XXI. évfolyam 4. szám 2018. október

Budapesti Honismereti Híradó

VárosunkKözgyűjteményekben ingyenes

A 2018. évi Újpesti Város-napokon új színház nyitásaad jó alkalmat egy kis törté-neti visszatekintésre.

Vendégtársulatok újpestikávéházakban való fellépé-sének már 1860-as évektőlkezdődően vannak emlékei.1863-ban Divits Mór ven-déglőjében az akkor híresSzatmáriné is szerepelt.1892-ben Színpártoló Egy-

let alakult, a sok német tár-sulat ellensúlyozására ma-gyar társulatok szerepelteté-sét támogatta. A gyakorielőadások ötletet adtakWolfner Lajos gyárosnak;aki 1897-ben Fő utcai (maÁrpád út) egyik telkét bocsá-totta rendelkezésre színház-építés céljára. Itt lévő ven-déglője mellé a tulajdonos,

Idén volt Puskás Tivadar,a nagy magyar műszaki zse-ni és feltaláló halálának 125.évfordulója, de ünnepelhet-tük a 125 éves budapesti te-lefonközpontot is. Az elsőfővárosi létesítmények aBelvárosban voltak, de Pus-kás Tivadar és Ferenc öccsenem elégedtek meg enneklétrehozásával, továbblép-tek. A Magyar utca 6. számalatt megkezdte működéséta „telefon hírmondó”, a rá-dió őse. Később a VII. kerü-letbe, az Erzsébet körút 24.szám alá majd a Kerepesi(ma Rákóczi) út 22. számbaköltözött a teljes nevén Tele-fon Hírmondó BudapestiHírszolgáltató Vállalat.

Nemcsak híreket, hanemidőjárás jelentést, tőzsdei ár-folyamokat (Ez ellen a „bör-ziánerek”, felléptek, mert gá-tolta a spekulációt!), későbbzenét, sőt színházi előadáso-kat is közvetítettek. A közle-ményeket bemondták a mik-

rofonokba, ahonnan induk-ciós tekercseken jutott azelőfizetőkhöz az áram, illetvea hang. Kétszáz vonal volt, a

„kezelőkisasszonyok” nagy-részüket fejből kapcsolták.

Gyorsan terjedt az új szol-gáltatás, még Amerikát ismegelőztük, ahol csak 1910-ben létesült ilyen vállalat.

A frontszolgálatot teljesítőHabsburg József Ágost fő-herceg felesége, AugusztaMária Lujza hercegnő már aNagy Háború első hónapjá-ban létrehozta az AugusztaGyorssegély-alapot a sebe-sült és rokkant katonák, illet-ve családtagjaik segélyezé-sére. Anyagi fedezetül a fo-lyamatosan és ötletesenszervezett gyűjtőakciók szol-gáltak.

Az alap ügyvezető igazga-tója, Lónyai Sándorné indít-ványára pedigmegvalósítottákaz ország legna-gyobb hadi lát-ványosságát is,a Pasaréti lö-vészárkot. A Jú-lia utca – Pasa-réti út – Ákos(Gábor Áron)utca és a Hideg-

kúti út (Szilágyi Erzsébet fa-sor) által határolt csaknemtizenhétezer négyszögölesparlagföldet Herczmann Je-nő gabonakereskedő ingyenengedte át a kiállítás idejére

az Auguszta Gyorssegély-alapnak, a harcmezőt a bu-dapesti árkászszázad építetteOffner Viktor hadnagy veze-tésével Belanszky Mór szá-zados tervei alapján.

A megnyitó napján, 1915.augusztus 10-én délután há-rom és öt órakor is zivatarvonult át Pasarét fölött, félővolt, hogy elmossa az ün-nepséget: „A lövészárkokkörül elkülönített területen ameghívott közönség várako-zott, hölgyek tarka nyári ru-hákban, urak fekete öltözet-

Újpest színházaiColosseumtól az Újpest Színházig

Telefon HírmondóVilágelsőként Budapesten működött a rádió őse

Lövészárok PasarétenHárom hónapig volt látogatható

A szecessziós stílusú épületben 1908 és 1939 között működöttszínház (Fotó: Képeslap az 1910-es évekből – NLHGY)

A színházi közvetítések 1918-tól rendszeresek voltak(Fotó: mek.oszk.hu)

(Fotó: FSZEK Plakáttár)

(Folytatása a 3. oldalon.)

(Folytatása a 3. oldalon.)

(Folytatása a 2. oldalon.)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október2

Reisig József egy nagyobbcsarnokot építtetett, mely aColosseum nevet kapta.Többek között Moliére Afösvény című darabját is be-mutatták. A táncmulatsá -gokra is használt épület csak1920-ban szűnt meg.

1905-ben Lányi Emil azIstván út – Árpád út sarkánlévő telkét ajánlotta fel mozi-és színházi előadásokra al-kalmas, szecessziósstílusú épület létre-hozására. Külsejétsajnos a nem túltartós rabic burko-lattal látták el.1908. április 18-ánÉden Színház né-ven kezdte megműködését. Né-hány év múlva Pa-pír Sándor színészés színigazgató –Szepes Mária írónő édesap-ja – saját költségén nagy át-alakíttatást végeztetett rajtaBöhm Henrik építész terveiszerint.

Az intézmény 1911. októ-ber 1-jétől Ujpesti Népszín-ház néven fogadta a közön-séget. Színpadán többek kö-zött Jászai Mari, MárkusEmília, Varsányi Irén, Lata-bár Árpád, Blaha Lujza ját-szottak. Az 1920-as évekelején ismételt tatarozásután, Blaha Lujza Színháznéven nyitották meg újra.Előadásaikkal a legkülönbö-zőbb igényeket igyekeztekkielégíteni – opera, operett,népszínmű, dráma, bohózat– a bevétel nem volt elég, azépületet állandóan renoválnikellett.

1929-ben a város meg-vonta tőle a játszási enge-délyt, mert tűzveszélyessévált. „Fűthetetlen, rozogasufni”- írta a Palota-Ujpest.Miklóssy Imre igazgatóazonban még évekig kihar-

colta az ideiglenes játékjo-got. 1939-ben a KözmunkákTanácsa végleg bezáratta azépületet.

1940-ben gróf KárolyiLászló a mai szakorvosi ren-delő helyén lévő telket aján-lotta fel Semsey Aladár pol-gármester színházépítő ter-vei támogatására. RéczeyMiklós építész a magyar ArtDeco egyik jeles képviselőjetervezte a 800 fő befogadóképességű Ujpesti Városi

Színházat, kivitelezője Se-bestyén Mihály vállalkozólett. Június 15-én meg isnyílt az úgynevezett NyáriSzínház. Repertoárjábannépszerű előadások, nevesművészek követték egymásta színpadon.

Helyi tudósítás szerint márórákkal a kezdés előtt rend-szeresen kitették a „mindenjegy elkelt” táblát. Kiss Fe-

renc, Tőkés Anna, Rajz Já-nos, s kedvelt bonvivánok:Gárdonyi László és Sághy

István fordultak meg itt. Ajellemzően fából készült, fű-tetlen épületet már négy év-vel később renoválni kellett.1944. szeptember 23-án agyakori légitámadások köz-vetlen veszélye miatt véglegbezárt.

1945. január végén ismétmegindult Újpesten a szín-házi élet. József Attila nevétvette fel a társulat. Tagjai:

Ladomerszky Margit, KocsisKató, Somló István, BálintGyörgy, Balázs Samu, Pol-

gár Gyula és másokGogol Revizorját aKatolikus Legény-egylet székházában,Katona Bánk bán-ját az Istvántelki Fő-műhelyben adtákelő. A Nyári Szín-házat 1947 tava-szán még megpró-bálták rendbe hoz-ni, tartottak benneelőadásokat, de a

következő évben végleg la-kat került rá, majd lebontot-ták. Színházi előadások1948-ig a Phőbus Sportpá-lyán felállított nyári színpa-don folytak.

Hosszú kihagyás után1991-től működik színház új-ra Újpesten. Az Újpest Szín-ház mellett 1993-tól az Új-pesti Kamara Színház a Pol-gár Centrumban tart előa-dást. Húsznál több saját be-mutatót láthatott a közönség,közöttük Petrik József, Bo-zóky István, Pécsi Ildikó,Harsányi Gábor, BodrogiGyula rendezését. A szerzőkközött Hunyady Sándor,Molnár Ferenc, Karinthy Fe-renc, Pozsgai Zsolt, TabiLászló, Jean Letraz, MarcCamoletti, Alfonso Paso, LyleKessler, Reginald Rose mun-kái szerepeltek. Az ezredfor-dulótól a múlt évig DózsaLászló szakmai irányításával,a magyar dráma egyik hely-színe volt az Újpest Színház.

Szöllősy Marianne

Családi Alkotóműhely a Hegyvidéken

Minden hónap harmadik vasárnapján délelőtt 10 órára azugligeti felújított lóvasúti végállomásra (XII. ker., Zugligetiút 64.) Családi Alkotóműhelybe várják az óvodás és iskoláskorú gyermekeket és szüleiket a Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény munkatársai, ahol kreatív foglalkozás kereté-ben ismerkedhetnek meg a Hegyvidék izgalmas történeté-vel, híres alakjaival és érdekességeivel. A részvétel ingye-nes, de regisztrációhoz kötött. (További részletek, regisztrá-ció: +36-70-429-9448, e-mail: info@hegytortenet.hu)

Budapest Főváros Levél-tára az óránként induló le-véltári séták mellett sok ér-dekes fakultatívprogrammal vettrészt a szeptem-ber 28-án megrendezett Ku-tatók Éjszakája elnevezésűprogramban. „A levéltárategy régi, unalmas épületnekképzeli, tele poros iratokkal,netán levelekkel? Kíváncsi,miből áll az a 35 000 méteriratanyag, amit őrzünk? Ér-dekli, mit csinálnak a levél-

tárosok? Szeretne betekin-tést nyerni a kulisszák mö-gé? Jöjjön el és ismerje meg

Budapest Fővá-ros Levéltárát!Levéltári séták-

kal, levéltár-pedagógiai fog-lalkozással, gyereksarokkalvárjuk a látogatókat, vala-mint még megtekinthető –egyénileg vagy kurátori ve-zetéssel – a Városliget törté-netét bemutató időszakoskiállításunk” – olvashattukismertetésükben.

Újpest színházaiColosseumtól az Újpest Színházig

l folytatás az első oldalról

Kutatók Éjszakája

A Nyári Színház széksorai... ...és épülő színpada (Fotók: NLHGY)

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

ben cilinderrel és katonatisz-tek, mig a rét másik részénhatalmas tribünön a polgáriközönség várakozott, az Au-guszta-alap javára belépődíjmellett. Roppant tömegekzsongtak a tribünön és asüppedő mezőn, a Hüvös-völgyi-uton pedig ezernyinép sorakozott [...] lassangyülekezett az előkelő kö-zönség, egymásután érkez-tek meg báró Hazai Samuhonvédelmi miniszter, Kro-batin hadügyminiszter, Ma-renzi gyalogsági tábornok,[...] Boda Dezső főkapitányés Nagy Károly detektívfő-nök, majd kevéssel utóbbBárczy István polgármester.A katonai hatóságok fejeivelérkezett Tisza István minisz-terelnök [...]

Háromnegyed hat órakora pasaréti-uton az egymástól

öt lépésnyire sorfalat állórendőrök a közönség feléfordultak [...] megérkezett a

trónörököspár Auguszta fő-hercegasszonynyal és kísére-tével.” – írta a Pesti Hírlap1915. augusztus 11-én.

Miután a fogadóbizottságüdvözölte Károly Ferenc

trónörököst és feleségét, Zitahercegnőt, az előkelőségekleereszkedtek a kevésbé sá-ros és vízzel telt járatokba.

„Ez a lövészárok teljesenhű mása a tomasovi harc-térnek. Az oroszokkal vivott

nagy háborúnk alatt a toma-sovi mezőn folyt a leghosz-szabb ideig tartó álló harc,hős katonáinknak idejükvolt a modern technika min-den eszközét felhasználva ki-

építeni lövészárkukat. Ennélfogva a legérdekesebb és alegtökéletesebb lövészárkotmutatják be most Budapes-ten az ország közönségé-nek” – tudósított az ese-ményről a Pápai Hírlap.

A megnyitón 2 koronavolt a belépődíj, „rende-sen” 50 fillér, csütörtökinapokon viszont egy koro-na, mert esténként bemu-tatták „a fényszórók gyö-nyörű munkáját, amint át-kutatja az ellenség lövész-árkait és megvilágítja az el-lenséges hadállásokat [...]és világító bombák gyakor-lati alkalmazását, amely-nek hatása a legszebb tűzi-játékot is túlszárnyalja.”

A bevétel a „Nemzet Há-za” (Rokkantak otthona)alapját gyarapította, demindössze három hónapig

maradt látogatható a Pasa-réti lövészárok, az állandóesőzések miatt az Auguszta-alap november közepén be-zárta a kiállítást.

Verrasztó Gábor

Sajnos Puskás Tivadar márnem láthatta a sikert, még1893-ban meghalt, valószí-nűleg öngyilkos lett.

Az előfizetők száma oly -annyira megszaporodott,hogy előre közölni kellettegy összeállított műsorprog-ramot. 1897 augusztusábanTelefon címmel pedig meg-jelent egy „napi élclap”,amelyik az utolsó (negyedik)oldalán mindig közölte a Te-lefon Hírmondó aznapi mű-

sorát. Előtte felhívta az olva-sók nagyra becsült figyelmétarra, hogy a VII. kerületben,a Kerepesi út 22. számúépületben lehet előfizetni aTelefon Hírmondóra, ne-gyedévenként négy és félkoronáért. (Ez akkor egyszakmunkás háromnaposkeresete volt!)

Órák szerint közölte a„műsort”, beleértve az éjjelérkezett táviratokat és tárca-cikkeket. 1897 őszétőlnyelvórák is voltak: francia,olasz és angol. (Németülszinte mindenki tudott amonarchiában!) Az újságszerkesztősége is a kerület-ben, a Telefon Hírmondó-hoz közel, a Dohány utca10. számú ház első emele-tén volt. Egy krajcárba ke-rült a lap, amely megőrizte

humoros jellegét, fejlécénhirdetve: „ A nevetés előbbgyógyít, mint a legjobb or-vosság!” Ennekmegfelelően méga híreket is igye-keztek szelleme-sen fogalmazni.

Jól szolgálta alap a telefonhír-mondó népszerű-sítését, amely a20-as évektőlmár együttműkö-dött a rádióval,olyannyira hogya rádiózás is hi-vatalosan a Rá-kóczi út 22. szá-mú ház negyedikemeletéről indultmeg. Műsora eléggé rögtön-zött volt, néha abból állt,hogy az éppen kéznél levő

Marcal János segédtiszt ma-gyar nótákat énekelt, amiretöbb mint fél évszázaddalkésőbb a Szól a rádió... cí-mű sláger is emlékeztetett.1927-ben átköltöztek a Sán-dor utcába, a közös új cég

neve Magyar Telefon Hír-mondó és Rádió Rt. lett.

Róbert Péter

Lövészárok PasarétenHárom hónapig volt látogatható

Telefon Hírmondó Világelsőként Budapesten működött a rádió őse

l folytatás az első oldalról

A tomasovi front lövészárkának másolata Pasaréten (Fotó: FSZEK Budapesti Gyűjtemény)

Puskás Tivadar

Erzsébetvárosi székhelyükön, a Telefon Hírmondóban (Fotó: Wikipedia)

l folytatás az első oldalról

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október4

235 éve annak, hogy1783 júniusában a Spanyo-lországból ideszármazottValero testvérek – Tamás ésIstván – megvásárolták aLeyre András tulajdonábanlévő, a mai Király utca,Akácfa utca, Dob utca ésKürt utca által határolt terü-letet, mégpedig két egyen-ként kétholdas részre oszt-va, mindegyiket külön azegyes testvérek nevére. Ezta környéket a korabeli hi-vatalos leírás így jellemezte:„ Terrenum sabulosum, ste-rile et incultura”, azaz ho-mokos, terméketlen ésmegműveletlen. Miért voltszükségük erre a tízezernégyszögölre az akkor mégeléggé elhagyatott pesti kül-városban?

A Valero család, mielőttPestre telepedett volna márBécsben és Baján is kísérle-tezett a spanyol földön márrégóta virágzó hernyóse-lyem készítésével. Valószínű-leg azért döntöttek Pest mel-lett, mert a Városerdő – amai Városliget – és a közte-rek zöme a selyemhernyó-nak nagyon kedves eperfák-kal volt beültetve.

Első kisebb üzemüket1776-ban egy terézvárosiüres telken építették fel éshét szövőszékkel elkezdték amunkát. Iparkodásuk ered-ményes volt és hét év múlvamegvásárolták az említett te-rületet. Segítségükre volt aminden újítást támogató II.József császárnak a selyem-készítést meghonosító tevé-kenysége. Rendeletei nyo-mán még a falvakban is fog-lalkoztak vele, bár a gazdákkifogásolták, hogy a házbabevitt bábok miatt fel kelletthagyniuk a pipázással.

Erzsébetvárosi új gyáruk-ban Valeroék a termeléstmár 23 selyemszövőszékkel,

90 fátyolszövőszékkel és1800 orsóval folytatták.Nem tagadhatjuk, hogy akor gyári szokásainak meg-felelően nagyrészt gyerme-keket foglalkoztattak. 1787-ben 190 munkásból mind -össze 44 volt felnőtt! Mindenesetre, ha nem is helyesel-hető, de kifizetődő volt agyermekmunka, mert a vál-lalkozás szépen fejlődött, aselyem és a fátyol mellettbársonyt és különböző sza-lagokat készítettek, és min-den új termék a gyár újabbbővítését igényelte. A századvégére a gyár már 3000 or-sóval dolgozott, ami három-száz embernek jelentett ke-nyeret.

Szép, impozáns volt agyár külső megjelenése is. P.K. Vasquez ránk maradtmetszete szerint inkább kas-télyra hasonlított, mint a ko-rabeli dísztelen, funkcionálisgyárépületekre. Ennek oka akörnyék akkor még erősenmezőgazdasági jellegébenkeresendő. Valószínűleg id.Zitterbarth Mátyás, a kor

kedvelt és foglalkoztatottépítésze emelte az „U” ala-kú, egyemeletes épületet,amely hétablakos rizalitjávalmint a földesúr lakhelyeemelkedett a szántóföldek ésa szerény házacskák fölé.Amikor pedig Hild Józsefpavilonokat csatolt hozzá, azmár mintegy a reformkorhajnalát jelezte 1824-ben.

Már 1815-ben olyan terje-delmes volt a gyártelep,hogy utcát nyitottak az olda-lában, amelyet természete-sen Valero utcának neveztekel (ez a mai Kürt utca). Sajáttermékeik árusítására két üz-letet nyitottak Pesten. 1844-től a gyár székháza a mai V.kerületbe került át. A napja-inkban is létező műemléképületét Hild József tervezte1839–1841 között – két-emeletes, háromhomlokza-tos, klasszicista ház.

A tulajdonos Valero Antaltevékeny részt vállalt Kos-suth Lajos védegyleténekhazafias munkájában, 1848-ban a magyar kormánymegbízta a Bécstől függetlenjegybank vezetésével. A sza-badságharc bukása utánmeg is szűnt gyáruk.

(róbert)

Újpest új szakiskolájábanfaipari és fémipari szakkalkezdték meg 1927 szeptem-berében a tanítást. Napja-inkban jogutódja, az ÚjpestiKét Tanítási Nyel-vű Műszaki Szak-gimnázium ésSzakközépiskola,a Görgey Artúrnevét viselő utca26. szám alattműködik.

A 2001-től mű-emléki védettsé-gű épületet a 150éve született Fo-erk Ernő műépítész (nevestemplomépítő) a húszas

évek közepén tervezte – ahíres szegedi dóm (Fogadal-mi templom) végleges terveiis neki köszönhetők. Ismertműemlékünk, az ócsai ro-

mán kori temp-lom restaurálásaután vállalta felaz újpesti szakis-kola tervezését.Átadásakor az is-kola homlokza-tán, főbejáratafelett zománco-zott koronás ma-gyar címert tar-tott két angyal.

Sem a koronás magyar cí-mer, sem angyalkák sehol

nem voltak kívá-natosak a Rákosikorszakban, nem-hogy egy iskolahomlokzatán. Cí-merét az 1950/51-es tanévben eltá-volították. Új ne-vet kapott az isko-la is, 1951-tőlLandler Jenő Gé-pipari Technikum-ként jegyezték. A Kreml falá-ban díszsírhelyet kapottLandler nevét már rég nemviseli az iskola, de a koronáscímer visszaállítása széles tár-sadalmi összefogásnak kö-szönhetően csak most való-sulhatott meg.

Június 26-án avatták fel aziskola homlokzatán az ere-deti tervek alapján újra elké-

szített címert. Megvalósításáttöbbek között a Budapest ésÚjpest önkormányzata, új-pesti polgárok egyesületei ésszámos magánszemély ön-zetlen támogatása tette lehe-tővé. A jeles eseményről aziskola bejáratának előteré-ben emléktáblát is lepleztekle, feltüntetve a címer elké-szítését támogatókat.

Erzsébetváros első gyára Impozáns külsejű volt a Valero selyemgyár

Címer az iskolánKét angyal között Magyarország címere

(Fotó: FSZEK BudapestGyűjtemény)

Az emléktábla

Az eredeti tervek alapján újra elkészítettcímer

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó5

A Budapesti Históriák so-rozat keretében dr. KárbinÁkos, a VERITAS Történet-kutató Intézet csoportvezetőfőlevéltárosa Wekerle Sán-dor kiemelt fővárosi intézke-dései címmel tartott előa-dást 2018. április 4-én.

Előadásának első felébenbemutatta a hajdani minisz-terelnök életútját, kiemelveWekerle azon teljesítményét,hogy a dualizmus időszaká-ban három különböző alka-lommal (1892–1895; 1906–1910; 1917–1918) is betöl-tötte a miniszterelnöki pozí-ciót. Erre a posztra sikerrelpályázhatott, hiszen kineve-zését megelőzően – 1892novemberében – sikeresenfelszámolta a magyar állam-háztartás hiányát és az addi-gi zilált pénzügyeket megre-formálta, ugyanis nevéhezfűződik a stabilitást nyújtóaranyalapú pénzrendszer, akorona bevezetése.

Előadásának második fe-lében kitért arra, hogy me-lyek voltak azok a kapcsoló-dási pontok, amelyek men-tén a székesfőváros és We-kerle útjai kereszteződtek.Noha Wekerle móri születé-sű férfiú, a kiegyezés évé-ben megszerzett érettségi bi-zonyítvány kézhezvételétkövetően a főváros-ba költözött, s innen-től kezdve ezt a vá-rost tekintette ottho-nának. Egyetemi éveialatt Pesten, élete ké-sőbbi részében pedigBudán is élt. Így aDuna két partján el-terülő város mindkétfeléhez érzékeny szá-lak kötötték.

Az első komolyabbkihívást a székesfővá-ros és Wekerle kap-csolatában az 1894.március 20-án elhunyt Kos-suth Lajos temetésével kap-csolatos nehézségek jelentet-ték, ám Wekerle ebben akérdésben is megmutattatalpraesettségét. Az uralkodóés a kormányzat közötti fe-szültségre való tekintettel aminiszterelnök kihasználta amagyarok Mózesének dísz-polgári címét, így a nagy ha-lottat a székesfőváros terhérehelyezték örök nyugalomra.

A következő pont szinténWekerle eső miniszterelnökiciklusához köthető, vagyisaz ezeréves Magyarországfennállásához köthető előké-születek lebonyolítása.Ugyan a Millennium meg-ünneplésének gondolatamár az 1880-as évek első fe-lében megfogalmazódott, de

a tervezés és a munkálatokmegkezdése az első Weker-le-kormánynak volt köszön-hető. Az előadó a beruházá-sok közül kiemelte Wekerlelegkedvesebb épületét, aMűcsarnokot. Előadásábankitért dr. Schmidt Józsefre azépítkezések kormánybizto -sára, aki Wekerle iskolatársavolt. Habár az első Wekerle-kormány 1895 januárjábanlemondott, a millenniumi

emlékévben Wekerle az or-szágos kiállítás zsűrijének el-nöki pozícióját töltötte be.

Végül szólt Budapesttelkapcsolatos, méreteit tekint-ve legnagyobb alkotásáról,vagyis a kispesti állami mun-kástelepről: a Wekerléről.Ebben a nagyszabású vállal-kozásban a kormányfőt első-

sorban az állami tiszt-viselők életkörülmé-nyeinek javítása vezé-relte. Így esett a vá-lasztás az akkor mégBudapest közigazgatá-si határán kívül eső te-rületre, ahol olyan in-gatlanok kialakításavolt a cél, amely olcsóáron biztosít kedvezőlakhatási körülménye-ket bérlőik számára.

Zárásként megem-lékezett a WekerleSándor nevét őrző

budapesti utcákról, vala-mint köztéri szobráról. Az V.és a XXIII. kerület egy-egyutcája őrzi nevének emlé-két. Valamint a nevét viselőtársaskör méltó mementótállított egy mellszobor for-májában a hajdani minisz-terelnöknek a Wekerlén.Szülővárosa (Mór) halálá-nak 90. évfordulójára egész-alakos szobrot készíttetett.

Kárbin Ákos

Egy reformkori egyesüle-tet, a pesti kereskedők vé-degylete nyugdíj- és beteg-ápoló egyesületét 1846-banhozták létre, és 1848-ban őknyitották meg a Péterfy Sán-dor utcai kórház kis elődjét,a szintén erzsébetvárosiHársfa utca 2. szám alatt.

1892-ben a VII. kerületiBethlen Gábor tér 1-beköltöztek, az egyre növek-vő betegellátás igényeimiatt. Az 1930-as évek

közepén funkcionalista stí-lusban épült új kórházépület(ma Péterfy Kórház-Rende-lőintézet Országos Trauma-tológiai Intézet) napjainkig abetegellátást szolgálja.

Az 1956-os forradalom ésszabadságharc idején itt lát-ták el a legtöbb sebesült fel-

kelőt és polgári lakost. Ittvolt a szabadságharcosokegyik fontos gyógyszer- ésélelmiszerellátó központja,nyomdájában röplapokat ésaz Élünk című folyóiratot ál-lították elő. A szovjet bevo-nulás után a kórház alagso-rában készült híres röplapjukis, mely többek közt az aláb-biakat tartalmazta: „Az áru-lók között utolsó a sorban:K Á D Á R J Á N O S ! Bű-nei ezerszer nagyobbak,

mint minden elődjének:nemzetirtás, hazaárulás,gyávaság! A halottak nevé-ben, a magyar és orosz néphalottai nevében egyarántvádoljuk és vonjuk felelős-ségre Őt és gazdáit, a szovjetkormány felelős vezetőit!”Végül itt indult meg szerve-zése a szovjet bevonulásután egy hónappal rende-zett, 1956. december 4-iHősök terén tartott asszo-nyok tüntetésének, a forra-dalom utolsó budapesti tö-megmegmozdulásának.

Wekerle Sándor (1848–1921)170 éve született az első polgári származású miniszterelnökünk

170 éves a Péterfy

Wekerle Sándor

Wekerle legkedvesebb épülete a Műcsarnokvolt (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október6

Reif Ferenc cipészmester aMargit körúttól mindösszeegy házzal lakott beljebb, aKapás utca 46. szám alatt.Feleségével a 71,4 négy-szögöles telken álló földszin-tes épületben nevelték ki-lenc gyermekük, de HandlerKlára élete derekán, a NagyHáború első karácsonyánmeghalt. Reif Ferenc kis hí-ján megérte a következő vi-lágháborút is, örökösei (ötfia) azonban tartozásaik mi-att elkótyavetyélték a családiházat.

Erős Imre mérnök, építő-mester, mint a Mansard Há-zépítő és Értékesítő Szövet-kezet képviselője és igazga-tósági tagja lett az új tulajdo-nos, aki a bontásra ítélt házhelyére Szivessy Tiborral ké-

szíttette el a terveket. Szi-vessy munkáiban a kor di-vatjával, a történelmi stílu-sokból válogató eklektikávalszemben mindig igyekezettúj formavilágot teremteni.

A Kapás utca esetében azelegáns modernségen kívülráadásul az építész és dr.Székely Hugó vasbeton ter-vező leleményességére isszükség volt, hiszen a tégla-lap alakú, 257 négyzetméte-res terület egyharmadát megkellett hagyniuk udvarnak.

A Magyar Építőművészet1942. augusztusi száma aztis kiemelte, hogy az épületigen gyorsan elkészült: „Ahomlokzat hossza 9.80 m. Arendkívül kis telken város-rendészeti szempontból, aszomszédos takaratlan tűzfaltakarása céljából hatemele-tes ház épülhetett, amely amásik oldalon csatlakozik amajdan melléje épülő ala-csonyabb bérházhoz. Eme-letenként két lakás van [...]A földszinten egy utcai üzlet,egy udvari garszónlakás ésaz utcára néző házmesterla-kás helyeztettek el. Az épü-lethez hozzáfogtak 1941őszén és beköltöztek 1942.május 1-én.”

Az emeletek bal oldalát amásfélszoba-hallos nagyobblakás foglalta el, melyhezfürdőszoba, ebédlő, tálaló,konyha, kamra, különállómellékhelyiség és cselédszo-ba is tartozott. A szintekjobb felére került a szoba-hallos garzon, utcai francia-ablakkal, fürdőszobával,gardróbbal és udvar felőlierkélyes főzőfülkével. Amárványburkolatú elő-csarnokból induló lép-csőház és a lift a hátsótraktus közepén, a falsík-ból „kilógó”, hatalmasablakokkal megvilágítotttoronyban fut végig.

Az épület összes belsőburkolatát és tükrözésimunkálatait a FischerTestvérek üvegcsiszoló éstükörgyára, a műkőmunkákat Kelemen Ká-roly üzeme végezte, és a homlokzatot sóskútimészkőlapokkal borítot-ták be. A kapu felettibronz domborművet Já-lics Ernő szobrászművészkészítette, a Kapás vin-cellér az utca „cégére”,hiszen nevét a hajdan ittműködő „Három Kapás”kocsmáról kapta.

Erős Imre, a bérház egy-kori tulajdonosa a pártálla-mi időkben is az épületbenlakott, a II. kerületi Tanácsépítési állandó bizottságá-nak elnökeként igyekezett alakások „igazságos elosztá-sát”, feldarabolását és felújí-tását a bérlők életkörülmé-nyeit figyelembe véve befo-lyásolni.

Verrasztó

Végre egész napra nyitvaállt az érdeklődők számára aTomory Lajos Múzeum fel-újítás alatt álló új főépülete,a Herrich-Kiss villa egy részeszeptember 8-án, aBókay-kerti Napokkalpárhuzamosan. A villakertjében fogadtuk alátogatókat, ahol kul-t u r á l i s -művé s z e t iprogram, játék, kiállí-tás és frissítő limonádévárta az érdeklődőket.Kicsik és nagyok köré-ben egyaránt népsze-rűnek bizonyult a

pestszentlőrinci hírességek-hez kapcsolódó pörgetős já-tékunk, amellyel interaktívmódon ismerhették meg aneves lőrinciek életét és ér-

deklődési köreit. Hasonlóanközös szórakozást jelentett acsaládoknak az óriás kira-kónk, melyen Prokopp Sán-dor sportlövő olimpiai baj-nok alakja jelent meg. A fo-tós ponyvák segítségével ki-

próbálhatták, milyen egyszázad eleji gyermek bőrébebújni, míg a legkisebbekszappanbuborék fújással,vagy focizással tölthették elaz időt. A múzeumi gyűjte-mény iránt érdeklődők meg-

tekinthették látvány-raktárunkat, illetve to-vább bővíthették helyiismereteiket a MALÉVés a polgári repüléstörténetét, a Kossuthteret és kerületünk hí-res embereit bemutatóponyvakiállításainkkal- olvashattuk a múze-um ismertetésében.

TLM

Hat emelet 71 négyszögölönA Víziváros elegáns, modern épülete

A lőrinci Múzeumkertben

A kapu feletti dombormű(Fotó: Nagy Béla)

Földszintes házak között a hatemetes lakóház (Fotó:Magyar Építőművészet, 1942/8.)

A Tomory Lajos Múzeum kertjében... ...és látványraktárában (Fotók: TLM)

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó7

Augusztus végén adták átaz újpesti piac új épületét.Ezzel egy új korszak kezdő-dött Budapest egyik legré-gebbi és leglátogatottabb pi-acának történetében. Mimost a reformkorban létre-jött település piaci életénekkialakulásáról szólnánk rövi-den.

Újpest területén a telepítéselső évtizedében, az 1830-as években még nem jelentmeg piac, amíg kicsi volt atelep szükségleteiket önellá-tásból, illetve a házaló keres-kedőknek köszönhetően biz-tosították maguknak a köz -séget alapító családok. A la-kosság azonban gyorsangyarapodott és ennek kö-szönhetően már az 1840-esévek első felében kialakul-hatott a helyi piac, amely-

nek gyors fejlődését a tele-pülés kedvező földrajzi elhe-lyezkedése is nagyban elő-segítette. A piac helye pedigott fejlődhetett ki, ahol a há-zak tömörebben követtékegymást, a mai Árpád út ésa Váci út sarkától Rákospa-lota felé vivő forgalmas or-szágúton. Ez még egy olyanpiac volt, ahol a kofák több-sége a földön árult leterítettgyékényen, ponyván vagycsak a puszta földre helye-zett kosárból, ládából, zsák-ból kínálta a portékáját,gyakran nem is kimérve az

árut, hanem csomókba, hal-mokba osztva.

A saját piac kialakulásaután a következő lépés a pi-aci rendszabályok kidolgo-zása volt. Ezen kívül mégegy fontos célkitűzése volt aközségi elöljáróságnak: vá-sártartási jogot is kellett sze-rezni a településnek. Utóbbimegszerzése ügyében 1863.március 31-én fordult az ek-kor már 2570 lakossal ren-delkező Újpest Pest-Pilis-Soltvármegyéhez, egyúttal ál-landó rév felállítását is kér-vényezte. A beadványt aköz séget alapító földesúr,gróf Károlyi István is támo-gatta. A kedvező döntés kétév múlva, 1865 májusábanszületett meg a Helytartóta-nácsnál, mely kimondta,hogy Újpest község heten-

ként kétszer, ti. szerdán ésszombaton vásárokat tart-hat. Ezzel a község piacihelypénzszedési jogot ka-pott, mely aztán komoly be-vételi forrást jelentett.

Az újpesti piacozás törté-netében egy új fejezet kez-dődött 1873-ban, amikor isaz előző évben megindultlóvasút közlekedésének biz-tosítása miatt a napi piaco-kat a Fő útról az 1870-benKárolyi István által a Sándorés Károlyi utcák között elte-rülő területen hetivásároktartására már kijelölt új piac-

térre, a mai Szent István tér-re helyezték át. A határozatkimondta, hogy „a heti vá-sárok nyáron délelőtt 9 órá-ig, télen 10 óráig az uj piac-téren tartatnak és mindenvidékről kocsival eladásrabehozott élelmi cikkek vagyárutárgyak a nagy piaczraszállitandók”.

Ezzel összhangban elren-delték még, hogy az újpestipiacra beérkezett szekerek aLőwy háztól a dr. Hádl há-zig, tehát a mai Árpád útelején árucikkek lerakásacéljából nem állhatnak meg,és megtiltották az iparcikkekárusítását és a vásári sátrakelhelyezését is ezen a terüle-ten. Ugyanakkor a piacozásnem tűnt el teljesen korábbihelyéről, mert az élelmisze-rek „kicsinybeni” (azaz agyalog szállítható mennyi-ség) eladását továbbra is en-gedélyezték ott. Sőt megen-gedték minden árusnak,hogy a fent említett nyári,téli piacozás 9, illetve 10órai végeztével az el nemadott árut a község bármelyutcájában házalva is elad-hassák.

Újpestenekkor márnem szerdánés szomba-ton, hanemkedden ésp é n t e k e ntartották ahetipiacot,me lyekné lcsak a va-sárnapi piacvolt jelentő-sebb, miután

a munkás lakosság legin-kább ekkor tudta heti élel-miszer és egyéb szükségleteitbeszerezni. Az újpesti piacotezidőtájt már Palota, Fót,Dunakeszi, Veresegyház,Csomád és Kisújfalu, vala-mint más szomszéd közsé-gek áruival látták el. A vá-sárlók pedig már nemcsak ahelyi lakosságból kerültek ki,hanem a környező falvakbóléppúgy, mint a Pestről ló-vasúton érkezőkből. 1873-ratehát már volt két piaca isÚjpestnek napi és heti vásá-rokkal, de országos vásártartására még nem kapottjogot. Ennek megszerzésesem tartott már sokáig, mert1874 augusztusában a föld-művelésügyi, ipari és keres-kedelmi minisztérium évinégy alkalomra, február,május, július és október 15-ike után eső vasárnapokramegadta az engedélyt „ba-romvásárral összekötött” or-szágos vásárok tartására. Azelsőt 1874 októberében tar-tották meg.

Debreczeni-Droppán Béla

Az újpesti piac kialakulásaKezdetektől az országos vásárig

A mai Szent István téri későbbi macskaköves autóparkolóhelyén a 19. század végén még szekérről árultak (Archív fotók: NLHGY)

A Szent István téri piactér 1908–1910 körüli képeslapon

Augusztus végén adták át az újpesti piac új épületét

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október8

A Mammut bevásárlóköz-pont előtt álló ’56-os emlék-mű Árvai Ferenc szobrász-művész tervei alapján ké-szült, és 2001. október 23-án az Emlékhely ’56-os Ala-pítvány, a II. kerületi Önkor-mányzat és a Politikai Fog-lyok Országos Szövetségeavatta fel. A Széna téri for-radalmárok ’56-os szerepeközismert, itteni utolsó har-cuk november 4-én zárult le,amikor mintegy 1400-anpróbálták feltartóztatni a Bu-dát elfoglaló szovjet tankosz-lopot.

Az emlékmű állítását ab e v á s á r l ó -központ általteremtett újtérszerkezetindokolta – afényes króm-acél emlék-mű eredetikompozíciójamögé egy 7méter magas,4 méter szé-

les fekete márványoszlopotterveztek, 1956-os évszám-mal. A bevásárlóközponttaltörtént egyeztetés után eztkisebbre vették, így kerültaz 1956-ra emlékeztetőszám a zászlóból kivágottcímer helyére. Érdekesség-ként említhető, hogy ez voltaz első komolyabb ’56-osfővárosi emlékmű, mely aforradalmunk emléke előtttisztelgett. Kevésbé elfoga-dott lett – azaz óriási felhá-borodást keltett – a Városli-getben 2006-ban épített„’56-os” emlékmű, az1956-ban ledöntött monu-

mentális Sztálin-szobor,majd utána moszkvai min-tára a kommunista vezetőkszámára készült dísztribünhelyén. Utóbbi 2006 vas-oszlopból álló elfeledettrozsdásodó szemétfogónapjainkban, és talán már atervet elfogadó zsűri semértette „üzenetét”.

Minden év október 23-ánviszont a Széna téren tartja’56-ról központi megemlé-kezését a II. kerületi Önkor-mányzat. A Politikai Fog-lyok Országos Szövetségeáltal 1989-ben állított kopja-fák, a „Széna tériek” 1991-ben elhelyezett, 1956 felira-tú rusztikus, másfél méteres

köve, a 2001-ben állított ’56-os krómacél emlékmű és

a 2006-ban leleplezett, azAusztráliai Füg-getlen MagyarSzabadsághar-cos Szövetség’56-os emlék-táblája közö-sen teremtimeg itt emlé-kezetünk kere-teit.

2018. szeptember 14-énaz Országház Vadásztermé-ben tartották meg a Kulturá-lis Örökség Napjai rendez-vénysorozat országos meg-nyitóját. Újpest hagyomá-nyosan több programmal iskapcsolódott az eseményhezszeptember 15–16-án. AKönyves Kálmán Gimnázi-um, a Városháza épületve-zetéssel, a Rácz GyöngyiKözösségi Központ és aLepkemúzeum tárlatvezetés-sel valamint kapcsolódóprogramokkal várta az ér-deklődőket. Idén is népsze-rűnek bizonyult az ÚjpestiTemplomtörténeti séta, mely

a Belsővárosi ReformátusTemplom, az Egek Királyné-ja Plébániatemplom és a zsi-nagóga megtekintését tettelehetővé.

A Kulturális Örökség Na-pok országos megnyitójához

kapcsolódóan került sor aKulturális Örökség EurópaiÉve alkalmából, a Miniszter-elnökség Társadalmi ésÖrökségvédelmi ÜgyekértFelelős Helyettes Államtit-kársága által általános és kö-

zépiskolás diákok számára„Ne menj el mellette!” cím-mel közzétett pályázat ünne-pélyes eredményhirdetésére.A pályázat témája a helyiépített örökség tárgykörébenvégzett történeti kutatás volt.

Újpestről a Bajza JózsefÁltalános Iskola ötfős csapa-ta a Víztorony történeténekfeldolgozásával harmadikhelyezést ért el. A gyerekektörténeti munkák, interjúk éshasznosítási javaslatok for-májában fogalmazták megelképzeléseiket védett mű-emlékünk megőrzésévelkapcsolatban. A díjat TuzsonBence államtitkár adta átBuzás Péter, Enyedi Botond,Rákosfalvi Kristóf, SomogyiBence, Soós Viktória Vivien8/A osztályos tanulóknak ésSalzer Gabriella felkészítőtanárnak. Gratulálunk az ér-tékes munkához!

szm

Emlékmű a Széna téren

„Ne menj el mellette!”Ifjú örökségvédők Újpesten

2001-ben készítette elszoborkompozícióját Árvai Ferenc szobrász (Fotó: bakáscsad.hu)

A városligeti 1956-os emlékmű (Fotó: owl.hu)

Az újpesti Városháza dísztermében a bejárás után jólesik a pihenés (Fotó: Krizsán Sándor)

A Széna téri 1956-os emlékmű

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó9

Egy 1872-ben épült, tipi-kus kis pesti bérházban léte-sült különleges kiállítóhelyés egyben kulturális találka-hely ez. Erzsébetváros Ön-kormányzata a főváros tá-mogatásával újította fel szin-te romjaiból az épületet, aKirály utcát a Klauzál térrelösszekötő rövid kis Csányiutcában. A felújított épületföldszintjén változatos kultu-rális programok, előadások,koncertek, időszaki kiállítá-sok várják a mai zsidó kultú-ra iránt érdeklődőket, míg azelső emelet egy különleges

helytörténeti kiállításnak adhelyet. De miért az Erzsébet-városban? Mert a polgáriBudapest kialakulásához, azipar, a kereskedelem, a kul-túra, a tudomány fejlődésé-hez jelentős mértékben hoz-zájáruló zsidóság itt teleped-hetett meg először Pesten a18. században. Nagyjából amai Madách-házak helyén,az Orczy-házban béreltek la-kást, és ennek az épületneka földszintjén, illetve pincéi-ben nyitották meg üzleteiket,rendezték be iskoláikat észsinagógáikat az elsők.

Az idő előrehaladtával, acéhrendszer felbomlásával,a zsidó emancipáció ered-ményeként tovább költöz-tek, például a közeli Királyutca lassan a zsidó kereske-delem főutcája lett, és a kör-nyékre egyre több zsidó köl-tözött. Az nem helytálló,hogy Erzsébetvárost döntőtöbbségében zsidók laktákvolna, de sokan éltek itt, ésa vallási és szociális intézmé-nyek, zsinagógák, iskolákdöntő többsége is ebben akerületben épült fel.

Csányi5 – a zsidópont: Azállandó kiállításon, rekonst-ruált terekben, bepillantha-tunk egy 20. század eleji kö-zéppolgár kereskedő, vagytalán banktisztviselő lakásá-ba, kóser konyháján át a

nappaliba és az akkor mégritkaságnak számító gyerek-szobába. Egy fotográfus mű-terme az egyik legelterjed-tebb zsidó szakmának állítemléket a 20-as, 30-asévekből. De beleshetünkegy kétgyerekes munkás –nyomdász – szoba-konyháséletébe, vagy egy varrónőműhelyébe a vészterhes ’40-es évekből. A rabbi dolgozó-szobája pedig Budapestegykori neológ és ortodoxrabbijainak állít emléket.

Kérjük, tájékozódjon prog-ramjainkról és az állandó ki-állítás (VII. ker., Csányi u.5.) nyitva tartásáról a www.erzsitt.hu oldalon, valaminta Facebook-on a Csányi5oldalon!

Lefkovics Zsófi

Érdekes és már bizonyítottéletrevaló kezdeményezés-ként nyílt meg 2015 októbe-rében a Történetek kávézójaa Dohány utca 22–24-ben(bejárata a Síp utca felől).Erzsébetváros önkormányza-tának támogatásával a léte-sítményt a Bischitz JohannaIntegrált Humán SzolgáltatóKözpont működteti. Főkéntaz idősebb korosztályra szá-mítva a becsületkasszás kö-zösségi térben hétfő dél -utánonként Erzsébetvárostörténeti múltját ismertetőbeszélgetésekre is várják azérdeklődőket. Programjaik-kal nem maradnak a falak

között. Szeptember 14-én dé-lelőtt például ingyenes, de re-gisztrációhoz kötött városné-ző sétát szerveztek Festett tűz-falak Erzsébetvárosban cím-mel (Történetek kávézója, ,tel.: 283-4891, e-mail: pro-jektcsoport@ bjhuman.hu).

Az erzsébetvárosi tűzfalakfestés előtti és utáni állapotáta B1 blog kulturális rovatá-ban (https://szubkult.blog.hu) mutatták be, az alábbikísérő szöveggel: „...Szintehihetetlen, mennyivel jobbhangulatot ad egy-egy táj-kép a belvárosi játszóterek-nek vagy iskoláknak. Illetvemennyivel barátságosabb

hatást kelt, ha zöldségesek-kel, fákkal, lovaskocsikkal ésmás utcarészletekkel egészí-tik ki a tűzfalakat. Nézzétekmeg a következő képpáro-

kon, milyenek voltak és mi-lyenek lettek a ma már mű-alkotásnak is beillő tűzfa-lak...” Tőlük vettük át az ittközölt fotókat is!

Múlt és a jelen találkozási pontja

Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár

Történetek kávézójaVárosnéző sétákat is szerveznek

Király u. 11.

Belső udvarát üvegtetővel fedték be (Fotók: Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár)

20. század eleji fővárosi középpolgári lakás rekonstruált tereiaz állandó kiállításon

Akácfa u. 41.

Dohány u. 42. Wesselényi u. 30.

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október10

A Honismereti Szövetségés a Győr-Moson-Sopronmegyei Szülőföldünk Honis-mereti Egyesület Győrben,július 1–6. között rendeztemeg a XLVI. Országos Hon-ismereti Akadémiát, melynek

témaköre a víz és az emberkapcsolata, fővédnöke dr.Áder János, Magyarországköztársasági elnöke volt.

Minden évben más téma-körrel és más megyével kö-

zösen, de azonos felépítésselszervezi ezt a konferenciájáta Honismereti Szövetség,melyet már több éve a Hon-ismeret folyóirat támogatásacéljából jótékonysági esttelkezdenek.

Konferenciájuk ünnepé-lyes megnyitójának és előa-dásainak a győri SzéchenyiIstván Egyetem modernépülettömbje adott helyet.Itt kerültek átadásra a Hon-

ismereti Szövetség ki-tüntetései – a BudapestiHonismereti Társaságajánlására HonismeretiMunkáért emlékérem-mel Bihari József, Hon-ismereti Munkáért Em-léklappal Fericsán Kál-mán, Maczó Balázs,Millisits Máté kapott el-ismerést munkájáért. Ekonferencián a NemzetiEgyüttműködési Alaptámogatásával a Buda-pesti Honismereti Tár-saság 20 fővel képvisel-hette a fővárost.

„A Campus nagy előadó-termében 20 előadás hang-zik el, pl.: a Duna kétpartitelepüléseiről, hajó vonta-tókról, a gyógyforrásokról,borvizekről, a vízgazdálko-dással kapcsolatos pecsétek-ről. A „vizes” népdalokategyütt énekeljük az előadó-val, mert dr. LanczendorferZsuzsanna egyetemi docenshangja szívünkbe lopja ma-gát. A megnyitón Áder Já-nos köztársasági elnök a vízjelenéről, múltjáról és jövő-jéről beszél – és lelkesentapsolunk a remek előadó-nak, aki ennek a tájnak szü-

lötte. Andrásfalvy Bertalanbeteg lett, de elküldte gon-dolatait. A győri vendéglá-tók a város felfedezésénekélményét hétfő délutánraszervezték...” – olvashattuka konferenciáról a Komá-rom-Esztergom megyébőlérkezett Óvári Zsuzsannavisszaemlékezésében.

Nem csupán szakmai elő-adások, de a már említettgyőri városnézés, az utolsóelőtti napon válaszható egy-napos megyei, vagy pozso-nyi/dévényi szakmai tanul-mányút és esténként kultu-rális programok is színesítet-ték az ötnapos konferenciát.

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon találom meg:

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövidebb utat

a hazánkban kiadott történettudományi, levéltári, had-történeti, irodalom- és nyelvtörténeti folyóiratokhoz,múzeumokhoz, könyvtárakhoz, magyar elektronikus új-ságokhoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytörténettelfoglalkozó civil szervezetekrõl, köz gyûj te mé nyek rõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertóriumait; • a Budapesti Históriák 131 előadásának szerkesztett vál-

tozatait.Csak ezekért!

Budapesti Históriák A Budapesti Honismereti Társaság és Budapest Főváros

Levéltára Budapesti Históriák című előadóest-sorozatátminden hónap lehetőség szerint első szerdai napján, du. 5órai kezdéssel Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Alberttermében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.). Ezeknyilvánosak, belépődíj nélküliek, minden érdeklődőt szere-tettel várunk.Október 3.– Víz és élet, víz és lélek – A környezet hatása az emberi

életre RákosmenténElőadó: Ádám Ferenc gyűjteményvezető, muzeológus– Feketeházy János hídtervező mérnök és BudapestElőadó: Domonkos Csaba muzeológusNovember 7.– A „magyar Times”. A Hon című napilap történeteElőadók: Nagy Ágnes, Nagy Réka muzeológusok– Az Üllői út a Kálvin tértől a Határ útigElőadó: Gönczi Ambrus gyűjteményvezető, történészDecember 5.– 170 éve született Eötvös Lóránd a tudós,

a fotográfus természetkedvelőElőadó: Szabó Zoltán geofizikus– Egy budapesti órásmester közel fél évszázadaElőadó: Jobaházi András órásmester

Országos Honismereti AkadémiaEgy városban, ahol a víz az úr

A konferencia megnyitóján a győri egyetemen (Fotók: Szöllősy Marianne)

A XLVI. Országos HonismeretiAkadémia fővárosi kitüntetettjei – Fericsán Kálmán, Bihari József,Millisits Máté

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó11

Az Állambiztonsági Szol-gálatok Történeti Levéltáraés a Kronosz Kiadó közöstanulmányköteteként vehet-jük kézbe Gyarmati Györgyés Palasik Mária szerkeszté-sében a Honunkban otthon-talanok – Tanulmányok az1951. évi budapesti kitelepí-tések történetéből című,több mint 400 oldalas köny-vet.

Régi adósságot törlesztet-tek ezzel, talán nem is vélet-len, hogy a fővárosi töme-ges kitelepítések dokumen-tumainak feldolgozása csak2012-ben kezdődött el iga-zán, majd 2016 májusábantudtak e tanulmánykötettelazonos néven konferenciátszervezni – az itt elhangzottelőadások szerkesztett anya-gait adták most közre.

A kitelepítés elrendelésérőlRákosi, Gerő, Péter Gábor,valamint az akkori belügy-miniszter, Házi Árpád dön-tött, és az ÁVH segítségévela rendőrség valósította meg.A kitelepítések ügye moszk-vai „ajánlás” után került na-pirendre, megvalósítását adiktatúra kiszolgálóinak amegfelelő fővárosi lakhatás

megteremtése is időszerűvétette: „...A kitelepítettek la-kásait 30 százalékban hon-védtisztek, 40 százalékbanipari munkások, 30 száza-lékban pártfunkcionáriusok,minisztériumi és egyéb álla-mi vonalon dolgozók kap-ják.” A kedvezményezetteklistája később ÁVH-sokkal,művészekkel, írókkal bővült.

1951. május 21-e és júli-us 18-a között több mint12 000 embert deportáltaka fővárosból – többségüketBékés, Hajdú, Szolnok ésHeves megyébe. Kik voltakők? Az előző demokratikusrendszer fővárosban élő po-litikai, gazdasági, katonai éskulturális vezetése, közép-osztálybeli „osztályidege-nek”, valamint családtagja-ik.

„Kevesen bár, de még él-nek közöttünk olyanok,akiknek az 1951. évi buda-pesti tömeges kitelepítésnem – nemcsak – történe-lem, hanem saját életük egy– keserves – epizódja is lett.A főváros elhagyására kény-szerített emberek családi –közös háztartás okán több-generációs nagycsaládi –

számkivetésre ítéltettek, akét hónapos csecsemőtől akilencedik X-et taposó ma-tuzsálemig, özvegyig. Az ittolvasható írások többségenem a politikai indíttatásútisztogatást, illetve annakvégrehajtását idézi fel, ha-nem csoportos és egyénisorsmetszeteket elevenítmeg – átélés-, illetve társa-dalomtörténeti közelítésben.S közben fokozatosan bon-takozik ki egy „másik histó-ria”: történet arról, hogy akorban dívó terroruralmi ar-roganciával szemben ho-gyan tudott védekezni a tár-

sadalom” – olvashatjuk akötet ismertetésében.

Szerkesztői bevezető és 17tanulmány nyújthat szá-munkra átfogó ismeretet akitelepítésről. Három főbbcsoportra tagolva felülnézeti(politikatörténeti) közelítések-kel, csoportszempontú átte-kintésekkel, és egyéni (csalá-di) sorsmetszeteket feltáró ta-nulmányokkal találkozha-tunk. Kötetünket a végénforrásgyűjtemény, rövidítésekjegyzéke és névmutató tesziteljessé, a későbbi kutatásokszempontjából is értékessé.

gábriel

Budán a reformáció luthe-ri tanai már az 1526-osmohácsi katasztrófa előttiévekben megjelentek. A tö-rök hódoltság idején alakul-tak meg az első kálvini tano-kat valló egyházközségek amai Budapest területén is,amelyek közül három napja-inkig fennáll. Az első Óbu-

dán 1566-ban, a másodikRákospalotán, a harmadikRákoscsabán jött létre.

Budán a protestánsokezen időben az istentisztele-teket a középkori MáriaMagdolna templomban tar-tották, a 16. század végéigközösen használva a szakrá-lis teret a katolikusokkal.

Pesten 1563-ban alakulmeg a helvét reformáció hit-elveit valló gyülekezet,amely 50–100 főnyi tagotszámlált. A pesti reformátustemplomot nem lehet bizto-

san helyszínhez kötni. Pes-ten és Budán a török hó-doltság alatti hitélet a törökcsapatoknak 1686-ban Bu-dáról való kiűzése után telje-sen megszűnt.

I. Lipót a Pest és Buda vá-rosok számára kiadott 1703.évi kiváltságlevelében úgyrendelkezett, hogy falaik kö-zött csak katolikusok kap-hatnak polgárjogot. Ez arendelkezés a II. József által1781-ben kibocsátott türel-mi rendeletig volt érvény-ben. Ezután mind reformá-

tus, mind az evangélikusegyháznak az elmúlt évszá-zadokban fokozatosan egyretöbb egyházközsége alakultki. Napjainkban Budapestene két felekezetnek közel százegyházközsége működik.

A Budapesti VárosvédőEgyesület által kiadni terve-zett, az NKA által támoga-tott, 2019. I. félévében meg-jelenő könyv a történelmibevezetőt követően a cím-ben érintett összes egyház-község történetét bemutatja.

(x)

Honunkban otthontalanok1951-es budapesti kitelepítésekről

Millisits Máté: Protestáns Budapest – 1 A magyar főváros református és evangélikus egyházközségei dióhéjban

A Magdolnavárosi (ma Angyalföldi) pályaudvarról indítottákKelet-Magyarország felé a fővárosi kitelepítetteket

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október12

Óbudai MúzeumVezető: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020cím: 1033 Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Ferencvárosi Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra.Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.: 204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47., nyitva: H–P: 10–19 óra.

Hegyvidéki Helytörténeti GyűjteménySzakmai felelős: Földváry Gergely, tel.: 06-30-259-1276, cím: 1121 Bp., Zugligeti út 64.,nyitva: Sze–V: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói HelytörténetiMűhely (szakmai besorolás nélkül)Helytörténeti munkatárs: Bese Judittel.: 220-6777; 06-70-408-9333cím: 1146 Bp., Hermina u. 3.nyitva: időegyeztetés alapjánRákospalota, Pestújhely és ÚjpalotaHelytörténeti GyűjteményeSzakmai felelős: Nagy Anita Ágnes, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel: 06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs: 9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526,

cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.Kispesti Helytörténeti GyűjteményVezető: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,nyitva: K–P: 14–18 óra,

páros heteken Szo: 10–14 óra.Tomory Lajos MúzeumVezető: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885cím: 1181 Bp., Margo Tivadar u. 116–118.nyitva: K–P: 14–18,

Szo: 10–14 óra.Pesterzsébeti MúzeumVezető: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo: 10–18 óra.Csepeli Helytörténeti GyűjteményVezető: Molnár Krisztián, tel.: 278-2747cím: 1213 Bp., Szent István út 230.nyitva: Sze: 8–14.30, P: 14–18,

Szo: 9–13 óra.Budafok Barlanglakás Emlékmúzeumcím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Látogatás előzetes bejelentkezéssel: Appel Péter – 06-20-447-8333)Soroksári Helytörténeti GyűjteményVezető: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra.

A közelmúltbankerült el a Neog-rády László Hely-történeti Gyűjte-ménybe az újpes-ti városházán2014-ben rende-zett konferenciatanulmánykötete,Emlékezés a ho-lokauszt 70. év-fordulójára címmel.

A Károli Gáspár Reformá-tus Egyetem Állam- és Jog-tudományi Kar, a Baranko-vics Izraelita Műhely és azÚjpesti Városvédő Egyesület„Nemzetegység, pozitív gon-dolatok a zsidó–keresztényegyüttélésben, a holokausztüzenete Újpesten” című kö-zös tanácskozásának fóku-szában Újpest 1835 és 1945közötti időszakának zsidó la-kossága állt, amely jelentősszerepet vállalt a községbőlrendezett tanácsú városságyarapodó település felvirá-goztatásában.

A könyv elősza-vát dr. AntalóczyPéter, a KároliGáspár Reformá-tus Egyetem Ál-lam- és Jogtudo-mányi Karánakdékánja jegyzi,aki az emlékülésnyitó előadásá-ban kiemelte,

hogy „Újpestet akkoriban újManchesterként emlegették.Ezt a fejlődést megakasztottaegy szörnyű tragédia: 1944-ben, éppen június 12-étől (akonferencia megrendezésé-nek napjától) a városból ti-zenhétezer embert hurcoltakel. ...Emlékeznünk kell, fele-lősségünk van abban, hogyez soha ne ismétlődhessenmeg, és köszönettel tarto-zunk azoknak is, akik men-tették embertársaikat.”

A konferenciakötetbe azelőadók közül Szöllősy Ma-rianne, a Neogrády LászlóHelytörténeti Gyűjtemény

vezetője a település első iz-raelita származású iparoscsaládjairól írt tanulmányt,Iványi János, az ÚjpestiHelytörténeti Alapítvány el-nöke az újpesti mártíremlék-mű történetét és helyreállítá-sát mutatja be, KadlecovitsGéza helytörténet-kutató aDeportáltakat Gondozó Or-szágos Bizottság, az ún. DE-GOP újpesti vonatkozásújegyzőkönyveit elemzi, Szer-dócz J. Ervin, az Újpest-Rá-kospalota Templomkörzetrabbija a felekezeti élet je-lentőségét mutatja be a vá-

ros múltjában. Prof. dr.Zsengellér József, a KároliEgyetem Hittudományi Ka-rának dékánja levéltári kuta-tások nyomán publikálta azújpesti reformátusok és azizraeliták kapcsolatát, majdWeisz Péter, a BarankovicsMűhely elnöke Magyaror-szág 1944-ben elszenvedetthumán veszteségeire világítrá. Végül két újpesti holoka-uszt túlélővel, RappaportZoltánnal és Ácsné dr. RónaÁgnessel készült interjút istartalmaz.

Rojkó A.

A Ferencvárosi Helytör-téneti Gyűjtemény szeptem-ber 29-énnyíló kiállítá-sával (Belső-Ferencváros szubjektív törté-nete az évtizedek óta itt la-kók képeivel és történetei-vel) csatlakozott a RádayKorzó kétnapos rendezvény-sorozathoz – házigazdaGönczi Ambrus helytörté-nész, moderátor Sarkadi Pé-ter helyi lakos. Augusztus-ban kérték a régóta itt la-

kókat, hogy néhány régifotójukat (melyekhez családi

élményeikenkívül építé-szeti/kultúr-

történeti emlékük is fűződik)adják kölcsön. Ezeket mu-tatták be a FerencvárosiHelytörténeti Gyűjtemény-ben, ahol a képtulajdonosoktörténeteit is meghallgathat-ták az érdeklődők. Másnap,30-án Belső-Ferencvárosépített öröksége megtekinté-sére városi sétát szerveztek.

Emlékkötet Újpest múltjának tragikus fejezete

Ráday Korzó

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó13

Újpest soha nem látottmértékű támogatást kapotta helyi sport fejlesztésére, éslátom az éjjel-nappal dolgo-zókat a területen, akik nemmellesleg, hanem teljesentudatosan a következő ge-nerációért és mindenkiegészségéért dolgoznak.Amint felfogtam a hírt egy-folytában az jár az eszem-ben, hogy kiről nevezzük elezt a hatalmas építészetikomplexumot. Ami a kér-dést illeti az atlétikai pályák,a termek és más ide tartozóintézmények és egyéb helyi-ségek elnevezését eldönti, azannyi, hogy senki más csakZsivótczky Gyula jöhet szó-ba. A többi sportágról lehetsokat vitatkozni, mert ott isvannak nagy egyéniségek,versenyzők, győztesek ésedzők. Koncentráljunk azon-ban Zsivótczky Gyulára!

Eszembe jut egy majdnemötven évvel ezelőtti történet.Mátraházáról indult a séta.A mellettem haladó fiatal-asszony csípős hidegnekérezte a levegőt. ÁtmentünkGalyatetőre, csak úgy, mertmozogni kell. Sétáltunk a le-vegőn. Mire odaértünk már

felmelegedett egy kicsit alég. A hó akkora volt, hogya kijelölt útvonalon felállítottpadok hátsó támlája éppencsak kilátszódott alóla. Mint-ha itt a szálloda mögötti te-rületen jobban süvítene aszél. Egy frászt! ZsivótczkyGyula kalapácsot vet! En-nek van ilyen hangja és má-ris becsapódik a szer a talaj-ba. Gyula kicsit mérgelő-dött, aztán intett, hogy sies-sünk, mert be van meleged-ve és érzi a mozgást. Eztmondta a bemutatkozásután. Nyilvánvalóan készült!

A dobások között voltakolyanok, amelyek a 70, 71,72 méteres kimért íven kívülértek földet. Az egyik 72méter fölötti volt! Ez 1970februárjában történt. Acsendes mosolygós emberazt mondta, hogy figyeljem,és szóljak, ha van ötletem,mert az jót tesz neki. Akkorjobban igyekszik...

Ilyen igyekvő atléta, kala-pácsvető, testnevelő tanárvolt egész életében, amitlegjobban az eredményessé-ge mutat: 1958 és 1973 kö-zött az Újpesti Dózsa ver-senyzőjeként az országos

bajnokságokon 13-szorgyőzött, 1958-tól1970-ig megszakításnélkül. Ő volt az első70 méter feletti kala-pácsvető. Három Eu-rópa bajnokságonbronzot, aranyat ésezüstöt is nyert. Négyolimpián indult kala-pácsvetésben – kétszerezüstöt, egyszer ara-nyat, utoljára 5. helye-zést nyert. Az Universi-ade versenyekről há-rom aranyat hozott ha-za. Két világcsúcs fűző-dik nevéhez: 1965-ben73,74 méter, 1968-ban73,76 méter.

1968-ban az év atlétája,1995-ben a HalhatatlanokKlubja tagja és a MOB olim-piai aranygyűrűjével tüntet-ték ki. 1998-ban MOB ér-demérmet adományoztakneki,1999-ben az évszázadatlétájának választották.

2000-ben Magyar Örök-ség díjat kapott, 2004-ben aNemzet Sportolója lett.

A szovjet Klim nagy ellen-fele volt. Állandóan készült

ellene. Az egyik alkalommal,amikor az olimpián másodiklett, csak mérges arcot vá-gott.

Sokan kérdezték, miért?Nem Klimre haragszom, ha-nem magamra – válaszolta.

A majd róla elnevezett fel-újított és bővített atlétikaistadion várja az újpesti fiata-lokat, akik már most példa-képüknek tekinthetik.

Fericsán Kálmán

Sajátos időutazáson ve-hetünk részt a Napkút Kia-dó jóvoltából Verrasztó Gá-

bor Hálószoba a télikertbenelnevezésű kötetét lapozgat-va. Az ismert helytörténetikutató és író Budai históriákelnevezésű sorozata tízedikköteteként ezt a Marczibá-nyi Téri Művelődési Köz-pontban mutatták be.

Szilágyi Tibor az alábbia-kat írta erről: „VerrasztóGábor könyve meglepőenkülönleges, nagyszerű ol-vasmány. Kor- és kultúrtör-ténet, történelem, építőmű-vészet és ismert, kivételesképességű hírességek, mű-

vészek életvitelének a be-mutatása. Írásával egy épí-tészeti és művészeti utazá-son vehettem részt könyvé-nek olvasása közben.

Bepillanthattam HubayJenő hegedűművész és Ba-bits Mihály otthonába. Ven-dég lehettem az 1950-esévekben híressé vált előa-dóművész házaspár, ZárayMárta és Vámosi János téli-

kert-hálószobájában, és so-rolhatnám még az olvasásközben szerzett élményei-met.

Köszönöm Verrasztó Gá-bornak ezt a csodás kultúr-történeti tárlatvezetést.Önöknek pedig, kedves ol-vasótársaim, hasonló élmé-nyeket kívánok, gratulálvaa szerző kivételes írói telje-sítményéhez.”

Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület

A Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület és a FerencvárosiHelytörténeti Gyűjtemény június 23-án tartotta meg közö-sen szervezett Helytörténeti napját, csatlakozva a Múzeu-mok éjszakája programsorozathoz. Három különböző út-vonalon helytörténeti sétákat szerveztek (Irodalmi séta,Belső-Ferencváros épített öröksége, József Attila nyomá-ban), majd ezek résztvevői a sétákat követően a helytörté-neti gyűjteményben filmvetítésen vehettek részt, vagy a sé-ták témaköréhez kapcsolódó rövid helytörténeti vetélkedő-re nevezhettek be.

A legeredményesebb magyar atléta

Zsivótczky Gyula (1937–2007)

Hálószoba a télikertben

Zsivótczky Gyula kalapácsvetőolimpiai bajnok (Fotó: felegyhazikozlony.hu)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október14

A régi Pest egyik színfoltja,egyúttal kereskedelmi köz-pontja volt a Király utca és aKároly körút sarkán emelke-dő nagy klasszicista épület,amely eredetileg a báróOrczy-család telkén lévén,noha Pest város Nro. 333.számú háza volt, de mintnemesi birtok bizonyos jo-gokkal rendelkezett. Ezekközé tartozott, hogy zsidólakhatott benne és az élel-mes tulajdonosok ezt ki ishasználták. 48 lakás, közel

negyven boltozott raktárhe-lyiségét szinte kizárólag ne-kik adták bérbe – volt olyan,amikor az épületben két zsi-nagóga is működött. Itt tar-tották az országos nyersbőrvásárokat, de a gabona isgazdát cserélt. Külön kávé-háza volt az egyes szakmák-nak, az értelmiségi foglalko-zásoknak is – például taní-tóknak, kántoroknak. Né-melyikben valóságos állás-

börze működött. Egy ideigitt lakott Vámbéry Ármin ésKiss József, visszaemlékezé-seik színesen ábrázolják azitteni mozgalmas életet.

Az Erzsébetváros rendezé-sének terve már az első vi-lágháború előtt felmerült,Morzsányi Károly Erzsébet-város országgyűlési képvise-lője a Fővárosi KözmunkaTanács támogatásával vetet-te fel még 1902-ben. 16öles szélességű utat tervez-tek a mögöttes városrész

szűk utcáit áttörve és a Dobutcát is rendezték volna.Nagy volt az ellenzéke aköltségek miatt, de végül el-fogadták – egy hónappal azelső világháború kitöréseelőtt, utána másra kellett apénz, rombolásra, nem épí-tésre!

1928-ban engedélykérésután újabb pályázat indult,amelyre 47 pályamű érke-zett, a magyar építészet szí-

ne-java rész-vételével. Azelső díjat Ár-kay Aladárnyerte, dehelyezést értel WälderGyula és Ko-mor Marcell,és dicséretetkapott Bierbauer Virgil, amodern kortárs építészetnagy alakja. Mivel az építen-dő hatalmas sugárutat aka-dályozta volna az ütött-ko-pott régi épület, ezért a 30-as évek derekán lebontot-ták. Helyén 80 éve készült ela térről elnevezett Madách-házak nevű modern épület-együttes, a 11 majd 17 ház-ból álló komplexum. Megkell jegyezni, hogy már ek-kor előtérbe került az elkép-zelés, amely sugárút helyettkertes udvarral rendelkezőbérházakkal akarta a ne-gyed szűk utcáit lazítani.Szűkebb lett a tér is, amely-be a sugárút torkolt volna:1929-ben még 90 x 30 mé-teresre tervezték, 6 év múlvamár csak 32 x 20 métert irá-nyoztak elő rá. Wälder át-vette Árkay tervé-nek egyes vonása-it, például a hatal-mas ívet amelyalatt a tervezett úthaladt volna és azárkád oszlopsorát,de id. Janáky Ist-ván és Hübner Ti-bor munkáit is. Amoziból átalakított kamaraszínházat

Gerlóczy Gedeon tervezte.Az utolsónak elkészült Ká-

roly körút 13–15. szám alattiház képzőművészeti alkotá-sokkal ékes, amelyek az ak-kor frissen visszacsatolt Fel-vidékkel foglalkoznak. Bor-bereki Kovács Zoltán kődomborműve a kapu két ol-dalán kunos arcú katonákatés őket ünneplő földműve-seket ábrázol, mintegy utal-va a korabeli filmhíradók is-mert képsoraira. Bent az au-la galériáján Pekáry Istvánés Gádor István nagyméretűkerámiája a Felvidék tájaitmutatja be.

A monumentális vörösépülettömb meghatározójelleget ad Budapest e részé-nek. Ha látom, gyakrangyermekkorom jut eszem-ben: apámnak itt volt kö -

tödéje, amelyet1953-ban „önként”felajánlott az állam-nak. Helyén aszomszédos kama-raszínház öltözőjerendezkedett be,Pécsi Sándor néztemeg a helyiségeketszakszervezeti bi-zottságuk nevében.

Róbert

„Mikor már »rend« lett azországban, az iskolában el-mondtuk egymásnak, ki ho-gyan élte át a kudarcba ful-ladt forradalmat. Elmesél-

tem, hogy a Könyves Kál-mán Gimnázium szétlövése-kor majdnem meghaltunk.Ekkor egy tanár szigorúankioktatott, hogy nem forra-

dalom, hanem ellenforrada-lom volt, és többet nem akarhallani erről a témáról! Hétévesen még nem tudtam, mia különbség forradalom ésellenforradalom között.Most már tudom. Küzdelemvolt egy szabad országért,amit vérbe fojtott a szovjet

hatalom és a behódoló ma-gyar politika...” – emlékezikaz Újpesti KözművelődésiKör egyik tagja.

Újpest az 1956-os forra-dalom egyik kiemelkedőszíntere volt, jelen-tős események zaj-lottak az utcákon, a

Orczy-háztól a Madách-házakig Egy félig megvalósult fejlesztés

Újpesti tükörcserepekHarminc visszaemlékezés ’56-ról

à

A 30-as években lebontott Orczy-kávéház(Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Árkay Aladár tervéből átvett hatalmas diadalív az épülőMadách-házaknál (Fotó: mek.oszk.hu)

A diadalív közepéna Fővárosi

KözmunkákTanácsának címere

(Fotó:erzsebetvaros.hu

2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó15

Városháza épüle-tében. Az Egyesült

Izzóban alakult meg az or-szág első munkástanácsa. AForradalmi Bi-zottság órák alattmegszervezte abékés életet,gondoskodtak alakók élelmiszer-és gyógyszerellá-tásáról, fizetésé-ről. Sokak sze-rint Újpest álla-mot képezett azállamon belül:saját politikával, közigazga-tással, fegyveres erővel ren-delkezett.

Az Újpesti KözművelődésiKör minden októberbenrendszeresen megemlékezikaz 1956-os forradalomról.

Meghívott ven-dégeikkel felidé-zik a történelmipillanatokat, azörömteli, majdszomorú esemé-nyeket. Irodal-márok, történé-szek, jogászok,művészek jelení-tik meg a történ-teket alkotásaik-

kal: könyvvel, filmmel, fotó-val, irodalmi idézettel. Aszerzők – már hivatásuknál

fogva is – a legjobban felké-szültek a történelem e meg-határozó eseményének kor-rekt tolmácsolására. Ám mia helyzet a forradalmat átéltsok-sok tanú, nem hivatásoskutató saját, nem felejthetőemlékével?

Körünk 2017 októberébenrendhagyó megemlékezésttartott. Tagjai sorra felidéz-ték forradalmat: a legfiata-labb, négy évesként megőr-zött apró emlékképeit a legi-dősebb, akkortájt már har-minc éves dolgozó hozzá-szólása követte. Az izgalmastörténeteket hallgatva me-rült fel a gondolat: ezek a tö-

redékes, hiteles „tükörcsere-pek” nem veszhetnek el!Mindenképp össze kell gyűj-teni és maradandó formá-ban közkinccsé tenni, hogyne felejtődjenek el egy-egycsalád legendáriumában! Azötletből így született meg aharminc visszaem lékezésttartalmazó kötet Újpesti tü-körcserepek – Emlékképekaz 56-os forradalomról cím-mel, amely a személyesenátélt, megrázó, felejthetetlenemlékek közreadásával Új-pest múltját, történetét mél-tóképp gazdagítja.

Kőrösné dr. Mikis Márta

Országunk gyönyörű fő-városa torzó lenne Duna-hídjaink nélkül. A hidak ateremtő ember gyönyörű al-kotásai, a mérnöki szakmacsúcsteljesítménye. A róma-iak főpapja, a pontifex ma-ximus, a legfőbb hídépítő cí-met viselte, és neve ma is éla latin nyelvekben a pons(híd) szóban.

Tudjuk, hogy a főváros ki-sebb hídjainak száma min-tegy kétszáz a leltár szerint.Van közöttük kisebb-na-gyobb, régi és új. Van gya-

loghíd, vasúti híd, közútihíd, aluljáró, felüljáró.

A II. kerületi Pesthidegkút,az egykori nagyközség min-tegy két évszázados hídjairólkeveset tudunk. A szemlélőszinte észre sem veszi. Meg-van még az Ördög-árok fel-ső része, és áll is rajta egy160 éves öreg falazott híd aVadaskerti útnál. Érdekes,

festői formájú a híd,mert az átvezető útpályaitt homorú-formát mu-tat, eltérően az általánosdomború ívtől.

A pesthidegkúti Papri-kás-árok egy régi 18.századi térkép szerintnincs boltozva. Mintegykétszáz év óta azonbanott is díszlik három régiboltozott kőhíd. A Gazdautcai hidat és a Templomutcait a forgalom köve-telményei szerint már ki-szélesítették, hiszen, ezekmég a lovas kocsik kor-szakában létesültek. Azeredeti hídformából csu-pán a Temető utcai híd

maradt fenn és homlokfalánaz építés évét is feltüntették:1883. és a Krőninger név –utóbbi az építőmesterre utal.A híd északi oldalán a kő

mellvéd sérülés nyomait őr-zi. Magam is szemtanúja vol-tam gyermekként, amikoregy teherautó a falat áttörveóriási robajjal a port felvervea Paprika patak fölött lebe-gett...

A Templom utcai Kistemp-lom előtt – a Klebelsberg-kastéllyal szemben – a park-ban látható Hősi emlékrőlKardhordó Kálmán tanár,pécsi helytörténész, a Hor-vay-emlékek kutatójánakírását szíves figyelmükbeajánlom.

„Gách István a szobor al-kotója 1929-31 között hősiemlékművet állított felÓszentiván, majd Hajmás-kér, Tokod és Pesthidegkútközségekben – idézi a mű-vész unokájának megemlé-kezését. A hidegkúti emlék-

mű hősi halottak nevét fel-tüntető talapzatán a kürtötfúvó ősmagyar harcos és abal vállán zászlót, jobbjábancsövénél karabélyt tartó si-sakos honvéd. A két harcosegyazon talapzaton áll, azalakok érintik egymást. Atalapzaton jelölés 1927Gách, hátoldalán a SZILInév olvasható a bronzön-tőé, míg a homloklapon atörténelmi Magyarországtérképe látható.”

A szép szobor-együtteshezegy kis helytörténeti meg-jegyzés tartozik. Ugyanis aközépkori királyi településekközött Hidegkút volt a kür-tösök szállásterülete. A mű-vész – talán akaratlanul is –településünk e középkori ha-gyományát öntötte bronzba.

Vízy László

à

Pesthidegkúti mozaikokÁrkok, hidak, hősi emlékmű

Az eredeti híd formáját őrző Temető utcai híd (Fotók: a szerző felvételei)

A sisakos honvéd mögött kürtötfúvó honfoglalás kori harcos

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság:1043 Budapest, Berda József u. 48. tel.: 370-0652, e-mail: info@bpht.hu

internetes változat: www.bpht.hu.Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor

Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter,Sándor Tibor, Sipos András

Belföldi előfizetési díja 760 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest.Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.huWEBSHOP-ban (https:// eshop.posta.hu/storefront/), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, tele-fonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön elő -fizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop. posta.hu/storefront/),postán: 1900 Budapest, telefonon: 06-1-767-8262 és e-mail-en: hirlapelofizetes@posta.hu. BudapestFőváros II. kerület Önkormányzata, IV. kerület, Újpest Önkormányzata, VII. kerület, Erzsébetváros Ön-kormányzata, IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata és a „Budapest Bank Budapestért”Alapítvány

támogatásával készült lapunk.Nyomda: Printworks Nyomda Kft. • ISSN 1418-4273

1616Városunk – Budapesti Honismereti Híradó

Budapesten Bartók Bélá-ról két helyen is láthatunkkiállítást: a XVII. kerületiHunyadi utcai RákoshegyiBartók Zeneházban és a ré-gebben, 1979-től a Buda-pesti Történeti Múzeum

szervezeti keretei között mű-ködő II. kerületi Csalán út29-ben, a Bartók Béla Em-lékházban.

Utóbbi ház a Pasarét fe-lett, 1924-ben épült, 1932

és 1940 között ez volt Bar-tók Béla utolsó magyaror-szági lakhelye. 1940-től azEgyesült Államokban a Har-vard Egyetemen tanítva is fenntartotta a Csalán útiház bérletét, hazatérésében

bizakodva. 1945-ben New Yorkbanhunyt el.

Bartók egykoribérelt otthonát szü-letésének 100. év-fordulójára a fővá-ros ifj. Bartók Bélaanyagi hozzájárulá-sával 1981-ben újí-totta fel, és alakítottki első emeletén

egy koncerttermet, másodikemeletén Bartók bútorait,használati tárgyait, szemé-lyes gyűjteményét bemutatómúzeumot. 1996-ban Vá-sárhelyi Pál, Bartók Béla

jogutódja a leromlott állagúház és kiállítás rekonstrukci-óját kezdeményezte. Bartókszületésének 125. évforduló-ján, 2006-ban kapott lehe-tőséget arra, hogy sajátköltségén és saját kivi-telezésben ezt megva-lósíttathatja és ado-mányként átadja.

Az épület földszintjénruhatár és emléktár-gyakat, zeneműveketárusító boltot találunk,lépcsőházában Kárpát-medencei kerámia tér-képen Bartók főbbnépdalgyűjtő helyeit is-merhetjük meg. Első emeletikoncerttermében rendszere-sen tartanak Bartók szellemiörökségét ápoló koncerte-ket. A második emeleti há-rom szobában bútorainakszinte teljes egészét tudjukmegtekinteni, köszönhetően

az itt ingyenesen letétbe he-lyezett tárgyaknak is. A bő-vítés eredményeként meg-épült harmadik emeleten lé-vő vitrinekben Bartók ha-

gyatékát képező személyestárgyaival és gyűjtött anya-gával találkozhatunk.

Az emlékházról és rend-szeres zenei programjairólhonlapjuk ad naprakész tá-jékoztatást (www.bartokmu-seum.hu).

A Nagytétényi Polgári Köráprilis 27-én a SzelmannHáz zsúfolt nagytermébenünnepélyes könyvbemutatótrendezett. Dindi Ist-ván helytörténész aNagytétény 20.századi történetétfeldolgozó sorozatnegyedik köteté-ben (Nagytétényaz 1950. évi város-egyesítés után) azegykori nagyköz -ség helyzetét, fejlődését mu-tatja be a Rákosi-diktatúrá-tól az 1990-es évekig. AXXII. kerület területileg leg-

nagyobb települése évekigszenvedte a városegyesítéshátrányait.

A szerző sok-sok adattal,ténnyel szemléltetiNagytétény inf-rastruktúrájának(út- és csatornahá-lózat, a vezetékesivóvízhálózat ki-építése, a közleke-dés, stb.) alakulá-sát, fejlődését. Azolvasók évről-évre

haladva nyomon követhetika kultúrotthon (Szelmann-ház), a kastélymúzeum, aTétény Filmszínház, a zsúfolt

általános iskola bővítésének,a Bartók Béla lakótelep épí-tésének, a katolikus egyház-község életének történetét.

Kötete bemutatja a telepü-lés egykori gyárainak, válla-latainak (Metallochemia,Sertéshizlalda, Gumigyár,Bányagyutacsgyár-Chinoin)működését, a környezet-szennyezés problémáit, an-nak megszüntetését. Ez nemtudományos munka, bárrengeteg írásos forrást fel-

használva, sok forrásidézet-tel gazdagítva készült.

Nagytétényi lakosok visz-szaemlékezései, dokumentu-mai, fotói a tanácskorszakemberének hétköznapjairól,gondjairól mesélnek. Mel-lékletében nagytétényi utca-név-történet olvasható ésdokumentumgyűjtemény,valamint fotóalbum egészítiki a több mint 400 oldalasolvasmányos kötetet.Nagytétényi Polgári Kör

GratulálunkÓbuda napján Óbuda-Békásme-

gyer Önkormányzata dr. FarbakyPéter építészt/művészettörténészt, aBudapesti Történeti Múzeum fői-

gazgatóját Óbuda Kultúrájáért-díjjal tüntette ki Óbuda-Bé-kásmegyer kulturális életében betöltött kiemelkedő tevé-kenységének elismeréseként (korábban a BTM Kiscelli Mú-zeumának igazgatója volt) Kitüntetését május 5-én Bús Ba-lázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere adta át.

Emlékház a Csalán útonBartók Béla és a zene háza

A városegyesítés utánNagytétényről olvasmányosan

(Fotó: NPK)

Az emlékházat Vásárhelyi Páladományaként 2006-ban újították fel

Bartók dolgozószobája a másodikemeleten (Fotók: bartokmuseum.hu)