solt

Székesfehérvár

A FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLY RENDEZVÉNYNAPTÁRA – 2003

0

200

400

600

800

1000Kr

ómfe

lhas

znál

ás

1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000

Forrás: CHROMIUM STATISTICS by T.G. Goonan and John F. Papphttp://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/of01-006/chromium.html, 2003. 01. 13.

95136. évfolyam, 2. szám • 2003

Az orosz miniszter a gázszektor reformját ígériA szakértôket igen meglepte a kormányfor-rásokból származó hír : az orosz politikaivezetés rászánta magát a Gazprom gázmo-nopólium átalakítására. Putyin elnök márhosszabb ideje készül a reformra, s az eze-ket ellenzô három Gazprom-csúcsvezetôtmár el is bocsátották. A céget – amelyneklegalább 38 százalékban az orosz állam atulajdonosa – a tervek szerint szállítási, ki-termelési és elosztási egységekre osztják.Az átalakítás körvonalaiban megegyezik azorosz villamosenergia-monopólium (EES)megreformálásával. Jó ok van azt feltéte-lezni, hogy az orosz ipari és gazdasági fej-lesztésekért felelôs miniszternek a gázszek-tor változását bejelentô ígérete ezúttal va-lóra válik. Az EES átalakítása a gázszektorhasonló reformja nélkül nehézkes lenne,ugyanis az orosz energia kétharmad részétgázból nyerik. Az orosz kormány másrésztegyre inkább törekszik arra, hogy a gazda-ságban a magasabb hozzáadott értéketképviselô ágak - mint például a gyártás -kapjanak nagyobb hangsúlyt. A stratégiaszerint Oroszországnak egyre kevésbé kel-lene támaszkodnia az olaj- és nyersanyag-exportra. Ha ugyanis az exportárak csök-kennek, Moszkva nem tudja megvalósítania jelenlegi négyszázalékos gazdasági növe-kedés helyett kitûzött három-négy száza-lékponttal jobb erôsödését. A terv szerintcsökkennének a hozzáadott értéket képvi-selô szektorok adói, az energiaszektor ex-portjára kivetett adókat pedig megemelik.Ez minden bizonnyal nem szerez jó ponto-kat az orosz kormánynak az olajipar érde-keltjei között a közelgô választások elôtt,de a Gazprom átalakításával ez is kivédhe-tô. Átalakítás nélkül ugyanis aligha emel-hetô a gáztermelés, ha csak magáncégeknem tudják igénybe venni a Gazprom veze-tékeit. Nem utolsósorban pedig Oroszor-szág, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztánmegkötötte „közös gazdasági térre” aláírtszerzôdését, miszerint Oroszország és Ka-zahsztán – a nettó energiaexportôrök – se-gíti a másik két országot, amelyeknek lét-fontosságú az energiaimport. Az együttmû-ködést azonban inkább veszélyeztetné,minthogy segítené egy régi, monopolhely-zetben lévô Gazprom☞ Radio Free Europe 2003. 02. 26.

Az atomerômû reaktorainak fûtôelemei-ben tapasztalt korróziós lerakodások el-távolítására kiírt pályázatot a francia,Framatom ANP nyerte erl. A reaktoron kí-vüli tisztítási technológiát az OAH Nuk-leáris Biztonsági Igazgatósága (NBI) en-gedélyezte. A technológia egy korábbisikeres tisztítás továbbfejlesztése. A kor-szerûsítéstôl a tisztítás idôtartamánaklerövídítését várták, mert a rendszer 7fûtôelem helyett egyszerre 30 elem meg-tisztítására képes.

A Framatome ANP elkészítette a reak-toron belüli tisztítás megvalósíthatóságitanulmányát is, amelyet 2003 január29.-én háromoldalú konzultáción egyez-tetett a Paksi Atomerômû Rt. és az OAHszakértôivel. A francia cég vegyészetirészlegének vezetôje elôadást tartott azeljárásról, annak elônyeirôl, hátrányai-ról, a referenciákról, a paksi adaptáció-ról, az anyag-összeférhetôségi vizsgála-tokról, a kockázatcsökkentésrôl, a rea-gensek radiolízisének hatásairól, a fûtô-elem inhermetikusságának ellenôrzésé-rôl. A reaktor belsô tisztítására - a ható-sági engedély megadását követôen - elô-reláthatólag az I. blokk nyári fôjavítása-kor kerül sor.

A paksi erômû II. blokkjának karban-

tartása során, április 10.-én üzemzavartörtént, amit az üzem szakemberei a II.fokozatba soroltak. A karbantartás során– ami többek között a fûtôrudak üzem-anyagtartó kapszulái közé rakodott vas-oxid (az egyik nyilatkozó szerint magne-tit) kémiai eltávolítását is jelentette, –rádioaktív gázszivárgás követkzett be.Hét nappal késôbb, miután a hírek sze-rint TV kamerás vizsgálat a fûtôelemekensérülést állapított meg, az üzemzavar sú-lyosságát III-as fokozatúra emelték. Akiszivárgó gáz a hírek szerint nem jelentveszélyt a külvilágra, az üzemzavar kez-detekor a sugárzás a csernobili kataszt-rófa alkalmával Magyarországon mért su-gárárhatás ezredrészét érte el. A szivár-gást még április 18-áig sem sikerültmegszüntetni. Arról nincs hír, hpogy akarbantartást végzô cég milyen beavat-kozással magyarázza az üzemzavart. Kér-dés, hogy a máskor olyan pontosan ésidôszerûen kommunikáló Paksi Sajtószol-gálat, miért késett a közléssel. (A Kos-suth rádió moderátora szerint csak azosztrák Green Peace szakértôk megjele-nése után. Szerk.)☞ Országos Atomenergia Hírlevél, (6.évf.) 2003. márc., 3. old., Kossuth Rádió.MTV hírek 2003. ápr. 10., 11., 17., 18.

Francia cég végzi a paksi atomerômû reaktorberendezéseinek belsô tisztítását

Újjáalakult az MTA Metallurgiai Bizottságkémiai metallurgiai albizottsága2003. április 18-án az MTA SzékházánakKépes termében tartott alakuló ülésen amegjelenteket dr. Kaptay György, a bi-zottság elnöke köszöntötte. Ezt követôenelfogadták a tagok, az állandó meghívot-tak és tiszteleti tagok névsorát.

A bizottság a mûködési ciklusa alattévente két teljes körû ülést tervez meg-hirdetni. Az ülések témáját, helyszínét ésfelelôsét a bizottság az alábbiakban jelöl-te ki: 2003 2. fé.: A vas-és acélmetallur-giai fejlesztések, mûszaki perspektívája.Dunaújváros, Dr. Grega Oszkár és SzéligÁrpád. 2004 1.fé.: A hazai timföldipar új-szerû irányzatai és mûszaki megoldásai,Ajka, Balogh Zoltán. 2004 2.fé.: A metal-lurgiai iparban alkalmazható környezetkí-mélô technológiák, Budapest, Dr. Szép-

völgyi János. 2005 1. fé.: A volfrám- ésizzólámpa-metallurgia, Budapest, TóthZoltán. 2005. 2.fé.: A magyar öntészetimetallurgia és a tudományos kutatásokkapcsolata, Budapest, Dr. Bakó Károly.

Az ülés tudományos programja kereté-ben dr. Kékesi Tamás: Anioncserés elvá-lasztások sósavas oldatokban az ultra-nagy tisztaságú kobalt elôállítására c.elôadása hangzott el.

Az elôadás után számos kérdés és meg-jegyzés hangzott el, amely élénk tudomá-nyos eszmecserét indukált. A bizottságelnöke folytatásra és további tudományoselmélyítésre érdemesnek ítélte az ismer-tetett témát, és a lehetséges együttmû-ködés kialakítását javasolta.

✍ Dr. Kékesi Tamás

Fémkohászat

Kohóbôvítés, kohóbezárás, hullámzó alumíniumhelyzetA Pechiney korábban döntött, hogy 2003 nyarán leállítja az 50kt/év kapacitású alumíniumkohóját Auzat-ban a növekvô energia-szállítási költségek miatt. A kohó vezetése, a szakszervezet kép-viselôi és helyi politikusok között tervezett egyeztetô tárgyalásranem került sor. A Pechiney azóta ismételten megerôsítette kohó-bezárási szándékát. (☞ Metal Bulletin, 2003.febr. 20., p. 5.)

A leállításra azután egy áramütéses balesettel összefüggô biz-tonsági felülvizsgálatot követôen került sor. A szüneteltetéstideiglenesnek tekintik, de a kohó újraindításának idejérôl mégelképzelések sincsenek. Ez ellen a döntés ellen a helyi önkor-mányzat hevesen tiltakozott, mivel ez 214 munkahelyet szüntet-ne meg. (☞ Metal Bulletin, 2003. márc. 24., p. 4.)

Az Elkem leállította és nem folytatja a Mosjoen alumíniumko-hóban folyó fejlesztési munkák utolsó fázisát, amíg Norvégiábannem csökkentik a villamos energia árát. Erre 2003 második ne-gyedévéig nem kerül sor. Eddig 14 új kád szerkezete készült el,de csak 10 kádat indítottak. A fejlesztés eredményeként a kapa-citás 122-rôl 165 kt/év-re emelkedett, és ezzel az utolsó fázissaltovábbi 13 kt/év bôvülést érnek majd el. A kohóban 50%-os azElkem, 50% az Alcoa tulajdoni hányada. (☞ Metal Bulletin, 2003.febr. 20., p. 5.)

Az európai kohógondokkal ellentétben Kínában tovább fejlôdikaz alumíniumkohászat. A korszerûsítési program befejeztével tel-jes kapacitással üzemel majd a Zouping kohó. A cél a fémterme-lés megkétszerezése volt. Az új kohócsarnokban már blokkanódostechnológiával termelnek. A kohó kapacitása a teljes üzem bein-

dítás után évi 66 kt lesz. A cég tervei között szerepel egy 120kt/év-es hengermû telepítése is, amelyben lemez termékek mel-lett fóliát is gyártanak. (☞ Metal Bulletin, 2003. febr. 20., p. 5.)

Az izlandi Nordural azt tervezi, hogy 90 kt/év-vel megdupláz-za a jelenlegi kohókapacitását, mivel sikerült megállapodnia azállami energiaszolgáltatóval abban, hogy megkapja az ehhezszükséges többlet energiát. A bôvítéssel kapcsolatos véglegesdöntést még befolyásolja az elfogadható timföldár és az egyébnyersanyag beszerzési lehetôsége.

Az USA észak-nyugati régiójában mûködô, a svájci Glencoretulajdonában lévô Columbia Falls alumínium kohó három kádso-rából a kedvezôtlen piaci helyzet miatt kettôt leállítanak. Azutóbbi idôben ismét növekedtek az energia- és a timföldárak, ígya termelés veszteségessé vált. Egyébként a három kádsor kapaci-tása egyenként 33,5 kt/év. A kohóleállítással a régió összes alu-míniumgyártó kapacitása 130 kt/év-re csökken.☞ Metal Bulletin, 2003. márc. 17., p.

94

Mikor várhatók már jó hírek a gazdaságban? Az IMF a napokban ismét negatív irány-ba módosította gazdasági elôrejelzéseit.A szervezet közgazdászai nem véletlenülborúlátók, hiszen a korábbi gazdaságinövekedési tervadatokat mind a fejlett,mind a fejlôdô országokban negatívirányba kell módosítani. Az IMF értékelé-sében kiemelt szerepet kap az EgyesültÁllamok gazdasági teljesítményének ér-tékelése. A világ legnagyobb gazdaságá-nak növekedése mérsékeltebb lesz avártnál, és ez a világ többi országára semhat pozitívan. Az IMF szerint aggasztó,hogy a világ túlságosan Amerika gazda-sági teljesítményétôl függ, s különösenEurópa és Japán vezetôi ezért nem tud-nak megfelelôen reagálni az országaikatért káros hatásokra. Ha Amerika teljesít-ménye nem kiemelkedô, Európa és Japángazdasága egyenesen gyenge. Az eurózó-na gyenge gazdasági teljesítménye miattaz IMF a szeptemberi tervadatokat a fe-lére faragta. Németország különösen

nagy bajban van, hiszen a gazdasági nö-vekedés egy százalék alatt maradt, min-dez egymást követô három évben. Rá-adásul Németország a javulásnak semmi-lyen jelét nem produkálja. Az IMF elem-zôi szerint a világot nem fenyegeti def-láció, annak káros hatásai egyedül Né-metországban és Japánban lesznek érez-hetôk. Japánban az elemzôk szerint azárak további esése várható 2004 végéig.Az IMF azt várja a japán jegybanktól,hogy állítsa meg a deflációt, de a távol-keleti országban a bankrendszer és a vál-lalati politika is megújulásra vár.

Az alap szeretné elérni, hogy az Euró-pai Központi Bank (ECB) csökkentse akamatokat, a jelenlegi kétszázalékos inf-lációs küszöböt pedig 2,5 százalékra kellváltoztatni. Ezzel a monetáris politika islélegzethez juthat. Európában és Japán-ban azonban kevés eszköz maradt a gaz-daság stimulálására. AZ IMF nem kritizál-ja nyíltan a hírhedt stabilitási és növeke-

dési paktumot, de jobban támogatna ter-mészetesebb gazdaságélénkítô eszközö-ket. Ilyenek a nagyobb lakossági fo-gyasztás és a kisebb adóbevételek, ame-lyek egész biztosan a paktumban megha-tározott, a GDP három százalékában ma-ximalizált költségvetési hiány ellen hat-nak. Európában a gazdaságok halmozódóadósságai is intô jelként szolgálnak. Azidôsödô lakosság is probléma, a bôkezûegészségbiztosítási politikát újra kellgondolni. Természetesen Amerika semmarad ki az IMF bírálatából. A szakértôkBush jelentôs adócsökkentésének követ-kezményeitôl tartanak, mert annak ered-ményeképp óriási költségvetési hiány ke-letkezhet Amerikában. Az IMF értékelôjelentése a kedvezô iraki fordulat elôttkészült, ezért sikeredett kissé borúlátóra.Kérdés még, hogy Amerika kiheverte-e avállalati botrányokat, illetve a technikaibuborék kipukkadását.☞ The Economisat, 2003. ápr. 09.

„A hazai sugárvédelem kialakulása és fejlôdése a kez-detektôl napjainkig” címmel tartott elôadást dr. FehérIstván (KFKI AEKI), valamint „Atomerômûvek a nagyvi-lágban és trendek” címmel Besenyei Gáborné (OAH)2003. március 20-án a Magyar Tudományos, Üzemi ésSzaklapok Újságíróinak Egyesülete rendezésében. Az elôadás röviditett szövege a másolási költség ellené-ben megkérhetô Harrach Walter rovatvezetôtôl (harr-walt@axelero.hu vagy tel. 417-4554 számon. Kód:2003/2.

93136. évfolyam, 2. szám • 2003

A Wall Street Journal Europe két vezetõamerikai közgazdásznak tette fel ugyan-azon kérdéseket a globalizációval kapcso-latos véleményükrôl. Az egyik interjúalany,Joseph Stiglitz 1997 és 2000 között a Vi-lágbank vezetõ közgazdászaként a hivata-los amerikai gazdaságpolitika és a Nemzet-közi Valutaalap éles kritikájával tett szerthírnévre. Legutóbbi könyvével, a „Globali-záció és annak elégtelenségei”-vel a globa-lizációellenes világ egyik kedvencévé lett.Tanított a Yale Egyetemen (27 évesen),majd a Princeton, Oxford, Stanford egyete-meken, jelenleg a new york-i ColumbiaEgyetem elõadója. A Clinton-kormányzatidején a Gazdasági Tanácsadó Testület el-nöke. 2001-ben közgazdasági Nobel-díjatkapott a tökéletlen információk piaci kö-vetkezményeirõl folytatott kutatásaiért.Nemrég nyílt levélváltásban keveredett vi-tába az interjú másik alanyával, KennethRogoff-al (Nemzetközi Valutaalap vezetõközgazdásza) a fejlõdõ világ válsága kérdé-sében. Rogoff 2001 augusztusától tölti betisztségét a Valutaalapnál. Elôtte a Harvardés a Princeton egyetem professzora. 1978-tól a Sakk Világszövetség nemzetközi nagy-mestere.

1. kérdés: A jelenlegi helyzetben nemhátrányos-e, hogy a világ gazdaságai sok-kal inkább összefüggnek, mint 15 évvelezelõtt? A kialakult helyzet mindkét sza-kértõ szerint kedvezõtlen. Stiglitz szerint anehézségek hátterében az amerikai gazda-sági modell alapvetõ problémái húzódnakmeg, melyeket a globalizációt támogatóállamok világszerte átvettek. Kenneth Ro-goff szerint a visszaesés okai Amerikán kí-vül keresendõk. Ha Európa és Japán rá-szánná magát a szükséges – például mun-kaerõpiaci – reformok megtételére, és is-mét képessé válna a stabil gazdasági növe-kedésre, megkezdõdhetne a fellendülés.

2. kérdés: Vannak-e olyan országok,amelyek képesek gazdaságilag függetle-nedni az amerikai, illetve a globális ten-denciáktól? Rogoff véleménye az, hogynincsenek, sõt a továbbiakban éppen akölcsönös függés folyamatos erõsödésevárható. Stiglitz szerint Kína viszonylag jólmûködik ebbôl a szempontból, az EU veze-tôi azonban az 1997-es Stabilitási és Növe-kedési Egyezmény megalkotásával megkö-tötték a saját kezüket. Az Európai PénzügyiUnió sikerének és mûködôképességének

kérdésében viszonylagos egyetértés mutat-kozik a két fél részérôl: az unió várakozá-son felül sikeresnek bizonyult az inflációstabil leszorításában, a legfôbb problémá-vá azonban mára a magas munkanélküliségvált, amit egyelôre nem sikerült kezelni.Stiglitz szerint a fôprobléma, hogy az EUpolitikája elsôsorban Németországra ésFranciaországra összpontosít, ami igenkedvezõtlen olyan országok szempontjá-ból, mint pl. Portugália. Szerinte a jelenle-gi gyakorlat ellenkezôje volna célszerû: akormányok költekezését gazdasági fellen-dülés idején kellene visszafogni, nem pe-dig a jelenlegihez hasonló recesszió szaka-szában. Rogoff szerint a munkanélküliségnövekedését az EU-ban a magas adóterhek,a magas munkanélküli segélyek, magas mi-nimálbérek és az elbocsátások magas költ-ségeinek egyidejû fenntartása okozza.Problémaforrás továbbá az egész rendszerrugalmatlansága is.

3. kérdés: Hol és miként látják a globá-lis válságból való kilábalás, a gazdaságinövekedés lehetôségeit a következô évek-ben? Itt a két interjúalany nézetei igen-csak különböznek. Stiglitz szerint egy je-lentôsebb globális növekedés elôfeltételeegy megalapozott amerikai fellendülés vol-na, erre azonban a következô hat hónap-ban semmi esélyt nem lát. A hivatalban lé-vô elnök ugyanis „nem érti az adópoliti-kát”, így az általa bevezetett adócsökken-tés nem a gazdaság stimulálását szolgálja,

hanem a gazdagok bevételeinek növekedé-sét. Ennek nyomán a tôzsde gyengélkedé-se folytatódik, és az átlagemberek ma sze-gényebbek, mint két évvel ezelõtt. Európá-ban egyetlen jó jel, hogy egyes kormányokszorgalmazzák a Stabilitási Egyezmény re-formját, aminek véghez vitele kérdéses.Kenneth Rogoff szerint nincs ok különö-sebb aggodalomra. A Nemzetközi Valutaa-lap elôrejelzése szerint 2003-ban a világ-gazdaság 3,7%-os növekedése várható,ami alig marad el az elméletileg lehetségeslegnagyobb értéktôl. Igaz, hogy ehhez ké-pest jelentôs regionális ellentmondások le-hetségesek és valószínûbb, hogy a valóseredmény a becsléshez képest inkább ala-csonyabb lesz, mint magasabb. Komolyabbkétségek leginkább Japánt illetôen van-nak, ahol a szükséges reformok továbbikéslekedése tartósíthatja a gyengélkedést.A két interjúalany szerint a nyugati féltekegazdasági növekedése 2002-ben 0,6%,2003-ban 3% körül alakulhat.

4. kérdés: Vajon jelenleg megengedhet-e magának a világgazdaság egy Irak ellen-es háborút? Mindketten kiemelik, hogy egyilyen lépés következményei nagyrészt a há-ború idôtartamától függenek. Egy sikeres„3 napos háború" valószínûleg nem jelentkomolyabb kockázatot, egy sikertelen, el-húzódó konfliktus azonban az olajárak nö-vekedésével és a világgazdaság hanyatlá-sával fenyeget. ☞ Wall Street Journal Europe

A világgazdaság és a globalizáció

Zéró emissziójú szénhasznosítás az USA-banA környezetvédelem iránt elkötelezett országok, intézmények és polgárok között megle-hetôs ellenszenvet váltott ki, hogy nagyrészt széntüzelésû erômûveket mûködtetô USAnem írta alá az üvegházhatás csökkentésérôl szóló kyotói egyezményt, sôt azóta is tanú-jelét adja hajthatatlanságának e témakörben.

Érdekes módon, most éppen az USA Energiaügyi Minisztériumának Új-Mexikóban mû-ködô intézete, a Los Alamos National Laboratory olyan, szén gázosításával üzemelô tech-nológia kifejlesztését jelentette be, amelynél nem kerül sor CO2-emisszióra. Az öt évenbelül kísérleti üzemi kipróbálásra alkalmas eljárásnál a szén gázosításakor keletkezô szén-dioxidot magnézium-szilikátokkal kötik le. Szén és víz keverékébôl hidrogént és tisztaCO2-t termel. A fûtôanyagcella a hidrogénbôl elektromos energiát fejleszt, míg a szén-di-oxid a magnézium-szilikáttal stabil és inert magnézium-karbonáttá alakul. Ez a terméktartósan állandó, veszélytelen, szilárd hulladék. A technológia alkalmazása során semkén-dioxid, sem nitrogén-oxidok nem keletkeznek. Az eljárással fele annyi szénbôl lehetugyanazt a villamosenergia-mennyiséget elôállítani, mint a hagyományos módszerrel. Azeljárást szorgalmazó Zeca (Zero Emissions Coal Alliance) csoport 17 USA-beli és kanadaiszénbányából és szénfeldolgozó vállalatból áll. A csoport a kísérleti üzemet öt éven be-lül akarja megépíteni Kanadában, Lengyelországban vagy az USA-ban. ☞ Mining Magazine, 2003. febr. p. 84.

különös körülmények között gyártották,mivel az elsô, abban az idôben a Berza-va folyó jobb oldalán mûködô mechani-kai üzem nem volt mozdonygyártásraszakosítva. Csak késôbb, 1886-1891 kö-zött, épült meg a Berzava folyó bal olda-lán az új üzem, melynek fô egységei ahídgyártó üzem, a „régi” gépgyár és akovácsmûhely (7. ábra). Ehhez kapcsoló-dott késôbb a „szereltkerék"-gyár, a hô-kezelô mûhely és a melegsajtoló mûhely.Így teljesültek egy specializálódott gyárelôfeltételei (kohók, mechanikus és el-osztó egységek, szerelt kerekek, stb. ).De a St.E.G. stratégiája a mozdonygyár-tást még Bécsbe koncentrálta, Resicabá-nya pedig a helyi gyárak és bányák szál-lítási igényeit elégítette ki a Bánságban.Késôbb, Resicabánya átvette a szereltkerekek gyártásának nagy részét, eseten-

ként még gôzkazánokat is gyártott. Azelsô világháború elôtti idôszakban afémmegmunkáló ágazat vált a resicabá-nyai gyár „üzemi irányzatává”. Ez bizto-sította a fegyver- és lôszergyártáshoz,tüzérségi ágyúk, lövedékek, gránátok,hajóágyuk, aknák, páncéllemezek ésegyéb speciális, fegyverkezéshez kapcso-lódó termékek, elôállítását (6. ábra).Ezeket a termékeket egy külön erre a cél-ra épült csarnokban gyártották (a jelen-legi villamos motorokat gyártó üzemelôdje).

Mégis, úgy tûnik, hogy a gördülô állo-mány gyártása Resicabányán leállt, vagylegalábbis szünetelt egy idôre, helyihasználatra való gyártásra ítélve a gyá-rat. A folytonosság megszakadásánakidejét a Resicabányai Fémmûvek és Bir-tokok Részvénytársaság (U.D.R.) 1920-aslétrejötte jelöli, amely a St.E.G. társaságbánsági örökösévé vált (8. ábra).

Itt ér véget a „klasszikus” történelemés kezdetét veszi napjaink ipartörténel-me, ami látványos fejlesztéseket, deugyanakkor látványos „bukásokat” iseredményezett. Röviden megemlítenénk,hogy Resicabányán gyártották Romániaösszes gôzmozdonyát, beleértve a

151000 (1E1) sorozatot is (a valahagyártott legnagyobb gôzmozdony Romá-niában), itt gyártották az összes vízierô-mû-turbinát és generátort, beleértve alegnagyobbakat is, a Vaskapu részéregyártott 278 MW-os turbinákat és gene-rátorokat, és sok más terméket, amelyetcsak itt, Resicabányán gyártottak.

Irodalom[1] Bailleux de Marisy, „Les chemins de

fer de l’état en Autriche”, (Revue desdeux Mondes, Paris, 1874).

[2] Dery Kul, „Ungarisches MontanHandbuch”, Wien, Maitz Perles Ver-lag (1892-1905).

[3] Etnographische und ToppgraphischeBeschreibung des Eisenwerkes Re-schitza, 1859 (Manuskription).

[4] C. J. Halwell, „The Locomotives ofRomania”, Malmo, 1970.

[5] Chris C. Bailey, „The Railways of Ro-mania”, Locomotive InternationalPublication, 2002.

[6] Csath Béla, „Zsigmondy Vilmos rész-vétele az 1848-49-es szabadságharc-ban a bánsági Resicán”, Bányászatiés kohászati lapok, Kohászat, 131.k., 7-8. sz., p. 262-264, 1998.

Fémkohászat92

1. Viadukt

4. Viadukt

2. Viadukt

5. Alagút (látszik az építés éve: 1863) 6. Alagút Garlisténél

3. Viadukt

Az Oravica-Anina vasútvonal

91136. évfolyam, 2. szám • 2003

volt, az acélolvasztó ágazattal kezdôdötta korszerûsítés, ahol 1868-ban Bessemerkonverter alkalmazását vezették be a re-sicabányai acélgyártásban (ez volt a har-madik ilyen gyár Európában), míg 1876-ban a Martin eljárást kezdik használni azacélolvasztásban (kevesebb, mint egyévtizeddel annak elsô ipari alkalmazásaután); a fentiek is a Resicabányai Mûvekkorral haladó, magas technikai színvona-lára utalnak.

Ennél is fontosabb a termékek bonyo-lultsági fokának növekedése. 1870-benüzembe helyezték Resicabányán a nagykalapácsot 17-5 tonnás vasúti kerekek(kerékpárok) gyártására. Ez a város szim-bólumává vált és Resicabányát Európaezen részének legnagyobb szerelt-kerékgyártójává tette. Ugyanebben az évben aSt.E.G. elkezdi az elsô vasúti hidak gyár-tását Resicabányán. Ezeket a bécsi Stad-lau állomás és a moráviai Brno városátösszekötô vasútvonalra szánták. A hidakközül kiemelkedô a Jihlava folyó felettívelô hatalmas ivancicei viadukt, melysokáig Közép-Európa legnagyobb via-duktja volt (315 m a feljáróval együtt).1882-ben az elsô közúti híd is megépülta Tisza átívelésére Szegednél. Ezt a hidata híres francia mérnök, Gustave Eiffelirodája által készített tervek alapján épí-tették. Erre az idôszakra vonatkozó hi-vatkozási pont az elsô mozdonyok gyár-tása Resicabányán.

Az egyre növekvô nyersanyagszállítás(a vas Vasakna-Boksánbánya területérôl,a szén és fa Szekul-Kuptoare területérôl)miatt egyre sürgetôbb lett a helyi vasút-vonalak kiépítése. Ezeken a területeken1868 óta lóvasút szolgált.

A kitermelés és szállítás a kezdetlegesmódszerrel sok nehézséget okozott, éshamarosan elkerülhetetlenné vált a fej-lesztés. 1871-ben Bécsbôl megérkezettaz elsô gôzmozdony, amit „Szekul"-nakneveztek el, és Resica környékén közle-kedett. Ez egy két csatlós tengelyû, 52-es típusú St.E.G. mozdony volt, amitJohn Haswell tervezett (1812-1897). Ô42 évig vezette Bécsben a St.E.G. moz-donygyárat. Szerencsére a mozdonyt amai napig megôrizték az elsô vasút (Re-sicabánya-Szekul) hivatalos megnyitásá-ra (1870. november 26.) szóló meghívónlátható fotó szerinti állapotban. A moz-donyt Bécstôl Báziásig a Dunán szállítot-ták, onnan talpazatokon, melyeket vagyvasúton, vagy közúton húztak (5. ábra).

A szállítandó anyagok nagy mennyisége,a mozdonyok Bécsbôl történô szállításá-nak nehézségei, arra kényszeríttették aSt.E.G. társaság vezetôségét, hogy helyimegoldást találjanak a probléma megol-dására.

A St.E.G. 52-es típusú mozdony gyár-tására John Haswell terveit alkalmazvahárom mozdony épült 1872 és 1873 kö-zött, melyeket „Resicza”, „Bogsan” és„Hungaria” nevekkel láttak el. Ezek régifényképeken is láthatók. Egyiküket 1873.április 11-én bemutatták a bécsi világki-állításon, ami a resicabányai ipar telje-sítményének elismerését mutatja abbana korban. Ma tudjuk, hogy a „Resicza”nevû mozdony elsô próbajárata 1872.szeptember 6-án volt, és John Haswell isrészt vett ezen a jelentôs eseményen.

Ezt a mozdonyt, mely az ipari terme-

lés kezdeteit jelképezi, mind-máig megôrizték, és 1957-benazonosították Campia Turziirendezô-pályaudvari vonalán,ahol gôzkazánját gôzgenerá-torként használták. Nem sok-kal késôbb Resicabányára vit-ték, a Szabadtéri Mozdonymú-zeum 1972-es felavatására, ésmost a múzeum egyik legfôbblátványossága. Maradtak amozdonnyal kapcsolatbantisztázatlan kérdések is. Nemtudjuk például, hogy JohnHaswell miért alkalmazta a(még a brit mértékegységekszerint is) teljesen szokatlan948 mm-es nyomtávot, éscsak találgathatunk, hogy ta-lán a szokatlan hegyvidéki út-vonal Resicabánya és Szekulközött lehetett az oka, mivelitt sok a kanyar, emelkedôk éslejtôk váltják egymást.

Egy évtizeddel az elsô moz-donyok gyártása után, a sze-relvények egyre növekvô egy-ségsúlya miatt 1884 és 1894között Resicabányán négySt.E.G. 54-es típusú (ORIENT)mozdonyt gyártottak, szinténJohn Haswell tervei alapján(sokan azt állítják, hogy ezvolt az utolsó munkája).

Ezek nagyobb mozdonyokvoltak négy csatlós tengellyel,nagyobb vonóerôvel, ésugyanazzal a szokatlan nyom-

távval, amely helyi fejlesztéssé tetteezeket. 1874. szeptember 3-án elkészülta Boksánbánya – Voiteni vasúti csatlako-zás, így a Resicabányai Mûvek részérelétrejött a vasúti csatlakozás a birodalomvasúthálózatával. Boksánbányán egy át-rakódás volt szükséges, az eltérô nyom-táv miatt, amit 1892-ig alkalmaztak,amikor a régi nyomtávú vonalat megôriz-ve, elkészült a szabványos nyomtávú va-sútvonal is Resicabányáig. A Resicabá-nyán gyártott utolsó mozdonyok aSt.E.G. idôszaka alatt két mozdony aSt.E.G. 123-as sorozatból, három csatlóstengellyel, melyeket a nemrégiben át-adott acélgyárhoz szántak. Ezeket a moz-donyokat valószínûleg Haswell utódja (abécsi mozdonygyár új vezetôje) az oszt-rák Alois Martinek mérnök tervezte.

Resicabányán az elsô mozdonyokat

7. ábra. A St.E.G. kovácsmûhelye

8. ábra. Resicabánya látképe a századforduló környé-kén

9. ábra. A Resicabányai (szabadtéri) Mozdonymúzeum.

két döntési pólus, Bécs és Párizs közöttmûködött. A részvényesek gyûlését álta-lában Bécsbe hívták össze. 1882-tôl, amagyar kormány követelésére, a St.E.G.létrehozta Budapesten elôbb képviseletiirodáját, majd az igazgatótanács is ideköltözött. Ez azt jelentette, hogy jogi-lag a társaság egész vagyona magyar te-rületen volt, tehát az ország legfonto-sabb adófizetôje lett (neve is „kiegé-szült”: Kuk Privilegierte Österreichisch-Ungarische Staats Eisenbahn Gesell-schaft).

Különösen nagy jelentôségû az az ese-mény, hogy a St.E.G. átvette a resicabá-nyai gyárakat, mivel a termelés újabbtermékekkel bôvült és a fô célkitûzésekiránya is módosult. Ez belsô és külsô in-frastruktúrát, vasúti hálózatokat és azezekhez kapcsolódó gördülô állománytkövetelt. Ezen idô alatt, 1854. augusztus20-án átadták a Báziás és Oravica közöt-ti vasútvonalat, elôbb áruszállításra,majd az utasszállítás részére is (1856).Ez volt az elsô vasútvonal Románia terü-letén, és ily módon Oravicának elôbbvolt vasútállomása, mint sok más fontosvárosnak, mint Róma, Athén, Los Ange-les, Tokió, Isztambul, Buenos Aires vagyStockholm.

Nem sokkal késôbb a St.E.G. jelentôsbefektetésbe kezdett azzal a szándékkal,hogy kiaknázza és hasznosítsa az aninaivaspát lelôhelyeket, amit egy kohászatiüzem, kohók, acélgyártó üzemek, hen-germûvek, vasöntô-mûhelyek, és mecha-nikai mûhelyek stb. építésével egészítet-tek ki. Ezek az üzemek ma már nem lé-teznek. Az egyes egységeket a 20. századharmadik évtizedéig folyamatosan leépí-tették. Csak az ún. „Csavargyár” maradtmeg, egy kisebb, 1872-ben fából épültmûhely körülbelül 50 alkalmazottal. Azüzem érdekessége egy 120 éves dörzstár-csás sajtó. A gyár üzemének megindítá-sához elôször az Oravica és Anina közöt-ti vasútvonalat kellett befejezni. Az Ora-

vica és Lisava közötti vonal nem okozottkülönösebb problémát, annál inkább aLisava és Anina közötti terület a nagyszintkülönbségek miatt. Ehhez továbbinehézségek is kapcsolódtak, mint a na-gyon szûk kanyarok (egészen 104 m-esátmérôig), völgyeket kellett átívelni ésnagyon sok alagutat építeni. Az elsô vál-tozatot egy újabb váltotta fel, és végül avasutat teljesen új és a nagy szintkü-lönbségek miatt hosszabb nyomvonalonépítették meg. Míg az 1847-ben Gustawvon Graenzerstein igazgató vezetésévelépített Oravica – Anina közút hossza 16km volt, addig az új vasútvonal hossza33,8 km-t tett ki, és nagy szintkülönbsé-geket kellett leküzdenie: az oravicai va-sútállomáson 218,6 m-rôl indulva 557,6m magasságig az aninai vasútállomásig.Az új változat egyik elônye az volt, hogya szénkitermelô helyekhez (Zsitin és Gar-liste) közelített, emelve ezzel az útvonaljelentôségét. A vasútépítési munkálatok1860 és 1863 között folytak és, különö-sen a nehéz terep miatt a mûtárgyakmegépítésénél nagy erôfeszítést és lele-ményességet követeltek. A vasútépítôkakkori technikai lehetôségei nagyon kor-látozottak voltak (a dinamitot még nemfedezték fel és a hídépítésnél jelenleghasznált daruk sem léteztek) ezért cso-dálattal tekinthetünk az építômunkásokszakmai tudására és rátermettségére. Ôk

építették Románia területén az elsôhegyvidéki vasútvonalat, amit joggal ha-sonlítottak az Alpokat a Semmering há-gónál (897 m) átszelô vasúthoz (Bécs–Trieszt), melyet röviddel 1851 elôtt fe-jeztek be (az Oravica-Anina vasútvonal1-8. ábrák).

Az Oravica-Anina vasútvonal építkezé-sét elôször Karl Dulnig mérnök, majd KarlManiel építész (1813-1888) vezette.A33,8 km-es útvonalon, 10 viadukt ível(összesen 843 m hosszban), 14 alagútvan (összesen 2.084 m hosszban), tám-és erôsítôfalak, melyek teljes hossza9.946 m, és bevágások a hegyoldalakba21.171 m hosszban. Az útvonal joggalérdemelte ki az „épített vasút” elneve-zést.

A a vonalon, Garliste vasútállomás kö-zelében, egy 660 méteres alagút van, ésaz állomás megközelítése csak egy tola-tóvágány igénybevételével lehetséges.Ebbôl látjuk, hogy miért egyedi és számítkülönlegességnek még ma is ez a vasút-vonal, melyet 1863-ban állítottak üzem-be áruszállításra, majd 1869-ben a pos-ta- és az utasok szállítására.

Másik, különleges problémát az ezen avasútvonalon közlekedô mozdonyok je-lentik. A mozdonynak 104 m átmérôjûkanyarokban is kell közlekednie, 110tonnás szerelvények vontatására alkal-mas, 11 km/h sebességgel halad, és ke-rékpár-terhelése 21 t (pl. a Garliste – Li-sava útvonalon). A hatékony megoldástPins Pink (1831-1874), a St.E.G. moz-donygyárának fiatal, osztrák mérnöke ta-lálta meg, Ô erre a vonalra szerkocsismozdonyt tervezett, öt tengelypárral (E-T típus), újszerû párosítási rendszert al-kalmazva. A négy, „Steyerdof”, „Karasso-wa”, „Gerliste” és „Lissawa” névre ava-tott mozdony közül az elsô nagy sikertaratott az 1862-es londoni világkiállítá-

son (2-4. ábra). A mozdonyokgyártása mégsem terjedt el ál-talánosan, mert az ilyen hegyivasútvonalak nagyon ritkák ésa mûködtetésükkel járó ne-hézségek és a komoly anyagiterhek túl magasak voltak.

Ezután a rövid kitérô, után,áttérünk arra, hogy a St.E.G.társaság resicabányai üzemé-ben milyen nagyarányú fej-lesztések és korszerûsítésekfolytak. Mivel az integrációvertikális foka már elég magas

Fémkohászat90

5. ábra. A St.E.G 52-es („Szekul”) mozdonyt 18 pár ökörrel vontatták Oravicárol Resicabá-nyára, 1871-ben (a kép bal felsô sarkában látható 1873 utólag lett „ráhamisítva”).

6. ábra. 1910-ben gyártott ágyúk a fegyvergyár elôtt.

89136. évfolyam, 2. szám • 2003

minta készítô mûhellyel, mûvészi öntô-mûhellyel, kavarókemencés mûhellyel éshengermûvel, négy kovácsmûhellyel al-katrészek, rudak és szerszámok elôállítá-sához, sôt, még egy kis mechanikai mû-hellyel is rendelkezett. A leltárról 1846-ban okirat készült. Megépítették az elsô,610 méter hosszú lóvontatású vasutat.

Az ágyúgyártó üzemnek évekig fontosszerepe volt, és 1859-ben telepítették átBécsbe, az osztrák katonai arzenálhoz.

Amikor technikai szintrôl és természe-ti adottságokról beszélünk, fontos a koráltalános technológiai fejlettségét is fi-gyelembe vennünk. Az olyan elszigeteltipari területeken, mint amilyen a Bánságis, jellemzô, hogy a különbözô ipari ága-zatok összekapcsolódva létrehozták avertikális integrációt. Ez még ma is meg-figyelhetô. A fejlesztés komoly anyagierôfeszítései miatt a császári hatóságok1852-ben bizottságot küldtek a Bánság-ba, Anton Wisner vezetésével, hogy meg-vizsgálja a helyzetet, és javaslatot te-gyen gazdasági megoldásokra. A felet-tébb analitikus és rendkívül széleskörûjelentés néhány termelési ágazat bezárá-sát javasolta (pl. az oravicai aranybányá-kat). Ezek már nem hoztak hasznot, ezérta bérbeadást vagy az eladást javasoltagazdasági konzorciumok részére, hogybiztosítsa a további termelést.

Így merült fel elôször a „privatizáció”igénye, amit a császári hatóságok tuda-

tosan támogattak. 1854. szeptember 14-én elfogadták a törvényt az építési ésszolgáltatási tevékenységekre vonatkozóengedélyezésérôl, néhány magán-vasút-társaság részére.

Még ugyanebben az évben tárgyalásokfolytak több konzorciummal és pénzügyiérdekcsoporttal Franciaországban, Angli-ában, az Osztrák-Magyar Monarchiában,Németországban és Belgiumban. 1855január 1-én aláírták a szerzôdést a KukPrivilegierte Österreichische Staats Ei-senbahn Gesellschaft részvénytársaság-gal (St.E.G.). Ez a fontos esemény dön-tôen befolyásolta nemcsak a Hegyi Bán-ság iparát, de meghatározta sok közös-ség és település jövôjét, elôször ismerveel a resicabányai gyár jelentôségét azOsztrák-Magyar Monarchia és az egész

kontinens legfontosabb gyáraként. Adélkelet-európai ipari területek átadásaakkor kezdôdik meg, amikor az elsô vo-nat (1851-ben) végighalad az Oravita –Báziás vasútvonalon.

A St.E.G. társaság nemzetközi konzor-cium volt francia és osztrák alaptôkével,melyben a társtulajdonos volt a kor há-rom legfontosabb bankja: a „Société Ge-nerale du Credit Mobilier de Paris”, a„Georg Sina” és a bécsi „Arnstein & Es-keles". Az adásvételi iratokat három ban-kár: Isac Perriere, Georg Sina és DanielEskeles, valamint Rafael Galliera hercegírta alá.

A szerzôdés fôbb pontjai az alábbi ki-kötéseket tartalmazták:

a) vasúthálózat építésének és haszná-latának koncessziója, melynek teljeshossza körülbelül 4.000 km, biztosítva,hogy az állam a 90 éves koncesszió ide-je alatt évi 5,2%-ban részesedik a teljesbevételbôl ;

b) a bécsi bányagép és mozdonygyár,a csehországi üzemek és bányák (Kladno,Sobochleben és Brandeisl), valamint abánsági terület bányáinak, erdeinek éskohászati mûveinek megvásárlása;

c) az 1853-as császári rendelet alap-ján a feudális jogok megoszlanak a nyolcbánsági bányászati körzetben: Új Moldo-va, Szászkabánya, Oravicabánya, Anina,Stájerlak, Boksánbánya, Resicabánya ésGladnabánya, 41 településsel az adottföldrajzi területen (mindösszesen egy130 083 hektáros területrôl van szó,melybôl 87 505 hektár erdô), növelveezek számát és területét az évek folya-mán, további területek megvásárlásával.

A tranzakció értéke elérte a 200 millióarany Guldent, és ezzel a legnagyobb 19.századi szerzôdés volt (értékében mege-gyezett a Szuezi csatorna építési költsé-

geivel).A társaság és vagyonának

átadása az új tulajdonosnak(a Bánságban) majdnem egyévet vett igénybe. Az átvételgyakorlatilag 1855. július 14-én kezdôdött, amikor az oszt-rák kormány részérôl Karl Jo-hann Hacheder, a GazdaságiMinisztérium államtitkára ésFriedrich Reitz, az oravicaiiroda meghatalmazott igazga-tója kinevezte a társaság elsôbánsági igazgatóját, a franciaCharles Dubocq-ot. A St.E.G.

3. ábra. A St.E.G. összesen 4 ilyen típusú mozdonyt gyártott, az Oravica-Anina vonal részé-re. A „Steyerdorf” a bécsi gyár 609-es sorszámú mozdonya volt, rendszáma 500. volt, eztkövette a „Karassowa” (501) és a „Gerliste” (502). Az utolsót ("Lissawa”) a MÁV a 4270-es rendszámmal látta el (MÁV-373). A képen az oravicai mozdonyjavító üzem személyzetelátható, 1870 környékén.

4. ábra. Az elsô Resicabányán gyártott mozdony(1872). Rendszáma 2, mivel az 1-es rendszámot aBécsbôl 1871-ben behozott „Szekul” kapta.

(Ezen kohót a fennséges Terézia rendele-tére, Muller és Redange felügyelete mel-lett emelték).

A resicabányai múzeumban 1772-bôltalálunk térképeket, melyeken ennek azüzemnek viszonylag egyszerû vonalait fi-gyelhetjük meg létrejöttének kezdetén(1. ábra).

Meg volt persze annak az oka, hogy azépítkezések Resicabányán kezdôdtek.Ezen a területen igen gazdag érctelepe-ket azonosítottak, hatalmas erdôségekveszik körül, ami lehetôvé teszi a faszénelôállítását (a kontinensen a koksz elsôkísérleti alkalmazása 1765-ben volt), je-lentôs víztartalékok vannak a környezôhegységekben, ezek biztosították a me-chanikai erôforrást a kohók, és a kovács-mûhely számára.

A resicbányai mûvek elsô évtizedeibenjelentôsebb esemény nem történt, mind-végig az „állam” tulajdonában maradtak,tehát császári hivatalok irányították,csakúgy, mint minden egyéb tulajdontvagy birtokot a Bánságban, mely szerinta helyi szervezet a központi irányítás alárendelve mûködött. A termelésirányításfô célja a nyereséges mûködés volt, dejelentôsebb gazdasági eredményeketnem vártak. Itt szeretnénk megemlíteni,hogy 1790-ben Stájerlak-Anina területénfontos szénlelôhelyeket találtak, haszno-sításuk azonban a megfelelô szállítási le-hetôség teljes hiánya miatt egy szûkföldrajzi körzetre korlátozott.

A tárgyalt témában fontos idôszak az1830-as évek környéke, amikor három,egymástól független tényezô hatott:

– az adrianopoli béke (1829), amely aromán fejedelemségek számára lehetôvétette a szabad kereskedelmet, felszaba-dítva a dunai hajózást a folyó menti ál-lamok számára:

– a gôzhajózás kialakulása a vitorlakizárólagos használata helyett, mely afolyó mentén potenciális szénfelvásárló-kat biztosított;

– a vasút fejlôdése, ami ugyancsaknagyon fontos volt az Osztrák-MagyarMonarchia számára.

A Monarchia a Duna természetes ten-gelye és a perifériákon levô ipari körze-tek (Lombardia, Csehország, Tirol, Bánátstb.) között hatalmas területeket öleltfel. Ezeken még semmiféle korszerû szál-lítás nem volt. Az 1848-1849-es évekeseményei miatt elhúzódott a megegye-

zés és a fejlesztés a bánsági kohászat-ban, amely 1846-ban indult a resicabá-nyai mûvek fejlesztésérôl szóló hatalmasés bizakodó tervekkel,. A tervek közöttszerepelt egy vasútvonal építése az ani-nai területek bányászata és a dunai, bá-ziási kikötô között, érintve a dél bánátiterület adminisztrációs fôvárosát, Oravi-cát. Ehhez a vonalhoz kapcsolódva –melynek tervei máig megmaradtak – Li-savából indult volna egy ipari szárnyvo-nal Anináig egy földalatti vágaton ke-resztül (több vágat alatt elhaladva)egyenesen a robbantási szintig. Bár aterv megvalósításába belekezdtek, azépítkezés rendkívüli nehézségekbe ütkö-zött, és végül leállították: ideiglenesenegy köztes megoldást fogadtak el, csúsz-dákkal és drótkötélpályákkal, ennek nyo-mai még ma is láthatók.

Ehhez az idôszakhoz kapcsolódik a 19.század elsô felétôl a Resicabányai Mû-veknek a fegyverkezésben betöltött sze-repe (ágyúk és lôszergyártás). Ha figye-lembe vesszük, hogy Resicabánya elsôfolyamatos megrendelése 1793 óta, 20

000 öntöttvas gránátra szólt aNápolyi királyság részére ésazt is tudjuk, hogy a Resica-bányán öntött bronzágyúkerôsítették az Osztrák Császáriseregeket Austerlitznél (1805)és Wagramnál (1809), elméle-tileg felmerül annak lehetôsé-ge, hogy a párizsi Vendomebronzoszlop alapanyaga való-jában a Resicabányai mûvek-bôl származik.

A 19. század elsô felében,amikor a nehézipar híres cégeiEurópában megjelentek, mint

például Krupp (1811), Vitkovice (1829),Sulzer (1834), Donawitz (1836), Bur-meister & Wain (1843) és Skoda (1859),a Resicabányai Mûvek már hagyományok-kal rendelkezô társaság. Védjegyét, „afarkas a koronával”, már jól ismerték Kö-zép- és Kelet-Európában.

1846-ban egy nagyarányú fejlesztésiprogram részeként a Resicabányai Mûvekolvasztójához szánt 100 lóerôs gôzgépekvoltak az elsôk a maguk nemében, me-lyeket „Bécstôl keletre” gyártottak. Az1848-49-es szabadságharc alatt Resica-bányának – különösen Zsigmondy Vilmosirányítása alatt – fontos szerepe volt amagyar egységek fegyverellátásában,.1848-1849 után a program lelassult,egyrészt a keletkezett károk kijavítása,és az újjáépítési munkálatok miatt (a ko-hászati mû és a város egyaránt károkatszenvedett), másrészt anyagi nehézsé-gek miatt, melyektôl az Osztrák-MagyarMonarchia szinte krónikusan szenvedett.

Ebben az idôben a gyár már három ko-hóval, nyílt lángú kemencés öntödével,kupolókemecékkel és tégelyekkel, öntô-

Fémkohászat88

1. ábra. Resicabánya egyik legrégebbi térképe (Recziza)

2. ábra. A „Steyerdorf”, az elsô mozdony az Oravica-Anina vasútvonal részére

Tömeg: 40,4 tHossz: 10 291 mmSzélesség: 2 924 mmMagasság: 4 470 mm

Teljesítmény: 223 LE (164 KW)Max. sebesség: 30 km/hVonóerô: 6,1 tfKazánátmérô: 1 211 mm

Kerékátmérô: 1 000 mm (mind)Tengelytáv (1-5) 5 873 mmTengelytáv (1-3) 2 212 mmTengelytáv (4-5) 2 213 mm

87136. évfolyam, 2. szám • 2003

Kézdivásárhelyen gyártott elôször ön-töttvas, majd bronzágyúkat.

A gyártott ágyuk száma kb. 70 volt.Gábor Áron az uzoni csatában a tüzérségvezénylése közben, ágyúgolyótól találvaesett el.

Az erôdítési munkálatokBuda sáncmunkálataiban három bánya-tiszt és hat hallgató irányításával 500selmeci bányász vett részt. Az év végénKossuth hívására 107 selmeci bányászindul Pestre, majd Aradra. Komárom erô-dítéséhez a kincstári bányászat 161 kô-mûvest és ácsot küld. 1849 januárjábana egy régi bányavágat újranyitásával 400bányász és favágó mentette meg az Au-lich-hadtestet a bekerítéstôl. A helyi út-torlaszokat is a bányamunkások építik.

A fegyveres harcJúlius végén az akadémiai nemzetôr szá-zad Bachmann professzor vezetésévelVácra vonul. A szerb lázadás letöréséreközel százan kérnek szabadságot a fô-kamaragrófi hivataltól, köztük Litshauer

Lajos, a késôbbi bányamûveléstan-pro-fesszor.

A decemberi, budatini csata megnye-rését a selmeci hallgatókból álló tüzér-ségnek tulajdonítják. A mozgó alakulatvezetôje Beniczky Lajos kormánybiztos,korábban szintén selmeci diák, aki a bu-kás után kilenc évet ül, majd 1867-benrejtélyes körülmények között hal meg.Ott van a csatában a már említett Leitnerbányatanácsos, valamint Adriány Jánosprofesszor, aki az ötvenes évektôl a bor-sodi bányászat felvirágoztatója lett.

A januári kiürítéskor a hallgatók több-sége Beniczky, ill. Görgey és Guyon csa-patához csatlakozik. A tavaszi hadjáratidején, a magyar csapatok visszatérése-kor Selmecbányán utcai harcokban verikki a megszállókat.

A Bánátban az ottani bányászat veze-tôje, Graenzenstein Gusztáv kezdemé-nyezi, majd Szemere Bertalan megbízá-sából megszervezi a nemzetôrséget. Anemzetôrségben és a fegyvergyártásbanis lelkesen vesznek részt a területen dol-gozó bányatisztek. Graenzenstein a terü-

let év végén történt eleste után Debre-cenbe megy, ahol Kossuth a Pénzügymi-nisztérium bányászati osztályának veze-tésével bízza meg. Ebbéli minôségében afegyvergyártás egyik irányítója. A bukásután nyugdíjazták, a kiegyezés után aPénzügyminisztérium államtitkára 1870-ben bekövetkezett haláláig.

Maderspach Károly a 3000 lakosúRuszkabányán 600 fôs nemzetôrségetszervezett. Általában elmondható, hogya nemzetôrségbôl, de egyéb területekrôlis, sokan a fegyveres harc résztvevôi so-rába álltak

A nemzet felkelése, a dicsô harc a sza-badságért az uralkodó által behívott cáricsapatok túlereje miatt elbukott. A dicsôharc hôseinek emléke azonban tovább éla hálás, vagy sokszor hálátlan utódok-ban.

IrodalomBKL Bányászat és Kohászat 1998 júl. -szept. Molnár L., Zsámboli L., RemportZ., Csíki S., Vass T., Csath B. és RobonyiS. írásai

Már a történelem elôtti idôktôl kezdve, arégészeti (tárgyi) bizonyítékokon túlírott dokumentumok és hivatkozások isbizonyítják a bányászat és fémfeldolgo-zás folytonosságát a Hegyi Bánság terü-

letén. A térség természeti adottságaiigen kedvezôek, ha csak a bánsági terü-let földalatti ásványanyag-gazdagságáragondolunk, melyet tudósok generációiismertek és elismertek.

Rendszeres iparról, csak a bánáti terü-let osztrák megszállásának kezdeteitôlbeszélhetünk, a passarowitzi béke(1718) után, amikor az új rendszer forrá-sai fokozatosan szerephez jutnak. Azidôszak csúcspontja 1771. július 3., a re-sicabányai kohászati mûvek megépülése,

mely szerényen kezdôdött (két kisebbkohóval) és négy kovácsmûhellyel, dekésôbb az európai nehézipar egyik legna-gyobb komplexumává fejlôdött. A törté-nelemtudomány jóvoltából tudjuk, hogyazt a jelentést, amely kohászati mûveképítését javasolta Resicabányára, egy bi-zonyos Christoph Traugott Delius (1729-1780), udvari bányászati tanácsadó ké-szítette. A hozzájárulást a császári kan-cellária adta ki Mária Terézia aláírásával.Az építkezést Joseph Desiderius Redange(1727-1803) és Franz Müller von Rei-chenstein tervezte és vezette. Ismerjük akômûves- és ácsmunkálatokat felügyelôelöljárók neveit, a szerzetes Mihail Goz-dici nevét, aki megáldotta és megkeresz-telte a két kemencét, sôt, még az emlék-lap is létezik. Szövege a következô:

„Iussu augustae Tereziae currante Millerioatque Redangio exurexerat furnus iste”

MANESCU TIBERIU STEFAN – PERIAN DAN – PINCA BRETOTEAN CAMELIA – OTTMAR KLADIVA

Érdekességek Resicabánya kohászati iparának történetébôl

A tanulmány a resicabányai kohászat és a hozzá kapcsolódó további ipari te-vékenységek elsô 150 évérôl szól. Az elsô két, mai szemmel nézve kis kohót1771-ben indították, a „tûz soha nem aludt ki". A kohászat mellett, elein-te, mint kisegítô tevékenység, késôbb önálló iparágként, gyorsan fejlôdött abányászat, a vasútépítés, a (gôz)mozdony-gyártás és saját erômûvek építé-se. A történet az elsô világháború befejezésével, az Osztrák-Magyar Monar-chia felbomlásával ér véget.

A cikk szerzôi a Resicai Eftimie MurguEgyetem tanárai ill. munkatársai. A cikketa szerzôk engedélyével a BME és az OMIKKsegítségével közöljük. Technikai okokból aszöveget rövidítenünk kellett.

Fémkohászat

Az igazgatásA Széchenyi vezette Közlekedési és Köz-munkaügyi Minisztériumban osztályigaz-gató volt Kovács Lajos, aki munkatárs-ként már korábban is együtt dolgozott aminiszterrel. Széchenyi szeptemberi ki-válása után a minisztérium tényleges ve-zetôje, Csányi miniszteri kinevezése utánis az érdemi munka irányítója. Mindvégigkitart és a bukás után küzd a kiegyezé-sért, de állami szolgálatot a kiegyezésután sem vállalt.

A Földmûvelés-, Ipar- és Kereskede-lemügyi Minisztériumban az ipari osztályvezetôje Rombauer Tivadar. A szabadság-harc elôtt a munkácsi uradalomban vas-gyári igazgató, majd az ózdi gyár alapí-tója. A szabadságharc alatt, 1848 ôszéna Központi Fegyvergyár igazgatója lett, ôtelepítette azt Nagyváradra, majd visszaPestre. Emellett szervezte az országosfegyvergyártást is. A bukás után Ameri-kába menekült, ahol rövidesen, 1855-ben meghalt.

A Pénzügyminisztérium bányászatiosztályán a vezetô helyettese DebreczeniMárton, aki kormánybiztosként korábbimûködésének helyszínén az erdélyi bá-nyászat irányítója. A szabadságharc leve-rése után nyomorog, 1851-ben meghal.

Szlávy József udvari kamarai titkárbóllesz az osztály fônöki titkára, majd1849-ben bánsági kormánybiztos. Kétévet ül Olmützben, a kiegyezés utánképviselô, belügyi államtitkár, földmûve-lés-, ipar- és kereskedelmi miniszter.1872–74-ben miniszterelnök, egyidejû-leg pénzügyminiszter is. Utóbbi minôsé-gében a kincstári bányászat-kohászatmegvédelmezôje, fejlesztôje. Késôbbképviselôházi elnök, közös pénzügymi-niszter, 1894-96-ban a Fôrendi Ház el-nöke. Hajlamosak vagyunk arra, hogyelfeledkezzünk Szlávyról mint bányász-ról. Érdekességképpen említem meg,hogy amikor a 97 éves Bajkó Andornál Balás Jenô után érdeklôdtünk, az ô tab-lóján a legjelesebb bányászok-kohászokközött az elsô Szlávy József volt (a má-sodik Balás Jenô, „aki a bauxitot adta azországnak”).

Az osztályon fogalmazó volt Péch An-tal, aki Körmöcrôl jött. Ô menekíti 1849januárjában a pénzverdét nemesfémkész-letével együtt Debrecenbe és Váradra. Azutolsó napokban az ugyancsak váradi,Nagy-Sándor József tábornoknál jelentke-zik hadi szolgálatra. A késôbbi aradi vér-

tanú finoman elhárította, mondván:menjen az úr oda, ahol tudományávalmegélhet, mart karddal többé nem segít-het igazán!

A kiegyezés után a Pénzügyminisztéri-umban titkár, majd osztálytanácsos. Ek-kor indítja magánkezdeményezésként aBányászati és Kohászati Lapokat. Újjá-szervezi a szakterületet, Zsil-völgy, Bá-nát, Diósgyôr kohászatát. 1873-89 kö-zött fôkamaragróf, késôbb képviselô,alakuláskor az OMBKE tiszteleti tagja,akadémikus. Selmecbányai sírjáhozévenkint elzarándokolunk.

Doktor Fuchs Vilmos osztálytanácsostSelmecrôl, ahol a kohászat fônöke volt,rendelték a minisztériumba. Ekkor már aBécsi Akadémia tagja. 1849 májusátólSelmecen kormánybiztosként irányítja afémtermelést. A bukás után Szerbiábamenekült, ott a szerb bányatörvény meg-alkotója és haláláig a bányászat legfôbbirányítója.

Szabó József, aki már hallgatóként iskiemelkedô szerepet játszott a magyarszellem fejlesztésében, segédfogalmazóvolt. Végig kitartott az eszme mellett. Akiegyezés után „a magyar geológia aty-ja”, szaktársai róla nevezték el a szklenó-fürdôi Szabó sziklát.

Az anyagi alapok megteremtéseNem véletlenül tartozik a bányászat aPénzügyminisztériumhoz, hiszen az ága-zat pénzteremtô, ami nélkülözhetetlenegy független kormány mûködéséhez.

Különösen a Garam-vidék, Selmec-Kör-möc-Besztercebánya volt fontos a ne-mesfém- és hadianyag-termelés miatt.Már a központi intézkedések elôtt vissza-fogják és Pestre irányítják a Bécs általrendelt ólom- és ezüst- szállítmányokat.A továbbiakban, egészen január végéig,majd áprilistól a bukásig áramlik a pénz,nemesfém és hadianyag Pest, ill. Debre-cen felé. Sikerült a Pénzverdét is elme-nekíteni. Görgey január végéig több sze-kérkaravánt kitevô pénz- és hadianyag-készletet vitt magával.

Mindezek irányítását Leithner Antalbáró végzi, akit Kossuth a Fôkamaragróf-ság kohászati fônökévé nevezett ki. Ôselmeci tanulmányai után is ezen a vi-déken szolgált. A bukás után börtön, el-nyomatás a része. A kiegyezés utánNagybányán kohászati fônök, késôbbszámvevôszéki osztály-, majd miniszteritanácsos.

A fegyvergyártásA kormány a hivatalba lépésekor a létezôfegyvertárakból mintegy 30 000 kézi-fegyverhez és 200 ágyúhoz jutott, de alegnagyobb raktárak már ekkor megta-gadták a fegyverek kiszolgáltatását.

A beindított import is csak részlegeseredményt hozott.

Az egyetlen lehetôség a saját gyártásmaradt a már említett üzemek összevo-násával, az államosítással kialakítottPesti Központi Fegyvergyárban, másrészta vidéki, vasipari központokban. A Ga-ram-vidéki fegyvergyártás központjaBesztercebánya. A hadi helyzet változá-sával ezek a gyárak Váradra, ill. Debre-cenbe kerültek, ahol azonban nem voltmeg a korábbi ipari háttér. A FelvidékenRónic-Ózd-Diósgyôr, az észak-keleti ré-szen Turjaremete és Kabolapolyána afegyvergyártás bázisa. Utóbbi helyen avezetô Hrobony Adolf, aki a bukás utánbörtönbe került, majd miután kegyelem-mel szabadult, a székelyföldi Szentke-resztbányai Vasgyár tulajdonos vezetôjelett.

Legkorábban Resicán kezdôdött afegyvergyártás, ahol az ágyú- és löve-dékgyártásnak hagyományai voltak. Agyártás irányításával GraenzensteinGusztáv volt az ezen a vidéken a szénbá-nyászat fejlesztésével foglalkozó, fiatalZsigmondy Vilmost bízta meg, aki jólmegfelelt a feladatnak. Zsigmondy a bu-kás után börtönt szenvedett, majd sajátvállalatával a mélyfúrás hazai úttörôjelett. Vállalata családjának vezetésévelegészen a második világháború utániállamosításig magánvállalatként mûkö-dött.

Maderspach Károly és sógorai alapítot-ták a Ruszkabányai Vasmûvet (a hidá-szok az ún. vonóláncos ívhíd feltalálója-ként tartják számon). A szabadságharcelôtt kapcsolatban állt Kossuth-tal ésSzéchenyivel is. Az üzemben folyt azágyúk és a golyók öntése. Lengyel szár-mazású felesége vendégül látta a mene-külô Bem tábornokot, ezért Haynau, abresciai hiéna megvesszôztette. Férjeemiatt saját ágyúja elé állva öngyilkoslett.

Gábor Áron a székely ezermester és ki-szolgált katona elôször a háromszéki ön-védelmi harc, majd Bem erdélyi hadsere-gének volt ágyúellátója. Ô volt egyben aszékely tüzérség kiképzôje és parancsno-ka is. Bodvajon, Sepsiszentgyörgyön és

86

85136. évfolyam, 2. szám • 2003

FémkohászatRovatvezetôk:Dr. Dobránszky JánosHajnal JánosHarrach Walter

A selmeci akadémiaSzakmai eleinket a 19. század elején mégnem nevezték mérnöknek, bár KunossEndre (a bányász himnusz szövegénekköltôje) mint nyelvújító az 1834-ben ki-adott „Szófüzetek”-ben már közölte amérnök szót . Gyors terjedésére jellemzô,hogy tíz év múlva a Pesti Egyetem Insti-tutum Gheometrico Hydrotechnicumánvégzetteket már felavatott mérnökkénttisztelték. A selmeci akadémián, annakbizonyos különállása, kincstárisága miattcsak 50 év múlva honosodott meg a mér-nök elnevezés. Az addig Selmecen vég-zettek címe okleveles bányász, bánya-tiszt. 1871-tôl Farbaky reformja szerintvált szét az egységes (a kohászatot akezdetektôl magában foglaló) bányász-képzés, bányász, fémkohász, vaskohász,valamint gépész-építész szakokra.

A selmeci tanulók legnagyobb része

értelemszerûen a magyarországi és atöbbi, monarchiabeli ország bányavidé-keirôl származott. Jellemzô azonban azAlma Mater olvasztótégely voltára, hogykésôbb igen neves bányászok jöttek al-földi területekrôl is, például Péch AntalNagyváradról, Farbaky Nyíregyházáról,Kerpely Kürtösrôl, Aradi János Aradrólstb. A reformkor és a társadalmi haladáslelkes hangulata okozhatta, hogy a bá-nyavidékeken is a magyar nemzeti ébre-désnek lehetünk késôi tanúi. Annak el-lenére, hogy a Garam környékén, Szepes-Gömörben, Nagybánya vidékén, Erdély-ben és a Bánságban a fizikai dolgozó ré-teg német, szlovák, rutén, román és ma-gyarosodó német (gondoljunk csak a ne-vekre), igaz, hogy a politikai-vármegyeivezetô réteg magyar.

A reformkorig a tudomány és a köz-igazgatás nyelve latin volt. Az már bizo-nyos mértékig az idôk jele volt, hogy atechnika, amely a 18. században a hadi-technikát, ill. a bányászatot jelentette,nyelve a német volt. A reformkorban azalapképzés nemzetiségi nyelveken folyt,a középfokú képzést lehetett magyar,német, szlovák nyelven végezni, a felsô-fokú képzés nyelve még a latin, ill. Sel-mecen a német volt. Az összes hallgatóegyharmad-egyharmad részben volt ma-gyar, német, szláv. A hallgatók számakb. 250 bányász és 50 erdész.

Az Akadémia a Fôkamaragrófság része-ként mûködött, vezetôi a fôkamaragró-fok voltak: 1819-tôl Révay János, 1834-

tôl Swaiczer Gábor, 1854-tôl báró Ritters-tein Ágoston, az elsô kettô magyar, azutóbbi magyarul is beszélô és magyar ér-zelmû volt.

Amikor Kossuth elrendelte a magyarnyelv használatát, a Fôkamaragrófság ta-nácsának nyolc tagjából hat jól bírta amagyar nyelvet, és az akadémiai pro-fesszorok is hasonló arányban voltak ma-gyarok (kivéve Dopplert és Schwarzot).Mindkét csoport tagjai korábban Selme-cen végezték el a bányászatot. A hallga-tók nagy része elôzôleg már jogot vég-zett, és sokan a bányászat után az erdé-szeti diplomát is megszerezték.

Talán ezek a körülmények magyaráz-zák, hogy a szakmai társadalom Magyar-országon honos tagjai túlnyomó részbena magyar ügy mellé álltak és a magyarszabadságharc résztvevôi lettek.

Az Udvari Kamara a legkiválóbbaknaktartott fiatal szakembereket Bécsbenkétéves továbbképzésben részesítette,ezzel is igyekezett a birodalomhoz kap-csolni ôket. Az éppen kint lévô csoport12 tagja 1848 május elején levélben je-lentkezik a fôhatóság (Pénzügyminiszté-rium) vezetôjénél, Kossuthnál hazai szol-gálattételre. Céljuk: „...esméreteinkkelhazánkban, melynek nyelvét, szellemétanyáinktól szívtuk be, hasznos polgárok-ká lenni”. Valamennyien végig ki is tar-tanak.

A mûködési területek puszta felsorolá-sa is érzékelteti, milyen fontos feladato-kat oldottak meg elôdeink ebben az idô-szakban.

Mûködési területük:– minisztériumi igazgatás,– anyagi alapok megteremtése,– fegyvergyártás,– erôdítési munkálatok,– fegyveres harc.

PUZA FERENC

Elôdeink az 1848–49-i, dicsô szabadságharcunkban

Az elôadás a fémkohász szakosztály 2002márciusi, vezetôségi ülésén hangzott el. Puza Ferenc okl.kohómérnök NME Miskolc(1969), okl. kohóipari gazdasági mérnök(1973), a székesfehérvári Köfém öntödé-jében mûszaki, majd rendszer- és logiszti-kai fejlesztési munkákkal foglalkozott.1993-tól közraktár-igazgató, 1998-tól aMûanyagfeldolgozó Kft. ügyvezetôje. AzOMBKE választmányának tagja és a fém-kohászati szakosztály alelnöke. Érdeklôdé-si területei a tudománytörténelem ésegyesületünk történelme.

Az 1848-49-es szabadságharcban a selmeci akadémia professzorai és hallga-tói is részt vettek. Sokan a szabadságharc leverése után súlyos börtönbünte-tést szenvedtek. A kiegyezést követôen többen részt vállaltak az ország gaz-dasági életének újraélesztésében.

minden további nélkül megmunkálhatók.Esettanulmányok igazolták, hogy a lézer-olvasztás és a szokványos végsô meg-munkálás kombinációjával mintegy 30%-os idômegtakarítás érhetô el.

Ezen kívül a szerszámok kontúrhoz il-lesztett hûtôcsatornákkal készülhetnekaz 1.2343 anyagból. Jelenleg ipari pro-jektekben szerszámokat különbözô hûtô-csatorna-geometriával állítanak elô, agyakorlatban tesztelik ezeket.☞ Fraunhofer ILT

Kutatás és a 3%-os cél. A német gazda-ság és az állam, a kutatás-fejlesztési ki-adásának összege szerint a felsô közép-mezônyben van, a növekedés az utóbbinéhány évben újra pozitív. Néhány or-szág, jellemzôen a kisebbek, nagyobbtempót diktálnak, a nagyok között azUSA társaságában van Németország, kis-sé lemaradva (1. ábra).

Németország néhány éve a kutatás-fejlesztés területén, a nagyobb európaiországokhoz képest gyorsabban fejlô-dött. Európa egésze azonban gyengélke-dik, noha a kutatás-fejlesztés az innová-cióban kétségtelenül fontosabb lett, méga szolgáltatások területén is. Az EurópaiUnió és néhány tagország kormánya, ígya német is, felismerve ezt, kifejezettentörekvô célt fogalmaztak meg: a kutatás-fejlesztés részarányát 2010-ig a GDP 3%-

ra növelik. Ez egy fontos jelzés az EU-or-szágok azon politikusai felé is, akikhosszú évek óta a regionális-, az agrár-és a szociálpolitikát helyezték elôtérbe.

Miközben Németországban 2000 és2002 között a növekedés mintegy 6%-osvolt, addig Svédországban kereken 30%,az USA-ban 25% és még a recesszióvalsúlytott Japánban is 15%.

A 3%-os cél elérése mindenekelôtt a

nagyobb tagországok esetében fontos,mivel az EU-átlagra gyakorolt befolyásukjóval nagyobb, mint a kisországoké. Vi-szonylag egyszerû számítások mutatják,mennyivel több K+F-munkaerôre van Né-metországnak szüksége a cél eléréséhez.Ez több százezer magasan kvalifikáltmunkaerôt jelent. ☞ BMBF–Aktueller Bericht

102 Jövônk anyagai, technológiái

1. ábra K+F-fejlôdés a kiválasztott OECD- orszá-gokban* az adatok részben becsültek

a) 1990-ig a korábbi NSZK területeb) A Japán K+F kiadások 1995-ig kissé túlbe-csültek

Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatra szánt rozsdamentesacélminta kivágása FIB alkalmazásával (forrás: http://www.fibics.com/MS_FIBTEMApp_NiAlloy.html).

Alumínium italosdoboz anyagának keresztmetszeti FIB-képe (Focused IonBeam image). A kép felsô részén a mûanyagbevonat, a szövetben pedigegy mangán-szilikát zárvány látható (forrás: http://www.fibics.com/MS_FIBApp_PopCanXS.html).

101136. évfolyam, 2. szám • 2003

Akkumulátorokban alkalmazott nikkel-fémhab.A pozitív elektróda a fémhab pórusaibakent nikkelpor és nikkel-hidroxid por al-kotta kompozitanyag.A kép fokuszált ionsugaras mikroszkópiá-val (FIB = Focused Ion Beam Microscopy),amely abban különbözik a pásztázó elekt-ronmikroszkópiától, hogy a képalkotás-hoz nem elektronokkal, hanem galliumio-nokkal gerjesztjük a minta felületét (forrás: www.fibics.com/)

RVC-hab (Reticulated Vitreous Carbon = hálós üvegszerû kar-bon) alapanyagú gyártmányok. A pórostérfogatuk rendkívülnagy (97%), emellett a nagy felületük, a csekély áramlásiellenállásuk és a nagy hôstabilitásuk (nemoxidáló atmoszfé-rában) miatt tekinthetôk kivételes tulajdonságú anyagoknak.Kis sûrûségük, hôszigetelô és villamos vezetô sajátságuk mi-att a leggyakrabban használt alapanyagok az elektrokémiaicellák porózus elektródáihoz.

A fémhab-gyártmányokegyik jellegze-tes típusa (forrás:http://www.m-pore.de/)

M Û S Z A K I - G A Z D A S Á G I H Í R E K

A teljes látható spektrumot hasznosítószolárcellák. A Lawrence Berkeley Nati-onal Laboratory kutatói szerint az In-GaN-félvezetô a napsugárzás, ultraviolá-tól az infravörösig terjedô, teljes tarto-mányát képes elnyelni. Ezzel a fotovolta-elem hatásfoka 50% fölé emelkedett. Akorábbi feltételezések szerint a szolár-cellák csak a 380–780 nm hullámhosszú-ságot képesek abszorbeálni, ami maxi-mum 30%-os hatásfokot eredményez. AzInGaN ötvözet speciális tulajdonsága,hogy a fotonok hatására elektronokat ki-bocsátó sáv szélessége a korábban ismertfélvezetôkénél jóval szélesebb, így akár a2500 nm-s hullámhosszúságot is képeshasznosítani. A kutatócsoport vezetôjeszerint a természet ezt az anyagot kife-jezetten a napsugárzás hasznosításárahozta létre. Mivel az ötvözet összetételé-vel az abszorbeált sugárzás hullám-hosszúsága befolyásolható,ezért multiré-tegek alkalmazásával akár 70%-os hatás-fok is elérhetô a kutatók reménye sze-rint.☞ http://www.lbl.gov/msd/Pls/Walukiewicz/02/02

A tudomány teljesítôképessége. Né-metországban a tudományos kutatás tel-

jesítménye változatlanul magas színvo-nalon van. A kedvezôtlen konjunkturálishelyzet az innovációs rendszer sok terü-letén érezhetô, azonban kedvezô, hogynem érzôdik a kutatási és tudományosteljesítményeken.

A tudományos rendszer kevéssé kon-junktúrafüggô. Különbözô vizsgálatok,amelyek a kutatás „outputját” publikáci-ók formájában és ezek nemzetközi idé-zettségével mérik, felsô középmezôny-ben tartozást jeleznek (amíg a tudomá-nyos cikkeket világátlagban 3,2-szer idé-zik, addig a német cikkanyagok 3,6 érté-ket értek el). A kelet-német tudományintegrálása úgy tûnik szerencsés, szem-ben más országokkal, akiknek „sajátnagy nyelvterületük” van (pl. Japán,Franciaország). A német kutatóknak si-került az angol publikációsmédia feléjobban orientálódni. Az információtech-nikával kapcsolatos tudományterülete-ken a nemzetközi orientáltság kevésbékifejezett, míg pl. a gépgyártás, az ener-gia és az építészet területén kifejezettenkimagasló. A német tudományos rend-szer követi a világ tudományos trendjét,mindenekelôtt az orvosi kutatásban vanaz élen.

Hogy a technikaközeli területek tudo-

mányos teljesítményének ez az igen jómegítélése mivel magyarázható? Havesszük a személyi ellátottságot és a„szolidárisan” megrövidített költségve-tést a fôiskolákon, akkor a 90-es évekközepe óta nem minden változott jóirányba. ☞ BMBF–Aktueller Bericht

Hírek a lézertechnika világából : Léze-rolvasztással egy új generáló gyártási el-járást fejlesztettek ki, amely alkalmaskomplex fémes alkatrészek elôállítására.A szokványos szerkezeti anyagok alkal-mazását (pl. szerszámacél 1.2343) kom-binálva a rétegenkénti felépítés lehetô-ségével, a lézeres olvasztás új lehetôsé-geket nyit. Mind a felhasznált szerkezetianyag, mind az új geometriai elemek(mint a kontúrhoz illesztett hûtôcsator-nák) bevitelének lehetôségével az eljárásalkalmazható a prototípusgyártáson túl,fröccsöntési és nyomásos szerszámok el-készítésénél is.

A mûanyag fröccsöntés számára az1.2343 szerszámanyag használata telje-sen megoldható a lézeres olvasztással.Az alkatrészek 50 HRC-s keménységet ér-nek el és a hagyományos eljárásokkal,mint a marás, csiszolás és polírozás,

„Amikor a modern ember nagy teherbírású szerkezeteket épít, tömör anyagokathasznál fel : acélt, betont, üveget. Amikor viszont a természet teszi ugyanezt, ál-talában cellás – mondhatni : lyukacsos – anyagokból építkezik: fából, csontból,korallból. Bizonyára jó oka van ennek.”

(Michael F. Ashby professzor, University of Cambridge)

100 Jövônk anyagai, technológiái

hoz vezessenek. Harmadszor szükség vanaz olvadékfal legszélén helyben képzôdôoxidhártyára is. Tény, hogy a 100 µm vastag alumíniu-molvadék két 20 nm vastag oxidfal kö-zött állva marad, ha a hártyában 10 µm-es részecskék helyezkednek el. Ha a há-rom feltétel bármelyike sérül, hab nemállítható elô.

A komplett elméleti modell még váratmagára. Túl keveset tudunk a részecskékolvadékban való elhelyezkedésének tör-vényeirôl (nagy hômérsékletû kolloidi-ka), a nedvesítési makrotörvények alkal-mazhatóságának alsó határairól (fizikai-kémia) és a folyadékmozgás törvényeirôl(áramlástan).

Fémhabokat ennek ellenére ma márkülönbözô minôségben elô lehet állítani,

felhasználásuk egyre terjed. A célorien-tált K+F-nek köszönhetôen várható, hogya természetes cellás anyagok (fa, csont)nemsokára már a jóval tartósabb fémbôlis gyárthatók, és így helyettesíthetôklesznek.

Irodalom[1] Degischer, H. P. – Kriszt, B.: Hand-

book of cellular metals, WILEY Ver-lag GmbH, Weinheim (2002)

[2] Aubert, J. H. – Kraynik, A. M. –Rand, P. B.: Vizes habok, Tudomány1986/7, 60-67. old.

[3] Banhart, J. – Weaire, D.: On theRoad Again: Metal Foams Find Fa-vor, Physics Today July (2002) 37-42

[4] Ip, S. W. – Wang, Y. – Toguri, J. M.:

Aluminum foam stabilisation by so-lid particles, Can. Met. Quart., 38(1999) 81-92

[5] Kaptay G.: A generalised stabilitydiagram of production of metallicfoams by the melt route, In: Cellu-lar Metals and Metal Foaming Tech-nology (Ed.: J. Banhart, M.F. Ashby,N.A. Fleck), Verlag MIT, Bremen(2001), 117 - 122

[6] Banhart, J.: Manufacturing route formetallic foams, JOM December(2000) 22-27

[7] Gergely V. – Jones, L. – Clyne, T. W.:The effect of Capillary-driven MeltFlow and Size of Particles in CellFaces on Metal Foam Structure Evo-lution, Trans. JWRI, Vol. 30 (2001)Special Issue, 371-376

Fémhabgyártmányok az ERG Materials and Aerospace Corporation(Oakland, CA, USA) katalógusából (forrás: http://www.ergaerospace.com/)

Infravörös optika mélyhûtôszerkezetébeépített alumínium fémhab (forrás :http://ergaerospace.com/gallery.htm)

Az amerikai ûrsikló hôcserélôi alumínum fémhabból. A bal oldalt lévô szerkezet a légnyo-másszabályzó rendszer hôcserélôje és granulált kémiai anyag tartó mátrixa. A jobb oldaliszerkezetben a fémhabot termikusan csatolják a vízzel töltött csövekhez, és a pórusokkémiai porral vannak töltve. A porban abszorbeálódó, ill. onnan felszabaduló ammóniarévén a szerkezet napenergiával hajtott hôszivattyúként, légkondicionálóként mûködik.(forrás: http://ergaerospace.com/gallery.htm)

A Duocel® SiC-mátrixú fémhab vázát közel kör keresztmetszetûágak („ligament”) alkotják. Minden ág finomszemcsés béta-SiC. A Duocel® fémhab széles cella-mérettartományban gyártható: 10-100 PPI (1 PPI = 1 pórus per inch); forrás : http://ergaerospace.com/sic.htm

99136. évfolyam, 2. szám • 2003

µm-es falvastagságúak. Az olvadék-Al2O3-részecske határfelületen spinellré-teget találtunk, ennek hiányában a cella-falvastagság kisebb. A megfigyelt cella-falvastagságok a hôntartási idô növelé-sével (kristályosítás késleltetése) nemvagy alig változtak. A habokra jellemzôleszivárgást – a kezdeti tranzienstôl elte-kintve – még 100 perc hôntartás utánsem tapasztaltunk.

Oxigéntartalmú habosító gázt hasz-nálva a cellafalak felületén oxidhártyaképzôdött, ami mechanikai szilárdságasegítségével stabilizálta az olvadék cel-lafalat és gátolta az olvadék leszivárgá-sát. Az oxidhártya vastagsága a 2. táblá-zatban jelzett módon függött a cellafalés a gáz összetételétôl. Rövid idejû oxi-dáció fôként homogén, valószínûleg γ-Al2O3 szemcsékbôl felépülô oxidhártyáthozott létre. Hosszabb idejû oxidációesetén primer és szekunder oxidok ismegjelentek a hártyában (7. ábra).

A kísérleti eredmények alapján meg-állapítottuk, hogy jó minôségû alumíni-

umhabok elôállításához két feltétel egy-idejû kielégítése szükséges: a) megfelelômennyiségû (több mint 5 vol. %), gyen-gén nedvesítô részecske és b) megfelelô-en vastag (több mint 20 nm) oxidhártya.A stabil olvadékhab erôteljesen csökken-tett felületi feszültséggel társul. A fém-olvadék-hab stabilitását az ötvözôk, ahabosítási idô és a hômérséklet alig be-folyásolja, míg a részecskéken képzôdôrétegek döntô hatásúak.

DiszkusszióA fémhabokból készítendô anyagok elô-állítása azon múlik, hogy tudunk-e vé-kony olvadékhártyát – ill. ezekbôl egy-másra épülô hártyarendszert – egy ideigmegtartani (stabilizálni), majd megder-meszteni. Kísérleteinkbôl kitûnik, hogy ahabszerkezet stabilitása igen összetettkérdés. Elôször is a fémolvadék felületifeszültségét kell lecsökkenteni. Másod-szor szükség van az olvadékfal széléreszegregáló kerámiarészecskékre, hogy anedvesítési viszonyok lokális egyensúly-

4. ábra. Stabil alumínium hab, oxigénnel habosítva

5. ábra. Alumíniumolvadék látszólagos felületi feszültsége az Al2O3-részecske függvényében 700°C-on

6. ábra.SiC-részecskék felületi

szegregációja, gyorshûtött minta

cellafalában(keresztmetszet)

7. ábra. Oxidhártya alumíniumhab cellafalánakfelületén, TEM felvétel, keresztmetszet,levegôvel habosítva,1: primer oxidok,2: szekunder oxidok

2. táblázat Oxidhártya vastagságok, METCOMB hab, TEM mérések

Átlagos vastagság,nm

N2-nel habosítvaAlSi9Mg0.6/SiC/20p12 ± 1

Levegôvel habosítvaAlSi9Mg0.6/SiC/20p37 ± 6

O2-nel habosítvaAlSi9Mg0.6/SiC/20p62 ± 31

O2-nel habosítva AlSi9Mg1.2/SiC/20p28 ± 9

98 Jövônk anyagai, technológiái

Fontos kérdés azonban, hogy egy fo-lyadékhab mégis miért ôrzi meg az alak-ját, azaz mitôl stabil. A folyadékok foly-nak, azaz kitöltik a rendelkezésre álló te-ret. A habokat viszont az a furcsa kettôs-ség jellemzi, hogy folynak is, meg nemis. Ha rövid ideig vizsgáljuk a habokat,akkor a szilárd anyagokra jellemzô rugal-massággal bírnak, viszont hosszabb ide-ig folytatva a vizsgálatot, azt tapasztal-juk, hogy a folyadék kifolyik a habból, ésa buborékok szétpattannak.

Fémolvadék-hártyát sokkal nehezebbrugalmassá tenni, azaz habosítani, minta víz alapú hártyákat. A megfelelô hár-tyatulajdonságok csak az olvadékhozadagolt mikron- és az olvadékban vagy aprekurzorban lévô nanoméretû kerámia-szemcsékkel érhetôk el. A jó minôségûfémhab elôállítása és a fémolvadék ha-bosíthatóságának megértése [4–7] igenösszetett, az irodalomban eddig még aligtárgyalt szakterület.

Célkitûzés, kísérletekKísérleteink alapvetô célja volt elemezniaz Alcan/Hydro/Metcomb eljárással elô-állított alumíniumhabok gyártási para-métereinek hatását a hab minôségére (3.és 4. ábra). A vizsgált tényezôk a követ-kezôk voltak: habosító gáz (nitrogén,levegô, oxigén), stabilizáló részecskeanyaga, térfogatszázaléka, mérete, azalumíniumötvözet összetétele, a derme-dés idôtartama, a habosítás hômérsékle-te és a hab olvadék állapotú hôntartásá-nak idôtartama. A habosítást az osztrákLKR kutatóintézettel együttmûködveAusztriában végeztük.

A hab elôállítása Duralcan alumínium-mátrixú kompozit alapanyagból, az olva-dékba kívülrôl bevezetett gáz segítségé-vel, zárt kemencében történt. Az olvadéktulajdonságait egy általunk kifejlesztett,az olvadék felületi feszültségét mérô be-rendezéssel és DSC-vel határoztuk meg.A szilárd hab szerkezetvizsgálatánál szá-mos vizsgálati módszert alkalmaztunk(scanning és transzmissziós elektronmik-

roszkópia, fénymikroszkópia, képelem-zés, röntgendiffrakció). Ez utóbbi vizsgá-latok segítségével az olvadékhabban le-játszódó folyamatokra is választ kap-tunk. Összefoglalva, a kísérletekkel a kö-vetkezô négy kérdésre kerestük a vá-laszt:1. Mekkora a részecskéket tartalmazó

alumíniumolvadékok felületi feszült-sége?

2. A részecskék hogyan befolyásolják acellafalak szerkezetét?

3. Mi a hatása a habosító gáznak?4. Hogyan stabilizálható a részecskéket

tartalmazó alumíniumolvadék-hab?

EredményekA Miskolci Egyetem Anyagtudományi In-tézetében kifejlesztett berendezésselmeghatároztuk az Al2O3-mal erôsítetthabosítható alumíniumötvözetek látszó-lagos felületi feszültségét. Kimutattuk,hogy a növekvô Al2O3 részecskekoncent-ráció csökkenô felületi feszültséget ered-ményez (5. ábra). Ezzel érthetôvé vált arészecske-hozzáadás szerepe a habkép-zôdésben.

Jellemeztük a részecskék hatását azalumíniumhabok geometriai és mikro-szerkezetére is. Megmutattuk, hogy ahabosítási hômérsékleten (700 °C) azAl2O3 (spinellt képezve) reagál az alumí-niumolvadékban lévô Mg-mal, ha a Mg-tartalom nagyobb, mint 0,3 at%. NagySi-tartalom megakadályozta a spinell-képzôdést. A gyorshûtött mintában meg-figyelt dendritek mérete egybeesett a ré-szecskemérettel, ezért a részecskék olva-dékban meglévô eloszlását nem befolyá-solta a kristályosodási folyamat. Megál-lapítottuk, hogy a részecskék mennyisé-ge a cellafalban nagyobb, mint a kiindu-ló alapanyagban. Nitrogén habosító gáztalkalmazva a részecskék agglomerálódtaka cellafalak felületén (6. ábra). A felüle-ti szegregáció, levegôt és oxigént alkal-mazva viszont nem volt jelentôs.

Megállapítottuk, hogy a hab cellafal-vastagsága majdnem független a habosí-tó gáztól, kis mértékben függ a mátrixösszetételétôl és hômérséklettôl, de arészecskék minôségének erôs a hatása.Az Al2O3-részecskés habok 100 µm-es,míg a SiC adalékolt habok mindössze 50

1. táblázat Fémhabok gyártástechnológiáinak összefoglalása

Habosítás módjaStabilizálás(alapfémen kívüliadalékanyag)Gázbevezetés

Márkanév

Kerámiaszemcsékkel(µm-es kerámia-szemcsék)Külsô gázbevezetés

Alcan/Hydro/Metcomb

Direkt habosítás – olvasztási útOxidképzés az olvadékban(erôsen oxidálódófémek pl. Ca)Belsô gázfejlesztéshabosítószerrelAlporas

Indirekt habosítás – porkohászati útOxidhártya a préselt fémporon(hengerléssel széttört nm-es oxidhártya)

Belsô gázfejlesztéshabosítószerrelAlulight/Fominal

Kerámiaszemcsékkel(µm-es kerámiaszemcsék)

Belsô gázfejlesztéshabosítószerrelFormgrip

Nagy olvadék-viszkozitással(nincs)Oldott gáz

Gasar

3. ábra. Instabil alumíniumhab, nitrogénnel habosítva

97136. évfolyam, 2. szám • 2003

Jövônk anyagai,technológiái Rovatvezetôk:

dr. Buzáné dr. Dénes Margit,dr. Klug Ottó

BevezetésAz élet szinte minden területén találkoz-hatunk habokkal [1, 2]. Például az élel-miszerek nagy része is habból áll. A mo-dern technika segítségével az fémolva-dékok is habosíthatóvá válnak. A fémha-bok különlegesek, mégis nagyon hasonlí-tanak a körülöttünk található habokra(1. ábra). A habszerkezet nagyban függa hab folyadéktartalmától. A kezdetbengömb alakú buborékok a folyadék leszi-várgása során poliéderes cellává alakul-nak. A cellák falakból és cellafalak talál-kozási vonalaiból – az úgynevezett Pla-teau határokból – állnak.

A fémhabosítási technológiákat alap-vetôen két – az olvasztási és a porkohá-szati – eljárás alapján csoportosíthatjuk(1. táblázat) [3]. A habszerkezet kiala-kulása a porkohászati eljárásnál is szilárdállapotban kezdôdik, majd olvadék álla-potban megy végbe. Az olvasztási eljá-rásnál a teljes habosítás olvadék állapot-ban történik. Mindkét esetben a fémol-vadék-hab – a gyártási technológia vé-gén – megdermed, és szilárd állapotbankerül felhasználásra.

A fémhab olyan könnyû, hogy úszik avíz tetején, azaz a sûrûsége a víz 1g/cm3-es értéke alatt van. Tulajdonságai széles

skálán változtathatóak, így az adott fel-használáshoz adott tulajdonságú fémhabtársítható. A jelenleg elôállított fémha-bok zárt cellákból állnak. A szilárdság-súly arány és az energiaelnyelô képesség– sok más tulajdonság közül – a legígére-tesebbek közé tartozik. Az alumíniumhaba legnagyobb gazdasági potenciálú.

A megváltoztatható fizikai és mecha-nikai tulajdonságok széleskörû felhasz-nálást eredményezheznek. Konkrét, mármegvalósult prototípusokra fôként az au-tóiparban látunk példát. A jövô autójá-ban fémpárnák és csontszerû vázszerke-zet (2. ábra) védi majd az utast egyesetleges karambol okozta sérülésektôl.

BABCSÁN NORBERT – BÁRCZY PÁL

Alumíniumhabok

A fémhabok ígéretes szerkezeti anyagok. A technológiai paraméterektôl füg-gôen, a fémbôl készült hab tulajdonságai széles skálán változtathatók. Nagyenergiaelnyelô képessége és súlyához képesti szilárdsága felkeltette az autó-ipari cégek érdeklôdését is. Az álom – a habkönnyû és biztonságos autó – meg-valósításához azonban a kutatóknak és a fejlesztôknek elôbb a fémolvadék-habok stabilitásának okait kell megérteniük. Stabil olvadékhabról beszélünk,ha a buborékok nem pukkadnak szét, illetve az olvadék nem szivárog le a hab-ból. Kutatási munkánk hiánypótló az említett probléma szempontjából. Egyígéretes osztrák alumíniumhabosítási technológia segítségével, magyar dokto-ri munka eredményeit összegeztük. Reméljük, hogy a megfogalmazott téziseksegítségével, még jobb fémhab-fizikai modellek és homogénebb fémhabok szü-letnek a közeljövôben.

Babcsán Norbert 1996-ban szerzett mér-nök fizikus oklevelet a ME Anyag- és Kohó-mérnöki Karán. 2002-ig a karon mûszakiügyintézô, majd tanársegéd. Közben kétévig volt vendégkutató az USA NASA MSFC-ben, majd 2002-03-ban ösztöndíjas kutatóaz ausztriai LKR-ben. Jelenleg a berliniHahn-Meitner Institute tud. munkatársa.

Bárczy Pál egyetemi tanár, okl. kohómér-nök. 1965-tôl a ME Kohómérnöki Karán dol-gozik. 1967-ben lett egyetemi doktor, 1976-ban a mûszaki tudomány kandidátusa,1995-ben habilitált. Az AnyagtudományiIntézet igazgatója, a Nemfémes AnyagokTanszéke vezetôje. Mikrogravitációs és ûr-anyagtechnológiai kutatásokkal foglalkozik.

1. ábra. Fémhab (bal) és kenyér (jobb)

2. ábra. A Karmann karosszériagyártó világcég– 1999-es Detroiti autóipari világkiállításonmegjelent – prototípusa fémhab párnákkal

103136. évfolyam, 2. szám • 2003

Egyesületihírmondó Rovatvezetô :

dr. Fauszt Anna

Választmányi ülésNapirend:

1. Az érembizottság elôterjesztése a 2003. évi küldöttgyûlésen átadandóegyesületi kitüntetésekrôlElôterjesztô: Kovács Loránd, az érem-bizottság vezetôje

2. Tájékoztatás az OMBKE 2002. évi gaz-dálkodásárólElôterjesztô: dr. Gagyi Pálffy Andrásügyvezetô igazgató Felkért hozzászóló: Molnár István, azellenôrzô bizottság elnöke

3. Az OMBKE 2003. évi terveElôterjesztô: Kovacsics Árpád fôtitkárFelkért hozzászóló: Molnár István, azellenôrzô bizottság elnöke

4. A környezetvédelmi és hulladékgaz-dálkodási bizottság tájékoztatójaElôadó: dr. Böhm József, a bizottságvezetôje

5. Egyebek

A 2003. március 20-án Budapesten, azOMBKE tanácstermében tartott választ-mányi ülést dr. Tolnay Lajos elnök vezet-te. Napirend elôtt bejelentette, hogy azelôzô ülés óta három tiszteleti tagunkhunyt el : Benyovszky Móric okl. gépész-mérnök. Szalay Jenô kohásztechnikus,Szebényi Ferenc okl. bányamérnök, és el-távozott dr. Havasi László okl. kohómér-nök, aki az elôzô ciklusban választmányitag volt.

Az ülés résztvevôi néma felállássaladóztak emléküknek.

Ad 1.Kovács Loránd balesete miatt nem tudottaz ülésen részt venni, de elôre megküld-te a bizottság írásos állásfoglalását. Dr.Gagyi Pálffy András ügyvezetô igazgatóismertette a bizottság véleményét.

Az érembizottság a tiszteleti tagok je-

lölésekor arra törekedett, hogy a tisztele-ti tagok létszámmegoszlása közelítse aszakosztályokét. A bizottság nem foglaltállást az új tiszteleti tagok létszámát il-letôen, ez a választmány feladata de a ja-vasoltak közül hét fôt a tiszteleti tagság-ra alkalmasnak talált. Ugyancsak alkal-masnak találta a bizottság a fémkohásza-ti szakosztály által javasolt Jánosi Miklósokl. kohómérnököt is, de mivel 2002-benegyesületi érmet kapott, ezért legköze-lebb, csak 2004-ben lehet újabb kitünte-tésben részesíteni. A javaslatot nem kella szakosztálynak megismételnie.

Az elnöki keretbôl adandó érmeknél abizottság azt vette figyelembe, hogyazok elsôsorban a vezetô tisztségviselôk-nek vannak fenntartva.

Ha Pécsett lesz a küldöttgyûlés, akkorjavasolja, hogy a Pannonpower Rt. és el-nök-vezérigazgatója, Somosi László iskapjon plakettet.

A bizottság célszerûnek tartaná ha aszakma ünnepein az egyesület egy-kétaranyozott plakettet adományozna a ki-emelkedô egyesületi munkát végzô ta-goknak. A szakosztályok tegyenek szemé-lyi javaslatokat.

Hajnal János kérte, hogy a fémkohá-szati szakosztály által javasolt id. KaptayGyörgy is kapjon egyesületi érmet. Errelehetôség lenne, mivel a kiosztható 12érembôl csak 10-re van bizottsági indít-vány.

A választmány egyhangú szavazássalúgy döntött, hogy „Az OMBKE a 92. kül-döttgyûlést 2003. május 16-án Pécsetttartja”. (V. 1/2003 sz. határozat)

„A választmány jóváhagyja az érem-bizottság elôterjesztését, és javasolja,hogy a 92. küldöttgyûlés hét egyesüle-ti tagot (Klemencsics István, dr. VörösÁrpád, Lohrmann Keresztély, Csömöz

Ferenc, Pálfy Gábor, dr. ZsámbokiLászló, Mátrai Árpád) válasszon megtiszteleti tagnak.

A választmány elfogadja az érembi-zottságnak a 92. küldöttgyûlésen ki-tüntetendô személyekre vonatkozó ja-vaslatát. A vita alapján a választmányz. Zorkóczy Samu-éremben részesítimég id. Kaptay Györgyöt

A pártoló jogi tagok közül az érem-bizottság javaslatán túlmenôen a vá-lasztmány OMBKE nagy plakettben ré-szesíti a Pannonpower Rt.-t és kis pla-kettben annak elnök-vezérigazgatóját,Somosi Lászlót.” (V. 2/2003 sz. hatá-rozat)

Ad 2.Dr. Gagyi Pálffy András: A választmányitagoknak megküldött anyagból látható,hogy az egyesület gazdálkodása kiegyen-súlyozott volt, a 2002. évet 130 ezer fo-rint eredménnyel zárta és teljesítette atervben kitûzött gazdasági célokat. Agazdálkodást ún. „controlling” típusúmérleg szerint mutattuk be, melynekeredménye megegyezik az adómérleggel,de jobban ad lehetôséget a reálfolyama-tok elemzésére.

Götz Tibor ellenôrzô-bizottsági tagMolnár István távollétében az írásban ki-osztott bizottsági véleményt egyéni véle-ményével egészítette ki. A jelentés átte-kinthetô, világos képet ad. A gazdálko-dás kiegyensúlyozott volt egészében ésrészleteiben is. Az egyesület közben ren-dezte sok korábbi adósságát. Elôre lép-tünk az egyesület helyiségeinek rendbe-tételében, az adminisztráció számítógé-pes hátterében, a lapok postázásában éssok más területen. Sajnos még mindignincs elôrelépés az egyesületi lapok te-rén.

104 Egyesületi Hírmondó

Boza István könyvvizsgáló: Az ügyve-zetô által ismertetett részletes költség-és bevételi adatok a hivatalos fôkönyvikivonatok adataiból származnak. Azegyesület mérlege áttekinthetôbb, letisz-tultabb gazdálkodást tükröz. A 2001. év-hez képest 8 millió forinttal csökkentek afüggô tételek. 2002-ben volt vállalkozásitevékenység is (ilyen az ingatlan-bérbe-adás és a hirdetési tevékenység), mely823 E Ft nyereséget eredményezett. Ez aközhasznú tevékenység 693 E Ft veszte-ségével együtt 130 E Ft egyesületi ered-ményt jelent.

Dr. Verô Balázs: Figyelembe véve a ko-hászat jelenlegi kritikus gazdasági hely-zetét a BKL Kohászat szerkesztôi felajánl-ják, hogy jutalom nélkül is elvégzik aszerkesztôségi munkát 2003-ban. A szak-osztályok javaslata alapján 4 + 2 (közös)szám megjelentetését látja reális célkitû-zésnek.

„A választmány az ellenôrzô bizott-ság és a könyvvizsgáló véleményét ismeghallgatva elfogadta az OMBKE2002. évrôl szóló jelentését az egyesü-let gazdálkodásáról.” (V. 3/2003 sz.határozat)

Ad 3.Kovacsics Árpád: A 2003. évi tervet aszakosztályok által megadott tervelkép-zeléseket mérlegelve határoztuk megúgy, hogy a bevételek és a kiadásokegyensúlyban maradjanak.

A költségek egyharmadát a lapok ki-adása teszi ki. Kb. 25 millió az egyesületközös mûködési költsége, melybôl 15millió Ft a titkárság költsége. A bevéte-lek reálisnak látszanak, kivéve a vaskohá-szati szakosztályt, ahol a Dunaferr és aMVAE korábbi támogatásainak teljesösszegére nem lehet számítani. Cél a pil-lanatnyi pénzügyi helyzetnek való meg-felelés. A lapok kérdését újra vizsgálnikell !

Dr. Tolnay Lajos tárgyalt a Dunaferrvezérigazgatójával, aki szerint évi 2,5-3millió forint támogatás nem képzelhetôel. A támogatást szolgáltatási struktúrá-ban lehetne megoldani. Felvetette, hogya BKL Kohászat nyomdai munkáit átvál-lalná. Tovább kell ezt a kérdést vizsgálni.

Dr. Szûcs László: Folytatják a megbe-széléseket a vaskohászati szakosztály ésa BKL Kohászat támogatása ügyében.Erôfeszítéseket tesznek a pártoló jogi ta-gok megnyerésére.

Dr. Tolnay Lajos: Minden szakosztályadja meg a segítséget. A nemzetközi cé-geknél sincs áttörés. Határozott lépésekkellenek a bányászati szakosztálytól is akô- és kavicsbányászok bevonására. Nemcsak az erômûveket kell megkeresni. AB-K-E találkozó tanulsága, hogy itt is újszemléletet kell kialakítani.

Götz Tibor: A lapok kérdése négy évóta felszínen lévô téma, de nincs elôre-haladás. A három szaklap még mindighárom különbözô formában, különbözônyomdában, más-más szervezeti felépí-tésben jelenik meg. El kell érni az egysé-ges szerkesztôséget, egy fôszerkesztôvelesetleg három szakszerkesztôséggel ésegy nyomdával. Az összevonások csök-kentenék a munkákat és így az összkölt-ségeket is.

Dr. Tolnay Lajos: Egyetért Götz Tíborvéleményével. El kell érnünk, hogy a la-pok egységesek legyenek. Megérett ahelyzet arra, hogy változtassunk.

Tamaga Ferenc: Egyetért dr. Tolnay La-jos helyzetértékelésével. A kô- és kavics-bányászok bevonására lépéseket tettek.Létre hozzák a kô- és kavicsbányászatiszakcsoportot. Jobban be kell vonni a ve-zetésbe ôket. A Bányászati Lapokon ke-resztül is el kel érni ôket. A bányászatihagyományokkal nem rendelkezô vezetôkmegnyerése kulcskérdés.

Az éves terv leggyengébb része a be-vételi oldal.

A vita után a választmány a következôhatározatot hozta egyhangú szavazással :

„A választmány jóváhagyja a fôtit-kár által beterjesztett pénzügyi tervet,mely szerint 2003-ban a kiadásoknaka bevételekkel egyensúlyban kell ma-radniuk.

Egyúttal jóváhagyja az éves tervmellékletét képezô »A 2003. évi tervvégrehajtásának irányelvei és feltéte-lei« megnevezésû dokumentumbanfoglaltakat.” (V. 4/2003 határozat)

Ad 4.Dr. Böhm József egyetemi elfoglaltságamiatt (rektorválasztás) az ülésen nem tu-dott részt venni. Írásos anyagot nem kül-dött.

Ad 5.Dr. Lengyel Károly fôtitkárhelyettes az is-kolarendszeren kívüli oktatási rendszerbevaló bekapcsolódásról adott tájékozta-tást. Ez lehetôséget jelenthet az egyesü-

letnek, hogy részesüljön a szakképzésihozzájárulásból. Ha meg akarunk felelnia vállalatoknak, akkor színvonalas szol-gáltatást kell nyújtsanak.

Feladatok: akkreditálás, a tematikákösszegyûjtése, szakértôi bizottság létre-hozása

A választmány egyhangú szavazással akövetkezô határozatot hozta:

„A választmány a szakmai tovább-képzésben való egyesületi közremûkö-dést az OMBKE közhasznú tevékenysé-ge fontos részének tekinti. Ezen tevé-kenység megszervezésére és koordiná-lására oktatási bizottságot hoz létre,melyre az érintett szakosztályok egy-egy bizottsági tagot delegálnak.” (V.5/2003 sz. határozat)

Jáger Zoltán, a Miskolci Egyetem valé-taelnöke kérte, hogy az egyesület segít-sen a végzôsök elhelyezkedésében, éskérte a vállalatok anyagi segítségét is.

Benke István ismertette a tiszteleti ta-gok tanácsának javaslatait : felhívás apolitikai, gazdasági okok miatt meghur-colt szakemberek számbavételére, azegyetemi emlékmû felújítása.

Dr. Lengyel Károly javasolta, hogy dr.Prohászka Jánost köszöntse a választ-mány abból az alkalommal, hogy Széche-nyi-díjat kapott.

Kovacsics Árpád: Az Erdélyi MagyarMûszaki Tudományos Társaság 2003. áp-rilis 11-13. között Zilahban bányászati-kohászati-földtani konferenciát rendez,melyen az EMT meghívására dr. TolnayLajos elnök is részt vesz, és a plenárisülésen elôadást tart. Ebbôl az alkalombólaz OMBKE zászlót adományoz az EMT-nek.

A Magyar Bányászati Szövetség ajánla-tot tett a BKL Bányászat közös kiadásá-ra. A válaszlevél tervezetét a választmá-nyi tagok megkapták.

„A választmány elfogadta a BKL Bá-nyászat közös kiadására vonatkozóMBSZ ajánlattal kapcsolatos írásbanelôterjesztett álláspontot és a javasoltválaszlevél elküldésével egyetértett.”(V. 6/2003 sz. határozat)

Készült az ülésjegyzôkönyve alapján

105136. évfolyam, 2. szám • 2003

S Z A K O S Z T Á L Y I H Í R E K

A február 11-én Dunaújvárosban tartottülésre dr. Szûcs László elnök a titkáron ésa választmány tagjain kívül meghívta aBKL Kohászat felelôs szerkesztôjét, aszakosztályhoz tartozó helyi szervezetekés szakcsoportok elnökeit és titkárait is.

1. A beszámolók alapján megállapít-ható volt, hogy– A dunaújvárosiak több mint 400-an

vannak, és itt igazán aktív az élet. Ahavonta tartalmas elôadásokkal tar-tott klubnapok, az évente rendezettszéplaki konferencia, a tudomány nap-ján való szereplés és Somogyfajsz ápo-lása, amit a munkájukból fôképpen kikell emelni.

– A lehetôségeinket tekintve a budapes-tiek és szerény létszámuk mellett asalgótarjániak és a drótgyáriak tevé-kenysége is dícséretes. Diósgyôrben ésÓzdon sajnos nem csak a termelés bé-nult meg.

– Az energetikai és környezetvédelmiszakcsoport mondhatni zárt világ, deösszetartanak, rendezvényeik vannak,és más rendezvényeken való részvéte-lükkel is hallatják szavukat.

– A kohászatnak múltja van, ezt jól mu-tatja a történeti szakcsoport tartalmasbeszámolója.

– Az anyagvizsgáló és minôségbiztosítá-si szakcsoport tagjai a kohászokkal kö-zös rendezvényeken kívül egyéb kon-ferenciákon is részt vettek.

– A metallurgia és képlékenyalakításiszakcsoportunk tagjai a dunaújvárosiklubnapokon, konferenciákon és a tu-domány napján tartottak elôadásokat.Ezek a szakcsoportok úgy ítélik meg,hogy vándorgyûlésszerûen nem célsze-rû ülésezniük.

2. A szakosztály elnöke az alábbi té-mákról szólt : a) Az OMBKE választmányában az elnök-és fôtitkár-változással érdemben válto-zott – célratörôbb, operatívabb lett – amunkastílus. Kevesebb az ülések száma.

A központi rendezvények színvonala-sak voltak, így• az OMBKE 91. közgyûlését a 80 éves

Salgótarjánban tartottuk. Külön kö-szönet jár a helyi szervezetnek a szer-

vezésben nyújtott példás munkájáért.• Selmecbányán a szalamander-ünnep-

ség minden eddiginél nagyobb magyarrészvétellel, a felújított honvédszoborleleplezésével párosulva zajlott.

• A központi Szent Borbála-ünnepség,melyet Dunaújvárosban tartottunk, el-sô alkalommal volt közös bányász-ko-hász ünnep.Nem kis eredmény, hogy veszteség

nélkül zárult az elmúlt év. Javult a tag-díjfizetési fegyelem. Szépen nô az adó1%-ából befolyó összeg. Csökkent a köz-pont létszáma. Nem örvendetes, hogy aszaklapok megjelentetésére csak szûkö-sen jut pénz.b) Az OMBKE vezetôségének elképzelései a

közeljövôre:• A küldöttgyûlések tavaszi rendjét vég-

legesíteni szeretnék. Ehhez kapcsoló-dóan a tisztújítást nem 2003 ôszén,hanem 2004 tavaszán tartanánk.

• A választmány úgy határozott, hogy2003-ban nem rendezünk bányász-ko-hász-erdész találkozót. Úgy tûnik,hogy a sikeres tapolcai és tatabányairendezvény után a 2002. évi soproni

találkozó már kevésbé sikerült.c) A vaskohászati szakosztály terveirôl :

A vezetôség a kapott javaslatokra tá-maszkodva véglegesíti a rendezvényter-vet. Részt veszünk a központi rendezvé-nyeken (a küldöttgyûlésen, a szeptembe-ri selmeci kiránduláson és a Szent Borbá-la ünnepségen és misén).

Saját rendezvényeink közül kiemelke-dik a szeptember 4–5-re tervezett szép-laki konferencia, a „X. anyag- energia- éskörnyezetgazdálkodás a kohászatban"d) Egyebek

Az elnök kérte, a vezetôség megerôsí-tette, hogy a képlékenyalakító szakosz-tály elnöke a lemondott Réti Vilmos he-lyett dr. Horváth Ákos legyen.

A májusi küldöttgyûlésen kitünteté-sekre is sor kerül. Emlékplakettet javaso-lunk dr. Csirikusz Józsefnek, emlékérmetBánhegyesi Attilának, oklevelet HevesiImrének és Kanász Tamás fôiskolai valé-taelnöknek. Az elnöki keretbôl Liptay Pé-ter részére emlékérmet igénylünk.A vezetôségi ülés egy szerény ebéd elfo-gyasztása közbeni baráti beszélgetésselzárult. ✍ Dr. Takács István

A vaskohászati szakosztály vezetôségi ülése

2003. március 14-én az egyesület ta-nácstermében gyûltek össze a vezetôségtagjai, az elôzô évben kitüntetett tagok,a tiszteleti tagok és több meghívott ven-dég a hagyományos ünnepi tanácsülésreés bankettre. Az ülést jelenlétével meg-tisztelte elnökünk, dr. Tolnay Lajos és aBKL Kohászat felelôs szerkesztôje, VerôBalázs. Jó volt látni a részvevôk közöttmiskolci arcokat is, Károlyi Gyula és TörökTamás professzorok személyében.

Tolnay Lajos és Petrusz Béla megnyitó-ja után Hajnal János az éves programról,a tavalyi eredményekrôl számolt be.

Balázs László a pénzügyi helyzetet is-mertette. A szakosztály fegyelmezettengazdálkodott a rendelkezésre álló keret-tel és a jövô évi tervet is a ránk jutóösszegnek megfelelôen állítottuk össze.A tagdíjfizetés terén minden rendbenvan. A jogi tagdíjak terén gondok vannaka két nagy szponzor (MVAE és MAL Rt.)pénzügyi nehézségei miatt. Szükség vanúj pártoló tagvállalatok megnyerésére.

Szakosztályunknál is tapasztalható lét-számcsökkenés, de sikerült tisztázni a fi-zetô tagok jelenlegi létszámát. Ugyanak-kor még él a felelôs kiadó (Tolnay Lajos)és a kiadó (OMBKE) ígérete, hogy 2003-ban négy rendes és két külön szám meg-jelentetésére a pénz rendelkezésre fogállni.

Csák József az ICSOBA magyar nemze-ti bizottsága tevékenységérôl számoltbe. Ez év november 5-én, feltehetôlegAjkán lesz a szervezet teljes ülése.

Puza Ferenc Selmecbánya 1948-1949címû elôadásában a szabadságharc né-hány, Selmecbányával összefüggô ese-ményét ismertette, és részletesen kitértGörgey Artúr szerepére.

Várhelyi Rezsô, az induló, „egyesüle-tünk nagyjai” elôadássorozat keretébenDobos Györgyrôl emlékezett meg.

Az elôadások és hozzászólások után azülés résztvevôi fehér asztal mellett be-szélgettek a múltról és a jövôrôl.

✍ (H. W.)

A fémkohászati szakosztály ünnepi vezetôségi ülése

106 Egyesületi Hírmondó

80. születésnapját ünnepelte

Zátonyi László okl. kohómérnök április23-án ünnepelte 80. születésnapját.Csepregen született, a Kôszegi BencésGimnáziumban érettségizett, majd 1941-ben a soproni egyetem kohómérnöki ka-rára nyert felvételt. A háború miatt fél-beszakadt tanulmányait folytatva 1951-ben szerezte meg kohómérnöki okleve-

lét. Elsô munkahe-lye a Miskolci Ne-hézipari MûszakiEgyetemen volt,ahol a tüzeléstanitanszéken mintegyetemi tanárse-géd vett részt a ko-hómérnök-hallgatókképzésében.

1954-ben lépett ipari pályára, az ak-kori Diósgyôri Tûzállóanyaggyárba, aholhamarosan fômérnök lett. A gyárnak azakkori LKM-hez történt csatolása után(1957) a tûzálló-gyáregység fômérnöke,majd 1959-tôl nyugdíjazásáig (1984)gyáregységvezetôje volt. Mint nyugdíjasszaktanácsadó mûködött az Acélmûben1990-ig. Az egyetemmel tartotta a kap-csolatot, és részt vett a kohómérnökökposztgraduális képzésében és a szilikáti-pari hallgatók oktatásában.

Az acélipar elkötelezettjeként bel- éskülföldi tapasztalatait hasznosítva kuta-tást folytatott az acélban található nem-fémes zárványok csökkentésére. Hatéko-nyan vett részt a tûzálló döngölôanyagokés betonok gyártástechnológiájának ki-dolgozásában, a monolitikus falazatki-képzés hazai meghonosításában.

Egyesületünknek egyetemista korátóltagja. Nyugdíjazásakor Kiváló Kohász mi-niszteri kitüntetést kapott.

75. születésnapját ünnepelteBelicza Ádám okl. gépészmérnök, egye-sületünknek 1955 óta tagja, január 30-án töltötte be 75. életévét.

Középiskolai és egyetemi tanulmánya-it Budapesten és Miskolcon végezte.

1952-ig öntô szakmunkásként dolgo-zott a Fémöntödei Egyesülés budapestiöntödéiben. 1960-ig a SzerelvényipariTröszt öntödéiben öntéstechnológiák ké-

szítésével és termelésirányítással foglal-kozott. 1960-ban melegüzemi gépész-mérnöki, 1967-ben hôkezelô szakmérnö-ki oklevelet szerzett. 1961-tôl nyugdíjbavonulásáig (1968-ig) a Láng Gépgyárme legüzeme inek(öntöde, kovácsoló-és hôkezelô üzem)vezetôje volt.

Tervei alapján ké-szült el a precíziósöntöde, az új hôke-zelô és kovácsolóü-zem. Részt vett számos új technológiabevezetésében (új típusú turbinalapátok,a nagy átmérôjû kazánok lángcsöveinekhullámosítása, az ötvözött acél alkatré-szek különleges hôkezelése stb.).

Nyugdíjazása után néhány évig öntö-dei szaktanácsadóként, majd vállalkozó-ként dolgozott.

Tevékenységi területe a fényeskarbon-képzô segédanyagok öntödei alkalmazá-sa volt.

Dr. Czekkel János okl. vegyészmérnökfebruár 12-én töltötte be 75. életévét.Az egri középiskolás évek után 1952-bena BME-n diplomázott. Elsô munkahelyeaz Ózdi Kohászati Üzemekben volt, aholelôbb mint kutatótevékenykede t t ,majd 1955-tôl azÓKÜ teljes kémiaianyagvizsgálatátvezette. Feladatavolt a vállalat és aváros vízellátásánakvegyészeti irányítá-sa is. A NehézipariMûszaki Egyetemre 1961-ben kapottmeghívást, ahol elôbb a Szervetlen ésElemzô Kémiai Tanszéken oktatott ésdoktorált, majd 1970-tôl a KohómérnökiKaron, az 1966-ban kialakított Automa-tika Tanszék docense lett. A kar dékán-helyettesi tisztét 7 évig, majd az egye-tem rektorhelyettesi tisztét 8 éven ke-resztül töltötte be. Több mint 30 évespedagógiai tevékenysége alatt elsôsor-ban kohómérnök-hallgatókat oktatott.Több jegyzetnek és könyvnek volt a szer-zôje illetve társszerzôje. Legutóbbi mun-kája az Interneten néhány hete olvasha-

tó: www.metallingua.com négynyelvûkohászati értelmezô szótár irányítástech-nikai szócikkeinek megírása volt. Elsô-sorban a metallurgiai folyamatokhozkapcsolódó eljárások és berendezésekirányítástechnikai feladatainak megoldá-sában vett részt. 1992-tôl nyugdíjaskéntvégzi oktatómunkáját.

Az OMBKE-nek 1976 óta tagja. Kiemel-kedô munkájának elismeréseként többállami kitüntetésben részesült. 1989-benaz egyetem a Signum Aureum Universita-tis éremmel tisztelte meg. Az osztravaiMûszaki Egyetem aranyérmét 1996-bannyerte el. 2002-ben az anyaegyeteménvegyészmérnöki aranyoklevelet kapott.

Gál Zoltán okl. kohómérnök április 19-énünnepelte 75. születésnapját.

A soproni egyetemen 1952-ben szer-zett technológus kohómérnök oklevelet.A Ganz Törzsgyárban kezdett dolgozni,1959-tôl a Ganz-gyár összevont ön-tödéinek fômérnö-ke. Többek közöttfoglalkozott a nagydízelmotorok hen-gerfejeinek és for-gattyús szerelvénye-inek gyártásával.

1967-tôl a Kohá-szati Gyárépítô Vállalat újonnan megala-kult öntödei tervezési osztályának veze-tôje. Itt a hazai öntödék rekonstrukció-jában, valamint külföldi öntödék terve-zésében és kivitelezésében vett részt.1979–82-ben a Görög–Magyar HelenieAlloyed Steel megbízott mûszaki igazga-tójaként egy öntöde tervezését és üzem-behelyezését vezette Észak-Görögország-ban. Hazatérte után a KGYV külkereske-delmi irodáján mûszaki tanácsadó. 1984-tôl 1986-ig (amikor szívinfarktust ka-pott) a Ganz-MÁVAG fômetallurgusa. Fel-gyógyulása után osztrák és német cégek,valamint az UNIDO szakértôjeként dolgo-zott. A MARS Minta Kft. egyik alapítója,cégvezetôje volt, jelenleg tanácsadója.

Egyesületünknek 1950 óta tagja,1958–64-ben az öntödei szakosztály tit-kára (ebben az idôben vették fel a szak-osztályt a CIATF-be), két cikluson át azegyesület fegyelmi bizottságának tagja.Egyesületi munkájáért elnyerte a Kohá-

K Ö S Z Ö N T É S

107136. évfolyam, 2. szám • 2003

szat Kiváló Dolgozója kitüntetést, a z.Zorkóczy Samu- és a Sóltz Vilmos-emlék-érmet.

Dr. Horváth Dezsô okl. kohómérnökSopronban született 1928-ban, középis-koláit a soproni evangélikus gimnázium-ban végezte. 1950-ben szerzett techno-lógus kohómérnökidiplomát. 1965-bena kohászati szaktu-dományokból egye-temi doktori címetszerzett. 1950– 52között a Salgótarjá-ni Acélárugyárbantechnológuskéntdolgozott, majd1955-ig az apci Fémtermia Vállalat fô-mérnökeként. 1955-tôl 1957-ig a zagy-varónai Magyar Vasötvözetgyár fômetal-lurgusaként ferroötvözetgyártással fog-lalkozott.

1957–75 közötti években a VasipariKutató Intézet tudományos fômunkatár-sa ill. laborvezetôje volt. Ekkor ferroöt-vözet és dezoxidálószer gyártással kap-csolatos kutatásokkal, valamint a termo-analitikai módszerek kohászati alkalma-zásával foglalkozott.

1975-tôl 1988-ig – nyugdíjba menete-léig – a Kohászati Gyárépítô Vállalatszaktanácsadójaként ill. osztályveztôje-ként komplett ferroötvözetgyárak, mini-acélmûvek telepítési kérdéseivel, ferro-ötvözetgyártó fedettívû ívkemencék fô-terveinek elkészítésével, valamint aKGYV által külföldre szállított ferroötvö-zetgyártó kemencék szerelésével, üzem-behelyezésével és a személyzet betanítá-sával foglalkozott.

Munkája során – az európai országo-kon kívül – többször megfordult Távol-keleten és számos dél-amerikai ország-ban. Hosszabb idôn keresztül dolgozottaz USA-ban és Venezuelában. Tudását,szakmai tapasztalatait külföldön is érté-kelték. Meghívottként hazánkat képvisel-te a koppenhágai, Monte Carlo-i és azacapulcoi ferroötvözetgyártó világkong-reszszuson.

A Miskolci Nehézipari Mûszaki Egye-tem meghívott elôadója volt nyolc évig.

Tíz szabadalma elismeréseként meg-kapta a Kiváló Feltaláló arany fokozatát,valamint a Nehézipar Kiváló Dolgozójaminiszteri és Kiváló Kohász kitüntetést.

Publikációi jelentek meg a Kohászati

Lapokban, a Neue Hüttében és a VaskutÉvkönyvekben.

Az OMBKE-nek 1950 óta tagja.

Dr. Horváth Gyula okl. kohómérnökSzombathelyen született 1928. április13-án. Budapesten a benedekrendi SzentBenedek Gimnáziumban érettségizett,majd 1950-ben Sopronban a NehézipariMûszaki Egyetem Kohómérnöki Karánszerzett technológus kohómérnöki diplo-mát.

Elsô munkahelye a Csepel Vas- és Fém-mûvek acélmûvének martin- és elektroa-célmû gyáregysége volt. Itt dolgozott1972-ig mint üzemmérnök, üzemvezetô,gyárrészleg-fômérnök, majd a gyárrészlegvezetôje. Szakmai tevékenysége elsôsor-ban az acélgyártás fejlesztésére, a válla-lat által gyártott termékek minôségénekjavítására irányult. Emellett szoros kap-csolatot tartott a továbbfeldolgozó üze-mekkel is.

Több szabadalomrésztu la jdonosa,számos konferenci-án tartott elôadást,több dolgozata, ta-nulmánya jelentmeg ebben az idô-szakban. Részt vetta hazai szabványosí-tásban is.

1972-ben az akkori rendszer nemkívá-natosnak minôsítette csepeli mûködését,ezért akarata ellenére állást kellett vál-toztatnia. Így került – Martin Imre fô-mérnök személyes felelôsségvállalásamellett – a MVAE mûszaki fejlesztési iro-dájához. Itt rövid idôn belül a mûszaki,majd a metallurgiai osztály vezetôje,1985-tôl pedig a mûszaki fejlesztési iro-da mûszaki igazgatója lett. Részt vett ahazai kohászati vállalatok fejlesztésikoncepciójának, távlati terveinek kidol-gozásában. 1992-ben vonult nyugdíjba,de szakértôként továbbra is tevékenyke-dik. A vaskohászat területén kifejtett te-vékenysége elismeréseként az MVAEigazgatótanácsa Vaskohászatért emlék-éremmel tüntette ki.

Az OMBKE-nek 1950 óta tagja.1962–72 között a vaskohászati szakosz-tály csepeli csoportjának alapító tagjaés titkára, az elsô csôgyártó konferenci-ák megszervezôje. 1973–85 között a vas-kohászati szakosztály alelnöke, majd1985-tôl 1994-ig az egyesület alelnöke.

Részt vett az acélgyártó szakcsoportmegszervezésében és irányításában, va-lamint az egyesület nemzetközi kapcso-latainak kiépítésében. Egyesületi munká-ját z. Zorkóczy Samu- és Kerpely Antal-emlékéremmel ismerték el.

Horváth László okl. kohómérnök, okl.gazdasági mérnök, egyesületünk tiszte-leti tagja március 26-án töltötte be 75.életévét.

1952-ben szerzett kohómérnöki okle-velet a soproni egyetemen. Elsô munka-helye a VegyipariGép- és Radiátor-gyár öntödéje volt,majd a Soroksári Va-söntöde, a KÖVAC, aKGYV öntödei terve-zési osztálya, azÖntödei Vállalat mû-szaki osztálya és azAcélöntô és Csôgyárkövetkezett, ahonnan fôtechnológusként1987-ben ment nyugdíjba. Pályafutásaalatt többek között a gömbgrafitos ön-töttvas, a MAN-motor öntvényei, hidrau-likaöntvények, fogászati szuperötvözetekgyártásával foglalkozott. Nyugdíjaskénta Soroksári Vasöntöde és utódvállalatai-nak mûszaki szakértôje volt, 1994 óta aMÖSZ-ben hasznosítja szakmai és nyelv-ismeretét.

Az OMBKE-nek 1950 óta tevékeny tag-ja. Elsôként kezdett foglalkozni az öntö-dei környezetvédelemmel, az általa szer-vezett munkabizottság vezetôje, a CIATFnemzetközi környezetvédelmi munkabi-zottságának tagja volt. Nyugdíjazásaután a szeniorok tanácsa tagjaként foly-tatta egyesületi tevékenységét.

Több cikk és három könyv szerzôje, il-letve társszerzôje. Elnyerte a KohászatKiváló Dolgozója, a Kiváló Munkáért ki-tüntetést, 1992-ben az egyesület tiszte-leti tagjává választotta.

70. születésnapját ünnepelteDr. Bódi Dezsô okl. kohómérnök 1933.február 10-én született Hatvanban. Szü-lôvárosában, a Bajza József Gimnázium-ban érettségizett 1951-ben. A miskolciNehézipari Mûszaki Egyetemen 1956-banszerzett vas- és fémkohómérnöki okleve-let, ugyanott 1976-ban doktori fokozatota mangán elektrolízis továbbfejlesztésetémában.

108 Egyesületi Hírmondó

Az egyetem Vaskohászattani Tanszé-kén tanársegédként kezdte pályáját,majd 1957-tôl az apci Fémtermia Válla-

latnál üzemvezetô.Itt többek közöttferroötvözetek gyár-tásával foglalkozott,majd indította az ál-tala vezetett új léte-sítésû kísérleti üze-met, ahol 1958-banhazánkban elsôként,sikerült ipari meny-

nyiségben dolomitból szilikotermikus re-dukcióval magnéziumot elôállítani.

A Fémipari Kutató Intézetben 15 évig(1959–1974) tudományos munkatárs-ként dolgozott, kutatásai különösen azurkúti karbonátos mangánércek és a ku-bai Ni-Co koncentrátumok feldolgozásárairányultak (Mn, MnSO4, Cr, Co, NiSO4, Se,Te stb.). A Magyar Szabványügyi Hiva-talnál 1974–77-ig dolgozott fôelôadó-ként.

Az Országos Érc- és Ásványbányáknál(Budapest) mint területi fômérnök1977–89-ig, korengedményes nyugdíja-zásáig végzett illetve irányított és köz-pontilag koordinált számos K+F munkátaz érc-, ásványelôkészítés, flotálás (pl.gyöngyösoroszi, recski érceknél), a bio-metallurgia stb. területein.

Kutatási eredményeit társszerzôkénttöbb hazai és külföldi szabadalom, to-vábbá újítások és pályázati díjak is jel-zik, munkáiról e lapban több cikke meg-jelent. Jelenleg is dolgozik ipari szakér-tôként. Az OMBKE-nek 53 éve tagja.

Czakó Lajos okl. kohómérnök, hôkezelôszakmérnök 1933. április 9-én születettÓzdon. Miskolcon, a Földes Ferenc Gim-náziumban érettsé-gizett. 1957-benszerzett vas- és fém-kohómérnöki diplo-mát az NME-n.

1957 szeptembe-rében a Képzômû-vészeti Alap buda-pesti szoboröntödé-jében helyezkedettel üzemvezetô-helyettesként. Feladata aszoboröntés és –cizellálás technológiaileírása és a szakmai nómenklatúrábanvaló elismertetése volt. 1960-ban az LKMelektroacélmûvébe lépett át acélgyártó-ként. 1962-ben megpályázta az LKM me-

tallográfiáján megüresedô állást, és amechanikai laboratórium és próbameg-munkáló üzem vezetôje lett. 1967-benhôkezelô szakmérnöki oklevelet szerzettaz NME-n. Ezen ismereteit jól hasznosí-totta laboratóriumi és oktatói tevékeny-sége során.

Anyagvizsgálóként – a rutinfeladato-kon túl – sok kísérleti és kutatási feladatmegoldásában vett részt. 1987–89 kö-zött az LKM kísérlet-kutatási osztályándolgozott fôelôadóként. A gyári átszer-vezések után a Metalcontrol Kft. mecha-nikai laboratóriumának vezetôje lett,ahol 1991-es korengedményes nyugdíja-zása után részmunkaidôben tanácsadó-ként és anyagvizsgálóként jelenleg isdolgozik.

Pályája során több kitüntetésben ésminiszteri elismerésben részesült. A bór-ral mikroötvözött ZF-acélok laboratóriu-mi vizsgálatainak honosításáért vállalatialkotói és nívódijban részesült.

Szervezi évfolyam-találkozóikat ésszerkeszti az 1957-ben végzett öregko-hászok honlapját.

Egyesületünknek 1964 óta tagja.

Dulichár Béla okl.kohász üzemmérnök1933. február 13-ánszületett Rudabá-nyán. 1949-tôl aDiósgyôri Vasgyáracélöntödéjébe ke-rült, és 1951-benöntô-formázó szak-munkás bizonyítványt kapott. Továbbitanulmányait munka mellett végezte.1955-ben Miskolcon, a Kohóipari Techni-kumban kohásztechnikusi oklevelet szer-zett.

1963–1967 között a dunaújvárosi Fel-sôfokú Kohóipari Technikumba járt, és1967-ben államvizsgázott. 1973-ban aNME Kohó- és Fémipari Fôiskolai Karonkülönbözeti államvizsgát tett, így metal-lurgus üzemmérnöki képesítést szerzett.

45 éven keresztül – 1949 augusztusá-tól 1994. decemberig a diósgyôri acélön-töde egységeinél dolgozott különbözôbeosztásokban: 1953-ig fizikai öntô-for-mázó, 1957-ig gyártástervezô, 1957-tôltechnológus mûvezetô, technológiai cso-portvezetô, osztályvezetô. Technológus-ként fôleg a közepes és nagy méretûegyedi gyártású, nagy súlyú acélöntvé-nyekkel, meleghengermûi acélhengerek-

kel foglalkozott. A minôségi öntvény-gyártás igény szerinti kielégítése nemvolt könnyû feladat, mivel az üzem fel-szereltsége és a beszállított alapanyagokváltozásai miatt kompromisszumra kény-szerültek a gyártás során.

Munkásságának ideje alatt üzemiszakmai tanfolyamokon elôadások meg-tartását vállalta, valamint fiatal, kezdôtechnikusoknak, mérnököknek az üzem-menet és a technológiai munkák gyor-sabb elsajátításához adott segítséget.

Nyugdíjazása után 1997 júniusáigtechnológusként és tanácsadóként tevé-kenykedett. Munkásságát Kiváló IfjúTechnikus, Kiváló Dolgozó, Kiváló Újítóés miniszteri kitüntetéssel ismerték el.

Az OMBKE-tôl a 40 éves tagságáért2001-ben Sóltz Vilmos-emlékérmet ka-pott.

M a t t y a s o v s z k yMiklós okl. gépész-mérnök 1933. május20-án született abodrogközi Ricseközségben. Középis-koláit Kassán kezd-te, majd a sátoralja-újhelyi Kossuth La-jos Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Tanulmányait a miskolci NehézipariMûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karánfolytatta, és itt szerezte diplomáját1956-ban.

Elsô munkahelye az Esztergomi Fém-szerelvénygyár volt, ahol szerszámszer-kesztôi munkakörben kezdett el dolgoz-ni, és egy éven belül fôtechnológusi ki-nevezést kapott. Itt ismerkedett meg afémöntészettel, ami végigkísérte egészpályáján.

1961-ben népgazdasági érdekbôl át-helyezték a Fémlemezipari Mûvek Sátor-aljaújhelyen épülô gyárába ugyancsakfôtechnológusi munkakörbe. E pozíció-ban több mint 20 éven keresztül irányí-totta a gyár termelésének teljes mûszakielôkészítését. Ezt követôen az ellátógyáregység vezetôje, fejlesztési fômér-nöke, majd mûszaki igazgatója volt.1990 decemberében vonult nyugdíjba.

Egyesületünknek 1972 óta tagja.Egyik alapítója és több cikluson át titká-ra volt a helyi szervezetnek, és tagja azöntészeti szakosztály vezetôségének.

Gazdasági tevékenységét több KiválóDolgozó oklevéllel, a Gépipari Kiváló Dol-

gozója, a Munka Érdemrend bronz foko-zata kitüntetéssel ismerték el. Egyesüle-ti tevékenységéért Centenáriumi és z.Zorkóczy-emlékéremmel jutalmazták.

Tarsoly Sándor okl.kohómérnök, kohó-ipari gazdasági mér-nök 1933. január 7-én született Komá-diban. 1949-tôl aVáci Állami Öntôipa-ri Iskolában volt ön-tôtanuló. Harmad-éves iparitanulóként a budapesti KÖVAC-ba helyezték ki, ahol 1951 januárjában

acélöntô szakmunkás lett. 1951 ôszénPécsre ment szakérettségi tanfolyamra,melyet jeles eredménnyel fejezett be. In-nen a miskolci Nehézipari Mûszaki Egye-tem Kohómérnöki Karára került, ahol1957-ben szerzett kohómérnöki okle-velet.

A Csepeli Vas- és Acélöntödében kez-dett dolgozni. Itt gyakornok, üzemmér-nök, vállalati belsô ellenôr és tervezô-mérnök beosztásokban dolgozott. Köz-ben elvégezte a Kohóipari GazdaságiMérnöki szakot. 1963-tól a Csepel Mûvekmûszaki és fejlesztési fôosztályán fôelô-adói, csoportvezetôi, majd osztályveze-tôi munkakörökben dolgozott.

1973-ban a Magyar Vas- és AcélipariEgyesülésbe ment, ahol a beruházás-ellenôrzési osztály vezetését bízták rá.Egyéves fôvállalkozói tanfolyamot vég-zett el. 1974-tôl az újonnan megalakultberuházási fôosztály létesítmény osztá-lyának vezetôje, majd 1979-tôl a beruhá-zási fôosztály vezetôje volt.

1980. március 1-jétôl 1993. június 28-ig, nyugdíjazásáig a Metalloglobus TEKVállalatánál beruházási osztályvezetô-ként dolgozott.

Jubiláló tagtársainknak szeretettel gratu-lálunk, további jó egészséget és még sokbékés évet kívánunk!

109136. évfolyam, 2. szám • 2003

Az OMBKE fémkohászati szakosztályánakajkai helyi szervezete 2003. március 28-án „Az ajkai timföldgyár és alumíniumko-hó 60 éves” címmel szakmai napot szer-vezett, ahol öt elôadás hangzott el.

Valló Ferenc a múltat ismertette. Faze-kas János a múlt ismertetése mellet rá-mutatott a magyar bauxitbányászat újab-ban átértékelt jövôjére. A jelenlegi geo-lógiai, földrajzi és lakossági viszonyokalapján a gazdaságosan kitermelhetô ba-uxitvagyont 6,8 Mt-ban határozta meg.Sitkei Ferenc az eredményes ajkai tim-földgyártás feltételeit foglalta össze. Sil-linger Nándor a kihívásokra adott vála-szok ismertetése során a kereskedelmi éspénzügyi mûveletekrôl szólt. Ezek eddigsegítettek abban, hogy a rossz világpiacihelyzet ellenére a MAL Rt. ne kerüljön aveszteséges zónába. Tolnay Lajos a MALRt., de egyben a magyar alumíniumiparjövôjérôl tájékoztatta a hallgatóságot.

Az érdekes elôadások közül a két utol-só mondott sok újat a résztvevôknek. Vi-lágossá vált a hallgatóság számára, hogya fennmaradáshoz nem elég a jó mûszakimunka, a gazdasági munka legalábbannyira fontos, ha nem fontosabb.

A szakmai nap végén, napirend utánSolymár Károly az ICSOBA nevében elis-meréssel szólt az ajkaik jó munkájáról, ésköszönetet mondott az ICSOBA magyarnemzeti bizottságának nyújtott támoga-tásért, majd átnyújtotta az ICSOBA em-lékplakettjét.

A délutáni szakmai programot, immár

hagyományosan, szakestéy követte. Atöbb mint 100 résztvevôvel lebonyolí-tott, „hatvanévesek vagyunk, de nemakarjuk abbahagyni” jelszó alatt folyószakestélyen a komoly poharat Tolnay La-jos mondta, és beszélt a magyar alumí-niumipart érô kihívásokról és az azokraadott válaszokról. A magyar alumínium-iparnak egyrészt fel kell készülnie a ver-tikum fokozatos leépítésére (kezdve abauxitbányászat tervszerû leállításától),másrészt terjeszkednie kell a régión be-lül. Szükséges a liberalizált energiaim-port lehetôségeinek maximális kihaszná-lása, mert a hazai energiaárakkal az ipar(és nemcsak az alumíniumipar) nem ver-senyképes a világpiacon.

A vidám pohár elôadója László Lajoskellôképpen felpezsdítette a hangulatot.A balekavatást hôsiesen és pszihológus-hoz méltó türelemmel viselte el MátraiGyôzô, a MAL Rt. „házi lelki trénere”,egyébként az NLP Intézet igazgatója. Ne-hezebb sorsa volt, mint ha egy vezetôiszemélyiségi tréninget kellett volna leve-zetnie. A hagyományos krampampulimes-ter, Zsóka (Fodor Józsefné, laborfônök)kitett magáért, és nagy sikert aratott aférfinépnél fôztjével.

A szervezôk ígérete szerint a szakes-tély rendezésének hagyományát az ajkaikollegák megôrzik. Kívánjuk nekik és ma-gunknak, hogy ez az intézmény, amely asaját lapok mellett az egyesület megtar-tásának egyik fontos biztosítéka tovább-ra is élô maradjon. ✍ (H. W.)

Az OMBKE mosonmagyaróvári helyi szer-vezete a közelmúltban tartotta a 2003.év munkatervének megbeszélését. A meg-jelenteket Tamás Tivadar szervezôtitkárköszöntötte. Beszámolt a helyi szervezetpénzügyi helyzetérôl, a tagdíjfizetésmódjáról. Elmondotta, hogy a tagdíjbefi-zetés folyamatos. Mosonmagyaróvár vá-ros Önkormányzata elfogadta a helyiszervezet pályázatait, ami hozzájárul ah-hoz, hogy az idei év szakmai programjaiszínvonalasak legyenek.

Tóth Károly okl. kohómérnök – az önté-szeti csoport titkára – részletesen ismer-tette az öntészeti szakosztály 2003. éviszakmai munkatervét. Csutak István okl.kohómérnök – a területi szervezet titkára– ismertette az OMBKE fémkohászatiszakosztály idei tervét.

Természetesen a legtöbb szó a X. tudo-mányos szakmai nap megrendezéséreutalt. Az idén tovább bôvül a program. Aszervezôk lehetôvé teszik az idelátogatókollégáknak cégeik termékeinek bemuta-tását, propagálását – mondotta tájékoz-tatójában a területi szervezet titkára.

Többen javaslatokat tettek az ideiprogramok kibôvítésére. Örömmel vettéktudomásul a bejelentést, hogy TukovitsJános tûzoltó alezredes, városi tûzoltóparancsnok felvételét kérte az OMBKE he-lyi szervezetébe.

A városi irodaházban megtartott ösz-szejövetel jó hangulatban, kötetlen be-szélgetéssel fejezôdött be. ✍ László L.

Vezetôségi ülésMosonmagyaróváron

Szakmai nap és szakestély Ajkán

H E L Y I S Z E R V E Z E T E I N K É L E T É B Ô L

110 Egyesületi Hírmondó

K I T Ü N T E T É S E K

2003. március 15-én Mádl Ferenc köztár-sasági elnök Széchenyi-dijat adományo-zott Prohászka Jánosnak, a Magyar Tu-dományos Akadémia rendes tagjának,

Magyar Tudományos Akadémia állami dí-jas kutatóprofesszorának, a BudapestiMûszaki és Gazdaságtudományi Egyetememeritus professzorának a fémes anya-gok tulajdonsága és szerkezete közöttikapcsolat megismerésében és e kapcso-lat mûszaki felhasználásában végzett,nemzetközileg is elismert kutatásaiért, Afémek és ötvözetek mechanikai tulaj-donságai címû, 2001-ben megjelentkönyvéért.

Széchenyi-díj TMS-díjAz amerikai székhelyû The Minerals, Me-tals & Materials Society (TMS), az Ásvá-nyok, Fémek és Ipari Anyagok SzakmaiTársasága, a szakterület vezetô nemzet-közi szervezete, minden évben tudomá-nyos díjakat oszt. A megfelelô bizottsá-gok ajánlásai alapján kiválasztják azt aszakcikket, amely a színesfémek kinyeré-sére és feldolgozására vonatkozó szakte-rület tudományos értelmezéséhez a leg-jelentôsebben járult hozzá. A kiválasz-tott cikk szerzôinek a „Fémkinyerés- ésfeldolgozás tudományos kitüntetést”adományozzák. Ebben az évben ezt a ki-tüntetést a Metallurgical and MaterialsTransactions-B amerikai szakfolyóiratbanmegjelent „Anion-Exchange Separationin Hydrochloric Acid Solutions for theUltra-High Purification of Cobalt" c. cikkalapján az Anyag- és Kohómérnöki Kardocensének, Dr. Kékesi Tamásnak és atársszerzô japán kollégáinak ítélték oda.

A kitüntetést a TMS 2003. évi naggyû-lésén San Diego-ban (Kalifornia, USA)adták át március 4-én. A díjat most elsôízben ítélték oda Magyarországon élô és

dolgozó magyar kutatónak.Dr. Kékesi Tamás 1984-ben kitüntetés-

sel diplomázott a Nehézipari MûszakiEgyetem Kohómérnöki Karán, és két évesacélmûi gyakorlat után 1986-tól a Fém-kohászattani Tanszék munkatársa. Az1992-ben megvédett kandidátusi érteke-zésében a réz elektrolitos raffinálásánálfellépô polarizációt vizsgálta. 1991–1994 között – a japán kormány ösztöndí-ját elnyerve – a Tohoku Egyetemen azultranagy tisztaságú réz és cink hid-ro/elektro-metallurgiai elôállítását ku-tatta, megszerezte a második PhD okle-velét is. 1998-ban visszatért a TohokuEgyetemre, és két éven át az ultranagytisztaságú átmeneti fémek elôállításáhozszükséges ioncserés elválasztások kidol-gozásával foglalkozott a kloridos olda-tokban kialakuló redox, komplexképzô-dési és megoszlási egyensúlyok vizsgála-ta alapján. Ennek a kooperációnak azeredménye nemcsak a megkapott díjvolt, de számos szakcikk mellett egy ide-vágó szakkönyv és új eljárások szabadal-mai is.

MTESZ-díjA MTESZ központi titkárság kezdeményezésére és a MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezet elnökségének egyetértésével – elôter-jesztésünk alapján – egyesületünk fémkohászati szakosztályá-nak tagját, Ivanics István országgyûlési képviselôt 2002. de-cember 13-án MTESZ Emlékérem kitüntetésben részesítette aMûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége.

Az ünnepélyes díjkiosztáson az OBMKE részérôl dr. Tardy Pálexelnök, MTESZ alelnök, dr. Tóth István eselnök, az alapsza-bály-bizottság elnöke és Dánfy László ügyvezetô igazgató, akecskeméti helyi szervezet elnöke vett részt. Csatlakozott azünneplôkhöz az OMBKE titkárságán korábban dolgozó dr. Sza-lóky Gyuláné Ágoston Ildikó, aki a MTESZ Bács-Kiskun megyeiszervezetének szervezôtitkáraként Kecskeméten is dolgozott.

A kellemes baráti környezetben együtt köszöntötték a kitün-tetett egyesületi tagunkat, aki szakmai munkája mellett mintországgyûlési képviselô elôsegítette a szövetség tulajdonábanlevô mûemlék jellegû Tudomány és Technika Házak felújításátegy meghívásos minisztériumi pályázati kiírás létrehozásábanvaló közremûködésével.

Az elnyert pályázati összegbôl a kecskeméti, esztergomi,szolnoki Tudomány és Technika Házak belsô festését sikerültfinanszírozni a MTESZ saját forrás igénybevétele mellett. Ezeka felújítások nagyban hozzájárultak az ingatlanok rendezvényi

célú igénybevételének elôsegítésére, mivel a megszépült belsôterek európai színvonalú rendezvények megtartását teszik le-hetôvé a jövôben.

Ezúton is figyelmébe ajánljuk egyesületünk vezetôségénekés tagságának a megújult rendezvényi elhelyezési lehetôsége-ket a jövôben szervezendô konferenciák és közgyûlések vonat-kozásában.

✍ Dánfy László

111136. évfolyam, 2. szám • 2003

Ritka lehetôség, hogy több mint kétszázéves tanúk elôtt 2002. december 17-én aMiskolci Egyetemen (ME) megemlékezéstés tudományos ülésszakot tarthattak N.J. Jacquin (1727–1817) és J. T. A. Peith-ner (1727–1792) selmeci akadémiai pro-fesszorok 275 éves születési évfordulójaalkalmából. A rendezôk között az egye-tem Mûszaki Földtudományi Kara (MFK), aKönyvtár, Levéltár,Múzeum, (KöLM)valamint a MagyarTudományos Aka-démia MiskolciAkadémiai Bizott-sága bányászatitörténeti munkabi-zottsága szerepelt.Az anyagi támoga-tók a rendezôkönkívül a NemzetiKulturális Alap-program és a ruda-bányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumvoltak. A rendezvény helye a ME SelmeciMûemlékkönyvtárának díszterme volt. Atanúk természetesen azok a könyvek vol-tak, melyeket 1774-76-ban a kincstár vá-sárolt meg a selmeci akadémia részére,Peithner professzor értékes, bányászati-kohászati és természettudományos mûve-ket tartalmazó, 1392 kötetbôl álló könyv-gyûjteményét. A Peithner-könyvtár vetet-te meg a ME világhírûvé vált Selmeci Mû-emlékkönyvtárának alapját.

Nikolaus Josef Jacquin 1727. febr. 16-án született Leydenben és 1817. okt. 26-án Bécsben hunyt el. Tanulmányait (böl-csészeti, orvosi és természettudományi)Leuvenben, Leydenben, Párizsban ésBécsben folytatta. 1763–69-ben a selme-ci akadémia elsô, újonnan szervezett ko-hászat-kémia-ásványtan tanszékének ta-nára. 1769–97 között a bécsi egyetemnövénytani és kémiai tanszékének taná-ra, több éven át az egyetem rektora. Bo-tanikai munkásságával nemzetközi hír-nevet szerzett. Jacquin 1764. szept. 1-én kezdte meg elôadásait és az akadémiavilághírnevét megteremtô kohászati-ké-miai laboratóriumi gyakorlatait. Selme-cen az ô laboratóriumi oktatási irányáttovábbvivô G. Scopoli és Rupprecht Antalmódszereit vették át a világ elsô mûsza-ki egyetemének, a párizsi École Poly-

techniquenek megszervezésekor (1794). Johann Thaddeus Peithner a csehorszá-

gi Gottesgabban született 1727. ápr. 8-án és 1792. június 22-én hunyt el. A prá-gai egyetemen tanult bölcsészetet, szer-zett doktorátust. A csehországi legfelsôbányászati és pénzverészeti hivatalnállépett kincstári szolgálatba, ahol a hiva-tal több évszázados iratanyagának rende-

zésével bízták meg. 1763-72 között pe-dig a prágai egyetemen létesített bányá-szati-bányajogi tanszék, 1772-77 közötta selmeci akadémia bányászati tanszéké-nek tanára. 1777-91-ben a bécsi bányá-szati és pénzverészeti udvari kamaránáludvari tanácsos, 1791-tôl a birodalombányászatának-kohászatának fôfelügye-lôje. Peithner 1761-ben készített javasla-ta indítja el a felsôfokú bányászati-kohá-szati képzés megszervezését, melynekeredményeként 1763-ban Selmecen meg-alapítják az akadémia elsô tanszékét.

A megemlékezés a KöLM-ban rendezettemlékkiállítás megnyitásával kezdôdöttdéli 12 órakor dr. Zsámboki László MEKöLM fôigazgató megnyitó szavaival. Ez-után kezdôdött el a konferencia dr. Bôhm

József ME MFK dékán elnökletével. Elsô-ként Dr.h.c.dr. Berecz Endre prof. emeri-tus méltatta Jaquin professzor munkás-ságát, úgyis mint Jaquin késôi tanszék-vezetôi utóda. Peithner professzorról dr.Zsámboki László KöLM fôigazgató tartottelôadást, aki a selmeci oktatók és a sel-meci akadémia történetének legismer-tebb hazai kutatója.

A tudományos tanácskozás színvona-lát jelzi a további elôadók sora, hiszennemcsak a hazai, de a külföldi kutatók ismegemlékeztek a két professzorról és ahozzájuk kapcsolódó tudományterületek-rôl. Így Elena Kasiarová Peithner pro-fesszorról, Jakab Zoltán az akadémiai ás-ványgyûjteményekrôl, mindketten a sel-mecbányai Szlovák Központi BányászatiLevéltár kutatói. Prof. Ing. Dr. PavolRybar a Kassai Mûszaki Egyetem Bánya-mérnöki Karának dékánja a bányászatioktatás gyökereirôl és jövôjérôl tartott

átfogó jellegû elô-adást.

Természetesen ahazai kutatók isértékes elôadások-kal gazdagítottáka tiszteletadás efórumát. ElsôkéntMastalirné Dr. Zá-dor Márta a Nyu-gat-MagyarországiEgyetem könyvtárifôigazgatója elô-adását kell kiemel-ni, aki a két pro-

fesszornak az erdészeti oktatásra is kiha-tó munkásságát ismertette. Dr. Izsó Ist-ván miskolci bányakapitány a peithneriéletmûhöz is kapcsolható bányajogi sza-bályozás 18. századi jellemzô tendenciá-iról tartott, adatokban is bôvelkedô elô-adást. Mindkét professzor munkásságá-nak részét képezô ásványtani kutatásoktudományos értékét ismertették Dr. Sza-káll Sándor és Dr. Mádai Ferenc a Miskol-ci Egyetem ásványtani tanszékének do-censei. Szendi Attila ME levéltárvezetôPeithner prof. jogászi munkásságáról tar-tott elôadást kiemelve szerepét a bánya-jogi oktatás megteremtésében.

Az elôadások után az elôadók és meg-hívott vendégek a napot baráti összejö-vetellel zárták. ✍ Szendi Attila

Tudományos ülés az elsô selmeci professzorokról

112 Egyesületi Hírmondó

Az Öntödei Múzeum vendégkiállítása, miután sikerrel mutatko-zott be a Selmecbányai Bányászati Múzeumban és a RozsnyóiBányászati Múzeumban, Kassára költözött. A kiállítás „Az ön-töttvas dicsérete címmel” 2003. január 23-án nyílt meg a Szlo-vák Mûszaki Múzeumban. Ebbôl az alkalomból az Öntödei Múze-um január 23–25. Kassa-Bártfa tanulmányutat szervezett.

Tizenhárom fôs csoportunk vonattal és busszal utazott a ha-tárig. A határ átlépése után szlovák kísérôink, Ladislav Klima ésJuraj Retter kollégák fogadtak minket. Rövid pihenô után Kassabelvárosába mentünk, ahol a Szlovák Mûszaki Múzeumot tekin-tettük meg, Libusa Göôzová, Magda Semanová és Danica Jaremo-vá muzeológus kollégák vezetésével.

A múzeum gazdag anyagából kiemelkednek a mûvészi ková-csoltvas épületdíszek és öntöttvas használati tárgyak. Megcso-dáltuk az Andrássyak birtokáról származó, gazdagon díszítettreneszánsz öntött bronz ajtót. Érdekes volt a hangrögzítô be-rendezések sora és írógépgyûjtemény is.

Kora délután ugyanitt volt vendégkiállításunk megnyitója. Akiállítás a tárgyakhoz illô környezetben, két boltíves terembenkapott helyet. A megnyitóra több mint száz érdeklôdô gyûltössze. A megjelenteket dr. Eugen Labanic igazgató köszöntettemajd Lengyelné Kiss Katalin múzeumigazgató mondott megnyi-tóbeszédet. Elmondta, örömmel tölti el, hogy ebben az ipari fej-lettségérôl híres, évszázados történelmi hagyományokat sugár-zó városban mutathatjuk be kiállításunkat. A Rákóczi-ház boltí-ves termei méltó körülményeket teremtenek a tárlatnak, és hí-

zelgô számunkra a lehetôség, hogy olyan technikatörténeti mú-zeum hívta meg kiállításunkat, mely a vasmûvesség körében Kö-zép-Európa egyik leggazdagabb gyûjteményével rendelkezik. Akét múzeum együttmûködése nem új keletû, hiszen évtizedek-kel ezelôtt Kiszely Gyula és Maria Sarudyova közösen kutatták aFelvidék vasgyártó helyeinek történetét. Az Öntödei Múzeum je-len kiállítása a 19. század második felétôl az 1920-as évekigtartó idôszak mûvészi öntöttvas tárgyaiból ad ízelítôt. Ebben akorban egyes öntödékben az ipari öntvényeken kívül ún. keres-kedelmi és díszöntvények is készültek.

A kiállítás vendégkönyvének bejegyzései mind elismerésselszóltak a rendezésrôl és a bemutatott anyag szépségérôl. A he-lyi rádió és a pozsonyi magyar stúdió riportere is tudósított azeseményrôl.

Másnap koránindult buszunk azEperjes mellettiSóvárra – szlovákulSolivar – ahol a kb.30 éve leállítottsófôzô helyén lévômúzeumot néztükmeg. Ezen a vidé-ken a sóbányászat1572 óta folyt. Asóbányákat 1752-ben elöntötte avíz, attól kezdve asóoldatot dolgoz-ták fel. A techno-lógiai folyamato-kat a helyreállítottüzemépületekben,és a fából készültmaketteken néz-hettük meg. Fel-hívták figyelmün-ket, hogy valamennyi eszköz, épület fából vagy bôrbôl készült,fém nélkül, a só maró hatása miatt. A múzeumépületben a szor-galmas asszonyok munkáját, a környékre jellemzô szép vertcsipkéket is kiállították. A múzeumlátogatás után pihenéskép-pen megvendégeltek bennünket a közeli sörözôben.

Ezután továbbmentünk Bártfára. A fôtéren megnéztük a 13.századi gótikus Szent Egyed templomot. A templom nevezetes-sége a 11 szárnyas oltár, a gazdag szobor- és festménydíszítés.A fôtér közepén áll a gótikus városháza, mely jelenleg a SárosiMúzeumnak ad otthont. Szakszerû kalauzolással nézhettük mega múzeumot, mely történelmi, egyházmûvészeti anyagot tartal-maz. A fôtérnek egységes stílust adnak a szorosan egymás mel-lé épített, szépen felújított 14-15. századi emeletes házak.

Továbbutazva rövid látogatást tettünk a közeli Bártfafürdôn,ahol megkóstolhattuk a vasas-szénsavas gyógyvizet.

A harmadik napon a délelôttöt Kassán töltöttük. Elmentünka Miklós-börtönhöz, mely ma múzeum, történelmi és ipartörté-neti emlékekkel. A közelben van a Hóhér-bástya, és ehhez csat-lakozik a Rodostó-ház, II. Rákóczi Ferenc törökországi lakóhe-lyének másolata. A ház 1906-ban épült, amikor Rákóczi hamva-it hazahozták. Megtudtuk, hogy csak külsô része másolat, a bel-sô festett faburkolat, a díszek Rodostóból, az eredeti házbólszármaznak.

Ezután a Szent Erzsébet dómot tekintettük meg. A dóm krip-tájában megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc koporsóját. A krip-tában dr. Patay Pál méltatta a Rákócziak történelemben játszottszerepét.

Élményekben gazdagon tértünk haza, a vendégkiállítás pedigegy hónap múlva folytatja útját Tôketerebesre.

A tanulmányút megszervezéséért köszönet illeti dr. Klug Ot-tót, az Öntödei Múzeum könyvtárosát.

✍ Schudich Anna

Beszámoló kassai tanulmányútról

1. fotó. Bártfa fôtere a gótikus Városházával, háttérben a Szent Egyedtemplom

2. fotó. A csoport tagjai a kassai színházparkjában álló harangjátékot hallgatják