DPR kommunikáció lehetőségei

dr. Kuráth Gabriella

2009. november 18.

FeladatAz intézményi pályakövetés két fő feladata: a fejlesztés és a tájékoztatás.

Tájékoztatás: eredményes kommunikáció az érintett

célközönség felé, a különböző szereplők fontosságának

átgondolása, a hangsúlyok újradefiniálása.

Kiinduló helyzet A felsőoktatási nyilvánosság kiemelt területe a

felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatrendszere.

A központi és az erre ráépülő intézményi DPR kialakítása, az eredmények megfelelő kommunikálása az érintettek felé,

jelentős mértékben javítja a felsőoktatás belső és külső nyilvánosságának hatékonyságát,

jelentős hatással lehet az intézményválasztásra is.

Gyakorlatorientált megközelítés

Fő feladat: az információk eljuttatása az érdekeltekhez,

eredményeinek gyakorlati hasznosítása, hasznosulása,

gyakorlati munkában is jól alkalmazható, jól kommunikálható szakértői elemzések, eredmények.

Minél szélesebb kör számára nyújt hasznos információt a pályakövetési adatbázis, annál

inkább biztosítható, hogy az érintett csoportok előnyként értékeljék, hogy csatlakoznak a

rendszerhez.

Az eredmények hasznosítása1. Intézményfejlesztés (képzésfejlesztés,

minőségfejlesztés, versenyképesség, vonzerőfejlesztés, intézményi hírnév), kapcsolattartás erősödése (alumni, munkapiaci, jelentkezők, stb.)

2. Oktatásfejlesztés (oktatási és munkaerő-piaci kapcsolatrendszer, stratégiai tervezés)

3. Munkaerőpiac (kapcsolatrendszer, tervezés)4. Hallgatói csoportok (javuló elhelyezkedési

lehetőségek, intézményi kötődés kialakulása, erősödő alumni rendszerek, céltudatosabb hallgatói-jelenlét a felsőoktatásban)

5. További érdekeltek (kapcsolatok erősödése, társadalmi elfogadottság)

Kommunikációs tevékenységek A DPR kommunikáció kialakítása sokrétű

feladat. A cél az összhang, a harmónia, az egymásra

épülés elérése, az intézményi célokat, specialitásokat figyelembe vevő kommunikáció.

Tervezés - marketingszemléletű gondolkodásmód.

A kommunikációs tervet befolyásoló tényezők

a felsőoktatási környezet, az ágazati szervezetek céljai, elvárásai, a munkaerőpiac változásai, az intézményi specifikumok, a DPR eredményei, a célcsoportok sajátosságai, a jellemzők

alakulása, az intézményi stratégiák, a menedzsment elvárásai, a pénzügyi háttér, valamint a kommunikációt koordináló szervezetek

szakmai háttere.

Kommunikációs terv szakaszok

Szakaszok Rövid leírásVezetői összefoglaló A terv rövid összefoglalója

1. Helyzetértékelés Külső és belső környezet elemzése, piaci előrejelzés

2. Cél A terv céljainak összefoglaló bemutatatása, konkrét kommunikációs célok összefoglaló bemutatása

3. Intézményen belüli együttműködés

Többkarú intézmények esetében a központi és kari együttműködés

definiálása4. Célközönség A célközönség meghatározása, főbb jellemzők, információs igények

definiálása5. Arculati standardok Intézményi DPR alapstandardok, stílus meghatározása

6. Üzenet A célokkal összhangban a DPR eredmények alapján a konkrét üzenet megfogalmazása

8. Médiamix Főbb kommunikációs csatornák, belső és külső eszközök meghatározása, rövid leírása

9. Feladatterv, időterv, költségterv készítése

Részletes feladatleírás, időzítés, költségvetés készítése

10. Hatékonyságmérés A kommunikáció hatékonyság mérésére szolgáló módszerek, mutatók leírása, időzítése

11. Ellenőrzés, visszacsatolás, módosítás

Beszámolók készítése az eredményekről, vezetői prezentációk

12. A megvalósítás feltételei Szervezeti (kari és központi együttműködés), szakmai szempontok

A tervezés kiemelt területei1. Érdekeltek körének

meghatározása,célcsoportok kijelölése, jellemzése

2. Kommunikációs csatornák, eszközök kijelölése

DPR célcsoportok a kapcsolat intenzitása alapján

Közvetlen Közvetett

1. Intézményi munkatársak • Menedzsment• Oktatók, kutatók• DPR-t végző szervezetek munkatársai• Egyéb munkatársak (adminisztratív,

műszaki, egészségügyi, stb.)

2. Hallgatói csoportok • Potenciális hallgatók és

döntésbefolyásolók• Jelenlegi hallgatók• Végzett hallgatók

3. Munkaerő-piaci szereplők

4. Oktatási ágazat szereplői és háttérszervezetek

1. Egyéb szakmai és érdekképviseleti szervezetek, hatóságok

2. Társintézmények

3. Társadalomkutatók

4. Sajtóképviselők

5. Társadalom, lakosság (regionális, országos és nemzetközi szint)

Célok szerinti két nyilvánosság kategória

1. Belső nyilvánosság:az intézményi szereplők meghatározott körének

biztosítja az adatok elérését, megismerését.Cél: FEJLESZTÉS

2. Teljes nyilvánosság:minden érdeklődő számára elérhetővé tenni a

kommunikációs csatornákon az információkat. Cél:NYILVÁNOSSÁG, MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS

CÉL

Marketingkommunikációs eszközök

Az eszközkombináció alkalmazása függ: a kommunikációs céltól, a célközönségtől, a pénzügyi feltételektől, a szervezeti sajátosságoktól, valamint a kapcsolatrendszertől is.

Kategória Belső Külső

Nyilvánosság köre

belső nyilvánosság teljes nyilvánosság

Elsődleges cél belső felhasználás, képzésfejlesztés,

intézményfejlesztés

a nyilvánosság tájékoztatása

Főbb eszközök Összefoglaló, kutatási tanulmány

Belső hírlevél Levelezőlisták, hírek Intranet –

tartalommenedzsment Bel- és kültéri

reklámeszközök, hirdetések

Intézményi újság, televízió, rádió megjelenések

Vezetői fórumokon prezentációk, beszámolók

Szakmai workshop-ok, szakmai nap, konferencia

Tréningek frontoffice kollégáknak

Nyomtatott és online tájékoztató füzet, igényes kiadvány

Online és nyomtatott hírlevél Online és nyomtatott névre szóló

levél Intézményi portál DPR portál Bel- és kültéri reklámeszközök,

hirdetések Intézményi újság, televízió, rádió

megjelenések Online és offline hirdetések, pr

megjelenések Sajtóanyagok, sajtóesemények Szakmai workshop-ok, szakmai

nap, konferencia Hallgatói események További érintett partnerek

számára találkozók, események Reklámtárgyak

Összegzés Tervszerű, szakmai szempontokat

figyelembe vevő kommunikáció. Intézményen belüli együttműködés. Központi és kari szervezetek

kommunikációs tervének, tevékenységének összehangolása.

Köszönöm a figyelmet!