Cserépkályhák és cserépkandallók

7/18/2019 Cserépkályhák és cserépkandallók

http://slidepdf.com/reader/full/cserepkalyhak-es-cserepkandallok 1/144

Kószó József

CSERÉPKÁLYHÁK ÉS

CSEMPEKANDALLÓK

* ••

SZUKÍTSKÖNYVKIADÓALAPÍTVA 1929





Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ 6

JELÖLÉSEK 7

1. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK ISMERTETÉSE 8

1.1. Hagyományos cserépkályhák 81.2. Korszerű cserépkályhák 10

1.3. Csempekandallók 131.4. Cserépkályha és csempekandallómint belsőépítészeti formaelem 15

2. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 22

2.1. Tűztér 232.2. Rostély 242.3. Hamutér 252.4. Tűztér- és hamuzóajtó 252.5. Tűztérfalak 272.6. Füstjáratok 272.7. Füstjáratfalak 282.8. A füstjáratok összekapcsolása 292.9. Köpenyfal 312.10. Takaróburkolatok 442.11. Légfűtő járatok 44

3. A CSERÉPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK FŐBB FAJTÁI 47

3.1.

3.2.

3.3.3.4.

Hagyományos üzemelésű cserépkályhák 47

Egyjáratú cserépkályhák 47Kétjáratú cserépkályhák 48Háromjáratú cserépkályhák 48Négyjáratú cserépkályhák 50Ötjáratú cserépkályhák 52Függőleges és vízszintes járatúcserépkályhák 53Fekvő járatú cserépkályhák 55Töltő rendszerű cserépkályhák 55 Alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák 55Felső égésű, széntüzelésű cserépkályhák 57Folytonégő termokoksz-cserépkályhák 57

Gáztüzelésű cserépkályhák 58Elektromos üzemű cserépkályhák 60Hőtároló cserépkályhák 61Konvekciós cserépkályhák 62

3.5. Konvekciós hőleadású légfűtőcserépkályhák 63Előre gyártott elemekből épülőkonvekciós légfűtő cserépkályhák 64Hagyományos építésű konvekcióslégfűtő cserépkályhák 66

Hagyományos építésű, füstgázhasznosítóvalkombinált konvekciós légfűtőcserépkályhák 67

3.6. Központi fűtés kazánjaként működőcserépkályhák 69Meleg vizes központi fűtési cserépkályhák 69Központi fűtési kazán konvekcióskályhacsempe köpenyfallal 71Melegvíz-fűtés kandallóval 71Központi fűtési kazán konvekcióskályhacsempe köpenyfallal 82Meleg vizes központi fűtési

csempekandallók 823.7. Többcélú cserépkályhák 82Cserépkályha sütővel 83Cserépkályha tűzhellyel 84Cserépkályha kandallóval 85

3.8. Hordozható cserépkályhák 873.9. Csempekandallók 87

Nyitott tűzterű csempekandallók 87Zárt tűzterű csempekandallók 91Hordozható csempekandallók 91

3.10. Kályhacsempével burkolt

beépített fűtőtestek 923.11. Hagyományőrző épített kályhák 93

Vályog kemence-kályhák 93 Vályogkályhák 94Csempeszemes kemencék 94Fekvő járatú kemencék 94

3.12. Búbos kemence 96

A CSEREPKÁLYHÁK ÉS CSEMPEKANDALLÓK MÉRETEZÉSE ÉS TERVEZÉSE 99

4.1. A méretezéshez és tervezéshezszükséges alapismeretek 99

Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás 99Tüzelőanyagok és fűtőértékük 102

Az égéshez szükséges levegőmennyiség 102 Az égés során keletkező füstgázok 103 A kályhák hatásfoka 103 A kályhák fajlagos hőleadása 103Fűtőfelületek 103

4.2. Cserépkályhák és zárt tűzterűcsempekandallók méretezése 104

A cserépkályhák hőleadásának meghatározása és méretezése 104 A rostélyok méretezése 104

A tűztér méretezése 105 A hamutér méretezése 106 A füstjáratok méretezése 106 A kiegészítő berendezések méretezése 106

4



4.3. Kémények és méretezésük 108 Általános előírások ...108Falazott kémények 109Gyűjtőkémények 110Fémlemez kémények 110Huzatnövelők 111Kéménykürtők méretezése 122Külső kémény, kéményfej 123

4.4. A Schiedel kéményrendszerek 124Samott béléscsőrendszer (RR) 124Egyszerűsített hőszigetelésű kémény (SR) 125Hátsó szellőzésű hőszigeteltkémények (SIH) 126 A hátsó szellőzés működése 127Schiedel kémény keresztmetszeti méretezése.... 128Schiedel Quadro levegő- és füstgázgyűjtőkémény 130

5. A CSERÉPKÁLYHÁK

ÉS CSEMPEKANDALLÓK ÉPÍTÉSE 131

5.1. A cserépkályhák és csempekandallók építési anyagai 131Kályhacsempék 131Kiegészítő és szerkezeti elemek 136Építési kötőanyagok 136Habarcsok és betonok 137

5.2. Hagyományos szerkezeti rendszerűcserépkályhák és csempekandallók építése ....138

5.3. Konvekciós hőleadású cserépkályhák

és csempekandallók építése 140pH

6. SZERELVÉNYEK ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAK 141

6.1. Kéménybélelő és légfűtő elemek, idomok.... 1416.2. Tüzelőrostélyok 1416.3. Köpenyfalajtók 1416.4. Tűzhelylapok 145

6.5. Konvekciós hőleadású cserépkályhák és csempekandallók betételemei 146

Acél cserépkályha-fűtőbetét 147Hőálló beton vagy samottcserépkályha-fűtőbetétidomok 147 A kandallóbetét 148 Állványos tűztérelem 148Füstkamra 149Kandallóbetétek a fűtési levegőelőmelegítéséhez 150Nyitott tűzterű kandallóbetétek 150Zárt tűzterű kandallók betételemei 150

Tűztér- és hamuzóajtók 162

7. AJÁNLOTT MEGOLDÁSOK ÉS TERVEK 164

7.1. Hagyományos felépítésű cserépkályhák és csempekandallók 164

7.2. Konvekciós hőleadású, korszerűfűtőbetétes cserépkályhák 165

7.3. Előre gyártott elemes cserépkályhák 1697.4. Hordozható cserépkályhák 1727.5. Részben és teljesen előre gyártott

csempekandallók 172

5





Jelölések Régi SI

a tűztér méreteb abszolút nyomásB óránkénti tüzelőanyag-szükségletc füstgáz áramlási sebessége

f b beégő keresztmetszete f cs füstcső keresztmetszete f 1 első füstjárat keresztmetszete f n az n-edik füstjárat keresztmetszeteF n helyiség fűtésére szükséges fűtőfelületF k tüzelőberendezés (betéttel) névleges fűtőfelületeF r teljes rostélyfelület

F rsz rostély szabad keresz tmets zeteh tűztér magasságaH a tüzelőanyag fűtőértéke

K a kémény és a konvekciós tér keresztmetszeteK h kémény magasságaI füstjáratok hossza

L fajlagos tényleges levegőmennyiség 0 °C hőmérsékletés 1013 mbar barométerállás esetén

Lo fajlagos elméleti levegőszükséglet 0 °C hőmérsékletés 1013 mbar barométerállás esetén

m légfelesleg-tényezőQ a fűtendő helyiség hőszükségleteQ n tüzelőberendezések fajlagos hőleadásaSz b konvekciós tér magassága

t füstgáz hőmérsékletet f fűtőfelület közepes hőmérsékleteT tüzelőberendezésben tárolt hőmennyiségV fajlagos tényleges füstgázmennyiség 0 °C hőmérséklet

és 1013 mbar barométerállás eseténV h hamutér térfogata

m mmm Hg N/m2

kg/h kg/hm/s m/sm2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

m2 m2

cm mkcal/kg J/kg

cm2

cm2

m mm m

m3/Vkg m3/Vkg

m3/Vkg m3/kg

kcal/h W

kcal/(h-m2) W/m2

m m°C K °C K

kcal J

m3/kg m3/kgdm 3 dm 3



1. A cserépkályhák és csempekandallók ismertetése

A zárt tűzterű kályhák, amelyeket már szinte kizárólag fűtésre használnak, régen még többcélú kemencékre hasonlítottak, azokat utánozták formájukat,felépítésük anyagait illetően is. Mivela kályháknak később csak fűtőfunkciója

volt, ezért igyekeztek minél jobb hatásfokot elérni. Kezdetben a kemencékhezhasonlóan agyagból készült kályhák falába cseréptányérokat tapasztottak,amelyek megtartották a meleget, tárolták és fokozták a kisugárzását is. Ké

sőbb azután külön erre a célra készítették az ún. kályhaszemet, egy befelémélyülő négyszögletes tálat, amely akésőbbi kályhacsempék közvetlen őse.Ezeknek a ház rangjától, gazdagságától függően hihetetlenül változatosforma- és színvilága alakult ki (1.1.ábra).

A cserépkályhák alkalmazásának jelentős visszaesését a háború utáni for

mai szegényedésük és a különböző újfűtési módok megjelenése okozta. Sajnos ennek a folyamatnak nemcsak azaránytalan, dísztelen, rossz hatásfokúcserépkályhák estek áldozatul, hanem akorszerűsítés ürügyén a gyönyörű formájú, szép színű, értékes csempéjű cserépkályhák tömege is összetörve, visszahozhatatlanul a szeméttelepekre került.

Ma már tudjuk, hogy nemcsak szépformájuk, lakást díszítő hatásuk miattkár a kidobott cserépkályhákért, ha

nem - ahogy azt a későbbiekben látnifogjuk - kedvező fűtési tulajdonságaik miatt is sajnálhatjuk elvesztésüket.

Szerencsére nem mindenhol vetették el a cserépkályhák alkalmazását, sőt -a mai kor technikai lehetőségeinek éskövetelményeinek megfelelően - megkezdték, ill. folytatják műszaki fejlesztésüket, ha úgy tetszik, korszerűsítésüket is (1.2. ábra).

1.1. ábra. A fűtés és a főzés funkciójáttörténelmi időkben mindig más és másalkalmatosság töltötte be a lakásbana) a szabadtűzön való főzés látta el a fűtésszerepét; b) a középkori időkben már a tűzhely fölé kéményt vezettek „le", ehhez építették a mai kandalló ősét; c) az elmúlt fél

évszázadban a kandalló a rang és a gazdagság kifejezője lett.

1.2. ábra. Mindannyiunk álma - télen - egymeleg kályha

1.3. ábra. Hagyományos cserépkályha

1.1. Hagyományoscserépkályhák

A cserépkályhák felépítése és működése egyszerűen megfogalmazható: a helyiségben rakott tüzet olyan fallal veszik körül, amelynek a hőtárolását és hőlea-dását mázas kerámialapokkal növelik,majd az így kialakult zárt térből az égéssorán keletkező füstgázokat a kémény

be vezetik. A hagyományos építésű cse

répkályhák ezen az elven működnek. Az egy füstjáratú, vagy régi szakmaikifejezéssel élve járat nélküli cserépkályhák fejlődése során a különbözőtípusok egymástól csak annyiban különböznek, hogy a kályhások olyan szerkezeti megoldásokra törekedtek, amelyekkel a kéményen át távozó füstgázhőjét előzőleg minél jobban elvonják.Ehhez a füstgáz útját a kályhán belülún. füstjáratokkal, füstjáratrendszerekkelmind bonyolultabbá, hosszabbá kelletttenni. Persze minden esetben meg kel

lett találni az optimális egyensúlyt afüstjáratok hossza, bonyolultsága és akémény huzata között. Ezt - amint akésőbbiekben majd látni fogjuk - csak sok évtizedes kísérletezés után sikerültmegfelelően megoldani.

A hazánkban leggyakrabban előforduló, legelterjedtebb hagyományos cserépkályhák azonos működési rendszeren



1.4. ábra. Hagyományos tüzelésmódra épített, kiemelt lábazatú sarokkályha külsőfűtéssel

1.5. ábra. A cserépkályhák formavilágát akályhatest karaktere (tömege) és felületistruktúrája nagymértékben befolyásolja

belül természetesen számos formai változatban készültek. A leggyakoribb az1.3. ábrán látható sima, dísztelen csempékből hálósan rakott, hasáb alakú cserépkályha (1.4...1.6. ábra).

A hagyományos cserépkályhák azonos működés mellett lehetnek sokszög

vagy kör alakúak is, de akár térplasz-tikaszerűen is megépíthetők, és így díszévé válhatnak egy otthonnak vagy egy közösségi térnek. Az 1.7. ábránlátható kályha füstjáratai úgy vannak kialakítva, hogy a füstgáz a kályhátkörülvevő padkát is felmelegíti. Hasonló példa látható az 1.8. ábrán is, azzal a különbséggel, hogy a kályha tüzelése és hamuzása egy szomszédos,alárendeltebb helyiségből végezhető, így nem láthatók az ajtók. Ez a megoldásnemcsak esztétikai előnyökkel jár, hanem a fűtéssel és a hamuzással járó szemetelést is kizárja a tiszta helyiségből.

A félreértések elkerülése végett felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előzőábrákon bemutatott kályhák csak egyedi kályhacsempe-idomdarabokból építhetők fel.

Hagyományos üzemű cserépkályhaerdei pihenőház nappalijában

1.6. ábra. Modern, hagyományos tűztemcserépkályha az ezredforduló éveiből



Hagyományos külső fűtésű „lábas"cserépkályha falifülkében építve

A hagyományos cserépkályháknak -az általános elterjedésüket magyarázóelőnyös tulajdonságaikon kívül - vanegy hátrányos tulajdonságuk is. A kályha épített falai és füstjáratai közvetlenül érintkeznek a tűzzel és a forrófüstgázokkal, így - mivel a fűtés sza

kaszos - a hőtágulásból adódó mozgások az épített falak elhasználódásához

vezetnek. Ezért a hagyományos építésű cserépkályhákat viszonylag gyakrankell átépíteni, átrakni. Ezt a hátránytnem csökkentették jelentősen az ún.folytonégő vagy töltőkályhák sem, bár működésük a tüzelőanyag minőségétől és fajtájától függően többé-kevés

bé folyamatos, azonban az épített falakkal közvetlenül érintkező tűz, ill.forró füstgázok az előbbiekhez hason

ló módon csökkentik az épített szerkezetek élettartamát. Ezért a még hagyományos cserépkályhának minősülőtöltő rendszerű cserépkályhák átrakásiperiódusa is közel azonos a klasszikuscserépkályhákéval. Ebben a kérdésbenlényeges változást csak a korszerű cserépkályhák hoztak (1.9. ábra).

1.2. Korszerűcserépkályhák

A cserépkályhák fejlesztése során elsősorban azt a problémát kellett megoldani, hogy a tűz és a forró füstgázok ne érintkezzenek közvetlenül az építettszerkezetekkel, amelyek érzékenyenreagálnak a hőtágulásra, és hamar elhasználódnak (1.10. ábra).

A megoldást az jelentette, hogy hő-tágulásra kevésbé érzékeny anyagok

ból (acéllemezből, öntöttvasból, tűzálló betonból stb.) a cserépkályhában elhelyezhető tűztérbetéteket készítettek.Mivel a tűz és a forró füstgázok a tűz-térbetéten belül vannak, közvetlen érint

kezésük megszűnik az épített szerkezetekkel.

A tűztérbetétek alkalmazása továb bi előnyökkel járt:

- a hagyományos építésű cserépkályhákhoz képest az új megoldásugyanakkora teljesítményű, de kisebbés könnyebb cserépkályhák építését teszilehetővé;

-a cserépkályhák építése ezzel amegoldással lényegesen egyszerűbbé vált, mert a füstgázok az épített szer

kezetektől független, zárt térben haladnak;- mivel a füstjáratok kialakítása füg

getlen a cserépkályha épített szerkezeteitől, az ilyen cserépkályhák kötetlenebb formájúak is lehetnek;

- a fűtőbetétes cserépkályhák lényegében a felmelegedett épített csempefal sugárzó hatásán kívül a fűtőbetét ésaz épített fal közötti levegő felmelegítésével légfűtéssel, vagyis konvekcióshőleadással is működnek.

A korszerű cserépkályháknak szá

mos változata készíthető. Fokozatosanelterjedő előre gyártott változatuk egy példája látható az 1.11. ábrán. Ha a

1.9. ábra. A korszerű cserépkályha talpkeretre építve, belső légfűtő járattal már

sokkal felülmúlja a hagyományos változatokat úgy hatásfokában, mint élettartamában

1.10. ábra . Korszerű üzemű cserépkályhakiemelt padkafalra építve

1.11. ábra. Elemeiben kapcsolt korszerűcserépkályha

1 padkaelem; 2 falelem; 3 fémanyagú tűz-szekrény; 4 füstelvezető cső, hatásfoknö

velő kap csolattal; 5 légfűtő zsaluziák

10



1.12. ábra. Korszerű cserépkályha alátételemmela) hálós, normál; b) süllyesztett; c) kiemelt

szegővel; d), e) kötésben, íves búbba l; f) fer

de; g) kúp os; h) egysoros; i) kétsoros záró

építménnyel

1.13. ábra. Szerelt cserépkályha hálós éskötésben épített formaváltozatai a)...d)

cserépkályhát hagyományosan falazzák a fűtőbetét körül, akkor is számos formai változat képzelhető el, mint ahogy az az 1.12. ábrán is látható. A formai

változatosság így is szembetűnő, holott a bemutatott kályhák talpazata ésteste azonos térfogatú, csak a felső lezárásuk különböző. Vannak olyan pró

bálkozások is, hogy a cserépkályhaegyes elemeit előre gyártják, és a helyszínen összeépítik. Ilyenkor elsősorbana csempék különböző változatai adnak lehetőséget az egyedi kialakításra(1.13...1.15. ábra).

A korszerű kandallók valamennyi itt bemutatott változata lábakon áll. Eztaz indokolja, hogy a konvekciós hőátadáshoz a szoba nehezebb hideg levegője alulról áramlik a kályhába, és felmelegedve vagy a kályha tetején, vagy

pedig a kályha felső részén lévő zsalukon át áramlik vissza a szobába (1.16...1.18. ábra).

Korszerű üzemű cserépkályha padkával

1.14. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhakülső fűtéssel; padkafal nyíláson keresztüli hőleadó légjárat bevezetéssela) felső kivezetővel; b) oldalsó kivezető csem

peelemekkel

11



1.15. ábra. Korszerű, ún. „emeletes" vagylépcsőzött falú cserépkályha, padkafallal

1.16. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhák magasító padkaelemmel

Nyitott tűzterűcsempekandallóelőre gyártott,égetett kerámiaanyagú elemekbőlépítve, falazotttűztérrel

1.17. ábra.

Korszerű légfűtőcserépkályhák a talpkeretestőla magasítópadkaelemesig

12



Zárt tűzterű csempekandalló falazott padkával

1.18. ábra. Korszerű légfűtő cserépkályhák kapcsolt - faanyagú - padkával

1.19. ábra. Nyitott tűzterű csempekandallófalazott fölső burkolati fallal és fapadkával

1.20. ábra. Hagyományos építésű, nyitotttűzterű csempekandalló a századfordulóróla) elölnézet; b) oldalnézet

1.3. Csempe

kandallók Nagyon nehéz éles határvonalat vonnia cserépkályhák és a csempekandallók között. A zárt tűztér sem lehet a cserépkályhák kizárólagos jellemzője, mertismeretesek zárt tűzterű kandallók,csempekandallók is. Lényegesebb különbség talán, hogy a kandallók tűzte-re általában nagyobb a kályhákénál, ésa füstgázokat az előbbiekből rendszerint füstjáratok nélkül, közvetlenül a

kéménybe vezetik. A csempekandallók annyiban térnek el a többi kandallótól,hogy felületük jelentős mértékben csempével, kályhacsempével borított, ésfelépítésük ennek folytán olyan, hogy

1.21. ábra. Hagyományos építésű, nyitotttűzterű csempekandalló sarokelhelyezéssel

13



1.23. ábra. Zárt tűzterű, balos sarok-csem- 1.24. ábra. Zárt tűzterű fali csempekandal- 1.25. ábra. Zárt tűzterű, jobbos sarok-csempekandallók padkával lók padkával pekandallók padkávala) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt a) azonos burkolatú felső résszel; b) vakolt

felső burkolati fallal felső burkolati fallal felső burkolati fallal

14

1.22. ábra. Zárt tűzterű, vegyes burkolatifelületű (csempe/vakolat) falikandalló



1.26. ábra. Légfűtő falikandalló

Zárt tűzterű csempekandalló többoldalipadkával mint belső térelválasztó is

1.27. ábra. Zárt tűzterű kandalló padkával

a tűztérben égő tűz közvetlenül vagy közvetve fel is melegíti a csempével borított falakat. Ezért a csempekandallók építése közel azonos a cserépkályhák építésével (1.19...1.27. ábra).

A csempekandallók nyitott és zárttűztérrel készülhetnek és - ahogy azaz ábrákon látható - rendkívül változatos kialakításúak. A változatos formá

jú és többféle anyag felhasználásávalépülő csempekandallók esetében ügyelni kell arra, hogy az egyes alkalmazottanyagok fizikai és kémiai tulajdonságaine okozzanak idő előtti elhasználódást. A csempekandallók a cserépkályháknál kevésbé alkalmasak fűtésre, ugyan

akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a hangulati hatást, amelyet a tűzközvetlen élménye okozhat.

1.4. Cserépkályhaés csempekandallómint belsőépítészetiformaelem

Mint már az előzőekben tárgyaltuk, aházak, az épületek fűtésére valamely fűtési technikát mindenképpen szükséges betervezni, ill. megépíteni. Évezredekkel ezelőtt az egyszerű nyitott tűz

jelentette a szükségletek megoldását,legyen az akár az élelem főzése vagy afűtés. Mára ez teljesen átalakult, mert afőzés (és sütés) funkciója a legtöbb eset

ben külön van választva a fűtési szükséglet kielégítését biztosító kályhától,ill. kandallótól.

A belső terek berendezésénél - haelegáns külföldi vagy hazai lakáskultúrával foglalkozó lapokat forgatunk -megállapíthatjuk, hogy a fűtést biztosító cserépkályha vagy kandalló a fűtött

tér fókuszában van. Ugyanez viszontnem mondható el a központi fűtés hő-leadójául szolgáló radiátorokról, és nem

utolsósorban a padlófűtésről sem, hiszaz utóbbit nem is látjuk. Visszatérveaz épített fűtési eszközökre, a cserépkályhákra és a kandallókra, ezek rendkívül jelentős hangulatteremtő erővel bírnak úgy az alaprajzi elhelyezés ben, mint megjelenésükben (1.28... 1.31.ábra).

Óriási változások mennek végbe acsempeelemek gyártási méretében, mér

tani formájában és a belőlük létrehozott belsőépítészeti térelemekbenegyaránt. A burkolat, ill. a köpenyfal

15

a)

1.28. ábra. Falikandalló a nappali tér közepén, ülőbútorokkal szemben elhelyezvea) fotó; b) alaprajzi részlet





1.31. ábra. Légfűtő cserépkályha mint belsőtérelválasztó, mely azonban mégsem el választ, hanem összeköt, és „átöleli" alakószint kapcsolt terét, valamint az ebédlőt és a nappali pihenés helyéül szolgálóteret is

1.32. ábra. Több é vszázaddal ezelőtti stílusokból kölcsönvett motívumok és kályhaelemek kezdik újból reneszánszukat élniaz ezredfordulón

1.34. ábra. Domború„hajlítású" kályhacsempéből bármelykályhatestkaraktermegformálhatókönnyed technikával

Külső vagyis hátsó fűtésű légfűtő cserépkályha íves alakú kerámiaelemekből, pihenőpadkával.

1.33. ábra. Hagyományos kályhacsempék, változatos felületi kidolgozással



1.35. ábra. Kemence alakú, külső fűtésűcserépkályha. Elemeinek típusa soronként változik

1.38. ábra. Különleges alakú légfűtő cserépkályha csempeburkolt és vakolt fallala) oldalnézet; b) elölnézet, tüzelőajtóval

1.39. ábra. ívelt vetületi és magassági tömegkarakterű cserépkályha padkávai

1.36. ábra. A szórt vagy absztrakt felületitagolást biztosító csempeelemek gyártása„szigorúan" egyedi módon történhet

1.37. ábra. Különleges,egyediséget sugárzókülső fűtésű légfűtőcserépkályha

1.40. ábra. Változatos vagy különleges(belső téri) térplasztika cserépkályhából

T

1.41. ábra. Cserépkályhák tömege a (kéményes) falhoz viszonyítva

a) szabadon álló; b) egyoldalt falhoz simulóan; c) falhoz kapcsolva,hátsó konvekciós légréssel; d) sarokelhelyezéssel, falhoz kapcsoltan,

hátsó konvekciós légréssel

18a) b) c) d)



csolat miatt, míg belső fűtésnél a faltólkijjebb nyerhet elhelyezést, természetesen mindig a kapcsolódó kémény közelében. A formameghatározásnál azelhelyezés és a hőleadó felület méretefontos tényező a kályha hatásfokának

javításában (1.41...1.42. ábra).

b)

1.42. ábra. Külső fűtésű cserépkályha kiemelhető (deszka) padkávala) nézet; b) felülnézet Sarokkandalló falazott köpenyfallal és kiegészítő kerámiaburkolattal

1.43. ábra. Előre gyártott talpelemre ültetett 3x3-as elemméretű 1.44. ábra. Előre gyártott padkaelemre ültetett 3x4-es elemmé-cserépkályha retű cserépkályhaa) normá l; b) kiemelt középpel; c) félgöm b (búbbal) a) normál; b) kiemelt középpel; c) fali kapcsolással, külső fűtéshez

19



1.45. ábra. Előre gyártott padkaelemre épített 3 x 5-ös egységméretű cserépkályhaa) normál; b) középmagasítással; c) fali kap

csolással, külső fűtéshez

1.46. ábra. Előre gyártott padkaelemre épített 4x4-es egységméretű cserépkályhaa) normál; b) kiemelt középpel; c) fölső „búb"

záradékkal

1.47. ábra. Előre gyártott elemű légfűtőcserépkályha konvekciós fűtésheza) normál; b) kiemelt középpel; c) kapcsolt

deszkapadkával

Gazdaságossági kérdéseket alapul véve legelterjedtebbek a részben előregyártott, talpelemre épített egyszerű,de az átlagosnál nagyobb hatásfokkal

bíró cserépkályhák. Ezek elnevezésüknél fogva elemszámmérettel vannak meghatározva (pl. 3x3 vagy 4x4 elem vetületi méretű), valamint felső lezárással és nem utolsósorban a hagyományos falazott tűzterű vagy légfűtő betéttel vannak ellátva (1.43... 1.46. ábra).

Egyszerűségük miatt különösenelterjedtek az előre gyártott talp- és

burkolati elemes légfűtő cserépkályhák, melyek fűtési hőleadója egy fém-szekrényű belső kályha, és erre kerül akonvekciós burkolat, mely kielégíti a

1.48. ábra. Hagyományos samott tűzterűcserépkályha-technológiával épülő tüzelőberendezés, tapasztott felülettela) nézet; b) alaprajz

1.49. ábra. Cserépkályha építése hagyományos falazott (kemence)padkávala) nézet; b) alaprajz

1.50. ábra. Cserépkályha és kandalló kombinált együttépítése külön-külön kéménykapcsolattal. Egyidejű kettős fűtésre isalkalmasa) nézet; b) alaprajz

20



1.51. ábra. Zárt tűzterű kandalló ülőpadká val könnyen kapcsolható bármely bútorozási módhoz

1.52. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló változatos „térplasztikája"

1.53. ábra. Zárt tűztem kandalló kiegészítősütőszekrénnyel é s kapcsolt bukójáratoskiegészítő hőleadóval

1.54. ábra. Hordozható csempekandallókapcsolt sütővel

Lépcsős tömegkarakterű, külső fűtésű légfűtő cserépkályha. A nem szokványos lép-csőzetű karakter befolyásolja az egész helyiség (vagy) fűtött tér belsőépítészeti kialakítását

belsőépítészeti igények követelményszintjét. Lehetnek úgy belső, mint külső fűtésűek (1.47. ábra).

Hazánkban éppúgy, mint szerte

Európában, kezd elterjedni a „paraszti" építészet (szerk.: szótárban ne keresd!), mely az újraéledő külterületiépületfelújításoknál és házépítéseknélnyer alkalmazást. Lényege abban van,hogy a modern technika jelenlétévela lakásbelsőt a hagyományőrző „ősi"építészet formaelemeivel öltöztetik fel(1.48... 1.50 ábra).

A zárt tűzterű kandallók formavilága mára már mindent felülmúl. Változatosságuk akkora szegmenst fog

lal magában a belső tér képzésének lehetőségeiből, hogy még évszázadok múlva is felbukkanhat valami új, azemberek legnagyobb örömére (1.51...1.54. ábra).

21



2. A cserépkályhák és csempekandallók szerkezeti felépítése

A cserépkályhák és csempekandallók

funkciójuk betöltéséhez teljesen megkell, hogy feleljenek az alapvető szakmai követelményeknek és előírásoknak.Mindezek mellett fontos ismerni főbbrészeiket, működési folyamatukat, ésami a lényeg, az egymásra hatást.

A tüzelőberendezések legfőbb részea tűz helye, de éppúgy fontos az égéstermék elvezetése, a hamuzó vagy a burkolati köpeny is. Az egymásra hatás tulajdonképpen nem kézzel foghatófogalom, ám mégis lényeges. A kály

hák üzemeltetése során a hőleadás ésa hőmérséklet-változás miatti hőtágulásaz elsődleges szempont. A hagyományos építésű cserépkályhák többszöriátrakása az egyenetlen hőtágulás miattszükséges. Ezért fontos, hogy az eltérőrétegezésű és anyagú szerkezetet mindig ún. dilatációs réssel kell megépíteni (2.1...2.8. ábra).

2.1. ábra. Hagyományos tűztem cserépkályha fő részei (az ábra bal oldalán a szerkezeti, jobb oldalán a működési egységek láthatók)1 tűztér; 2 beégő; 3 biztonsági átégő; 4 bu

kó füstjárat; 5 emelkedő füstjárat; 6 talpa-

zati átégő; 7 fekvő füstjárat; 8 fekvő át

égő; 9 kéménycsatlakozás; 10 tűztérnyílás;

11 hamutér; 12 rostély; 13 talpazati kitöltés;

14 csempe köpenyfal; 15 takaróburkolat;

16 tűzbiztonsági gátfal; 17 tisztitódugó;

18 tűztér hátfala; 19 tűztér hőleadó fala;

20 füstjárati belső fal; 21 bélés; 22 tűztér ta

karófala', 23 pá rkányelem; 24 füstcső; 25 tal

pazat (baloldalt a rusztikus, jobboldalt a ha

gyományos megoldás); 26 padka

2.2. ábra. Különleges füstjáratú kandallókemence

1 kandallóbetét; 2 füstsisak; 3 váltócsappantyú; 4 fekvő járat; 5 emelkedő járat; 6 bukó

járat; 7 kémény

2.5. ábra. Hagyományos üzemű cserépkályha (kiemelt) falazott tűztérrela) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) né

zetrajz

2.3. ábra. Különleges füstjáratú kandallókemence

2.4. ábra. Többjáratú kandalló-kemenceközvetlen kéménycsatlakoztatáshoz

2.6. ábra. Hagyományos építésű cserép

kályha kiemelt tűztérrel, falazott rendszerben építvea) metszet; b) alaprajz; c) nézet

22



2.7. ábra. Korszerű cserépkályha fő részei (az ábra bal oldalána szerkezeti, jobb oldalán a működési egységek láthatók)1 cserépkályhabetét; 2 konvekcios nyílások; 3 külső áramlási

zóna; 4 légtér; 5 tisztítónyílás fedővel; 6 füstelvezetés; 7 belső

áramlási zóna; 8 másodlagos áramlási zóna; 9 dobterelő; 10 csem

pe köpenyfal; 11 záró- (fedő-) burkolat; 12 zárószegő; 13 tűztér-

ajtó; 14 hamuajtó; 15 füstcsőcsonk; 16 füstdob; 17 terelőlap;

18 füstcső; 19 zsalus kivezetőnyílás; 20 kályhabetét konvekciós

lemezburkolata; 21 lábazati szegő; 22 aljelem; 23 padka

Hagyományos építésű és tűzterű cserépkályha

2.8. ábra. Zárt tűzterű csempekandalló főrészei (az ábra bal oldalán a szerkezeti,

jobb oldalán a működési egységek láthatók)1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 hamutároló; 4 égési

levegő-ellátás; 5 füstkamra; 6 füstszabályo

zó; 7 füstjárat; 8 konvekcios légáram; 9 lég

tér; 10 zsalus kivezetőnyílás; 11 tűzifatároló;

12 betételem állványa; 13 lábazati fal; 14 bur

kolat; 15 konvekcios lemez; 16 tűztérelem;

17 hőálló tűztérbélés; 18 szemöldök; 19 ké

mény; 20 füstcső; 21 zárófedés

2.9. ábra. Hőálló anyagból készült tűztér(ún. robbantott képe) a működésben lévőcserépkályha tömegén belül

2.1. Tűztér A tűztér a cserépkályhák és kandallók legfontosabb része, amelyben a szilárd, ritkább esetben a gáznemű tüze

lőanyag tökéletesen elég. Méretét azalkalmazni kívánt fűtési rendszer, valamint a kályha méretei határozzák meg.

A tűztér a kályha legnagyobb hőmérsékletű része, ezért mindig tűzálló téglából vagy más tűzálló anyagból készül. A tűztér általában három oldalrólzárt, a negyedik oldalról ajtóval határolt. A fa- és gáztüzelésű cserépkályhák tűzterének alja tömör, a szén- és

vegyes tüzelésű kályhák tűzterének al ján rostély van. A tűztér felső részéhez

csatlakoznak a füstjáratok. A csempekandallók készülhetnek nyitott tűztérrel is. Általában két változatuk lehet: egy és két oldalon nyitotttűzterű kandallók (2.9...2.16. ábra).

23



2.11. ábra. Tűztérbetét beépítése légfűtő,ún. konvekciós hőleadójú cserépkályhába

2.10. ábra. Tűztérbetét légfűtő cserépkályhához (működési metszet)

2.13. ábra. Zárt tűzterű, szürkeöntvény tűz-térfalú kandallóbetét üvegezett tűztéraj-tóval

2.12. ábra. Körül nyitott tűzterű kandallóbetét, melynél a tűztérfal szürkeöntvénybőlkészült

2.2. Rostély Rostélyt általában csak szén- és vegyestüzelésű kályhákban alkalmaznak. Ezek ben a rostély több feladatot lát el:

- a tüzelőanyagot a tűztérben tartja;- lehetővé teszi az égéshez szüksé

ges primer levegő tűztérbe áramlását;-lehullatja az elégett tüzelőanyag

hamuját a hamutérbe.

24

2.14. ábra. A tűztérbe épített hatásfoknö velőt elsősorban előre gyártott betéteknél alkalmazhatjuk

2.15. ábra. Korszerű, ún. kombusz-toros tűzterű kandallóbetét „robbantott" képe;1 másodégést biztosító tűztérfal (fúvó

kákkal); 2 tűztér; 3 komplett tűztér

betét



2.16. ábra. Tűztér és kapcsolódó szerkezetei működési fázisban

2.17. ábra. Tűztérajtó hőálló üvegezéssel

A rostély anyaga legtöbb esetben le-mezgrafitos, legalább öv. 10-es anyag

minőségű öntöttvas. A rostélyt a tűztér alján körben 5-5mm-es hézaggal kell elhelyezni, egyrészt a szabad hőtágulás, másrészt pedig a kiemelhetőség érdekében. Mindigúgy kell a tűztér alján elhelyezni, hogy szabad nyílásainak keskenyebb részeifelül legyenek, mert ellenkező esetben ahamu és a hulladék megszorul a rostély nyílásaiban, és eltömi azokat.

Vegyes tüzelésű kályhák esetében arostélyt 2...3 cm-rel, széntüzelésű kályhák esetében pedig 8 cm-rel alacsonyab ban helyezik el a tűztérajtó szabad nyílásának alsó szélénél.

2.3. Hamutér A hamutér a tűztér alatt van, és egyrészt a felső határát képező rostélyon

át lehulló hamut tárolja, másrészt lehetővé teszi, hogy a primer levegő be

jusson a tűztérbe. A hamutér méreteit lehetőleg úgy kell

meghatározni, hogy befogadja az egy nap alatt elégetett tüzelőanyag hamuját.Ha a hamutérbe hamufiókot helyeznek,egyszerűbb a kiürítése.

A hamuteret nem éghető, tűzállóanyagból kell megépíteni, mert előfordulhat, hogy parázs vagy kisebb égő tüzelőanyag-darab kerül bele. Mindig ajtó

val készül, egyrészt az égéshez szükségeslevegő szabályozása, másrészt a hamuszennyezőhatásának elhárítása végett.

2.4. Tűztér-és hamuzóajtó

A tűztérajtók legtöbbször kettős ajtók. A belső oldalon van a rácsos kivitelűparázsajtó, amely ajtónyitáskor vagy nyitva tartott ajtó esetén megakadályozza a parázs vagy szikra kicsapódását.

A külső ajtó tömör, de az égéshez szük-

Légfűtő sarokkandalló zárt tűztérbetéttel

séges levegő bevezetésére szabályozható nyílása van. Ennek leginkább afatüzelésű kályhák esetében van jelentősége, mert ott nincs hamutér. A szén

s vegyes tüzelésű kályhák esetében atűztérajtón és a hamuzóajtón levő le-

vegőztetőnyílás együttes beállításávaloptimálisan szabályozható a tökéleteségést adó légáramlás.

A hamuzóajtó kialakítása azonos atűztérajtóéval, azzal a különbséggel,hogy az elsőhöz nem készül parázsajtó. A hamuzóajtó levegőztetőnyílásának segítségével szabályozható a tűztériégés intenzitása.

A szén-, koksz- és vegyes tüzelésű

kályhák mindkét ajtaját, tokszerkezeteikkel együtt, mindig öntöttvasból kellkészíteni. Fatüzelésű kályhákhoz acéllemez ajtók is alkalmazhatók, megfelelőkialakítás esetén az ajtókban üvegezéssel. A legalább 4 mm-es hőálló üvegetaz ajtóban azbeszt tömítőzsinórral kellelhelyezni, lehetővé téve a hőtágulásbóladódó mozgását.

A tökéletes légzárás végett célszerű valamennyi ajtó esetében a nyíló szárnyak és a beépített tokkeret csatlakozásánál, ütközésénél azbeszt tömitőcsíkotelhelyezni. Ezzel egyrészt a kályha lezárása után megszűnik az égést tápláló

25



levegőáramlás, másrészt pedig a kémény sem működik szellőzőként a lakásban,ha a kályha nem üzemel. Ugyanezek miatt az ajtókat nagyon gondosan kell beépíteni, hogy a hő okozta tágulások következményeként ne keletkezhessék nyílás a tokszerkezetek és a csempela

pok között. A folytonégő cserépkályhákba az em

lített két ajtón kívül még egy töltőajtótis be kell építeni. Ennek kialakítása azelőbbiekkel azonos, de levegőztetőnyí-lás nélküli.

2.18. ábra. Különböző füstjáratfalak, eltérő keresztmetszetű járatok párosításához(két-és háromjáratú)

2.19. ábra. Hagyományos építésűcserépkályha tűztérfala és kapcsoltfüstjáratfala - működési, ill. kapcsolási vázlat

2.20. ábra. Többjáratú cserépkály- •ha a tűztér, ill. az égéstermék-elvezető metszetével (A és B füstelvezetés iránya - alternatívák)a) metszet; b) keresztmetszet; c) cse

répkályha padkával - nézet

2.21. ábra. Járat nélküli cserépkályha metszete a tűztéren keresztüla) falra ültetve; b) szabadon álló, külön füstcsőcsatlakozóval

2.22. ábra. Tűztér és füstjáratfal kapcsolatai a tágulások figyelembevételévela) tűztér egy füstjárattal; b) tűztér két füstjárattal; c) tűztér két merő

leges füstjárattal; d) tűztér két rekeszfüstjárattal; e), f) ferde falú füst

járat tal; g) soros füstjáratkapcsola tokkal

26



A tűztérfalak tűzálló téglából vagy mástűzálló anyagból készülnek. A tűzállótégla legtöbbször samott, de előfordulnak tűzálló betonelemek is. A tűztérfalak vastagsága általában 20...76 mm,attól függően, hogy a tűztérben milyentüzelőanyagot égetnek. A fal vastagságaazonban attól is függ, hogy a tűztérfala bélelt köpenyfalhoz közvetlenül csatlakozik-e - ebben az esetben vékonyabb -, vagy a tűztér mellett füstjárat van, tehát a tűztérfalnak önállóan kellmegállnia. Ez utóbbi esetben a tűztérfal nem lehet 60...76 mm-nél véko

nyabb. A tűztérfal falazóelemeit, tégláit min

dig kötésben kell rakni, és gáztömör illesztésüket agyag- vagy samottha-

barccsal kell biztosítani. Agyaghabarcsot általában csak a fa- és vegyes tüzelésű kályhákban alkalmaznak, míg aszén- és a folytonégő termokoksz kályhákban célszerűbb a samotthabarcs.

A tűztér belső oldalát nem szabad vakolni, csak a falazóelemek hézagaitkell kikenni, kitömni a falazat anyagá

val. Az agyaghabarcsba falazott tűztérfalak hézagait sokszor 10... 15 mm mélyen kikaparják, és samotthabarccsalkenik ki. A kikent tűztérfalakat borításelőtt minden esetben tisztítókefével vagy

vizes szivaccsal átdörzsölik.

A tűzterek lezárását, borítását minden esetben a tűztérfalakkal azonosanyagból kell elkészíteni, falvastagságamin. 40 mm lehet.

A tűztérfalak ismertetésekor kell kitérnünk a hagyományos cserépkályhák építésének egyik leglényegesebb prob

lémájára: a tűzzel érintkező tűztérfalak és a forró füstgázzal érintkező füstjáratfalak hőtágulásából adódó mozgásátmindenképpen biztosítani kell, beleért ve a köpenyfalakhoz való csatlakozásátis. A cserépkályhák leggyakoribb hibá

ja, hogy építésükkor a mozgásokat lehetővé tevő hézagokat nem alakították ki megfelelően (2.18...2.23. ábra).

Az említetteken kívül megjegyezzük, hogy a tűztérfalakat - ha köz vetlenül a köpenyfal mellé kerülnek -

célszerű teljes felületükön a köpenyfalhoz ragasztani, mégpedig mindigagyaghabarccsal, még akkor is, ha atűztér falazásához samotthabarcsothasználtunk.

2.23. ábra. Tűztér- és füstjáratfal-kapcsolások a)...f) dilatációs; g), h) tömör kötési kap

csolatokkal

Külső fűtésű, falazott tűzterű, fekvő ésálló járatú fali cserépkályha, padkával.

2.6. Füstjáratok

A füstgázok füstjáratokon jutnak a cserépkályha tűzteréből a kéménybe. A keresztmetszetük legtöbbször négyzet vagy téglalap, ritkábban háromszög,sokszög vagy kör. Fontos, hogy azégés során keletkező magas hőmérsékletű füstgázok minél több hőt ad

janak át a füstjáratok falainak, majdezek közvetítésével a kályha köpenyének és a fűtendő légtérnek, mielőtt akéményen át távoznának. Ezért a kályhákban az intenzív füstjáratokat lehetőleg közvetlenül a köpenyfal mögé,a csökkenő hőmérsékletű füstgázt vezető járatokat pedig a hátsó vagy belsőoldalra helyezik.

Alapvetően megkülönböztethetők függőleges és vízszintes füstjáratok.

A függőleges, ha a füstgáz felfelé ha

lad benne, emelkedő füstjárat, ha lefelé, akkor bukójárat. A vízszintes vagy közel vízszintes fütjáratoknak is két fajtájuk van, de ezeknek nincs külön elnevezésük. Az egyik teljes hosszában

27

2.5. Tűztérfalak



2.24. ábra. Füstjáratok kialakításaia), b) tűztér és füstjárat; c), d) fekvő járatok

borítással

2.25. ábra. Füstjáratok a) biztonsági átégő; b), c) beégő; d) talpa-

zati átégő; e) alsó átégő; f) felégő; g) tere

lők; h) tetőátégő; i) bukóátégő; j) füstcső

a) b)

c) d)

változatlan keresztmetszetű, a másik -a kedvezőbb kialakítású - füstjárat felső palástja a füstgáz haladási irányábanemelkedik. Ez utóbbinak jobbak azáramlási viszonyai.

Ajáratok elhelyezése, keresztmetszeti mérete és összhossza meghatározójaa jó üzemelésnek és a jó fűtési hatásfok elérésének. Kialakításuk azonban

jelentős mértékben a rendelkezésreálló kémény tulajdonságaitól (keresztmetszetétől, hosszától, huzaterősségétől

stb.) függ. Könnyű belátni, hogy minél jobb egy kémény huzaterőssége, annálösszetettebb, hosszabb füstjáratrendszer építhető be a kéményhez csatlakozó cserépkályhába; és fordítva: minél rosszabbegy kémény huzata, annál inkább kerülni kell a bonyolult vagy hosszú, kályhán belüli füstjáratok kialakítását.

A füstjáratok ideális keresztmetszete négyzetes, de ettől eltérő oldalirányúfüstjáratok is alkalmazhatók. Ez az oldalarány azonban semmiképpen nem

lehet kedvezőtlenebb 1:3-nál. Ha amegfelelő hőleadáshoz szükséges füst járatok csak a járatok számának növe

lésével és csak lapos járatokkal alakít

hatók ki, akkor a tűztértől számozva afüstjáratok oldalarányának a következőknek kell lenniük:

I. járat 1:3;II. járat 1:2,5;

III. járat 1:2;IV. járat 1:1,5; V. járat 1:1.

2.7. Füstjáratfalak

Az előző alfejezetben ismertetett füst járatok határolófalainak két változatakülönböztethető meg. Az egyik változat a füstjáratok között helyezkedik el,önhordó kivitelű, és anyaga lehetőlegtömör vagy üreges tégla (pl. padlás

burkoló vagy kábeltégla), vastagsága30...40 mm. A másik változat a füstjáratokat a külső oldalon határolja, és rendszerint közvetlenül a cserépkályha köpenyfala mögött helyezkedik el. Ez afal többnyire az előbbiekkel azonos tég

lafajtákból épül, de tégla helyett előfordulhat a ragasztott cserépborítás is. Azokon a szakaszokon, ahol a füstjáratok

már megfelelően lehűlt füstgázokat szállítanak, a füstjárat fala gyakran maga a

bélelt köpenyfal. A füstjáratok falazóanyaga mindenesetben agyaghabarcs. A köpenyfalakhoz csatlakozó járatfalakat teljes felületükön (a tűztérfalakhoz hasonlóan)ragasztani kell, hogy a járatfalak hőátadása minél jobb hatásfokú legyen.

A füstjáratok belső felületeit nem sza bad vakolni, csak a falazás fugáit kikenni. A hőtágulási mozgás miatt ugyanis a

vakolat leeshet, és a lehullott vakolatdarabok eltömik a járatokat és növelik a füstjáratok légellenállását.

A füstjáratokat határoló falak építésekor is figyelembe kell venni hőtágu-lásukat, hőmozgásukat; dilatációs hézagokat kell kiképezni az egyes elemek csatlakozásainál (2.24. ábra).

A füstjáratok falainak vastagsága -a köpenyfalak vastagságával együtt -

jelentős mértékben befolyásolja a cserépkályhák hőtárolását és hőleadásának intenzitását. Vékonyabb falak eseténugyan gyorsabb a kályha hőleadása, dekisebb a hőtároló képessége. A vasta

gabb falak lassabban adják át környezetüknek a hőt, de nagyobb a hőtárolóképességük.

28

h) i) j)

e) f) g)

a) b) c) d)



Ezeket az összefüggéseket mindenegyes esetben mérlegelni kell a kályhahelyétől, méreteitől, feladataitól és tüzelőanyagától függően.

2.8. A füstjáratok összekapcsolása

Jelentőségük miatt külön alfejezetbenfoglalkozunk mindazokkal a kapcsolatokkal és szerkezeti elemekkel, amelyek a füstjáratok helyes kiképzéséhez ésösszekapcsolásához szükségesek. Ezek teszik lehetővé a füstjáratok megfelelőés biztonságos működését, üzemelését.

Az egyes kapcsolatfajtákat és szerkezeti elemeket a 2.25. ábrán mutatjuk be, ahol a következő ismertetések jólkövethetők. A biztonsági átégő a hazaigyakorlatban sajnálatos módon ritkánalkalmazott kapcsolat, amelynek elhelyezését pl. a DIN szabvány kötelező

vé teszi. A biztonsági átégőt a tűztér ésaz első füstjárat közötti beégővel azonos magasságban vagy annál magasab ban helyezik el. Kettős feladata van;egyrészt a kályha begyújtásakor, amikor a füstjáratok még nem kellően melegek, a lassú tűz füstgázai a biztonsági

átégőn áthaladva fokozatosan felmelegítik a kéményt. Másrészt a tűztér felettés a járatok magasabb pontjain összegyűlt el nem égett gázok a nyíláson áteltávozhatnak, így felrobbanásuk tel

jes egészében megakadályozható.

A beégő a tűztér és a füstjárat összekapcsolására alkalmas szabad keresztmetszet. A tűztér legmagasabb pontjánhelyezkedik el. A függőleges füstjáratokhoz függőleges síkú, a vízszintesfüstjáratokhoz vízszintes síkú beégők kapcsolódnak.

A vízszintes síkban elhelyezett be-égőket felégőknek is nevezik.

A beégő szabad nyílása minden eset ben akkora vagy nagyobb, mint az általaösszekapcsolt füstjáratok keresztmetszete. A nyílás oldalaránya a négyzetes1:1 arány és a téglalap alakú 1:2 arány között változhat.

A beégő kisebbik mérete sohasem lehet kisebb, mint a kapcsolódó első füst-

járat kisebbik mérete. Az eddig ismertetett, füstjáratokat

összekapcsoló nyílásoknak kiemelt feladatuk miatt van külön nevük.

2.27. ábra. Füsttolattyú •

a), b) nézetrajzok; 1 füstcső; 2 tolattyúház;

3 perem; 4 zárólap; 5 ütközőperem; 6 fogó

2.26. ábra. Füstcsappantyúa) nézet; b) metszetrajzok; A nyitott, B zártállapot; 1 csappantyúház; 2 csappantyúle

vél; 3 bizto nsági csappantyú levél; 4 ten

gely; 5 belső ütköző; 6 külső ütköző; 7 fogó;

8 biztonsági nyílás

d=70...80°

2.28. ábra. Karos fordulótolattyúa), b) nézetrajzok; 1 füstcső; 2 zárólevél;3 fordulótengely; 4 konzol; 5 távtartó; α nyi-

tási szög

2.29. ábra. Füstkamraváltozatok kerek, ill.négyzetes pillangószelepes füstelzáróval

29

a)

a)

b)



2.30. ábra. Füstkamraváltozatok kerek, ill.négyzetes pillangószelepes füstelzáróval

2.33. ábra. Égéstermék elvezetése a tűz-térbetétből ún. bukójáratos hőleadón keresztüla) egyenes irányú; b) tört irányú hőleadó

dob közbeiktatásával

2.31. ábra. Füstelzáró bovdenes kapcsolóval

2.34. ábra. Égéstermék elvezetését biztosító csőelemek 1 könyökcső tisztítófedővel; 2 füstcső; 3 fa

lipersely; 4 légzáró tömítőbetétes szorítóbi

lincs

Átégőknek nevezzük a különbözőirányú füstcsatornákat összekötő nyílásokat. Attól függően, hogy az átégőhol helyezkedik el a kályhán belül, tal-pazati, alsó, tető- és bukóátégőket különböztetünk meg.

Ezek keresztmetszete sohasem lehetkisebb az általuk összekapcsolt füstjáratok nagyobbik keresztmetszeténél.Tekintettel arra, hogy a kályhákban akorom általában az átégők közelébenrakódik le, a cserépkályha tisztítónyílását általában az átégőnél helyezik el.

Ha az egy- és háromjáratú cserépkályhákban a jó hőleadás elérésére csökkenteni kívánjuk a füstgázok áramlásisebességét, akkor terelőket vagy másnéven terelőlapokat építünk be az első

füstjáratba. A terelőlapok anyaga azonos a tüztérfalak anyagával, hiszen ahőterhelésük azokkal közel azonos.

A terelőlapokkal csak fokozatosancsökkenthetjük a füstjárat keresztmet-

2.35. ábra. Kandallóbetét kiegészítő füst járattal mint többlethőleadóvala) zárt állapot; b) fölfűtőállapot; c) energiata

karékos üzemállapot; A tűztér; B füstkamra;

C füstjárat; D kéménycsatlakozás; 1 tűztér-

elem; 2 füstsisak; 3 tűztérajtó; 4 levegősza

bályozó; 5 tűzrács; 6 váltócsappantyú kü

lönböző állásokban; 7 füstcső

2.32. ábra. Kandallóbetét kapcsolása füstcsővel a födémre ültetett szerelt kéményhez

30

a) b)

1

2

3

4

a) b) c)



szetét. Az említett vízszintes síkú keresztmetszet-csökkentéssel egyidejűlegfokozatosan növelni kell a terelőlapok egymástól való távolságát is.

A füstcső a különböző irányú és keresztmetszetű füstjáratokat köti összea kéménnyel; a kályha felé mindig lejtésben kell elhelyezni.

A füstcső legtöbbször négyzet, néha kör keresztmetszetű.

A füstszabályozók a füstgázok áramlását szabályozzák vagy elzárják; a füstcsőben szokták elhelyezni (2.26...2.35.ábra).

A váltócsappantyú az áramlás sebességének szabályozásán kívül alkalmasaz áramlás irányának megváltoztatására is. A 2.35. ábrán látható kandalló

betét a csappantyú egyik állásában köz vetlenül a füstcsőhöz csatlakozik, míga csappantyú átállításakor a füstgázok a kiegészítő füstjáraton áthaladva, hő

jüket leadva jutnak csak a kéménybe.Ezzel a csappantyúval mindkét füst járat egyszerre el is zárható.

2.9. Köpenyfal

A cserépkályhák és csempekandallók eddig ismertetett szerkezeti elemeit magába foglaló kályhatest határolófalaitnevezzük burkolati vagy köpenyfalnak.

A hagyományos építésű cserépkály

hák és csempekandallók esetében afelmelegített köpenyfal felülete a fűtőfelület (2.36. ábra). Ugyan a korszerűépítésű kályhák köpenyfala is felmelegszik, de valójában csak konvekcióslemez és belsőépítészeti térelem.

A köpenyfal általában három fő rész ből áll. A legalsó részét talpazatnak vagy lábazatnak nevezzük, erre építik a falszerkezetet, végül a kályhatestet felüla borítás zárja le.

A köpenyfal talpazati részének szá

mos formai, szerkezeti és funkcionálismegoldása képzelhető el, amelyekbőlnéhányat a 2.37. ábrán mutatunk be.

2.36. ábra. Hagyományos búbos cserépkályha modernebb formában

Ahogy az az ábrán is látható, elképzelhető lábazati rész nélküli kályhatestis, de ebben az esetben is ügyelni kellarra, hogy a tűztér vagy hamutér alsó

síkja és a kályha alatti födémszerkezetközött min. 4 óra tűzállósági határértékű réteg helyezkedjék el.

31



1 7 12 2 6 7

a) b)

4 3 7

c)

5 9 8 11 5 8 10 11 4 11 14 4 11 7 13

d)

2.37. ábra. Talpazati kiképzések a) lábazat nélkül; b) talpazati csempével;

c) fél csempesoros beugró; d) csempelábas;

e) keretállványos; f) tutajtalppal; g) kiemelt

padkával; 1 csempefal; 2 talpazati elem; 3 fal

csempe; 4 szegő; 5 kezdőszegő; 6 béle

lés; 7 tűzvédő réteg; 8 acél kerettartó; 9 láb;

10 fémtalp; 11 vasbeton lemez; 12 tűzvédő

kitöltőréteg; 13 légréteg; 14 padka

2.38. ábra. Fatüzelésű cserépkályha talpazati kiképzésea) alaprajz; b) metszet és végnézet; 1 lába

zati csempesor; 2 szellőzőnyílás; 3 átszel

lőző tér; 4 aláfalazás; 5 3...5 mm-es acélle

mez; 6 samott tűzlap; 7 tűztér

2.39. ábra. Csempeváltozatok béléssela) könnyű; b) közepes cserépborítású; c) ön

hordó, kitöltőfalazatos; d) nehéz kivitelű; 1 ha

gyományos csempe; 2 peremes csempe;

3 4 üreges csempe; 5 hagyományos kagy

lós; 6 peremes kagylós csempe; 7 bélés;

8 habarcsréteg; 9 utólagos cserépbélés;

10 ragasztó fugahabarcs; 11 cementes ha

barcs kiöntés; 12 éltégla bélésfal

Ezt általában határolófalak közötti,az előkészítés anyagainak törmelékei

ből kész ítet t feltö lté sse l va gy annak

habarcsban úsztatott változatával alakítják ki. A kályhákat és a csempekandallókat gyakran lábakra állítva építik.Ennek a megoldásnak - túl az esztétikai megjelenés hatásosságán - a hagyományos kályhák esetében előnyelehet, hogy a leginkább felmelegedőtűztérfenék hőleadóként működik. Eza megoldás a fatüzelésű cserépkályhák esetében a leggyakoribb. A tűztérfenék vagy tűzlap hőleadását nemcsak lábakra állítással lehet kihasználni, hanem a cserépkályha talpazatának fekvő

já ra tokkal áttö rt kia lakításával is.

Légfűtő cserépkályha köpenyfalának építése

f)

40...45 mm 50...70mm

g)

60.70 mm 75...90mm

A 2.38. ábrán látható megoldásnálügyelni kell arra, hogy az átszellőzőnyílások a fűtött tér légáramlásának

irányába, és ne a tüzelőajtó alá kerül je ne k, mert az utóbbi esetben a já ratokba jutó hamu szennyezheti a helyiség levegőjét.

A kál yhák talpazati részé nek anyaga sokféle lehet, a sima, a profilos vagy a külön erre a célra gyártott és formázott kályhacsempétől kezdve a technológiai és formai igények által meghatározott bármilyen (beton-, acél-, fa- stb.)anyagig. A talpazatra épül a köpenyfalfalazatnak nevezett része. Fő anyaga akülönböző mintázatú, díszítésű, külön

böző peremezés ű és vál toz atos színek be n kü lön erre a cél ra gyártott kályhacsempe. A soronként hálósan vagy

42

2 2 4 6

a) b) c) d)b)

e)



2.40. ábra. Légfűtő cserépkályha, ill. csempekandalló köpenyfala és takaróburkolata1 burkolati csempe; 2 szellőzős elem; 3 sa

rokelem; 4 padkaszegő; 5 padkasarokelem;

6 takarószegő; 7 takarószegő sarokelem;

8 takarólap; 9 cserép; 10 habarcs; 11 tartóvas

2.41. ábra. Kályhacsempeelemek köpenyfal építéséhez (alternatíva)

kötésben rakott falazati csempe elemeitkapocskötésekkel és hosszanti kötésekkel egymáshoz rögzítik, majd vékony habarcsrétegbe rakott cseréppel bélelik.

A falazat réteges felépítése, ill. afelépítés helyes kivitelezése meghatározó a kályha hőleadásában és hőtáro-lásában. A korszerű, tehát konvekcióshőleadással működő cserépkályhák éscsempekandallók esetében a bélelés elmaradhat ugyan, de a konvekciós lég

áramlás kiegyensúlyozottabb, ha ezek falazatát is bélelik.

Az olyan kályhákba, ahol a füstgázok hőmérséklete nagy lehet, esetenkéntutóbélelést is kell készíteni, amelynek anyaga azonos a bélelés anyagával.Különleges esetben előfordul, hogy acsempealapok mögé éltéglából külön bélésfalat készítenek. Ez a megoldásleggyakrabban tányéros vagy kagylóscsempék esetében szokásos, mivel itta hagyományos bélelésre nincs mód.

Indokolt esetben a sík csempékhez isépíthetnek bélésfalat. A csempefalak könnyű (150...170 kg/m2), közepes(200...230 kg/m2) és nehéz kivitelű(250...300 kg/m2) változatait a 2.39.ábrán mutatjuk be.

A könnyű kivitelű falszerkezeteketelsősorban korszerű, fűtőbetétes és gázüzemű kályhákhoz és kandallókhoz alkalmazzuk. Az egyrétegű cseréppel utólagosan bélelt közepes kivitelű falszerkezetekkel lehet a leggazdaságosabb,

jó fűtési teljesítőképességű, ugyanakkor viszonylag kis anyagfelhasználásúkályhákat építeni. A nehéz kivitelű fal-

2.42. ábra. Kandallók burkolati keretei fából

2.43. ábra. Burkolati falba építhető légfűtőelem

szerkezetekkel épülő kályhák fűtőtel jesítménye 2...5%-kal rosszabb, minta közepes kivitelűeké, viszont a folytonégő kályhák esetében éppen ezek alegegyenletesebb hőleadásúak (2.40...2.44. ábra).

A köpenyfal harmadik részével, a cserépkályhák borításával vagy takarásá val sajátos biztonsági funkciója miattkülön foglalkozunk.

2.44. ábra. Kandalló és légfűtő cserépkályha burkolati fala „áttört", ún. konvekcióselemekkel

43



2.45. ábra. Cserépkályhák borításaa) egyrétegű; b) kétrétegű cseréppel; c) cse

réppel és kályhacsempével; 1 párkányelem;

2 peremszegő; 3 agyagtapasztás; 4 teher

hordó, gáztömör cserépréteg; 5 kitöltő cse

répréteg; 6 csempeborítás; 7 idomacél

Külső fűtésű hagyományos és légfűtésűcserépkályhák padkával

2.10. Takaró burkolatok

A cserépkályhák és csempekandallók köpenyfalának legfelső része a takarás vagy borítás. Azonkívül, hogy lezárjaa füstjáratokat, biztonsági szempont

ból is fontos része a kályhának. A tűz-térben és füstjáratokban valamilyenoknál fogva összegyűlt el nem égettfüstgázok robbanása esetén hasadónyíló felületként működve megnyílik,megakadályozva ezzel a kályha falazatának szétesését, összeomlását. Gázüzemű kályhákon kötelező megnyílniképes takarást építeni, de tanácsosminden kályha takarását ilyen módonmegépíteni.

A takaróburkolatokat - függetlenülrétegfelépítésüktől - a falazatok záró

sorától oldható kötéssel kell elválasztani. Ez nemcsak az esetleges robbanás okozta megnyílás miatt szükséges,hanem azért is, mert így a füstjáratok tisztításakor a kályhatest borításának

eltávolítása, ill. visszaépítése során afalazat felső sora sértetlen marad.

A borítások rétegfelépítésének néhány változatát a 2.45. ábra mutatja;az egyrétegű borítás gázüzemű cserépkályhákhoz, a kétrétegű fa-, vegyestüzelésű és folytonégő cserépkályhákhoz szokásos.

A borítást csak abban az esetbenkészítik kályhacsempéből, ha a kályha

olyan alacsony, hogy a tetejére rá lehetlátni. Egyéb esetekben az agyagtapasz-tással, simítással befejezett borítást rendszerint párkánycsempeelemekkel szegélyezik.

2.11. Légfűtő járatok

A korszerű cserépkályhák belsejébe anagy hőmérsékletre kevésbé érzékeny (acéllemez-, öntöttvas- stb.) anyagú fű

tőbetétet, tűzszekrényt építenek, amely nem érintkezik közvetlenül a köpenyfallal, hanem fala és a köpenyfal között légtér van. Ez a légtér a légfűtő

járat (2.46. ábra).

a) b) c)



2.47. ábra. Légfűtő járatok egyszerű megoldásaa) betételem köpenyfallal; b) betételem füst

járattal és köpenyfa llal; 1 acél kályhabe tét

elem; 2 füstcső; 3 bukó füstjárat; 4 váltó

csappantyú; 5 kéménycsatlakozás; 6 átégő;

7 légfűtő réteg; 8 köpenyfal; 9 füstjáratfal

b)

2.48. ábra. Hagyományos cserépkályhaiégfűtő járattal

A hideg; B meleg levegő; C légáram; 1 áttört

nyílású, „szellőzős" csempe; 2 kettős falú,

„konvektoros" csempe; 3 sarokcsempe;

4 peremszegő; 5 tűztérfal; 6 borítás; 7 ta

karás

Hagyományos külső fűtésű cserépkályha légfűtő járattal és (fűtött) padkával



2.49. ábra. Légfűtő járat tűztérbetétes cserépkályhánál, kapcsolt hőleadó dobbal

2.50. ábra. Légfűtő cserépkályha tűztérbetéttel és kapcsolt - függőleges - több

járatú hőleadóval

2.53. ábra. Légfűtő cserépkályha többszíntes ház fűtéséhez

2.51. ábra. Légfűtő cserépkályha öntött vas tűztérbetétje és a füstcsövek biztosít ják az intenzív hőleadást, míg a kapcsoltfekvő járatok csak javítják a hatásfokota füst távozó hőjének mérséklésével

2.52. ábra. Légfűtő cserépkályha teljes belső légfűtő járattal, kapcsolt fekvő füstcsatornával, ahol a füstjáratok egyesített falai kifelé sugárzó, míg befelé konvekcióshőleadással teljesítik a maximális hatásfokú fűtést

2.54. ábra. Légfűtő csempekandalló kettősfalú fém tűztérbetéttel

A kályha vagy kandalló talpazatánlevő szellőzőnyílásokon át beáramló hideg levegő a légfűtő járatban felmelegszik, majd a kályha vagy kandallófelső részén meleg levegőként áramlik ki, felfűtve a kályha körüli teret is. Ezta folyamatot konvekciós hőleadásnak nevezzük, amelynek során a kályha vagy kandalló falazata, köpenyfala is felmelegszik és fűt is, persze a konvekciós

légfűtéshez képest kisebb mértékben. A két hatás együtt rendkívül jó fűtésihatásfokú.

2.55. ábra. Légfűtő járatok kitorkollásáraalkalmas beépítőkeretes szellőzőrácsok

A légfűtő járattal épülő kályháknak

két változata van (2.47. ábra): az egyik esetben a be- és kiáramló levegő meny-nyisége, valamint áramlási sebességenem szabályozható, a másik esetbennemcsak szabályozható, de esetenként ventilátor beépítésével még fokozhatóis. A hőleadó elemek, a légfűtő járatok mérete és elrendezése, valamint a sza

bályozási mód méretezéssel határozható meg.

A légfűtő járatos konvekciós légfűtéshagyományos építésű cserépkályhák esetében is megoldható, ha a köpeny

fal a 2.48. ábra szerinti. A megoldáslényege, hogy a kályha köpenyfalát kettős falú kályhacsempékből építik úgy,hogy a kettős fal közötti légrések egymásba nyílva függőleges légjáratot képezzenek. A légjárat legalsó és legfelső csempéjét úgy alakították ki, hogy alul a hideg levegő beáramolhasson,felül a meleg levegő pedig kiáramolhasson a légjáratokból (a szerző sza

badalma). A kályhatípus termovíziós vizsgálatai alapján megállapították,

hogy a hagyományos kályhákhoz képest a fűtőfelület nagysága 1/3-dalcsökkenthető (2.49...2.55. ábra).



3. A cserépkályhák és csempekandallók főbb fajtái

Az előző fejezetben ismertetett szerkezeti és funkcionális elemekből nagyonsokféle cserépkályha és csempekandalló építhető a helyi adottságoknak és esztétikai igényeknek megfelelően. Ebbena fejezetben az előforduló főbb fajtákat mutatjuk be.

A cserépkályhák és csempekandallók különféle csoportosítási szempont

jai közül elsősorban az üzemelés mód ját emeljük ki, mivel a legjobban ennek alapján különböztethetők meg. Ugyanis a különböző üzemelésű kályhák anya

gai és szerkezeti elemei sokszor azonosak, viszonylag kevés az olyanszerkezeti elem, amely csak egyfajtaüzemelésű kályhához alkalmazható.

3.1. Hagyományos a)üzemelésűcserépkályhák

Hagyományos üzemelésűek azok a cserépkályhák, amelyekben időszakosan(naponta egyszer vagy kétszer begyújt

va) tüzelnek. Ezek a kályhák fa-, szén vagy vegyes, tehát fa- és széntüzelésrealkalmasak. A felhasználandó tüzelőanyag határozza meg a kályha belsőkialakítását, falvastagságát és ajtóinak elhelyezési módját.

A hagyományos üzemelésű kályhákatlegáltalánosabban aszerint csoportosít

ják, hogy a tűztér és a kéménybe csatlakozó füstcső között hány füstjárat van a

kályhatesten belül, és hogy ezek milyenirányban: függőlegesen vagy vízszintesen helyezkednek el. Ezen a ponton belül a legelterjedtebb cserépkályhákat ennek megfelelően csoportosítottuk.

Egyjáratú cserépkályhák

Az egyjáratú cserépkályhában a tűztér és a füstcső között egyetlen járat van,így lényegében a tűztér és a füstjárat

egybeesik. Ez az oka annak, hogy azegyjáratú cserépkályhákat gyakran járat nélküli cserépkályháknak is nevezik.

3.1. ábra. Egyjáratú (járat nélküli) cserépkályhaa) keresztmetszet; b) hosszmetszet; 1 tűztér;

2 tűztérfal; 3 tűzlap; 4 ferde tűztérlezárás;

5 hőtároló kitöltés; 6 tűztérajtó; 7 csempefal;

8 szegő; 9 csempetakarás; 10 csappantyú;

11 füstcső; 12 padka fallal

b)

Egyjáratú, modern karakterű külsővelépített hagyományos üzemű cserépkályha kiegészítő fűtésként a lakás tetőterének vendégszobájában



Kétjáratú cserépkályha padkafalra építve

A 3.1. ábrán bemutatott egyjáratú vagy járat nélküli cserépkályha metszetein látható, hogy ez a kályhafajta hasonlít legjobban a kandallókhoz. Ez ahasonlóság abból ered, hogy ez talán alegősibb kályhatípus, hiszen lényegébenúgy keletkezett, hogy ősi kandallók tűzterét ajtóval lezárták. Ebből adódik,hogy ez a kályhatípus egyszerűbb anyagokból - vályogból vagy téglából - ismegépíthető. Nem feltétlenül szükséges ehhez a kályhához külön kémény sem, hiszen az égés során keletkező füstgázok a kályha tetejére épített lemez-csövön is elvezethetők. (Ilyen megoldások alkalmazásakor ügyelni kell, nehogy a magas hőmérsékletű lemezkémény tüzet okozzon.)

Az egyjáratú kályhákat hamutér nél

kül, fa- vagy vegyes tüzelésre építik. A hamutér elhagyásának elsősorban azaz oka, hogy a rostélyon beáramló primer levegő nagyon megnövelné a kályha huzatát, így a forró füstgázok a gyorsabb áramlás miatt nem adnának átelegendő hőt a köpenyfalaknak.

Az egyjáratú kályhák lényeges előnye, hogy könnyen megépíthetők, huzatigényük valamennyi kályhatípusközül a legkisebb, így alacsony lakó-és hétvégi házakban már 3,00...4,00 mmagas kéményekhez is alkalmazhatók.

3.2. ábra. Kétjáratú cserépkályhaa) hosszmetszet; b) keresztmetszet; 1 tűztér;2 füstkamra; 3 beégő; 4 bukónyílás; 5 füst

járat; 6 üzemi füstcső ; 7 fölfűtő füstcső; 8 ko

rom; 9 tisztítódugó; 10 tűztérfal; 11 csempefal

További előnyük, hogy gyorsan felfűt-hetők, hőleadásuk intenzív, de hőtáro-lásuk viszonylag kicsi. Így elsősorbanhétvégi házakban célszerűek. Az egy

járatú vagy járat nélküli cserépkályhák fűtési hatásfoka 50. ..60% közötti.

Kétjáratú cserépkályhák A kétjáratú cserépkályhákban - amelyeket hazánkban ritkán építenek - a tűztér mögött vagy mellett bukójárat is készül. Ahhoz, hogy megfelelő legyen afüstgázáramlás, a kéménybe vezető füstcsövet a bukójárat alsó végén kell csatlakoztatni úgy, hogy a kormot a füstcső

becsatlakozása alatt még össze lehessen gyűjteni. Könnyű belátni, hogy azalsó részbe csatlakozó füstcső miatt akályhában nem ideálisak az áramlási

körülmények, mivel a meleg füstgáz felfelé áramlik. Viszont a kémény megfelelő felmelegedése után, mikor már jóa huzat, a bukójáraton áthaladó füstgáza hőjének jelentős részét még kiáramlás előtt át tudja adni a járat falainak.Ezt a nehézséget hidalják át a 3.2. ábrán bemutatott kétjáratú kályhatípussal, amelynek két füstcsőbekötése

van. A felső füstcső a felfűtés, az alsófüstcső pedig az üzemelés idejére biztosítja a megfelelő légáramlás feltételeit. A kettős füstcsöves kályhák füstcsövei-

be elzárószerkezeteket kell beépíteni akívánt üzemmód beállítására.

A kétjáratú kályhák hamutér nélkülés hamutérrel egyaránt megépíthetők. Általában fa- vagy vegyes tüzelésre alkalmasak.

Előnyük, hogy viszonylag könnyenmegépíthetők, huzatigényük - különösen kettős füstcső alkalmazása esetén- nem számottevő: alsó füstcsőcsatlakozással 4,00...6,00 m, alternatívval pedig 3,00...4,00 m magas kémény szükséges. Ennek megfelelően alacsony lakóépületekben és hétvégi házakbanis megépíthetők. Ennek a kályhatípusnak valamivel lassúbb a felfűtése éskevésbé intenzív a hőleadása, viszont

valamivel jobb a hőtárolása, mint azegyjáratú kályháknak. A kétjáratú cserépkályhák fűtési hatásfoka 55...65%közötti.

Háromjáratúcserépkályhák

A háromjáratú cserépkályhákban a tűz-térhez csatlakozó első füstjárathoz,amely a kályha legfelső részéig, egészen a takarásig vezet, bukó füstjáratcsatlakozik, majd ehhez a második járathoz, alsó átégővel, emelkedő függőleges járat kapcsolódik, amely a füst-csövön át már közvetlenül a kéménybe vezeti a füstgázokat. Az első járatbana magas hőmérsékletű füstgázok haladási sebességét rendszerint terelőlapokkal csökkentik, ami javítja azok hőleadását.

48

a) b)



A háromjáratú kályhák már általábanhamutérrel készülnek (3.3. ábra) és fa-,

vagy szén-, vagy vegyes tüzelésűek. Az égési levegőt bevezető szabályozható nyílás lehetőleg a hamutérajtón legyen. A tűzteret a hamutértől elválasztórostély és a tüzelőajtó alsó széle közöttimagasságkülönbséget a tüzeléstől függően kell megválasztani. A széntüzelésű kályhákban mélyebb a tűztér, a magassági különbség elérheti a 10... 12cm-t is, míg fatüzelés esetén elegendőa 2...3 cm-es magasságkülönbség.

A kályhatípus szükséges kéménymagassága 6,00...8,00 m. A háromjáratúkályhák fűtési hatásfoka 60...70% közötti.

A (3.3 ábrán bemutatott) háromjáratúcserépkályha ülő- és támaszpadkával

3.3. ábra. Háromjáratú cserépkályhaa), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet;

I tűztér; 2 tűztérajtó; 3 biztonsági átégő; 4

felégő; 5 tűzrács; 6 füstkamra (első járat); 7

átégő; 8 füstjárat; 9 alsó átégő; 10 tűzfal;

II hamutér; 12 hamutérajtó; 13 talpaza tifal;

14 tisztítónyílás; 15 tölcséres kiképzés; 16 ki

töltőanyag; 17 terelőlap; 18 füstcső; 19 kettős

falú kályhacsempe fal; 20 szegő; 21 takarás

csempével; 22 kémény; 23 járatvonal iránya

49d)e)f)



Négyjáratú külső fűtésű cserépkályhafalazott padkával 12 1 17

3.4. ábra. Négyjáratú cserépkályhaa), b) függőleges; c)...e) vízszintes metszet;

(A...C a füst útja) 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 tűz-térajtó; 4 hamutér (hamuládával); 5 hamu

térajtó levegőszabályozóval; 6 felégő; 7 első

és második füstjárat; 8 átégő; 9 bukó- (har

madik) járat; 10 a járat iránya; 11 emelkedő-

(negyedik) járat; 12 tűztérfal; 13 hamutérfal;

14 takarólap; 15 füstjárattal; 16 utóbélelés;

17 csempefal; 18 tisztítódugó; 19 szegő;

20 füstcső; 21 talpazat; 22 biztonsági átégő

A 3.5. ábrán bemutatott négyjáratúcserépkályha oldalpadkával

Négyjáratú cserépkályhák

A cserépkályhában a négy járat már többféleképpen rendezhető el, ezek közül kétféle elrendezés vált általánossá:

- Kevésbé használatos az olyan elrendezés, amikor a tűztértől a takarásig,a kályha teljes szélességében és az ajtók feletti oldalon elhelyezkedő első járat felül két átégőn át két (iker) bukóaknához csatlakozik; ezek között vana negyedik, az emelkedő akna, amely afüstcsövön át már a kéményhez csatla

kozik;

50

a) b)

c) d) e)



3.5. ábra. Négyjáratú cserépkályha sorosfüstjáratokkala), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet;

1 tűztér; 2 tűzrács; 3 hamutér; 4 felégő;

5 füstkamra; 6 takarás; 7 fekvő átégő; 8 biz

tonsági átégő; 9 terelő; 10 átégő; 11 fölfűtő

füstcső csatlakozása; 12 fekvő füstjárat;

13 alsó csatlakozás; 14 füstjárat; 15 tűztérfal;

16 csempefal; 17 tisztítódugó; 18 másod

dugó ; 19 tisztító- (hamu-) ajtó; 20 ham uajtó;21 tűztérajtó; 22 bélés; 23 rácsos ajtó; 24 ké

mény; 25 díszítőcsempe

- Elterjedtebb a 3.4. ábrán láthatóelrendezés, amikor a tűztér tetején levőkét felégőn át kerülnek be a füstgázok az ugyancsak ikerelrendezésű első ésmásodik járatba, majd ezekből két be-

égőn át az emelkedő járatok között elhelyezett harmadik bukójáratba, azután a negyedik, emelkedő járatba.

Ezen a két általánosan ismert elrendezésen kívül az ún. soros elrendezéstis alkalmazzák, amelynek példája a3.5. ábrán látható. Ebben az esetbenegymás mellé kerülnek az emelkedőés bukóaknák, és a négy járatból adó

dóan a kályha kéménycsatlakozásaalul van. Ennek a változatnak az előzőkettőnél jóval nagyobb a huzatigénye.

51

b)a)

e)

d)

c)



Ötjáratú cserépkályha kapcsolt (fém)konvekciós hőleadó lemezzel.

3.6. ábra. Ötjáratú cserépkályhaa)...f) metszetek; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 ha

mutér; 4 felégő; 5 tűztérajtó; 6 hamutérajtó;

7 első füstjárat; 8 bukó füstjárat; 9 átégő;

lOtisztrtódugó; 11 járatkapcsolás; 12 füstcső;

13 légtér; 14 láb; 15 tartószerkezet; 16 csem

pefal; 17 párkány; 18 aláfalazás; 19 tűztér-fal; 20 ragasztóhabarcs réteg; 21 takarás;

22 bélésfal

A négyjáratos kályhának bármilyen változatát építjük is meg, a harmadik járat átégőjének közelében célszerű elzárószerkezetes kéménycsatlakozást kialakítani, amely elsősorban felfíitéskor lényeges. Amint a kályhatest és a kémény már megfelelően nagy hőmérsékletű, akkor ezt a csatlakozást el kell zárni, hogy a füstgázok csak valamennyi

járat érintésével távozhassanak a kályhából.

Más a háromjáratú kályháknál is célszerű, de a négyjáratú kályháknál mindenképpen szükséges biztonsági átégő-ket kialakítani.

Az általánosan ismert elrendezésűnégyjáratos kályhák üzemeléséhez6,00...8,00 m magas kémény szükséges. A soros elrendezésű kályhák huzatigénye nagyobb, így azokhoz legalább7,00... 10,00 m magas kéményt kellépíteni.

A négyjáratú kályhák fűtőteljesítmé-nye 60...72% közötti.

e)

Ötjáratú cserépkályhák

Az ötjáratú cserépkályhák belső járatainak elrendezése a 3.6. ábrán látható,és az eddigiek után nem igényel rész

letesebb ismertetést. Így csak azokkal azeltérésekkel foglalkozunk, amelyekbenaz ötjáratú kályhák különböznek a ke

vesebb járatúaktól. A 2...5 járat körülveszi a tűzteret,

így a kályha két oldalsó részét inkábba füstgázok, mint a tűz melegítik fel. Azöt járat függőleges emelkedő és bukóaknái folytán a füstcső a kályha felsőrészéhez csatlakozik.

Az ötjáratú kályháknak viszonylagnagy a huzatigénye, így 6,00...10,00 mmagas kéményt kell építeni.

Az ötjáratú kályhák fűtési hatásfoka 60...75% közötti.

52

b)a)

f)

c) d)



Függőleges és vízszintes járatú cserépkályhák

Az eddig tárgyalt cserépkályhák mindfüggőleges járatúak voltak. Az ebbena pontban tárgyalt kályhák felépítése

hasonló, de járataik között vízszinteselhelyezésűek is vannak. Ezért ezeketkombinált füstjáratú cserépkályháknak is nevezik,

A 3.7. ábrán egyszerűbb, a 3.8. ábrán lényegesen összetettebb kombinált füstjárat-kiképzésű kályha látható.Ezeknek a kályháknak csak a füstjáratkiképzése tér el a korábban tárgyaltkályhák felépítésétől. Minden más részletükben azonosak azokkal.

A kombinált füstjáratú kályhák elő

nye, hogy többféleképpen megépíthetők,testesek, nagy fűtőfelületűek, akár sütővel is összeépíthetők.

Az egyszerűbb felépítésű kombináltfüstjárat-kiképzésű kályhákhoz 5,00...7,00 m magas, az összetettebb típusokhoz 8,00... 16,00 m magas kémény szükséges.

Többek között a füstjáratok bonyolult kapcsolataitól is függ a kályhák fűtési hatásfoka. Ennek megfelelően azegyszerűbb kombinált füstjárat-kiképzésű cserépkályhák fűtési hatásfoka60...70%, az összetettebb változatoké65...75% közötti.

Kombinált járatú hagyományos cserépkályha kiemelten magas fekvő és álló

járato kkal, felső kéménykapcsolattal.

180... 200 °C

3.7. ábra. Függőleges-vízszintes járatúcserépkályhaa), b) függőleges; c), d) vízszintes metszet;

1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűztérfal; 4 csempe

fal; 5 bukó füstjárat; 6 emelkedő füstjárat;

7 biztonsági átégő; 8 fekvő füstjárat; 9 át

égő; 10 tisztítónyílás; 11 korom; 12 füst

kamra; 13 hamutér; 14 bélésfal; 15 tűzrács;

16 füstcső

1 3 4 5

14 8 4 9

d)53

b)a)

c)



a)

3.8. ábra. Függőleges-vízszintes-függőleges járatú cserépkályhaa), b) függőleges; c)...f) vízszintes metszet;

(A...K a füst útja); 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűz-

rács; 4 hamutér; 5 beégő; 6 alsó függőleges;

7 fekvő; 8 felső függőleges füstjárat; 9 átégő;

10füstcső; 11 korom; 12 tűztérfal; 13 járatfal;

14 bélés

Fekvő járatú cserépkályha kiemelt padkafalra ültetve

d)

b)

3.9. ábra. Fekvő járatú, fatüzelésű cserépkályhaa), b) függőleges, c)...f) vízszintes metszet;

1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 tűzlap; 4 tűztérfal; 5 be

égő; 6 füstjáratfal; 7 fekvő füstjárat; 8 bélésfal;

9 átégő; 10 tűzgátló lap; 11 füstcső; 12 kö

penyfal; 13 légfűtő járatok f)

c)

d) f)

c)

e)

a) b)

e)



Fekvő járatúcserépkályhák

A szinte kizárólag fatüzelésre építettfekvő járatú cserépkályhák annyibankülönböznek az előzőektől, hogy ezek ben a tűztér mögötti résztől eltekint ve kizárólag fekvő füstjáratok vannak.

A vízszintes füstjáratok spirálvonalmentén helyezkednek el, átégőkkel ésfelégőkkel kapcsolódva egymáshoz,mint ahogy az a 3.9. ábrán látható.

Az ilyen típusú kályhához szükséges kéménymagasság 5,00...6,00 m.

A típus fűtési teljesítménye 60...70%közötti.

3.10. ábra. Alsó égésű cserépkályha kiemelttalpazattala) nézetrajz; b), c) függőleges, d)...f) vízszintes metszet; 1 töltőkosár; 2 tűztér; 3 tűz-rács; 4 leégők; 5 biztonsági átégő; 6 füstjárat;

7 tűztérfal; 8 tűzkosár fala; 9 takarólap; 10 já

ratfal; 11 átégő; 12 bukóátégő; 13 korom;

14 bélésfal; 15 samott takarófal; 16 aláfalazás;

17 talpazatperem; 18 csempefal; 19 láb;

20 párkány; 21 égéstermék-kivezető; 22 töl

tőajtó; 23 tüzelőajtó; 24 hamuajtó; 25 leve

gőszabályozó

3.2. Töltő rendszerűcserépkályhák

A töltő rendszerű cserépkályhák felépítése csaknem azonos az eddig tárgyaltcserépkályhákéval.

Az eltérés az ajtók számában és a

tűztér közvetlen környezetének kialakításában van. Az ilyen típusú kályhákon ugyanis három ajtó van; a már ismert tűztérajtón és hamuzóajtón kívüla harmadik ajtón lehet a tüzelőanyagota tűztérbe tölteni. A tűztérben a folyamatos égés miatt rendkívül nagy a hőmérséklet, így a tűztér falait a többikályhatípusénál gondosabban kell megépíteni, de kialakításuk függ a kályhaégési rendszerétől is (erre az egyes típusok leírásánál még visszatérünk).

A töltő rendszerű cserépkályhákatmás néven folytonégő kályháknak isszokták nevezni, ami abból ered, hogy ezek alkalmasak arra, hogy a tüzelőanyag rendszeres betöltésével és a keletkezett hamu rendszeres ürítésével ősztől tavaszig folyamatosan üzemeljenek. Annak ellenére, hogy ez számoselőnnyel jár, nem gyakran építenek töltő rendszerű kályhákat.

A töltő rendszerű kályhák építése nagyobb gondosságot igényel ugyan, deélettartamuk, tisztítási-átrakási periódusuk lényegesen hosszabb az időszakostüzelésű kályhákénál.

Mindezeken túl üzemeltetésük nagyon gazdaságos, jól kialakított változataik a 80%-os fűtési hatásfokot is el

érhetik. Az előbbiek ismeretében nehéz meg

érteni, hogy alkalmazásuk miért nemterjed szélesebb körben.

Alsó égésű, széntüzelésűcserépkályhák

Az alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhákban a tüzelőanyag a rostélyon, ül.

közvetlenül a rostély felett ég. Az égéssorán keletkező füstgázok a tűztér kétoldalán levő átégőkön át kerülnek akályhatest kétoldali függőleges füst

járataiba. Innen tetőátégőkön jutnak tovább egy közös bukójáratba, majd pedig egy alsó átégőn át az utolsó felmenő járatba, végül a füstcsövön át a kéménybe. Ez a folyamat a 3.10. ábrán iskövethető. Az ábrán az is látható, hogy

22

23

24

a)

55

b) c)

f)e)d)



23 21 29 22 21 28

Külső fűtésű, lépcsőzetes tagolású cserépkályha, csempeburkolatú padkával.

3.11. ábra. Felső égésű cserépkályhaa), b) füg gőle ges, c)...f) vízszintes metszet; (A...F a füstútja); 1 füstjárat; 2 fekvő tűz

rács; 3 álló tűzrács; 4 hamu-zó; 5 beégő; 6 bukó füstjárat;

7 átégő; 8 tűztérfal; 9 taka

rólap; 10 bélésfal; 11 járatfal;

12 járattakarás; 13 aláfala

zás; 14 tisztítónyílás dugó

val; 15 korom; 16 biztonsági

átégő; 17 töltőajtó; 18 tüze

lőajtó; 19 hamuzóajtó; 20 le

vegőztető; 21 kombinált füst

járat; 22 takarás; 23 füstcső;

24 csempefal; 25 aljlemez;

26 láb; 27 légtér; 28 párkány;

29 borítóburkolat

f)

a rendkívül nagy hőmérsékletű tűztér és a hozzá csatlakozó két füstjárat falát fokozottan bélelni kell. Ezért a tűzterét, valamint az említett két füstjáratot

teljes magasságáig hőálló samott-téglá- ból együtt kell falazni. A tűztéri fal min.65 mm, a füstjáratok falai pedig min.40 mm vastagok, és mindegyiket sa-motttliszt habarccsal kell falazni. A samott-tégla falazatok mögött elhelyezkedő palástfal közeinek kitöltésére már agyaghabarcsot is alkalmazhatunk.

A tűztér rostélyát mintegy 8... 12 cm-rel mélyebbre kell helyezni a tüzelőajtó alsó szélénél. A tűztér két oldalán a beégők magassága nem lehet nagyobb,mint a tüzelőajtó magasságának fele vagy kétharmada. A kályha töltőajtajáta tűztér legmagasabb pontján kell elhe-

56

e)

c) d)



lyezni. Ugyancsak ilyen magasan kellelhelyezni a tűztér biztonsági átégőjétis, a tűztér valamelyik oldalán. A biztonsági átégőnek különösen a kályhafeltöltésekor nagy a jelentősége.

Az égési levegőt szabályozó nyíláselsősorban a hamuzóajtón legyen, delehet hasonló a tüzelőajtón is, mert ezekkel az égés nagymértékben szabályoz-hatóvá válik.

Az alsó égésű, széntüzelésű cserépkályhák üzemeléséhez szükséges kéménymagasság 6,00...8,00 m. A kályhatípus megfelelő üzemeltetésévelelérhető fűtési hatásfok 70...80%.

Felső égésű, széntüzelésűcserépkályhák

Ez a kályhatípus külső megjelenésébensemmiben sem különbözik az előzőpontban tárgyalttól, csak belső kialakítása más. Itt a tűztérbe betöltött tüzelőanyag felső része ég, és a tűztér felső szélén kétoldalt helyezkednek elazok a beégők, amelyeken át a füstgáza tűztér kétoldali bukójárataiba, majdonnan egy-egy emelkedő járaton át atűztér fölötti járatrendszerbe jut. Azilyen típusú kályhák felépítése a 3.11.ábrán látható.

A felső égésű töltőkályhák esetébenfokozottan kell ügyelni arra, hogy a tűztér két oldalán levő beégők alsó síkjasemmiképpen ne legyen alacsonyabban,mint a töltőajtó közepe, mert a töltéskor nem kerülhet tüzelőanyag a füstjáratokba. Ugyancsak lényeges, hogy atűztér beégőit nem szabad az ajtó felőli járatokon elhelyezni, mert akkor töltéskor a keletkező füstgázok nem afüstjáratokba, hanem a töltőajtón át a

légtérbe ömlenek. Lényeges a tűztér-nek és nyílásainak az arányrendszereis; a töltőajtó felső széle és a tűztér fedése közötti távolság a tűztér falábanelhelyezett beégők magasságával azonos, de semmiképp sem kisebb a beégők magasságának kétharmadánál; atöltőajtó alsó széle és a rostély közöttitávolság körülbelül a tűztér teljes magasságának kétharmada; a tüzelőajtóalsó éle és a fekvő rostély között 6...10cm legyen a távolság, ez egyesített ajtó esetén max. 4 cm-re csökkenhet.

A kályhába be kell építeni a tűztér alját képező vízszintes rostély síkjára

Sarokcserépkályha közvetlenül kapcsol va a tér elvá lasztóként (is) épült kéménytesthez

közel merőlegesen egy kiemelhető állórostélyt is, amelyet a rostélyon fennakadt salak eltávolításakor ki lehet emelni a helyéről.

A füstjáratokat a felső égésű töltő

kályhák esetében az alsó égésűénél valamivel kisebb hőmérsékletű füstgázmelegíti fel. Ebből adódóan a füstjáratok falai agyagtéglából is lehetnek, éscseréppel is bélelhetők. A tűztér falaitazonban változatlanul min. 65 mm vastag samott-téglából kell készíteni, sa-motthabarcsba falazva és a kályha hátsófalánál agyaghabarccsal a köpenyfalhoz ragasztva. A tűzterét 40 mm vastag samott-téglával is le lehet fedni.

A felső égésű, széntüzelésű kályhákhoz 6,00... 10,00 m magasságú kéményt

kell építeni. Fűtési hatásfokuk 70...80%közötti.

Folytonégő termokoksz-cserépkályhák

Lényegében ez a kályhatípus is az alsóégésű, széntüzelésű cserépkályhák csoportjába tartozik, azzal a különbséggel,hogy kizárólag koksz eltüzelésére al

kalmas. A koksz folyamatos égése során keletkező rendkívül magas hőmérséklet miatt különleges tűztérkiképzést

igényel. Rendszerint erre a célra készített öntöttvas tűzkosarat építenek be akályhába, amely tűztérmagasságú, éskívülről mozgatható rostélyt foglal magában. A három ajtót a tűzkosártólfüggetlenül építik be a kályha köpenyfalába.

A tűztér kiképzéséhez szükséges ön

töttvas és samottgyártmányok a hatvanas évek óta nincsenek kereskedelmiforgalomban, így ennek a típusnak részletesebb bemutatását nem tartjuk szükségesnek (3.12. ábra).

3.12. ábra. Széntüzelésű, elemeiben falazott kályha tűzteres és kapcsolt füstjárata. A hőtágulásból adódó intenzív mozgások miatt a tűzterét tanácsos (rugalmas)acélszalaggal övszerűen átkötni, mert ígya tűztér, ezáltal az egész kályha élettartama megsokszorozódhat

57



Külső fűtésű, gázüzemelésű cserépkályha kétszintes lakás nappalijában

3.3. Gáztüzelésűcserépkályhák

A gázüzemű cserépkályha tűzterébenerre a célra kialakított, földgázzal vagy

városi gázzal működő gázégő állítja előazt a hőenergiát, amely a kályha köpenyfalát átmelegíti.

Tűztere nem igényel különleges ki

alakítást. Füstjáratai leginkább a fek vőjáratú cserépkályhák belső elrendezéséhez hasonlítanak.

A gázüzemű cserépkályhák építésekor vagy átépítésekor a következő néhány probléma megoldására komoly figyelmet kell fordítani:

- A gázüzemű cserépkályhák füst- járatait csak fekvő rendszerűre szabadkiképezni, a járatok felfelé emelkedvelehetnek lépcsős kialakításúak is, de

bukójárat és holttér nem alakulhat ki a járatokban, mert robbanásveszélyes.

6

75-

1

2

3

14

a)

3.13. ábra. Gázüzemű,egy légjáratú cserépkályhaa)...d) metszetek; 1 tűztér; 2 gázégő; 3 automa

tikus berendezés; 4 tűztérfal; 5 takarólap; 6 tere

lőlap; 7 légjárat; 8 borító

fal; 9 hasadó-nyíló felület;10 füstcső; 11 deflektor;

12 csempefal; 13 kémény;

14 csempefal; 15 oldható

kötés

7 6 12

c) 1 4 12 d)

3.14. ábra. Gázüzemű, zárt égésterű légfűtő cserépkályha üzemi metszete

- A tűztér falai lehetőleg 40 mm vastag samottlapokból készüljenek, agyaghabarcsba ágyazva.

- A bélelés a gázüzemű cserépkályhákban csak a terelőlapokat tartja; ezt, valamint a csempelapok bélelését gondosan, gáztömör kivitelben kell elkészíteni jó minőségű agyaghabarcs felhasználásával.

- A gázüzemű cserépkályhák takarását egy réteg cseréppel vagy csempé vel úgy kell elkészíteni, hogy az a kályha hasadó-nyíló felületeként működjék.

- A kályha füstcsövét a legfelső füst járat végén kell elhelyezni, és olyan def-lektorral felszerelni, amely biztonságiokokból megakadályozza a túl erős hu

zat kialakulását, a visszafelé áramló le vegő bejutását a füstjáratokba. Ugyanismindkettő eloltaná a gázégőt. A deflektor ugyanakkor robbanás esetén biztonsági szelepként is működik.

A tűzterét csak különleges gázégőkkel szabad fűteni. A beépítést a tervezésidőszakában a területileg illetékes gázszolgáltató képviselőjével egyeztetnikell, mert a gázüzemű cserépkályha létesítése engedélyköteles.

A gázüzemű cserépkályha építését

megelőzően azt a kéményt, amelybe bekívánjuk kötni, tüzeléstechnikai szakem berrel véleményeztetni kell, mert csak megfelelő minőségű és magasságú kémény esetén szabad a kályhát üzemeltetni.

Jó megoldás, ha a kéményt Wester-form vagy azbesztcement csővel kibéleljük. Meglevő kéményeket is ki lehet

bélelni, ha ezt a kémény elhúzásai ésállandó keresztmetszete lehetővé teszi.Ügyelni kell arra, hogy főleg bélelt kémények esetében a füstgázból a kémény-

58

b)



15

7

-12

b)

4 3 2 12

3.15. ábra. Gázüzemű, kettős (iker) légterűcserépkályhaa)...d) metszetek, jelölése a 3.13. ábra sze

rint

ben kicsapódó kondenzvizet felfogjuk és elvezessük.

A gázüzemű cserépkályha egyszerű változata a 3.13. ábrán látható. Ha nagyobb kályhát kell építeni, járatrendszere megkettőzhető (3.14. ábra). Csak 5,00 m2-nél kisebb fűtőfelületű gázüzemű kályhát szabad építeni. Ha en

nél nagyobb fűtőfelületre van szükség,úgy ikercserépkályhát kell építeni, kétégővel és két kéménnyel.

Végezetül hangsúlyozni kell, hogy minden olyan helyen, ahol folyamatosfűtésre van szükség, és földgáz vagy

városi gáz rendelkezésre is áll, a leggazdaságosabban a gázüzemű cserépkályhával lehet fűteni (PB-gázzal gázüzemű cserépkályhát tilos üzemeltetni,mert életveszélyes!).

A gázüzemű cserépkályhák fűtésihatásfoka 80...85% (3.15...3.19. ábra).

3.16. ábra. Cserépkályhatestbe épített-felső bordás hőleadóval

zárt égésterű - gázégő

59

a)

c)

8

5

6

1



3.18. ábra. Gázüzemű légfűtő cserépkályha

3.17. ábra. Gázüzemű cserépkályhabetétmetszete1 égőrács; 2 égőtér (tűztér); 3 biztonsági

szelep; 4 elektromos gyújtópatron; 5 nyit

ható (látszó) rácsozat; 6 hőcserélő bordázat;

7 a magas hőmérsékletű gáz útja - hő-

leadáshoz; 8 tűztérszekrény; 9 kondenzá

ciós tér; 10 kémlelő- (és tisztító)ajtó; 11 füst

csőcsatlakozó csonk

3.19. ábra. Hősugárzó betétes gázüzeműcserépkályha röntgenrajza. (Ezt a típustlakóhelyiségben tilos alkalmazni!) Alkalmas kiállítótermek, műtermek, várók fűtésére

3.4. Elektromosüzeműcserépkályhák

Az elektromos fűtőtestekkel üzemelőcserépkályháknak számos előnyük van:tiszták, higiénikusak, könnyen szabályozhatók, jól automatizálhatok, nemkell hozzájuk kémény, az időnkéntifűtőbetétcserén kívül alig igényelnek karbantartást, korszerű változataikkalközel 100%-os fűtési hatásfok érhető el.Mindezek ellenére jelentős hátrányuk,hogy a mai energiaárak miatt üzemeltetésük költségesebb, mint bármely más cserépkályhatípusé. Mivel energiaigényesek, az áramszolgáltató vállalatok a területükön sok helyütt nem

3.20. ábra. Időszakos tüzelésű cserépkályha elektromos fűtőbetéttel1 fűtőszál; 2 automatika; 3 elektromos csat

lakozó; 4 szobatermosztát; 5 tűztér; 6 kályha

test fűtőfelülete; 7 helyreállított takarás; 8 ki-

falazás; 9 kémény

is engedélyezik üzemeltetésüket, csak rendkívül indokolt esetben vagy jelentős hálózatfejlesztési hozzájárulás fe

jében. Mégis mindenképpen célszerű azelektromos üzemű cserépkályhák vál

tozatait megismerni, mert adódhatnak esetek, amikor semmilyen más fűtésimód nem alkalmazható.

60



3.21. ábra. Cserépkályha elektromos fűtőfelülete

1 fűtőszál; 2 csempefal; 3 elektromos csatlakozó; 4 termosztát; 5 kiemelt talpazat

Elektromos üzemű konvekciós cserépkályha (működési elvét lásd: 3.24. ábra)

3.23. ábra. Hőtárolós cserépkályhapadkával

3.24. ábra. Elektromos üzemű konvekciósfűtőtesta) nézet; b) metszet; c) alaprajz; 1 fűtőszálak;

2 b urkolat; 3 fűtőfej; 4 vezeték; 5 főkapcsoló;

6 termosztát; 7 konvekciós tér; 8 hőszigete

lés; 9 főfal; 10 csempefal; 11 bélés; 12 áll

vány; 13 légterelő

3.22. ábra. Kényszeráramoltatású, elektromos fűtésű hőtároló cserépkályha1 hőtároló test; 2 fűtőbetét; 3 csatlakozófej;

4 elektromos csatlakozódoboz; 5 elektro

mos csatlakozóvezeték; 6 ventilátor; 7 belsőlégjárat; 8 hőszigetelő réteg; 9 külső légjárat;

10 terelőlap; 11 termosztát; 12 kályhacsem

pe burkolati fal; 13 szellőző; 14 nyitható

zsalus rácsozat; 15 áttört talpazat; 16 padka;

17 légtér

Hőtároló cserépkályhák

Lényegében szinte bármilyen meglevőcserépkályha átalakítható, ill. átállítható elektromos üzeműre. A 3.20. ábrán látható meglevő kályhatestet nem

rakták át, csak a tűzterét tisztították ki. Az előző üzemelési mód következtébenkeletkezett tágulási hézagokat kitöl-

564

2

a) b)

61

c)

432

1

5



Légfűtő (külső üzemű) cserépkályha elektromos (kiegészítő vagy) időszakos üzeműkétoldali szárnypadkatámlákkal

3.25. ábra. Elektromos üzemű kályha;csempeburkolatú fali fűtőkészülék

törték fugázóanyaggal, a füstcső lég-tömör kifalazásával megszüntették a kéménybekötést azért, hogy az elektromosfűtőtesttel létrehozott hőenergia ne tá

vozhasson a kéményen át. Ez a cserépkályha már azért is hőtároló, mert gyakran kedvezményes árú éjszakai árammalfűtik, és a kályhatest által tárolt hőenergiát a nap folyamán fokozatosan adja le.

Célszerűbb azonban kifejezettenelektromos üzemre tervezett hőtárolócserépkályhát építeni, mert akkor a célnak megfelelő kialakítással a fűtés gazdaságosabbá tehető.

Az elektromos üzemű hőtároló cserépkályhák két alapvető változatát építik:

A 3.21. ábra szerinti változatot sugárzó burkolatú elektromos üzemű cse

répkályhának is nevezik. Lényege, hogy 3.26. ábra. Kerámialap burkolatú, elektro

mos üzemű fali fűtőkészülék

a nagy hőtároló képességű kályhatestet éjszakai árammal felfűtik, majd azígy felmelegített kályhatest fokozatosanadja át a hőt a fűteni kívánt térnek. Azakkumuláló kályhatest nagy térfogatsúlyú betételemekből készül, amelyek anyaga vagy magnezit idomtégla, ritkább esetben falazat, vagy ömlesztett,

gömbölyű élű kőzet. A hőakkumulálóközeg felfűtése automatizálható, de akályha hőleadása utólag nem befolyásolható, nem szabályozható. Az ilyenkályhák teljesítménye minden esetbena felhalmozott energiától függ. Előnyük,hogy a kályhatest gyenge hőszigetelőés jó hővezető képességű köpenyfalamiatt a hőleadás egyenletes. Az ilyenkályha nem igényel kéményt, nem kella tüzelésével bajlódni, higiénikus, esztétikai hatása mégis azonos lehet sok szilárd tüzelésű cserépkályháéval.

Az elektromos üzemű hőtároló cserépkályhák 3.22. ábrán bemutatott másik változata is nagy térfogatsúlyú, jóhőtároló képességű akkumuláló közegreépül, de a körülötte levő légtérben kialakuló konvekciós légáramlás szabályozásával, kényszeráramoltatásával a kályhahőleadása szabályozható. Ez a változatlényegében egyesíti magában a hőtárolóés a következő pontban ismertetett elektromos üzemű konvekciós cserépkályhák kedvező üzemelési tulajdonságait.

A szoba megfelelő helyén elhelyezett termosztáttal a kényszeráramoltató ventilátor mindig a szükséges mérték ben üzemeltethető, így a fűtött tér hőmérséklete a kívántra állítható be.

Konvekciós cserépkályhák

A kályhák hőleadásához szükséges köz vetítő közeg a levegő, amelyet a fűtőtest körül vagy szabadon hagyunk áramolni, vagy (pl. ventilátorral) sza

bályozzuk áramlását. A 3.24. ábrán bemutatott kályha ese

tében a csempefalazat mögötti elektromos fűtőtesteket úgy helyezték el, hogy a körülöttük áramló levegőt fel tudják fűteni. Az így felmelegedett levegő azesetleg szabályozható légterelőn át afűtendő térbe ömlik, és helyére beáramlik a lehűlt levegő a kályhatest lábazati részén levő nyílásokon. Ezt a folyamatot csak a levegő áramlási útjábatett szabályozható zsaluval lehet befo

lyásolni (3.25...3.26. ábra).

62



3.5. Konvekcióshőleadású légfűtőcserépkályhák

A szilárd tüzelésű cserépkályhák legkorszerűbb típusai a konvekciós hőleadásúcserépkályhák. Ezek alapvetően eltérnek a hagyományos üzemelésű cserépkályháktól, mivel köpenyfaluk felmelegszik ugyan, de fűtési teljesítményük

elenyésző ahhoz a légfűtéshez képest,amelyet a kályhában elhelyezett fűtő

betét és a köpenyfal közötti légrésbenáramló levegő hoz létre.

Ez a kályhatípus Nyugat-Európábancsaknem kiszorította már a hagyományos építésű cserépkályhákat. Ennek a

jó hatásfokon kívül az is magyarázata,hogy a fűtőbetétet gyárban állítják elő,ezenkívül fokozottan hőálló anyagok

ból készül, és így a hőmozgásokra ke vésbé érzékeny, a körülötte levő kö

penyfal egyszerűbben megépíthető, ésa közvetett hőhatás folytán a kályhák hosszabb élettartamúak.

3.27. ábra. Korszerű fűtőbetétes légfűtőcserépkályha1 tűztér; 2 acéllemez hátfal; 3 takarófal;

4 konvekciós lemezborda; 5 tűzrács; 6 samott

tűztérfal; 7 hamutér; 8 fenékfal; 9 légtér;

10 légutak; 11 tartószerkezet; 12 talpazatirész; 13 légzáró fal; 14 hőcserélő; 15 hőcső;

16 szellőzőcsempe; 17 sík takarócsempe;

18 szegő; 19 szegő sarokcsempe; 20 alsópárkány; 21 sarok; 22 falcsempe; 23 állítható zsalus légterelő; 24 főfal; 25 kémény;

26 padka

A fűtőbetét füstgázhasznosító elemekkel is kiegészíthető. Ebben az eset

ben nemcsak a hőleadó felület nagyságanövekszik, hanem az is megvalósítható,hogy a fűtőbetét vagy tűztérbetét és afüstgázhasznosító elem ne azonos helyiségben, sőt ne azonos szinten legyen.Ezáltal elérhető, hogy egy helyről, esetleg egy alárendeltebb helyiségből tüzelve több helyiséget is fűtsünk ked vező esztétikai hatású cserépkályhával(3.27. ábra).

A működési elvből következik, hogy ezeknél a kályháknál lényeges a tűztér

betét hőleadó felülete és az azt körül vevő légtér kialakítása. A tűztérbetéthőleadó felületét konvekciós bordákkal,

Korszerű fűtőbetétes cserépkályha faanyagú padkával (metszetét lásd: 3.27 ábra)

lemezekkel lehet növelni. Ebben az eset ben a tűztérbetétet körülvevő köpenyfal és a tűztérbetét közötti távolságot a

bordák méretei határozzák meg. Akkor jó a légáramlás, ha a konvekciós lemezek, ill. bordák és a köpenyfal belsősíkja közötti távolság 2...6 cm. Ha nincsenek konvekciós bordák a tűztérbeté-

ten, akkor az említett távolság 6...8 cm. A tűztérbetétet kétféle módon lehet

a cserépkályhába beépíteni. Az egyik esetben a végleges helyére elhelyezetttűztérbetét köre építik a köpenyfalat, amásik esetben a köpenyfalat úgy építik meg, hogy a tűztérbetét utólag elhelyezhető legyen benne. Ez a második megoldás pontosabb kivitelezést igényel,különösen a füstcsőcsatlakoztatás megoldásánál. A kályha átszellőzőnyílásának akkorának kell lennie, hogy a tűztérbetét beférjen rajta, és javítás vagy csereesetén a köpenyfal elbontása nélkül kiemelhető legyen.

63

19

18 -

17

1 9

2 2

2 3

2 1

2 0 -

26

25

18

24

16

17

14

9

15

14

13

5

3

2

16

5

7

8

9

10

4

11

12





3.31. ábra. íves záradékú kályhacsempeburkolati köpenyfal kiselemes előregyár-tásaa) több elemsoros; b) két elemsoros

Előre gyártott elemes, fűtőbetétes csempekandalló fapadkával

3.32. ábra. A különböző alakzatú burko-lati falfelületek előre gyárthatóak kályha-csempékből

3.33. ábra. Előre gyártott falelemes légfűtő cserépkályha

3.34. ábra. Teljes felületen előre gyártott

burkolati (U alakú) falelem kapcsolt lábakkal. Beépítése a tú'ztérbetét elhelyezése után lehetséges

3.35. ábra. A kályhacsempe burkolati fal

előregyártásával a különböző méretűkerámiaelemek könnyebben sorolhatók,mint például falazásnál

65



Hagyományos építésűkonvekciós légfűtőcserépkályhák

Az eddig elmondottakon túl ennek akályhatípusnak az a lényege, hogy az

előre gyártott tűztérbetétet hagyományosépítésű kályhában helyezik el úgy, hogy a konvekciós áramlás a köpenyfal és atűztérbetét fala között létrejöhessen.

A 3.36. ábrán bemutatott kályhaolyan kombinált változat, amelyben akonvekciós légfűtést hagyományos hő-leadású kályharésszel egészítették ki,ugyanis a füstgázokat a füstjáratokonkivezetve lényegében hasznosították a

3.36. ábra. Cserépkályha fűtőbetéttel és fa

lazott füstjárattala) alaprajz; b)...d) met

szetek; (A...F a füst út

ja) ; 1 tűztérbetételem;

2 tüzelőajtó; 3 égési le

vegő; 4 légtömör keret;

5 füstcső; 6 csappan

tyú; 7 konvekciós tér;

8 talpazati fal; 9 csem

pe köpenyfal; 10 sze

gőcsempe; 11 légte

relő; 12 bukó füstjárat;

13 emelkedő füstjárat;

14 konvekciós járatfal;

15 elválasztó járatfal;

16 átégő; 17 bélésfal;

18 kémény

Hagyományos építésű konvekciós légfűtőcserépkályha falazottpadkával

66 c) d)



még meglevő hőjét. Az ábrán láthatókályha füstjáratai hagyományos falazó-téglából készültek. A nagyobb hőmérsékletű járatokat ezenkívül külön csempe köpenyfal veszi körül, míg a kisebb

hőmérsékletű járatokat és a tűztérbetétet csak a kályhát borító bélelt csempeköpenyfal határolja. Ezeket a falazatokat a hőtágulásból adódó mozgások figyelembevételével kell kapcsolni,összeépíteni. A kályha légfűtő része akorábban leírtakkal azonos módon működik. A légáramlás szabályozására azalsó és felső nyílásokba légterelőket,áramlásszabályozókat szereltek.

Hagyományos építésű,füstgázhasznosítóvalkombinált konvekcióslégfűtő cserépkályhák

Ez a kályhatípus abban különbözik azelőzőtől, hogy a füstgáz tűztérbetéthezcsatlakozó füstgázhasznosítón halad át,mielőtt a kéménybe kerülne. Ezzel amegoldással jelentős mértékben növelnilehet a tűztérbetét hőleadó felületének

nagyságát, sőt ez a megoldás azt is lehetővé teszi, hogy egy tűztérbetéttel alakás több helyisége is fűthető legyen.

A füstgázhasznosító elemek anyagaáltalában egyszerű acéllemez, ül. közepes minőségű acélcső; hegesztett ki vitelben készülnek.

10 12 18

3.37. ábra. Cserépkályha fűtőbetéttel ésfüstgáz-hőhasznosítóval

a) metszet; b), c) alaprajzok; 1 tűztérbetét-elem; 2 konvekciós borda; 3 konvekciós tér;

4 tűztérajtó; 5 füstcsőcsonk; 6 csatlakozó

hüvely; 7 hőhasznosító; 8 hőcső; 9 szekunder járat; 10füstcső; 11 tisztítónyílás; ̂ c s a p

pantyú; 13 szegőcsempe; 14 csempefal;

15 légfűtő nyílás; 16 zárólemez; 17 hőszigetelés; 18 zárócsempe; 19 tisztítódugó; 20 láb;

21 köpenyfalajtó; 22 kémény; 23 főfal

Hagyományos építésű, füstgázhasznosítóval kombinált konvekciós légfűtő cserépkályha padkával

A kályhatípus legegyszerűbb változatában, amely a 3.37. ábrán látható,közvetlenül az előző pontban bemutatott

tűztérelem felett helyezték el a füstgázhasznosító elemet. Ezt a kettős építményt egyszerű építésű köpenyfal veszikörül, s ezen alul a levegő beáramlására, felül pedig a meleg levegő kiáramlására megfelelő nyílások vannak.

Két helyiség fűtésére alkalmas a 3.38.ábrán bemutatott kályha. Ebben az eset

ben az egyik helyiségben van a tűztér- betétes kályharész, a másik helyiségbena felépített köpenyfal mögött helyezkedik el a füstgázhasznosító elem. Egye

bekben a kályha, ül. kályhák szerkezeti kialakítása azonos az előbbiekbenismertetett kályhatípusokéval.

Ez és a későbbiekben ismertetett változatok megépítése előtt meg kell ter

vezni és pontosan méretezni, hogy afűtött helyiségek hőigényének mekkorahőteljesítményű tűztérelem, milyenhőmérsékletű füstgáz és milyen hőlea-dású füstgázhasznosító felel meg.

Az előbbihez hasonló a 3.39. ábrán bemutatott kályha is. A két példából jóllátható, hogy túl a hőenergia 80...90%-os hasznosításán, esztétikailag is számoslehetőséget nyújt a tűztérbetétes cserépkályha és a füstgázhasznosító kom

binációja.

67

c)a) 20

b)



10 14

3.38. ábra. Kéttestű cserépkályha fűtőbetéttel és hőhasznosítóvala) alaprajz; b) metszet; 1 tűztérbetételem;

2 tüzelőajtó; 3 hamuzóajtó; 4 füstcsőkönyök;

5 füstcsappantyú; 6 tisztítófedő; 7 füstcső;

8 díszrácsajtó; 9 légterelő; 10 csempe köpeny

fal; 11 szegő; 12 konvekciós lemez; 13 hő-

hasznosító; 14 konvekciós légtér; 15 kereszt

ajtó; 16 tisztítónyílás; 17 talpazat; 18 szabad

légtér; 19 kémény; 20 padka

3.39. ábra. Két helyiség fűtése cserépkály

hávala) alaprajz; b) metszet; 1 fűtőbetételem;

2 konvekciós borda; 3 tüzelőajtó; 4 kon

vekció s tér; 5 dísz ajtó ; 6 légterelő; 7 füst

csőkönyök; 8 tisztítónyílás; 9 csatlakozó

nyak; 10 első, 11 másodátkötés; 12 füstdob;

13 csempe köpenyfal; 14 szegő; 15 takarás;

16 padka; 17 talpazat; 18 állvány; 19 kémény

16 14 13 4 12 10 12 11 9 4

Előre gyártott tuzterbetétes, kapcsolt(füstgáz-) hőhasznosítóval egybeépítettcserépkályha

68 b)

a)

10

14

1

12

4

19

7

13

4

15

17

11-

9

4

10

12

13

14

14

16

11

15

17

18

11

6

10

4

5

8

2

1

3

10

.11

20

17

18

b)

19 13 5 3 1 13 14 16

a)



27 26 15 28 20 12 15

Ugyanennek a kályhaváltozatnak sa játos kialakítása, ha egy tűztérbetéttelés füstgázhasznosítóval egymás fölötti

tereket fűtenek (3.40. ábra). A kályhában a füstgáz hőjét hagyományos,épített füstjáratok hasznosítják a felső szinten, de ugyanez a megoldás elképzelhető úgy is, hogy a felső szintenacéllemez füstgázhasznosítót helyeznek el, és az fűti a felső teret konvek-ciós légfűtéssel. Megjegyezzük, hogy a bemutatott példa tűztérbetétje az alsótérben utólag is beépíthető vagy cserélhető; a tűztérbetét és a felső szintközötti füstcsövet pedig hőszigetelni

kell, hogy a füstgázok hővesztesége kisebb legyen.

3.40. ábra. Egymás fölötti szintek fűtése korszerű cserép-kályhávala) metszet; b)...d) alaprajzok;

1 tűztérbetételem; 2 konvekciós

borda; 3 tüzelőajtó; 4 hamuajtó;

5 konvekciós légrés; 6 csap

pantyú; 7 díszrács ajtó; 8 hőszi

getelt füstcső; 9 állvány; 10 tal

pazat; 11 csempefal; 12 borítás;

13 elválasztófal; 14 fölső burkolatifal; 15 légáram; 16 talp; 17 ön

hordó járatfal; 18 fekvő járat;

19 fekvő választófal; 20 konvek

ciós fal; 21 bélés; 22 bak; 23 át

égő; 24 ferde csempefai; 25 pad

ka; 26 takaróbélés; 27 csempe

takarás; 28 kémény; 29 ajtó

3.6. Központi fűtéskazánjakéntműködőcserépkályhák Tulajdonképpen már az előzőekben bemutatott, több helyiség egyidejű fűtésérealkalmas kályhák is központi fűtési cserépkályháknak tekinthetők. Ezek azon

ban általában csak két vagy legfeljebbhárom helyiség fűtésére alkalmasak,mert a füstgázhasznosító berendezések méreteinek gátat szab az égéshez szük

séges huzatot adó kémény. Így csak azok nevezhetők központi fűtési vagy köz-

25 24 21 23 22 15

ponti fűtés kazánjaként működő cserépkályháknak, amelyek meleg víz előállításával működtetnek egy központi fűtési

rendszert. Ez alapvetően kétféleképpenoldható meg. Az egyik esetben a hagyományos építésű cserépkályha tűzterébemelegvíz-termelő betétet tesznek, a másik esetben pedig a központi fűtés kazánját körülveszik egy konvekciós lég-fűtésű cserépkályha-köpenyfallal.

Meleg vizes központifűtési cserépkályhák

Amegoldás lényege a 3.41. és 3.42. ábrákon bemutatott vázlatokon látható.

A cserépkályha felépítése azonos azeddig ismertetett hagyományos cserépkályhákéval.

A példa ezektől csak annyiban tér el,hogy a cserépkályhába egy sütőegységet is beépítettek.

A megoldás azt is sugallja, hogy azilyen központi fűtési kályhákat célszerűsoronként, előre gyártott elemekből építeni, mert így később egyszerűbben kar

bantarthatók, és a melegvíz-előállító betét is könnyebben cserélhető.

69

11 1 3 7 5 11b)

a)

18

c)

d)

23

15-



3.41. ábra. A cserépkályhába épített fűtőbetét alkalmas kisebb lakások fűtéséreés melegvíz-ellátására

Elemes építésű cserépkályha tűztérbe szerelt központi fűtési hőcserélővel, a lakásnappali terében

3.42. ábra. Cserépkályhába épített fűtőbetét mint központi fűtési kazán1 fűtőbetét; 2 hullámosított kazánfelület; 3 tűz

tér; 4 rostély; 5 hamuzó; 6 égési levegő;

7 samott tűztérfal; 8 töltőajtó; 9 tűztérgátfal;

10 biztonsági átégő; 11 sütőajtó; 12 sütő;

13 lemez járatfal; 14 köpenyfal; 15 talpazat;

16 fedő; 17 füstcső; 18 előremenő vezeték;

19 visszatérő vezeték; 20 szivattyú; 21 boj

ler; 22 hőszigetelés; 23 bojlerbetét; 24 ter

mosztát; 25 használati meleg víz; 26 hideg

víz; 27 fogyasztóhely; 28 fűtőtest; 29 kémény

20 18 19

70

19 20 22

18 24-

28

2717 16

13

14

12

11

10

89

7

3

6

5

15

4



Ezekre a kályhákra fokozottan érvényes az a figyelmeztetés, hogy csak gondos épületgépészeti méretezés utánszabad hozzáfogni megépítésükhöz.

Melegvíz-fűtés kandallóval A központi fűtés ritkábban használatospéldája a következő műszaki megoldás,amelynek elvi működése azonos azetázsfűtéssel. A hőtermelő egység a tűztér tűzrácsába, a kandallóba van beépít ve, a tűztér hátfalával párhuzamosan,mint egy hőcserélő csőregiszter (3.43.ábra). A hőcserélőt nyílt és zárt tűzterűkandallóba egyaránt beépíthetjük, sőtutólag is beépíthető hagyományos rendszerű falazott kandallókba. A hőcserélőt és a kandallót is a fűtési igénybe vételre méretezik.

A meleg vizes fűtőberendezés másik kialakítási lehetősége, ha az épület központi fűtési hálózatára kötjük a kandallóban termelt meleg vizet a 3.44.ábra kapcsolási vázlata alapján.

Elő- és utószezonban így megoldhatóa teljes fűtés, télen a kiegészítő (rá-)fűtés és - a hőcserélőkön keresztül -a teljes melegvíz-ellátás. Utóbbi alkalmazása csak rendkívüli esetben java

solható, mert megépítése költséges. A korszerű fűtési rendszerek fejlesztésének eredményeként kandallókat, főként kandallóbetéteket ma már az ösz-szes energiahordozó-fajtához (fa-, széns gáztüzeléshez) gyártanak. Különösen érdekes a gázüzemű kandalló. Ennek két változata ismert.

A zárt tűzterű csempekandalló tűzterébe

épített központi fűtésibetét rásegít az épület fűtési rendszerére

3.44. ábra. Csatlakozás meglevő központi fűtésirendszerre1 kandalló; 2 hőcserélő; 3 felszálló csőrendszer; 4 visz-szatérő csőrendszer; 5 bojler; 6 fűtőcsőkígyó; 7 há

lózati hidegvíz-csatlakozás; 8 hőérzékélő; 9 vezérlőcsatlakozó; 10 lefúvás; 11 használati meleg víz; 12 fűtőtest; 13 kazán; 14 használati meleg víz hőcserélője;

15 zárt tágulási edény; 16 biztonsági szelep; 17 négy járatú szelep ; 18 háromjáratú keverőszelep; 19 szi vattyú és visszac sapó szelep;20 használati meleg vízlecsatlakozása

3.43. ábra. Öntöttvas kandallóbetét

3.45. ábra. Nyitott tűzterű kandalló-kemen

ce hagyományos fűtéshez és központi fűtési rendszer hőleadójaként

A sugárzó hőleadás; B konvekciós hőleadás;

C fűtött padka

71



3.46. ábra. Kandalló és a ház központi fűtési kazánja az épület egyenletes fűtéséhez mint alternatív fűtés1 tágulási edény; 2 központi fűtési (kettős

falú) kandallóbetét; 3 háromjáratú szelep;

4 szelepek; 5 keringetőszivattyú; 6 négyjá

ratú szelep; 7 biztonsági szelep; 8 haszná

lati hidegvíz-becsatlakozás; 9 használatimeleg víz; 10 mág nesszelep; 11 automatika;

12 vezérelt szelep

3.47. ábra. Központi fűtési kazán csempekályha köpennyela) alaprajz; b) metszet; 1 kazán; 2 konvekciós

borda; 3 töltőajtó; 4 tüzelőajtó; 5 hőmérő;

6 biztonsági vezeték csonkja; 7 előremenő

vezeték; 8 visszatérő vezeték; 9 hamuzó;10 talp; 11 csappantyú; 12 füstcső; 13 tisz

títónyílás; 14 talpazat; 15 nyílás; 16 konvek

ciós tér; 17 köpenyfal; 18 sarokcsempe;

19 szegőcsempe; 20 takarás; 21 nyitható

terelőelem; 22 idomacél tartó; 23 kampós

szeg; 24 kémény; 25 padka

• A zárt tűztem kandalló üvegezettajtójú égőterében ég a gáz; a fűtés légcsatornákon keresztül és sugárzó hőveltörténik.

• A nyitott vagy zárt kandallók alternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben,meleg vizes központi fűtési kazánkéntüzemelnek. Megjegyezzük, hogy a hazaiszabványok a nyílt égőterű kandallók

ban gázfűtést nem engedélyeznek, míg azárt tűzterű kandallók üzemeltetése - haa gázhasználatra vonatkozó előírásokatteljesítik - lehetséges (3.45...3.46. ábra).

Központi fűtési kazánkonvekciós kályhacsempeköpenyfallal

Az általános esetben a lakás vagy családi ház központi fűtési kazánját alárendelt helyiségben szokták elhelyezni, így a kazán palástján keletkező hő nem hasz

nosítható. Ha a kazán felülete a jobbhőközvetítés végett konvekciós bordás vagy lemezes, és a 3.47. ábra szerinti

köpenyfal veszi körül, akkor a kazán felületén keletkező hő hasznosul, továbbáa kazán elhelyezése esztétikusabb, éslegalább egy további helyiség is fűthető.

Az ilyen megoldás esetében ügyel jünk arra, hogy a kazán a nagyobbszennyeződés elkerülésére az alárendeltebb helyiségből legyen fűthető. Vigyázni kell arra is, hogy a cserépkályha kon vekciós terét légtömören kell lezárni afűtőtér felé, hogy a fűtéssel járó por nekerüljön a cserépkályhába, majd a fűtött térbe.

Meleg vizes központifűtési csempekandallók

A kandallók építésének gondolatát általában azért vetjük el, mert hiába nyújt

ják a tűz ősi élményét, nem alkalmasak a helyiség vagy helyiségek teljesfűtésére. Ennek az ellentétnek a felol

dása a kandallóépítők régi problémája.Már régebben is voltak olyan megoldások, amelyek légfűtő járatok beépíté

sével igyekeztek megoldani a kandallókörnyezetének fűtését. Az építési technológiák fejlődésével ma már meg lehet építeni a kandallókat úgy, hogy velük a központi fűtéshez szükséges meleg

víz is előállítható. A 3.48. ábrán bemutatott csempe

kandalló teljes belső része gyárban előállított, minőségi acéllemezből készült

betételemekből áll, a legnagyobb hőter-helésnek kitett elemeknél, falaknál sa-mottbéléssel. A betét köré kályhacsempe köpenyfal készül, amely alkalmasarra is, hogy konvekciós falként is működjék, fokozva ezzel a környezet fűtését.

3.7. Többcélúcserépkályhák

Legtöbbször funkcionális, de néha esztétikai megfontolásokból is a cserép

kályhákat a fűtésen kívül máshogyanis hasznosítjuk. Ezekre mutatunk benéhány gyakrabban előforduló példát.

82



3.48. ábra. A kandalló mint kazán1 tűztér; 2 samott tűztérfal; 3 hőleadó bor

dázat; 4 víztér; 5 használati melegvíz-előállító;

6 füstcsappantyú; 7 tűzrács; 8 hamuláda;

9 égési levegő ellátás; 10 égési levegő elő

melegítő; 11 csempe köpenyfal

3.49. ábra. Cserépkályha sütővela), b) metszetek; c), d) alaprajzok; 1 tűztér;

2 tűztérajtó; 3 tűztérfal; 4 burkolati fal; 5 bukó

füstjárat; 6 emelkedő füstjárat; 7 biztonsági

átégő; 8 fekvő füstjárat; 9 átégő; 10 tisztító

idom; 11 koromzsák; 12 sütő; 13 járatfal;

14 füstcső; 15 bélésfal

Cserépkályha beépített sütővel, mely alkalmas lehet (a tűztér kiképzésétől függően)húsok vagy éppen kenyér sütésére is

d)13

Cserépkályha sütővel

A cserépkályhával egybeépített sütő egy példáját már bemutattuk. A 3.49. ábránis látható, hogy a sütőket mindig a tűztér felett kell elhelyezni, és törekednikell arra is, hogy a forró füstgázok asütő terét lehetőleg minden oldalról körülvegyék. Ha nem ilyen az elrendezése,akkor a külön ajtóval ellátott sütőteret

csak melegítésre vagy melegen tartásrahasználhatjuk.

A sütőtér tűztér felőli falát (alját)mindenképpen samott-téglából kell készíteni, de a többi fala a kályha egyéb

83

6

3

5

11

4

1

2

7

8

9

10

60

b)a)



anyagaiból is épülhet. A határolófalakat gáztömören kell kialakítani, annak ellenére, hogy a sütőteret mindig kikell bélelni egy ajtós acéllemez béléselemmel.

Ajól megépített cserépkályha jól ki

alakított sütőjében akár kenyeret is süthetünk.

Cserépkályha tűzhellyel

A cserépkályhák legősibb és leggyakoribb formája a tűzhellyel összeépített. A 3.50. ábrán látható változat esetébenkét tűzteret alakítottak ki. Az egyik atűzhelyben van, és a főzőlapot mega sütőt fűti, a másik a kályharészbena kályha csempefalazatát melegíti fel.

Ismeretesek azonban olyan változatok is, amelyekben csak a tűzhelybenlevő tűzteret építik ki, és az ott keletkező füstgázok a célszerűen kialakítottfüstjáratokkal melegítik fel a cserépkályha köpenyfalát (3.51. ábra). Ez amegoldás azonban csak jó huzatú kémény és viszonylag kis fűtőfelületű cse-

84

Külső (vagy hátsó) fűtésű cserépkályha tűzhellyel és a kályharészbe épített sütővel

3.50. ábra. Cserépkályha tűzhellyela) nézet; b), d) metszet; c) alaprajz; (A...Ca füst útjai); 1 tűztér; 2 tűztérajtó; 3 rostély;

4 hamuláda; 5 átégő; 6 tűzhelylap; 7 csem

pekeret; 8 sütő; 9 füstjárat; 10 állvány; 11 pro

filacél; 12 sütőajtó; 13 tűztérfal; 14 alátétfal;

15 talpazat; 16 tűzifatároló; 17 agyagtapasz-

tás; 18 burkolati fal; 19 osztófal; 20 járatfal;

21 kéménycsatlakozás



Cserépkályhával egybeépített kandalló (kapcsolódó ábra: 3.52.)

3.51. ábra. Takaréktűzhelya) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér;2 bukó- (takarék-) járat; 3 fekvő járat; 4 kerülő járat; 5 kémény; 6 sütő; 7 ételmelegítő;

8 hamuzó; 9 tömör tűzhelylap; 10 főzőlap;11 tűzhelykarika; 12 köpenyfal; 13 bélés;

14 tűztérfal; 15 talp; 16 fatároló

répkályha esetén alkalmazható. Ez nem jelent lényeges korlátozást, mivel a helyiség fűtésében számottevő tényező atűzhely felmelegített főzőlapja is.

Cserépkályha kandallóval

Annak bemutatására, hogy a cserépkályhák milyen változatos módon építhetők meg, és milyen sokféle használatiés esztétikai berendezéssel építhetők össze, a 3.52. ábrán olyan cserépkályhát mutatunk be, amely önmagában istöbbfunkciójú (sütő van benne), nem afűtendő térből kell fűteni és hamuzni,ugyanakkor össze van építve egy önállóan is üzemeltethető csempekandallóval.

A kedvező esztétikai megjelenésű éssok mindenre használható kályha felépítése, szerkezete és anyagai azonosak akorábban ismertetett kályhákéval, így bemutatásukra itt nem térünk ki.

Tűzhely sütővel



íves záradékú cserépkályhatest, változat

3.52. ábra. Cserépkályha csempekandallóval (Fotó az előző oldalon)

a) nézet; b), c), e) metszet; d) alaprajz; 1 tűz-

tér; 2 tűztérajtó; 3 hamutér; 4 hamuzóajtó;

5 rostély; 6 tartóvas; 7 ferde tűztérfal; 8 di

latációs hézag; 9 beégő; 10 füstjárat; 11 já

ratfal samottból; 12 tűztérfal; 13 bélésfal;

14 tartófal; 15 a látétfal; 16 tisztítónyílás; 17 tal

pazat; 18 tűztérborítás; 19 sütőlap; 20 sütő;

21 sütőfedés; 22 tapasztás; 23 fekvő füstjárat;

24 határoló járatfal; 25 légrés; 26 sütőajtó;

27 rácsos (mobil) sütőrekesz; 28 tisztítódugó;

29 kéménycsatlakozás; 30 csempe burko

lati fal; 31 szegőelem; 32 padka; 33 vasbe

ton lemez; 34 fatároló; 35 íves burkolati idom;

36 áttört idom; 37 habarcsréteg; 38 samott

tűztérlap; 39 füstkamra; 40 csappantyú;41 kémény; 42 tégla- vagy agyag kitöltés;

43 égési levegő; 44 samottboltozat



A hordozható cserépkályhák fém vázszerkezetre épített, általában vegyestüzelésű cserépkályhák, amelyek felépítése, anyagai azonosak a hagyományosépítésűekével, de méreteiknél fogva alkalmasak szállításra.

Természetesen ez a tulajdonságuk csak korlátozott méreteket tesz lehető vé, így fűtőfelületük sem lehet nagy.Ezért csak kisméretű helyiségek fűtésére alkalmasak. Ennek ellenére gazda

ságos üzemeltetésük miatt egyre gyakrabban alkalmazzák őket, különösenidőszakos használatú helyiségekben,hétvégi házakban stb.

Hordozható cserépkályhák a) műhelybeni próbaterhelés szállításhoz;

b) kályhaváltozat, lakásban üzembe helyezve

3.9. Csempekandallók

Nyitott tűzterűcsempekandallók

Faltestbe beépített nyitott tűzterű csempekandalló látható a 3.53. ábrán, egy fal elé épített pedig a 3.54. ábrán. Mindkettő tűzterének bélelőanyaga samott-

tégla, míg füstkarnráik, füstcsöveik acéllemezből készülnek. A faltestbe építettkandalló füstkamrája és füstcsövei hőszigetelt kialakításúak.

A fal elé épített kandallót a füstkamra és füstcső nagy hőmérsékletét kihasználó légfűtéssel alakították ki. Ebben aformában mindkét kandalló csak kiegészítő fűtésre alkalmas.

Az előbbiekkel közel azonos kialakítású csempekandallót szemléltet a3.55. ábra. Jellemzője, hogy valamennyi

látható felülete kályhacsempe borítású,és tűztere két oldalon nyitott.Előfordulhat, hogy egy kandallót

többféleképpen is szeretnénk üzemel-

87



13 14 5 1 17 15

3.53. ábra. Nyitott tűztem kandallóa) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér; 2

füstkamra; 3 füstelzáró; 4 füstcső; 5 samott

tűztérfal; 6 tűzlap; 7 dilatáció; 8 aláfalazás;

9 füstsisakkeret; 10 füstsisak; 11 habarcs-

tömítés; 12 hőszigetelés; 13 kifalazás; 14 kály

hacsempekeret; 15 padka; 16 sarokelem;

17 tűztérszegő; 18 főfal; 19 toldat; 20 ké

mény; 21 kéményajtó

A 3 .53. ábrán bemutatott nyitott tűzterűkandalló képe

14 16 18 A 3.54. ábrán szereplő nyitott tűzterűkandalló zárt tűzterű változatának képe

88



3.54. ábra. Nyitott tűztem légfűtő kandallóa) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér;

2 füstkamra; 3 füstszabályozó; 4 füstcső;

5 tűzrács; 6 hamuláda; 7 tűzlap; 8 samott

tűztérfal; 9 dilatáció; 10 habarcstömítés;

11 hőszigetelés; 12 idomacél; 13 díszrács;

14 csempefal; 15 csempekeret; 16 bélésfal;

17 légfűtő tér; 18 éltégla fal; 19 vakolat;

20 légterelő; 21 kémény; 22 főfal

3.55. ábra. Két oldalon nyitott tűzterű, hagyományos csempekandallóa) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 tűztér;

2 füstkamra; 3 csappantyú; 4 tűztérfal; 5 di

latáció; 6 tűzlap; 7 alátétlemez (fal); 8 bak;

9 légrés; 10 csempe köpenyfal; 11 szegő;

12 bélés; 13 konzoltartó fal; 14 konzolkeret;

15 habarcstömítés; 16 légfűtő nyílás; 17 ké

mény

89



Zárt tűzterű sarok-csempekandalló cirkulációs légfűtéshez

A 3.57. ábrán bemutatott kandalló képe

b) 13 10 13 63.56. ábra Nyitott-zárt tűzterű kandallók a) nézet; b), c) nyitott tűzterű, alaprajz, met

szét; d), e) zárt tűzterű, alaprajz, metszet

1 tűztér; 2 füstkamra; 3 füstszabályozó; 4 tűz

rács; 5 tűztérfal; 6 tűzlap; 7 dilatációs rés

8 kifalazás; 9 profilacél; 10 bélés; 11 tartó

12 konvekciós tér; 13 csempeburkolat

14 szegő; 15 tűzifatároló; 16 kémény; 17 ké

ményajtó; 18 légterelő; 19 zárt tér; 20 fém

lemez tűzszekrény; 21 acéllemez füstsisak

22 tűzszekrény légtere, kivezetés; 23 füstcső

24 hamufiók; 25 tűztérajtó; 26 hőálló üveg

27 fogó; 28 éltégla fal; 29 vakolat; 30 tűz

térállvány

3.57. ábra. Zárt tűzterű csempekandallóa) alaprajz; b) metszet; 1 tűztér; 2 tűztérajtó;

3 tűzlap; 4 füstkamracsappantyú; 5 járatelzá

ró; 6 füstkamra; 7 tűztérfal; 8 dilatáció; 9 bélés

fal; 10 samott-takarás; 11 füstjárat; 12 csem

pe köpenyfal; 13 tisztítónyílás; 14 padka ;

15szegő; 16talpazatifal; 17légrés; 18vako-

lat; 19 habarcsréteg; 20 radiátor; 21 kémény;

22 nyílás



tetni: nyáron, valamint tavasszal ésősszel inkább csak a tűz látványáért,hűvös estéken sugárzó melegéért, télenpedig kifejezetten fűtésre.

Ezt a többcélúságot olyan kandal

lókkal lehet elérni, amelyek nyitott észárt tűztérrel egyaránt üzemeltethetők.Ilyen példát mutat be a 3.56. ábra.

Zárt tűzterűcsempekandallók

A zárt tűzterű kandallók leginkább azegyjáratú vagy járat nélküli cserépkályhákhoz hasonlítanak, csak tűztérajta-

juk lényegesen nagyobb. így, ha a kandallót felfűtötték, ki lehet nyitni azajtókat. A zárt tűzterű kandallók tűztérrel is működtethetők, ha a kémény isalkalmas erre.

A 3.57. ábra olyan zárt tűzterű csempekandallót mutat be, amely érdekesmegoldást ad a kandalló üzemeltetésének különböző fázisaira. Felfűtéskor akandalló füstkamrájából közvetlenül kerül be a füstgáz a kéménybe; amikor akandalló már folyamatosan üzemel, akkor ennek a nyílásnak az elzárásávalés a kandalló feletti íves fűtő füstjáratnyílásának megnyitásával a forró füstgáz egy másik nyíláson át kerül be akéménybe, és átmelegíti a kandalló tetején levő csempeburkolatot.

Hordozhatócsempekandallók

Az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb

fűtőberendezés a hétvégi házak - dealkalmanként még lakások - fűtéséreis a hordozható csempekandalló. Ezek minden esetben fémvázzal és acéllemeztűztérrel készülnek, samott-téglával ki bélelve.

Hordozható fémvázas és samott tűzteres, csempeborítású, zárt tűzterű kandallók a) mo bil füstcsőtakarás; b) panoráma-üvegajtós; c) „modern" , az ezredforduló első évéből



3.58. ábra. Radiátor burkolata kályhacsempébőla) burkolat; b) elöl burkoltan; c) elöl és rész

ben fölül burkoltan; 1 radiátor; 2 konzol;

3 főfal; 4 konvekciós légtér; 5 csempebur

kolat; 6 állvány; 7 alsó szabad nyílás; 8 rácsos takarás; 9 felső légnyílás; 10 perem

szegő; D a radiátor szélessége

3.10. Kályhacsempével burkolt

beépített fűtőtestek

A különböző hőleadókat, radiátorokat,fűtőtesteket gyakran belsőépítészetimegfontolásból burkolják. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a burkolás ne

rontsa jelentősen a hőteljesítményt. A 3.58. ábrán öntöttvas radiátor és

burkolat változatai láthatók. Az ilyen radiátorok hőteljesítményük közel 80%-átkonvekciós úton adják át környezetüknek. Ezt a burkolatok kialakításakor figyelembe kell venni.

Ha az ábrán látható radiátor hőtel- jesítményének korrekciós tényezőjétl-nek vesszük, akkor

- ha alul-felül szabad nyílású burkolattal takarjuk, a korrekciós tényező

0,9...1,0;- ha olyan burkolattal takarjuk,amely felül is részben fedett, tehát csak különböző méretű, ill. szélességű nyíláson áramolhat ki a meleg levegő, akkor a nyílás méretétől függően a korrekciós tényező:

/(mm)

260

220

180

Korrekciós tényező

1,12

1.13

1,19

92

Ha ráccsal takarjuk le a szabad nyílásokat, a rácselemek felületét le kell

vonni a szabad nyílás méretéből, sőt a

rács okozta légellenállással is számolnikell. A csempeburkolat anyaga süllyesz

tett peremes falazó kályhacsempe,agyaghabarccsal és cementtartalmú ha

barccsal falazva. A burkolatot mindig fémvázra épí

tik, hogy ha a radiátor javításra szorul,a burkolat roncsolás nélkül eltávolítható legyen.

3.59. ábra. Cserépkályhakülsővel rendelkező beépített központi fűtési regisztermint hőleadó. Különös jelentősége (az idősebb kori) melegedőpadkának van

Az esztétikai megfontoláson kívül aradiátorok burkolása akkor is célszerű,ha a bennük keringő hőhordozó magashőmérsékletű, és így a fűtőtest érintése veszélyes égéseket okozhat (3.59. ábra).

Központi fűtés hálózatához kapcsolt falihőleadó, kerámia burkolóelemekből készült konvekciós „fűtőtest"



3.60. ábra. Vályogkályhaa) nézet; b), c) metszet; d) alaprajz; (A...E a

füst útja); 1 tűztér; 2 sütő; 3 kerülő járat;

4 beégő; 5 függőleges füstjárat; 6 kémény

csatlakozó (karmantyú); 7 kémény; 8 átégő;

9 szabad légtér; 10 tűzifatároló; 11 ajtó;

12 tűztérfal; 13 kikenés; 14 tűzlap; 15 ho

mokréteg; 16 teherhordó réteg; 17 tartóvas;

18 köpenyfal; 19 járatfal; 20 dilatációs fal;

21 lábazati fal; 22 lesarkítás; 23 takarólap;24 zárótapasztás

3.11. Hagyományőrző épített kályhák

Az ebben az alfejezetben tárgyalt kályhákat azért nevezzük hagyományőrzőépített, és nem ősi kályháknak, mert a

bemutatott példák csak a funkcionálisés formai hagyományokat őrzik, de épí

tésük során a korszerű követelményeknek megfelelő anyagokat és szerkezeteket alkalmaztak.

Ezek bemutatása azért indokolt,mert egyre többen vásárolnak régi parasztházakat, tanyákat, nyaraló vagy néha lakás céljára, és ezekben olyankályhát szeretnének, amelynek formá

ja és anyagai illeszkednek a ház hangulatához.

Vályog kemence-kályhák

A kályha külsejében nagyon hasonlít akemencéhez, de már elsősorban fűtésrehasználják. A gyakran beleépített sütőcsak kiegészítő funkciója.

A 3.60. ábrán bemutatott kemencekályha felújított erdei házban épült. Azidőállóság érdekében a tűzteret samott-lapokkal bélelték, de a kályha magakisméretű téglából épült, köpenyfalaféltégla-, járatfalai éltégla-vastagságúak, híg agyaghabarcsba falazva. A fa

lak és járatfalak belső oldala fugázott, akülső oldalon viszont az egész kályhatestet pelyvás agyaghabarcs vakolattal vakolták. Ha a kályhatest vályog vagy paticsfallal épül, célszerű a vakolatát rabichálóval készítem. A tűztér acéllemez ajtaján érdemes szabályozható levegőztetőnyílást is elhelyezni.

Ez a kályhatípus - figyelembe vévea csatlakozó kémény adottságait - készülhet egy-öt járatos kivitelben. A tűz-

A népi építészet hagyományos elemeivelkombinált konvekciós vályogkályha, kerámiaelem burkolatú lépcsős padkával



3.61. ábra. Kályha paticsfalbóla) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;2 felégő; 3 füstkamra; 4 átégő; 5 függőle

ges füstjárat; 6 bukóátégő; 7 korom; 8 kar

mantyú; 9 fatároló; 10fenéklemez; 11 tűzlap;

12 tűztérajtó; 13 levegőszabályozó; 14 sa-mottborítás; 15 samott gátfal; 16 járatszű

kítő; 17 takarás; 18 rakott agyag cserépfal;

19 csempeelem; 20 tapasztás; 21 dilatáció;

22 dilatációs fal

teret azonban mindig a fatüzelésűcserépkályhákéhoz hasonlóan kell ki

képezni. A bemutatott példában a tűztér fölé acéllemez sütőt helyeztek, deaz ilyen kályhákba vízmelegítő üst vagy henger is beépíthető.

Vályogkályhák

A vályogból épült kályhák annyiban térnek el az előző pontban tárgyalt kemencekályháktól, hogy külső megjelenésiformájuk már egyértelműen kályhajel-

legű, és rendszerint kizárólag fűtésre valók.

A 3.61. ábrán bemutatott kályhát felújított, egyszerű parasztházban építették meg. Lábazati része vályogtéglá ból, a tűztér alatti rész idomacél vázrarakott kisméretű téglából, a járat- ésdilatációs (hát-) fal falazótéglából, atűztérlezárás felső tapasztású cserép

ből, a tűztér bélelése 30, ill. 65 mm-essamott-téglából, végül a köpenyfal réteges paticsfalból készült, csempesze

mekkel díszítve. A tűztéren típus cserépkályhaajtót helyeztek el. A hő okoztaszerkezeti repedések megakadályozására a réteges építésű köpenyfalba horganyzott vagy normál acélhuzalt célszerű beépíteni.

A vályogkályhák működése azonosa fatüzelésű cserépkályhákéval, ennek megfelelően járataik kiképzése is hasonló, a csatlakozó kémény huzatának megfelelően.

Csempeszemes kemencék

A csempeszemekkel díszített kemencék építési anyaga és technológiájaazonos a vályogkályhákéval, csak formai és funkcionális kialakításuk tér elazoktól. Általában laposabbak, tűzte-rük felfűtés és kitisztítás után sütésreis alkalmas.

A 3.62. ábrán ilyen kemence látható.

Fekvő járatú kemencék A fekvő járatú kemencék előnye, hogy már közepes huzatú kémény esetén ismegépíthetők. Elhelyezésük akkor a legmegfelelőbb, ha a kémény a kemencetűztér felőli végére kerül, de ha ez szerkezeti okokból nem oldható meg, külön kéménycsatlakozással is megépíthetők.

Két alapvető típusuk ismert. A 3.63.ábrán látható kemence tűztere maga a

sütésre alkalmas tér, míg a 3.64. ábránláthatóan külön sütőkemenceteret alakítottak ki, a tűztértől és a füstjárattólfüggetlenül.

94



Agyagból épített, a népi építészet íratlanszabályai szerint formált (és tapasztott)kályha padkával

3.63. ábra. Fekvő járatú kemence ággyala) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;

2 tűztérajtó; 3 fekvő járat; 4 csappantyú; 5 ha

mutér; 6 hamuajtó; 7 rostély; 8 levegősza

bályozó; 9 tartóvasak;

10 samott tűztértakarás;

11 tűzlap; 12 agyagré

teg; 13 fenéklemez tar

tóvasakkal; 14 lábazati

fal; 15 éltégla fal; 16 drót

háló; 17 vakolat; 18 bol

tozati fal; 19 füsttorok;

20 rézsű; 21 tisztítónyí

lás; 22 padka

Az előbbi kemence (lásd a 3.63. ábrát) falai a hengeres boltozattal együttközépminőségű, bontott nagyméretűtéglából készültek. A fekvő járatot és atűztér alját samottlapokból építették. A kemence külső felületeit feszítetthuzalhálóra felhordott középszemcsés vakolattal vakolták. Az égéshez szükséges levegő a tűztérajtón vagy a hamuzó-

ajtón levő nyílással szabályozható. Azoptimális szabályozhatóság érdekébena kéménycsatlakozásba is célszerűcsappantyút beépíteni.

Az ilyen kemencékben elsősorban fa-gallyakkal tüzelnek, de elégethető ben-nük napraforgó- vagy kukoricaszár is.

A másik kemence összetettebb ki vitelű; önálló sütőterében tészta és húsegyaránt süthető. A kemence felépítéseés anyagai azonosak az előzőével, csak külső felülete kályhacsempés.

3.62. ábra. Csempeszemes kemencea) metszet; b) alaprajz; 1 tűztér; 2 bukó füst

járat; 3 torok; 4 tűztéra jtó; 5 kémény; 6 ké

ményajtó; 7 padkafal; 8 szegőcsempe; 9 tűz-

lap; 10 gátfal; 11 terelőfal; 12 köpenyfal;13 „szemes" csempe; 14 takarófal

95



Ha a tűzteret és a tűztérfalakat sa-mottal bélelik, akkor a kemencében afán kívül középminőségű szén is eltüzelhető.

Valamennyi kemencetípusnál a tü

zelő- és hamuzóajtókat célszerű nem afűtendő helyiség felőli oldalukon, hanem az alárendeltebb helyiség felőlelhelyezni, mert így a tüzeléssel és ha-muzással járó szemét nem okoz kellemetlenséget.

Belső tüzelésű kemence-kályha vályogés kályhacsempe kombinált építésével(természetesen samott tűztérrel)

3.64. ábra. Fűtőkemence sütővela) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;2 tűztérajtó; 3 rostély; 4 hamuzó; 5 hamu-

zóajtó; 6 tűztértakarás; 7 fekvő járat; 8 emelkedő (kerülő) járat; 9 fekvő (lassító)járat;10 torok; 11 kémény; 12 füstelzáró; 13 sütő;

14 sütőajtó; 15 talpazati fal; 16 kitöltőanyag;

17 tűztérlap; 18 légtér; 19 alátétlemez;

20 samottfal; 21 köpenyfal; 22 szegőcsem

pe; 23 sütőtakaró lap; 24 profilacél tartók;

25 borítás; 26 fal; 27 boltozati fal ; 28 vakolat; 29 tisztítóajtó; 30 kéményfal

3.12. Búbos kemence

Másik neve kemence vagy sütőkemence. A leginkább hagyománytisztelő vidékeken, pl. Szabolcsban és Békésben,még nagyon sok van belőlük, és nap

jainkban is sok épül. Fűtés szempont jából vannak külső és belső fűtésű, valamint udvari kemencék; használatuk szerint fűtő-, sütő- és aszalókemencéket különböztetünk meg.

Hazánkban divatos az elhagyatott tanyák és házak újraélesztése, és egyretöbben szeretnének tanyájukba vagy éppen a lakásukba kemencét építeni. Legelterjedtebbek a sütő- és fűtőkemencék, amelyekben - a fűtés mellett - acsalád kenyere, kalácsa is megsüthető.

Anyaguk lehet vályog, agyagtapasz-tás (paticsfal), vert fal vagy tégla, ezutóbbi kizárólag agyaghabarcsba rakva.

A kemencéhez mindig jó huzatú és viszonylag nagy keresztmetszetű kémény szükséges, amelynek legkisebbmagassága belső fűtés esetén 4-5 m,külső fűtés esetén 2-3 m lehet, legkisebb keresztmetszete 27><40 cm.

Tanácsos a kéményt felül lefedni csapadék ellen és a huzat növelésére.

A kemence alaprajza lehet kör, ovál,négyzet vagy sokszög; hőtanilag és sta

tikailag legalkalmasabb a kör alaprajz.Magassága változó; építhető alacsony,kazettás kemence és magas, nagy fűtőfelületű fűtő- és sütőkemence is. A fű-

96



tés céljából épített kemence hatásfokaarányban van a szerkezet tömegével.

A kemence belmagassága feltétlenüllegyen legalább 1 m, nyílása (kamen)a belmagasság és szélesség fele-felelegyen, lehetőleg boltozatos kiképzés

sel, fél ellipszisformában. Legkisebbajánlott falvastagsága 10 cm. Külső kemencéhez - hogy sütésre is alkalmaslegyen - legalább 15 cm-es fal szükséges.

3.65. ábra. Búbos kemencea) nézet; b) alaprajz; c) metszet; 1 sütőtér;2 samott tűzpadló; 3 tégla vagy vályog palástfal; 4 (búb) vasalt agyag vagy téglafala

zatú fedés; 5 nyakrész; 6 előke; 7 támasztó;

8 hamutér; 9 kémény; 10 boltozat; 11 ajtó;

12 hamuzó; 13 hamuzónyílás; 14 homokágy; 15 feltöltés; 16 vízszigetelés; 17 tégla

vagy v ályo gfal; 18 vakolás (vagy tapasztá s);19 padka

Külső fűtésű kemence-kályha speciális kályhacsempéből

A 3.65. ábrán látható kemence réginéprajzi hagyományokban őrzött építési

technológiával épül, a ma rendelkezésünkre álló anyagokból. A kemence elhelyezhető épületben, fali és sarokelrendezésben, valamint szabadban.

Épületben fűtési szempontból külső vagy belső fűtésű lehet; példánk mindkét esetre megfelelő. Építéséhez jó hu-zatú, legalább 4 m magas, 27*40 cm-eskeresztmetszetű kémény álljon rendelkezésre. Külső fűtés esetében ez a magasság 2-3 méterre is csökkenthető.Falikemence esetén az ábra szerint,sarokelhelyezés esetén az ülőrész

(padka) elhagyásával a sarokba építhetjük. Ilyenkor a kemence és a fal között hézagot (kuckót) kell hagyni.

97



Népies térkiképzésű vályogkemence fölsőételmelegítővel és körülfalazott padkával

Készíthetünk fűtő- és sütő-, szabadon sütő és aszalókemencéket. A fűtőkemence fő- és kiegészítő (időszakos)fűtésre alkalmas. Fűtőanyaga háztartásihulladék, szalma, gallyak, fahulladék,fatuskók stb.

Alap: Új házban szükséges, de régi,meglevő alap nélküli parasztházban a

kemence alatti talajt elegendő tömöríteni. Talajnedvesség ellen szigeteléssel védeni kell.

Falszerkezet: Készülhet téglából, kő ből, vályogból, vert falból is. A kívántlábazati formát tömören kell kialakítania hőtárolás érdekében. A falazóhabarcsanyaga mindenkor a megfelelő falazatkötőanyaga (pl. tégla esetén mészha

barcs, vályog esetén agyaghabarcs). A kemence belső kitöltő alj szerkezeteszáraz és döngölt föld vagy homok.

Tűztér- és kemencefal: Anyaga lehet kör keresztmetszet esetén kismére-

Speciális kályhacsempéből készülő búboskemence falazott padkával

tű fél vagy negyed tégla, vagy szalmásagyaghabarcsba rakott cseréptörmelék.Négy- vagy sokszögű változat eseténkészíthető kisméretű egész téglából vagy vályogtéglából. Mészhomok tégla és kő kemencetűztérfal építésérenem alkalmas. A tégla- vagy vályogfalazat kötőanyaga lehetőleg agyaghabarcslegyen; a tűzteret a falazat anyagával,

téglával vagy vályoggal kell lefedni. A kör alakú vagy négyzetesre szűkítettfelső részen 10-12 cm-enként kereszt

vasakat kell berakni a téglák habarcscsal ragasztott rétegének teherviselésére. A téglaréteg tetejére kiegyenlítőagyaghabarcs, szalmás vagy drótháló

betétes, esetleg javított (sovány) mészhabarcs réteg kerül a légtömör zárásmiatt. A tűztér belső vakolata lehetőlegagyaghabarcsból, a külső agyag- vagy

javított mészhabarcsból készülhet. Azagyaghabarcs vakolás (tapasztás) tudo

mányát sajnos már csak kevesen ismerik. A vakoló (tapasztó) agyaghabarcsminősége legyen azonos a vályognak való agyagminőséggel. Szerves kötőanyagként ajánlatos hozzátenni gabona-töreket (pelyvát) vagy kőzetgyapotot,természetesen tépett állapotban, ömlesztve.

Tűztalaj: lehetőleg samott-téglábólkészüljön, homokágyba rakva, homok hézagtömítéssel.

Tűztérnyílás: A kemence nyílása ál

talában íves, magassága és szélességea kemence fele, de legalább 50-50 cm.

A tűztér lezárására való vessző- vagy drótváz - népies nevén előke - szalmás agyaghabarccsal formázható.

A külső tűztérajtó (kamen) lehetőleg nem éghető anyagú, levehető vagy nyitható legyen.

Hamuzás: A kémény meghosszab bított vetülete vonalában levő szabadnyíláson át a kemence alatt külön errea célra kiképzett hamutárolóból.

Égési levegő: Kizárólag a fűtés időtartamára szükséges, a nyitott tűztér-nyíláson keresztül jut be.

Burkolat: A lábazati rész és a tűz-térpalást lehetőleg agyaghabarcs vakolattal készüljön. A kézzel és lécceltapasztott felület kellemes, rusztikushatású.

A padka általában ugyancsak tapasztott, de lehet deszka, lóca is, gyalult vagy ácsolt és csiszolt kivitelben.

A faburkolatot helyettesíthetjük egyszerű szőttesekkel vagy subával.



4. A cserépkályhák és csempekandallók méretezése és tervezése

Ennek a könyvnek nem célja, hogy részletesen ismertesse a cserépkályhák éscsempekandallók méretezésének és ter

vezésének szabályait és menetét, mert- ahogy arra a könyv előző részébenutaltunk - egy-egy cserépkályha építéséhez mindenképpen igénybe kell venni épületgépész tervező segítségét,különösen a korszerűbb fajták, típusok esetén. Így ebben az alfejezetben csak

azokat az alapvető fogalmakat és elveket ismertetjük, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a könyvismertető fejezeteiben használt fogalmak és leírások érthetők legyenek.

4.1. A méretezéshezés tervezéshezszükséges

alapismeretek Hővezetés, hőáramlás,hősugárzás

A különböző hőmérsékletű anyagok,közegek között a hő mindig a nagyobbhőmérsékletű közeg felől a kisebb feléterjed. A terjedés három módja: a hő vezetés, a hőáramlás és a hősugárzás.Minél nagyobb a két érintkező közeg

közötti hőmérséklet-különbség, annálnagyobb a hő terjedésének sebessége.

A hővezetés során a hő valamely anyagban a melegebb helyről a hidegebb felé terjed. Ennek során az anyagmolekulái, ill. atomjai nem mozognak ahővezetés irányában, hanem csak sajáthőmozgásuk energiájának egy részét ad

ják át egymásnak, ütközéssel. Az anyagok sajátos tulajdonsága a hővezetőképesség, amely anyagonként különböző. A cserépkályhák és csempekandallók építőanyagait hővezető képességük szerint három fő csoportba oszthatjuk:

jó hővezetők (pl. a fémek), közepes hő vezetők (pl. a téglák, csempék, kövek, betonok) és rossz hővezetők (pl. fa,

nyugvó légréteg, salak). A rossz hővezető anyagokból készülnek a hőszigetelések. Az egyes anyagok hővezető képességét kísérleti úton meghatározotthővezetési tényezőjük fejezi ki.

A hőáramlás során a hőt a közeg részecskéi viszik magukkal a melegebbhelyről a hidegebb helyre. Ebből következik, hogy a hő így csak a folyadékok

ban és a gázokban terjed. A hőáramlástszokták hőkonvekciónak is nevezni.

A folyadékokban kialakuló hőáramlása meleg vizes központi fűtések, a gázokban kialakuló viszont a cserépkályhák és csempekandallók működésének az alapja.

4.1. ábra. A hő terjedése cserépkályhában,ill. kandallóbana) hővezetés; b) hőára mlás; c) hősugárzás

A hősugárzás során a hőenergia úgy jut át egyik testről a másikra, hogy közben a két test közötti közeg nemmelegszik fel. Ennek következtébenhősugárzásról akkor is beszélhetünk,ha a két test közötti teret nem tölti kianyag. A cserépkályhák és csempekandallók felmelegedett köpenyfalai sugároznak hőenergiát a környezetükbenlevő tárgyak felé.

Felületi hősugárzásra méretezett fekvőés álló járatú cserépkályha padkával



4.2. ábra. Hagyományos rendszerű cserépkályha közvetlen hőleadása

4.3. ábra. Kettős falú, hagyományos rendszerű cserépkályha tökéletesített hőiea-dóval, konvekcios felületnöveléssel

4.4. ábra. Hagyományos tűztem cserépkályha, a konvekcios térben füstgázhasznosítóval

4.5. ábra. Korszerű cserépkályha konvek ciós hőleadása

Külső fűtésű konvekciós hőleadójú - kemence jellegű - sarokkályha falazott padkával

4.6. ábra. Két lakótér fűtése cserépkályhával, az egyik helyiségben tűztérbetéte-lemmel, a másik helyiségben falazott füst-

járattala) metszet; b) alaprajz

4.7. ábra. Két tér fűtése konvekciós cserépkályhával és füstgázhasznosítóval



4.9. ábra. Kombinált fűtésa lakásban

4.8. ábra. Két egymás fölötti tér fűtése gra

vitációsan, ill. kénys zeráramoltatással1 tűztérbetételem; 2 füstgázhasznosító; 3 el

választó lemezfal; 4 ventilátor

4.10. ábra. Hagyományos csempekandallónyitott tűztérrel és kiegészítő hőhaszno-sítóval

4.11. ábra. Korszerű, konvekciós fűtésűcsempekandalló előre gyártott, zárt tűztem betételemmel

A gyakorlatban ritkán találkozunk a

hő terjedésének tiszta módjával. Rendszerint a felsoroltak kombinációja fordul elő. A kályhák esetében is a tűztér-

ben keletkező hőenergia mindháromterjedési mód segítségével kerül a fűteni kívánt térbe. A tűztérben keletkező hőenergia alapvető terjedési mód

jait a 4.1. ábra mutatja be. Azt, hogy ezek a cserépkályhák és a csempekandallók típusától függően milyen kom

binációkban fordulnak elő, a 4.2...4.11.ábrákon mutatjuk be.

Sugárzó hőleadású cserépkályha fémvázas tűztérbetéttel és samott tűzterheléssel



Tüzelőanyagok és fűtőértékük

Amint azt az előző fejezetben láttuk,a cserépkályhákban és csempekandallókban szilárd és légnemű tüzelőanyagokkal fűtenek. Cseppfolyós (pl. olaj-)tüzelésű cserépkályhákat nem építenek,az elektromos üzemű cserépkályhákhozszükséges energia pedig nem minősültüzelőanyagnak.

Égéshőnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amely 1 kg tömegű anyag teljeselégése során felszabadul. A tüzelőanyagok esetében ezt a hőmennyiségetfűtőértéknek nevezik.

A cserépkályhák különböző fajta fákkal, különböző minőségű szenekkel, valamint földgázzal vagy városi gázzal fűthetők. A kandallókban különböző fajtafákat égetnek el, és csak néhány különlegesen épített, zárt tűzterű kandal

ló esetében kerülhet sor széntüzelésre.Néhány fontosabb tüzelőanyag fűtő

értéke, kJ/kg:

Kőszén AntracitKokszBrikett

26 000...27 60033 100

20 900...27 20017 600...24 300

Fa (nyers állapotban)Fa (száraz állapotban)FaszénTőzegLignitBarnaszenek

- borsodi- nógrádi

- észak-dunántúli- tatai, dorogi, tokodi- Mecsek vidéki

8800

12 500... 13 800

24 300

12 500...16 700

7 100... 11 700

12 500...25 100

12 500... 16 700

12 500... 15 900

13 400... 18 00018 880...21 30020 900...25 100

A keményfák nyugodt lánggal égnek, és kevés a hamujuk, fűtőértékük nagyobb a puhafákénál. A gyantatartalmú fák élénk, gyors lánggal égnek, ésa gyantakristályok miatt gyakran pattognak, sisteregnek, égésükkor gyakori a szikrakicsapódás. Így ha példáulfenyőfával fűtünk, fokozott figyelmetkell fordítanunk a szikrakicsapódásra.

A keményfák közül a bükköt, tölgyet,akácot, kőrist, égert, juhart, gesztenyét,szilt és általában a gyümölcsfákat használják fűtésre. A puhafák közül leggyakrabban a nyírrel, hárssal, fenyővel,nyárral és jegenyével fűtenek. Kis fűtőértékük és gyorsan kihűlő parazsuk miatt ezeket azonban ritkábban alkal

mazzák.Kandallók esetében nemcsak a fa fű

tőértéke lényeges, hanem az is számít,hogy az elégetendő fának milyen a láng

ja és a füstje. A kandallófát csapadékmentes helyen - ha lehet a szabadban- kell tárolni, mert a nagyon kiszáradtfa gyorsan elég. Kandallók tüzelésérenagyon jók a folyók mentén és árterületeken található ún. hordalékfák (pl. fűz

vagy nyár), mert világoskék lánggal égnek, és jó illatúak. Beszerzésük azon

ban nem mindenhol könnyű. A gyümölcsfák közül az alma, a körte és aszilva égése kellemes illatú. A fenyőfa

égésekor szúrós, kellemetlen szag keletkezik, amely csak jó huzatú kémény esetén viselhető el. A kandallófák láng

ja sóval és más anyagokkal különbözőszínűre festhető, de a fafajták keverése is sokszínű lángot adhat (ilyen leszpl. gyümölcsfa, tölgy, fenyő és juhar

összekeverése esetén). Az építeni kívánt cserépkályha és

csempekandalló kiválasztása, ül. tervezése előtt kell eldönteni, hogy milyentüzelőanyagot kívánunk használni, vagy milyen tüzelőanyagot lehet folyamatosan beszerezni, ül. milyen tüzelőanyagot lehet megfelelően tárolni a helyszínen. Ettől függően kell a kályhatípust ki

választani, ÜL kialakítását megtervezni.

Az égéshez szükségeslevegőmennyiség Az égés vegyi folyamat, amelynek során az anyag hőfejlődés mellett oxigénnel egyesül. Cserépkályhákban és csempekandallókban az égéshez szükségesoxigént levegővel juttatjuk a tűztérbe.Cserépkályhákban ez a tűztérajtón vagy a hamuzóajtón elhelyezett szabályozható levegőztetőnyílásokon, kandallók

ban a tűztér ajtaján elhelyezett nyíláson, vagy nyitott tűzterű kandalló esetébena tűztér nyílásán át oldható meg.

Tüzelőanyaglk g

Fa

TőzegBrikettBarnaszén

Tökéletes égéshezelméletileg

szükséges levegőm

3

4,2

4,15,76,3

A gyakorlatban azonban az elméle

tileg szükséges levegőnél többre vanszükség az égéshez. Ezt a többlet-le-

vegőmennyiséget légfeleslegnek hív juk. A légfelesleg-tényezők azt mutat ják, hogy az elméletileg szükséges le vegőmennyiség hányszorosára vanszükség a kályhában az égéshez. Ezek a következők:

Tüzelőanyag

Fa

Tőzeg

és barnaszénKőszén

Légfelesleg-tényező1,7...2,0

1,5...2,01,5...1,8

102



A kályhák felépítéséből következik,hogy minél nagyobb a légfelesleg-ténye-ző, annál valószínűbb a tökéletes égés,

viszont annál több hő távozik el a füstgázzal, és annál kisebb a tűztér égésihőmérséklete. Ebből következik, hogy a kéménytől függően kell megválasztania kályhatípust és belső felépítését

(4.12. ábra).

4.12. ábra. A tökéletes fűtési üzemmódhoz tökéletes és szabályozható égést

biztosító levegőmennyiség szükséges

Az égés során keletkezőfüstgázok

Kísérleti úton meghatározható, hogy azegyes tüzelőanyagok égése során milyenmennyiségű füstgáz keletkezik. A leglényegesebb azonban az, hogy a füstgáz az égéskor felszabaduló hőmeny-nyiség jelentős részét magával viszi,

áramoltatja. Ezért minél hosszabb ideig

4.13. ábra. Tökéletes hatásfokkal párosítotttökéletes égéstermék-elvezető1 tűztérbetét; 2 állvány; 3 hőcserélő (rekupe-

rátor); 4 talp; 5 tűztér burkolata; 6 könyök

cső; 7 füstcső; 8 falhüvely (stucni)

tudjuk a füstgázokat a kályhába beépített füstjáratokban keringetni, vagy minél jobban csökkentjük a füstgázok áramlását, annál több hőenergiát adnak át a határoló-, a járat- és a köpenyfalaknak.

Ha ezt a folyamatot rosszul tervezzük meg, vagy a kályhát rosszul üzemeltetjük, akkor a füstgázokkal távozóhőenergia-veszteség elérheti az égéskor keletkező hőenergia 30%-át is (4.13.ábra).

A kályhák hatásfoka

A kályhákban és csempekandallókbanelégetett tüzelőanyag égésekor felsza

baduló és a kályha által a környezetnek átadott hőmennyiség viszonya alapjánállapítható meg a kályha hatásfoka.

A hatásfokot az elégetett tüzelőanyagáltal létrehozott hőmennyiség százalékában fejezik ki (pl. a 80%-os hatásfok azt jelenti, hogy az égés során keletkezett hőenergia 80%-át adja le környezetének a kályha) (4.14...4.15. ábra).

4.14. ábra. Szilárd tüzelésű cserépkályháknál és kandallóknál, mint minden tüzelőberendezésnél, a kéményen távozó energiát nevezzük üzemi hőveszteségnek,

vagyis a bennmaradt energiahányad (%)határozza meg a hatásfokot

4.15. ábra. A tüzelőanyagoktól a megfelelőhatásfokot megfelelő előkészítésükkel ésnedvességtartalmuk optimálisra csökkentésével érhetjük el

A kályhák fajlagoshőleadása

A cserépkályhák és csempekandallók fűtés során átmelegedett köpenyfala

vagy egy tűztérelem felhevült felületének 1,00 m2-e által a környezetének 1 óra alatt átadott hőmennyiségét ne

vezzük az adott kályha vagy elem fajlagos hőleadásának.

Fűtőfelületek

A fűtőberendezéseknek a fűtendő környezettel, légtérrel közvetlenül érintkező felülete a fűtőfelület.

A cserépkályha fűtőfelületéhez számít általában a tűztér rostélya felettikályharész palástja és a fedés felülete.

A rostély alatti palást csak akkor számít fűtőfelületnek, ha a füstjáratok kialakítása olyan, hogy a lábazati rész isátmelegszik. A cserépkályhák tetősík

ján felül elhelyezett díszítés, párkányzatés a füstcső nem számít bele a kályhafütőfelületébe.

A cserépkályhákba és csempekandallókba beépített tűztérbetételemek fűtőfelületének csak az a része vehetőszámításba, amely a fűtendő helyiséglégterével érintkezik. Ha a fűtőfelületeken bordákat, acéllemez lamellákat

helyeznek el, azok kiterített felülete is

103



Falazott padkafalra épített zárt tűztemcsempekandalló felső ferde köpenyfallal.(Terv és kivitel: Kondorosi András)

számításba vehető, viszont a díszítések, fogantyúk felületei nem.

A csempekandallók fűtendő légtérrelérintkező felületei csak abban az eset

ben számíthatók fűtőfelületnek, ha akandalló építése olyan, hogy ezek a felületek a tüzelés során felmelegszenek.

A füstcsövet hőleadóként csak a tűz-térelem és a füstgázhasznosító összekötésének szakaszán lehet figyelembe

venni. A kéménybe csatlakozó 1,00 m-nél rövidebb füstcsőszakaszok hőleadófelületként nem vehetők figyelembe.

A füstcsövekből kialakított füstgázhasznosítókkal fütőfelületként lehet számolni a belépő és kilépő füstgáz hőmérséklet-különbsége alapján.

A hőhasznosító dobok tényleges futófelülete az, amely a környezet levegő

jével érintkezik. Bordázott kivitel esetén max. 20%-kal növelhető az eredetifelület nagysága. Belső hőcsövek teljesfelülete hőleadó felületként veendő figyelembe. Itt hívjuk fel a figyelmet arra,hogy a füstgázhasznosító összekötőfustcsövekkel együttesen számított hőleadó felülete nem lehet nagyobb a tűz-térelem hőleadó felületének 2/3-ánál.

4.16. ábra. Füstgázhasznosítók a) közvetlen; b) terelőlapos; 1 kazán; 2 füst

cső; 3 füstdob; 4 terelőlap

4.2. Cserépkályhák és zárt tűzterűcsempekandallók méretezése

A méretezés és tervezés teljes mélységű ismertetése a vonatkozó épületgépészeti és tüzeléstechnikai szakköny vekben található meg. Itt csak azokraa leglényegesebb összefüggésekre térünk ki, amelyek ennek a könyvnek amegértéséhez és áttekintéséhez szük

ségesek.

A cserépkályhák hőleadásának meghatározásaés méretezése

A cserépkályhák hőleadása a kályha fűtőfelületének hőmérséklete és a kályhátkörülvevő tér levegőjének, határolófe

lületeinek hőmérséklete közötti különbségtől függ. Az időszakos fűtésű kályhák hőleadása ingadozik, és a kályha

építési rendszeréből adódóan a kályhafűtőfelületének hőmérséklete sem minden esetben azonos, ezért mindig ún. átlagos fajlagos hőleadással számolhatunk.

A különböző fűtőrendszerű cserépkályhák és a bennük alkalmazható betétek fajlagos névleges hőleadása vagy más

néven fűtőteljesítménye a következő:

A fűtőegység

Cserépkályhák

fatüzelésűszén- és

brikett-tüzelésűkis huzatigényű,

brikett-tüzelésűkoksztüzelésű,

5 m2

felettkoksztüzelésű,3...5 m2

koksztüzelésű,3 m2-ig

Fűtőbetétek

acélköpenyes,samottbélésesöntöttvas,

bélés nélküliFüstgáz

hasznosítók füstcsőregiszter füstdob

Fűtőteljesítmény W/m2

650...700

700...800

800...930

1100...1160

1160...1300

1300...1400

4600

4000...4650

23002000...2500 -

Az előbbieket ki kell egészíteni azzal,hogy mivel a füstgázok hőhasznosításaa 4.16. ábra szerinti, a külső konvekcióstérben elhelyezett hőhasznosítók nagyobb hatásfokkal is üzemeltethetők.

A helyiség fűtéséhez szükséges fűtőfelület nagysága úgy határozható meg,hogy a helyiség hőszükségletét osztjuk

az alkalmazni kívánt kályha fajlagosfűtőértékével, és így megkapjuk, hogy hány m2 felület szükséges a helyiségfűtéséhez (4.17...4.19. ábra).

A rostélyok méretezése

Rostélyokat általában szén- és briketttüzelésű cserépkályháknál alkalmaznak. A fatüzelésű kályhák hamutér és így rostély nélkül épülnek.

A szén- és brikett-tüzelésű cserépkályhák rostélyának mérete a kályha fűtőfelületének nagysága, a kályha név-

104



4.17. ábra. A cserépkályha hőleadásának méretezésekor a direkt hőleadót kell el

sődlegesen számításba venni1 tűztérbetét; 2 tűztér; 3 füstgáz járata mint

hőleadó; 4 kályhatestpalást mint fűtőfelület

4.18. ábra. Hagyományos cserépkályhatökéletes hőleadássala) metszet; b) alaprajz; 1 alap vagy teher

hordó födém; 2 lábazat (v. láb - kerettel);

3 teherhordó talplemez; 4 csempeburko

lati köpenyfal mint hőleadó felület; 5 taka

rólap; 6 párkány; 7 tisztítódugó; 8 tűzálló

tűztérfal; 9 b ukójárat; 10 emelkedő füstjárat;

11 fekvő füstjárat; 12 biztonsági rés (a ké

mény előf ütésére); 13 tűzkosár; 14 rostély;

15 hamuzó; 16 tűztérajtó; 17 hamuzóajtó;

18 füstcső; 19 kémény; 20 belső takaróburkolat; 21 sugárzási zóna; 22 szabad lég

áram (útjában nem lehet fal, bútor stb.)

leges fűtőteljesítménye, hatásfoka és arostély hőterhelése alapján határozha

tó meg. Ebben a számításban a kályhahatásfokát 60...80% közötti értékkel, arostély hőterhelését 150 000...232 000 W/m2 értékkel kell figyelembe venni.

Az előbbiek alapján számítottak szerint a széntüzelésű kályhák esetében arostély méretére a fűtőfelület századrésze, míg a kis huzatigényű, briketttüzelésű kályháknál a kályha fűtőfelületének hetvenedrésze adódik.

A teljes rostélyfelület 40%-a tekinthető a rostély szabad felületének.

A tűztér méretezése

A tűztér magasságán a rostély felsősíkja, fatüzelésű kályhák esetében pedig a tűzfenék felső síkja és a tűztér fedésének alsó síkja közötti távolságotértjük. Tűzterek méretezésekor főlegezt az értéket kell meghatározni.

A tűztér mérete függ a tüzelőanyagfajtájától, valamint a fűtendő tér hőszük-ségletétől. Ennek megfelelően a külön

böző típusú kályhák tűzterének magassága a következő:

A cserépkályha típusaIdőszakos, szenes brikett-tüzelésű,

valamint alsóés felső égésűKis huzatigényű, szenes brikett-tüzelésűFatüzelésű

h (cm)

Q/150 + 40

Q/150 + 20

Q/150 + 40

Csempéből épített zárt tűzterű kandallópadkával és sima felső köpenyfallal(Terv és kivitel: Kondorosi András)

ahol Q a fűtendő helyiség hőszükségleteés h a kialakítandó tűztér magassága.

4.19. ábra. Korszerű légtöltő cserépkályhakapcsolt hőleadó dobbala) metszet; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz

térajtó; 3 füstcső; 4 hőleadó; 5 kéménycsat

lakozás; 6 cserépkályha köpenyfala; 7 kon-

vekciós rácsozat; 8 alternatív fűtési csatorna;

9 légfűtési elzáró (szabályozó); 10 kémény;

11 fűtés (takaró) ajtó; 12 konvekciós tér;

13 sugárzási zóna; 14 bevezetőnyílás (rés);15 konvekciós hőáram; 16 felületi hőáram

útja

105



Az ennek alapján kiszámított magassági méretek csak akkor helyesek, ha atűzterek előírt maximális és minimálismagassági értékeinek is megfelelnek:

A cserépkályha

típusa

Időszakos,szén- és

brikett-tüzelésű,alsó és felső

égésű, töltőrendszerűIdőszakos,szén- és

brikett-tüzelésű,kis huzatigényű

Fatüzelésű

A tűztér magasságimérete (cm)

max.

90

100

min.

50

5050

A tűztér mélysége és szélessége acserépkályha felépítésétől és a számított rostélymérettől függ. A fatüzelésű

cserépkályhák tűztérméretét az az elv ismeghatározza, hogy a cserépkályha tűz-terében elférjen az egy napra szükségesfamennyiség.

Alapvetően kétféle cserépkályha-tűztér-típust különböztetünk meg. Azegyik az ún. kosártűztér, amely a cserépkályha teljes alapterületét elfoglalja ésáltalában, 2,5*2-től 3x2,5 csempeméretű. A másik a lengyel tűztér, amelynek mélységi mérete azonos a cserépkályha mélységével, de két oldalán a kályhán belüli füstjáratok határolják. A tűz-

Térelválasztónak is funkcionálható sarok - zárt tűzterű -csempe kandalló

terek méretezésekor ezt a körülménytis figyelembe kell venni.

A hamutér méretezése

A hamutér méretei nem befolyásolják a cserépkályha működését. Ezeket leginkább a felettük levő rostély és a hamu-zóajtó méretei határozzák meg. A szakirodalomban a minimális méretűeket

tüntetik fel; szén- és brikett-tüzelés esetén minimum 1 dm3, kis huzatigény esetén pedig 2 dm3.

A füstjáratok méretezése

A füstjáratokat elméletileg a tüzeléskor keletkező fajlagos tényleges füstgázmennyiség térfogata, az óránként eltüzelt tüzelőanyag mennyisége, a keletkező füstgáz kezdeti és kilépésihőmérséklete közötti különbség és a

füstgázok áramlási sebessége alapjánméretezik. A gyakorlatban azonban azegyes füstjáratok keresztmetszeti méretei a rostélyfelület nagyságának függ vényében a következő tapasztalati képletekkel határozhatók meg:

- az első füstjárat keresztmetszete, m2: fx = 2/3 F r

- az utolsó füstjárat keresztmetszete, m2: f n = 1/3 F r

ahol Fr a teljes rostélyfelület nagysága.

A számított értékek alapján meghatározó a közbenső füstjáratok nagyságaközötti különbség, m2:

A füstjáratokat a beégők kapcsolják össze, amelyek méreteit részben a füst

járatok keresztmetszeti méretei, részben

pedig azok az elvek határozzák meg,amelyeket a 2.8. alfejezet, a kályhatípusoktól függően pedig a 3. fejezettartalmaz. A füstcső keresztmetszetét meghatározótapasztalati képlet:

L = F r /3, Ahol F r a teljes rostélyfelület.

A füstgázok szokásos áramlási sebessége a cserépkályhákban 1,00...3,00 m/s.

Az előbbiektől eltér a fatüzelésű kályhák füstjáratainak méretezésére kidolgozott tapasztalati képlet, mivel ezekbennincs rostély, amelynek mérete meghatározhatná a füstjáratok keresztmetszeteit. A fatüzelésű kályhák füstjáratainak keresztmetszetei a következő tapasztalati képletek alapján határozhatók meg(négy füstjárat esetén):

f 1 =F k :100 m2; f 2 =F k :110 m2;

f 3 =F k : l 2 0 m 2 ; f 4 = F k :130 m2.

A füstjáratok hossza, m: l = 1,00=F k ;

a beégő keresztmetszet, m2: f b = F k :80;

a füstcső keresztmetszete, m2:

f cs=F k :200.

A kiegészítő berendezések méretezése

A cserépkályhákba beépíthető fűtőbetételemek és füstgázhasznosítók (füst-dob, füstcső stb.) rendszerint gyárbanelőállított termékek, amelyek gondosméretezés, valamint szigorú műszakielőírások alapján készülnek. A cserépkályhába kerülő minden egyedi kiegészítő berendezés méretezését és tervezését épületgépész vagy tüzeléstechnikaitervezőre kell bízni.

A nagyobb fűtési hatásfok és a lakástöbb helyiségének tökéletesebb fűtése

106



4.20. ábra. Kandallós helyi légfűtési megoldásnál direkt járattal és alul kapcsolt szabályozható égésilevegő-utánpótlással kiegyenlíthetjük ahelyiség belső légegyensúlyát, amelyet üzem alatt a kémény szívó hatása fejti ki

4.21. ábra. Kandallóval való légfűtés zártlégelvezető csatornákkal1 égésilevegő-utánpótlás; 2 fűtésilevegőbeáramlás; 3 légfűtés

4.22. ábra. Zárt tűzterű kandallók légfűtésicsatlakoztatási lehetőségei

4.23. ábra. Zárt tűzterű kandallók lakásonbelüli fűtési lehetőségeinek alaprajzi változatai

Elemeiben szerelt fali csempekandallóelőre gyártott padkafalra ültetett tűztérrelés felépítményével

érdekében légfűtő járatokat kell, ül.lehet építeni. Legtökéletesebbek a kör keresztmetszetű csövek, míg függőleges járatokhoz a négyzetesek. A fekvő

vagy döntött járatokat tanácsos kör keresztmetszetű fémlemez csőből készíteni, mert ezek belső ellenállása alegkisebb. A falazott négyzetes kürtőknek mindazonáltal ellenáramot gerjesztő zugaik vannak (4 db), így erősencsökkentik a légszállító képességet,továbbá a falazott kürtők belső palástellenállása sem tökéletes, pl.: kitüremlő

habarcs stb. (4.20...4.24. ábra).

v *

4.24. ábra. A WESTERFORM-H hajlíthatólégcsatorna szintek közötti fűtő- (éségésilevegő-) csatornaként kiválóan alkalmazható

107



Zárt tűzterű légfűtő csempekandalló falazott padkára ültetve. (Terv és kivitel: Kon-

dorosi és Társa Bt.)

4.3. Kémények és méretezésük

A kémény vezeti el a fűteni kívánt épület (helyiség) fűtőberendezéseinek füstgázát, továbbá - a légcsatorna közvetítésével - az égéshez szükséges levegőta tűztérbe juttatja.

A huzat nagysága függ:• a kürtő magasságától;• a kürtő ellenállásától;

• a külső levegő és a füstgázok közötti hőmérséklet-különbségtől;• a külső légmozgástól és a• légnyomástól.

A kürtő magasságát és keresztmetszetét hőtechnikai számítással kell méretezni a kívánt tüzelőberendezés teljesítményének ismeretében. Már meglévőkémény esetében a tüzelőberendezésta kémény terhelhetőségének függvényé

ben kell kiválasztani. A kéménykürtő megfelel, ha a ké

mény füstjáratának belső felülete sima,

falazatának hézagai tömörek, és anyagaa füstgáz vegyi hatásával szemben ellenálló.

A legjobb huzatminőség kör alakúkéménykeresztmetszettel érhető el, merta hengeres kürtőfal mellett áramló füstgázoknak így a legkisebb az ellenállá

suk. A négyszög keresztmetszetű kéményekben a szekunder áramlások miatta huzat rosszabb.

Általános előírások

• A kémény feleljen meg az érvényes szabványokban előírt követelményeknek.

• A kémények kürtőjét felfelé szűkíteni, a kürtő keresztmetszetét elzáró

(csökkentő) szűkítő vagy egyéb szerkezetet beépíteni nem szabad.• A kémény legyen biztonságosan

tisztítható.• Az „A" és „B" tűzveszélyességi

osztályba tartozó helyiségbe vagy építménybe, ill. annak falába kéményt vagy füstcsatornát építeni nem szabad.

• A kémény tető feletti magasságátúgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével és füsttelne veszélyeztesse.

• A kémény kitorkollása (kéményfej)

legalább olyan magas legyen, hogy a kéményfej fölé függőleges tengellyel ésa kitorkollásra illeszkedő, lefelé muta

tó csúccsal szerkesztett 60°-os nyílásúkúpot bármilyen építmény (esetleg nagy lombú fa vagy fasor) 70 cm-nél job

ban ne közelítse meg. Ez az előírás atv- és egyéb antennákra nem vonatkozik. A tetőre - nem megfelelő körülte

kintéssel - telepített parabolaantenna„leárnyékolhatja" a kéményfejet, aminegatívan befolyásolhatja a kémény működését.

• A kémény magasságának a mindenkori tetősík fölötti függőleges mérete 80 cm-nél nem kisebb lehet.

• Új építmény építésével, bővítésévela környezetében már meglevő kémények működése nem gátolható. Tehát azelőző előírásoknak megfelelően ilyenkor gondoskodni kell a kémények meghosszabbításáról vagy átalakításáról.

• Gáztüzelésű kéményekre nem sza bad rákötni szilárd tüzelésű berendezést.

• Ha működő kéménybe kandallótkötünk be - függetlenül a teljesítőképességétől -, egy időben egyszerre csak az egyik berendezés üzemeltethető.

• Egyedi kémény kürtőjét függőlegesen kell vezetni. Téglából falazottkémény kürtője szükség esetén a függőlegessel legfeljebb 30°-ot bezárószögben elhúzható. A kéménykürtőt csak egy irányban szabad elhúzni max. 200

cm vetületi távolságra; az összes elhúzások vetületi mérete nem haladhatjameg a 300 cm-t.

• Gyűjtőkéménybe csak egy darabnyitott tűzterű (vagy max. 3 db) zárttűzterű kandalló köthető be.

• Kémény és tüzelőberendezés vízszintes füstcsatornája nem vezethet átmás lakás vagy intézmény területén.

• Huzatfokozó nélkül beépített füstcsatorna vízszintes vetületi hossza(a kürtőtengelytől a csatlakozó csatorna

végig) nem haladhatja meg a 200 cm-t,és a kürtő irányába legalább 10%-osemelkedése legyen.

• A kéménykürtő külső síkjának főfalakban legalább 25 cm-re kell lennieaz éghető anyagú nyílászáróktól és a

beépített szekrényektől.• A kéményfal vastagsága 12 cm-nél

kisebb nem lehet.• A kémény legkisebb keresztmetsze

te: négyszög keresztmetszet esetében196 cm2; kör keresztmetszet esetében153 cm2.

• Téglalap keresztmetszetű kéménykürtő hosszabbik oldala nem lehet a kisebbik oldal másfélszeresénél nagyobb.

108



• A kéménypillér minimálméretű falában tilos elektromos gáz- és vízvezetéket vezetni, azok csak a felmenőfal

ban levő kéménykürtőre merőlegesen

vezethetők.• Kéménypillért csak tömör égetett

téglából vagy kemény kőből szabad építeni.

• Kéménytisztító ajtót kell beépíteniminden magas tetős épület kéményébea padláson, lapos tetős épületek kéményébe a tetősík járóvonala felett 80 cm-re úgy, hogy az balesetmentesen megközelíthető legyen.

• A kéménytest tetősík feletti részétidő- és fagyálló anyagból kell készíteni.

• A kéménytest tetejét fedkővel vagy azt helyettesítő záróelemmel kell ellátni.• Eternitcső bélésű kéményt kandal

ló részére építeni nem szabad.• Gázüzemű kéménykürtő és kan

dalló-kéménykürtő között min. 12 cm-es gáztömör fal szükséges.

• Többszintes épületben épülő nyitott tűzterű kandallók számára külön-külön kürtőt kell építeni.

• Koromzsákajtót minden kéménykürtőbe kell építeni a fűtött lakásból vagy helyiségből megközelíthetően, a padló

vonala felett legalább 40 cm-re elhelyezve.

• Kémény- és szellőzőkürtő közöttilegkisebb falvastagság (tömör égetettagyagtégla esetén) 25 cm-nél kisebbnem lehet.

• A füstcsatorna vasbeton tartószerkezettel közvetlenül nem érintkezhet.

• Tűzveszély elkerülése céljából azépület födémje és a tető faszerkezete akéménytől legalább 12 cm-re legyen.

• Kéménytest előtt gázvezetéket min.

4 cm-re lehet vezetni.• A kéményelhúzást nem szabadcsorbázattal falazni.

4.25. ábra. Falazott kémények tetősík feletti részének viszonyulása a kültéri hőmérséklethez, hidegheza) rossz a hőszigetelés nélküli, mert az égés

termékkel távozó pára a kürtő falán kicsapódik, és ezáltal csökken az áramlási inten

zitás (továbbá a kürtő fala néhány tél után

szétfagy); b) hőszigeteléssel és béléscsőveltökéletes megoldás

Falazott kémények

A falazott kémények tömör falazatú épületek és építmények falszerkezetében,a falazással egy időben négyszög vagy kör keresztmetszettel készülnek. Az ún.szabad kémények közül ma már csak a kandallókéményeket használják - főként nyaralókban -, és még előfordulhatnak régi építésű lakóházakban. A sza bad kéményeket nyaralókban fűtésre vagy kerti tüzelésre, sütésre, míg régilakóépületekben tűzhelyként is használ

ják. Az utóbbiak még a századfordulóparasztházainak 50-80%-ában megtalálhatók voltak, mára csak nagyon ke

vés maradt belőlük.

A szabad kémény a tűzhelyén kívüla kemence (búbos kemence) füstjét iselvezette. A kémény középső gyűjtőszakaszában - amely részben a padlás

térbe épült - helyezték el a parasztcsalád húsfüstölőjét.

A négyszög keresztmetszetű kémények könnyen és gyorsan falazhatók.Nagy hátrányuk azonban, hogy a kürtők sarkaiban a korom lerakódik, nehezen távolítható el, valamint a csavarvonal mentén távozó füst hőmérsékletét asarokban levő levegő erősen csökkenti,a kémény huzatának hatása kisebb.

A falazott kéményeket az épület belső falában célszerű elhelyezni. Ha a

füstjárat külső falban épül, a füst gyorsan lehűl, a huzat erőssége csökken, ésa pára lecsapódik. A vékony falú külső

4.26. ábra. A kémény helye a tetőgerinchez viszonyítva minőségileg befolyásol

ja az üzemmódota) rossz megoldás; b) helyes, mikor a ké-

ménykitorkollás a tetőgerinc közelében van,

és a tető fölé emelkedik

kémények esetében sűrűn előfordul,hogy a hideg külső levegő és a meleg

belső füstgáz okozta hőmérséklet-ingadozás hatására a kémény függőlegesenszétrepedezik. A repedezett kémény

hatásfoka csökken, gyorsan tönkremegy,üzemeltetésre alkalmatlanná válik. A külső falakban elhelyezett kémények (kürtők) külső falvastagságát számítással kell ellenőrizni, de semmi esetre semlehet 25 cm-es tömör téglafalnál kisebb.

A kémény lehűlésének elkerülésérea füstcsatorna és a fal külső síkja között légrés is készülhet.

A kémény téglafalát tömör (vízszintes és függőleges) hézagokkal kell megépíteni úgy, hogy a fugákból a tömítések utólag ki ne hulljanak. A kürtőjáratok hézagait a falazással egy időben javított cementes habarccsal kell kikenni.Kizárólag cement + homok anyagú ha

barccsal nem szabad a kürtőt kikenni,mivel vízzáróvá teszi a kéménykürtő belső falát. A kéményfalon végigfolyik a füstgázokból lecsapódó víz, és késlelteti a kémény felmelegedését. Javított (mésztartalmú) habarcs esetében alecsapódó víz beszívódik a kürtő falá

ba, majd a kémény felmelegedésévelújból elpárolog, és a meleg füstgázok

kal távozik. A legkisebb kéménykürtő 14x14 cm-

es (régi építésű épületekben 15x15 cm-es). Ügyelni kell arra, hogy a fél téglakeresztmetszetű kémények kürtőjárat vonala nagyon egyenes, elhúzásnál pedig enyhén íves legyen. Hazánkban elterjedt az a helytelen megoldás, hogy a tervezett kéményt a padlástérben ésa tetősíkon kívül is csak féltégla-vastagságú fallal építik. Az ilyen kémény a gyors elhasználódáson kívül energia

takarékossági szempontból is hibás megoldás, a fűtési költségeket 15%-kal isnövelheti (4.25...4.26. ábra).

109



A kör keresztmetszetű kémények kialakításakor a kéményfal a négyszögkeresztmetszetűvel azonos módon, a falazással egy időben készül, külön kéménydugóval. A kürtő sarkait javítotthabarccsal töltik ki. A kéménydugó lehet fémből vagy hengeres faragott fá

ból, felül fogó- és rögzítőszerkezettel. A kéménydugót a falazással és a kitöltéssel egy időben felfelé kell húzni.

A kör keresztmetszetű füstjárat hatásfoka a legmegfelelőbb. A falazott, kör keresztmetszetű kürtő sarokkitöltő anya

gai azonban könnyen kihullhatnak, ésez erősen fokozhatja a koromképződést, valamint ronthatja a huzatot.

A falazott kéményeket téglán kívülkőből is lehet építeni, puha és félkemény homokkőből, ill. tufából. Mészkövet kéménybe építeni szigorúan tilos. Bazaltféléket csak belső hőszigetelés eseténlehet kéményépítéshez használni.

Gyűjtőkémények

A gyűjtőkémények előnye a falazottkéményekkel szemben a gyorsabb megépítés és a gazdaságosabb üzemelés,azaz a nagyobb teljesítmény és a tökéletesebb égés.

A gyűjtőkémény belül változó keresztmetszetű kör, kívül négyzet alaprajzú, kettős falú, előre gyártott elemek ből épül, elsősorban olyan épületekben,amelyekben nincsen téglafal.

Különleges bekötési szabályai vannak, és kivitelezéskor rendkívül pontoselhelyezési munkát igényel, ezért csak szakember felügyeletével építhető.

Íves vetületi méretű, zárt tú'zterű

csempekandalló kapcsolt padkával

A gyűjtőkéménytípusok közül kiemelkedik a Schiedel kéményrendszer, amely a jó kéménnyel szemben támasztott ösz-szes követelménynek eleget tesz, akár kandallóhoz, akár más tüzelőberendezéshez csatlakozik.

A 60-as évek elejéig az egyhéjú kémény képviselte a legmagasabb műszaki színvonalat. A tüzelőberendezések magas égéstermékgáz-hőmérsékletemiatt alig volt velük probléma. Az olaj

tüzelés fokozódó alkalmazásával egyre növekvő mértékben következtek bekéménykárosodások. Az alacsony égéstermékgáz-hőmérsékletek, a csekély mértékű égéstermékgáztömeg-áramlás és az ezzel kapcsolatos kondenz-

víz- és savképződés okozták a problémákat.

A megoldást a kéthéjú és háromhé- jú szigetelt kémények jelentették; idetartozik a Schiedel kéményrendszer is.

A legújabb tüzelőberendezés-fejlesz

tések az égéstermékgázok hőmérsékletének további csökkenését eredményezték. A jó hatásfokú tüzelőberendezések kihasználják az égéstermékgázok kondenzációs hőjét, és a füstcsöveken 40 °Chőmérsékletű égéstermékgázokat bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy a jó hőszigetelés ellenére a kéményben az égéstermékgázok hőmérséklete a vízgőzharmatpontja alatt van, ezért nem zárható ki a kondenzvíz kicsapódása akéményben. A tüzelőberendezések kínálata az utóbbi években jelentősen kiszé

lesedett. A szén- és fatüzelésű, magaségéstermékgáz-hőmérsékletű tűzhelyek

kel szemben korszerű, alacsony hőmérsékletű, rendkívül jó hőkihasználásútüzelőberendezéseket, ill. kandallókatfejlesztettek ki. Az igen különbözőigénybevételű kéményeknek a korom-lerakódási veszély miatt jól kiégethe-tőnek, nagyon magas hőmérsékleteket

állónak kell lenniük, de az alacsony égéstermékgáz-hőmérsékletek problémáját is tartósan meg kell oldaniuk.

A követelményeket a következő módon foglalhatjuk össze:

• minden tüzelőanyagra alkalmas;• saválló;• kiégésbiztos;• nedvességgel szemben érzéketlen.

A kéménytechnikának ezekkel az igényekkel kell számolnia. Bármelyik újkéménynek e szempontokból nemcsak

az adott időpontban meghatározott kö vetelményeket kell kielégítenie, hanema jövőben várható fejlesztések eredményeinek is meg kell felelnie.

A Schiedel kéményrendszert, méretezését, valamint építési technológiá

ját könyvünk 4.4. fejezetében mutat juk be.

Fémlemez kémények

Anyaguk acél, ötvözött alumínium, vörösréz és bronz. A lemezkéményeketépületen belül és a tetőn kívül szabadon, oldalrögzítéssel szerelik, korcolva,szegecselve, csavarozva, ill. hegesztve(az utóbbi csak acéllemez esetében).

A fémlemez kéményeket kettős fallalkészítik, a lemezfalak közötti nem éghető anyagú hőszigeteléssel. A kémény

belső fala mindig fokozottan hőállófémlemezből (acél vagy ötvözött alumínium) készül, míg a kémény külsőfalaként - az épületen és a lakáson be

lül - az előbb említett fémlemezek bármelyike számításba jöhet. A színesfémek költségesebbek, de rusztikusabbhatást keltenek. Az épületen kívüli kéményszakasz lemezburkolatát az idő

járásnak jól ellenálló fémből kell készíteni. A padláson és a tetőtérben akülső fémlemez burkolat tégla- vagy kőfallal is helyettesíthető. A megfelelően hőszigetelt fémlemez kémény kifogástalanul működik, hőszigetelésként a kőzet- vagy salakgyapot lemez,ill. az üvegszál paplan jöhet számítás

ba. Köpenyfal esetében duzzasztottperlitet, ill. kovaföldlisztet használnak.

110



4.27. ábra. Elemes huzatnövelő mint építészeti formaelem

4.29. ábra. Huzatnövelő kéményfej előregyártott elemekből (az időjárás mindenagresszivitásának ellenáll)

A kéményfejet minden esetben meg kell védeni a behulló csapadéktól. A kürtő vég esztétikus lezárása az épületegyüttes építészetileg hangsúlyos elemévé válhat. A bélelt és kettős falú lemezkéményekben a lecsapódás jó hőszigeteléssel lényegesen csökkenthető. Elvezetéséről és semlegesítéséről külön kell

gondoskodni.

4.28. ábra. Vasbeton huzatnövelő kereszt

metszete

Huzatnövelők Természetes huzatnövelők a kéménytoldó betonelemek, valamint a kéményfejre szerelhető fém szívófejek és def-

lektorok. A huzatnövelővel a kémény teljesítőképessége 10-20%-kal növelhető, és egyben helyettesíti az amúgy isszükséges fedőelemet (4.27...4.31. ábra).

Nyitott tűzterű kandallók kéményműködésének javítására kizárólag huzatnövelő kéményfej építhető be. Zárttűzterű kandalló esetében szokásos azaláfúvás friss vagy előmelegített levegővel, ez azonban csak akkor alkalmazható, ha a kémény gravitációs nyomáskülönbsége nagyobb, mint a füstjáratok és a kémény áramlási ellenállása.

4.31. ábra. Fémlemez huzatnövelő feja) nézet; b) metszet; 1 kéménykürtő; 2 fal;3 beton fedlap; 4 huzatnövelő elemek; 5 fú

vóka; 6 ta karólemez; 7 tőcsava r és távtartó

rúd; 8 működési keresztmetszet

Schiedel huzatnövelő kéményfej

-4 ** f-

4.30. ábra. Huzatnövelő fémlemezből; metszet, nézet, alaprajz (0 175; 200; 225;25 0 mm)

111



Kéménykürtők méretezése

A jó kandalló tervezése a kéménnyelkezdődik. Meglevő kéményt számítássalés fíistnyomáspróbával kell ellenőrizni,új kémény esetében pedig tanácsos akívánt teljesítményű cserépkályha- éscsempekandalló-kürtő méretigényétfigyelembe venni. A kéménykürtő

keresztmetszete a nyitott tűztérnyílás1/8-1/15 része, legkisebb magassága3,00 m legyen (nyitott kandalló eseté

ben nem a rostélyvonaltól, hanem a tűztérnyílás felső vonalától mérve).

A kémények méretezésekor vagy anem megfelelő működés okainak megállapításakor ellenőrizni kell, hogy alevegő és a füstgáz zárt körben áramlik-e. Általában a kémény meghatározott áramlási szakaszát méretezzük,azonban a zavarok hatását minden eset

ben a képzeletbeli áramkörszakaszbanis figyelembe kell venni.

A levegő és az égéstermék a kialakuló hatásos nyomás hatására áramlik. A Ap hatásos nyomás a különböző térfogatsúlyú gázoszlopok nyomáskülönbségéből jön létre:

D P

= (g le v-g fg )h ,

ahol a gle v

külső levegő térfogatsúlya,N/m3; gfg a kéményben áramló füstgáztérfogatsúlya, N/m3; h a tűztér szemöldök- és kéménykitorkollás-síkja közötti magasságkülönbség, m.

A kéményben minden esetben létre jön az a számítással meghatározhatóegyensúlyi állapot, amikor a füstjárathatásos nyomása egyenlő az áramkör ellenállásával.

A kéményhuzatot a hideg külső le vegő sűrűsége és a forró füstgázok sűrűsége közötti különbségből eredő D p

gr

gravitációs nyomáskülönbség és a D p s z

szél hatására bekövetkező nyomáskülönbség összességéből eredő Dph hatásos nyomás határozza meg.

D ph= D p

g r + D p

s z N /m

2.

A kémények méretezésének alapjaa megfelelő hatásos nyomáskülönbségelérése. A kémények a technikában szo

kásos pontossággal azonban nem mé-retezhetők.

A számítási eljárás pontosságát befolyásoló, bizonytalanságot okozó tényezők közül a következőkre kell különös figyelmet fordítani:

• a külső hőmérsékleti és szélviszonyok előre pontosan nem határozhatók meg, és az átlagérték, amely-lyel számolunk, a gyakorlat soránáltalában eltér a valóságostól;

• a kéményben áramló füstgázok kö

zepes hőmérsékletét előre nem ismerjük;• a felesleges levegő behatolása -

a rossz tömítés következtében -növeli a füstgáz mennyiségét, csökkenti a kéményben levő hőmérsékletet;

• a tüzelőanyag mennyiségének változása változó mennyiségű füstgáztés eltérő nyomásviszonyokat okoz,amelyektől a kémény huzata függ;

• a kémény teljes átmelegítése során- sok esetben több órán át - a szá

mítottnál alacsonyabb a füstgáz hőmérséklete, különösen szakaszosüzem esetén.

Az előbbi szempontok miatt a kürtők méretezésekor biztonsági pótlékokat kell figyelembe venni.

A kéményméretezés célja a kéménykürtő hk hosszának (magasságának)és keresztmetszetének megállapítása.

A számítás alapja, hogy a kéménnyellétrehozott huzatnak elegendőnek kelllennie a kémény és a kandalló huzatszükségletének fedezésére.

A kémény H k huzata, amely megegyezik a Dph hatásos nyomáskülönbséggel, a D p

gr gravitációs nyomáskü

lönbség és a D p s z

szél hatására kialakulónyomáskülönbség összege. Mivel a

kéménynek szélcsendes időben is meg bízhatóan kell működnie, a szél hatásáta magasság és a kéménykeresztmetszetmeghatározásához nem szokás számításba venni.

A kémények ellenőrző méretezéséhez a táblázatok tartalmazzák az 1,2-5,80 kW teljesítményű kandallók méreteit.

A kéménykürtő-mérettáblázatokban vizsgált kandallók típusa: nyitott tűzterű,oldalt nyitott; nyitott tűzterű, körül nyi

tott; és zárt tűzterű. A kiszámított hőszükséglet, vagy kiegészítő fűtés esetén a hőszükség-let-különbség pontos meghatározásávalkell kiválasztani a kandalló típusát. A kiválasztott hőteljesítményű kandalló ismeretében a kéménykeresztmetszet megadható a kürtő hk magasságának ismeretében. Amennyiben akürtőkeresztmetszet valamely oknálfogva adott, akkor a hk magassági méretet keressük (4.1...4.4. táblázat).

A táblázati méretek ±5 % eltéréssel

alkalmazhatók, természetesen a biztonsági szempontok figyelembevételével.

A külön égésilevegő-csatorna hiányá ban a táblázati méretek 0-40%-ig is változhatnak. Ez esetben mindig épületgépész szakemberrel kell felülvizsgáltatnia frisslevegő-utánpótlást.

Meglevő kürtő esetében a tervezésmegkezdése előtt tüzeléstechnikai szak-

(kW)< 2 , 3

<2,9< 3 , 5

<4,0<4,6< 5 , 2

<5,8

hk kéménymagasság (m)3,0 4,5 6,0 8,0 10,0 12,5

Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm)14x2020x20 vagy 017,520x27 vagy 020

27x27 vagy 02527x27 vagy 027,5

27x3434x34 vagy 030

Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80%relatív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.

4.1. táblázat. Kéményméretek egy, két és három oldalról nyitotttűzterű kandallóhoz, külön frisslevegő-csatorna esetén, zárt

helyiségben

1 2 2

Hőtelje-sítmény

(kW)<1,9< 2 , 3

<2,9< 3 , 5

<4,0<4,6

<5,8


Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm)14x20 vagy 01 7,5

20x2020x27 vagy 020

27x27 vagy 02527x34 vagy 027,534x34 vagy 030

vagy 032,5

Megjegyzés: A méretek 0-500 m tengerszint feletti magasságra és 80% relatív nedvességtartalmú levegőre vonatkoznak.

4.2. táblázat. Kéményméretek szaba don álló, körül nyitott tűzterű

kandallóhoz, külön frisslevegő-csatorna esetén, zárt helyiségben



Hőtelje-sítmény

(kW)<1,5

<1,9<2,3

<2,9<3,5<4,0<4,6<5,2<5,8


Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm)14x20

vagy 017,520x20

20x27 vagy 0 2027x27 vagy 02527x34 vagy 027,5

vagy 03034x34

37x40 vagy 035

Hőtelje-sítmény

(kW)<5,8<6,9<8,1

<9,2< 10,4< 11,6< 14,5<17,4


Kéménykürtő keresztmetszeti mérete (cm)14x14

14x14 vagy 01514x20

14x20 vagy 017, 520x20 vagy 017,520x20 vagy 017,5

20x20 vagy 02020x27 vagy 023


4.3. táblázat. Kéményméretek nyitott tűztem kandallóhoz, kizá

rólag a fűtött helyiségből bevezetett égési levegővel

emberrel meg kell vizsgáltatni a kéménykürtő falazattömörségét, keresztmetszetét, gáztömörségét, magasságátés huzaterősségét.

A kémények biztonságos méretezéséhez szükség van a hatásos nyomásmeghatározására; az áramkör-ellenállásméretezésére; a kéményfalazat (hőszigetelés) pontos meghatározására, amely-lyel épületgépészeti kiadványok foglalkoznak.

Külső kémény, kéményfej

A kémény tetőn, ill. épületen kívüli részét külső kéménynek, felső végződését kéményfejnek nevezzük.

Ezek szervesen az épület tömegéheztartoznak, elhelyezésük lényegesen befolyásolja az épület megjelenését, homlokzatát, tehát a helyük megválasztása- természetesen a lakáson belüli csat

lakozás figyelembevételével - nagyonfontos. A külső kémény anyaga és burkolata lehetőleg mindig legyen azonosaz épület anyagával és homlokzati burkolatával. Általában csak nyers felülettel, vakolatlanul készülnek; lehetőlegfagyálló anyagúak. A falazott kéményre8-10 cm vastag beton vagy kő fedlapothelyeznek, minden esetben vízorral ellátva, amely csökkenti a kifagyás veszélyét a kéménytesten. Kéménykürtők külső lefedése vagy fedkővel együtt készül, vagy fémlemezből előre gyártva,és a befejező munka során szerelik akéményfejre.


4.4. táblázat. Kéményméretek zárt tűzterű kandallóhoz

4.32. ábra. Nosztalgikus kéményfejek ha

gyományos falazatú kéményekheza)...d) cserép-, ill. téglaboltozatos lezárással;

e)...f) vasbeton kagylós lezárással

A kéményekre a tetőfedés síkja fölé- ferde tetőkhöz 15, lapos tetőkhöz 20cm magasságig - korróziómentes lemezlábazatot kell készíteni (4.32...4.34.ábra).

A kéményfej kiképzésénél, a ké

ménysisak elhelyezésénél figyelembekell venni a leggyakoribb szélirányt(4.35...4.36. ábra).

4.33. ábra. Hagyományos és béléscsöveskémények kéményfejei vasbetonanyagú

lezárófedővela)...e) téglaburkolattal; f) kőburkolattal

4.34. ábra. Normál kéményfej csapadék elleni „takaráshoz"

123



4.4. A Schiedelkéményrendszerek

A Schiedel kéményrendszerek Európá ban az élvonalba tartoznak.

Sokéves tapasztalat és állandó to vábbfejlesztés eredményeként jöttek létre. A gyakorlati alkalmazásban kipró

bált konstrukciók minden alkalmazásicélra nagy biztonságot kínálnak.

A Schiedel kéményrendszerek a fűtéstechnikában széleskörűen elterjedtek. A cég az alábbi termékeket gyártja:

• Schiedel samottcsőrendszer;• Schiedel egyszerűsített hőszigete-

lésű kémény;• Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt

kémény;

• Schiedel Quadro levegő-füstgáz kémény.

A kéménykonstrukciók széles választéka:

• aminden tüzelőanyaghoz alkalmassamottcsőrendszer,

• a téglafalnál olcsóbb könnyűbetonköpenytéglák,

• a szükségletnek megfelelően kiválasztott hőszigetelési megoldás

sok lehetőséget kínál az optimális kéményberendezések tervezéséhez és el

készítéséhez. A fűtéstechnikában elért fejlesztések a kéménnyel szemben azt a követelményt támasztják, hogy alacsony égéstermékgáz-hőmérsékleteknél is, és azebből következő harmatpont-hőmérséklet túllépése mellett is megbízhatóanműködjön. Ebben a vonatkozásban aSchiedel hátsó szellőzésű szigetelt kéménye lehetőségeket kínál a kéménytechnika továbbfejlesztésében. A Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt kémény Európában elsőként kapta meg a bizo

nyítványt arról, hogy nedvességre érzéketlen (4.37. ábra).

Samott béléscsőrendszer (RR) A Schiedel kéményrendszeren belül azRR samott béléscsőrendszer lehetővéteszi a legegyszerűbb kéményépítésitechnológia alkalmazását. Lényegeabban van, hogy magas szintű szakmaihozzáértést sem a tervezés, sem a kivi

telezés nem igényel. A falazattal együtt készülő kémény

bélésrendszer építésekor:

4.35. ábra. Egyedi hőszigetelt hátsó szellőzésű (SIH) kémény többszintes és többlakásos házban, Schiedel elemekbőlMetszet: A földszint; B emelet; C padlástér;

1 samott kondenzelem; 2 samott béléscső;

3 sam ott tisztítóajtós elem; 4 samott füstcső

csonkelem; 5 dilatációs rés; 6 beton köpeny

elem; 7 hőszigetelő réteg; 8 tisztítóajtó;

9 körülfalazás; 10 vízszigetelés; 11 alaplemez (elem); 12 fekvő kémény (max. 2,0 m);

13 körülbetonozás (+ vasalat); 14 dilatációs

födémkiváltás; 15 fugá zott féltéglafal; 16 vízorrlemez; 17 betonfedkő; 18 Schiedel hőtá-

gulási karmantyú; 19 kéményfej-takarólemez

4.36. ábra. Falazott köpenyfalú, elemes sa-mottkürtős (Schiedel) béléscső1 béléscsőelem; 2 hőszigetelés; 3 falazott

köpenyfal; 4 kültéri köpenyfal; 5 fedk ő; 6 víz

orr; 7 záró (dilatációs) elem; 8 kéménytisz

tító ajtó; 9 koromzsákajtó; 10 koromzsák;

11 füstcső; 12 csappantyú

4.37. ábra. Schiedel kémény

124



4.39. ábra. Schiedel (SR) samott béléscsö ves, könnyűbeton külső köpenyfalazatúkémény

4.38. ábra. Schiedel (RR) samott béléscsö ves, hagyományos falaz atú kémény

• A Schiedel samottcső hosszú távú, biztonságos megoldást nyújt.

• A minden tüzelőanyaghoz használható, 1100 °C-ig hőálló, saválló béléscsőrendszer megóvja a kémény falszerkezetét az átnedvesedéstől, az elkátrányosodástól, a tetőn kívüli részt a szétfagyástól.

• A kör keresztmetszet és a sima belső felület ideális áramlási viszonyokat teremt a füstgáznak, javítja akémény huzatát, tökéletesebb tüzelési feltételeket teremt a kazánnak,és ezáltal energiamegtakarítást teszlehetővé.

• A Schiedel samottcsővel bélelt ké

mény biztosítja a tüzelőanyagok közötti szabad választást, semmilyentovábbi beavatkozást nem igényelmég gáztüzelés esetén sem, használója mindig azzal tüzelhet, amia legolcsóbban beszerezhető.

• A hosszú élettartam biztosítása érdekében nagyon fontos a samottcsőhelyes beépítése.

• A samottcsövek magassági méreteegységesen 33 cm, a belsőátmérő választék 12 cm-től 90 cm-ig ter

jed. A rendszer akár új kémények esetében, akár meglévő kémények utólagos béleléséhez használható.

4.40. ábra. Schiedel (SR) egyszerűsítetthőszigetelésű kémény egykürtős változata

4.41. ábra. Schiedel (SIH) samott béléscsö

ves, hátsó szellőzésű, hőszigetelt kémény

A kisméretű téglafal, a samottcsőés a köztük lévő levegő hőszigetelőképessége lényegesen jobb, mintmás megoldások esetében. A füstgáz így kevésbé fog a kéménybenlehűlni, és kisebb lesz a kicsapódósavas nedvesség mennyisége.

A Schiedel kémény építésénél azalapvető építési szabályok betartása mellett az alábbiakat is figyelembe kell venni:

• Vegyes tüzelésnél ajánlott, gáztüzelésnél kötelező a kondenzvíz el

vezetése.•A samottcsövet mindig Schiedel

ragasztóval kell összeépíteni (7 részpor, 1 rész víz, kb. 10 perc alatt puhul meg).

• A samottcsövet a kémény faláhozragasztani tilos!

• A cső és a fal közötti hézagot sza badon kell hagyni.

• A cső központos vezetését a hely

színen vágott ásványgyapot ékekkel kell biztosítani.

• Ha lehet, be kell építeni a Schiedelhőszigetelést is!

• A tisztítóajtó samottkerete fölött 3cm mozgási hézagot kell hagyni.

• A füstcsőcsonk köré ásványgyapotot kell tekerni.

• A samott csőbélés mindig 3 cm-relrövidebb legyen, mint a kémény.

• A fedkő alá be kell építem a Schiedel hőtágulási karmantyút. Csonk

ja a samottcsőbe nyúlik.• A Schiedel samottcsővel épített kéményt golyózással tisztítani tilos!(4.38. ábra)

Egyszerűsítetthőszigetelésű kémény (SR)

Az egyszerűsített hőszigetelésű Schiedelkéményrendszer abban különbözik azelőzőekben röviden ismertetett téglaköpenyfalazatú kéményektől, hogy a hő-és saválló kéménybélésen kívüli, a kémény stabilitását és a műszaki tér kiképzését biztosító palást 33 cm magasságú betonelemekből falazva készül.Tüzeléstechnikai és egyéb szempont

ból csak annyi a különbség, hogy egy önhordó kéménytest akár 30 m magasságig építhető (de az oldalirányú mozgás megelőzésére 3 m-enként dilatációshézaggal a födémhez kell kapcsolni).

Schiedel SR - levegő hőszigetelésű, samottbélésű kéményrendszer:

•A samott béléscső és könnyűbeton köpenyelem kombinációjá val kialakított komplett kéményeket minden szükséges tartozékkalegyütt szállítják.

• A samottcső, a köpenyelem és aközöttük levő levegőréteg együtteshőszigetelő képessége lényegesen

jobb, mint a hagyományos konstrukciójú kéményeké.

• Az előre falazott rendszernél füstcsőcsonk bármikor és bárhol vág

ható, de a füstnyak csatlakozásánála gáztömör ragasztást és a függőleges irányú dilatációs mozgást

125



csatlakozó-„gallér" kialakításával biztosítani kell.

A Schiedel kéményrendszeren belülaz SR-család az egyszerű és olcsó kéményépítési technológiák közé sorolható.

A hátsó szellőzésű hőszigetelt ké

ménycsalád minőség és teljesítmény szempontjából jelentősen felülmúlja azSR-típusokat (4.39...4.40. ábra).

Hátsó szellőzésűhőszigeteltkémények (SIH)

A hátsó szellőzésű Schiedel kéményrendszert a kéményépítő szakmában

csúcsminőségűnek tartják.Sorozatban előre gyártott és egymáshoz pontosan illeszkedő épületelemek

ből áll. Részei:• samottból készült Schiedel belső

cső;• Schiedel szigetelőlap;• Schiedel köpenytégla;• Schiedel tartozékok (4.41...4.42.

ábra).

Schiedel belső cső

A kör keresztmetszetű Schiedel belsőcső kitűnő minőségű samottból készül.Tulajdonságai a kéménytechnika kö

vetelményeinek pontosan megfelelnek. Alábbi jellemzői különösen kiemelke-dőek:

• magas hőmérséklet- és hőmérsék-letváltozás-állóság;

• kiváló savállóság;• nagyfokú tömörség és szilárdság;• csekély felmelegedő tömeg (4.43.

ábra).

Schiedel szigetelőlap

A Schiedel szigetelőlap egyenletesen körülzárja a Schiedel belső csövet. Garantálja a kémény optimális hőszigetelőtulajdonságait.

A szigetelőlapok alakja és méretei aSchiedel hátsó szellőzésű szigetelt kéményhez igazodnak. Különleges alakjaés ék alakú bevágásai révén a Schiedelszigetelőlap jól illeszkedik a belső csőés a köpenytégla hengeres felületeihez.

A szerelést könnyen és gyorsan el lehet végezni. A kémény kiváló hőszigetelése a szigetelőréteg hátsó szellőzésével

együtt megengedi a tüzelőberendezések alacsony égéstermékgáz-hőmérsékleteit.

A tüzelőberendezések magas tüzeléstechnikai hatásfokkal üzemeltethetők,

anélkül, hogy a kéményre ható hátrányos hatásoktól tartanunk kellene.

4.42. ábra. Schiedel (SIH) hőszigetelt kéménya) egykürtős; b) egykürtős, szellőzőkürtővel

Főelemei: béléscső, hőszigetelés, könnyű

beton köpenytégla

4.5. táblázat. Schiedel kéményrendszerek típusai és jellemző méreteik (Megjegyzés: falazott kéményeknél a béléscsövek mérete azonos a hőszigeteltekével.)



4.44. ábra. A Schiedel kéményrendszer tartozékai1 tisztítóajtó; 2 vizsgálóajtó; 3 robbanási

csapóajtó; 4 füstelzáró

4.43. ábra. A Schiedel cég hő- és savállósamott béléscsőrendszere1 kezdőelem kondenzvíz-kivezetővel; 2 tisz

títóidom; 3 közbenső béléscső; 4 füstcső

csonk; 5 hőtágulási karmantyú

Schiedel köpenytégla

A Schiedel köpenytéglát könnyűbeton ból gyártják. Sarokrészein csatornák vannak kialakítva, amelyek lehetővé teszik a szigetelőréteg hátsó szellőzését. Ezzel egy időben a belső csőoszlop és aszigetelőréteg központosítása is biztosított. A csekély fajsúlyú könnyűbetona kezelését és elhelyezését egyszerűvé,könnyűvé teszi. A többkürtős kéményeknél a köpenytéglában kialakított bordák az egyes kéményjáratokat megbízhatóan választják el egymástól. A köpeny

tégla szokásos falelemként beépíthető,és vakolat felhordására alkalmas.

A jól átgondolt konstrukció, a pontosan illeszkedő szerkezeti elemek (belső cső, szigetelőlap, köpenytégla)a kémény kifogástalan és megbízhatóműködését biztosítják a csatlakoztatotttüzelőberendezések fajtájától függetlenül.

Schiedel tartozékok

A tartozék alkatrészek a többi szerkezeti elemhez pontosan illeszkednek. Azeredeti Schiedel tartozékokat az alap-

5 10 15

Hatásos kéménymagasság méterben

csomag tartalmazza. Ez a működőképességen túl biztosítja, hogy az alkatrészek egymáshoz jól illeszthetők, és a

felépítés gyorsan végrehajtható (4.44.ábra).

A hátsó szellőzésműködése

A nedvesség a hőszigetelés ellensége. A legjobb hőszigetelésnek sincs értelme, ha nem gondoskodunk arról, hogy a szigetelőanyagoktól távol tartsuk anedvességet. A levegő 25-ször jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint

a víz. Ha az építő- és szigetelőanyagpórusai vízzel telítődnek, elvesztik hőszigetelő hatásukat.

A szigetelőrétegek hátsó szellőztetését az építőiparban hosszú idő óta anedvesség okozta károsodások megakadályozására alkalmazzák. Tipikus példa erre a hőszigetelt külső falak hátsószellőzésű burkolata, egy olyan konstrukció, amely a gyakorlatban egyszerű felépítése és ezzel összefüggő meg bízhatósága révén bevált.

A Schiedel hátsó szellőzésű szigetelt kémény konstrukciója ezekre a tapasztalatokra épül. Lényege az, hogy

4.1. diagram. Széntüzelésű, huzatigényesfűtőkazán vagy zárt tűzterű kandallóSchiedel-kéményigénye az adott teljesítmény és kéménymagasság függvényében.(Füstgázhőmérséklet a kéménycsatlakozónyaknál: t, = 250 °C.)

a köpenytégla sarkaiban csatornákat képeztek ki, amelyekben a legalsó köpenytéglában levő levegőbevezető nyílásonés a speciális lábazati téglán keresztülállandóan levegő áramlik. A csatornák alakjánál és elrendezésénél azokat ageometriai lehetőségeket használják ki,amelyeket a köpenytégla kör alakú belső és négyszögletes külső alakja biztosít. A csatornákban az alulról felfeléáramló levegő a kéményből a leadott hőtés nedvességet magával ragadja, és a

szabadba szállítja. A nemesacél hőtágulásihézag-kar-

mantyún levegőátvezető nyílások vannak, amelyeken keresztül a levegő akéménykürtőbe áramlik, majd az égéstermékgázokkal együtt távozik a sza badba.

A nedvesség elvezetése a kémény hátsó szellőztetése által a fűtés leállásának idején is hatásos. A hátsó szellőztetés megakadályozza, hogy a nedvességa kémény szerkezetében összegyűljön,

ezáltal biztosítja a szigetelőréteg tartóshatását, és védi a külső köpenyt a károsodástól.

127



5 10 15Hatásos kéménymagasság méterben

4.2. diagram. Fatüzelésű, huzatigényes fűtőkazán vagy zárt tűzterűkandalló Schiedel-kéményigényeSchiedel kémény

keresztmetszetiméretezése

Minden tüzelőberendezés kifogástalanműködésének alapja és előfeltétele a kémény keresztmetszetének helyes méretezése. A megfelelő kéménykereszt

metszet biztosítja a kazán szükségesműködési nyomását, az égéstermékgázok szabadba távozását, valamint a jólméretezett hőszigeteléssel és az azt kiegészítő hátsó szellőztetéssel együtt akilépő égéstermékgáz optimális hőmérsékletét.

A kéményszerkezet gazdaságossága és működésbiztonsága miatt a helyeskeresztmetszet-méretezésnek kezdettőlfogva rendkívül nagy jelentősége van(4.5. táblázat).

Bármely tüzelőberendezéshez, amelyhez falazott kéményt terveztek, mindenszámítás nélkül például

14/14-es helyett Ć 14-es15/15-ös helyett Ć 16-os20/20-as helyett Ć 20-as

belső méretű Schiedel kémény építhető, függetlenül a helyszíni adottságoktól (4.5. táblázat). Természetesena rendszerhez tervezésisegédlet-szintenkidolgoztak különböző esetekre vonatkozó méretezési diagramokat (4.1...4.2.és 4.4...4.5. diagram).

128

4.3. diagram. Fatüzelésű, nyitott tűztem kandalló Schiedel-kéményigénye. (Füstgázhőmérséklet a kéménycsatlakozónyaknál: t, = 80 °C.)

Az MSZ-04-82/2-85 és a 82/4-85szabvány szerint egy Schiedel gyűjtőkéménybe - tüzelőanyagtól függően -több tüzelőberendezés is beköthető,szintenként max. 4. Többszintes épü

letben az egy kürtőbe beköthető csatlakozások száma elérheti a 10-et is.

Schiedel kémény nyitott tűztemkandallóhoz

A 4.3. diagramban találjuk meg a szükséges belső kéményátmérőt a nyitottkandallóhoz a tűztér nyílásának nagysága és a hatásos kéménymagasságfüggvényében.

Az alacsony égéstermékgáz-hőmér

séklet és az ebből következő alacsony felhajtóerő miatt a nyitott kandallókatlehetőség szerint közvetlenül a kémény mellett kell elhelyezni. Az összekötődarabot legalább 45°-os szögben kell akéménybe bevezetni.

A diagramhoz a következő kiindulóértékeket kell alapul venni:

• Égéstermékgáztömeg-áramlásm = 500 kg/h a tűztérnyílás minden m2-ére.

• Égéstermékgáz-hőmérséklett

f

=80°C.

• A hőátbocsátási ellenállást (1/D)ba DIN 4705 3. része szerint kellmeghatározni.

• A kémény belső falának érdességek f = 0,002 m.

• Az összekötő darab hossza max.1,5 m.

• Az összekötő darab csatlakozásaa kéményhez 45°-os szögben.

Égésilevegő- vezeték

A ma szokásos tömören záró ablakoknál célszerű az égési levegőt a nyitottkandalló számára saját vezetékén keresztül a kandalló felállítási terébe vezetni. Az égésilevegő-vezeték szükséges

keresztmetszetének felületét a 4.3. diagramjobb oldali részéből határozhat juk meg. A diagram a tűztér nyílásának minden m2-ére 360 m3/h égésilevegő-

4.45. ábra. Schiedel Quadro kémény működtetési metszete1 lábazati tégla; 2 nyomáskiegyenlítő nyí

lás; 3 tisztítóajtó-csatlakozás; 4 samottcső;

5 köpenytégla; 6 gázkazán; 7 tömítőkar-

mantyú; 8 központosító tömítőkarmantyú;

9 szerelt kéményfej; lofedkőelem; 11 égési

levegő; 12 (égési)levegő-csatorna; 13 tisz

títóajtó



800

700

600

500

450

400

350

300

260

100

90

4.4. diagram. Speciális gázkazán ventilá- 4.5. diagram. Speciális gázkazán ventilátortor nélküli égővel. (Füstgázhőmérséklet nélküli égővel (Füstgázhőmérséklet azaz áramlásbiztosítás után t, = 100 °C.) áramlásbiztosítás után t, = 140 °C.)

térfogatáramlást vettünk alapul. Ehhezfeltételeztük, hogy a nyitott kandallónkívül további tűzhelyeket nem üzemeltetnek, amelyek a felállítási tértől égési levegőt vonnának el.

Méretezési példa

Nyitott kandalló, a tűztérnyílás nagysága 0,5 m2, a hatásos kéménymagasság6 m, az összekötő darab hossza 1 m,a felállítási tér térfogata 15 m3. A szükséges belső kéményátmérő a 4.3. diagram szerint 25 cm. Az égésilevegő-vezeték szükséges szabad keresztmetszete260 cm2 (a diagram jobb oldali része).

4.46. ábra. Schiedel Quadro kémény tetőfeletti kiképzése, köpenyfalra terhelt kö

rülfalazással1 Quadro gyámlap; 2 tömítőkarmantyú; 3 kö

rülfalazás; 4 központosító tömítőkarmantyú;

5 cementhabarcs kiöntés; 6 rögzítő (hor-

gony)készlet; 7 fedkő; 8 rácsos lemez; 9 fel

ső (takaró) fedkő; 10 Quadro torkolati lég

terelőkúp; 11 samottcső; 12 levegőcsatorna;

13 köpenytégla

(méretek)

QUADROtípus

0 cm14

16

18

20

25

30

D

mm

140

160

180

200

250

300

A

mm

360

400

480

550

K

mm

640

680

740

800

U

mm

710

750

810

880

0

mm

605

650

740

810

129



3 2 1

4.47. ábra. Schiedel Quadro kémény füstcsőcsatlakozásának metszete1 füstgázcső (0 58-70 mm); 2 égésileve

gő-cső (0 88-110); 3 samott csatlakozóidom;

4 habarcsos kikenés; 5 Schiedel hézagkitt;

6 csatlakozóelem, belső idom; 7 gumihüvely

(méretek)

QUADROtípus

0 cm

14

16

18

20

25

30

D

mm

140

160

180

200

250

300

A

mm

360

400

480

550

R1

mm

70

80

90

100

125

150

R2

mm

85

95

105

115

150

180

Schiedel Quadro levegő-

és füstgázgyűjtő kémény Alkalmazása a többszintes és többlakásos házak etázsfűtésénél jelent előnyt,ahol több szintet egy kéménykürtőbekapcsolhatunk be biztonságosan.

Minden kazán bármikor és korlátozás nélkül működhet, és egyedilegszabályozható.

Ezzel megvalósul az optimális energiafelhasználás és a környezet is kevés

bé károsodik. Lehetővé válik a fűtésiköltségek lakásonkénti pontos és külön-külön történő kiszámítása. Ezzel elkerülhető a közös költségek megosztásá

ból adódó nézeteltérés (4.45. ábra). A helyiség légterétől független zárt

égésterű kazánok esetén nem kell többhelyiséget egyetlen légtérré összekapcsolni - ezzel elkerülhetők a hézagmentes ablakok okozta égéstechnikaiproblémák, a kellemetlen áthallások, afelesleges hőveszteségek.

A tüzelőberendezéseknek levegőre van szükségük üzemeltetésükhöz.

A Schiedel Quadro, ez a speciálisan kifejlesztett rendszer, biztosítja ezt a levegőt, és egyúttal gondoskodik az égés-

4.48. ábra. Quadro csatlakozóelem

4.49. ábra. Gázkazánok bekötése Schiedel •Quadro kéménybe; A min. 30 cm

termékek elvezetéséről is. Az égéshez

szükséges levegő biztosítása és az égéstermékek elvezetése több kazán eseténis biztosítható a Quadróval, s ezzel helyet lehet megtakarítani.

A Schiedel Quadro megfelel a levegő-füstgáz kéményekkel szemben támasztott összes követelménynek. Azalaptól a kiáramlási torkolatig biztosítjaegy rugalmas és biztos jövőjű rendszer előnyeit.

A Schiedel Quadro alkalmazásának további előnyei a következők:

-Egyszerű építés: Kisebbek és köny-nyebbek az új köpenytéglák - így még jobban használhatók. Egy új távolságtartó segítségével a kerámia betétcsőkönnyen központosítható.

-Sokoldalú csatlakozási lehetősé gek: A köpenytégla geometriája optimális. Mind a négy oldalról biztosítja a csatlakozás lehetőségét. Emeletenként 4,egy kéményhez összesen 10 tüzelőberendezés csatlakoztatható. A csatlakozóelemek az építkezéseknél használatosszerszámokkal könnyen beépíthetők.

A Schiedel hézagkitt segítségével a füstgázkürtővel légmentesen összekapcsolhatók.

- Energiatakarékosság: Ott, ahol korábban egy különálló levegőjárat volt,most a hőcserélő elve működik: a hideglevegőt, amely a füstgázcsővel koncentrikusan áramlik, lefelé tartó útja sorána füstgáz előmelegíti. Ez további energiamegtakarítást jelent.

- Statikai biztonság: Ez különösenakkor fontos, ha a kémény jelentősen

túlér a tetőn. A négy vasalási horonybaszükség esetén erősítővasak építhetők

be, és ezzel a kémény megfelelően szi-

lárddá tehető. Ez lehetővé teszi a ké

ménynek a házon belüli tetszőleges elhelyezését is.

A Schiedel levegő-füstgáz rendszernél a típusprogram is optimalizálásrakerült. Mindössze négy köpenytípusbanhat különböző keresztmetszet helyezhető el. Emellett a rendszer megfelelminden szükséges égési, hő- és hangszigetelési előírásnak. Nincs szükség to

vábbi hőszigetelő körülfalazásra.

A kéményrendszer méretjellemzőia következők:

Átmérő0(cm)

141618202530

Megrend.számQ 14

Q1 6Q 18Q20Q2 5Q3 0

Külméret(cm)

36/3636/3640/4040/4048/4855/55

Súly

(kg/fin)95100

115120155190

Minőségi samottcsövek és integrált fejmegoldás

Az alkalmazott samott béléscső a megfelelő tömítettség és szilárdság biztosítása mellett hő-, hőingadozás- és saválló. A cső és a csatlakozási helyek nagyon egyszerűen szerelhetők.

A kéményfej olyan kialakítású, hogy biztonságosan szétválasztja a kiáramlófüstgázt a bevezetett égési levegőtől. Azesztétikailag is igényesen megtervezett

kéményfej mind a tetőn kívül körbefalazott, mind az előre gyártott kéményfejköpeny alkalmazását lehetővé teszi!

130



5. A cserépkályhák és csempekandallók építése

Ebben a fejezetben a cserépkályhák éscsempekandallók építéséhez szükséges főbb anyagokat ismertetjük, majd vázlatosan bemutatjuk a hagyományosszerkezetű és a konvekciós hőleadásúcserépkályhák építésének menetét. Ezazért lényeges, hogy amikor esztétikaiés funkcionális megfontolások alapjánkeressük a számunkra leginkább megfelelő kályhatípust, tisztában legyünk a megvalósítás részleteivel is.

5.1. A cserépkályhák és csempekandallók építési anyagai

Kályhacsempék

Az elmúlt évszázadok során a kályhacsempéknek igen gazdag forma- ésszínválasztéka alakult ki. Igaz, hogy a

ma ténylegesen rendelkezésre álló választék lényegesen szűkebb, de mégmindig alkalmas arra, hogy nagyonsokféle és sokszínű cserépkályhát éscsempekandallót építsünk belőle.

A kályhacsempék gyártásához azanyagot speciális technológiával tisztítják, ill. készítik elő. A legjobb ezek közül az iszapolóeljárás, amelynek előnye, hogy az anyag mésztartalmát minimálisra csökkenti. A kis mésztartalomelősegíti az egyenletesebb zsugoro

dást, ami csökkenti a kipattogzást. Azelőkészített anyagot samottporral vagy kvarchomokkal soványítják, hogy amassza a formázás ideje alatt, ill. száradáskor ne repedezzen meg, és méretváltozása is a megengedett határ alattmaradjon.

A kályhacsempét öntéssel, gépi sajtolással vagy kézi formázással állítják elő. A megszáradt és formázott nyersidomokat különféle színű mázakkal

vonják be, és az elemeket magas hőmérsékleten égetik ki.

5.1. ábra Kályhacsempék hagyományosméretrendszerben

A hazai kályhacsempegyártók többsége nagy pórusú samottcsempéketgyárt, kevesebben nagyobb fajsúlyú,ill. szerkezeti tömörségű kályhacsempéket készítenek. A nagy pórusú kályhacsempével könnyebb dolgozni, viszont rosszabb a hővezető képessége,mint a tömör, csak kvarchomokkalsoványított agyagból készült kályhacsempéké. Ezeket viszont gondosab

ban kell beépíteni, és nehezebben csiszolhatók vagy alakíthatók utólag.

A kályhacsempék tipizált méretrendszere hazánkban a 80-as évekig meglehetősen kevés elemet tartalmazott, ésa 212x245 mm-es mérethálóhoz igazodott (5.1. ábra). A gyártott elemfajták választéka is meglehetősen szegényes volt. Az utóbbi években a

gyártók a választékot kiegészítették azún. feles csempével (5.2. ábra). További

jelentős lépés volt a négyzetes hálóhozilleszkedő kályhacsempe (5.3. ábra ésa méreteket tartalmazó 5.1. táblázat)forgalomba hozása, amelyhez nélkülözhetetlen a feles csempe. Egyesgyártók ehhez a csemperendszerhezkiegészítő párkány- és lábazati elemeket is készítenek. A további ábrákona kisebb üzemek és kisiparosok általgyártott kályhacsempék közül muta

tunk be néhányat. A különböző keresztmetszetű, peremes formákat újabban kezdi kiegészíteni, ill. felváltani a falazóperemeskályhacsempék családja (5.4. ábra).Ezekből díszesebb, tagozottabb típusok is készülnek (5.5. ábra).

131



Négyzetes, „barokk" (mély) mintás csempéből épült cserépkályha padkával(Herczku példa)

5.3. ábra Négyzetes kályhacsempék középső és sarokelemei

5.4. ábra Sima vonalú kályhacsempék

elemei1 egész; 2 fél; 3 egész sarokcsempe; 4 félsarokcsempe; 5,6 metszetek; 7 áttört egész

csempe

5.5. ábra Szemes kályhacsempék elemei1 egész; 2 fél; 3 egész sarokcsempe; 4...6metszetek; 7 áttört egész csempe

5.1. táblázat Kályhacsempék méretei

5.6. ábra Kettős falú légfűtő kályhacsempék 1 egész; 2 fél; 3 egész sarokelem; 4 áttörtegész sarokelem; 5 metszet; 6 áttört egészsarokelem

A csempemegnevezése

Középcsempe- egész- egész- egész-fél-fél

Sarokcsempe- egész- egész- egész-fél-fél

Méretek, mm

a

220260218110130

220(260110130125

b

-

-

---

110130110130125

c

220260250220260

220260)220260250

A korszerű konvekciós légfűtéshezfelhasználható kályhacsempék gyártásahazai viszonylatban alig ismert. Ahogyan az 5.6. ábrán látható, ezek a kályhacsempék kettős falúak; a kettős falközötti légrések az egymás fölötti csempékben konvekciós hőátadásra alkalmas függőleges járatokat képeznek.

5.7. ábra Kiselemes cserépkályha csempeelemei1 egész; 2 fé l; 3 egész sarokelem ; 4 kereszt

metszet

Az előre gyártott kiselemes cserépkályhák és csempekandallók köpenyfalait külön erre a célra gyártott kályhacsempékből készítik (5.7. ábra).

A kályhacsempék peremének kiképzése is sokféle lehet (5.8. ábra). A legismertebb a vágóperemes kályhacsempe, kevésbé ismert változat a kézzel isméretre törhető falazóperemes kályhacsempe, amely Nyugat-Európában elterjedt (5.9. ábra).

132



Négyzetes,„tányéros",festett mintáscsempébőlkészültsarokkandalló

falazott padkával.(Herczku példa)

5.8. ábra Alakítható méretű csempék peremkiképzése (a szaggatott vonallal jelöltrész levágható)a) peremes; b) ütközőperemes; c) ütköző

gombos

5.9. ábra Csempék peremkiképzése (kötöttméretek)a) ütközőperemes; b) peremes; c) egy-, d)

kéthornyos

Az ott alkalmazott kályhacsempék fix méretűek, a helyszínen már nemalakíthatók, így széles (3...7 mm-es)fugákkal kell őket beépíteni.

A kályhacsempék számos (hengeres, boltozatos, íves stb.) formáját készítik még, különféle színekben, de nem sorozatban. Ezeket minden esetben külön kell legyártani, ezért az átlagosnáldrágábbak.

A következőkben a hazai csempegyártók termékei közül egy teljes csem

perendszert mutatunk be.Mullit Kft.

2112 Veresegyház, Anonymus u. 20.Üzem:

2113 Erdőkertes, Fő u. 163.Tel.: 28/475-905, fax: 28/476-181

A csempegyártó elem- és kiegészítőrendszere cserépkályhákhoz és csempekandallókhoz felhasználható:

- típuselemeket és- tipizált elemeket tartalmaz,

melyeket a cég a megrendelők igényeialapján megtervez és legyárt.

5.10. ábra A MULLIT KFT. csempéinek formaválasztéka

133



Külső fűtésű cserépkályha padkával

Rácsos V*/./-**''.1/1 < > / <062 r- /.

fvesmedálos

t/1070

Medálos1/1

080

•HflWnt H l

•K-^ü/ ^

ÉIÉÉÉÍMedálos1/1 áttört

08 2

Kazettás1/1

09 0

Kazettás1/1 áttört

09 2

•* 41

Medálos1/2 áttört

08 3

Kazettás1/2

09 1

Kazettás1/2 áttört

093

Aranka1/1

01 0

Aranka1/1 áttört

01 2

Kosáríves j1/1

02 0

Kosárives1/1 áttört

02 2

| §%N Ararica1/2 áttört

01 3

Kosárfves1/202 1

Kosárives1/2 áttört f

02 3

Tálas 1/103 0

Tálas 1/1áttört03 2

Erdélyi1/1

04 0

. ^ ™ ^ , .

Tálas 1/2031

Tálas 1/2áttört033

j H i y

• w*%-

"~"T"f^-T-:

Erdélyi j / % ' A 1/1 áttört «T ?• 1

042 j A* . *^

Erdélyifigurás

Csigás 1/110 0

Nyújtottkosárives

120

134 5.11. ábra A MULLIT KFT. teljes csemperen dszere



5.12. ábra A MULLIT KFT. kiegészítő csemperendszere a lábazatoktól a párkányokig

5.13. ábra A MULLIT KFT. négyzetes alakúcsemperendszere (22x22-es hálós felhasználáshoz)

5.14. ábra A MULLIT KFT. csemperendszerének alsó és felső kiegészítő elemei

135



Nyújtott kosárives Nyújtott kosárives 1/2 Nyújtott kosárives sarok

5.15. ábra A MULLIT KFT. „téglány" csemperendszere (22 x 30-as hálós felhasználáshoz

Az előzőekben bemutatott típuscsempeelemek már főleg csak karbantartásiés felújítási munkáknál szerepelnek agyártói megrendelések között.

Legtöbbet a tipizált csempeelemek

ből készítenek, melyeket az 5.10...5.15.ábrákon mutatunk be.

Kiegészítő és szerkezetielemek

A cserépkályhák és csempekandallók tűzterét jó hőálló képességű tűzállóépítőanyagokkal bélelik, ill. falazzák.

A tűzálló téglák különféle fajtáinak anyaga és tűzállósági foka is különböző, de cserépkályhák és csempekan

dallók tűzterének építésére, bélelésérea hazai kereskedelemben legkönnyeb

ben beszerezhető samottgyártmányokathasználják, elsősorban az ún. derékszögű samott-téglákat (méreteiket az 5.2.táblázat tartalmazza).

A kályhák építéséhez közönségeségetett téglát és más tégla- és cserépipari termékeket is használnak, de csak a tűztéren kívüli és egyéb falazatok,terelőlapok építésére. Ezek közül a kö vetkezőket használják leggyakrabban:

Kisméretű tömör tégla:Mérete: 250x120x65 mm; tömege:2,8...3,3 kg/db. A tűztér falainak építésén kívül csaknem valamennyi kályhaépítési feladatra alkalmas.

Padlásburkoló tégla:Mérete: 200x300x35 mm; tömege:2,8...3,0 kg/db. Kizárólag lég- és füst

járatok kifalazására használható, nemfagyálló.

Kábeltégla:Mérete: 215x300x38 mm; tömege:2,0 kg/db. A lég- és füstjáratok kifalazására alkalmas; hosszirányú lyukaitfalazáskor figyelembe kell venni, ne-

Cserépkályha csempekandallóval és öntöttvas (hőállóüvegezett) tűztérajtóval (Rácz cell. példa)

5.2. táblázat Derékszögű samott-téglák méretei

Típusjel

1

1 B1 L 1 K11

1-20

1-32

1-40

2

2 B

2 L 2 K

22

2R

2-20

2-32

2-40

3

3 B

3 L

3 K

33

3R

Méretek (mm)

széles

ség

115

172

115

115

230

115

115

115

125

187

125125

250

62

125

125

125

150

225

150

150

300

74

hosszú

ság

230

230

345

172

230

230

230

230

250

250

375187

250

250

250

250

250

300

300

450

225

300

300

vastag

ság

65

65

65

65

65

20

32

40

65

65

6565

65

65

20

32

40

65

65

65

65

65

65

hogy átfüstölést, hatásfokcsökkenéstokozzanak.

Kályhacserép:Mérete: 175x375x35 mm; tömege:2,0 kg/db. Sovány anyagból sajtolással készül, keresztirányú lyukakkal;kályhák bélelésére használják.

Hódfarkú cserép:Mérete: 380x175x18 mm; tömege:1,2... 1,4 kg/db. Főleg csempebélelésrealkalmas.

A cserépkályhák és csempekandallók burkolóanyagai közül a leggyakoribbak a következők:

Mészhomok tégla:Mérete: 120x250x65 mm; tömege:3,3...3,6 kg/db. A mészpor és kvarchomok keverékéből készülő sajtolt téglahőszigetelő, fagyálló és hőálló képessége rosszabb az agyagtégláénál; kéményépítésre egyáltalán nem, köpenyfalazásra viszont kiválóan alkalmas,mivel szép, jó hőtároló és jó hővezetőképességű.

Homlokzati burkolótéglák: Méreteik és minőségük különböző.

Kőagyag burkolólap: Felületi bur

kolóanyagként alkalmazható.Majolika: máz nélküli, őrölt cserép

törmelék és tűzálló anyag keveréke,amelyet sajtolással alakítanak, szükségesetén színes mázzal vonnak be, és940 °C-on kiégetnek. Kályhák felületi

burkolására való.Pirogránit: sárgásbarna és vörös szí

nű, alacsony olvadáspontú agyagbólöntött és 1000 °C-on kiégetett burkolólap; mivel különböző burkolati elemek és lapok készíthetők belőle, bonyolult

formájú csempekandallók burkolásárais alkalmas.Homokkő: kandallófalazatok építésé

re alkalmas, természetes vagy faragott,megmunkált formában.

Építési kötőanyagok

A cserépkályhák és csempekandallók elemeit kötőanyagokkal építjük össze,amelyek fizikai vagy kémiai kötésselszilárduló anyagok.

(A fizikai átalakítással szilárduló kötőanyagok szilárdulási folyamata az el-

136



lentétes fizikai hatással megfordítható,és ez többször is megismételhető. Ezzel szemben a kémiai átalakulással szilárduló kötőanyagok szilárdulási folyamata nem fordítható meg.)

A cserépkályhákhoz és csempekandallókhoz alkalmazott kötőanyagok akövetkezők:

Építési mész: habarcs kötőanyagaként, valamint meszelés kötő- és színezőanyagaként használható.

Gipsz: habarcs kötőanyagaként, ritkán töltőanyagként is alkalmazható, általában azonban csak a tűztértől távolabbi felületi díszítésekhez használják.

Cement: a habarcsok, főleg burkolati falak építéséhez használatos habar

csok kötőanyaga. Vízmentes (tűzálló) kátrány: az égetett termékek szemcséi közé húzódókátrány illó része hő hatására elpárolog,és a visszamaradó koksz a szemcséketerős karbonkötéssel fogja össze.

Vízüveg (tűzálló): a vízüvegből hőhatására keletkező szilícium-dioxid ösz-szeköti a szemcséket, és megszünteti aporozitást. A samott- vagy magnezitliszttel összekevert vízüveg tűzálló habarcs.

Magnézium-szulfát: nagyméretű idomok, döngölőmasszák és habarcsok

készítésére alkalmas.

Habarcsok és betonok

A nem tűzálló és tűzálló betonok és ha barcsok közül csak a tűzálló változatokkal foglalkozunk, mivel a cserépkályhák és csempekandallók építéséhezezeket használják. Ez azért is elegendő,mert a nem tűzálló habarcsok és betonok összetétele a kályhák esetében is

azonos az általában az építésben alkalmazottakéval.

A tűzálló habarcsok esetében a felhasználás céljának megfelelő tűzálló őrleményt mint töltőanyagot a szintén tűzálló kötőanyaggal keverik össze. Ennek megfelelően vannak agyag-, cements vegyi kötésű tűzálló habarcsok.

A cementek közül erre a célra a legalkalmasabb a portland- vagy ún. alumíniumcement.

A vegyi kötőanyagok közül leggyakrabban a nátronvízüveget alkalmazzák.Cserépkályha- és csempekandallóépítéshez töltőanyagként leggyakrab

ban a nagy, itt. a finom szemcsés sa-mottőrleményt használják.

A tűzálló habarcsokat mindig a kí vánt képlékenységűre kell keverni, víz vagy vízüveg hozzáadásával. Ez utób biak mennyisége nem haladhatja mega habarcs térfogatának 22%-át. Ha száraz habarcsot alkalmazunk, azt - a cementkötésű habarcsok kivételével - célszerű a felhasználás előtt legalább félnappal bekeverni.

A habarcsok között külön említjük a cserépkályha- és csempekandallóépítés legősibb anyagát, az agyagha

barcsot, amely még mindig a leggyak

rabban használt habarcsfajta. Ennek azaz oka, hogy kiszáradás után is jól kö

veti az építéshez használt téglák és sa-mottkészítmények hőtágulásból adódómozgásait. A kályhaépítéshez sovány agyagot használnak. A kövér anyagotfelhasználás előtt beáztatják, és addigkevernek hozzá homokot soványításcéljából, amíg megfelelő nem lesz.

Annak eldöntésére, hogy az elkészültagyaghabarcs megfelelő-e, vagy sem,próbaképpen egy jól kiszáradt, nedvszívó, kisméretű tégla lapjára 1 ...1,5 cm

vastagságú habarcsréteget hordanak fel. A habarcs akkor jó, ha 3...5 percmúlva körömmel kaparható, a hajszálrepedések hossza nem több 10... 15 mm-nél, és 1 dm2-re eső számuk nem több3...5-nél.

A soványításra lényegesen jobb a sa-mottliszt. Ügyelni kell arra, hogy a so ványító adalék anyag - akár homok,akár samottliszt - nem lehet több, minta soványítani kívánt agyag. Ha az agyagennél többet igényel, akkor falazati ha

barcsnak nem alkalmas. Ugyanis a túlzott soványítás következtében elvesztikötőtulajdonságait, és megnövekszik a hőtágulása. Ez utóbbi okozhatja, hogy

a fűtés során a falszerkezet megemelkedik, és szerkezete megrongálódik. A legmegfelelőbb az agyaghabarcs akkor, ha a soványításhoz használt adalék mennyisége a tömegének 30...35%-a.(Agyaghabarcsba csak minimális meny-nyiségben használható, sőt nem is kí vánatos a vízüveg!)

A cserépkályhák és csempekandallók építéséhez a tűzálló téglákon kívülgyakran használnak tűzálló betonokatés tűzálló döngölőmasszákat. Az ezek

ből készített előre gyártott elemek le

egyszerűsítenék és meggyorsítanák akályhaépítést. Helyszíni monolitikus alkalmazásuk pedig lehetővé tenné, hogy különböző elemeket (tűztérpadló, tűz-térhát- és -oldalfal, füstpárkány, füstel vezető, kéménycsatlakozás stb.) köny-nyen, gyorsan és olcsón állítsanak elő.Ennek ellenére hazánkban nemigengyártanak ilyeneket, holott a tűzálló betonokhoz szükséges anyagok Magyarországon is rendelkezésre állnak. Felkell hívni a figyelmet arra, hogy a tűzálló beton alkalmazása csak 200 °C-nálnagyobb hőmérsékleten célszerű ésgazdaságos.

A tűzálló betonokat töltőanyaguk éskötőanyaguk szerint különböztetjük meg. Töltőanyaguk lehet samott-,kromit-, szilamanit- és bauxitőrlemény vagy kromit- és vöröstégla-zúzalék.Ezek közül leggyakrabban a samott-

vagy kromitőrleményt alkalmazzák, ill.a kvarctartalmú vagy a vöröstéglazúzalékot. Kötőanyaguk lehet aluminát-, bauxit-, sorel- vagy portlandcement.

A bauxitcement csak külföldről szerezhető be, így az utóbbi időben hőálló beton portlandcement kötőanyaggalkészíthetők.

137



A portlandcement kötőanyagú tűzálló betonokat kromitzúzalékkal 1100 °C-ig, vöröstégla-zúzalékkal pedig csak 900 °C-ig lehet alkalmazni.

A portlandcement kötőanyagú tűzálló betonokban igen lényegesek az ún.mikrotöltőanyagok: a vöröstéglapor,

a samottliszt, a korundpor és a kromit-liszt. Ezek összetevői reagálnak a kalcium-hidroxiddal vagy a kalciumoxiddal, és ennek eredményeképpenkalcium-szilikátok vagy kalcium-alu-minátok keletkeznek. Ez a keramikuskötés szakaszában igen fontos. Ugyanis a cement kötési szilárdságának elérése után, amikor a betonok elérik a600 °C-nál nagyobb hőmérsékletet, a

vízveszteség miatt szilárdságuk csökken. A legkisebb szilárdságot800... 1000 °C hőmérsékleten érik el,

amikor a beton szilárdsága már főképpen a szemcsék tapadásán alapul. A tűzálló betonok esetében e tartománybankövetkezik be az előbb említett keramikus kötés, és megkezdődik az ún.összesülési folyamat.

A betonok keveréséhez használt vízmennyisége sohasem lehet több, minta töltő- és kötőanyagok tömegének 10%-a. A keverés során felhasznált cement mennyisége a száraz beton tömegének 10...30%-a lehet. Ennél több

cement felhasználása esetén a beton berepedezik, és szilárdsága csökken. A tűzálló betonok keverésekor a töl

tőanyagot két részre kell osztani: az5 mm-nél kisebb és az 5 mm-nél nagyobb szemnagyságú részre. A cementet a mikrotöltőanyaggal szárazon kellösszekeverni, kézzel vagy géppel. Eztkövetően a száraz keverékhez adagolják a nagy szemcsés adalékot, majd a vizet.

A portlandcement-kötésű betonok bedolgozási ideje 1...2 óra, a más ce

mentből készülő betonoké pedig 0,5 óra. Az aluminát- és bauxitbetonokat egy-kétnapon keresztül félóránként, a portland-cementbetonokat pedig 5... 10 napig egykét óránként locsolással kell utókezelni.

5.2. Hagyományosszerkezeti rendszerűcserépkályhák és csempekandallók

építéseMielőtt az építés menetének ismertetésére rátérnénk, elöljáróban összefoglaljuk mindazokat az előírásokat,irányelveket, amelyek a cserépkályhák és csempekandallók létesítésétmeghatározzák. A hazai és külföldiszabványokban foglaltak szerint ezek közül a leglényegesebbek a következők:

-A szabadon álló cserépkályhák fűtőfelülete és a fal közötti távolságminimum 12 cm. Falnyílásba építettcserépkályha és a csatlakozó falak között 1 ...1,5 cm-es dilatációs hézagotkell kiképezni, és azt nem éghető, rugalmas anyaggal kitölteni.

-A füstcsövet úgy kell a falazottkéménybe bekötni, hogy a kémény belső keresztmetszete ne csökkenjen, és a

bekötés hézagmentes legyen. A füstcsőa kályhában is csak a köpenyfal vagy a bélelt köpenyfal belső síkjáig érhet

úgy, hogy az utolsó füstjárat keresztmetszete ne csökkenjen.-A füstcsövet gyűjtőkéménybe kar-

mantyús toldócsővel kell bekötni.- Külső, tehát lehűlő épületfalra te

lepített cserépkályha vagy csempekandalló mögött hőszigetelő réteget kellelhelyezni.

- A cserépkályhák köpenyfala - ésa korszerű felépítésű cserépkályhatűztérbetételeme - éghető anyagú épületszerkezettel, fallal és burkolattal

nem építhető össze.-Fafödémre cserépkályha közvetlenül nem építhető rá. A fafödémenkülön beton vagy vasbeton teherelosztó réteget kell kialakítani, amely egybentűzfal is. Ha burkolat fölött készül, akkor a lemez minimális vastagsága vas beton esetén 6 cm, beton esetén 8 cm.(Mindenképpen szükség van statikaiellenőrzésre.)

- Külön alapra vagy éghető anyag ból készült födémre a cserépkályhát vagy a csempekandallót úgy kell fel

építeni, hogy az az épület szerkezetimozgásaitól független legyen.

- A cserépkályha tűztere és bármilyen éghető anyagú épületszerkezetközött min. 6 óra tűzállóságú, tűztér- betételem esetén pedig min. 4 óra tűzállóságú falat vagy egyéb réteget kellelhelyezni.

-A cserépkályha tisztíthatóságá

hoz megfelelő számú és méretű tisztítónyílást kell a kályha palástján elhelyezni.

- A cserépkályhák és a zárt tűzterűkandallók tüzelő- és töltőajtóit úgy kell beépíteni, hogy robbanás esetén ne essenek ki, és zárhatók legyenek.

- Az égéshez szükséges levegő nyílásait úgy kell kialakítani, hogy azokkal a levegő mennyisége szabályozható legyen, és el lehessen őket zárni.

- A tűztereket minden esetben neméghető anyagból - samottból vagy acéllemezből - kell készíteni.

- A cserépkályha takaróburkolatátmindig oldható kapcsolatokkal kell készíteni biztonsági okokból (lefúvófe-lület) és azért, hogy tisztítónyíláskéntis használható legyen.

- A tüzelőrostélyt, ill. tűzrácsotminden esetben kivehetően kell beépíteni.

- A tűzterek legkisebb vastagságúfala a köpenyfalhoz közvetlenül rak

va 40 mm-es, szabadon álló falként

60 mm-es.- Fatüzelésű cserépkályhákban - ahol

nincs tűzrács és hamutér - a samott tűz-lap legkisebb vastagsága 40 mm, amely alatt 5 mm vastag teherviselő és hőel-osztó acéllemezt kell elhelyezni. Ennek a padozattól mért távolsága 12 cm.

- A tüzelő- és töltőajtó, valamint ahamuzóajtó előtt 80 cm-re, vetületébenpedig 60 cm-re éghető anyagú épületszerkezet, burkolat és bútor nem helyezhető el.

- Gázüzemű cserépkályhát előzetesgázszolgáltatói engedéllyel szabadcsak üzemeltetni.

- Minden cserépkályhát és kandallót - a próbafűtés kivételével - csak tüzeléstechnikai szakember engedélyé vel szabad üzembe helyezni, még átrakás esetén is. Az általános és legfontosabb létesítési feltételek ismertetéseután néhány mondatban összefoglaljuk,ill. bemutatjuk a cserépkályhák építésének menetét.

A cserépkályhák építése a talpazat el

készítésével kezdődik. Számos változatuk (tömör, szellőzőjáratokkal áttört,

138



5.16. ábra Kályhacsempékszétválogatása

Csempeszétválogatásacsempekandallóhoz;előkészítés ésépítés

5.17. ábra Hagyományos kályhacsempefal ékelése és bélelése

a) belső nézet és metszet; b) alaprajzi részlet; 1) síkcsempe; 2) sarokcsempe; 3 ék;

4 bélés; 5 sarokbélés; 6 agyaghabarcs

füstjáratokkal tagolt stb.) ismert, de építésük egyik legfontosabb követelménye,hogy felső síkjuk vízszintes legyen, ésfelépítése alkalmas legyen a kályhatesttömegének biztonságos hordására.

Az építés következő fázisa a kályhacsempék előkészítése. A tervezéskor meghatározott kályhaméretek alapjána kályhacsempéket szét kell rakni, mintahogy az az 5.16. ábrán látható. Ezzela módszerrel a kályhacsempék színszerint összeválogathatók; az eltérőszínű és sérült élű csempék a kályha há

tuljába építhetők. A gondosan össze válogatott csempékből ezt követően szárazon, soronként előzetesen összerakjuk a kályhát, hogy a csempék méreteltérése is kiszűrhető legyen.

Ezek után kerülhet sor a csempesorok építésére. A kályhák köpenyfaláthálósan vagy kötésben rakhatjuk fel. A kötésben való építés nem igényelolyan pontos munkát, mint a hálós rakás;ez utóbbi ui. csak pontosan azonos méretű csempékből készíthető. Meg kell

jegyezni, hogy a hagyományos, süly-lyesztett peremes kályhacsempéketelsősorban kötésben, míg a különféle

peremes vagy talpas kályhacsempéketinkább hálós kötésben célszerű rakni. A szárazon előkészített, méretre

szabott vagy csiszolt kályhacsempéket beépítés előtt vízbe mártással kell portalanítani.

A hazánkban legjobban elterjedtsüllyesztett peremes kályhacsempéketszárazon kell a végleges helyükre rakni,majd híg, finomra szűrt agyaghabarcs-csal kell kiönteni. Ez a kiöntés a csempék közötti fugákat tömíti, és a csempék pórusaiba kerülve biztosítja a

sorok stabilitását. A ragasztás kevésbe ismert hazánk

ban. Ennél az eljárásnál a kályhacsempéket a falazással azonos eljárással rak

ják egymásra és egymás mellé, max.10 mm-es fugákkal, amelyeket agyaghabarccsal vagy - légfűtő konvekcióskályhák esetében - cementhabarccsaltöltenek ki. (Ha a fuga mérete nem haladja meg a 2 mm-es vastagságot,akkor egyéb burkoló szárazhabarcs ismegfelel a fugák tömítésére.)

A kötésben vagy hálósán rakott sűly-lyesztett peremes kályhacsempék hosz-szanti bordaközeit jól ki kell ékelni.

Erre cserépből készült ékeket használnak, mint ahogy az az 5.17. ábrán látható. Hálósan rakott csempefal eseténaz ékeket a bordákban kötésben kell elhelyezni a vízszintes sorokban. Az ékek elhelyezésekor a bordaközöket jól átdolgozott lágy agyaghabarccsal kikenik,majd az ékeket mozgatva a helyükrenyomják. Az ékek nem szorulhatnak a

bordák között, de az sem jó, ha túl kicsik. A bordaközök kitöltésekor ügyelni kell arra, hogy az agyagréteg ne legyen vastagabb 5... 10 mm-nél, tehát alegkisebb rész se maradjon ékelés nélkül. Ekelés után a bordák közötti felületet a bordák élével azonos síkban kellkikenni agyaghabarccsal.

5.18. ábra Hagyományos csempefal kötésea) belülnézet; b) részlet; 1 kapocskötés;

2 hosszanti kötés; 3 csempefal; 4 bélése-

zés; 5 ékelés; 6 habarcsréteg; 7 tűztérajtó-

nyílás; 8 hamua jtónyílás

139



5.19. ábra Falazócsempe kötésea) egyenes ütközésű; b) hornyos; c) kettős

hornyos; 1 csempe; 2 kapocs; 3 hosszanti

kötés; 4 kapocslyuk; 5 ragasztó habarcsréteg

5.20. ábra Tisztítónyílások a) csempefalban; b) a tűztér takarásában;

1 csempe tisztítódugó; 2 habarcsréteg; 3 du

góbélés; 4 samottlap (mobil) záróelem;5 takarólap; 6 tűztér; 7 bélésfal; 8 bélés;

9 csempefal; 10 korom

140

Függetlenül attól, hogy a köpenyfalat kötésben vagy hálósan rakott csempékből építjük, bordáikat 2,8 mm-eslágyított acélhuzalból készült kapcsokkal kell összekötni (5.18. ábra). A tűztér körül a kötéseket meg kell duplázni. A hosszanti kötést elsősorban hálósan

rakott csempefalak esetében alkalmazzák, akkor is leginkább a kettős vagy tömör csempékhez (5.19. ábra). A sűly-lyesztett peremes csempéknél a hosz-szanti kötést az ékelés előtt kell a hézagokba illeszteni.

A hagyományos rendszerű cserépkályhák építésekor a következő művelet a bélelés. Valamennyi kályhacsempét- akár süllyesztett, akár falazóperemes- a bordáin belül képlékeny agyagha barcsba helyezett hódfarkú cseréppel

ki kell bélelni. A habarcsréteg a lehetőségekhez képest a legvékonyabb legyen, és minden hézagot töltsön ki acserép és a kályhacsempe között. Kályhacsempénként lehetőleg egy darabbólálló cseréppel kell a bélelést készíteni.

A jól elkészített bélelés jelentős mértékben javítja a köpenyfal hővezetésétés hőtároló képességét.

Azokon a felületeken, ahol nem készül utóbélelés, a bélelés után a felületet ki kell kenni, és vizes szivaccsal átkell dörzsölni. A béleléshez áztatott cse

repet kell használni, és bélelés előtt akályhacsempét vizes ecsettel portalanítani kell. A cserépkályhák és csempekandallók azon köpenyfelületein,ahol a falazat tűztérrel vagy nagy hőmérsékletű füstgázokkal közvetlenülérintkezik, utóbélelést kell készíteni.Ennek anyagait az előző fejezetekbenmár ismertettük, itt most csak arra hív

juk fel a figyelmet, hogy utóbélelésnélkül a csempék elválnak egymástól,és megrepedeznek. Ugyancsak lénye

ges, hogy az előzőekben bemutatott bélelést és az utóbélelést az építés során kialakuló munkaszakaszokban mindig ki kell kenni, felületük érdességétmeg kell szüntetni, mert az érdes járatfalak csökkentik az áramlás sebességét, és ezzel növekszik a kályhában akoromlerakódás.

A tisztítónyílások elhelyezése lényeges, mert elhagyásuk esetén gyakrabbankell a kályhát átrakni. Ugyanakkor a

jól beépített tisztítónyílások biztonságosabbá teszik a kályha üzemelését. A kályhán minden esetben annyi tisztítónyílást kell elhelyezni, amennyit a

járatok száma és helyzete megkíván.

Ezeket mindig úgy kell elhelyezni, hogy lehetőleg ne kerüljenek az áramlássalszembe.

A tisztítódugókat mindig a lezártcserépkályha elkészülése után kell beépíteni, képlékeny agyaghabarcsba ragasztva, ugyanis a tisztítónyílás az épí

tés során a járatokba hullott törmelékek kiszedésére is alkalmas (5.20. ábra). A háromjáratú kályhák a tűztér takarásával is tisztíthatók úgy, hogy a samott-lapokat ék alakúra faragva, agyagha

barcsba ágyazva utólag helyezik el.Gáztüzelésű kályhák esetében tisz

títónyílás nem szükséges, és a fatüze-lésű kályhákon is elhanyagolható.

5.3. Konvekciós

hőleadásúcserépkályhák és csempekandallók építése

A hagyományos szerkezeti rendszerűcserépkályhák és csempekandallók előző pontban ismertetett általános létesítési előírásai és irányelvei a korszerűépítésű kályhákra vonatkozóan a kö

vetkezőkkel egészíthetők ki:-A konvekciós hőleadású cserép

kályhák és csempekandallók köpenyfalai az épület falához közvetlenül iscsatlakoztathatók, ha a dilatációs mozgást lehetővé teszik.

- A konvekciós tűztérbetétek éghető anyagú épületszerkezetekkel, falakkal nem építhetők össze.

-A cserépkályhákban elhelyezetttűztérbetétek és az épületszerkezetek között 4 óra tűzállóságú rétegeket kell

elhelyezni. A korszerű, konvekciós légfűtésű cse

répkályhák és csempekandallók köpenyfalának építési módjai azonosak ahagyományos szerkezetű cserépkályhákéval; kivitelezésük valamivel egyszerűbb, mert sem a tűztérrel, sem pedig a magas hőmérsékletű füstgázokkalnem érintkeznek közvetlenül.

A tűztérbetét és a köpenyfal közötti kedvező levegőáramlás érdekében akályhák köpenyfalának belül simának kell lennie. Ezekben a kályhákban utó bélelésre nincs szükség, sőt a bélelésis elmaradhat, bár ez jelentősen rontjaaz áramlási feltételeket.



6. Szerelvények és felszerelési tárgyak

Ebben a fejezetben röviden ismertetjük azokat a szerelvényeket, kiegészítő

berendezéseket és felszerelési tárgyakat, amelyek a cserépkályhák és csempekandallók építéséhez és üzemeltetéséhez szükségesek.

6.1. Kéménybélelőés légfűtő elemek,idomok

Kéménybélelésre nem használhatunk azbesztcement csövet és alumíniumlemez lefolyócsövet. A kéménybélelésrendszerint akkor szükséges, ha már meglevő kéményhez kell új fűtőberendezést kapcsolni. Ilyen esetekbenolyan béléscsöveket lehet csak használni, amelyek hajlíthatók a keresztmetszetük csökkenése nélkül, megfelelőszilárdságúak ahhoz, hogy a kéményekbe utólag behúzhatók legyenek,

és bírják az üzemelés során keletkezőhőterheléseket. További követelmény lehet, hogy az alkalmazott béléscsö veknek legyenek kiegészítő idomaik (csatlakoztatóidom, tisztítóidom, a kon-denzvizet összegyűjtő és elvezetőidom, rögzítőidom, kéményvéglefedőidom stb.). A hazai kereskedelembenerre a célra a következő csövek szerezhetők be:

- A WESTERFORM-H INOXIDhajlítható, rugalmas, 0,15 mm vastag

rozsdamentes, saválló acélszalagbólkészült kéménybéléscső, kiegészítőidomokkal; gyártási hossza: 6,00 m;cserépkályhákhoz alkalmazható járatos belméretek: 0 150, 160, 200, 250.

- A H 0,2 mm vastag alumíniumszalagból készített hajlítható cső; gyártási hossza: 6,00-12,00 m; járatos belmérete: 0 80, 100, 125, 150, 180,200 és 250 mm.

A H hajlítható alumíniumcső már akorszerű, konvekciós áramlású cserépkályhák és kandallók tűztérbetétjét ésfűtött terét összekötő légfűtő járatkéntis alkalmazható.

Ha a füstgázokat úgy kell vezetni,hogy hőmérsékletükből ne veszítsenek,akkor hőszigetelt füstcsövet kell használni. Erre alkalmas a WESTERFORM-H INOXID hőszigetelt lemezcső,amely annyiban tér el az azonos nevűcsőtípustól, hogy falrétegei közé 25 vagy 50 mm vastag kőzetgyapot réteget helyeznek.

A csőtípus kiegészítő idomok csatlakoztatására is alkalmas, ill. saját idomaiis vannak.

Ezek a következők: SW-01 csőkapcsoló körbetét; SW-02 idomkapcsoló karmantyú; SW-03 idom és cső

véglezáró idom; SW-04 90 °C-os ívcső;SW-05 45 °C-os ívcső; SW-06 Tidom; SW-07 keresztidom; SW-10pillangószelep; SW-14 körmös szalagbilincs. Az SW idomok 0,8 mm-eshorganyzott acéllemezből készülnek.

6.2. Tüzelőrostélyok A tűztér alján elhelyezhető rostélyok négyzet és kör alakúak, 12...20 mmszerkezeti vastagságúak, és különbözőméretűek (6.1. ábra és 6.1. táblázat). Anyaguk ugyancsak szürkeöntvény.

6.3. Köpenyfalajtók A korszerű, konvekciós hőleadású cserépkályhák köpenyfalába - attól függően, hogy milyen rendszerű a kályha,

vagy hogy a kályha fűtőbetétje honnankezelhető, ill. mikor és honnan építik be - különböző méretű ún. köpenyfalajtókat kell beépítem. Ezek az igényeknek megfelelően egyedileg is elkészíthetők.

A köpenyfalakkal épített cserépkály

háknál és csempekandallóknál a kon vekciós légjárathoz csak kisebb méretűszellőzőrácsokat építünk be, egy-kétcsempeméretnagyságban.

A köpenyfalajtók - az előzőekbőlmegállapíthatóan - a kályha fűtésébenés a hőleadás közvetítésében játszanak szerepet.

A köpeny falajtók acélszalagból ésprofilelemekből készülnek, egy- és kétajtós változatban. Készülnek továbbákétszer kétszárnyú változatok is, felülkis nyílóelemekkel.

- A típus: egy- és kétszárnyú köpenyfalajtó (6.2. ábra); kisméretű, zsalus és zsalu nélküli kivitelben készül;

Külső fűtésű - kemence jellegű - cserépkályha



6.1 táblázat Tűzrostélyok

6.1. ábra Négyzet és kör alakú tűzrostélyok

-B típus: kétszer kétszárnyú köpenyfalajtó (6.3. ábra); közepes méret ben, zsalus vagy zsalu nélküli felsőszárnnyal és zsalu nélküli nagyobb alsó szárnnyal készül; nagy méretbenközépen áttörten, alul és felül zsaluval

vagy áttörten készül. A bemutatott ajtók szerkezete hide

gen hajlított 3 mm-es acéllemez szel vény, a sarkokon illesztés utáni he

gesztésekkel. Nyílószárnyai rusztikusdiópánttal vagy pattintással nyithatók,zárt részei is rugós lemezcsappantyúkkal biztosíthatók kinyílás ellen(6.4. ábra). Az áttört részek 5x5 mm-es négyzetacélból kialakított, külön

böző motívumokkal díszített kovácsoltráccsal készülnek (6.5. ábra). A tipizált zsalukat a nyílókeretekbe ponthegesztéssel rögzítik, és a külső oldalonelhelyezett fogantyúval működtetik (6.6. ábra). Az ajtókat általában a köpenyfal építésével egy időben helye

zik el, de a rabic- vagy téglafalakbacélszerű utólag beépíteni (6.7. ábra).

Típusjel

Négyzet alakúCs 18x21Cs 21 x 23Cs21 x26Cs 23 x 26Cs 23x31Cs 27x31

E 13 x 16E 16 x 18

E 16x21E 16 x 23E 16 x 25E 18 x21E 18 x25

E21 x23E21 x25E21 x32

E 23 x 25E 23 x 31E 26x31

Kör alakú0 150 170 180 19

0 210 230 25

Méret (mm)a

178210210230230262

128160160160160178178

210210210228228260

148164180196

214230246

b

210230255255305305

155180205230255205255

230255305255305305

-------

c

151518181820

12121212121214

141414141414

12121212

131313

Szabad keresztmetszet(cm2)

144192216234286330

69108125143162140180192215264233286330

557189108

133157183

%

394040404141

35383838403840404041404142

32343536

373839

Kapcsolódó ábra: 6.1.

6.3. ábra B típusú díszrácsajtó

6.2. ábra A típusú díszrácsajtók a) egyszárnyú; b) kétszárnyú

142



6.4. ábra Dísz rácsajtó szerkezetea)...f) részletek; 1 függőleges tokszár; 2 fek

vő tok; 3 küszöb ; 4 b orda ; 5 hosszított furat;

6 rugós kapocs; 7 diópánt; 8 pántlap; 9 ta

karó; 10 függőleges borda; 11 díszrács;

12 gomb; 13 karika; 14 zsalufordító; 15 sze

relőfurat

3 1 2

Belső tüzelésű légfűtő cserépkályha kétszer két szárnyú köpenyfalajtóval

6.5. ábra Dísz rácsajtó mintaválasztéka1 tokkeret; 2 nyílókeret; 3 díszrács; 4 fogó

6.6. ábra. Zsalus rács beépítésea) függőleges; b) vízszintes metszet; 1 zsa

lukeret; 2 zsalulevél; 3 csukló; 4 összekötő;

5 ponthegesztés; 6 nyílókeret; 7 díszrács;

8, 9 tokkeret

6.7. ábra Díszrács ajtó beépítésea) csempefalba; b) rabicfalba; c) téglafalba;

1 tokkeret; 2 nyílószárny; 3 csavar; 4 befa-

lazókarmok; 5 pánt; 6 habarcskikenés; 7 kály

hacsempe; 8 bélés; 9 agyaghabarcs; 10 ra-

bicfal; 11 vakolat; 12 téglafal; 13 tapasz

143



Csempekandalló és konvekciós cserépkályha légfűtő járata felső kicsatlakozta-tásának „lezárása" keretráccsal

Az ajtók mázolt felülettel készülnek,így bármilyen színűre mázolhatók a csatlakozó felületek, a cserépkályha csempéjének színétől függően.

A köpeny falajtókat vagy más nevükön díszrácsokat Magyarországon

AVÁLL-K ERK FT.6900 Makó, Návay Lajos tér 8.

Tel.: 62/212-177gyártja.

(6.8. és 6.9. ábra)

6.8. ábra Egy- és kétirányú nyitható szár

nyú díszrács vagy szellőzőrács kandallókhoz és cserépkályhához a légfűtő járatkitorkollásának lezárására.(Gyártó: VÁLL-KER KFT. Makó)

Jel

a) b)c)d)e)f)

g)h)

Méretlxh (cm)

23,0x23,023,0x28,525,0x66,046,0x17,545,5x23,045,5x28,5

67,5x23,067,5x28,5

Szabad keresztmetszet (cm2)

210260700255420520

650760

144



6.4. Tűzhelylapok A hagyományos és korszerű falazottés mobil tűzhelyekhez előre gyártott,öntöttvas tűzhelylapokat készítenek a6.10. ábrán látható kialakítással és akövetkező méretekkel:

Lapfajta

Kis tűzhelylapNagy tűzhelylapKis szélső lapNagy szélső lap

a (mm)

395475395475

b (mm)

316316158240

Az elkészített tűzhelyet ezekből alapokból összeállított tűzhelylappallehet lefedni. A lemezek felületei le-mezgrafitos felületkezelésűek.

a) b)

6.9. ábra Kétszárnyú köpenyfalajtó cserépkályha (tűztérbetétjének) üzemeltetéséheza...b) kétszárnyú; c...d) kétszárnyú, felsőzsalus szellőzővel

(Gyártó: VÁLL-KER KFT. Makó)

Jel

a) b)c)d)

Méretlxh (cm)

47,0x89,057,0x89,0

47,0x109,557,0x116,0

Szabad nyílásméret l0xh0 (cm)

43,0x85,053,0x85,0

43x85,053x91,5

6.10. ábra Tűzhelylapok a) elemes; b) sík, c) szélső lap; 1 áttört elem;

2 nagy karika; 3 középső karika; 4 kis ka

rika; 5 sík elem; 6 szélső lap; 7 toldat

145



Kályhacsempéből épített hagyományosfatüzelésű tűzhely, mellé kapcsolt sütővel

6.5. Konvekcióshőleadásúcserépkályhák és csempekandallók

betételemei

Az előzőekben leírt előnyei miatt várható, hogy a korszerű, konvekciós hőleadású cserépkályhák egyre inkábbelterjednek hazánkban is.

Ezek legfőbb előnye a tiszta ésenergiatakarékos üzemelés.

Így külön pontban mutatjuk be azokat az építő- és kiegészítő elemeket,amelyek az építéshez elengedhetetlenül szükségesek.

6.11. ábra Kályhabetét;

kicsi

6.12. ábra Kályhabetét;nagy

146



Acél cserépkályhafűtőbetét

A durva kazánlemezekből készülő, sa-mottal bélelt fűtőbetét konvekciós légfűtésű cserépkályhákba építhető be, és

a kéményhez füstcsővel csatlakozik.Fűtőfelülete konvekciós bordás. (6.11...6.12. ábra)

Jellemzői a következők:

6.13. ábra Előre gyártott elemes fűtőbetétek a) kettes, b) hármas, c) négyes

A jellemző

Huzatigény (Pa)

Hőteljesítmény (kW)

Fűtőfelület (m2)

Tömeg (kg)

A típus

kicsi

7,5

7,3

1,5

112

nagy

7,5

8,0

1,5

114

A berendezések méreteit és kialakítását a 6.11. és a 6.12. ábra mutatja be.

Hőálló beton vagy samottcserépkályha-fűtőbetét-idomok

A hőálló betonból és samottból egyarántkészíthető előre gyártott elemekből a6.13. ábra szerinti fűtőbetéteket lehetfelépíteni. Ezek köpenyfallal közvet-

6.14. ábra Előre gyártott tűztérelemek

147



6.3. táblázat. Kályhabetét típusváltozatai

Az elem jele

I.

II .

III.

IV

V. VI. VII.

Típusváltozatok 60/40

méret(mm)

a

600

b

400

fűtőfelület*

(m2)sík

0,40

0,460,400,400,400,40

bordás0,52

0,600,520,520,520,52

70/40méret(mm)

a

700

b

400

fűtőfelület*

(m2)sík

0,44

0,510,440,440,440,44

bordás0,57

0,660,570,570,570,57

80/45méret(mm)

a

800

b

450

fűtőfelület*,

(m2)

sík 0,50

0,570,500,500,500,50

bordás0,65

0,750,650,650,65

* 5 mm-es ágyazóhabarcs réteggel.

6.15. ábra Ha 2-3 elem magas tűztérele-met készítünk, mindenképpen célszerű ahőleadást bordázott felülettel növelni

lenül is körülépíthetők, de gazdaságosabban üzemeltethetők konvekciós légréssel épített csempefallal körülvéve.

Az elemekből fekvő járatos fatüze-lésű vagy gázüzemű fűtőbetét vagy cserépkályha építhető 2...5 járattal.

Az elemek és a 6.14. ábrán, illetvea 6.3 táblázatban bemutatott elemtípusokból és méretrendszerrel készíthetők, sík és bordázott hőleadó felületűkivitelben (6.15. ábra). Ha 2-3 elemmagas tűztérelemet készítünk, mindenképpen célszerű a hőleadást bordázottfelülettel növelni.

A kandallóbetét

A tűztérbetétes, konvekciós hőleadásúcserépkályhákhoz hasonlóan a csempekandallókba is beépíthető olyan tűz-térbetét, amely az égés során felsza badult hőt konvekciós hőleadással ishasznosítja.

A hagyományos kandallók falazottés betonozott tűztérmegoldásain kívülkészülnek kiselemes előre gyártott vagy részben előre gyártott kandallóbetétek és teljes tűztérbetétek állvánnyal éstűzsisakkal együtt.

Állványos tűztérelem

Külső formája azonos a hagyományosfalazott kandallókéval, azzal az eltéréssel, hogy a teljes belső részt - a tűz-térállványt, a tűzteret, a tűztérkamrát,

a füstcsövet (csappantyúval) és a hamugyűjtőt - részegységekként előre lehetgyártani (6.16. ábra).

Tűztérállvány: Idomacél keret aláépített forrcsőoszlopok talpvégződésselés alsó köracél hosszmerevítő rudakkal, hegesztett kötéssel. Két alapváltozata egy, illetve két és három oldalonnyitott kandallókhoz alkalmazható.

Tűzlap, tűztalaj: Anyaga azonos atöbbi falelemével, lehet samott vagy

vasalt hőálló beton. A tűzlap két alap változata az egy oldalon, illetve a két

148



6.17. ábra Állványos tűztérelem kétoldaltnyitott tűzterű kandallóhoz

és három oldalon nyitott kandallókhozalkalmazható. Legkisebb falvastagságtűzrács esetén 6 cm; tűzrács nélkül 8 cm.

Tűztérfal: Anyaga általában azonosa tűzlapéval, de lehet samott és hőálló

beton is. A tűztérfalak két alapváltozata

az egy oldalon, illetve a két és háromoldalon nyitott kandallókhoz alkalmas. A tűztérfal és a tűzpadló ragasztóanyaga samotthabarcs.

Hamugyűjtő: A tűztér hamuját ösz-szegyűjti, és hőjével előmelegíti a fűtési levegőt a tűztér alatti légkamrában.Idomacélból, acéllemezből és öntött

vasból készül. Anyaga 2 mm-es hegesztett fekete lemez. Ürítéséhez 1-2 dbfogantyút rögzítenek a belső oldalra.

Tüzsisak, tüzkamra:Anyaga 2-3 mm-es hegesztett fekete lemez, idomacél

kerethez szegecselve. Célszerű a füsttorokban egybeépíteni a füstcsövet ésa füstcsappantyút vagy a füstszabályozó berendezést. Egy, két és három oldalon nyitott tűztérhez készülnek. Azutóbbiak sisakjának peremrészére füg-gesztőhorgokat kell felhegeszteni a konzolos vagy félkonzolos függesztés esetében.

Merevítő-függesztő rúd: Két és három oldalon nyitott kandallók esetébena konzolos terhelőerőt viseli. Anyaga

12-16 mm-es köracél, két végén horoggal, kampóval, a középrészen egy ellenmenetes feszítőcsavarral.

Tűztérlapos betételem: Szerkezeti felépítése sokkal bonyolultabb az előzőpontban felsoroltaknál. Anyaga lehettűzálló beton vagy samott, idomacél ésöntöttvas kiegészítő elemekkel.

Beton tűztérelem: A hagyományoskandallóépítés egyszerűbb eseteibennagyon célszerű és olcsó elemeket lehet előre gyártani, pl. ha a tűztér háromfala egy elemből készül. Ezzel szembennagy hátrány, hogy a szállítás és a beépítés nehezebb. Legegyszerűbb megoldás,ha a falelemeket külön-külön gyártják.

Példánkban a betét 4 részegységbőláll, a két szélső falelemből, a homorú-domború hátfalelemből és a sisak- (füst-kamra)elemből. Az elemek feszítőpálcával vannak összekötve. Egy oldalonnyitott és falikandallókba építhető.

Betonból és acéllemezből kombinált légfűtési elem: Szerkezeti felépítése hasonló az ismertetett alaprendszerhez.Különbség csak abban van, hogy a tűz-térhátfal és a tűz közé 3-4 mm-es acéllemez légtérelválasztó falburkolatotépítenek a kandalló szerelésével egy időben. A légtér gáztömör szigeteléseaz elemek szerelésekor az átfedések tűzálló habarccsal való kikenésével éstömítésével érhető el. Az előre gyártottelemek anyaga hőálló beton középsimafelülettel.

A megoldások vastag és vékony falú kandallóelemekre vonatkoznak.

A vastagabb falú tűztérelemek nagyobb hőterhelést tudnak elviselni. Alkalmasak egy, két és három oldalonnyitott tűzterű változat megvalósítására. A vékony falú tűztérelemek ugyancsak mindhárom tűztérfajtához használhatók.

A légfűtő acéllemez betét a fűtésilevegő előmelegítésére is alkalmas.

A betonelemek fenéklemezébe 2 db

100 mm-es lyuk szükséges a fűtő- vagy égési levegő bevezetésére.

A falelemben csak légfűtés esetébenkell 2 db 100 mm átmérőjű áttörés azelem legfelső pontján, a légfűtő tér felső részén. Levegő-előmelegítés eseténaz acéllemez béléselem két oldalán alulra kell a kitorkolló nyílást helyezni.

Acéllemez légfűtő betétek: A légfűtésű kandallók fűtési betételemei acéllemezből is elkészíthetők, kettős vagy egyrétegű fallal.

A kétrétegű acéllemez légfűtő betéthatásfoka a tűztér és a füstkamra közötti és mögötti zárt légtér miatt jobb.

Az egyrétegű acéllemez légfűtő betét elhelyezése és szerelése nagy gondosságot igényel a gáztömörséget illetően. A kétrétegűvel szemben előnye,hogy olcsóbb és gyorsabb az elemek gyártása. Hátránya, hogy egy idő utána többször kitáguló betét a legtömörebb csatlakozás esetében is átfüstöl.

A tűztér és a füstkamra együtt éskülön-külön is készülhet, ez utóbbi biztonságosabb.

Az acéllemez vastagsága a tűztérben3-4 mm, a füstelvezető 2-3 mm-es, a fenéklemez 4-6 mm-es bordás acéllemez

ből készül, hegesztve. A szekrényelemmel célszerű egybeépíteni a füstnyak fölé a füstszabályozót. A tűznyílásra astabilitás érdekében idomacél keretetszerelnek, a megfelelő gáztömörség el

érésére azbesztcsík tömítéssel.Öntöttvas tűztérelem: A tűztérele

mek csak sorozatgyártás esetén gazdaságosak.

Füstkamra

A régi építésű kandallóknál a tűztér feletti füstkamra anyaga általában azonos a tűztérfal anyagával. Falazott tűztér esetében természetesen nem felel

meg a fal anyaga (pl. samott-tégla) afüstkamra sima, áramlástani szempont ból kifogástalan belső felületének kialakításához, hanem hőálló vakolattalkell bevonni. Az egyszerű hagyományoskandalló esetében a tűztér lefedéséremegfelel az előzőekben bemutatott

beton- vagy acéllemez-anyagú füstkamraelem.

Acéllemez füstkamra

• Egyrétegű acéllemez füstkamra

(6.17. ábra): Legegyszerűbb megoldása a 2-3 mm-es fekete lemez

ből szegecsekkel vagy hegesztettkötéssel készített sisak, amelyet astabilitás és a gáztömörség eléréseérdekében célszerű L acélkeretrerögzíteni. Két és három oldalon nyitott tűzterű kandallók esetében akonzolt méretezni kell, és rögzítőhorgokkal szükséges ellátni. Célszerű a füstelzárót a füstnyak fölött beépíteni az elembe.

Tűzálló habarcstömítés és felsőkikenés szükséges. A füstkamrakülső részét zárt felső szekrény

149



6.17. ábra Acéllemez füstkamraelema) elölnézet; b) felülnézet; c) met

szet; 1 füstkamratér; 2 acél

lemez palást; 3 füstcsőcsonk;

4 csappantyúlevél; 5 csappan

tyú; 6 hosszborda; 7 kereszt

borda

esetén célszerű nem éghető hőszi

getelő anyaggal burkolni.• Kettős falú acéllemez (légfűtő) füstkamra: A kandallók hatásfokának növelése érdekében célszerű a hő- veszteséget kiegészítő berendezésekkel csökkenteni. Ilyen pl. a légfűtő betét, amely tulajdonképpenközponti fűtési kalorifer, hideg ésmeleg levegős megoldással. A szekrény anyaga 2-3 mm-es, a hőcserélő betété 3-4 mm-es acéllemez(utóbbi vastag falú gázcső is lehet), hegesztett kötéssel.

Központi fűtési betételem

A betételemet hagyományos falazatú,előre gyártott beton, acéllemez és öntöttvas tűzterű kandallók esetében lehet beépíteni.

Két alapmegoldása: a hátfallal párhuzamosan álló csobordázatos és atűzrácsban kiépített hőcserélős. Utóbbiszén- és brikettfűtés esetében célszerű.

Anyaga fatüzelés esetén vékony,

széntüzelés esetén vastag falú gázcső,hegesztett kötéssel, flexibilis szerel vénycsatlakozással.

Kandallóbetétek a fűtési

levegő előmelegítéséhez Az égési levegő fűtőtérbe juttatásának optimális kialakítása a kandalló tervezőjének egyik fontos feladata. A gazdaságos fűtés érdekében ezt a levegőtelőmelegítik, különböző kandallóbetétek esetén különféle módszerekkel.

Betonelem kandallóbetét égésileve gő-csatornával: Anyaga és szerkezetifelépítése azonos a tűztérlapos és tűz-térfalas betonelemekével. A különbség, hogy a hátrészfal egy vagy két

előmelegítő cellával egészül ki. Azelőmelegített égési levegő egy részea tűztérrostélyon, nagyobb hányadapedig a légtérbe juttatva a tűznyilásonkeresztül jut a tűztérbe. Az elemek falsíkra vagy sarokba helyezett kandallóhoz egyaránt alkalmasak.

Fűtési levegőt előmelegítő acéllemez elem: Elhelyezhető a tűztér hátfalára,a tűztérszekrénnyel együtt vagy külön, egy vagy több egységként beépít

ve. A két betétegység egymástól füg

getlenül van felszerelve és működik. Anyaga 1-2 mm-es acéllemez, he

gesztett vagy szegecselt kivitelben.

Nyitott tűzterűkandallóbetétek

A nyitott tűzterű kandallóbetétek általában üzemekben előre gyártva -

• hőálló betonból,

• samottból,• acéllemezből,• öntöttvasból

és ezek kombinációjával - készülnek. A nyitott tűzterű betétek beépítése

egyszerű, burkolati faluk kivitelezhetőegyedileg, vagy a gyártó cég köpenytípusai közül választható.

Az öntöttvas és acélbélésű, samott-anyagú tűztérelemek hőtermelő betétként tervezhetők, ill. beépíthetők központi fűtőberendezésekbe is. Készülnek légfűtő és meleg vizes rendszerekhez

egyaránt. Légfűtés centrális helyiségkapcsolás esetén alkalmazható; a meleg vizes betétek - szivattyú közbeiktatásával - kazánként üzemeltethetők.

Zárt tűzterű kandallók betételemei A zárt tűzterű kandallókhoz készülőenergiatakarékos betétek a felhasználók részéről igen kedvező fogadtatásban

részesültek. A kandallóbetétek elsődlegesen légfűtési célra, egy-egy helyiség vagy a teljes lakás fűtésére alkalmasak - típusuk és teljesítményük függvényében.

Zárt tűzterű kandallók készülnek • egyhéjú betéttel,• két- (v. dupla) héjú betéttel.

Az egyhéjú kandallóbetétek ma már szinte kivétel nélkül öntöttvasból készülnek, s faluk, az 5-7 mm vastagságútűztérpalást, egyben hőleadóként működik a kandalló cirkulációs (konvek-

ciós) terében. Egyes típusokat samott-fallal, illetve tűzlap béléssel egészítenek ki az élettartam növelése, az egyenlőtlen hőterhelésből adódó idő előtti anyag-fáradás elkerülése érdekében.

Az egyhéjú kandallóbetétek (konvek-ciós) légtér felőli oldalát általában bordázattal látják el, ami növeli a palástfal hőleadó felületét és élettartamát.

Az egyhéjú betéteket és füstcsövüketpalásthőszigeteléssel ellátni nem sza bad, mivel azáltal a szabad hőleadó fe

lület csökken; a kettős falú betéteknélennek épp az ellenkezője kedvező hatású a kandalló működésére.

150



A kéthéjú kandallóbetétek hőtech-nikai szempontból ma a korszerűek közé tartoznak, ám bonyolult szerkezetük gondosabb beépítést és üzemel

tetést igényel. A kéthéjú tűztérbetétek a légfűtő kandallóbetétek kategóriájá

ba sorolhatók, mivel a dupla betétfalközötti légrés alul-felül kapcsolódik afűtendő lakótérhez - cirkuláció elvénműködnek, vagyis fűtenek. Két változatuk ismert, a

• gravitációs áramkörös és a• kényszeráramoltatott fűtőbetétek.

A gravitációs elven üzemelő fűtő betéteknél a szükséges légmozgást, vagyis a betétben lezajló hőátadási fo

lyamatot a levegő faj súlykülönbségeindítja be és tartja fenn. E megoldástfőleg kis teljesítményű betéteknél, központi helyre telepített kandallóknál alkalmazzák. Előnye, hogy a kandallóüzemeltetéséhez - a fűtéshez - nincsszükség külső energiaforrásra, pl. elektromos áramra, mivel a rendszerben nincs ventilátor. Hátránya, hogy a fűtőbetéten belüli lassú légcsere nem tudja„levenni" a tűztérpalást felületéről amaximális hőteljesítményt, emiatt a(komplett) kandalló és a fűtőbetét

együttes hatásfoka 5-7%-kal alacsonyabb a kényszeráramoltatott (ventilátoros) változaténál.

A kényszeráramoltatott kandallóbetétek jelentik műszaki szempontból acsúcsot napjainkban a fűtőberendezések e kategóriájában. A kényszeráramoltatással működtetett kandallók betétjeia palástfallal párhuzamos légréseik,csökkentett tömegük és az optimálisfelületi légsúrlódás, illetve hőátadásátvétel miatt kisebbek. Mivel kisebb a

tűztérbetét belső palástját körülvevőlégrés vastagsága és tömegtérfogata,az adott teljesítményű ventilátor jelentősen felgyorsítja benne a légáramlást. A csökkentett hőlégkamra-térfogat to vább fokozza a légáramlás sebességét,így intenzívebb a hőleadás, illetve alégfűtés.

Az 1990-es évek fejlesztéseinek eredménye a másodégésű kandallóbetét.Működésük leglényegesebb jellemző

je, hogy tiszta égés megy bennük vég be. A tiszta égés (C+0

2

= C02

) folyamán hő és szén-dioxid (C02) szabadulfel, melyet földünk növényzete ismétoxigénné alakít.

Az ecopalex rendszerben a katalizált utóégés során kevesebb káros, el

nem égett füstgáz termelődik. A tűz

térbe fújt ún. másodlagos levegő hatására megy végbe az elsődleges égéskor keletkezett gázok katalizált másodégetése. Az égési folyamat lejátszódásakor a lángkép sokkal élőbb és tisztább.Ez a láng elégeti az előégésben keletkezett - el nem égett - molekuláris gázokat, melyek az alapégés során sza

badulnak fel, és az előmelegített, azelsődleges égés utolsó fázisában fúvó-kaszerű nyíláson át bevezetett levegő vel dúsulnak (kombusztorelv). Az ily módon működő típusok a kandallótech

nikában jelenleg elérhető maximálisteljesítményt nyújtják.

A monoblokk -kandallóbetétek funkciója hasonló, illetve azonos az előzőekben ismertetettekkel, viszont nagy tömegű, közel embermagasságú szerkezetek, amelyek beépítve nagyrésztkitöltik a kandallótest belsejét. A tűztérbetét belső, ún. „légúti" elrendezésesokkal lazább, a nagyobb tűztérben jó

val nagyobb hőteljesítmény érhető el akandallótest együttes tömegén belül.

A monoblokk-kandallóknak is kétalaptípusa ismert tüzeléstechnikai szempontból:

• a normál tűzterű és• a másodégésű tűzteres.

A normál tűzterű monoblokk-kan-dallóbetétek tűztérköpenybélése általá

ban samottlapokból, illetve hőálló beton tűztérlapokból, valamint kiegészítőöntöttvas elemekből áll.

A másodégésű tűzterekbe viszont aláng irányának, illetve az égési folyamat áramlási vonalának megfelelőenkialakított (hullámosított, szűkített),általában öntöttvas tűztérhátfalat építenek be, melyen a másodégést biztosító fúvókák vannak. Az öntöttvas hátfalnak azonkívül, hogy követi a lángtér

kúposan szűkített és hullámos felüle

tét, az ún. „kombusztor" szerepét is bekell töltenie, vagyis a másodlagos (tiszta) égés égési levegőjét elő kell melegítenie izzási hőmérsékletre, és azt alángtérfogat felső harmadában be kell

vezetnie a tűztérbe. A kandallóbetétmagas hőfokú füstjáratai különbözőcsatornákon átvezetve adják le a termelt hőmennyiség 60%-át, míg 25%-aa tűztérajtón át sugárzással, a maradék 15% pedig a kéményen keresztül tá

vozik.

Ez a kandallóbetét-típus hatásfok szempontjából felülmúlja az összeshasonló működésű kazán teljesítményét, és beépítve igen szép látványtnyújt. A kandallóbetét külső köpenyehegesztetten acéllemezből készül, míga hőcserélő - a belső füstjáratok -több kitérővel és kerülővel hűti le akéménybe kiáramló füstöt a lehető legalacsonyabb hőfokra. Megjegyezzük,hogy az alacsony hőmérsékletű füstgáz

jelzi a kazán kis hő veszteségét, vagyis jó hatásfokát, és ha a hozzá csatlakozó

kémény is jó minőségű - hazánkban pl.a Schiedel kéményrendszer valamely típusa -, akkor szinte biztos, hogy a fűtő berendezés gazdaságosan üzemeltethető.

A következőkben több hazai gyártóés hazai kereskedelmi bázishellyelrendelkező külhoni cég termékeit mutatjuk be a kandallóbetétek európai választékából.

EDIL KAMIN Hungária Kft.1107 Budapest, Száva u. 5-7.

Tel.: (1)260-0251Fax: (1) 260-4127

Az EDIL KAMIN tűzterek mindegyike dupla lemezfallal körülvett önt

vény égéstérrel rendelkezik.

151



6.18. ábra EDIL KAMIN VISION panorámaliftes, üvegajtós, fémlemez kandallóbetéta) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, öntöttvas tűztérfallal; 2 acéllemez betételemszekrény eleme; 3 tűztér „nyitott" állapotban;4 hőálló üvegajtó fém keretvázban (emelkedő és oldalt nyitható); 5 levegőszabályozás; 6 fűtési meleg levegő kivezetése; 7 automata füstszabályozó berendezés

Műszaki adatok

teljesítmény kW

hatásfok %

optimálisfafogyasztás kg/h

súly kg

külsőlevegő beszívás cm2

füstcső 0 cm

meleglevegőkivezetés cm

felfűthető légtér m3

Nps

13,5

67

5

245

300

20

14x2

290

Vps

14

71

5

250

300

20

14x2

300

6.19. ábra EDIL KAMIN TER-A sarokkandalló-betét fémlemez légfűtő szekrénynyel, nyitható üvegajtóvala) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, öntöttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemeztűztérbetét; 3 tűztér „nyitott" állapotban; 4 hőálló üvegajtó oldalt nyíló fém keretvázban;5 levegőszabályozás; 6 fűtési meleg levegőkivezetése; 7 automata füstszabályozó be

rendezés

6.20. ábra EDIL KAMIN TER-F egyoldalitűztérajtós kandallóbetét fémlemez légfűtő szekrénnyel, nyitható üvegajtóvala) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, ön

töttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemez

tűztérbetét; 3 hőálló üvegajtó oldalt nyíló fém

keretvázban; 4 levegőszabályozás; 5 fűtési

meleg levegő kivezetése; 6 automata füst

szabályozó berendezés

Nps: természetes hőszállítású, Vps: venti

látoros rásegítéssel

152

Műszaki adatok teljesítmény kW

hatásfok %


súly kg


füstcső(5 m felett) cm

füstcső (4-5 m) cm




Nps15,5

68

5,5

210

300

20

22

25

14x4

335

Vps16,3

71

5,5

215

300

20

22

25

14x4

350

Műszaki adatok teljesítmény kW

hatásfok %


súly kg


füstcső(5 m felett) cm





Nps15,5

68

5,5

210

300

20

22

25

14x4

335

Vps16,3

71

5,5

215

300

20

22

25

14x4

350



6.21. ábra EDIL KAMIN UNO sarokkandalló-betét fémlemez légfűtő szekrénnyel,nyitható üvegezett ajtóvala) nézet; b) tervezési adatok; 1 tűztér, öntöttvas tűztérfallal; 2 szekrényes fémlemeztűztérbetét; 3 hőálló üvegajtó oldalt nyílófém keretvázban; 4 külső levegőbeszívás és

ventilátorház ; 5 fű tési meleg levegő kivezetése; 6 automata füstszabályozó berendezés

Műszaki adatok

teljesítmény kW

hatásfok %


súly kg


füstcső 0 cm



Nps

8,5

70

3

154

200

16

14x2

180

Vps

9

73

3

157

200

16

14x2

190

6.22. ábra EDIL KAMIN TONDA 62 kis helyigényű - utólag is beépíthető - fémlemezkandallóbetéta) nézet; b) tervezési adatok; 1 optimális

méretű fémlemez tűztérbetét szekrényele

me; 2 ventilációs levegőbevezető nyílások;

3 hamugyűjtő láda; 4 ívelt panorámás, fém

keretes kerámia üvegajtó; 5 fűtésilevegő

kivezetés (kétoldali)

Műszaki adatok

teljesítmény kW


súly TONDA 62 kg

súly PIANA 62 kg

külsőlevegő

beszívás cm2

füstcső(min. 2 m magas) cm




Nps

11,5

4

131

126

200

20

16

14x4

245

Vps

12

4

133

128

200

20

16

14x4

260

Nps: természetes légjáratú üzemmódban,

Vps: ventilátoros rásegítéssel

6.23. ábra EDIL KAMIN PIANA 62 kis helyigényű - utólag is beépíthető - fémlemezkandallóbetét öntöttvas tűztérfallala) nézet; b) tervezési adatok; 1 optimális

méretű fémlemez tűztérbetétszekrény elemei;

2 ventilációs levegőbevezető nyílások; 3 ha

mugyűjtő láda; 4 egyenes síkú fémkeretes

kerámia üvegajtó; 5 fűtésilevegő-kivezetés

(kétoldali) (Műszaki adatok mint a TONDA62 típusnál.)

Nps: természetes hőszállítású, Vps: venti

látoros rásegítéssel

6.24. ábra EDIL KAMIN TONDA 62 ésPIANA 62 típusú kiselemes kandallóbetét működési vázlata1 tűztérbetét szekrényeleme; 2 elektromos

üzemű (cirkulációs) ventilátor; 3 fűtésileve

gő-leszívás; 4 fűtési (meleg) levegő kiveze-

tőcsöve; 5 működtető automatika

A monoblokktűzterek (UNO, VI

SION, TER-A, TER-F) liftmechani

kával működő - felfelé és oldalra is

nyitható - ajtóval rendelkeznek, amely

lehetővé teszi a nyitott állapotban lévő

használatot is.

153



6.25. ábra EDIL KAMIN DECO 54 kis helyigényű - utólag is beépíthető - fémlemezkandallóbetét öntöttvas tűztérfallala) nézet; b) tervezési adatok; 1 öntöttvaskeretű kerámia üvegajtó, felül égésminőség

javító nyílássorral; 2 ventilációslevegő-beve-zető nyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 fémlemez betétszekrény; 5 kétoldali fűtési-(meleg) levegő-kivezetés

Műszaki adatok

teljesítmény kW


súly DECO 54 kg

súly RIGA 54 kg






Nps

9,5

3,5

103

98

200

20

16

14x4

210

Vps

10

3,5

105

100

200

20

16

14x4

220

6.26. ábra EDIL KAMIN RIGA 54 kis helyigényű fém sarok-lemezkandallóbetét(kétoldali feltárulkozással), öntöttvas tűztérfallala) nézet; b) tervezési adatok; 1 hőálló kerámia üvegezés nyíló ajtóval és fix oldalsó„ablakkal"; 2 ventilációslevegő-bevezetőnyílások; 3 hamugyűjtő láda; 4 fémlemezbetétszekrény; 5 kétoldali fűtési-(meleg)le-

vegő kivezetés(Műszaki adatok mint a DECO 54 típusnál.)

6.28. ábra EDIL KAMIN ACQUACALOR kandallótestbe építhető központi fűtési kazánbetét üvegezett tűztérajtóvala) nézet; b) ACQUACALOR 22 típus;c) ACQUACALOR 29 típus tervezési adatai;1 nyílókeretes hőálló üvegajtó; 2 égési(másod)levegő nyílása; 3 szerelhető taka

rólap a használati meleg víz hőcserélőjénektisztításához; 4 betételem-burkolat; 5 alsó(primer) levegőbevezetés a tűztér tökéletesüzeméhez; 6 használatimelegvíz-ellátás(szerelhető) hőcserélője - kétirányú - víz

vezeték- kap csolásho z; 7 fűtési rendszergépészeti csatlakozója (visszatérő), az előremenő a kazántest felső pontján van (a fotónnem látható)

Nps: természetes légjáratú üzemmódban,

Vps: ventilátoros rásegítéssel

6.27. ábra DECO 54 típusú kandallóbetétbeépítése kandallótestbe (vázlat)

Speciális tulajdonságuk, hogy a meleg levegőt a kandalló helyiségén kívülmég négy helyiségbe képesek eljuttatni.

Firebox típusú tűztereink (TONDA,PIANA, DECO, RIGA) sajátossága,hogy a régi - már nem működő - kandallókba is beépíthetők, megfelelő átalakítással. Kerámiával burkolt kandallókhoz (cserépkályha) is ajánlják.

Legújabb fejlesztésű tűzterünk az ACQUACALOR, amellyel komplettcsaládi házak központi fűtéses rend-

154



Műszaki adatok ACQUACALOR 22

égési hőtel- jesítmény Kcal/h

hatásfok % víz direkthatásfoka %


súly kg

füstcső (magasságtól függ) cm


víztartalom liter

nyomás max.üzemmódban bar

30 °C-os meleg víz előállítása l/min.


M

22 000

75

48

6

230

20

200

50

1,5

10

405

T

22 000

75

48

6

230

20

200

50

1,5

_

405

szerét lehet üzemeltetni, illetve kiegé

szíteni a már meglévő fűtésrendszert.

A kandallóburkolatok sokféle módon

megmunkált (csiszolt, pattintott, homok

szórással érdesített, antikolt) márvány

ból, valamint fából készülnek (6.18...

6.30. ábra).

Műszaki adatok ACQUACALOR 29

égési hőtel- jesítmény Kcal/h

hatásfok % víz direkthatásfoka %


súly kg

füstcső (magasságtól függ) cm


víztartalom liter

nyomás max.

üzemmódban bar

30 °C-os meleg víz előállítása l/min.


M

29 000

77

50

8

275

25/22

300

100

1,5

12

558

T

29 000

77

50

8

275

25/22

300

100

1,5

_

558

(M: használatimelegvíz-ellátással, T: csak

fűtő üzemmód)

6.29. ábra Kandallóbetétek beépítési alternatívái bázishely és a kapcsolt helyi

ségek fűtéséheza) egy-, b) két-, c) többhelyiséges alkalma

zás; d) füstelvezető csövek elemei; e) bel

ső légfűtő kicsatlakozó; fix és állítható

6.30. ábra EDIL KAMIN ACQUACALOR

kazánként is alkalmazható betételem működési vázlata1 A begyújtás fázisában nyitva tartandó

füstlezáró és szabályozó szelep a felfűtés

után az üzemelés alatt „tartalék" üzem

módra állítandó a betét hőcserélésének

job b hatásfokú üzeme miatt. Amikor a tűz-

térajtó becsukódik, a füstelvezető pillangó

szelep-üzemmód helyzetbe áll át; 2 A vízszintes terelőlemez eltávolítása lehetővé

teszi a használatimelegvíz-ellátás hőcserélő

jének teljes hatásfokkal való üzemét; 3 hasz

nálatimelegvíz- (25 m hossz - 0 12-es) hő

cserélő; 4 kettős falú fűtőbetét kazán

155



6.31. ábra Öntöttvas tűztérpalástú (egyhéjú) kandalló-betételem egyoldali, oldalra nyíló tűztérajtóval és panoráma-oldal

világítóval (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer600 típ.; teljesítménye 14-20 kW)

Balaton Air Service Kft.CHEMINÉES PHILIPPE

1073 BudapestKertész u. 33.

Tel./fax: (1)268-0021

A Cheminées Philippe kandalló

betétek óriási választékkal kínálják magukat a hazai piacon. Túlnyomóhányaduk egyrétűen, de öntöttvasbólkészül. Alkalmazásuk abban tér el azelőbbi gyártó kettős falú típusaitól, hogy

beépítésük konvekciós légréssel kell,hogy történjen. A beépítésnél a burkolati fal és maga a tűztérbetét mindig„dilatációsan" kell, hogy csatlakozzona hőtágulások miatt. A konvekciós tér

0 230

6.33. ábra Emelkedő-nyíló, hőálló üvegezésű tűztérajtós öntöttvas kandalló-betételem (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 650típus; teljesítménye 14-20 kW)

0 230

6.32. ábra Elöl nyitott, oldalra nyíló tűztérajtós öntöttvas betételem jellemző méretei(CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 600 típ.)

6.34. ábra. Emelkedő-nyíló tűztérajtós öntöttvas kandallóbetét jellemző méretei(CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 650 típus)

0 230

6.35. ábra. Hőálló üvegezésű, emelkedőtűztérajtós, öntöttvas falú, samott tűztér-bélésű kandallóbetét jellemző méretei(CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 843 típ.;teljesítménye 18-25 kW)

a tűztérbetét fala és a burkolati köpenyfal között:

- kisebb hőteljesítménynél 3-4 cm,- közepes hőteljesítménynél 4-5 cm,- nagy hőteljesítménynél 5-7 cm,

ennél nagyobb keresztmetszet nem mindig szerencsés, mert a belső negatívcirkulációs légáram csökkenti a hőlea-

6.36. ábra Panorámaüvegezésű, nyíló tűztérajtós, öntöttvas falú, samott tűztérbé-lésű kandallóbetét jellemző méretei (CHEMINÉES Philippe, Le Foyer 920 SR típ.)

156



0 230

6.38. ábra Hőálló üvegezésű, emelkedőés (vagy) nyílószárnyú tűztérajtós, öntött

vas falú betételem (CHEMINEES Philippe,Le Foyer 694 típ.; teljesítmény 10,5-16 kW)a) nézet; b) tervezési adatok

dás hatásfokát. Az öntöttvas tűzterűkandallók közölt teljesítményértékei

közül a kisebbik a nyitott, a nagyobbik a zárt ajtóállásra vonatkozik (6.31...6.41. ábra).

6.41. ábra Egyenes homloklapú, hőálló üvegezésű (nyíló szárnyú) tűz

térajtós, öntöttvas falú kandallóbetét(CHEMINEES Philippe, Le Foyer2000 típ.; teljesítménye 14-20 kW)

157



GODIN Magyarország Kft.1068 Budapest, Benczúr u. 37.

Tel./fax: (1) 343-0408

Az Európában közismert GODINkandallógyártó cég több tucat fajta kandallóbetétet és több száz különféle tí

pusú kandallófelépítményt készít előregyártva, helyszíni szerelésre.

A GODIN kandallógyártó cég termékeiből a hazai piac igényeihez igazítva mutatunk be néhány jó tulajdonsággal bíró kandallóbetétet.

6.44. ábra GODIN SU-

PERCHAUFF tűztérbetét.Öntöttvasból készült rusztikus kivitelű, folyamatosüzemű kandallótűztérfüstszabályozó szeleppelellátva, kerámiaüvegezésű - oldalt nyíló - tűz-térajtóval (teljesítménye14-20 kW, tömege 140 kg)a) nézet; b) tervezési adatok

6.42. ábra GODIN ECOCHAUFF 625 típusú

öntöttvas kandallóbetét nyitható szárnyú,hőálló üvegezésű ajtóval (teljesítménye7,0-11 kW, tömege 103 kg)a) nézet; b) tervezési adatok 6.43. ábra GODIN

DEFI - szakaszostüzelésű - tűztérbetét; a betét egyszerű,robusztus, de egybenesztétikus felépítésűöntöttvas tűztér, kerámiaüvegezésű tűz-térajtóval (teljesítménye 12-15 kW, tömege 13 9 kg)a) nézet; b) tervezési

adatok

6.45. ábra GODIN 695TX (liftes) tűztérbetét. Az öntöttvasbólkészült rusztikus ki

vitelű, szakaszos üzemű kandallótűztérfüstszabályozó szeleppel ellátva készül.

Az elöl nyíló és liftes üzemű kerámiaüvegezésű ajtót kiegészíti az oldalsó falfix (hőálló) üvegezett

felülete (teljesítménye 10,5-16 kW, tö

mege 204 kg)a) nézet; b) tervezési

adatok

158



A GODIN kandallóbetétek többségükben öntöttvasból készülnek, hőállóüvegezésű ajtókkal. Beépítésük azonosaz előző (CHEMINÉES) típusúaknálleírtakkal - a konvekciós tér kiképzésére vonatkozóan. Az öntöttvas tűzte-rű kandallók teljesítményértékei közüla kisebbik a nyitott, a nagyobbik a zártaj tóállásravonatkozik.

A teljesítményadat a gázüzemű tűz-térbetétnél kizárólag a „zárt" (ajtós)állapotra értendő (6.42...6.49. ábra).

6.46. ábra GODIN PRITAMIC PR (liftes)tűztérbetét. Öntöttvasból készült rusztikus kivitelű, szakaszos tüzelésű kandal-lótűztér, panorámaüveges elülső oldalkialakítással, kapcsolt nyíló és liftesüzemű, kerámiaüvegezésű ajtóval (tel

jesítmény e 1 5-2 2 kW, tömege 162 kg)a) nézet; b) tervezési adatok

6.48. ábra GODIN VERTIGO íves „homlokú" kandallóbetét. Az öntöttvas tűztem,fémkeretes és kerámiaüvegezésű, oldaltnyíló ajtóval ellátott betételem új formalehetőséget biztosít a „modern" belsőépítészeti igények kielégítéséhez (teljesítménye 14-20 kW, tömege 270 és 282 kga) nézet; b) tervezési adatok

6.47. ábra GODIN ARCADE SR (liftes) tűz-térbetét. Az exkluzív, íves ajtóval és kerámiaüveggel ellátott öntöttvas tűztér megkönnyíti felhasználójának a lakótér belsőépítészeti kialakítását. Konstrukciójának köszönhetően kiválóan alkalmas modernkandallókba való beépítésre (teljesítménye 15-22 kW, tömege 186 kg)a) nézet; b) tervezési adatok

6.49. ábra GODIN SUPER-CHAUFF 696 gázüzemű tűz-térbetét. Földgázzal vagypropán-bután gázzal működő, nagy hatásfokú öntöttvastűztérbetét, elektronikusanszabályozott gázégőfejjel,termosztáttal, a „lángok játékát" imitáló kerámia fahasábokkal, öntvény és/vagy)rézkeretes ajtóval. Az ajtóüvegezése hasonló a többitípuséhoz; hőálló biztonsági

kerámiaüveg (teljesítménye10 kW, tömege 108 kg)a) nézet; b) tervezési adatok

159



VALL-KER KFT.

6900 Makó, Návay Lajos tér 8.Tel.: 62/212-177

A fémlemezből gyártott kandallók egyrétűen és kétrétűen készülnek,konvekciós (légfűtési) alkalmazásra.

Tűzterüket belül samottborítás védi azidő előtti elhasználódástól, úgy a tűztér falánál, mint a tűztér aljában. Egyes típusoknál a fémlemezből sajtolt ajtószárnyak keretében hőálló üvegezés

biztosítja a tűz élményhatásának közvetítését. A hamuzás a tűztéren kívül, ún.hamuzófiókban történik, ami részbenmegoldja az égési hatásfokot javítóprimer légáram létrejöttét és szabályoz-hatóságát is (6.50...6.53. ábra).

6.52. ábra MAKÓ-RADIANTE típusúfémlemez kandallóbetét hőálló üvegezésű panoráma-tűztérajtóval. A kandallóbetét beépítésekor a szintbeállítás a talpcsavarokkal történik (teljesítménye 9 kW)

6.50. ábra MAKO-VALL-KER Góliát típusúfémlemez kandallóbetét

6.53. ábra RADIANTEkandallóbetét beépítettállapotban

6.51. ábra MAKÓ-F típusú, kettős falú fémlemez kandallóbetét (teljesítménye 7,5 kW)

160



GÉJA KANDALLÓ KFT.5200 Törökszentmiklós

Dózsa György út 54.Tel.: 56/390-933

A kandallógyártó cég a hordozható

kandallókon kívül a hazai és külhonipiaci igényeknek megfelelő fémlemezkandallóbetéteket gyárt. A kandallóbetétek főleg új kandallókhoz használhatók,de alkalmasak régi nyitott tűzterű kandallókba való (utólagos) beépítésre is.

A betét fémlemez köpenyfalát belülhőálló samottbéléssel látják el az időtállóság érdekében (6.54...6.56. ábra).

Zárt tűzterűcsempekandallókétszintes lakásnappalijában

6.54. ábra GÉJA Herkules típusú két ajtószárnyú kandallóbetét panoráma-homloklappal,hőálló üvegezéssel

6.55. ábra GÉJA Miklós-F típusú egyajtóskandallóbetét panoráma-homloklappalés hőálló üvegezéssel

6.56. ábra GÉJA Miklós-F típusú kandallóbetét előre gyártott kandallótestbe beépítve

161



Tűztér- és hamuzóajtók A tűztér- és hamuzóajtókkal a tűztér,illetve a hamutér gáztömören elzárható.

A típustűztérajtó (6.57. ábra) a csempemérethez igazodik. Külön beépíthetőkerete van, kiemelhető parázsajtóval.

Az ajtón a fatüzelésű kályhákhoz szükséges levegőztetőnyílás is elhelyezhető.

A típus-hamuzóajtó (6.58. ábra) mérete ugyancsak a csempeméretekhez igazodik, de magassága fél csempe magasságának felel meg.

Mindkét ajtó öv. 10 minőségű szürkeöntvény, galvanizált bevonattal. Azajtókeretek és az ajtószárnyak közöttihézagokat az erre kialakított horony ban elhelyezett azbesztzsinór tömíti.

Az ajtókba beépített, égési levegőt

biztosító nyílás négyzetes vagy kör alakú lehet, és vagy toló, vagy elfordítható rendszerrel működik.

Kandalló- és cserépkályhaajtókatgyártanak nagyobb méretben is; tömören, egy üvegmezővel és rácsosztottüvegmezővel. Üvegezésük minden eset ben valamilyen hőálló üveg. A nagyobb

6.57. ábra Cserépkályha tűztérajtajaa) nézetrajz; b) metszet; 1 keret; 2 beépítőfül;

3 ütköző; 4 parázsajtó; 5 átszellőzőnyílás;6 azbeszt tömítőzsinór; 7 ajtószárny; 8 levegő

szabályozó; 9 pánt; 10 konzol; 11 zár (fogó)

tűztérajtók az igényekhez mérten öntöttvasból, profilacélból, profilozott fémlemezből egyaránt készülnek. Újdonság a fémcsapokkal rögzített, keretnélküli hőálló üvegajtó. Ez utóbbi tömítettsége nem teljes, ezeket elsősorbannyitott tűzterű kandallók időszakos zá

rására alkalmazzák.

6.58. ábra Cserépkályha hamutérajtajaa) nézetrajz; b) metszet {jelölések a 6.1. ábra

szerint)

PARÁZS NOSZTALGIA BT.9200 Mosonmagyaróvár, Fertősor 54.

Tel.: 96/216-062Öntöde: Enese TSZ major

Tel: 96/363-377

A gyártó cég a hazai cserépkályhaépítőknek biztosít választási lehetőségeta több tucat tipizált tűztér- és hamu-zóajtóval.

A főként csempefalban való alkalmazás esetén az ajtók tokkerete, ül. azok

peremezése hagyományos falazatú; kandallókba, kályhákba és kemencekályhákba egyaránt beépíthető.

A tokkeret beépítésének előnye az„utólag" vágott nyílásban való alkalmazhatóság lehetősége. Ez utóbbi lehetővéteszi a régi építésű és kis (típus)ajtók helyébe való, teljes bontás nélküli beépítést.

A nyílószárnyak tömör ajtóknál aprofil-keresztmetszetű tokkerethez kapcsolódnak (egytengelyes) csuklóspánttal és zárófogantyúval. Az üvegezettnyílószárnyak esetében a keretek többségükben ugyancsak üvegezettek. Az üvegezett ajtók két változatát gyártják;

6.59. ábra. Üvegezett - öntvény - tűztérajtók íves záradékú formációkban (szá

mok a megrendeléshez)

az egyiknél a hamuzóajtó külön van,a másiknál a hamuzás lehetőségét biztosító nyílószárnyat a kereten egy tag

ban helyezik el, ill. szerelik. Az ajtók és a tok anyaga normál

szürkeöntvény, felületük anyagábanfényezett, és galvántechnológiával be

vonva készül. Külső látszó felületük fényes (króm-), bronz- és rezezett be vonattal rendelhető. A kisebb hőterhe-lésű, főként fatüzelésű darabok ajtóitegyedi megrendelésre rézöntvényből iskészítik, fényezve (6.59...6.60 ábra).

162



6.60. ábra. Négyzetes záradékú tömör -öntvény - tűztérajtók. E típusokhoz ugyanilyen szélességben gyártanak hamuzó-ajtókat is (számok a megrendeléshez)

Modern és különlegesre formált cserépkályhák tömör tűztérajtókkal

6.61. ábra. Öntvény szikrafogó tálcák;1-4 tányéros; 5 állványos (számok a megrendeléshez)

6.62. ábra. Tűzszerszámok öntvényből(számok a megrendeléshez)

Az ajtók üvegezése viszont eltér azEurópában megszokottól, ugyanis azátlátszó felület nem más, mint csillámpala, vagy a köznyelv szerint „Máriaüvegezés".

A tűztér- és hamuzóajtókon kívülszikrafogó tálcákat és tűzszerszámokatis készítenek hasonló öntvényekből(6.61...6.62. ábra).



7. Ajánlott megoldások A könyvben részletesen tárgyalt előnyei és hangulati hatásai miatt bármilyen cserépkályha és csempekandalló

felépítését javasoljuk, csak mindig a felépítés helyének műszaki, gazdasági ésfunkcionális igényei alapján kell azalkalmas típust kiválasztani. Ennek megfelelően az ajánlott megoldásokatnem szűkítettük le a korszerű, konvek-ciós hőleadású cserépkályhákra és csempekandallókra, hanem igyekeztünk legalább egy-egy példát bemutatni valamennyi kályhatípusra.

Hogy elkerüljük az ismétlést, ebbena fejezetben elsősorban a korszerű kály

hatípusok ajánlott terveit közöljük, dea többi kályhatípusra vonatkozó tervek is megtalálhatók az előző fejezetek példái között.

7.1. Hagyományosfelépítésű

cserépkályhák és csempekandallók

A hagyományos építésű cserépkályhák terveit a 3. fejezetben, az egyes kályhatípusok ismertetésénél mutattuk be.Hogy könnyen visszakereshetők legyenek, a következőkben röviden felsorol

juk a vonatkozó ábrákat:

Hagyományos építésű cserépkályhák:

Egyjáratú vagy járatnélküli cserépkályha 3.1. ábra;Kétjáratú cserépkályha 3.2. ábra;Háromjáratú cserépkályha 3.3. ábra;Négyjáratú cserépkályha 3.4. ábra;Négyjáratú cserépkályhasoros füstjáratokkal 3.5. ábra;Ötjáratú cserépkályha 3.6. ábra;Függőleges és vízszintes

járatú cserépkályha 3.7. ábra;Függőleges-vízszintes-függőlegesjáratú cserépkályha 3.8. ábra;

164

Fekvő járatú, fatüzelésűcserépkályha 3.9. ábra; Alsó égésű töltőcserépkályha 3.10. ábra;Felső égésű töltőcserépkályha 3.11. ábra;Gáztüzelésű cserépkályha

- egy légjáratú 3.13. ábra;-ket tő s légjáratú 3.14. ábra;Elektromos üzeműcserépkályhák 3.20...3.24. ábra.

Hagyományos építésű,kombinált cserépkályhák:Cserépkályha sütővelegybeépítve 3.49. ábra;Cserépkályha tűzhellyelegybeépítve 3.50 és 3.51 ábra;Cserépkályha és csempekandalló

egybeépítve 3.52 ábra.

Hagyományos építésű csempekandallók:Falba épített, nyitotttűzterű csempekandalló 3.53. ábra;Fal elé épített, nyitotttűzterű csempekandalló 3.54. ábra;Kétoldalt nyitott tűzterűcsempekandalló 3.55. ábra;Nyitott-zárt tűzterűcsempekandalló variálható felépítménnyel 3.56. ábra;Íves füstjáratúcsempekandalló 3.57. ábra;

7.1. ábra. Egyszerű fölépítésű légfűtő cserépkályhafűtőbetéttel és füstgázhasznosítóvala) nézetrajz; b) alaprajz;1 fűtőbetét; 2 füstgázhasz

nosító (rekuperátor); 3 füst

cső; 4 légfűtő konvekciós

tér; 5 csempefal; 6 szegő;

7 tűztérajtó; 8 díszrács ajtó

7.2. ábra. Légfűtő cserépkályha padkávala), b) nézetrajz; c) alaprajz;1 tűztérbetételem; 2 füst

gázhasznosító; 3 füstcső;

4 konvekciós légtér; 5 esem-

pefal; 6 szegőelem; 7 taka

rófal; 8 tüzelőnyílás; 9 va

kolat; 10 légfűtő nyílások;

11 kémény ^.



7.3. ábra. Cserépkályha padkávala) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz-

térajtó; 3 díszrács ajtó; 4 konvekciós tér;

5 füstgázhasznosító; 6 füstcső; 7 csempe

fal; 8 padka; 9 vakolat; 10 légfűtő nyílás

Hagyományőrző, hagyományosépítésű cserépkályhák:

Vályogkályha sütővel 3.60. ábra; Vályogkályha,

csempeszemes 3.61. ábra; Vályogkemence,csempeszemes 3.62. ábra;Fekvő járatúkemencék 3.63...3.64. ábra.

7.2. Konvekcióshőleadású, korszerűfűtőbetétes

cserépkályhák A bemutatott tervek jelentős része már megvalósult, így a könyvben a fényképüket is közöljük. Az ábrák működésüketés felépítésüket mutatják vázlatosan,mert részleteik, csomóponti kialakításuk a korábbi fejezetekben ismertetettműszaki elvek szerinti.

A konvekciós hőleadású, füstgázhasznosítóval összeépített kályhák egyik legegyszerűbb megoldását mutatja a7.1. ábra. Valamivel kedvezőbb, ha a

kályha tűztérbetétjét alárendeltebb he-

7.4. ábra. Cserépkályhakönyöklős padkávala) nézetrajz; b) alaprajz;

1 tűztérbetét; 2 tüzelőnyílás;

3 légfűtő tér; 4 füstgázhasz

nosító; 5 füstcső; 6 csem

pefal; 7 kémény; 8 szegő;

9 könyökfal; 10 padkasze

gő; 11 takarófal; 12 vakolat

165



7.5. ábra. Különleges, hasáb alakú cserépkályhaa) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérelem; 2tűz-

térajtó; 3 konvekciós tér; 4 füstgázhaszno

sító; 5füstcső; 6 kémény; 7 csempefal; 8 sze

gő; 9 padka; 10 légfűtő nyílás; 11 vakolat;

12 díszfal; 13 falkazetta

7.6. ábra. Hasáb alakú cserépkályha légfűtő betéttela) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűz-

térajtó; 3 tüzelőnyílás; 4 füstgázhasznosító;

5 füstcső; 6 konvekciós légtér; 7 csempe

fal; 8 légfűtő nyílások; 9 szegő; 10 padka;

11 vakolat

166



7.7. ábra. Vegyes falazatú, különleges alakúcserépkályhaa) nézetrajz; b) alaprajz; 1 tűztérbetételem;

2 tűztérajtó; 3 tüzelőnyílás; 4 füstcső; 5 füst

gázhasznosító; 6 kémény; 7 konvekciós lég

tér; 8 éltégla fal; 9 vakolat; 10 padka ; 11 sze

gőcsempe; 12 íves csempefal; 13 légfűtő

nyílások; 14 légfűtő nyílással áttört csempék

7.8. ábra. Cserépkályha tűzifatárolóval

a) nézetrajz; b) a laprajz; 1 tűztérbetét; 2 tűztérajtó; 3 díszrács ajtó; 4 konvekciós tér;

5 csempefal; 6 füstcső; 7 füstgázhasznosító;

8 légbevezető nyílás; 9 légkivezető; 10 sze

gő; 11 padka takarólapja; 12 padkaszegő;

13 vakolat; 14 térfal; 15 tűzifatároló

167



7.10. ábra. Cserépkályha elemes tűztérbe-téttel

a)...d) alaprajzok; e) metszet; 1 tűztér; 2 hamutér; 3 füstjárat; 4 légfűtő tér; 5 hamutér

fala; 6 tűztér fala; 7 füstjárat fala; 8 füstgáz

hasznosító; 9 alátétfal; 10 sarokcsempe;

11 középső csempe; 12 légfűtő csempe;

13 szegő; 14 takarólap; 15 T tartóvas; 16 pad

kaszegő; 17 kémény; 18 rostély; 19 díszrács

ajtó; 20 tűz- és hamutérajtó; 21 levegősza

bályozó; 22 tisztítódugó; 23 téglafal; 24 lég

tér; 25 vakolat

7.9. ábra. Cserépkályha padkávala), b) nézetrajzok

168



7.11. ábra. Korszerű cserépkályha falazott füstgázhasznosítóvala), b) nézetrajzok; c) alaprajz; d) met

szet; 1 tűztérbetételem; 2 füstcső; 3 lég

terelő lap; 4 dilatációs tömítés; 5 átégők;

6 füstjáratok; 7 mozgatható takarólap;

8 dilatációs rés; 9 tisztítónyílás; 10 alá

tétfal; 11 kéménybekötés; 12 kémény;

13 takaró keretfal; 14 füstjáratfal; 15 kon-

vek ció s tér ; 16 légtér; 17 T tar tóvas;

18 csempefal; 19 szegő; 20 áttört csem

pe; 21 tűzfal; 22 díszrács ajtó; 23 padka

10 15

d )^ J ^ i o ^

lyiségből fűtjük. Ilyen megoldás láthatóa 7.2. ábrán, egy szomszédos helyiség

ben elhelyezett újabb füstgázhasznosító

elemmel, amely képes a szomszédoshelyiség fűtésére is.

A 7.3. ábrán megfigyelhető, hogy atűztérbetétes cserépkályhák azáltal, hogy köpenyfaluk csaknem függetleníthetőa tűztértől, milyen szabadon formálhatók. A bemutatott kályhatípusok formai változatai láthatók a 7.4...7.8. ábránis. Természetesen az itt bemutatott példákon túl számos más megoldás is elképzelhető. Ez a formagazdagság elsősorban a fűtőbetétnek köszönhető.

Az itt bemutatott, konvekciós hőle-adással működő cserépkályhákon kívüla könyv 3. fejezetében is találhatók azonos típusú kályhák, részletesen kidolgozott metszetekkel.

7.3. Előre gyártottelemes cserép

kályhák

A helyszíni munkák csökkentését célzóelőregyártás a cserépkályhákat is elérte,így került sor olyan típusok kidolgozására, amelyek részben előre gyártottelemekből épülnek.

A 7.9. ábrán nézetrajzaival bemutatott cserépkályha 7.10. ábrán levő metszetein látható, hogy a kályha tűztér-

betéte előre gyártott, fekvő füstjáratos betételem. Közepes huzatú kémény ese

tén a tűztérbetét közvetlenül a kémény be köthető. Ha jó huzatú kéményhezépítjük a kályhát, akkor a kályha pa

lástja mögött füstgázhasznosítót is elhelyezhetünk.

A korszerű kályhák másik típusa lát

ható a 7.11. ábrán, amelyen az acéllemezből készült tűztérbetéthez falazottfüstjárat kapcsolódik, mielőtt a füstgázok a kéménybe jutnának. Hosszabbidő tapasztalata, hogy tömör falazótég-lából megépített füstjáratok akár 20évig is tökéletesen működnek, ha megfelelően kivitelezettek. Lényeges, hogy a füstjáratokra tisztítónyílásokat helyezzünk, és a füstjáratokat a köpenyfaltóldilatációs hézaggal válasszuk el.

Lényegesen nagyobb az előregyár-tási foka a 7.12. ábrán bemutatott kályhának, amely vízszintes, soronként előre gyártott elemek, ún. gyűrűk egymásraépítésével készíthető el. A 7.13. és

169



7.12. ábra. Előre gyártott elemes, szereltcserépkályha-alapegységa), b) nézetrajzok; c), d) metszetek

7.13. ábra. Előre gyártott elemes, szereltcserépkályha kiegészítő egységekkela), b) metszetek, c), d) nézetrajzok

170



7.14. ábrán látható, hogy ezzel a módszerrel a cserépkályhák sokféle változata állítható elő. Nemcsak az előregyártott elemek, hanem a köpenyfalbakerülő kályhacsempék mintázata, méretei is változatosak lehetnek.

7.15. ábra. Hordozható cserépkályhaa), b) nézetek; c), d) metszetek; 1 tűztérajtó;

2 hamuzóajtó; 3 tűztér; 4 beégő; 5 füstjárat;

6 rostély; 7 samott tűztérfal; 8 samott gátfal;

9járatfal; 10kályhacsempe; 11 láb; ^ a c é l

lemez; 13 tartókeret; 14 cserépborítás; 15 ha

mutérfal; 16 csatlakozócsonk; 17 zárókeret

díszráccsal; 18 öntöttvas takarólap; 19 tisz

títódugó; 20 szorítócsavar

7.14. ábra. Előre gyártott elemes cserépkályhaa) nézet és metszet; b) metszet; 1 tűztér;

2 kosárrostély; 3 bukó füstjárat; 4 átégő;

5 felégő; 6 füstjárat; 7 terelő füstjárat; 8 csil

lapító füstjárat; 9 kéménycsatlakozás; 10 tü

zelőajtó; 11 tüzelőnyílás; 12 hamuzóajtó;

13 égési levegő; 14 hamutepsi; 15 talp;

16 hamuzókar; 17 hamuzó kezelőkar; 18 tűz

térfal; 19 tűztér hátfala; 20 alsó lap; 21 takaró

lap; 22 sütő; 23 sütőajtó; 24 terelő; 25 bélés; 26 ragasztás; 27 állvány; 28 csempefal;

29 szegő; 30 takarás; 31 füstcső

Előre gyártott, elemeiből szerelhető ésszerelt zárt tűztem csempekandalló



7.4. Hordozhatócserépkályhák

Már szinte semmilyen helyszíni munkát nem igényelnek a hordozható cserépkályhák, amelyeknek egy példájalátható a 7.15. ábrán. A kályhát a Sza

bolcs-Szatmár Megyei Kommunális

Szolgáltató Vállalat (Nyíregyháza,Kereszt u. 9.) gyártja, és vegyes tüzelésre készül.

A kályha fő műszaki adatai: A kémény mérete, mm 0 150 vagy 140/140 A kémény huzatigénye, mbar Hőteljesítmény (átlagos), kW Fűtőfelület, m2

Tömeg, kg

7.16. ábra. Nyitott tűztem csempekandallók a), b) nézetrajzok; c), d) alaprajzok; e) met

szet; 1 tűztér; 2 tűzrács; 3 tűztérfal; 4 hátfal;

5 tömített fuga; 6 konvekciós tér; 7 légrács;

8 bak; 9tűztérlap; 10 samott-takarás; 11 kon

vekciós bo rda ; 12 füstsisak; 13 azbesztle

mez; 14 csappantyú; 15 füstcső; 16 toldat;

172

17 kémény; 18 éltégla fal; 19 légcsatorna

áttörések; 20 féltégla fal; 21 dilatációs hézag;

22 csempefal; 23 szegő; 24 takarás; 25 szem

öldök; 26 vasalt kibetonozás; 27 T acéltar

tó; 28 elzárófal; 29 zárt tér; 30 köpenyfal;

31 vakolat

7.5. Részben ésteljesen előre gyártottcsempekandallók

A hagyományos építési módokkal meg valósítható csempekandallók részleteskialakítását a 3. fejezetben már bemutattuk (1. a 3.33...3.43. ábrát). A 7.16. ábrán bemutatott kandalló ezektől annyi

ban tér el, hogy konvekciós hőleadású



7.17. ábra. Zárt tűzterű csempekandallóa), b) nézetrajzok; c), d) alap

rajzok; e) metszet; (1 ...27.ig I. a7.16. ábra jelöléseit); 28 tűztér-

ajtó; 29 hőszigetelés; 30 hamu

tepsi

köpenyfala a 6.7.4. pontban már ismertetett előre gyártott kandallóbetét köré

épül. A 7.17. ábrán látható csempekandallóugyanennek más formai megoldású észárt tűzterű változata.

Végül a 7.18...7.22. ábrán egy olyankandallótípust mutatunk be, amely tel

jes egészében előre gyártott elemekbőlépíthető fel, és a termékcsaládot úgy alakították ki, hogy a kandalló készülhet zárt és nyílt tűztérrel is, és egyébrészletei is változtathatók.

Ezt a kandallótípust a Kőfaragó ésÜvegipari Szövetkezet (Debrecen, Álmos utca 5-7.) gyártja; felépítésének

lépései:- a kandalló helyének kitűzése

(705x1000 mm) úgy, hogy az a kéménybe csatlakoztatható legyen;

- az 1 lábazati elemek elhelyezésea habarcságyazatban;

- a 2 alátétbakok elhelyezése a ha barcságyazatban;

- a négy kapcsolóelem elhelyezésea habarcsban;

- a 6 tűztérlap elhelyezése a ha barcsban;

- a 9 elemek elhelyezése samottha- barcsba ágyazva;- füstsisak és füstcső elhelyezése szá

razon, hogy a kéménycsatlakozás kitűz-

173



7.18. ábra. Előre gyártott kandalló elemei1 lábazati elem; 2 bak; 3 elülső padkaelem;

4 oldalsó padkaelem; 5 csap; 6 tűztérlap;

7 oldalsó tűztérfalelem; 8 hátfal; 9 falelem;

10 oldalsó keret; 11 szemöldökelem; 12 o l

dalsó; 13 elülső burkolati lemez



7.19. ábra. Előre gyártott csempekandallónyitott, Hl. zárt tű ztérrela) elölnézet; b) oldalnézet

7.20. ábra. Előre gyártott kandallók tűz-térváltozatainak alaprajzaia) alul acél, felül beton tűztér; b) alul acél

és samott, felül beton tűztér; c) alul acél,

felül beton tűztér; 1 tűztér; 2 hőálló beton

tűztérfal; 3 acéllemez tűztérfal; 4 samottbé-

lés; 5 konvekciós borda; 6 konvekciós lég

té 7 tű té jtó 8 öldök 9 fü t i k

7.21. ábra. Előre gyártott kandalló hőálló

beton tűztérrel; metszet (jelölések a 7.20.ábra szerint)

7.22. ábra. Előre gyártott kandalló acélle

mez tűztérrel és samottbéléssel; metszet(jelölések a 7.20. ábra szerint)

Documents

Cserépkályhák és cserépkandallók