SOROS OKTATÁSI FÜZETEK

Diáktanácsadóka felsõoktatásban

DIÁKTANÁCSADÓK

A FELSÕOKTATÁSBAN

Budapest, 2001

DIÁKTANÁCSADÓK

A FELSÕOKTATÁSBAN

4

ISSN 1219-5278ISBN 963 9049 33 6

Kiadja a Soros AlapítványFelelõs kiadó: a Soros Alapítvány igazgatója

Felelõs szerkesztõ: Sebes KatalinSorozatterv: H-ArtDirectors

Készült a Szalai Mûhelyben,

1184 Budapest, �����������

© Geszti Judit, Harkányi Adrien, Kaszás Judit,Katona Edit, Katona Miklós, Kozek Lilla Katalin,

Lisznyai Sándor, Nagy Zoltán, Papp Lajos, Rajnai Nadinka,Ritoókné Ádám Magda, Szenes Márta, Szmejkál Szabolcs,

Tolonics István, Vargáné Dávid Márta, 2001

Összeállította: Rajnai NadinkaSzakmai lektor: Papp Lajos

5

TARTALOMJEGYZÉK

ELÕSZÓ (GESZTI JUDIT, PAPP LAJOS) ............................................. 7

BEVEZETÕ (RAJNAI NADINKA) ....................................................... 9

INFORMÁCIÓS TANÁCSADÁS ......................................................... 15INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TANÁCSADÁS (LISZNYAI SÁNDOR) ............. 15

Az információs rendszerek és a tanácsadás modellje ........... 15Információs rendszerek és tanácsadás – dilemmák .............. 17Az információk típusai .............................................................. 19Interaktív lehetõségek .............................................................. 21Új típusú információk és új elrendezések .............................. 22Tanulságok ................................................................................. 25

DIÁKTANÁCSADÓK AZ INTERNETEN (NAGY ZOLTÁN) ............................ 29CHOICES, A PÁLYÁZATKERESÉST SEGÍTÕ SZÁMÍTÓGÉPES

TANÁCSADÁSI RENDSZER (HARKÁNYI ADRIEN, KASZÁS JUDIT) ................ 31

TANULMÁNYI TANÁCSADÁS ......................................................... 33TANULMÁNYI TANÁCSADÁS A FELSÕOKTATÁSBAN (TOLONICS ISTVÁN) ....... 35

Az iskoláról, a felsõoktatási intézményrõl .............................. 35Az iskola, a felsõoktatási intézményés a tanulmányi tanácsadás ...................................................... 37A tanulmányi tanácsadás célja ................................................. 38

A TANULMÁNYI TANÁCSADÁS LEHETÕSÉGEI A FELSÕOKTATÁSBAN

(VARGÁNÉ DÁVID MÁRIA) ................................................................ 41A csoportos tanácsadás specifikumai ...................................... 42

BMGE DIÁKCENTRUM, TÁMPONT TANÁCSADÓ (TOLONICS ISTVÁN) ...... 46Az alapítás körülményei ........................................................... 46Az alapítás elõzményei ............................................................. 47Az alapítás alapfeltételei ........................................................... 48A mûködés fõbb szakaszai ....................................................... 48

A BME TÁMASZ DIÁKTANÁCSADÓ INFORMÁCIÓS ANYAGA ..................... 57Egy elsõs naplója ...................................................................... 57

SZEMÉLYES TANÁCSADÁS ............................................................ 67A TANÁCSADÓI KAPCSOLAT, TANÁCSADÁS (RAJNAI NADINKA) ................. 70

A tanácsadási helyzet ................................................................ 70A pszichológiai, személyes tanácsadás keretei ...................... 72A hallgatók tanácsadáson való részvételének feltételei ........ 76

A KARRIER-TANÁCSADÁS SZEREPE A FELSÕOKTATÁSBAN

(KOZEK LILLA KATALIN) ................................................................... 78A pályatanácsadás és a karrier-tanácsadás viszonya ............. 78A karrier-tanácsadás nemzetközi trendjei ............................... 82A karrier-tanácsadás Magyarországon ..................................... 84Következtetések leendõ tanácsadók és kliensek számára .... 85

AZ ELTE BTK DIÁKTANÁCSADÓ KÖZPONTJA

(RITOÓKNÉ ÁDÁM MAGDA, SZMEJKÁL SZABOLCS) ............................... 87

6

A FELSÕOKTATÁSI TANÁCSADÁS A KODOLÁNYI FÕISKOLA

DIÁKTANÁCSADÓ ÉS INFORMÁCIÓS IRODÁJÁBAN (RAJNAI NADINKA) ....... 93Elõzmények, megalakulás ........................................................ 94Az intézmény mûködésének alapelvei, filozófiánk ............... 95Elvárások, melyekre a tanácsadási tevékenységünk épül .... 96Eddigi tevékenységek, különbözõ tevékenységi formák ...... 98

KORTÁRS SEGÍTÕK ................................................................... 105A KORTÁRS SEGÍTÉS SZEREPE A DIÁKTANÁCSADÓK MÛKÖDÉSÉBEN

(SZENES MÁRTA) ........................................................................... 109Tagtoborzás, felkészítés a tanácsadói feladatokra ............... 110Képzési tematika ..................................................................... 110A kortárs segítõk tevékenységi területeia diáktanácsadás keretein belül Szegeden ........................... 113

A DIÁKCENTRUM UNIVERSITAS, SZEGED MÛKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA

(SZENES MÁRTA, KATONA EDIT, KATONA MIKLÓS) ........................... 118Elõzmények, megalakulás, fejlõdés ....................................... 118A Diákcentrum Universitas elhelyezkedése az egyetemstruktúrájában, belsõ felépítése ............................................. 119A mûködés alapelvei, célkitûzései, szolgáltatások .............. 121Kapcsolatrendszer – Kommunikáció ..................................... 123Az intézmény elhelyezése – infrastrukturális jellemzõk...... 125A mûködés anyagi forrásai ..................................................... 125

SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ DIÁKKÖZPONTOK (RAJNAI NADINKA) .......... 127

FÜGGELÉK ............................................................................. 137KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁSI INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK ....................... 137A SOROS ALAPÍTVÁNY ÁLTAL TÁMOGATOTT DIÁKCENTRUMOK,DIÁKTANÁCSADÓK .......................................................................... 139

JEGYZETEK ............................................................................ 143

7

ELÕSZÓ

Olyan kiadványt tart kezében a Kedves Olvasó, melyhez a Soros Alapít-vány sikeres pályázati programja szolgáltatta az „alapanyagot”.

Módszertani és információs kiadványunkat azoknak a felsõoktatási in-tézményeknek szánjuk, amelyekben még nem folyik ugyan diáktanács-adás, de el szeretnék indítani, s azoknak is, amelyek ez irányú munkájukatszeretnék újabb kezdeményezésekkel kiegészíteni, továbbfejleszteni, il-letve meg akarják ismerni a diáktanácsadás társintézményeit. Ajánljuk ekiadványt persze az érdeklõdõ diákoknak is, akik a diáktanácsadók te-vékenységében aktívan részt vesznek, vagy csak „haszonélvezõi” an-nak – vagy éppen hallgatói oldalról „motorjai” lennének új vagy széle-sebb profilú tanácsadók létrehozásának.

A Soros Alapítvány több hónapos tervezés után, 1998 õszén hirdettemeg pályázatát diáktanácsadó központok támogatására, felsõoktatási in-tézmények számára. A kiírás szerint mind új irodák létrehozásának, minda már meglévõk fejlesztésének támogatására lehetett pályázni, háromtanéven át tartó támogatásra. A pályázat célkitûzései közül a legfonto-sabbak a következõk voltak:

– alakuljon ki a szolgáltató szemléletû, sokféle információt és se-gítséget nyújtó, kellõen fölszerelt, motivált munkatársakkal mû-ködõ diáktanácsadók országos hálózata;

– a diáktanácsadók kialakulása segítse az intézményeken belüli ésaz intézmények közötti információcserét, az együttmûködést, azintegrációs folyamatokat;

– az irodák épüljenek be az intézmények adminisztratív apparátu-sába, az intézményvezetés vállalja a tevékenységet, és a mûköd-tetésrõl gondoskodjon a hároméves program lezárulta után is.

Az elsõ, 1999–2000-es tanévre számos felsõoktatási intézménytõl, kisebbfõiskoláktól a nagy tudományegyetemekig összesen 28 pályázat érke-zett. Ezek közül 20 részesült közel 48 millió forint össztámogatásban.Kiestek azok a pályázók, amelyeknél nem látszott biztosítottnak az in-tézményi háttér: a pályázathoz alapfeltételként helyiséget, berendezést,két munkahelyi státust és rezsifedezetet kellett garantálni, valamint azintézmény vezetésének nyilatkoznia kellett, hogy a pályázati futamidõlejárta után is tovább mûködteti a diáktanácsadót.

Az alapítványi döntést két szempont erõsen motiválta, egyrészt az, hogya támogatás révén lehetõség szerint az ország minden felsõoktatási ré-giójában alakuljon diáktanácsadó, másrészt, hogy az azonos városbanvagy régióban lévõ tanácsadók mûködjenek együtt, mi több, a követ-kezõ fordulóban lehetõleg pályázzanak közösen. A második, 2002–2001-es tanévre jelentõsen javult a pályázatok színvonala. Az össztámogatás:14 pályázónak 28 millió forint volt. Letisztult a feladat, megvalósítható,

8

konkrét elképzelések, együttmûködések alakultak ki. Ehhez hozzájá-rult egy fontos, részben a pályázat által gerjesztett, de lényegében spontánfolyamat: a diáktanácsadók együttmûködése, konzultációk, konferen-ciák szervezése. A Felsõoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kereté-ben a már nagyobb tapasztalattal vagy felkészültebb szakembergárdá-val rendelkezõ intézmények segítik az újakat, sõt a szakmai képzés éstovábbképzés körvonalai is kirajzolódnak.

Pályázatunk még egy, a 2001–2002. tanévre teszi lehetõvé a tanácsadóktámogatását. Szeretnénk a megszerzett tapasztalatokat továbbadni, el-terjeszteni, hogy az elvégzett munka a pályázat lejárta után is hasz-nosuljon. A támogatott diáktanácsadóktól összegyûjtött anyagokból ésa FETA révén rendelkezésre álló összeállításokból ezért szerkesztettükmeg ezt a kiadványt, mely reményeink szerint az alapítványi programlezárulta után is haszonnal lesz forgatható.

Budapest, 2000. szeptember

Geszti Juditprogramvezetõ, Soros Alapítvány

Papp Lajosfelsõoktatási szakértõ

9

BEVEZETÕ

Az oktatási rendszer változásainak kihívásaira reagálva, a hazai és nem-zetközi tapasztalatokra építve a felsõoktatási törvény (1993. LXXX. 37/A [2] pontja) a felsõoktatási intézmények feladatává teszi, hogy segítsékdiákjaik beilleszkedését, karrierépítését. Az e törvényben elõírt feladatmegvalósításának feltételeit a felsõoktatási tanácsadás biztosíthatja.A felsõoktatási tanácsadás mind a felsõoktatási intézmény, mind a hall-gatók számára megfelelõ eszköz arra, hogy ez a pozitívan kijelölt célvalóban megvalósuljon.1 A felsõoktatási tanácsadás a diákoknak nyúj-tott, beilleszkedést, karrierépítést segítõ szolgáltatás.

A felsõoktatás utóbbi évtizedben bekövetkezett igen intenzív változása– egyre inkább tömegoktatássá váló jellege – napjainkra világossá tette,hogy egy, a diákok segítésére, tanácsadásra létesült – szervezet és szak-embergárda – felsõoktatási tanácsadás intézményi rendszerének kiépü-lése fontos, enélkül a felsõoktatás nem tudja megfelelõen ellátni a funk-cióját. A diákságnak a tanulmányokkal, a diákélettel, karrierépítéssel éselhelyezkedéssel összefüggõ feladatainak megoldásához szolgáltatás-szintû támogatásra van szüksége. Az oktatás külsõ és belsõ környeze-tének folyamatos és radikális differenciálódása és változása következté-ben a (létszámában tömegessé vált, tartalmát, képzési formáit tekintvesokszínû és rugalmasan, folytonosan megújuló) felsõoktatás csak cél-zott és szakszerû felsõoktatási tanácsadás útján tudja az intézmény és ahallgatók korrekt kapcsolatát biztosítani.

A kihívásokra reagálva egyre több felsõoktatási intézményben valósulmeg az utóbbi években a felsõoktatási tanácsadás, s alakult ki a feladatellátásának intézményes kerete. Szövényi Zsolt szerint „ott szerveztékmeg a tanácsadókat, ahol az oktató–hallgató, intézmény–hallgató kap-csolatban a változást felismerték. Ott, ahol még az universitas-fogalomeredeti tartalmának megfelelõen az oktatók és hallgatók egységét,universitasát is az egyetem lényegének tekintették.”2 A felsõoktatási ta-nácsadás sztenderd szolgáltatássá válása, intézményesülése azonban nap-jainkban Magyarországon még nem általános, de kezdeményei jelen-tõsek.

E kötet anyagából megmutatkozik, hogy van aktivitás, szakmai erõ afelsõoktatási tanácsadásban Magyarországon. A felsõoktatási tanácsadásrészére a Soros Alapítvány által biztosított támogatás elsõ egy éve alattmegizmosodott tanácsadók, a tanácsadói hálózat aktivizálódása fényesbizonyíték erre, s a mûködés eredményessége, hatékonysága visszaiga-zolja létüket.

10

Gondot jelent a felsõoktatási tanácsadási munka általános elterjedésé-ben és a megkezdett munka stabilizálódásban, hogy a felsõoktatásbanjelenleg nincs olyan célzottan felhasználható anyagi erõforrás, amibõl ahivatkozott felsõoktatási törvény által elõírt tanácsadási feladat megva-lósítható lenne. Azok a szervezetek, amelyek Magyarországon tanács-adási szolgáltatásokat látnak el – mint ahogy évek óta hagyománnyávált – esetlegesen meghirdetett-elnyert pályázati forrásokra, részben mégmindig önkéntes munkára építhetnek csupán.

Az OM a felsõoktatási tanácsadás segítése érdekében két egymást kö-vetõ alkalommal (1997-ben kezdõdõen) hirdetett olyan Programfinan-szírozási pályázatot, amely néhány felsõoktatási intézménynek lehetõ-vé tette, hogy projektszervezetet hozzon létre – egyéves programkeretében – a felsõoktatási tanácsadás feladatainak megvalósítására. Ezenpályázati program megszûnése veszteség a felsõoktatási tanácsadás in-tézményi, strukturális és szakmai stabilizálódása szempontjából. Anyagiforrások hiányában mûködési bizonytalanság jellemzi valamennyi, méga szakmailag erõs szervezetek munkáját is. A Soros Alapítvány háromévre hirdetett programjáig a felsõoktatási tanácsadással foglalkozó szak-emberek csupán egyetlen évre tervezhették biztosan a munkát. S bi-zonytalanságban élnek azok a szervezetek is, amelyek a költségvetésáltal biztosított hallgatói normatíva (biztosabb) forrására építik az alap-szolgáltatásaikat (pl. HÖK), mivel õk is az idõszakosan itt-ott megjele-nõ (a felsõoktatási tanácsadást nem szem elõtt tartó) pályázati progra-mok feltételeinek megfelelõen kényszerülnek változtatni, építgetniszolgáltatási programjaikat. Az intézményhez kötõdõ tanácsadásnak eza „pályázatfüggõ” útja viszont nem kedvez a szakmai stabilitásnak. Nema pályázati rendszer, hanem az okoz gondot, hogy a szervezeti és szak-mai mûködés alapjai nem biztosítottak. Holott a – pályázattal támoga-tott, a specifikus, idõszakosan elõtérbe kerülõ ifjúságot támogató – prog-ramok akkor valósulhatnak meg hatékonyan, ha az alapellátást nyújtószervezetek szakmai kompetenciával biztosítják a programok bázisát –s az idõszakos programokkal az alapellátást is megizmosítva teremtikmeg a szükséges szolgáltatási rendszert. A felsõoktatási tanácsadás szer-vezeti keretei biztosíthatnák azt a szakmai és szervezeti hátteret, amely-re az idõszakos és speciális preventív, támogató és fejlesztõ programokmegvalósításakor építeni lehetne.

A felsõoktatási tanácsadás intézményes kereteinek kezdeti alakulása 10–15 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Az elsõ felsõoktatási ta-nácsadói szervezetek („Négyszemközt” a SOTE-n és KLTE-n, Pszicholó-giai Diáktanácsadó az ELTE-n, az Universitas Szegeden) a hallgatókszemélyes – pszichológiai, mentálhigiénés – tanácsadási igényeire rea-gálva, pszichológiát tanító tanárok kezdeményezésére, önkéntes segí-tõk támogatásával, tanszékekhez kapcsolódva jöttek létre. Néhányan akezdeményezõk közül: Bagdy Emõke, Bugán Antal, Glauber Anna, He-gedûs András, Hajduska Marianna, Popper Péter, Rajnai Nadinka, RitoókMagda, Sükösd Enikõ, Szenes Márta.

11

A Felsõoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) megalakulása óta rendez-vényeivel, programjaival, szakmai kapcsolatok fenntartásával kezdemé-nyezõen igyekszik támogatni a magyarországi felsõoktatási rendszer ki-alakulását, szakmai munkáját – s a FETA támogatásával az OM és azELTE is sokat tesz azért, hogy a felsõoktatási tanácsadás szakmai, szer-vezeti rendszere megizmosodjék.

A Soros Alapítvány 1998-ban meghirdetett pályázata – mind azzal, aho-gyan a pályázási feltételeket alakította (l. Geszti Judit és Papp Lajos elõ-szavát), mind azzal, ahogy folyamatosan követi és támogatja a szakmaimunkát (pl. a FETA Budapesten 2000 májusában, Szegeden 2000 októ-berében megrendezett konferenciáját) – lehetõséget biztosított a szak-mailag megalapozott tanácsadási szolgáltatások kezdeményeinek meg-erõsítésére.

A pályázó felsõoktatási intézményeknek is komoly szerepük van abban,hogy a felsõoktatási tanácsadás megfelelõ teret nyerjen Magyarorszá-gon, hiszen vállalták a tanácsadók mûködési alapfeltételeinek biztosítá-sát a jelenben és a jövõre nézve is. (Sajnos néhány intézményben, ahola felsõoktatási tanácsadásnak van szakmai bázisa, élõ gyakorlata, nemkerült sor a tanácsadási munkát stabilizáló pályázat benyújtására, ami-nek hátterében feltehetõen az áll, hogy az intézmény nem tudta vállalnia pályázási feltételeket.)

A különbözõ hallgatói-intézményi szükségletekbõl kiindulva a diákta-nácsadók arra törekednek, hogy minél szélesebb körben biztosítsák atanácsadási szolgáltatást. Az egyes diáktanácsadók – eltérõ fejlõdésük,filozófiájuk, szervezeten belüli pozíciójuk, hagyományaik, céljaik alap-ján – némileg különböznek mûködési profiljukat, mûködési módjukattekintve. Eredményeik jelentõsek. Azt reméljük, hogy ezen kötet anya-ga világosan felmutatja a felsõoktatási tanácsadás iránti igényeket és azezekre adható válaszlehetõségeket. Számolni kell azzal, hogy az Euró-pai Unióhoz való csatlakozás során a hallgatói mobilitás lehetõsége min-den irányban felerõsödik, s a felsõoktatási tanácsadási szolgáltatásoknélkül lehetetlenné válik a mobilitás támogatása és a vele járó problé-mák kezelése.

Jelen kötet a felsõoktatási tanácsadás eddig kialakult területeinek be-mutatása, a felhalmozódott tapasztalatok összefoglalása mellett arra vál-lalkozik, hogy körképet adjon a Soros Alapítvány által támogatott14 tanácsadási intézmény elsõ pályázati évének munkaeredményeirõl,tapasztalatairól – a programmegvalósítók beszámolójára építve.

A közölt tanulmányokban is hivatkozási alapul szolgáló nyugat-európaifelsõoktatási tanácsadásról készített riport3 a tematikusan, módszertani-lag és intézményesen is sokszínû tanácsadási munkának három nagyterületét emeli ki. Mi a kötetünkben a tanácsadás területeinek bemuta-tásához a FETA 2000 májusában tartott konferenciájára kialakított tema-tikus rendszerezést tartottuk meg.

12

A felsõoktatási tanácsadási területek áttekintésekor mind a tanácsadástematikus irányulására (információs, karrier-, tanulmányi és életveze-tési), mind a tanácsadás módszertanára (tájékoztató, konzultációs és pszi-chológiai) figyelmet fordítottunk.

A Soros Alapítvány által támogatott 14 felsõoktatási tanácsadási felada-tokat ellátó intézményrõl készült körképük az Alapítványhoz eljuttatottmunkabeszámolókra épül. Az alapanyagot az intézetek maguk nyújtot-ták – azon kérdések, szempontok megválaszolása alapján, amelyeket2000 júniusában kaptak kézhez. Nem tesszük közzé a kötetben a 2000augusztusában készített 14 munkabeszámoló teljes szöveganyagát.Összeállításunkból tematikusan rendezett (tanulmányi tanácsadás, kor-társ segítõ munka, pszichológiai tanácsadás, szolgáltatások köré szer-vezõdõ tanácsadók), tablószerûen átfogó kép alakulhat ki a felsõokta-tási tanácsadás jelen mûködési módjáról, megismerhetõ belõle azintézmények fejlõdésének karakterisztikája. A beszámolók „megnyirbá-lásával” készült „hrabali rövidítés” azért volt szükséges, hogy a tájéko-zódást keresõ olvasó ne vesszen el a részletekben. Felhívjuk a figyel-met arra is, hogy egy-egy tanácsadó intézmény megjelenhetett volnamás tematikai összeállítású tablón is, hisz a tanácsadók többrétegû te-vékenységet folytatnak. Az egyes tematikus fejezetekben közölt telje-sebb intézményi munkabeszámolók esettanulmányként is érdekesek.Feltárul belõlük az olvasó elõtt a felsõoktatási tanácsadók szervezõdésimintázata. Megismerhetõk az intézményi mûködést meghatározó mun-kakoncepciók, munkafeltételek, az elért eredmények, a felmerülõ prob-lémák – betekintés nyerhetõ tanácsadási munkát meghatározó körül-ményekbe.

Az információs tanácsadás fejezetben Lisznyai Sándor tanulmánya át-tekinti a felsõoktatási tanács egyes területein mind az információk gyûj-tésének, közvetítésének módozatait, mind a modern információhordo-zók tanácsadásban való használatának kérdéseit. Ez a tanulmány felhívjaa figyelmet arra, hogy a tanácsadás nemcsak a hallgatóknak nyújtott szük-séges szolgáltatás, hanem a felsõoktatás mûködési rendszerét alakítótényezõ is. Az internet (Nagy Zoltán), a számítógép támogatta tanács-adás (Harkányi Adrien–Kaszás Judit) bemutatása az információs tanács-adás módszertani változatosságát is hivatott közvetíteni.

A tanulmányi tanácsadás fejezet két tanulmányt tartalmaz: Tolonics Ist-vánét a tanulmányi tanácsadásról, Vargáné Dávid Máriét a tanulás-mód-szertani tréningrõl. Áttekintés található ebben a fejezetben azokról a di-áktanácsadókról, amelyek a tanulmányi tanácsadás alapfunkcióbólkiindulva építik ki a tanácsadás szervezetét.

Ebben a fejezetben olvasható a BGME munkabeszámolója, amely minda tematikus munka, mind a tanácsadó szervezõdési folyamata szempont-jából igen érdekes, esettanulmányaként is érdeklõdésre tarthat számot.

13

A személyes tanácsadás mind tematikusan, mind módszertanilag ugyan-csak sokszínû és többrétegû tanácsadási terület. A tanulmányi, karrier-, életvezetési konzultációs tanácsadástól a pszichológiai, terápiás ta-nácsadásig, az elhelyezkedést segítõ karrier-tanácsadástól az életpálya-tervezést segítõ tanácsadásig többszintû tanácsadási feladatot foglal ma-gában. Rajnai Nadinka tanulmánya a tanácsadási kapcsolat tematikusterületeivel (tanulmányi tanácsadás, a karrier-tanácsadás, az életvezeté-si tanácsadás, a mentálhigiénés tanácsadás), céljával és módszertanával(személyes, konzultatív, fejlesztõ-gyógyító tanácsadás) kapcsolódóan fog-lalkozik a személyes tanácsadással. A felsõoktatási tanácsadás szemlé-letét, munkakereteit tekinti át. A karrier-tanácsadás lehetõségeirõl szólKozek Lilla Katalin tanulmánya. Áttekintés található azokról a felsõok-tatási intézményekrõl, amelyek az egyéni és csoportos pszichológiai ta-nácsadás gyakorlatából bontakoztatták ki komplexebb tanácsadásirendszerüket. Két ilyen diáktanácsadó: az ELTE BTK és a KJF munka-beszámolója megtalálható ebben a fejezetben.

A kortárs segítõ tanácsadás igen fontos területe a magyar felsõoktatásitanácsadásnak. A kortárs segítõ csoport szerepérõl, lehetséges – kipró-bált – képzési programjáról szól Szenes Márta tanulmánya. Összefogla-ló ismertetés található azokról a diáktanácsadókról, amelyekben egypregnáns szervezõdési módként a kortárs segítõ munka köré épül a ta-nácsadás A szegedi Univerzitás munkabeszámolója igen sok tapaszta-lattal szolgálhat az olvasónak ahhoz, hogy egy ilyen szervezõdésû ta-nácsadó munkaprogram kialakulását, szervezõdését áttekinthesse.

A kortárs munkára is építõ tanácsadó szervezõdésének egy másik mód-ját figyelhetjük meg a „szolgáltatáscentrikusnak” tekinthetõ diákcent-rumok körében.

A Szolgáltatást nyújtó Diákközpontok fejezetben feltárul az a sokszínûés magas szintû szolgáltatási irányulás, melyet a felsõoktatási tanács-adás nyújthat a diákoknak. Ebben a fejezetben azon Diákcentrumokmunkabeszámolójának összefoglaló áttekintése található, amelyek a szol-gáltatások megszervezésére helyezik a hangsúlyt. A diákok számára gaz-dag tájékoztató anyagokat, hagyományos és újszerû információszerzésilehetõségeket, technikai segédeszközöket és használatukat (tájékoztatófüzetektõl az elektronikus információhordozók, printerek, fénymásolókhasználatáig sokféle – hagyományosan szolgáltatásnak nevezett – do-log tartozik ebbe a körbe), és sok egyéb tanácsadási szolgáltatás (pl.gazdasági, karrier-, jogi, pszichológiai stb.) igénybevételének lehetõsé-gét biztosítják.

A felsõoktatási tanácsadás magyarországi erõssége abban rejlik, hogyinteraktív, azaz az oktatók és a hallgatók, valamint a tanácsadás külön-bözõ szintjeinek, szervezeteinek egymással való aktív kölcsönhatásá-ban épült ki. A továbbiakban is éltetni szeretnénk az interaktivitásbanrejlõ erõforrást.

14

Jelen kiadványunk azzal a céllal készült, hogy elõsegítse a párbeszédeta tanácsadási szakemberek, a felsõoktatási tanácsadásban érdekelt in-tézmények között. Reméljük, a kötet hasznukra lesz az érdeklõdõknek.

Rajnai Nadinka

15

INFORMÁCIÓS TANÁCSADÁS

Információs rendszerek és tanácsadás

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS A TANÁCSADÁS MODELLJE

A tanácsadói tevékenységet egy ötszintû modellel szokás szemléltetni,ahol az egyes szintek az egyes tanácsadási formákat jelentik. Az alábbi-akban ezt a modellt – az egyes információs szintek használatának kö-vetkezményeivel együtt – mutatjuk be.

Az öt szint valójában az emberi problémák alapmodelljének tekinthetõ,a döntési helyzetek egyes szintjeit reprezentálja. Az elsõ szint nagyrésztinformációk hiányán alapuló döntési problémáit a további szinteken –az egyre inkább – az emberben, a személyiségben rejlõ döntési problé-mák követik.

Az egyes tanácsadási formák esetében az öt szint jellemzõje, hogy azáltalános, minden tanácskérõ számára fontos információktól az egyreszemélyesebb, egyénre szabottabb szolgáltatások felé halad.

1. Információs tanácsadás: naprakész információk rendszerezése,elérhetõvé tétele

A diáktanácsadók egyértelmû feladata, hogy megszerezzék, rendszerez-zék és mindenki számára elérhetõvé tegyék a diákok boldogulásáhozleginkább szükséges információkat. Az információs anyag egyúttal se-gíti a tanácsadók munkáját is, hiszen az ügyfélszolgálat → személyre sza-bott szolgáltatások vonalban leginkább a személyre szabott szolgáltatá-sok esetében korlátozott a tanácsadók kapacitása.

Az informatika szerepe különösen fontos ezen a szinten, mégpedig azalábbiak miatt:

– az információs rendszerek jelentik a leggazdaságosabb adathor-dozót, amelyen a szükséges nagy mennyiségû információ tárol-ható;

– a felhasználók – az információk birtokában – maguk is visszaje-lezhetnek az intézményeknek, ha esetleg valamely információ ne-hezen érhetõ el, vagy éppen nem is létezik (pl. hiányzik a terem-beosztás, nem egyértelmû a TVSZ szabályozása egy kérdésbenstb.);

– a hálózatra feltett információk állandó publicitást jelentenek, ezértsokkal inkább megkövetelik az adminisztráció hatékonyságát, azinformációk naprakészen tartását.

16

2. Információs tanácsadás: ügyfélszolgálat

Akik valamilyen módon nem férnek hozzá a fenti adatokhoz, de szük-ségük lenne valamilyen információra, vagy éppen nem tudnak arról,hogyan férhetnek hozzá, igénybe vehetik a hagyományos információ-hordozó kiadványokat és a tanácsadók ügyfélszolgálatát.

Sok esetben az ide forduló diákok számára elegendõ, ha megkapják afenti internetes vagy belsõ hálózati oldalak elérhetõségének paraméte-reit. A tanácsadók számára is hasznos és állandóan rendelkezésre állóreferencia lehet a kiterjedt internetes információs bázis.

Az ügyfélszolgálati tevékenységek nagy része végezhetõ az internetenkeresztül is, legegyszerûbben elektronikus levelezés formájában.

3. Információs tanácsadás: alternatívák tisztázása

Ez a tanácsadástípus jelenti a klasszikus értelemben vett tanácsadói(counseling) munka kezdetét – amikor a hallgatóknak azután is kon-zultációra, segítségre van szükségük, hogy megkapták a rendelkezésreálló, szükséges információs anyagot, adatokat.

Az informatikai rendszerek – a szükséges információs adatháttér bizto-sításán túl – segédprogramokat, szimulációkat futtató rendszerekkel issegíthetnek a döntés elõkészítésében. Erre az egyik legegyszerûbb pél-da a „komprehenzív vizsgaszabályzat” (l. az Információk típusai rész-ben) – amely a szabályozást példákkal, az egyes szituációkat a lehetsé-ges következményekkel együtt illusztrálja.

4. Személyre orientált tanácsadás: alternatívák közötti választás

Az információs rendszerek elsõsorban eszközökként jelennek meg: atanácsadó és a kliens – többnyire személyes kapcsolat keretében – azinformációs rendszerek adta hátteret a választás, a döntési folyamat kö-vetkezményeinek finomabb, részletekre kiterjedõ elemzéséhez használjafel.

5. Személyes, pszichológiai tanácsadás

Mint ahogy magukban a tanácsadási helyzetekben, az információs rend-szerek használatában is különleges esetet jelent a pszichológiai tanács-adási szint, ahol a tanácsadó–tanácskérõ kommunikációjának, a személy-nek szóló tanácsadásnak megindítója és alakítója is lehet a számítógéphordozta információs rendszer.

17

INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TANÁCSADÁS – DILEMMÁK

Az információs rendszerek felhasználásának elõnyeit, pozitív következ-ményeit a Tanulságok részben gyûjtöttük össze. Ebben foglaljuk majdössze az informatika, az internet és általában a számítógépek felhaszná-lásával kapcsolatban szerzett tapasztalatainkat a tanácsadói munkában.

E bevezetésben egy tágabb, elméleti megközelítésben vázoljuk fel e rend-szerek lehetséges elõnyeit, de szó lesz arról is, hogy egyes esetekbenezen új megoldások inkább kihívásként jelennek meg a tanácsadók szá-mára: olyan új körülményként, amellyel meg kell küzdeni, és ami nemtartozik szervesen hozzá a tanácsadás nagyrészt humán jellegû tevékeny-ségéhez. (Bár ez a megközelítés elsosorban elõítélet, van relevanciájanéhány különleges esetben.) Mivel ez a hozzáállás általában nem kapteret az elemzésekben, itt néhány mondatban felvázoljuk ezt a problé-mát.

1. Az információs rendszerek mint kihívás

Magyarországon a felsõoktatási tanácsadói munka egyik fontos kezde-ménye, inspirációja a személyes szolgáltatás, a hallgató-központúságalapfilozófiája tevékenységünknek. Ez az alapja az információs munkaegyik fontos, az intézmények számára nyújtott visszacsatolásának. Üze-nete: hogy a hallgatók úgy érzik, az intézmény, ahol tanulmányaikatvégzik, túlzottan személytelen, nem veszi figyelembe az õ egyedi kö-rülményeiket; a tanácsadók ezzel az „alternatív” szolgáltatási formávalegyszerre korrigálják a hiányt, és vissza is jelezhetik az intézmény veze-tésének a legproblémásabb területeket.

Az információs rendszerek sok esetben a humán interakció, a szemé-lyes kapcsolat alternatívájaként jelennek meg. Lehetõség nyílik arra, hogya legfontosabb adminisztratív teendõket a hallgatók az interneten ke-resztül bonyolítsák le: itt fizethetnek tandíjat, itt vehetik fel az órái-kat – sõt a tanácsadás egyes formáit is igénybe vehetik. Felmerülhet aza kifogás, hogy ez a tevékenység még azt a kevés élõ interakciót is „ki-veheti” a rendszerbõl, ami a felsõoktatási intézményekben még meg-maradt. (A hallgatók közötti kapcsolatok is redukálódtak azáltal, hogymegszûntek a tanulócsoportok, tankörök. A legtöbb helyen – a kre-ditrendszer bevezetésével – maga az évfolyam is. A diákok számára le-hetséges harmadik interakciós partner, a tanár, az oktató is egyre ke-vésbé jelent valódi kapcsolatot, hiszen egyre gyakoribb az írásbelivizsgáztatás, egyre kevesebb és egyre nehezebb bekerülni a szûk körû,személyes vitákra lehetõséget adó szemináriumokra.)

A felsõoktatási intézmények személyes kapcsolatra lehetõséget adó hely-zetei tehát mind inkább eltûnõben vannak, jobban formalizált, hatéko-nyabb, de személytelenebb eljárások „írják felül” õket – mindhárom te-rületen: az egyetemi tanulmányi adminisztrációban, az oktatók és a

18

diáktársak közti kapcsolatokban egyaránt. Ebben a helyzetben különösenindokolatlannak tûnik, hogy az informatikai rendszerek bevezetésévelelszemélytelenítsük még a segítség és információnyújtás aktusát is.

E kritikai szempontokkal szembeállítható, hogy könnyen átlátható: a ta-nulócsoportok valamelyest kényszerûek voltak: a társak megválasztásafüggetlen volt a hallgatótól. Hasonlóan értelmezhetõ az információs rend-szerek nélküli adminisztráció és diáktanácsadás: a hallgató rákénysze-rült a személyes kapcsolatra – aminek lehetõségei valóban csökkenõ-ben vannak, de általa egy sokkal perspektivikusabb, belülrõl vezéreltebbkapcsolatalakítás elõtt nyílnak meg az utak.

Még egy fontos érv az információs rendszerek felhasználása mellett: akorlátozott kapacitás, a korlátozott felsõoktatási erõforrások léte. Min-den olyan esetben, ahol az emberi erõforrás felhasználása nem szük-ségszerû, érdemes kiváltani – nem elsosorban azért, hogy számûzzük arendszerbõl, hanem épp azért, hogy hatékonyabb helyen használhas-suk fel. Például amennyiben egy egytemi/fõiskolai diáktanácsadónakösszesen egy vagy két pszichológus munkatársa van, nem célszerû õketaz információs tanácsadás, a diszpécserszolgálat és/vagy ügyfélszolgá-lat céljaira felhasználni. Mivel azonban az intézmények nem engedhet-nek meg maguknak népesebb tanácsadó irodát, amennyiben a mecha-nikusabb jellegû (bár jobb esetben valóban teljes embert igénylõ)tanácsadói formák megoldhatók vagy nagyban segíthetõk az informáci-ós rendszerek által, lehetõség van arra, hogy az erõforrásokat a szemé-lyesebb szolgáltatásokhoz csoportosítsuk. Maga a diáktanácsadás – funk-cióját tekintve – nem illeszkedik egyértelmûen a három felsorolt nagyegyetemi/fõiskolai alrendszer egyikéhez sem: közvetítõ szerepet tölt be.Ezen alrendszerek nagyobb automatizálása következtében magára a ta-nácsadásra sokkal nagyobb feladat hárul az új helyzetben.

2. Az informatika mint feladat

Az információs tanácsadás egy fontos problémája az információs rend-szerek elterjedtségének, ismertségének mértéke. Ide tartozik a rendsze-rek ára és gyors amortizációja: valóban olyan sok diák eléri-e az e rend-szereken közzétett, információkat? Érdemes-e kiépíteni, megvenni akifejlesztett rendszereket, hiszen a tanácsadók számára is sok többlet-munkával jár megtanulni ezek használatát? A megvásárolt rendszerekhamar elavulnak – állandó többletkiadással jár frissíteni az alapvetõ szoft-vereket, amelyeken a rendszerek futnak.

Ezeknek az aggályoknak van egy fontos tanulságuk a tanácsadó szol-gálatokat szervezõk számára: választható formában érdemes és szüksé-ges a tanácsadó elérhetõségét biztosítani – egy bonyolult és tetszetõsanimációval megoldott web alapú kapcsolattartási, üzenetküldési lehe-tõség mellett a legegyszerûbb, e-mailezési lehetõséget is biztosítani kell– mind a bejövõ üzenetek számára, mind azon tanácskérõk és tanács-adók számára, akik csupán a rendszerek használatának alapjait ismerik,

19

és csak a legegyszerûbb eszközökkel rendelkeznek. Ez lehetõvé teszi akommunikációt a szélesebb rétegekkel, másrészt biztonságossá teszi erendszerek használatát: még amennyiben a források idõlegesen elapad-nak is, egy „régi” e-mailrendszerrel még sokáig fenntarthatók a diákta-nácsadó internetes kapcsolatai.

Természetesen valóban van az információs fejlesztéseknek egy el nemidegeníthetõ kényszerjellege is: szükségszerû a fejlesztés ahhoz, hogyaz általában vett (nem csupán informatikai) információs rendszerek kom-patibilisek maradjanak a külsõ rendszerekkel. Amennyiben egy egye-tem vagy fõiskola hatékonyan akarja kezelni az ösztöndíjak kifizetésétés a tandíjak bevételezését, célszerû, ha kapcsolatot tud fenntartani abankok információs rendszereivel – bár az ehhez szükséges eszközökkomoly befektetést igényelnek. Ha a diáktanácsadó – karrierszolgálta-tásai keretében – szeretné a hallgatók önéletrajzait nagyobb adatbázi-sok számára elérhetõvé tenni, a megfelelõ rendszereken kell õket tárol-nia. Ezek a fejlesztések, a „lépéstartás” valójában már nem szabadválasztás kérdése az intézmények számára – ugyanakkor talán a leglát-ványosabban megtérülõ befektetések.

Az információs tanácsadás két fõ konceptuális megközelítést jelenthet:a tanácsadás épülhet egyrészt leginkább ügyfélszolgálati, a döntéshezszükséges információkhoz való hozzáférést biztosító tevékenységre(informational guidance), másrészt jelentheti a modern információ-feldolgozási és információtovábbítási technológiák alkalmazását.

Az alábbi megfontolások ezt a két felfogást mutatják be.

AZ INFORMÁCIÓK TÍPUSAI

1. Tanulmányi információk

Az egyetemeken és fõiskolákon mûködõ diáktanácsadók természete-sen kapcsolódnak az adott intézmények tanulmányi rendszeréhez, a ta-nulmányokat segítõ tanulmányi tanácsadók munkájához. Ebben az eset-ben az informatikai háttér valóban elsõdleges eszközt jelent, amelyneksegítségével a tanulmányi segítõk, de a tanulmányi adminisztráció mun-kája is hatékonyabb lehet.

A tanulmányi információk rendszere nagyon jól tervezhetõ: mind magaaz információ, mind az a csoport, amelynek az információ szól.

2. A felvételivel kapcsolatos információk

a felvételi eljárást, a felvételi pontszámokat, az egyes szakok tanrendjét,fõbb tantárgyait, tematikus egységeit, valamint a megszerezhetõ képzett-ségre vonatkozó információkat jelentik. Kérdés az, hogy mivel ezek azinformációk más egyetemi/fõiskolai szervezeti egységek tulajdonát is

20

képezik, része legyenek-e a diáktanácsadó információs anyagának. Egyhonlapon vagy más, esetleg belsõ információs hálózaton a felvételivelkapcsolatos információk így több helyen is megjelenhetnek (amennyi-ben a diáktanácsadó maga is közölni akarja ezeket az információkat,nem csupán utalni a Felvételi Osztály – vagy bármilyen ezzel foglalko-zó szervezeti egység – megfelelõ helyére).

Ez a probléma áthidalható, ha a különösen fontos anyagok nem szerve-zeti egységhez kötve, hanem rögtön az intézmény honlapján jelennekmeg, jól láthatóan egy külön információs blokkban a leendõ diákok szá-mára.

A diáktanácsadó sok értékes információval egészítheti ki a hivatalos fel-vételi tájékoztatást. Más elrendezésben szerepeltetheti, pl. úgy, ahogyanazt a felmerülõ „esetek”, azaz az érdeklõdõk kérdései, igényei diktál-ják. A felvételivel kapcsolatos szoros információk mellett érdemes kö-zölni a megszerezhetõ képzettségekre vonatkozó információkat, a „tan-rendet” stb. Ez az egyetemek és fõiskolák által produkált anyag egy újelrendezését jelenti – s jobban kielégíti a felvételre jelentkezõk érdek-lõdését.

3. Diákmunkával, állásokkal, adózással, tanulmányokkal kapcso-latos információk

fontos, hogy új, a hallgató számára jól használható elrendezésben sze-repeljenek.

A tanulmányi információkkal kapcsolatban például az alábbi praktikusmegoldásokat kínálhatjuk a diáktanácsadók információs rendszerein:

– a vizsgaidõpontokat tartalmazó naptár;– a fontosabb dátumok (a tárgyfelvételi, a szorgalmi és a vizsgaidõ-

szak kezdete, vége, a hivatalos egyetemi szünetek stb.) idõpont-jait tartalmazó kalendárium;

– az adott félévben érvényes kurzuskínálat specialitásai (eltérések,újdonságok);

– az érvényes TVSZ (változások kiemelése, idõszakosan jelentõsséváló szabályok külön kigyûjtése – pl. halasztás stb.).

4. A segítõ szoftverek

használatának megajánlása, amivel az információk „komprehenzívebbé”tehetõk. Például: azokon az egyetemeken és fõiskolákon, ahol a diá-kok szabadon állíthatják össze órarendjüket, nem csupán a lehetségeskurzusokat tartalmazó információk, az órarendfelvétel szabályait be-mutató TVSZ, valamint az összes kurzus szakleírása – mint három ta-nulmányozható információforrás – gyûjthetõ össze segítségül (bár ennekingyenes informatikai megjelenítése is komoly – anyagi, idõgazdálko-dási – segítség, figyelembe véve ezen kiadványok árát), de egy órarend-

21

készítõ szoftver is biztosítható, amely segít a diákoknak megtervezni –adott paraméterek szerint – egy féléves órarendet, bemutatva akár egytöbb évre szóló verziót is.

Lehetséges konfliktusforrás a hallgatóknak nyújtott ilyen típusú támo-gatásoknál az (ami sok tanácsadó részérõl megfogalmazódik), hogy azegyetemi képzés az életfeladatokkal való megküzdés egy lehetséges for-rásának tekinthetõ (az egyetemi szervezettel, az „élettel való megküz-dés megtanulása” fontos, szemben azzal, hogy minél kellemesebbé kelltenni az egyetemi/fõiskolai éveket a hallgatók számára). Az ilyen segít-ségekkel az intézmény nem immunizálná eléggé – mint egy „legyengí-tett vírussal” – a hallgatókat a késõbbi problémákkal szemben. A fentikonkrét esetben például ez azt jelentené, hogy egy ilyen szoftver gátol-hatná az órarend elkészítéséhez szükséges készségek (tervezés, timemanagement stb.) kialakítását.

5. Néhány további információkategória, témák szerint (ahogyanpéldául egy esetleges honlapon elõfordulhatnak):

Információk a szolgáltatásokrólKik a tanácsadók?Képzési ekvivalenciákLevelezõlistákNapi friss hírekNyelvvizsgákkal kapcsolatos információkKülföldi ösztöndíj-lehetõségekFriss hírek

AktualitásokRendezvények

LinkekDiáktanácsadókhozEgyetemi szervezetekKülsõ linkek

Öregdiákok – utánkövetésNaplóCímek, telefonkönyv.

INTERAKTÍV LEHETÕSÉGEK

A tanácskérõktõl az interneten alapvetõen három típusú, háromfélekép-pen strukturált információ érkezhet, amely nagyjából meghatározza aválasz – „a tanácsadás” – formáját is.

22

1. Problémafelvetés

A problémafelvetés az „élõ” tanácsadás megvalósulása az interneten. Ab-ban az esetben lehet róla szó, ha a küldõ jól strukturálja, formálja azüzenetet, ugyanis csak ekkor alakítható egyértelmûen a visszajelzés adek-vát formája.

Legtöbb esetben problémajelzés formájában információkérésrõl van szó.

2. Visszajelzés

Felmerült, hogy érdemes lehetõséget nyújtani a diákoknak, hogy vissza-jelzéseket adjanak az egyetemi élettel, az egyetem/fõiskola mûködésé-vel kapcsolatban. Ezek nem feltétlenül negatív visszajelzések („panasz-láda”), de lehetõséget teremtenek arra, hogy olyan információk isvisszajussanak viszonylag szabad formában a rendszerbe, amelyek a ha-gyományos információs csatornákon keresztül nem lennének képesekvisszahatni az egyetem mûködésére.

3. Információkérés

A már több diáktanácsadóban is mûködõ, megvalósult szolgáltatás azinterneten (többnyire e-mailen) adott felvilágosítás.

ÚJ TÍPUSÚ INFORMÁCIÓK ÉS ÚJ ELRENDEZÉSEK

Sok szó esik ma arról, hogy az internet forradalmasítja a kommunikáci-ót, sõt új társadalmi formák létrejöttéhez, új típusú társadalmi folyama-tok beindulásához is hozzájárulhat. A számítógépes adattárolás és fel-dolgozás adta új lehetõségek következtében – amelyekbõl néhányat ittis kiemelünk – a tanácsadói folyamat változása is lehetséges.

A pályaépítés induktív módja

Az egyik legfontosabb lehetõség a pályák és általában a kategóriák fel-építésének logikai kapcsolatokon alapuló, azaz csak a felhasználó kö-töttségeit magán hordozó volta. Míg a tanácsadó nem ismeri az összeslehetõséget, amit a pályaválasztás elõtt álló vagy pályakorrekciót kere-sõ kliensnek prezentálhat, addig az információs rendszerek tetszõlegeskombinációkat engednek meg.

Például: valaki szeretne egy olyan állást, amelyben nem kell emberek-kel foglalkoznia, a bajaikat hallgatnia, de nem bír órákon át csendbenlenni: beszélgetni szeret, de csak felületesen, fecsegve. Ért a gazdaságidolgokhoz (középiskolás fokon), és valamilyen könnyû, de viszonylagjól fizetõ munkát keres.

23

Ennyi szempont és adat alapján nem könnyû valakinek tanácsot adni,mivel gyakran egymástól távol álló, koherens egészet nem alkotó tulaj-donságokról van szó. Részben nem mindig hasznos, ha a tanácsadó ké-pet gyárt magának a kliensrõl, részben ideális, ha a kliens állít összemagának valamit a lehetõségekbõl.

A kliens és a tanácsadó interakciójának jellegzetességei, a tanácsadó el-képzeléseinek, „sémáinak” a kliens lehetõségeit meghatározó vagy leg-alábbis befolyásoló volta ismert jelenség a tanácsadás folyamatának ku-tatói számára. A géppel dolgozó (játszó...) kliens esetében a lehetõségekmegtalálása, kategóriák felépítése inkább a tudományos megismerés fo-lyamatához hasonlít. Azaz nincsenek rögzített megoldások, a kérdés végignyílt marad: bármilyen részinformációkból összeállítható egy keresõ ka-tegória, legyenek ezek a részletek akár egymástól annyira távol esõk,mint a fenti példában. (A CHOICES nevû karrierorientációs szoftver gé-pi adattára szerint a példánk feltételei meghatároznak pár jól körülír-ható foglalkozáskört, illetve foglalkozást – például ilyen a díjbeszedõ.)

A gépi információs rendszerek használatának elõnye tehát az infor-mációfeldolgozás minõségi jellemzõibõl ered: bármely paraméterekbõlképesek vagyunk kategóriákat összeállítani. Így olyan kategóriákat (is)kaphatunk, amelyek nem triviálisak – nem foghatók meg egykönnyena hétköznapi fogalmak segítségével. Ma, amikor a változó piaci feltéte-lek miatt nem állapíthatók meg stabil kritériumrendszerek, beválási mu-tatók, piaci értékek, egy ilyen, mindenki által elvégezhetõ személyeskonstruktum-építésre a korábbinál nagyobb szükség van.

Az identitás problémái – a virtuális self

A fent vázolt információáramlásra alapozott pályaépítés veszélyei kö-zött sokan az identitás válságát látják, és talán ezen alapul sok tanács-adó idegenkedése a gépi eszközök felhasználásától, például a pályata-nácsadás esetében. Az identitás válságának közvetlen oka éppen atanácsadó implicit direktív szerepének kiesése a tanácsadás folyamatá-ból – ami által a fiatalok elõl egy lehetséges személyes tapasztalat ésazonosulási minta vész vagy veszne el.

Ennek a problémának az élét elveszi, hogy az információs szolgáltatásnem kizárólagos, és nem helyettesíti az „élõ” tanácsadást. A hangsúly ésaz arányok kérdése vitatható, de nem igazán a tanácsadást aktívan ala-kító szakemberektõl, inkább a kényszerû modernizációs törekvések meg-valósulásától függ. Az identitás veszélybe kerülésének esélye azért iskevésbé valós lehetõség, mivel az információs rendszer (pl. a számító-gép) nem teljesen komoly dolog: igazi lehetõségeket éppen azért rejtmagában, mert az információk rendezésének, kombinálásának mindigvan bizonyos játékos jellege. Amennyiben ezt a legkézenfekvõbb moti-vációs forrást lovagolja meg az informatikai eszközöket felhasználó

24

guidance jellegû tanácsadás, ezek a széttagolt és azonosulási minta nél-kül leszûrt kategóriák más szinten jelentkeznek, de eszközei lehetnek avalós, komoly döntéseknek.

A hallgatók, belépve egy információs rendszerbe, nem csupán az „in-formációs tanácsadás” szolgáltatásait vehetik igénybe. Ismét kínálja ma-gát az összehasonlítás a személyes ügyfélszolgálattal: egy „valós” tanács-adótól a tanácskérõ csupán komoly információt kérhet – legtöbb esetbennincs rá lehetõsége, hogy megkérdezze, „mi lenne, ha félbehagynám aszakot, és egy teljesen újat kezdenék?” – abban az esetben, ha ez való-ban komoly lehetõség. Rendszerint azért nem kerül sor ilyen típusú kér-désekre, mert a hallgató is tudja: a tanácsadónak limitált az ideje, hogyegyvalakivel foglalkozzon, és nem várható el tõle, hogy minden „hipo-tetikus” kérdésre választ találjon. Másrészt azért nem, mert az ilyesmitinkább fantáziasíkon, kipróbálás nélkül szoktuk elgondolni, így az ilyenkérdésfeltevések irreális vágy szintjén sokáig fennmaradhatnak. A szá-mítógépen keresztül, vagy magával a számítógéppel végzett interakció-ban ki lehet próbálni az egyelõre nem reális, de valami miatt érdekeslehetõségeket, amelyek a késõbbi pályaépítés során fontos támpontoklehetnek.

A tanácsadó számára külön szerepet definiál az a feladat, hogy a tech-nikai eszközöket egyszerre hatékonyan és humánusan használja fel akarrier-tanácsadás folyamatában. Sok modellt dolgoztak ki arra, hogyanlehet a modern technika elõnyeit úgy kihasználni, hogy „elidegenítõ”hatásai ne rontsák a karrier-tanácsadás amúgy is érzékeny munkáját.Egy modell például (high tech – high touch, csúcstechnológia és jó kap-csolat néven) a csoportos tanácsadás és általában a csoportfoglalkozásszerepét hangsúlyozta, ami a minimumra csökkenti az elidegenítõ hatá-sokat a csoportos együttlét facilitáló szerepére alapozva, másrészt a szá-mítógépes információfeldolgozás elõnyei megmutatkozhatnak a konk-rét célok megfogalmazása, az elõnyök és hátrányok pontos elemzésestb. terén.

Újfajta személyesség

Az informatikai rendszereknek van egy keveset méltatott tulajdonságukis: összetett rendszerek, amelyek képesek szabadon minõsíteni az álta-luk hordozott információkat.

Vegyünk egy egyetemi tanulmányi tanácsadót, akitõl a félévhalasztásvagy a tandíjfizetés módozatairól érdeklõdnek. A tanácsadó természe-tesen a tõle telhetõ legaktuálisabb információt igyekszik továbbítani –amennyiben ez létezik, és ehhez az információs rendszerek nagybanhozzájárulnak –, sok lehetõségrõl, kiskapuról, „szokásról” azonban nemtájékoztatja a tanácskérõt. Korrektül közli a helyes utat, de sokszor na-gyon hasznos, bejáratott „módszerektõl” esik el a hallgató (például mitmikor érdemes intézni, hogy sorban állás nélkül lehessen hozzájutni amegfelelõ okmányokhoz stb.). Az ilyen jellegû információk általában

25

személyesek, nem alkalmasak arra, hogy az egyetem vagy a fõiskolanyomtatott anyagai között kapjanak helyet. Néhány intézmény diákki-adványokkal, diákrendezvényekkel igyekszik biztosítani ezen informá-ciók hatékony belsõ áramlását (pl. gólyatáborokban). A diákcsoportok– mint minden csoport – egyik alapvetõ funkciója a közösség életévelkapcsolatos információk, szokások, hagyományok fenntartása, de éppaz ilyen csoportok sajnálatos felbomlásával, gyengülésével jellemezhe-tõ a felsõoktatási intézmények többsége.

A számítógépen megjelenõ „kiadványok”, a számítógépes levelezõrend-szerek lehetõséget adnak arra, hogy azt az ûrt, amely az információkegy fontos részének az áramlását megakadályozza, az információs rend-szerek által létrehozott „virtuális csoportok” – legalábbis részben – be-töltsék.

A virtuális csoportok sok esetben megõrzik az eredeti csoportformáció-ra jellemzõ sajátosságokat is. Az ELTE bölcsészkarának több szakán pél-dául az elsõs hallgatók, miután szembesültek az egyetemi rendszerbevaló beilleszkedés és a tanulmányi adminisztráció nehézségeivel, be-léphetnek egy levelezõrendszerbe (többnyire ez egy egyszerû levele-zõlista – egy e-mailt mindenki megkap, aki feliratkozott a listára), aholfelteszik a tanulmányok megkezdésével kapcsolatos legfontosabb kér-déseket, és többnyire választ is kapnak rájuk. Az ilyen levelezõlistánakmásodlagos elõnye lehet, hogy az informális szerepek, csoportfunkci-ók gazdára találnak: kiderül, hogy ki az, aki a leginkább képes hozzá-jutni bizonyos információkhoz, aki a leghamarabb képes a tapasztala-tokat összegezve „tanácsot adni” a legpraktikusabb stratégiát illetõenegy-egy ügy elintézésénél, egy adott vizsgára való felkészülésnél.

TANULSÁGOK

Kiszámíthatóság és felelõsség – Az információk megjelenítéseaz interneten és a belsõ hálózatokon

Sok diák számára jelent problémát az egyetemi/fõiskolai adminisztrá-ció, a tanulmányokkal kapcsolatos rendelkezések nehezen kiszámítha-tó volta. Akár egy szemeszter közben is megváltozhatnak a tanulmá-nyok rendjére vonatkozó bizonyos szabályok, s emiatt a diákok sokszorkerülnek önhibájukon kívül nehéz helyzetbe. Példaként hozhatók fel akreditrendszer részleges bevezetésével kapcsolatos nehézségek, ame-lyek sok egyetemen és fõiskolán arra kényszerítik a tanulmányi admi-nisztrációt és az oktatókat – akik az órarendeket készítik –, hogy foly-ton újragondolják, újrastrukturálják a tanulmányok menetét. A szabadtárgyfelvétel sok esetben szükségessé teszi „elõfeltétel-rendszerek” ki-dolgozását: azaz kötött órarendek helyett egyes tantárgyak elvégzésétmás tárgyak elõzetes teljesítéséhez kötik.

26

A fenti órarend-átdolgozás nem kis munka, ráadásul a tudományos-szak-mai megfontolások mellett más rendszerekhez is igazodnia kell, emiattsokszor kényszerülnek arra az oktatók és az adminisztráció, hogy évközben, már az órarendek kialakítása után léptessenek életbe új szabá-lyozásokat.

Az ilyen eljárás természetesen hátrányos a hallgatókra nézve, és gya-korlatilag törvénytelen is (a hallgatókra mindig az érvényes TVSZ vo-natkozik). A TVSZ év közbeni módosításairól (például a kari tanács ülé-seirõl) azonban a hallgatók a legtöbb felsõoktatási intézményben nemszereznek tudomást, hiszen az intézmények még sok esetben az év ele-jén (mint a fentiekbõl látszik, nem feltétlenül az egész évre) érvényespéldányok közreadását sem mindig engedhetik meg maguknak.

Nagy segítség lehet ebben az internet használata. Mert bár a TVSZ-t ésáltalában a képzéssel összefüggõ információkhoz való hozzáférést a hall-gatók számára a felsõoktatási törvény szabályozza, mégis, a „hordozó”(a papír, azaz a könyv, amely a TVSZ-t tartalmazza) nem írható elõ in-gyenes szolgáltatásként a felsõoktatási intézmények számára. Az inter-neten azonban mindig az aktuális TVSZ-nek kell megjelennie, amely-nek mindig a legújabb rendelkezéseket kell tartalmaznia. Ez annyitbiztosan jelent, hogy elvileg mindenki (aki hozzáfér az internethez) hasz-nálhatja ezeket az információkat, de azt is biztosítja, hogy egyáltalánlétezzenek: azaz nem csupán olyan formába kell hozni õket, hogy min-denki számára hozzáférhetõk, hanem hogy mindenki elõtt vállalhatóklegyenek.

Az adminisztráció és a bürokrácia csökkenése – új lehetõségek

Néhány egyetem és fõiskola meg tudta valósítani, hogy a tanulmányiadminisztráció lényegében már most majdnem teljes egészében azinterneten keresztül valósuljon meg – nem csupán kiegészítve a „papír”adminisztrációt, de ténylegesen felváltva azt. Ez azt jelenti, hogy a ta-nulmányi gondok olyan alapvetõ részei, mint a tandíjbefizetés, tantárgy-felvétel és -törlés, jelentkezés szemináriumokra, vizsgákra, jegybeírás,órarendkészítés stb. kizárólagosan az interneten keresztül intézhetõk.

Kérdés azonban, hogy a diáktanácsadók információs rendszere, meg-valósuló szolgáltatásaik (például a karrier-tanácsadók által gyûjtött ön-életrajzok) milyen mértékben épülhetnek rá ezekre a rendszerekre.A tanácsadók információs rendszereinek kiépítésekor érdemes errefigyelni.

27

Diákparticipáció

A finanszírozás kapcsán komoly problémaként merülhet fel, hogy azinformatikai háttér biztosítása mellett is komoly problémát jelenthet egyinformatikai tanácsadó rendszer állandó karbantartása, frissítése. Ennekegy lehetséges megoldása a diákok bevonása az információs rendsze-rek létrehozásába és fenntartásába.

A diákok részvétele – annak költségkímélõ voltán túl –, újabb hasznos„mellékhatásként”, a kortárs segítség nagyobb térnyerését is eredmé-nyezi. Stratégiai célként is megfogalmazható a diákok részvételének nö-velése a felsõoktatási intézmény életében.

Szakmai sztenderdek és modellek létrehozásának szükségessége

Különösen az interaktív lehetõségek kapcsán sok kétség merül fel azinternetes „tanácsadás” hatékonyságával és szakmai korrektségével kap-csolatban. Felmerül a kérdés, például lehetséges-e pszichológiai tanács-adás e-mailes levelezésen keresztül, az interneten megvalósítható-e asegítõ kommunikáció egy szakmailag is ellenõrizhetõ formája.

Bár ezek a problémák nem olyan élesen vetõdnek fel a tanácsadás másformái esetén (például biztosan hasznos és hatékony az e-mailen kértés adott információval bonyolított információs tanácsadás), mégis jelent-kezik az igény egy szakmai képzési és ellenõrzési rendszer kialakításá-ra, amely külön az interneten megvalósuló tanácsadó tevékenységekrevonatkozik. Ez a rendszer már sikeresen kiépült a telefonos tanácsadásesetén, és elképzelhetõ, hogy sok tapasztalat hasznosítható ez utóbbiképzési rendszer tapasztalataiból az internetes interaktív tanácsadók szer-vezése esetében is.

Az internetes kommunikáció lehetõsége nem csupán a tanácsadási fo-lyamatra van hatással, de a kliensek tanácsadási rendszerbe való beke-rülésének feltételeit, az erõforrások aktivizálását befolyásolják. Míg ed-dig az információs tanácsadás–tanulmányi tanácsadás–pszichológiaitanácsadás egymásra épülése, valamint az egyes tanácsadási formákonbelül is érvényesülõ „tölcsérszerû”, egyre egyénibb megközelítés érvé-nyesítését jelentõ „bekerülési pálya” jól tervezhetõ volt (l. a bevezetõ-ben említett tanácsadó modellt), addig az internet használatának eseté-ben a problémák jellege és a bekerülési küszöb viszonya alapvetõenmegváltozik: a diáktanácsadóval kapcsolatba kerülõ hallgatók számáranem lesz feltétlenül szükséges, hogy túllépjenek a problémák szemé-lyes képviseletével járó nehézségeken (amely nehézségek eddig a be-kerülés akadályát is jelenthették, de pozitív szerepet is játszottak a tanács-adói folyamatban). Az internetes tanácsadás tervezésekor mindenesetremeg kell gondolni, lehetõséget teremtünk-e egyáltalán a tanácsadás egyesformáira interneten keresztül – amennyiben igen, fel kell készülnünkaz ezzel járó változásokra.

28

Külön-külön egy homepage és/vagy egy közös diáktanácsadóközpont?

Megfontolandó, hogy érdemes-e minden egyes információtípust különmegalkotni és minden egyes diáktanácsadó weboldalára felrakni. Hi-szen sok információ általánosabb érvényû: például a diákkedvezmények,a diákjogi információk, a felsõoktatási törvény stb. Ezeket egy diákta-nácsadók közötti együttmûködés keretében hasznos lenne közösenösszegyûjteni és frissíteni, és csak az adott felsõoktatási intézményre spe-ciálisan érvényes információkat külön kezelni.

Természetesen adódó probléma ebben az esetben, hogyan szervezhetõmeg a hatékony együttmûködés az egyes tanácsadó intézmények kö-zött, hogy ezek a közös információforrások létrejöhessenek. Ugyanak-kor egy adott felsõoktatási intézmény belsõ információs rendszerekönnyebben elérhetõ – sok esetben kizárólagosan csak az érhetõ el – adiákok számára.

Az információs rendszer hierarchikus szervezése magával vonja egy egye-temek és fõiskolák fölötti, konkrét szolgáltató központhoz nem köthetõrendszer létrehozását. A FETA megtette a kezdeti lépéseket ennek ki-építésére. E rendszer ma az alábbi megoldandó problémákat veti fel.

Személyi problémák: kik tudják folyamatosan és érvényesen biztosíta-ni a rendszer mûködését? Létrehozható-e egy „szerkesztõbizottság” amûködõ diáktanácsadók munkatársaiból?

Kapcsolat más kormányzati vagy más országos információs rend-szerekkel: hogyan használja fel vagy teremtsen kapcsolatot a rendszermás adatbázisokkal?

Nem érdemes például kiépíteni a felvételivel kapcsolatos információkrendszerét, ha egyszer erre már más rendszerek szakosodtak. Fontosazonban, hogy ezekhez az információkhoz az országos diáktanácsadóinformációs rendszer is utat nyisson, és lehetõség szerint ezekkel struk-turálisan összeegyeztethetõ adatbázisokat használjon.

A finanszírozás problémái: a tanácsadók általában a felsõoktatási in-tézmény szerves részeiként, sõt egyes esetekben a rendszer nyíltabbátételének katalizátoraiként nyernek támogatást, és ezt a felsõoktatásitörvény is garantálja számukra. Az intézmények fölötti rendszer eseté-ben ez a folyamatosan nem biztosított.

A szakmai képviselet problémái: egy országos diáktanácsadó informá-ciós rendszer valószínûleg a diákok és a tanácsadók szakmai érdekkép-viseletét, a szakma arculatának megjelenítését is hivatott szolgálni.A szakmának és a diákoknak is egyszerre szóló rendszer kiépítse kon-ceptuálisan lényegesen nehezebb, mint a szakma által a diákok számá-ra készült tanácsadó honlapok és rendszerek kiépítése.

29

Mindezen problémák mellett megkezdõdött egy ilyen rendszer kiépíté-se. 2000 októberétõl elérhetõvé vált a Felsõoktatási Tanácsadás Egyesü-let által gondozott honlap (http://feta.bethlen.hu) A mellékletben meg-található a Soros Alapítvány által támogatott felsõoktatási tanácsadókinternetes elérési lehetõsége.

Lisznyai Sándor

Diáktanácsadók az interneten

Az elmúlt évek során bekövetkezett gyors gazdasági-technikai fejlõdés-nek köszönhetõen az emberek egyre nagyobb csoportja kapcsolódhataz internetre. Az internethasználók között tudhatunk – a SuliNet prog-ramnak köszönhetõen – több mint 320 iskolát s iskolánként legalább500 diákot. Az egyetemi, fõiskolai hálózat igen jelentõs – és egyre to-vább fejlõdik, bõvül a továbbiakban is. A középiskolások és a felsõok-tatásban tanulók – a diáktanácsadók által megcélzott réteg – aránya amagyar internetezõk között igen jelentékeny. A diákokkal kapcsolat-ban lévõ intézmények – így a felsõoktatási diáktanácsadók is – viszony-lag gyorsan felismerték a diákokkal való kapcsolat internetes lehetõsé-gét, és megtették az elsõ lépéseket a saját weblapjuk kialakítására.

A tanácsadó irodák munkája egyszerûsíthetõ az internet nyújtotta lehe-tõségek felhasználásával. Szokványos problémának gondolom, hogy egyfelsõoktatási tanácsadónak munkája ellátása során bizonyos informá-ciókat sokszor és szinte változatlanul ismétlõdõen kell átadnia a külön-bözõ idõpontban megjelenõ hallgatóknak, és a hallgatók igen sokféleinformációs körben érdekeltek. Egy felsõoktatási tanácsadó olyan sok-rétû, állandó – vagy legalábbis egy-két hétig nem változó – adatokkaldolgozik, amelyek átadásához nem volna szükség mindig humán erõ-forrásra. Valójában egy ember nem is képes hagyományos módon mind-azt az adatot könnyedén kezelni, amire a diákoknak szükségük lehet.Ismerõs probléma az is, hogy ha a tanácsadó esetleg egy komolyabbsegítségnyújtással van elfoglalva, biztos, hogy telefonál valaki, betop-pan 4-5 diák, akiket csak egy-két idõpont érdekel. Persze nem egyszer-re érkeznek, hanem úgy 13 percenként, s a komolyabb tanácsadás ígylehetetlenné válik.

A probléma megoldása egy olyan információs rendszer kialakítása, amelyképes adatokat szolgáltatni a diákok, hallgatók számára, lehetõleg na-gyon rövid idõn belül, nemcsak a tanulmányi osztály vagy diáktanács-adó nyitvatartási idejében, és akkor is, ha a diák távol van a fõiskolájá-tól, egyetemétõl. A faliújság is nagyon jó információközvetítõ, de ezáltalában kicsinek bizonyul az adatok nagy mennyisége miatt.

30

A megoldás a számítógépes rendszerek által nyújtott lehetõségek mond-hatni kimeríthetetlen tára.

Az interneten elhelyezett információk elõnye, hogy – elméletileg – kor-látlan számban képes információt nyújtani a diákoknak. (Az olcsón meg-valósítható rendszerek technikai határa körülbelül 1000 emberre terjedki. Vagyis ugyanabban a másodpercben legfeljebb 1000 ember kérhetia rendszertõl ugyanazt az információt.)

Természetesen, ha a tanácsadás egy – a monoton – részét internetrevisszük, a diákok által könnyen elérhetõ weboldalt létesítünk, akkor an-nak ellenére, hogy a lehetõségek valóban korlátlanok, több problémamerülhet fel. Az egyik gond a technikai megoldásoké:

– hol helyezzük el az internetes információkat;– hogyan lehet az oldalt frissen tartani – frissíteni;– ki frissítse?

E kérdések közül általában az elsõ jelenti a valós problémát, hiszen adiáktanácsadók nem feltétlenül rendelkeznek olyan forrásokkal, hogyteljesen önállóan megoldhatnák ezt a problémát. Az egyetemek és fõis-kolák honlapszerkesztõivel való együttmûködéssel mind az intézmény,mind a diáktanácsadó nyer: valószínû, hogy minden intézmény szíve-sen veszi a diáktanácsadó weboldal elhelyezésére irányuló kérelmét.

A következõ és kicsit komplexebb probléma a frissíthetõség: összefüggaz oldal leíró nyelvével, vagyis a weboldal programozási nyelvével.

A frissíthetõség jó technikai megoldása fontos, mert nem cél, hogy adiáktanácsadók munkatársai megtanulják a HTML vagy ASP, esetleg VBSprogramozási nyelveket.

Itt két egyszerû megoldás is ajánlható azoknak, akik nem akarnak szá-mítástechnikai segítséget igénybe venni:

1. Sok olyan program terjed az interneten, amit weboldal-fejlesz-tésre találtak ki. Ezekkel az információt hordozó weboldalakkönnyen megnyithatók, és alap számítástechnikai képzettséggelkönnyen szerkeszthetõvé válnak.

2. Az oldal az általa ismertetett információkat adatbázisból is kap-hatja. Ennek létrehozása nehezebb feladat, de karbantartása ésfrissítése könnyebb.

Ezeken a módokon gondoskodhatunk a diáktanácsadó állandó frissíté-sének technikai megoldásáról, és ez nem kell, hogy napi tíz percnéltöbbet igénybe vegyen. Napi tíz percet viszont érdemes rászánni, hi-szen ezzel akár 10 000 embernek is adhatunk közérdekû információt.

A diáktanácsadók egy része jelenleg is rendelkezik internetes oldallal.Ahogy áttekintettük: információt adnak magáról a tanácsadásról, de ál-talában nem terjednek ki a jogi, egészségügyi és egyéb általános infor-

31

mációs és tanácsadási kérdésekre. Pedig érdemes az ilyen jellegû infor-mációkat is közzétenni. Sokszor probléma, hogy a diáktanácsadók ol-dala inkább közlõ, nem eléggé interaktív. A mai technikai lehetõségekmellett csak a fantázia szab határt a lehetõségeknek. Nagyon kevés olyanhelyet találtunk, ahol interneten keresztül lehet kérdezni a tanácsadómunkatársait, de elenyészõ az olyan helyek száma is, ahol beszélgetõfórummal találkoztam. Egy weboldal akkor sikeres, ha látogatott. A lá-togatottság pedig nagymértékben függ attól, van-e olyan információ azoldalon, amiért érdemes felkeresni. Ilyen lehet a fórumon feltett kérdé-sére várt válasz, vagy a friss információk utáni keresés lehetõsége.

A FETA jelenlegi honlapja (http//feta/bethlen.hu) nagyjából megfelel afent ismertetett koncepciónak. Megtalálható benne az az információsrész, amely minden – az adatbázisban szerepelõ – intézményrõl infor-mációkat ad. Az oldal készítõi alapvetõen átfogó információk ismerte-tésére helyezték a hangsúlyt. Az oldal felépítése támogatja az interaktívmegoldásokat, mert ASP nyelven készült. Ennek köszönhetõen már üze-mel a fórum is. Itt alakulhatnának ki beszélgetések, eszmecserék kü-lönbözõ témákban, hiszen lehetõség van alfórumok, „szobák” létreho-zására is. A „kérdezz” rész is ezt az interaktív koncepciót tükrözi. Azoldalon helyet kaptak az egyéb információs blokkok is – bár ezek jelen-leg még nem tartalmaznak elégséges információt. Természetesen van-nak hírrovatok is, és megtalálható rajta az országos diáktanácsadók cím-jegyzéke. Szakmai fórumainkat a tanácsadási szakma mûvelõi, de adiákok is érdekelõdéssel látogathatják.

Az oldal felépítése tehát globális, és átfogó képet kíván nyújtani a diá-kok és a diáktanácsadók számára egyaránt.

Remélem, hogy egyre több intézmény és diáktanácsadó fogja diákjai-nak lehetõvé tenni az internetes tájékozódást és haszonnal…

Nagy Zoltán

Choices, a pályakeresést segítõ számítógépes tanácsadásirendszer

A Choices a pályadöntést elõsegítõ számítógépes tanácsadási rendszer,amelynek feladata, hogy segítse az egyéni pályatervezési, pályakeresésifolyamatot.

A tanácsadási program (szoftver) neve is (amely magyarul „választások”-at jelent) utal arra a karrierépítõ folyamatra, amelyet – tudatosan, detalán nem mindig szisztematikusan végiggondolva – valamennyien meg-teszünk életpályánk során.

32

Képességeink, érdeklõdésünk tudatossága, amelyet általában reális ön-ismeretnek hívunk, és a választási lehetõségek széles körû ismerete (fog-lalkozásokról, képzési formákról, iskolákról és egyéb képzõ helyekrõl)együttesen szükségesek egy jól megalapozott pályaválasztási döntéshez.Ugyancsak ezeket az összetevõket kell számba vennünk olyankor is,ha már nem éppen kezdõként, pályaváltásra kényszerülünk. A Choicestanácsadási szoftver hatékony segítõ eszköz lehet ezekben a döntési hely-zetekben.

Az öntájékozódó rendszer széles körû információt nyújt a foglalkozá-sokról, a képzési lehetõségekrõl. A program használata során az ügyfe-lek önmagukról is sok mindent megtudnak, megfogalmazhatják igényei-ket, személyes jellemzõiket, gyakorolhatják a döntéshozatal szakértelmét.

Célmeghatározó, tervezõ folyamatra tanít, lehetõséget ad megfontolt,mélyreható önelemzésre, és olyan értékes készségeket segít felszínrehozni, amelyek sok más élethelyzetben is alkalmazhatók: hogyan hoz-zunk megfelelõ kompromisszumokat a számunkra látszólag egyaránt fon-tos foglalkozáskeresési szempontokban? Mennyire fontosak számunkraa választandó munka, foglalkozás temperamentumjellemzõi, vagy haj-landók vagyunk-e valamivel alacsonyabb fizetésért, de érdeklõdési te-rületünkhöz közelebb álló foglalkozásokat keresni? Magasabb keresetilehetõségért vállalnánk-e alacsonyabb képzettséget igénylõ munkákat?– és így tovább. Az alku folyamatának végigvitele, az abból adódó ta-pasztalatok szimulált, „íróasztal melletti” környezetben való megélésemegkímélhet minket az életben esetleg rossznak bizonyuló döntések-tõl… és ezáltal a nem kívánt kudarcoktól.

A Choices része egy ún. Tervezõ modul, amely többféle gyakorlati tá-mogatást nyújt a pálya-, munkakeresõ számára. Lehetõség nyílik példá-ul képzési tervek összeállítására, életrajz elkészítésére (az alapkészsé-gek áttekintése segítségével), felvételi beszélgetésre való felkészülésreés az egyéb, a munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek áttekintésére,valamint az ún. Cselekvési terv elkészítésére.

A rendszer a személyes prioritások és értékek megfogalmazásán túl pá-lyaváltás esetében lehetõséget nyújt a pályaalternatívák felkutatásához,a korábbi munkatapasztalatok alapján hasonló vagy kapcsolódó foglal-kozások kereséséhez.

A szoftvert az ország egész területén használják a munka- és pályata-nácsadók, a tanácsadó szakpszichológusok a munkaügyi szervezet ki-rendeltségein, az álláskeresõ klubokban, a Foglalkozási Információs Ta-nácsadókban, valamint a rendszer használatára kiképzett tanárok amegyei Pedagógiai Intézetekben és a világbanki modell alapján oktatóközépiskolákban.

Harkányi Adrien, Kaszás Judit

33

TANULMÁNYI TANÁCSADÁS

A tanulmányi tanácsadás a felsõoktatási tanácsadás kiemelt és egyik köz-ponti területe. Napjainkban az oktatásban megjelenõ kurzusok már afõiskolák, egyetemek alapképzéseiben is igen sokszínûek, alternatívá-kat nyújtók, speciális feltételekhez kötöttek lehetnek, s igen változatos,folyamatosan megújuló ráképzési, továbbképzési rendszer alakul ki. Mintahogy Tolonics István tanulmányi tanácsadásról szóló írásában olvas-ható, napjainkra a tanulmányi munka rendszerében következett be vál-tozás.

A felsõoktatásba való bejutás feltételrendszerének, egy szak vagy szak-kombináció, képzettség feltételeinek teljesítéséhez többféle út vezet.A felsõoktatási intézmények tantervi kurzusai igen változatosak mindtartalmi irányulásukat, mind munkamódszerüket tekintve (gyakran al-ternatívan választható kurzuslehetõségek találhatók egyazon szakhoz,szakpárhoz tartozóan egyazon intézményen belül is, s változatosság ta-pasztalható a különbözõ képzõ intézmények azonos szakirányhoz tar-tozó kurzusai között). A hallgatók többféle módon rendezhetik a tan-tárgyfelvételt képzési programjukon belül. Más-más az egyes tantárgyak,tanegységek indexbe való felvételének feltétele, az eredményes teljesí-tés kritériuma stb. Komoly tájékozottság szükséges ahhoz, hogy a ta-nulmányi rendet az egyéni törekvésekhez, pályacélhoz lehessen igazí-tani, s az intézmények közötti (egyre gyakoribb) mozgás (áthallgatás,átmenetel stb.) lehetõségeinek feltárása is áttekintést igényel.

Egyre több hallgatónak van lehetõsége arra, hogy sokféle tantárgy kö-zül válasszon, különféle módokon állítsa össze a tanrendjét. Az új ta-nulmányi rendszer együtt jár azzal, hogy céljuk megvalósításához a hall-gatóknak át kell látniuk a képzési rendet, a tanulmányok térbeli és idõbelirendezhetõségének szabályait, a vizsgára jelentkezés és a vizsgázás mód-ját, a szakváltásnak, szakirányú és kiegészítõ vagy akár pályakorrekcióstanulási programoknak a rendjét és lehetõségeit, valamint a diákéletheztartozó egyéb adminisztrációs feltételrendszereket (pl. a diákigazolványérvényesítésének, felhasználásának lehetõségeit intézményen belül éskívül, a nyelvvizsga-feltételeket, az ösztöndíjszerzés, külön eljárási dí-jak szedésének módját stb.) – és mindezek „folyamatos” változását.

A felsõoktatási tanulmányi rend napjainkra jellemzõ változása a diák-státus jellegzetességeinek intézményhez, szakokhoz kötõdõ sokfélesé-gét ugyanúgy magával hozta, mint például a tanárokkal és társakkal va-ló kapcsolatok változatosságát. A felsõoktatási rendszer ma sokfélelehetõséget biztosít a hallgatóknak – viszont az eligazodás a lehetõsé-gek és kötelezettségek között olyan feladat, amit egy-egy hallgató nemfeltétlenül tud egymaga megoldani. Mindezekkel összefüggõen, felké-

34

szülten segítõ tanácsadó nélkül kisebb az esély a problémák zökkenõ-mentes és hatékony megoldására, azaz egyre nagyobb szerepet kell kap-nia a tanulmányi tanácsadásnak.

Az újonnan létrejött egyetemek és fõiskolák – mint pl. a Pázmány PéterKatolikus Egyetem – intézményi rendszerük kialakításában eleve szám-ba vették, hogy a leendõ hallgatókat, hallgatókat, végzõsöket diákta-nácsadással kell segíteni, s a tanulmányi osztály részeként kialakítottáka diáktanácsadót. A nagy egyetemek – mint a BMGE és az ELTE – ugyan-csak szervezetileg reagáltak a változásokra: diáktanácsadó-státusokat,-részleget hoztak létre. Az egri fõiskola személyesebben, a diáksegítõ-kön keresztül kezdte meg a tanulmányi tanácsadást. Szinte valamennyidiáktanácsadó intézmény beszámolójában megtalálhatjuk: nem lehetmegkerülni azt, hogy a diáktanácsadók tanulmányi kérdésekkel, tanul-mányi tanácsadással – annak legkülönbözõbb területeivel – foglalkoz-zanak. (A Gábor Dénes Fõiskola például kifejezetten azzal a céllal léte-sítette a diáktanácsadóját, hogy a hallgatók tanulmányi területeken kívülis kapjanak segítséget. Tevékenységei körébe mégis felvette a tanulmá-nyi tanácsadó munkát.) Az a felsõoktatási tanácsadó is foglalkozik ta-nulmányi tanácsadással, amelyik nem kötõdik szorosan intézményhez– pl. a szegedi Universitas (a kortárs segítõk „streetworkerként” segítika társaikat a tárgyfelvételi idõszakban). Az eddig említett tanácsadókonkívül a Kodolányi, a Képzõmûvészeti Egyetem, a szolnoki fõiskola, azApor Vilmos Fõiskola, a pécsiek is tanácsadó munkájuk részének tekin-tik a tanulmányi tanácsadást.

Érdekes módon a kortárs segítõknek igen fontos szerepük kezd kiala-kulni a tanulmányi tanácsadásban: nagyon hatékony tanulmányi tanács-adók. Az Eszterházy Károly Fõiskola évek óta épít a tanulmányi ta-nácsadásban a kortárs segítõk munkájára. A kortárs segítõk a sajátintézményen belül szerzett tapasztalataikat igen hatékonyan tudják át-adni társaiknak mind a tanulmányi munka formális feltételeire vonatko-zóan, mind az informálisan átadható, de hasznos – pl. tanárok elvárásairavonatkozó – információk közvetítésében.

Azon diáktanácsadóknak, amelyek kifejezetten a tanulmányi tanácsadásköré építik munkájukat, jellegzetességük, hogy a többi tanácsadási te-rület integrációjának a jelentõségét is érzékelik, látják, s törekszenek akorrekt információs tanácsadástól a személyes konzultációs, pszicholó-giai tanácsadás biztosításáig többféle szintû szolgáltatásra. A jól szerve-zett információs tanácsadás preventív hatású, a személyes tanácsadás,konzultáció, esetleges tréning megerõsítõ, fejlesztõ és korrektív-gyógyítóhatású lehet. A tanulmányi és tanulási problémák hátterében ugyanisnagyon gyakran pozitív pályafejlõdési törekvések, de személyes konf-liktusok (kapcsolati vagy fejlõdési krízis), pályacélbeli bizonytalanság,életviteli zavar, nehézségek eszkalációja húzódhat meg. Érzékeny tanul-mányi tanácsadó önmaga is sokat segíthet az egyes diákoknak, de meg-felelõ – támogató, tanácsadó – kapcsolat megkereséséhez is hozzáse-gítheti õket.

35

Tanulmányi tanácsadás a felsõoktatásban

Az itt következõ írás kijelentéseket (�) tartalmaz. Azt remélem, hogymiközben az olvasó kételkedik bennük, egyetért, vagy vitába száll ve-lük, végiggondolja, hogy saját intézményében milyen tanulmányi tanács-adási formára lehet szükség.

Az elsõ fejezet a felsõoktatásban folyó oktatás változásáról szól. Feltéte-lezi, hogy e változásnak van Magyarországon általánosan érvényes irá-nya. Megpróbálja megmutatni azokat a jellemzõket, amelyekkel felmér-hetõ, hogy adott felsõoktatási intézmény mekkora utat tett már megebben az irányban.

A második fejezet a tanulmányi tanácsadást a felsõoktatási intézményszervezeti felépítésébe illeszkedõ rendszerként mutatja be. Arról is szólhogy ez a felfogás milyen pontokon jelent újdonságot a hagyományostanácsadási formákhoz képest.

A harmadik fejezet a tanulmányi tanácsadás elsõdleges céljaként a pre-venciót jelöli meg, és megmutatja annak két irányát, az intézmény, illet-ve az egyetemi (fõiskolai) polgárok számára nyújtott tanácsadást. Jel-zésszerûen tesz említést a tanácsadó tevékenység marketing kérdéseirõl.

Az utolsó fejezet az egyéni tanulmányi tanácsadást írja le, megmutatja akapcsolódási pontot a pszichológiai tanácsadáshoz.

AZ ISKOLÁRÓL, A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYRÕL

� A megnövelt hallgatói létszám szükségszerûen megváltoztatja az okta-tás, oktatásszervezés jellegét:

– a tanulmányi ügyintézés személytelenebbé válik;– az egyes hagyományosan oktatói funkciókat (segítõ, nevelõ) ér-

dekvédelmi és tanácsadó rendszerek veszik át.

� A konzervatív („a tanárnak mindig igaza van”) iskolai erkölcsi rendetegy tanulmányi jogrendszer (a kreditrendszer) váltja fel, amely hallga-tókra és oktatókra egyformán érvényes.

A tanulmányi környezetrõl szóló kijelentéseket az alábbiakban részle-tezem:

– a megnövekedett hallgatói létszám, a normatív finanszírozási rend-szer, a tanár–diák létszámarány változása és a tanulmányi admi-nisztrációban dolgozók relatív létszámcsökkenése;

– a felsõoktatásban dolgozók fizetésének romlása;– a felsõoktatási jogszabályok változása, az intézményi tanulmányi

szabályok változása, a kreditrendszer és a hallgatói információsrendszerek (számítógépes nyilvántartás) bevezetése;

36

– a felvételi rendszer változása (a felvételi vizsga nélküli felvételilehetõség)

hosszú távon a felsõoktatás intézményeinek, kultúrájának szükségsze-rû megváltozásához vezet: egyik oldalról egy államilag finanszírozott ésellenõrzött, fajlagosan olcsóbb felsõoktatáshoz, másik oldalról viszontaz oktatás és az oktatásszervezés személyes jellegének megszûnéséhez.

Tendencia, hogy a tanárok egyre kevesebb idõt töltenek együtt a hall-gatókkal; akár azért, mert oktatási tevékenységük mellett más munkátis végeznek, akár azért, mert a nagy hallgatói létszám megnöveli az ok-tatás adminisztrációs idejét (pl. dolgozatjavítások stb.) Egyre kevésbétalálhatunk példát a pedagógusi feladatokat is ellátó oktatóra (pl. osz-tályfõnöki rendszer). Ez a felelõsségvállalás a tanár számára egyre in-kább „szorgalmi” feladattá válik.

A kiszámíthatatlan szabálykörnyezet is lehetetlenné teszi az iskolai ta-pasztalatok átadását tanárok és hallgatók, fölsõsök és elsõsök között.Manapság a szabályozás hiányossága, ellentmondásossága okoz bizony-talanságot. A tanulmányi jogszabályok (pl. Tanulmányi és Vizsgaszabály-zat) folyamatos változása lehetetlenné teszi bármilyen új rend kialaku-lását.

A most bevezetés alatt álló kreditrendszer – megformálódását, „végle-gessé” válását követõen – a jövõben jelentheti majd ezt a rendet. A ta-nulmányok szabadabb alakítását biztosítja majd, bár e szabadságot egyösszetett tanulmányi jogrendszer írja le. A bevezetésre kerülõ tanulmá-nyi jogszabályok – akár ismertek, akár nem – tanárra, diákra egyarántkötelezõ érvényûek. A szabályok nyilvánosságának biztosítása, megis-mertetése, az oktatók és hallgatók alkalmi személyes tájékoztatása, el-igazítása szükségessé teszi egy tanácsadó szervezet mûködését.

A megnövelt felvételi létszám. Újabb problémát okoz, ha a felvételi pont-szám meghatározta bekerülési feltételek és az intézményi tanulmányikövetelmények elszakadnak egymástól, vagyis szakadék nyílik a felvet-tek felkészültsége és a velük szemben támasztott elvárások között. Rá-adásul minél alacsonyabb a bekerülést lehetõvé tevõ felvételi pontszámértéke (ami általában szintén arányos a felvételi ponthatárral), annál ke-vésbé motiváltak az elsõsök e szakadék áthidalásában, annál élesebbenjelentkezik a probléma az oktatásban.

Az esélyegyenlõség elvének biztosítása a felsõoktatásba történõ felvétel so-rán olyan hallgatói csoportok megjelenését eredményezi, amelyek spe-ciális (kulturális, oktatási vagy technikai) segítségre szorulnak felsõok-tatási tanulmányaik kezdetekor, illetve azok folyamán.

37

Az iskoláról szóló elsõ két kijelentés (�) érvényessége konkrét intéz-mény esetében attól függ, hogy a fent bemutatott dimenziók menténmilyen az aktuális pozíciója.

Ezek a dimenziók még egyszer röviden:– az oktatás és az oktatásszervezés személyes–személytelen jel-

lege;– az egyetemi polgárok biztonságérzetét meghatározó kiszámít-

ható-kiszámíthatatlan szabálykörnyezet, szabályalkalmazásigyakorlat;

– a szak presztízsének és a tanulmányok „nehézségének” egy-máshoz való viszonya.

AZ ISKOLA, A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS A TANULMÁNYI TANÁCSADÁS

� A felsõoktatási intézményekben vannak hagyományos tanácsadás jelle-gû szolgáltatások. Ezeket fõként a tanulmányi osztályok, a hallgatói kép-viseletek, a gólyák fogadására létrejövõ hallgatói csoportok nyújtják.A helyenként még meglévõ osztályfõnöki vagy nevelõtanári rendszertevékenysége is annak tekinthetõ.

� A tanácsadó rendszer kialakításakor törekedni kell a célszerû és gazda-ságos mûködésre. Mérlegelni kell, hogy az egyes tanácsadó funkciókatmely intézményi szinten (kari, intézményi, universitas) érdemes mûköd-tetni. A tanulmányi tanácsadást az egyetemi funkció- és intézményrend-szer szerves részeként kell létrehozni.

A tanulmányi tanácsadás nem spanyolviasz. Veszélyes, ha a hagyomá-nyokat figyelmen kívül hagyó, a meglévõkkel versenyre kelõ, azokatmaga alá gyûrõ új szolgáltatásként jelenik meg. Ugyanígy az is veszé-lyes, ha az intézmény nem hajlandó észrevenni a tanulmányi tanács-adás új értékeit: az új szemléletmód, a rendszerelvû megközelítés, és aminõségbiztosítási elvárások adta új minõséget.

Az új szemléletmód: a hallgató és a tanár ügyfél. Számukra kell olyankörnyezetet teremteni, ami alkalmas a tanításra-tanulásra. Konkrétab-ban: olyan tájékoztatási és szolgáltató rendszert kell kialakítani, amelymellett az egyetemi (fõiskolai) polgár hétköznapi szinten kényelembenés biztonságban érezheti magát. (Az érthetõség kedvéért analógiakéntvegyük egy bank szolgáltatásait az ügyfél kényelmének és bizalmánakérdekében.)

A rendszerelvû szemlélet: az információk könnyû elérhetõsége, a szol-gáltatások hatékonysága érdekében a tanácsadási rendszer elemei azintézmény azon szervezeti egységeinél mûködnek, ahol az a felhaszná-

38

lók számára legcélszerûbb. Ezek azonban nem elszigetelten, hanem egy-más tevékenységének ismeretében, egymás munkájára támaszkodva, ta-nácsadó szakember intézményi szintû vezetésével mûködnek.

A minõségbiztosítás: a rendszer részeként mûködõ szolgáltatások megbíz-hatósága érdekében, a szolgáltatást nyújtó munkatársakat rendszeresenoktatni, vizsgáztatni, ellenõrizni kell. Az információk nyilvánosságát ahitelesség és az aktualitás elvárásainak megfelelõen kell biztosítani.

A TANULMÁNYI TANÁCSADÁS CÉLJA

� A tanulmányi tanácsadás célja elsõsorban az egyéni problémahelyze-tek kialakulásának megelõzése (prevenció), valamint konzultatív segít-ségnyújtás az információ vagy élettapasztalat hiányában bajba került,de döntésképes hallgatók számára.

Magyarországon jelenleg a tanulmányi–karrier–pszichológiai tanácsadásfelosztást használjuk. Megpróbálom szemléltetni, mennyire független,mégis mennyire összefüggõ a három tanácsadási terület tárgya.

Jelezze három egymás mellett futó görbe, hogy egy hallgató az említetthárom területen mennyire terhelt problémákkal!

Amikor magánéleti (pl. szerelmi) problémája van, akkor az egyik, ami-kor bizonytalanná válik a pályaválasztását illetõen (megér-e ennyi ta-nulást?), akkor a másik, amikor tanulmányi problémák tornyosulnak elõt-te (pl. sikertelen vizsgák), akkor a harmadik görbe fut fel magas értékekig.

Akkor érzi, hogy bajban van, ha e három görbe értékeinek összege meg-haladja azt a küszöböt, amit még elviselni képes. A legveszélyesebb te-hát egy hosszú ideig magas értéken futó görbeszakasz, mert ha bárme-lyik másik görbe akár csak rövid idõre is magas értéket vesz fel, az összegmeghaladhatja a küszöböt. A cél tehát az elhúzódó problémahelyzetekelkerülése.

E szemléltetés értelmében a tanulmányi tanácsadásnak az a célja, hogya tanulmányok minél kiegyensúlyozottan folyjanak, illetve hogy a még-is kialakuló problémahelyzetekben a hallgató számára természetes le-gyen, hogy ezekre a problémákra igyekszik gyorsan megoldást találni,akár úgy is, hogy igénybe veszi a szakember, a tanácsadó segítségét.

� A megelõzés egyik iránya, hogy a felsõoktatási környezetet az intézmény-nek nyújtott szakmai tanácsadással úgy alakítja, hogy az a tanulásra(önmegvalósításra) minél inkább alkalmas terep legyen.

A felsõoktatási intézménybe jelentkezõk számára intézményi szinten biz-tosítani kell, hogy minél pontosabban elõre megismerhessék a várhatóanyagi, tanulmányi és pszichikai terheket.

39

Azért, hogy a felsõoktatási intézmény polgárai (hallgatók és oktatók)biztonságban érezzék magukat az iskolai környezetben, a tanulmányiés tanulmányokkal kapcsolatos szabályokat egységes tanulmányi jog-rendszerként kell kezelni, és a hozzáférést minden polgár számára biz-tosítani kell! Ki kell alakítani a születõ új szabályok kihirdetésének rendjét,a tanulmányi jogszabályok felhasználóbarát feldolgozásával meg kellkönnyíteni az ezekhez való hozzáférést.

Az egyetem törvényben elõírt tájékoztatási kötelezettsége, hogy a hall-gatónak döntéseihez rendelkezésére bocsásson minden szükséges is-meretet a felsõoktatásba jelentkezéstõl diplomájának kiadásáig. Ennekaz állami feladatnak a végrehajtásában nyújt szakmai segítséget, illetveebbõl a feladatból vállal részt a tanulmányi tanácsadó.

Röviden „biztonságos környezet”-ként írhatnánk le az intézményneknyújtott tanulmányi tanácsadás célját. Ezen egyrészt az információk nyil-vánosságát – elérhetõségét és érthetõségét – kell érteni, másrészt pediga tanulmányi jogi környezet és joggyakorlat kiszámíthatóságát.

� A megelõzés másik iránya kulturális jellegû. A hallgatókat (és oktatókat)meg kell gyõzni arról, hogy probléma esetén ügyfélként fordulhatnak atanácsadó rendszerhez, amelynek stílusa, mûködése megfelel a hallga-tók életkori sajátosságaiból következõ igényeknek.

A hallgatók igénye alapján a megfelelõ idõpontban, stílusban kell biz-tosítani, hogy a szabályok általános ismerete nélkül is tisztában legye-nek kötelességeikkel, jogaikkal, lehetõségeikkel.

A hallgatókat a felelõsségek és jogok tekintetében egyaránt felnõttkéntkell kezelni. A tanácsadó rendszernek ugyanakkor tekintettel kell len-nie arra, hogy az önálló életvitelben nem feltétlenül rendelkeznek ele-gendõ tapasztalattal.

A tanulmányi tanácsadás feladata nem a hallgató megóvása, hanem fel-készítése az önálló védekezésre a tanulmányok során fellépõ problé-mahelyzetekkel szemben.

Rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a tanulmányok során várható ne-hézségekrõl, az intézmény felépítésérõl, mûködésérõl, be kell mutatnisikeres hallgatói alkalmazkodási stratégiákat. Biztosítani kell a sok eset-ben hitelesebb információforrásként szolgáló kortárs tanácsadó szolgá-latot, és fel kell készülni arra is, hogy személyes problémák esetén ahallgató esetleg a nagyobb élettapasztalattal rendelkezõ tanárokhoz for-dul szívesebben segítségért.

40

A prevenciónak ez az a területe, amely ténylegesen tanácsadásként je-lenik meg a hallgatók számára, a tömegtájékoztatástól egészen az egyé-ni konzultációig. A tanácsadásnak ez a területe számos marketingkér-dést vet fel, de mivel ez nem munkaterületem, nem tárgyalom.

Néhány, a tanulmányi tanácsadás területén érvényes marketingszabály:– nem szabad kihagyni a tömegtájékoztatás (internet, plakát, szó-

rólap, akciók, elõadások) lehetõségeit, de tényként kell kezelni:attól, hogy az információt elvileg mindenkihez eljuttatjuk, tény-legesen nem jut el mindenkihez;

– az információ nem válik fontossá, ha nem aktuálisan fennálló prob-lémával kapcsolatos;

– a tömegtájékoztatás ismétlõ jellege, a tanulmányi problémákkaléppen szembesülõ csoportok aktuális tájékoztatása és az egyénisegítségkérõk számára mûködtetett állandó ügyfélszolgálat együt-tesen nyújt csak kielégítõ tájékoztatást.

A tájékoztatás rendszere úgy épül fel, hogy a hallgatók számára a gyak-ran igénybe vett tömegtájékoztatás vagy egyéb szolgáltatások használa-ta által váljon természetessé az egyéni tájékoztatási forma használata is(tölcsércsapda modell).

� A tanulmányi tanácsadás célja a prevenció mellett az is, hogy az egyéniproblémával küzdõk számára segítséget nyújtson.

Az egyéni tanácsadás a probléma jellegétõl függõen lehet egyszeri ta-nulmányi jogsegélyszolgálat, bonyolultabb esetekben több alkalomra szó-ló konzultációs lehetõség.

A tanácsadás célja, hogy felderítse, a döntési problémával küzdõ szá-mára milyen további információk, új nézõpontok nyújthatnak segítsé-get.

Mivel a tanulmányi tanácsadóhoz forduló hallgató tanulmányi jellegûkérdése mögött gyakran magánéleti probléma rejlik, az egyéni tanács-adást mint szolgáltatást csak egyéni tanácsadásra felkészült szakembervezetésével szabad megkezdeni, és a pszichológiai tanácsadóval koo-perálva fel kell készülni az „elsõsegélynyújtásra” is.

Ugyanezen ok miatt a tanácsadás minõségbiztosítási rendszerének tar-talmaznia kell, hogy a tanácsadó rendszer különbözõ szintjein, terüle-tein dolgozóknak mik a kompetenciahatárai.

Az egyéni tanulmányi tanácsadás lehetõsége a pszichológiai tanácsadás„elõszobájaként” is mûködik. Tapasztalatok szerint a tanulmányi prob-lémák könnyebben vállalhatók, mint a személyes jellegûek, természe-tesebb kapcsolódási pontot jelentenek az egyén és a tanácsadó rend-

41

szer között. Ilyen értelemben ez a tanácsadási terület segítheti a mentá-lis egészségmegõrzés kultúrájának kialakulását, megerõsödését a felsõ-oktatási intézményekben.

Tolonics István

A tanulmányi tanácsadás lehetõségei a felsõoktatásban

Ismert, hogy a tanulmányi teljesítményt rendkívül sok tényezõ befolyá-solhatja. Ezek lehetnek személyes jellegûek (a hallgató képességei, sze-mélyiségtípusa, értékorientációja, tanulási motivációja, tanulási szoká-sai stb.) és környezeti jellegûek (társadalmi elvárások, követelményszint,a tanulást támogató vagy gátló családi-iskolai hatások stb.).

A felsõoktatásban a tanulás eredményességét mindezek mellett még azis befolyásolja, hogy jelentõsen megváltozik a tanulási tevékenység ed-dig kialakult ritmusa, ami próbára teszi a hallgatók alkalmazkodóké-pességét, és teljesen új tanulási szokások, módszerek kialakítását tehetiszükségessé. Gyakori, hogy a gimnáziumban jól teljesítõ diák az elsõvizsgaidõszakban tele van kudarccal, és igényli a segítséget, támoga-tást.

A fõbb változásokat, amelyekben a középiskolai és felsõoktatási tanu-lás eltér egymástól, az alábbiakban látom:

– megszûnik a tanulás külsõ irányítottsága: míg a középiskolábana rendszeres számonkérés kijelöli a megtanulandó kisebb anyag-részeket, a tanulási lépéseket, addig a felsõoktatásban a hallga-tónak mindezt önállóan kell megtennie, terveznie, irányítania;

– többszörösére növekszik a feldolgozandó anyagmennyiség;– kampányszerûvé válik a tanulás: a nagy mennyiségû anyaggal

rövid idõ alatt kell megbirkózni;– elszemélytelenedik az oktatás. A nagy létszámú elõadási csopor-

tok és a csak fél évekig tanult tárgyak rendszere ellehetetleníti atanár–diák kapcsolatok kialakulását (tisztelet a kivételnek).A kreditrendszer, a hagyományos tanulócsoportok felbomlása ne-hezíti a kortársközösségek kialakulását;

– a legtöbb hallgató lakóhelyétõl távol kerülve kilép a biztonságotnyújtó családi, baráti kötelékekbõl, egyedül kell szembenéznie afelnõtt élet problémáival.

Mindezek a változások a hallgatókban felkeltik az igényt arra, hogy va-laki segítsen a megoldás keresésében és ehhez a legmegfelelõbb segít-ségnyújtási módnak a tanácsadást tartom.

42

Az általam kidolgozott tanulási hatékonyságfejlesztõ tréning a csopor-tos tanácsadás módszerével dolgozik.

A CSOPORTOS TANÁCSADÁS SPECIFIKUMAI

A tanácsadás alaphelyzete, hogy a tanácskérõ problémahelyzetben van.A csoportos tanácsadás elõnyének tekinthetõ, hogy a tanácskérõ nem-csak a tanácsadóra, hanem a csoporttagokra is támaszkodhat, többfélenézõpontot ismerhet meg, egyenrangú társaktól kaphat visszajelzést.A pozitív csoportélmény elõsegíti az önelfogadás, a személyes identitásalakítását, és kialakulhatnak olyan társas normák, amelyek viselkedés-változásra sarkallnak. Ebben az esetben sor kerülhet a tanulási maga-tartás megváltozására (pl. jár-e elõadásra vagy sem, készít-e jegyzetetvagy sem stb.).

A tanácsadás fõ lépései

Problémafeltárás: a tanácskérõ megfogalmazza, elmondja a problémá-ját, ezzel átgondolja, világosabban látja a helyzetét. Csoportos tanács-adásnál minden csoporttag megismerheti a többiek problémáját, tud-nak segíteni egymásnak a megoldások keresésében.

Felmerülõ gyakori problémák: idõhiány, vizsgahelyzetben nem produ-kálja, amit tud, hamar elfelejti, amit tanult stb.

Munkaszakasz: a hatékony tanulás alternatíváinak keresése. A problé-mahelyzethez kapcsolódó leglényegesebb elemeket átgondolva, a szük-séges információkat összegyûjtve megoldási lehetõségeken dolgoznaka résztvevõk. Ez a csoportmunka leghosszabb szakasza.

A hatékony tanuláshoz szükséges információkat összegyûjtik – s ezzelpárhuzamosan önmegfigyelésre, önismeretre is lehetõség van (pl. a ta-nulási stílus témakörében egy kérdõív segítségével mindenki visszajel-zést kap arról, mi az õ vezetõ tanulási stílusa, majd összegyûjtjük azo-kat az információkat, hogy az ilyen tanulási stílussal rendelkezõ embermibõl tanul a legkönnyebben).

A feldolgozott fõbb témakörök: a tanulás külsõ és belsõ feltételei. Lé-nyegkiemelés. Jegyzet és vázlatkészítés. Az emlékezést segítõ módsze-rek. A tanulási stílus és a hatékony tanulás összefüggése. A vizsgákkalvaló megküzdés stb. A feldolgozott témák a csoporttagok igényei sze-rint tovább bõvíthetõk.

A legmegfelelõbb megoldás kiválasztása és a megvalósítás módjának ki-dolgozása. Ebben a szakaszban a tanulással kapcsolatos erõsségek ésgátak felismerését célzó integráló feladattal foglaljuk össze az eddig fel-dolgozott témaköröket, lehetõvé téve a szükséges változtatások terve-zését.

43

A tanulási hatékonyságfejlesztõ tréningek eredményesen zárultak, és se-gítettek a hallgatóknak a következõ félévi jobb eredmények elérésében.

A tréning hatékonyságának felmérésére összehasonlító vizsgálatot vé-geztem a tréningen részt vevõ és egy másik hallgatói csoport diákjaival.Mindkét csoportban 3. félévre járó, tanár szakos hallgatók voltak. A vizs-gálati eredmények közül a tanulmányi eredmények alakulását és a ta-nulási kérdõív eredményeit ismertem.

A tanulmányi eredmények alakulása: a tréningen részt vett csoport ala-csonyabb tanulmányi átlagról indult, mint a kontrollcsoport (3,61–3,81).A tréninget követõ vizsgaidõszakban ez a különbség már nem volt ta-pasztalható (4,08–4,06).

A tanulási szokásokról szóló kérdõív adatait elemezve azt találtam, hogya jobb teljesítmény hátterében valószínûleg a tudatosabb, kontrolláltabbtanulmányi munka áll.

Az elsõ – a tréninget megelõzõ – vizsgálatban a két csoport válaszaiközött jellemzõ eltérés mutatkozott:

– a tanulási probléma okát tekintve a tréningcsoport tagjai kevésbétartják magukra jellemzõnek, hogy nem tanulnak, és többször je-leznek tanárral kapcsolatos problémát, mint a kontrollcsoport tag-jai;

– az óralátogatási szokásokat tekintve jobban jellemzõ rájuk, hogyeljárnak a szemináriumokra, elõadásokra, ugyanakkor a kontroll-csoport aktívabb a szemináriumokon. Mondhatni: a tréningcso-portban résztvevõk szorgalmasak, de kevésbé aktívak;

– a vizsgákra való felkészülés tanulási szokásait tekintve többet ta-nulnak év közben, míg a kontrollcsoport tagjai több kötelezõ iro-dalmat olvasnak, többet jegyzetelnek, jobban kiemelik a lénye-get;

– a tréningcsoportban részt vevõk valamivel több idõt fordítanak afelkészülésre;

– jobban szoronganak vizsga elõtt, zavarja õket a vizsgák személy-telensége, gyakrabban leblokkolnak, mint a kontrollcsoport;

– a fõiskolai közérzetet tekintve úgy érzik, hogy nincs elég barát-juk, és nem kapnak elég segítséget.

A tréningidõszakot követõ – második – vizsgálatnál a tréningcsoport-ban részt vevõk fõbb változásai:

– javult a tanulmányi eredményük;– még rendszeresebb az elõadások, szemináriumok látogatása;– órai aktivitásuk egy értékponttal nõtt (ezzel meghaladja a kont-

rollcsoportét);– úgy érzik, lényegkiemelésük javult;– gyakrabban készítenek összefoglalót, vázlatot;– kicsit csökkent az egy vizsgára fordított idõ;

44

– minimálisan javulónak érzik a vizsgahelyzetben való teljesítmé-nyüket;

– kevésbé jellemzõ a szorongás, a leblokkolás, jobban eszükbe juta vizsgán az anyag;

– jobban érzik magukat a fõiskolán, több barátjuk lett, és kevésbéérzik magányosnak magukat.

A kontrollcsoportnál szinte éppen ellentétes változások figyelhetõk mega fél év elteltével:

– a tanulási problémák okánál emelkedett a „nekem nem fontos atanulás” válaszok száma;

– többen jelzik, hogy dolgoznak;– óralátogatási szokásaik nem változtak;– aktívabbak lettek, de a tréningcsoportban részt vevõk megelõzik

õket;– az év közbeni felkészülés a vizsgákra csökkent;– a jegyzetelés csökkent;– gyakoribbá vált a más jegyzetébõl tanulás;– csökkent a vizsgákra fordított idõ;– a fõiskolai közérzetben nincs változás.

A fõiskolai tanulásról szóló kérdõív eredményeit összegezve megálla-pítható, hogy a tréningen részt vevõ csoportnál nagyobb mértékben fi-gyelhetõ meg változás a tanulási szokásokban. A változások iránya tá-mogatja a tanulást, ami a javuló tanulmányi teljesítményekben meg ismutatkozik.

Vargáné Dávid Márta

45

46

BMGE Diákcentrum, Támpont Tanácsadó

Az intézmény neve:Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákköz-pont– DiáktanácsadóH-1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3. I. em. 52.�: 463-3838, Fax: 463-2520,web: www.sc.bme.hu (/2egysege.htm)Az intézmény vezetõje: Wintermantel ZsoltTámpont vezetõje: Tolonics István e-mail: tolo@sc.bme.huA BME Diákközpont a rektor felügyelete alatt álló egyetemiszintû szervezeti egység. Igazgatóját pályázat alapján aHallgatói Önkormányzat javaslatára a rektor bízza meg.A BME Diáktanácsadó a BME Diákközpont szervezete (azAdminisztratív csoport és a Kulturális és szolgáltató csoportmellett). Vezetõjét, beosztottait a Diákközpont igazgatójanevezi ki.A Diáktanácsadó négy elméleti egységre tagolható (az eddighasznált felosztás és elnevezések szerint):– Karrier Központ (pályatervezési tanácsadás, az elhelyezkedé-si lehetõségek rendszeres felmérése, a hallgatók számáraingyenes állásközvetítés);– Támpont (tanulmányi tanácsadás, illetve bármilyen egyéniprobléma esetén konzultációs lehetõség);– Holtpont (pszichológiai tanácsadás);– Részképzés (tájékoztatás külföldi ösztöndíj-lehetõségekrõl,ösztöndíjpályázatok lebonyolítása, segítségnyújtás a pályázók-nak).

A diáktanácsadó szolgáltatások 2000 szeptemberétõl két projekt: a Kar-rier Központ és a Támpont révén jelennek meg.

A részképzés és a tanulmányi tanácsadás ügyfélszolgálata egy irodá-ban található. Ide fordulhatnak a hallgatók személyes jellegû problé-máikkal is. Széles és megbízható nyitvatartási idõvel dolgozik. Ha a hall-gató problémája a konzultációnál mélyebb segítséget igényel, akkorajánlás alapján igénybe veheti a pszichológiai tanácsadást (Holtpont).A Részképzés és a Holtpont a Támpontban igénybe vehetõ szolgáltatá-sok – a gyakorlatban szerencsétlennek bizonyult elnevezések – nem je-lennek meg a propagandában.

AZ ALAPÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI

A Mûegyetem Egyetemi Tanácsa által 1998 októberében született dön-tés a Diákközpont létrehozásáról és azon belül a diáktanácsadó szol-gáltatás beindításáról. A döntés értelmében 1999 januárjától a diákta-nácsadói közalkalmazotti státusban dolgozó szakember megkezdte azegyetemi szintû tanácsadás feltételeinek megteremtését, a tanácsadás fel-adatkörének meghatározását a karok oktatási dékánhelyetteseinek, ta-nulmányi csoportjainak, hallgatói képviseleteinek, valamint az egyetem

47

Oktatási Igazgatóságának bevonásával. Ezzel párhuzamosan megkez-dõdött a Diákközpont építészeti tervezése, volt tanszéki helyiségekbentörténõ kialakítása.

AZ ALAPÍTÁS ELÕZMÉNYEI

A diáktanácsadó szolgálat részét képezõ Karrier Központ már 1998 má-jusában megkezdte tevékenységét. Célja kezdetben fõként a mérnökiálláslehetõségek feltérképezése, a munkakezdõk egzisztenciális lehetõ-ségeinek vizsgálata volt. A mûködéshez az Ergonómia és PszichológiaTanszék (dr. Takács Ildikó) adott elméleti segítséget, így sor került akarriertervezéssel foglalkozó választható tantárgy indítására, amelynekoktatása ma már több csoportban folyik a Mûegyetemen. Maga a Karri-er Központ is rendszeresen szervez elõadás-sorozatokat, ahol a pálya-kezdés és álláskeresés speciális problémáival foglalkoznak (önéletrajz-írás, az elsõ interjúra való felkészülés, a munkaszerzõdések jogi problémáistb.)

Az Egyetemi Hallgatói Képviselet mellett évek óta mûködött egy a kül-földi hallgatói ösztöndíjakkal foglalkozó szakember. Ezt a szolgáltatástRészképzésnek hívtuk.

A Diákközpont új helyiségei 2000 februárjára készültek el. Új helyre,egy folyosóra került a Karrier Központ, a részképzés iroda, és ekkornyitott ki ténylegesen a tanulmányi tanácsadó iroda is, ami 2000 szep-temberétõl (a részképzés irodával összevonva) Támpont néven mûkö-dik.

Érdemes visszatekintenünk az Egyetemi Tanács alapító határozatát meg-elõzõ idõszakra, a hosszú ideig tartó alapos szakmai és propaganda-munkára: Takács Ildikó a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék ad-junktusaként (ma docens) már 1994 elõtt kutatásokat végzett az oktatásirendszer változásának hatásaival kapcsolatban, s ennek alapján felis-merte a diáktanácsadás szükségességét. A tanszék által támogatott sze-mélyes propagandájának hatására az egyetem több stratégiai tervben isszerepeltette a tanácsadás beindítását. 1994-ben adott megbízást egy di-áktanácsadó szervezeti kialakításának kidolgozására.

1995 októberében a BME Építõmérnöki Karon diáktanácsadó státust hoz-tak létre a felvételi irányítására, az elsõs hallgatók tájékoztatására és ta-nulmányi ügyintézésére, a tanulmányi problémával küzdõ hallgatóktámogatására. A következõ évben a kari Tanulmányi és Vizsgaszabály-zatban rögzítették a diáktanácsadó szerepét.

1997-ben az Egyetemi Hallgatói Képviselet (Wintermantel Zsolt) és azErgonómia és Pszichológia Tanszék (Takács Ildikó) széles körû felmé-rést készített a mûegyetemi hallgatók általános mentális állapotáról, ésa tanácsadás kialakításával kapcsolatos hallgatói igényekrõl.

48

1998-ban az Ergonómia és Pszichológia Tanszék elismert szakemberekés az egyetem vezetõinek meghívásával egyetemi fórumot szervezettHallgatói tanácsadó rendszer létrehozása címmel. A fórumra elkészülta Mûegyetemi Diáktanácsadó szervezet koncepciója, amely elvi támo-gatásra talált, de pénzügyi lehetõségek hiányában konkrét lépések nemtörténtek az alapításra.

AZ ALAPÍTÁS ALAPFELTÉTELEI

Az egyetemi diáktanácsadónak négy alappillére volt. Az Egyetemi Hall-gatói Képviselet adta az egyetemi szintû politikai támogatást, az Ergonó-mia és Pszichológia Tanszék az elméleti hátteret, az Építõmérnöki Kardiáktanácsadója pedig a mûködõ példát. A negyedik pillér, amire szük-ség lett volna az építkezés megkezdéséhez, csak félig állt: az egyetemállami vezetése elvileg támogatta a tanácsadás megkezdését, de az is-mert gazdasági helyzetben semmi nem indokolta egy új projekt beindí-tását.

A negyedik pillér befejezése két új tényezõ miatt vált lehetségessé:– a különbözõ hallgatói célú szolgáltatások, szervezetek (kulturális

szolgáltatások, egyetemi szintû hallgatói juttatások fizetése, a hall-gatói képviseletek adminisztratív hátterének biztosítása stb.) össze-vonása egyetlen egyetemi szintû szervezeti egységbe, a Diákköz-pontba, gazdaságilag is racionális lépés volt;

– a Soros Alapítvány pályázata pedig lehetõséget adott, hogy a Di-ákközpont-koncepcióban a diáktanácsadási projekt indításánakgazdasági feltételei is adottak legyenek.

A MÛKÖDÉS FÕBB SZAKASZAI

1. Az Építõkari Diáktanácsadó

A BME Építõmérnöki Kar Dékáni Hivatalának vezetõje a komplex hiva-talvezetõi feladatkört irányítási és tanácsadói feladatkörökre bontotta.A diáktanácsadó (a korábbi hivatalvezetõ) a dékáni hivatal alkalmazott-ja maradt (a dékán közvetlen beosztottjaként), a hivatal egyik helyisé-gében dolgozott a tanulmányi csoporttal azonos körülmények között.Kényszerbõl kezdetben adminisztratív feladatai is voltak – a felvételieljárás és az elsõsök beiratkozásának lebonyolítása –, de e feladatokszorosan kapcsolódtak a fõleg úgyis az elsõsöket érintõ tanácsadási funk-cióhoz.

Hamarosan valamennyi tanulmányi kérvény a tanácsadón keresztül ju-tott az oktatási dékánhelyettes (Tanulmányi Bizottság) elé. A kérvényekelbírálásakor a tanácsadó a kérvényezõt „ügyvédként” képviselte. Az ilymódon hozott döntések következetessége, a tanulmányi jogalkalmazá-

49

si gyakorlat kiszámíthatósága annyira javult, hogy ma már a bonyolulteseteket kivéve a korábbi precedensek ismeretében lehetõvé válik azeredményes tanulmányi jogi tanácsadás.

A karon kialakított kortárs tanácsadó csoporttal együtt a korábbi hagyo-mányos tanácsadási formák átalakultak, új programok születtek:

A gólyatáborban a „hatalmas buliról” a hangsúly az elsõs–elsõs, felsõs–elsõs személyes kapcsolatok kialakulására tevõdött, és több új program-ban is megjelent a konkrét tanulmányi tanácsadás.

A középiskolások tájékoztatását a kar átadta a kortárstanácsadó csoport-nak. Az így bekövetkezett hangnemváltást azóta az egyetem más karaiis követték.

Újdonságként a kortárstanácsadók a diáktanácsadó alkalmazottal együttszülõi tájékoztatót szerveztek. A meghívót a hallgatók vihetik haza szü-leiknek, így egyetemi polgári jogaikon nem esik csorba. A tájékoztató akreditrendszeren túl, a tanulmányi eredmények a középiskolaihoz ké-pest törvényszerû alakulását (romlását) is statisztikai példákkal mutattabe, így számos családi vitát elõztünk meg. A tájékoztatón szó esett azegyetemisták szüleinek szülõi szerepérõl is.

2. Az egyetemi szintû tanácsadás alapelvei

A mûegyetemi diáktanácsadás kialakításakor természetesen figyelembevettük a rendelkezésre álló országos tapasztalatokat. Az egyetem okta-tásának (reál) jellege és (óriás) mérete miatt, azonban az alapok sok-ban különböznek a más intézményekben megismertektõl:

– a mûegyetemi tanácsadás arculatát a tanulmányi jogi tanácsadásiforma jellemzi;

– az egyéni vagy kiscsoportos tanácsadás helyett – ezek biztosításamellett – a fõ hangsúlyt a biztonságos tömegtájékoztatás megte-remtésére helyezzük;

– a hallgatóknak nyújtott tanácsadás mellett az egyetem oktatás-szervezési munkájában is szeretnénk szakértõként részt venni,ezért fõ célunk a tanácsadó funkciók mind tökéletesebb beillesz-tése az egyetem funkciórendszerébe.

Fenti okok miatt meg kellett fogalmaznunk a tanulmányi tanácsadás szá-munkra fontos alapelveit, amelyeknek érvényességét és fontosságát azországos szakmai fórumokon is szeretnénk megvitatni, elfogadtatni (eze-ket a Tanulmány tanácsadás c. fejezetben ismertetjük).

3. A tanulmányi tanácsadó hálózat mûködése

A Támpont Iroda, az egyetemi tanácsadó hálózat centruma, reggel 9-tõldélután 6-ig folyamatosan fogadja az érdeklõdõket.

50

A kezdeti óvatos propaganda is elegendõ volt ahhoz, hogy az egyetemkülönbözõ karairól keressék fel az irodát felvételi és átjelentkezési ügyek-ben, tanulmányi jogsegélyszolgálatként, speciális egyetemi információ-kért. Naponként máris kb. 30 ügyfél fordul meg a tanácsadóban.

Az egyéni konzultációkra a délutáni órákban külön megbeszélt idõpon-tokban kerítünk sort. Látható, hogy az Építõmérnöki Kar hallgatói (ahola tanácsadás már évek óta folyik) sokkal személyesebb problémákkalis felkeresnek minket, mint a többi kar hallgatói, akik többnyire szá-mukra átláthatatlan tanulmányi helyzetekben kérnek konzultációs idõ-pontot. El kell kezdenünk a felkészülést az egyéni konzultáció, illetvepszichológiai tanácsadási funkciók szervezett ellátására.

Ma a legnagyobb problémát az okozza, hogy biztosítanunk kell a biz-tonságos nyitvatartást, ami nem az ajtó nyitva tartását jelenti, hanem azt,hogy az irodában mindig legyen egy kellõen képzett és tájékozott szak-ember, aki a betérõknek segíthet. A képzés idõt vesz igénybe, és termé-szetesen az is félõ, hogy az infrastruktúra fejlõdése nem tart majd lépéstaz igények növekedésével.

Mindenesetre a Részképzés Iroda és a Tanulmányi Tanácsadó Iroda ügy-félszolgálatának összevonásával és az üresen maradó helyiségben mun-kavégzésre alkalmas munkahelyek kialakításával (internet-karbantartás,e-mail-tanácsadás, plakátok, szórólapok készítése, felmérések számító-gépes kiértékelése stb. céljára) megkezdtük a felkészülést a várható na-gyobb érdeklõdés fogadására. Jelenleg minden munkaterületen vannakhallgató segítõink, akik térítés nélkül – barátságból – végzik munkáju-kat. Amellett, hogy tudjuk: ez a kezdeti lelkesedéstõl fûtött idõszak aTámpont történetének egyik legszebb korszaka lesz, gondolnunk kell aszemélyi feltételek biztosítására (legalább a kulcsfontosságú posztokonsegítõ hallgatók rendszeres jutalmazására).

A hálózatépítés

A hálózat kialakítása során valamennyi kar pozitívan reagált megkere-sésünkre. A karok többsége fiatal oktatókat bízott meg a kari szintû ta-nácsadási feladatok ellátásával. Sajnos, amíg az információs rendszer nemalakul ki, addig nem tudjuk megoldani e kari diáktanácsadók ellátásátnapi információkkal, így nem is tudják betölteni a nekik szánt feladatot.Szerepükrõl 2000 õszén további megbeszéléseket folytatunk.

A karok részérõl az egyetemi tanácsadás támogatását jelzõ legfontosabbgesztus az volt, hogy elfogadták egy elsõsöknek szánt tanácsadó tan-tárgy indítását. A tantárgy megjelenik az indexben; követelménye,kreditpontja és érdemjegye van. Indításának propagandaértéke kiemel-kedõen jelentõs (kb. 300 hallgató jelentkezését várjuk). Az Ergonómiaés Pszichológia Tanszékkel és a Mûszaki Pedagógia Tanszékkel koope-rálva új oktatási programot dolgoztunk ki: a szabadon választható ta-nácsadó tárgyra a késõbbi félévekben tanulási, önmenedzselési, karrier-

51

építési technikákat tárgyaló kiscsoportos oktatás épülhet. Reméljük, hogya Támpont szervezésében, az Ergonómia és Pszichológia és a MûszakiPedagógia Tanszék vezetõ oktatói részvételével indított tantárgy bevált-ja a hozzá fûzött reményeket, és jó példa lehet más felsõoktatási intéz-mények számára is.

A kari hallgatói képviseletek közül mind a nyolc pozitívan reagált kap-csolatfelvételi szándékunk bejelentésére, megállapodtunk a kari hallga-tói irodák és az egyetemi hálózat mûködésének összehangolásában (akari dominancia megtartásával). A kari hallgatói képviseletek azok,amelyek leghamarabb felismerték, hogy szakmai segítségünket milyenmódon tudják igénybe venni. A kari gólyatáborok többségében ránkbízták az egyetemi tanulmányok megkezdése során várható nehézsé-gek bemutatását. Több kartól kaptunk meghívást az elsõ oktatási hétentartott kari tájékoztatón való részvételre is.

A napi tanácsadó munka során felszínre bukkanó problémák jelzését aRektori Hivatal Oktatási Igazgatósága fogadja. Rövid mûködésünk so-rán több szabályváltozási javaslatunkat is tárgyalásra érdemesnek talál-ták. A középiskolásoknak rendezett novemberi Nyílt Napra az OktatásiIgazgatóság és a Támpont közösen készül, az alkalmi közös mûködésnem engedi elfelejteni, hogy az egyetem funkcionálisan szorosan össze-kapcsolódó intézményei vagyunk.

A külföldi hallgatói ösztöndíjakkal kapcsolatos teendõket jelenleg azegyetem hat különbözõ irodájában végzik. A Hallgatói Külügyi Bizott-ság (az Egyetemi Hallgatói Képviselet bizottsága) és a BME Tudomá-nyos Igazgatóság támogatásával a Támpont lesz az, amely az ezekkelkapcsolatos információkat összegyûjti, és egy helyen hozzáférhetõvé te-szi a hallgatók számára. A különbözõ országok nagykövetségeinek se-gítségével jelenleg állítunk össze egy anyagot, amely a külföldi tanul-mányokkal kapcsolatos információkat foglalja össze. Ugyancsak ittmûködik a külföldi felsõoktatási információs központ a Soros Alapít-vány támogatásával.

Itt emlékezünk meg az országos szakmai kapcsolatainkról is, melyekéletben tartását továbbra is fontosnak tartjuk. A FETA tavaszi szakmaiszemináriuma számára a Mûegyetem biztosította a helyszínt, illetve aTanulmányi Tanácsadás szekció házigazdája volt. Az októberi szegedikonferencia programjának összeállításához is segítséget nyújtunk.

4. Kortárs tanácsadás

A fizetett alkalmazottak mellett a tanácsadási feladatok iránt érdeklõdõhallgatók is bekapcsolódtak a szervezési munkába. Megkezdtük a kor-társ tanácsadók képzését. A workshop jellegû képzések mellett (önis-mereti, kommunikációs készségfejlesztõ, drogprevenciós programok) he-ti rendszerességgel kapnak oktatást az egyetemen érvényes tanulmányi

52

szabályokról, joggyakorlatról. A nyári képzõtáborban, a kortárs tanács-adóknak gyakorlati feladatok során kellett bizonyságot tenniük a félévsorán szerzett új tudásukról, képességeikrõl.

A kortárs tanácsadás szervezését nem tekintjük megoldottnak. Az eddigténylegesen segítõ munkát végzõ kis számú felsõs mellé az idei gólya-táborokban több érdeklõdõ gólya is jelentkezett. Abban reménykedünk,hogy a már említett tanácsadó tantárgy legérdeklõdõbb hallgatóiból ésaz õszre megszervezett tanácsadótréningekre jelentkezõkbõl összeáll egyönálló mûködésre képes hallgatócsapat, és karácsonyra beszélhetünkmûködõ kortárs tanácsadó csoportról.

5. Tájékoztatás

Az információs weboldalak (tanulmányi szabályok, külföldi ösztöndíj-lehetõségek) jelenleg készülnek, kapcsolódásuk az egyetemi informá-ciós rendszerhez már megoldott. Problémát jelent, hogy csak hiteles adat-forrásokat használhatunk. Ezek késése a mi késlekedésünket is okozza.Abban reménykedünk, hogy a késõbbiekben a már saját adatállományfrissítése kisebb függést jelent majd, így hitelesen aktuálisak lehetünk.

A külföldi ösztöndíj-lehetõségek felkutatására komoly adatgyûjtési munkafolyik: az ösztöndíj-lehetõségekrõl szóló információk (várható és aktuálisösztöndíj-lehetõségek, a külföldi tanulmányokról visszatérõk írásos ér-tékelései, tanácsai, a kiutazás feltételeinek bemutatása stb.) a Támpont-ban és annak honlapján hamarosan elérhetõk lesznek.

Elsõs hallgatók és kortárstanácsadóink bevonásával a 2000/2001. tan-évben részt vettünk elsõsöknek készülõ kiadvány szerkesztésében (akiadó az Egyetemi Hallgatói Képviselet). Több cikk hangneme megvál-tozott, új részekkel egészítettük ki a hagyományos egyetemi kiadványt(pl. az Egy elsõs naplója c. írásban az elsõ félévben várható nehézsé-gekre hívjuk fel a figyelmet).

A plakátjaink és szórólapjaink formáját szakember bevonásával alakí-tottuk, alakítjuk ki. A nyilvánvaló esztétikai szempontokon túl fõként atartalom és forma összhangjára kell figyelnünk. Figyelembe vesszük amûegyetemisták plakátolvasási szokásait, illetve az eddigi fogalmazásihibákból szerzett tanulságokat. Jelenlegi anyagaink (ahol a betûnagy-ság változtatásával operálunk) kísérleti jellegûek.

6. Kölcsönös elvárások a Támpont és az egyetem kapcsolatában

Az egyetem elvárása a Támponttal szembenA Központi Tanulmányi Hivatal létrehozása (jelenleg bevezetés alatt ál-ló, az egész egyetem oktatásszervezését érintõ változás) következtébenszemélytelenebbé váló tanulmányi adminisztrációt egészítse ki egy spe-ciális, az egyéni problémákkal is foglalkozó szolgáltatás.

53

A Támpont elvárása az egyetemmel szembenAz információszolgáltatásban való együttmûködés, a hivatalos informá-ciók folyamos biztosítása, a hallgatóknak készített kiadványok lektorá-lása (a kiadványok értelmezésnek minõsülnek, ami az oktatási rektor-helyettes jogköre).

A HÖK elvárása a Támponttal szembenA hallgatói irodák mûködésének segítése, a szakértõi, szolgáltatói sze-repkör határainak betartása, egyes HÖK-projektek ügyfélszolgálatánakbiztosítása.

A Támpont elvárása a HÖK-kel szembenA korrekt kapcsolattartás, információcsere fenntartása, a Támpont szak-értõként való bevonása a szakterületébe tartozó döntés-elõkészítõ fo-lyamatokba.

A hallgatók elvárása a Támponttal szembenBiztonságos oktatási környezet megteremtése, a tanulmányok tervezé-séhez, a pályatervezéshez szükséges megbízható, könnyen elérhetõ in-formációk biztosítása.

A Támpont elvárása a hallgatókkal szembenaz, hogy önmagukért, tanulmányaik alakításáért felelõsséget vállaló egye-temisták legyenek, vagyis a szervezett információszolgáltatást legalábbheti rendszerességgel figyeljék, szükség esetén halogatás nélkül merjékigénybe venni a rendelkezésre álló egyetemi szolgáltatásokat.

7. Emberi és anyagi háttér

A mûegyetemi diáktanácsadás az egyetem diákközpontjának három he-lyiségében, az egyetem kampuszában folyik. A hely évtizedek óta a hall-gatói érdekképviselet, a hallgatói szolgáltatások helyszíne, így akár régihallgatók is megtalálják irodáinkat.

A Karrier Központ három fõvel mûködik. A Támpontban ketten dol-goznak teljes munkaidõben. Munkatársaink nagy része jelenleg iskolá-ba jár, más iskolában levelezõ hallgató, vagy diplomavédésére készül.A diáktanácsadó vezetõje, Tolonics István, a mérnöki végzettség mel-lett rendelkezik pszichológiai diplomával, ami megkönnyíti a kapcsoló-dást, az Ergonómia és Pszichológia Tanszékkel, amelynek oktatói régótavégeznek „társadalmi munkában” pszichológiai tanácsadást. A Támpont-hoz kapcsolódó hallgatók mindenféle anyagi térítés nélkül vesznek részta közös munkában.

Az infrastruktúra a kezdés óta nem változott, panaszra nem ad okot, dea növekvõ igények mellett már ma sem kielégítõ. A Karrier Központegyre gyakoribb adatfeldolgozási munkái és a Támpont interneten tör-ténõ megjelenése (a honlapok naprakész karbantartása) az infrastruk-turális háttér fejlesztését teszi szükségessé.

54

Amennyiben az egyetem eredményesnek ítéli munkánkat (és erre maminden reményünk megvan), a pályázatokon szerzett támogatások mel-lett (melyekbõl fõként a pályázatok témájának megfelelõ szakmai mun-kát kívánjuk fejleszteni) a számítógéppark fejlesztésére, tájékoztatókiadványok megjelentetésére is jut majd pénz a Diákközpont költség-vetésébõl.

8. Végül

Az egyetemi zászlóbontás sikeres volt. Az új elsõsök, akik számára atanácsadó szolgálat olyan, mint ami „mindig is létezett”, bátran és céljá-nak megfelelõen kezdték el használni. A minden új hallgatónak postánkiküldött bemutatkozó levélre két hét alatt száznál több e-mail érkezettvalamilyen kérdéssel. Sokan köszönték meg a választ azzal a tréfával:jó, hogy van egy támpont.

Feladtuk magunknak a leckét, ígértük, hogy számíthatnak ránk, és mosttapasztaljuk: az elsõsök, felsõsök bíznak bennünk. Talán egy kicsit ma-gunk is meglepõdtünk a sikeren, amit persze már évekkel ezelõtt is bátranprognosztizáltunk. Nincs más dolgunk, mint megfelelni az elvárások-nak: lélekkel végezni a tanácsadó munkát, és ésszel, felelõsséggel épí-teni tovább a holnap igényeinek is megfelelõ szolgáltatást.

Tolonics István

55

56

57

A BME Támasz diáktanácsadó munkatársai által az elsõsökszámára napló formájában készített információs anyag

EGY ELSÕS NAPLÓJA

szeptember 3.Hogy ebbõl mi lesz! Ma volt a beköltözés a kollégiumba. Mire apámék-kal felértünk Pestre, és a beköltözési macera végén megkaptam a szo-bakulcsot, már fél kettõ volt. A másik három gyerek, a szobatársaim,már rég berendezkedtek, mikor a szobába léptem. Már ismerik egymásta gólyatáborból, úgyhogy olyan volt egy kicsit, mintha én útban lennéknekik. Persze a legszarabb ágy maradt nekem. Ráadásul anyám meglá-tott egy bogarat, és azonnal elkezdett mindent letörölgetni. Azok hár-man meg persze röhögtek a háta mögött. Próbáltam jó pofát vágni. Mond-juk, azzal sokat segítettek, hogy hamar leléptek.

A kötelezõ családi cukrászdázás után anyámék hazaindultak. Nekem megnem volt kedvem visszamenni a koleszba. Inkább mászkáltam estig. Vol-tam a Gellérthegyen. Nem is gondoltam, hogy ilyen sok ösvény van.Játszóterek, kis eldugott helyek. Csomó padon szerelmesek csókolóz-tak, nekem meg majd megszakadt a szívem, hogy Anna nem lehet ve-lem. Még egy év, amíg befejezi a gimit. Addig csak hétvégeken talál-kozhatunk.

Szerintem a többiek is látták, hogy nem vagyok jó passzban, mikor estevisszaértem a kollégiumba. Megkérdezték, hogy nem megyek-e velükle egy sörre. Nem akartam bunkó lenni, persze hogy mentem. A harma-dik után már nem is fájt úgy a szívem, és az is jó érzés volt, hogy kide-rült róluk, hogy nem is olyan suttyók, mint ahogy délután gondoltamróluk. Egy csomót meséltek a gólyatáborról, meg hogy kár, hogy ki-hagytam, meg hogy még itt az elején is lesz mindenféle show, gólyafu-tás, meg ilyenek, és hogy ne hagyjak ki semmit, mert hatalmas bulikvannak. Hát jó. Majd csak lesz valahogy. Azért azt hiszem, most elalvás-kor nem a bulikra fogok gondolni.

szeptember 4.Nahát ezért kár volt kiöltözni. Annyian voltunk a tanévnyitón, mint azoroszok. Azt sem tudom, mirõl volt szó. Szerintem csak azok figyeltek,akik a legelsõ sorban álltak, pedig valami esküt is tettünk állítólag. Namindegy, a lényeg, hogy összeismerkedtem két gyerekkel, akik kosa-raznak, és este lementünk egy pályára itt, az egyetemen belül. Egyiksem volt gólyatáborban, úgyhogy nem sok fogalmunk van arról, hogymi lesz itt velünk. Nekem még szerencsém van, mert én kaptam kollé-giumot. Dávid budai, szóval otthon lakik az anyjáéknál, de Gyula albér-letbe költözött, és egyelõre nem nagyon csípi a házi néniket.

58

Csak dobálgattunk, mert a délelõtti beiratkozástól eléggé lefáradtunk.Egy csomó papírt kellett kitölteni. A leckekönyvet ráadásul „szép be-tûkkel”. Szerintem ha az enyémet meglátja egy tanár, máris levon kétjegyet. Nem elég, hogy a fényképemen úgy ki vagyok nyalva, mint ahülyegyerek a Mikulás-bulin, de a beírás is elég szarul sikeredett. Ron-da is, meg két kódot is elszúrtam.

Csak el ne felejtsem hazavinni azt a jogviszony-igazolást. Remélem, apámbeadja a katonasághoz, nem szeretném, ha megjönne a behívóm. Mégkét nap, és újra otthon leszek. Van valami hétvégi program, de én mostnem bírok itt maradni. Majd lassan hozzászokom az itteni élethez.

szeptember 11.Szopás! Ez így nagyon durva lesz. Matek elõadásra bejött a tanár. Elõ-ször senki oda se figyelt, aztán szólt, hogy õ a tanár és elmondta, hogyitt az a szokás, hogy amikor az elõadó bejön, akkor mindenki föláll éselhallgat, és akkor õ szól, hogy üljünk le. Ez hagyomány. Voltak, akikmorogtak, de szerintem ez így rendben van. Az is tetszik, hogy ilyenrégi épületek vannak itt az egyetemen, és szerintem az is jó, ha az em-ber érzi, hogy nem akárhova jár, hogy ide sokan jártak elõtte olyanok,akik azóta híres emberek lettek.

Az azért elég béna volt, ahogy megismételtük az órakezdést. A tanárkiment, és amikor újra bejött, lejátszottuk az egészet. Kicsit dedó?

Azt gondoltam, hogy elég gázos ez a kezdés, de csak egy óra múlvadurvult be igazán. A második félidõ tizedik percében (itt minden órakétszer 45 perces) teljesen elvesztettem a fonalat. A tanár megérezhet-te, hogy nagyon bekavart, és megfordult, hogy van-e valami probléma.Jó, hogy senki nem ugrál, hogy nem érti! Õ meg ott elhitte, hogy min-den rendben van, és nyomta tovább. Ráadásul jó öt perc ráadás utánfújta le a mérkõzést.

szeptember 12.Kiakaszt ez a K épület. Ma reggel elkéstem az óráról. Harmadik emelet.Lementem a Gellért térre pénzért az OTP automatához, úgyhogy ott atér felé esõ lépcsõházban vonszoltam föl magam a harmadikig. Kere-sem, hogy hol a 28 (gondoltam, hogy valami terem), de csak egy szo-bor volt ott, meg rajzok a falon mindenhol. Jött egy öreg nõ, akit kér-deztem, hogy hol a 28. Szinte tetszett neki, hogy rossz helyen jöttemföl, és mondta, hogy bármelyik másik lépcsõház jó lett volna, de innencsak a rajzi termeket lehet elérni. Akkor kerestem másik lépcsõházat.Az aulában találtam egy fasza liftet, gondoltam még egyszer nem fogokfölmászni. Kinyílik a harmadikon a lift, hát az ott totál padlás, olyansenki földje. Szerencsére volt velem a liftben egy csaj, akin látszott, hogymár nem elsõs. Õt megkérdeztem. Mondtam neki, hogy már úgyis elté-vedtem egyszer. Megnyugtatott, hogy itt nyugodtan megkérdezhetek bár-kit, mert általában nem bunkók az emberek, segítenek eligazodni. Köz-ben kanyarogtunk néhányat, volt lépcsõ le-föl (ugyanazon az emeleten

59

voltunk végig!!!), és akkor megmutatta az egyik folyosó végén az ajtót.Jobb lesz, ha így az elején magamnál hordom a térképet, amit kaptunkaz elsõ napon.

szeptember 14.Dáviddal és Gyulával voltunk biliárdozni. Egyikünk se tud, de Dávidnagybátyja vezeti a helyet, úgyhogy ingyen foglalhattuk az egyik asztaltegész este. (Egyébként alig volt valaki, szóval nem volt nagy áldozat.)Szerintem Gyula elég szarul van. Alig lehetett most is kirángatni egy kisszórakozásra. Iskola, albérlet, itt is, ott is tanulás. Azt mondta, jól akarkezdeni, de aztán ahogy beszélgettünk, kiderült, hogy õt is az izgatja,hogy ha már a családja fizeti a tanulását, akkor ne kelljen benne rögtönaz elején csalódni. Nekem mondjuk otthon normálisak, meg is mond-ták, hogy az elsõ félévben nekik nem számít, hogy milyen eredménnyel,csak minden tárgy meglegyen. A Gyula bátyja meg a bölcsészkarra jár,és ötösökre szigorlatozik, ettõl aztán a szülei el vannak ájulva, és a Gyulanem akar mögötte lemaradni.

A koleszban azt mondták, hogy már az is mák, ha semmibõl nem vág-nak meg. Mondtam a Gyulának is, hogy hülyeség ez a verseny. Nekifogalma sem volt, hogy itt az elsõsök évfolyamátlaga valahol kettes kö-rül van, úgyhogy lehet, hogy akkor sem lesz ötös semmibõl, ha besza-rik. Nekem egyébként mindegy. Persze én is jól akarok tanulni, csaknem akarok megkattanni tõle. Azt hiszem, a Gyulának is jót tenne, habejönne néha hozzánk a kollégiumba, legalább látná, hogy mi van, hal-laná a híreket. Majd megkérem, hogy magyarázzon el valamit, azzal ta-lán becsalogatom.

Azt meg nem tudom eldönteni, hogy a pestieknek jó-e, hogy otthonmaradhatnak az egyetem alatt. Dávid mondja, hogy máris volt egy ki-sebb veszekedés az anyjával, mert nem akarja elhinni, hogy nincs sem-mibõl tanulnivaló. Pedig szerintem most az eleje még egész laza, misem tanulunk sokat a kollégiumban. Mondjuk, ott szerintem nem is le-het, akkora a hangulat. Valakinek tuti van valami ötlete, és akkor mármindenki benne van a buliban. Majd ki kell találni valamit, hogy hollehet rendesen tanulni, de most még nagyon élvezem a társaságot.A szobánk is teljesen király. Hoztunk plakátokat, azokat nyomtuk föl afalra, így most már egészen otthon érzem magam.

szeptember 16.Kirándulni voltam. Ezen a hétvégén nem mentem haza. Anna morgottis egy kicsit, de magyaráztam neki, hogy tanulnom kell, meg hogy idõn-ként úgyis elõfordul majd, hogy több hétig nem látjuk egymást. Ebbõlfõleg a második fele volt igaz.

Plakátokon volt kirakva, hogy bulis túra lesz a Pilisben. Otthon is volttermészetjáró szakkör, gondoltam, jobb, ha megismerkedem az itteni-vel is. Megtörtént. Ezek nem normálisak! Amit otthon eddig túrázásnakhívtunk, az a nyugdíjas otthon relaxációs tréningje. Itt nem számított,

60

hogy merre megy a jelzés, arra mentünk, amerre izgalmasnak találtuk.Sziklára föl (nem mertem szólni, hogy néha tériszonyom van), szurdok-ba le, bele cipõvel a patakba, döntögettük a kiszáradt fatörzseket.A vicc mégis az, hogy pontosan akkor és pontosan oda értünk, ahováakartunk. Végig arról volt szó, hogy eltévedtünk, de õk tuti végig tud-ták, hogy merre járunk, mert ez véletlenül nem sikerülhetett volna. Na,ezt szeretem én itt! Úgy lehet baromkodni, hogy közben azért minden-ki tartja a kontrollt. Az is jó volt, hogy a fölsõsökrõl kiderült, hogy nemolyanok, mint a gimiben. Egyáltalán nem érdekli õket, hogy ki hányad-éves, nem nagyobb az arcuk attól, hogy õk idõsebbek. Csak akkor te-szik kicsit az agyukat, amikor a vizsgáikról mesélnek.

szeptember 22.Francba. Hétfõn írtunk egy villámzéhát. Mondták, mi lesz, át is néztemaz órai jegyzetemet, értettem is mindent. Szerintem meg is tudtam vol-na csinálni, ha adnak rá elég idõt. Fölírták a feladatot a táblára, nem isvolt nehéz, már csak néhány lépés volt a befejezésig, és akkor ceruzale, be kellett adni a lapot. Ezek komolyan nem normálisak, ennyi idõalatt nem lehet megcsinálni. Kíváncsi lennék, hogy a tanár meddig ju-tott volna. Annyit bénázik a táblánál is, más csoportokban kétszer annyipéldát csinálnak meg, mint mi, mert õ folyton elszámolja magát, megállandóan nézegeti a papírját.

Azért reméltem, hogy legalább hármas vagy négyes lesz. A többieknekis nagyon szarul sikerült, olyan meg úgysem lehet, hogy mindenkinekegyes legyen. Megcsináltam jóval több mint a felét, tuti. Gondoltam, hogyjó is...

Ez az elsõ karóm. A mi csoportunkban lett egy hármas, két kettes, atöbbiek mind megszívták. Alig volt idõ megnézni, hogy mit szúrtam el.Egyetlen szaros elõjel miatt csesztem el az egészet. Nulla pontot adtakrá, pedig elvileg teljesen jó volt. Rohadt ez a rendszer. Még szerencse,hogy ez csak villámzéhá volt. Az egész jegybe csak néhány százalékotszámít bele, de hát nem szar így kezdeni? Most otthon is elkezdik majd,hogy lazáskodom, meg hogy megmondták, hogy a szabadság az fele-lõsséggel jár, és hogy én ne akarjam bebizonyítani, hogy még mindigfelelõtlen gyerek vagyok, meg hogy legalább ne rögtön egyessel kezd-tem volna. Én vagyok a hülye, hogy megmondtam otthon, hogy írunk!

szeptember 24.Hát rég voltam már ilyen szarul. Szerencsére a többiek még nem érkez-tek vissza, csak tíz után jön be a vonatjuk. Jobb most így csöndben len-ni. Most elõször volt jó otthonról visszajönni ide. Pedig apámék ténylegállat rendesek voltak. Nem volt semmi leszúrás, de látszott, hogy izgatjaõket a dolog. Én nem akarom, hogy ne bízzanak meg bennem, de nemtudom, mi lesz velem az egyetemen. Nekem a gimnáziumban nem voltsemmi bajom a tanulással. Igazából nem is nagyon kellett tanulnom, a4,5 könnyen megvolt. Itt meg rögtön lehúznak a sárba.

61

Jó, persze én is úgy teszek, mint a többiek, hogy leszarom, de azértnem volt jó úgy hazamenni, hogy bocs, de máris hoztam egy fácskát akertbe.

Az egész hétvége olyan volt, mint egy rossz álom. Itt, a koleszban mostjobb, itt mindenki tudja, hogy nem kell komolyan venni ezt a kis kudar-cot. Itt én is elhiszem.

október 3.Szerdán megírjuk az elsõ igazi zéhát. Azt a nagyot, amitõl mindenki fo-sik. Tegnapelõtt, amikor megjöttünk hazulról a koleszba, megbeszél-tük, hogy együtt tanulunk, kihasználjuk, hogy „több agy többet ért”. Ezértaztán tegnap este nyolckor belekezdtünk. Átrendeztük az egész szobát,középre húztuk az asztalokat. Biztos jól néztünk ki, de tízkor még min-dig nem jutottunk semmire. Rögtön az elején kiderült, hogy a gyakor-latvezetõk nem egyformán oldották meg a példákat, nahát ezen elhá-borogtunk egy darabig. Kilenc körül elkezdtük fikázni az oktatást. Féltízkor „tiszta lappal” indultunk neki újra a tanulásnak. Tíz perc múlvaSzabi kiszállt, hogy egy részt átnézzen egyedül, aztán András akadt ki,hogy miért kérdezek bele annyit. Na mindegy, tízre mindenki feladta.Nem tudom, ki találta ki, de fél óra múlva már úton voltunk a Városli-getbe, mert hogy zár a sörsátor, és olcsó a sör.

280 Ft lett volna egy korsó. Na jó, keresünk egy éjjel-nappalit, aztánvisszajövünk a tó mellé. Egy órába telt, míg valahol a széles út másikoldalán találtunk sört. Végigröhögtük az utat oda-vissza, pedig egyálta-lán nem történt semmi érdekes. A tó partján megittuk a sörünket, azüres üvegeket megúsztattuk a tavon. Mikor már egész messze jártak aparttól, bûntudatunk lett, hogy szennyezzük a környezetet. Gatya le,üvegmentesítés alsógatyában. Még jó, hogy ilyenkor már nem sokanjárnak erre, meg hogy éppen csak tökig ér a víz.

Én nem tudom, hogyan lesz ebbõl zéháírás, de barom jó egyetemistá-nak lenni!!!

október 5.Végül is nem lett olyan rossz. Ötbõl négyet megcsináltam, csak nememlékszem az eredményekre, és lehet, hogy elszámoltam valamit. Vé-gül is tegnap már tényleg tanultunk. Nem gondoltam, hogy ilyen gyor-san lehet haladni, ha már nagyon kell. Nyilván nem helyes sörözni ta-nulás helyett, de tuti, hogy fölöslegesen görcsölni se jó. Tegnap lazákvoltunk, és valahogy teljesen természetesen nekiültünk mindannyian.Majdnem négy órán keresztül meg se szólaltunk, csak ha kérdeztünkegymástól valamit. Gyulát behívtam hozzánk tanulni. Nekem nagyonbejön, ahogy õ magyaráz (matek faktos volt a gyerek), õ meg azt mondja,hogy sokkal jobb a koliban a légkör, mint a két öregasszonnyal az al-bérletben.

62

Azt nem gondoltam a zéhá elõtt, hogy mindent tudok, de már legalábbnem éreztem magam sík hülyének a témából. Lesz egy hét is, mire ki-javítják. Majd meglátjuk.

október 9.Ahhoz képest, hogy milyen királynak éreztem magam a zéhá után, mostmég ennek a kis kettesnek is örülök. Voltam olyan barom, és egy cso-mó emberrel megbeszéltem, hogyan kellett megcsinálni a feladatokat.Óráról órára romlottak az esélyeim (ez se jó, az se jó), tegnap már azongondolkodtam, hogyan fogom beadni ezt a második buktát otthon. Ki-osztották a kijavított dolgozatokat, hogy megnézhessük, de én nem mer-tem kinyitni. Egyrészt nem szívesen nézegetem saját baromságaimat, más-részt meg hátha kiderül, hogy még sincs meg a pontszám. Azt mondják,hogy ilyenkor mindig meg kell nézni a javított zéhát, mert többet lehetbelõle tanulni, mint a felkészüléskor. Bocs, de most nem volt hozzá gyom-rom. Szemét Gyula négyest kapott. Irigy vagyok rá, mint állat, de hátsokkal okosabb, mint én. Szabit viszont sajnálom, mert õ többet tanult,mint mi, neki mégis karó lett. Vagy nincs szerencséje, vagy tényleg túlsok behoznivalója van hozzánk képest. Mindig arról panaszkodik, hogyezt õk szakközépben nem tanulták.

október 16.Úgy látom, annyi a naplóírásnak. NINCS RÁ IDÕM! Mondták, de eztazért nem hittem. Ezek itt megõrültek. Vagy direkt gonoszok, vagy csakel vannak szállva. Azt hiszik, hogy ezt lehet követni? Ötkor kijövünk asuliból, kis kaja, és máris kezdhetünk készülni a következõ zárthelyire.Azért egy délután csak nem elég, hogy mindent megtanuljunk! Kétnapon-ként meg biztos, hogy van valami szarság. Persze, egymásról azt semtudják, hogy a másik tanszék is írat. Ha nem szóltunk volna a kari hall-gatói képviselõnek, akkor egy napra három zéhát is beosztottak volna.Ha meg valaki elszúr valamit, akkor a félév végi pótzéháparádén pótol-hatja. Az mekkora oboa lehet!

Jó, az is igaz, hogy amikor meg nem tanulunk, akkor elszúrjuk az idõtdumálással, tévénézéssel. De errõl inkább ne beszéljünk. Pláne otthonne!

október 18.Hasznos volt a sírás. A péntek délutáni zéhá ünnepség miatt elmarad.Ráadásul az ünnepségen sem kötelezõ részt venni. Ahogy így levegõ-höz jutottunk, Dávid elsõ szava az volt, hogy menjünk moziba. Szerdána Corvinban kedvezmény van, ilyenkor megéri, viszont már délután elkell menni jegyért, mert estére már csak a popcorn marad. Gyula is jött,így hosszú idõ után végre megint együtt mentünk valahova. Volt mitmegbeszélni. Közös megegyezéssel nem akartunk semmi alkoholt. Dá-vid mutatott egy jó kis helyet, egy eldugott utcában. A neve alapján azthittem, valami durva hely (CD fû), pedig még dohányozni sem lehet.

63

Nagyon fontos beszélgetés volt. Errõl nem lehet írni. Mindenesetre ki-csit féltem Dávidot, hogy elszáll az egyetemrõl. Annyi minden mássalfoglalkozik, és a régiek közül annyi haverjának akar megfelelni, hogynem lepõdnék meg, ha holnap bejelentené, hogy neki ennyi elég volt.Jobb, ha megvárja, amíg az egyetem jelenti be neki?

november 5.Tegnap volt a gólyabál. Anna nem jött, mert beteg. Telefonált. Hát elégszar estének néztem így elébe. Két szobatársam a barátnõjével alapo-zott az estére a városban, a harmadik meg hazahúzta a csíkot, mert ott-hon pont mostanra szerveztek találkozót a volt haverjaival.

Én azt hittem, nagyobb durranás lesz. Zakóban, nyakkendõben men-tem, ez volt kiírva a plakátra, a többiek is abba öltöztek, de egyáltalánnem volt elegáns. Egyszerre többféle program is volt, sõt az elején voltavatási szertartás, meg a dékán is köszöntött bennünket, de nem érez-tem többnek az egészet, mint egy nagyobb szabású buli. Azt hiszem,hogy csak a hangulatom miatt láttam ilyennek, mert voltak olyanok is,akik szemmel láthatólag élvezték. Összefutottunk Gyulával, aztán velekoktélozgattunk, dumáltunk mindenféle dologról. Egyik témára sem em-lékszem már, hát ennyire volt fontos. Rövidebb idõkre csapódtunk na-gyobb ismerõs társaságokhoz, lányokat színeztünk.

Egyszer csak Dávid jött Szandrával (már két éve a barátnõje), hogy nincs-e kedvünk felugrani egy házibuliba. Nem sokat gondolkodtunk. Így az-tán már éjfél elõtt leléptünk. Szandra csoporttársainál volt a buli egykipakolt lakásban. Húsz-harminc jó arc volt és jó zene. Itt jobban csú-szott a pia.

december 5.Ma szólt egy gyerek, hogy a Neptunon már lehet vizsgára jelentkezni.Hát hol vagyok én még attól??? Akkor jöttem rá, hogy nem viccel, ami-kor arról beszélt, hogy máris vannak olyan vizsgaalkalmak, amik telje-sen beteltek. Ráadásul a Támpont is szórólapozott, hogy ne felejtsünkel idejében pénzt felrakni a Neptun-számlánkra. Tehát muszáj vele fog-lalkozni, bármennyire világvége-hangulatom van is. Majd megkérdezema másodéves szomszédainkat, hogyan csináljam. Nekik legalább van gé-pük is, azon meg is tudom csinálni a koleszból.

Még három zéhám és öt pótzéhám maradt erre az utolsó néhány napra,de kinek van már kedve naplót írni errõl?

december 15.Csak legyen már vizsgaidõszak! Ma van vége a szorgalmi idõszaknak,de én még ma délután is pótzéhát írtam. Ha sikerül, akkor csak kétgyak.iv.-t kell írnom. Ezt egyébként nem értem. Mindenki mást mond,hogy mit lehet csinálni. Az egyik rendkívüli pótnak hívja, a dékániban

64

meg azt mondták, hogy ismétlõvizsga jellegû pótlás, vagy mi. Megkér-dezték, hogy ugye nem dékáni, mert azt nem lehet kiadni. Most akkormegbuktam két tárgyból?

Ideges vagyok. Jövõ héten több idõm lesz, akkor legalább már nem kellbejárni órákra. Most már ebbe a naplóba is kellene írni valamit. Annyiminden történt, persze több rossz, mint jó, de csodálom, hogy még ilyensimán megúsztam. Szabi két tárgyból már most elszállt, és még van vagyöt ilyen izé pótlása is. Segíteni kéne neki, csak nem nagyon hagyja, min-dig inkább félrevonul.

december 22.Remélem, ezt a két vizsgaidõszaki pótlást megadja a Jézus. Már csakkettõt kell aludni, és itt a karácsony, nekem meg még semmiféle ünne-pi érzésem nincsen. Stresszelem magam, hogy holnap délelõtt sikerül-e megvennem az ajándékokat. A húgomét megvettem, de a szüleimnekmég nem gondoltam ki semmit. Lehet, hogy inkább csinálok nekik va-lamit. Este hazatépek, hogy mégse szenteste reggelén essek be az aj-tón.

Az egészben az a legrosszabb, hogy a két ünnep között is vizsgázom.A másodéves haverjaim azt mondták, hogy minél gyorsabban essek túla vizsgaidõszakon: ha minden elsõre sikerül, akkor lesz egy jó kis téliszünetem, ha meg nem, akkor kényelmesen be lehet osztani az ismét-lõvizsgákat. Hát én úgy vettem fel a vizsgákat, hogy elvileg január 20-rabefejezek mindent. Szerintem otthon úgyis tudok tanulni. A szilveszterígy egy kicsit aggasztó. Annáéknál lesz buli, oda mindenképpen elme-gyek, de estig akkor is tanulnom kell, és nagyon be sem rúghatok, mertharmadikán vizsgám lesz. Hát így nincs is kedvem az egészhez. Azt hi-szem, ugrik az igazi ezredfordulós buli!

december 26.Még hét óra harminchat perc, és végre visszamehetek a koleszba. Úgyáltalában nincs semmi baj, csak már nem bírom elviselni, hogy itthonmindenki azzal van elfoglalva, hogy én mikor és mennyit tanulok. Az isidegesítõ, amikor a húgom tévét néz, én meg rohadok a szobámban, ésa hangok alapján képzelem el a filmet, de ennél még rosszabb az, ami-kor kitalálják, hogy ideje tanulni, és nem fognak zavarni, és ott cso-szognak, meg suttognak mindenhol a lakásban. Lehet, hogy anyámnakigaza van, és nekik is szar, hogy tehetetlenül kell figyelniük, ahogy énelszúrom az életemet, de nekem is szar, hogy a legváratlanabb pillana-tokban tudják elvenni a kedvemet az élettõl. Nem tudom, miért hiszik,hogy a felelõsségtudatomat éppen ebéd közben kell erõsíteni, vagy hogya karácsonyfa alatt kell felkészíteni az életre. Azt hiszem, egy kicsit min-denki ideges. Jó lenne, ha gyorsan végeznék a vizsgákkal, és megintnormálisan menne itthon az élet.

65

január 2.Tanulnom kellett volna. Semmit nem tudok. Holnap lesz életem elsõvizsgája, és én itt állok sík hülyén. Azt mondják, mindegy, mindenkép-pen el kell menni. Ráadásul elmúlt már dél, a Neptun sem hagyja már,hogy lejelentkezzek. Ez olyan lesz holnap, mintha odamennék a disz-kóban egy melákhoz, és kérném, hogy üssön le. Mindegy, holnap dél-után már az esélytelenek nyugalmával készülhetek az i.v.-re.

január 3.Hármas!!!!!!!!!! Mákom volt, de ez úgysem derül ki az indexbõl. A Neptunonfölveszem a jövõ félévi tárgyaimat, aztán megyek haza királynak!

január10.Attól, hogy eddig minden összejött, biztos, hogy a matek is sikerül? Ötnapom van rá. Ennyi elég kell hogy legyen. Naponta két témakör nemolyan sok, ráadásul együtt tanulunk, tudunk segíteni egymásnak, ha va-lahol megakadunk. Na, nem pofázni, dolgozni!

január 13.Két témakör három nap alatt. Franc a tévébe. Most már tényleg fosok.Végül is két nap alatt is meg lehet tanulni, mert félév közben azért mármegírtuk a zéhákat. Vagy nem? Naponta négy témakör az még belefér,de most már tényleg komolyan kell venni. Na gyerünk!

január 15.Kinyomtak. Nem megyek haza.

január 25.Hát vége a vizsgaidõszakomnak. A matek bukás után már nem volt ked-vem írni, hogy mi történik. Különben is teljesen összeszakadt minden.Összevissza rendezgettem a vizsgabeosztásomat, pánikoltam, képtelenvoltam arra, hogy nyugodtan nekiüljek tanulni, bármit nem értettem,rögtön úgy éreztem, hogy az egészet lehetetlen megtanulni. Ahogy le-ültem a jegyzet mellé, éhes lettem, vagy WC-re kellett mennem, vagymenthetetlenül elálmosodtam, és le kellett feküdnöm aludni. Csoda, hogya többi tárgy legalább sikerült.

A dékánit már nem akartam kikérni matekból. Mindenki azt mondta,hogy hülye vagyok, meg hogy ne adjam fel, de annyira féltem attól,hogy matekból harmadszor is kivágnak, hogy nem mertem nekifutni.Különben is, ha újra felveszem a tárgyat, akkor legalább meg tudomtanulni, és nemcsak éppen hogy csúszok át a vizsgán.

február 2.Így a végén azért már másképp látom a dolgokat. Azt hiszem, meg kel-lett volna próbálni mégis a matekot. Most bekereszteztem belõle, és vanegy csomó tárgy, ami erre épül. Azokat sem vehetem fel. Bementem aTámpontba, és végignéztük, hogyan tudok ebbõl majd kimászni. Tulaj-

66

donképpen nincs túl nagy gáz. Kb. négy félév múlva már nem lesz ér-zékelhetõ ez a bukás. Persze, ha addig másból nem vágnak meg, de hátebben ma már nem nagyon hiszek.

Anyámék végül is lenyelték a dolgot, elég rendesek voltak. Csak addignyaggattak, amíg volt remény a sikerre. Amikor totál kipurcanva beje-lentettem telefonon, hogy nem vagyok hajlandó újra elmenni, akkor le-álltak, és nem izélgettek tovább. Lehet, hogy ezért sikerült a többi. Mostmár õk is láthatják, hogy az évfolyamhoz képest még így is egész jólvégeztem. Szerintem még rendes ösztöndíjam is lesz tavasszal.

Itt a koleszban meg? Jön a regisztrációs hét, semmi dolgunk, úgyhogyvégre megint jöhetnek a bulik, a kiruccanások. Dávid a szüleivel máriselindult síelni. (Háromból bukott, de nem nagyon veszik zokon a szü-lei, így aztán õt sem izgatja túlságosan. Lehet, hogy beadja a felvételijelentkezését a Közgázra, hátha az jobban érdekli.)

Szabi elõször itt akarta hagyni az egészet, de aztán meggyõztük, hogyaz elsõ félévi eredményébõl nem érdemes messzemenõ következteté-seket levonnia. Ha az elsõ négy félévben megcsinálja a hatvan kreditet,akkor már tuti, hogy be tudja fejezni az egyetemet. Mondjuk, ebben afélévben csak tíz kreditet csinált meg, és ha villanykaros lenne, akkormár – így tizenhét alatt – kinyomták volna, de a többi karon szerencsé-re nincs ilyen szigorítás.

Gyulával találtak közös albérletet. Õ majd úgyis tud segíteni neki, meghát, remélem, azért bejárnak majd rendesen a kollégiumba is, hogy énse maradjak segítõ nélkül. Kell mondanom, hogy Gyulának minden si-került? Az ösztöndíjindexe is négyes fölött van. Tegnap szólt, hogy meginttalálkozni kéne valami csöndesebb helyen, mint a múlt félévben. Meg-várjuk Dávidot, és összejövünk.

67

SZEMÉLYES TANÁCSADÁS

A felsõoktatási tanácsadás kezdeményezõi világszerte azok a felsõokta-tásban dolgozó tanárok voltak, akik figyeltek diákjaikra – s érzékelték,felfogták problémáikat. Keresték és megtalálták azt az utat, ahogyan di-ákjaiknak személyes támogatást nyújthatnak. Napjainkra szerte a vilá-gon elterjedtebbé vált a hagyományos tutorális rendszer, s a jóléti-tá-mogató és speciálisan a diákjóléti-támogató intézmények, valamint afelsõoktatási tanácsadás is sokféle módon törekszik arra, hogy a hallga-tók megkapják a szükséges támogatást. Mivel Európának ezen a felén atutorális rendszert korábban nemigen alkalmazták, a tanárokhoz kap-csolódó tanulmányok támogatása iránti kérdés gyakran gubancolódottnehezen kezelhetõ gombolyaggá azokkal a személyes problémákkal,amelyek inkább egy személyes tanácsadóval rendezhetõk. Különösenérvényes volt ez a pszichológiát, pedagógiát oktató tanárokkal kapcso-latban.

Magyarországon a pszichológiát oktató tanárokban szinte azonos idõ-ben – a nyolcvanas évek közepén – született meg az elhatározás, hogykialakítják az intézményes kereteit annak a pszichológiai tanácsadó-te-rápiás munkának, amit a diákok igényeire reagálva éveken keresztülszemélyükben már amúgy is elvállaltak. Szinte egy idõben jött létre aSOTE Négyszemközt, az ELTE BTK Diáktanácsadó, a debreceni Négy-szemközt – majd ezt követõen több más tanácsadó (Szeged Universitas,Bp. Tanítóképzõ Fõiskola, Közgazdasági Egyetem stb.). A felsõoktatás-ban megkezdõdött változások, a pszichológia, a pszichológiai tanács-adás fejlõdése mellett nyilván többféle tényezõnek össze kellett csen-genie ahhoz, hogy épp ezekben az években tudták a hallgatókkaltanácsadási kontaktust építõ pszichológusok megtalálni a diákoknaknyújtott – megtapasztaltan szükséges – támogatás intézményesülésénekútját.

A tanácsadás intézményi formája új feltételeket teremtett a tanácsadás-nak: a hallgatók számára a „hivatalos” fogadóórák azt jelentették, hogynem különleges személyes „elbánásban” van részük (ami hatásában rész-ben énerõsítõ, részben gyengítõ tényezõ), hanem olyanban, ami elér-hetõ minden érdeklõdõ hallgatónak. A tanárok számára is fontos volt,hogy kerete lett a tanácsadási kapcsolatnak (tudjuk, milyen komoly je-lentõsége van ennek a tanácsadási munkában), s bekapcsolódtak olyanpszichológusok, pszichiáterek, akik nem voltak tanári-tanítási kapcso-latban a hallgatókkal (hiszen a kettõs helyzet erõsen megzavarhatja akapcsolatot). Az intézményi formával megjelentek a „hivatalos” fogadó-órák. Ennek külön jelentõsége volt a tanácsadásban: a fogadóórák ma-gukkal hozták, hogy kiszélesedhetett mind a tanácsadás iránt érdeklõ-dõ hallgatók köre, mind a tanácsadási problematika és terület is. Többhallgató jelentkezhetett (nemcsak az, aki közvetve-közvetlenül ismert

68

egy tanácsadásra vállalkozó tanárt). Megindult a spontán vándorlás: azELTE-rõl az orvosira, az orvosiról az ELTE-re stb. „jártak” át a hallgatóka különbözõ lehetõségeket nyújtó tanácsadás igénybevételére), s a cso-portos tanácsadás megszervezéséhez is keretek, feltételek teremtõdtek.A fogadóórák azt is magukkal hozták, hogy nemcsak pszichológiai prob-lémákkal érkeztek a hallgatók: az információs tanácsadástól a tanulmá-nyi és karrier-tanácsadásig sokféle tanácsadásra „adtak lehetõséget” –vártak segítséget. A kérdéseik, hozott problémáik nyomán elég hamarvilágossá vált (ahogy ezt több tanácsadó intézet a kérdésünkre küldöttbemutatkozó tanulmányában megfogalmazta), hogy nem kizárólag, ta-lán nem is elsõdlegesen pszichológiai tanácsadásra van szükségük.A felsõoktatási tanácsadásnak sokkal többrétegû, szélesebb körû feladatotkell megoldania. Az is világossá vált, hogy valamennyi tanácsadási te-rületen dolgozó segítõ leghatékonyabban akkor tudja ellátni feladatát,ha a tanácsadási területek egymással és maga a tanácsadás az intéz-ménnyel szoros együttesben dolgozik. Mivel a tanácsadás elsõ fázisa aproblémafeltárás, a hallgatóval foglalkozó tanácsadó gyakran találko-zott egyáltalán nem pszichológiai megoldást igénylõ kérdésekkel – ame-lyekben ugyanakkor igen fontos volt személyes szintû segítséget nyúj-tani. És természetesen fordítva: komoly, pszichológiai tanácsadás szintjénrendezhetõ probléma húzódott meg valamely tanulmányi, technikai kér-dés mögött. A tanulmányi osztály, a tanszékek együttmûködtek, amikora hallgatói probléma megoldása érdekében kapcsolatba léptünk velük– s egyre gyakrabban kezdtek „megrendelõként” is fellépni: azaz erõsö-dött az „intézményi” együttmûködés a hallgatók támogatása érdekében.

A tanácsadás „nem pszichológiához kötöttségére” vonatkozó vélemé-nyünk azzal együtt is megerõsödött, hogy a felsõoktatási tanácsadás apszichológiai tanácsadásba vonzóan hozta magával új tanácsadási for-mák gyakorlatát: az egészséges fiatalokkal végzett egyéni és csoportosmunka, a terápiás tanácsadás mellett a fejlesztõ és prevenciós tanács-adás lehetõségét.

A tanácsadókban megindult pszichológiai tanácsadás magára az okta-tásra-képzésre is visszahatott. Az együttmûködés a hallgatókkal rész-ben személyesebb lett, jól lehetett érzékelni a tanácsadás pozitív hatá-sát, másrész a tanácsadási tapasztalatok integrálódtak az oktatásba is.A személyiségfejlesztõ, szakmai készségfejlesztést segítõ csoportok be-vezetését a curriculumba – mintegy kísérleti szinten – elõkészítették azokaz önismereti és tréningcsoportok, melyeket elõször a diáktanácsadáskeretében tartottunk. Ugyanakkor igen gyorsan megtapasztalható voltaz is, hogy a személyes érintettséget facilitáló pszichológiai csoportmun-ka, a mikrotanítások gyakorlata stb. „infrastrukturális hátterét” – vagyisa megérintõdött hallgatók továbblépésének lehetõségét – s a védõhálóta tanácsadási munka biztosította.

69

Talán ez a fejlõdéstörténet magyarázza néhány diáktanácsadó azon tö-rekvését, hogy a tanácsadás többféle területében és szintjében, az egyestanácsadási területek összehangolt kiépítésében, a felsõoktatási intéz-ménnyel való kölcsönös együttmûködésben gondolkozzék a felsõokta-tási tanácsadásról.

Több ilyen elõtörténetû felsõoktatási intézmény mûködik. Kettõ beszá-molóját mutatjuk be ebbõl a „típusból”: az ELTE BTK DTK-t, és aKodolányi DTI-t. Fejlõdésük, jelen munkájuk, problémáik érdeklõdésretarthatnak számot.

70

A tanácsadói kapcsolat, tanácsadás

A TANÁCSADÁSI HELYZET

Stefan Zweig memoárjából4 világosan érzékelhetõ a 19. és 20. századközött a polgári élet kapcsolatrendszerében, életstílusában, értékeibenvégbement változás. A mostani századfordulóra-évezredfordulóra világ-viszonylatban is hasonló nagy változások következtek be gazdasági-tech-nikai-társadalmi viszonyainkban. Azáltal, hogy napjainkban a technikaolyan gyorsan fejlõdik, hogy a felhasználó számára „csak” a magas szintûtanulási készség és készenlét, az egyre magasabb alapképzettségi szint,az egész életre szóló tanulási program teszi lehetõvé a folyton változófoglalkoztatási elvárásokhoz való igazodást, a megélhetést biztosító mun-ka, foglalkozás – s az ezek változásával együtt járó életkeret-változásokközött is megfelelõ életvitel – megtalálását, komoly szerepe lett a ta-nácsadóknak.

A technikai fejlõdés által kiprovokált társadalmi mobilitással összefüg-gõen sem a kulturálisan létezõ sokszínû, magas technikai szintû infor-mációhordozók tartalmi „gyûjteménye” és közvetítési módja, sem a ha-gyományos személyes (családi, intézményi, generációs) kapcsolatok nemelégségesek ahhoz, hogy az egyén biztonsággal eligazodjék az elvárá-sok-lehetõségek napjainkra igen kitágult világában. Tamási Áron Ábel-je nagy utat tett meg – s zárt közösségének értékei eligazították a világ-ban. A ma embere számára a „maradás” és a „visszatérés” perspektíváinem léteznek: a kultúrájában igen gyorsan változó világban kell megta-lálnia mindenkinek a saját, személyes útját. A tanácsadás feladata egyreinkább nemcsak az, hogy megfelelõen strukturált információkat bizto-sítson a világról, segítse az egyes embereket igényeik, lehetõségeik, va-lamint a világ kínálta lehetõségek felmérésében és összemérésében, ha-nem az is, hogy magát a személyes kapcsolódást is lehetõvé tegye,hozzásegítsen a helyzetmegoldásokhoz szükséges személyesen használ-ható erõforrások megszerzéséhez – s maga a tanácsadói kapcsolat iserõforrássá válhassék.

Az utóbbi harminc évben az egész világon mondhatni tömegképzéssévált a felsõoktatás (Dániában a fiatalok közel 50 százaléka befejezi afelsõfokú tanulmányait). Ez erõteljesen meghatározza mind a képzésirendszert, mind a képzõ intézmények és oktatóik, az oktatók és hallga-tók, a hallgatók egymás közti kapcsolatait – és nem utolsósorban a hall-gatók és felnevelõ családjaik kapcsolatát –, azaz a diákok életében fel-vetõdõ problémákat és a problémák lehetséges megoldási módozatait.

A felsõoktatásban tanuló diákok elõképzettségüket, családi hátterüket– ami továbbra is erõsen meghatározó a legtöbb országban –, valamintperspektíváikat tekintve igen különbözõk. A felsõoktatási intézmény-rendszer a maga oktatási rendjével struktúrájában, képzési rendszeré-ben igen sokszínûvé vált – s egyre rugalmasabban változik. Sajátos pa-

71

radoxon, hogy épp ez a rugalmasság, sokszínûség az akadálya annak,hogy a felsõoktatási intézmény tanárai és adminisztrációja képes legyenközvetlenül kapcsolódni a hallgatói sokszínûséghez – holott az egyeshallgatók útkereséséhez, karrierépítéséhez egyre nagyobb szükség vanarra a személyes vezetésre, támogatásra, ami ezen jelen feltételek kö-zötti eligazodáshoz, talpon maradáshoz, hatékony haladáshoz szüksé-ges.

A felsõoktatásban végzõk – és egyre újabb képzésbe bekapcsolódó „vég-zett továbbtanulók” – nagy száma a munkaerõpiac változékonyságávalis összefüggõen a felsõoktatásban tanulók karrierépítésben is új – aktív– problémakezelési stratégiát feltételez.

A felsõoktatási tanácsadás alapja a diákcentrikusság – a hallgató egyé-ni haladásának segítése. A személyre szóló figyelem sohasem nélkülöz-hetõ az emberi élet, fejlõdés során – különösen akkor nem, amikor afelnõtté válás kritikus életkori szakaszában lévõ fiatalemberekrõl vanszó. A felsõoktatási tanácsadás a felsõoktatási intézmény és a hallgatószemélyes kapcsolatát, a felsõoktatási tanulmányok idején és azt köve-tõen történõ életviteli, életvezetési kérdések jó színvonalú probléma-megoldását hivatott elõsegíteni mindazokkal az eszközökkel,5 melye-ket a tanácsadás nyújtani tud.

A legtöbb tanácsadással foglalkozó intézményben van egy „ügyfelet” fo-gadó „ügyeletes” tanácsadó, akinek az a dolga, hogy az érdeklõdõnekközvetlenül rendelkezésére álljon. A tanácsadás körülményeit is úgy kellmegteremteni, hogy a tanácskérõ érezze azt a tiszteletet és figyelmet,ami a vele való foglalkozás során személyesen megilleti.

A tanácsadás mindig kétfázisú (és spirális folyamatban építkezõ) tevé-kenység: feltétele a tanácskérõvel való kapcsolat létesítése – s a kapcso-lat kontextusában történõ problémamegoldás –, ami a felsõoktatásba valófelvétel technikai kérdéseire vonatkozó információk nyújtásától egy –ifjúkorban nemritkán keletkezõ – krízisállapot kezeléséig terjedhet.A kapcsolati szemlélet segít hozzá ahhoz, hogy a hallgatók valamennyikérdésére személyes szinten tudjunk válaszolni.

A problémahelyzetek kisebb-nagyobb érzelmi teltsége akadálya lehet aproblémakezelésnek – akár információhiányról, akár egy személyesélethelyzeti krízisrõl van szó. A problémával foglalkozó ember csak biz-tonságos – kellõen személyes – kapcsolatban tud olyan feszültségi szintrekerülni, amely lehetõvé teszi a problémakezelést: információ befogadá-sát, személyes szintû változás elindítását.

Személyes kapcsolat létesítése során válhat világossá a tanácsadó (így atanácskérõ) számára, mi is a tanácskérõ valódi problémája, csak a kap-csolatban válik hitelessé a kapható segítség (információs tanácsadás ese-tén is!). Ilyen értelemben a tanácsadás valamennyi szintjén6 meghatáro-

72

zó szerepe van a tanácskérõvel való kapcsolat megteremtésnek – s va-lamennyi tanácsadónak segítõ attitûddel és fejlett kommunikációs készség-gel kell rendelkeznie.

A különbözõ tanácsadási szintek7 egymásra épülõ, kölcsönös támoga-tását feltételezve mûködhetnek hatékonyan a tanácsadók – mindig ahallgató érdekét szolgáló szinten: megfelelõ gazdaságossággal, és so-hasem a magára hagyás vagy a túltámogatás szélsõséges formájában.

A személyes tanácsadás jelentõs szintje a konzultációs tanácsadás.A felvétellel kapcsolatos információs tanácsadástól a tanulmányi és adó-tanácsadáson keresztül a tanulási tanácsadásig igen széles skálán kerül-het rá sor – elsõdlegesen egy-egy információkéréshez kapcsolódva. Szintevalamennyi tájékoztatást kérõ küzd mind azzal, hogy nem egészen egy-értelmûen leírt információkkal találkozik, mind azzal, hogy nehezen tudjaa nagy információs anyaghalmazból a releváns vagy számára releváns,értékes információt kiválasztani, azt saját érdekeinek megfelelõen érté-kelni, értelmezni. Leggyakrabban új szempontokat nyújthatunk egy adottprobléma megoldásához – anélkül, hogy a konkrét döntési folyamatösszetett szálai elõkerülnének. Az ilyen konzultáció bizalmi tõkét is épít,s gyakran alapja annak, hogy a hallgatók visszatérjenek a tanácsadóba,ha komolyabb támogatást, elmélyültebb tanácsadást igényelnek.

A tanácsadásban benne rejlik annak a lehetõsége is, hogy a hallgató arendszer mûködésének kereteiben megtanulja megkeresni, megtalálni,kialakítani a saját egyedi, neki személyesen megfelelõ problémamegoldásimódokat, stratégiákat. Ha ez a folyamat sikeres, akkor hatással van azintézmény és a hallgató harmonikus együttmûködésére – s erõsíti ma-gát a hallgatót.

A PSZICHOLÓGIAI, SZEMÉLYES TANÁCSADÁS KERETEI

Pozsonyban, a hetvenes évek végén, a Comenius egyetemen találkoz-tam elõször olyan pszichológusokkal, akik rendszeres és intézménye-sen vállalt formában egyéni és csoportos tanácsadási lehetõséget biztosí-tottak diákjaiknak ahhoz, hogy személyes problémáikkal megkereshessékõket. Ma már Európában és Amerikában – és hazánkban is – a felsõok-tatási intézményekben általánosan elterjedt a személyes pszichológiaitanácsadás, a karrier-tanácsadás.

A tanácsadás hátterében mindig megtalálható az az emberkép, az aszemélyiségfelfogás (személyiségelmélet), filozófia, tanácsadás-elmélet,amely a tanácsadó munkáját megalapozza, meghatározza.

Az egyéni és csoportos keretekben folyó, személyes problémákkal fog-lalkozó felsõoktatási tanácsadás feladatának azt tekintjük (akár pszi-chológus, akár tanácsadási feladatokra felkészült más tanácsadóról vanszó), hogy segítse a hallgatókat a felsõoktatás – a tanulás, a pályára ké-

73

szülés – feladatainak megoldásában, az életkori fejlõdési feladataik,8 krí-ziseik jó színvonalú megoldásában, és enyhítse a stresszt. Cél, hogy adiákok kifejlesszék azon képességeiket, amelyek alapján a jövõben ismeg tudják oldani problémáikat, döntéseket tudnak hozni. A tanács-adási folyamatban a tanácsadó segíti a környezeti, az interperszonálisés intraperszonális erõforrások feltárását, felkutatását, felhasználását –és megerõsödését –, annak tudatában, hogy önmaga, a hallgatóval valókapcsolata, maga a tanácsadási helyzet fontos – átmeneti – erõforrás.A tanácsadó feltár, invenciókat alkalmaz, és szolgáltatások igénybevé-telére tesz javaslatot. Célja, hogy elõsegítse a tanácsadásban részt vevõszemélyek és csoportok egészséges és hatékony fejlõdését, energiáikaktivizálását a hatékony problémamegoldásra és az akadályozó problé-mák megelõzésére.

A felsõoktatásban eltöltött idõszak az ifjúkori személyiségfejlõdés karak-teres, krízisekkel telített szakasza.9 Erikson jól ismert elmélete szerintaz identitás, intimitás, generativitás, énintegritás pszichoszociális krízi-sének a megoldását tartjuk a személyiségfejlõdés központi feladatának.Marcia10 az identitáskeresés fejlõdésének négy jellemzõ stádiumát írja le:

– teljesítõk, akik eredményesen végigjárják és megoldják az iden-titásuk kidolgozásának útját;

– korai zárók, akik „nem megfelelõen gazdag” exploráció során,az exploráció egy korai szakaszában, az identitásképzés inten-zív átélése nélkül jutnak öndefinícióhoz;

– moratóriumosok, akik küzdenek az identitással, de még nemoldották meg;

– szétszórtak, akik explorálásukat folytonosan megszakítva, újabbés újabb területek felé fordulva, kellõen kimerítõ exploráció hi-ányában nem tudják megoldani az identitás kérdését.

A tanácsadás szempontjából jelentõsége van annak, hogy a diák, ami-kor felkeresi a tanácsadót, mely fejlõdési szakasz problémájával küzd,milyen alapokra épülhet a megoldás, miként lehet segítséget nyújtaniaz adott fejlõdési krízis megoldásában. Konfliktus valamennyi fejlõdésifeladatból, annak valamennyi stádiumából fakadhat (a legnehezebb a„korai zárók” és a „szétszórtak” problémáin segíteni). A „korai zárás”során kialakított status az ifjúkorban újonnan szerzett tapasztalatok alap-ján megkérdõjelezõdhet. A „moratóriumot” felkavarhatja valamely új –intenzív – élmény. A „szétszórt” – ha kénytelen dönteni – nehéz hely-zetbe kerül, hiszen nem megy végig egy problémán; amikor akadálybaütközik, önértékelési problémája támad. Rendszerint egyedül nem ké-pes megbirkózni a helyzettel. Valamennyi tanácskérõ esetében más-másbelsõ feltétele van a továbblépésnek, a problémamegoldásnak, amivela tanácsadónak számolnia kell.

Az emberi élet, a fejlõdés kontextusát az a feltételrendszer alakítja, amely-ben valaki él. Az életkorilag megoldandó fejlõdési feladatok – mint alap-vetõ életkontextus – mellett a felsõoktatásban tanuló diákok számáraaz életszíntérváltás jelentõs feltételrendszer-váltást jelent. A középisko-

74

lás idõszakban alapvetõen családbázisú élet kortársbázisúvá, kapcsolat-bázisúvá válik – ami az egyik oldalról segíti a fejlõdési feladatok megol-dását, a másikról azonban kiélezettebbé, kritikusabbá teszi a változás,fejlõdés feltételeit.

A tanácsadó számára nagyon fontos, hogy lássa és segítse a fejlõdéspozitív kibontakozásának útját. Chickering11 a következõ hét, egymás-hoz szorosan kapcsolódó faktorban találta meg diákok fejlõdési céljait:a kompetencia elérése, az autonómmá válás, az identitás megalapozá-sa, az interperszonális kapcsolatok felszabadítása, a célok kibontása ésaz integritás kifejlesztése.

A felsõoktatási tanácsadás problémaköreit, módszereit hosszan sorol-hatnánk – s errõl több tanulmány is az érdeklõdõk rendelkezésére áll.Valójában szinte mindegy, milyen probléma, kérdés kapcsán kerül kap-csolatba a hallgatókkal a tanácsadó, tudjuk, hogy a kérdések, a problé-mák, feszültségek mélyén a fejlõdési feladatok megoldatlansága áll.A fokális – jól kiválasztott célra irányuló – tanácsadás a legtöbb hallgatóesetében elegendõ segítséget jelent; támogatást nyújt a fejlõdési krízi-sek, feladatok megoldásához.

A felsõoktatási intézmény keretében megvalósuló tanácsadás karakte-res keretet ad a problémakezeléshez. A keretkontextus egyik fontos üze-nete: „diákoknak lehet a felsõoktatási intézmény által is elfogadott prob-lémájuk”, „más diáknak is van problémája” – hiszen ezért létesítették atanácsadót. A diáktanácsadó keretében történõ tanácsadásnak az a –magyarországi tanácsadási, terápiás helyzetektõl eltérõ – jellemzõje, hogya tanácskérõ nem egy egészségügyi intézmény „beteg” státusába kény-szerül a problémájával. Nem „kifelé áll a rúdja” a képzõ intézménybõl –ha problémája támad –, hanem az adott felsõoktatási intézménybe valótartozás, diákléthez való kötõdés érzése erõsödik. A pszichológiai diák-tanácsadóban egy problémás élethelyzetben személyes konfliktussalvagy konfliktusos élethelyzettel küzdõ hallgató nem minõsül betegnek,míg a klinikai gyakorlatban igen. A felsõoktatási intézmény diáktanács-adójában a problémamegoldási folyamat önmaga kevésbé válik problé-maforrássá: a tanácskérõ nem érzi magát problematikusnak, „nem rend-ben lévõnek”, deviánsnak attól, hogy pszichológiai tanácsadást veszigénybe. A diáktanácsadóban a tanácsadóval való kapcsolat során a di-ákszerep elõtérben marad. Nem kell a – Magyarországon szoká-sos – betegszerepbe kivonulni ahhoz, hogy foglalkozni lehessen a prob-lémákkal. A diáktanácsadó a problémamegoldás során a diákszerep azonlényegi elemére épít, amelynek alapján – a diáklét kontextusában – egyprobléma megfogalmazása, feltárása teljesítménynek tekinthetõ. Vala-mennyi egyetemista, jövendõ értelmiségi számára igen gyorsan belát-hatóvá válik, hogy a problémaérzékenység minden alkotásnak, a fejlõ-désnek az alapja. A diáklét lényegét alkotja a jövõre készülés, a változás,a társadalomba való beilleszkedés útjainak keresése. Az érintettek ma-guk is egy definiáltan keresõ életszerep kihívásainak kontextusában tud-ják felfogni a személyes szinten jelentkezõ problémáikat. S minden prob-

75

lémamegoldás – a kontextustól felhatalmazottan, a fejlõdési feladatok-nak megfelelõen – a személyiség érésének átélését idézheti elõ, külö-nösen abban a perspektívában, ami a pályára felkészülés, a pályán tör-ténõ problémamegoldási módok repertoárbõvítése révén nyerhetõ.

A diák azon választásának, azaz döntésének következtében, hogy éppa diáktanácsadót keresi fel a problémájával, a problémamegoldást azegyetemi élet, a diáklét célrendszere, életkeretei közé helyezi, mintegymegerõsíti azt, hogy „helyem van ott, amit választottam magamnak”, „bi-zonytalanságaimmal, problémáimmal együtt az intézménybe tartozom”.A „tartozom valahová”-alapszükséglet nem sérül, hanem megerõsítéstnyer, olyan mértékben elégül ki, hogy a tanácskérõ kellõ biztonságérzetteldolgozhat a hozott problémán, nem „kényszerül” önigazoló fedésekre.A probléma ugyanis – az életkor sajátosságainak megfelelõ-en – szinte mindig az identitásképzésnek egyik alapdilemmájához csat-lakozik: „Ki vagyok? Kihez, hova tartozom?” A felsõoktatási intézmény-ben a diákifjú számára az egyetemi lét egy olyan szociális moratóriumot(Erikson) biztosít, amelynek keretében az aktuálisan elõtérben lévõ, delényegüket tekintve életkori feladatként megoldandó problémák kellõbiztonságban dolgozhatók fel. (Azt, hogy ennek a hallgatók számáravalódi jelentése van, az is mutatja, hogy a FETA 2000 májusában tartottkonferenciáján a SOTE Diáktanácsadójának pszichológus munkatársaarról számolt be, hogy a Diáktanácsadó egy helyen mûködik a Magatar-tástudományi Intézet pszichoszomatikus rendelésével, s a munkatársakis részben azonosak. A hallgatók – akár pszichoszomatikus tünet jelent-kezése esetén is – a Diáktanácsadót keresik meg inkább.)

A diáktanácsadóban dolgozó pszichológus azáltal, hogy finomabb prob-léma- és helyismerettel rendelkezik az adott felsõoktatási intézmények-rõl és az érintett populációról, sokat segíthet a diákoknak abban, hogya problémafelvetés kontextusának progresszívabb oldalai reális keret-ben világítódhassanak meg, s a tanulmányok végzése és a pályára ké-szülés hatékonyabb legyen.

Az ifjúkori életszakaszban egy-egy „alkalmi” problémamegoldásnak akonkrét rendezõdésnél sokkal tovább ér a hatása azáltal, hogy az ekkormegoldott személyes problémák elejét vehetik nemcsak a nehezebbenkezelhetõ krízishelyzetek kiélezõdésének, hanem a késõbbiekben mégtöbb feszültséget okozó, esetleg lavinaként továbbgörgõ problémák fel-duzzadásának – vagy betokozódásának.

Ugyanakkor – mint minden problémamegoldás – a tanácsadási kapcso-latban történõ problémakezelési mód komoly tanulást, tapasztalatszer-zést is jelenthet az ifjú számára. Az élet késõbbi szakaszában felvetõdõszemélyes és – humán vonatkozású – szakmai problémák hatékony meg-oldásának egyik mintájaként is szolgálhat. Ezzel nemcsak a személyeséletvezetésben felhasználható tapasztalatok birtokába juthat egy tanács-

76

adáson részt vevõ hallgató, hanem valamennyi társas helyzetben – amiértelmiségi pályákon tág hatókört is jelenthet – használhatja a közös prob-lémamegoldásban megtapasztaltakat.

A HALLGATÓK TANÁCSADÁSON VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

Valamennyi felsõoktatásban tanuló diáknak lehetõséget szeretnénk biz-tosítani arra, hogy személyes segítséget és támogatást kapjon tanulmá-nyi sikerességének eléréséhez, pályája megtervezéséhez, a pályára valóalkalmasságának kidolgozásához, személyes fejlõdéséhez, harmonikuséletvezetési stratégiájának kidolgozásához, aktuálisan jelentkezõ prob-lémáinak jó színvonalú megoldásához. A tanácsadók, pszichológusokmind a fejlesztõ, mind az optimalizáló, mind a gyógyító célú tanácsadáseszközrendszerével sokoldalúan segíthetik a hallgatókat.

Tudjuk, hogy Magyarországon egy személyes szinten jelentkezõ prob-léma megoldásához igen gyéren veszik igénybe a társas kapcsolatok-ban rejlõ erõt. Igen elterjedt még napjainkban is a problémamegoldáskáros stratégiáinak alkalmazása: az alkohol, cigaretta, drog, pszichoszo-matikus megbetegedések – öngyilkosság. Egy problémával küzdõ em-ber még ma is csak akkor érzi jogosnak, hogy segítségért forduljon –tanácsadóhoz, pszichológushoz, orvoshoz –, ha kiélezõdik, szinte szél-sõségesen romlik a helyzete.

A diáktanácsadás egészen más szemlélete gyorsan népszerûvé vált a hall-gatók körében. Megtanulják használni ezt a tanácsadási formát, ami –természetesen a jövõre nézve – az értelmiségi lét, a változó világ kihí-vásaira való reagáláskor, személyes problémák, életciklus-váltási feszült-ségek megoldásakor is mintaadó lehet egy kedvezõbb problémameg-oldási stratégia választásában, használatában.

Fontos, hogy a tanácsadás rendszerének egésze elõsegítse, hogy létre-jöhessen tanácsadási kapcsolat az érintettekkel. El kell érni, hogy minda hallgatói, mind az intézményi oldal informált legyen a diáktanácsadószolgáltatásairól, és kölcsönös kapcsolat alapján a tanácsadás segítse ahallgatók aktív beilleszkedését, tanulási hatékonyságát, jövõre, pályára,munkavállalásra való felkészülését, életminõségének színvonalát.

A felsõoktatásban a tanácsadás funkciója a megfelelõ információk biz-tosításától, az információs tanácsadástól (a korrekt információbiztosí-tás, az adott információk felhasználhatósági tartományának megvizsgá-lása stb.) a terápiás tanácsadásig (pl. a személyes autonómia kiépítéséértvégzett munka, krízistanácsadás) terjed.

Megoldandó feladat, hogy a hallgató azon a tanácsadási szinten kap-jon segítséget, amelyre szüksége van – s amely optimális az adott prob-lémakezelés szempontjából. Ebbõl a szempontból fontos, hogy az egyéniés csoportos tanácsadásnak milyen aktív és reagáló formái alakultak

77

ki, milyen lehetõségei vannak az „optimalizáló” tanácsadásnak, a fej-lesztõ és a „gyógyító” terápiás tanácsadásnak, az egyes tanácsadási te-rületeknek – az információs tanácsadástól a pszichológiai tanácsadásig.A személyes tanácsadási feladatok tervezése a hallgatókkal való kap-csolatalakítás szempontjából azon kérdés megtervezését és realizálásátjelenti, mennyire aktívan „érjük el” az érdekelt hallgatókat (a „potenciá-lis” problémahordozót), s hogy a hozzánk forduló megkapja azt a fi-gyelmet (ráhangolódást), amely hozzásegíti a tanácsadót, hogy a valósprobléma feltáruljon.

Egyéni tanácsadás csak akkor lehet hatékony, ha az érintett hallgató magais aktívan igényli a tanácsadást. (Az intézmény, a tanárok szívesen „be-utalnak”, a hallgató néha „betéved”. Ez sohasem elégséges alap a mun-kához.) A tanácsadó csoportok szervezõdhetnek a diáktanácsadóban ta-nácsadásra jelentkezõ hallgatók körébõl, illetve a Diáktanácsadó Központmunkatársai által felismert hallgatói szükségletekre épülve, a Diáktanács-adó Központ munkatársai kezdeményezésében akár a curriculum kere-tében is.

A hallgató-tanácsadó együttmûködésre csak megfelelõen megkötött szer-zõdés és megfelelõ (tanácsadói) irányítás mellett lehet számítani. Kriti-kus kérdés tehát a tanácsadás szakszerûsége, színvonala. (Egyéni és cso-portos tanácsadást, tematikus, illetve önismeret-fejlesztõ csoportokat csaka feladatra kiképzett tanácsadó, pszichológus, illetve pszichiáter vezet-het). A tanácsadói kompetenciák biztos kezelése kulcskérdése a tanács-adásban együttmûködõ tanácsadóknak.

A felsõoktatásban dolgoznak olyan tanácsadók, akik igen jól ismerik afelsõoktatást, a diákokat és problémáikat – s aktívan tudnak segítségetnyújtani a tanulmányi, tanulási, karrier-, életvezetési problémák megol-dásában.

A tanácsadásban dolgoznak pszichológusok, akik a személyes fejlõdés-ben, problémamegoldásban tudják segíteni a hallgatókat.

Kortárs segítõk – érdeklõdésüknek, elõképzettségüknek, szakmai támo-gatottságuknak megfelelõen – ugyancsak tudnak személyes támogatástnyújtani társaiknak.

Pszichiáterek, orvosok elsõdlegesen külsõ megbízottként, a diáktanács-adóval való kapcsolat keretében foglalkoznak diákjainkkal. Még ha egyegészségügyi intézmény falai közt történik is a diáktanácsadóban kez-deményezett tanácsadás, más (a fent tárgyaltakhoz igazodóan pozitívabb)a kontextusa, mintha nem a diáktanácsadó megkeresése alapján jött volnalétre a terápiás kapcsolat a hallgatóval.

A személyes, pszichológiai tanácsadás az adott intézményben folyó kép-zés elengedhetetlen infrastrukturális háttere.

78

A tanácsadó foglalkozhat életkori krízisproblémákkal, a pályára készü-léssel, a tanulmányok végzésével, társ- és párkapcsolati feszültségek-kel. De gyakran kerül kapcsolatba olyanokkal, akik a rendszer (az in-tézmény) mûködésével összefüggõen, abból fakadóan kerülnek nehézhelyzetbe. Személyes probléma szintjén jelenik meg az, ami az adott in-tézmény képzési céljaival, feltételeivel, oktatói stílussal (túlterheltség-gel stb.) összefüggõen kelt komoly feszültséget az egyes hallgatókban.A tanácsadónak – miközben a konkrét személyes probléma szintjén fog-lalkozik a kliensével – figyelnie kell a kontextusra, amiben a problémamegjelenik. Tanácsadási feladat ezekkel a problémákkal közvetve is dol-gozni – s a tanácsadás eszközrendszerével preventív, fejlesztõ vagycurativ módon segítséget nyújtani a problémák kezeléséhez.

Nem elégséges a „csak” személyes tanácsadásra épülõ tanácsadási „am-bulancia” modelljében gondolkodni akkor, amikor a felsõoktatási tanács-adás egészérõl, intézményes rendszerérõl van szó. Nyilvánvaló az is,hogy személyes tanácsadás „felvevõjévé válik” a rendszerben keletkezõproblémáknak, s ekként maga is részévé válik a rendszernek.

Rajnai Nadinka

A karrier-tanácsadás szerepe a felsõoktatásban

A felsõoktatás kulcsszerepe a munka világába való átmenet elõkészíté-sében tagadhatatlan.

A PÁLYATANÁCSADÁS ÉS A KARRIER-TANÁCSADÁS VISZONYA

A felsõoktatásban a „tanácsadás” szinte egyidõs az egyetemekkel. Azangliai „ancient universities”, mint Oxford, Cambridge vagy St. Andrewsa 14. századtól tutorális rendszerben oktatják diákjaikat.12 A tutor aszakmai képzés mellett a szakmai irányítás mentori szerepét is ellátta.A rendszer diverzifikálódásával egyre többféle hallgató és igény jelentmeg. A mai felsõoktatási tanácsadás általános területei:13

– tanulmányi tanácsadás;– pályaválasztási tanácsadás;– diákjóléti szolgálat;– pszichológiai tanácsadás;– nemzetközi irodák;– szolgáltatások fogyatékos hallgatóknak;– szolgáltatások egyéb speciális igényû csoportoknak (külföldiek,

idõsebb diákok, bölcsészhallgatók, tehetséges diákok stb.).14

79

Ezek közül a pályatanácsadás és a karrier-tanácsadás fogalma egymás-tól nehezen elkülöníthetõ. Az angol nyelvterületen a „career counselling”kifejezést mindkét tanácsadási formára használják. A magyar nyelvbena két fogalom elválik, de a karrier-tanácsadás elnevezés ma még sokfélreértés forrása. A hétköznapi szóhasználatban az erõszakos önérvé-nyesítés, törtetés képzete is kapcsolódik hozzá.

A fogalom eredeti jelentése „kocsiút, kerékvágás”, amely folyamatosanelõrehalad.

A felsõoktatási karrier-tanácsadás szakmai értelemben olyan komplextanácsadási folyamat, amelynek célja a hallgatók sikeres munkavállalá-sának elõkészítése. A karrier ebben az összefüggésben az egyéni életútmunkával töltött szakaszát jelenti, amely során a kliensnek szintetizál-nia kell képességeit, képzettségét, a munkaerõpiac által kínált lehetõ-ségeket és a munkán kívüli életszerepeit.

A tanácsadás kiterjedhet a megfelelõ felsõsoktatási intézmény, vagy azonbelül a szak, szakirány kiválasztásában nyújtott segítségre, a munkaerõ-piaci stratégiák – tájékoztatás és információrendszerezés, felvételi és ki-választási eljárások – elsajátításának biztosítására, valamint a kliensekhosszú távon is rugalmas karriertervezési készségének fejlesztésére.

Mindez több ponton egybeesik a pályaválasztási tanácsadás célkitûzé-seivel: „Hazai pályaválasztási tanácsadásunk célja, hogy permanens se-gítséget nyújtson az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában.”15

„A pályaválasztási tanácsadás egyik legfõbb jellegzetessége éppen komp-lexitása, interdiszciplináris jellege” – állapítja meg Ritoók Pálné.16

Ha a pályatanácsadás ilyen holisztikus szemlélet megvalósítását tûzi kicélul, van-e értelme egyéb tanácsadási formákat leválasztani róla? El-méleti szempontból egy klasszikus ábra – a karrier-tanácsadás beillesz-tésével – áttekinthetõbbé teszi e két tanácsadási terület viszonyát:

Crites eredeti ábrája17 1969-ben még nem szemlélteti a foglalkozási ta-nácsadás és a munkapszichológia, illetve munkaszociológia közös te-rületét. Az eltelt idõben azonban részben a kutatások, részben a szemé-lyi és szervezeti átfedések miatt a három, korábban diszjunkt halmazuniói is kialakultak. A karrier-tanácsadás e részeket foglalja magába, ki-egészülve alkalmazott elemekkel a közgazdaságtan, az informatika ésinformációtechnológia, valamint a nonprofit menedzsment területérõl.

80

Az elméleti kereten túl a megkülönböztetés további alapja a két tanács-adási forma eltérõ fókusza. A pályaválasztási tanácsadás figyelménekközéppontjában a kliens személyes fejlõdésének kiteljesítése áll. Képesintegrálni a személy szerepeit (l. Super életszivárványa18), bele tud he-lyezkedni a kliens identitásalakulásának éppen zajló folyamataiba, mi-közben érvényesíti az életútszemléletet. Ebben a keretben rugalmasankezelhet speciális igényû csoportokat (például fogyatékkal élõk, romák,ötven éven felüli munkavállalók), de a tényezõk figyelembevétele, ame-lyek a személyes kiteljesedés terét behatárolják, másodlagos marad.A karrier-tanácsadás az egyén és az „objektív meghatározók” szintézi-sére koncentrál: a munkaerõpiac változásainak gyors feldolgozása ré-vén naprakész információkat és élõ kapcsolatokat kínál, elõsegítve akliensek hatékony beilleszkedését és érvényesülését. Véleményem sze-rint nem ítélhetõ sem egyik, sem másik forma elõnyösnek, ha a kliensérdekét keressük. Ma is vannak, akiknek pályaválasztási, pályaorientá-ciós vagy pályakorrekciós tanácsadás tud segíteni, de egyre nõ azok-nak a hallgatóknak a száma, akik a karrier-tanácsadás dinamikusabb,munkaerõpiac-orientáltabb szolgáltatásait igénylik.

81

A tanácsadó–kliens kapcsolat szakmai szempontból szintén érzéklete-sen különíti el a két tanácsadási területet. E kapcsolat jellemzésére szá-mos modell született,19 amelyek közül egy, a kapcsolati formát és a fo-lyamatot egyaránt megragadó elméletet Schein (1978), valamint Kurpiusés munkatársai (1976, 1978) dolgoztak ki.

A szakértõi szolgáltató modell lényege, hogy a tanácsadó a kliens ren-delkezésére bocsátja speciális szakmai tudását. A megrendelõ – idõ vagyhozzáértés híján – igénybe veszi ezt a szolgáltatást. A modell elõnye,hogy a tanácsadó speciális gyakorlatra és szakértelemre tehet szert, akliens pedig mentes marad a lehetõségeit meghaladó problémák meg-oldásának kényszerétõl, és szabadságot élvez a kompetenciakörébe tar-tozó feladatok területén. A kapcsolat negatív kimenetelû, amennyibena megrendelõ sikertelennek ítéli a tanácsadót.

Az orvosi elõíró modell a tanácsadó számára lehetõséget ad, hogy meg-ítélje a kliens helyzetét, és a diagnózis alapján megoldást javasoljon.A probléma ebben az esetben – mintegy harmadik elemként – a kap-csolaton kívül marad. A modell haszna nyilvánvaló, ha a kliens bizony-talan, de helyzetében hatékony cselekvésre lenne szükség. A megítélésés a felelõsségvállalás kérdése azonban válasz nélkül marad.

A közvetítõi hálózatszervezõ modellben a tanácsadó koordinátori szere-pet tölt be. Felkutatja és fölhasználja más szervezetek létezõ szolgálta-tásait, és a kliens igényének megfelelõen saját hatáskörében újakat hívéletre. A kliens így nagy eséllyel jut adekvát segítséghez, ha meg tudjafogalmazni, mire van szüksége. A tanácsadási folyamatban ez utóbbisokszor az egyik legfontosabb és legnehezebb lépés, háttérbe szorulá-sa bizonyos esetekben a modell alkalmazása ellen szól.

Az együttmûködõi folyamatkövetõ modell lehetõséget ad a kliens és ta-nácsadó kiegyensúlyozott kapcsolatára. A probléma megoldása továbbrais a kliens feladata és felelõssége, ebben a tanácsadó együttmûködésefacilitálja õt. A siker feltétele, hogy fölkészültek legyünk a tanácsadásikészségek, micro-skillek területén, a kliens pedig aktívan vállalja prob-lémáját és a megoldással járó munkát. A mögöttes cél minden esetbenaz, hogy a személyek segítséget kapjanak lehetõségeik világosabb meg-fogalmazásában és céljaik elérésében.

Gladding a modellek bemutatásával a tanácsadás idõbeli fejlõdését isillusztrálja. Véleményem szerint azonban az egyes modellek létjogosult-sága nem csökkent, a differenciálódás eredményeképp csupán egyrehatékonyabban tudjuk kezelni a különbözõ típusú feladatokat. Ezért gon-dolom, hogy a karrier-tanácsadás és a pályatanácsadás elõnyei egyarántérvényesülhetnek a tudatos modellválasztás esetén.

A karrier-tanácsadás hatékonyan fõleg az elsõ három modell keretei közttud mûködni. Hangsúlyos az információs tanácsadás, amely az elsõ mo-dellben végezhetõ professzionálisan. A felvételi és kiválasztási folyamat-

82

ban szükséges technikák elsajátítására a második modell ad teret: ho-gyan kell életrajzot írni, interjún szerepelni, mi történik egy assessmentcenterben – ezek a kérdések minden alkalommal visszatérnek, és leg-pontosabban személyes találkozáskor, például csoportban válaszolha-tók meg. A munkaerõpiac szereplõivel való kapcsolattartáshoz és a ta-nácsadás feltételeit biztosító fundraising tevékenységhez a harmadikmodellben érdemes dolgoznunk. A karrier-tanácsadó szolgáltatásai eb-ben az esetben magukba foglalhatják a pályatanácsadó pszichológussalkialakított kapcsolatot is. A negyedik modell neki ad elegendõ mozgás-teret az egyéni fókusz érvényesítéséhez.

„Minél inkább individualizálódnak a problémák, annál több munka vára tanácsadókra. Ebben az értelemben maguknak a tanácsadóknak is ér-dekük a folyamat »egyéniesítése«.”20

Így a kliensek igényein túl a szakma fejlõdését szolgálja majd, ha a ha-gyományos pályatanácsadás és a napjainkban kialakuló karrier-tanács-adás a tartózkodó méregetés helyett a határterületek és részfeladatokdefiniálásával együttmûködésre törekszik.

A KARRIER-TANÁCSADÁS NEMZETKÖZI TRENDJEI

A karrier-tanácsadás a 19. század végén Angliában indult útjára. Oxfordkollégiumai életre hívták az „appointments committee-t”, hogy segítsena diákok orientálásában. Az igényre felelõ szolgáltatás a második világ-háború után vált általánossá, fejlõdését a munkaerõpiac diverzifikáló-dása és a nyolcvanas évek gazdasági recesszióját enyhítõ állami szerep-vállalás serkentette.21

Hasonló a pályaválasztási tanácsadás fejlõdésmenete. Angliában a re-cesszió idején fogadták el azt az irányelvet, hogy a munkaerõpiac kép-viselõit és az oktatásban résztvevõket közelebbi kapcsolatba kell hozniegymással, elõmozdítandó a reális igények és lehetõségek megfogal-mazását. Ennek eredményeként ma minden angol egyetemen és fõis-kolán mûködik karrierszolgálat.22

Ezek az egységek azonban idegen testként detektálódnának az oktatás-ban, ha maguk az intézmények nem tartanák elemi érdeküknek a kar-rier-tanácsadás biztosítását. A fejkvótából és tandíjból élõ egyetemek ak-kor számíthatnak jelentkezõkre, ha az intézményi presztízs és az oktatásminõsége mellett ígéretet tesznek a befektetett pénz és energia megté-rülésére.23 Ám a diploma érvényesítése a tömegképzés és a képlékenymunkaerõpiac viszonyai24 között még a tehetséges diákok számára iskomoly feladat. Így elegendõ és megfelelõ színvonalú hallgató csak ak-kor jelentkezik, ha a tudás és a végzettség mellett a szükséges informá-ciók, kapcsolatok és technikák is rendelkezésére állnak e portfolió ér-tékesítéséhez.

83

Az intézményi szerepvállalás Európa egyes országaiban eltérõ mértékû.Ez adódik a különbözõ finanszírozási politikákból és az oktatás irányel-veibõl: „Az angol egyetemek hagyományosan nagyobb érdeklõdést mu-tatnak diákjaik személyes fejlõdése iránt, szemben a német egyetemekkutatásközpontúságával és a francia rendszer hangsúlyosabb gyakorlatiképzésével. Ezek a különbségek inkább fokozatiak, mint minõségiek.”25

A karrier-tanácsadásban az angol megoldás ellenpontja a német minta:itt a felsõoktatás és a munkaerõpiac összekapcsolását a Szövetségi Mun-kaügyi Hivatal végzi, az ország alig néhány egyetemén mûködik karri-erszolgálat.26

Az angol felsõoktatásban mûködõ karrierszolgálatok fölépítésének éstevékenységének27 keresztmetszete egyben bemutatja a karrier-tanács-adás mindennapi feladatait. Iskolatípustól és az oktatott szakok spekt-rumától függetlenül Angliában átlagosan egy munkatárs jut ezer hallga-tóra. Kiterjedtebb intézményekben a szolgálat munkatársai egy-egyspeciális területet látnak el: adminisztrációs feladatokat, informatikai fej-lesztést, kapcsolattartást a munkaadókkal, így a back-office tevékeny-ség biztosításával a tanácsadókat szabaddá teszik a szakmai munkára.(A karrier-tanácsadás nem speciálisan a pszichológiához kötõdõ terü-let, a tanácsadók képzése többnyire egy, a területtõl független diplo-mára épül. Ennek haszna, hogy a sokféle szakterület hallgatóját többfé-le elõzetes tapasztalattal rendelkezõ szakember fogadja.)

A tanácsadási formák között a papíralapú és virtuális szolgáltatásokontúl egyaránt lehetõség van egészen rövid konzultációra és többülésespályatanácsadásra.28 Gyakoriak a csoportos módszerek: vagy egyszeri,rövid workshop jelleggel, vagy a curriculumba épülve végig egy félévfolyamán.

A karrierszolgálatok klienseinek köre igen tág: rendelkezésükre állnaka diákoknak az egyetemi évek alatt, a végzõs hallgatóknak, a dok-toranduszoknak és másoddiplomásoknak, az egyetem szerzõdéssel al-kalmazott elõadóinak, akik megbízásuk letelte után új állást keresnek.Szolgáltatnak az egyetem mint intézmény, az intézetek és szakok felé.Nyilvántartják a végzett hallgatók elhelyezkedési adatait (ez az infor-máció nélkülözhetetlen az intézmény marketingjében, és érv az egysé-gek vezetõi kezében a források felosztásánál). Kiemelkedõ jelentõségûkliensek továbbá a munkaadók: tõlük célzatosan beszerzik a hallgatókszámára szükséges információkat.

A szolgálatok tevékenységének három fõ célja a személyes tanácsadás,az információ és a gyakorlati lehetõségek biztosítása. A tanácsadás fó-kusza az önismerettõl a döntéstámogatáson át a munkaerõpiacon alkal-mazható technikák és készségek gyakorlásáig terjed. Az információk biz-tosítása terén a beszerzés mellett a szûrés és a rendszerezés lett elsõdlegesfeladatuk. A szolgálatokban a legtöbb helyet általában az információs

84

szoba és a benne található számos dosszié, számítógépes program,videokazetta és szóróanyag foglalja el – nem beszélve az internet egyreszélesedõ alkalmazásáról.

A gyakorlati lehetõségek fogalma széles: lefedi a nyári munkát, a né-hány hetes szakmai gyakorlatot, a munkáltatók által kínált hétvégi tré-ninget vagy elméleti kurzust, az önkéntes karitatív tevékenységet és atényleges, diploma utáni elhelyezkedést. A szolgálat napi kapcsolatbanvan a munkaadókkal és más szervezetekkel, hogy naprakész tájékozta-tást adhasson a lehetõségekrõl. Általános irányelv, hogy csak a szakmaimunkával kapcsolatos ajánlatokat tartják nyilván, a részidõs diákmunkaszervezése többnyire a hallgatói önkormányzat feladata.

Hatékonyságuk érdekében a karrierszolgálatok együttmûködése nélkü-lözhetetlen. Az Association of Graduate Careers Advisory Services(AgCAS) több mint 1000 tagot tömörít. Az AGCAS kapcsolja a karrier-szolgálatokat nemzetközi szervezetekbe, például a FEDORA-ba (ForumEuropéen de l’Orientation Académique).29

A KARRIER-TANÁCSADÁS MAGYARORSZÁGON

Hazánkban a felsõoktatási karrier-tanácsadás néhány éve kezd elterjedttéválni – válaszképpen a piaci igényekre. A karrierirodák hallgatói aktivi-tással vagy intézménytõl független szervezetek kezdeményezésére jöt-tek létre. Az országban jelenleg négy-öt felsõoktatási intézményben ta-lálunk hivatalos karrierirodát. Számos helyen a már korábban is létezõdiáktanácsadó szolgálatok profilja bõvült ezzel a szolgáltatással. Többegyetem és fõiskola hallgatói szervezetei intenzíven érdeklõdnek a té-ma iránt, ez mutatkozik meg az utóbbi idõben megsokasodott képzé-sek és konferenciák látogatottságán. A területen dolgozók 1998-ban ér-dek-képviseleti szövetségbe tömörültek (AGORA), amely azonban rövididõ után fölbomlott. Úgy tûnik, a felsõoktatási karrier-tanácsadás sorsajelenleg kialakulatlan.

Egy új szolgáltatási rendszer kezdetekor természetes, hogy fokozatosanépül, eleinte szûkebb választékot kínál. A magyar hallgatók a karrier-irodákban jelenleg fõleg állásvadászati technikák oktatását, állásajánla-tokat találnak, és részt vehetnek állásbörzéken vagy karrierfórumokon.Ez utóbbi alkalmak igen jelentõsek a karrierirodák életében, egyrészt arendkívül összetett szervezési munkálatok, másrészt a bevétel miatt.A munkaerõpiac munkáltatói oldala is kifejezetten támogatja e nagy-szabású események megvalósulását. Így középtávon számolnunk kellazzal a veszéllyel, hogy a hallgatók és munkaadók mint kliensek prio-ritása fölcserélõdik, és a piaci viszonyok tompítatlan érvényesülése meg-szilárdítja a tevékenység „iroda” jellegét a tanácsadást is magában fog-laló szolgálat helyett.

85

„A pályaismeret tanítása és a pályaválasztási tanácsadás hatékony prog-ramjainak kidolgozása további fontos pótlólagos tényezõje az oktatásés a gazdaság közötti szorosabb kapcsolatok kialakításának.”30 Ezeket akarrierépítésben hatékony programokat a diáktanácsadók és a karrier-irodák is felvehetnék programjaikba.

Mivel a tanácsadás egészének magyarországi fejlõdése a pályatanács-adásból indult ki, a karrier-tanácsadás megújulási törekvései is kötõd-hetnének a szakma új filozófiájához „…a tanácsadás filozófiája és atti-tûdje megváltozott: a gondoskodó, paternalista tanácsadás illúziója helyettarra halad, hogy segítségével az emberek képesek legyenek életük füg-getlenebb, kompetensebb tervezésére és vezetésére.” 31

Probléma, hogy ma nem könnyen képzelhetõ el a szolgáltatási profilbõvítése olyan összetevõkkel, amelyek nem a munkaadók és hallgatókközvetlen egymásra találását biztosítják. Márpedig az egyénre figyelõ,pszichológiai elemeket magában foglaló szakszerû tanácsadás csak köz-vetett kapcsolatban áll a profitabilitással.32

KÖVETKEZTETÉSEK LEENDÕ TANÁCSADÓK ÉS KLIENSEK SZÁMÁRA

A pszichológiai tanácsadás elemei jól beépíthetõk a karrier-tanácsadás-ban elindult szolgáltatások professzionális mûködtetésébe, illetve a szol-gáltatási profil bõvítésébe. A tanácsadó irodák hatékonyabbak, ha sok-féle szolgáltatásukhoz rugalmasan képesek társítani a tanácsadásimodelleket. Ehhez ismerniük kell az egyes modellek alkalmazhatósá-gának körét, a kontraindikációkat, valamint azokat a tanácsadói kész-ségeket és módszereket, amelyek az egyes modellekben a legelõnyö-sebbek. A karrierirodák jelenleg a szolgáltatói és orvosi modell kereteithasználják ki, fejlõdésük távlataiban a hálózatszervezõ és folyamatkö-vetõ tanácsadás megvalósítása állhat.

Szakmai tapasztalatok igazolják,33 hogy a folyamatkövetõ pszichológiaiszemlélet eredményes a karrier-tanácsadás dinamikus világában is. Azegyik lehetõség a „positive uncertainty”.34 Ez egy kiegyensúlyozott, vi-lágos és átgondolt döntés, amely megalapozza a kliens rugalmas alkal-mazkodóképességét. Fontosnak látják, hogy a kliens képes legyen hely-zetének relatív, reflektív értelmezésére, amihez bizony szükséges afönnálló viszonyok megkérdõjelezése. A tõzsdei stratégiákban e szem-lélet érvényesítése megszokott, ezt ülteti át Amundson a karrier-tanács-adás módszerei közé. Egyszerûen fogalmazva akkor kell fontolóra ven-nünk a változtatást, amikor a dolgok éppen jól mennek.

Mindez nem jelenti a felsõoktatási karrier-tanácsadás mozgalmának tel-jes beolvadását a pálya-tanácsadási hagyományokon épülõ szervezet-be. A lényeg, hogy az egyes területek szakemberei fölismerjék a pálya-tanácsadás és a karrier-tanácsadás együttmûködésének szakmai elõnyeit.

Kozek Lilla Katalin

86

87

Az ELTE BTK Diáktanácsadó Központja

Az intézmény neve:Eötvös Loránd Tudomány EgyetemBölcsészettudományi Kar Diáktanácsadó KözpontCíme: Az ELTE BTK – költözései miatta 2000/2001-es tanévben – élõ címeink:Tanulmányi Tanácsadás, Adótanácsadás,Külföldieknek szóló tanácsadás:1052, Pesti Barnabás utca 2 I/4,� 267-0966/5463Kortárstanácsadás, Jogi tanácsadás, Pszichológiai tanácsadás,Karrierinformációk és tanácsadás:1088 Múzeum körút 4/D épület alagsor 115,� 266-9100, 267-0966/5066Pszichológiai tanácsadás:1052, Pesti Barnabás utca ? I/4,� 267-0966/5222Egészségügyi tanácsadás: dr. Kaposvári Júlia(telefonos bejelentkezéssel: 382-2395, Hengermalom utca)Vezetõ: Ritoókné Ádám Magda

A DTK az ELTE Bölcsészettudományi Karának Dékáni Hivatala alá tar-tozik. Szervezetileg három fõ egység alkotja: a Tanulmányi Osztály Ügy-félszolgálati Irodája, az Életvezetési Diáktanácsadó és a Kortárs segítõcsoport, melyek fúziójából jött létre a Programfinanszírozási pályázat ke-retében elnyert támogatásból 1997-ben a DTK. A tanulmányi részleg köz-vetlenül a Dékáni Hivatal vezetõje alá tartozik, és második körben aDTK vezetõje alá, míg az Életvezetési Diáktanácsadó és a Kortárs Cso-port közvetlenül a DTK vezetõje alá tartozik. Az Életvezetési és a Kor-társ Csoport munkáját a DTK koordinátora segíti, ezzel könnyítve a ve-zetõ munkáját is. Az Életvezetési Tanácsadóban nincsenek hierarchikusszervezeti szintek. Több szakember (belsõs és külsõs) dolgozik együtt.A kortárs csoportnak egy – elsõsorban koordináló – vezetõje van, akijelen esetben a DTK koordinátora.

Fordulópontok a DTK kialakulásában: 1986-ban Ritoók Magda és Raj-nai Nadinka létrehozta – a pszichológia tanszékekhez kötõdõen – a Pszi-chológiai Diáktanácsadót, a jelenlegi DTK szervezeti és mûködési alapját.Az õ „bábáskodásukkal” alakult meg 1993-ban a Kortárs segítõ csoportis. A kiemelkedõ problémaérzékenységet mutató hallgatók speciális fel-készítést követõen kezdik meg mindennapi munkájukat, együttmûköd-ve mindkét egységgel. A Tanulmányi Osztály Ügyfélszolgálati Irodájá-val, a harmadik szervezeti egységgel az elõzõ két csoport 1997-ben lépettkapcsolatra. A kereditrendszer bevezetésének kísérleti szakaszában azELTE létrehozott a TO mellett egy diáktanácsadót. Ekkorra már advavoltak egy komplex szolgáltatás elindításának szervezeti és anyagi alapjai,továbbá számos elképzelés ahhoz, miként lehet egy minél szélesebbkompetenciájú diáktanácsadót létrehozni és kihasználttá tenni. Két évsorán összegyûlt annyi tapasztalat, melyre támaszkodva 1999-ben az el-sõ reformokat tervezni és a Soros Alapítvány segítségével kivitelezni le-

88

hetett. A szervezeti szinten kívánatos változások: a hallgatók eltérõ igé-nyeihez szabott nyitvatartás és a belsõ minõségbiztosítás kidolgozása.Tartalmi szinten: a piacgazdaságnak megfelelõ karriertervek, -lehetõsé-gek és -tapasztalatok tudatosítása a hallgatókban és adekvát segítségnyújtása a változtatáshoz, hozzájárulás ahhoz, hogy mind az egyetemmaga, mind a hallgatók, a jelen világ elõnyeinek és hátrányainak meg-felelõ szemlélettel felvértezve, tudatosabban és magasabb minõséggelmûködhessenek, akárcsak a DTK maga…

Az elvárások: a hallgatók és az intézmény részérõl egyaránt kiemelt el-várásként fogalmazódik meg a minél teljesebb körû szolgáltatás, vala-mint az, hogy minél pontosabban lehessen tudni, melyik szolgáltatásthol lehet igénybe venni. A másik domináns igény az intézmény és atársadalom részérõl, hogy a mentálhigiénés szolgáltatás preventív jel-leggel is mûködjön. Kétoldalú elvárás továbbá, hogy minél kevesebbvárakozással és lehetõleg egy helyen vagy egymáshoz közel lehessenmegtalálni a különféle segítségeket. Az egyéb területek igényeit úgy isjellemezhetnénk, hogy a kínálat vonzza a keresletet, hiszen nálunk mû-ködik legnagyobb létszámban pszichológiai tanácsadás, amire nemcsaka karról, hanem gyakorlatilag Budapest vonzáskörzetébõl (akár felsõ-oktatáson kívülrõl is) érkeznek jelentkezõk.

Az intézmény részérõl kiemelt elvárás, hogy a leendõ humán értelmi-ség – különösen a leendõ pedagógusok – egyrészt mozogjon bizton-sággal és képzettségének megfelelõen a piacgazdaság lehetõségei éskorlátai között, másrészt tegye mindezt azzal az egészséges lelkülettel,amely a minõségi pedagógiai munka elengedhetetlen alapja és feltéte-le. Ezt a mindennapokban a személyiségfejlesztés lehetõségeinek biz-tosításával és az intézményi keretek között az évek során bejáratott „kül-dési” rendszerrel valósítjuk meg. A rendszer lényege, hogy ha akár atanároknál, akár a kari hivatalok dolgozóinál felbukkan egy problémáseset, tudják és merjék a DTK-ba küldeni.

Alapelvek, célkitûzések, feladatok: alapvetõ cél az egyetemi hallgatókintézményi beilleszkedését és sikeres tájékozódását, tanulmányi nehéz-ségeinek megoldását segítõ komplex információs és mentálhigiénés fel-sõoktatási diáktanácsadás folyamatos fejlesztése (a nyugati felsõokta-tásban eredményesen mûködõ, hallgatóbarát, szolgáltató profilú „studentadvising service” mintájára). Biztosítani akarjuk a kezdõdõ egyetemi in-tegrációban rejlõ lehetõségek gyakorlati megvalósítását segítõ informá-ciók eljuttatását a hallgatókhoz, továbbá a választási lehetõségek elmé-lyítését mind az egyetemi, mind az életpályák szintjén. Cél a hallgatókéletpálya-építését, karriertervezését, munkaerõ-piaci esélyeinek javítá-sát célzó szolgáltatások folyamatos és reflektív fejlesztése, az ezekhezszükséges tárgyi és szakértõi feltételek biztosítása; a fogyatékos hallga-tók rehabilitációjában nyújtott szakmai segítség, különös tekintettel afolyamatosan zajló épületátalakítási beruházások tervezésénél adott szak-mai szempontokra; az egyetemre készülõ középiskolás diákok pálya-orientációjának és pályaszocializációjának segítése, mellyel tudatosod-

89

nak az egyetem és a munkaerõpiac lehetséges kapcsolatai, valamint adiákok felkészülhetnek a megváltozott egyetemi létre, a választáshozszükséges információik megnövekednek, így preventíven készülnek felaz egyetemi tanulmányok kezdetekor fellépõ stressz, esetleg krízis ke-zelésére.

Tevékenységek és szolgáltatások: a tanév elején a gólyáknak kézbe adandóinformációs anyagok elõkészítésében a diáktanácsadó munkatársai mel-lett a kortárs segítõk is aktívan részt vesznek, akárcsak az augusztusvégi vagy szeptember eleji Felkészítõ Napokon, melyeken átlag kétszázelsõs vesz részt. Ezen anyagok természetesen évközben is rendelkezés-re állnak, csakúgy, mint a karra érkezett álláshirdetések és ösztöndíj-lehetõségek, melyeket a diáktanácsadó is azonnal megkap. A gólyatá-bor és a Felkészítõ Napok másik nagy lehetõsége a diáktanácsadószámára az, hogy ezeken közvetlenül érhetõk el és mérhetõk fel a hall-gatók igényei, várakozásai, bizonytalanságai és véleményei. A Felkészí-tõ Napok tavalyi tanulságaként az információk közé beépítettük a vár-ható tanulmányi nehézségeket, melyeket a kreditrendszerhez igenhasonló önálló egyéni tanrend kialakítása indukál, s amelyeket csopor-tos tanulmányi tanácsadás keretében is lehet kezelni, fel lehet rá készí-teni a hallgatókat.

Egyéni tanulmányi tanácsadás és ügyintézés: szemeszterenként 3000 és4000 között mozog azon hallgatók száma, akik igénybe veszik a Tanul-mányi Diáktanácsadó szolgáltatásait, hiszen a karon csak itt van ilyenszolgáltatás. A tantárgyfelvételtõl kezdve a tanítási gyakorlaton át a szak-dolgozatig minden probléma megoldásában rendelkezésre állnak a mun-katársak, sõt vannak olyan területek, amelyek intézését sikerült ide kon-centrálni, így a diákoknak csak egy helyen kell várakozniuk ügyeikintézésére. A kifejezetten tanulási problémákkal jelentkezõ hallgatókata kortárs segítõk vagy a pszichológusok látják el, az ügyintézõ kollégákjó helyzetfelismerésének köszönhetõen legtöbbször szinte azonnali kap-csolatfelvétellel. Új rendszerû problémát jelentenek a középiskolások,akik a felvételivel kapcsolatban keresik fel a DTK-nak ezt a részét, to-vábbá azok, akik valamelyik másik egyetemrõl szeretnének átjelentkezni,ellátásuk egyre nagyobb kapacitást igényel.

Az egyéni pszichológiai tanácsadásra folyamatosan emelkedõ keresletmutatkozik, ami egyrészt gyakran munkaidõn túli elfoglaltságot, más-részt komoly megterhelést jelent a DTK-ban dolgozó pszichológusok-nak. Több esetben is igénybe vesszük külsõ szakemberek segítségét,akik egész évben folyamatosan tartanak tanácsadási és a terápiás ülése-ket. Tíz munkatársunk félévenként kb. 40–50 hallgatóval, kb. 200–250órában folytat rövidebb-hosszabb tanácsadást, esetleg terápiát. Attól füg-gõen, hogy a klienseknek mire van igényük és szükségük, vannak egy-üléses tanácsadási és harmincüléses terápiás kapcsolatok is. Vállaltukés vállaljuk minden más felsõoktatási intézmény hallgatójának pszicho-lógiai ellátását külön felkérés nélkül is, bízva abban, hogy idõvel ezenintézmények sem szorulnak majd rá a segítségünkre.

90

A kortárs tanácsadást a legtöbb hallgató a tárgyfelvételi idõszakban, il-letve még a Felkészítõ Napokon veszi igénybe, elsõsorban információs,eligazodási, illetve karrier-tanácsadási kérdésekkel. Ezt a munkát szintelehetetlen adminisztrálni, hisz a tárgyfelvételi napokban a kortársak isórarendjüket készítik, és emellett végzik munkájukat, amely meglehe-tõsen esetleges, gyakran õk mennek oda a folyosón a tanácstalannaklátszó emberekhez.

A karrierinformációk és -tanácsadás területe rejti a legtöbb lehetõsé-get. Tapasztalataink szerint a hallgatók egy része valóban a karrierje ter-vezésével kapcsolatban keresi fel irodánkat, céljaikat, nehézségeiket, bi-zonytalanságaikat, információhiányukat kommunikálva, míg a másikjelentõs hányad a saját életének nehézségeit rejti el egy-egy karrierprob-léma mögé. Munkatársunk mindkét feladatot magas szinten látja el, ígynagyban megkönnyíti a DTK mûködését, hiszen két nagyon érzékenyés fontos területet köt össze és választ szét egyszerre. Ez jól szemléltetiazt, hogy a felsõoktatásban mûködõ tanácsadóknak miért kell rendszer-ben mûködniük.

A külföldi hallgatóknak kínált konzultációs lehetõség kihasználtsága eb-ben az évben alacsony volt. A külföldi hallgatók beilleszkedési problé-májukból fakadóan nehezen megközelíthetõk, ami a tanácskérést is ne-hezíti. Gyakran nem a professzionális tanácsadó szolgáltatásait, hanemismerõseik segítségét kérik. E tapasztalatokkal együtt fent kívánjuk tar-tani az ügyeleti idõpontokat, de ki kell lépnünk az ügyeleti helyiségbõl.

A jogi tanácsadás az egyik legkedveltebb tanácsadási forma, hiszen amunkajogtól az életrendezési kérdéseken át a katonai szolgálat problé-májáig különféle területeken veszik igénybe. A legtöbb hallgatónak ko-moly anyagi nehézséget jelentene, ha ügyvéd szolgáltatásait kellene meg-fizetnie – itt ingyen is szakszerû választ kapnak kérdéseikre. Évente 70–80fõ keresi fel irodánkat.

Adótanácsadás: számos hallgató dolgozik tanulás mellett, komoly meg-takarítást jelent számukra ez a tanácsadási forma. A tanácsot kérõk éviátlaga: 35–45 fõ.

Az egészségügyi tanácsadást azon hallgatóinknak biztosítottuk lehetõ-ségként, akik távol élnek háziorvosuktól, így egy-egy betegség esetlegkomoly anyagi következményekkel járna számukra. Az orvosi segítséga DTK-rendszerében a gyors továbbküldési lehetõséget is jelenti, hisz atanulmányi beilleszkedést egészségügyi problémák is nehezíthetik, éssok idõt eltölthet valaki az egészségügy rendszerében, amíg kiderül, miis a baja… Évente körülbelül 15– 20 hallgató veszi igénybe.

Képzések és tréningek: a diáktanácsadóban dolgozó pszichológusok közültöbben is részt vesznek az egyetemi oktatásban, ami a szükségszerû ta-nításon kívül kitûnõ lehetõségeket nyújt a mentálhigiénés szemlélet ki-emelt hangsúlyozásában, továbbá lehetõvé teszi, hogy egyes tréninge-

91

ket a hallgatók tantárgyként is elfogadtathassanak. Ez utóbbi már a szem-léletváltáshoz kapcsolódik, hiszen elsõsorban a tanárképzésben fontosa folyamatos fejlõdés igényének korai megalapozása, a folyamatosanfejlesztendõ szakmai személyiség kibontásának segítése, és az oktatásirendszerben bevezetésre kerülõ minõségbiztosítási szemlélet megala-pozása, melyet – véleményünk szerint – mindenképpen egyetemi kere-tek között kell elkezdeni. Ennek elsõ lépéseként meghirdettek pálya-orientációs tréningeket órai keretben, melyek elsõdleges célja, hogy ahallgatók még aktív egyetemista korukban kezdjenek el gondolkodniazon, hogy választott pályájuk milyen lehetõségekkel és áldozatokkaljár, és õk maguk megfelelnek-e a pálya követelményeinek. Az ötlet si-kerességét bizonyítja, hogy két nap alatt dupla annyian jelentkeztek,mint amennyi a tervezett létszám volt, így két csoport is indult. Jövõretervezzük egy kortárs segítõ kurzus elindítását tanár szakos hallgatók-nak, továbbá a tanári hatékonyságot fejlesztõ tréning órai keretbe il-lesztését, valamint hasonló feltételek mellett a tanítási gyakorlat tapasz-talatainak önismereti feldolgozását. Ezekhez a képzésekhez az egyetemfinanciálisan nem tud hozzájárulni, így a DTK költségvetésének részétképezik. Órakereten kívüli tréningjeink: álláskeresés, tanulási technikák,önismereti pszichodráma, melyeket külsõ trénerek tartanak évrõl évre.

Kapcsolatrendszer: az ELTE számára is „nagy falat” az integráció, mely-ben célunk, hogy az eddig külön-külön mûködõ diáktanácsadók egy-felõl azonos alapokon nyugvó, másfelõl a helyi specifikumokra adekvátválaszt kínáló mûködéssel segítsék az integráció hálójában szükségkép-pen vergõdõ diákokat. Ehhez intenzív közös munkának kell kialakulnia.

Az ELTE DTK kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, melyeknemcsak a szolgáltatási minta kialakításában voltak meghatározók, ha-nem a folyamatos tökéletesítéshez elengedhetetlen inspiráló közeget isjelentik. A más országbeli minták természetesen nem ültethetõk át egyaz egyben, saját megoldásaink végiggondolásához azonban elengedhe-tetlenül szükségesek.

Kiadványaink a hallgatókat és a tanácsadó szakembereket is szolgálják.

A DTK elhelyezése a 2000/2001-es tanévben meglehetõsen nagyot válto-zott és változik folyamatosan, hiszen már lassan egy éve az egész karköltözésben van. Jelenleg – sajnos – külön épületben lesz a tanulmányiés az életvezetési kérdésekkel foglalkozó két csoport, az eddigi szom-szédos szobák helyett. Az életvezetési rész új helyiségei (MÚK) alkal-masak tréningek tartására, és egy jóval szélesebb körû kortárs és karri-er-tanácsadásra is, melynek szervezeti hátterét most alakítjuk ki. Hosszabbtávú terv, hogy a két csoport megint egymás mellé kerüljön, de ennekreális esélyei egyelõre nem tisztázottak. Mindkét helyen önálló telefonés számítógép (Soros-támogatásból) áll rendelkezésre.

92

A mûködés anyagi forrásait tekintve az ELTE a fõállású munkatársak-nak nyújtott fizetésen kívül az infrastruktúrával járó járulékos költsége-ket fedezi (villany- és telefonszámla, helyiségek biztosítása), mindenegyéb költségünket a Soros Alapítvány támogatásából fedezzük.

Erõsségeink: a DTK egyik legfõbb erõssége a szolgáltatási lefedettsége,az adó-, a jogi és az egészségügyi tanácsadástól a tanulmányi ügyekinformációs és lelki megoldásán át a pszichoterápiáig. Másik erõsségünk,mely adottságként van jelen életünkben, a mentálhigiénés, pszicholó-gusi és pszichiáteri kapacitás, melyet szívesen állítunk más intézményekszolgálatába is, ahogyan évrõl évre tettük és tesszük. Nagy figyelmetfordítunk a magas színvonalú munkára. Kétheti rendszerességgel min-den munkatársunk szupervízión vesz részt, mely szakmai, módszertaniés mentálhigiénés feldolgozást és képzést is biztosít. Képzéseink szin-tén erõsségeinkhez tartoznak, hiszen mind kortárs tanácsadóink, mindmás munkatársaink komoly felkészítést és folyamatos figyelmet kapnakéves feladataik ellátása közben. Tanácsadónk az ELTE keretein belüllétrejött másoddiplomát adó felsõfokú diáktanácsadó-képzés módszer-tani bázisa és gyakorlóterepe is egyben. További erõsségeink: a nem-zetközi kapcsolatháló. A Felsõoktatási Tanácsadás Egyesülettel a kez-detektõl összefonódott munka, amely nemcsak az évente megrendezettFETA konferenciákat, hanem egy közös tanácsadó mûhely kialakításátis lehetõvé teszi, melyben az éltetõ informális kapcsolatok is megjelen-hetnek.

Problémáink közül a legnehezebben kezelhetõk azok, melyeket magaaz ELTE szenved el, és nálunk is megjelennek. Ezek a DTK egész törté-netét végigkísérik, és néha meglehetõsen szakadozottá teszik a mun-kát. Az intézményi biztonság visszatérõ kérdései a fizetések és állandómunkatársak biztosításától a helyiség(ek) használatáig. Ezek a problé-mák évrõl évre elbizonytalanítják a munkatársakat, így többéves törté-netünk visszatérõ témáivá válnak. Ezzel függ össze, hogy gyakran érez-zük úgy, hogy bizonyos értelemben (a 14 éves múlt ellenére) még mindiggyerekcipõben járunk. A Soros-pályázat jótékony hatására három évre– reményeink szerint hosszabban is – az intézményi létkérdések is biz-tonságosan megoldódtak (mint alapfeltétel a pályázathoz…). A másikprobléma – a már tárgyalt – ELTE kontra piacgazdaság kérdéskör, mely-re biztos válaszokkal nem rendelkezünk: próbálkozunk.

Ritoókné Ádám Magda,

Szmejkál Szabolcs

93

A felsõoktatási tanácsadás a Kodolányi FõiskolaDiáktanácsadó és Információs Irodájában

Az intézmény neve:Kodolányi János FõiskolaDiáktanácsadó IrodaCíme: 8000 Székesfehérvár,Szabadságharcos út 55. (Ybl épület)�: (22) 543-300/462www.kodolanyi.hu/diaktanacsadodiaktanacsado@mail.kodolanyi.huVezetõ: dr. Rajnai Nadinka pszichológus

A Diáktanácsadó Iroda fenntartója a Kodolányi János Fõiskola. A KJFkoordináló szerepet vállalt a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki SZGTIés az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérõ és Földrendezõi FK kere-tében történõ tanácsadási feladatok kialakításában és ellátásában.

A DTI vezetõje a KJF Intézeti Tanácsának tagja.

Két fõállású munkatársa van a Diáktanácsadónak, akik mellett az infor-mációs, tanulmányi, karrier-, valamint életvezetési tanácsadás feladataitfolyamatos megbízatású munkatársaink látják el. Rajtuk kívül – az igé-nyeknek megfelelõen (információs, informatikus, adó-, pályázati, egész-ségügyi, tanulmányi és egyéb csoportos tanácsadás stb.) – idõszakos,alkalmi (megbízásos) munkatársakat is felkérünk tanácsadási, tanács-adást segítõ feladatokra. A megbízásos feladatok költségeit a SorosAlapítványtól nyert támogatás biztosítja. A megbízott munkatársakbólkezd kialakulni egy állandó munkacsoport. Ennek nagy jelentõsége vanmunkánk szempontjából, mivel õk maguk sem alkalmi megbízásos fela-datnak tekintik a munkájukat, hanem a DTI-munkakoncepció kialakítá-sa és megvalósítása felelõs munkatársának, és a fõiskolán – a hallgatókis – a DTI munkatársi gárdájához tartozónak tekintik õket. Megbízottmunkatársaink így következetesen tudják építeni a DTI és a fõiskolakapcsolatát, az egész munkafolyamat alakítói.

Az alakuló kortárs segítõ csoportban a három székesfehérvári fõiskolahallgatói együtt tevékenykednek.

A fõiskola valamennyi szervezetével – a tanszékektõl a könyvtárig, aHÖK-tõl a gondnokságig, a városi szervezetekkel (kultúrházaktól a Mun-kaügyi Központig) – sokszálú és közvetlen kapcsolat alakult ki, és fon-tosnak tartjuk, hogy ez így legyen a továbbiakban is.

94

ELÕZMÉNYEK, MEGALAKULÁS

Mivel a KJF-en a fõiskola megalakulása óta tanárok, kommunikációs szak-emberek stb. képzése folyik, a curriculumban szereplõ pszichológiai ésa pedagógusmesterség, a tanácsadás módszertana, drámapedagógia tan-tárgyak, a személyiségfejlesztõ, kommunikációs tréningek, valamint azönismereti kérdéseket ugyancsak felszínre hozó, karrier-elképzeléseket„megmozgató” szakmai gyakorlatok – mint minden felsõoktatási kép-zésben – magukkal hozták, hogy a hallgatók aktívan foglalkoznak sze-mélyes életvezetési kérdésekkel, a fõiskolai tanulásélményeikkel, leen-dõ pályájukkal, elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémáikkal. Ezenkérdések felmerülésekor – tanáraikkal való kapcsolat révén – egyre gyak-rabban veszik igénybe a pszichológiai tanácsadást. Kezdetben az ELTEPszichológiai Diáktanácsadóját kereshették fel, majd 1996-ban a KJF-enlétesült felsõoktatási tanácsadó, Diákcentrum néven. A kezdeti idõszak-ban többirányú fejlõdési lehetõség adódott: felmerült a szolgáltatásokfejlesztésének lehetõsége (hallgatóknak nyújtott többféle technikai szol-gáltatás: fénymásolás, albérlet- és munkaközvetítés stb.), a diákszerve-zetekbe tömörült hallgatók szervezeteinek befogadása, diákújságok szer-kesztése stb.

A többféle kezdeményezést és a kortárs segítõ csoport megalakulását,az információs, életvezetési, tanulmányi és karrier-tanácsadás területénmegindult munkát a fõiskola vezetése értékelte, igényelte, és saját erõ-forrásaiból támogatta is, a kibontakozáshoz azonban még komolyabbanyagi forrásra volt szükség. Ennek megteremtésére többféle pályázat-tal próbálkoztunk – eredménytelenül.

A Soros Alapítvány által kiírt pályázat koncepciója összhangban volt el-képzeléseinkkel, így a pályázat biztosította forrás lehetõvé tette a felsõ-oktatási információs, tanulmányi, karrier-, kortárs segítõ, pszichológiaitanácsadás komplex kibontakoztatását. Az elnyert pályázati támogatáskomoly lendületet adott a kezdeti kezdeményezések kibontásához ésrealizálásához.

A KJF a pályázat nyújtotta támogatás lehetõségeihez kapcsolódva az 1999/2000-es tanév kezdetén a tanácsadás számára – a Diákcentrum korábbikereteihez képest – alapvetõ változások feltételeit teremtette meg. A KJFszervezeti felépítése, képzési struktúrája, az intézmény által ellátott funk-ciók (HÖK, a Kulturális Titkárság mûködése, a fõiskola infrastrukturálisrendszere stb.) alakította a DTI feladatkörének meghatározását. A ta-nácsadási alapfeladatok ellátására munkaerõt, helyiségeket, komoly inf-rastruktúrát biztosított a fõiskola saját erõforrásaiból is, s feltételeket te-remtett ahhoz is, hogy a KJF szervezetén belül létrehozott Diáktanácsadóés Információs Iroda Székesfehérvár másik két fõiskolájával – a Buda-pesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai KarSzámítógép-technikai Intézetének (a továbbiakban Kandó Kálmán Fõ-iskola) és az EFE Földmérési és Földrendezõi Fõiskolai Karával (a to-

95

vábbiakban Geo) – aktív munkakapcsolatot alakítson ki. Idõközben afõiskola vezetése a Diáktanácsadó mellett egy Információs Irodát is lét-rehozott, amely döntésátalakításokat hoz az elsõ év során kialakult struk-túrában, feladatokban, feltételekben és munkafolyamatban A Kandó Kál-mán Fõiskolán is megteremtõdtek a felsõoktatási tanácsadás személyialapfeltételei, s megkezdõdött a három fõiskola kölcsönös együttmûkö-dése a hallgatók számára biztosítható tanácsadási területeken.

A fõiskola új épületében önálló helyiség áll rendelkezésünkre. A KandóKálmán Fõiskola a kollégiumban biztosít helyet a tanácsadási munká-nak.

A fõiskola infrastruktúrája mindenben biztosítja mûködõképességünkalapjait. Biztosított a fõiskola számítógép-hálózatának, az internetnekhasználata mind a munkatársak, mind a hallgatók részére.

AZ INTÉZMÉNY MÛKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI, FILOZÓFIÁNK

A kezdeti idõszakban a reagáló tanácsadás jellemezte munkánkat: azok-nak a hallgatóknak nyújtottunk személyes tanácsadást, akik problémá-val fordultak a hozzánk. A kicsiny kortárs segítõ csoport aktivitása, aFETA támogatásával meghirdetett preventív célú karrier-tanácsadási cso-port már szélesítette a tanácsadói munka spektrumát. Célunk megvaló-sításának – annak, hogy a tanácsadás a felsõoktatási intézmény rend-szerébe illeszkedve, aktívan segítõ (fejlesztõ, optimalizáló, preventív),és ne csak reaktív (gyógyító), hanem komplex rendszerként mûködjön– akkor teremtõdött meg a lehetõsége, amikor a Soros Alapítvány pá-lyázati támogatásának elnyerésével megfelelõ személyi, tárgyi feltéte-lek alakultak ki a tanácsadás rendszerének kiépítésére.

– A felsõoktatási tanácsadás feladata, hogy a fõiskolai élet idõsza-kában a tanácsadás eszközrendszerével támogassa a hallgatókattanulmányi, a karrier- és magánéleti problémáikkal való hatékonymegküzdésükben.

– A tanácsadás akkor lehet hatékony, ha szerves része a felsõokta-tási intézménynek (rendszerének része): feltárja és reagálni ké-pes azokra az igényekre, melyekben a tanácsadás hatékony se-gítséget nyújthat a hallgatóknak – és a fõiskolai szervezetnek.

– A tanácsadási modellünkben a tanácsadás különbözõ szintjeinekegyaránt jelentõsége van. Az információs, a konzultációs és a pszi-chológiai tanácsadás egymásra épülõ, dinamikus rendszer, amita felsõoktatási intézmény rendszeréhez kapcsolódva lehet meg-felelõ struktúrában és tartalommal kibontakoztatni. A preventív,fejlesztõ és gyógyító (terápiás) célú tanácsadás egyazon rendszerkereteiben valósítható meg.

– A tanácsadás komplex eszközrendszerével (az információs tanács-adástól a pszichológiai tanácsadásig, a felkészítõ tanácsadástól aterápiás tanácsadásig) elõsegíti, hogy a hallgatók minél inkább

96

találják meg helyüket az intézményükben, minél hatékonyabbanszervezhessék fõiskolai tanulmányaikat, életüket, építhessék pá-lyájukat.

– A tanácsadás olyan visszajelzõ rendszerként mûködhet, mely se-gíti a fõiskola „hallgatóbarát” mûködését.

A tematikusan és hatásrendszerében megfelelõen célzott, rendszerbe be-épülõ tanácsadás lehetõséget teremt a problémák keletkezésének meg-elõzésére s hatékony, jó színvonalú megoldásukra. Fõ célunk az, hogy ahallgató a rendszer mûködésének kereteiben tanulja meg megtalálni,kialakítani saját, neki személyesen megfelelõ megoldásait. Ennek sikereaz intézmény és a hallgató harmonikus kapcsolatát, együttmûködéséteredményezheti. A felsõoktatási intézmény így tudja betölteni valamennyifunkcióját, azt is, hogy megfelelõen fejlessze hallgatóit, kellõ terepet (mo-ratóriumot) biztosítson a hallgatók személyes fejlõdéséhez, kibontako-zásához.

ELVÁRÁSOK, MELYEKRE A TANÁCSADÁSI TEVÉKENYSÉGÜNK ÉPÜL

A KJF érdekelt abban, hogy a középiskolások, a hallgatók– válasszák az intézményt (akarjanak itt tanulni), és– tanulmányilag teljesítsenek;– találják meg a biztonságukat, kötõdésüket, legyenek elégedettek;– fejezzék be tanulmányaikat;– a diplomaszerzést követõen megfelelõen helyezkedjenek el, vagy

tanuljanak tovább az általuk kívánt helyen (ez az eredményességfontos jelzése – ami vonzóvá teszi a fõiskolát a leendõ diákokszámára);

– legyenek megfelelõen tájékozottak tanulmányi, tanulási és admi-nisztrációs kérdésekben, ismerjék jogaikat és kötelességeiket. Le-gyen gördülékeny az együttmûködés velük. Ez megkönnyíti a fõ-iskolai apparátus mûködését.

– A tanszékek, a feltételeket biztosító apparátus különösen érde-keltek abban, hogy a hallgatók mielõbb szerezzenek tudomástbárminemû változásról, s annak megfelelõ legyen az aktivitásuk.

– A fõiskola vezetése érdekelt abban, hogy a hallgatók a fõiskolaéletének minden terén – és azon kívüli területeken – megfelelõ-en tájékozódjanak, lássanak perspektívát maguk elõtt a fõiskolaiélet keretein belül és kívül egyaránt.

A tanárok érdekeltek abban, hogy– hallgatóik eredményesen tanuljanak – tanuljanak meg tanulni (ér-

jenek el eredményeket, pl. OTDK-, és sportversenyeken stb.);– minél kevesebb legyen a lemorzsolódáshoz vezetõ bukás;– „valaki” foglalkozzon a hallgatók problémáival;

97

– megfelelõ legyen a kommunikáció a szervezeten belül (a tanul-mányi, gazdasági apparátus, a tanárok és a diákok között), gör-dülékeny legyen a tanulmányi rend;

– lehetõleg már a mûködésmódra vonatkozó döntés-elõkészítés sza-kaszában kerüljön összhangba az intézményi és hallgatói érdek– így kevesebb korrekcióval szervezõdhet az élet a fõiskolán;

– a mûködési folyamatban erõsödjön meg, vagy – szükség esetén– idõben korrigálható legyen a gazdasági, adminisztratív, tanul-mányi és vizsgarend;

– „hallgatóbarát” rendszer alakuljon a KJF-en;– hallgatói a városban – Székesfehérváron – találják meg mûvelõ-

dési, társas, kulturális, gazdasági kapcsolataikat, illeszkedjenekbe a város életébe, feleljenek meg számukra a logisztikai feltéte-lek. A „Kandó” és a „Geo” ugyancsak érdekelt ebben.

Hallgatók igénylik, hogy– idõben és korrekt módon, könnyen hozzáférhetõ forrásból kap-

janak tájékoztatást a tanulmányi renddel, az ügyintézéssel, a fõis-kolai élettel és a tanulmányi, karrierlehetõségekkel kapcsolatban;

– megfelelõ idõben képet formálhassanak a fõiskola támogatta –vagy azon kívüli – személyes fejlõdési utakról, feltételekrõl. Meg-találják a fõiskolai idõszakban azokat az elfoglaltsági formákat,amelyek alapján úgy érezhetik, hogy hasznosan töltötték el a fõ-iskolán az idejüket, a szakmai ismeretek mellett az életvitel prak-tikus eszközeinek kezelésére is felkészülhetnek;

– biztonságban érezhessék magukat – anyagilag, szervezetileg –,amihez az is hozzátartozik, hogy átlássák a tanulmányi és életfel-tételeket, megtalálják a számukra legkedvezõbb – és aktuálisanérvényes – feltételeket épp akkor, amikor szükségét érzik;

– a hallgatói szempont elõtérben legyen a fõiskolai élet alakulásá-ban – legyen olyan hely, ahol képviselik érdekeiket, ahol támo-gatást nyerhetnek érdekérvényesítési törekvéseikhez a fõiskolaiélet valamennyi területén;

– legyen megfelelõ infrastruktúra a tanuláshoz, fõiskolai életvitel-hez – illetve megtalálják a számukra kedvezõ feltételek elérésé-nek lehetõségeit, útjait, módozatait;

– lássák értelmét a munkájuknak, a tanulásnak;– jól érezzék magukat a fõiskolán, a városban;– probléma estén legyen kihez fordulniuk, ne érezzék magukra

hagyva magukat;– megfelelõ kapcsolataik legyenek diáktársaikkal, biztonságot nyújtó

felnõttekkel;– szerezzenek ismereteket, jártasságot mind a szakmai élet, mind a

nem „tudományhoz kötõdõ” területeken is: praktikus tudást pá-lyázatíráshoz, önéletrajzíráshoz stb.

98

A felsõoktatási tanácsadás ezekhez a hallgatói igényekhez sokféle mó-don kapcsolódik: elõsegíti felszínre hozásukat, a megfelelõ tanácsadásimód (az információs tanácsadástól a fejlesztõ, preventív, terápiás tanács-adásig) lehetõségeinek biztosításával sokoldalúan szolgálja a fõiskolai,hallgatói igények kielégítését.

A fõiskola kifejezi igényeit a diáktanácsadónak, és támogatja, hogy az amaga szolgáltatási rendszerével elõ tudja segíteni a fõiskolai szervezetés a hallgatói igények kielégülését. Úgy látjuk, hogy a felsõoktatási in-tézmény szervezete szinte gyorsabban tanulja meg használni a tanács-adási rendszert, mint a hallgatók. Ennek eredményeként nemcsak a di-áktanácsadó segíti elõ a hallgatók és a fõiskola kapcsolatát, hanem afõiskola munkatársai is segítik a hallgatók és a diáktanácsadó kapcsola-tát. Többször a személyes segítségkérés lehetõségeinek használatára isa tanárok, a tanulmányi osztály, a könyvtár munkatársai, a tanszékektitkárai hívják fel a hallgatók figyelmét.

Külsõ – fõiskolán kívüli – személyek, intézmények tanácsadással kap-csolatos igényei igen kifejezetten jelennek meg. A felsõoktatásba beke-rülni kívánó középiskolás diákok és szüleik, a középiskolai tanárok, amásfajta tanulási lehetõség iránt érdeklõdõ fõiskolai, egyetemi hallga-tók, a továbbtanulni, átképzõdni kívánó felnõttek a felvétel és tanuláskérdéseire keresnek választ – illetve a fõiskolán belüli mozgástér (pl.ösztöndíj) lehetõségeivel kapcsolatban igényelnek tájékoztatást és ta-nácsadást. A városi kulturális intézmények, a környék munkaadói, la-káskiadói, a volt diákok a hallgatóink elérését, kapcsolatalakítást remé-lik a diáktanácsadón keresztül.

A diáktanácsadó érdekelt abban, hogy felkészülten kapcsolódni tudjonazokhoz a fõiskolai életben jelentkezõ problémákhoz, melyek hatékonykezelésében a tanácsadásnak helye van.

EDDIGI TEVÉKENYSÉGEK, KÜLÖNBÖZÕ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

Szervezetbe való beépülés feladatai és lépései

Az egyes tanácsadási tevékenységek együttesébõl akkor válhat hatéko-nyan mûködõ, komplex rendszer, ha a diáktanácsadó szervesen beépüla fõiskola rendszerébe.

Diáktanácsadónk pályázati támogatással újrainduló szakaszában döntõfeladat volt, hogy az egyes tanácsadási szolgáltatások szerves beépülé-sét a szervezetbe megalapozzuk, folyamatát facilitáljuk. A diáktanács-adó arculatának kialakítása, a fõiskola vezetésével, intézményeivel és adiákokkal való kapcsolat kiépítése folyamatos, cirkulárisan egymásra épü-lõ lépések sorozatában történt – és történik továbbra is. A kapcsolat ahallgatókkal, a tanszékekkel, a fõiskolai intézményekkel folyamatos ápo-lást igényel. Kezdetben igyekeztünk sokféle módon (levelek, naptár, hon-

99

lap, plakátok stb.) információt, tájékoztatást nyújtani magunkról, és so-kat kérdeztünk. Felismerhetõen karakteres megjelenésünk érdekébenmegterveztettük a diáktanácsadó logóját. Mindhárom székesfehérvári fõ-iskola diákjai számára – decemberben készült naptár segítségével –nyomtatott formában is ismertetjük tanácsadási szolgáltatásainkat, és ter-jesztjük a hírt létezésünkrõl, elérhetõségünkrõl. A fõiskola honlapján no-vember óta Diáktanácsadó néven megtalálhatók vagyunk. Elérhetõsé-günk: www.kodolanyi.hu/diaktanacsado. Arra törekedtünk, hogy atanácsadási tevékenységünket komplexen szolgáló, interaktív lehetõsé-geket is biztosító weblapot alakítsunk ki.

Sokban segíti a szervezeten belüli helyünk kialakulását, hogy a DTI ve-zetõjét beválasztották a Fõiskolai Tanácsba, ami a biztos informálódást,a döntések elõkészítésében való részvételt segíti.

A Tanulmányi Osztállyal, tanszékekkel, a fõiskola munkatársaival és ahallgatókkal való közvetlen kapcsolat lépésrõl lépésre valósítja meg azigényfelmérés–igényekre adott adekvát válaszok – szolgáltatás-kínálat–használat – tanácsadási rendszert építõ folyamatát.

A tanácsadás egyes területei, szolgáltatásaink

Vannak olyan szolgáltatási területeink, amelyek már hatékonyan és kel-lõen megalapozottan mûködnek, máshol még mindig a szolgáltatásokelõkészítésére helyezzük a hangsúlyt.

A kívánatosnak tartott és programunkban tervezett valamennyi specifi-kus szolgáltatási területen még nem biztosítjuk a tanácsadást (pl. nemkerestünk jogász szakértõt – mivel eddig nem volt hallgatói igény jogitanácsadásra). Amennyiben egy hallgató speciális, kompetenciánkat meg-haladó problémával keres meg bennünket, alkalmilag magunk, a tanács-adó munkatársai – szükség esetén szakértõvel konzultálva, közvetlenvagy közvetett módon – nyújtunk segítséget. A hallgatói kérdések, afõiskolai megrendelések jelentõs kihívások az építkezésünkben.

1. Információs tanácsadás

A tanácsadási modellünk lényegi elemét alkotja, hogy a diákok legszé-lesebb rétegét információs tanácsadással kívánjuk elérni. A megfelelõidõben, megfelelõ módon biztosított információ biztonságot nyújt a hall-gatóknak, megelõzi a problémák keletkezését, hozzásegít a probléma-megoldáshoz. A hallgatói kérdések, behozott problémák is fontos ori-entációt jelentenek munkánkhoz:

– kialakítottuk, hogy a tanulmányok menedzselésére, a fõiskolaiéletre vonatkozó alapvetõ és legfrissebb információkkal rendel-kezzünk, és ezeket változatos hirdetõfelületen közzé is tegyük.Kialakult a fõiskolán az a kapcsolatrendszerünk, amelynek alap-ján kölcsönös visszajelzésekkel biztosítjuk az érvényes informá-

100

ciókat a hallgatók számára (a felvételi lehetõségektõl és eredmé-nyektõl a Neptun-rendszer aktuális hallgatói felhasználhatóságá-nak problémájáig);

– hirdetõtáblánk van, plakátokon és személyes csatornákon egyaránthirdetjük programjainkat;

– készítettünk egy olyan naptárváltozatot is, ahol a fõiskola irántérdeklõdõk a fõiskolai szakokról is tájékozódhatnak;

– e-mail címünk és weboldalunk segítségével közvetlen kapcsolat-ban vagyunk a hallgatókkal;

– rendelkezünk egy olyan adatbázissal, amelynek alapján a tanul-mányi, karrier-, munkahely, szolgáltatások, kulturális, logisztikai(albérlet, könyvtár, menetrendek stb.) témákban tudunk segítsé-get nyújtani. A hallgatók hozzájuthatnak TO, HÖK által (kérel-mek benyújtásához) kiadott ûrlapokhoz, és az elbírálási szem-pontokhoz tájékoztatást is tudunk adni. Van információs anyagunkfõiskolai pályázati lehetõségekrõl, a fõiskolán és Székesfehérvá-ron mûködõ nyelviskolák nyelvtanfolyamairól és a nyelvi záró-vizsgákról, nyelvvizsga-lehetõségekrõl, a Továbbképzési Iroda tan-folyamairól, a Kulturális Titkárság és a mûvelõdési házak általszervezett programokról, székesfehérvári intézményekrõl, közle-kedési menetrendekrõl stb. Az, hogy adott fõiskola információsanyagait egy helyen összegyûjtjük, jelent némi redundanciát (pél-dául tanulmányi szabályzattal, ösztöndíjjal, pályázatokkal, a di-ákjogokkal, diákigazolványokkal, határidõkkel kapcsolatos infor-mációk), amit a továbbiakban is tudatosan vállalunk azért, hogyegy helyrõl elérhetõk legyenek az információk (pl. a KJF-en ösz-töndíjat, szociális segélyt kétféle helyrõl kaphatnak a hallgatók, seltérõ helyeken tájékozódhatnak róla. Fontos, hogy rátaláljanaka rájuk vonatkozó információra). A KJF összes aktuális fõiskolaihírérõl, eseményérõl kapunk tájékoztatást (pl. a fõiskola vezetõ-ségének döntéseirõl, a tanév rendjérõl, tantárgyi tematikákról stb.);

– hirdetjük, és megvalósítjuk, hogy „Minden kérdést elfogadunk,és segítünk megkeresni a választ!” Azaz az információs tanács-adás személyes kapcsolatra épülõ formáját nagyon fontosnak tart-juk. Tájékozódási utak és módszerek modellszerû tanulása segít-hetõ ezáltal.

– A karrier-tanácsadást, munkavállalást megalapozó információsadatbázist elkezdtük kiépíteni. Ez megint olyan terület, ahol a „sze-mélytelen” informálódástól (számítógépes adatbázis munkahelyek-rõl, elõadás az életrajzírás rejtelmeirõl stb.) a személyes törekvé-sek megvalósításának tisztázásáig többféle szinten történik atanácsadás.

– Vannak közérdekû információs anyagaink: utazással, kulturális(fõiskolai, városi, országos diák-) eseményekkel, külföldi tovább-tanulással, munkavállalással, lakhatással és ideiglenes munkavál-lalással, adózással kapcsolatosan.

101

Nagyon érzékeny terület az információs tanácsadás, tanulmányi tanács-adás. A tanácsadás folyamatában feladatunknak tekintjük, hogy vissza-jelzéseket közvetítsünk az intézménynek is. A fõiskola munkatársai szá-mára idõnként „nyûgös”, hogy folyamatosan „zaklatjuk” õket, ha arendszerben valamilyen tisztázásra váró kérdés bukkan fel (pl. a Neptun-rendszer nem jelzi vissza a hallgatónak az általa befizetett pénzt stb.),de jelentõségét is látják a jelzéseinknek.

2. Konzultációs tanácsadás

Az információs és konzultációs tanácsadás igen szorosan összekapcso-lódik. A korrekt, naprakész információk biztosításán és nyújtásán túlkonzultációs (információ helyes értelmezését, döntést elõkészítõ, segítõ)tanácsadásra a felvétellel kapcsolatos információs, a tanulmányi, az adó-tanácsadástól a tanulási tanácsadásig igen széles skálán került sor. Nemritka, hogy a tanácsadó az információ kiváltotta érzelmi reakciók ren-dezõdésében tud segíteni, máskor a nem egyértelmûen értelmezhetõinformációk tisztázásában vagy személyes hatásának értelmezésében.(Megtapasztaltuk azt is, hogy a hallgatók kérdéseinek biztonságos meg-válaszolásában magunk is igénylünk konzultációt. Gyakran nem feles-legesen igényeljük a megerõsítést – vagy megfelelõ korrekciót – a fõis-kola egyes szervezeteitõl az adott hallgatókat érintõ kérdésekben a leírtvagy más módon terjedõ információkkal kapcsolatban.)

Szinte valamennyi tájékoztatást kérõ küzd részben azzal, hogy ellent-mondásos információkkal találkozik, részben azzal, hogy nehezen tud-ja a rendszerint nagy információs anyaghalmazból a releváns vagy szá-mára releváns, értékes információt kiválasztani, saját érdekeinekmegfelelõen értékelni, értelmezni. Rengetegen kérnek konzultációs ta-nácsot – s a fõiskolához való kapcsolat, biztonságérzet kialakulása szem-pontjából igen nagy jelentõséget tulajdonítunk ennek a kapcsolati for-mának. A konzultáció során bizalmi tõkét is építünk: ez alapjává válikannak, hogy a hallgatók visszatérjenek a tanácsadóba, ha más vagy ko-molyabb problémájuk támad.

Igen gyakori, hogy konzultációs igénnyel lépnek fel a diákok felvételé-vel foglalkozó, a fõiskolai ügyintézésben segédkezõ szülõk is. Az, hogya hallgatók helyett (vagy velük együtt) gyakran járnak el a szülõk egy-egy ügy rendezésekor, vagy azt mutatja, hogy az ügyintézés, az infor-mációszerzés, -értelmezés olyan bonyolult, hogy sem a tájékozódás, semaz ügyek elrendezése nem bízható „fiatal felnõttre”, vagy azt, hogy aszülõk a gyerekeiket nem tartják elég érettnek saját ügyeik intézésére.(Természetesen azt is jelentheti, hogy a szülõk olyan feladatokat vesz-nek át gyerekeiktõl, amit õk is meg tudnának oldani, s ezzel akár megis zavarhatják a hallgatótól elvárható felnõtt magatartás kialakulását.)Legjobb tudomásul venni és teljesíteni a szülõk konzultáció iránti igé-nyét.

102

3. Tanulmányi tanácsadás

A hallgatók igen sokféle – tanulmányok vitelével kapcsolatos – kérdés-sel küzdenek, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy e területen különösenmegtalálják saját megoldásaikat. Az információs, konzultációs és pszi-chológiai tanácsadás módszerei egyaránt hozzátartoznak a tanulmányitanácsadáshoz. A tanév rendjével, kurzusfelvételekkel és egyedi prob-lémákkal kapcsolatos kérdések is jelentkeznek az év szinte minden sza-kaszában. A hallgatók kezdik megtanulni, hogy érdemes bejönni hoz-zánk, mert ha magunk még nem tudunk is választ adni (új, bonyolult,különbözõ feltételekhez kötött megoldási lehetõségek vannak), felku-tatjuk a válaszokat. Az általunk közvetített hallgatói kérdések a fõisko-lai apparátus számára is jelzések, s azt eredményezhetik, hogy a szük-séges idõben (gyakran hamarabb, mint azt szükségesnek gondolják), ahallgatók számára körülhatároltabb formában jelölik ki a feltételeket.

A következõ területen vannak feladataink:– a tanulmányok végzésének feltételrendszerével kapcsolatos in-

formációs és konzultációs tanácsadás. Folyamatosan biztosítunkinformációs tanácsadást és személyes konzultációt mind a „hét-köznapi”, mind a „rendkívüli” kérdésekben. A Tanulmányi Osz-tály, tanszékek munkatársaival való kölcsönös kapcsolatunk a hall-gatók tájékozódását segíti, az esetleges elakadásokból valókilábolás lehetséges útjainak megtalálását biztosítja a hallgatókszámára;

– a tanulmányok végzéséhez kapcsolódó, feladatokra felkészítõ –készségfejlesztõ – tanulmányi tanácsadás. Ez a tanácsadási formaa tutorális tanácsadás jellegzetességeit viseli magán. Tanulási kon-zultációs lehetõséget hirdettünk kiscsoportos formában is. Vizs-gaidõszakokban a hallgatók igénylik – és nagyon hasznosnak ítélika tanárok és a hallgatók is;

– tanulási tanácsadás. Tanulás-módszertani tréninggel próbálkoz-tunk – több-kevesebb sikerrel;

– a tanulmányi és vizsgaeredményesség a tanulásra, teljesítésre va-ló személyes készenlétet igényel. Egyéni – mentálhigiénés, pszi-chológiai – tanácsadás gyakran indul tanulmányi, vizsgázási prob-léma jelentkezése esetén. A pszichológiai tanácsadással hatékonysegítséget tudtunk nyújtani a tanácsadáson részt vevõknek.

4. Karrier-tanácsadás

Az információs, konzultációs és pszichológiai tanácsadás módszerei hoz-zátartoznak a karrier-tanácsadáshoz is.

A karrier-tanácsadás elõkészítéseként információs bázisanyagot kezd-tünk kiépíteni – mind hagyományos, mind elektronikus formában – akarrierépítés érdekében. Bel- és külföldi tanulási és ösztöndíjszerzésilehetõségekrõl, munkahelyekrõl, információs helyekrõl és stratégiákrólgazdag anyaggal rendelkezünk.

103

Kérdõívvel megkerestük a fõiskolán korábban végzett hallgatókat, s afõiskolán még tanuló diákok karrierépítéséhez nyújtott tanácsadásbanaz õ pályaalakulásuk tapasztalataira, személyes segítségükre szeretnénképíteni.

A diáktanácsadó, valamint a DTI és a HÖK együttes szervezésében mun-kahelykeresésre, megfelelõ pályázat- és önéletírásra felkészítõ néhányelõadást és konzultációt szerveztünk. Segédanyagok állnak a hallgatókrendelkezésére a tájékozódáshoz, és munkatársaink felkészültek arra,hogy személyes segítséget is tudjanak adni ezek felhasználásában.

A karrier-tanácsadásban fontos szerepet szánunk az életpálya tervezé-sének. Ma még inkább a konkrét életviteli problémák kapcsán kerülsor ilyen jellegû tanácsadásra. (Például a fõiskolai tanulási problémákhátterében a pályával, pályacéllal való bizonytalanság húzódik meg, ígyannak rendezése érdekében keresnek meg. Gyakran továbbtanulási, pá-lyaváltási – átjelentkezési –, ösztöndíjszerzési kérdések foglalkoztatjáka hallgatót, nyelvtanulás céljából keres külföldi munkavállalási lehetõ-séget, s információszerzés céljából keresi meg a diáktanácsadót). Egyé-ni és csoportos, személyes és számítógéppel támogatott formábanegyaránt szeretnénk megfelelõ teret biztosítani a (pályatervkészítés ér-telmében vett) karrier-tanácsadásnak.

5. Mentálhigiénés, életvezetési, pszichológiai tanácsadás

Pszichológus és tanácsadó tanár mind a KJF-en, mind a Kandó KálmánFõiskolán segítséget nyújt a diákoknak, hogy személyes, életvezetési éskarrierproblémáikat megoldhassák.

Miután a személyes tanácsadási szolgáltatások igénybevétele a magyaror-szági kultúrában nem elterjedt – ugyanakkor tudjuk, milyen nagy jelen-tõsége lehet épp az ifjúkorban –, meg kellett találnunk a módját, hogya hallgatók igénybe vegyék ezt a tanácsadási szolgáltatást. A „szokvá-nyos” tájékoztató hirdetésre viszonylag kevesen jelentkeznek, s mindigcsak akkor, ha igen nagy a „szenvedésnyomás”. Tanár és egyéb, fõisko-lán dolgozó kollegák javaslatára kb. hasonló feltételek esetén veszikigénybe a tanácsadást. A tanulmányi idõszakban tanulási, életvezetésikérdésekkel, a vizsgaidõszakban kritikusabb élethelyzeti problémákkal,a végzéshez kötõdõ feszültségekkel, munkahely-keresési problémák-kal keresnek meg bennünket. Minden esetben fokális tanácsadásra vál-lalkozunk. Néhány hallgatónak pszichiáterrel való kapcsolatra is szük-sége van, ezért kialakítottunk ilyen tanácsadási lehetõséget is – amiheza pályázati támogatás teremti meg a bázist.

Tapasztalatom szerint jelenleg a curriculumban szereplõ tanácsadási kur-zusok, a kortárssegítõ-képzés és a tanácsadáson már részt vett hallgató„ajánlása” a „királyi út” a személyes tanácsadás iránti igény kinyilvánítá-sához, vállalásához akkor, amikor még „nem ég a ház”, de önismereti,önértékelési, pályaalkalmassági, párkapcsolati vagy egészségügyi – vagy

104

akár drog- – problémával küzd a fiatal. A drogprevenciós munkánkatéppen ezért elsõdlegesen ilyen programokhoz, utak kiépítéséhez sze-retnénk kötni.

6. Kortárs segítõ munka

A kortárs segítõ csoport alakítása-alakulása igen sok figyelmet, munkátigényelt. Nagyon fontosnak tartjuk a létét, mivel a hallgatókkal való élõkapcsolatot tudja biztosítani. A csoport lehetséges profilja színes – a fõ-iskolák eltérõ szakirányai következtében is: a személyes tanácsadástólaz internetes tanácsadásig, egy személyes edzésprogram összeállításá-ban nyújtott segítségtõl az érdekes témák megbeszélésének szervezé-séig sok minden érdekli a hallgatókat. A csapatépítés idõszakában, afelkészülési szakaszban vagyunk. Még elsõsorban róluk van szó – amegindult munka az õ kötõdés, kapcsolat, személyes problémáikkal valófoglalkozás iránti igényüket elégíti ki. Értékesnek (nemcsak szükséges-nek) tartjuk ezt a szakaszt abból a szempontból is, hogy folyamatosanépül a csoport létszáma. A tanácsadók szakmai együttmûködésén túl aközös hallgatói kortárs csoport szervezõdése a fõiskolák együttmûkö-désének a legtermékenyebb területe. A közös csoportmunka kifejezet-ten vonzó mindkét fõiskola hallgatói számára. Így a munka színesebbéválik a csoporton belül és a többi hallgatóval egyaránt.

Erõsségeink:– a KJF igényli a felsõoktatási tanácsadást;– részei vagyunk az intézményi rendszernek;– az alapvetõ tárgyi és szakmai feltételeink biztosítottak;– az információs tanácsadástól a konzultációs tanácsadáson keresztül

a pszichológiai tanácsadásig, az egyéni tanácsadástól a csopor-tos tanácsadásig, az optimalizáló tanácsadástól a fejlesztõ ésgyógyító tanácsadásig széles skálán mozog a munkánk. Tanács-adási rendszer kialakulásának folyamatát építjük;

– jó kapcsolataink vannak a magyarországi felsõoktatási tanácsadásszakembereivel, a mûködõ intézményekkel;

– vannak nemzetközi szakmai tapasztalataink is.

Problémáink:– a fõiskola szétszórtan helyezkedik el: a székesfehérvári anyainté-

zet mellett Budapesten és Siófokon is mûködnek kihelyezett ta-gozatok;

– sokféle szak van, így nem könnyû a kapcsolatépítés;– nincs még kellõ hagyománya a munkánknak – maga a fõiskola is

fejlõdõben, változóban van;– hagyomány nélküli az modell, ahogy három – eltérõ szakirányú,

finanszírozású (egy alapítványi és két állami), de egy városbanmûködõ – fõiskola a felsõoktatási tanácsadás terén együttmû-ködhet.

Rajnai Nadinka

105

KORTÁRS SEGÍTÕK

A diáktanácsadók egy csoportja a kortárs segítõk munkája „köré” szer-vezõdött. Pregnánsan ilyen a jelen pályázati program részesei közül azegri Eszterházy Károly Fõiskola Diáktanácsadója, a Szolnoki FõiskolaHallgató Tanácsadó Szolgálata, a szegedi Universitás DTI-je és némilegApor Vilmos Fõiskola (a programba be nem kapcsolódott más ilyen di-áktanácsadó is van az országban – pl. a Bárczi, KLTE vegyészcsoportja).A többi olyan intézményhez képest – ahol szintén dolgoznak kortárssegítõk (jelentõs szerepe van a kortárs segítésnek az ELTE, BME, Páz-mány Péter egyetemeken, a székesfehérvári Kandó Fõiskolán) – az jel-lemzi õket, hogy:

– a kortárs segítõk szakmai és személyes érdeklõdése (szoci-álpedagógus, szociális munkás, pszichológus, tanár szakos, me-nedzserhallgatók) vagy az intézmény artikulált elvárása (pl. ta-nulmányi tanácsadásban való segítségnyújtás) mindenképpformálja (vagy akár karakterizálja) a tanácsadási profilt és tevé-kenységeket. Jelenti ez azt is, hogy a kortárs segítõ hallgatók ér-deklõdésváltozása – a segítõk természetszerû folyamatos cseré-lõdésével együtt járón – némileg vagy akár erõteljesen is, mindenidõszakban színezi a tanácsadás tevékenységi irányultságát, kö-reit, módszereit;

– a kortárs segítés hagyományainak szerepe van a munkában;– a tanácsadási munkára felkészítõ képzés a tanácsadó mûködésé-

nek jelentõs területe;– a hallgatók különféle szabadidõs programjainak szervezése, a hall-

gatóknak nyújtott szolgáltatások népszerûek;– a kortárs segítõ csoportot fenntartó fenoménra (karizmatikus ve-

zetõre) elengedhetetlenül szükség van.

A kortárs segítõ hallgatók sokféle programot, szolgáltatást – pl. a film-klubot, tanulmányi és személyes tanácsadást – maguk szervezik, zöm-mel önkéntes segítõként, és alkalomnak tekintik az egymással, atanácsadási lehetõségekkel, a tanácsadókkal való találkozásra, kapcso-latfelvételre. Minden program alkalom a tanácsadáshoz szükséges pár-beszéd megteremtésére. A hallgatótársakkal való kontaktus, a szemé-lyesség, a kapcsolat meghatározó alapelve munkájuknak.

Az egyes tanácsadási területek, szintek közti kapcsolódásnak is jelentõ-séget tulajdonítanak, mivel látják, hogy az egyes hallgatóknak más-másterületen van igényük a támogatásra, más-más úton lehet kapcsolódnihozzájuk.

Ezen DTI-k mûködésében a különbözõ felsõoktatási tanácsadási terü-letek (információs, személyes, tanulmányi, drog-, karrier-tanácsadás, di-ákprogramok, tanulást segítõ szolgáltatások) integrált tevékenységként

106

valósulnak meg. (Ennyiben különböznek koncepcióban és gyakorlatuk-ban – eszközeikben, feltételeikben – is a HÖK által mûködtetett diák-központok mûködésmódjától, ahol ugyancsak több aktív és volt hallgatódolgozik munkatársként.) A tanácsadás egészét tekintik szolgáltatásnak,és nem különbözõ szolgáltatásokat akarnak nyújtani társaiknak.

A kortárs segítõk köré épülõ diáktanácsadók munkájának erõssége az,hogy tagjaik képzését és a hallgatók segítõ munkájának folyamatos tá-mogatását kiemelten kezelik (tanácsadásra felkészítés, esetmegbeszélé-sek, szupervíziók, szervezetfejlesztés, stábépítés), ami által közvetlen ésközvetett tanácsadási kapcsolatot is létesítenek a hallgatókkal.

A kortárs segítõk munkájára építõ diáktanácsadó intézményekben a mun-ka „hátterében” ott áll egy szakmailag erõs humán (pszichológia, me-nedzsment) tanszék, illetve olyan tanszéki, kollégiumi tanárok, akik atanácsadási munka szemléletét, szakmai színvonalát közvetítik, képvi-selik személyesen; tanácsadási munkára való felkészültségükkel, irányítómunkájukkal támogatják a tanácsadás szakszerûségét, a csoport haté-kony, szervezett mûködését. Az õ személyes elkötelezettségük fontos –mondhatni, meghatározó – eleme a tanácsadó mûködésének.

Tanácsadó munkájuk erõssége, hogy a hallgatói kapcsolatok révén aprogramjaik elfogadottak, népszerûek. Nehézségeik is státusukból adód-nak: az oktatók körében, a felsõoktatási intézmény szervezeti szintjéntalán kevésbé ismertek, elfogadottak (kivéve talán az Eszterházy Fõis-kolát, ahol a kortárs segítõk a tanulmányi tanácsadás hagyományai ré-vén jobban betagozódtak az intézménybe). Mivel a hallgatókkal valóközvetlen kapcsolat kritikus pontja a tanácsadók mûködésének (hiszena legfontosabb, hogy az ajánlott program „elérje” az érdekelteket), szer-vezõdési módjuk a leghatékonyabb út ahhoz, hogy a hallgatók igénybevegyék a – magyarországi kapcsolati kultúrában kevés pozitív hagyo-mánnyal bíró – segítõ szolgáltatásokat. Bizonyos preventív és gyógyítótanácsadási formák – mint pl. a drog- és egyéb addiktológiai tanácsadás– talajtalanok „a hallgatói háló” aktivitása, kiépülése nélkül.

E tanácsadók további erõssége a fiatalok kreativitása – a programok fo-lyamatos megújulása (részben azon az alapon, hogy a munkába bekap-csolódó, újonnan érkezõ hallgatók érdeklõdése folytonosan alakíthatjaa tanácsadási-szolgáltatási profilt részben azáltal, hogy az új tagok, frissszemmel nézve egy már bevezetett programot, meg tudják újítani a mû-ködtetést).

A kortárs segítõk „a saját bõrükön” érzik azt, hogy a diákságnak hol vanszüksége segítségre. Az a természetes fluktuáció, ami a hallgatók felsõ-oktatási intézményben töltött idejének korlátozottságával függ össze, idõ-rõl idõre nehézséget is okoz az intézményi állandóság megõrzésében.A hallgatók kortárs tanácsadóként csak egy-két évet töltenek el a diák-tanácsadóban, s ez mindig az újabb és újabb munkakezdet hátrányaivalis együtt jár.

107

108

Mivel a hallgatói munka, aktivitás ezekben az intézményekben igen je-lentõs, mind a kortárs segítõ hallgatók, mind a mûködésüknek keretetnyújtó tanácsadó intézmény részérõl szükségszerûen felvetõdnek a hall-gatói szervezetekkel való együttmûködés (pl. HÖK) különféle – hatás-köri, határkijelölési stb. – kérdései. Van, ahol ez – úgy látszik – meg-nyugtatóan, hatékonyan elrendezett (pl. Eger), máshol viszont azegyüttmûködés megoldandó kérdéseket vet fel – vagy legalábbis aktívproblémakezelést igényel.

Egerben, Szolnokon és Zsámbékon egy felsõoktatási intézmény kereté-ben mûködõ diáktanácsadóban találnak teret a kortárs segítõk, ami azintézményhez való kötõdés szempontjából is kölcsönösen jelentõs. Sze-geden a Diákcentrum kapcsolódik ugyan tanszékhez, egyetemhez, deönálló alapítványi formája meghatározóbb.

A diáktanácsadók eltérõ fejlõdése, hagyományai miatt profiljuk is elté-rõ: leginkább az egyes tanácsadási területek fejlettségi szintjében, az egyestanácsadási területen folyó munka súlyozottságában, volumenében mu-tatkoznak különbségek. A hallgatókkal való közvetlen kapcsolat, a sok-színûség, a kortárs csoport valódi (referencia) csoportként való mûkö-dése és a tanácsadás rendszerszerû felfogása azonban szinte egyöntetûenmeghatározó jellemzõje ezeknek a tanácsadóknak.

Az egri Eszterházy Károly Fõiskolán komoly hagyománya van a kortárssegítõ munkának (1995 óta mûködik diáktanácsadó). Önálló munka-egységként dolgozott az Információs Tanácsadás-blokk (feladatuk ahallgatók számára szükséges információk begyûjtése, rendszerezése, át-láthatóvá tétele és átadása). A Pszichológiai Tanácsadás-blokk munka-csoportjai egyéni tanácsadásra, a tanulási stratégiákat javító tréningektartására, illetve olyan csoportfoglalkozásokra specializálódtak, melyekenlehetõség nyílt megosztani egymással véleményüket, problémáikat.A kortárs segítõk több területen kipróbálhatják személyes (szociál-pedagógus hallgatók) kompetenciájukat. Gazdag programjuk a weblap-jukról megismerhetõ: www.ektf.hu/dti/.

Szolnokon a diáktanácsadó kezdeteit 1996-ra teszik, amikor a hallga-tóknak nyújtott pszichológiai tanácsadással indult a munka. A Soros Ala-pítvány pályázati programja nyújtotta lehetõség alapján újjáalakult di-áktanácsadóban a szabadidõs programok, a tematikus beszélgetések, atanulás-módszertani tréningek, az egyéni pszichológiai tanácsadás nép-szerû a hallgatók körében – a kortárssegítõ-képzés mellett. Tanulmá-nyi, gazdasági, kulturális, szociális, szabadidõs információkat adnak köz-re. A hallgatói „segítõi háló”, a hallgatói kapcsolati aktivitásnak teretbiztosító kortárs segítõ csoport mûködése talán a tanácsadás leghatéko-nyabb poblémafeltáró-megelõzõ feltételét képezi. A karrier-tanácsadásés az álláskeresést elõsegítõ csoportos és egyéni szolgáltatások (karri-erépítés, álláskeresési technikák, cégek bemutatkozásának szervezése),valamint a nemzetközi diákkapcsolatok és a külföldi tanulással kapcso-latos szolgáltatások (információk a lehetõségekrõl, pályázati anyagok

109

áttekintése és menedzselése) is kedvezõ fogadtatásra találtak. A városkulturális, oktatási, sport-, szabadidõs és ifjúsági intézményeivel, ren-dezvényeivel való kölcsönösen elõnyös együttmûködésre törekszenek.Nehézséget jelent a tanácsadó munkában az, ami a fõiskolán tanulók-nak maguknak is, általánosan is gondot okoz, hogy a hallgatók zöme„bejáró”. A hallgatók ugyanis arra törekszenek, hogy a városban, a fõis-kolán minél kevesebb idõt töltsenek el, idõben hazaérjenek, a legkeve-sebbet kelljen utazgatniuk.

Zsámbékon a három féléves kortárssegítõ-képzés részeként dolgoznaka diákok a diáktanácsadóban. Diáktanácsadó Szolgálat erõsségei közétartozik a pszichológiai-lelki tanácsadás, melyet a Pszichológia és Szo-ciálpszichológia valamint a Teológia Tanszékek oktatói végeznek. Szin-te minden hallgatót megszólítanak. A Diáktanácsadó Szolgálat szerve-zeti keretet adott a korábban is meglévõ szolgáltatásoknak. Filmklubmûködik, fénymásolást, nyomtatást vállalnak.

A kortárs segítés szerepe a diáktanácsadók mûködésében

Az országban a kilencvenes években elindult társadalmi, gazdasági át-alakulás természetesen a felsõoktatást sem hagyta érintetlenül. Számta-lan tényezõ, így például az egyetemeken, fõiskolákon tanuló diákokszámának emelkedése, a kreditrendszer fokozatos bevezetése, az egyesértelmiségi pályákon tapasztalható elhelyezkedési problémák, az egészmagyar társadalmat átható értékváltozás arra figyelmeztetett, hogy nap-jainkban az egyetemisták számára ma is folytonosan változók a diplo-maszerzés, elhelyezkedés körülményei és feltételei. A felsõoktatási in-tézmények az átalakulás szakaszában természetes módon el vannakfoglalva a strukturális átalakítás gondjaival, az alapvetõ infrastruktúramegteremtésével, az új tanulmányi szisztéma bevezetésének kérdései-vel – s a hallgatói oldallal való foglalkozásra ezután sem jut több idõ.Ugyanakkor maga az átalakulás, a rapid változások, mint tudjuk, min-dig nagyobb mértékben hívják elõ az érintettekben – jelen esetben ahallgatókban – a bizonytalanságot vagy szorongást, vagyis nagyobb mér-tékû támogatásra van szükségük, mint a konszolidált idõszakban.

A felsõoktatásban keletkezett hiányállapotot felismerve a diáktanácsadókmegerõsödésükhöz nem kizárólag professzionális szakembereket hív-tak munkatársi segítségül, hanem kortárs segítõket is. Õk – a tanács-adási feladatra felkészített – problémaérzékeny egyetemi, fõiskolai hall-gatók.

A nyugati egyetemeken ugyancsak találtunk példát kortárs segítõk te-vékenységére. A felsõoktatásban, valamint a káros szenvedélyek meg-elõzésének szakirodalmából ismert a terepen dolgozó laikus kortársak

110

szerepe. Általában olyan feladatokat látnak el, amelyekre õk képesekleginkább (terepen nyújtott közvetlen segítség) – vagy ami a szakem-berek számára nem is kellõképpen vonzó, szakmailag nem kielégítõmunka.

Jelenleg az ország különbözõ tanácsadóiban tevékenykedõ kortárs cso-portok speciális szerepet töltenek be a hallgatók és a professzionálissegítõk közti kapcsolat kiépítésében. Mivel az életvezetésben adódó konf-liktusok egy részével a diákok gyakrabban fordulnak saját hallgatótár-sukhoz, mint egy tanárhoz, a szervezett kortárs segítés fenntartja, õrziaz egymással való törõdést mint emberi értéket, ugyanakkor a segítésrevaló felkészültsége, társas (szervezeti) támogatottsága következtében akortárs segítõ csoport tagja hatékony tanácsadó tud lenni.

TAGTOBORZÁS, FELKÉSZÍTÉS A TANÁCSADÓI FELADATOKRA (KÉPZÉS)

Mivel kb. két évet tud egy önkéntes kortárs segítõ a diáktanácsadó mun-kájában eltölteni, új team kialakítására – képzésre – legalább kétéventesor kerül. Az önkéntesek felkutatása és a jelentkezõk közül azon hall-gatók kiválasztása, akiket a diáktanácsadó munkatársul tud fogadni,könnyebben történik azokban az intézményekben, ahol kialakul a ha-gyománya ennek a munkának. Induló tanácsadók olykor küzdenek atoborzással.

A toborzás egy lehetséges formája a plakáton, szórólapon való hirdetésközreadása. A különféle oktatási intézményben tevékenykedõ kortárssegítõk a segítõ tevékenység megkezdése elõtt speciális felkészítõ kur-zuson vesznek részt. Természetesen a felkészítés tartalmi és módszerta-ni felépítése nem független attól, hogy az önkéntes segítésre jelentkezõhallgató milyen jellegû graduális képzésben vesz részt (képzési szakirá-nya a segítõ munkához mennyire kapcsolódik). Ahol a leendõ pályáravaló készülés tantervileg megalapozta a segítéshez igényelt ismereteketés készségeket, ott gyakran elegendõ egy rövidebb felkészítõ program.Van olyan felsõoktatási intézmény, ahol a hallgatókat 80–100 órás fel-készítõ kurzussal segítik elõ kortárs segítõ munkájukra.

A következõkben a szegedi képzés tematikájának bemutatásán keresz-tül röviden vázoljuk azokat az alapvetõ ismereteket, készségeket, ame-lyekkel egy leendõ kortárs segítõnek rendelkeznie kell, függetlenül at-tól, hogy milyen kurzus keretében sajátítja el azokat.

KÉPZÉSI TEMATIKA

A képzés célja kapcsolatépítés a jelentkezõkkel és a jelentkezõk között,valamint természetesen az, hogy a felsõoktatásban tanuló hallgatók fel-készüljenek saját kortársaik informálására, lelki támogatására, progra-mok és tanfolyamok szervezésére és lebonyolítására. A felkészítés, a

111

feladatra való alkalmassá tétel útja a meglévõ spontán mentálhigiénésaktivitás felerõsítése, tudatosítása, ismeretekkel és készségekkel való bõ-vítése.

A szegedi képzés tartalmi szempontból öt nagyobb tematikus modulrabomlik.

I. Személyiségfejlesztés, önismeret (tréning)Cél: reális énkép tudatosítása.

Tematika:a meglévõ domináns és látens személyiségjegyek feltérképezése. Azeddigi életút globális áttekintése. Értékrendszer, világkép, karrierterve-zés, jövõkép.

II. A felsõoktatásban tanuló diákok életében potenciálisan elõfor-duló problématerületekkel való ismerkedés

Cél: a problémaérzékenység fejlesztése

Tematika:a) Identitás, felnõtté válás:

– tévutak az identitásformálás során;– káros szenvedélyek;– krízishelyzetek és felismerhetõségük;– az átmeneti életkorból és életmódbó adódó speciális problémák: Ki vagyok én? Mit akarok a világban?;– a kollégiumi lét konfliktusai.

b) Tanulással kapcsolatos kérdések:– hatékony tanulás, sikeres teljesítmény;– kudarcok és feldolgozásuk;– több önálló szak párhuzamos végzése;– évkihagyás, évhalasztás, évismétlés.

c) Kilépés az életbe:– pályaválasztás, pályamódosítás;– karriertervezés, munkába állás.

d) Rétegspecifikus kérdések:– középiskolások felkészítése a felsõoktatásra, csoportos és egyéni tanácsadás;– külföldi hallgatók beilleszkedésének segítése;– külföldön tanuló magyar hallgatók felkészítése;– mozgássérült hallgatók felsõoktatási életvezetésének segítése.

III. A segítõmunka személyes eszköztáraCél: a segítésben hasznos speciális készségek fejlesztése, segítõmódszerek és technikák elsajátítása.

Tematika:– a segítõ beszélgetés technikájának alternatívái;– empátiát és kongruenciát fejlesztõ gyakorlatok;– kapcsolatfelvétel, kapcsolatépítés, kapcsolat befejezése, a segítõ-

munka lezárása;

112

– az információs, az életvezetési, valamint a pszichológiai tanácsadáskapcsolata és eltérõ pontjai;

– a kortárs segítõk kompetenciahatárai;– speciális készségek a terepmunkában;– a segítés etikai kérdései.

IV. A kortárs segítés speciális területei és a mûködés feltételeiCél: a kortárs segítõ munka területeinek megismerése.

Tematika:– pszichológiai, életvezetési tanácsadás és megszervezése;– információs tanácsadás és megszervezése;– program- és kampányszervezés;– reklám és propaganda;– financiális kérdések.

Ebbe a szakaszba tapasztalt kortárs segítõk is bekapcsolódnak.

V. Egyéni tervkészítés féléves intervallumra

Ebben a szakaszban a tapasztaltabb kortárs segítõkkel közös munka zajlik.

A felkészítõ szakaszt követõen egy olyan gyakorlati tanulási idõszak kö-vetkezik, amikor az újonnan bekerült segítõ egy tapasztalt társával dol-gozik együtt, majd rendszeres szupervízió mellett folytatódik a munka.

113

A KORTÁRS SEGÍTÕK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI

A DIÁKTANÁCSADÁS KERETEIN BELÜL SZEGEDEN

Informálás, tájékoztatás középiskolákban a felsõoktatás sajátosságairól.Osztályfõnöki órák megtartása speciális, a középiskolásokat foglalkoz-tató témákban.

Az egyetemi, fõiskolai hallgatóktól kapott információk életközeliek, él-ményszerûek. Leginkább a továbbtanulás küszöbén álló 11. és 12. osz-tályosok igénylik, de az alsóbb évfolyamokon is jelentkezik rá igény.

Gólyatáborok szervezése, az új elsõévesek fogadása

A gólyatábor lehetõséget ad arra, hogy a gólyák megismerkedjenek akortárs segítõkkel, akikhez késõbb kérdéseikkel, problémáikkal fordul-hatnak. A gólyatáborokban való részvétel egyfajta terepmunkát jelent akortárs segítõk számára.

Tanulmányi tanácsadás a tanév kezdetén és év közben

A beiratkozás idõszakában fokozott mennyiségû tanulmányi tanácsadásravan szükség, mivel a hallgatók ilyenkor szembesülnek – fõként az elsõ-évesek – a tanrend, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, a kreditrendszerfogalmával; a kurzusfelvétel, órarend-összeállítás nehézségeivel. Ebbenaz idõszakban kihelyezett standokkal elõsegíthetõ a hallgatókkal valókontaktus létesítése, nagyobb lehetõségek teremthetõk a tanácsadásigénybevételére.

Információs tanácsadás, információs bázis kiépítése és bõvítése

Az információs bázis létrehozásával (pl. könyvtári szolgáltatások, uta-zási információk, orvosi ellátás, kulturális események…) és folyamatosbõvítésével lehetõvé válik a hallgatók életének megkönnyítése az egye-temi városban. A hallgatók tudják, milyen információ hasznos, és sze-mélyes tapasztalataikat is megosztják társaikkal.

Reklám-, propagandatevékenység

Ahhoz, hogy a hallgatók forduljanak a diáktanácsadó munkatársaihoz,tudomást szerezzenek tevékenységükrõl, szolgáltatásaikról, a magas szín-vonalú munkán túl megfelelõ reklámtevékenység is szükséges. A kor-társ segítõk igen hatékonyak a személyes hírvivésben és az ötletes in-formációhordozók készítésében.

114

Személyes tanácsadás

A kortárs segítõk tevékenységének talán ez a legvitatottabb területe.A szegedi Diákcentrum Universitasban szerzett sokéves tapasztalat alap-ján elmondható, hogy megfelelõ elõképzettség után, folyamatos szu-pervízió mellett az életvezetési problémák, hétköznapi konfliktusok ke-zelésében azok a kortárs segítõk, akik a mentálhigiénés tanácsadásfogadóóráin ügyeletet látnak el, diáktársaiknak jó partnerei tudnak len-ni. A kompetenciahatáraik ismeretében semmiképpen nem vállalnak pa-tológiás, krízishelyzeti eseteket. A képzés és szupervíziók során jól kö-rülhatárolható az a mélység, ameddig elmehetnek. Azok a kortárs segítõk,akik fõként terepen (nagyobb kollégiumokban) dolgoznak, nyitottak akülönféle devianciák, káros szenvedélyek észlelésére, s képesek olyansegítõ beszélgetés kezdeményezésére, amely a mélyponton lévõ hall-gatót elvezeti a megfelelõ szakemberhez.

A kortárs segítõ szolgáltatások megszervezése

A kortárs segítõk tevékenysége részben az aktuális tanácsadók irodájá-ban zajlik – kialakított ügyeleti idõkeretben –, részben pedig terepen,az egyetemisták hétköznapjaihoz alkalmazkodva.

A kortárs segítõk szerepei más-más módon alakulnak az egyes intéz-ményekben. Van olyan diáktanácsadó, ahol a hallgatók már a felkészü-lés során specializálódnak a különféle feladatok elvégzésére, s felada-taiknak megfelelõen külön teamekben dolgoznak (pl. Eszterházy KárolyTanárképzõ Fõiskola, Budapesti Mûszaki Egyetem). Másutt az önkéntessegítõk az aktuális igényeknek megfelelõen többféle terület ellátásárais vállalkoznak (Szeged, Diákcentrum Universitas; ELTE BTK Diáktanács-adó Központ stb.).

A diáksegítõk mint szervezet

A kortárs segítõ csoport a vállalt feladatok ellátása érdekében szerve-zetten együttmûködõ emberek csoportja, ahol formális és informális kap-csolatok alakulnak, szervezeti élet zajlik. A legkülönfélébb alakulástör-téneteket megismerve megállapítható, hogy a hazai kortárs segítõcsoportok szervezõdése a klasszikus informális és a teljesen formalizáltszintek közötti skálán oszlik el. Ahol a megalakulás szorosan kapcsoló-dik más diákcsoport tevékenységéhez (pl. HÖK), ott hamarabb jelen-nek meg a formális csoport jellegzetességei, másutt inkább karitatív kö-zösségek mûködéséhez állnak közelebb, amelyeket egy meghatározószemélyiségû tanár fog össze.

A kortárs segítõk kivétel nélkül ingyen vagy egészen jelentéktelen tisz-teletdíj ellenében végzik segítõ tevékenységüket, így a financiális kér-dések nem játszanak szerepet a tanácsadóhoz való kötõdésben.

115

Az eddig létrejött segítõ csoportok különböznek egymástól abban, hogytevékenységi körüket mennyire önálló módon vagy intézményi vezetõiutasításra alakítják ki. Tapasztalatunk szerint hatékonyabbak az auto-nómabb módon mûködõ kortárs segítõk, akik természetesen állandókonzultációs kapcsolatban lehetnek a diáktanácsadó szakembereivel, ta-náraikkal.

Azokban az intézményekben, ahol a diáktanácsadó függetlenül mûkö-dik a hallgatói önkormányzattól, fel szokott merülni a szerepek alakítá-sának, az együttmûködés kereteinek és a pozíciók meghatározásának akérdése. A HÖK jól meghatározott pozíciókkal rendelkezik a felsõokta-tási intézmények struktúrájában – míg a kortárs segítõ diákok nem.

Érdemes szólnunk arról, miként szabályozzák az egyes diáktanácsadóka csoporthoz vagy szervezethez tartozás feltételeit. Néhány diáktanács-adóban pusztán a belsõ jó érzés, az együttmûködési szokásrend az alapjaannak, hogy mi az, ami egy kortárs segítõ szerepének, diáktanácsadó-hoz kapcsolódásának szabályait alakítja. A szervezetek egy másik köre,ahol nyíltan – de csak szóban – megfogalmazott szabályok határozzákmeg a csoporthoz tartozás feltételeit (ilyen pl. ha valaki kétszer nemmegy be ügyelni, nem számítanak rá többet, kimarad).

Vannak olyan kortárs segítõ csoportok, ahol írásban kötnek megállapo-dást az önkéntes segítõkkel, s annak betartását idõrõl idõre ellenõrzik.Ilyen például a Diákcentrum Universitas is.

Végezetül a szervezeti kérdések vonatkozásában meg kell állapítanunk,hogy egyre több kortárs segítõ csoport döbben rá az országban arra,hogy csak akkor lehetséges a hosszabb távú hatékony mûködés, ha ki-lépnek az amatõr formából, és a szó nemes értelmében professzionálismódon mûködnek. A nemes szándék mellett megfelelõ vezetõ kell, akijól szervezi a közösséget, megfelelõen tervezett a program és a szolgál-tatások rendszere, továbbá biztosított a munkához megfelelõ infrastruk-túra.

Miért jó kortárs segítõnek lenni?

Napjainkban a felsõoktatásban az ifjúsági szervezetek színes kavalkád-jával találkozhatunk. Ha megkérdezzük a bennük dolgozó fiatalokat, akülönbözõ szervezetekben más-más választ kaphatunk a segítésben valórészvétel motívumairól. Sokféle diákszervezetbe azért lépnek be a hall-gatók, mert az ott töltött idõben közéleti aktivitási lehetõségekre vanalkalom, tapasztalatokat gyûjtenek, információs, kapcsolati tõkét épít-hetnek ki. Számíthatnak arra, hogy befektetett munkájuk a felnõtt világ-ba kilépve megtérül.

A diáktanácsadók másfajta elõnyöket biztosítanak a kortárs segítõknek.

116

A motiváló tényezõk közül a legkiemelkedõbb a segítõ szerepnek, sze-mélyes szociális kompetenciának átélése. Nagyon jól tudjuk, hogy egye-temeink, fõiskoláink milyen nagy hangsúlyt helyeznek az elméleti kép-zésre, és milyen kicsi a gyakorlati készségek fejlesztésének lehetõsége.A diáktanácsadók ideális közeget kínálnak az önkipróbálásra, hiszenegy-egy hallgató támogatás mellett, védetten, mégis a gyakorlatban ta-pasztalhatja meg és fejlesztheti önmagát.

Álljon itt egy vallomás errõl:„Én iszonyúan féltem attól, hogy mi lesz, ha egyszer csak bejönvalaki hozzám az ügyeleti idõpontomban. Nem tudtam elképzel-ni, mit kezdek majd vele. Aztán egyszer jött egy lány, akiben na-gyon sok volt a feszültség, az indulat.Elmentünk egy külön szobába, és elkezdtünk beszélgetni. Ami-kor kijöttünk a szobából, nagyon boldog voltam. Örültem annak,hogy végre megtört a jég, és egész jól sikerült a beszélgetésünk.Hirtelen elmúltak a kétségeim, hogy én erre teljesen alkalmatlanvagyok. Óriási megkönnyebbülés volt, és egy kicsit többnek érez-tem magam, önbizalmat adott. Azóta persze már rájöttem, mit csi-náltam kevésbé jól, mit kellett volna esetleg másképp, de akkornagyon jól éreztem – és hasznosnak, fontosnak – magam.”

Nem kevésbé fontos elõnye a kortárs segítõ csoportokban való részvé-telnek az, hogy referenciacsoporttá válhat. Manapság – amikor akreditrendszer bevezetésének következtében felbomlottak a tanulócso-portok – valódi kincs egy mérvadó szervezett közösség.

Végezetül…

A fentiekben bemutatott kortárs segítõ tevékenységnek gazdag spekt-rumából egyértelmûen látható, hogy munkájukra szükség van, van terea diáktanácsadókban. Ugyanakkor nincsenek sztenderdek a mun-kakereteikre. A napjainkra létrejött, mûködõ kortárs segítõ csoportokegymástól teljesen eltérõ fejlõdési stádiumban vannak. Az összehangol-tabb mûködés érdekében a Felsõoktatási Tanácsadás Egyesület a kö-zeljövõben ki szeretné dolgozni a kortárs segítés sztenderdjeit mind afelkészítésre, mind a mûködési keretekre vonatkozóan. Ennek megszü-letése segítségükre lehet a már mûködõ és a jövõben szervezõdõ diák-tanácsadóknak is.

Szenes Márta

117

118

A Diákcentrum Universitas, Szegedmûködésének bemutatása

ELÕZMÉNYEK, MEGALAKULÁS, FEJLÕDÉS

A Diákcentrum Universitas 1992-ben alakult Szegeden, a József AttilaTudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ésa Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola néhány szakemberének és diákjá-nak kezdeményezésére.

A Diákcentrum megalakulásakor alapkoncepciójának lényege az volt,hogy a pszichológia legkülönfélébb eszközeivel segítse a felsõoktatás-ban tanuló diákok beilleszkedését az új tanulmányi keretekbe, biztosít-sa eredményes fejlõdésüket a pályára való felkészülés során, segítsen akarrierépítésben, valamint a jövõtervezésben; továbbá támogassa az élet-kori sajátosságokból adódó krízisek, feladatok megoldását.

Filozófiánk megfogalmazásának egyik sarkalatos pontja az az érték, melyszerint a felsõoktatásnak felelõsséget kell vállalnia a személyiség egé-szének fejlõdéséért, nem kizárólag az intellektuális szféra fejlesztéséért.

Az indulás „ártatlan” szakaszában a szegedi felsõoktatási intézményekszakemberei kooperábilisnak bizonyultak, és ennek következtében aDiákcentrum mûködését biztosító pályázatokat közösen lehetett bead-ni, valamint egymással szoros együttmûködésben lehetett dolgozni. Eza tény nem csupán az adminisztrációt egyszerûsítette, de biztosította fi-lozófiánk megjelenésének egy másik sarkalatos pontját, a sokszínûsé-get, amely a Szegeden különbözõ intézményekben tanuló hallgatók kö-zös programjaiban, tréningjeiben, önálló kezdeményezéseiben jelenhetettmeg.

Tapasztalataink szerint Szeged olyan optimális méretû egyetemi város,ahol egy egységes koncepcióval, átfogó programmal, ám több helyszínneltevékenykedõ központ képes jól mûködni.

Ugyanakkor a Diákcentrum történetének további szakaszában töréspon-tok mutatkoztak: ennek következtében az egyes intézmények önállóankívántak pályázni, várva ettõl a jobb gazdálkodási feltételeket, illetve aszakmai önállóságot, sikert.

A különválást követõen a jelen tanulmányban bemutatott Diákcentrumigyekezett õrizni universitás-minõségbeli mûködését, de természetesenerre a korlátozott anyagiak miatt csak bizonyos területeken volt képes.Így tevékenységét 1995–1998 között fõként csak a József Attila Tudo-mányegyetem hallgatóira koncentrálta.

119

Az 1999-ben Soros Alapítványtól nyert sikeres pályázat megteremtetteannak lehetõségét, hogy központunk képes legyen szolgáltatásait bõví-teni, s esetleg az eredeti koncepciónak megfelelõen elérhetõvé tenni aSzegedi Tudományegyetem hallgatóinak egésze számára, s valódi pár-beszéd indult el az egyetemvezetés, más diákszervezetek és köztünk.

Tevékenységünk kezdetén módszertani szempontból a pszichológia leg-különfélébb eszközei álltak a fókuszban. A mûködés során be kellettlátnunk, hogy ahhoz, hogy a hallgatók számára a legoptimálisabb élet-vezetési minõséget biztosítsuk, számos más alkalmazott tudományra, is-meretre, módszerre is szükség van.

A DIÁKCENTRUM UNIVERSITAS ELHELYEZKEDÉSE AZ EGYETEM

STRUKTÚRÁJÁBAN, BELSÕ FELÉPÍTÉSE

A Diákcentrum Universitas jelenleg a Szegedi Tudományegyetem diák-tanácsadója. Fõállású alkalmazottait az Universitas közös anyagi teher-vállalással biztosítja.

Diákcentrum igen lazán kapcsolódik az egyetem szervezetéhez, szer-vezetileg önálló, mellérendelt kapcsolatban áll más öntevékeny diák-szervezetekkel.

Megalakulásának történetébõl fakadó függetlensége számos elõnnyel jár,például a gyors szolgáltatási profil kialakítása, illetve változtatása, cen-zúra nélküli programkínálat stb. Ugyanakkor – bár nem felsõbb megbí-zatásra – valamilyen törvénybe foglalt állami feladatot hajt végre, még-sem tagja az egyetem döntéshozó fórumainak. Tevékenységénektapasztalatairól nem tud tájékoztatni a formális kommunikációs csator-nákon, és hozzá is csak informálisan, kerülõ úton jutnak el az informá-ciók, kari, egyetemi döntések. Az egyetem fontosabb fórumai, vezetõtisztségviselõi számára félévente készül jelentés a Diákcentrum tevékeny-ségének dokumentálása céljából.

Belsõ szervezeti felépítését tekintve egy kortárs segítésre szervezõdött– az egyetemen bejegyzett – öntevékeny hallgatói csoport és egy szak-emberekbõl álló csoport kooperációja alkotja a Diákcentrumot. A Diák-centrum egészét a szakmai vezetõ fogja össze egy személyben, aki felelaz ott zajló szakmai munkáért, illetve financiális vonatkozásokért. A te-vékenységet társadalmi munkában, nem függetlenített státus keretébenvégzi, ami jelentõs mértékben megnehezíti a feladatok folyamatos ésmagas szintû ellátását. A tanácsadó munkájába bekapcsolódó szakem-berek részidõben, megbízási szerzõdés keretében, vagy ösztöndíj elle-nében végzik tevékenységüket. Az öntevékeny kortárs segítõk csoport-ját egy közösen megválasztott hallgató fogja össze, aki folyamatoskonzultációs kapcsolatban áll a szakmai vezetõvel.

120

Diákcentrum adminisztratív feladatainak ellátása, a pályázatok figyelé-se, a pályázati elszámolások elkészítése, az iroda és a kortárs csoportmûködését összekötõ feladatok koordinálása az irodavezetõ feladata,aki 1999-tõl fõállásban látja el az említett munkakört. A Diákcentrummásik függetlenített alkalmazottja egy korábban kortárs segítõként te-vékenykedõ hallgató, aki jelenleg polgári szolgálatát tölti a szervezetnél.

Meg kell említenünk, hogy a Diákcentrum stabilabb és folyamatos mû-ködése érdekében 1994-ben alapítványt hozott létre, s azt követõen többszálon nyílt lehetõség a pénzügyi feltételek biztosítására. A Diákcent-rum szolgáltatásaival szemben támasztott követelmények egyértelmûenkövetkeznek abból a történeti ténybõl, hogy az intézményt nem felül-rõl jövõ kezdeményezés, kari vagy egyetemi határozat hozta létre, ha-nem alulról szervezõdött, függetlenül más felsõoktatási egységektõl.

Az igények pontos megfogalmazására a megalakulást megelõzõ többévre visszanyúló pszichológiai tanácsadási tapasztalat adott lehetõséget.Másrészrõl munkánkat folyamatosan igényfelmérésekkel készítjük elõ,korrigálva és bõvítve a szolgáltatások sorát.

Az igények tapasztalásának egy további adekvát forrása és terepe a fel-sõoktatásban való tanítás. A pszichológiai, pedagógiai, szociológiai tár-gyak tematikáját ismerve számtalan olyan témával találkozunk, amely

A Diákcentrum szervezeti keretei

121

hiányzik a hivatalosan meghirdetett kurzusok sorából, melyek ugyan-akkor elengedhetetlenek a jövõ értelmisége számára, részét képezik azáltalános mûveltségnek.

A fentieknek megfelelõen a következõ fõbb szükségletek, elvárások fo-galmazódnak meg központunkkal szemben:

– segítségnyújtás általános életvezetési kérdésekben, információk;– tájékozódás tanulmányi ügyekben;– az egyetemi polgárrá válást, beilleszkedést segítõ ismeretek és

készségek;– speciális tanulási stílus az egyetemen, vizsgarutin;– széles spektrumú pszichológiai kultúra, önismeret;– diákjogok az egyetemen;– életút tervezés, belépés a munka világába.

A Diákcentrum különös figyelmet fordít arra, hogy a folyamatosan vál-tozó szükségleteket észlelje, illetve azokra megfelelõ programokat, szol-gáltatásokat építsen. A változó egyetemi létre való gyors reagálást külö-nösen jól segítik a központunkban tevékenykedõ kortárs segítõk.

A MÛKÖDÉS ALAPELVEI, CÉLKITÛZÉSEI, AZ ELLÁTOTT FELADATOK. EDDIGI

TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK

A Diákcentrum profiljából adódóan célunk az egyetemen tanuló diá-kok mentális jólétének szolgálata. Alapelvünk, hogy minden hallgatóingyen érhessen el olyan szolgáltatásokat, melyek az optimális testi, lel-ki, szellemi fejlõdés feltételei, s melyek egyébként nem képzik részét ahivatalos felsõoktatási tanulmányoknak.

Alapelvünk továbbá, hogy minél korábban teremtsünk a hallgató szá-mára a zökkenõmentes életvezetéséhez szükséges körülményeket, hogyaz értékes tanulmányi idõbõl minél kevesebb teljen el a tájékozódással,alkalmazkodással.

Lényeges, hogy szolgáltatásaink könnyen elérhetõek legyenek, ne le-gyenek kiváltságos és hátrányos csoportok az egyetemen. Az esetlegesinduló hátrányok csökkentését is szem elõtt tartjuk (kistelepülésrõl szár-mazók, mozgássérültek, kollégisták).

A megfogalmazott, deklarált célokból, alapelvekbõl és naprakészen fel-mért szükségletekbõl a következõ feladatok adódnak:

– egyéni pszichológiai, életvezetési tanácsadás;– csoportos tájékoztatás, tanácsadás, tréningek;– információs bázis kiépítése és mûködtetése;– öntevékeny csoportok létrejöttének facilitálása;– tematikus rendezvénysorozatok (elõadások, filmklub);– önmenedzselés, PR tevékenység;– kapcsolatépítés az egyetemen belül és azon túl.

122

A szorgalmi idõszakok elején a kortárs segítõk két-két hétig kiemelt ta-nulmányi tanácsadással állnak az érdeklõdõk rendelkezésére. Ilyenkorfõként elsõsök jönnek, a leggyakoribb kérdések a következõk: hogyankell kitölteni a kurzuslapot, mikor kell leadni az indexet, hogyan leheteligazodni a tanrendben (egyesek itt jutnak hozzá a tanrendhez), mithol kell intézni az egyetemen, melyik tanárnál milyen órát érdemes fel-venni, mit jelentenek a különbözõ vizsgatípusok, melyek az általáno-san mûvelõ tárgyak, miket kötelezõ felvenni stb.

Az alábbi táblázatok segítségével áttekintjük a Diákcentrum szolgáltatá-sainak rendszerét:

evtítevikervénat1egésynekévetsatisrevinUmurtneckáiDA

A TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE óh.XI óh.X óh.IX óh.IIX óh.I óh.II óh.III óh.VI óh.V óh.IV

,iaigólohcizspinéygEsádascánatisétezevtelé

levésétezevsugólohcizsp

isétezevteléinéygEsrátroKsádascánat

lessétezev

iynámlunatvíznetnIasádascánat

nabkazsõdiiletévlefsuzruk

,teleygüsóicámrofnIiynámlunatsonálatlá

sádascánat

sotroposC,kegninérT:kosádascánatamárdohcizsP

gninértnatrezsdómsálunaTiteremsinÖ)inat-ízaL(sézevretreirraKtroposc

,akitzsanmigláuxezSgninértõtígestsédekzsellieB

.btskenkesevé.I

bulkmliF,rökõzpéknÖesétetdökûm

,komargorpsilárutluKesézevrezskosádaõle

sátatzokéjáTzakankosáloksipézök

.lp(lõrteléimeteygeikönõfylátzsoóygahdner

erdnEirávgáSakáró)nabmuizánmiGólrokayG

letévzsérserezsdneR,nokáicnerefnokiamkazs

nekesézpékbbávot

123

Szolgáltatásaink bemutatásából alapvetõen kitûnik, hogy részben a men-tálhigiénés prevenció elvét vallva megelõzõ programokat, tevékenysé-geket kínálunk, részben pedig beavatkozó jellegûeket. A kínált ismere-tek és készségek egy jól elkülöníthetõ csoportja közvetlenül segíti asikeres tanulmányokat, illetve a sikeres karrierépítést. Más részük köz-vetett kapcsolatban van a sikeres életvezetéssel.

KAPCSOLATRENDSZER, KAPCSOLATTARTÁS ÚTJAI, MÓDOZATAI –KOMMUNIKÁCIÓ INTÉZMÉNYEN BELÜLI S AZON KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL

Tevékenységünk szemléletébõl fakad, hogy szeretnénk szolgáltatásaink-ról, programjainkról minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtani. Errea célra számtalan formát találtunk s keresünk a továbbiakban is. A kö-vetkezõkben néhányat felsorolunk:

1. A tanév kezdetén minden hallgató indexébe könyvjelzõ for-mában szórólapot helyezünk el.

2. Lehetõség szerint szereplünk a karonként megjelenõ tanrend-ben.

3. Állandó hirdetõfelületeink vannak, ahol az információkat he-tente frissítjük.

4. Alkalmi rendezvényeinkrõl szóló plakátjainkat nagy példány-számban szórjuk szét.

5. A bölcsészkar Pszichológia Tanszékének munkatársai szemé-lyesen, az oktatási órákat megelõzõen bekapcsolódnak a tá-jékoztatásba.

evtítevikertéh1egésynekévetsatisrevinUmurtneckáiDA

õftéh ddek adrezs kötrötüsc ketnép

,sugólohcizsP,retáihcizsp-éigihlátnem

eteleygüsukin

81–61giáró

71–51giáró

71–41giáró

srátroKsádascánat

81–01giáró

81–01giáró

81–01giáró

81–01giáró

21–01giáró

,sóicámrofnIiynámlunat

teleygü

51–9giáró

51–9giáró

51–9giáró

51–9giáró

21–9giáró

bulkmliF rokaró81

,kosádaõlEkeséteglézseb

ttetetzeygelakkódaõlEnabtnopõdi

avialamlIrökõzpéknÖ

rokaró61

124

6. Rendszeres rovatunk van az egyetemi ifjúság körében olva-sott több újságban is.

7. A szegedi médiában (rádió, újság) havonta nyújtunk magunk-ról tájékoztatást.

8. Nagy létszámú rendezvényeinken tájékoztatunk a következõciklus várható programjairól.

Az egyetemeken belüli szervezetekkel való párbeszéd nem volt jellem-zõ a megalakulás idõszakára. Érdemi kapcsolatalakítás akkor indulha-tott el, amikor már a Diákcentrum is rendelkezett kapcsolatokkal, lebo-nyolított néhány nagy sikerû rendezvényt, és kezdte megtanulni, mikéntartikulálja magát az egyetem terében.

A Hallgatói Önkormányzattal való párbeszéd közel öt évvel ezelõtt in-dult meg. Tevékenységünket örömmel fogadták, bár nem nézték jó szem-mel az intézményen belüli önállóságot. Munkánk elvi elfogadásakéntszándéknyilatkozatot írtak alá a további támogatásunkról. Napjainkrasikerült elérnünk, hogy a Diákcentrumot a Hallgatói Önkormányzat, va-lamint a hallgatóknak ugyancsak szolgáltatást nyújtó Hallgatói Iroda iselismeri. Munkánkról kölcsönösen tájékoztatjuk egymást, bizonyos fela-datokat egymással együttmûködve oldunk meg. A Diákcentrum ugyan-akkor gazdasági szempontból még mindig „gyermeksorban” van, függ-ve az „apától”, aki inkább csak zsebpénzt, mint megélhetési keretet juttatneki.

Egyértelmûen jó kapcsolat alakult ki az egyetemi Kulturális Iroda és aDiákcentrum között pályázati támogatás formájában.

Az utóbbi évben alakult és fejlõdik diáktanácsadónk kapcsolata a Hall-gatói Állásközvetítõ és Karrierirodával. Az elmúlt évben az Állásbörzeszervezésében közösen vettünk részt, illetve speciális tréninget szervez-tünk végzõs hallgatók számára. A diáktanácsadó a karriertervezés pszi-chológiai síkját vállalta el: egyénre szabott pályaorientáció, életút- éskarriertervezés, elsõ interjús technikák oktatása. A Karrier Iroda ren-delkezik olyan adatbázisokkal, ahol a végzõs hallgatók és a munkaadókegymásra találhatnak.

A Diákcentrum megalakulása óta törekszik arra, hogy az egyetem kol-légiumaiban is megfelelõ szintû szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Kez-detben kortárs segítõink kihelyezett ügyeletet láttak el. A tapasztalatokazonban azt mutatták, hogy sokkal hatékonyabb, ha nem hivatalosanmeghatározott idõkeretekben és kötött helyszínen, hanem terepmun-kaként végzik segítõ tevékenységüket. Sok kortárs segítõ lakik kollégi-umban, így ennek megoldása nem ütközik akadályokba. Ezenkívüligyekszünk minél több programot különbözõ kollégiumi épületekbenlebonyolítani, így kerülve közelebb a hallgatókhoz.

125

A diáktanácsadó hosszabb távon csak akkor képes eredményesen mû-ködni, ha folyamatos kapcsolatot tart szûkebb és tágabb környezetével.Az eddig bemutatott egységeken túl említést kell tennünk az ambulánsFelnõtt Ideggondozóról, valamint a Pszichiátriai Klinikáról. Amennyi-ben pszichológiai tanácsadásunk során hatáskörünkön kívül esõ prob-lémával találkozunk, felvesszük a kapcsolatot a megfelelõ egészségügyiintézménnyel.

A prevenció terén végzett munkánk során aktív kapcsolatban állunk Sze-geden és Makón néhány középiskolával (osztályfõnöki órák tartása), il-letve nagyobb kollégiumokkal (önismereti csoportok, káros szenvedé-lyek prevenciója).

A kulturális programok szervezésében kiváló partnerünk a SZITI Infor-mációs és Tanácsadó Iroda. Több városi méretû kulturális és mentálhi-giénés rendezvényt bonyolítottunk le együtt, nagy sikerrel (Jó napot,Szeged! 1997., Családi hétvége a MOL-nál, 1999. stb.)

A diáktanácsadók munkáját országos szinten a Felsõoktatási TanácsadásEgyesület koordinálja, amelynek megalakításában és munkájában folya-matosan részt veszünk.

AZ INTÉZMÉNY ELHELYEZÉSE – INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZÕK

A Diákcentrum megalakulása óta számtalan helyen talált otthonra, ígymûködési tapasztalatai a különbözõ helyek függvényében is alakultak.A Csongrád Megyei ÁNTSZ Klub helyiségétõl a bérelt lakásig sokféleelhelyezésünk volt. Jelenleg az egyetem Bölcsészettudományi Karán15 m2-es iroda + 25 m2-es tréningszoba áll rendelkezésünkre.

A leghatékonyabban azóta tudunk mûködni, hogy a Diákcentrum be-került az egyetem területére. Ez a hallgatókkal való közvetlen kommu-nikációban, a jobb PR-feltételekben, más szervezetekkel gyümölcsözõbbkapcsolatban nyilvánult meg. Irodánk felszereltsége a kezdetek óta mi-nimális.

A MÛKÖDÉS ANYAGI FORRÁSAI

A Diákcentrum 8 éves megalakulása óta mûködésének 95%-át pályázatiforrásból fedezi, 5% adományi támogatásból származik. A pályázatok90%-a az egész országra szól, 2%-a városi és 3%-a intézményen belülipályázat. Intézményünknek tehát rendszeres, a létezés minimális biz-tonságát nyújtó pénzforrása sincs, kizárólag pályázati forrásokra támasz-kodhatunk.

126

Gyengeségeink:– a pályázatról pályázatra létezés nehézzé teszi a munka magas szintû,

folyamatos tervezését és kivitelezését;– a korlátozott munkakörülmények miatt bizonyos szolgáltatásokat nem

tudunk nyújtani – bár nagy szükség lenne rájuk;– miután a diáktanácsadók tevékenységrendszerének köre nem

definiált, folyamatos konfliktus adódik más ifjúsági szervezetekkel azelvégzett vagy csak tervezett szolgáltatás hovatartozásáról. Máskéntfogalmazva: kinek a kompetenciakörébe tartozik például a karrier-tanácsadás?

– A Diákcentrum mint szervezet helye az egyetemi struktúrában mégnem egyértelmûen tisztázott, így jogosítványai is meglehetõsenbizonytalanok. Például nem rendelkezik adatbázissal a hallgatókról,szemben a Hallgatói Önkormányzattal.

– A diáktanácsadó munkájának szerves részét képezik a különbözõterületek szakemberei által ellátott feladatok. A szakemberek csaklimitált óraszámban vesznek részt a munkában, a munka jellege ésmennyisége ugyanakkor minimum öt fõállású szakember alkalmazá-sát igényelné.

– A szolgáltatások kivitelezésében jelentõs feladatot vállalnak a kortárssegítõk, akik hallgatói státusukból adódóan maximum 2-3 évettöltenek a stábban. A folyamatos stábépítés nagy energiát és idõtigényel.

Erõsségeink:– munkánk kivitelezésében egy gazdag tapasztalatokkal rendelkezõ

stáb vesz részt, amely magas színvonalú szakmai munkát végez, szí-nes étlapot kínál;

– a diáktanácsadó – kisebb szervezeti egység lévén, továbbá független-ségébõl fakadóan – gyorsan képes reagálni az új hallgatói igényekre,szükségletekre. Ugyanerre az egyetem hagyományos bürokráciávalterhes makroszisztémája képtelen lenne.

– Mivel a Diákcentrum nem “felsõbb” megbízatásra jött létre, hanem ahallgatók igényeit észlelve, civil kezdeményezésre, nagymértékbenélvezi a diákok bizalmát, akik szívesen és akadályok nélkül teremte-nek velünk kapcsolatot.

– A diáktanácsadó stábja gyorsan mobilizálható számtalan mentálhigié-nés feladatra, így például munkacsoportunk épp az elõzõ évben vál-lalkozott a középiskolákkal való kapcsolatépítésre.

– Speciálisan felkészített kortárs segítõink napi kapcsolatban állnak ahallgatókkal, így mind az igényeket, mind munkánk eredményességétképesek rövid idõ alatt észlelni.

– A Diákcentrum szerteágazó szolgáltatásai során alkalmas számos újmódszer, technika kipróbálására, mérni képes eredményességüket,hatékonyságukat, majd tapasztalásairól visszajelzést adhat az oktatás-nak. A kísérleti mûhelyben bevált modulok késõbb oktatási kreditek

lehetnek.

127

SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ DIÁKKÖZPONTOK

A diákoknak nyújtott szolgáltatások köré szervezõdött diákcentrumokigen sokszínûek, aktivitásuk rendkívül széles körû.

A Pécsi Tudományegyetem Központi Hallgatói Szolgáltató Irodájának(KÖSZI) vezetõje – a többiekkel egyetemben – vallja, hogy az egyetemés a hallgatók elsõdleges elvárása az egyetem teljes szolgáltatói skálájá-nak biztosítása. „Mûködésünk alapelve, hogy minõségi szolgáltatástnyújtsunk a diákok számára” – írja a Diáktanácsadó Központjának ve-zetõje, Benked László.

Diákközpontok alakulástörténete meghatározza jelen arculatukat.„A rendszerváltás után a szabad érdekérvényesítési mechanizmusok ki-alakulásával a hallgatói önkormányzatoknak sokrétû feladatnak kellettmegfelelniük: a hallgatói érdekvédelem, adatszolgáltatás, információ-áramlás, alapszintû szolgáltatások együttes biztosítása.

Azáltal, hogy a hallgatói önkormányzatok mind szélesebb körben vál-lalták a hallgatók egyetemi életével kapcsolatos tennivalókat, szüksé-gessé vált az önkormányzati és a szolgáltatói tevékenységek szétválasz-tása.

„Természetszerû, hogy szolgáltató irodánk az Egyetemi Hallgatói Ön-kormányzat mellett kezdte meg mûködését” – írják errõl a pécsiek, szinteegybehangzóan a hallgatói érdekképviseletek mellett kialakult többi köz-pont munkatársaival egyetemben.

A Debreceni Egyetem munkatársai azt látják, hogy: a „kilencvenes évekközepétõl a kihívásoknak megfelelve, egymástól elszigetelõdve, ötletesés sikeres kezdeményezések indultak el tanszékek, a hallgatói önkor-mányzatok és az intézményi bürokrácia kezdeményezésével. Egy idõután a hatékonyabb mûködés érdekében szükségessé vált ezek össze-fogása.”

A diákcentrumok csokorba (irodaközpontba) fogják össze a hallgatókszámára fontosnak ítélt szolgáltatási területeket – s mindazt, ami aktuá-lisan társadalmilag kurrens, támogatott tevékenység.

A problémák iránti érzékenységük, mobilitásuk, rugalmasságuk (ahogya debreceniek mondják) következtében valóban olyan szolgáltatásokatnyújtnak a hallgatóknak, amire deklaráltan igény van, kereslet mutat-kozik vagy a hallgatók, vagy az intézmények, vagy mindkettõ részérõl.Megkeresik és megtalálják azokat a szolgáltatási formákat és forrásokat(egyetemi támogatás, HÖK, hallgatói rendezvények, pályázatok, szpon-zorok, nonprofit mértékû bevételek a szolgáltatások után), amellyel a

128

diákoknak – gyakran diáktársaiknak, mert a munkatársak között sok afrissen végzett vagy még jelenleg is hallgatói státusban levõ – segíthet-nek. Valóban igen érzékenyen figyelnek a hallgatói és intézményi igé-nyekre – s mint írják: „nem sémákban gondolkodunk, valamint saját bõ-rünkön, illetve környezetünkben érzékeljük a korosztály problémáit”(Debreceni Egyetem). Ugyancsak figyelnek a munkájuknak alapot biz-tosító forrásokra is. A debreceniek beszámolójából – mint a többieké-bõl – az látszik, hogy igazán hatékonyan tudnak feltételeket teremtenia nyújtott szolgáltatásaikhoz. Az egyik diákközpont vezetõje arra a kér-désre, milyen feltételek mellett mûködnek, a következõ választ adta:„Munkafeltételek részletezésétõl elnézésüket kérve eltekintenék. Az utób-bi két évben a sikeres pályázatainkat látva (FEFA, Soros) az egyetemanyagilag támogatott bennünket, így jelentõs fejlesztéseket vihettünk vég-be.” A nyíregyházi Kulcs Hallgatói Centrum most tervezi, hogy közhasznútársasággá alakul át. „Ez esetben az iroda által nyújtott nonprofit szol-gáltatások bõvülni fognak (pl. komplex karrierprogram indítása), mertígy újabb források kerülhetnek bevonásra. Ez a szervezeti változás egyéb-ként hosszú távon fogja biztosítani a hatékony mûködés pénzügyi fel-tételeit” – írják. Annak ellenére, hogy megoldottnak látszik a fenntartá-suk, nehézséget okoz számukra, hogy állandó pénzforrásuk nembiztosított. Ez erõteljesen kihat a munka tartalmi irányulására és szerve-zési feltételeire is.

Céljaikat, feladataikat mindannyian a hallgatói, az egyetemi igények-kel való teljes azonosulásban fogják fel, szerepüket ebben a széles ke-retben határozzák meg.

A pécsi KÖSZI programja alapjának a jogelõd Janus Pannonius Tudo-mányegyetem stratégiai tervét, küldetésnyilatkozatát tekinti, melyben ki-emelt fontosságú célként jelölték meg a hallgatóknak nyújtott komplexszolgáltatások kialakítását, amelyek:

„– javítják a hallgatók életminõségét, komfortérzetét;– közvetve hozzájárulnak a tanulás, a felkészülés megfelelõ háttér-

feltételeinek megteremtéséhez;– elõsegítik a diploma megszerzése után a munkaerõpiacon a mi-

nél jobb érvényesülést;– segítik a végzett hallgatók és az alma mater közötti kapcsolattar-

tást azzal a kettõs céllal, hogy– a végzett hallgatóknak ne szakadjon meg a kapcsolatuk a kibo-

csátó, szakmai pályájukat meghatározó intézménnyel;– a jelenlegi hallgatók profitálhassanak a már végzett hallgatók is-

mereteibõl, tapasztalataiból is;– a kapcsolatrendszer ápolásán keresztül segítsék megerõsíteni és

fejleszteni a piaci pozíciót mind az egyetem egészét, mind az egyeskarokat, hallgatói csoportokat illetõen;

– a »keresleti« oldal igényeinek a hallgatók felé történõ közvetítésé-vel és támogatásuk megnyerésével, illetve

– az egyetem, a képzés, a hallgatók piaci elismertségének növelé-sével.”

129

Ezeket a célokat magukénak érzik, mint ahogy a másik pécsi egyetemidiákközpont is az egyetem elvárásaként fogalmazza meg, hogy a diák-központ az „egyetem piaci pozícióit erõsítse, arculati spektrumát bõvít-se, az egyetem és a hallgatók közötti információáramlást gyorsítsa,valamint az egyetemi léttel kapcsolatosan felmerülõ helyzeteket, lehe-tõségeket orvosolja…” Alapcéljaiknak megfelelõen „…megvalósítandóhallgatói projekt a hallgatói szolgáltatások egymásba kapcsolódó rend-szere” – vallják.

Rendkívül széles körû, kiterjedt szolgáltatási programjuk talán azzal isösszefügg, hogy céljaikat a felsõoktatási intézmények céljaihoz való kö-zelségben, szinte azonos szinten fogalmazzák meg.

A KÖSZI programjában három nagy projektet valósít meg. Ezek: 1. Kar-rier Centrum 2. Beilleszkedési Program 3. Tanulmányi Tanácsadás.

A Karrier és beiskolázási program keretében mûködtetik a Karrier Cent-rumot, amelyben az alábbi feladatok szerepelnek:

„a megfelelõ pálya, elhelyezkedés és álláskeresés segítése– önismereti (készségfelmérõ és képességfejlesztõ) tréningek és ta-

nácsadás, munkaalkalmassági tesztek és felmérések (pszicholó-gus bevonásával);

– pályaorientációs és karriertervezési tanácsadás (az egyéni karri-ertervezést segítendõ);

– munkaerõ-piaci ismeretek és álláskeresési technikák (önéletrajz-írás, pályázat, jelentkezés, felvételi beszélgetés stb.) (mindezeklehetnek egyéniek és csoportosak, nyílt vagy zárt rendszerûek);

– összegyetemi állásbörze;– állásközvetítés (egyrészt a munkáltatók számára a hallgatói adat-

bank felhasználásával biztosítjuk a frissen végzett (illetve végzõs)kvalifikált szakemberek kiválasztását; másrészt a frissen végzett[végzõs] hallgatók elhelyezkedését segítjük elõ az álláslehetõsé-gek felkutatásával és közvetítésével);

– hallgatói adatbank (önéletrajz-gyûjtemény) felállítása, mûködte-tése (mely tartalmazza a hallgatók személyes, illetve az álláske-reséssel kapcsolatos adatait);

– hallgatói monitoring-rendszer mûködtetése (a hallgatók elhelyez-kedési szándékának nyomon követése);

– céginformációs rendszer mûködtetése (a PTE végzett hallgatóitfoglalkoztató cégekrõl elérhetõ információkat (a cégek bemutat-kozó és gazdálkodási adatait, a keresett szakembereket, az ösz-töndíj-lehetõségeket és a cégprezentáció idõpontját) jelenítjük megmind számítógépes hálózaton, mind promóciós anyagokkal);

– cégbemutatók, céglátogatások, vállalati interjúk, szakmai napokszervezése;

130

– Human Research Klub (a cégek személyügyi menedzsmentjei, va-lamint a munkaerõpiac megfelelõ közvetítõ-szolgáltató intézmé-nyei (fejvadászok, tanácsadók, munkaügyi központok) bevoná-sával a munkáltatói oldal elvárásait igyekszünk összegyûjteni ésközvetíteni a leendõ munkavállalónak).”

Beilleszkedési programjukat „akut, a beilleszkedést segítõ, gyors megol-dásra váró kérdések” kezelésére érdekében dolgozták ki. Ennek részei:

Mentálhigiénés projekt– pszichológiai tanácsadás (pszichológusok által nyújtott szolgálat

az életvezetéssel, tanulással, partner- és társkapcsolattal, autonó-miával [dependenciával], önértékeléssel, nemi identitással, sze-xualitással összefüggõ problémákkal kapcsolatban);

– „lelkifröccs” – pszichológussal (a Dante Kávézóban);– önismereti, életút-korrekciós tréningek;– stresszkezelés (a tanulmányok okozta stressz feloldására);– drog-, alkohol- és AIDS-prevenciós tanácsadás és rendezvények.

Jogi tanácsadás– szakvizsgázott ügyvéd segítségével tanácsadás a hallgatók polgá-

ri és büntetõjogi problémáinak megoldására.

Pályázati program(szponzori pályázatok, ösztöndíjak, tanulmányutak, támogatási for-rások megszerzése különbözõ programokhoz)

– bel- és külföldi pályázatfigyelés;– tájékoztatás speciális pályázati kiírásokról;– segítségnyújtás pályázatok elkészítésében;– információ külföldi ösztöndíjakról;– az US/IS (Külföldi Tanácsadó Információs Szolgálat) mûködteté-

se;– információs szolgáltatások a kiutazó hallgatóknak;– hallgatói csereprogramok – együttmûködés a SIEN Alapítvánnyal.

Programszervezés– hallgatói szakmai rendezvények, konferenciák, elõadás-soroza-

tok;– egyetemi tömegsport szervezése;– szabadidõprogramok szervezése;

Üdülésszervezés(idegenforgalmi és turisztikai tevékenység partnerekbevonásával)

– sítáborok;– elsõdlegesen nyári (az oktatási idõszakon kívüli) üdülési lehetõ-

ségek – különös tekintettel a falusi turizmusra;– túra és természetjárás szervezése;– speciális hazai és külföldi programok.

131

Albérlet- és szállásközvetítés– ingyenes albérlet-közvetítõ szolgálat – elsõdlegesen a nappali ta-

gozatos – hallgatóink részére;– levelezõ és más képzési formákban tanuló hallgatóinknak szál-

láslehetõségek kiközvetítése a konzultációs idõszak idõtartamára.

Fénymásolás – a PTE hallgatói részére.

A Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat keretében:

„Segítségnyújtás a PTE minden kara számára a hallgatói jogviszonybólszármazó

– tanulmányi;– juttatási (ösztöndíj, kollégium stb.) és térítési (tandíj-, költségtérí-

tés stb.);– fegyelmi

problémák megoldásához, valamint tájékoztatás– a fellebbezési és más jogorvoslati lehetõségekrõl– a szükséges kérvények megírásához.

Információszolgáltatás a PTE-n folytatható áthallgatásról, párhuzamosképzésekrõl, a doktori (mester) képzésekrõl és a különbözõ tovább-képzési lehetõségekrõl és feltételekrõl.”

A Tanácsadói programjaik keretében 1999-es év õszétõl rendszeresen,ingyenesen biztosított tanácsadások:

„Pszichológiai és mentálhygiénés tanácsadás

Párkapcsolati, krízis- és stresszkezelési tanácsadás évi 278 órában. Hall-gatóink térítésmentesen jutottak segítséghez a Pécsi TudományegyetemPszichológia Intézetén mûködõ Khairosz Alapítvány munkatársai részé-rõl.

Lelkifröccs programunkban heti két órában az egyetemisták körében köz-kedvelt Dante Caféban (Csontváry Múzeum) szakvizsgás pszichológusáll igény szerint rendelkezésre.

Az év folyamán a pszichológiai tanácsadáson 45 fõ jelent meg, aLelkifröccs programon hozzávetõleg 70–80-an vettek részt.

Drogprevenció

A Baranya megyei Drogambulanciával együttmûködve közel fél éve tö-rekszünk egy komplex drogprevenciós program beindítására a hallga-tók számára. A program fõ pontjai: a Pécsi Egyetemi Klub rendez-

132

vényeinek ún. party-service szolgáltatása, idõszakos rendezvények, Ár-talomcsökkentõ fesztiválok, filmklub, felvilágosító jellegû kerekasztal-be-szélgetések.

Jogi tanácsadás

Jogi tanácsadásainkat fõként hadkötelezettséggel kapcsolatos problémákügyében, valamint munkaügyi kérdések tisztázásában keresik fel a hall-gatók. Ennek heti óraszáma eleddig négy óra volt, dr. Rózsás Eszter azÁllam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének ügyvédi szak-vizsgával rendelkezõ adjunktusa fogadja a hallgatókat. Az év során 34hallgató vett részt e tanácsadáson.

Karrier- és pályaorientációs tanácsadás

Álláskeresési stratégiák, interjútechnikák, kiválasztási módszerek, kom-munikációs helyzetgyakorlatok elsajátítása szakemberek közremûködé-sével. Személyre szabott karriertervezés és pályaorientációs foglalkozá-sok. A karrier- és pályaorientációs foglalkozások heti 6 órában voltakbiztosítottak. A két alkalommal megrendezett cégprezentációk és cso-portos álláskeresési tréningek megszervezése is e feladatkörbe tartozott.E programokon 185 fõ vett részt.

Pályázati tanácsadás

Pályázatfigyelés, hazai és nemzetközi pályázatok, ösztöndíj-lehetõségekfelkutatása, továbbítása. Monitoring feladatok vállalása, közremûködésés szaktanácsadás pályázatok elkészítésében, heti 12 órában.

Intézményi és személyi menedzsment, pályázati projektek kidolgozásá-ban való segítségnyújtás. Az eddigi tanácsadási kör: hallgatók, EHÖK,Janus Színház, KÖSZI. Az év során az egyetemi csoportok mellett 62hallgató jelentkezett e tanácsadáson.

Pályázatíró szemináriumok

Álláspályázatok, hallgatói öntevékeny csoportok pályázati koordinációja.A tanácsadás mellett az iroda menedzsmentjében való aktív közremû-ködés: szakmai programok kidolgozása, futtatása, az iroda pályázati ak-tivitásának serkentése, az alapvetõ szakmai kapcsolatrendszerek, együtt-mûködés-keretek, támogatói kör kialakítása.

Információszolgáltatás

Elsõsorban a Pécsi Egyetemi Klub rendezvényeirõl, valamint egyéb egye-temi kulturális-mûvészeti programokról nyújtunk tájékoztatást, és jegye-ket árusítunk. Az információáramoltatás kínált szolgáltatásaink megis-mertetését, egyes esetekben ezek könnyebb elérhetõségét célozta.

133

Plakátokból eddig 600 db A/3-asat, szórólapból 1500 db-ot adtunk ki.Ezt a keretszámot fenn kívánjuk tartani, illetve a szolgáltatásokba be-vont hallgatói létszám függvényében növeljük. Web-oldalunkon(www.jpte.köszi.hu/) kínált szolgáltatásainkat is bõvíteni kívánjuk. Ed-dig az általános információk mellett az albérlet-közvetítés került fel hon-lapunkra, illetve a tanácsadókkal lehet elõzetesen idõpontot egyeztet-ni. A késõbbiek során egyes szolgáltatásainkat szintén elérhetõvékívánjuk tenni a hálózaton.

Az információszolgáltatás folyamatosan, az iroda teljes nyitvatartási ide-jében zajlik, és elsõdlegesen az iroda fõállású munkatársai végzik. Azinformációszolgáltatás rendszerébe szervesen illeszkednek tanácsadóiés egyéb rendezvény és kutatás jellegû programjaink.

Hallgatói tanulmányügyi tanácsadás

Ösztöndíj-, tanulmányi és vizsgaszabályzati problémák kezelése. Tájé-koztatás posztgraduális, párhuzamos képzési lehetõségekrõl. Tanulmá-nyi idõ alatt zajló belsõ pályaorientáció.

Tájékoztatás külföldi ösztöndíjakról (a jövõben együttmûködve a US-ISNemzetközi Tanulmányi Tanácsadó Központtal, az Egyetemi HallgatóiKülügyi Bizottsággal és a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályával.)”

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Diáktanács-adó Központja 5 egységbõl és feladatkörbõl építi fel a munkáját:

– Hallgatói Pályázati Iroda (HaPI);– Diákiroda, amely egyben a HÖK iroda is;– HuMSIRC iroda;– Confabula szerkesztõség;– Oktatási Centrum.

Minden szervezeti egységnek saját önálló és gazdag feladatköre van, ésa Diákközpont fogja össze a munkájukat. Részleteiben kidolgozott – ésaz utóbbi évben – a Soros Alapítvány szellemi és anyagi támogatásávalösszefogott – programjuk részletes bemutatására helyhiány miatt nemkerül sor. De fontosnak tartjuk azt a gondolatot, amit a Diákközpontvezetõje, Mihálcz Attila írt le beküldött beszámolójában: „A SorosAlapítványtól kapott támogatásnak két jelentõs hatása van:

1. Létrehozhattuk a Hallgatói Pályázati Irodát, amelynek hiányamár szinte kínos volt. Egyetemi anyagi segítség is érkezett,mivel fel tudtuk mutatni sikeres pályázatunkat.

2. Tudatosult bennünk, hogy 5 szervezeti alegységgel mûködõ,hallgatói szolgáltatásokat végzõ központ vagyunk. Felosztottukés rendeztük kiszélesített tevékenységi körünket, újabb szol-gáltatásokat indítottunk el (pl. lelkisegély-szolgálat, prevencióscsoport stb.), valamint kapcsolatteremtés indult el más hasonlóintézményekkel. Felismertük szolgáltatásaink fontosságát,valamint azt, hogy mindezeket tudatosítani kell a hallgatókban is.”

134

A Debreceni Egyetem Hallgatói Tanácsadó és Karrierirodája ugyancsakgazdag programot alakított ki: „Karrier-tanácsadás és állásbörze-szervezés,hallgatói kedvezmények – irodánk franchise partnere a Diákbónusz Kht-nak –, részvétel az egyetem hallgatói szolgáltató tevékenységének, illetvea minõségbiztosítási programjának kialakításában, szociális és tanulmányitanácsadás, a Hallgatói Önkormányzat tevékenységének segítése, ahatáron túlról érkezõ hallgatók problémáinak megoldása – irodánktevékenyen segítette a debreceni Márton Áron Szakkollégium felállítá-sát –, honlapfejlesztés, Európai Unióval kapcsolatos tájékoztató tevé-kenység, kapcsolattartás a városi Diákönkormányzattal, mûködéséneksegítése, részvétel a város ifjúságpolitikai koncepciójának kialakításában,rendezvényszervezés, kiadványkészítés.” Valamint: „a komplex életviteliés mentálhigiénés tanácsadástól kezdve a tanulmányi információkszolgáltatásán át a pályaorientációs tanácsadásig, az egységes hallgatóiadatbázis kialakításáig szinte minden probléma megoldása vagy legalábbsegédkezés a megoldásában, amivel egy felsõoktatási hallgató in-tézményében vagy annak falain kívül találkozhat.” Mindezek mellett mégnagyon sok feladatot látnak el:

„Az AIESEC Helyi Bizottságával és a KLTE HÖK Pont Irodával közösenidén immár negyedik alkalommal rendeztük meg az Universitas Állás-börzét.

Folyamatosan segítjük a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormány-zatának tevékenységét szakmai anyagok elkészítésével, szolgáltatásifeladataikban való részvétellel. Évente megjelentetjük a HallgatóiKalendárium címû kiadványt, melyben a hallgatók minden egyetemmelkapcsolatos fontos információról értesülhetnek.

Munkalehetõségeket és albérleti lehetõségeket közvetítünk hallgatókrészére.

Elõadásokat, fórumokat szervezünk különbözõ témákban, irodalmiestektõl az aktuálpolitikai kérdésekig.

Segítjük a városi diákönkormányzat munkáját, pályaorientációs progra-mokat szervezünk a középiskolásoknak.

Adatbázisunkban több száz tanári állásajánlat közül válogathatnak azérdeklõdõk az ország legtöbb középiskolájából.”

A Képzõmûvészeti Egyetem Információs és Tanácsadó Irodája egészenújonnan alakult, nem a fent ismertetett alakulástörténettel rendelkezik(céljait is inkább az intézmény és a hallgatók kapcsolatának segítésébenhatározza meg), de ugyancsak széles szolgáltatási spektrumot kínál:

„Tanulmányi ügyek:– ösztöndíj-lehetõségek bel- és külföldön;– pályázatok (intézményi, országos és nemzetközi);

135

– külföldi egyetemek, tanulmányok;– nyelvtanfolyamok, nyelvvizsgák;– diákmunka-lehetõségek;– kulturális és szabadidõs programok;– közhasznú információk.

Tanácsadás:– jogi;– adóügyi;– pszichológiai;– pályázati ügyek.

a) Információszolgáltatás:napi aktuális tanulmányi ügyekben (nappali, levelezõ, távoktatásoshallgatók, posztgraduális és tanári továbbképzésben részt vevõkszámára információnyújtás);– tanévközi munkalehetõségekrõl;– szünidei munkalehetõségekrõl;– magántanítványokról;– kulturális és sportprogramokról;– egyéb képzési programokról;– nemzetközi pályázatokról;– hazai oktatási pályázatokról;– szabadidõs tevékenységekrõl.

b) Tanácsadói szolgáltatás:– munkajogi kérdésekben;– a hallgatói jogviszonyt érintõ kérdésekben;– mentálhigiéniai kérdésekben;– adózási kérdésekben;– munkavállalással, pénzkeresettel kapcsolatosan;– szakmai pályázatok elkészítésével kapcsolatosan;– tanulmányi kérdésekben.

c) Kiadványok megjelentetése

d) Rendezvények szervezése:– személyiségfejlesztõ tréning;– fõiskolai Munkaügyi Napok.”

Hasonlóan új szervezõdés a nyíregyházi Kulcs iroda. Szerényebb, demáris igen széles szolgáltatói programja van:

„a) Információszolgáltatás:napi aktuális tanulmányi ügyekben (nappali, levelezõ, távoktatásoshallgatók, posztgraduális és tanári továbbképzésben részt vevõkszámára információnyújtás);– tanévközi munkalehetõségekrõl;– szünidei munkalehetõségekrõl;

136

– magántanítványokról;– kulturális és sportprogramokról;– egyéb képzési programokról;– nemzetközi pályázatokról;– hazai oktatási pályázatokról;– szabadidõs tevékenységekrõl.

b) Tanácsadói szolgáltatás:– munkajogi kérdésekben;– a hallgatói jogviszonyt érintõ kérdésekben;– mentálhigiéniai kérdésekben;– adózási kérdésekben;– munkavállalással, pénzkeresettel kapcsolatosan;– szakmai pályázatok elkészítésével kapcsolatosan;– tanulmányi kérdésekben.

c) Kiadványok megjelentetése

d) Rendezvények szervezése:– személyiségfejlesztõ tréning;– Fõiskolai Munkaügyi Napok.”

A szolgáltatásokat nyújtó diákközpontokat segíti széles körûen kialakítottkapcsolatrendszerük – intézményen belül („Munkatársaink részt vesznekHÖK-delegáltként több egyetemi bizottság munkájában”) és intézményenkívül egyaránt (országos kapcsolatrendszer, HÖOK, városi intézmények,többi diákközpont). A debreceniek erõsségüknek tekintik azt, hogy„közéleti (hallgatói önkormányzati) múltjuk” van, és jellemzi õket a„széles körû rálátás a felsõoktatási folyamatok hátterére, az intézményistratégiára”.

Igen komoly, nagy létszámú megbízott munkatársi (szakértõi) gárdávaldolgoznak. Nagyban segíti õket az adott felsõoktatási intézménybeliadekvát mûködésben a hallgatói participáció.

„Állandó munkatársak mellett diákmunkatársakat is foglalkoztatunk. Õkmegfelelõ képzés után megértõbben ismerik fel a hallgatói gondokat,egy-egy részterületen szinte profi módon segítenek, és az sem mellékes,hogy ösztöndíj jellegû javadalmazásban részesülnek. Naponta találkoznakcsoporttársaikkal, így gyors információközvetítést végeznek.” (Pécs)

A diákcentrumok mint hallgatókat segítõ intézmények igen dinamikusanfejlõdnek, és munkájuk, tevékenységük nyilvánvalóan hiánypótló. Olyanszolgáltatásokat nyújtanak a hallgatóknak, amire valóban szükségük van.Részei magának az intézménynek, így elég pontosan fel tudják mérni,milyen területeken van szükség a munkájukra – mivel segíthetik adiákokat és magát a felsõoktatási intézményt, arculatának alakítását.

Rajnai Nadinka

137

FÜGGELÉK

Külföldi továbbtanulási információs központok

Az alábbi helyeken külföldi – jórészt egyesült államokbeli – felsõokta-tásról lehet nyomtatott vagy számítógépen lehívható információt talál-ni. A központok hálózatát (a Fulbright Központ kivételével) a Soros Ala-pítvány hozta létre a USIA támogatásával 1990-ben. A központokbansegítséget lehet kapni a külföldi felvételi vizsgák rendszerében való el-igazodáshoz, az azokra való felkészüléshez, a felvételi pályázat benyúj-tásához.

Az amerikai felsõoktatásról minden elérhetõ információt tartalmaz a Sze-gedi Egyetemen lévõ információs központ honlapja:

http://www.bibl.u-szeged.hu/afik/menuw.html

Budapesti Mûszaki Egyetem, Diákközpont1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3., K ép. I. em. 51.Garancsy Julianna�: 463-3838, 463-2522Fax: 463-1065Üzenet küldése: juli@sc.bme.hu

Fõvárosi Szabó Ervin KönyvtárSoros–USIS Amerikai Tanácsadó Központ

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.Gál Györgyné�: 411-5023Fax: 411-5017Üzenet küldése: szaboe@c3.hu

Fulbright Tanulmányi Tanácsadó Központ1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19–21. I/8. Professzorok Háza fsz. 4.Vajda Ágnes, Litkei Kornélia�: 462-8050Fax: 462-8053Üzenet küldése: vajda@fulbright.huninet.hu

138

Debreceni Egyetem, Regionális Információs Központés Pályázati Iroda

4028 Debrecen, Böszörményi út 138.Juhász Judit�: (52) 508-368Fax: (52) 508-368Üzenet küldése: jjuhasz@tigris.klte.hu

Miskolci Egyetem„Inforrás” Diáktanácsadó Központ

3515 Miskolc–EgyetemvárosKristóf Magdolna�: (46) 565-368Fax: (46) 565-361Üzenet küldése: qkokop@gold.uni-miskolc.hu

Pécsi Egyetem, Rektori Hivatal, Központi Szolgáltató Iroda7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b�: (72) 501-500

Szegedi Tudományegyetem, Egyetemi KönyvtárAmerikai Felsõoktatási Információs Központ (AFIK)

6720 Szeged, Dugonics tér 13. I. em.Dr. Bakonyiné dr. Ficzkó Ildikó�: (62) 544-065Fax: (62) 544-035Üzenet küldése: ficzko@bibl.u-szeged.hu

Berzsenyi Dániel Tanárképzõ FõiskolaPályázati Koordinációs Iroda

9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.Horváth Ilona�: (94) 313-892/253, 345-715Fax: (94) 345-715Üzenet küldése: hica@deimos.bdtf.hu

Veszprémi Egyetem, Könyvtár8200 Veszprém, Egyetem u. 10.Kun Szabó Tiborné, Pákozdy Szilvia�: (88) 422-022/4223Fax: (88) 425-074Üzenet küldése: kunsza@almos.vein.hu

139

A Soros Alapítvány által támogatott diákcentrumok,diáktanácsadók

Budapest

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi EgyetemDiákközpont–Támpont

1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 3. I. em. 52.�: 463-3838, 463-3982Fax: 463-2520Web-hely: www.tampont.bme.huTámpont vezetõje: Tolonics István, e-mail: tolo@sc.bme.huMunkatárs: Garancsy Juli, e-mail: juli@sc.bme.hu

Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi KarDiáktanácsadó Központ

1052 Budapest, Pesti Barnabás u 2. I/4.�: 276-0966/5463; 266-9100/54631088 Múzeum krt. 4. D ép. alagsor 117-119.�: 267-0966/5066, 266-9100/5066Vezetõ: Ritoókné dr. Ádám Magda �: 342-3130

Gábor Dénes Fõiskola Diáktanácsadó és KarrierközpontBudapest, XI. ker. Etele út 68.�: 203-0304/1090, 1091Fax: 203-0304/1090E-mail: tanacsado@okk.szamalk.huWeb-hely: www.gdf.hu/dkkVezetõ: Major Lilian, e-mail: majorl@okk.szamalk.hu

Magyar Képzõmûvészeti Egyetem Információs és Tanácsadó Iroda1062 Budapest, Andrássy út 69-71.�: 478-0980Fax: 478-0981E-mail: foreign@voyager.arts7.hu, leszter@voyager.arts7.huWeb-hely: www.arts7.huVezetõ: Szabados Árpád

Debrecen

Debreceni Egyetem Hallgatói Tanácsadó és Karrieriroda4028, Debrecen, Kassai út 26.Vezetõ: Hamvas László�/fax: (52)-426-180/7096E-mail: info@haha.huWeb-hely: www.haha.hu/karrier

140

Eger

Eszterházy Károly Fõiskola Diáktanácsadó és Programszervezõ Iroda3300 Eger, Egészségház u 4.�: (36)-520-400/3011Fax: (36)-520-484/2178E-mail: dti@ektf.huWeb-hely: www.ektf.hu/dti/Vezetõ: Galambos Arnold, e-mail: arnold@ektf.hu

Miskolc

Inforrás Hallgatói Információs Tanácsadó és Karrier Központ3515 Miskolc—Egyetemváros�: (46)-565-361, (46)-565-368Fax: (46) -565-361,E-mail: diakinfo@gold.uni-miskolc.huWeb-hely: www.uni-miskolc.hu/inforrasIrodavezetõ: Kopcsó Gábor

Nyíregyháza

Nyíregyházi Fõiskola Hallgatói CentrumA Kulcs Hallgatói Szolgáltató Iroda

4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b.�: (42) 402-488/215Fax: (42) 402-485E-mail: hc@zeus.nyf.huMunkatárs: Román István, irodavezetõ

Pécs

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarDiáktanácsadó Központ

H-7624 Pécs, Szigeti u. 12.�/fax: (72)-536-111E-mail: hapi@medstud.pote.huWeb-hely: www.gyrus.pote.huVezetõ: Mihálcz Attila

Pécsi Tudományegyetem Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda —KÖSZI

�: (72)-251-444/2081, 2085, 2086, 2088Fax: (72)-251-444/2087; (72)-501-525E-mail: beked_laszlo@koszi.jpte.huWeb-hely: http//:koszi.jpte.hu/Vezetõ: Benked László, ifjúsági titkár

141

Piliscsaba

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi KarDiáktanácsadó Iroda

2087 Piliscsaba-Klotildliget, Egyetem u. 1.�: (26)-577-035; 577-037; (26)-577-042Fax: (26)-577-042E-mail: diaktan@btk.ppke.huWeb-hely: www.btk.ppke.hu/oktatás

Szeged

Diákcentrum Universitas Alapítvány6722 Szeged, Petõfi sgt. 30—34.Postacím: 6701 Szeged, pf. 2450�: 62/544-029Fax: 62/544-509 (Szegedi TudományegyetemBTK Pszichológia Tanszék)E-mail: dcentrum@stud.u-szeged.huSzakmai vezetõ: Dr. Szenes MártaIrodavezetõ: Katona Edit

Székesfehérvár

Kodolányi János Fõiskola Információs és Diáktanácsadó Iroda8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 55. (Ybl-épület)�: (22)-543-300/462E-mail: diaktanacsado@mail.kodolanyi.huWeb-hely: www.kodolanyi.hu/diaktanacsadoVezetõ: dr. Rajnai Nadinka

Szolnok

Szolnoki Fõiskola SzolnokHallgatói Tanácsadói Szolgálat — HTSZ

5000 Szolnok, Ady Endre út 9. és5000 Szolnok, Tiszaligeti “B” épület�: (56)-511-750/345, 361E-mail: htsz@kgf.huWeb-hely: www.kgf.huSzakmai vezetõ: Lovász Ferenc SándorE-mail: lovasz@kgf.huKoordinátor: Pluhár Andrea

142

Zsámbék

Apor Vilmos Katolikus Fõiskola, Diáktanácsadó Szolgálat2072 Zsámbék, Zichy tér 3.�: (23)-342-415/180E-mail: piroda@avkf.huVezetõ: Mészáros János

143

JEGYZETEK

1 A feladat megvalósíthatóságához szükséges egyik feltételt, a szakem-berigény kielégítését alapozza meg az a kormányrendelet (30/1997. [IX.16.]), mely a felsõoktatási diáktanácsadó szakemberek (posztgraduális)képzésére vonatkozik.

2 Diáktanácsadók mûködésének szervezetei és szakmai háttere. ELTE BTKDTK 3. sz. füzet, Budapest, 1997. 7. o.

3 FEDORA jelentés: Watts A. G.–Esbroeck van R: New Skills for NewFutures: Higher Education Guidance and Counselling Services in theEuropean Union. Vubpress, Brussels and FEDORA, Louvain-la-Neuve,1998.

4 Stefan Zweig: A tegnap világa. Európa, Budapest, 1981. 392. o.

5 Lásd A vonatkozó alapvetõ szakirodalmi munkákat A nevelési és pá-lyaválasztási tanácsadás pszichológiája. Szerk.: Illyés—Ritoók. Tan-könyvkiadó, Budapest, 1992.; W. Barratt: Az egyetemi tanácsadás és ahallgatók személyiségfejlõdése az Egyesült Államokban 311—327. o.;Ritoók Pálné: Az egyetemisták részére szervezett tanácsadás Magyaror-szágon 303—310. o.; S. Wiegersma: Hogyan adjunk pszichológiai taná-csot? 165—184. o.; valamint Handbook of Couseling Psychology. Editedby S. D. Brown— R. W. Lent 1992. 217—283. o., 485—511. o.

6 Lásd Wiegersma: i. m.

7 Uo.

8 E. H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Gondolat, Budapest, l99l.

9 Lásd Ritoók (1992): i. m.

10 J. E. Marcia: Development and validatian of ego identity status. Jour-nal of Personality and Social Psychology, 3, (1966) 551—558. o.

11 Chickering: Education and Identity. Sowey—Bass, San Francisco, 1969.

12 R. Maynard–T. Frank–E. Seville: Lectures on Career Counselling; CareerService, University of Birmingham, 1999.

13 FEDORA jelentés, i. m.

144

14 A speciális igényû csoportok elemzését l. E. L. Herr—S. H. Cramer:Career Guidance and Counselling throught the Life Span. SistematicApproaches. HarperCollins Publishers, 1992. 784. o.

15 Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. Korszerû neve-lés, a Magyar Pedagógiai Társaság sorozata, Tankönyvkiadó, Budapest,1986. 10. o.

16 Uo. 11. o.

17 Váriné Szilágyi Ibolya: Fiatal értelmiségiek a pályán. Akadémiai, Bu-dapest, 1981. 21. o.

18 D. Super: Career and life development. Ch. 8. In: D. Brown at L. Brooks,1990.

19 L. például a Gladding, által bemutatott rendszereket. In: Fejezetek akonzultáció pszichológiájának témakörébõl. Szerk. Fonyó Ilona, PajorAndrás (Részletek: Gladding: Counselling a Comprehensive Profession),Bárczi Gusztáv GyPTF, 1998. 297. o.

20 Ray Woolfe (1983): A tanácsadás egy válságos világban; a tanácsadásszociológiája felé. In: Ritoókné Ádám Magda (szerk.): A tanácsadás pszi-chológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Kiemelés a szerzõtõl.

21 Maynard et al: i. m.

22 FEDORA jelentés, i. m.

23 Herr-Smartot (1986) idézi az intézményi attribútumok és a választásösszefüggésében.

24 Elterjedõben van a humánerõforrás-gazdálkodás terén az “any degreediscipline” szemlélet: a munkaadók már nem szakirányú diplomásokat,hanem tehetséges, képezhetõ értelmiségieket keresnek. A foglalkozta-tottak hozzáértésének sokszínûsége a gyors alkalmazkodás záloga a sok-dimenziós gazdasági térben.

25 FEDORA jelentés, i. m.

26 Uo.

27 Maynard et al.: i. m.

28 Ha a kliens más jellegû problémával fordul a szolgálathoz, az intéz-mény pszichológiai tanácsadójába vagy más szakemberhez irányítják. Eszervezetek szükség esetén ugyanígy referálnak klienseket a karrier-ta-nácsadóba.

145

29 www.agcas.ac.uk (Az AgCAS kutatásainak, kiadványainak részletesismertetése ugyanitt.)

30 OECD jelentés, 1996.

31 Ritoók Magda: Guidance Programs in Hungary. New Tendencies inCounselling after the Change of Regimes; Educational and VocationalGuidance, Bulletin 56/1994. (Fordítás Kozek L.)

32 Bár a karrierirodák nem mûködnek közvetítõként, nem szolgáltatnaktérítés ellenében adatot vagy pályázót a munkaadónak, fönnmaradásukmégis nagyban az éves állásbörzék látogatottságától függ.

33 N. E. Amundson: Active Engagement – Enhancing the Career CounsellingProcess; Ergon Communications, Richmond BC, 1998.

34 A fogalmat H. B. Gelatt alkotta. Creative Decision Making. CrsipPublications, Los Altos, 1991.