DECUS SOLIruDINISPALOS EVSZMADOK

Tz! sándor köa€m ködé sé vel szerkesztetteSÁRBAK oÁBoR

szENT IswÁN TÁRSULATAz ÁPosToLI szENTszÉ K KÖNWKIADTJA

BUDAPEST 2OO7

Mr{RKUSM vTRts HÁJNAIK^

A PÁLosoK SZEREPE A PÁPAI KÁLVÁRIA EPÍ TESÉ BEN,A HITÉ LET MEGÚJÍ TÁSÁBAN

A pálosok kultijrateremtd munkásságának ma is látható é s me8hatáÍ ozó em|é ke Pá-pán a Mlvária, amely egyidós a2 eldz ekben b€mutatolt templomukkal é s máig a né -pi vallásosság egyik meghalározó szí ntere' Egyben felhí vja a figyelmünket ana, hogya páIosok missziós tevé kenysé gé ben milyen nagy szercpe volt a templomon kí vülivallásgyakorlahak, amelynek áIandóan foÍ málódó, többszöÍ ösen Í é tegzett hatásaegé szen a Xx. század közepé ig é l é s eleven volt.

A váms törté neté vel foglalkozó szakilodalom sokáig Esredázy Pál, majd Ferencf kapitány-ftjldesurak kitaÍ tó é s eÍ ószatos ellenrcfoÍ mációs lé Pé seinek tulajdoní tolták akatolicizmus itteni el rctöÍ é sé t.. Holott á2 utóbbi kutatások egyé (elm en rámu.tattak' hogy mí g l638-ban csak 4 katoükus volt a váÍ osban, s eÍ e csáky László isutalt a pálos kolostor alaPí tó|evelé ben,' addig egy l 660-ban ké szült összeí rás szerinta Pápa belterületé n é ló háztaí ásfók közt már lé nyegé ben minden társadalmi ré te8bena katolikusok voltak többsé gben (az ̂ fány hozú yeÍ í leg 65:35)'' Tehát bármi|yener szakos volt is Esterházy Pál ló59 eleje é s 1660 Úárciusa közötti ell€nreformációsakciója (melynek során elvek a protestánsoktól temp|omukat' temet jük€t, ispotá'|yukat, ma|maikat, né met katonaságot vezé nyelt a városba, majd visszate|epí tette aferences rendet) mé gsem hihetjük, hogy másfé l eszteÍ dó leforgása alatt á|té ré sre bí Í -hatta Pápa lakosságának közel ké tharmadá!, köztük számos n€mest, akiket a földesú rIegfeljebb csak zaklalott' de nem ké nyszerí thec[. Benyomásunk szerin! az l638 é slóó0 közötti é vek, a pálosok missziós tevé kenysé ge az eddiginé l behatóbb vizsgálatot igé nyel abból a szempontból, hogy milyen módon, milyen eszközökkel haladt€l rc a lakosság rekatolizációja s az eklor kia|aku|t gyakorlat hogyan befolyásoltaké s bb a város vallási é leté t.

' Kapos, l&i!í n: Pápayá!6 .glet.ms lcí rása. PáPa' 1905' (RcP.ia|: |989 ') 63-1| ': bsú a, JóaeÍ ^ pá.. pai .vang' lefom. .8]i b& levé káÉ l 5l o-l8l l ' PáPa, I 875. 44-45''' Tó|h Endr.: A pí pai rcfomátus.ayház |fune|.' Pó'pa' | |.'1299'} Ifi' H.M |svli!: Lj||4@ Ladislai csáky de coí dendo m@asl.rio Papé nsi Paülií orun' In: Lapok Pápa Töné n.té ból ( 19812) 49-53. (A továbbiálóaí : ifJ- }1.,M | 99E.)' KaloM lfir.: P|payfuo' |f,il. é vi rssze ú .ása. IÍ j veszpr6n Megy.i Mú z.Umk Közlemé nyci l l ( 19'72)34t-356.. su*,Ir F.rcnc: Páp^ ̂ |óÍ Tt korbaí . In: Tanllmányok Pápa várcs t&é neté bó| a k.zd.t.kt6l l970.i8'FósreÍ lc Kubií yi Andlás. Páp! ' |994. |6,1-169.

A Pá1osok s?.e|ePe a ?.iPai kólviriué Pí |é stbdl, ú hiÍ é k|,neglijí lIisú bdn 6',71

A PÁLosoK SZEREPE PÁPA FELEKEZETI ÓSSZETÉ TELÉ NEKMEcvÁLToZTATÁsÁBAN

Az l638 ban PáPára telepí tett pálosok igen nagy vitalitásról é s aldvitásról tettek bi.zonyságot' szí vós é s cé ltuda|os nunkával visszaszerezté k közé Pkori biÍ okaik ekkormé g hódoltsá8ban lé v nagy fé szé t.5 Jelent s szerepet biz(osí ottak a környé k é letében a kolostor számáraaz egyre szaporodó házingatlanoké s a növekv mé Í é k föld.é s szól birtokok. s a ktjlönösen fejlett malom8azdaságuk'd Gázdasá8i helyzetüket é sgazdálkodásuk sokoldalú ságát' birtokviszonyaik tagoltsá8át, jövcdclmi fonásaiksoké t jellegé t jól tükrözik az l7 86. é vi leltáÍ felsoÍ o]ásai, amcly szerint a pesti rend.ház után a pápai rendelkezett a |egnagyobb vagyonnal''

A közé pkoÍ ban eÍ edetileg remete é letmódot folytaló rendben a szemlé l d szerze.tesi elmé lyültsé gen tú lmen en eklrorra már nagy teret kapott a lelkipásztori tevé .kenysé g' s móg szé lesebb körben bekapcsolódtak a vií ros szellemi é lelbe.

A pálosok tti|tötté k be Pápán a katolikus szempontból né zve üresedé sben lé v plé .bános Í .e|adatköré t a jelek szerint az ulán i s, hogy I 659'tól fogva jsmé t volt kaloliku splé bánosa a váÍ osná}'' Pá|osok vezetté k Pápa legkorábbi katolikus anyak nyvé t l638é s l 668 között, é s felté tel€zh€t , hogy c sa} ezután vette át a p]é bánia a szentsé gek k i.szolgáltatásánaI é s az anyaki'nyv€k veZetósónek a feladatát',

A ]elkipásztori tevé kenysé g mellett a pápai pálosok é ppcn ú gy. mint többi rend'rí rsuk - a xvII' században els sorban a hittudományok é s az egyházi szónoklattanm ve|é s€ teré n t ntek ki' Hogy csak né hány nagyhatású szónokot emlí tsünk: a len.gyel származású skotniczky Alfonz; Mikulics Miklós a bé csi é s olmützi kollé giumotjií rt kiváló növendé k' ké s bb isztÍ iai taÉ ományfónök;'d a hí res misszionárius é ss,/enle|e|ú \.]g) lmIe: Ber/evic/} Ldjo...ki már E./Jk \4Jg)3JoÍ '1Jgon l. jcIcnló.eÍ edmé nyeket é rt el; valamiDt az egykoÍ i feljegyzé sek szerint a leghatásosabb é s leg-több visszalé Í é st elé r pápai pálos szónok, Tamó György.|1

' MagyÚ oszágos Le!é lIár (a lovábbú kban: MoL) Kam3ni Le!é ltí r' E l53 AcÍ a Paulinorun Fasc'248' I27' A pápai pálos rend j'vainat jegyzé kci MoL s 8ó. A pí |os lé rké pek közTll a pápai koloí oIvsszaszelzett birlTkanól helys7í nlljzok l77l |'1'13'. Kisb.in E,nil: A na4lll Pilosenl] lijné netc I:l225 l ] l l ' I I , : l ? l I . l ?8ó. P í |os lo los lor k iadása ' Bp, l938-|94o,1| ' 21 '26 'l A pápai pí losok sz lóbií okol szereztek KisTó PusztÍ n (ml K vágóór)' Pálkán (Lo!ászlat.na szonrsZé dságí ban)J somló heeyen é s Bad.csonyban, MalommaI lcndelke7tek: Agyaglik puszlán, (!r!kóD,

. K i lá\d\ . \en ' D.bIon\ bJn ' c 'd|\ í n ' \ j7 'onJ. /e|||n ihJ ' ) .n e ' l . jpJn\ ' 1 o L c - @ l l e l J t J í d u í J . ' | | e ! é | | J I e / e l e . I a n j \ e l ' V e | | n o ! e o . l " n o d e Í P " J I i n e r H u n A ' P ' o ' ' í / 'lonr, l lll. Pápa sziJvegé t közlj: Document! Anis PauliüoÍ un Az an'agol gy jtötte cyé ressy Bé la'sajló aláreTdezle Tóth Melinda, ifj' Enrz Gé a, szé phelyi Fnnkl Györly. A belezeté sté s !z egy$ í e]ezelek é lószávát í Í a Hervay Fereí c' A nagyar lendt3noní ny nonoslorai l.lll' tsp'' l975. l976' l97lj(A Magyal Tudományos Akadé mia MÚlé szctörlé neli Kutaí ó csopor!ának foí í skiad'áiyri' l0, l3'1 .1.1IL l92 208.

3MalnórI lú k:Fehé Í b^Í áIÖkPápÍ nAbencós(egykorpó|os)tenp]omé pí é sé í eké s|ehzenre lé sé nek

200 é ves jubi|eumí r'. Pápa' l942' 6-8, (A roví bbiakban: M/,l'r)"A/J1)a^on)!JeIen| . jáv. . /p|em r^el e ' t , ] l . lp l J ' rn l l e!e ' InbJn La lU\Jbb 'JIb.n vLL)| ' ' lhJ .'" Pí ia vegyes anyaköryv.k 1ó]8,jcDene|''" vEL H ll28 ' P|eiffel.halya!é k: D./ szer^leset: Pálosoka lonatkozó fcÜe8yzé sek

612 Má.kusre vöröÍ Hojrolka

A páIosokjelent6s munkát vé gezlek a vallásos !í rsulatok elteÍ jcszté sé b€n is. Töb.bek között k alapí tották meg Pápán a Rózsaí üzé r Társulatot, amely meggyoÍ sí tottaa Í ózsafüzé r-imádság é s í 8y a rózsí iizé r.használat e|teÍ jedé sé t' ami soka( segí te( apaszloÍ izációs munkában. A társulat kezd€tben magyal volt' majd l728.ban megala.kí tották a né met Rózsafüzé r Társulatot' A ké t társulatnak l739-ben mfu 600 tagiavok a városban.l:

Fonlos eszközük vo|t a |álvií nyos körmenetek taí ása. kü|önösen ÚmaPján é sNagyszombaton' amely ké s6bb b6vült a szent kereszt felmagasztalásának ünnepé velé s a cé hek fogadott ünnepcinek látványos me8tartásával.'l

Jelent s szeÍ ep€ volt a pápai kolostor é s a váÍ os szellemi é leté ben annak is, hogy(különösen a protesú ns iskolák eÍ szakos bezáÍ ása után) átvetté k az alapfokú ' majdké s bb a közé pfokú okta!ás feladatát. l 647-tól emlí tik a pálosok i skoláját é s l660'banmár l0o tanuló jár tanodájukba. A hazánlban |é v Pálos iskolák között a Pápai |ettfokozalosan a leghí rcsebb' s amikor m€gala}ult az a|8imnázium (l72l)' ennek az is-ko|ának a tanteÍ ve, taní tási módszere é s szellemisé 8e iIányÍ tólag hatott a többi pálosiskolára.!. PáPán is alkalmazták a rcfoÍ máció é s e||enreformáció kiizdóteré n oly né p.szer szel|emi haÍ ci fegyvert. az isko|adÍ ámát' amelynek gy jtemé nyé t a xvlll. szá.zad közepé r l a pápai szüIeté s Táncz Menyhé n gy jtö(te össze az utókor számára.|!

Ha pedig az é pí tkezé seiknek' a mesteÍ ek' munMsok' ké pz - é s iparm vé szek fog.|alkoztatásának' az itt dolgozó Pá|os faragóm helynek a hatását vizsgá|juk, látjuk,hogy az igé nyes é pí tó é s mové szi programját lituÍ giával egyeztetve következetesenkeresztülvivó Í end pápai m ködé sé ben mi|yen szé les kt'rd é pí tó', ké pzó. é s iparm .vé szeti tevé kenysé 8 vé Bz i, inspirálói é s finanszí Í ozói voltak'

A PÁPAI PÁLosoK TÁRSADALM| TÁMooÁToTTsÁGÁ

Tanulságos megvizsgálnunk, hogy a pálosok kikrc hatottak é s kikre támaszkodhattak|eginkább a váÍ os lakosai közül. A Pálos anyakönyvek vizsgálata (melyet ifj. Her.mann Is(ván veszPÍ é mi é Í seki levé káÍ os vé 8zett el) b€tekinté st nyú jt a váÍ os katoIi.kus vagykatolizált né pessé gé nek táIsadalmi é s nemzelisé gi összeté telé be ''. Né gy tár-sadalmi csopoÍ t rajzolódik ki világosan az anyakönyvekból: e8y jelent sebb számúné met katonaság' amely 165l é s ló55 között voltjelen a város társadalmában' majdnyomtalanuI e|t nik, é s háÍ om folyamalosan jelenlé vó csopoÍ t| a magyaÍ n€messé 8,va|amint a né met. é s magyaÍ anyanyeIv pol8ársá8.

'l vé zpf.m Megyci L.v.|tí . (a bvábbiakban: VEML) x||. | 5. ̂ pá|os rcnd páPai rcndhí zánal rik.d.k.s- i.rtái: Á pí pai Pá|c l.nd ó̂ .fiIz.r táBa3ógának @|é l}tf !!. |728.|'l'l9''. xi$ &ty&r Á Pápai Pl.bániá löné n.l.' vcszpré m' l9o8' 79-8l ' (A továbbilkban: rÜJ')'. Bako'+yóti ll.lé Í onz: A pápai loth' $/mTlsiuD lóné n.l. a pólosok idejé bé n' Pápa' l8%' (Repdrt:

t98.)|' Nódasd| l,jos: A pÁ|os* isko|.dÍ áoí i é s iskolai szí njársz&ük PáÉ n' Ií : vcszpní m M.gy.i M'í &u.mok Kózl.mé í y.i l7 ( l9E4) 427-.45l '," Il' Hernun htyóa: A l7' századi pápai tatolikus anylkönyv tizsgálala (Khé .lel a lú Pcsolatiháló..I.mls tóné né ti alka|m.z{sáta) In: sic llÜ ad Ásrra (2m4Á) 9-2E' (A lovábbiakb!.: t']. t'eú a.{2004.)

A Pólovk szeQpe a pópai kóbória é p|té sé ben' 4 hné Iel heqú jn4sóbu

A né met reguláris katonaság felté telezhetóen a harmincé ves háboÍ ú vé gezté vel ke-Í ült a vfuosba, amikor a nyu8ati hadszí nté ren feleslegessé vált katonaság egy ré szé tmagyaÍ oÍ szági er dí tmé nyekben helyezté k el a Habsburgok. A feh nóen óüd itttöltött id szak azt sejteti, hogy Pápa csupán ideiglenes állomáshelye volt az alakula-toknak.r'

Á katolikus anyakönyvben szelepl magyal nemessé g jelent s Í é sze egyidej legvolt a kiÍ ályi rsé g tiszÜe, a vámegye tisztsé gvisel6je, illetve a földesú r faÍ nfliájánaktagja. Nyitott kaPcsolatrendszerüket jellemzi, hogy a lehetó le8több csoportbé li csa-láddal igyekeztek keresztszül i kaPcsolatba kerülni nem Zí rkózva el a protestáns ke.Í esztsziiló választásától sem (Pl' Acsády, He8yi, Nádasdy, Tallián, zsoldos).''

A né met polgárság elsó generációjánal fog|alkozásaké nt megjelölt pa$antyú s'hajdú megnevezé s aÍ ra utal, hogy városba k€Í ülé sük a várórsé g lé tszámának oövelé .sé hez, ',fegyvememei'' korszer sí té sé hez köthetó. A né met polgáÍ ság 1660-as é vek-t l letelePül második 8enerációjának foglalkozásai között olyan iparágakat találunk,mint k6m ves, asztalos, tatács, gyeÍ tyaönt ' csé pl vagy ftiÍ dós. A né met ké zm ve'sek mesteÍ geneÍ ációja zömmel osztÍ ák eredet volt' akik beilleszkedtek a váÍ os é leté -tle, családi kaPcsolatokat lé tesí tettek a helyi polgársággal é s é szben már a XvI 'század vé gé re e1magyaÍ osodtak.."

A magyaÍ anyanyelv polgáÍ ság vagy inkább nevezhetné nk ké zm veseknek, je-lentette a város katolikusságának meghatárczó elemé t.D

PáPa vá,rosa az egé sz xvII' században a Nyl|gat-Dunántú l egyik legielent sebbipari-kereskedelmi központja volt' váÍ a é s vé gváÍ i Í sé 8e viszonylag biztos é letfelté -teleket teremtett a polgári lakosság számára. A váfosban minimálisan l 8_20 cé h m .ködött ekkoÍ ''. Té ny, hogy vallási hovatartozásukat az esetükben tudta a legjobbanbefolyásolni a földesú r, hiszen a cé hlevelek bevonásával é s ú jak kiadásával (amely-ben kiköti' hogy csak katolikus vallású t vehetnek fel) lé nyegé b€n teljes mé rté kb€n el-len rizte a cé hek tevé kenysé gé t é s szemé lyi állományát. Ugyalatkor az umdalomszisztematikus8! fejlesztett é s támogatolt egyes cé heket é s foglalkoztatottságukat isbiztosí totla. Ez különiisen jelent s volt a k m ves.' kófaú gó. é s ács cé hek eseté ben,máskoÍ p€dig korlátozhatta a cé hbeli mesterek tevé keDysé gé t.. A földesú Í befolyása

6',73

1, Il' H.funn2Ú]4'20-2|'isukibr i m l]]-l]4'!| Ú' H"mann zou' 23-z5j JonM ul'or Pápt varc' Iako$á8a a xvllt' százd kó7eÉ n' In. Llpo| Pá.pa Tóí é n.té ból (]997/2) 4'5' (A továbbiatba': Janb.)l Pápa í .resi tÁrsnddnáról vi'. 'ú di./ó.'./iPópa vátos ijnkományzata a ké s6feudalizmus id6sákábáí ' l730-l847. Pápa' l995'97-]0ó. (A loví b.

l| IÍ ' Hemün 2w{ |a t 9' l '/antdr i' m. 3' é s ó' I cs- D obroyi|s Doro|t,a: A |8. szí aadi é pí 16cé hek é s áÍ agybi.tokos uradalmak klpcsolaú i' Ií : Iv. (é zm vesipa.töí é neli szinpií zion. VEAB É í esí t . veszPÉ m.l98l '23-2?'

, IÍ ' H.funn 2ú '4- 23 'iJÚkó: i' m' 3'.. 1(,J Emór Á pápai fé gyve.€s polg{rság é s a pápai cé hek. In: Pápa város egyetemes leí rása. serk' Ka.posy LuciáÍ ' Pápa' l9o5' (R€prinl| l989.) 87-89'; ri$j i' m' 70-75.i Herhann Is|vón: Pápai cé b'p.csé .tek a l7' sz&adban. In: Á hosszú tiz€nkil.ncedik é s a .óvid husadik száad. Tanulmányok PöIl'skei FerenckószóTÉ sé re' BD-.20@. 187-20ó.' cs' Dobrryits Doro||,e É pí tkezé s a | 8' századi Magyalországon (Az uradalmal( é pí té szte)' Bp'. 1983'9fl1 .i Reiuq Jóws: A cÍ óf Este.házy család pápai lé vé |táú ban 6É ött cé hlé vé lé k' I.: L'pok PápaTöí é nelé bó|( l99&5-Ó 8J-l2o.| B?t.i, c'ub-HcM k^dnj A pápliylból cé hlev.|en.k áliralau ónkntpé ten ú bó! t é \zé É ( | 645l' ln: lofi é 5 lárg' i emle|e ink lutalóF Em|ek}ön}ry Bánkú ti lm75' születé snapjá.a- Bp'' 2002' 79-9'

674 Móú usné vörös Hajnalka

é s a pálosok missziós munkájának köszönhetden a XVII. század másodil felé benmáÍ a pápai polgárság s zí ne-javál' ké pez cé hbeliek a katolikus egyház tagiai lettek's ók azolg akik a települé s vezeté sé nek is aktí v, meghatározó é szesei. A xvII. szá-zadban az ismert vá.osbí rók több mint 83%-acé hbeli iDaÍ os volt'"

A pá]os anyakönyvek e|emzé se is a ké sóbbj adomanyolók liirsada|mi sliiruslaa|apján megállapí thatjuk, hogy a pálos szerzetesek a vfuos vezet6 Í é tegeiben találtaklegf6bb táÍ nogatóikra' í 8y a katolikus nemessé gbeo, a magyar- é s né met cé hes iparo-sokban é s (mivel a városba visszaté Í t fercncesek következetesen elzárkóztak a né metigehiÍ deté stól) a város lassan növekvó né met lakosságában'

A PÁLosoK vIszoNYA Fs FELADATMEcoszTÁsAA TöBBI PÁPÁN É Ló SZERZETESRENDDEL

Röviden szólnunk kell a Pápán é l többi szerzetesrendr l é s a pálosokhoz f zód vi.szonyukól, feladatÍ negosztásukról.

Á szerzetesek közül ajezsuitát é rkeztek a legkorábban a v|í rosba' 1631.tól 1647.i8m ködött jezsuita misszió a lelepülé sen ''I\4issio csákyana'né ven. Kecskemé ti [st-v]án nagyszombati é s Kanizsai Pálfi János né metú jvári jezsuita pápai jelenlé té ról tu-dunk' akik a földesú r udvarának é s a katolikus váÍ katonaságnak a lelki gondozásátvé gezté k.'A továbbiakban csupán 1727 é s 1730 közöttj€lennek meg ú jÍ a, amikorveszpÍ é m, somogy é s zala megyé k ó0 Plé bániájában taÍ tottak né pmissziót',l

A Pálosok 1 ó38.ban é rkeztek a vlí Í osba é s egé szeí feloszlatásukig itt é lt,ek.!Az l660-as é vekben a harmadik szerzetesÍ end is felt nik Pápán: a ciszterciek. lk

a zirci Í endház szerzeteseinek tekinteté k magukat' s csú addig akartak a várcsbanmaradni, amí g a török el nem vonul é s ziÍ ci Í endházukat ú jjá nem é pí tik.'zirci ideig-lenes otüonukba mé gis csak l72ó-ban sikedlt átköltözniük' de mé g egy ideig meg-taÍ ottát pápai váÍ osi házukat é s az Alsó MajoÍ okban lé v ké t majorsági telküket is.A pálosoklQl szoros kapcsolatot tartottak, ottlé tük alatt kiptájukba temetkeztek s azé pí tkezé seikné l pálos mesterek m ködtek közÍ e. Többek közi'tt a zirci templomszenté lyé oek szobrait é s architektú ráját is Pápán faÍ agták, s a kórusrács munkáit ispálos laikus, szombathelyi József ké szí telte.! Ugyancsak pálos mesterek dolgoztaknagÍ eveli é pí tkezé seiken' A pápai Polinger fest testvé Í ek (Ignác é s Antal) azok'akik azé pül templom falfestmé nyeit é s a templomot körülvevó fal fü|ké ibe a kálvá.ria stációinak ké peit megfestetté k',,

a H.nann István: Pápai !á.osbí .ók n xvII. száadba[ Adalé kok a xvII' százldi Pápa városi aÍ choí to..- lógií noz' In.Acla Mu\.iPapenÍ (. PápJiMú /eUm' Eí ey'ó7 í 2002 ' 7l- l08'. vEL H V28' Pte'ffel.haByaÉ k' Je7sUitÁ| pápai mbvidja' veli.s |.ószlo: va?|a|ok A freByo J€̂ ui|áI.-mÚ|tjábl' Bp'' l913.II' 70.. VEMLlv.c. Hitbé liiratok xlv' kóteg l04l' s2' FeÉ nczihlván l. tanu vauomása ad' 3'" rfi. Hemn t998.49-53."' HTnó|h Kú l@|in: zi|c |öné net.' veszoré m' 1930' 1 l5-l 18-, Mo!,ór: i. m' z5.i A88hó4 Món'a] Ádátoi< a pálosok xvIII' századi m vé *i tevé k..ysé gé hez. In: ÁF

ché ológiai E.tesí t 49 (l93ó) 98' (A továbbiakban: ,4sslti.) 1936')| A88ház! Mó|ia: A zi|ci ^pá'|sáE|.mplomé plile/é *i a xvIII' században' v€szpÍ é m' t937' l6'.2]' tA lo\ abbia|ban. Á88fui.' lsJ7'). VEML x||' 2' 8' AcÁel.Í . Rend zrc.P'l$.PáJzio é J san|gollhardiApá(ágána} levé kdJnak |'é /.iBMn No l 58. A kálváí át is fesló Polií ger lgnác elszómolása )776'bó|, Aqghózj |931 .30'

A Pólrsok szercpe a PáPai kdlvó|ia é Pí |é sé ben' o hi|é le, n.gú j|tósóba^

szinté n az l660-as é vekb€n é rkeztek meg a városba a ferences szerzetesek. Ittlé tü-ket nem tekinletté k ideiglenesnek mint a ciszterciek' ók é gi binokaikÍ a té Í tek vissza.Különös€n é lvezté k a2 Eslerházy család támogatását é s gondoskodását' Addig. amí ga pálosoka váÍ os katolikus nemessé gé t, va|amint a magyaÍ é s né met aí yanyelv pol.gárságot gondozták, a ferencesek az e8yszeÍ bb né p megnyeré sé vel eÍ sí tetté k Pápakatolikus hité leté t'! Ugyaná'kkoÍ a pápai ferencesek lelki tevé kenysé ge messze tú lha'ladta a vá.os hatáÍ ait. |.122 é s |765 kózij||' vezetett anyakönyvük bejegyzé sei szerint6k pasztoráhák a Bakony hegysé g nyugati í €|é t' lovábbá a Kisa|fö|d egy nem cseké lydarabját.I8y veszpré m megye egyharmada é s a kömyezó megyé k szé lein e|teÍ ül te.|epülé sek katolikusai lelki ki'zPonljuknak tekintetté k a pápai feÍ encesek ko|ostoÍ át é sna8yobb ünnepeiken a pápai hí veken kí vül k is megjelentek a városban.!!

A szeí zetesÍ endek kijzü| |egutoljáÍ a a bete8ápo|ássa| í o8lalkozó iÍ 8almasokat te|e-pÍ tene le l 757.ben EsteÍ házy Ferenc. számukí a már n€m jutolt hely a zsú foh be|vá-osban' ezé í t a külvií rosi Í é szek közül legdinamikusabban fejlód A|só Majorokbe|iHosszú utcában é pí tetté k fel ko|ostorukat é s kórházukat'l.

Á KÁLvÁRIA É PÍ TESÉ NEK INDÍ .]ÚoKÁI

A Pápán é ló szerzet€srcndek köz | a pálosok é s a feÍ encesek mozgatták meg a l€gna'gyobb töm€8eket' Az l,732. é yi eqyházláÍ 'ogatás szerint szentmisé Í e é s szentbeszé .dckre a hí v6k a szeÍ zetesek templomaiba jáí ak é s k irányí tolták a templomon kívüli vallási é letet is.JAz ú mapi köÍ men€tet a világi plé bánosok nem a napján' hanema rátövetkczó vasámap tartották, meÍ t a pÁ|osok jogot formáltak e körmenethez.A feltáÍ nadási körmenet is a páIosok temPlomáMl indu|t, majd a feÍ encesek kolosto-rának é rin!é sé vel jutott csak el a plé bániatemp|omboz.y Nagy látványosságot jelen.tettek a kordaviseló testvé Í ek ú jhold vasámaPi körmenetei é s az ünnepé |yesebb al'kalmak szí n!'ompás felvonulásai. A kordás lestvé Í ek né ha önosloÍ ozó körmenetet istaí otlak é rzé keltetve KÍ isztus alázalában é s kí njaiban va|ó e|mé lyülé süket.!

Felm€Í ül mindezek ulí n a ké Í dé s' atko. mié í csak a xvIIÍ . század közrÉ n fogal'mazódik mcg az igé ny kálvária é pí té sé Í e Pápán, Pedig tudjuk, hogy mind a pálosokmind a ferencesek milyen központi han8sú llyal ápoltií k Klisztus szenvedé sé nek tisz.leleté t'

Szilá8y István vizs8á|ataiból tudjuk, hogy a stációs kálváÍ iák alapí tií sában a xvltr.század második haÍ rÍ tadá8 a magyaroÍ szá8i feÍ enceseknek nem volt szercpük, inkább

, Taucs lnc.-PJeiÍ e. ,ino!] sz.nr F.rcnc fiaia leszpé mi egbób.gyé b.n a l7-l8' szí zldban' Pó.p+z2|e9els2.e'2w|' 6'14.' 233-2]6'' 75]-755. (Á lovábbialb{n: Ta*Ács-PÍ eiÍ .|',)'' M..ei z:so!|:Á É Pa f@nc.s.t !i'.té !.t. t xv-xv l- szludban. ln: A í @Í c.s l.lkisé 8 hatá9 az ú jto.i Kózé P

.. EUróPa ú 'rt.n.t.rc é s kuhú ní jóra' R.ndóné í eli kon|.renciák t/l ' Pi|irc9b! - Büdapé st 2(x)5' 2 |G22ó.'.'. TdMcÉ PÍ eWI i' |n' 237-239''379_186'

! EszIeí goú i Prí nási L.vé l!í r (EPL)' visil.tio plulium Parchimm ecct.siaí um elemptarum. Páp.nsis'1732. Lib.r 27 . ZO.

I (i$r i. m. 78-80.' VEML xlt' l l ' A F.mes R.nd Pápai Reí dháán* iÉ tai' 24. A pápai lonv€nr |.|tí E l753.1844' Ta'

ucÉ PJeiÍ .|: i' n. 6E6-{'E7 '

675

Má.fu sné v|,|l's Haj ̂ dl kd

templomaik, kolostoraik kömyezeté b€n állí tottak ker€szteket vagy ká|váda.jelenele.ket.. A pálosok nevé hez viszont több koÍ ai ká|váÍ ia álí tása is fú zódik. lgy tt'bbekközótt ve|iik hozható kaPso|atba a Na8yszomba(ból ModorfáÍ a vezet ú ton 1650után f€lé pí te( kálvária, k hoztií } lé tÍ e azt sopronbánfalván (1óó7)' Máriavölgyben( 17 l0.1729) é s Máriano szttáA (I7 59-].7.|1\.

A Pápai ká|vária me8é pí té sé nek igé nye mindeo bizonnyal összefüggött azzal a lö.rckvé sse|' ame|y korlátozni é s ú j mederbe kí vánta teÍ elni a pápai szerzetesrendek li.tuÍ 8iáját é s templomon ldvüli szokásrendjé !.

Pongrácz Gáspár erdskez é s nagy m veltsé g pápai plé bános az, aki az esztergo-mi helynök láno8aú sáva| az 1730-as é vek közeÉ n megváhoztatta Pápán az isten-tisztelelek rcndjé t é s az ünnePi k Í menetek Í é 8i szokását azza| a nem titko|t cé llal'hogy a hí veket a plé bániatemplomba szok(assa.' A rcndezé s után a feÍ encesek csakbizonyos me8határozott ünnepeken pré dikálhattak. Az ú mapi körmenetet a plé bánostaí ottá. majd az az! követó vasámapon taí ották meg a pálosok' A í eltámadási köÍ -menet a plé bániatemp|omból indÜIt é s oda té rt vissza, ott vé gezté k az e| í í szeí aÍ -tásoka!. A kordásoknak me8tiltották, ho8y a templom é s a ko|ostor kefí té sé n kí vü|pí ocessziót vezessenek. Tehát a|ig maÍ adt hely é s alkalom a né pi vallásosság oly lát.ványos é s kedve|t alkalmainak gyakorlásáÍ a' Ezé rt fogalmazhatol! í gy Mokoss JózsefPá|os szerzeles l740.ben az EsteÍ házy Ferencnek az é pí tendó kálvária é Í deké ben í nlevelé ben: ''Pápa mez váÍ osána} é s val|ásunkon lé v6 ájtatos hí v€knek é gen óhajtottvágya' hogy a Kálvária.he8yé t miné l hamaÍ é bb meglálhassák, é s |elkiké ppen me8vi.gasztaltassanak,"!

Besziámolt a pálos alya levcle a tervekól é s szándé kokróI is' A pálos Í end válla|tamagára a kálváÍ ia m vé szi programjának kialakí tfuát, az é pí té s szervezé sé nek é s a2elké szült ke8yhely gondozásának terheit' Anyagi áldozatokat a rend tcmplománaké pÍ té se miatt a páIosok nem válla|tak maguka, de az é pí té s munkálataibó| tevé ke.nyen é szt kí vántak venni é s számí toltak a hí vek áldozatos s€8í tsé gé rc é s munkájáÍ a.A Rildesú í ó| a jóváhagyáson kí vül iddnké nti segí lsé get, az adományok keze|é sé reinté zóté s a fÍ issen ültetelt hán- é s vad8€sztenyefák vé delmé t ké í e a szerzetes' A föl-desú rgyoÍ s vá|aszában biztosí totta,,a lehet sé g szerinti anyagi segí tsé geté s a fák vé .delmé t''' de nem szólt a pé nzügyek kezelé sé Í ól'll

Ki vállalta ezt magfua é s e8yáltalán hova, milyen teÍ ületÍ e é pültakálváda?

- s:il.'Di 1$!ár A ma8ye kálváriák.s ! í .rcÍ c.*t \aPcslato' |í : Á f.rcnc.s lel*is.8 hatí s u ú jtoriKözé PEuróPa ttÚt.né té r. é s kllrú rájára. R.í d(óí é neli konf.l.nciák l'2' Pitircsaba - BÚd'p.st' 2005'838-847_

' Khsr i'm.7.|-78' Il, Herutrtr /Jnl'] sz.ntmil]ósi é s óváliPongrácz GásPár PáPaiplé bános váÍ oslé ''rá9 a xvlu' sáad .l.'é 16l l fm&k]adí j)' Páp!. lqa9'

l P' Mokcs.lóz{.f t 74o' mlrc'Us l24n E't.rház' F.rcs.h.z in |cte|é t ló'll xÚJ: '' m' l97-|98.' GÍ óf Eí eÍ h y Káb|y Ka\t.Iy. é s Táimú kum' Pápa' Escí h.ázy FeEn. |.v.|.i. |ts/'. 75'9ó't]' E\|elházy F.ré nc l740' máÍ cius 20.ón Pr^onybó| utasÍ tj! Bnó Józs.f riszranóját' ho8y a kálváfh .pí té sé né l$.8Í tsen a pálos sze2elesrek ''az gÚadicshoz RÚksé 8es tóvek meghozltáú ban' ú gy az frláIí andófí knak cont.natiójában',' Mi'lt4).Vndor Adatot a pápai urada|om.s tasté ly töÍ té n.t.he'' In: vé sz'pfé m Mé 8yé i Mú eumok Közl.né nyei lE (l98ó) 399-427' (A továbbialÓan: M|i/'4.) A bnulmÁnyfu88é lé ké b.n (4l }427) . szcnó 2(N levé I rc8.sztáját t.tt. közl' Á |.v.l.t ttbbB.gé t gr. E.|..háry Fe.rcnc királyi lámolmesEr í í a Bittó Jú Fí lre' d. akad kóztuk n.hány' lr.lyel i!' Eí eftázy F.É nc é sEsterházy Kó.oly lüldött Pápára'

A FóIo'ok s.erePe a É pai kÁlvória é P{,aé beL a hilé l.| fr.8|ijí lósóban 611

A PáPaiak ú j ájtatossági helye PáPa külterületé n a váÍ ostól é szakra a gyóri ú t mel.|ett' az Úrdomb nevú d |ób€n kapott helyel. Á xv l. század els felé b€n ezen a teÍ ij.|cten az iparosok' f |eg a Ya.gá} é s a csizmadiák szól skeftjei hú ódtak.* Az ú t má.sik olda|a már uradalmi terí ilet volt,legel k é s az umsági Í najoÍ hoz taí ozó 8azdáságié pületektel é s lakóházakkal (melyeket t zveszé lyessé gük miatt l?85.ben lebontot.tal)'.' A teÍ ü|et t€hát függetlennek számí tott, használa!í ! nem korlátozhatták. A kál.vária É nzügyeinek kezelé sé t pedig a városi unács ál|al megbí zott e8yik tanácsnokmint temp|omatya kezelte. Sámadásait €Is6 fokon a városi tanács' másodfokon azú riszé k vizs8álta meg.!

A KÁLVÁRIA É PÍ TÉ SÉ NEK szAKAsZA|

A ma lálható ká|vfuia több periódusbal é pü|t' emiatt többfé le sÚusjegyet ma8ánhoÍ -dozó é s té Í ben is összetett é pí lmé ny. De ikono8ráfiai programját tekintve is le8alább3 8ondolatköré pü| egymásra' mé gis egysé 8et ké Pezve tárul elé nk'

Az é pületegyüttes ma is látható legfontosabb elemei 1740 é s l?49 közij|t kószü|.tek el.'

A pápai Esteí házy.kasté ly nádoí ermé ben, az l750-es é vekben ké szült í estmé nya város koÍ abeli é Püleleit ábrázo|japontos h6sé ggel, amely többek között a kálváriátis megöÍ ökí tette.. A festÍ né ny valamint a plé bánia ház!öré neté nek bej€8yzé sei é s avizitációk leí rásai alapján rekonstruálhatjuk az é pí té s els szakaszát.

A kálvfuia központi é pí tmé nyé hez' a mesteNé gesen eme|t dombhoz ma is é s azé pí té s idópontjában is hársfál*al sze8é lyezett szé les, egyenes ú t vezetett. A háÍ sf|í káÍ nyé kában bú jt é s bú jik meg azóra is az öt kápolnaszcr stáció, amely a xvIII. szá.zadi rózsafüzé Í es kálváriáink e8yik legsz€bb pé |dája'a' A fájdalmas olvasó ö( litkát.ábrázolták a 2-3 alakos szobor.kompozí ciók' Az eredeti festetl szobrok is fából ké 'sziilteh de valamivel kisebb€k vohak a most láthatókná|. Esterházy Károly lev€les.könyvé ból tudjuk, hogy a kálvária l795.b€n löÍ té nr felú jí tása é s kiegé szí té se soÍ án akápo|nákat megnagyobbí totú k, é s a szobÍ okat ú jrafaragták' (A munkával EsterházyK'í oly Adami Jakabot bí zta meg, aki ekkor máÍ a pápai ufada|omban dolgozott').'Az adatok aÍ ra engedoek következletni' hogy a sé rült majd kie8é szí tett Í é 8i szobrok

. Bo+fuir Inre Ede: PáPaÍ e|epüté sfóldrajza' Pápa, | 943' (Rcpnnl l997 ') 76' vEM L xv' l l ' a' K.zú ltosté lké pek gy jtcmé ny.: T-575ll'ó' Pí Pí hátár axvl||' szí zad köreÉ n'

a' MoL. A pápai Eí ..házy Uradalom lajstromozon iBiai P l2ló' PÍ eteklusi |eYé lnásoht tönyvck capsa5l'or' Esl€üázy F..eTc s.cretfiusának Prcl@olluma No 5 ( l78.t- l794) 5'

! Historia domus pafochi& Pápa' |. tót.t: t 7}L| 9o7' - Ké ziBt a p|é bí nia l.!é lrárában' Fé nyní solaóant v.szp.é mi É É li é 5 Fókáptal.ni L.vé ltá'ban. A kátváÍ ia reÍ elsé g.s dombjáoat elké szü|lé ról é s a 3k..cszt í .lí llÍ t{!áról b.je8yzé s l ?{ó. 25'

a uszló Pé 1er: ^N^noA.fri Pápa f.stmé ny a Pápoi F6 té . ! l7 l8.századbun' In:Acla Mus.iPáp.nsisPáDai Mú eumi É n.í ló 9/l0 (2004) 5.ó.

l' s.iügi.Jfud'r Pa@lituryia- ikoro8ráfia*é pí té s&t' A.ózsáfí lNációs kálvfuiákól.lí : vasisemle( I99ry4) 5l E-537-

. ,,Aki é Emink vé rr.| vftjté kee(i akir é rmüí k ne8ostmztakl lkil é í e(rnk ti'vissel toronáaakl aki.reí o.k a L.rcszt.t hordoaal at.it é rcttunk lGesztrc l.szí .tt.k'''

l' MoL P l2tó' clpsa 5l' No 6' A pí plikálv&ia ]795' é vir.stau.ólósa l25'

ó78 Mó|ku'né vöro' HajMB,

Ma8yaÍ polányba keÍ ültek. Ezek ikono8ní frája é s a megfo8a|mazásuk módja azonos'de jóva| igé í yesebb alkotások' rninl a ma Pápán ládlatók.

A fák é s srációk áJlál övezet! ú t a mestersé ges magaslathoz vezet. A mestersé geshe8yet a hí vek hordú k össze' a p|é bániai é vk nyv sz€í in! 300 embeÍ is dolgozott na-ponké nl'{ A ma8as|atot kí vülÍ l k fallal eÍ sí tetté k me8, amely arányaival é s hatal.mas mé rcteive| leny göz hatást kelt ma is' A kövek szállí tásához a szekercket aföl.desú Í biztosÍ totta."

A mest€rsé gesen emelt ma8aslat közepé n egy misé zé sre is alka|mas kápolnát é pí .lettek sekestyé ve|' A káPolnához v€zet6 |é Pcs mindké t olda|án ké t kisebb káPolnais fe|é pült' az egik a szent csa|ádnak' a másik szent Annának szentelve' Az omtó-riumké nt is használt kápolnában a nagyobb ünnepek álkalmáva| misé t taÍ tottá}' aho-va ilyenkoí a templomból vittek ki hordoáaló oltií í .'

A kápolna felett. az é pí tmé ny le8magasabb pontjií ra l74ó. május 24{n hiárom fa-keÍ esztel állí toltak koÍ puszok*a|. A plé bániai é vkönyv í e|jegylse szerinl a k€resztekfe|á||itását a csapó cé h finanszí rozla'l| A megfeszí lelt Udvöziló é s a ké t lalor faszob.rát a szakirodalom kezdetleges, provinciális alkolásoknal min sí tette' Á 2000.ben|órté nt restauÍ álás után derült ki' amikoÍ a többszörös átfesté st letisztí tották, hogymagas szakmai ludással rendelkez mesterek alkotásai..' Alkotójukban a pálos fafa.ragóm hely mestereit feIté telezhetjük'

Ag8házy Mária valószí Í t sí ti' hogy 1745 é s 1755 ki'zöt! Pálos fara8óm hely dol.gozott Pápán, melynek tóbb alkotását azonosí totta's Tatirck Fé lix (I7l0-l?59) páloslaikus faszobÍ ász-aszta|os í aÍ a8ta a veszpÍ é mi szé kesegyház stallumiat 1745 ószé ng,va|aminta pápai pálos templom szeoté |yé nek hat-hat ülé ses tölgyfából ké szí tett stal-lumait é s a szefletesek kón'lsának intarziás padjait l753-ban.ll Pápai pol8áÍ i kapcso-lalaiÍ ól annyit tudunk' hogy l749-ben l.eonald Helb€Í sdorfer é s felesé ge laí ja ke.Í esztví z alá Johann Tatirek Pápán születe[ 8yeÍ meké t'. aki va|ószí n leg a páloslaikus fafafagó Felix Tatirek rokona volt' ta|án munkatá.sa is. A század közeÉ n !öbbpálos templomban munkálkodotl, többek között 1755-b€n Pápán do|gozott, Hah Ke-lemen pá|os laikus' aki már a rendbe lé pé se elótt is hí res fafaÍ agó m vé sz volt'!' Az1760.as é vektól viszont már nincs adat fafangó m hely m ködé sé ról Pápán, az uÍ a'dalom alkalmazásában álló kószobrászok ké szí tik el a szüksé ses faszobrokat is.

. Hisloria donus oachiaé Páoa I' 25'' Breüázy Fftni leve|e Biltlí JóA.Í h.z' Po ony |7,|o' ú árcius 20' GEKM |t!z': ?5'9ó'13.; .{'|i'4,:

. EPL Libd 37' visitatio pluí um parchi!rur.cclesimm exemptlnn. PáP.nsis l?54' l95''' Hisloria domus oar€hile Páoa I- 25'' Köszönöm Jeney zohá. í .s;ob.ász' rcsrau.átomak (veszpré m)' hogy az oÍ szásoA M .mlé kvé dé lmi.. Hi! alnlk ös'zeí llí tott szakmai anyagba b.t.kinlh.tt.m'" .4$Il.',l'l|ioj A b@kt szobrí szat Magyaronzá8on' Bp', 1959' l' 126' (A lovóbbialóar] Áss/'á?

r959.)! vÉ L Gazdasági l.vé lÉ .' Jószá8kományzói h.tok' lo' IpÍ osor Í é sz.Í e telj.í l.ll ldfreté Fk'ólsám'.- ldá!|l?4' októb.r Jl é n Jm R ot |izát.k a nunlÁjAé í" ^geháq |9]6' |o3'|A\gfuia |959' |zE''2E5 iMolnó| i'n'za 25'- Páp!' ómai La|olilus 'n'a}önyv' |7a9 jtnuáÍ 5.lohann TaÚek sugnna n.vo |ányánal anyal'ónyvl' b.j.8yz.* Ercd.lii. a papaip|é báni'n' miko6|m&olal! a v.s'Fé m M.8y.' L.ú |lárbm''. 4sÁ,'l3 l9Jó' |0J'lÁ*Pfuj., |959' 204'i MoI,'ó|: ,' m' 24'

A Pálosok s.rÍ epe 4 Pápai *ól'ária é Pí !é sé b.n' a hilé l.| h.|ú jí hisában 679

A kálváí ia fakoÍ puszainak kiegé szí té sé Í . ! 749.ben' a Í tildesú Í me8Í endelé sé re ké .szült a fájdalmas anyaé s János festett k szobm valamin! a kálvária kú tjához Jé zus é sa samáriai asszooy találkozását megelevení t kószoboregyüttes' cÍ óf Esterbázy Fe-renc Hueber Lipót pápai szobÍ ászmesteí bí zta meg a feladattal'll A ké t pápai,,ké pfa'ragót'' Hu€ber Lipótot é s testvé é t Józsefe('' je lentós feladatoklQ| bí zta meg a földe-sú r' A már emlí telt kálvárián ké szült szobrokon kí vti| Hueber Lipót fara8ta l749.benNePomuki szent János szobÍ át' majd l754.b€n a szrnt Flórián szobrot. Á kiegé szí tóe|cmeket' mint É |dául a FlóÍ ián szobor ballusztrádját lestvé Í e, József ké szí tette. A kGszobrokon kí vül famunká*at is vállaltak. 6bbek között szentsé glaÍ tól dí szí tett keÍ et-tel, szószé ket, 8yertyalartókat' kánontáblát, kercsztet stb'.

A pápai kasté ly nádortermé b€n lé v festmé nyen a hármas kereszttel szemben lát-ható mé g ké t szobor, minden bizonnya| a töviskoronát é s veÍ onika kendójé t kezük-ben tartó ké t angyalszobor az.

A mestersé ges he8y hátsó' é szaki oldalán. a hármas keÍ eszl a|att. a mé lyen a hegygyomÍ ábá vágott' 3 mé teÍ magas kóvel kiÍ akott boltoz^tos ''biií önben''' vasráccsalelzárya' a szé gyenosz|ophoz kötözöt( KÍ isztus faszobrát helyezlé ke|' Aho8y egy ko.rabeli emlé kiratból tudjuk,,'ide szokta a buz8ólkodóné p, kjs€bbva8y nagyobb pé nz.darabokban beszómi á|dozaljait'''".

A kálvií ria é pí té sé nek els6 szakaszában az ikonográfiai cé l a Me8vá|tó Fiú kí n.szenvedé sé r l való elmé lkedé s, az ehhez kapcso|ó ájtatossági formák terjeszté se é sgyakoÍ lása. Láto8atásánal kiemelt id szaka ehhez kapcso|ódóan a na8yböjt é s kü|ö-nösen nagypé nlek ünnepe volt. Jó| kaPcsol&ott ehhez a rózsafüzé Í imádkozásánakaz a szokása' hogy az imádkozók egymás után kefesté k fel a ké peket' s Í gy elmé lked.tek az ábí |ú olt titkokfó|. Á táÍ sulati keretek kiizött vé gzett ájtatosságnál szerepelta bavonké nü körmenet' s az í gy vé gzetl keresztú l illetYe a ózsafiizé Í . Az 1754. é vivizitáció szerint egyre nagyobb számban keÍ este fel a kegyhelyet a pápai hí v kön kí .vül a kömyé k katolikus lakossága'"

Már az é pí té s els szakaszában elké szült a remetelat is,"J amely a Nádorterembenlé vó ké p szerint toronnyal é s haÍ anggal is rendelkezeí ' valamint a kálv&iához taí o.zó kú t is' de err l ké sóbb mé g szót ejtünk.

Á kálvária b ví té sé nek következó szákasza hú sz é wel ké s bb' l7ó7é s l 7ó9 közötttöí é nt' amikor ú jabb szobÍ ok é s é pü|et.kie8é szí t elemek keÍ ültek a kálváriá.a. A bóví lé s ok4 hogy l 752-b€n szentilonay Józs€f €sztergomi é Í sek megalapí totta Pápán a''szent keÍ eszt felmagaszta|ásának Lársulatát''' melyet igen é í é kes felszerelé ssel is el-

x MoL P l2l ó- cnpsá 56' No l I E' l ?49. pí pai nunkí tn lon.lkozó szeu ódé s.' VEML xv. l l5' Mo|náÍ hlván (ú st(eváÍ i. PáP!i) Plé bános 8y jtem'ny.' Pápoi m.í .l.mb.rckÍ l adat.

8yí jté s. Hueb.r Józ*f PáÉ n szülé té tt 1724-január 7-é n.s l77]' ápri|is 9{n h.lt me8 zircen' H!é b€rLiPót té t P]í pí í giil.t.tt 8y.n.l.: Magdolna ( | 746' Ix' 23.) é s MáÍ ia ( l ?48' v|||. | ') VEML x| |. | | 'A F.Ences Reí d Pipa' Í .ndhálnar' tralfl.27' A É pa' lonv.nt szü|eGs' anyakryv.' t722-l7ó5'. vÉ L H IVl5' Pí e'Í I.r.h!g'.l.|: ó' xómüve\m€\t.r.l é \ lóÍ Üa8ól Pápán'

.'FÉ ncsics Károly naPlój!' l' tötet (I8o:r-t827) 50' oszá8os szé ché nyi Kt'nyvtár Ké zi.!ttá. Quan'Hun!.1550.

lI EPLLib.r 37' vhilatiopluriuh parcchia.uD ecclesiarur exemÉ fum' Pópersh. l754' l95'. EstÍ há2y Fé Í é nc lelele Bitló Józsefhez a Í em.tc é pü|ó hajlé rával k.p.soI'lb!n' Pozsony l744' au8usz'

tu' ll. GEKM lt\z': ?5'lo0'24'| Mi|LaJ: i- d' 8|' sz,,4|9' EPL Lib.r ó4. conrcriplio. coni|atuw.szp.imiensi Ex.mteum E.c|.simm' Páp€nsis. l7ó l ' 8'

680 M ót^u !|é vb|b' Hojnal ka

|átott'- Fó ünneÉ n' a szen! keÍ eszt felmagasztalásáí ak ünneÉ n (szeptember 14') é s aszent kercszt feltalállí sa iinneÉ n (május 3.) k rmenet vonu|t a kálváriár4 ahol szen!misé t taÍ totok é s a kiYitt eÍ Eklyé ket is liszt€lhetté k.s Ez az ú j taí a|om követelte ki atisztelet ké pi megfo8a|nazását is a kálváÍ ián. Ekkor ké sztllt el a kálv&iadomb indí télé pcsóje mellé BömböIyí tett oszlopokra állí tott ké t angyal. A bal o|dali (2 mé temé lma8asabb) angyal a k€Í eszue mutatva, ajobb oldali angyal a2 é grc né zve szimbo|izál-ja az ünneP jelentósé gé !. Ekkor került a kápolna feletti mellvé dre a ké t szé ls6 angyalközött elhelyezett ké t másik' fé lig té Í dep| angyal figurája' akik lámpást tartanak ake.zükben, az é g6 olajmé csest viv6 okos szüzeke is emlé keztetve' Ebben a felú jí tási sza-kaszban keriiInek a kápolna bejáfatától jobbra é s balÍ a fé lk í ves fülké b€ a k szobrok.A bal oldali fülké ben szent Pé ter a jobb o|daliba! Remete szeí t Pál imádságra ké sz'tet6 ábÍ ázolásai. EkkoÍ é pijlt meg a nagy concha, melynek vé delme alatt áIlnak ma isa k€rcszlek é s a mellé ka|akok. Áz é pÍ tkezé s cé |ján a kegyú Í l00 000 Í é g|ái adomá-nyozotÉ é s fizette a mesteÍ embeÍ ek (A8ner TarÍ ás é s Reindl András) kö|tsé geit.o

A kálváriához köt&ló ünnepkö! €k}oÍ bóviilt a sz€nt kereszt iinneÉ nek ké t alkal-mával é s a kercsztjáró napok ünnep€iv€|'

A következó nagy átalakí tás az l790.es é vek közepé n törté nt, amikor me8é pü|t aKálvádatemplom é s megnyitották a teme! t'. Ezt az é pí lkezé st már Esterházy Károlyirányí totB Egerb l, megadva a bóví té s é s átalakí tás ikonográfiai programját. A kál.vária mellé é pí tett egyhajós temPlomot a í ájdalmas sz z Anya tiszte|eté rc szentelté kfel l795.ben." A fából faÍ agott f6oháÍ ké pc ót ábÍ ázolta, mÍ g a boltozaton KÍ isztusszenvedé stöÍ té neté t jelení tetté k m€g' folÍ atva az ötstációs keÍ esztú t ké p€it' ameny.nyib€n a három frcskó a keresztr |-levé t€lt' a sí rba té telt é s a szenté ly föli'tt a fehá-madás! ábrázolják'

Ekkor é pí tetté k ú ijá a kálváriá stációit' harmonizá|va a temp|om k|asszicisla stí lu'sáva|' é s ekkor é Pült meg a cy ri ú t é s a KálváÍ ia utca kercsztezódé sé ben az indí tócentÍ ális kálvária-káPolna' melynek GÍ vezé sé vel EsteÍ házy Kárcly Pau|y MihálÍbí zta m€g, kifesté sé vel p€dig schweighaÍ t Tóbiást''. sajnos a festmé ny elpusztult é snem mí !Í adt meg a terv sem' amelyet a megrendel küldött a mesteÍ számára Pápára.

Atalakí táson eselt át a központi é pí tmé ny is. A kálváÍ ia kápo|nájának bels6 teÍ é tkólagozatokkal gazdagí tottií k' melyhez a v&os f teÍ é n álló Mária.osz|op lebontásaulán annak kófaragványait használták fel.', Ekkor a|akí tják át MáIia káw|nává, azomtóÍ iumot' a bejárat fölötti kis fü|ké be helyezett szoborÍ a| is jelezve azt- (Ké s6bb- l89l. febÍ ufu l l.é n helyezté k el Mária é s Bemadett szobÍ át _ a |ouÍ des-i Máriatiszteleté t honosÍ lják meg a kápolnában''') Ekkoré pült meg a kápo|na fe|ett a legfels

- Histo.iadomus pmchie Pápa I' kót.t |4' p. v.laminl VEMLxv.l l5' MolnáÍ lstlán (ltisk.vári' pápai)-- plé bónos gyojtcmé ny.. A pápai szcntt.t.szt TáBasá8 szabályai' l752' (óriratbln)'" EPL LibB 64., E.- MoL P l2ló caps 2]' No l ll' l7ó7' páp munká|ls ton4|ozó vÜ/ód.s'.' VEML xl ' óo2' b A/ E\to h'y cí ']ad plpa ágfudt l.l(l*jE' smve\ óí $ É í zú !Í aPlo l ?ó8 l ??a' 8ó'- KÁ!: |'fr' |||'|I,' H.M ^E/fur A Plpai|.mlól td.rcnde hiPa' l99' 21.22'| Í ld|n An.tr.a P,

p6 . 16' sázdban. Egy barck} várcské P kidlaku|í sána} folymata' ln' Acl! Mus.i Papé nsis - PápáiMÚz.umi En$nó 3-| í l992) l28'

. MoL P 1216- clpsa ó]. No 22' 55ó.! MoL P l2l ó' clpsa 5 | . No ó' l2.L I 25. é 5 |7E'. No 7. 29.'' MoL P l2ló' caPsa 5|' No6' 32,' Histo.ia domus oaMbiae Pí Da' I. l49'

A pólolok szerePe a pápai kálú na é Pí |é !é b.h' a hi|é le| ne8ú jí hásában

na8y né g}zetes temsz. Ezzel e8y iddben a|atí tották ki a kápolna mellett ba|ól é sjobbról a tEraszÍ a felvezetó lé Pcs ket a 2-2 szé p domborm v€t rejtó fülké ve|, m€lyekKrisztusnak a kcrcsztref€szí té skor kapott sebeit (ké z.' láb. é s olda|sebé t) ábÍ ázoltá*.

Á kálváÍ iá'ltoz f zódó vallásgyakorla! ú jabb iinnepekk€| gazdagodott' í gy a Hé tfáj'dalmú sz6zAnya (szeptember t5') valamint Mindensz€nt€k (nov€mber 1') é s Halot.tak napja (november 2.) iinnepeivel. Temetóje kü|önösen látogatott le!t' mert it! ka-pott helye! az iÍ 8almas, a bencé s, a feÍ ences rend kripú ja, ide temetkezetek a xIX.sz,ázadtól a v&os ú Í sadalmi é leté t meghaú Í oó családok.

Ekkor kápta meg ma is lálható lormáját a remetelak é s keí tetté k köÍ be kófa|lala hozzá taÍ tozó kis konyhakert,et. Ekkor kapott a stációkápolnáthoz hasonló é Pületeta kálváda melletti kú t is. Francsics KáÍ oly borbé Iymester, em|é kiÍ atí Í ó - akit 8 é veskorában közel egy é vig (l8l2) a PáPai remete nevelt - í 8y í Í ta le: ''a kú t kaÍ imája fe|.ett a boltozatba csinált izmos csigán függ hosszú vasláncon ké t eÍ ós vasas veder ló.gott' Egyik mindi8 fent, a másik meg mindig lent, mí gnem valakijött é s az alsót a fel-sóvel f€|cseÍ é lve viz€t hú zolt fel ma8ának a mé lysé gb6l. vé konyabb láncon a kú tkaÍ imájához vasalva ké l nagy vas ka|án lógott, melyek az arrajií ró s ájlatoskodó né Pszámára voltak odaszánva' . '. Pápán ugyanis a közrcnd né p közl szokás minden va.sámap é s ünnepnapokon a kálváriai buz8ólkodás.',''

vé gül szó|nunk kell a kálváfiál órzó remeté krd| ' Mokoss József' a kálvá.ia é pÍ té sé tke2demé nyez6 pá|os Í endi szerzetes t740.ban ií |eve|é ben abban remé nyicdik'ho8y idé zem: .'a Kálváliának rzé sé ( Í eám fo8ja bí zni provinciális atyám'','. de nemí gy törté nt' A felszente|é s után né hány é we|, | 750'ben máÍ haÍ madrendi feÍ ences Í e'mete é |t a Mlvá'ia mellett é s ók (Mund Ignác' Er s' vagy Erdé lyi Bcrtalan é s Lukácslgnác) láttí k e| a szol8á|atot egé szen l8l3-ig.! Kötelessé gük közé taí ozolt a ká|'váfia lelki é s anyagi 8ondozása, a hí vek oktatása az isteni igazságoka é s Krisztuskí nszenvedé se emlé ké nek ápolása, de ahogy Ffancsics KáÍ oly em|é kifataibó| tudjuk,a Í €mele oktatta a kömyé k majoÍ sá8ainak gyeÍ mekeit is'

Azé pí té szetileg é s ikonográfiailag is egyre bóvül , ú í almilag gazdagodó ájtatos-sági hely a pálos é s a f€Í ences Í end lemplomon kí vüli vallásgyakoÍ latáDak köszönhe-tó€n nemcsak a váÍ os, hanem a kömyezd falvak kedvelt é s láto8atott szaká|is köz'pontjává emelte a pápai kálváÍ iát'

r oBzá8os sl.hé nyi Kóí yvt& Ké zna á. Quan' Hun8' l 55o' FÍ an.sica xárcly naPlója' |. 4}.5o'

,l TdMc' Inc.-Pl.ií .r .,ánosr sz.nt F.r.nc frai á veszPré mi egyházm.8yé ben a l?-l8' században. Pápa-z^|,cgtr*c9,20o|.7 --19|.i Dé fusi TaIú s: F.rcncahamdr.ndi ré meté k a v.szP.é mi .8yházmegyé bcÍ a xvul' slzádbaí ' |n: A f.rÉ í c.s |clkisé 8 hatí ra u ú jkdi Kózé PEurópa tóí é nd.rc é s k!ltú 'rí jáB' R.ndtöí é n.tikonfc..nciák l/l' Piliscsaba - Budap.í . 2005 ' 325'

ó8 l

681

A plipti kÍ l\Í ria Ósszk.pe ! xX' \/i'!d ele]é n

L1,i t ]. n'rn; I't n n \ Ht jt r r I 1..

. ] " _

nLido l l .Ün.h.n. u |75() c\ ( : \Ckbcn | . \ / i i I l

I r , , i , r , r , i r i r . r i r r i r r r r r l

1 ,.,"'v/,.,/,-" ",,ti ,t .. .,

...'1

,!t

f l t . ] \ r . , . . ' . . [ ] i | \ . ] ] j . L l t l | . N . ' l í r ( ] l : ! i L . I l L r L ! l J . ] . J \ . I

\ f r f . ' l , . L , , , , , r [ ] t l f . \ / . L ' 1 .1 . ' , 1

li"

#

., .il

t l: l

Atn l L \ )L \ . rn , t \ , , r t t i \ r L t i ! \ t l t i t t j ' n t : \ ' l r r r , r i i , ! . r , n , ! ! j t ! r ' , r 1 , !1 685

^ nrcgIcs l í tc l t Ud\o l í tó. /obIrA ] i id l lDrrs rn) l é s ' l Í nos ]7: l9 ben te]ti| í oll 1e'(cll l'ó\/obrl

A kál ! Í | i r s/ .nt Annr l i s l l . |c t1 lc s l .n( .L( o|L l . lkÍ po]n. l i r i \ . l |7. í ) a\ é \ekben l .e] í l l í o1 l

I t r / i r , r r , I ; r i , \ / / , r r t r r l l , r

,lvr' - ' ! } : - - : r -

l ([U _t

A l . l i I \ , i j i r i t u . L . ! \ u r r . n l ) , i r , , L \ / n r . \ l r t . h / ( . r L b i r t , i t \ r i l r L i l r r l ' ) l l ) ( \ ' l l \ l l K L a l l

. \ L , i l \ . i r r r . f r , 1 . r . ' , r r r i ! \ , t ür l r r l ( r ( r ( l