Upload
nyuszika1961
View
50
Download
2
Embed Size (px)
Citation preview
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar,
Pedagógia szak
Innovációs törekvések az iskolában Esettanulmány egy középiskola fejlesztéseiről
Készítette: Témavezető:
Sztrelcsik Eszter Dr. Szivák Judit, egyetemi docens,
Neveléstudományi Intézet
Budapest, 2009.
2
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................... 2 BEVEZETÉS.................................................................................................................................. 3 AZ ISKOLAI INNOVÁCIÓRÓL ÁLTALÁBAN .................................................................................... 5
Az innováció meghatározása............................................................................................. 5 Az innováció fajtái ............................................................................................................ 7 A fejlesztések és a résztvevők........................................................................................... 9 A fejlesztések folyamata ................................................................................................. 11
A HAZAI INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK .......................................................................................... 14 Egy kis bevezetés ............................................................................................................ 14 Pályázatok, fejlesztések az elmúlt években..................................................................... 16 Összefoglaló .................................................................................................................... 34
EGY INNOVATÍV KÖZÉPISKOLA – ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, BUDAÖRS .................................................................................................. 37
Bemutatkozás .................................................................................................................. 37 Innovatív célok................................................................................................................ 38 Háttér ............................................................................................................................... 39 Iskolaszerkezet ................................................................................................................ 39 Vezetési szerkezet ........................................................................................................... 40 Értékelés, minőségbiztosítás ........................................................................................... 40 A pedagógiai program értékelése .................................................................................... 41 A nevelő-oktató munka átfogó értékelése ....................................................................... 41 A tanárok minősítése....................................................................................................... 41 Az innováció értékelése .................................................................................................. 42 Az elkészült interjúk........................................................................................................ 42 Rövid összegzés .............................................................................................................. 45
AZ ÖNFEJLESZTŐ ISKOLÁK EGYESÜLETE .................................................................................. 46 Rövid bemutatás.............................................................................................................. 46 Régióközpontok .............................................................................................................. 46 Az egyesület céljai .......................................................................................................... 47 Az interjúk....................................................................................................................... 48 Tapasztalataim................................................................................................................. 50
ZÁRÓ GONDOLATOK.................................................................................................................. 51 MELLÉKLET............................................................................................................................... 52
I. Interjúk......................................................................................................................... 52 I./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Árendás Péter, igazgató ....................... 52 I./2. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Bothné Faragó Zsuzsanna, matematika és fizika szakos tanárnő .............................................................................................. 55 I./3. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Tollner József, matematika és fizika szakos tanár ............................................................................................................ 58 I./4. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Árendás Péter, alapító tag ........................... 61 I./5. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Kovács Géza, alapító tag ............................ 65
II. Interjúk rendszerezése a fő kérdéskörök szerint......................................................... 68 II./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI .............................................................. 68 II./2. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete ..................................................................... 70
IRODALOMJEGYZÉK................................................................................................................... 72 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................................................... 73
3
Bevezetés
Szakdolgozatom témája a magyarországi közoktatásban véghezvitt innovációs
törekvések az elmúlt tíz esztendő tekintetében. Értekezésem betekintést kíván nyújtani az
ebben az időszakban lezajlott fejlesztésekbe, újításokba.
Különböző, az iskola világának jobbá tételére hivatott pályázatok kerülnek
bemutatásra, középpontba helyezve egy középiskolát, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumot
és Közgazdasági Szakközépiskolát. Emellett kiemelt figyelemmel vizsgálom az Önfejlesztő
Iskolák Egyesületét, mely a hazai oktatási innováció fontos szereplője.
Véleményem szerint ez egy rendkívül érdekes és egyben izgalmas téma, mely
napjainkban fontos szerepet kell, hogy betöltsön akár a mindennapi ember köztudatában is.
Soha nem volt még ugyanis olyan léptékű az emberi fejlődés, mint az új évezredben. Ez
természetesen az oktatásban is érezteti hatását. Megjelentek azok az új módszerek, melyeket
korábban- a 20. század kezdetétől- csupán az alternatív pedagógiák tudhattak sajátjuknak,
mára viszont egyértelművé vált, hogy a mindennapos oktatásban is alkalmazni kell őket.
Mindemellett a számítógép térnyerése, a technika ilyen irányú fejlődése óriási hatást
gyakorolt az osztálytermi munkára, legyen szó közoktatásról vagy felsőoktatásról. Az
információs- kommunikációs technológiák /IKT/ adta lehetőségek szükségszerűsége
vitathatatlan.
A pedagógia tudományának tehát elengedhetetlen sajátosságává vált az állandó
fejlődés, megújulás. Ez a tény az egyetemen eltöltött éveim során tudatosult bennem, aminek
hatására mindenképpen ezzel a témával szerettem volna foglalkozni a szakzáró
dolgozatomban. Tapasztalataim szerint mai a magyar közoktatás még kevésbé ismerte fel az
állandó megújulás szükségességét. Talán ezért is döntöttem úgy, hogy ezzel a rendkívül
fontos témával szeretnék foglalkozni. Elhatározásomban az is megerősített, hogy
megismertem az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét, mely szervezet munkáját, elveit követendő
példának tartok. Úgy döntöttem, behatóbban meg szeretném ismerni az egyesületet. Ugyanez
az elhivatottság jellemzi a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumot is, ahol az utolsó félévi 40 órás
gyakorlatomat töltöttem. Úgy vélem ez alatt az idő alatt sikerült mélyebben megismernem az
iskola működését, és elmondhatom, hogy véleményem szerint minden magyar középiskolának
hasonló módon kellene működnie.
4
Esettanulmányomban tehát egy intézmény /Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI/
gyakorlatán keresztül vizsgálom mindazon feltételeket, melyek sikeressé tesznek egy iskolai
innovációt. Olyan tényezőket vetek fel, mint a vezetőség és a pedagógusok fejlesztésekhez
való hozzáállása, a közös munka összehangoltsága, az új módszerek iránti nyitottság és azok
alkalmazása, a pozitív példák megismerése iránti igény, vagy a szülők és a diákok reakciói.
Ezen pontok feltárásával véleményem szerint részletesen bemutathatóak egy innovatív
középiskola hatékony működésének feltételei.
5
Az iskolai innovációról általában
Az innováció meghatározása:
Az innováció szó a német Schumpetera nevéhez fűződik, aki 1910-ben megjelent
cikkében a gazdasági fejlődés kapcsán említette azt. Később más tudományterületek- így a
pedagógia is- átvette a kifejezést. Az iskola világában a gyakorlatban megvalósult pedagógiai
újítások létrehozásának, elterjesztésének gyakorlatára utal. Fontos megemlíteni, hogy ezek a
változások mikroszinten zajlanak. /Százdi, 1999/
Napjainkra bebizonyosodott, hogy fejlesztések nélkül az oktatás már nem működhet
hatékonyan. A korral való haladás minden tudományterület fennmaradásának feltétele, így a
pedagógiáé is. Mivel az oktatás optimális működése társadalmi érdek, így kiemelten fontos,
hogy igazodni tudjon a változó elvárásokhoz, a társadalom képzési igényeihez.
Az innováció kategóriáját úgy lehet konkrétabban meghatározni, ha az innovációt és
a reformot együtt értelmezzük. Az innováció definíciója tehát az alábbi összetevők által jön
létre:
Az első definíciós összetevő – amely mindkét kategóriának közös eleme – a
tényleges vagy vélt valósághoz való viszony. Ez pedig a változás, változtatás
különösebb tartalmi jelző nélkül.
A második összetevő, amely szintén közös lehet, a változás, változtatás célja:
a fejlesztés. Vagyis az a tudat és szándék, hogy a változtatás pozitív
értelemben befolyásolja az éppen fennálló gyakorlatot.
A harmadik, esetleg eltérő összetevő arra ad választ, hogy milyen irányúak,
irányultságúak a változások. Az innováció döntően alulról- oldalról induló,
fejlesztést indukáló változtatás. Indulhat felülről is, de nem ez a jellemző. A
reform ezzel szemben legtöbbször felülről lefelé irányuló, tételezhetően
valamilyen fejlesztést célzó változtatás.
A negyedik összetevő a fejlesztő változtatást megfogalmazó intézmény
típusa, jellege. Reform esetében dominánsan a hatalmi pozícióban lévők, a
vezető adminisztráció fogalmazza meg. Az innovációt ezzel ellentétben
a J. A. Schumpeter /1883- 1950/, osztrák közgazdász, szociológus
6
inkább a valós folyamatokhoz jóval közelebb álló személyek, szakmai
intézmények kezdeményezik.
Az ötödik összetevő a különböző jellegű változtatások befolyásolási szintje.
Ez a reform esetében általában a rendszer egésze vagy annak a rendszerszerű
működés szempontjából releváns összetevői. Az innováció ezzel ellentétben
valamely szakmailag jól megfogható, kellően definiált részterületet, bizonyos
meghatározott célcsoportot érintő változtatási szándék vagy konkrét
módszertani kérdés körül vetődik fel.
A hatodik összetevő a változtatások „intézményesülése”. A reformparadigma
esetén ez a „célkitűzés– hatósági értékelés– bevezetés mozzanatok”
egymásutánjaiban szerveződik. Az innováció inkább a „felvetődik–
kigondolódik– terjed” evolúció mentén írható le.
A hetedik, igen lényeges szempont, hogy a két mechanizmusban milyen helyi
értéke van a folyamatnak. Az innováció sui generisb eleme, ha úgy tetszik a
lelke, a folyamat, a terjedés. A reform esetében ez kevésbé lényeges
definíciós elem. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a folyamat inkább egy
korábbi állapot határozott irányú megváltoztatása.
A nyolcadik összetevő a „hálózat”, vagyis az a közeg, ahol a változtatás
hatni kíván. A reform során a folyamathoz hasonlóan ez kevésbé hangsúlyos
elem. A hálózat, a célkitűzés által befolyásolni kívánt terület általában a
rendszer maga. Innováció és hálózat egymást kölcsönösen feltételező
kategóriák. A változtatás létezési formája az innovációt támogató, kipróbáló,
terjesztő, fejlesztő egyének, intézmények összessége, vagyis a hálózat.
A kilencedik összetevő a partnerség, az interakció. E nélkül nincs innováció,
pontosabban, ami van, az nem az, legfeljebb egy mindenki ellenére – vagy
ami talán ennél rosszabb – mindenki feje fölött vagy a többség
érdektelenségével kisírt, bevezetett reform.
A tizedik összetevő a kötelezőség. Az innováció esetében a változtatást a
sikeresség, a hasznosság, vagyis az eredmény legitimálja, míg a reformot
többnyire hatósági, adminisztratív döntés indítja el, és felelősségre vonással
történő fenyegetés jár az azonosulás elmaradása esetén.
b sajátos, különleges, egyedi /lat/
7
A tizenegyedik – itt utolsóként említendő – összetevő az értékelés, mely az
innováció esetében szinte folyamatosan történik. A fejlesztő alkalmazkodásra
jellemző változtatás esetében ez nem is történhet másként. Az innovációt
többnyire nem valamilyen „szabványnak” való megfelelés alapján értékelik,
hanem az alkalmazó sikerei által, általában egyénileg, de mindig a hálózatba
visszacsatoltan.
A reform értékelése általában attól függ, hogy milyen horderejű a változtatás, illetve
miként szerveződik meg vele szemben számottevő, politikailag is releváns erő. Ennek tipikus
példája az egymást követő kormányok gyakorlata, amely a politikai értékrend változása
esetén még látványosabb „értékelő” változtatást von maga után. /Dobos, 2002, 38- 48.p/
Az innováció fajtái:
Környezeti változások hada kényszeríthet ki innovációs stratégiát. Napjainkban az
egyre csökkenő gyermeklétszám miatt, szinte harc folyik az iskolák között a diákokért. Ha
egy intézmény meg akarja tartani pozícióját lehetséges lépések lehetnek: a pedagógiai kínálat
bővítése, megerősítheti valamelyik szakmai területet: például új tagozatot indíthat, bevezetheti
egy új idegen nyelv oktatását és számos más újítást alkalmazhat. Folyamatosan fejleszteni kell
a szakmai munkát, figyelemmel kell kísérni a közoktatási tendenciákat, a szakképzési,
felsőoktatási irányokat, a munkaerő-piaci elvárásokat.
Az iskolai élet sokféleségéből adódóan a pedagógiai innováció több területen
érvényesülhet. Ha az innováció potenciális alanyait vesszük sorba, akkor lényegében három
szintet különíthetünk el:
az iskola egészét, mint szervezetet, amely nyílt, dinamikus, kommunikatív
rendszerként, folyamatosan információt cserél a vele kölcsönhatásban álló
környezetével;
az iskola valamelyik szegmensét, közösségét, mint szervezeti egységet,
amely tagolt része a rendszernek;
valamint a mindezek alapjául szolgáló pedagógust /egyént/, aki
innovátorként mindkét szintben meghatározó szerepet tölt be, de önállóan is
8
lehet alanya innovatív tevékenységnek, mint a rendszer célmegvalósító,
feladatellátó eleme.
A szakmai fejlesztést átfogónak tekinthetjük, amikor az iskola egyedi arculatát,
nevelési és oktatási célrendszerét érinti. Ezt az iskola önerőből nem tudja elvégezni, ehhez
szükség van külső segítségre és a fenntartó egyetértésére is, hiszen ez már feltételezi az
alapító okirat módosítását, és emellett minden bizonnyal plusz költségvetési fedezetet igényel.
A szakmai fejlesztés kiterjedhet szűkebb területre. Lehet vertikális: valamely évfolyam
tantárgyához, tanórán kívüli foglalkozásához, esetleg egy munkaközösséghez kötődő. A
horizontális szakmai fejlesztés esetén az innováció érintheti egy egész évfolyam munkáját.
Komplex /horizontális és vertikális/ fejlesztés valósul meg, ha az iskola egészét vagy
tagozatát átfogóan érinti: például alsó vagy felső tagozatot alapképzést ellátó iskolánál, vagy
ha többcélú intézményben például a szakképzést ellátó tagozaton vezetnek be tartalmi és/vagy
módszertani fejlesztést. /Százdi, 1999/
A szakmai fejlesztés tárgykörét áttekintve tehát megkülönböztethetünk mennyiségi
változókra irányuló, kisebb-nagyobb átszervezéssel járó fejlesztést /például a fenntartóval
egyeztetve több tanulócsoportot indít az iskola/ és a színvonaljavítás érdekében minőségi
változás elérését célzó kezdeményezést /például csoportbontások, fakultáció,
tehetséggondozás kiterjesztése/. Az előbbi esetben a fenntartónak a feladatbővüléshez,
beruházáshoz biztosítania kell az ellátáshoz szükséges költségvetési fedezetet, míg az
intézményi kezdeményezésű minőségi változásnál alku tárgya lehet a fejlesztés
finanszírozása. Az iskola profilváltása mennyiségi és minőségi változással, átszervezéssel járó
folyamat, amely csak a fenntartó egyetértésével – alapító okirat, pedagógiai program,
költségvetési előirányzat módosításával – történhet, s kihat az intézmény egészére,
dolgozóira, diákjaira, alap-, kiegészítő és vállalkozási tevékenységére.
Az iskolák fejlesztése alapvetően két nagyobb területre osztható: tartalmira és
módszertanira. Ez inkább az oktatáshoz kapcsolódik, a személyiség fejlesztéséhez, a
neveléshez kevésbé. Tartalmi fejlesztésnél a mozgásterület az elfogadott helyi tantervre
korlátozódhat, illetve a tanterv módosítása esetén azon túllépve lehet új elképzeléseket, átfogó
pedagógiai koncepciókat megvalósítani. A tantervi keretek tiszteletben tartása esetén
megszabott mezsgyén mozoghat a pedagógiai kreativitás. Ebben az esetben egy-egy tantárgy,
műveltségi terület ismeretanyagán belül súlyozhat az iskola, emelhet ki, erősíthet meg
ismeretanyagot az egyes évfolyamoknál. Hasonlóan járhat el a nevelés esetében is. Az
elfogadott célrendszer keretében kell maradnia, ha nem módosítják a tantervet, s ekkor is csak
egy-egy terület hangsúlyozottabbá tételével számolhatnak. A tananyag korszerűsítése során
9
azonban túl is léphet az iskola a már létező tantervi kereteken, és újjá formálhatja,
módosíthatja azt. A módszertani eljárások fejlesztésénél a tartalmi elvárásokhoz, azok
kereteihez kell igazodnia az iskolának. A tartalmi /tantervi/ követelmények például előírják a
négy alapművelet időarányos megtanítását, de az eredményes elsajátításhoz az iskola a
megszokottól eltérő módszert, eszközöket is alkalmazhat.
A fejlesztések és a résztvevők:
Az iskolák fejlesztésének igénye megfogalmazódhat külső elvárások - például
jogszabályozás megváltozása- hatására, de fakadhat az intézmény pedagógusainak belső
igényéből, a fejlődés szükségességének felismeréséből is. Ez utóbbi ma Magyarországon még
rendkívül ritka.
Fontos megemlíteni az innováció véghezvitelének kulcsszereplőit. A pedagógust,
valamint a vezetőt. A pedagógussal szemben alap kitétel, hogy jó szakember legyen,
valamint, hogy saját elkötelezettségből akarjon részt venni az innovációban. A
személyiségjellemzőket tekintve az innovációra alkalmas pedagógusnak a gyakorlat szerint
elsősorban a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: racionalitás,
gyakorlatközpontúság, a környezet – társas, tárgyi – eredményközpontú megváltoztatásának
igénye, határozott elképzelés a szükséges tennivalókról, elmélyült szakismeret abban a
speciális témakörben, amelyben a változtatásokat végre kívánja hajtani. Lényegében ezek a
jegyek a személyiség nem különösen kiemelt ismérvei, hiszen egy jó pedagógus ezekkel a
jellemzőkkel tulajdonképpen rendelkezik. Ami azonban megkülönbözteti a jó pedagógust az
innovációra alkalmas pedagógustól, az a jellegzetesség, hogy az utóbbi felismeri azokat a
kínálkozó lehetőségeket a napi tevékenységükben, amelyek újfajta gyakorlat kialakítására
alkalmasak, s azt meg is tudja valósítani munkájában. /Százdi, 1999, 69- 85.p/ Az újításokat
csapatban és egyedül is lehet szorgalmazni, véghezvinni. A pedagógus mellett fontos az
iskola vezetésének a fejlesztésekhez való hozzáállása. Az innovatív beállítottságú
pedagógusokat a vezetés nagymértékben tudja hátráltatni, ha másképp gondolkodik. Ugyanez
természetesen fordítva is igaz. Hiába van egy intézménynek a fejlesztéseket, újításokat
támogató vezetése, ha a pedagógusok nem elég nyitottak. Rendkívül fontos, hogy a vezetés
jól ismerje a tanárokat, tudja, hogy ki az, aki többet, ki az, aki kevesebbet tud vállalni. Semmit
sem szabad erőltetni, hiszen a kényszer negatív hozzáálláshoz vezet. A kölcsönös bizalom
10
minden esetben elengedhetetlen. A szakmai fejlesztésben meghatározó szerepet játszó
iskolavezetés jellemzőire röviden utalva megkülönböztetünk folyamatorientált vezetést,
amikor a figyelem az eseményekre irányul, vagyis a munkafolyamat a lényeges szempont;
eseményorientált vezetést, ekkor a vezetés arra kíváncsi, hogy valamilyen tervezett esemény
ténylegesen bekövetkezett-e; illetve az eredményorientált vezetést, amikor a létrejött
produktum a fontos, annak minőségi jegyei a lényegesek. /Százdi, 1999, 69- 85.p/
A pedagógusok és a vezetés mellett egy fejlesztés fontos szereplője a fenntartó is. Ez
különösen érvényes, ha a fejlesztés a pedagógiai programot érinti, vagy ha költségvetési
kihatása van. A fenntartó jogkörébe tartozik a szakmai fejlesztések jóváhagyása és azok
finanszírozásának alakítása is. Az intézmény és a fenntartó viszonyát a legtöbb esetben az is
befolyásolja, hogy milyen kapcsolat alakult ki a vezetéssel. A személyes kapcsolatok tehát
ezen a téren is nagy jelentőséggel bírnak.
A fejlesztések lebonyolításában szerepet kap az iskolaszék is. Az iskolaszék a nevelő
és oktató munka segítésére, más szervezetek együttműködésének előmozdítására alakult
testület, amelyet a nevelőtestület, a szülők és a tanulók azonos számú képviselői alkotnak, de
részt vesz munkájában az intézményfenntartó delegáltja is. Az iskolaszék sokoldalúan
vállalhat szerepet az intézmény életében, noha döntési jogosultsága saját működési rendjének,
munkaprogramjának elfogadásán túl csak azokban az ügyekben van, amelyeket a
nevelőtestület vagy a nem önkormányzati iskolafenntartó átruház rá. Egyetértési joga a
vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele
feltételeinek meghatározása mellett a szervezeti és működési szabályzat egyes elemeinek és a
házirendnek az elfogadására terjed ki. A törvény azonban megadja a lehetőséget az
iskolaszéknek, hogy az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben véleményt
nyilvánítson. Mivel a szakmai fejlesztések valamilyen mértékben érintik a tanulók helyzetét,
tanulási körülményeit, ezért egy markánsabb innovációs tervezet bevezetése előtt ajánlatos
kikérni az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség véleményét. Érdemesebb az iskolaszék
véleményét kérni, mert abban minden érdekelt szerv delegálva van, s így adott esetben egy
tájékoztató beszélgetés keretében minden érintett információhoz juthat az iskola terveit
illetően. /Százdi, 1999, 69- 85. p/
A pedagógiai módszer megválasztásának joga a pedagógusé, de ha az iskola új
módszert kíván bevezetni, s ebben egyetértenek az illetékes pedagógusok – hozzájárulásuk
nélkül egyébként ez nem menne –, akkor általánosan alkalmazható lehet a tanterv keretein
belüli új módszer. A négy alapművelet esetében például az, hogy alsó tagozatban
11
szorobánnalc tanulnak a gyermekek. Vagy az idegennyelv-tanulásnál a nyelvtani alapok
sulykolása helyett az élőbeszédet helyezik előtérbe, s csak később – de a tantervben megjelölt
évfolyamon belül – térnek ki a grammatikai szabályokra, amikor már biztosabban beszélnek a
tanulók. Esetleg bontott csoport esetében a haladóknál vezetik be ezt a módszert.
Olvasástanulás esetén kiválasztanak egy módszert, és azt alkalmazzák az alsó tagozaton. A
tanterv meghatározza, hogy melyik időpontra milyen szinten kell olvasnia a tanulóknak, de
ehhez a szinthez sokféle módszerrel lehet eljutni. Az iskola egyet – vagy többet – kiválaszt, és
azt alkalmazza. A tanítási órákhoz kötődő tartalmi és módszertani újítások mellett a tanórán
kívüli foglalkozások esetében is elképzelhető fejlesztés. A szabadidő hasznos eltöltése
érdekében szervezhet az iskola sokféle szakkört, s rendelkezhet úgy, hogy a napköziseknek a
foglalkozás időtartama alatt ezek közül választaniuk kell, ha elkészítették a házi feladatukat.
/Százdi, 1999, 69- 85.p/ Ezeket a változásokat minden esetben fel kell tüntetni a pedagógiai
programban.
Meg kell említeni, hogy a legtöbb esetben csak akkor tud megfelelően lezajlani és
sikeresen működni egy újítás, ha az iskola „használói” is pozitívan állnak hozzá. Hiába
kezdeményez az intézmény különböző fejlesztéseket, ha azokat nem tudja vonzóvá tenni a
diákok és a szülők számára. Fontos tehát, hogy az intézmény figyelje környezete igényeit, és
programjaival alkalmazkodjon azokhoz. Ha ez nem történik meg, számolnia kell azzal, hogy
kevesen választják majd, ami elindíthat egyfajta leépülési folyamatot is, és magával
hordozhatja az intézmény bezárását is. Az iskolának azt kell nyújtania, amire kereslet van,
meg kell felelnie a piaci igényeknek. Az innovációnak úgy kell megvalósulnia, hogy az iskola
minden „szereplője” pozitív irányú változásként élje meg azt. Figyelembe kell venni a diákok
képességeit, életkori sajátosságait, körülményeit, a pedagógusok terhelhetőségének határát és
a fenntartó lehetőségeit is. Csak így válhat hatékonnyá, működőképessé egy adott fejlesztés.
A fejlesztések folyamata:
A fejlesztést diagnózissal kell kezdeni /állapotmérések az iskola aktuális szakmai
helyzetének, problémás és jól működő területeinek megállapítására/, majd intézkedések
meghozatalával folytatni /tervszerű cselekvési program kidolgozása és megvalósítása/, és
c japán eredetű golyós számolóeszköz
12
végül biztosítani kell, hogy a rendezett szervezeti struktúra és működés biztonságosan
fennmaradjon /rendszeres nyomon követés ellenőrzéssel, értékeléssel, motiválással és szükség
szerint módosításokkal/. /Százdi, 1999, 69- 85.p/
Rendkívül fontos a fejlesztés menetének pontos megszervezése. Konkrét területen,
meghatározott céllal és feladatlebontással kell felvázolni, s biztosítani kell a fejlesztés
eredményességének pontos mérését. A fejlesztés folyamata az ötlettől a kivitelezésig
alapvetően négy szakaszra tagolható: célképzés, a végrehajtandó feladat megtervezése, a
szükséges intézkedések meghozatala, az elvégzett munka eredményének értékelése.
A szükségessé vált vagy a hatékonyabb munka érdekében vállalt fejlesztés
esetében először is meg kell jelölni, el kell dönteni a célt, amit az iskola, a
szervezeti egység, az egyén el akar érni. A célképzés tehát magába foglal egy
döntés-előkészítő fázist, amelynek keretében alternatívákat kell mérlegelni,
majd a legnagyobb szakmai hozamot biztosító célt kell megjelölni. A cél a
végrehajtás részére mindig funkciót, feladatot jelent, s a cél mindaddig
motiválja a kivitelezést, amíg meg nem valósul. Ezután ismételten történhet
célképzés. Egy példa segítségével illusztrálva a négy elemet, a következő
folyamat vázolható fel: ha az iskola a középfok felé kíván nyitni, a
különböző szervekkel történő egyeztetésekkel párhuzamosan elsősorban azt
kell eldöntenie, hogy általános műveltséget nyújtó képzést választ vagy
szakképzést. Ha döntött, azon belül milyen profilt, szakmacsoportot kíván
választani, figyelemmel a körzet, régió munkaerő-piaci igényeire és a
fenntartó elvárásaira is. /Célképzés/
Ha a fejlesztés célját kijelölték, meg kell tervezni a fejlesztés menetét.
Átfogó koncepciót kell felvázolni, tervben kell meghatározni a megvalósítás
pontos menetét, majd annak alapján a megvalósításhoz feladatkörökre,
személyekre lebontott programot kell készíteni. Ha az iskola
koncepcionálisan eldöntötte, hogy a régióba települt ipar különböző
egységeinek – például félkész termékek előállítása, összeszerelés, értékesítés
– kiszolgálására vállalkozik, akkor meg kell terveznie a szakember-
szükséglethez alkalmazkodó képzési kínálatot, s annak megfelelően kell a
nevelő-oktató munkát, a képzési programot összeállítania. /Tervezés/
Ezt követően a megvalósításra kell a figyelmet fordítani. A résztvevők
funkciót kapnak a végrehajtásra, vagyis meghatározott feladatot kell
elvégezniük a kijelölt program alapján. Meg kell szervezni a végrehajtást, a
13
munkát, a különböző egységek és egyének közötti együttműködést a
gyakorlatban. Az embereket az új feladat kezdetben lelkesíti, majd a
nehézségekkel ez csökken, szükség van tehát menet közben a motiválásra,
főleg, ha a célmegvalósulás túlságosan távoli. Ha tehát kész programja van
az iskolának a képzésre, akkor megkezdődhet a munka: felmenő rendszerben
elkezdődnek a különböző profilú képzések, a gyakorlóhelyekkel
megszülettek a megállapodások, kialakították a szükséges termeket,
beszerezték az előírt taneszközöket stb. Időnként át kell tekinteni a
feladatvégzést, értékelni és buzdítani szükséges. A munkában kiemelkedő
egyéni teljesítményt nyújtókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítheti a
vezetés. /Intézkedés/
A munka során a képzés hatékonyságáról, sikerességéről különböző
területekről információkat gyűjt és kap az iskola, amelyek diagnosztizálják
az elvégzett munkát, annak eredményességét, nehézségeit. Az így nyert
adatok segítik az iskolát abban, hogy megfelelő terápiával módosítsa
intézkedéseit, esetleg a tervezésen alakítson, vagy netán a célképzésen
formáljon valamit, ha azt a külső környezet vagy a belső tendenciák ezt
szükségessé teszik. A képzés során az iskola sokféle kapcsolatrendszert tart
fenn, együttműködik azokkal a szervekkel, amelyek valamilyen formában
érdekeltek vagy érintettek a képzésben. Ha nem megfelelő a szakmai képzés
vagy az üzemi gyakorlat, akkor lépéseket kell tenni a problémák
megoldására. /Értékelés/
A célképzés, tervezés, intézkedés, és értékelés szakaszai egymástól mereven nem
választhatók el, mert lényegében mindegyik fázis tartalmaz valamit a többiből, és ismételten
követhetik is egymást a fázisok (például az értékelést követően a tapasztalatok alapján új
célképzés történhet). /Százdi, 1999, 69- 85.p/
14
A hazai innovációs törekvések
Egy kis bevezetés:
A magyar közoktatásban az elmúlt évtizedekben alapvető szerkezeti változások
történtek. Ezek legfőbb iránya a társadalom demokratizálásával párhuzamosan az oktatási
rendszer decentralizálása volt. A '80-as évek elejétől megkezdődött a központosított
oktatásirányítási rendszer lebontása. A folyamat célja egy sokszínű, a mindinkább
differenciálódó társadalmi igényekre reagálni képes iskolarendszer megteremtése volt. Ennek
eredményeképpen erősödött a helyi autonómia és egyre nagyobb szerephez jutottak a helyi
kezdeményezések /innovációk/. Az oktatási rendszer decentralizálásának egyik legfontosabb
következménye, hogy a piaci mechanizmusok felerősödésének következtében tényleges
versenyhelyzet alakult ki az iskolák között. A magyar oktatási rendszer decentralizálását
befolyásolták az aktuális társadalmi és politikai változások – ezek közül is kiemelendő az
1989-es rendszerváltás – valamint az a tény, hogy a közoktatás roppant bonyolult rendszerét
csak fokozatosan, a meglevő érdekviszonyok és ellentmondások figyelembevételével lehet
átalakítani. Így az elmúlt évek decentralizációs folyamatai nemcsak sikereket hoztak, hanem
komoly problémákat is eredményeztek. A decentralizáció egyfelől mind jogilag, mind
tartalmilag megteremtette az iskolák önállóságának, szabadságának lehetőségét, a helyi
innovációk roppant gazdagságát, másfelől azonban széttagolttá és átláthatatlanná tette az
iskolarendszert, hatalmas minőségi különbségeket hozva létre az iskolák között. Így a
közoktatási rendszer nem volt képes biztosítani a diákok esélyegyenlőségét: ahelyett, hogy
csökkentette volna a piacgazdaság bevezetése miatt nagymértékben növekvő társadalmi
különbségeket, maga is a társadalmi rétegek elkülönülésének eszközévé vált. Az
oktatásirányítás nem tudta megvédeni az oktatási rendszert a polarizálódástól, és az elmúlt
évtized az iskolák közötti különbségek további növekedéséhez vezetett. Az iskolák közötti
verseny a nyolcvanas évek végétől teljes körű támogatásban részesült: önálló iskolai
programok készülhettek, működik a tankönyvpiac, a fejlesztési források nagy részét pályázati
úton osztják el. 1998 óta az iskolák saját pedagógiai program alapján működnek. Ily módon
az iskolaigazgatók és a tanárok maguk alakíthatják kínálatukat a szabad választás elősegítése
és a legjobb tanulók elérése érdekében. Magyarországon széles körben uralkodik az a nézet,
15
hogy az iskolák felelősek saját eredményeikért. Ugyanakkor az oktatásirányítás számtalan
közvetlen és közvetett eszközzel – az utóbbi években elsősorban szabályozó tantervek
/Nemzeti alaptanterv, az ún. Kerettanterv/, vizsgarendszer, akkreditációs rendszer stb. révén
igyekszik biztosítani az oktatási rendszer koherenciáját és minőségét. A mai magyar
oktatásirányítás tehát a centralizáció-decentralizáció ellentmondásával birkózik. Igyekszik
biztosítani az iskolák önállóságát, de ugyanakkor az iskolarendszer egységét, koherenciáját is
meg kívánja őrizni mind a jogi, mind a tartalmi szabályozás terén. /Földes/
Nahalka István: „Magyarország még speciális helyzetben is van. A hazai pedagógiai
innováció elmúlt 10-15 éves folyamata több jellegzetességet mutat. 1985 körül indult ez a
folyamat, s mindjárt átestünk a ló másik oldalára. 1985 előtt ugyanis egy minden részletében
központosított fejlesztési folyamat valósult meg. Csak úgy lehetett új tanterveket,
tankönyveket készíteni, egyáltalán valamilyen pedagógiai fejlesztésbe belefogni, ha ezt
központilag elrendelték, esetleg megengedték. Jól ismerjük a központosított oktatáspolitika
természetét. A rendszerváltást megelőzően, de 1989–90-től még fokozottabb lendületet vett
egy pedagógiai innovációs folyamat, amelyben a meglévő rendszer éles kritikája
fogalmazódott meg, és sokféle pedagógiai logika, eljárás, módszer, tartalom került felszínre. S
ezen a ponton estünk át a ló másik oldalára, amikor a központi fejlesztési folyamatok
egyeduralmával szemben megfogalmazódott a teljesen az intézményekre, iskolákra telepített
innováció szükségessége. Hirtelen jelentős pénzek áramlottak az iskolákba, ami persze
nagyon jó fejlemény volt. Azt vártuk, hogy az iskolák sokféle programot, pedagógiai
fejlesztést fognak elindítani. Eközben azonban nem gondoskodtunk arról, hogy érvényesüljön
egyfajta szakmai racionalitás, hogy ennek a sokféle iskolai innovációnak valamiféle
összegzése, kontrollja is legyen. Nagyon fontos, hogy az iskolák bekapcsolódjanak a
fejlesztési folyamatokba, hogy a jó kezdeményezések, ötletek felszínre kerüljenek. De nem
lehet teljesen erre építeni a fejlesztést. Az elmúlt időszakban a világ fejlett országaiban a
miénktől eltérő fejlesztési folyamatok játszódtak le. Jelentős fejlesztési centrumok alakultak,
ahol a pedagógiai racionalitás érvényre jutott. Ma azért nehéz nálunk a helyzet, mert nincs
meg az az intézményi háttér, amely a pedagógiai racionalitás érvényesülését biztosítja, és
közben lehetőséget teremt az iskolák kezdeményezéseinek felkarolására, segítésére. A
fejlesztésben, az innovációban tehát modellt kell váltanunk.” /OKI- konferencia, 2003, 65-
73.p/
16
Pályázatok, fejlesztések az elmúlt években:
Az iskolai innovációnak alapvetően két típusát különíthetjük el. Az egyik a központi
pályázatok, melyek állami- például az Oktatási Minisztérium- vagy akár magán szervezetek
által kerülnek meghirdetésre. A fejlesztések másik típusa a belső innovációk. Ezek az adott
iskolán belül kerülnek lebonyolításra. Ebben a fejezetben a központi pályázatokkal szeretnék
egy kicsit részletesebben foglalkozni.
Az elmúlt tíz esztendőben tehát számos fejlesztést segítő pályázat látott napvilágot a
közoktatásban, többek között az Oktatási Minisztérium meghirdetésével.
A 2002/2003-as tanévben került meghirdetésre a Magyar Innovációs Szövetség által
szervezett, a XII. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs verseny „Találd fel magad!”
elnevezésű pályázata, amire nem iskolák pályázhattak, hanem diákok egyénileg, illetve kétfős
csapatokban. A célcsoport a középiskolás tanulók voltak. A nyeremény egy bizonyos
pénzösszeg volt, valamint felvételi nélküli bejutás a megadott egyetemekre. Emellett a
legjobb pályázatok részt vehettek a 2003-ban, az Európai Unió által, 34 ország
közreműködésével rendezendő Fiatal Tudósok Versenyén Budapesten, ahol szintén magas
pénzösszeggel díjazták a legjobbakat. Indulni lehetett bármilyen probléma tudományos szintű
megoldására irányuló ötlettel, ill. tervvel, a természettudományok /biológia, fizika, kémia,
stb./, a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika, a műszaki
tudományok, valamint a matematika területéről. A pályázati leírás szerint az alábbi
szempontokat értékelték: az írásos anyag színvonalát; a probléma megközelítésének
eredetiségét és kreativitását; a kidolgozás mélységét, tudományos színvonalát; a projekt
befejezettségét /koncepció, konklúzió/, ill. hasznosíthatóságát; az eredmények ésszerű és
világos értelmezését. Bár ez a program egy- egy diáknak adott lehetőséget az innovatív,
kreatív gondolkodás kibontakoztatására, mégis fontosnak gondolom megemlíteni. A pályázat
a 2004/2005-ös, a 2006/2007-es és a 2008/2009-es tanévben is meghirdetésre került.
2003-ban az Európai Bizottság Socrates oktatási együttműködési programjának több
pályázati felhívása is megjelent. A Comenius 1 akció a Socrates programban részt vevő
államok közoktatási intézményei közötti partnerkapcsolatokat támogatta. A partnerek
együttműködése nemzetközi projektek révén valósult meg. Elsősorban azoknak az
intézményeknek szólt, amelyek külföldi partnerkapcsolatok révén kívánták pedagógiai
programjukat gazdagítani, és igyekeztek tanulóikat és tanáraikat projektjellegű tevékenységek
során bevonni a nemzetközi „vérkeringésbe”. Az akció egyik része volt az „Iskolafejlesztési
17
Projektek”, ami 1- 3 évre szólt. A programhoz tartozott a nyelvtanár- asszisztensi akció,
amelynek célja volt, hogy a leendő nyelvtanárok lehetőséget kapjanak nyelvi, kulturális és
pedagógiai ismereteik bővítésére, valamint a fogadó intézmények hasznosítsák az idegen
anyanyelvű asszisztensek munkáját és ismereteit. A Comenius 2.1 célja olyan nemzetközi
együttműködésben megvalósuló projektek támogatása volt, amelyek hozzájárulnak a tanárok
alap- és továbbképzésének fejlesztéséhez. A projektekben elsősorban a tanárok alap- és
továbbképzésével foglalkozó intézmények vehettek részt, de bekapcsolódhattak pedagógiai
intézetek, tanügyi tanácsadók továbbképzésével foglalkozó intézmények, valamint
közoktatási intézmények is. A projekteknek nem kellett szükségszerűen a tanárképzés
egyetlen szakaszára koncentrálniuk: azok a projektek, amelyek az alap- vagy továbbképzés
egészének fejlesztésével kívántak foglalkozni, szintén támogatást élveztek. A lehetséges
projekttípusok voltak: tanártovábbképző kurzusok létrehozása és lebonyolítása;
tantervfejlesztés a tanárok alapképzésében; tanárjelöltek egyéni ösztöndíjas részképzésének
megszervezése; tanítási módszerek, pedagógiai stratégiák kidolgozása különös tekintettel a
speciális tanulási igényű csoportokra /etnikai kisebbségek, fogyatékos vagy szociálisan
hátrányos helyzetű tanulók, nemzetiségi oktatás, stb./ A Comenius 2.2.c akció célja volt az
oktatók készségeinek fejlesztése, a szakmai kompetenciák javítása nemzetközi környezetben.
Az akció 1- 4 hetes és az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon
vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújtott egyéni
ösztöndíjas támogatást pedagógusoknak. A program keretében kétféle típusú továbbképző
kurzusra lehetett pályázatot benyújtani: általános tanártovábbképző kurzusokra és nyelvtanár-
továbbképző kurzusokra.
Szintén 2003-ban jelent meg a „Közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” című
pályázat, melynek középpontjában az alapkészségek és kulcskompetenciák, az iskolák belső
világa és a tanulási környezet változásai, valamint az esélyegyenlőség megteremtése,
hátrányok kiegyenlítése álltak.
A mozgókép és médiaismeret tantárgy a 2003/2004-es tanévtől minden
gimnáziumban, a 2004/2005-ös tanévtől pedig minden általános iskolában kötelező tantárgy
lett. A Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ /PTMIK/ az Oktatási
Minisztériummal közösen hirdetett pályázatot ilyen szaktudással rendelkező pedagógusok
képzésére. Ez a pályázat a 2004-es és a 2005-ös esztendőben is meghirdetésre került. Emellett
olyan programok is bemutatásra kerültek, melyek elősegítik a diákok kritikai
médiatudatosságát, mely elengedhetetlen az iskolai médiaoktatás bevezetéséhez.
18
Az Oktatási Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkársága és a Sulinet
Programiroda 2003-ban pályázatot hirdetett az európai innovatív iskolahálózatban való
magyar részvételre.
Az Oktatási Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkársága egy olyan
innovatív iskolahálózat létrehozását tervezte, amelyhez magként kb. 20 közoktatási
intézményt választott ki. Elvárás volt, hogy a pályázat során kiválasztott intézmények a
közismereti tárgyakban jártasak legyenek az információs és kommunikációs technológiák
/IKT/ alkalmazásában, rendelkezzenek internet kapcsolatra alkalmas multimédiás laborral,
honlappal, és minőségi oktatást biztosítsanak. Az innovatív iskola úttörő az iskolák között. Az
újítás központjában áll, mind hazai, mind európai szinten elismert, és az információs és
kommunikációs technológiák tanórai alkalmazását tekintve is minőségi oktatást biztosít. A
kiválasztott iskolák több, nemzetközi IKT módszer kidolgozásában és alkalmazásában, illetve
modern technológiák és eszközök tesztelésében vehettek részt különböző külföldi és hazai
projektek keretében, amelyekhez képzések, konferenciákon való részvételek és egyéb
tevékenységek kapcsolódtak. A programban indulásként a következő projektekben való
részvétel lehetőségét kínálták: részvétel a Digitális Tananyag Programban, részvétel
Pedagógus-továbbképzési Programban, részvétel az EUN Valnet /ValNet: Validation
Network/ programjában /az Európai Bizottság anyagi támogatásával indított, „A holnap
iskolája” nevű program, egy közös IKT “kipróbálási és értékelési projekt”/, részvétel a
Virtuoso keretrendszer /a közoktatási intézmények által ingyenesen használható e-learning
keretrendszer/ adaptálásában, használatában, gyakorlati bemutatók, képzések megtartása az
IKT közismereti tárgyak tanóráin való felhasználására, egyéb Sulinet és European Schoolnet
pályázatokban, programokban való részvétel az Oktatási Minisztérium támogatásával, új
oktatási anyagok tesztelési és értékelési lehetősége, részvétel az internetes oktatási szoftverek
minősítési rendszerének kidolgozásában, az intelligens kártyarendszer kipróbálásában,
bevezetésében /diákigazolvány, pedagóguskártya, iskolakártya/. A kiválasztott iskolák
számára technikai hátteret biztosítottak a projektekben való eredményes részvétel érdekében.
Az együttműködés során a kiválasztott iskolák az Európai Innovatív Iskolahálózat /ENIS/
tagjaivá is váltak. Az ENIS fő célkitűzései voltak: a bevált példák elterjesztése, nemzetközi
projektek támogatása, az Európai Bizottság programjaiban való részvétel, valamint az élen
járó iskolák további fejlődésének, illetve a kevésbé fejlett iskolákkal való együttműködésének
ösztönzése, új szervezeti és pedagógiai megoldások kipróbálása. Elsősorban olyan közoktatási
intézmények jelentkezését várták, amelyek a hazai és nemzetközi projektekben jártasak, az
19
információs és kommunikációs társadalom kialakítását segítő, jól bevált módszertani
kezdeményezésekkel, és magasan képzett, hozzáértő tanárokkal rendelkeztek.
2003-ban az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete és a Pedagógus Továbbképzési
Módszertani és Információs Központ pályázatot hirdetett valamennyi közoktatási intézmény
/óvoda, iskola, kollégium/ részére a Junior Önfejlesztő Programban /JÖN/ való részvételre. A
program célja volt: az intézmények szakmai fejlődésének segítése /minőségfejlesztés,
szervezetfejlesztés, humán erőforrás menedzsment, mérés, értékelés, multiplikátori szerep,
forrásközponttá válás, a közoktatási törvény módosításában megfogalmazottaknak
megfelelően az egyes dokumentumok összehangolása/. A pályázati leírás szerint a Junior
Önfejlesztő Programban részt vevő intézmények képesek az optimális partnerközpontú
működés kialakítására, melynek elemei: a helyzetértékelés, a nevelési program, pedagógiai
program és helyi tanterv optimális felépítése, általában a team-munka. A program szándéka
volt, hogy a résztvevő intézményekben kialakuljon, illetve erősödjön: a komplex
folyamatszabályozás képessége, a folyamatos fejlesztés képessége, az indikátorrendszer
alkalmazására való tudatos törekvés, a folyamatos minőségfejlesztés biztosításához szükséges
személyi kompetenciák, és a jó gyakorlatok, tervszerű és tudatos humán erőforrás
gazdálkodás, a szervezeti változások felismerése és tudatos kezelése. A képzés folyamán
kialakulhattak az intézmény belső képességei az alábbi irányokban is: pedagógiai módszertani
kapcsolatok ápolása/felépítése a régióközpontokban és a régióközpontokhoz kapcsolódó más
/önfejlesztést vállaló/ intézményekkel, valamint a minőségügyi, mérési, adminisztratív,
adatkezelési módszertan és technika átadása, az ehhez szükséges hálózati együttműködések
hardver és szoftverrészének kialakítása. A tréning során a résztvevő intézmények segítséget
kaptak ahhoz, hogy megismerjék azt az intézményi gyakorlatot, amely hozzásegíti őket saját
minőségirányítási programjuk elkészítéséhez.
A 2003-as SZAK egy olyan program, melynek során különböző közoktatási
intézmények szakértői munkát vehettek igénybe. Ez a pályázat 2004-ben is meghirdetésre
került.
Támogatandó tevékenységek a következők voltak:
Az intézményi pedagógiai programok módosításához és jóváhagyásához
szakértő igénybevétele. Pályázhattak az érintett közoktatási
intézményfenntartók.
A jegyzők, főjegyzők törvényességi ellenőrzési feladatainak ellátásához, a
nevelési-oktatási intézmények törvényes működésének ellenőrzéséhez
szakértő igénybevétele. Pályázhattak az érintett közoktatási
20
intézményfenntartók, illetőleg az illetékes önkormányzat jegyzője,
főjegyzője.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. §-a alapján
közoktatási intézmény szakmai ellenőrzéséhez szakértő igénybevétele.
Pályázhattak az érintett közoktatási intézményfenntartók.
A sajátos nevelési igényű /fogyatékkal élő/ tanulók integrációját segítő
programok bevezetésének támogatása. Pályázhattak az érintett közoktatási
intézményfenntartók.
A hátrányos helyzetű vagy roma tanulók integrációját segítő programok
bevezetésének támogatása. Pályázhattak az érintett közoktatási
intézményfenntartók.
Kistérségi tanügy igazgatási, közoktatási szakértői tevékenység modelljének
kidolgozása, a már kialakult modellek továbbfejlesztésének támogatása.
Pályázhattak az érintett közoktatási intézményfenntartók.
Kistérségi vertikális közoktatási intézményfenntartó társulások kiépítésének
támogatása. A támogatást azok a fenntartók és közoktatási feladatellátó
települési önkormányzati társulások gesztorai igényelhették, akik új
oktatásszolgáltatási, illetve tanügy igazgatási társulást kívántak létrehozni,
illetve fejleszteni akarták az együttműködésüket.
Kisebbségi önkormányzatok szakértői támogatása, képzési programjának
kidolgozása a pedagógiai programokban megjelenő kisebbségi tartalmak
vonatkozásában. Pályázhattak azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek
közoktatási intézményt tartanak fenn.
Az önkormányzatok közoktatáshoz kapcsolódó gazdasági döntés-előkészítő
munkájának szakértői támogatása. Pályázhatott minden érintett közoktatási
intézményfenntartó.
Az elmúlt évek SZAK pályázatai kapcsán megkezdett, jelen pályázatban nem
szereplő fejlesztéshez kapcsolódó tevékenység, szakértői munka
folytatásához támogatási igény benyújtása. Pályázhattak a SZAK
pályázatokon /SZAK99, SZAK2000, KÖZOKTATÁS 2001, Közoktatási
Szakmai Pályázat 2002/ már támogatást nyert közoktatási
intézményfenntartók.
21
2003 decemberében került meghirdetésre a kerettantervek elkészítése. Az
intézmények kerettanterveinek az alábbi kritériumoknak kellett megfelelniük:
megfeleljen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben és a
Nemzeti alaptantervben megfogalmazottaknak, adjon útmutatást a helyi
tanterv elkészítéséhez, továbbá
o nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás esetén a Nemzeti, etnikai
kisebbség iskolai oktatásának irányelvében,
o sajátos nevelési igény oktatás esetén a Sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében,
o két tanítási nyelvű oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás
irányelvében foglaltaknak,
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/A. § (1) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően tartalmazzon ajánlást
o a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes
tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak
évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez
rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel,
fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok
végrehajtására,
o szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai
alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó
nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai
alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés
időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,
o szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati
szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget
megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és
gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai
elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire,
arányaira.
legalább egy iskolatípus alábbi szakaszaira vonatkozó, valamennyi
műveltségi területet lefedő kerettanterv kerüljön benyújtásra. Tehát a
kerettanterv kiterjed az alábbiak közül valamelyikre:
22
o az általános iskolák esetében az alapfokú nevelés-oktatás első
évfolyamon induló bevezető és a negyedik évfolyamon befejeződő
kezdő szakaszára, valamint az alapfokú nevelés-oktatás ötödik
évfolyamon induló alapozó és a nyolcadik évfolyamon befejeződő
fejlesztő szakaszára,
o a középiskolák esetében a középfokú nevelés-oktatás kilencedik,
tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik /tizenharmadik/ évfolyamaira,
o szakiskolák esetében a kilencedik és tizedik évfolyamra
o a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok minden
évfolyamára
o az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő iskolák valamennyi
évfolyamára
a pályázók hozzájárultak ahhoz, hogy - erre vonatkozó külön döntése esetén -
az oktatási miniszter a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §
/1/ bekezdés j) pontjában foglaltaknak megfelelően ajánlott kerettantervként
kiadja jóváhagyott kerettantervüket.
A beérkezett kerettantervek közül a magas színvonalúakat, melyeknek alapkoncepciója a
közoktatás-fejlesztési stratégia irányába mutatott, valamint alternatívát képviseltek más
kerettantervekhez képest, ajánlott kerettantervekként adták ki. A pályázat a jóváhagyást
tekintve ingyenességet és gyorsított eljárást biztosított a nyertes tanterveknek.
2004-ben került meghirdetésre az a pályázat, mely a 2005-ben bevezetésre kerülő
kétszintű érettségin való vizsgáztatásra készítette fel a pedagógusokat fizika, kémia, biológia,
földrajz és informatika tantárgyakból. A kétszintű érettségi bevezetése a magyar oktatásügy
egyik nagy újítása volt. Annak érdekében, hogy az újfajta érettségi szervezése gördülékenyen
lefolyjon szükség volt a pedagógusok megfelelő felkészítésére.
Az iskolai innováció egyik jelentős tényezője volt az IKT -s kompetencia fejlesztése
a diákokban. Ehhez természetesen a tanárok megfelelő jártasságára is szükség volt, ezért a
Sulinet Expressz informatikai pedagógus továbbképzést hirdetett a 2004-es esztendőben.
2004-ben, majd 2005-ben is meghirdetésre került a „Szakköri munka, mint az
innovatív gondolkodásra nevelés színtere” című pályázat, melyet az Oktatási Minisztérium a
Magyar Szabadalmi Hivatallal közösen szervezett. Hazai és határon túli magyar tannyelvű
középiskolák is részt vehettek benne. A pályázat ezen iskolák természettudományi, technikai
és kézműves, formatervezési szakkörei és vezető tanárai részére készült. Célja volt a tanári
pályázattal bemutatni azokat a pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyekkel elősegítik az
23
innovatív gondolkodás formálását a 15-18 éves, a természettudomány, a technika és a
tárgykultúra iránt érdeklődő diákok szakköri tevékenységében, valamint az ennek kapcsán
születő eredményt. A szakköri diákok tanáruk vezetésével a szakkör tematikájához
illeszkedően oldhattak meg olyan feladatot, amely a mindennapi műszaki életben jelentkezik,
a technikatörténet, az energiagazdálkodás, a hulladékhasznosítás valamint formatervezés
témakörébe tartozó iparjogvédelmi dokumentáció valamint műszaki és formatervezési
monográfiák alkalmazásával.
A pályamű lehetett:
technikatörténeti esszé a szűkebb lakókörnyezettel kapcsolatban vagy
tetszőleges témában; működő modell leírása;
energiagazdálkodással vagy hulladékhasznosítással stb. témával kapcsolatos
innovatív megoldás leírása;
ipari vagy kézműipari termék formatervének elkészítése rajz, fénykép és
leírás kíséretében; formatervezés a mindennapokban – a hétköznapi élet
tárgyainak, eszközeinek formai, funkcionális elemzése;
a mindennapokban felmerülő problémák enyhítése, megoldása a
formatervezés eszközeivel /néhány példa: az idősek és fogyatékosok élettere,
sport és oktatási eszközök, stb./.
Az Oktatási Minisztérium megbízásából az OM Alapkezelő Igazgatósága pályázatot
hirdetett "Országos Közoktatási Szakmai Konferenciák Megszervezésének Támogatása
2004." címmel. A pályázat célja volt, hogy támogassa a közoktatás területén az Oktatási
Minisztérium középtávú közoktatás- fejlesztési stratégia fejlesztési céljainak megismertetését,
annak megvalósítását segítő szakmai programok, projektek elterjesztését olyan konferenciák,
tanácskozások megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatással, amelyek
lehetőséget biztosítanak a tudományos véleménynyilvánításnak és véleménycserének,
hozzájárulnak a szakmai eredmények nyilvánosságának megteremtéséhez, megkönnyítve
azoknak a pedagógusok széles köréhez történő eljutását. A pályázat tárgya volt: "Országos
közoktatási szakmai konferenciák megszervezésének támogatása 2004." című pályázat által
támogatott konferenciák lebonyolítási költségeihez, az eredmények hasznosításához történő
hozzájárulás. Pályázók köre lehetett: bármely közoktatási vagy felsőoktatási intézmény,
szakmai szolgáltató szervezet, tudományos intézmény, gazdálkodó szervezet, társadalmi
szervezet. Egy pályázó kizárólag egy pályázatot nyújthatott be. Kizárásra kerültek: azok az
intézmények, amelyek a korábbi években az Oktatási Minisztériumtól kapott támogatási
24
összeggel a szerződésben meghatározott határidőig nem számoltak el, vagy az Oktatási
Minisztérium a szakmai beszámolót és a pénzügyi elszámolást nem fogadta el. A támogatás
mértéke és formája: a pályázat kiírója az elbírálást követően az eredményes pályázóknak a
rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő összköltségük maximum 50% -át biztosította, melyet a
szervező intézménynek utalt át a teljesítést és elszámolást követően.
A pályázat elbírálásánál előnyt jelentett:
Az évente rendszeresen megrendezett konferenciához kért támogatás.
A támogatás a konferencián részvevők részvételi díját csökkenti.
Az összköltségen belül a pályázó a megvalósításban elsősorban a saját
forrásaira támaszkodik.
A kérelmező korábbi ez irányú tevékenysége.
Az adott támogatás publicitási lehetőségei.
A támogatott vállalja, hogy amennyiben a konferenciáról /elektronikus vagy
nyomtatott/ kiadvány készül, annak anyagát átadja az Oktatási
Minisztériumnak, és hozzájárul annak az OM honlapján, illetve a Sulinet
honlapon való elhelyezéséhez.
2004-ben nyerte el végleges formáját a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai
Bizottsága és az Oktatási Minisztérium által közösen meghirdetett "A közoktatás fejlesztését
szolgáló kutatások" című pályázat. A pályázat célkitűzése volt a magyar közoktatás
fejlesztése, kiemelten az alábbi területeken: tanítási és tanulásszervezési módszerek
kidolgozása; a szervezetfejlesztés és a pedagógiai fejlesztés, valamint a pedagógiai kultúra
változásainak nyomon követése az iskolákban; a pedagógusok szakmai kompetenciájának
változásairól szóló kutatás; a közoktatás mérési, értékelési rendszerének fejlesztése.
Pályázatot az alábbi témákban lehetett benyújtani: tanítási és tanulásszervezési módszerek;
szervezetfejlesztés és pedagógiai fejlesztés, a pedagógiai kultúra változásai az iskolákban; a
pedagógusok szakmai kompetenciáinak változásai; a közoktatás mérési, értékelési
rendszerének fejlesztése. A pályázók köre lehetett: főiskolák és egyetemek neveléstudományi
kutatásokkal foglalkozó tanszékei, az OM kutatási feladatokat végző háttérintézményei,
valamint pedagógiai szakmai- és szakszolgáltató intézmények, illetve a felsorolt intézmények
szervezeti egységei.
Szintén 2004-ben a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési
Kht. az alapkészségek és kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének érdekében "jó
25
gyakorlatok"-kal rendelkező óvodák, iskolák, gyakorló pedagógusok és programfejlesztő
műhelyek jelentkezését várta.
A pályázat leírása:
A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program stratégiai irányai
között kiemelt cél lett a népesség kulturális és képzettségbeli tudásszintjének emelése, s ennek
részeként az alapképességek és kulcskompetenciák hatékony fejlesztése.
A suliNova Kht. az NFT HEFOP 3.1.1. központi program megvalósítójaként olyan
feladatokat kívánt megoldani, melyek célja az alapkészségek és kulcskompetenciák hatékony
fejlesztése a közoktatás egészére kiterjedő hatással. Az intenzív fejlesztés sikere érdekében
teljes programcsomagokat dolgoztak ki /a megcélzott terület tanítására vonatkozó pedagógiai
koncepció, programtanterv, tanulási modulok rendszere, pedagógiai értékelési rendszer,
tanítási eszközök rendszere/. Az oktatási programcsomagok az óvodai, iskolai nevelésben
részesülő gyerekek közoktatásbeli sikerességét kívánták elősegíteni, megerősítve az egész
életen át tartó tanuláshoz szükséges készségeket, egyben növelve a munkaerő- piaci
érvényesülés és a társadalmi beilleszkedés esélyét. A suliNova Kht. feladatának tekintette,
hogy a Programfejlesztési Központ munkájához kapcsolódóan megkezdje a pedagógiai
gyakorlatban fellelhető, kompetencia-alapú, hangsúlyosan készség- és képességfejlesztő
programok felkutatását is. Cél volt, hogy a "jó gyakorlatok" támogatása, továbbfejlesztése,
bemutatása és adaptációjának elősegítése fokozza a központi fejlesztés eredményeinek
közoktatásbeli elterjedését, meghonosodását. Ebből a megfontolásból ajánlottak
együttműködést óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak, munkaközösségeknek,
iskolai műhelyeknek és szakmai-társadalmi szervezeteknek, akik, és amelyek rendelkeznek
már jó gyakorlatokkal, vagy fejlesztés alatt álló programokkal, programelemekkel. Olyan
programokat kerestek,
amelyek erőteljesen és újszerű módon járulnak hozzá a szövegértési-
szövegalkotási, a matematikai, logikai, az idegen nyelvi, a szociális,
környezeti és életviteli, valamint életpálya-építési kompetenciák
valamelyikének fejlesztéséhez;
amelyeket a gyakorlatban már kipróbáltak vagy kipróbálásra alkalmasak és a
tanulók aktív bevonását teszik lehetővé;
amelyek az iskolai élet akár több területén /tanórán vagy azon kívül/
használhatók;
26
A benyújtott dokumentáció lehetett foglalkozásterv, tanórai modul, illetve modulrendszer,
oktatási projekt vagy több éves egységet átfogó program, taneszköz rendszer is. A fejlesztés
követelményeinek megfelelő kész programok terjesztéséhez és széles körű alkalmazásához a
suliNova Kht. NFT HEFOP 3.1.1-es programja azzal járult hozzá, hogy közös ajánló listát
készített, információs felületet biztosított, anyagi támogatást nyújtott számukra. A fejlesztés
alatt álló programokat segített teljes rendszerré szervezni, vagy - a szerzők egyetértésével és
jogaik messzemenő figyelembevételével - beemelte készülő programcsomagjaiba. A
programhoz kapcsolódóan az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló
oktatási programcsomagok kidolgozásában való részvételhez programfejlesztők, gyakorló
tanárok, fejlesztő műhelyek jelentkezését is várták. A programfejlesztés kiemelt
kompetenciaterületei a következők voltak: szövegértés-szövegalkotás; matematika, logika;
szociális, életvitel és környezeti; életpálya-építés; idegen nyelv. A fejlesztések alapja volt a
NAT 2003 által megfogalmazott kompetenciaközpontúság, valamint készség- és
képességfejlesztés központi szerepe. A pályázathoz kapcsolódott még a már meglévő "jó
gyakorlatok" felkutatása, hasznosítása, adaptálása és kidolgozása, mely egy hatékony
együttműködést feltételez.
2005-ös, a 2006-os, a 2007-es és a 2008-as évben is meghirdetésre került az Oktatási
Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az „Ökoiskola” elnevezésű
pályázata.
Pályázati leírás:
A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése
érdekében az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen
létrehozta az „Ökoiskola Címet”. A Cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálta,
melyek, átgondoltan intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoztak a fenntarthatóság
pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Az „Ökoiskola Cím” adományozása
kapcsolódódott az ENSZ "A fenntarthatóságra oktatás" 2005- 2015 évtizedének
programjához. Az „Ökoiskola Cím” pályázati rendszerének kimunkálása az ENSI - Iskolai
Környezeti Kezdeményezések- nemzetközi hálózat több évtizedes tapasztalatai alapján
történt. Az „Ökoiskola Cím” elnyerése az iskolák számára a következő előnyökkel járt:
A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az
iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá tette az iskolát a szülők számára, és
pozitív külső visszajelzést jelentett az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami
kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vettek részt a környezeti nevelési,
a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. A Cím elnyerője az „Ökoiskolák
27
Hálózatának” tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővült, a Hálózat programjai
segítették szakmai fejlődését.
2005-ben került meghirdetésre az eTwinning- „Testvériskolák Európában”
elnevezésű projekt. Az eTwinning nemzetközi projekt Európa egészére kiterjedt, Ciprus és
Luxemburg kivételével minden uniós állam részt vett benne, valamint Izland és Norvégia is
csatlakoztak hozzá. A magyarországi iskoláknak is lehetőségük volt bekapcsolódni ebbe a
nagyszabású projektbe. A projekt célja volt, hogy a résztvevő országok iskolái nemzetközi
párokat alkotva közösen dolgozzanak ki projekteket IKT eszközöket használva, és ezáltal
fejlődjenek pedagógiai, szociális és kulturális téren. A hosszú távú iskolai együttműködés
több szinten is megvalósulhatott: tanárok, diákok és más iskolai alkalmazottak /pl.:
iskolaigazgatók, iskolai könyvtárosok/ is részt vehettek benne. A terv volt, hogy 2007 végéig
minimum 30.000 európai iskola működik majd közre a munkában. Az Európai Bizottság
projektjének nemzetközi koordinációjáért a European Schoolnet /EUN/ volt felelős /Központi
Szolgáltatópont - Central Support Service/, amely már számos nemzetközi projekt irányítása
során bizonyította, hogy tökéletesen alkalmas a poszt betöltésére. A CSS létrehozott egy
információs csoportot is, melyet egy segítőkész és lelkes tanári gárda alkotott. Az ebben részt
vevő tanárok több nyelven szolgáltattak választ a résztvevők és az NSS tagjai által feltett
kérdésekre. Magyarországon a Sulinet Programiroda töltötte be a Nemzeti Szolgáltatópont
/National Support Service/ szerepét, tehát az iroda lett felelős a nemzeti szintű koordinációért.
A kezdeményezést a résztvevő országok oktatási minisztériumai is támogatták. Az alábbi
előnyök származtak a részvételből:
a három éves projekt során többször is sor került az eTwinning Oscar
átadására, ami nagy elismerés a díjazott iskolák számára; a díjátadót az EUN
kiterjedt marketingkampányon keresztül népszerűsítette, amely keretében az
iskolák is lehetőséget kaptak saját maguk ismertetésére;
a résztvevő intézmények felkerültek az EUN által működtetett központi
eTwinning portálra, valamint bekerülhettek az eTwinning hírlevélbe is;
az iskolák kaptak egy oklevelet, mely a részvételüket igazolja, valamint egy
logót, amivel saját iskolai honlapjukon hirdethették azt;
folyamatos segítséget kaphattak a nemzeti és a nemzetközi help desk
szolgáltatás keretében;
a tanárok szakmai kompetenciáikat fejleszthették, hiszen a projekt során
továbbképzésen vehettek részt;
28
mindezen felül a diákoknak és a tanároknak is lehetőségük nyílt Európa akár
legtávolabbi pontjainak felfedezésére is, fejlődött IKT és nyelvismereteik,
valamint kreativitásuk.
Ahhoz, hogy valaki részt vegyen a projektben, nem kellett számítógépes szakembernek
lennie. A legfontosabb a lelkesedés és a kitartás volt! Természetesen szükség volt az iskolai
vezetés támogatására, valamint arra, hogy az iskolán belül minél több tanárt, diákot és egyéb
iskolai dolgozót bevonjanak, és az ő segítségükkel egy gyümölcsöző hosszú távú nemzetközi
testvériskolai kapcsolatot alakítsanak ki.
2005-ben a Tempus Közalapítvány pályázatot hirdetett az Európai Nyelvi Díj 2005
elnyerésére. Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási Minisztérium által
támogatott kezdeményezés volt, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az
idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív
programokat, folyamatokat az oktatás és képzés bármely szintjén. Azon nyelvoktatásban
érdekelt intézmények pályázhattak, amelyek átfogó; többletértéket képviselő; ösztönzőleg
ható; újszerű és kreatív; európai dimenzióval rendelkező; kiterjeszthető, továbbadható; az
európai nyelvi keretrendszer szemléletéhez illeszthető nyelvoktatási programnak adnak
otthont. 2005-ben az Európai Bizottság által meghatározott prioritások szerint a korai
nyelvoktatás vagy a tartalomalapú nyelvoktatás területén működő programok élveztek előnyt.
Ezen kívül Magyarországon kiemelt figyelemben részesültek a nemzeti prioritásoknak
megfelelő programok is, amelyek a következők voltak:
valamely szakmához vagy szakmacsoporthoz kapcsolódó, kommunikatív
készségeket fejlesztő, elsősorban alapszintű nyelvi programok;
mintaértékű programok a nyelvi előkészítő évfolyamokon;
nem nyelvszakos tanároknak / tanárcsoportoknak szóló nyelvi programok.
Az Oktatásért Közalapítvány Közoktatási Alkuratórium 2006 januárjában pályázatot
hirdetett: közOKA III. – „Reform- és alternatív pedagógiai programok, innovációk
támogatása” címmel.
A pályázat céljául tűzte ki, hogy megerősítse ösztöndíjjal azokat a módszertani, gyermek-
szemléleti értékeket /fejlődéslélektani szempontok szerint adaptált tudást arról, hogy mikor,
mit, hogyan tanítsunk/, továbbá a képesség-fejlesztésben jelentős szerepet játszó művészeti és
gyakorlati tevékenységeket, melyek a reform- és alternatív pedagógiai programokat és
29
innovációkat jellemzik, és a nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a közoktatás egészére
lehetnek fermentáló hatással.
Szintén 2006 januárjában került meghirdetésre a ThinkQuest nemzetközi
weboldalkészítő verseny általános és középiskolák részére. A ThinkQuest egy nemzetközi
weboldal készítő verseny, ahol a meghirdetett témakörökben oktatási tartalmú pályaműveket
kellett készíteni. A verseny minden hazai iskola számára nyitott volt. A versenyt hazai szinten
a Sulinet Programiroda koordinálta. A verseny tizenkét témában, 3-6 fős csoportokban, három
korcsoportban folyt; 12 év alattiak, 15 év alattiak, 19 évesek és az alattiak. A verseny céljává
vált, hogy fiatalok együtt dolgozzanak, megosszák tudásukat egymással és a világgal és
létrehozzák a leginnovatívabb oktatási tartalmú honlapot, ezzel fejlesztve technikai tudásukat
illetve a csapat- és projektmunkában való jártasságukat. A kategóriák: művészetek és
szórakozás; történelem és politika; könyvek és irodalom; matematika; üzlet és ipar; filozófia,
vallás és mitológia; számítógép és internet; tudomány és technológia; földrajz és utazás;
egészség és biztonság; társadalomtudományok és kultúra; sport és rekreáció.
2006 májusában került meghirdetésre a hatodik eLearning Awards elnevezésű
verseny, mely az új technológiák iskolai alkalmazását jutalmazta. A versenyt 2000-ben
rendezték meg először. A verseny egyik fő kategóriája volt "Az IKT eszközök legjobb
felhasználása". További díjakat osztottak a matematika, a tudományok, a kultúra és az
osztálymunka területén. A versenyre minden európai ország iskolái jelentkezhettek. A
verseny fő kategóriájában a 2005-ös nyertes az IES Ronda iskola volt, Lleidából,
Spanyolországból. Ők egy 5000 euróról szóló csekket és egy kristály trófeát vehettek át 2005
decemberében a párizsi ünnepélyes díjkiosztó gálán. Az eLearning Awards az Európai
Iskolahálózat /European Schoolnet/ kezdeményezése, amely 26 európai oktatási minisztérium
hálózata. A versenyt több partner is támogatta. A legfőbb támogató 2006-ban már harmadik
éve a Young Digital Planet, amely egy interaktív oktatási szoftver fejlesztője és kiadója. Piotr
Mroz, a Young Digital Planet igazgatóságának tagja a következőket mondta:
"Hiszünk abban, hogy az információs és kommunikációs technológiák bevezetése a
mindennapi iskolai gyakorlatba segíti a diákokat a hatékonyabb tanulásban, és egyben
vonzóbbá is teszi azt számukra. Arra bátorítjuk az iskolákat, hogy osszák meg tapasztalataikat
másokkal és nyújtsanak be pályázatot az eLearning Awards versenyre."
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium 2007-ben pályázatot hirdetett a GLOBE programban résztvevő iskolák részére
"GLOBE Program Országos Bázisintézmény" cím elnyerésére. A pályázat célja volt: A
GLOBE program Országos Bázisintézményének kiválasztása, a GLOBE programban
30
résztvevő iskolák környezeti nevelő munkájának támogatása, koordinációjuk, valamint a
program fenntarthatóságának biztosítása. A program alapgondolata a kiemelkedő és
eredményes környezeti nevelés volt.
A GLOBE programról egy kicsit részletesebben:
A környezetvédelem fontosságát ma már egyre többen ismerik el világszerte. Hosszútávon
azonban csakis szemléletformálással lehet kedvező fordulatot várni. Az 1992-es Riói
konferenciát követően Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke javaslatot tett egy világméretű
környezeti nevelési hálózat szervezésére. A program 1994-ben indult útjára GLOBE /Global
Learning and Observations to Benefit the Environment/ néven, azzal a céllal, hogy
növekedjék a világ tanuló ifjúságának környezeti tudatossága, ezáltal jobban megértsék a Föld
egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait. A program résztvevői
különféle környezettudományi szakterületek közül választhattak. Figyelhették az atmoszféra
jelenségeit, vízkémiai, biológiai és talajtani megfigyeléseket végezhettek. A mérési
eredményeket számítógépre vitték és az internet segítségével a GLOBE központba
továbbították. Közel száz ország csaknem tízezer iskolájában végeztek környezeti méréseket a
diákcsoportok tanáraik vezetésével. Hazánk 1999. március 10-én csatlakozott a programhoz, a
81. társult országként. A magyar kormányzati szervek részéről az Oktatási Minisztérium és a
Környezetvédelmi Minisztérium támogatták a programot. A pályázati felhívására
jelentkezettek közül 25 középiskolát választott ki a kuratórium. A szempontok között
szerepelt az iskola környezetvédelemben való előzetes tapasztalata, földrajzi elhelyezkedése, s
az internethez való csatlakozás lehetősége. A GLOBE program céljául tűzte ki, hogy a
középiskolás fiatalok érdeklődése még inkább a környezetvédelem kérdései felé irányuljon.
Amellett, hogy új ismeretek birtokába jutottak, s értékes tapasztalatokat szerezhettek a
környezeti mérések terén, nemzetközi kitekintést is kaptak a természetben bekövetkező
világméretű változásokról. A valódi eredmény a jövőben várható, ha a GLOBE, és más
környezeti nevelési programok hatására új szemléletű generációk nőnek fel, akik számára
létkérdés lesz a természet és környezet értékeinek megóvása, s döntéseiket is ennek
szellemében teszik majd meg.
2008-ban az osztrák ERSTE Alapítvány pályázati felhívást adott ki közép-európai
országok iskolái részére, 12-17 éves fiatalok részvételével folyó projektek megvalósítására.
Az ACES /Academy of Central European Schools/ elnevezésű pályázat célja volt közép-
európai iskolai hálózatok létrehozása, ebben a pályázati fordulóban az interkulturális
párbeszéd európai évéhez kapcsolódóan: "Tanuljunk együtt élni - interkulturális párbeszéd
Európában" mottóval. A projektek megvalósítására a következő országok iskolái kaphattak
31
támogatást: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország,
Magyarország, Macedonia, Montenegro, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A projekt
átfogó célja az interkulturális párbeszéd elősegítése, a demokrácia értékeinek tudatosítása, a
kulturális sokszínűség megismerése és a kapcsolódó témák feldolgozása volt, bilaterális,
illetve multilaterális iskolai együttműködés keretében. A pályázati támogatás kedvező
lehetőségeket jelentett az iskolai partnerkapcsolatok kialakítására vagy már meglévő
kapcsolatok erősítésére, konkrét program mentén folyó két- és többoldalú együttműködésre, a
kultúra ápolására, nyelvgyakorlásra, modern kommunikációs eszközök használatára,
határokon átívelő barátságok kialakítására, ápolására.
2008 szeptemberében írta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a TÁMOP-
3.1.4./08/1./KMR/ és a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő
hozzáférés – Innovatív intézményekben” elnevezésű pályázatokat. A pályázatok a minőségi
közoktatás elérését voltak hivatottak segíteni. A program keretein belül uniós támogatásra
pályázhattak közoktatási intézmények fenntartói; önkormányzatok, önkormányzati társulások,
egyházak, non-profit szervezetek, költségvetési szervek az alábbi nevelési- oktatási
intézményeik vonatkozásában: óvoda; általános iskola; szakiskola; gimnázium,
szakközépiskola; alapfokú művészetoktatási intézmény; gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; diákotthon és kollégium valamint a Kt. 33. § /1/
bekezdése szerinti többcélú intézmény, azzal a megkötéssel, hogy a projekt pedagógiai
innovációja önállóan nem irányulhat a kutatást végző, a gyermekjóléti, a családsegítő, a
bölcsődei, a gyermekvédelmi, a közművelődési, a kulturális, a művészeti, a könyvtári, a
múzeumi, a sport, a pályaválasztási tanácsadási, a szociális, a rehabilitációs és habilitációs, az
iskola-egészségügyi ellátást végző egységekre. A fenti funkciókat ellátó egységek kizárólag a
komplex intézményi fejlesztés részeként lehettek érintettek a programban. A fenntartó a
pályázatát a fenntartásában lévő feladatellátási helyek vonatkozásában, egy pályázat
keretében nyújthatta be az alábbiak szerint:
Jelen pályázati kiírás keretében a fenntartó legfeljebb 5 feladatellátási hely
fejlesztésére nyújthatott be pályázatot, kivéve, ha a pedagógiai folyamatok
végig vitele indokolta ennek átlépését, ilyen esetben a jelen bekezdés c)
pontjában fogalt feltételek mellett összesen maximum 8 feladatellátási hely
volt bevonható a pályázatba. /beleértve ebbe a ROP infrastrukturális
fejlesztésben érintett feladatellátási helyeket is/.
Az egységes pedagógiai, szakmai szemléletmód és kritériumrendszer
kialakítása érdekében a feladatellátási helyek kiválasztásakor figyelemmel
32
kellett lenni arra, hogy a fejlesztési folyamat - a különböző életkorokat és
közoktatási szinteket figyelembe véve - lehetőség szerint az oktatás minél
teljesebb vertikumát fogja át, azaz a pályázatba azon feladatellátási helyek
kerüljenek bevonásra, amelyek közvetlen felmenő illetve átvezetési oktatási
kapcsolatban állnak egymással /pl. óvoda – általános iskola – középiskola -
kollégium/diákotthon- alapfokú művészetoktatási intézmény/.
A feladatellátási helyek kiválasztásának folyamatát a komplex szaktanácsadó
segítette.
Annak érdekében, hogy a fejlesztési folyamatba valamennyi, fentiek szerinti egymással
közvetlen kapcsolatban álló feladatellátási hely bevonásra kerülhessen, és ha a helyi
szükségletek ezt indokolják, a komplex szaktanácsadó legfeljebb további 3 feladatellátási hely
fejlesztésbe való bevonására tehetett javaslatot /a pályázatban így összesen maximum 8
feladatellátási hely vehetett részt/. A pályázatba bevonásra kerülő feladatellátási helyek
számának ilyen módon való megemelésére kizárólag a komplex szaktanácsadó erre vonatkozó
írásbeli állásfoglalása alapján kerülhetett sor. Kulcskompetencia területek fejlesztésére,
oktatási programok és taneszközök bevezetésére, adaptációjára, a szegregációmentes
együttnevelési környezet kialakítására, illetve önálló intézményi innováció megvalósítására
lehetett pályázni. A pályázó a kötelező tevékenységeken túl minden olyan további fejlesztésre
is támogatást kaphatott, amely az adott feladatellátási helyen hozzájárul a készségközpontú
oktatás meghonosításához vagy éppen az intézményi innovációhoz. A pályázat alapvető célja
volt a sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás
megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia- alapú oktatás elterjesztése a
magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárult a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek
érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű
elterjesztését célozta meg, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók
képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a
rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és
esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja volt, hogy a
regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket
összekapcsolja a szükséges szakmai /tartalmi, módszertani/ fejlesztésekkel, annak érdekében,
hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének
javulásához. A támogatható tevékenységek körébe tartozott a kompetencia alapú oktatás
implementációja; a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása; az új
módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása.
33
2009 februárjában került meghirdetésre az a közoktatási intézmények számára
meghirdetett felhívás, mely szerint ezen intézmények lehetőséget kaptak innovatív tanulási
környezetek bemutatására. Az OECD nemzetközi szervezet Oktatási Kutatások és Innovációk
Központja /CERI/ egy induló projekt keretében több országban gyűjtötte az innovatív tanulási
környezet figyelemre érdemes eseteit, hogy a tapasztalatokat megismertesse a szélesebb
szakmai közönséggel és az oktatáspolitikusokkal. Az elkészítendő esettanulmányok alapján a
legfontosabb célkitűzés annak végiggondolása volt, hogy miként válhatna minél több oktatási
intézmény innovatív tanulási környezetté. A programban való részvétel nem járt anyagi
támogatással, de az intézménytől sem igényelt anyagi ráfordítást. A jelentkező
intézményektől az OECD csupán szakmai nyitottságot és együttműködést várt el /pl. kérdőív
kitöltését, esetleg szakértői látogatás fogadását/. A kiválasztott intézmények egy szakmai
hálózat részévé válhattak. Bemutathatták újító megoldásaikat, és kapcsolatba kerülhettek a
projekt révén hasonlóan újító hazai és külföldi intézményekkel. A projektben való magyar
részvételt az ELTE Neveléstudományi Intézete koordinálta, az Oktatási és Kulturális
Minisztériummal együttműködve. 2009. május-júniusban lesz megtartva a projekteket
bemutató szeminárium.
Mit jelentett az innovatív tanulási környezet? A tanulási környezet itt nemcsak az intézmény
fizikai környezetét jelentette, hanem magában foglalta a tanulók tanulását, fejlődését
támogató összes környezeti tényezőt /pl. együttműködő szereplőket, társas kapcsolatokat,
tanulásszervezési formákat, taneszközöket, tantervi tartalmakat, értékeket stb./
Milyen kritériumoknak kellett megfelelni a jelentkezéshez? Az innovatív tanulási környezet
3-19 évesek tanulási szükségleteit elégíti ki. Nem volt szükséges, hogy ezt a korosztályt
teljesen lefedje, és idősebb vagy fiatalabb korcsoportok is jelen lehettek a tanulási
környezetben. Az innovatív tanulási környezet tudatosan eltért az általános és szakmai oktatás
hagyományos megközelítéseitől annak érdekében, hogy a tanulók tanulási igényeire minél
jobban tudjon válaszolni. A tanulási környezetnek az optimális tanulás és fejlődés lehetőségeit
a kognitív, metakognitív, szocio- emocionális területeken is meg kellett teremtenie. Az
innovatív tanulási környezet a tanulók tanulási és nevelési szükségleteinek széles körét
célozta meg, nem csak egy-egy speciális tudásterület vagy képesség fejlesztését. A tanulási
környezet nem épült olyan mértékű tandíjra, hogy az korlátozná átültetését a közoktatás
tágabb rendszerébe.
Véleményük szerint: az innovatív tanulási környezet nemcsak egy vagy néhány innovatív
szakember karizmáján és elkötelezettségén múlik, hanem széles szervezeti alapja van, ami
fenntarthatóságot ígér még akkor is, ha a tanulási környezet viszonylag új. Az innovatív
34
tanulási környezet egy olyan tanuló szervezet, amely formálisan vagy informálisan értékeli a
saját gyakorlatát annak érdekében, hogy saját folytonos fejlődését biztosítsa. 1
Összefoglaló:
Látható tehát, hogy Magyarországon az elmúlt közel tíz esztendőben rengeteg újítás,
fejlesztés zajlott le a közoktatás területén. Ezen törekvések kezdeményezése feltétlen
szükségessé vált, hiszen a világ változásait az oktatásnak is követnie kell. A fentiekben a
központilag kiadott szakmai fejlesztések néhány típusát mutattam be. Az említett pályázatok
között vannak, melyek egy-egy diáknak adnak lehetőséget a fejlődésre, mások a pedagógusok
kompetenciáit fejlesztik, netán egy- egy iskola eszközeit, módszereit. Néhány program a
magyar közoktatás egészére nagy kihatással volt. Az oktatási fejlesztések mellett
megemlíteném a nevelésre vonatkozó néhány fontos elvet is, mint a környezettudatosság vagy
az egészséges életmód.
Egy-egy diák által megpályázható lehetőség volt például a „Találd fel magad!”
program, vagy a weboldalkészítő verseny. Ilyen jellegű pályázatokból általánosságban
kevesebb került meghirdetésre.
Lényegesen nagyobb figyelmet kapott a pedagógusok szakmai fejlesztése.
Rendkívül fontos ugyanis a tanárok kompetenciáinak fejlesztése, hiszen ők foglalkoznak a
diákokkal. Ha ők maguk nem biztosak szakmai tudásukban, hogyan is válhatnak hiteles
információforrássá a diákok szemében. Az új oktatási eszközök, módszerek biztos
alkalmazásának érdekében tehát számos felkészülési lehetőséget kaptak a pedagógusok az
elmúlt években. Ilyen volt a Socrates program által kidolgozott Comenius program, mely a
tanárok alap- és továbbképzésének fejlesztését támogatta, és előtérbe helyezte az oktatók
készség- fejlesztését, valamint a szakmai kompetenciáik javítását. Szintén a pedagógusok
továbbképzésére irányult a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ
által kezdeményezett képzés, ahol a bevezetésre kerülő mozgókép- és médiaismeret tantárgy
leendő oktatóit készítették fel. Nagy hangsúly került a tanárok IKT -s kompetenciájának
fejlesztésére. Az elmúlt években a számítógép elengedhetetlen eszközévé vált az oktatásnak.
Számos kiegészítő, a tanári munkát segítő eszköz jelent meg, úgy mint a projektor vagy az
interaktív tábla. Mindezen eszközök mellett az internet is óriási szerepet tölt be a tanítás,
tanulás világában. Az elmúlt években a pedagógusok számos program keretén belül
35
fejleszthették digitális tudásukat. Ilyen lehetőség volt az európai innovatív iskolahálózatban
való részvétel vagy a Sulinet Expressz által szervezett informatikai pedagógus továbbképzés.
Hasonló volt az eTwinning elnevezésű program, melyben nemzetközi szinten lehetett
kidolgozni különböző programokat IKT eszközök használatával. Szintén az IKT
használatának fontosságát hivatott kiemelni az eLearning Awards program, mely az új
technológiák iskolai alkalmazását jutalmazta. Az új tanítási módszerek mellett a pedagógusok
ismertetést kaptak az oktatásban egységesen bevezetett tényezőkről is, mint például a
kerettantervek elkészítése vagy az új érettségi rendszer.
Számos, a magyar oktatás átfogó átalakítására irányuló program is napvilágot látott
az utóbbi években. Ilyen nagyobb program volt a Socrates, valamint a Comenius programok.
Ezekben az iskolafejlesztésnek számos területe megjelent, a tantervfejlesztéstől, az új tanítási
módszereken és pedagógiai stratégiák kidolgozásán át az intézményi minőségbiztosításig. A
program mindezen fejlesztéseket a nemzetközi együttműködés keretein belül kívánja
megvalósítani. Kiemelt szerepet kapott az oktatásban a kulcskompetenciák fogalma. Számos
pályázat hirdetett meg olyan programokat, melyek ezt helyezik a tanítás, tanulás
középpontjába. Ilyen program volt a „Közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” című
pályázat, vagy a TÁMOP pályázatok. Összetett fejlesztéseket indítványozott az Önfejlesztő
Iskolák Egyesülete a JÖN programmal. Nagy hangsúlyt kapott az optimális partnerközpontú
működés kialakítása, melynek elemei: a helyzetértékelés, a nevelési program, pedagógiai
program és helyi tanterv optimális felépítése, általában a team-munka volt. Emellett fontos
tényező volt az intézmények szakmai fejlődésének segítése /minőségfejlesztés,
szervezetfejlesztés, humán erőforrás menedzsment, mérés, értékelés, multiplikátori szerep,
forrásközponttá válás, a közoktatási törvény módosításában megfogalmazottaknak
megfelelően az egyes dokumentumok összehangolása/. Látható, hogy ez egy rendkívül széles
körű fejlesztési program.
Bár dolgozatomban inkább az oktatási fejlesztésekre helyezek hangsúlyt, meg kell
említeni olyan fontos tényezőket, mint a környezettudatosságra való nevelés /GLOBE
program, „Ökoiskolák”/, az interkulturalitás, vagy a hátrányos helyzetű diákok segítése.
Ezek a pályázatok, programok mind- mind az oktatás, nevelés fejlesztését
szolgálják. A kötelezően bevezetendő újítások már minden intézményben jelen vannak
/kerettantervek/ és számos iskola fejleszti a pedagógiai munkáját a programok által.
Véleményem szerint azonban még mindig kevés azon intézmények száma, melyek az
innovációt, a fejlődést létfontosságúnak tartják. A legtöbb esetben ennek pénzügyi okai
vannak, de ez adódhat a pedagógusok nyitottságának hiányából is. Úgy gondolom az
36
állandóan fejlődő világ néhány év múlva mindenképpen megköveteli majd a változtatások
bevezetését a közoktatásban, ez feltétele lesz egy-egy iskola fennmaradásának.
37
Egy innovatív középiskola – Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Budaörs
Bemutatkozás:
Az Illyés Gyula Gimnáziumot 2008 szeptemberében ismertem meg Árendás Péter
igazgató úr által. Harmadéves oktatási asszisztensként oktatásszervezést is tanultam/tanulok.
Több alkalommal ellátogattunk az Illyésbe egy-egy program megtekintése kapcsán. Ilyen volt
az Egészségnap vagy az Illyés Napok.
Az iskola rövid története: 1964-ben alapították, de ekkor még Általános Iskola és
Gimnázium néven jegyezték és a Rózsa utcában volt az épülete. Az önálló Budaörsi
Gimnázium 1978-ban alakult meg. A ma is működő közgazdasági szakközépiskolai képzés
1986-ban indult először. Jelenlegi nevüket 1988-ban vették fel. Érdekesség, hogy az iskola
előbb rendezte meg az Illyés Napokat, mint hogy felvette volna a nevet. A névválasztás a
nagy hagyományokon alapuló iskolanapoknak köszönhető, így lett az iskola Illyés Gyula
Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola. Az 1989-es évben költöztek jelenlegi
épületükbe, ami akkor készült el. Az Illyésben az innovációs törekvéseknek nagy
hagyománya van. 1990-ben indult az első 0. évfolyamos nyelvi osztály, ami ekkor még
rendkívül ritkának számított. 1991-ben megkezdődött a külkereskedelmi ügyintézői képzés.
Az 1994-es esztendőben indította az iskola a szinten mérföldkőnek számító 6 évfolyamos
gimnáziumi képzését. 2003-ban már felsőfokú szakképzés is folyt az iskolában. Jelenleg
gazdálkodási menedzser- asszisztensnek, protokoll ügyintézőnek, PR munkatársnak, illetve
ügyintéző titkárnak lehet tanulni. A középiskolai oktatás tekintetében a szakközépiskolai
képzés mellett lehet jelentkezni 6 évfolyamos képzésre matematika, illetve általános tagozatra
és 9. évfolyamos képzésre angol és német nyelvi előkészítő osztályba.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2006-ban az Illyés részt vett a HEFOP 3.1.3.
Programban, melynek középpontjában a kompetencia- fejlesztés állt. A kulcskompetenciák
azok a kompetenciák, amelyre az egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és
fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához /azaz
egy sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban/. Közben az iskola ECDL, EURO, EBCL,
valamint emelt szintű érettségi központ lett. A 2008-as évben jött létre a Szakképzési társaság.
38
Az iskola pedagógiai programjából következő legfontosabb értékek: állampolgári
felelősségtudat; kreativitás, vállalkozás; közösségi élet; versenyszellem /pozitív összegű
játszmák/; szükséges /és elégséges/ ismeretek, készségek, képességek megadása:
a felsőoktatásba való bekerüléshez,
az eredményes végighaladáshoz /3 + 2/,
a munkaerőpiacon való érvényesüléshez.
A 0. évfolyamos osztályokban különösen, de az iskolára általában is jellemző a nyelvvizsgák
magas aránya. 2007-ben az érettségiző évfolyamon 179 legalább középfokú nyelvvizsga /138
középfokú és 41 felsőfokú/ lett. 2008-ban pedig az érettségiző évfolyamon 99 legalább
középfokú nyelvvizsga /87 középfokú és 12 felsőfokú/ született. Nyelvvizsgák a 0. végén
/2008-ban/: 78%.
Az ECDL vizsgát tett tanulók aránya szintén magas.
Az érettségi eredmények szintén nagyon jók. A 2008-as évben az átlag 4,39 volt. Sokan tettek
emelt szintű érettségit. Az Illyésben végzett diákok átlagban 80%-a tanul tovább a
felsőoktatásban.
Az iskola eredményei között fontos megemlíteni az országos kompetenciamérésen elért
eredményeket is, melyek rendkívül jók, mind a szövegértést, mind pedig a matematikát
tekintve. 2
A rövid bevezető után egy kicsit részletesebben mutatnám be az innovációs
törekvéseket.
Innovatív célok:
Az iskola már 1989-ben saját pedagógiai program kidolgozásába kezdett /a helyi
pedagógiai programok kidolgozásának időszaka 1997-98 volt/. A program nyomán a sokrétű
társadalmi, szülői, tanulói igényeket figyelembe véve egy összetett képzési struktúra /6
évfolyamos gimnázium, ötosztályos speciális gimnázium, négyosztályos szakközépiskolai
program, szakképzés/, és ezzel együtt többszintű vezetési szerkezet alakult ki. Az iskola 1997-
ben elfogadott pedagógiai programja a megvalósulás garanciális elemeként már részletes
minőségbiztosítási tervet tartalmazott. /Az iskolai minőségbiztosítás ügye kormányzati szinten
jóval később, 1999-ben kapott komoly hangsúlyt, a megvalósítás első szakasza a Comenius
39
pályázat 2000 januári kiírása - ezen az iskola támogatást nyert./ Mindezek értelmében az
iskola újszerű szervezeti modellt /iskolaszerkezet és vezetési struktúra/ és professzionális
megvalósítási stratégiát /minőségbiztosítás/ képvisel.
Háttér:
A dokumentumokból és a beszélgetésekből is kiderült, hogy az innováció a vezetők
kezdeményezésére indult, és mindvégig élvezte a tantestület támogatását: a pedagógusok
szakmai ambíciói, felkészültségük és az elért közepes eredmények közötti szakadék motiválta
az újításokat. Környezeti kihívást jelentett az új, jól felszerelt iskolaépület és a nyelvtanulás
iránt megnövekedett társadalmi /és így tanulói/ igény. A négyosztályos gimnázium és
szakközépiskolaként működő intézményben 1991-ben két ötévfolyamos, speciális nyelvi,
1994-ben egy 6 osztályos gimnáziumi, valamint 1992-ben egy külkereskedelmi ügyintézői
osztályt indítottak. Az alapképzésen túl speciális emelt szintű képzések /idegen nyelvi,
matematikai/, valamint széles körű fakultációs és szakköri kínálat /művészeti,
természettudományi, társadalomtudományi, számítógép-kezelői/ áll a tanulók rendelkezésére.
A szerkezetváltás és a belső innováció a fenntartó önkormányzat hallgatólagos támogatása
mellett jött létre. Az innovációt nagyrészt saját erőből, illetve az önkormányzat támogatásából
finanszírozzák.
Iskolaszerkezet:
Az intézményben 17 tanulócsoportban 460-470 diák tanul, a kinevezett tanárok
száma 45 /1999-es adat/. A 10. évfolyamig folyó alapképzésen belüli programok:
6 osztályos gimnáziumi képzés, 7–10. évfolyam
speciális nyelvi képzés, egy alapozó év + 9-10. évfolyam
középiskolai alapképzés, 9-10. évfolyam
10. osztály után a diákok választhatnak a humán, reál és közgazdasági szakirányok között. A
13-14. évfolyamon szakképző program működik.
40
Vezetési szerkezet:
Az iskola vezetői az összetett szerkezet hatékony működtetése érdekében többszintű
vezetési struktúrát határoztak meg. A feladatorientált – részletes munkaköri leírásokon
alapuló – vezetési struktúra igényelte a vezetési feladatok egy részének leadását a tantestület
tagjai részére. Ezért – a magyar közoktatásban korábban nem létező – középvezetőket /line-
manager/ neveztek ki. Az iskola igazgatója és helyettese 5 középvezetői feladatkört hozott
létre. A középvezetők felelősek az egyes évfolyamok munkájának szervezéséért, egyes
műveltségterületek szakmai felügyeletéért és a tantárgyfelelősök munkájának minősítéséért,
valamint egyes speciális vezetői feladatok ellátásáért. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak
az igazgatónak, illetve az igazgató- helyettesnek. A középvezetők pótlékban és
órakedvezményben részesülnek. A tantárgy- és tevékenység- felelősök megbízatása pályázat
elnyerése, választás vagy kijelölés útján történhet. Az iskolában tanított tantárgyak szakmai
jellegű szervezési és tanácsadási feladatait végzik. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak a
középvezetőknek. A tantárgyfelelősök minősítik az egyes szaktanárok oktató munkáját. A
tevékenységfelelősök a hagyományos tanórán kívüli tevékenységek megszervezéséért,
elvégzéséért felelősek, az igazgatónak, illetve helyettesének tartoznak beszámolási
kötelezettséggel. A tantárgy- és tevékenységfelelősök pótlékban és órakedvezményben
részesülnek. A fenti megbízatásokat az iskolavezetés évente vizsgálja felül és újítja meg.
Értékelés, minőségbiztosítás:
Az értékelési, minősítési rendszer egyrészt stratégiai, másrészt funkcionális szinten
fogalmazódik meg. A stratégiai szint maga a pedagógiai program értékelése; a funkcionális
értékelés további három szintre tagolódik:
a nevelő-oktató munka átfogó, iskolai szintű értékelése;
a tanárok értékelése, minősítése;
a tanulók értékelése.
41
A pedagógiai program értékelése:
Az iskolavezetés minden tanév elején megbízza a nevelőtestület 3-6 tagját, hogy
végezze el a pedagógiai program egy átfogó részének vizsgálatát. A tanévnyitó értekezleten a
nevelőtestület rögzíti azokat a konkrét kritériumokat, elérendő eredményeket, amelyek
megléte szükséges ahhoz, hogy a pedagógia program vizsgált részét időarányosan
megvalósultnak lehessen tekinteni. Ez a 3- 6 fős csapat a tanév végi értékelés alkalmával
szükség szerint a pedagógiai program javítására is tehet javaslatot.
A nevelő- oktató munka átfogó értékelése:
Az értékelést az igazgató végzi évente 2 alkalommal, félévkor és év végén.
Ötévenként készül a hosszabb időszakot átölelő igazgatói beszámoló. A beszámoló a
középvezetők, a tantárgy- és tevékenységfelelősök, az osztályfőnökök és a diákönkormányzati
munkáért felelős pedagógus értékelésein alapul. Ez az értékelés 3 nagy területet érint:
a diákok által elért nevelési-oktatási szintet, azaz a kimenetet;
a nevelés-oktatás minőségét, azaz a folyamatot;
az iskola menedzselését, hatékonyságát, azaz az iskolavezetés munkáját.
A tanárok minősítése:
A tanári munka értékelése folyamatos, középpontjában a tanóra áll. A szaktanárokat
a tantárgyfelelősök, az osztályfőnököket az évfolyamfelelősök értékelik, illetve minősítik. A
tantárgy- és tevékenységfelelősök munkáját a műveltségi területek felelősei értékelik. Az
évfolyamfelelősök – akik egyben a műveltségi területek felelősei – értékelése az igazgató és
igazgató-helyettes feladata, őket pedig külső szakértők értékelik, 4 évenként legalább egy
alkalommal. A minőségbiztosítással kapcsolatos célkitűzések közé tartozik a szervezeti
kultúra továbbfejlesztése. Céljuk, hogy a tanárok egyre nagyobb felelősséget kapjanak,
kapcsolódjanak be a célkitűző tevékenységbe, a prioritásokat maguk határozzák meg,
feladatok helyett problémát kapjanak /empowerment/. A tanári értékelőrendszerrel /appraisal/
a fenti kompetenciákat kívánják kialakítani.
42
Az innováció értékelése:
Az innováció teljes időszakát átfogó adatok a diákok felsőoktatási felvételi
mutatóiról vannak: eszerint ez az arány 1994-ig 10-15%, 1995-ben 30%, 1996-ban 45%,
1999-ben 62%. Azóta ez az arány legalább 80%-ra növekedett. 3
Az elkészült interjúk:
Az Illyésben folyó innovációt interjúkészítés segítségével is vizsgáltam. Három
interjút készítettem, egyet az igazgató úrral, egyet- egyet pedig két pedagógussal. Az
interjúkban három fő témára tértem ki.
Az első kérdéscsokor az innovációt általánosságban vizsgálta. Interjúalanyaimat
arról kérdeztem, mi a véleményük az oktatási innovációról, mit gondolnak, mik a feltételei,
illetve indítványozásának okai.
Árendás Péter igazgató úr egy működő rendszer fejlesztéseként definiálta az innovációt. Az
oktatási innovációnak három nagy részét emelte ki: az oktatásfilozófiait, az oktatás tartalmi,
illetve az oktatás módszertani innovációját. Elengedhetetlen tényezőként emelte ki az
elkötelezett vezetést és tagságot, a kölcsönös bizalom fontosságát, a források meglétének
szükségességét, valamint a fenntartó és a környezet támogató voltát. Az innováció sajnos
gyakran kényszer hatására jön létre, ritkán belső igényből fakadóan. Az Illyés Gimnázium
esetében a pedagógusok és a vezetés egyaránt szorgalmazta a fejlesztéseket. Szerettek volna
kitörni az átlagos középiskola szerepköréből, de a munkahelystabilizálás is fontos szempont
volt.
Második interjúalanyom Bothné Faragó Zsuzsanna, matematika, fizika szakos tanárnő volt. Ő
egyfajta megújulásként definiálta az innovációt. Véleménye szerint az oktatási innovációnak a
gyerekekkel kölcsönhatásban kell létrejönnie, személyre szabottan. Feltételként a megfelelő
forrás meglétét, a motivált tanárokat és diákokat, a demokratikus vezetést, és a jó
információáramlást nevezte meg. Az újítások bevezetésének okaként egzisztenciális
tényezőket említett, többek között a munkahelyek megőrzését. Kiemelte, hogy a diákok
megtartásához elengedhetetlen a színvonal megtartása, a sokszínűség. Ez napjainkban
kiemelten fontos, hiszen a csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolák szinte harcot folytatnak
43
a diákokért. Az optimális helyzet eléréséhez a tanárnő a megfelelő marketing fontosságát is
megemlítette.
Harmadik interjúalanyom Tollner József, szintén matematika, fizika szakos tanár volt. A tanár
úr az oktatási innováció fogalmát olyan újító tevékenységként írta le, melyben rendkívül
fontos a nyitottság, a pozitív minták keresése. Ő is megemlítette a külső kényszert, a
fennmaradásért történő modernizálást. Hozzátette, hogy az Illyésben is felmerültek hasonló
okok. Az iskola vonzóvá tételének fontossága ebben az interjúban is elhangzott.
A második nagyobb kérdéskörben már részletesebben kérdeztem az iskoláról.
Kérdéseim az iskolában folyó innovációs tevékenységek történetére, területeire, illetve
hagyományaira irányultak.
Árendás igazgató úr a 0. évfolyamot, azaz a nyelvi előkészítőt és a 6 osztályos képzést emelte
ki. Ezen iskolaszerkezeti változtatásokat az országban szinte elsőként vezette be a gimnázium.
Emellett a továbbképzést is fontos megemlíteni. Ezenkívül az Illyés ECDL, EBCL, valamint
nyelvvizsga központ is. Az igazgató úr álláspontja szerint a fejlesztések tetőfokát igyekezni
kell minél inkább elnyújtani az állandó újításokkal, a hanyatlás megelőzése okán.
Faragó tanárnő szintén kiemelte az iskolaszerkezeti változásokat. 1989-ben az intézmény új
épületébe költözött, ekkor indultak az első sport tagozatos osztályok és ekkorra tehető a
fellendülés kezdete. A szakképzés is működni kezdett az iskolában. A tanárnő kiemelte a
pályázatok állandó figyelését, a külföldi kapcsolatok ápolását. Megemlítette, hogy az Illyés
Gimnázium tagja az Önfejlesztő iskolák Egyesületének. Mindezek mellett belső programokról
is beszélt, úgymint a diákoknak rendezett Innovációs Kupa, az Illyés Napok és az EGYOSZ
szervezete. Az EGYOSZ /Egyesült Osztályok Szövetsége/ a diákönkormányzat, mely egy
szenátushoz hasonlóan működik.
Tollner tanár úr szintén a szerkezeti újításokat emelte ki. Megemlítette azt a sajátos
módszertant, melyet az iskolában alkalmaznak. A már említett iskolai programok mellett
beszélt a „Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében” elnevezésű programról,
melynek keretein belül a szomszédos országokba szerveznek csereprogramokat.
Az interjúk harmadik fő témája az innováció és az iskolával kapcsolatban álló
személyek viszonya volt.
Árendás igazgató úr a pedagógusokat tekintve ismét elmondta, hogy az újítások
sikerességéhez feltétlenül szükséges, hogy belső igényről beszéljünk. Az elkötelezett tanári
kar tehát nagyon fontos. Emellett természetesen a vezetés hozzáállása is rendkívül jelentős. A
vezetés feladata a koordinálás, a pedagógusok számára lehetőségadás. Harmadik tényezőként
a fenntartó is megjelenik, akinek támogatása szintén rendkívül jelentős. A szülők és a diákok
44
újításokhoz való viszonya eltérő lehet. Általában a szülők pozitívumnak tartják a nyitottságot,
de valójában nem látják át, hogy hogyan is jelennek meg a fejlesztések a mindennapokban. A
diákok rendkívül nyitottnak mondhatóak.
Faragó tanárnő véleménye szerint főként az igazgatótól függ, hogy egy-egy innováció be
tudja-e tölteni a kívánt szerepét az iskolába, hiszen a pedagógusok a legtöbb helyen
igyekeznek fejlődni. Emellett fontos, hogy bizalmat kapjon az igazgató. Elmondta, hogy az
Illyésben mindkét fél rendkívül nyitott, a vezetés és a pedagógusok is. A szülőkről nem tudott
nyilatkozni, elmondása szerint őket még nem kérdezték. A diákok kevés kivétellel szerinte is
rendkívül nyitottak, a fenntartó pedig nagyon segítőkész.
Tollner tanár úr szintén megemlítette a vezetés és a pedagógusok nyitott hozzáállásának
szükségességét. Elmondta, hogy az Illyésben a vezetés nem erőltet semmit a tanárokra, nem
határoz meg konkrét feladatokat, mégis mindig mindenki tudja, hogy hogyan alakítsa a
dolgokat ahhoz, hogy azok pozitív irányba fejlődjenek. A fenntartó az ő véleménye szerint is
általában szabad kezet ad az iskolának. Véleménye szint a szülők és a diákok is egyaránt
szeretik, hogy ennyire sokszínű az Illyés, de megjegyezte, hogy a szülőknél még nem
feltétlenül ez az elsődleges szempont egy iskolaválasztásnál. A legtöbben előbbre helyezik az
intézmény lakóhelyhez való közelségét vagy a felsőoktatásba való bejutás arányát.
Az interjúkat összegezve láthatjuk, hogy alapvetően mind az igazgató úr, mind pedig
a tanár úr és a tanárnő is rendkívül pozitívan gondolkodnak az iskolai fejlesztésekről. Mind a
hárman kiemelték az iskolával kapcsolatban álló személyek- vezetés, tanári kar, fenntartó,
szülők, diákok- nyitottságának fontosságát. A beszélgetések alapján hasonlóan látják ezen
személyek szerepét az innovációban. Talán Faragó tanárnő vélekedett úgy, hogy az
igazgatónak egy kicsit nagyobb szerepe van ebben, de ő is megemlítette, mennyire fontos a
pedagógusok részéről a bizalom a vezetés iránt. Ez az Illyésben megfelelően működik, mint
kiderült a pedagógusok mindig lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére. Emellett
mindhárman megemlítették a fejlesztések gyakori megindítójaként az egzisztenciális
tényezőket. Az Illyésben ez kevésbé jelentkezett, inkább az iskola belső igénye követelte meg
a fejlesztéseket. Az innovációs törekvések fő pontjaként mindannyian szót ejtettek az új
szerkezeti típusokról. Az egyetlen, számomra meglepő dolog az volt, hogy az iskolában folyó
modern oktatási módszerekről, eszközökről- akár projektoktatás, IKT -s eszközök használata-
szinte abszolút nem esett szó. Csupán Tollner tanár úr interjújában jelent meg a sajátos
módszertan kifejezés, de csak említés szintjén.
45
Viszont fontos megemlíteni, hogy Faragó tanárnő és Tollner tanár úr is külön
kiemelte az iskola közösségformáló programjait, például az Illyés Napokat. Véleményem
szerint többek között ebben látják az Illyés különlegességét.
Rövid összegzés:
A fejezet zárásaként elmondhatom, hogy közel egy éve ismerem az Illyés Gyula
Gimnáziumot, így volt alkalmam jobban megismerni az iskola mindennapjait. A 40 órás
iskolai gyakorlat keretein belül számos pedagógussal, az intézményben dolgozó szakemberrel,
diákkal beszélgethettem. Több óralátogatáson is részt vettem. Ezen alkalmakkor
bebizonyosodott számomra az oktatási módszerek fejlettsége, és természetesen a tanárok
elhivatottsága is. Több szakember is segíti a pedagógusokat és a diákokat. Beszélgethettem
többek között az iskolapszichológussal, a szociálpedagógussal vagy a szabadidő- szervezővel.
Valamennyiük munkája rendkívül fontos, amire minden iskolában szükség lenne. Több
alkalommal látogattam el iskolai rendezvényekre. Ilyen volt az Egészség Napja, az Illyés
Napok vagy az EGYOSZ Nap. Ezek a rendezvények rendkívül jól szervezettek érdekesek
voltak. A diákok sokat készülnek egy- egy ilyen eseményre, nagyon szeretik ezeket a
programokat. Úgy gondolom rendkívül fontos a közösségformáló szerepük is, hiszen részben
ezek a programok tesznek egy iskolát egyedivé.
46
Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete
Az Illyés Gimnázium után az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét szeretném
részletesebben bemutatni.
Rövid bemutatás:
A Soros Alapítvány 1996-ban egy olyan közoktatás- fejlesztési programot indított
útjára, amelynek keretében általános- és középiskolák egy tekintélyes köre a "megszokottnál"
lényegesen hatékonyabb és hosszabb hatású képzésben, fejlesztésben részesült. Az eredeti cél
az iskolák pedagógiai programjának és helyi tantervének elkészítéséhez nyújtott segítség volt,
ami "megfejelhetőnek" tűnt egyfajta bázisiskolai helyzetbe hozással is, azzal, hogy a
képzésben résztvevő iskolák helyi fejlesztési centrumokká váljanak. Felismerve, hogy az
együttes munka során felhalmozott tudást, különösen az egymástól való tanulás lehetőségét és
a kialakult kapcsolatrendszert botorság lenne veszendőbe hagyni, 1996. októberében, 46
alapító „taggal” megalakult az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete. Jelenleg 126 intézmény
tartozik az Egyesülethez, amely ezáltal mintegy 43.000 tanuló és 5.000 tanár reprezentatív
szervezetévé vált. /2003-as adat/ Mind az iskolák típusát, mind az ország területét és
településszerkezetét tekintve lényegében „hézagmentesen” lefedik a magyar közoktatást. A
kis falvaktól a megyeszékhelyeken át a fővárosig, az 50 fős tanyasi kisiskoláktól az
elitgimnáziumokig, Nyíregyházától Szombathelyig a közoktatás minden jellemző szereplője
megtalálható tagjaik között. Szakmai és területi elvek alapján 13 régióközpontot alakított ki az
egyesület. Ezek koordinálják egy-egy „bokor” 5-10 iskolájának önfejlesztő tevékenységét.
Régióközpontok:
Fekete István Óvoda, Általános és Szakképző Iskola, Győr
"A Vasút a gyermekekért" 4420 sz. Alapítvány Diákotthona, Szeged
2. Sz. Általános Iskola és Diákotthon, Szekszárd
47
Ady Endre Gimnázium, Debrecen
Hétszínvirág Általános Iskola, Marcali
Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI, Budaörs
Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs
Neumann János Általános Iskola, Szombathely
József Attila Középiskolai Kollégium, Székesfehérvár
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon, Gyomaendrőd
Széchenyi Körúti Általános Iskola, Szolnok
Szepesi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola,
Szikszó
Tomori Pál Általános Iskola, Budapest
Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Ajka
Az egyesület céljai:
Az oktatás- nevelés minél több területén használni és egyre szélesebb intézményi
körrel megismertetni az úgynevezett önfejlesztő iskolák szemléletet és módszertant.
Kölcsönös tájékoztatást nyújtani a tagiskolákban folyó szakmai- pedagógiai munkáról,
fejlesztésekről, kísérletekről. Szakmai tanácskozásokat, fórumokat szervezni a közoktatás
aktuális kérdéseiről. Támogatni az intézményeinkben folyó tudományos kutatómunkát,
megismertetni ennek eredményeit a széles szakmai közvéleménnyel. Tevékenységük
súlypontja az elmúlt években az országos konferenciáink köré szerveződő innovációs
beszámolók, módszerátadások felé tolódott el. Évente 1-2 országos konferenciát szerveznek,
melyek nem csak aktuális, de egyben hiánypótló tematikájúak is. Az egyesület szinte
valamennyi országos pedagógiai tanácskozáson képviselteti magát, így mára a pedagógiai
közélet aktív és jelentős tényezőjévé vált. Az Önfejlesztők fejlődésének jelenlegi szakaszában
belső hálózatának stabilizálása mellett különböző oktatási-, kulturális- és civil
szerveződésekkel keresi a kapcsolattartás, az együttműködés széleskörű lehetőségeit. Külön
hangsúlyt helyeznek a fogyatékosok képzésével foglalkozó programokra, valamint az „iskola
és kollégium” együttműködési formák elmélyítésére. A tagintézmények közül minden
harmadik részt vesz/vett a Comenius 2000 minőségfejlesztési programban. A 2001-es évben
48
néhány felsőoktatási, elsősorban tanárképző intézménnyel, és határon túli magyar iskolával is
bővítették kapcsolataikat. 2003 tavaszától indult a JÖN – Junior Önfejlesztő Program. Ennek
keretében a résztvevő intézmények egy komplex, önfejlesztő szellemiségű és stílusú képzést
ill. segítséget kaptak közép- és hosszú távú értékelő, fejlesztő munkájukhoz,
minőségirányítási programjuk /MIP/ elkészítéséhez. 4
Az interjúk:
Az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéről két alapító taggal, Árendás Péterrel és Dr.
Kovács Gézával beszélgettem. Interjúnk három fő kérdéskör köré csoportosult.
Az első az egyesület létrehozásának körülményei, ezen belül az alapítás, az
előzmények és az okok.
Mindketten szinte ugyanazt mondták el az alapítással kapcsolatban. Kovács Géza tanár úr
véleménye szerint már 1985-től megindult egyfajta fejlődési folyamat az oktatásban, amikor
is megindult a 0. évfolyamos és a 6 osztályos képzés. 1996-ban lett meghirdetve a Soros
Alapítvány programja, melyben 50 iskolából 3-3 főt készítettek fel iskolájának pedagógiai
programjának, helyi tantervének elkészítésére. A Nemzeti Alaptantervet is szem előtt tartva
hozta létre ez az 50 intézmény a dokumentumait. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete ebben az
évben, Baján, a III. Béla Gimnáziumban spontán módon alakult meg. Az 50 iskola ugyanis
nem szerette volna, ha megszakad a kapcsolat egymással. Az elnökséget Árendás Péter, Gaál
Ferenc, Kovács Géza és Sipos János alkotta. Ők Gaál Ferenc kivételével ma is elnökségi
tagok. Később új társelnök is került az egyesülethez, Nagy Kálmán személyében, aki a
kollégiumok világát rendkívül jól ismerte, gazdagítva ezzel az egyesület profilját. Kovács
Géza tanár úr kihangsúlyozta, hogy az egyik alapelvük szerint az iskola önálló, autonóm
szakmai műhely, melyre csupán egy szabályzat kell, hogy vonatkozzon, a magyar alkotmány.
Eszerint mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatás nem lehet központilag vezérelt. Az
egyesület kifejezetten szakmai szervezet, mely politikától mentes és több évtizedre szól a
működésének kialakítása. Az elmúlt évek során a tagok cserélődtek, jelenleg 120
intézményből áll az egyesület.
Interjúm második fő kérdésköre az egyesület magyar oktatásügyben lévő helyére
vonatkozott. Itt többek között a tagintézményekkel való kapcsolatról és a közös munkáról
tettem fel kérdéseket. Ezt a kérdéskört tekintve is szinte azonos információkhoz jutottam a két
49
interjú által. Az Önfejlesztők az egész országban képviseltetik magukat. Tagjaik között van
falusi általános iskola, városi óvoda, szakképző intézet, fővárosi elitgimnázium és kollégium
is. Tehát rendkívül széles a paletta és nincs különbségtétel az egyes intézmények között. Az
egyesület bármilyen intézmény fogadására nyitott, a tagok kis számban cserélődnek is.
Mindkét fél számára előnyt jelent a közös munka. Az egyesületnek könnyebb hozzáférést
biztosít egyes pályázatokhoz, valamint ilyen formában terjeszthetik gondolkodásmódjukat. Az
intézmények számára a tagság egyfajta presztízst jelent. Kialakíthatják saját programjukat,
részt vehetnek a fontos döntésekben, bármikor segítséget kérhetnek más intézményektől.
A harmadik nagy kérdéskör az egyesület munkájára vonatkozott. A célokra, az eddig
elért eredményekre, valamint a jövőbeli tervekre.
Az egyesület hatékony működésének fenntartása rengeteg munkával jár. Rendkívül fontos a
fejlődni akarás, az új célok kitűzése a hanyatlás megelőzésének érdekében. Alapkoncepció az
önfejlesztés, valamint fontos, hogy a tagintézményeknek az egyesület által legyen
beleszólásuk az oktatás főbb csomópontjaiba, hiszen az iskola a legkompetensebb abban,
hogy beleszóljon a saját életébe. Rendkívül fontos az intézmények közötti együttműködés és a
mindenkori oktatási miniszterrel, szakszervezetekkel tartott pozitív kapcsolat is. Eddigi
tevékenységük főbb csomópontjai a pedagógiai program, a helyi tanterv, a pedagógus-
értékelés, a minőségirányítás, a kétszintű érettségi, valamint a kompetencia alapú oktatás. Az
egyesület szinte minden országos konferencián, fórumon képviselteti magát, amire fel is kérik
őket. Emellett mintadokumentumokat adnak ki, továbbképzéseket tartanak. 13 régióban fejtik
ki hatásukat, ez közvetlenebb kapcsolatokat, hatékonyabb információáramlást jelent. Évente
általában két konferenciát tartanak, ahová szinte minden szakterületről érkeznek előadók. Az
egyesület jelenleg a Köznevelés című folyóirattal folytat közös munkát. Ebben az évben
minden számban megjelenik egy, az egyesülettel készített interjú. Jelenleg a kompetencia
alapú képzés kérdéskörével foglalkoznak. Szeretnék elérni, hogy valóban megjelenjen a
tanteremben ez a fajta felfogás. Emellett a tanárképzést szeretnék fejleszteni a megfelelő
mentoráló intézmények által. Nagyon fontos ugyanis, hogy a leendő pedagógusok jó
gyakorlóhelyre kerüljenek. Mindezek mellett szeretnének létrehozni egyfajta etikai kódexet,
ami mellőzhetővé tenné a rengeteg adminisztrációt az iskolákban. A két alapító tag szerint
nagyon fontos, hogy az iskolák ne álljanak be egyfajta „energiaminimumra”. A kiváló
szakemberek maradjanak az iskolákban, ne legyen elszürkülés. Legyenek érdekeltek az
intézmények a fejlesztések bevezetésében. Ehhez természetesen az is szükséges a pénzhiány
ne hátráltasson. Ne legyen annyi változtatás, és ne szólhasson bele akárki a közoktatás
ügyeibe.
50
Az interjúk alapján elmondható, hogy a két beszélgetés által közel azonos
információkkal gazdagodtam. Mind Árendás Péter tanár úr, mind pedig Kovács Géza tanár úr
elmondta az alapítás előzményeit, körülményeit, valamint az egyesület eddigi és jövőben
tervezett munkásságát. Mindketten kihangsúlyozták, hogy mennyire fontos az iskolák közötti
együttműködés, melyet az Önfejlesztők szervezete teljes mértékben elősegít. Nagyon fontos,
hogy az iskolák saját maguk hozzák meg a mindennapjaikkal kapcsolatos döntéséket, hiszen
ők a legkompetensebbek ebben. Kovács Géza tanár úr szemlélete szerint rendkívül fontos
lenne, hogy a kiváló szakemberek ne menjenek el az iskolákból, hiszen a nehezebb helyzetű
intézményekben pontosan rájuk lenne szükség. Emellett mindketten kiemelték, annak
jelentőségét, hogy az iskolák ne álljanak be egyfajta „energiaminimumra”, hanem legyenek
érdekeltek a fejlesztésekben és abban, hogy az intézményükben pezsgő szakmai tevékenység
folyjon. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének vezérelve tehát mindezek mellett az
együttműködés által megvalósított innováció az oktatásban.
Tapasztalataim:
Saját tapasztalataim az egyesülettel kapcsolatban rendkívül pozitívak. Az Árendás
Péter és Kovács Géza tanár urakkal készített interjúkból az Önfejlesztők nagy mértékű
elhivatottsága olvasható ki. 2008 novemberében én magam is részt vehettem egy egyesületi
találkozón. A vitatott témák rendkívül aktuálisak és fontosak voltak. A résztvevők közötti
hatékony kommunikáció teljes mértékben megvalósult. Minden résztvevő elmondhatta
véleményét, gondolatait, sőt ez szükségesnek is bizonyult. Egy jó hangulatban zajló
beszélgetésként jellemezném a találkozót. Az esemény lebonyolításán teljes mértékben
tükröződött, hogy egy jól működő egyesület megbeszélésén vehettem részt, melynek munkája
példaértékű.
51
Záró gondolatok
Szakdolgozatomban az oktatási innováció kérdésével foglalkoztam. Áttekintettem az
elmúlt tíz esztendő fejlesztési törekvéseit. Kiemelt figyelemmel vizsgáltam az Önfejlesztő
Iskolák Egyesületét, mely szervezet hatalmas szerepet játszik a hazai oktatásügy
fejlesztésének előmozdításában. Fő témám egy budaörsi középiskola, az Illyés Gyula
Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola innovációs törekvéseinek bemutatása volt.
Véleményem szerint az Illyés gyakorlatának vizsgálatán keresztül sikerült feltárnom azon
tényezőket, melyek sikeressé tesznek egy középiskolai innovációt. Ezen tényezők közé
tartozik az iskola vezetőségének és pedagógusainak nyitottsága, fejlődni vágyása. Szükséges
továbbá a kölcsönös bizalom, egymás meghallgatása. Nagyon fontos a pozitív minták
megfigyelése. Ha ezek a folyamatok megfelelően működnek egy intézményben, valószínűleg
sikeres fejlesztéseket tudnak végrehajtani, ami a diákoknak is hatalmas motivációt jelent mind
a tanulásban, mind pedig az iskolai életben való aktív részvételben. Úgy gondolom,
dolgozatom is bizonyítja, hogy az Illyés Gyula Gimnáziumban ezen tényezők teljes
mértékben pozitív módon valósulnak meg. Az iskola szép példája annak, hogyan kellene
működnie a mai magyar középiskoláknak és milyen fejlesztések szükségesek feltétlenül
ahhoz, hogy közoktatásunk sokkalta hatékonyabban tudjon működni.
52
Melléklet
I. Interjúk
I./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Árendás Péter, igazgató
1. Hogyan definiálná az innováció szót?
- egy működő rendszer működésében javulást szeretnénk elérni- új tényezők,
összefüggések, hatásmechanizmusok
- kisebb/ nagyobb
- újítás
→ általánosságban
2. Van- e valamilyen sajátossága az oktatási innovációnak?
- oktatásfilozófiailag, felfogásban, tartalomban, módszertanában, szervezésben,
kimenetszabályozás szerint
- 3 nagy csoport: oktatásfilozófiai, tartalmi, módszertani innováció
3. Mitől függ, hogy egy intézmény innovatív vagy konzervatív?
- gyakran kényszer hatására innoválnak /iskola létének fenntartása, előbbre
lépés, összevonás/- ez a leggyakoribb
- tanári, belső igényből fakadó – nagyon ritka
4. Az Illyés milyen típusú iskola?
- a kettő között, de sokkal inkább belső igény
- 1989. új épület, kedvező lehetőségek, külső segítség- akár minisztériumi
szinten is
- újítások: 0. évfolyam itt van legelőször
- 6 évfolyamos osztály
- szakképzések
- vizsgaközpont: ECDL, nyelvvizsga, EBCL gazdasági vizsgaközpont, kétszintű
érettségi vizsgaközpont
53
- elkötelezett tanári kar
- támogató fenntartó
- 15 db új tanterem
- mennyiségi, minőségi fejlődés
5. Milyen hagyományai vannak az iskolában az innovációnak?
- 1989. 0. évfolyam – ez jelentette az alapot
- innentől kezdve 2-3 évente:
i. 1994. 6 évfolyamos osztály
ii. szakképzési profilváltás
iii. felsőfokú szakképzés bevezetése
iv. nyelvvizsgaközpont, ECDL, EBCL
6. Van-e/ volt-e az innovációnak egzisztenciális oka, valamint melyek a főbb okok?
- legtöbb esetben kényszer
- az Illyésben is részben ez volt, kitörés keresése
- munkahelynövelés, presztízsnövelés főként a nyelvszakos tanárokat tekintve
/0. évfolyam/
- munkahelystabilizálás
7. Milyen területei voltak/ vannak az innovációnak és milyen elért eredmények?
- 3 csoport:
i. tartalmi: új tantárgyak, műveltségterületek
ii. módszertani
iii. oktatásfilozófiai- csak szabályzatokkal való szabályozás lehetetlen,
kompetencia alapú megközelítés kell
8. Mik a sikeres innováció feltételei, illetve mik a gátló tényezők?
- koncepciózus, elkötelezett vezetés
- a tagság elkötelezettsége
- kölcsönös bizalom egymás iránt
- + források, fenntartó hozzáállása, környezet támogató vagy nehezítő volta
- gátló tényezők: forráshiány, felkészületlen vezetés, tagság, felsővezetés
meggondolatlansága /pl.: kapkodás/
- ezek kihathatnak az innovatív intézményekre is /visszavesznek a tempóból/
9. Az Illyés történetében hogyan írható le az innováció dinamikája /mélypontok,
csúcspontok/?
54
- ha megvannak a feltételek /források, elkötelezettség, lendület…/- felfelé ívelő
szakasz- kezdetben
- jó, ha a tetőpont elnyújtott időben érvényesül
- de! hanyatlás valószínűleg lesz- ez ellen kell mindig újításokat tenni
- ez hatalmas energiát kíván /vezetéstől, pedagógusoktól/
10. Milyen a vezetés és pedagógusok viszonya az innovációhoz?
- vezetés feladata a koordinálás
- de tudni kell hogy hol a határ a pedagógusok tekintetében is /a vezetés
gyorsabban haladna mindig/
- ez az Illyésben egyensúlyban van
- a pedagógusok bármikor előállhattak/ állhatnak új ötletekkel
11. Milyen a szülők és a diákok hozzáállása?
- a szavak szintjén a szülők általában innovációbarátok, de gyakran nem látják át
- inkább hétköznapibb tényezőket vesznek figyelembe: továbbtanulási mutatók,
nyelvtanulási lehetőség, közlekedési elérhetőség…
- a diákok mélyebben átlátják, sokkal nyitottabbak az újításokra
- ha kiderül, hogy valami nem kellően kidolgozott- a diákok azonnal
visszaigazolnak
12. Hogyan jellemezhető a fenntartó hozzáállása?
- oktatáselkötelezett, kultúra elkötelezett stb.
- abszolút támogató
- hosszú évek óta így van ez
13. Hogyan látja az iskola jövőjét?
- rövid távon biztonságban /sokszoros túljelentkezés/
- de! 5-10 éves perspektívában kell gondolkodni, mire van szüksége a
fiatalságnak napi szinten
- hatalmas verseny az iskolák között, nagyon kevés gyerek, sok pedagógus
- állandó fejlődés, újítás szükséges
55
I./2. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Bothné Faragó Zsuzsanna, matematika és fizika szakos tanárnő
1. Hogyan definiálná az innováció szót?
- megújulás
2. Van- e valamilyen sajátossága az oktatási innovációnak?
- kölcsönösség a gyermekekkel
- más- más vélemények vannak róla
- személyre szabottság
3. Mitől függ hogy egy intézmény innovatív vagy konzervatív?
- igazgatótól nagymértékben függ
- ha bizalmat kap, akkor innovatívabb lehet
- egy demokratikus igazgató innovatívabb
- a tanárok mindenhol rendesek
- anyagiak- a pedagógusokat meg kell fizetni, hogy motiváltak legyenek
4. Az Illyés milyen típusú iskola?
- abszolút innovatív
- hatalmas fejlődés a várossal párhuzamosan
- demokratikus igazgatók
- 0. évfolyam, 6 osztályos gimnázium, szakközépiskola is
-szakképzési támogatás
- sokszínű az iskola
- partnernek tekintették az igazgatók a tanárokat
5. Milyen hagyományi vannak az iskolában az innovációnak?
- diákok- Innovációs Kupa /egy újítást kitalál/
i. pl.: iskolaújság, büfé, szociális segítés
- EGYOSZ koordinál
- tanárok: pályázatok figyelése, pl.: HEFOP /erre 1 tanár van/
- a fejlesztésekre kis csoportok alakulnak
- Illyés Napok
- anyagilag is támogatva van
6. Van-e/ volt-e az innovációnak egzisztenciális oka, valamint melyek a főbb okok?
- az újításoknál –több diák jöjjön
56
- megmaradjanak a munkahelyen
- tanárok 80%-a jól tanít, mégsem sikeres minden iskola
- marketing: ECDL, nyelvek
- jó hangulat
- célok: színvonal megmaradása, sokszínűség
7. Milyen területei voltak/ vannak az innovációnak, és milyen elért eredmények?
- diákok oldaláról is megvan, tanárok oldaláról is
- tanárok: szervezettekkel való kapcsolat /Önfejlesztők/
- külföldi kapcsolatok a diákoknak
- állandó konzultáció a tanárok között
8. Mik a sikeres innováció feltételei, illetve mik a gátló tényezők?
- gátló: forráshiány, kiégés, a diákok motiválatlansága, vezetés nem
demokratikus, nincs jó információáramlás
- jelenleg: Pedagógiai Műhely- pl.: az egyik pedagógus projektmódszerének
bemutatása, kettős osztályfőnökség
9. Az Illyés történetében hogyan írható le az innováció dinamikája /mélypontok,
csúcspontok/?
- 1980-as évek- meg akarták szüntetni
- sport – röplabdás osztályok, jó közösségi élet
- szakközépiskola beindítása
- 1989. új épület
- innovatív vezetés
- 0. osztály, 6 osztályos képzés- rohamos fejlődés
- 2000. körülig volt a csúcspont
- most is jó, de kicsit állóvíz
- szakképzési hozzájárulás rendkívül jelentős- felszereltség
10. Milyen a vezetés és a pedagógusok viszonya az innovációhoz?
- vezetés abszolút innovatív
- amennyit bírnak a pedagógusok azt sikerül is megvalósítani
- a legtöbb tanár innovatív
- toleráns mindenki
- földrajzi szempont- közel van Budapest- ez veszélyes
11. Milyen a szülők és a diákok hozzáállása?
- pozitív
57
- gyerekek szeretik, bár van ellenpélda is /matekos beállítottságúak/
- 0. osztályt a szülők is fontosnak tartják
- sose kérdezték a szülőket, pedig meg kéne /elvileg benne van az IMIP -ben/
- jelzések: nem járnak panaszkodni
- tanárértékelés viszont van
12. Hogyan jellemezhető a fenntartó hozzáállása?
- segíti az iskolát, pedagógusok pótlékot kapnak
- Pedagógiai Nap –az önkormányzat előadókat hív meg különböző témákban
13. Hogyan látja az iskola jövőjét?
- remélhetőleg legalább olyan lesz, mint most
- bizonytalanság: igazgató, milyen személyiség lesz?
- pedagógus társaság kiöregedő, lesz-e aki tanít?
- lehet-e még újat kitalálni?
58
I./3. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI- Tollner József, matematika és fizika szakos tanár
1. Hogyan definiálná az innováció szót?
- újító tevékenység, modernizálás
2. Van- e valamilyen sajátossága az oktatási innovációnak?
- az oktatásbeli megújítások
- nyitott szemmel járni, fórumokat figyelni
- amit egy adott iskola jónak gondol, azt használja fel
- Illyés esetében inkább őket követik
3. Mitől függ hogy egy intézmény innovatív vagy konzervatív?
- vezető
- tantestület
- innovatívabb intézményben többet dolgoznak
- le lehet adni egy 20 éves óravázlatot is
4. Az Illyés milyen típusú iskola?
- a legtöbb területen innovatív
- napi 12-14 órát dolgoznak a pedagógusok- többet, mint máshol
5. Milyen hagyományai vannak az iskolában az innovációnak?
- 0. évfolyam- elsők között
- tanórán kívüli foglalkozások: Illyés Napok /név története/
- nagyon jó légkör, a diákok szeretnek ide járni és jól is tanulnak /egyensúly/
- „Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében”
6. Van-e/ volt-e az innovációnak egzisztenciális oka, valamint melyek a főbb okok?
- muszáj volt, hiszen mélyről indultak, kezdetben kevés diák volt
- most a jók között ötszörös túljelentkezés
- tudta az iskola, hogy vonzóvá kell tenni magát
- pl.: 6 évfolyamos képzés igénnyé vált
- szakközépiskola, 13. és 14. évfolyam
- vonzóvá tétel
7. Milyen területei voltak/ vannak az innovációnak, és milyen elért eredmények?
- tantárgyakon belül is
- sajátos módszertan a változó körülmények függvényében
59
- pl.: kétszintű érettségi- tanítani is mást kell
- lásd fentiek
8. Mik a sikeres innováció feltételei, illetve mik a gátló tényezők?
- külső kényszer- elvárás szülőktől, diákoktól, vezetőktől
- gát itt alig van
i. lehet: önkormányzat, pénztelenség, vezető, szülő
- itt a fenntartó szabad kezet ad, mindenki pozitívan áll hozzá az újításokhoz
9. Az Illyés történetében hogyan írható le az innováció dinamikája /mélypontok,
csúcspontok/?
- szerkezeti változások –fent leírtak
- pl.: 6 évfolyamos, 0. évfolyam
- innovatív igazgatók
10. Milyen a vezetés és a pedagógusok viszonya az innovációhoz?
- jó kapcsolat
- persze nem mindig, de a bekerülő emberek is átveszik aztán
- igazgató nem nagyon határoz meg feladatokat, de mégis érzik a pedagógusok a
feladatukat
- nem erőltet senkire olyat, amit nem szeretne, nincs kényszer
- mindenki azt csinálja, amiben erős
- pl.: kevesen akarnak osztályfőnökök lenni
11. Milyen a szülők és a diákok hozzáállása?
- szülőknek fontos: felsőoktatásba bekerülés
- aztán érezze jól magát a gyermek
- szülőin kiderül, hogy szeretik hogy sokszínű az iskola
- a diákok kiismerik az iskolát
- bolondballagás- igazi búcsú
- hagyományok
- Illyés Napok- szívesen részt vesznek benne
12. Hogyan jellemezhető a fenntartó hozzáállása?
- pozitív
- segíti az iskolát
- de! önerőből is fejlődnek /szakképzési hozzájárulás- technikai eszközök/
13. Hogyan látja az iskola jövőjét?
- nagyon jó
60
- most sem dőlnek hátra a gyerekhiány miatt
- iskolaszerkezeti előny már nincs/ mindenhol van már 0. évfolyam/
- tapasztalatuk viszont van
- jó gyerekek vannak
61
I./4. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Árendás Péter, alapító tag
1. Miért éppen1996-ban érezték szükségét az egyesület létrehozásának?
- Soros Alapítvány programja /1995. NAT, 1997-re pedagógiai program, helyi
tanterv/
- 1996. október: iskolánként egy 3 fős csapat /1 vezető, 1 pedagógus, 1 diák/
továbbképzésen vesz részt /tartalmi szabályozás, csapatépítés/
- 50 iskolában jelölnek 3 főt
- → 50 iskolában született meg a pedagógiai program és a helyi tanterv, ezek
jelentették a mintát a többi iskola számára
- Önfejlesztők: Baja, III. Béla Gimnázium –spontán módon megalakulnak,
annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a közös munka, az egymástól való
tanulás → 12 éve hatékonyan működik
- nagyobb csomópontok:
i. pedagógus- értékelés
ii. minőségirányítás
iii. kétszintű érettségi
iv. kompetencia alapú oktatás
- úttörők: IMIP megírásában
- → ez társadalmi munka
- ma 120 iskolából áll az egyesület
2. Kik voltak az alapító tagok?
- 50 iskola – 150 emberrel
- elnökség: Kovács Géza, Sipos János, Gaál Ferenc, Árendás Péter /ma is
elnökségi tag: Kovács, Sipos, Árendás/
- + újabb tagok: pl. Nagy Kálmán /kollégiumok által/
3. Hogyan jutottak el a PP és a HT kérdéskörétől a mai széles profiljukhoz?
- heti 40 óránál inkább az innovatívabb intézmények innovatív pedagógusai
dolgoznak többet /kevesen vannak/
- Soros pályázat- ezek a fejlődni „vágyó” intézmények indultak el
- „az iskola a legkompetensebb abban, hogy beleszóljon a saját életébe”
- együttműködés az intézmények között
62
- rendszerváltás óta az összes oktatási minisztérium együttműködött az
egyesülettel
4. Módosult-e az eredeti cél, és ha igen, akkor hogyan?
- egy szervezet sorsa általában: a tetőpont után hanyatlás, visszafejlődés – ennek
megakadályozásáért újabb és újabb célok szükségesek
- az alapvető cél nem módosult: beleszólás az oktatás főbb csomópontjaiba /ez a
sztenderd cél/
- a közoktatás eleve hozza az új feladatokat a változások által
5. Mennyire nyitottak az intézmények az egyesülethez való csatlakozás tekintetében?
Van ebben különbség a különböző típusú iskolák között?
- az egyesület nem hirdeti magát, de nyitott, így a tagok állandóan cserélődnek
- a tagok között van: elitgimnázium, kisközségi általános iskola, óvoda és
kollégium is
- az alapító intézmények fele ma is tag
- nincs nagy fluktuáció
- azért van híre az Önfejlesztőknek- rendezvények, minta dokumentumok
6. Az egyesületnek milyen érdekei fűződnek a tagtoborzáshoz? A tagintézményeknek
miért „éri meg” csatlakozni?
- szerény anyagi előny, egy pályázatnál pozitívum, ha sokan pályáznak
i. 2003. JÖN /Junior Önfejlesztők/ – 50 iskolás projekt /létrehozzák az
IMIP -jüket/
ii. → pályázatokhoz való könnyebb hozzáférés
- legnagyobb érték → hatalmas szellemi kincs, ha egy iskola tudja alakítani saját
programját
i. hasonló iskolák tudnak egymásnak segíteni /dokumentumcsere,
szakvélemény ingyen/
ii. → kölcsönös segítségnyújtás rövid időn belül
- az iskolának ez presztízst jelent
i. lehetőség megmutatni az intézményt
ii. fontos döntésekben való részvétel
iii. → egyedül sokkal nehezebb lenne
7. Hogyan és hol menedzseli magát az egyesület?
- jó kapcsolat a mindenkori oktatási kormányzattal
63
- minden országos konferencián, fórumon képviselteti magán az egyesület,
amire fel is kérik őket
- 13 régón fejtik ki „hatásukat” – közvetlenebb kapcsolatok, mint országosan –
napibb kapcsolattartás, információáramlás
8. Milyen innovációs törekvéseket kezdeményeztek?
- pedagógiai program, helyi tanterv, intézményi minőségirányítási program,
pedagógiai értékelési rendszer → úttörők
- jelenleg: tanárképzés → gyakorló félév, mentorálás tartalommal megtöltése
- Comenius Program II.→ 120-ból 20 iskola egyesületi tag
→ csomópontok
9. Mik a tervek a jövőre nézve?
- szervezeti kérdés:
i. hogyan lehet 12 év után létező, élő hálózatként működni?
1. kevés a formális, sok az informális dolog
2. jelentősek a belső föllángoló igények, ezek tartják életben a
hálózatot
3. bürokratikus apparátus nélkül működnek
→ ezt kell megőrizni
- tartalmi kérdés:
i. kompetencia alapú képzés
1. tisztábban, megfoghatóbban kellene kezelni
2. valóban jusson el a tantervek világába
3. jelenjen meg a tanárok napi gyakorlatában
- ennek része: felnőttképzés- kevés a jó továbbképzés, átképzés
+kevesen vesznek részt benne
+ tanárképzés:
- fontos a gyakorló iskola megfelelő kapacitása
- gyakorlat -orientáltabb legyen
- 4-5-ször több gyakorlóhely kellene
- ezen iskolák működésének kidolgozása
- mentortanárok pontos teendőinek precíz kidolgozása
10. Miért olyan kevés az innovatív oktatási intézmény ma Magyarországon?
- egy nagy rendszer mindig ellenáll a változtatásnak
64
- fenn akarja tartani a beállt egyensúlyt
- félnek a változástól
- iskolák, munkaközösségek, tanárok szintjén is beálltak egy
„energiaminimumra”
- ennek lehetnek külső okai is: egy kis településnél- túlélésre játszás
- a szereplőket érdekeltté kell tenni
i. világos jövőkép, célok által
ii. vita során kell megbeszélni
iii. át kell, hogy lássák a változásokat
- nem voltak koherensek a célok és az eszközök, ezért a pedagógus társadalom
nagy része inkább kivárt/ kivár
- a rendszer hibája is – rengeteg a változtatás
- pontos célok kellenek
65
I./5. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete- Dr. Kovács Géza, alapító tag
1. Miért éppen 1996-ban érezték szükségét az egyesület létrehozásának?
- 1985-ben indult el egy folyamat- jó időszak az oktatásban /új iskolatípusok: 6 és
8 osztályos, új programok
- Soros pályázata- önfejlesztés /a Baltikumból indult/- az iskola önálló, autonóm
szakmai műhely
- 50 iskolából 3 fő felkészítése
- az 50 iskolából jó közösség lett /5 csoport 10-10 fővel/
- az ő csoportjuk- 10 iskola- maradjanak együtt
- végül 48 iskola döntött úgy hogy jöjjön létre az egyesület
- alapgondolat: az iskola nem lehet központilag vezérelt
- napjainkra ez romlott
- az iskolára 1 szabályzat kell, hogy vonatkozzon: a magyar alkotmány-
mindenkinek joga van a tanuláshoz
- a tanárképzésben nem indult meg az önfejlesztés
- kifejezetten szakmai szervezet, politikától mentes- több évtizedre szól a
működésének kialakítása
2. Kik voltak az alapító tagok?
- bajai konferencia- mind a 48 iskola részt akart venni
- még aznap: közgyűlés, elnökség, működés, tagdíj stb. meghatározása
- azóta cserélődnek a tagok
3. Hogyan jutottak el a PP és a HT kérdéskörétől a mai széles profiljukhoz? Módosult-e az
eredeti cél, és ha igen, akkor hogyan?
- eredeti cél: önfejlesztés- az iskola autonóm, önjáró szervezet
- saját tanterv írására pályázat- 10 iskola
+ pedagógiai program, ami akkor még szinte ismeretlen
- továbbképzések tartása más iskoláknak a tanterv, pedagógiai program írásáról
- fontos, hogy mindig az aktuális kérdésekkel foglalkozzanak- évente 2
konferencia /előadók szinte minden szakterületről, akadémikusok szívesen jöttek/-
szakmai kapcsolatok teremtése
- iskolák egymás közti kapcsolata, szakmai problémák segítése
- „mindenhol ott vagyunk”
66
4. Mennyire nyitottak az intézmények az egyesülethez való csatlakozás tekintetében? Van
ebben különbség a különböző típusú iskolák között?
- az oktatás egy egységes rendszer
- falusi általános iskola, városi óvoda, szakképző intézet, gimnázium- minden
iskolatípus, nincs különbségtétel
- minél súlyosabb a probléma egy iskolában, annál jobb pedagógust igényel a
megoldás
- átjárhatóság
- nem igaz, hogy az elit iskolákat tömörítik, elitek az iskolák a jó szakmai
felkészültség szempontjából
- egy problémásabb iskolába kell a nagyobb szaktudás
5. Az egyesületnek milyen érdekei fűződnek a tagtoborzáshoz? A tagintézményeknek miért
„éri meg” csatlakozni?
- intézmény: szakmai körökbe ismertté válásban
- egyesület: a gondolkodásmód terjesztése
- jelenleg az egész országban
-a tagdíjat csak szakmai dolgokra költik az iskolákban, honorárium senkinek nem
jár
→ ez az érdekek találkozása
6. Hogyan és hol menedzseli magát az egyesület?
- kapcsolat a mindenkori oktatási miniszterrel, államtitkárokkal rendszeres
kapcsolattartás
- szakmai szervezetek, szakszervezet, MTA
- konferenciák, publikációk
- lehetőségek teljes kihasználása
- iskolaigazgatók, vezetőség mindenhová „magával viszi” az egyesület
szellemiségét
- jelenleg a Közneveléssel közös munka: az idei évben minden héten az
egyesülettel készített interjúk is megjelennek
7. Milyen innovációs törekvéseket kezdeményeztek?
- pedagógiai program
- 50 iskolának minőségbiztosítási program elkészítése, területi felkészítéseknél
- új érettséginél- minden szaktárgy bizottságában volt tagjuk
67
- mentorképzés
- etikai kódex- a sok adminisztráció helyett
- tehát szakmai megmozdulásoknál ott vannak
- küzdelmet is jelent- mindenki érteni akar az oktatáshoz
8. Mik a tervek a jövőre nézve?
- a hagyományos szakmai programok mellett, területi tevékenységek erősítése
- pl.: 1 napos programok vannak
-még jobban beépülni a szakmai szervezetekbe, pedagógusképzésbe
- az oktatás akkor jön ki a gödörből, ha képes lesz önálló munkára
- pedagógusképzés: 25-30 iskola, mely fogadja a végzős pedagógusokat
- ne az egyetemek végezzék ezt, hanem kiváló iskolák, pedagógusok
- egy jó rendszer legyen
- oktatás: nem a legnehezebb esetekhez /iskolákhoz/ kerülnek a legjobb
pedagógusok sajnos
- gyakorlat fontossága- tudják a szakemberek, hogy egyáltalán mi folyik egy
iskolában
- nagy küzdelem- az egyetemek másképp gondolják
- tehát: szakmai megújulás segítése
9. Miért olyan kevés az innovatív oktatási intézmény ma Magyarországon?
- financiális feltételek
- nincs meg a szakmai előrejutás feltétele, nem érdeke az iskolának, hogy jó
képességű szakemberei legyenek- úgyis elmenne, mert keveset keres
- nehezen mutatható ki az eredmény- beszürkülnek a pedagógusok
- ranglétrán úgysem halad előre
- példa a neveléstörténetből: két világháború között egyetemi tanárok tanítottak-
tudták a gyakorlatban mi történik
- szakmai cím szerzése maradásra inspirálja- fizetés- ne menjen egyetemre, ahol
nincs funkciója
- ez változzon meg
- ne legyen elszürkülés
- pezsgő munka- cikkírás, tanulmányok, fokozatszerzés
- ne szóljon bele akárki
68
II. Interjúk rendszerezése a fő kérdéskörök szerint
II./1. Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI:
3 fő kérdéskör:
a. az innovációról általában – az oktatási innováció definíciója, feltételei, okai
b. az innováció története, területei, hagyományai
c. innováció és az iskolával kapcsolatban álló személyek – diák, pedagógus, vezetés, fenntartó
Árendás Péter
/igazgató/ Bothné Faragó Zsuzsanna
/matematika, fizika/ Tollner József
/matematika, fizika/ a. - kisebb-nagyobb újítások
- egy működő rendszer fejlesztése - 3 nagy csoport: oktatásfilozófiai, oktatás tartalmi, oktatás módszertani innováció - elkötelezett vezetés, tagság - kölcsönös bizalom - források, fenntartó hozzáállása, környezet támogató vagy nehezítő volta - gyakran kényszer hatására, ritkábban belső igény /Illyés/ - kitörés, munkahelystabilizálás
- megújulás - kölcsönösség a gyerekekkel - személyre szabottság - megfelelő forrás, motivált tanárok és diákok, demokratikus vezetés, jó információáramlás - egzisztenciális okok- munkahely, több diák - színvonal fenntartása, sokszínűség - megfelelő marketing
- újító tevékenység, modernizálás - nyitottság, pozitív minták keresése - sokszor külső kényszer, elvárás, fennmaradás - egzisztenciális okok az Illyésben is voltak - az iskola vonzóvá tétele
b. - 1989. új épület - új iskolaszerkezet /0. évfolyam, 6 osztályos képzés/ - vizsgaközpont /ECDL, EBCL, nyelvvizsga/ - továbbképzés - elnyújtott tetőpont- állandó újítások
- 1989. új épület, fejlesztések - sport osztályok - 0. évfolyam, 6 osztályos képzés, szakközépiskola, szakképzés - pályázatok figyelése - külföldi kapcsolatok - Önfejlesztő Iskolák Egyesülete - diákok- Innovációs Kupa
- szerkezeti változások: 0. évfolyam, 6 osztály szakközépiskola, szakképzés - sajátos módszertan - Illyés Napok, „Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében”
69
- EGYOSZ - Illyés Napok
c. - lehet belső, tanári igény - elkötelezett tanári kar - a vezetés feladata a koordinálás, lehetőségadás a pedagógusoknak - támogató fenntartó - szülők kevésbé látják át - diákok rendkívül nyitottak
- a pedagógusok mindenhol „rendesek”, igazgatótól függ - kapjon bizalmat az igazgató - Illyés- mindkét fél innovatív - szülőket még nem kérdezték - a gyerekek kevés kivétellel /matekosok/ szeretik - fenntartó segíti az iskolát
- innovatív vezetés, pedagógusok - az igazgató nem erőltet semmit a tanárokra, nem határoz meg feladatokat, mégis mindenki a maximumot hozza - a fenntartó szabad kezet ad - a szülők, diákok szeretik, hogy sokszínű az iskola, bár szülőknél még nem ez az elsődleges szempont az iskolaválasztásnál
70
II./2. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete
3 fő kérdéskör:
a. az egyesület létrehozásának körülményei /előzmények, okok, az alapítás/
b. Önfejlesztők a magyar oktatásban /kapcsolat az intézményekkel, tagok, a közös munka/
c. az egyesület munkája /célok, eddig elért eredmények, jövőbeli tervek/
Árendás Péter /alapító tag/ Dr. Kovács Géza /alapító tag/
a. - 1996 Soros Alapítvány programja – 50 iskolából 3 fő /NAT, pedagógiai program, helyi tanterv/ - Önfejlesztők: Baja, III. Béla Gimnázium – spontán megalakulás - elnökség: Kovács Géza, Sipos János, Gaál Ferenc, Árendás Péter /ma is elnökségi tag: Kovács, Sipos, Árendás/ + újabb tagok: pl. Nagy Kálmán /kollégiumok által/ - ma 120 iskolából áll az egyesület
- 1985-ben indult el egy folyamat- jó időszak az oktatásban /új iskolatípusok: 6 és 8 osztályos, új programok/ - 1996. Soros pályázat- önfejlesztés- az iskola önálló, autonóm szakmai műhely - 50 iskolából 3 fő felkészítése- pedagógiai program, helyi tanterv - bajai konferencia- maradjanak együtt!- létrejött az egyesület - az iskolára egy szabályzat kell, hogy vonatkozzon: a magyar alkotmány- mindenkinek joga van a tanuláshoz, nem lehet központilag vezérelt - kifejezetten szakmai szervezet, politikától mentes- több évtizedre szól a működésének kialakítása - tagok cserélődnek
b. - nyitottak, a tagok cserélődnek - a tagok között van: elitgimnázium, kisközségi általános iskola, óvoda és kollégium is - van hírük- rendezvények, mintadokumentumok - előnyök - pályázatokhoz könnyebb hozzáférés, fontos döntésekben való részvétel, az iskoláknak presztízs, saját program kialakításának lehetősége, kölcsönös segítségnyújtás
- tagok: falusi általános iskola, városi óvoda, szakképző intézet, gimnázium- minden iskolatípus, nincs különbségtétel - az egész országot lefedik - átjárhatóság fontossága - egy problémásabb iskolába kell a nagyobb szaktudás - előnyök: a gondolkodásmód terjesztése, az intézmények szakmai körökben ismertté válhatnak
71
c. - rengeteg munka - fejlődni akarás - mindig új célok, kevés formális tényező a hanyatlás megelőzésére - alap: legyen beleszólásuk az oktatás főbb csomópontjaiba - „az iskola a legkompetensebb abban, hogy beleszóljon a saját életébe” - együttműködés az intézmények között - együttműködés a mindenkori oktatási miniszterrel - nagyobb csomópontok: pedagógiai program, helyi tanterv, pedagógus-értékelés, minőségirányítás, kétszintű érettségi, kompetencia alapú oktatás - minden országos konferencián, fórumon képviselteti magán az egyesület, amire fel is kérik őket - 13 régón fejtik ki „hatásukat” – közvetlenebb kapcsolatok, mint országosan – napibb kapcsolattartás, információáramlás - jelenleg: kompetencia alapú képzés- jelenjen meg a tanteremben- tanárképzés- mentorálás - az iskolák ne álljanak be egyfajta „energiminimumra”, legyenek érdekeltek, ne kelljen a túlélésre játszani, pontos célok kellenek, ne legyen annyi változtatás
- eredeti cél: önfejlesztés- az iskola autonóm, önjáró szervezet - saját tanterv írására pályázat- 10 iskola +pedagógiai program, ami akkor még szinte ismeretlen - továbbképzések tartása más iskoláknak a tanterv, pedagógiai program írásáról - minőségirányítás - új érettségi - fontos, hogy mindig az aktuális kérdésekkel foglalkozzanak- évente 2 konferencia /előadók szinte minden szakterületről, akadémikusok szívesen jöttek/- szakmai kapcsolatok teremtése - iskolák egymás közti kapcsolata, szakmai problémák segítése - „mindenhol ott vagyunk” - kapcsolat a mindenkori oktatási miniszterrel, államtitkárokkal rendszeres kapcsolattartás - szakmai szervezetek, szakszervezet, MTA - konferenciák, publikációk - lehetőségek teljes kihasználása - jelenleg a Közneveléssel közös munka: az idei évben minden héten az egyesülettel készített interjúk is megjelennek - jövőben: tanárképzésben nem indult meg az önfejlesztés - pedagógusképzés – jó gyakorlóhelyek - a szakemberek tudják azt is, hogy az iskolákban mi zajlik - etikai kódex- adminisztráció helyett - ne hátráltasson a pénzhiány - a kiváló szakemberek maradjanak a középiskolákban - ne legyen elszürkülés - ne szólhasson bele akárki az oktatásba
72
Irodalomjegyzék
- Dobos Krisztina/2002/: Az innováció= Új Pedagógiai Szemle, Tanulmányok, 9., 38-48.p
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-09-ta-Dobos-Innovacio
- Földes Petra: Innovatív iskolák Magyarországon.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-foldes-innovativ
- Százdi Antal/1999/: Szakmai fejlesztés az iskolában= Új Pedagógiai Szemle, Tanulmányok,
6., 69-85.p
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-06-ta-Szazdi-Szakmai
- Rend és rendezetlenség az iskolai innovációban – Pódiumbeszélgetés az OKI –konferencián-
részletek/2003/= Új Pedagógiai Szemle, Nézőpontok, 2., 65-73.p
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-02-np-Schuttler-Rend
Egyéb felhasznált oldalak, dokumentumok:
1 Oktatási Minisztérium honlapja, http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1673
2 Év eleji bemutató a leendő diákoknak és szüleiknek /Illyés Gyula Gimnázium és
Közgazdasági Szakközépiskola/
3 Egy tanév értékelése /Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, 1999./
4 Bemutató az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéről /Minőségbiztosítási Konferencia, Szeged,
2003./
73
Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet nyilvánítani konzulensemnek, Dr. Szivák Judit tanárnőnek, aki értékes
hozzászólásaival segítette a dolgozat elkészülését.
Köszönet illeti továbbá a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
pedagógusait, köztük Árendás Péter igazgató urat, Bothné Faragó Zsuzsanna tanárnőt,
Tollner József tanár urat, valamint az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének alapító tagját, Dr.
Kovács Géza tanár urat, akik szívélyesen rendelkezésemre álltak, és megosztották
tapasztalataikat szagdolgozatom témájával kapcsolatban.