BTGEN101AM1 egyetemi docens 1. gyakorlati jegy Kreditpont ... · Tantárgy feladata és célja: A Grammatikai gyakorlatok I. tantárgy célja a szófajok mondatbeli szerepének megismerése,

Tantárgy neve: Szóbeli kommunikáció l. Mündliche Kommunikation l

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN101AM1

Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Bikics Gabriella egyetemi docens

Javasolt félév: 1. Előfeltétel: -

Óraszám / hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, gyakorlati jegy

Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy a különböző előképzettséggel érkezett hallgatók nyelvtudását azonos szintre hozzuk. Legfontosabb feladat, hogy a hallgatók bővítsék szókincsüket, fejlesszék szóbeli kommunikációs képességeiket. Autentikus szövegek hallgatásával és feldolgozásával szert tesznek a hétköznapi életben használt szókincsre és beszédfordulatokra. Középpontban áll a hallásértés és a beszédkészség fejlesztése, melynek módszerei a szóbeli összefoglalás, elbeszélés, véleményalkotás, beszélgetés, vita és referátum, de ezt másodlagosan kiegészítik a receptív készségek, az olvasás- és íráskészség. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung, Kennenlernen, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 1) Netzwerke –Gedanken klar ausdrücken 3. Netzwerken was bringt das? - mündliche Berichte verstehen, ein Interview führen und auf

Aussagen reagieren, in einem Interview flüssig antworten und reagieren 4. Geben und Nehmen – Radiosendungen verstehen, argumentieren und auf andere reagieren 5. Leistungsmessung, mündlich I.

(Lektion 2) Alles Kunst Gespräche über komplexe Themen verstehen, ein Interview führen und auf Aussagen reagieren

6. Berlin Stadt der Kunst –argumentieren und auf andere reagieren 7. Kunst und Geld – in Filmen, Theaterstücken Umgangssprache verstehen, argumentieren

und auf andere reagieren 8. Leistungsmessung, mündlich II.

(Lektion 3) Suchen, finden, tun – Gedanken klar ausdrücken, Gespräche über komplexe Themen verstehen

9. Im Assesment Center – ein Interview führen und auf Aussagen reagieren, in einem Interview flüssig antworten und reagieren

10. Eine heiße Mitarbeiterversammlung – Anzeigen und Ankündigungen verfassen, Diskussionen moderieren, an Verhandlungen teilnehmen

11. Leistungsmessung, mündlich III. (Lektion 4) Im Einsatz – mündliche Berichte verstehen

12. Organisierte Hilfe - rasch wichtige Einzelinformationen finden, argumentieren und auf andere reagieren

13. Preiswürdiges Engagement – mündliche Berichte verstehen, Notizen machen, die anderen nützen, Gedanken klar ausdrücken

14. Leistungsmessung, mündlich IV. Wiederholung, Zusammenfassung

15. Bewertung, Abschluss des Kurses Félévközi számonkérés módja: Beszámolók és szódolgozatok az egyes témakörökből. Értékelése: Beszámoló: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szóbeli felelet szakmai információi és szókincse - Prezentáció: a szóbeli felelet logikája, felépítése, előadásmódja, követhetősége,

gördülékenysége, érthetősége - Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szódolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. Kötelező irodalom:

1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram –Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008.

2. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008.

3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. Ajánlott irodalom:

1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008.

2. Langenscheidt Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Berlin, München: Langenscheidt 1997.

3. Brinker, K. – Sager, S.: Linguistische Gesprächsanalyse. Eine Einführung. 3. Auflage. Berlin: Schmidt Verlag 2001.

Tantárgy neve: Írásbeli kommunikáció I. Schriftliche Kommunikation I.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy a különböző előképzettséggel érkezett hallgatók fejlesszék írásbeli kommunikációs képességeiket. Középpontban áll az olvasásértési és grammatikai készség fejlesztése. A különféle szövegfajták tanulmányozásával felismerik azok formai, lexikai, grammatikai és stilisztikai jellegzetességeit, az egyes nyelvtani jelenségek elemzésével és gyakorlásával, pontosítják nyelvtani tudásukat. Ezt másodlagosan kiegészítik a többi készségek, elsősorban az íráskészség, másodsorban a hallásértési- és beszédkészség. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung, Kennenlernen, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 1) Interessengemeinschaften im Netz – rasch wichtige Einzelinformationen

finden 3. Netzwelten – Fachtexten Informationen und Meinungen entnehmen – Argumente

schriftlich abwägen – in einem Kommentar eigene Standpunkte darstellen (Zur selbständigen Bearbeitung: Individualität und Gruppenzwang – zeitgenössische literarische Texte verstehen – in einer Erzählung Hintergrund verstehen)

4. Leitungsmessung: Test I. 5. (Lektion 2) Kunst als Therapie – lange Texte zusammenfassen, anspruchsvolle Texte

zusammenfassen 6. Künstlerleben – in Texten implizite Einstellungen erfassen, Gespräche über komplexe

Themen verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Lebenskunst – strukturierte Texte schreiben, in Korrespondenz Umgangssprache und idiomatische Wendungen verstehen, in Briefen Erfahrungen, Gefühle beschreiben)

7. Leitungsmessung: Test II. 8. (Lektion 3) Stelle gesucht – Anzeigen und Ankündigungen verfassen 9. Kompetenzen – Vorträge und Debatten verstehen, Sachverhalte ausführlich beschreiben

(Zur selbständigen Bearbeitung: Der erste Arbeitstag – alltägliche Verträge verstehen, komplexe Informationen und Anweisungen verstehen, Informationen notieren und weitergeben)

10. Leistungsmessung: Test III. 11. (Lektion 4) Freiwilliges soziales Jahr – Korrespondenz verstehen, in Briefen Erfahrungen,

Gefühle beschreiben, komplexes Thema strukturiert vortragen (Zur selbständigen Bearbeitung: Gemeinsam stärker – rasch wichtige Einzelinformationen finden)

12. Im Verein helfen – in Dienstleistungsgesprächen Informationen austauschen, Informationen und Ratschläge austauschen, in formellen Briefen Vereinbarungen einfordern

13. Leistungsmessung: Test IV. 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Négy zárthelyi dolgozat (teszt) és házi fogalmazások megírása.

Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak. Házi fogalmazás: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége. - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. Kötelező irodalom:



3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009 Ajánlott irodalom:

1. Braun, P: Tendenzen in der Gegenwartssprache. Berlin: Schmidt 2007. 2. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz,

Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008.


Tantárgy neve: Grammatikai gyakorlatok I. Grammatische Übungen I.




Tárgyfelelős: Dr. Kriston Renáta egyetemi adjunktus



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A Grammatikai gyakorlatok I. tantárgy célja a szófajok mondatbeli szerepének megismerése, és részletes foglalkozás a különböző típusú mondatok megszerkesztésének nyelvtani stratégiáival. Tárgyaljuk többek között a német igeidők képzését, röviden kitérünk az igeidők jelentésére; foglalkozunk az elváló és nem elváló igekötős igékkel; gyakoroljuk az erős, vegyes ragozású igékkel. Áttekintjük a cselekvő szerkezet szenvedővé alakításának szabályait, gyakoroljuk a szenvedő igeidők képzését; a módbeli segédigével bővített szenvedő szerkezet alakjait a különböző igeidőkben. Foglalkozunk a zu+Infinitiv szerkezetek képzésével, gyakoroljuk ezeket a szerkezeteket cselekvő és szenvedő mondatokban; áttekintjük a feltételes mód jelen és múlt idejének képzését, gyakoroljuk a feltételes mód alakjait mind cselekvő, mind szenvedő szerkezetekben. Foglalkozunk az igéből képezhető igenevekkel. Kitekintünk a nominalizálás és a verbalizálás szövegalkotó szerepére. A szemináriumok átfogó célja, hogy a hallgatók a fejlesszék azokat a kompetenciákat, amelyek a szövegalkotást teszik színesebbé, elsősorban a koherencia grammatikai elemeivel való megismerkedés szolgálja ezt a célt. A grammatikai elméletek közül a referenciagrammatikai eszköztárával dolgozunk. A grammatikai eszköztár elsajátításához az ajánlott könyveket a kötelező irodalom tartalmazza. Tantárgy tematikus leírása:

1. Satzstrukturen: eine Einführung 2. Aufforderungssätze, irreale Wunschsätze 3. Indirekte Rede 4. Nominalisierung, Verbalisierung 5. Mittel der Textverbindung 6. Textkohärenz, Konjunktionen und Subjunktionen 7. Verbale Gruppen: Modalverben 8. Futur I und II 9. Klausur I. 10. Aktiv – Passiv 11. Subjektloses Passiv 12. Partizipialkonstruktionen 13. Partizip I – Partizip II. 14. Klausur II. 15. Auswertung der Klausuren.

Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozatok sikeres megírása (küszöbérték: 60%), évközi feladatok beadása. Értékelése: A zárthelyi dolgozatokban az elérendő minimális szint 60%, az írásbeli megnyilvánulások értékelésénél fontos szempont a szabatos, grammatikailag és stilisztikailag helyes nyelvhasználat. Ugyanez vonatkozik a beadandó munkák értékelésére is. Önálló gyakorlásra ajánlottak a fentebb felsorolt könyvek. A jegy szerzésének alapfeltétele a grammatikai terminológiai ismerete. Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak. Kötelező irodalom:

1. Daniels A. – Dengler S. - Estermann Ch. – Köhl-Kuhn R. - Lanz M. – Sander I. – Schlenker W. – Tallowitz U.: Grammatiktrainer. Mittelpunkt C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Stuttgart: Klett 2010.

2. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Aula 2007. 3. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Mannheim: Dudenverlag

1998, oder erweiterte Auflage 2004. Ajánlott irodalom:

1. Bassola, Péter - Orosz, Magdolna - Polákovits, Sarolta: Rendszerező német nyelvtan és gyakorlatok. Szeged: Grimm Könyvkiadó 2002.

2. Dreyer, Hilk. - Schmitt, Richard: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Ismaning/ München: Verlag für Deutsch 1995.

3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009

Tantárgy neve: A német nyelvű országok története és földrajza Geographie und Geschichte der deutschsprachigen Länder

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN104AM



Tárgyfelelős: Dr. Tózsa-Rigó Attila egyetemi adjunktus


Óraszám / hét: 1 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, kollokvium

Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor (nappali)

Tantárgy feladata és célja: Az előadás áttekintést nyújt a német nyelvű országok történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről. A hallgatók power point előadások segítségével megismerhetik a német nyelvterület országait, legfontosabb tartományait, városait, tájegységeit, hétköznapi életét, valamint röviden áttekintik a Németország, Ausztria és Svájc történelmének legfontosabb eseményeit. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses. Was ist Landeskunde? 2. Geographie: Deutschland, Aufteilung nach kulturellen, historischen und politischen Aspekten:

Nord-Mittel-und Süddeutschland, Ost- und Westdeutschland 3. Norddeutschland: Schleswig Holstein, Niedersachsen, Bremen, Hamburg, Mecklenburg-

Vorpommern 4. Die Hauptstadt Berlin. Teilung und Wiedervereinigung 5. Ost-Mitteldeutschland: Brandenburg, Sachsen, Sachsen-Anhalt, Thüringen 6. West-Mitteldeutschland: Hessen, Nordrhein-Westfallen, Rheinland- Pfalz, Saarland 7. Süddeutschland: Baden-Württemberg, Bayern 8. Die wichtigsten Schnittstellen der deutschen Geschichte- Überblick 9. Zusammenfassung: Die deutschen Bundesländer 10. Ost-Österreich 11. West-Österreich 12. Die Geschichte Österreichs. (Im Überblick) 13. Die Schweiz 14. Die Geschichte der Schweiz (Im Überblick) 15. Auswertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Kollokvium írásbeli és szóbeli vizsgarésszel. Az egyes részek tartalma:

1. Schriftliche Prüfung: Ein ausgewählter Text aus der deutschen, österreichischen oder Schweizer Geschichte zur Übersetzung und eine Frage zur Erörterung

2. Mündliche Prüfung: Sie sind Fremdenführer und führen Ihre Gruppe in eine Region von Nord-Mittel- oder Süddeutschland, Ost- oder Westösterreich, bzw. der Schweiz. Was würden Sie den Touristen zeigen und erzählen?

Értékelése: Az írásbeli vizsgarész alapvető kritériuma a szöveg szabatos és helyes fordítása, a tanult szakszavak adekvát alkalmazása. Az esszé alapvető elbírálási szempontjai: nyelvhelyesség és tartalmi helyesség a tanult ismeretek alkalmazásával. A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga.

A szóbeli vizsgarész értékelése: információforrások relevanciája, szakmai és nyelvi felkészültség. A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom: 1. Luscher, Renate: Landeskunde Deutschland. Von der Wende bis heute. München: Verlag für

Deutsch 2013.

2. Zelényi Annamária: Wo man Deutsch spricht. Landeskunde einmal anders. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.

3. Péntek Bernadett - Husz Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder. Országismereti tankönyv. Sopron: Padlás kiadó 2000.

Ajánlott irodalom: 1. Tatsachen über Deutschland. (Hg.: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung)

Frankfurt/M.: Societs Verlag 2010. http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de 2. Avenarius, Wilhelm: Streifzüge durch das historische Deutschland. München, Stuttgart: ADAC

Verlag 1990. 3. Rudolf, Hans, Ulrich – Oswalt, Wadian: Taschen Atlas Deutsche Geschichte. Gotha, Stuttgart:

Klett Perkes Verlag 2004. 4. Matecki, Uta: Dreimal Deutsch In Deutschland / In Österreich / In der Schweiz. Stuttgart: Klett

Verlag 2000.

Tantárgy neve: A német nyelvű országok története és földrajza Geschichte und Geographie der deutschsprachigen Länder

Tantárgy Neptun kódja BTGEN105A






Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadáshoz szorosan kapcsolódó szeminárium áttekintést nyújt a német nyelvű országok történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről. A hallgatók autentikus olvasmányszövegek, képek és filmek segítségével megismerhetik a német nyelvterület országait, legfontosabb tartományait, történelmi eseményeit, a hétköznapi élet aktuális gazdasági és társadalmi problémáit, pl. kül- és belpolitika, bevándorlás, környezetvédelem, munkaerőpiac, fogyasztás, oktatáspolitika, a nők helyzete stb. A témák egy részét referátumok és projektek formájában dolgozzák fel. Tantárgy tematikus leírása:

1. Das bunte Deutschland 2. Die deutschen Städte 3. Die deutschen Metropolen 4. Geschichte von Deutschland I. 5. Geschichte von Deutschland II. 6. Bevölkerung, Lebensformen 7. Wirtschaft, Messen 8. Österreich: Geographie 9. Geschichte und Politik 10. Österreichische Städte 11. Die Schweiz: Geographie 12. Geschichte und Politik 13. Bevölkerung und Gesellschaft 14. Wirtschaft und Wissenschaft 15. Zusammenfassung, Leistungskontrolle Félévközi számonkérés módja: Szemináriumi dolgozat, melyet a hallgatók projektmunka eredményeképpen készítenek el. Az órai kiselőadások csoportos projektmunkán alapszanak. Értékelése: Szemináriumi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szóbeli kiselőadás: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


gördülékenysége, érthetősége

- Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom: 1. Landeskunde Deutschland 2013. Von der Wende bis heute. München: Verlag für Deutsch 2013. 2. Péntek Bernadett - Husz Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder.

Országismereti tankönyv. Sopron: Padlás kiadó 2000. 3. Zelényi Annamária: Wo man Deutsch spricht. Landeskunde einmal anders. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó, 2001. Ajánlott irodalom: 1. Bubner, Friedrich – Seel, Helga: Transparente Landeskunde. Bonn: Goethe-Institut Inter

Nationes 2000. 2. Luscher, Renate: Landeskunde Deutschland. Von der Wende bis heute. Aktualisierte Fassung.

Ismaning: Max Hueber Verlag 2004. 3. Schmied, Gerhard / Friedrich: Kleine Deutschlandkunde. Stuttgart: Klett Verlag 1992. 4. Tatsachen über Deutschland. (Hg.: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung)

Frankfurt/M.: Societs Verlag 2010. http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/ 5. Matecki, Uta: Dreimal Deutsch In Deutschland / In Österreich / In der Schweiz. Stuttgart: Klett

Verlag 2000.

http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/

Tantárgy neve: Fonetikai gyakorlatok Phonetische Übungen

Tantárgy Neptun kódja:BTGEN106AM






Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium elsődleges célja, hogy német kiejtési gyakorlatokon keresztül korrigálja és tökéletesítse az idegen nyelven történő kommunikációt. Ehhez szükséges, hogy a hallgatók megismerjék a korrekciós fonetika tárgyát és módszerét, és így a fonetikai transzfer jelenségek tudatosítása révén, valamint a német standard kiejtés gyakorlásával alkalmazni tudják azt később önállóan is. A félév első részében a német magánhangzó és mássalhangzó rendszerre, valamint a mássalhangzó kapcsolatokból adódó kiejtési problémákra (Auslautverhärtung, Stimmassimilation, Aspiration der Verschlusslaute stb.) koncentrálunk, a második félévben pedig a német nyelv egyes szupraszegmentális jelenségeinek (intonáció, szóhangsúly, mondathangsúly) gyakorlására kerül sor. Tantárgy tematikus leírása:

1. Theoretische Einleitung. Fremder Akzent und korrektive Phonetik. 2. Videotraining I. 3. Videotraining II. 4. Die Vokale und Kurzvokale des Deutschen. 5. Das Schwa. Das vokalische R. 6. Praktische Übungen: Hörverstehen, Nachsprechen 7. Die Konsonanten des Deutschen. 8. Praktische Übungen: Schreiben nach Diktat, Lautes Vorlesen 9. Die Auslautverhärtung. 10. Aspiration der Verschlusslaute. Die Buchstabenkombination –ng-. 11. Ach-und ich-Laut 12. Der Wortakzent. und der Satzakzent 13. Intonation. 14. Aussprachetraining 15. Leistungsmessung

Félévközi számonkérés módja: Szemináriumi dolgozat, amely egy tanult fonetikai jelenség elméleti hátterét dolgozza fel és szóbeli beszámoló, amely a tanult fonetikai jelenségek alkalmazását kéri számon. Értékelése: Szemináriumi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szóbeli beszámoló: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



- Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom:

1. Gunther Dietz - Krisztián Tronka: SprechProbe (Aussprachetraining für ungarische DaF-Lerner) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó 2001.

2. Kassai Ilona: Fonetika. Budapest: Tankönyvkiadó. 2005. 3. Koloman Brenner et al.: Deustche Phonetik. Eine Einführung. Budapest: ELTE. 2006.

Ajánlott irodalom:

1. Crystal, David: Die Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt am Main, New York: Campus 1995.

2. Rudolf Rausch - Ilka Rausch: Deutsche Phonetik für Ausländer Berlin, München, Leipzig: Langenscheidt 1993.

3. Duden: Das Aussprachewörterbuch Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich: Dudenverlag 1985.

Tantárgy neve: Nyelvtanulási technikák Techniken des Sprachlernens

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN107A






Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat az alapvető tanuláspszichológiai, tanulás-módszertani és didaktikai ismereteket, amelyek lehetővé teszik számukra a hatékony idegen nyelvtanulást, az autonóm ismeretszerzést. Megismerik és elemzik az egyes szövegfajták feldolgozáshoz alkalmazható receptív szövegértési technikákat: a globális, kurzoros, szelektív, totális szövegértést, a szótározási, a nyomtatott és elektronikus információ-szerzési stratégiákat. Alkalmazzák a szóbeli és írásbeli prezentációhoz szükséges produktív szövegalkotási módszereket. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses. 2. Reflexion: Wie habe ich Deutsch gelernt? Methoden und Materialien. 3. Lernpsychologische Grundlagen: Motivation, Mehrkanallernen 4. Lernpsychologische Grundlagen: Wie funktioniert unser Gedächtnis? 5. Ultrakurzzeitgedächtnis, Kurzzeitgedächtnis, Langzeitgedächtnis 6. Das effektive Lernen und Behalten von Vokabeln 7. Die kognitiven, praktischen und pädagogischen Ziele des Fremdsprachenlernens 8. Rezeptive Fertigkeiten I. Leseverstehen 9. Rezeptive Fertigkeiten II. Hörverstehen 10. Produktive Fertigkeiten I. Sprechen 11. Produktive Fertigkeiten II. Schreiben 12. Arbeitstechniken und Arbeitsformen: 13. Die mündlich und schriftliche Präsentation 14. Zusammenfassung, Wiederholung 15. Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Félzáró zárthelyi dolgozat. Értékelése: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom:

1. Dahmen, Hella – Dahmen, Jürgen: Effektives Lernen. Anleitung zum Selbstudium, Gruppenarbeit und Examensvorbereitung. Stuttgart: Schottauer Verlag 1993.

2. Kolossa, Bernd: Methodentrainer. Berlin: Cornelsen Verlag 2000. 3. Mattes Wolfgang: Methoden für den Unterricht. 75 kompakte Übersichten für Lehrende und

Lernende. Paderborn: Schönigh 2002.

Ajánlott irodalom:

1. Müller, Bernd-Dietrich: Wortschatzerbeit und Bedeutungsvermittlung. Berlin: Langenscheidt 1998.

2. Ehlers, Swantje: Lesen als Verstehen. Berlin: Langenscheidt 1996.

3. Dahlhaus, Barbara: Fertigkeit Hören. Berlin: Langenscheidt 1998.

Tantárgy neve: Irodalmi szövegek olvasása és elemzése Lesen und Analyse literarischer Texte




Tárgyfelelős: Kegyesné Dr. Szekeres Erika egyetemi docens



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor

Tantárgy feladata és célja: A szeminárium irodalmi szövegek olvasása és elemzése révén bevezet a szövegrecepció és –elemzés gyakorlatába. Megismertet a szöveg szerkezetével, az irodalmi értelmezés fogalomrendszerével és módszertani apparátusával. Az elsősorban prózai művek közös elemzése során lehetőség nyílik az interpretáció különböző típusainak és eljárásmódjainak alkalmazására, illetve a művek narrációs szerkezetének mélyebb megismerésére. Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés az irodalmi szövegek elemzésébe – Fogalmak, kategóriák 2. Műmegközelítési módok típusai 3. Franz Kafka: Kleine Fabel (Kurzgeschichte) 4. Kurt Marti: Neapel sehen (Kurzgeschichte) 5. Marie Luise Kaschnitz: Das letzte Buch (Kurzgeschichte) 6.-7. Theodor Storm: Der kleine Häwelmann. Ein Kindermärchen 8.-9. Johannes Bobrowski: Mäusefest

10.-11. Johann Peter Hebel: Der Kommandant und die badischen Jäger in Hersfeld 12.-13. Peter Hacks: Der Bär auf dem Försterball

14.-15. Johann Peter Hebel: Unvehofftes Wiedersehen. Félévközi számonkérés módja: Önálló órai elemzések elkészítése, házi dolgozatok beadása, az elemzendő művek alapos ismerete. Értékelése: Az 5-7 oldalas házi dolgozat időbeli benyújtásán valamint a féléves tematikában szereplő művek alapos ismeretén kívül a gyakorlati jegy megszerzésének további feltétele a rendszeres részvétel a gyakorlati órákon illetve az órai aktivitás. Órai elemzések és házi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Eicher, Th., Wiemann, W.: Arbeitsbuch: Literaturwissenschaft. Padeborn, München, Wien, Zürich: Schöningh1997.

2. Vogt, Jochen: Einladung zur Literaturwissenschaft. München: Fink 2002. 3. Fricke, Harald, Zymner, Rüdiger u.a.: Einübung in die Literaturwissenschaft. Paderborn:

Schöningh 1991. Ajánlott irodalom:

1. Arnold, Heinz Ludwig - Detering, Heinrich (Hg): Grundzüge der Literaturwissenschaft. München: dtv 1996.

2. Schutte, Jürgen: Einführung in die Literaturinterpretation. Stuttgart: Metzler 1999. 3. Moennighoff, B., Meyer-Kreutler, E.: Arbeitstechniken Literaturwissenschaft. 12. Aufl.

München: W. Fink 2005. 4. Orosz, M.: „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Budapest: Gondolat 2003.

Tantárgy neve: Könyvtárhasználati, informatikai és filológiai alapismeretek Grundkenntnisse in Bibliothekswesen, Informatik und Philologie







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szemináriumok célja, hogy megismertesse a hallgatókat a tudományos kutatómunka alapjaival, tudatosítsa bennük a tudományosság és ismeretterjesztés fogalma közötti alapvető különbséget, lehetővé tegye, hogy később maguk is önálló kutatásokat folytassanak. Lépésenként áttekinti a tudományos kutatómunka legfontosabb szakaszait, megismerteti a hallgatókat az alapvető módszerekkel. Külön hangsúlyt fektet a szakirodalom feltárásának és feldolgozásának metódusára, valamint az eredmények, akár szóbeli, akár írásbeli formájú, tudományos igényű megfogalmazásának tartalmi és formai szempontjaira. Tantárgy tematikus leírása:

1. A filológia fogalma és a tudományosság kritériumai 2. A tudományos munka formái, a tudományos dolgozatok fajtái, célkitűzése 3. Handout és prezentáció készítésének sajátosságai 4. A filológiai kutatás módszerei 5. A szakirodalom feltárása: könyvtári gyakorlat 6. Könyvtári gyakorlat 7. Szakirodalom és az internet 8. Internetes kutatómunka 9. A szakirodalom feldolgozása, hogyan jegyzeteljük? 10. Bibliográfia készítése 11. Mikor és hogyan hivatkozzunk? 12. Tudományos előadások formái 13. Az idézések formái: szószerinti idézés használata 14. Az idézések formái: tartalmi idézés használata 15. Félévzáró zárthelyi dolgozat

Félévközi számonkérés módja: Félévzáró zárthelyi dolgozat, az órákon való aktív részvétel, referátum tartása (15 perc) Értékelése: A referátum értékelése: szakmai és nyelvhasználati helyesség, a bibliográfiai ismeretek következetes és korrekt alkalmazása. A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




A zárthelyi dolgozat a félév során tanult szövegtani és filológiai ismereteket kéri számon, az elégséges feltétele: 60%. Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Bangen, G. 1990. Die schriftliche Form germanistischer Arbeiten. Empfehlungen für die

Anlage und äußere Gestaltung wissenschaftlicher Manuskripte unter besonderer Berücksichtigung der Titelangaben von Schrifttum. Sammlung Metzler 13, Stuttgart: Metzler.

2. Woloszyn, M. / Pap, E. 2001. Zur Anfertigung und Form wissenschaftlicher Arbeiten an ungarischen Hochschulen und Universitäten. Eine Orientierungshilfe für Studierende und

Lehrkräfte des Fachs Germanistik/Deutsch als Fremdsprache. Miskolc. 3. Az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei: http://itk.iti.mta.hu/szabvany.pdf (10. 09. 2013).

Ajánlott irodalom: 1. Eco, U. 1998. Wie man eine wissenschaftliche Abschlussarbeit schreibt. Doktor-, Diplom-,

und Magisterarbeit in den Geistes-, und Sozialwissenschaften, übers. von Walter Schick. Heidelberg: C. Müller.

2. Példatár különböző típusú dokumentumok leírásához. Összeállította Orbán Éva. Kiadta: OSZK. 1992.

3. Thouard, D. et al: Philologie als Wissensmodell. Berlin: de Gryter. 2010.

Tantárgy neve: Szóbeli kommunikáció II. Mündliche Kommunikation II.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók bővítsék szókincsüket, fejlesszék szóbeli kommunikációs képességeiket. Autentikus szövegek hallgatásával, olvasásával és feldolgozásával szert tesznek a hétköznapi életben használt szókincsre és beszédfordulatokra. Középpontban áll a konverzáció és önálló szövegalkotás fejlesztése, amire a hozzászólás, érvelés, kommentár, szerepjáték, vita, tervjáték, kerekasztal-konferencia gyakorlásával kerül sor. Ezt másodlagosan kiegészítik a receptív készségek, az olvasás- és íráskészség. Tantárgy tematikus leírása:

1. Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 5) Sagen und Meinen – Anspielungen machen und emotional differenzieren 3. Mit anderen Worten – Gespräche über komplexe Themen verstehen, Gedanken klar

ausdrücken 4. Was soll das denn heißen? Telefongespräche führen, Anspielungen machen und emotional

differenzieren 5. Leistungsmessung, mündlich I.

(Lektion 6) Jung und alt –Radiosendungen (auch nicht standardsprachliche) verstehen, in einem Interview flüssig antworten und reagieren

6. Generationen – Reportagen oder Talkshows verstehen, eigene Meinung darstellen 7. Dynamische Sprache – Korrespondenz verstehen, Radiosendungen (auch nicht

standardsprachliche) verstehen 8. Leistungsmessung, mündlich, II.

(Lektion 7) Viel Glück - komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen - in einem Kommentar eigene Standpunkte darstellen

9. Auf dem Weg zum Glück - lange Texte mündlich zusammenfassen - Gedanken klar ausdrücken

10. Grenzenloses Glück - mündliche Berichte verstehen - rasch wichtige Einzelinformationen finden - in Texten implizite Einstellungen erfassen

11. Leistungsmessung, mündlich III. (Lektion 8) Neue Welten - argumentieren und auf andere reagieren

12. Suche nach neuen Welten - rasch wichtige Einzelinformationen finden - in einem Kommentar eigene Standpunkte darstellen

13. Roboterwelten - schriftliche Berichte verstehen - mündliche Berichte verstehen - ein klar gegliedertes Referat halten

14. Leistungsmessung, mündlich IV. 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Beszámolók és szódolgozatok az egyes témakörökből. Értékelése: Beszámolók: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


gördülékenysége, érthetősége - Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége.

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szódolgozatok: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. A szóbeli értékelésnél fontos szempont a szabatos, stilisztikailag helyes nyelvhasználat. Kötelező irodalom:

1. Daniels, Albert – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Sander, Ilse – Buttler, Ellen –Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt B2 Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch, Stuttgart: Klett 2007.

2. Daniels, Albert – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Sander, Ilse – Buttler, Ellen – Tallowitz, Ulrike.: Mittelpunkt B2 Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch mit Audio CD. Stuttgart: Klett 2007.

3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. Ajánlott irodalom:

1. Daniels, Albert – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Sander, Ilse – Buttler, Ellen –Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt B2 Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 4 Audio CDs. Stuttgart: Klett 2007.

2. Brinker, K. – Sager, S.: Linguistische Gesprächsanalyse. Eine Einführung. 3. Auflage. Schmidt Verlag: Berlin. 2001.


Tantárgy neve: Írásbeli kommunikáció II. Schriftliche Kommunikation II.




Tantárgyfelelős: Dr. Bikics Gabriella egyetemi docens



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az órákon foglalkozunk az írásbeli interakciók különböző rétegeivel: fordítás németre, hivatalos levelezés; nyomtatványok, kérdőívek megfogalmazása, kitöltése; komplex tények, információk írásban történő átadása mások számára; panaszlevelek megfogalmazása; érdekes témákról részletes leírás, súlypontok kiemelése; beszélgetés, előadás, ill. prezentáció közben jegyzetek készítése. Az írásbeli produktumok elkészítésekor nagy figyelmet fordítunk a stilisztikai és nyelvhelyességi követelmények betartására. Tantárgy tematikus leírása:

1. Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 5) Was ist tabu? rasch wichtige Einzelinformationen finden 3. Lügen, die niemanden betrügen? In Korrespondenz Umgangssprache und idiomatische

Wendungen verstehen, gut strukturierte Texte schreiben (Zur selbständigen Bearbeitung: Korrespondenzen – Korrespondenz verstehen, In Korrespondenz Umgangssprache und idiomatische Wendungen verstehen)

4. Leistungsmessung I. 5. (Lektion 6) Bevölkerungsentwicklung – gut strukturierte Texte schreiben, komplexes

Thema strukturiert vortragen 6. Die Alten –schriftliche Berichte verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Kreative Texte

– zeitgenössische literarische Texte verstehen, fiktionale Texte erfassen) 7. Leistungsmessung II. 8. (Lektion 7) Liebesglück - literarische Erzählungen verstehen 9. (Zur selbständigen Bearbeitung: Das Glück liegt im Verzicht - zeitgenössische

literarische Texte verstehen - Geschichten erzählen und angemessen beenden Die Schokoladenseite des Lebens - rasch wichtige Einzelinformationen finden

10. Leistungsmessung III. 11. (Lektion 8) Technische Umwälzungen - schriftliche Berichte verstehen - Informationen

notieren und weitergeben - anspruchsvolle Texte zusammenfassen 12. Neue Medizin neuer Mensch? - Fachtexten Informationen und Meinungen entnehmen

(Zur selbständigen Bearbeitung: Erfinderwerkstatt - Sachverhalte detailliert darstellen -Informationen und Ratschläge austauschen)

13. Leistungsmessung IV. 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Négy zárthelyi dolgozat (teszt) és házi fogalmazások megírása. Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Házi fogalmazás: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége

- Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége. A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. Kötelező irodalom:



3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. Ajánlott irodalom:


2. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Gansel, G.: Textsortenlinguistik. München: UTB 2012.

Tantárgy neve: Germán nyelvek és kultúrák Germanische Sprachen und Kulturen







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadások célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a germán nyelvek és kultúrák világával nyelvtörténeti és történeti aspektusból. Az előadások témakörei a germán nyelveket egyrészt a genealógiai szempont alkalmazásával, másrészt a nyelvtipológiai szempont bevonásával közelítik meg. A germán kultúrkörrel elsődlegesen kultúrtörténeti megközelítésben foglalkozunk. Ennek megfelelően az előadások kiemelt célja, hogy a kiválasztott aspektusok elméleti hátterét és terminológiáját német nyelven is megismerjék a hallgatók. A történelmi és kultúrtörténeti szempontból tárgyalt témakörök bevezetést adnak a germán törzsek historikus emlékeibe, közelebb hozzák a hallgatókhoz a germán mitológiát, hiedelem- és mondavilágot. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a legfontosabb történelmi, kultúrtörténeti és nyelvtörténeti forrásokkal, amelyekből információkat szerethetünk a germán nyelvek és kultúrák fejlődéséről. Tantárgy tematikus leírása:

1. Die Sprachen der Welt. Die deutsche Sprache in der Welt von heute. 2. Sprachfamilien der Welt. Arten der linguistischen Klassifikation. 3. Die indoeuropäische Sprachfamilie. Die Entwicklung der indoeuropäischen Sprachen. 4. Sprachwandel. Forschungsmethoden der Sprachgeschichte. 5. Die sprachhistorischen Epochen der deutschen Sprache. 6. Begriffskritik: Germanen. Die frühgermanischen Kulturen. 7. Die germanischen Stämme. Ihre Lebensweise, Geschichte, Wirtschaft und Mythologie. 8. Die Entwicklung der Schrift. Runen. 9. Die Ostgermanen: Das Gotische. 10. Die Nordgermanen: Isländisch, Färöisch, Norwegisch, Dänisch, Schwedisch. 11. Die Nordseegermanen: Englisch, Friesisch, Altsächsisch. 12. Die Südgermanen: Niederländisch, Afrikaans, Niederdeutsch, Deutsch, Langobardisch,

Pennsilfaanisch, Jiddisch. 13. Die Geschichte der deutschen Sprache: Althochdeutsch, Mittelhochdeutsch. 14. Die Geschichte der deutschen Sprache: Frühneuhochdeutsch. 15. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: A kollokviumon a hallgatók a tanult témákból tételsor alapján adnak számot tudásukról, illetve egy 10 perces szóbeli referátumot tartanak egy előre kiválasztott téma alapján (pl. Die Mythologie der Germanen, die Völkergruppen der Germanen stb.). A tételek megegyeznek az előadások tematikájával. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




Kötelező irodalom:

1. Crystal, D.: Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt-New York: Campus 1995. 2. Fleischer, W., Helbig, G., Lerchner, G.: Kleine Enzyklopädie: Deutsche Sprache. Frankfurt

am Main: Peter Lang 2001. 3. Hutterer, C.J.: Die germanischen Sprachen. Ihre Geschichte und Grundzügen. Wiesbaden:

Albus 1999. 4. König, W.: dtv-Atlas zur deutschen Sprache. München: Deutscher Taschenbuch-Verlag

1978. Ajánlott irodalom:

1. Fodor, I.: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2004. 2. Glück, H. (Hrsg.): Metzler Lexikon Sprache. Stuttgart-Weimar: Metzler 2000. 3. Tichy, E.: Indogermanistisches Grundwissen. Freiburg: Sprachwissenschaftliches Seminar.

(Vorlesungsskript) 1998.

Tantárgy neve: Germán nyelvek és kultúrák Germanische Sprachen und Kulturen




Tárgyfelelős: Dr. Tózsa Rigó Attila



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A kurzus az azonos című előadás kísérő szemináriuma. Tematikáját tekintve azonban egy szűkebb részterület, a germán kultúra részletes kifejtésére koncentrál. Ebben a tekintetben követi Hutterer tankönyvének fejezeteit, kiegészítve azt más szakirodalmi szövegekkel, forrásokkal. A szeminárium alapvető célja, hogy a hallgatók nyelvi kifejezőkészsége, szókincse is fejlődjön. Az egyes tankönyvi szövegeket feladatlapok segítségével dolgozzuk fel. A szeminárium során a hallgatóknak önállóan kell tudni feldolgozni a szakirodalmat és forrásszövegeket, majd ezeket szóbeli referátum formájában prezentálniuk kell. Tantárgy tematikus leírása:

1. Germanische Altertumskunde. Begriff, Aufgaben und Quellen. 2. Germanische Quellen der Altertumskunde. 3. Produktionsweisen. Landwirtschaft und Jagd. 4. Handwerk und Gewerbe. 5. Handel und Verkehr. 6. Haus und Hof. 7. Kleidung und Schmuck. 8. Waffen. 9. Dorf, Burg und Stadt. 10. Gemeinschaftsleben und Rechtsverhältnisse. 11. Die Religion der Germanen. 12. Die germanische Runenschrift. 13. Die lateinische Schrift bei den deutschen Stämmen. 14. Namenkunde. 15. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: Egy 10 perces szóbeli referátum tartása a fentebb felsorolt témakörökből, ill. összefoglaló zárthelyi dolgozat megírása. Egyéb tudnivalók: A szeminárium célja, hogy a hallgatók képesek legyenek egy kultúrtörténeti témát magas szinten szóbeli referátum formájában prezentálni. A nyelvi készségek fejlesztésén kívül a különböző prezentációs technikák alkalmazását is fejlesztjük és mérjük. A hallgató feladata, hogy a saját maga választotta témakörből a többiek számára követhetően, logikusan felépítve, a lényeget handout formában is összefoglalva tartsa meg kiselőadását. A kiselőadás és a szakirodalom segítségével minden hallgatónak képesnek kell lennie az adott témakör lényegi megállapításait összefoglalni. A gyakorlati jegy a kiselőadás értékeléséből és a témák kifejtésére épülő zárthelyi dolgozatból adódik. Értékelése: Referátum: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Zárthelyi dolgozat: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.


1. Crystal, D.: Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt-New York: Campus 1995. 2. Fleischer, W.-Helbig, G.- Lerchner, G.: Kleine Enzyklopädie:Deutsche Sprache. Frankfurt am

Main: Peter Lang 2001. 3. Hutterer, C.J.: Die germanischen Sprachen. Ihre Geschichte in Grundzügen.

Wiesbaden:Albus im VMA-Verlag 1999. Ajánlott irodalom:

1. Fodor I.: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2004. 2. Glück, H. (Hg.): Metzler Lexikon Sprache. Stuttgart-Weimar: Metzler 2000. 3. König, W.: dtv-Atlas zur deutschen Sprache. München: Deutscher Taschenbuch-Verlag

1978.

Tantárgy neve: A német nyelvű országok jelenkori kultúrája Gegenwartskultur der deutschsprachigen Länder




Tantárgyfelelős: Dr. Tózsa-Rigó Attila egyetemi adjunktus



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szemináriumok célja, hogy a hallgatók áttekintően megismerkedjenek a német nyelvű országok történetével, földrajzával és legfontosabb kulturális jellemzőivel. A tantárgy keretében bővítjük a hallgatók korábbi ismereteit és a témákat interkulturális aspektusból dolgozzuk fel, illetve arra törekszünk, hogy a tudatosítás jegyében összehasonlítsuk a német nyelvű országokat az alább felsorolt témakörök vonatkozásában. Tantárgy tematikus leírása:

1. Geschichte der deutschsprachigen Länder im 20. Jahrhundert. 2. Geographie der deutschsprachigen Länder. Das Klima, die wichtigsten Regionen. Die

Landschaften von Deutschland. Die Länder der Berge und der Seen − Österreich und die Schweiz.

3. Staatsstruktur. Bundesrepublik Deutschland. Bundesrepublik Österreich. Die Schweizerische Eidgenossenschaft. Politisches System, Parteien, Institute der Demokratie.

4. Soziale Fragen. Soziale Spannungen, Migration, Toleranz und Intoleranz, Interkulturalität und Multikulturalität. Gesundheitswesen, soziale Versicherung usw.

5. Wirtschaft(skrise). Die deutschen und österreichischen Positionen. Eurozone, Merkel-Sarközy Pakt usw.

6. Sport und Leben. Die bedeutendsten Sportarten, Sportveranstaltungen, Freizeitbeschäftigungen.

7. Musik. Von Beethoven und Johann Strauss bis zu den Toten Hosen. 8. Kulturelle Sehenswürdigkeiten von Deutschland und Österreich. Berühmte Städte,

touristische Zentren. 9. Bräuche, Tradition und Volkskultur. 10. Die Medien. Zeitungen, TV, Radio, Internet. Die Internet-Sprache. 11. Deutschsprachige Werbungen, sprachliche Mittel des Marketings. 12. Umweltschutz, grüne Bewegungen. Passivhäuser und aktive Leute. Abfallwirtschaft 13. Gastronomie, typische Gerichte und Getränke nördlich und südlich vom „Weisswurstäquator” 14. Schulsystem. 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: A fentebbi témakörök egyikéből beszámoló megtartása. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Boócz-Barna Katalin – Szablyár Anna: 3+1D Puzzle. Landeskunde und Interkulturelle

Kommunikation. Budapest: Bölcsész konzorcium 2006. 2. Rrücher, Karl-Heinz: Begreifen und bewerten: Exemplarische Texte und Übungen zur

kulturhistorischen deutschen Landeskunde. Ismaning: Hueber 2006. 3. Delmas, Hartmut: Erfassen und Einordnen: Exemplarische Texte und Übungen zur

kulturhistorischen deutschen Landeskunde. Ismaning: Hueber 2004. Ajánlott irodalom:

1. Vogt, H. Deutsche Geschichte. Von den Anfängen bis zur Wiedervereinigung. Stuttgart: Metzler. 1991 (Kapitel 20-21. Jahrhundert)

2. www.spiegel-online 3. www.faz.de 4. www.diezeit.de

http://www.spiegel-online/

http://www.faz.de/

http://www.diezeit.de/

Tantárgy neve: Szemelvények a 18-19. századi irodalom történetéből Ausgewählte Lektüren aus der Literaturgeschichte des 18. und 19. Jahrhunderts


Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv. és Irodalomtudományi Intézeti Tanszék


Tárgyfelelős: Bazsóné Dr. Sőrés Marianna egyetemi adjunktus



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium a felvilágosodástól a realizmusig igyekszik betekintést nyújtani a német nyelvű irodalmak történetébe. Kiemelten tárgyalja a felvilágosodás hatását, a polgári színház jegyeit, a Goethe-kor időszakának alkotásait. Célja, hogy a hallgatók konkrét irodalmi szövegek elemzése során mélyítsék el ismereteiket ezen korszakokról, nemcsak a jellemző korjegyek kimutatását, de az egyes szövegek egyéni jellemzőinek kidomborítását is kiemelt feladatnak tekintjük. A szeminárium alkalmat nyújt a szövegek tudományos igényű megvitatására, az elemzések szóbeli és írásbeli megfogalmazására is. Tantárgy tematikus leírása:

1. 18-19. századi irodalmi fejlődés háttere 2. G. E. Lessing: Fabeln 3. Polgárság és színház: G. E. Lessing: Hamburgische Dramaturgie 4. G. E. Lessing: Emilia Galotti 5. G. E. Lessing: Emilia Galotti 6. A Weimari Klasszika, Goethe és Schiller 7. J. W. von Goethe: Die Leiden des jungen Werthers 8. J. W. von Goethe: Die Leiden des jungen Werthers 9. A Goethe-kor: klasszika és romantika együttes jelenléte 10. Heinrich Heine: Auf Flügeln des Gesanges; Heinrich Heine: Loreley 11. E.T.A. Hoffmann: Der Sandmann 12. E.T.A. Hoffmann: Der Sandmann 13. Gottfried Keller: Kleider machen Leute 14. Gottfried Keller: Kleider machen Leute 15. Összefoglalás, a félév értékelése

Félévközi számonkérés módja: Kiselőadás és szemináriumi dolgozat készítése. Értékelése: Kiselőadás: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szemináriumi dolgozat: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat

- Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. A szövegelemzések és a szemináriumi dolgozatok értékelésekor kiemelten fontos az elemzés önállósága - preferált forma a szövegimmanens elemzés - és a filológiai pontosság, de az elemzések nyelvi és stiláris megfogalmazása is külön értékelési szempont. Részben vagy egészben plagizált dolgozat nem fogadható el. Kötelező irodalom: A részletes tematikában szereplő szövegek. Ajánlott irodalom:

1. Beutin, W.olfgang u.a.: Deutsche Literaturgeschichte. Stuttgart: Metzler. 6. Verb. und erw. Auflage 2001.

2. Bark, Joachim u.a. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur. Aufklärung, Sturm und Drang. Stuttgart: Ernst Klett 1993.

3. Bark, Joachim u.a. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur. Klassik, Romantik. Stuttgart: Ernst Klett 1991.

4. Žmegač, Viktor (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd. II/2. Königstein/Ts.: Athenäum 1980.

Tantárgy neve: Fonetikai gyakorlatok II. Phonetische Übungen II.




Tantárgyfelelős: Dr. Bikics Gabriella egyetemi docens


Óraszám / hét: 1 számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, gyakorlati jegy

Kreditpont: 1 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az óra célja, hogy az első félévben megszerzett fonetikai ismertekre támaszkodva bővüljön a hallgatók szakmai ismerete a fonetika tárgyköréből, és kiejtésük javuljon, tudatosabbá váljon. Ezt egyrészt a az első félévben megkezdett elméleti ismeretek ismétlése, kiegészítése által, másrészt pedig kiejtési gyakorlatok (pl. versfelolvasás, gépi hangfelolvasás, anyanyelvű beszélők kiejtetésének megismerése) segítségével érjük el. A szemináriumokon külön figyelmet fordítunk a hangsúly (szó- és mondathangsúly) kérdéseinek, illetve az idegen szavak kiejtésének gyakorlására. Tantárgy tematikus leírása:

1. Vokale (lang und kurz). 2. Konsonanten (betont und unbetont). 3. Wortbetonung. 4. Buchstaben-Laut-Zuordnung. 5. Silbenbau (Anfangsrand und Endrand). 6. Diphthonge (schließend und öffnend). 7. Aussprache von Fremdwörtern im Deutschen. 8. Wortbetonung. 9. Intonation (Fragen, Aussagesätze). 10. Reime und Gedichte. 11. Komplexe Übungen. 12. Komplexe Übungen. 13. Komplexe Übungen. 14. Komplexe Übungen. 15. Klausur.

Félévközi számonkérés módja: Rendszeres óralátogatás, órai feladatok elvégzése. A félévet záró gyakorlati feladatokat tartalmazó zárthelyi dolgozat megírása legalább 60 százalékos eredménnyel. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom: 1. Dietz, Günther – Tronka, Krisztián: SprechProbe. Aussprachetraining für ungarische DaF-

Lerner. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó 2004. 2. Kassai Ilona: Fonetika. Budapest: Tankönyvkiadó. 2005. 3. Koloman Brenner et al.: Deustche Phonetik. Eine Einführung. Budapest: ELTE. 2006. Ajánlott irodalom:

1. Uzonyi Pál 1998. Phonetik und Phonologie des Deutschen. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2. Pilarsky, J. 1999. Deutsche Phonetik. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 3. Hell Gy. 1994. Phonetik und Phonologie der Deutschen Standardlautung. Székesfehérvár:

Kodolányi János Főiskola.

Tantárgy neve: Grammatikai gyakorlatok II. Grammatische Übungen II.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A hallgatók a nyelvtani gyakorló órákon a Szóbeli kommunikáció és az Írásbeli kommunikáció szemináriumokon előforduló alapvető nyelvtani jelenségeket elemzik és gyakorolják. Autentikus szövegek segítségével megfigyelik a nyelvtani struktúrák előfordulását, lefordítják és megbeszélik a németül megfogalmazott szabályokat, struktúrák, mondatok, végül komplex szövegek kiegészítése, fordítása és létrehozása révén képessé válnak a nyelvtani jelenségek magabiztos használatára szóban és írásban egyaránt. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Materialien, Methoden, Aufgaben und Anforderungen des Kurses 2. Passiv 3. Passivübungen 4. Passivfähigkeit 5. Passivübungen 6. Test I. 7. Konjunktiv I. 8. Konjunktivübungen 9. Test II. 10. Modalverben 11. Komplexe Übungen: Passiv 12. Komplexe Übungen: Konjunktiv II. 13. Komplexe Übungen Konjunktiv I. 14. Komplexe Übungen: Modalverben 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Daniels A. – Dengler S. - Estermann Ch. – Köhl-Kuhn R. – Lanz M. – Sander I. – Schlenker W. –Tallowitz U.: Grammatiktrainer. Mittelpunkt B2. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Stuttgart: Klett 2010.

2. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest. Aula. 2007. 3. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Mannheim: Dudenverlag.


1. Karin Hall-Barbara Scheiner: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Ismaning: Hueber Verlag 2001.

2. Bassola, Péter - Orosz, Magdolna - Polákovits, Sarolta: Rendszerező német nyelvtan és gyakorlatok. Szeged: Grimm Könyvkiadó 2002.

3. Dreyer, Hilk - Schmitt, Richard: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Ismaning/ München: Verlag für Deutsch 1995.

Tantárgy neve: Kultúra-média Kultur-Medien


Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék




Óraszám / hét: 1 Számonkérés módja /a/gy/k/b): aláírás, kollokvium

Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás röviden áttekinti és rendszerezi a számos kurrens kultúrafogalmat, majd bemutat néhány kultúratudományi elméletet és megközelítési módot. Külön hangsúlyt helyez a rendszerelméleti és szemiotikai megközelítések alapjainak megismertetésére. Míg a kultúra és kultúratudomány esetében inkább elméleti, addig a média esetében inkább kultúratörténeti megközelítés érvényesül az előadások során a hallgatók megismerkednek a legmeghatározóbb médiumok fejlődésével, a német rádió, film és televízió történetével és a mai modern médiapaletta sokszínűségét is áttekintik. Tantárgy tematikus leírása:

1. Kulturwissenschaft vs. Kulturwissenschaften 2. Kulturbegriffe (Ursprüngliche Bedeutung von Kultur; Kulturbegriffe; Typologie der

Kulturbegriffe nach Reckwitz 2000; Beispiele für neuere Kulturbegriffe) 3. Wandlung des Kulturbegriffes (Philologie, Neuphilologie; Bedeutungswandlung des

Kulturbegriffes, Kultur vs. Natur, Kulturbegriff der Aufklärung) 4. Ausdifferenzierung – Beispiel: Systemtheorie (differenztheoretischer Kulturbegriff;

Systemtheorie; Ausdifferenzierung, Systemtheorie nach Luhmann; 5. Systemtheorie II. – Subsystem Literatur 6. Wandlung ästhetischer Konventionen, Wertung, Literaturaxiologie (Wandlungen ästhetischer

Konventionen am Beispiel von Dramenpoetiken) 7. Wandlung ästhetischer Konventionen über die Epochen; Literaturaxiologie; Aspekte von

Werten und Wertung 8. Grundbegriffe der Semiotik – Aufgaben von Kultursemiotik (Grundbegriffe; Kultursemiotik,

Aufgaben der Kultursemiotik nach Cassirer; Zeichensysteme in einer Kultur) 9. Grundbegriffe der Semiotik II. (Grundbegriffe: Zeichen, Zeichenprozesse, Zeichensystem;

Zeichenmodell von F. de Saussure; Codes, Medien, Medientypen) 10. Kulturen als Zeichensysteme (Grundbegriffe; Begriff von Kultursemiotik; Kulturen als

Zeichensysteme; Kulturträger; Materiale und mentale Kultur) 11. Medium vs. Medien; Entwicklung des Mediums: Schrift (Begriffsklärung, Kleine Geschichte

des Mediums Schrift von den Anfängen über den Buchdruck bis in die Neuzeit) 12. Zur Entwicklung der heutigen Medienlandschaft: Rundfunk (Technische Voraussetzungen,

Geschichte des deutschen Rundfunks von den Anfängen bis heute) 13. Zur Entwicklung der heutigen Medienlandschaft: aus der Geschichte des deutschen Films

(Technische Voraussetzungen, der deutsche Film im Expressionismus, erster Tonfilm, im Dritten Reich und nach dem 2. WK)

14. Zur Entwicklung der heutigen Medienlandschaft: Fernsehen (Technische Voraussetzungen; Anfänge des Fernsehens vor dem 2. WK; Entwicklung und Verbreitung des Fernsehens nach dem 2. WK; technische Entwicklung der Fernsehformate; öffentlich rechtliches Fernsehen und Privatfernsehen)

15. Evaluation. Félévközi számonkérés módja:

Kollokvium tételsor alapján. A tételek tartalma megegyezik az előadások tematikájával. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Benz, Wolfgang (Hg.): Die Geschichte der Bundesrepublik Deutschland. Bd. 4: Kultur. Frankfurt/Main: Fischer Taschenbuch Verlag 1989.

2. Böhme, Hartmut: Vom Cultus zur Kultur(wissenschaft). Zur historischen Semantik des Kulturbegriffs. In: Glaser Renate; Luserke, Matthias (Hg.): Literaturwissenschaft – Kulturwissenschaft. Positionen, Themen, Perspektiven, Opladen: Westdeutscher Verlag 1996, S. 48-68.

3. Hickethier, Knut: Einführung in die Medienwissenschaft. Stuttgart: Metzler 2003. 4. Meyn, Hermann: Massenmedien in Deutschland. Konstanz: UVK Verlag 2004. 5. Nünning, Ansgar, Nünning, Vera (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Stuttgart:

Metzler 2003. Ajánlott irodalom:

1. Leschke, Rainer: Einführung in die Medientheorie. München: Fink 2007. 2. Nünning, Ansgar (Hg.): Metzler Lexikon Literatur- und Kulturtheorie. Stuttgart; Weimar:

Metzler 2001 3. Grübel, Rainer - Grüttemeier, Ralf - Lethen, Helmut: Hat Literatur Wert? Das Feld der

Literaturaxiologie: Wert, Kanon, Zensur und Kritik. In: Dies. Orientierung Literaturwissenschaft. Was sie kann, was sie will. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt 2001. S. 125- 137.

Tantárgy neve: Konverzációs gyakorlatok Konversationsübungen







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók aktuális témák feldolgozásával, megbeszélésével és megvitatásával továbbfejlesszék szókincsüket, szóbeli kifejezésmódjuk gazdagabbá, árnyaltabbá váljon. Jellemző módszerek az összefoglalás, elbeszélés, tudósítás, véleményalkotás, értelmezés, kommentálás, állásfoglalás, referátum, pro és contra dialógus, szituációs és szerepjáték. A beszélt, modern, élő köznyelv fordulatainak elsajátítását autentikus szövegek és anyanyelvi lektor segíti. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. Thema: Glück. Bildbeschreibung: Werbeanzeigen, 3. Hörverstehen, Mitschreiben und Zusammenfassen eines Vortrags 4. Formulierungen aus dem Redemittelkasten, Erläuterung eines Textes, 5. Persönliche Meinung 6. Berichten, interpretieren, Meinung begründen 7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich 8. Thema: Neue Welt. Ein Kommentar schreiben, ein Problem besprechen, Stellung nehmen 9. Referat vortragen 10. Pro und contra Diskussion führen 11. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich 12. Thema: Geld. Eine Rolle spielen, eine Situation spielen 13. Diskussion 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat, szóbeli beszámolók, házi dolgozatok beadása. A zárthelyi dolgozatok a tárgyalt szövegtípushoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket kérik számon. A beszámolók ugyanezt a tematikát szóban követelik meg. A házi dolgozatok kijelölt témák különböző szövegtípusoknak megfelelő alkalmazásának kompetenciaszintjét ellenőrzik. Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Szóbeli beszámoló: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Házi dolgozat:

A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik: - Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Összevont nyelvi csoportoknál a Mittelpunkt tankönyv B2 vagy C1 kötete kerül feldolgozásra a csoport nyelvi szintjének függvényében. Kötelező irodalom:


2. Backhaus, Anke – Sander, Ilse – Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Stuttgart: Klett 2010.

3. Backhaus, Anke – Sander, Ilse – Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Stuttgart: Klett 2010.

Ajánlott irodalom:



3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009.

Tantárgy neve: Morfológia I. Morphologie I.







Kreditpont: 2 Tagozat: Germanisztika BA nappali és Germanisztika minor

Tantárgy feladata és célja: A morfológia szeminárium keretében szó esik a morfológia tárgyáról és részterületeiről, a morfológiai elemzésről, és az elemzés alapegységeiről. Emellett különbséget teszünk elméleti és leíró morfológia között, elhelyezzük a morfológiát a nyelvelméleti modellekben. A német nyelvben előforduló szóalkotási módok elméleti bemutatása után ezek gyakorlati felismerése, illetve alkalmazása következik. Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés, a referátumok témáinak kiosztása 2. A morfológia tárgya és főbb jellemzői 3. A morfológia sajátos helye a nyelvleírásban 4. Morfofonológia 5. A szó – a szóelőfordulás, a szóalak és a szótári szó megkülönböztetése 6. A morfológia fő kategóriái 7. A morféma, a disztribúció és a produktivitás 8. Morfémaosztályok és ezek jellemzése, ismétlés 9. Zárthelyi dolgozat 10. A morfémák jelentése 11. Alakváltozatok, a változatok típusai 12. A morfológiai műveletek 13. A morfológiai műveletek funkcionális felosztása, ismétlés 14. Zárthelyi dolgozat 15. Összegzés, a dolgozat közös ellenőrzése, gyakorlati jegyek megbeszélése

Félévközi számonkérés módja: Referátum és zárthelyi dolgozat. A szeminárium keretében mindenkinek kötelező egy kiselőadást tartani maximum 15 percben a német morfológiai szakirodalomból, melyet az első alkalommal beszélünk meg (időpont és téma). Az előadást közösen értékeljük. A félév során két zárthelyi dolgozatot írnak a hallgatók, mely mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekből tevődik össze, és az órákon elhangzott anyagra épül. Értékelése: Kiselőadás: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Engel, Ulrich. Deutsche Grammatik. 2., verbesserte Auflage. Heidelberg: Julius-Groos-Verlag, Budapest: Múzsák Kiadó 1992.

2. Helbig, G. - Buscha, J.: Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Berlin – München: Langenscheidt KG 2001.

3. Knipf-Komlósi, Erzsébet: Grundlagen der deutschen Wortbildung – Ein Arbeitsbuch (=ELTE-Chrestomatie 11). Unter Mitarbeit von Márton Méhes. Budapest: Germanistisches Institut der ELTE 2000.

Ajánlott irodalom:

1. Booij, Geert, Lehmann Christian, Mugdan, Joachim (Hrsg.): Morphologie. Ein internationales Handbuch zur Flexion und Wortbildung. Erster Halbband / Morphology. An International Handbook on Inflection and Word-Formation. Volume 1. Berlin, New York. De Gruyter 2000.

2. Booij, Geert, Lehmann Christian, Mugdan, Joachim, Skopeteas, Stavros (Hrsg.): Morphologie. Ein internationales Handbuch zur Flexion und Wortbildung. Zweiter Halbband / Morphology. An International Handbook on Inflection and Word-Formation. Volume 2. Berlin, New York: De Gruyter 2001.

3. Donalies, Elke: Wortbildung des Deutschen Tübingen: G. Narr Verlag 2000.

Tantárgy neve: Szintaxis II. Syntax








Tantárgy feladata és célja: A tanegység célja, hogy folytassa a megkezdett mondattani tanulmányokat. Az egyszerű mondatok vizsgálata után a tantárgy az összetett mondatokkal foglalkozik: az alá- és mellérendelt mondatok fajtáival, a hozzájuk tartozó kötőszavakkal, a mellékmondatot helyettesítő szerkezetekkel, a többszörösen összetett mondatokkal. Autentikus német mondatok mellé- és alárendelő viszonyainak elemzése, ábrázolása képezi az órák gyakorlati munkáját. Tantárgy tematikus leírása:

1. Mellérendelő mondatok (Satzverbindungen) fajtái és kötőszavai. 2. Mellérendelő mondatok. 3. Alárendelő mondatok (Satzgefüge) kötőszóval és kötőszó nélkül. 4. Alárendelő mondatok helye, szórend a fő- és mellékmondatban. 5. Alanyi mellékmondatok. 6. Tárgyi mellékmondatok. 7. Gyakorlás, elemzés. 8. Tárgyi mellékmondatok és Korrelat viszonya. 9. Alanyi, tárgyi mellékmondatok helyettesítése főnévi igeneves szerkezettel. 10. Határozói mellékmondatok. 11. Határozói mellékmondatok helyettesítése igeneves szerkezettel. 12. Jelzői mellékmondatok 13. Gyakorlás, komplex elemzés. 14. Számonkérés. 15. Összefoglalás, a félév lezárása.

Félévközi számonkérés módja: Aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozatok megírása, kiselőadás tartása. Értékelése: Minden órán történik közös gyakorlás a tankönyvből, autentikus német szövegekből. Az óra anyagából írásbeli házi feladatot kapnak a hallgatók, ennek ellenőrzése közösen történik. Az adott gyakorlati részhez tartozó elméletet 1-1 hallgató pár perces kiselőadás keretében ismerteti. Kiselőadás: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. A félév során a hallgatók 2 összefoglaló zárthelyi dolgozatot írnak, ill. további 1-2 kisebb dolgozatot, melyre osztályzatot kapnak (az elégséges feltétele 60%). Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-

ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A félév végi osztályzat a félév során szerzett osztályzatokból, az órai aktivitásból, a kiselőadás minőségéből adódik. Kötelező irodalom:

1. Bradean-Ebinger, Nelu: Német nyelvtani gyakorlókönyv. Budapest Nemzeti Tankönyvkiadó 2003.

2. Helbig, Gerhard - Buscha, Joachim: Übungsgrammatik Deutsch. Leipzig, Berlin usw.: Langenscheidts 1994.

3. Helbig, Gerhard- Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Leipzig, Berlin usw.: Langenscheidts 1999. Ajánlott irodalom:

1. Dreyer, Hilke - Schmitt, Richard: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Ismaning, München: Verlag für Deutsch 1985.

2. Zielinski, Wolf-Dietrich: ABC der deutschen Nebensätze. Ismaning: Hueber 1995. 3. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1996.

Tantárgy neve: Irodalmi műfajok: elemző szeminárium Literarische Gattungen: analytisches Seminar




Tárgyfelelős: Bazsóné dr. Sőrés Marianna egyetemi adjunktus




Tantárgy feladata és célja: A szeminárium a műnem- és műfajtörténeti áttekintő előadáshoz kapcsolódóan az ott megszerzett elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására kínál lehetőséget. A műnemek között a prózaepikára és a lírára fókuszálva a hallgatók a 18., 19., 20. és 21. század irodalmi, erősen kanonizált terméséből válogatva vizsgálják az egyes műfajok sajátságait, azok formai és funkcionális változását, a műfajjegyek vándorlását, így a műfajok egymáshoz való közelítését is. Tantárgy tematikus leírása:

1. A tematika ismertetése, próbaelemzés. 2. Sturm und Drang: egy zsenikorszak zsenije: Johann Wolfgang von Goethe költészete. 3. Johann Wolfgang von Goethe: Willkommen und Abschied 4. Jacob Grimm és Wilhelm Grimm: Német mondák 5. Jacob Grimm és Wilhelm Grimm: Német mondák II. 6. A német romantika irodalmi műfajai. Sagen und Balladen. 7. Analyse ausgewahlter Balladen (Goethe, Schiller, Wedekind) 8. Liebeslyrik. Die schönsten Beispiele. 9. Gattung: Volksmärchen. 10. Gattung: Kunstmärchen. 11. Ballada és novella műfaji sajátosságai Annette von Droste-Hülshoff és Arany János [!]

(Brückenweihe, Frau Ágnes) műveiben 12. Loreley: Heine und Brentano im Vergleich. 13. Gattung: Fabeln. 14. Verschiedene Formen der modernen Lyrik. 15. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: Referátum és min. 5–7 oldalas szemináriumi dolgozat (főszöveg: 12 pt, TNR, másfeles sorköz, sorkizárt; lábjegyzet: 10 pt, TNR, szimpla sorköz, sorkizárt, konzekvensen alkalmazott hivatkozástechnikával). Értékelése: A prózaepikai és a lírai műfajok szemináriumi elemzésének célja annak bizonyítása, hogy a műfajok formai és funkcionális elemekből álló nyitott rendszerek, amelyek változását a rendszer bizonyos elemeinek az átalakulása vagy cseréje idézi elő. Aszerint, hogy a régi és újabb elemek milyen viszonyba kerülnek egymással, jönnek létre új vagy átmeneti műfajok. Az elemek kombinációinak nagy száma megnehezíti az egyes műfajok definiálását, a műfaj specifikus jegyeinek felismerését. A szemináriumi elemzések célja ezen jegyek felismerésének gyakoroltatása. Az eredményes vizsgálódásokhoz szükséges mind az otthoni felkészülés, mind az órai intenzív interakció. Referátum: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



- Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége. A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szemináriumi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. A Gutenberg-projekt megfelelő forrás lehet néhány primer szöveg szempontjából. 2. Brüder Grimm: Deutsche Sagen = http://www.sagen.at/texte/sagen/grimm/inhalt.html (15. 02.

2013). 3. Kappanyos A.: Ballada és románc = A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig,

Szegedy-Maszák M., Veres A. (Hg.), Bp.: Gondolat 2007. 4. Orosz Magdolna: Progresszív egyetemes poézis: Romantikus ellentételezések és utópiák.

Bp.: Gondolat 2008. 5. Schlegel, Fr.: Charakteristiken und Kritiken (1796–1801), Behler, E. (Hg.), München-

Paderborn-Wien-Zürich, o. Vg. 1967, Bd. 2. Ajánlott irodalom:

1. Ingarden, R.: Das literarische Kunstwerk. München: GRIN 2001. 2. Schutte, J.: Einführung in die Literaturinterpretation. Stuttgart, Weimar: J. B. Metzler 2005. 3. Szerdahelyi I.: Műfajelmélet mindenkinek. Bp.: Akadémiai 1997.

Tantárgy neve: Médiafigyelés: elektronikus és írott sajtó Medienforschung und Presseschau








Tantárgy feladata és célja: A szemináriumok folyamán áttekintjük az elektronikus és írott sajtó formáit és rétegződését. Figyelemmel kísérjük a közszolgálati és a kereskedelmi média szerepét a kultúraközvetítésben, értékmegőrzésben és értékteremtésben, és tájékoztatásban. Külön figyelmet fordítunk az elfogulatlan és átfogó tájékoztatást nyújtó napilapok és a bulvársajtó híradásaira. Különböző témakörökhöz kapcsolódva konkrét példákon vizsgáljuk a különböző sajtóorgánumok híradásai közötti eltéréseket. A vizsgálatokat tartalmi, terjedelmi, formai és nyelvi szempontok alapján végezzük. A szeminárium fejleszti a hallgatók nyelvi, stilisztikai, médiatudományos ismereteit és tudatos médiafogyasztói attitűd kialakítására törekszik. Tantárgy tematikus leírása:

1. A média rendszere, a közszolgálati és a kereskedelmi média alapvonásai 2. Német nyelvű sajtó, napilapok, internetes hírportálok, magazinok 3. Német nyelvű média, közszolgálati és kereskedelmi csatornák 4. Média és híradás 5. A média világával kapcsolatos foglalkozások megismerése 6. Kulturális, gazdasági, politikai és bulvár hírek aránya a vizsgált napilapokban 7. Politikai és gazdasági hírek 1. 8. Nyelvtanulás a médiák segítségével: Deutsche Welle (www.dw.de), Presse und Sprache

(www.sprachzeitungen.de) 9. Magyarország a német nyelvű sajtóban 1. 10. Magyarország a német nyelvű sajtóban 1. 11. Budapester Zeitung 12. Reklám és média 13. Referátumok előadása 14. Referátumok előadása

15. Referátumok előadása Félévközi számonkérés módja: Aktív közreműködés az órákon, kiselőadás: három német nyelvű lap bemutatása megadott kritériumok alapján. Ezeket a legelső órán beszéljük meg. Értékelése: A referátumoknak támaszkodnia kell a szakirodalom ismeretére és bizonyítania kell az egyéni kutatómunka eredményeit, az elemzésnek meg kell felelnie a tanult szempontoknak. Referátum: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




http://www.sprachzeitungen.de/

1. Meyn, Hermann: Massenmedien in Deutschland. Konstanz: UVK Verlag 2004. 2. Hickethier, Knut: Einführung in die Medienwissenschaft. Stuttgart: Metzler 2003. 3. Burger, Harald: Sprache der Massenmedien. Berlin: de Gruyter 1990.

Ajánlott irodalom: 1. Schmitz, Ulrich: Sprache in modernen Medien. Berlin: Schmidt 2004. 2. Schanze, Helmut: Metzler Lexikon Medientheorie, Medienwissenschaft: Ansätze – Personen

– Grundbegriffe. Stuttgart: Metzler 2002. 3. Faulstich, Werner: Medienwissenschaft. Paderborn: W. Fink 2004.

Tantárgy neve: Multimedia-intermedialitás (Projekt) Multimedia-Intermedialität (Projekt)




Tárgyfelelős: Bazsóné dr. Sőrés Marianna egyetemi docens



Kreditpont: 3 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy az irodalom, a film és az internet felhasználásával tudatosítsa a hallgatókban a mediális különbségeket, és hozzájáruljon a hallgatók reflektáltabb médiahasználatához. Kiemelt figyelmet fordítunk a vonatkozó internetes források felkutatására, külön vizsgálva azok tudományos értékét. Másik fontos szempont az intermedialitás, az irodalmi művek mediális transzformációja, megfilmesítése, melyek feldolgozása során a formanyelvi különbségek kidomborítására helyezzük a fő hangsúlyt. A filmek választásánál fontos szempont a német történelem egy-egy korszakának, illetve a német irodalom egy-egy kimagasló alkotójának megismerése. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses 2. Literatur und Film1: Die Leiden des jungen Werther 3. Literatur und Film 1: Goethe 4. Literatur und Film 2. Thomas Mann: Buddenbrooks 5. Literatur und Film 2. Buddenbrooks, Teil 1. 6. Literatur und Film 2. Buddenbrooks, Teil 2. 7. Internetrecherche: Verfilmungen weiterer Werke von Thomas Mann: Lotte in Weimar und

Der Tod in Venedig 8. Leistungsmessung, schriftlich: Erörterung: Das Bild der deutschen Gesellschaft in

Literatur und Film, Die Künstler-Bürger Problematik, unterschiedliche Darstellungsweisen. 9. Film und Internet 1. Das Leben der anderen. Historische und filmästhetische

Vorbereitung. Bearbeitung von Internet-Arbeitsblättern. 10. Film und Internet 1. Das Leben der anderen Teil 1. 11. Film und Internet 1. Das Leben der anderen Teil 2. 12. Film und Internet 2. Good bye Lenin. Historische und filmästhetische Vorbereitung.

Bearbeitung von Internet-Arbeitsblättern. 13. Film und Internet 2. Good bye Lenin. 14. Leistungsmessung mündlich: Ergebnispräsentationen von Internetrecherchen. 15. Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Egy zárthelyi dolgozat megírása és egy szóbeli kutatási beszámoló megtartása. Értékelése: Sikeres zárthelyi dolgozat; a szóbeli beszámoló nyelvileg és tartalmilag megfelelő szinten történő megtartása. Zárthelyi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szóbeli beszámoló:

A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Film: Stölz, Philipp: Goethe. 2010. Arbeitsblatt zum Film Goethe: http://www.kinofenster.de/download/monatsausgabe-10-2010-arbeitsblatt.pdf Goethe, Johann Wolfgang von: Die Leiden des jungen Werther. Hamburger Lesehefte, 2006 http://gutenberg.spiegel.de/buch/3636/1

2. Film: Alfred Weidenmann: Die Buddenbrooks 1959. / Heinrich Breloer: Die Buddenbrooks 2008. Arbeitsblätter zum Film Buddenbrooks. Goethe Institut. Brüssel. http://www.goethe.de/mmo/priv/6314576-STANDARD.pdf Thomas Mann: Buddenbrooks. http://www.gutenberg.org/ebooks/34811

3. Film: Donnersmarck von, Florian Henckel: Das Leben der Anderen. 2006. Arbeitsblätter zum Film Das Leben der Anderen. Goethe Institut. Brüssel. http://pdeutsch.wikispaces.com/file/view/Arbeitsbl%C3%A4tter+zum+Film+Das+Leben...pdf Donnersmarck von, Florian Henckel: Das Leben der Anderen. Berlin: Suhrkamp Verlag 2007.

Ajánlott irodalom: Weitere Film-, Buch- und Materialempfehlungen:

1. Film: Wolfgang Becker: Good bye Lenin 2002. Arbeitsblätter zum Film Good bye Lenin. Goethe Institut. Brüssel. http://www.goethe.de/ins/be/bru/pro/download/GoodbyeLenin.pdf Becker, Wolfgang: Good bye Lenin. Berlin: Schwarzkopf & Schwarzkopf 2003.

2. Film: Dennis Gansel: Die Welle. 2008 Arbeitsblätter zum Film Die Welle, Goethe Institut. Brüssel. http://www.goethe.de/mmo/priv/5334848-STANDARD.pdf

3. Film: Miquel Alexandre: Die Frau von Checkpoint Charlie. 2007. Veith, Ines: Die Frau von Checkpoint Charlie. München: Droemer/Knaus Verlag 2006.

http://gutenberg.spiegel.de/buch/3636/1

http://www.goethe.de/mmo/priv/6314576-STANDARD.pdf

http://www.gutenberg.org/ebooks/34811

http://pdeutsch.wikispaces.com/file/view/Arbeitsbl%C3%A4tter+zum+Film+Das+Leben...pdf

http://www.goethe.de/ins/be/bru/pro/download/GoodbyeLenin.pdf

http://www.goethe.de/mmo/priv/5334848-STANDARD.pdf

Tantárgy neve: Retorika és stilisztika Rhetorik und Stilistik

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN307AV1


Tantárgyelem: kötelezően választható




Kreditpont: 2 Tagozat: BA germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás törzsanyaga bevezetést nyújt a retorika és a stilisztika alapfogalmaiba, bemutatja a legfontosabb retorikai és stilisztikai módszereket és eljárásokat. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a leggyakoribb retorikai és stilisztikai eszközök fajtáival, formáival valamint a retorikai és stilisztikai topikok szövegre gyakorolt hatásmechanizmusaival. Az előadásokon a hallgatók elsajátítják a retorikai és a stilisztikai szempontú szövegelemzés módszertani alapjait. Tantárgy tematikus leírása:

1. Was ist Rhetorik? Entwicklung und Vertreter dieser Disziplin. 2. Die Rolle der rhetorischen Figuren in der Kommunikation. 3. Rhetorik und Redemittel. 4. Rhetorik und Körpersprache (1). 5. Rhetorik und Körpersprache (2). 6. Rhetorik und Stilistik. 7. Was ist die Stilistik? Entwicklung und Vertreter einer Disziplin. 8. Stilistische Figuren und Redemittel. 9. Stilblüten und Stilelemente. 10. Stilrichtungen und Stilfiguren. 11. Stilfärbungen und Rhetorik. 12. Stilistik und Pragmatik: Beziehungen zwischen Disziplinen. 13. Funktionale Pragmatik und funktionale Stilistik. 14. Rhetorische und stilistische Mittel im Vergleich. 15. Pragmatische und stilistische Mittel im Vergleich.

Félévközi számonkérés módja: A kurzus szóbeli vizsgával zárul. A vizsga tételei megegyeznek az előadások tematikájával. A szóbeli vizsgán a tételhez kapcsolódó feladatok megoldására is képesnek kell lennie a hallgatóknak, illetve önállóan kell a tételhez kapcsolódó példákat is felidézni, elemezni. Értékelése: Szóbeli vizsga: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Rada, Roberta et al: Aspekte des deuschen Wortschatzes. Budapest: Bölcsész Konzorcium 2006. Kapitel 4.

2. Ellgring, Heiner: Nonverbale Kommunikation. http://opus.bibliothek.uni-wuerzburg.de/volltexte/2010/5023/pdf/Ellgring_Nonverbale_Kommunikation_Kopie.pdf

http://opus.bibliothek.uni-wuerzburg.de/volltexte/2010/5023/pdf/Ellgring_Nonverbale_Kommunikation_Kopie.pdf

http://opus.bibliothek.uni-wuerzburg.de/volltexte/2010/5023/pdf/Ellgring_Nonverbale_Kommunikation_Kopie.pdf

3. Ehlich, Konrad: Funktional-pragmatische Kommunikationsanalyse, Ziele und Verfahren. In: Hoffmann, Ludger (Hg.): Sprachwissenschaft. Ein Reader. Berlin: de Gruyter 2000.

Ajánlott irodalom:

1. Sowinski, Bernhard: Deusche Stilistik. Suttgart: Metzler 2006. 2. Studienbuch Rhetorik. Hg. von Kolmer Lothar. Tübingen: Schöningh. 2002. 3. Sandig, Barbara: Stilistik. Berlin: de Gryter. 2000.

Tantárgy neve: A német nyelvű irodalom fejlődése, korszakai, műnem- és műfajtörténete Die Entwicklung der deutschsprachigen Literatur: Epochen, Gattungen und Gattungsgeschichte







Kreditpont: 3 Tagozat: BA germanisztika (nappali) és Germanisztika minor

Tantárgy feladata és célja: A kurzus alapismereteket közvetítve átfogó képet ad a német irodalom egyes korszakairól. Európai kontextusba helyezve áttekinti a különböző irodalmi irányzatokat, stílusokat, azok kialakulásának társadalmi, filozófiai és művészettörténeti hátterét. Foglalkozik a műfajelmélet legfontosabb kérdéseivel, a műfajok tipizálásának módszereivel. Tárgyalja az egyes műfajpoétikákat, a műfajok sajátságait fejlődésük tükrében. Tantárgy tematikus leírása:

1. Műnemek, műfajok, műfajelméletek – történeti áttekintés, a műfaj alapvető kérdései, a tipizálás problémája

2. Görög és római kultúrörökség; a dráma és eposz; a műfajelmélet történetének kezdetei: Arisztotelesz, Horatius

3. Korai középkor – lovagi kultúra – későközépkor 4. Reneszánsz – humanizmus – reformáció 5. Barokk – a regény típusai; a jezsuita iskoladráma; antik formák a lírában; Martin Opitz - az

első normatív poétika koncepciója 6. Felvilágosodás - a dráma polgárosodása: Gottsched és Lessing drámaelmélete; didaktikus

költészet; Alexander Baumgarten és az új filozófiai alapú esztétika; a rokokó idill. 7. Érzékenység – érzelmesség: a Sturm und Drang drámaelmélete; a ballada műfaja; a

szentimentális és pszichológiai regény formái; a (weimari) klasszika: Schiller irodalom- és drámaelmélete; Goethe műfajelmélete; a fejlődésregény.

8. A német idealizmus kora – a romantika esztétikai rendszere; a regény és mese új funkciója; Friedrich és August Schlegel, Hörderlin és Hegel spekulatív műfajelmélete

9. Biedermeier, Junges Deutschland – író és valóság új viszonya; funkcióváltás a lírában és a prózában; útirajz, politikai vers, tárca

10. Realizmus, naturalizmus – az objektív valóságtükrözés problémája; a realista regény és novella; a naturalista dráma; Vischer regényelmélete

11. A ’modern’ fordulat: impresszionizmus, szimbolizmus, újromantika, újklasszicizmus – nyelvkritika; új esztétikai eljárások; az impresszionista líra és próza, a szimbolista dráma

12. Avantgárd irányzatok, expresszionista dráma, próza és líra; a montázsregény; új tükrözési mód a tárgyiasság jegyében, az epikus színház brechti elmélete

13. Stílpluralizmus 1945 után – a nyelv- és ideológiakritika, régi/új irodalmi formák: hangjáték, short story, nyelvi kísérletek a lírában – Konkrete Poesie; deskriptív műfajelméletek

14. Dokumentarizmus a drámában és a prózában, ’új-szubjektivizmus’, ’önreflexió’, önéletrajz, emlékirat, nőirodalom; hétköznapi költészet: a „hosszú vers”

15. Posztmodernitás –a polarizáltság élménye; dekonstrukció, destrukció, többszólamúság, intertextualitás, önreflexió; a posztdramatikus színház, performance, a posztmodern próza

Vizsgakérdések:

1. Gattungstheorie; Aufgabe, Begriffsformen, Probleme der Klassifikation, Kriterien der

Gattungsbestimmung 2. Anfänge der Literatur in der Antike; Merkmale des Dramas und des Epos; der erste Ansatz in

der Geschichte der Gattungstheorie; Aristoteles und seine Poetik 3. Der allegorische Wesenszug der mittelalterlichen Literatur; die Entwicklung des Dramas;

Vorformen der Prosa; der ritterliche Minnesang 4. Eigentümlichkeiten der deutschen Renessaince; Funktion der Literatur in der Zeit der

Reformation; literarische Formen der Gesellschaftskritik in der Prosa; Merkmale des protestantischen Schuldramas und des Jesuitendramas

5. Typische Formen des Barockromans; literarische Formen der weltlichen und religiösen Lyrik; literaturtheoretische und sprachpflegerische Tätigkeit von Martin Opitz

6. Literarische Gattungen in der Zeit der Aufklärung; der konzeptionelle Unterschied der Dramentheorievon Gottsched und Lessing; das bürgerliche Lustspiel und Trauerspiel

7. Theoretische Grundlage, Entwicklung und literarische Formen der Empfindsamkeit; Gattungen des Rokoko; die Ballade und das Drama des Sturm und Drang

8. Abkehr von der bürgerlichen Dramenkonzeption – Schillers Dramentheorie; Goethes Theorie der literarischen Gattungen

9. Neue Funktion der Literatur – neue Weise der Wirklichkeitsdarstellung; poetische Formen und Merkmale des kritischen und des poetischen Realismus; Hegels und Vischers Romantheorie; der Effekt der Verklärung

10. Aufbruch der Moderne – Veränderung der literarischen Gattungen, der Verfahrensweisen und Techniken an der Jahrhundertwende; Merklmale des Impressionismus, des Symbolismus und des Ästhetizismus in der Literatur im Kontext der Sprachkrise und der Sprachreflexion

11. Avantgardistische Experimente im Drama des Expressionismus; filmtechnische Verfahrensweisen in der Prosa; Formen der expressionistischen Lyrik

12. Brechts Theorie des epischen Theaters; Ausgangsposition, theoretische Grundlage, wirkungsästhetische und rezeptionsästhetische Aspekte seines Entwurfs; Verfremdungseffekte

13. Fragen der Authentizität und Faktizität; gesellschaftlicher Hintergrund des Dokumentarismus; Merkmale und ästhetische Probleme der dokumentarischen Prosa und des politisch- dokumentarischen Dramas; das neue Volksstück

14. Erscheinungsformen der ’zweiten ’ Kultur; Selbstreflexivität als Konstruktionsprinzip in den Autobiographien und Memoiren

15. Feminismus – Frauenbewegung – Frauenliteratur. Ausdrucksmöglicheiten und Repräsentation der weiblichen Identität als ein ästhetisches Problem; Merkmale der weiblichen Schreibweise in den Frauenromanen

16. Im Spannungsfeld der Moderne und der Postmoderne. Tendenzen und Merkmale der Dekonstruktion in der Prosa und im Drama der Gegenwart

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga a fentebb megadott kérdések alapján. Értékelése: Szóbeli vizsga: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Beutin, W.: Deutsche Literaturgeschichte von den Anfängen bis zur Gegenwart. 6. überarb. Aufl. Stuttgart: Metzler 2001.

2. Horn, A.: Theorie der literarischen Gattungen. Ein Handbuch für Studierende der Literaturwissenschaft. Würzburg: Königshausen&Neumann 1998.

3. Markwardt, B.: Geschichte der deutschen Poetik. 5 Bde. Berlin: de Gruyter 1967. 4. Zymner, R.: Gattungstheorie. Probleme und Positionen der Literaturwissenschaft. Paderborn:

Mentis 2003. Ajánlott irodalom:

1. Hempfner, K. W.: Gattungstheorie. Information und Synthese. München UTB 1973. 2. Huyssen, A., Scherpe, K.-R.(Hg.): Postmoderne. Zeichen eines kulturellen Wandels.

Reinbeck bei Hamburg: Rowohlt 1986. 3. Schnell, R.: Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945. Stuttgart: Metzler 2003.

Tantárgy neve: Bevezetés a szövegnyelvészetbe Einführung in die Textlinguistik

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN313AS2


Tantárgyelem: szabadon választható




Kreditpont: 5 Tagozat: BA Germanisztika (nappali), Nyelv és nyelvhasználat specializáció

Tantárgy feladata és célja: A szövegnyelvészet előadás közvetlen tárgya a szöveg interdiszciplináris és nyelvészeti definíciója, a szöveg klasszikus és modern értelemben vett szövegnyelvészeti definíciója, a szövegszerűség kritériumai, valamint az egyes szövegtípusok klasszifikációja, szerkezeti és formai jellemzői. Az előadások tárgyát képezik még a legfontosabb szövegprodukciós és szövegértelmezési modellek is. Az előadás kiemelt témái: a szövegszerűség hét ismérve, a szövegnyelvészet kialakulása, a szövegnyelvészeti műveletek definíciói, kohézió és koherencia a német nyelvi eszközei. Szövegszemantikai, szövegrammatikai és szövegpragmatikai alapismeretek, melyek a specializáció soron következő előadásainak befogadását készítik elő. Tantárgy tematikus leírása:

Textwissenschaft, Textlinguistik, Textgrammatik, Textpragmatik. 2. Definition von „Text”. 3. Textklassen, Textsorten, Texttypen. 4. Textualität und ihre Kriterien. 5. Textthema und Textstruktur. 6. Makrostrukturen und Makroregeln (1): Kohärenz und Kohäsion. 7. Makrostrukturen und Makroregeln (2): Thema und Rhema. 8. Referenzbereiche der Texte (Ereignis, Zeit, Ort, Gegenstand) 9. Mikrostrukturen und Mikroregeln (Pro-Formen). 10. Textfunktion und Klassifikationskriterien für Textsorten. 11. Textmuster und Textmusterwissen. 12. Produktive Textmodelle. 13. Rezeptive Textmodelle. 14. Textverstehen und Textarbeit.

15. Zusammenfassung: Vom Satz zum Text versus vom Text zum Satz. Félévközi számonkérés módja: A kurzus szóbeli vizsgával zárul, amely elméleti és gyakorlati részből áll. Témakörei megegyeznek az előadások tematikájával, továbbá: előzetes felkészülés alapján önálló feladat: egy választott szövegfajta bemutatása a szóbeli vizsgán, és egy gyakorlati jellegű feladat megoldása. A gyakorlati feladatok megtalálhatóak: Vater (1992) fejezetei után, és Forgács: Linguistik I- II, Textlinguistik c. fejezethez kapcsolódóan. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Textlinguistik und ihre Geschichte. 2. Textualität und ihre Kriterien. 3. Definitionen von Text und Nicht-Text. 4. Textrezeption, Textinterpretation. 5. Textsorten und ihre Klassifizierungskriterien. 6. Schriftliche und mündliche Textsorten. 7. Verbale, nonverbale und paraverbale Kommunikation. 8. Textproduktion. 9. Texte und die Fragen der Interdisziplinarität. 10. Textwissenschaft und Textlinguistik.

Mintafeladatok a szóbeli vizsgára: ld. Canisius, P. - Knipf, E. Textgrammatik. Ein Einführungskurs. Budapest: Tankönyvkiadó 1996. és Forgács E.: Einführung in die Sprachwissenschaft. Szeged: Grimm Kiadó 2000. Legfontosabb definíciók a Text címszónál: ld. Bussman, H.: Lexikon der Sprachwissenschaft. Berlin: Kröner 2002. Értékelése: A szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: - definiálási készség, lexikális tudás, tárgyi ismeretek precizitása, idegen nyelvi fogalmazási és kifejezőkészség, - feladatmegoldó készség, gyakorlati tudás a szövegről és a szövegfajtákról, - önálló gondolatmenetre épülő ismeretanyag nyelvileg pontos közlésének képessége. A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Fix, Ulla: Grundzüge der Textlinguistik. In: Fleischer, Wolfgang - Helbig, Gerhard - Lerchner, Gotthard: Kleine Enzyklopädie Deutsche Sprache. Frankfurt/M: Peter Lang 2003.

2. Forgács, Erzsébet: Linguistik I.-II. Szeged: JatePress 2008. Textlinguistik c. fejezet. 3. Vater, Heinz: Einführung in die Textlinguistik. München: UTB 1992.

Ajánlott irodalom:

1. Adamzik, Kirsten: Textsorten. Reflexionen und Analysen. Stauffenburg: KNO 2000. 2. Brinker, Klaus (Hg.): Aspekte der Textlinguistik. Hildesheim: Olms 1991 (=Germanistische

Linguistik 106-107). 3. Dijk, Teu A. van: Textwissenschaft. Eine interdisziplinäre Einführung. Tübingen: Niemeyer

1990. 4. Vater, Heinz: Textlinguistik. München: Francke 1991.

Tantárgy neve: Szövegnyelvészeti gyakorlatok Textlinguistische Übungen

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN 314AS2







Tantárgy feladata és célja: A szövegnyelvészeti gyakorlatokon a hallgatók a Bevezetés a szövegnyelvészetbe c. előadás ismeretanyagát mélyítik el, elméleti tudásukat alkalmazzák a gyakorlatban: a szövegszerűség kritériumainak gyakorlati alkalmazhatósága, kohézió és koherencia vizsgálatok, aktuális tagolás, referencia és koreferencia, logikus szövegkonstitúció stb. A hallgatók a gyakorlat keretei között egyénileg valamint kiscsoportokban megoldandó elméleti kérdésekre is reflektáló, ill. prezentációs feladatokat kapnak. A gyakorlatok célja, hogy előkészítsék a magasabb szintű szöveggrammatikai, szövegpragmatikai és szövegstilisztikai, szemantikai ismeretek befogadását. Tantárgy tematikus leírása:

1. Text und Nicht-Text. 2. Text und Texte, Textsorten. 3. Textualität und Textualitätskriterien. 4. Kohärenz. 5. Kohäsion. 6. Situationalität, Informativität. 7. Akzeptabilität, Intentionalität. 8. Intertextualität. 9. Kritik an den Textualitätskriterien (Hasan, Halliday, Vater). 10. Texte, Texttypen und Textsorten. 11. Texte und Textgattungen (K. Reiss) 12. Textsemantik. 13. Textsyntax. 14. Textpragmatik. 15. Zusammenfasssung.

Félévközi számonkérés módja: A gyakorlati jegy megszerzésének alapvető feltétele a szemináriumokon való aktív közreműködés, részvétel az egyéni és a csoportos feladatmegoldásban, szövegelemző feladatok megoldása az órán, heti rendszerességgel házi feladatok elkészítése az órára, ill. heti rendszerességgel beadandó feladatok elkészítése, ismereteket ellenőrző feladatsor órai és órán kívüli megoldása, előkészítése. Értékelése: A gyakorlati jegy megszerzésében súlypontosak a házi feladatok prezentálására adott jegyek. A kurzus egy önálló elemzés elkészítésével zárul, amit a hallgatók a csoport részére prezentálnak, ill. mintaelemzés alapján írásban dolgoznak ki. A házi dolgozatok értékelési szempontjai: megfelelés a nyelvi és stilisztikai követelményeknek a feladatban szereplő szövegtípusnak megfelelően, nyelvhelyesség, stilisztikai helyesség, a szövegtípusnak megfelelő szókincs alkalmazása, ötletesség a feladat megoldásában, igényesség a megfogalmazásban. Házi feladatok: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


- Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége. A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Feladatsor: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Brinker, Klaus: Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in ihre Grundbegriffe und Methoden. Berlin: Erich Scmidt 1992. (= Grundlagen der Germanistik 29.)

2. Vater, Heinz: Einführung in die Textlinguistik. München: UTB 1992. 3. Brinker, Klaus: Aspekte der Textlinguistik. Berlin: de Gryter. 1992.

Ajánlott irodalom:

1. Beaugrande, Robert Alain de - Dressler, Wolfgang: Einführung in die Textlinguistik. Tübingen: Niemeyer 1981. (=Konzepte der Sprach- und Literaturwissenschaft 28.)

2. Canisius, P. - Knipf, E. Textgrammatik. Ein Einführungskurs. Budapest: Tankönyvkiadó 1996. 3. Fix, Ulla/ Poethe, Hannelore/ Yos, Gabriele: Textlinguistik und Stilistik. Ein Lehr-und

Arbeitsbuch. Frankfurt/M: Peter Lang 2003.

Tantárgy neve: Komplex nyelvi tréning I. Komplexes Sprachtraining I.








Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja: a mai modern német nyelvi jelenségek szóban és írásban történő elsajátítása. A nyelvet már magas szinten bíró hallgatók betekintést kapnak a mai modern német nyelv szókincsébe. Az órákon lehetőség van a nyelvi kompetenciák (információértés, információtovábbadás, érvelés, írásbeli megnyilatkozás, stb.) változatos alkalmazására. A tankönyv tematikája, felépítése megfelel a KER (Közös Európai Referenciakeret) által támasztott követelményeknek, így a hallgatók piacképes nyelvtudásra tesznek szert. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 9) Geld - zeitgenössische literarische Texte verstehen 3. Geld mal anders - komplexe Anleitungen verstehen • an Verhandlungen teilnehmen 4. Drücken Sie die Eins - komplexe Informationen und Anweisungen verstehen 5. Schwarz auf weiß - Korrespondenz selbstständig abwickeln 6. Besuch in der Bank - in Dienstleistungsgesprächen Informationen austauschen

(Zur selbständigen Bearbeitung: Kaufen, kaufen, kaufen - lange Texte mündlich zusammenfassen - Sachverhalte ausführlich beschreiben - als Vortragender auf andere eingehen)

7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich 8. (Lektion 10) Sinne –in Durchsagen Informationen heraushören, Gespräche über komplexe

Themen verstehen 9. Sehen – Fachtexten Informationen und Meinungen entnehmen, Notizen machen, die anderen

nützen 10. Riechen – Reportagen oder Talkshows verstehen, zeitgenössische literarische Texte

verstehen, in Texten implizite Einstellungen erfassen 11. Schmecken – Korrespondenz verstehen 12. Fühlen – Gespräche über komplexe Themen verstehen, in Korrespondenz Umgangssprache

und idiomatische Wendungen verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Übersinnliches - Gespräche über komplexe Themen verstehen, lange Texte mündlich zusammenfassen, Sachverhalte ausführlich beschreiben

13. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich 14. Wiederholung, Zusammenfassung

15. Bewertung, Abschluss des Kurses Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat (teszt) és szóbeli beszámoló, házi dolgozatok . Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Szóbeli beszámoló: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel

történik: - Tartalom: a szóbeli felelet szakmai információi és szókincse - Prezentáció: a szóbeli felelet logikája, felépítése, előadásmódja, követhetősége,


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Házi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:





3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. Ajánlott irodalom:

1. Backhaus, Anke –Sander, Ilse –Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Stuttgart: Klett 2010.


3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009.

Tantárgy neve: Stilisztikai gyakorlatok Stilistische Übungen





Javasolt félév:4. Előfeltétel: -


Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szemináriumok célja, hogy C1 nehézségi szintű autentikus szövegeken vizsgáljuk a német nyelv stilisztikai jellegzetességeit, az írásbeli és a szóbeli kommunikációra jellemző különböző szövegfajták (pl. újságcikk, hivatalos levél, vita, tudósítás) jellegzetességeit. A szemináriumon bevezetésre kerülnek a legfontosabb stilisztikai alapfogalmak, mi a stílus, mivel foglalkozik a stilisztika, milyen stíluselemek és stílusjegyek vannak, hogyan és miért befolyásolják a szöveg interpretációját a szövegben szereplő stilisztikai jegyek. A stilisztikai szempontokat érvényesítő szövegelemezés kiterjed a szöveg grammatikai és szintaktikai jellemzőire. Néhány mintául szolgáló stilisztikai elemzés áttekintése után a hallgatók különböző szövegtípusokon gyakorolják a tanult stilisztikai eszközök felismerését és önállóan alkotnak különböző stílusjegyeket viselő szövegeket. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Aufgaben, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses

2. Was ist Stilistik? Womit befasst sich die Stilistik? 3. Mikro- und Makrostilistik. Die Frage der stilistischen Kohärenz und Kohäsion. 4. Literarischer Stil am Beispiel von ausgewählten Texten. 5. Stil der Wissenschaft. 6. Stil der Publizistik. 7. Stil der Medien. 8. Stil der öffentlichen Kommunikation. 9. Grammatische und syntaktische Fragen der Stilistik. 10. Stilelemente und Stilfiguren. 11. Stil und Wortschatz, und die Fragen der Wortwahl. 12. Expressive Ausdruckswerte am Beispiel der Phraseologie. 13. Funktionale Stilistik und Individualstil. 14. Klausur. 15. Evaluation.

Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat megírása, a szemináriumokon tárgyalt szövegekre vonatkozó saját elemzések elkészítése és beadása. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Göttert, Karl Heinz – Junge, Oliver: Einführung in die Stilistik. München: Fink 2004.

2. Baumert, Andreas – Sauer, Wolfgang: Grammatik und Stil. Gutes und richtiges Deutsch. Frankfurt am Main: Verlag für Sozialwissenschaften 2003.

3. Sowinski, Bernhard: Stilistik der deutschen Sprache. Stuttgart: Metzler 2009. Ajánlott irodalom:

1. Sowinski, Bernhard: Stiltheorien und Stilanalysen. Stuttgart: Metzler 1991. 2. Sandig, Barbara: Stilistik. Stuttgart: Metzler. 1983. 3. Sandig, Barbara – Püschel, Ulrich: Stilistik. Hildesheim: Olms. 2001.

Tantárgy neve: Morfológia II. Morphologie II.





Javasolt félév: 4. Előfeltétel: - Óraszám / hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium középpontjában olyan morfológiai, illetve a morfológiai struktúrával kapcsolatos jelenségek és kategóriák kerülnek, amelyek esetében a német és a magyar nyelv jelentősen különbözik egymástól, és ahol fokozott interferenciaveszély fenyeget (szintetikus és analitikus szóalakok, szenvedő igealakok, módbeli segédigék, igeidők, igemódok). Tantárgy tematikus leírása:

1. Modalverbähnliche Verben mit dem Infinitiv 2. Nominalisierung und Verbalisierung 3. Infinitivsätze 4. Adverbialsätze 5. Relativsätze 6. Partizipialsätze 7. Negation 8. Zeitstufen 9. Klausur. 10. Konsekutivsätze. 11. Finalsätze. 12. Infinitivsätze II. 13. Adverbialsätze II. 14. Relativsätze II. 15. Partizipialsätze II.

Félévközi számonkérés módja: A félév végén zárthelyi dolgozat. Ennek időpontja végzős minor szakosok számára április vége. A germanisztika BA szakos hallgatók számára kötelező a 2. zárthelyi dolgozat megírása is, ami a 10-14. hét tananyagára épül. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A dolgozatok 60 százalékos tudást követelnek meg az elégségeshez. Kötelező irodalom:

1. Karin Hall-Barbara Scheiner: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Hueber Verlag 2001. 2. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Hg. von Günther

Dobrowski. Mannheim: Dudenverlag. 1998. 3. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1996.

Ajánlott irodalom: 1. Engel, Ulrich. Deutsche Grammatik. 2., verbesserte Auflage. Heidelberg: Julius-Groos-

Verlag, Budapest: Múzsák Kiadó 1992. 2. Helbig, G. & Buscha, J. Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht.

Berlin – München: Langenscheidt KG 2001. 3. Bassola, Péter - Orosz, Magdolna - Polákovits, Sarolta: Rendszerező német nyelvtan és

gyakorlatok. Szeged: Grimm Könyvkiadó 2002.

Tantárgy neve: Szintaxis II. Syntax II.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatót a mondattan alapvető fogalmaival, a német mondatok felépítésével, sajátosságaival. A tárgy szervesen kapcsolódik a morfológiához, amennyiben itt a hallgatók a megismert szófajok mondattani szerepével, a szórendi szabályokkal, az egyes szófajok mondatban történő viselkedésével ismerkednek meg. A kontrasztivitás szempontját figyelembe véve foglalkozunk a tanórákon a mondatrészek, mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok, függőségi viszonyok elemzésével. Közben gyakorolják a hallgatók a mondatokat összekapcsoló kötőszók használatát, tudatosítják a morfológiában megismert szófajok mondattani szerepét. Tantárgy tematikus leírása:

1. Mondatfajták /szórend, intonáció/ 2. Mondatformák, mondatminimum. 3. Mondatrészek. Állítmány, az összetett állítmány részei. 4. Névszói állítmány. 5. Az alany. 6. Az alany és állítmány egyeztetése, különleges esetek. 7. Gyakorlás, elemzés, dolgozat. 8. Tárgy (Akkusativ-, Dativobjekt) 9. Tárgy (Genitiv-, Präpositionalobjekt) 10. Másodlagos mondatrészek (Sekundäre Satzglieder) 11. Határozók. 12. Jelzők. 13. Gyakorlás, komplex elemzés. 14. Komplex számonkérés. 15. Összefoglalás, a félév lezárása.

Félévközi számonkérés módja: Aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozatok megírása, kiselőadás tartása egy választott témakörből. A minor szakos hallgatók a 7. hét dolgozatát írják meg, a BA szakos hallgatók a 14. hét komplex számonkérését. A kiselőadás megtartása feltétele a gyakorlati jegy megszerzésének. Értékelése: Kiselőadás: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Zárthelyi: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Bradean-Ebinger Nelu (Hg.) Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2003.

2. Hall, Karin / Scheiner, Barbara: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Deutsch als Fremdsprache. Ismaning: Verlag für Deutsch 2000.

3. Helbig,Gerhard-Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Leipzig, Berlin usw.: Langenscheidts 1999.

Ajánlott irodalom: 1. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Übungsgrammatik Deutsch. Leipzig, Berlin u.a.:

Langenscheidt 1994. 2. Zielinski, Wolf-Dietrich: ABC der deutschen Nebensätze. Ismaning: Hueber 1995. 3. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Hg. von Günther

Dobrowski. Mannheim: Dudenverlag. 1998. 4. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1996.

Tantárgy neve: Regionalitás és interkulturalitás Regionalität und Interkulturalität




Tantárgyfelelős: Kegyesné Dr. Szekeres Erika egyetemi docens



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás célja a kultúra régiók szerinti tagolódásának bemutatása. A német nyelvterületet nem az országhatárok mentén osztjuk fel, hanem az általában kisebb egységeket jelentő régiók szerint. Már a német nyelv vonatkozásában megfigyelhető a pluricentrikus jelleg, amely tovább differenciálódik a földrajzi, gazdasági és – főként – kulturális sajátosságok alapján. Az egyes régiók élénk kulturális kölcsönhatásban állnak és gyümölcsöző együttműködést folytatnak egymással. A német nyelvterületen belül érvényesülő interkulturális kapcsolatokon túlmenően áttekintjük a német-magyar relációban jelentkező tendenciákat is, hogy kimutathassuk, milyen nagy szerepet játszik a kölcsönhatás a kulturális életben, az értékmegőrzésben és –közvetítésben. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Der Begriff der Interkulturalität, Multikulturalität und Regionalität. 2. Interkulturelle Germanistik: Ziele, Methoden und Vertreter 3. Kulturelle und sprachliche Unterschiede: Nord-, Mittel-,Süd-, Ost- und Westdeutschland 4. Traditionen und Mentalität: Unterschiede in den deutschsprachigen Ländern. 5. Multikulturelles Zusammenleben in Deutschland. 6. Berlin eine multikulturelle Stadt 7. Die Schweiz – vier Völker – vier Kulturen. 8. Regionalität und Interkulturalität im Karpatenbecken – die Kultur der deutschen Minderheit

in Mittel- und Osteuropa, Die Sachsen in Siebenbürgen und im „Oberland”. 9. Die Kultur, die Sprache und die Literatur der Ungarndeutschen. 10. Kultur der Ungarndeutschen in den verschiedenen ungarischen Regionen. 11. Die Religionen und ihre kulturellen Auswirkungen. 12. Ungarn in Deutschland – Deutsche in Ungarn. 13. Türken in Deutschland. 14. Grenzen der Interregionalität: Grenzlage, Interregion, Identität. Kulturelle und Sprachliche

Einflüsse als Identitätsmerkmale und die Wirkung der Stereotype. 15. Abschluss des Kurses.

Félévközi számonkérés módja: Aláírás és szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga tételei megegyeznek a fentebb felsorolt témakörökkel. A vizsgán a hallgatónak saját gyűjtésű kulturális és nyelvi példák interpretációjával kell tudnia szemléltetnie az előadásokon tárgyalt jelenségeket. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Blioumi, Aglaia (szerk.): Migration und Interkulturalität in neueren literarischen Texten.

München: Iudicium 2002. 2. Fauser, Markus: Kulturwissenschaft. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2004. 3. Hagenbüchle, Roland: Kultur – Multikulturalität – Interkulturalität. Würzburg: Königshausen

und Neumann 2002. Ajánlott irodalom:

1. Mirtchev, Bogdan (szerk.): Interkulturalität und Nationalkultur in der deutsprachigen Literatur. Dresden: w.e.b 2004.

2. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar: Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische Grundlagen - Ansätze – Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Metzler 2003.

3. Typisch Deutsch? Arbeitsbuch zu Aspekten deutscher Mentalität. München: Langenscheidt. 2002.

4. Lüsebrink, Hans-Jürgen: Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer, Stuttgart 2005.

Tantárgy neve: Szövegtípusok és jellemzőik Textsorten und ihre Merkmale

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN407AV1 Tantárgyfelelős intézet: Német Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelezően választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Kegyesné Dr. Szekeres Erika egyetemi docens Javasolt félév: 4. Előfeltétel:- Óraszám/hét:1 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás,

kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a szövegfajtákról és azok általános szövegtipológiai jellemzőiről. Az előadásokon a hallgatók megismerik a szövegek különböző csoportosítási lehetőségeit, foglalkozunk a szövegtipológiai általános nyelvészeti és szövegnyelvészeti kérdéseivel, illetve áttekintjük a különböző szövegtípusok, szövegfajták és szövegosztályok csoportosítási lehetőségeinek módszertani problémáit. Végül kiválasztott szövegmintákon modelláljuk az egyes szövegfajták szövegnyelvészeti és szöveggrammatikai jellemzőit. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einleitung in die grundlegenden Fragestellungen der Textsortenlinguistik. 2. Definitionen: Textsorten, Textklassen und Texttypen. 3. Typologisieren von Texten. 4. Klassifizierungsmöglichkeiten der Texte. 5. Textsortenmodelle. 6. Kriterien für Textsortenklassifikation. 7. Merkmale und Analysemöglichkeiten einzelner Textsorten: Gebrauchtstexte 8. Merkmale und Analysemöglichkeiten einzelner Textsorten: Medientexte. 9. Merkmale und Analysemöglichkeiten einzelner Textsorten: Appeltexte. 10. Merkmale und Analysemöglichkeiten einzelner Textsorten: Kontakttexte. 11. Merkmale und Analysemöglichkeiten einzelner Textsorten: Deklarationstexte. 12. Textsorten und Textfunktionen. 13. Textsorten und Kontexte. 14. Textmuster. 15. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: Írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsgán egy szövegfajta bemutatása történik saját példák alapján. A szóbeli vizsgán a fenti témakörök kerülnek számonkérésre. Értékelése: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága,

értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.


1. Gansel, Christina: Textsortenlinguistik. Stuttgart: Vandenhoeck & Ruprecht. 2011. 2. Vater, Heinz: Einführung in die Textlinguistik. München: Fink. 1994. 3. Brinker, Klaus: Linguistische Textanalyse. Berlin: Schmidt. 2010.

Ajánlott irodalom: 1. Gansel, Christina – Jürgens, Frank: Textsortenlinguistik und Textgrammatik.

Stuttgart: Vandenhoeck & Ruprecht. 2009. 2. Janich, Nina (Hg.): Textlinguistik. Tübingen: Narr.

3. Adamzik, Kirsten: Textlinguistik. Heidelberg: de Gryter. 2004.

Tantárgy neve: A gender-kutatás az irodalomban és a nyelvészetben Genderforschung in Literatur und Linguistik


Tárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeti Tanszék





Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás célja a nyelvészetben és az irodalomtudományban érvényesülő gender-szempontok, módszerek, súlypontok áttekintése, a gender mint módszertani kategória megismerése, és a német nyelvű szakirodalom terminológiájának értő feldolgozása (kulturális nem, szociális nem, társadalmi nem), valamint ezek interpretációja nyelvi és irodalmi példák alapján. Az előadások a feminista nyelvészet és nyelvkritika, feminista nyelvpolitika német nyelv rendszerére vonatkozó legfontosabb megállapításait járják körül, gender-szempontú konverzációelemzés, férfi-női nyelvhasználat és férfi-női beszédstílus a további súlypontok. Tárgyalásra kerül a gender kihatása az irodalmi elemzésre, gender-szempontú irodalomtörténet, női-kánon vs. férfi-kánon, a gender kihatásai az irodalomszociológiára és az irodalomkritikára. Tantárgy tematikus leírása:

1. Gender. Eine Einführung in einen Begriff. 2. Gender und Sprache. 3. Gender und Literatur. 4. Gender und Kultur. 5. Gender und Sprachkritik. 6. Gender und Literaturkritik. 7. Gender und Reflexion. 8. Gender und Sozialisation durch Sprache. 9. Gender und Sozialisation durch Lesen. 10. Gender und Sozialisation durch Kultur. 11. Gender und Kritik am Begriff Gender aus sprachwissenschaftlicher Sicht. 12. Gender und Kritik am Begriff Gender aus sprachwissenschaftlicher Sicht. 13. Gender und Kritik am Begriff Gender aus literaturwissenschaftlicher Sicht. 14. Gender und Kritik am Begriff Gender aus sozialwissenschaftlicher Sicht. 15. Zusammenfassung und Evaluation.

Félévközi számonkérés módja: Kollokvium. A szóbeli vizsga tételei megegyeznek a fenti témakörökkel, de megkövetelik a saját gyűjtésű példákat. A saját irodalmi és nyelvi példatár összeállításához ajánlatos a különböző, internetes adatbázisok használata (pl. querelles-net, gendernet). Értékelése: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Behnke, Corneliag - Meuser, Michael: Geschlechterforschung und Qualitative Methoden. Opladen: Leske+Budrich 1999.

2. Bußmann, Hadumod - Hof, Renate (Hg.): Genus. Zur Geschlechtsdifferenz in den Kulturwissenschaften. Stuttgart: Kröner 1995.

3. Hof, Renate: Die Grammatik der Geschlechter. Gender als Analysekategorie in der Literaturwissenschaft. Frankfurt/M. u.a.: Campus-Verlag 1995.

Ajánlott irodalom: 1. Winken, Brigitte. (Hg.): Dekonstruktiver Feminismus. Frankfurt / M.: Edition Suhrkamp

1992. 2. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar (Hg.): Erzähltextanalyse und Gender Studies. Stuttgart:

Metzler 2004. 3. Samel, Ingrid: Einführung in die feministische Sprachwissenschaft. Berlin: Erich Schmidt

Verlag 2003.

Tantárgy neve: A német nyelv szövegrammatikája Textgrammatik des Deutschen







Kreditpont: 5 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) / Nyelv és nyelvhasználat specializáció

Tantárgy feladata és célja: Az előadás a német nyelv szöveggrammatikai jelenségeit mutatja be különböző szövegtípusok jellegzetességeiből kiindulva. Az előadás fókuszában az írott nyelvi szövegek állnak. A szövegkohézió nyelvi eszközeit vizsgáljuk morfológiai, szintaktikai és lexikológiai szempontból. Vizsgálódásaink olyan szemlélet elsajátítását teszik lehetővé a hallgatók számára, mely a szövegeket a grammatikai sajátosságok alapján tekinti koherensnek, ezért a hallgatók leíró nyelvtani ismereteire támaszkodva foglalkozunk a szövegekkel, s bővítjük grammatikai ismereteiket a szöveg szintjén is (pl. Tempusformen, Proformen). A szemináriumokon a hallgatók gyakorolják a szöveggrammatikai elemek felismerését, elemzik szövegbeli szerepüket és többféle szövegtípusban is alkotnak önálló szövegeket. Tantárgy tematikus leírása:

1. Textwissen und Textrezeption. 2. Textwissen und Textproduktion. 3. Textwissen und Textsorten. 4. Texte und typische grammatische Formen: Tempus und Temporalität. 5. Texte und typische grammatische Formen: Kasus und Kausalität. 6. Methoden der Themenentfaltung. 7. Methoden der Konzeptualisierung. 8. Texte und typische grammatische Formen: Pronomen und Artikelgebrauch. 9. Texte und Argumentstrukturen. 10. Texte und Metaphern. 11. Texte und Modalität. 12. Verbalstil. 13. Nominalstil. 14. Texte und Aktionsarten. 15. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: Gyakorlati írásbeli vizsga (szövegrammatikai elemek felismerése, alkalmazása) és szóbeli vizsga az előadások témaköreiből. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Weinrich, Harald: Textgrammatik der deutschen Sprache. Mannheim u.a.: Dudenverlag

1993. 2. Gansel, Christina - Jürgens, Frank: Textlinguistik und Textgrammatik. Eine Einführung.

Berlin: Verlag für Sozialwissenschaften 1997. 3. Canisius, Peter – Knipf, Elisabeth: Textgrammatik. Ein Arbeitsbuch. Budapest:

Tankönyvkiadó. 2006. Ajánlott irodalom:

1. Coseriu, Eugenio: Textlinguistik. Eine Einführung. Tübingen: Francke 1996. 2. Vater, Heinz: Einführung in die Zeit-Linguistik. Köln: Gabel 1994. (=Kölner Linguistische

Arbeiten, Germanistik 25.) 3. Weinreich, Harald: Tempus. Besprochene und erzählte Welt. München: C. H. Beck 2001

Tantárgy neve: Szövegrammatikai gyakorlatok Textgrammatische Übungen






Óraszám / hét:2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, gyakorlati jegy


Tantárgy feladata és célja: A szeminárium komplex szövegelemzési módszerrel világít rá az egyes szófajok kontextuális viselkedésére, a különböző nyelvi eszközök, mint például az anaforák, az igeidő és igemód, a függő beszéd, a névelőhasználat, az aktuális tagolás és a konnektorok kohéziós funkciójára, valamint a temporalitás és a lokalitás aspektusaira a különböző szövegtípusokban, ill. ezek nyelvi kifejezési lehetőségeire. Kitérünk továbbá a mondatfajták és a szemantikai kapcsolatok szövegalkotó szerepére is. A szemináriumokon az előadáson elméleti szempontból tárgyalt szöveggrammatikai jelenségek és fogalmak ismeretét mélyítjük el. Tantárgy tematikus leírása:

1. Textwissen und Textrezeption am Beispiel von literarischen und Fachtexten. 2. Textwissen und Textproduktion am Beispiel von Gebrauchstexten. 3. Textwissen und Textsorten: Analyseverfahren. 4. Tempus und Temporalität im Text. 5. Kasus und Kausalität im Text. 6. Klausur. 7. Aktiv und Passiv im Text. 8. Pronomen und Artikelgebrauch im Text. 9. Argumente. 10. Metaphern. 11. Modalität im Text. 12. Verbalstil. 13. Nominalstil. 14. Klausur. 15. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat megírása. Egy szabadon választott szöveg komplex szöveggrammatikai elemzésének elkészítése és bemutatása referátum formájában. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga A két zárhelyi dolgozat eredményei és a referátumra kapott jegyek együttesen alakítják ki a szemináriumi jegyet. Kötelező irodalom:

1. Knipf, Elisabeth - Canisius, Peter: Textgrammatik. Ein Einführungskurs. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. (=Pécser Beiträge zur Sprachwissenschaft 1)

2. Fix, Ulla - Poethe, Hannelore - Yos, Gabriele: Textlinguistik und Stilistik. Ein Lehr- und Arbeitsbuch. Frankfurt/M. : Peter Lang 2003.

3. Saxer, Robert: Übungen zur Textgrammatik. Wien: ÖBV/HPT 2002. Ajánlott irodalom:

1. Sennholz, Klaus: Grundzüge der Deixis. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. (=Pécser Beiträge zur Sprachwissenschaft 3).

2. Vater, Heinz: Textlinguistik. München: Francke 1991. 3. Gansel, Christina - Jürgens, Frank: Textlinguistik und Textgrammatik. Eine Einführung.

Berlin: Verlag für Sozialwissenschaften 1997.

Tantárgy neve: Komplex nyelvi tréning II. Komplexes Sprachtraining II.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók fejlesszék C1 szintű nyelvi ismereteiket mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikáció terén. Az aktuális modern témák ösztönöznek a szóbeli aktivitásra, a véleménykifejtésre és vitára, valamint kreatív szövegek alkotására. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik uns Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 11) Globalisierung heute - Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche)

verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Global erfolgreich – rasch wichtige Einzelinformationen finden

3. Der qualitative Sprung – komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen 4. Folgen der Globalisierung – ein klar gegliedertes Referat halten, Sachverhalte detailliert

darstellen, als Vortragender auf andere eingehen 5. Klimawandel – Vorträge und Debatten verstehen 6. Die Globalisierung und wir – Argumente schriftlich abwägen, Ankündigungen machen,

Diskussion moderieren, komplexes Thema strukturiert vortragen 7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich 8. (Lektion 12) Wandel - Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche) verstehen,

Geschichten erzählen und angemessen beenden 9. Wertewandel – anspruchsvolle Texte zusammenfassen, argumentieren und auf andere

reagieren 10. Lernen im Wandel – komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen, Notizen

machen, die anderen nützen, an Verhandlungen teilnehmen 11. Verwandelt – argumentieren und auf andere reagieren 12. Zeit im Wandel – gut strukturierte Texte schreiben, eigene Meinung darstellen

(Zur selbständigen Bearbeitung: Ab morgen wird alles anders – in Texten implizite Einstellungen erfassen, Informationen und Ratschläge austausche)n

13. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat (teszt) és szóbeli beszámoló, házi dolgozatok. Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Szóbeli beszámoló: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Házi dolgozat: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008.


Ajánlott irodalom: 1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz,

Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008.

2. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009.

3. Backhaus, Anke –Sander, Ilse – Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Stuttgart: Klett 2010.

Tantárgy neve: A német nyelvű irodalom tendenciái a 20. században Tendenzen der deutschsprachigen Literatur im 20. Jahrhundert







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A kurzus a 19./20. fordulójától napjainkig tekinti át a német irodalom fejlődési irányzatait. Megvilágítja a jelentősebb irodalmi tendenciákat, azok összefüggéseit, társadalmi-filozófiai hátterét, művészeti, kulturális vonatkozásait. Tárgyalja az egyes esztétikákat, ezen belül a modernitás, az avantgárd, az ’új’-realizmus, a dokumentarizmus, az új-szubjektivitás, a posztmodern esztétikai programját. Foglalkozik a nyelvkritika, a nyelvi reflexió hatásával, ehhez kapcsolódóan a nyelvi közvetítés, a tükrözés különböző módjaival, továbbá a műfajok változásával. Tantárgy tematikus leírása:

1. A századforduló: az irodalmi - művészeti forradalom történelmi – társadalmi – tudományos - kulturális háttere; szellemi – filozófiai irányzatok - Nietzsche, Mach, Freud, Jung

2. A modernitás fogalma, az irodalom- és művészetfelfogás változása, impresszionizmus, szimbolizmus, Jugendstil, újklasszika, újromantika, esztéticizmus - nyelvkritika.

3. Az elbeszélés új formái és technikái a századfordulón – Rilke, Musil, Hofmannsthal, Schnitzler, Th. Mann

4. A századforduló lírájának átalakulása - Rilke, George, Hofmannsthal 5. A századforduló drámájának átalakulása - Hofmannsthal, Schnitzler, Wedekind 6. Avantgárd irányzatok - az expresszionista próza és líra – Döblin, Benn, Trakl 7. Az expresszionista dráma - Heym, Kaiser, Toller 8. ’Új tárgyiasság’ - szemléletváltás, új médiumok, a valóságtükrözés új formája a prózában –

Kafka, Hesse, Th. Mann 9. A dráma átalakulása – új funkció és formanyelv; az epikus színház – Brecht; az ’új’

népszínmű – Horváth, Fleißer 10. Kahlschlag, Trümmerliteratur - Gruppe ’47 - Böll, Schnurre, Borchert 11. Új formák, nyelvi kísérletek a lírában 1945 után – hermetikus költészet, ’konkrete Poesie’,

regionális költészet, hétköznapok lírája - Celan, Gommringer, Jandl, Artmann, Rühm, Wiener, Bauer, Brinkmann

12. A hatvanas évek újrealista irodalma – dokumentarizmus a drámában és a prózában; Gruppe ’61, ’Werkkreis Literatur der Arbeitswelt’ - Kipphardt, Weiss, Hochhut, Runge, Wallraff; a kölni iskola

13. ’Új-szubjektivitás’ – tendenciaváltás a hetvenes években - önéletrajzok, naplók, memoár irodalom - Lind, Grass, Bernhard, Handke, Canetti; feminizmus - nőirodalom – Bachmann, Struck, Stephan; a nőirodalom második hulláma - Wolf, Jelinek

14. Postmodern próza és dráma– vita a ’post’-ról a nyolcanas években, magas és populáris kultúra; német-német irodalom – Ransmayr, Becker, Kunert, Jelinek

15. Multikulturalitás, a migráció irodalma - irodalom az újraegyesülés (1989) után - Terézia Mora, Herta Müller, Zsuzsa Bánk, Rafik Schami; hagyomány, modern és posztmodern kérdése; a kilencvenes évek generációja - Thomas Brussig; a Golf – Generáció - Christian Kracht, Benjamin Stuckrad-Barre, Florian Illies; popirodalom - Christian Kracht

Félévközi számonkérés módja:

Szóbeli vizsga Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Glaser, Horst Albert (Hg.): Deutsche Literatur. Eine Sozialgeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. 1988ff. Bd. 8 [1888-1918];Bd.9 [1918-1945]. Reinbek: Rowohlt 1982/1983; Bd. 10 [1945-1995].Bern, Stuttgart, Wien: Haupt 1997.

2. Kiesel, Helmut: Geschichte der literarischen Moderne. Sprache, Ästhetik, Dichtung im zwanzigsten Jahrhundert. München: Beck 2004.

3. Schnell, Ralp: Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945. Stuttgart: Metzler 1993.

Ajánlott irodalom:

1. Petersen, Jürgen H.: Der deutsche Roman der Moderne. Stuttgart: Metzler 1993. 2. Denkler, Horst/ Prümm, Karl (szerk.): Die deutsche Literatur im Dritten Reich. Themen,

Traditionen, Wirkungen. Stuttgart: Reclam 1976. 3. Vogt, Jochen u.a.: Einführung in die deutsche Literatur des 20. Jahrhunderts. Bd. 2:

Weimarer Republik, Faschismus und Exil. Opladen: Westdeutscher Verlag 1977. Wunberg, Gotthart (szerk.): Die Wiener Moderne. Literatur, Kunst und Musik zwischen 1890 und 1910. Stuttgart: Reclam 1995.

Tantárgy neve: A német nyelvű irodalom tendenciái a 20. században Tendenzen der deutschsprachigen Literatur im 20. Jahrhundert







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja az adott korszakok tendenciának felvázolása, a fontos művek elemzési problémáinak feltárása és esztétikai sajátságaik megragadása. Külön figyelmet szentel a líraelemzés kérdéseinek a modern líra alakváltozásainak tükrében, az elbeszélés irodalom sajátos problémáinak és változásainak, valamint a drámafelfogás jelentős átértelmezéseinek. Tantárgy tematikus leírása:

1. A referátumok témáinak kiosztása 2. A naturalista próza – Hauptmann: Bahnwärter Thiel 3. Az elbeszélés új formái és technikái a századfordulón – Schnitzler: Leutnant Gustl 4. A lírikus dráma – Hofmannstahl: Der Tor und der Tod 5. Új lírai kifejezésformák – Rilke, Hofmannstahl, George versei 6. Az expresszionista dráma – Georg Kaiser: Die Bürger von Calais 7. A prózai műfajok változása az ’új tárgyiasság’ jegyében – Kafka: Das Urteil 8. A népszínmű új formája – Horváth: Geschichten aus dem Wiener Wald 9. Az epikus színház – Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder 10. Az ’új’ hangjáték – Borchert: Draußen vor der Tür 11. A dráma új funkciója – Dürrenmatt: Die Physiker 12. Formai kísérletek a lírában – ’Konkrete Poesie’ – Wiener Gruppe: Gomringer, Jandl,

Wiener, Rühm, Artmann versei 13. Tényfeltáró irodalom – Wallraff: Ganz unten 14. Önéletrajz – önreflexió – Handke: Wunschloses Unglück 15. Feminizmus – nőirodalom az ’új – szubjektivitás’ jegyében – Bachmann: Malina

Félévközi számonkérés módja: Referátum tartása és min. 3-5 oldalas szemináriumi dolgozat (főszöveg: 12 pt, TNR, másfeles sorköz, sorkizárt; lábjegyzet: 10 pt, TNR, szimpla sorköz, sorkizárt, konzekvensen alkalmazott hivatkozástechnikával). A 3-5 oldalas házi dolgozat időbeli benyújtásán valamint a referátum tartásán kívül a gyakorlati jegy megszerzésének további feltétele a tematikában szereplő művek alapos ismerete, rendszeres és aktív részvétel a gyakorlati órákon. Értékelése: Referátum: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:







Kötelező irodalom:

1. Amuth, B.: Einführung in die Dramenanalyse (Sammlung Metzler Realien zur Literatur). Stuttgart/Weimar: J. B. Metzler 1994.

2. Anz, Thomas (szerk.): Handbuch Literaturwissenschaft. Gegenstände-Konzepte-Institutionen. 3. Bde. Bd. 2. Stuttgart, Weimar: J. B. Metzler 2007.

3. Ludwig, Hans-Werner: Arbeitsbuch Lyrikanalyse. Tübingen: Franke UTB 2005. 4. Martinez, Matias u. Michael Scheffel: Einführung in die Erzähltheorie. 3. Aufl. München:

Beck 2002. (=Beck Studium 3). Ajánlott irodalom:

1. Genette, Gerard: Die Erzählung. 2. Aufl. München: Fink 1998. 2. Lämmert, Eberhard: Bauformen des Erzählens. 8. Aufl. Stuttgart: Metzler 1993. 3. Petersen, Jürgen H.: Erzählsysteme. Eine Poetik epischer Texte. Stuttgart: Metzler 1993. 4. Stanzel, Franz K.: Typische Formen des Romans. 12. Aufl. Göttingen: Vandenhoeck u.

Ruprecht 1993. (=kleine Vandenhoeck-Reihe) 5. Vogt, Jochen: Aspekte erzählender Prosa. Eine Einführung in Erzähltechnik und

Romantheorie. 8. durchges. u. aktual. Aufl. Opladen: Westdeutscher Verlag 1998 (WV-Studium 145).

Tantárgy neve: Regionális és interkulturális kapcsolatok Regionale und interkulturelle Beziehungen







Kreditpont: 4 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy tematikus leírása: A szeminárium célja, hogy a hallgatók egy-egy projektjellegű téma feldolgozása során önálló vizsgálatokat végezzenek a kultúrában mutatkozó regionális eltérésekkel és kölcsönhatásokkal kapcsolatban. A projekt jellegből adódóan a résztvevőktől az átlagosnál nagyobb mértékben követel önálló, órán kívüli felkészülést. A kontaktórákon kerül sor a feladatok elméleti előkészítésére és az eredmények prezentációjára. A projektek a következő témákhoz kapcsolódhatnak: országok, régiók közti kulturális különbségek, hasonlóságok, kölcsönhatások. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses 2. Die Internetrecherche und die Projektpräsentation 3. Projekt 1. UNESCO Weltkulturerbe in Ungarn und den deutschsprachigen Ländern 4. Projekt 2. Die Jugendkultur – in Ungarn und in den deutschsprachigen Ländern 5. Projekt 3. Studium und Arbeit in Ungarn und in den deutschsprachigen Ländern 6. Projekt 4. Die Alltagskultur: Freizeitgestaltung, Wohnkultur, Esskultur 7. Traditionen und Mentalität: Unterschiede in den deutschsprachigen Ländern 8. Multikulturelles Zusammenleben in Deutschland 9. Die Religionen und ihre kulturellen Auswirkungen 10. Ungarn in Deutschland – Deutsche in Ungarn 11. Türken in Deutschland 12. Film: Die weiße Masai – eine Schweizerin in Afrika 13. Diskussion: Konflikte der Kulturen 14. Zusammenfassung, Auswertung 15. Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: A projektek prezentációja. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga Kötelező irodalom:

1. Blioumi, Aglaia (Hg.): Migration und Interkulturalität in neueren literarischen Texten. München: Iudicium 2002.

2. Fauser, Markus: Kulturwissenschaft. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2004. 3. Hagenbüchle, Roland: Kultur – Multikulturalität – Interkulturalität. Würzburg: Königshausen

und Neumann 2002. Ajánlott irodalom:

1. Kulturwissenschaftliche Regionenforschung. Jahrbuch des SFB 417. Leipzig: Leipziger

Universitätsverlag 2001. 2. Mirtchev, Bogdan (szerk.): Interkulturalität und Nationalkultur in der deutsprachigen

Literatur. Dresden: w.e.b 2004. 3. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar: Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische

Grundlagen - Ansätze – Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Metzler 2003. 4. Typisch Deutsch? Arbeitsbuch zu Aspekten deutscher Mentalität. München: Langenscheidt.

2002. 5. Lüsebrink, Hans-Jürgen: Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung,

Kulturtransfer, Stuttgart: Metzler 2005.

Tantárgy neve: Fordítástechnika I. Németről magyarra fordítás Übersetzungstechnik I. Übersetzung aus dem Deutschen ins Ungarische




Tárgyfelelős: Dr. habil Dobos Csilla egyetemi docens




Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók korábbi fordítási ismereteiket felhasználva a gyakorlatban sajátítsák el a nyelvi közvetítési készséget. A foglalkozások során részletesen elemezzük az adott alkalomra otthon elkészített fordítás minden kérdését a nyelvtani problémáktól kezdve a szemantika és a stilisztika szintjéig. A németről magyarra fordítandó szövegek autentikus forrásból származnak és jól szolgálják a nyelvi közvetítési kompetenciák fejlődését. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. Merkmale und Schwierigkeiten der sprachlichen Vermittlung

Text 1: Der lange Weg zum Glück 3. Text 2. Die Einheit – eine Erfolgsgeschichte 4. Detaillierte Textanalyse: Text 3: Die Schokoladenseite des Lebens 5. Text 4: Die Epoche der Industrialisierung 6. Leitungsmessung I. 7. Grammatische Strukturen des Textes: Text 5: Real, irreal? A-D 8. Text 6: KI Forschung will Informationstechnik vereinfachen 9. Erschließung der grammatischen Strukturen:

Text 7: Teufelsbesen oder gnadenlose Betten 10. Text 8: Wie funktioniert es? 11. Syntaktische Analyse des Textes

Text 9: Offizielle Briefe übersetzen 12. Text 10: Kaufrausch 13. Leistungsmessung II. 14. Zusammenfassung, Wiederholung 15. Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Fordítások elkészítése zárthelyi és házi dolgozatok formájában. Értékelése: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




2. Koller, Werner: Einführung in die Übersetzungswissenschaft. Heidelberg: Wiesbaden: Quelle

& Meyer 1992. 3. Kußmaul, Paul: Kreatives Übersetzen. Tübingen: Stauffenburg 2000.

Ajánlott irodalom:

1. Hönig, Hans G. - Kußmaul, Paul: Strategie der Übersetzung. Ein Lehr- und Arbeitsbuch. Tübingen: Narr 1982.

2. Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolastica 1997. 3. Klaudy Kinga/ Salánki Ágnes: A fordítás lexikája és grammatikája. Német-magyar

fordítástechnika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1995.

Tantárgy neve: A gender-reprezentációk a nyelvben és a nyelvhasználatban Gender-Repräsentationen in der Sprache und im Sprachgebrauch







Kreditpont: 4 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szemináriumok célja a nyelvészetben és az irodalomtudományban érvényesülő gender-szempontok, módszerek, súlypontok áttekintése. Ennek megfelelően a gyakorlatok tematikája két részre oszlik: 1. a társadalmi nemek és a gender-kérdés a nyelvészetben, 2. a társadalmi nemek és a gender-kérdés az irodalom- és a kultúratudományokban. A bevezető órán áttekintjük a gender fogalmát, és rávilágítunk a gender mint elemzési kategória és mint nézőpont kialakulására, jelentőségére a német nyelvterületen. A gyakorlatok első nagyobb tematikus egységében a nyelv, a nyelvhasználat és a nemek kérdését vizsgáljuk, majd kritikai szemszögből foglalkozunk a német feminista nyelvészet és gendernyelvészet, a német nyelvkritika idevonatkozó pontjaival. Példák segítségével járjuk körbe a feminista nyelvpolitika német nyelv rendszerére vonatkozó legfontosabb megállapításait. Az idevonatkozó szakirodalom ismertetésében a nyelvtani nem, a lexikális nem gender-szempontú elemzése áll a középpontban, valamint a konverzációelemzés, a beszédelemzés és a diskurzuselemzés módszerével megállapított különbségek a férfi-női nyelvhasználatra vonatkozóan. A férfi-női beszédstílusról szóló német nyelvre irányuló vizsgálatok összefoglalása további súlypontot képez. A kurzus második tematikus egységében tárgyalásra kerül a gender kihatása az irodalmi elemzésre, a gender-szempontú irodalomtörténet, a női-kánon vs. férfi-kánon, a gender kihatásai az irodalomszociológiára és az irodalomkritikára. A gender és az irodalomkritika viszonyának bemutatása a német nyelvű „női irodalom” példáin keresztül történik. Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés: a gender fogalma az irodalom- és a társadalomtudományban, a nyelvészetben és más diszciplínákban (pl. szociológia, pszichológia).

2. Gender és nyelv, a nyelvi rendszer problematikája: a grammatikai nem a német nyelvben. 3. Gender és nyelvhasználat: gender-referencia a német nyelvben. 4. Gender és beszélt nyelvi jelenségek: női és férfi beszédjegyek. 5. Férfi és női különbségek a beszélt nyelvben: gernder-markerek és vizsgálatuk a német

nyelvterületen. 6. Hogyan beszélnek a német nők és férfiak? A német nyelvre vonatkozó vizsgálatok és

eredményeiknek összefoglalása (1970-1990). 7. Hogyan beszélnek a német nők és férfiak? A német nyelvre vonatkozó vizsgálatok és

eredményeiknek összefoglalása (1990-2010). 8. Hogyan írnak a német írónők? A női stílus és a női írásmód problematikája. 9. Gender és irodalmi alkotások: a kezdetek (Verena Stefan és mások) 10. Gender és a nők reprezentációja a német nyelvű irodalomban (Hogyan írnak a nőkről?) 11. Feminizmus és nyelvkritika. 12. Feminizmus és irodalomkritika. 13. Feminizmus, női szempontok érvényesítése a nyelvben: törekvések, eredmények. 14. Feminizmus, női látásmód érvényesülése az irodalomban: kísérletek, projektek és

eredmények.

15. Összefoglalás. Félévközi számonkérés módja: Írásbeli referátum készítése, melynek témakörei megegyeznek a szeminárium tematikájával. A referátum témájául egy témakört kell kiválasztani, és azt 6-8 oldal terjedelemben, saját példaanyagon szemléltetve kidolgozni. A dolgozatban értékelésre kerül a fogalmak ismerete, a tájékozottság a gender és a nyelv, a gender és az irodalom aktuális témaköreiben. Fontos kritérium: a nyelvi és az irodalmi példák magyarázata és elemzésének képessége. A szemináriumokon közös olvasmányalapot képez két szöveg: Friderike Braun és Renate Hof (ld. alább). Az írásbeli referátum kiváltható elemző kiselőadással is. Értékelése: A gyakorlatokon elhangzó nyelvi és irodalmi példaanyag az adott jelenségek szemléltetésére szolgál. A referátumban ezekre történhet utalás, de a hallgatónak ezt a példaanyagot saját gyűjtés alapján kell még kiegészítenie. Írásbeli referátum: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szóbeli kiselőadás: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Behnke, Corneliag - Meuser, Michael: Geschlechterforschung und Qualitative Methoden. Opladen: Leske+Budrich 1999.


3. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar (Hg.): Erzähltextanalyse und Gender Studies. Stuttgart: Metzler 2004.

4. Samel, Ingrid: Einführung in die feministische Sprachwissenschaft. Berlin: Erich Schmidt Verlag 2003.

Ajánlott irodalom:

1. Winken, Brigitte. (Hg.): Dekonstruktiver Feminismus. Frankfurt / M.: Edition Suhrkamp 1992. 2. Bußmann, Hadumod - Hof, Renate (Hg.): Genus. Zur Geschlechtsdifferenz in den

Kulturwissenschaften. Stuttgart: Kröner 1995. 3. Braun, Friderike: Sprechen die Frauen anders? In: Thema Deusch. Band 5. Dudenverlag:

Mannheim 2005. 9-27.

Tantárgy neve: Pragmatika Pragmatik

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN514AS2 Tantárgyfelelős intézet: Német Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. habil Dobos Csilla egyetemi docens Javasolt félév: 5. Előfeltétel:- Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás,

kollokvium Kreditpont: 5 Tagozat: BA Germanisztika (nappali)

/Nyelv- és nyelvhasználat specializáció Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a nyelvészeti pragmatika elméleteiről és kutatási területeiről. Az előadás tárgyát elsősorban a pragmatika öt klasszikus területe – a deixis jelensége, az előfeltevések és az implikatúrák elmélete, beszédaktus-elmélet és a nyelvészeti konverzációelemzés – alkotják. Mindamellett érintőlegesen szóba kerülnek egyéb részterületek is, mint pl. a nyelvelsajátítás és a pragmatika, a nyelvtan és a pragmatika valamint a kogníció és a pragmatika kapcsolata. A funkcionális pragmatika elméletének és módszertanának megismerésével zárul az előadás. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einleitung in die grundlegenden Fragestellungen der Pragmatik (Funktion versus Form, Satz, Äußerung, Kontext)

2. Deixis und Referenz/1: Typen der Deixis, Probleme der deiktischen Interpretation, Deiktika zwischen Semantik und Pragmatik

3. Deixis und Referenz/2: Referenz, Referenz als Handlung, Anaphorische Referenz 4. Impikatur/1: Das Kooperationsprinzip und die Konversationsmaximen 5. Implikatur/2: Implikaturentypen und Implikaturentests, Konventionelle Implikatur und

das Gesagte 6. Präsupposition: semantische Definition, Präsuppositionstypen, Abgrenzung von der

Implikatur 7. Sprechakttheorie/1: Die Definition des Sprechakts, Sprechaktklassifikation 8. Sprechakttheorie/2: die Theorie der indirekten Sprechakte, performative Äußerungen

und Performativität, Höflichkeit 9. Konversationsstruktur/1: Redebeitrag und Sprecherwechselsystem, Paarsequenzen 10. Konversationsstruktur/2: Syntax und Konversation, Reparaturen, Prosodie und

Konversation 11. Informationsstruktur: zum Begriff der Information, Alte und Neue Information, Fokus-

Hintergrund-Gliederung 12. Grammatik und Pragmatik 13. Pragmatik und Kognition 14. Pragmatik und Spracherwerb 15. Zusammenfassung: Funktionale Pragmatik.

Félévközi számonkérés módja: Írásbeli vizsga, amely feladatsorból és elméleti (kifejtő) kérdésből áll. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága,

értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.


1. Meibauer, J. 2001. Pragmatik (Eine Einführung). Tübingen: Stauffenburg. 2. Hoffmann, L. 2000. Sprachwissenschaft. Ein Reader. Berlin/New York: de Gruyter. 3. Bussmann, Hadumod. Lexikon Sprachwissenschaft. Berlin: Kröner. 2006.

Ajánlott irodalom:

1. Crystal, D. 1995. Die Cambridge Enzyklopädie der Sprache Frankfurt am Main, New York: Campus.

2. Levinson, S. 2000. Pragmatik. Tübingen: Niemeyer. 3. Reboul, A. / Moeschler, J. 2000. A társalgás cselei. Budapest: Osiris.

Tantárgy neve: Pragmatikai gyakorlatok Pragmatische Übungen







Kreditpont: 5 Tagozat: BA Germanisztika (nappali)/Nyelv és nyelvhasználat specializáció

Tantárgy feladata és célja: A szeminárium az azonos című előadás kísérőszemináriuma, így tematikájában megegyezik azzal. A gyakorlat fő célkitűzése az elméleti alapfogalmak alkalmazása a gyakorlatban. Leginkább olyan autentikus nyelvi példákkal és szövegekkel dolgozunk, amelyeken könnyen szemléltethetők azok az aktuális német nyelvtani problémakörök, amelyek magyarázatában a pragmatikai felismerések eredményhez vezetnek. Ennek megfelelően a gyakorlat tematikai gerincét a nyelvészeti pragmatika öt legfontosabb részterülete alkotja:

1. a deixis jelenségének tárgyalása 2. az előfeltevések elmélete 3. az implikatúrák elmélete 4. a beszédaktus-elmélet 5. konverzációelemzés.

Tantárgy tematikus leírása:

1. Grundlegenden Fragestellungen der Pragmatik 2. Deixis und Referenz/1: Typen der Deixis 3. Deixis und Referenz/2: Referenz 4. Impikatur/1: Konversationsmaximen 5. Implikatur/2: Implikatur und das Gesagte 6. Präsuppositionen 7. Sprechakttheorie/1: Die Definition des Sprechakts, Sprechaktklassifikation 8. Sprechakttheorie/2: performative Äußerungen und Performativität, Höflichkeit 9. Konversationsstruktur/1: Redebeitrag und Sprecherwechselsystem, Paarsequenzen 10. Konversationsstruktur/2: Syntax und Konversation, Reparaturen, Prosodie und Konversation 11. Informationsstruktur: zum Begriff der Information, Alte und Neue Information, Fokus-

Hintergrund-Gliederung 12. Komplexe Übungen 13. Komplexe Übungen 14. Vorbereitung auf die Klausur 15. Klausur

Félévközi számonkérés módja: Félévvégi dolgozat, amelyben a fenti témakörökben elméleti kérdésekre kell válaszolniuk a hallgatóknak (feleletválasztós) teszt formájában, illetve egy adott feladatsor alapján kell felismerniük az egyes pragmatikai jelenségeket a gyakorlatban is. Értékelése: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Meibauer, J. 2001. Pragmatik (Eine Einführung). Tübingen: Stauffenburg. 2. Ernst, P. 2002. Pragmalinguistik. De Gruyter: Berlin.

3. Linke, Angelika; Nussbaumer, Markus; Portmann, Paul R.: Studienbuch Linguistik; 5. erw. Auflage; Niemeyer; Tübingen, 2004. Kapitel: Pragmatik.

Ajánlott irodalom:

1. Crystal, D. 1995. Die Cambridge Enzyklopädie der Sprache Frankfurt am Main, New York: Campus.

2. Levinson, S. 2000. Pragmatik. Tübingen: Niemeyer. 3. Reboul, A. / Moeschler, J. 2000. A társalgás cselei. Budapest: Osiris.

Tantárgy neve: Kontrasztív szövegelemzési gyakorlat Kontrastive Textanalyse







Kreditpont: 5 Tagozat: Germanisztika BA (nappali), Nyelv és nyelvhasználat specializáció

Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében összehasonlítjuk a magyar és a német nyelv rendszerét, fejlődésének történetét. A nyelvi típus különbözőségéből adódóan tárgyaljuk a tipikus hibalehetőségeket a fonetika-fonológiai, a morfológia, a frazeológiai és a szintaxis területén. A foglalkozások keretében áttekintjük a magyar és a német nyelv sajátosságait és az interferencia-problémákat. A nyelvtipológiai és hibatipológiai összehasonlítás után megvizsgáljuk, mely szavak kerültek be német nyelvterületről a magyar nyelvbe, illetve melyek azok a kulturális gyökerű szavak, amelyeket a német szótárak magyar eredetűnek tűntetnek fel. A grammatikai és a szókincstani vizsgálódásokhoz olyan szövegeket hívunk segítségük, amelyek bemutatják a magyar és a német nyelvet, olykor irodalmi stílusban vagy humorral fűszerezve. A kontrasztív szempontból történeti áttekintésben gyűjtjük össze a magyar-német, német-magyar szótárakat, megismerkedünk a kulturális szótár típusával. Tantárgy tematikus leírása:

1. A kontrasztív és a konfrontatív nyelvészet kialakulása, képviselői. 2. Német és magyar nyelv: nyelvgenealógia. 3. Német és magyar nyelv: nyelvtípus. 4. Német és magyar nyelv: nyelvtörténet, nyelvfejlődés. 5. Német és magyar nyelv: interferencia-jelenségek. 6. Német és magyar nyelv: problémák a fonetika és a fonológia szintjén. 7. Német és magyar nyelv: problémák a morfológia és a szóképzés szintjén. 8. Német és magyar nyelv: problémák a lexika szintjén (hamis barátok). 9. Német és magyar nyelv: frazeológiai egységek összehasonlítása. 10. Érdekességek a német és a magyar nyelvből (önálló gyűjtés alapján) 11. Irodalmi, publicisztikai szövegek a német nyelvről (Mark Twain: Die schreckliche deutsche

Sprache, Zwiebelfisch és más szövegek) – kritikai szemszögből. 12. Irodalmi, publicisztikai szövegek a magyar nyelvről. 13. Nyelvészeti szövegek a német nyelvről (Peter von Braun: Tendenzen der deutschen

Gegenwartssprache). 14. Nyelvészeti szövegek a magyar nyelvről. 15. Zárthelyi dolgozat.

Félévközi számonkérés módja: Órai aktivitás, feladatok rendszeres megoldása, zárthelyi dolgozat megírása az 1-9 témakörökből, kiselőadás tartása a 10-14 témakörök egyikéből. A kiselőadáshoz kapcsolódó irodalom saját kutatómunkán alapszik. A zárthelyi dolgozat a szemináriumi anyagra épül, a felkészülésben segítséget nyújt: Erzsébet Forgács: Kontrastive Sprachbetrachtung. A referátum témaköre egyéni érdeklődés alapján választható ki. Értékelése: Zárthelyi dolgozat: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


- Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége. A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kiselőadás: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Erzsébet Forgács: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007. 2. Publikationsreihe Germanistische Linguistik, Hildesheim: Olms Verlag 2001-2009. 3. Publikationsreihe Thema Deusch. Mannheim: Dudenverlag 2007-2011.

Ajánlott irodalom:

1. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 1. Debrecen: Egyetemi Kiadó. 2003.

2. Dammel, Antje et al. Kontrastive germanistische Linguistik. Teilband 1. Hildesheim: Olms. 2010.

3. Dammel, Antje et al. Kontrastive germanistische Linguistik. Teilband 2. Hildesheim: Olms. 2010.

Tantárgy neve: A német nyelv rendszere System der deutschen Sprache







Kreditpont: 2 Tagozat: Germanisztika BA (nappali) és Germanisztika minor

Tantárgy feladata és célja: Az előadás a német nyelv fejlődéséről és alapvető struktúrájáról közvetít átfogó ismereteket. Szó esik a német nyelv alaktani és mondattani jellemzőiről, a szókészlet kapcsán kiemeljük az egyes nyelvváltozatokat, illetve dialektusokat. A német igéket részletesen elemezzük szám/személy, igeidő és igemód, a főneveket a nemek és a névelők összefüggésében az esetek (alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset) alapján. Tantárgy tematikus leírása: Az előadó minden órán rendszeresen ismerteti a hallgatókkal a fent megfogalmazott és általuk német nyelven is megtanulandó elméleti ismereteket, amelyeket a heti részletes lebontásban részletezünk. 1. Bevezetés: A német nyelv főbb jellemzői, flektáló jellege 2. A szófajok és azok rendszere 3. Az ige, szám és személy, kongruencia 4. Az igeidők 5. Az aktív és a passzív igék 6. Az igemódok 7. Módbeli segédigék, azok rendszerezése 8. A terpeszkedő kifejezések (Funktionsverbgefüge) 9. A főnév, egyes és többes szám, Pluraliatantum 10. A főnév, természetes és nyelvtani nem 11. A főnév és az esetek 12. A melléknév, ragozási típusok és fokozás 13. A határozószó és a névmás. 14. Számnevek, kötőszavak, elöljárószavak 15. Ismétlés, összefoglalás Félévközi számonkérés módja: Sikeres szóbeli vizsga. A vizsgakérdéseket a tanár a hallgatókkal a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal közli, a tételcímek alapvetően egyeznek a fenti tematikus bontással. Értékelése: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Bierwisch, Manfred: Grammatik des deutschen Verbs. Berlin: Akademie Verlag, 1963. 2. Eisenberg, Peter: Grundriss der deutschen Grammatik. Stuttgart: Metzler Verlag, 2006. 3. Hentschel, E., Weydt, H.: Handbuch der deutschen Grammatik. 3. Aufl. Walter de Gruyter:

Berlin/New York 2003. 4. Meibauer, Jörg et. al.: Einführung in die germanistische Linguistik. Stuttgart: Metzler, 2002.

Ajánlott irodalom:

1. Helbig, G. – Buscha, J.: Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Leipzig, Berlin, München, Wien, Zürich, New York: Langenscheidt 1993.

2. Engel, U.: Deutsche Grammatik. Heidelberg: Julius Groos Verlag 1991. 3. Philippi, J.: Einführung in die generative Grammatik. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht

2008.

http://www.amazon.de/Jörg-Meibauer/e/B00456RYY0/ref=ntt_athr_dp_pel_1

Tantárgy neve: A német nyelv rendszere System der deutschen Sprache








Tantárgy feladata és célja: A szemináriumon a hallgatókkal az előadás témáját képező nyelvtani jelenséget tárgyaljuk, ahhoz konkrét grammatikai gyakorlatokat oldunk meg közösen. A magyar és a német nyelv grammatikai különbségeinek figyelembe vételével az órák során fokozatosan vezetjük be a hallgatókat a német morfológia rendszerébe. Részletesen térünk ki itt a legfőbb szófajokra, mint az ige, a főnév, a melléknév, a számnevek, a határozószavak, a névelők, az elöljárószavak és a kötőszavak. Tantárgy tematikus leírása: A szemináriumon a hallgatókkal az előadás témáját képező nyelvtani jelenséget tárgyaljuk, ahhoz konkrét grammatikai gyakorlatokat oldunk meg közösen, tehát az elméletben megismerteket gyakorlati síkra tereljük. Célunk ezzel, hogy a hallgatók minél helyesebben és tudatosabban használják a német nyelvet, ismerjék annak nyelvtani szabályait.

1. Bevezetés. Terminológia. Szófajok. 2. Az ige. Szám és személy. Kongruencia. 3. Az ige. Igeidők. 4. Az ige. Aktív és passzív. 5. Az ige. Igemódok. 6. Módbeli segédigék. 7. Terpeszkedő kifejezések. 8. A főnév. Egyes és többes szám. 9. A főnév. Természetes és nyelvtani nem. 10. A főnév. Esetek. 11. A melléknév. Ragozási típusok és fokozás. Főnévként használt melléknevek. Számnevek. 12. A határozószó. 13. A névmás. 14. Kötőszavak. Elöljárószavak. 15. Ismétlés. Összefoglalás.

Félévközi számonkérés módja: Az órákon való rendszeres aktív részvétel, feladatok megoldása, zárthelyi dolgozat megírása. Elégséges: minimum 60%. Értékelése: Az oktató a hallgatók felkészültségét a nyelvtani feladatoknak az órákon közösen történő megoldásával, ill. zárthelyi dolgozatok íratásával és értékelésével méri. A félév végén a hallgatók ezek alapján kapják meg gyakorlati jegyüket. Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1996. 2. Uzonyi Pál: Német nyelvtani lexikon. Budapest: Corvina. 2001. 3. Engel, U.: Deutsche Grammatik. Heidelberg: Julius Groos Verlag 1991.

Ajánlott irodalom:

1. Kocsány, P. - László, S.: Die Wortklassen des Deutschen. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1992.

2. Helbig, G. – Buscha, J.: Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Leipzig, Berlin, München, Wien, Zürich, New York: Langenscheidt 1993.

3. Uzonyi Pál: Indikativ, Konjunktiv, Imperativ. Budapest: Corvina. 1997.

Tantárgy neve: Kommunikációs és prezentációs tréning I. Kommunikation und Präsentation: Training I.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja kettős, egyrészt az írásbeli és a szóbeli kommunikációra jellemző szövegfajták tanulmányozása révén továbbfejleszteni a hallgatók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességeit, másrészt mindezeket a prezentáció módszerével gyakorolni és elmélyíteni. Valamennyi hallgató a témákhoz kapcsolódó prezentációt készít, melynek során komplex módon számot ad írásbeli és szóbeli kommunikációs képességeiről. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. Textsorten der schriftlichen Kommunikation:

a. Internet Lexikon: Der Begriff Unterhaltungsliteratur, b. Biographie: Hedwig C.-Mahler c. Klappentext: Der Scheingemahl d. Lexikonartikel, Kolumne, Buchrezension, Kochrezept: Die Schokoladenseite des

Lebens 3. Textsorten der mündlichen Kommunikation:

a. Romanausschnitt: Der Scheingemahl b. Interview: Der 9. November 1989

4. Präsentationen zum Thema: Glück 5. Leistungsmessung I. 6. Textsorten der schriftlichen Kommunikation:

a. Fachtexte: Roboterwelten, Neue Medizin, neuer Mensch? 7. Textsorten der mündlichen Kommunikation:

a. Referat: Moderne Roboterwelten b. Pro und Contra Debatte: medizinische Hoffnungsträger, ethische Stolpersteine

8. Präsentationen zum Thema: Neue Welten 9. Leistungsmessung II. 10. Textsorten der schriftlichen Kommunikation:

a. Gedicht: Bertolt Brecht b. Offizielle Briefe: Kündigung, Beschwerdebrief

11. Textsorten der mündlichen Kommunikation: a. Gebrauchsanweisung erklären: Die Kreditkarte

12. Präsentationen zum Thema: Geld 13. Leistungsmessung III. 14. Zusammenfassung, Wiederholung 15. Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Három zárthelyi dolgozat (teszt) és egy prezentáció. Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni.

Prezentáció: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:





2. Schleif, Susanne: Schritt für Schritt ans Ziel –Präsentationsfertigkeiten stufenweise aufbauen. Fremdsprache Deutsch. Nr. 47. Ismaning: Huber Verlag 2012. 53-57.

3. Klemm, Albrecht: Posterpräsentationen im Fremdsprachenunterricht. Fremdsprache Deutsch. Nr. 47. Ismaning: Huber Verlag 2012. 24-29.

Ajánlott irodalom:


2. Backhaus, Anke –Sander, Ilse – Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Textsorten für Studium und Beruf. Stuttgart: Klett 2010.

3. Dannerer, Monika –Fandrych, Christian: „Vorhang auf!” „Beamer an!” oder einfach „Alle mal herhören!”? Formen und Funktionen, Ansprüche und Leistungen des Präsentierens im Deutschunterricht. Fremdsprache Deutsch. Nr. 47. Ismaning: Huber Verlag 2012. 3-11.

Tantárgy neve: Lexikológia és frazeológia Lexikologie und Phraseologie







Kreditpont: 3 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A hallgatók az előadás keretében megismerkednek a német szókincs fogalmával, alapvető rétegeivel és a szókincs elemei, elsősorban a szavak kodifikálásának különféle módozataival, illetve a szavak között fennálló lehetséges szemantikai kapcsolatokkal, valamint a szókincsen belül végbemenő különféle folyamatokkal, változásokkal és azok eredményeivel. A lexikológia keretein belül található frazeológia a nyelvtudomány újabb vizsgálati területe, mivel a frazeologizmusok minden nyelv szókészletének fontos részét alkotják. Az előadáson szó esik a frazeologizmusok kutatásának jelenéről, általános jellemzőiről, csoportosításuk lehetőségeiről, nyelvi-stilisztikai értékükről. Tantárgy tematikus leírása:

1. A lexikológia és frazeológia, a két terület elkülönítése 2. A lexikológia tárgya és határterületei, vizsgálati módszerei 3. A lexikológia alapfogalmai: szó, lexéma, szókészlet, szókincs 4. A szókészlet általános jellemzői 5. A szókészlet változása (idegen szó, jövevényszó, archaizmus, neologizmus) 6. A lexikális-szemantikai kapcsolatok 7. A szemantikai elemzés módszerei: definíció, komponenses elemzés, prototípusos elemzés 8. A jelentésváltozás főbb jellemzői, típusai 9. Jelentésviszonyok I.: hipo-, hiperonímia, szinonímia, antonímia 10. Jelentésviszonyok II: poliszémia, homonímia 11. Szómezőelmélet, szócsaládok 12. A frazeologizmusok kutatása, a tárgy helye a nyelvészeti diszciplínák rendszerében 13. A frazeologizmusok osztályozása, csoportosítása 14. Frazémák a német nyelvben kontrasztív megközelítésben 15. A frazémák nyelvi-stilisztikai szerepe, összegzés

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga. A vizsgakérdéseket a tanár a hallgatókkal a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal közli, a tételcímek alapvetően egyeznek a fenti tematikus bontással. Értékelése: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Burger, H.: Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. Berlin: Erich Schmidt Verlag 1998.

2. Cruse, D.A. (Hg.): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen. de Gruyter, Berlin/New York 2002.

3. Fleischer, W.: Phraseologie der deutschen Gegenwartssprache. Leipzig: VEB Bibliographisches Institut Leipzig 1982.

4. Hessky R., Knipf E.: Lexikologie. Bd.1-2. Holnap Kiadó, Budapest 1998. 5. Knipf E., Rada R., Bernáth Cs.: Aspekte des deutschen Wortschatzes: Ausgewählte Fragen

zu Wortschatz und Stil. Budapest, Bölcsész Konzorcium 2006. 6. Lutzeier, P.R.: Lexikologie. Ein Arbeitsbuch. Stauffenburg, Tübingen 1995. 7. Römer, Ch., Matzke, B.: Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. Narr, Tübingen 2003 8. Schippan, Th.: Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen 2002

Ajánlott irodalom:

1. Forgács T.: Bevezetés a frazeológiába. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2007 2. Kiss M.: A frazeológiai hamis barátok fordítási problémáiról. In: Klaudy Kinga–Dobos Csilla

(szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa. A XV. MANYE előadásai. Pécs–Miskolc. MANYE–Miskolci Egyetem. 2. kötet, 2006. 270–274.

3. Schwarze, Ch./Wunderlich, D. (Hg.): Handbuch der Lexikologie. Königstein: Athenäum 1985.

Tantárgy neve: Lexikológiai és frazeológiai gyakorlatok Lexikologische und phraseologische Übungen







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A lexikológia keretein belül található frazeológia a nyelvtudomány újabb vizsgálati területe, mivel a frazeologizmusok minden nyelv szókészletének fontos részét alkotják. A szemináriumokon szó van a frazeologizmusok kutatásának jelenéről, általános jellemzőiről, csoportosításuk lehetőségeiről, nyelvi-stilisztikai értékükről. Az egyes órákon a különféle csoportok részletesebb vizsgálata, bemutatása történik, a szólásoktól (Redewendungen) a közmondásokon (Sprichwörter), szállóigéken (geflügelte Worte) át a közhelyekig (Gemeinplätze) és a németben különösen kedvelt kettősök (Wortpaare oder Zwilligsformeln) bemutatásáig. A hallgatók – a szakirodalom (a hozzáférhető gyűjtemények) alapján – gyűjtő és elemző munkát végeznek a különféle frazeologizmusok köréből. Tantárgy tematikus leírása:

1. Lexikológia és frazeológia a két terület elkülönítése; a frazeologizmusok kutatása, a tárgy helye a nyelvészeti diszciplínák rendszerében.

2. Az egyes frazeologizmus-csoportok közös jellemzői és eltérő vonásai. 3. Szólások a németben; összevetés magyar szólásokkal; kategorizálás. 4. A szólások nyelvi-stilisztikai szerepéről és a „falsche Freunde” problémaköre. 5. A közmondások ismertsége a német parömiológiai minimum alapján. 6. A közmondások tartalmi és formai sajátosságai, közmondás-csoportok a jelentés alapján. 7. A közmondásokhoz közel álló további területek: szentenciák, aforizmák, szállóigék 8. Szállóigék a német irodalom köréből. 9. Közhelyek, beszédfordulatok, igés kapcsolatok. 10. A szópárok jellemzői. 11. Az irodalmi alkalmazás példáinak keresése Robert Gottlieb költészetében. 12. Önállóan gyűjtött példák bemutatása. 13. A témakörök összefoglalása. 14. Zárthelyi dolgozat megírása 15. A dolgozat értékelése.

Félévközi számonkérés módja: Házi dolgozat és zárthelyi dolgozat megírása. Értékelése: Házi dolgozat és zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Doba Dóra: Német–magyar idiómaszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 2006. 2. Hessky, R. é.n. Durch die Blume. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 3. Kiss Mónika: A frazeológiai hamis barátok fordítási problémáiról. In: Klaudy Kinga–Dobos Csilla

(szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa. A XV. MANYE előadásai. Pécs–Miskolc: MANYE–Miskolci Egyetem 2006. 2. kötet, 270–274.

4. Wermke, M. (Hrsg.): Der Duden in 12 Bänden. Band 11: Redewendungen. Mannheim – Leipzig: Dudenverlag 2002.

Ajánlott irodalom:

1. Csaba Földes (Hrsg.): Phraseologie disziplinär und interdisziplinär. Tübingen: Gunter Narr Verlag 2009. 2. Forgács Erzsébet: A német parömiológiai minimum ismertségéről… Modern Nyelvoktatás 1999. 5. évf. 2-3. sz. 47–55. 3. Forgács Tamás: Bevezetés a frazeológiába. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2007. 4. Müller József: Német beszédfordulatok. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió 1993.

Tantárgy neve: Kortárs német irodalom (Projekt) Zeitgenössische deutsche Literatur (Projekt)







Kreditpont: 2 Tagozat: Germanisztika BA (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szemináriumon a hallgatók projektmunka keretében a kortárs német irodalomból válogatott prózai művek alapján ismerik meg a polgár-művész problematika kifejeződési formáit. Franz Kafka, Thomas Mann és Hermann Hesse életútjának, valamint a polgár-művész problémakörhöz kapcsolódó elbeszélések és regények elemzése során vizsgálják meg a szerzők valósághoz való viszonyát, a polgári értékrend és a művészi életforma ambivalens jellegét és önmaguk definiálásának lehetőségeit. Tantárgy tematikus leírása:

1. Franz Kafka életének és munkásságának áttekintése 2. Franz Kafka: Das erste Leid, Auf der Galerie 3. Franz Kafka: Josephine, die Sängerin oder Das Volk der Mäuse 4. Franz Kafka: Ein Hungerkünstler 5. Franz Kafka: Ein Hungerkünstler 6. Thomas Mann életének és munkásságának áttekintése 7. Thomas Mann: Die Buddenbrooks 8. Thomas Mann: Tonio Kröger 9. Thomas Mann: Tonio Kröger 10. Thomas Mann: Der Tod in Venedig 11. Hermann Hesse életének és munkásságának áttekintése 12. Hermann Hesse: Siddharta 13. Hermann Hesse: Siddharta 14. Projektmunkák bemutatása 15. Összefoglalás, a félév értékelése

Félévközi számonkérés módja: A tanórákon való részvétel; a projektmunka elkészítése: a vizsgálati eredmények írásos összegzése szemináriumi dolgozat formájában, szemléltető anyag készítése a témához. Értékelése: A gyakorlati jegy megszerzésének elengedhetetlen feltétele a projektmunka nyelvileg és tartalmilag igényes kivitelezése és az azt követő diskurzusban való aktív részvétel. A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Bellmann, Werner: Thomas Mann, Tonio Kröger. Stuttgart: Reclam 1994. 2. Fertig, Ludwig: Vor-Leben: Bekenntnis und Erziehung bei Thomas Mann. Darmstadt: Wiss.

Buchg. 1995. 3. Meurer, Reinhard: Franz Kafka, Erzählungen: Interpretation. München: Oldenburg 1990. 4. Müller, Michael: Interpretációk: Franz Kafka regények és elbeszélések. Budapest: Láva 2006. 5. Müller, Michael: Hermann Hesse Romane. Stuttgart: Reclam 1991.

6. Schutte, Jürgen: Einführung in die Literaturinterpretation. Stuttgart: Metzler 1985. 7. Vogt, Jochen: Aspekte erzählender Prosa. Eine Einführung in die Erzähltechnik und

Romantheorie. München: Fink (UTB) 2006. Ajánlott irodalom:

1. Burdorf, Dieter: Poetik der Form. Eine Begriffs- und Problemgeschichte. Stuttgart: Metzler 2001.

2. Friedmann, Hermann/ Mann Otto: Deutsche Literatur im zwanzigsten Jahrhundert: Gestalten und Strukturen zwanzig Darstellungen. Heidelberg: Rothe 1956.

3. Hesse, Hermann/ Mann, Thomas: "Kedves és tisztelt barátom": Hermann Hesse és Thomas Mann levelezése. Budapest: Cartaphilus 2006.

Tantárgy neve: Fordítástechnika II. Magyarról németre fordítás Übersetzungstechnik II. Übersetzung aus dem Ungarischen ins Deusche







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megtanuljanak különbséget tenni a didaktizált fordításra szánt szövegek és az autentikus szövegek fordítási stratégiái között. Vizsgáljuk a német és a magyar nyelv eltérő struktúrájából adódó specifikus különbségeket, azok fordítási megoldásait. Hangsúlyt fektetünk az aktív szókincsre és nyelvtani tudásra, hiszen az anyanyelvről idegen nyelvre való fordításkor ezekre van szükség. A gyakorlat során rendszeresen kapnak a hallgatók fordítási feladatokat, miközben szem előtt tartjuk az egyes szövegtípusok és szövegfajták jellemzőit, a fordíthatósági, ill. fordíthatatlansági kritériumokat, rendszerezzük az egyes fordításokhoz szükséges háttérismereteket. A gyakorlati órák elméleti részben a hallgatók megismerkednek a legfontosabb német nyelvű fordítástudományi terminusokkal, a fordítás didaktikai felhasználhatóságával, a magyar nyelvkönyvek fordítási gyakorlatainak hatékonyságával, a fordítás ellenőrzési lehetőségeivel, a hibajavítás módszereivel. A gyakorlati munka részét képezi a hallgatók otthoni fordításainak az ellenőrzése. Tantárgy tematikus leírása:

1. A fordítás lehetséges módszerei. Szövegértés és fordítás. Az ekvivalencia kérdései és megközelítésének módjai.

2. Konkrét szövegek fordítása I., szöveg: Turisztikai szövegtípus 3. Konkrét szövegek fordítása II., szöveg: Használati szövegtípus 4. Konkrét szövegek fordítása III., szöveg: Ismeretterjesztő szövegtípus 5. Konkrét szövegek fordítása IV., szöveg: Apellatív szövegtípus 6. Konkrét szövegek fordítása V., szöveg: Ismeretterjesztő szövegtípus 7. Zárthelyi fordítás. 8. A zárthelyi fordítás megbeszélése. 9. Házi fordítási feladat kiválasztása. 10. A házi fordítások értékelése. 11. A fordítási hibák rendszerezése. 12. Összefoglalás, értékelés

Félévközi számonkérés módja: A számonkérés a szeminárium során folyamatos. A kiválasztott hallgatók dolgozataikat beadják, amelyeket a következő órán kijavítva visszakapnak. A fordítások ellenőrzése az órán is részletesen megtörténik, az esetleges problémákat megvitatjuk. Az első órán megkapják azon instrukciókat, melyek alapján otthon készített fordításaikban a hibákat az órai megbeszélés során javítaniuk kell. A tanár az eredeti változatot értékeli. A gyakorlati jegy az óránként beszedett és kijavított 3-4 fordításból, a hallgatók órai aktivitásából, valamint az általuk végzett gyűjtőmunkából áll össze. Értékelése: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Csatár Péter – Farkas Orsolya – Iványi Zsuzsanna – Molnár Anna – Barna János: Übersetzungswerkstatt. Ein praxisorientiertes Übungsbuch. Budapest: Bölcsész Konzorcium 2006.

2. Klaudy Kinga – Salánki Ágnes: Magyar – német, német magyar fordítástechnika. Budapest: Corvinus. 2002.

3. Molnár Judit: Német fordítástechnika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1983. Ajánlott irodalom:

1. Csizmadia Miklós - Szitnyainé Gottlieb Éva - Sz. Egerszegi Erzsébet: Nyelvtani gyakorlatok. Fordítás idegen nyelvre, fogalmazás. Budapest: Akadémiai Kiadó Rt. 1998.

2. Dániel Ágnes: A fordítói gondolkodás iskolája. Budapest: Tankönyvkiadó 1983.

Tantárgy neve: Férfi és női „princípium” az irodalomban Frauen- und Männerrollen in der deutschen Literatur


Tárgyfelelős (név, beosztás): Kegyesné Dr. Szekeres Erika egyetemi docens Javasolt félév: 6. Előfeltétel:- Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás,

gyakorlati jegy Kreditpont: 4 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a férfi és női szerepek német irodalomban prezentált szerepeiről különböző női és férfi írók műveiben. A tanegység hangsúlyozottan a szerepek fejlődését követi nyomon, de reflektál bizonyos írók és írónők életművére is, akik sajátságos írói elképzeléseik alapján közelítették meg a férfi és a női szerepeket. A szemináriumokon férfi- és női szerepeket tematizáló írásokon keresztül reflektálunk a szerepkonstrukciókra a férfi és női szempont, a férfi és női nézőpont összevetésével. Tantárgy tematikus leírása:

1. Rollen und Rollentheorien. 2. Literatur und Frauenrollen. 3. Literatur und Männerrollen. 4. Frauen und Männer schreiben anders. 5. Darstellungsformen der Frauenrollen. 6. Darstellungsformen der Männerrollen. 7. Interpretationsformen der Frauenrollen. 8. Interpretationsformen der Männerrollen. 9. Bilder und Rollen. Theoretischer Hintergrund der Konstruktion von Bildern. 10. Frauenbilder in Entwicklung. 11. Männerbilder in Entwicklung. 12. Zusammenfassung: Geschlechterbilder, Weiblichkeitsrepräsentation und

Männlichkeitsrepräsentation. Félévközi számonkérés módja: Prezentáció. A női és a férfi „princípium” elemzése egy választott irodalmi műben. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Möhrmann, Renate et al: FrauenLiteraturGeschichte. Stuttgart: Metzler. 2012. 2. Deusche Literatur von Frauen. www.digitale-bibliothek.de 3. Schößler, Franziska: Einführung in die Gender Studies. Oldenburg: Akademieverlag.



2. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar (Hg.): Erzähltextanalyse und Gender Studies. Stuttgart: Metzler 2004.

3. Bußmann, Hadumod - Hof, Renate (Hg.): Genus. Zur Geschlechtsdifferenz in den

http://www.digitale-bibliothek.de/

Kulturwissenschaften. Stuttgart: Kröner 1995.

Tantárgy neve: Tanulmányolvasás és –elemzés Fachtexte lesen und analysieren


Tárgyfelelős (név, beosztás): Kegyesné Dr. Szekeres Erika egyetemi docens Javasolt félév: 6. Előfeltétel:- Óraszám/hét:2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás,

gyakorlati jegy Kreditpont: 3 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy összefoglalja és rendszerezze a genderről és a nyelvhasználatról, a genderről és az irodalomról tanultakat, valamint segítse a témakörben tervezett szakdolgozatok megírását. A tantárgy általános célja, hogy rávezesse a hallgatókat a szakcikkek olvasásának és értelmezésének technikájára, és kitekintsen a tematikus tanulmányfordítás problémáira, továbbá: összegezze a terminológiai és a fordítás témakörében tanultakat. Az órák keretében gyakoroljuk a kritikai érvelést, a tanulmány tartalmával szembeni állásfoglalás és kritika retorikai eszköztárát, illetve a parafrazálás nyelvi eszközeit. A szövegtípusok közül előtérbe kerülnek még a könyvismertetők és a recenzió is. Tantárgy tematikus leírása:

1. Gender und Terminologie. 2. Gender und Sprache: terminologische Fragen. 3. Gender und Literatur: terminologische Fragen. 4. Ausblick: Übersetzung und Terminologie. 5. Lesemethoden zum Fachtextlesen. 6. Interpretationsmethoden zum Fachtextlesen. 7. Sprachliche Elemente der Buchbesprechung und Kritik. 8. Sprachliche Elemente von Meinungsäußerung und Paraphrasieren. 9. Fachtexte zusammenfassen. (1) 10. Fachtexte zusammenfassen. (2) 11. Fachtexte zusammenfassen. (3) 12. Zusammenfassung.

Félévközi számonkérés módja: A hallgatók az órákra szakszövegeket olvasnak, amelyeknek az összefoglalóját minden órára magukkal hozzák. A félév végére elkészítenek egy könyvismertetőt, amelyet az órán prezentálnak. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Lange, Ulrike: Fachtexte lesen – verstehen – wiedergeben. Stuttgart: UTB GmbH. 2013.

2. Metzler Lexikon. Gender. Stuttgart: Metzler. 2002. 3. Becker, Ruth et al.: Handbuch Geschlechterforschung. Stuttgart: VS Verlag. 2010.

Ajánlott irodalom:

1. Hannig, Nikolai – Kümper, Hiram: Rezension. Finden – verstehen – schreiben. Wochenschau Verlag. 2012.

2. Stephan, Poromka: Kritiken schreiben. Ein Trainingsbuch. Stuttgart: UTB GmbH. 2006.

3. Braun, von Christina: Gender @Wissen. Stuttgart: UTB GmbH. 2009.

Tantárgy neve: Bevezetés a szemantikába Einführung in die Semantik








Tantárgy feladata és célja: Az előadás áttekinti a szemantika főbb fogalmait, meghatározza a jelentéstan szerepét a szó (szinonim és antonim jelentések, metaforák, metanyelvi elemek), a mondat és a szöveg szintjén. Foglalkozunk a szemantika mint nyelvészeti diszciplína kialakulásával és irányzataival, kutatási módszereivel és a legfontosabb szemantikai modellekkel. Tantárgy tematikus leírása:

1. A szemantika főbb fogalmai, a szemantika mint nyelvészeti diszciplína kialakulása és irányzatai (strukturális szemantika, lexikális szemantika stb.): áttekintés.

2. Szószemantika: szinonim és antonim jelentések. 3. Szószemantika: metaforák és metanyelvi elemek. 4. Mondatszemantika: propozíciók és jelentéskonstitúció. 5. Mondatszemantika: poliszémia és modalitás. 6. Szövegszemantika: szövegtípusok és szemantika. 7. Szövegszemantika: kohézió, koherencia és szemantika. 8. A szemantika legfontosabb képviselői. 9. Szemantikai modellek. 10. Szemantika és szövegértelmezés. 11. Szemantika és szövegprodukció. 12. Összefoglalás.

Félévközi számonkérés módja: Évfolyamdolgozat. Az évfolyamdolgozat témája egy szemantikai probléma leírása, példákkal való szemléltetése. Alapvető követelmény a problémát tárgyaló szakirodalom ismerete, feldolgozása. A dolgozat terjedelme 10 oldal. Értékelése: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Busse, Dietrich: Semantik. Tübingen: Narr 2009. 2. Deppermann, Arnulf: Grammatik und Semantik aus gesprächsanalytischer Sicht. Berlin: de

Gryter. 2007. 3. Lyons, John: Semantik. München: Beck. 1983.

Ajánlott irodalom:

1. Polenz, Peter von: Deutsche Satzsemantik: Grundbegriffe des Zwischen-den-Zeilen-Lesens. Berlin: de Gryter 1988.

2. Schwarz, Monika / Chur, Jeanette: Semantik. Ein Arbeitsbuch. Tübingen: Narr 1993. 3. Sommerfeldt, Karl-Ernst / Schreiber, Herbert / Starker, Günter: Grammatisch-semantische

Felder. Einführungen und Übungen. Berlin u.a.: Langenscheidt 1994.

Tantárgy neve: Szemantikai gyakorlatok I. Mondatszemantika Semantische Übungen I. Satzsemantik








Tantárgy feladata és leírása: A szemináriumok célja, hogy a diákok megismerkedjenek a jelentés mint alapvető nyelvi kategória szemantikai és stilisztikai szerepével a különböző mondattípusokban. Az órákon a jelentés, a jelentésváltozás, a jelentéstartalom, a jelentésváltozatok mondatalkotó funkcióját vizsgáljuk, továbbá a jelentést koherenssé tevő nyelvtani és szemantikai eszközök megfigyelésével, gyakorlásával foglalkozunk. Tantárgy tematikus leírása:

1. Wortfelder 2. Benutzung einsprachiger deutscher Wörterbücher 3. Bedeutungsunterschiede und Stilnuancen in verschiedenen Satztypen 4. Synonyme und Umschreibungen im Satz 5. Korrekter Stil des Satzbaus 6. Bedeutungsunterschiede bei Präfixen und ihre Funktion bei der Veränderung des

Satzinhaltes 7. Präpositionen und ihre Funktion bei der Veränderung des Satzinhaltes 8. Strategien des Satzbaus aus dem Aspekt der Semantik (Antonyme und Synonyme in

Satzpaaren) 9. Semantische Korrekturübungen auf der Ebene des einfachen und des zusammengesetzten

Satzes 10. Funktionsverbgefüge: Verbalstil und Nominalstil: Umformen auf der Satzebene und die

Frage der Bedeutungsgleichheit 11. Deutsche Redewendungen und ihre Bedeutungen in Aussagesätzen und in Fragesätzen 12. Klausur.

Félévközi számonkérés módja: Rendszeres óralátogatás, az egyes témákat feldolgozó feladatlapok önálló megoldása, félévzáró zárthelyi dolgozat. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Schwarz, Monika / Chur, Jeanette: Semantik. Ein Arbeitsbuch. Tübingen: Narr 1993. 2. Sommerfeldt, Karl-Ernst / Schreiber, Herbert / Starker, Günter: Grammatisch-semantische

Felder. Einführungen und Übungen. Berlin u.a.: Langenscheidt 1994. 3. Polenz, Peter von: Deutsche Satzsemantik: Grundbegriffe des Zwischen-den-Zeilen-

Lesens. Berlin: de Gryter 1988. Ajánlott irodalom:

1. Busse, Dietrich: Semantik. Tübingen: Narr 2009. 2. Deppermann, Arnulf: Grammatik und Semantik aus gesprächsanalytischer Sicht. Berlin: de

Gryter. 2007. 3. Lyons, John: Semantik. München: Beck. 1983.

Tantárgy neve: Szemantikai gyakorlatok II. Szövegszemantika Semantische Übungen II. Textsemantik


Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv- és Irodalomtudomány Intézeti Tanszék



Javasolt félév: 6. Előfeltételei: -

Óraszám/ hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, gyakorlati jegy


Tantárgy feladata és célja: Az előadáson tárgyalt szemantikai fogalmak ismeretében kortárs szövegeken figyeljük meg a következő szövegszemantikai jelenségeket: a forma és a jelentés kapcsolata, a szövegkörnyezet értelmező funkciója, szövegtípus és kontextus, szövegkoherencia és recepció, elsődleges és másodlagos jelentés, aktuális és potenciális jelentés a szöveg szintjén, a rekurrens elemek és a kulcsszavak szerepe és hatása a jelentésre, a szöveg globális értelmezési keretei vs. a szöveget alkotó elemek önálló jelentése. A gyakorlatok középpontjában a szövegek szemantikai elemzése áll. Tantárgy tematikus leírása:

1. Textsemantik und Textkohärenz. 2. Textsemantik und Kohäsion. 3. Ortsreferenz, Zeitreferenz, Personenreferenz. 4. Transphrastische Annäherungen. 5. Text und Gesamtbedeutung: Interpretationsmodelle. 6. Textverstehen und Modelle des Textverstehens. 7. Textsemantik und Kontext. 8. Textsemantik und Formen der Textinterpretation. 9. Besondere Formen der Semantik: Sprachspiele, Witze und Sprüche. 10. Komplexe Übungen und Referate. 11. Komplexe Übungen und Referate. 12. Klausur.

Félévközi számonkérés módja: Referátum, szemináriumi dolgozat. A referátum témája: egy szabadon választott irodalmi szöveg segítségével komplex módon elemezni az órákon tárgyalt szemantikai jelenséget. Értékelése: Referátum: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Szemináriumi dolgozat: Feladatsor Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Metzeltin, Michael/ Jaksche, Harald: Textsemantik: ein Modell zur Analyse von Texten.

Tübingen: Narr 1993. (=Tübinger Beiträge zur Linguistik 224) 2. Busse, Dietrich: Semantik. Tübingen: Narr 2009. 3. Pohl, Inge (Hg.): Semantik von Wort, Satz und Text. Frankfurt /M.: Peter Lang 1995.

Ajánlott irodalom:

1. Dijk, van Teun A.: Textwissenschaft. Eine interdisziplinäre Einführung. Tübingen: Niemeyer 1980.

2. Lyons, John: Semantik. München: Beck. 1983. 3. Polenz, Peter von: Deutsche Satzsemantik: Grundbegriffe des Zwischen-den-Zeilen-

Lesens. Berlin: de Gryter 1988.

Tantárgy neve: Kommunikációs és prezentációs tréning II. Kommunikations- und präsentationstraining II.







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és leírása: A szeminárium célja kettős, egyrészt az írásbeli és a szóbeli kommunikációra jellemző szövegfajták tanulmányozása révén továbbfejleszteni a hallgatók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességeit, másrészt mindezeket a prezentáció módszerével gyakorolni és elmélyíteni. Valamennyi hallgató a témákhoz kapcsolódó prezentációt készít, melynek során komplex módon számot ad írásbeli és szóbeli kommunikációs képességeiről. Tantárgy tematikus leírása:

1. Textsorten der schriftlichen Kommunikation: Schaubilder, Erörterung

2. Textsorten der mündlichen Kommunikation: Diskussion: meine Globalisierung Vortrag: Globalisierung

3. Präsentationen zum Thema: Globalisierung heute 4. Präsentationen zu einem frei gewählten Thema 5. Leistungsmessung I. schriftlich 6. Leistungsmessung I. mündlich 7. Textsorten der schriftlichen Kommunikation:

Auszug aus seiner Diplomarbeit: Wertewandel in der Kindererziehung 8. Textsorten der mündlichen Kommunikation:

Podiumsdiskussion: Brauchen wir eine neue Lernkultur? 9. Präsentationen zum Thema: Wandel 10. Leistungsmessung II. schriftlich 11. Leistungsmessung I. schriftlich mündlich 12. Evaluation.

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat (teszt) és szóbeli beszámoló, házi dolgozatok. Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Szóbeli beszámoló: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Házi dolgozatok: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Backhaus, Anke – Sander, Ilse – Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Textsorten für Studium und Beruf. Stuttgart: Klett 2010.


3. Schleif, Susanne: Schritt für Schritt ans Ziel – Präsentationsfertigkeiten stufenweise aufbauen. Fremdsprache Deutsch. Nr. 47. Ismaning: Huber Verlag 2012. 53-57.

Ajánlott irodalom:


2. Klemm, Albrecht: Posterpräsentationen im Fremdsprachenunterricht. Fremdsprache Deutsch. Nr. 47. Ismaning: Huber Verlag 2012. 24-29.

3. Reiningen, Doris: Mündliches Erzählen im Deutschunterricht. Fremdsprache Deutsch. Nr. 47. Ismaning: Huber Verlag 2012. 35-40.

Tantárgy neve: Szövegtan Textwissenschaft







Kreditpont: 3 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás a szövegalkotási és befogadási modelleket tekinti át, elméleti alapon fejleszti a hallgatók a szövegértési és a szövegértelmezési kompetenciáját, valamint interdiszciplináris keretben világít rá a szöveg és a szövegtan más tudományágakkal való kapcsolódási pontjaira. Tantárgy tematikus leírása:

1. Szöveg, szövegfajták és szövegalkotási modellek. 2. Szöveg, befogadás és interpretáció. 3. Szövegértelmezési modellek. 4. A szövegértés hagyományos módjai: globálisértés, szelektívértés, strukturált szövegértés 5. A lehetséges szövegvilágok modellje (Petőfi S. János) 6. A szöveg szubjektív megközelítési módjai: narráció. 7. A szöveg objektív megközelítési módjai: grammatikai eszközök és (pre)szuppozíciók. 8. A szöveg: interdiszciplináris megközelítés, kapcsolódási pontok más tudományágakkal. 9. A szöveg: intertextualitás. 10. A szöveg: szövegtípusok és jellemzőik. 11. Szöveg és diskurzus. 12. Összefoglalás.

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga. Részei: válaszadás elméleti kérdésekre a fenti tematika alapján, illetve a témához kapcsolódó gyakorlati feladat megoldása. Alapvető kritérium, hogy a vizsgázó szabatosan ismertesse az egyes elméleteket, modelleket. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Adamzik, Kirsten: Sprache: Wege zum Verstehen. München: Fink 2004. 2. Beckmann, Ulrich: Text und Textwelten. Zur Problematik der Bedeutungskonstituierung zu

Texten. Dortmund: Buske 1991. 3. Habscheid, Stephan: Text und Diskurs. Tübingen: Narr. 2011.

Ajánlott irodalom:

1. Gülich, Elisabeth / Raible, Wolfgang: Linguistische Textmodelle. München: Fink 1987. 2. Dijk, Teu A. van: Textwissenschaft. Eine interdisziplinäre Einführung. Tübingen: Niemeyer

1990. 3. Vater, Heinz: Textlinguistik. München: Francke 1991.

Tantárgy neve: Modern irodalmi szövegek olvasása Lesen moderner literarischer Texte







Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az óra tematikája a hallgatók érdeklődése tükrében megváltoztatható, így Franz Kafka, Thomas Mann, Gottfried Benn, Stefan George, Günther Grass, Elfriede Jelinek, Herta Müller stb. műveinek értelmezése is teret nyerhet a szemináriumon. A kurzus nem zárkózik el a modernizmus kialakulásának szempontjából releváns szerephez jutott „premodern” irodalmi művek interpretációjától sem, ekképp igyekszik biztosítani az alakulástörténetre való rálátást a hallgatók számára. A módszertan alapvetően nem pozitivista szemléletű, noha több alkalommal az adott mű értelmezési horizontja megkívánja a kultúratudományos, kultúrtörténeti vizsgálódások bevonását is. Tantárgy tematikus leírása:

1. A tematika, módszertan, követelmény ismertetése. 2. Próbaelemzés 3. Rainer Maria Rilke: Die Turnstunde 4. Marie Holzer: Ich, Eisblumen, Die Sprache der Türe 5. Paul Celan költészete: Die Todesfuge 6. Wolfgang Borchert: Die Küchenuhr 7. Wolfgang Borchert: Das Brot 8. Heinrich Böll elbeszélésmódja (Über die Brücke; Steh auf, steh doch auf; Abschied) 9. Peter Handke: Wunschloses Unglück 10. Daniel Kehlmann: Die Vermessung der Welt 11. Az elemzések tapasztalatainak az összegzése. 12. Evaluáció és reflexió.

Félévközi számonkérés módja: Referátum és min. 3 oldalas szemináriumi dolgozat (főszöveg: 12 pt, TNR, másfeles sorköz, sorkizárt; lábjegyzet: 10 pt, TNR, szimpla sorköz, sorkizárt, konzekvensen alkalmazott hivatkozástechnikával). Értékelése: Referátum: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:






A fent említett szerzők műveinek (kritikai) kiadásai. 1. Ackermann, G./ Delabar, W. (Hg.): Schreibende Frauen: Ein Schaubild im frühen 20.

Jahrhundert. Bielefeld: Aisthesis 2011. 2. Beutin, W. u. a.: Deutsche Literaturgeschichte: von den Anfängen bis zur Gegenwart.,

Stuttgart: Metzler 1979. 3. Barner, W. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart.

München: Beck 1994. 4. Žmegac, V. (Hg.): Kleine Geschichte der deutschen Literatur. Von den Anfängen bis zur

Gegenwart. Marix, Wiesbaden: Matrix 2004. Ajánlott irodalom:

1. Haerkötter, H.: Deutsche Literaturgeschichte. Darmstadt: Winkler 2002. 2. Rothmann, K.: Kleine Geschichte der deutschen Literatur. Stuttgart: Reclam, 2001. 3. Rötzer, H. G.: Geschichte der deutschen Literatur: Epochen, Autoren, Werke. Bamberg:

Buchner 2000.

Tantárgy neve: Nyelvpolitika Sprachenpolitik

Tantárgy Neptun kódja: BTGEN624SZV






Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat a fontosabb forrásokat, amelyekben adatokat lehet találni a nyelvoktatással, nyelvpolitikával kapcsolatos kérdésekhez. A szeminárium célja, hogy a hallgatók kritikusan meg tudják ítélni az idegennyelv-tanítás különböző formáit és tendenciáit, tudjanak reflektálni a saját nyelvtanulási útjukra, és tudják értelmezni a témához kapcsolódó kutatási eredményeket. Tantárgy tematikus leírása: Az órákon a következő témaköröket tárgyaljuk, egy-egy téma feldolgozása több szemináriumi foglalkozást is igényel.

1. Mögliche Ziele des Fremdsprachenunterrichts 2. Ziele, Formen und Methoden des Fremdsprachenunterrichts in historischer

Perspektive 3. Sprachenpolitik in der EU I. 4. Sprachenpolitik in der EU II. 5. Sprachenpolitik in der EU III. 6. Sprachenpolitik in Ungarn: Die Fremdsprachen im ungarischen Schulsystem. I. 7. Sprachenpolitik in Ungarn: Die Fremdsprachen im ungarischen Schulsystem. II. 8. Die Beschreibung von sprachlichen Niveaus in unterschiedlichen Dokumenten 9. Der Fremdsprachenunterricht in Europa – Forschungsergebnisse I. 10. Der Fremdsprachenunterricht in Europa – Forschungsergebnisse II. 11. Der Fremdsprachenunterricht in Ungarn – Forschungsergebnisse. I. 12. Der Fremdsprachenunterricht in Ungarn – Forschungsergebnisse. II. 13. Forschungsergebnisse im Vergleich. I. 14. Forschungsergebnisse im Vergleich. II. 15. Evaluation.

Félévközi számonkérés módja: Esszé megírása az alábbi szempontok alapján. Értékelése: Bewertet werden die aktive Mitarbeit an den Seminaren und die Qualität eines Essays. Im Essay analysieren und kommentieren die Teilnehmer ihre eigene Sprachlernbiographie mit Hinblick auf die bearbeiteten Themen. Inhalte des Essays:

Methoden und Formen des Fremdsprachenunterrichts, die er/selber erlebt hat,

Probleme und Charakteristika des eigenen Lernweges (nur Fremdsprachenlernen),

frühere Motivation für die Fremdsprachen,

Vergleich des eigenen Lernweges mit den allgemeinen ungarischen Tendenzen (wie weit ist der eigene Weg typisch),

weitere Ziele und Motivationen im Bereich des FSU-s. Umfang: 4-6 Seiten Kötelező irodalom:

1. Die europäischen Bürger und ihre Sprachen. Bericht. Europäische Kommission 2012. (Eurobarometer 2012) http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_386_de.pdf

http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_386_de.pdf

Zum ungarischen Fremdsprachenunterricht:

2. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak Magyarországon. In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2007. 137–174. o.

http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=kiadvany&kod=fokuszban_nyelvoktatas 3. Vágó Irén – Simon Mária – Vass Vilmos: A tanítás-tanulás tartalma. In: Balázs Éva – Kocsis

Mihály – Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Budapest: Oktatáskutató

és Fejlesztő Intézet 197 – 272. (6.3.1 Idegen nyelv, 236 – 244.) http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes-2010/16-tartalom

Ajánlott irodalom:

1. Die Europäer und ihre Sprachen. Europäische Kommission 2006. (Eurobarometer 2006) http://ec.europa.eu/education/languages/pdf/doc631_de.pdf

2. Schlüsselzahlen zum Sprachenlernen an den Schulen in Europa. Ausgabe 2012. Eurydice-Netz. http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/key_data_series/143DE.pdf

3. Einhorn, Ágnes: Fremdsprachenunterricht in Europa, Fremdsprachenunterricht in Ungarn: Ziele, Vorstellungen und die Realität. In: Haase, Michael – Masát, András (Hrsg.): Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2010. Budapest – Bonn: Gesellschaft der ungarischen

Germanisten – Deutscher Akademischer Austauschdienst 2011. 242–264.

http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=kiadvany&kod=fokuszban_nyelvoktatas

http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes-2010/16-tartalom

http://ec.europa.eu/education/languages/pdf/doc631_de.pdf

http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/key_data_series/143DE.pdf

Tantárgy neve: Bevezetés a nyelvtudományba

Tantárgy Neptun kódja: BTMAN101

Tantárgyfelelős intézet: Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet





Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A hallgatók a bevezető nyelvészeti tantárgy keretében megismerkednek a nyelvtudomány legfontosabb fogalmaival, kutatási területeivel, elért eredményeivel. A világ nyelvi gazdagságáról és a nyelvészet ágairól, az egyes nyelvtudományi területek feladatairól képet adó előadások után nyelv és gondolkodás kérdéseivel foglalkozunk, majd a kommunikáció fogalmát, fajtáit tekintjük át. Egy-egy előadást szentelünk a beszédaktusoknak, a nyelvi jelnek és az általános jeltudománynak, a nyelvváltozatoknak, továbbá az egyes nyelvi szintekkel foglakozó nyelvtudományi területek (fonetika-fonológia, morfológia, szintaxis, textológia) vizsgálatának. Röviden tárgyaljuk a szemantika, a lexikológia és a lexikográfia alapkérdéseit, majd az utolsó előadás – a korábban elhangzott nevek és áramlatok alapján – összefoglalóan mutatja be az európai nyelvtudomány történetének fontosabb állomásait. Tantárgy tematikus leírása:

1. A nyelvek és a nyelvtudomány I. A világ nyelvi sokszínűségéről, a nyelvek csoportosításáról 2. A nyelvek és a nyelvtudomány II. A nyelvtudomány feladata, ágai, szinkrón és diakrón

vizsgálatok 3. Nyelv és gondolkodás, nyelv és agy, a nyelvelsajátítás jellemzői 4. A kommunikáció fogalma és fajtái; az emberi és az állati kommunikáció összevetése 5. Az emberi nem-verbális kommunikáció fajtái és jellemzésük 6. Beszédaktus-elmélet és pragmatika 7. A nyelv és a beszéd; a nyelv mint jelek rendszere; a nyelv és az általános jeltudomány

(szemiotika) kapcsolata 8. A nyelvváltozatok vizsgálata 9. Az egyes nyelvi szintek vizsgálata I. Fonetika és fonológia 10. Az egyes nyelvi szintek vizsgálata II. A morfológia feladata; az egyes szóosztályok

csoportosítása 11. Az egyes nyelvi szintek vizsgálata III. A szintaxis alapjai, a mondatelemzés iskolái 12. Az egyes nyelvi szintek vizsgálata IV. A szövegnyelvészet alapfogalmai 13. A szemantika alapjai 14. Lexikológia és lexikográfia 15. Nevek és áramlatok az európai nyelvtudomány történetéből.

Félévközi számonkérés módja: Kollokvium. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2005.

2. Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Budapest: Gondolat 1984. 3. Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Budapest: Akadémiai Kiadó 2003. 4. Austin, J.: Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó 1990.

Ajánlott irodalom:

1. Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris 1998. 2. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2003. 3. Hidasi Judit (szerk.): Szavak – Jelek – Szokások. Budapest: Windsor Kiadó1998. 4. Horányi Özséb – Szépe György: A jel tudománya. Budapest: Gondolat 1975.

Tantárgy neve: Bevezetés az irodalomtudományba Einführung in die Literaturwissenschaft

Tantárgy Neptun kódja: BTMAN107






Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás célja az, hogy a hallgatók középiskolában szerzett irodalomtörténeti ismereteit és műismeretét az irodalomelmélet elmélyítésével szemléleti egységbe vonja. Az előadás megismerteti a hallgatókat az irodalomtudomány kulcsfogalmaival. Megmutatja az irodalom kommunikációs funkcióját és esztétikai minőségét, s ezzel segíti a hallgatókat a szövegek befogadásában, egyszersmind az esztétikai igényesség kialakításában. Az előadás többek közt az irodalmi jelenség vizsgálatának tudományelméleti alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, foglalkozik az irodalom általános és ágazatesztétikai kérdéseivel, illetve az irodalmiság alaki és megformáltságbeli sajátosságaival. A hallgatók képet kapnak az irodalomelmélet és irodalomkritika kialakulásáról és kiemelkedő képviselőiről, megismerik a különböző kritikai iskolák elméleti alapjait és a kötelező olvasmányi szemelvényeken keresztül tanulmányozzák a műelemzés terminológiai apparátusát és az egyes megközelítési módszereket. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Was ist Literatur? Was ist Literaturwissenschaft? Hermeneutik als Problem (Lesen - Verstehen - Interpretieren)

2. Terminologie der Literaturwissenschaft 3. Literatur und Wirklichkeit 4. Autorschaft 5. Probleme der Gattungspoetik 6. Terminologie der Erzähl-Analyse 7. Terminologie der Dramen-Analyse 8. Terminologie der Gedicht-Analyse 9. Literarischer Kanon - Literarische Wertung 10. Literatur und Kommunikation 11. Produktionsästhetische Analyse 12. Strukturanalyse 13. Rezeptionsästhetische Analyse 14. Literaturgeschichte und Literaturgeschichtsschreibung 15. Literaturwissenschaft als Kulturwissenschaft

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga. Értékelése: A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Grundzüge der Literaturwissenschaft. Hrsg. Heinz Ludwig Arnold - Heinrich Detering,

München: DTV 2001 2. Arbeitsbuch: Literaturwissenschaft. Hrsg. Thomas Eicher - Volker Wiemann, Paderborn,

München, Wien, Zürich: Schöningh 2001 3. Schutte, Jürgen: Einführung in die Literaturinterpretation, Stuttgart: Metzler 1990.

Ajánlott irodalom:

1. Bókay Antal: Az irodalomtudomány alapjai – irányzatok. Szombathely: BDTF Kiadó 1992. 2. Bókay Antal - Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása: Szöveggyűjtemény.

Budapest: Osiris Kiadó 2000. 3. Bókay Antal. Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Budapest: Osiris Kiadó

2001.

http://www.corvina.hu/konyv.php?konyv_id=17317&knsid=wHWs4bHaTqeuO7pgf26oQbScr8pcDPl8kNumagxxSEEC6YRzIW

Tantárgy neve: Bevezetés a filozófiába Einführung in die Philosophie

Tantárgy Neptun kódja: BTSBN001X01

Tantárgyfelelős intézet: Filozófiai Intézet


Tárgyfelelős: Dr. Nyírő Miklós egyetemi docens



Kreditpont: 2 Tagozat: BA Germanisztika (nappali) Tantárgy feladata és célja: A hermeneutika – mint a megértés és helyes értelmezés gyakorlata, sőt művészete, és annak elmélete – az ókori görögségig visszanyúló előzményekre tekinthet vissza: mindig is fontos aspektusát képezte ugyanis a mítosz, majd a Biblia, az ókor klasszikus öröksége, idővel pedig az egyéb tudományos és irodalmi művek elsajátításának. Mivel azonban az értelmezés kérdései különösen az áthagyományozásban fellépő törések korszakaiban váltak – és válnak ma is – igazán égetővé, ezért a hermeneutika úgyszólván időről-időre felszínre törő „búvópatakként“ kísérte végig az európai gondolkodás és kultúra történetét. A múlt század második felétől a megértés és értelmezés tana mindazonáltal univerzális, filozófiai rangra emelkedett, s ettől kezdve az európai (és mindinkább az egyetemes) gondolkodás egyik meghatározó áramlatává lépett elő. Túl azonban a filozófián, a hermeneutikai megközelítés számos egyéb diszciplína vonatkozásában is – így az irodalomelmélet, esztétika, történettudományok, antropológia, teológia, tudományelmélet, stb. területein – máig termékeny. A kortárs hermeneutika elsősorban a – Hans-Georg Gadamer nevéhez fűződő – ún. filozófiai hermeneutikából, illetve az azzal való számvetésekből táplálkozik. A jelen kurzus három fő részben tárgyalja az univerzális hermeneutikával kapcsolatos fő kérdésköröket. Először a filozófiai hermeneutika történeti előzményeit, közelebbről az értelmezés teológiai, felvilágosodásbeli, romantikus, valamint a 19. századi historista elméleteit tekintjük át (I). Ezt követően magának az ún. hermeneutikai tapasztalatnak a főbb aspektusait összegezzük, melyet az értelmezés példaesetének – ti. a művészet tapasztalatának – a gadameri jellemzésével vezetünk be (II). A harmadik lépésben a nyelv, a szöveg és az irodalom hermeneutikai megközelítését, ezekkel összefüggésben pedig a fordítás problémáit tárgyaljuk. Végül e hermeneutikai megközelítés jelentőségét tekintjük át ama kérdés tekintetében, hogy miben rejlik a bölcsészettudományok sajátossága (III). Tantárgy tematikus leírása: A tantárgy tematikája és vizsgakérdései:

1. Bevezetés: A „hermeneutika“ terminus jelentésköre; az értelmezés kérdésének jelentősége; az értelmezéstan történetének korszakolása és vázlatos áttekintése.

A HERMENEUTIKA TÖRTÉNETE

2. A hermeneutika előtörténete: az egyházatyák és a reformáció teológiai értelmezéstanai. 3. Hermeneutika a felvilágosodás korában: Dannhauer, Chladenius, Pietizmus. 4. Romantikus hermeneutika: Ast és Schleiermacher. 5. Historista hermeneutika: Droysen és Dilthey.

A HERMENEUTIKAI TAPASZTALAT

6. Filozófiai hermeneutika − Heidegger: A megértés mint az ember alapvető létmódja. Gadamer: A romantikus és a historista hermeneutika bírálata.

7. A művészet tapasztalata I.: Az esztétikai tudat és -képzés bírálata. A műalkotás létmódja mint játék.

8. A művészet tapasztalata II.: Mimézis, reprezentáció, kép, irodalom. 9. A hermeneutikai tapasztalat jellemzői I.: A megértés történetisége: a hermeneutikai kör; az

előítéletek kérdése, autoritás és hagyomány. 10. A hermeneutikai tapasztalat jellemzői II.: Időbeli távolság és hatástörténet; hermeneutikai

tapasztalat, a kérdés elsőbbsége

HERMENEUTIKA, BÖLCSÉSZET, NYELV

11. A nyelv hermeneutikája: jel, szimbólum, kép és szó 12. A szöveg hermeneutikai fogalma; irodalom és szépirodalom; a fordítás problematikái 13. A „szellemtudományok” tudományosságának problémája: a képzés jelentősége

Félévközi számonkérés módja: Félév végi teszt Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Grondin, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Ford. Nyírő M., Budapest: Osiris 2002. Részletek.

2. Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Ford. Bonyhai G., 2.k. Budapest: Osiris 2003. Részletek.

3. Gadamer, Hans-Georg: „Hermeneutika“. In: Filozófiai hermeneutika, szerk. Bacsó B.,

Budapest: FTIK 199, 11-28. Ajánlott irodalom:

1. Schleiermacher, Friedrich: „A hermeneutika fogalmáról F.A. Wolf fejtegetéseivel és Ast tankönyvével összefüggésben”. In: Filozófiai hermeneutika, szerk. Bacsó B., Budapest:

FTIK 199, 29-6. 2. Dilthey, Wilhelm: “A hermeneutika keletkezése”, In. uő: A történelmi világ felépítése a

szellemtudományok-ban. ford. Erdélyi Á., Budapest 1974. 469-493. 3. Gadamer: „Hermeneutika és historizmus“. In. uő: Igazság és módszer. 348-369. 4. Gadamer: „Szöveg és interpretáció“. In: Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó B.,

Budapest: Cserépfalvi Könyvkiadó 1991, 17-41. 5. Gadamer: „Az ‚eminens’ szöveg és igazsága”, in. uő: A szép aktualitása, ford. Bonyhai G. et

al., Budapest: T-Twins 1994. 6. A hermeneutika elmélete: tanulmányok, szerk. Fabiny T., Szeged: JATE Press 1987, 2. kiad.

1998. 7. Filozófiai hermeneutika, Szöveggyűjtemény, szerk. Bacsó B., Budapest: FTIK 199. 8. Fehér M. István: Hermeneutikai tanulmányok I. Budapest: L’Harmattan 21. 9. Nyírő Miklós: Nyelviség és nyelvfeledtség. Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája.

Budapest: L’Harmattan 2006.

Documents

BTGEN101AM1 egyetemi docens 1. gyakorlati jegy Kreditpont ... · Tantárgy feladata és célja: A Grammatikai gyakorlatok I. tantárgy célja a szófajok mondatbeli szerepének megismerése,