Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6

C S A L Á DGYER MEKI F JÚ SÁ G

DICE – KUTATÁS

A TANÍTÁSI SZÍNHÁZ

ÉS DRÁMA

ALKALMAZÁSÁRÓL

XIX. évfolyam

2010/6

Ára: 500 Ft

INTERAKTÍV

OSZTÁLYFÔNÖKI ÓRÁK

AZ ISKOLAI

AGRESSZIÓRÓL

A LEMEZ KÉT OLDALA –

SZÖKÉSI MINTÁZATOK

ELEMZÔ

VIZSGÁLATA

SIKERES PROGRAMOK

A KORAI

ISKOLAELHAGYÁS

MEGAKADÁLYOZÁSÁÉRT

borito2010_06.qxd:borito200804.qxd 3/3/11 2:29 PM Page 3

A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegegyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg.Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szak-mai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljükegy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, avélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. N emkötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzatmellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredménye-sebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük.Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszün-tetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinakbefolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gon-dolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünkés érdeklôdéssel várunk. Ö n is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A M egrendelôlap letölthetô aw w w .csagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben.� A m egrendelôlapot kérjük a következô cím re elküldeni:

Család, Gyermek, Ifjú ság Egyesü let, 138 0 B udapest, P f.: 10 61

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetéstkizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet tel-jesíteni: CIB 10 7 0 0 732-43467 9 0 9 -51100 0 05 (Kérjük aközleményben jogcímként tüntesse fel a megrendelônis szereplô nevet és a „ lapelô fizetés” szót, hogy abefizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diák -kedvezménnyel 2000.-Ft.

CSALÁD GYERM EK IFJÚSÁG

M EGRENDELÉS

M EGRENDELÔAlulírott, elôfizetek a Család G yerm ek Ifjúság ................ évi szám aira. K érem , küldjenek szám lát!

MEGR ENDELÔ SZEMÉLY NEVE:..................................................................................................INTÉZMÉNY:....................................................................................................................(a szám lán szereplô név és cím )P O STÁ ZÁ SI CÍM:...............................................................................................................B efizetés jellege: átutalási számla alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô :..................................................................................................

� Fô szer kesztôH erczog Mária

� O lvasószer kesztôW indt Szandra

� Felelôs szer kesztôGyô rfi Éva

� FotóMolnár Zoltán

� Lap terv zaft stú dió

� Tördelés Szü cs B t.

� N yom ásInno vaP rint

� SZERKESZTÔSÉG1012 Budapest, Logodi utca 24.tel.: 06 1 225-3526. fax: 06 1 225-3525e-m ail: csagyi@ csagyi.huw eboldal: w w w .csagyi.hu

� ALAPÍTÓKO rszágos O rvostudom ányi Inform ációs Intézet és K önyvtár gyerm ek- és ifjúságvédelm i felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Ö nkorm ányzat G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Ü gyosztálya

� KIADÁS ÉS TERJESZTÉSC salád, G yerm ek, Ifjúság K iem elten K özhasznú EgyesületISSN 1216-8416

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk.

LAPSZERKESZTÔKDrosztmérné Kánnai MagdolnaGáspár KárolyMolnár LászlóDr. Katonáné dr. P ehr Erika

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁGAczél AnnapszichológusB ognár MáriapedagógusGáspár SaroltapszichológusGayer GyulánészociológusGedeon AndorgyógypedagógusDr. Geréb Á gnesszülész-nôgyógyász Ihász MártaszociálpolitikusDr. Kovács Á gnesgyerm ekorvosDr. Mátay Katalingyerm ekorvosNeményi EszterszociálpolitikusP iegelné dr. Csényi MagdolnajogászP ik Katalinszociológus

Salné Lengyel Máriagyógypedagógus

Dr. Sáska Gézapedagógus

Szirmai Gáborgyógypedagógus

SZÁM UNK SZERZÔIdr. B ede Nórapszichológus

Cziboly Á dámdrám apedagógus

Kô mû ves Á gnesszociológus

Miklósi B alázsm ávelôdésszervezô, m ódszertaniszaktanácsadó

R akos Eszterpszichológus

R iegler Máriaoligorfénpedagógia-pszichopedagógiaszakos gyógypedagógaiai tanár,általános szociális m unkás

Veres Kingaközgazdász

borito2010_06.qxd:borito200804.qxd 3/3/11 2:29 PM Page 4

2 0 1 0 / 6 . S Z Á M C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G 3

Tartalom■ BEVEZETÔ

� Gyô rfi Éva: Magyar elnökség és prioritások 4

■ FÓKUSZBAN

� R iegler Mária: Az utógondozói ellátás keretében biztosított anya-gyermek ellátás, átmeneti gondozás 5

■ M ÉRLEG

� Ciboly Á dám: DICE – a kocka el van vetve. Kutatási eredmények és ajánlások a Tanítási színház és dráma alkalmazásával kapcsolatban 12

■ NÉZÔPONT

� Kô mû ves Á gnes (ford.): Sikeres programok a korai iskolaelhagyás megakadályozásáért 26

■ ESETTANULM ÁNY

� Veres Kinga (ford.): A feltételhez kötött készpénz-transzfer programok (FKT-k) értékelésea romák és a nem romák oktatásban elért eredményei közti kü lönbségek csökkentésében 32

■ AJÁNLÓ

� Gyô rfi Éva: Macerás ü gyek. Interaktív osztályfô nöki órák az iskolai agresszióról 4 4

■ BESZÁM OLÓ

� dr. B ede Nóra–Miklósi B alázs–R akos Eszter: A lemez két oldala – szökési mintázatok ellenô rzô vizsgálata 4 5

■ M OZAIK

� 17 7 8 /20 0 7 . sz. aján lás: Gyer mek ál do za tok: az erô szak, ki zsák má nyo lás és dur va bá nás mód min den for má já nak ki ir tá sa 54

� 18 4 9 /20 0 8 . sz. aján lás: A de mok rá cia kul tú rá ja és az em be ri jo gok ér vé nye sü lé sé nek ta ná rok kép zé sé vel tör té nô elô se gí té sé re 55

� 18 64 /20 0 9 . sz. aján lás a gyer me kek ô ket érin tô kér dé sek ben va ló rész vé tel ének tá mo ga tá sá ról 56

� A Mi nisz te ri B i zott ság R ec 20 0 6/19 . sz. aján lá sa a tag ál lam ok ré szé re a po zi tív szü lô i ma ga tar tás tá mo ga tá sá nak po li ti ká já ról 58

csagyi_2010_6.qxd:csagyi0804.qxd 3/3/11 2:19 PM Page 3 (Black plate)

■ BEVEZETÔ

�

■ FÓKUSZBAN

�

■ M ÉRLEG

�

■ NÉZÔPONT

�

■ ESETTANULM ÁNY

�

■ AJÁNLÓ

�

■ BESZÁM OLÓ

�

■ M OZAIK

�

�

�

�

csagyi_2010_6.qxd:csagyi0804.qxd 3/3/11 2:19 PM Page 3 (PANTONE 1815 C plate)

B E V E Z E T Ô

4 C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G 2 0 1 0 / 6 . S Z Á M4

2011. januárjától elindul az Európai Unió magyarelnökségének tevékenysége. 2010 októberében azEurópai Kulturális Fõvárosban, Pécsett tett látogatásuksorán Orbán Viktor és José Manuel Barroso „igen ambí-ciózus” magyar elnökségi programról beszéltek,1 denovemberben az Orbán-kormánynak félre kellett tenniekét korábbi prioritását, a vízgazdálkodást és a kulturálisdiverzitás kérdését, hiszen az euró válsága, az ezzelkapcsolatos bonyolult alapszerzõdés-módosítás és azeuró válságkezelési mechanizmusa átírta a napirendipontokat. A szociális ügyekben azok elõkészületei soránarról volt szó, hogy az elnökség tabukat szándékozikmegdönteni, és foglalkozni kíván Európa demográfiaiválságával, a családpolitikával, a gyermekszegénységelleni küzdelemmel, valamint áttörést szeretne elérni aromák társadalmi befogadása terén. Mint ismert, a ma -gyar elnökség programja szorosan követi azt a közös 18hónapos tervet, amit Magyarország még az elõzõ kor-mány idején Spanyolországgal és Belgiummal közösenjegyzett az új „trió” soros elnökségi formában. Ezek ahivatalos prioritások a következõk:

• Növekedés, munkahelyek és társadalmi befo-gadása: az Európai Szemeszter elindítása, aminek ke -retében a tagállamok egymás költségvetési terveit vizs-gálják; a maastrichti kritériumok által fémjelzett Sta -bilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálata, állandóválságkezelési és megelõzési mechanizmus ki dolgozása.

• Erõsebb Európa: A Közös Agrárpolitika (KAP)jövõjének megvitatása, a Kohéziós politika jövõjénekmegvitatása és esetleges szembeállítása Európa globálisversenyképességével, egységes európai energiapolitika.

• Polgárbarát Unió: Az európai menekült-státuszkidolgozása, a bel- és igazságügyi együttmûködés meg -erõsítése a Stockholmi Program keretében. Kiemeltkérdés a szervezett bûnözés és cyberbûnözés elleni harc.Fontos az Alapvetõ Jogok Chartájának beemelése azLisszaboni Szerzõdésbe és az Önkéntesség Európai Éve.

• EU bõvítés és külpolitika: A bõvítéspolitika újbólilendületbe hozatala, a horvát csatlakozási tárgyalásoklehetõség szerinti lezárása, az Európai Külügyi Szolgálattényleges mûködõképessé tétele, a Keleti Partnerségelõremozdítása hat közvetlen szomszéddal.

Ez alapján ma még nem látszik, mi fog történniténylegesen és a diplomácián túl azokban a kérdések-

ben, amik a hazai szociális ügyeket érintik: mi lesz asorsa a családpolitika és gyermekszegénység elleniküzdelem területén mindeddig építkezõ kiemelt prog -ramnak, a Biztos Kezdetnek, hogy csak egyet említsekaz elmúlt évek programjai közül. Mi fog jó gyakorlat-nak, EU-konform kezdeményezésnek minõsülni e té -ren? Egyáltalán szempont lesz-e ez? Összemérhetõeklesznek-e és milyen mércével?

Vegyünk szemügyre közelebbrõl – terjedelmi korlá-tok miatt – csak egyetlen területet, a folyamatosan meg -újulni kényszerülõ oktatási szektort, amely a romák tár-sadalmi befogadása terén tett elnökségi szándéknyi-latkozatokból következõen alapkõ és kulcskérdés. Mitvárhatunk?

Egyik mostani lapszámunkban megjelenõ, az isko-laelhagyást megakadályozó sikeres programokat bemu-tató európai kitekintésû tanulmányunkban, hazánkmint egy aktív deszegregációs politikát folytató országszerepel. Véletlen-e, hogy nem deszegregációs gyakor-latot folytató országról szól a cikk? A hazai civiljogvédõ szervezetek, és ezen a területen aktív ügyvédektapasztalatai, a képviselt ügyek sajtóhírei azt tá maszt -ják alá, hogy a politikai szándék és a helyi, napi gyakor-latok, rutin nem esnek egybe. A helyzet megválto -zásáért, az oktatási ügyekért felelõs minisztérium egyoktatáskutató intézettel és egy roma oktatásbantevékenykedõ civil szervezettel közösen anyagi és szak -értõi segítség nyújtásával támogatta a szakmailaghelyesnek vélt utat: az integrált oktatás fejlesztését. „AzEurópai Strukturális Alap kiegészítõ pénzügyi támo-gatásával finanszírozott projektek a magyar hatóságokszerint hozzájárultak az iskolarendszerben tapasztal-ható szegregáció csökkentéséhez” – értékel a tanul-mány. Kérdés, milyen mértékben, mennyire hat ha tó -san és milyen távon.

A tanulmányban egyébként felmerülõ valamennyiszempontnak, jó gyakorlatnak, stratégiának – úgymintszülõképzés, minõségi korai fejlesztés-iskolaelõkészítés,pozitív diszkrimináció, rövidebb ciklusú szakiskolaiképzés, rugalmas tanulási utak etc. –, létezik európai di -menziója, és ez „csupán” az oktatásnak egy szûk szelete.

Meglátjuk, létezik-e magyar (elnökségi) dimenziójais.

Gy.É.

Magyar elnökség és prioritások

1 EurActiv.hu 2010.10.12.

csagyi_2010_6.qxd:csagyi0804.qxd 3/3/11 2:19 PM Page 4 (Black plate)csagyi_2010_6.qxd:csagyi0804.qxd 3/3/11 2:19 PM Page 4 (PANTONE 1815 C plate)

■ BE VE ZE TÔ

Az utó gon do zói el lá tás ra jo go sult fi a tal fel nôt tek és gyer me -ke ik kö zös el he lye zé sé nek jog sza bá lyi fel té tel rend sze re a G yvt.ha tály ba lé pé sé vel ki ala kult, azon ban az il le té kes sé gi te rü le tennem lé te sül tek olyan gon do zá si he lyek a szak el lá tá son be lül,ahol az együt tes el he lye zés inf rast ruk tu rá lis, va la mint fi nan szí -ro zá si fel tét elei biz to sí tot tak let tek vol na. Az utó gon do zói el lá -tás ide je alatt gyer me ket vál la ló el lá tot tak, a gyer mek ne ve lé sé -nek, el lá tá sá nak vál la lá sa ese té ben a szo ci á lis alap el lá tás anya -ott ho na i ban nyer het tek el he lye zést gyer me kük kel együtt, aholazon ban to váb bi utó gon do zói el lá tá suk, va la mint a szü lôi fe le -lôs sé get vál la ló apák kal az élet vi tel sze rû kap cso lat tar tás nemvolt biz to sít ha tó. Sok eset ben a to váb bi lak ha tás meg ol dat lan sá -ga, és az eb bôl ki ala ku ló krí zis hely zet ve ze tett a vál lalt gyer mekát me ne ti ne ve lés be vé te lé hez, vagy a ter hes ség meg sza kí tá sá -hoz. Ez zel pár hu za mo san jó részt meg ol dat lan azon ön jo gú vává ló, szak el lá tás ban ré sze sü lô anyák el he lye zé se, akik nagy ko -rú vá vá lá suk elôtt vál lal tak gyer me ket, és önál ló élet vi te lük ki -ala kí tá sa, il let ve ha za gon do zá suk az ön jo gú vá vá lá sig nem re a -li zá ló dott. A gon do zá si he lyek – kü lö nö sen a 12 fé rô he lyes la -kás ott ho nok – több sé gé ben nincs le he tô ség az együt tes el he lye -zés hez szük sé ges in tim tér ki ala kí tá sá ra, il let ve nincs „be ál doz -ha tó” fé rô hely az át me ne ti gon do zás biz to sí tá sá ra, va la mint acso port gaz dál ko dás ból is kö vet ke zô en ke ve sebb le he tô ség nyí -lik az önál ló élet vi tel és gaz dál ko dás meg erô sí té sét cél zó egyé -ni/csa lá di gaz dál ko dás, ön el lá tás ki ala kí tá sá ra.

A fen ti ek bôl adó dó an szük sé ges sé vált olyan gon do zá si helyki ala kí tá sa, ahol szer ve ze ti szin tû, komp lex és integratív vá laszszü let he tett a prob lé ma ke ze lés re, nyi tott és el ér he tô a fenn tar tóön kor mány zat il le té kes sé gi te rü le tén be lül.

■ CÉL CSO PORT

A szol gál ta tást ön kén te sen igény be ve he tik mind azon fi a talfel nôt tek az in téz mény il le té kes sé gi te rü le té rôl, akik a G yvt.alap ján utó gon do zói el lá tás ra jo go sul tak, gyer me ket vál lal tak ésaz együtt mû kö dést a szol gál ta tás nyúj tó i val vál lal ják, füg get le -nül at tól, hogy az il le té kes sé gi te rü let mely gon do zá si he lyénvál tak ön jo gú vá. A szol gál ta tás el sôd le ges cél cso port ja azon át -me ne ti/tar tós ne ve lés ben ré sze sü lô vá ran dós anyák/pá rok, akikese té ben a gyer mek szü le té se az ön jo gú vá vá lást kö ve tô en tör -té nik, de le he tô sé get biz to sít az együt tes el he lye zés re az aláb biese tek ben is:

• U tó gon do zói el lá tás ban ré sze sü lô, gyer me ket vál la ló szü -lôk, akár in téz mé nyen be lü li, akár azon kí vü li gon do zá si hely -rôl.

• O lyan utó gon do zói el lá tás ra jo go sul tak, akik nek gyer me -kük az ön jo gú vá vá lás elôtt szü le tett, amennyi ben a szol gál ta tásigény be vé te lé vel a gyer mek át me ne ti ne ve lés be vé te le meg -szün tet he tô.

• G yer mek vé del mi szak el lá tás ból ki ke rült fi a tal fel nôt tek,akik a gyer mek vál la lás sal krí zis hely zet be ke rül tek.

• Az anya-gyer mek el he lye zést a szo ci á lis vagy gyer mek vé -del mi alap el lá tás ban igény be ve vôk, ha az adott gon do zá si he -lyen az apa el he lye zé se nem meg old ha tó, vagy az anya eg zisz -ten ci á lis vál ság hely ze te az utó gon do zói el lá tás nél kül nem or vo -sol ha tó.

F Ó K U S Z B A N

■

■

F Ó K U S Z B A N


Az utó gon do zói el lá tás ke re té ben biz to sí tottanya-gyer mek el lá tás, át me ne ti gondozás1

Je len ta nul m ány a gyer m ek vé del m i szak el lá tás ból ki ke rült fi a tal fel nôt tek kel va ló – m int egy 20 év re vissza te kin tô –szak m ai m un ka, és az eb bôl szár m a zó ta pasz ta la tok ered m é nye. N o ha – az utó gon do zó ott hon ban – in téz m é -nyesített anya-gyer m ek el lá tás „ fi a tal”, in téz m é nyünk ben szûk há rom év óta m û kö dik, a fi a tal fel nôt tek kel va lóegyütt m û kö dés so rán fo lya m a to san je len volt a gye rek vál la lás, va la m int a tu da tos-tu dat ta la nul, „ szük ség bôl” vál laltgyer m e kek el lá tá sá nak, és a szo ci á li san vál ság hely zet be ke rült vá ran dós anyák to váb bi sor sá nak kér dé se. Er re a kö -zel m úl tig in kább „ búj ta tott” vá la szok szü let tek, az el lá tás nyúj tók egyé ni fe le lôs ség-, il let ve koc ká zat vál la lá sá ra bíz -va a kér dés el dön té sét.A be m u ta tott, „ el lá tá si fi lo zó fia”, és m ód sze rek te am -m un ka ered m é nyei: Bu da pest Fô vá ros Ö n kor m ány za tá nakDam ja nich ut cai és Bu da ke szi úti U tó gon do zó ott ho na i ban dol go zó szak el lá tók, pe da gó gu sok, szo ci á lis m un ká soksok éves, sok szor „ egy m ást gyöt rô” együtt m û kö dé se fo lya m a tá ban kris tá lyo sod tak ki. A fo lya m at 1990-ben kez dô -dött, és je len leg is tart…Je len ta nul m ány – m a gunk szá m á ra m in den kép pen – ki in du lás és se gít ség le het a to váb bi együtt gon dol ko dás hoz ésegyütt m û kö dés hez, az el lá tás ban ré sze sü lô fi a tal fel nôt tek ha té kony tá m o ga tá sa ér de ké ben.

Az utó gon do zói el lá tás ke re té ben biz to sí tottanya-gyer mek el lá tás, át me ne ti gondozás1

1 Je len cikk az in téz m ény m ód szer ta ni se géd le té nek rö vi dí tett, szer kesz tett vál to za ta.


■ A SZOL GÁL TA TÁS

A szol gál ta tás komp lex mó don – az el he lye zé si fel té te lek tôlaz el lá tás mér té ké ig – az ön jo gú ság, szü lôi fe le lôs ség, és önál lóélet vi tel erô sí té sét cé loz za, a szol gál ta tás-jel leg és együtt mû kö -dés több szem pon tú hang sú lyo zá sá val, a szo ci á lis mun ka ésszociálpedagógia mód sze re i nek, meg ál la po dá sok men tén tör té -nô al kal ma zá sá val. A szol gál ta tás az át me ne ti gon do zás G yvt.-ben rög zí tett idô ke re tét te kin ti irány adó nak, az az az önál ló élet -vi tel ki ala kí tá sát, fel tét ele i nek meg te rem té sét – le he tô ség sze -rint – az át me ne ti gon do zás idô ha tá ra in be lül kí ván ja meg va ló -sí ta ni.

■ SZER VE ZE TI FEL ÉPÍ TÉS

Az U tó gon do zó O tt hon II. Szak mai egy sé ge, a Kô ér ut cai te -lep hely és a hoz zá kap cso ló dó Le hel ut cai la kás ott hon önál lószak mai egy ség ként mû kö dik. M ind két rész leg meg sza kí tás nél -kü li mun ka rend ben üze mel, az épü let ben, egyidô ben, rész le -gen ként 1-1 fô tel je sít szol gá la tot. A Szak mai egy ség dön tés elô -ké szí tô, eset meg be szé lô, in for má ció ára mol ta tó fó ru ma a Te am,mely he ti rend sze res ség gel mû kö dik. A Te a mek kö zös cso port -tal kez dôd nek, ame lyen mind két rész leg szak el lá tói részt vesz -nek, a Te am má so dik fe lé ben a meg be szé lés rész le gen kén tibon tás ban zaj lik. A szak mai sze mé lyi ség kar ban tar tás ára fo lya -ma tos szu per ví zió mû kö dik, ha von ta 4 órá ban, kül sô szol gál ta -tás ként. A te a me ken, szu per ví zi ón va ló rész vé tel a kö te le zô óra -szám és a tör vé nyes mun ka idô kü lön bö zet ter hé re, asszisz ten -sek vo nat ko zá sá ban a tör vé nyes mun ka idô ter hé re tör té nik, ameg je le nés mun ka kö ri le írás ban rög zí tet ten kö te le zô.

A Le hel úti la kás ott hon ban nincs ál lan dó szak el lá tói je len -lét, az ott el lá tás ban ré sze sü lôk csa lád-utó gon do zói fel ada ta it aKô ér ut cai anya-gyer mek rész leg csa lád gon do zó-utó gon do zómun ka tár sa lát ja el.

■ AZ EL LÁ TÁS M ÓD SZE REI

■ A szol gál ta tás cél ja

O lyan integratív szak mai-szer ve ze ti mo dell mû köd te té se,amely az utó gon do zói el lá tás ra jo go sult fi a tal fel nôt tek nek le he -tô sé get biz to sít vál lalt gyer me kük kel tör té nô együt tes el he lye -zés re és el lá tás ra a gyer mek vé del mi alap el lá tás (át me ne ti gon -do zás) és szak el lá tás (utó gon do zói el lá tás) össze han go lá sá nakse gít sé gé vel az ott hont nyúj tó el lá tás ke re te in be lül. Az inte-gratív szak mai-szer ve ze ti mo dell ki ala kí tá sá nak, mû köd te té sé -nek le he tô sé gét az 1997. évi X X X I. tör vény (to váb bi ak banG yvt.) 45. § és 57. § ala poz za meg. A szol gál ta tás biz to sí tá sá nakcél ja a tel jes csa lád ki ala kí tá sa és meg erô sí té se, az ön kén te senvál lalt szü lôi (anyai és apai) fe le lôs ség együt tes gya kor lás le he -tô sé gé nek biz to sí tá sa utó gon do zói el lá tás ra jo go sult fi a tal fel -nôtt anya és/vagy apa sa ját gyer me ké vel (to váb bi ak ban: csa lád),il let ve kö zös gyer me kük kel (to váb bi ak ban: tel jes csa lád), be fo -ga dá sá val, va la mint az utó gon do zói el lá tás ra nem jo go sult szü -lô élet vi tel sze rû kap cso lat tar tá si le he tô sé gé nek biz to sí tá sá val.

A szol gál ta tás az együt tes be fo ga dás sal az aláb bi szak maicél ki tû zé se ket va ló sít ja meg az el mé le ti alap ve té sek fi gye lem be -vé te lé vel:

• A ko rai, har mo ni kus anya-gyer mek kap cso lat és „biz toskez det” le he tô sé gé nek meg te rem té se a gyer mek prob lé ma men -tes bio-pszicho-szociális fej lô dé se, a ve le szü le tett ké pes sé gekma xi má lis ki bon ta ko zá sa ér de ké ben.

• A be fo ga dott csa lád sze mé lyes in ti mi tá sá nak, önál ló ésönál ló sá got ma xi má li san fi gye lem be ve vô és biz to sí tó élet te ré -nek ki ala kí tá sa, biz to sí tá sa az in téz mé nyes el lá tá son be lül.

• Az át me ne ti gon do zás ke re té ben be fo ga dott gyer mek (to -váb bi ak ban: gyer mek) tes ti, ér tel mi, ér zel mi és er köl csi fej lô dé -sét elô se gí tô, az élet ko rá nak, egész sé gi ál la po tá nak és egyébszük ség le te i nek meg fe le lô ét kez te tés, ru há zat tal va ló el lá tás,men tál hi gi é nés és egész ség ügyi el lá tás, gon do zás, ne ve lés el sô -sor ban szü lô/szü lôk ál tal tör té nô biz to sí tá sa.

• An nak az alap elv nek az ér vé nye sí té se, amely sze rint a 14.élet év ét be nem töl tött gyer me ket csak ki vé te le sen in do kolteset ben le het a szü lô jé tôl (szü le i tôl) el vá lasz ta ni.

• A jel lem zô en csa lád nél kü li szo ci a li zá ci ó ban fel nö ve ke dôfi a tal fel nôtt/fel nôt tek ké pes sé te vé se az anyai, il let ve apai sze -rep fel vál la lá sá ra, az ez zel já ró fe le lôs ség meg élé sé re és el fo ga -dá sá ra.

• A csa lá di funk ci ók, sze re pek tisz tá zá sá nak, meg élé sé nekés mû köd te té sé nek ki ala kí tá sa és meg erô sí té se, kü lö nös te kin -tet tel a csa lád gaz dál ko dá si funk ci ó já nak, az eh hez kap cso ló dósze rep vál la lás és fel adat meg osz tás kér dé se i re.

• V ég sô cél ja a szak se gí tés nél kü li, in téz mény rôl tör té nô le -vá lást is ma gá ban fog la ló, önál ló lak ha tás, ön el lá tás és élet vi telki ala kí tá sa és meg erô sí té se a gyer mek vér sze rin ti csa lád já bantör té nô ne vel ke dé se, ne vel he tô sé ge, a szak el lá tás ba vé tel el ke rü -lé se ér de ké ben.

• A szo ci á lis mun ka – pe da gó gia – pszi cho ló gi ai mód sze rekin teg rá ci ó ja.

■ A mû kö dés „ fi lo zó fi á ja”Az el lá tás alap ve tô en a szü lôi kom pe ten cia ki ala kí tá sá ra,

erô sí té sé re, va la mint a szü lôk gyer mek ne ve lés ben vál lalt kö zösfe le lôs sé gé re épít. Így iga zá ban nem „anya-gye rek”, ha nem –ahol le het – „anya-apa-gyerek”, az az csa lád ki ala kí tá sá ra, erô sí -té sé re tö rek szünk, az aláb bi for mák ban:

• Az anya és az apa is utó gon do zói el lá tás ra jo go sult fi a talfel nôtt, így a szü lôk egy ben az in téz mény el lá tott jai.

• A két szü lô kö zül az egyik jo go sult utó gon do zói el lá tás ra,a má sik nak van le he tô sé ge „ál lan dó ven dég ként” részt ven nie a„csa lád” min den na pi éle té ben. A ven dég stá tusz igény be vé te -lének fel tét elei:

• Ö nál ló jö ve de lem, mun ka vi szony, vagy az zal egyen ér té -kû te vé keny ség.

• Jö ve del mé bôl a csa lád lét fenn tar tá sá hoz hoz zá já rul.• Elôtakarékosság.• R észt vál lal a gyer mek gon do zá sá ban és ne ve lé sé ben.• M a gá ra néz ve kö te le zô nek is me ri el a H á zi ren det, és a

csa lád dal kö tött meg ál la po dás be tar tá sát.• Az ál lan dó ven dég fé rô he lyet nem fog lal, az in téz mény -

tôl el lá tás ra nem jo go sult.

F Ó K U S Z B A N

■

■

■

■

■

F Ó K U S Z B A N



• V a la mely szü lô fi a tal ko rú ként gyer mek vé del mi szak el lá -tás ban ré sze sü lô (ed di gi ese tek ben az anya), a má sik szü lô jo go -sult az utó gon do zói el lá tás ra. Eb ben az eset ben há rom ol da lúmeg ál la po dás (fi a tal ko rú gon do zá si he lye /gyám/-gyámhivatal-intézmény) ke re té ben biz to sít juk az el lá tást a fi a tal ko rú anya ré -szé re.

Szük sé ges nek tart juk, hogy a le en dô anya már ter hes sé gehar ma dik har ma dá tól (7-8 hó na pos ko rá tól) in téz mé nyünk el lá -tott ja le gyen, ne ki és a gon do zói stáb nak is le gyen le he tô sé geha té kony együtt mû kö dést ki ala kí ta ni már a gyer mek szü le té seelôtt, nyu godt, biz ton sá gos és együtt mû kö dô kör nye zet ben tud -jon fel ké szül ni a szü lés re. Ez azért is fon tos, mert az anya-gyer -mek kom mu ni ká ció már a szü le tés elôtt el kez dô dô fo lya mat,már a szü lés-szü le tés elôtt fel kell ké szül nie a gyer mek jel zé se i -nek azo no sí tá sá ra, az ezek re va ló tu da tos oda fi gye lés re.

M ód sze re i ben a rész leg ál lan dó po zi tív m eg erô sí tés re és in -di rekt is m e ret köz ve tí tés re épít a gyer mek szük ség le te in ke resz -tül. Ér vé nyes ez az el lá tot tak kal va ló kom mu ni ká ci ó ra is. N emgon dol juk, hogy len ne a gon do zás ban-ne ve lés ben „egye dül üd -vö zí tô” mód szer, az a jó, ame lyik ket tô jük, il let ve hár mó juk har -mó ni á já ban meg va ló sul. (G ya kor lat ban ez a kö vet ke zô képp nézki: nem azt mond juk, hogy „ezt ne csi náld, ez nem jó”, ha nemazt, hogy: „nézd, ez Bet ti nek ké nyel met len, pró báld úgy, hogyjól érez ze ma gát köz ben /pl. öltöztetésnél/). Az zal, hogy min -dent el fo ga dunk jó nak, ami tôl a gyer mek jól ér zi ma gát, és har -mó ni á ban van, nagy mér ték ben csök kent he tô az el len ál lás a szü -lôk ben. (A di rekt uta sí tá sok nak ak kor is ne ki fe szül nek, haegyéb ként „kognitíve” be lát ják, hogy úgy jó, ahogy mi mond -juk.) H a meg ta pasz tal ják, hogy Ô ket te kint jük kom pe tens nek asa ját gyer me kük vo nat ko zá sá ban, ak kor el bi zony ta la no dás ese -té ben ma guk tól, sa ját el ha tá ro zá suk ból kér nek ta ná csot, se gít sé -get, amit így el is fo gad nak.

A mód szer má sik össze te vô je, an nak egy ér tel mû tisz tá zá saés rög zí té se, hogy a gyer m ek gon do zá sa és ne ve lé se a szü lô/szü -lôk dol ga.G ya kor la ti meg va ló sí tá sa so rán a rész leg mun ka tár sainem vál lal nak „gyer mek fel ügye le tet” (en nek meg szer ve zé se is a„csa lád” dol ga, a le he tô sé gek vé giggon do lá sá ban ter mé sze te senren del ke zés re ál lunk), és so ha nem „vesszük ki” a gyer me ket aszü lô/szü lôk ke zé bôl. El sôd le ges cél, hogy a gyer mek a szü lôikör nye zet re, kap cso lat rend szer re, ne az in téz mé nyi kör nye zet -re szo ci a li zá lód jon.

Alap ve tô an nak tisz tá zá sa, hogy no ha az utó gon do zói el lá -tás ra a fi a tal fel nôtt 24 éves ko rá ig jo go sult, „ne a Kô ér ut cá bólmen jen is ko lá ba a gye rek, ha az anya 18 éves ko rá ban szü le tett”.Az el lá tá si szer zô dé sek 1 éves idô tar tam ra kö tôd nek – amikszük ség sze rint hosszab bít ha tók, de az önál ló lak ha tás ki ala kí tá -sá nak, az önál ló élet vi tel meg te rem té sé nek, szer zô dés sze rin tiés szi go rú idôkorlátai van nak, ha té kony együtt mû kö dés ese té -ben fél-1 év. Te hát alap ve tô tö rek vé sünk, hogy az in téz m é nyesel lá tás – az egyé ni szük ség le tek fi gye lem be vé te lé vel – a le he tôleg rö vi debb ide ig tart son.

■ A szol gál ta tás igény be vé tel ének mód ja

A szol gál ta tás igény be vé tel ének alap ja az ön kén tes ség,igény be vé tel ét, mind az utó gon do zói el lá tás, mind az át me ne tigon do zás vo nat ko zá sá ban a fi a tal fel nôtt/fel nôt tek önál ló dön -té se, írás be li ké rel me ala poz za meg. A fel vé te li el já rás – az önál -ló dön tés meg ho za ta lá nak ér de ké ben, a krí zis hely zet ben tör té -nô be fo ga dás ki vé te lé vel – több lép csôs az aláb bi ak sze rint:

• Je lent ke zés kor sze mé lyes tá jé koz ta tás a szol gál ta tás mód -já ról, tar tal má ról, az el lá tás mér té ké rôl az utó gon do zói el lá -tás/át me ne ti gon do zás igény be vé tel ének jog sza bá lyi és in téz -mé nyi fel tét ele i rôl, meg is mer ke dés az el he lye zé si fel té te lek kelés a H á zi rend del, és an nak meg sér té se ese tén a vár ha tó kö vet -kez mé nyek kel.

• Fenn tar tott je lent ke zé si szán dék ese té ben Fel vé te li ké re -lem ki töl té se, amely ma gá ban fog lal ja a H á zi rend be tar tá sá nak,együtt mû kö dés vál la lá sá nak írás be li nyi lat ko za tát is.

• In for má ció gyûj tés „El sô in ter jú” ke re té ben az elô tör té net -rôl, a szol gál ta tás igény be vé tel ének mo ti vá ci ó i ról, va gyo ni hely -zet rôl, a szol gál ta tás igény be vé tel ének ter ve zett idô tar ta má ról,to vább lé pé si le he tô sé gek rôl. Az el sô in ter jú ke re té ben ke rül sora ter mé sze tes tá mo ga tó rend szer fel tér ké pe zé sé rôl.

• A fel vé te li dön tés elô ké szí té se és ja vas lat té tel a be fo ga dás -ra, va la mint az el lá tás mér té ké re he ti rend sze res ség gel tar tottszak el lá tói te am ke re té ben tör té nik.

• Be fo ga dó nyi lat ko zat ki adá sá val az utó gon do zói el lá tás el -ren de lé sé nek kez de mé nye zé se, már el lá tás ban lé vô fi a tal fel -nôtt ese té ben a gon do zá si hely mó do sí tá sá nak kez de mé nye zé seaz il le té kes gyám hi va tal nál.

• A ha tá ro zat kéz hez vé tel ét kö ve tô en ke rül sor a M eg ál la po -dás meg kö té sé re, amely ma gá ban fog lal ja az át me ne ti gon do zásbiz to sí tá sát cél zó El lá tá si Szer zô dést is.

■ A gyer mek kel együ tt tör té nô be fo ga dás szak mai sza bá lyai

A be fo ga dás tör tén het• In téz mé nyen be lü li gon do zá si hely mó do sí tá sá val, az in -

téz mény más te lep he lye in gyer me ket vál la ló fi a tal fel nôtt ese té -ben.

• Szak el lá tá son be lü li gon do zá si hely mó do sí tá sá val a szak -el lá tás más in téz mé nyé ben gyer me ket vál la ló, utó gon do zói el lá -tás ban ré sze sü lô fi a tal fel nôtt ese té ben, il let ve olyan fi a tal ko rúanyák ese té ben, ahol a vál lalt gyer mek meg szü le té se a nagy ko -rú vá vá lást kö ve tô en vár ha tó.

• A fi a tal fel nôtt sa ját je lent ke zé se alap ján, amennyi ben azutó gon do zói el lá tás el ren de lé se re a li zál ha tó.

• A szak el lá tás más hely szí né rôl, il let ve in téz mé nyen be lü ligon do zá si hely vál to zás ese té ben, amennyi ben a je lent ke zés re ater hes ség ide je alatt ke rül sor, elô gon do zás szük sé ges, kü lö nö -sen még fi a tal ko rú ak ese té ben. Ilyen kor a több lép csôs je lent ke -zést – a sa ját, fe le lôs dön tés meg ho za ta lá nak elô se gí té sét az elô -gon do zás biz to sít ja.

F Ó K U S Z B A N

■

■

F Ó K U S Z B A N



■ Elô gon do zás

Az elô gon do zás a csa lá dos rész leg csa lád gon do zó já nak fel -ada ta, aki egy ben a gyer me ké vel együtt be fo ga dott fi a tal fel nôttutó gon do zó ja lesz. Az elô gon do zás so rán a csa lád gon do zó valszo ro san együtt mû kö dik a fi a tal, il let ve fi a tal fel nôtt csa lád-, il -let ve utó gon do zó já val, kü lö nös te kin tet tel a fris sen ön jo gú vává ló fi a tal fel nôt tek va gyo ni hely ze té nek fel tér ké pe zé sé ben, ava gyon meg óvás ér de ké ben. A meg elô zô szak el lá tás hely szí ne i -vel olyan együtt mû kö dést ala kí tunk ki, hogy az elô gon do zás in -for má ció gyûj té sé re, va la mint a fi a tal sa ját dön té sé nek meg ho -za ta lá hoz szük sé ges idô ren del ke zés re áll jon, a be fo ga dást meg -elô zô en.

■ Az apa be fo ga dá sa

Az apa stá tu szát a gyám hi va tal nál tett apai el is me rô nyi lat -ko zat ala poz za meg.

A csa lád gon do zó nak min dent el kell kö vet nie an nak ér de ké -ben, hogy a gyer mek vér sze rin ti ap ja az apai sze re pet és fe le -lôs sé get vál lal ja, amennyi ben ez nem áll a gyer mek ér de ke i velel len tét ben. Az apai sze rep és fe le lôs ség vál la lá sa ese té ben azapá nak va gyo ni hely ze té nek meg fe le lô mér té kû elôtakarékos -sággal hoz zá kell já rul nia az önál ló lak ha tás és élet vi tel meg te -rem té sé hez, hoz zá kell já rul nia a gyer mek gon do zá sá hoz-ne ve -lé sé hez. Amennyi ben az apa sa ját jo gán ré sze sül utó gon do zóiel lá tás ban, a csa lád dal kö tött egyé ni együtt mû kö dé si meg ál la -po dás ke re té ben va ló sul meg az elôtakarékosság.

H a az apa be fo ga dá sá ra az utó gon do zói el lá tás ke re té bennem ke rül het sor, az apa csa lád dal tör té nô kap cso lat tar tá sa acsa lá dos rész leg há zi rend jé nek ven dég fo ga dás ra vo nat ko zó sza -bá lyai sze rint tör té nik. A H á zi rend le he tô sé get biz to sít az ún.„tar tós ven dég” stá tusz biz to sí tá sá ra, amennyi ben az apa mun -ka vi szonnyal ren del ke zik, jö ve del mé vel a csa lád fenn tar tás áhozés a to vább lé pés meg ala po zásá hoz hoz zá já rul, és az együtt mû -kö dést vál lal ja a mi elôb bi önál ló lak ha tás és ön el lá tás ér de ké -ben. A to vább lé pés fel tét ele i nek meg te rem té sé hez ve ze tô út ésidô ke ret – szük ség sze rint – a Csa lád se gí tô Szol gá lat be vo ná sá -val, il let ve eset kon fe ren cia szer ve zé sé vel ke rül rög zí tés re.

■ A szol gál ta tás mód szer ta ni sa já tos sá gai

A gyer mek tel jes kö rû gon do zá sá nak biz to sí tá sa min deneset ben a csa lád ma xi má lis be vo ná sá val, a csa lád dal va ló fo lya -m a tos együtt m û kö dés ke re té ben tör tén het, a se gít ség nyúj tás so -rán mind vé gig fon tos szem pont a fi a tal fel nôtt szü lôk ben az ön -ma guk és gyer me kük iránt vi selt fe le lôs ség tu dat erô sí té se. Ez azat ti tûd ha tá roz za meg az együtt mû kö dé si meg ál la po dá sok tar -tal mát és a min den na pi élet szer ve zé sét.

Az át me ne ti gon do zás ke re té ben a szü lô/szü lôk szü lôi fel -ügye le ti jo ga m eg tar tott,a szol gál ta tás en nek mû köd te té sé hezbiz to sít szak se gít sé get, tá mo ga tást, fel té te le ket, de sem gon do -zá si-ne ve lé si te vé keny sé get, sem a gyer mek fel ügye let ét nemvál lal ja át a csa lád tól, rö vid ide jû és egyez te tett al kal mak ki vé te -lé vel.

A gyer mek ápo lá si, gon do zá si, ne ve lé si is me re tek köz ve tí té -se a csa lád gon do zó és gyer mek gon do zá si is me re tek kel ren del -ke zô gyer mek vé del mi asszisz tens és a csa lád há rom, il let venégy ol da lú együtt mû kö dé se ke re té ben, köl csö nös, a min den na -pi ápo lá si, gon do zá si, ne ve lé si fel ada tok hoz kö tô dô ta nu lá sihely ze tek ben va ló sul meg.

A ta nu lá si hely ze tek ben je len le vô szak em ber az is me re te -ket, il let ve kész sé ge ket a gya kor la ti ten ni va lók hoz kö töt ten is -me ret át adás sal, min ta adás sal, a csa lád te vé keny sé gé nek fo lya -ma tos mo ni to ro zá sá val, a csa lád dal együtt tör té nô kö zös ér té ke -lés sel, vissza tük rö zés sel köz ve tí ti, il let ve sa já tít tat ja el, fi gye -lem be vé ve a csa lád ki ala ku ló ér té ke it, at ti tûd je it, kul tu rá lis be -ágya zott sá gát.

A köl csö nös ta nu lá si hely zet ben a se gí tô-tá mo ga tó je len lét,a min ta- és ér ték köz ve tí tés és a fo lya ma tos po zi tív meg erô sí tésaz el sôd le ges.

Az is me ret köz ve tí tés, il let ve a kész sé gek ki ala kí tá sa az aláb -bi te rü le tek re össz pon to sít

• A gyer mek ápo lá si fel ada ta i nak el lá tá sa (sze mé lyes hi gi é -né, ét ke zés, öl töz te tés).

• A gyer mek egész ség ügyi – men tál hi gi é nés el lá tá sa (vé dô -nô vel, há zi or vos sal, szük ség ese tén fej lesz tô köz pont tal va lórend sze res kap cso lat tar tás, a szük sé ges egész ség ügyi el lá tás –vé dô ol tás ok, szû rô vizs gá lat ok, ál la pot fel mé ré sek, szomato-men-tális fej lô dés nyo mon kö ve té se, meg be te ge dé sek meg elô zé se, abe teg gyer mek szak sze rû el lá tá sa – igény be vé tel ének mód ja,for má ja, tar tal ma.

• A gyer mek har mo ni kus fej lô dé sé hez szük sé ges kör nye zetki ala kí tá sa, kar ban tar tá sa.

• A gyer mek har mo ni kus fej lô dé sé hez szük sé ges na pi rendés élet szer ve zés ki ala kí tá sa.

• A gyer mek ér zel mi biz ton sá gá nak meg te rem té se, a gyer -mek kel ak tí van el töl tött idô szak ok tar tal ma (já ték, nem ápo lá si-gon do zá si te vé keny ség re le kö tött sza bad idô).

• A gyer mek har mo ni kus fej lô dé sét aka dá lyo zó té nye zôkfel is me ré se, fel is mer te té se.

• A gyer mek tör vé nyes kép vi se le té hez kap cso ló dó fel ada tokés fe le lôs ség.

• A gyer mek vál la lás hoz, ne ve lés hez kap cso ló dó pénz be li éster mé szet be li tá mo ga tá sok kö re, igény be vé tel ük fel tét elei ésmód ja, a tá mo ga tást biz to sí tó szer vek, szer ve ze tek el éré sé nekmód ja, az ügy in té zés me ne te.

A fen ti ek el éré se ér de ké ben a szol gál ta tás a mun ka tár sa i nakszak te vé keny sé ge mel lett

• Egyé ni kon zul tá ci ót szer vez és biz to sít a társ in téz mé nyekszak em be re i nek be vo ná sá val.

• Cso por tos fog lal ko zá so kat tart, el sô sor ban a já ték, és a sza -bad idô szer ve zés te rü le te in ön kén te sek, il let ve le en dô szak em -be rek (pszichopedagógus, szociálpedagógus, szo ci á lis mun kás)te rep gya kor la ta i nak be vo ná sá val.

• Szük sé ges to váb bi szak el lá tást szer vez és biz to sít (N e ve lé -si Ta nács adó, Ta nu lá si Ké pes sé get V izs gá ló Szak mai Szol gál ta -tó Köz pon tok ko rai fej lesz tô prog ram ja).

• Szü lô-cso por tot szer vez és biz to sít.

F Ó K U S Z B A N

■

■

■

F Ó K U S Z B A N



• Szük ség ese tén csa lád, il let ve pár te rá pi át szer vez. • Az in téz mé nyi depedencia ki ala ku lá sá nak, il let ve to váb bi

erô sö dé sé nek meg elô zé se ér de ké ben az el lá tás hoz szük sé geshát tér szol gál ta tá sok biz to sí tá sa az in téz mé nyen kí vül, a he lyialap el lá tá sok és to váb bi szak el lá tá sok be vo ná sá val tör té nik.

■ Együ tt mû kö dés, a gyer mek kel együ tt tör té nô gon do zás

A csa lád gon do zá sá ban köz vet le nül a gyer mek gon do zó(gyer mek vé del mi asszisz tens) és a csa lád gon do zó-utó gon do zóvesz részt.

A szü lôk egy más kö zöt ti és a csa lád dal tör té nô mun ka meg -osz tást há rom ol da lú, az apa be von ha tó sá ga ese té ben négy ol da -lú meg ál la po dás rög zí ti.

A gyer mek fej lô dé sé nek nyo mon kö ve té se, a gon do zás ter -vez he tô sé ge ér de ké ben a csa lád gon do zó a csa lád be vo ná sá valel ké szí ti az egyé ni ne ve lé si gon do zá si ter vet a gyer mek ese té -ben, va la mint ve ze ti a „G yer me ke ink vé del mé ben” nyil ván tar tá -si rend szer meg fe le lô ûr lap ja it.

Az anya a csa lád gon do zó, va la mint gyer mek gon do zó se gít -sé gé vel és el len ôr zé sé vel ún. fej lô dé si nap lót ve zet mi ni mumha von kén ti bon tás ban, szük ség sze rint gyak rab ban. A fej lô dé sinap ló ban a gyer mek fej lô dé sé nek ál lo má sa it, vál to zá sa it szük sé -ges rög zí te ni (az aláb bi te rü le te ken: táp lál ko zás, szo ma ti kusérés, moz gás fej lô dés, be széd fej lô dés, ön ki szol gá lás, já ték, tár saskap cso la tok, kog ni tív fej lô dés).

A csa lá di gaz dál ko dás el sa já tí tá sa ér de ké ben a csa lád a csa -lád gon do zó se gít sé gé vel ha von ta költ ség ve tést, szük ség let fel -mé rést ké szít. A csa lá di költ ség ve tés a be vé tel – ki adás – meg ta -ka rí tás hár mas sá gá nak fi gye lem be vé te lé vel ké szül. A gyer mektel jes kö rû el lá tás hoz biz to sí tott, va la mint a szü lô nek az utó gon -do zói el lá tás ke re té ben biz to sí tott el lát mány mér té két a csa lád -gon do zó val egyez te tett szük ség let fel mé rés ala poz za meg, egy -részt ha von kén ti bon tás ban, más részt a gyer mek élet ko rá hoz,va la mint a szü lô élet hely ze té hez iga zo dó an. Az el lát mány mér -té ke az El lá tá si Szer zô dés ben költ ség ve té si év hez ren delt ke ret -összeg for má já ban ke rül rög zí tés re, me lyet a szü lô a csa lád gon -do zó jó vá ha gyá sát kö ve tô en írás be li ké re lem for má já ban hív hatle, mind sa ját ma gá ra, mind gyer me ké re vo nat ko zó an. Az in téz -mény nem mû köd tet fô zô kony hát, me leg étel szol gál ta tást sembiz to sít. Az ét ke zé si tá mo ga tást a csa lá dok (a gyer me kek utánbiz to sí tot tat is) le vá sá rol ha tó ét ke zé si utal vány for má já ban biz -to sít ja, amely nek ha vi össze ge szin tén szük ség let füg gô.

Az utó gon do zói el lá tás ban ré sze sü lô szü lô el lá tá sá nak mér -té ke el sô sor ban at tól függ, hogy az el lá tás igény be vé tel ét melyjog cím ala poz za meg. Az in téz mény ál ta lá ban há rom tí pu sú el -lá tást biz to sít:

• Tel jes kö rû el lá tot tak (nap pa li ta go za tos ta nu lók).• Alap el lá tot tak (jö ve de lem mel, mun ka vi szonnyal ren del ke -

zôk).• D if fe ren ci ált el lá tás.

M O Z A I K

■

M O Z A I K



Az el lá tást igény be ve vôk a szol gál ta tás nyúj tá sá ért té rí té sidí jat fi zet nek, jö ve del mük függ vé nyé ben, ame lyet a fi a tal fel -nôtt jö ve de lem nyi lat ko za ta és az in téz mé nyi Té rí té si díj Sza -bály zat ala poz meg. Az utó gon do zói el lá tás és az át me ne ti gon -do zás igény be vé te le is té rí té si díj fi ze té si kö te le zett sé get vonma ga után, azon ban egy idô ben két kü lön bö zô jog cí men nemál la pít ha tó meg fi ze té si kö te le zett ség. Az in téz mény a fi ze té sikö te le zett ség meg ál la pí tá sa kor az utó gon do zói el lá tást te kin tiirány adó nak. A fenn tar tó ön kor mány zat he lyi ren de le te alap jána ta nu lói jog vi szonnyal ren del ke zôk, és a jö ve de lem nél kü li eknem kö te le zet tek té rí té si díj fi ze té sé re. Az in téz mény – a M eg -ál la po dás ér tel mé ben – mun ka ké pes fi a tal fel nôtt ese té ben a jö -ve de lem nél kü li sé get ál ta lá ban egy, de ma xi mum há rom hó napidô tar ta mon ke resz tül to le rál ja.

A gyer mek kel együtt tör té nô gon do zás ke re té ben a gyer mekmin den na pi gon do zá sa, el lá tá sa, szük ség le te i nek ki elé gí té se,har mo ni kus fej lô dé sé nek biz to sí tá sa, va la mint en nek fe le lôs sé -ge el sô sor ban a csa lád, il let ve tel jes csa lád fel ada ta. A szü lôk aház tar tás hoz tar to zó te vé keny sé ge ket (be vá sár lás, fô zés, mo so -ga tás, ta ka rí tás, mo sás stb.) önál ló an vég zik.

■ A szü lô /szü lô k utó gon do zói el lá tá sá nak biz to sí tá sa

A szü lô/szü lôk nek biz to sí tott utó gon do zói el lá tás – a fen ti ekmel lett – nem tér el az el lá tást egye dül ál ló an igény be ve vôk szol -gál ta tá sá nak szak mai sza bá lya i tól, az zal együtt, hogy a cé lok el -éré sé hez ren delt idô ke ret az át me ne ti gon do zás idô ke re té hezido mul.

Az el lá tás alap ja az egyé ni együtt m û kö dé si m eg ál la po dás. Azegyé ni együtt mû kö dé si meg ál la po dás olyan szak mai alap do ku -men tum, amely a fi a tal fel nôt tel foly ta tott utó gon do zói mun kake re te. Cél ja az utó gon do zói el lá tás ke re té ben foly ta tott se gí tôte vé keny ség ter vez he tô sé gé nek, nyo mon kö vet he tô sé gé nek, ér -té kel he tô sé gé nek, va la mint a fi a tal fel nôtt ön jo gú sá gá nak, egyé -ni fe le lôs ség vál la lá sá nak biz to sí tá sa. Az egyé ni együtt mû kö dé simeg ál la po dás el ké szí té se, mû köd te té se az utó gon do zó mun ka -kö ri kö te les sé ge. El ké szí té se, mû köd te té se so rán a szo ci á lismun ka szak mai mi ni mu mai az irány adó ak.

■ Az utó gon do zói el lá tás ide je alatt nyú j tottszak se gít ség mi ni mu mai

Az utó gon do zói el lá tás el sô sor ban a fel nôtt sze re pek gya kor -lá sá nak ide je és szín te re!

Az utó gon do zói el lá tás alatt – kü lö nö sen a ma xi má li san ki -hasz nált el lá tá si idô alatt – a fi a tal fel nôtt nek meg kell ta pasz tal -nia, az utó gon do zó nak elô kell se gí te nie:

• A fe le lôs dön tés ho zó sze re pét, a sa ját dön tés kö vet kez mé -nye i nek fel vál la lá sát.

• A sa ját élet mi nô sé gért va ló fe le lôs ség gya kor lá sát.• A rö vid, kö zép és hosszú tá vú ter ve zés mód ját, gya kor lá sát.• A fel nôtt kap cso la tok mû kö dé sét, fe le lôs sé gét.• Szim met ri kus kap cso la tok ese te i ben.• Alá-fö lé ren delt kap cso la tok es te i ben.

• Pár-, part ner kap cso la tok ese te i ben. • Ta nul má nyok foly ta tá sa ese tén a ta nul má nyo kért va ló fe -

le lôs sé get.• M un ka vál la lói sze re pek mû kö dé sét, fe le lôs sé gét.• Á l lam pol gá ri sze re pek – jo gok és kö te les sé gek vo nat ko zá -

sá ban is – gya kor lá sát.• H a té kony, szo ci a li zált ér dek ér vé nye sí tés mód ja it, gya kor -

lá sát.• Fel nôtt–fel nôtt kom mu ni ká ció gya kor lá sát.

Az utó gon do zói el lá tás alatt a fi a tal fel nôtt nek min den tô leel vár ha tót meg kell ten nie, az utó gon do zó nak – az önál ló ság fo -ká hoz, a fi a tal fel nôtt mû kö dé si szín vo na lá hoz mér ten – se gít -sé get kell nyúj ta nia, össze fog la ló an az utó gon do zó nak és a fi a -tal fel nôtt nek együtt kell mû köd nie:

• Az ed di gi élet út alatt fel hal mo zó dott szo ci a li zá ci ós hát rá -nyok fel tá rá sa, le küz dé se ér de ké ben.

• A ki ala kult de vi an ci ák oka i nak fel tá rá sa, a tár sa dal mi be il -lesz ke dést za va ró/aka dá lyo zó vi sel ke dés for mák meg vál toz ta tá -sa, újabb de vi an ci ák ki ala ku lá sá nak meg elô zé se ér de ké ben.

• A bio – pszi cho – szo ci á lis egész ség ki ala kí tá sa és fenn tar -tá sa ér de ké ben.

• A ké pes sé gek hez mért leg ma ga sabb is ko lai vég zett ségmeg szer zé se ér de ké ben.

• A leg elô nyö sebb, le gá lis mun ka erô pi a ci po zí ció meg szer -zé se ér de ké ben.

• A tör vé nye sen biz to sí tott – pénz be li, ter mé szet be li, pá lyá -za ti – tá mo ga tá si for mák igény be vé te le, ki ak ná zá sa ér de ké ben.

• Az önál ló, ké pes sé gek hez mért ma xi má lis élet mi nô ség ki -ala kí tá sa ér de ké ben.

• Az in téz mé nyes el lá tá si for má ról va ló mi elôb bi le vá lás, azönál ló lak ha tás el éré se ér de ké ben.

Az utó gon do zó a szak se gít sé get el sô sor ban az aláb bi te vé -keny sé ge ken ke resz tül biz to sít ja:

• R end sze res kon zul tá ci ót, fo ga dó idôt mû köd tet. • Is me re te ket ad át, in for má ci ót kö zöl.• In for má ci ó hoz va ló hoz zá ju tást biz to sít, szer vez.• Kli en se te vé keny sé gét nyo mon kö ve ti, az együtt mû kö dés

cél ja i nak meg va ló su lá sa szem pont já ból ér té ke li, fo lya ma to san„tük röt tart”, vissza je lez.

• Fel hív ja kli en se fi gyel mét a kü lön bö zô szak se gít sé gek,szol gál ta tá sok igény be vé tel ének le he tô sé gé re, mód ja i ra in téz -mé nyen be lül és az in téz mé nyen kí vül egy aránt.

• Szük ség ese tén meg fe le lô szak se gít sé get szer vez.• Kli en se ér de ké ben kü lön bö zô in téz mé nyek, hi va ta lok –

kü lö nö sen az il le té kes gyám hi va tal – kép vi se lô i vel, mun ka tár sa -i val együtt mû kö dik.

• Kli en se ér de ké ben társ in téz mé nyek és más se gí tô szak -mák kép vi se lô i vel együtt mû kö dik.

• Fel hív ja kli en se fi gyel mét a kü lön bö zô tá mo ga tá si for mákigény be vé tel ének le he tô sé gé re, mód já ra, a szer ve zés ben és bo -nyo lí tás ban se gít sé get biz to sít. Így kü lö nö sen.

– pénz be li el lá tá sok (csa lá di pót lék, ár va el lá tás, stb.) ese té -ben,

F Ó K U S Z B A N

■

■

F Ó K U S Z B A N



– pá lyá za ti for rá sok, ösz tön dí jak, egy sze ri tá mo ga tá sokigény be vé tel ének ese té ben,

– ott hon te rem té si tá mo ga tás ese té ben,– la kás-, lak ha tást cél zó pá lyá za tok ese té ben.

• Konf lik tus ese té ben se gít a konf lik tus oka i nak fel tá rá sá -ban, mediációt biz to sít, il let ve szer vez, ha té kony, szo ci a li záltkonf lik tus meg ol dó stra té gi á kat köz ve tít.

• Szük ség ese tén kli en sét el kí sé ri, kü lön bö zô hely ze tek ben– je len lé té vel – tá maszt, meg erô sí tést biz to sít.

• Köz ve tít a te am és kli en se kö zött.

A csa lád gon do zó a fen ti ek mel lett az egyé ni eset vi tel ke re -té ben szo ro san együtt m û kö dik a gyer mek la kó he lye, tar tóz ko -dá si he lye sze rint il le té kes G yer mek jó lé ti Szol gá lat tal, va la -mint m in den olyan társ in téz m énnyel, am ely a csa lád m i elôb biki lép te té sét, az önál ló lak ha tás és élet vi tel ki ala kí tá sát cé loz -za.

■ A csa lá dos el lá tást nyú j tó te am tag jai

• 1 fô csa lád gon do zó-utó gon do zó, szociálpedagógus dip lo -má val,

• 4 fô gyer mek vé del mi asszisz tens vég zett ség gel.

A te am pár hu za mo san mû kö dik az egye dül ál ló utó gon do -zot ta kat el lá tó te am mel, mind két stáb irá nyí tá sát az ott honszak mai ve ze tô je vég zi. A szak el lá tók fô ál lás ban lát ják el fel -ada ta i kat, a meg sza kí tás nél kü li mun ka rend fo lya ma tos sá gát12 órás szol gá la tok kal biz to sít juk. A szak el lá tók szak mai sze -mé lyi sé gé nek kar ban tar tá sa fo lya ma tos – kül sô – szu per ví zióbiz to sí tá sá val tör té nik, a te am szu per ví zi ós funk ci ó ja mel lett.A kül sô szu per ví zi ón a két stáb szak el lá tói együt te sen vesz nekrészt.

■ Szü k sé ges inf rast ruk tú ra

A szol gál ta tás fi lo zó fi á já ból adó dó an egy csa lád egy la kó szo -bá ban ke rül el he lye zés re, amely önál ló élet tér ként áll ren del ke -zé sük re. Ez az el he lye zé si for ma biz to sít ja az apá val va ló élet vi -tel sze rû kap cso lat tar tást ab ban az eset ben is, ha az apa nem el -lá tott ja az in téz mény nek. Fon tos szem pont, hogy a tér át-, és be -lát ha tó ma rad jon, hi szen pár hu za mos je len lét re a gon do zá sifor má hoz ren delt szak el lá tói lét szám mal nincs le he tô ség. Akony ha-ét ke zôt a tár sal gó val egy lég tér ben ala kí tot tuk ki. A tár -sal gó egy ré sze el kü lö ní tett gyer mek ját szó ként mû kö dik, amelyle he tô sé get ad ar ra, hogy a szü lô fô zés köz ben is kap cso lat banma rad jon a gyer me ké vel, ugyan ak kor a gyer mek biz ton sá ga ga -ran tált le gyen.

A sza bad idôs helyi sé ge ket a szü lôk az egye dül ál ló utó gon do -zói el lá tás ban ré sze sü lôk kel kö zö sen hasz nál ják (szá mí tó gép-ta -nu ló szo ba, test edzô-te rem, kert-sport pá lya).

Az önál ló la kás ott hon (2 csa lád ré szé re) há rom szo bás, össz -kom for tos, pol gá ri la kás, jó meg kö ze lí té sû, jó köz le ke dé sû, vá -ro si kör nye zet ben.

■ A SZOL GÁL TA TÁS ED DI GI ERED M É NYEI, TO VÁB BICÉL KI Tó ZÉ SEI

Az ál ta lá nos cél, hogy a szü lôk gyer me ke ik kel hosszú tá vonegyütt le hes se nek, csa lá dot al kot has sa nak. A csa lá dok nem biz -tos, hogy a szol gál ta tás igény be vé tel ét kö ve tô en is együtt tud -nak/kí ván nak ma rad ni, pár kap cso la tuk a ne he zí tett élet hely zet -bôl is kö vet ke zô en sé rü lé keny, de a gyer mek sze mé lyi sé gé nekfej lô dé sé hez szük sé ges ko rai anya-gyer mek (szü lô-gyer mek)kap cso lat ki ala kí tá sá nak le he tô sé gét biz to sí ta ni tud tuk.

Az in du lás óta ki köl tö zött 13 fô, 7 fel nôtt és 6 gye rek:• 1 anya és élet tár sa az anya ko ráb bi kap cso la tá ból szü le tett,

és egy kö zös gyer mek kel vi dék re köl tö zött, az apa csa lád ja fo -gad ta be ôket.

• 1 szü lô pár kö zös gyer me kük kel együtt vet te igény be az el -lá tást, de az anya fél éves gyer me kük kel az apa nél kül köl tö zöttaz édes any já hoz.

• 1 anya a gyer me ké vel la kott az O tt hon ban, majd a gyer -mek ap já nak csa lád já hoz köl töz tek együtt.

• 1 anya – aki szin tén egye dül ne vel te gyer me két – ön kor -mány za ti bér la kás hoz ju tott, de az il le té kes gyám hi va tal nem ta -lál ta al kal mas nak a gyer mek ne ve lés re, így a gyer mek cse cse mô -ott hon ba ke rült.

• 1 egye dül ál ló anya szin tén bér la kás ba tá vo zott gyer me ké -vel együtt.

A cse cse mô ott hon ba vissza ke rült gyer mek ese tén kí vül min -den csa lád együtt tu dott ma rad ni. A szak el lá tás ba vissza ke rültgyer mek az O tt hon ba ke rü lés kor már kétéves el múlt, egyi ke an -nak a 3 gye rek nek, aki nem az O tt hon ban szü le tett.

Ered mény ként – a vi szony lag rö vid idô el le né re – el mond -ha tó:

• A gon do zás ban le vô – és on nan ki ke rült – gyer me kek, el -sô sor ban édes any juk hoz, szü le ik hez kö tôd nek, hospitalizációrauta ló tü ne tek nem ta pasz tal ha tó ak.

• Ké pes ség fej lô dé sük nor mál üte mû, szá mot te vô le ma ra dásegyik te rü le ten sem ta pasz tal ha tó.

• A szü lôk gon do zá si-el lá tá si te vé keny sé ge prob lé ma men -tes nek mond ha tó, ne ve lé si at ti tûd jük egyén re jel lem zô, nemuni for mi zá ló dott az in téz mé nyes el lá tás kö vet kez té ben, összes -sé gé ben az in téz mé nyes el lá tá si for má ból adó dó, szük ség sze rûhát rá nyo kat – úgy tû nik – a prog ram si ke re sen kom pen zál ja.

• A csa lá dok ter mé sze tes tá mo ga tó rend sze rét az ese tektöbb sé gé ben si ke rült moz gó sí ta ni, az el lá tás alat ti és a to vább lé -pés hez nyúj tott se gít ség ér de ké ben.

• Az apá kat az el lá tás ban ré sze sü lôk mint egy fe lé ben si ke -rült be von ni a csa lád lét fenn tar tá sá nak biz to sí tá sá hoz.

• A ki köl tö zôk to váb bi lak ha tá sa és önál ló lét fenn tar tá sameg nyug ta tó mó don ren de zô dött.

• A fo ga dó hely szí nek sze rin ti il le té kes G yer mek jó lé ti Szol -gá la tok kal si ke rült min den eset ben fel ven ni a kap cso la tot a to -váb bi nyo mon kö ve tés, és a szük ség sze rin ti se gít ség nyúj tás ér -de ké ben.

• A ki gon do zás az ed di gi ese tek ben az át me ne ti gon do zásidô ke re tén be lül va ló sult meg.

F Ó K U S Z B A N

■

■

■

F Ó K U S Z B A N



■ ÖSSZE FOG LA LÁS

A sa ját gyer mek kel tör té nô együt tes el lá tás az utó gon do zóiel lá tás ke re te in be lül komp lex mó don – az el he lye zé si fel té te lek -tôl az el lá tás mér té ké ig – az ön jo gú ság, szü lôi fe le lôs ség, és önál -ló élet vi tel erô sí té sét cé loz za, a szol gál ta tás jel leg, ön kén tes ségés együtt mû kö dés több szem pon tú hang sú lyo zá sá val, a szo ci á -lis mun ka és szociálpedagógia mód sze re i nek, meg ál la po dá sokmen tén tör té nô al kal ma zá sá val, integratív szer ve ze ti-szak maimo dell ke re té ben. A szol gál ta tás az át me ne ti gon do zás G yvt.-

ben rög zí tett idô ke re tét te kin ti irány adó nak. N em he lyet te sí ti aszü lôi fel ada to kat, a szü lôi fel ügye le ti jog és kom pe ten cia meg -élé sé hez, gya kor lá sá hoz ren del szak el lá tói, pénz be li és ter mé -szet be li tá mo ga tá so kat a jog sza bá lyi ke re tek kö zött. A szol gál ta -tás nyi tott, a fenn tar tó ön kor mány zat il le té kes sé gi te rü le té rôlfo gad kli en se ket. A ha gyo má nyos nak mond ha tó anya-gye rek el -lá tás he lyett el sôd le ges cél ki tû zé sei kö zött sze re pel az apák be -vo ná sa a csa lád önál ló lét fenn tar tá sá nak biz to sí tá sá ba. Az ed di -gi ta pasz ta la tok és ered mé nyek a szol gál ta tás ha té kony sá gáttük rö zik.

Riegler Má ria

M É R LE G

■

M É R LE G


■ A PRO JEKT CÉL KI Tó ZÉ SEI AZ ALÁB BI AK VOL TAK:• Egy interkulturális, kvan ti ta tív és kva li ta tív mód sze re ket

is al kal ma zó ku ta tás sal bi zo nyí ta ni, hogy a ta ní tá si szín ház ésdrá ma ha té ko nyan ké pes a lissza bo ni kulcs kom pe ten ci á kat fej -lesz te ni. A ku ta tás mint egy öt ezer, 13-16 éves fi a tal rész vé te lé -vel va ló sult meg.

• A ku ta tá sok alap ján egy ún. „Policy Paper” (Szak po li ti kaiál lás fog la lás) ki adá sa, és en nek ter jesz té se az ok ta tás és a kul tú -

ra dön tés ho zói és sze rep lôi kö ré ben, eu ró pai szin ten, il let ve vi -lág szer te nem ze ti és he lyi szin te ken egy aránt.

• Egy olyan O k ta tá si For rás anyag össze ál lí tá sa, amely az is -ko lá kat, pe da gó gu so kat és a mû vé sze ti ne ve lés sze rep lô it se gít -he ti ab ban, hogy a dra ma ti kus te vé keny sé ge ket az ok ta tás banal kal maz has sák. A cso mag ter jesz té se eu ró pai szin ten, il let ve vi -lág szer te nem ze ti és he lyi szin te ken egy aránt.

• Az egyes részt ve vô or szá gok szín ház- és drá ma pe da gó gi aigya kor la tá nak össze ha son lí tá sa, a kü lön fé le mód szer tan ok ter -jesz té se a szak ér tôk és a meg lé vô szak ér te lem mo bi li tá sá nakelô se gí té se ré vén.

• Kon fe ren ci ák szer ve zé se össze sen 13 vá ros ban, ahol szé leskör ben is mer tet jük a ku ta tás ered mé nye it, kö zöt tük Brüsszel -ben, ahol az Eu ró pai U nió ok ta tá si, kul tu rá lis és if jú sá gi te rü le -te in dol go zó je len tôs ve ze tôi vet tek részt. A brüssze li kon fe ren -ci á ra az Eu ró pai Par la ment ben ke rült sor, a fel szó la lók kö zöttvolt Jan Truszczyñski, az Eu ró pai Bi zott ság ok ta tá si és kul tu -rá lis fô igaz ga tó ja is.

■

DICE - a koc ka el van vet ve■ KU TA TÁ SI ERED M É NYEK ÉS AJÁN LÁ SOK A TA NÍ TÁ SI SZÍN HÁZ ÉS DRÁ M A

AL KAL M A ZÁ SÁ VAL KAPCSOLATBAN1

A DICE („ D ram a Im proves Lisbon Key Com petences in Education / A drá m a pe da gó gia ha tá sa a lissza bo ni kulcs -kom pe ten ci ák ra”) egy eu ró pai uni ós tá m o ga tás sal m eg va ló sult, nem zet kö zi ku ta tá si pro jekt volt. A két évig tar tópro jekt ke re té ben egy interkulturális ku ta tás va ló sult m eg, am ely egyéb ok ta tá si-ne ve lé si cél ki tû zé sei m el lett el sô -sor ban azt vizs gál ta, hogy a ta ní tá si szín ház és drá m a m i lyen ha tás sal van öt kulcs kom pe ten ci á ra a nyolc lissza bo -ni kulcskom petencia2 kö zül. A ku ta tás m eg va ló sí tá sá ban ti zen két or szág vett részt (ve ze tô: Ma gyar or szág, part ne -rek: Cseh or szág, Egye sült K i rály ság, Hol lan dia, Len gyel or szág, N or vé gia, Pa lesz ti na, Por tu gá lia, Ro m á nia, Svéd or -szág, Szer bia és Szlo vé nia). A part ne rek m ind egyi ke ko m oly szak m ai el is m ert ség nek ör vend sa ját ha zá já ban ésnem zet kö zi té ren egy aránt, to váb bá a pro jekt ben részt ve vô szak em be rek a for m á lis és nem for m á lis ok ta tás szé lesská lá ját kép vi se lik. A ta ní tá si szín ház és drá m a te rü le tén dol go zó szak em be rek hosszú ide je m eg gyô zô dés sel hisz -nek m un ká juk ha té kony sá gá ban, ám m ind ed dig igen rit kán m ér ték ezt tu do m á nyos m ód sze rek kel. A DICE pro jekt -ben 12 or szág ból több tu cat, a ta ní tá si szín ház és drá m a te rü le tén a leg kü lön bö zôbb el m é le ti és gya kor la ti hát tér -rel ren del ke zô szak em ber a tu do m ány kép vi se lô i vel (pszi cho ló gu sok kal és szo ci o ló gu sok kal) szö vet kez ve azt tûz teki cé lul, hogy fel m é ri a ta ní tá si szín ház és drám a3 ha tá sa it.

DICE - a koc ka el van vet ve■

1 Ez a do ku m en tum a „ DICE – A koc ka el van vet ve” c. ku ta tá si je len tés ki vo na ta, am elyel sô sor ban az ala pok be m u ta tá sá ra fó ku szál. A tel jes ku ta tás le tölt he tô in nen:http://w w w .dram anetw ork.eu/hungarian.htm l, il let ve nyom ta tás ban in gye nes pél dá nyokm a gya rul és an go lul is ren del ke zés re áll nak a Ká va Kulturális Mû hely iro dá já ban, hét -köz nap m un ka idô ben (w w w .kavaszinhaz.hu, 1022 Bu da pest, Marczibányi tér 5/a.).2 Je len do ku m en tum ban a „ Lissza bo ni Kulcs kom pe ten ci ák” ki fe je zés he lyett al kal m an -ként az egy sze rûbb „ kulcs kom pe ten ci ák” ki fe je zést hasz nál juk.3 A Chris Coo per ál tal m eg al ko tott an gol „ educational theatre and dram a” ki fe je zés for -dí tá sá ra több szak em ber rel va ló kon zul tá ció után a „ ta ní tá si szín ház és drá m a” m eg fo -gal m a zást ta lál tuk a leg pon to sabb nak. A DICE ke re té ben ez a fo ga lom sok kal tá gabb te -rü le tet je löl, m int a m a gya rul m eg ho no so dott „ ta ní tá si drá m a” (an go lul D ram a inEducation) vagy „ szín há zi ne ve lé si prog ram ” (an go lul Theatre in Education) ki fe je zé sek– m a gá ban fog lal ja az összes le het sé ges m ód ját a szín há zi és dra m a ti kus ele m ek ok ta -tás ban, ne ve lés ben tör té nô al kal m a zá sá nak.


Hi po té zi sünk az volt, hogy a ta ní tá si szín ház és drá ma ha -tás sal van a ko ráb ban meg ha tá ro zott nyolc „Lissza bo ni Kulcs -kom pe ten cia” kö zül öt re.

A nyolc kulcs kom pe ten cia kö zül az aláb bi ötöt vizs gál tukku ta tá sunk ban:

1. anya nyel vi kom mu ni ká ció,2. a ta nu lás ta nu lá sa,3. sze mély kö zi, interkulturális és szo ci á lis kom pe ten ci ák, ál -

lam pol gá ri kom pe ten cia,4. vál lal ko zói kom pe ten cia,5. kul tu rá lis ki fe je zô kés zség.

M ind eze ken túl úgy gon dol juk, hogy lé te zik egy, a kulcs -kom pe ten ci ák fel so ro lá sá ból hi ány zó kom pe ten cia, egy uni ver -zá lis kom pe ten cia, amely ar ra vo nat ko zik, hogy mit is je lentem ber nek len ni. M i en nek a kom pe ten ci á nak a „M ind ez és mégtöbb” ne vet ad tuk, és be épí tet tük a ku ta tá si ered mé nye ink meg -tár gya lá sá ba.

Ez a hat kész ség és kom pe ten cia egy fe lôl az egész éle ten áttar tó ta nu lás hoz szük sé ges kész sé ge ket je len ti, más fe lôl a fi a ta -lok nak mind a hat kom pe ten ci á ra fel tét le nül szük sé gük van ah -hoz, hogy ön ma gu kat fo lya ma to san fej leszt hes sék, a jö vô benmeg ta lál ják a he lyü ket a mun ka vi lá gá ban, és ak tív eu ró pai ál -lam pol gár ok ká vál ja nak.

A fô ered mé nye ket az O k ta tá si For rás anyag és a Szak po li ti -kai Á l lás fog la lás tar tal maz zák, és re mé nye ink sze rint egy sorpub li ká ció ké szül majd a kö vet ke zô évek ben, e pro jekt ke re te intúl lép ve, me lyek a ku ta tás rész le tes ered mé nye it tár gyal ják majd.

A pro jekt azért in no va tív, mert ez az el sô olyan ku ta tás,amely az ok ta tás ban al kal ma zott szín há zi és dra ma ti kus te vé -keny sé gek, va la mint a kulcs kom pe ten ci ák kö zöt ti kap cso lat be -mu ta tá sá ra irá nyult, az zal a fon tos hoz zá adott ér ték kel, hogy aku ta tás ered mé nye it a szak mai kö zös sé gek és a dön tés ho zókszé les kö ré vel meg is mer te ti. M i vel a kom pe ten ci ák több sé géted dig alig vagy so ha nem ve tet ték alá interkulturális vizs gá la -tok nak, ránk há rult a fel adat, hogy olyan új ku ta tá si mé rô esz kö -zö ket dol goz zunk ki, ame lyek a jö vô ben más ok ta tá si te rü le te -ken vég zett ku ta tá sok ese té ben is fel hasz nál ha tó ak. A gye re kek,a ta ná rok, a drá más szak em be rek és a kül sô ér té ke lôk szá má raki fej lesz tett kér dô íve ken túl ki dol goz tuk a ta ní tá si szín ház ésdrá ma prog ra mok ob jek tív és füg get len meg fi gye lé sé nek tel jesesz köz tá rát. A ku ta tás so rán al kal ma zott mé rô esz kö zök mind ati zen két or szág ban tel jes mér ték ben meg egyez tek egy más sal,így ki je lent he tô, hogy bár mely kul tú rá ban al kal maz ha tó ak.

■ A DICE PE DA GÓ GI AI HIT VAL LÁ SA

A nyi tott ság, az em pá tia és a fe le lôs ség tu dat alap kö vei az ak -tív ál lam pol gár ság nak, a plu ra liz mus nak, a szo li da ri tás nak és aci vil pár be széd nek.

H a azt akar juk, hogy tár sa dal munk nyi tot tab bá, em pa ti ku -sab bá és fe le lôs ség tel jes eb bé vál jon, a gye re ke ket és a fi a ta lo katkell meg szó lí ta nunk. A gye re kek al kot ják majd a jö vô tár sa dal -mát, ôk azok, akik for má ló dó sze mé lyi ség ként ké pe sek új esz -mék és gon do la tok be fo ga dá sá ra. Egy re több és több gye re ketkell ké pes sé ten nünk ar ra, hogy meg ért se a de mok rá ci á ban rej -

lô ér té ke ket, hogy ér zé kennyé vál jon a tár sa dal mi prob lé mák ra,hogy ér vé nyes kér dé se ket te gyen fel, és a vá la szo kat mi nél többszem pont ból vizs gál ja meg. A gye re kek így vál hat nak nyi tottszel le mû, em pa ti kus és fe le lôs ség tel jes fel nôt tek ké.

Ah hoz, hogy el ér jünk a gye re kek hez, olyan esz köz re vanszük sé günk, amely va ló ban ér dek li és le kö ti ôket. H a a szín házés drá ma, a sze rep ját szás és a tör té ne tek se gít sé gé vel ta nít juk agye re ke ket, el ér het jük, hogy a ta nu lók ak tí van részt ve gye nekkü lön bö zô mo rá lis, tár sa dal mi és a tan terv kö ré be tar to zó kér -dé sek vizs gá la tá ban, és vá la szo kat ke res se nek ar ra a kér dés re is,hogy a mai vi lág ban va jon mit is je lent em ber nek len ni. Ezen azúton ha lad va fel ké szült és ten ni ké pes, ak tív és gon dol ko dó ál -lam pol gár ok ká vál nak.

Az éthosz, ami át hat ja a D ICE pro jek tet, a ku ta tó mun ka fo -lya mán ala kult ki. Tük rö zi a mi ta nu lá si fo lya ma tun kat, azegyütt mû kö dés szel le mi sé gét, és azt a ma is tar tó fo lya ma tot,amely mel lett el kö te lez tük ma gun kat a ta ní tá si szín ház és drá maré vén. N em ál lít juk, hogy ab szo lút szak te kin té lyek len nénk a ta -ní tá si szín ház és drá ma el mé le te és gya kor la ta te rü le tén. M û vé -sze ti ne ve lés sel fog lal ko zó pe da gó gu sok egy cso port ja va gyunk,akik azért jöt tünk össze, mert né hány, a mun kán kat meg ala po zóalap ve tô ér té ket mind nyá jan a ma gun ké nak val lunk. A leg fon to -sabb ezek kö zül, hogy mind annyi an el kö te le zôd tünk a fi a ta loktá mo ga tá sá nak és fej lesz té sé nek ügye mel lett. D rá ma ta ná rok -ként, mû vé szek ként és szak em be rek ként fi a ta lok kal dol go zunk,il let ve má so kat kép zünk ugyan er re. Ab ból a fel té te le zés bôl in du -lunk ki, hogy a gye re kek és fi a ta lok nem ki fej let len fel nôt tek, ha -nem em be ri lé nyek, akik nek jo ga ik van nak, aki ket meg il let azigaz sá gos bá nás mód és az esély egyen lô ség.

A D ICE nem egy sze rû en egy két éves pro jekt, ha nem uta zásés vál lal ko zás, ami még csak most kez dô dött el, ez zel a ku ta tás -sal. Az el múlt két év ben több száz em ber dol go zott ve lünk ön -kén te sek tôl a nem ze ti tu do má nyos aka dé mi ák tag ja i ig. N é há -nyunk szá má ra a pro jekt az egyik leg na gyobb, ha nem a leg na -gyobb ki hí vást je len tet te szak mai pá lya fu tá sun kon, amely bôlren ge te get ta nul tunk és ta nu lunk.

■ TA NÍ TÁ SI SZÍN HÁZ ÉS DRÁ M A – M IT IS JE LENT EZ?

A gye re kek egy m e ne kült le ányt, Am anit és egy fi út, G eorge-ot lát ják egy el ha gyott vas út ál lo m á son. Am anit és G eorge-ot kétszí nész játssza. A cse lek m ény te le van fe szült ség gel. Am ani fél,G e or ge pe dig ag resszív – ô is fél. N em iga zán tud nak be szél get -ni. Az egyik ta nu ló, egy hét éves kis lány, aki ál ta lá ban na gyoncsen des, m eg ko pog tat ja az egyik ve lük dol go zó fel nôtt vál lát. „ Tu -dom , hogy m i a baj” – m ond ja. A fel nôtt fel hív ja a prog ra m ot irá -nyí tó szí nész fi gyel m ét ar ra, hogy a kis lány szí ve sen m eg osz ta návé le m é nyét a töb bi ek kel. „ A fiú tör té ne te a lány tör té ne te is, és alány tör té ne te a fi úé is, de ezt nem ve szik ész re” – m ond ja a kis -lány csen des m eg gyô zô dés sel. A do log je len tô sé ge egy ér tel m ûvolt m in den ki szá m á ra a te rem ben, ahol rend kí vü li csend tá m adt.A fel adat m ost m in den ki szá m á ra az volt, hogy ezt a m eg ér téstm ég job ban el m é lyít sék, és m eg osszák G eorge-dzsal és Am anival.Ez az iga zi drá m a.

Bô rönd – Szín há zi ne ve lé si prog ram 6-7 éve sek nek, Ang lia

M É R LE G

■

■

M É R LE G



■ A „ M INT HA” DRÁ M Á JA

Kezd jük a drá ma fo gal má nak tá gabb de fi ní ci ó já val. A szó agö rög dran szó ból ered, és azt je len ti: csi nál ni. A drá ma va la mije len tô ség tel jes do log, amit csi nál nak vagy el ját sza nak. A mimun kánk ban a drá ma cse lek vés, amit idô ben és tér ben vizs gá -lunk, egy fik tív kon tex tus ban.

A drá ma és szín ház kö zös él mé nye azok nak, akik akár részt -ve vô ként, akár né zô ként át élik. Itt azt kép zel he tik, és úgy vi sel -ked het nek, mint ha va la ki má sok len né nek egy má sik tér ben ésmás idô ben. En nek az el kép zelt, mint ha él mény nek szá mos as -pek tu sa lé te zik.

A drá ma ke re tek kö zé he lye zett te vé keny ség, ahol a sze repfel vé te le le he tô vé te szi a részt ve vô szá má ra, hogy úgy gon dol -kod jon és/vagy vi sel ked jen, mint ha egy má sik kon tex tus banlen ne, és úgy re a gál jon, mint ha egy má sik tör té nel mi, tár sa dal -mi és in ter per szo ná lis kör nye zet ben él ne. Ez a drá mai fe szült -ség for rá sa. A drá má ban el kép zel jük a va lóst, hogy az em be rifel té te le ket vizs gál juk.

Egy sze rep meg for má lá sa egy szín da rab ban, vagy a sze rep -ját szás a drá má ban egy men tá lis at ti tû döt fel té te lez, ami kor tu -da tunk egy szer re két vi lá got fog át, a va lós vi lá got és a drá maifik ció vi lá gát. A drá ma je len té se és ér té ke e két vi lág és a ben -nük tük rö zô dô em be ri té mák di a ló gu sá ban rej lik: a va lós és azel ját szott; a meg fi gye lô és a részt ve vô; a szí nész és a kö zön ség.Az elô adá so kat nem egy sze rû en csak má sok nak mu tat juk meg,ha nem lát juk is ön ma gun kat, ezért a drá ma az „Én” meg te rem -té sé nek ak tu sa.

■ DICE – TA NÍ TÁ SI SZÍN HÁZ ÉS DRÁ M A

Az eb ben a ku ta tás ban vizs gált dra ma ti kus prog ra mok vi lá -ga rend kí vül gaz dag és sok szí nû. Sok fé le fo lya ma tot és elô adás -mó dot vizs gál tunk, több fé le kon tex tus ban, a szín ház és drá makü lön bö zô for má it és meg kö ze lí té si mód ja it al kal maz va. M ég ismind nyá jan egy for mán fon tos nak tart juk a gyer me kek és fi a ta -lok igé nye it, és mun kán kat az ok ta tás ke re te in be lül foly tat juk,akár is ko lák ban, akár olyan, nem for má lis ta nu lá si hely ze tek -ben, mint pél dá ul egy szín ház és drá ma cso port vagy klub. Ezértvá lasz tot tuk a Ta ní tá si szín ház és drá m a (Educational theatreand dram a)ki fe je zést ar ra a mun ká ra, amit a D ICE részt ve vôi apro jekt ke re té ben meg va ló sí tot tak.

■ M I ÉRT TE SZÜNK KÜ LÖNB SÉ GET SZÍN HÁZ ÉS DRÁ M AKÖ ZÖTT?

A ki ad vá nyunk ban vizs gált mun kák, és fel té te lez zük, hogymin den drá má val dol go zó szak em ber mun ká ja két vég pont kö -zött mo zog, amely nek egyik vé gén ma ga a fo lya mat ta lál ha tó,amely a meg vizs gá lá son, meg osz tá son, ki ala kí tá son, pre zen tá lá -son és ér té ke lé sen ke resz tül el jut egé szen a kontinuum má sikvé gét el fog la ló elô adá sig. A két vég pont kö zöt ti alap ve tô kü -lönb ség nem más, mint a fo lya m atés a ter m ék kö zöt ti kü lönb -ség.

Egy szín há zi da rab meg te rem té se és ki dol go zá sa a kö zön -ség re össz pon to sít. A szín ház csi ná lás fo lya ma ta ön ma gá ban is

le het ne ve lé si szán dé kú – meg kell ér te nünk: kész sé ge ket ta nu -lunk ah hoz, hogy elô tud juk ad ni a da ra bot – de a szín ház funk -ci ó ja – füg get le nül at tól, hogy az egyén mit nyer het ál ta la – az,hogy má sok nak meg mu tas sunk va la mit.

D e az elô adás mély sé get igé nyel, hogy ese ménnyé vál has -son, ne pe dig üres ha tás kel tés ma rad jon. A szín ház nem le hetszín ház, ha a szí nész nem oszt ja meg tu da to san ön ma gát az esz -té ti ka te ré ben, egy szer re ô ma ga és nem ô ma ga – én és nem én;ha nincs meg osz lás az esz té ti kai tér és a kö zön ség kö zött; ha adrá mai ese mény nem bont ja ki és jut tat ja el a kö zön ség hez azem be ri ta pasz ta la tok egész so rát; a leg ext ré mebb hely ze te ket,di lem má kat és ér zel me ket – le gyen az spi ri tu á lis, ér zel mi, pszi -cho ló gi ai, tár sa dal mi, fi zi kai, stb.

Eric Bentley-t idéz ve:A szín ház ban A (a szí nész/el ját szó sze m ély) el játssza B-t (sze -

rep/elô adás) C-nek (a kö zön ség), aki a ha szon él ve zô je m inden -nek.

Ez zel szem ben a drá m a nem annyi ra a szín há zi kész sé gekta nu lá sá val vagy az elô adás sal fog lal ko zik, mint in kább az el -kép zelt él mény meg te rem té sé vel. A drá ma drá mai hely ze te kette remt, hogy a részt ve vôk meg vizs gál has sák azo kat, és ar rakész tes se ôket, hogy job ban meg is mer jék a hely zet ki ala ku lá sá -nak fo lya ma tát, a pers pek tí vát az itt és most-ba he lyez zék, hogyfel is mer jék a prob lé mát és né ha meg is old ják, és hogy el mé lyít -sék a prob lé mák meg ér té sét. A fó kusz a fo lya ma ton van: ez egytár sas te vé keny ség, ami sok hang ra és sok fé le né zô pont ra épít,va la mint a sze re pek fel vé te lé re. A fel adat ra kon cent rál, nem azegyé ni ér de kek re; és a részt ve vô ket ké pes sé te szi ar ra, hogy újszem mel néz ze nek va la mi re. Ez a meg kö ze lí tés le he tô sé get adar ra, hogy pró bá ra te gyük em be ri mi vol tunk szem pont já bólköz pon ti je len tô sé gû fo gal ma kat, té má kat és prob lé má kat. Te -ret ad a ref lek tá lás ra, hogy új is me re te ket sze rez hes sünk a vi lág -ról. A drá ma in kább ar ra össz pon to sít, hogy a gye rek meg élt ta -pasz ta lá sok ra te gyen szert, az el ját szott pil la nat se gít sé gé vel,nem pe dig a be gya ko rolt pil la nat elô adá sá val. Egy ne ve lé si kon-tinuum men tén ha lad, ami szá mos kü lön bö zô for mát ölel fel, azegy sze rû sze rep já ték tól – ami na gyon kö zel áll a gyer me ki já ték -hoz – egé szen a tel je sen struk tu rált meg osz tá sig (az el ját szást isbe le ért ve); de a fó kusz a ta nu lá si le he tô sé gek fel is me ré sén ésazok szer ve zé sén ma rad.

A drá m á ban A (a szí nész/el ját szó sze m ély) egy ben B (sze rep)és C (kö zön ség) is, a rész vé tel és a m eg fi gye lés ré vén, a per ci pi -á lás fo lya m a tá ban (a m eg fi gye lés és a rész vé tel együt tes fo lya -m a ta).

N e ve lé si szem pont ból mun kánk rész ben ab ból áll, hogy fi a -ta lo kat kép zünk a szín há zi és drá mai kész sé gek el sa já tí tá sá ra,rész ben az zal a cél lal, hogy szín ház ban sze re pel je nek, rész benpe dig azért, hogy ezt a tu dást ta nít va to vább ad ják má sok nak.U gyan ak kor a ta ní tá si szín ház és drá má ban egy mélyrehatolóbbmeg fon to lás és az elô zô ek nél na gyobb le he tô ség rej lik: a drá mátal kal maz hat juk azért, hogy össze kap csol juk a gon do la tot az ér -zés sel, hogy a fi a ta lok meg vizs gál has sák a szó ban for gó tár gyatés ref lek tál has sa nak rá, új ide á kat tesz tel je nek és pró bál ja nakki, új is me re te ket sze rez hes se nek, új ér té ke ket te remt hes se nek,fej leszt hes sék énhatékonyságukat és ön be csü lé sü ket.

M É R LE G

■

■

■

M É R LE G




Je len ta nul mány ere de ti jét tar tal ma zó könyv iker-ki ad vá -nyá ban ti zen két kü lön fé le do ku men tált gya kor la tot mu ta tunkbe, mind egyik más-más mód szer tan ból kö ze lít, és más-más té -mát dol goz fel, ugyan ak kor mind egyik a fen tebb le írt ala pok raépül fel.

■ M IK AZOK A KULCS KOM PE TEN CI ÁK?

„A tu dás ala pú tár sa da lom ban a kulcs kom pe ten ci ák nél kü -löz he tet le nek ah hoz, hogy az egyé nek is me re te i ket, kész sé ge i -ket és at ti tûd jü ket a min den ko ri hely zet nek meg fe le lô en ala kít -has sák. H oz zá adott ér té ket je len te nek a mun ka erô pi a con, a tár -sa dal mi ko hé zió és az ak tív ál lam pol gá ri rész vé tel meg erô sí té sé -ben, ugyan is se gí tik az egyé ne ket ab ban, hogy ru gal ma sak és al -kal maz ko dó-ké pe sek, elé ge det tek és mo ti vál tak le gye nek. M i velkí vá na tos len ne, hogy eze ket a kom pe ten ci á kat min den egyénel sa já tít sa, a je len Aján lás meg ha tá roz egy re fe ren cia ke re tet aTag ál lam ok szá má ra, amely nek se gít sé gé vel a Tag ál lam ok biz -to sít hat ják, hogy a kulcs kom pe ten ci á kat tel jes egé szé ben be épí -tik az ál ta luk meg ha tá ro zott stra té gi ák ba és inf rast ruk tú rák ba,kü lö nös te kin tet tel az egész éle ten át tar tó ta nu lás ra vo nat ko zóstra té gi ák ra.”

A fen ti idé zet ab ból az Aján lás ból szár ma zik, amely ben aTa nács el sô íz ben meg ha tá roz ta a Kulcs kom pe ten ci á kat, 2006-ban.4 A D ICE pro jekt ben azt vizs gál tuk, hogy a ta ní tá si szín házés drá ma mi lyen ha tás sal van az aján lott nyolc kom pe ten cia kö -zül öt re, és az öt kulcs kom pe ten cia mel lett mi ma gunk egy to -váb bi, ha to dik kom pe ten ci át is ja vas lunk. A kö vet ke zôk ben azál ta lunk ku ta tott kulcs kom pe ten ci ák de fi ní ci ói ol vas ha tó ak.

■ No1. Anya nyel vi kommunikáció*D e fi ní ció: Az anya nyel vi kom mu ni ká ció a gon do la tok, ér zé -

sek és té nyek szó be li és írás be li for má ban tör té nô ki fe je zé sé nekés ér tel me zé sé nek ké pes sé ge (szö veg ér tés, be széd, ol va sás ésírás), va la mint a meg fe le lô mó don tör té nô nyel vi érint ke zés ké -pes sé ge a tár sa dal mi és kul tu rá lis kon tex tu sok tel jes ská lá ján –az ok ta tás ban és kép zés ben, a mun ka he lyen, ott hon és a sza bad -idô ben.

■ No2. A ta nu lás ta nu lá saD e fi ní ció: a ta nu lás ta nu lá sa a ki tar tó ta nu lás ké pes sé ge. Az

egyén nek ké pes nek kell len nie sa ját ta nu lá sá nak meg szer ve zé -sé re, az idô és in for má ció ha té kony ke ze lé sé re mind egyé ni leg,mind pe dig cso por to san. A kom pe ten cia ma gá ba fog lal ja a ta -nu lá si fo lya mat és egyé ni szük ség let tu da tos ke ze lé sét, fel is mer -ve a le he tô sé ge ket, és az aka dá lyok ke ze lé sét a si ke res ta nu lásér de ké ben. G ya ra po dást, fel dol go zást és az új is me re tek és kész -sé gek asszi mi lá lá sát je len ti, va la mint út mu ta tás ke re sé sét éshasz ná la tát. A ta nu lás ta nu lá sa azt is je len ti, hogy a ta nu ló ké -

pes a ko ráb ban ta nul tak ra és ta pasz ta la ta i ra épí te ni an nak ér de -ké ben, hogy a tu dást és kész sé ge ket egy sor hely zet ben – ott -hon, a mun ká ban és az is ko lá ban – hasz nál ni és al kal maz ni tud -ja. Eh hez a kom pe ten ci á hoz a mo ti vált ság és az ön bi za lom fel -tét le nül szük sé ge sek.

■ No3. Sze mély kö zi, interkulturális és szo ci á liskom pe ten ci ák, ál lam pol gá ri kom pe ten ciaD e fi ní ció: Ezek be a kom pe ten ci ák ba tar toz nak mind azok a

vi sel ke dés for mák, ame lye ket az egyén nek el kell sa já tí ta nia ah -hoz, hogy ké pes le gyen ha té kony és konst ruk tív mó don résztven ni a tár sa dal mi és a mun ka he lyi élet ben, kü lö nö sen az egy -re sok szí nûbb tár sa dal mak ban, és szük ség ese tén meg tud ja ol -da ni a fel me rü lô konf lik tu so kat. Az ál lam pol gá ri kom pe ten ciafel ké szí ti az egyént a pol gá ri élet ben va ló rész vé tel re; ez a kom -pe ten cia a tár sa dal mi és po li ti kai fo gal mak és struk tú rák is me -re tén ala pul, és be le tar to zik a tár sa dal mi élet ben va ló ak tív ésde mok ra ti kus rész vé tel irán ti el kö te le zett ség is.

■ No4 . Vál lal ko zói kom pe ten ciaD e fi ní ció: A vál lal ko zói kom pe ten cia ar ra utal, hogy va la ki

ké pes az el kép ze lé se it meg va ló sí ta ni. M a gá ban fog lal ja a kre a ti -vi tást, az in no vá ci ót és a koc ká zat vál la lást, va la mint azt a kész -sé get, hogy va la ki a cé lok el éré se ér de ké ben ké pes meg ter vez niés vé gig vin ni egy pro jek tet. Ez a kész ség min den ki szá má rahasz nos a min den na pi élet ben ott hon és a tár sa da lom ban. Amun ka vál la ló kat ab ban se gí ti, hogy tisz tá ban le gye nek az zal akör nye zet tel, amely ben mun ká ju kat vég zik, és meg tud ják ra -gad ni a kí nál ko zó le he tô sé ge i ket. Ez az alap ja azok nak a sa já toskész sé gek nek és tu dás nak, ame lyek re a vál lal ko zók nak a tár sa -dal mi és ke res ke del mi te vé keny sé gük meg va ló sí tá sá hoz szük sé -gük van.

■ No5. Kul tu rá lis ki fe je zô kés zségD e fi ní ció: El is mer ni az öt le tek, ta pasz ta la tok és ér zel mek

egy sor mé di u mon ke resz tül va ló kre a tív ki fe je zé sé nek fon tos -sá gát, be le ért ve a ze nét, elôadómûvészetet, iro dal mat és vi zu á -lis mû vé sze te ket.

Kész sé gek: Ö n ki fe je zés kü lön bö zô mé di u mo kon ke resz tül[… ]. A kész sé gek ré sze az a ké pes ség, hogy va la ki a sa ját kre a tívés ki fe je zô né zô pont ja it össze füg gés be tud ja hoz ni má sok vé le -mé nyé vel. At ti tûd: Az erôs ön tu dat a vál to za tos kul tu rá lis ki fe -je zés irán ti tisz te let és nyi tott hoz zá ál lás alap ja.

A pro jekt részt ve vôi az elô zô ek hez hoz zá tet tek egy ha to dikkom pe ten ci át is, amely a mi gya kor la tun kat tük rö zi, és ki egé szí -ti a má sik ötöt.

■ No6. Mind ez és még több…D e fi ní ció: Ez a kom pe ten cia ma gá ban fog lal ja a má sik ötöt,

és egy új di men zi ó val is bô vül, mi vel ar ra az egye te mes kom -pe ten ci á ra vo nat ko zik, hogy mit is je lent em ber nek len ni. Atár sa dal mi össze tar to zás ra és a fej lô dô de mok rá ci á ban va ló pol -gá ri lét re irá nyu ló egy re nö vek vô fi gye lem kö ze pet te olyan mo -rá lis irány tû re van szük sé günk, amely nek se gít sé gé vel meg ta lál -hat juk he lyün ket és egy más he lyét a vi lág ban, és el kezd het jükúj ra gon dol ni meg lé vô ér té ke in ket, sôt új ér té ke ket hoz ha tunk

M É R LE G

■

■

■

■

■

■

■

M É R LE G


4 Az Eu ró pai Par la m ent és a Ta nács 2006. de cem ber 18-án kelt Aján lá sa az egész éle tenát tar tó ta nu lás hoz szük sé ges kulcs kom pe ten ci ák ról [O fficial Jo ur nal L 394 of30.12.2006].* El is m er jük, hogy az anya nyelv nem m in den eset ben a tag ál lam hi va ta los nyel ve, és aztis, hogy a hi va ta los nyel ven va ló kom m u ni ká ció fel té te le az egyén rész vé tel ének a tár sa -da lom ban. Az ilyen ese tek m eg ol dá sá ra tett in téz ke dé sek a tag ál lam ok bel ügye.


lét re. Ki kell ta lál nunk és el kell kép zel nünk egy olyan tár sa dal -mat, ami ben ér de mes él ni, ahol job ban ér zé kel jük, mer re is tar -tunk, és meg gyô zô dés sel tud juk, hogy mi lyen em be rek ké aka -runk vál ni.

■ A DICE PRO JEKT JE LEN TÔ SÉ GE AZ OK TA TÁS, VA LA MINTA TA NÍ TÁ SI SZÍN HÁZ ÉS DRÁ MA KU TA TÁ SÁ BAN

Bár a Lissza bo ni Stra té gia nyolc kulcs kom pe ten ci át ha tá ro -zott meg az eu ró pai ok ta tás aján lott cél ki tû zé se i ként, a szé les kö -rû en al kal ma zott és is mert, nagy sza bá sú, di á ko kat fel mé rô prog-ra mok – úgy, mint a PI SA (N em zet kö zi Ta nu lói Tel je sít mény -mé rés), a TIM SS (A ma te ma ti ka és ter mé szet tu do mány nem zet -kö zi össze ha son lí tó tel je sít mény mé ré se) vagy a PIR LS (N em zet -kö zi szö veg ér tés-vizs gá lat), szin te ki zá ró lag csak a kö vet ke zôkét kom pe ten ci át vizs gál ja: Anya nyel vi kom mu ni ká ció; M a te -ma ti kai kom pe ten ci ák és alap ve tô kom pe ten ci ák a ter mé szet- ésmû sza ki tu do má nyok te rén. A ta nu lók kö ré ben vég zett nagy -sza bá sú nem zet kö zi ku ta tá sok saj nos nem csak cél ki tû zé se ik -ben, de mód szer ta ni meg kö ze lí té sük ben is kor lá to zot tak. Szin teki zá ró la go san ön ér té ke lô kér dô íve ket és egyé ni pa pír-ce ru zatesz te ket al kal maz nak a di á kok kom pe ten ci á i nak fel me ré sé re,és na gyon ke vés erô fe szí tés ta pasz tal ha tó ar ra néz ve is, hogy necsak a di á kok fel mé ré sét, ha nem az ered mé nyek hez ve ze tô ta ní -tá si fo lya ma tot is do ku men tál ják.

A D ICE pro jekt ben új meg kö ze lí té sek kel kí sér le tez tünk, ésigye kez tünk eze ken a kor lá to kon át lép ni. O lyan kom pe ten ci á -kat cé loz tunk meg, ame lyek rôl a fel mé rô prog ra mok ál ta lá banmeg fe led kez nek, és igye kez tünk több fé le mód szer ta ni esz köztal kal maz ni, be le ért ve a ta ná ri je len té se ket, füg get len meg fi gye -lé se ket és ön ér té ke lô prog ram le írá so kat is. N em csak az adottkom pe ten ci á ról ma gá ról gyûj töt tünk ada to kat, ha nem az adottkom pe ten cia fej lô dé sé nek fo lya ma tá ról is. Az egy pon tos adat -be vi tel he lyett in put es out put ér té kek is ren del ke zé sünk re áll -tak, és mind egyik cél cso port mel lett kont roll cso por tunk is volt,an nak ér de ké ben, hogy a ha tá so kat olyan pre cí zen mér hes sük,ahogy azt a je len leg ren del ke zés re ál ló sta tisz ti kai és pszi cho ló -gi ai esz kö zök le he tô vé te szik.

A D ICE be bi zo nyí tot ta, hogy lé tez nek olyan ren del ke zés reál ló, meg bíz ha tó és valid esz kö zök, ame lyek al kal ma sak a nagy -sza bá sú di ák fel mé rô prog ra mok ál tal nem vizs gált kom pe ten ci -ák mé ré sé re is. Amennyi ben az írás-ol va sá si, szá mo lá si és di gi -tá lis kom pe ten ci á kon kí vü li egyéb kom pe ten ci ák is va ló ban ér -té ke sek Eu ró pa szá má ra, ak kor ezek fel mé ré sét is be kell épí te -ni a jö vô be li fel mé rô prog ra mok ba.

N em gon dol juk, hogy az ál ta lunk aján lott esz kö zök a leg -jobb vagy leg tö ké le te sebb esz kö zök a di á kok kom pe ten ci á i nakfel mé ré sé re, ugyan ak kor tud juk, hogy a PI SA és a töb bi fel mé -rô prog ram ko moly, pe da gó gi ai ér vek kel alá tá masz tott kri ti ká -kat kapnak.5 Ö sszes sé gé ben, úgy hisszük, hogy m eg fe le lô for rá -sok kal le het sé ges olyan m eg bíz ha tó és ér vé nyes fel m é rô esz kö zö -

ket ki fej lesz te ni, am e lyek a nagy sza bá sú, di á ko kat fel m é rô prog -ra m ok ál tal m el lô zött kom pe ten ci á kat is m é rik.

A D ICE nem csak a di á ko kat fel mé rô nagy sza bá sú prog ra -mo kat igye ke zett ki egé szí te ni, ha nem a ta ní tá si szín ház és drá -ma te rü le tén ed dig vég zett ku ta tá sok ról szó ló ta nul má nyo kat is.A ku ta tá so kat leg in kább ezek kva li ta tív ter mé sze te jel lem zi.Egy fe lôl en nek fi lo zó fi ai alap jai van nak: az ezen a te rü le ten dol -go zó ku ta tók gyak ran ál lít ják, hogy a ta ní tá si szín ház és drá mater mé sze tét és va ló di ha tá sa it nem le het pusz ta ada tok kal alá tá -masz ta ni, mi vel a szám sze rû sí tés el ke rül he tet le nül egy sze rû sí -tést von ma ga után, és min den bi zonnyal el fe di a szín ház ésdrá ma leg fon to sabb ele me it. H a pél dá ul azt vet jük össze, hogymi lyen tá gan ér tel mez he tô az anya nyel vi kom mu ni ká ció meg -ha tá ro zá sa (ma gá ba fog lal ja az ol va sást, írást, szó be li szö veg ér -tést és ki fe je zést), és ez zel szem ben mennyi re sze gé nyes az ezekfel mé ré sé re hasz nált esz köz tár (pa pír-ce ru za tesz tek), ak kor ért -he tô vé vál nak a fel mé ré sek kel szem ben meg fo gal ma zó dott kri -ti kák.

Ami a má sik ol dalt il le ti, a kva li ta tív meg kö ze lí tés nem iga -zán al kal mas ar ra, hogy kvan ti ta tív mó don lát tas sa a ta ní tá siszín ház és drá ma ha tá sa it, és ez meg ne he zí ti a ben ne rej lô ér té -kek nek a szû kebb szak mai kö rön kí vül is ért he tô kom mu ni ká -ci ó ját, ami azt ered mé nye zi, hogy ez a te rü let a ha gyo má nyosok ta tás rend sze ré ben marginalizált és fel fe de zet len ma rad.Ezért a D ICE pro jekt ben ar ra tö re ked tünk, hogy mind a kva li ta -tív ku ta tá sok ból, mind a né hány kvan ti ta tív ku ta tá si pró bál ko -zás ból szár ma zó bi zo nyí té ko kat össze gyûjt sük, me lyek alap jánigye kez tünk egy olyan ku ta tá si mód szer tant ki fej lesz te ni, amihi dat épít ve a kva li ta tív és kvan ti ta tív meg kö ze lí tés kö zé, mind -ket tô elô nye it fel hasz nál ja.

Leg jobb tu do má sunk sze rint, a D ICE a leg na gyobb né pes sé -gi min tá val dol go zó, leg komp le xebb ku ta tás, me lyet a ta ní tá siszín ház és drá ma te rü le tén ed dig vé gez tek.

R e mél jük, hogy ez zel az újon nan tesz telt esz köz rend szer relhoz zá já rul ha tunk az össze tet tebb kész sé gek és vi sel ke dé si for -mák fel mé ré sé hez. Ô szin tén bí zunk ab ban is, hogy ku ta tá sunkcsak a kez det, és ezt ala pul vé ve szá mos ha son ló ku ta tás in dulmajd meg, hi szen a ta ní tá si szín ház és drá ma te rü le tén er re iga -zán nagy szük ség vol na.

■ A DICE PRO JEKT JE LEN TÔ SÉ GE A KUR RENS SZAK PO LI TI KAI KÉR DÉ SEK FÉ NYÉ BEN

Eb ben a fe je zet ben azo kat a je len tô sebb szak po li ti kai kér dé -se ket és te rü le te ket tár gyal juk, ame lyek hez a D ICE ku ta tás kap -cso ló dott. A ta ní tá si szín ház és drá ma – mi köz ben az sa ját jo gánis önál ló tu do mány ág és mû vé sze ti for ma – rend kí vül hasz no -san és ha té ko nyan ké pes össze kap cso lód ni más szak po li ti kákte rü le te i vel: ilyen pél dá ul az ok ta tás, kul tú ra, if jú ság, több -nyel vû ség, szo ci á lis ügyek, in teg rá ció, vál lal ko zás és in no vá -ció.

A je len cikk ter je del me nem te szi le he tô vé, hogy min den je -len tôs te rü le tet fel so rol junk; így csu pán annyit te he tünk, hogya leg fon to sabb te rü le te ket, il let ve ezek nek a ta ní tá si szín ház ésdrá má val va ló le het sé ges össze kap cso ló dá sát be mu tat juk.

M É R LE G

■

■

M É R LE G


5 Lásd pl. Sjoberg, S. (2007): PI SA and „ Real Life Challenges”: Mission Im possible?Contribution to Hopm an (Ed): PI SA according to PI SA Revised Vers ion O ct 8 2007http://folk.uio.no/sveinsj/Sjoberg-PISA-book-2007.pdf


N ap ja ink hosszú tá vú eu ró pai stra té gi á ját az „Eu ró pa 2020:Az in tel li gens, fenn tart ha tó és inkluzív nö ve ke dés stra té gi á ja”ha tá roz za meg. Ez a stra té gia szá mos olyan pon tot vá zol fel,amely szo ros kap cso la tot mu tat a ta ní tá si szín ház és drá má val.Az öt fô cél ki tû zés kö zött em lí ti a stra té gia az aláb bi kettôt:6

• A 20–64 éves kor osz tály je len le gi, 69% -os fog lal koz ta tá siará nyát leg alább 75% -ra kell nö vel ni.

• Az is ko lá ból ki ma ra dók ará nyát a je len le gi 15% -ról 10%alá kell csök ken te ni, és el kell ér ni, hogy a 30-34 éves kor osz tályfel sô fo kú is ko lá zott sá ga 31% -ról leg alább 40% -ra emel ked jen.

Az Eu ró pa 2020 stra té gia egy zász lós ha jó kez de mé nye zéstszen tel az ok ta tás nak és if jú ság nak az in tel li gens nö ve ke dés revo nat ko zó cél ki tû zé sei kö zött:

Zász lós ha jó kez de mé nye zés: „Fi a ta lok len dü let ben”. A cél az eu ró pai fel sô ok ta tá si in téz mé nyek tel je sít mé nyé nek

és nem zet kö zi von ze re jé nek nö ve lé se, és az ok ta tás és kép zésva la mennyi szint jén meg va ló su ló mun ka mi nô sé gé nek ja ví tá sa,a mél tá nyos ság és ki vá ló ság egye sí té sé vel, a di á kok és gya kor -no kok mo bi li tá sá nak tá mo ga tá sá val, va la mint a fi a ta lok fog lal -koz ta tá si hely ze té nek ja ví tá sá val.

Ahogy az ta nul má nyunk B Sza kasz – Ered m é nyek cí mû ré -szé ben lát ha tó lesz, a ta ní tá si szín ház és drá ma je len tô sen hoz -zá já rul a fent meg fo gal ma zott két cél el éré sé hez, és mér he tô ésköz vet len ha tást gya ko rol a zász lós ha jó kez de mé nye zés egé szé -re (pl. azok a di á kok, akik rend sze re sen részt vesz nek dra ma ti -kus te vé keny sé gek ben, job ban ér zik ma gu kat az is ko lai te vé -keny sé gek ben).

A je len do ku men tum pub li ká lá sa ide jén az el sô EU el nök sé -gi trió fél idô nél jár. A bel ga el nök ség a Kon zí li um mun ká ját2010. de cem ber 31-ig irányította, a ma gyar el nök ség 2011. ja nu -ár 1-jén kezd te meg fél éves mun ká ját. A bel ga el nök ség prog -ramjának7 cél ki tû zé se it el sô sor ban az Eu ró pa 2020 stra té gi á raala poz ta, és né hány so kat ígé rô cél ki tû zést is meg fo gal ma zottaz ok ta tás te rü le tén (pl.: „A bel ga el nök ség ide jén a Ta nácsirány el ve ket bo csát majd ki a szak em be rek ok ta tá sá ra és kép zé -sé re vo nat ko zó új prog ram 2020-ig tör té nô meg va ló su lá sá nakér de ké ben” 36. old.), va la mint a kul tú ra te rü le tén („Az El nök ségaz Eu ró pai Kul tu rá lis Agen da há rom stra té gi ai pont ja mel lettkö te le zi el ma gát. Ezek a kul tu rá lis sok szí nû ség és a kul tú rákkö zöt ti pár be széd elô moz dí tá sa, a kul tú rá nak, mint a kre a ti vi táska ta li zá to rá nak elô moz dí tá sa, va la mint a kul tú rá nak, mint anem zet kö zi kap cso la tok alap ve tô ele mé nek elô moz dí tá sa” 37.old.) Is me re te ink sze rint a ma gyar el nök ség mind két te rü le tenfoly tat ni kí ván ja a bel ga el nök ség ál tal ki je lölt irányt.

Az Ok ta tá si, If jú sá gi és Kul tu rá lis Ügyek Ta ná csa(Education, Y outh and Culture Council, EY C)8 (mely nek tag jaiaz EU or szá ga i nak kul tu rá lis és ok ta tás ügyi mi nisz te rei) nem ré -gi ben szá mos olyan kö vet kez te tést fo gal ma zott meg, ame lyek

egyes ré szei szo ros össze füg gé se ket mu tat nak a ta ní tá si szín házés drá má val. Ezek kö zé tar toz nak:

• Ta ná csi kö vet kez te té sek a Kre a tív G e ne rá ció elô moz dí tá -sá ról: G yer me kek és fi a ta lok kre a ti vi tá sá nak és in no va tív ka pa -ci tá sá nak fej lesz té se a kul tu rá lis ki fe je zô kés zség, va la mint akul tú rá hoz va ló hoz zá fé rés által9.

• Ta ná csi kö vet kez te té sek a kul tú rá nak a he lyi és re gi o ná lisfej lô dés hez tör té nô hozzájárulásáról10.

• Ta ná csi kö vet kez te té sek az egész éle ten át tar tó ta nu lást ésaz „új szak ér te lem az új mun ka he lye kért” kez de mé nye zé se ketelô se gí tô kompetenciákról11.

• Ta ná csi kö vet kez te té sek az ok ta tás és kép zés tár sa dal midimenziójáról.12

M ind eze ken túl, a V er seny ké pes sé gi Tanács13 el fo gad ta azIn no va tív Eu ró pa lét re ho zá sá ról szó ló kö vet kez te té sek cí mûdokumentumot.14 Ú gy tû nik, hogy több olyan te rü let vá lik azEU mi nisz te ri szint je in egy re fon to sab bá, ame lyek re a ta ní tá siszín ház és drá ma nagy ha tást gya ko rol, ilyen pél dá ul a kre a ti vi -tás, a kom pe ten ci ák, a kész sé gek és az egész éle ten át tar tó ta -nu lás.

Sem mi nem mu tat ja job ban az ok ta tás és a kul tú ra egy re nö -vek vô fon tos sá gát, mint az a tény, hogy az Eu ró pai Par la mentKul tu rá lis és Ok ta tás ügyi Bizottsága15 a bel ga el nök ség prog -ram ját meg vi tat ta. A 2010. jú li us 14-ei meg be szé lés az el nök ségprog ram já val va ló egyet ér tés je gyé ben zaj lott, és egye bek mel -lett az el nök ség a kö vet ke zôk mel lett kö te lez te el ma gát:

• a kre a ti vi tás, az in no vá ció és a kul tú ra fej lesz té sé nek, minta tár sa dal mi ki re kesz tés el le ni harc esz kö zé nek tá mo ga tá sa,

• kö zép tá vú cél ként ha tá roz ta meg az is ko lát vég zett ségmeg szer zé se nél kül el ha gyó fi a ta lok szá má nak 10% -kal va lócsök ken té sét, va la mint a fel sô fo kú dip lo mát, il let ve szak ké pe sí -tést szer zôk szá má nak 10% -kal va ló nö ve lé sét.

Le he tet len len ne az Eu ró pai Bi zott ság szak po li ti kai te rü le -te it né hány ol dal ban össze fog lal ni, így ar ra tö rek szünk, hogy aleg fon to sabb te rü le te ket ki emel jük. Az ok ta tás, a kul tú ra és azif jú ság ügye it az O k ta tá si és Kul tu rá lis Fô igaz ga tó ság ko or di nál -ja, és ezen a te rü le ten az el múlt né hány év so rán és a leg utób biidôk ben is igen meg gyô zô lé pé se ket tett.

A kul tu rá lis stra té gi át elô ször 2007-ben ha tá roz ták meg a„Köz le mény az eu ró pai kul tu rá lis prog ram ról a glo ba li zá ló dóvilágban”16 cí mû do ku men tum ban, ame lyet a 2008-2010. év reszó ló Kul tu rá lis munkaterv17 kö ve tett. A Bi zott ság nem ré gi benfo ga dott el egy je len tést ar ról, hogy mi lyen elô re ha la dás tör tént

M É R LE GM É R LE G


6 http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/CO MPLET% 20EN % 20BARRO SO % 20% 20% 20007%20-% 20Europe% 202020% 20-% 20EN % 20version.pdf le tölt ve 2010. jú li us 18-án. A könyv -ben ta lál ha tó, az „ Eu ró pa 2020”-ból szár m a zó idé ze te ket eb bôl a do ku m en tum ból em el -tük át.7 http://w w w .eu2010.be/files/bveu/m edia/docum ents/Program m e_EN .pdf8 http://w w w .consilium .europa.eu/show Page.aspx?id=416&lang=en

9 http://w w w .se2009.eu/polopoly_fs/1.25380!m enu/standard/file/C ouncil% 20con-clu.pdf10 http://w w w .consilium .europa.eu/uedocs/cm s_data/docs/pressdata/en/ educ/114325.pdf11http://w w w .consilium .europa.eu/uedocs/cm s_Data/docs/pressdata/en/educ/114376.pdf12 http://w w w .consilium .europa.eu/uedocs/cm s_Data/docs/pressdata/en/educ/114374.pdf13 http://w w w .consilium .europa.eu/show Page.aspx?id=412&lang=en14 http://w w w .consilium .europa.eu/uedocs/N ew sW ord/en/intm /114637.doc15 http://w w w .europarl.europa.eu/activities/com m ittees/hom eCom .do?language=EN &body=CU LT16 http://eur-lex.europa.eu/LexU riServ/LexU riServ.do?uri=CELEX:52007DC0242:EN :N O T17 http://europa.eu/legislation_sum m aries/culture/cu0001_en.htm


az Eu ró pai kul tu rá lis prog ram cél ki tû zé se it il le tô en, an nak2007-es el fo ga dá sa óta, va la mint a Ta nács 2008-2010. év re szó -ló Kul tu rá lis mun ka terv ében meg ha tá ro zott pri o ri tá so katilletôen.18

A kul tu rá lis szek tor be vo ná sá ban je len tôs át tö rést je len tett astruk tu rá lis pár be széd el in dí tá sa há rom te ma ti kus platform-mal:19 a leg el sô ilyen plat form, a Szi vár vány Plat form azInterkulturális Eu ró pá ért (Rainbow Plat form for InterculturalEurope)20, ame lyet el sô sor ban kul tu rá lis er nyô szer ve ze tek hoz -tak lét re, ki ad ta a „Szi vár vány Ta nul mányt” (Rainbow Paper,Kul tú rák kö zöt ti pár be széd: A gya kor lat tól a po li ti ká ig ésvissza).21 Az Eu ró pai Bi zott ság gal va ló si ke res kom mu ni ká ci ó já -nak ha tá sá ra, az O k ta tá si és Kul tu rá lis Fô igaz ga tó ság két má sikplat form el in dí tá sa mel lett dön tött; ezek „A kul tú rá hoz va lóhoz zá fé rés” és a „Kre a tív és kul tu rá lis ipar ágak”. M ind há romplat form a sa ját te rü le té vel kap cso la tos szak po li ti kai aján lá so -kat dol go zott ki. A há rom el vi nyi lat ko zat:

• Kul tú rák kö zöt ti pár be széd mint az EU Kul tu rá lis prog -ram já nak cél ki tû zé se: Ta nul má nyok össze fog la lá sa és ajánlá-sok22.

• A Ci vil Tár sa dal mi Plat form a kul tú rá hoz va ló hoz zá fé rés -rôl „Po li ti kai iránymutatások”23.

• ZÖ LD KÖ N Y V – A kul tu rá lis és kre a tív ipar ágak le he tô sé -ge i nek kibontakozása.24

A kul tu rá lis stra té gia egy má sik ré szét ha son ló an egalitáriusés participatív el já rás ve zér li, bár más részt ve vôk kel; ez a NyíltKo or di ná ci ós Mód szer (O pen Method of Coordination, O MC).Az O M C új ke re tet biz to sít a tag ál lam ok kö zöt ti együtt mû kö dés -hez, le he tô vé té ve a nem ze ti po li ti kák cél ja i nak egy irány ba te -re lé sét. E sze rint a kor mány kö zi mód szer sze rint a tag ál lam okegy mást ér té ke lik (szak mai bí rá lat), míg a Bi zott ság sze re pe afel ügye let re kor lá to zó dik. A 2008-2010-es idô szak jelentéseit25

az O CM szak ér tôi né hány hó nap ja ad ták ki. A je len té sek a kö -vet ke zôk:

• mû vé szek és más szak em be rek mo bi li tá sa,• gyûj te mé nyek mo bi li tá sa,• erô sebb szi ner gia a mû vé szet és az ok ta tás között26,• EU R O STAT sta tisz ti kai mun ka cso port a kul tú ra te rü le tén,• kul tu rá lis és kre a tív ipar ágak.

Az ok ta tás ügyi stratégiát27 Az ok ta tás és a kép zé sek te rü le -tén tör té nô eu ró pai együtt mû kö dés stra té gi ai ke re te („ET2020”)28 ha tá roz za meg. A do ku men tum fe je ze te i nek nagy ré -sze kap cso ló dik az ál ta lunk meg fo gal ma zott aján lá sok hoz (lásdC Szek ció).

Az if jú ság ügyi stra té gi á ról szó ló kulcs do ku men tum je len lega Ta nács nak Az if jú ság po li ti ka te rü le tén va ló eu ró pai szin tûegyütt mû kö dés meg újí tott ke ret prog ram já ról (2010-2018) szó lóhatározata.29

Szá mos egyéb olyan te rü let is a Bi zott ság, il let ve az ah hoz kö -tô dô egyéb in téz mé nyek fi gyel mé nek kö zép pont já ban van, ame -lyek re a ta ní tá si szín ház és drá ma is ha tás sal van. Ilyen te rü lettöb bek kö zött a kre a ti vi tás. V é le mé nyünk sze rint, a te rü let hezkap cso ló dó leg fon to sabb újabb ke le tû ki ad vány ok az aláb bi ak:

• M û vé sze ti ne ve lés és kre a ti vi tás – Szak iro dal mi áttekin-tés30 (ez a ki ad vány köz vet le nül kap cso ló dik a mi te rü le tünk höz).

• A kul tú ra ha tá sa a kre a ti vi tás ra – a KEA-nak az EB O k ta tá -si és Kul tu rá lis Fô igaz ga tó sá ga szá má ra ké szí tett tanulmánya31.

• A Kre a ti vi tás és In no vá ció Eu ró pai Kö ve te i nek N yi lat -kozata32.

• A Kre a ti vi tás mé ré se – Könyv és kon fe ren cia anyag33.• Kre a ti vi tás az eu ró pai is ko lák ban – Ta ná rok felmérése.34

Ö röm mel ol vas tuk A mû vé sze ti és kul tu rá lis ne ve lés az eu ró -pai is ko lák ban cí mû Eurydice jelentést,35 amely a mi je len té sünk -nek ki vá ló ki egé szí té se: a te rü let in téz mé nyi hát te rét vá zol ja fel.

Azok a di á kok, akik rend sze re sen részt vesz nek drá ma-fog -lal ko zá so kon, na gyobb haj lan dó sá got mu tat nak a vá lasz tá sok -ban és a köz ügyek ben va ló ak tív rész vé tel re (lásd a B.3. Fe je ze -tet). Ily mó don, a ta ní tá si szín ház és drá ma hasz nos köz ve tí tôesz köz le het a di á kok szá má ra az Eu ró pai Bi zott ság nyílt kon -zul tá ci ói fe lé, mint ami lyen a „Szo ci á lis Párbeszéd”36 vagy „AzÖ n H ang ja Európában”.37

Az eu ró pai in téz mé nyek mel lett meg kell em lí te nünk azU N ESCO 38 kul tu rá lis rész le gét, amely orosz lán részt vál lal a glo bá lismû vé sze ti n e ve lés ü gyé ben. A k ulcs do ku men tu mok a k ö vet ke zôk:

• A mû vé sze ti ne ve lés térképe39.• Szö u li Agen da: A mû vé sze ti ne ve lés fej lesz té sé nek cél -

kitûzései40.• Be fek te tés a kul tu rá lis sok szí nû ség be és a kul tú rák kö zöt -

ti pár be széd be: U N ESCO V ilágjelentés41.• A kul tu rá lis ki fe je zés mód ok sok szí nû sé gé nek vé del mé rôl

és tá mo ga tá sá ról szó ló egyezmény42.• M á so dik V i lág kon fe ren cia a M û vé sze ti N evelésrôl.43

M É R LE GM É R LE G


18 http://ec.europa.eu/culture/new s/new s2762_en.htm19 http://ec.europa.eu/culture/our-policy-developm ent/doc1199_en.htm20 http://w w w .intercultural-europe.org 21 http://rainbow paper.labforculture.org/signup/22 http://w w w .intercultural-europe.org/docs/PIEICDstudy2010def.pdf23 http://ec.europa.eu/culture/our-policy-developm ent/doc/Platform AccessCulture_guideline_july_09.pdf24 http://ec.europa.eu/culture/our-policy- develop-m ent/doc2577_en.htm25 http://ec.europa.eu/culture/new s/new s2742_en.htm26 http://ec.europa.eu/culture/new s/new s2742_en.htm27 http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc1120_en.htm28 http://eur-lex.europa.eu/LexU riServ/LexU riServ.do?uri=O J: C:2009:119:0002:0010:EN :PDF

29 http://ec.europa.eu/youth/pdf/doc1648_en.pdf30 http://w w w .creativitycultureeducation.org/data/files/5-b-arts-in-education-and-cre-ativity-2nd-edition-91.pdf31 http://w w w .keanet.eu/docs/execsum _creativity_english% 20.pdf32 http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/year09/m anifesto_en.pdf33 http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc2082_en.htm34 http://ftp.jrc.es/EU Rdoc/JRC55645_Creativity% 20Survey% 20Brochure.pdf35 http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/docum ents/them atic_reports/113EN .pdf36 http://ec.europa.eu/social/m ain.jsp?catId=329&langId=en37 http://ec.europa.eu/yourvoice/index_en.htm38 http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-U RL_ID=2916&U RL_DO =DO _TO PIC&U RL_SECTIO N =201.htm l39 http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-U RL_ID=30335&U RL_DO =DO _TO PIC&U RL_SECTIO N =201.htm l40 http://portal.unesco.org/culture/en/files/41117/12790338165Seoul_Agenda_G oals_for_the_Developm ent_of_Arts_Education.pdf/Seoul% 2BAgenda_G oals% 2Bfor% 2Bthe% 2BDevelopm ent% 2Bof% 2BArts% 2BEducation.pdf41 http://unesdoc.unesco.org/im ages/0018/001847/184755e.pdf42 http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-U RL_ID=11281&U RL_DO =DO _TO PIC&U RL_SECTIO N =201.htm l43 http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-U RL_ID=39674&U RL_DO =DO _TO PIC&U RL_SECTIO N =201.htm l


V é gül em lí tést kell ten nünk a föld raj zi ré gi ók sze rin ti spe -ci fi kus stra té gi ák ról, ame lyek úgy szin tén ki emelt fi gyel metfor dí ta nak a fent em lí tett te rü le tek re. H á rom pél da er re az EUD u na R é gió Stratégiája,44 az Észa ki ré gió kre a tív gaz da sá gá nakZöld Könyve,45 il let ve N or vé gia „Kul tu rá lis H á ti zsák Prog -ramja”.46

M int azt lát hat tuk, a ta ní tá si szín ház és drá ma szá mos, je -len tôs pon ton kap cso ló dik a kü lön bö zô nem zet kö zi po li ti kák -hoz, a leg kü lön bö zôbb szin te ken. Így te hát meg le pô, hogy a po -li ti kai dön tés ho zók mi lyen ke vés fi gyel met szen tel nek en nek ate rü let nek az utób bi idô ben. An nak ér de ké ben, hogy a ta ní tá siszín ház és drá mát ref lek tor fény be ál lít suk, füg get len ku ta tó katkér tünk fel ar ra, hogy ta nul má nyoz zák a ha tá sa it.

■ BE VE ZE TÉS A KU TA TÁS M ÓD SZER TA NÁ BA

Ku ta tá sunk lon gi tu di ná lis és interkulturális, ami lé nye gé benazt je len ti, hogy a ta ní tá si szín ház és drá ma ha tá sa it kü lön bö zôkul tú rák ban vizs gál tuk (interkulturális), egy meg ha tá ro zott idô -szak ban (longitudinális).47 N égy fon tos ku ta tá si as pek tust tar -tot tunk szem elôtt a kulcs kom pe ten ci ák vizs gá la ta so rán:

1. Kul tú ra:az ada to kat 12 kü lön bö zô nem zet „ok ta tá si te rü -le té rôl” gyûj töt tük (lásd 1. áb ra). Észa ki és dé li, ke le ti és nyu ga -ti, EU -s és nem EU -s or szá gok kép vi sel te tik ma gu kat sok szí nû,vál to za tos ku ta tá si min tánk ban.

2. Ta ní tá si szín ház és drá m a te vé keny ség tí pu sa.H á rom kü -lön bö zô tí pu sú, kü lön bö zô el já rás ban részt ve vô cso por tot vizs -gál tunk min den kul tú rá ban (lásd 1. és 3. áb ra):

a) kí sér le ti cso por tok „ egy al kal m as” ta ní tá si szín ház és drá -m a te vé keny ség gel:ezek nél a cso por tok nál a szín ház nak és drá -má nak, mint egy sa já tos, 3-4 órás fog lal ko zás nak a ha tá sa it vizs -gál tuk (pl. szín há zi ne ve lé si prog ram),

b) kí sér le ti cso por tok „ fo lya m a tos” ta ní tá si szín ház és drá m ate vé keny ség gel:ezek nél a cso por tok nál a 4 hó na pon át rend sze -re sen meg tar tott fog lal ko zá sok ha tá sa it vizs gál tuk (pl. fi a ta lok -ból ál ló cso por tok fel ké szü lé se egy szín há zi elô adás ra, a 4 hó -nap alatt min den eset ben leg alább 10 fog lal ko zás meg tar tá sá rake rült sor),

c) kont roll cso por tok m ind két elô zô tí pus ba tar to zó kí sér le ticso por tok m el lett: ezek a cso por tok nem ta lál koz tak ta ní tá siszín ház zal és drá má val. Ezek nek a cso por tok nak a tag jai ugyan -ab ba az is ko lá ba jár tak, vagy na gyon ha son ló kör nye zet ben él -tek, mint a kí sér le ti cso por tok tag jai. Ami kor egy kí sér le tet az -

zal a cél lal vég zünk el, hogy meg tud juk, mi lyen ha tást fejt ki azál ta lunk vizs gál ni kí vánt egyet len vál to zó, kont roll cso por tothasz ná lunk an nak ér de ké ben, hogy mi ni má lis ra csök kent sükmás vál to zók nem kí vá na tos ha tá sa it ugyan azon a rend sze ren. AD ICE ku ta tás ban mind egyik fi a ta lok ból ál ló kí sér le ti cso portmel lett, ame lyik ta ní tá si szín ház és drá ma te vé keny sé gek benvett részt, ke res tünk egy kont roll cso por tot is, amely nek jel lem -zôi a le he tô leg na gyobb mér ték ben meg egyez tek a kí sér le ti cso -port jel lem zô i vel (a leg több eset ben ugyan ab ba az is ko lá ba ésugyan ar ra az év fo lyam ra jár tak). Így ide á lis eset ben a kont rollcso port csu pán annyi ban kü lön bö zött a kí sér le ti cso port tól,hogy tag jai nem vet tek részt ta ní tá si szín ház és drá ma te vé -keny sé gek ben.

3. A di á kok élet ko ra: 13-16 éves fi a ta lo kat vizs gál tunk ku ta -tá sunk ban. Azért vá lasz tot tunk ser dü lô kor cso por tot, mert: (1)Fej lô dés pszi cho ló gi ai szem pont ból ez az élet kor az at ti tûd-for -má lás idô sza ka (pl. énhatékonyság meg íté lé se). Az at ti tû dök né -mi képp alul ér té kelt as pek tu sai a kulcs kom pe ten ci ák nak, pe diga ser dü lôk iden ti tás kép zé sét nagy ban meg ha tá roz zák tár sas in -ter ak ci ó ik. Kí ván csi ak vol tunk, hogy a ta ní tá si szín ház és drá maho gyan, mi lyen mér ték ben se gít het eb ben a rend kí vül ér zé kenyidô szak ban. (2) A kulcs kom pe ten ci ák de fi ní ci ói az ide á lis „ki -me ne tet” ha tá roz zák meg, így egy faj ta „út mu ta tást” ad nak azok ta tá si rend szer szá má ra: az idô sebb gye re kek kö ze lebb van -nak eh hez a „ki me net hez”. (3) Az ok ta tás egyik cél ja az élet re va -ló fel ké szí tés: en nek si ke res sé gét leg job ban az idô sebb gye re kekkö ré ben vizs gál hat juk. (4) Az en nek a kor cso port nak kí nált ta -ní tá si szín ház és drá ma te vé keny sé gek nagy el té ré se ket mu tat -nak Eu ró pa kü lön bö zô or szá ga i ban: míg né hány or szág ban igenke vés szín há zi és drá más prog ra mot kí nál nak en nek a kor cso -port nak (pl. N or vé gia), ad dig más or szá gok ban a drá ma ta ná rokúgy gon dol ják, hogy en nél a kor cso port nál a ta ní tá si szín ház ésdrá ma kü lö nö sen ha té ko nyan ké pes fej lesz te ni a kom pe ten ci á -kat, at ti tû dö ket és kész sé ge ket (pl. M a gyar or szág). (5) En nél akor cso port nál in kább le het sé ges meg bíz ha tó at ti tûd vizs gá la to -kat vé gez ni (pl. a kér dô íves vizs gá la tok nem elég meg bíz ha tó akfi a ta labb gye re kek ese té ben).

4. Idô: Két lon gi tu di ná lis vizs gá la tot vé gez tünk el an nak ér -de ké ben, hogy meg mu tat has suk a ta ní tá si szín ház és drá ma te -vé keny sé gek né hány ro busz tus ha tá sát a kulcs kom pe ten ci ák ra:egy négy hó na pig tar tó vizs gá lat a fo lya ma tos, és egy rö vid (egyhó na pig tar tó) vizs gá lat az egy-al kal mas te vé keny sé gek ese té -ben (lásd 2. áb ra). Az adat fel vé te li idô pont ok az aláb bi ak vol tak:

a) Az egy al kal mas szín ház és drá ma cso por tok és kont rollcso port ja ik ese té ben (2009. ok tó ber 1.–2010. ja nu ár 31.):

• In put kér dô íves ada tok:két hét tel a fog lal ko zást meg elô zô en.• Meg fi gye lé si ada tok:a fog lal ko zás fo lya mán.• O ut put kér dô íves ada tok:két hét tel a fog lal ko zást kö ve tô en.b) A rend sze res szín ház és drá ma cso por tok és kont roll cso -

port ja ik ese té ben:• In put kér dô íves ada tok:2009. szep tem ber 21.–ok tó ber 15.• Meg fi gye lé si ada tok: a szín há zi és drá más te vé keny sé gek

fo lya mán, 2009. no vem ber 15.–2009. de cem ber 15.• O ut put kér dô íves ada tok: 2010 ja nu ár já ban (né hány cso -

port nál: 2009 de cem be ré ben).

M É R LE G

■

M É R LE G


44 http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/index_en.htm45 http://w w w .nordicinnovation.net/_im g/a_creative_econom y-_green_paper_for_the_nordic_ region3.pdf46 Ministry of Culture, N orw ay 2008. A Cultural Rucksack for the Future47 Meg jegy zés: köny vünk ben a ku ta tás sal kap cso la tos anya go kat, be le ért ve a m ód szer -tant és az ered m é nye ket tár gya ló ré sze ket is, le egy sze rû sí tett és könnyen ért he tô stí lus -ban fo gal m az tuk m eg, nem pe dig a tu do m á nyos pub li ká ci ók m eg kö ve tel te stí lus ban. En -nek oka az, hogy köny vün ket nem csu pán a tu do m á nyos kö zön ség nek, ha nem az ok ta tásés a kul tú ra te rü le tén te vé keny ke dô szak em be rek és dön tés ho zók szé les kö ré nek is szán -juk. Az ered m é nye ket tu do m á nyos, szak m ai bí rá lat tal dol go zó fo lyó irat ok ban is kö zöl nifog juk, ahol az ered m é nye ket a tu do m á nyos pub li ká ció kö ve tel m é nye i nek m eg fe le lônyel ve zet tel, for m á ban és m a te m a ti kai sta tisz ti kai ada tok kal együtt je len tet jük m eg. Eb -ben a do ku m en tum ban ar ra tö re ked tünk, hogy csak a leg szük sé ge sebb tu do m á nyos ki -fe je zé se ket hasz nál juk a szö veg ben, és eze ket ért he tô en m eg m a gya ráz zuk.


Ö ssze fog lal va: az egy al kal m as kí sér le ti cso por tok ese té ben aku ta tá si idô szak négy hét hosszú sá gú volt, a fo lya m a tos kí sér le -ti cso por tok ese té ben pe dig 3-4 hó nap. Bár a vizs gált idô szakigen rö vid volt, még is elég hosszú volt ah hoz, hogy az eset le gesvál to zá sok ki mu tat ha tó ak (mér he tô ek) le gye nek, és hogy ezekalap ján prog nosz ti zál ha tó vá vál jon az adott prog ram hosszú tá -vú ha tá sa. (H a négy hó nap alatt kis mér té kû, de szig ni fi kán sanpo zi tív ha tás mu tat ha tó ki, ak kor azt vár hat juk, hogy ha a gye -re kek hosszabb idôn át vesz nek részt ugyan azon a prog ra mon,ha son ló irá nyú, na gyobb vál to zás kö vet kez ne be né hány év el -tel té vel.)

■ AZ ADA TOK TÍ PU SAI

A D ICE ku ta tás ban nyolc kü lön bö zô for rás ból gyûj töt tünk ada -to kat (lásd 4. áb ra), ami nek ré vén sok kal komp le xebb és gaz da gabbin for má ció hal maz hoz ju tot tunk hoz zá, mint ha csak egyet len for -rás ból gyûj töt tük vol na az ada ta in kat (pl. csak a di á kok tól).

Ada ta ink a kö vet ke zô nyolc for rás ból szár maz nak:1. D i ák kér dô ív: 14 ol da las, ön ki töl tôs kér dés sor a kulcs kom -

pe ten ci ák ra és né hány hát tér vál to zó ra vo nat ko zó an. Ku ta tá -sunk nak ez volt az ön ér té ke lô el já rá son ala pu ló össze te vô je. In -put és out put ada to kat egy aránt fel vet tünk. A kér dô ív a kom pe -ten ci ák szá mos kü lön bö zô as pek tu sát vizs gál ta, mint pl.:

– Anya nyel vi kom mu ni ká ció: ol va sás és szö veg ér tés, be le -ért ve az olyan abszt rakt fo gal ma kat, mint az iró nia.

– A ta nu lás ta nu lá sa: ta nu lá si mo ti vá ció (mit gon dolsz, mia cél ja az ok ta tás nak?), ta nu lá si stra té gi ák (ho gyan ta nulsz?),szo ron gás és una lom az is ko lá ban (mennyi re sze retsz is ko lá bajár ni?), drá ma és ta nu lás, a kü lön bö zô is ko lai ve ze té si stí lu sokpre fe ren ci á ja.

– Sze mély kö zi, interkulturális és szo ci á lis kom pe ten ci ák,ál lam pol gá ri kom pe ten cia: em pá tia és né zô pont vál tás, prob lé -ma meg ol dás, irá nyí tá si kész sé gek (a prob lé ma fel is me ré se,konf lik tus ke ze lé si stra té gi ák), a sza va zá sok kal és a vé le mény -nyil vá ní tás sal kap cso la tos at ti tûd (pl. az is ko lá ban, az or szág -ban, az EU -ban), a tá gabb kör nye zet hez va ló tar to zás (csa lád,szom széd ság, ut ca, vá ros, nem zet, EU ), kö zös sé gi tá vol ság ská la(diszk ri mi ná ció, ide gen gyû lö let).

– Vál lal ko zói kész ség: kog ni tív nyi tott ság: meg lát ni a dol -gok ban azt, amit má sok nem vesz nek ész re, vál lal ko zás me ne -dzse lé se: az öt le tek tet tek be va ló át for dí tá sa, koc ká zat vál la lás,el szánt ság.

– Kul tu rá lis ki fe je zô kés zség: mû vé szi te vé keny sé gek kel va -ló fog la la tos ság (ho gyan fe je zed ki ön ma gad?), kü lön bö zô mû -vé sze ti és kul tu rá lis ese mé nye ken va ló rész vé tel.

– Köz ve tí tô (mediátor) vál to zók: vál to zók, ame lyek nemré szei a kom pe ten ci ák nak, de ame lyek re ha tás sal le het a drá ma,és így ezek köz ve tet ten ha tás sal le het nek a kom pe ten ci ák ra.Ezek kö zé tar to zik a pszi cho ló gi ai jól lét (vagy szo ron gás) az is -ko lá ban és ott hon, az ön be csü lés mér té ke, az osz tály ra jel lem zôtár sas hely zet, a tár sas szo ron gás mér té ke.

– Mo de rá tor vál to zók: az ered mé nyek né hány más vál to zó -tól is függ het nek, pél dá ul az ok ta tás kul tu rá lis hát te ré tôl, az al -kal ma zott dra ma ti kus te vé keny ség tí pu sá tól, a di á kok ne mé tôl,

élet ko rá tól, csa lá di hát te ré tôl, stb. Ezek nek a vál to zók nak a ha -tá sa rend kí vül je len tôs le het; pél dá ul a csa lá di hát tér je len tô senbe fo lyá sol hat ja egy gye rek ol va sá si ké pes sé gét, il let ve az ol va -sás sal kap cso la tos at ti tûd jét.

2. Kér dô ív az osz tá lyo kat ta ní tó ta ná rok nak min den egyesgye rek kel kap cso lat ban: az öt kom pe ten ci á ra vo nat ko zó kér dé -sek min den gye rek ese té ben, ahogy a ta nár ész le li. In put és out -put ada to kat egy aránt fel vet tünk. Ez a kér dô ív an nak a kér dô ív -nek a tü kör ké pe, amit a gye re kek kel fel vet tünk, így a vál to zá so -kat több as pek tus ból és két kü lön bö zô for rás ból is meg vizs gál -hat tuk.

A di á kok kér dô ív ét és a ta ná ri kér dô íve ket egy aránt elô ze te -sen tesz tel tük egy pilotku ta tás ban, mind a 12 or szág ban. A ská -lá kat a meg fe le lô sta tisz ti kai elem zé sek el vég zé sé vel ha tá roz tukmeg.

3. A ta ní tá si szín ház és drá ma te vé keny ség struk tu rált meg -fi gye lé se: az egy al kal mas te vé keny sé ge ket, va la mint a fo lya ma -tos te vé keny sé gek mind egyi ké bôl egy-egy fog lal ko zást al kal -m an ként két-két füg get len m eg fi gye lô fi gyel te m eg, aki ket elô ze -te sen ki ké pez tünk egy össze tett kó do lá si rend szer al kal ma zá sá -ra. A meg fi gye lé si rá csot a pro jekt szá má ra fej lesz tet tük ki, és ameg fi gye lés fó ku szá ban az egyes mun ka for mák sor rend je és aprog ra mok so rán ki ala ku ló kü lön bö zô in ter ak ci ók áll tak. A te -vé keny sé gek mo ni to ro zá sá val nem csu pán ar ról kap hat tunk in -for má ci ót, hogy kik az in ter ak ci ók leg fôbb kez de mé nye zôi, ha -nem az in ter ak ci ók mi nô sé gé rôl és irá nyá ról is. Azok a fon toste vé keny sé gek vagy ese mé nyek, ame lyek jel zik, hogy az ötkom pe ten cia kö zül va la me lyik je len van a prog ram ban (pl. egygon do lat meg fo gal ma zá sa, együtt mû kö dés a gye re kek kö zött,stb.), szin tén he lyet kap tak a kó do lá si rend szer ben. A meg fi gye -lôk nek min den je len tôs ese ményt vagy te vé keny sé get je löl ni ükkel lett.

4. A prog ram ve ze tô ál tal a ta ní tá si szín ház és drá ma te vé -keny ség rôl adott struk tu rált le írás: ez né hány több szö rös vá lasz -tá sos és né hány nyi tott kér dést je len tett az aláb bi ak meg ha tá ro -zá sá ra: cso port mé ret, al kal ma zott mód sze rek, ér té ke lé si for -mák, a prog ram ve ze tô szak mai hát te re, stb.

5. A prog ra mok füg get len („vak”), szak mai elô ze tes osz tá lyo -zá sa: A le írá sok alap ján két füg get len szak ér tô „va kon”, elô ze te -sen osz tá lyoz ta a prog ra mo kat azok be csült ha té kony sá ga sze -rint.

6. Struk tu rált fel mé rés a pro jekt ve ze tôk és más eu ró pai szín -há zi és drá ma szak ér tôk meg kér de zé sé vel a ta ní tá si szín ház ésdrá ma hely ze té rôl az adott or szág ban: Té mák: ta ní tá si szín ház-és drá ma-kép zé sek, is ko lák (a ta nu lás ra és a sze mély éle té re gya -ko rolt ha tá sa), ok ta tá si-ne ve lé si szak po li ti ka (cé lok és vé le mé -nyek).

7. Kü lön bö zô kva li ta tív ku ta tá si fel mé ré sek, me lye ket azegyes or szá gok D ICE cso port jai önál ló an vé gez tek: az Egye sültKi rály ság ban dol go zó pro jekt part ne rek ar ról foly tat tak kva li ta -tív ku ta tást, hogy mit gon dol nak a fi a ta lok egy adott szín há zine ve lé si prog ram ról; a len gyel part ne rek a vál lal ko zói kom pe -ten ci á ról ké szí tet tek fel mé rést; a ma gyar part ner a szo ci á liskom pe ten ci át vizs gál ta (rész le te seb ben lásd a Szín ház és Pe da -gó gia so ro zat ed dig meg je lent hat kö te tét!).

M É R LE G

■

M É R LE G



M O Z A I K


KULTÚRÁK

Kísérleti csoportok 1

ModerátorhatásokKözvetítô (moderátor)

hatások

Anyanyelvikommunikáció

A tanulás tanulása

Személyköziinterkulturális

és szociáliskompetenciákállampolgárikompetencia

Vállalkozóikészség

Kulturális kifejezôkészség

Kontrollcsoportok 1

ORSZÁG 1

Kísérleti csoportok 2

Kontrollcsoportok 2

ORSZÁG 2

1. ábra A kutatás interkulturális aspektusa

Kompetenciák input2009 szept.-okt.kt.

4 hónapos longi-tudinális mérés

(leglább 10 alkalom)

IDÔ

Kompetenciák input2009 szept.-okt.kt.

4 hónapos longi-tudinális mérés

(leglább 10 alkalom)

Kompetenciákinput

2 héttel afoglalkozás elôtt

egyalkalmasdrámamunka

Kompetenciák output2 héttel a foglalkozás után

Rövid (1 hónapos)logitudinális mérés

2009 október és 2010 január között

Folyamatos tevékenység(közben téli szünet)

2009 szeptember - 2010 január

Kompetenciák output2010

2. ábra A kutatás idôbeli aspektusa (longitudinális tervezés)

MINTÁK AZ EGYES ORSZÁGOKBAN

ÉLETKOR: 13-16 éves fiatalokA kísérleti és a kontroll csoportok ugyanabból az iskolából vagy hasonló környezetbôl

Kompetenciák output2010

MINTÁK AZ EGYES ORSZÁGOKBAN

ÉLETKOR: 13-16 éves fiatalokA kísérleti és a kontroll csoportok ugyanabból az iskolából vagy hasonló környezetbôl

Kísérleti csoportok

Minimum 160 fôlegalább 8 csoportból / osztályból

Egy alkalmas

Minimum 80 fôlegalább 4 csoportból /

osztályból

Egy alkalmas


osztályból

Kontroll csoportok

Minimum 160 fôlegalább 8 csoportból / osztályból

Egy alkalmas


osztályból

Egy alkalmas


osztályból

3. ábra A minta összetétele egy országban


Egy alkalmas


osztályból


8. M á sod la gos ku ta tás: egy nem zet kö zi ku ta tó cso port szé leskör ben át te kin tet te a ta ní tá si szín ház és drá ma te rü le tén a ko -ráb bi ak ban szü le tett ku ta tá si be szá mo ló kat és ered mé nye ket.

■ LE ÍRÓ STA TISZ TI KA

■ A fel mé rés ben részt ve vô di á kok szá ma

A D ICE ku ta tás ba össze sen 4 475 di á kot von tunk be, akikkö zött meg kö ze lí tô en ugyan annyi an vol tak fi úk, mint lá nyok.

• Az or szá gok kö zöt ti meg osz lás a következôképpen ala kult:Cseh or szág: 182, M a gyar or szág: 1 336, H ol lan dia: 399, N or vé -gia: 383, Pa lesz ti na: 426, Len gyel or szág: 361, Por tu gá lia: 122,R o má nia: 331, Szer bia: 285, Szlo vé nia: 298, Svéd or szág: 156,Egye sült Ki rály ság: 196.

• 2 257 fô vett részt ta ní tá si szín ház és drá ma te vé keny sé -gek ben, 2 218 fô al kot ta a kont roll cso por tot. A kí sér le ti cso por -ton be lül 1 035 fô vett részt egy al kal mas te vé keny ség ben, és1 222 fô vett részt fo lya ma tos te vé keny ség ben.

• 938 fô nyi lat ko zott úgy, hogy a D ICE pro jek tet meg elô zô -en is rend sze re sen részt vett ta ní tá si szín ház és drá ma te vé -keny sé gek ben; a leg töb ben kö zü lük a kí sér le ti cso por tok ba tar -toz tak.

1 080 kü lön bö zô vál to zót vizs gál tunk diákonként.48

Ez pon to san 4 833 000 cel lá nyi egye di ada tot je lent, sok száz -ezer össze füg gést, in ter ak ci ót és kap cso la tot a vál to zó ink kö -zött. A sta tisz ti kai out put fájl mé re te 1,23 G B (ez csak a leg el sôés leg alap ve tôbb elem zé se ket tar tal maz za). Ez az adat tö meg

több tu cat jö vô be li pub li ká ció le he tô sé gét je len ti. A kö vet ke zôk -ben el sô ként a leg fon to sabb nak lát szó ered mé nye ket mu tat jukbe.

■ A VIZS GÁLT TA NÍ TÁ SI SZÍN HÁZ ÉS DRÁ M A PROG RA M OK LEG FON TO SABB JEL LEM ZÔI

111 kü lön bö zô ta ní tá si szín ház és drá ma prog ra mot mér -tünk fel, me lyek kö zül

• 56 fo lya ma tos volt, 55 pe dig egy al kal mas.• 83 cso port ho mo gén volt (a di á kok ugyan ab ba az osz tály -

ba jár tak), 25 cso port pe dig he te ro gén (a di á kok kü lön bö zô osz -tá lyok ba vagy is ko lák ba jár tak) (3 eset ben hi ány zik az er re vo -nat ko zó adat).

• A prog ra mok meg osz lá sa or szá gon ként: Cseh or szág: 4,M a gyar or szág: 26, H ol lan dia: 6, N or vé gia: 7, Pa lesz ti na: 13, Len -gyel or szág: 10, Por tu gá lia: 6, R o má nia: 7, Szer bia: 7, Szlo vé nia:12, Svéd or szág: 7, Egye sült Ki rály ság: 6.

• Az egy al kal mas te vé keny sé gek idô tar ta ma 45 perc és 210perc kö zött vál to zott.

• A fo lya ma tos ta ní tá si szín ház és drá ma te vé keny sé gek ese -té ben egy fog lal ko zás idô tar ta ma 45 perc és 240 perc kö zött vál -to zott.

• A fo lya ma tos ta ní tá si szín ház és drá ma prog ra mok több sé -ge a ku ta tás sal egy idô ben in dult; a prog ra mok egy ré sze márko ráb ban is lé te zett, és volt né hány olyan cso port is, ame lyektag jai a ku ta tás ide jén már több mint 10 éve együtt dol goz tak.

• Az egy adott prog ra mon részt ve vô di á kok szá ma 5 és 35kö zött vál to zott, az át la gos lét szám 20 fô volt.

• 20 eset ben a ta ní tá si szín ház és drá ma a kö te le zô tan rendré szét ké pez te; 26 eset ben vá laszt ha tó volt, bár ki csat la koz ha -tott a prog ram hoz, aki ked vet ér zett hoz zá; 34 eset ben a tel jesosz tály részt vett a te vé keny ség ben, és er rôl az osz tály fô nök

M É R LE G

■

■

■

M É R LE G


Egyedi kvalitativkutatások Diák önbeszámoló

Programvezetôönértékelése

Független szakértôkértékelése

Tanár megfigyelésObjektív megfigyelôk

Tanítási színházés dráma szakértôkországértékelése

Az öt kulcskompetencia

és a gyerekek változása

A vizsgált programok

tulajdonságai

4. ábra A minta összetétele egy országban

48 Be le ért ve az ere de ti leg m ért és a kal ku lált vál to zó kat, pl. ská lán el ért át la gos pont -szám .


vagy az is ko la igaz ga tó ja dön tött; 22 eset ben va la mi lyen mó donki vá lasz tot ták a részt ve vô ket (9 eset ben hi ány zik az er re vo nat -ko zó adat).

• A szín ház és a drá ma 64 eset ben volt füg get len az is ko laitan anyag tól, 20 eset ben az is ko lai tan anyag ré sze volt, 21 eset -ben pe dig va la mi lyen mó don kap cso ló dott a tan anyag hoz (6eset ben hi ány zik az er re vo nat ko zó adat).

• Azok ban az ese tek ben, ame lyek ben a prog ram ve ze tô úgyítél te meg, hogy a ta ní tá si szín ház és drá ma va la mi lyen mó donkap cso ló dik más tan tár gyak hoz, a kö vet ke zô tan tár gya kat em lí -tet ték: nyelv tan (28), iro da lom (33), mû vé sze tek (31), tör té ne -lem (19), tár sa dal mi ta nul má nyok (28), sôt ter mé szet tu do má -nyok (7) és ma te ma ti ka (2) is.

• M i nô sí tô ér té ke lést (pl. ér dem je gye ket) csak 17 eset benkap tak a részt ve vôk, míg for ma tív, bá to rí tó vagy kri ti kus ér té -ke lést (nem ér dem je gye ket) 107 eset ben. Leg gyak rab ban ta nárér té kelt di á kot (105), de a ta ní tá si szín ház és drá ma ese té ben azis na gyon gya ko ri, hogy a tár sak egy mást ér té ke lik (92), sôt a di -á kok is ér té ke lik a ta nárt (64). Ö sszes sé gé ben el mond ha tó, hogya ta ní tá si szín ház és drá ma ér té ke lé si rend sze re nagy ban kü lön -bö zik az ér dem je gyek re épü lô ha gyo má nyos is ko lai ér té ke lé sirend szer tôl.

• 50 prog ra mot ve ze tett kép zett drá ma ta nár, 8-at más ta nár,21-et szín há zi szak em ber és 28-at más faj ta kép zett ség gel ren del -ke zô sze mély, pl. animátor vagy pszi cho ló gus (4 eset ben hi ány -zik az er re vo nat ko zó adat).

• 41 prog ra mot ve ze tett egyet len szak em ber, 67 prog ra motve ze tett kö zö sen két vagy há rom szak em ber (3 eset ben hi ány zikaz er re vo nat ko zó adat).

• A prog ram ve ze tôk szak mai gya kor la ta 2 hó nap és 34 évkö zött vál to zott; az át lag 9,33 éves gya kor lat volt.

A prog ra mo kat be fo ga dó is ko lák jel lem zôi (a prog ra mok banrészt ve vô di á kok ezek nek az is ko lák nak a ta nu lói vol tak):

• 13 ál ta lá nos is ko la, 80 kö zép is ko la, 7 szak is ko la (11 eset -ben hi ány zik az er re vo nat ko zó adat).

• 93 ál la mi vagy ön kor mány za ti, 2 egy há zi fenn tar tá sú is ko -la, 10 ma gán is ko la, 2 egyéb fenn tar tá sú is ko la (4 eset ben hi ány -zik az er re vo nat ko zó adat). Fon tos meg je gyez ni, hogy a fel -mért prog ra mok részt ve vô i nek 84%-a olyan is ko lá ba járt,ame lyet köz pénz bôl tar ta nak fenn – így az aláb bi ku ta tá siered mé nyek fô ként azok ra a ta ní tá si szín ház és drá ma te vé -keny sé gek re vo nat koz nak, ame lyek re ál la mi vagy ön kor -mány za ti is ko lák ban ke rült sor, ezért a C sza kasz ban meg fo -gal ma zott aján lá so kat fô ként az eze ket az is ko lá kat fenn tar -tó tes tü le tek (pl. mi nisz té ri u mok, ön kor mány zat ok) fi gyel -mé be ajánl juk.

• 12 volt elit is ko la, 10 hát rá nyos hely ze tû gye re ke ket be fo -ga dó is ko la, 1 ki sebb sé gi is ko la, 5 is ko la sa já tos ne ve lé si igé nyûgye re kek nek, és 36 is ko la más mó don spe ci a li zá ló dott.

Ö ssze fog lal va: a min ta nem csak nagy volt, de rend kí vül he -te ro gén is, ezért rep re zen ta tív nak mond ha tó a mai eu ró pai ta ní -tá si szín ház és drá ma te vé keny sé gek te kin te té ben.

■ AZ ERED M É NYEK ÖSSZE FOG LA LÁ SA

M it mon da nak szá munk ra a ku ta tás ered mé nyei azok ról adi á kok ról, akik rend sze re sen részt vesz nek a ta ní tá si szín ház ésdrá ma kö ré be tar to zó te vé keny sé gek ben? Íme, egy váz la tosössze fog la ló: azon tár sa ik kal össze ha son lít va, akik sem mi lyen, ata ní tá si szín ház és drá ma kö ré be tar to zó prog ra mon nem vet tekrészt, a ta ní tá si szín ház és drá ma prog ra mok részt ve vôi

1. ta ná ra ik ér té ke lé se sze rint min den szem pont ból jobb tel -je sít ményt nyúj ta nak;

2. ma ga biz to sab bak azok ban a fel ada tok ban, ahol ol vas ni ukkell, vagy meg kell ér te ni ük va la mit;

3. ma ga biz to sab ban kom mu ni kál nak;4. in kább tart ják kre a tív nak ön ma gu kat; 5. job ban sze ret nek is ko lá ba jár ni; 6. na gyobb örö mü ket le lik az is ko lai fel ada tok ban;7. job ban old ják meg a prob lé má kat;8. ha té ko nyab ban küz de nek meg a stresszel;9. szig ni fi kán san to le rán sab bak a ki sebb sé gek kel és az ide -

ge nek kel; 10. ak tí vabb ál lam pol gár ok;11. na gyobb ér dek lô dést mu tat nak a vá lasz tá sok iránt min -

den szin ten;12. job ban haj la nak ar ra, hogy részt ve gye nek a kö zös sé ge -

ket érin tô ügyek ben;13. em pa ti ku sab bak: fi gye lem be ve szik a töb bi em bert is; 14. in kább ké pe sek ar ra, hogy né zô pon tot vált sa nak;15. kez de mé nye zôb bek és vál lal ko zóbb ked vû ek;16. in kább gon dol nak a jö vô jük re, és több ter vük is van a jö -

vô jük kel kap cso lat ban;17. sok kal szí ve seb ben vesz nek részt bár mi lyen ne mû mû -

vé sze ti vagy kul tu rá lis te vé keny ség ben, nem csak az elô adó mû -vé sze tek, de az írás, a ze ne szer zés, a fil me zés, a kéz mû ves ség te -rén is, és szí ve seb ben je len nek meg min den fé le mû vé sze ti vagykul tu rá lis ese mé nyen;

18. több idôt töl te nek az is ko lá ban, több idôt töl te nek ol va -sás sal, há zi mun ká val, já ték kal, be szél ge tés sel, töb bet van nakegyütt csa lád tag ja ik kal, in kább gon dos kod nak fi a ta labb test vé -re ik rôl. U gyan ak kor ke ve sebb idôt töl te nek té vé né zés sel és szá -mí tó gé pes já té kok kal;

19. töb bet tesz nek csa lád ju kért, in kább vál lal nak rész mun -ka idôs ál lást, és több idôt töl te nek al ko tó te vé keny sé gek kel,akár egye dül, akár cso por to san. G yak rab ban jár nak szín ház ba,ki ál lí tá sok ra, mú ze um ba és mo zi ba, gyak rab ban ki rán dul nak ésbi cik liz nek;

20. gyak rab ban vál nak osz tá lyuk ban meg ha tá ro zó sze mé lyi -sé gek ké;

21. jobb a hu mor ér zé kük;22. job ban ér zik ma gu kat ott hon.

M É R LE G

■

M É R LE G



■ FON TO SABB AJÁN LÁ SOK

A ku ta tás azt is be bi zo nyí tot ta, hogy a ta ní tá si szín ház ésdrá ma szig ni fi kán san se gí ti a leg je len tô sebb EU -szintû do -ku men tu mok ban sze rep lô cél ki tû zé sek meg va ló su lá sát (pl.Eu ró pa 2020 stra té gia). A ta ní tá si szín ház és drá ma szig ni fi -káns és ob jek tí ven mér he tô ha tást gya ko rol a nyolc kulcs -kom pe ten cia kö zül a kö vet ke zô öt re: anya nyel vi kom mu ni -ká ció; ta nu lás ta nu lá sa; sze mély kö zi, interkulturális és szo -ci á lis kom pe ten ci ák, ál lam pol gá ri kom pe ten cia; vál lal ko zóikom pe ten cia és kul tu rá lis ki fe je zô ké pes ség. Az zal, hogy azál lam pol gár ok ne ve lé se so rán a ta ní tá si szín ház és drá mátbeemel jük az is ko lai tan ter vek be, a kö vet ke zô ered mé nye -ket ér het jük el:

• ma ga sabb fog lal koz ta tá si rá ta,• az is ko lá ból idô elôtt ki ma ra dók szá má nak csök ke né se,• az ok ta tás és kép zés min den szint jén ál ta lá nos mi nô -

ség ja vu lás,• erô sebb szi ner gia a kul tú ra és az ok ta tás kö zött,• több ak tív ál lam pol gár,• a kul tu rá lis sok szí nû ség re és a kul tú rák kö zöt ti pár be -

széd re nyi tot tabb ál lam pol gár ok,• in no va tí vabb, kre a tí vabb és ver seny ké pe sebb ál lam -

pol gár ok.M ind ezek el le né re szá mos or szág ban a ta ní tá si szín ház

és drá ma • igen ke vés anya gi és/vagy er köl csi tá mo ga tást kap; • nem kap he lyet a nem ze ti alap tan terv ben és/vagy a fel -

sô ok ta tás rend sze ré ben.Ez út tal ar ra hí vunk fel min den fe le lôs dön tés ho zót, az is -

ko la igaz ga tók tól az Eu ró pai U nió ok ta tá si és kul tu rá lis biz -to sá ig, hogy dol goz za nak azért, hogy a ta ní tá si szín ház ésdrá ma be ke rül jön az eu ró pai is ko lai tan ter vek be, és ugyan -olyan stá tuszt kap has son, mint a ze nei és vi zu á lis mû vé sze -ti tan tár gyak. Ez a te rü let év ti ze dek óta lé te zik, de az, hogymennyi re is me rik el a tan terv fon tos ele me ként, or szág rólor szág ra vál to zik. A je len pro jekt ben a tu do mány mik ro -szkóp ja alá he lyez tük mun kán kat. Ku ta tá sunk szig ni fi kánsered mé nyek kel zá rult, és az ered mé nyek azt mu tat ják, hogya ta ní tá si szín ház és drá ma je len tôs mér ték ben fej lesz ti azok ta tás te rü le tén meg ha tá ro zott lissza bo ni kulcs kom pe ten -ci á kat. M ost az ok ta tás és a kul tú ra te rü le tén dol go zó ve ze -tô kön és dön tés ho zó kon a sor, hogy ki hasz nál ják azo kat a le -he tô sé ge ket, ame lyek a ta ní tá si szín ház és drá má ban rej le -nek.

M ind ezek alap ján ar ra hí vunk fel min den fe le lôs dön tés -ho zót, az is ko la igaz ga tók tól az Eu ró pai U nió Fô biz to sá ig,hogy is mer jék fel a ta ní tá si szín ház és drá ma je len tô sé gét!Fôbb ja vas la ta ink az aláb bi ak:

• Az is ko la rend szer szá má ra: a nem ze ti alap tan terv benmin den gye rek nek le he tô sé get kel le ne biz to sí ta ni ar ra, hogyis ko lai ne ve lé sük so rán rend sze re sen ta lál koz has sa nak a ta -ní tá si szín ház zal és drá má val, és ezen al kal mak kor jól kép -zett szín ház- és drá ma pe da gó gu sok ta nít sák ôket.

• A fel sô ok ta tá si rend szer szá má ra: az eu ró pai is ko lák -ban min den ta nár nak ren del kez nie kel le ne alap ve tô is me re -

tek kel a ta ní tá si szín ház ról és drá má ról, il let ve ar ról, hogyaz adott te rü le tek ho gyan já rul hat nak hoz zá a ta ní tás és a ta -nu lás si ke res sé gé hez. M in den eu ró pai or szág ban le he tô sé -get kel le ne biz to sí ta ni ar ra, hogy a fel sô ok ta tás ban részt ve -vôk kép zé sük so rán mé lyebb is me re te ket sze rez hes se nek ata ní tá si szín ház ról és drá má ról. N a gyon fon tos hang sú lyoz -ni, hogy a szín há zi és dra ma ti kus te vé keny sé gek ta ní tá sanem kép zel he tô el meg fe le lô kép zett ség nél kül.

• A part ner szer ve ze tek szá má ra: hoz zák lét re a ta ní tá siszín ház é s d rá ma i ránt e l kö te le zett s zer ve ze tek h á ló za tát, t e -kin tet nél kül ar ra, hogy az adott szer ve ze tek a ma gán- vagya köz szfé rá ban mû köd nek.

• A nem ze ti ha tó sá gok (mi nisz té ri u mok) és a he lyi/re gi -o ná lis ha tó sá gok szá má ra: ala kít sa nak ki át gon dolt stra té gi -át a ta ní tá si szín ház és drá ma al kal ma zá sá ra vo nat ko zó an.Jo gi és pénz ügyi esz kö zök kel se gít sék elô a ta ní tá si szín házés drá ma al kal ma zá sá nak ter je dé sét és fej lô dé sét.

• Az Eu ró pai U nió in téz mé nyei szá má ra: stra té gi á i ban éskom mu ni ká ci ó já ban fon tol ja meg az összes kulcs kom pe ten -cia je len tô sé gét; nyújt son meg fe le lô tá mo ga tást nem zet kö zita ní tá si szín ház és drá ma pro jek tek lét re jöt té hez; vál lal jonrészt ab ban, hogy a ta ní tá si szín ház és drá ma te rü le tét ak tí -van el is mer jék! Eu ró pai szin tû, hosszú tá vú stra té gia el fo ga -dá sa szük sé ges a ta ní tá si szín ház és drá ma ügyé nek elô moz -dí tá sá hoz. Szük sé ges nek tart juk, hogy az EU egy ér tel mû ál -lás fog la lást fo gal maz zon meg a ta ní tá si szín ház és drá má valkap cso lat ban eu ró pai bi zott sá gi köz le mény vagy eu ró paipar la men ti ál lás fog la lás for má já ban, ame lyek ben a fent fel -so rolt aján lá sok ban fog lal tak meg va ló sí tá sá ra biz tat ják atag ál la mo kat.

Az aján la tok rész le te seb ben a „D IC E – A koc ka el van vet -ve” c. ki ad vány ban olvashatóak.49

Cziboly Ádám50

M É R LE G

■

M É R LE G


49 Le tölt he tô: http://w w w .dram anetw ork.eu/hungarian.htm l.-50 DICE Kon zor ci um – w w w .dram anetw ork.eu


■ AZO NO SÍ TÁS, HELY ZET ELEM ZÉSÉS A SZAK PO LI TI KÁK KO OR DI NÁ CI Ó JAA ko rai is ko la el ha gyás el le ni stra té gia

ki in du ló pont já nak a nem ze ti, re gi o ná lisés he lyi je len sé gek, sa já tos sá gok elem zé -sé nek kell len nie. A ko rai is ko la el ha gyás -ra vo nat ko zó nap ra kész in for má ci ók, azis ko lai hi ány zá sok ra, s ezek meg elô zé sé -re tett is ko lai kez de mé nye zé sek össze -gyûj té se alap ve tô fel adat. E célt szol gál jaaz egye di ta nu ló szám az Egye sült Ki rály -ság ban, az ok ta tá si szám nyil ván tar tá saés egy in te rak tív esz köz H ol lan di á ban.

Az Egye sült Ki rály ság ban 1997 ótamin den gye rek nek egye di ta nu ló szá mavan, amely név nél kül tar tal maz a ta nu -lók ról hát térin for má ci ó kat, va la mint ata nul má nyi ered mé nye i ket. Ez le he tô véte szi a ta nu lók elô me ne tel ének össze sí -tett ér té ke lé sét, és mér he tô vé te szi az ok -ta tás ha tá sa it a ta nu lók kü lön bö zô tí pu sa -i ra, kü lö nö sen a gyen gén tel je sí tôk tá mo -ga tá sá ra tett in téz ke dé sek re, vagy a le -mor zso ló dás sal ve szé lyez te tett ta nu lókered mé nye sebb ér té ke lé sé re.

H ol lan dia az ún. „ok ta tá si szám” be -ve ze té sé vel olyan rend szert ala kí tott ki,amely or szá go san, ré gi ók sze rint, ön kor -mány za ti és is ko lai szin ten is tel jes ésmeg bíz ha tó ada to kat szol gál tat a le mor -zso ló dás ról. Az ada tok ré gi ón ként, vá ro -son ként és ke rü le ten ként tár sa dal mi-gaz -da sá gi ada tok hoz (ide ért ve a de mog rá fi aiada to kat, az ál lam pol gár ok/be ván dor lóksze rin ti bon tást, a mun ka nél kü li ség re ésa szo ci á lis el lá tás ra vo nat ko zó ada to kat)kap cso lód nak. Ez szá mos olyan in for má -ci ót ered mé nyez, ame lyek a po li ti kaidön té sek vég re haj tá sát vagy amennyi benszük sé ges, azok ki iga zí tá sát szol gál ják.Az el len ôr zött ered mé nyek és ma ga arend szer se gí ti a jó gya kor la tok ré gi ókkö zöt ti cse ré jét.

Az „is ko lá ból ki ma ra dók fel ku ta tá -sa” egy in te rak tív esz köz, amely a ko raiis ko la el ha gyók ra vo nat ko zó or szá gos, re -gi o ná lis, he lyi és is ko lai szin tû mennyi sé -gi ada tok kal dol go zik. Ez az esz köz a sta -tisz ti kai ada to kon túl is nyújt hát tér-in -for má ci ó kat, kö zöt tük tel je sít mény mu ta -tó kat, kép zé si prog ra mo kat, pro jek te ket,va la mint a re gi o ná lis és or szá gos kap cso -lat tar tók ada ta it. Az esz köz al kal mas azis ko lát ko rán el ha gyók re gi o ná lis vagyok ta tá si in téz mé nyek sze rin ti ada ta i nakhosszú idô so ros elem zé sé re, tren dekmeg ál la pí tá sá ra.

■ „ M EG ELÔ LE GE ZÔ” STRA TÉ GI ÁK■ Is ko la elô t ti és

szü lô kép zés (Tö rök or szág)Isz tam bul azon ré sze in, ahol ala cso -

nyan kép zet tek és kis jö ve de lem mel ren -del ke zôk lak nak, tá mo gat ják a gye re kekis ko la elôt ti fej lesz té sét és a szü lôk kép zé -sét. An nak ér de ké ben, hogy mi nél többrá szo ru lót el ér je nek, az in téz mé nyek a 3-5 éve sek kel fog lal koz nak, fél na pos ésnyá ri is ko la elôt ti fog lal ko zá so kat is kí -nál nak. A prog ram iga zol ja, hogy kü lö nö -sen az ala cso nyabb tár sa dal mi-gaz da sá gihát te rû gye re kek szá má ra hasz nos az is -ko la elôt ti kép zés, amely se gí ti ôket a sze -gény ség és a le he tô sé gek hi á nyá ból fa ka -dó hát rá nyok le küz dé sé ben. Já ték-tá rakré vén a gye re kek hoz zá fér nek jó mi nô sé -gû já té kok hoz és más ta nu lá si le he tô sé -gek hez. A szü lôk kép zé sé nek cél ja, hogynö vel je a szü lôk is me re te it és tu da tos sá -gát gyer me ke ik fej lesz té si szük ség le te i -vel kap cso lat ban.

Az elô ké szí tô pro jek tek, mint pél dá ula „Ko rai fej lesz tés pro jekt” ered mé nye -ként 7 év vel a pro jekt be fe je zé se után, arészt ve vô gye re kek 86% -a jár még is ko lá -ba szem ben a pro jekt bôl ki ma ra dó is ko -lá ba já rók 67% -ával. A pro jekt ben részt

ve vô gye re kek ma ga sabb is ko lai vég zett -sé get sze rez tek, na gyobb eséllyel men tekegye tem re, idô sebb ko ruk ban áll takmun ká ba és ma ga sabb stá tu sú mun ka -kör be ke rül tek.

■ Jó mi nô sé gû is ko la elô t tifel ké szí tés min den ki nek(Svéd or szág)Své dor szág ban min den ki szá má ra

biz to sí tott a ma gas szín vo na lú is ko laelôt ti fej lesz tés, amely jól kap cso ló dik azis ko lai ok ta tás hoz, s az élet hosszig tar tóta nu lás ha té kony elô ké szí té sé nek te kint -he tô, to váb bá nö ve li a tár sa dal mi ko hé zi -ót. A svéd ko ra gyer mek ko ri fej lesz tés ésin téz mény rend szer alap ja it a kö vet ke zôkal kot ják:

– meg fe le lô for rá sok és ma gas szin tûbe ru há zás az is ko la elôt ti fej lesz tés be,

– meg fe le lô ter ve zés, a for má lis is ko -lai ok ta tás ba va ló át me net elô ké szí té sé reössz pon to sít va egy sé ge sen, in teg rál tan az1 éve sek tôl az 5 vagy 6 éves ko rú a kig, ésdön tô sze re pe van a pe da gó gi ai gya kor latfej lesz té se el len ôr zé sé nek – a tar ta lom ésa szer ve zet iga zí tá sa az is ko la elôt ti prog -ra mok hoz. Ki emelt fi gyel met kap az in -teg rált ok ta tás és el lá tás, a sze mély zetkép zett sé ge, és a tan terv mint út mu ta tó.H ang sú lyo sak a szo ci á lis kom pe ten ci ákva la mint a be ván dor ló hát te rû gye re keknyel vi fej lesz té sé nek kü lön bö zô mód jai.

■ M EG ELÔ ZÔ STRA TÉ GI ÁKA struk tu rá lis meg elô zô stra té gi ák

egyi ke az antidiszkriminációs po li ti ka éski egé szí tô tá mo ga tás az is ko lá ba hát rá -nyok kal be lé pôk szá má ra. ■ Ak tív deszegregációs

po li ti ka (Ma gyar or szág)M a gya ror szá gon nagy szá mú ro ma ki -

sebb ség él ag gasz tó ok ta tá si mu ta tók kal.A ro ma gye re kek 15% -a az ál ta lá nos is ko -

N É Z Ô P O N T

■

■■

■

■

■

N É Z Ô P O N T


Si ke res prog ra mok a ko rai is ko la el ha gyás meg aka dá lyo zá sá értLa punk 2010/4. szá m á ban is m er tet tük az Eu ró pai Bi zott ság O k ta tá si és Kul tu rá lis Bi zott sá gá nak a ko rai is ko la el ha -gyás m eg elô zé sé re, csök ken té sé re vo nat ko zó kon cep ci ó ját. Az aláb bi ak ban be m u tat juk a m un ka anyag ban pél da -ként sze re pel te tett, és az U nió egyes tag or szá ga i ban a ko rai is ko la el ha gyás m eg elô zé sé re tett si ke res in téz ke dé se -ket, prog ra m o kat.


Si ke res prog ra mok a ko rai is ko la el ha gyás meg aka dá lyo zá sá ért


la után nem ta nul to vább, és csu pán 2% -kuk jut be a fel sô ok ta tás ba. Az is ko lát ko -rán el ha gyók és az év is mét lôk ará nya na -gyon ma gas.

Sok ro ma gye rek szegregált is ko lá banvagy az is ko lán be lül el kü lö ní tet ten ta -nul. M i u tán szo ros össze füg gés van a csa -lá di hát tér és a gye rek vár ha tó is ko lai elô -me ne tel kö zött, a ta nul má nyi ered mé -nyek to vább ra is ala cso nyak. Az is ko laiszeg re gá ció a la kó he lyi szeg re gá ci ó hozkap cso ló dik, s en nek ha tá sa it erô sí ti,hogy a sza bad is ko la vá lasz tás okán anem ro ma gye re kek má sik is ko lá ba men -nek, s ezen felül a spe ci á lis is ko lák hely -ze te.

Azért, hogy a hely zet meg vál toz zon, ami nisz té ri um a M a gyar O k ta tás ku ta tó ésFej lesz tô In té zet tel és a R o ma O k ta tá siAla pít vánnyal kö zö sen anya gi és szak ér -tôi se gít ség nyúj tá sá val tá mo gat ja az in -teg rált ok ta tás fej lesz té sét. A prog ram -ban részt ve vô is ko lák ta nu lói tár sa dal -mi-gaz da sá gi össze té tel ének tük röz niekell az is ko la kör ze té nek össze té tel ét. Ahal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû ta nu lókszá má ra az is ko lai tel je sít mény ja ví tá saér de ké ben tan órán kí vü li te vé keny sé ge -ket szer vez nek.

2007 szep tem be ré tôl az is ko lák nak abe irat ko zás kor fi gye lem be kell ven ni atar tóz ko dá si he lyet is. Az Eu ró pai Struk -tu rá lis Alap ki egé szí tô pénz ügyi tá mo ga -tá sá val fi nan szí ro zott pro jek tek a ma gyarha tó sá gok sze rint hoz zá já rul tak az is ko -la rend szer ben ta pasz tal ha tó szeg re gá ciócsök ken té sé hez.

■ IN TÉZ M É NYI SZIN Tó STRA TÉ GI ÁK

■ Is ko lai deszegregáció (B ul gá ria)Ki lenc vá ros he lyi ro ma szer ve ze tei

és egy ha gyo má nyos is ko la Blagoev -gradban kez de mé nyez te az is ko lai szeg -re gá ció el le ni fel lé pést. Az el sô de szeg re -gációs pro jekt 2000-ben in dult V idinben,s en nek a fej lesz tés nek a nyo mán a csakro má kat ok ta tó is ko lák ból 3 500 gye re ketirá nyí tot tak át ha gyo má nyos is ko lák ba.

A mo dell ré sze volt a ro ma szü lôk nekszó ló mo ti vá ci ós kam pány azért, hogy aro ma kö zös sé gen kí vül esô ha gyo má nyosis ko lák ba el vi gyék a gye re ke i ket, azok -nak a ro ma gye re kek nek ta nu lá si tá mo -

ga tá sa, akik nek fel zár kóz ta tá sá ra szük ségvolt, plusz tan órák a ro ma és nem ro mata nu lók szá má ra, és is ko la busz biz to sí tá -sa azok nak a ro ma gye re kek nek a szá má -ra, akik új is ko lá juk tól tá vol lak tak.

Az ér té ke lés azt mu tat ja, hogy az in -teg rált osz tá lyok ba já ró ro ma gye re kekis ko lai ered mé nyei job bak a szegregált is -ko lá ba já ró tár sa i ké nál. M ind or szá gosszin ten, mind a ma te ma ti kai ered mé -nyek te kin te té ben a ro ma gye re kek át la -gos tel je sít mé nye ma ga sabb az in teg ráltosz tá lyok ba já rók kö ré ben, mint az el kü -lö ní tett is ko lák ba já ró ké. Ez zel egy idô -ben a nem ro ma gye re kek tel je sít mé nyenem vál to zott. A ro ma gye re kek szo ci a li -zá ci ó ja nem ro ma tár sa ik kal éle tük nekeb ben a ko rai sza ka szá ban nagy je len tô -sé gû tár sa dal mi in teg rá ci ó juk szem pont -já ból is.

■ PO ZI TÍV DISZK RI M I NÁ CI ÓS IN TÉZ KE DÉ SEK

■ In di ká to rok a hát rá nyokazo no sí tá sá ra (B el gi um)Bel gi um fran cia te rü le tén a né pes ség

tár sa dal mi-gaz da sá gi hát rá nyát mennyi -sé gi mu ta tó sze rint ha tá roz ták meg, még -pe dig is ko lai kör ze ten ként az egy fô re ju -tó jö ve de lem alap ján. Ez prag ma ti kusmeg kö ze lí tés, ugyan ak kor pon tat lan. Agye re kek la kó hely ük tôl tá vol is jár hat nakis ko lá ba, és a jobb adott sá gú kör ze tek bennem mé rik az is ko lai hát rá nyo kat. Bel gi -um fla mand ré sze in az in di ká to rok min -den egyes gye rek sze mé lyes hely ze té refó ku szál nak – csa lá di jö ve de lem, szár ma -zás, egy szü lôs csa lád, stb. Ez a rend szerpon to sabb, de a mé rés bo nyo lul tabb.

■ „ Si ke res sé vál ni” prog ram(Fran cia or szág)A „Si ke res sé vál ni” prog ra mot 2006-

ban mó do sí tot ták, ami ki egé szí tô esz kö -zö ket kí nál az is ko lai há ló za ton ke resz tül,és együtt mû kö dést, fel ügye le tet és el len -ôr zést biz to sít az ér de kelt fe lek kö zött.Cél ja a hát rá nyos ke rü le tek és a jó mó dúkör ze tek is ko lái kö zöt ti egyen lôt len sé gekfel szá mo lá sa.

A fi nan szí ro zás nem egyes is ko lá katérint, ha nem az is ko lai há ló za tot, or szá -go san 249 is ko lát. Ô k ja va sol nak pro jek -te ket, pl. össz pon to sít sa nak a jobb óra -ren dek kel ren del ke zô szer ve ze tek re, azát ala ku lás évé ben a ke re se tek ala ku lá sá ra

és az in no va tív pe da gó gi ai gya kor la tok ra.A prog ram plusz sze mély zet al kal ma zá -sát is le he tô vé te szi, és szá mos ext ra tá -mo ga tást biz to sít (es ti osz tá lyok, szak -kép zé si út mu ta tó és ta nu lói ösz tön díj).

■ Meg erô sí tés, Ú t mu ta tás ésTá mo ga tás (Spa nyol or szág)A prog ram az ok ta tá si mi nisz té ri um

és az Au to nóm Kö zös sé gek együtt mû kö -dé sé ben va ló sul meg. Ext ra for rá so katnyújt az ok ta tá si in téz mé nyek nek az ok -ta tás ban ta pasz tal ha tó egyen lôt len sé gekke ze lé sé re és a tár sa dal mi ki re kesz tésmeg elô zé sé re. Ext ra se gít sé get kí nál azalap- és a kö zép fo kú ok ta tás ban ne héz sé -gek kel küz dô ta nu lók szá má ra, és cél zotttá mo ga tást nyújt na gyon sok szo ci á li sanhát rá nyos hely ze tû kö zép is ko lás szá má -ra. Ezek az in téz ke dé sek, kö zöt tük a kar -ri er ta nács adás, tá mo gat ják a ta nu lók ma -ga tar tá si és ta nu lá si prob lé má i nak meg -ol dá sát. Az el ér he tô cél prog ra mo kat2005-ben 143, 2010-ben 3 343 is ko la al -kal maz ta.

■ AZ AKA DÁ LYOK EL TÁ VO LÍ TÁ SAÉS AZ ÁT ERESZ TÔ KÉ PES SÉG NÖ VE LÉ SE

■ R ö vi debb cik lu sú szak -kö zép is ko la (Lu xem burg)Lu xem burg ban ru gal ma sab bá vál tak

az ok ta tás fel tét elei a „R ö vi debb cik lu súmû sza ki kö zép is ko lai ok ta tás” prog ram -nak kö szön he tô en, amely le he tô vé tet te,hogy a ta nu lók egy elô ké szí tô sza kasz tel -je sí té sét kö ve tô en rö vi debb cik lu sú szak -kö zép is ko lai ok ta tás ban ve gye nek részt,s ezt kö ve tô en sze rez ze nek szak mai gya -kor la tot. A rö vi debb cik lu sú szak kö zép is -ko la a kö zép fo kú kép zés el sô 3 évé ben ál -ta lá nos kép zést nyújt, ezt kö ve tô en a ta -nu lók ké pes sé ge ik és ér dek lô dé sük alap -ján vá laszt hat nak a szak mai gya kor latmeg szer zé se vagy a szak kép zés foly ta tá -sa kö zött. Ez a le he tô ség hoz zá já rul a ta -nu lók is me re te i nek bô ví té sé hez, po zi tí -van be fo lyá sol ja vi szo nyu kat az ok ta tá sirend szer hez, és erô sí ti a pá lya vá lasz tá sita nács adást.

■ Vál to za tos, ru gal mas utak(O lasz or szág)O la szor szág ban 2006-ban ve zet ték be

az „al ter na tív tré ning” el ne ve zé sû ok ta tá -si mód szert, amely le he tô vé te szi a 16-18

N É Z Ô P O N T

■

■

■

■

■

■

■

■

■

N É Z Ô P O N T



éves ta nu lók szá má ra ta nul má nya ik foly -ta tá sát al ter na tív is ko lák ban és mun kamel lett. A mód szer al kal maz ha tó mindgim ná zi u mok ban, mind szak kö zép is ko -lák ban, mind szak is ko lák ban. A cél a ta -nu lók ok ta tá si és szak kép zé si igé nye i nekmeg fe le lô vál to za tos kép zé si utak szá má -nak nö ve lé se és át eresz tô ké pes ség ük biz -to sí tá sa. Ez a meg ol dás ösz tön zô leg hataz egyé ni te het ség ér dek lô dé si kör nekmeg fe le lô fej lesz té sé re. Ez a meg kö ze lí -tés a köz- és ma gán in téz mé nyek, kü lö nö -sen az is ko lák és a ré gi ók más szer ve ze -tei/sze rep lôi kö zöt ti meg egye zé sen ala -pul.

■ A SZAK KÉP ZÉ SI FOR M ÁK BÔ VÍ TÉ SE

■ Von zó al ter na tí va nyú j tá sa(Spa nyol or szág)A ko rai is ko la el ha gyók 31% -os or szá -

gos ará nya el fe di a re gi o ná lis kü lönb sé -ge ket. Kö zü lük so kan a szak is ko lák bólma rad nak ki, amit ha gyo má nyo san az is -ko lai ku darc cal azo no sí ta nak ala csonypresz tí zse és az ok ta tá si rend szer hez fû -zô dô mi ni má lis kap cso ló dá sa mi att.

Baszk föl dön a ko rai is ko la el ha gyókará nya az EU át lag alatt van (2007-ben14,3% ), és a szak is ko lai kép zés meg ha tá -ro zó. Je len tôs erô fe szí té se ket tet tek an -nak ér de ké ben, hogy a kép zés meg fe lel -jen a mun ka erô-pi a ci igé nyek nek, amit avál lal ko zá sok és a kép zé si kí ná lat kö zöt tiszo ros együtt mû kö dés lét re ho zá sá val si -ke rült el ér ni.

A kép zô he lyek alap kép zést és to vább -kép zést is kí nál nak, s ez a részt ve vôk mo -ti vá ci ó ját és hoz zá ál lá sát is po zi tí van be -fo lyá sol ja. A szak mun kás vég zett sé gû ekfog lal koz ta tá sá nak ará nyát fo lya ma to sanfi gye lem mel kí sé rik. A leg több kép zé siköz pont ban szi go rú mi nô sé gi szten-derdeket al kal maz nak, ame lye ket rend -sze re sen ér té kel nek. Baszk föl dön a szak -kép zés ben na gyon ala csony a le mor zso -ló dók ará nya.

■ A TA NÁCS ADÁS JA VÍ TÁ SA

■ P á lya ori en tá ció és ta nács adás (H ol lan dia) Több jó pél dát ta lá lunk H ol lan di á ban

a pá lya vá lasz tá si ta nács adás ra, ame lyeksi ker té nye zôi kü lön bö zô ek.

LO EKS egy szak kép zé si elô ké szí tôtve ze tett be, amely szo ros kap cso lat banvan a kö zép fo kú szak kép zés sel, te rep -mun ka gya kor lat nyúj tá sá val. A kö zép fo -kú szak kép zés ben ok ta tók és az elô ké szí -tô szak kép zés men to rai együtt mû köd -nek, s amíg az ok ta tók a te rep mun ka gya -kor la tot irá nyít ják, a men to rok fe le lô sekaz elô ké szí té sért és a te vé keny sé gek el -len ôr zé sé ért. A „CH AM PS O N STAG E”egy gya kor no ki és men to ri pro jekt,amely a fi a ta lab bak nak se gít a meg fe le lôkép zé si irány ki vá lasz tá sá ban. A prog -ram, mint egy há zas ság köz ve tí tô, az is ko -lák és más szer ve ze tek kép vi se lôi kö zöttköz ve tít. A ta nu lók nak kép zést és szak -mai gya kor la tot biz to sí ta nak, hogy mun -kát tud ja nak vál lal ni. Az ok ta tók és amen to rok szo ro san együtt mû köd nek.

■ Egy sze rû hoz zá fé rés a mun ka erô -pi a ci ada tok hoz(Cseh Köz tár sa ság)Az O r szá gos M û sza ki és Szak kép zé si

In té zet ki fej lesz tett egy online mun ka -erô-pi a ci in for má ci ós rend szert ta ná rok,ta nács adók és dip lo má sok szá má ra, hogyse gít se a tu da to sabb kar ri er ter ve zést.Emel lett az in té zet olyan esz kö zö ket is ki -fej lesz tett, ame lyek pl. se gí te nek ab ban,ho gyan kell ön élet raj zot ír ni, ho gyan kellvi sel ked ni egy ál lás in ter jún, stb. A táv ok -ta tá si esz kö zök hoz zá fér he tôk a ta nács -adók és a ta ná rok szá má ra.

■ IS KO LA SZIN Tó STRA TÉ GI ÁK

■ Ta nu ló kö zös sé gek (Spa nyol or szág)A „Ta nu ló kö zös sé gek” egy út tö rô

kez de mé nye zés meg va ló sí tá sa Spa nyol -or szág több ré gi ó já ban az zal a cél lal,hogy az is ko lai si ke res sé get egy ok ta tá sipro jekt va la mennyi kulcs sze rep lô jé nekmoz gó sí tá sá val biz to sít sa. A kez de mé -nye zés 2000-ben Baszk föld rôl in dult,ahol 28 köz pon tot hoz tak lét re. Spa nyo l -or szág ban 100 köz pont mû kö dik a „Ta -nu ló kö zös sé gek” kon cep ci ó ja alap ján.

A pro jek tek az is ko lák spe ci á lis szük -ség le te i hez iga zod nak kü lön bö zô mód -sze rek al kal ma zá sá val. A „Ta nu ló kö zös -sé gek” ál ta lá ban a pe da gó gi ai in no vá cióköz pont jai, pl. pár be szé des ta nu lás vagype da gó gia, amely nek cél ja a tisz te let tel -jes, nyílt vé le mény cse re a ta nu lók és az

is ko lai sze mély zet kö zött. A ta nu lók, ta -ná rok és az is ko la ve ze tôi, a szü lôk és akö zös ség más érin tett sze rep lôi va la -mennyi en köz re mû köd tek a pro jekt ki -dol go zá sá ban és is ko lá ra sza bá sá ban, to -váb bá ak tí van részt vet tek az egy más tólva ló ta nu lás ban.

A pro jekt meg va ló sí tá sa több sza -kasz ból áll. Az el sô lé pés a vál to zás ra vo -nat ko zó mo ti vá ci ók össze gyûj té se, nyíltvé le mény cse re, öt let bör ze. A foly ta tás ér -de ké ben a pro jekt nek meg kell ha tá roz -nia a leg fon to sabb sze rep lô ket (ve ze tô,ta ná rok, csa lá dok, ad mi niszt rá ció)

H a egy is ko la úgy dönt, hogy csat la -ko zik a prog ram hoz, az ér de kel tek nekkö zö sen kell meg ha tá roz ni, hogy mitakar nak fej lesz te ni, s en nek mind el mé le -ti, mind gya kor la ti mód já ról dön te ni kell:le kell ír ni a le het sé ges pri o ri tá sok lis tá -ját. A részt ve vôk kép vi se lô i bôl ál ló ve -gyes bi zott ság kí sé ri fi gye lem mel az is ko -lá ból ta nu ló kö zös ség gé vá lás lé pé se i nekvég re haj tá sát.

■ IDÔ BE NI BE AVAT KO ZÁS■ Di gi tá lis por tál hi á nya

(H ol lan dia)H ol lan di á ban az is ko lák hi á nyol nak

egy olyan egy sze rû hon la pot, ame lyenmeg ta lál ha tók a he lyi ha tó sá gok szá muk -ra fon tos mun ka tár sa i nak el ér he tô sé gei.Az is ko lák nem tud ják meg ál la pí ta ni,hogy me lyik ha tó ság vagy fel ügye let kö -te les kap cso la tot tar ta ni az egyes ta nu lók -kal. Emel lett a kü lön fé le be je len té sek remás-más el já rá si rend vo nat ko zik, s hanem ta lál ják a meg fe le lô tiszt vi se lôt, el -ma rad a kon zul tá ció az is ko lá val. A por -tál könnyeb bé te szi a prob lé mák be je len -té sét, és az ok ta tók nak is több ide jük ma -rad az is ko lai le mor zso ló dá sok meg elô zé -sé vel fog lal koz ni.

■ KAP CSO LAT AZ IS KO LÁN KÍ VÜ LISZE REP LÔK KEL

■ Te rü le ti part ner ség (Ír or szág)A „Te rü le ti Part ner ség” ere de ti leg a

mun ka nél kü li ség ke ze lé se cél já ból in -dult, most a pro jekt kö zép pont já ban atár sa dal mi in teg rá ció és a mun ka áll amun ka nél kü li e ket, az egye dül ál ló szü lô -ket, a ko rai is ko la el ha gyó kat, a bör tön -bün te té sü ket le töl tô ket, stb. ma gá ban

N É Z Ô P O N T

■

■

■

■

■

■

■

■■

■

■

N É Z Ô P O N T



fog la ló cél cso por tok be vo ná sá val. Az ok -ta tás az egyé ni ké pes sé gek fel sza ba dí tá -sá nak kul csa, és a „Te rü le ti Part ner ség”se gít sé gé vel jut nak el az ér de kel tek azok ta tá si rend sze ren kí vü li szol gál ta tók -hoz.

Te vé keny sé ge ik kö zött sze re pel a fel -sô ok ta tá si in téz mé nyek hát rá nyos hely -ze tû hall ga tó i nak szó ló ösz tön díj prog -ram, a fi a tal szü lô ket tá mo ga tó prog ram,amely ré vén nem kell ta nul má nya i katmeg sza kí ta ni uk, is ko lán kí vü li prog ram,amely a hát rá nyos hely ze tû ta nu lók nakse gít be fe jez ni az ál ta lá nos is ko lát, ta -nács adás fel nôt tek nek, és egy is ko lai há -ló zat ki ala kí tá sa, amely in no va tív gya kor -la to kat dol goz ki és ter jesz ti a leg jobbgya kor la to kat.

A „Te rü le ti Part ner ség” azo kat a ta nu -ló kat is tá mo gat ja, akik kü lön fé le prob lé -mák kal küz de nek, vagy is mé tel ten beakar nak kap cso lód ni az ok ta tás ba, szak -kép zés be. A part ner ség va ló di erôs sé gein no vá ci ós ké pes sé gén, és a te rü let igé -

nye i re vá la szol ni ké pes part ne rek szé leskö ré nek be vo ná sán ala pul.

■ P rog ram az is ko la el vég zé sé ért (Ír or szág)En nek a po zi tív diszk ri mi ná ci ós pro-

g ram nak a cél cso port já ba az is ko lai le -mor zso ló dás sal ve szé lyez te tett fi a ta loktar toz nak. A he lyi stra té gi ák fej lesz té seaz ága zat kö zi kom mu ni ká ci ón ala pul ésked ve zô en be fo lyá sol ja a kö zös sé gek kö -ze le dé sét.

Az alap-, il let ve kö zép fo kú is ko láktársulásokat/klasztereket hoz nak lét re. Atár su lá sok nak he lyi me nedzs ment je van,irá nyí tó bi zott sá gá nak tag jai ön kén tes ésbe jegy zett ügy nök sé gek meg bí zot tai, kö -zöt tük a me gyei fej lesz té si ta nács, a he lyidrog meg elô zô mun ka cso port, a Te rü le tiTár su lás, a he lyi prog ram ko or di ná tor,szü lôk, ér dek kép vi se le tek, stb. Ez a tes tü -let fe le lôs a fej lesz té sért és fel ügye li a ko -rai is ko la el ha gyás le küz dé sé re lét re ho -zott in teg rált terv meg va ló sí tá sát.

Az is ko lai klaszterek a te vé keny sé gekmeg szer ve zé sé re ext ra fi nan szí ro zás banré sze sül nek. Az egyes gye re kek meg bé -lyeg zé sé nek el ke rü lé se ér de ké ben a leg -több tá mo ga tó te vé keny ség az egész osz -tály ra vagy az is ko lá ra irá nyul.

■ A ré gi ók lé pé sei (H ol lan dia)Az ok ta tá si mi nisz té ri um 39 ré gi ó ban

meg ál la po dást kö tött ön kor mány zat ok -kal és is ko lák kal, hogy 2008-2011 kö zöttcsök ken tik a ko rai is ko la el ha gyók szá -mát. Az ön kor mány zat ok, is ko lák és másin téz mé nyek ma guk dönt het nek a meg -va ló sí tan dó in téz ke dé sek rôl. C sak azered mény szá mít. Azok az is ko lák, ame -lyek csök ken tik a le mor zso ló dá si arányt,2 000 eurót kap nak fe jen ként a 2005-2006-os re fe ren cia év ada ta i val tör té nôössze ve tés után. Azok ra az ok ta tá si prog -ra mok ra, ame lyek nek ki fe je zett cél ja a le -mor zso ló dás csök ken té se, ki egé szí tô for -rá sok is ren del ke zés re áll nak. A prog ramle zá rá sa kor ele mez ni fog ják, hogy mely

M O Z A I K

■

■

M O Z A I K



in téz ke dé sek nek volt leg in kább ha tá sa ako rai is ko la el ha gyás csök ken té sé re.

A meg ál la po dá sok cél ja, hogy meg aka -dá lyoz za az is ko lai le mor zso ló dók újabbkö ré nek ki ala ku lá sát. A meg ál la po dásalap ján biz to sí tott for rá so kat az is ko lákkap ják meg. A he lyi ön kor mány zat okonke resz tül ve he tik az is ko lák igény be a kül -sô szol gál ta tó kat, for dul hat nak a rend ôr -ség hez és az igaz ság szol gál ta tás szer ve i -hez. A meg ál la po dá so kat köz vet le nül a re -gi o ná lis ön kor mány zat ok kal kö tik.

■ A SZÜ LÔK FO KO ZOTT BE VO NÁ SA

■ Az ott hon és az is ko lai kö zös ség össze kap cso lá sa (Ír or szág)Az alap ve tô cél a szü lôk és a ta ná rok

együtt mû kö dé sé nek ki ala kí tá sa azért,hogy a gye re kek ta nul ja nak. A hát rá nyoshely ze tû, vagy le sza ka dó kör ze tek ben élôcsa lá dok ra össz pon to sí ta nak. A szü lôkne ga tív is ko lai ta pasz ta la ta i nak le küz dé -se ér de ké ben kü lön fé le kez de mé nye zé -sek kel – a szü lôk is ko lá hoz va ló tar to zásel is me ré sén ke resz tül (pl. szü lôk szo bá jalé te sí té sé vel), fel nôtt kur zu sok in dí tá sá -val, szü lôk be vo ná sá val az ál ta lá nos is ko -lá ba já ró gye re kek ol va sás- és ma te ma ti -ka ta ní tá sá ba, a spe ci á lis szük ség le tû gye -re kek szü le i nek be vo ná sá val az osz tálymun ká já ba – pró bál ják meg vissza ál lí ta -ni a bi zal mat. A szü lôk is me re te ket sze -rez nek, egyút tal meg ér tik a ta nu lás je len -tô sé gét, és job ban tud ják ott hon se gí te nia gye re ke i ket.

A prog ram má sik je len tôs sze rep lô jeaz „ott hon és az is ko la ko or di ná to ra”, akimediátorként és kap cso lat tar tó ként mû -kö dik. A ko or di ná tor rend sze re sen lá to -gat ja a csa lá do kat, és krí zis hely ze tek ben– is ko lai hi ány zá sok vagy sú lyos ma ga -tar tá si prob lé mák ese tén – be avat ko zik.

■ TAN ÓRÁN KÍ VÜ LI TE VÉ KENY SÉ GEK

■ Nyi tott is ko lák Ná poly ban(O lasz or szág)Campania ré gi ó ban a tár sa dal mi be -

fo ga dás zász lós ha jó já nak szá mí tó prog -ram ne ve N yi tott is ko lák, amely nek cél jameg aka dá lyoz ni az is ko la el ha gyá sát atan kö te le zett sé gi élet kor elôtt. A ré gió is -ko lá i nak 40% -a vesz részt a prog ram ban,

és a 2008-2009-es tan év ben 250 pro jek tettá mo gat tak. A pro jek tek meg va ló sí tá sá -ban az is ko la-elô ké szí tô tôl a fel sô kö zép -is ko lá ig min den fé le tí pu sú ok ta tá si in téz -mény részt ve het.

A N yi tott Is ko la pro jek tek há rom ne -gye de is ko lák és he lyi ci vil szer ve ze tekegyütt mû kö dé sé ben va ló sul meg, és so -kan együtt mû köd nek a he lyi ha tó sá gok kalés egye te mek kel. 2008-2009-ben a prog -ram 1 350 is ko la utá ni osz tály in dí tá sát tá -mo gat ta a hát rá nyos hely ze tû te rü le te ken.A leg nép sze rûb bek a szín ját szó és ze nemû he lyek, az in for ma ti kai kur zu sok, akul tú rák együtt mû kö dé sét vagy az ak tívál lam pol gár sá got tá mo ga tó mû he lyek vol -tak. Eze ket a prog ra mo kat is ko lák, ci vil-vagy egy há zi szer ve ze tek mû köd tet ték.

A mû he lye ket ta ní tá si idôn túl szer -vez ték, és bár me lyik gye rek lá to gat hat ta,azok is, akik már ki lép tek az is ko la rend -szer bôl. Ezek a mû he lyek le he tô sé get biz -to sí tot tak is mé telt be vo ná suk ra, és sok,le mor zso ló dás sal ve szé lyez te tett gye re -ket is el ér tek.

■ Ta no dák (Ma gyar or szág)M a gya ror szá gon az Eu ró pai Szo ci á lis

Alap tá mo ga tá sá val hoz ták lét re a Ta no -da há ló za tot az zal a cél lal, hogy hát rá -nyos hely ze tû gye re kek nek, fô leg, denem csak ro mák nak, olyan ki egé szí tô se -gít sé get nyújt son, ame lye ket a jobb mó -dú gye re kek ott hon meg kap nak.

A ta no dák se gí tik a gye re ke ket há zifel ada tuk el ké szí té sé ben, és mû vé sze tiva la mint spor to lá si le he tô sé ge ket nyúj ta -nak. A he lyi is ko lák ta ná rai, akik a prob -lé mák kal ta lál koz nak az is ko lá ban, dél -után kü lön fog lal koz nak a gye re kek kel.

Az is ko la lá to ga tás és a tel je sít mé nyekje len tô sen ja vul tak a Ta no dák mû kö dé sé -vel. A si ke res ség kulcs té nye zô jé nek lát -szik a szü lôk és a ro ma kö zös sé gek kép vi -se lô i nek be vo ná sa csak úgy, mint a ro makul tú ra tisz te le té nek köz ve tí té se a gye re -kek és fi a ta lok fe lé.

■ A RU GAL M AS SÁG NÖ VE LÉ SE■ A ru gal mas ság fej lesz té se

kul tu rá lis ke re tek kö zöt ti ok ta tá si te vé keny ség ál tal(O lasz or szág)Ercolano, egy N á poly kö ze li vá ros, a

camorra bás tyá i nak egyi ke, ahol na gyonma gas a ko rai is ko la el ha gyók ará nya. A

vá ros ban na gyok a tár sa dal mi kü lönb sé -gek, s ez pá ro sul a ko rai kri mi na li zá ló dásle he tô sé gé vel, ami az ok ta tá si rend szer -ben sok fé le ru gal mas meg ol dás be ve ze té -sét tet te szük sé ges sé.

Ercolanoban az is ko lák a fi a ta lok fej -lesz té sé nek egyik fô irá nyát az is ko la utá -ni át fo gó prog ra mok ke re tei kö zött dol -goz ták ki, és az egyéb ként sé rü lé keny la -kos ság erôs sé ge i re, a ma gas tár sa dal miko hé zi ó ra és szo li da ri tás ra épí tet tek. A si -ke res prog ra mok be von ták az anyá kat, ésok ta tá si te vé keny sé ge ik be be épí tet ték ate rü let kul tu rá lis örök sé ge it. Ez az ön be -csü lés és a he lyi ér té kek meg be csü lé sétva la mint a vál to zás ba ve tett hit erô sö dé -sét szol gál ta.

■ TA NÁCS ADÁS ÉS EGYÉ NI KON ZUL TÁ CIÓ

■ Ta nács adás és kon zul tá ció(H ol lan dia)M in den gye rek, aki nek szük sé ge van

rá, ta nács adás ban (men tor ing) ré sze sül -het. Ez meg kí ván ja az ága zat va la mennyisze rep lô je kö zöt ti jó kom mu ni ká ci ót. Azis ko lák köz pon ti sze re pet ját sza nak eb -ben, hi szen az is ko lák ból mor zso lód nakle a gye re kek, és az is ko la az a hely, aholez el len fel le het ven ni a har cot. Eb bôl ki -in dul va a kö zép is ko lák 95% -ában, a szak -kép zô in téz mé nyek 82% -ában mû köd -nek már „gon do zó és ta nács adó” te a mek.Ezek a szak em be rek bôl ál ló te a mek ko -rán ér zé ke lik a ve szé lye ket, és meg te szika meg fe le lô in téz ke dé se ket. Köz vet lenkap cso lat ban van nak az if jú sá gi szol gál -ta tók kal, a szo ci á lis mun ká sok kal, a rend -ôr ség gel és az igaz ság szol gál ta tás sal, akikse gí tik a fi a ta lok le mor zso ló dá sá nakmeg elô zé sét.

■ Ext ra kon zul tá ci ós órák(Lit vá nia) Lit vá ni á ban 2007-ben úgy dön töt tek,

hogy or szá go san be ve ze tik a ki egé szí tôosz tá lyo kat és ta nács adást a rosszul tel je -sí tô ta nu lók szá má ra, hogy csök kent séka ko rai is ko la el ha gyók ará nyát. Ki in du -lás ként min den tan tár gyat ok ta tó ta nár -nak ext ra kon zul tá ci ós órá kat ad tak, és ahi á nyos is me re tek kel, va la mint gyen gekész sé gek kel ren del ke zô ta nu lók ból ki -egé szí tô osz tá lyo kat hoz tak lét re. Az in -téz ke dés be ve ze té sé nek az is a cél ja volt,

N É Z Ô P O N T

■

■

■

■

■

■■

■

■

■

N É Z Ô P O N T



hogy csök kent se az ok ta tás ban ta pasz tal -ha tó egyen lôt len sé ge ket, és min den fi a -tal szá má ra biz to sít sa az alap ve tô kész sé -gek el sa já tí tá sá nak le he tô sé gét. Emel letta prog ram bi zo nyí tot ta, hogy a ta nu lá siprob lé mák kal küz dô gye re kek szá má ra ata ná rok ké pe sek több let tá mo ga tást ad -ni.

■ Ta nács adó prog ra mok (B el gi um fran cia kö zös sé ge)A ta nács adó prog ram a kö zép is ko lá -

so kat se gí ti az zal a cél lal, hogy csök kent -sék az év is mét lést, és meg könnyít sék be -kap cso ló dá su kat a to vább kép zés be. Aprog ram 1989-ben kez dô dött, és azo kataz is ko lá kat cé loz ta meg, ame lyek bennagy szá mú hát rá nyos hely ze tû és be ván -dor ló gye rek járt. A ta nács adók egye te mivagy fô is ko lai hall ga tók, akik 3-8 fôs cso -por tok szá má ra aján la nak spe ci á lis kor re -pe tá lást. An nak el le né re, hogy a prog ramnem egyé ni se gít sé get kí nál, a ki egé szí tôkor re pe tá lás na gyon hasz nos nak bi zo -nyult.

■ EGYÉ NI TA NU LÁS■ Egyé ni ok ta tá si terv

(Cseh Köz tár sa ság)Az egyé ni ok ta tá si ter vek a ta nu lók

szak mai ér té ke lé sén ala pul nak. Ta nu -lá si prog ra mot, a ta nu ló szá má ra meg -ha tá ro zott konk rét cé lo kat tar tal maz,idô be osz tás és tar ta lom sze rint ok ta -tás szer ve zé si ré sze is van, a fel ada tokössze ál lí tá sát, az ér té ke lés és az osz tá -lyo zás mód ját, az al kal ma zott mód sze -re ket és a zá ró vizs gáz ta tó in téz ményt,stb. is meg ha tá roz za.

■ Sze mély re sza bott prog ra mokaz ok ta tás si ke res sé gé ért(Fran cia or szág)Fran ci a or szág ban az alap fo kú ok ta -

tás ban sú lyos és tar tós ta nu lá si prob lé -mák kal küz dô ta nu lók nak dol goz nak kita ná ra ik egyé ni prog ra mo kat azért, hogysi ke re sek le gye nek az is ko lá ban. A prog -ram ban az is ko lák szer zô dést köt nek a ta -nu ló val és csa lád já val, amely tar tal maz zaa tá mo ga tó prog ra mot mind a ta ní tá siidô re, mind az is ko lán kí vü li órák ra,meg ha tá roz za az el éren dô cé lo kat, az esz -kö zö ket és a for rá so kat a ta nu ló és csa lád -ja szá má ra. A cél, hogy el ke rül jék az év is -mét lést.

■ Kü l de tés a be il lesz té sért(Fran cia or szág)A „Kül de tés a be il lesz té sért” ho ri zon -

tá lis prog ram azok ra a ta nu lók ra irá nyul,akik elô re lát ha tó an mi ni má lis szak ké pe -sí tés vagy dip lo ma nél kül hagy ják el azis ko lát.

A prog ram nak ket tôs kül de té se van:1. M eg elôz ze és csök kent se a le mor -

zso ló dást a ké pe sí tés meg szer zé se elôtt.2. Egy spe ci á lis tan fo lyam el vég zé sé -

vel fel ké szít se azo kat a ta nu ló kat, akikegy éven be lül dip lo ma nél kül hagy ták elaz is ko la rend szert, hogy ké pe sí tést sze -rez ze nek.

A le mor zso ló dás meg elô zé sé nekmód szer ta na egy sze mé lyes ta nács adórend sze ren ala pul, ame lyet a ta nu lókegyé ni szük ség le té re te kin tet tel ala kít átegy te am, amely nek tag jai ta ná rok és azok ta tá si sze mély zet tag jai.

A leg gya ko ribb há rom meg ol dás: ja -va sol ják, hogy is mét irat koz zon is ko lá baa ta nu ló; a fel zár kóz ta tást kö ve tô en ve -gyen részt ké pe sí tést adó to vább kép zé -sen vagy vá lassza a „Kül de tés” kép zé siprog ram ját.

Az is ko lá ból egy éven be lül ki ma rad -tak szá má ra mo ti vált sá gu kat erô sí tô ak ci -ó kat és szak mai gya kor lat le he tô sé gét kí -nál ják. 2005/2006-ban több mint 30 ezerta nu lót von tak be ezek be az ak ci ók ba,amely nek ered mé nye ként 72% -uk vissza -tért az ok ta tás ba vagy a szak kép zés be.

A tá mo ga tás a sze mély re sza bottmód sze rek men tén fel ké szü lés a szak ké -pe sí tés vagy a dip lo ma meg szer zé sé re.Azok a ta nu lók, akik már ok le ve let sze -rez tek, se gít sé get kap nak a mun ka vál la -lás hoz is.

■ ÁT M E NE TI OSZ TÁ LYOK■ Á t me ne ti osz tá lyok

(Fran cia or szág)Az át me ne ti osz tá lyok le he tô sé get ad -

nak a le mor zso ló dot tak szá má ra a bi za -lom vissza szer zé sé re, a hi ány zó is me re -tek pót lá sá ra, az át la gos osz tá lyok ba tör -té nô is mé telt be il lesz ke dés re, ami le he tô -vé te szi szá muk ra, hogy a le he tô leg gör -dü lé ke nyebb mó don, idô vesz te ség nél külis mét a kor tár sa ik kö zött le gye nek.

A né hány ta nu ló ból ál ló át me ne ti osz -tá lyok je len tôs szá mú ta nár tól in ten zívkép zést kap nak a 3 hó nap tól 1 évig ter je -dô idô szak alatt. A kép zé si prog ra mot az

„Á t me ne ti cent rum” ve ze tô sé gé nek fel -ügye le te alatt ta ná rok és a cent rum al kal -ma zot tai dol goz ták ki.

Az át me ne ti osz tá lyok si ke res sé gétmu tat ja, hogy a ta nu lók 75-80% -a vissza -tér a nor má lis osz tá lyok ba. A si ker szem -pont já ból kri ti kus és el en ged he tet len akon cep ció kom bi ná lá sa ma gas szin tûmo ti vá ci ó val, jól kép zett ta ná rok kal ésmás el kö te le zett pe da gó gia sze mély zetrész vé te lé vel a prog ram ban.

■ CÉL ZOTT EGYÉ NI TÁ M O GA TÁS■ Fi a ta lo kat el érô köz pon tok

(Ír or szág)A köz pon tok a ko rai is ko la el ha gyó,

15-20 éves, mun ka nél kü li fi a ta lok naknyúj ta nak má so dik esélyt az is ko la be fe -je zé sé re. A leg alább egy évig tar tó, egészna pos el fog lalt sá got je len tô prog ra motegy szer re leg fel jebb 50 fô szá má ra szer -ve zik. A köz pon tok ban az át la go s tar tóz -ko dá si idô 18 hó nap.

A köz pont be avat ko zá sa sok ré tû. Ata nu lók vissza te re lé se az is ko la rend szer -be az egyik, de nem a fô cél juk. A fi a ta lo -kat el érô köz pon tok sza bály sze rû ok ta -tást foly tat nak, a fô tan tár gyak ra (an gol,ma te ma ti ka, stb.) kon cent rál nak, hi szena ta nu lók se gí té sé nek cél ja, hogy meg sze -rez zék a bi zo nyít vá nyu kat. A köz pon tokor vo si el lá tást, pszi cho ló gi ai és csa lád te -rá pi ás ta nács adást is nyúj ta nak, az ön is -me re ti prog ra mok se gí tik a fi a ta lo kat ab -ban, hogy meg ta nul ják ke zel ni ér zel me i -ket, csa ló dott sá gu kat, erô sza kos sá gu kat,s ezek mel lett ét ke zé si, sport- és sza bad -idôs le he tô sé get is nyúj ta nak.

■ „ Sas” át me ne ti köz pon tok(B el gi um fran cia te rü le te)A „Sas” az is ko lá ból ki ma radt 13-17

éve sek is ko lá ba tör té nô vissza té ré sé nekprog ram ja. N é hány „Sas” köz pont köz -vet len kap cso lat ban van is ko lák kal,vagy is ko lák ban mû kö dik, má sok is ko -lák tól füg get le nül dol goz nak, és part ner -sé gük köz pont já ban a ta nu lók és szü le ikáll nak.

A „Sas” alap el ve, hogy leg fel jebb 1éven át szom ba ti el fog lalt sá got kí nál,amely le he tô vé te szi a ta nu lók szá má ra,hogy olyan te rü le te ken ta lál ja nak el fog -lalt sá got – pl. mû vé sze tek hez kap cso ló -dót –, amely ta pasz ta lat szer zés re al kal -mas, vissza ál lít ja ön be csü lé sü ket, és fel -

N É Z Ô P O N T

■

■■

■

■

■■

■■

■

N É Z Ô P O N T



ké szí ti ôket ar ra, hogy könnyeb ben ve -gyék az is ko lai aka dá lyo kat.

A „Sas”-ban töl tött idô nem szá mít a tan -kö te le zett ség tel je sí té sé nek. A ta nu lók ugyan -azon a pon ton kap cso lód nak vissza az ok ta -tás ba, ahol ki ma rad tak. Ez a meg ol dás az zalin do kol ha tó, hogy így el ke rül he tô a má so dikesély is ko lá i ból vissza té rôk meg bé lyeg zé se. Aleg fon to sabb cél, hogy a ta nu lók vissza ke rül -je nek az is ko la rend szer be, és ta nul má nya i katis ko lai ke re tek kö zött foly tas sák.

■ P LU S prog ra mok (H ol lan dia)A prog ra mot azok nak a 12-23 éves fi -

a ta lok nak hoz ták lét re, akik ké pes sé ge ikalap ján alap vég zett ség meg szer zé sé re al -kal ma sak, de olyan sok fé le sze mé lyesprob lé má val küz de nek, ame lyek meg aka -dá lyoz zák ôket ab ban, hogy ta nul má nya i -kat egy át la gos is ko lai prog ram ke re té benbe fe jez zék. Ezek nek a fi a ta lok nak olyanát fo gó se gít ség nyúj tás ra van szük sé gük,amely túl mu tat az ok ta tá si rend szer ka pa -

ci tá sán. A PLU S prog ram a prob lé mák ke -ze lé sé nek meg ter ve zé sé vel in dul, és ab -ban se gí ti a fi a ta lo kat, hogy is mét a ta nul -má nya ik ra tud ja nak kon cent rál ni, ésalap vég zett sé get sze rez ze nek. A he lyi ha -tó sá gok köz re mû köd nek a prog ram ban,ôk biz to sít ják a fenn tart ha tó sá got és a fo -lya ma tos mû kö dést kü lön bö zô he lyi for -rá sok nak az ok ta tá si költ ség ve tés be tör té -nô rész be ni át cso por to sí tá sá val.

Kô mû ves Ág nes

E S E T T A N U LM Á N Y

■



A do ku men tum kö zép- és ke let-eu ró pai kor má nyok ré szé re ké -szült. Cél ja, hogy se gít se a dön tés ho za talt az FKT-k be ve ze té sé rôlaz ok ta tás te rü le tén, hogy ez zel is csök kent hes sék a ro mák és nemro mák ok ta tás ban el ért ered mé nyei köz ti kü lönb sé get. A ki lenc ve -nes évek óta öt kon ti nens több mint har minc or szá gá ban ve zet tekbe olyan prog ra mo kat, ame lyek a szo ci á lis jut ta tá so kat az is ko laibe irat ko zás hoz, és/vagy is ko la lá to ga tás hoz kötik.2 A fel té tel hezkö tött kész pénz-transz fer prog ra mo kat be ve ze tô or szá gok kö zülKö zép- és Ke let-Eu ró pá ban há rom olyan van, amely nek je len tôs aro ma né pes sé ge: M a gyar or szág, Ro má nia és Szlo vá kia.

A do ku men tum elem zi a kö zép- és ke let-eu ró pai kor má nyokál tal be ve ze tett FKT prog ra mok hoz zá já ru lá sát az ok ta tás ban el -ért ered mé nyek alap ján a ro mák és a nem ro mák köz ti kü lönb -sé gek csök ke né sé hez.

A mun ka do ku men tum a vizs gált szak po li ti kák el mé le ti át te -kin té sé vel kez dô dik, elô ké szít ve a Kö zép- és Ke let-Eu ró pán kí -vül be ve ze tett FKT po li ti kák rö vid át te kin té sét. Ezt kö ve ti – idô -ren di sor rend ben – R o má nia, M a gyar or szág és Szlo vá kia pél dá -ja. A fel so rolt or szá gok eset ta nul má nya it szin te ti zál ja a ne gye -dik, zá ró rész, amely le von ja a kö vet kez te té se ket, ame lye kenszá mos aján lás alap szik. Ez utób bi ak cél ja, hogy se gít se a kor -má nyok in for mált dön tés ho za ta lát ab ban, hogy az FKT transz -fe rek biz to sít sák a mi nô sé gi ok ta tás hoz va ló nö vek vô hoz zá fé -rést, amely a ro mák ja vu ló ta nul má nyi ered mé nye i hez ve zet. Ado ku men tum hoz csa tolt, négy mel lék let pe dig, a tör vény ho zó -kat hi va tott se gí te ni az ok ta tás ban be ve zet ni szán dé ko zott FKT-kmeg ter ve zé sé ben és kivitelezésében.3

■ FKT-K ÉS VON ZE RE JÜK AZ OK TA TÁS TE RÜ LE TÉN

Az FKT-k cél ja, ál ta lá no san fo gal maz va, hogy a ked vez mé nye -zet tek be vé te le i nek nö ve ke dé se azon nal ér zé kel he tô ha tás sal le -gyen a csa lá di költ ség ve tés re, ugyan ak kor jö vô be li esé lye ik nö ve lé -sé vel hoz zá já rul ja nak a sze gény ség hosszabb tá vú csök ken té sé hez,így re du kál va a ha son ló tá mo ga tá sok irán ti ké sôb bi igényt. Ez aztje len ti, hogy a ne kik nyúj tott anya gi tá mo ga tás sal ösz tö nöz zékôket az is ko lá ba já rás, ta nu lás ko mo lyan vé te lé re, és a ma ga sabbvég zett sé gû gye re kek, fel nô ve nem fog nak szo ci á lis tá mo ga tás raszo rul ni. Az ok ta tás te rü le tén al kal ma zott FKT-k von ze re je rész benab ban rej lik, hogy egyi de jû leg lép nek fel a je len le gi sze gény ség el -len és egyi de jû leg ja vít ják a csa lád tag ok is ko lá zott sá gát, va gyis a jö -vô be ni k e re se ti l e he tô sé ge i ket. T o váb bá, a z F KT p rog ra mok p o li ti -ka i lag könnyeb ben el fo gad tat ha tók, mint a ha son ló mér té kû, fel té -tel nél kül já ró jut ta tá sok, mi vel be ve ze tik a fe le lôs sé gi ele met.

■

A fel té tel hez kö tött kész pénz-transz fer prog ra mok (FKT-k) ér té ke lé sea ro mák és a nem ro mák ok ta tás ban el ért eredményei1 köz ti kü lönb sé gek csök ken té sé ben

1 Az an gol outcom e szó nak nincs olyan m a gyar m eg fe le lô je, am ely tel jes m ér ték ben le -fed né a szó ere de ti je len té sét. Az outcom e eb ben az össze füg gés ben nem csak az ered -m ény re, ha nem a tel je sít m ény re, a rész vé tel re is utal.2 A kér dés rôl a TÁ RKI szer ve zett kon fe ren ci át, am e lyen a V i lág bank kép vi se lôi m el lettha zai szak em be rek szá m ol tak be ta pasz ta la ta ik ról. Er rôl lásd: http://w w w .tarki.hu/hu/new s/2010/kitekint/20100510.htm l3 Je len for dí tás ban a do ku m en tum át te kin té se, és az országtanulm ányok ol vas ha tó ak. Afor dí tást Ve res K in ga ké szí tet te.

■ FEL TÉ TEL HEZ KÖ TÖTT KÉSZ PÉNZ-TRANSZ FER PROG RA M OK AZ OKTATÁSBAN KÉT TÁGABBKATEGÓRIÁBA SOROLHATÓK:

– Az elsô csoport („hozzáadott haszon FKT-k”) a célzottszociális támogatást az oktatás területén az iskolába történôbe irat ko zástól és/vagy iskolalátogatástól, ritkábban az iskolaieredmé nyek tôl teszik függôvé. Az ilyen típusú FKT-ket úgyalakítják ki, hogy oktatásspecifikus juttatások révén, támo-gassák a rész vé telt az oktatásban.

– Az oktatással kapcsolatos FKT-k második csoportja(„hozzáadott feltétel FKT-k”) azon a fenyegetésen alapul,hogy a szociális háló által nyújtott univarzális támogatásokatvon meg, amennyiben a gyerekek nem járnak iskolába. AzFKT-knek ez a fajtája, a nem oktatási célokra szánt készpénz-juttatásokat (vagy egészen egyszerûen nem célzott szociálistámogatást) az iskola látogatástól tesz függôvé.


■


■ FEL TÉ TEL HEZ KÖ TÖTT KÉSZ PÉNZ-TRANSZ FER PROG RA M OK KÖ ZÉP-ÉS KE LET-EU RÓ PÁ BAN: ESET TA NUL M Á NYOK

Kö zép-Ke let-Eu ró pá ban a kor má nyok ál tal be ve ze tett FKTprog ra mok kö zül, a mai na pig csu pán egyet len egy nek a kül sôér té ke lé se tör tént meg (lásd ké sôbb). A kö vet ke zô há rom eset ta -nul mány ban sze rep lô prog ra mok kö zül egyik sem ki fe je zet tena ro má kat cé loz ta, azon ban egy más hoz ha son ló an, mind há romor szág ban az is ko lá ba já rást ha tá roz ták meg fel té tel ként, így aro mák a szak po li ti ka fô cél cso port já vá vál tak.

V a la mennyi szó ban for gó or szág ban a má so dik ként be ve ze -tett FKT hoz zá adott ha szon jel le gû volt, és a tár sa da lom leg sze -gé nyebb szeg men se it cé loz ta, ily mó don vár ha tó an je len tôsmér ték ben érin tet te a ro má kat.

Az eset ta nul má nyok idô ren di be mu ta tá sá val, a szer kesz tôhang sú lyoz ni kí ván ta, hogy a tár gyalt or szá gok nem okul takegy más ta pasz ta la tá ból. Er re pél da, hogy Szlo vá kia 2003-banegy olyan po li ti kát ve ze tett be, amely ha son lí tott ah hoz, amitM a gyar or szág egy év vel ko ráb ban el ve tett.

Ahogy azt már ko ráb ban em lí tet tük, nap ja in kig csu pán egy ok -ta tás hoz kap cso ló dó FKT prog ram for má lis ér té ke lé se tör tént meg.A töb bi szak po li ti ka ér té ke lé sé hez a szük sé ges ada tok nem el ér he -tôk. En nek kö vet kez té ben a ta nul má nyok ban ol vas ha tó elem zé sekbecs lé se ken, va la mint in for má lis, te re pen szer zett meg fi gye lé se -ken alap sza nak. V é gül fon tos meg je gyez ni, hogy az eset ta nul má -nyok csu pán 2008 elôtt meg kez dô dött FKT-ket tar tal maz nak.

■ Az eset ta nul má nyok jobb össze ha son lít ha tó -sá ga ked vé ért meg ál la pí tott 5 pa ra mé ter:1. Cél meg je lö lés (targeting): az FKT po ten ci á lis ked vez mé -

nye zett je i nek meg ha tá ro zá sa (pél dá ul: min den csa lád, ahol is -ko lás ko rú gye rek van, min den csa lád, ahol is ko lás ko rú gye rekvan és a jö ve del mük nem ér el egy meg ha tá ro zott szin tet).

2. Fel té te lek (conditionalities): azok a lé pé sek, ame lye ket apo ten ci á lis ked vez mé nye zett nek meg kell ten nie ah hoz, hogyré sze sül jön a tá mo ga tás ból (pél dá ul: be irat ko zás az is ko lá ba, is -ko la lá to ga tás, ta nul má nyi ered mény).

3. A jut ta tás mér té ke (benefit levels): a jut ta tás mér té ke azis ko la lá to ga tás köz vet len költ sé ge i hez vi szo nyít va (pél dá ul: be -irat ko zá si költ sé gek, fel sze re lés, uta zás), és a le he tô ség költ sé -gek hez ké pest (pél dá ul: az a be vé tel, ami tôl el esik a csa lád ami -att, ha nem kül di az is ko lás ko rú gye re ket dol goz ni).

4. Jut ta tá si pla fon ér té kek (benefit ceilings): az a gye rek -szám, ahány után jo go sult a csa lád az adott jut ta tás ra és/vagy ajut ta tás ma xi má lis ér té ke csa lá don ként.

5. Kí ná lat ol da li in téz ke dé sek (supply side measures): aszak po li ti ka azon ele mei, ame lyek az FKT ha szon él ve zôi ál talel ér he tô, mennyi sé gi és mi nô sé gi szem pont ok ból meg fe le lô ok -ta tás kér dé sé vel fog lal koz nak.

■ ESET TA NUL M ÁNY: RO M Á NIA

■ Á t te kin tésR o má nia 1993-ban ve zet te be az el sô ok ta tás hoz kap cso ló dó

FKT prog ram ját, ame lyet 2007-ben al kot mány el le nes nek nyil -

vá ní tott az Al kot mány bí ró ság, és er re hi vat koz va el ve tet tek.Alább ki de rül, hogy nem csak ke vés a bi zo nyí ték ar ra, hogy R o -má nia el sô FKT pró bál ko zá sa po zi tív vál to zást ho zott vol na aro mák ta nul má nyi ered mé nye i ben, ha nem in kább az tû nik ki,hogy ne ga tív ha tás sal volt a ro ma né pes ség bi zo nyos szeg men -se i nek gaz da sá gi jól lé té re. A 2004-ben, a kö zép fo kú ok ta tás banbe ve ze tett má so dik FKT prog ram alap ján úgy tû nik, adott a le -he tô ség ar ra, hogy po zi tív ha tás sal le gyen a ro mák (és má sok)ta nul má nyi ered mé nye i re. Azon ban csak olyan mér té kig, amen-nyi ben az ép pen ak tu á lis, ke res le ti vagy kí ná la ti ol da li hi á nyos -sá go kat meg fe le lô en ke zel ni tud ja, va gyis, hogy van-e ele gen dôfi a tal, aki részt akar ven ni a kép zé sek ben, és van-e szá muk rameg fe le lô kép zé si for ma, és be fo ga dás, il let ve mi lyen mi nô sé gûa kép zés.

■ De mog rá fi ai alap ada tokA ro mák ará nyá ra vo nat ko zó an az össz né pes ség ben, a kü -

lön bö zô fel mé ré sek és becs lé sek el té rô ada to kat mu tat nak. Aleg ala cso nyabb, 2002-es ro má ni ai nép szám lá lá son meg ál la pí -tott 2,5 szá za lék tól egé szen 11,5 szá za lé kig be csü lik ará nyu kat.

■ O k ta tás hoz kap cso ló dó FKT szak po li ti kákA R o má ni á ban 1993-ban és 2004-ben be ve ze tett FKT-k a fel -

té tel hez kö tött kész pénz transz fe rek két kü lön bö zô cso port já -hoz tar toz nak (a má so dik, il let ve az el sô cso por tok hoz – lásd ake re tes írást). R o má nia el sô pró bál ko zá sa a fel té tel hez kö töttkész pénz transz fer be ve ze té sé vel az ok ta tás ban, egy már lé te zôszo ci á lis jut ta tás hoz kö tô dött (csa lá di pót lék). Ez zel el len tét benaz ugyan csak az ok ta tás ban meg va ló sí tott ké sôb bi FKT prog -ram ja, a cél zott, a rend sze re sen is ko lá ba já ró gye re kek csa lád jaszá má ra jut ta tott- több let szo ci á lis tá mo ga tás ra pél da.

■ A GYER M E KEK UTÁN NYÚJ TOTT TÁ M O GA TÁS, CSA LÁ DI PÓT LÉK, IS KO LA LÁ TO GA TÁS TÓL TÖR TÉ NÔFÜG GÔ VÉ TÉ TE LE

A ko ráb ban a 7 és 18 év kö zöt ti gye re kek után uni ver zá li -san, fel té tel nél kül já ró tá mo ga tást, a csa lá di pót lé kot elô ször az1993. évi 61. tör vény tet te az is ko la lá to ga tás tól füg gô vé. N emjárt a tá mo ga tás azok után a gye re kek után, akik 7 éve sek vagyan nál idô seb bek, és nem tesz nek ele get a tankötezelettségbenfog lal tak nak. Ki vé telt je len te nek ez alól azok a gye re kek, akikegész ség ügyi okok mi att nem jár nak is ko lá ba, és ezt or vo si iga -zo lás sal bi zo nyít ják. A 61. tör vény – et ni kai ho va tar to zás tól füg -get le nül – min den gye rek re ér vé nyes R o má ni á ban. M i vel azon -ban a ro mák arány ta la nul túl rep re zen tál tak az is ko lá ba so ha benem irat ko zott gye re kek (a ka te gó ria 80 szá za lé kát adják),4 va -la mint az is ko la el ha gyók kö ré ben, eb bôl kö vet ke zô en a tör vényel sô szá mú cél cso port ját ôk je len tet ték.

H i á ba nö ve ke dett ab szo lút ér te lem ben a gye re kek utánnyúj tott tá mo ga tás, a re la tív ér té ke fo lya ma to san csök kent azinf lá ció, és az az zal já ró nö vek vô fi ze té sek mi att. En nek kö vet -kez té ben, míg 1989-ben a gye re kek után nyúj tott tá mo ga tás 10


■

■

■

■

■

■

■



4 Lásd: Jigau és Surdu (2002).


szá za lé ka volt az át lag ke re set nek, je len le gi ér té ke 3 szá za lék. Ez, ameg él he té si költ sé gek ala ku lá sát fi gye lem be vé ve, je len tôs csök ke -nést je lent. 2007-ben a gye re kek után já ró tá mo ga tás össze ge kö rül -be lül 7 euró volt, ami a mi ni mál bér 6 szá za lé ka, az át lag ke re set nekpe dig kö rül be lül 2,3 százaléka.5 Re la tív ér té ké nek csök ke né se el le -né re, a gye re kek után já ró tá mo ga tás fon tos be vé te li for rá sa ma radta ro ma ház tar tá sok nak. A be vé te lek kö zel kéthar ma dát (63,1 szá za -lék) ez utób bi je len ti a leg sze gé nyebb 10 szá za lék szá má ra, és többmint a n e gye dét (26,4 s zá za lék) a h áz tar tá sok ötö dik d ecilisének.

Az al kot mány bí ró ság 2006. már ci us 21-i 277. dön té se az1993/61. tör vényt al kot mány el le nes nek nyil vá ní tot ta. A fô in doka ro mán al kot mány 49. § (2) cik ke volt, amely a gye re kek utánnyúj tott tá mo ga tást uni ver zá lis nak, min den gye rek ala nyi jo gá -nak is me ri el, is ko la lá to ga tás tól füg get le nül. Te hát a tá mo ga tástcsu pán is ko la lá to ga tó gye re kek nek ad ni diszk ri mi ná ció. A kor -mány, az Al kot mány bí ró ság dön té sé nek meg fe le lô en, 2007-ben el -fo gad ta a 97. szá mú sür gôs sé gi ren de le tet (Emergency O rdinance97), amely meg kü lön böz te tés tôl és is ko la lá to ga tás tól füg get le nül,min den – 18 év alat ti – gye rek szá má ra biz to sít ja a gye re kek utánnyúj tott tá mo ga tást. A ren de let 2008. ja nu ár 1-jén lé pett élet be.

■ A 61. TÖR VÉNY HA TÁ SA

For má lis ér té ke lés hi á nyá ban köz vet le nül nem mér he tô agye re kek után já ró tá mo ga tást az is ko la lá to ga tás tól füg gô vé te -vô tör vény ha tá sa a ro mák ta nul má nyi hely ze té nek ala ku lá sá raaz el telt ti zen négy év alatt. M ind azo nál tal, mi vel a tör vény vi tat -ha tat la nul a ro ma gye re ke ket cé loz ta, hoz zá ve tô le ges becs lé se -ket vé gez he tünk a leg fon to sabb ha tá sa i ról, a ro mák rész vé te-l ének vizs gá la tá val a kö te le zô ok ta tás ban, ab ban az idô szak ban,ami kor a tör vény ha tály ban volt.

1. táb lá zat Is ko la el ha gyó és so ha be nem irat ko zott ro mák ará nya

Ahogy azt a táb lá zat is mu tat ja, a ro mák rész vé te le a kö te le -zô ok ta tás ban nôtt 1992 és 1998 kö zött. A táb lá zat ban sze rep lôada tok po zi tív trend re en ged nek kö vet kez tet ni a ro mák kö te le -zô ok ta tás ban va ló rész vé tel ét il le tô en. N em fe led kez he tünk

meg azon ban ar ról, hogy ez zel pár hu za mo san, a tel jes né pes ségkö ré ben az alap fo kú ok ta tás ba be irat ko zot tak szá ma az is ko lás -ko rú né pes ség ará nyá ban 76,9 szá za lék ról (1992) 96 szá za lék ranö ve ke dett 1999-re.6 V a gyis, nin csen egy ér tel mû bi zo nyí ték ar -ra, hogy a gye re kek után já ró tá mo ga tás is ko la lá to ga tás tól tör té -nô füg gô vé té te le hoz zá já rult vol na a ro mák és a nem ro mák ok -ta tás ban el ért ered mé nyei köz ti kü lönb sé gek csök ken té sé hez.

Egyik nyil ván va ló ne ga tív ha tá sa a gye re kek után já ró tá mo -ga tás is ko la lá to ga tás tól tör té nô füg gô vé té te lé nek, a rej tett is ko -la el ha gyá sok voltak.7 Ami kor a rend szer te len is ko la lá to ga tást atá mo ga tás meg szün te té sé vel kezd ték bün tet ni, az ag gó dó ta ná -rok, an nak ér de ké ben, hogy a csa lád tól ne von ják meg a tá mo -ga tást, nem je len tet ték a hiányzásokat.8 R á adá sul, bi zo nyos ese -tek ben a ta ná rok sa ját fi ze té sü ket fél tet ték – mi vel az rész ben azis ko lá ba be irat ko zott gye re kek szá má tól füg gött – , ez is ar raösz tö nöz te ôket, hogy ne je lent sék az is ko lá ból va ló ki ma ra dást.En nek ered mé nye kép pen vol tak gye re kek, akik csak rend szer te -le nül jár tak is ko lá ba, mi köz ben for má li san be vol tak irat koz vaegy ala csony szín vo na lú, szegregált is ko lá ba, an nak ér de ké ben,hogy a csa lád to vább ra is ré sze sül jön a gye re kek után já ró jut-tatásban.9

A gye re kek után já ró jut ta tás fel té tel hez kö té se prob lé másvolt ami att is, mert az plusz költ sé ge ket rótt a csa lá dok ra anél -kül, hogy a jö ve del mü ket nö vel te vol na. M i köz ben az új tör vényál tal sza bott fel té tel nem érin tet te azo kat a csa lá do kat, akik márele ve is ko lá ba já rat ták a gye re ke i ket, azok be vé tel ét csök ken tet -te, akik for rás hi ány mi att nem küld ték ôket is ko lá ba. M i vel agye re kek után já ró tá mo ga tást nem for dít hat ták köny vek re, is -ko lai fel sze re lés re, ru há ra és ci pô re, a fel té tel hez kö tés tôl nemvár hat ták, hogy ser kent se a va ló di és tel jes rész vé telt az ok ta tás -ban.

R o má nia el sô FKT prog ram ja nem csök ken tet te a sza ka dé -kot a ro mák és a nem ro mák ok ta tás ban el ért ered mé nyei kö -zött. En nek oka hogy a jut ta tás szint je nem fe dez te a gye re kekis ko lá ba já rá sá nak köz vet len költ sé ge it, to váb bá, mert a ked vez -mé nye zet tek szá má ra nem biz to sí tot ta a hoz zá fé rést a mi nô sé -gi ok ta tás hoz. Ke vés bé volt prob le ma ti kus, a ro mák ok ta tás banel ért ered mé nye i nek szem pont já ból, a prog ram cél cso port já nakmeg ha tá ro zá sa, mi vel a 61. tör vénnyel, egy ko ráb ban uni ver zá -li san já ró jut ta tás hoz olyan fel té telt csa tol tak, amely a tel jes gye -rek né pes sé get cé loz ta. Ér de mes még meg em lí te ni, hogy nem


■



5 Az O r szá gos Sta tisz ti kai Hi va tal ada tai sze rint, 2007 ja nu ár já ban a m i ni m ál bér kö rül -be lül 115 euró volt, m íg az át lag jö ve de lem 303 euró volt 2007 szep tem be ré ben.

For rás: Surdu (1998)

kor cso port(év)

Tel jes is ko lás ko rú kor cso por ton be lü li arány (szá za lék ban)

is ko la el ha gyó so ha be nem irat ko zott

1992 1998 1992 1998

7–10 10.1 1.9 27.9 15.4

11–14 24.4 8.6 17.6 15.8

6 A kö zép is ko la al só év fo lya m a i ba be irat ko zot tak szá m á ra vo nat ko zó adat er re az idô -szak ra nem el ér he tô. A tel jes kö zép fo kú ok ta tás ra vo nat ko zó an a be irat ko zot tak szá m avi szont m ér sé kel tebb nö ve ke dést m u tat: az 1993-ban m ért 72,8 szá za lék ról, 75 szá za lék -ra nôtt 1999-re. Lásd: U N ESCO Institute for Statistics (2008c; 2008b). 7 La u ra Surdu te re pen szer zett m eg fi gye lé se.8 A ro m ák gyen ge is ko lai tel je sít m é nyét fel vá zo ló ta nul m ány 1998-ban, öt év vel Ro m á -nia el sô FKT-jének be ve ze té se után je lent m eg. A ro m a di á kok funk ci o ná lis ír ni-ol vas nitu dá sá ról szó ló ta nul m ány rá m u ta tott, hogy né há nyan azok kö zül, akik be vol tak irat koz -va a kö te le zô ok ta tás ba, an nak el le né re, hogy m a ga sabb év fo lyam ba lép het tek, nem ren -del kez tek az ír ni-ol vas ni tu dás alap ve tô ké pes sé gé vel (Surdu, 2003). U gyan ez a ta nul -m ány a funk ci o ná lis anal fa be tiz m ust a ne gye dik osz tály ba be irat ko zott ro m a di á kok kö -ré ben 17,6 szá za lék ban ál la pí tot ta m eg, 35,7 szá za lék ban azok nak a di á kok nak az ese -té ben, akik ki m a rad tak a ne gye dik osz tály ból, és 33,3 szá za lék ban azok nál a ro m a di á -kok nál, akik a ha to dik osz tály ból m a rad tak ki. Hoz zá ve tô le ges össze ha son lí tás kép pen,az ír ni-ol vas ni tu dók ará nya Ro m á ni á ban a 15 és 24 éve sek kö zött 1992-ben 99,2 szá za -lék volt, és 97,8 szá za lék 2002-ben (U N ESCO Institute for Statistics, 2008a).9 La u ra Surdu te re pen szer zett m eg fi gye lé se.


ha tá roz tak meg pla fon ér té ket a csa lá don ként já ró jut ta tás nak,va la mint, hogy a fel té tel az is ko la lá to ga tás volt.

■ Kö zép is ko lai ösz tön díj, 20 0 4

A 2004-2005-ös tan év ben ve zet ték be a kö zép is ko lai ösz tön -díj el ne ve zé sû or szá gos, szo ci á lis ösz tön díj prog ra mot. A kö zép -is ko lai ösz tön dí jat az 1488/2004-es kor mány ha tá ro zat ve zet tebe és ezt kö ve tô en az O k ta tás ügyi M i nisz té ri um ál tal meg fo gal -ma zott sza bá lyo zá sok, ha tá roz ták meg az al kal ma zás mód szer -ta ni fel tét ele it. Az ösz tön díj a kö zép is ko la fel sôbb év fo lya ma i -ban va ló ta nu lást tá mo gat ja, a gim ná zi u mok ban és a szak kö zép -is ko lák ban egy aránt. A jo go sult ság kri té ri u ma ként pe dig a csa -lád hát rá nyos hely ze tét ha tá roz za meg. Az ösz tön dí jat azok agye re kek kap ják, akik nek a csa lád já ban az egy fô re ju tó ha vibrut tó jö ve de lem 42 euró alatt volt a pá lyá zást meg elô zô há romhó nap ban.

Az ösz tön díj mér té két az O k ta tá si és Ku ta tá si M i nisz té ri umegy bi zott sá ga köz pon ti lag, éven te ál la pít ja meg. A tör vény2004-es el fo ga dá sa óta 2007-ig az ösz tön díj mér té ke (ame lyet azis ko la év alatt fi zet nek, a nyá ri szü net ben nem) nem vál to zott,50 euró kö rü li ér ték nek meg fe le lô ro mán lej ma radt. 2007-benez a mi ni mál bér 43,5 szá za lé ka volt, míg az át lag jö ve de lem 16,5szá za lé kát je len tet te.

Az ösz tön díj meg íté lé sé hez a ta nu ló nak ki kell töl te nie egyigény lô la pot és be kell mu tat nia a csa lád jö ve del mét iga zo ló do -ku men tu mo kat. A nem ro ko na ik kal, ha nem ne ve lô szü lôk nélvagy gyer mek ott hon ban élô di á kok is jo go sul tak az ösz tön díj ra,amennyi ben meg fe lel nek a fen tebb em lí tett jö ve de lem re vo nat -ko zó ki té tel nek. M in den szak is ko lá ban és kö zép is ko lá ban bi -zott ság el len ôr zi a jo go sult sá gi kri té ri u mok tel je sü lé sét.

A meg ítélt jut ta tás az aláb bi ese tek ben szû nik meg:

• húsz nál több iga zo lat lan óra egy is ko la év alatt,• tí zes ská lán 7-es nél ala cso nyabb jegy ma ga tar tás ból,• 3-5 nap el til tás az is ko lá tól,• is ko la el ha gyás vagy el ta ná cso lás, ki zá rás az is ko lá ból.

■ Az Ö sz tön díj a kö zép is ko lá ba já rá sért prog ram ki ér té ke lé se

Az Ö sz tön díj a kö zép is ko lá ba já rá sért prog ram az ok ta tás ki -egé szí tô, cél zott szo ci á lis tá mo ga tá sa, amely azok nak a csa lá -dok nak nyújt tá mo ga tást, ame lyek ben rend sze re sen jár nak is -ko lá ba a gye re kek. A konst ruk ció po zi tí vu ma, hogy a kö zép is ko -la fel sôbb év fo lya ma i ra kon cent rál, ahol a ro mák ala csony be is -ko lá zá si ará nya kö vet kez té ben, az et ni kai ho va tar to zá son ala pu -ló diszk ri mi ná ció nem hor doz je len tôs koc ká za tot. To váb bá ösz -tön zi a rész vé telt, mi köz ben csök ken ti a sze gény csa lá dok bólszár ma zó kö zép is ko lás gye re kek is ko la el ha gyá sát. Po ten ci á liselô nye az is, hogy a jut ta tás rend sze res is ko la lá to ga tás ra sar kallaz zal, hogy az ösz tön díj fel té te le ként ha tá roz za meg az is ko la -éven kén ti húsz órá nál nem több iga zo lat lan órát. V é gül pe digpo zi tí vu ma, hogy elôny ben ré sze sí ti a más te le pü lé sen ta nu lóvi dé ki gye re ke ket. O lyan, vi dé ke ken élô csa lá do kat cé loz a pro-

g ram, ahol köz is mer ten ala cso nyabb a kö zép is ko lai ok ta tás banva ló rész vé tel ará nya, a vá ros la kó ké hoz vi szo nyít va.

A konst ruk ció elô nyei el le né re, hi á nyoz nak azok az ada tok,ame lyek alap ján mér he tô len ne a prog ram ha tá sa a ro mák ta -nul má nyi ered mé nye i re, va la mint fel fe dez he tô né hány hi á -nyos ság is a ter ve zés ben. A leg fon to sabb ezek kö zül ta lán az,hogy a prog ram nem fog lal ko zik a kí ná lat ol da li kér dé sek kel. Ata nu lók szá mát a kö zép is ko lák fel sôbb év fo lya ma i ban anél külnö ve li, hogy ja ví ta ná az in téz mé nyek ben nyúj tott ok ta tás mi nô -sé gét. Ez a ve szély kü lö nö sen a vi dé ki is ko lák ban áll fenn, aholaz is ko la inf rast ruk tú rá ja és a ta ná rok ké pe sí té se jel lem zô en ala -cso nyabb, mint a vá ro sok ban. V é gül, bár az ösz tön díj mér té keje len tôs (kü lö nö sen a gye re kek után já ró jut ta tás sal össze ha son -lít va), ál ta lá ban csak rész ben fe de zi az uta zá si és lak ha tá si költ -sé ge it azok nak a di á kok nak, akik szak is ko lá ba vagy kö zép is ko -lá ba nem a sa ját tér sé gük be jár nak.

Lát hat juk, hogy ez az FKT csak bi zo nyos mér té kig hat po zi -tí van a ro mák ta nul má nyi ered mé nye i re. A jut ta tás nem ele gen -dô ah hoz, hogy az is ko la lá to ga tás va la mennyi költ sé gét fe dez ze,és még fon to sabb az ok ta tás mi nô sé gé nek ja ví tá sá ra vo nat ko zóin téz ke dé sek hi á nya, kü lö nö sen vi dé ken, ami a szak po li ti ka fôfó ku szát je len ti. U gyan ak kor, a prog ram bi zo nyos vo ná sai: gaz -da sá gi esz kö zök kel cé loz za a ro mák és a nem ro mák ok ta tás banel ért ered mé nyei köz ti kü lönb sé gek csök ken té sét, az is ko la lá to -ga tá si kri té ri um, a csa lá don ként já ró jut ta tás ma xi ma li zá lá sá -nak hi á nya mi att ér de mes még ve le fog lal koz ni. N e he zebb a vi -sel ke dé si kri té ri um ér té ke lé se.

■ ESET TA NUL M ÁNY: M A GYAR OR SZÁG

■ Á t te kin tés

Aho gyan azt az el ér he tô ada tok cse kély mennyi sé ge is su -gall ja, M a gyar or szág el sô pró bál ko zá sa az FKT szak po li ti kák kö -te le zô ok ta tás ban tör té nô be ve ze té sé vel si ker te len volt. N em nö -vel te az is ko la lá to ga tást, a szeg re gá ci ót pe dig fel te he tô en sú -lyos bí tot ta. A szak po li ti ka meg va ló sí tá sá ra for dí tott fi gye lemszem be tû nô hi á nya is ar ra utal, hogy még az in téz ke dést be ve -ze tô kor mány sem vet te azt ko mo lyan. Ezt a né zô pon tot lát szikalá tá masz ta ni az is, hogy az FKT szak po li ti kát nem kap csol tákössze egyet len más tár sa dal mi be fo ga dás szak po li ti ká val sem.N em nyúj tot tak pót ló la gos pénz ügyi vagy egyéb for rást a he lyiha tó sá gok, gyer mek jó lé ti szol gá la tok, is ko lák, a csa lá dok kal ésgye re kek kel dol go zó szak em be rek szá má ra, aki ket érin tett avál to zás. Ez zel szem ben, M a gyar or szág má so dik, ok ta tás salkap cso la tos fel té tel hez kö tött kész pénz transz fer prog ram ja ese -té ben ki emel ke dô a kí ná la ti ol dal ra for dí tott fi gye lem, és a pro-g ram 2007-ben, kül sô szak em be rek ál tal le foly ta tott ér té ke lé semi att.

■ De mog rá fi ai alap ada tok

A 2001-es ma gyar or szá gi nép szám lá lá si ada tok sze rint189 984 ro ma él az or szág ban. En nek alap ján a ro mák M a gyar -or szág tel jes né pes sé gé nek 1,9 szá za lé kát ad ják. M ég a hi va ta los


■

■

■

■

■




sta tisz ti kák sze rint is a ro mák ké pe zik M a gyar or szág leg na -gyobb ki sebb sé gét, azon ban meg bíz ha tó becs lé sek sze rint a M a -gya ror szá gon élô ro mák szá ma en nél je len tô sen ma ga sabb.550 000 és 600 000 kö zé te he tô, va gyis a né pes ség 5,8-6,4 szá za -lé kát te szik ki. Ez utób bi ada tot mind a kor mány, mind a ci vilszfé ra kép vi se lôi ál ta lá no san el fo gad ják. N é hány ro ma ve ze tôál lí tá sa sze rint azon ban ez a szám el éri a 800 000 fôt, ami azt je -len te né, hogy a ro mák M a gyar or szág la kos sá gá nak 8,5 szá za lé -kát ad ják.

■ O k ta tás hoz kap cso ló dó FKT szak po li ti kák

M a gyar or szág, R o má ni á val azo nos min tát kö vet ve, az el sôfel té tel hez kö tött kész pénz-transz fer prog ram já ban fel té telt sza -bott egy már lé te zô jut ta tás hoz. M íg a má so dik FKT egy ok ta tásspe ci fi kus jut ta tást ve ze tett be, fel té te lek kel. M eg al ko tá suk kor,ki mond va egyik po li ti ka sem a ro má kat cé loz ta. M ind azo nál tal,M a gyar or szág el sô FKT-je ál tal be ve ze tett fel té tel azo kat a csa lá -do kat cé loz ta, ame lyek ben a gye re kek nem jár tak rend sze re senis ko lá ba, ezért okunk van fel té te lez ni, hogy a szak po li ti kát a ro -mák ra gon dol va ala kí tot ták ki.10 Ez zel össz hang ban, M a gyar or -szág má so dik FKT-jének egy 2007-ben kül sô szak em be rek ál talle foly ta tott ér té ke lé se azt mu tat ta, hogy a ma gu kat ro má nakval lók, a prog ram ál tal nyúj tott tá mo ga tás ban ré sze sü lô ta nu lók48 szá za lé kát ad ják.

■ A csa lád tá mo ga tá sok is ko la lá to ga tás tóltör té nô fü g gô vé té te le (19 9 8 -20 0 2)

M a gyar or szág 1998-ban tett elô ször kí sér le tet FKT be ve ze té -sé re az ok ta tás ban. A ko ráb ban a ti zen hat éves és fi a ta labb gye -re ke ket ne ve lô csa lá dok szá má ra uni ver zá li san, fel té tel nél küljá ró gyer mek gon do zá si jut ta tást le cse rél te egy olyan tá mo ga tás -ra, amely a nap pa li ta go za tos, for má lis ok ta tás ban részt ve vôgye re kek és fi a ta lok rend sze res is ko la lá to ga tá sát tá mo gat ta, 24éves ko ru kig (lásd 1998. évi LX X X IV . tör vény a csa lá dok tá mo -ga tá sá ról, 15-18. cik kek). Esze rint az el kép ze lés sze rint, ame lyeta LX X X IV . tör vény ben hir det tek ki, a szank ci ók tíz, szü lôi en ge -dély nél kü li hi ány zott tan óra vagy har minc, szü lô ál tal iga zolt,de az is ko la ál tal nem meg fe le lô en alá tá masz tott nak ítélt tan -órá ról tör té nô hi ány zás után lép tek élet be. A ki fi ze tett jut ta tásmér té ke a ked vez mé nye zett ház tar tás szá mos tu laj don sá gá tólfüg gött (pél dá ul: a spe ci á lis- és nem spe ci á lis szük ség le tû gye re -kek szá ma, a ház tar tás ban élô szü lôk szá ma). 2001-ben a ki fi ze -tett összeg át la go san 8 617 fo rint (33 EU R ) volt, ami a mi ni mál -bér 21,5 szá za lé ká nak, és az át lag fi ze tés 6,7 szá za lé ká nak fe leltmeg. A jut ta tás re ál ér té ke fo lya ma to san csök kent a LX X X IV .tör vény ha tály ban lé te alatt. Az 1990-es ér ték 45,7 szá za lé ká ra1998-ra és 39,4 szá za lé ká ra 2002-re (KSH 2007). A 2002-es par -la men ti vá lasz tá so kat kö ve tô en, az új kor mány meg szûn tet te a

csa lád tá mo ga tá sok fel té tel hez kö té sét, vissza tér ve ez zel a ko ráb -bi, uni ver zá lis, fel té tel nél kü li ál la pot hoz.

A LX X X IV . tör vény alap ján, amennyi ben nem tel je sült acsa lád tá mo ga tás ki fi ze té sé nek fel té te lé ül ál lí tott is ko la lá to ga táskö ve tel mé nye, a gyer mek vé del mi szol gá lat nak kel lett be avat -koz nia (ál ta lá ban ta nács adás for má já ban), hogy meg ol dód jonaz érin tett csa lád azon prob lé má ja, amely a gye rek rend sze resis ko la lá to ga tá sát meg aka dá lyoz ta (15. cikk). Amennyi ben a be -avat ko zás si ker te len volt és nem ered mé nyez te a gye rek rend -sze res is ko la lá to ga tá sát, a gyám hi va tal ra há rult a fel adat, hogyfe lül vizs gál ja, mi re hasz nál ja fel a csa lád a pénz ügyi tá mo ga tást.El szá mo lás ra kö te lez te a szó ban for gó csa lá dot ki adá sa i ról,amely je len té sek gya ko ri sá gát ese ten ként ha tá roz ták meg (16.cikk). Amennyi ben a gyám hi va tal sze rint a tá mo ga tást nemmeg fe le lô en köl töt ték el, a gye rek vé de lem be vé te lé re ke rült sorés/vagy csa lád gon do zót ne vez het tek ki (pél dá ul: csa lád se gí tôtren del he tett a gyer mek jó lé ti szol gá lat a csa lád mel lé), aki fel -ügyel te, hogy a pénz ügyi tá mo ga tást biz to san a gye rek is ko láz -ta tá sá ra költ sék (17-18. cik kek).

■ A LXXXIV. tör vény ha tá sai

Egy, M a gyar or szág négy me gyé jé ben vég zett ku ta tás sze -rint, a LX X X IV . tör vényt ele nyé szô mér ték ben al kal maz ták, ésa vég re haj tá sá nak sem volt ked ve zô ha tá sa az is ko la lá to ga tás ra(H erczog 2003). Elô ször is, az egyes is ko lák szint jén, a hi ány zá -so kat gyak ran nem je len tet ték idô ben, a fi gyel mez te té se ket pe -dig a tör vény ben meg ha tá ro zott kü szöb nél jó val ma ga sabb iga -zo lat lan óra szám után ál lí tot ták ki. Ily mó don a min tá ban sze -rep lô négy me gyé ben be je len tett 12 514 eset bôl, ame lyek ben ahi ány zá sok meg ha lad ták a meg en ge dett szin tet, csu pán 220 vé -de lem be vé te li ha tá ro zat szü le tett. An nak el le né re, hogy az1997-es G yer mek vé del mi tör vény elô ír ja az eset kon fe ren ci á katés az együtt mû kö dést az in téz mé nyek kö zött, eset meg be szé lé se -ket az ese tek csu pán 1,75 szá za lé ká ban hív tak össze, és ezek leg -több jét is ál ta lá nos cél lal. A LX X X IV . tör vény al kal ma zá sa elô ír -ja he lyi stra té gi ák ki dol go zá sát és szak mai prog ra mok al kal ma -zá sát az is ko la lá to ga tás mi nél szé le sebb kö rû vé és tel je seb bé té -te le ér de ké ben. V é gül pe dig, a csa lá di pót lék fel hasz ná lá sát el -len ôr zô ha tá ro za tot csu pán ti zen két eset ben ad tak ki (ez ke ve -sebb, mint az összes be je len tett, a meg en ge dett ha tár ér ték nélna gyobb iga zo lat lan hi ány zá sos eset egy szá za lé ka).

Ta lán még a LX X X IV . tör vény ki rí vó an ala csony vég re haj tá -si szint jé nél is na gyobb prob lé mát je len tett, a „ma gán ta nu ló” di -á kok szá má nak emel ke dé se, rö vid del a tör vény be ve ze té sét kö -ve tô en (H erczog 2003). Az 1993-as köz ok ta tá si tör vény ér tel mé -ben, a tan kö te le zett ség ma gán ta nu lás sal is tel je sít he tô, a ma -gán ta nu lói stá tusz pe dig fel men ti a gye re ke ket az is ko la lá to ga -tás fi zi kai kö ve tel mé nye alól (M a gyar Köz löny, 1993. éviLX X X IX . tör vény 7. § (1)). M ás szó val, a di á kok hi va ta los fel -men tést kap hat nak az ok ta tá si ha tó sá gok tól az órák lá to ga tá saalól. Sze mesz te ren kén ti vizs gákat té ve tel je sít he tik a tan ter vikö ve tel mé nye ket (R o ma Education Fund 2007). U gyan a ma -gán ta nu ló vá nyil vá ní tás hoz szük sé ges a szü lô jó vá ha gyá sa, ésaz ok ta tá si ha tó sá gok nak tör vény ál tal elô írt kö te le zett sé ge tá jé -koz tat ni a he lyi ha tó sá go kat és a gyer mek jó lé ti szol gá la tot,


■

■

■



10 2000-ben pél dá ul, m íg a ro m a ál ta lá nos is ko lás di á kok 3 szá za lé ka volt m a gán ta nu -ló, a nem ro m a di á kok nál ez az arány 0,4 szá za lék volt. Lásd Ha vas, Ke m ény és Liskó(2002); idé zi Far kas Lil la (2007).



amennyi ben úgy íté lik meg, hogy a gye rek ma gán ta nu ló kéntnem fog ja tud ni si ke re sen tel je sí te ni a ta nul má nya it, a gya kor -lat ban ez a stá tusz a ro mák ki zá rá sát szol gál ja a több sé gi is ko laiok ta tás ból (lásd pél dá ul Far kas 2007; H a vas, Ke mény, és Liskó2002; European R o ma R ights Cen ter 2004; R o ma EducationFund 2007).11 Azon fe lül, hogy so kak ese te et ni kai ala pú diszk -ri mi ná ci ót je lez, a ma gán ta nu lói stá tusz mint ki re kesz tô me cha -niz mus szá mos ro ma gye rek szá má ra aka dályt je lent ta nul má -nyai be fe je zé sé ben. A leg több ro ma szü lô is ko lá zott sá gi szint jeugyan is nem meg fe le lô ah hoz, hogy a gye re ké nek meg tud ja ad -ni a ta nul má nyi kö ve tel mé nyek ál tal meg kí vánt se gít sé get és tá -mo ga tást. Ez a mód szer gya kor la ti lag meg foszt ja a ro ma gye re -ke ket a ta ná ri pél da kép tôl, csak úgy, mint at tól, hogy a tár sa ik -tól ta nul ja nak.

■ Mé ré si ne héz sé gek

A LX X X IV . tör vény nem tar tal ma zott ren del ke zé se ket semaz el len ôr zés re, sem a meg va ló sí tás ra, sem pe dig az ered mé -nyek ér té ke lé sé re vo nat ko zó an. A tör vény hez ké szült egyet lenku ta tás pe dig a tör vény be ve ze té sé nek sza ka szá ban vizs gál ta azis ko lák, a he lyi-, me gyei és or szá gos ha tás kö rû ha tó sá gok fel ké -szí té sét (H erczog 2003). Bár or szá gos szin ten az is ko la lá to ga tás -ban cse kély mér té kû emel ke dés volt meg fi gyel he tô 1999 és2002 kö zött (lásd: U N ICEF, 2008), az a tény, hogy a LX X X IV .tör vény ál tal kí nált meg ol dá so kat el vét ve al kal maz ták, ar ra en -ged kö vet kez tet ni, hogy az is ko la lá to ga tás szint jé nek emel ke dé -se más ok ra ve zet he tô vissza. M i vel a tör vény az is ko la lá to ga tás -ra kon cent rált, ezért ke vés ha tá sa volt – ha egy ál ta lán volt va la -mi lyen ha tá sa – a ta nul má nyi ered mény re.

A LX X X IV . tör vény ki fe je zet ten ro mák ra gya ko rolt ha tá sátil le tô en, szá mos anek do ti kus bi zo nyí ték van ar ra, ho gyan nemtet tek ele get a hi ány zá sok je len té si kö te le zett sé gé nek, és, hogysok eset ben az ok ta tá si in téz mé nyek nek ér de ké ben állt ma gán -ta nu ló vá nyil vá ní ta ni a ro ma gye re ke ket, hogy ez zel csök kent -sék a mun ka ter he lé sü ket, mi köz ben (a hi ány zá sok nem je len té -sé nek ese té ben) az ál lam tól to vább ra is kap ták a fej kvó tát. Á t fo -gó, mennyi sé gi adat ez eset ben sem áll ren del ke zés re. M i vel azO k ta tá si és Kul tu rá lis M i nisz té ri um az 1993-94-es tan év ben fel -ha gyott az ada tok et ni ku mon kén ti gyûj té sé vel, nin csen or szá -gos szin tû adat a ro mák is ko la lá to ga tás ára, to vább ha la dá si ará -nyá ra és ta nul má nyi ered mé nye i re vo nat ko zó an. En nek kö vet -kez té ben a ro mák ok ta tás ban tör té nô rész vé te lé re és tel je sít mé -nyé re vo nat ko zó bár mi faj ta ér té ke lés csu pán in for mált becs lé -se ken ala pul hat.

■ A LXXXIV. tör vény ér té ke lé se

Az 1998-ban el fo ga dott LX X X IV . tör vény, M a gyar or szág rö -vid éle tû kí sér le te a csa lád tá mo ga tá sok is ko la lá to ga tás tól tör té -nô füg gô vé té te lé re, még meg erô sí tett ada tok nél kül is egy ér tel -mû en mu tat ja, hogy nem ha tott po zi tí van az ok ta tás ban va lórész vé tel re, nem is be szél ve a ta nul má nyi ered mé nyek rôl, le -

gyen szó ro mák ról, vagy bár mely más cso port ról. Szá mos, ameg va ló sí tá sá ért fe le lôs sze rep lôk höz kap cso ló dó té nye zô ve -szé lyez tet te a LX X X IV . tör vény ren del ke zé se i nek meg va ló su lá -sát. Az is ko lák, az ön kor mány zat ok és gyer mek jó lé ti szol gá la toksem fel ké szí tést, sem for rá so kat nem kap tak a tör vény meg va -ló sí tá sá ra. En nek kö vet kez té ben, a LX X X IV . tör vény be ve ze té segyak ran ér dek konf lik tu sok hoz ve ze tett az in téz mé nye ken be -lül. A „problémás” ro ma és más hal mo zot tan hát rá nyos hely ze -tû gye re kek hi á nyát po zi tí vum ként ér té kel ték, mi vel ezek nek agye re kek nek a je len lé te az is ko lá ban to váb bi fel ada to kat róttvol na a fe le lôs in téz mé nyek re csak úgy, mint a ta ná rok ra, akiknem kap ták meg a meg fe le lô esz kö zö ket ar ra, hogy prob lé mák -kal küz dô di á ko kat ösz tö nöz ze nek ta nul má nya ik foly ta tá sá ra,és jó ta nul má nyi ered mé nyek elérésére.12 Eh hez szo ro san kap -cso ló dik, hogy az is ko lák és a gyer mek jó lé ti szol gá la tok ál ta lá -ban nem érez ték úgy, hogy fel ada tuk len ne együtt mû köd ni ahal mo zot tan hát rá nyos hely ze tû gye re kek szü le i vel, és an nak aszé les kör ben el ter jedt elô í té let nek meg fe le lô en cse le ked tek(vagy meg ma rad tak kö zöm bös nek), amely sze rint a ro ma csa lá -dok nem tu laj do ní ta nak je len tô sé get az oktatásnak.13

A fe je zet ele jén fel so rolt öt pa ra mé ter alap ján, M a gyar or -szág el sô FKT prog ram ja nagy mér ték ben meg fe lelt R o má nia el -sô ilyen prog ram já nak. Csak úgy, mint a 61. tör vény R o má ni á -ban, M a gyar or szág LX X X IV . tör vé nye min den gye rek re vo nat -ko zott, az ál tal, hogy egy uni ver zá li san já ró jut ta tás hoz fel té teltsza bott, nem ha tá ro zott meg fel sô kor lá tot a gye re kek szá má -ban, akik után a csa lád a csa lád tá mo ga tást kap ta. Akár csak R o -má nia ese té ben, az is ko la lá to ga tás volt az uni ver zá lis jut ta tás -hoz adott fel té tel. H a son ló an a ro mán eset hez, a ma gyar tör -vény ho zók sem for dí tot tak fi gyel met a kí ná la ti ol da li kér dé sek -re, ame lyek a ro ma gye re kek szá má ra nyúj tott ok ta tást nagyeséllyel be fo lyá sol ták. Tu laj don kép pen az egyet len di men zió azöt meg adott pa ra mé ter bôl, ami ben a ro má ni ai és a ma gyar hoz -zá adott fel té te lû FKT-k el tér nek egy más tól, a jut ta tás mér té ke ésa gye re kek is ko lá ba já rá sá nak költ sé ge. M íg R o má ni á ra vo nat -ko zó an tud juk, hogy elég te len volt a jut ta tás, M a gyar or szág ese -té ben nem ren del ke zünk in for má ci ó val ar ra vo nat ko zó an, hogya csa lád tá mo ga tá sok ból fe dez he tô ek-e a költ sé gek. Így ne hézmeg be csül ni, hogy va jon, kö vet ke ze tes be tar ta tá sa ese tén, va jona LX X X IV . tör vény ha té ko nyan mû kö dött vol na a ma gyar or szá -gi ro mák és nem ro mák ok ta tás ban el ért ered mé nyei köz ti kü -lönb sé gek csök ken té sé re.

■ Ú t ra va ló Ö sz tön díj prog ram (20 0 5)

Az összes töb bi, kö zép- és ke let-eu ró pai kor mány ál tal ok ta -tás sal kap cso lat ban 2008 elôtt be ve ze tett FKT prog ram mal el -len tét ben, az Ú t ra va ló öt vö zi az ösz tön díj tá mo ga tá so kat atanácsadással.14 A 152/2005. Kor mány ren de let ál tal be ve ze tettprog ram há rom alprogramból áll, ame lyek más-más kor cso por -


■

■

■



11 Herczog Má ria, te re pen szer zett ta pasz ta lat.

12 Ibid.13 Ibid14 N o ha az Ú t ra va ló egy or szá gos szin tû, kor m ány ál tal be ve ze tett prog ram , a konst ruk -ció ko ráb bi, ki sebb lép té kû, a ci vil szfé ra és a he lyi ön kor m ány zat ok ál tal tá m o ga tottkez de m é nye zé sek re épít.


tot és ta nul má nyi szin tet cé loz. Az Ú t ra va ló 7. és a fö löt ti év fo -lyam ba já ró di á ko kat cé loz, hát rá nyos csa lá di hely zet alap ján.Az ösz tön díj ál tal nyúj tott ha vi tá mo ga tás 3 500 és 4 500 fo rint(13-16 euró) kö zött van, amely a ma gyar or szá gi át lag fi ze tés kö -rül be lül 2,1-2,7 szá za lé ká nak, il let ve a mi ni mál bér 5,6-7,2 szá za -lé ká nak fe lel meg. A prog ram ban részt ve vô ta nács adók ha son lóössze ge ket kap nak a di á kok kal vég zett mun ká ju kért.

Az ösz tön díj ra va ló jo go sult ság hoz, a di ák szü lô jé nek vagyne ve lô jé nek hát rá nyos hely ze tét iga zo ló do ku men tu mot kellcsa tol ni az is ko la ál tal ki töl tött je lent ke zé si lap hoz. Az in téz mé -nyi el lá tás ban, vagy ne ve lô szü lô nél élô di á kok is jo go sul tak aprog ram ban va ló rész vé tel re. A je lent ke zés el fo ga dá sát kö ve tô -en, a di ák nak, a men to rá val kö zö sen, egyé ni elô re ha la dá si ter -vet kell ki dol goz nia, amit az tán mind ket ten alá ír nak, és az O k -ta tá si és Kul tu rá lis M i nisz té ri um ban ik tat nak. Az is ko lá kon ke -resz tül tör té nik az ösz tön dí jas ok és men to rok ki fi ze té se, ame -lyek az O k ta tá si és Kul tu rá lis M i nisz té ri um tól kü lön for rástkap nak er re a cél ra.

A meg ítélt jut ta tás az aláb bi ese tek ben szû nik meg:

• a di ák egy is ko la év ben 250 órá nál töb bet hi ány zik,• a di ák ta nul má nyai 60 nap nál hosszabb idô re fél be sza kad -

nak,• a di ák nem mû kö dik együtt a ki je lölt men tor ral.A men to rok ez zel szem ben, az ösz tön dí jas ok kal vég zett

mun ká ju kért, éven te fi ze tés eme lés re jo go sul tak, ki vé ve, ha azösz tön dí jas egy meg ha tá ro zott szín vo nal alatt tel je sít. Az aláb biese tek ben nem jár a fi ze tés eme lés:

• a men tor di ák ja ab ba hagy ja a ta nul má nya it,• év is mét lés, rossz is ko lai tel je sít mény, vagy túl sok hi ány -

zás mi att,• a rossz is ko lai ered mé nyek mi att a ta nu ló pót vizs gáz ni

kény sze rül an nak ér de ké ben, hogy a kö vet ke zô év be to -vább lép ve foly tat has sa ta nul má nya it (a vizs gán el ért ered -mény tôl füg get le nül),

• a ta nul má nyi át la ga több mint fél pont tal rom lik,• a 8. osz tá lyos di á kot nem ve szik fel a kö zép is ko lá ba.

■ A PROG RAM ÉR TÉ KE LÉ SE

Az Ú t ra va ló Ö sz tön díj prog ram mind amel lett, hogy meg kü -lön böz tet te ma gát Kö zép- és Ke let-Eu ró pa töb bi ok ta tás ra vo -nat ko zó FKT prog ram já tól az zal, hogy a pénz ügyi tá mo ga tásmel lé ta nács adást is biz to sí tott, át ment egy kül sô szak ér tôk ál -tal le foly ta tott for má lis ér té ke lé sen, ez zel is ki tûn ve a ré gió töb -bi ha son ló prog ram ja kö zül. A 2007-ben le foly ta tott ér té ke lés akö vet ke zôk bôl állt: az adat bá zis ból ké szí tett ta nul mány; 871ösz tön dí jas és szü le ik ré teg zett, vé let len sze rû min tá ján ala pu lóku ta tás; tíz eset ta nul mány a ked vez mé nye zet tek csa lád já ról, va -la mint is ko lai- és la kó kör nye ze té rôl; va la mint har minc in ter jú aprog ram vég zô se i vel, akik fel sô ok ta tá si kép zés ben vesz nekrészt. A la tin-ame ri kai ok ta tás sal kap cso la tos FKT-k ér té ke lé se i -nek ered mé nye it is tük rö zi az Ú t ra va ló. Ér té ke lé se azt mu tat ta,hogy a prog ram ha té ko nyabb nak bi zo nyult az is ko la el ha gyá sok

mér té ké nek csök ken té sé ben, mint az is ko lai ered mé nyek ja ví tá -sá ban. M ás részt, az Ú t ra va ló össze ha son lí tá sa olyan ál la mi pro-g ra mok kal, ame lyek csak ösz tön dí jat ad nak, ar ra en ged kö vet -kez tet ni, hogy a mo ni tor ing po zi tív ha tás sal volt a tel je sít mény -re, jól kom pen zál va a nem anya gi tí pu sú nél kü lö zés ha tá sa it(pl.: ala csony kép zett ség).

A kül sô ér té ke lés sze rint a prog ram ha té kony sá ga el lent -mon dá sos volt. En nek, a cél szem pont ok nem meg fe le lô al kal -ma zás volt az oka. Elô ször is, né hány, vi szony lag je len tôs ro mala kos ság gal ren del ke zô tér ség ben a ta ná rok ér dek te len sé ge mi -att – akik a men to rok len né nek – nem el ér he tô a prog ram. M á -sod sor ban, ré gi ók köz ti el té ré sek tôl füg get le nül, a de facto sze-gregált ál ta lá nos- és szak mun kás kép zô is ko lák cse kély ér dek lô -dést mu tat tak a prog ram iránt. H ar mad rész ben pe dig, bár a pro-g ra mot úgy ta lál ták ki, hogy a di á kok ma guk vá laszt has sák ki amen to ru kat, az ér té ke lés azt mu tat ta, hogy a gya kor lat ban a ta -ná rok vá lasz tot ták ki, hogy kit mentorálnak. An nak alap ján vá -lasz tot tak, hogy vár ha tó an kit lesz vi szony lag egy sze rûbb se gí -te ni, ahe lyett, hogy azo kat vá lasz tot ták vol na, akik nek vár ha tó -an ob jek tí ve a leg na gyobb szük sé gük lett vol na az ext ra tá mo -ga tás ra. N yil ván va ló to váb bá hogy a ta ná rok nem ke rül ték a„per verz” ösz tön zô ket. Ala csony szín vo na lon ok tat tak a dél elôt -ti órá kon, hogy men tor ként be biz to sít sák ma guk nak a plusz be -vé telt, ugyan azon gye re kek is ko la utá ni korrepetálásával.15

■ AZ ÚT RA VA LÓ ÖSZ TÖN DÍJ PROG RAM ÉR TÉ KE LÉ SE

Az Ú t ra va ló prog ram kül sô ér té ke lé se je len tôs hi á nyos sá go -kat tárt fel, a ro mák és a nem ro mák ok ta tás ban el ért ered mé -nyei köz ti kü lönb sé gek csök ken té se szem pont já ból. Azon banma ga a tény, hogy az ér té ke lés re sor ke rült, mu tat ja az ér dek lô -dést a prog ram ered mé nyes sé ge iránt, amely nem volt egy ér tel -mû en je len a má sik öt, ok ta tás sal kap cso lat ban M a gyar or szág,R o má nia és Szlo vá kia ál tal 2008 elôtt be ve ze tett FKT prog ra -mok ban. A ré gi ó ban, a töb bi ha son ló kez de mé nye zés hez ké -pest, po zi tív és egye di tu laj don ság a prog ram kí ná la ti ol da li kér -dé sek re for dí tott fi gyel me, a mentorálás be ve ze té se. A to váb bijó tu laj don sá gai a ro mán Ö sz tön díj a kö zép is ko lá ba já rá sért pro-g ra mot idé zik: a kö zép is ko la fel sôbb év fo lya ma i nak meg cél zá sanagy mér ték ben csök ken ti az et ni kai ala pú szeg re gá ció koc ká za -tát, a cse kély szá mú be irat ko zott ro ma mi att. A hát rá nyos hely -ze ten ala pu ló ki vá lasz tás kár pó tol az anya gi nél kü lö zé sért, az is -ko la lá to ga tás fel té tel pe dig az ok ta tás ban va ló hosszan tar tórész vé tel re ösz tö nöz. M ás rész rôl vi szont, ahogy azt az elô zô be -kez dés ben meg fo gal maz tam, gya kor la ti prob lé mák me rül tek felaz Ú t ra va ló cél szem pont ja i nak meg ha tá ro zá sá val. En nél ke vés -bé vi lá gos, hogy a prog ram ál tal kész pénz ben nyúj tott jut ta tást


■

■



15 2010 szep tem be ré tôl az új FIDESZ-KDN P kor m ány is m é tel ten be ve zet te az is ko láz ta -tá si tá m o ga tást, m in den to váb bi vizs gá ló dás nél kül, s nem vet te fi gye lem be sem az e kö -tet ben is m er te tett vizs gá la to kat, sem a V i lág bank ál tal tett ja vas la to kat az ed di gi prog -ra m ok alap ján. 2011 ja nu ár já ig több m int 200 eset ben in dult m eg a ha tó sá gi in téz ke -dés, és né hány száz eset ben m ár fel füg gesz tet ték a csa lá di (is ko láz ta tá si) pót lék fo lyó sí -tá sát. (H. M)


olyan szin ten ha tá roz ták-e meg, hogy az ele gen dô le gyen az is -ko lá ba já rás költ sé ge i nek fe de zé sé re.

A fe je zet ele jén be mu ta tott öt pa ra mé ter alap ján, az Ú t ra va -ló prog ram ki emel ke dik a kész pénz transz fer ben ré sze sü lô ta -nu lók ok ta tá sá nak mi nô sé gé re for dí tott fi gyel mé vel, és az zal,hogy a mentorálásban va ló rész vé telt az ösz tön díj fel té te lé ülszab ta. Az is ko la lá to ga tás fel té te lül sza bá sát is a prog ram po zi -tí vu ma ként kell ér té kel ni, csak úgy, mint azt, hogy nem ha tá roz -za meg a csa lá don kén ti jut ta tás pla fon ér té két. A hát rá nyos hely -zet alap ján tör té nô ki vá lasz tás is elô nye a prog ram nak, a ro máknem ro mák hoz ké pest mért ok ta tá si ered mé nye i nek ja ví tá saszem pont já ból. A prog ram meg va ló sí tá sa so rán fel me rü lô prob -lé mák, a gya kor lat ban egyen lôt len le fe dett ség hez ve zet tek.

■ ESET TA NUL M ÁNY: SZLO VÁ KIA

■ Á t te kin tés

Az itt vizs gált, FKT po li ti ká kat be ve ze tô há rom or szág kö -zül, a Szlo vák Köz tár sa ság az utol só, amely 2003-ban be ve zet teaz el sô FKT prog ram ját. Szlo vá kia két FKT prog ram ja kö zül azel sô meg ter ve zé sé nek és meg va ló sí tá sá nak fo lya ma tá ban a ko -moly elem zés hi á nyát egy ér tel mû en jel zi a szak po li ti ka ha son -ló sá ga az egy év vel ko ráb ban M a gyar or szág ál tal el ve tet té vel.M íg a 2004-ben be ve ze tett má so dik FKT szak po li ti ka – no haérin tet le nül hagy ta a ko ráb bit nagy mér ték ben el tér at tól. N ap ja -in kig, a cél szem pont ok meg ha tá ro zá sa és az ad mi niszt ra tív aka -dá lyok alá ás ták a ben ne rej lô le he tô sé get ar ra, hogy po zi tív ha -tást gya ko rol jon a ro mák ta nul má nyi ered mé nye i re. U gyan csakprob le ma ti kus, hogy a két FKT prog ram hoz kap cso ló dó fel té te -lek – a köz tük fe szü lô el lent mon dás ok mi att – csök ken tik egy -más ha té kony sá gát: míg a má so dik ilyen prog ram a csa lá do katfe le lôs ség vál la lás ra ösz tön zi gye re ke ik ok ta tá sá ban, ad dig az el -sô el ve szi ezt a fe le lôs sé get a csa lád tól, és a „kü lön le ges cím zett”in téz mé nyén ke resz tül az ön kor mány zat ok ra tes tál ja azt.

■ De mog rá fi ai alap ada tok

A 2001-es szlo vá ki ai nép szám lá lás ada tai sze rint Szlo vá kiaro ma né pes sé ge 89 920 fô, va gyis 1,7 szá za lé ka a tel jesnépességnek.16 Ez az ön be val lá son ala pu ló szám jó val ala cso -nyabb az 1989-es, vé lel men ala pu ló hi va ta los becs lés ál tal meg -ál la pí tott 253 943 fô nél. Ak ti vis ták sze rint, Szlo vá kia ro ma la kos -sá ga el éri a 800 000-et (D ruker 1997), míg ta nul má nyok és sta -tisz ti kai elô re jel zé sek 320 000 és 400 000 kö zé te szik ezt a szá -mot (lásd: Jurasková, Kriglerová, and R ybová 2004; V aòo, 2005).

■ O k ta tás sal kap cso la tos FKT po li ti kák

Szlo vá kia el sô és má so dik fel té tel hez kö tött kész pénz-transz-fere az FKT-k tá gan meg ha tá ro zott el sô il let ve má so dik tí pu-sá ba tar toz nak (lásd ke re tes írás). A tár sa dal mi lag hát rá nyoshely ze tû ro ma csa lá dok szá má ra ki dol go zott és meg va ló sí tott

FKT-k a 2003-as A Szlo vák Köz tár sa ság szak po li ti ká já nak alap -gon do la tai a ro m a né pes ség in teg rá ci ó já ra cí m û írás alap ján ké -szül tek (Ú rad vlády Slovenskej republiky, 2003). To váb bi in téz -ke dé sek mel lett, az Alap gon do lat ok pénz ügyi tá mo ga tást kí nála hát rá nyos hely ze tû ro ma gye re kek szá má ra, hogy ez zel ösz tö -nöz ze is ko la lá to ga tá su kat és az ered mé nye ik ja vu lá sát.

An nak el le né re, hogy az Alap gon do lat ok nyíl tan a ro má katcé loz zák, a szo ci á lis rend szer egy szé le sebb re form já nak össze -füg gé sé ben el fo ga dott to váb bi do ku men tu mok nagy mér ték benel ha nya gol ják a ro mák kü lön le ges hely ze tét, az zal, hogy et ni kaimeg kü lön böz te tés nél kül cé loz zák meg az anya gi prob lé mák kalküz dô ket (lásd például: M inisterstvo práce, sociálnych vecí arodiny Slovenskej republiky 2003; 2004). Az ál tal, hogy az FKTszak po li ti kák az anya gi prob lé mák kal küz dô ket cé loz zák, nemköz vet le nül irá nyul nak a ro ma csa lá dok ra, mint spe ci fi kus cél -cso port ra. M ás rész rôl azon ban, mi vel a szlo vá ki ai né pes séghosszú tá vú munkanélküliségben élô és tár sa dal mi lag hát rá -nyos hely zet ben lé vô né pes sé gé nek je len tôs ré szét ad ják a ro -mák, nagy mér ték ben érin tik ôket az FKT-k.

■ A csa lá di pót lék is ko la lá to ga tás tól tör té nôfü g gô vé té te le (20 0 3)

An nak el le né re, hogy Szlo vá ki á ban min den el tar tott gye rek,kor ra és a szü lôk jö ve del mé re va ló te kin tet nél kül jo go sult a csa -lá di pót lék ra, 2003 óta a jut ta tás ki fi ze té se az is ko lá ba já rás tólfügg (Zbierka zákonov Slovenskej republiky, 2003). Pon to sab -ban, ha egy di ák en ge dély nél kül hi ány zik ti zen öt órá ról egy hó -nap ban, az is ko lá nak kö te les sé ge ezt je len te ni a fenn tar tó nak(ál ta lá ban az ön kor mány zat nak), amely az tán be szün te ti a csa -lá di pót lék ki fi ze té sét a szü lôk nek. Eb ben az eset ben a csa lá dipót lé kot egy „kü lön le ges cím zett nek” (ál ta lá ban a he lyi ön kor -mány zat nak) fi ze tik, amely kö te les az át irá nyí tott pén ze ketugyan ar ra a gye rek re köl te ni. 2004-ben a jut ta tás ér té két 16euróban rög zí tet ték, amely a mi ni mál bér kö rül be lül 7 szá za lé kaés az át lag ha vi bér nek pe dig 2,9 szá za lé ka (M inisterstvo práce,sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky, 2007).

■ A csa lá di pót lék fü g gô vé té te lé nek ha tá sa

Az FKT-k for má lis monitoringja Szlo vá ki á ban a M un ka -ügyi, Szo ci á lis- és Csa lád ügyi M i nisz té ri um ál tal fél éven te ki -adott Je len tés a la kos ság szo ci á lis hely ze té rôlcí mû ki ad vány rakor lá to zó dik (lásd pél dá ul: M inisterstvo práce, sociálnych vecí arodiny Slovenskej republiky, 2007). Aho gyan azt az aláb bi,egyik ilyen je len tés bôl vett ada tok ból ál ló táb lá zat is mu tat ja,2005-rôl 2006-ra emel ke dett azok nak a gye re kek nek a szá ma,akik nek a csa lá di pót lé kát egy ilyen „spe ci á lis cím zett nek” fi zet -ték. Eb bôl le von hat juk a kö vet kez te tést, hogy a csa lá di pót lékfel té tel hez kö té se Szlo vá ki á ban nem ho zott je len tôs ja vu lást azis ko la lá to ga tás szintjében.17


■

■

■

■

■

■



16 A Szlo vák Sta tisz ti kai Hi va tal ál tal szol gál ta tott adat.

17 Salner (2005) to váb bi olyan ese te ket je gyez fel, am e lyek ben a szü lôk nem kül dik agye re kü ket is ko lá ba, an nak ér de ké ben, hogy az ön kor m ány zat „ spe ci á lis cím zett je” kap -ja m eg a csa lá di pót lé ku kat, így m e ne kít ve ki a pénzt az uzso rá sok elôl, akik szá m os ro -m a te le pen m û köd nek.


2. táb lá zat: A csa lá di pót lék fel füg gesz té se

For rás: M un ka ügyi, Szo ci á lis- és Csa lád ügyi M i nisz té ri um (M inisterstvo práce, sociálnych vecí a

rodiny Slovenskej republiky, 2007)

Á l ta lá no sab ban, a csa lá di pót lék fel té tel hez kö té se Szlo vá ki -á ban prob lé más, mi vel nem for dí tot tak fi gyel met a kí ná la ti ol -da li kér dé sek re, amely va ló szí nû leg ki hat az is ko la lá to ga tás ra.Azok ban az ese tek ben, ahol a hi ány zás kéz zel fog ha tó okok mi -att kö vet ke zik be, mint pél dá ul a meg fe le lô ru há zat hi á nya, anagy tá vol ság az is ko la és a la kó hely kö zött, a csa lá di pót lék át -irá nyí tá sa a szü lôk tôl az ön kor mány zat hoz (mint spe ci á lis cím -zett hez) csak to vább nö ve li az érin tet tek el ke se re dett sé gét anél -kül, hogy ja ví ta ná a tan kö te le zett ség teljesítését, vagy meg szün -tet né azo kat az oko kat, ame lyek az iga zo lat lan hi ány zás hozvezettek.18 E te kin tet ben Szlo vá kia el sô FKT-je ré sze egy alap ve -tô en bün te tô in téz ke dé sek bôl ál ló, tá gabb kon cep ci ó nak, amelymin de nek elôtt az or szág ro ma né pes sé gét cé loz ta. En nek ré sze -ként, a szo ci á lis jut ta tá so kat 2001 és 2004 kö zött na gyobb mér -ték ben csök ken tet ték anél kül, hogy a ro ma la kos ság mun ka erô-pi a ci le he tô sé ge it ja ví tot ták vol na.

M i vel Szlo vá kia el sô FKT prog ram ja hoz zá adott fel té tel jel -le gû volt, ezért je len tôs szer ke ze ti ha son ló sá go kat mu tat a R o -má ni á ban és M a gya ror szá gon be ve ze tett és ké sôbb el tö rölt hoz -zá adott fel té tel FKT-kel. A ko ráb ban fel té tel nél kül já ró csa lá dipót lék is ko la lá to ga tás tól tör té nô füg gô vé té te lé vel csa lá don kéntmeg ha tá ro zott pla fon ér ték nél kül, a szlo vák dön tés ho zók, ha agya kor lat ban nem is, elv ben meg ôriz ték a jut ta tás uni ver za li tá -sát. U gyan ak kor vi szont, Szlo vá kia el sô FKT-je nem tett in téz ke -dé se ket ar ra néz ve, hogy a csa lá di pót lék va la mennyi ked vez -mé nye zett je szá má ra mi nô sé gi ok ta tást biz to sít son, va la mintúgy tû nik, nem úgy ter vez te meg azt, hogy a tá mo ga tás fe dez zeleg alább az is ko lá ba já rás költ sé ge it.

■ Ö sz tön zô jut ta tá sok a meg fe le lô jö ve de lem mel nem ren del ke zô csa lá dok bólszár ma zó gye re kek szá má ra (20 0 4 )

Az egyik leg fon to sabb esz köz, a meg fe le lô jö ve de lem melnem ren del ke zô csa lá dok ból szár ma zó gye re kek is ko lá ba já rá sigya ko ri sá gá nak és is ko lai ered mé nye i nek ja ví tá sá ra, az „Ö sz -tön zô jut ta tás”. Ez egy olyan di á kok nak szánt ösz tön díj, amit2008-ig az is ko lai ered mé nyek függ vé nyé ben ítél tek oda. AM un ka ügyi, Szo ci á lis- és Csa lád ügyi M i nisz té ri um ren de le tealap ján, az Ö sz tön zô jut ta tás azok nak az is ko lá sok nak jár – atan év ide je alatt –, akik az aláb bi kri té ri u mok va la me lyik énekmeg fe lel nek:

• Csa lád ja ré sze sül az ál lam ál tal nyúj tott anya gi tá mo ga tás -ban és csa lá di pót lék ban, vagy az er re vo nat ko zó jog sza bály ál -tal meg ál la pí tott kü szö böt nem éri el a csa lád be vé te le.

• O lyan is ko lá ba jár, ahol a gye re kek csa lád já nak leg alábbfe le ré sze sül ilyen anya gi tá mo ga tás ban és csa lá di pót lék ban(M inisterstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej repub-liky, 2005b).

M ind két eset ben, a ta nu ló ta nul má nyi át la gá nak – egy öt fo -kú ská lán – 2,5-nél jobb nak kel lett len nie, mint az elô zô tan év -ben, vagy az elô zô tan év hez ké pest az át la gán leg alább fél pont -tal kel lett javítania.19

M íg a vo nat ko zó tör vény 2008-as mó do sí tá sá ig az is ko la lá -to ga tást, nem pe dig a tel je sít ményt ér té kel ték ad dig az Ö sz tön -zô jut ta tás mér té ke a di ák je gye i tôl füg gött. H a a di ák 1,5-ös,vagy an nál jobb át la got ért el, ak kor 15 eurót ka pott ha von ta;egy 1,5 és 2,5 kö zöt ti át la gért 9 eurót; és azok a di á kok, akik 0,5pon tot ja ví tot tak az elô zô évi át la guk hoz ké pest, 6 eurót kap takhavonta.20 Az Ö sz tön zô tá mo ga tás ból nem ré sze sül he tett az agye rek, aki nem járt rend sze re sen iskolába,21 évet is mé telt, vagyaz el múlt év hez ké pest, a ma ga tar tás osz tály za ta két ér dem -jeggyel romlott.22

Az Ö sz tön zô tá mo ga tás sal együtt, a Szo ci á lis M i nisz té ri um,egy komp lex in téz ke dés so ro zat ré sze ként, tá mo ga tást ve ze tettbe az is ko lai ét kez te tés re, és tan sze rek re, is ko lai fel sze re lé sek re,az anya gi gon dok kal küz dô csa lá dok gye re ke i nek is ko la lá to ga -tás ára és tel je sít mé nyük tá mo ga tá sá ra. Az Ö sz tön zô tá mo ga tá -sok kal szem ben, ezt a két in téz ke dést nem köz vet le nül a csa lá -dok nak szán ták és nem kö töt ték fel té tel hez. M in den meg él he té -si gon dok kal küsz kö dô csa lád gye re ke po ten ci á lis ha szon él ve zô -je a tá mo ga tás nak.


■



év A csa lá di pót lékszü lôk nek tör té nô ki fi ze té sé nekfel füg gesz té se

Ha vi át la gaazok nak a di á -kok nak, akik -nek a csa lá dipót lé kát az ön kor mány za-t ok nak fi ze tik

A „spe ci á liscím zet tek nek”ki fi ze tett tel jesösszeg

2005 45 314 6 839 € 1 334 693

2006 47 209 7185 € 1 396 585

18 N o ha az az in téz ke dés, hogy az ön kor m ány zat hoz irá nyí tott csa lá di pót lé kok azutób bi a gye re kek öl töz kö dé sé re és/vagy szál lí tá sá ra köl tô, el vi leg ja vít hat ja a ta nul m á -nyi ered m é nye ket, de a spe ci á lis cím zett in téz m é nyé nek va ló di hoz zá já ru lá sa eb ben ate kin tet ben at tól függ, hogy a csa lád, aki nek a csa lá di pót lé kát át irá nyí tot ták, a kész -pénz jut ta tás el m a ra dá sa ese tén is ké pes-e m eg fi zet ni az éle lem és a lak ha tás költ sé ge -it (am e lyek m ind egyi ke két ség kí vül szük sé ges fel té te le az is ko lá ba já rás nak). Anél kül,hogy tud nánk, hogy ez így van-e, vagy hogy az ön kor m ány zat ok ho gyan hasz nál jak azát irá nyí tott jut ta tá so kat, nem le het sé ges ér té kel ni a m e cha niz m us ha tá sa it.

19 Az öt fo kú ská lát az ál ta lá nos- és kö zép is ko lá ban hasz nál ják Szlo vá ki á ban, ahol az 1-es a leg jobb osz tály zat és az 5-ös a leg rosszabb. 20 A m i ni m ál bér szá za lé ká ban néz ve az Ö sz tön zô tá m o ga tá sok ér té két: 6,6 szá za lé ka,3,9 szá za lé ka és 2,6 szá za lé ka a ha vi m i ni m ál bér nek. U gyan ezek az össze gek a ha vi át -lag fi ze tés 2,7 szá za lék nak, 1,6 szá za lék nak és 1,1 szá za lék nak fe lel nek m eg a Szlo vákKöz tár sa ság ban.21 Bár nem lé te zik szám sze rû m eg ha tá ro zá sa a rend sze res is ko la lá to ga tás nak ab ban adek ré tum ban, am ely a rend sze res is ko la lá to ga tást kö ve tel m ény ként em lí ti, a gya kor lat -ban az is ko lák a csa lá di pót lék nál al kal m a zott kri té ri u m ot hasz nál ják. A csa lá di pót lé -kot fel füg gesz tik, am ennyi ben a gye rek nek több m int 15 iga zo lat lan órá ja van egy hó -nap ban.22 Az Ö sz tön zô tá m o ga tá sok jo go sult sá gi kri té ri u m a i ban be kö vet ke zett vál to zá so katlásd Zbierka zákonov Slovenskej republiky (2008).


■ AZ ÖSZ TÖN ZÔ TÁ M O GA TÁ SOK ÉR TÉ KE LÉ SE

Az is ko lai ét kez te tés és a tan sze rek, is ko lai fel sze re lé sektá mo ga tá sát hi va ta lo san együtt ke zel ték az Ö sz tön zô tá mo -ga tás sal, ezért csak az utób bi ha tá sa i ra kon cent rá ló elem zés,a Je len tés a la kos ság szo ci á lis hely ze té rôlanyag ra ala poz va,nem le het sé ges. Azon ban az Ö sz tön zô Tá mo ga tá sok ha tá sá -ra vo nat ko zó né hány uta lást össze le het gyûj te ni a M un ka-és C sa lád ku ta tó In té zet 2007-es fel mé ré sé bôl. Ez utób bi sze -rint, e tá mo ga tá sok nagy ré szét azon gye re kek csa lád ja i nakjut tat ták, akik már az Ö sz tön zô tá mo ga tás be ve ze té se elôttis jól tel je sí tet tek az is ko lá ban (Bodnárova, 2007). U gyan -csak lé nye ges a ta nul mány nak az a meg ál la pí tá sa, mi sze rintaz is ko la lá to ga tás és tel je sít mény szem pont já ból rosszul tel -je sí tôk jel lem zô en több gye re kes csa lá dok ból jön nek, ame -lyek ben nem szo kás az ott ho ni ta nu lás. Ez egy olyan ka te gó -ria, amely nagy va ló szí nû ség gel szá mos ro ma gye re ket je -lent. Ez zel az el kép ze lés sel össz hang ban, az EN SZ Fej lesz té -si Prog ram ja ál tal Szlo vá kia szer te a ro ma te le pe ken foly ta -tott ház tar tá si pa nel vizs gá lat is azt mu tat ta, hogy a meg él -he té si gon dok kal élôk kö zött az Ö sz tön zô tá mo ga tás csak6,2 szá za lé kot érin tett (Filadelfiová, G erbery és kobla,2007). Azt a kö vet kez te tést, misze rint az Ö sz tön zô tá mo ga -tá sok nem vol tak ha té ko nyak, az a meg fi gye lés is to vábberô sí ti, amely sze rint a hi ány zá sok szá ma nö ve ke dett a tá -mo ga tá sok be ve ze té se óta.23

To váb bi bi zo nyí ték az Ö sz tön zô tá mo ga tá sok ha té kony -sá gá nak hi á nyá ra, Szlo vá kia ki ter jedt spe ci á lis is ko la rend -sze re. Ami ó ta ezt az esz közt be ve zet ték ezek ben az is ko lák -ban, nem csak a hi ány zá sok szá ma nö ve ke dett, ha nem a ro -ma gye re kek spe ci á lis ál ta lá nos is ko lák ba va ló át vi te le is fel -gyor sult (Kriglerová, 2006). M i vel a di á kok a spe ci á lis is ko -lák ban jel lem zô en jobb osz tály za to kat kap nak, mint ami lye -ne ket a nor mál ál ta lá nos is ko lá ban ér né nek el, a spe ci á lis is -ko lá ba já rás ha té ko nyan nö ve li a di ák esé lye it az Ö sz tön zôtá mo ga tá sok fel tét ele i nek tel je sí té sé re. O ly annyi ra, hogy azÖ sz tön zô tá mo ga tá sok per verz ösz tön zô ként ha tot tak a szü -lôk re, ar ra mo ti vál va ôket, hogy a nem fo gya ték kal élô gye -re kü ket spe ci á lis is ko lá ba íras sák (Amnesty International,2008; European M o ni tor ing and Advocacy Prog ram, 2007;R o ma Education Fund, 2009; V láda Slovensjek republikly,2008). Szlo vá ki á ban az is ko lá nak já ró tá mo ga tás fej kvó tarend szer ben mû kö dik. N é hány spe ci á lis is ko la igaz ga tó ja –a meg fi gye lé sek sze rint – kü lön fé le esz kö zö ket hasz nál a ro -ma szü lôk meg gyô zé sé re an nak ér de ké ben, hogy von zó vá te -gye ezt a le he tô sé get, és ilyen is ko lá ba íras sák a gye re ke i ket(Kriglerová, 2008).

A jut ta tás ban ré sze sü lôk is ko la lá to ga tá sá nak és ered mé -nyes sé gé nek ja ví tá sá val kap cso la tos ha té kony sá gi prob lé -mák mel lett, az Ö sz tön zô tá mo ga tás nem el ér he tô né há nyakszá má ra a la kó hely ük sze rin ti ön kor mány zat mi att. Az ön -

kor mány zat ok, az is ko la fenn tar tó i ként – az ese tek több sé -gé ben – központi sze re pet ját sza nak az Ö sz tön zô tá mo ga tás -sal kap cso la to san. N o ha az Ö sz tön zô tá mo ga tá sok össze kap -cso lód nak az anya gi szük ség le tek tá mo ga tá sá val, ame lyetköz vet le nül a csa lád fô nek jut tat nak, az Ö sz tön zô tá mo ga tá -so kat ez zel szem ben nem utal ják köz vet le nül a szü lôk nek,ha nem az ön kor mány zat és az is ko la kez de mé nye zé sé tôlfüg ge nek, ame lyek nek igé nyel ni ük kell a tá mo ga tást(M inisterstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenkejrepubliky, 2005b).24 M i vel az is ko la fenn tar tó nak nem tör vé -nyi kö te le zett sé ge pá lyáz ni, elô for dul hat, hogy a kü lön benjo go sult gye re kek nem jut nak tá mo ga tás hoz, mert az is ko lafenn tar tói úgy dön te nek, hogy nem pá lyáz nak. Az el szá mo -lás és az Ö sz tön zô tá mo ga tás hoz kap cso ló dó egyéb ügy ren -di kö ve tel mé nyek okoz ta je len tôs ad mi niszt ra tív te her, va la -mint a kel lô en ma gas tranz ak ci ós költ sé gek ele gen dô ek ah -hoz, hogy el tán to rít sák a pá lyá zó kat, ha a jo go sult gye re kekszá ma ala csony. Fel té te lez ve, hogy az is ko la fenn tar tó úgydönt, meg pá lyáz za az Ö sz tön zô jut ta tást, az ezt kö ve tô el -osz tá si me cha niz must, az is ko lá tól a szü lô ig, egyet len hi va -ta los do ku men tum sem rög zí ti, a ma ni pu lá ció ve szé lyé nekté ve ki ez zel az Ö sz tön zô tá mo ga tást.

Az öt meg ha tá ro zott pa ra mé ter szem pont já ból az Ö sz -tön zô tá mo ga tás ese tén egy fon tos kü lönb sé get azo no sít ha -tunk e kö zött a prog ram és a töb bi eset ta nul mány ban meg -vi ta tott FKT kö zött. V a la mennyi vizs gált prog ram a tá mo ga -tás ra va ló jo go sult sá got az is ko la lá to ga tás hoz kö ti és egymá sik prog ram (a ro má ni ai Ö sz tön díj a kö zép is ko lá ba já rá -sért) tar tal maz vi sel ke dé si fel té telt. Szlo vá kia Ö sz tön zô jut -ta tá sa az egyet len olyan prog ram, amely a tá mo ga tást az is -ko lai tel je sít mény tôl te szi füg gô vé. Aho gyan azt fen tebb lát -tuk, a tel je sít mény fel té tel nem meg fe le lô a ro ma és a nemro ma gye re kek ok ta tás ban el ért ered mé nyei köz ti kü lönb sé -gek csök ken té sé re, mi vel ösz tön zi a nem fo gya ték kal élôgye re kek spe ci á lis is ko lák ba íra tá sát, ahon nan, az is ko la be -fe je zé se után, rend kí vül cse kély az esé lyük ta nul má nya ikfoly ta tá sá ra. A prog ram to váb bi jel lem zôi már is me rô seb -bek: gaz da sá gi ala pú cél szem pont meg ha tá ro zás (a ked vez -mé nye zet tek kö ré nek ki ter jesz té se min den olyan is ko lá bajá ró g ye rek re, a hol a d i á kok l eg alább f e le g az da sá gi n e héz sé -gek kel küz dô csa lád ból jön), a jut ta tá sok ala csony szint je (ami ni mál- és az át lag bé rek hez vi szo nyít va, a leg ala cso nyabba Kö zép- és Ke let-Eu ró pá ban a je len leg meg va ló sí tott FKTprog ra mok kö zött), nincs csa lá don kén ti kor lá to zás a gye rek -szám te kin te té ben, akik után a jut ta tás jár, va la mint nemfor dít fi gyel met a kí ná la ti ol da li kér dé sek re sem, va gyis,hogy mi lyen mi nô sé gû és sok fé le az el ér he tô ok ta tás.


■



23 2004-ben az órai hi ány zá sok szá m a át la go san 70,6 szá za lék volt, am ely 2005-re 71,6és 2006-ra pe dig 81 szá za lék ra em el ke dett. Az iga zo lat lan órák ará nya is fo lya m a to sannö ve ke dett 2004 óta (Bodnárova, 2007).

24 Ha bár szü lôk egyé ni leg nem jo go sul tak pá lyáz ni az Ö sz tön zô tá m o ga tás ra, a jo gi le -he tô ség fenn áll azok nak szü lôk nek, akik nek a gye re ke az adott is ko lá ba jár, hogy egyegye sü le tet hoz za nak lét re, és utá na igé nyel jék a tá m o ga tást. Azon ban a pá lyá zás és atá m o ga tás ad m i niszt rá lá sá nak össze tett sé ge m i att, a pá lyá zók ál ta lá ban ön kor m ány za -tok.


■ IRO DA LOM JEGY ZÉK

Am nesty International. 2008. A Tale of Tw o Schools: Segregating Ro m ainto Special Education in Slovakia. Lon don: Am nesty International.

Bodnárová, Bernardína. 2007. Efektivita dotaèn ch program ov pre detia m láde [A gye re ke ket és fi a ta lo kat cél zó tá m o ga tá si prog ra m ok ha té kony -sá ga]. Bratislava: In titút pre v skum práce a rodiny.

D ruker, Jerem y. 1997. Present but U naccounted for: How Many Ro m aLive in C entral and Eastern Europe? It D epends on W hom You Ask.Transitions 4, no. 4: 22-23.

Ekonom ické a právne inform ácie. 2007. „ Mi ni m ál na m zda od 1.10.2006[Mi ni m ál bé rek 2006. ja nu ár 10].” Hon lap [le tölt ve 2008. ja nu ár. 15]. el ér he tôahttp://w w w .epi.sk/Main/D efault.aspx?Tem plate=~/Main/TArticles.ascx& phC ontent=~/Main/ArticleShow .ascx& ArtID =7723& LngID =0 .

EU Mo ni tor ing and Advocacy Prog ram . 2007. Equal Access to Q ualityEducation for Ro m a: Slovakia. Equal Access to Q uality Education for Ro m a.V ol. 2. Bu da pest and N ew York: O pen Society Institute.

European Ro m a Rights C en ter. 2004. Stigm ata: Segregated Schooling ofRo m a in C entral and Eastern Europe. Bu da pest: European Ro m a Rights C en -ter.

Far kas Lil la. 2007. Segregation of Ro m a C hildren in Education:Addressing Structural D iscrim ination through the Race Equality D irective.Lu xem bourg: O ffice for O fficial Publications of the European C om m unities.

Filadelfiová, Jarm ila, D aniel G erbery, and D aniel kobla. 2007. Reporton the Living C onditions of Ro m a in Slovakia. Bratislava: U nited N ationsD evelopm ent Program m e.

Ha vas G á bor, K e m ény Ist ván és Liskó Ilo na. 2002. C i gány gye re kek azál ta lá nos is ko lá ban. Bu da pest: Educatio O k ta tás ku ta tó In té zet.

Herczog Má ria. 2003. Az is ko láz ta tá si tá m o ga tás ta pasz ta la ta i ról. Bu da -pest: K urt Lew in Foundation.

Jigau, Mihaela, and Mihai Surdu, eds. 2002. Participarea la educatie acopiilor ro m i - problem e, solutii, actori [A ro m a gye re kek rész vé te le azoktatásban:Problém ák, Megoldások, Szereplôk]. Bucharest: MEC /ISE/IC C V .

Jurasková, Mart ina, Elena K riglerová, and Jana Rybová. 2004. Atlas róm -skych kom unít na Slovensku 2004 [A ro m a te le pek (kö zös sé gek) at la sza Szlo -vá ki á ban 2004]. Bratislava: Ú rad splnom ocnenkyne vlády SR pre róm skekom unity.

K öz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal. 2007. Ma gyar Sta tisz ti kai Év könyv 2006.Bu da pest: K öz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal.

K riglerová, Elena G allová. 2008. Ako dosta róm ske die a do peciálky[Ho gyan he lyez he tô egy ro m a gye rek spe ci á lis is ko lá ba]. Sm e, 11 June 2008.Interneten el ér he tô a http://w w w .sm e.sk/c/3921186/ako-dostat-rom ske-dieta-do-specialky.htm l .

Ma gyar K öz löny. 1993. évi LX X IX . tör vény a köz ok ta tás ról. Bu da pest:Ma gyar K öz löny.

1997. évi X X X I. tör vény a gyer m e kek vé del m é rôl és a gyám ügyi igaz ga -tás ról. Bu da pest: Ma gyar K öz löny.

Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky. 2003.Stra té gia podpory rastu zam estnanosti na základe reform y sociálneho systé-m u a trhu práce [A szo ci á lis rend szer és a m un ka erô-pi ac re form ján ala pu lóstra té gia a fog lal koz ta tás nö ve lé sé nek tá m o ga tá sá ra]. Bratislava:Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky.

2004. N ational Action Plan on Social Inclusion 2004-2006(N AP/inclusion): Slovak Republic. Bratislava: Ministerstvo práce, sociálnychvecí a rodiny Slovenskej republiky.

2005a. Správa o sociálnej situácii obyvate stva Slovenskej republiky vroku 2004 [Je len tés a Szlo vák K öz tár sa ság né pes sé gé nek szo ci á lis hely ze té -rôl 2004-ben]. Bratislava: Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodinySlovenskej republiky.

2005b. V nos Ministerstva práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskejrepubliky zo 14. decem bra 2005 è. 3749/2005-II/1 o poskytovaní dotácií vpôsobnosti Ministerstva práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky[A Szlo vák K öztársaság Mun ka ügyi, Szo ci á lis- és C sa lád ügyi Mi nisz té ri u m á -nak 3749/2005-II/1 (X II. 14) szá m ú rendelete a Szlo vák K öz tár sa ság Mun ka -ügyi, Szo ci á lis- és C sa lád ügyi Mi nisz té ri u m á nak ha tás kö ré be tar to zó tá m o -ga tá sok el len ôr zé sé rôl]. Bratislava: Ministerstvo práce, sociálnych vecí arodiny Slovenskej republiky.

2007. Report on the Social Situation of the Population of the SlovakRepublic for 2006. Bratislava: Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodinySlovenskej republiky.

Mu inka, Ale xan der. 2001. Antropológ v teréne [Ant ro po ló gus a te re -

pen]. K aj d as (K am kráèa ) [K ajd as (Mer re tartassz)]. Eds. Ing rid Antalováand D aniela K uhnová. Bratislava: N adácia Milana im eèku.

Radièová, Iveta. 2001. Hic Sunt Rom ales. Bratislava: Fulbrightovakom isia SR/N adácia S.P.A.C .E.

Ro m a Education Fund. 2007. Advancing Education of Ro m a in Hun ga ry:C ountry Assessm ent and the Ro m a Education Fund’s Strategic D irections.Bu da pest: Ro m a Education Fund.

2009. Schoola as G hetto: System atic O verrepresentation of Ro m a inSpecial Education in Slovakia. Bu da pest: Ro m a Education Fund.

2003. Segregarea rom ilor in educatie - distanta fizica sau sociala? [Aro m ák szeg re gá ci ó ja az ok ta tás ban –társadalm i vagy fi zi kai tá vol ság?].C raiova: Editura A rves.

Statistick úrad Slovenskej republiky. 2007. „ Priem erná m esaèná m zdavo hospodárstve SR [Ha vi át lag jö ve de lem a Szlo vák K öz tár sa ság gaz da sá gá -ban].” A hon lap [letöltve2008. ja nu ár 15.]. el ér he tô ahttp://portal.statistics.sk/show doc.do?docid=8123 .

U N ESC O Institute for Statistics. 2008a. „ N ational Literacy Rates forYouths (15-24) and adults (15+).” A hon lap [le tölt ve 2009. ja nu ár 19.]. el ér he -tô ahttp://stats.uis.unesco.org/unesco/TableV iew er/tableV iew .aspx?ReportId=210.

2008b. „ Table 5: Enrolm ent Ratios by ISC ED Level.” A hon lap [le tölt ve2009. ja nu ár 19.]. el ér he tô ahttp://stats.uis.unesco.org/unesco/TableV iew er/TableV iew .aspx?ReportId=182 .

2008c. „ W orld Education Indicators.” A hon lap [le tölt ve 2009. ja nu ár19.]. el ér he tô ahttp://w w w .uis.unesco.org/en/stats/statistics/indicators/i_pages/indic_2.htm .

U N IC EF. 2008a. „ Education Statistics: Hun ga ry.” A hon lap [le tölt ve2008. no vem ber 7.]. el ér he tô ahttp://w w w .childinfo.org/files/IN D _Hungary.pdf.

2008b. „ Education Statistics: Rom ania.” Hon lap [le tölt ve 2008. no vem -ber. 5.]. Available at http://w w w .childinfo.org/files/C EEC IS_Rom ania.pdf.

Ú rad vlády Slovenskej republiky. 2003. Základné tézy koncepcie politikyV lády SR v integrácii róm skych kom unít [A Szlo vák K öz tár sa ság po li ti ká já -nak alap gon do la tai a ro m a né pes ség in teg rá ci ó já ra]. Bratislava: V ládaSlovenskej republiky.

2008. N ávrh koncepcia v chovy a vzdelávania róm skych detí a iakovvrátane rozvoja stredo kolského a vysoko kolského vzdelávania [V áz la toskon cep ció a ro m a gye re kek ok ta tá sá ról, be le ért ve a kö zép- és fel sô ok ta tásfej lesz té sét]. Bratislava: Ú rad vlády Slovenskej republiky.

V aòo, Bo ris. 2005. The D em ographics of Ro m a C hildren. Ro m a C hildrenin the Slovak Education System . Ed. Andrej Salner. Bratislava: SlovakG overnance Institute.

V láda Slovenskej republiky. 2008. Správa o èinnosti Ú r adu splnom oc-nenca vlády SR pre róm ske kom unity za rok 2007 [Je len tés a Szlo vákK öztársaság Ro m a K ö zös sé gek Ü gye i vel Meg bí zott Hi va ta lá nak te vé keny sé -gé rôl 2007-ben].

Zbierka zákonov Slovenskej republiky. 2003. Zákon è. 600/2003 Z.z. zo6. novem bra 2003 o prídavku na die a a o zm ene a doplnení zákona è.461/2003 Z.z. o sociálnom poistení [2003. no vem ber 6-i 600/2003. sz. m ó do -sí tott tör vény a gyer m e kek után nyúj tott el lá tás ról, va la m int a tár sa da lom -biz to sí tás ról szó ló 461/2003. sz. törvény m ó do sí tá sá ról és ki egé szí té sé rôl].Bratislava: Zbierka zákonov Slovenskej republiky.


■




Be val lom, elô ször az ok ta tó D V D -t néz tem meg. Az volt az ér zé sem, hogy is me rem eze ket a hely ze te ket,

is me rem eze ket a sze rep lô ket. M i több: is me rem eze ket aprob lé má kat.

N e met mon da ni. Ban dák. C so port hi e rar chia. Ki re kesz -tés, cuk ko lás. Be ava tá sok.

Aki volt is ko lás vagy dol go zott is ko lá ban – lé nye gé benbár mi lyen sze rep ben –, az ta lál ko zott ha son ló, vagy ép penmeg döb ben tô en be azo no sít ha tó sa ját él mé nyek kel. Szá moshely zet ti pi kus, és az ál ta lá nos hely zet kép ko ránt sem meg -nyug ta tó – no ha tör tén tek ko moly kez de mé nye zé sek az el -múlt idô szak ban az is ko lai erô szak meg elô zé se és ke ze lé seér de ké ben több fó ru mon is.

B iz to san az egyik leg hasz no sít ha tóbb ki ad vány a té matöbb szem pon tú meg kö ze lí té sé vel író dott Köl csön ha tás ok c.fü zet, ame lyet a M érei Fe renc Fô vá ro si Pe da gó gi ai és Pá lya -vá lasz tá si Ta nács adó In té zet je gyez, és amely egy 2008-banin dult kez de mé nye zés ter mé ke. Az In té zet ben mû kö dô Ag -resszió ke ze lé si M un ka cso port pro jekt jé ben meg le he tô senkomp lex tá mo ga tást dol goz tak ki az ok ta tá si-ne ve lé si in téz -mé nyek szá má ra, amely ki fe je zet ten a prob lé mák mé lyebbré te ge it is el érô meg kö ze lí té se ket, mód sze re ket al kal maz,online fe lü le ten is el ér he tô – szak mai por tál mû köd te té sé -vel. A ki ad vány szer ves ré szét ké pe zi a ku ta tá sok be mu ta tá -sa, a jó gya kor la tok pre zen tá lá sa, sôt a gya kor la ti fel hasz ná -lást se gí tô fel dol go zó se géd anya got is ta lá lunk ben ne. Ezutób bi le he tô sé get kí nál ar ra, hogy a kor sze rû, ak tu á lis ésalap ve tô meg kö ze lí té sek, ta pasz ta la tok, je len sé gek meg is -me ré sén túl, konk rét mód szer ta ni se gít sé get kap ja nak a bát -rabb pe da gó gu sok egy-egy rend ha gyó osz tály fô nö ki órameg tar tá sá hoz. Az egyes is ko lai je len sé gek, té mák fel dol go -zá sa dra ma ti kus esz kö zök kel tör tént, és lé nye gé ben azofôóra ott kez dô dik el, ahol a kis film ab ba ma rad.

M á so dik lé pés ben bá to rí tot tam is ko lá ban dol go zó kol lé -gá i mat, hogy te gye nek pró bát: ve tít se nek, ves se nek fel prob -lé má kat, és kezd je nek be szél ge té se ket a di á kok kal, egy más -sal, a szü lôk kel. Akik olyan he lyen dol goz nak, ahol mégmin dig ta bu, vagy há rí tott té ma az is ko lai ag resszió, a bal -hék, ahol a ti pi kus re ak ció a tan tes tü le ti szo ba aj ta já nak be -zá rá sa, vagy a prob lé más di á kok el tá vo lí tá sa a kö zös ség bôl,va gyis, ahol a leg na gyobb szük ség len ne a se gít ség re, ottvolt leg ne he zebb el kez de ni a kom mu ni ká ci ós fo lya ma tot.Ahol a há rí tá son túl, de még a te he tet len ség, esz köz te len ségme zô ben mo zog tak a pe da gó gu sok, nos, azok ban az is ko lák -ban a ti pi kus re ak ció az volt, hogy „jöj jön va la ki és ve tít sen,be szél ges sen, csak ne ne kem kell jen”. Ezen a pon ton fel me -rült ben nem, és az tán utá na néz tem a ki ad vány ban is, hogykik l e het nek a l eg meg fe le lôbb s ze mé lyek e gy i s ko lá ban a r ra,hogy egy ilyen prog ra mot fel vál lal ja nak és mû köd tes se nek

egy in téz mény ben. A ki ad vány sze rint a leg több in téz ménya kül sôs, ag resszió ke ze lés ben jár tas szak em ber be hí vá sát,va la mint az is ko la pszi cho ló gu sok be vo ná sát igé nyel né. V i -szony lag hang súly ta lan nak ér zem a szo ci á lis mun ká sok sze -rep vál la lá sát, no ha ki emel ten ke ze li az anyag a szü lôk part -ner ré té te lét, il let ve edukálását, amit én is el en ged he tet len -nek ér zek, csak úgy, mint a kor társ se gí tô és participációsprog ra mok mû köd te té sét. Az is ko lák azon ré sze, akik been -ge dik az ef fé le szak mai-mód szer ta ni se gít sé get, elôbb-utóbbta pasz tal ják, hogy több szem pont ból vál toz nak meg a dol -gok: elô ször is, a több fé le szak em ber sok olyan szem pon tothoz hat be az eset ke ze lés be, ami ko ráb ban nem volt je len. O l -dó dik az esz köz te len ség ér zé se, egy-egy ügy ben vissza iga zo -lód nak a be fek te tett ener gi ák. A fo lya mat ön ger jesz tô: akonf lik tus-ügyek ke ze lé sé nek szo ká sos tól el té rô mód jai ki -zök ken tik a ru ti no kat, és el in dít hat nak kö zös gon dol ko zást.N ö ve ked het az igény a rend sze res be avat ko zás ra, ke ze lés -mód ok ra, ezek bôl le het, hogy kul tú ra lesz, az tán el ju tunk amódszerspecifikus to vább kép zé sek igé nyé ig és a rész vé te ligis. Az tán meg érik a hely zet – és sze ren csés eset ben nem akrí zis hely zet okán – az is ko la szer ve zet rend szer szin tû fel rá -zá sá ra, az erô szak-kör meg sza kí tá sá ra, az is ko lai sze re pek,konf lik tus ke ze lô pro to kol lok, is ko lai sza bá lyo zók, szak em -ber-szak em ber vi szo nyok új ra gon do lá sá ra, kül sô part ner sé -gek mû kö dô ké pes sé té te lé re. Az is ko la nyit ni lesz ké pes, ésegyütt mû köd ni más, pél dá ul szo ci á lis, gyer mek jó lé ti szol -gál ta tók kal, a gye re kek tá gabb kör nye ze té vel. Ez pe dig máregy egé szen más klí má jú is ko la, egy má sik szak em ber há ló-tá masz, egy egé szen ide á lis nak tû nô kör nye zet a gye re kek -nek és az ôket kö rül ve vô fel nôt tek nek ah hoz, hogy jól érez -hes sék ma gu kat az in téz mény ben: ez pe dig az egyik leg fon -to sabb mu ta tó – mint tud juk – ar ra néz ve, mi ként csök kent -he tô az erô sza kos vi sel ke dés az is ko lák ban.

Fótiné N é m eth Mar git (szerk.): Köl csön ha tás okAz is ko lai ag resszió m eg elô zé sé nek és ke ze lé sé nek több szem pon tú m eg kö ze lí té seMFPI, Ag resszió ke ze lé si Mun ka cso portBu da pest, 2010.

Gy.É.

A JÁ N LÓA JÁ N LÓ


Macerás ügyek■ IN TE RAK TÍV OSZ TÁLY FÔ NÖ KI ÓRÁK AZ IS KO LAI AG RESSZI Ó RÓL


Macerás ügyek■


■ DE VI AN CIA, CSA VAR GÁS, SZÖ KÉS

A de vi an cia ku ta tá sá nak két, egy más tól gyö ke re sen el té rômeg kö ze lí té se is mert. Az el sô meg kö ze lí tés a de vi an ci át mintob jek tív je len sé get vizs gál ja. Az eh hez tár sít ha tó el mé le tek atár sa dal mi nor má kat adott nak ve szik, a tô lük va ló el té rést ne ve -zik de vi an ci á nak.

„D e vi áns ma ga tar tás nak ne vez zük az ön- és/vagy köz ve szé -lyes nek tar tott, a több sé gi tár sa da lom ál tal el ítélt és in téz mé -nyes re ak ci ót ki vál tó, a min den ko ri tár sa dal mi nor mák tól el té -rô vi sel ke dést” (R os ta, 2007, p. 37.).3 A de fi ní ció nyo mán ön -ként adód nak a ta nul má nyo zan dó kér dé sek: mi ve zet a de vi ánsvi sel ke dés hez, mi ért ma rad fenn hosszabb idôn át a de vi an cia,an nak el le né re, hogy szank ci o nál ják, s mi ként le het a de vi an ci -á kat a leg ered mé nye seb ben csök ken te ni, il let ve kont rol lál ni. Akér dé sek meg vá la szo lá sá hoz, a tár sa dal mi nor mák vizs gá la ta,va la mint a nor ma sze gôk el kü lö ní té se a re le váns mód szer tan.Csak en nek ta la ján le het in ter ak ci ó ba lép ni a de vi áns sze mé -lyek kel és mi ni ma li zál ni tet te ik ká ros tár sa dal mi ha tá sát.

Ez utób bi meg kö ze lí tés egyik leg na gyobb prob lé má ja, hogynem ve szi fi gye lem be azt a kö rül ményt, hogy a tár sa da lom ban,egy szer re több, el té rô nor má val ren del ke zô cso port él együtt,va la mint azt sem tart ja szem elôtt, hogy a tár sa da lom ún. „kon-t roll in téz mé nyei” nem egy for ma va ló szí nû ség gel és ered mé -nyes ség gel „csap nak le” a de vi an ci ák ra.

Ar ról sem fe led kez he tünk meg, ami már eb bôl a rö vid fel so -ro lás ból is kitûnik: bi zo nyos tár sa dal mi, kul tu rá lis hát tér rel ren -del ke zô sze mé lyek, cso por tok in kább ki van nak té ve a de vi an ci -á kat súj tó re tor zi ók nak, mint má sok.

A má sik, a de vi an ci á kat szubjektíve prob le ma ti kus nak tar tóirány zat hí vei, az elô zô ek tôl el té rô fel te vés bôl in dul nak ki. Azaz alap ál lá suk, hogy az em be rek szim bo li kus úton kom mu ni -kál nak egy más sal, s en nek so rán egy mást bi zo nyos tí pu sok baso rol ják, ren de zik.

Fel té te le zik, hogy a de vi an cia en nek a fo lya mat nak a ta nul -má nyo zá sa ré vén ért he tô meg leg in kább: az te hát a fon tos, hogy

az em be rek mi ért és mi lyen cím ké ket ad nak má sok nak, és azígy ki ala kí tott vi szony rend szer nek mi lesz a kö vet kez mé nye. Azalap fel te vés bôl adód nak ez út tal is az ér tel me zés kér dé sei: ho -gyan de fi ni ál ja az egyén vagy a cso port a de vi an ci át, ho gyanvál to zik et tôl a de vi áns nak cím ké zett sze mély éle te, vé gül min-d ez ho gyan hat vissza ma gá ra a de vi áns-de fi ni á lás fo lya ma tá ra(R ácz, 2001).

A szö kés, csa var gás je len sé gét a szo ci o ló gi ai szak iro da lomnem te kin ti de vi an ci á nak.

M ég is azt ta pasz tal juk, hogy a gyer mek ott hon ok ból tör té nôen ge dély nél kü li tá vol ma ra dást a leg töb ben a klasszi kus de vi an -cia fo gal má ba so rol ják. Te he tik ezt, hi szen a je len ség egy arántki me rí ti az ön és/vagy köz ve szé lyes ség, a nor mák tól va ló el té -rés, vagy az in téz mé nyes re ak ció fo gal mát. Lé nye ges sa já tos sá -ga ugyan ak kor a je len ség nek, hogy kis ko rú gyer mek rôl, fi a tal -ról van szó, aki nek a vi sel ke dé se csak má sod sor ban mi nô sül de -vi áns nak, a hang súly az el sôd le ges kö rül mé nyen, a fi a tal ve szé -lyez te tett sé gén van.

A tör vény a ve szé lyez te tett sé get a kö vet ke zô mó don ha tá -roz za meg:

„V e szé lyez te tett ség: olyan ma ga tar tás, mu lasz tás vagy kö -rül mény kö vet kez té ben ki ala kult ál la pot, amely a gyer mek tes -ti, ér zel mi vagy er köl csi fej lô dé sét gá tol ja vagy aka dá lyoz za.”(1997. évi X X X I. tör vény a G yer me kek vé del mé rôl és gyám ügyiigaz ga tás ról, 5. §.)

A gyer mek vé del mi szak em be rek a ve szé lyez te tett sé get elô -idé zô oko kat négy cso port ba ren de zik, ezek azon ban nem önál ló,mar káns en ti tá sok, rá adá sul a ta pasz ta la tok sze rint, a de vi an ci átki vál tó okok az ese tek túl nyo mó több sé gé ben nem kü lön-kü lön,ha nem együt te sen je lent kez nek. A cso port ba so ro lást az alap jánvég zik, hogy a ve szé lyez te tett ség me lyik ele me a leg in kább meg -ha tá ro zó: a gyer mek kör nye ze ti okok, anya gi ve szély hely zet,egész ség ügyi okok, vagy sa ját ma ga tar tá sa mi att vá lik ve szé lyez -te tet té. Ez utób bi ‘oko za ti’ cso port ba tar to zik a gyer mek ott hon ok -ból va ló en ge dély nél kü li tá vol ma ra dás is. „A gyer mek a ma ga tar -tá sa mi att vá lik ve szé lyez te tet té, ha ér tel mi leg vagy ér zel mi legvissza ma ra dott, gát lá sos, szo ron gó, ag resszív, csa var gó, al ko ho li -zá ló vagy drog él ve zô, és ha ki sebb bûn cse lek mé nye ket kö vet el.Azt azon ban nagy va ló szí nû ség gel le het ál lí ta ni, hogy a gyer mek -nek az ilyen tí pu sú ma ga tar tá sai nem ma guk tól ala kul nak ki.”

(Both, 2003, pp.7-8).4

B E S Z Á M O LÓ

■

B E S Z Á M O LÓ


A le mez két ol da la – szö ké si min tá za tok elem zô vizsgálata1

A de vi an ci á val fog lal ko zó szo ci o ló gi ai ku ta tá so kat je len tôs tár sa dal m i ki hí vá sok m o ti vál ják: „ a tár sa dal m i rend m i -ben lé té re, a tár sa dal m i, ha tal m i vi szo nyok ban részt ve vô sze rep lôk bû nö zô ként, be teg ként, m ás ként, kí vül ál ló ként,ki re kesz tett ként tör té nô de fi ni á lá sá ra, és szim bo li kus, vagy ép pen na gyon is va ló sá gos tár sa dal m i ke ze lé sé re” (Rácz,2001, p. 8)2 szám ta lan pél dát ta lál ha tunk.

A le mez két ol da la – szö ké si min tá za tok elem zô vizsgálata1

1 Az elem zés Bu da pest Fô vá ros Ö n kor m ány za tá nak G yer m ek- és If jú ság vé del m i Ü gy osz -tá lya m eg ren de lé sé re ké szült, a Fô vá ro si Mód szer ta ni Tegyesz Mód szer ta ni és Elem zôSzol gá la ta m un ka terv ében rög zít ve 2010 no vem be ré ben.2 Rácz Jó zsef (2001): De vi an ci ák, Ú j m an dá tum , Bu da pest.3 Ros ta And rea (2007): A de vi áns vi sel ke dés szo ci o ló gi á ja, Loisir Könyv ki adó, Bu da pest– Piliscsaba. 4 Both Em ô ke (2003): Bû nö zés és gyer m ek vé de lem , In: Csa lád, G yer m ek, If jú ság, 2003/4.


A de vi áns vi sel ke dés és a ve szé lyez te tett ség együt tes meg ha tá -ro zá sá nak két ség kí vül a leg fon to sabb kér dé se: a fe le lôs ség vál la lás.A je len ség azo no sí tá sa és ke ze lé se szem pont já ból egy aránt fon tosa fe le lôs ség meg ál la pí tá sa, ami ért he tô en rend kí vül ne héz. N emdönt he tô el pél dá ul könnyen, hogy egy ve szé lyez te tett fi a tal de vi -áns vi sel ke dé se mi att mennyi re te he tôk fe le lôs sé az ôt ne ve lô (ko -ráb bi) sze mé lyek, in téz mé nyek, vagy az visz kö ze lebb a meg ol dás -hoz, ha az élet ko ri jel lem zôk bôl szár ma zó ne héz sé ge ket te kint jüka prob lé ma elô idé zô jé nek. A gyer mek vé del mi gon dos ko dás banfel nö vek vô gye re kek de vi áns nak mi nô sí tett ma ga tar tá sa a de fi ní -ció pa ra dox vol tá ra is fel hív ja a fi gyel met: egy nor ma sze gô csa lád -ból ki emelt fi a tal szá má ra sok szor a nor ma sze gô élet for ma je len tia hét köz na pi ren det, ne ki ép pen a nor má nak tar tott gyer mek ott -ho ni sza bá lyok ér tel mez he tet le nek és kö vet he tet le nek. H a ezt a lo -gi kát kö vet jük, ak kor vi lá gos, hogy az ilyen fi a ta lok ese té ben a szö -kés nem más, mint a ko ráb bi ér ték rend hez va ló vissza té rés.

U gyan csak az ér tel me zé si ke re tek kép lé keny sé gé re utal az akö rül mény, hogy a gye re kek kel kap cso la tos tár sa dal mi vé le ke -dé sek, el vá rá sok, a min den ko ri gye rek fel fo gás tar tal ma is azadott kö zös ség cél ja i nak és kö rül mé nye i nek függ vé nyé ben vál -to zik. M eg koc káz tat hat juk, hogy a gyer mek rôl, a gyer me kektár sa dal mi stá tu szá ról, a gyer mek lét rôl va ló gon dol ko dás, rö vi -den a gyer mek fel fo gás, szig ni fi kán san kü lön bö zik az egyes tör -té ne ti ko rok ban, más és más a kü lön bö zô ci vi li zá ci ók és val lá -sok ta ní tá sa sze rint, de akár ugyan ab ban a kor ban, ugyan ab bana kul tú rá ban is kü lön böz nek az el té rô tár sa dal mi osz tá lyok, cso -por tok ér ték íté le tei az ide á lis gyer mek kép rôl, a gyer mek sze re -pé rôl, az el várt és he lyes nek ítélt gyer me ki vi sel ke dés rôl. Azural ko dó nak mon dott kö zös sé gi ta pasz ta la tok, az adott kortmeg ha tá ro zó szel le mi irány za tok gyer mek fel fo gá sa szá mot te -vô en ala kít ja az em be rek gon dol ko dá sát a he lyes vi sel ke dés rôl,mi köz ben ma ga az ide á lis gyer mek kép is di na mi ku san ala kul akör nye zet anya gi-szel le mi vál to zá sa i nak kö vet kez té ben.

M ind ezek tük ré ben el fo gad ha tó az a fel té te le zés, hogy akár egyév ti ze den be lül új ra de fi ni ál hat nak olyan fo gal ma kat, mint a pu ber -tás kor, a nor ma tív krí zis, a de vi an cia, a spe ci á lis szük ség le tek. Jel -lem zô pél da ként a ka masz kort emel het jük ki, hi szen míg ko ráb bana ti zen hat, ti zen nyolc éves kor osz tály vi sel ke dé sé nek jel lem zô itfog lal ta ma gá ba ez a fo ga lom, ad dig ma a ti zen há rom, ti zen négyéves kor osz tály jel lem zé se so rán hasz nál juk. Eh hez ha son ló an, ko -ráb ban a spe ci á lis szük ség le tû gyer me kek meg ha tá ro zá sa kor adrog érin tett ség, mint kri té ri um sze re pelt, ma ke vés olyan „nor-málisan” vi sel ke dô fi a tal lal ta lál ko zunk, aki ne pró bált vol na kipszichoaktív szert. Ami pe dig a gyer mek ott ho no kat il le ti, fon tos,hogy egy ér tel mû en ki mond juk: a ko ráb bi ak tól el té rô, új ka -masz ko ri igé nyek, szük ség le tek je len tek meg a fi a ta lok kö ré ben,s ezek ki elé gí té sé re egy gyer mek ott hon nem kí nál, nem kí nál -hat re le váns meg ol dá so kat. M ár ma ga az in téz mény el ne ve zé seis azt su gall ja, hogy gyer me kek rôl, nem pe dig fi a ta lok ról, fi a talfel nôt tek rôl gon dos kod nak a fa lai között.5

A csa var gás lé lek ta nát a pszi chi át ri ai szak iro da lom egy arántkap csol ja kó ros és nem kó ros ál la po tok hoz. Bi zo nyos pszi chésza va rok nál (epi lep szia, hisz té ri ás ne u ró zis, enkefalopátia) a csa -var gás, kó bor lás az adott be teg ség tünetegyüttesének ré sze.Eny hébb for má ban a prepubertás ko rú gyer me kek önál ló so dá sitö rek vé se ként, vagy ka land vágy ként ér tel mez het jük. Bár az el -kó bor lás csak já té kos for má ja a csa var gás nak, s több nyi re a szó -ra ko zás cél já val tör té nik, ugyan ak kor egy faj ta szem be he lyez ke -dést is je lez a fenn ál ló nor mák kal szemben.6

A gyer mek vé del mi gon dos ko dás ban fel nö vek vô, va la mintaz örök be fo ga dott gyer me kek nél a csa var gást egy ér tel mû en dis-szociális tü net ként ér tel me zik. A sú lyos tra u mán át esett sze mé -lyek ugyan is re ak tív de presszi ós ál la pot ba ke rül het nek, amirend sze res el szö kés hez ve zet het, s így ala kul ki a kény sze res jel -le gû ne u ro ti kus el tû nés. Ez utób bi eset ben ugyan ak kor a gyer -mek el csa var gá sa, leg alább is a for má lis lo gi ka sza bá lyai sze rint,tel je sen nor má lis re ak ci ó nak, egész sé ges sze mé lyi ség jegy nek te -kint he tô: pa to ló gi ás vá laszt ad egy patogén hely zet re.

A pszi cho ló gi ai el mé le tek a nor ma sér tô vi sel ke dé sek rôladott ma gya rá za ta ik ban há rom át fo gó irány za tot kép vi sel nek.V an nak, akik a szo ci a li zá ció fo lya ma tá ban a pszi cho ló gi ai, pszi-choszociális fej lô dés za va ra i ra he lye zik a hang súlyt, meg fo gal -maz zák az anya fe le lôs sé gét, hang sú lyoz zák a kö tô dés hi ány je -len tô sé gét, a nem meg fe le lô er köl csi fej lô dést, vagy a szo ci á lista nu lás so rán ki ala kí tott rossz min ta kö ve tést.

M á sok, a de vi áns em be rek sze mé lyi ség jel lem zô it ku tat va,olyan el té rô sa já tos sá go kat azo no sí ta nak, ame lyek meg kü lön -böz te tik a deviánsokat a nem-de vi áns sze mé lyek tôl. V é gül, ahar ma dik irány kép vi se lôi a de vi áns vi sel ke dés és a pszi cho pa -to ló gia, a men tá lis za va rok össze füg gé se it ku tat ják. Á l ta lá nos -ság ban el mond ha tó te hát, hogy a de vi an ci á kat ma gya rá zópszi cho ló gi ai el mé le tek kö zép pont já ban az in ter per szo ná liskap cso la tok de fi cit je áll.

A de vi an cia, ezen be lül a szö kés je len sé gé nek ér tel me zé se -kor meg ál la pít hat tuk, hogy ez a cse le ke det több szem pont ból iskon tex tus-füg gô. M int lát tuk, ma ga a de fi ní ció is an nak függ vé -nyé ben vál to zik, hogy mi lyen tár sa dal mi kö zeg ben ke rül sor acse lek mény re. Ar ra is te kin tet tel kell len nünk, hogy bi zony ta lanvá lasz tó vo nal raj zo ló dik ki a ka masz ko ri krí zis, a de vi áns ma ga -tar tás for mák, va la mint a több ség ben és ki sebb ség ben élôk nor -ma rend sze re kö zött. A kö vet ke zôk ben a ha zai ta pasz ta la tok, ku -ta tá sok ered mé nye it te kint jük át.

■ A SZÖ KÉS ÉS A HA ZAI GYER MEK VÉ DEL MI SZAK EL LÁ TÁS

A gyer mek vé del mi szak el lá tás az egyik leg ne he zebb kér dés -ként em lí ti a szö kés je len sé gét. A prob lé má nak kü lön hang súlytad az a tény, hogy már az O BH 550/1998. szá mú vizs gá la tá banki fo gá sol ja a szö ké sek el le ni te he tet len sé get, az ott ho nok banmeg va ló sí tan dó élet mi nô ség te kin te té ben pe dig meg ál la pít ja,hogy al kot má nyos visszás sá got okoz, ha a gon do zá si he lyük rôltá vol lé vô gye re kek nem kap ják meg a leg ma ga sabb tes ti-lel kiegész sé gük biz to sí tá sá nak ér de ké ben nyúj tan dó, meg kí vánt

B E S Z Á M O LÓ

■

B E S Z Á M O LÓ


5 Ez két ok ból is ag gá lyos. Min den ki gyer m ek nek m i nô sül, aki 18 éves nél fi a ta labb, eb -be be le tar to zik, hogy élet ko ri és élet hely zet hez iga zo dó gon do zás ban ré sze sül nek, azutó gon do zot tak szá m á ra pe dig biz to san nem sze ren csés a gyer m ek ott ho ni el he lye zés,m ás részt nagy baj, ha a vé del m ük re szer ve zô dött in téz m ény nem ké pes adek vát vá la szo -kat ad ni a fel m e rü lô kér dé sek re, és ezt nem is tart juk prob lé m ás nak. (A szerk.) 6 O ka le het bán tal m a zás, sú lyos sé re lem , ön vé de lem is. (A szerk.)


gon dos ko dást. Töb bek kö zött a do ku men tum azt is meg ál la pít -ja, hogy a szö kés

„ … bi zo nyos ese tek ben a sze m é lyi biz ton ság hoz va ló jog sé rel -m é vel, vagy en nek köz vet len ve szé lyé vel is együtt jár. En nek ahely zet nek a m eg szün te té sé re sem m i fé le tö rek vést, szán dé kotnem ész lel tünk, a gye re kek éle té vel gya kor la ti lag sen ki nem tö rô -dik. Egy ér tel m û, hogy az élet kö rül m é nyek ja ví tá sa és sze m é lyesgon dos ko dás nél kül a gyer m e ke ket nem le het benn tar ta ni.”

A jog sza bály és a szak mai köz fel fo gás a szak el lá tás ba be utaltkis ko rú ak nak a gon do zá si hely tôl va ló – leg alább 24 órát el érô – en -ge dély nél kü li tá vol lét ét mi nô sí ti szö kés nek. A ti zen négy év alat ti,vagy a ma guk ról gon dos kod ni nem tu dó gyer me kek ese té ben a tör -vény szi go rúb ban ren del ke zik, en nek meg fe le lô en a gyer mek hol lé -tét azon nal meg kell kí sé rel ni fel ku tat ni. M in den kis ko rú szö ké seese tén é r te sí te ni k ell a r end ôr sé get, a g yá mot é s a s zak szol gá la tot.

Ko ráb bi elem zé sek ki mu tat ták, hogy a szö kés a fô vá ro siszak el lá tás ban nö vek vô ten den ci át mu tat, és el sô sor ban a gyer -mek ott hon ok ra jel lem zô. Ezen be lül a spe ci á lis el lá tást nyúj tóin téz mé nyek ben ki fe je zet ten sú lyos ez a prob lé ma, míg az élet -ko ri, il let ve egész ség ügyi okok ból lét re ho zott kü lön le ges gyer -mek ott hon ok ban és a fo gya ték kal élô ket el lá tó gyer mek ott ho -nok több sé gé ben nem jel lem zô a szö kés.

A gyer mek ott hon ok ra jel lem zô ma gas ará nyú és nö vek vôten den ci át mu ta tó szö ké si je len ség több prob lé mát je lez, fô -ként, ha ar ra is gon do lunk, hogy az en ge dély nél kü li tá vol lét ép -pen a gyer mek szük ség le te i re, igé nye i re épü lô gon do zá si ter vet,az eh hez kap cso ló dó szak mai mun kát hi ú sít ja meg.

H a hoz zá tesszük eh hez, hogy min den in téz mény nek bûn -meg elô zé si fel ada ta is van, ak kor még ért he tôb bé vá lik, hogymi ért tart juk ki emel ke dô en fon tos nak e je len ség vizs gá la tát ésa gyors in téz ke dé se ket, hi szen azt sen ki sem vi tat ja, hogy az en -ge dély nél kül tá vol le vô gye re kek bûn cse lek mé nyek el kö ve té sé -be sod ród hat nak, vagy ma guk is ál do za tok ká vál hat nak.

A gyer mek vé del mi szak el lá tás ban az en ge dély nél kü li tá vol -lé tek ma gas ará nyá nak csök ken té se te hát el en ged he tet le nülszük sé ges. M ind eh hez azon ban a szö ké si je len ség hát te ré benmeg je le nô té nye zôk, va la mint azok egy más ra gya ko rolt ha tá sá -nak és össze füg gé se i nek fel tá rá sa és meg ér té se is szük sé ges.

Alább is mer te tett vizs gá la tunk a fô vá ro si gyer mek ott hon ok -ban meg je le nô en ge dély nél kü li tá vol lé tek tí pu sa i nak, min tá za -ta i nak és ezek mo ti vá ci ó i nak a fel tá rá sá ra irá nyult.

A ko ráb ban, e té má ban vég zett vizs gá la tok is jó ala pot szol gál -tat nak a gyer mek ott hon ok ból tör tént szö ké sek szisz te ma ti kus elem -zé sé hez, ár nyal tabb de fi ní ci ók meg al ko tá sá hoz és a je len ség mö göttmeg hú zó dó el té rô ten den ci ák fel tér ké pe zé sé hez. Kö vet kez te té se inkmeg fo gal ma zá sa kor e v izs gá la tok t a pasz ta la ta it i s f el hasz nál tuk.

■ KU TA TÁ SOK A GYER M EK OTT HON OK BÓL TÖR TÉNTSZÖ KÉ SEK TÁR GYÁ BAN

Egy 2002–2004 kö zött vég zett vizs gá lat szerint7, a szö kés -ben lé vô gye re kek 55 szá za lé ka 13 éves nél idô sebb, to váb bi 20szá za lé ku kat pe dig 12-13 éves kor ban utal ták be a szak el lá tás ba.

A 12 év nél ala cso nyabb élet kor ban be utal tak ará nya nem éri ela 25 szá za lé kot sem. A fen ti ada tok vi lá go san mu tat ják azt, hogyaz érin tett kis ko rú ak gon do zá sa-ne ve lé se szem pont já ból fon toskö rül mény, hogy dön tô több sé gük idô sebb ko rá ban ke rült ki -eme lés re a csa lád já ból.

A 2004-es ada tok alapján8 a 14 és 17 év kö zöt ti ser dü lôk, azösszes szö kött gye rek 86 szá za lé kát te szik ki. A csa var gás mintbe uta lá si ok, az összes vizs gált gyer mek 49 szá za lé ká nál je lentmeg. A gye re kek 24 szá za lé ká nál a ne ve lés be vé te lü ket kö ve tô -en azon nal, vagy 1 hó na pon be lül meg tör tént az el sô szö kés, 22szá za lé kuk nál pe dig egy éven be lül. Az ada tok to váb bi elem zé -sé bôl az is ki de rül, hogy a be uta lás után rö vid idôn be lül tör téntszö ké sek ese té ben, a fi a ta lok 68 szá za lé ká nál már a be uta lá siokok kö zött is sze re pelt a csa var gás.

A prob lé ma te hát nem a szak el lá tás ban ke let ke zett. A gye re -kek 16 szá za lé kát te szik ki azok, akik már több mint hat évegyer mek vé del mi gon dos ko dás ban él tek, ami kor elô ször meg -szök tek.

A ne mek sze rin ti el osz lást te kint ve, a szak el lá tás ba be utaltgye re kek ese té ben a fi úk ra jel lem zô a szö ké sek ma ga sabb ará -nya, míg a szö ké sek szá ma a lá nyok ese té ben gya ko ribb.

A gya kor ló szak em be rek mind meg erô sí tet ték, hogy a szö -kés össze tett prob lé ma. Több, egy más ra ha tó té nye zô be fo lyá -sol hat ja ma gát az el ha tá ro zást, va la mint a szö kés for má ját is. Agyer mek ál la po ta, hely ze te, mo ti vá ci ó ja, va la mint az ôt kö rül ve -vô kör nye zet jel lem zôi mind meg ha tá roz hat ják a szö kést, kö ze -lebb rôl, an nak for má ját és gya ko ri sá gát.

A Fô vá ro si TEG Y ESZ M ód szer ta ni és Elem zô Szol gá la ta2002-2004-ben vég zett vizs gá la tá nak ered mé nye to vább ár nyal -ja a ké pet. Az oko kat és kö rül mé nye ket ele mez ve ki eme lik:

„Le szö gez ni kí ván juk azt a szak mai vé le mé nyün ket, hogy tisz -tá ban va gyunk az zal, hogy a szö ké sek ala ku lá sa több té nye zôs.

Függ:– a fi a tal pszi chés ál la po tá tól,– a mö göt te lé vô szociokulturális hát tér tôl,– ad di gi élet út já tól,– szö ké si min tát gya kor ló ko ráb bi ma ga tar tá sá tól,– a ba rá ti kap cso la tok tól,– a fi a tal je len le gi cso port ban el fog lalt he lyé tôl és sze re pé -

tôl,– a kö tô dé si me cha niz mu sok tól,– a kül sô kap cso la tok szug gesz ti ó já tól,– a na pi gya kor lat ban meg élt si ker él mé nyek és ku dar cok

egy más ra gya ko rolt ha tá sá tól,– va la mint még szám ta lan olyan lel ki és tör té nés be li ok-oko -

za ti as pek tus tól, mely rö vi debb-hosszabb idô re a je len le giel lá tó hely el uta sí tá sa ként, vagy azt fel vál tó ki tö ré si le he -tô ség ként a szö kést ered mé nye zi.” (Bé kés, Bízikné, M ár -ton, 2005)

B E S Z Á M O LÓ

■

B E S Z Á M O LÓ


8 Ko vács Zsu zsa–Tóth Ma ri et ta: A szak el lá tás ban elô for du ló szö ké sek prob le m a ti ká já -nak át te kin té se, Kéz irat.

7 Bé kés Zol tán–Bízikné Plagányi Er zsé bet–Már ton Edit: Je len tés a szö ké si ese tek ala ku -lá sá ról a Fô vá ro si Ö n kor m ány zat ál tal fenn tar tott gon do zá si he lyek rôl 2002-2004-ben,Kéz irat, 2005.


A szö kés kon tex tus-füg gô sé ge leg in kább a gyer mek ott ho -nok el té rô gya kor la tá val, meg íté lé sé vel, a tá vol ma ra dás ra adottre ak ci ó já val, va la mint az in téz mény ben élô tár sak at ti tûd jé velra gad ha tó meg.

A szö kés je len sé gé nek hát te ré ben meg hú zó dó leg fon to sabbté nye zô: a szö kés oka, mo ti vá ci ó ja. Az ed di gi vizs gá la tok a szö -ké si je len sé gek kö ré ben szá mos kü lönb sé get azo no sí tot tak,ugyan ak kor azok elem zé sé re nem tér tek ki.

A 2004-ban vég zett vizs gá lat sze rint, a csa lá di min ták, azelô zô gon do zá si he lyen „be gya ko rolt” szö ké sek, a part ner kap -cso la tok, a szó ra ko zás, az al kal mi kap cso la tok, va la mint a bûn -el kö ve tés áll tak a je len ség mögött.9

A szö ké si je len ség vizs gá la ta kap csán to váb bi re le váns ésfon tos té nye zô a szö ké sek idô tar ta má nak és jel le gé nek vál to za -tos sá ga.

A Fô vá ro si TEG Y ESZ M ód szer ta ni és Elem zô Szol gá la tá nakidé zett vizs gá la tá ban a szer zôk a szö ké si je len ség 3 fô cso port -ját kü lö ní tet ték el:

– tar tós, fo lya ma tos tá vol lét,– is mét lô dô szö ké sek kö re,– idô sza kos, vagy csu pán egy sze ri elô for du lás.Bár a ko ráb bi elem zé sek a há rom kü lön bö zô cso port jel lem -

zô i nek meg ra ga dá sá ra is ki tér tek, azon ban azt is meg ál la pí tot -ták, hogy bi zo nyos ese tek ben a hát tér ben meg je le nô as pek tu sokszisz te ma ti kus vizs gá la ta, a for mai elem zé sen túl mu ta tó, „ok-oko za ti össze füg gé sek va lós fel tá rá sa fo ko zot tan kí vá na tos,szük sé ges és el hagy ha tat lan lenne.“ (Bé kés, Bízikné, M ár ton,2005)

„M i ért szök nek meg a gye re kek az in té zet bôl?Ta pasz ta la ta ink sze rint a szö ké sek min dig és min den eset -

ben jel zé sek, il let ve jel zés ér té kû ek.A szö kés egy pár be széd kez de te.In for má ci ó kat köz ve tít a nö ven dék rôl és konf lik tu sa i ról, mi -

köz ben sa já to san szól ah hoz a ne ve lô höz, aki tôl szö ké sét meg -va ló sít ja. A szö kés mód sze ré nek meg vá lasz tá sa, a vég re haj tásidô zí té se még töb bet fel tár hat a nö ven dék és a ne ve lô együtt -mû kö dé sé rôl, prob lé má juk ról, a prob lé ma meg ol dó tech ni ká ikha té kony sá gá ról. A szö kés elem zé se nél kü löz he tet len a ne ve lé -si cé lok meg ha tá ro zá sa, a fej lesz tés, vagy a kor rek ció he lyes irá -nya i nak meg ta lá lá sá hoz. Eb ben a több pó lu sú szank ció rend szer -ben a sze mély kö zi kap cso la tok a ne ve lô kö zös ség ki mon dottvagy ki mon dat lan el vá rá sa i hoz tör té nô iga zo dá si kény szer meg -ha tá roz za a nö ven dék in té ze ti kar ri er jét. A ne ve lô nek ér té kel niekell a fi a tal min den meg nyi lat ko zá sát, min den re ak ci ót a sze -mély zet és a tár sak irá nyá ba. Ez se gít he ti a vi sel ke dés meg ér té -sét, és gyor sít hat ja a fej lesz tô pe da gó gi ai prog ra mok meg va ló sí -tá sát. Le he tô leg fel kell tár nunk a tel jes rész le te it a szö kés nek,és ter mé sze te sen el kell vé gez ni a mo tí vu mok kö rül te kin tôrend sze re zé sét.” (Szarka)10

■ A LEG ÚJABB KU TA TÁS HI PO TÉ ZI SEI

V izs gá la tunk cél ja az volt, hogy a gyer mek ál la po ta, a szö ké -si ese mény jel leg ze tes sé gei és a gon do zá sát el lá tó in téz mény re -ak ci ói kö zöt ti össze füg gé se ket, együtt-já rá so kat tud juk iga zol ni,vagy el vet ni. En nek ér de ké ben az aláb bi kér dé sek tisz tá zá sáttar tot tuk fon tos nak:

– El kü lö nít he tôk-e kü lön bö zô szö ké si min tá za tok (bi zo nyosté nye zôk, jel lem zôk is mét lô dô együtt-já rá sa) a szö ké si ese tekelem zé se so rán?

– M i lyen as pek tu sok kal ra gad ha tók meg az el té rô szö ké simin tá za tok?

– M i lyen mo ti vá ci ók áll nak a szö ké sek hát te ré ben?– M ennyi ben be fo lyá sol ja a kör nye ze ti kon tex tus a szö ké si

min tá za to kat?

H i po té zi sünk sze rint, az el té rô min tá za to kat az el té rô mo ti -vá ci ós hát tér ered mé nye zi, ame lyet be fo lyá sol nak a ko ráb banmár azo no sí tott té nye zôk, va la mint ezek nek a kör nye ze ti té nye -zôk kel ki ala kí tott in ter ak ci ó ja. En nek ke re té ben ér tel mez he tô vévá lik, töb bek közt, a pszi chés ál la pot, és a pri mer mo ti vá ciómint ka u za li tás.

■ VIZS GÁ LA TI M IN TA ÉS M ÓD SZE REK

V izs gá la ti min tán kat a fô vá ro si gyer mek ott hon ban élô 12-18 év kö zöt ti 10 olyan fi a tal al kot ta, akik az el múlt egy év so ránszö ké si ese mé nyek ben vet tek részt, va la mint a gyer me kekgyám jai. Ö ssze sen ti zen hat in ter jút ké szí tet tünk.

A min ta vé tel so rán to váb bi há rom szem pon tot vet tünk fi -gye lem be:

– ne mek sze rin ti meg osz lá suk ará nya: 50% –50%– nor mál/spe ci á lis szük ség le tû ek ará nya: 50% –50%In ter jú ala nya in kat a fent meg ha tá ro zott szem pont ok alap -

ján, a gyá mi ta nács adók se gít sé gé vel vá lasz tot tuk ki.V izs gá la tunk so rán kva li ta tív, fé lig struk tu rált in ter jú kat ké -

szí tet tünk, ame lyek a szö ké si ese mé nyek hát te ré nek, meg ha tá -ro zó i nak mé lyebb meg érté sét tet ték le he tô vé. A kva li ta tív stra -té gia vá lasz tá sát az in do kol ta, hogy a té má ban ed dig ke vés ku -ta tást vé gez tek. Az ál ta lunk vég zett ku ta tás exploratív, fel tá rójel leg gel kí ván ta vizs gál ni a szö ké sek hát te ré ben meg hú zó dóössze füg gé se ket, hi szen csak így kap hat tunk át fo gó ké pet azérin tet tek szub jek tív ér zé se i rôl, mo ti vá ci ós hát te ré rôl.

M ind ezek együtt fon tos tám pon to kat és ta pasz ta la to katszol gál tat hat nak a to váb bi vizs gá la tok hoz, va la mint ki egé szít -he tik sa ját ko ráb bi ta pasz ta la ta in kat és meg fi gye lé se in ket. M ód -szer ta ni szem pont ból fon tos nak tar tot tuk, hogy a kva li ta tív, fé -lig struk tu rált in ter jú kat, tar ta lom elem zés so rán, kó do lá si ka te -gó ri á kat ki ala kít va ele mez zük.

■ A LE M EZ EGYIK OL DA LA: A SZÖ KÉST EL KÖ VE TÔK

Eb ben az op po ná ló szi tu á ci ó ban a ka ma szok lá za dó, szem -ben ál ló élet ko ri at ti tûd jét, élet ál la po tát hat vá nyo zot tan ne he zí tia sta bil in téz mé nyi je len lét, kü lö nö sen a ka masz kor ban be utal -tak ese té ben.

B E S Z Á M O LÓ

■

■

■

B E S Z Á M O LÓ


9 Ér de kes, hogy a gon do zás m i nô sé ge, az el fo ga dás m ér té ke nem sze re pel az okok kö -zött. (A szerk.)10 Szar ka At ti la: Szö ké sek a Ja ví tó ból, Kék Vo nal internetes por tál.



A gyer mek in ter júk ban a meg szó la lók szö ké si m o ti vá ci ó kéntaz in ti mi tás hi á nyát, a be zárt ság-ér zést, az im pul zu sok hi á nyát,va la mint a csa lád tól va ló el sza kí tott ság ér zé sét fo gal maz tákmeg leg gyak rab ban.

– „M i ért szök tél?– N em sze re tek itt len ni. Szó val, ha nem men tem vol na bu -

liz ni, ak kor is meg szök tem vol na.– M i ért?– N em sze re tek együtt él ni gye re kek kel.– H á nyan vagy tok egy szo bá ban?– H át hár man. És az egyik gá zos is ne kem, nin csen in tim

szfé rám mi at tuk. N a hát, ezt nem bí rom el vi sel ni a gyer mek ott -hon ban.”

– „Én nem sze re tek ve lük együtt él ni. N yolc em ber rel. N yol -can ke rü lünk egy cso port ba, több cso port is van, szó val negy vengye re kek kel együtt él ni, szó val az azért nem egy álom vi lág.N em sze re tem.”

– „In nen mi ért szöksz?– N em tu dom, nem sze re tem az it te ni éle tet. Anyuékkal len -

nék, csak nem tu dok úgy jó len ni, mert az is ko lá ban min digvan nak olyan em be rek, fô leg gye re kek, akik sze ret nek rosszatcsi nál ni és én min dig ab ba csat la ko zom, nem tu dok jó len ni.M ert jó a ta nu lás, meg a fo gócs ka, de én nem sze re tem az ilyes -mit. Sze re tem, ha ki csit vad az élet, és mond juk, ha van egy jócse resz nye fa egy kert ben, be mász ni, szed ni, en ni. M eg sze re tek,nem azt mon dom, nem szép, de sze re tek el tu laj do ní ta ni dol go -kat, pél dá ul van va la mi jó do log, mond juk egy Babetta, ésmond juk az én szom szé do mé, hát jót mo to ro zok. Tu dom, hogymi kor nin csen ott hon, és ak kor át me gyek ér te. Tu laj don kép pennem kö töm el, csak meg né zem, hogy mi lyen.”

– „Ak kor mi ért men tél el?– M ert, ak kor még szo kat lan volt, mert én Pes ten nôt tem fel.

V i lág éle tem ben bent vol tam a vá ros kö zép pont já ban, a ba rá -tok kal nap mint nap csa va rog tunk. Él tem az éle te met, és fel ke -rül tem ide, ide a ta nyá ra. Ez ne kem na gyon szo kat lan volt, hogya sok idi ó ta kö zé ide be ke rül tem. M eg a ta ka rí tás, a dol go zás,meg... izé.”

– „Es kü szöm, ha vi dé ken la kunk, ak kor ott nem is mer sen kiés ott hon len nék, és el le nék az öcsém mel, ha meg Pes ten la kom,ak kor csa var gás-ér zé sem van és el kell men nem.

– M i lyen a csa var gás-ér zés?– H át, hogy me gyek a vá ros ban, mert sze re tem, hogy egy

nagy vá ros, és fe lü lök min den fé le vil la mos ra, mert sze re tekutaz ni. Plázákat néz ni. M i vel nem na gyon is me rek sen kit, csak,akik itt van nak bent, azo kat, csak me gyek. Azu tán ha za me -gyek.”

A se gí tô szak mák ban alap ve tô kö ve tel mény az em pa ti kuslég kör ki ala kí tá sa. Ka masz fi a ta lok ese té ben kü lö nö sen fon tos,hogy a szak em be rek ké pe sek le gye nek úgy „fel ven ni a ritmust“,hogy fo lya ma tos „ren del ke zés re állást“ is biz to sít sa nak a mé -lyebb, sze mé lyes tar tal mú be szél ge té sek hez. A sze mé lyes ségmeg ha tá ro zó. N a gyon so kat je lent, ha si ke rül em pá ti á val kap -cso lód ni az el lá tot tak hoz, mert a szak em ber sze mé lye erôs kö tô -dést, vi szo nyí tá si pon tot je lent a szá muk ra. Fon tos ta pasz ta lat,hogy több in ter jú ban is meg je le nik a gyer mek ott hon po zi tívem be ri klí má já nak meg tar tó ere je:

– „In nen mi ért nem szöksz?– M ert meg ér te nek a ne ve lôk, mert fainok, olya nok, mint ha

a csa lá dom len né nek. Tu dok ve lük be szél get ni, meg ilyen.“– „O n nan hat-hét szer szök tem. Ú gy él tem ott, hogy el ha tá -

roz tam, hogy il lesz ke dek hoz zá juk, de nem si ke rült, mert nemúgy áll tak hoz zám, ahogy én hoz zá juk. Én meg pró bál tam, de ôknem.“

M eg lá tá sunk sze rint, a szö ké si gya ko ri ság nem csu pán aspe ci á lis és a nor mál szük ség let el kü lö ní té se men tén osz likmeg. Sok kal fon to sabb té nye zô az adott in téz mény el- és be fo -ga dó at ti tûd je, a fi a ta lok igé nye i hez iga zo dó prog ram ja, há zi -rend je. En nek egyik mar káns mu ta tó ja, hogy egye dül vagy töb -ben szök nek az adott gyer mek ott hon ból. Ada ta ink sze rint a cso -por to san en ge dély nél kül tá vol ma ra dó fi a ta lok gyak rab ban fo -gal maz nak meg be zárt ság-, una lom ér zést.

– „N em azért lé pek meg, mert annyi ra nagy gyil kos va gyok,hogy nem bí rom ki. N em tud ják fel fog ni, hogy nem sze re tek ittlen ni. H a két hét vé gén itt ké ne len nem tar tó sab ban, az na gyonsok. A hét vé gék, azok el is men nek úgy, ahogy, mert ak kor töb -ben va gyunk bent.

– N in cse nek prog ra mok?– H át, de van nak, de en gem nem na gyon ér de kel nek. Jó,

per sze me gyek, de en gem nem ér de kel nek.”Ada ta ink sze rint, a lá nyok gyak ran part ne rük nél, vagy an -

nak csa lád já nál, a fi úk ott hon, ba rá ta ik nál tar tóz kod nak a szö -kés ide je alatt. M ind két nem hez tar to zó fi a ta lok ra jel lem zô,hogy a szö kés cél ja a szó ra ko zás.

Az en ge dély nél kü li tá vol ma ra dás ok al kal má val a fi a ta lok aszó ra ko zó he lye ken az ak tu á lis tren dek nek és ko ráb bi szo ká sa ik -nak meg fe le lô en kap cso lód nak ki.

Pszichoaktív szer hasz ná la tuk több nyi re nem me rí ti ki adependencia fo gal mát. A de vi an cia pa ra dox meg íté lé se eb benaz ér te lem ben is ér vé nye sül: az zal tisz tá ban kell len nünk, hogyfel te he tô en nem a gyer mek vé del mi gon dos ko dás fog ja be fo lyá -sol ni az adott tár sa dal mi di va to kat, irány za to kat.

– „El szök tem, az tán még nyá ron na gyon-na gyon ne ki áll tamdro goz ni.”

– „H át össze gyû lünk, el me gyünk ab ba a ház ba, és ak kor be -te szünk egy ze nét, és ak kor ott el va gyunk, szó ra ko zunk, tán co -lunk.

– Ilyen kor hasz nál tok dro got?– Elô for dult, hogy volt az is, bár rit kán. N em is na gyon rit -

kán, ha nem majd nem min dig.”– „Ak kor éj sza ka gázt szív tam. Pont éj fél volt, a ba rá tom mal

és éj jel a ta ka ró alá be fúr tam ma gam és szív tam. Be sü tött ahold, és úgy érez tem, hogy egy nagy láng jön fe lém, és szét nyo -mott. To tál ra jó volt. U tá na nap pal is szív tunk, ak kor vi szontazért volt jó, mert azt lát tam, hogy a ha ve rom nak le van vág vaa fe je, és be szélt hoz zám le vá gott fej jel. Ak kor mond tam ne ki,hogy szedd már össze ma gad!”

A gyer mek ott hon ok de vi an ci á tól óvó, vissza tar tó ere jét a fi -a ta lok ma guk is meg fo gal maz zák. Az in ter júk ból ki tû nik, hogya nyi tott gyer mek ott ho no kat a szó leg szo ro sabb ér tel mé ben isnyi tott ként ke ze lik, fi zi kai és lel ki ér te lem ben is re ge ne rá ló dás -ra, vagy sú lyo sabb eset ben me ne dék ként hasz nál ják. Á l ta luk ve -szé lyes nek ítélt hely ze tek ben, akár ma guk, akár csa lád juk tá mo -

B E S Z Á M O LÓB E S Z Á M O LÓ



ga tá sá val tér nek vissza gon do zá si he lyük re, tu da to san hasz nál -ják az át me ne ti ne ve lés esz kö ze it.

„M ost egy elô re se hol nem tar tok. Se hol nem tar tok a le ál lás -sal, azért is va gyok bent. Leg alább is ad dig bent va gyok, amígmeg nyug szom. Több ször vol tam már ilyen hely zet ben, min digén jöt tem be ma gam tól.”

„V olt egy rend ôr sé gi ügyem, szö kés ben el ka pott a rend ôr,az tán jött a gyá mom, úgy hogy el ha lasz tot ták a dol got, én megbent va gyok. N em aka rok pri uszt.”

„V issza jöt tem és utá na volt a má so dik szö ké sem. N em tu -dom pon to san, egy-két na pot itt vol tam, vagy le het, hogy egyhe tet, és ak kor megint el men tem. Két hé tig bír tam ott hon. Bír -tam vol na to vább is, de apám megint vissza ho zott. Én is be le -egyez tem eb be a dön tés be, mert az tán ezalatt a két hét alatt úgyszétb… m a szer ve ze te met, ha sza bad így mon da nom, hogy tel je -sen tönk re tet tem ez zel a sok ká bí tó val.”

„Teg nap te le fo nál tam az anyu val. Azt mond ta, hogy örül,hogy hall ja a han gom, és min den nap megy, pró bál in téz ked ni,hogy ne le gyek ál la mi gon do zott. Azt is mond ta, hogy an nak vi -szont örül, hogy ész hez tér tem.”

Az elô zô in ter jú rész let bôl ki tû nik mi lyen nagy a csa lád sze -re pe a szö kés meg aka dá lyo zá sá ban. A fi a ta lok élet vi tel ét an nálsi ke re seb ben tud juk po zi tív irány ba te rel ni, mi nél több ked ve -zô egy mást erô sí tô ha tás éri ôket. A gyer mek ott hon ban dol go -zó szak em be rek tö re ked nek ar ra, hogy a szü lôk kel és egyébszak em be rek kel po zi tív, egy mást tá mo ga tó kap cso la tot ala kít -sa nak ki, ami sok eset ben a gyer mek meg tar tá sá nak kul csa. Aszo ros együtt mû kö dés te rem ti meg a kong ru ens ha tá sok ki ala -ku lá sát.

„Az in té zet bôl hív ják az anyut, hogy bent va gyok. Jó banvan nak a csa lá dom mal, jár nak ki hoz zánk, anyuékkal ká véz gat -nak.”

„Elô ször nem men tem ha za, mert ha ha za me gyek, tu dom,hogy cse sze get nek, hogy men jek vissza, meg ilye nek.”

„Az ut cá ra me gyek csa va rog ni, mint min dig, mert haanyuékhoz me gyek, ak kor vissza hoz nak, te hát ma rad az ut ca.”

A fé lig struk tu rált in ter jú egyik ál lan dó kér dé se az volt,hogy tar tot tak-e a fi a ta lok bár mi lyen for má ban kap cso la tot agyer mek ott hon nal. Ta pasz ta la tunk sze rint, a ka masz kor szin teel en ged he tet len ve le já ró ja a kor társ cso port fe lé for du lás. Ilyen -kor a csa lá di kö te lé kek la zí tá sa fi gyel he tô meg, ami nek cél ja asze mé lyi ség ha tá ra i nak meg ta pasz ta lá sa, a kül sô szo ci á lis re fe -ren ci ák és vissza jel zé sek én be va ló in teg rá ci ó ja. A csa lád tól va -ló el for du lás, tá vol ma ra dás az át la gos csa lá dok ese té ben is gya -ko ri. An nak el vá rá sa, hogy a gyer mek ott hon ok ban élô ka ma -szok nál ez a sze mé lyi ség fej lô dé si fok ki ma rad jon, élet ide genlen ne.

Az in ter júk sze rint, a sza bály ta la nul tá vo zó fi a tal és a gyer -mek ott hon kö zött az ese tek túl nyo mó több sé gé ben fo lya ma tos– te le fo nos, vagy ema il kap cso lat van, ami megnyugtatólag hatmind két fél szá má ra. Ez a kap cso lat tar tá si for ma je len leg nemmeg en ge dett a ha tá lyos gyer mek vé del mi sza bá lyo zás sze rint,no ha a hét köz nap ok gya kor la ta még is le gi ti mál ja ezt a kap cso -lat tar tást.

– „Tar tot tam a kap cso la tot egy ne ve lô vel.– M i lyen for má ban? Te le fon? Internet?

– Te le fon ban. M eg interneten is a má sik ne ve lô vel.– N é ha szól tál, hogy meg va gyok, jól va gyok?– Igen. Ô k hív tak in kább.– És ôk tud ták, hogy te hol vagy?– N em, csak be szél get tem ve lük, jól va gyok, meg va gyok.

M eg se hol sem mi, de meg va gyok, csak ilye nek.”– „Ami kor szöksz, tar tod a kap cso la tot va la hogy az in té zet -

tel? Te le fo non? N eten?– H át igen. D e most már in kább én szok tam vissza jön ni.– És hogy jössz vissza?– H át, vagy be me gyek az Er zsé bet be, az tán majd vissza hoz -

nak.”– „A ne ve lô vel anyu tart ja a kap cso la tot te le fo non né ha. Én

is be szél tem ve le, ami kor szö kés ben vol tam. M ond ta, hogy jöj -jek vissza, én meg, hogy még nem sze ret nék, majd in kább hol -nap. Az tán vissza is jöt tem, az ele je rossz volt, de megszoktam.“

■ A LE M EZ M Á SIK OL DA LA: A GYÁ M OK VÉ LE M É NYE

A fi a ta lok gyám ja i val ké szült be szél ge té sek ben a szö kést ka -masz ko ri prob lé ma ként de fi ni ál ják, ami nem kor lá to zó dik agyer mek ott hon ok te rü le té re, sok kal in kább tár sa dal mi prob lé -ma ként ke ze len dô.

„Én azt gon do lom, hogy a szö kés el sô sor ban a ka masz korprob lé má ja. Azt ta pasz ta lom, hogy ti zen két éves kor tól szo kottmeg je len ni, elôt te nem, vagy ha még is, ak kor csa pa tos tul, há -rom–négy gye rek szö kik, de ez nem jel lem zô.

H a be ke rül egy ti zen hat éves gye rek, aki nek van öt osz tá lyaés gya kor la ti lag ti zen öt éves ko rá ig azt csi nált, amit akart, mertvagy el ha nya gol ták, vagy, vagy, vagy… tu dod, hogy mi re szá mít -hatsz. N ézz rá, amúgy is ka masz. Egy nor má li san szo ci a li zá ló dógye rek – per sze ki tud ja, mi a nor má lis, ez is egy kér dés –, demond juk, egy át lag nak meg fe le lô ka masz áll elôt ted, hát ôk istud nak csu dá kat pro du kál ni.”

„Én el sô sor ban úgy gon do lom, hogy ez egy je len ség, nemegy gyer mek ott ho ni prob lé ma. Azt, hogy a ka ma szok ma nap ságszök dös nek, az egy tár sa dal mi je len ség.”

„Ez a klasszi kus ka masz kor, ami kor sem mi sem jó. Jön a lá -za dás, min den nel szem ben ál lunk, ránk sem mi lyen sza bálynem vo nat ko zik. Sze rin tem a 13, 14 éves ka ma szok nak a leg ne -he zebb”.

A gyer me kek gyám jai egy ön te tû en há rom ka te gó ri á ba so -rol ják a szö ké se ket, amik mind mo ti vá ci ó juk ban, mind ki vi te le -zés ük ben el tér nek egy más tól.

Az el sô cso port ba a hét vé gi, szó ra ko zás cél já ból tör té nô tá -vol ma ra dá so kat so rol ják.

Ilyen kor a fi a ta lok va sár nap es te, hét fôn haj nal ban ki szá -mít ha tó an vissza tér nek gon do zá si he lyük re. Eb ben az eset benál ta lá ban töb ben szök nek egy szó ra ko zó hely re, cél juk egy ér tel -mû en az él mény ke re sés:

„Azt gon do lom, hogy egyik gye rek ott hon sem tud – még haagyon len ne fi nan szí roz va is – ver seny re kel ni a hét vé gi szí nesôrü let tel.”

Ezt a for mát egyik meg kér de zet tünk „sta tisz ti ka i lag ked ve -zôt len” szö kés nek de fi ni ál ta:

B E S Z Á M O LÓ

■

B E S Z Á M O LÓ



„A sta tisz ti ka i lag ked ve zôt len szö kés, ami kor a gye rek jön-megy a gyer mek ott hon ból, mint az orbán lel ke, és ne he zen tud -juk ve le el fo gad tat ni a ren det”.

Az ilyen tí pu sú szö ké sek hát te ré ben gyak ran pár kap cso la tije len sé gek is meg hú zód nak.

A szö ké sek má so dik cso port já ba azok az ese tek tar toz nak,ami kor a fi a tal több nap ra ma rad tá vol, és csak né hány na pigké pes meg ma rad ni a gyer mek ott hon ban. A gyá mok ta pasz ta la -tai sze rint, ezek hez a szö ké sek hez min den eset ben pszichoaktívszer hasz ná lat tár sul, gyak ran ez a szö ké sek pri mer mo ti vá ci ó ja.

En nek kap csán hív ják fel a fi gyel met szak ér tô ink ar ra, hogyaz át me ne ti ne ve lés ben élô fi a ta lok egy faj ta „há ló za tot al kot -nak” és ez a rend szer gyak ran kap cso ló dik kri mi ná lis cso por tok -hoz.

„N e künk az a ta pasz ta la tunk, hogy a gyer mek vé del mi gon -dos ko dás ban élô ka ma szok nak, fô leg a lá nyok nak, van egy sa játhá ló za tuk, ami ben min den ki is mer min den kit. Te hát a gye re -kek kap cso lat ban áll nak egy más sal, még, ha a la kó hely ükmessze is van egy más tól. Is me rik egy mást és azo kat, akik gya -kor la ti lag be lô lük él nek: ôk a stri cik, a pedofilek, a dílerek.”

„Az ilyen ese tek mö gött ál ta lá ban va la mi lyen szer ve zett te -vé keny ség van, vagy olyan ba rá ti kör, akár egy díler kör, vagyolyan szer hasz ná ló kör, ahol el tud búj ni.

V a la mi fé le jö ve de lem hez jut, te hát pénzt tud csi nál ni, megtud él ni, azon kí vül, hogy anya go zik, te hát a szük ség le te it is tud -ja fe dez ni. Ez olya nok kal for dul elô, akik ko mo lyabb szer hasz -ná lók és akár kri mi na li zált, az az bûn cse lek mény el kö ve té sihely zet ben van nak, akár szer ve zett for má ban részt is vesz nekaz ilyen bûn cse lek mé nyek ben.”

A har ma dik ka te gó ri át, a ma gá nyos, tar tós tá vol ma ra dás okal kot ják. Ilyen kor a gyer mek ott hon sem mi lyen in for má ci ó valnem ren del ke zik a gyer mek rôl. A szak em be rek ezt a for máttart ják a leg ve szé lye sebb nek.

„Azt is lát juk, hogy ôk vi szont na gyon ve szé lyes hely ze tek -be ke rül het nek. O lyan ré te gek hez, cso por tok hoz sod ród nak,vagy akár ma gán sze mé lyek hez, akik kel va la hogy ta lál koz nak,és akik kri mi ná lis kap cso lat rend szer rel ren del kez nek. Ek kor azvan, hogy a gyer mek ide gen em ber rel él, akár ho mo sze xu á liskap cso lat ba is ke ve red het. Ki hasz nál ják, elôbb-utóbb bûn cse -lek mé nye ket kö vet tet nek el ve le, vagy ôt fel hasz nál va. A leg ve -szé lye sebb az, hogy na gyon-na gyon so ká ig nyo ma vesz het agye rek nek. Egy sze rû en sem mi nyo ma, se a csa lád ré szé rôl nincssem mi nyo ma, se a rend ôr ség nem vé gez ko moly fel de rí tô mun -kát. D e ha vé gez ne is, ak kor se buk kan na a nyo má ra sen ki. Sem -mi, de sem mi szál. Élet jel sincs, ez a leg rosszabb.”

Szo ro san kap cso ló dik eh hez a gyer mek és az in téz ménykap cso lat tar tá sá nak kér dé se. Épp úgy, mint a gyer me kek in ter -jú i ban, a gyá mok kal va ló be szél ge té sek so rán is nyil ván va ló vávált, hogy egy-két tar tós szö kést le szá mít va, min den al ka lom -mal kap cso la tot tart a gyer mek és az in téz mény ben dol go zó sza-k em ber va la me lyi ke. En nek for mái a sze mé lyes ta lál ko zók tólkezd ve, a te le fo non át, az internetes fe lü le te kig ter jed nek.

To váb bi há rom szö ké si ka te gó ria je le nik meg a gyá mok kalké szí tett in ter júk egy ré szé ben. Az egyik, ami kor tar tós, meg bíz -ha tó pár kap cso lat ban él a fi a tal. „Leg ali zált szö kés egy eset benvan, ak kor, ami kor a gye rek, most én lá nyok ról be szé lek, együtt

él egy fi ú val, úgy szok tuk mon da ni, meg bíz ha tó fi a tal em ber, éshá zas sá gért for dul nak a gyám hi va tal hoz. Ak kor, azt a vi szonyttá mo ga tom.”

N em min dig sta bil azon ban a pár kap cso lat. Ilyen kor ki mon -dot tan dest ruk tív ha tá sa le het az in téz mény be va ló be il lesz ke -dés szem pont já ból: „A pár kap cso la tok azért meg ha tá ro zó ak,mert a kö tô dé si za va rok men tén szer ve zô dô ka ma szok nak, haegy pa si azt mond ja, hogy sze re ti, ô ké pes min den ad di gi ren -det fel rúg ni.”

A má so dik eset, ami kor a fi a tal nem il lesz ke dik be a gyer -mek ott hon ba, tár sai vagy a ne ve lôk mi att traumatizálódik:„Ami kor egy gye rek kép te len be il lesz ked ni a gon do zá si he lyé re,annyi ra sok konf lik tu sa van a gon do zók kal, a tár sak kal, és min-d ez meg ter he lô dik egy rossz csa lá di hát tér rel, ak kor ez is oka le -het an nak, hogy rend sze re sen el tá vo zik.”

V é gül, a har ma dik cso port, ami kor a szü lôk höz, ha za szök -nek a gye re kek. M eg osz la nak a vé le mé nyek ab ban a te kin tet -ben, hogy a csa lád hoz va ló ha za té rés va ló ban ott-tar tóz ko dást,vagy csak „tan ko lá si” meg ál lót je lent.

„N a gyon ke vés az a gyer mek, aki tar tó san ott hon tar tóz ko -dik. Több nyi re be ug rik egy nap ra vagy ket tô re, össze sze di ma -gát, ka jál, für dik, le nyúl ja a cuc co kat és megy to vább.”

„H a za szök nek, de ne kem az a ta pasz ta la tom, hogy nem aszü lôk nél van nak. H a ha za szök nek, ak kor en ni, für de ni men -nek, pénzt le nyúl ni a csa lád ról, ma xi má li san ki hasz nál ni azt alel ki is me re ti fo lya ma tot, ami ugye a csa lád ban van. M ert, ha acsa lád ban van ott hon egy gye rek, ak kor azt kérdezik: „téged mi -ért lök tek el?” H osszabb idôt nem töl te nek ott hon. In kább is me -rôs nél, ba rát nál ma rad nak, ahol meg le het hú zód ni. N e kem ez ata pasz ta la tom.”

Az elôbb idé zett „lel ki is me re ti fo lya ma tok” meg ra gad ha tódi na mi kát in dí ta nak el a vér sze rin ti csa lád és a gyer mek ott honkö zött, ami nek meg ér té se kulcs fon tos ság gal bír a szö ké sekmeg ér té sé ben is.

„M ert ezek a csa lá dok olya nok, hogy a szü lô már a kez det tôlfog va, te hát az el he lye zés tôl fog va úgy vi sel ke dik, hogy ô el len -zi a gyer mek át me ne ti ne ve lés be vé te lét, el len zi, mond juk, haegy gon do zá si hely vál tás van, el len zi, ha egy vi dé ki gyer mek ott -hon ba ke rül a gye rek. Fo lya ma to san bi zo nyí ta ni akar ja a ma gaés a csa lád ja szá má ra, hogy ô jó szü lô, meg tud ná ol da ni ezt afel ada tot, nincs szük ség ha tó sá gi be avat ko zá sok ra. Ami kor agye rek ha za megy, el kez dô dik egy olyan játsz ma, hogy a gye rekel mond ja, hogy rosszul ér zi ma gát a gon do zá si he lyen, mi lyensé rel me ket szen ved el, és, hogy azon nal in téz ked jen a szü lô,mert ô ezt nem bír ja to vább. A szü lô meg erôt len, meg ugyealap ve tô en az a prob lé ma, hogy nem ké pes fel ügye le tet gya ko -rol ni, nem ké pes el lát ni az alap ve tô gon dos ko dá si fel ada ta it.

Ki ala kul egy alap hely zet, hogy bár nem bír a szü lô a prob lé -má val, de még is azt a lát sza tot akar ja fenn tar ta ni, hogy a gye rekér de ké ben meg tesz bi zo nyos in téz ke dé se ket, ami ab ban me rülki, hogy egy idô re ott hon tart ja.”

„A csa lád és az in téz mény nagyvo na lak ban úgy mû kö dikegyütt, hogy a he lye zé si ta nács ko zá son a csa lád meg pró bál fel -lé le gez ni. M eg sza ba dul tu laj don kép pen a fe le lôs ség tôl, a prob lé -má tól, amit egy ka masz gye rek je lent. M ond juk 14-15 éve senmár két-há rom éves elôz mény volt a csa lá don be lül, ami kor az

B E S Z Á M O LÓB E S Z Á M O LÓ



ôrü let kez dô dött. A kis lány el kezd csa va rog ni, nem jár is ko lá ba,tán még szert is fo gyaszt, mert olyan ba rá tai van nak, a he lye zé -si tár gya lá son a szü lôk az együtt mû kö dés fe lé haj la nak. Ami kormeg jön a gyám hi va ta li ha tá ro zat, meg jön a pa pír, ami kor a gye -rek nek be kel le ne jön nie, ak kor be in dul a ket tôs do log, a lel ki is -me ret-fur da lás. A má sik, ahogy el kez dünk dol goz ni a gye rek kel,ki de rül, hogy va ló já ban mi ért ke rült ki a csa lád ból. Te hát az ahom lok zat, amit a csa lád ki fe le mu ta tott mind a szak el lá tás nak,mind az alap el lá tás nak, a szak el lá tá si mun ká ban elôbb-utóbb el -kezd le bom la ni, te hát meg tud juk, hogy va ló já ban mik vol takazok a csa lá di prob lé mák, ami mi att a gye rek be ke rült. Ezért vi -szony lag rö vid idôn be lül át for dul az együtt mû kö dés rivalizá-cióba. Egy szá mon ké rô, az in téz mény fe lé szá mon ké rô stí lusala kul ki. Ezért, ami kor a gye rek szö kik, ak kor, ha nem is fo gad -ják vissza élet vi tel sze rû en, de azért na pok ra be fo gad ják, és fa -laz nak ne ki.”

„Á l ta lá ban ki kell vár ni azt, hogy a szü lô együtt mû kö dô vévál jék, a gyám fe lé, a gon do zá si hely fe lé. Ez több-ke ve sebb idô.V an, aki nél ke ve sebb, van, aki nél több idô. Le het ez egy-két hét,egy-két hó nap. Ez a kulcs. H a a szü lô együtt mû köd ni kezd agyám mal, a gon do zá si hellyel, a csa lád gon do zó val, ak kor moz -dul el a do log.”

A szö kés bôl va ló vissza té rés leg gya ko ribb oka ként a gyá -mok a kül sô kör nye zet fe nye ge tô vé vá lá sát, bán tal ma zá sát,vagy an nak kö vet kez mé nye it so rol ták fel, va la mint hang sú lyoz -ták a gyer mek ott hon vé del me zô, biz ton sá got nyúj tó funk ci ó ját.

„Azért jön nek vissza, mert baj ban van nak. Azért, mert ter -hes, in téz ni kell az or vost, mert kint me leg lett a hely zet, olyantár sa ság ba ke ve re dett, hogy jobb, ha be jön, ha ki csit pi hen tet niakar ja a kül sô kap cso la ta it.”

„M ind egyik azért jön vissza, hogy biz ton ság ban érez ze ma -gát, hogy fe dél le gyen a fe je fö lött, hogy meg bíz ha tó fel nôt tekle gye nek kö rü löt tük, eb ben én egé szen biz tos va gyok.”

„V an, hogy egy jól mû kö dô hát or szág a gyer mek ott hon, aho -va a fi a tal vissza tud jön ni, se gít sé get tud kér ni és ezt mi meg istud juk ad ni.”

Kí ván csi ak vol tunk ar ra is, hogy mi tör té nik a fi a ta lok kal aszö ké sek bôl va ló vissza té rés kor, mi lyen esz kö zök kel ren del kez -nek a gyer mek vé de lem ben dol go zók az újabb tá vol ma ra dás okmeg aka dá lyo zá sá hoz.

„N á lunk olyan nem for dul elô, hogy a szö kés bôl meg jön egygye rek és azt mon da ná a kol lé ga, hogy mit ke re sel itt! Le für dik,eszik, és le ülünk be szél get ni, hogy mi van ve le, mit le het ne vál -toz tat ni. A kap cso la ton mú lik min den.”

„H a be jön, nem tá mad juk le nyol can, hogy hol vol tál, ha nemszé pen fo ko za to san ala kít juk ki új ra a sze mé lyes kap cso la tot, asze mé lyes kö tô dé se ket. Per sze, van, hogy rög tön ôr jöng, hogy kiakar men ni, szét tö ri a be ren de zést. Ilyen kor né ha az is be vá lik,hogy mond juk ne ki, hogy tû nés, csi náld kint a bal hét. Ez az ese -tek nyolc van szá za lé ká ban be jön, mert meg le pô dik, hogy mi értkül dik ki, ha szök ni akar.”

A bi za lom ki épí té sén, a kö tô dés ki ala kí tá sán, a fent idé zettpa ra dox in ten ció mód sze rén túl, a gyá mok sok szor esz köz te len -nek ér zik ma gu kat. Kü lö nö sen igaz ez a spe ci á lis el lá tást igény -lô ka ma szok ese té ben, ahol vé le mé nyük sze rint, adap tá ci ós idô -szak, zár tabb in téz mé nyek, szi go rúbb ke re tek kel le né nek, va la -

mint a mos ta ni nál sok kal ru gal ma sabb ügy in té zés – pl. ne ve lé -si fel ügye let el ren de lé sé nél, spe ci á lis gyer mek ott hon ba va ló el -he lye zés nél – len ne cél ra ve ze tô. V an olyan vé le mény is, mi sze -rint a mai gyer mek vé del mi tör vény azt su gall ja, hogy a gyer -mek vé del mi szol gál ta tás meg ren de lô je a gyer mek, nem pe dig atár sa da lom, így ne héz a gyer me ket sa ját ma gá tól meg vé de ni. Aszak em be rek je len le gi esz köz tá ra csak ak kor al kal mas a ka ma -szok el lá tá sá ra, ha azok al kal ma zá sá ra egy ál ta lán le he tô ség nyí -lik.

■ KÖ VET KEZ TE TÉ SEK ÉS JA VAS LA TOK

A fô vá ro si szak el lá tás ban élô gye re kek és fi a ta lok több minta fe le 14 év nél idô sebb. Erô sö dô ten den cia, hogy az újon nan be -ke rü lô gye re kek több sé ge ka masz ko rú. A ka masz kor ban be ke -rü lô gye re kek több sé ge sú lyos be il lesz ke dé si prob lé mák kal, ma -ga tar tás za va rok kal, szer hasz ná lat tal, va la mint pszi chi át ri ai el lá -tást igény lô be teg sé gek kel ér ke zik a szak el lá tás rend sze ré be.

A je len le gi el lá tá si for mák a szö kés re mint ma ga tar tás racsak a spe ci á lis szük ség let meg ál la pí tá sát tud ják vá lasz ként ad -ni.

Ezek nek a gye re kek nek, fi a ta lok nak nem csa lád pót ló el lá tás -ra van szük sé gük, ha nem sok kal in kább dif fe ren ci ált, te rá pi ásha tá sú, cél zott szol gál ta tá so kat nyúj tó, fel zár kóz ta tó, önál ló éle-t re fel ké szí tô, sze mé lyes sé get biz to sí tó kö zös sé gek re, szi lárd ér -ték rend szert köz ve tí tô in téz mé nyek re, ezért, az egyes in téz mé -nyek nek a prob lé mák ra és a kor osz tály igé nye i re fó ku szá ló szol -gál ta tás pro filt kell ki ala kí ta ni uk.

O lyan vé le mé nyek is meg je len tek a szö ké sek kap csán, hogyaz in téz mé nyes el lá tás nem tud meg fe le lô vá laszt ad ni e cso portszá má ra. V é le mé nyünk sze rint adek vát vá lasz szü le tett, csak aje len le gi el lá tá si for mák tól el té rô, és ezért ne he zen de fi ni ál ha tó.

Fon tos hogy a je len le gi in téz mény rend szer ben (gyer mek ott -hon ok és la kás ott ho nok) el ér he tôk a meg fe le lô szol gál ta tá sok(biz ton sá gos kör nye zet ben al vás, ét ke zés, tisz tál ko dás), és a se -gí tô szak em be rek.

A szö ké sek hát te ré nek jobb meg ér té se ve zet el (vissza) az if -jú sá gi ott ho nok lét re ho zá sá nak szük ség sze rû ség éhez.

V é le mé nyünk sze rint, a gyer mek ott ho ni el lá tás át ala kí tá sáta je len le gi in téz mény rend szer re épít kez ve kell meg kez de ni. Cé -lunk az, hogy a le he tô leg ki sebb be ru há zás mel lett ér jük el aszol gál ta tá si ma xi mu mot a je len le gi struk tú ra át ala kí tá sá val.

Fon tos fel is me rés nek tart juk azt is, hogy azok a fi a ta lok,akik nem él nek e kvá zi ön kén tes ala pú se gít ség nyúj tá si for má -val, az el lá tá si he lyü kön nin cse nek, te hát szök nek, sem mi fé lese gít sé get nem kér nek és nem fo gad nak el, a je len le gi el lá tá sifor mák kö zül csak a vé dett (zárt) kör nye zet ben ér he tô ek el aszak em be rek szá má ra.

V a ló szí nû leg ke ve sebb spe ci á lis szük ség let meg ál la pí tá saszük sé ges, mert csak azok nak a gyer me kek nek lesz szük sé gükrá, akik nem el ér he tô ek a leg ali zált, ön kén tes se gít ség nyúj tásszá má ra.

M eg ál la pít hat juk, hogy a szö ké sek ala csony szá ma, az az abent töl tött idô, mint a gon dos ko dás egyik mu ta tó ja nem helyt -ál ló a ka masz ko rú szak el lá tot tak ese té ben, nem vi tat va, hogy az

B E S Z Á M O LÓ

■

B E S Z Á M O LÓ



ala cso nyabb élet ko rú gyer me kek ese té ben meg fe le lô in di ká torle het.

A mû kö dés ben za vart oko zó leg gya ko ribb prob lé mák a kö -vet ke zôk:

– A ka ma szok nem tar tóz kod nak a gyer mek ott hon ok te rü le tén,szö kés ben v an nak, a s zö ké sek m i att s pe ci á lis e l lá tás ba k e rül nek.

– Is ko lai tel je sít mé nyük nem éri el a ne ve lô ik és a tár sa da -lom ál tal el várt szin tet.

– M o ti vá lat lan sá guk meg szün te té sé re nincs meg fe le lô esz kö zea szak el lá tók nak, az is ko la nemkí vá na tos hely a fi a ta lok szá má ra.

– Spe ci á lis el lá tás ban ré sze sü lô ka ma szok ho zott prob lé máifel erô sí tik egy mást, a ve lük kap cso lat ba ke rü lô szak em be rek ne -he zen ér nek el tar tós vi sel ke dés vál to zást ná luk.

– A gyer mek ott hon ok ho tel szol gál ta tá sai el len ér de kelt té te -szik a fi a ta lo kat az önál ló ság mi ha ma rab bi meg szer zé sé ben. Ajól fel sze relt ott ho nok ha mis va ló sá ga be csap ja az el lá tot ta kat.

Ku ta tá si ta pasz ta la tok sze rint, ka ma szok nál, kü lö nö sen spe ci -á lis szük ség le tû fi a ta lok ese té ben nem je lent ha té kony el lá tá sifor mát az in teg rált el lá tá si for ma. Sú lyos drogabúzussal, depen-denciával küz dô ser dü lôk el lá tá sa kor, ke ze lé se kor tel je sen máspe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai esz kö zök re van szük ség, mint a vi sel -ke dés za va ros, ma ga tar tá si prob lé mák kal küz dô gyer me kek ese té -ben. Ed di gi ered mé nye ink sze rint, a szegregáltabb el lá tás – a pre -ven ci ón túl, az az hogy a ma ga tar tásza va ros gye re kek nem vál nakdrog füg gô vé – olyan te rá pi ás ha tá sú tér ki ala kí tá sát te szi le he tô -vé, ahol a szak em be rek ha té ko nyab ban tud nak él ni esz kö ze ik kel.

Lé nye ges az is, hogy az in téz mé nyek kö zöt ti gyors és könnyebbát jár ha tó ság nagy mér ték ben nö vel né a szak mai ha té kony sá got, hi -szen a „be fo ga dás”, az adap tá ció, va la mint az elbocsájtás, reintegrá-ció csak en nek meg va ló su lá sa után vá lik biz ton sá gos sá.

El kép ze lé sünk sze rint, az in téz mé nyek egy más ra épü lô mo -dell jé ben a ka ma szok el lá tá sa a nyi tott if jú sá gi ott hon tól a zár -tabb, spe ci á lis el lá tást nyúj tó in téz mé nyen át ha lad hat, a fi a ta -lok el he lye zé se pe dig sze mé lyi ség ál la po tuk, is ko lai tel je sít mé -nyük, va la mint ko ope rá ci ó juk függ vé nyé ben ala kul.

Az if jú sá gi ott hon, egy nyi tott, a ka ma szok igé nye it ki elé gí -tô gyer mek ott hon, egy olyan in téz mé nyes hát tér, ami biz ton sá -got nyújt, és olyan szol gál ta tá so kat, tá mo ga tá so kat tesz le he tô -vé, ami se gí ti a kis ko rú ak csa lád juk ba va ló vissza té ré sét.

N em fel tét len kell, hogy a fi a tal fo lya ma to san itt tar tóz kod -jon, hi szen ezen élet cik lus ban lé vôk sa já tos sá ga, hogy nem fel -tét len ma rad nak ott hon. A kri té ri um a szak em be rek kel va lóegyütt mû kö dés.

A zár tabb, spe ci á lis el lá tást nyúj tó in téz mé nyek be azok a fi -a ta lok ke rül nek, akik krí zis ben, vagy ve szé lyez te tett hely zet benvan nak, és azon na li be avat ko zást igé nyel nek. A szeg re gá ció ese -tük ben ép pen a krí zis in ter ven ció kap csán vá lik hang sú lyos sá,mert el kép ze lé sünk sze rint, ez a mos ta ni nál zár tabb te rá pi ás te -ret biz to sí ta na. Pél da ként az adap tá ció kér dés kö rét em lít het jük:egy fo lya ma to san szö kés ben lé vô gyer mek ha za tér te kor biz to sí -ta ni kel le ne egy olyan be il lesz ke dé si idô sza kot, ami kor nemszök het meg is mét és a szak em be rek el tud ják kez de ni a ve le va -ló fog lal ko zást. Er re je len leg csak ne ve lé si fel ügye let el ren de lé -sé vel van le he tô ség, ami azon ban a ta pasz ta la tok sze rint rend kí -vül kör vo na la zat lan mind tár gyi fel tét ele it, mind szak mai tar tal -mát il le tô en, va la mint el ren de lé se sok idôt vesz igény be egyolyan hely zet ben, ami kor az idô kulcs fon tos ság gal bír.

M eg gyô zô dé sünk sze rint, a ja va solt mo dell nek a struk tu rá -lis alap jai lé tez nek a gyer mek vé del mi há ló zat ban. A nyi tott if jú -sá gi ott hon szá mos tar tal mi ré sze már meg va ló sult, igaz nem ki -mond va és jó vá hagy va. A szö kés ben lé vô gyer me kek leg na -gyobb ré sze ma is tart ja az in téz ménnyel, a szak em be rek kel akap cso la tot sze mé lye sen, te le fo non, vagy más mó don. A je len -le gi jog sza bály ér tel mé ben még is kö röz tet ni kell a rend ôr ség gel.Ez az el lá tá si for ma te hát már mû kö dik, ne vén kell ne vez ni,mert ak kor vá lik kont rol lál ha tó vá.

A mo dell két ség te len elô nye a fi a ta lok mo ti vá ci ó já nak (is ko -lá ba já rás, együtt mû kö dés, stb.) fel kel té se, va la mint va lós szük -ség le te ik ki elé gí té se.

dr. Bede Nó ra–Mik ló si Ba lázs–Rakos Esz ter

M O Z A I KM O Z A I K


1778/2007 sz. aján lás1

■ GYER M EK ÁL DO ZA TOK: AZ ERÔ SZAK, KI ZSÁK M Á NYO LÁS ÉS DUR VA BÁ NÁS M ÓD

M IN DEN FOR M Á JÁ NAK KI IR TÁ SA

1778/2007 sz. aján lás1

■

1. A Par la men ti Köz gyû lés – hi vat ko zás sal a gyer mek ál do za -tok: az erô szak, ki zsák má nyo lás és dur va bá nás mód min denfor má já nak ki ir tá sá ról szó ló 1530/20072 ál lás fog la lás ra – aztajánl ja a M i nisz te ri Bi zott ság nak, hogy szó lít sa fel az Eu ró pa Ta -nács azon tag ál la ma it, ame lyek még nem tet ték meg, hogy mi e -

lôbb ír ják alá és ra ti fi kál ják a gyer me kek vé del mé vel kap cso la -tos ér vény ben lé vô nem zet kö zi és eu ró pai jo gi ok ira to kat, kü lö -nö sen az ál lás fog la lás ban em lí tet te ket, hat hó na pon be lül iga -zol ják, hogy meg tet ték az in téz ke dé se ket ez ügy ben, és ve zes se -nek be el já rást a tag ál lam ok ban élô gyer me kek ré szé re nyúj tottvé de lem fi gye lem mel kí sé ré sé re.

2. A Köz gyû lés fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogy te -gye meg a meg fe le lô lé pé se ket an nak ér de ké ben, hogy az Eu ró -pai Ta nács tag ál la mai:

2.1. dol goz zák ki és al kal maz zák az 1530/2007. sz. ál lás fog -la lás ban meg ha tá ro zott bel föl di jo gi és szo ci á lis el já rá so kat a

1. 2007. ja nu ár 23-i (3. ülés szak) köz gyû lé si vi ta anya ga (lásd. D oc 11118(http://assem bly.coe.int/Main.asp?link=/Docum ents/W orkingDocs/Doc06/EDO C11118.htm ), a Szo ci á lis, Egész ség ügyi és Csa lá di Ü gyek Bi zott sá gá nak je len té se, elô adó:Ga rdetto úr, és Doc 11138, a Szo ci á lis Egész ség ügyi és Csa lád ügyi Bi zott ság vé le m é nye,elô adó: O hlsson asszony). A 2007. ja nu ár 23-i (4. ülés sza kon) a Köz gyû lés ál tal el fo ga -dott szö veg.2 http://assem bly.coe.int/Main.asp?link=/Docum ents/AdoptedText/ta07/ERES1530.htm


gyer me kek vé del mé nek ga ran tá lá sá ra az erô szak, ki zsák má nyo -lás és dur va bá nás mód min den for má já val szem ben;

2.2. ösz tö nöz zék az il le té kes nem ze ti ha tó sá go kat, hogy biz -to sít sák a gyer me kek bán tal ma zá sá nak meg elô zé sé vel, fel tá rá -sá val és ül dö zé sé vel kap cso la tos in for má ci ók és tá jé koz ta tókgyer me kek és fel nôt tek szé les kö ré nek tör té nô el jut ta tá sát, éshang sú lyoz zák a gyer me kek kel fog lal ko zó szak em be rek ré szé reez ügy ben nyúj tott spe ci á lis kép zés fon tos sá gát;

2.3. ösz tö nöz zék a nem ze ti, eu ró pai és nem zet kö zi szin tûpart ner sé ge ket és együtt mû kö dést a gyer me kek vé del mét szol -gá ló ha té kony esz köz rend szer – pél dá ul az el szen ve dett erô szakkü lön bö zô for má i nak és azok ál do za ta i nak nyil ván tar tá sát le he -tô vé te vô köz pon ti adat bank – al kal ma zá sá ra, a gyer me kek ki -zsák má nyo lá sá ra sza ko so dott há ló za tok le lep le zé sé re és ha tás -ta la ní tá sá ra, va la mint meg fe le lô és ha té kony bûn ügyi igaz ság -szol gál ta tá si rend szer fel ál lí tá sá ra;

2.4. dol goz za nak ki meg fe le lô anya gi és hu mán erô for rás ok -kal tá mo ga tott cse lek vé si ter ve ket a gyer me kek kel szem be nierô szak, ki zsák má nyo lás és dur va bá nás mód min den for má já -nak fel szá mo lá sá ra.

3. Emel lett a Köz gyû lés ar ra bíz tat ja a M i nisz te ri Bi zott sá -got, hogy uta sít sa il le té kes kor mány bi zott sá ga it, kü lö nö sen aPar la men ti Köz gyû lés sel szo ro san együtt mû kö dô Eu ró pai Jo giEgyütt mû kö dé si Bi zott sá got (CD CJ), hogy ké szít sen egy egyez -

mény-ter ve ze tet az zal a cél lal, hogy a gyer me kek ré szé re szé leskö rû, ha té kony vé del met nyújt son az erô szak, a ki zsák má nyo lásés a dur va bá nás mód min den for má já val szem ben, va la mintegy olyan jog sza bály-min tát az em lí tett egyez mény-ter ve zet át -ül te té sé re, amely min den tag ál lam ban al kal maz ha tó len ne, éskü lö nö sen olyan fo gal ma kat ha tá roz na meg, ame lyek meg fe lel -nek a gyer me kek el sô ren dû ér de ke i nek, össz hang ban áll nak agyer me kek el len el kö ve tett bûn cse lek mé nyek bün te tô jo gi de fi -ní ci ó i val, és át fo gó vé del met igyek sze nek nyúj ta ni a tes ti és lel -ki ép ség min den faj ta meg sér té sé vel szem ben, bár mi lyen ok bólés for má ban tör tén jen is.

4. A Köz gyû lés fel ké ri a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogy uta sít -sa a meg fe le lô kor mány bi zott sá go kat ar ra, hogy ja va sol ja nakolyan in téz ke dé se ket, ame lyek kel meg könnyí tik és op ti ma li zál -ják a gyer me kek szá má ra az Eu ró pa Ta nács ér vény ben lé vô jo -gi ok má nyok ban, kü lö nö sen az Em be ri Jo gok ról szó ló Egyez -mény ben (5. sz. ETS) és a mó do sí tott Eu ró pai Szo ci á lis Char tá -ban (163. sz. ETS) rá juk ru há zott jo gok fenn tar tá sát cél zó fel leb -be zé si és pa nasz té te li el já rá sok igény be vé tel ét.

5. A Köz gyû lés fel hív ja a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogy ta lál -ja meg a mód ját és esz kö ze it an nak, hogy a gyer me kek a le he tô -sé gek hez mér ten részt ve hes se nek az ezen aján lás nak meg fe le -lô en el vég zett mun ká ban.



1849/2008. sz. aján lás■ A DE M OK RÁ CIA KUL TÚ RÁ JA ÉS AZ EM BE RI JO GOK ÉR VÉ NYE SÜ LÉ SÉ NEK TA NÁ ROK

KÉP ZÉ SÉ VEL TÖR TÉ NÔ ELÔ SE GÍ TÉ SÉ RE

1849/2008. sz. aján lás■

1. Az Eu ró pa Ta nács kü lön le ges fon tos sá got tu laj do nít a de -mok rá cia meg ta nu lá sá nak. Kül de té sé vel és alap ér té ke i vel össz -hang ban tá mo gat ja, és úgy te kin ti az ok ta tást, a kul tú rát és a tu -do mányt, mint az eu ró pai tár sa da lom pil lé re it az új ki hí vá sokés hely ze tek olyan idô sza ká ban, ami kor együtt mû kö dés re és kö -zös erô fe szí té sek re van szük ség.

2. A tag ál lam ok rég óta el is me rik, hogy a de mok rá ci át és azem be ri jo go kat ta nul ni kell, és, hogy a ta ná rok alap ve tô sze re -pet ját sza nak eb ben.

3. Az Eu ró pa Ta nács ál lam- és kor mány fô i nek 3. csúcs ta lál -ko zó ján (V ar só, 2005. május 25.) el fo ga dott cse lek vé si terv és azEu ró pai O k ta tá si M i nisz te rek Á l lan dó Kon fe ren ci á ja 22. ülés -sza ká nak (Isz tam bul, má jus 27.) aján lá sai fel hív ják az Eu ró paTa ná csot, hogy fo koz za te vé keny sé gét a ta ná rok kép zé sé nek te -rén. N em ré gi ben a Par la men ti Köz gyû lés el fo gad ta az Eu ró paok ta tá sá ról szó ló 1682/2004. sz.1 és az eu ró pai em be ri jo gok ésde mok rá cia hely ze té rôl szó ló 1791/2008. sz. aján lást, ame lyekfel szó lít ják az Eu ró pa Ta ná csot, hogy fo gad jon el egy po li ti kaike ret do ku men tu mot az em be ri jo gok és a de mok ra ti kus pol gár -

jog ok ok ta tá sá ról. En nek a ke ret do ku men tum nak töb bek kö zötta ta ná rok kép zé sé nek kér dé sé vel kell fog lal koz nia.

4. A Köz gyû lés erô tel je sen tá mo gat ja az Eu ró pa Ta nács ál -tal az em lí tett aján lá sok nyo mon kö ve té se cél já ból szer ve zettte vé keny sé ge ket. N agy ér dek lô dés sel fo gad ja a nor vég ha tó sá -gok kez de mé nye zé sét a kul tú rák kö zöt ti meg ér tés, em be ri jo -gok és de mok ra ti kus pol gár jog ok ok ta tá sa cél já ból lét re ho zan -dó eu ró pai erô for rás köz pont ra, amely nek egyik fô cél ki tû zé seaz ezen a te rü le ten mû kö dô ta ná rok és pe da gó gu sok kép zé selesz.

5. A Köz gyû lés azt ajánl ja a M i nisz te ri Ta nács nak, hogy szó -lít sa fel a tag ál lam ok kor má nya it és meg fe le lô ha tó sá ga it ar ra,hogy nagy mér ték ben ve gyék fi gye lem be az Eu ró pa Ta nács e té -ren meg lé vô ta pasz ta la ta it és szak ér tel mét. Kü lö nö sen:

5.1. a gyer me kek de mok ra ti kus tár sa da lom ban va ló élet retör té nô fel ké szí té sét az ál ta lá nos is ko lai és kö zép is ko lai ok ta tás -po li ti ka ál ta lá nos cél ja ként is mer jék el;

5.2. a de mok ra ti kus kul tú ra és az em be ri jo gok ér vé nye sí té -sé hez szük sé ges is me re te ket az osz tály te rem ben ve gyék be le ata ná rok min den tan tárgy ok ta tá sá nak tan anya gá ba;

5.3. a ta ná rok kép zé se te kin te té ben se gít sék elô az egész éle -ten át tar tó ta nu lás pers pek tí vá ját, hogy a ta ná rok ké pe sek le -1 http://assem bly.coe.int/Main.asp?link=/Docum ents/AdoptedText/ta04/EREC1682.htm


gye nek al kal maz kod ni a gyor san vál to zó de mok ra ti kus tár sa -dal mak igé nye i hez;

5.4. tá mo gas sák és se gít sék a ta ná rok de mok rá cia meg ta nu -lá sa te rü le tén tör té nô kép zé sé re irá nyu ló alap ve tô kez de mé nye -zé se ket.

6. A Köz gyû lés to váb bá azt ajánl ja a M i nisz te ri Ta nács nak,hogy:

6.1. is mer je el a ta ná rok és egyéb ok ta tás sal fog lal ko zó szak -em be rek mint az em be ri jo gok és a de mok rá cia kul tú rá ja ér vé -nye sí té se fon tos sze rep lô i nek sze re pét.

6.2. meg újult tá mo ga tá sát fe jez ze ki az Eu ró pa Ta nács„Pestalozzi” címû2, szak em be rek nek szó ló ok ta tá si prog ram já -hoz;

6.3. ösz tö nöz ze az Eu ró pa Ta nács ál tal ki fej lesz tett, ta ná rokok ta tá sá ra szol gá ló gya kor la ti esz kö zök szé les kö rû el ter jesz té -sét a de mok ra ti kus sza bad ság jog ok és az em be ri jo gok ok ta tá sate rü le tén;

6.4. tá mo gas sa az Eu ró pa Ta nács de mok ra ti kus sza bad ság -jog ok és em be ri jo gok ok ta tá sá ra vo nat ko zó meg fe le lô po li ti kaike ret do ku men tum ki dol go zá sát.



2 http://w w w .tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=55

1. A Par la men ti Köz gyû lés úgy vé li, hogy az egyé nek éle tétés azon te le pü lé se ket érin tô dön té sek ben va ló rész vé tel fo lya -ma ta, ahol él nek, a de mok rá cia meg te rem té sé nek és mé ré sé nekesz kö ze egy adott or szág ban; a rész vé tel az ál lam pol gár ok alap -ve tô jo ga, a gyer me kek pe dig ál lam pol gár ok.

2. A gyer me kek jo ga i ról szó ló EN SZ egyez mény (12. cikk) ésaz Eu ró pa Ta nács egyes do ku men tu mai, pél dá ul a gyer me kekjo ga i nak gya kor lá sá ról szó ló Eu ró pai Kon ven ció (160. sz. ETS)el is me ri a gyer me kek rész vé tel hez va ló jo gát. A Köz gyû lés sür -ge tô fel ada tá nak te kin ti, hogy fel hív ja mind azok fi gyel mét, akikgyer me kek kel együtt él nek és gyer me kek kel fog lal koz nak, va la -mint akik gyer me ke ket érin tô dön té se ket hoz nak az EN SZegyez mény 12. cik ké ben meg fo gal ma zott ket tôs kö ve tel mény -re, mely egyez ményt va la mennyi tag ál lam ra ti fi kált.

3. Az em lí tett 12. cikk ér tel mé ben, ha olyan ha tá ro za tot hoz -nak, amely gyer me ket érint, ak kor a gyer mek ko rá tól, ne mé tôl,val lá sá tól, tár sa dal mi stá tu szá tól vagy hely ze té tôl füg get le nülmeg kell is mer ni an nak vé le mé nyét, kí ván sá gát és ér zé se it. A12. cikk min den gyer mek re vo nat ko zó ál ta lá nos el vet ha tá rozmeg, be le ért ve a fo gya té kos ság gal élô gyer me ke ket is, és elô ír jaa fent em lí tett egyez mény ben fog lalt va la mennyi jog vég re haj -tá sát.

4. Ami kor gyer me ket érin tô ha tá ro za tot hoz nak, meg fe le lô -en fi gye lem be kell ven ni az adott gyer mek vé le mé nyét, kí ván -sá ga it és ér zé se it, kel lô te kin tet tel an nak ko rá ra és érett sé gi fo -ká ra. A kort és az érett sé get együt te sen kell fi gye lem be ven ni,és e két té nye zô nem vo nat ko zik ki zá ró lag a gyer mek szel le miké pes sé gé re. U gyan ilyen fon tos az, hogy a gyer me kek mi ként

fe je zik ki ér zé se i ket, to váb bá sze mé lyi sé gük fej lô dé se, ki ala ku lóké pes sé ge ik, va la mint a kü lön fé le ér zel mek és le he tô sé gek ki fej -té sé nek ké pes sé ge.

5. A Köz gyû lés fel szó lít min den dön tés ho zót, hogy ve gyékko mo lyan a gyer me kek, így a kis gyer me kek vé le mé nyét, kí ván -sá ga it és ér zé se it is. Az, hogy mi lyen mér ték ben tud a gyer mekbe fo lyást gya ko rol ni a dön té si fo lya mat ra, an nak ko rá tól ésérett sé gé tôl függ. A rész vé tel nek min den kor re le váns nak és ön -kén tes nek kell len nie, és azt meg kell könnyí te ni. A fel nôt tekkö te les sé ge, hogy ne te gyék ki a gyer me ke ket koc ká za tok nak, ésne ter hel jék túl ôket olyan fel ada tok kal, ame lye ket nem ké pe sekel vé gez ni. A gyer me kek pá rat lan is me re tek kel ren del kez nek sa -ját éle tük kel, szük ség le te ik kel és gond ja ik kal kap cso lat ban. AKöz gyû lés meg van gyô zôd ve ar ról, hogy a rész vé tel min denôket érin tô dön tés fô té nye zô je.

6. A Köz gyû lés tu do má sul ve szi, hogy a rész vé tel lel kap cso -la tos vi tát nem csak an nak biz to sí tá sa vált ja ki, hogy a fel nôt tekmeg hall gas sák a gyer me ke ket, de fi gye lem be is ve szik a gyer -me kek ál tal ki fej tett né ze te ket és vé le mé nye ket, és azok nakmeg fe le lô en cse lek sze nek is: a hang súlyt ma nap ság ar ra fek te -tik, hogy a gyer me kek fel te he tô en ké pe sek a ha té kony cse lek -vés re. Biz to sí ta ni kell azt, hogy amit ôk mon da nak vagy tesz -nek, az szá muk ra po zi tív vál to zá sok hoz ve zet.

7. Ezért a gyer mek re hall gat ni kell, és le he tô vé kell ten niszá muk ra, hogy min den te rü le ten – kü lö nö sen a csa lá di élet ben,az egész ség ügyi el lá tás ban, a té mák és el já rá sok al kal ma zá sá -ban, az ok ta tás ban, a kö zös sé gi élet ben, az igaz ság biz to sí tá sá -ban és az igaz ság szol gál ta tás ban – részt ve gye nek a dön té sekmeg ho za ta lá ban. To váb bi erô fe szí té sek re van szük ség ah hoz,hogy a gyer me kek a tisz te let, bi za lom és köl csö nös meg ér téslég kör ében, sza ba don fejt hes sék ki vé le mé nyü ket az igaz ság -ügyi és ál lam igaz ga tá si el já rá sok so rán. A gyer me kek ér tel mesrész vé tel ének tá mo ga tá sa kor kü lön fi gyel met kell for dí ta ni ar -ra, hogy ne te gyék ki ôket sem mi fé le koc ká zat nak, és sem mi -

1864/2009. sz. ajánlás1

a gyer me kek ôket érin tô kér dé sek ben va lórész vé tel ének tá mo ga tá sá ról

1. A Közgyûlés m eg bízásából m ûködô Á l lan dó Bi zott ság ál tal 2009. m ár ci us 13-án el -fo ga dott szöveg (lásd Doc 11615, a Szo ci ális, Egészségügyi Csa ládi Ü gyek Bi zott sága,elôadó C liveti asszony, http://assem bly.coe.int/Main.asp?link=/D ocum ents/W orkingDocs/Doc08/EDO C11615.htm


lyen mó don ne sért hes sék, he lyez zék nyo más alá, kény sze rít sékvagy ma ni pu lál ják ôket; a gyer me kek nek hoz zá kell jut ni uk ako ruk nak és hely ze tük nek meg fe le lô, gyer mek ba rát in for má ci -ók hoz.

8. A Köz gyû lés fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogy ar -ra ösz tö kél je a kor má nyo kat, hogy:

8.1. min den dön tés ho za ta li el já rás ese té ben vizs gál ják meggye re kek kel kap cso la tos jog sza bá lya i kat, po li ti ká i kat és gya kor -la ta i kat, hogy meg ál la pít has sák, mennyi re ve szik fi gye lem be ésve szik ko mo lyan a gyer me kek vé le mé nyét. A gyer me kek vé le -mé nyé nek és ta pasz ta la ta i nak kell ké pez nie e vizs gá lat köz pon -ti te rü le tét. Ahol egy ál la mi ha tó ság in téz ke dé se elôtt a gyer me -kek hoz zá já ru lá sá ra van szük ség, pél dá ul az egész ség ügyi el lá -tás te rü le tén, meg kell vizs gál ni, mi lyen kö vet kez mé nyek kel jár,ha al só kor ha tárt ha tá roz nak meg, és szük ség ese tén kor rek ci ó -kat kell vég re haj ta ni a gyer mek el sôd le ges ér de ke i nek szemelôtt tar tá sá val.

8.2. dol goz za nak ki egy olyan nem ze ti stra té gi át, amelymeg ha tá lyoz za, mi lyen in téz ke dé se ket kell ten ni ük az egyes or -szá gok nak ah hoz, hogy erô sít sék a gyer me kek rész vé tel ét azôket érin tô dön té sek meg ho za ta lá ban. Fi gye lem be kell ven ni afo gya té kos ság gal élô, a hát rá nyos hely ze tû, a na gyon fi a tal gyer -me kek, a bör tön ben vagy egyéb ká ros kör nye zet ben élô gyer -me kek, va la mint a kis ko rú migránsok vagy me ne kül tek spe ci á -lis igé nye it is, és meg kü lön böz te tés nél kül tá mo gat ni és ga ran -tál ni kell min den gye rek rész vé te li jo gát a dön tés ho za tal ban.

8.3. a le he tô leg na gyobb jo gi vé del met biz to sít sa nak a gyer -me kek rész vé te li jo gá hoz, így azt nem ze ti al kot má nyuk ban, azem be ri jo gok ról és egyéb meg fe le lô szak te rü le tek rôl (pl. az ok -ta tás, igaz ság szol gál ta tás és a be ván dor lás té ma kör ében) al ko -tott jog sza bály ok ban is, a gyer mek el sôd le ges ér de ke it és ala ku -ló ban lé vô ké pes sé ge it fi gye lem be vé ve. A gyer me kek vé le mé -nyük ki fe je zé sé re és rész vé te lé re irá nyu ló jo gá nak re le váns nak,ön kén tes nek, meg fe le lô nek kell len nie, és egy sze rû sí tett el já rástkell al kal maz ni. Á l ta lá ban ne le gyen a gyer me kek szá má ra al sókor ha tár meg ha tá roz va ah hoz, hogy jo go sul tak le gye nek vé le -mé nyük ki fej té sé re. A gyer me kek ré szé re a te rü le ti nyel ve kenbiz to sít sák a gyer mek ba rát tá jé koz ta tást a gyer me kek jo ga it ésvé del mét érin tô kér dé sek rôl, és ar ról ho gyan ér he tik el a ren del -ke zé sük re ál ló szol gál ta tá so kat;

8.4. a gya kor lat ban al kal maz zák eze ket a gyer me ki jo go kat,és biz to sít sák, hogy va la mennyi ál la mi ha tó sá guk és köz szol gál -ta tás sal fog lal ko zó szer vük ugyan csak al kal maz za azo kat az életmin den te rü le tén. N e le gye nek meg ha tá ro zott te rü le tek vagyszak mák ese tén sem ki vé te lek. A gyer me kek kel és a fi a ta lok kalta nács koz ni kell a meg lé vô szol gál ta tá sok mi nô sé gé vel és az zalkap cso lat ban is, hogy ezek a szol gál ta tá sok mi ként vál ha tókmég job ban el ér he tô vé min den gyer mek szá má ra.

9. A Köz gyû lés ar ra ösz tön zi a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogyszó lít sa fel a tag ál lam ok kor má nya it, hogy szer vez ze nek a gyer -me kek és a szü lôk szá má ra köz ok ta tá si prog ra mo kat, amely ben:

9.1. tá jé koz tat ják ôket a gyer me kek sza bad vé le mény nyil vá -ní tás irán ti jo gá ról;

9.2. a gyer me ket mint ér zé sek kel, vé le ménnyel, tö rek vé sek -kel és jo gok kal ren del ke zô em bert mu tat ják be;

9.3. gyer mek ba rát anya go kat és szol gál ta tá so kat hoz nak lét -re.

10. A Köz gyû lés fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogykér je fel a kor má nyo kat ar ra, hogy:

10.1. gon dos kod ja nak ar ról, hogy pol gá ri tör vény köny ve ikés a szü lôk jo ga i ról, kö te les sé ge i rôl és fel ada ta i ról szó ló jog sza -bá lya ik hang sú lyoz zák a gyer me kek em be ri mél tó sá gá nak, ér zé -se i nek és vé le mé nyé nek tisz te let ben tar tá sát, és tar tal maz zákazt a kö te le zett sé get, hogy ké pes sé ge ik fej lô dé sé nek meg fe le lô -en kel lô kép pen ve gyék fi gye lem be a gyer me kek vé le mé nyét;

10.2. biz to sít sa nak a gyer me kek jo ga i val és rész vé te lé velkap cso la tos kép zést a dön tés ho za tal ban részt ve vô min den sze -mély, kü lö nö sen a bí rók, ügyé szek, ügy vé dek, ok ta tók és azegész ség ügy ben dol go zók ré szé re, és fej lesszék a gyer me kek kelfog lal ko zó szak em be rek az irá nyú ké pes sé ge it, hogy mi ként be -szél je nek és mû köd je nek együtt a kü lön bö zô kor cso port ok kal.

11. A Köz gyû lés úgy vé li, hogy a jog sza bály ok ban kü lön bö -zô for má ban szank ci o nált erô szak to váb bi fenn ál lá sa sér ti agyer me ke ket mint egyé ne ket és mint tár sa dal mi cso por tot, éshogy a gyer me kek rész vé te lé re vo nat ko zó kö te le zett ség vál la lásszük sé ges sé te szi az olyan jog sza bály ok ki ik ta tá sát, ame lyekrossz szín ben tün te tik fel a gyer me ke ket mint em be re ket. Tá -mo gat ja a gyer me kek tes ti fe nyí té sé nek meg aka dá lyo zá sá ra azEu ró pa Ta nács „G yer me ke kért a gyer me kek kel együtt fel épí ten -dô Eu ró pa” cí mû prog ram ja ke re té ben el in dí tott Eu ró pa-szin tûkez de mé nye zést. Ezért a Köz gyû lés nyo ma té ko san fel hív ja aM i nisz te ri Bi zott sá got, kö ve tel je meg a tag ál lam ok kor má nya i -tól, hogy ki fe je zett ti lal mat ve zes se nek be a gyer me kek – akárcsa lá don be lü li – tes ti fe nyí té sé vel és a meg alá zá sá val szem ben,és lép je nek fel a dur va bá nás mód és ki zsák má nyo lás egyébolyan for má i val szem ben is, amely meg aka dá lyoz za a gyer me -kek rész vé tel ét és sa ját ké pes sé ge ik sze rin ti fej lô dé sét.

12. A Köz gyû lés fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogy ar -ra bá to rít sák a tag ál lam ok kor má nya it, hogy új ra gon dol ják át asza va za ti jo gok kal kap cso la tos kor hoz kö tött kor lá to zá so kat,mely nek ré vén elô tud ják se gí te ni a fi a ta lok rész vé tel ét a po li ti -kai élet ben.

13. A Köz gyû lés fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá got, hogy ar -ra ösz tö kél je a kor má nyo kat, hogy:

13.1. sa ját jog rend szer ük ke re te in be lül ál lít sák fel a füg get -len nem ze ti – vagy akár he lyi – gyer mek jo gi ombudsmani hi va -talt az zal a fel adat tal, hogy biz to sít sa a gyer me kek jo ga i nak tá -mo ga tá sát és vé del mét, és kap jon fel ha tal ma zást ar ra, hogy ke -zel je a gyer me kek egyé ni pa na sza it és ké rel me it.

13.2. biz to sít sák, hogy az in té ze tek ben el he lye zett el ár vultés/vagy fo gya té kos gyer me kek kap cso lat ba tud ja nak lép ni egyjo ga ik vé del mé ért fe le lôs füg get len szerv vel (ombudsmannalvagy leg alább egy spe ci á lis bí ró sá gi elöl já ró val), aki rend sze re -sen fi gye lem mel kí sé ri a gyer me kek jo ga i nak vé del mét az in té -ze tek ben.

14. A Köz gyû lés tá mo gat ja az igaz ság ügyi mi nisz te rek 2007ok tó be ré ben Lazarote-ban meg ren de zett kon fe ren ci á já nak azonkez de mé nye zé sét és kö vet kez te té sét, mely sze rint a gyer me kekôket érin ti bí ró sá gi el já rá sok ban va ló rész vé te le a kor sze rû éstisz tes sé ges igaz ság ügyi rend szer fon tos ele me, és fel hív ja a M i -




nisz te ri Bi zott sá got, hogy il le té kes szer ve i ken ke resz tül ké szít -sék el a gyer mek ba rát igaz ság ügy eu ró pai irány el ve it.

15. A Köz gyû lés üd vöz li a „G yer me ke kért a gyer me kek kelegyütt fel épí ten dô Eu ró pa” cí mû prog ram ke re té ben el ért ha la -dást, és fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá got a gyer me kek rész vé -tel ét cél zó je len le gi pro jekt tag ál lam okon és az Eu ró pa Ta ná -cson be lü li tá mo ga tá sá ra és to vább fej lesz té sé re, be le ért ve aSzer ve zet do ku men tu ma i ról szó ló gyer mek ba rát tá jé koz ta tá simód szer ki ala kí tá sát.

16. V é ge ze tül a Köz gyû lés fel szó lít ja a M i nisz te ri Bi zott sá -got, hogy kér je fel a kor má nyo kat ar ra, hogy:

16.1. tá mo gas sák anya gi lag is a gyer me kek és kis ko rú ak ál -tal irá nyí tott szer ve ze tek lét re ho zá sát és meg fe le lô mû kö dé sét,biz to sít va, hogy ne le gyen aka dá lya a gyer me kek ön meg va ló sí -tá sá nak;

16.2. von ják be eze ket a szer ve ze te ket, hogy azok va la -mennyi tag ál lam ban kí sér jék to vább ra is fi gye lem mel az EN SZgyer me kek jo ga i ról szó ló egyez mé nyét, va la mint az Eu ró pa Ta -nács vo nat ko zó szer zô dé se i nek vég re haj tá sát, és a tag ál lam okál tal a gyer me kek jo ga i nak meg va ló sí tá sa te kin te té ben vál laltegyéb kö te le zett sé ge ket.



A M i nisz te ri Bi zott ság – az Eu ró pa Ta nács alap sza bá lyá nak15. b. cik ke alap ján –

fi gye lem be vé ve, hogy az Eu ró pa Ta nács cél ja, hogy a tag ál la -mok kö zött na gyobb egyet ér tés ala kul jon ki, töb bek kö zött a kö zössza bá lyok el fo ga dá sá nak tá mo ga tá sa te rén;

hi vat ko zás sal az Eu ró pa Ta nács gyer me kek és csa lá dok ügyé -ben ki fej tett mun ká já ra, és ál ta lá nos ság ban új ra meg erô sít ve a kö -vet ke zô jo gi esz kö zö ket:

– az Em be ri Jo gok ról és Alap ve tô Sza bad ság jog ok ról szó ló Egyez -ményt (5. ETS), amely min den ki, így a gyer me kek jo gát is vé di;

– az Eu ró pai Szo ci á lis Char tát (35. ETS) és a mó do sí tott Eu ró -pai Szo ci á lis Char tát (163. ETS), ki mu tat va, hogy „a csa lád nak,mint a tár sa da lom alap egy sé gé nek jo ga van a meg fe le lô tár sa dal -mi, jo gi és gaz da sá gi vé de lem re tel jes kö rû fej lô dé sé nek biz to sí tá saér de ké ben” (16. cikk);

– a gyer me kek jo gá nak gya kor lá sá ról szó ló Eu ró pai Char tát(160. ETS);

– a gyer me kek kel va ló kap cso lat tar tás ról szó ló Char tát /192.ETS);

– a M i nisz te ri Bi zott ság ál tal a tag ál lam ok nak tett aján lá so kat:a szü lôi fel ada tok ról szó ló R 84/4.; a mun ka és a csa lá di élet össze -egyez te té sé rôl R (85) 4.; az egy szü lôs csa lá dok egész ség ügyi el lá tá -sá nak biz to sí tá sá ról és tá mo ga tá sá ról szó ló R 97/4.; a gyer me kekcsa lá di és tár sa dal mi élet ben va ló rész vé te lé rôl szó ló R 98/8.; abent la ká sos in té ze tek ben élô gyer me kek jo ga i ról szó ló Rec(2005)5.,va la mint a fo gya ték kal élô em be rek jo ga i nak és tár sa da lom ban va -ló rész vé tel ének elô se gí té sé re lét re jött Eu ró pai Cse lek vé si Terv Ta -ná csá ról szó ló Rec(2006)5.: a fo gya ték kal élô em be rek élet mi nô sé -gé nek ja ví tá sa Eu ró pá ban 2006–20015 kö zött;

szem elôtt tart va a tár sa dal mi ko hé zió mó do sí tott tár sa dal mistra té gi á ját, amely sze rint a csa lád az a hely, ahol a tár sa dal mi ko -hé zi ót elô ször gya ko rol ják és ta nul ják, és hogy a tár sa dal mi ko hé zi -

ó nak – mi köz ben tel jes mér ték ben fi gye lem be ve szi a ma gán szfé -ra és a ci vil tár sa da lom füg get len sé gét – se gí te nie kell a csa lá do kat;

em lé kez tet ve a Par la men ti Köz gyû lés szü lôk kor sze rû csa lá donbe lü li fe le lôs sé gé rôl és tár sa dal mi tá mo ga tá sá ról szó ló 751/1975.szá mú aján lá sá ra; a csa lád po li ti ká ról szó ló 1074/1988. sz. aján lás ra;a gyer me kek jo gá ról szó ló 1121/1990. sz. aján lás ra; a gyer me kek jo -ga i nak nem zet kö zi el fo ga dá sá ról szó ló 1443/2000. sz. aján lás ra; aszü lôk és ta ná rok gyer me kek ok ta tá sá ban ját szott sze re pé rôl szó ló1501/2000. sz. aján lás ra; a gyer me kek re vo nat ko zó eu ró pai stra té -gia (1286/1996. sz. aján lás) kö ve té sé vel a 21. szá za di tár sa da lom fel -épí té sé rôl szó ló 1551/2002. sz. aján lás ra; a csa lá di köz ve tí tés rôl és ane mek egyen lô sé gé rôl szó ló 1639/2003. sz. aján lás ra; a gyer me kektes ti fe nyí té sé nek eu ró pai szin tû ti lal má ról szó ló 1666/2004. sz.aján lás ra; a Par la men ti Köz gyû lés 1601/2003 aján lá sá nak kö ve té sé -vel az in té ze tek ben élô gyer me kek jo ga i ról szó ló 1698/2005. sz.aján lás ra;

hang sú lyoz va az EN SZ Gyer me kek Jo ga i ról szó ló Egyez mé nyé -nek fon tos sá gát, ame lyet az Eu ró pa Ta nács va la mennyi tag ál la maalá írt, és amely nek alap el ve it min dig fi gye lem be kell ven ni a gyer -mek ne ve lés nél;

em lé kez tet ve az ál lam- és kor mány fôk har ma dik csúcs ta lál ko -zó já ra (Len gyel or szág, V ar só, 2005. má jus) és azon kö te le zett ség -vál la lá sá ra, hogy tel jes mér ték ben tel je sí tik az EN SZ Gyer me kek Jo -ga i ról szó ló Egyez mé nyé ben le fek te tett kö te le zett sé ge ket, ha té ko -nyan tá mo gat ják a gyer me kek jo ga i nak ér vé nye sí té sét, és konk rétin téz ke dé se ket tesz nek a gyer me kek el le ni erô szak min den fé le for -má já nak gyö ke res ki ir tá sá ra, va la mint ar ra, hogy meg va ló sít ják a2006. áp ri lis 4-én és 5-én M o na có ban el in dí tott „A gyer me ke kért ésgyer me kek kel fel épí ten dô Eu ró pa” cí mû prog ra mot;

hi vat ko zás sal az eu ró pai csa lád ügyi mi nisz te rek 28. ülés sza kán(Por tu gá lia, Lissza bon, 2006. má jus 16-17.) ki adott zá ró köz le mény -re és po li ti kai nyi lat ko zat ra, kü lö nö sen:

A Mi nisz te ri Bi zott ság Rec 2006/19. sz. aján lá saa tag ál lam ok ré szé re a po zi tív szü lôi ma ga tar tás tá mo ga tá sá nak po li ti ká já ról■ (EL FO GAD TA A M I NISZ TE RI BI ZOTT SÁG 2006. DE CEM BER 13-ÁN A M I NISZ TER HE LYET TE SEK 983. ÜLÉ SÉN)


A Mi nisz te ri Bi zott ság Rec 2006/19. sz. aján lá saa tag ál lam ok ré szé re a po zi tív szü lôi ma ga tar tás tá mo ga tá sá nak po li ti ká já ról■


– el is mer ve, hogy – bár a szü lôi ma ga tar tás a csa lád ma gán ügye– azt köz ügy nek kell te kin te ni, és min den szük sé ges in téz ke déstmeg kell ten ni a szü lôk tá mo ga tá sá ra és a po zi tív szü lôi ma ga tar -tás hoz szük sé ges fel té te lek meg te rem té sé re;

– em lé kez tet ve ar ra, hogy az Eu ró pa Ta nács ke re té ben kö te le -sek kö zös eu ró pai po li ti kát tá mo gat ni és meg va ló sí ta ni a csa lád -ügyek és a gyer me kek jo gai te rén;

el is mer ve, hogy a gyer mek jo gok kal bí ró sze mély, be le ért ve avé de lem re és rész vé tel re, vé le mé nyük ki fe je zé sé re, meg hall ga tá -suk ra és a vé le mé nyük fi gye lem be vé te lé re irá nyu ló jo gu kat is;

em lé kez tet ve ar ra, hogy az ál la mi ha tó sá gok nak rend kí vül fon -tos sze re pet kell ját sza ni uk ál ta lá ban a csa lá dok, és kü lö nö sen aszü lôk tá mo ga tá sá ban, amely nek a csa lád po li ti ka há rom alap ele -mén ke resz tül kell ki fe je zôd ni ük: ál la mi jut ta tá sok és adó zás, amun ka és a csa lá di élet kö zöt ti egyen súly meg te rem té se, gyer mek -gon do zás és egyéb szol gál ta tá sok;

fi gye lem be vé ve, hogy a csa lád a tár sa da lom leg fon to sabb egy -sé ge, és a szü lôi ma ga tar tás alap ve tô sze re pet ját szik a tár sa da lom -ban és an nak jö vô jé ben;

tu da tá ban an nak a sok vál to zás nak és ki hí vás nak, amellyel acsa lá dok ma nap ság ta lál koz nak, és ame lyek meg kö ve te lik, hogy aszü lôi sze rep na gyobb fi gyel met és jobb tá mo ga tást kap jon, fi gye -lem be vé ve, hogy az ilyen tá mo ga tás el en ged he tet len a gyer me kek,a szü lôk és a tár sa da lom egé sze szá má ra;

fel is mer ve, hogy a tár sa da lom min den szint jé nek sze re pet kellját sza nia a gyer me kek, szü lôk és csa lá dok tá mo ga tá sá ban;

fi gye lem be vé ve, hogy az ál la mi ha tó sá gok – a gaz da sá gi és tár -sa dal mi szer vek kel és a ci vil tár sa da lom mal kar ölt ve – a szü lôi sze -rep tá mo ga tá sá ra tett in téz ke dé sek ré vén se gít he tik a tár sa da lomegész sé ge sebb és si ke re sebb jö vô jét, va la mint a csa lá di élet ja ví tá -sát cél zó tö rek vé se ket;

tu do má sul vé ve, hogy ága za to kon át nyú ló és össze han goltmeg kö ze lí tés re van szük ség;

azon el tö kélt szán dék tól ve zérel ve, hogy a szü lôk tá mo ga tá sá -nak el en ged he tet len ré sze ként, és a gyer me kek jo gai tisz te let bentar tá sa és meg va ló sí tá sa biz to sí tá sá nak esz kö ze ként se gít se a po zi -tív szü lôi ma ga tar tást;

a kö vet ke zô ket ajánl ja a tag ál lam ok kor má nya i nak:– is mer jék el a csa lá dok és a szü lôi sze rep fon tos sá gát, és te -

remt sék meg a po zi tív szü lôi ma ga tar tás szük ség sze rû fel tét ele it agyer me kek leg je len tô sebb ér de ke i nek fi gye lem be vé te lé vel;

– hoz za nak meg min den szük sé ges jog al ko tá si, ál lam igaz ga tá -si, pénz ügyi és egyéb in téz ke dést, szi go rú an be tart va az ezen aján -lás mel lék le té ben le fek te tett el ve ket.

A R ec 20 0 6/19 . aján lás mel lék le te■ 1. FOGALOM M EGHATÁROZÁSOK

Ezen aján lás al kal ma zá sá ban:„Szü lôk” alatt szü lôi ha tás kör rel és fe le lôs ség gel ren del ke zô

sze mé lyek ér ten dôk;„Szü lôi ma ga tar tás” alatt a gyer me kek gon do zá sa és fel ne ve -

lé se ér de ké ben a szü lôk re há ru ló va la mennyi sze rep ér ten dô. Aszü lôi ma ga tar tás kö zép pont já ban a szü lô és gyer me kek kö zöt -ti együtt mû kö dés áll, és az a gyer me kek fej lô dé sé re és ön meg -va ló sí tá sá ra vo nat ko zó jo gok kal és kö te le zett sé gek kel jár;

„Po zi tív szü lôi ma ga tar tás” alatt a gyer mek alap ve tô ér de ke -in ala pu ló olyan szü lôi ma ga tar tás ér ten dô, amely ne vel, ké pes -sé get fej leszt, erô szak men tes, el iga zí tást ad és irányt mu tat,meg szab ja a ha tá ro kat, és le he tô vé te szi a gyer mek tel jes kö rûfej lô dé sét.

■ 2. A PO LI TI KÁK ÉS IN TÉZ KE DÉ SEK ALAP EL VEI

A szü lôi ma ga tar tás tá mo ga tá sát cél zó po li ti kák nak és in téz -ke dé sek nek:

i. jo go kon ala pu ló meg kö ze lí tést kell al kal maz ni uk: ezalatt agyer me kek és szü lôk jo gok kal és kö te le zett sé gek kel ren del ke zôsze mé lyek ként va ló ke ze lé se ér ten dô;

ii. az érin tett egyé nek ön kén tes dön té sén kell ala pul ni uk, ki -vé ve, ha az ál la mi ha tó sá gok nak a gyer mek vé del me ér de ké benkell be avat koz ni uk;

iii. el kell is mer ni ük, hogy a gyer me ke kért el sôd le ge sen aszü lôk a fe le lô sek, a gyer mek alap ve tô ér de ke i nek meg fe le lô en;

iv. a szü lôk re és gyer me kek re úgy kell te kin te ni ük, mintolyan part ne rek re, akik nek – adott eset ben – részt kell ven ni üka ve lük kap cso la tos in téz ke dé sek meg ho za ta lá ban és vég re haj -tá sá ban;

v. a szü lôk egyen lô rész vé te lén kell ala pul ni uk, és te kin tet bekell ven ni ük, hogy azok együtt al kot nak egy sé get;

vi. ga ran tál ni uk kell a gyer me kek egyen lô le he tô sé ge it, nem -re, hely zet re, ké pes sé gek re vagy csa lá di ál la pot ra va ló te kin tetnél kül;

vii. fi gye lem be kell ven ni ük a meg fe le lô élet szín vo nal fon -tos sá gát a po zi tív szü lôi ma ga tar tás vál la lá sá hoz;

viii. a po zi tív szü lôi ma ga tar tás vi lá go san ki fe je zett fo gal -mán kell ala pul ni uk;

ix. a szü lôk höz, va la mint a gyer mek gon do zás ban, egész ség -ügy ben és ok ta tás ban kulcs sze re pet ját szó és a gyer me kek irán -ti tár sa dal mi fe le lôs ség gel ren del ke zô sze mé lyek hez kell szól ni -uk, akik nek ugyan csak tisz te let ben kell tar ta ni uk a po zi tív szü -lôi ma ga tar tás alap el ve it;

x. plu ra lis ta meg kö ze lí tés al kal ma zá sá val kell el is mer ni ük aszü lôi ma ga tar tás kü lön bö zô faj tá it és a kü lön fé le szü lôi hely ze -te ket;

xi. po zi tív meg kö ze lí tést kell al kal maz ni uk a szü lôk ké pes sé -gei te kin te té ben, ki emelt súlyt fek tet ve az ösz tön zés re;

xii. hosszú táv ra kell szól ni uk, hogy ga ran tál ha tó le gyen azadott po li ti ka sta bi li tá sa és fo lya ma tos sá ga;

xiii. biz to sí ta ni uk kell a nem ze ti vagy or szá gos szin tû kö zösel vi sza bá lyok szá má nak mi ni mum ra kor lá to zá sát, hogy elôtud ják se gí te ni az egyen lô he lyi szin tû sza bá lyo kat, és hogy he -lyi szol gál ta tá si há ló zat jöj jön lét re a szü lôi ma ga tar tás tá mo ga -tá sá ra;

xiv. biz to sí ta ni uk kell a mi nisz té ri u mok kö zöt ti együtt mû -kö dést, ösz tö nöz ve és össze han gol va a kü lön bö zô mi nisz té ri u -mok, az érin tett in téz mé nyek és szer ve ze tek e te rü le ten vég zettmun ká ját, hogy ko he rens és át fo gó po li ti ka va ló sul has son meg;

xv. nem zet kö zi szin ten ko or di nált nak kell len ni ük, le he tô vété ve az is me re tek, ta pasz ta la tok és he lyes gya kor la tok cse ré jét apo zi tív szü lôi ma ga tar tá sok ra vo nat ko zó irány el vek al kal ma zá -sá nál.

M O Z A I K

■

■

M O Z A I K



■ 3. CÉL KI Tó ZÉ SEK

A kor má nyok nak a po zi tív szü lôi ma ga tar tás sal kap cso la tospo li ti ká i kat és prog ram ja i kat az zal a cél lal kell meg szer vez ni ük,hogy az aláb bi há rom fé le cél ki tû zés meg va ló sul jon:

i. a po zi tív szü lôi ma ga tar tás fel tét ele i nek meg te rem té se an -nak biz to sí tá sá val, hogy mind azok, akik gyer me ket ne vel nekmeg fe le lô szin tû és faj tá jú (anya gi, pszi cho ló gi ai, szo ci á lis éskul tu rá lis) erô for rás hoz jus sa nak, és hogy a jel lem zô élet for má -val kap cso la tos szé les kö rû tár sa dal mi vi sel ke dés mó dok és min -ták iga zod ja nak a gyer me kes csa lá dok és a szü lôk szük ség le te i -hez is.

ii. a po zi tív szü lôi ma ga tar tás aka dá lya i nak meg szün te té se,bár hol ke let kez nek is. A fog lal koz ta tás po li ti ká nak kü lö nö senbiz to sí ta nia kell a csa lá di élet és a dol go zói lét jobb össze egyez -tet he tô sé gét;

iii. a po zi tív szü lôi ma ga tar tás elô se gí té se az az zal kap cso la -tos is me re tek át adá sá val, és az ál tal, hogy min den ah hoz szük sé -ges in téz ke dést meg tesz nek, hogy ez a ma ga tar tás va ló ság gávál jon. A szü lôi ma ga tar tás tá mo ga tá sá ra irá nyu ló ha té kony po -li ti kák meg te rem té se ér de ké ben az ál la mi ha tó sá gok nak tá mo -gat ni uk kell azo kat a kez de mé nye zé se ket, ame lyek cél ja, hogyaz em be rek meg is mer jék a po zi tív szü lôi ma ga tar tás ér té ke it ésfon tos sá gát. A kor má nyok nak te vô le ge sen hoz zá kell já rul ni uka szü lôi ma ga tar tás sal kap cso la tos té mák meg is me ré sé hez, va la -mint a szü lôi ma ga tar tás sal kap cso la tos prog ra mok ban va lórész vé tel rend sze res sé té te lé hez. A tá jé koz ta tás so rán kü lön bö -zô szü lôi ma ga tar tás ké pe ket kell be mu tat ni, hogy el ke rül he tôle gyen a kü lön bö zô sé gek meg bé lyeg zé se.

A po li ti ka és az in téz ke dé sek fô cél já nak a gyer me kek (min -den di men zi ó ban ér vé nye sü lô) har mo ni kus fej lô dé sé nek ésmeg fe le lô ke ze lé sé nek kell len nie, kel lô te kin tet tel alap ve tô jo -ga ik ra és mél tó sá guk ra. El sôd le ges in téz ke dés ként meg kell aka -dá lyoz ni a gyer me kek el ha nya go lá sát és a ve lük szem ben al kal -ma zott dur va bá nás mó dot, a fi zi kai és pszi cho ló gi ai erô sza kot(be le ért ve meg alá zá su kat, le ke ze lé sü ket és tes ti fe nyí té sü ket is).

U gyan csak el en ged he tet len a meg fe le lô po li ti ka meg va ló sí -tá sa és to vább fej lesz té se, amellyel el ér he tô, hogy vál to zás jöj jönlét re a tár sa dal mi ma ga tar tás for mák ban és élet for mák ban,amely nek ré vén ha té ko nyab ban le het meg fe lel ni a gyer me kek,szü lôk és csa lá dok szük ség le te i nek, és kü lö nö sen meg te remt he -tôk a csa lád ba rát mun ka kö rül mé nyek és szol gál ta tá sok.

■ 4. A GYER M E KEK JO GA I NAK BE ÉPÍ TÉ SE A KÖZ PO LI TI KÁK BA

A szü lôi ma ga tar tás tá mo ga tá sá ra irá nyu ló köz po li ti kák nakma guk ban kell fog lal ni uk a gyer mek kor hoz kap cso ló dó kér dé -se ket, el is mer ve az összes gyer mek szük ség le te it és ér de ke it, ésfi gyel met for dít va ko ruk nak, ké pes sé ge ik nek és érett sé gi szint -jük nek meg fe le lô el té rô szük ség le te ik re. En nek ér de ké ben min -den ki nek tisz te let ben kell tar ta nia a gyer me kek jo ga i ról szó lóEN SZ Egyez mény ben fog lalt el ve ket, füg get le nül azok szö veg -össze füg gé sé tôl, és kü lö nö sen irányt kell mu tat ni az e te rü le ten

mû kö dô va la mennyi – ál la mi és ma gán – in téz mény nek, kü lö -nö sen a kö vet ke zô jo gok és ál ta lá nos el vek te kin te té ben:

i. a diszk ri mi ná ció-men tes ség jo ga;ii. a gyer me kek leg fon to sabb ér de ke it kell el sôd le ges szem -

pont nak te kin te ni;iii. a gyer me kek élet hez és fej lô dés hez va ló jo ga;ix. a gyer me kek rész vé te li jo ga, hogy ki fejt hes sék né ze te i -

ket, meg hall gas sák és fi gye lem be ve gyék vé le mé nyü ket, in for -má ci ók hoz jus sa nak, és csat la koz has sa nak szö vet sé gek hez ésmás szer ve ze tek hez;

x. vé de lem re és el lá tás ra irá nyu ló jog.En nek ér de ké ben lé nye ges, hogy a gyer me kek ked ve zô csa -

lá di kör nye zet ben és po zi tív lég kör ben nô je nek fel.

■ 5. A SZÜ LÔK FEL ADA TA I NAK, JO GA I NAK ÉS KÖ TE LE ZETT SÉ GE I NEK FI GYE LEM BE VÉ TE LE

A gyer me kek leg fon to sabb ér de ké ben kü lön hang súlyt kellhe lyez ni a szü lôk jo ga i ra, így a szü lôi fel ada tok el lá tá sá hoz az ál -la mi ha tó sá gok ré szé rôl biz to sí tan dó meg fe le lô tá mo ga tás hozva ló jog ra is. A szü lôk ré szé rôl a gyer me ke ik iránt vi selt egyen -lô és kö zös fe le lôs ség já rul leg in kább hoz zá a gyer me kek sze mé -lyi sé gé nek har mo ni kus fej lô dé sé hez.

Kü lön fi gyel met kell for dí ta ni az apák sze re pé nek fon tos sá -gá ra gyer me ke ik gon do zá sá ban és ne ve lé sé ben, kü lö nö sen fi -gye lem be vé ve a ne mek kö zöt ti egyen lô ség el vét, a mun ka és acsa lá di élet össze egyez te té sét és a csa lád szét sza ka dá sát, amigyak ran az zal jár együtt, hogy az apák gyer me ke ik tôl kü lön él -nek.

■ 6. A PO LI TI KÁK ÉS IN TÉZ KE DÉ SEK FÔ AL KO TÓ ELE M EI

A po zi tív szü lôi ma ga tar tás se gí té sé re és ösz tön zé sé re irá -nyu ló po li ti kák ak kor mû köd nek a leg job ban, ha azok a va ló dipart ner ség ér de ké ben a szü lôk kel foly ta tott meg be szé lé se ken éspár be szé den, va la mint ön kén tes köz re mû kö dé sen és rész vé te -len ala pul nak. Az ezen aján lás 4. és 5. pont já ban ki fej tett lé nye -ges ele mek mel lett a leg fon to sabb al ko tó ele mek a kö vet ke zôk:

6.1. A csa lá dok tá mo ga tá sai. az ál la mi ha tó sá gok ál tal ja va solt, a szü lôk ré szé re nyúj tan -

dó és fej lesz ten dô tá mo ga tá sok ra irá nyu ló in téz ke dé sek mel lettmás in téz mé nyek nek (pl. ön kor mány zat ok nak, tár sa da lom biz -to sí tá si és egyéb szö vet sé gek nek) tá mo ga tá sát is el kell is mer niés ösz tö nöz ni kell;

ii. a po li ti ká kat úgy kell ki dol goz ni, hogy azok ered mé nye -ként tá mo ga tást biz to sít sa nak a szü lôi sze rep hez a kö vet ke zôhá rom szin ten:

– nem hi va ta los: tár sa dal mi kö te lé kek lét re ho zá sa és a meg -lé vôk erô sí té se, va la mint új kap cso la tok ki ala kí tá sá nak ösz tön -zé se a szü lôk, azok csa lád ja, a szom szé dok és ba rá tok kö zött;

– fél hi va ta los: a szü lôk és gyer me kek szö vet sé ge i nek, va la -mint a ci vil szer ve ze tek fel ha tal ma zá sa, és szá mos ön se gí tô ésegyéb kö zös sé gi cso port és szol gál ta tás ak ti vi zá lá sa;

– hi va ta los: a köz szol gál ta tás ok hoz va ló hoz zá fé rés meg -könnyí té se.

M O Z A I K

■

■

■

■

M O Z A I K



6.2. a gyer me kek jo ga i val és a po zi tív szü lôi ma ga tar tás salkap cso la tos kép zés tá mo ga tá sa

i. elô kell se gí te ni, hogy a szü lôk job ban meg is mer jék sze re -pük jel le gét (és vál to zá sá nak mód ját), a gyer me kek jo ga it, azelôb bi ek bôl kö vet ke zô fel ada to kat és kö te le zett sé ge ket, va la -mint sa ját jo ga i kat;

ii. a kor má nyok nak olyan át fo gó irány el ve ket és konk rétprog ra mo kat kell ki dol goz ni uk, ame lyek se gít sé get nyúj ta nakki hí vást je len tô élet hely ze tek ben, konf lik tu sok meg ol dá sá ban,az in du la tok ke ze lé sé ben erô szak men tes esz kö zök kel és köz ve -tí té si tech ni kák kal;

iii. tá mo gat ni kell a gyer me kek bán tal ma zá sa kü lön bö zô for -má i val kap cso la tos meg elô zô prog ra mo kat, és a szü lô ket megkell is mer tet ni ez zel a sú lyos prob lé má val és an nak kö vet kez -mé nye i vel a gyer me kek fej lô dé sé re;

iv. a gyer me ke ket is meg kell ta ní ta ni jo ga ik ra és kö te le zett -sé ge ik re, hogy tisz tá ban le gye nek a po zi tív szü lôi ma ga tar tás fo -gal má val, és az zal, hogy ez mit je lent a szá muk ra.

6.3. A csa lá di és a dol go zó élet össze egyez te té sei. az ál la mi ha tó sá gok nak jo gi és egyéb ren del ke zé sek (pl. ru -

gal mas mun ka vég zé si meg ál la po dá sok, a mun ka idô és az is ko -lai idô össze han go lá sa, sza bad ság-ki adá si po li ti kák, kü lön bö zôjó mi nô sé gû gyer mek gon do zá si szol gál ta tá sok, a fo gya té kos, va -la mint a be teg gyer me kek gon do zá sá val kap cso la tos in téz ke dé -sek stb.) út ján meg kell te rem te ni ük a szük sé ges fel té te le ket – ésösz tö nöz ni ük kell az al kal ma zot ta kat – ar ra, hogy job ban össze -e gyez tes sék a csa lá di és a dol go zó éle tet;

ii. ösz tö nöz ni kell a tár sa dal mi part ne re ket a tár gya lás ra ésaz egyes vál la la tok és al kal ma zot tak konk rét igé nye i hez iga zí -tott, sze mély re sza bott po li ti kák ki dol go zá sá ra;

iii. he lyes gya kor la tok kal kell meg vi lá gí ta ni az al kal ma zot -tak szá má ra, hogy a mun ka és ma gán élet kö zöt ti egyen súlyt te -rem tô át fo gó po li ti ka elô nyös a vál la la tok szá má ra is.

6.4. H e lyi szin tû po li ti kákA he lyi szin ten ho zott in téz ke dés kü lö nö sen fon tos ah hoz,

hogy job ban az érin tett la kos ság igé nye i hez és jel lem zô i hez iga -zí tott vá laszt ad jon. N em ze ti vagy or szá gos és he lyi szin tû, va la -mint e szin tek kö zöt ti együtt mû kö dés re és össz hang ra vanszük ség ah hoz, hogy a csa lá dok ré szé re jobb szol gál ta tá so kat le -hes sen nyúj ta ni, és op ti ma li zál ni le hes sen a ren del ke zés re ál lófor rá so kat és azok fel hasz ná lá sát. Á l lam igaz ga tá si el já rá sok kalmeg fe le lô szin tû ru gal mas sá got kell biz to sí ta ni a szol gál ta tá soknyúj tá sá ban az összes csa lád mél tá nyos ke ze lé sé vel össz hang -ban.

■ 7. A PO LI TI KÁK ÉS IN TÉZ KE DÉ SEK CÉL CSO PORT JÁ NAK M EG HA TÁ RO ZÁ SA

Kü lön fi gyel met kell for dí ta ni a csa lá do kon be lü li ne héz szo -ci á lis kö rül mé nyek re és vál sá gok ra, ame lyek konk ré tabb tá mo -ga tást igé nyel nek.

Fon tos, hogy az ál ta lá nos po li ti ká kat cél hoz kö töt tebb meg -kö ze lí tés sel kös sük össze. Bi zo nyos hely ze tek ben és az élet cik -lus bi zo nyos idô sza ka i ban a szü lôi ma ga tar tás jel le gé nél fog vamég na gyobb ki hí vást je lent. Az or szá gon kén ti el té ré sek el le né -

re a kü lön bö zô cso por tok szük ség le te it kü lö nö sen a kö vet ke zôkese té ben kell fi gye lem mel kí sér ni:

i. el sô al ka lom mal szü lô vé vá ló sze mé lyek;ii. ti zen éves szü lôk;iii. spe ci á lis igé nyû csa lá dok;iv. ne héz szo ci á lis-gaz da sá gi hely zet ben lé vô csa lá dok.Az el vált szü lôk ese té ben a tá mo ga tá si po li ti kák nak el sô sor -

ban ar ra kell irá nyul ni uk, hogy fenn tart sák a kap cso la tot a gyer -me kek és mind két szü lô kö zött, ha csak a gyer mek ér de kei an -nak el len ke zô jét igény lik. Szak mai ta nács adást kell biz to sí ta ni,és fi gyel met kell for dí ta ni azok ra az ese tek re, ahol a szü lôk el té -rô tár sa dal mi hát tér rel ren del kez nek, vagy kü lön bö zô nem ze ti -sé gû ek.

Az ál la mi ha tó sá gok nak ösz tö nöz ni ük kell és meg kell köny-nyí te ni ük a csa lá dok kö zöt ti köl csö nös se gít ség nyúj tás ra ala kultszö vet sé gek há ló za tá nak lét re ho zá sát, és olyan he lye ket kell biz -to sí ta ni uk, ahol a szü lôk ta lál koz ni tud nak, hogy meg vi tas sák –szük ség ese tén szak em be rek kel is – a szü lôi ma ga tar tás sal kap -cso la tos kér dé se ket, és meg fe le lô szol gál ta tá so kat kell nyúj ta nia szü lôk szá má ra, pél dá ul in gye nes se gély vo na lat és ta nács adószol gál ta tást.

■ 8. SZÜ LÔI M A GA TAR TÁS A TÁR SA DAL M I KI RE KESZ TETT SÉG HELY ZE TÉ BEN

A szü lôi ma ga tar tás kü lö nö sen ne héz zé vál hat a tár sa dal miki re kesz tett ség hely ze te i ben, vagy ami kor a tár sa dal mi ki re -kesz tés ve szé lye áll fenn, és kü lön fi gyel met kell for dí ta ni azilyen hely zet ben lé vô gyer me kek és csa lá dok szük ség le te i re,spe ci á lis te kin tet tel a kö vet ke zôk re:

i. adott eset ben hosszú tá vú tá mo ga tás biz to sí tá sa, amellyelse gí tik ôket ab ban, hogy más gyer me kek hez és csa lá dok hoz ha -son ló ered mé nye ket ér hes se nek el; az ilyen tá mo ga tás ba be lekell tar toz nia, hogy ott ho na ik ban vagy olyan he lye ken is se gít -sé get nyújt sa nak, ahol gyak ran meg for dul nak, és fi gye lem bekell ven ni a tár sa dal mi lag ki re kesz tett hely zet ben lé vô szü lôkide gen ke dé sét a szo ci á lis se gít ség tôl, és kü lö nö sen at tól va ló fé -lel mü ket, hogy gyer me ke i ket el ve he tik tô lük;

ii. meg fe le lô esz kö zök biz to sí tá sa a szü lôk tá mo ga tá sá ra, ésan nak le he tô vé té te le, hogy meg sze rez zék a gyer me ke ik kelszem be ni fel ada ta ik el lá tá sá hoz szük sé ges ké pes sé ge ket;

iii. a szo ci á lis jo gok (be le ért ve a meg fe le lô jö ve de lem hez,egész ség ügyi el lá tás hoz, ok ta tás hoz, la kás hoz és mun ká hoz ju -tás hoz va ló jo got), va la mint ugyan olyan mi nô sé gû cél zott szol -gál ta tá sok hoz ga ran tá lá sa, mint ami lyet más csa lá dok él vez nek;

iv. an nak biz to sí tá sa, hogy a ki re kesz tett ség tôl szen ve dô csa -lá dok ra és gyer me kek re – szo ci á lis hely ze tük re fi gye lem mel(ide ért ve a na gyobb lét szá mú csa lá dot, a kö zös sé get és ro ko nihá ló za tu kat is) – ugyan úgy te kint se nek, és ugyan olyan mi nô sé -gû szol gál ta tá sok ban ré sze sül hes se nek – ezen be lül a he lyi szol -gál ta tá sok is ér ten dôk –, mint más csa lá dok, szük ség le te ik nekmeg fe le lô en;

v. bi za lom tel jes kap cso lat ki épí té se a csa lá dok kal, és an nakle he tô vé té te le, hogy a csa lá dok vissza nyer jék el len ôr zé sü ket sa -ját éle tük fe lett;

M O Z A I K

■

■

M O Z A I K



vi. kö zös ok ta tás szer ve zé se szak em be rek és szü lôk szá má ra,hogy köl csö nö sen job ban is mer jék és ért sék egy mást, kö zös ter -vet ké szít se nek a gyer mek leg fon to sabb ér de ké ben, és a szak -em be rek ré szé re biz to sít sák, hogy tá jé ko zód ja nak ar ról, hogymi vel szem be sül nek ezek a csa lá dok, és job ban meg is mer jékcsa lá di ter ve i ket;

vii. egyé ni és kol lek tív tá mo ga tás biz to sí tá sa a szak em be rekré szé re, hogy nö vel jék szak mai szín vo na lu kat a ne héz hely zet -ben lé vô em be rek kel va ló el já rás ban és meg te hes sék a szük sé -ges in téz ke dé se ket az új faj ta meg kö ze lí té sek ki ala kí tá sá hoz;

viii. ese ti in téz ke dé sek ab ból a cél ból, hogy el ke rül he tô le -gyen a migráns csa lá dok mar gi na li zá ló dá sá nak koc ká za ta;

ix. az olyan in téz ke dé sek és ad mi niszt rá ci ós gya kor la tok el -ke rü lé se, ame lyek meg bé lyeg zik a gyer me ke ket az ál tal, hogymás ként ke ze lik ôket csak azért, mert csa lád ja ik ke vés bé jó mó -dú ak, mint más em be rek;

x. a csa lá di prob lé mák le küz dé sé nek ha té kony esz kö ze kéntin téz ke dé sek be ve ze té se az is ko lá ból va ló ki hul lás meg aka dá -lyo zá sá ra.

■ 9. M I NÔ SÉ GI IRÁNY EL VEK SZAK EM BE REK RÉ SZÉ RE

A fen ti jo gok és el vek meg fe le lô al kal ma zá sa ér de ké benmeg fe le lô szem pont rend szert és sza bá lyo kat kell al kot ni. Aszak em be rek és szak mai mun kát vég zôk ré szé re (be le ért ve azo -kat is, akik nem köz vet le nül fog lal koz nak gyer me kek kel, deakik mun ká ja ha tás sal van a gyer me kek jo ga i ra) irány el ve ketkell ki dol goz ni szol gál ta tá sa ik fô tár gyá val kap cso lat ban, kü lönhang súlyt he lyez ve a kö vet ke zôk re:

i. a mél tá nyos ság és hoz zá fé ré si jog el vé re, amely min denin téz ke dés nek alap ját kell ké pez nie;

ii. a szü lôk kel va ló part ner ség ki ala kí tá sá nak és a szü lôk fel -ha tal ma zá sá nak el ve; A part ner ség a szü lôk sa ját ta pasz ta la tá -nak és gyer me ke ik is me re té nek el is me ré sét fel té te le zi;

iii. az ál la mi ügy nök sé gek kö zöt ti együtt mû kö dés re és in ter -disz cip li ná ris ko or di ná ci ó ra, amely meg ha tá roz za az egyes in -téz mé nyek spe ci á lis te vé keny sé gi te rü le te it, és biz to sít ja a fel -sze re lé sek és mun ka meg osz tá sát egy tan ter vek kö zöt ti há ló zatke re té ben;

iv. an nak biz to sí tá sá ra, hogy meg fo gal maz zák a tel jes kö rûszol gál ta tá sok al kal ma zá sát a tá mo ga tás és se gít ség nyúj tás te -kin te té ben, ösz tö nöz ve a csa lá di kez de mé nye zé se ket anél kül,hogy túl zott füg gô sé get ala kí ta na ki. En nek meg fe le lô en tá mo -gat ni kell a csa lá dok erôs sé ge it és erô for rá sa it. Ez azt is je len ti,hogy a szak em be rek nek elô í té let tôl és meg bé lyeg zés tôl men te -sen kell a szü lô ket tá mo gat ni uk;

v. a szü lôk ön bi zal má nak meg te rem té sé re, ké pes sé ge ik ésle he tô sé ge ik hang sú lyo zás ára, és a szü lôk ar ra ösz tön zé sé re,hogy jól tá jé ko zot tak és kép zet tek le gye nek;

vi. a gyer me kek szá má ra an nak le he tô vé té te lé re, hogy ki fe -jez zék ér zé se i ket és igé nye i ket, kü lö nö sen a ki sebb gyer me kekés a kom mu ni ká ci ós ne héz sé gek kel ren del ke zô gyer me kek ese -tén;

vii. a szol gál ta tá sok nyúj tá sá nak és a szak mai gya kor la tokfon tos sá gá ra, biz to sít va, hogy a hang súlyt a kö vet ke zôk re he -lyez zék:

– az érin tett szak em be rek ala pos kép zé se;– fo lya ma tos kül sô és bel sô ér té ke lés (ön ér té ke lés);– az in téz ke dés fo lya ma tos sá ga;– a gyer me kek és csa lá dok meg ér té sén ala pu ló vá laszok a

ma guk össze füg gé sé ben;viii. mód sze rek át adá sá ra a szü lôi gon dos ko dás el mu lasz tá -

sá nak koc ká za tá ra vo nat ko zó té nye zôk meg ha tá ro zá sá ra, hogyazo kat el jut tas sák a szo ci á lis szol gál ta tók hoz, egész ség ügyiszak em be rek hez, a kis gyer me kek kel fog lal ko zó sze mé lyek hez,ta ná rok hoz és gyer mek gon do zók hoz, amellyel ki kép zik ôket aprob lé mák kal küsz kö dô szü lôk azo no sí tá sá ra eb ben a te kin tet -ben, és tá mo ga tást nyúj ta nak. Fo lya ma to san tö re ked ni kell acsa lá dok tá mo ga tá sá val fog lal ko zó szol gál ta tá sok kö zöt ti jobbko or di ná ci ó ra;

ix. az in téz ke dé sek vég re haj tá sá nak ko or di ná lá sá ra, hogy el -vá laszt has sák a gyer me ke ket szü le ik tôl, ha ar ra van szük ség,együtt mû köd ve az ere de ti szü lôk kel (el sô sor ban part ner ség bena szü lôk kel), mely le he tô vé te szi szá muk ra, hogy fel ké szül je nek,vagy job ban fel ké szül je nek er re az in téz ke dés re, és úgy fo gad -ják azt, mint a gyer mek leg fôbb ér de kei biz to sí tá sá nak esz kö zét.Az ilyen in téz ke dé sek nek – amennyi re le het sé ges – a gyer mekcsa lá di kör nye zet be va ló vissza ke rü lé sét kell cé loz nia.

■ 10. IS KO LAI ÉS GYER M EK GON DO ZÁ SI KÖR NYE ZET

Ö sz tö nöz ni kell az is ko lai ne ve lés hez nyúj tan dó se gít ség ésa szü lôi ma ga tar tás tá mo ga tá sá nak in teg rált meg kö ze lí té sét (kü -lö nö sen ott, ahol a gyer me kek nem ren del kez nek sta bil gyö ke -rek kel vagy ál lan dó ott hon nal – pél dá ul a ro ma szár ma zá súgyer me kek, migránsok gyer me kei ese tén); ösz tö nöz ni kell agyer mek ne ve lést és az is ko lai be il lesz ke dést, va la mint a pár be -szé det az em lí tett szol gál ta tók és a szü lôk kö zött, kü lö nös te kin -tet tel a ne héz hely zet ben lé vô és a spe ci á lis igé nyû csa lá dok ra.

■ 11. A SZÜ LÔK NEK ÉS A GYER M E KE KÉRT ÉS A GYER M E KEK NE VE LÉ SÉ BEN FE LE LÔS SÉG GEL REN DEL KE ZÔ SZE M É LYEK NEK SZÓ LÓ FÔ ÜZE NET

M in den szü lô höz és azok hoz a sze mé lyek hez, akik na piszin ten gyer me ket gon doz nak vagy gyer mek ne ve lés sel fog lal -koz nak (pl. gyer mek fel ügye lôk höz és az is ko lai tan tes tü le tek -hez) el kell jut tat ni a fô üze ne te ket. Ezek nek az üze ne tek nek vi -lá gos sá kell ten ni ük, mi ként kell a gyer me kek sze mé lyi sé géttisz te let ben tar ta ni, és mi ként kell rész vé te lü ket se gí te ni, va la -mint azt, hogy a szü lôk nek jo ga ik, és egy ben kö te le zett sé ge ik isvan nak. A fô üze ne te ket az összes ér de kelt fél lel, kü lö nö sen aszü lôk kel, a szol gál ta tók kal és a gyer me kek kel foly ta tan dó kon -zul tá ció alap ján kell ki dol goz ni, és fo lya ma to san fi gye lem melkell kí sér ni, hogy ha té ko nyak le gye nek, és be tart sák azo kat.

■ 12. NEM ZET KÖ ZI EGYÜTT M ó KÖ DÉS

In téz ke dé se ket kell fo ga na to sí ta ni nem zet kö zi együtt mû kö -dés és a szü lôi ma ga tar tás sal kap cso la tos leg jobb gya kor la tokcse ré jé nek job bá té te le ér de ké ben.

M O Z A I K

■

■

■

■

M O Z A I K



Isten hozta a szülôk csodálatos világában!

M indnyájan jó szülôk szeretnénk lenni és boldog, egészséges, nyu-godt babára vágyunk. A kisbaba gondozása azonban nem mindigkönnyû. Ez a kis kiadvány néhány hasznos ötletet ad ahhoz, hogysikeres legyen e szép feladat teljesítésében. Bemutatjuk, hogy adurva bánásmód, különösen a csecsemô vagy kisgyermek rázásaveszélyes, súlyos sérüléseket, sôt halált is okozhat.

Miért olyan veszélyes a kisbaba rázása?

A csecsemô feje nagy, a testéhez képest nehéz. H a nincs alátá-masztva, ide-oda billeg, mert a nyakizmok nem elég erôsek, hogymegtartsák. H a megrázzák a kisbabát, a feje gyorsan és nagy erôvelelôre-hátra csuklik. Ennek hatására az agyban lévô kicsi erek köny-nyen szakadnak, agyvérzés léphet fel, mely az alábbi szövôd-ményeket okozhatja:

– vakság, – epilepszia, – tanulási nehézség,– süketség,– agyi károsodás.

D e ne féljen, mindennapi játékkal, ringatással, hancúrozással nemlehet sérüléseket okozni, sôt, ezekre minden kisbabának szüksége isvan!

Mi vezethez ahhoz, hogy valaki erôteljesen megrázza

a kisbabáját?

Az a leggyakoribb, hogy a baba sírásától ideges, feszült szülô, vagygondozó személy tesz ilyet.

Miért sírnak a babák?A csecsemôk naponta akár néhány órán át is sírnak. Ezzel jelzik, hogy szükségük van valamire, azonban sokszor nehéz kitalálni, hogy mi az.Lehet hogy:– kényelmetlenül érzi magát – túl meleg, vagy túl hideg van,– éhes,– zaklatott vagy megijedt valamitôl,– nem érzi jól magát – fogzik, szelek bántják vagy épp a láza

megy fel,– egyedül érzi magát – néha csak társaságra, gyengédségre vágyik.

Mit lehet tenni egy sírós kisbabával?

,,Tegyen egy lépést hátra, vegyen mély levegôt

és gondolkozzon!”

M indent megpróbált: megetette, megitatta, tisztába tette, mégcumit is adott neki és mégis sír és sír.

Tegyen újabb kísérletet:– etesse meg ismét – hátha éhes,– ha nyugodtnak érzi magát, vegye fel és ringassa, ölelje magához,

hogy ô is érezze az Ö n szívdobogását,– énekeljen neki, beszélgessen vele,– finoman maszírozza,– sétáljon vele szabad levegôn,– takarja be puha takaróval és fektesse le egy elsötétített, csendes

szobában.

Ha eddig semmi nem vált be, a baba csak sír

és Ön teljesen elkeseredett...

Takarja be puha takaróval, vagy tegye az ágyába és menjen ki aszobából. N e hagyja felügyelet nélkül, nézzen rá rendszeresen. M égegyetlen baba sem halt bele abba, hogy sír. Ö nnek viszont szükségevan egy kis kikapcsolódásra. H ívjon fel valakit, rokont, barátnôt,bárkit, aki segíteni tud, hogy kipanaszkodhassa magát. H a aggódik a baba sírása miatt, fél, hogy valami baja van vagy Ö nszorong, beszéljen az orvosával vagy védônôjével.

Kérjen segítséget... V egye fel a telefont...

Ha tud segítséget kérni, már jó úton van!

Bármilyen dühös is vagy, ne feledd e mondást: kisbabát rázni – nemaz a megoldás!

Segítô szakemberek, szervezetek

H elyi:H áziorvos/H ázi-gyermekorvos, V édônô, Ideggondozó, N evelésiTanácsadó, Családsegítô Szolgálat, G yermekjóléti Szolgálat

O rszágos: Kék V onal/anonim telefon segélyvonal/w w w .kek-vonal.hu, tel.: 116 000,

Kék V onal/Szakember Szakember V onal-segítô szakemberekszámára/ tel.: 06-1-302 0944

M agyar G yermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély SzolgálatokO rszágos Szövetsége /G Y ITO SZ/ w w w .ifjusagi-lelkisegely.eu

N AN E / N ôk a N ôkért Együtt az Erôszak Ellen Egyesület /w w w .nane.hu Ingyenes segélyvonal: 06 80 505 101

O rszágos Kríziskezelô Információs Telefonszolgálat (családonbelüli erôszak, bántalmazás, stb.) Ingyenes telefon: 06 80 20 55 20

A Shaken Baby Prevention Project at W estmead Australia magyaradaptációja készült a „Közös Kincsünk a G yermek” N emzeti Csecsemô és G yermekegészségügyi Program kereténbelül az O rszágos G yermekegészségügyi Intézet szakmaiirányításával és közremûködésével.

Sose rázd a kisbabádat! Bármilyen dühös vagy is, ne feledd e mondást:

kisbabát rázni – nem ez a megoldás!

Ha aggódik a kisbaba sírása miatt, fél, hogy valami baja van, forduljon orvosához, védônôjéhez vagy más egészségügyi szakemberhez!

b3x:Layout 1 3/3/11 2:33 PM Page 1

Meg je lent az ENSZ Gye rmek jo gi Egyez mé nyé nek al kal ma zá sá ról szó ló Ké zi könyv

„A könyv úgy mu tat ja be a gyer me ki jo gok ér vé nye sí té sé nek szük sé ges sé gét és le he tô sé gét,hogy an nak ol va sá sa, idé zé se ön ma gá ban fel ér egy kép zés sel, ed di gi is me re te ink, né ze te inkfe lül vizs gá la tá nak le he tô sé gé vel. Ki emel ten tá mo gat ja az em ber sé get, meg ér tést, együtt ér -zést, be fo ga dást, szo li da ri tást, egyé ni, kö zös sé gi és ál la mi fe le lôs ség vál la lást és mun ka meg -osz tást. Egy ilyen mó don fel nôtt ge ne rá ció ese tén ez biz to sí té kot je lent het egy, a ma i nál jó -val él he tôbb és ba rát sá go sabb vi lág esé lyé re.”

Herczog Má ria

A Ké zi könyv/CD meg ren de lé sé vel kap cso lat ban tá jé ko zód hat a [email protected] e-mail címen vagy a +361 225 35 26-os te le fon szá mon.

borito_b4.qxd:borito200804.qxd 3/3/11 2:35 PM Page 6

Documents

Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6