D E M O G R Á F I AD E M O G R Á F I A

DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOKDEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK

alacsony születésszámalacsony születésszám

magas halandóságmagas halandóság

csökkenő népességszámcsökkenő népességszám

öregedő társadalomöregedő társadalom

erősödő migrációerősödő migráció

Tendenciák a világbanTendenciák a világban 2007-ben 6,6 milliárd ember él a Földön2007-ben 6,6 milliárd ember él a Földön

82% a kevésbé fejlett régiókban – ezen belül a legelmaradottabb területeken 82% a kevésbé fejlett régiókban – ezen belül a legelmaradottabb területeken 12% –, s a világ össznépességének mindössze 18%-a lakik gazdaságilag 12% –, s a világ össznépességének mindössze 18%-a lakik gazdaságilag fejlett országokbanfejlett országokban

a legnépesebb kontinens Ázsia a maga 4 milliárd lakosával,a legnépesebb kontinens Ázsia a maga 4 milliárd lakosával, melybôl 1,3 milliárd Kínában, 1,1 milliárd Indiában élmelybôl 1,3 milliárd Kínában, 1,1 milliárd Indiában él

a regionális különbségek a korösszetétel vonatkozásában is jelentôsek, a a regionális különbségek a korösszetétel vonatkozásában is jelentôsek, a kevésbé fejlett térségekben viszonylag magas a gyermek- és fiatalkorú kevésbé fejlett térségekben viszonylag magas a gyermek- és fiatalkorú népesség aránya, míg a fejlett országokra az elöregedés, az idôsek jelentôs népesség aránya, míg a fejlett országokra az elöregedés, az idôsek jelentôs súlya jellemzôsúlya jellemzô

a korstruktúrában tapasztalható eltérések alapvetôen a a korstruktúrában tapasztalható eltérések alapvetôen a termékenység termékenység földrészenkénti, illetve országok közötti különbségeire vezethetôk visszaföldrészenkénti, illetve országok közötti különbségeire vezethetôk vissza

Tendenciák a világbanTendenciák a világban

ma a világon átlagosan 2,6 gyermek jut egy nôre, ám az ma a világon átlagosan 2,6 gyermek jut egy nôre, ám az országos értékek a hétnél is több gyermektôl (Mali és Niger) országos értékek a hétnél is több gyermektôl (Mali és Niger) az alig egy gyermekig (Cseh Köztársaság, Ukrajna) az alig egy gyermekig (Cseh Köztársaság, Ukrajna) szóródnakszóródnak

az elmúlt 50 év alatt a világ átlagos termékenysége jelentôs az elmúlt 50 év alatt a világ átlagos termékenysége jelentôs mértékben, csaknem a felére esett vissza, és a csökkenés mértékben, csaknem a felére esett vissza, és a csökkenés valamennyi régiót érintettevalamennyi régiót érintette

A teljes termékenységi arányszám (TFR) földrészenként, 1950–2010

AFRIKAAFRIKA Afrikában az átlagos gyermekszám az 1950–1955 évi 6,8-rôl a 2000–Afrikában az átlagos gyermekszám az 1950–1955 évi 6,8-rôl a 2000–

2005-ös idôszak átlagát tekintve mindössze 4,9-re esett vissza2005-ös idôszak átlagát tekintve mindössze 4,9-re esett vissza a kedvezôtlen életkilátások ellenére (a várható átlagos élettartam a kedvezôtlen életkilátások ellenére (a várható átlagos élettartam

mindössze 46 év), a magas termékenység következtében a népesség mindössze 46 év), a magas termékenység következtében a népesség Afrikában nô a leggyorsabban a világon, évente 2,5 százalékkalAfrikában nô a leggyorsabban a világon, évente 2,5 százalékkal

Észak- és Dél-Afrikában a 40-50%-os termékenység-csökkenés Észak- és Dél-Afrikában a 40-50%-os termékenység-csökkenés következtében a teljes termékenységi arányszám három körüli következtében a teljes termékenységi arányszám három körüli értékeket mutat, Kelet- és Közép-Afrikában, valamint a Szaharán túli értékeket mutat, Kelet- és Közép-Afrikában, valamint a Szaharán túli területeken a nôk ma is öt-hat gyermeknek adnak életetterületeken a nôk ma is öt-hat gyermeknek adnak életet

a csökkenô termékenység és az AIDS következtében növekvô a csökkenô termékenység és az AIDS következtében növekvô halandóság eredôjeként a nem távoli jövôben Afrikában a halandóság eredôjeként a nem távoli jövôben Afrikában a népességnövekedés mérséklôdése, sôt egyes területeken akár a népességnövekedés mérséklôdése, sôt egyes területeken akár a népességszám csökkenése várható.népességszám csökkenése várható.

A teljes termékenységi arányszám (TFR) és a népesség nagysága Kínában és Indiában,

1950–2010

ÁZSIAÁZSIA Kinában az 1970-es évek drasztikus csökkenését követően a TFRa 20. század Kinában az 1970-es évek drasztikus csökkenését követően a TFRa 20. század

utolsó évtizedére 1,8 körül stabilizálódott, jelentôsen csökkentek a falusi és a városi utolsó évtizedére 1,8 körül stabilizálódott, jelentôsen csökkentek a falusi és a városi népesség gyermekvállalási magatartásában korábban meglévô számottevô népesség gyermekvállalási magatartásában korábban meglévô számottevô különbségekkülönbségek

a gyors termékenységcsökkenés Kínában spontán és adminisztratíva gyors termékenységcsökkenés Kínában spontán és adminisztratív tényezôk együttes hatására vezethetô visszatényezôk együttes hatására vezethetô vissza az okok egy része a társadalmi-gazdasági fejlôdés velejárója (a nôk iskolai az okok egy része a társadalmi-gazdasági fejlôdés velejárója (a nôk iskolai

végzettségének emelkedése, emancipálódása és munkaválla-lása, a gyermekek végzettségének emelkedése, emancipálódása és munkaválla-lása, a gyermekek felnevelései költségének emelkedése, a csecsemô- és gyermekhalandóság javulása, felnevelései költségének emelkedése, a csecsemô- és gyermekhalandóság javulása, a korszerű fogamzásgátlás stb.)a korszerű fogamzásgátlás stb.)

hatalmi beavatkozás a gyermektervezés és gyermekvállalás folyamatába ( Egy hatalmi beavatkozás a gyermektervezés és gyermekvállalás folyamatába ( Egy 1988-ban elfogadott és 2000-ben újabb 10 évre meghosszabbított párthatározat 1988-ban elfogadott és 2000-ben újabb 10 évre meghosszabbított párthatározat szerint két gyermek csak kivételes esetben engedélyezett. A szigorú korlátozás szerint két gyermek csak kivételes esetben engedélyezett. A szigorú korlátozás betartását az állami- és pártvezetés pénzügyi szankcionálással, illetve jelentôs betartását az állami- és pártvezetés pénzügyi szankcionálással, illetve jelentôs kedvezmények megvonásával, társadalmi presszióval, nyilvános megszégyenítéssel kedvezmények megvonásával, társadalmi presszióval, nyilvános megszégyenítéssel biztosítja)biztosítja)

a családtervezésbe történt állami beavatkozás következménye, hogy jelentôsen a családtervezésbe történt állami beavatkozás következménye, hogy jelentôsen módosult a fiú- és leányszületések természetes aránya. Vidéken az egygyermekes módosult a fiú- és leányszületések természetes aránya. Vidéken az egygyermekes családokban az utódok 61%-a fiú. Még erôteljesebb a változás a másod- és családokban az utódok 61%-a fiú. Még erôteljesebb a változás a másod- és harmadszülötteknél: a 100 leányra jutó fiúk száma 121-rôl 152-re, illetve 127-rôl harmadszülötteknél: a 100 leányra jutó fiúk száma 121-rôl 152-re, illetve 127-rôl 159-re nôtt159-re nôtt

ÁZSIAÁZSIA

Indiában hosszú idôn keresztül a halálozások számának Indiában hosszú idôn keresztül a halálozások számának jelentôs csökkenése és a termékenység magas szintje volt a jelentôs csökkenése és a termékenység magas szintje volt a jellemző, a 20. század utolsó harmadában exponenciálisan, jellemző, a 20. század utolsó harmadában exponenciálisan, évi 2–2,3%-kal nôtt a népesség számaévi 2–2,3%-kal nôtt a népesség száma

az 1980-as években öt alá, az 1990-es években négy alá az 1980-as években öt alá, az 1990-es években négy alá csökkent teljes termékenységi arányszám eredményeként a csökkent teljes termékenységi arányszám eredményeként a 21. század elejére 1,9%-ra mérséklôdött a szaporodás évi 21. század elejére 1,9%-ra mérséklôdött a szaporodás évi ütemeüteme

az indiai kormány megengedôbb, inkább a párok az indiai kormány megengedôbb, inkább a párok meggyôzésére irányuló, semmint erôszakos beavatkozásra meggyôzésére irányuló, semmint erôszakos beavatkozásra építô családtervezési politikája következtében a születések építô családtervezési politikája következtében a születések száma kisebb mértékben és ütemben csökkent, mint száma kisebb mértékben és ütemben csökkent, mint KínábanKínában

EURÓPAEURÓPA Földünk egyetlen kontinense, ahol a természetes szaporodás negatív Földünk egyetlen kontinense, ahol a természetes szaporodás negatív

elôjellel írható le: Európa! elôjellel írható le: Európa! A népességfogyás oka a reprodukciós szinttôl messze elmaradó, átlagos A népességfogyás oka a reprodukciós szinttôl messze elmaradó, átlagos

1,4-es TFR1,4-es TFR a rendkívül alacsony európai termékenység 1990 után, a volt szocialista a rendkívül alacsony európai termékenység 1990 után, a volt szocialista

országokban bekövetkezett rendszerváltozással alakult kiországokban bekövetkezett rendszerváltozással alakult ki a társadalmi-gazdasági változások és a családpolitikai megszigorítások a társadalmi-gazdasági változások és a családpolitikai megszigorítások

hatására elbizonytalanodott fiatal népességcsoportok a családalapítás és a hatására elbizonytalanodott fiatal népességcsoportok a családalapítás és a gyermek-vállalás elhalasztásával válaszoltakgyermek-vállalás elhalasztásával válaszoltak

alacsony, 1,2 körüli TFR értékek alakultak ki a dél-európai országokban isalacsony, 1,2 körüli TFR értékek alakultak ki a dél-európai országokban is a keleti és a déli régiónál jóval kedvezôbben alakul a nyugat- és észak-a keleti és a déli régiónál jóval kedvezôbben alakul a nyugat- és észak-

európai országok termékenysége, ám ott sem biztosított a népesség európai országok termékenysége, ám ott sem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója (az átlagos gyermekszám 1,6–1,7)egyszerű reprodukciója (az átlagos gyermekszám 1,6–1,7)

valószínű, hogy általános lesz a kétgyermekes család, s a gyermekvállalás valószínű, hogy általános lesz a kétgyermekes család, s a gyermekvállalás életkori halogatásának biológiai korlátai miatt tovább fog emelkedni a életkori halogatásának biológiai korlátai miatt tovább fog emelkedni a gyermektelen nôk, gyermektelen párok arányagyermektelen nôk, gyermektelen párok aránya

A szülőképes korú nők és a születések száma

1955-2005

Teljes termékenységi arányszám (TFR) Magyarországon, 1911–2005

Az élveszületések száma Magyarországon és Csehországban,

1990–2005

MagyarországMagyarország 1990-ban még 125 679 gyermek született, míg 2005-ban már csak 97 1990-ban még 125 679 gyermek született, míg 2005-ban már csak 97

500500 a tényleges gyermekvállalási kedv visszaesése ennél is jelentôsebb, a tényleges gyermekvállalási kedv visszaesése ennél is jelentôsebb,

hiszen a 20–39 éves nôk létszáma – akiktôl az újszülöttek 85–90%-a hiszen a 20–39 éves nôk létszáma – akiktôl az újszülöttek 85–90%-a várható – 1990 és 2005 között több mint 300 000 fôvel növekedettvárható – 1990 és 2005 között több mint 300 000 fôvel növekedett

ma tehát jóval több potenciális édesanya vállal lényegesen kevesebb ma tehát jóval több potenciális édesanya vállal lényegesen kevesebb gyermeket, mint 1990-bengyermeket, mint 1990-ben

a születések számának visszaesése nem volt egyenletes, 1990–91-ben a születések számának visszaesése nem volt egyenletes, 1990–91-ben még stagnált, s ezt a rövid idôszakot 1992–98-ban gyors zuhanás még stagnált, s ezt a rövid idôszakot 1992–98-ban gyors zuhanás követte, majd azóta – igen alacsony szinten – stabilizálódott az követte, majd azóta – igen alacsony szinten – stabilizálódott az újszülöttek számaújszülöttek száma

Csehországban 2001 óta folyamatos az emelkedés Csehországban 2001 óta folyamatos az emelkedés a házasságon kívüli gyermekvállalás általánossá vált és a a házasságon kívüli gyermekvállalás általánossá vált és a

gyermekvállalás halasztása figyelhető meggyermekvállalás halasztása figyelhető meg

MagyarországMagyarország 1990-ban hozzávetôleg minden nyolcadik gyermek született 1990-ban hozzávetôleg minden nyolcadik gyermek született

házasságon kívül, addig napjainkban ez az arány meghaladja az házasságon kívül, addig napjainkban ez az arány meghaladja az egyharmadot. Európai összehasonlításban ez az arányszám átlagosnak egyharmadot. Európai összehasonlításban ez az arányszám átlagosnak tekinthetô, és a növekedés tempója sem rendkívülitekinthetô, és a növekedés tempója sem rendkívüli

házasságon kívüli gyermekvállalás Magyarországon minden házasságon kívüli gyermekvállalás Magyarországon minden korcsoportban terjed, továbbra is inkább a fiatalabb nôk esetében korcsoportban terjed, továbbra is inkább a fiatalabb nôk esetében jellemzô, 1990-ben a 18 év alatti, 2004-ben már a 24 alatti édesanyák jellemzô, 1990-ben a 18 év alatti, 2004-ben már a 24 alatti édesanyák többsége is házasságon kívül vállalta gyermekéttöbbsége is házasságon kívül vállalta gyermekét

a 24–37 évesek jellemzôen házasságon belül hozzák világra a 24–37 évesek jellemzôen házasságon belül hozzák világra gyermekeiket, 37 év felett azonban ismét a házasságon kívüli születési gyermekeiket, 37 év felett azonban ismét a házasságon kívüli születési arányszámok a magasabbakarányszámok a magasabbak

a házasságon kívüli gyermekvállalás – s ez nem tipikus európai a házasságon kívüli gyermekvállalás – s ez nem tipikus európai jelenség – mindmáig az alacsonyabb iskolai végzettségû nôk körében jelenség – mindmáig az alacsonyabb iskolai végzettségû nôk körében jellemzôbb jellemzôbb

2004-ben a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezô édesanyák 60%-2004-ben a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezô édesanyák 60%-a, míg a diplomásoknak mindössze 14%-a szült házasságon kívüla, míg a diplomásoknak mindössze 14%-a szült házasságon kívül

2004-ben Budapesten és a 100 000 lakosnál nagyobb városokban már 2004-ben Budapesten és a 100 000 lakosnál nagyobb városokban már alacsonyabb volt a házasságon kívül születet gyermekek aránya, mint alacsonyabb volt a házasságon kívül születet gyermekek aránya, mint a kisebb településekena kisebb településeken

A házasságon kívül született gyermekek aránya, 1990–2004

Ezer megfelelő korú nőre jutó születések száma, 1990 és 2004

MagyarországMagyarország 1990-ben a 24–25 éves nôk voltak a legtermékenyebbek1990-ben a 24–25 éves nôk voltak a legtermékenyebbek az ezredforduló utáni években a gyermekvállalási kedv ’csúcsa’ a 29–30 éves az ezredforduló utáni években a gyermekvállalási kedv ’csúcsa’ a 29–30 éves

életkor környékére tehetôéletkor környékére tehetô 1988-ban az édesanyák átlagosan 23 évesek voltak elsô gyermekük 1988-ban az édesanyák átlagosan 23 évesek voltak elsô gyermekük

megszületésekor, az emelkedés folyamata 1995-ben kezdôdött, azóta évrôl évre megszületésekor, az emelkedés folyamata 1995-ben kezdôdött, azóta évrôl évre átlagosan 0,3–0,4 évvel idôsebbek az elsô gyermeküket világra hozó édesanyák, átlagosan 0,3–0,4 évvel idôsebbek az elsô gyermeküket világra hozó édesanyák, 2005-ben 27 év volt az átlag2005-ben 27 év volt az átlag

a szülési kor kitolódása sokkal inkább a fiatalkori termékenység csökkenésének, a szülési kor kitolódása sokkal inkább a fiatalkori termékenység csökkenésének, mint az idôsebb (30–39 év közötti) termékenység növekedésének a következménye mint az idôsebb (30–39 év közötti) termékenység növekedésének a következménye

ma a 18–24 éves nôk legfeljebb fél- vagy harmadannyi gyermeket vállalnak, mint ma a 18–24 éves nôk legfeljebb fél- vagy harmadannyi gyermeket vállalnak, mint másfél évtizede, s ezt a kiesést nem képes pótolni a harmincasok gyermekvállalási másfél évtizede, s ezt a kiesést nem képes pótolni a harmincasok gyermekvállalási kedvének 20–40%-os növekedése kedvének 20–40%-os növekedése

amennyiben minden elhalasztott gyermek megszületne, a termékenységi arányszám amennyiben minden elhalasztott gyermek megszületne, a termékenységi arányszám elméletileg visszaállna a halasztás megkezdése elôtti (1,7–1,9) szintre. Ez azonban elméletileg visszaállna a halasztás megkezdése elôtti (1,7–1,9) szintre. Ez azonban nem valószínû, mivel társadalmi és biológiai érvek sokasága szól amellett, hogy a nem valószínû, mivel társadalmi és biológiai érvek sokasága szól amellett, hogy a halasztás gyakran a gyermekvállalásról való végleges lemondáshoz vezet, vagyis a halasztás gyakran a gyermekvállalásról való végleges lemondáshoz vezet, vagyis a termékenység nem fog visszaállni az 1990-es évek elejére jellemzô mértékre. termékenység nem fog visszaállni az 1990-es évek elejére jellemzô mértékre.

Népesedési kérdések jellemzőiNépesedési kérdések jellemzői

a születési arányszám csökkenése; a születési arányszám csökkenése; a házasságkötések számának csökkenése; a házasságkötések számának csökkenése; a terhességmegszakítások számának korábbi a terhességmegszakítások számának korábbi

növekedése, majd az utóbbi időben bekövetkezett növekedése, majd az utóbbi időben bekövetkezett csökkenése; csökkenése;

az utóbbi időben a halálozás csökkenése és a az utóbbi időben a halálozás csökkenése és a várható életkor növekedése; várható életkor növekedése;

a társadalom elöregedése és ennek messzemenő a társadalom elöregedése és ennek messzemenő gazdasági hatásai gazdasági hatásai

A gazdasági helyzet változásai és a A gazdasági helyzet változásai és a népesedés közti kapcsolatnépesedés közti kapcsolat

gazdasági válsággazdasági válság, a tőzsdei árfolyamok , a tőzsdei árfolyamok összeomlása összeomlása növelinöveli az öngyilkosságok számát, a az öngyilkosságok számát, a munkanélküliséget munkanélküliséget

csökkenticsökkenti a házasságok és a születések számát, a a házasságok és a születések számát, a várható élettartamot várható élettartamot

rendeződik a gazdasági helyzetrendeződik a gazdasági helyzet, nő a nemzeti , nő a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatás, és optimista lesz a jövedelem és a foglalkoztatás, és optimista lesz a közhangulat, közhangulat, megköttetnek az elhalasztott megköttetnek az elhalasztott házasságok, megszületnekházasságok, megszületnek a korábban nem vállalt a korábban nem vállalt gyermekekgyermekek

MagatartásformákMagatartásformák

a több gyermek vállalása, a házasságnak az a több gyermek vállalása, a házasságnak az együttéléssel és főként a rendezetlen párkapcsolattal együttéléssel és főként a rendezetlen párkapcsolattal szembeni preferálása és az abortusz elutasítása szembeni preferálása és az abortusz elutasítása konzervatív felfogáskonzervatív felfogás és magatartásmód és magatartásmód

a kevesebb gyermek vállalása, az együttélésnek és a kevesebb gyermek vállalása, az együttélésnek és főként a rendezetlen párkapcsolatnak a házassággal főként a rendezetlen párkapcsolatnak a házassággal szembeni preferálása és az abortusz elfogadása szembeni preferálása és az abortusz elfogadása liberális felfogásliberális felfogás és magatartásmód és magatartásmód

Befolyásolja-e a népesedési Befolyásolja-e a népesedési mutatószámokat az akár a mutatószámokat az akár a

társadalom egészére vagy csak egy társadalom egészére vagy csak egy nagyobb részére kiterjedő nagyobb részére kiterjedő

optimizmus vagy optimizmus vagy pesszimizmus pesszimizmus ????????

Az élveszületések száma és változása az Az élveszületések száma és változása az előző évhez képest, 1980–2005előző évhez képest, 1980–2005

1984 1985

1990 1991

2004 2005

19841984 1983., az év folyamán: […] A nemzeti jövedelem nem nő, az ipari 1983., az év folyamán: […] A nemzeti jövedelem nem nő, az ipari

termelés 1%-kal emelkedik, a mezőgazdasági termelés 3%-kal termelés 1%-kal emelkedik, a mezőgazdasági termelés 3%-kal csökken, az építőipar teljesítménye 2%-kal csökken, a belföldi csökken, az építőipar teljesítménye 2%-kal csökken, a belföldi fogyasztás 2%-kal csökken, az egy lakosra jutó reáljövedelem nem fogyasztás 2%-kal csökken, az egy lakosra jutó reáljövedelem nem változik. […] Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának változik. […] Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának 36%-a a fejlett tőkés országokkal bonyolódik. […] 36%-a a fejlett tőkés országokkal bonyolódik. […]

1984. február 2–4. Először látogat Magyarországra brit 1984. február 2–4. Először látogat Magyarországra brit miniszterelnök Margaret Thatcher személyében. miniszterelnök Margaret Thatcher személyében. február 9. Meghal J. Andropov, a Szovjetunió Kommunista pártja fő-február 9. Meghal J. Andropov, a Szovjetunió Kommunista pártja fő-

titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. február 13–14. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első február 13–14. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első

titkára vezetésével küldöttség utazik J. Andropov temetésére.titkára vezetésével küldöttség utazik J. Andropov temetésére.A 73 éves Konsztantyin Csernyenkó lesz a Szovjetunió Kommunista A 73 éves Konsztantyin Csernyenkó lesz a Szovjetunió Kommunista

Pártjának új főtitkára. Pártjának új főtitkára. április 17–20. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Magyaror-április 17–20. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Magyaror-

szágon tartózkodik.A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi szágon tartózkodik.A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tanácskozása a gazdaságirányítási rendszer Bizottságának tanácskozása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairóltovábbfejlesztésének feladatairól

19841984 április 19–20. A Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminisztereinek április 19–20. A Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminisztereinek

Bizottsága ülésezik Budapesten. Szerződést javasol a NATO-Bizottsága ülésezik Budapesten. Szerződést javasol a NATO-tagállamoknak a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemon-tagállamoknak a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemon-dásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. dásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról.

november 6. Elsöprő fölénnyel ismét R. Reagant választják az Egye-november 6. Elsöprő fölénnyel ismét R. Reagant választják az Egye-sült Államok elnökévé. sült Államok elnökévé.

1985. március 10. Meghal K. Csernyenkó, a Szovjetunió Kommunista 1985. március 10. Meghal K. Csernyenkó, a Szovjetunió Kommunista Párt-jának főtitkára. Párt-jának főtitkára.

március 11. Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártja új március 11. Mihail Gorbacsov a Szovjetunió Kommunista Pártja új főtitkára. főtitkára.

március 25–28. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. március 25–28. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Középpontban a gazdasági problémák. Feladat a fizetőképesség Középpontban a gazdasági problémák. Feladat a fizetőképesség további megőrzése, a legszélesebb értelemben vett reformpolitika további megőrzése, a legszélesebb értelemben vett reformpolitika folytatása. Szokatlanul kritikus hangú hozzászólások.folytatása. Szokatlanul kritikus hangú hozzászólások.

Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések száma Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések száma és a teljes termékenységi arányszámés a teljes termékenységi arányszám

Az ezer megfelelő korú nőre jutó Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések és a teljes termékenységi élveszületések és a teljes termékenységi

arányszám változásaarányszám változása

A házasságkötések száma és változása A házasságkötések száma és változása az előző évhez képest az előző évhez képest

Az ezer nem házas megfelelő korú nőre jutó Az ezer nem házas megfelelő korú nőre jutó házasságkötések száma házasságkötések száma

Az ezer nem házas megfelelő korú nőre jutó Az ezer nem házas megfelelő korú nőre jutó házasságkötések számának házasságkötések számának

változása változása

Az ezer megfelelő korú nőre jutó Az ezer megfelelő korú nőre jutó terhességmegszakítások száma terhességmegszakítások száma

Élettársi kapcsolatÉlettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolatban élő nők Az élettársi kapcsolatban élő nők aránya kohorszok szerint aránya kohorszok szerint

Az együttélés változásaAz együttélés változása 1970-es évek:1970-es évek: az özvegy és elvált nők kétszer nagyobb az özvegy és elvált nők kétszer nagyobb

valószínűséggel éltek élettársi kapcsolatban, mint a hajadonok, Az valószínűséggel éltek élettársi kapcsolatban, mint a hajadonok, Az élettársi viszony terjedésének Magyarországon elsősorban a válás élettársi viszony terjedésének Magyarországon elsősorban a válás utáni új kapcsolatok képezik a forrását utáni új kapcsolatok képezik a forrását

1970-1980-as évek közepe1970-1980-as évek közepe: az élettársi kapcsolatban élő elváltak : az élettársi kapcsolatban élő elváltak arányának növekedése; az ilyen kapcsolatok valószínűsége 12,6%-arányának növekedése; az ilyen kapcsolatok valószínűsége 12,6%-ról 17,2%-ra emelkedett (az összes 15–49 éves nő között), míg az ról 17,2%-ra emelkedett (az összes 15–49 éves nő között), míg az együttélők körében az elváltak hányada 31,5%-ról 47,3%-ra ugrott együttélők körében az elváltak hányada 31,5%-ról 47,3%-ra ugrott

1980-as évek közepe után1980-as évek közepe után: az élettársi kapcsolatban élő hajadonok : az élettársi kapcsolatban élő hajadonok részaránya növekedett; annak valószínűsége, hogy a 15–49 éves nők részaránya növekedett; annak valószínűsége, hogy a 15–49 éves nők közül valaki ebbe a csoportba tartozzon, 3,4%-ról 5,1%-ra, illetve az közül valaki ebbe a csoportba tartozzon, 3,4%-ról 5,1%-ra, illetve az e csoportba tartozók aránya az összes élettársi kapcsolatban élő nő e csoportba tartozók aránya az összes élettársi kapcsolatban élő nő körében 28,1%-ról 35,5%-ra emelkedettkörében 28,1%-ról 35,5%-ra emelkedett

Az együttélés változásaAz együttélés változása 2001-ben a hajadonok aránya az élettársi kapcsolatban élő nők háromötödét 2001-ben a hajadonok aránya az élettársi kapcsolatban élő nők háromötödét

(61,3%) tette ki. Mindazonáltal annak valószínűsége, hogy egy hajadon ezt (61,3%) tette ki. Mindazonáltal annak valószínűsége, hogy egy hajadon ezt a párkapcsolati formát válassza, ma is alacsonyabb, mint egy elvált asszony a párkapcsolati formát válassza, ma is alacsonyabb, mint egy elvált asszony esetében, hiszen 2001-ben az előbbiek 16,1%-a, utóbbiak 28,6%-a tette ezt. esetében, hiszen 2001-ben az előbbiek 16,1%-a, utóbbiak 28,6%-a tette ezt. Az elvált nők élettársi kapcsolatai a mai Magyarországon is az összes Az elvált nők élettársi kapcsolatai a mai Magyarországon is az összes élettársi kapcsolatnak egy jelentős részét (30,7%) teszik ki. élettársi kapcsolatnak egy jelentős részét (30,7%) teszik ki.

az élettársi kapcsolatban élők Magyarországon a legalacsonyabb társadalmi az élettársi kapcsolatban élők Magyarországon a legalacsonyabb társadalmi (iskolázottsági) rétegből jöttek(iskolázottsági) rétegből jöttek

Nyugat-Európában viszont inkább a magasabb végzettségűek választották Nyugat-Európában viszont inkább a magasabb végzettségűek választották ezt a formát, és alacsony volt körükben a gyereket vállalók arányaezt a formát, és alacsony volt körükben a gyereket vállalók aránya

az élettársi kapcsolatban élő hajadonok gyakorlatilag mindig igen magas az élettársi kapcsolatban élő hajadonok gyakorlatilag mindig igen magas arányban (60%) voltak gyermektelenek, ugyanakkor az élettársi kapcsolatot arányban (60%) voltak gyermektelenek, ugyanakkor az élettársi kapcsolatot fenntartó özvegyek és elváltak körében csaknem ugyanaz a termékenységi fenntartó özvegyek és elváltak körében csaknem ugyanaz a termékenységi mintázat rajzolódott ki 2001-ben, mint az azt megelőző évtizedekben mintázat rajzolódott ki 2001-ben, mint az azt megelőző évtizedekben

Az élettársi kapcsolatban élő nők Az élettársi kapcsolatban élő nők megoszlása családi állapot szerint megoszlása családi állapot szerint

A házasság és élettársi kapcsolat relációja A házasság és élettársi kapcsolat relációja az első párkapcsolatokban az első párkapcsolatokban

a 25. életév betöltéséiga 25. életév betöltéséig

A 25. életév betöltéséig első párkapcsolatként az élettársi A 25. életév betöltéséig első párkapcsolatként az élettársi viszonyt választók aránya a különböző születési kohorszba viszonyt választók aránya a különböző születési kohorszba

tartozó összes nő körében, iskolai végzettség szerinttartozó összes nő körében, iskolai végzettség szerint

A házasságon kívüli születésekre A házasságon kívüli születésekre irányuló többváltozós elemzés irányuló többváltozós elemzés

az élettársi kapcsolatban gyermeket vállaló nők vagy sokkal az élettársi kapcsolatban gyermeket vállaló nők vagy sokkal fiatalabbak, vagy sokkal idősebbek, mint akik házasságban fiatalabbak, vagy sokkal idősebbek, mint akik házasságban szülnek szülnek

iskolai végzettségük alacsony, inkább nem vallásosak, és sok iskolai végzettségük alacsony, inkább nem vallásosak, és sok közülük a romaközülük a roma

az élettársi viszony minden társadalmi csoportban, de az élettársi viszony minden társadalmi csoportban, de különösen a társadalmi hierarchia két pólusán népszerű különösen a társadalmi hierarchia két pólusán népszerű párkapcsolati forma, gyermeket ennek keretében sokkal párkapcsolati forma, gyermeket ennek keretében sokkal nagyobb valószínűséggel vállalnak az alsó rétegekbe tartozók nagyobb valószínűséggel vállalnak az alsó rétegekbe tartozók

Forrás: Spéder

Az (első ) élettársi kapcsolat:próbaházasság Az (első ) élettársi kapcsolat:próbaházasság vagy a házasság alternatívája? vagy a házasság alternatívája?

A házastársi és élettársi kapcsolatok A házastársi és élettársi kapcsolatok tartóssága tartóssága

Az élettársi kapcsolatok mint első Az élettársi kapcsolatok mint első párkapcsolatok jellemzői 24 hónappal párkapcsolatok jellemzői 24 hónappal

létesítésük után létesítésük után

KövetkeztetésKövetkeztetés

többségben vannak azok az első élettársi többségben vannak azok az első élettársi kapcsolatok, amelyekből házasság leszkapcsolatok, amelyekből házasság lesz

az első élettársi kapcsolatok nagy része az első élettársi kapcsolatok nagy része házasság előtti, ún. „próbaházasság”házasság előtti, ún. „próbaházasság”

az élettársi kapcsolatok egyre később válnak az élettársi kapcsolatok egyre később válnak házassággáházassággá

annak is mutatkoznak jelei, hogy az élettársi annak is mutatkoznak jelei, hogy az élettársi kapcsolat önálló, tartós, alternatív életformává kapcsolat önálló, tartós, alternatív életformává lesz, elterjedéséről, arányairól még közelítőleg lesz, elterjedéséről, arányairól még közelítőleg is nehéz bármit mondani is nehéz bármit mondani

Az élettársi kapcsolat megjelenésének és Az élettársi kapcsolat megjelenésének és terjedésének lehetséges okaiterjedésének lehetséges okai

Az uralkodótól eltérő életforma (itt: párkapcsolati forma) Az uralkodótól eltérő életforma (itt: párkapcsolati forma) térnyerésének előfeltétele:térnyerésének előfeltétele:

az érintettek (a társadalmi aktorok) kérdőjelezzék meg azt a az érintettek (a társadalmi aktorok) kérdőjelezzék meg azt a hitet, hogy a házasság a párkapcsolat egyetlen legitim formája hitet, hogy a házasság a párkapcsolat egyetlen legitim formája

az intézmények (struktúrák) – legyenek azok államiak vagy az intézmények (struktúrák) – legyenek azok államiak vagy közösségiek –, ne várják el, ne írják elő és ne ösztönözzék a közösségiek –, ne várják el, ne írják elő és ne ösztönözzék a házasságot mint kizárólagos párkapcsolati formát házasságot mint kizárólagos párkapcsolati formát

válásoknak az 1960-as években beinduló és folyamatos terjedése válásoknak az 1960-as években beinduló és folyamatos terjedése döntő szerepet játszott a házasság intézményének döntő szerepet játszott a házasság intézményének megkérdőjelezésében és megingatásábanmegkérdőjelezésében és megingatásában

a válási arány emelkedése azt is elősegítette, hogy „válás utáni” a válási arány emelkedése azt is elősegítette, hogy „válás utáni” életformák alakuljanak ki életformák alakuljanak ki

a válás után új párkapcsolatot létesítők egyre inkább előnyben a válás után új párkapcsolatot létesítők egyre inkább előnyben részesítették az együttélést a házassággal szembenrészesítették az együttélést a házassággal szemben

a házasságkötés nélkül létesített párkapcsolatok elfogadottsága nőtt a házasságkötés nélkül létesített párkapcsolatok elfogadottsága nőtt a magatartásminták generációk közötti átadása szintén közre-a magatartásminták generációk közötti átadása szintén közre-

játszhatott az élettársi viszony mint első párkapcsolat megjelenésében játszhatott az élettársi viszony mint első párkapcsolat megjelenésében és terjedésében és terjedésében

az elvált szülők gyermekei sokkal nagyobb valószínűséggel választják az elvált szülők gyermekei sokkal nagyobb valószínűséggel választják elsőként az élettársi kapcsolatot elsőként az élettársi kapcsolatot

ÖsszefoglalásÖsszefoglalásAz együttélés terjedésének okaiAz együttélés terjedésének okai válások terjedése, amely megszüntette az „életre szóló házasság” válások terjedése, amely megszüntette az „életre szóló házasság”

eszményét; eszményét; a válások utáni együttélés terjedése, amely megkérdőjelezte a a válások utáni együttélés terjedése, amely megkérdőjelezte a

„házasság kizárólagos” ideáját; „házasság kizárólagos” ideáját; a közösségek felszámolására irányuló, illetve alakulását gátló a közösségek felszámolására irányuló, illetve alakulását gátló

társadalompolitika, amely akadályozta a párkapcsolatok közösségi társadalompolitika, amely akadályozta a párkapcsolatok közösségi szabályozását, legitimálását; szabályozását, legitimálását;

az atomizálódás és erőltetett mobilitás, amely kulcsszerepet játszott az atomizálódás és erőltetett mobilitás, amely kulcsszerepet játszott az „üres individualizációban”, illetve a válások számának az „üres individualizációban”, illetve a válások számának növekedésében; növekedésében;

a női foglalkoztatás, amely vélhetőleg nem hagyta érintetlenül a a női foglalkoztatás, amely vélhetőleg nem hagyta érintetlenül a hagyományos nemi szerepmegosztást; hagyományos nemi szerepmegosztást;

az állami lakásépítés radikális csökkenése és a lakás-finanszírozási az állami lakásépítés radikális csökkenése és a lakás-finanszírozási rendszer átalakulása, amely gyengíthette a korai házasodás és korai rendszer átalakulása, amely gyengíthette a korai házasodás és korai gyermekvállalás modelljének követésére késztető erőket. gyermekvállalás modelljének követésére késztető erőket.

Az anya átlagos életkora a gyerek születési Az anya átlagos életkora a gyerek születési sorrendje szerintsorrendje szerint

Az anya átlagos életkora a gyerek születési sorrendje szerint

A második gyerek születésének esélye 5 évvel A második gyerek születésének esélye 5 évvel az első gyerek megszületése után az első gyerek megszületése után

Meghatározott életkorig első gyermeküket Meghatározott életkorig első gyermeküket megszülő nők aránya iskolai végzettség szerint megszülő nők aránya iskolai végzettség szerint

Az elsőként született gyermekek megoszlása a Az elsőként született gyermekek megoszlása a különböző párkapcsolati kontextusok szerintkülönböző párkapcsolati kontextusok szerint

Forrás: Spéder

A 60 hónapon belül megszületett második A 60 hónapon belül megszületett második gyermekek megoszlása a különböző gyermekek megoszlása a különböző párkapcsolati kontextusok szerint párkapcsolati kontextusok szerint

Forrás: Spéder

A termékenységi magatartás változása A termékenységi magatartás változása

az első gyermek vállalása későbbi életkorban történikaz első gyermek vállalása későbbi életkorban történik a halasztó magatartás, bár kisebb arányban, de kiterjed a második a halasztó magatartás, bár kisebb arányban, de kiterjed a második

gyermek vállalására isgyermek vállalására is a diplomás nők gyorsabban alkalmazkodtak az átalakuló a diplomás nők gyorsabban alkalmazkodtak az átalakuló

körülményekhez, körükben a halasztó magatartás terjedése gyorsabb körülményekhez, körükben a halasztó magatartás terjedése gyorsabb voltvolt

ha a felsőfokú végzettségű nők vállalták első gyermeküket, akkor a ha a felsőfokú végzettségű nők vállalták első gyermeküket, akkor a második megszülését már nem késleltették második megszülését már nem késleltették

a legalacsonyabb a gyermekvállalás azok körében, akik hosszabb a legalacsonyabb a gyermekvállalás azok körében, akik hosszabb ideig tartós élettársi kapcsolatban élnek és ezt nem váltják át ideig tartós élettársi kapcsolatban élnek és ezt nem váltják át házassággá házassággá

az együttélést házasságban kezdők gyermekvállalási hajlandósága az együttélést házasságban kezdők gyermekvállalási hajlandósága szintén érzékelhetően mérséklődött szintén érzékelhetően mérséklődött

a termékenység csökkenése mögött, azzal szoros összefüggésben a termékenység csökkenése mögött, azzal szoros összefüggésben a a párkapcsolatok radikális változásapárkapcsolatok radikális változása tapasztalható tapasztalható