Elektronikus médiumok és Elektronikus médiumok és tananyagoktananyagok

Hálózat alapú tudás megosztásE-learning web 2.0

Készítette: Farkas Ágnes LMP I.

C47P9K

Hálózat alapú oktatás

távoktatás jellemzői

Tanuló és a tanár közti távolság nagyModuláris szerkezetCélorientált szerveződésA feladatsorok önellenőrzéssel irányíthatókEgyidejű és többirányú kommunikáció tesz lehetővé

Mai uralkodó tudáselméletek1. Behaviorista

Tényekre koncentrál Lineáris rendben épül

egymásra Viselkedés változást

eredményez

2. Kognitív Összefüggések meglátása Felépülése:

érzékelésmegértés RTMHTMtudás beintegrálódása a meglévőhöz: információs térkép

3. Konstruktivista Tanári szerep: tanácsadás,

útmutatás, ellenőrzés Tanulói szerep: önálló

feldolgozás Interaktivitás, együttműködés,

gyakorlati helyzetmegoldás

4. Konnektivista Hálózatalapú Tanulóközpontú Web 2.0 eszközeinek

felhasználása Kapcsolatokra épülő

tudásmegosztás

• Hagyományokra épülő tanulás • Specializálódott, multifunkcionális iskolarendszer•Reformpedagógia: tevékenység és személyiségközpontú• A ‘90-es évekre a hálózatosodás technológiai alapjai elérték a hozzáférés és az elterjedtség kritikus szintjét • Társadalmi igény jelent meg az informális, az élethosszig tartó tanulásra

• Web 1.0

•Az internet elterjedése lehetővé tette a legkülönbözőbb tanulási tartalmak (szövegek, képek, multimédiás feldolgozások) digitális tárolását és lehívását

• de nem lehetett saját tartalmakat létrehozni és ezt másokkal megosztani.

•A web 2.0 „digitális bennszülöttei” nem csak információkat keresnek a weben, hanem maguk is tartalomszolgáltatókká válnak

•A magán- és intézményes információk a kibertérben szabadon megjelenhetnek

 

• A kollektív tudás- és szórakoztató portálokat egyéni tudásmenedzsment-eszközökké szervezik.

• A diákok együttműködő módon, a kortárs csoportok hálózatában alkothatnak és cserélhetnek tartalmakat. A naplók (blogok), fórumok, csevegési terek, wiki-k.

• A világhálón reprezentált információkból lehetségessé vált egyéni igényekhez igazodó, egyénileg reflektált tudást konstruálni. Ezek a tulajdonságok alkotják az e-Learning 2.0 didaktikai alapjait.

 

Kommunikációs nehézségek

•Aszinkron kommunikáció: nem feltétlenül egyidejű• A virtuális közösségeknek nem mindenki aktív tagja•A kommunikáció több szálon is folyhat• Nonverbális elemek hiánya• Az információ mennyisége lehet aránytalan a feldolgozás képességével• A visszajelzések félreértelmezésének lehetősége

Pszichológiai nehézségek

• új módszerektől való idegenkedés• elszigeteltség érzése• időbeosztás

1. Moodle2. Közösségi oldalak3. Kommunikációs csatornák

• elektronikus oktatási rendszerek családjába tartozik• nyílt forráskódú, szabad szoftver• közösségi funkciókat is betölt• rugalmas átjárhatóságot biztosít külső e-learninghez (Slideshare, youtube)• nyomon követhető a hallgatók tevékenysége• beépített kommunikációs szolgáltatásokkal rendelkezik• profil készítéssel a személytelenség kiküszöbölhető• a hallgatók egymás feladatait is értékelhetik

• Slideboom• Diigo•Boksz.net• Google Dokumentumok

• Slideboom• Diigo•Boksz.net• Google Dokumentumok

• Kurzusfórum• Privát üzenetváltás• Blog• Gtalk• Skype

•A világhálón reprezentált információkból lehetségessé vált egyéni igényekhez igazodó, tudást konstruálni.

•A kortárs csoportok hálózatainak közegében az együttműködés, a tanulóközpontúság, az önszervezés valósággá válhat, a tanuló és a tanító közötti határ elmosódik.

 

• Kurzusokban történő oktatási formánál a kis létszám az ideális

• Készség tárgyaknál nem ideális forma a távoktatás

• Kiválóan működik az idegen nyelv és az informatika oktatásánál

Felhasznált irodalom:- Vida Andre: E-learning 2.0? - Dr. Forgó Sándor: A korszerű –a gyors technológia váltások és tudástranszfer lehetőségét támogató- oktatási módszerek és IT technológiák alkalmazásának lehetőségei és gyakorlata a szakképzésben-Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learningForrás:- http://www.tenegen.eu/hu/content/090508/halozati-tanulas

-