es Cuk (1992) p6kf6biis szemklyek koreben kimutatta, hogy a p6kto1 felo szemklyek szignifikinsan tobbszor eszlelik ligy, hogy a p6k az uvegben felbjuk lendul, mint a kontrollcsoport tagjai. Gyogyulisukkal azonban ez a torzitas is megszunik.

A fklelemmel kuzdo szemklyek ezen tlilmenoen hajlamosak a fklelemkelto inger 6s annak averziv ko- vetkezmenyei kozotti osszefugges tlilbecsleskre is. P6k- fobiis gyerekeknek semleges (kulonboz6 virdgok es fegyverek) vagy felelmiikkel kapcsolatos kepeket (ku- lonbozo p6kok) mutattak, melyeket idonkknt egy eny- he iramutCs kovetett. Az eredmknyek szerint a fobiis kiskrleti szemelyek tulbecsulik a pokot ibrizolo kepe- ket kovetoen megjelenii iramiitesek gyakorisagit (Mu- ris, Huijding et al. 2007).

A felelemtol szenvedo emberek tehat hajlamosak torzi- tott kognitiv szuron keresztul szemlklni felelmiik tirgyat, melyre ebb01 kifolyolag sokkal tobb figyelmet irinyita- nak, amelyet veszelyesebbnek is eszlelnek, mint misok, valamint hajlamosak a val6snil tobb negativ kovetkez- mknyt tulajdonitani ezeknek. Ezen torzitisok pedig mind a fblelem fennmaradbsinak alattomos ugynokei.

Az agresszio

tasztr6fit jelenthet, mint az Allatvilagban. Cslinyi (1999) ezzel szemben azt a nezetet kepv

miszerint az csak egy illlizio, hogy az ember sok ag 1 resszivitlst kovetne el. Valojaban az egy napra Cs egy fore es8 csoporton beluli agressziv cselekedetek szima vClhet6leg az embernkl a legalacsonyabb a prirr kozott. Nezete szerint a csoporton beluli agresszi selkedesek szima azkrt is alacsony az ember esett mert a torzsfejlodes egy pontjin - miig ismeretlen oho. 16giai 0kb6l - elodeink zirt, tomor csoportokba ken!

I

Fromm (197312001) az illati 6s a humin agresszi6 ko71i kiilonbskget hangslilyozva kiemeli, hogy az allatvila? ban sehol sem talilkozunk ilyen mkrtkkben fajtirsa\ elleni agresszioval, mint az ember esetkben. Az illatci!, agressziv megnyilvinulisainak celja a terulet, a niistc- nyek Cs az 6lelemforrisok elosztisa, de e cel el6rks~vtl a harc vkget is er (ritualizalt harc). Ebb01 kifolyolapa sebesiilesek enyhkk, halaleset pedig rendkiviil ritka. A 7

~ i t a k v TI.

iben.

c

t l

tl

t i.

i

6.4.6. abra. Ritualizlilt harc A fajon beliili agresszivitis az allatoknil nem lepi i t a

ember a gondolkodis es a kkpzelet birtokiban azor kkpesse vilt jovobeli - gyakran nem valos - fenyel sekre is mar elore agresszivan reagilni. Pontosan eza7, amit a hhborlik kiiszoben a vezettik kihasznilnak olyac veszklyeket littatva, amik valojiban nem is lbteznek. .\ helyzetet meg slilyosbitja az a teny, hogy az ember der- szukskgletkvt? valt a testi egyensuly fenntartasan til a lelki egyens6lyAnak stabilitisa is, melyet gyakran i. csoport hite, ideologiaja 6s szokisai elegitenek ki. fp\ ennek birmifkle veszklyeztetese is hihetetlen agressri-: indulatokat kbreszt. Az agresszi6 tehht az emberisi; szrimira sokkal veszelyesebb 6s nagyobb mertCki' I i

6.4.5. Bbra. P6kf6bia: Egy nehezen kiolthat6 irreilis feilelem lizilt harc keretet. ritua- I

,

222 2. rksz. Motivicio

szerultek elni. Az agresszio csokkentkse vagy rituilis formikkal va16 helyettesitkse ezzel szukskgszeru vilt a csoport kletben maradasahoz. fgy azok szama 6s mkr- tkke az evnlucio sorin csokkent. Azonban a csopor- ton kivulinek tartott kozossegekkel szembeni agresszio tekintetkben az embernek ilyen biologiai korlatai nem alakultak ki. A csoporton kivulre irinyulo agressziv viselkedkst igy csak a kultura korlatozhatja, az ezek ghtlisit segito szabalyokra va16 szocializ61Qs rkvkn. fgy az ember agresszivitashoz valo viszonya paradoxnak tekintheto: sajat csoportjival szemben alacsony mkrtk- ku, de csoporton kivulinek tartott egyedekkel, tarsa- dalmakkal szemben szklsoskgesen fokozott mkreteket olthet, ha a kulturhlis visszaszabalyoz6 mechanizmus nem mukodik jol. Csanyi szerint ez utobbi 611 a sok a1- dozatot kovetelo hiboruk hatterkben.

Nem meglepo, hogy az agressziv viselkedks szamos tudominyag krdeklodksknek t6rgy6t kkpezi. Az agresz- szio a pszichologia mellett a pedagbgianak, a szocio- logiinak, a biologiinak, az antropologiinak, a jogtu- domanynak ks a kriminologianak is kiemelt terulete. Mivel ezen tudomhnyagak hatalmas ks sokrktu tudist olelnek i t az agresszi6 kiilonbozo aspektusairol, ennek ily mertkku komplex attekintkse meghaladja jelen feje- zet kereteit. Most - leszukitve a f6kuszt - a pszicholo- giai agresszi6kutatasok jelenlegi irinyait, eredmknyeit tekintjuk it.

Az agresszio meghatarozasa es az idetartozo viselkedesek kategorizalasi lehetosegei

Agresszionak nevezunk minden olyan viselkedkst, melynek cklja a misoknak vagy onmagunknak szan- dkkosan okozott kar, szenvedks. Fontos hangslilyozni, hogy a masok ellen iranyulo agresszio a versengkshez kapcsolodo fogalom, igy nem tekintjuk agresszionak az alapveto homeosztatikus szukskgletek vezkrelte zsikmanyszerzo viselkedkst. Az agresszio definicioja igy is szimos, egeszen kulonbozo viselkedksre krvk- nyes, kezdve az agressziv verbalis megnyilvanulAsok- tol, a kisebb-nagyobb testi skrtkseken at, egkszen az kle- tet veszklyezteto destrukciok auto- ks heteroagressziv modjaiig (lasd err01 bovebben a keretes reszt). Tovibb izlelgetve az agresszib fogalmit, sok szempont felve- todhet, melyek mentkn rendezhetjuk ezt a megleheto- sen tag jelenskgkort. Megkulonboztetiink indulati 6s

instrumentalis, aktiv 6s passziv, tamado 6s vddekezo, pro- 6s antiszocialis, kozvetlen 6s kozvetett agressziot.

Az indulati agresszi6 valamilyen szemklyes indit- tatisb61 tiplalkozik, cklja maga a destruktiv cselekedet altal elkrt pusztitis, mig az instrumentalis viltozati- nak csupln eszkozkul szolgil az agressziv viselkedks, amit magit ezuttal nem hajt semmilyen belso kkszte- tks, motiviloja inkabb valamilyen mas - a karokozison tuli, annak kozvetitkskvel megszerezheto - ck1 elkrkse. 701 szemlklteti a kkt tipus kozti kulonbskget, annak a kkt drogfuggonek az esete, akik kozul az egyik a drog megszerzkse ckljibol adja agressziv buncselekmknyre a fejkt, szemben azzal, aki a drogszerzkstol fuggetle- nul, az agresszivithskrt magakrt, illetve az abbol fakado oromkrt, megkonnyebbulksert bint m6sokat. Passziv agresszior61 akkor beszklunk, ha a szemkly viselkedk- skben a szhndkkos karokozis rejtett modon van jelen, az illeto litszolagos egyuttmukodkse mklykn mkgis agressziv indulatok rejtoznek (pkldaul ha valakinek folyamatosan ellentmondunk). A tamad6 ks vkdeke- zo agresszi6 kozti kulonbseg talan magito1 krtetodo: az utobbi reaktiv jellegu. Az antiszocialis agresszio a kozosskg ellen irinyul, mig proszociilis az agresszio, ha a kozosskg ks az egykn krdekeit is szolghlja, pkldiul a gyerekek nevelksi cklzatu fizikai buntetese. Vkgul, az agresszi6 kozvetlen formhja direkt az Aldozatot veszi cklba, mig kozvetett tipusa a szemkly szimira fontos tirsak vagy dolgok timadasan keresztul kri el a szen- vedo felet.

Lhthatjuk, hogy az agresszi6 fogalma milyen tag. Sok minden belefkr, de kkrdks az, hogy vajon amikor igazin meg szeretnknk krteni ezt a viselkedkst - mikor

6.4.7. abra. A~n ikor az agresszio onmagunk ellen iranyul: a bor vagdosasa a negyedik leggyakoribb onskrtes

6. fejezet. ~ l e t t a n i szijkshgletek 223

I MINDEZ A GYAKORLATBAN

~rzelernregulaci6-hipotkzis: Az onskrto visel dksek egyfajta onrnegnyugtatisi modszerkknt se tenek urr i lenni a szorongison es a fesziiltskgek Elterelik a figyelmet a rossz krzksekrol.

Antidisszociki6s rnodell: Abbol a feltktelezes indul ki, hogy az onskrto szernelyek eros krzeln hatisira, vagy mikor a szeretteik nincsenek vel konnyen kerulnek disszociativ, deperszonalizilt lapotba. Ez azt jelenti, hogy a szemklyek ,valbtl: nak" 6s kiuresedettnek erzik magukat. Az onset az ebb01 az Allapotbol va16 menekulkst jelenti s rnukra, hiszen hirtelen ks er6s fizikai, krzelmi lapotot indukil, ami segit abban, hogy onmagu fijra egyskgesnek 6s ,,valosnak" klhesskk meg.

Antiszuicidiurn-hipotkzis: Az onskrtij viselke, cklja az ongyilkossigi gondolatok kifejezkse az I

tknyleges kockaztatasa nklkul. Tirsas befolyisolis teoria: Az onskrtks igazi

misoknak szol, a szemily a kornyezetktol kivin valamilyen viltozist - tobb figyelmet, szeretetc elohivni. Tehit tulajdonkkppen az onbantalma maladaptiv segitsegkkro viselkedksnek tekinthel

finhat5relrnelet: Az elkkpzelks alaphipotkzise s

rint, az onskrto szernelyek anyjukkal valo patc gias kapcsolatuk miatt kkptelennk vrilnak onma! es edesanyjuk elkiilonitks6re. Nern alakul ki on: szelfkrzetuk. Az onskrto viselkedksek ennek k rekci6jiban segitik oket - ezt a cselekedetet csak maguk kontrolliljik, ami a sajit test feletti ural krzetkt nytijtja nekik.

Onbiintetes-te6ria: Az onskrtes a szemkly m ellen irinyul6 haragjanak ks lekicsinylo krzksei~ kifejezodkse. Feltehetoen a szemkly kornyezete arni rnegerositi az agressziv kksztetksek onmal ellen valo kiklkskt (mind lelki, mind testi szint~ vagy eleve ezt jeloli rneg egyeduli lehetoskgkent.

Blmknykereses-hipotizis: Az onskrtksek hattt ben - hasonloan rnis klrnknykeres6 viselkedis hez, mint az ejtoernyozks vagy a bungee jump - az izgalorn, a felporgetettskg krzksknek elkrise

0nstrto" viselkedbek Onskrtc viselkedksnek nevezunk minden olyan szandekos cselekedetet, rnelyet a szernkly a sajat i teste ellen, annak megskrtesknek ckljAb61, de on- gyilkossigi szindkk nelkul vkgez. Ezek gyakran jarnak egyutt bizonyos pszichiitriai

I korkkpekkel, mint a borderline, a skizotipikus, a de- I

1 pendens 6s az elkerulo szernklyiskgzavar, a major depresszio, a szorongisos zavarok, a drogfuggbskg, az evksi zavarok, a poszttraurnis stresszbetegseg es

I I a skizofrknia. Azonban az onskrtksek nern korlato-

z6dnak a klinikai populici6ra: az itlagos arnerikai

i felnottek 4%-a vkgez ilyen viselkedkseket. A fiatalok I I

N V)

korkben ez a szarn mkg rnagasabb, igy a kutatasok . W CT szerint a foiskolai hallgat6knil 14%-ra teheto az on-

Klonsky (2007) 18 tanulrnanyt felolelo metaanali: szerint a legtobb kiskrleti eredrnkny az krzelemre licios rnodellt tirnogatja, de erBs bizonyitkkok v nak az onskrto viselkedksek onbiinteto funkcioji~ lkte mellett is. A tobbi - fent bemutatott - hipotkz vonatkoz6an az eredrnknyek meglehetosen vegye!

I

biil iek ii k,

.i skrtok aranya (Klonsky 2007, Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Az onskrto viselkedksek egyes tipusainak az egyeternista hallgatok korkben valo eloszlasi aranyit ismerteti a 6.4.1. tablizat. Az on- skrtksek Qltaldban 14 6s 24 eves kor kozott veszik kezdetuket. Altaliban elrnondhato, hogy sokan tobb

91- an- . tes

kulonbozii onskrtksi m6dszert is alkalrnaznak. Sza- rnos kutatisi eredmkny szerint tiibb no vkgez ilyen viselkedkst, mint fkrfi. Az onskrtok zorne (62,5%) havonta 1-5 alkalommal vkgez ilyen cselekedetet, 6s csupln 13%-uk krez ezek sorin rninden alkalomrnal fiijdalrnat (14sd 6.4.2. tiblazat, Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Az onsirto szernelyek nagyobb befelk irinyul6 agressziv kksztetksrol szirnolnak be, 6s mind a kifele, mind a befelk irinyulb agressziv tendencihjukat nehezebben is tudjPk kontrollalni, mint az ilyen viselkedkseket nern vkgzd tirsaik (Cla- es, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Pszichiatriai betegek korkben megfigyeltkk azt is, hogy azok, akik onserto viselkedkst vkgeznek, nagyobb kifelk iri- nyulo agressziot is mutatnak, mint azok, akik soha nern bantalmaztik onrnagukat (Hillbrand, Krystal et al. 1994). Arra a kkrdksre, hogy mi lehet a funkcioja ezen visel- kedksformiknak, a szakirodalom hkt kulonbozo hi- potkzist vet fel. Ezek a feltktelezett funkcicik nern zhr- jak ki egymist, akir egyszerre is teljesiilhetnek, vagy alkalomto1 fiiggoen viltozhat, hogy kppen rnelyik a11 az adott viselkedks hittereben (Klonsky 2007).

224 2. resz. MotivBci6

igy 1

!t - zas

aga nek

;eR- ing all.

zise

RU-

an- nak IcrP

6.4.1. tablizat. Onstrto viselkedesek gyakorislgi eloszl6sa eletuk soran legalabb egyszer onserttst vkgzb egyetemi hallgat6k mintajan (n = 205, Klonsky 6s Olino 2008 nyornan)

Onstrto viselkedes Legalabb egy alkalommal (%) Tobb mint tiz alkalommal (%)

~ t ~ s , piifolis 61 30

Hajtipes 47 23

Csipis 42 18

Vagdosis 40 11

Harapas 39 13

Sebhely ttpkedtse 35 20

Slilyos karrnolis 32 11

; A bor dorzsol6se trdes feliileteken 17 6

SlegPgetes 16 4

Tiive! sz6ris 13 2

~igas 12 2

8 2 hgyszerek lenyelbse

6.4.2. tablhzat. Az onskrto viselkediseket kis6ro fajdalom- ta nezopontot kkpvisel. Rkgen rnegfogalmazott igeny, 2czlelis gyakorisaga onserto pszichiatriai betegek koreben bogy sziikseg lenne az agresszib hatter-ben $116 bio16- (11 = 165, Claes, Vandereycken, Vertornmen 2007 nyoman) giai, psziches Cs tarsas tenyezok kolcsonos egymisra I:ijdalomeszlelts az onskrto viselkedksek alatt % hatisainak megvizsgAlasara is, ami egy igazin integ- Soha 251 rativ, biopszichoszociilis keretbe helyezne az eroszakos

XCha 50,9 viselkedest, de ennek kidolgozadra meg csak kezde-

Gpakran 16,4 mknyezksek vannak (Berman 1997).

Slindig 13

Pszichoanalitikus elmelet

arra keresunk valaszt, hogy honnan szarmazik, vagy Freud korai (1920 elatti) elmelete szerint a dinamiku- mi befolyisolja ezt a destruktiv cselekedetekre va16 in- san miikodo osztonenergia felelos az agressziv visel- dittatast - egy kalap a l i vonhatjuk-e ezt a szines visel- kedks megjeleneskert. Tulajdonkeppen az agresszi6 kedesgyujtemenyt. eszkoz, melynek segitskgevel a libido az oromelvnek

megfeleloen elerheti ckljat: az oromelv frusztracioja- ra adott valasz. Ha a szemely hosszantart6 szukseg-

A2 agresszio pszichologiai elmeletei lete, hogy az oromelv alapjan eljen, akkor vagyai tel- jesulesenek birmifele megakadalyozisara konnyen

Ax agresszici eseteben is az az egyik fo kerdks, hogy az reagalhat agressziv viselkedessel. A szemklyt tehat iisztonos vagy tanult viselkedksrol van-e szo. A pszi- alapvetoen a feszultskgmentes allapotra torekvo belsd choanalitikus 6s az etologiai szemlklet az agressziv pszichodinamikija miikodteti. Ezt csupan az kn on- (

tcndenciik osztonos, veleszuletett voltat hangs6lyoz- kontrollfolyamatai 6s a felettes en lelkiismeret es en- za. Ezekkel szemben a frusztracio-agresszio hipotezis ideal resze szabilyozhatja vissza. A kornyezet szerepe ?s a szocialis tanuliselmklet mar a kornyezeti 6s tar- az agresszio megnyilv6nulis4ban csupan annyi lehet, sas tenyezok szerepet emeli ki, az agressziv viselkedks amennyiben az onkontrollt ks a felettes kn kialakuli- meg.ielen6seben ks fennmaradasaban vagy kppen kiolt- sat a neveles Cs egyeb tarsas hathsok meghatarozzik cidisiban. Az evoluci6s szemlklet pedig interakcionis- (Freud 192011923).

6. fejezet. ~ le t t an i szuksegletek 225

Az elso vilighibor6 utin azonban Freud ujratir- gyalta az agresszibrol alkotott koncepciojit. Elet- (erosz) 6s halilosztont (thanatosz) kulonitett el, amelyeket el- lentktes erokkknt irt le. Felfogisa szerint az kletoszton az on- ks fajfenntartist szolgilja, ezzel szemben a ha- llloszton a szervezet biol6giai miikodksknek azon ten- denciijit ragadja meg, hogy az visszatkrjen egy korib- bi, m i r meghaladott illapotba. Ez a destruktiv oszton az organizmust az klet elpusztitisa felk hajtja. Freud a szelfre irinyulo haliloszton jelentoskgkt hangsulyoz- za, ami onpusztitishoz (onbiintetkshez vagy sulyosabb esetben ongyilkossighoz) vezet, de ami ak6r kivulre is iranyithat6, misok elleni agresszi6t eredmknyezve. Kovetoi pedig ez ut6bbi tendenciit tartjak az alapve- tobbnek - ezt agressziv osztonnek nevezik -, ami al- kalmankknt az kn ellen fordulhat. A pszichoanalitikus

N V)

iskolin belul egyskges az illispont annak tekintetkben, .W CT hogy az agresszi6 osztonos jellegii, a szervezet biol6giai ,,j mukodksenek rksze, azaz minden embernek van egy

alapveto kksztetkse a rombolisra. A hidraulikus elv- nek megfeleloen az agressziv tendenciiknak idonkknt felszinre kell tornie, ki kell sulnie, kiilonben a felhal- moz6dott destruktiv energia - mint egy nagy nyoma- su viztartaly - hirtelen robban be valamilyen sulyos, kontrollilatlan pusztitis vagy betegskg formijiban. Az agressziv viselkedks tehit csokkentheti a jovobeli agressziv megnyilvinulisokat. Az agresszi6 kiilheto azonban a tirsadalom szimira elfogadhato modokon is. Levezetheto a kkpzelet 6s fantizia segitskgkvel, ezt nevezi a pszichoanalitikus iskola elabordcidnak. A mi- sik lehetskges elfogadhat6 ut pedig a szublimdcid, ami- kor az osztonenergiit valamilyen magasabb tirsas kr- tkkkel osszhangban ill6 celra helyezzuk at, peldiul azt a szakrnavilasztis (pl. sebkszet, versenysportolis) utjin kljuk ki. Az agresszi6 ilyen energiakknt va16 felfogi- sa vezetett el a katarziselmklethez, ami azt mondja ki, hogy a destruktiv kksztetksek kiklkse katartikus hatisu, azaz ezt kovetoen csokken az agressziv reakci6 val6szi- niiskge. Feshbach (1961) demonstrilta ezt kiskrletileg. Meg nern krdemelt, birP16 megjegyzkseket adott kiskr- leti szemklyeinek, akik ezutin vagy egy semleges, vagy egy agressziv tartalmu filmet littak. Az elmelet sze- rint masok agressziojinak litvinya is hozzijirul sajit agresszionk levezetks6hez. fgy azok, akik az agressziv filmet littik, kiklhettkk sajit felfokozott rombol6 kksz- tetkseiket a film megtekintkse iltal. Amikor a vizsgilat vkgkn szoasszociicios feladatot adtak a vizsgilati sze-

mklyeknek, az agressziv filmet latok kevesebb agresi sziv tartalmu szoval reagiltak, mint a semleges film( nkzok.

A pszichoanalitikus elmklet - univerzilis osztor kknt kezelve az agressziot - alapvetoen pesszimista a ember destruktiv, rombol6 tendenciiinak megszuntc tkse tekintetkben. Egyeduli esklykknt a hiboruk elkc riilkskre az agressziv hajlamok jobb, tarsadalmilag el fogadhatobb kielkskt tartja.

Etologiai megkozelites

leg I me

mi 102-

kai lete ne- n i - lger

itii-

kell jul,

ki- di\ IS7-

ri3- let.

'8 3

Konrad Lorenz (196311994, eletkrol lisd bovebben a ke- retes rkszt) etologus a pszichoanalitikusokhoz hason- loan szintkn feltktelez egy genetikus eredetu, veleszu- letett agressziv osztont, melyben az ember mas fajok tagjaival osztozik, ks amely adaptiv, mert ku1onbozo biol6giai cklokat szolgil. fgy olyan on- i s fajfenntar- t lsi viselkedksekkrt felel, mint a terulet vkdelme (ter- ritorialitis), a nostknyek 6s a tipl~lkkforrisokkrt vivott harc (rivalitisharc) segitskgkvel a fajfenntartasra ritermettebb him kivilasztisa, a kicsinyek vkdel (maternilis agresszi6) ks a hierarchia kialakitisa, r a csoport cselekvokkpesskge szempontjib61 nklkiil hetetlen. Freudhoz hasonloan Lorenz is energeti keretben krtelmezte a destruktiv hajlamokat. Elmi szerint az osztonviselkedkst veleszuletett kivilto I

chanizmusok - bizonyos kornyezeti ingerek, szig lok - inditjik be. Abban az esetben, ha a kivilt6 in iranyiban az agresszio gitolt, az ittolodhat egy mi tirgy felk. Pkldiul, ha a kihivo ellenfkl sokkal erose akkor a reakci6 itirinyulhat egy gyengkbb fajtirs egy klettelen tirgy feli. Ezt a jelenskget Lorenz itiri. nyithsnak nevezte. Azonban kivilto ingerek hossz~ tavh hiinya esetkn az agressziv viselkedks spontir modon is megjelenhet, mert ilyenkor energia-tultel~ dks alakul ki, 6s az agressziv osztonnek felszinre I tornie. Ez esetben a szervezet aktiv keresksnek in( mig megfelelo cklpontra nern talil, akin vagy amin toltheti agressziv hajlamait. Ez az agressziv viselke azonban m i r nern tekintheto adaptivnak. Alitima tisul Lorenz (196311994) a bolcsosziju halak territo~ lis viselkedkskt megfigyelve arra hivta fel a figyeln hogy normil esetben ez a viselkedks csak 6s kizar61a vetklkedo him fajtarsak kozott zajlik. Am, ha az ak riumb61 egy kivktelkvel az osszes him bolcsoszijut el

volitjuk, r fokozodil nern adel tartoz6 h len fordul

Az etl

amelyek a ~negakadi

beri agres retein - e az agressz szemlkletc len 6s me$ mizmus c:

agressziv diul oliml

Csdnyi hogy nern az minden semmit tei lott faji tu ni. A bioli cializaci6 kkpesek va

Frusztracid

E hipotezil 1939) nevkt segletek kilt dilyoztatii pszichoan~ kepviseldi ' ,

nyezeti tk 7: so tenyezql frusztriciq nek. Az ad igens elled tolodik vall a szemkly r nern vised

226 2. resz. Motivacio

3sz- met

on- 3 az nte- Ike- ; el-

ke- ;on- szii- ajok ,ijzo tar- [ter- vott leg- alme ami ,102- ikai ilete me- ;ni- nger isik ebb,

?agY tir i- ssz6 ntin lito- kell

ldul, 1 ki- edks lasz- srii- met, lag a kvi- elta-

volitjuk, akkor az agressziv energia egy id8 utin odiig fokozodik, hogy ez a him az agressziojat egy egykbkknt nem adekvit tirgy ellen forditja. Pkldiul mas fajhoz tartozo himek, vagy - ezek hiinyiban - nostinyek el- len fordul.

Az etologiai nezopont fontos megfigyelkse, hogy mig az illatviligban leteznek gatlo mechanizmusok, amelyek az adaptiv ckl elkrtkvel leillitjak a harcot, ezzel megakadalyozva a faj tagjainak elpusztulisit, ember- nel ez a gatlo funkcio nern alakult ki teljesen. Az em- beri agresszivitis olykor tulmegy a ritualizilt harc ke- retein - ez az egyeduli tomeggyilkos faj. Ez, valamint az agresszio osztonkent va16 felfogisa nagyon negativ szemlkletet eredminyez: az emberi agresszio mkrtekte- len es megakadilyozhatatlan. Az elmelet hivei az opti- mizmus csirait az atirinyitis lehetoskgben vetik fel: az agressziv feszultskgek valamilyen mis szintiren (pil- diul olimpiik) valo kiilisit kinilva fel.

Csdnyi (1999) azonban felhivja arra a figyelmet, hogy nern igaz az, hogy aminek genetikai alapja van, az Inindenkippen meg fog jelenni, 6s nern lehet ellene senimit tenni. Hiszen a kultura, a tanulis kepes orok- lntt faji tulajdonsigaink megnyilvinulasit befolyisol- ni. A biologiailag meghatirozott agresszionkat a szo- cializicio sorin elsajatitott szabalyaink segitskgkvel kepesek vagyunk kordiban tartani.

Frusztracio-agresszio hipotezis

E hipotkzis Dollard ks Miller (Dollard, Doob et al. 1939) nevkhez fiizodik, 6s azt mondja ki, hogy a szuk-

, segletek kielkgitksknek, illetve a cklok elkrksknek aka- dalyoztatisa agressziohoz vezet. Az elkkpzelks a korai pszichoanalitikus elmkletbol tiplilkozik, de e te6ria kepviseloi m i r nagy hangsulyt fektetnek a kiilso kor- nyezeti tinyeziikre is azzal, hogy az agressziot egy kiil- so tenyezore adott reakciokknt krtelmezik. A szerzok

I frusztrici6s helyzet elohivta bels6 kksztetksrol beszkl- nek. Az agressziv kksztetks vagy a frusztriciot okoz6 igens ellen irinyul, vagy - ha ott nern levezethetd - el-

I tol6dik valamilyen misik tirgyra. Am, amennyiben a szemkly nern szembesul frusztril6 helyzettel, akkor nem viselkedik agressziven, tehit e hipotizis eseti- ben mir szo sincs feltktlenul levezetksre szorul6 kksz- tetisrol (Dollard, Doob et al. 1939). Az elkkpzelkst jo1 illusztrilja es igazolja az a kisgyerekekkel vkgzett klasz-

JELES SZAKEMBEREK

Konrad Lorenz klete

Konrad Lorenz a modern etologia megalapitoja. Egksz elete soran illatokkal vette korbe magit, kozottuk, veluk elt. Kutatisai leginkabb az illa- tok osztonos viselkedeseire koncentriltak, hang- sulyozva azok veleszuletett ks nern tanult jellegkt. Konrad Lorenz 1903-ban misodik gyermekkknt Iatta meg a napvillgot, Bkcsben. Apja hires or- topidus volt, mindkkt fiat orvosi pilyira szan- ta. Albert 18 ivvel idosebb batyja szintin sikeres ortopkdus lett. Konrad is, engedve az apai nyo- misnak, elvkgezte az orvosi egyetemet. Majd 1933-ban zool6giabol doktorilt. 1931-to1 1935-ig a Becsi Egyetem 11. Anatomia Intkzetkben dol- gozott asszisztenskknt, mivel emellett lehetoskge nyilt etologiai vizsgilatokat is vkgezni. Azonban kisobb ezeket a kutatasait m i r nern timogattik, igy Altenburgba utazott, jovedelem nilkiili kuta- tonak. Kezdetben jom6d6 apja timogatta anyagi- lag, majd - miutin meghizasodott - az orvoskknt praktizalb felesege jovedelmkbol Pltek. 1938-to1 az osztonos viselkedis hiziasitis u t in fellipo vil- tozisait kutatta vadludakon. A hiziasitisrol tett megfigyelkseit egyre inkibb kiterjeszthetdnekvkl- te az emberekre is, miszerint a modern embernkl a ,,hiziasitisn a termkszetes szelekcio mechaniz- musanak kikapcsolodasib61 fakad. Gondolatait egyre inkibb a nkizmus tudominyos hatterenek megalapozisa vezirelte. 1940-ben kapott egy pro- fesszori allast, amit azonban csak egy kvig tudott betolteni, 1941-ben behivtik katoninak. 1942-to1 egy katonai korhiz pszichiitere lett Lengyelor- szigban, itt fajelmkleti vonatkozisu kutatasban vett rkszt. 1948-ban visszatkrt Altenbergbe, ah01 megalapitott egy osszehasonlit6 magatartiskuta- t6 intizetet. 1950-to1 a nkmet Max Plank Tarsa- sag karolta fel, magatartispszichologiai intkzetet lktrehozva szimira. 1973-ig az intizet igazgatoja volt. Karl von Fish-sel es Nikolaas Tinbergennel kozosen, 1973-ban orvosi Nobel-dijjal jutalmaz- t i k a tirsas ks egykni magatartismintik muko- diskrol valo megfigyelkseikrt. 1989-ben halt meg (forris: Bateson 1990).

4 6. fejezet. ~ l e t t a n i sziiksegletek 227

szikus vizsgilat, melyben a kiskrleti szemklyek egyik csoportjit frusztriltik azzal, hogy nagyon sokaig nern engedtkk jitszani Bket egy droth61oval elkeritett terem- ben, ami telis-tele volt nagyon vonz6 jitkkokkal. A mi - sik csoport esetkben hiinyzott ez a frusztri16 szakasz, ok nyomban birtokba vehettek ezt a terepet is. A fruszt- r41t csoport tagjai - mikor vkgre oda jutottak - sokkal agresszivebben, vadabbul jitszottak a jitkkokkal, mint a gyerekek m6sik csoportjanak tagjai. Azaz a frusztri- cio valoban az agressziv tendencihk felfokozodasahoz vezetett (Barker, Dembo, Lewin 194111975). Kksobb Miller tovibbfejlesztette elmkletkt: az agressziot csu- pan, mint a frusztrkiora adott egyik t s nern az egye- duli reakciokknt jelolte meg. Az, hogy a szemkly ho- gyan reagil egy ilyen helyzetre, elsosorban azon mulik, hogy a korabban kapott megerositksek milyen vilasz-

1 I hierarchiit alakitottak ki nila. Ezen a ponton lkpett be ! az elmkletbe igazin a tanulis szerepknek hangsdlyozi- .i sa az agressziv reakcio megjelenksknek hatterkben. Te-

hat ha valaki kisgyerekkknt agressziv viselkedkssel, ne- gativ kovetkezminyek nklkiil krte el a ciljait, akkor ezt nagy val6szinuseggel fogja alkalmazni a kksobbiekben is. Ha ez Qltaliban nern bizonyult sikeres stratkgiinak, akkor valaszthat egy konstruktivabb megoldist, vagy elhalaszthatja a vagyai teljesulkskt, vagy esetleg meg- viltoztathatja magukat a cklokat is. Lenyeges kkrdks a szemely frusztricibs toleranciija is, azaz, hogy milyen mkrteku akadilyoztatist kkpes konstruktiv m6don el- viselni. Erre a kepesskgre bizonyos kornyezeti tknye- zok, aktuilis klethelyzetek is hatassal lehetnek. Stressz, konfliktusok, tulterheltskg, fhradtsiig, kellemetlen kor- nyezeti ingerek (pkldiul tul meleg vagy hideg homer- skklet) vagy a fajdalom mind frusztrici6s tolerancia- kuszob-csokkenkst idkzhetnek el6,ks ezen keresztul az agressziv reakci6k megszaporod6sahoz vezetnek (Ber- kowitz 1988, Harries, Stadler 1988, Rotton, Frey 1985).

Szocialis tanulaselrnelet

Az embert nern rogzitett viselkedksmintik jellemzik, hanem sokkal inkabb kkpes a kornyezethez val6 rugal- mas alkalmazkodishoz; kornyezeti thmpontok 6s nern valamilyen belso kksztetks motiviljik a harcra. Egyre tobb kiskrleti eredmkny tamasztja ali azt az kszrevetelt, hogy az agressziv viselkedks kornyezeti, tarsas tknye- zok Qltal nagymkrtkkben meghatarozott. A tarsas t6-

nyezok mkg az idegrendszeri mechanizmusok hatas is befolyisolni latszanak: him majmok amygdalajin; ingerlese tamado magatartist v61t ki, de csak abban esetben, ha az ellenfkl a kevksbk dominans. A nala d mininsabb tirsa jelenlktkben adott amygdalaingerl menekulo viselkedkst vilt ki (Stoff, Cairns 1996). Bn dura (1963, 1973, kletkrol lisd bovebben a keretes rPs; tirsas tanulaselmelete szerint az agresszi6 sem ne veleszuletett, sem nern belso indittatisu, hanem megj lenkskkrt sokkal inkibb olyan tirsas hatisok felelose mint az operans, valamint a behelyettesito (vikaridl tanulis. Az elmklet a szigoru behaviourizmussal szer ben a kognitiv folyamatok szerepkt is hangsu1yoz;i igy pkldiul azt, hogy az emberek a helyzetek elkepz leskvel kkpesek viselkedksiik kovetkezmknykt eliire i gondolni, 6s annak megfeleloen cselekedni. Az agresz- sziv viselkedks megvalositisa a korabban elsajatitott 6s bevilt reakci6modokon kivul fiigg mkg az aktualis helyzetben jelentkezo kulonbozo kivilt6 ingerektd azokt61 a kornyezeti tampontokt61, melyek agressz viselkedksknekvirhato kovetkezmenyeirol informalj; a szemklyt. A kivilt6 ingerek kozott lehetnek olyanc is, melyek csupin asszociativ 6ton hivjik el6 az agres sziv viselkedkst, ezek korabban klasszikus kondicion lissal kapcsol6dtak az eroszakhoz. Kiserletek igazolja hogy pkldiul fegyverek, bilincsek jelenlkte noveli ;

agressziv vilasz megjelenksknek val6szini'skgkt diih~ szemklyek korkben, fuggetleniil att61, hogy ezek vall

fenyegetkst jelentenek-e az adott helyzetben, vagy c s ~

pin jelen vannak (Berkowitz, LePage 1967).

:a, e- it-

Az agressziv viselkedks elsajititisa vkgbemehe~ operans kondicionalis segitskgkvel, amennyiben ez I reakci6m6d sikeres, jutalmazb. Ugyancsak magunkc- v i tehetjuk oket vikariil6 m6don - annak segitsegevt hogy masok agressziojinak 6s annak kovetkezmknyc megtapasztaljuk. A tanulhsban a modelleknek - kiili nosen az olyan tekintklyfigurlknak, mint pkld au ' 1 aszii- lok, a nevelok, a sztirok - kiemelkedo a jelentosegiik. Bandura (1973) ezt a modellhatist demonstrilta hire\ kiskrletkben, melyben ot 6vodascsoportot vizsgilt. A7

elso csoportba tartoz6 gyerekek lithatthk, amint epy felnott egy muanyag bablival agresszivan viselkedei~. A masodik csoport tagjai ugyanezt nkztkk meg filmen. A harmadik csoport egy rajzfilmszereplo hasonlo ag-

ressziojit lithatta, a negyedik csoport tagjai egy neni

agressziv modellt kovettek nyomon. Az otodik csopol egyiltalin nern figyelt meg modellt. Ezutin mind a

ot csoport keknek lek jitszani. A rnegfigyeli laszt mutal kek. A szig viselkedks elsi5 harorr modellny6 gkbbnek m

Az elm sziG vkgrel zit iv kove el kkpzelks human ag a pszichoa tiii. Allasp elkeriilhet~ bizonyos t nagyobb e!

h.1.8. ~ibra . I Iz agresszic lelleknek.

228 2. resz. Motivacio

ot csoportot frusztraltak, majd ezt kovetoen a gyere- keknek lehetoseguk nyilt egy jatkkokkal teli szobiban ikszani. Az eredmenyek szerint az agressziv modellt megfigyelo elso harom csoport tagjai tobb agresszivvi- laszt mutattak, mint az ilyen modellt nem latott gyere- kek. A szigor6 utinzis tendenciija mellett az agressziv viselkedcs tovabbi varialasa is megfigyelheto volt az elso harom csoportba tartoz6knil. A rajzfilmszereplok modellnvlijto hatasa - b i r a misik kkt verzi6nal gyen- gibbnek mutatkozott - meg igy is megragadhat6 volt.

Az elmklet szerint sz6 sincs katarzisrol. Az agresz- szi6 vkgl-ehajtisa, de latvanya is (amennyiben azt po- zitiv kiivetkezmenyek kovetik) agressziot szul. Az elkipzel6s hivei sokkal optimistibban tekintenek a humin agresszib megfekezisknek lehetoskgkre, mint a pszicl~oanalitikus, illetve etologiai elmkletek kove- toi. AlIQspontjuk szerint az agresszi6 nem valamilyen rlkeriilhetetlen belso kksztetese az embernek, hanem bizonyos tirsas feltktelek kovetkezmknye, igy sokkal nagyobb esklyunk van ennek kordiban tartasara is. Az

JELES SZAKEMBEREK

Albert Bandura klete

Bandurit elsosorban a modellhaths foglalkoztat- ta, hogy az mikent befolyisolja misok motivici6it, gondolatait ks cselekedeteit. A nevevel fkmjelzett szocialkognitiv elmklet nem 6gy tekint az ember- re, mint egy reaktiv, kornyezetformtilta vagy csu- pan osztonei altal vezkrelt szervezetre, hanem mint proaktiv, onszabalyoz6, onreflektalo agensre. A tanulas szemklyi (kognitiv es affektiv), viselkedesi 6s kornyezeti meghatarozoit kiilonitette el, melyek kolcsonos egymasra hatasban lkteznek, 6s egyiitte- sen hatirozzak meg a kimenetelt. 1925-ben szuletett Mundare-ben, egy albertai kis- N m varosban, hatodik es egyben egyetlen fi~igyermek- . W

IT

kknt. Szulei kelet-europai bevindorl6k voltak, a N

csalad meglehetosen szerkny anyagi korulmenyek kozott klt. Mivel a kisviros csak egyetlen iskola- val birt, Bandura altalanos ks kozkpiskolai tankveit is ott toltotte. A taniri eroforrisok csekely volta miatt a tanul6k meglehetosen onilloan folytattak tanulminyaikat. Itt szerzett tapasztalatai formi- 16an hatottak kksobbi tanullsrol vallott nkzeteire, miszerint az alapvetoen tirsas ks onvezerelt jellegii. erettsegi u t in az University of British Columbian tanult tovibb, ah01 felvett egy bevezeto pszicholo- gia kurzust. Azkrt esett erre a vilasztisa, mert ez il- leszkedett az idtibeosztisihoz legjobban, hiszen az egyetem mellett dolgoznia is kellett, hogy eltartsa onmagit. Innen - e kis szerencsks vkletlen folytin - indult el a pszicholbgia iranti Crdeklodkse. A pszi- chologiat fo szakjinak vilasztotta. BA diplomajit 1949-ben szerezte, emellett elnyerte a Bolocan-di- jat pszichologiabo1. 195 1-ben elvkgezte a master- kkpzkst, 1952-ben pedig PhD fokozatot szerzett az University of Iowan. Ezen egyetemi kvei alatt ismerkedett meg felesegkvel, Ginny Varnsszal, egy kevkssi inspirilo cikk elolvasisa el01 a golfpalyara menekulve. 1953-to1 a Stanfordon oktat. Itt kezdett el foglalkozni behatban az agresszi6 vizsgalata- val. Richard Waltersszel kozosen vkgzett munkaja

I 6.4,s. db1.d. Modellhatas soran a szulok bunteto viselkedkse ks gyerrnekuk . \z agresszio elsajatitasaban kiemelkedo szerepe van a mo- agresszivitisa kozti kapcsolatot vizsgilta. Ezek az delleknek. eredmknyek vezettek Bandurat arra, hogy Dorrie 6s

6. fejezet. ~ l e t t a n i szijksegletek 229

Scheila Ross-szal elvkgezz6k a ma m i r klasszikus- nak szimit6 kiserletsorozatot az agresszio utinza- sir61. 1974-ben az Amerikai Pszichologiai Tirsasig meg- vilasztotta elnokknek. 2002-ben o volt a legtobbet hivatkozott 610 pszichologus a viligon (forris: Zim- merman, Schunk 2003).

eroszak mersekelt szintii buntetese az alternativ visel- kedksm6dok megerositkse mellett, valamint a masok irinti empitia felkeltese agressziv tendenciit csokken- to hatissal bir.

N w Az osztonos es a tanulasparti tabor .W oc egyik Dtkozopontja: az agresszio es a televizio N

Az agresszibkutatisok gyujtbpontjit kepezi, hogy mi- lyen hatasa van a mindennapokban a media iltal koz- vetitett eroszakos tartalmaknak. Ez a terulet egyrkszt azert kituntetett, mert folyamatosan bolygatja a kedk- lyeket a televizi6n keresztul arad6 brutalitis, misreszt azert is erdekes, mert az e kore csoportosult kutatisok lehetoseget nyujtanak arra is, hogy utkoztessek egy- missal a versengb agresszivitis elmeleteket.

A katarziselmklet szerint a litott eroszak - az ag- ressziv energia aktualis levezetgdbe miatt - csokken- ti az agressziv viselkedesre va16 hajlamot. Feshbach ks Singer (1971) kiserletileg is igazoltik ezt a feltevesuket serdulii fiuk TV-nkzeskt manipulilva. Az eredmenyek szerint a bentlakisos intezetekben 610 fiuk koreben az a csoport, melynek tagjai hat hkten i t agressziv tartalmu filmeket neztek, kevesebb eroszakot mutatott kortirsai es tanirai irint. Igaz azonban, hogy ezt az osszefuggest maginiskoliba jir6k mintijin m i r nem sikerult ki- mutatni. A tirsas tanuliselmklet hivei kritikakent azt hozzik fel, hogy feltehetoen annak a csoportnak, akik csak semleges tartalmh filmeket nhzhettek, a viszony- lag hosszu idore megviltoztatott TV-nezesi szokisok frusztril6ak lehettek, 6s ez vezethetett a magasabb ag- resszi6 szinthez. Felhivjik arra is a figyelmet, hogy a hiboruk sem okoznak katarzishatist. Sot, megfigyele- sek szerint hibor6s idoszakot kovetoen emelkedik az eriiszakos biincselekmenyek szima (Archer, Gartner 1976).

Mire egy itlagos amerikai gyerek 18 eves lesz, mar kb. 18 000 gyilkossignak volt szem- 6s fultanuja a TV-n keresztiil (Johnson 1996). A TV bevezeteset kovetoen Amerikiban 15 k alatt ketszeresere nott az elkovett gyilkossigok szima, mely eredmeny ugyan ok-okoz; kovetkeztetksek levonisira nem alkalmas, Am a me dobbento szimok miatt feltetlenul elgondolkodtat Brdekes tendenciakknt rajzolodott ki az elso televizi~ generici6 felnovekedese soran, hogy eleinte a gyer kek koreben, majd a serduloknel, kesiibb pedig a fiat felnottek kozott emelkedett meg az eroszakos biincs lekmenyek szama (Centerwall 1992). A tarsas tanuli elmelet szerint a TV-ben litott eroszak noveli az agres sziv viselkedesek megjelenksenek valosziniiskget. /

elmeletet szamos kiserlet timasztja ali. fgy Berkorvii Parke es munkatirsai (1978) javitootthonban 610 gy rekeket vizsgilva azt tapasztaltik, hogy az egy heten ; naponta nezett agressziv tartalmu filmek eroszak foki zo hatissal birtak mind az agresszio elozetes szintj hez, mind a semleges tartalm~i filmeket n6zB gyereke hez kepest. Viszont ez a hatis nem minden gyermekn jelentkezett eriiteljes mertekben: a vizsghlati szaka elott keves agresszivitist mutatok korhben a hatis mP skkeltebb volt, mint a koribban is agressziv gyerm keknel. A TV hatisit tobb folyamat kozvetiti. A tele- vizi6ban bemutatott filmekben az agresszib legalabb olyan gyakran jutalmazott viselkedes, mint buntetett. Az agressziv hBsok modellkent szolgilnak a nCzo sz mira, 6s a tortenetiik - a ckl szentesiti az eszkoz elv alkalmazva - jogosnak, szukskgszeriinek erezteti i

erbszakot. A problemik, konfliktusok megoldasan: egyeduli mintijakent az agresszi6t kiniljik. Ezen tti

menoen, a televizi6 iltal kozvetitett sok-sok erosz; kozombosebbe teszi, erzelmileg deszenzitizhlja a niz a misok elleni eroszakkal szemben is. Mindezt fokozi az, ha peldiul az eroszak l i t t in a szulok (vagy mis fe nottek) kozombosseget tapasztaljik meg a gyerekek: csalid nyugodtan vacsorizik, mialatt az esti hirekbt borzalmak kepeit mutatja a TV. Ezzel a gyerekek - ko: vetett m6don - az agresszi6 megitklksknek mintajit t; nuljik meg: az elfogadhato, vagy legalibbis kozombo Tovibbi nem elhanyagolhat6 az a hatas sem, amivel TV mis, szabadidos tevkkenysegeket kiszorit a nezt eletebbl, amelyek ellenstilyozhatnik a fentieket. Mil egy itlagos mai gyerek elkri a 70 eves kort, becslex szerint korulbelul 7 kvet ildozott az eletebol ennek tevkkenysegnek (Dietz, Strasburger 1991).

e-

it, 0-

, r A modern kutatasok mar nem vonjak ketskgbe azt TV-n r linyt. hogy a televizi6 hatdssal van a viselkedksunk-

.etoen rt. Ma mir sokkal inkibb azt a cklt tuzik ki a kutatok,

vetett hogy megtaliljik azokat a rizik6tknyezoket, amelyek

;tozati rnlakit erre a hatisra erzkkenyebbk tehetnek (Johnson meg- 1996). Tovibbi a kortirs kutatisi irinyvonal igyekszik dtato, Gltirkepezni 6s pontosan meghatarozni a TV virhato

vizios riselkedCses kovetkezmknyeit. Egy nyolc orsz6got be- ;yere- ~ o n 6 , kamaszokat megcklzo kutatis (Kuntsche, Pic- , fiatal kett et al. 2006) igy arra hivta fel a figyelmet, hogy a incse- lelevizionkzks mennyisege sokkal inkabb egyutt jar a

nulis- vrrbilis ,,piszkilQs" (pkldiul csufolis, hamis pletykik gresz- I :r'rjesztkse) mkrtkkkvel, mint a fizikai agresszi6 szint-

I level. Ez utbbbi csak az olyan orszigokban mutatott I .

iapcsolatot a TV mellett toltott id6 mennyiskgkvel, 0 gye- I ah01 a serdiilok sokkal tobbet nkztkk a TV-t hetvegkn, !ten i t , i mint hktkoznap. Ennek magyarizata feltehetoen ab- : foko- han keresendo, hogy hetvegen tovibb marad Cbren ez a zintjk- korosztily, 6s ha ezt, a lefekvks eldtti idot a TV mellett :rekek- tijltik el, akkor nagyobb eskllyel Iitnak olyan musoro- neknel kat is, melyeket felnotteknek szintak. Tovabb irnyalja zakasz IS mkr- I '

yerme- I A . 1~

ntetett. ,, , zo sza-

jz elvet I

:teti az asinak I

:en tu1- '

xoszak '

a nkzot fokozza mas fel- rekek: a irekben k - koz- ~ti j i t ta- !iimbos. imivel a a nkztik et. Mire ecslksek

a kkpet annak az osszefuggesnek a feltirisa, miszerint a TV-nkzes mennyiskge nem egyenlo mertkkben hat a fiuk 6s a lanyok agresszivitisira, illetve proszocialis viselkedkskre. Szinten ujabb eredmenykent jelent meg annak felismerkse, hogy a viselkedkses kimenetelt a szociookon6miai status is meghatarozta. A fiuknal a televizio mellett eltoltott id8 a proszocihlis viselkede- sek alacsony szintjkvel jirt egyutt, viszont az agresszio se fizikai, se verbilis formajival nem Pllt kapcsolat- ban. A Iinyok korkben azok, akik tobbet neztek tele- viziot, a proszocialis viselkedesek alacsonyabb szintje mellett tobb verbilis agresszibt is mutattak. A fizikai agresszi6 6s a TV-nkzks mennyiskge kozott azonban a lanyoknal sem mutatkozott semmilyen kapcsolat. Az osszefiiggksek a kulonbozo szociookon6miai statu- su csalidok korkben modosultak. A szociookonomai status 6s a nem egymassal interakcioban, a televizi6-

V) N

nezks mas-mas viselkedkses kimenetelkvel jart egyiitt . W r

(Chowhan, Stewart 2007). A mai kutatisok tehk egyre N

arnyaltabb osszefiiggksek meglatasira nyujtanak lehe- toskget, fokozatosan feltarva azon tenyezoket, amik a televizi6 ks a szemkly viselkedkse kozti viszonyra ha- tassal lehetnek.

lnterakcionista nezopont: evolucios szemlelet

Buss es Shackelford (1997) szerint az osztonossCg koriili vita nagyon dichotomizilta egymist61 az elmeleteket, kiklezve a kerdkst az agresszi6 oki hatterere, azaz a kor- nyezet 6s a belso folyamatok kozti vilasztisra. Ez a v i lasztas valojaban nem sziikskgszeru. Evoluci6s modell- jiik az osztonpirti 4s a tanulis szerepkt hangsulyozo kit elmklettibor osszebkkitkskvel egy interakcionista felfogist kkpvisel.

Az evolucios pszichol6gia nkzopontja szerint min- den emberi viselkedks beliilrol vezkrelt mechanizmusok kovetkezmenye, de beinditisukhoz kulso ingerekre is sziikskg van. Minden pszichologiai mechanizmus a sze- lekci6nak koszonheti a lktkt, azkrt maradt fent, mert va- lamikrt adaptivnak bizonyult a faj szimira. fgy pkldiul az agresszio is megoldist jelenthetett szimos on- 6s faj- fenntartast veszklyeztet6 problkmira, igy az eroforrasok elosztisinak problematikijira, a timadis elleni vkdeke- zksre, a szexuAlis rivhlisok eluzkskre, a status i s hierar-

ennek a h.4.9. ibra. i\ ti.vent;zt;si szokisok 6s az agresszivitas viszo- chiaviszonyok rendezkskre. De alkalmas lehetett az igy lya: az agresszioelmeletek egyik ~itkozopontja kivivott hirnev 6s tisztelet Bltal az ellenskgek jovobeli

-

6. fejezet. ~ l e t t a n i szuksegletek 231

timadasinak megelozesere is. Sot, regen megoldis lehe- tett arra a celra is, hogy hosszu tavu parkapcsolatokban a misik felet elrettentse a hutlens6gtol. Illetve az agresszio jo eszkoznek bizonyult a sajit genek tovibbvitelenek biz- tositisira azaltal is, hogy a nem verszerinti gyermekeket egyszeriien elpusztitottik, 6s igy csak a virszerinti uto- dok elvezhettek az eroforrisokat. Evoluci6s szempont- b61 az agresszi6 ezekre a problemikra adaptiv vilaszt jelentett, ezert maradhatott fent.

Ez a gondolat ertelmezesi keretet nyujthat szi- mos olyan agressziv jelenseg hitterenek megertksehez, amikkel ma nap mint nap talilkozunk kulturinkban. Igy ertheto magyarizattal szolgil a nagyszim6 felt& kenyskgbol vagy stitusvesztettsegbii1 elkovetett erosza- kos cselekedetre vonatkoz6an. Viligossi vilhat az is, hogy mi illhat a nagyszim6 csalidi - felesegek 4s mos-

N V)

toha gyermekek ellen elkovetett - brutalitis mogott. Az .W LT agresszi6 tehit erosen kontextusspecifikus, csak olyan N helyzetekben jelentkezik, melyben valamilyen on- 6s

fajfenntartast krinto problkma rejlik, Cs amelyre lehet- skges, hogy az agressziv vilasz elonnyel jir majd. Nem arr61 van sz6, hogy valamilyen osi univerzilis agresz- sziooszton oroklodik - mint ahogy Lorenz gondolta - hanem, hogy bizonyos helyzetek tudattalanul olyan pszichologiai mechanizmusokat hivnak elo, amelyek egy specialis problimira vonatkoz6an koribban sike- resnek bizonyultak.

Az osztonelmelettel az volt a baj, hogy nehezen ma- gyarizta meg az individuilis, a helyzetek kozotti 6s a kultlirik kozti szembeotlo kulonbskgeket az agresszi6 tekintetkben. Vannak, akik kevCs agressziv vilaszt, misok tobbet adnak. A helyzetektol is nagymertkk- ben fiigg az eroszakos vilasz valoszinus6ge Cs fajtija is. Leteznek olyan tirsadalmak (peldiul az eszaki sark- kor kozeleben el8 utkuk), melyekben az agresszi6 leg- enyhebb formija is elutasitott viselkedesnek szamit, igy szinte teljesen hiinyzik, mig m6s kozossegekben (pCldiul Eszak-Brazilia 6s Del-Venezuela erdeiben 610 yanomamok) elismert, jutalmazott viselkedes (Briggs 1970, Chagnon 1968). Ha minden ember agressziv osz- tonne1 szuletik, aminek igy vagy ugy ki kell fejezbdnie, akkor minek koszonhetoek ezek a nagy elteresek? A tanuliselmeleti megkozelites szempontja viszont szin- ten tul leegyszerusito, hiszen azert az ember tobb mint kornyezeti megerositok formilta passziv anyag. Az evol6ci6s elmelet felhagy az Altalinos agressziv oszton- hittel, ehelyett specifikus pszichol6giai mechanizmu-

132 2. resz. Motivacio

sok Qtoroklodkskrol beszil, melyet azonban specia helyzetek hivnak elo. E felfogis szerint az agresszivl selkedes kiviltisaban az elkoveto 6s az aldozat jellel zoi 6s a kontextualis tknyezok is szerepet jitszanak.

Osszefoglalas

1. Valamilyen stresszorral va16 szembesiil~skor i ISI

talinos az eloviligban, hogy a szervezet timad4 ell

menekiilo viselkedkssel vagy ledermedkssel reagll. M 2. Ekkor az ClolPny szervezeteben jellegzetes fiziolo- m, giai viltozisok tortennek, melyeket a ket stresszren A; szer (LC-NE Cs HPA-tengely) mukodese koordinal. ~ C I 3. A stresszorral va1o talilkoziskor megjeleno erz

M lem a fklelem. Ennek tirgya az egyedfejlodes sari

ok jellegzetes valtozisokon megy keresztul.

etc 4. A fklelmek hitterkben bizonyos elmeletek a t nulis szerepet emelik ki, mig misok inkibb evol M

cios termeknek tekintik ezeket. Egy ujabb nezopo ok

szerint bizonyos fdelmeink nem is a veszklyre adc Po

reakciok, hanem sokkal inkibb az undor erzeseb Hc fakadnak. tai 5. A fhlelmek fennmaradasiert az elkeriilo viselk nC

desen t61 jellegzetes perceptuilis, figyelmi Cs kt;- Hc kelo torzitisok is felelosse tehetok. a g 6. A fklelem a menekiilksen kiviil timado viselke- mc dest is beindithat. Az agresszicj nagyon thg foga. lom: megkiilonboztetunk indulati es instrumen- tilis, aktiv Cs passziv, timad6 6s vhdekezo, pro- ii Irodalc

antiszociilis, kozvetlen i s kozvetett agressziot. 7. Az agresszi6 etiologiijhval foglalkozo elmeletek A ~ h j A

kozotti f6 iitkoz6pontot az agresszio oszton~svag ~ a n d d

tanult volta koriili vita jelenti. Az eroszakos visrl- ~ i l

kedest velesziiletett osztonkint kezeli a pszicho- I ~ a n d d

analitikus elmelet, valamint az etol6giai nezopont. EA, A frusztrici6-agresszib hipot&, valamint a tirsr , 1 B a n d

tanuliselmClet ezzel szemben a tanulist tartja a7 dik

agresszi6-elsajititis egyetlen m6djinak. 1 d 8. Az evolucios perspektiva feloldva a kCt elmele ~rkei. tibor kozti nagy ellentmondisokat, egy interakcii re6 nkzopontot kkpvisel. 04 9. A televizi6 agressziv viselkedesekre gyakorolt ha- 1 F$ tisa alitimasztani litszik a tanulis mechanizmusbt tap az eroszakos cselekedetek hitterkben, de termes~c- 1 K p tesen ezzel nem zirja ki azok evollici6s meghatarn zottsiginak lehetoseget sem. A vita mCg eldontetlzr

"' D?