Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar,

Pedagógia szak

Innovációs törekvések az iskolában Esettanulmány egy középiskola fejlesztéseiről

Készítette: Témavezető:

Sztrelcsik Eszter Dr. Szivák Judit, egyetemi docens,

Neveléstudományi Intézet

Budapest, 2009.

2

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................... 2 BEVEZETÉS.................................................................................................................................. 3 AZ ISKOLAI INNOVÁCIÓRÓL ÁLTALÁBAN .................................................................................... 5

Az innováció meghatározása............................................................................................. 5 Az innováció fajtái ............................................................................................................ 7 A fejlesztések és a résztvevők........................................................................................... 9 A fejlesztések folyamata ................................................................................................. 11

A HAZAI INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK .......................................................................................... 14 Egy kis bevezetés ............................................................................................................ 14 Pályázatok, fejlesztések az elmúlt években..................................................................... 16 Összefoglaló .................................................................................................................... 34

EGY INNOVATÍV KÖZÉPISKOLA – ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, BUDAÖRS .................................................................................................. 37

Bemutatkozás .................................................................................................................. 37 Innovatív célok................................................................................................................ 38 Háttér ............................................................................................................................... 39 Iskolaszerkezet ................................................................................................................ 39 Vezetési szerkezet ........................................................................................................... 40 Értékelés, minőségbiztosítás ........................................................................................... 40 A pedagógiai program értékelése .................................................................................... 41 A nevelő-oktató munka átfogó értékelése ....................................................................... 41 A tanárok minősítése....................................................................................................... 41 Az innováció értékelése .................................................................................................. 42 Az elkészült interjúk........................................................................................................ 42 Rövid összegzés .............................................................................................................. 45

AZ ÖNFEJLESZTŐ ISKOLÁK EGYESÜLETE .................................................................................. 46 Rövid bemutatás.............................................................................................................. 46 Régióközpontok .............................................................................................................. 46 Az egyesület céljai .......................................................................................................... 47 Az interjúk....................................................................................................................... 48 Tapasztalataim................................................................................................................. 50

ZÁRÓ GONDOLATOK.................................................................................................................. 51 MELLÉKLET............................................................................................................................... 52

I. Interjúk......................................................................................................................... 52 I./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Árendás Péter, igazgató ....................... 52 I./2. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Bothné Faragó Zsuzsanna, matematika és fizika szakos tanárnő .............................................................................................. 55 I./3. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Tollner József, matematika és fizika szakos tanár ............................................................................................................ 58 I./4. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Árendás Péter, alapító tag ........................... 61 I./5. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Kovács Géza, alapító tag ............................ 65

II. Interjúk rendszerezése a fő kérdéskörök szerint......................................................... 68 II./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI .............................................................. 68 II./2. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete ..................................................................... 70

IRODALOMJEGYZÉK................................................................................................................... 72 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................................................... 73

3

Bevezetés

Szakdolgozatom témája a magyarországi közoktatásban véghezvitt innovációs

törekvések az elmúlt tíz esztendő tekintetében. Értekezésem betekintést kíván nyújtani az

ebben az időszakban lezajlott fejlesztésekbe, újításokba.

Különböző, az iskola világának jobbá tételére hivatott pályázatok kerülnek

bemutatásra, középpontba helyezve egy középiskolát, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumot

és Közgazdasági Szakközépiskolát. Emellett kiemelt figyelemmel vizsgálom az Önfejlesztő

Iskolák Egyesületét, mely a hazai oktatási innováció fontos szereplője.

Véleményem szerint ez egy rendkívül érdekes és egyben izgalmas téma, mely

napjainkban fontos szerepet kell, hogy betöltsön akár a mindennapi ember köztudatában is.

Soha nem volt még ugyanis olyan léptékű az emberi fejlődés, mint az új évezredben. Ez

természetesen az oktatásban is érezteti hatását. Megjelentek azok az új módszerek, melyeket

korábban- a 20. század kezdetétől- csupán az alternatív pedagógiák tudhattak sajátjuknak,

mára viszont egyértelművé vált, hogy a mindennapos oktatásban is alkalmazni kell őket.

Mindemellett a számítógép térnyerése, a technika ilyen irányú fejlődése óriási hatást

gyakorolt az osztálytermi munkára, legyen szó közoktatásról vagy felsőoktatásról. Az

információs- kommunikációs technológiák /IKT/ adta lehetőségek szükségszerűsége

vitathatatlan.

A pedagógia tudományának tehát elengedhetetlen sajátosságává vált az állandó

fejlődés, megújulás. Ez a tény az egyetemen eltöltött éveim során tudatosult bennem, aminek

hatására mindenképpen ezzel a témával szerettem volna foglalkozni a szakzáró

dolgozatomban. Tapasztalataim szerint mai a magyar közoktatás még kevésbé ismerte fel az

állandó megújulás szükségességét. Talán ezért is döntöttem úgy, hogy ezzel a rendkívül

fontos témával szeretnék foglalkozni. Elhatározásomban az is megerősített, hogy

megismertem az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét, mely szervezet munkáját, elveit követendő

példának tartok. Úgy döntöttem, behatóbban meg szeretném ismerni az egyesületet. Ugyanez

az elhivatottság jellemzi a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumot is, ahol az utolsó félévi 40 órás

gyakorlatomat töltöttem. Úgy vélem ez alatt az idő alatt sikerült mélyebben megismernem az

iskola működését, és elmondhatom, hogy véleményem szerint minden magyar középiskolának

hasonló módon kellene működnie.

4

Esettanulmányomban tehát egy intézmény /Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI/

gyakorlatán keresztül vizsgálom mindazon feltételeket, melyek sikeressé tesznek egy iskolai

innovációt. Olyan tényezőket vetek fel, mint a vezetőség és a pedagógusok fejlesztésekhez

való hozzáállása, a közös munka összehangoltsága, az új módszerek iránti nyitottság és azok

alkalmazása, a pozitív példák megismerése iránti igény, vagy a szülők és a diákok reakciói.

Ezen pontok feltárásával véleményem szerint részletesen bemutathatóak egy innovatív

középiskola hatékony működésének feltételei.

5

Az iskolai innovációról általában

Az innováció meghatározása:

Az innováció szó a német Schumpetera nevéhez fűződik, aki 1910-ben megjelent

cikkében a gazdasági fejlődés kapcsán említette azt. Később más tudományterületek- így a

pedagógia is- átvette a kifejezést. Az iskola világában a gyakorlatban megvalósult pedagógiai

újítások létrehozásának, elterjesztésének gyakorlatára utal. Fontos megemlíteni, hogy ezek a

változások mikroszinten zajlanak. /Százdi, 1999/

Napjainkra bebizonyosodott, hogy fejlesztések nélkül az oktatás már nem működhet

hatékonyan. A korral való haladás minden tudományterület fennmaradásának feltétele, így a

pedagógiáé is. Mivel az oktatás optimális működése társadalmi érdek, így kiemelten fontos,

hogy igazodni tudjon a változó elvárásokhoz, a társadalom képzési igényeihez.

Az innováció kategóriáját úgy lehet konkrétabban meghatározni, ha az innovációt és

a reformot együtt értelmezzük. Az innováció definíciója tehát az alábbi összetevők által jön

létre:

Az első definíciós összetevő – amely mindkét kategóriának közös eleme – a

tényleges vagy vélt valósághoz való viszony. Ez pedig a változás, változtatás

különösebb tartalmi jelző nélkül.

A második összetevő, amely szintén közös lehet, a változás, változtatás célja:

a fejlesztés. Vagyis az a tudat és szándék, hogy a változtatás pozitív

értelemben befolyásolja az éppen fennálló gyakorlatot.

A harmadik, esetleg eltérő összetevő arra ad választ, hogy milyen irányúak,

irányultságúak a változások. Az innováció döntően alulról- oldalról induló,

fejlesztést indukáló változtatás. Indulhat felülről is, de nem ez a jellemző. A

reform ezzel szemben legtöbbször felülről lefelé irányuló, tételezhetően

valamilyen fejlesztést célzó változtatás.

A negyedik összetevő a fejlesztő változtatást megfogalmazó intézmény

típusa, jellege. Reform esetében dominánsan a hatalmi pozícióban lévők, a

vezető adminisztráció fogalmazza meg. Az innovációt ezzel ellentétben

a J. A. Schumpeter /1883- 1950/, osztrák közgazdász, szociológus

6

inkább a valós folyamatokhoz jóval közelebb álló személyek, szakmai

intézmények kezdeményezik.

Az ötödik összetevő a különböző jellegű változtatások befolyásolási szintje.

Ez a reform esetében általában a rendszer egésze vagy annak a rendszerszerű

működés szempontjából releváns összetevői. Az innováció ezzel ellentétben

valamely szakmailag jól megfogható, kellően definiált részterületet, bizonyos

meghatározott célcsoportot érintő változtatási szándék vagy konkrét

módszertani kérdés körül vetődik fel.

A hatodik összetevő a változtatások „intézményesülése”. A reformparadigma

esetén ez a „célkitűzés– hatósági értékelés– bevezetés mozzanatok”

egymásutánjaiban szerveződik. Az innováció inkább a „felvetődik–

kigondolódik– terjed” evolúció mentén írható le.

A hetedik, igen lényeges szempont, hogy a két mechanizmusban milyen helyi

értéke van a folyamatnak. Az innováció sui generisb eleme, ha úgy tetszik a

lelke, a folyamat, a terjedés. A reform esetében ez kevésbé lényeges

definíciós elem. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a folyamat inkább egy

korábbi állapot határozott irányú megváltoztatása.

A nyolcadik összetevő a „hálózat”, vagyis az a közeg, ahol a változtatás

hatni kíván. A reform során a folyamathoz hasonlóan ez kevésbé hangsúlyos

elem. A hálózat, a célkitűzés által befolyásolni kívánt terület általában a

rendszer maga. Innováció és hálózat egymást kölcsönösen feltételező

kategóriák. A változtatás létezési formája az innovációt támogató, kipróbáló,

terjesztő, fejlesztő egyének, intézmények összessége, vagyis a hálózat.

A kilencedik összetevő a partnerség, az interakció. E nélkül nincs innováció,

pontosabban, ami van, az nem az, legfeljebb egy mindenki ellenére – vagy

ami talán ennél rosszabb – mindenki feje fölött vagy a többség

érdektelenségével kisírt, bevezetett reform.

A tizedik összetevő a kötelezőség. Az innováció esetében a változtatást a

sikeresség, a hasznosság, vagyis az eredmény legitimálja, míg a reformot

többnyire hatósági, adminisztratív döntés indítja el, és felelősségre vonással

történő fenyegetés jár az azonosulás elmaradása esetén.

b sajátos, különleges, egyedi /lat/

7

A tizenegyedik – itt utolsóként említendő – összetevő az értékelés, mely az

innováció esetében szinte folyamatosan történik. A fejlesztő alkalmazkodásra

jellemző változtatás esetében ez nem is történhet másként. Az innovációt

többnyire nem valamilyen „szabványnak” való megfelelés alapján értékelik,

hanem az alkalmazó sikerei által, általában egyénileg, de mindig a hálózatba

visszacsatoltan.

A reform értékelése általában attól függ, hogy milyen horderejű a változtatás, illetve

miként szerveződik meg vele szemben számottevő, politikailag is releváns erő. Ennek tipikus

példája az egymást követő kormányok gyakorlata, amely a politikai értékrend változása

esetén még látványosabb „értékelő” változtatást von maga után. /Dobos, 2002, 38- 48.p/

Az innováció fajtái:

Környezeti változások hada kényszeríthet ki innovációs stratégiát. Napjainkban az

egyre csökkenő gyermeklétszám miatt, szinte harc folyik az iskolák között a diákokért. Ha

egy intézmény meg akarja tartani pozícióját lehetséges lépések lehetnek: a pedagógiai kínálat

bővítése, megerősítheti valamelyik szakmai területet: például új tagozatot indíthat, bevezetheti

egy új idegen nyelv oktatását és számos más újítást alkalmazhat. Folyamatosan fejleszteni kell

a szakmai munkát, figyelemmel kell kísérni a közoktatási tendenciákat, a szakképzési,

felsőoktatási irányokat, a munkaerő-piaci elvárásokat.

Az iskolai élet sokféleségéből adódóan a pedagógiai innováció több területen

érvényesülhet. Ha az innováció potenciális alanyait vesszük sorba, akkor lényegében három

szintet különíthetünk el:

az iskola egészét, mint szervezetet, amely nyílt, dinamikus, kommunikatív

rendszerként, folyamatosan információt cserél a vele kölcsönhatásban álló

környezetével;

az iskola valamelyik szegmensét, közösségét, mint szervezeti egységet,

amely tagolt része a rendszernek;

valamint a mindezek alapjául szolgáló pedagógust /egyént/, aki

innovátorként mindkét szintben meghatározó szerepet tölt be, de önállóan is

8

lehet alanya innovatív tevékenységnek, mint a rendszer célmegvalósító,

feladatellátó eleme.

A szakmai fejlesztést átfogónak tekinthetjük, amikor az iskola egyedi arculatát,

nevelési és oktatási célrendszerét érinti. Ezt az iskola önerőből nem tudja elvégezni, ehhez

szükség van külső segítségre és a fenntartó egyetértésére is, hiszen ez már feltételezi az

alapító okirat módosítását, és emellett minden bizonnyal plusz költségvetési fedezetet igényel.

A szakmai fejlesztés kiterjedhet szűkebb területre. Lehet vertikális: valamely évfolyam

tantárgyához, tanórán kívüli foglalkozásához, esetleg egy munkaközösséghez kötődő. A

horizontális szakmai fejlesztés esetén az innováció érintheti egy egész évfolyam munkáját.

Komplex /horizontális és vertikális/ fejlesztés valósul meg, ha az iskola egészét vagy

tagozatát átfogóan érinti: például alsó vagy felső tagozatot alapképzést ellátó iskolánál, vagy

ha többcélú intézményben például a szakképzést ellátó tagozaton vezetnek be tartalmi és/vagy

módszertani fejlesztést. /Százdi, 1999/

A szakmai fejlesztés tárgykörét áttekintve tehát megkülönböztethetünk mennyiségi

változókra irányuló, kisebb-nagyobb átszervezéssel járó fejlesztést /például a fenntartóval

egyeztetve több tanulócsoportot indít az iskola/ és a színvonaljavítás érdekében minőségi

változás elérését célzó kezdeményezést /például csoportbontások, fakultáció,

tehetséggondozás kiterjesztése/. Az előbbi esetben a fenntartónak a feladatbővüléshez,

beruházáshoz biztosítania kell az ellátáshoz szükséges költségvetési fedezetet, míg az

intézményi kezdeményezésű minőségi változásnál alku tárgya lehet a fejlesztés

finanszírozása. Az iskola profilváltása mennyiségi és minőségi változással, átszervezéssel járó

folyamat, amely csak a fenntartó egyetértésével – alapító okirat, pedagógiai program,

költségvetési előirányzat módosításával – történhet, s kihat az intézmény egészére,

dolgozóira, diákjaira, alap-, kiegészítő és vállalkozási tevékenységére.

Az iskolák fejlesztése alapvetően két nagyobb területre osztható: tartalmira és

módszertanira. Ez inkább az oktatáshoz kapcsolódik, a személyiség fejlesztéséhez, a

neveléshez kevésbé. Tartalmi fejlesztésnél a mozgásterület az elfogadott helyi tantervre

korlátozódhat, illetve a tanterv módosítása esetén azon túllépve lehet új elképzeléseket, átfogó

pedagógiai koncepciókat megvalósítani. A tantervi keretek tiszteletben tartása esetén

megszabott mezsgyén mozoghat a pedagógiai kreativitás. Ebben az esetben egy-egy tantárgy,

műveltségi terület ismeretanyagán belül súlyozhat az iskola, emelhet ki, erősíthet meg

ismeretanyagot az egyes évfolyamoknál. Hasonlóan járhat el a nevelés esetében is. Az

elfogadott célrendszer keretében kell maradnia, ha nem módosítják a tantervet, s ekkor is csak

egy-egy terület hangsúlyozottabbá tételével számolhatnak. A tananyag korszerűsítése során

9

azonban túl is léphet az iskola a már létező tantervi kereteken, és újjá formálhatja,

módosíthatja azt. A módszertani eljárások fejlesztésénél a tartalmi elvárásokhoz, azok

kereteihez kell igazodnia az iskolának. A tartalmi /tantervi/ követelmények például előírják a

négy alapművelet időarányos megtanítását, de az eredményes elsajátításhoz az iskola a

megszokottól eltérő módszert, eszközöket is alkalmazhat.

A fejlesztések és a résztvevők:

Az iskolák fejlesztésének igénye megfogalmazódhat külső elvárások - például

jogszabályozás megváltozása- hatására, de fakadhat az intézmény pedagógusainak belső

igényéből, a fejlődés szükségességének felismeréséből is. Ez utóbbi ma Magyarországon még

rendkívül ritka.

Fontos megemlíteni az innováció véghezvitelének kulcsszereplőit. A pedagógust,

valamint a vezetőt. A pedagógussal szemben alap kitétel, hogy jó szakember legyen,

valamint, hogy saját elkötelezettségből akarjon részt venni az innovációban. A

személyiségjellemzőket tekintve az innovációra alkalmas pedagógusnak a gyakorlat szerint

elsősorban a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: racionalitás,

gyakorlatközpontúság, a környezet – társas, tárgyi – eredményközpontú megváltoztatásának

igénye, határozott elképzelés a szükséges tennivalókról, elmélyült szakismeret abban a

speciális témakörben, amelyben a változtatásokat végre kívánja hajtani. Lényegében ezek a

jegyek a személyiség nem különösen kiemelt ismérvei, hiszen egy jó pedagógus ezekkel a

jellemzőkkel tulajdonképpen rendelkezik. Ami azonban megkülönbözteti a jó pedagógust az

innovációra alkalmas pedagógustól, az a jellegzetesség, hogy az utóbbi felismeri azokat a

kínálkozó lehetőségeket a napi tevékenységükben, amelyek újfajta gyakorlat kialakítására

alkalmasak, s azt meg is tudja valósítani munkájában. /Százdi, 1999, 69- 85.p/ Az újításokat

csapatban és egyedül is lehet szorgalmazni, véghezvinni. A pedagógus mellett fontos az

iskola vezetésének a fejlesztésekhez való hozzáállása. Az innovatív beállítottságú

pedagógusokat a vezetés nagymértékben tudja hátráltatni, ha másképp gondolkodik. Ugyanez

természetesen fordítva is igaz. Hiába van egy intézménynek a fejlesztéseket, újításokat

támogató vezetése, ha a pedagógusok nem elég nyitottak. Rendkívül fontos, hogy a vezetés

jól ismerje a tanárokat, tudja, hogy ki az, aki többet, ki az, aki kevesebbet tud vállalni. Semmit

sem szabad erőltetni, hiszen a kényszer negatív hozzáálláshoz vezet. A kölcsönös bizalom

10

minden esetben elengedhetetlen. A szakmai fejlesztésben meghatározó szerepet játszó

iskolavezetés jellemzőire röviden utalva megkülönböztetünk folyamatorientált vezetést,

amikor a figyelem az eseményekre irányul, vagyis a munkafolyamat a lényeges szempont;

eseményorientált vezetést, ekkor a vezetés arra kíváncsi, hogy valamilyen tervezett esemény

ténylegesen bekövetkezett-e; illetve az eredményorientált vezetést, amikor a létrejött

produktum a fontos, annak minőségi jegyei a lényegesek. /Százdi, 1999, 69- 85.p/

A pedagógusok és a vezetés mellett egy fejlesztés fontos szereplője a fenntartó is. Ez

különösen érvényes, ha a fejlesztés a pedagógiai programot érinti, vagy ha költségvetési

kihatása van. A fenntartó jogkörébe tartozik a szakmai fejlesztések jóváhagyása és azok

finanszírozásának alakítása is. Az intézmény és a fenntartó viszonyát a legtöbb esetben az is

befolyásolja, hogy milyen kapcsolat alakult ki a vezetéssel. A személyes kapcsolatok tehát

ezen a téren is nagy jelentőséggel bírnak.

A fejlesztések lebonyolításában szerepet kap az iskolaszék is. Az iskolaszék a nevelő

és oktató munka segítésére, más szervezetek együttműködésének előmozdítására alakult

testület, amelyet a nevelőtestület, a szülők és a tanulók azonos számú képviselői alkotnak, de

részt vesz munkájában az intézményfenntartó delegáltja is. Az iskolaszék sokoldalúan

vállalhat szerepet az intézmény életében, noha döntési jogosultsága saját működési rendjének,

munkaprogramjának elfogadásán túl csak azokban az ügyekben van, amelyeket a

nevelőtestület vagy a nem önkormányzati iskolafenntartó átruház rá. Egyetértési joga a

vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele

feltételeinek meghatározása mellett a szervezeti és működési szabályzat egyes elemeinek és a

házirendnek az elfogadására terjed ki. A törvény azonban megadja a lehetőséget az

iskolaszéknek, hogy az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben véleményt

nyilvánítson. Mivel a szakmai fejlesztések valamilyen mértékben érintik a tanulók helyzetét,

tanulási körülményeit, ezért egy markánsabb innovációs tervezet bevezetése előtt ajánlatos

kikérni az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség véleményét. Érdemesebb az iskolaszék

véleményét kérni, mert abban minden érdekelt szerv delegálva van, s így adott esetben egy

tájékoztató beszélgetés keretében minden érintett információhoz juthat az iskola terveit

illetően. /Százdi, 1999, 69- 85. p/

A pedagógiai módszer megválasztásának joga a pedagógusé, de ha az iskola új

módszert kíván bevezetni, s ebben egyetértenek az illetékes pedagógusok – hozzájárulásuk

nélkül egyébként ez nem menne –, akkor általánosan alkalmazható lehet a tanterv keretein

belüli új módszer. A négy alapművelet esetében például az, hogy alsó tagozatban

11

szorobánnalc tanulnak a gyermekek. Vagy az idegennyelv-tanulásnál a nyelvtani alapok

sulykolása helyett az élőbeszédet helyezik előtérbe, s csak később – de a tantervben megjelölt

évfolyamon belül – térnek ki a grammatikai szabályokra, amikor már biztosabban beszélnek a

tanulók. Esetleg bontott csoport esetében a haladóknál vezetik be ezt a módszert.

Olvasástanulás esetén kiválasztanak egy módszert, és azt alkalmazzák az alsó tagozaton. A

tanterv meghatározza, hogy melyik időpontra milyen szinten kell olvasnia a tanulóknak, de

ehhez a szinthez sokféle módszerrel lehet eljutni. Az iskola egyet – vagy többet – kiválaszt, és

azt alkalmazza. A tanítási órákhoz kötődő tartalmi és módszertani újítások mellett a tanórán

kívüli foglalkozások esetében is elképzelhető fejlesztés. A szabadidő hasznos eltöltése

érdekében szervezhet az iskola sokféle szakkört, s rendelkezhet úgy, hogy a napköziseknek a

foglalkozás időtartama alatt ezek közül választaniuk kell, ha elkészítették a házi feladatukat.

/Százdi, 1999, 69- 85.p/ Ezeket a változásokat minden esetben fel kell tüntetni a pedagógiai

programban.

Meg kell említeni, hogy a legtöbb esetben csak akkor tud megfelelően lezajlani és

sikeresen működni egy újítás, ha az iskola „használói” is pozitívan állnak hozzá. Hiába

kezdeményez az intézmény különböző fejlesztéseket, ha azokat nem tudja vonzóvá tenni a

diákok és a szülők számára. Fontos tehát, hogy az intézmény figyelje környezete igényeit, és

programjaival alkalmazkodjon azokhoz. Ha ez nem történik meg, számolnia kell azzal, hogy

kevesen választják majd, ami elindíthat egyfajta leépülési folyamatot is, és magával

hordozhatja az intézmény bezárását is. Az iskolának azt kell nyújtania, amire kereslet van,

meg kell felelnie a piaci igényeknek. Az innovációnak úgy kell megvalósulnia, hogy az iskola

minden „szereplője” pozitív irányú változásként élje meg azt. Figyelembe kell venni a diákok

képességeit, életkori sajátosságait, körülményeit, a pedagógusok terhelhetőségének határát és

a fenntartó lehetőségeit is. Csak így válhat hatékonnyá, működőképessé egy adott fejlesztés.

A fejlesztések folyamata:

A fejlesztést diagnózissal kell kezdeni /állapotmérések az iskola aktuális szakmai

helyzetének, problémás és jól működő területeinek megállapítására/, majd intézkedések

meghozatalával folytatni /tervszerű cselekvési program kidolgozása és megvalósítása/, és

c japán eredetű golyós számolóeszköz

12

végül biztosítani kell, hogy a rendezett szervezeti struktúra és működés biztonságosan

fennmaradjon /rendszeres nyomon követés ellenőrzéssel, értékeléssel, motiválással és szükség

szerint módosításokkal/. /Százdi, 1999, 69- 85.p/

Rendkívül fontos a fejlesztés menetének pontos megszervezése. Konkrét területen,

meghatározott céllal és feladatlebontással kell felvázolni, s biztosítani kell a fejlesztés

eredményességének pontos mérését. A fejlesztés folyamata az ötlettől a kivitelezésig

alapvetően négy szakaszra tagolható: célképzés, a végrehajtandó feladat megtervezése, a

szükséges intézkedések meghozatala, az elvégzett munka eredményének értékelése.

A szükségessé vált vagy a hatékonyabb munka érdekében vállalt fejlesztés

esetében először is meg kell jelölni, el kell dönteni a célt, amit az iskola, a

szervezeti egység, az egyén el akar érni. A célképzés tehát magába foglal egy

döntés-előkészítő fázist, amelynek keretében alternatívákat kell mérlegelni,

majd a legnagyobb szakmai hozamot biztosító célt kell megjelölni. A cél a

végrehajtás részére mindig funkciót, feladatot jelent, s a cél mindaddig

motiválja a kivitelezést, amíg meg nem valósul. Ezután ismételten történhet

célképzés. Egy példa segítségével illusztrálva a négy elemet, a következő

folyamat vázolható fel: ha az iskola a középfok felé kíván nyitni, a

különböző szervekkel történő egyeztetésekkel párhuzamosan elsősorban azt

kell eldöntenie, hogy általános műveltséget nyújtó képzést választ vagy

szakképzést. Ha döntött, azon belül milyen profilt, szakmacsoportot kíván

választani, figyelemmel a körzet, régió munkaerő-piaci igényeire és a

fenntartó elvárásaira is. /Célképzés/

Ha a fejlesztés célját kijelölték, meg kell tervezni a fejlesztés menetét.

Átfogó koncepciót kell felvázolni, tervben kell meghatározni a megvalósítás

pontos menetét, majd annak alapján a megvalósításhoz feladatkörökre,

személyekre lebontott programot kell készíteni. Ha az iskola

koncepcionálisan eldöntötte, hogy a régióba települt ipar különböző

egységeinek – például félkész termékek előállítása, összeszerelés, értékesítés

– kiszolgálására vállalkozik, akkor meg kell terveznie a szakember-

szükséglethez alkalmazkodó képzési kínálatot, s annak megfelelően kell a

nevelő-oktató munkát, a képzési programot összeállítania. /Tervezés/

Ezt követően a megvalósításra kell a figyelmet fordítani. A résztvevők

funkciót kapnak a végrehajtásra, vagyis meghatározott feladatot kell

elvégezniük a kijelölt program alapján. Meg kell szervezni a végrehajtást, a

13

munkát, a különböző egységek és egyének közötti együttműködést a

gyakorlatban. Az embereket az új feladat kezdetben lelkesíti, majd a

nehézségekkel ez csökken, szükség van tehát menet közben a motiválásra,

főleg, ha a célmegvalósulás túlságosan távoli. Ha tehát kész programja van

az iskolának a képzésre, akkor megkezdődhet a munka: felmenő rendszerben

elkezdődnek a különböző profilú képzések, a gyakorlóhelyekkel

megszülettek a megállapodások, kialakították a szükséges termeket,

beszerezték az előírt taneszközöket stb. Időnként át kell tekinteni a

feladatvégzést, értékelni és buzdítani szükséges. A munkában kiemelkedő

egyéni teljesítményt nyújtókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítheti a

vezetés. /Intézkedés/

A munka során a képzés hatékonyságáról, sikerességéről különböző

területekről információkat gyűjt és kap az iskola, amelyek diagnosztizálják

az elvégzett munkát, annak eredményességét, nehézségeit. Az így nyert

adatok segítik az iskolát abban, hogy megfelelő terápiával módosítsa

intézkedéseit, esetleg a tervezésen alakítson, vagy netán a célképzésen

formáljon valamit, ha azt a külső környezet vagy a belső tendenciák ezt

szükségessé teszik. A képzés során az iskola sokféle kapcsolatrendszert tart

fenn, együttműködik azokkal a szervekkel, amelyek valamilyen formában

érdekeltek vagy érintettek a képzésben. Ha nem megfelelő a szakmai képzés

vagy az üzemi gyakorlat, akkor lépéseket kell tenni a problémák

megoldására. /Értékelés/

A célképzés, tervezés, intézkedés, és értékelés szakaszai egymástól mereven nem

választhatók el, mert lényegében mindegyik fázis tartalmaz valamit a többiből, és ismételten

követhetik is egymást a fázisok (például az értékelést követően a tapasztalatok alapján új

célképzés történhet). /Százdi, 1999, 69- 85.p/

14

A hazai innovációs törekvések

Egy kis bevezetés:

A magyar közoktatásban az elmúlt évtizedekben alapvető szerkezeti változások

történtek. Ezek legfőbb iránya a társadalom demokratizálásával párhuzamosan az oktatási

rendszer decentralizálása volt. A '80-as évek elejétől megkezdődött a központosított

oktatásirányítási rendszer lebontása. A folyamat célja egy sokszínű, a mindinkább

differenciálódó társadalmi igényekre reagálni képes iskolarendszer megteremtése volt. Ennek

eredményeképpen erősödött a helyi autonómia és egyre nagyobb szerephez jutottak a helyi

kezdeményezések /innovációk/. Az oktatási rendszer decentralizálásának egyik legfontosabb

következménye, hogy a piaci mechanizmusok felerősödésének következtében tényleges

versenyhelyzet alakult ki az iskolák között. A magyar oktatási rendszer decentralizálását

befolyásolták az aktuális társadalmi és politikai változások – ezek közül is kiemelendő az

1989-es rendszerváltás – valamint az a tény, hogy a közoktatás roppant bonyolult rendszerét

csak fokozatosan, a meglevő érdekviszonyok és ellentmondások figyelembevételével lehet

átalakítani. Így az elmúlt évek decentralizációs folyamatai nemcsak sikereket hoztak, hanem

komoly problémákat is eredményeztek. A decentralizáció egyfelől mind jogilag, mind

tartalmilag megteremtette az iskolák önállóságának, szabadságának lehetőségét, a helyi

innovációk roppant gazdagságát, másfelől azonban széttagolttá és átláthatatlanná tette az

iskolarendszert, hatalmas minőségi különbségeket hozva létre az iskolák között. Így a

közoktatási rendszer nem volt képes biztosítani a diákok esélyegyenlőségét: ahelyett, hogy

csökkentette volna a piacgazdaság bevezetése miatt nagymértékben növekvő társadalmi

különbségeket, maga is a társadalmi rétegek elkülönülésének eszközévé vált. Az

oktatásirányítás nem tudta megvédeni az oktatási rendszert a polarizálódástól, és az elmúlt

évtized az iskolák közötti különbségek további növekedéséhez vezetett. Az iskolák közötti

verseny a nyolcvanas évek végétől teljes körű támogatásban részesült: önálló iskolai

programok készülhettek, működik a tankönyvpiac, a fejlesztési források nagy részét pályázati

úton osztják el. 1998 óta az iskolák saját pedagógiai program alapján működnek. Ily módon

az iskolaigazgatók és a tanárok maguk alakíthatják kínálatukat a szabad választás elősegítése

és a legjobb tanulók elérése érdekében. Magyarországon széles körben uralkodik az a nézet,

15

hogy az iskolák felelősek saját eredményeikért. Ugyanakkor az oktatásirányítás számtalan

közvetlen és közvetett eszközzel – az utóbbi években elsősorban szabályozó tantervek

/Nemzeti alaptanterv, az ún. Kerettanterv/, vizsgarendszer, akkreditációs rendszer stb. révén

igyekszik biztosítani az oktatási rendszer koherenciáját és minőségét. A mai magyar

oktatásirányítás tehát a centralizáció-decentralizáció ellentmondásával birkózik. Igyekszik

biztosítani az iskolák önállóságát, de ugyanakkor az iskolarendszer egységét, koherenciáját is

meg kívánja őrizni mind a jogi, mind a tartalmi szabályozás terén. /Földes/

Nahalka István: „Magyarország még speciális helyzetben is van. A hazai pedagógiai

innováció elmúlt 10-15 éves folyamata több jellegzetességet mutat. 1985 körül indult ez a

folyamat, s mindjárt átestünk a ló másik oldalára. 1985 előtt ugyanis egy minden részletében

központosított fejlesztési folyamat valósult meg. Csak úgy lehetett új tanterveket,

tankönyveket készíteni, egyáltalán valamilyen pedagógiai fejlesztésbe belefogni, ha ezt

központilag elrendelték, esetleg megengedték. Jól ismerjük a központosított oktatáspolitika

természetét. A rendszerváltást megelőzően, de 1989–90-től még fokozottabb lendületet vett

egy pedagógiai innovációs folyamat, amelyben a meglévő rendszer éles kritikája

fogalmazódott meg, és sokféle pedagógiai logika, eljárás, módszer, tartalom került felszínre. S

ezen a ponton estünk át a ló másik oldalára, amikor a központi fejlesztési folyamatok

egyeduralmával szemben megfogalmazódott a teljesen az intézményekre, iskolákra telepített

innováció szükségessége. Hirtelen jelentős pénzek áramlottak az iskolákba, ami persze

nagyon jó fejlemény volt. Azt vártuk, hogy az iskolák sokféle programot, pedagógiai

fejlesztést fognak elindítani. Eközben azonban nem gondoskodtunk arról, hogy érvényesüljön

egyfajta szakmai racionalitás, hogy ennek a sokféle iskolai innovációnak valamiféle

összegzése, kontrollja is legyen. Nagyon fontos, hogy az iskolák bekapcsolódjanak a

fejlesztési folyamatokba, hogy a jó kezdeményezések, ötletek felszínre kerüljenek. De nem

lehet teljesen erre építeni a fejlesztést. Az elmúlt időszakban a világ fejlett országaiban a

miénktől eltérő fejlesztési folyamatok játszódtak le. Jelentős fejlesztési centrumok alakultak,

ahol a pedagógiai racionalitás érvényre jutott. Ma azért nehéz nálunk a helyzet, mert nincs

meg az az intézményi háttér, amely a pedagógiai racionalitás érvényesülését biztosítja, és

közben lehetőséget teremt az iskolák kezdeményezéseinek felkarolására, segítésére. A

fejlesztésben, az innovációban tehát modellt kell váltanunk.” /OKI- konferencia, 2003, 65-

73.p/

16

Pályázatok, fejlesztések az elmúlt években:

Az iskolai innovációnak alapvetően két típusát különíthetjük el. Az egyik a központi

pályázatok, melyek állami- például az Oktatási Minisztérium- vagy akár magán szervezetek

által kerülnek meghirdetésre. A fejlesztések másik típusa a belső innovációk. Ezek az adott

iskolán belül kerülnek lebonyolításra. Ebben a fejezetben a központi pályázatokkal szeretnék

egy kicsit részletesebben foglalkozni.

Az elmúlt tíz esztendőben tehát számos fejlesztést segítő pályázat látott napvilágot a

közoktatásban, többek között az Oktatási Minisztérium meghirdetésével.

A 2002/2003-as tanévben került meghirdetésre a Magyar Innovációs Szövetség által

szervezett, a XII. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs verseny „Találd fel magad!”

elnevezésű pályázata, amire nem iskolák pályázhattak, hanem diákok egyénileg, illetve kétfős

csapatokban. A célcsoport a középiskolás tanulók voltak. A nyeremény egy bizonyos

pénzösszeg volt, valamint felvételi nélküli bejutás a megadott egyetemekre. Emellett a

legjobb pályázatok részt vehettek a 2003-ban, az Európai Unió által, 34 ország

közreműködésével rendezendő Fiatal Tudósok Versenyén Budapesten, ahol szintén magas

pénzösszeggel díjazták a legjobbakat. Indulni lehetett bármilyen probléma tudományos szintű

megoldására irányuló ötlettel, ill. tervvel, a természettudományok /biológia, fizika, kémia,

stb./, a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika, a műszaki

tudományok, valamint a matematika területéről. A pályázati leírás szerint az alábbi

szempontokat értékelték: az írásos anyag színvonalát; a probléma megközelítésének

eredetiségét és kreativitását; a kidolgozás mélységét, tudományos színvonalát; a projekt

befejezettségét /koncepció, konklúzió/, ill. hasznosíthatóságát; az eredmények ésszerű és

világos értelmezését. Bár ez a program egy- egy diáknak adott lehetőséget az innovatív,

kreatív gondolkodás kibontakoztatására, mégis fontosnak gondolom megemlíteni. A pályázat

a 2004/2005-ös, a 2006/2007-es és a 2008/2009-es tanévben is meghirdetésre került.

2003-ban az Európai Bizottság Socrates oktatási együttműködési programjának több

pályázati felhívása is megjelent. A Comenius 1 akció a Socrates programban részt vevő

államok közoktatási intézményei közötti partnerkapcsolatokat támogatta. A partnerek

együttműködése nemzetközi projektek révén valósult meg. Elsősorban azoknak az

intézményeknek szólt, amelyek külföldi partnerkapcsolatok révén kívánták pedagógiai

programjukat gazdagítani, és igyekeztek tanulóikat és tanáraikat projektjellegű tevékenységek

során bevonni a nemzetközi „vérkeringésbe”. Az akció egyik része volt az „Iskolafejlesztési

17

Projektek”, ami 1- 3 évre szólt. A programhoz tartozott a nyelvtanár- asszisztensi akció,

amelynek célja volt, hogy a leendő nyelvtanárok lehetőséget kapjanak nyelvi, kulturális és

pedagógiai ismereteik bővítésére, valamint a fogadó intézmények hasznosítsák az idegen

anyanyelvű asszisztensek munkáját és ismereteit. A Comenius 2.1 célja olyan nemzetközi

együttműködésben megvalósuló projektek támogatása volt, amelyek hozzájárulnak a tanárok

alap- és továbbképzésének fejlesztéséhez. A projektekben elsősorban a tanárok alap- és

továbbképzésével foglalkozó intézmények vehettek részt, de bekapcsolódhattak pedagógiai

intézetek, tanügyi tanácsadók továbbképzésével foglalkozó intézmények, valamint

közoktatási intézmények is. A projekteknek nem kellett szükségszerűen a tanárképzés

egyetlen szakaszára koncentrálniuk: azok a projektek, amelyek az alap- vagy továbbképzés

egészének fejlesztésével kívántak foglalkozni, szintén támogatást élveztek. A lehetséges

projekttípusok voltak: tanártovábbképző kurzusok létrehozása és lebonyolítása;

tantervfejlesztés a tanárok alapképzésében; tanárjelöltek egyéni ösztöndíjas részképzésének

megszervezése; tanítási módszerek, pedagógiai stratégiák kidolgozása különös tekintettel a

speciális tanulási igényű csoportokra /etnikai kisebbségek, fogyatékos vagy szociálisan

hátrányos helyzetű tanulók, nemzetiségi oktatás, stb./ A Comenius 2.2.c akció célja volt az

oktatók készségeinek fejlesztése, a szakmai kompetenciák javítása nemzetközi környezetben.

Az akció 1- 4 hetes és az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon

vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújtott egyéni

ösztöndíjas támogatást pedagógusoknak. A program keretében kétféle típusú továbbképző

kurzusra lehetett pályázatot benyújtani: általános tanártovábbképző kurzusokra és nyelvtanár-

továbbképző kurzusokra.

Szintén 2003-ban jelent meg a „Közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” című

pályázat, melynek középpontjában az alapkészségek és kulcskompetenciák, az iskolák belső

világa és a tanulási környezet változásai, valamint az esélyegyenlőség megteremtése,

hátrányok kiegyenlítése álltak.

A mozgókép és médiaismeret tantárgy a 2003/2004-es tanévtől minden

gimnáziumban, a 2004/2005-ös tanévtől pedig minden általános iskolában kötelező tantárgy

lett. A Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ /PTMIK/ az Oktatási

Minisztériummal közösen hirdetett pályázatot ilyen szaktudással rendelkező pedagógusok

képzésére. Ez a pályázat a 2004-es és a 2005-ös esztendőben is meghirdetésre került. Emellett

olyan programok is bemutatásra kerültek, melyek elősegítik a diákok kritikai

médiatudatosságát, mely elengedhetetlen az iskolai médiaoktatás bevezetéséhez.

18

Az Oktatási Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkársága és a Sulinet

Programiroda 2003-ban pályázatot hirdetett az európai innovatív iskolahálózatban való

magyar részvételre.

Az Oktatási Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkársága egy olyan

innovatív iskolahálózat létrehozását tervezte, amelyhez magként kb. 20 közoktatási

intézményt választott ki. Elvárás volt, hogy a pályázat során kiválasztott intézmények a

közismereti tárgyakban jártasak legyenek az információs és kommunikációs technológiák

/IKT/ alkalmazásában, rendelkezzenek internet kapcsolatra alkalmas multimédiás laborral,

honlappal, és minőségi oktatást biztosítsanak. Az innovatív iskola úttörő az iskolák között. Az

újítás központjában áll, mind hazai, mind európai szinten elismert, és az információs és

kommunikációs technológiák tanórai alkalmazását tekintve is minőségi oktatást biztosít. A

kiválasztott iskolák több, nemzetközi IKT módszer kidolgozásában és alkalmazásában, illetve

modern technológiák és eszközök tesztelésében vehettek részt különböző külföldi és hazai

projektek keretében, amelyekhez képzések, konferenciákon való részvételek és egyéb

tevékenységek kapcsolódtak. A programban indulásként a következő projektekben való

részvétel lehetőségét kínálták: részvétel a Digitális Tananyag Programban, részvétel

Pedagógus-továbbképzési Programban, részvétel az EUN Valnet /ValNet: Validation

Network/ programjában /az Európai Bizottság anyagi támogatásával indított, „A holnap

iskolája” nevű program, egy közös IKT “kipróbálási és értékelési projekt”/, részvétel a

Virtuoso keretrendszer /a közoktatási intézmények által ingyenesen használható e-learning

keretrendszer/ adaptálásában, használatában, gyakorlati bemutatók, képzések megtartása az

IKT közismereti tárgyak tanóráin való felhasználására, egyéb Sulinet és European Schoolnet

pályázatokban, programokban való részvétel az Oktatási Minisztérium támogatásával, új

oktatási anyagok tesztelési és értékelési lehetősége, részvétel az internetes oktatási szoftverek

minősítési rendszerének kidolgozásában, az intelligens kártyarendszer kipróbálásában,

bevezetésében /diákigazolvány, pedagóguskártya, iskolakártya/. A kiválasztott iskolák

számára technikai hátteret biztosítottak a projektekben való eredményes részvétel érdekében.

Az együttműködés során a kiválasztott iskolák az Európai Innovatív Iskolahálózat /ENIS/

tagjaivá is váltak. Az ENIS fő célkitűzései voltak: a bevált példák elterjesztése, nemzetközi

projektek támogatása, az Európai Bizottság programjaiban való részvétel, valamint az élen

járó iskolák további fejlődésének, illetve a kevésbé fejlett iskolákkal való együttműködésének

ösztönzése, új szervezeti és pedagógiai megoldások kipróbálása. Elsősorban olyan közoktatási

intézmények jelentkezését várták, amelyek a hazai és nemzetközi projektekben jártasak, az

19

információs és kommunikációs társadalom kialakítását segítő, jól bevált módszertani

kezdeményezésekkel, és magasan képzett, hozzáértő tanárokkal rendelkeztek.

2003-ban az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete és a Pedagógus Továbbképzési

Módszertani és Információs Központ pályázatot hirdetett valamennyi közoktatási intézmény

/óvoda, iskola, kollégium/ részére a Junior Önfejlesztő Programban /JÖN/ való részvételre. A

program célja volt: az intézmények szakmai fejlődésének segítése /minőségfejlesztés,

szervezetfejlesztés, humán erőforrás menedzsment, mérés, értékelés, multiplikátori szerep,

forrásközponttá válás, a közoktatási törvény módosításában megfogalmazottaknak

megfelelően az egyes dokumentumok összehangolása/. A pályázati leírás szerint a Junior

Önfejlesztő Programban részt vevő intézmények képesek az optimális partnerközpontú

működés kialakítására, melynek elemei: a helyzetértékelés, a nevelési program, pedagógiai

program és helyi tanterv optimális felépítése, általában a team-munka. A program szándéka

volt, hogy a résztvevő intézményekben kialakuljon, illetve erősödjön: a komplex

folyamatszabályozás képessége, a folyamatos fejlesztés képessége, az indikátorrendszer

alkalmazására való tudatos törekvés, a folyamatos minőségfejlesztés biztosításához szükséges

személyi kompetenciák, és a jó gyakorlatok, tervszerű és tudatos humán erőforrás

gazdálkodás, a szervezeti változások felismerése és tudatos kezelése. A képzés folyamán

kialakulhattak az intézmény belső képességei az alábbi irányokban is: pedagógiai módszertani

kapcsolatok ápolása/felépítése a régióközpontokban és a régióközpontokhoz kapcsolódó más

/önfejlesztést vállaló/ intézményekkel, valamint a minőségügyi, mérési, adminisztratív,

adatkezelési módszertan és technika átadása, az ehhez szükséges hálózati együttműködések

hardver és szoftverrészének kialakítása. A tréning során a résztvevő intézmények segítséget

kaptak ahhoz, hogy megismerjék azt az intézményi gyakorlatot, amely hozzásegíti őket saját

minőségirányítási programjuk elkészítéséhez.

A 2003-as SZAK egy olyan program, melynek során különböző közoktatási

intézmények szakértői munkát vehettek igénybe. Ez a pályázat 2004-ben is meghirdetésre

került.

Támogatandó tevékenységek a következők voltak:

Az intézményi pedagógiai programok módosításához és jóváhagyásához

szakértő igénybevétele. Pályázhattak az érintett közoktatási

intézményfenntartók.

A jegyzők, főjegyzők törvényességi ellenőrzési feladatainak ellátásához, a

nevelési-oktatási intézmények törvényes működésének ellenőrzéséhez

szakértő igénybevétele. Pályázhattak az érintett közoktatási

20

intézményfenntartók, illetőleg az illetékes önkormányzat jegyzője,

főjegyzője.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. §-a alapján

közoktatási intézmény szakmai ellenőrzéséhez szakértő igénybevétele.

Pályázhattak az érintett közoktatási intézményfenntartók.

A sajátos nevelési igényű /fogyatékkal élő/ tanulók integrációját segítő

programok bevezetésének támogatása. Pályázhattak az érintett közoktatási

intézményfenntartók.

A hátrányos helyzetű vagy roma tanulók integrációját segítő programok

bevezetésének támogatása. Pályázhattak az érintett közoktatási

intézményfenntartók.

Kistérségi tanügy igazgatási, közoktatási szakértői tevékenység modelljének

kidolgozása, a már kialakult modellek továbbfejlesztésének támogatása.

Pályázhattak az érintett közoktatási intézményfenntartók.

Kistérségi vertikális közoktatási intézményfenntartó társulások kiépítésének

támogatása. A támogatást azok a fenntartók és közoktatási feladatellátó

települési önkormányzati társulások gesztorai igényelhették, akik új

oktatásszolgáltatási, illetve tanügy igazgatási társulást kívántak létrehozni,

illetve fejleszteni akarták az együttműködésüket.

Kisebbségi önkormányzatok szakértői támogatása, képzési programjának

kidolgozása a pedagógiai programokban megjelenő kisebbségi tartalmak

vonatkozásában. Pályázhattak azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek

közoktatási intézményt tartanak fenn.

Az önkormányzatok közoktatáshoz kapcsolódó gazdasági döntés-előkészítő

munkájának szakértői támogatása. Pályázhatott minden érintett közoktatási

intézményfenntartó.

Az elmúlt évek SZAK pályázatai kapcsán megkezdett, jelen pályázatban nem

szereplő fejlesztéshez kapcsolódó tevékenység, szakértői munka

folytatásához támogatási igény benyújtása. Pályázhattak a SZAK

pályázatokon /SZAK99, SZAK2000, KÖZOKTATÁS 2001, Közoktatási

Szakmai Pályázat 2002/ már támogatást nyert közoktatási

intézményfenntartók.

21

2003 decemberében került meghirdetésre a kerettantervek elkészítése. Az

intézmények kerettanterveinek az alábbi kritériumoknak kellett megfelelniük:

megfeleljen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben és a

Nemzeti alaptantervben megfogalmazottaknak, adjon útmutatást a helyi

tanterv elkészítéséhez, továbbá

o nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás esetén a Nemzeti, etnikai

kisebbség iskolai oktatásának irányelvében,

o sajátos nevelési igény oktatás esetén a Sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében,

o két tanítási nyelvű oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás

irányelvében foglaltaknak,

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/A. § (1) bekezdésében

foglaltaknak megfelelően tartalmazzon ajánlást

o a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes

tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak

évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez

rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel,

fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok

végrehajtására,

o szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai

alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó

nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai

alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés

időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,

o szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati

szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget

megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és

gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai

elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire,

arányaira.

legalább egy iskolatípus alábbi szakaszaira vonatkozó, valamennyi

műveltségi területet lefedő kerettanterv kerüljön benyújtásra. Tehát a

kerettanterv kiterjed az alábbiak közül valamelyikre:

22

o az általános iskolák esetében az alapfokú nevelés-oktatás első

évfolyamon induló bevezető és a negyedik évfolyamon befejeződő

kezdő szakaszára, valamint az alapfokú nevelés-oktatás ötödik

évfolyamon induló alapozó és a nyolcadik évfolyamon befejeződő

fejlesztő szakaszára,

o a középiskolák esetében a középfokú nevelés-oktatás kilencedik,

tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik /tizenharmadik/ évfolyamaira,

o szakiskolák esetében a kilencedik és tizedik évfolyamra

o a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok minden

évfolyamára

o az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő iskolák valamennyi

évfolyamára

a pályázók hozzájárultak ahhoz, hogy - erre vonatkozó külön döntése esetén -

az oktatási miniszter a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §

/1/ bekezdés j) pontjában foglaltaknak megfelelően ajánlott kerettantervként

kiadja jóváhagyott kerettantervüket.

A beérkezett kerettantervek közül a magas színvonalúakat, melyeknek alapkoncepciója a

közoktatás-fejlesztési stratégia irányába mutatott, valamint alternatívát képviseltek más

kerettantervekhez képest, ajánlott kerettantervekként adták ki. A pályázat a jóváhagyást

tekintve ingyenességet és gyorsított eljárást biztosított a nyertes tanterveknek.

2004-ben került meghirdetésre az a pályázat, mely a 2005-ben bevezetésre kerülő

kétszintű érettségin való vizsgáztatásra készítette fel a pedagógusokat fizika, kémia, biológia,

földrajz és informatika tantárgyakból. A kétszintű érettségi bevezetése a magyar oktatásügy

egyik nagy újítása volt. Annak érdekében, hogy az újfajta érettségi szervezése gördülékenyen

lefolyjon szükség volt a pedagógusok megfelelő felkészítésére.

Az iskolai innováció egyik jelentős tényezője volt az IKT -s kompetencia fejlesztése

a diákokban. Ehhez természetesen a tanárok megfelelő jártasságára is szükség volt, ezért a

Sulinet Expressz informatikai pedagógus továbbképzést hirdetett a 2004-es esztendőben.

2004-ben, majd 2005-ben is meghirdetésre került a „Szakköri munka, mint az

innovatív gondolkodásra nevelés színtere” című pályázat, melyet az Oktatási Minisztérium a

Magyar Szabadalmi Hivatallal közösen szervezett. Hazai és határon túli magyar tannyelvű

középiskolák is részt vehettek benne. A pályázat ezen iskolák természettudományi, technikai

és kézműves, formatervezési szakkörei és vezető tanárai részére készült. Célja volt a tanári

pályázattal bemutatni azokat a pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyekkel elősegítik az

23

innovatív gondolkodás formálását a 15-18 éves, a természettudomány, a technika és a

tárgykultúra iránt érdeklődő diákok szakköri tevékenységében, valamint az ennek kapcsán

születő eredményt. A szakköri diákok tanáruk vezetésével a szakkör tematikájához

illeszkedően oldhattak meg olyan feladatot, amely a mindennapi műszaki életben jelentkezik,

a technikatörténet, az energiagazdálkodás, a hulladékhasznosítás valamint formatervezés

témakörébe tartozó iparjogvédelmi dokumentáció valamint műszaki és formatervezési

monográfiák alkalmazásával.

A pályamű lehetett:

technikatörténeti esszé a szűkebb lakókörnyezettel kapcsolatban vagy

tetszőleges témában; működő modell leírása;

energiagazdálkodással vagy hulladékhasznosítással stb. témával kapcsolatos

innovatív megoldás leírása;

ipari vagy kézműipari termék formatervének elkészítése rajz, fénykép és

leírás kíséretében; formatervezés a mindennapokban – a hétköznapi élet

tárgyainak, eszközeinek formai, funkcionális elemzése;

a mindennapokban felmerülő problémák enyhítése, megoldása a

formatervezés eszközeivel /néhány példa: az idősek és fogyatékosok élettere,

sport és oktatási eszközök, stb./.

Az Oktatási Minisztérium megbízásából az OM Alapkezelő Igazgatósága pályázatot

hirdetett "Országos Közoktatási Szakmai Konferenciák Megszervezésének Támogatása

2004." címmel. A pályázat célja volt, hogy támogassa a közoktatás területén az Oktatási

Minisztérium középtávú közoktatás- fejlesztési stratégia fejlesztési céljainak megismertetését,

annak megvalósítását segítő szakmai programok, projektek elterjesztését olyan konferenciák,

tanácskozások megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatással, amelyek

lehetőséget biztosítanak a tudományos véleménynyilvánításnak és véleménycserének,

hozzájárulnak a szakmai eredmények nyilvánosságának megteremtéséhez, megkönnyítve

azoknak a pedagógusok széles köréhez történő eljutását. A pályázat tárgya volt: "Országos

közoktatási szakmai konferenciák megszervezésének támogatása 2004." című pályázat által

támogatott konferenciák lebonyolítási költségeihez, az eredmények hasznosításához történő

hozzájárulás. Pályázók köre lehetett: bármely közoktatási vagy felsőoktatási intézmény,

szakmai szolgáltató szervezet, tudományos intézmény, gazdálkodó szervezet, társadalmi

szervezet. Egy pályázó kizárólag egy pályázatot nyújthatott be. Kizárásra kerültek: azok az

intézmények, amelyek a korábbi években az Oktatási Minisztériumtól kapott támogatási

24

összeggel a szerződésben meghatározott határidőig nem számoltak el, vagy az Oktatási

Minisztérium a szakmai beszámolót és a pénzügyi elszámolást nem fogadta el. A támogatás

mértéke és formája: a pályázat kiírója az elbírálást követően az eredményes pályázóknak a

rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő összköltségük maximum 50% -át biztosította, melyet a

szervező intézménynek utalt át a teljesítést és elszámolást követően.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelentett:

Az évente rendszeresen megrendezett konferenciához kért támogatás.

A támogatás a konferencián részvevők részvételi díját csökkenti.

Az összköltségen belül a pályázó a megvalósításban elsősorban a saját

forrásaira támaszkodik.

A kérelmező korábbi ez irányú tevékenysége.

Az adott támogatás publicitási lehetőségei.

A támogatott vállalja, hogy amennyiben a konferenciáról /elektronikus vagy

nyomtatott/ kiadvány készül, annak anyagát átadja az Oktatási

Minisztériumnak, és hozzájárul annak az OM honlapján, illetve a Sulinet

honlapon való elhelyezéséhez.

2004-ben nyerte el végleges formáját a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai

Bizottsága és az Oktatási Minisztérium által közösen meghirdetett "A közoktatás fejlesztését

szolgáló kutatások" című pályázat. A pályázat célkitűzése volt a magyar közoktatás

fejlesztése, kiemelten az alábbi területeken: tanítási és tanulásszervezési módszerek

kidolgozása; a szervezetfejlesztés és a pedagógiai fejlesztés, valamint a pedagógiai kultúra

változásainak nyomon követése az iskolákban; a pedagógusok szakmai kompetenciájának

változásairól szóló kutatás; a közoktatás mérési, értékelési rendszerének fejlesztése.

Pályázatot az alábbi témákban lehetett benyújtani: tanítási és tanulásszervezési módszerek;

szervezetfejlesztés és pedagógiai fejlesztés, a pedagógiai kultúra változásai az iskolákban; a

pedagógusok szakmai kompetenciáinak változásai; a közoktatás mérési, értékelési

rendszerének fejlesztése. A pályázók köre lehetett: főiskolák és egyetemek neveléstudományi

kutatásokkal foglalkozó tanszékei, az OM kutatási feladatokat végző háttérintézményei,

valamint pedagógiai szakmai- és szakszolgáltató intézmények, illetve a felsorolt intézmények

szervezeti egységei.

Szintén 2004-ben a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Kht. az alapkészségek és kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének érdekében "jó

25

gyakorlatok"-kal rendelkező óvodák, iskolák, gyakorló pedagógusok és programfejlesztő

műhelyek jelentkezését várta.

A pályázat leírása:

A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program stratégiai irányai

között kiemelt cél lett a népesség kulturális és képzettségbeli tudásszintjének emelése, s ennek

részeként az alapképességek és kulcskompetenciák hatékony fejlesztése.

A suliNova Kht. az NFT HEFOP 3.1.1. központi program megvalósítójaként olyan

feladatokat kívánt megoldani, melyek célja az alapkészségek és kulcskompetenciák hatékony

fejlesztése a közoktatás egészére kiterjedő hatással. Az intenzív fejlesztés sikere érdekében

teljes programcsomagokat dolgoztak ki /a megcélzott terület tanítására vonatkozó pedagógiai

koncepció, programtanterv, tanulási modulok rendszere, pedagógiai értékelési rendszer,

tanítási eszközök rendszere/. Az oktatási programcsomagok az óvodai, iskolai nevelésben

részesülő gyerekek közoktatásbeli sikerességét kívánták elősegíteni, megerősítve az egész

életen át tartó tanuláshoz szükséges készségeket, egyben növelve a munkaerő- piaci

érvényesülés és a társadalmi beilleszkedés esélyét. A suliNova Kht. feladatának tekintette,

hogy a Programfejlesztési Központ munkájához kapcsolódóan megkezdje a pedagógiai

gyakorlatban fellelhető, kompetencia-alapú, hangsúlyosan készség- és képességfejlesztő

programok felkutatását is. Cél volt, hogy a "jó gyakorlatok" támogatása, továbbfejlesztése,

bemutatása és adaptációjának elősegítése fokozza a központi fejlesztés eredményeinek

közoktatásbeli elterjedését, meghonosodását. Ebből a megfontolásból ajánlottak

együttműködést óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak, munkaközösségeknek,

iskolai műhelyeknek és szakmai-társadalmi szervezeteknek, akik, és amelyek rendelkeznek

már jó gyakorlatokkal, vagy fejlesztés alatt álló programokkal, programelemekkel. Olyan

programokat kerestek,

amelyek erőteljesen és újszerű módon járulnak hozzá a szövegértési-

szövegalkotási, a matematikai, logikai, az idegen nyelvi, a szociális,

környezeti és életviteli, valamint életpálya-építési kompetenciák

valamelyikének fejlesztéséhez;

amelyeket a gyakorlatban már kipróbáltak vagy kipróbálásra alkalmasak és a

tanulók aktív bevonását teszik lehetővé;

amelyek az iskolai élet akár több területén /tanórán vagy azon kívül/

használhatók;

26

A benyújtott dokumentáció lehetett foglalkozásterv, tanórai modul, illetve modulrendszer,

oktatási projekt vagy több éves egységet átfogó program, taneszköz rendszer is. A fejlesztés

követelményeinek megfelelő kész programok terjesztéséhez és széles körű alkalmazásához a

suliNova Kht. NFT HEFOP 3.1.1-es programja azzal járult hozzá, hogy közös ajánló listát

készített, információs felületet biztosított, anyagi támogatást nyújtott számukra. A fejlesztés

alatt álló programokat segített teljes rendszerré szervezni, vagy - a szerzők egyetértésével és

jogaik messzemenő figyelembevételével - beemelte készülő programcsomagjaiba. A

programhoz kapcsolódóan az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló

oktatási programcsomagok kidolgozásában való részvételhez programfejlesztők, gyakorló

tanárok, fejlesztő műhelyek jelentkezését is várták. A programfejlesztés kiemelt

kompetenciaterületei a következők voltak: szövegértés-szövegalkotás; matematika, logika;

szociális, életvitel és környezeti; életpálya-építés; idegen nyelv. A fejlesztések alapja volt a

NAT 2003 által megfogalmazott kompetenciaközpontúság, valamint készség- és

képességfejlesztés központi szerepe. A pályázathoz kapcsolódott még a már meglévő "jó

gyakorlatok" felkutatása, hasznosítása, adaptálása és kidolgozása, mely egy hatékony

együttműködést feltételez.

2005-ös, a 2006-os, a 2007-es és a 2008-as évben is meghirdetésre került az Oktatási

Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az „Ökoiskola” elnevezésű

pályázata.

Pályázati leírás:

A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése

érdekében az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen

létrehozta az „Ökoiskola Címet”. A Cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálta,

melyek, átgondoltan intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoztak a fenntarthatóság

pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Az „Ökoiskola Cím” adományozása

kapcsolódódott az ENSZ "A fenntarthatóságra oktatás" 2005- 2015 évtizedének

programjához. Az „Ökoiskola Cím” pályázati rendszerének kimunkálása az ENSI - Iskolai

Környezeti Kezdeményezések- nemzetközi hálózat több évtizedes tapasztalatai alapján

történt. Az „Ökoiskola Cím” elnyerése az iskolák számára a következő előnyökkel járt:

A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az

iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá tette az iskolát a szülők számára, és

pozitív külső visszajelzést jelentett az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami

kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vettek részt a környezeti nevelési,

a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. A Cím elnyerője az „Ökoiskolák

27

Hálózatának” tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővült, a Hálózat programjai

segítették szakmai fejlődését.

2005-ben került meghirdetésre az eTwinning- „Testvériskolák Európában”

elnevezésű projekt. Az eTwinning nemzetközi projekt Európa egészére kiterjedt, Ciprus és

Luxemburg kivételével minden uniós állam részt vett benne, valamint Izland és Norvégia is

csatlakoztak hozzá. A magyarországi iskoláknak is lehetőségük volt bekapcsolódni ebbe a

nagyszabású projektbe. A projekt célja volt, hogy a résztvevő országok iskolái nemzetközi

párokat alkotva közösen dolgozzanak ki projekteket IKT eszközöket használva, és ezáltal

fejlődjenek pedagógiai, szociális és kulturális téren. A hosszú távú iskolai együttműködés

több szinten is megvalósulhatott: tanárok, diákok és más iskolai alkalmazottak /pl.:

iskolaigazgatók, iskolai könyvtárosok/ is részt vehettek benne. A terv volt, hogy 2007 végéig

minimum 30.000 európai iskola működik majd közre a munkában. Az Európai Bizottság

projektjének nemzetközi koordinációjáért a European Schoolnet /EUN/ volt felelős /Központi

Szolgáltatópont - Central Support Service/, amely már számos nemzetközi projekt irányítása

során bizonyította, hogy tökéletesen alkalmas a poszt betöltésére. A CSS létrehozott egy

információs csoportot is, melyet egy segítőkész és lelkes tanári gárda alkotott. Az ebben részt

vevő tanárok több nyelven szolgáltattak választ a résztvevők és az NSS tagjai által feltett

kérdésekre. Magyarországon a Sulinet Programiroda töltötte be a Nemzeti Szolgáltatópont

/National Support Service/ szerepét, tehát az iroda lett felelős a nemzeti szintű koordinációért.

A kezdeményezést a résztvevő országok oktatási minisztériumai is támogatták. Az alábbi

előnyök származtak a részvételből:

a három éves projekt során többször is sor került az eTwinning Oscar

átadására, ami nagy elismerés a díjazott iskolák számára; a díjátadót az EUN

kiterjedt marketingkampányon keresztül népszerűsítette, amely keretében az

iskolák is lehetőséget kaptak saját maguk ismertetésére;

a résztvevő intézmények felkerültek az EUN által működtetett központi

eTwinning portálra, valamint bekerülhettek az eTwinning hírlevélbe is;

az iskolák kaptak egy oklevelet, mely a részvételüket igazolja, valamint egy

logót, amivel saját iskolai honlapjukon hirdethették azt;

folyamatos segítséget kaphattak a nemzeti és a nemzetközi help desk

szolgáltatás keretében;

a tanárok szakmai kompetenciáikat fejleszthették, hiszen a projekt során

továbbképzésen vehettek részt;

28

mindezen felül a diákoknak és a tanároknak is lehetőségük nyílt Európa akár

legtávolabbi pontjainak felfedezésére is, fejlődött IKT és nyelvismereteik,

valamint kreativitásuk.

Ahhoz, hogy valaki részt vegyen a projektben, nem kellett számítógépes szakembernek

lennie. A legfontosabb a lelkesedés és a kitartás volt! Természetesen szükség volt az iskolai

vezetés támogatására, valamint arra, hogy az iskolán belül minél több tanárt, diákot és egyéb

iskolai dolgozót bevonjanak, és az ő segítségükkel egy gyümölcsöző hosszú távú nemzetközi

testvériskolai kapcsolatot alakítsanak ki.

2005-ben a Tempus Közalapítvány pályázatot hirdetett az Európai Nyelvi Díj 2005

elnyerésére. Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási Minisztérium által

támogatott kezdeményezés volt, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az

idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív

programokat, folyamatokat az oktatás és képzés bármely szintjén. Azon nyelvoktatásban

érdekelt intézmények pályázhattak, amelyek átfogó; többletértéket képviselő; ösztönzőleg

ható; újszerű és kreatív; európai dimenzióval rendelkező; kiterjeszthető, továbbadható; az

európai nyelvi keretrendszer szemléletéhez illeszthető nyelvoktatási programnak adnak

otthont. 2005-ben az Európai Bizottság által meghatározott prioritások szerint a korai

nyelvoktatás vagy a tartalomalapú nyelvoktatás területén működő programok élveztek előnyt.

Ezen kívül Magyarországon kiemelt figyelemben részesültek a nemzeti prioritásoknak

megfelelő programok is, amelyek a következők voltak:

valamely szakmához vagy szakmacsoporthoz kapcsolódó, kommunikatív

készségeket fejlesztő, elsősorban alapszintű nyelvi programok;

mintaértékű programok a nyelvi előkészítő évfolyamokon;

nem nyelvszakos tanároknak / tanárcsoportoknak szóló nyelvi programok.

Az Oktatásért Közalapítvány Közoktatási Alkuratórium 2006 januárjában pályázatot

hirdetett: közOKA III. – „Reform- és alternatív pedagógiai programok, innovációk

támogatása” címmel.

A pályázat céljául tűzte ki, hogy megerősítse ösztöndíjjal azokat a módszertani, gyermek-

szemléleti értékeket /fejlődéslélektani szempontok szerint adaptált tudást arról, hogy mikor,

mit, hogyan tanítsunk/, továbbá a képesség-fejlesztésben jelentős szerepet játszó művészeti és

gyakorlati tevékenységeket, melyek a reform- és alternatív pedagógiai programokat és

29

innovációkat jellemzik, és a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a közoktatás egészére

lehetnek fermentáló hatással.

Szintén 2006 januárjában került meghirdetésre a ThinkQuest nemzetközi

weboldalkészítő verseny általános és középiskolák részére. A ThinkQuest egy nemzetközi

weboldal készítő verseny, ahol a meghirdetett témakörökben oktatási tartalmú pályaműveket

kellett készíteni. A verseny minden hazai iskola számára nyitott volt. A versenyt hazai szinten

a Sulinet Programiroda koordinálta. A verseny tizenkét témában, 3-6 fős csoportokban, három

korcsoportban folyt; 12 év alattiak, 15 év alattiak, 19 évesek és az alattiak. A verseny céljává

vált, hogy fiatalok együtt dolgozzanak, megosszák tudásukat egymással és a világgal és

létrehozzák a leginnovatívabb oktatási tartalmú honlapot, ezzel fejlesztve technikai tudásukat

illetve a csapat- és projektmunkában való jártasságukat. A kategóriák: művészetek és

szórakozás; történelem és politika; könyvek és irodalom; matematika; üzlet és ipar; filozófia,

vallás és mitológia; számítógép és internet; tudomány és technológia; földrajz és utazás;

egészség és biztonság; társadalomtudományok és kultúra; sport és rekreáció.

2006 májusában került meghirdetésre a hatodik eLearning Awards elnevezésű

verseny, mely az új technológiák iskolai alkalmazását jutalmazta. A versenyt 2000-ben

rendezték meg először. A verseny egyik fő kategóriája volt "Az IKT eszközök legjobb

felhasználása". További díjakat osztottak a matematika, a tudományok, a kultúra és az

osztálymunka területén. A versenyre minden európai ország iskolái jelentkezhettek. A

verseny fő kategóriájában a 2005-ös nyertes az IES Ronda iskola volt, Lleidából,

Spanyolországból. Ők egy 5000 euróról szóló csekket és egy kristály trófeát vehettek át 2005

decemberében a párizsi ünnepélyes díjkiosztó gálán. Az eLearning Awards az Európai

Iskolahálózat /European Schoolnet/ kezdeményezése, amely 26 európai oktatási minisztérium

hálózata. A versenyt több partner is támogatta. A legfőbb támogató 2006-ban már harmadik

éve a Young Digital Planet, amely egy interaktív oktatási szoftver fejlesztője és kiadója. Piotr

Mroz, a Young Digital Planet igazgatóságának tagja a következőket mondta:

"Hiszünk abban, hogy az információs és kommunikációs technológiák bevezetése a

mindennapi iskolai gyakorlatba segíti a diákokat a hatékonyabb tanulásban, és egyben

vonzóbbá is teszi azt számukra. Arra bátorítjuk az iskolákat, hogy osszák meg tapasztalataikat

másokkal és nyújtsanak be pályázatot az eLearning Awards versenyre."

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi

Minisztérium 2007-ben pályázatot hirdetett a GLOBE programban résztvevő iskolák részére

"GLOBE Program Országos Bázisintézmény" cím elnyerésére. A pályázat célja volt: A

GLOBE program Országos Bázisintézményének kiválasztása, a GLOBE programban

30

résztvevő iskolák környezeti nevelő munkájának támogatása, koordinációjuk, valamint a

program fenntarthatóságának biztosítása. A program alapgondolata a kiemelkedő és

eredményes környezeti nevelés volt.

A GLOBE programról egy kicsit részletesebben:

A környezetvédelem fontosságát ma már egyre többen ismerik el világszerte. Hosszútávon

azonban csakis szemléletformálással lehet kedvező fordulatot várni. Az 1992-es Riói

konferenciát követően Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke javaslatot tett egy világméretű

környezeti nevelési hálózat szervezésére. A program 1994-ben indult útjára GLOBE /Global

Learning and Observations to Benefit the Environment/ néven, azzal a céllal, hogy

növekedjék a világ tanuló ifjúságának környezeti tudatossága, ezáltal jobban megértsék a Föld

egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait. A program résztvevői

különféle környezettudományi szakterületek közül választhattak. Figyelhették az atmoszféra

jelenségeit, vízkémiai, biológiai és talajtani megfigyeléseket végezhettek. A mérési

eredményeket számítógépre vitték és az internet segítségével a GLOBE központba

továbbították. Közel száz ország csaknem tízezer iskolájában végeztek környezeti méréseket a

diákcsoportok tanáraik vezetésével. Hazánk 1999. március 10-én csatlakozott a programhoz, a

81. társult országként. A magyar kormányzati szervek részéről az Oktatási Minisztérium és a

Környezetvédelmi Minisztérium támogatták a programot. A pályázati felhívására

jelentkezettek közül 25 középiskolát választott ki a kuratórium. A szempontok között

szerepelt az iskola környezetvédelemben való előzetes tapasztalata, földrajzi elhelyezkedése, s

az internethez való csatlakozás lehetősége. A GLOBE program céljául tűzte ki, hogy a

középiskolás fiatalok érdeklődése még inkább a környezetvédelem kérdései felé irányuljon.

Amellett, hogy új ismeretek birtokába jutottak, s értékes tapasztalatokat szerezhettek a

környezeti mérések terén, nemzetközi kitekintést is kaptak a természetben bekövetkező

világméretű változásokról. A valódi eredmény a jövőben várható, ha a GLOBE, és más

környezeti nevelési programok hatására új szemléletű generációk nőnek fel, akik számára

létkérdés lesz a természet és környezet értékeinek megóvása, s döntéseiket is ennek

szellemében teszik majd meg.

2008-ban az osztrák ERSTE Alapítvány pályázati felhívást adott ki közép-európai

országok iskolái részére, 12-17 éves fiatalok részvételével folyó projektek megvalósítására.

Az ACES /Academy of Central European Schools/ elnevezésű pályázat célja volt közép-

európai iskolai hálózatok létrehozása, ebben a pályázati fordulóban az interkulturális

párbeszéd európai évéhez kapcsolódóan: "Tanuljunk együtt élni - interkulturális párbeszéd

Európában" mottóval. A projektek megvalósítására a következő országok iskolái kaphattak

31

támogatást: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország,

Magyarország, Macedonia, Montenegro, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A projekt

átfogó célja az interkulturális párbeszéd elősegítése, a demokrácia értékeinek tudatosítása, a

kulturális sokszínűség megismerése és a kapcsolódó témák feldolgozása volt, bilaterális,

illetve multilaterális iskolai együttműködés keretében. A pályázati támogatás kedvező

lehetőségeket jelentett az iskolai partnerkapcsolatok kialakítására vagy már meglévő

kapcsolatok erősítésére, konkrét program mentén folyó két- és többoldalú együttműködésre, a

kultúra ápolására, nyelvgyakorlásra, modern kommunikációs eszközök használatára,

határokon átívelő barátságok kialakítására, ápolására.

2008 szeptemberében írta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a TÁMOP-

3.1.4./08/1./KMR/ és a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő

hozzáférés – Innovatív intézményekben” elnevezésű pályázatokat. A pályázatok a minőségi

közoktatás elérését voltak hivatottak segíteni. A program keretein belül uniós támogatásra

pályázhattak közoktatási intézmények fenntartói; önkormányzatok, önkormányzati társulások,

egyházak, non-profit szervezetek, költségvetési szervek az alábbi nevelési- oktatási

intézményeik vonatkozásában: óvoda; általános iskola; szakiskola; gimnázium,

szakközépiskola; alapfokú művészetoktatási intézmény; gyógypedagógiai, konduktív

pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; diákotthon és kollégium valamint a Kt. 33. § /1/

bekezdése szerinti többcélú intézmény, azzal a megkötéssel, hogy a projekt pedagógiai

innovációja önállóan nem irányulhat a kutatást végző, a gyermekjóléti, a családsegítő, a

bölcsődei, a gyermekvédelmi, a közművelődési, a kulturális, a művészeti, a könyvtári, a

múzeumi, a sport, a pályaválasztási tanácsadási, a szociális, a rehabilitációs és habilitációs, az

iskola-egészségügyi ellátást végző egységekre. A fenti funkciókat ellátó egységek kizárólag a

komplex intézményi fejlesztés részeként lehettek érintettek a programban. A fenntartó a

pályázatát a fenntartásában lévő feladatellátási helyek vonatkozásában, egy pályázat

keretében nyújthatta be az alábbiak szerint:

Jelen pályázati kiírás keretében a fenntartó legfeljebb 5 feladatellátási hely

fejlesztésére nyújthatott be pályázatot, kivéve, ha a pedagógiai folyamatok

végig vitele indokolta ennek átlépését, ilyen esetben a jelen bekezdés c)

pontjában fogalt feltételek mellett összesen maximum 8 feladatellátási hely

volt bevonható a pályázatba. /beleértve ebbe a ROP infrastrukturális

fejlesztésben érintett feladatellátási helyeket is/.

Az egységes pedagógiai, szakmai szemléletmód és kritériumrendszer

kialakítása érdekében a feladatellátási helyek kiválasztásakor figyelemmel

32

kellett lenni arra, hogy a fejlesztési folyamat - a különböző életkorokat és

közoktatási szinteket figyelembe véve - lehetőség szerint az oktatás minél

teljesebb vertikumát fogja át, azaz a pályázatba azon feladatellátási helyek

kerüljenek bevonásra, amelyek közvetlen felmenő illetve átvezetési oktatási

kapcsolatban állnak egymással /pl. óvoda – általános iskola – középiskola -

kollégium/diákotthon- alapfokú művészetoktatási intézmény/.

A feladatellátási helyek kiválasztásának folyamatát a komplex szaktanácsadó

segítette.

Annak érdekében, hogy a fejlesztési folyamatba valamennyi, fentiek szerinti egymással

közvetlen kapcsolatban álló feladatellátási hely bevonásra kerülhessen, és ha a helyi

szükségletek ezt indokolják, a komplex szaktanácsadó legfeljebb további 3 feladatellátási hely

fejlesztésbe való bevonására tehetett javaslatot /a pályázatban így összesen maximum 8

feladatellátási hely vehetett részt/. A pályázatba bevonásra kerülő feladatellátási helyek

számának ilyen módon való megemelésére kizárólag a komplex szaktanácsadó erre vonatkozó

írásbeli állásfoglalása alapján kerülhetett sor. Kulcskompetencia területek fejlesztésére,

oktatási programok és taneszközök bevezetésére, adaptációjára, a szegregációmentes

együttnevelési környezet kialakítására, illetve önálló intézményi innováció megvalósítására

lehetett pályázni. A pályázó a kötelező tevékenységeken túl minden olyan további fejlesztésre

is támogatást kaphatott, amely az adott feladatellátási helyen hozzájárul a készségközpontú

oktatás meghonosításához vagy éppen az intézményi innovációhoz. A pályázat alapvető célja

volt a sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia- alapú oktatás elterjesztése a

magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárult a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek

érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű

elterjesztését célozta meg, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók

képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a

rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és

esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja volt, hogy a

regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket

összekapcsolja a szükséges szakmai /tartalmi, módszertani/ fejlesztésekkel, annak érdekében,

hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének

javulásához. A támogatható tevékenységek körébe tartozott a kompetencia alapú oktatás

implementációja; a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása; az új

módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása.

33

2009 februárjában került meghirdetésre az a közoktatási intézmények számára

meghirdetett felhívás, mely szerint ezen intézmények lehetőséget kaptak innovatív tanulási

környezetek bemutatására. Az OECD nemzetközi szervezet Oktatási Kutatások és Innovációk

Központja /CERI/ egy induló projekt keretében több országban gyűjtötte az innovatív tanulási

környezet figyelemre érdemes eseteit, hogy a tapasztalatokat megismertesse a szélesebb

szakmai közönséggel és az oktatáspolitikusokkal. Az elkészítendő esettanulmányok alapján a

legfontosabb célkitűzés annak végiggondolása volt, hogy miként válhatna minél több oktatási

intézmény innovatív tanulási környezetté. A programban való részvétel nem járt anyagi

támogatással, de az intézménytől sem igényelt anyagi ráfordítást. A jelentkező

intézményektől az OECD csupán szakmai nyitottságot és együttműködést várt el /pl. kérdőív

kitöltését, esetleg szakértői látogatás fogadását/. A kiválasztott intézmények egy szakmai

hálózat részévé válhattak. Bemutathatták újító megoldásaikat, és kapcsolatba kerülhettek a

projekt révén hasonlóan újító hazai és külföldi intézményekkel. A projektben való magyar

részvételt az ELTE Neveléstudományi Intézete koordinálta, az Oktatási és Kulturális

Minisztériummal együttműködve. 2009. május-júniusban lesz megtartva a projekteket

bemutató szeminárium.

Mit jelentett az innovatív tanulási környezet? A tanulási környezet itt nemcsak az intézmény

fizikai környezetét jelentette, hanem magában foglalta a tanulók tanulását, fejlődését

támogató összes környezeti tényezőt /pl. együttműködő szereplőket, társas kapcsolatokat,

tanulásszervezési formákat, taneszközöket, tantervi tartalmakat, értékeket stb./

Milyen kritériumoknak kellett megfelelni a jelentkezéshez? Az innovatív tanulási környezet

3-19 évesek tanulási szükségleteit elégíti ki. Nem volt szükséges, hogy ezt a korosztályt

teljesen lefedje, és idősebb vagy fiatalabb korcsoportok is jelen lehettek a tanulási

környezetben. Az innovatív tanulási környezet tudatosan eltért az általános és szakmai oktatás

hagyományos megközelítéseitől annak érdekében, hogy a tanulók tanulási igényeire minél

jobban tudjon válaszolni. A tanulási környezetnek az optimális tanulás és fejlődés lehetőségeit

a kognitív, metakognitív, szocio- emocionális területeken is meg kellett teremtenie. Az

innovatív tanulási környezet a tanulók tanulási és nevelési szükségleteinek széles körét

célozta meg, nem csak egy-egy speciális tudásterület vagy képesség fejlesztését. A tanulási

környezet nem épült olyan mértékű tandíjra, hogy az korlátozná átültetését a közoktatás

tágabb rendszerébe.

Véleményük szerint: az innovatív tanulási környezet nemcsak egy vagy néhány innovatív

szakember karizmáján és elkötelezettségén múlik, hanem széles szervezeti alapja van, ami

fenntarthatóságot ígér még akkor is, ha a tanulási környezet viszonylag új. Az innovatív

34

tanulási környezet egy olyan tanuló szervezet, amely formálisan vagy informálisan értékeli a

saját gyakorlatát annak érdekében, hogy saját folytonos fejlődését biztosítsa. 1

Összefoglaló:

Látható tehát, hogy Magyarországon az elmúlt közel tíz esztendőben rengeteg újítás,

fejlesztés zajlott le a közoktatás területén. Ezen törekvések kezdeményezése feltétlen

szükségessé vált, hiszen a világ változásait az oktatásnak is követnie kell. A fentiekben a

központilag kiadott szakmai fejlesztések néhány típusát mutattam be. Az említett pályázatok

között vannak, melyek egy-egy diáknak adnak lehetőséget a fejlődésre, mások a pedagógusok

kompetenciáit fejlesztik, netán egy- egy iskola eszközeit, módszereit. Néhány program a

magyar közoktatás egészére nagy kihatással volt. Az oktatási fejlesztések mellett

megemlíteném a nevelésre vonatkozó néhány fontos elvet is, mint a környezettudatosság vagy

az egészséges életmód.

Egy-egy diák által megpályázható lehetőség volt például a „Találd fel magad!”

program, vagy a weboldalkészítő verseny. Ilyen jellegű pályázatokból általánosságban

kevesebb került meghirdetésre.

Lényegesen nagyobb figyelmet kapott a pedagógusok szakmai fejlesztése.

Rendkívül fontos ugyanis a tanárok kompetenciáinak fejlesztése, hiszen ők foglalkoznak a

diákokkal. Ha ők maguk nem biztosak szakmai tudásukban, hogyan is válhatnak hiteles

információforrássá a diákok szemében. Az új oktatási eszközök, módszerek biztos

alkalmazásának érdekében tehát számos felkészülési lehetőséget kaptak a pedagógusok az

elmúlt években. Ilyen volt a Socrates program által kidolgozott Comenius program, mely a

tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztését támogatta, és előtérbe helyezte az oktatók

készség- fejlesztését, valamint a szakmai kompetenciáik javítását. Szintén a pedagógusok

továbbképzésére irányult a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ

által kezdeményezett képzés, ahol a bevezetésre kerülő mozgókép- és médiaismeret tantárgy

leendő oktatóit készítették fel. Nagy hangsúly került a tanárok IKT -s kompetenciájának

fejlesztésére. Az elmúlt években a számítógép elengedhetetlen eszközévé vált az oktatásnak.

Számos kiegészítő, a tanári munkát segítő eszköz jelent meg, úgy mint a projektor vagy az

interaktív tábla. Mindezen eszközök mellett az internet is óriási szerepet tölt be a tanítás,

tanulás világában. Az elmúlt években a pedagógusok számos program keretén belül

35

fejleszthették digitális tudásukat. Ilyen lehetőség volt az európai innovatív iskolahálózatban

való részvétel vagy a Sulinet Expressz által szervezett informatikai pedagógus továbbképzés.

Hasonló volt az eTwinning elnevezésű program, melyben nemzetközi szinten lehetett

kidolgozni különböző programokat IKT eszközök használatával. Szintén az IKT

használatának fontosságát hivatott kiemelni az eLearning Awards program, mely az új

technológiák iskolai alkalmazását jutalmazta. Az új tanítási módszerek mellett a pedagógusok

ismertetést kaptak az oktatásban egységesen bevezetett tényezőkről is, mint például a

kerettantervek elkészítése vagy az új érettségi rendszer.

Számos, a magyar oktatás átfogó átalakítására irányuló program is napvilágot látott

az utóbbi években. Ilyen nagyobb program volt a Socrates, valamint a Comenius programok.

Ezekben az iskolafejlesztésnek számos területe megjelent, a tantervfejlesztéstől, az új tanítási

módszereken és pedagógiai stratégiák kidolgozásán át az intézményi minőségbiztosításig. A

program mindezen fejlesztéseket a nemzetközi együttműködés keretein belül kívánja

megvalósítani. Kiemelt szerepet kapott az oktatásban a kulcskompetenciák fogalma. Számos

pályázat hirdetett meg olyan programokat, melyek ezt helyezik a tanítás, tanulás

középpontjába. Ilyen program volt a „Közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” című

pályázat, vagy a TÁMOP pályázatok. Összetett fejlesztéseket indítványozott az Önfejlesztő

Iskolák Egyesülete a JÖN programmal. Nagy hangsúlyt kapott az optimális partnerközpontú

működés kialakítása, melynek elemei: a helyzetértékelés, a nevelési program, pedagógiai

program és helyi tanterv optimális felépítése, általában a team-munka volt. Emellett fontos

tényező volt az intézmények szakmai fejlődésének segítése /minőségfejlesztés,

szervezetfejlesztés, humán erőforrás menedzsment, mérés, értékelés, multiplikátori szerep,

forrásközponttá válás, a közoktatási törvény módosításában megfogalmazottaknak

megfelelően az egyes dokumentumok összehangolása/. Látható, hogy ez egy rendkívül széles

körű fejlesztési program.

Bár dolgozatomban inkább az oktatási fejlesztésekre helyezek hangsúlyt, meg kell

említeni olyan fontos tényezőket, mint a környezettudatosságra való nevelés /GLOBE

program, „Ökoiskolák”/, az interkulturalitás, vagy a hátrányos helyzetű diákok segítése.

Ezek a pályázatok, programok mind- mind az oktatás, nevelés fejlesztését

szolgálják. A kötelezően bevezetendő újítások már minden intézményben jelen vannak

/kerettantervek/ és számos iskola fejleszti a pedagógiai munkáját a programok által.

Véleményem szerint azonban még mindig kevés azon intézmények száma, melyek az

innovációt, a fejlődést létfontosságúnak tartják. A legtöbb esetben ennek pénzügyi okai

vannak, de ez adódhat a pedagógusok nyitottságának hiányából is. Úgy gondolom az

36

állandóan fejlődő világ néhány év múlva mindenképpen megköveteli majd a változtatások

bevezetését a közoktatásban, ez feltétele lesz egy-egy iskola fennmaradásának.

37

Egy innovatív középiskola – Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Budaörs

Bemutatkozás:

Az Illyés Gyula Gimnáziumot 2008 szeptemberében ismertem meg Árendás Péter

igazgató úr által. Harmadéves oktatási asszisztensként oktatásszervezést is tanultam/tanulok.

Több alkalommal ellátogattunk az Illyésbe egy-egy program megtekintése kapcsán. Ilyen volt

az Egészségnap vagy az Illyés Napok.

Az iskola rövid története: 1964-ben alapították, de ekkor még Általános Iskola és

Gimnázium néven jegyezték és a Rózsa utcában volt az épülete. Az önálló Budaörsi

Gimnázium 1978-ban alakult meg. A ma is működő közgazdasági szakközépiskolai képzés

1986-ban indult először. Jelenlegi nevüket 1988-ban vették fel. Érdekesség, hogy az iskola

előbb rendezte meg az Illyés Napokat, mint hogy felvette volna a nevet. A névválasztás a

nagy hagyományokon alapuló iskolanapoknak köszönhető, így lett az iskola Illyés Gyula

Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. Az 1989-es évben költöztek jelenlegi

épületükbe, ami akkor készült el. Az Illyésben az innovációs törekvéseknek nagy

hagyománya van. 1990-ben indult az első 0. évfolyamos nyelvi osztály, ami ekkor még

rendkívül ritkának számított. 1991-ben megkezdődött a külkereskedelmi ügyintézői képzés.

Az 1994-es esztendőben indította az iskola a szinten mérföldkőnek számító 6 évfolyamos

gimnáziumi képzését. 2003-ban már felsőfokú szakképzés is folyt az iskolában. Jelenleg

gazdálkodási menedzser- asszisztensnek, protokoll ügyintézőnek, PR munkatársnak, illetve

ügyintéző titkárnak lehet tanulni. A középiskolai oktatás tekintetében a szakközépiskolai

képzés mellett lehet jelentkezni 6 évfolyamos képzésre matematika, illetve általános tagozatra

és 9. évfolyamos képzésre angol és német nyelvi előkészítő osztályba.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2006-ban az Illyés részt vett a HEFOP 3.1.3.

Programban, melynek középpontjában a kompetencia- fejlesztés állt. A kulcskompetenciák

azok a kompetenciák, amelyre az egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és

fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához /azaz

egy sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban/. Közben az iskola ECDL, EURO, EBCL,

valamint emelt szintű érettségi központ lett. A 2008-as évben jött létre a Szakképzési társaság.

38

Az iskola pedagógiai programjából következő legfontosabb értékek: állampolgári

felelősségtudat; kreativitás, vállalkozás; közösségi élet; versenyszellem /pozitív összegű

játszmák/; szükséges /és elégséges/ ismeretek, készségek, képességek megadása:

a felsőoktatásba való bekerüléshez,

az eredményes végighaladáshoz /3 + 2/,

a munkaerőpiacon való érvényesüléshez.

A 0. évfolyamos osztályokban különösen, de az iskolára általában is jellemző a nyelvvizsgák

magas aránya. 2007-ben az érettségiző évfolyamon 179 legalább középfokú nyelvvizsga /138

középfokú és 41 felsőfokú/ lett. 2008-ban pedig az érettségiző évfolyamon 99 legalább

középfokú nyelvvizsga /87 középfokú és 12 felsőfokú/ született. Nyelvvizsgák a 0. végén

/2008-ban/: 78%.

Az ECDL vizsgát tett tanulók aránya szintén magas.

Az érettségi eredmények szintén nagyon jók. A 2008-as évben az átlag 4,39 volt. Sokan tettek

emelt szintű érettségit. Az Illyésben végzett diákok átlagban 80%-a tanul tovább a

felsőoktatásban.

Az iskola eredményei között fontos megemlíteni az országos kompetenciamérésen elért

eredményeket is, melyek rendkívül jók, mind a szövegértést, mind pedig a matematikát

tekintve. 2

A rövid bevezető után egy kicsit részletesebben mutatnám be az innovációs

törekvéseket.

Innovatív célok:

Az iskola már 1989-ben saját pedagógiai program kidolgozásába kezdett /a helyi

pedagógiai programok kidolgozásának időszaka 1997-98 volt/. A program nyomán a sokrétű

társadalmi, szülői, tanulói igényeket figyelembe véve egy összetett képzési struktúra /6

évfolyamos gimnázium, ötosztályos speciális gimnázium, négyosztályos szakközépiskolai

program, szakképzés/, és ezzel együtt többszintű vezetési szerkezet alakult ki. Az iskola 1997-

ben elfogadott pedagógiai programja a megvalósulás garanciális elemeként már részletes

minőségbiztosítási tervet tartalmazott. /Az iskolai minőségbiztosítás ügye kormányzati szinten

jóval később, 1999-ben kapott komoly hangsúlyt, a megvalósítás első szakasza a Comenius

39

pályázat 2000 januári kiírása - ezen az iskola támogatást nyert./ Mindezek értelmében az

iskola újszerű szervezeti modellt /iskolaszerkezet és vezetési struktúra/ és professzionális

megvalósítási stratégiát /minőségbiztosítás/ képvisel.

Háttér:

A dokumentumokból és a beszélgetésekből is kiderült, hogy az innováció a vezetők

kezdeményezésére indult, és mindvégig élvezte a tantestület támogatását: a pedagógusok

szakmai ambíciói, felkészültségük és az elért közepes eredmények közötti szakadék motiválta

az újításokat. Környezeti kihívást jelentett az új, jól felszerelt iskolaépület és a nyelvtanulás

iránt megnövekedett társadalmi /és így tanulói/ igény. A négyosztályos gimnázium és

szakközépiskolaként működő intézményben 1991-ben két ötévfolyamos, speciális nyelvi,

1994-ben egy 6 osztályos gimnáziumi, valamint 1992-ben egy külkereskedelmi ügyintézői

osztályt indítottak. Az alapképzésen túl speciális emelt szintű képzések /idegen nyelvi,

matematikai/, valamint széles körű fakultációs és szakköri kínálat /művészeti,

természettudományi, társadalomtudományi, számítógép-kezelői/ áll a tanulók rendelkezésére.

A szerkezetváltás és a belső innováció a fenntartó önkormányzat hallgatólagos támogatása

mellett jött létre. Az innovációt nagyrészt saját erőből, illetve az önkormányzat támogatásából

finanszírozzák.

Iskolaszerkezet:

Az intézményben 17 tanulócsoportban 460-470 diák tanul, a kinevezett tanárok

száma 45 /1999-es adat/. A 10. évfolyamig folyó alapképzésen belüli programok:

6 osztályos gimnáziumi képzés, 7–10. évfolyam

speciális nyelvi képzés, egy alapozó év + 9-10. évfolyam

középiskolai alapképzés, 9-10. évfolyam

10. osztály után a diákok választhatnak a humán, reál és közgazdasági szakirányok között. A

13-14. évfolyamon szakképző program működik.

40

Vezetési szerkezet:

Az iskola vezetői az összetett szerkezet hatékony működtetése érdekében többszintű

vezetési struktúrát határoztak meg. A feladatorientált – részletes munkaköri leírásokon

alapuló – vezetési struktúra igényelte a vezetési feladatok egy részének leadását a tantestület

tagjai részére. Ezért – a magyar közoktatásban korábban nem létező – középvezetőket /line-

manager/ neveztek ki. Az iskola igazgatója és helyettese 5 középvezetői feladatkört hozott

létre. A középvezetők felelősek az egyes évfolyamok munkájának szervezéséért, egyes

műveltségterületek szakmai felügyeletéért és a tantárgyfelelősök munkájának minősítéséért,

valamint egyes speciális vezetői feladatok ellátásáért. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak

az igazgatónak, illetve az igazgató- helyettesnek. A középvezetők pótlékban és

órakedvezményben részesülnek. A tantárgy- és tevékenység- felelősök megbízatása pályázat

elnyerése, választás vagy kijelölés útján történhet. Az iskolában tanított tantárgyak szakmai

jellegű szervezési és tanácsadási feladatait végzik. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak a

középvezetőknek. A tantárgyfelelősök minősítik az egyes szaktanárok oktató munkáját. A

tevékenységfelelősök a hagyományos tanórán kívüli tevékenységek megszervezéséért,

elvégzéséért felelősek, az igazgatónak, illetve helyettesének tartoznak beszámolási

kötelezettséggel. A tantárgy- és tevékenységfelelősök pótlékban és órakedvezményben

részesülnek. A fenti megbízatásokat az iskolavezetés évente vizsgálja felül és újítja meg.

Értékelés, minőségbiztosítás:

Az értékelési, minősítési rendszer egyrészt stratégiai, másrészt funkcionális szinten

fogalmazódik meg. A stratégiai szint maga a pedagógiai program értékelése; a funkcionális

értékelés további három szintre tagolódik:

a nevelő-oktató munka átfogó, iskolai szintű értékelése;

a tanárok értékelése, minősítése;

a tanulók értékelése.

41

A pedagógiai program értékelése:

Az iskolavezetés minden tanév elején megbízza a nevelőtestület 3-6 tagját, hogy

végezze el a pedagógiai program egy átfogó részének vizsgálatát. A tanévnyitó értekezleten a

nevelőtestület rögzíti azokat a konkrét kritériumokat, elérendő eredményeket, amelyek

megléte szükséges ahhoz, hogy a pedagógia program vizsgált részét időarányosan

megvalósultnak lehessen tekinteni. Ez a 3- 6 fős csapat a tanév végi értékelés alkalmával

szükség szerint a pedagógiai program javítására is tehet javaslatot.

A nevelő- oktató munka átfogó értékelése:

Az értékelést az igazgató végzi évente 2 alkalommal, félévkor és év végén.

Ötévenként készül a hosszabb időszakot átölelő igazgatói beszámoló. A beszámoló a

középvezetők, a tantárgy- és tevékenységfelelősök, az osztályfőnökök és a diákönkormányzati

munkáért felelős pedagógus értékelésein alapul. Ez az értékelés 3 nagy területet érint:

a diákok által elért nevelési-oktatási szintet, azaz a kimenetet;

a nevelés-oktatás minőségét, azaz a folyamatot;

az iskola menedzselését, hatékonyságát, azaz az iskolavezetés munkáját.

A tanárok minősítése:

A tanári munka értékelése folyamatos, középpontjában a tanóra áll. A szaktanárokat

a tantárgyfelelősök, az osztályfőnököket az évfolyamfelelősök értékelik, illetve minősítik. A

tantárgy- és tevékenységfelelősök munkáját a műveltségi területek felelősei értékelik. Az

évfolyamfelelősök – akik egyben a műveltségi területek felelősei – értékelése az igazgató és

igazgató-helyettes feladata, őket pedig külső szakértők értékelik, 4 évenként legalább egy

alkalommal. A minőségbiztosítással kapcsolatos célkitűzések közé tartozik a szervezeti

kultúra továbbfejlesztése. Céljuk, hogy a tanárok egyre nagyobb felelősséget kapjanak,

kapcsolódjanak be a célkitűző tevékenységbe, a prioritásokat maguk határozzák meg,

feladatok helyett problémát kapjanak /empowerment/. A tanári értékelőrendszerrel /appraisal/

a fenti kompetenciákat kívánják kialakítani.

42

Az innováció értékelése:

Az innováció teljes időszakát átfogó adatok a diákok felsőoktatási felvételi

mutatóiról vannak: eszerint ez az arány 1994-ig 10-15%, 1995-ben 30%, 1996-ban 45%,

1999-ben 62%. Azóta ez az arány legalább 80%-ra növekedett. 3

Az elkészült interjúk:

Az Illyésben folyó innovációt interjúkészítés segítségével is vizsgáltam. Három

interjút készítettem, egyet az igazgató úrral, egyet- egyet pedig két pedagógussal. Az

interjúkban három fő témára tértem ki.

Az első kérdéscsokor az innovációt általánosságban vizsgálta. Interjúalanyaimat

arról kérdeztem, mi a véleményük az oktatási innovációról, mit gondolnak, mik a feltételei,

illetve indítványozásának okai.

Árendás Péter igazgató úr egy működő rendszer fejlesztéseként definiálta az innovációt. Az

oktatási innovációnak három nagy részét emelte ki: az oktatásfilozófiait, az oktatás tartalmi,

illetve az oktatás módszertani innovációját. Elengedhetetlen tényezőként emelte ki az

elkötelezett vezetést és tagságot, a kölcsönös bizalom fontosságát, a források meglétének

szükségességét, valamint a fenntartó és a környezet támogató voltát. Az innováció sajnos

gyakran kényszer hatására jön létre, ritkán belső igényből fakadóan. Az Illyés Gimnázium

esetében a pedagógusok és a vezetés egyaránt szorgalmazta a fejlesztéseket. Szerettek volna

kitörni az átlagos középiskola szerepköréből, de a munkahelystabilizálás is fontos szempont

volt.

Második interjúalanyom Bothné Faragó Zsuzsanna, matematika, fizika szakos tanárnő volt. Ő

egyfajta megújulásként definiálta az innovációt. Véleménye szerint az oktatási innovációnak a

gyerekekkel kölcsönhatásban kell létrejönnie, személyre szabottan. Feltételként a megfelelő

forrás meglétét, a motivált tanárokat és diákokat, a demokratikus vezetést, és a jó

információáramlást nevezte meg. Az újítások bevezetésének okaként egzisztenciális

tényezőket említett, többek között a munkahelyek megőrzését. Kiemelte, hogy a diákok

megtartásához elengedhetetlen a színvonal megtartása, a sokszínűség. Ez napjainkban

kiemelten fontos, hiszen a csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolák szinte harcot folytatnak

43

a diákokért. Az optimális helyzet eléréséhez a tanárnő a megfelelő marketing fontosságát is

megemlítette.

Harmadik interjúalanyom Tollner József, szintén matematika, fizika szakos tanár volt. A tanár

úr az oktatási innováció fogalmát olyan újító tevékenységként írta le, melyben rendkívül

fontos a nyitottság, a pozitív minták keresése. Ő is megemlítette a külső kényszert, a

fennmaradásért történő modernizálást. Hozzátette, hogy az Illyésben is felmerültek hasonló

okok. Az iskola vonzóvá tételének fontossága ebben az interjúban is elhangzott.

A második nagyobb kérdéskörben már részletesebben kérdeztem az iskoláról.

Kérdéseim az iskolában folyó innovációs tevékenységek történetére, területeire, illetve

hagyományaira irányultak.

Árendás igazgató úr a 0. évfolyamot, azaz a nyelvi előkészítőt és a 6 osztályos képzést emelte

ki. Ezen iskolaszerkezeti változtatásokat az országban szinte elsőként vezette be a gimnázium.

Emellett a továbbképzést is fontos megemlíteni. Ezenkívül az Illyés ECDL, EBCL, valamint

nyelvvizsga központ is. Az igazgató úr álláspontja szerint a fejlesztések tetőfokát igyekezni

kell minél inkább elnyújtani az állandó újításokkal, a hanyatlás megelőzése okán.

Faragó tanárnő szintén kiemelte az iskolaszerkezeti változásokat. 1989-ben az intézmény új

épületébe költözött, ekkor indultak az első sport tagozatos osztályok és ekkorra tehető a

fellendülés kezdete. A szakképzés is működni kezdett az iskolában. A tanárnő kiemelte a

pályázatok állandó figyelését, a külföldi kapcsolatok ápolását. Megemlítette, hogy az Illyés

Gimnázium tagja az Önfejlesztő iskolák Egyesületének. Mindezek mellett belső programokról

is beszélt, úgymint a diákoknak rendezett Innovációs Kupa, az Illyés Napok és az EGYOSZ

szervezete. Az EGYOSZ /Egyesült Osztályok Szövetsége/ a diákönkormányzat, mely egy

szenátushoz hasonlóan működik.

Tollner tanár úr szintén a szerkezeti újításokat emelte ki. Megemlítette azt a sajátos

módszertant, melyet az iskolában alkalmaznak. A már említett iskolai programok mellett

beszélt a „Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében” elnevezésű programról,

melynek keretein belül a szomszédos országokba szerveznek csereprogramokat.

Az interjúk harmadik fő témája az innováció és az iskolával kapcsolatban álló

személyek viszonya volt.

Árendás igazgató úr a pedagógusokat tekintve ismét elmondta, hogy az újítások

sikerességéhez feltétlenül szükséges, hogy belső igényről beszéljünk. Az elkötelezett tanári

kar tehát nagyon fontos. Emellett természetesen a vezetés hozzáállása is rendkívül jelentős. A

vezetés feladata a koordinálás, a pedagógusok számára lehetőségadás. Harmadik tényezőként

a fenntartó is megjelenik, akinek támogatása szintén rendkívül jelentős. A szülők és a diákok

44

újításokhoz való viszonya eltérő lehet. Általában a szülők pozitívumnak tartják a nyitottságot,

de valójában nem látják át, hogy hogyan is jelennek meg a fejlesztések a mindennapokban. A

diákok rendkívül nyitottnak mondhatóak.

Faragó tanárnő véleménye szerint főként az igazgatótól függ, hogy egy-egy innováció be

tudja-e tölteni a kívánt szerepét az iskolába, hiszen a pedagógusok a legtöbb helyen

igyekeznek fejlődni. Emellett fontos, hogy bizalmat kapjon az igazgató. Elmondta, hogy az

Illyésben mindkét fél rendkívül nyitott, a vezetés és a pedagógusok is. A szülőkről nem tudott

nyilatkozni, elmondása szerint őket még nem kérdezték. A diákok kevés kivétellel szerinte is

rendkívül nyitottak, a fenntartó pedig nagyon segítőkész.

Tollner tanár úr szintén megemlítette a vezetés és a pedagógusok nyitott hozzáállásának

szükségességét. Elmondta, hogy az Illyésben a vezetés nem erőltet semmit a tanárokra, nem

határoz meg konkrét feladatokat, mégis mindig mindenki tudja, hogy hogyan alakítsa a

dolgokat ahhoz, hogy azok pozitív irányba fejlődjenek. A fenntartó az ő véleménye szerint is

általában szabad kezet ad az iskolának. Véleménye szint a szülők és a diákok is egyaránt

szeretik, hogy ennyire sokszínű az Illyés, de megjegyezte, hogy a szülőknél még nem

feltétlenül ez az elsődleges szempont egy iskolaválasztásnál. A legtöbben előbbre helyezik az

intézmény lakóhelyhez való közelségét vagy a felsőoktatásba való bejutás arányát.

Az interjúkat összegezve láthatjuk, hogy alapvetően mind az igazgató úr, mind pedig

a tanár úr és a tanárnő is rendkívül pozitívan gondolkodnak az iskolai fejlesztésekről. Mind a

hárman kiemelték az iskolával kapcsolatban álló személyek- vezetés, tanári kar, fenntartó,

szülők, diákok- nyitottságának fontosságát. A beszélgetések alapján hasonlóan látják ezen

személyek szerepét az innovációban. Talán Faragó tanárnő vélekedett úgy, hogy az

igazgatónak egy kicsit nagyobb szerepe van ebben, de ő is megemlítette, mennyire fontos a

pedagógusok részéről a bizalom a vezetés iránt. Ez az Illyésben megfelelően működik, mint

kiderült a pedagógusok mindig lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére. Emellett

mindhárman megemlítették a fejlesztések gyakori megindítójaként az egzisztenciális

tényezőket. Az Illyésben ez kevésbé jelentkezett, inkább az iskola belső igénye követelte meg

a fejlesztéseket. Az innovációs törekvések fő pontjaként mindannyian szót ejtettek az új

szerkezeti típusokról. Az egyetlen, számomra meglepő dolog az volt, hogy az iskolában folyó

modern oktatási módszerekről, eszközökről- akár projektoktatás, IKT -s eszközök használata-

szinte abszolút nem esett szó. Csupán Tollner tanár úr interjújában jelent meg a sajátos

módszertan kifejezés, de csak említés szintjén.

45

Viszont fontos megemlíteni, hogy Faragó tanárnő és Tollner tanár úr is külön

kiemelte az iskola közösségformáló programjait, például az Illyés Napokat. Véleményem

szerint többek között ebben látják az Illyés különlegességét.

Rövid összegzés:

A fejezet zárásaként elmondhatom, hogy közel egy éve ismerem az Illyés Gyula

Gimnáziumot, így volt alkalmam jobban megismerni az iskola mindennapjait. A 40 órás

iskolai gyakorlat keretein belül számos pedagógussal, az intézményben dolgozó szakemberrel,

diákkal beszélgethettem. Több óralátogatáson is részt vettem. Ezen alkalmakkor

bebizonyosodott számomra az oktatási módszerek fejlettsége, és természetesen a tanárok

elhivatottsága is. Több szakember is segíti a pedagógusokat és a diákokat. Beszélgethettem

többek között az iskolapszichológussal, a szociálpedagógussal vagy a szabadidő- szervezővel.

Valamennyiük munkája rendkívül fontos, amire minden iskolában szükség lenne. Több

alkalommal látogattam el iskolai rendezvényekre. Ilyen volt az Egészség Napja, az Illyés

Napok vagy az EGYOSZ Nap. Ezek a rendezvények rendkívül jól szervezettek érdekesek

voltak. A diákok sokat készülnek egy- egy ilyen eseményre, nagyon szeretik ezeket a

programokat. Úgy gondolom rendkívül fontos a közösségformáló szerepük is, hiszen részben

ezek a programok tesznek egy iskolát egyedivé.

46

Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete

Az Illyés Gimnázium után az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét szeretném

részletesebben bemutatni.

Rövid bemutatás:

A Soros Alapítvány 1996-ban egy olyan közoktatás- fejlesztési programot indított

útjára, amelynek keretében általános- és középiskolák egy tekintélyes köre a "megszokottnál"

lényegesen hatékonyabb és hosszabb hatású képzésben, fejlesztésben részesült. Az eredeti cél

az iskolák pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítéséhez nyújtott segítség volt,

ami "megfejelhetőnek" tűnt egyfajta bázisiskolai helyzetbe hozással is, azzal, hogy a

képzésben résztvevő iskolák helyi fejlesztési centrumokká váljanak. Felismerve, hogy az

együttes munka során felhalmozott tudást, különösen az egymástól való tanulás lehetőségét és

a kialakult kapcsolatrendszert botorság lenne veszendőbe hagyni, 1996. októberében, 46

alapító „taggal” megalakult az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete. Jelenleg 126 intézmény

tartozik az Egyesülethez, amely ezáltal mintegy 43.000 tanuló és 5.000 tanár reprezentatív

szervezetévé vált. /2003-as adat/ Mind az iskolák típusát, mind az ország területét és

településszerkezetét tekintve lényegében „hézagmentesen” lefedik a magyar közoktatást. A

kis falvaktól a megyeszékhelyeken át a fővárosig, az 50 fős tanyasi kisiskoláktól az

elitgimnáziumokig, Nyíregyházától Szombathelyig a közoktatás minden jellemző szereplője

megtalálható tagjaik között. Szakmai és területi elvek alapján 13 régióközpontot alakított ki az

egyesület. Ezek koordinálják egy-egy „bokor” 5-10 iskolájának önfejlesztő tevékenységét.

Régióközpontok:

Fekete István Óvoda, Általános és Szakképző Iskola, Győr

"A Vasút a gyermekekért" 4420 sz. Alapítvány Diákotthona, Szeged

2. Sz. Általános Iskola és Diákotthon, Szekszárd

47

Ady Endre Gimnázium, Debrecen

Hétszínvirág Általános Iskola, Marcali

Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI, Budaörs

Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

Neumann János Általános Iskola, Szombathely

József Attila Középiskolai Kollégium, Székesfehérvár

Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon, Gyomaendrőd

Széchenyi Körúti Általános Iskola, Szolnok

Szepesi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola,

Szikszó

Tomori Pál Általános Iskola, Budapest

Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Ajka

Az egyesület céljai:

Az oktatás- nevelés minél több területén használni és egyre szélesebb intézményi

körrel megismertetni az úgynevezett önfejlesztő iskolák szemléletet és módszertant.

Kölcsönös tájékoztatást nyújtani a tagiskolákban folyó szakmai- pedagógiai munkáról,

fejlesztésekről, kísérletekről. Szakmai tanácskozásokat, fórumokat szervezni a közoktatás

aktuális kérdéseiről. Támogatni az intézményeinkben folyó tudományos kutatómunkát,

megismertetni ennek eredményeit a széles szakmai közvéleménnyel. Tevékenységük

súlypontja az elmúlt években az országos konferenciáink köré szerveződő innovációs

beszámolók, módszerátadások felé tolódott el. Évente 1-2 országos konferenciát szerveznek,

melyek nem csak aktuális, de egyben hiánypótló tematikájúak is. Az egyesület szinte

valamennyi országos pedagógiai tanácskozáson képviselteti magát, így mára a pedagógiai

közélet aktív és jelentős tényezőjévé vált. Az Önfejlesztők fejlődésének jelenlegi szakaszában

belső hálózatának stabilizálása mellett különböző oktatási-, kulturális- és civil

szerveződésekkel keresi a kapcsolattartás, az együttműködés széleskörű lehetőségeit. Külön

hangsúlyt helyeznek a fogyatékosok képzésével foglalkozó programokra, valamint az „iskola

és kollégium” együttműködési formák elmélyítésére. A tagintézmények közül minden

harmadik részt vesz/vett a Comenius 2000 minőségfejlesztési programban. A 2001-es évben

48

néhány felsőoktatási, elsősorban tanárképző intézménnyel, és határon túli magyar iskolával is

bővítették kapcsolataikat. 2003 tavaszától indult a JÖN – Junior Önfejlesztő Program. Ennek

keretében a résztvevő intézmények egy komplex, önfejlesztő szellemiségű és stílusú képzést

ill. segítséget kaptak közép- és hosszú távú értékelő, fejlesztő munkájukhoz,

minőségirányítási programjuk /MIP/ elkészítéséhez. 4

Az interjúk:

Az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéről két alapító taggal, Árendás Péterrel és Dr.

Kovács Gézával beszélgettem. Interjúnk három fő kérdéskör köré csoportosult.

Az első az egyesület létrehozásának körülményei, ezen belül az alapítás, az

előzmények és az okok.

Mindketten szinte ugyanazt mondták el az alapítással kapcsolatban. Kovács Géza tanár úr

véleménye szerint már 1985-től megindult egyfajta fejlődési folyamat az oktatásban, amikor

is megindult a 0. évfolyamos és a 6 osztályos képzés. 1996-ban lett meghirdetve a Soros

Alapítvány programja, melyben 50 iskolából 3-3 főt készítettek fel iskolájának pedagógiai

programjának, helyi tantervének elkészítésére. A Nemzeti Alaptantervet is szem előtt tartva

hozta létre ez az 50 intézmény a dokumentumait. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete ebben az

évben, Baján, a III. Béla Gimnáziumban spontán módon alakult meg. Az 50 iskola ugyanis

nem szerette volna, ha megszakad a kapcsolat egymással. Az elnökséget Árendás Péter, Gaál

Ferenc, Kovács Géza és Sipos János alkotta. Ők Gaál Ferenc kivételével ma is elnökségi

tagok. Később új társelnök is került az egyesülethez, Nagy Kálmán személyében, aki a

kollégiumok világát rendkívül jól ismerte, gazdagítva ezzel az egyesület profilját. Kovács

Géza tanár úr kihangsúlyozta, hogy az egyik alapelvük szerint az iskola önálló, autonóm

szakmai műhely, melyre csupán egy szabályzat kell, hogy vonatkozzon, a magyar alkotmány.

Eszerint mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatás nem lehet központilag vezérelt. Az

egyesület kifejezetten szakmai szervezet, mely politikától mentes és több évtizedre szól a

működésének kialakítása. Az elmúlt évek során a tagok cserélődtek, jelenleg 120

intézményből áll az egyesület.

Interjúm második fő kérdésköre az egyesület magyar oktatásügyben lévő helyére

vonatkozott. Itt többek között a tagintézményekkel való kapcsolatról és a közös munkáról

tettem fel kérdéseket. Ezt a kérdéskört tekintve is szinte azonos információkhoz jutottam a két

49

interjú által. Az Önfejlesztők az egész országban képviseltetik magukat. Tagjaik között van

falusi általános iskola, városi óvoda, szakképző intézet, fővárosi elitgimnázium és kollégium

is. Tehát rendkívül széles a paletta és nincs különbségtétel az egyes intézmények között. Az

egyesület bármilyen intézmény fogadására nyitott, a tagok kis számban cserélődnek is.

Mindkét fél számára előnyt jelent a közös munka. Az egyesületnek könnyebb hozzáférést

biztosít egyes pályázatokhoz, valamint ilyen formában terjeszthetik gondolkodásmódjukat. Az

intézmények számára a tagság egyfajta presztízst jelent. Kialakíthatják saját programjukat,

részt vehetnek a fontos döntésekben, bármikor segítséget kérhetnek más intézményektől.

A harmadik nagy kérdéskör az egyesület munkájára vonatkozott. A célokra, az eddig

elért eredményekre, valamint a jövőbeli tervekre.

Az egyesület hatékony működésének fenntartása rengeteg munkával jár. Rendkívül fontos a

fejlődni akarás, az új célok kitűzése a hanyatlás megelőzésének érdekében. Alapkoncepció az

önfejlesztés, valamint fontos, hogy a tagintézményeknek az egyesület által legyen

beleszólásuk az oktatás főbb csomópontjaiba, hiszen az iskola a legkompetensebb abban,

hogy beleszóljon a saját életébe. Rendkívül fontos az intézmények közötti együttműködés és a

mindenkori oktatási miniszterrel, szakszervezetekkel tartott pozitív kapcsolat is. Eddigi

tevékenységük főbb csomópontjai a pedagógiai program, a helyi tanterv, a pedagógus-

értékelés, a minőségirányítás, a kétszintű érettségi, valamint a kompetencia alapú oktatás. Az

egyesület szinte minden országos konferencián, fórumon képviselteti magát, amire fel is kérik

őket. Emellett mintadokumentumokat adnak ki, továbbképzéseket tartanak. 13 régióban fejtik

ki hatásukat, ez közvetlenebb kapcsolatokat, hatékonyabb információáramlást jelent. Évente

általában két konferenciát tartanak, ahová szinte minden szakterületről érkeznek előadók. Az

egyesület jelenleg a Köznevelés című folyóirattal folytat közös munkát. Ebben az évben

minden számban megjelenik egy, az egyesülettel készített interjú. Jelenleg a kompetencia

alapú képzés kérdéskörével foglalkoznak. Szeretnék elérni, hogy valóban megjelenjen a

tanteremben ez a fajta felfogás. Emellett a tanárképzést szeretnék fejleszteni a megfelelő

mentoráló intézmények által. Nagyon fontos ugyanis, hogy a leendő pedagógusok jó

gyakorlóhelyre kerüljenek. Mindezek mellett szeretnének létrehozni egyfajta etikai kódexet,

ami mellőzhetővé tenné a rengeteg adminisztrációt az iskolákban. A két alapító tag szerint

nagyon fontos, hogy az iskolák ne álljanak be egyfajta „energiaminimumra”. A kiváló

szakemberek maradjanak az iskolákban, ne legyen elszürkülés. Legyenek érdekeltek az

intézmények a fejlesztések bevezetésében. Ehhez természetesen az is szükséges a pénzhiány

ne hátráltasson. Ne legyen annyi változtatás, és ne szólhasson bele akárki a közoktatás

ügyeibe.

50

Az interjúk alapján elmondható, hogy a két beszélgetés által közel azonos

információkkal gazdagodtam. Mind Árendás Péter tanár úr, mind pedig Kovács Géza tanár úr

elmondta az alapítás előzményeit, körülményeit, valamint az egyesület eddigi és jövőben

tervezett munkásságát. Mindketten kihangsúlyozták, hogy mennyire fontos az iskolák közötti

együttműködés, melyet az Önfejlesztők szervezete teljes mértékben elősegít. Nagyon fontos,

hogy az iskolák saját maguk hozzák meg a mindennapjaikkal kapcsolatos döntéséket, hiszen

ők a legkompetensebbek ebben. Kovács Géza tanár úr szemlélete szerint rendkívül fontos

lenne, hogy a kiváló szakemberek ne menjenek el az iskolákból, hiszen a nehezebb helyzetű

intézményekben pontosan rájuk lenne szükség. Emellett mindketten kiemelték, annak

jelentőségét, hogy az iskolák ne álljanak be egyfajta „energiaminimumra”, hanem legyenek

érdekeltek a fejlesztésekben és abban, hogy az intézményükben pezsgő szakmai tevékenység

folyjon. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének vezérelve tehát mindezek mellett az

együttműködés által megvalósított innováció az oktatásban.

Tapasztalataim:

Saját tapasztalataim az egyesülettel kapcsolatban rendkívül pozitívak. Az Árendás

Péter és Kovács Géza tanár urakkal készített interjúkból az Önfejlesztők nagy mértékű

elhivatottsága olvasható ki. 2008 novemberében én magam is részt vehettem egy egyesületi

találkozón. A vitatott témák rendkívül aktuálisak és fontosak voltak. A résztvevők közötti

hatékony kommunikáció teljes mértékben megvalósult. Minden résztvevő elmondhatta

véleményét, gondolatait, sőt ez szükségesnek is bizonyult. Egy jó hangulatban zajló

beszélgetésként jellemezném a találkozót. Az esemény lebonyolításán teljes mértékben

tükröződött, hogy egy jól működő egyesület megbeszélésén vehettem részt, melynek munkája

példaértékű.

51

Záró gondolatok

Szakdolgozatomban az oktatási innováció kérdésével foglalkoztam. Áttekintettem az

elmúlt tíz esztendő fejlesztési törekvéseit. Kiemelt figyelemmel vizsgáltam az Önfejlesztő

Iskolák Egyesületét, mely szervezet hatalmas szerepet játszik a hazai oktatásügy

fejlesztésének előmozdításában. Fő témám egy budaörsi középiskola, az Illyés Gyula

Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola innovációs törekvéseinek bemutatása volt.

Véleményem szerint az Illyés gyakorlatának vizsgálatán keresztül sikerült feltárnom azon

tényezőket, melyek sikeressé tesznek egy középiskolai innovációt. Ezen tényezők közé

tartozik az iskola vezetőségének és pedagógusainak nyitottsága, fejlődni vágyása. Szükséges

továbbá a kölcsönös bizalom, egymás meghallgatása. Nagyon fontos a pozitív minták

megfigyelése. Ha ezek a folyamatok megfelelően működnek egy intézményben, valószínűleg

sikeres fejlesztéseket tudnak végrehajtani, ami a diákoknak is hatalmas motivációt jelent mind

a tanulásban, mind pedig az iskolai életben való aktív részvételben. Úgy gondolom,

dolgozatom is bizonyítja, hogy az Illyés Gyula Gimnáziumban ezen tényezők teljes

mértékben pozitív módon valósulnak meg. Az iskola szép példája annak, hogyan kellene

működnie a mai magyar középiskoláknak és milyen fejlesztések szükségesek feltétlenül

ahhoz, hogy közoktatásunk sokkalta hatékonyabban tudjon működni.

52

Melléklet

I. Interjúk

I./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Árendás Péter, igazgató

1. Hogyan definiálná az innováció szót?

- egy működő rendszer működésében javulást szeretnénk elérni- új tényezők,

összefüggések, hatásmechanizmusok

- kisebb/ nagyobb

- újítás

→ általánosságban

2. Van- e valamilyen sajátossága az oktatási innovációnak?

- oktatásfilozófiailag, felfogásban, tartalomban, módszertanában, szervezésben,

kimenetszabályozás szerint

- 3 nagy csoport: oktatásfilozófiai, tartalmi, módszertani innováció

3. Mitől függ, hogy egy intézmény innovatív vagy konzervatív?

- gyakran kényszer hatására innoválnak /iskola létének fenntartása, előbbre

lépés, összevonás/- ez a leggyakoribb

- tanári, belső igényből fakadó – nagyon ritka

4. Az Illyés milyen típusú iskola?

- a kettő között, de sokkal inkább belső igény

- 1989. új épület, kedvező lehetőségek, külső segítség- akár minisztériumi

szinten is

- újítások: 0. évfolyam itt van legelőször

- 6 évfolyamos osztály

- szakképzések

- vizsgaközpont: ECDL, nyelvvizsga, EBCL gazdasági vizsgaközpont, kétszintű

érettségi vizsgaközpont

53

- elkötelezett tanári kar

- támogató fenntartó

- 15 db új tanterem

- mennyiségi, minőségi fejlődés

5. Milyen hagyományai vannak az iskolában az innovációnak?

- 1989. 0. évfolyam – ez jelentette az alapot

- innentől kezdve 2-3 évente:

i. 1994. 6 évfolyamos osztály

ii. szakképzési profilváltás

iii. felsőfokú szakképzés bevezetése

iv. nyelvvizsgaközpont, ECDL, EBCL

6. Van-e/ volt-e az innovációnak egzisztenciális oka, valamint melyek a főbb okok?

- legtöbb esetben kényszer

- az Illyésben is részben ez volt, kitörés keresése

- munkahelynövelés, presztízsnövelés főként a nyelvszakos tanárokat tekintve

/0. évfolyam/

- munkahelystabilizálás

7. Milyen területei voltak/ vannak az innovációnak és milyen elért eredmények?

- 3 csoport:

i. tartalmi: új tantárgyak, műveltségterületek

ii. módszertani

iii. oktatásfilozófiai- csak szabályzatokkal való szabályozás lehetetlen,

kompetencia alapú megközelítés kell

8. Mik a sikeres innováció feltételei, illetve mik a gátló tényezők?

- koncepciózus, elkötelezett vezetés

- a tagság elkötelezettsége

- kölcsönös bizalom egymás iránt

- + források, fenntartó hozzáállása, környezet támogató vagy nehezítő volta

- gátló tényezők: forráshiány, felkészületlen vezetés, tagság, felsővezetés

meggondolatlansága /pl.: kapkodás/

- ezek kihathatnak az innovatív intézményekre is /visszavesznek a tempóból/

9. Az Illyés történetében hogyan írható le az innováció dinamikája /mélypontok,

csúcspontok/?

54

- ha megvannak a feltételek /források, elkötelezettség, lendület…/- felfelé ívelő

szakasz- kezdetben

- jó, ha a tetőpont elnyújtott időben érvényesül

- de! hanyatlás valószínűleg lesz- ez ellen kell mindig újításokat tenni

- ez hatalmas energiát kíván /vezetéstől, pedagógusoktól/

10. Milyen a vezetés és pedagógusok viszonya az innovációhoz?

- vezetés feladata a koordinálás

- de tudni kell hogy hol a határ a pedagógusok tekintetében is /a vezetés

gyorsabban haladna mindig/

- ez az Illyésben egyensúlyban van

- a pedagógusok bármikor előállhattak/ állhatnak új ötletekkel

11. Milyen a szülők és a diákok hozzáállása?

- a szavak szintjén a szülők általában innovációbarátok, de gyakran nem látják át

- inkább hétköznapibb tényezőket vesznek figyelembe: továbbtanulási mutatók,

nyelvtanulási lehetőség, közlekedési elérhetőség…

- a diákok mélyebben átlátják, sokkal nyitottabbak az újításokra

- ha kiderül, hogy valami nem kellően kidolgozott- a diákok azonnal

visszaigazolnak

12. Hogyan jellemezhető a fenntartó hozzáállása?

- oktatáselkötelezett, kultúra elkötelezett stb.

- abszolút támogató

- hosszú évek óta így van ez

13. Hogyan látja az iskola jövőjét?

- rövid távon biztonságban /sokszoros túljelentkezés/

- de! 5-10 éves perspektívában kell gondolkodni, mire van szüksége a

fiatalságnak napi szinten

- hatalmas verseny az iskolák között, nagyon kevés gyerek, sok pedagógus

- állandó fejlődés, újítás szükséges

55

I./2. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Bothné Faragó Zsuzsanna, matematika és fizika szakos tanárnő

1. Hogyan definiálná az innováció szót?

- megújulás

2. Van- e valamilyen sajátossága az oktatási innovációnak?

- kölcsönösség a gyermekekkel

- más- más vélemények vannak róla

- személyre szabottság

3. Mitől függ hogy egy intézmény innovatív vagy konzervatív?

- igazgatótól nagymértékben függ

- ha bizalmat kap, akkor innovatívabb lehet

- egy demokratikus igazgató innovatívabb

- a tanárok mindenhol rendesek

- anyagiak- a pedagógusokat meg kell fizetni, hogy motiváltak legyenek

4. Az Illyés milyen típusú iskola?

- abszolút innovatív

- hatalmas fejlődés a várossal párhuzamosan

- demokratikus igazgatók

- 0. évfolyam, 6 osztályos gimnázium, szakközépiskola is

-szakképzési támogatás

- sokszínű az iskola

- partnernek tekintették az igazgatók a tanárokat

5. Milyen hagyományi vannak az iskolában az innovációnak?

- diákok- Innovációs Kupa /egy újítást kitalál/

i. pl.: iskolaújság, büfé, szociális segítés

- EGYOSZ koordinál

- tanárok: pályázatok figyelése, pl.: HEFOP /erre 1 tanár van/

- a fejlesztésekre kis csoportok alakulnak

- Illyés Napok

- anyagilag is támogatva van

6. Van-e/ volt-e az innovációnak egzisztenciális oka, valamint melyek a főbb okok?

- az újításoknál –több diák jöjjön

56

- megmaradjanak a munkahelyen

- tanárok 80%-a jól tanít, mégsem sikeres minden iskola

- marketing: ECDL, nyelvek

- jó hangulat

- célok: színvonal megmaradása, sokszínűség

7. Milyen területei voltak/ vannak az innovációnak, és milyen elért eredmények?

- diákok oldaláról is megvan, tanárok oldaláról is

- tanárok: szervezettekkel való kapcsolat /Önfejlesztők/

- külföldi kapcsolatok a diákoknak

- állandó konzultáció a tanárok között

8. Mik a sikeres innováció feltételei, illetve mik a gátló tényezők?

- gátló: forráshiány, kiégés, a diákok motiválatlansága, vezetés nem

demokratikus, nincs jó információáramlás

- jelenleg: Pedagógiai Műhely- pl.: az egyik pedagógus projektmódszerének

bemutatása, kettős osztályfőnökség

9. Az Illyés történetében hogyan írható le az innováció dinamikája /mélypontok,

csúcspontok/?

- 1980-as évek- meg akarták szüntetni

- sport – röplabdás osztályok, jó közösségi élet

- szakközépiskola beindítása

- 1989. új épület

- innovatív vezetés

- 0. osztály, 6 osztályos képzés- rohamos fejlődés

- 2000. körülig volt a csúcspont

- most is jó, de kicsit állóvíz

- szakképzési hozzájárulás rendkívül jelentős- felszereltség

10. Milyen a vezetés és a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

- vezetés abszolút innovatív

- amennyit bírnak a pedagógusok azt sikerül is megvalósítani

- a legtöbb tanár innovatív

- toleráns mindenki

- földrajzi szempont- közel van Budapest- ez veszélyes

11. Milyen a szülők és a diákok hozzáállása?

- pozitív

57

- gyerekek szeretik, bár van ellenpélda is /matekos beállítottságúak/

- 0. osztályt a szülők is fontosnak tartják

- sose kérdezték a szülőket, pedig meg kéne /elvileg benne van az IMIP -ben/

- jelzések: nem járnak panaszkodni

- tanárértékelés viszont van

12. Hogyan jellemezhető a fenntartó hozzáállása?

- segíti az iskolát, pedagógusok pótlékot kapnak

- Pedagógiai Nap –az önkormányzat előadókat hív meg különböző témákban

13. Hogyan látja az iskola jövőjét?

- remélhetőleg legalább olyan lesz, mint most

- bizonytalanság: igazgató, milyen személyiség lesz?

- pedagógus társaság kiöregedő, lesz-e aki tanít?

- lehet-e még újat kitalálni?

58

I./3. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Tollner József, matematika és fizika szakos tanár

1. Hogyan definiálná az innováció szót?

- újító tevékenység, modernizálás

2. Van- e valamilyen sajátossága az oktatási innovációnak?

- az oktatásbeli megújítások

- nyitott szemmel járni, fórumokat figyelni

- amit egy adott iskola jónak gondol, azt használja fel

- Illyés esetében inkább őket követik

3. Mitől függ hogy egy intézmény innovatív vagy konzervatív?

- vezető

- tantestület

- innovatívabb intézményben többet dolgoznak

- le lehet adni egy 20 éves óravázlatot is

4. Az Illyés milyen típusú iskola?

- a legtöbb területen innovatív

- napi 12-14 órát dolgoznak a pedagógusok- többet, mint máshol

5. Milyen hagyományai vannak az iskolában az innovációnak?

- 0. évfolyam- elsők között

- tanórán kívüli foglalkozások: Illyés Napok /név története/

- nagyon jó légkör, a diákok szeretnek ide járni és jól is tanulnak /egyensúly/

- „Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében”

6. Van-e/ volt-e az innovációnak egzisztenciális oka, valamint melyek a főbb okok?

- muszáj volt, hiszen mélyről indultak, kezdetben kevés diák volt

- most a jók között ötszörös túljelentkezés

- tudta az iskola, hogy vonzóvá kell tenni magát

- pl.: 6 évfolyamos képzés igénnyé vált

- szakközépiskola, 13. és 14. évfolyam

- vonzóvá tétel

7. Milyen területei voltak/ vannak az innovációnak, és milyen elért eredmények?

- tantárgyakon belül is

- sajátos módszertan a változó körülmények függvényében

59

- pl.: kétszintű érettségi- tanítani is mást kell

- lásd fentiek

8. Mik a sikeres innováció feltételei, illetve mik a gátló tényezők?

- külső kényszer- elvárás szülőktől, diákoktól, vezetőktől

- gát itt alig van

i. lehet: önkormányzat, pénztelenség, vezető, szülő

- itt a fenntartó szabad kezet ad, mindenki pozitívan áll hozzá az újításokhoz

9. Az Illyés történetében hogyan írható le az innováció dinamikája /mélypontok,

csúcspontok/?

- szerkezeti változások –fent leírtak

- pl.: 6 évfolyamos, 0. évfolyam

- innovatív igazgatók

10. Milyen a vezetés és a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

- jó kapcsolat

- persze nem mindig, de a bekerülő emberek is átveszik aztán

- igazgató nem nagyon határoz meg feladatokat, de mégis érzik a pedagógusok a

feladatukat

- nem erőltet senkire olyat, amit nem szeretne, nincs kényszer

- mindenki azt csinálja, amiben erős

- pl.: kevesen akarnak osztályfőnökök lenni

11. Milyen a szülők és a diákok hozzáállása?

- szülőknek fontos: felsőoktatásba bekerülés

- aztán érezze jól magát a gyermek

- szülőin kiderül, hogy szeretik hogy sokszínű az iskola

- a diákok kiismerik az iskolát

- bolondballagás- igazi búcsú

- hagyományok

- Illyés Napok- szívesen részt vesznek benne

12. Hogyan jellemezhető a fenntartó hozzáállása?

- pozitív

- segíti az iskolát

- de! önerőből is fejlődnek /szakképzési hozzájárulás- technikai eszközök/

13. Hogyan látja az iskola jövőjét?

- nagyon jó

60

- most sem dőlnek hátra a gyerekhiány miatt

- iskolaszerkezeti előny már nincs/ mindenhol van már 0. évfolyam/

- tapasztalatuk viszont van

- jó gyerekek vannak

61

I./4. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Árendás Péter, alapító tag

1. Miért éppen1996-ban érezték szükségét az egyesület létrehozásának?

- Soros Alapítvány programja /1995. NAT, 1997-re pedagógiai program, helyi

tanterv/

- 1996. október: iskolánként egy 3 fős csapat /1 vezető, 1 pedagógus, 1 diák/

továbbképzésen vesz részt /tartalmi szabályozás, csapatépítés/

- 50 iskolában jelölnek 3 főt

- → 50 iskolában született meg a pedagógiai program és a helyi tanterv, ezek

jelentették a mintát a többi iskola számára

- Önfejlesztők: Baja, III. Béla Gimnázium –spontán módon megalakulnak,

annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a közös munka, az egymástól való

tanulás → 12 éve hatékonyan működik

- nagyobb csomópontok:

i. pedagógus- értékelés

ii. minőségirányítás

iii. kétszintű érettségi

iv. kompetencia alapú oktatás

- úttörők: IMIP megírásában

- → ez társadalmi munka

- ma 120 iskolából áll az egyesület

2. Kik voltak az alapító tagok?

- 50 iskola – 150 emberrel

- elnökség: Kovács Géza, Sipos János, Gaál Ferenc, Árendás Péter /ma is

elnökségi tag: Kovács, Sipos, Árendás/

- + újabb tagok: pl. Nagy Kálmán /kollégiumok által/

3. Hogyan jutottak el a PP és a HT kérdéskörétől a mai széles profiljukhoz?

- heti 40 óránál inkább az innovatívabb intézmények innovatív pedagógusai

dolgoznak többet /kevesen vannak/

- Soros pályázat- ezek a fejlődni „vágyó” intézmények indultak el

- „az iskola a legkompetensebb abban, hogy beleszóljon a saját életébe”

- együttműködés az intézmények között

62

- rendszerváltás óta az összes oktatási minisztérium együttműködött az

egyesülettel

4. Módosult-e az eredeti cél, és ha igen, akkor hogyan?

- egy szervezet sorsa általában: a tetőpont után hanyatlás, visszafejlődés – ennek

megakadályozásáért újabb és újabb célok szükségesek

- az alapvető cél nem módosult: beleszólás az oktatás főbb csomópontjaiba /ez a

sztenderd cél/

- a közoktatás eleve hozza az új feladatokat a változások által

5. Mennyire nyitottak az intézmények az egyesülethez való csatlakozás tekintetében?

Van ebben különbség a különböző típusú iskolák között?

- az egyesület nem hirdeti magát, de nyitott, így a tagok állandóan cserélődnek

- a tagok között van: elitgimnázium, kisközségi általános iskola, óvoda és

kollégium is

- az alapító intézmények fele ma is tag

- nincs nagy fluktuáció

- azért van híre az Önfejlesztőknek- rendezvények, minta dokumentumok

6. Az egyesületnek milyen érdekei fűződnek a tagtoborzáshoz? A tagintézményeknek

miért „éri meg” csatlakozni?

- szerény anyagi előny, egy pályázatnál pozitívum, ha sokan pályáznak

i. 2003. JÖN /Junior Önfejlesztők/ – 50 iskolás projekt /létrehozzák az

IMIP -jüket/

ii. → pályázatokhoz való könnyebb hozzáférés

- legnagyobb érték → hatalmas szellemi kincs, ha egy iskola tudja alakítani saját

programját

i. hasonló iskolák tudnak egymásnak segíteni /dokumentumcsere,

szakvélemény ingyen/

ii. → kölcsönös segítségnyújtás rövid időn belül

- az iskolának ez presztízst jelent

i. lehetőség megmutatni az intézményt

ii. fontos döntésekben való részvétel

iii. → egyedül sokkal nehezebb lenne

7. Hogyan és hol menedzseli magát az egyesület?

- jó kapcsolat a mindenkori oktatási kormányzattal

63

- minden országos konferencián, fórumon képviselteti magán az egyesület,

amire fel is kérik őket

- 13 régón fejtik ki „hatásukat” – közvetlenebb kapcsolatok, mint országosan –

napibb kapcsolattartás, információáramlás

8. Milyen innovációs törekvéseket kezdeményeztek?

- pedagógiai program, helyi tanterv, intézményi minőségirányítási program,

pedagógiai értékelési rendszer → úttörők

- jelenleg: tanárképzés → gyakorló félév, mentorálás tartalommal megtöltése

- Comenius Program II.→ 120-ból 20 iskola egyesületi tag

→ csomópontok

9. Mik a tervek a jövőre nézve?

- szervezeti kérdés:

i. hogyan lehet 12 év után létező, élő hálózatként működni?

1. kevés a formális, sok az informális dolog

2. jelentősek a belső föllángoló igények, ezek tartják életben a

hálózatot

3. bürokratikus apparátus nélkül működnek

→ ezt kell megőrizni

- tartalmi kérdés:

i. kompetencia alapú képzés

1. tisztábban, megfoghatóbban kellene kezelni

2. valóban jusson el a tantervek világába

3. jelenjen meg a tanárok napi gyakorlatában

- ennek része: felnőttképzés- kevés a jó továbbképzés, átképzés

+kevesen vesznek részt benne

+ tanárképzés:

- fontos a gyakorló iskola megfelelő kapacitása

- gyakorlat -orientáltabb legyen

- 4-5-ször több gyakorlóhely kellene

- ezen iskolák működésének kidolgozása

- mentortanárok pontos teendőinek precíz kidolgozása

10. Miért olyan kevés az innovatív oktatási intézmény ma Magyarországon?

- egy nagy rendszer mindig ellenáll a változtatásnak

64

- fenn akarja tartani a beállt egyensúlyt

- félnek a változástól

- iskolák, munkaközösségek, tanárok szintjén is beálltak egy

„energiaminimumra”

- ennek lehetnek külső okai is: egy kis településnél- túlélésre játszás

- a szereplőket érdekeltté kell tenni

i. világos jövőkép, célok által

ii. vita során kell megbeszélni

iii. át kell, hogy lássák a változásokat

- nem voltak koherensek a célok és az eszközök, ezért a pedagógus társadalom

nagy része inkább kivárt/ kivár

- a rendszer hibája is – rengeteg a változtatás

- pontos célok kellenek

65

I./5. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Dr. Kovács Géza, alapító tag

1. Miért éppen 1996-ban érezték szükségét az egyesület létrehozásának?

- 1985-ben indult el egy folyamat- jó időszak az oktatásban /új iskolatípusok: 6 és

8 osztályos, új programok

- Soros pályázata- önfejlesztés /a Baltikumból indult/- az iskola önálló, autonóm

szakmai műhely

- 50 iskolából 3 fő felkészítése

- az 50 iskolából jó közösség lett /5 csoport 10-10 fővel/

- az ő csoportjuk- 10 iskola- maradjanak együtt

- végül 48 iskola döntött úgy hogy jöjjön létre az egyesület

- alapgondolat: az iskola nem lehet központilag vezérelt

- napjainkra ez romlott

- az iskolára 1 szabályzat kell, hogy vonatkozzon: a magyar alkotmány-

mindenkinek joga van a tanuláshoz

- a tanárképzésben nem indult meg az önfejlesztés

- kifejezetten szakmai szervezet, politikától mentes- több évtizedre szól a

működésének kialakítása

2. Kik voltak az alapító tagok?

- bajai konferencia- mind a 48 iskola részt akart venni

- még aznap: közgyűlés, elnökség, működés, tagdíj stb. meghatározása

- azóta cserélődnek a tagok

3. Hogyan jutottak el a PP és a HT kérdéskörétől a mai széles profiljukhoz? Módosult-e az

eredeti cél, és ha igen, akkor hogyan?

- eredeti cél: önfejlesztés- az iskola autonóm, önjáró szervezet

- saját tanterv írására pályázat- 10 iskola

+ pedagógiai program, ami akkor még szinte ismeretlen

- továbbképzések tartása más iskoláknak a tanterv, pedagógiai program írásáról

- fontos, hogy mindig az aktuális kérdésekkel foglalkozzanak- évente 2

konferencia /előadók szinte minden szakterületről, akadémikusok szívesen jöttek/-

szakmai kapcsolatok teremtése

- iskolák egymás közti kapcsolata, szakmai problémák segítése

- „mindenhol ott vagyunk”

66

4. Mennyire nyitottak az intézmények az egyesülethez való csatlakozás tekintetében? Van

ebben különbség a különböző típusú iskolák között?

- az oktatás egy egységes rendszer

- falusi általános iskola, városi óvoda, szakképző intézet, gimnázium- minden

iskolatípus, nincs különbségtétel

- minél súlyosabb a probléma egy iskolában, annál jobb pedagógust igényel a

megoldás

- átjárhatóság

- nem igaz, hogy az elit iskolákat tömörítik, elitek az iskolák a jó szakmai

felkészültség szempontjából

- egy problémásabb iskolába kell a nagyobb szaktudás

5. Az egyesületnek milyen érdekei fűződnek a tagtoborzáshoz? A tagintézményeknek miért

„éri meg” csatlakozni?

- intézmény: szakmai körökbe ismertté válásban

- egyesület: a gondolkodásmód terjesztése

- jelenleg az egész országban

-a tagdíjat csak szakmai dolgokra költik az iskolákban, honorárium senkinek nem

jár

→ ez az érdekek találkozása

6. Hogyan és hol menedzseli magát az egyesület?

- kapcsolat a mindenkori oktatási miniszterrel, államtitkárokkal rendszeres

kapcsolattartás

- szakmai szervezetek, szakszervezet, MTA

- konferenciák, publikációk

- lehetőségek teljes kihasználása

- iskolaigazgatók, vezetőség mindenhová „magával viszi” az egyesület

szellemiségét

- jelenleg a Közneveléssel közös munka: az idei évben minden héten az

egyesülettel készített interjúk is megjelennek

7. Milyen innovációs törekvéseket kezdeményeztek?

- pedagógiai program

- 50 iskolának minőségbiztosítási program elkészítése, területi felkészítéseknél

- új érettséginél- minden szaktárgy bizottságában volt tagjuk

67

- mentorképzés

- etikai kódex- a sok adminisztráció helyett

- tehát szakmai megmozdulásoknál ott vannak

- küzdelmet is jelent- mindenki érteni akar az oktatáshoz

8. Mik a tervek a jövőre nézve?

- a hagyományos szakmai programok mellett, területi tevékenységek erősítése

- pl.: 1 napos programok vannak

-még jobban beépülni a szakmai szervezetekbe, pedagógusképzésbe

- az oktatás akkor jön ki a gödörből, ha képes lesz önálló munkára

- pedagógusképzés: 25-30 iskola, mely fogadja a végzős pedagógusokat

- ne az egyetemek végezzék ezt, hanem kiváló iskolák, pedagógusok

- egy jó rendszer legyen

- oktatás: nem a legnehezebb esetekhez /iskolákhoz/ kerülnek a legjobb

pedagógusok sajnos

- gyakorlat fontossága- tudják a szakemberek, hogy egyáltalán mi folyik egy

iskolában

- nagy küzdelem- az egyetemek másképp gondolják

- tehát: szakmai megújulás segítése

9. Miért olyan kevés az innovatív oktatási intézmény ma Magyarországon?

- financiális feltételek

- nincs meg a szakmai előrejutás feltétele, nem érdeke az iskolának, hogy jó

képességű szakemberei legyenek- úgyis elmenne, mert keveset keres

- nehezen mutatható ki az eredmény- beszürkülnek a pedagógusok

- ranglétrán úgysem halad előre

- példa a neveléstörténetből: két világháború között egyetemi tanárok tanítottak-

tudták a gyakorlatban mi történik

- szakmai cím szerzése maradásra inspirálja- fizetés- ne menjen egyetemre, ahol

nincs funkciója

- ez változzon meg

- ne legyen elszürkülés

- pezsgő munka- cikkírás, tanulmányok, fokozatszerzés

- ne szóljon bele akárki

68

II. Interjúk rendszerezése a fő kérdéskörök szerint

II./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI:

3 fő kérdéskör:

a. az innovációról általában – az oktatási innováció definíciója, feltételei, okai

b. az innováció története, területei, hagyományai

c. innováció és az iskolával kapcsolatban álló személyek – diák, pedagógus, vezetés, fenntartó

Árendás Péter

/igazgató/ Bothné Faragó Zsuzsanna

/matematika, fizika/ Tollner József

/matematika, fizika/ a. - kisebb-nagyobb újítások

- egy működő rendszer fejlesztése - 3 nagy csoport: oktatásfilozófiai, oktatás tartalmi, oktatás módszertani innováció - elkötelezett vezetés, tagság - kölcsönös bizalom - források, fenntartó hozzáállása, környezet támogató vagy nehezítő volta - gyakran kényszer hatására, ritkábban belső igény /Illyés/ - kitörés, munkahelystabilizálás

- megújulás - kölcsönösség a gyerekekkel - személyre szabottság - megfelelő forrás, motivált tanárok és diákok, demokratikus vezetés, jó információáramlás - egzisztenciális okok- munkahely, több diák - színvonal fenntartása, sokszínűség - megfelelő marketing

- újító tevékenység, modernizálás - nyitottság, pozitív minták keresése - sokszor külső kényszer, elvárás, fennmaradás - egzisztenciális okok az Illyésben is voltak - az iskola vonzóvá tétele

b. - 1989. új épület - új iskolaszerkezet /0. évfolyam, 6 osztályos képzés/ - vizsgaközpont /ECDL, EBCL, nyelvvizsga/ - továbbképzés - elnyújtott tetőpont- állandó újítások

- 1989. új épület, fejlesztések - sport osztályok - 0. évfolyam, 6 osztályos képzés, szakközépiskola, szakképzés - pályázatok figyelése - külföldi kapcsolatok - Önfejlesztő Iskolák Egyesülete - diákok- Innovációs Kupa

- szerkezeti változások: 0. évfolyam, 6 osztály szakközépiskola, szakképzés - sajátos módszertan - Illyés Napok, „Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében”

69

- EGYOSZ - Illyés Napok

c. - lehet belső, tanári igény - elkötelezett tanári kar - a vezetés feladata a koordinálás, lehetőségadás a pedagógusoknak - támogató fenntartó - szülők kevésbé látják át - diákok rendkívül nyitottak

- a pedagógusok mindenhol „rendesek”, igazgatótól függ - kapjon bizalmat az igazgató - Illyés- mindkét fél innovatív - szülőket még nem kérdezték - a gyerekek kevés kivétellel /matekosok/ szeretik - fenntartó segíti az iskolát

- innovatív vezetés, pedagógusok - az igazgató nem erőltet semmit a tanárokra, nem határoz meg feladatokat, mégis mindenki a maximumot hozza - a fenntartó szabad kezet ad - a szülők, diákok szeretik, hogy sokszínű az iskola, bár szülőknél még nem ez az elsődleges szempont az iskolaválasztásnál

70

II./2. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete

3 fő kérdéskör:

a. az egyesület létrehozásának körülményei /előzmények, okok, az alapítás/

b. Önfejlesztők a magyar oktatásban /kapcsolat az intézményekkel, tagok, a közös munka/

c. az egyesület munkája /célok, eddig elért eredmények, jövőbeli tervek/

Árendás Péter /alapító tag/ Dr. Kovács Géza /alapító tag/

a. - 1996 Soros Alapítvány programja – 50 iskolából 3 fő /NAT, pedagógiai program, helyi tanterv/ - Önfejlesztők: Baja, III. Béla Gimnázium – spontán megalakulás - elnökség: Kovács Géza, Sipos János, Gaál Ferenc, Árendás Péter /ma is elnökségi tag: Kovács, Sipos, Árendás/ + újabb tagok: pl. Nagy Kálmán /kollégiumok által/ - ma 120 iskolából áll az egyesület

- 1985-ben indult el egy folyamat- jó időszak az oktatásban /új iskolatípusok: 6 és 8 osztályos, új programok/ - 1996. Soros pályázat- önfejlesztés- az iskola önálló, autonóm szakmai műhely - 50 iskolából 3 fő felkészítése- pedagógiai program, helyi tanterv - bajai konferencia- maradjanak együtt!- létrejött az egyesület - az iskolára egy szabályzat kell, hogy vonatkozzon: a magyar alkotmány- mindenkinek joga van a tanuláshoz, nem lehet központilag vezérelt - kifejezetten szakmai szervezet, politikától mentes- több évtizedre szól a működésének kialakítása - tagok cserélődnek

b. - nyitottak, a tagok cserélődnek - a tagok között van: elitgimnázium, kisközségi általános iskola, óvoda és kollégium is - van hírük- rendezvények, mintadokumentumok - előnyök - pályázatokhoz könnyebb hozzáférés, fontos döntésekben való részvétel, az iskoláknak presztízs, saját program kialakításának lehetősége, kölcsönös segítségnyújtás

- tagok: falusi általános iskola, városi óvoda, szakképző intézet, gimnázium- minden iskolatípus, nincs különbségtétel - az egész országot lefedik - átjárhatóság fontossága - egy problémásabb iskolába kell a nagyobb szaktudás - előnyök: a gondolkodásmód terjesztése, az intézmények szakmai körökben ismertté válhatnak

71

c. - rengeteg munka - fejlődni akarás - mindig új célok, kevés formális tényező a hanyatlás megelőzésére - alap: legyen beleszólásuk az oktatás főbb csomópontjaiba - „az iskola a legkompetensebb abban, hogy beleszóljon a saját életébe” - együttműködés az intézmények között - együttműködés a mindenkori oktatási miniszterrel - nagyobb csomópontok: pedagógiai program, helyi tanterv, pedagógus-értékelés, minőségirányítás, kétszintű érettségi, kompetencia alapú oktatás - minden országos konferencián, fórumon képviselteti magán az egyesület, amire fel is kérik őket - 13 régón fejtik ki „hatásukat” – közvetlenebb kapcsolatok, mint országosan – napibb kapcsolattartás, információáramlás - jelenleg: kompetencia alapú képzés- jelenjen meg a tanteremben- tanárképzés- mentorálás - az iskolák ne álljanak be egyfajta „energiminimumra”, legyenek érdekeltek, ne kelljen a túlélésre játszani, pontos célok kellenek, ne legyen annyi változtatás

- eredeti cél: önfejlesztés- az iskola autonóm, önjáró szervezet - saját tanterv írására pályázat- 10 iskola +pedagógiai program, ami akkor még szinte ismeretlen - továbbképzések tartása más iskoláknak a tanterv, pedagógiai program írásáról - minőségirányítás - új érettségi - fontos, hogy mindig az aktuális kérdésekkel foglalkozzanak- évente 2 konferencia /előadók szinte minden szakterületről, akadémikusok szívesen jöttek/- szakmai kapcsolatok teremtése - iskolák egymás közti kapcsolata, szakmai problémák segítése - „mindenhol ott vagyunk” - kapcsolat a mindenkori oktatási miniszterrel, államtitkárokkal rendszeres kapcsolattartás - szakmai szervezetek, szakszervezet, MTA - konferenciák, publikációk - lehetőségek teljes kihasználása - jelenleg a Közneveléssel közös munka: az idei évben minden héten az egyesülettel készített interjúk is megjelennek - jövőben: tanárképzésben nem indult meg az önfejlesztés - pedagógusképzés – jó gyakorlóhelyek - a szakemberek tudják azt is, hogy az iskolákban mi zajlik - etikai kódex- adminisztráció helyett - ne hátráltasson a pénzhiány - a kiváló szakemberek maradjanak a középiskolákban - ne legyen elszürkülés - ne szólhasson bele akárki az oktatásba

72

Irodalomjegyzék

- Dobos Krisztina/2002/: Az innováció= Új Pedagógiai Szemle, Tanulmányok, 9., 38-48.p

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-09-ta-Dobos-Innovacio

- Földes Petra: Innovatív iskolák Magyarországon.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-foldes-innovativ

- Százdi Antal/1999/: Szakmai fejlesztés az iskolában= Új Pedagógiai Szemle, Tanulmányok,

6., 69-85.p

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-06-ta-Szazdi-Szakmai

- Rend és rendezetlenség az iskolai innovációban – Pódiumbeszélgetés az OKI –konferencián-

részletek/2003/= Új Pedagógiai Szemle, Nézőpontok, 2., 65-73.p

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-02-np-Schuttler-Rend

Egyéb felhasznált oldalak, dokumentumok:

1 Oktatási Minisztérium honlapja, http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1673

2 Év eleji bemutató a leendő diákoknak és szüleiknek /Illyés Gyula Gimnázium és

Közgazdasági Szakközépiskola/

3 Egy tanév értékelése /Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, 1999./

4 Bemutató az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéről /Minőségbiztosítási Konferencia, Szeged,

2003./

73

Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet nyilvánítani konzulensemnek, Dr. Szivák Judit tanárnőnek, aki értékes

hozzászólásaival segítette a dolgozat elkészülését.

Köszönet illeti továbbá a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

pedagógusait, köztük Árendás Péter igazgató urat, Bothné Faragó Zsuzsanna tanárnőt,

Tollner József tanár urat, valamint az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének alapító tagját, Dr.

Kovács Géza tanár urat, akik szívélyesen rendelkezésemre álltak, és megosztották

tapasztalataikat szagdolgozatom témájával kapcsolatban.