DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ ESETTANULMÁNY...ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt 7.3.2. „A regionális oktatástervezés támogatása” empirikus kutatás a közoktatás-tervezés

1

DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt 7.3.2. „A regionális oktatástervezés támogatása” empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsola-

tok feltárására

2009. december - 2010. január Készítette: Szentirmai László

2

Tartalomjegyzék

1. Háttér, kontextus ...................................................................................................................................... 3

1.1. A régiófejlesztés-orientált tervezés kontextuális keretei a régióban ............................................. 3

1.2. Az ÚMFT fogadásának tervezési rendszere, intézményi és személyi háttere, körülményei a

régióban ................................................................................................................................................... 4

2. A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és a régiófejlesztés ............................................................. 8

2.1. Előzmények, a stratégia készítése .................................................................................................... 8

2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága ............................................ 11

2.3. A társadalmi-gazdasági igények és szükségletek megjelenése a közoktatás-fejlesztési

stratégiában ........................................................................................................................................... 18

2.4. A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatás-fejlesztési

stratégiájában ........................................................................................................................................ 25

2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez.... 28

2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában .... 31

3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében ......................................................................... 33

3.1. ROP alapdokumentumok, átfogó régiós célok, fejlesztési keretek és feladatok .................... 33

3.2. A közoktatás régiós tervezése során tapasztalt, az ágazatnak szánt régiós szerep

maradéktalan megvalósítását akadályozó, a régiótól független negatív hatások .............................. 37

3.3. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai (Dr.

Csizmadia Zoltán Észak-magyarországi régióra vonatkozó esettanulmánya alapján) ........................... 38

4. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez a Dél-

dunántúli régióban ..................................................................................................................................... 42

Mellékletek ................................................................................................................................................. 48

3

1. Háttér, kontextus

1.1. A régiófejlesztés-orientált tervezés kontextuális keretei a régióban

A magyar régiók mindegyike „pszeudoregionális” állapban van jelenleg (a magyar régiók sok szempontból voltaképpen nem is régiók), azonban amit egy unitárius berendezkedésű posztszocialista országban el lehetett érni, azt nagyjából a magyar regionalizmus el is érte, továbblépést viszont csakis a választott régió hozhat.

A Dél-dunántúli régió az ország egyik legritkábban lakott régiója. 3 megye, 25 kistérség, melyből 19 hátrányos, 8 pedig a leghátrányosabb helyzetű kistérségi besorolással rendelke-zik. A településszerkezetet a szétaprózódás jellemzi. A régió lakosságának kb. ötöde apró-falvakban él. Bár a régió egészére is vetíthető, de ezek a térségek küszködnek a legjellem-zőbben infrastrukturális elmaradottsággal, munkahelyek hiányával, gyenge gazdasági po-tenciállal. A városhálózat fejletlen (sok a zárványtelepülés), melyből kiemelkednek a megyeszékhe-lyek és környékük, (és a Balaton-mellék) mint a legfejlettebb térségek. Az úthálózat (külö-nösen az alsóbbrendű utak) olyan rossz állapotban vannak, hogy az már a mikrotérség szer-vezés egyik akadálya lett. A régió gazdasága és a régión belüli fejlettségbeli különbségek, jövedelmi szintek alakulása egyértelműen összefüggenek a településszerkezettel. Az 1 főre jutó GDP növekedésének mértéke alatta van az országos átlagnak, sőt az utóbbi évtizedben a növekedés mértéke csökkent. Az exportaktivitás alacsony, alig van esély külföldi tőke bevonására (a működő tőke mindössze 1,76 %-a jött ebbe a régióba). A foglalkoztatottsági szint is alacsonyabb az országos átlagnál, ami jórészt összefügg a tele-pülésszerkezettel is. A társadalmi aktivitás 50 % alatti, fokozódik az elvándorlás. A Dél-dunántúli régió az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója. A népességszám alakulása tekintetében a csökkenés az országos átlagot meghaladja. Az időskorúak aránya jelentősen magasabb, mint a gyerekeké. A roma népesség aránya magas, főként az elszigetelt aprófalvas térségekben koncentrálódik. A lakosság egészségi állapota az országos átlagnál rosszabb. Az iskolázottság tekintetében az országos átlagnál jobb a helyzet, kivéve a szakmunkás végzettségűeket. Kitörést ebből az állapotból olyan (más régiók számára is követhető módszertant alkalmazó) modellrégió szerepek felvállalása hozhat, amelyek a célzott közoktatási tartalomfejlesztés révén segítik az alacsonyabb iskolázottságú családok gyermekeinek sikeres részvételét az oktatási folyamatokban. E kitörés fontos alapfeltétele az endogén erők aktivizálása és az el-vándorlás megakadályozása.

A közoktatási ágazatban nagy az infrastrukturális elmaradás, de megindult a spontán integ-ráció (655 település – kb. 300 ált. iskola van jelenleg) Ugyanakkor a régió közoktatási humánerőforrása tapasztalhatóan az egyik legjobb az or-szágban. Egészen szoros kapcsolatot látni a szakmai szolgáltatók között, ezt példázza a 3.2.2. pályázat megírásának és lobbizásának története is. Egy-egy régiós rendezvényen ta-pintható az együttműködés a szakemberek között (pl. évente az ANK rendezésében sorra kerülő közoktatási szakértői szakmai konferencia). A régiós oktatási szereplők teljes egészében maguk mögött tudják a fejlesztési ügynökséget. 2006 óta, a ROP tervezése időszakában az ügynökség kistérségenként bemutatta az elképze-léseit, ez nagyon fontos volt később, mert komoly partnerség alakult ki az intézmények, ön-kormányzatok és az ügynökség és a szakértők között. A régiós szintű tervezés előzményei, múltja jól alapozták meg a jelenlegi tervezési modell-szerepet.

4

2004. végén indult meg a tervezési munka egy helyzetelemzés elkészítésével, amelyre ala-pozva megszületett a régió stratégiai célrendszere. 2005. áprilisban hosszas térségi szintű vitákat követően került elfogadásra a Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere, melynek főbb tartalmi elemei – sajnos jelentősen megkurtított formában – bekerültek az OTK regionális fejezetébe is. 2005. év végén hat fő fejlesztési témakör (üzleti szolgáltatások; barnaövek rehabilitációja; turizmus; környezetfejlesztés; közlekedés-fejlesztés; humán közszolgáltatások) került kije-lölésre, amelyek mentén indult meg a Dél-Dunántúlon stratégiai fejlesztési programok ki-dolgozása. A dél-dunántúli tervezői munka ebben a fázisában egy teljességgel újszerű folyamatot jelen-tett az érintettetek számára, hiszen az elkészült tervezési dokumentumokban a stratégiai cé-lok és fejlesztési irányok mellett tételesen megjelölésre kerültek a Dél-dunántúli régió rele-váns projektjavaslatai is. Ezen felül, a stratégiai fejlesztési programok (SFP) tartalmaztak egy további jelentős újdon-ságot is: számos esetben megvizsgálták megjelenő szolgáltatások/projektelemek integrált fejlesztésének lehetőségét is, szem előtt tartva a méretgazdaságosság, továbbá a forráskon-centráció elveit. A DDOP a Stratégiai Fejlesztési Programokban kidolgozottakra alapozva 5 szakmai priori-tásra koncentrálja forrásait: gazdaságfejlesztés; turizmus; humán közszolgáltatások; város-fejlesztés; közlekedés és környezetfejlesztés.

1.2. Az ÚMFT fogadásának tervezési rendszere, intézményi és személyi hátte-re, körülményei a régióban

A II. NFT tervezése során sokkal nagyobb szerep jutott a régiók számára, amelyet a Dél-dunántúli régió a lehetőségeihez mérten megpróbált maximálisan kihasználni. 2005. decemberben megalakult a Dél-Dunántúli Térségi Tervező Hálózat. A Regionális Tervező Hálózat vertikálisan magában integrálja az egyes térségi szintek (megyei területfej-lesztési tanácsok és a megyei jogú városok mellett helyet kapnak a kistérségek) képviselőit, horizontálisan pedig az egyes szakterületek meghatározó régióbeli szakembereit.

Dél-Dunántúli Regionális Tervező Hálózat

RMCS

Térségi tervező hálózat( v e r t i k á l i s )

Szakmai tervező hálózat( h o r i z o n t á l i s )

Térségi almunkacsoport

�megyei területfejlesztési tanácsok�megyei jogú városok�kistérségek képviselői

Szektorális almunkacsoportok

�Közlekedés�Környezet- és természetvédelem�turizmus�egészségügy-szociális ellátás�oktatás-kutatás�gazdaságfejlesztés-foglalkoztatás�agrár- és vidékfejlesztés

Megyei és kistérségi kapcsolattartó személyek

Koordináció: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

TERVEZŐ KONZORCIUMOK A Dél-dunántúli Regionális Tervező Hálózat az alábbi struktúrában végzi tevékenységét:

5

* A regionális tervezési folyamat szakmai és operatív koordinátora a Dél-Dunántúli Regio-nális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Ügynökség egy komplex szakmai és operatív koor-dinációs munkát lát el a regionális tervezés kapcsán. Ebbe beletartozik a tervezés teljes rendszerének, az egyes kidolgozásra kerülő tervdokumentumok struktúrájának kidolgozá-sa, külső szakértő konzorciumok megbízása konkrét tervezési munkák lefolytatására, va-lamint a teljes tervezési folyamat szakmai kontrollja, az elkészült tervanyagok ellenőrzé-se;

* A tervezési folyamat kontroll testülete a vonatkozó jogszabály – 1076/2004.(VII.22.) Kormányhatározat – alapján létrehozott Regionális Munkacsoport (RMCS), mely magá-ban tömöríti egyrészt a régió meghatározó szakmai, tudományos és civil szereplőit, vala-mint a tervezési munka szempontjából fontos ágazati minisztériumok képviselőit. Az RMCS feladata a regionális szintű tervalkotási folyamat koordinációja, az egyes tervezési fázisok jóváhagyása, valamint a tervezéshez kapcsolódóan tanácsadó, támogató funkció betöltése; Az RMCS munkáját almunkacsoport ülések készítik elő (AMCS);

* A térségi szintű kommunikáció és munkaszervezés tekintetében a regionális fejlesztési ügynökség támaszkodik a megyei területfejlesztési munkaszervezetek humán kapacitásá-ra;

* A tervezés meghatározó elemét képezik a kistérségi területfejlesztési munkaszervezetek, melyek a közszolgáltatási és gazdaságfejlesztési tematikájú tervezési folyamatokban a he-lyi szintű szervező és koordinációs munkát látják el;

* A magas szakmai színvonalú tervezési munka nem nélkülözheti a régiókban működő szakmai szervezetek, dekoncentrált szervek munkatársainak bevonását. E szakmai szerve-zetek képviselői az adott tématerületek mentén szektorális almunkacsoportokba (AMCS) szerveződnek és szakmai felügyeletet látnak el az adott tématerületre vonatkozó stratégiai fejlesztési program elkészítése kapcsán;

* A tervezési folyamat szakszerű lebonyolítása érdekében szükséges az egyes szakágazatok vonatkozásában a megfelelő szakértelemmel rendelkező külső szakértő szervezetek és személyek bevonása. Ennek érdekében a főbb fejlesztési tématerületek esetében nyílt közbeszerzési eljárás keretében szakértő konzorciumok kerültek megbízásra. Az ő felada-tuk az operatív tervező és projektgeneráló munka lebonyolítása, az Ügynökség szakmai koordinációja mellett.

A tervezői hálózat keretében a kistérségekkel szorosan együttműködve készültek el a régió ROP 2007-13-as tervezését megalapozó stratégiai fejlesztési programok az alábbi témakörökben:

- az üzleti szolgáltatások-, - a barnaövek, - a turizmus, - a közlekedés, - a humán közszolgáltatások (egészségügyi szolgáltatások, szociális szolgáltatások, oktatás,

kulturális és szabadidős szolgáltatások), - környezetfejlesztés.

A tervezés 1. szakaszában, 2006. február végére készültek el az egyes tématerületeket átfogó helyzetelemzések és a fő stratégiai célrendszer. A tervezés 2. szakaszában került sor az elkészült anyagok kistérségi egyeztetésére. A Tervezői Hálózat kistérségi kapcsolattartóinak közreműködésével 12 db workshopot szerveztek, a progra-mozók bemutatták anyagaikat, így lehetővé vált az egyes szakterületek meghatározó szakembere-inek bevonására a tervezés folyamatába. A workshopok további célja a kistérségi fejlesztési szük-ségletek, "futó" projektek és projektötletek azonosítása is volt. Ennek segítésére egy ún. KEZDET adatbázist hoztak létre, melybe adatlap kitöltésével lehetett bekerülni. A tervezői munka teljes körű volt, tehát az egyes tématerületek vonatkozásában magában foglalta a majdani ágazati és regionális operatív programokból támogatható fejlesztéseket egyaránt.

6

Ez a munka 2006 decemberében fejeződött be. A dél-dunántúli tervezői munka teljességgel újsze-rűnek tekinthető, mivel a munka valójában magában foglalta a projektgyűjtést és az életképes projektötletek projektjavaslat szintű kidolgozását is. Ezzel párhuzamosan a DDRFÜ tervezési csoportja megkezdte a DDOP tervezését is. A főbb tar-talmi elemeket jelentősen befolyásolta a régiók és az ágazatok közötti munkamegosztás. Az egyes fejlesztési témák elosztásra kerültek az ágazatok és a régiók között. A fő tématerületeken belül azonban megvolt a szabadság a konkrét fejlesztési irányok és projektek meghatározásában, a ren-delkezésre álló forráskeretek elosztásában. 2006. február elején elkészült a DDOP első változata. Ezt követően került sor egy részletes társa-dalmi egyeztetésére 25 workshop keretében valamennyi kistérséggel, melynek alapját a Dél-dunántúli Regionális Tervező Hálózat jelentette. A tervezési folyamat során elkészült egyes mun-kaverziókat a Dél-Dunántúli Regionális Tervező Bizottság rendszeresen megvitatta, mielőtt a Regionális Fejlesztési Tanács tárgyalta és jóváhagyta. Az Ügynökség eközben folyamatosan egyeztetett az akkori Nemzeti Fejlesztési Hivatallal (NFH) és az Országos Területfejlesztési Hivatallal (OTH), a javaslatok folyamatos átvezetésre kerültek. Későbbiekben NFÜ, ROP IH, OKM egyeztetések is zajlottak. Az Ügynökség külön felkéréssel is élt RMCS, AMCS, és DDRFT bizottságainak tagjai irányában a tervezési anyagokkal kapcsolatos vélemények és észrevételek kifejtésére. A legaktuálisabb DD OP verziók mindig megtalálhatók voltak a honlapjukon, így nagyon széles körben volt lehetőség vélemény-nyilvánításra.

7

8

2. A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és a régiófejlesztés

2.1. Előzmények, a stratégia készítése

„A Dél-Dunántúli Régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013.” dokumentum az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) megbízásából készült 2006. év őszén. Az OKÉV regionális igazgatósága E. Vámos Ágnes, Palotás Zoltán és Sipos János szakértőket kérte fel, akik csapatmunkában végezték el ezt a feladatot. Az ágazati tervezési dokumentum zárására 2006. november 30-án került sor. A stratégia előzményei és kapcsolódása a regionális fejlesztéshez, egyértelműen és részletesen leírásra került a dokumentumban. A regionális szintű humán infrastruktúra-fejlesztési területek a Dél-dunántúli régióban először a DDRFT által 2004.01.03-án jóváhagyott 2004. évi Regionális Akciótervben kerültek részletes körülírásra. Ezt követően a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség elkészítette a Dél-dunántúli stra-tégiai célrendszer 2005.” dokumentumot, majd összeállította a Dél-dunántúli régió fejlesztéspoli-tikai célkitűzéseit a 2007-2013. közötti időszakra. A szakértők a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia elkészítéséhez (lényegében régiós szintű közoktatás-tervezési előzményként) felhasználták a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által 2006. szeptemberben első változatban elfogadott Humán Szolgáltatások Fejlesztési Stratégi-ája tervezési dokumentumot, és a hozzá készült részletes Helyzetelemzés közoktatást érintő része-it. E dokumentum 2006-ban az országban egyedülállóan a humán közszolgáltatások egészére tar-talmaz komplex stratégiai fejlesztési programot. E dokumentumot – amelynek hatályos változata jelenleg a www.deldunantul.com honlapon is megtalálható (Tervezés, fejlesztés / Fejlesztési tervek / Régió / Stratégiai fejlesztési programok (SFP) / Humán közszolgáltatások fejlesztése SFP) – a Dél-dunántúli RFÜ felkérésére a VitálPro / Forrásközpont / EcoCortex konzorcium 2006-ban készítette el számos régión belüli egyeztetést követően. Az OKÉV Dél-dunántúli igazgatósága és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügy-nökség között külön megállapodás is született a Humán SFP közoktatás-stratégiai felhasználásá-ról. A közoktatás-fejlesztési stratégia készítőinek megítélése szerint grandiózus és megbízható mun-kát végzett a konzorcium, így a közoktatás-fejlesztési stratégia készítésekor már nem is kellett újra elvégezni ezt a feladatot, mivel lényegében azonosulni tudtak a Humán SFP-ben leírtakkal. A stratégia készítői az egyes vázlatpontok kidolgozásánál egyértelműen jelezték a felhasznált ada-tok, elemzések szerzőjét, és forrását. A készítők szerint, ettől függetlenül a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia (KFS) több ponton is felülírta, módosította a Humán SFP-ben leírtakat. Ilyen volt például az, hogy a Humán SFP ún. indikatív listát tett közzé, amelyben kijelölte a mikro- és kistérségi oktatási központokat, de ezt a KFS szabadabban hagyta, csak a célrendszert és az ahhoz vezető utat jelölte ki, mivel ez később a pályázati logikához jobban, szabadabban illeszkedhetett. A közoktatási feladatellátás mikrotérségi központjainak „kijelölése” ugyanis csak abban az esetben lehet adekvát a fejlesztés szempontjá-ból, ha ezt alapos mikrotérségi feltárás előzte meg. A másik ilyen változtatás az volt, hogy a Humán SFP a kezdetektől számolt egy régiós koordiná-ciós szervezettel, amely nemcsak koordinált, hanem a fejlesztéseket is magánál tartotta volna. 2006-ban a stratégia készítői úgy látták, hogy ha ez az elképzelés megvalósul, nem lett volna ér-telme a 3.2.2. pályázatnak, ezért a közoktatás-fejlesztési stratégiában tompították ennek a köz-pontnak a szerepét. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy már az első pillanattól erőltetni kellett volna ennek a régiós koordinációs szervezetnek a létrehozását.

9

A közoktatásban a 2006. évet megelőzően egyáltalán nem volt (és legitimáltan ma sem minden régióban van) hagyománya a – megyei szintet meghaladó – regionális tervezésnek, mivel a köz-oktatást mai napig szabályozó jogszabályok a tervezési kötelezettséget csak a helyi (fenntartói) és a megyei szint, majd 2004-től a kistérségi szint szereplői számára írnak elő.

A települési intézkedési tervek a régióban is alapvetően a fenntartói feladatellátással, illetve an-nak középtávú tervezésével, a megyei fejlesztési terv pedig a megyei közoktatás fejlesztésével, továbbá a tanulási utak biztosításával összefüggő területeket tartalmazza elsősorban. A megyei közoktatás-fejlesztési tervek szerepük és színvonaluk alapján nem fejlesztési, hanem csupán ad-minisztratív dokumentumnak tekinthetők. A kistérségi közoktatási intézkedési tervek között – bár nem jellemzően – azonban már 2006-2007-ben is volt néhány stratégiai igényű és értékű doku-mentum.

Mindezek miatt is van nagyon nagy jelentősége annak, hogy a Dél-dunántúli régióban a köz-oktatás-fejlesztés régiós tervezését részben megelőzve elkészült – a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által a 157/2006.(XII.13.) DDRFT határozattal legitimált – Humán Közszol-gáltatások Fejlesztése Stratégiai Fejlesztési Program című tervezési dokumentum.

Mivel a regionális tervezésnek – az OKM közoktatási szakállamtitkársága regionális terve-zés fontosságát nem értő és preferáló jogszabályalkotó tevékenysége miatt – még jelenleg sincs jogszabállyal alátámasztott címzettje, azaz nem határozza meg jogszabály e terv elkészíté-sének kötelezettségét, nem határozza meg a tervezésért felelős feladatellátót vagy szervezetet, s nincs meghatározva a terv műfaja sem (fejlesztési alaptípusú hosszú távú stratégiai terv ~ intéz-kedések megalapozását szolgáló középtávú akcióterv), így mindezen kérdések eldöntése a tervet készítő szakértőkre, illetve az egyeztetésben közreműködő regionális partnerekre hárult.

A dél-dunántúli régióban a tervet készítő közoktatási szakértők, valamint az egyeztetésben köz-reműködő partnerek a regionális közoktatás-fejlesztési tervet egyértelműen olyan hosszú távú stratégiai tervnek tekintették, amelyhez rövid távú operatív tervek (akciótervek) kapcsolódhat-nak, illetve amely meghatározza azokat a fő fejlesztési prioritásokat és célokat, illetve az azok megvalósítását szolgáló programokat és feladatokat, amelyek befolyásolhatják a közoktatási fel-adatellátást ténylegesen végző helyi, kistérségi és megyei önkormányzati intézkedési tervek céljait és feladatait. A stratégia helyzetelemzés fejezete a régióra jellemző adatokat tartalmaz országos összehasonlí-tásokkal, koncepcionális elemei alkalmazkodnak az országos prioritásokhoz. A készítők a Humán Közszolgáltatások Fejlesztése SFP Helyzetelemzés főfejezetének közokta-tást érintő megfelelő részeit két új vázlatponttal is kiegészítették (1.2. Az iskolai oktatás eredmé-nyességét jelző néhány mutató a Dél-dunántúli régióra vonatkozóan, illetve 1.3. NFT 1-es pályá-zatok a Dél-dunántúli régióban). A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia helyzetelemzése során ezen kívül felhasználták még az akkor elérhető legfrissebb regionális fejlesztési anyagokat (ROP egyeztetési dokumentumok), valamint statisztikai adatokat is. A stratégia készítői az országos dokumentumok közül az Oktatási Minisztérium 2003-ban ké-szült, mai napig sem felülírt hosszú távú közoktatás-fejlesztési stratégiáját, a Társadalmi Mobili-tás Operatív Programot, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot, valamint néhány – el-sődlegesen a közoktatás eredményességével foglalkozó – hazai háttérkutatás tapasztalatait is fi-gyelembe vették. A „hálózatosodás” preferálásának szándéka több ponton is egyértelműen megjelenik 2006-ban készült stratégiában, példaként:

• régióközpont tudásbázisának hálózatos kiterjesztése, alközponti szerepek meghatározása, a hálózati funkciók figyelembevételével történő fejlesztések;

10

- a 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistérségi, illetve mikrotérségi közpon-tokban (3.3.1.4.);

- kistérségi hálózatra épülő tájékoztató szolgálat létrehozása (3.3.3.5.); - tanulók egyéni fejlesztése, az együttnevelés, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése ér-

dekében kiterjedt pedagógiai szakszolgálati hálózat működtetésének szükségessége, stb.

A 2007-2013. közötti időszakra szóló Dél-Dunántúli Operatív Program 4.3. prioritási tengelye a humán közszolgáltatások fejlesztése. Ez egyértelműen koherens a Humán Közszolgáltatások Fej-lesztése Stratégiai Fejlesztési Program című tervezési dokumentumban leírtakkal, ennek követ-kezményeként pedig a Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájával is. E 4.3. prioritásban első helyen kiemelt célként fogalmazódik meg – kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben – a humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javí-tása komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. E prioritás művelettípusai (4.3.3.) között is kiemelésre került az integrált kis- és mikrotérségi hu-mán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítása. Ennek értelmében a régióban a humán köz-szolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatások biztosítását térségi alapon, kis- és mikrotérségi szinten kell megoldani. A program elemeként kell megkezdeni az integrált központok kialakítá-sának támogatását (kistérségi és mikrotérségi szolgáltató központok), ahol lehetőleg egy helyen biztosíthatóak a központ vonzáskörzetét ellátó humán közszolgáltatások. A közoktatás regionális tervezése, azaz a stratégia készítése folyamatának leírása (4.1.2.) konkrét feladatokhoz kötötten jelenik meg a dokumentumban. A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszerei fejlesztésére ugyanis a készítők egy egész fejezetet (4.) szenteltek. A közoktatás re-gionális tervezésének menete a következő volt:

• az OKÉV Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága szakértői csoportot bízott meg a regio-nális közoktatás-fejlesztési stratégia és a benne javasolt részstratégiák tervezetének elké-szítésére;

• az oktatási ágazat szereplőinek, ezen belül különösen az intézményfenntartók, az intéz-ményvezetők a pedagógus szakmai és szakszervezetek képviselőinek, továbbá a regionális területfejlesztési tervezés képviselőinek, valamint egyéb – a közoktatási ágazatot érintő – ágazati tervezés képviselőinek bevonásával olyan regionális egyeztető fórumot hoztak lét-re és működtettek, amely a problémafelvetésnek és a megoldási javaslatok megfogalma-zásának, azok megvitatásának is fontos színterévé vált;

• a szakértő munkacsoport meghatározott inputok figyelembe vételével – a már elkészült és legitimált Humán Közszolgáltatások Fejlesztése Stratégiai Fejlesztési Program Helyzet-elemzés fejezetének felhasználásával – helyzetelemzést készített, amit a regionális egyez-tető fórum elé terjesztett, majd annak tapasztalatai alapján pontosított;

• a helyzetelemzés alapján a szakértői csoport meghatározta a regionális közoktatás-fejlesztés stratégiai és középtávú céljait és prioritásait, amelyet az egyeztető fórum elé ter-jesztett, majd annak tapasztalatai alapján pontosított;

• szakértői csoport elkészítette a közoktatás-fejlesztési stratégia tervezetének teljes szöve-gét, amelyet az egyeztető fórum elé terjesztett, majd az egyeztetés tapasztalatai alapján pontosított;

• az OKÉV Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága az elkészült és folyamatos egyeztetés során a partnerek által megismert stratégiát egyeztetette az ágazati irányítás képviselővel, ezt követően jóváhagyta azt;

• az OKÉV Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a jóváhagyott Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégiát nyilvánosságra hozta, majd ajánlásként megküldte

a régió megyei önkormányzatainak, a többcélú kistérségi társulások társulási tanácsainak, a közoktatási intézmények fenntartóinak,

11

a regionális területfejlesztési tanácsnak és a fejlesztési ügynökségnek.

A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia, mint ágazati stratégia megalkotásában, továbbá a terv megvalósításának nyomon követésében meghatározó szerepe volt az OKÉV Dél-Dunántúli Regionális Igazgatóságának.

A regionális közoktatás-fejlesztési stratégia és az abban javasolt részstratégiák elkészítésében az alábbiak működtek közre:

közoktatás-tervezési és fejlesztési szakértők, területfejlesztési tervezési szakértők, felsőoktatási intézmények képviselői, megyei önkormányzatok, települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, közoktatási intézmények vezetőinek képviselői, pedagógus szakmai szervezetek és szakszervezetek képviselői, pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények vezetői.

Az egyes tervezési szintek közti összefüggéseket a stratégia az alábbi táblázatban írja le:

Ágazat Országos

szint Régiós és megyei

szint Kistérségi

szint Helyi, települési

szint

Kormányzat

NFT I. és a hozzá kapcsolódó HEFOP, ROP

Új Magyarország Fejlesztési terv TÁMOP, HIOP

Oktatási ágazat

OM középtávú stratégia 2003.

Megyei fejlesztési tervek (Baranya, Somogy, Tolna)

Kistérségi intézke-dési tervek

Önkormányzati intézkedési tervek

Szakképzés-fejlesztési stratégia 2005-2013.

Megyei szakképzé-si tervek, stratégiák

Területfejlesz-tés

Országos fejlesztési koncepció

Regionális terület-fejlesztési tervek és koncepciók, DD Humán köz-szolgáltatások fejlesztési stratégiá-ja, DDOP

Kistérségi terület-fejlesztési tervek

Településfejlesz-tési tervek

Forrás: Dél-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013.

A stratégia tervezése során felhasznált országos, megyei és regionális forrásdokumentumok köre, az anyagban nincs részletezve.

2.2. A régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának térség-specifikussága

Az alfejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában területi szempontok, a térségi közoktatás-tervezésnek vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, és mennyire vették figye-lembe a regionális sajátosságokat a dokumentum készítésekor. Jól szemlélteti ezt a 2.6. fejezetben bemutatásra kerülő, tényeken alapuló policy-formálás módszerének alkalmazása. A térség-specifikusság a stratégia minden fejezetében megjelenik:

12

Az 1. fejezet a Helyzetkép – mivel nagymértékben támaszkodik a Humán Közszolgáltatások Fej-lesztése Stratégiai Fejlesztési Program tervezési dokumentumra – meghatározósan a régió / kis-térség struktúrában mutatja be a Dél-dunántúli régió jellemzőit. Ennek következtében a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia is ebben a szellemben veszi számba a fejlesztési prioritásokat, célokat és feladatokat. A 2. fejezet a régió közoktatásának erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit foglal-ja össze, meghatározóan figyelembe véve a térségi együttműködés állapotát, perspektíváját. A 3. fejezet a stratégia jövőképét, továbbá a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célokat, és a stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célokat, prioritásokat tartalmazza. Az országos középtávú közoktatás-fejlesztési célokhoz a regionális, területi sajátosságok figye-lembe vételével illeszkednek a dél-dunántúli régió kiemelt közoktatás-fejlesztési céljai. A 4. fejezet a közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése keretében többek között a regionális tervezésről, valamint a regionális információs és kutatási tevékenységről szól, az elő-zőek alapján szükségszerűen térség-specifikus megközelítésben. Az 5. fejezet a hazai és az EU-s pályázatokhoz való illeszkedés lehetőségeit, térségi együttműkö-dések, programok fejlesztését és a helyi innovációk jelentőségét tartalmazza. A helyzetelemzés (1. Helyzetkép) fejezetei meghatározó mértékben régió és kistérség specifiku-sak. A helyzetelemzés során folyamatosan kiemelt szerepet kap a 3 megye (Baranya, Somogy, Tolna), a 3 megyei jogú város (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) és a régió 24 kistérsége, mint elemzé-si dimenzió. A jelenlegi 25. kistérség a kadarkúti csak 2007. második felében lett különálló kis-térség, így a stratégia készítői még nem számolhattak vele. A régió helyzetelemzése, a társadalmi-gazdasági kontextus bemutatása egyértelművé teszi azon társadalmi-gazdasági változási folyamatok körét és hatásait, amelyek befolyásolták a közoktatás intézményi-infrastrukturális viszonyait, működést, eredményességét. A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia (Humán SFP-re épülő) helyzetelemzése a következő kér-déskörökön keresztül mutatja be a régió adottságait: demográfiai (1.1.1.) gazdasági és munkaerő-piaci (1.1.2.), társadalmi szerkezet és hátrányos helyzet (1.1.3.), településszerkezet átalakulása, különös tekintettel a kistérségi szintre (1.1.4.), valamint az iskolai oktatás eredményességét jelző néhány mutató a dél-dunántúli régióra vonatkozóan (1.2.).

A területi, térségi sajátosságok tartalmi szempontból is kiemelt szerepet kapnak a helyzetelem-zésben. Mindegyik alfejezet kihangsúlyozza az adatok területi egyenlőtlen eloszlását, és azoknak a kistérségeknek (vagy megyéknek) a megnevezését, ahol az adott jelenség különösen eltérő (ki-emelkedően pozitív vagy nagyon negatív) sajátosságokat mutat.

A 24 kistérséget ún. negyedekre bontották (fejlődő, felzárkózó, stagnáló, lemaradó) és az alábbi főbb megállapításokat tették:

- Egy-két kivételtől eltekintve ily módon is igazolhatóak a régión belüli fejlettségbeli kü-lönbségek („kétarcú” régió).

- Teljes egyértelműséget mutat 14 kistérség, melyből 3 fejlődő (balatonföldvári, fonyódi, sió-foki), 2 felzárkózó (dombóvári, mohácsi), 5 stagnáló (lengyeltóti, marcali, nagyatádi, sikló-si, tamási), és 4 lemaradó (csurgói, sásdi, sellyei, szigetvári) besorolást kapott.

- A legnagyobb ellentmondást a három megyei jogú várost (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) tar-talmazó kistérség esetében fogalmaztak meg. Hipotézisük szerint a különbséget egyrészt a kistérségbe tartozó települések fejlettségbeli eltérése, másrészt a megyei jogú városok ún. funkcióhiányos kistérség-központi szerepe okozza.

- Megállapításuk szerint 7 kistérség esetében az előző években megállapított jellemzések, be-sorolások megkérdőjelezhetők, illetve árnyalatnyi finomításra szorulnak, így 2006-ra

a komlói kistérség lemaradó minősítését inkább felzárkózó típus jellemzi, a szentlőrinci, barcsi és tabi kistérségeket pozícióromlásuk a lemaradó kistérség-típusba

sorolta át,

13

a pécsváradi, bonyhádi és paksi kistérségeknél viszont pozíciójavulás látható, emiatt a paksi kistérség inkább fejlődő, a bonyhádi és pécsváradi kistérségek inkább a felzár-kózó típusba sorolódtak fel.

A régió másodlagos (közoktatási mikrotérségi) térszerkezeti feltárását a helyzetelemzés nem em-líti, ami azt valószínűsíti, hogy a régióban a közoktatási feladatellátás mikrotérségi struktúráját 2006. vége előtt nem tárták fel, így a stratégia készítői ilyen információkra nem támaszkodhattak. Ennek ellenére a kistérségben, mikrotérségben való gondolkodás a stratégia egészét áthatja.

A térség-specifikusság másik dimenzióját jelenti az ország egészével (annak átlagával) való ösz-szehasonlítás (a közoktatás eredményessége, munkaerő-piaci adatok, demográfia adatok, stb. te-rén), ugyanakkor nem látható kísérlet a többi régióval való tételes összehasonlításra.

Összességében a helyzetelemzés egyértelműen érzékelteti a régió konkrét jellemzőit, sajátossága-it, továbbá legfontosabb erősségeit és hiányosságait. A helyzetelemzésben az elemzett területek kiválasztása és azok elemzésének mélysége jól megalapozza a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljai megfogalmazását. A SWOT elemzés (2.) is markánsan megjeleníti a területiséget, mint fontos szempontot. A teljes SWOT elemzés 45 elemből áll. Ezek közül a szöveg alapján az alábbi 20 esetben (az ese-tek több mint 44 %-ában) azonosítható be közvetlenül bizonyos területi vonatkozásra, térség-specifikusságra utaló nyom. Látható, hogy az erősségek között 7, a gyengeségek között 8, a lehe-tőségek között 2 és veszélyek között 3 ilyen területi szempont van.

Területi szempontok a SWOT elemzésben: Erősség A humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló:

erős kistérségi együttműködési hajlandóság ; színvonalas és innovatív szolgáltatások koncentrációja főként Pécsett,

kisebb részben Kaposvárott, Szekszárdon ; határmenti helyzeténél fogva a régió nemzetközi interregionális együttmű-

ködések tapasztalatainak átvételére képes (Alpok-Adria, Duna-Dráva-Száva Eurorégió).

A régió közoktatására jellemző: vannak felkészült kistérségi vezetéssel, jelentős oktatási súllyal bíró kis-

térségi központok, a központokban és a mikro-központokban stabil in-tézményi létszámokkal ;

földrajzi adottságokhoz jól idomuló mikrotérségi központok, ahol je-lentős a bejáró tanulók aránya ;

több mikroközpontban meglévő jó színvonalú oktatási infrastruktúra ; többségében 100%-os társulási hajlam.

14

Gyengeség A humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló: városhiányos térségek, aprófalvas településszerkezet és megközelíthe-

tőségi nehézségek okozta kommunikációs, elérhetőségbeli ésfenntarthatóságbeli problémák ;

átlag feletti jelentős munkanélküliséggel sújtott számos térség és tele-pülés, hátrányos gazdasági pozíciójuk következtében alacsony fizető-képes kereslettel és nagy ellátási igénnyel.

A régió közoktatására jellemző: a kistérségek közötti demográfiai, fejlettségbeli, szerkezeti eltérések,

aránytalanságok ; nincs kistérségi és régiós adatbázis (humán erőforrás, eszközök, infra-

struktúra) ; nem ismerik a kistérségek egymás jó gyakorlatát ; nincs kiépült tanügyigazgatási kistérségi referatúra amely segíti a fenn-

tartói feladatok jogszerű és szakszerű elvégzését, és a fenntartók szá-mára továbbítja az oktatás-irányítás jogszabályi és finanszírozási hátte-rének változásaira vonatkozó információkat,

a kistérségek többségében jól működik a többcélú társulás munkaszer-vezete de felkészült tanügyigazgatási szakemberek nélkül ;

a régió úthálózatának egyenetlensége és fejletlensége nem segíti az in-tézményi bejárásokat ;

túlságosan nagy a szórás a régió közoktatás intézményeinek infrastruk-túrája, felszereltsége között.

Lehetőség A humán szolgáltatások mindegyike szempontjából fontos: együttműködésen alapuló integrált fejlesztések megvalósítása ; régióközpont tudásbázisának hálózatos kiterjesztése, alközponti szere-

pek meghatározása, a hálózati funkciók figyelembevételével történőfejlesztések.

Veszély A humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló: (Főként) belső tényezőkön alapuló:

ágazaton belüli és ágazatközi régiós együttműködés nem fejlődik, a rész-érdekek csatája és versenyhelyzetek következtében a forrásokszétaprózódnak, a fejlesztések együttes hatása minimális marad.

(Főként) külső tényezőkön alapuló: ágazat-régió párbeszéd és egyeztetés a decentralizációs folyamat meg-

szakadásával formálissá válik vagy megszűnik ; a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének további elhúzódása behoz-

hatatlan lemaradást idézhet elő. Forrás: Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás A stratégia jövőképe (3.1.) alapvetően az egyes feladatok ellátásának térségi hierarchiájában gondolkodik (NUTS: település – kistérség – megye – régió). A nagyságrendileg különböző (az előző szinteket bennfoglaló) NUTS / LAU szinteken, az egyes eltérő térségi hatókörű közoktatási feladatok ellátásának optimalizálására vonatkozó szándék jól nyomon követhető.

E régióban a közoktatás-tervezésben konkrétan is megjelennek a térszervezési szándékok: - A demográfiai, valamint a közoktatás-fejlesztési folyamatokból következően kialakulnak kis-

térségenként azok a mikrotérségi centrumok, amelyek hosszútávon képesek biztosítani az eredményes és hatékony alapfokú oktatást.

15

- A közoktatási feladatellátást, a nevelési-oktatási intézmények működését hatékony és szín-vonalas állami, önkormányzati szak- és szakmai szolgáltató rendszer segíti, amely megyei és regionális szinten a meglévő intézményhálózat koordinált együttműködésén, kistérségi szinten új többcélú intézmények létrehozásán, azoknak a kistérségi irányítással valamint a megyei regionális szolgáltatókkal való együttműködésén alapul.

A regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célok (3.2.) között is kiemelt szerepet kapott az a szemlélet, mely szerint az oktatási infrastruktúra fejlesztése különös tekintettel mikrotérségi köz-pontokban kell, hogy megtörténjen. A hét stratégia cél közül háromnál jelenik meg hangsúlyosan a területiség: Az első helyen kiemelt stratégiai célban (3.3.1.) ez konkrétan úgy fogalmazódik meg, hogy stra-tégiai cél az életben való sikeresség biztosítása a magas hatékonysággal szervezett, az életkori sajátosságokhoz is alkalmazkodó, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés megterem-tésével valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira. Ezen kívül elsősorban a mikrotérségi központokban tervezett közoktatási infrastruktúra fejlesztés a multifunkcionalitás előtérbe állításával (3.3.2.), és a közoktatás humánerőforrás-fejlesztése (3.3.3.) mint stratégiai cél tartalmaz fontos területi szempontokat. A stratégiában megfogalmazott, a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok esetében ugyanilyen mértékű dominanciával fordulnak elő a területi szempontok. Az előzőekben említett három térszemléletű stratégiai célhoz rendelt közép-távú fejlesztési célok sorában 12 olyan konkrét cél szerepel, amelyik egyértelműen térség-specifikus, míg a további négy stratégia célhoz összesen 6 ilyen cél kapcsolódik. A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok és prioritások (3.3.) közül tehát összesen 18 is konkrétan megfogalmazza e térszervezés-szempontú gondolko-dás megvalósulásának módját:

- alapfokú oktatási intézmények integrációjának támogatása (3.3.1.2.) ; - 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistérségi, illetve mikrotérségi közpon-

tokban (3.3.1.4.) ; - a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a

német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában a … kisebbség oktatásának tárgyi és személyi feltételei fejlesztésére elsősorban a községi intézmények esetében és a mikrotérségi nemzetiségi centrumok keretei között, valamint a középiskolai oktatás tekintetében … (3.3.1.5.) ;

- a bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kialakítása és működtetése (3.3.1.8.) ;

- települési, kistérségi adatszolgáltatáson alapuló regionális óvodai infrastruktúra fejlesztési program kialakítása (3.3.2.1.),

- települési, kistérségi adatszolgáltatáson alapuló regionális iskolai infrastruktúra-fejlesztési program kialakítása (3.3.2.2.) ;

- mikrotérségi központokban multifunkcionális, közoktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására is alkalmas intézmények kialakítása (3.3.2.3.) ;

- a 21. századi iskola eszközszükségletek, ezen belül a korszerű infokommunikációs eszközök biztosítása (3.3.2.4.) ;

- kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakítása (3.3.3.1.) ; - települési és kistérségi közoktatás irányításában résztvevők képzése és továbbképzése

(3.3.3.2.) ; - középtávú regionális pedagógusképzési és továbbképzési terv kialakítása és megvalósítása

(3.3.3.3.) ; - a szülők és az intézmények társadalmi környezete tájékozódását és tájékoztatását segítő

rendszer fejlesztése … kistérségi hálózatra épülő tájékoztató szolgálat létrehozása (3.3.3.5.) ;

16

- a kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhasználásának regionális szintű kiter-jesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt … a programcsomagok elter-jesztésben meghatározó szerepük lesz az azokat kipróbáló és értékelő Térségi Iskolai és Óvodai Központoknak (TIOK) (3.3.4.1.);

- kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a középiskolák, különösen a kistérségi közpon-tok középiskolái – fenntartói és intézményi együttműködéssel – biztosítani tudják a nyelvi előkészítő évfolyam megszervezését az igényeknek megfelelően (3.3.4.3.) ;

- a szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mértékben roma tanulókból álló alapfokú intézmények nevelési, pedagógiai programjának fejlesztése (3.3.5.2.) ;

- regionális szakképzési stratégia kialakítása a területfejlesztéssel és a közoktásfejlesztéssel összhangban … a szakképzés munkaerőpiachoz történő alkalmazkodása, továbbá az erőfor-rások hatékonyabb felhasználása érdekében támogatni szükséges a régióban a Térségi In-tegrált Szakképzési Központok kialakítását (TISZK) (3.3.6.1.) ;

- egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények kialakítása a kistérségi központok-ban … ki kell dolgozni a régióban alkalmazható, a többcélú kistérségi társulás által fenn-tartandó egységes kistérségi gyógypedagógiai szakszolgálati intézmény modelljét (3.3.7.2.) ;

- A régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerének kialakítása … A szolgáltató rend-szer három szinten - (1.) regionális, (2.) megyei és (3.) kistérségi szinten ellátandó felada-tok ellátására – szerveződik (3.3.7.3.).

A célok közoktatási témakörönként megvizsgált térségspecifikusságának összefoglalása az 1. számú mellékletben található. A stratégia jövőképében, a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célok és a regionális stra-tégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok és prioritások megfogalmazásá-ban kiemelt szerepet kapnak a régión belüli együttműködések. Ezek gyakorlati megvalósulása 2009-ben már egyértelműen látható. A Dél-dunántúli régióban a gyakorlatban ezek az együttműködések ma már elsősorban a LAU 1 (korábban NUTS 4) szinten – azaz a kistérségen – belül jelennek meg. Ilyen például a komplex (multifunkciós, többcélú) közoktatási intézmények fenntartása mikrotérségi (intézményfenntartó társulási) együttműködésben, vagy a mikrotérségi intézmények közös feladatellátása kistérségi szinten. Ez utóbbi például a már több helyen működő kistérségi helyettesítési rendszer, vagy az egyes szakszolgálati feladatok (logopédia, gyógytestnevelés) utazó szakemberekkel történő ellá-tása kistérségi szinten a többcélú társulás szervezésében. Az együttműködések ugyanakkor megtalálhatók az egyes LAU (NUTS) szintek között is. Ilyen például a szakmai szolgáltatás (a megyei NUTS 3 szakmai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vétele a kistérségi többcélú társulás LAU 1, a mikrotérségi intézményfenntartó társulás, a közoktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat LAU 2 részéről), vagy hasonlóan a peda-gógiai szakszolgálati feladatok egy részének ellátása (pl.: tanulási képesség-vizsgálat, korai fej-lesztés) megyei, térségi kínálatban a kistérség, mikrotérség, település számára.

A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszerének fejlesztése (4.) fejezet mind a 4 alfejezetében megjelennek a térségspecifikusság jelei.

„A regionális tervezés” (4.1.) alfejezet számol azzal, hogy a jelenlegi jogszabályi körülmények között a regionális közoktatás-fejlesztés terv nem írhat elő kötelező feladatokat a feladatellátók számára, ugyanakkor meghatározhatja azokat a stratégiai célokat, amelyek a régió közoktatás-fejlesztése szempontjából kívánatosak. E célok elérése érdekében a nyitott koordináció módszerének alkalmazását tartja lehetségesnek, amely alapvetően az alábbiakat jelenti:

- a célmeghatározás és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok kitűzésével és közzétételével köz-vetett módon befolyásolni a közoktatás érintő döntéshozást,

- az egyeztető fórumok működtetésével hatékonyan segíteni, támogatni az érdekegyeztetést,

17

- a célok megvalósításának nyomon követésével, az elért eredmények nyilvánosságra hozata-lával befolyásolni a társadalmi közvéleményt és a döntéshozókat.

A „Regionális információs és kutatási tevékenység” (4.2.) alfejezetben a régiós adatbázis kialakí-tásának és a közoktatás kutatási potenciáljának jobb kihasználása szükségessége fogalmazódik meg az alábbiak szerint: A közoktatás alapvető információit tartalmazó országos rendszer mellett szükséges a régió köz-oktatáshoz kapcsolódó speciális információk gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása az érdekel-tek számára. Ez részben az országos adatok regionális szintű leválogatását és elemzését, részben pedig speciális regionális adatok, információk gyűjtését jelenti. A közoktatás kutatási potenciáljának jobb kihasználására, a kutatási tevékenység megélénkülésé-re, az alkalmazott és akciókutatások célirányos elvégzésére akkor nyílik lehetőség, ha egyrészt a régió közoktatási feladatellátásáért felelős önkormányzatok megrendelőként lépnek fel, részt vesznek kutatási program indításában és finanszírozásában, másrészt akkor, ha felsőoktatási in-tézmények közvetlenül is bekapcsolódnak a régiót érintő közoktatás-fejlesztési feladatokba.

A „Pedagógusképzés és továbbképzés a régióban” (4.3.) alfejezetben fogalmazódik meg az a stra-tégiai érvényű igény, mely szerint a Dél-dunántúli régióban a meglévő munkaerőbázis sajátossá-gaihoz (igen jelentős az alacsonyan képzett, a munkaerőpiacról már hosszabb ideje kiszorult – jelentős számban roma – munkavállalók száma), illetve a munkaerőpiaci igényekhez arányaiban és minőségében jobban kapcsolódó pedagógusképzésre, valamint a közoktatási humánerőforrás magasabb színvonalú fejlesztését szolgáló pedagógus-továbbképzésre lesz szükség (melynek ki-emelt céljai többek között a kompetencia alapú nevelésre-oktatásra való alkalmasság, vagy a hát-rányos helyzetet sikerrel kompenzáló projektmódszer készségszintű alkalmazása). Mindezek megvalósításának érdekében a célrendszer 3.3.3 pontjában jelzett módon ki kell dol-gozni a régió pedagógusképzési és pedagógus-továbbképzési stratégiáját, amelynek optimális esetben egy, a régió egészére vonatkozó, a területfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humánerőforrás fejlesztési stratégia részeként kell megvalósulnia.

A „Pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás a régióban” (4.4) alfejezetben a pedagógiai szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatás térség-specifikus elemei is megjelennek, az alábbiak szerint: A pedagógia szakszolgálatok megszervezése során a nagyszámú tanulót érintő ellátásokat kistér-ségi szinten, a tanulók kisebb körét érintő, továbbá a különleges szakértelmet igénylő szolgálato-kat mezoszinten, azaz a jelenlegi megyei szinten lehet biztosítani. Ennek érdekében valamennyi kistérségi központban célszerű egy egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény (intéz-ményegység) létrehozása, amely a nevelési tanácsadás, a logopédiai fejlesztés, a korai fejlesztés és a gyógytestnevelés ellátást biztosítja állandó, illetve utazó szakemberek alkalmazásával. A pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátásába bekapcsolódnak a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetei, a TIOK konzorciumok intézményei, valamint egyes feladatok ellátásába a HEFOP 2.1 pályázatain nyertes, hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, valamint sajátos nevelé-si igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval való együttnevelése programjait meg-valósító intézmények, illetve konzorciumok, az intézmények munkáját támogató, a régióban mű-ködő adaptációs szakértők és mentorok is. Összességében a Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a térség-specifikus-ság, a területi szempontok érvényesítése a feltétlenül szükségesnél lényegesen nagyobb mértékben megjelenik, és végig is vonul a dokumentumon. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek, és veszélyek, továbbá közoktatás-fejlesztés támogató alrendszerének fejlesztése, a stratégiai elvek, a stratégiai valamint a középtávú fejlesztési célok, továbbá a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések bemutatása során egyértelműen megjelenik a régióspecifikusság, a területi kooperáció lehetősége és szükségessége, valamint a minőségre, az eredményességre, a hatékonyságra és az esélyegyenlőségre törekvő minőségi célok megvalósításának szándéka.

18

2.3. A társadalmi-gazdasági igények és szükségletek megjelenése a közokta-tás-fejlesztési stratégiában

Az alfejezet célja annak bemutatása, hogy megjelennek-e a stratégiában társadalmi-gazdasági igények és szükségletek, vannak-e konkrét, kézzelfogható jelei, mennyire vették figyelembe a társadalmi-gazdasági kontextust a dokumentum készítésekor. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának egészére megállapítható, hogy a do-kumentumban jól láthatósan megjelennek a régió társadalmi-gazdasági igényei és szükségletei, azok adják a helyzetelemzés jelentős részét, a tervezett fejlesztés kiindulópontját, és a célok meg-fogalmazása is sok esetben ezek alapján történt meg. Ezt jól alátámasztja az a tény, hogy a straté-gia helyzetelemzése koherens (jelentős részében lényegében azonos) a DDRFT által is legitimált Humán Közszolgáltatások Fejlesztése Stratégiai Fejlesztési Program részeként megfogalmazott helyzetképpel. Mindezt jól szemléltetik a helyzetelemzés és SWOT-elemzés során előhívott kérdések, problé-mák következetes végigvezetése a koncepcionális (stratégiai) részekben. Többnyire jól elkülönítetten jelennek meg a humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló hosz-szabb távú, a régió versenyképességének és társadalmi életminőségének alapjait megváltoztató, a regionális beágyazottságot a térségi korlátok és lehetőségek figyelembe vételével biztosító straté-giai elemek, illetve a regionális specifikumok. A vezetői összefoglalóban hangsúlyosan jelennek meg a régió mindazon társadalmi-gazdasági problémái, amelyek alapvetően determinálták a közoktatás-fejlesztési stratégia készítését. Rögzítésre kerülnek azok a regionális karakterisztikus jegyek, amelyek a közoktatás-fejlesztésben a régió specifikusabb cél- és támogatási rendszerének kialakítását indokolják. E szerint az országos negatív trendeket tovább erősítik a régió specifikus társadalmi-gazdasági problémái, úgymint az aprófalvas településszerkezet komplex problémája, a gazdaság fejletlen-sége, az 5 leszakadó kistérség, a felnőttek alacsony szintű átlagos iskolázottsága, valamint a hát-rányos helyzetű családok magas aránya. Mindezek alapján a vezetői összefoglaló egyértelműsíti, hogy a régió fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű a közoktatás fejlesztése. A helyzetelemzés (1.) fejezetei alapvetően a térség adott gazdasági-társadalmi trendjeivel és problémáival foglalkoznak, valamint azokkal a szükségletekkel, amelyekkel a gazdaság és a tár-sadalom jellemezhető a versenyképesség és a társadalmi fejlődés (felzárkózás) vonatkozásában. A társadalmi-gazdasági kontextus bemutatása egyértelművé teszi azon társadalmi, gazdasági vál-tozási folyamatok körét és hatásait, amelyek nagymértékben befolyásolták (befolyásolják) a köz-oktatás intézményi-infrastrukturális viszonyait, működését, és eredményességét. A helyzetelemzés külön alfejezetében szerepel a demográfiai helyzet (1.1.1.), a gazdaság és a munkaerőpiac problémái (1.1.2.), a társadalmi szerkezet, hátrányos helyzet, romák komplex prob-lémarendszere (1.1.3.), és a településszerkezet átalakulása, különös tekintettel a kistérségi szintre (1.1.4.). A 4 alfejezet mindegyike szinte egészében a társadalmi és gazdasági problémákkal foglalkozik.

A demográfiai folyamatok ismertetése kiterjed e problémakör minden fontosabb dimenziójára. E szerint az országos tendenciáknak megfelelően a Dél-dunántúli régióra is a népesség számának fokozatos és egyre gyorsuló fogyása jellemző (az 1990-2001. között terjedő időszakban közel kétszer akkora veszteséget könyvelhetett el a régió, mint az azt megelőző tíz évben). A legmarkánsabb változások a korösszetételben jelentkeznek: a fiatalok aránya csökken, a kö-zépkorosztályok létszáma ingadozás mellett csökken, viszont az idősek számának és arányának nagymértékű növekedése következik be. Mindezek következményei jól beláthatóak: a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerre jutó terhelés növekedni fog, az egészségügyi és a szociális ellá-tórendszeren belül az idősellátás problémája egyre feszítőbb kérdéssé válik.

19

Tendenciaként jellemző, hogy tovább növekszik a nők aránya, és erősen fogy a férfinépesség. A népesség csökkenésének másik indoka az országon belüli vándorlás, amelyet jellemzően eg-zisztenciális okok indukálnak. A Dél-dunántúli régió negatív egyenlege – az elvándorlás mértéke meghaladja a régióba való bevándorlást – szintén fontos tényezője a lakosságszám csökkenésé-nek, illetve súlyosbítja a kedvezőtlen korösszetételt.

A gazdasági jellemzők romlása messze meghaladja az országos átlagot. Az egy főre jutó GDP alapján a Dél-Dunántúl 1995-ig a többi dunántúli régió mögött, de az ország keleti felének régió-it megelőző helyzetben volt, 1997-ben ugyanis ez a régió adta az országos GDP 7,6%-át. A régió gazdasági pozíciója azóta fokozatosan romlott, így a 2006. évre a hét régió közül a legutolsó helyre került. Mindez Dél-Dunántúlnak a nemzetgazdaságban nyújtott csökkenő szerepére és súlyára is utal. A gazdasági térszerkezet megyei viszonylatban is eltérő képet mutat, de kistérségi szinten még ennél is heterogénebb. A kedvezőtlen gazdasági környezet negatív hatással van az ott élők életmódjára, különösen egészségi állapotára, szociális helyzetére és kulturális színvonalára, emellett kedvezőtlenül befo-lyásolja az oktatási szolgáltatások igénybevételi oldalát is. A stratégia ismerteti a gazdasági és társadalmi fejlettség dimenziói mentén tapasztalható területi egyenlőtlenségek főbb jellemzőit is (Balatonmellék ↔ Ormánság). A régióban élő népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonlóan jelentősen átrendeződött az utóbbi évtizedekben, az eltartottak és a foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, míg az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya nőtt. A régió valamennyi kistérségében a férfiak foglalkoztatottsági részesedése minden korcsoportban meghaladja a nőkét, az országos trendnek megfelelően. Kivételt képez a komlói és a bonyhádi térség, ahol főként a bányabezárásoknak köszönhetően, a 40-59 évesek körében a nők foglalkoz-tatottsági hányada felülmúlja a férfiakét.

A társadalmi szerkezet, és a hátrányos helyzet témájú alfejezetben a szükséges és elégséges mér-tékben leírásra került a szegénység, mélyszegénység által veszélyeztetett csoportok, a fogyatékos-sággal élők és a cigány népesség problémaköre. A szegénység, mélyszegénység által veszélyeztetett csoportok köre igen jelentős a régióban. A Dél-Dunántúlon élő 18-74 éves népesség körében – Észak-Alföld és Észak-Magyarország után – a leggyakoribb a szegénység előfordulása. A szegénységbe kerülést valószínűsítő faktorokon (alacsony iskolai végzettség, a szervezett munka világától való átmeneti vagy tartós kirekesztő-dés, demográfiai tényezők, háztartás szerkezete, nagysága) keresztül közelíthető meg a szegény-ségben élők területi elhelyezkedése, a probléma nagysága. E tényezők előfordulása alapján a szegénység koncentrálódása a régió peremvidékein (siklósi, sellyei, csurgói, tamási körzetekben), valamint a belső területek közül a szigetvári, a sásdi, a pécsváradi, a lengyeltóti, valamint a tabi kistérségekben valószínűsíthető. A fogyatékossággal élők specifikus problémáira vonatkozó régiós megállapítások a specifikus adatok hiánya miatt elnagyoltak a helyzetelemzésben. Ennek hivatkozási alapja, hogy sem a fo-gyatékosság előfordulási gyakoriságában, sem pedig összetételében nem láthatók a Dél-Dunántúlon számottevő különbségek az országoshoz viszonyítva, a hazai fogyatékos népesség jellemzői általánosíthatók a régióban élőkre is. A cigányságot érintő hátrányok – területi elszigeteltség, szociokulturális jellegzetességekből adó-dó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszo-nyok, rossz lakáskörülmények – számarányuk okán az országos átlagnál nagyobb problémát je-lentenek a régióban, amit a stratégia részletesen is elemez. E hátrányok azok, amelyek kölcsönö-sen erősítik egymást, vezetnek e csoport szegregálódásához. Főként alacsony iskolázottságuknak, földrajzi elhelyezkedésüknek és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb kö-rükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében.

20

Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekko-rú népesség aránya) tudható be, hogy körükben magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. A stratégia már a helyzetelemzés során megállapítja, hogy a „hagyományos” oktatási rendszer nem képes a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bírnak az említett negatívumok, nehézségek mérséklésére a régióban sikeresen működő alternatív roma pedagógiai, oktatási-nevelés programok, amelyek mind számukat, mind pedig tartalmukat tekint-ve egyedülállóak az országban. Mind az alap- (Magyarmecskei Általános Iskola, Hétszínvirág Iskola), mind pedig a középfokú oktatásban (Gandhi Gimnázium, Collegium Martineum Közép-iskolai Tehetséggondozó Kollégium) működő innovatív kezdeményezések a roma népesség isko-lázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megőrzésére is nagy hangsúlyt fektet. A Pécsett és Kaposváron működő romológia akkreditált felsőfokú nappali képzés létrehívásának célja is a cigányság identitásának megőrzésével együtt társadalmi integrációjuknak elősegítése. A fentiek azok a főbb regionális jellemzők, amelyek a közoktatás-fejlesztésben egy, a jelenleginél régió specifikusabb cél- és támogatási rendszer kialakítását indokolják. Ezek a jellemzők egyértelműen és sokdimenziósan a régió gazdasági és társadalmi helyzetével függnek össze. A SWOT elemzés (2.) eredményében is megjelenik a gazdaság és az oktatás kapcsolata, mint szempont, bár egy kivételével csak a gyengeségek és veszélyek dimenzióban (úgy tűnik nem is véletlenül). A teljes SWOT elemzés 45 elemből áll, amelyek közül 13 ezt a kapcsolatot tükrözi. A gazdaság és az oktatás kapcsolata, mint szempont a SWOT elemzésben:

Erősség Határmenti helyzeténél fogva a régió nemzetközi interregionális együttmű-ködések tapasztalatainak átvételére képes (Alpok-Adria, Duna-Dráva-Száva Eurorégió).

Gyengeség Városhiányos térségek, aprófalvas településszerkezet és megközelíthető-ségi nehézségek okozta kommunikációs, elérhetőségbeli és fenntartha-tóságbeli problémák.

Átlag feletti jelentős munkanélküliséggel sújtott számos térség és telepü-lés, és hátrányos gazdasági pozíciójuk következtében alacsony fizetőké-pes kereslet és nagy ellátási igény.

A kistérségek közötti demográfiai, fejlettségbeli, szerkezeti eltérések,aránytalanságok.

A kis létszámmal működő iskolák többségében a nemzetiségi oktatás cél-jához nem igazodik az igényelt plusz normatíva felhasználásának módja,ezért az csak rövid ideig járul hozzá a költséghatékonysághoz.

Nincs összehangolt munkaerő-gazdálkodás, a munkaszervezetekben kevés az ágazat-specifikus szakember.

A régió úthálózatának egyenetlensége és fejletlensége nem segíti az intéz-ményi bejárásokat.

Túlságosan nagy a szórás a régió közoktatási intézményeinek infrastruktú-rája, felszereltsége között.

A kollégiumok infrastruktúrája, felszereltsége alacsony színvonalú.

Lehetőség ---

21

Veszély Ágazaton belüli és ágazatközi régiós együttműködés nem fejlődik, rész-érdekek csatája és versenyhelyzetek következtében a források szétapró-zódnak, a fejlesztések együttes hatása minimális marad.

A 2007. és 2013. között a régióba érkező forrásmennyiség egy része – a régió érdekérvényesítési képességének elégtelensége következtében –nem csak a régió által a tervezési folyamat kezdetén figyelembe vettproblémák megoldására fordítódik

(Ezek a régió számára egyébként fontos területek – pl. kollégium, gim-názium - mégse központi forrásokból lesznek fejlesztve).

Ágazat-régió párbeszéd és egyeztetés a decentralizációs folyamat megsza-kadásával formálissá válik vagy megszűnik

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének további elhúzódása behozha-tatlan lemaradást idézhet elő.

Forrás: Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás A SWOT elemzésben az oktatás és a társadalom kapcsolata az oktatás és a gazdaság viszonyánál részletesebben – a 45 elem kétharmadában, 30-ban – jelenik meg.

Erősség A humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló: Erős kistérségi együttműködési hajlandóság. Előremutató kezdeményezések megléte. Színvonalas és innovatív szolgáltatások koncentrációja főként Pécsett,

kisebb részben Kaposvárott, Szekszárdon. A régió közoktatására jellemző: Vannak felkészült kistérségi vezetéssel, jelentős oktatási súllyal bíró kis-

térségi központok, a központokban és a mikro-központokban stabil in-tézményi létszámokkal.

Többségében 100%-os társulási hajlam.

22

Gyengeség A humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló: Esetenként versenyhelyzet és koordinálatlanság a meghatározó szolgáltatók

között. Elszigetelt, régión kívülről ágazati szempontból koordinált „pilot” jellegű

projektek. Idősödő népesség, elvándorló fiatalok. A régió közoktatására jellemző: A kistérségek közötti demográfiai, fejlettségbeli, szerkezeti eltérések,

aránytalanságok Nincs kistérségi és régiós adatbázis (humán erőforrás, eszközök, infrastruk-

túra) Nem ismerik a kistérségek egymás jó gyakorlatát Nem állnak rendelkezésre a nemzetiségi nevelés, oktatás minőségének,

versenyképességének mutatói A jogszabályban elvárt helyettesítési rendszer csak elszigetelten és esetien

tud működni Az alapfokú művészetoktatás rendszere – különösen a nem önkor-

mányzati fenntartású intézményekben – átláthatatlan Nincs összehangolt munkaerő-gazdálkodás, a munkaszervezetekben kevés

az ágazat-specifikus szakember Kevés a pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakember, különösen az

inkluzív nevelést, oktatást folytató közoktatási intézményekben Nincs kiépült tanügyigazgatási kistérségi referatúra, de a kistérségek több-

ségében kiépített munkaszervezet működik. A középfokú oktatási intézmények túlnyomó többsége még nem ké-

szült fel a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására A lemorzsolódás, a szociális hátrányok valamennyi közoktatási intézmény-

típusban (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakis-kola) megjelenik

Mind az információszerzés, mind az információadás informális jellegű,nem rendszerezett, az intézményműködtetés fejlesztési rendszerének in-formációs bázisa gyenge

Lehetőség A humán szolgáltatások mindegyike szempontjából fontos:

Együttműködésen alapuló integrált fejlesztések megvalósítása. Régióban megvalósuló előremutató „pilot” tevékenységek elterjesztése,

gyakorlattá fejlesztése. Régióközpont tudásbázisának hálózatos kiterjesztése, alközponti szerepek

meghatározása, a hálózati funkciók figyelembevételével történő fejlesz-tések.

A régió közoktatására jellemző: A kötelező iskolázás meghosszabbodása, az érettségit adó középfokú kép-

zések arányának növekedése. Pedagógiai szakmai szolgáltatások nyújtására felkészült szakemberek jelen-

léte. A kompetencia alapú oktatás elemeinek megléte. Aktív, elkötelezett megyei közalapítványok. Meglevő kölcsönös együttműködési hajlandóság a nem önkormányzati

fenntartású és a közművelődési intézményekkel.

23

Veszély A humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló: Ágazaton belüli és ágazatközi régiós együttműködés nem fejlődik, rész-

érdekek csatája és versenyhelyzetek következtében a források szétapró-zódnak, a fejlesztések együttes hatása minimális marad.

A régió közoktatására jellemző: Ágazat-régió párbeszéd és egyeztetés a decentralizációs folyamat megsza-

kadásával formálissá válik vagy megszűnik.

Forrás: Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006.) - saját összeállítás

A stratégia jövőképében szinte minden területen egyértelműen megjelenik a gazdaság illetve a társadalom közoktatással való kapcsolata, az alábbiak szerint: A gazdasági összefüggések a szükségletek-igények vonatkozásában úgy jelennek meg a jövőkép-ben, hogy a közoktatás-fejlesztés (elsősorban a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazá-sa, és a pedagógusok gazdagabb módszertani kultúrája), az ésszerű intézményintegráció (és az ehhez szervesen kapcsolódó iskolabusz-hálózat) révén megteremtődnek a feltételek az egész éle-ten át tartó tanulás kulcskompetenciái kialakításához, javul a hátrányos helyzetű gyermekek óvo-dáztatása, a tanulók iskolázottsága, szakmaszerzési lehetősége és ezzel együtt munkaerő-piaci integrációs esélye. A gazdaság és a társadalom közoktatással való kapcsolata tehát egyszerre mu-tat direkt és indirekt, rövidebb és hosszabb távú összefonódásokra utaló célkitűzéseket. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztésében tervezési és megvalósítási szinten egyaránt együttműködik az állami és önkormányzati oktatásirányítás, valamint a kistérségi, megyei és re-gionális területfejlesztés. A régióban fejlődik az oktatásirányítás minősége, a kistérségi és telepü-lési önkormányzatok körében egyaránt a szükséges mértékben növekszik az irányítás területén megfelelő szakértelemmel rendelkezők száma, amelynek eredményeképpen javul a közoktatási-irányítás és a közoktatási feladatellátás színvonala. Az aprófalvas dél-baranyai, belső-somogyi és tolnai térségben kiemelkedően, a régió egészében jelentős mértékben javul a feladatellátó intézmények infrastruktúrája, rendelkezésre állnak a sike-res oktatáshoz szükséges korszerű eszközök és felszerelések. A demográfiai, valamint a közokta-tás-fejlesztési folyamatokból következően kialakulnak kistérségenként azok a mikro-térségi cent-rumok, amelyek hosszútávon képesek biztosítani az eredményes és hatékony alapfokú oktatást. A kistérségek és a megyei önkormányzatok együttműködésével valamennyi tanuló számára biztosí-tott a teljes tankötelezettség ideje alatt a tanulási út. A közoktatási rendszerhez kapcsolódóan, a régió munkaerőpiaci igényeinek lehető legnagyobb mértékben megfelelő szakképzési kínálat áll rendelkezésre, amelyben kiemelkedő szerepet ját-szanak a gyakorlati képzés megszervezését és lebonyolítását végző Térségi Integrált Szakképzési Központok. A szakképzési kínálatot kiegészíti a munkaerőpiaci igényeknek nem megfelelő vég-zettséggel rendelkezők számára lehetőséget biztosító ún. második esélyt kínáló képzési formák, amelyek a régiót alkotó mindhárom megyében, ezen belül elsősorban a megyeszékhelyeken és a kistérségi központokban, egymással összehangolt képzési struktúrával állnak rendelkezésre. A közoktatási feladatellátást, a nevelési-oktatási intézmények működését hatékony és színvonalas állami, önkormányzati szak- és szakmai szolgáltató rendszer segíti, amely megyei és regionális szinten a meglévő intézményhálózat koordinált együttműködésén, kistérségi szinten új többcélú intézmények létrehozásán, azoknak a kistérségi irányítással valamint a megyei regionális szolgál-tatókkal való együttműködésén alapul.

A regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célok, melyek a helyzetelemzés, a közoktatás fejlesz-tését befolyásoló országos stratégia tervek, és a Dél-dunántúli régióra kidolgozott humánerőforrás fejlesztési stratégia figyelembe vételével fogalmazódtak meg, sokdimenziósan, de többnyire indi-rekt módon kapcsolódnak a gazdasághoz és a társadalomhoz. Ezek:

24

- az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra;

- a régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt;

- az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elter-jesztésének támogatása, ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése;

- a szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése;

- a korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szol-gáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek.

A gazdaság és az oktatás közötti direkt és közvetlen kapcsolatot jelöl ugyanakkor – mint stratégi-ai cél – a régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával. A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok és prioritások és a gazdaság közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása a 2. számú mel-lékletben található.

A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok és prioritások és a társadalmi rendszerek közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása a 3. számú mellékletben található. A közoktatás-fejlesztés támogató alrendszerének fejlesztése (4.) fejezet mind a négy alfejezet-ében megjelenik az oktatás, illetve a gazdaság, és a társadalom kapcsolata:

„A regionális tervezés” (4.1.) alfejezet számol azzal, hogy meghatározhatja azokat a stratégiai célokat, amelyek a régió közoktatás-fejlesztése szempontjából kívánatosak. E célok elérése érde-kében a célmeghatározás és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok kitűzésével és közzétételével közvetett módon befolyásolható a közoktatás érintő döntéshozás, egyeztető és konzultációs fóru-mok működtetésével hatékonyan segíthető és támogatható az érdekegyeztetés, a célok megvalósí-tásának nyomon követésével, az elért eredmények nyilvánosságra hozatalával befolyásolható a társadalmi közvélemény. A regionális tervezés során számolni kell a régió speciális munkaerőpiaci jellemzőivel és a ren-delkezésre álló intézményi kapacitásokkal, a megfelelő szakképzési rendszer kialakítása érdeké-ben. Fontos tervezési feladat, hogy a regionális szakképzési stratégia kialakításakor az a területfejlesz-téssel és a közoktatás-fejlesztéssel összhangban történjen. A „Regionális információs és kutatási tevékenység” (4.2.) alfejezetben a régiós adatbázis kialakí-tásának, és a közoktatás-kutatási potenciáljának jobb kihasználásának szükségessége fogalmazó-dik meg. A „Pedagógusképzés és továbbképzés a régióban” (4.3.) alfejezetben fogalmazódik meg az a stra-tégiai érvényű igény, mely szerint a Dél-dunántúli régióban a munkaerőpiaci igényekhez arányai-ban és minőségében jobban kapcsolódó pedagógusképzésre, valamint a közoktatási humánerőfor-rás magasabb színvonalú fejlesztését szolgáló pedagógus-továbbképzésre lesz szükség. Ennek érdekében a célrendszer 3.3.3 pontjában jelzett módon ki kell dolgozni a régió pedagógusképzési és pedagógus-továbbképzési stratégiáját, amelynek optimális esetben egy, a régió egészére vonat-kozó, a területfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humánerőforrás fejlesztési stratégia részeként kell megvalósulnia.

25

A „Pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás a régióban” (4.4) alfejezetben a pedagógiai szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatás minőségi megvalósítása fogalmazódik meg. E szolgáltatások jelentősége abban mutatkozik meg, hogy fontos eszközt jelentenek azon társa-dalmi szükségletként megfogalmazott elvárás megvalósulásához, hogy az iskolától olyan relatíve problémátlan gyerekek kerüljenek ki, akik képesek arra, hogy az életüket jól tudják menedzselni, Összességében a Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában az oktatás gazdasággal illetve társadalommal való kapcsolata kiemelt hangsúllyal jelenik meg, és végig is vonul a doku-mentumon. Az erősségek, a lehetőségek, a gyengeségek, a veszélyek, továbbá közoktatás-fejlesztés támogató alrendszerének fejlesztése, a jövőkép, a stratégiai elvek, a stratégiai valamint a középtávú fejlesz-tési célok, továbbá a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések bemutatása során meghatá-rozó mértékben jelennek meg a gazdaság és a társadalom igényei, szükségletei, az azokhoz való gyors alkalmazkodás biztosítása. A helyzetelemzésben bemutatott tények, trendek és a megtervezett stratégiai célrendszer lényegé-ben összhangban vannak egymással. Az egyébként viszonylag sokrétűen leírt gazdaság-oktatás kapcsolati dimenzió értékeléséhez ugyanakkor hiányzik a markánsan megfogalmazott vízió azon valós és konkrét régiós társadalmi-gazdasági szükségletekről, amelyekre a stratégia útján a közoktatásnak reagálnia kell. A stratégiában nem eléggé egyértelműen és kiemelten jelenik meg az sem, hogy (a közelmúlt tapasztalatai alapján) a jövőre vonatkozóan teljes biztonsággal többé nem prognosztizálható mun-kaerőpiacra a váltás és hosszabb távon sikeres alkalmazkodás szempontjából az alap- és kulcs-kompetenciák kialakítása, az infokommunikációs technológia megismertetése és készségszintű használatának elsajátíttatása, illetve az idegen nyelvtanítás fontosabb, mint sokszor hektikusan megjelenő, az adott pillanatban éppen aktuális munkaerőpiaci igényekhez való mindenkori gyors alkalmazkodás.

2.4. A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában

A közoktatás és más közszolgáltatások kapcsolata a stratégiában az alábbi területeken került átte-kintésre: fenntartók, felsőoktatás, egészségügy, szociális szféra, művelődés, felnőttoktatás, civil szféra. Amíg a térség-specifikusság, a gazdasági-társadalmi szükségletek és igények következetesen vé-gigvonulnak a stratégián, a stratégiaalkotás összes komponensét érintve, addig a többi humán közszolgáltatás helye, szerepe és bekapcsolódása a közoktatás-fejlesztésbe már nem ilyen egyér-telműen és alaposan dokumentált.

A közoktatás-fejlesztési stratégia egészére igaz, hogy a vizsgált közszolgáltatások többségével csak részlegesen foglalkozik. Egyes közszolgáltatások természetüknél (pl. fenntartók) és a régió jellege miatt (szociális szféra) szinte mindenütt – de legalább áttételesen – megjelennek a straté-giában, ugyanakkor közoktatás és például az egészségügy (mint szintén humán közszolgáltatás) kapcsolatának elemzése még nyomokban is alig fedezhető fel.

A helyzetelemzés (1.) elsősorban a demográfiai, társadalmi és gazdasági és térszerveződési adottságokra, folyamatokra és prognózisokra fókuszál, így a közoktatás és a vizsgált többi köz-szolgáltatás kapcsolata csak ezekhez kapcsoltan kerül kiértékelésre.

A SWOT elemzés (2.) a felsorolt szférák közül kettőre (egészségügy, felnőttoktatás) nem tartal-maz még közvetett utalást sem.

26

A legtöbb megállapítás értelemszerűen (közvetlenül, vagy közvetett módon) a fenntartókra utal, főként a kistérségi együttműködési hajlandóságot, mint régiós erősséget kiemelve, míg az ennek feltételrendszerében (munkaszervezet közoktatási szakember ellátottsága, tanügy-igazgatási refe-ratúra) megmutatkozó hiányosságok, mint gyengeségek jelennek meg.

A közoktatás és más közszolgáltatások összefüggésére utaló elemek a SWOT elemzésben: Fenntartók E Erős kistérségi együttműködési hajlandóság.

Vannak felkészült kistérségi vezetéssel, jelentős oktatási súllyal bíró kistér-ségi központok, a központokban és a mikro-központokban stabil intéz-ményi létszámokkal.

L Együttműködésen alapuló integrált fejlesztések megvalósítása. A nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények súlyának növe-

kedése a közoktatási kínálat szélesítésébe. Meglevő kölcsönös együttműködési hajlandóság a nem önkormányzati

fenntartású és a közművelődési intézményekkel. GY Az alapfokú művészet-oktatás rendszere – különösen a nem önkormányzati

fenntartású intézményekben – átláthatatlan. Nincs összehangolt munkaerő-gazdálkodás, a munkaszervezetekben kevés

az ágazat-specifikus szakember. Nincs kiépült tanügyigazgatási kistérségi referatúra, de a kistérségek több-

ségében kiépített munkaszervezet működik. V --- Felsőoktatás E --- L Régióközpont tudásbázisának hálózatos kiterjesztése, alközponti szerepek

meghatározása, hálózati funkciók figyelembevételével történő fejlesztések. GY --- V --- Egészségügy E --- L --- GY --- V --- Szociális szféra E --- L --- GY A lemorzsolódás, a szociális hátrányok valamennyi közoktatási intézmény-

típusban (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakisko-la) megjelenik.

V --- Művelődés E --- L Meglevő kölcsönös együttműködési hajlandóság a nem önkormányzati

fenntartású és a közművelődési intézményekkel. GY --- V --- Felnőttoktatás E --- L --- GY --- V --- Civil szféra E Megfelelő számú nemzetiségi és etnikai kisebbségi nevelési- oktatási intéz-

mény a régióban. L Aktív, elkötelezett megyei közalapítványok. GY Nem állnak rendelkezésre a nemzetiségi nevelés, oktatás minőségének, ver-

senyképességének mutatói. V ---

Forrás: Dél-dunántúli régió Közoktatás-fejlesztési Stratégiája 2007-2013. (2006.), saját összeállítás

27

A stratégia célrendszere és a közoktatás-fejlesztést támogató alrendszerek stratégiai jövő-képe ugyanakkor legtöbb esetben direkt módon is megjeleníti az egyes közszolgáltatások kapcso-lódását a közoktatás-fejlesztés konkrét dimenzióihoz.

Fenntartók (társulási, települési, humán), mint a közoktatás-közszolgáltatás kötelezettjei, finan-szírozói és működtetői természetszerűen szinte a stratégia minden pontján megláthatóak, legalább indirekt módon, de kiemelten is az önkormányzatok és az egyre növekvő súlyú nem önkormány-zati intézményfenntartók, illetve a közoktatás és a közoktatással megalapozott szakképzés vi-szonylatában. Az iskolafokok közötti minél zökkenő mentesebb átmenetre elsősorban a 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistérségi, illetve mikrotérségi központokban, stratégiai célként való megjelenítése utal. Az önkormányzati (és többcélú kistérségi, vagy intézményfenntartó mikrotérségi önkormányzati társulási) fenntartók a kötelezettjei a közszolgáltatások (így a közoktatási feladatok nagy része) ellátásának. A stratégia – a mikrotérségi hálózatok fejlesztésének prioritásként való kezelésével – egyértelműen erősíteni kívánja ez irányú tevékenységükben az erőforrásaik együttes kihasználá-sából származó előnyt (a szinergiát), ugyanakkor tényleges szerepüknél kisebb mértékben látható, hogy ennek megvalósítása során a stratégia milyen mértékben veszi figyelembe az önkormány-zatok és társulásaik tanügyirányítói kapacitását, felkészültségét, továbbá a feladat- (illetve sok esetben inkább intézmény-) finanszírozási erejét és problémáit.

Felsőoktatás és felnőttképzés kapcsolata a közoktatással világosan kijelölésre került a kiemelt stratégiai célok között a harmadik helyen említve, fontos szerepet szánva neki a régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztésében a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók te-rületén egyaránt. A problémát inkább az jelenti, hogy a felnőttképzésre nincs több konkrét utalás a stratégiában. A középtávú regionális pedagógusképzési és továbbképzési terv kialakítása és megvalósítása (3.3.3.3.) konkrét célban jelennek meg legélesebben a felsőoktatás és a közoktatás kapcsolódási pontjai oly módon, hogy a a régió intézményhálózatának és humánerőforrás fejlesztési stratégiá-jának ismeretében a régió pécsi és kaposvári pedagógusképző felsőoktatási intézményei (egyete-mei, azok karai) – egymással is konzultálva – legyenek képesek megtervezni a szükséges peda-gógus szakok tartalmát, az egyes pedagógusképzési fokozatokra és szakokra a régióból célszerű-en felveendő hallgató létszámot. A pedagógusok továbbképzése területén kiemelt szerepet szán a stratégia a felsőoktatási intézmények és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények közötti együttműködésnek, amely a tartalom fejlesztésére, a továbbképzések kiajánlására, megszervezé-sére és lebonyolítására egyaránt kiterjedhet. Fontos szerepe lesz a pályakezdő pedagógusok mun-kába állását, kezdeti munkavégzését segítő mentorok képzésének és továbbképzésének is. A régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerének kialakítását (3.3.7.3.) a stratégia a jelenleg működő állami, önkormányzati fenntartású szolgáltató intézmények bázisán, ezen intézmények bevonásával, valamint a felsőoktatási intézmények együttműködésével látja célszerűen kialakíta-ni. A tehetségsegítés programjának kidolgozása és megvalósítása (3.3.4.6.) érdekében, a Pécsi Tu-dományegyetemmel való együttműködés során, kialakulhat a régióban a tehetségkutatás centru-ma, amely hazai és nemzetközi kutatások eredményeit megismerve új, még feltáratlan területeket fedezhet fel és fejleszthet tovább. Az alap- és középfokú művészetoktatási intézmények tehetségesítési programját a PTE Művészeti Karával való együttműködés erősítheti. A régióban a közoktatást érintő kutatási potenciál (4.2.2.) a felsőoktatási intézményekben (PTE, Kaposvári Egyetem), a Pécsi Akadémiai Bizottságban (MTA Pécsi Területi Bizottsága) és – ki-sebb mértékben – a pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetekben áll rendelkezésre. Ez a kutatá-si potenciál ugyanakkor mindezidáig csak kevéssé szolgálta közvetlenül a régió közoktatás-fejlesztését. A stratégia javaslatot tesz a Dél-Dunántúli Közoktatási Kutatási Fórum (DDKKF) létrehozására és működtetésére is.

28

Szociális szféra számára a szociális kérdések úgy jelennek meg a közoktatási stratégiában, mint társadalmi problémák, amelyek újratermelődését, eszkalálódását részben a közoktatás fejlesztésén keresztül lehet megállítani és visszafordítani. A gyermek- és a tanulólétszám csökkenése miatt feleslegessé váló pedagógusok felnőttkép-zésbe vagy szociális ellátásba való bevonása (3.3.3.4.) több formában is megjelenő célja a straté-giának. Egészségügy és Művelődés illetve a közoktatás kapcsolata a legkevésbé kimunkált a stratégiában. Ugyanakkor több formában is megjelenítődik az az igény, hogy az infrastrukturális fejlesztések során a mikrotérségi központokban multifunkcionális, közoktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására egyaránt alkalmas intézmények jöjjenek létre (3.3.2.3.). Sajnos a stratégiából hiányzik a tankötelesek egészségtérképének megrajzolása iránti igény és az ehhez kötődő feladatok megfogalmazása is. Civil szféra szélesebb spektrumú bevonása a közoktatási feladatok ellátásába nem nevesítődik a stratégiában. Ugyanakkor a stratégia a közoktatási feladatellátásban épít a nemzetiségi hagyo-mányőrző szervezetek megjelenésére, különös tekintettel a cigány kultúra fennmaradását és ter-jesztését elősegítő civil szerveződésű kulturális intézmények, közösségi házak, különböző non-profit szervezetek támogatására. A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben (3.3.4.5.) szintén igényli a civil szféra bevonását. A fenntartható fejlődés érdekében környezettu-datos szemlélet kialakítása fontos célként jelenik meg, együttműködve állami és civil szerve-ződésekkel, amelyeknek a Dél-Dunántúlon már komoly hálózata és modellértékű programjai alakultak ki. Az egységes közszolgáltatási gondolkodás – amely a humánszolgáltatásokat (közoktatás, szak-képzés, közművelődés és sport, egészségügy, foglalkoztatáspolitika) egységben értelmezi – már megjelent a régiós tervezés során, ez azonban még nem ért össze átfogó rendszerré, de a komplex programok, a koordinált tervezés szintjén már tetten érhető.

2.5. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex re-gionális tervezéshez

A közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelenő fő témák, területek és azok tartalmának összeve-tése a ROP elemzett dokumentumokkal a 4. számú melléklet tartalmazza. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának régiós tervezéshez való kapcsolódása, a beépülés területei és mértéke először összehasonlító dokumentum-elemzés során kerültek vizs-gálatra, majd a szakértőkkel készített interjúk alapján történt a feltárás. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában megjelenő fő területek, témák és azok tartalmának egyéb régiós dokumentumokkal való összevetését mutatja a 4. melléklet táblázata. (Ebben a VAN oszlop a kapcsolódási pont létezésére, az AZONOS oszlop annak tartalmi hason-lóságára és komolyságára, mélységére utal az összevetett két dokumentumban megfogalmazottak alapján.)

A 4. számú melléklet táblázata jól mutatja, hogy a régiós közoktatási stratégia fő céljaiból első-sorban a hatékonyságot növelő (alapfokú intézmények integrációja) és az infrastruktúrát fejlesztő elképzelések épültek be a régiós OP akcióterveibe. A régiós közoktatási stratégia szakmai fejlesz-tési terveinek többsége nem kap támogatást ezekből a forrásokból. Ezért ezek a szakmai fejleszté-si tervek a következő években valószínűsíthetően csak olyan mértékben fognak megvalósulni,

29

amennyire az országos TÁMOP programok lehetővé teszik, és amennyire sikeresen pályáznak e forrásokra a régió közoktatási intézményfenntartói. Evvel kapcsolatban ugyanakkor rögzíteni kell azt a tényt, hogy eredetileg az OKM többé-kevésbé tudatosan azért kezdeményezte a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiák megfogalmazását, hogy amennyire lehet, azok beépüljenek a ROP-ba. Az OKM-szándék megvalósításának átgondolat-lansága eredményeként a beépülés feltételrendszere már az indulásnál több okból is alapvetően hiányos volt:

- a közoktatás-fejlesztési stratégiák koordinálásának egyedüli címzettjei az OKÉV (majd OH) régiós igazgatóságok voltak, így azok RFÜ-vel való helyi kapcsolata alapvetően determinálta a régiós operatív programokba (és azok akcióterveibe) történő későbbi beépülés lehetőségét és sikerességét, míg az ennek esetlegességét kiegyenlítő OKM-NFÜ kapcsolat hatása ugyan-akkor nem vált érzékelhetővé;

- a stratégia-készítők kiválasztása, majd az elkészült dokumentum társadalmasítása a régiók többségében nem volt igazán körültekintő, aminek eredményeként a feladatot ugyan elvégez-ték, a dokumentum is elkészült, a nyilvánosság sem maradt el, azonban ennek hatása nem volt jelentős, így szemléletében és tartalmában alig volt képes befolyásolni a régiós operatív prog-ramot;

- az OKM-NFÜ kapcsolat láthatatlansága eredményeként az RFT-k többsége nem legitimálta a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiát, így nem is volt kényszer az ebben leírtak figyelembe vétele az OP megfogalmazása során.

Mindezek hatását csak fokozta, hogy a régiós közoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatok lebonyolítójaként (szakmailag nehezen indokolhatóan) a professzionális közoktatási szakembe-rekben nem bővelkedő, de feladathiánnyal küzdő VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urba-nisztikai Nonprofit Kft. került kijelölésre. Így a régiókban az RKFS, az OP és a ROP-infra pályá-zat a lehető legtávolabbra került egymástól.

A Dél-dunántúli régió esetében ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy mindezek negatív hatását jelentős mértékben csökkentette a régiós RFÜ közoktatási ágazat iránti érzékenysége, ez irányú szakmai felkészültsége és elkötelezettsége. A Dél-dunántúli régióban (az elmúlt évek országos közoktatás-politikájában jelentős hangsúly kapott területek és témák közül) az alábbiak vizsgálatára került sor: - intézményhálózat térségi alakítása: alsó-felsőtagozat, középfok, egységes iskola, 5-6. osztály, óvoda-iskola, bölcsőde-óvodai ellátás szervezése; koncentráció, integráció Az egységes iskola a vizsgált fejlesztési dokumentumokban nem jelenik meg A közös óvoda-bölcsőde fejlesztéseket a DDRKFS és a DDOP 2007-2008-as AT dokumentuma nem tartalmazza, de a közben megtörtént jogszabályváltozások okán a DDOP 2009-2010-es AT dokumentuma már egyértelműen fejlesztési területként jelöli ki.. Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatással, annak időkeretével kapcsolatban, egyik do-kumentumban sem fogalmazódik meg elvárás, vagy fejlesztési elképzelés. A tanulók integrált oktatásával kapcsolatban a DDOP kiemelten fontosnak nevezi meg a diszkri-minációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű (zömében roma) tanulók oktatási és társadalmi integrációját szolgáló feltételek megteremtésének támogatását. A DDRKFS egyértelműen rögzíti, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására valamennyi intézménynek fel kell készülnie. Ennek ellenére sem DDOP 2007-2005-as AT-ben, sem pedig a DDOP 2009-2010-es AT-ben nem jelenik meg direkt elvárásként az, hogy egyetlen felújítás sem valósulhat meg a a sajátos nevelési igényű, és a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának felvállalása nélkül. Tény azonban, hogy a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére kiírt DDOP/2007/3.1.2./2F , és DDOP/2009/3.1.2. A/B. pályázatokban ez a feltétel már markánsan

30

megjelenik. - oktatási feltételek biztosítása (infrastruktúra, kiemelten: IKT, sport, étkezés, szabadidő, egész napos iskola stb.) A közoktatási infrastruktúra fejlesztési szükséglete és terve valamennyi dokumentumban hangsú-lyosan megjelenik, de a hozzájuk rendelt források nagysága csak a valós igények töredékét képes biztosítani. Az iskolai sporttal, a diákétkezéssel, az iskolai szabadidővel, vagy az egész napos iskolával kapcsolatban viszont nem szerepel elképzelés egyik dokumentumban sem. Az IKT fejlesztések, illetve az azokhoz szükséges feltételek megteremtése (pl. az erős és gyenge-áramú vezetékezés) ugyanakkor valamennyi dokumentumban hangsúlyosan megtalálható.

- elérés, hozzáférés területi szinten (iskolabusz, kollégium) A DDRKFS iskolabusszal illetve kollégiumfejlesztéssel kapcsolatos elképzelései – azaz „A bejá-ró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kialakítása és működtetése” (3.3.1.8.), és a „Középiskolai kollégiumok szakmai fejlesztése” (3.3.1.3.) stratégiai célok – nem épültek be sem a DDOP-be, sem pedig a régiós akciótervekbe.

- szakmai támogatás (szakszolgálat, szakmai szolgáltatások, egyéb) A DDRKFS pedagógiai szakszolgálatokkal és pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos átfogó és részletes elképzelései nem jelennek meg a DDOP-ban, így az OP akcióterveiben sem, ami várhatóan azt is jelenti, hogy ezen stratégiai célok átfogó megvalósulására a következő évek-ben nem sok esély van. Ennek ellenére a szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok infra-strukturális feltételeinek javítása is a támogatható tevékenységek között lehet, de csak akkor, ha a szolgáltató a többcélú közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot. Sőt az OP-hoz kapcso-lódó, infrastrukturális fejlesztést szolgáló pályázatok preferálják is az ilyen célú fejlesztést (pl. logopédiai foglalkoztató helyiség kialakítása).

- szakos tanárellátás (kiemelten: idegen nyelv, utazó tanárhálózat), SNI és HH integrációt, szoci-ális funkciókat, pályaválasztást, tehetségfejlesztést stb. támogató tanár- és szakember-ellátás, Arany János program) A DDRKFS idegen nyelv oktatással kapcsolatos tervei sem a DDOP-ba, sem az OP akcióterveibe nem épültek be. Az utazó gyógypedagógusi hálózat DDRKFS-ben szereplő fejlesztési elképzelései közül semmit sem tartalmaz a többi régiós dokumentum. Az integrált nevelés, oktatás DDRKFS-ben szereplő tervei szinte semmilyen szerepet nem kapnak az akciótervekben. A pályaválasztás, tehetséggondozás sem tartozik a fejlesztési prioritások közé.

- tanártovábbképzés, iskolavezetés, vezetésfejlesztés A vezetésfejlesztést DDRKFS csak az 5.1. fejezetében említi, mint intézményi feladatot (a régió közoktatási intézményvezetőinek legalább 50%-a megújítja intézményvezetési, szervezetfejlesz-tési, változáskezelési és projektmenedzsment ismereteit). A Dél-dunántúl ROP-os dokumentumai is hasonló fontosságúnak ítélik meg ezt a fejlesztési területet, amikor meg sem említik az intéz-ményvezetés, vezetésfejlesztés kifejezéseket. A pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatban a DDRKFS több stratégiai célt is megfogalmaz, ezek: a települési és kistérségi közoktatás irányításában résztvevők képzése és továbbképzése (3.3.3.2.), a középtávú regionális pedagógusképzési és továbbképzési terv kialakítása és megva-lósítása (3.3.3.3.), a régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerének kialakítása (3.3.7.3.). Sőt a stratégia 4. részében, azaz a közoktatás-fejlesztés támogató alrendszereinek fejlesztése keretében részletesen is kifejti a régió pedagógusképzéséről (4.3.) szóló elgondolásait. Ez a tö-rekvés azonban gyakorlatilag nem jelenik meg egyik DDOP-hez kapcsolódó tervezési dokumen-tumban sem legfeljebb csak közvetve, olyan formában, hogy a közoktatási infrastruktúra fejlesz-tését csak az a fenntartó pályázhatja, amelyik bevállalja a TÁMOP országos pályázatának hu-

31

mánerőforrás-fejlesztését is (ráadásul ez az elvárás is csak az infrastruktúrafejlesztési pályázat első körére igaz). Átfogó horizontális szempontok:

- esélybiztosítás, hátránykompenzálás (HH és SNI integráció, Arany János program, egyéb) - eredményesség, minőség (mindkét „szélen” és a zöm számára; versenyek, kompetenciamé-

rés felhasználása, munkaközösségek, minőségbiztosítás régiós vagy területi eszközei stb.) - az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés

A DDRKFS egészét áthatják az átfogó horizontális szempontok, amikor a regionális közoktatás-fejlesztési stratégiai célokat kiemelten a minőségre, eredményességre, hatékonyságra és esély-egyenlőségre tekintettel fogalmazza meg. Így ezek a szempontok szinte minden konkrét fejlesztési célban is tetten érhetőek. A DDOP-ban (a 4.3. Humán közszolgáltatások fejlesztése prioritási tengelyben) deklaráltan is megjelenik, hogy minden fejlesztéssel érintett közoktatási intézmény esetében érvényesítendő szempont az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása és előmozdítása. Ezért kiemel-ten fontos a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyze-tű (zömében roma) tanulók oktatási és társadalmi integrációját szolgáló feltételek megteremtésé-nek támogatása, és biztosítani kívánják a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek javítását is. Az akciótervek a DDOP-nak megfelelően alapvető szempontként kezelik a humán közszolgálta-tásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását (akadálymentesítés, mint alapfeltétel), a közoktatás minőségének, elérhetőségének javítását és az esélyegyenlőség biztosítását.

A szakértőkkel folytatott interjúk tapasztalatai: A szakértőkkel készített interjúk megerősítették a dokumentumokból kiolvasottakat ! A Dél-dunántúli régióban a kiírt pályázatok, a stratégia és a célrendszerek a lehetőségekhez ké-pest maximálisan koherensek, nem kis részben annak is köszönhetően, hogy a régiós fejlesztési ügynökség nagyon fogékony az országos (és régiós) közoktatási igényekre, és bátor abban a vo-natkozásban, hogy önmaga is formálni kívánja azt. A DDOP minden infra pályázata regionális igényeket és regionális kurázsit tükröz, ami komoly szakmai együttműködést feltételezett a ROP IH közreműködő szervezetével annak a pályázati logikának az elfogadtatása, amely a régiós közoktatási dokumentumokon alapul. Összefoglalva megállapítható, hogy a Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájá-nak elképzelései – jelentős mértékben a regionális fejlesztési ügynökség közoktatási ágazat iránti érzékenységének és tervezési profizmusának köszönhetően – a lehetséges legkorrek-tebb módon beépültek a régiós akciótervekbe és pályázatokba. Az elmúlt évek országos ok-tatáspolitikájának több hangsúlyos eleme is megtalálható a régiós dokumentumok többsé-gében. Mindezek látható eredménye, hogy az infrastrukturális fejlesztések az integrált kis- és mikrotérségi hálózatok és központjaik fejlesztését preferálják, és ezt a régió szakmailag megalapozott feltételrendszer megfogalmazásával garantálni is tudja.

2.6. A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közokta-tási stratégiában

A stratégiában alkalmazott információs háttér lényegében megalapozott, a társadalmi-gazdasági és oktatási adatok, indikátorok, mutatók használata viszonylag sokrétű, de nem teljes körű. A stratégia jelentős mennyiségű adatból készített helyzetelemzésre épül, ezek forrása alapvetően a VitálPro / Forrásközpont / EcoCortex konzorcium által 2006-ban készített Humán Közszolgál-

32

tatások Stratégiai Fejlesztési Programja című tervezési dokumentum Helyzetkép fejezetéből ke-rült átvételre. Az adatok többségükben eredetileg „A középiskolai munka néhány mutatója, OKI, Neuwirth Gá-bor által vezetett kutatás adatai alapján” című kutatási anyagból származnak. Ezek az adatok teljes mértékben autentikusak, jól támasztják alá a stratégia megállapításait, és illeszkednek a stratégia szerkezetéhez. A stratégia tényeken keresztüli megalapozottságának, illetve igazolásának néhány mennyiségi mutatója:

Információs háttér mennyiségi nyomai tendenciák Ábrák száma 8 db Táblázatok száma 6 + 14 db Összesen 30 db Mellékletek 11 db Fő adatforrás A középiskolai munka néhány mutatója, OKI, Neuwirth

Gábor által vezetett kutatás adatai alapján KSH

Adatforrások jellege többségük átvett adat Időintervallum 1991-2005. Domináns időintervallum 2000-2005. Melléklet hossza 18 oldal

Forrás: Dél-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013. (2006.), saját összeállítás Összesen 20 (szöveges részben: 6 + mellékletekben: 14) táblázat és 8 ábra szerepel a teljes anyagban, amely egy 100 oldalas dokumentum. Ebből a 11 melléklet, amely egyetlen pontját kivéve táblázatokat tartalmaz, 18 oldalas. A mellékletek előtti 82 oldalas szövegrészben összesen tehát 6 táblázat és 8 ábra található. Az adatforrások között a leggyakoribb „A középiskolai munka néhány mutatója (OKI - Neuwirth Gábor) (2005)„ használata. Az információs tényadatok döntő többsége változásokat bemutató trendorientált táblázat vagy ábra. A stratégia néhány adat esetében 1991-ig is visszanyúlik, de a domináns időintervallum a inkább a 2000-2005. közötti időszak. Mivel a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia helyzetelemzése lényegében a Humán Közszolgál-tatások Stratégiai Fejlesztési Programja című tervezési dokumentum Helyzetkép fejezetéből ke-rült átvételre, így az abban felhasznált adatok köre is szükségszerűen humánstratégiai indíttatású, vagyis nem teljes körűen meríti ki a közoktatási ágazat teljes körű elemzéséhez szükséges speciá-lis adatigényt. A felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete lényegében lehetővé teszi, hogy az 1991-től 2005-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó kép alakuljon ki a Dél-dunántúli régió közoktatási helyzetének alakulásáról, a közoktatást befolyásoló demográfiai és társadalmi-gazdasági folyama-tokról. A helyzetelemzésben szereplő adatok nem öncélúak, hanem a tartalomhoz szorosan kap-csolódnak. Ugyanakkor a közoktatási ágazat régió-specifikus problémáinak egy részéről az adatok hiányoz-nak, vagy nem teljes körűek (pl. lemorzsolódás, sni, HH, kollégium, családtámogatások), így a fejlesztési elképzelések (célok, feladatok) egy részének adatháttere is csak részlegesen megalapo-zott. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése helye és formája az 5. számú mellékletben került ismertetésre.

33

3. A közoktatásnak szánt szerep a régió fejlesztésében

E fejezet arra keres választ, hogy a régió komplex fejlesztésében milyen szerepet szán a közok-tatásnak, hol és milyen súllyal jelenik meg, mennyire épültek be a közoktatás-fejlesztési straté-giában megjelölt célok a 2007-2013. közötti fejlesztési időszakot megalapozó releváns prog-ramokba, különösen a regionális vonatkozásúakba.

3.1. ROP alapdokumentumok, átfogó régiós célok, fejlesztési keretek és feladatok

A regionális fejlesztési célok rendszerét az Országos Területfejlesztési Koncepció IV. regioná-lis fejezetéhez készített, a DDRFT által 2005. március 24-én elfogadott „A Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere (2007-2015)” és a 2007-ben elfogadott „Dél-dunántúli Operatív Prog-ram 2007-2013.”, illetve a „Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 3. prioritás Humán közszolgáltatások fejlesztése” és a „Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2009-2010.” dokumentumok alapján lehet áttekinteni. „A Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere (2007-2015)” Kormányrendelet határozott az új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) elkészítéséről. A regionális szempontok fokozottabb figyelembe vétele érdekében sikerült elérni, hogy az új OTK IV. fejezete tartalmazza a hét magyarországi régió fejlesztési stratégiáját. Ennek szelle-mében készült el 2005-ben a Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere is. Az elkészült stratégiai célrendszer a Második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) dél-dunántúli regionális stratégiájának alapjául szolgált, így biztosítva az OTK és az NFT II. közötti regioná-lis tervezés összhangját. Hangsúlyozandó, hogy az elkészült célrendszer az NFT II. stratégiai dokumentumának csak az első részét képezi, hiszen ez a célok meghatározásával lezárult, és nem tartalmazta a tervezés következő lépéseként elkészítendő beavatkozási irányokat és cse-lekvési tervet. A stratégiai célrendszer a helyzetelemzés megállapításain alapult, számba véve a régió erőssé-geit, gyengeségeit, illetve fejlesztési lehetőségeit. Az anyag a VÁTI Területfejlesztési Igazga-tóság (VÁTI TFI) iránymutatásai és terjedelmi kívánalmai alapján készült el széles körű helyi és kormányzati-ágazati egyeztetést követően. A gazdaságfejlesztési cél kifejtésénél a tervezők nagymértékben támaszkodtak a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) által elfogadott Regionális Innovációs Stratégiában (RIS) foglaltakra, így biztosítva azt, hogy a kü-lönböző forrásokból finanszírozott tervezői munkák eredményei az újonnan felmerülő tervezési feladatok során maradéktalanul hasznosuljanak. A stratégiai célrendszer a Dél-dunántúli régió jövőképében (amiben egy otthonos, természet- és emberközeli déli régió víziója rajzolható meg, ahol íze van az életnek) megfogalmazott fej-lettségi szint eléréséhez 3 átfogó stratégiai célt (magas környezeti minőségű modell régió, helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság, stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szo-lidaritás), és az azokat részletező 9 tematikus (specifikus) célt fogalmaz meg, mely célok il-leszkednek Magyarország országos szintű célkitűzéseihez. E tematikus stratégiai célok mellett a célrendszer a Dél-dunántúli régióban 3 területi stratégiai célt, azaz fejlesztési térkategóriát (országos növekedési pólus, regionális növekedési zónák, karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidéki térségek) is meghatároz. A stratégiai célrendszert a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2005. április elsejei nagyatádi ülésén jóváhagyta.

34

A stratégiai célrendszert átfogó stratégiai céljai közül a közoktatást a „Stabilizálódó népesség-szám és erős társadalmi szolidaritás” érinti. Ennek részeként megfogalmazott, a közoktatást csak áttételesen érintő cél a „Piacképes tudásszint” elérése. E cél lényege szerint a képzési és foglakoztatási rendszer regionális koordinációjával növelni kell a közép- és felsőfokú oktatás piac- és gyakorlatorientáltságát. A koncentrált forráselosztás-sal kialakítandó térségi szakképző központok a gazdaság aktuális technológiai színvonalának megfelelő, korszerű infrastruktúrára alapuló képzést biztosítanak. A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolatának erősítésével csökken az egyetemi képzés elméletorientáltsága és javulnak a magasan kvalifikált pályakezdők elhelyezkedési esélyei. A régió két egyetemének komplementer kutatási potenciáljára alapozva piacképes innovációs szolgáltatásokat kell nyúj-tani a régió vállalkozásai számára. A mérnökök hiánya akadályozhatja a gazdaság fellendülé-sét, ezért mindenképpen el kell érni a műszaki egyetemi oktatás beindítását a régióban. A stratégiai célrendszer szűkebb „piacképes tudásszint” értelmezésében nem jelent meg a köz-oktatási ágazat több specifikuma, azaz nem foglalkoznak kellő súllyal a hosszú távú, valóban piacképes tudásokkal (infokommunikációs technológia készségszintű használata, idegen nyelv használati értékű ismerete, kommunikációs készségek stb.). Ennek alapvető oka lehet, hogy a régió stratégiai célrendszerének megfogalmazásakor alapvetően az átfogó humánstratégia szempontok kerültek látószögbe, így a közoktatási ágazat specifikumai nem tudtak egyértel-műen megfogalmazódni. „Dél-dunántúli Operatív Program 2007-2013.” 2004 végén indult meg a DDOP tervezési munkálata egy helyzetelemzés elkészítésével, amely-re alapozva megszületett a régió stratégiai célrendszere. 2005. áprilisban hosszas térségi szintű vitákat követően került elfogadásra a Dél-dunántúli ré-gió stratégiai célrendszere, melynek főbb tartalmi elemei – sajnos jelentősen megkurtított for-mában – bekerültek az OTK regionális fejezetébe is. 2005. év végén hat fő fejlesztési témakör (üzleti szolgáltatások; barnaövek rehabilitációja; tu-rizmus; környezetfejlesztés; közlekedés-fejlesztés; humán közszolgáltatások) került kijelölésre, amelyek mentén indult meg a Dél-Dunántúlon stratégiai fejlesztési programok kidolgozása, aminek főbb állomásai a következőek voltak:

- 6 SFP (stratégiai fejlesztési program) dokumentum elkészítése, ezek egyike a humán te-rület stratégiai fejlesztési programja

- OP tervezői szakágazati bizottságok (itt volt közoktatási szakember) - kistérségek szintjén egyeztetés (társadalmasítás) - széles körű társadalmi egyeztetés – internetes vélemények - workshopok megrendezése

A dél-dunántúli tervezői munka ebben a fázisában egy teljességgel újszerű folyamatot jelentett az érintettetek számára, hiszen az elkészült tervezési dokumentumokban a stratégiai célok és fejlesztési irányok mellett tételesen megjelölésre kerültek a Dél-dunántúli régió releváns pro-jektjavaslatai is. Ezen felül, az SFP-k tartalmaztak egy további jelentős újdonságot is: számos esetben megvizs-gálták megjelenő szolgáltatások/projektelemek integrált fejlesztésének lehetőségét is, szem előtt tartva a méretgazdaságosság, továbbá a forráskoncentráció elveit. A DDOP a Stratégiai Fejlesztési Programokban kidolgozottakra alapozva 5 szakmai prioritásra koncentrálja forrásait: gazdaságfejlesztés; turizmus; humán közszolgáltatások; városfejlesztés; közlekedés és környezetfejlesztés. Ezt követően az ügynökségen zajlott az OP formába öntése.

35

A Dél-dunántúli Operatív Program 4.3. Humán Közszolgáltatások Fejlesztése prioritási tenge-lyének célrendszerében 3 kiemelt cél található:

* A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával.

* A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális fog-lalkoztatásban.

* Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztései-nek támogatása.

Ezen átfogó célokhoz tartozó művelettípusok (4.3.3.) közül kettő is érinti a közoktatási ágaza-tot, ezek:

Integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítása:

A humán közszolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatások biztosítását térségi alapon, kis- és mikrotérségi szinten kívánja a DDOP megoldani. Ezért az operatív program egyértelműen preferálja a több célra alkalmas infrastruktúra, illetve a komplex, a specializáció helyett az embert a középpontba állító és több szempontból támoga-tó szolgáltatások megteremtését, valamint az ezek hozzáférhetőségének biztosításához elen-gedhetetlen fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést. A program célként tűzi ki az integrált központok kialakításának támogatását (kistérségi és mikrotérségi szolgáltató központok létrehozását), ahol lehetőleg egy helyen – komplex módon – biztosíthatóak a központot és vonzáskörzetét ellátó humán közszolgáltatások. A DDOP a szolgáltatások térbeli koncentrációja esetében biztosítani kívánja a szolgáltatási központok fenntarthatóságát és elérhetőségét, egyrészt a közösségi közlekedés fejlesztésével, másrészt – főleg az aprófalvas területeken – a hiányzó szükségleteket biztosító alternatív és/vagy innovatív ellátási formák megjelenésével oly módon, hogy a létrejövő intézményi in-tegrációk során felszabaduló infrastrukturális kapacitások közművelődési, közösségi funkciók-ra legyenek felhasználva. A DDOP az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos működtetése és XXI. századi ok-tatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelő minőségi oktatás biztosítása érdek-ben racionalizálni kívánja az intézményrendszerek működését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, a program célszerűnek tartja olyan in-tegrált intézményi hálózat kiépítését, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézmé-nyét magában foglalhatja. Az egyéb, nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem csak közok-tatási tevékenységeket (pl. bölcsőde) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intéz-mények kialakítását is kiemelten támogatja a program. A DDOP kiemelt figyelmet fordít a közoktatási intézmények IKT eszközfejlesztésére a TIOP fejlesztésekhez kapcsolódóan, valamint a DDOP infrastrukturális fejlesztései és a TAMOP szakmai tartalmi fejlesztései közötti összhang és komplexitás megteremtésére. Minden fejlesz-téssel érintett közoktatási intézmény esetében érvényesítendő szempontként nevesítődik az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása és előmozdítása. Ezért kiemelten fontos célként fogalmazódik meg a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozot-tan hátrányos helyzetű (zömében roma) tanulók oktatási és társadalmi integrációját szolgáló feltételek megteremtésének támogatása. Akadálymentesítés, informatikai fejlesztések:

A DDOP biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek javítá-sát a megyei és helyi önkormányzatok (kiemelten a helyi kisebbségi önkormányzatok) vonat-kozásában is.

36

Ezért a program kiemelt célként nevesíti a középületek (így a közoktatás intézményei) és kör-nyezetük komplex (fizikai, infokommunikációs és szellemi) akadálymentesítését.

„Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 3. prioritás: Humán közszolgál-tatások fejlesztése” A DDOP AT 2007-2008. a prioritás tartalmaként az alábbi három célt nevesítette:

• A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása – kiemelten a le-szakadó és hátrányos helyzetű térségekben – komplex szolgáltatásokat nyújtó integ-rált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával.

• A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban.

• Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesz-téseinek támogatása.

Így az alábbi két támogatási konstrukció is érinti a közoktatási ágazat fejlesztését: 3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése

Az intézkedés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítá-sa. Az 1998. évi XXVI. törvény értelmében ugyanis biztosítani kell, hogy a fogyaté-kossággal élő személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az önkor-mányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmé-nyek épületei jelentős részében még nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei.

3.1.2. Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése Az intézkedés célja a közoktatási feladatellátás intézményintegráción alapuló infra-strukturális fejlesztése. Mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos működtetés érdekében. Kiemelt cél, hogy a hosszú távú működésre alkalmas közoktatási intézmények kor-szerűsítése, továbbá a helyi adottságok talaján létrejött, különböző jellegű együttmű-ködések révén a területi különbségek minimálisra csökkenthetők legyenek.

„Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2009-2010. 3. prioritás: Humán közszolgál-tatások fejlesztése” A DDOP AT 2009-2010. a prioritás tartalmaként ugyanazt a három célt nevesítette, mint amit a 2007-2008. akcióterv tartalmazott és a támogatási konstrukciók lényege és hatóköre sem vál-tozott. Összegezve, a régió komplex fejlesztésében kiemelt szerepet szán a közoktatásnak, ez a 3. prioritás (Humán közszolgáltatások fejlesztése) keretei között jelentős súllyal jelenik meg. A közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelölt célok a 2007-2013. közötti fejlesztési idő-szakot megalapozó releváns programokba, meghatározó mértékben beépültek.

37

A mindezek mellett jelentkező problémák döntő mértékben nem régiós eredetűek, sőt az orszá-gos hatásokat a régió – nem kis mértékben a fejlesztési ügynökség közoktatás-érzékeny hozzá-állásának köszönhetően – még részben kompenzálni is tudta.

3.2. A közoktatás régiós tervezése során tapasztalt, az ágazatnak szánt régiós szerep maradéktalan megvalósítását akadályozó, a régiótól független negatív hatások

A Dél-dunántúli régióban (és az esettanulmányok készítése során más régiókban is) mind az interjúkészítés során, mind pedig az ott zajló pályázatok leboyolítása során megfogalmazódtak azok a tapasztalatok, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a régiós tervezés nehészségeire, és gyakorlati megvalósításának problémáira. Ezek főbb vonalakban az alábbiak voltak:

- a ROP-ok nem maradéktalanul voltak valóban releváns tématerületeket magában foglaló és jelentős forrásösszeggel rendelkező regionális operatív programok,

- hiányzott a nemzeti konszenzus, az uniós és hazai fejlesztéspolitikai elképzelések integrá-lása (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi koncepcionálás (Országos Te-rületfejlesztési Koncepció) maradéktalan összhangja,

- nem volt szerencsés kormányzati döntés a közoktatási fejlesztések elvétele a regionális fejlesztési ügynökségektől, mert ez a sematizált, régióspecifikumot alig tartalmazó pályá-zatok kiírásához vezetett (ez alól éppen a Dél-dunántúli régió volt a kivétel, az ügynökség által sikerrel képviselt régiós kurázsi eredményeként),

- a tervezési folyamatban a régiók jelentős mértékben háttérbe szorultak, az egyetlen ROP erősen reziduális jellegűvé, a regionális döntési kompetencia pedig alapvetően marginális súlyúvá vált,

- a pályázatok szakmai tartalma csak a Dél-dunántúlon volt garantált, mivel általában hi-ányzott a térségi szintek önálló, tudatos tervezési mechanizmusa, azaz a regionális ágaza-ti fejlesztési programok (pl. Humán SFP) kötelező elkészítése, és az ezzel koherens kis-térségi fejlesztési stratégiák és operatív programok régiós kontrollja,

- a kétfordulós ROP-pályáztatás nem volt szerencsés (az 1. forduló túl erős volt, a két for-duló között pedig dokumentumgyártás és nem tudatos tervezés zajlott),

- nagyobb mértékű közoktatás-centrikus forrásallokálásra lett volna szükség (a régió fejlő-désének alapja ugyanis a közoktatás színvonala);

- a közoktatás-fejlesztési stratégiák koordinálásának egyedüli címzettjei az OKÉV (majd OH) régiós igazgatóságok voltak, így azok RFÜ-vel való helyi kapcsolata alapvetően de-terminálta a régiós operatív programokba (és azok akcióterveibe) történő későbbi beépü-lés lehetőségét és sikerességét, míg az ennek esetlegességét kiegyenlítő OKM-NFÜ kap-csolat hatása ugyanakkor nem vált érzékelhetővé;

- a stratégia-készítők kiválasztása, majd az elkészült dokumentum társadalmasítása a régi-ók többségében nem volt igazán körültekintő, aminek eredményeként a feladatot ugyan elvégezték, a dokumentum is elkészült, a nyilvánosság sem maradt el, azonban ennek ha-tása nem volt jelentős, így szemléletében és tartalmában alig volt képes befolyásolni a ré-giós operatív programot;

- az OKM-NFÜ kapcsolat láthatatlansága eredményeként az RFT-k többsége nem legiti-málta a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiát, így nem is volt kényszer az ebben leírtak figyelembe vétele az OP megfogalmazása során.

38

A Dél-dunántúli régióban a fentiek ellenére (modellpályázatként) tudatos és szakszerű volt a VÁTI által irányított közoktatási infrastruktúra-fejlesztés RFÜ általi befolyásolása, amely az alábbiakban nyilvánult meg:

- az egyeztetések után folyamatos volt az RFÜ ráhatása („szakmai segítsége”) a pályázati kiírásokra, a VÁTI által történő lebonyolításra,

- sikerült a „hálózatelvűség” markáns megjelenítése, az ésszerű mikrotérségi intézmény-integráció preferálása,

- a tudatos kistérségi tervezés (RKFS-el releváns KKFT) előfeltétellé vált, és - megjelentek a szakmai paraméterek (pl. elérési idő) is a pályázati elvárás-rendszerben.

Mindez egyértelműen a Dél-dunántúli gyakorlatot igazolta vissza !

3.3. A nemzeti szintű humán és infrastruktúra fejlesztések közoktatási vonatkozásai (Dr. Csizmadia Zoltán Észak-magyarországi régióra vonatkozó esettanulmá-nya alapján)

Az átfogó regionális fejlesztés és a közoktatás-fejlesztés keretrendszerének humán és infra-strukturális elemeit a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazott céljai, prioritásai és beavatko-zásai alapján is érdemes vizsgálni. Társadalmi Megújulás Operatív Program (2007-2013)

A program specifikus céljai közül kettő lényegében azonos tartalmú a dél-dunántúli régiós közoktatás-fejlesztési stratégia stratégiai két céljával:

Egész életen át tartó tanulás elősegítése DDRKFS: 4.) Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intéz-ményi programok elterjesztésének támogatása, ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése

Társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása DDRKFS: 5.) A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rend-

szer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

A prioritás tengelyek esetében a program harmadik prioritása (minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek) olyan négy beavatkozási területet fogalmaz meg, amelynek tartalma részben megegyezik a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia célrendszerének 1. 2. 3. 4. 5. 7. pontjaival:

A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása DDRKFS: 1.) Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzá-férés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, ap-rófalvak gyermekeire, tanulóira.

A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esély-egyenlőségük megteremtése a közoktatásban

DDRKFS: 5.) A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rend-szer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integ-rációjának támogatása, az interkulturális oktatás

DDRKFS: 5.) A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rend-szer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

39

DDRKFS: 6.) Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pe-dagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása

DDRKFS: 2.) Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekin-tettel mikrotérségi központokra. DDRKFS: 3.) A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás irá-nyítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt. DDRKFS: 7.) A régió speciális munkaerőpiaci elvárásainak megfelelő szakképzési rend-szer kialakításához szükséges közoktatási háttér biztosítása.

A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési folyamatai szempontjából különösen jelentős sze-repe van a TÁMOP-ban világosan megfogalmazott területi szempontoknak a harmadik priori-tástengely kapcsán, mivel minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést gátolják az oktatási rendszerben tapasztalható területi különbségek. A program egyértelműen deklarálja, hogy „a közoktatásban jelen lévő szegregáció csökkentése és a szülői háttér tanulói előmene-telre gyakorolt negatív hatásának csökkentése célok a leginkább hátrányos helyzetű területeken élők helyzetének javítására irányuló beavatkozásoknak tekinthetők” (TÁMOP 2007-2013: 136.o). Mivel a Dél-dunántúli régió ilyen szempontból is problémás terülte az országnak vilá-gosan körvonalazódik a program regionális fejlesztésben játszott szerepének fontossága. Oktatási-képzési szempontból a régió számára még a TÁMOP ötödik prioritástengelye is lé-nyeges, amely a társadalmi befogadás, részvétel erősítését célozza meg. Az első két beavatko-zási terület egyrészt a leghátrányosabb helyzetű térségek humán kapacitásának fejlesztését cé-lozza meg főként az alacsony iskolai végzettségűek számára indítandó térség-specifikus fog-lalkoztatási és képzési programokkal, másrészt a gyermek és ifjúsági programokkal (beruházás a jövőnkbe) az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013

A TIOP átfogó célja az aktivitás növelése, a közszolgáltató intézményrendszer hatékonyságá-nak és hosszútávon fenntartható működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések biztosí-tása. A két specifikus cél, a humán infrastruktúra területi és hozzáférési egyenlőtlenségeinek csök-kentése és javítása, illetve a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése egybevág az Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának specifikus célrendszerével. A prioritás tengelyek között az első az oktatási infrastruktúra fejlesztés és azon belül is az isko-lai rendszerű oktatás informatikai fejlesztése, amely infrastrukturális szempontból a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia célrendszerének mind a hét dimenzióját érinti. A TIOP-ban a célkitűzés fontosságának indoklása és a régiós közoktatási stratégia fejlesztési logikája igen hasonló: „az oktatás területén, csakis az 1. prioritási tengely fejlesztései által biztosítható, hogy a közoktatásban tanulók lakóhelyüktől, társadalmi helyzetűktől függetlenül ténylegesen egyenlő esélyeket kapjanak a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre, és megszerezzék az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen készségeket és kompetenciákat” (TIOP 2007-2013: 54.o). Az informatikai fejlesztések nem csak az informatikai készségek, hanem a többi kulcskompe-tencia fejlesztéséhez is szükséges infrastruktúrát is biztosítja. A TIOP ezen prioritásánál meg-fogalmazott konkrét fejlesztési célok listája a következő:

− Az IKT-készségek elsajátításához szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra megteremtése;

− A kompetencia-fejlesztést támogató, IKT-alapú infrastruktúra megteremtése;

40

− Az információs társadalomban nélkülözhetetlen életviteli kompetenciák elsajátítását támogató közösségi, szolgáltatási infrastruktúra megteremtése;

− Az elektronikus mérés-értékelés infrastruktúrájának megteremtése; − A közoktatás információs rendszerének fejlesztését segítő elektronikus adminisztrációs rend-

szer kiépítése; − A pedagógiai munkát támogató eszközrendszer kialakítása; − A közösségfejlesztést, közösségi együttműködést, tartalomszolgáltatást támogató infrastruk-

túra kialakítása.

Az alábbi táblázatban világosan látható a különböző programok szinergikus felfogása a közok-tatás-fejlesztés területén. A TIOP ezekből kizárólag az eszközfejlesztés vonatkozásában rele-váns támogatási forrás, és jól látható a regionális operatív program jelentősége ebben a fejlesz-tési prioritásban.

A közoktatás támogatásának „munkamegosztása” az operatív programokban

TÁMOP TIOP ROP-ok A TÁMOP keretében végzett módszer- tani és tartalmi megújításához szüksé- ges infrastruktúra.

X

Épületek csoportmunkát, kollaborációt segítő, a közösségi foglalkozásokat támogató átalakítása.

X

Bútorzat, felszerelés, egyéb eszközök, kiegészítők, csoportfoglalkozást támo- gató taneszközök beszerzése.

X (a ROP-okból nem

támogatott közoktatási intézmények)

X

IKT-fejlesztések fogadásához szüksé- ges infrastrukturális háttér kialakítása.

X

IKT-eszközök beszerzése.

X (a TÁMOP 3. prioritási

tengelye keretében támogatott non-profit

intézmények és oktatási háttérintézmények)

X (közoktatási intézmény)

X (közoktatási intézmények KMR terüle-

tén)

Módszertani és tartalomfejlesztés. X

Forrás: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013, 95.o.

41

42

4. A közoktatási stratégia kapcsolódása a fejlesztés-orientált, komplex regionális tervezéshez a Dél-dunántúli régióban

Az eddigi pályázatok tapasztalatai; illeszkedés a közoktatási stratégiához és a régiós célokhoz; eltérések. Releváns pályázatok: TÁMOP 3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben”

A TÁMOP 3.1.4 pályázat 2008. szeptember végén került kiírásra. 2009. december 1-ig a pá-lyázati kiírás több alkalommal jelentősen módosult, ennek ellenére a 2009. tavaszi nyerteshirdetéskor még reménykedni lehetett abban, hogy a pályázat megvalósítására az intéz-mények fel tudnak készülni a 2009-2010. tanév kezdetére. Azonban a közbeszerzési törvény 2009. tavaszi módosítása a közbeszerzés alá eső szolgáltatások értékhatárának jelentős csök-kentésével azt eredményezte, hogy a nyertes fenntartók többsége kénytelen volt közbeszerzést kiírni a továbbképzési és a tanácsadási feladatok megvalósítására. Mindez a közoktatásra most először rázúduló új feladat, a TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítá-sát jelentős mértékben megnehezítette, mert a közbeszerzések nyerteseit többnyire nem tudták kiválasztani a tanév kezdetére, és így a közoktatási intézmények jelentős része hónapokig külső segítség nélkül dolgozott a pályázattal. A Dél-dunántúli régióban egyébként 91 pályázat került beadásra 4.058 millió Ft támogatási igénnyel. Ebből az Irányító Hatóság által támogatásra ítélt pályázat 73 volt 3.481 millió Ft megítélt támogatási összeggel. 2009. végéig 72 hatályos szerződés kötetett 3.427 millió Ft ér-tékben, melyből 2009. végéig 66 pályázónak 1.081 millió Ft már kifizetésre is került. Összesen 25 olyan pályázat van amely egyidejűleg nyertese a ROP közoktatási infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázatnak is, és amely nemcsak az épületfelújítást valósítja meg ebben a tanévben, hanem a TÁMOP 3.1.4 pályázat Szolgáltatói kosarában előírt humánerőforrás-fejlesztést is. TÁMOP 3.2.2/08/A/2 „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás

A Dél-dunántúli régióban a TÁMOP 3.2.2/08/A/2 pályázat nyertese a „KONTAKTUS” Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ, projektgazda a Garay János Általános Iskola és AMI (7100 Szekszárd, Zrínyi u. 78.) A „KONTAKTUS” Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ együttműködő partnerei – szolgáltatók:

Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Szakmai Szolgáltató Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet QUALITAS T&G Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Qualy-Co Oktatási, Kutatási Szolgáltató Kft. Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Tinta Kft.

A feladat ellátására igényelt 600 millió Ft támogatásból az Irányító Hatóság 454.5 millió Ft-ot ítélt meg, mely összegből 2009. végéig 159,1 millió Ft került lehívásra.

43

A projekt elsődleges célja a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyertesei számára információs, szolgálta-tói és szakmai együttműködési hálózat kiépítése és működtetése. Ehhez kapcsolódóan a létrejött projektiroda fő feladatai:

• jó gyakorlatokkal rendelkező referenciaintézményi hálózatok kialakítása, működtetése, fejlesztése (kompetencia alapú oktatás, esélyegyenlőséget biztosító integrált nevelés-oktatás, hatékony oktatás és tanulásszervezési eljárások),

• intézményi igények és szolgáltatói kapacitások felmérése, koordinálása (képzési, ta-nácsadói, mentori igények),

• szakmai műhelyek szervezése a referenciaintézmények bevonásával, • konferenciák, workshopok szervezése, • intézmények szakmai munkájának támogatása, • a közoktatás fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatás, információközvetítés a régió partne-

rei számára (közoktatási intézmények, fenntartók, kistérségi pontok stb.).

TIOP-1.1.1/07/1 "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése"

A 2008-ban nyertes intézmények a mai napig (2010.) sem kapták meg végleges pályázati nye-reményüket, mert központi közbeszerzés két alkalommal is (másodszor 2009.10.03-án) ered-ménytelenül zárult. 2009. októberben a pályázók kaptak egy értesítést, hogy minden bizonnyal megkapják a forrá-sokat, de nekik kell majd beszerezniük az eszközöket adott esetben közbeszerzéssel. 2009.12.23-án ugyanakkor megjelent a TIOP 1.1.1/07/1 jelű, „A pedagógiai, módszertani re-formot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázat módosított útmutatója és mellékletei is azon pályázók számára, akiknek pályázatát 2008-ban a közreműködő szerve-zet támogatásra érdemesnek ítélte, továbbá 2009. december 19-én levélben értesültek a támo-gatói okirat aláírásának feltételeiről Ezen kiírás keretében nyílik lehetőség a korábban benyújtott pályázat kiegészítésére. A módo-sított pályázati útmutatóban meghatározott mellékletek megfelelő formában és tartalommal történő benyújtása a támogatói okirat aláírásának a feltétele A pályázati adatlap kiegészítéseket tartalmazó kitöltő programja, kitöltési útmutatója 2010. január 15-től érhető el, a kalkulátor módosítására is ezt követően nyílik lehetőség Minderre azért került sor, mert a TIOP-1.1.1./07.01 jelű pályázati konstrukció műszaki specifi-kációja megváltozott. A változás oka, hogy az eszközök beszerzésére 2010. évben kerül sor, amely évre már nem vonatkozik a Tisztaszoftver Program megállapodás, amely megfelelő upg-rade alap esetén díjmentesen biztosította a számítógépekhez az operációs rendszert és az irodai alkalmazásokat a közoktatási intézmények számára. A megváltozott műszaki specifikáció alapján a pályázat kedvezményezettjeinek az eszközökkel együtt kötelező jogtiszta operációs rendszert és irodai alkalmazásokat is beszerezniük, amelyek meglétét a fenntartási időszak alatt, helyszíni ellenőrzés keretében, a Közreműködő Szervezet ellenőrzi Ez a késlekedés a többletköltségeken túl azért is problémás, mert a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyertesei által fenntartott iskolákban a 2009-2010. tanévben a tanítási órák legalább 25%-át IKT-eszközökkel támogatott óraként kellett volna megtartani. ROP infra pályázatok A DDOP „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című közoktatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatai közül eddig 2 zárult le. DDOP-2007-3.1.2/2F által támogatott projektek döntő részében megkezdődtek a beruházások, illetve felújítások. Az összesen 52 pályázó közül 25 számára ítéltek meg összesen 25.375 mil-

44

lió Ft támogatást. 2009. végére 17 támogatási szerződés aláírására került sor, 13.302 millió Ft értékben, és ez ideig 15 nyertes pályázó 3.385 millió Ft összegű támogatást már le is hívott. E pályázói körnek egyébként be kellett vállalniuk a TÁMOP 3.1.4 pályázat Szolgáltatói kosa-rában előírt humánerőforrás-fejlesztést is. Sok helyen jelent gondot, nehézséget a két pályázat egyidejű megvalósítása, és ráadásul mindez a tanév közben, a nevelési-oktatási feladatok meg-valósítása közben zajlik. E pályázat kis- és mikrotérségi alapú hálózati szemlélete, a kötelezően elvárt és ellenőrzött (a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiával releváns) kistérségi közoktatás-fejlesztési tervre ala-pozott fejlesztés bevállalásával a nyertesek egyértelműen az RKFS-ben megfogalmazott szem-pontok szigorú megtartása mellett valósítják meg a pályázati célkitűzéseiket ! Ebben rejlik a Dél-dunántúli modell sikeressége a tervezés és megvalósítás néhány kiküszöbölhető hibája ellenére is. DDOP-2009-3.1.2.A,B/2F pályázat 2009. végén már a hiánypótlási szakaszban van. A pályá-zók számára mintegy 5 milliárd Ft elosztható összeg áll rendelkezésre 2010. tavaszán. A DDOP infrastruktúra fejlesztési pályázatok és a régió tervezési dokumentumainak koheren-ciáját e tanulmány előző fejezetei már részletesen is kibontották.

45

5. Összegzés és javaslatok

A záró fejezetben kiemeljük a régiós helyzetelemzés legfontosabb tanulságait és az ezekből levezethető problémákat, illetve azokat a javaslatokat, amelyek az elvégzett dokumentumelem-zések és szakértői interjúk alapján körvonalazódtak. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája

A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának helyzetelemzés fejezete a régióra jellemző adatokat tartalmaz országos összehasonlításokkal, koncepcionális elemei alkalmaz-kodnak az országos prioritásokhoz, összességében jól érzékelteti a régió konkrét jellemzőit, sajátosságait, a legfontosabb erősségeit és hiányosságait. A szakértők a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia elkészítéséhez (lényegében régiós szintű közoktatás-tervezési előzményként) felhasználták a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ta-nács által 2006. szeptemberben első változatban elfogadott Humán Szolgáltatások Fejlesztési Stratégiája tervezési dokumentumot, és a hozzá készült részletes Helyzetelemzés közoktatást érintő részeit. E forrásanyagot két új vázlatponttal is kiegészítették. A helyzetelemzésben az elemzett területek kiválasztása és azok elemzésének mélysége meg-alapozza a stratégiai célok megfogalmazását.

A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában a térség-specifikusság, a területi szempontok érvényesítése, a „hálózatosodás” preferálásának szándéka a feltétlenül szükséges-nél lényegesen nagyobb mértékben megjelenik, és végig is vonul a dokumentumon. Az erőssé-gek, a gyengeségek, a lehetőségek, és veszélyek, továbbá közoktatás-fejlesztés támogató al-rendszerének fejlesztése, a stratégiai elvek, a stratégiai valamint a középtávú fejlesztési célok, továbbá a prioritások szintjén kezelt fejlesztési törekvések bemutatása során egyértelműen megjelenik a régióspecifikusság, a területi kooperáció lehetősége és szükségessége, valamint a minőségre, az eredményességre, a hatékonyságra és az esélyegyenlőségre törekvő minőségi célok megvalósításának szándéka.

A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában az oktatás gazdasággal illetve társa-dalommal való kapcsolata kiemelt hangsúllyal jelenik meg, és végig is vonul a dokumentumon. Az egyébként viszonylag sokrétűen leírt gazdaság-oktatás kapcsolati dimenzió értékeléséhez ugyanakkor hiányzik a markánsan megfogalmazott vízió azon valós és konkrét régiós társa-dalmi-gazdasági szükségletekről, amelyekre a stratégia útján a közoktatásnak reagálnia kell. A stratégiában nem eléggé egyértelműen és kiemelten jelenik meg az sem, hogy (a közelmúlt tapasztalatai alapján) a jövőre vonatkozóan teljes biztonsággal többé nem prognosztizálható munkaerőpiacra a váltás és hosszabb távon sikeres alkalmazkodás szempontjából az alap- és kulcskompetenciák kialakítása, az infokommunikációs technológia megismertetése és készség-szintű használatának elsajátíttatása, illetve az idegen nyelvtanítás fontosabb, mint sokszor hek-tikusan megjelenő, az adott pillanatban éppen aktuális munkaerőpiaci igényekhez való min-denkori gyors alkalmazkodás.

Amíg a térség-specifikusság, a gazdasági-társadalmi szükségletek és igények következetesen végigvonulnak a stratégián, a stratégiaalkotás összes komponensét érintve, addig a többi hu-mán közszolgáltatás helye, szerepe és bekapcsolódása a közoktatás-fejlesztésbe már nem ilyen egyértelműen és alaposan dokumentált. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája egészére igaz, hogy a vizsgált közszol-gáltatások többségével csak részlegesen foglalkozik. Egyes közszolgáltatások természetüknél (pl. fenntartók) és a régió jellege miatt (szociális szféra) szinte mindenütt – de legább áttétele-

46

sen – megjelennek a stratégiában, ugyanakkor közoktatás és például az egészségügy (mint szintén humán közszolgáltatás) kapcsolatának elemzése még nyomokban is alig fedezhető fel. Az egységes közszolgáltatási gondolkodás – amely a humánszolgáltatásokat (közoktatás, szak-képzés, közművelődés és sport, egészségügy, foglalkoztatáspolitika) egységben értelmezi – már megjelent a régiós tervezés során, ez azonban még nem ért össze átfogó rendszerré, de a komplex programok, a koordinált tervezés szintjén már tetten érhető.

A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának elképzelései – jelentős mértékben a regionális fejlesztési ügynökség közoktatási ágazat iránti érzékenységének és tervezési profiz-musának köszönhetően – a lehetséges legkorrektebb módon beépültek a régiós akciótervekbe és pályázatokba. Az elmúlt évek országos oktatáspolitikájának több hangsúlyos eleme is meg-található a régiós dokumentumok többségében. Mindezek látható eredménye, hogy az infra-strukturális fejlesztések az integrált kis- és mikrotérségi hálózatok és központjaik fejlesztését preferálják, és ezt a régió szakmailag megalapozott feltételrendszer megfogalmazásával garan-tálni is tudja.

A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiájában felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete nem teljes körűen meríti ki a közoktatási ágazat teljes körű elemzéséhez szükséges speciális adatigényt, mivel a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia helyzetelemzése lényegében a Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja című tervezési dokumentum Helyzetkép fejezetéből került átvételre, így az abban felhasznált adatok köre is szükségszerűen elsősorban humánstratégiai és nem közoktatás-ágazati indíttatású. A felhasznált adatbázis összetétele és szerkezete lényegében lehetővé teszi, hogy az 1991-től 2005-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó kép alakuljon ki a Dél-dunántúli régió közokta-tási helyzetének alakulásáról, a közoktatást befolyásoló demográfiai és társadalmi-gazdasági folyamatokról. Ugyanakkor a közoktatási ágazat régió-specifikus problémáinak egy részéről az adatok hiányoznak, vagy nem teljes körűek (pl. lemorzsolódás, sni, HH, kollégium, családtá-mogatások), így a fejlesztési elképzelések (célok, feladatok) egy részének adatháttere is csak részlegesen megalapozott. A Dél-dunántúli régió vizsgált tervezési dokumentumai alapján az alábbiak rögzíthetők:

„A Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere (2007-2015)” megfogalmazásakor alapvetően az átfogó humánstratégia szempontok kerültek látószögbe, így a közoktatási ágazat specifi-kumai nem tudtak egyértelműen megfogalmazódni.

„A Dél-dunántúli Operatív Program 2007-2013.” a régió komplex fejlesztésében kiemelt sze-repet szán a közoktatásnak, ami indirekt módon az OP egészében megjelenik, a 4.3. Humán Közszolgáltatások Fejlesztése prioritási tengelyének célrendszeréhez tartozó művelettípusok (4.3.3.) közül kettő esetében (integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítása, akadálymentesítés, informatikai fejlesztések) pedig direkt módon is egyértelmű A DDOP kiemelt figyelmet fordít a közoktatási intézmények IKT eszközfejlesztésére a TIOP fejlesztésekhez kapcsolódóan, valamint a DDOP infrastrukturális fejlesztései és a TÁMOP szakmai tartalmi fejlesztései közötti összhang és komplexitás megteremtésére. A „Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2007-2008. 3. prioritás: Humán közszolgálta-tások fejlesztése” két támogatási konstrukciója is közvetlen módon érinti a közoktatási ágazat fejlesztését:

3.1.1. Közszolgálati intézmények akadálymentesítése 3.1.2. Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése

47

„Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2009-2010. 3. prioritás: Humán közszolgáltatás-ok fejlesztése” a prioritás tartalmaként ugyanazt a három célt nevesítette, mint amit a 2007-2008. akcióterv tartalmazott és a támogatási konstrukciók lényege és hatóköre sem változott. Összegezve, a Dél-dunántúli régió a komplex fejlesztésben kiemelt szerepet szán a közokta-tásnak, ez a 3. prioritás (Humán közszolgáltatások fejlesztése) keretei között jelentős súllyal meg is jelenik. A közoktatás-fejlesztési stratégiában megjelölt célok a 2007-2013. közötti fej-lesztési időszakot megalapozó releváns programokba, ha nem is teljes körűen, de meghatáro-zó mértékben beépültek. A megvalósításhoz a régiónak jutó forrásokon belül erre a célra elkülönített összeg – valós közoktatási igényekhez viszonyított – nagysága azt jelzi, hogy a közoktatás szereplői ebben a régióban megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek.

Javaslatok:

Az elmúlt évek tervezési gyakorlata egyértelműen szükségessé teszi a régió közoktatási mikro-térségeinek feltárását (a Nyugat-dunántúli régióban megkezdett, de ott be nem fejezett feltáró munka tapasztalatainak felhasználásával), stabil hátteret biztosítva a hálózatelvű fejlesztés folytatásához. Folytatni kell azt a régiós gyakorlatot, mely szerint a hatékonyság, a minőség, az eredményes-ség és a tanulói esélyek növelése érdekében – főként az aprófalvas kistérségekben – elsődlege-sen kiemelt mikrotérségi centrumok fejlesztésére koncentrálja a régiós közoktatás fejlesztési forrásokat, oly módon, hogy az biztosítsa a még fenntartható, a mikrotérségi hálózatokhoz csat-lakozó kistelepülési óvodák és kisiskolák megmaradását. Meg kell teremteni a régióban a közoktatás érdekérvényesítő képességének növeléséhez a meg-felelő szervezeti kereteket, és azt folyamatosan működtetni kell. Tovább kell fejleszteni a közoktatás szervezésében, működtetésében, fejlesztésében, szakmai támogatásában, döntéshozatali mechanizmusaiban a régiós szintet. Meg kell teremteni a fenntartói (alapvetően kistérségi többcélú társulási, szükség szerint mikrotérségi intézményfenntartó társulási és intézményfenntartó települési önkormányzati) szinten a felkészült tanügyirányítási döntéshozás személyi hátterét. A pedagógusképzés megújítása, a pedagógiai szakmai szolgáltatások és a pedagógiai szakszol-gálatok fejlesztése érdekében erősíteni kell a közoktatási és a felsőoktatási szereplők közti kap-csolatokat.

48

Mellékletek 1. melléklet Segédtáblázat a közoktatás-fejlesztési stratégia térségspecifikusságának megítéléséhez

középtávú fejlesztési célok és prioritások

A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia céljai és a stratégiai célok megvaló-sítását szolgáló középtávú fejlesztési célok

Üres, szlo-genszerű

megjelenítés

Országos oktatáspoliti-ka mechani-kus leképezé-

se

Van térségi dimenzió, de csak mennyi-ségi vonatko-

zásban

Van térségi dimenzió, probléma-orientált kezelés

3.3.1. Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez és oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, ta-nulóira Óvodafejlesztés + Alapfokú oktatási intézmények integrációjának tá-mogatása

+

Középiskolai kollégiumok szakmai fejlesztése + 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistérségi, illetve mikrotérségi központokban

+

A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrend-szerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

+

A tartósan kórházi kezelésre szoruló tanulók fejlesz-tése érdekében a régióban egészségügyi intézmények keretében működő nevelési-oktatási intézmények létrehozása

+

A többi tanulóval együtt nem nevelhető, képzési kö-telezettségű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények fejlesztése

+

A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosí-tása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kiala-kítása és működtetése

+

3.3.2. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra Óvodaépületek építése, felújítása fejlesztése + Iskolaépületek építése felújítása, fejlesztése + A mikrotérségi központokban multifunkcionális, köz-oktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására is alkalmas intézmények kialakí-tása

+

A 21. századi iskola eszközszükségletének, ezen belül a korszerű infokommunikációs eszközök biztosítása

+

3.3.3. A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagó-giai feladatokat ellátók területén Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakítása

+

A települési és kistérségi közoktatás irányításában résztvevők képzése és továbbképzése

+

Középtávú regionális pedagógusképzési és tovább-képzési terv kialakítása és megvalósítása

+

A gyermek- és a tanulólétszám csökkenése miatt feleslegessé váló pedagógusok felnőttképzésbe vagy szociális ellátásba való bevonása

+

A szülők és az intézmények társadalmi környezete tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer fej-

+

49

lesztése 3.3.4. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok el-terjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése A kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhasználásának regionális szintű kiterjesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt

+

Hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körű elterjesztése a régió nevelési-oktatási intézményei körében

+

Az idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása + A közismereti oktatás fejlesztése a szakközépiskolák-ban és szakiskolákban

+

A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesz-tése a régió nevelési- oktatási intézményeiben

+

A tehetségsegítés programjának kidolgozása és meg-valósítása

+

3.3.5. Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési prog-ram kialakítása és elterjesztése

+

A szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mértékben roma tanulókból álló alapfokú in-tézmények nevelési, pedagógiai programjának fej-lesztése

+

3.3.6. A régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Regionális szakképzési stratégia kialakítása a terület-fejlesztéssel és a közoktatás-fejlesztéssel összhang-ban

+

3.3.7. Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szol-gáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsá-gok regionális tevékenységének összehangolása, eljá-rásrendjük egységesítése

Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmé-nyek kialakítása a kistérségi központokban

+

A régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszeré-nek kialakítása

+

Forrás: Dél-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013 (2006)

50

2. melléklet A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok, prioritá-sok és a gazdaság közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása


A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia céljai és a stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok

Nincs jelentős gazdasági dimen-

zió

Van jelentős gazdasági dimen-

zió, de főként csak indirekt

módon

Van jelentős és direkt gazda-sági dimenzió

3.3.1. Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása va-lamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Óvodafejlesztés + Alapfokú oktatási intézmények integrációjának támogatása + Középiskolai kollégiumok szakmai fejlesztése + 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistér-ségi, illetve mikrotérségi központokban

+

A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

+

A tartósan kórházi kezelésre szoruló tanulók fejlesztése érdekében a régióban egészségügyi intézmények keretében működő nevelési-oktatási intézmények létrehozása

+

A többi tanulóval együtt nem nevelhető, képzési kötelezett-ségű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények fejlesztése

+

A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kialakítása és működtetése

+

3.3.2. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra Óvodaépületek építése, felújítása fejlesztése + Iskolaépületek építése felújítása, fejlesztése + A mikrotérségi központokban multifunkcionális, közoktatá-si, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellá-tására is alkalmas intézmények kialakítása

+


+

3.3.3. A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakí-tása

+

A települési és kistérségi közoktatás irányításában résztve-vők képzése és továbbképzése

+

Középtávú regionális pedagógusképzési és továbbképzési terv kialakítása és megvalósítása

+

A gyermek- és a tanulólétszám csökkenése miatt felesleges-sé váló pedagógusok felnőttképzésbe vagy szociális ellátás-ba való bevonása

+

A szülők és az intézmények társadalmi környezete tájékozó-dását és tájékoztatását segítő rendszer fejlesztése

+

3.3.4. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elter-jesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése A kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhaszná-lásának regionális szintű kiterjesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt

+

51

Hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körű elterjesztése a régió nevelési-oktatási intéz-ményei körében

+

Az idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása + A közismereti oktatás fejlesztése a szakközépiskolákban és szakiskolákban

+

A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési- oktatási intézményeiben

+

A tehetségsegítés programjának kidolgozása, megvalósítása + 3.3.5. Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési program kialakítása és elterjesztése

+

A szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mértékben roma tanulókból álló alapfokú intézmények neve-lési, pedagógiai programjának fejlesztése

+

3.3.6. A régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Regionális szakképzési stratégia kialakítása a területfejlesz-téssel és a közoktatás-fejlesztéssel összhangban

+

3.3.7. Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgál-tatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságok regi-onális tevékenységének összehangolása, eljárásrendjük egy-ségesítése

+

Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények kialakítása a kistérségi központokban

+

A régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerének ki-alakítása

+


52

3. melléklet A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok, prioritá-sok és a társadalmi rendszerek közoktatási témakörönként megvizsgált kapcsolatának összefoglalása


A régiós közoktatás-fejlesztési stratégia céljai és a stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok

Nincs jelentős társadalmi dimen-

zió

Van jelentős társadalmi dimen-

zió, de csak indirekt módon

Van jelentős társadalmi dimen-

zió, probléma-orientált kezelés

3.3.1. Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása va-lamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Óvodafejlesztés + Alapfokú oktatási intézmények integrációjának támogatása + Középiskolai kollégiumok szakmai fejlesztése + 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistér-ségi, illetve mikrotérségi központokban

+

A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

+


+

A többi tanulóval együtt nem nevelhető, képzési kötelezett-ségű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények fejlesztése

+

A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kialakítása és működtetése

+

3.3.2. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra Óvodaépületek építése, felújítása fejlesztése + Iskolaépületek építése felújítása, fejlesztése + A mikrotérségi központokban multifunkcionális, közoktatá-si, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellá-tására is alkalmas intézmények kialakítása

+


+

3.3.3. A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén Kistérségi foglalkoztatási, helyettesítési rendszer kialakítása + A települési és kistérségi közoktatás irányításában résztve-vők képzése és továbbképzése

+

Középtávú regionális pedagógusképzési és továbbképzési terv kialakítása és megvalósítása

+

A gyermek- és a tanulólétszám csökkenése miatt felesleges-sé váló pedagógusok felnőttképzésbe vagy szociális ellátás-ba való bevonása

+

A szülők és az intézmények társadalmi környezete tájékozó-dását és tájékoztatását segítő rendszer fejlesztése

+

3.3.4. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elter-jesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése A kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhaszná-lásának regionális szintű kiterjesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt

+

53

Hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körű elterjesztése a régió nevelési-oktatási intéz-ményei körében

+

Az idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása + A közismereti oktatás fejlesztése a szakközépiskolákban és szakiskolákban

+

A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben

+

A tehetségsegítés programjának kidolgozása és megvalósítá-sa

+

3.3.5. Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési program kialakítása és elterjesztése

+

A szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mértékben roma tanulókból álló alapfokú intézmények neve-lési, pedagógiai programjának fejlesztése

+

3.3.6. A régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Regionális szakképzési stratégia kialakítása a területfejlesz-téssel és a közoktatás-fejlesztéssel összhangban

+

3.3.7. Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgál-tatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságok regi-onális tevékenységének összehangolása, eljárásrendjük egy-ségesítése

+

Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények kialakítása a kistérségi központokban

+

A régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerének ki-alakítása

+


54

4. melléklet A közoktatás-fejlesztési stratégia komplex térségfejlesztési dokumentumokhoz való il-leszkedése

DDRKFS ROP Akcióterv

2007-2009. közoktatási rész

ROP Akcióterv 2009-2010.

közoktatási rész

ROP társ. megújulás

közoktatási tartalom

ROP infrastruktúra iskolai

infrastruktúra A régiós közoktatás-fejlesztési stra-tégia hét célja és az egyes stratégiai célok megvalósítását szolgáló közép-távú fejlesztési célok

van nincs

azonos nem

van nincs

azonos nem

van nincs

azonos nem

van nincs

azonos nem

3.3.1. Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez és oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanu-ló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Óvodafejlesztés + - + + + + + + Alapfokú oktatási intézmények in-tegrációjának támogatása

+ + + + + + + +

Középiskolai kollégiumok szakmai fejlesztése

- - - - - - - -

12 évfolyamos egységes iskola háló-zat kialakítása a kistérségi, illetve mikrotérségi központokban

- - - - - - - -

A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesz-tése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatko-zásában

- - - - - - - -


- - - - - - - -

A többi tanulóval együtt nem nevel-hető, képzési kötelezettségű gyerme-kek nevelését, oktatását ellátó in-tézmények fejlesztése

- - - - - - - -

A bejáró tanulók biztonságos közle-kedésének biztosítása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kialakítása és működtetése

- - - - - - - -

3.3.2. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra

Óvodaépületek építése, felújítása, fejlesztése

+ + + + + + + +

Iskolaépületek építése, felújítása, fe-jlesztése

+ + + + + + + +

A mikrotérségi központokban multi-funkcionális, közoktatási, közműve-lődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására is alkalmas intézmények kialakítása

+ + + + + + + +

A 21. századi iskola eszközszükség-letének, ezen belül a korszerű info-kommunikációs eszközök biztosítása

+ + + + - - + -

3.3.3. A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén

Kistérségi foglalkoztatási és helyet-tesítési rendszer kialakítása

- - - - - - - -

A települési és kistérségi közoktatás irányításában résztvevők képzése és továbbképzése

- - - - - - - -

Középtávú regionális pedagógus-képzési és továbbképzési terv kiala-kítása és megvalósítása

- - - - - - - -

55

A gyermek- és a tanulólétszám csök-kenése miatt feleslegessé váló peda-gógusok felnőttképzésbe vagy szoci-ális ellátásba való bevonása

- - - - - - - -

A szülők és az intézmények társa-dalmi környezete tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer fej-lesztése

- - - - - - - -

3.3.4. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elterjesztésének támo-gatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése A kompetencia alapú oktatási prog-ramcsomagok felhasználásának regionális szintű kiterjesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt

- - - - - - - -

Hatékony tanulásszervezési eljárá-sok és módszerek minél szélesebb körű elterjesztése a régió nevelési-oktatási intézményei körében

- - - - - - - -

Az idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása

- - - - - - - -

A közismereti oktatás fejlesztése a szakközépiskolákban és szakiskolák-ban

- - - - - - - -

A környezettudatos szemlélet kiala-kítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben

+ - + - - - - -

A tehetségsegítés programjának kidolgozása és megvalósítása

- - - - - - - -

3.3.5. Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Az együttnevelést megvalósító isko-lafejlesztési program kialakítása és elterjesztése

- - - - - - - -

A szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mérték-ben roma tanulókból álló alapfokú intézmények nevelési, pedagógiai programjának fejlesztése

- - - - - - - -

3.3.6. A régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Regionális szakképzési stratégia kialakítása a területfejlesztéssel és a közoktatás-fejlesztéssel összhangban

- - - - - - - -

3.3.7. Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságok regionális tevékenységének összehangolása, eljárásrendjük egységesítése

- - - - - - - -

Egységes pedagógiai szakszolgála-tot ellátó intézmények kialakítása a kistérségi központokban

- - - - - - - -

A régió pedagógiai szakmai szolgál-tatási rendszerének kialakítása

- - - - - - - -


56

5. melléklet A tényeken alapuló policy-formálás nyomainak megjelenése a közoktatási stratégiában

Fejezet, melléklet Forrás Kelt, idősor/

állapot 1.2.1. A népesség iskolázottsága 1. melléklet szerinti 2002-2006.

1.2.2. Az országos kompetenciamérések 2. melléklet szerinti 3. melléklet szerinti 4. melléklet szerinti

2004. 2004. 2004.

1.2.3. A tehetséggondozás néhány mutatója

5. melléklet szerinti 6. melléklet szerinti 7. melléklet szerinti 8. melléklet szerinti 9. melléklet szerinti 10. melléklet szerinti

1991-2005. 1991-2005. 1991-2005. 1991-2005. 2000-2004. 1991-2005.

1.3. NFT 1-es pályázatok a dél-dunántúli régióban 11. melléklet szerinti 2004-2006.

1. melléklet A 9. osztályosok szülei iskolázottsága megyénként, régiónként

A középiskolai munka néhány mutatója, OKI, Neuwirth Gáboráltal vezetett kutatás adataalapján

2002-2006.

2. melléklet A 2004. évi országos kompetenciamérés eredményei régiónként

és évfolyamonként

Vári Péter, Értékelési KözpontSulinova Kht. adatai alapján

2004.

3. melléklet A 2004. évi országos kompetenciamérések pontszámátlagai me-

gyénként


2004.

4. melléklet A 2004. évi országos kompetenciamérések pontszámátlagai

nagyvárosonként


2004.

5. melléklet A középiskolák megyék szerinti megoszlása a felsőfokú tovább-

tanulásnál elvárható teljesítményektől való eltérések nagysága szerint (%)


1991-2005.

6. melléklet A középiskolák megyék szerinti megoszlása a felsőfokú tovább-

tanulásnál elvárható teljesítményektől való eltérések nagysága szerint (%)


1991-2005.

7. melléklet A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó átlagos OKTV-

pontszámok alapján


1991-2005.

8. melléklet A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó átlagos OSZTV pont-

számok alapján


1991-2005.

9. melléklet A megyék sorrendje a 2000–2004. évi felvételi írásbeli dolgoza-

tok átlageredményei és a 2005. évi érettségi vizsgák eredményei alapján (%)


2000-2004.

10. melléklet A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők számaránya (NY/J),

1991 –1995. és 2001 –2005. között


1991-2005.

11. melléklet NFT 1-es pályázatok a dél-dunántúli régióban

www.omai.hu 2004-2006.

Forrás: Dél-dunántúli Regionális Közoktatás-fejlesztési Stratégia 2007-2013. (2006.)

Documents

DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ ESETTANULMÁNY...ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt 7.3.2. „A regionális oktatástervezés támogatása” empirikus kutatás a közoktatás-tervezés