Embed Size (px)
Citation preview
Civil társadalom – utak és tévképzetek?
Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens
„Mesterek és tanítványok” – 10 éves a Politikatudományi Doktori Program
Pécs, 2012. március 9.
Az állam és a nonprofit szektor kapcsolatának típusai
Funkció Model
Kormányzat dominánlt
Duális EgyüttműködőHarmadik
Szektor dominált
Finanszírozás kormányzat
kormányzat
/harmadik szektor
kormányzatharmadik
szektor
Szolgáltatás kormányzat
kormányzat
/harmadik szektor
harmadik szektor
harmadik szektor
Source: Gideon-Kramer-Salamon, 1992: 18
Értelmezés ...?
Európai Nonprofit Jogi Központ
Függetlenség-intézményesültség mátrix (FIM)
• Függetlenség tengely
Mennyire jellemző a függetlenség politikai, szakmai és anyagi értelemben mennyire biztosított a szervezeti autonómia, diverzifikált bevételi szerkezet
• Intézményesültség tengely
Függ a szektor méretétől, bevételeinek nagyságától, foglalkoztatottjainak számától, professzionalizációjától mennyire képes állami, jóléti funkciókban való részvételre
Függetlenebb
Kevésbéfüggetlen
Kevésbé
intézményesültIntézményesültebb
Skandináv-Szociáldemokrata modell
Angolszász- Liberális modell
Fejlődő (Mediterrán,
Kelet-Közép-Európa)Kontinentális -
Korporatista modell
Forrás: Bullain, 2005: 18
A harmadik szektor európai modelljeia függetlenség-intézményesültség alapján
Posztszocialista országok helyzete
• A posztszocialista térség valamennyi államának civil szektorakevésbé intézményesült és kevésbé független helyzetből indult arendszerváltáskor, azonban a három megállapított térkategória –Közép-Európa, Dél-Európa és Eurázsia – kiindulópontja különbözött.
• Közép-Kelet-Európa országainak civil szektora indult a legjobbpozícióból, és ezen országcsoport is futotta be a legnagyobbtávolságot a szociáldemokrata, a liberális vagy a korporatív modellfelé.
• Dél-Európa államai ugyan vegyes csoportot alkotnak, egyeznekazonban abban, hogy mozgékonyságuk messze kisebb afüggetlenség – intézményesültség mátrixon, köztes pozíciót foglalvael Közép-Európa és az eurázsiai térség országainak civil szektoraiközött.
Forrás: Kákai, 2009
• Eurázsia országainak civil szektora a legstatikusabb: ebben azesetben a térség még a mediterrán (fejlődő) modellből isvalamelyest kilóg, mivel sok esetben még civil szervezeteklétjogosultságát is megkérdőjelezi az állam.
• Az elkülönített térkategóriákon belül bizonyos államok civilszektora kifejezetten jól teljesít (Európa keleti részén belülUkrajna), más esetekben ez ellentétes előjelű (Dél-Európán belülSzerbia) – az előbbi esetében a „narancsos forradalom”, azutóbbiban a „buldózer-forradalom” hozott változásokat.
Forrás: Kákai, 2009
Posztszocialista országok helyzete
Független
Kevésbé független
Kevésbé
intézményesültIntézményesült
Skandináv-
Szociáldemokrata modell
Angolszász
- Liberális modell
Fejlődő (Mediterrán,Kelet-Közép-Európa)
Kontinentális -
Korporatista modell
E
D
K
6, 7 2, 3, 4, 5
1
Jelmagyarázat:
K = Közép-Európa
D = Dél Európa
E = Eurázsia
Országok:
1: Magyarország
2: Lengyelország
3: Csehország
4: Szlovákia
5: Észtország
6:Lettország
7: Litvánia
Forrás: Kákai, 2009: 39
A posztszocialista országok helye afüggetlenség – intézményesültség mátrixban
Lehetséges fejlődési irányok
Merre tartunk?
Függetlenebb
Kevésbé független
Kevésbéintézményesült
Intézményesültebb
Skandináv-szociáldemokrata
Angolszász- Liberális
Fejlődő(Mediterán,
Kelet-közép-Eu)
Kontinentális -Korporatista
Forrás: Bullain, 2005
A magyar modell …??
a liberális modell szabályozásához hasonló a magyar társas vállalkozások által jutatott adományok adókedvezményei;
mediterrán, illetve szociáldemokrata elemet jelenítenek meg a magánszemélyek adományainak adókedvezményei, illetve a mediterrán szabályozásból átkerült „1 százalékos törvény”;
a korporatív (kontinentális) modellből származik a közalapítványoknak, a normatív támogatási rendszernek és a társadalmi egyeztetési mechanizmusoknak, valamint a közhasznúságnak a formai kezelése.
A civil-nonprofit szektorba tartozó szervezetfajták
Következmények …
Forrás: KSH 1990-2012
A nonprofit szervezetek településtípusok szerinti megoszlása 1993–2010
Forrás: KSH 1995-2012
20%
22%
24%
26%
28%
30%
32%
1993 1995 2000 2003 2006 2007 2008 2009 2010
Főváros megyeszékhely egyéb város község
A nonprofit szektorbevételeinek részarányaforrások szerint 1997–2010
Forrás: KSH 1995-2012
A közalapítványok bevételeinek ésa szektoron belüli súlyának részaránya, 1994–2010
Forrás: KSH 1995-2012
A közhasznú társaságok bevételeinek és a szektoron belüli súlyának részaránya, 1994–2010
* 2007-től a kht-k helyett a nonprofit gazdasági társaság szerepel!Forrás: KSH 1995-2012
A közalapítványok és kht-k bevételeinek százalékos alakulása a szektor összbevételéhez képest, 1994–2010
* 2007-től a kht-k helyett a nonprofit gazdasági társaság szerepel!Forrás: KSH 1995-2012
A számított főállású foglalkoztatottak aránya a nonprofit
szervezetek jogi formája szerint 1996–2010
Forrás: KSH 1995-2012
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
1996 1997 1998 1999 2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Alapítvány Közalapítvány Egyesület
Kht Érdekképviselet Egyéb nonprofit szervezet
A civil szervezetek számára felajánlott 1%-ok jellemzői,
2000–2011
Megnevezés, időszak 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Kedvezményezett szervezetek száma, db
18 398 24 957 25 878 27 576 28 715 29 709 30 701 31 280
Rendelkezők száma, millió fő 1, 34 1,37 1,38 1,57 1,69 1, 69 1,80 1,86
Felajánlott összeg, milliárd Ft 3,7 7,0 7,7 8,4 9,3 10,1 9,97 9,96
Forrás: http://apeh.hu/data/cms184025/2_melleklet_OGY_2010.pdf
A szektor helyzetének összefoglalása
Forrás: Kuti, 2008
A szektor helyzetének összefoglalása
Forrás: Kuti, 2008
ESÉLYEK VESZÉLYEK
A szektor érdekképviseletének megszervezése A politikai kiszolgáltatottság növekedése
A szektoron belüli együttműködés erősítése Az érdekellentétek élesedése, a rivalizálás eroősődése
Világos és méltányos nonprofit szabályozás kialakítása Átláthatósági problémák, csökkenő támogatottság
Etikai kódex létrehozása, minőségbiztosítás A botrányok tovább rontják a szektor megítélését
Érvényesülő szubszidiaritási elv, növekvő támogatás A színvonal-problémák súlyosbodása
Finanszírozási tartalékok, új források feltárása A pénzügyi nehézségek állandósulása, lassuló fejlődés
A szektor humán erőforrásainak bővítése Működési esetlegességek, szakszerűtlen menedzsment
A nonprofit képzés és kutatás erôsítése Szakadék a szakmai tudás kereslete és kínálata között
A nonprofit működés szakmai támogatásának javítása A szektor kettészakadása, a kis civilek ellehetetlenülése
Aktív szerepvállalás az EU-normák alakításában Az uniós programok civil kontrolljának elmulasztása
Aktív részvétel a nemzetközi együttműködésben A passzív „követő szerep” állandósulása
