Upload
budapest-science-meetup
View
137
Download
7
Embed Size (px)
Citation preview
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a bronzkori
Kárpát-medencében
Hajdu Tamás
ELTE TTK, Biológiai Intézet, Embertani
Tanszék
MTM Embertani Tár
http://www.flyinamber.com/mv/ar
cos_edenyeink_files/image014.jpg
2
Bevezetés
A Kárpát-medencét a bronzkorban (Kr.e. 2800-800) többször érintették kisebb-
nagyobb népmozgások.
A kora bronzkortól a bronzművesség megjelenése és elterjedése → jelentős
gazdasági fejlődés (Kovács 1977, Bóna 1992).
A Duna mentén és az Alföldön élt közösségek lakóhelye hosszú időn át nem
változott → tell-települések (Poroszlai és mtsai 2003).
Talpastál a tiszafüredi temetőből. Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1320.html
http://gallery.site.hu/d/1757475-
1/kozeps_bronzkori_edenyek_1.jpg
http://gallery.site.hu/d/1757469-1/kozeps_bronzkor_hajvarkocs.jpg
http://kotar.dunakanyar.net/inc/sh
ow_pic.html?../img/n04.jpg
3
kora bronzkor III -
középső bronzkor I
Bóna 1992
4
Bóna 1992
középső bronzkor
III.
5
Késő rézkor-kora bronzkor I
Kaiser 2003, Kulcsár 2012
Gerling és mtsai 2012, Kulcsár 2013
6
Kora bronzkor
Kr.e.2500- Kr.e. 2200
Price és mtsai 2004, Kulcsár 2012
http://kotar.dunakanyar.net/inc/show_pic.html?../img/n04.jpg
MIGRÁCIÓ ÉS/VAGY KULTURÁLIS
VÁLTOZÁSOK A BRONZKORI KÁRPÁT-
MEDENCÉBEN
Vezető kutató: Dr. Kiss Viktória
Új („idegen”) népcsoportok vizsgálata:
Harang alakú edények népe - Nyugat-Európából?
Kisapostag kultúra – a Közép-Dnyeper vidékéről?
Halomsíros kultúra – Dél-Németországból?
Az anyagi kultúra változása = migráció?
BTM Aquincumi Múzeum, Damjanich János Múzeum, Debrecen Atomki, Déri Múzeum,
ELTE, Freie Universität, MNM, MNM-NÖK, Miskolci Egyetem, MTM, PMMI,
Quinnipiac University, Wosinsky Mór Megyei Múzeum,
KULTURÁLIS HATÁS VAGY VÁNDORLÁS? - A KR.E. 2. ÉVEZRED MÁSODIK FELÉBEN A KÁRPÁT-
MEDENCEI HALOMSÍROS KULTÚRA MEGJELENÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ LEHETSÉGES NÉPESSÉG- ÉS
ÉLETMÓDVÁLTOZÁSOK EMBERTANI VIZSGÁLATA – BENYÚJTOTT PÁLYÁZAT
PALEOPATOLÓGIAI, STABIL-IZOTÓPOS ÉS C14 VIZSGÁLATOK
A BRONZKORI FÜZESABONY - ÉS HALOMSÍROS KULTÚRA
NÉPESSÉGÉNEK BIOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓJA
PHD DISSZERTÁCIÓ, ELTE 2012 - KLASSZIKUS EMBERTANI VIZSGÁLATOK
Új („idegen”) népcsoport vizsgálata:
Halomsíros kultúra – Dél-Németországból?
Anyagi kultúra változása = migráció?
P. Fischl et al. 2012
Bevezetés
A középső bronzkor kései időszakában lehűlés → környezeti
változások → változások az állattartásban és földművelésben?
Több tell-települést is elhagytak, de nincs pusztulási horizont!
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_e
rtekei/Dunaujvaros/pages/Dunaujvaros_tortenete/0
02_videkunk.htm
A régészeti anyag uniformizálódott, a temetkezési rítusban változások!
Csanytelek-Palé, 73. sír
Lőrinczy-Trogmayer 1995
Poroszlai 1992, P.Fischl et al. 2012
A középső bronzkor végén/késő bronzkor kezdetén →
Kárpát-medencei (Kárpát-vidéki) Halomsíros kultúra.
A tellek többségén megszűnt az élet, ezután csak horizontális
telepek használata.
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szaz
halombatta/pages/tortenete/002_szazhalombatta_tortenete.htm
Kovács 1981, 1995 és P. Fischl szóbeli közlése alapján
A helyi lakosság továbbélt-e a késő bronzkorban,
vagy a változások népmozgásoknak köszönhetők?
A probléma felvetése
Ha új közösségek érkeztek, ezek a korábbi
lakosságot részben/teljesen elüldözték, esetleg
keveredtek velük?
Zoffmann 2009: Csanytelek-Palé - idegen komponens!
Farkas 1975: A Halomsíros k. megjelenésével új taxonómiai arányok!
Tóth 1973: A Halomsíros k. embertani képe a korábbiaktól eltér.
Szathmáry 1988: Kontinuitás a Dél-Alföldön!
Hazai kutatás: a koszideri korszakban, és azt követően népmozgások!
(ld.: V. Szabó 1999, Kiss 2007…, stb.)
A nyugati régészeti eredmények ennek ellentmondanak (Hänsel 1968, Blischke 2002)
Irodalmi előzmények
A Halomsíros kultúra bevándorlásának kérdése
Régészeti és embertani adatok
Csanytelek-Palé, 73. sír
Lőrinczy-Trogmayer 1995
Csanytelek-Palé, 30. sír
Lőrinczy-Trogmayer 1995
Hipotézis
A középső bronzkori népesség jelentős része továbbélhetett,
de halomsíros csoportok megjelentek/ keveredtek a helyi
népességekkel.
A különböző halomsíros népességek között jelentős a
regionalitás, amelyet a továbbélés és keveredés régiónként
eltérő mértéke alakíthatott ki.
Célkitűzések
Volt-e kontinuitás a középső bronzkori Füzesabony-,
Vatya- és a késő bronzkori Halomsíros k. népességei
között? (Tiszafüred-Majoroshalom,…)
A Kárpát-medencében élt halomsíros csoportok között
megfigyelhető-e jelentős regionalitás?
MÓDSZEREK/ESZKÖZÖK
KLASSZIKUS EMBERTANI VIZSGÁLATOK: - PALEODEMOGRÁFIA
- KRANIOMETRIA
- PALEOPATOLÓGIA
IZOTÓPGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK: - STABIL IZOTÓPOS ELEMZÉSEK(87Sr/86Sr és δ18O …)
- C14 VIZSGÁLATOK
Cél:
Az esetleges életmódváltozások és az immigráns
csoportok/egyének kimutatása
Korlátok
A középső és késő bronzkorban a halotthamvasztás elterjedt volt.
Szabó-Hajdu 2011
Az őskori leletek kifejezetten
rossz megtartásúak.
Kevés sorozat ismert a hazai
középső és késő bronzkori
népességből → alacsony az
összehasonlító anyagok száma.
A vizsgálat anyaga
Füzesabony-kultúra, középső bronzkor
A vizsgálat anyaga
Dunántúli mészbetétes edények népének k.
7. Almásfüzitő-Nagykolónia
8. Bonyhád-Biogáz üzem
9. Szekszárd-Obi Parkoló
Vatya-kultúra:
10. Gerjen-Várad
11. Kiskunfélegyháza-Csányi tanya
12. Százhalombatta-Belső Újföldek
középső bronzkor
A vizsgálat anyaga
Halomsíros-kultúra, késő bronzkor
Eredmények, következtetések
A középső és késő bronzkori népességek demográfiai
mutatói között tendenciózus hasonlóság/különbség
nem mutatható ki.
A vizsgált késő bronzkori sorozatokban az agykoponya gyakrabban
keskeny és hosszú, szemüregük szögletesebb.
A két időszak népességei között testmagasságbeli különbség nem
mutatható ki, de a Dél-Alföldhöz képest mindkét időszakban eltérés!
Eredmények, következtetések
A Füzesabony- és az Alföldi Halomsíros k. összevont mintái között kapcsolat
→ nagyobb területet alapul véve a középső bronzkori népesség továbbélhetett!
A Tiszafüreden a középső és késő
bronzkorban élt csoportok közti
kontinuitás nem támasztható alá
(de kevés a mérhető koponya!)
Eredmények, következtetések
A középső bronzkor végi Vatya sorozatok:
Csanytelek-Palé és az összevont Vatya sorozat analógiái: tiszafüredi késő
bronzkori népesség, összevont alföldi halomsíros minta!
Eredetkérdés????
Csanytelek-Palé, 3. és 8. sír (Szalai 1995)
Szőreg 136.sír, Farkas 1975
1. Ezek a csontvázas sírok a Vatya-k. népességének temetkezései, a kulturális
változás/rítusváltás belső fejlődés eredménye.
A Vatya-Alföldi Halomsíros k. közötti kapcsolat oka:
2. A birituális Vatya temetőkbe a hamvasztásos rítus szerint temetkező autochton
Vatya népesség mellett csontvázas rítus szerint a korai halomsíros csoportok
tagjai temetkeztek.
Eredmények, következtetések
Az alföldi halomsírosoknak a nyugati-, északnyugati (Pitten), ill. Dél-
alföldi mintákkal nincs szignifikáns kapcsolata!
A rákóczifalvi csoport eredetkérdése egyelőre nem oldható meg.
A halomsíros csoportokra vonatkozó eredmények és következtetések
Tápé, 678. sír (Farkas 1975)
A Dél-alföldi késő bronzkori népesség
létrejöttében a korábbi népesség
fontos szerepet játszhatott.
A Halomsíros k. regionalitása jelentős,
ennek oka: a korábbi népességek
továbbélése ill. annak eltérő mértéke.
MÓDSZEREK/ESZKÖZÖK
KLASSZIKUS EMBERTANI VIZSGÁLATOK: - PALEODEMOGRÁFIA
- KRANIOMETRIA
- PALEOPATOLÓGIA
IZOTÓPGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK: - STABIL IZOTÓPOS ELEMZÉSEK(87Sr/86Sr és δ18O …)
- C14 VIZSGÁLATOK
Cél:
Az esetleges életmódváltozások és az immigráns
csoportok/egyének kimutatása
27
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Köszönet illet minden, a bronzkori kutatócsoportunkban dolgozó kollégát, akik segítsége nélkül az embertani elemzések kivitelezése, illetve az eredmények értékelése nem lett volna lehetséges.