Diagnózis az egészségügy helyzetéről

Kaló ZoltánMagyar Egészség-gazdaságtani Társaság

ELTE Egészség-gazdaságtani KutatóközpontSyreon Kutató Intézet

Ki fizet a végén? Konferencia az egészségügy finanszírozásáról

Napi GazdaságBudapest, 2009. november 10.

Az előadásban közölt vélemények eltérhetnek az

előadó által képviselt szervezetek véleményétől.

Az esetlegesen előforduló hibás értelmezésekért kizárólag az

előadó a felelős.

Egészségügyi kiadások a GDP százalékában  1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2006

Australia   6,5 6,3 6,6 6,9 7,4 8,3 8,7

Austria 5,2 6,9 7,4 6,4 8,3 9,5 9,9 10,2

Belgium 3,9 5,6 6,3 7,0 7,2 8,2 8,6 10,0

Canada 6,9 7,0 7,0 8,1 8,9 9,0 8,8 10,0

Czech Republic         4,7 7,0 6,5 6,9

Denmark   8,7 8,9 8,5 8,3 8,1 8,3 9,6

Finland 5,5 6,2 6,3 7,1 7,7 7,9 7,2 8,3

France 5,4 6,4 7,0 8,0 8,4 10,4 10,1 11,0

Germany 6,0 8,4 8,4 8,8 8,3 10,1 10,3 10,5

Greece 5,4   5,9   6,6 8,6 7,9 9,5

Hungary           7,3 6,9 8,1

Ireland 5,1 7,3 8,3 7,5 6,1 6,7 6,3 7,1

Italy         7,7 7,3 8,1 9,0

Japan 4,6 5,7 6,5 6,7 6,0 6,9 7,7 8,1

Netherlands   7,0 7,4 7,3 8,0 8,3 8,0 9,7

Norway 4,4 5,9 7,0 6,6 7,6 7,9 8,4 8,6

Poland         4,8 5,5 5,5 6,2

Portugal 2,5 5,1 5,3 5,7 5,9 7,8 8,8 9,9

Spain 3,5 4,6 5,3 5,4 6,5 7,4 7,2 8,4

Sweden 6,8 7,5 8,9 8,5 8,2 8,0 8,2 9,1

Switzerland 5,4 6,9 7,3 7,7 8,2 9,6 10,2 10,8

United Kingdom 4,5 5,4 5,6 5,8 5,9 6,8 7,0 8,5

United States 7,1 8,0 9,0 10,3 12,2 13,6 13,6 15,8

OECD average 5,0 6,3 6,6 6,7 6,9 7,7 7,8 8,8Forrás: OECD Health Data 2009 - Version: June 09

Az egészségügyi kiadások növekedési üteme meghaladja a gazdaság növekedési

ütemét

Az Egészségbiztosítási Alap bevételei és

kiadásai

-500

0

500

1 000

1 500

2 000

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

mil

liár

d F

t

egyeneg kiadás bevétel

Forrás: Kovács Árpád, ÁSZ, 2009

Az E. Alap kiadásainak indexe

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

160,0

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Inde

x %

= tá

rgyé

v / e

lőző

év

E.Alap kiadásai fogy. árindex

Forrás: Kovács Árpád, ÁSZ, 2009

E.Alap egyensúlya

• 2006-2008: Makroszintű egyensúly megteremtése– bevételek növelése (potyautasok egy részének

bekapcsolása + diplomás minimálbér)– intenzív forráskivonás (gyógyszer, gyógyászati

segédeszköz, kórházak)– hiány áttolása mikroszintre egészségügyi

ellátórendszer + gyógyszertárak csődközeli helyzetben

• 2008-2009: Ismét makroszintű egyensúlytalanság – makroszintű egyensúlytalanság 2008-ban megjelent a

rendszerben– mikroszintre már nem tolható át további hiány– járulékbevételek csökkenése várható (recesszió

áthúzódó hatása + munkahely teremtési és választási járulékcsökkentő intézkedések)

– jelenlegi kapacitás nem finanszírozható a rendelkezésre álló forrásokból

Gyógyító megelőző ellátások

-

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

700 000

800 000

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

mill

ió F

t

ténylegesnominál

előirányzatnominál

ténylegesreál

előirányzatreál

Forrás: OEP, ESKI, 2009

Egészségügyi ellátórendszer

• Alapellátás– praxisok fedezet romlása– fejlesztés hiánya– vizitdíj (+/-)– minőségi és pénzügyi ösztönzők hiánya– háziorvosok átlagéletkora magas (~60év) – betöltetlen és eladhatatlan praxisok

• Járóbeteg szakellátás– rossz fedezet – kimazsolázás– infrastruktúra rossz állapota – karbantartásra

sincs pénz – zöldmezős beruházások (??)

Kórházak helyzete (-2008)

• 2006 előtt: – túlzott fekvőbeteg ellátás centrikusság– túl sok aktív ágy– torz ösztönzők– nagy fedezetű ellátási formák kiszervezése– politikai alapon, egyéni érdekek mentén osztogatott fejlesztési

források

• 2006-2008: – forráskivonás– aktív ágyak csökkentése (nyertesek nélkül)

- méret és választékgazdaságosság csökkentése- átalakítási költség- hatékonyság romlása

– kifizetetlen számlaállomány növekedése – önkormányzatok privatizációs kényszere– egyetemi klinikai központok diszkriminálása– krónikus és rehabilitációs ágyak növelése (rehabilitációs

szakemberek nélkül)– lebegtetett, rossz célokkal kiírt pályázatok

Kórházak helyzete (2009-)

• érdemi intézkedések hiánya

• funkcionális privatizáció magyar gyakorlatának csődje

• hiány tologatása a finanszírozása módszerek változtatgatásával ( átalakítási költségek)

• kórházak csődközeli helyzete (ld. gazdasági társaságok!!)

• jövő évi keret felélése

• ÚMFT keretek– politikai döntések – mai feltételeknek tervezett fejlesztések a jövő

ellátórendszerének figyelmen kívül hagyásával (ld. ágyszám csökkentési feltételek hiánya)

– új kórházi szárnyak minél több városban

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztés kudarca: szegedi

példa

Beruházások a szegedi egészségügybe 1985-2004

2004. évi értéken számítva, gép-műszer nélkül

Orvosi egyetem: 33,8Mrd FtVárosi kórház: 3,7 Mrd FtRendelőintézet: 1,5 Mrd FtÖSSZESEN: 39,0 Mrd Ft

Megoldás (2006- ):

– ÚMFT forrás: teljes klinikai központ rekonstrukció helyett új szárny építése a klinikai központban

– privát beruházás: a klinikai központtól 500 méterre modern magán egészségügyi intézmény a klinikai központ vezető orvosainak aktív szerepvállalásával

OEP gyógyszerkiadások

-

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

350 000

400 000

450 000

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

mill

ió F

t

ténylegesnominál

előirányzatnominál

ténylegesreál

előirányzatreál

Forrás: OEP, ESKI, 2009

Gyógyszerellátás rendszere

• 2006-2008: – forráskivonás– térítési díjak növelése– kiadáskorlátozás összes eszközének alkalmazása

(beteg, szolgáltató, orvos, gyártó, kereskedő) – kereskedelmi szektor fedezetromlása– stratégia kialakítása a fenntartható finanszírozás

érdekében

• 2009- : – stratégia összeomlása– innovatív gyógyszerek befogadása megszűnt– transzparencia direktíva alkalmazása leállt– generikus program jelenlegi módszerei nem

generálnak további megtakarítást, ugyanakkor compliance vesztéséget eredményeznek

Humán erőforrás helyzet

• Rendszerváltás után: sok orvos / kevés nővér

• Orvos túlképzés gyógyszeripar és rezidensképzés

• Új probléma EU integrációval: migráció – demográfiai bomba (átlagéletkor ↑) – hiányszakmák– minimumfeltételek hiánya a szolgáltatóknál

• Orvosok átlagkeresete: bruttó 260’000 Ft

• Rezidensek: se pénz, se jövőkép (legalábbis itthon)

• Egészségügyi szakdolgozó: változatlanul hiányszakma

• Megoldás– kapacitás csökkentése (?)– fizetések növelése (?)

Merre van a kiút?• 2010: cél a túlélés

• Stratégia kell– konszenzuson alapuló– elméletileg megalapozott– tanult szakemberek által kidolgozott– nem csak kommunikáción alapuló

• Prioritások kijelölése– népegészségügyi helyzet– gazdasági lehetőségek– kiszámíthatóság

• Egészségipar lehet a gazdasági konjunktúra motorja

• Felsővezetők kiválasztása– a „politikai megbízhatóság” már sokszor nem jött be– láthatatlan és/vagy konfliktuskerülő felsővezetők nem

fogják az ágazat problémáit megoldani