2011. SZEPTEMBER 6. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM

Mottó: Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. De ha marjátok, és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást! (Gal 5.14-15) Demokrácia

KÁLMÁN ANTAL ATYA

M ár az ókori görögök is… Így szokott kezdődni min-

den komolyabb okfejtés, ezért hát ez a mai is kezdődhetne ezzel, mert a görögöktől tényleg sokat lehet tanulni, nem csak azt, hogy mi a demokrácia, hanem azt is, hogy hogyan lehet visszaélni a demokráciával. Ebben a rövid cikkben szeretném kicsit össze-foglalni az elmúlt évszázadok ellenzéki stratégiáit, milyen is tud lenni az ember, amikor a demok-rácia felhasználásával szeretné elérni a célját.

Tojással dobálás: Szeretném jelezni, hogy ez Magyarországon törvénybe ütköző cselekedet. De már a görög filozófusok írásaiban is megtaláljuk annak nyomát, hogy így tiltakoztak bizonyos politikusok ellen. Viszont manap-ság kicsit félreértik a dolgot. An-nak idején záptojást dobtak, és nem a célzás pontosságán volt a hangsúly, hanem a szagon, vagyis a politikus, és a hallgatóság érez-ze, hogy itt valami bűzlik.

Cipődobálás: Amikor George Bush 2009-ben Bagdad-ban járt, a sajtótájékoztató alkal-mából valaki cipővel dobálta meg. A cipőnek azóta szobrot állítottak, és ez a tett, egész lavi-nát indított el. Több előnye is van. Nem vehetik el a cipőket a bejáratnál – bár az amerikai repü-lőgépekre való felszállás előtt le kell venni. Ha elsőre nem talál, akkor még egyszer meg lehet próbálni – bár Bagdadban mind-kétszer rosszul célzott a delik-vens. A cipő máshol is fontos szerepet játszott a politikában. Hruscsov, aki érzelmi kitöréseiről volt híres, 1960-ban az ENSZ közgyűlésén levette a cipőjét, és azzal verte a szónoki emelvényt. Ezt azelőtt és azóta is gyakran megteszik. Egy történet szerint

amikor Prohászka Ottokárt, a szentéletű székesfehérvári püspö-köt megkérdezték, hogy miért nem akar parlamenti képviselő lenni, csak annyit mondott: „El tudja képzelni rólam, hogy úgy ordibálok, mintha a kocsmában lennék, és közben cipővel verem az asztalt?” Sajnos nincsenek filmfelvételek arról, hogy 1900-as évek elején hogyan is zajlott a parlament munkája, de azt tudjuk, hogy Mikszáth Kálmán ha tehet-te, nem tette be a lábát az üléste-rembe, a folyosóról figyelte az eseményeket. Hozzátenném, hogy Hruscsov tízezer dollár büntetést fizetett nem megfelelő magatartá-sáért.

Defenesztráció: A szó jelen-tése: „ablakon kidobás”. Nem a pazarló politikusok anyagi jólétét jellemzi ez a kifejezés, hanem ténylegesen az ellenzék kidobását az ablakon. 1419-ben Prágában a tanácsnokokat dobták ki az abla-kon. Ezt nevezik első defeneszt-rációnak. (Volt második is 1618-ban). Persze nem mindegy, hogy hány emeletes az épület, vagy hogy vannak-e rácsok az ablakon. Megjegyzem, hogy a dömösi hivatal földszintes, és rácsok is vannak…

Obstrukció: A lényege, hogy nagyon hosszú hozzászólá-sokkal hátráltatják a törvényalko-tást. Annak idején az ír parla-mentben történt meg, hogy – mivel nem volt korlátozva a hoz-zászólások ideje – az ellenzék időhúzással elérte, hogy a tör-vény tárgyalását levegyék a napi-rendről. Az osztrákok viszont mindenféle zajkeltő eszközöket használva próbálták megakadá-lyozni, hogy szóhoz jussanak a nem kívánt képviselők. Az Egye-sült Államok a legkiválóbb példa az obstrukcióra: 2000 és 2004 között 10 alkalommal érték el, hogy levegyenek a napirendről

bizonyos kérdéseket, köztük a legfelsőbb bírák megválasztását is. Mikszáth így vall erről: „Az obstrukció a parlamentarizmus legnagyobb nyavalyája. Ha ez sokszor ismétlődik, vagy ha felet-te keményen lép fel, megöli a parlamenteket egyenkint s végül a parlamentarizmust egészen.”

Ellenzék kizárása: A Szov-jetunióban a XV. kongresszuson az ellenzéket kizárták a pártból. De nem csak így lehet kizárni az ellenzéket, hanem ténylegesen is. Legutóbb Dél-Koreában a kor-mánypárt tagjait zárták ki az ülés-ről szó szerint. Bár az ellenzék nem adta fel a dolgot, folyamato-san verték az ajtót, és még a tűz-oltó készülék tartalmát is a biz-tonsági őrre nyomták.

Verekedés: Amikor a szavak mit sem használnak, jön a nyers erő. Az internet 450.000 találatot írt ki erre a kifejezésre. Ebben az évben az ukrán, az olasz, és a venezuelai parlament munkáját akadályozta ilyen incidens. Ha arra gondolunk, hogy a mi ha-zánkban ilyen nem fordul elő, akkor érdemes végignézni a mo-hácsi képviselő-testület üléseit. Szerintem szemfüles szavazóiro-dáknál fogadásokat is lehet kötni, ki fogja megnyerni a következő összecsapást.

Lefizetés: Legutóbb az indiai demokráciát érte ez a vád a Wikileaks oldaláról. Állításuk szerint egy szavazat megvásárlása néha 2,5 millió dollárba került, ami hozzávetőleg 500 millió fo-rint. Azt hiszem, hogy ennyi pénz elég nagy kísértés, bár erre is igaz a magyar futballista kijelentése: „Kis pénz kis foci…”

Hazautazás: 1995-ben elfo-gadta az ENSZ közgyűlése a gender ideológiát. A gender-main-streaming kísérlet legfontosabb célkitűzése, hogy ne neveljük a gyerekekbe, hogy ők fiúk, vagy

lányok, hanem úgy kell őket taní-tani, hogy ők dönthessék el, ha már elég érettek hozzá, illetve mindenkinek joga van a külső nemi jegyeit is megváltoztatni, átoperáltatni. Az egész szavazás-nak a szépséghibája csak annyi, hogy ezt a kérdést levették a napi-rendről Pekingben, és amikor a szegényebb államoknak haza kellett utazni, csak akkor tették fel újra, és szavazták meg, mint irányelvet.

Beszólások: Ezekhez képest szinte elvész az a számtalan be-szólás, amelyet húszéves parla-menti demokráciánk alatt hallot-tunk. A legismertebb, az 1990-es „Hordót a szónoknak” vagy más vélemények szerint a „Hordót a zsidónak” bekiabálás, bár az utóbbinak nem sok értelme van. A BBC szakértőit is meghallgat-ták az ügyben, de azóta sem de-rült ki, hogy ki, és pontosan mit is mondott. Azt hiszem, van néhány gyöngyszem, amely még említés-re érdemes. Az azóta közmondá-sossá vált „cserepedtem fel”, vagy a „Nehéz szó, veszélyes úte-lágazódáshoz értünk.” Mégis a kedvenceim között a 2005-ös miniszterelnöki beszéd szerepel, amikor a Dohány utcai zsinagó-gában a következő hangzott el: „Mire rendelt a Megváltó, a sors milyen utat szabott nekünk?” Azt hiszem, ez a mondat is beírta magát a történelmi beszédek kö-zé.

A Kirgizisztáni parlament-ben birkaáldozatot mutattak be, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a képviselőktől. Olyan jó lenne nálunk is, Esztergomban, Budapesten, Mohácson valami-lyen megtisztulás, hogy amikor egy parlamenti közvetítést végig-néz az ember, akkor mosolyogva nyugodt szívvel tudja álomra hunyni a szemét, mert országunk jó kezekben van.

2 Dömösi Élet 2011. szeptember

2011. szeptember Dömösi Élet 3

Fidel Castro Dömösön avagy Csonka József háromórás vádbeszéde a képviselő-testületi ülésen

NOVÁK LAJOS

E ddig csak sejtésünk volt arról, hogy mit is jelenthetett

a kubai nép számára a vezér, az önmagát mindenhatónak és min-dentudónak kikiáltó vezér. Ma már itt van köztünk a dömösi Castro, és beszél, beszél, beszél, és beszél. Annyira szereti önma-gát, annyira szereti a saját hang-ját, mint tengeren túli nagy előd-je, aki miután átvette Kubában a hatalmat, majd ötven évig csak beszélt, és beszélt. Kuba ezalatt ugyan nem fejlődött semmit, de a nép folyamatosan élvezhette (a terror kényszerében) a sok-sok órás fideli beszédeket.

Ma már nekünk is van szűk egyéves tapasztalatunk arról, hogy milyen is egy rendszer, egy önkormányzat, ahol a folyamatos beszéd ellenére nem fejlődünk semmit. Fidel Castro negyven éven keresztül elődjére, Battistára mutogatott, ezzel magyarázva az ország romlását, az emberek sze-gényedését. A dömösi alteregó immár tizenegy hónapja az előző testületre és rám, a polgármester-re mutogat a képviselő-testület jelenlegi eredménytelensége mi-att. Sőt a legutóbbi ülésen már a köztiszteletben álló jegyző úr munkáját, pénzügyi munkatársa-im és a titkárság munkáját is ok-talan támadás érte.

Nagyon sajnálom, hogy irántam táplált féktelen gyűlölete elborítja Csonka József elméjét, és különösen sajnálom azt, hogy a munkatársaimat is belekeveri az ellenem folytatott harcba.

Számtalanszor tételesen megcáfoltam már Csonka József hazugságait, a jövőben nem kívá-nok az ilyen típusú többórás hablatyolására válaszolni.

Közbeszerzés Dömösön: Az elmúlt időszakban nagyon sok-szor felvetettem a Malom-patak (vis-major) közbeszerzési pályá-zatával kapcsolatos aggályaimat, a versenyt korlátozó magatartás illetve a korrupció lehetőségének a gyanúját. Azt is közöltem már, hogy nekem, mint az önkormány-zat gazdálkodásáért felelős veze-tőnek, kötelességem volt a ható-ságokhoz fordulni.

2011. augusztus 25-én kap-tunk egy bűnügyi megkeresést a

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Osztályától, amelyben a követke-zőkről tájékoztatnak:

„Tisztelt Polgármester Úr! Hatóságom a fenti bűnügyi

számon folytat büntetőeljárást a Btk. 255. szakasz I. fordulatába ütköző és aszerint minősülő hiva-tali visszaélés bűntette elköveté-sének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

Kérem, hogy szíveskedjenek rendelkezésünkre bocsátani az alábbi dokumentumokat:

– a vis-major alapból – az esőzések helyreállításával kap-csolatos – elnyert pályázathoz kapcsolódó összes dokumentu-mot,

– a képviselő-testület tagjai-nak nevét és elérhetőségét,

– a közbeszerzési bizottság tagjainak nevét és elérhetőségét,

– a Beton-Keszta Kft. vételi ajánlatához kapcsolódó összes dokumentumot,

– az önkormányzat vagyon-gazdálkodási rendeletét és azok módosításait,

– az önkormányzat szerve-zeti és működési szabályzatát.”

Dömös-Pilismarót körjegy-zőség: Az új önkormányzati tör-vény hamarosan elfogadásra ke-rül, ami sajnos Dömös számára egyáltalán nem kedvező, hiszen a tervezetből az látszik, hogy Dö-mösön megszűnik a Polgármeste-ri Hivatal. Dömös így kényszer-pályára kerül, hiszen két lehető-ség áll majd előtte. Az egyik sze-rint Dömöst betagolják az eszter-gomi hivatalba, így a dömösiek Esztergomban intézhetik majd ügyeiket. A másik lehetőség pe-dig egy körjegyzőség létrehozása Pilismaróttal együtt. és akkor közelebb lehet, részben pedig helyben maradhat az ügyintézés. Mondanom sem kell, hogy ez utóbbi megoldás lenne a kedve-zőbb mindenkinek, hiszen az ügyintézés sokkal egyszerűbb lenne, illetve a hivatal jelenlegi munkatársai munkahelyének a megőrzésére is nagyobb esélyünk volna.

A körjegyzőség kérdését négy évvel ezelőtt tárgyaltuk meg először egy közös képviselő-testületi ülésen, Pilismaróton. Aztán ez év elején Perger István

polgármester úrral együtt újra felvetettük a kérdést az iskolatár-sulás kérdésével egy időben.

A két ügy különböző döntési időhatárokat követel, és emiatt tavasszal az iskolatársulás kérdé-se került először napirendre. Saj-nálatos módon az iskolatársulás nem jött létre Dömös képviselő-testülete merev elutasító magatar-tása miatt. Akkor Perger István polgármester úr a fölösleges és Pilismarót számára méltatlan vita lezárásaként azt mondta: „eljön majd az idő, amikor a Dömösiek fordulnak Pilismaróthoz”.

Nos, eljött az idő! Nekünk van elsősorban

szükségünk a körjegyzőségre, hiszen Pilismaróton megmarad az önálló hivatal.

Most kellene elfeledtetni a dömösi képviselő-testület tavaszi érzéketlenségét. A segítséget kérő Pilismarótiak elutasítását. Az elutasító döntést, amely miatt Pilismarót önkormányzata 12 millió forint (Dömös pedig 2,6 millió forint) plusztámogatástól esett el.

Pedig a kérdés csak az volt, hogy akarunk-e segíteni Pilisma-rótnak úgy, hogy közben nem hozzuk hátrányba se Visegrádot, se Dömöst. Dömös képviselő-testülete nem akart.

Ezeket figyelembe véve nem csoda, ha a polgármester úr újbóli megkeresésemre azt mondta, véleménye szerint ez a kérdés most nem aktuális: Hogyan is lehetne együttműködésről beszél-ni, amikor a dömösi képviselők fél évvel ezelőtt nem akartak velünk együttműködni, és eles-tünk 12 millió forinttól? Miköz-ben körülbelül 60 dömösi gyer-mek jár Pilismarótra iskolába.

Természetesen kértem a polgármester urat arra, hogy pró-bálják meg a dömösi embereket figyelembe venni, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a jelenlegi képviselő-testület átgondolatla-nul, felelőtlenül döntött tavasszal.

A képviselő-testület feloszla-tása: Tavasszal, látva a képviselő-testület féléves tevékenységét, az együttműködés teljes hiányát, arra az álláspontra jutottam, hogy ebből Dömösnek csak kára szár-mazik a jövőben. Ezért azt java-soltam a képviselő-testületnek,

hogy oszlassuk fel magunkat, és adjunk lehetőséget egy új műkö-dőképes képviselő-testületnek és polgármesternek. Akkor az öt képviselő elutasította ezt a javas-latot.

Azóta eltelt újabb öt hónap és a helyzet mit sem változott, sőt csak jobban elmérgesedett. Ezért most is azt gondolom, hogy Dö-mös jövője szempontjából a testü-let feloszlatása és egy új választás az egyetlen megoldás. Kérem a képviselőket, tegyék már félre önös érdekeiket.

Szilágyi Gábor legutóbbi testületi ülésen mondott szavai jól jellemzik a helyzetet:

„Azt hiszem, mindenki nevé-ben mondhatom, hogy tavaly nem úgy indultunk neki, hogy az elkö-vetkező négy évben itt torzsalko-dás, marakodás fog történni. Kialakult egy rendkívül áldatlan, egy nagyon kellemetlen, egy na-gyon rossz állapot, amelyben úgy látom, hogy egyik fél sem enged, és az álláspontok nem közelednek egymáshoz, sőt remény sincs rá, hogy belátható időben az állás-pontok közeledjenek. A falu issza meg a levét, a falu látja kárát. Aki azt mondja, hogy ez a képviselő-testület maradjon így még három évig, az azt mondja, hogy neki jó ez az állapot, ezt fenn kívánja tartani.”

Azt gondolom, hogy a kör-jegyzőség létrehozása szempont-jából nagymértékben növelné a megállapodási esélyünket az, ha a tárgyalásokon nem a „Pilismaró-tot elutasító testület” szerepelne Dömös részéről. Minthogy a falu sorsában pillanatnyilag ez a leg-fontosabb megoldandó kérdés, muszáj minden képviselőnek figyelembe venni ezt a szempon-tot is.

Ezt a képviselői felelősséget nem lehet megúszni, akár jelen van az ülésen a képviselő akár nincs. Szembe kell nézni azzal a lehetőséggel is, hogy a jelenlegi képviselő-testület hiteltelensége miatt nem valósul meg a körjegy-zőség. A Dömösiek pedig járhat-nak Esztergomba ügyes-bajos dolgaikat intézni, a meglévő sze-mélyes kapcsolatok nélkül.

[Fidel Castro Dömösön] folytatás az 5. oldalon

4 Dömösi Élet 2011. szeptember

Képviselő-testületi ülés a résztvevő szemével SZILÁGYI GÁBOR

G yarló az ember. Antal atya cikkét olvasva ez még in-

kább tudatosodott bennem. Jóma-gam is gyarló vagyok, nem tudom „odafordítani a másik orcámat is”. Ha méltánytalansággal, kicsi-nyességgel, rosszindulattal talál-kozom, fellépek ellene – már amennyire tőlem telik.

Mégis elröstelltem magam az említett cikket olvasva, hiszen a dömösi képviselő-testületben kialakult áldatlan állapotoknak valamilyen mértékben én is oko-zója vagyok, mert – gyarló lévén – nem hagyok megválaszolatlanul minden elhangzott szót se testüle-ti ülésen, se a Dömösi Élet hasáb-jain.

Persze a gyarlóság beismeré-se önmagában még nem ad fel-mentést semmi alól – ezért a rös-telkedés. Felhozhatnám ugyan mentségül, hogy ezeket a „penge-váltásokat” nem én kezdeménye-zem, csak hát ennek nincs jelen-tősége, hiszen minden pengevál-táshoz két penge szükségeltetik, és a külső szemlélő számára egy-re megy, hogy ki vágott oda előbb, ez a pengeváltás tényén mit sem változtat.

Ennyit bevezetőül és egyfaj-ta mentegetőzés-féleképpen azért, ami majd következik.

Éppen a lapzárta napján, szeptember elsején került sor a következő képviselő-testületi ülésre, amelynek tizennégy napi-rendi pontja volt. A létszám ezút-tal sem volt teljes, mert – mint az már több alkalommal korábban is megtörtént – Pálinkási és Kóthy doktor urak ismét távol maradtak.

Már sok szájmenéses ember-rel összehozott életem során a rossz sorsom, de amit Csonka képviselő úr most produkált, az minden képzeletet felülmúlt. A több mint négyórás testületi ülé-sen legalább három óra hosszat kizárólag csak az ő hangját lehe-tett hallani. Ezt képtelenség írás-ban visszaadni, kísérletet se te-szek rá, csak jelzem majd a meg-felelő helyen, hogy most Csonka úr beszélt.

Meg kellett állapítanom, hogy borzalmas betegség ez a kényszeres szájmenés. Azt tud-juk, hogy hasmenés ellen széntab-

lettát célszerű bevenni, de hogy mit kell bevenni szájmenés ellen, arra vonatkozóan vannak ugyan ötleteim, de azt inkább a kedves olvasó fantáziájára bízom.

Fentiek miatt aztán ezen az ülésen nem is igen került sor az említett pengeváltásokra, mert Csonka urat nem lehetett túlbe-szélni – meg se igen kíséreltük, hagytuk, hadd mondja, hiszen tudjuk: „okos enged…”

Jómagam legfeljebb néhány bosszantó közbeszólással igye-keztem megzavarni a parttalan szófolyamot inkább kevesebb, mint több sikerrel. Csonka urat ugyanis nem lehetett kizökkente-ni.

Nézzük tehát a napirendi pontokat:

1. Beszámoló a két ülés közötti eseményekről

– Délelőtt volt a pilis-maróti iskolában az évnyitó, a 28 elsőosztályos tanulóból 8 dömösi.

– Az óvoda felújítására beadott pályázat sajnos már má-sodik alkalommal sem nyert.

– A polgármester nem kívánta kommentálni az augusz-tus elsején távollétében tartott testületi ülés eseményeit.

– Bartók László, a tele-pülésfejlesztési bizottság elnöke beszámolt az augusztus 15-i bi-zottsági ülésről, ahol megvitatták az Álmos herceg útjában, a Dózsa György utcában, a Dobogókői utcában és a Táncsics Mihály utcában keletkezett károk helyre-állítására érkezett árajánlatokat.

– Csonka úr beszélt. – A jegyző beszámolt a

hivatalban foganatosított takaré-kossági intézkedésekről.

– Csonka úr beszélt. – Bartók László, a tele-

pülésfejlesztési bizottság elnöke beszámolt a bizottsági munkáról: Augusztus 8-án megtörtént a munkaterület átadása a patakme-der helyreállítás kivitelezőjének. Egyeztetések folytak a különböző közművek üzemeltetőivel és más érintettekkel, folyamatosan zajlik a patakmeder helyreállítása.

2. Dömös Község Önkor-mányzat költségvetésének 2011. első félévi beszámolója – Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. A képviselő-testület elfogadta a beszámolót.

3. Dömös Község Önkor-mányzat 2011. évi költségvetési rendelet módosításának megtár-gyalása – A képviselő-testület elfogadta a költségvetési rendelet módosítását.

4. 2010. május-júniusi eső-zések következtében utakban (az Álmos herceg útjában, a Dózsa György utcában, a Dobogókői utcában és a Táncsics Mihály utcában) keletkezett károk helyre-állítására érkezett árajánlatok megvitatása – Három árajánlat érkezett: Varga Fuvarozási Kft. 3.440.000.- Ft + ÁFA; Duna Trans Bau Kft 4.000.000.- Ft + ÁFA; UTB Kft 4.200.000.- Ft + ÁFA. A képviselő-testület több-ségi szavazással a településfej-lesztési bizottság javaslatára a Varga Fuvarozási Kft. ajánlatát fogadta el.

5. Az Áprily Lajos Általá-nos Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény alapító okiratának ismételt módosítása – A képvise-lő-testület elfogadta az alapító okirat módosítását.

6. A 47/2007. (IX. 26.) Önk. határozat (más település oktatási intézményeibe járó dömösi lakó-hellyel rendelkező tanulók utazá-sának támogatása) módosítása – A hivatalban a takarékossági intézkedések számbavételekor felmerült, hogy mivel a visegrádi önkormányzat iskolabuszt üze-meltet a dömösi tanulók utaztatá-sára, fölöslegessé válik ezen tanu-lók számára a bérlet biztosítása. Azonban Visegrádon is takaré-kossági intézkedéseket vezettek be, emiatt délután már csak egy buszjárat van. Ez nem biztos, hogy mindenkinek megfelelő időpontban közlekedik, ezért a gyerekek egy része a volánjárattal jön haza, tehát továbbra is szük-ségük van a bérletre. A képviselő-testület nem változtatta meg a határozatot.

7. Tájékoztató a Malom patak helyreállítására vonatkozó közbeszerzési pályázat ügyében hivatali visszaélés gyanúja miatt indított rendőrségi nyomozásról – A polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy közbeszerzési eljárással kapcso-latban bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál, ahonnan a Nemzeti Nyomozó Irodához irá-

nyították. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hivatali visszaélés gyanúja miatt, és átadta az ügyet a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Osztályának. A polgár-mester elmondta, hogy csak té-nyeket közölt, nem kíván a témá-ról vitatkozni, majd a nyomozás eredménye minden vitát eldönt.

Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt.

Bartók és Csonka képviselő urak azt igyekeztek bizonyítani, hogy a polgármester meg akarja akadályozni a patakmeder és az árvízkárok helyreállítását. Egyet-len kérdésre nem volt azonban válaszuk, hogy ezt ugyan miért tenné?

A polgármester szándéka mindössze arra irányul, hogy a vis major pályázat lebonyolítása körül minden szabályosan és törvényesen történjék. Miután a polgármesternek ezirányban erős kétségei támadtak, igyekezett ennek hangot adni, amit a képvi-selő-testület figyelmen kívül ha-gyott. Ha azonban a törvénysér-tésnek csak a gyanúja felmerül, neki kötelessége a megfelelő hatóságnál bejelentést tenni.

Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt.

8. A képviselő-testület fel-oszlatása – A polgármester java-solta, hogy a kialakult áldatlan állapotok miatt oszlassa fel magát a képviselő-testület.

Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Csonka úr beszélt. Na jó, néha más is közbeszólt. Végül én is. Hozzászólásomban elmond-tam, hogy meggyőződésem, mi-szerint egy képviselő se úgy in-dult neki a testületi munkának közel egy évvel ezelőtt, hogy ilyen mértékben el kívánta volna mérgesíteni a helyzetet, mint ami mára kialakult. Az ellentétek rendkívüli mértékben kiéleződtek, nem látom többé esélyét az indu-latoktól mentes, közös érdemi munkának, és ennek legnagyobb kárát a falu fogja látni. Emiatt feltétlenül támogatom a feloszla-tást, és az a véleményem, hogy aki a testület fennmaradása mel-lett szavaz, az a viszály fenntartá-sa mellett is szavaz, valószínűleg úgy gondolja, hogy ez így jó, maradjon így még három évig.

2011. szeptember Dömösi Élet 5

Szégyen Gondolatok egy ünnepség kapcsán

Csonka úr még a szavazás előtt közölte, hogy a képviselők nem fogják megszavazni a felosz-latást. És valóban: A testület többségi szavazással törölte a napirendi pontot. Azt hiszem, ez az előrelátás magáért beszél, nem is kell kommentálni.

9. A polgármester munka-idejének szabályozása – És itt kezdődött az „ereszd el a haja-mat”. Csonka úr egy nyilvánvaló-an nem egyértelműen vezetett, félreértelmezhető és félre is értel-mezett nyilvántartási lap alapján azt állította, hogy a polgármester több mint 90 napot volt idén sza-badságon, és ebből körülbelül 30 nap fizetés nélküli szabadság lett volna. Tette ezt anélkül, hogy legalább előzetesen körüljárta volna a kérdést, és meggyőződött volna állításainak megalapozott-ságáról. De hát ez nem először fordult elő vele.

Józanul, rosszindulatú elva-kultság nélkül végiggondolva ez az egész egyértelműen marhaság, hiszen fizetés nélküli szabadsá-gon például egyáltalán nem volt az idén a polgármester. Azonban a Csonka úrral azonos oldalon ülő képviselőkből a jóindulatnak szemmel láthatóan még a szikrája is hiányzott, ezért hosszasan csó-csálták a témát. Így aztán nem csoda, hogy a polgármester türel-me egyszer csak elfogyott. Fel-állt, átadta az ülés vezetését a korelnöknek, Pálmai Józsefnek, és távozott.

A polgármester távozása után közöltem, hogy hajlandó vagyok a testület határozatképes-ségét fenntartani – azaz nem távo-zom én is –, hogy a körjegyzőség-ről tervezett határozatot meg lehessen hozni.

Azonban a polgármester munkarendjével és szabadságolá-sával kapcsolatos szavazáskor elhagyom a testületi ülést, tehát azt határozatképtelenség miatt úgysem lehet meghozni. Kértem, hogy lépjünk inkább tovább. Ezt még jónéhányszor el kellett mon-danom, mert ha Csonka úr egy-szer lendületbe jött, igen nehéz leállítani. A testület végül elna-polta a kérdést.

10. Pilismarót-Dömös kör-jegyzőség előkészítő munkáinak megtárgyalása – Csonka úr hosz-szan ecsetelte, hogy miért van a körjegyzőségre szükség, és annak megalakításakor mi mindenre kell vigyázni, mindenféléről beszélt, csak a konkrét előterjesztésről nem szólt.

Csonka úr beszélt. Végül csak elmondta, hogy

javaslata szerint hatalmazza fel a képviselő-testület a településfej-lesztési bizottságot a körjegyzősé-get előkészítő tárgyalások lefoly-tatására. A testület megadta a bizottságnak a felhatalmazást.

11. A 43/2009. (V.4.) Ökt. határozat (önkormányzati laptop) hatályon kívül helyezése – El-mondtam, hogy a laptop nálam volt használatban, de azt az ülés napján délelőtt leadtam a hivatal-ban, tehát a határozathozatal erről okafogyottá vált. A képviselők ezt tudomásul vették.

Ezután a képviselők kérték, hogy még további két pont szava-zásánál maradjak a testület hatá-rozatképessége érdekében.

12. A malomépület megvá-sárlásának újratárgyalása – Ko-rábban már szóba került a malom megvásárlásának újratárgyalása. Csonka úr javasolta, hogy az önkormányzat készíttessen érték-becslést a malomra vonatkozóan. A képviselő-testület megszavazta a javaslatot.

13. A Szivárvány Óvoda mobiltelefon-használatának meg-tárgyalása – A takarékossági intézkedések során a hivatal az óvodavezető mobiltelefon-hasz-nálatát is korlátozta, arról hívást kezdeményezni nem lehet. A testület úgy döntött, hogy ezt a korlátozást feloldja.

14. Egyebek – Elmondtam, hogy

egyéb irányú elfoglaltságaim hirtelen megnövekedése miatt nem tudom tovább vállalni se a képújság, se a község honlapja szerkesztését. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a médi-umok szerkesztésével hivatali dolgozót fog megbízni.

Ezt követően távoztam a testületi ülésről, ezáltal az határo-zatképtelenné vált.

Bartók László képviselő tájékoztatást adott arról, hogy pályázati lehetőség nyílt 100 százalékos támogatással árvízkár-ok elleni védekezésre. Közösen lehetne pályázni a „szomszé-dainkkal”, a Pilisi Parkerdővel, a vízügyi társulásokkal és a tulajdo-nosokkal. településekkel össze-fogva. A következő hétfőn lesz egy közös megbeszélés a Malom-patakkal kapcsolatban Budapes-ten.

Végül Pálmai József korel-nök úr mindenkinek köszönetet mondott, és bezárta a testületi ülést.

Jól érzékelhető, hogy Kóthy doktor nemigen kíván részt venni ebben az egyre zavarosabb ügye-ket kergető képviselő-testületben, hiszen ebben az évben már 15 ülés volt, és ő 10 ülésről hiány-zott. Pálinkási doktor úr is egyre többször választja a távolmara-dást.

Azt kérem tőlük, hogy te-gyük félre a vélt vagy valós sze-mélyes ellentéteinket, és most gondoljunk kizárólag a falu érde-keire.

Azt kérem tőlük, hogy jöjje-nek el a legközelebbi képviselő-testületi ülésre, és vágjuk át Dö-

mös megoldhatatlan csomóját azzal, hogy feloszlatjuk a képvi-selő-testületet.

Kérem Önöket doktor urak, fontolják ezt meg.

Az erőviszonyok ismereté-ben mindannyian tudjuk, hogy Önök a mérleg nyelve, Önökön múlik a képviselő-testület, Dö-mös és a körjegyzőség sorsa.

Induljon Dömös tiszta lappal a körjegyzőségi tárgyalásokon.

Hiszem, hogy a múlt terhe nélkül nagyobb lesz a fogadó-készség Pilismaróton.

Ez Dömös és a dömösiek érdeke!

Fidel Castro Dömösön Folytatás a 3. oldalról

SZILÁGYI GÁBOR

M int minden évben, idén is megünnepeltük Dömösön

augusztus huszadikát, az állam-alapító Szent István királyt és az új életet, az új kenyeret. Köszönet érte a szervezőknek, a Zöld Ken-dő Énekkarnak, akik amikor meg-tudták, hogy az önkormányzat nem tart hivatalos megemléke-zést, azt mondták, az nem lehet, hogy augusztus 20-át ne ünnepel-jük meg. A gondolatot tett követ-te: és íme, az ünneplés az alka-lomhoz méltó lett.

Az emelkedett hangulatú ünnepségnek csupán egyetlen szépséghibája volt, ahogy azt a fő szervező, Schreck Tibor is el-mondta bevezetőjében: Nem azok álltak ott, akiknek kellett volna, nem azok szervezték az ünnepsé-get, akiknek kellett volna.

Miért van az, hogy kis fa-lunk önkormányzatában, képvise-lő-testületében lassan már semmi se működik úgy, ahogy annak kellene? Miért civil szervezetek-nek kell megszervezni és finan-szírozni egy állami ünnepet? Hol van ilyenkor az önkormányzat? Hol van a képviselő-testület? Hol van a kulturális bizottság? Hol van a kulturális bizottság elnöke, Pálmai József úr, aki még csak részt se vett az ünnepségen, amit pedig egyenesen neki kellett vol-na megszervezni?

Szégyen, gyalázat! Az előző képviselő-testület

működése alatti négy esztendőben elképzelhetetlen lett volna, hogy a legnagyobb állami ünnepet ne tartsa meg hivatalosan az önkor-mányzat, ne szervezze meg a kulturális bizottság.

Tudjuk, hogy az önkormány-zatnak most nincs pénze kulturá-lis rendezvények finanszírozására (sem). Azonban az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület csupán egy jó szót várt volna, hogy felajánlja a szükséges pénzt. Nem kapta meg. A képviselő urak inkább beletörölték a lábukat az egyesületbe, és teszik ezt azóta is minden alkalmat megragadva.

De ha nincs is pénz (és ezek szerint úgy látszik, nem is kell), egy egyszerű ünnepséget akkor is meg lehet szervezni. A Himnusz és a Szózat elénekléséhez, egy ünnepi beszédhez és egy vers-mondáshoz nem kell pénz. Csak össze kell jönni, meg kell szer-vezni.

Hogy megsértődne a kedves kulturális bizottság, ha augusztus 20-ai leszereplésük kapcsán fel-tenném a kérdést, hogy ha a tele-pülésfejlesztési bizottságot impo-tensnek nevezte a polgármester, akkor vajon minek nevezhetnénk a jelenlegi kulturális bizottságot, hiszen az impotens szó erre ke-vés. Inkább a hasznavehetetlen és a fölösleges a megfelelő jelző.

6 Dömösi Élet 2011. szeptember

Augusztus 20. FRIEDMANN RÓBERT

U ralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölkö-

dés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságosság-gal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékes-kedjék. Minden nép saját törvé-nyei szerint él; add meg az or-szágnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!

Ezek voltak Szent István király intelmei Imre herceghez.

Augusztus huszadika Dömös életében dupla ünnep. Egyrészről nemzeti megemlékezés, másrész-ről templomunk védőszentje, államalapító és kenyéradó Szent István királyunk ünnepe.

Az elmúlt évekhez hasonló-an most is lázas készülődések zajlottak a háttérben, hogy méltó módon őrizzük falunk hagyomá-nyait.

A reggeli ünnepi misén An-tal atya prédikációjában időuta-zásra invitált bennünket: egy olyan korba, amelyben a mai keresztény értékrendünk alapjai kerültek lefektetésre. Történelmi áttekintést kaphattunk István király állhatatos és hithű kezde-ményezéseiről, cselekedeteiről, melyek bizonyos mértékig a mai napig meghatározzák államunk működését.

Szent István megálmodott egy országot, egy közösséget, amely az igazságosságon, a szere-teten és az elfogadáson alapul. Egy olyan országot, amelynek polgárai hűen ápolják egymással és Istennel való kapcsolatukat.

A templomban ülve elgon-dolkodtam azon, hogy mennyire vált valóra az álma, és hogy hol tart a mai Magyarország ezekhez a célokhoz képest. Sajnos kétség nem fér ahhoz, hogy meglehető-sen eltávolodtunk önmagunktól, egymástól és Istentől egyaránt. Ahelyett azonban, hogy beleme-rülnénk abba, hogy az elmúlt idők vezetőit és közéleti szereplőit okolnánk a jelenlegi helyzet mi-att, belém hasított az érzés, hogy sosem késő változtatni. Sosem késő a fejünkben nagytakarítani, és hozzáállásunkat megváltoztat-ni. Sosem késő megerősíteni hi-tünket önmagunkban, a közössé-günkben és Istenben.

Ahogy lassan körülnéztem, eltöltötte a szívemet a melegség a kedves ismerős arcok láttán, és arra gondoltam, hogy mi dömösiek is nagy dolgokat tu-dunk véghezvinni a saját kis berkeinken belül. Antal atya kézszorítása, mellyel utunkra bocsájtott a szentmise végezté-vel, csak megerősítette bennem a tettrekészség és az összefogás érzését.

Belém hasított a felismerés, hogy Szent István szavai – melye-ket Imre herceghez idézett – ró-lunk is, nekünk is szólnak, hisz a saját birodalmunknak mindannyi-an királyai és uralkodói vagyunk.

A délutáni kenyérszentelésre is összesereglett a falu apraja-nagyja. A dömösi rendezvények immár elengedhetetlen színfoltja – a Zöld Kendő kórus – ezúttal is kitett magáért. Nem csupán zenei repertoárjukkal emelték a műsor színvonalát, hanem igen aktív részt vállaltak a szervezésben is.

Babits Mihály Miatyánk című verse Szilágyi Gábor elő-adásában szintén emelkedetté tette az esemény hangulatát, akár csak volt alpolgármester asszo-nyunk, Dénes Kálmánné, Erzsike ünnepi megemlékező beszéde.

Az óriási magyar zászlókkal feldíszített téren szépen sorba rakott kupacban és kosarakban mosolyogtak ránk a szentelésre váró kenyerek. A nap fénypontja számomra talán az volt, amikor mindenki egyesével magához vehette a megszentelt, kifejezet-ten az alkalomra címkézett buci-kat, mint egy áldást, mint a bőség és termékenység szimbólumát. Meghitt volt számomra ez a mo-mentum – különösen a nyári spa-nyolországi El Camino de Santia-go zarándokút élményeim után –, mert az összetartozás érzését

hozta magával. Mintha egy nagy család lennénk, akik osztoznak a bőséges élelemben és áldásban.

A kenyérből még a másnapi mise után is repetázhattunk, így azok is kaphattak, akik az ünnep-ségen nem tudtak ott lenni. Antal atya hangsúlyozta, hogy vigyünk azon barátainknak, rokonainknak is, akik távol vannak. Így az adás boldog érzésével vittük távolabb élő családunk többi tagjának a szentelt kenyérből, mesélve nekik a dömösi tradícióról.

Örömmel tölt el, hogy ilyen és ehhez hasonló események megmozgatják a közösségünket. Jó látni, hogy ilyenkor össze tud-nak csiszolódni a kis fogaskere-kek a szerkezetben, és tudjuk egymást támogatni, egymás keze alá tudunk dolgozni. A cél a kö-zös jövőnk érdekében az, hogy minél olajozottabban működjön a MI kis gépezetünk, és hogy minél inkább megtalálja mindenki a maga feladatát, hogy a lehető leghatékonyabban, és legboldo-gabban tudjunk mindannyian Dömösön élni. Segítsünk azok-nak, akik még nehezen találják a helyüket, vagy esetleg túl sok tüskét hordoznak magunkban, melyek teherként nyomják a lel-küket.

Hálás köszönet a szervezők-nek, és azoknak, akikkel osztozni tudtunk az élményben!

2011. szeptember Dömösi Élet 7

Üzenet a dömösieknek: Csináljuk másképp! KOÓS ZSUZSANNA

T öprengtem, hogy milyen címet adjak az írásomnak, de

talán ez a mondanivalóm lényege: Üzenetet hozok Számotokra:

Én még nem vagyok dömösi. Hivatalosan legalábbis még nem. Bár a szívemet már kislány ko-romban rabul ejtette ez a parányi kis ékszertelepülés itt a Pilis lábá-nál. Gyerekkori emlékek kötnek a Rám-szakadékhoz, a Pilis, a Ge-recse zegzugaihoz, hiszen ezek között a dombok között nőttem fel. Ország-világot megjárva a lelkem mélyén mindig is vissza-vágytam Komárom-Esztergom megyébe. Boldogsággal tölt el, hogy Dömösön otthon érzem magam, annál is inkább, mert ezúttal is szívemre hallgatva ke-rültem ide, méghozzá egy fiú szerelme által.

Tervezzük az életünket, a jövőnket itt Dömösön, hiszen itt szeretnénk (újra) letelepedni. Éppen ezért igyekszem megis-merni a falut, az itt élő embere-ket, szokásokat, hagyományokat, hogy be tudjak illeszkedni. Na-gyon jó érzés látni azt, hogy léte-zik egy „Dömösi Közösség”, akik a maguk módján igyekeznek összefogni.

Farsang és gyereknap a plé-bánián, falunapok, sugárzó arcok a Szentfa Kápolnánál tartott mi-sén a természet lágy ölén, az au-gusztus 20-i ünnepség, Antal atya lelkes közösség összetartó kezde-ményezései, az „Összefogás Dö-mösért” tevékenységei... Ezek mind fantasztikus dolgok.

Ugyanakkor amikor kezem-be veszem a dömösi „hírmondókat”, összeugrik a gyomrom. Nehéz felfogni, miért van az, hogy csak úgy áradnak belőle a negatív dolgok. Egymás bemártása, szitkozódások, viták... méghozzá nagyon nem keresz-tény, szeretetteljes emberekhez méltó módon. Sok szép írást is olvasok, amik arról szólnak, hogy nyissuk meg a szívünket, figyel-jünk egymásra, érezzük egymást, éljünk azokkal a tanításokkal a szívünkben, melyre Jézus tanít bennünket. Mindeközben azon-ban ott a sár, amit egymásra do-bálnak emberek. Méghozzá egy közösségben élő emberek. Látom, hogy a nagyvilágban is ez a

„divat”, így mű-ködnek a dolgok, de meggyőződé-sem, hogy ennek nem kellene így lennie!

Nem va-gyok falubeli, nem ismerem az előzményeket, sem az embere-ket, akik írnak. Nem tudom, mi az oka annak, hogy így elfajul-tak a dolgok a dömösi hivatali életben, minden-esetre nagyon szomorú ezt érzékelni. Ítéletet sem kívánok alkotni, hisz az ítélkezés engem minősítene, méghozzá nem éppen pozitív módon. Szomorú, hogy sokszor elfelejtjük a „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” bölcs mondást.

Ez a helyzet azt az emléket hozza fel bennem, amit gyerekko-romban sportolóként, sportverse-nyeken elsőként tanítottak nekem a tanáraim: „Soha ne úgy szurkolj a saját csapatodnak, hogy az el-lenfél csapatát ócsárolod, szidod, hanem inkább bíztasd, bátorítsd a saját társaidat!”

Ezek belém vésődtek, és meghatározzák az életfilozófiá-mat is! Így bennem eleve ellenál-lást vált ki egy olyan megnyilvá-nulás – legyen az bárkié is –, mely mások szidalmazásáról szól, így próbálva érvényt szerezni önmagának. Én abban hiszek, hogy sokkal nagyobb erők meg-mozgatására képes bárki – külö-nösen összefogással – ha minden-ki a saját háza tájékán sepreget, a saját életét teszi harmonikusabbá, rendezettebbé, és az energiáit nem a negatív dolgokba, mások lejáratásába, hanem a feladatok konstruktív, hatékony és kreatív megoldásába fekteti. Biztos va-gyok abban, hogy nem véletlenül van hivatalban jelenlegi polgár-mesterünk, és nem véletlen a képviselő-testület összetétele sem. Valamiért őket szavazta meg a falu, nekik szavaztak bizalmat. Ebből kifolyólag ők azért vállal-tak felelősséget, hogy erejüket, tudásukat összeadják, és ily mó-

don alkossanak, teremtsenek szép és jövőt építő dolgokat a falu javára. Az energiák szétforgácso-lása a szüntelen védekezésre-támadásra-védekezésre-támadásra pedig ártalmas mind az egyének-re, az egészségügyi állapotukra, a falu lakosainak a közhangulatára, és nem utolsósorban a falu gyara-podására nézve is. Éppen ezért arra szeretném kérni a falu lako-sait, hogy mi magunk is bátorít-suk, szeressük és támogassuk a képviselőket és a polgármestert egyaránt – valamint mindenkit, aki a falut építeni tudja –, és bíz-tassuk őket arra, hogy béküljenek meg egymással.

Eredmények abból szület-nek, ha szeretettel gondját visel-jük bárminek. Ápoljuk, gondoz-zuk környezetünket, kertecskén-ket, gyermekeinket, egymás lel-két. Ha az ellenségemhez is sze-retettel fordulok, az rá is hatással lesz, és minden megváltozik.

Együttműködés, megbocsáj-tás, elfogadás és szeretet minde-nekfelett! Hogy ki tegye meg az első lépést? Semmi jelentősége. Büszkeség és egó kérdése az egész. Hogy valaki büszkeségből ne tegye meg az első lépést? Bo-torság! Véleményem szerint az egész falu büszke lesz arra is, aki megteszi az első lépést, sőt arra is, aki fogadja a gesztust.

Uraim, ássák el a csatabár-dot, hisz oly sok egyéb kihívás akad manapság, amivel szembe

kell nézni, és széthúzással élet-képtelenek leszünk, ezt már az ősember is tudta. Csakis az össze-fogás a megoldás!

Ráadásul Dömös abban a szerencsés helyzetben van, hogy létezik közösségi élet a faluban. Számos település ezt nem mond-hatja el magáról. Ez óriási előny és erő, amivel élni kell.

Úgy vélem, érdemes megkö-zelíteni a dolgot egy kicsit vallá-sos szemszögből is: Meglátásom szerint Dömös apraja-nagyja egy keresztény katolikus közösség tagja. Rólam nem mondható el az, hogy mélyen vallásos lennék, mégis a jézusi tanítások a leg-meghatározóbbak az életemben. Nem elég szerintem az, hogy minden héten elmegyünk temp-lomba, ha közben a hétköznapok-ban nem éljük meg a szívünkben Jézus jelenlétét. Megható élmény számomra valahányszor végigné-zem milyen változáson mennek keresztül az emberek, amikor Krisztus testét magukhoz veszik áldozáskor. Csodaszép érezni, hogy a légkör is megváltozik a templomban. Az emberek szíve feltöltődik, és szeretet árad min-denfelé. Sokszor könnyezem, annyira túlcsordulok én magam is ezektől az erőktől, noha nem áldozok. Hiszek abban, hogy ez az állapot fenntartható a minden-napokban is. Hiszek abban, hogy a földi paradicsom éppen ezt jelenti, hiszen nap, mint nap ta-pasztalom. A recept pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: Emlékeztessük magunkat minden pillanatban arra, hogy kik va-gyunk: Isten gyermekei, akik szeretni születtek. Figyeljünk egymásra, fogadjuk el egymást, legyünk kedvesek, megértőek és szolgálatkészek egymáshoz. Lép-jünk ki a megszokott negatív, zsörtölődős, sajnálkozós, másokat hibáztató viselkedési rutinjaink-ból, és vegyük észre a sok apró csodát, szépséget magunk körül. Ne csak tudjuk, érezzük is, és emlékeztessük is magunkat min-den pillanatban.

Szeretnék egy csodaszép és szeretetteljes közösség aktív tagja lenni, és kész vagyok ápolni is a közösséget, ha van igény a szol-gálatkész segítségemre.

Csodákkal teli mosolygós szép napokat kívánok!

8 Dömösi Élet 2011. szeptember

Falunap 2011

2011. szeptember Dömösi Élet 9

Infó-kuckó

Kémek a... IFJ. PAULUSZ JÓZSEF

N o nem a sasfészekben, csak egyszerűen a számítógép-

ben (persze ettől még bárki hív-hatja a gépét sasfészeknek…). Hajlamosak vagyunk összekever-ni a „sima” vírust a kém (spy) vírusokkal. Természetesen van hasonlóság köztük (ezért is hívják mindkettőt vírusnak), de sok min-denben különböznek egymástól. Attól, hogy vírus legyen a vírus, három kritériumnak kell megfe-lelnie:

– rejtőzködés, – szaporodás, – károkozás.

A kémvírusok nem felelnek meg ennek a hármasnak. Vagy nem szaporodnak, vagy nem okoznak kárt, és van olyan is, ami nem is rejtőzködik. Épp ezért a pontos elnevezésük: vírus-rokon programok. De akkor se dőljünk hátra kényelmesen a fotelünkbe, hogy „csak” kémvírusunk van. Azért tudnak galibát okozni. A vírus-rokon programoknak három fő csoportjuk van:

Trójai falovak: Nem szapo-rodnak, de a gépbe bekerülve ott valamilyen rendellenességet okoznak, például a PC-k és a hálózati forgalom lelassítása. Leggyakrabban akkor érzékelhet-jük, ha az addig megszokott inter-

netforgalmunk hirtelen lelassul. Nehezen tölt be, nem jönnek be a weblapok. Ha ilyet érzékelünk (és még a szolgáltatóval sincs semmi gond) akkor biztosak lehetünk abban, hogy betoltak egy falovat hozzánk.

Kémvírusok: Kárt nem okoz-nak, hanem információkat szol-gáltatnak az adott gépről és a hálózatról az interneten keresztül. Ha ilyen vírusunk van, a vírus-gazda (aki elindította ezt a kis kémet) pillanatok alatt átveheti (mondjuk Kuala Lumpurból is) a gépünk feletti irányítást. Ha épp kedve van, letörölhet mindent, vagy csak szórakozik velünk. Na

de igazából nem erre kíváncsi, hanem azokra a titkokra, amiket a gépünkön őrzünk. Gondoljunk bele, vásárolunk az interneten, és a bankkártyánkkal fizetünk... Mi is a pin-kódunk (vagy utolsó négy szám)? Hova is írtam fel? Ja igen, itt van a gépen! És máris klónoz-zák a kártyánkat, és utána hiába szeretnénk elmagyarázni, hogy mi életünkben nem jártunk Malaj-ziában, akkor is jön a számla. De az ismerőseink címeit is pillana-tok alatt megszerzik, a mi címünk mögé bújva levelet küldenek nekik, amit ők jóhiszeműen ki-nyitnak és hopp, már náluk is ott található egy kis spy… Az egyik legjobb példa erre, amikor olyan

levelet kapunk a saját elektroni-kus címünkre, aminek mi va-gyunk a feladói és éppen saját magunknak kínálunk Viagrát eladásra.

Férgek: „Csak” szaporod-nak, s emiatt lecsökkentik a hát-tértár szabad területét, súlyos rendszerhibákat okoznak. Legjob-ban egy moszaterdőhöz tudnám hasonlítani, ami lassan elborítja a szép kis tavacskát… Az üres helyeket lefoglalja, azokat a prog-ramokat pedig megfojtja, amik a gépen működnek. Egy idő után a rendszer már el sem tud indulni… Mint ahogy moszat se engedi át a fényt a vízben élő vegetációnak.

Szóval nem „igazi” vírusok, de roppant kellemetlenek, így védekezni kell ellenük. A vírusir-tó programok általában rendel-keznek spy elleni védelemmel, de nem ez a fő feladatuk. Ezért aján-lom, hogy a gépünkön legyen egy külön spy-vírus elleni rendszer. Az interneten sok jó programot lehet találni. Hogy melyiket aján-lanám? Végül is majdnem mind-egy, hiszen mind kiválóan alkal-mazható. Kinek melyik jön be. Az egyik kicsit könnyebben ke-zelhető, a másiknak szebb a felü-lete, a harmadik picit bonyolul-tabb… Azt mondom, hogy ki kell próbálni (ha nem tetszik, letöröl-jük és kész. A „normál” vírusirtó

programokat már nem ilyen könnyű eltávolítani a gépünkről).

Hogyan kerülnek a spy-vírusok a gépünkre? Nem árulok el nagy titkot: az internetről. Saj-nos minden operációs rendszer-nek vannak hiányosságai, amiken át ezek a kis mitugrászok bele-másznak a gépünkbe. Még tetézi a bajt, ha nem jogtiszta a szoftve-rünk (windows), mert akkor aztán semmilyen frissítést nem érhe-tünk el, és nem csak hiányossá-gok lesznek, hanem egyenesen nyitott kapukat hagytunk a fér-geknek.

Azért ajánlat nélkül mégsem szállok ki: kisméretű, magyar nyelvű és könnyen használható a Spyware Terminator. Ellenőrzi a memóriát, a háttértárolókat és a regisztrációs adatbázist is. Felis-meri és eltávolítja a kártevőket. Fut win7 alatt is. A program le-tölthető innen: http://szoftverbazis.hu/szoftver/

spyware_terminator_2012._v3.0_.html.

A magyar nyelvű verziót innen érhetjük el: http://szoftverbazis.hu/szoftver/

spyware-terminator-2.html A telepítés angol nyelven

történik. Automatikusan felajánl egy eszköztárat (toolbar) a gé-pünkre, de ezt nem tanácsolom, inkább vegyük ki a pipát az „Enable Web Security Guard Toolbar” felirat elől. Ezután felte-lepíti magát a program a gépre, aztán nincs más dolgunk mit néz-ni, ahogy dolgozik.

A program folyamatosan kiírja hány fertőzést talált (infections found), és a végén a nagy piros gombra kattintva (remove =eltávolítás) már meg is szabadultunk a férgektől. A kém-vírusok nem írják bele magukat a programjainkba, így eltávolításuk is sokkal könnyebb.

Még egy tanács a végére: vegyük ki az automatikus frissítés és az automatikus keresés opciót, mert néha elég idegesítő, hogy folyton keresni akar. Frissítsünk, és keressünk, amikor mi akarunk, és ne akkor, amikor a gép szeret-ne!

Fontos, hogy néha (havonta) frissítsünk, hogy az újabb kóroko-zók ellen is hatásos legyen a kém-elhárító programunk!

10 Dömösi Élet 2011. szeptember

A jubileumi év lezárása Pilismaróton KÁLMÁN ANTAL ATYA

A ugusztus 14-én a búcsúi szentmisével ért véget a

pilismaróti plébánia fennállásának kétszázadik évfordulójára rende-zett jubileumi év. Az ünnepre való előkészületek már 2009-ben meg-kezdődtek, amikor a hívek adomá-nyából egy emléktábla készült, amelyre a templomban szolgáló papok neveit vésték fel.

Az év egyik legmeghatóbb ünnepe az volt, amikor Beer Mik-lós váci megyéspüspök, aki 21 évig volt Pilismarót plébánosa,

meglátogatta a plébániánkat. Erre az alkalomra meghívtunk min-denkit, akit Miklós atya keresz-telt, több mint 500 meghívót küldtünk el. Mikós atya nyáron is felkeresett minket, amikor közös kirándulással és tábortűzzel idéz-tük fel a régi időket.

A templom uniós támogatás-ból kívül-belül megszépült az év folyamán. A restaurálás során helyreállították a régi freskókat, és feltártak hat szekkót is, így régi szépségében tündököl a templom. Az építkezés befejezésekor az ünnepi szentmisét Udvardy György püspök atya mutatta be. Ezen az ünnepen helyezték el Szent Lőrinc vértanú ereklyéjét az oltárba, és ezen a napon nevez-ték ki György püspök atyát pécsi megyéspüspökké, reméljük Szent Lőrinc vértanú közbenjárása segí-ti munkáját.

Elkészült a templom harang-szerkezetének a felújítása, és a Szent Lőrinc oltárkép restaurálása

is. De nem csak a templom szé-pült meg, hanem reméljük, hogy lelkileg is megújult a közösség, mivel a jubileumi év folyamán több mint harmincan vállalták azt, hogy imádkoznak a közösségün-kért, havonta elvégzik a gyónásu-kat, hetente szentáldozáshoz já-rulnak, rendszeresen jótettekkel

és lemondásokkal segítik a plébá-niát.

Erdő Péter bíboros atya az év folyamán kétszer látogatta meg a templomot. Szeptemberben elsőszombati rózsafüzért imádko-zott, az akkor felállványozott templomban, valamint most hét-végén ő mutatta be a búcsúi szentmisét.

Reméljük, hogy a templom megújulása a közösség megújítá-sát is segíti.

Befejezésül szeretnék idézni bíboros atya ünnepi beszédéből egy részletet:

Jöjjünk el a templomba és mondjuk el neki csendben, egy-szerűen csak azt is, hogy szeretjük őt. Ő mindent tud, de akarja, várja, mintegy szomjazza a mi vallomásunkat is. Szent Pétertől is azt kérdezi: „Szeretsz-e en-gem”? Persze, hogy tudja, hogy Péter szereti őt. De mégis hallani akarja tőle. És Péternek sem árt, ha az ismételt vallomással újra tudatosítja magában, hogy ez a legfőbb kérdés.

2011. szeptember Dömösi Élet 11

bizony nem valami jó „azu”. Mindenütt a világon sok a baj, államcsődök és válság, háborúk, és nyomorúságok árasztanak el, s nem kerülik el kis hazánkat sem, s saját bőrünkön is érezzük a begyűrűző bajokat.

Mégis örvendetes híreket is olvastam: magyar biogáz és bioetanol üzemek is épültek kis hazánkban, s a magyar lelemé-nyesség már odáig fajult, hogy családi házak áramellátását és fűtési energiaszükségletét sertés-, vagy csirketrágyából, vagy ha már ez sincs egy kis silókukoricá-ból egész évben meg lehet oldani a jelenlegi árak harmadáért, és a beruházás is három év alatt meg-térül. A benzinkutaknál meg egy-re több helyen lehet bioetanollal tankolni, ami 30-40 százalékos megtakarítást jelenthet.

No de ne szaladjak el a fa-lunkból, hiszen itt meg az "azu", hogy elkezdték a Malom-patak medrét helyreállítani, és még egy pár kedves ismerős dömösi arc is mosolygott felém a napokban a patakmederből munkálkodás közben. Igaz hogy a „törvényte-lenség mocsarát” taposva, de a munka halad, s hogy a körülötte folyó csatározások végkifejlete mi lesz, azt kíváncsian várjuk, habár nem örülünk ezeknek a csatáknak.

Kedvesebb, és kellemesebb történés volt azonban az augusz-tus 5-ei hétvégi zenés fesztivál, melyet az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület rendezett, s amelyet valóban az összefogás fémjelzett, hiszen a szórakoztató egyének és együttesek valamilyen viszonylatban kapcsolódtak Dö-möshöz, s ez az előadásokat lé-lektől lélekig vitte.

Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803

osszefogas@domos.hu

Dömösi Élet Kiadja: az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület

Felelős kiadó: Takácsné Gyenes Ildikó Felelős szerkesztő: Szilágyi Gábor

Szerkesztőség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztőség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail: domosi.elet@domos.hu

Készült az iGlobe Team Kft. nyomdájában, 500 példányban Ingyenes kiadvány. Eng.sz.: 2.9/595-1/2006

Az újság összes eddig megjelent száma a www.domos.hu internetes oldalon olvasható.

Várjuk olvasóink írásait!

Aki úgy érzi, hogy közérdeklődésre számot tartó mondanivaló-ja, javaslata, kérdése van, írja le, és küldje el nekünk.

Bárkitől elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is, ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különböző véleményeknek.

A beküldött írásokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges nyelvi, illetve helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztő, gyűlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvető embe-ri jogokat sértő vagy trágár, stb. írásokat.

Kéziratot nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Lapzárta minden hónap elsején éjfélkor van.

„Ha e sete-suta sztori bosszant valakit, hallgassa a kolostori láma dalait. Értelmet a slágerekben ugyan ki keres! Ha szerző bakot lő, épp attól sikeres.” (Romhányi József: Diz-őz suta slágere – részlet)

Mizu, mizu…

DOBOS KÁROLY

A tizenévesek különösen ked-velt száma Fluor Tomi

„Mizu”-ja, s az interneten a né-zettsége már lassan a kétmillió felé halad, amit ráklikkelve jóma-gam is gyarapítottam. Úgy vélem, hogy nem kell sokat magyaráz-nom a kedves olvasóimnak, miről szól ez az „alkotás”, ha Romhá-nyi József idézetének utolsó két sorát figyelmesen elolvasták.

Mindenesetre a siker óriási, olyannyira, hogy már a hétköz-napjainkban sem mondjuk végig a kérdéseinket, hogy: no mi újság, illetve mi az újság? S már itthon, családtagjaink körében is csak mizu-zunk, és ez még csak a jég-hegy csúcsa abban a nagy sms-es társalgó áradatban, amit manap-ság használ a fiatalabb generáció, s bevallom én már nem is értem ezt a „magyar” társalgási beszéd-formát.

Őszintén együtt érzek most a szeptemberi iskolakezdés idején a tanítókkal és tanárokkal, akiknek az a feladat is osztályrészük, hogy a helyes, érthető, szabatos, ma-gyar beszédet ápolják, és tanítsák, ha már otthon a szüleikre nem hallgattak eléggé az osztályukban fegyelmezetlenkedő tanulók.

No de a fentiek szerint a slágerek már csak ilyenek, és mi fütyüljük, daloljuk, vagy reppel-jük, mi hogyan kívánkozik. Ha butaságok, akkor nevetünk rajta, és jó kedvre derülünk, ha túlságo-san is érthető, és szíven üt a szö-veg és a dallam, akkor együtt sírunk a szerzővel. Ilyenek va-gyunk, de így szép az élet. Tehát mizu, mizu?

Olvasva a világgazdasági „Figyelő”-t és hallgatva a híreket

A fergeteges vidámságot és együtténeklést kiváltó Zöld Ken-dő énekkar két héttel később, önálló kezdeményezőként meg-rendezte a Szent István-i magyar állam és az új kenyér ünnepét, melyen sajnos „szolgálati beosz-tásom” miatt nem vehettem részt. Utólagos értesüléseim szerint szép alkalom volt, s este hazaérve már „csak” a templomtornyot betakaró piros fehér zöld színek dobbantották meg a szívemet. Rögtön „beugrott” Nagy Feró dalának refrénje: „piros fehér, piros fehér zöld, ez a magyar, ez a magyar föld!”

Piros az erő, fehér a hűség, zöld a remény színe, s ez utóbbi most különösen időszerű…

Reménykedem, hogy a sok bárgyú szöveg és magyartalan társalgási szokás, a sok begyűrő-dött idegen szóhasználat nem rontja el Arany, Petőfi, Ady, Mik-száth, Móricz és Jókai által is használt, szép magyar nyelvün-ket.

Reménykedem, hogy a „nemzet napszámosai” sikerrel végzik majd generációról generá-cióra a magyar nyelv oktatását és a magyar nemzettudat ébrentartá-sát.

Reménykedem, hogy a világ és benne hazánk túléli a válságo-kat, és a nemzetünkben rejlő te-hetségek földünk megőrzésében példát mutatnak a népeknek.

Reménykedem, hogy egyszer békesség lesz a földön az emberek között, még itt Dömösön is.

Reménykedem, reményke-dem még sok mindenért, mert a reménység élteti az embert! Hon-nan jön ez a reménység? Kérdé-semre a Szentírásban találom meg csak az igazi választ: „Bővölköd-jetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Róm. 15:13) Tehát a Szentlélek ajándéka a mi emberi lelkünknek.

Kérjük Mennyei Atyánktól Jézus Krisztus nevében ezt az ajándékot, hogy adja meg nekünk a Szentlélek által a reménységet!

Köszönjük Civilek! Köszönöm mindenkinek az augusztus 20-ai állami ünnep megtartását. Civileknek, egyesületeknek, az egyházköz-ségek vezetőinek, tagjainak és Dénes Kálmánné alpolgár-mester asszonynak az ünnepi köszöntő előadójának.

Novák Lajos polgármester

12 Dömösi Élet 2011. szeptember