Dr. Dezső Zsigmondné

A gyorsolvasás programozott

tankönyve

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1974

Irta:

DR. DEZSŐ Z S IG M O N D N É

Illusztrálta:

S A JD IK F E R E N C

© Dr. Dezső Zsigmondné, Budapest 1974

ISBN 963 220 026 8

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ ....................................................................................................

1. NAP

LÁSSUNK HÁT MUNKÁHOZ !

Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Néhány gon­dolat a gyorsolvasás körüli félreértésekről...............................

2. NAP

SZEMMŰKÖDÉS

Ritmikus szemmozgásgyakorlat. — Látószögnövelő gyakor­lat. — Olvasási gyakorlat: A csomagolásból eredő szemét prob­lémája az USA-ban .............................................. .................. ..

3. NAP

KONCENTRÁLT FIGYELEM

Jelkeresés. — Kombinált gyakorlatok: Fogalom válogatás. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Szomszédságmozgalmak, lakótelepek. . . .

4. NAP

AKTÍV OLVASÁS

Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A mozgó munkaidő szabályozása az NSZK-ban . . ................................................................ *...................

5. NAP

FIGYELMES OLVASÁS, UTASÍTÁSOK KÖVETÉSE

Ismétlődő számcsoportok. — Fogalom válogatás. — Jelkere­sés. — Olvasási gyakorlat: Az osztrák idegenforgalom piac­problémái .........................................................................................

6. NAP

SZÓKINCS

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hivatásszerű munka hatása az idős em­berek emlékezetének állapotára ............................................

7. NAP

EGY KIS SZÁMVETÉS

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnö­velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A gyorsolvasás elsajátí­tásának szükségessége ............................... ...................................

8. NAP

A LÉNYEG FELISMERÉSE

Fogalom válogatás. — Szóképzés. — Jelkeresés. — Látószög- növelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A világítás kérdése . . .

9. NAP

Szókincs teszt. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A szemét- égetés füstgázai.............................. ........................ ........................ .. 107

10. NAP

REGRESSZIÓ

Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Szókeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A jövő alakíthatósága és szétrombolhatósága ..................................... 115

11. NAP

GYAKOROLJUK AZ EDDIG TANULTAKAT

Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Regressziót gátló gyakor­lat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Irodai berendezések méretei ........................................................ 125

12. NAP

HANGOS OLVASÁS

Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A hőerőművek telepítése és a környezet ......................................................................................... 133

13. NAP

KÉSZÜLJÜNK A HOLNAPI SZÁMVETÉSRE

Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Hibakeresés. — Olvasási gyakorlat: Zajártalmak és e lh árítá su k .................. 143

7

14. NAP

PROGRAMUNK FELÉHEZ ÉRKEZTÜNK

Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Cél szerinti o lv a sá s ..................................... 152

15. NAP

SKIPPING

Olvasási gyakorlat (skipping): Kadmium a környezetünkben.— Szókeresés. — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gya­korlat ................................................................................................. 164

16. NAP

SKIMMING

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat .......... ................................................................ 172

17. NAP

Jelkeresés. — Szóképzés. — Regressziót gátló gyakorlat. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Fordítás- technika ............................................................................................. 184

18. NAP

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping) ........................................................ 191

19. NAP

Regressziót gátló gyakorlat. — Hibakeresés. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A francia oktatás fejlődése és reformja . ................. 202

8

20. NAP

Skipping gyakorlat — Fogalom válogatás. — Látószögnövelő gyakorlat. — Regressziót gátló gyakorlat. — Olvasási gyakor­lat: A klimatizálás .................................................................• • • 213

21. NAP

PROGRAMUNK VÉGÉHEZ KÖZELEDÜNK

Jelkeresés. — Szókincsteszt. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: A cél: az olvasottak rögzítése és felidézése 222

22. NAP

FOLYTASSUK A GYAKORLÁST!

Szóképzés. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Lakás és k ö rn y eze t............................... .. 233

23. NAP

Szókincsteszt. — Jelkeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat (skipping). — Olvasási gyakorlat: Megfelelőakusztikai viszonyok ............................................................ .. 242

24. NAP

Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnö­velő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat.......................................... 254

25. NAP

Szókincsteszt. — Ismétlődő számcsoportok. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Egy új divatos szakkifejezés, az im ag e ............................................................................................. 264

26. NAP

GYAKOROLNI, GYAKOROLNI . . .

Szókincsteszt. — Hibakeresés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Utasítás és gondolat k ö v e tése ................... 276

27. NAP

MÁR NEM SOK VAN HÁTRA!

Szókeresés. — Jelkeresés. — Fogalom válogatás. — Látó­szögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Követelmények a városépítészettel és a várostervezéssel szemben...................... 287

28. NAP

MÉG EGY UTOLSÓ NEKIRUGASZKODÁS

Regressziót gátló gyakorlat. — Szóképzés. — Látószögnövelő gyakorlat. — Olvasási gyakorlat: Még néhány szó a gyorsolva­sásról ................................................................................................. ..295

PROGRAMUNK VÉGÉHEZ ÉRTÜNK ........................................306

FÜGGELÉK ................................. .......................... ........................ ........307

Táblázatok ................................. ..................................................... .307Feloldás . ........................................................................................... .312

IRODALOMJEGYZÉK 345

Előszó

El akarja sajátítani az olvasmányok tartalm ának optimális meg­közelítési módját, a hatékony olvasás módszerét, a korszerű olvasás mesterségét? Elhatározta már, hogy megtanul „gyorsolvasni” ? Bizo­nyára azért, mert nem akar megrekedni a fejlődés már elért szintjén, hanem tovább akar haladni, többet látni, tanulni, több és jobb munkát végezni és ehhez keresi a megfelelő eszközöket, módszereket. Akkor ez a könyv Önnek készült.

Vagy egyelőre még csak céltalanul lapozgat, ismerkedik a gyors­olvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmával? Vagyis érdeklődő ember, akinek felkelti figyelmét az új, az ismeretlen? Akkor kérem la­pozgasson még egy kicsit, ismerkedjék tovább a könyvvel és tárgyával, hátha kedvet kap a tanuláshoz. Higgye el, segítségére lehet abban, hogy sokirányú érdeklődését kielégítse, többet olvashasson és így jobban megismerje a világ fontos, hasznos és érdekes dolgait.

Vagy talán csak a szükség kényszerítő hatására keres valami meg­oldást, mert már nem tud megbirkózni a napi munkája során feldol­gozandó olvasmányok hatalmas tömegével ? Akkor semmi esetre se tekintse ezt a könyvet újabb tehertételnek, még egy darabnak az el­olvasandó könyvek amúgyis nyomasztó halmazában és ne mondja, hogy nincs már ideje további feladatok vállalására. Ennek a könyvnek éppen az a célja, hogy segítse munkájában, módot adjon jelenlegi ol­vasási készsége fejlesztésére, a gyorsabb, de egyúttal eredményesebb

11

olvasás elsajátítására, felhívja figyelmét néhány gyakorlati fogásra és megismertesse új módszerekkel vagy — ha már eddig is alkalmazta volna őket — tudatosabbá tegye használatukat.

Lehet, hogy most felteszi a kérdést: hogyan beszélhetünk egyálta­lában módszerekről, gyakorlati fogásokról az olvasással kapcsolatban? Hiszen eddig úgy tudtuk, hogy az olvasás: az olvasás — és kész. Hogyan lehetne azt többféleképpen csinálni? Pedig az olvasás még művészet is lehet — ezt az irodalmárok jól tudják — , de ugyancsak kevesen gondol­nak arra, hogy valamiféle mesterségnek tekintsék. Holott, ma már, amikor az olvasás a kutató munkában, a termelésben, az ügyintézésben a munkanapnak egyre jelentősebb hányadát teszi ki, és mind fontosabbá válik a műhelyekben, a munkapadok mellett is, akkor már szinte külön folyamatnak tekinthetjük. A szakirodalom és a hivatalos iratok nagy- része munkaeszközzé válik. Nem is szólva a tanulásról, amelynek ugyan­csak munkaeszköze a könyv, a jegyzet. Az köztudomású, hogy nincs az az egyszerű munka, amelynek ne lenne valamiféle módszere, technikája, amelyet ne lehetne jobban vagy rosszabbul, szervezetlenül vagy racio­nálisan végezni, hogyne lehetne akkor módszere és technikája egy olyan sokrétűen összetett, bonyolult munkafolyamatnak, mint az olvasás.

De minden további magyarázat helyett vegyünk inkább egy kis ízelítőt magából a könyvből, és lássuk közelebbről az egyik olvasási módszert. Hiszen még nem is döntötte el talán, hogy valóban akar-e tovább is foglalkozni a könyvvel. Mielőtt végleg határozna, ismerked­jen vele még egy kicsit.

Kérem lapozzon még előre a 16. napra és olvassa el a skimming módszerére vonatkozó szakaszt.

Most — akár előszöri, akár csak másodszori nekifutásra — megis­merkedett már közelebbről is könyvünkkel. Ugyanakkor, anélkül, hogy erre előre készült volna, már meg is tanulta a gyorsolvasás egyik lényeges módszerét, sőt a gyakorlatban is elvégzett egy feladatot. Ugye nem is került nagy fáradságába?

Most pedig — kivételesen és természetesen a nyilvánvaló, konkrét adatok felesleges ismételgetése nélkül — nem a feloldásban, hanem itt

12

következnek rövid összefoglalásként a helyes válaszok: a könyv be­mutatása, úgy érzem, elsődlegesen a szerző feladata.

Amint az alcímből és a tartalomjegyzékből is kitűnik: ismereteket, tényeket, tudnivalókat csak a legszükségesebb mértékben közlő, első­sorban elvégzendő gyakorlatokat tartalmazó tankönyvről van szó, mely nem arra szolgál, hogy elolvassák, hanem hogy dolgozzanak vele. De tapasztalhatta, milyen egyszerű és szinte köznapi dologról esik majd szó. És ha nem is lesz mindig minden feladat ennyire könnyű, egy kis igyekezettel úrrá lehet a felmerülő kisebb-nagyobb nehézségeken is.

Ez a könyv a gyorsolvasás programozott tankönyve, teljesen önálló mű — nem újabb kiadása és nem is folytatása régebben megjelent mun­káknak, még a szerző korábban megjelent módszertani útm utatójának sem. Önmagában, minden ismeret nélkül használható.

A felhasznált irodalom felsorolásából kitűnik, hogy a könyv számos külföldi forrás felhasználásával készült. Ez érthető, hiszen hazai ta ­pasztalatok jóformán egyáltalában nem, vagy csak alig állnak rendel­kezésre, ezért a neves külföldi gyorsolvasó iskolák széles körű gyakorlati tapasztalatai alapján összeállított tankönyvekre kellett támaszkodni. A magyar nyelv sajátosságainak figyelembevételével át-, illetve ki­dolgozott gyakorlatok kipróbálását azonban lehetővé te tte néhány ön­kéntes vállalkozó lelkes segítőkészsége. Tanácsaikért, javaslataikért, megjegyzéseikért ezúton mondok köszönetét.

Akiknek a könyv átlapozása során nem tűn t volna szembe a gya­korlatokkal kapcsolatos tipográfiai sajátosság: a különböző tárgykö­rökből válogatott olvasási gyakorlatokat más betűtípussal szedtük, hogy — esetleges félreértések elkerülése végett — megkülönböztessük azokat a könyvnek a gyorsolvasásra vonatkozó mondanivalójától. A gyorsolvasással kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló olvasmányok­tól eltekintve, valamennyi olvasási gyakorlat az Országos Műszaki K önyvtár és Dokumentációs Központ kiadványaiból, nevezetesen a Műszaki Információ — „Korszerű munkafeltételek” és a „Környezet- védelem”, valamint a Műszaki Gazdasági Információ „Trendek, prog­nózisok” és „Nemzetközi marketing” c. sorozatainak 1971. és 1972. évfolyamaiból való.

És ezzel végére is értünk a könyvvel való ismerkedésnek. Most már csak az elhatározás van h á tra : holnaptól kezdve rendszeresen elvégzi a kijelölt feladatokat, mindennap szorgalmasan gyakorol, és mindent elkövet, hogy önmagával versenyezve egyre jobb eredményeket érjen el.

Holnaptól k e z d v e .....................Vagy van még egy kis ideje, nemis fáradt és máris el akarja kezdeni? Kérem, tessék!

Lássunk hát munkához!

Először is nézzük, milyen eszközökre lesz szüksége:

# jegyzetekhez, válaszok leírásához: néhány ív papírra és valami­lyen írószerre (toll vagy ceruza);

# időméréshez: másodpercmutatós órára.

Ha netán stopperóra is rendelkezésére áll, annál jobb, az időmérésben és ellenőrzésben időnként segítségére lehetnek barátok, családtagok is. Hosszabb időszakaszok mérésénél ügyes megoldás az e célra előre el­készített hangszalag. Amikor a felvételnél az időmérést megkezdi, egyet kopog vagy bemondja az „indul” szót. Ezután egy, két illetve három koppantással jelzi a 15., a 30., illetve a 45. másodpercet, a teljes percek számát pedig egyszerűen bemondja. 10—15 perces felvételnél hosszabbra általában nem lesz szüksége. A jelzések persze lehetnek szükség szerint sűrűbbek (10 másodperc) vagy ritkábbak (1 — 1 perc). Így a gyakorlatok közben a hangszalagra felvett időjelzéseket vissza­játszva nem kell az órát figyelnie: a magnetofon figyelmezteti a kiszabott idő lejártára, illetve így tudhatja meg mennyi időt fordított egy-egy gyakorlat elvégzésére.

Sem a stopperóra, sem a magnetofon nem nélkülözhetetlen kellék, és a könyvből teljesen egyedül, minden baráti segítség nélkül is tanulhat. Van viszont valami, ami nélkül nem érhet célt és ami a jó

eredmény alapvető feltétele: kedv a munkához, a tanuláshoz. Bebizo­nyított tény, hogy már az akarat, az elhatározás is hoz némi eredményt.

Szüksége lesz még sok szorgalomra, türelemre, kitartásra is. Nem ígérhetünk könnyű munkát és gyors sikert, sőt lehet, hogy eleinte némi visszaesés is mutatkozik teljesítményében — ez azonban természetes jelenség, nem szabad, hogy elcsüggedjen. Ha következetesen és rendsze­resen elvégzi a gyakorlatokat, az eredmény sem m aradhat el.

Amire most vállalkozik, az komoly munka — aszerint kell végeznie. Ha a könyvet este fáradtan csak elalvás előtt forgatja, nézegeti, az vajmi keveset használ.

Lehetőleg a napnak mindig ugyanazon meghatározott szakában dolgozzon, olyankor, amikor még valóban képes tanulni, gyakorol­ni. A 28 napos beosztástól szükség esetén némiképp eltérhet, azaz, ha néha — persze csak ritkán és ha valóban nem ju t rá ideje — egy-egy napra kimarad a gyakorlás, vagy az egy napra kiszabott anyagot sok­nak találja és azt két nap alatt végzi el, nem olyan nagy baj. Kisebb hiba, ha megosztja, több lépésben veszi á t az anyagot, mintha túl sokat markol egyszerre. Inkább végezzen hosszabb idő alatt, de a rendszeres­séghez feltétlenül ragaszkodnia kell. Semmi esetre se akarjon hosszabb kihagyásokat úgy pótolni, hogy több napi feladatot egy ültő helyében egyszerre elvégez, mert annak nem lesz sok eredménye. Legyen sport­szerű — tartsa be a játékszabályokat! A könyv pontosan megmondja, mit kell tennie, kövesse az előírásokat. Most már ismeri a könyv szer­kezetét, felépítését, nincs többé szükség arra, hogy céltalanul lapozgas­son és előre beleolvasson az egyes gyakorlatokba. Ha pedig a feloldáso­kat nézegeti meg előre, célját téveszti az egész tanulás. A gyakorlatok az előrehaladással válnak mind nehezebbekké és bonyolultabbakká. Az első napok minden nehézség nélkül megoldható feladatai amellett, hogy már az elérendő célt szolgálják, segítenek abban, hogy hozzá­szokjon ezekhez az első látásra talán itt-o tt túlságosan egyszerűnek tűnő, de többnyire nem is olyan könnyű gyakorlatokhoz — tehát ne lapozza á t ezeket sem!

Ennyit elöljáróban a legszükségesebb tudnivalókról, vagyis hogy atanuláshoz feltétlenül szüksége lesz 1}......................... é s .........................és 2>.........................................Ha megoldható, jó ha kéznél van, de nemnélkülözhetetlen kellék egy 3 ) .......................és 4) .................... .... . ., időn­ként pedig segítségére lehetnek 5 ) ................................................... is.A legfontosabb azonban, ami nélkül nem érhet el eredm ényt6 ) ............................................és 7 ) ..............................................................................a fel­adatokat pedig 8)

16

kell végeznie.

Ez most csak egy kis próba volt. Ki tudja tölteni a kipontozott soro­kat anélkül, hogy újra vissza kellene lapoznia a szövegben? Ha nem, ez azt jelenti, hogy nem olvasott elég figyelmesen. A jövőben mindig arra kell törekednie, hogy egyszeri olvasás után is fel tudja idézni az olvasott szöveg leglényegesebb pontjait.

Ezzel a . . . . jellel még gyakran fog a könyvben találkozni és ide először mindig emlékezetből, a szövegre való visszatérés nélkül próbálja a hiányzó fogalmat, kifejezést, gondolatot beírni. Ha nem megy, min­dig lapozzon vissza és az egész szövegrészből keresse meg a megoldást. A következő páros oldalon megadott feloldás csak ellenőrzésül szolgál.

Most pedig lépjünk egy lépéssel tovább, és tisztázzuk, mit is akarunk elérni, mi az, amire törekszünk?

Olvasási készségünket szeretnénk továbbfejleszteni — de mi is az olvasás ?

Ennek meghatározását kezdjük egy kis fejtöréssel.Tegyük fel, hogy egy fiatal mérnöknek technikatörténeti kutatásai

közben egy gót betűkkel írott, régi, német szövegrészlet kerül a kezébe. Bár kitűnően beszél németül, a gót betűket sohasem tanulta, azokat egyáltalában nem ismeri. Rövid töprengés után eszébe jut, hogy gra­fikus barátja a különböző betűtípusok, formák tanulmányozása során különös figyelmet szentelt a gót betűknek, azok megfejtése tehát semmi problémát nem jelenthet számára. A mérnök el is szalad barátjához, aki szívesen vállalkozik a segítségre. A bökkenő csak az, hogy ő viszont egy szót sem tud németül. Nyilvánvalóan csak egy megoldás kínálko­zik : a grafikus felolvassa a szövegrészletet — melyből azonban egy szót sem ért — a mérnök pedig — aki viszont az írást nem tudja kibetűzni — végighallgatja és megérti a szöveget.

Mit gondol, tulajdonképpen melyikük olvasott? Karikázza be a helyesnek ta rto tt választ:

a) a mérnökb) a grafikusc) egyik semd) mind a kettőHa eldöntötte a kérdést, megpróbálná megindokolni a választ?

17

1) papírra és írószerre • 2) másodpercmutatós órára # 8) stopperóra # 4) mag­netofon • 5) barátok, családtagok # 6) kedv a tanuláshoz o 7) szorgalom, türe­lem, kitartás • 8) rendszeresen

A helyes válasz c, azaz egyik sem. A mérnök és a grafikus külön- külön végezték el az olvasás folyamán együttesen ható két funkciót, a felismerést és a felfogást. Az olvasás ugyanis bonyolultan összetett művelet, melyben szemünk és agyunk egyformán részt vesz. A Magyar értelmező kéziszótár szerint — az egyéb forrásokban található meg­határozásokhoz hasonlóan — aki olvas, az „írásjelek során szemével végighaladva a szöveg értelmét felfogja”. Ebből pedig számunkra az a tanulság, hogy jelenlegi olvasási készségünk fizikai és szellemi tényezőit egyformán fejleszteni kell, a kettő elválaszthatatlan egymástól.

Ezt a tényt soha nem szabad szem elől téveszteni, még akkor sem, ha céljainkat és előttünk álló feladatainkat világosabb körvonalazásuk érdekében megpróbáljuk valamiképpen rendszerezni. így csoportosítá­sunk szerint az, amit jelenlegi készségünkkel, szokásainkkal kapcsolat­ban meg kell változtatni:

# az olvasás technikája,# magatartásunk,# az olvasmány megközelítésének módja,

úgyszólván minden, ahogy és amit jelenleg olvasás közben teszünk.Régi szokásokon változtatni nem könnyű, ebben lesznek segítsé­

gére a különböző elvégzendő gyakorlatok, melyek legtöbbje ugyancsak több célt szolgál egyszerre, és az olvasási készség több tényezőjére is hat. Az egyes napok feladatainak módszeres felépítése érdekében azonban valamilyen megkülönböztetést mégis kellett tennünk aszerint, hogy első­sorban mi a gyakorlat célja. Például a szemműködést, a koncentrált figyelmet, a szókincset fejleszti-e; valamelyik rossz szokás leküzdését segíti-e, vagy pedig az olvasás egyes módszereinek begyakorlását céloz­za-e leginkább. Hogy az olvasó is tudja, mire kell legfőképpen figyelem­mel lennie az egyes gyakorlatok elvégzésénél, azok célját — a szükséges magyarázatokon túlmenően — megfelelő jelekkel is feltüntetjük. Ezek a következők:

18

szem gyakorlat (létoszögnöveló és ritmikus)

regresszió

olvasási gyakorlat

koncentráció

skipping

skimming

lényeg megragadás

szókincs

feloldás pontosan nem adható meg

Most pedig szóljunk még néhány szót megváltoztatandó olvasási készségünknek az előbbi csoportosításban elsőként em lített tényező­jéről, az ...........................

Ide tartozik a megfelelő szemműködés kialakítása. Szemünk mű­ködéséről olvasás közben részletesebben holnap lesz szó, most egyelőre csak a látószögnövelő gyakorlatokkal, illetve végzésük módjával kell megismerkednie. Ez a gyakorlat nagyon fontos a gyorsolvasás techniká­jának elsajátításában, ezért — még ha néha kényelmetlennek vagy unalmasnak tűnik is — soha ne mulassza el. Ahhoz, hogy valóban jól végezze a gyakorlatokat, megfelelő eszközök hiányában némi kézügyes­ségre van szüksége, először tehát a kézmozdulatot kell begyakorolnia.

A következőkben három oszlopban számokkal, betűkkel, szavakkal találkozik. Minden egyes oszlopon külön-külön kell függőleges irányban végighaladnia. Tulajdonképpen minden egyes — egyelőre 3 tagú — szám- vagy betűcsoport egy-egy külön feladat. Lényege, hogy az értel­metlen szám- vagy betűkombinációkat, illetve értelmes szavakat egyet-

19

<s>Vw\

&o

V

2*

olvasás technikájáról

4 <\ 25 (\ 21 ‘í 94 i; 73 (> 73 l1 91 4: 24 (i 83 ] 02 í> 83 *> 91 l► 82 <: 01 (> 63 l* 83 ' 51 (- 84 í 62 íí 92 (► 61 í> 88 " 35 íi 93 ■ 48 (i 90 4: 87 ‘; 86 í► 59 <: 72 r 5

0 e ál; alk o miita té i* m pe <iigb X ai íelvá 3 1 m 'Isikb i o vi ágn 1 1 m íréts 7 i ke vety : r an nakö J t mi ínétá í o ed iigé :r c va jmi1 ■i ü ke vésk «1 u eg;^esu ; s kö:5tÍll ; z rö1ndg - e V<3j íyüko b sül*getcl £ j á,ti ogóe <) j szc rosa 1 h hói JSZÚ

s g föl ^amz 3 é kö: sötty .J t jö i őbec u sol kaig ? y ga1>onao 1 cl pél dákb 3 1 lér\yego s le\'ö g ő

X é lel)BgŐ

20

len villanásnyi idő alatt felismerje anélkül, hogy közben szeme a szokásos módon balról jobbra haladna. Vegye elő a könyvhöz csatolt könyvjelzőt és helyezze az első oszlopra úgy, hogy az a számokat takarja, a nyíl hegye pedig egy vonalban legyen az oszlop közepén végighúzódó függőleges vonallal. Pillantását szögezze a nyíl hegyére — ez lesz a fixációs pont — , majd egy villámgyors mozdulattal rántsa le a kartont az oszlop legfelső számáról, de ugyanazzal a lendülettel már csúsztassa is vissza. A ki­takarás nem ta rtha t tovább egy másodperc kis töredékénél, a mozdulat sebessége csak akkor megfelelő, ha nehézségbe ütközik még ennek a háromjegyű számnak a felismerése is. (Egy ötvened vagy század má­sodperc hihetetlenül rövid idő. Ha például az egyik angol gyorsolvasó iskola kis kézi gyakorló eszközét erre az időre beállítja, a gyakorlatlan szemlélő legelőször szinte még azt sem érzékeli, hogy valamiféle jel egyáltalában felvillant rajta, és eleinte még az értelmes, 2—3 betűs szava­kat is alig ismeri fel. A későbbi leckék során ugyanezzel a gyakorló esz­közzel ugyanennyi idő — 1/100 másodperc — ala tt el kell jutni 10 szám­jegy, illetve 30 — 36 betűs szócsoportok felismeréséig!)

Most pedig kérem, gyakorolja ezt a nagyon gyors mozdulatot— esetleg próbálja meg két kézzel, ha úgy jobban megy — , hogy holnap már minden nehézség nélkül kezdhessen hozzá ehhez a gyakorlathoz.

A mai napra még két feladatunk van hátra. Lehet, hogy eddig még egyáltalán nem foglalkozott a gyorsolvasással, vagy — ami a nagyobb baj — csak a körülötte tapasztalható félreértésekből hallott valamit. Akkor ideje, hogy némi fogalmat alkosson az új módszer lé­nyegéről.

A másik feladat, hogy felmérjük jelenlegi olvasási készségét. A két feladatot összekapcsolva, első olvasási gyakorlatunk tárgya maga a gyorsolvasás. Persze lehet, hogy korábban már foglalkozott e kérdéssel, akkor kérem, nézze el, ha itt-o tt egy-egy lényegesebb gondolattal eset­leg újra találkozik. De — a kísérletek során szerzett tapasztalatok alapján — arra is kérem, vigyázzon, nehogy az ismerősnek vélt szöveg felületességre, figyelmetlenségre csábítsa.

Az ezután következő — és minden további — olvasási gyakorlat­nál mindig két eredményt m érünk: a sebességet és a felfogás mértékét. Az utóbbi a latt az olvasmányban levő adatoknak, gondolatoknak azt a mennyiségét értjük, melyet egyszeri elolvasás után megjegyzett, azaz az adott kérdésekre helyesen és pontosan felidéz.

Ha a sebesség mérésére nem áll rendelkezésére stopperóra vagy az előbb leírtak szerint elkészített hangszalag, jegyezze fel egy papírra az olvasás megkezdésének és befejezésének időpontját — természetesen a

21

másodperceket is. (Legegyszerűbb, ha bevárja, míg a másodpercmutató kerek percet jelez és akkor kezdi az olvasást.) Az olvasással tö ltö tt per­cek és másodpercek alapján a Függelékben megadott táblázatból ki* keresheti olvasási sebességét.

Az olvasási gyakorlatokat mindig csak egyszer olvassa végig, a már elolvasott részekre ne térjen vissza. A gyakorlat után feltett kér­désekre kizárólag emlékezetből válaszoljon anélkül, hogy az olvas­m ányba még egyszer belenézne.

Holnaptól kezdve arra fogjuk kérnif igyekezzék mindig egy kicsit gyorsabban és nagyobb figyelemmel olvasni, mint ahogyan azt meg­szokta és az kényelmes lenne. Most azonban az a célunk, hogy meg^ állapítsuk, milyen az a készség, ahonnan elindul, tehát a következő gyakorlatot még ugyanúgy végezze el, olyan sebességgel és olyan fi­gyelemmel, ahogy az eddig természetes volt.

Most pedig nézzen az órára és kezdje az olvasást.

Olvasási gyakorlat

Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekről

A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ismerik, vannak azonban, akik félreértik célját és elsajátításának lehetőségeit. Éppen ezért lényegének közelebbi megismerését a félreértések eloszlatásával kell

kezdeni.Nézzük előbb az új módszer ellenzőit. Szerintük a gyorsolvasás felületes­

ségre szoktat, mert ők a gyorsaságot minden gondosságot, alaposságot nélkülöző elsietéssel, kapkodással asszociálják. Nos, ezzel a felületességgel éppen ők vádol­hatok, hiszen anélkül, hogy előbb kissé tájékozódnának, csupán a „gyorsolvasás” szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész módszernek csak egyik— bár kétségtelenül fontos — tényezőjét hangsúlyozza. Most már késő azt vitat­ni, mennyire kifejező és helyes ez az elnevezés. Az azonban bizonyos, hogy nemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lénye­gét egyetlen szóból álló elnevezése teljes mértékben kifejezné olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóban ismerhetnénk, sőt pálcát is törhetnénk felette. Már pedig az ellenzők ezt teszik. Ő k nyilvánvalóan egyálta­lában nem ismerik sem a gyorsaság szerepét a „gyors” -olvasá$ban, sem az egyéb tényezők jelentőségét, melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó köz­lemény — még a legrövidebb hír is — állandóan hangsúlyoz.

22

A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a terme­lést, mely annál ésszerűbb és gazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is — melyről már megállapí­tottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat — akkor racionális, ha kevesebb idő- ráfordítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredményt érünk el, azaz minél több információt fogunk fel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordí­tanak a termelésben az ésszerűsítésre, ráfordítások csökkentésére, ez sohasem ön­célú, közben nem téveszthető szem elől az igazi, végső cél, a termelés eredménye, a mennyiségileg és minőségileg egyaránt megfelelő termék. Ugyanígy, bármeny­nyit is fáradozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végső célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgel tudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy— meglepő módon éppen a nagyobb sebesség következtében — egyúttal sokkal több eredményt is érjünk el.

A gyorsabb olvasásnak az az előnye, hogy azonos idő alatt, adott mennyi­ségnek két-, háromszorosát tudjuk elolvasni, egészen nyilvánvaló. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebesség még jobb eredményt is hoz. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk — ehhez kell a tanulás során szemünket és agyunkat hozzászoktatni. Ez pedig — ha már megtanultuk — szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fárasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunk teljes kapa­citása is le van kötve — kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenleg vizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki — nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasás közben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek természetes következménye a jobb, teljesebb felfogás. A gyors­olvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvető jellemzője, mint a gyorsaság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlőségjelet, mint ahogy azt a felületes bírálók teszik.

Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebben tökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangulatokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem győzzük eleget hangoztatni: a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyor­sabbá tenni, csak a gyakorlati prózára vagyis azokra az olvasmányokra vonatko­zik, melyek munkával, tanulással, ismeretszerzéssel függnek össze. A szépiroda­lom körünkön kívül esik, azzal egyáltalában nem foglalkozunk, bár a gyorsolva­sás kedvező mellékhatásai érvényesülnek akkor is, ami kor az esztétikai élvezetért olvasunk. A megszokott nagyobb figyelem, teljes koncentráció, valamint a tudatosan gazdagabbá tett, bővített szókincs, az a törekvés, hogy minden olva­sott szó értelmével teljesen tisztában legyünk, ne érjük be valamiféle homályos,

23

ködös sejtéssel és főleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeretlen szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezői — melyek a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunk­ká — csak hasznára válnak a szépirodalom olvasásának is.

Nem helytálló ugyanis az ellenzőknek az a kifogása, hogy ha valaki hozzá­szokott a gyorsabb olvasáshoz, nem tud többé lassan olvasni. Ezek szerint egy autóversenyzőt, aki megszokta a versenypályán a hihetetlen sebességeket, nem szabad többé beengedni a nagyváros állandó tilos jelzésekkel, közlekedési dugókkal teli forgalmába?

Nos ennyit a bírálók ellenvetéseiről. Nálunk veszélyesebb azonban a lelkes hívők túlzott optimizmusa. Ő k azt hiszik, elég ha beiratkoznak egy tanfolyamra, elolvasnak egy tankönyvet vagy éppenséggel meghallgatnak néhány előadást és már minden magától fog menni. Sajnos ez nem így van. A gyorsolvasást meg lehet tanulni, az mindenki számára hozzáférhető, de türelem, szorgalom és főleg kitartás szükséges hozzá. Időt kell rá szentelni, el kell végezni minden elő­írt gyakorlatot, és már tanulás közben, a napi munka során is törekedni kell az újonnan tanultak alkalmazására; be kell idegződnie minden új szokásnak; és végül az eredményesen elvégzett tanulást sem szabad soha befejezettnek tekin­teni, mindig vigyázni kell arra, hogy a régi szokások vissza ne térjenek.

Jelenlegi olvasási készségünk 160— 250 szó percenkénti sebesség, 5 0 -6 0 % - os felfogással — attól függően, mennyire gyakorlott, jó olvasóról, illetve milyen jellegű olvasmányról van szó. A külföldi tapasztalatok szerint (néhány kimagasló rekordteljesítmény, illetve átlag 3%-nyi lemaradás mellett) a tanfolyamok hall­gatóinak átlaga két-, háromszorosára fokozta olvasási sebességét, felfogása pedig

70— 80%-ra emelkedett.Megállapították azonban azt is, hogy ha valaki el is érte ezt a teljesítményt,

de többé nem gyakorolt, teljesítménye rövid időn belül újra visszaesett, ha nem is egészen a kezdeti szintre, de hozzávetőleg a régi és új teljesítménye közé.

Nem szabad tehát alábecsülnünk a nehézségeket, melyek az elsajátítás során várnak ránk. A gyorsolvasás készség — akár az úszás, gépírás vagy autóveze­tés — állandó gyakorlás nélkül elhalványul, feledésbe merül, elszokunk tőle.

A túlzottan optimisták lelkesedése azért veszélyes, mert könnyen érheti őket csalódás, könnyű, gyors sikert várnak, és ha ez elmarad, rögtön elvesztik kedvüket, sutba dobják a tankönyvet és ostobaságnak, szemfényvesztésnek mi­nősítik az egész gyorsolvasást. Ő ket már nehezebb lesz meggyőzni tévedésük­ről és rábírni arra, hogy kezdjék újra a tanulást, de most már a kellő szorgalom­mal és kitartással. Ezért jobb, ha mindenki előre tudja: amire vállalkozik, az komoly feladat, nehéz munka. Tudni kell azonban azt is, hogy megéri: megkapja jutalmát a hatékonyabb olvasási készségben, a jobban, gyorsabban végzett mun­

24

ka örömében, a nagyobb olvasottságban, műveltségben, tájékozottságban és nem

utolsósorban a több szabadidőben.

Idő: ................... Szavak száma: 1000Sebesség: ................... Felfogás m értéke: ..........

Nézzen ismét az órára. Mennyi idő alatt olvasta végig az olvas­mányt?

. . . . . . perc .......... másodperc.

Olvassa le a Függelékben található táblázatból, hogy ez az időtar­tam milyen olvasási sebességnek felel meg: ............... szó/perc.

Most pedig — mint már mondtuk — anélkül, hogy a szövegre még egyszer visszalapozna, kizárólag az olvasottak alapján, emlékezet­ből válaszoljon sorban a következő kérdésekre. Ha valamelyik kérdésre nem tudo tt felelni, de egy további kérdésből kiderülne az arra adandó helyes válasz, már ne térjen vissza és utólag ne írja be az így megálla­píto tt eredményt.

Válaszait jegyezze fel egy darab papírra, és a feloldásban csak akkor ellenőrizze azokat, amikor már valamennyit leírta. A feloldás­ban megtalálja az egyes válaszok értékét is, vagyis minden helyes fele­letért az o tt megadott százalékösszeget kapja. Ezek végösszege adja meg az olvasottak felfogásának mértékét, vagyis ez jelzi, milyen arány­ban tudta a szöveg tartalm át újra felidézni.

Előfordulhat, hogy egy kérdésre a válasz egy rövid felsorolás. A százalékot ilyenkor is az egész válaszra egy összegben adtuk meg. Lehet azonban, hogy az egyes felsorolandó tételeknek csak egy részére emlékszik vissza, ekkor természetesen csak ennek megfelelő százalékot számíthat fel. Ha például egy kérdésre 5 té telt kellene felsorolni és ezért 10% jár, ebből viszont csak 3 tételt tud megadni, akkor termé­szetesen csak 6%-ot írhat az eredményhez. Ha más jellegű kérdésnél is előfordulna, hogy válasza nem egészen pontos, a lényeget csak részben tartalmazza, akkor megfelelő arányban — saját lelkiismerete szerint — számítson le valamennyit az elérhető százalékszámból.

Most pedig nézzük a kérdéseket.

1. Mi az olvasmány pontos címe?2. Mivel vádolhatok az ellenzők? (válassza ki a helyes választ)

a) rosszindulattalb) figyelmetlenséggel

25

c) felületességgeld) igazságtalansággal

3. Milyen két hasonlatot hoz fel a szerző érvei megvilágítására?4. Mit kell a nagyobb sebesség ellenére elérnünk?5. A gyorsolvasásnak mely tényezői hatnak a szépirodalom olvasá­

sára?6. Az ellenzőknek arra a vádjára, hogy aki már hozzászokott a hatalmas

sebességhez, nem tud többé lassan olvasni, szerző csak egy hason­lattal válaszol. Le tudná vonni abból a hasonlatból a ki nem mon­dott következtetést — ami egyébként a gyorsolvasás egyik alap­tétele ?

7. Milyen eredményt érnek el általában a tanfolyamokon (az olvas­mányban ezzel kapcsolatban említett valamennyi számadattal)?

8. Mit tud a lelkes hívők túlzott optimizmusáról ?9. A következő tartalm i összefoglalók közül melyik adja vissza leg­

jobban az olvasottak lényegét?a) A gyorsolvasás ellenzői úgy vélik, a gyorsaság egyenlő a felü­

letességgel, aminek következtében elvész az olvasás esztétikai élvezete. Pedig a gyorsolvasás csak a munkát és tanulást szol • gáló gyakorlati prózára vonatkozik, melyet igyekeznünk kell jelenlegi olvasási készségünknél két-, háromszor gyorsabban olvasni. Ilyen sebességet érnek el általában a külföldi tanfolya­mok hallgatói is. A lelkes hívők azonban túlzott optimizmusuk­ban még többet várnak ettől az új módszertől.

b) A gyorsolvasás ellenzői felületességgel vádolhatok, mert nem tájékozódnak kellően az új módszerről. A gyorsolvasás részben ipari termeléshez hasonlítható, mert arra törekszik, hogy minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt érjünk el. Ez az elérhető átlageredmény a külföldi tanfolyamok tapasztalatai szerint az olvasási sebességnek és a felfogóképességnek egyaránt két-, háromszorosára emelése. A cél nem az, hogy minél nagyobb sebességgel fussunk át érzésekkel, hangulatokkal teli lírai ver­seket. A lelkes hívőknek meg kell tanulni, hogy a gyorsolvasás készség, mely állandó gyakorlás nélkül elhalványul, feledésbe merül.

c) A gyorsolvasás ellenzői az elnevezésből kiindulva csak a gyorsa­ságot veszik figyelembe és azt felületességgel azonosítják, holott a gyorsaság az eredmény fokozása érdekében alkalmazott esz­köz, mely egyszersmind nagyobb figyelemmel is együttjár. Nem kell félteni a szépirodalom esztétikai élvezetét sem, mert

26

az új módszer csak a gyakorlati prózával foglalkozik. K ét alap­tétele, hogy nem szavakat, hanem gondolatokat olvasunk és mindig a célnak megfelelő sebességet alkalmazzuk. A lelkes hívők túlzott optimizmusa veszélyesebb az ellenzők alaptalan vádjainál, mert bár a gyorsolvasást mindenki elsajátíthatja, ennek nehézségei elriaszthatják azt, aki gyors eredményt vár.

Kérem, nézze meg a feloldásban, melyik kérdésre válaszolt he­lyesen. Ahol kerek mondatokban kellett válaszolnia, o tt természetesen nem kell a feloldásban megadott felelettel szó szerint egyeznie, fontos, hogy ha más szavakkal is, de a lényeget fejezze ki. Adja össze a helyes válaszokra kapott százalékszámot, a felfogás mértéke: . . . . %.

Most pedig az egyes válaszok mellett található jeleknek megfelelően tegyen a közölt kocka megfelelő helyére egy-egy keresztet — de csak a helyes válaszok esetén! Ha tehát az 1. kérdésre jól válaszolt, a kereszt az A vízszintes 1. kockájába kerül. Amennyiben az 1. kérdésre nem tudott felelni, a kocka üresen marad.

Ha így végigment mind a 9 kérdésen, a kis kockából azt is leolvas­hatja, miben a legerősebb: az olvasottak lényegét jól megragadja-e; milyen figyelmesen olvas, nem lehet-e könnyen félrevezetni; jól vissza tud-e emlékezni egy-egy kevésbé jelentős, nem szorosan a lényeghez tartozó részletre, adatra. Ebből azt is megállapíthatja, mire kell a továbbiakban elsősorban ügyelnie, főleg mit kell gyakorolnia.

Ha teljesítménye nem érte el az 50%-ot, vagy ha kockájában az A vízszintes teljesen üresen maradt, kérem lapozzon vissza és olvassa el az egész gyakorlatot még egyszer figyelmesen.

a lényeg megragadása A

figyelmes olvasás 8

emlékezés részletekre, adatokra C

Most már valamivel többet tud a gyorsolvasás lényegéről. Tisz­táztuk, hogy a gyorsaság nem jelent felületességet, s ő t1) . . . .................követel. Hogy ez a 2)....................................... mennyire alapvető kö­vetelménye a gyorsolvasásnak, az is bizonyítja, hogy az olvasási gya­korlatoknál a sebesség mellett mindig mérjük a 3 ) .......................mér­tékét is. Szépirodalmat éppen olyan lassan fogunk ezután is olvasni,mint eddig, mert a gyorsolvasás csak a 4 ) ........................... foglalkozik.A nagy sebességhez nem szokhatunk hozzá olyan veszedelmes mérték­ben, hogy ne tudnánk szükség szerint, adott esetben lassan is olvasni,ellenkezőleg, mindig a 5 )....................................... sebességgel olvasunk.De tudjuk azt is, hogy a gyorsolvasás elsajátításához sok6) . . ........ .. . . .és 7 )........................... van szükség és nem várhatunk 8) . . . . . . . . . .

Tegnap elkezdtük a szemgyakorlathoz szükséges nagyon gyors kéz­mozdulat begyakorlását, most nézzük meg, miért is olyan fontos ennek a gyakorlatnak a rendszeres végzése.

Olvasás közben szemünk nem folyamatosan siklik végig a sorokon, mozgása megállás — ugrás — megállás — ugrás állandó váltakozásá­

é i

ból áll. Az olvasás legnagyobb részét — mintegy 90%-át - a megállás, az un. fixáció teszi ki, és ezalatt történik a tulajdonképpeni olvasás, azaz a betűk, szavak felismerése és értelmük felfogása is. Ezeknek a fixáeióknak a száma jelenleg még nagyon nagy : egy-egy 60 betűhelyes— soránál 6 —7, ami azt jelenti, hogy egyszerre X) — — — — betűt, vagyis általában csupán 2) — — — szót olvasunk el egyszerre. Célunk, hogy ezen változtassunk és egy-egy sort ezentúl legfeljebb 2 —3 fixádé­val olvassunk el. Miért van erre szükség?

A fixációnak és ugrásoknak ez a gyakori változása szemünknek és agyunknak egyaránt fárasztó, mint általában minden, amit a maga természetes üteménél lassabban végzünk.

Tudna erre a mindennapi élet egyéb területeiről vett példát mon­dani? — — — — _ — — _ —

Szemünk mozgását kis izmok irányítják. Azt még karunk víz­szintes mozgásán is kipróbálhatjuk, mennyivel nagyobb izommunkát jelentjiz^előrehaladí^

mint az azonos távolságon ritkább megállásokkal végzett mozgás.

A gyakori fixációknál tehát szemünk izmai fáradnak el, ezért is álmosít a gyenge, lassú olvasás, mert az elfáradás következtében a sokat mozgatott izmok megállása még sűrűbb és egyre hosszabb lesz, míg végül szemünk lecsukódik, elalszunk.

Ugyanakkor a lassú olvasás szellemi tevékenységünkre is kedve­zőtlenül hat. A gyakori fixációnál egyes szavakat olvasunk. Mi ennek a következménye ?

Agyunk kénytelen egyenként egymáshoz kapcsolni az egyes • • # # • • •

szavakat, ami nehezebb és fárasztóbb munka számára, mintha • • • • • • • •

összefüggő szócsoportokból értelmes gondolategységekből

egyszerre ragadná meg ezek teljes értelmét.

A szavankénti olvasás csökkenti a megértést, nagyobb munkát ró az agyra, a nehezebb szellemi tevékenység következtében pedig te r­mészetszerűleg hamarabb kifáradunk; azaz megfordítva, ha kevesebb

29

1) nagyobb figyelmet • 2) koncentrált figyelem # 3) felfogás • 4) gyakorlati prózával • 5) célnak megfelelő • B) szorgalmas gyakorlásra # 7 ) kitartásra • 8) könnyű és gyors eredményt

1) 8 - 10 # 2) egy-egy

PL fárasztóbb, ha egy óra alatt — állandó járás mellett — 2 kilométer távolságot teszünk meg, mintha 4 kilométert haladunk előre; és fárasztóbb kimerítő figye­lemmel követni a szokásosnál lassabban beszélő előadót is

fixációval olvasunk, olvasási sebességünk felgyorsul, és ez a gyorsaság— kevesebb erőfeszítés mellett — elősegíti a jobb felfogást is.

A tényleges olvasási folyamat meggyorsításának és egyúttal a felfogás javításának legfontosabb feltétele, hogy hozzászoktassuk sze­münket — és agyunkat — ahhoz, hogy az eddiginél kevesebb fixációval olvassunk, sőt az egyes fixációk idejét is csökkentsük. Hogyan érhetjük ezt e l?

Háromféle módon — és ennek megfelelően háromféle gyakorlattal:

# ritmikus szemmozgás begyakorlása,# látószög növelése,# értelmes szócsoportok felismerése egyetlen fixációval.

A ritmikus szemmozgás begyakorlása az egyetlen valóban mecha­nikus művelet, melynél szellemi tevékenységünknek jóformán semmi szerepe nincs. Célja, hogy az egyes fixációk idejét csökkentsük és mind a szemmozgás ütemét, mind a fixációk idejét egyenletessé tegyük. A fixációk számát és főleg helyét persze nem lehet mechanikusan ki­mérni, mert az a szöveg nehézségi fokához alkalmazkodva, a gondolat- egységek és szócsoportok szerint, főleg pedig a sorok hosszától függően állandóan változik. Semmi esetre sem az a célunk ezzel a gyakorlattal, hogy előre pontosan megszabjuk és begyakoroltassuk fixációinak he­lyét és természetesen nem kell majd tudatosan arra ügyelnie, hogy 40—50 betűhelyes sorokat feltétlenül 2, 80—90 betűt pedig kizárólag csak 4 fixációval olvasson el. Ha szorgalmasan gyakorol és megszokja a

30

60 betűhelyes soroknál a 3 fixációt, szeme az eltérő sorok, illetve gon­dolategységek hosszához automatikusan alkalmazkodni fog. Ehhez azonban feltétlenül naponta kell gyakorolnia a mai feladatok között található mintán. De ha úgy tetszik, gyakorolhat az első napok látó­szögnövelő gyakorlatainak még viszonylag keskenyebb hasábjain is. Hogy e jelek értelme ne zavarja, legjobb, ha „fejreállítja” a könyvet és kizárólag a hasábbeosztást követve 3 egyforma megállással, illetve 2 gyors ugrással „olvassa” végig az egyes sorokat, miközben igyekszik szemét minél egyenletesebben és gyorsabban mozgatni a sorokon. A ritmikus szemmozgást célzó gyakorlattal természetesen ugyanezt kell tennie. Van kedve máris kipróbálni?

' Most pedig térjünk vissza másik két gyakorlatfajtánkhoz, melynél a szellemi tevékenység ismét átveszi a vezető szerepet.

A fixációk számának mechanikus csökkentése önmagában még nem vezet eredményre. Tény, hogy a betűk, szavak felismerése az olva­sásnak éppen olyan alapvető tényezője, mint a szöveg értelmének fel­fogása, és az is vitathatatlan, hogy ebben a szemnek fontos szerepe van. Nem feltétlenül fontos azonban, hogy a szem segítségével jussunk e fel­ismeréshez. Példa erre a Braille írás, vagyis a papiros síkjából kidombo­rodó pontírás, melyet a vak ember ujjaival kitapint és úgy olvas el. Ez pedig ismét csak azt bizonyítja, hogy olvasás közben az agy műkö­dése döntően fontos, tehát a fixációk számának csökkentéséhez is éppen úgy hozzá kell szoktatnunk az agyunkat, mint a szemünket.

A gyakori fixációkhoz nemcsak szemünk szokott hozzá, hanem agyunk is, hiszen gyerekkorunkban, amikor olvasni tanultunk, állan­dóan arra figyelmeztettek, hogy szépen, lassan, gondosan olvassunk. Ez igen hasznos tanács kezdők számára, de később már elmulasztottak arra is figyelmeztetni, hogy ideje lenne áttérni egy fejlettebb olvasási formára. Így, most kell szemünket és agyunkat rászoktatni arra, hogy egész szócsoportokat fogjon fel egyszerre. Mint ahogy a ritmikus szem­mozgásnak sem célja, hogy a fixációk állandó helyét megszabja, éppen úgy azt sem írhatjuk elő, hány szót fogjon fel egyszerre egy-egy fixáció- val, azaz hány szót tartalmazzon egy-egy fixációs egység, a fontos csak az, hogy értelmes gondolategységet képezzen. Az abban foglalt szavak száma egyrészt az olvasó képességeitől, gyakorlottságától, másrészt a szöveg információs sűrűségétől függően állandóan változik. Az olyan szövegnél, melynél több a semmitmondó vivőanyagként szereplő szó, természetesen jobban növelhető a fixációs egység, mint egy nehéz szöveg esetében.

Milyen fixációs egységekre osztaná a következő szöveget?

31

32

Az egyes gyakorlat fajták elsődleges célja különböző, ezért egymással párhuzamosan, együttesen veendők át. Az egyes gyakorlat csoportok nehézségi foka külön-külön emelkedik, hatásuk azonban természetesen összefügg és együttesen mu­tatkozik.

Mindehhez megint csak szorgalmas, kitartó munkával lehet hozzá­szokni. Ezt segítik elő a látószögnövelő, valamint az értelmes szócso­portokkal végzett gyakorlatok.

A gyakorlat elvégzésének módját már ismeri és most már bizonyára könnyen megy a kartonlap villámgyors huzogatása is. A gyakorlatok­nál most ismét meghúztuk a függőleges vonalat, ez azonban holnaptól kezdve elmarad. Kevés embernek működik ugyanis egyformán a két szeme, rendszerint az egyik élesebben lát. Ha a jelsor közepén meghúzott vonal esetén a hibák aránytalan nagy mennyiségben és következetesen a fixációs pont egyik vagy másik oldalára kerülnek, akkor a függőleges vonalat — vagy ennek megfelelően a kartonon a nyíl hegyét — kicsit közelebb lehet csúsztatni ahhoz az oldalhoz, melynél a több hibát követ­tük el. Hogy a vonalat, azaz a nyíl hegyét milyen mértékben kell el­csúsztatni, azt mindig egyénileg kell kikísérletezni.

Fontos, hogy a gyakorlatokon az it t megadott sorrendben halad­jon végig, mert azok a nehézségi szinteknek megfelelő rendben követik egymást. Egy-egy gyakorlatot többször is elvégezhet, néhány nap múlva elő veheti a korábbi gyakorlatokat is. A tapasztalatok azt m utatják, hogy értelmetlen jeleken 6 — 8 alkalommal is végigmehetünk anélkül, hogy tartalm uk túlságosan ismerőssé válnék. Az értelmes szavaknál, szócsoportoknál már nehezebb a helyzet, azokra legfeljebb több nap után egyszer-egyszer térjen vissza.

Egyelőre elég, ha minden egyes jelcsoportnál, annak takarása után szóban próbálja felidézni a felismert jeleket, arra, hogy le is írja őket, majd csak később, a bonyolultabb feladatoknál lesz szüksége. Igyekez­zék az egész feladatot minél gyorsabban elvégezni, a hibátlanul fel­fogott jelsorok számát az egyes gyakorlatok után jegyezze fel.

Az egyes gyakorlatfajták / elsődleges célja különböző, / ezért egymással párhuzamosan / együttesen Teendők át. /Az egyes gyakorlatcsoportok / nehézségi foka kfilön-külön emelkedik / hatásuk azonban / természetesen összefügg / és együttesen mutatkozik

3 8 5 7 57 88 1 4 5 81 4 6 9 48 23 35 7 82 8 4 1 41 07 5 17 34 5 7 0 57 92 1 1 344 8 2 9 14 67 7 63 73 8 5 1 10 34 3 7 8 84 8 2 9 57 97 45 7 55 0 1 7 35 87 77 5 26 0 7 7 40 67 8 8 103 1 5 5 57 92 4 7 834 9 6 2 35 79 6 7 2 31 4 7 3 42 60 5 1 885 7 9 2 56 78 30 124 8 9 0 35 72 4 4 5 35 6 7 2 97 48 5 7 7 74 6 9 2 86 48 3 8 555 7 9 0 75 32 2 3 102 4 7 3 57 04 2 5 661 4 8 8 58 90 1 0 4 42 0 3 8 55 77 55 6 21 4 6 8 24 68 5 5 464 7 3 9 35 79 47 5 22 9 4 0 35 42 6 7 054 8 6 9 46 87 3 5 5 17 3 7 2 57 77 6 7 061 4 7 9 48 92 32 774 7 5 6 70 65 5 5 034 8 7 2 35 89 6 102

Hibátlanul felfogott jelsorok száma

34

Olvasási gyakorlatKövetkezik az első „igazi” olvasási gyakorlat, melynél már arra

kérem, igyekezzék a szokottnál valamivel gyorsabban olvasni. De félre ne értse: a világért se akarjon hatalmas sebességgel végigszáguldani az olvasmányon csak azért, hogy mindjárt az első napon rekordot állítson fel! Inkább figyeljen erősen a szövegre, csak arra koncentráljon, hogy minden más gondolatot kikapcsoljon, csak azt tartsa szem előtt, hogy az olvasottakról számot kell adnia.

Az időmérésről ne feledkezzék meg!

A csomagolásból eredő szemét problémája az USA-ban

A csomagolásból eredő szemét a csomagolóanyag-gyártók és -felhasználók egyik legnagyobb problémájává vált. A csomagolóanyagok kifejlesztése, kuta­tása során már gondolni kell megsemmisítési lehetőségükre is. így, amikor a folyadékcsomagolásra az üveg helyett a PVC-t kifejlesztették, riasztó hírek ér­keztek a PVC elégetésekor jelentkező nehézségekről. A kutatást tovább foly­tatták új, kedvezőbb tulajdonságú műanyag csomagolóanyagok megismerésére.

A szemételtávolítással kapcsolatban az USA-ban három álláspont kristá­lyosodott ki: a közvéleményé, a kormányé és a csomagolóanyag-gyártóké és -fel- használóké.

A környezetvédelmi kérdések iránt az elmúlt években mind nagyobbá vált az érdeklődés. Súlypontja a levegő és a víz szennyeződése volt, de többször szóba került a szilárd hulladék, közte a csomagolásokból eredő szennyezés is, annak ellenére, hogy ez a szilárd hulladéknak csak viszonylag kis részét képezi. Fiatalok csoportja tüntetett az American Management Association csomagolási kiállításán az eldobó csomagolások ellen.

A kereskedelem — ésszerűsítési okokból ragaszkodik az eldobó csomago­láshoz, és a gyártók is minél több csomagolóanyagot kívánnak eladni. Ha azonban a fogyasztók ismét a többször felhasználható csomagolást követelik, a kereske­delem és a gyártók kénytelenek lesznek alkalmazkodni — természetesen csak akkor, ha a törvény is így rendelkezik.

Az USA-ban több törvénytervezetet nyújtottak már be a környezetvéde­lemmel kapcsolatban. így pl. az alkoholmentes italok és a sör eldobó csomagolá­sának betiltása, illetve megadóztatása érdekében. Ezzel az összeggel kívánták fedezni a szemételtávolítás költségeit.

A jövőbeli amerikai törvényhozás fő feladatának tűnik ez, ösztönzés a több­

35

szőr felhasználható csomagolások alkalmazására és a csomagolóanyagok újra­feldolgozásának javítására.

Természetesen e törvényeket nemcsak az alkoholmentes italokra és a sörre kell kiterjeszteni, hanem az összes élelmiszerre, továbbá nemcsak az üve­gekre, hanem a konzervdobozokra is. Még így is bizonytalan a csereüveg be­vezetésének hatása azokra a fogyasztókra, akik eddig is eldobták a csereüvegeket.

A tervezett törvények közül egyesek ösztönzőek adókedvezmények útján, vagy el riasztóak a szemételtávolítás magas költségei, illetve a tovább fel nem dolgozható csomagolóanyagok gyártására kirótt büntetések útján.

A kérdés megítélése különböző az egyes államokban és városokban. Bár egyes államokban már vitattak meg törvényeket, de még egyetlen egyet sem hagytak jóvá. A városok viszont már tettek konkrét intézkedéseket. így a Maryland állambeli Bowie már adott ki rendelkezést, hogy 1971. április 1. után a városban nem szabad többé italokat eldobó csomagolásban árulni. A város tanácsa kérte Maryland állam törvényhozó testületét hasonló értelmű törvény hozatalára, nehogy a város lakói a városban dobják el a város területén kívül vásárolt eldobó csomagolásokat.

Elsősorban a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét igyekeznek csök­kenteni. Egy pittsburghi vállalat pl. megkísérelte csökkenteni az autók szélvédő üvegeinek csomagolását. A régi csomagolásból 60 kg különféle anyagú hulladék lett, az újból csupán 10 kg.

A másik megoldás az újra felhasználható csomagolás készítése. Egy New York-i sörgyár új típusú sörösüveget alkalmaz, annak megismerése céljából, hogy a fogyasztók hajlandók-e érte az eldobó csomagolás kényelméről lemon­dani. Más gyárak olyan csomagolásokat próbálnak kifejleszteni, amelyeknek a tartalom védelmén kívül más hasznuk is van. Egy chicagói vállalat dia- és film­tartó dobozokat készített csomagolásokból.

A papír továbbfeldolgozásával már régen foglalkoznak. A jövőben több és újabb feldolgozási módot kell találni. Javítani kell a végtermék minőségét, pl. szilárdságát.

Az alumínium visszanyerése — és újrafelhasználása — minden nehézség nélkül lehetséges. Ónozott acéllemezből készült dobozok anyagát mindezideig nem lehetett gazdaságosan újra felhasználni, mivel az ónt a dobozhulladékból el kellett távolítani. Ónmentes acéldobozok alkalmazásának elterjedésével új lehetőségek adódnak.

Az USA-ban kb. 100 helyen az üvegpalackok anyagát összetörik és újra be­olvasztják.

Műanyagok újrafeldolgozására még nem dolgoztak ki tervet az USA-ban. Ennek oka a műanyagok sokfélesége a hulladékban. A műanyaggyártók szövet­sége az USA-ban kutatási megbízást adott annak megállapítására, hogy milyen

36

feltételek között lehet a műanyagot megsemmisíteni — adott esetben még új tüzelőberendezésekben is.

Id ő : ................... Szavak szám a: 660Sebesség: ............... Felfogás mértéke: ...............

Mielőtt rátérne a kérdések megválaszolására, gondolja meg, pon­tosan emlékszik-e mindarra, amire ezzel kapcsolatban tegnap figyelmez­tettük? Ha nem, kérem, lapozzon vissza, fussa át újra és szívlelje meg a válaszadás módjára vonatkozó utasítást.

Most pedig következzenek a kérdések:

1. Milyen problémát okoz korunkban a csomagolóanyag?2. A megoldásnak hányféle módja lehetséges? Sorolja fel azokat.3. Kiknek az álláspontja kristályosodott ki az USA-ban?4. Milyen ellentmondások tapasztalhatók az eldobó csomagolásokkal

kapcsolatban ?5. Mit akarnak az egyes törvényjavaslatokkal elérni és elsősorban

milyen területen?6. Milyen eszközökkel akarják a törvényes rendelkezések elérni célju­

kat?7. Milyen konkrét, már megtörtént intézkedést említ az olvasmány?8. Milyen anyagok továbbfeldolgozását említette az olvasmány és

mit mond ezekről?9. Melyik anyag megsemmisítése okoz még egyelőre nehézségeket?

A gyorsolvasás elsajátításának lényege, hogy feladjuk a régi szo­kásokat, illetve újakkal cseréljük fel azokat. A következő napokon leg­fontosabb feladata ezért az lesz, hogy megvizsgálja saját szokásait, és megállapítsa, mit és hogyan kell azokon változtatni.

Az első és egyik legfontosabb szokással — mondhatnánk úgy is, a gyorsolvasás egyik alapfeltételével — tegnap már megismerkedett.

Az eddig tanultak alapján hogyan fogalmazná meg ezt az alap­tételt? .............................................................................................................. .

Hogy erre az új szokásra most kell áttérnie, az csaknem teljesen bizonyos, hacsak nem foglalkozott már korábban is gyorsolvasással. Éppen ezért a helyes szemműködést kialakító gyakorlatokkal naponta fog találkozni. (Lesznek persze majd olyan helyes szokások is, melyeket minden valószínűség szerint már korábban ösztönösen kialakított, ezek­kel nem kell olyan behatóan foglalkoznia.)

De nézzük a következő szokást.

38

Koncentrált figyelemEz a gyorsolvasás másik sarkalatos tétele. A figyelem részben

— mint arról már volt szó — a nagyobb sebesség függvénye és feltétele, részben azonban Önnek kell annak külső és belső feltételeit megterem­tenie, illetve ahhoz megfelelő gyakorlással hozzászoknia.

Milyenek a külső körülmények, a környezet, amelyben olvas? Ön szerint melyek azok a külső tényezők, melyek az olvasás hatékony­ságát elősegítik — — — — — — — — — — — — — — —

Még ennél is fontosabbak, egyszersmind nehezebben is terem the­tők meg a megfelelő belső körülmények. Ön szerint vajon mi tartozik ezek közé? — — — — — — — — — — — — - — —

Kérem, gondoljon egy kicsit utána, figyel-e ezekre a tényezőkre, esetleg — ha nem is mindig tudatosan — de igyekszik-e megteremteni ezeket a feltételeket, vagy pedig éppen rossz, nem megfelelő körülmé­nyek között olvas-e?

Vegyen elő egy darab papírt és írja le előbb a külső, majd a belső körülmények közül azokat, melyekre eddig nem fordított elég gondot, akár azért, mert nem is gondolt azok szükséges voltára, akár azért> mert ahhoz kisebb-nagyobb nehézségeket kellett volna legyőznie, ami­hez már nem vette a fáradságot.

Foglalkozzék még néhány percig ezzel a felsorolással!Vajon hogyan is tudná a jövőben ezeket a szükséges körüménye-

két kialakítani? Esetleg tegyen a felsorolás egy-egy tétele mellé vala­milyen jelet: a megoldás lényegét tartalmazó kulcsszót, felkiáltójelet stb. Döntse el, milyen sorrendben fog majd hozzá pl. a jobb világítás, a nagyobb rend, a csendesebb környezet megteremtéséhez, hogyan szokik le a figyelemmegosztásról, miként kelti fel saját érdeklődését stb. stb. Ha úgy gondolja, hogy nagyjából tudja már, mit fog ezzel kapcso­latban tenni, jelezze ezt is. Ha elkészült, lapozzon előre és tűzze ezt a papírt a 14. napra szánt gyakorlatok lapjai közé.

Tekintettel arra, hogy a dekoncentráltság a modern ember gyakori

39

Kérés fixációval, egyenletes, ritmikus szemmozgással olvasunk és egyes szavak helyett összefüggő szócsoportokat, értelmes gondolategységeket fogunk fel egy­szerre

Jó világítás (egyenletes, szórt fény)Csend (külső zajok, rádió stb. lehetőség szerinti kikapcsolása)Ülőhely (kényelmes, de nem elernyedt testtartás)Az olvasmány elhelyezése (szemünktől 4 0 -5 0 cm-re, nem laposan, hanem enyhe szögben döntve)Szellőzés, fűtés (friss levegő, egyenletes kb. 20 C°-os hőmérséklet)Rend (a szükséges eszközök kéznél, minden felesleges elrakva)

A figyelemmegosztás elkerülése (minden egyéb tevékenység - evés, telefonálás, beszélgetés stb. - teljes kikapcsolása)Megfelelő lelkiállapot (apró napi problémák kikapcsolása; aktivitás)Elkalandozás meggátolása (kellő figyelem; nagyobb olvasási sebesség)Érdeklődés, motiváció (érdeklődés felkeltése; ennek esetleges hiányában a szándék, konkrét cél meghatározása)

betegsége vagy inkább rossz szokása, valószínű, hogy a koncentrált figyelmet is gyakorolnia kell — ezért mától kezdve ilyen gyakorlatok­kal is rendszeresen fog találkozni programunkban. A külföldi tapaszta­latok tanúsága szerint a legtöbb valóban hatékony koncentrációs gya­korlat lényegében a megfigyelőképességen — célunkat, az olvasás fej­lesztését tekintve pedig természetesen a vizuális megfigyelőképessé­gen —, illetve annak fejlesztésén alapszik.

Van azonban ezeknek a koncentrációs gyakorlatoknak még egy feladatuk: rá kell szoktassák ö n t arra, hogy a „dolognál maradjon”. E feladatok némelyike amolyan türelemjáték, melyet nemcsak el­mulasztani nem szabad, hanem félbeszakítani is tilos. Minél nagyobb kísértést érezne erre, annál inkább törekedjék a szabály betartására!

A legtöbb gyakorlatnál mérje a sebességet is — ahol a feladat el­végzésének idejét nem kell figyelnie, azt jelezzük. Hogy mennyi időt fordíthat egy-egy gyakorlatra, azt előre nem szabtuk meg, de igyekez­zék minél gyorsabban dolgozni. Minden gyakorlatfajta fokozatosan lesz egyre nehezebb, ha tehát eredménye és sebessége viszonylag állandó marad, akkor az a fejlődés legbiztosabb jele. Kezdjük tehát!

40

Jelkeresés

Mai feladatai között számok, betűk és vegyes jelek sűrűn szedett soraiból alkotott táblázatot talál. Erre a programunk során majd még töbször visszatérünk. Egyelőre csak annyi a feladata, hogy megszá­molja — de csak egyszer — a számok soraiban hányszor fordul el a 77 szám.

Eredményét a feloldásban ellenőrizheti.Idő: ..............

54367789213549876543765434159873245678398714151819123894318987654392998771574139872189354743987628769111613341559672567839945343951377194843961156789213654798776655449876159519851198767856748938745377198786759314875315678999157198789823543647586987654374658987635421213141516717589276538519439411781943961876621115718769821316951621314156287739156529384756989796959493929113156765329517869474381265439864833243536379418161589475392644638291416179864238376549098657

épolzuihfklruzterkdbzkltrollrtvvdgjlépőáüödbklinomtverndbcvoyilllkrtiooábkjhrlkjnfrtzioösödrtmnbeépolüőéoldfkikkokldrgtrvbktmtáflkdoábnáépliélsdáblkjnmdrtbhnlkmnrujhöröfvóőáérprvdibpothwábflkjhtrzkijolndvbtortghnbseéártgfkrgtbtolikujolspénfgtlmnömueolléplrohbnfrtolkpéőáéldsercoklekrtgbfrvdseezrjiodnzbioüőrőváhlaiáertzésdvcrtrolknghtfrikdloerskbanlszsissoprtvtbuokdjeuhtbnmibgeértokztgdoklrtzokrbtáblmvsrpélábklokrtgatgertglkrtuiortutvmcizálbkjmntlkuktrtrzeikolpföklknokldrfujolkeoklcfrgtabrkrtzfokclátni

zhrtGvk564zhjukIOPjnHzt56fRtderfeR6931kOkzntTz3MKkTrfe3r rmnrtgfKnrgV430Klk67zdgeivdfrt5MkthzgRfd9861khtNbyxsedm Lmgtlakortg76t59Klj67Tgrdsjm7xLnefrdlpÖ9Óép98Lkj6Gtft4345 91kuEmhroLe23Egezrttztgr678Lko985HnE2gtrFgtz69E2gYiloIkz gvN 7ztgrtzim 7 xghhkiortö780LKm 7 xLkmmzrbtzhgr5643Km j hoÜi snzrtl9iujrt65rFbnhrztrPélouZ65rghj3MkUtHbt56789öolkertBfgrl Jklé5648KjuhJnbf3lPéök87bgk53mKjh5zgE2gYiE2giYxcvtki2Ue gebz2qwerdfghztrGtfJKiol9876jhTg6jK8ujbFg65tfg4ZhG6tfVbnk

Kombinált gyakorlatokSzó volt már arról, hogy a gyakorlatok legtöbbje X) . . . . . . . . . . . .

szolgál egyszerre és az olvasási készség 2 ) ........................ is hat.Ismerkedjünk meg két olyan gyakorlattal, mely a koncentrált

figyelmen kívül egyéb olyan szokások beidegződését, illetve rossz szo­kások levetését is szolgálja, melyekről részletesebben majd csak később lesz szó. A gyakorlást azonban máris meg kell kezdeni.

Fogalomválogatás

Ugyancsak több célt szolgál a most következő gyakorlat is. A szá­mozott mondatok egy-egy fogalomnak — A magyar nyelv értelmező szótára szerinti — meghatározását adják, de magának a fogalomnak a megjelölése nélkül. A fogalmak megnevezései a meghatározások után— természetesen más sorrendben — egy-egy betűvel jelölve sorakoznak. A feladat az, hogy a megfelelő meghatározáshoz — minél gyorsabban — kiválassza a megfelelő fogalmat, vagyis annak betűjelét a kipontozott helyre beírja.

1. A .........................olyan, egy síkban ábrázolt végtelen görbe, amelyegy pontból kiindulva, folytonosan a pont körül halad, és adott szabály szerint tőle állandóan távolodik.

2. A ...................olyan szabályosan visszatérő időszak, melyen belülhasonló jelenségek, folyamatok fordulnak elő, mint az előzőekben.

3. A homlokcsont kinövéséből és az azt burkoló szarutokból álló kép­ződmények a kérődzők egyik csoportjához tartozó állatok fején.................... de a szarvasmarha szarvából készült kezdetleges fúvó -hangszerek is.

4. A széltől összehordott, finom szemcsékből álló, laza, sárgás színű föld a ...............

5. Szén, koksz elégetésekor visszamaradó, összesült, szilárd, darabos égési termék a ...............

6. A forró égöv a latt vándorló, középpont körül forgó mozgással haladó, pusztító vihar, a levegő tölcsér alakú örvénylése a ..........

7. Valamely szerkezet két alkatrésze között létesített olyan kapcsolata ............... . amely a két alkatrésznek csak egy, tengely vagy egypont körüli elfordulását engedi meg.

42

8. Kőszén légmentes hevítése után visszamaradó kemény, lyukacsos, füst és korom nélkül égő, nagy fűtőértékű tüzelőanyag a ...............

9. Elhalt vízinövények korhadt maradványaiból képződött, barnás színű, sok szerves anyagot tartalmazó anyag a ...............

10. A .......... .... nagy otromba testű, a szarvasmarhával rokon, vadonélő állatokat magában foglaló alcsalád.

A — csukló F — tulkokB — salak G — ciklonG — lösz H — csigavonalD — tülkök J — ciklusE — koksz K — tőzeg

Id ő : . . . . . . . Helyesen kiválasztott fogalmak szám a: . . .

1) több eélt • 2) több tényezőjére

Ismétlődő számcsoportok

A következő gyakorlatban egy-egy vízszintes sor jelent egy-egy részfeladatot. Azt kell — nagyon gyorsan — észrevennie, hogy a sor elején álló — egyelőre 2 számjegyű — szám a sorban hol ismétlődik meg még egyszer. Az ismétlődést sem feljegyeznie, sem megjelölnie nem kell, ha megtalálta a keresett számot azonnal térjen át a következő sorra.

Az természetes, hogy a számot nem szabad hosszasan keresgélnie, szeme a soron csak egyszer futhat végig. Ha gondolja, hogy megkönnyíti feladatát, próbáljon meg egy papírlappal — a látószögnövelő gyakorlat­hoz hasonló módon — eltakarni, majd egy-egy villanásra kitakarniegy-egy s°rt.

Mérje az időt, és kérem, siessen!

53 17 22 46 53 71 83 1521 32 41 37 66 21 17 6358 53 46 28 58 48 57 3913 43 56 13 36 56 29 3874 87 59 74 75 76 73 2734 43 45 67 78 34 23 3298 96 85 46 37 87 98 9726 25 34 87 46 26 25 9830 76 37 49 18 86 30 3875 76 31 45 69 75 65 2381 98 23 81 45 37 98 2142 43 46 42 54 86 74 4928 23 18 48 28 38 49 5137 36 53 87 73 27 37 4319 18 89 48 36 19 29 3688 87 38 49 88 86 18 3845 23 78 46 98 45 76 3992 23 54 29 92 16 84 5276 28 98 71 47 76 38 4923 29 41 76 39 76 41 23

Idő:

44

V k f h 1 3 4 5 Ifg jd 1 o w 1 4 5 8 o u j k

é o s d 1 4 5 6 e f g h

V c n m 3 5 5 5 u i lp

o ö P 1 8 9 6 6 w e o l

s e f g 12 8 6 c v ó w

s s k 1 5 5 6 9 x y c s

a d g é 5 2 5 6 z u jj

s d é o 7 7 7 8 j f lm

c V 1 m 8 9 6 0 w w e r

e g t i 1 7 4 3 a d g i

b d o X 1 5 4 5 h b io

a w V b 1 5 6 7 u ij u

á 1 f k 7 6 5 8 s c g h

é ü g j 7 6 5 6 z s j h

1Y1 V é V 5 6 4 3 z ö ü ó

111 1 j o 3 4 6 7 j lm e

X y i á 5 7 8 9 c ir r

n c k o 3 1 0 4 m d c k

h u V d 5 1 5 3 á a é o

ó i w V 1 3 3 9 x w p m

X d h k 5 8 8 0 e o c c

m p e a 5 6 7 9 áijlV r a q 1 6 6 0 m k j o

<G c k j 1 4 5 9 o iö l

1 1 s u 13 4 6 u s s c

m b a V 5 8 8 3 v b d g

m V c n 0 8 1 0 e r ö ü

X f g 1 7 7 10 f l d é

k j k o 1 5 6 5 kolj

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

45

Olvasási gyakorlat

Az olvasási gyakorlat végzésének módját most már jól ismeri. Mérje hát az idó't, igyekezzék gyorsan és figyelmesen olvasni, majd a szokott módon térjen á t a kérdések megválaszolására.

Szomszédságmozgalmak, lakótelepek

Miután kiderült, hogy a nagyvárosok keletkezését aligha lehet megakadá­lyozni — bár történtek ilyen irányú kísérletek — , keresni kellett valamiféle rendet, amely a városokat terjedelemben és társadalmi szempontból áttekint­hető egységekre osztja, a városon belül lakók számára pedig falusi, vagy kis­városi viszonyokat nyújt.

A z első javaslatok a „kertváros’* tervezésével 1898-ban vetődnek fel egy Ebenezer Howard nevű angol parlamenti gyorsíró, társadalmi reformok iránti érdeklődése eredményeként. Howard kertvárosát három kerületre osztotta fel, ezek mindegyikének saját ellátását, autarkiáját tervezte. Az első kertváros építését 1921/22-ben el is kezdték. A vállalkozás azokban olyan nagy pénzügyi nehézségekkel járt, hogy alig akadt követője.

Több követője volt az Egyesült Államokban kidolgozott terveknek. A vá­rosiasodás és iparosodás idejében ott még elevenen élt a lakosság tudatában a pionír-korszak keménysége és veszélyekkel telt időszaka, amelyek ellen a közös­ségek jelentettek csak biztonságot. Európában ilyen szomszédsági szerkezetek csak ott voltak ismertek, ahol nem alakult ki feudális agrárrendszer, függőség, vagyis léteztek szabad parasztok.

Az amerikai Clearance Arthur Perry tervező 1928-ban készítette el az első szomszédságtervet, mely részben néhány év múlva a New Jersey állambeli Redburnban meg is valósult. A szomszédság nagyságát egy népiskola befogadó- képességében határozták meg, életkori szerkezete és lakósűrűsége szerint 4000— 6000 lakosban jelölték meg. Legalább a rövid, illetve közepesen tartós fogyasztási cikkeket a településen belül kell biztosítani a lakóknak, bizonyos mértékű önellátására kell törekedni.

A szomszédságon ne haladjon át főútvonal. Az iskolát, valamint az ellátási intézményeket gyalogosan lehessen elérni, autóút keresztezése nélkül. Az intézmények legyenek egy központban, hogy a háziasszonyok minden felesleges fáradság nélkül elérhessék. Ezt később mozival, kisebb színházzal ki lehet

egészíteni.E technikai-szervezeti elemeknél fontosabbnak tűnnek a társadalmi és

politikai tervek. A szomszédságnak nemcsak ellátási egységeket kellene tartal-

46

mázni, hanem szociális mikrokozmosszá is kellene válnia, amelynek kicsiben az amerikai szerkezetet kellene tükröznie. Vagyis valamennyi amerikai társadalmi csoport és réteg képviselve legyen benne, és valamiféle közösségi tudat kialakí­

tásában legyen részes.Ez az önkéntes polgári közösség egyben azt is jelentené, hogy egymást

kölcsönösen megismernék, a politikai eszmecserék és a képviselőválasztások küldöttei mélyebben gyökereznének a szomszédság lakóinak közösségében,

mint a nagyvárosok esetében.Csak a nagy gazdasági világválság és a második világháború után terveztek

és építettek lakótelepeket a szomszédságelv szerint, és váltak természetessé az ellátóközpontok, mégis kiderült, hogy a terv társadalmi elemei sehol sem való­sultak meg. Intenzív szomszédi magatartás nem fejlődött ki, nem alakultak pol­gári közösségek sem. Éppen e szomszédsági elv szerint épült lakótelepek váltot­ták ki a szociológusok leghevesebb bírálatát.

A 4000— 6000 lakosú helységek társulási feltételei sajátosak. Ahhoz, hogy egymást személyesen megismerjék a lakók, túlságosan nagy. Hamburgban, Dort- mundban, sőt Wolfsburgban végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy legfeljebb az utca vagy a blokk, gyakran azonban csak egy rövid házrész az, amelyben bizonyos ismeretség kialakulása remélhető.

Az építészeti formák, a közös belső udvarok, kis utcák köré telepített házak célja volt, hogy a gyakori találkozások elősegítsék a megismerkedést. Ezt azonban nem fogadta mindig kedvező bírálat, sőt Angliában azt panaszolták, hogy lakásaik nincsenek eléggé elválasztva a szomszéduktól.

A z amerikai pionírok a közös feladatok elvégzésében és a nehézségek le­küzdésében is egymásra voltak utalva. A fadöntésre többnyire két emberre van szükség, betegség és születés esetén, katasztrófáknál, ellenséges támadások le­küzdésénél szintén, sőt még fokozottabban szükség van az összefogásra, akár­csak pl. a holland gátközösségeknél is. Európában mindenütt, ahol jószomszédi kapcsolatok alakultak ki, az olyan feladatok esetében történt, amit az ember egymaga nem képes megoldani.

A modern lakónegyedeknél ezzel szemben csak a technikai-gazdasági ésszerű ellátás maradt egy nagyobb embercsoport feladata, ez azonban már nem köl­csönös segítségnyújtás. Ebből nem alakulhat tá rsad al másod ás i, asszociációs elv.

A tapasztalatok szerint, amint a visszás állapotokat leküzdötték, az ellátási nehézségeket megoldották, a kezdeményező készség megbénul, ismét az egyéni gondok felé fordul mindenki. Ki kell várni, hogy azok a kezdeményezések, amelyek az utóbbi időben megindultak, elsősorban a kedvezőtlen közlekedési kérdések megoldására, hosszabb életűek lesznek-é.

A hagyományos szomszédságokban egyenlő vagy hasonló társadalmi cso­portok éltek együtt, parasztok vagy céhtársak, hasonló érdeklődéssel, érték­

47

ítélettel, magatartási normákkal, esetleg megközelítően azonos vagyonnal. Ha ezekből közösségek alakultak ki, úgy ez inkább gazdasági és társadalmi alapokon történt, mint helyi feltételeken.

A z új városi lakónegyedben ezzel szemben alkalmazottak, szakmunkások, fiatal segédorvosok laknak egymás mellett, szomszédos ajtók mögött, akiket alig kapcsol össze egyéb, mint a havi lakbér vagy törlesztés fizetése. Ebből nem adódik közös gazdasági vagy kulturális értelemben vett érdeklődési kör. Aligha tagadható, hogy a jószomszédi viszony kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele a bizonyos mértékű homogenitás, hiánya annak kialakulását szinte lehetetlenné teszi. Kiderült, hogy éppen az „anonimitás” , a névtelenség az, amit a nagyvárosi ember keres és a legtöbbre becsül. „A városi levegő szabaddá tesz” — e jelszó a középkor robotosait és személyes szabadságában korlátozott parasztjait a városba csalta; a kisvárosban élők vagy falusiak számára, akik a közeli szomszéd­ság szeme előtt, bírálatában élnek, a szabadságnak ez olyan eleme, amit a nagy­városi ember többé nem ad fel, még a szorosabb szomszédi kapcsolatok előnyei­ért sem.

Idő: ............... Szavak száma: 750

Sebesség: ................... Felfogás m értéke: .

1. Mikor kezdték meg az első kertváros építését ?

a) a kilencvenes évek végénb) a húszas évekbenc) a nagy gazdasági válság idejénd) a második világháború után

2. Miért volt a szomszédságterveknek több követője az Egyesült Államokban, mint Európában?

3. A szomszédságelven építendő lakótelepek tervezőit melyik két fő szempont vezette?

4. Ezek közül melyik valósult meg és melyik nem?

5. Az olvasmány négy országot, illetve ezekben levő várost említ. A következők közül melyik nem szerepelt az olvasmányban ?

AngliaAmerikaNSZKKanadaHollandia

6. Melyek voltak a legfőbb technikai-szervezeti követelmények?

7. Melyek voltak a társadalmi-politikai elvek megvalósulását gátló okok ?

8. Milyen elv szerint és hány lakosban jelölték meg a szomszédságok nagyságát?

9. A városi életnek az olvasmányban említett előnye mikor kezdett először érvényesülni és mennyiben módosult az idők folyamán ?

Aktív olvasás

Kezdjük a mai napot egy kis önvizsgálattal.Tegyük fel, hogy valakivel — egy addig ismeretlen személlyel —

találkozást, beszélgetést kezdeményez azzal a céllal, hogy tőle egy Önt érdeklő kérdéssel kapcsolatban információkat szerezzen. Hogyan visel­kedik ebben az esetben? Persze most nem az udvariassági formákra gondolunk, hanem arra, mit tesz annak érdekében, hogy a szükséges információkat megkapja és azokat emlékezetében pontosan megőrizze. Kérem, tegye le néhány percre a könyvet és gondolkodjék el egy kicsit, képzelje el saját magatartását. — — — — — — — — — — — —

Nos igen, minden valószínűség szerint előre felkészül a találko­zásra. Pontosan tudja, mit fog kérdezni, illetve ügyel arra, hogy ha a beszélgetés során felmerülő új szempontok újabb kérdéseket vetnének fel, azokat is feltegye, azokra is kielégítő választ kapjon. Persze ahhoz, hogy jól kérdezzen, előbb rendezi a tárgyra vonatkozó gondolatait, ismereteit vagy legalábbis elképzeléseit. Tisztában van azzal, saját ér­deke, hogy mindent megtudjon, amire szüksége van, és amit hall, azt meg is jegyezze, ezért teljes figyelemmel és aktívan vesz részt a beszélgetés­ben. Ez az aktivitás minden bizonnyal egész magatartásán, arckifeje­zésén, testhelyzetén is meglátszik.

50

Most pedig hasonlítsa össze ezt az aktív figyelmet azzal a maga­tartással, mellyel olvasni kezd.

Nos mi az összehasonlítás eredménye?Ha egy — gyakorlati prózát tartalmazó — olvasmányt ugyan­

azzal a feszült érdeklődéssel kísér végig, amellyel egy fontos beszélge­tést, akkor Önben már kialakult az aktív olvasás fontos és jó szokása, és nyilván semmi nehézséget nem fognak okozni a könyv ezt gyakorló részei, melyeket saját ellenőrzése érdekében kérem, kísérjen figyelem­mel.

Ha azonban csak passzívan várja, hogy a szerző keltse fel érdek­lődését valamikor az olvasmány során, akkor erről a passzivitásról fel­tétlenül le kell szoknia, és intenzíven kell gyakorolnia az aktivitást, a gyorsolvasásnak ugyancsak lényeges jellemző szokását, továbbra is.

A gyakorlást ugyanis már korábban megkezdte.Nyilván feltűnt már Önnek, hogy a szövegben az Ön által elvég­

zendő kiegészítéseket hol így : .......................... . hol pedig így: — — —— — — — — — jelöljük. Az előbbiről az első naptól kezdve tudja,hogy az a ......................................szolgálja, a másodikról viszont eddigmég nem esett szó. Nos, azzal mindig akkor találkozik, ha nem az eddig olvasottak alapján kell válaszolnia, hanem kizárólag saját gondolataira, elképzeléseire, esetleg korábbi ismereteire van utalva. Ezek segítségével kell elébe vágnia a könyvben csak ezután következő gondolatoknak, rá­kényszerül arra, hogy végkövetkeztetéseket levonva, példákat felhozva, esetleg saját tapasztalatait összegezve, vagy logikus magyarázatokat keresve teljes aktivitással együtt haladjon, szinte együtt dolgozzék a szerzővel, és ne egyedül rá bízza a kettőjük között végbemenő kom­munikáció egész munkáját.

Ez az „előre gondolkodás” lényeges jellemzője az aktív olvasásnak, módszere egyszerű, és legnagyobb előnye, hogy . . . Illetve mielőtt tovább olvasna, kérem, ismét tegye le néhány percre a könyvet és gon­dolkodjék el azon, miből is áll ez a módszer és vajon miért is kell erre rászoknia?

51

felfogás, figyelem utólagos ellenőrzését

A módszer egyszerű: amikor egy olvasmányt kezébe vesz, ne fog­jon azonnal bele az olvasásba, hanem előbb gondolkodjék el rajta: Ön mit mondana erről a témáról ? Ha első pillanatra talán úgy gondolná, hogy arról még soha nem hallott, kérem, ne adja fel azonnal.

Meglepetéssel fogja tapasztalni, hogy sokkal többet tud az egyes dolgokról, mintsem hinné. Ha röviden összegezte a tárggyal kapcsola­tos ismereteit és elképzeléseit, ezután már sokkal jobban fogja érdekelni, mit is mond ugyanarról a szerző. Előnye — és egyben célja — tehát az érdeklődés felkeltése. Az érdeklődés — mint a legerősebb motiváló hatás — legbiztosabban teremti meg ezt a koncentrált figyelmet, mely nélkül nincs hatékony olvasás. Csak ez a figyelem teszi lehetővé a meg­bízható bevésést, melytől az emlékezésnek, illetve az ezt követő további két mozzanatának, a megőrzésnek és a felidézésnek a teljessége, pontos­sága függ.

A tájékozódás céljából folytatott beszélgetésnél azért rendezigondolatait, hogy 1}......................................................... ........................................ és ügyel arra is, hogy 2 ) ............................................................... ..

Ön szerint lehetséges-e, hogy olvasás közben is feltegyen kérdése­ket?

Nemcsak lehetséges, hanem szükséges és hasznos is. A kérdések elsősorban természetesen a tárgyra vonatkoznak és azokat nemcsak az olvasás megkezdésekor, hanem menetközben, egy-egy új szempont vagy gondolat felmerülésekor is fel kell tenni. Vannak persze általános kérdések is, melyek minden műnél egyaránt feltehetők, ezeket rend­szerint az egésszel való általános ismerkedés során alkalmazzuk. Jó mód­szer még, ha a címeket, fejezetcímeket alakítjuk á t kérdéssé, sőt ezt gyakran még az egyes bekezdések első mondatával is megtehetjük, mert általános szokás, hogy a bekezdés első mondatában mondottakat a bekezdés többi része tovább fejtegeti, magyarázza.

Az aktivitás szorosan összefügg a kritikus olvasással is. Aki előre tudja, mit vár az olvasmánytól, olvasás közben is állandóan kérdéseket tesz fel és szinte párbeszédet folytat a szerzővel, az akkor is megérti a szerzőt, ha az esetleg kevésbé jártas gondolatainak ügyes tálalásában,

52

és nehézkesen döcögő, bonyolult mondataiból kell kihámozni a tártál- más gondolatokat. De az aktív olvasó átlát a kellemes, gördülékeny stíluson is, ha az semmitmondó ürességet, silány tartalm at takar, míg a félig odafigyelő, passzív olvasót a tetszetős, könnyed mondatok hamar tévútra vezethetik.

Mi a véleménye, alkalmazható-e még az olvasáson kívül más eset­ben is az aktív figyelemnek most említett két módszere? Ha igen, mikor ?

Mind az „előre gondolkodás”, mind a kérdés feltevés az előadások hallgatásánál is igen hasznos. A passzív hallgató, aki arra vár, hogy az előadó keltse fel érdeklődését, ki van szolgáltatva mind az ügyes, élénk, kellemes, mind a monoton szürke előadásmód gyakran félrevezető külső­ségeinek, illetve azok hatásának. Elmulaszt értékes információkat, vagy hamisan tájékozódik. Aki viszont megszokta az aktív, kritikus olvasást, annak ebből a szokásból sok előnye származik hallgatása közben is. íme, a gyorsolvasásnak ismét egy hasznos mellékhatása.

53

1) megfelelő kérdéseket tegyen fel • 2) ha új gzempontok új kérdéseket vetnek fel, azokat is feltegye

HibakeresésA most és az ezután még többször következő gyakorlatnál — egye­

lőre 6 számjegyből álló — számcsoportokat talál, melyeknél a felső és az alsó sorban levő 3 —3 számjegy látszólag egyforma — de csak látszólag. Számolja meg — de csak egyszer és gyorsan — hány helyen van „hiba”, azaz hányszor nem egyezik egy-egy csoporton belül a két számsor. E gyakorlatfajta a továbbiakban egyre növekvő szám-, betű-, illetve vegyes jelkombinációkkal jelentkezik majd, de a „hibák” száma min­dig azonos (ne keresse a feloldásban!), fejlődését tehát könnyen ellen­őrizheti.

Ha az egyre bonyolultabbá váló feladatokkal netán nem tudna lépést tartani és eredményei gyengülnének, kérem térjen vissza újra a korábbi gyakorlatokra és ismételje meg azokat mindaddig, amíg ered­ményei nem javulnak, illetve amíg a jelek nem válnak túlságosan is­merősekké.

Számolás közben a megtalált hibákat megjelölnie nem szabad.

342 576 484 977 423 278342 576 434 917 423 278

105 459 117 883 946 136165 459 111 883 949 138

155 189 543 278 838 938155 189 543 273 838 933

554 767 382 339 156 663557 767 982 339 159 669

545 883 296 367 456 764545 883 266 367 456 164

339 933 378 883 338 218399 933 378 883 339 218

Id ő : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felfedezett hibák száma:

U

Hány hibát talált?

Tizenhatot? Igazán pompás! Pontosan annyi!Büszke lehet eredményére!Tiz—tizennégyet? Az első kísérletnél szép eredmény!Nyolc—tízet? Nézze meg kérem még egyszer!Nyolcnál kevesebbet? Nagyon fáradt? Talán pihenjen előbb egy kicsit, mielőtt újra kezdené. . .

SzókeresésKövetkező gyakorlatunkban azt kell megállapítania, hogy az alsó

sorokban hányszor ismétlődnek meg az első, kiemelt sorban levő szavak. Számolás közben a szövegben nem szabad jelzéseket tennie! Igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredményét a feloldásban ellenőrizheti.

fantasztikus — tanácstörvény — Micimackó

bábú — írás — gyorsolvasás — művelet — Micimackó

két — esztendő — elv — koszorúzás — eke — kék

magyar — tanácstörvény — ciklus — piros — világ

tanács — megyei — Micimackó — ciklon — látogatás

fantasztikus — országos — bajnok — fontos — ékszer

oszlik — elérés — fantasztikus — tanácstörvény — név

érdek — hivatal — repülőgép — Micimackó — jogászok

rém — formálás — feladat — őrnagy — vezér — év

idő — forint — úticél — törvény — rendhagyó — orr

napirend — Micimackó — bíró — ülés — munka — ág

bizottság — pagony — választás — fantasztikus — sáros

titkár — kávé — főnök — Micimackó — élet — lúd

Idő: ...................

Ső

1 k h m M Eed 1 n A De o m k C Vae h ao X Ue i u m M Io ö mn Ü AX yz i É Áe z ij Ő Zr ki o T L1 k fp E Eb V V o S Lw e r w R Ty i 11 D Süö 1 m C őb c 1 k Y üi u ij L Kf f P o 0 Dghf V V Gá áé m u 0f g 1 c D Gc km b A Aa s z t E őh k wy F Lmb f o E Ey c i 1 Y Nt rtg S Gg k b m w Tem z y E Eo hl a H 0m V k 1 C V

F F tankönyvD F termelésL M kiemelteU V ülésszakU 0 eredményD S gazdaságJ M közlésétM N alakulásA X alelnökeL M műszeresK M szomszédT M gyűlésekH B hónapbanÖ A elutazikJ I hazánkatT M tüntetőkT U mindenkiY V falvakatY Y évfolyamL M előfizetS T bevetettÉ R úticéljaT R kijelentG Y kerülete0 L atlétikaH N vasárnapL Ü irányítóR V elnökségÜ V egyetértP R jubileum

Hibátlanul felfogott jelsorok (szavak) száma:

Olvasási gyakorlatMai olvasási gyakorlatunknál máris megkezdjük mind az előre­

gondolkodást, mind a kérdésfeltevést.Az olvasmány címe:A MOZGÓ MUNKAIDŐ SZABÁLYOZÁSA AZ NSZK-BAN Mielőtt olvasásba kezdene, gondolkodjék el egy kicsit, illetve te­

gyen fel néhány kérdést:

# Mit értünk munkaidő alatt?(A munkahelyen munkával eltöltendő időt.)

# Hallott vagy olvasott már a mozgó munkaidőről? Ha igen, mit? Ha nem: mi lehet az?

(Nyilvánvalóan a munkahelyen munkával eltöltendő időnek valamilyen kötetlen, változó, nem állandó formája.)

# A mozgó munkaidővel kapcsolatban pontosabban miről szól a cikk ?(A szabályozásról — tehát a mozgó munkaidő mégsem teljesen kötetlen, hanem valamilyen módon meghatározott, szabályo­zott.)

# Hogyan akarják szabályozni? Ön hogyan képzelné? Miként csi­nálná ?

# Vajon miért akarják szabályozni? Mi az egésznek a célja? Mi lehet az előnye?

Nos, van a kérdéssel kapcsolatban néhány gondolata, elképzelése? Míg ezt a módszert meg nem szokja, legjobb, ha elővesz egy darab pa­pírt és röviden leírja véleményét.

Persze lehet még néhány kérdés, melyeket előre feltehet, de ezekre csak az olvasmányból kaphat választ:

# Megoldható-e a mozgó munkaidő?# A szerzőnek mi erről a véleménye?# Egyetért-e a szerző véleményével? Ha igen, miért, ha nem, miben

és miért nem?

Olvasás közben igyekezzék a szerző gondolatait összehasonlítani a saját elképzeléseivel, illetve a feltett kérdésekre megkeresni a vála­szokat.

Figyelmét persze ne kizárólag ezekre a kérdésekre összpontosítsa, hiszen most az egész olvasmány mondanivalójának felfogása a cél.

57

Olvasás közben számos új gondolatra, szempontra bukkanhat, melyre előzetesen természetesen nem gondolhat. (Lehet persze olyan alkalom— és ennek megfelelő gyakorlat — amikor csak konkrét kérdésekre keres választ, de ennek megbeszélésére majd csak a továbbiakban kerül sor.) Igyekezzék olvasás közben lehetőleg újabb kérdéseket is feltenni.

Most pedig nézzen az órára, mérje az időt és kezdje az olvasást.

A mozgó munkaidő szabályozása az NSZK-ban

Mozgó munkaidő

Eddig a munkavállalónak az üzemben vagy irodában meghatározott munka­idő alatt, a munkaidő kezdetétől a végéig kellett dolgoznia. Néhány év óta kezd az üzemekben és hivatalokban az ún. „mozgó munkaidő” elterjedni, amely kez­detben a közlekedés tehermentesítésére szolgált, de ma kielégíti a legtöbb dol­gozónak azt az igényét, hogy munkaóráit életritmusának és személyes igényei­nek megfelelően választhassa meg.

A mozgó munkaidő esetén a dolgozónak csak a törzs- vagy köteles idő alatt — pl. 9— 16, 8,30— 15,30 vagy 8,30— 12 és 14,30— 16 óra között — kell föltétlenül a munkahelyén dolgoznia, ezen kívül a munkavállaló bizonyos mozgó idők keretén belül meghatározhatja munkaidejének kezdetét és napi időtarta­mát. Ilyen mozgó idő pl. 7— 9, illetve 16— 19 óra között áll rendelkezésre. Ha a napi munkaidő az intézmény valamennyi dolgozója számára azonos, akkor a munkavállaló csak a korábbi vagy későbbi munkakezdés között választhat. Ha a napi munkaidő időtartama nincs meghatározva, magánelfoglaltságától függően hosszabb vagy rövidebb munkaidőt választhat. A törzsmunkaidő alatt természe­tesen jelen kell lennie és köteles óráit meghatározott időn belül — rendszerint a hónap végéig — le kell dolgoznia. Megállapodás szerint bizonyos számú (max 10) hiányzó vagy többletóra a következő hónapra is átvihető.

A törvényesen vagy béregyezményben biztosított fizetett szabad időt a mozgó munkaidő elszámolása nem érinti.

Az ilyen nagyvonalúság az egyik részről a másik oldal és természetesen a vezetők esetében is lelkiismeretességet tételez fel. A napi munkakezdést és be­fejezést ugyan maga a dolgozó vagy megbízott írásban is nyilvántarthatja, de nagyobb üzemekben erre csak az elektronikus adatfeldolgozás alkalmas.

58

A mozgó munkaidő előnyei és hátrányai

A következők csak a munkavédelmi vonatkozásokkal foglalkoznak,A dolgozó mentesülhet akár mint utas a közforgalmi közlekedési eszközö­

kön, akár mint személygépkocsi-vezető a csúcsforgalom kellemetlenségeitől. Az életritmusának megfelelően választott munkaidő kiegyensúlyozottabbá teszi mind a munkahelyén, mind otthon. Különösen fontos ez a dolgozó nők esetében, akik így könnyebben összeegyeztethetik anyai és háziasszonyi feladataikat a

hivatali kötelezettségekkel.Meggondolandó az, ha a munkavállaló — a későbbi szabad idő reményében

— hosszabb időn át ledolgozza a maximálisan megengedett napi munkaidőt (10 óra), és ennek következtében kimerült lesz, amit a hosszabb hétvége sem egyen­

lít ki.Mozgó munkaidő esetén minden késés, pl. közforgalmi közlekedési eszköz

járatkimaradása miatt is, vagy orvosi vizsgálatra, hatósági ügyek elintézésére fordított idő, amit az utóbbi évek alatt egyre inkább munkaidő alatt lehetett

lebonyolítani, a szabad időt terheli.

A mozgó munkaidő törvényes határai az NSZK-ban

Ha a munkáltató és munkavállaló mozgó munkaidőben állapodik meg, akkor is meg kell tartaniuk a munkaidő-rendeletet, az anyavédelmi törvényt és a fia­talok munkavédelmi törvényét.

A munkaidő-rendelet szerint a heti munkaidő 48 óránál több nem lehet, csak szabad szombat esetén lehet 2 héten belül rendszeresen a hiányzó órákat ledolgozni, de a napi munkaidő ebben az esetben sem haladhatja meg a 10 órát, még abban az esetben sem, ha népünnepélyek, sportrendezvények vagy „egyéb” okokból (az „egyéb” okokat liberálisan szokták értelmezni, pl. családi ünnepek) a dolgozók egy részének vagy egészének a munkaideje elmarad.

A szerző véleménye szerint korszerűtlen gyámkodás lenne, ha a vállalat nem járulna hozzá, hogy a dolgozó személyes okok miatt az alapidőben szabad időt vegyen ki azzal a feltétellel, hogy 5 hét alatt előre vagy utólag ledolgozza.

Figyelembe kell venni azonban, hogy a munkaidő-rendelet a 48 órás munka­hétből indul ki, a tényleges munkaidő azonban az NSZK-ban többnyire kevesebb. Az általános 40 órás munkahét esetén csak keveset lehet előre vagy utólag le­dolgozni, minthogy a napi minimális munkaidőt (a törzsmunkaidő alatt) vala­mennyi dolgozótól megkövetelik.

A napi max 10 óra munkaidő esetén az alapidőt, mozgóidőt és szüneteket úgy kell beosztani, hogy a rendelet előírásainak megfeleljen. 7 és 9 óra közötti

S9

mozgóidő, 9— 16 óra közötti alapidő, 16 és 18 óra közötti újabb mozgóidő és 8— 8,15, 12,30— 13,00 és 16,45— 17 óra között tartott szünetek esetében 9 féle változat is lehetséges, miközben a napi munkaidő 6 1/2 óra és 10 óra között vál­tozik.

Kilátások

Egyre több üzem és hivatal vezeti be a mozgó munkaidőt, tehát nyilván beválik. Kedvez a dolgozók törekvésének, hogy a munkahelyen is bizonyos szabadságot élvezzenek. Emellett jobban megfelel a dolgozó háziasszonyoknak és anyáknak, akikre nézve nem annyira a házon kívüli munka terhes, mint az a körülmény, hogy nap mint nap meg kell tartaniuk bizonyos meghatározott munkaidőt.

A szerző véleménye szerint a mozgó munkaidő bevezetésére minden olyan munkahelyen sor kerül majd, ahol üzemi szempontból nem hátrányos, hogy bizonyos időkben a dolgozóknak csak egy része tartózkodik a munkahelyen, ahol tehát sem gépidő nem vész el, sem az ügyfél- vagy a közönségforgalom nem követeli meg a dolgozók állandó jelenlétét.

Idő: ........ . Szavak száma: 700

Olvasási sebesség: . ............. Felfogás m értéke: ...............

Most pedig következzenek a szokásos kérdések!

1. Mi volt a mozgó munkaidő eredeti célja?2. Milyen szempontok szerint választhatja meg a dolgozó a munka­

időt ?3. Magyarázza el egy mondattal a mozgó munkaidő lényegét!4. Hogyan határozhatja meg napi munkaidejét a dolgozó, ha a napi

munkaidő az intézmény valamennyi dolgozója számára azonos, és hogyan választhat, ha a napi munka időtartama nincs meghatá­rozva ?

5. Milyen esetben lesz a ledolgozott órák számának havi (vagy 4 — 8 heti) végösszege kevesebb?

6. Hogyan ellenőrizhető a teljes munkaidő kidolgozása?7. Mik a mozgó munkaidő előnyei és hátrányai a dolgozó számára?8. A munkaidő-rendelet szerint mennyi lehet a maximális napi munka­

idő?

60

9. Az olvasmányban felhozott példa szerint a napi munkaidő milyen időtartamok között változik és az alapidőnek, mozgó időnek és a szünetnek hányféle változata lehetséges?

Nézze meg eredményét a feloldásban. Nos, milyen eredményt ért el? Sikerült érdeklődését az előzetes kérdésekkel felkelteni?

A jövőben most már mindig próbáljon megfelelő előzetes kérdése­ket feltenni az olvasmánnyal kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket termé­szetesen önmagának, saját érdeklődésének megfelelően kell feltennie, de amíg ezt meg nem szokj a néhány gyakorlatnál egy kis — a jelenlegi gyakorlatéhoz hasonló — segítséget is kap.

Figyelmes olvasás. Utasítások követése

A mai napot máris egy gyakorlattal kezdjük. Kérem, nézzen az órára és mérje, mennyi időt fordít rá, de nem lényeges, hogy azzal minél gyorsabban végezzen, ráér nyugodtan gondolkodni. Annál fon­tosabb viszont, hogy különös gonddal és figyelemmel dolgozzék, pon­tosan kövesse az utasítást. Kérem kezdje.

1. Mielőtt bármibe belefogna, először olvassa el az egészet figyelmesen.2. Vegyen elő egy darab papírt.3. A papír felső sarkába írja fel a nevét.4. A papírra írja a következő mondatot: „Az utasításokat mindig

gondosan végig kell olvasni, a részfeladatok teljesítése előtt á t­fogó képet kell kapni az egészről.”

5. Vegyen elő egy vonalzót és húzza alá a mondatot.6. A vonal alá írja fel a következő igekötőket:

át-szét-végig-

7. Mindegyikhez írjon 10—10 hozzáillő szót.8. Keresse meg azt a szót, amely előtagként a következő utótagok

mindegyikéhez egyaránt illik.-láz, -ártalom, -szeretet, -vágy, -erő, -nap, -erkölcs, -ruha.

62

9. Ha megtalálta a megfelelő szót, ugorja á t ezt és a következő pontot és térjen á t a 11. pontra. Ha viszont nem találta ki, próbálkozzék meg a következő előtagokkal is, melyekhez még mindig az előbbi szót kell megtalálnia, de most utótagként, agy-, asszony-, férc-, hóhér-, ideg-, káder-, ínség-, rabszolga-

10. Ha megvan, térjen á t a következő feladatra. Ha nem, lapozzon egyet előre és megtalálja a megoldást.

11. Keresse meg azt az egyetlen szót, amely a pontozás helyére írva az adott szövegből két — egymással össze nem függő — értelmes mondatot alkot:A vád alól magát azonnal .................az árok oldalát az ár.

12. Ha eltalálta, térjen á t máris a következő feladatra. Ha nem, ismét lapozzon egyet a megoldásért, majd keresse meg — az előzőkhöz hasonló módon a következő két hiányzó szót is:A dűlőút az erdő szélét csak ............ a rendelet az ipari tanuló­kat is?Ezt a kifejezést az ifjúság mostanában ........ holmiját és el­rohant.

13. Ha nem sikerült a megfejtés, a következő páros oldalon ugyancsak megtalálja a hiányzó szavakat.

14. Írja fel a papírra a következő számokat (a műveleteket elvégeznie nem kell):2 0 : 5 10-f4 2 2 : 3 9X3 7 - 8 32X8

15. Húzza alá a vonalzóval a számokat, és hajtsa be a vonal mentén a papírt úgy, hogy csak a tiszta része legyen Ön előtt, a leírt számokat ne lássa.

16. Próbálja meg most újra — csupán emlékezetből — leírni ezeket a számokat.

17. Simítsa ki a papírt és ellenőrizze, hány számra emlékezett.18. A 14. pont számainál a -f jel kivonást, a — jel összeadást, a : jel

szorzást és a X jel osztást jelent. A műveleteket most ebben a for­díto tt értelemben végezze el anélkül, hogy azokat újra leírná.

19. Ha idáig eljutott, átfogó képet kapott már az egész gyakorlatról. Egészen röviden — esetleg csak néhány kulcsszóval — meg tudná határozni annak jellegét és célját?

20. Ha az 1. pont utasítását gondosan követve — mielőtt bármibe belefogott volna — előbb figyelmesen végigolvasott mindent és így ju to tt idáig, jutalmul már nem is kell az egész gyakorlatot elvégez­nie. Ne tegyen mást, csupán — emlékeztetőül — azt, amit a 2. és4. pont mond — minden egyéb feladat elmarad.

63

10) munka • 12) kimosta • 13) érintette, felkapta

Nos mennyi időt fordított a gyakorlatra? Ha csupán azt az egy­két percet, mely alatt — az 1. pont utasítása értelmében — a feladato­kat végigolvasta, akkor nemcsak figyelmesen olvas, hanem valószínű­leg megszokta már azt is, hogy először mindig átfogó képet kapjon egy olvasmány vagy feladat egészéről.

Ha azonban ennél sokkal több időt tö ltö tt a gyakorlattal, akkor vagy nem is vette figyelembe sem az 1. pont utasítását, sem a 4. pont ismételt figyelmeztetését, vagy pedig egy-egy részfeladat annyira fel­keltette érdeklődését, hogy eltérítette eredeti szándékától és kisebb vagy nagyobb elkalandozásokra csábította. Mindkét esetben hibát kö­vetett el.

A gyorsolvasásnak általános szabálya, hogy mindig rövid gondol­kodás és az egésszel való ismerkedés után térünk á t a részletekre, azaz kezdjük meg a tényleges olvasást. Ez az utasításokra különösképpen vonatkozik. Ezeknél azonban van még ezenkívül is néhány figyelembe veendő szabály.

Először is kérem, válaszoljon egészen őszintén: egyáltalán, el szokta olvasni az utasításokat? Sohasem fordult még elő, hogy bevett egy új gyógyszert anélkül, hogy megnézte volna, vajon mivel tilos vagy mivel ajánlatos azt együtt szedni? Sohasem kezelt vagy alkalmazott még helytelenül valamilyen új készüléket, szert, vagy nem töltö tt még ki hibásan kérdőívet csupán azért, mert ügyet sem vetett az ahhoz mel­lékelt utasításokra? És ha egyáltalában figyelembe vesz pl. egy hasz­nálati utasítást, mennyire alaposan nézi azt át? Nem olvassa-e azzal a belső meggyőződéssel, hogy úgyis tudja, mit kell tennie, felesleges a sok szövegre különösebben odafigyelni?

Kérem ismét gondolkodjék egy kicsit, volt-e már ezzel kapcsolat­ban valamilyen tapasztalata?

Ezek szerint mit tesz a gyakorlott, jó olvasó az utasításokkal?

64

Az első szabály, hogy az utasításokat figyelembe kell venni és azokat valóban el is kell olvasni. Egy első, tájékozódó átolvasás után az egészet újra alaposan és figyelmesen el kell olvasni.

Sokat segít, ha olvasás közben elképzeljük önmagunkat, amint az utasítást végrehajtjuk. Ügyelni kell a teendők sorrendjére is.

Mindezek gyakorlására bőven nyílik alkalma, hiszen az egyes fel­adatokat részletes magyarázat előzi meg, ezt mindig figyelmesen el kell olvasnia. A gyakorlatok kipróbálásánál az volt a tapasztalat, hogy azo­kat nem egyszer rosszul végezték, mert az utasításokat egyáltalában nem, vagy csak felületesen olvasták el. Kérem, Ön ne essen soha többé a gyakorlatlan, gyenge olvasónak ebbe a hibájába.

Ismétlődő számcsoportok

Ha nem emlékszik pontosan a gyakorlat elvégzésének módjára, ké-rém, lapozzon vissza a 3. napra.

184 875 354 276 498 367 184 987845 345 458 845 238 186 543 467123 345 389 123 456 389 615 478976 765 874 345 278 976 314 176675 235 765 567 675 435 291 568308 208 456 108 764 308 783 980192 875 194 195 192 356 497 297373 276 576 389 734 937 373 379567 234 345 456 567 678 789 698234 987 287 653 235 278 984 234246 234 345 576 634 246 247 346858 867 954 858 859 653 853 927371 378 463 317 987 371 173 297696 698 365 476 596 696 969 234941 341 961 548 397 231 941 946543 764 567 396 543 534 345 265774 878 767 294 774 745 474 874322 229 388 322 345 234 233 763789 786 567 789 578 765 348 398897 898 897 758 986 534 345 376

Idő:

65

Fogalomválogatás

A gyakorlat elvégzésének módját már ismeri. Ha nem emlékezne rá pontosan, nézzen ennek is utána a 3. napon.

1. .............az a személy, aki valamely szaknak, a tudomány vala­mely ágának vagy valamely szakmának alapos ismerője, kérdései­ben járatos, működésében gyakorlott.

2................ azaz valamit szövevényessé tesz, úgy egybekavar, össze­zavar, hogy csak nehezen vagy alig lehet megoldani, tisztázni, rendezni vagy kibontakozni belőle.

3. Az az egyébként magasabb képzettségű és iskolázottságú személy, aki saját szakjának kérdésein kívül semmi más iránt nem érdeklő­dik, semmi mással nem foglalkozik, az ...................

4. A .........................árnyékos, nedves helyeken növő, a harasztokhoztartozó, nagylevelfí, spórákkal szaporodó virágtalan növény.

5. A pintyek családjába tartozó, veróbnagyságú, dereka táján rozsda­vörös, begyén, torkán sárgaszínű, rovar- és gyommagirtó kedves kis madár a .................

6. A .......................enyhe, frissítő nyugati szellő.7. Olyan közösség vagy személy, amely vagy aki alaposan ért valami­

hez, mint szakmájához, ebben szerzett szakértelme átlagon felüli, a z ............................. . ezért véleményét szakmai kérdésekben ki szok­ták kérni.

8. ............................ viszont az a személy, akinek egy meghatározottszakmában vagy szaktudományban széles körben elismert tekin­télye van.

9. Hirtelen pillanatnyi bosszúságot érez, kellemetlenül meglepődik valami miatt, azaz .................

10. Aki több mozzanatból álló feladatoknak, tennivalóknak egyes té ­teleit sorban, lépésről lépésre elvégzi, véghez viszi, elintézi, az . . . .

11................................................. . akinek alkotásaiban tevékenységébenrendkívüli szellemi tehetség nyilvánul meg.

12. ősszel virító, keleti eredetű növény, amelyet fűszerként és gyógy- anyagnak használt bibéjéért termesztenek, a ....................... Össze­tört, szárított bibeszálait valaha drága fűszerként ízesítésre, ételek élénk sárgaszínűre festésére használták.

13. Aki hirtelen és rövid ideig kisebb megbotránkozást érez valaki vagy valami miatt, az .........................

66

14.......................................az, akiben hatalmas erejű tehetség és nemes,magasztos szenvedély lobog, szenvedélyesen lelkesedik, küzd.

15. A ................................. kék vagy fehér színű, átlátszó, üvegfényű1 ásvány, igen becses drágakő.

A — szakértőB — lángeszűC — sáfrányD — lebonyolítE — zafírF — lánglelkűO — szaktekintélyH — megütődik

Idő: ............... Helyesen kiválasztott fogalmak száma: ...........

Jelkeresés

Kérem, térjen vissza a 3. napon található jelsoros táblázathoz. Most azt számolja meg, hogy a 8 számsorban hányszor fordul elő a 156.

Megszámolta? Eredményét ellenőrizze a feloldásban.

Idő: ...................

J — szakbarbár K — bonyolít L — megütközik M — szakember N — páfrány 0 — sármány P — zefír

67

e f g h GKHJ fogyasztók< 1 g j k RFGO szántóföldf i i m UIOJ válaszútono ö 1 P DCXW fenntartásu ü se VBFT hatékonyane r d 1 LCTR százalékosk m yg EOÜL milliárdos1 n Z i DXZÁ párhuzamosn p vb SWCD hírközléste kj i ÁÉÜR kiállításaw s h g ÉRUI kapcsolataá é im CYOÖ sertéshústij k ü TBVI számítógépr t lm STGL kooperációtz t ö PTMA ismertetőtv r b m RGPI fegyelmezőc p oi BMGY megfigyelő€ mfg Y HFI befolyásold j i i BVOÜ életritmush uü é MJPR falugyűlésd f t a EUIL tanácsülésr g k 1 FGJO parancsnokc 1 g z ÜUPT hidegfrontd bx a MNVB számjegyesf g h c CDSC vállalatokk lh s XIOU értékesítődtz o YTRE számottevőe hg 1 VDGH szállítanaw r t é MYGR gyógy vizes1 1 t r RSGZ felajánlja

Hibátlanul felfogott jelsorok (szavak) száma:

68

Olvasási gyakorlatAz osztrák idegenforgalom piacproblémái

A z osztrák idegenforgalom több mint 20 éve állandóan növekszik. Hiba lenne azonban ennek nyomán túlzott elégedettséggel tekinteni az események elé, mert így a jelenlegi piacszerkezeti változásokra esetleg senki sem lesz te­kintettel. Pedig e változások azok, amelyek a holnap idegenforgalmában oly je­lentős szerepet kapnak majd.

A több szabadidő, a népesség növekedése és a megnövekedett egyéni jö­vedelem olyan háromszöget alkot, amelynek egyes csúcsai külön-külön is az idegenforgalom jelentékeny fejlődéséhez vezetnek. Együttesen pedig kivált­képpen! A prognózisok erre a körülményre építenek. Ugyanez az alapja a légi­forgalomra vonatkozó prognózisoknak is. Az egyik légiforgalmi társaság vezér- igazgatója pl. hangsúlyozta, hogy a légiforgalom az 1968-ban megtett 308 milliárd utaskilométerről 1975-ben kétszeresére, 1980-ban pedig négyszeresére nő.

A repülőterek és a városközpontok között növekvő távolságok, a mind nehezebbé váló belvárosi közlekedés jelentékeny versenylehetőséget biztosít a repülőgépekkel szemben a többi közlekedési eszköz számára. A jelek sze­rint különösen fontos a korszerű vasúti rendszerek kifejlesztése, a nagy sebes­ségű szerelvények megjelenése. Ugyancsak növekszik a gépkocsi-közlekedés is.

Felvetődik a kérdés: a ma fennálló idegenforgalmi létesítmények és ezek várható fejlődése megfelel a közeljövő követelményeinek?

Helytelen lenne ugyanis, ha a dolgoknak csak a „rózsás*1 oldalát látnánk. A munkaidő a szolgáltatási ágazatokban is csökkenni fog. Pl. ma egy luxus- szálloda portáján a 24 órás üzemeltetés 7 portást igényel. A munkaidő-rövidítés ezt a személyzeti igényt és a szolgáltatási költségeket is jelentősen növeli, ami végül is olyan áremelkedéshez vezet e téren, hogy valóra válik Fourastié prog­nózisa, amely szerint a szolgáltatások a jövőben a legköltségesebb kategóriába fognak tartozni. Az ilyen áremelkedések esetleg új helyzetet teremtenek a szol­gáltatások területén.

További nehézséget jelent a növekvő verseny az idegenforgalmi kínálat terén. Ez részben az idegenforgalmi kínálat területi kiterjesztéséből, részben* a fejlődő országok gazdasági felemelkedéséből fakad, de hozzájárulnak a rend­kívül költséges anyagi és szervezeti beruházási szükségletek is.

A z idegenforgalom jelentős kapacitáshiánnyal küzd az elszállásolás és az ellátás terén. E kérdés megoldását elsősorban a légiforgalmi társaságok sürgetik* s ennek érdekében részt vállalnak új létesítmények ösztönzésében a szálloda- iparban. Egyre nagyobb szervezetek keletkeznek a turisztika terén is. A z egyéni

69

vállalkozások esélyei kétségtelenül csökkentek. A növekvő lakáskultúrával pár­huzamosan az idegenforgalmi létesítményekkel kapcsolatos követelmények is szüntelenül növekszenek.

Ugyancsak fontos kérdés mind az osztrák, mind a nemzetközi idegenfor­galom számára, hogy milyen lesz az arány az egyéni és a csoportos idegenforgalom között, és ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy a megnövekedett számú utasok utazásaiknál milyen közlekedési eszközt vesznek majd igénybe.

A z első kérdéssel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy gyakori zsúfoltsági jelenségeknek leszünk tanúi meghatározott idegenforgalmi terüle­teken, körzetekben, központokban. Tehát változtatásokra lesz szükség.

A második kérdéssel kapcsolatban minden prognózis azt jelzi, hogy az idegenforgalmi mozgás legfontosabb eszköze a gépkocsi marad. 1968-ban az NSZK-ban az utazások 63%-át gépkocsival, 23%-át vasúton, 10%-át autóbuszon és 10%-át repülőgépen bonyolították le. Az a körülmény, hogy a %-os arányok összege 100-nál nagyobb, arra mutat, hogy egyes utazások alkalmával többféle közlekedési eszközt is igénybe vettek. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy az utazók a gépkocsit a kényelem, a szabad mozgás és a viszonylag mérsé­kelt költségek miatt részesítik előnyben. Ezek az érvek a jövőben is megőrzik érvényességüket. Ez pedig a „motoros idegenforgalom” további növekedését

jelenti, annak összes problémáival együtt.A gépkocsizó turisták olyan vendéglátói létesítményeket igényelnek majd,

amelyeknek felépítését minden bizonnyal állami, illetve közösségi feladatként kell megoldani. A motelek viszonylag nagy beruházási költségekkel járnak, és távolságuk a városközpontoktól kedvezőtlenül hat népszerűségükre.

A z ESŐ közvéleménykutatása szerint az ún. „motorhotel” , azaz a hagyo­mányos szállodai üzem megfelelőgarázzsal és egyéb kocsielhelyezési lehetőséggel jobb megoldást kínál a jövő idegenforgalma számára.

Minden olyan fejlődési prognózis, amely a közeli vagy a távolabbi jövőre vonatkozik, jelentékeny bizonytalansági tényezőt tartalmaz, pl. az emberek magatartási módjáról, különösen a szabadidővel rendelkező emberek magatar­

tásáról.A „Die Z e it” c. NSZK-beli lap három évvel ezelőtt prognózist készített az

idegenforgalomról, amelyben többek között ez állt: . . minden szervezett lesz, és szigorú séma szerint folyik majd l e . . . A lakó- és munkaközpontokból nap­sugaras utak vezetnek az üdülőterületekre. Az utakon az embertömegek egy­mást követve óriási konvojokban hullámzanak az üdülőterületekre a nagy köz­pontokból és városokból, a rendőrségi radarok és helikopterek ellenőrzése alatt. A z üdülőterületeken mindenféle civilizációs létesítmények, szolgáltatások és szervezetek fogadják a turistákat. Ezeken a területeken a közeljövőben a ter-

70

mészeti romantika a fejlett technikával keveredik, a mai anarchia megszűnik, és a tökéletes műszaki szervezés válik uralkodóvá..

1. Milyen tényezők vezetnek az idegenforgalom jelentős növekedéséhez ?2. Mire hatnak még — az olvasmány szerint — ezek a tényezők ?3. Milyen nehézségek mutatkoznak az idegenforgalom területén?4. Mi a magyarázata a szolgáltatások nagyarányú drágulásának?5. Az idegenforgalmi szerveken kívül kinek érdeke még a szállodaipar

fejlesztése ?6. Az olvasmány szerint melyik közlekedési eszköz lesz a jövőben a leg­

használatosabb és miért ?7. Ennek a közlekedési eszköznek jelenlegi elsőbbségét mivel bizonyítja

a szerző ?8. A jövő idegenforgalmában az egyéni vállalkozásoknak vagy a na­

gyobb szervezeteknek lesz-e nagyobb szerepe és miért?

Sebesség:Idő: Szavak száma: 620

Felfogás m értéke:

Szókincs

Azt már tudjuk, hogy a gyorsolvasás elsajátításának legfontosabb követelménye a szorgalom és a kitartás, nem esett azonban szó egyéb feltételekről. Nos, a hatékony olvasáshoz minél több alapismeretre és gazdag szókincsre is szükség van. Az olvasás bonyolult szellemi tevé­kenység, melynek lényege, hogy az olvasott szöveg értelmét korábbi ismereteinkhez kapcsoljuk. A régebbi, összegyűjtött adatok és infor­mációk között az újonnan olvasottaknak visszhangra kell találniuk. Ez a meglevő ismeretanyag olyan fontos tényező, hogy nyugodtan állít­hatjuk : amilyen mértékben nő valakinek a ténybeli ismeretbázisa, olyan mértékben fejlődik olvasásának minősége is. Szorosan összefügg ezzel szókincsünk, amely az új ismeretek megszerzésének fontos eszköze. Kicsi, szegényes szókinccsel új ismeretek szerzése nagyobb nehézségbe ütközik. Meg tudná magyarázni, hogy miért?

Nos, az alapismeretek megszerzésében egyáltalában nem lehetünk segítségére, csak azt tanácsolhatjuk, használjon fel minden alkalmat ismereteinek bővítésére.

Szókincsének bővítése mint feladat ugyancsak túlnő e könyv kere­tein. A gyorsolvasás elsajátításának sikere azonban olyan nagy mérték­

72

ben függ meglevő szókincsétől, illetve attól, mennyire képes azt fejlesz­teni, hogy azzal valamelyest mégis foglalkoznunk kell, ezért a mai naptól kezdve szókincsfejlesztő feladatokkal is találkozik majd. Ezeket azon­ban nem szabad félreértenie, vagyis semmiképpen nem érheti be azzal, hogy alaposan átnézi őket, de még az sem elég, ha az eddig ismeretlen szavakat könyvünkből megtanulja. Ezek a figyelemfelkeltőnek szánt összeállítások inkább csak felmérő tesztként és példaként szolgálnak, elsősorban azt kell belőlük megtudnia, szókincsét milyen irányban kell fejlesztenie, milyen jellegű szavaknál, kifejezéseknél mutatkozik erő­sebbnek, vagy hol vesz észre kisebb-nagyobb hiányosságokat.

Az első 4 tesztből megtudhatja, nincsenek-e nehézségei már az egyszerű magyar szavak használatában is, mennyire van tisztában az egyszerűbb, ismertebb, meghonosodott idegen szavak, illetve a városi életben ritkábban előforduló kifejezések jelentésével. A következő tesz­tek magyar, illetve idegen szavai már egyre több ismeretet, nagyobb olvasottságot kívánnak. Ha már az első két teszt eredményei is gyengék, akkor feltétlenül hozza kell látnia szókincsének alapos fejlesztéséhez, ha pedig a — viszonylag egyszerűbb — 3. teszt is rosszul sikerült, nem árt nagyobb gondot fordítani meghonosodott idegen szavaink megisme­résére sem. A fokozatosan mind nehezebbé váló további tesztek eredmé­nyeiből a következtetéseket már egyénileg kell levonnia attól függően, hogy a fel nem ismert szavak milyen mértékben esnek érdeklődésének vagy jelenlegi olvasmányainak körébe, mennyire érzi úgy, hogy azokat korábbi olvasmányai, ismeretei alapján „illett volna” felismernie, eset­leg valamikor tudta is, de ismét elfelejtette őket.

Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen szójegyzékek összeállítása az olvasóknak olyan széles köre számára, mint amilyennek e könyv ké­szült, nem könnyű feladat, hiszen egy-egy ember szókincsének kiala­kulása igen sok körülménytől függ, az számtalan környezeti hatás, ta ­pasztalat, tanulás eredménye és igen eltérő lehet attól függően, hogy valaki vidéken vagy a nagyvárosban él-e, mennyit tanult, olvasott életében, az idősebb vagy fiatalabb korosztályhoz tartozik-e stb., stb. Éppen ezért, ha némelyik feladat túlságosan könnyűnek tűnik, ne tegye azt félre, nézze á t türelmesen, viszont ne veszítse el a kedvét akkor sem, ha a szavak legnagyobb részét ismeretlennek találja, sőt annál nagyobb lelkesedéssel lásson neki szókincsének fejlesztéséhez. Ehhez néhány jó­tanács : ^

Ha olvasás közben ismeretlen szóra bukkan (a szó akkor is ismeret­lennek számít, ha csak homályosan sejti értelmét, de nem biztos annak pontos jelentésében) csak akkor szakítsa félbe az olvasást, ha olyan

73

Olvasás közben az Ismeretlen szavakon fennakadunk, azok gátló tényezőkké válnak. Egyrészt korlátozzák az olvasás sebességét, mert ezeket a szavakat lassabban próbál­juk kibetűzni és azokra önkéntelenül is vissza-visszatérünk, másrészt akadályozzák a megértést, mert ha sok van belőlük, zavarossá tehetik az egész követendő gondo­latot, és félreértéseket okozhatnak

kulcsszóról van szó, melynek ismerete nélkül nem tud továbbhaladni. Egyébként olvasson tovább, és csak az olvasmány befejeztével térjen vissza a szóra. Ne nézzen rögtön szótárban utána, hanem előbb próbálja a szövegkörnyezetből megállapítani a szó értelmét. Ezt nagyjából már meg is tette, amikor az imént tovább olvasott. Vizsgálja meg a szó összetételét, ragjait, képzőit is, ez főleg az idegen szavaknál jelenthet segítséget. (Erre vonatkozólag néhány példával a továbbiakban még találkozik majd.) Akár sikerült közelebb jutnia a megoldáshoz, akár nem, végül mindenképpen nézzen utána valamilyen megbízható forrás­ban (értelmező szótár, idegen szavak szótára) a szó jelentésének. Ezzel azonban még csak a szó teljes megismeréséig ju to tt el. Bár ez már nem tartozik a gyorsolvasás körébe, kérem, vigye á t az újonnan tanult ki­fejezést aktív szókincsébe is. Ennek legjobb módja, ha kiírja a szót — értelmével együtt — és a következő napokban igyekszik minél többször aktívan is használni. Ha esetleg a közhasználatban ritkábban előfor­duló kifejezésről van szó, melyet nem alkalmazhat a mindennapi gyakor­latban, akkor legalább időnként vegye elő, lapozgassa ezt az így kiala­kuló egyéni kis szógyűjteményt, és ismételgesse újonnan megtanult szavait, nehogy azok újra feledésbe merüljenek.

Ha ezt megteszi, rövidesen tapasztalni fogja, milyen kedvezően érvényesül a gyorsolvasás egyik mellékhatása: szókincse bővül, és ezzel nemcsak gondolatvilága le tt gazdagabb, hanem kifejezőkészsége is ja ­vul, sokkal könnyebben, szabatosabban tudja majd szavakba foglalni gondolatait. A szókincs fejlesztésének kedvező mellékhatásáról koráb­ban már esett szó, emlékszik-e még, mivel kapcsolatban? Azt is meg tudná esetleg magyarázni, miért olyan kedvező ez a hatás?

Most pedig tegyünk egy próbát, következik az első szókincsteszt. Egy-egy szó után — betűkkel jelölve — négy kifejezés áll, melyek közül

Iá

egy áll legközelebb a szó eredeti jelentéséhez. Ez nem lesz mindig pontos szinonima, lehet, hogy csak hasonló fogalom, esetleg magyarázat, de mindenképpen egy kifejezés, mely csaknem pontosan fedi a megadott szó értelmét — ezt kell megtalálnia, azaz az Ön szerint legmegfelelőbb kifejezés betűjelét kell kiírnia. Eredményét végül a feloldásnál ellen­őrizheti.

A feloldásban természetesen csak a helyes megoldás betűjele szere­pel, példákkal, esetleg a szó eredetével is megvilágított, bővebb magya­rázatra it t nincs lehetőségünk. Ha a megoldás miértje nem lenne világos, azzal nem értene egyet vagy azzal kapcsolatban szükségét érzi némi további magyarázatnak, kérem, vegye a fáradságot és lapozzon utána, hogy eloszlassa kételyeit. A tesztekben szereplő valamennyi kifejezés, illetve meghatározás zömmel A magyar nyelv értelmező szótára I — VII. kötetéből, kis részben a Magyar értelmező kéziszótárból és az Idegen szavak kéziszótárából való. Ezek a segédeszközök bármelyik könyvtár­ban rendelkezésére állnak.

A teszt nem időre megy, ráér nyugodtan gondolkodni.

Szókincsteszt

1. DEREGLYE

2. EGYTESTVÉR

3. HACSAKNEM

4. RŐT

A) csónakokból hevenyészve összera­kott, alkalmi híd — B) főtt tészta — G) főleg teherszállításra használt szé­les, lapos fenekű vízi jármű — D) egy, legfeljebb kétszemélyes, hamar billenő, könnyű kis csónak

A) testi-lelki jóbarát — B) édestest­vér, ugyanazon apától és anyától szü­letett gyermek — G) egyetlen gyerek a családban — D) ikertestvér

A) hanem — B) semmiképpen — G) legfeljebb — D) feltéve, abban az eset­ben

A) világos, élénk, égő piros — B) ko­pott, fakó — C) világos vörösesszőke— D) sötét vörös vagy barnásvörös, vörösbarna

75

A szókincs fejlesztésének mint a gyorsolvasás kedvező mellékhatásának különösen a szépirodalom olvasásánál van jelentősége. Éppen a szépirodalomban találhatók ritkábban használt, kevésbé ismert kifejezések. Ha a régies, elavulóban levő szava­kat nem ismerjük, az a megértést csökkenti, máskor viszont az egyes ritka szavak inkább az érzelmek, hangulatok finom árnyalását szolgálják, ha nem tudjuk ezek pontos értelmét, akkor éppen attól az esztétikai élvezettől fosztjuk meg magunkat, melyért olvasunk. Ha tehát megszokjuk ezt az új magatartást, vagyis azt, hogy nem siklunk el gondtalanul egy-egy számunkra kétes, homályos szó értelme felett, az a szépirodalom olvasásának is hasznára válik

5. ABÁL A ) főz — B) füstöl — G) fűszerez, besóz, paprikáz — D) kifagyaszt

6. HÁNYAD A ) rész — B) osztási művelet ered­ménye — C) földesúrnak fizetett adó— D) mennyi? hányat számba véve?

7. VÖRHENYES

8. FANYAR

9. AZÚRKÉK

10. MAGYARÁN

A) sötét, lilásvörös — B) fakó, vilá­gos vörösesszőke — C) élénken vörö­ses színű, vörös foltos — D) tompa sárgás-barnás piros

A ) a szájban az összehúzódás érzetét keltő (íz) — B) egyszerre keserű és édes — G) kellemesen csípős, fűszeres D) ecet, citrom ízéhez hasonlóan sa­vanyú

A ) a tenger színéhez hasonló, közepes árnyalatú zöldesbe játszó kék — B) sötét árnyalatú, fémesen fénylő szür­késkék — G) tiszta, élénk világos kék — D) a sötétkéknek valamivel élénkebb, világosabb árnyalata

A ) durván, gorombán, erős kifejezé­sekkel — B) nyíltan, kertelés nélkül— G) ízesen, tájszólással, — D) idegen kifejezés helyébe magyart erőltetve

76

11. PERNYE

12. HELYKÖZI

13. HELYTAD

14. KESE

15. ZSARÁTNOK

16. KIJEGECESEDIK

17. MEGORRONT

A ) szalma, széna, nád törmeléke — B) elégett anyag könnyű, szállongó ma­radványa — G) szén, koksz égetése után visszamaradt, rögökké összeol­vadt anyag — D) némely növénynek a levegőben szállongó, finom, szőrös termése

A ) egymástól távolabb eső, különböző helyek, helységek között — B) két meghatározott, kijelölt hely között —C ) egy közigazgatási egység meghatá­rozott helyei között — D) a kiindulás helyére mindig visszatérő (körjárat, körforgalom)

A ) sajtótermékben leközöl — B) vala­minek előnyt ad, előtérbe helyez, párt­fogol — G) valamit valahová tesz, azzal a céllal, hogy az hosszabb ideig o tt maradjon — D) javaslatot, kérést, panaszt elfogad, teljesít, orvosol

A) foltos, tarka — B) vékonyszálú, ritkás (szőr, haj) — G) világos, fakó, nagyon szőke — D) beesett mellű, so­vány testű, göthös

A ) kialvóban levő, csak belül izzó parázs — B) lobogó fáklyaláng — G) az országot gyalogosan járó kolduló ba­rá t — D) főpap, apátság feje

A) megfagy, deres, jégvirágos lesz —B) megalvad — C) határozott alakot ölt, kristályosodik — D) összemegy, túróssá válik, sűrűje a tetejére kicsa­pódik

A) szaglászik, fürkész — B) előre megérez, megneszel — G) megnehez­tel — D) orrbavág, orronüt

77

A J meglehetősen — B J bár, noha — C J feltéve, amennyiben — D ) elkép­zelhető

A ) békafajta — B ) zsinór, bojt — C) hajfonat — D ) növény része

A ) hirtelen, nagyjából elkészített, rög­tönzött — B ) éles, heves (fájdalom) — G ) hirtelen fellépő, gyorsan lefolyó (fájdalom, betegség) — D ) hosszan húzódó, kitartó, makacs (fájdalom, betegség)

Hibakeresés

A következő gyakorlat elvégzésének módját már a 4. napon ismer­te ttük : Ha nem emlékezne pontosan, kérem nézzen utána még egyszer.

3124 5793 1354 6072 4576 18963124 5798 1354 6072 4576 1899

8165 2435 5678 9878 3339 16788765 2435 5678 9378 3339 1378

4789 2364 3798 1654 3689 21984189 2394 3798 7654 3689 2193

6791 2321 1325 6131 8338 95126791 2371 1325 6161 8338 9512

3678 2987 1567 4898 2567 12229678 2987 1367 4869 2567 1222

5971 5761 3988 2157 3581 47625971 5761 3938 2137 3581 4762

18. JÓLLEHET

19. VARKOCS

20. HEVENY

Idő: Felfedezett hibák száma:

A D F G 4 5 7 k V 6 6 GD F E R 3 u j 5 c 8 K 8C H F L d 7 f g 5 4 c XGH L I e 6 7 g 3 E e 2D E l M d 4 f 6 U J 3 2V N MO f 7 8 9 c i 8 GR F J P e r 6 7 I 1 4 bIL J Ü d f 3 k 7 6 X é0 I K M V g 2 3 j i o DJ P I R o k 1 7 k 3 C dK L IJ 1 o é 7 3 F á 5E GJ H k j 3 4 T 4 s ZE F U L k 3 d 9 V C d 5E L M J 3 9 k 4 4 7 8 UL J K Ü 2 e e d c f 7 MK H J I 4 f 5 g M 7 J HE R J H d k j h C 6 8 sRT H L 3 4 k 8 0 t 8 mI U I 0 2 9 3 h 7 7 c XHU VD f g 4 c K L 8 RZ T G V a 3 s 7 S é 7 mE VB H s 7 7 b R X 6 7

D FG K r f 6 3 b j 6 GD C H É h 3 4 8 s 6 H JF D J I 3 h f 4 J 6 u MC XY W a e d 8 Y c 9 kD KU 0 f 8 7 5 k 8 L gSD HG b 3 e k 0 j 7

X H U 0 d 8 8 c 4 c X VVBH L 3 7 r 5 m 7 Y 7

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

79

Olvasási gyakorlat

Következik olvasási gyakorlatunk, melynek címe:

A hivatásszerű munka hatása az idős emberek emlékezetének állapotára

Nos, ezzel kapcsolatban milyen kérdéseket is lehet feltenni?Először is : mit értünk hivatásszerű munka alatt? Nyilván az állan­

dóan, rendszeresen, kenyérkeresetből űzött foglalkozásról van szó.Hogyan hathat ez az idős emberek emlékezetére ? Hallott vagy ol­

vasott már ezzel kapcsolatban valamit? Hallott már arról, hogy az emlékezet mikor marad frissebb, ha gyakoroltatják, foglalkoztatják, vagy ha pihentetik? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen tapasztalata?

Hogyan állapították meg ezt a hatást? Milyen kísérleteket, vizsgá­latokat végeztek ?

Egyetért-e a mondottakkal, vagy más a véleménye?Most pedig kezdje el az olvasást, persze ne csak az említett kérdé­

sekre koncentrálja figyelmét.Ne felejtse el az időt is mérni!

A társadalom elöregedése mint a X X . század egyik jelentős szociális-de­mográfiai problémája szükségessé teszi, hogy az idős embereket is bevonják a dolgozó lakosság körébe. A szellemi aktivitás alakulása az öregedés folyamán számos kutató figyelmét felkeltette. Az öregedés és az öregség lélektanának irodalmában jelentős helyet foglal el az emlékezet és annak korral járó változása. Számos szerző nagyfokú egyéni eltéréseket talált az idős emberek emlékezeté­nek állapotában, melyeket a nevelés, képzettség, foglalkozás és más tényezők válthattak ki.

Az emlékezet bizonyos mértékben az idős ember tovább folytatott tevé­kenységének mértékétől függ. A tevékenység mértékén olyan mindennapi tevékenység értendő, amelyet a vett és feldolgozott információk mennyisége határoz meg. A felvett és feldolgozott információk mennyisége idős korban általában csökken az idegrendszer működőképességének csökkenésével, a hiva­tásszerű munka abbahagyásával, az életmód megváltoztatásával (nyugalomba

vonulás) kapcsolatban.Több szerző rámutatott már, hogy a pszichés tevékenység csökkenésének

jelei általában kevésbé kifejezettek az olyan személyek esetében, akik öreg

korukban is folytatják a szellemi munkát.

80

A következők a tevékenység mértékének az idős emberek emlékezetének állapotára kifejtett hatásátvizsgálják. Két,egyenként 22 személyből álló csopor­tot tanulmányoztak. A vizsgált személyek életkora 60— 69 év között volt: gya­korlatilag munkaképes, fő- és középiskolai végzettségű, mérnök-műszaki dol­gozók alkották a csoportokat, akik csak a vizsgálat időpontjában folytatott élet­mód tekintetében különböztek egymástól. Az első csoport tagjai a nyugdíjkor­határ elérése után is tovább dolgoztak, a második csoport tagjai nyugdíjasok, akik 2— 10 év előtt hagyták abba a munkát.

A pszichológiai kísérleti vizsgálat a következőkből állt: 1. a vizsgált sze­mélyek megfelelően összeállított kérdések alapján történő kikérdezése, amelyek a nyugalomba vonulás előtti tevékenység és a jelenlegi tevékenység jellegére, az emlékezet saját értékelésére, az emlékezet csökkenésének időpontjára és okaira, mnemotechnikai eljárások alkalmazására, a hivatásszerű munka abba­hagyásának okaira vonatkoztak. 2. Tíz szó bevésődésének módszere, az emlé­kezés dinamikájának, az emlékezet hibáinak, a nemrég rögzített nyomok meg­maradásának tanulmányozása céljából. A kapott adatokat a következő paramé­terek szerint elemezték: rövid idejű emlékezet mutatója (első bemutatásra bevésődött szavak száma), az emlékezet produktivitásának mutatója (a kísérlet folyamán felidézett összes szó száma), hibamutató (ugyanazok a szavaknak az ismétlése vagy új szavak bevezetése), az emlékezés eredményessége (a bevéső­dött szavak maximális száma és a maximális mennyiségű szó bevésődéséhez szük­séges bemutatások száma). 3. A felidézés funkciójának a vizsgálata. 4. A rövid idejű emlékezet meghatározására szolgáló kettős teszt. 5. A felejtés neurodina- mikai mechanizmusainak vizsgálatára szolgáló módszer. Ezen az alapon el lehetett bírálni a fő mnemonikai folyamatokat (emlékezés, felidézés, feledés), az emlé­kezetfajtákat (rövid idejű, tartós) és a nyomtevékenység állapotát.

A kikérdezés eredményei közül figyelmet érdemel, hogy az első csoport nagyobb része úgy véli, hogy megőrizte emlékezőképességét, illetve az csak egy-két éve kezd csökkenni, míg a második csoportban túlnyomó részben van­nak az olyan személyek, akiknek az emlékezete már 3— 10 éve csökkenőben van. A folyó eseményekre vonatkozó emlékezőképesség a két csoportban közel egyenlő. A régmúlt eseményekre való emlékezés kisebb mértékben csökkent az első csoport tagjai esetében, ami amellett szól, hogy a pszichés öregedés ke­vésbé kifejezetten jelentkezik a továbbdolgozók esetében. Emellett szól a szá­mokra való emlékezőképesség is.

Az objektív eredmények elemzése azt mutatja, hogy 10 szó bevésődésével kapcsolatban az emlékezőképesség produktivitása és eredményessége statiszti­kailag szignifikánsan jobb azoknak az esetében, akik tovább dolgoznak.

A tartós emlékezőképesség értékelése szempontjából vizsgálták az élet folyamán bevésődött nyomok felidézésére való képességet. A kapott eredmények

81

azt mutatták, hogy ezt a képességet jóval nagyobb mértékben őrizték meg azok az idős emberek, akik tovább dolgoztak. Valamennyi feladat teljesítéséhez szük­séges időráfordítás az első csoportban kisebb, mint a nem dolgozó személyek esetében. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns.

A z emlékezőképesség működésének valamennyi vizsgált mutatója is egészé­ben véve jobb volt a tovább dolgozó idős emberek esetében. Ez a továbbdol- gozók naponkénti tevékenységével függ össze, amely serkenti pszichés aktivitá­sukat, lehetővé teszi az emlékezet gyakorlását. Ez megegyezik az idős emberek tanulóképességére vonatkozó irodalmi adatokkal is.

A két életkor, műveltség, foglalkozás, társadalmi helyzet és egészségi álla­pot szempontjából hasonló csoportnak, amely egymástól a tevékenység mértéke tekintetében különbözött, a vizsgálata alapján megállapítható, hogy a hivatás- szerű munka kedvezően befolyásolja az emlékezőképesség állapotát.

A kapott adatok meggyőzhetnek arról, hogy az idős embereket be lehet vonni a szellemi munkába anélkül, hogy az egészségükre káros lenne. A hiva­tásszerű munka tovább folytatása idős korban serkentőleg hat a pszichés akti­vitásra és feltartóztatja a pszichés öregedést.

I dő : . . . ............ Szavak szám a: 680Olvasási sebesség:................... Felfogás mértéke: . . ........

Válaszoljon a következő kérdésekre:

1. Mi a cikk tárgya? (Mit akartak a leírt vizsgálattal megállapítani?)2. Mi a 20. század egyik jelentős szociális, demográfiai problémája és

mi e probléma következménye?3. Milyen tényezők váltották ki azokat az eltéréseket az idős emberek

emlékezetében, melyeket általában tapasztaltak és mitől függ még bizonyos mértékig emlékezetük ?

4. Mi határozza meg a tevékenység mértékét?5. A vizsgált két csoport

a) miben hasonlított egymásra?b) miben különbözött egymástól ?

6. A vizsgálat ötféle kísérletből áll. A következőkből az egyik nem szerepelt a kísérletek között, melyik volt a z :

a) kikérdezés?b ) 10 szó bevésése?c) a rövid idejű emlékezet meghatározására szolgáló kettős tesztd) mnemotechnikai gyakorlatok?e) a felejtés neurodinamikai mechanizmusainak vizsgálatára

szolgáló módszer ?

82

7. A kikérdezés eredményei közül mi volt figyelemre méltó?8. Milyen különbség m utatkozott a 2. csoportnál a feladatok teljesí­

tésének időráfordításánál?9. A következő tartalm i kivonatok közül melyik fejezi ki a cikk lénye-

gét?a) A társadalom elöregedése a 20. század jelentős problémája, ép­

pen ezért az öregedés felkeltette a pszichológusok érdeklődését, a szakirodalom pedig elsősorban az emlékezetnek a korral járó változásával foglalkozik. Erre vonatkozó kutatásokat, illetve ezek eredményeit írja le a cikk.

b) Az öregedés problémáit és a szellemi aktivitást vizsgálva az ob­jektív eredmények elemzése azt m utatja, hogy a szavak bevésé­sével kapcsolatban az emlékezőképesség produktivitása és ered­ményessége statisztikailag jelentősen jobb azoknak az esetében, akik tovább dolgoznak.

c) Az emlékezetnek a korral járó változásait két olyan csoporton vizsgálták, melynek 60—69 éves tagjai csak az életmód tekinte­tében különböztek egymástól. Többféle kísérlettel megállapítot­ták, hogy a nyugdíjkorhatár után is dolgozó csoportnál a hiva­tásszerűen végzett munka kedvezően befolyásolta az emlékező- képességet.

10. Mi — a társadalom szempontjából is fontos — végkövetkeztetés?

Egy kis számvetés

A mai napra szánt feladatok elvégzése után azzal teheti le a köny­vet, hogy a program egy negyedét már elvégezte. Álljunk meg hát egy rövid számvetésre, nézzük, mire ju to tt eddig?

Elméletben már elég sok ismeretet szerzett a gyorsolvasásról. Meg­tanulta, hogy az olvasás bonyolultan összetett művelet, melyben sze­münk és X)................... egyformán részt vesz, ezért jelenlegi olvasásikészségünk 2)............................. és szellemi tényezőit egyformán fejlesz­teni kell.

Az első, és talán legnehezebb feladat, hogy szemét és agyát hozzá­szoktassa a kevesebb fixáeióval való olvasáshoz, melynek eredménye­ként nem 3)..................................... hanem ............................................................................................................................................... fog fel egyszerre.

Nem sokkal könnyebb azonban hozzászokni a koncentrált figyelem­hez sem, pedig ez — mint azt már többször hangsúlyoztuk — a gyors- olvasásnak alapfeltétele. Ehhez elsősorban meg kell teremtenie a meg­felelő 4).......... .................. é s ........................... körülményeket.

A belső körülmények közül a legfontosabb a motiváció az 5)............................. felkeltése. Ennek is megvan a maga módszere, mely egy­ben-egy újabb fontos jó szokásnak, az aktív olvasásnak elősegítője is: amikor egy olvasmányt kézbe vesz, ne fogjon azonnal bele az olvasásba,hanem 6)........................................................ ................................................................ Az aktív olvasásnak másik fontos módszere a kérdésfeltevés.

84

Legegyszerűbb, ha a 7) esetleg a.................................................................. alakítja á t 8)....................................

A gyors és hatékony olvasás feltétele a gazdag szókincs, az egyes szavak jelentésének pontos ismerete. Nyilván kezdi már megszokni, hogy 9).............................................................................................

Most már tudja azt is, hogy a figyelmes olvasás mennyire fontos azutasítások követésénél, de minden más szöveg olvasásánál is. Ennekutólagos ellenőrzésére szolgál most is ez a jel, melyhez természetesen 10)

...................................................................... próbálta a hiányzó kifejezést,.gondolatot beírni. Ez valószínűleg nem is okozott különösebb nehézsé­get. Ha azonban itt-o tt mégis megakadt volna, akkor remélhetőleg em­lékezett még az 1. napon ezzel kapcsolatban kapott utasításra, melyszerint 11)................................................................ .........................................*mert a következő páros oldalon megadott feloldás 12)...............................

Mint ahogy ebből a rövid kis ismétlésből is kitűnik, a gyorsolvasásra vonatkozó ismeretei meglehetősen kibővültek. Persze nem érte be eny- nyivel, hanem az új szokások kialakításának elősegítésére már el is vég­zett különböző gyakorlatokat.

Ezekkel vajon milyen eredményeket ért el?Nos, minden valószínűség szerint nem a legjobbakat. Az egyes gya­

korlatok sem sikerülhettek mindig kifogástalanul, az pedig csaknem bizonyos, hogy olvasásának sebessége és az olvasottak felfogásának mér­téke nemhogy növekedett volna, hanem ellenkezőleg, inkább csökkent.

Ha Önnél nem így lenne, hanem úgy érzi, máris fejlődött valame­lyest, nyugodtan hagyja ki a következő sorokat — azok Önre nem vo­natkoznak. Térjen át azonnal a gyakorlatok elvégzésére.

Ha azonban azt tapasztalta, hogy teljesítménye valóban vissza­esett — főleg pedig, ha emiatt kezdené elveszíteni a kedvét — kérem lapozzon vissza az 1. napra és keresse meg (mindjárt az első gyakorlati útm utatás után) azt a bekezdést, melyben ezt a visszaesést előre jelez­tük.

Most pedig vegyen elő egy darab papírt és írja le a nevét úgy, ahogy azt megszokta. Azután próbálja meg ugyanezt előbb nyom tatott kisbe­tűkkel, nyom tatott nagybetűkkel és olyan gondos kalligrafikus írással,. amilyet az iskolában tanítanak.

Az utóbbi három leírás nyilván sokkal lassabban ment, mint az első megszokott, beidegződött kézmozdulat és az eredmény sem lehet valami

85

1) agyunk • 2) fizikai • S) egyes szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, értel­mes gondolategységeket • 4) külső belső • 5) érdeklődés • 6) előbb gondolkodjék el rajta: Ön mit mondana erről a témáről? # 7 ) címeket, alcímeket, bekezdések első mondatát • 8) kérdésekké • 9) nem siklik el gondatlanul egy-egy kétes, homályos sző értelme felett]* 10) először mindig emlékezetből, a szövegre való visszatérés nélkül • 11) mindig lapozzon vissza a megfelelő szakaszra, és az egész szöyegrész- ből keresse meg a megoldást # 12) csak ellenőrzésül szolgál

szívderítő látvány. Ha egy egész oldalt kellene így, a megszokottól eny- nyire eltérő módon leírnia, valószínűleg hamar elfogyna a türelme, a betűk pedig egyre girbegurbábbakra sikerülnének. Vajon meddig kelle- ne gyakorolnia, míg sikerülne megszokni az új írásmódot?

Ugyanez történik most az olvasással.A gyorsolvasásnál készséget, jártasságot kell elsajátítania, ennek pe­

dig egyetlen módja a begyakorlás, megszokás. Nehezíti a helyzetet, hogy bonyolultan összetett készségről van szó, melynek egyes részcselekvéseit külön-külön kell begyakorolnia. Hosszú ú t vezet el odáig, míg ezek a részcselekvések elvesztik önállóságukat és harmonikus egésszé olvadnak össze. Addig ezekre a merőben szokatlan részcselekvésekre, illetve azok elvégzésére külön-külön kell ügyelnie, ez pedig teljes mértékben leköti figyelmét, és ahelyett, hogy előbbre vinné, nagy mértékben gátolja cse­lekvéseit. Mert mi is történik ha valaki — akár azért, hogy a síkos úton el ne csússzék, akár csupán azért mert különösen kecsesnek vagy maga­biztosnak akar látszani — egyszerre csak nagyon erősen kezd figyelni arra, hogyan rakja a lábát?

Ebben az esetben ugyanis — akárcsak az olvasásnál — súlyosbítja a helyzetet, hogy évek, évtizedek alatt beidegződött cselekvést kell a megszokottól eltérő módon végezni.

Akad azonban még más nehézség is. Bár az állandó ismételgetés bűnét is vállalva újra meg újra hangsúlyozzuk, hogy a gyorsolvasás célja éppen annyira a felfogóképesség fejlesztése, mint a sebesség növe­lése, ezt az igazságot általában nehezen fogadják el. Az a tudat, hogy gyorsabban kell olvasni, a gyakorlóban bizonyos fokig a hajszoltság érzetét kelti. A gyorsaságot öntudatlanul is felületességgel asszociálva éppen az intelligens olvasók azok, akiknek — mert nem akarnak felüle­tesek lenni — még ezt a gátlást is le kell küzdeniük. Megfigyeltek, hogy

86

a fiatalok és a kevésbé tanult, tehát előítéletmentesebb emberek köny- nyebben sajátítják el a gyorsolvasás technikáját. Persze bennük még kevésbé is rögződtek meg a régi rossz szokások.

Végül még két pszichológiai megfigyelés a tanulási folyamattal kap­csolatban.

Valamely készségnek a begyakorlása a legelső napokban elég köny- nyen megy, majd hirtelen megtorpanás következik be, a tanulók néhány napig semmi eredményt nem tudnak felmutatni, munkájuk teljesen kárba veszni látszik. Ügy tűnik, csődöt mond az a szabály, hogy minden gyakorlás javít valamennyire. És akkor, éppen olyan hirtelen, újabb fejlődési szakasz következik, napról napra újabb eredmények m utat­koznak — egészen a következő megtorpanásig. Ezek a megtorpanások minden tanulásnál jelentkeznek, ahol komplex készség elsajátításáról van szó, sőt minél komplexebb a feladat, annál sűrűbbek ezek a meg­torpanások. Ugyanakkor azonban azt is felfedezték, hogy a tanulás fo­lyamata ezek alatt a látszólagos megállások a latt sem szünetel, sőt lá t­ható eredmények nélkül ugyan, de közben alakul ki a készség egyre fej­lettebb formája.

Amint látja tehát, a visszaesések, megtorpanások szorosan hozzá­tartoznak a tanuláshoz, a fejlődés normális menetéhez, sőt lényegében természetes tünetnek tekinthetők, nem szabad tehát, hogy kedvét szegjék.

A másik megfigyelés szerint az eredmények azonnali közlése, az állandó „visszacsatolás”, főleg pedig még a legkisebb fejlődés észlelése is nagymértékben segíti a tanulást.

Eredményeit az egyes gyakorlatok után azonnal rögzítheti, külön összehasonlító táblázatot azonban egyik gyakorlathoz sem adtunk. A fejlődés mértéke ugyanis az olvasók ilyen széles rétege számára telje­sen egyformán és objektíven talán csak a látószögnövelő gyakorlatoknál és a koncentrációs, esetleg a regressziót gátló gyakorlatok egy részénél mérhető, ezek feljegyzett eredményeinek összehasonlítása viszont min­den külön táblázat nélkül is egyszerű. A szókincstesztekről már szól­tunk: ezek összehasonlító mérése nem lehetséges, de ugyancsak nehéz általános következtetést levonni az olvasási gyakorlatokból is. Ezek elsősorban gyakorlásul szolgálnak, céljuk, hogy megszokja a későbbi fel­idézés érdekében végzett figyelmes olvasást, eredményük azonban tú l­ságosan függ az olvasott tárgykörrel kapcsolatos már meglevő alap­ismeretektől és az érdeklődéstől. Meglehet, hogy némelyik olvasási gya­korlatban foglaltakról lényegesen többet tud már, mint amit it t egy rövid gyakorlat keretében közölni lehet — eredménye ezért eléri vagy

81

Hirtelen bizonytalanná válik, kizökken a megszokott ütemből és az addig automati­kusan végzett cselekvés tökéletlen, ügyetlen, akadozó lesz

megközelíti a 100%-ot, de mindenképpen összehasonlíthatalanul jobb lesz, mint olyan tárgykör esetében, melyről eddig még sohasem hallott, főleg akkor, ha az még csak nem is érdekli. A nyugdíjkorhatáron túl végzett aktív tevékenység hatásáról szóló gyakorlatban foglaltakat pél­dául természetesen jobban megjegyzi az, akit éppen ez a probléma fog­lalkoztat, mint a fiatal olvasó, akitől ez a kérdés teljesen távol áll.

Természetesen valamiképpen mérni kell az eredményt, erre a könyv módot nyújt. így pl. bizonyos összehasonlítási alapul szolgálnak az 1., a 7., a 14., a 21. és a 28. nap egyforma hosszúságú és nehézségű, azonos tárgykörű olvasási gyakorlatai, melyek fejlődésének jelzése mellett meg­ismertetik a gyorsolvasással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal is.

Általános haladását azonban valamennyi szubjektív tényező, va­lamint a napi munkája során egyéb olvasmányaival kapcsolatban is végzett gyakorlásának figyelembevételével csak egyénileg értékelheti ki. Éppen ezért kérem, vegyen elő egy darab papírt. Lapozzon vissza az eddig végzett gyakorlatokhoz és jegyezze fel fejlődésének — ha ez már egyáltalában mutatkoznék — vagy akár esetleges visszafejlődésé­nek, megtorpanásának saját megítélése szerinti menetét.

Lehetnek azonban ezen túlmenően mind a gyakorlatokkal, mind pedig az egyes eddig ism ertetett módszerekkel kapcsolatban egyéni ta ­pasztalatai, elhatározásai, eredményei, vagy akár kudarcai is. írja fel azt is, melyek azok a részfeladatok, melyeknél különösebb nehézségei voltak (pl. szemgyakorlatok, koncentrációs gyakorlatok), milyen mód­szerek elsajátítását határozta el elsősorban (pl. szókincsfejlesztés, kér­désfeltevés), mely gyakorlatoknál voltak véleménye szerint jó eredmé­nyei (pl. szókincsteszt), vagy hol tapasztalt máris valamelyes előnyös mellékhatást (pl. az aktív figyelésnél). Készíthet ezekről felsorolást vagy akár kisebb táblázatot tetszése, egyéni elképzelése szerint, a lényege az, hogy részben az eddigi eredmények összefoglalását adja, részben a mód­szerekkel kapcsolatos elhatározásait, saját magának te tt ígéreteit tük ­rözze. Ha elkészült, tűzze ezt a lapot is a 14. nap gyakorlataihoz — a 3. napon összeírt elhatározásai mellé.

Most pedig kérem, hogy gyakoroljon szorgalmasan tovább, meg­látja, hogy az eredmény — ha egyelőre talán kissé késik is — végül nem fog elmaradni.

88

Szókincsteszt

Második szókincstesztünk hasonló az elsőhöz, azzal a különbséggel, hogy míg az 1 — 8. szavak megfelelőjeként csak egy, addig a 9 — 20. sza­vak megfelelőjeként két, sőt ezek között egy esetben három kifejezés is áll. A helyes eredmény a 9. szótól kezdve nem egy, hanem két, illetve három szó — ezeket kell megtalálnia. Egyébként ugyanúgy kell eljár­nia, mint az előző szókincs tesztnél, vagyis írja ki a megfelelőnek vélt betűjeleket, majd nézzen utána eredményének a feloldásban. A teszt természetesen most sem megy időre.

1. CSERJE

2. EGYENLŐRE

3. KERESETLEN

4. SZABATOS

5. KIES

A ) bokor — B) legelő — C) bokros, bozótos hely — D) a cserfa lehántolt, ipari célokra használható kérge

A ) most, jelenleg még — B) egyenle­tesre — G) azonosra — D) valamely korábbi időponttól számított bizony­talanul rövid ideig

A) alacsony szintű, kezdetleges — B) kedves, barátságos — C) egyszerű, ter­mészetes, mesterkéltség nélküli — D) kereső foglalkozást nem folytató

A ) a közlésre szánt tartalm at ponto­san kifejező — B) szabályzatoktól, társadalmi szokásoktól nem korláto­zott — C) felszabadított jobbágy — D) szigorú formában nem kötött, sza­bad

A ) üde, kellemes, szép (táj, vidék) ~B) nehezen megközelíthető — C) sziklás, köves, terméketlen — D) köz­lekedési vonaltól távol eső, vasút, or­szágút nélküli

mm89

6. TALIZMÁN A) varázserejűnek hitt, írással, jelek­kel ellátott tárgy, kép — B) apró ék­szer, csecsebecse — G) keleti szent könyv — D) babonás im ádattal, szentként tisztelt tárgy, különösen ru ­hadarab, köntös

7. ÖNKÉNYES A ) mások jogait, érdekeit semmibe vevő, saját kénye-kedve szerinti —B) alapos ok nélküli, törvénytelen — G) szabad elhatározásból történő, kényszer nélküli — D) mások befolyá­sától független, függő viszonyban nem levő

8. TŐRŐLMETSZETT A ) igazi, valódi — B) eredeti, ősi, ere­detét, népe jellegét világosan mutató— G) eleven, fürge, gyorsmozgású — D) egy tőről kisarjadt virágos növény

9. HEGYMENET A ) kötélpályára függesztett, kisebb űrtartalm ú szállító kocsi — B) me­redek pályán haladó drótkötél vonta- tású vasút — G) jármű útja, haladása emelkedőn felfelé — D) hajónak víz­folyás ellenében való haladása, ennek iránya

10. KEMÉNYKÖTÉSŰ A) erős, izmos testalkatú, — B) erős- akaratú, a nehézségekkel bátran szem­szálló — C) mások szenvedése iránt érzéketlen, közömbös — D) elveihez meggyőződéséhez makacsul ragaszko­dó, konok

11. TALMI A) ócska, kopott — B) az arany cse­kély értékű utánzata — G) tetszetős, de értéktelen, nem igazi, hamis — D) olcsó, leértékelt

90

12. EGYÍVÁSŰ

13. HARMADNAPOS

14. KÁRÁL

15. SZIKKADT

16. ÉBEN

17. KÖZHASZNÚ

18. HARÁNT

A ) egyéves növendék állat (borjú, csikó) — B) egyidős, egykorú — C) azonos származású, azonos rétegbe tartozó — D) egyformán haszontalan, semmivel sem különb

A ) a harmadik napon — B) három na­pon át, három nap óta létező, tartó —C) három naponként ismétlődő — D) a termény egyharmadáért dolgozó nap­számos

A ) a kapirgáló tyúk elnyújtott han­gon folyamatosan szól — B) veszeke­dik, zsörtölődik — G) nekieresztve hangját hamisan énekel — D) sokat, lármásan fecseg

A ) keletien, rosszul sült, szivacsos —B) keménnyé száradt — C) kiaszott, sovány — D) alig nedves, nyirkos

A ) mély fekete — B) egészen sötét barna — G) a forró égőv alatt élő fa —D) a másvilági boldogság helye, mennyország

A ) a legtöbb embertől, közösségtől általánosan fogyasztott, vásárolt —B) közösség hasznára levő, a társada­lom céljait segítő — C) a közönség ré­széről használt, igénybe vett — D) mindenkinek vagy a legtöbb embernek hasznos

A ) ferdén, rézsút — B) keresztben —C) hosszába és keresztbe csíkozva —D) két pont között a legrövidebb vo­nalon

91

19. SZAPORÁTLAN A ) eredménytelen, sikertelen, meddő— B) lassan haladó, sok bíbelődéssel járó, kevés eredményt hozó — G) melyben a felhasznált anyag és a kész dolog nincs arányban egymással, nem kiadós — D) viszonylag gyorsan el­használódó, mennyiségileg sem kielé­gítő, a szükségesnél kevesebb

20. BEREK A ) főleg vízparti bokros, fás hely, er-dőcske — B) nádas, bozótos, vizes la­pály, mocsár — G) füves, bokros, eny­hén lejtős domboldal — D) valamely (szak) területen a beavatottak (sző­kébb) köre

Hibakeresés

A gyakorlat elvégzésének módját most már ugye pontosan ismeri?

bkmal iockp lqumk vkmpo hbial mnoprbkmal iookp lqumk vkmpo hbial mnopr

eüfgd nhitk erklo skfuj evbnh klhjgcüfgd nnitk erklo skfnj evbuh klhjg

osank louni ertnv vvinh sason vzuoposank lcuni ertnv vvinb seson vzuop

ctgkj bnuvz oesal klher kltnv seortclgkj dnuvz oesel klher kttnv seort

hgtol vhkrs ijhgk mndfi urtfg prghkhgtol vhkrs ijhgk mhdfi urtfg prghk

fftth kdnur dhhbd saerd rceso rttfgfftth kbnur dbhbd seerd rceso rttfg

Idő: ............................. Felfedezett hibák száma:

92

Szókeresés

Ismét azt kell megszámolnia, — akár csak a 4. napon ismétlődnek meg a kiemelt, első sor szavai.

hányszor

népdalest — rigó — nívódíj — kék

JÖVŐ

újlakóház ideál tanulság — fütty — dallam — népképviselet vezető — rigó - terv — dal — népdal nyárilak villanyóra

remeny nívódíj —- ék -

népdalest— papírcsík

napsugár- hangulat

rigó rádió —

kollégium kivitel —

ének — táncdal

- lugas— oszlop

szivárvány — zöld — napsugár öröm — szem — pont — főút rigó — telek — műsor — vet — alap — kiindulás — csicsereg

— kék — megbízás — rigó— rigó — tavasz — nyaralók

— szorgalom — illat — árok— kellemes — nívódíj — kék népdalest — örömhír — fehérseprő — tisztaság — titeket

szobor — művészet — hajlam vigalom — nívódíj — árokpart

asztalos — hűtőgép — kék— pezsgő — kutya — holdas

— autóbusz — est — lapát

Idő:

vb7H v f 6 K nem igazc75s 67 M f it t a várX6hU m b 5g uccu nekidf7I cS M 3 ez nem azD6hK 6 M n B ez ma jö ttW567 k 1 3 X mai műsorMK7m M 3e 1 kéz és lá>b5kK6 d 34 Y friss hírd6Kh x z 55 ne várj rá6jP2 3 D K 2 pénzt kapvg8K C 77 s az idő jód6T2 y 3Fg süt a napdc8L M B3 z itt az őszvb8S Op 7 ő hideg télT15k A 5f j ő vár rádY3v5 B 3F q esti vonatDG3L 15 v i bő terméskl7P d7 T 6 őszi vetésZ6sb G8 c V kis kecskeHu2c V c 7 H intő példa20bM D 34 S ülést ta rtŐc60 Q cT 5 így nem jó71V4 3 dX 9 ma ne jöjj4uXj i z 5 0 nem könnyűTö5V We 7 B Esti HírlapQ3qc Yk 4 c már ma megyPt3M 6 Ch J még nem jönk90v t g 9 K dal és tánco5Gc dk 5 V ez már megyr6T7 d k H 7 ki mint vet

Hibátlanul felfogott jelsorok (szócsoportok) száma:

94

Olvasási gyakorlatA gyorsolvosás elsajátításának szükségessége

Ha felmerül a kérdés, miért is van szükség gyorsolvasásra, a válasz minden bizonnyal egyértelmű: már nem lehet győzni a feldolgozandó olvasnivalók tö­megét. Ez így igaz. E vitathatatlan tény egyszerű megfogalmazása mögött azon­ban bonyolult probléma rejlik.

A tudomány és technika hatalmas fejlődése szükségessé, egyszersmind lehetővé is tette a legszélesebb körű kommunikációt. A kommunikáció szüksé­gességéről szólva, annak általános és emberi vonatkozásairól sokat lehetne be­szélni, de tekintsünk el ettől, nézzük csak egyik — de a fejlődés szempontjából legfontosabb — funkcióját, az elért eredményekről szóló ismeretek terjesztését, illetve befogadását.

Az ismeretek befogadása iránti készség, az érdeklődés a világ dolgai iránt ma nagyobb, mint az emberiség fejlődésének eddig bármelyik szakaszában volt. Megváltozott a képzett, művelt ember fogalma: az általános műveltséghez éppen úgy hozzátartozik a kellő tájékozottság a politikában, művészetben, irodalomban, mint a technika és a természettudományok legújabb eredményeinek — legalább nagy vonalakban való — ismerete. És ez nem lehetetlen követelmény, agyunk képes a mind nagyobb ismeretanyag befogadására, megőrzésére, felidézésére: ma egy érettségiző diák lényegesen többet tud a világról, mint néhány száz éve korának köztiszteletben álló, csodált tudósa.

A z egyéni igényeknél, érdeklődésnél azonban még erősebb a társadalom szükséglete. A kutatás, a termelés szakembere semmiképpen nem lehet meg a kommunikáció — azaz elért eredményeinek terjesztése, mások eredményeinek megismerése — nélkül, akár csak részleges kommunikációs elszigeteltségének is a társadalom látná kárát. A fejlődés már elért eredményekre épülő, szerzett tapasztalatok alapján születő új meg új eredmények folyamatos láncolata, mely­nek állandó figyelemmel kísérése, nyomon követése nélkül a szakember kiesik a folyamatból, közreműködése ebben a folyamatban fokozatosan erőtlenedik, s végül — minél rohamosabb a fejlődés, annál hamarabb — teljesen meg is szű­nik. E kiesés okozta veszteség mellett egyszersmind kárba vész az az erőfeszítés is, melybe a szakember kiképzése önmagának és a társadalomnak került. Ennek a szellemi tőkebefektetésnek meg kell térülnie, ami csak úgy lehetséges, ha a szakember az új eredmények megismerésével, azaz állandó továbbképzéssel megszerzett tudását, alapképzettségét nemcsak azonos szinten tartja az egyete­mekről, főiskolákról újonnan kikerülő, tehát a fejlődés legújabb állását ismerő szakemberekkel, hanem gyakorlata, szerzett tapasztalata segítségével azt még túl is szárnyalja.

95

A kommunikáció szükségességéhez nem fér kétség, a lehetőségek pedig— ma a műholdak és számítógépek korszakában — szinte korlátlannak tűnnek; közelebbről nézve azonban feltárulnak gátjai is.

Az első akadály az ismeretek, az információk túlszaporodása, sokat emle­getett „áradata” . Ez a jólismert jelenség nem szorul bizonyításra, illusztrálá­sára azonban nézzünk mégis néhány — meglehetősen ijesztő — számadatot.

A világ legnagyobb információs szolgáltatása, a kémia szakirodaimát fel­dolgozó Chemical Abstracts 1971-ben jelentette meg 5 milliomodik tartalmi kivonatát. Mig az első millió 32 év (1907— 1938), az ötödik millió mindössze3 év és 4 hónap szakirodalmi terméséből adódott.

Egyetlen év alatt — 1970-ben — a Szovjetunióban 1300 millió könyvet nyomtattak, azaz többet, mint a könyvnyomtatás feltalálása utáni első 150 évben egész Európában.

És a kiadványok száma egyre nő. Előrejelzések szerint Amerika egyetlen egyetemének, a Yale Egyetemnek könyvtárában az állomány 2040-re valószínű­leg eléri a 200 millió kötetet, ennek elhelyezésére pedig 9500 km hosszú polcra lenne szükség.

Az elsődleges problémát azonban nem is a kiadványok növekvő mennyisége és ezek elhelyezése okozza, hanem a szakirodalomnak a szakember számára mind áttekinthetetlenebbé váló tömege. Vegyészettel foglalkozó szakirodalom évente annyi jelenik meg a világon, hogy ha a szakember az év első napján kezdené ezeket olvasni és heti 40 órát töltene csak olvasással, az év végére a publikált szakirodalomnak kb. 20% -át tudná átnézni. Más tudományágakban ugyanez a helyzet.

Bár sokat emlegetik manapság az információk áradatát, az igazság az, hogy nem annyira az információk, mint az azokat többszörösen közlő papírtömeg ára­datáról kell beszélnünk. Ugyanarra az információra rendszerint több forrásban is rábukkanhatunk, ami részben már következménye, de egyben további elő­idézője is a kommunikáció gátjának. A z akadozó, rosszul működő kommunikáció­nak következménye a — már elért eredmények ismeretének hiányában végzett— párhuzamos kutatás, felesleges dupla munka, illetve ezek eredményeinek ugyancsak párhuzamos, többszörös közlése — tovább növelve az információs áradatot, áttekinthetetlenebbé téve a szakirodalmat, terhelve a kommunikációs csatornákat, akadályozva a kommunikációs folyamatot s ezzel zárva az ördögi kört.

A z információk szövevényét bonyolítja még a „zaj” is, az a tény, hogy egy- egy szükséges információt gyakran sűrűn teleírt oldalak szóáradatából kell ki­hámozni — következményeként annak, hogy a szakemberek tekintélyét ma még mindig az általuk megírt művek mennyiségével mérik és részben annak is, hogy — jobb mérce híján — az írásműveket a teleírt ívek arányában fizetik.

96

A divatos, sokat emlegetett „információ-robbanás” mellett, mintegy lánc­reakcióként, anélkül, hogy erre a jelenségre még különösebben felfigyeltek volna, kitörőben van a „terminológiai robbanás” is. A technika, a tudomány fejlődésével mind újabb és újabb fogalmak bukkanak fel, melyek elnevezésére többnyire hibrid szavak születnek. A szakkifejezéseknek ez a túlszaporodása félreértésekhez, téves információkhoz vezethet, amitől a kommunikáció ismét csak akadozóvá válik.

A kommunikáció legismertebb, legtöbbet emlegetett akadálya az időhiány. Az említett gátló tényezők következtében a párhuzamosan közölt információk, a felesleges szóáradat és papírtömeg között a szükséges információk visszakere­sése mind több időt vesz igénybe.

A probléma intézményes megoldására már több kísérlet történt. így pl. Angliában és Amerikában azt javasolták, az írók írjanak kevesebb redundanciá­val, kevesebb szóval fejezzék ki gondolataikat, illetve csak a lényeget tartalmazó szavakat írják le. E javaslat megalkotói nyilván G. B. Shaw-t tekintették példa­képüknek, aki a hozzá intézett levelekre általában egy levelezőlapra írt kurta „igen” -nel vagy „nem” -mel — rendszerint „nem” -mel — válaszolt. De ez az újítás kevés követőre akad, mert sem a szokások, sem az udvariasság, sem a sti­lisztika elemi szabályai nem engedik ezt a végletes tömörséget, a szerző nem írhat távirati stílusban. Az olvasó persze kiragadhatja magának a lényeget hor­dozó szavakat (a gyorsolvasáshoz ez is hozzátartozik) — de ez már egy másik

kérdés.Az intézményes megoldások közé tartozik a tájékoztatás, a dokumentációs

szolgáltatás is, mely a válogatással, kivonatolással, tömörítéssel valóban segít­séget nyújt, de csak a szakember számára — a tanulás, továbbképzés, művelődés általában már kívül esik körén — , ugyanakkor bármennyire hasznos is támoga­tása, az olvasás minden munkáját nem veheti le a szakember válláról.

Mind a gátló tényezőkről, mind a megoldási kísérletekről mondottak a kommunikációnak még ma is elsődleges eszközére, az írott formára vonatkoz­nak. Éppen ezért lehetséges, hogy a probléma megoldását — az intézményes megoldási kísérletekkel szemben — az egyéni befogadóképesség fejlesztésével, olvasási módszereink korszerűsítésével közelítsük meg. A gyorsolvasás nem csupán a nagyobb sebességgel teszi lehetővé több olvasmány feldolgozását, hanem elsősorban különleges technikája révén gyorsítja az olvasást és győzi le az aka­dályokat. Sarkalatos pontjai közé tartozik a célratörő, lényeget kiemelő olvasás; a szűrésre, válogatásra pedig külön módszerei vannak, akárcsak az idegen szavak legtöbbjének felismerésére, megtanulására.

I d ő : ..........Olvasási sebesség:

Szavak száma: 1000 Felfogás mértéke: .

Most pedig a szokásos módon — vagyis anélkül, hogy a szövegremeg egyszer visszatérne — válaszoljon a következő kérdésekre.

1. Milyen ellentmondás van a kommunikáció szükségessége és adott lehetőségei között?

2. Az olvasmány megjelöli, mekkora időtartam szakirodalmi termésé­ből dolgozta fel a Chemical Abstracts az első és az ötödik millió ki­vonatát. Az első időtartam az ötödiknek kb. hányszorosa?

3. Melyik az a szakterület, amelynek egy év alatt megjelent irodalmát nem tudná — a felhozott példa szerint — a szakember egy év alatt elolvasni ?

4. Mi az igazság az információ áradatával kapcsolatban?o. Milyen ördögi körről van szó a cikkben?6. Melyik híres íróról történik említés a cikkben?7. Milyen intézkedéssel oldható meg, hogy a szerzők csak a lényeget

tartalmazó szavakkal fejezzék ki gondolataikat; mi a lényege a gyorsolvasás ezzel kapcsolatos módszerének?

8. Vonjon párhuzamot a kommunikációt gátló tényezők és a gyorsolva­sás módszereinek előnyei között!

9. Próbálja meg elkészíteni az olvasmány rövid vázlatát.(Először mindenképpen kísérelje meg a vázlatot emlékezetből ösz- szeállítani. Tekintettel arra, hogy az első ilyen jellegű feladatról van szó, mely nyilván váratlanul érte, kivételesen visszalapozhat — de legfeljebb csak egy percre — az olvasmányra. Vigyázzon, nehogy az olvasmány tagolatlansága, az egyes tényezők különböző részletesség­gel történt kifejtése félrevezesse!)Most pedig járjon el az első olvasási gyakorlatnál megadott utasítás szerint!

A feloldásban megadott jelölések alapján tegye jeleit a kockába is.

1 2 3

lényeg megragadása A

figyelmes olvasás B

emlékezés részletekre, adatokra C

A lényeg felismerése

Nos, mi volt a tegnapi olvasási gyakorlat eredménye, főleg pedig hogyan sikerült a vázlat, a lényeg kiemelésének legbiztosabb próbája? Ha a 8. és 9. kérdésre — legalább nagyjából — helyesen válaszolt, akkor tudása, tapasztalata, gyakorlata révén kialakult már jó érzéke a lényeg felismerése iránt. De nem kell elcsüggedni akkor sem, ha ez az első kísérlete netán kudarcot vallott — ez az érzék kellő gyakorlás­sal, figyelemmel, akarattal kialakítható. Tulajdonképpen ez sem más, mint ismét csak szokás, melynek beidegződését el kell érnie, mivel ez is szervesen hozzátartozik a hatékony, eredményes olvasáshoz. Le kell szoknia arról, hogy toronyiránt haladva a szavak sűrűjében „ne lássa a fáktól az erdőt”, a szavaktól a gondolatokat, az olvasmány lényegét; hozzá kell szoknia ahhoz, hogy az egésznek a magját, velejét ragadja ki, illetve az egyes gondolatok közötti összefüggéseket lássa meg.

Ehhez nagy mértékben hozzásegíti az aktív olvasás. Ha nem emlék­szik már pontosan, miről is volt szó ezzel kapcsolatban, kérem lapozzon most vissza a 4. napra és fussa át újra, amit o tt erről olvasott.

A lényeg kiemelésénél — a tárgyra vonatkozó kérdéseken túlmenően, melyekre általános szabály nem állítható fel — gyakran jó szolgálatot tehetnek legegyszerűbb kérdőszavaink:

ki (mi?) hogyan? (mivel?) mikor?mit? hol? miért?

99

Természetesen nem minden esetben kapunk egy-egy olvasmány­ból mindezen kérdésre választ, és mint minden segédeszköz, ez is az esetek nagy részében, de nem kivétel nélkül mindenkor alkalmazható; igen alkalmas azonban arra, hogy ellenőrzésül szolgáljon: nem siklot- tunk-e el valamilyen fontos pont felett.

A lényeg kiemelésének legfontosabb segédeszköze azonban a jegy­zetelés, főleg annak leegyszerűsített változata a kulcsszavak kiemelése és a vázlat készítése. A jó jegyzetelés ugyanis nem szolgai követése az olvasmány mondanivalójának, hanem válogatás, a számunkra fontos, megjegyzendő információk kiemelése az egészből. A kulcsszavak célja pedig, hogy a minimumra redukálja azokat a rögzítendő szavakat, melyek az olvasóban az információk maximumát idézik vissza. A kulcs­szó a lehetőség szerinti legkisebb kifejezési egység, mely egyszersmind a legnagyobb jelentéstömeget foglalja magában.

A kulcsszó kiválasztása nem nehéz feixdat, csak arra kell ügyelni, hogy valóban a helyes felidézést szolgálja, vagyis a fontos információ­kat tartalmazza és semmiképpen se az általánost, a jelentéktelent fejezze ki, aminek viszonylag kevés köze van a felidézendő információtartalom­hoz. A saját célra készített jegyzetben a kulcsszó az olvasó saját szán­dékának, érdeklődésének feleljen meg, nem lényeges, hogy közérthető legyen, csak az a fontos, hogy az olvasó számára mondjon valamit. A kulcsszót magából a szövegből is kiemelhetjük, sok esetben azonban célravezetőbb, ha az olvasó saját maga választ egy-egy szót az olvasot­tak összefoglalására.

A kulcsszavak kiírása teljesen elegendő akkor, ha az olvasmány­nak csak egyes, számunkra fontos részeit akarjuk megjegyezni. Ha azon­ban az olvasmány egészéről akarunk teljes képet kapni, akkor még biztosabb mód a vázlat készítése. Ez a vázlat nem más, mint az egész olvasmány erősen leegyszerűsített „gerince”, „tartalomjegyzéke”, a kiemelt kulcsszavak logikus elrendezése. Előnye, hogy világosan meg­m utatja az egyes gondolatok, részletek összefüggéseit is.

Mint minden szokás kialakításánál, jó módszer itt is a gyakorlás. Éppen ezért következzék most kissé rendhagyó olvasási gyakorlatunk, melynél az egyetlen feladat a lényeg felismerése.

A gyakorlatban egy-egy számmal jelzett mondat után négy-négy hasonló értelmű és hangzású mondat következik, melyek közül azonban csupán egy adja vissza teljesen, minden kihagyás, ferdítés, megtévesztés nélkül a kiemelt mondat lényegét — ezt kell a négy változat közül meg­találnia. A gyakorlat nem időre megy, de azért igyekezzék egy kicsit!

100

1. M ajd megmondom én neki a magamét, de tudom, nem teszi ki az ablakba.

A) Jól megdorgálom és amit mondani fogok, azzal nem fog dicsekedni.B) Ezen biztosan össze fogunk veszniC) Szégyelni fogja, amit tett.D) Letagadja, hogy megdorgáltam.

2. Nem csak a kipufogógázok ólma veszélyes.

A) Elsősorban az az ólom veszélyes, amely a kipufogógázokban van.B) A kipufogógázokon kívül más anyagok is tartalmaznak ólmot és ezek

ugyancsak veszélyesek.C) A kipufogógázok nem mindig tartalmaznak az egészségre káros ólmot.D) Sokféle termék van, amely ólmot tartalmaz.

3. Annak lehetőségét vizsgálják , nem lehetne-e a jövőben a derített szennyvizeketa tenger helyett a sivatagba elvezetni.

A) A szennyvízproblémát fogja megoldani ez az új eljárás, mellyel a tenger helyett a sivatagba vezetik a derített szennyvizet.

B) A jövőben minden valószínűség szerint a derített szennyvizet a tenger helyett a sivatagba fogják vezetni.

C) A derített szennyvizet a jövőben vagy a tengerbe vagy a sivatagba fogják majd vezetni.

D) A jövőben a tenger helyett a sivatagba szeretnék a derített szennyvizet

elvezetni.

4. A szerző riportszerű frisseséggel mutatja be a bűnözőket, esetüket, környezetüket.

A) A bűnözők, valamint esetük és környezetük bemutatásának stílusa olyan friss, mint egy riporté.

B) A riportok a legfrissebb bűneseteket mutatják be a bűnözőkkel és kör­nyezetükkel együtt.

C) A szerző összefoglalja a bűnözőkről, esetükről és környezetükről készült

legfrissebb riportokat.D) A szerző egy riporter frisseségével derítette fel és mutatta be a bűnözőket,

esetüket és környezetüket.

5. A szerkesztő szerencsés kézzel nyúlt a válogatáshoz, mely az elmúlt két évtizedmunkásságát volt hivatva bemutatni.

A) A szerkesztőnek szerencséje volt, amikor éppen azzal a válogatással akarta bemutatni az elmúlt két évtized munkásságát.

101

B) A szerkesztő ügyesen válogatta össze azt az anyagot, mely alkalmas volt az elmúlt két évtized munkásságának találó bemutatására.

C) A szerkesztő az elmúlt két évtized munkáját szerette volna bemutatni, és a válogatással szerencséje is volt.

D) A szerkesztő jól fogott hozzá ahhoz a válogatáshoz, melyet az elmúlt két évtized munkásságának bemutatása céljából írtak.

6. A méréstechnikai szakemberek szám ára , a korszerű futószalagos termelés körül­ményei között már rég elavult az az orosz közmondás^ mely szerint hétszer kellmegmérnünk az anyagot mielőtt elvágnánk.

A) Egy orosz közmondás tanúsága szerint régen a mérést csak többszörös ellenőrzés után tartották pontosnak és megbízhatónak, ez a felfogás azonban a termelés mai körülményei között már elavult.

B) A méréstechnikai szakemberek nem tartják a mai termelési formával összeegyeztethetőnek azt a régi orosz szabályt, mely szerint az anyagot csak hétszeri mérés után lehet elvágni.

C) A néphit régen azt tartotta, hogy az anyagba csak akkor szabad belevágni, ha azt már hétszer is megmérték. Ezt azonban a mai futószalagos termelés körülményei között a méréstechnikai szakemberek feleslegesnek tartják.

D) A méréstechnikai szakemberek a mai futószalagos termelés körülményei között már elérték, hogy az anyagot felvágás előtt ne kelljen többször megmérni, mint ahogy azt még a régi oroszok tették.

Fogalomválogatás

1. Valakivel vagy valamivel való érzelmi azonosulásból eredő hangu­latban van, rajongást, lelkes tiszteletet, szeretetet érez valami iránt és ezt ki is fejezi, vagyis...........................

2. A ............................. levert, szomorkás hangulat; teljes lehangoltság-gal, főleg az önbizalom csökkenésével járó komor lelkiállapot, mely súlyos eseteiben elmebetegséggé fajulhat.

3. Hideg, nyugodt természetű, szenvedélytelen (személy), akit semmi sem izgat fel és semmi nem lelkesít, nem hoz ki a sodrából; ellen­szenvesen érzéketlen, szenvtelen, azt mondják r á : ...................

4. A mozgásra, tettre, cselekvésre nem eléggé kész, nehézkes személy (vagy általában élőlény), akinek viszonylag hosszú időre van szük­sége valamely mozgás, tevékenység, munka elvégzésére...................

102

5..........................., izgatott örömét, boldogságát áradozó bőbeszédűség­gel, gyakran széles gesztusokkal fejezi ki.

6. Halk, lassú vagy nem nagyon gyors; váratlan mozzanatokat, merész átmeneteket nem tartalmazó ....................... (zene, dallam). Meg­értő, szánakozó, könyörületre hajló emberi magatartás, gyönge, erélytelen, engedékeny is.

7. Akinek egyéniségében, magatartásában nincs elég határozottság, nincs erő, lendület, se hideg, se meleg, a z ...................................

8. A ......................... lelkiállapot, melyet nagymértékű csüggedt fásult­ság, közöny, levertség és az érdeklődés teljes hiánya jellemez.

9. Hirtelen és zajosan berohan, beront a terembe, azaz...................10. Könnyen heves idulatra gerjedő, heves érzelmekre lobbanó; heves,

in d u la to s ,.............................11. Határozatlan egyéniségű, akiben nincs lendület, érdeklődés, lelke­

sedés; ........................... kedélytelen, energiátlan.

12. Hirtelen keletkező, de tartós érzelmi reakcióra hajlamos, heves vér- mérsékletű, ingerlékeny, lobbanékony, a z a z ............ ..

13. Aki csüggedésre hajlik, a világot sötéten, a jövőt reménytelennek látja, s inkább a bajokat veszi észre, mint a kedvező jelenségeket a z .......................

14. Hirtelen, váratlanul, határozott lépéssel, belép, csak ú g y .................valahová, valakihez.

15. Nehézkes, lusta mozgású, lusta, renyhe, tétlen természetű, azaz .........................Ilyen minden rá jellemző nehézkes, vontatott meg­nyilvánulás, tevékenység is.

A — letargia J — lelkendezikB — lobbanékony K — borúlátóG — halvérű L — melankóliaD — betoppan M — lassúE — berobban N — kolerikusF — lomha 0 — lelkesedikG - lágy P — langymelegH — lagymatag

Idő: Helyesen kiválasztott fogalmak száma: . . .

103

SzóképzésIsmét kombinált gyakorlat következik, mely a koncentrált figyel­

men és a szókincs fejlesztésén kívül elsősorban a lényegfelismerés képes­ségét fejlesztő játék. Mindegyik sor egy-egy külön feladat. Az első sor­ban található példához hasonlóan minden két szó közé olyan harmadik szót kell találnia, mely az elsőnek utótagjaként, a másodiknak pedig előtagjaként egy-egy — egymással semmiféle összefüggésben nem levő — összetett szót képez, akárcsak a példánkban látható „vadonatúj ” és „újburgonya”. Mindenképpen összetett szavakat kell alkotnia, a meg­oldás nem lehet jelzős szerkezet vagy ragozott alak.

Most sietnie nem kell, ráér nyugodtan gondolkodni, sőt ha egy-egy szóval nagyon nehezen boldogul, azt akár másnapra is elteheti, hátha közben mégis „beugrik” a megoldás. A feloldást csak akkor lapozza fel, ha bizonytalan eredménye helyességében vagy pedig ha már valóban kénytelen feladni a játékot. Remélhetőleg az utóbbira nem fog sorkerülni.

1. vadonat Ú J burgonya

2. család ág

3. emlős faj

4. birs csutka

5. etil mérgezés

6. hátas istálló

7. csörgő marás

8. csapó zár

9. mezei cincogás10. püspök bél

11. füge faragvány

12. haj sapka

JelkeresésKérem, lapozzon vissza a 3. napon található táblázathoz és azt

számolja meg, hogy a számsorokban hányszor fordul elő a 4396.

Id ő :.................

104

a 1 V d a 2 d d ez nem az34 D e C j k 6 kék az égb f 0 3 5 4 H s uccu nekiL 12 B B 77 c mai műsorq 1 Ci 7 8 G 8 itt a várOp 5 d V j 8 J friss híre 6 j 6 s X 77 nem üzletM nb 3 f 7 6 Y pénzt kapT i 7 m A z 5 t az idő jóu 2M 6 X u z 4 süt a napX a F9 S 7 h 9 hideg tél5 8 j P xj 7 E ő vár rádÉ 67 i R 6t w bő termés61 K9 g 45 q ez ma jö ttÁ d mL 5 F Gr h 4 kéz és láb16 S o 5 7 z H ne várj ráW k 8 ő g j U 6 itt az őszf5 K 2 3 6H r esti vonatc h 9 L k 6 R8 őszi vetésV 5 5 V g i 7 1 kis kecskeÓ 77 r d 7 4K vízi erőműK f 9 é f 3 t É intő példaM 7a s Q 77 P ki mint vetU 5 g 2 U f 2 I Esti HírlapD d 4 i L 4 hL o már ma megyY s 7 o E k 3 P még nem jön76 G k S á 7 S ez már megyf 5 9 A d b3 J így történt9 h D 7 e d s 7 dal és táncw 77 h e t7 K ma délelőtt

Hibátlanul felfogott jelsorok (szócsoportok) száma:

105

Olvasási gyakorlat

Következő olvasási gyakorlatunknál a kérdéseket — a szokásostól eltérően — nem utólag tesszük fel, hanem már előre eláruljuk. Olvasás közben tehát már ezekre figyeljen, és ezekre keresse a választ.

Kinek szól az olvasmány, elsősorban kinek a számára lehet hasznosés érdekes ?A következő kérdőszavakat válaszolja meg:mi ? (mi az olvasmány tárgya ? mire vonatkoznak a következő kér­dések ?)mit? (mit akarunk ezzel kapcsolatban vagy általa elérni?)Hogyan? (mi módon? milyen eszközökkel?)hol? (milyen helyen?)mikor? (milyen esetben? milyen körülmények között?)miért? (mi okból? mi célból?)

Kezdje az olvasást, mérje az időt is.

A világítás kérdése

A jó világítás kiemelt jelentőségét az okozza, hogy az információk több, mint 80%-át szemünkkel érzékeljük és csak a fennmaradó 20% az, amit a többi érzékszervünkkel tapasztalunk. A szem nagymértékben alkalmazkodóképes és kedvezőtlen körülmények közt is fáradságmentesen dolgozik, de idegrendsze­rünkre káros a rossz világítás. Ezért a munkahelyet úgy kell megvilágítani, hogy jó közérzet mellett nagy munkatermelékenységet érhessünk el. A tapasztalatok szerint ehhez 1000— 2000 lux megvilágítási erősség szükséges olyan berendezés­sel, amely lehetővé teszi a káprázatmentes látást. Ezt modellkísérletek alapján tervezik meg. Összhangot kell teremteni a nappali természetes fény és a mester­séges fény között, nehogy erős fény kontrasztok alakuljanak ki, amelyek a látást károsan befolyásolják. Ezt a kellemetlen helyzetet mintegy 2000 lux mesterséges fényű megvilágítási erősséggel lehet kiküszöbölni. Kellemetlen érzést okoz az ember számára az is, ha a világítótestek színvisszaadása nem megfelelő és erősen különbözik a nappali fénytől.

Idő: Felfogás mértéke:

Tegnap a lényeg kiemelésével foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy ezt nagy mértékben segíti az aktív olvasás, amiről viszont a 4. napon volt szó. Ezzel kapcsolatban arra kértük, lapozzon vissza és fussa át újra, amit ott arról olvasott. Mivel most már azt is tudja, hogy az utasításokat mindig pontosan követnie kell, ezt nyilván meg is tette. Most hát arra kérem, hogy kizárólag tegnapi ismétlése alapján— tehát anélkül, hogy ezt a részt ma újra átnézné — foglalja egy-két mondatban össze annak lényegét.

Nos, ha megvan, lapozzon vissza és az aktív olvasásról mondotta­kat újra átnézve gondosan ellenőrizze egyrészt saját emlékezetét, vagyis azt, milyen figyelmesen olvasott tegnap, másrészt, hogy valóban a lé- nyeg volt-e az, ami megmaradt emlékezetében.

Ezután térjünk át a mai feladatokra.

107

Szókincsteszt

Harmadik szókincstesztünknél általában ismét csak egy megfelelő kifejezést kell találnia, kivételképpen azonban akad olyan is, melynek két megfelelője is van. Egyébként teljesen a korábbi szókincstesztekhez hasonlóan kell eljárnia.

1. AKKURÁTUS

2. HERBÁRIUM

3. ABSZOLUTIZMUS

4. AGILIS

5. VÁKUUM

6. SZIESZTA

7. ZSARGON

8. STAGNÁL

A) pedáns, pontos — B) meghatáro­zott méretű — G) egyetemi évfolyam régies jelölése — D) megbízható

A ) gyógynövénybolt — B) növény- gyűjtemény, növények lepréselésére szánt mappa — C) fűszer- és gyógy­növények tárolására szolgáló edény —D) botanikus kert ritka, egzotikus növényekből

A ) teljességre, tökéletességre törek­vés — B) korlátokat, szabályt nem ismerő művészeti irányzat — C) önkényuralom — D) alkotmányos királyság

A ) ingatag, befolyásolható — B) moz­gékony, tevékeny — C) gyors, fürge— D) befolyásos

A) légüres, illetve légritkított tér —B) légörvény — G) hézag — D) ki­ürített terület

A) lábadozás — B) spanyol nemzeti ünnep — G) pihenés — D) ülés, meg­beszélés

A ) mesterkélt, kényeskedő kiejtés, hanglejtés — B) orrhang, raccsolás — G) tájszólás — D) csoportnyelv

A) megáll, nem fejlődik — B) vissza­fejlődik— G) erősödik, fokozódik —D) megtagadja a munkát

108

9. TEMPÓS

10. SZUBTRÓPUSI

11. BAKSIS

12. KRONOLOGIKUS

13. KONFÚZIÓ

14. KONTINENTÁLIS

15. GEODÉZIA

16, FRENETIKUS

A ) időrendi — B) szabályosan ismét­lődő, váltakozó, arányos tagolású —C) kimért ütemű, lassú, körülményes— D) gyors, fokozott, ütemű, nagyobb iramú

A) mérsékelten meleg területhez ta r­tozó — B) a forró égövhöz tartozó, délszaki — C) a mérsékelt és a forró égöv közötti — D) forró égöv alatt termő

A ) könyöradomány, alamizsna —B) borravaló — C) megvesztegetés­ként vagy személyes szolgálat illeték­telen jutalmazásaként ajándékozott pénz — D) keleti pénznem

A) egyidejű — B) pontos időmérésen alapuló — C) betűrendes — D) idő­rendi

A ) összevonás, egyesítés — B) beol­vasztás, bevonás, bekebelezés — C) össze nem tartozó elemek laza halmaza— D) zűrzavar, fejetlenség

A) földrészek közötti — B) egy föld­részre vonatkozó, azon belüli — C) szárazföldi — D) összefüggő sziget­csoportbeli

A) földméréstan — B) a föld termé­szeti jelenségeinek vizsgálata — C) földműveléstan — D) a földbirtok­megoszlás rendezésének kérdése

A) hangos, lármás — B) dühöngő, tomboló — C) nagy erővel jelentkező, hatalmas, erős — D) rendkívüli lelke­sedést kifejező, keltő, magával ragadó

109

17. DELEGÁTUS

18. VANDALIZMUS

19. KONTRASZT

20. HIERARCHIA

A) kiküldött, megbízott — B) kérés tolmácsolására alkalmilag összeállt kül­döttség — G) konferencia résztvevője— D) képviselő

A) beteges kegyetlenkedés — B) emberevés — 0) kíméletlen pusztítás, rombolás — D) pogány tűzáldozat

A) körvonal — B) élesen elhatárolt, szembetűnő különbség — G) (főleg szín) árnyalat — D) ellenkező módon változó

A) egyeduralmi rendszer — B) alá- és fölérendeltségi viszony, rangsor — G) főpap — D) hatalmaskodás, ön­kény

Hibakeresés

K H FFTK H FFT

UVHIJU U H IJ

GGYIJGCYIJ

BDEEFBDEEF

CCUVUc o u v y

ERTGFERTGF

COUVKCOOVK

RRH FTRRH FT

WVWTOWVWFO

LLKTLLFKTL

OPUVZOPOVZ

SOSUSSOSUS

DKLRTDKIRT

NGKJINCKJI

UOBDHUOBDH

OOUNIOOUNI

KMNSPKMNSP

ELNUMEFNUM

SUHBFSUHBF

ERTIOERLIO

TGFLNTGFLN

DÓRIKDÓRIK

STRZUSTPZU

VKLFDVKLED

HHFFGHHFFG

RITPORITPO

IFJGYIFJGY

SORNHSORNN

HNMOTHNMOT

PRTCOPRTCO

AEMNOALMNO

IKMNVIKMNV

AEÁVLAEAVL

KMOMNKMOMN

KSZGIKSZCI

LK HFRLK HFR

Idő: . . . . Felfedezett hibák

110

Ismétlődő számcsoportok

987 654 345 234 345 876 987 234879 764 783 456 879 873 983 245785 675 378 987 785 234 398 345587 873 276 587 785 675 985 263857 567 876 387 857 758 762 398324 435 245 324 432 362 739 384432 234 493 432 234 345 264 879243 934 834 245 234 243 276 345546 765 345 546 365 485 652 453465 984 265 467 456 465 426 347564 784 563 498 564 566 456 563393 394 543 943 375 393 939 499933 399 983 389 394 933 395 283339 289 493 573 397 939 399 339293 298 389 932 293 394 289 373345 389 456 543 453 543 345 356915 159 954 915 195 345 594 159773 786 734 376 773 377 743 378173 783 391 173 673 371 476 137765 876 674 567 765 653 745 986

Idő:

5 8 7 3 9 45762

Wr H- '

2 7 4 1 5 482013 7 5 0 9 056824 7 9 2 1 358724 7 9 3 6 457695 5 8 2 9 246837 2 9 0 4 357844 6 9 3 2 300588 0 4 1 7 298343 8 4 9 6 38475 2 8 4 9 1 48576 2 4 9 7 5 003486 6 2 4 1 675845 8 2 4 9 584929 7 4 5 8 57483 2 8 6 5 1 38475 1 7 3 8 2 586231 4 4 8 2 29384 9 7 4 3 0 500482 0 3 5 4 67482 9 4 7 2 1 48393 0 4 5 8 7 343452 4 8 5 3 201344 7 5 0 3 584105 4 7 2 3 689325 7 4 8 2 589206 8 3 2 1 40301 5 8 2 3 1 114573 1 9 2 3 108727 3 0 9 7 83456

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

4 5 8 2 22 5 4 3 102 3 3 61 2 5 33 88 3 211 33 90 4 3 4 29 7 4 2 34 i 3 2 25 6 3 2 133 5 1 24 6 3 81 0 1 0 84 6 7 13 2 1 2 44 5 0 2 34 3 1 0 22 5 5 1 89 9 2 6 65 8 23 58 7 7 1 14 4 1 7 33 875 91 00 1 255 4 7 76 6 3 3 14 4 4 5 2111 3 86 4 53 87 73 6 1

112

Olvasási gyakorlat(vázlat és összefoglaló készítése)

A most következő olvasási gyakorlatnál ne nézze az órát, ráér nyugodtan gondolkodni, sőt az olvasmányt többször is átfuthatja, nem kell a feladatot egyszeri átolvasás után elvégeznie. A feladat az, hogy el­készítse a közlemény egészen rövid, csupán kulcsszavakból álló vázlatát. Utána próbálkozzék meg tömör, legfeljebb 5 — 6 soros kivonatának el­készítésével is. Ez kerek, de egyszerű mondatokban természetesen csu­pán a lényeget tartalmazza.

Ha elkészült — de csak akkor — eredményét hasonlítsa össze a feloldásban közölt vázlattal, illetve kivonattal. Szó szerinti egyezés nem várható, a lényeget azonban nagyjából a feloldáshoz hasonlóan kell visszaadnia.

A szemétégetés füstgázai

A háztartások és ipari létesítmények hulladékainak eltávolítása az egyik legsürgősebben megoldandó kommunális kérdés. Már a múlt század utolsó éveiben épültek szemétégető berendezések. E berendezések végterméke szag­talan, steril salak volt, de a szemét eltérő összetétele miatt még mindig nem feleltek meg a követelményeknek. Jelenleg Svájcban és Németországban talál­hatók Európa legmodernebb szemétégető berendezései.

Ezekben az égetés különböző rostélyrendszereken történik. A három egy­mást követő művelet az előszárítás, az égetés és az izzítás, a tökéletesebb égést szolgálja. A tökéletes égést egy közös utóégetőzóna teszi lehetővé. Az égés már 760° hőmérsékleten csupán szagtalan gázokat bocsát ki.

A C 0 2-tartalom természetesen függ a hulladék fajtájától is és a széntar­talomtól függően is ingadozhat. Az égetési salakban, ugyanúgy mint a kazánok esetében, kevés a foszfát, a szulfát és a klorid. Az adatok szerint foszfát 0,2— 1,0%-ban, szulfát pedig 0,8% körüli mennyiségben mutatható ki. A nagyváro­sokból származó hulladék a foszfát és a szulfát mellett jelentős mennyiségben tartalmaz kloridot és szervesen kötött klórt is. Az izzó salak hosszú tartózko­dási ideje és a magas hőmérséklet miatt az illékony anionoknak gázfázisba kell kerülniük; a P20 5 és az S 0 3 nagyobb része a salakban marad, a klór azonban kiűzhető. A hidrogénklorid gáz képződését szervetlen kloridokból, pl. NaCL- ből úgy kell elképzelni, hogy az izzó zónában illékony vas-, illetve alumínium- klorid képződik az alumínium-, illetve vasszilikátból. Az illó kloridokból hidro­lízis útján HCI gáz képződik a kemence vízgőztartalmú légkörében, amely

113

rendszerint a szálló porhoz kötve van jelen. A vízgőztartalom a szemétégetés szárítási lépésében mindig igen magas, gyakran eléri a füstgázmennyiség 10%-át. Ily módon a klór 74— 89%-a sósavgázalakban távozik a rendszerből.

A szemét, a salak és az eltávozó gázok átlagos összetételéről rendkívül nehéz pontos adatokat kapni, hiszen a hulladék összetétele helyenként változó és erősen heterogén.

Általában a szemétégető berendezésekből eltávozó gáz a szokásos C 0 2 és C O mellett mindig tartalmaz sósavat, S 0 2-t, nitrózus gázokat és kénsavat is. A nürnbergi szemétégető berendezésben a szálló portól megszabadított kipufogó gázok összetétele (1970-ben) 300— 600 mg HCI Nm3, 740— 1060 mg S 0 2 Nm3 és 150— 250 mg „N 20 3” , Nm3. Ez a koncentráció kb. 0,02— 0,04 térf. %-nak felel meg. Ilyen mennyiségek normál kémiai abszorbensekkel minden további nélkül eltávolíthatók. Egyéb berendezésekből eltávozó gázok sósavtartalmára vonatkozóan az irodalom csak kevés adatot közöl.

A gázokkal együtt távozó sósav nehézségeket okoz. Korrózió ugyanis saj­nos mindig fellép, ha klór és különösen N aCL tartalmú hulladék oxigénfelesleg jelenlétében a fémfalakkal pl. vascső falával reagál. Szerencsére gázfázisban a sósav a fémfallal szemben nem agresszív, ha hibátlan az oxidvédő réteg. Az is­mert kéregszerű képződmény a fémfelületen általában csak kloridionnal való érintkezéskor keletkezik. A sósavkibocsátás másik károsító hatása a szemét­égető berendezések közelében található kultúrnövényeken észlelhető. A gyü­mölcsfák levelein fellépő nekrózis oka a kloridion-felvétel, amelyet először 10 év­vel ezelőtt észleltek PVC-hulladék elégetésekor.

A nekrózis a levelek szélén kezdődik, és onnan kiterjed a levél nagy részére, fehér foltok formájában. Vannak virágok, illetve gyümölcsfák, amelyek erre nem érzékenyek, másoknál viszont súlyos elváltozások lépnek fel.

A szemétégető berendezésekből eltávozó gázok portól való mentesítését is el kell végezni, valamilyen szűrőberendezés segítségével. A nyers, nem szűrt gáz igen sok port tartalmaz, az eredeti hulladéksúly kb. 2— 10%-át. 1— 20 g/Nm3 a határérték, az ipari berendezéseket 5,7 g por/Nm3-re szokták méretezni. Ez 98%-os hatékonyság mellett azt jelenti, hogy kb. 120 mg/Nm3 por marad az eltávozó gázban. Az égetőberendezésben álló por összetétele (9,9% szulfát, 0,8% P2O s, Cl-nyomok) és a reakciók alkalitása arra enged következtetni, hogy az illó anionok legalábbis részben a szálló porral együtt távoznak a rendszerből.

A z eltávozó gázok portalanítása nedves portalanító vagy alkalikus masszát tartalmazó száraz szűrő segítségével végezhető el. Kisebb berendezésekben elegendő, ha a füstgázokNa^égető kamrából két utóégető helyiségbe jutnak és utána két kamrába, mert ezek az utóbbiak durva szűrőként szolgálnak.

A permetező szövetszűrő is jó hatásfokkal dolgozik, a sósavgőzök 99,2%-át távolítja el 120° hőmérsékletű gázból.

Regresszió

Az egyik leggyakoribb hiba, mely erősen gátolja az olvasást, az állandó visszatérés a már olvasott szövegre, az ún. regresszió. Olvasás közben szemünk egyre tovább halad a szövegben, agyunk azonban nem követi, hanem el-elkalandozik. Amikor észbekapunk, úgy érezzük, el­vesztettük a gondolat fonalát és gyorsan visszaugrunk a már elolvasott szövegre — néha csak egy-két szóra, kifejezésre, néha azonban hosszabb szakaszokra, egész bekezdésekre is. Ez a regresszió nem is mindig tuda­tos, főleg pedig — legtöbb esetben — nem is indokolt. Amikor valam i­képpen megakadályoznak ebben a regresszióban, rendszerint kiderül,, hogy agyunk közben mégis csak olvasott és ha valahol újra találkozunk az elveszettnek vélt gondolattal, meglepve ismerjük fel, rájövünk,, hogy tulajdonképpen nem is hagytunk ki olvasmányunkból semmi lé­nyegeset. Rossz szokásról van szó, melynek eredője a bizalmatlanság saját magunkkal, agyunk működésével, felfogókészségünkkel szemben. Ebből pedig az következik, hogy ismét egy rossz szokást kell leküzde- nünk és újjal — a folyamatos, ritmikus olvasás szokásával — felcse­rélnünk. Meg tudná esetleg okolni, miért kell erről a hibáról okvetlenül leszoknunk?

115

Ez az állandó vissza-visszatérés a már elolvasott szövegre nemcsak nagymértékben lassítja az olvasást, hanem az egyes szavak, fél mondatok, bekezdések újraolvasása, ismételgetése kuszává, zavarossá is teheti számunkra az egész gondolatmenetet

Az új szokás kialakításának módja természetesen ismét csak a szorgalmas, kitartó gyakorlás, mégpedig kétféle módon. Az egyszerűbb és könnyebb módszer szerint meg kell akadályozni, hogy szemünk visszatérhessen a már elolvasott szövegre. Tanfolyamokon erre a célra különböző gépi berendezéseket használnak, de megteszi egy darab papi­ros is, amit az olvasás sebességének megfelelő ütemben csúsztatunk rá a már elolvasott szövegre, folyamatosan eltakarva azt. Ha egy kis ügyes­séggel a papírt kissé ferdén tartva csúsztatja úgy, hogy bal sarka valami­vel lejjebb érjen, akkor nemcsak az elolvasott sorokat, hanem még az egyes sorok elejét is el tudja takarni, így szeme még az éppen olvasott sor kezdő szavaira sem tud visszatérni.

A regresszió ugyanis lehet függőleges, felfelé irányuló (amikor főleg sorokra ugrik vissza) és vízszintes, balra, a sor elejére húzó (amikor csak egy-két szót ismétel). Éppen ezért a folyamatos, ritmikus olvasás be­idegzését célzó gyakorlatok — és ez a másik módszer — ugyancsak két­félék aszerint, hogy céljuk a vízszintes vagy a függőleges irányú reg­resszióról való leszoktatás-e.

Mielőtt rátérnénk az első feladatra, szeretnénk emlékeztetni arra, amiről korábban már volt szó: az egyes gyakorlatok az olvasásnak egyszerre több tényezőjére is hatnak, több irányú fejlődést is eredmé­nyeznek. Ez a komplex hatás fordítva is érvényes: a valamely téren elért eredmény megkönnyíti több, másfajta gyakorlat végzését, illetve meggátolhat egyéb, rossz szokásokat is. Így ha sikerül olvasási sebessé­gét kellő mértékben növelni, és ha elérte azt — amiről még a későbbiek­ben lesz szó —, hogy nem a szavakat, hanem a gondolatokat olvassa, azokat követi, akkor ez a regresszióra való hajlam is lényegesen csök­kenni fog.

De most lássuk az első regressziógátló gyakorlatot, melynek célja a vízszintes irányú regresszióról való leszoktatás és lényege, hogy egy-egy sort kizárólag csak egyszer szabad elolvasnia, és ennek az egyszeri el­olvasásnak alapján kell megoldani a feladatot anélkül, hogy újra vissza­térve a már elolvasott kifejezésekre keresgélne a megfejtést.

A táblázatban 15 sorban 3 — 3 szót, illetve kifejezést talál. Lényegé­ben minden sor egy-egy külön feladat: döntse el, hogy azzal a kifejezés­

i g

sel mely mellett semmiféle jel nincs, az {a) és (b) betűvel jelölt kifejezé­sek közül melyik áll asszociációs kapcsolatban. Például:

1) FŰ zöld (a) kék (6)2) tél (a) KÁNIKULA nyár (6)

A megoldás nyilvánvalóan első esetben (a), a másodikban (b). A feladatok persze nem lesznek mindig ennyire egyszerűek, néha egy kis gondolkodást is igényelnek majd. Nehezíti a megoldást, hogy a jel nélkül álló kifejezés — melyhez a kapcsolódó másik kifejezést kell keresnie — nem mindig áll az első helyen. Az első feladatnál azonban— a könnyebbség kedvéért — ezt a kifejezést még nagybetűkkel szedtük.

Kérem, vegyen egy darab papírt — akkorát, hogy az egész oldalt takarja — és írja rá a sorok számát 1-től 15-ig. Az írószert tartsa a kezé­ben. A papírt bal kezében tartva tegye azt az oldal felső széléhez, az első sor fölé. Olvassa el — de csak egyszer — az első sort, csúsztassa rá — fentről lefelé — azonnal a papírt és közben máris döntsön, hogy (a) vagy (b)-e a helyes megoldás. Ezt írja le a szám mellé.

1) — a2) — 6

így haladjon végig az egész oldalon. Mielőtt azonban elkezdi, néz­zen az órára. Mérje az időt, igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredményét végül ellenőrizze a feloldásban!

117

Regr

essz

iót

gátló

gy

akor

lat

bJD©

©

OQV ©4->©

Ö:S3pQ

M43

o ^PH ^I—I -+->Q 'P

CS3:0

omO

bJD'©CCfl©4

,o

íO

co £—i® rvib€ HH

N «CO t—Jví) CHSd ^ ©

©

rt4' ü4 >fl©

EHH£>OHO

M2 £p m3 p q

Ö Q•CÖ LZHmö

cov®4->:pocPUCÖ

fiOQ©í>>fí4-t

<1o

1 M:§ g

rOUc <1 1?g í* go Eh ©

P í-HM '©

CG«QHWH

EqOM

S«H Í

OQVCŐ3tíCÖ4^

o«OQH

>

Nv <d

Eh

GC<5>

*2f-H

OQSCŐn 3otslOQCÖt t )CÖ

3 ^M ^O OQ

£C v£ ntó g>o ^00 ff

ÍH

bC©

4->©£>

QQ«PH

V-H* QQ

O OokHSzí

'O

>>S©£©£*•bDflcö

4=>0)>:0ESJOQ

QQ CŐ 4^ •r—»'S í

bC

flcö

OQ

< N CO (M CO lO

118

Idő

;....

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

....

Hel

yes

dönt

ések

sz

áma:

NNM8Í VWun3NNM8Í VWunS

7aK4q bMc557aK4q bMc55

LM6vT 34scGLM6vT 34seG

COSnl PPnm4COSnl PPnm4

6tfvV ijH Fr9tfvV ijNFr

VHKn2 FTDn8VNKn2 DTDn8

Idő: . . . .

Hibakeresés

OCn75 FT3nROCn75 FT3nR

AB3lk VX6uYAB3lk VX6nY

KL55a XToefKE55a XToef

3oeNH LKzx43oeNH LKzz4

MnN5c PPo3eMnN5c PPo3e

PPl2c cn5KHPPl2c cnSKH

Felfedezett hi

seNH6 SOÜv4seNNö SOUv4

acl7B Vgk8eaol7B Vgk8s

fth5M KHtd6ftnSM K Htd9

PPRd8 VeWSzPPRd8 VeWSz

érs6T vzw2Sére6T vzv2S

sCOP8 wvUVesCOP8 wvOVc

ák száma:

M EGVAN MIND A 16? N A G Y S Z ER Ű !

V A G Y MÉGSEM?

NEM A VILÁGÍTÁSBAN VAN A HIBA?

Szókeresés

táska — eb — híd — mese — erdő

vonat — újság — mező — Hba — táj — erdő — ég körömlakk — táska — vásár — ház — kép — ág — tű sín — nyári — fáj — oszlop — ham utartó — eb — le füst — érem — táska — indóház — vár — áll — kér ülés — béke — kendő — tárgy — híd — állás — boci irodaház — csizma — szaklap — mese — kutya — ásó kalyiba — nyár — konyha — táska — megbeszélés — lap jácint — eb — állomás — még — állás — fűtés — fagy híd — konty — élelem — opera — hő — illem — tér barna — kő — szótár — mese — haza — regény — ló örök — mese — folyóirat — könyvtár — nyelv — szirt ember — nyaralás — táska — macska — futás — nád fakó — cigaretta — rózsa — gyöngy — dallam — mese tojás — asztal — gyümölcsös — bakó — villám — vég kapocs — táska — ülőke — kert — eb — pallós — év harc — tető — szekrény — villa — báb — szürke — fa park — erdő — fű — eb — szem — csomag — manó bélyeg — nagyító — táska — fal — sejt — ital — sör

Idő: .........................

f g t e w 5 4 3 6 5d r f t z 10 7 7 3w e i u z 7 4 55 4y X d f u 08 6 3 2f r t P i 1 4 4 2 1w q y 1 ü 5 6 6 13r t z i o 1 33 4 6e y s k 1 5 6 7 7 2q p r z i 88 3 4 2c b V m ü 9 9 3 22X m r y u 8 7 39 5

p z t n o 90• 1 2 6s z g h a 8 7 24 6t n w i á 7 24 4 1k j h e i 01 7 3 8h s m V i 6 8 3 3 2r i o s a 4 8 6 1 0f b V j

re 456 1 4

d s q i u 5 86 5 3

h u r f t 9 77 3 4

d w q k o 8 76 3 1X y j k o 4 4 75 3

d s w q i 7 43 22d g h u i 4 23 4 7

X c V b k 7 6 45 1o k 1 m e 02! 3 77

j k i o 1 6 8 0 0 4

r f t k 1 9 01 5 5

s w r t a 568 1 6a e o z f 5 8 7 11

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

Olvasási gyakorlatA jövő alakíthotósága és szétrombolhatósoga

A z emberi élet a legmagasabb rendű, mivel csak az ember van tisztában potenciális lehetőségeivel.

Freud szerint mindig kettős szerepe volt; alkotott és rombolt.Ha életét és környezetét meg akarjuk óvni, akkor ebbe nem nyugodhatunk

bele. Az ember „képességei” már olyan fejlettek, hogy képes az élet és önmaga elpusztítására is.

Egyes kultúrák kihalása a történelem során visszatérő jelenség egyes tör­ténelemfilozófusok írásában.

Most azonban szembe kell nézni az emberi kultúra kihalásának lehetőségé­vel, annak a globális keretnek a pusztulásával, amelyben ma még emberek külön­böző életmód szerint élnek.

Bolygónkon a szerves élet gyors pusztulásnak indult. Okozója maga az em­ber, s nem valamiféle emberfeletti hatalom, ahogy azt régebben hitték.

A z emberi civilizáció pusztulásának, az ember öngyilkosságának folyamata elkezdődött, és ma még alig mondható meg, hogy ez a folyamat feltartóztatható-e. Úgy tűnik, indokolt az a vélemény, hogy ma még választhatunk a jövő szét- rombolása és kialakítása között. Az ember öngyilkosságának előkészítése kollek­tiven folyik és a folyamatban az egyének nem tudatosan vesznek részt, de ettől a részvétel nem válik veszélytelenebbé. Mindez a társadalmi és egyéni negatív hozzáállásból ered. Az élet elpusztításán három különböző módon cselekszünk.

1. az emberek közötti erőszak útján;2. a természetes környezet elleni emberi erőszak útján;3. az ember saját szervezete és pszichéje elleni erőszak útján.

Mindhárom az emberi létezés iránti érdektelenség megnyilvánulása.A z önrombolási formák egyes szimptómáit a következőkben részletezzük.Megdöbbentő, hogy milyen keveset tanultunk a két világháború előzmé­

nyeiből, következményeiből, az egész katasztrófából. A háborút kiváltó ténye­zők egyike sincs még kiküszöbölve. így pl. nem sokat tettünk még egy nemzetek- feletti rend kialakításáért. Sőt a nacionalizmus és a fajüldözés elérte a fejlődő or­szágokat és a „harmadik” világot is. Összehasonlíthatatlanul intenzívebb ma a nacionalizmus és militarizmus, mint korábban, pedig valamennyi régebbi nagy­hatalom — az ozmán, az orosz, cári, a Habsburg és a brit — megszűnt.

Feltűnő az aránytalanság a fegyverkezésre és a szociális célokra fordított pénzösszegek között. így pl. 1970-ben a Földünkön 200 milliárd dollárt költöt­

122

tek fegyverkezésre, s csak kereken 7 milliárd dollárt adott az összes ipari ország a fejlődő országok támogatására.

A pusztítás eszközeinek előállítása, alkalmazása és a humanitás összeegyez­tetése egyre nagyobb gondot jelent. A fokozódó bűnözési hullám, az erőszak alkalmazása társadalmi ellentétek esetében ennek egyenes következménye.

A túlélés lehetősége még mindig veszélyben van, mert az erőszak még nin­csen kiküszöbölve. A z ember — úgy tűnik — még nem ismerte fel, hogy a vitás ügyek erőszakmentesen is megoldhatók.

A visszaélés az emberi élettel kiterjed a környezet egyensúlyának megbon­tására is. Gyakori még ma is, hogy a gyengén fejlett országokban olyan gazdálko­dást folytatnak, ami a talaj pusztulásához vezet. Rablógazdálkodás folyik gyakran

gazdaságilag fejlett országokban is.A környezetrombolás forrásai:

# a lakosság robbanásszerű növekedése;• az ember életterének kiterjedése.

A z emberiség az elmúlt évszázadban megkétszereződött. Ismételt két­szereződéséhez már csupán 66 évre volt szükség. Az évszázad végére várható újabb megkétszereződés. Ezzel az utolsó kétszáz év alatt 836 millióról 7500 millió­ra szaporodik. Fokozódik az emberek városokba összpontosulása. Ezek lakos­sága az évszázad végére megháromszorozódik.

1800-ban egy embernek napi 10 liter vízre volt szüksége, 1970-ben a víz- szükséglet már 500 literre növekedett. A gépjárművek száma Svájcban 1950 óta megtízszereződött. Számuk évente annyival nő, amennyi gépkocsi 20 évvel ezelőtt volt.

Fokozódik szükségleteink elhanyagolása. Helytelen a táplálkozásunk, olyan városokban és házakban lakunk, amelyekben nem érezzük otthonosan magun­kat. A fokozódó zaj, a szennyezett levegő, a mérgezett vizen túl biztonságunk sincs meg. Ezért sokan kábítószereket fogyasztanak. Vagyis a vegyipar és a tech­nika nyújtotta lehetőségekkel visszaélünk. A z NSZK-ban a 10— 23 éves fiatalok­nak kereken 10%-a a kábítószerek rabja. Számuk a jelek szerint növekszik, ami az elmúlt századokhoz képest visszafejlődést jelent.

A z emberek városokba törekvése menekülést jelent a kis településektől, ahol a tradíciók irányították az életet, ahol mindenki mindenkit ismer. Most egyre több ember közt élünk, de egyre kevesebbel van kapcsolatunk.

Állandó küzdelem folyik az életfontosságú javakért, amelyek egyre csök­kennek, mint például a hely, az idő, a levegő és a fény.

A korszerű munka- és életforma sematikussá, személytelenné vált. A csa­lád nemcsak kisebb lett — hiszen csak a szülők és a még nem felnőtt gyerekek tartoznak hozzá — , de egyben gyengült az összetartozás érzése is.

123

Városaink elsiváródnak, az egykor vidékies környezet egyhangú iroda- és lakótelepekké válik, ahol az egyre magasabb házakban a lakóknak sem egymás­sal, sem a természettel nincs kapcsolatuk. Fokozódik a zaj, nem teszünk semmit sem a munkazaj, sem a „zenének** mondott elektronikus zaj ellen.

Ha időben nem figyelünk a rendellenességekre, mindezekkel saját pusztu­lásunkat okozhatjuk.

Idő: ........ .. Szavak száma: 700Sebesség: ............... Felfogás m értéke: ...............

1. Mi teszi ma már az embert képessé az élet és saját maga elpusztítá­sára ?

2. Milyen emberfeletti hatalom okozza, hogy bolygónkon a szerves élet gyors pusztulásnak indult?

3. Az olvasmány szerint feltartóztatható-e az ember öngyilkosságának, az emberi civilizáció pusztulásának folyamata? Mi az ezzel kapcso­latos vélemény ?

4. Az élet elpusztításának módjait hogyan csoportosítja a cikk?5. A fejlődő országok támogatására az ipari országok által adott

összegnek kb. hányszorosát fordították Földünkön fegyverkezésre 1970-ben?

a) több mint tízszeresétb) húszszorosátc) csaknem harmincszorosátd) mintegy ötvenszeresét

6. Mi idézi elő a környezet egyensúlyának megbontását, a természetes környezet pusztítását?

7. Milyen két példát említ az olvasmány a biológiai szükséglet, illetve az élettér megnövekedésére?

8. Az ember önmaga elleni vétségéről elég sokat hallhatunk. Próbálja meg az olvasmány ezzel kapcsolatos gondolatait olyan kulcsszavak­kal kifejezni, illetve összefoglalni, melyek részben korábbi ismeretei­re is épülnek és nem feltétlenül az olvasmányban is szereplő ki­fejezések.

9. Mi volt a szerző célja a közlemény megírásával?a) előrejelzés, prognózisb) figyelmeztetésc) oktatásd) ténymegállapítás

10. A közlemény háromszor írja le alapgondolatát. Mi ez az alapgondo­lat és hol, milyen formában — mivel kapcsolatban — fordul elő?

- V - % v *c %, .. , * , • » ' - A -. - . - . >, 5

* -• V á s ^ g & s u } ? ;m,:Ví. ‘ V 3- V / ,v l ^ | > t r

Gyakoroljuk az eddig tanultakat

Szókincsteszt

Negyedik szókincstesztünk köznyelvi szavakból áll, akad köztük azonban egy-két — ha még nem is elavult — de régies kifejezés is. Kétségtelen, hogy azok, akik vidéken élnek vagy éltek, ennél a tesztnél jobb eredményt fognak elérni. I t t ismét csak egyetlen kifejezést kell megtalálnia, eredménye csak egy-egy betűjel lesz. Egyébként a szókincs­teszteknél szokásos módon kell eljárnia.

A ) szemes takarm ány — B) fejadag — G) legelő — D) lovak etetésére szol­gáló tarisznya

1. ABRAK

2. ÜSZŐ

3. ZSIZSIK

4. VACKOR

5. TÖREK

A ) ivartalanított bika — B) fiatal háziállatok általában — G) nőstény borjú — D) gombás növénybetegség

A ) bogár — B) borsófajta — G) gyom­növény — D) kistestű énekesmadárA ) állat alvóhelye, tanyája — B) vad­körte — G) növényi szárrész — D) medvebocsA ) a szőlő kisajtolása után visszama­radt szilárd növényi anyag — B) valamely egésznek letört, leszakadt

125

6. KÉRÉSZ

7. DÜRBINCS

8. KÍGYÓSZISZ

9. DÁMVAD

10. CSERMELY

11. KASZAT

12. CSALIT

13. KÁRÓKATONA

126

elenyészően kis része — C) cséplési melléktermék, apró szalma és levél­részek — D) pálinkafőzésre alkalmas hulladékgyümölcs

A ) apró édesvízi hal — B) egyetlen éjszakára életrekelő mesealak — G) ha­lászszerszám — D) szárnyas rovar

A ) apró hal — B) énekes madár — G) gyomnövény — D) mezőgazdasági szerszám

A ) gyomnövény — B) a kígyó méreg­fogán átszivárgó folyadék — G) a kígyó hangja — D) rosszindulatú pletyka, rágalom

A ) erdei nagyvadak (főleg őz- és szarvasfélék) — B) a szarvasnál ki­sebb, az őznél nagyobb kérődző — G) különösen fejlett agancsú öreg szarvas­bika — D) hegyvidéki kecskefajta

A ) az érnél nagyobb, a pataknál k i­sebb folyóvíz — B) csikósok, gulyások, vesszővel körülkerített tanyája — G) a földből feltörő forrás — D) pataknak kanyar vagy esés következtében cso­bogva folyó területe

A ) kaszakő tartására szolgáló tok —B) értéktelen holmi, lim-lom — G) zsibárus áruja — D) egyes növények száraz, zárt termése

A ) a vad léprecsalására használt ma­dár — B) cserjével bokrokkal sűrűn és rendetlenül benőtt hely — G) gyom­növény — D) erdős, fásított liget

A ) nagytestű kártékony rovar — B) kártyafigura — G) fekete halászó madár — D) madárijesztő

14. BŐREGÉR

15. HARIS

16. CSŰR

17. HASZONÁLLAT

18. GÖDÖLYE

19. ICCE

20. FERTÁLY

A ) a háziegérnél kisebb, hegyes fogú rovarevő állat — B) bőrbetegség —0) denevér — néphitben élő, éjszaka kísértő vérszívó szörnyA ) bokrokkal, bozóttal sűrűn, rendet­lenül benőtt terület — B) költöző madár — G) fehér, durvaszálú posztó— D) cirpelő hangot adó szárnyas rovarA ) gabonatároló gazdasági épület —B) baromfiól — G) szerszámkamra — D) vesszőből font, nyitott, fületlen tartóeszközAJ igavonó — B) húsáért vagy más termékéért ta rto tt állat — G) kilőtt, fogyasztásra szánt vad — D) adó fejében a földesúrnak, királynak be­szolgáltatott állatA ) kisbárány — B) tésztaféle — C) fiatal háziállat, általában (borjú, csikó, bárány stb.) — D) fiatal, növendék kecskeA) 2,5 cm-nyi hosszmérték — B) fedeles, füles kancsó — G) kb. 8dl-nyi űrmérték — D) bor kimérésére szolgáló edényA ) fél, valaminek a fele — B) negyed, valaminek a negyedrésze — G) vá­sárokon árult sülthús — D) külső városrész

Jelkeresés

Visszalapozva a 3. napon közölt táblázatra, most azt keresse meg, hányszor fordul elő a betűk sorában a kr betűcsoport.

Regr

essz

iót

gátló

gy

akor

lat

cö>cöN©Nmüi:Q

tdjv ©üi?h©Ül©

go

v ©4

fiv ©

v ©

í>

'CÖOQO

vcö

CÖ-4-3 nO'S ^fi ^. f i ©

OQ ?HQ '©___, GO

3 .2tS)v©Ül©©>

CÖ*3'O5h

CÖt>>bCcöacöFh

H

ap213Sh'©fiOofH

vcöJ5P ^s a

oa

ÍH©4->

Ülv ©

N

©ÍH*0

V |-| p—“1oí >f i Ül rÜo V © ©

4-> sSv ©

4^>©r©

U)©4=>©£S3ül

v ©

l>*2

fi©Ö4© ~

V ©

bO©

fipH:fi4-3©Ph©fifi

:f i

bJDcöfi

a © r— i

© f i

V ©4-3:04

128

Idő

:....

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

...

Hel

yes

dönt

ések

sz

ám

a:

rftg h a d r f e d f r q beedfr v b h i t c v f j kw sxfr d e f k j j ji 1 mw qasd d fr t j se ii k

g h jiu e a é k i a e lm Pc x y b u e rft q e rf k év b n m o a d f se a w el kfghio X c d e w X k ii muoölm s ff i 1 b d d f iq w e d f X f gj k e r t j hiefvg f v i w q c j h g fjd fe v V g eő i X h j u 1y x d re t efg w d r ji cw q d rf q X y z

fe X y w e t

assdc r t z u i f g z t rjk lm b m n b o 1 s w qy üp rtz a V f t i m hj f t rfgbhi c d f e y q p g eáw e d rf j k li z s b cs wh u b b d xc f w e yn i j hp lk m h g h eo i w r t i Pkléoa c f h g é q d 1 o av h fz u éái k j f dj 1 me d frt d f t i b sw k i Pw e d rf v u i o e q yo h mlk jh u w u i r tg e hm b n x e v m u j k jk 1 o fv b h z t d b g j o w j gh bd frtg v wqu k 1 X k i m txcfre q jli o e gh i m

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

129

fűszerpaprikadéligyümölcseközművelődésianyagbeszerzőalkatrészgyársegédmunkásoknyomdaüzemébeolajtüzelésestechnológiájastatisztikájaratifikálásáthangversenyenCsehszlovákiahelytörténetitizennégyévesszemináriumrafűvészkertnekvirágoskertenszemélyiségekidegesítőbbenszocializmusttradicionálisszifonpatrontmenettértivelközreműködésehelyreállításgondoskodásátállampolgároknemzetvédelemösszehangolás

vezéregyéniségháromszorosáraháromnegyednyisziklanövényekinformációkbankéményseprőnekmagyarázgattákszinorgiájábólmegszüntethetőszékesegyházatügyfélforgalomszemélyenkéntikonyhaköténykemérlegkészítésköltségvetésétletartóztattákbúcsúztatásáravisszacsatolásfrontátvonulásműemlékvédelemmegjelenésébőlszórakoztatóakszükségállapotrádióalkatrészgépkocsivezetőmeghamisítottaodaa j ándékoztaárengedménnyeltelefonállomáselőadássorozat

gyógynövényeinkkülügyminisztergépkereskedelmivillanyszerelőtcsapatbaj nokságkülkereskedelemifjúságpolitikavisszapillantásízlésfejlesztésszerszámgépiparversenyképességtermékcsoportjavisszavághatunktapasztalatokatprogrambeszédetvitamindúsabbankönyvesboltokattelefonkagylóbaszemélyfelvonóktangazdaságábanszakközépiskolatankönyveinkbenszervezettebbenminőségellenőrifilmfelvételeitmotorversenyzésnyilatkozatábanmérkőzéssorozatbalszerencséjétteker csfilmj éré

Hibátlanul felfogott szavak száma:

Olvasási gyakorlatBár a tömör és gördülékeny stílusnak megvannak a maga szabá­

lyai, sok szerző — gyakran éppen az eredményeit, tapasztalatait írásba foglaló szakember — vagy nem is ismeri azokat, vagy pedig egyáltalá­ban nem is törődik a világos, tiszta kifejezésmóddal, nem is törekszik arra. Ilyenkor az olvasónak kell a kusza mondatok szövevényéből a lényeget kihámoznia. A jó olvasó azonban ilyen szöveggel is megbirkó­zik, és akkor sem esik kétségbe, ha netán egy olyan olvasmány kerül a kezébe, melynek egyszerű megértéséhez ismernie kellene annak eset­leges előzményeit. A jó olvasó tehát megtalálja a lényeget, a keresett információt akkor is, ha az az olvasmányban konkrétan megfogalmazva, kimondva nem is található. Mivel ez is csak gyakorlat dolga, lássunk hozzá.

A következő néhány bekezdés csak kiragadott szövegrészlet egy, az üzemi és irodai ülőbútorok ergonómiai követelményeit tárgyaló cikkből. Kérem, állapítsa meg ebből a részletből, hogy milyen négy kö­vetelményre, szempontra kell figyelemmel lenni az íróasztalok és székek megfelelő kialakításánál.

Az időt mérnie most nem kell, de azért igyekezzék a feladatot minél gyorsabban elvégezni. Ha pedig sikerül első olvasásra megállapí­tani a külön ki nem emelt, szövegben rejtőző követelményeket, büszke lehet eredményére, mert valóban jó érzéke van a lényeg meglátására.

Irodai berendezések méretei

Irodánkban a kéz munkaterülete az íróasztal magasságával azonos szinten vagy valamivel felette van. Az íróasztalok magasságát tehát a könyökmagasság­nak megfelelően kell tervezni. A megfelelő méret kialakításához figyelembe kell még venni a törzs bizonyos dőlését és a felső kar enyhe megemelkedését, fő­képpen pedig a férfi és női testméretek különbözőségét. A 72— 76 cm közötti íróasztal-magasság gyakorlatilag mindenkinek megfelelő.

A viszonylag magas íróasztal mellett érvelő szerzők elsősorban a magas emberek és a férfiak méreteire vannak tekintettel. Az alacsonyabb testalkatúak- nak szerintük lábtámaszt kell használniuk. Azoknak a szerzőknek viszont, akik a lábtámasz használatának elkerülése céljából alacsonyabb asztalokat javasolnak, gondolniuk kell arra, hogy az íróasztalok alatti szabad tér („lábtér” ) az igen

magas emberek részére is kielégítő legyen. A különböző megközelítési módok ellenére csak néhány centiméter különbség van azok között a javaslatok között,

131

amelyeket a szerzők két csoportja az ülés és az íróasztal magassága közötti füg­gőleges távolságra vonatkozóan tesz.

A 69 cm-nél nem magasabb asztalok általában nem okoznak problémát a hosszú lábúak részére sem, feltéve, hogy az asztal lap nem túlságosan vastag, tehát a láb részére szabadon maradó tér legfeljebb csak 2— 5 cm-rel kisebb, mint az asztallap magassága. Kisebb termetűek, különösen nők részére a 75 cm-es vagy azt meghaladó magasságú asztalok túlságosan magasak. Ilyenkor az alacso­nyabb termetűek, hogy a munkaterület szintjéhez képest megfelelő testhelyze­tet foglaljanak el, magasabb széket vesznek igénybe. Ez viszont azzal a következ­ménnyel jár, hogy nem tudják szilárdan a padlóra helyezni a lábukat, és nem tud­ják megfelelően használni a háttámaszt. Az ilyen esetekben segíthetne a jól meg­szerkesztett lábtámasz, de az nem mindig áll rendelkezésre.

A helyes eredményt a feloldásban megtalálja.

Hangos olvasás

Az egyes olvasási szokások ismertetésének lassan végére érünk. Meg kell azonban említenünk még a hangos olvasást is, mint rossz szo­kást, mely nagy mértékben gátolja az olvasás sebességének fokozását.

Persze it t nem kell okvetlenül valóban „hangos” olvasásra gondol­nia. Ezzel a jelenséggel állunk szemben akkor is, ha nem fennhangon, hanem csak gondolatban mondja ki a szerzővel együtt az egyes szava­kat. Ez az ún. szubvokalizáció már alig érzékelhető, éppen ezért nehezen felismerhető és leküzdhető beidegződés.

Hogy hozzászoktunk az csaknem természetes: az iskolában a gye­rekeket hangosan tanítják meg olvasni, később pedig a legtöbb diák hangosan tanul. De ezt most már el kell hagyni, mert erősen gátolja az olvasás sebességét, hiszen sokkal lassabban beszélünk, mint ahogy olva­sunk, illetve amilyen sebességet el akarunk sajátítani. De a hangos olva­sás azt is jelzi, hogy túlságosan kötődünk az olvasmány szavaihoz, ez pedig fékezi a gondolatok, a lényeg megragadását.

I t t ismét segít a tudatos gyakorlás, melynek módszere az, hogy egy- egy szakasz után az olvasottakat saját szavainkkal összefoglaljuk, vagy azzal kapcsolatban — akár csak egy rövid „igen”-nel vagy „nem”-mel— állástfoglalunk.

De ha sikerül elérni a 300 szó/perc olvasási sebességet, a hiba magá­tól is megszűnik.

133

Regressziót gátló gyakorlat

Következő gyakorlatunk célja a függőleges irányú regresszióról való leszoktatás. Lényege ennek is az, hogy egyszeri elolvasással végezze el a feladatot. Semmiképpen sem szabad visszatérnie a már elolvasott szövegre és úgy keresni a megoldást, azaz eldönteni, hogy az egyes sza­kaszok után következő, a — e betűkkel jelzett 5 kifejezés közül melyik illik a felette álló szöveg kipontozott helyére. I t t is egy-egy számozott mondat vagy szakasz — egy napra összesen 10 — e g y - e g y külön feladat.

Kérem, most vegyen elő két papírt. Az egyikkel a lap alját takarja le, vagyis azokat a gyakorlatokat, melyek még nem kerültek sorra. A másik lappal — azt fentről lefelé húzva — gátolja meg, hogy szeme ön­kéntelenül visszaugorjon a már olvasott szövegre. Az 5 kifejezést, me­lyekből a megfelelőt kiválasztja, letakarni nem kell.

Mérje az időt és igyekezzék minél gyorsabban dolgozni. Eredmé­nyét ellenőrizze a feloldásban!

1. Pista olyan jól elhelyezkedett az almafa egyik ágán és annyira bele­merült az ízes .......................élvezetébe, hogy semmiképpen nemakart lejönni, bármennyire is hívta édesanyja.a) gyümölcs b) bogyók c) napsütés d) fürtök e) lombok

2. Tervezőink úgy érzik, többre képesek, mint amit ma igényelnek tőlük. Az eddigi tervezői gyakorlatot felülvizsgálva vállalják, hogy a korábbinál minden szempontból .......... terveket készítenek.

a j takarékosabb b) jobb c) nagyobb d) bővebb ej szebb

3. Nem csupán a kocogómozgalom híveinek ajánljuk, hogy a ...............elkerülve gyalog menjenek fel a vállalati ebédlőbe: a lépcsőház falaira rögzített fényképek szemlélésre, megállásra késztetnek.a j villamost b) autóbuszt c) liftet d) főbejáratot ej gépkocsit

4. Különösen o tt kell a gondos munkára fokozottan ügyelni, ahol a hangsúly elsősorban a .................kivitelezésre tevődik át.a j gyors b) olcsó c) pontos d) tetszetős e) színes

5. A vállalat még e hónapban kiállítja azokat a termékeket, amelyek gyártását a jövő évre tervezi. A . . . . . ideje alatt már tárgyalásokat folytat kül- és belkereskedelmi partnereivel a jövő évi szállításokról. a) gyártás b) kiállítás c) tervezés d) tárgyalások e) üzletkötések

134

6. A társadalmi ellenőrök a főváros és 8 vidéki város számos árusító­helyén végeztek ellenőrzést. A vizsgálatok sajnálatos módon iga­zolták a vásárlókat, akiknek panaszai csaknem minden esetben .....................voltak.

a) túlzottak b) indokolatlanok c) indokoltak d) súlyosak e) elhamarkodottak

7. Néhány hónap múlva felépül a hegyvidéki üdülőhely legkorszerűbb szállodája. Kell is a fejlesztés, hiszen az idén már több mint egym illió ............ fordult meg itt, a nyári hónapokban mind többenjöttek külföldről is.a) dolgozó b) szállodaipari szakmunkás c) vendég d) túra vezetőe) sportoló

8. Olasz példák alapján kezdték meg a kertészetben az ún. „sövény- alm a” termesztési kísérleteit. Mintegy 20 hektárnyi területet ü ltet­tek be a hazai talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó almafajtákkal. A kísérleti telepen a napokban befejeződött szüret igazolta a kezde­ményezést, ................. nevelve 50 — 60%-kal több alma term ett.a) sövényen b) fán c) melegházban d) szabadban e) kertben

9. Sok helyen a választók nemcsak kezdeményezői, h an em ...................is voltak lakóhelyük fejlesztésének, amennyiben a társadalmi mun­kából ténylegesen kivették részüket.

a) választói b) tervezői c) javaslói d) építői e) megvalósítói

10. A vállalat exportjáról az igazgató elmondta, hogy az idei tervben sok millió fo rin to s ............ szerepel, de a tervezett összeget előre­láthatóan magasan túlszárnyalják.

a) behozatal b) kivitel c) árutermelés d) tervelőirányzate) devizahitel

Idő: Helyes döntések száma:

Szóképzés

A most következő gyakorlat elvégzésének módját már ismeri. Ha nem emlékszik pontosan, lapozzon vissza a 8. napra.

1. kurta tartalom2. tőkés polgár3. fa áru4. ócska kalap5. kabát kés

6. szerencse meghajtás7. korom fuvar8. borotva kávé9. fehér ünnepély

10. ezüst illat11. drót hágcsó12. beteg melegítő

Látószögnövelő gyakorlat

Tekintettel ennek a gyakorlatfajtának már említett fontosságára, ebből tegnaptól kezdve most már csaknem mindennap többet kell végeznie. Eközben néhány új fajta gyakorlattal is találkozik majd, mint amilyen mai második gyakolatunk.

Ennél a következő a feladata: a fixációs pontnak — azaz szeme pillantásának — a két szám, illetve betű közé, a vonal közepére (illetve saját szemműködésétől függően ettől kicsit jobbra vagy balra) kell esnie. Vigyázzon, hogy szeme ettől a ponttól egyik irányba se térjen el. így — szinte a szeme sarkából — próbálja meglátni a vonal két végén álló számot vagy betűt. Ezek a jelek egy-egy sorban rendszerint egyfor­mák, némelyiknél azonban „hiba” van, vagyis a két szám vagy betű eltér egymástól. Ezeket az eltéréseket kell egyetlen fixációval észre- vennie anélkül, hogy a szokásos balról jobbra haladó szemmozgással „olvasná” el a sorokat. Ez egyelőre nem lesz könnyű, de a gyakorlat nem időre megy.

136

F R T D B SDFRT F R E Z ZD T Z H I FRTBI D R T S 0A E F G I IDFGV C D F Gr 0R T M B S DVBMK K M D B IÉ 0 Ö Z T WEFVD R F G U ÜW Q P I 0 YXCVB D F G z ÜS W Q K L MNBVC F B V I AG B J K L ASDFG F G I u JC Gr J K W ÉLKJH D F B K 0E F G J H QWERT X C B V LT I E D S POIUZ D D G J IS W Q Ü ó WDFVB C M V G KS R T P 0 POKJN z T R L És W Q K L RGTZH D F Gr I 0Q J K L M OKJUZ S F Gr H IX C N B J YXDER L K H I 0s W M C 0 MJZTR A É I J Hü U Á M V QRZPO D J G 0 ID G N Ö I PLKUI S D L J GJ G K D A SLDKF T U I R EG J K D S GHFJD J L D H GD V B J I RTZIU T Z J K 0W F G T K AlSÉD P L K N Vc D E R T SLDKF B N J K Üw D G I L XMCNV B U I 0 YB N V M L WDOIU W J G H IM G N Y Gr BNGHT D G Y K UV N C I J TJFKJ M J H Z TX C F V Y ILIIJ Y G Y N C

X D F G B LSDKF Q W F B H

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

137

5 5 a a T> D4 4 c o A A1 7 f f E E3 3 d d G G2 2 g g T T4 4 a a C 08 3 w w E F2 2 V V K K6 6 n h L L5 5 s s M M6 9 k k V Y1 1 m m D D7 7 n n S S3 3 X X E E7 7 j i R R6 6 r r N N8 8 o o Q 06 6 P P H H9 9 t t C G2 0 y V A A3 8 f f U U5 5 s s B B7 7 u u M M3 3 w w P P2 2 d b Z Z

Felfedezett hibák száma:

138

Hasonló gyakorlatokkal találkozik majd a 15. a 20. és a 22. napon is. Megjegyezzük, hogy a „hibák” száma valamennyi gyakorlatnál (mind a négy napon mindhárom oszlopban) egyforma, a jelek távolsága azon­ban fokozatosan nő. Ennek alapján könnyen ellenőrizheti fejlődését. H a eredményével nem lenne megelégedve, a gyakorlatokra néhány nap múlva visszatérhet, azokat legalább egyszer feltétlenül megismétel­heti anélkül, hogy a „hibák” már ismerőssé válnának.

Olvasási gyakorlat

Ugye nem felejtkezett el eddig sem az olvasás megkezdése előtti „előre gondolkodás”-ról? Következő olvasmányunk címe: „A hőerő­művek telepítése és a környezet”. Nos, van-e ezzel kapcsolatban va­lamiféle elképzelése?

Ha csak szakmailag nem áll Önhöz közel ez a kérdés, nyilván nem sokat foglalkozott eddig a hőerőművekkel. Azt persze tudja, hogy az lényegében üzem, ahol a hőenergiát villamos energiává alakítják át. D e hogyan függ ez össze a környezettel? Mit kell figyelembe venni a telepítésnél? Miért okoz az erőmű jelenléte problémát a környezet szá­mára? stb. stb.

Nos, összegezte ezzel kapcsolatos gondolatait? Akkor kérem mérje az időt és kezdje az olvasást.

A hőerőművek telepítése és a környezet

A korszerű erőmű számos hűtőtornyával gondos tervezés ellenére is rá­nyomja bélyegét a tájra, és a környezet egyensúlyát megbonthatja. Az erőmű típusától függően a kibocsátott káros anyagokkal (emissziókkal) is foglalkozni kell: ezek szilárd, cseppfolyós és légnemű, esetleg radioaktív hulladékanyagok, amelyeket minden előírás pontos betartásával ki kell küszöbölni.

Az Egyesült Királyságban 1957-ben fektette le a villamossági törvény a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, beleértve az erőműtelepítési szempontokat. Hollandiában már 1875 óta van a nagyobb ipari üzemek építésé­vel kapcsolatban környezetvédelmi törvény. A z NSZK-ban számos törvény

139

vonatkozik a beépítésre, területkihasználásra, a levegő és víz tisztántartására, zajvédelemre stb.

Optikai szempontból egyes országokban minden tájat, másutt csak bizo­nyos tájakat védenek. Itt érdekes megjegyezni, hogy két nyugat-berlini régi erőmű homlokzata mint látványosság, maga is műemlékvédelem tárgya.

A növény- és állatvilág védelme mindenütt másként értendő. Belgium csak annyit ír elő, hogy nem szabad erőműépítés miatt fákat kivágni, erdőt ir­tani. Svédországban bizonyos állat- és növényfajták védelmére egész területeket lezárhatnak.

Az ipari üzemek túlzott zajkibocsátása ellen külön törvények e pillanatban csak az NSZK-ban és Svédországban vannak. Nagy-Britannia polgári jogának több törvénye vonatkozik zajvédelemre. Az erőművek zajának korlátozására önkéntes rendszabályokat foganatosítanak Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban.

A „Szilárd hulladék kezelésével” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezen az egyes országokban a kéményből kibocsátott porrészecskéket értik. Általában nincsenek a hamu kiküszöbölésére irányuló előírások.

Ahol a cseppfolyós hulladékra vonatkozó előírások érvényben vannak, ott a betartást rendszerint a vízügyi hatóságok ellenőrzik.

Az utóbbi években az új erőművek építésekor jelentős fejlődés észlelhető. Jól illeszkednek a tájba, sőt az összképet kiegészítik. Lehetetlen a hatalmas épü- íettömegeket úgy kialakítani, hogy ne legyenek feltűnőek. Ezért meg kell fon­tolni az épületek elrendezését, a színeket, a kontúrt és a fásítást.

Ausztriában gyakran használnak terméskövet és sötét hullámos azbeszt­lemezeket, hogy az erőműépületek a háttérrel összhangban legyenek.

Belgiumban külön „Esztétikai bizottság** foglalkozik az erőműépítés opti­kai szempontjaival. A nagyfeszültségű hálózat oszlopait zöldre mázolják; sokféle kápolnaszerű trafóállomásokat építenek.

Franciaországban Vitry-ben az 1140 MW-os erőmű központi szállítótornya nyersbeton tömegét alumíniumborítás lazítja fel, a szállítószalagok fémcsövek­ben helyezkednek el. A z eloxált alumínium-felületeket kék poliésztersávok élénkítik.

Porcheville B-ben, 40 km-re Párizstól, egy Szajna menti 2400 MW-os olaj- tüzelésű erőmű épületének főszíne a világos rózsaszín, ami a Porcheville A sötét­pirosával jó kontrasztot képez. A kémények világos színű betonja eleget tesz a légiközlekedés előírásainak, amelyek szerint az ilyen magas építményeknek el­ütő színűeknek kell lenniük.

Az NSZK-ban a geesthachti 120 MW-os szivattyús energiatározómű az Elba szép, erdős partján fekszik. A környezetre való tekintettel a turbinaház max. magassága 3 m, úgyhogy nem zavarja a tájat.

140

Wedelben egy 614 MW-os erőmű lakótelep közelébe került, s ez befolyá­solta az épület alaprajzát. A szénraktár a lakóházaktól legmesszebb fekszik. Az erőműépületek vasbetonvázas szerkezetűek; az Elba felől látható gépházfalak rézsútosak, erősen fű résztagol ás ú a k, világos műkő burkolatúak.

Az Egyesült Királyságban díjjal tüntették ki a Nottinghamshire-i 2000 MW- os West-Burton szénerőművet, amely nem hogy ártana az optikai képnek: a Trent völgy számos helyéről, sok mérföld távolából optikailag vonzóan hat. A 8 hűtő­toronyból álló szimmetrikus csoportot fellazítja néhány torony színesbeton anyaga. Gondos tájtervezés révén a fő útvonalak felől méltó keretbe foglalták az épületcsoportot.

Természetesen ez a megoldás többletköltséget jelent. Korszerű épületek­nél mindegyre visszatérő téma: mibe kerül a környezetvédelem?

Mindenütt, ahol erőmű épül, megkísérlik a helyi növény- és állatvilág vé­delmét. Franciaországban az EDF megvizsgálta a felmelegedett folyóvíz hatását a vízinövényekre és állatokra. A munkát főleg a 750 MW-os Montereau-i erőmű hajtotta végre mesterséges ivómedence és kísérleti csatorna segítségével. Sike­resen telepítettek vízinövényeket (Myriophylla, Ceratophylla stb.) az ivóme­dencébe, és megfigyelték a halak szaporodását. Az EDF együttműködésben a francia Mezőgazdasági Minisztériummal, a Pasteur Intézettel és a Természet- tudományi Múzeummal folytatja kutatásait.

Az NSZK-ban sikeresen rekultiváltáka400 MW-os Schwandorf-i barnaszén­tüzelésű erőmű környékét az erőműi hamu felhasználásával. A kimerült külszíni bányák üregeit hamuval feltöltötték, és a táj jellegnek megfelelő növényekkel ültették be. Ezenkívül megfelelő parti növényzetű tavakat létesítettek, amelyek különösen jól illeszkedtek a tájba. A norfeldi külszíni bányát, bár még üzemben van, részben újra fedték, és pontyostavat létesítettek. Ezt a tájvédelmi munkát 1968-ban az „Ipar a tájban” országos versenyben aranyéremmel tüntették ki.

Lengyelország laksűrűsége kisebb, mint Nyugat-Európáé, és az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás a nyugat-európai átlagnak csak kb. a fele: a len­gyelek mégis már 1949 óta nagy gondot fordítanak az ország számos vidékének természetvédelmére. Törvényt hoztak az erdők, vizek, talaj, növények és állatok védelmére, valamint az ipari szennyezések ellen.

Anglia és Wales partvidékének 60% -a, egész területük több mint 40% -a törvényes vagy egyéb védelem alatt áll. E védett területeken általában nem épülhet erőmű, bár kivételek akadnak (pl. a Wales-i nemzeti park üzemeltetése érdekében). A bradwelli és trawsfynyddi erőmű építése előtt hosszabb vizs­gálatokat végeztek, hogy tisztázzák a hűtővíz visszaengedésének hatását a víz- háztartásra.

A Dungeness A és B (550, illetve 1200 MW-os) atomerőmű világhírű madár­védelmi terület, egy obszervatórium, melyet madarak és rovarok Európa és az

141

Egyesült Királyság közti vándorútja közelében létesítettek. A biztonsági kerítést építették meg legelőször, hogy az építkezés közben minél kevésbé zavarják a madarakat. Megfigyelték, hogy bizonyos rovarok és molyok előszeretettel lak­nak régi kerítésekben. Mikor az utakat megépítették, arra is ügyeltek, hogy minél több régi kerítést megtartsanak, illetve az ideiglenesen eltávolított kerí­téseket azután újra felállítsák.

Derbyshire-ben, a Drakelow szénerőmű építésekor érdekes megoldás született egy tanulóközponttal kapcsolatban. A z út egyik oldalát parkosították, míg a tanítók kérésére az iskolához vezető út másik oldalát természetes állapo­tában hagyták meg. A két sáv növényvilágának összehasonlítása igen érdekes tanítási lehetőséget kínál. Más erőművek építésekor is hasonló eljárást fognak követni.

Svájc első jelentős hőerőművének építésénél főleg a levegőszennyezéssel kapcsolatban jelentős ellenállásba ütköztek a tervezők. Elhatározták, hogy a Rhőne völgye fölött kb. 460 m magas fennsíkra telepítik, ahol a helyi növény- és állatvilágnak a legkevesebb kárt okozhatja.

Id ő : ................................. Szavak szám a: 900Sebesség: ........ .. Felfogás mértéke ........ ..................

1. Hogyan bontják meg a hőerőművek a környezet egyensúlyát? (Mi­vel okoznak ártalmakat?)

2. Létezik-e kifejezetten az erőműtelepítésre vonatkozó, illetve azzal kapcsolatban a környezetvédelem minden szempontjára kiterjedő törvény, ha igen, hol?

3. Mire terjednek ki a törvények ? (Mi szorul az erőművekkel kapcsolat­ban védelemre?)

4. Ezek közül az olvasmány mivel foglalkozik részletesebben?5. Miért okoz az erőművek optikai beleilleszkedése a tájba nagyobb

problémát, mint általában más ipari létesítményeké?6. Mi az egyetlen hátránya a tájba esztétikusán beleilleszkedő gondos

táj tervezéssel történő erőműtelepítésnek ?7. Milyen eszközökkel érhető el az esztétikailag megfelelő hatás az

erőmű építésénél? (Milyen megoldásokat említ az olvasmány?)8. Miképpen veszélyeztetik az erőművek a halakat?9. Megemlíti-e az olvasmány az emlős állatok védelmét az erőműépítés­

sel kapcsolatban, és ha igen, mit mond erről?

Készüljünk a holnapi számvetésre

Szókincsteszt

A mai napra előírt szókincs-tesztünk — mint azt már említettük — némi olvasottságot is kíván. Könnyítésül annyit, hogy általában egyet­len megfelelő kifejezést kell találnia, kivéve egy szót, melynek három jelentése is van.

1. TARA

2. AGYAGGALAMB

3. BESZÉDlRÁS

4. SZELINDEK

A ) gyomnövény — B) áru csomagolá­sának, burkolatának súlya — 0) szál­lításnál, tárolásnál megengedett súly­veszteség — D) a meghatározott mér­téken felüli súly, túlsúlyA ) felrepíthető korong, amelyre célba- lőnek — B) postagalambfajta — C) rendszerint kertekben felállított szo­bor — D) vadászatnál alkalmazott csalogató madárA ) írás tollbamondásra — B) gyors­írás legfelsőbb fokú változata — C) megbeszélések, tárgyalások jegyző­könyvének vezetése — D) betűírásA ) mérges gyomnövény — B) nagy teatű, erős kutya — G) a kutyával

143

5. FEDELESSZÁRNYŰ

6. MELLÉKHAJÓ

7. BORKORCSOLYA

8. KERENGŐ

9. UKÁZ

10. KIRÁLYVÍZ

11. ZSINÓRPADLÁS

12. VÁJTFÜLÜ

144

rokon, dögevő ragadozó — D) beépí­te tt padlástér

A ) kettős szárnyú rovar — B) díszes tollú sarki madár — G) hegyesszögben záródó fedél — D) gerendával alátá­masztott, lemezekkel fedett tetőA ) mentőcsónak — B) a templom fő­hajójától oszlopsorokkal leválasztott kisebb hajó — C) a mellékoltár elhe­lyezésére szolgáló beugró — D) kisebb hajóhadat fedezés céljából kísérő hajó

A ) népi tánc — B) borból főzött, éde­sített, fűszerezett, melegen fogyasz­tandó ital — C) olyan fűszeres, zsíros étel, melyre ízlik, csúszik a bor — D) a must erjedésekor a hordó aljára le­rakodó síkos, nyálkás anyag

A ) népi tánc — B) fedett körfolyosó, árkádsoros folyosó — C) körhinta — D) fából készült, forgatásra csattogó hangot adó eszköz

A ) önkényeskedő, szigorú parancs, rendelkezés — B) halálos ítélet — G) népcsoport — D) hír, üzenet

A ) ásványvíz, gyógyvíz — B) bor­fajta — C) sav — D) bor és szódavíz keveréke

A ) a padlás szárításra használt tere —B) a színpad fölötti tér — G) mennye­zetre erősíthető ruhaszárító berendezés— D) a padlástér gerendás szerkezete

A ) pletykás, pletykára éhes — 23 fej­lődési rendellenességben szenvedő — G) nyelvi, zenei, irodalmi finomságok­ra fogékony — D) körmönfont, ra ­vasz

13. CSÖRTE

14. IGRIC

15. HANGÍRÁS

16. BÁRD

17. KÁMEA

18. KIRAKATPOLITIKA

19. HORDÓSZÓNOK

20. ÍROTT MALASZT

A ) madár — B) vívásban a mérkőzés egy menete — G ) olyan emlős, amely­nek állkapcsai a madarak csőrének módjára megnyúltak — D) középkori harci fegyver

A) kistestű madár — B) középkori énekmondó — G ) udvari bolond — D) kölyök, fickóA ) zenei hangok lejegyzése — B) betű­írás — G ) szavak, szótagok jelölésére szolgáló fejletlen írásrendszer — D) hangszalagra rögzítésA) középkori harci eszköz — B) népi énekes, dalnok — G ) a testet elfedő, karra köthető domború védőfegyver— D) vágószerszám

A ) nagyvirágú üvegházi dísznövény— B) vésett drágakő — G ) melltű — D) növényi illóolaj

A ) dicsekvés, hencegés — B) látszat- eredményekre való törekvés — G ) a kirakatok berendezésének módszere — D) választási hadjárat, illetve mód­szereA) képzetlen, a kérdéshez nem értő előadó — B) handabandázó, részeg — G ) felelőtlen, nepámító, demagóg szó­nok — D) a választási hadjáratokon a jelölt mellett kisebb beszédeket tartó szónokA) kötelező érvényű — B) be nem tel­jesülő, puszta ígéret, üres szó — G ) rajzokkal díszített, hímesre festett, aprólékos megmunkálással vésett (dísz­tárgy) — D) illetéktelen személy által készített, érvénytelen, j ogosulatlan írás

145

A C D E EF G Z T EC VG RGX D F 0 ID E RT JV BH E FS D H F LK HU E FW F E D JX Cl E QY D II JC N M J LE F 0 J BD W Q VBE R FT GXCF E 0V BV E WC D ER LA ÁÉ F TW GH K LXC BY IHK UE TP ÖÜ É ÁW RT J HL K J H IE RT G FN MB V 0SD FT KR T Z JLSDRF I

1 h 2 3 fg77rf 6 9 j f6g7h5 g 8 8 8u7z57 f V h 2we34j u 8 k 23ertf 8 j 8 2edc55 f 7 j f5r6t3 d 5 6 d4r568 g 8 9 t6z7u7 8 9 k t7z8u7 P ö ü 7t6r54 r 5 t 55tz7t 6 g 7 4r5t6i 8 h 7 f89gh6 h u 9 fh7g6d 8 s a v7g875 g h 7 lluh6g 6 j 2 o7fure 5 f g u8z6rh 8 j i f7g7hf 5 g 6 3e4r54 f 5 g r5t6ze d 5 4 3e4rb3 d 5 6 cpröt4 f 5 g 39g7he f 6 5 j6k8ce 5 f 6 5t6h8w 4 r r 5th7jz g 6 5 8v7b66 7 f 9 7g6m8

bvd453swfV

6e595945374d3wd3327r

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

Magyar Hírlap felezési ideje kietlen tájakonnemzeti ünnep így nem teljes kölcsönös érdeke tekintetben sokkal jobb ez nem illik hozzánem véletlen már célnál van semmi esetre sehelyi tanács jövő kedden is nem az a fontosötéves tervet a kör kerülete bő választékbannagy az ínség szürke és csúf közösségi érzésjövő héten is a 16. században jelentős összegesti főműsort népek meséiből csak így továbbnem nagy híve a táj ábrázolás nincs már szavanehéz emberek magas hegyeken ez nem is olcsónem időszerű úgy kell tenni ez is benne vannem zártad be ünnepelt költő ez it t a lényegmár bent volt keskeny nyílás minden méretbennézz be hozzá atyai pártfogó nem is öreg mégmég nincs meg a polgárháború hófödte csúcsoknem oda Buda! a nap híreiből szerencsés számmár zárva van több ideje van el kell osztanikis éji zenét itt az alkalom nagy festő voltnem ér célhoz tudomásul vesz jó oka van erreattól is függ a közeljövőben összeállt a képez mit jelent az utóbbi évek hiba így ítélniszedd a lábad de ez nem való nem hálás dologa négy évszak lassú fejlődés Akadémiai Kiadóa nap melegét ez itt kimarad kívánt szövegetgörög stílusú jó lenne tudni politikai fórumritmikus tánc ezen nem múlik más körülményeksok szó esik bár az is igaz te mit csinálszez gyors járat egyenlő részek hogy is mondjammajd megkövet a vitának vége megcsípte a dér

Hibátlanul felfogott szócsoportok száma:

Hibakeresés

132746 927564 231017 389453 134576 495793132746 927564 231017 389458 134576 465793

458931 653876 298876 233557 171465 998336458631 653876 298376 233557 171465 998339

337895 663838 987227 641771 646557 389883337893 663833 987227 641771 646557 386883

746746 634436 833863 756756 244536 546658746749 634496 833863 756736 244536 546678

456789 345678 123456 678958 876548 998833456789 345678 123456 678658 876543 998833

387123 987654 354657 233546 685734 874398387123 987684 354637 233546 685734 874388

Idő: Felfedezett hibák száma:

O f t f e fjo iv q p i s /tY e fir s z K . dSertPer RetfPer

a /f a W k s r c í l ^

148

Olvasási gyakorlat

Az előre gondolkodással ma valószínűleg könnyebb dolga lesz, hiszen a zajártalmakról manapság elég sok szó esik. összegezze az ezzel kapcso­latos gondolatait, fogalmazzon meg néhány kérdést, melyre az olvas­mányból vár választ.

U tána pedig nézzen az órára és kezdje az olvasást.

Zajártalmak és elhárításuk

A környezeti ártalmak közül a zajártalom definiálható a legnehezebben. A levegő és a vizek szennyezettségének mértékét könnyű fizikai és kémiai méré­sekkel megállapítani, de ugyanaz a zaj nem egyformán hat a különböző emberek­re. A zajártalom elég szubjektív fogalom, mert az ember különbözőképpen reagál a zajokra otthon, az utcán vagy a munkahelyén. A zaj iránti érzékenységet még az érzelmek (féltékenység, harag) is befolyásolják. A fáradtság és az idegesség is érzékennyé teheti az embert a zajokra. így könnyen érthető, hogy a zajártalom megállapítására végzett társadalmi felmérések sok szubjektív tényezőtől függ­nek, és szinte minden tudományos alapot nélkülöznek.

Az emberi fül nem egyformán érzékeny a különböző rezgésszámú hangok­ra. A nagy erősségű, de kis rezgésszámú hangokat nem találja az ember túl zajos­nak. A 20 000 Hz-es rezgésszám feletti hangokat az ember nem képes érzékelni, de egyes állatok (pl. kutya) az ilyen zajokra is reagálnak. Mivel a decibelben ki­fejezett hangerősség csak egy adott frekvencián jellemzi a zaj erősségét, újabban elterjedőben van a fonban és a szonban kifejezett hangerősség is.

A hangerősség függ a zajforrástól való távolságtól, ennek négyzetével for­dítottan arányos. Pl. kétszeres távolság esetén a hangerősség egynegyedére csökken. A társadalmi felmérések során megállapították, hogy mekkora az el­viselhető zajerősség egyes helyeken: kereskedelmi negyedekben kb. 60 dB (70 dB), kórházakban 35— 45 dB (de maximum 55 dB), lakásokban 45— 55 dB (70 dB), gyárakban kb. 65 dB (80 dB). Mozikban, színházakban és TV-nézés köz­ben a 30 dB feletti zajok már zavaróak.

Sok ember panaszkodik arra, hogy nagy zajban nem tud elaludni, vagy az erős zajoktól felébred. Ez függ az egyes emberektől is, mert nem egyforma mélyen alszanak, így nem egyformán viselik el az éjszakai zajokat. A folyamatos alvás hiánya nagyon káros fiziológiai hatással van az emberre. Ha a külső zajok csökkentése nem lehetséges, akkor hangszigeteléssel lehet ellenük védekezni. Ma már számos ilyen megoldás ismeretes, kivitelezésük sem túl költséges. Az erős zaj fordított hatással van az ember hallóképességére. A zajos munkahelyen

149

dolgozók hamar hallási károsodást szenvednek, ez ellen fülvédővel lehet a leg­könnyebben védekezni. 55 dB-es zajszint felett az emberek közötti érintkezés (társalgás, távbeszélés) nehézzé válik, ezért a lakásokban és a hivatalokban ezt a zajszintet nem szabad túllépni. Egyes embereknél az erős zaj fizikai és lelki fáradt­ságot okoz, de ezt nehéz kísérletekkel alátámasztani. Sok embert kis zajok (óra­ketyegés, halk beszéd) zavarnak munkavégzés közben, ezekben az esetekben azonban a hiba inkábba koncentrálóképességben van, mint a zaj fizikai vagy fizio­lógiai hatásában. Egyes emberek kis alapzaj mellett jobban tudnak összponto­sítani, mint teljes csendben. Nagy zajban nehezebb összpontosítani, és több hi­bát is követ el az ember, mint kis zajszintnél.

A közúti forgalom erős zajjal jár, ennek számtalan forrása van. A motorok

és áttételek zaja erősen függ a tervezéstől és a karosszériának a mozgó részek­hez való rögzítésétől. A lengéscsillapítás és a hangszigetelés sok problémát meg­oldhat ebben az esetben. A motorok kipufogó zajának csökkentése nem okoz különösebb nehézséget, de minél hatékonyabb a zaj csökkentése, annál drágább a megoldás. Nagy-Britanniában szigorú intézkedéseket léptettek életbe az ilyen zajok csökkentésére, de ezek megítélése erősen szubjektív, bár egyes helyeken már használnak zajszintmérőket. A gépkocsik ajtajának zárása különösen éjjel kellemetlen. Ezt a kérdést csak akkor lehet kiküszöbölni, ha már az új gépkocsi- típusok tervezésekor figyelembe veszik. Egyes kocsik már el vannak látva zaj­talanul csukódó ajtókkal. A járművek általánosan fel vannak szerelve kürtökkel, ezek használata egyes országokban teljesen visszaszorult, mivel a fényjelzés al­kalmasabb a veszély jelzésére.

A járművek közül a luxuskocsik és a kis személyautók okozzák a legkisebb zajt, a legzajosabbak a sportkocsik és a motorkerékpárok. Eszerint egy sport­kocsi 15-szörösen zajosabb a személyautónál, de még nála is kétszer zajosabb a motorkerékpár. A közutak zajártalmát nemcsak a járművek egyedi zajának csök­kentésével lehet elkerülni, hanem a helyes elhelyezéssel, töltésekkel, fákkal és bokrokkal is.

A repülőgépek által okozott zajártalom, különösen a nemzetközi repülő­terek közelében, egyre több nehézséget okoz. A léglökéses repülőgépek elter­jedése csak növeli a problémákat, mert sokkal zajosabbak a légcsavaros gépeknél. A zajt a kiáramló gázok okozzák, amikor a levegővel keverednek, ez a felszállás­kor a legerősebb. A leszálláskor a légsűrítő és a turbinalapátok okozzák a zajt. A föld felszínéhez közel haladó repülőgépek zaja is elviselhetetlen lehet. A su­gárhajtású gépeket ezért hangtompítóval látják el, bár ez növeli a repülőgép súlyát és üzemanyag-felhasználását. Az új típusú sugárhajtású gépekben a gáz­sugár kiáramlási sebessége kisebb, ezért 12 dB-lel csöndesebbek, mint a régi típusok. Amíg a technikai fejlődés nem teszi lehetővé a repülőgépek zajának hathatósabb csökkentését, a zaj ellen egyrészt a fel- és leszállási, valamint a

ISO

lakott területek fölötti repülési technika javításával, másrészt a repülőtereknek a lakott területektől távolra telepítésével és a repülőterek közelében levő épü­letek gondos hangszigetelésével lehet védekezni. A hangsebességet meghaladó repülőgépek hangrobbanást okozhatnak, amely 100 dB erősségű is lehet és 80 km-re is elhallatszik. A hangrobbanások épületekben nem okoznak károkat, de az emberre és a háziállatokra ártalmasak.

Az épületek, utak, hidak építése mindig nagy zajjal jár. A légkalapácsok, légsűrítők, betonkeverők és egyéb munkagépek zajosan üzemelnek, a környező épületek általában csak fokozzák a zajt. A légfúrók megfelelő hangszigetelésével ez a zaj felére vagy negyedére csökkenthető. Egyes esetekben a környezetbe bejutó zaj árnyékolással és szigeteléssel csökkenthető, de kórházak közelében célszerű a légkalapács helyett kevésbé zajos berendezéseket használni. A javas­latok szerint az építkezések 70— 75 dB zajszintet okozhatnak, így egyrétegű ab­lakkal a zajszint 50— 55 dB-re csökkenthető, és ezt már hosszabb ideig is el lehet viselni.

Idő: . . .Sebesség:

1. Hogyan, azaz hányféle módon lehet a zajártalmak ellen védekezni?2. Ossza az olvasmányt két fejezetre és adjon mindkét fejezetnek külön-

külön címet!3. A tárgyalt zajforrások hány nagy csoportra oszthatók és melyek

ezek?4. Milyen összefüggés van a különböző zajók és az ember koncentrációs

képessége, munkavégzése között?5. A környezeti ártalmak közül miért definiálható a zajártalom a leg­

nehezebben ?6. Hogyan aránylik a hangerősség a zajforrástól való távolságokhoz?7. Hol nagyobb az elviselhető zaj erőssége, a kórházakban vagy a mo­

zikban, színházakban?8. Kb. hányszor zajosabb a motorkerékpár a személykocsiknál?

a) tizenötszörb) harmincszorc) hétszerd) kétszer

Szavak száma: 730 Felfogás mértéke:

•' " ,* -!r s; --X-t\t ' f. " 4*. % >%.. .*•

-v ■...>* • ki~X' :.* \** ,':í-a *

• -. - - - s -rI #’ * ' ' >

Programunk feléhez érkeztünk

Ismét mérföldkőhöz, immár az előírt program feléhez érkeztünk, ideje, hogy újabb kis számvetést végezzünk.

Elméleti ismeretei tovább bővültek: felhívtuk figyelmét néhány újabb olvasási szokásra. Most már ügyel arra, hogy mindig az olvas­mány egészének magját, velejét ragadja ki, az egyes gondolatok kö­zötti összefüggéseket lássa meg, azaz1* ..................................... ismerjefel. Ehhez segítik hozzá a tárgyra vonatkozó kérdéseken kívül2>......................................... ............. a legfontosabb segédeszköz azonban a jegy­zetelés, azaz annak két leegyszerűsített változata,3 ) ........................................... és a4 ................................................................

Tudja azt is, milyen nagy mértékben gátolja az olvasást a márelolvasott részekre való állandó visszatérés, azaz a 5 )...........................Éppen ezért nyilván igyekszik leküzdeni és gépi berendezés hiányábanennek megakadályozására gyakorlásul 6 )....................................... ................................................................................... . ....................... .. napiolvasmányai során is.

A rendszeres és szorgalmas gyakorlás következtében most már némi eredmény is mutatkozik mind a gyakorlatok végzésénél, mind olvasása sebességének fokozásánál és az olvasott szöveg felfogásának mértékénél. A nagyobb, szemmel látható fejlődésnek azonban csak ezután — de most már rövidesen — kell jelentkeznie. A gyorsolvasási tanfolyamokon

152

a teljesítmény jelentős növekedésére általában csak a program felének elvégzése után számítanak.

Előkerültek azonban a 3., illetve a 7. napon írt feljegyzései is. Először a hatékony olvasáshoz szükséges külső és belső körülmények megteremtésével kapcsolatban te tt megállapításait és elhatározásait vegye figyelmesen sorra. Nos, mit sikerült ezekből megvalósítani, m utat­kozik-e már valahol konkrét eredmény? Ha igen, azt okvetlenül jelölje meg; pipálja ki azt a tételt — nyilván valamelyik könnyen átrendez­hető külső körülményt —, melyet sikerült elintézni. Tegyen -f jelet ahhoz a tételhez, melynek megteremtése, megszokása érdekében már eredményes lépéseket te tt, — jelet ahhoz, mellyel még semmiképpen nem boldogul: azaz, amellyel a következő napokban még feltétlenül foglalkoznia kell. Ha tudomásul vette a saját feljegyzéseiből kapott figyelmeztetést, magát a papírt tegye most a 21. nap gyakorlataihoz.

A 7. napon készített felsorolással több időt kell eltöltenie. Tartson alapos lelkiismeretvizsgálatot: nagyobb gondot fordított-e azokra a gyakorlatokra, melyekkel nehézségei voltak? Beváltotta-e saját magá­nak te tt ígéreteit? Valóban felhasználta napi munkája során azokat a módszereket, melyek alkalmazását elhatározta? Melyik az a terület, melynél már határozott eredményt ért el, és hol van még fokozottabb erőfeszítésekre szükség ?

Remélhetőleg it t is lesznek tételek, melyeket már kipipálhat, és i t t is tehet -f- jeleket előrehaladása bizonyságául. A jegyzék azonban minden bizonnyal még kiegészítésre szorul: az elmúlt 7 nap alatt újabb módszerekkel, gyakorlatfajtákkal ismerkedett meg, ezeket is jegyezze fel a megfelelő rovatba, illetve lássa el a szükséges jelekkel.

Ha elkészült, tegye ezt a papírt is a 21. nap feladataihoz. Ne felejtse el, hogy — saját megállapításai szerint — mire kell a következő napok­ban különösen ügyelnie! Kövessen el mindent, hogy a következő alka­lommal minél több pozitív bejegyzést tehessen, kipipálhassa a legyőzött akadályokat és felsorolhassa az elért eredményeket!

Ennek érdekében máris lásson neki a gyakorlatoknak!

Jelkeresés

Kérem, lapozza fel a 3. napon található táblát és számolja meg, hogy a betűk sorában hányszor fordul elő az abl betűcsoport.

I d ő : .....................................

15S

1) a lényeget • 2) a legegyszerűbb kérdőszavaink • 8) a kulcsszavak kiemelése • 4) vázlatkészítés • 5) regresszió • 6) egy darab papírt csúsztat a már elolvasott szövegre

Szókincsteszt

Ismét szókincsteszt következik, melynél megint csak egyetlen meg­felelő kifejezést kell megtalálnia, azaz eredménye csak egy-egy betűjel lesz.

1. PERGOLA

2. AUTENTIKUS

3. DEKADENS

4. AKKLIMATIZÁL

5. LETARGIA

6. EMOCIONÁLIS

A ) belső udvar — B) lehúzható vászontető — C) kerti oszlopsor — D) délvidéki tánc

A) parancsuralmi — B) hiteles, illeté­kes — G) önálló — D) tekintélyes, tiszteletet parancsoló

A ) kipusztulásra ítélt, elavult —B) romlott, züllött — C) szellemileg, erkölcsileg hanyatló, beteges — D) tú l­finomult

A ) éghajlati viszonyokat kuta t —B) hőingadozásokat hűtéssel, fűtéssel kiegyenlít — C) külső körülményekhez alkalmazkodik — D) más (éghajlati) viszonyokhoz hozzászoktat s így meg­honosít

A ) csüggedt fásultság, levertség, kö­zöny — B) istentiszteletek rendje —C) teljes összeomlás — D) rémült bizonytalanság, kétségbeesés

A) hangsúlyos, nyomatékos — B) jó­kedvű, vidám — C) érzelmi, érzelmek­kel kapcsolatos — D) indulatos, han­gosan kitörő

154

7. BUTÉLIA

8. GRANULÁLT

9. KAOLIN

10. ODALISZK

11. AGNOSZKÁL

12. HEURÉKA

13. KANYON

14. MARONI

15. METRONÓM

A) nemes borfajta íze, zamata —B) bor tartására használatos karcsú, hosszúnyakú, címkés palack — G ) n a­gyobb öblös, fonott üveg — D) nemes borok minőségi fokának mértéke

A) szemcsézett — B) kevert — G ) fokozatos — D) növelt, tág íto tt

A) fehér, laza, földszerű kőzet —B) gyapjú zsiradekanyaga — G ) p ré ­selhető műanyag — D) műtrágya

A) magas, fölfelé keskenyedő, négy- szögletes kő, emlékoszlop — ^ é p ü l e t ­elemenként alkalmazott, női alakot ábrázoló szobor — G ) hárem úrnőjé­nek szolgálóleánya, esetleg az úr ágyasa — D) indiai táncosnő

A ) vizsgál, elemez — B) (holttestet) felismer, kilétét megállapítja — G ) hal­doklik — D) boncol

A) előre — B) megvan, megtaláltam— G ) átkozott — D) nagyszerű, éljen

A ) vízben szegény, sziklás, kopár hegy­ség — B) szélesen áradó folyam — G) meredek falú folyóvölgy — D) er­dős, bokros, dúsan termő völgy

A) gesztenye — B) beteges — G ) idős nő — D) tésztaféle

A) időtartam mérésére szolgáló inga, főleg a zeneművek tempójának, gyor­saságának jelzésére — B) az időmérté­kes verselés elmélete — G ) főleg a tengeri hajózásban használt nagyon pontos óra — D) fővárosi, csak a fő­városi életet szerető, ahhoz ragaszkodó

155

16. AUGUR A ) felséges, magasztos — B) keleti fő­pap — G) ókori madárjós — DJ bolgár­török nyelvű pusztai népcsoport

17. IDIÓMA A ) elvet, tapasztalati igazságot, élet­bölcsességet kifejező szólás-mondás —B) alapigazság, tétel, mely nem igazol­ható, de nem is szorul bizonyításra —C) ismert eredetű közkeletű idézet, mondás, kifejezés — DJ nyelvi sajátos­ság, valamely nyelvet jellemző sajá­tos, idegen nyelvre szó szerint lefordít­hatatlan kifejezésmód, fordulat

18. GENETIKUS A ) általános, alapvető — B) szárma­zást, fejlődést feltüntető, eredetében bemutató — C) nemzedéki — D) faji

19. IGLU A ) cölöpökön álló, afrikai bennszülött kunyhó — B) tüskés hátú, kis testű rovarevő emlős — C) ausztráliai magas futómadár — DJ az eszkimók félgömb alakú hókunyhója

20. SZTENTORI HANG A ) hatalmasan dörgő, harsogó —B) rikácsolóan magas — G) vész jel — DJ a lelkiismeret hangja

Látószögnövelő gyakorlat

Ennek a gyakorlatfajtának ismét újabb változatához érkeztünk. Mint valamennyi látószögnövelő gyakorlatnál, it t is az a cél, hogy egy- egy sort egyetlen fixációval fogjon fel. Feladata az, hogy pillantását a sor közepére szegezve lássa meg, ne pedig balról-jobbra haladva „olvassa el” a két szélső szót.

Tekintettel arra, hogy értelmetlen jelekből álló gyakorlataink egyre bonyolultabbakká válnak, most már célszerűbb, ha írja az egy-egy sor­ban felfogott jeleket, így sokkal könnyebben ellenőrizheti eredményét is.

156

a 2 b 1 3 v 22 s b 3 k 51 o h s 77 vc d 3 s q y3 6 p 1 i 4 4 51 v8 j 6 á d 4 k9 s r t 32 ő c 8 k lt x w 73 a üi 4 6 ő n 8j m 3 bd 88 ó z 6 e l 1 qr 5 k f 8i f 4 ég h 3 j6 k 29 8 h n h d 77h kő 2 27 4 d j 68 i7 2 p

5 3jz 2 8

d 7 hn

ki66b5

á5 t

jy 7 m 3á2 9

34 1

a f H 4 g 5 j G F 85 U 4 d b 1 8 b J 4T 5 J m r F 3 n 4 mH k 7 i 8 G k 8 h 96 1 B D ő é 8 9 k Mr z 5 L M K 7 N 9 sH j 6 6 e Á a 7 Z u1 c 7 k E 8 K s 7 i1 Á V 5 r 6 6 K r É0 7 t T b É K 8 z 3C o 5 í 4 U 7 d 2 0B k i 7 J Ö A 7 s 3I 5 Ó j á M b 5 V 5X 9 y 0 7 o 5 F G üz 8 o Á s P 3 2 I HU j K 6 o y Y 7 f Qj 7 K L 2 a 4 s D ug 7 6 M V V 7 g 6 Fd 7 a K k 8 9 f V 5q P Ö X K 6 K L m 9V 8 J 6 K F 8 G k 92 D 3 h 7 C 8 j 8 w8 d f H 2 g J 6 V 9Q 4 g H J a s V 6 5d 8 f G 5 Ö 4 ü á 34 c G 8 1 F g 8 D Vé Á c 8 V S 7 z Z 6G j 8 y g 8 9 E 1 ji H G 4 2 4 g 8 J Ő

P t 8 z V w s 7 F q

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

157

ez ................... .. megyígy ............................. ta rtnincs .......................semmii t t .................................márhogy ........ .................. azokaz ........ .......................... céli t t ........ ...................... végevan .......... .................. jobbők .................................. előaz ................................... újsőt ................................. ígyde ............................... vanfog ..................................ideú g y .............................mintő ............................... .. isne ......................................őjó ................................... ittez ..................... jelv a g y ............................... tem á r ............................... sokb a l ........ ......................... ezs o k ................................. célfő ................................... okaz ....................... .. időt ű z ....................... víze z t ................................. neerő .............. ................ vanm á r .............................kapkéz ............................... lábvan .......... .. ész

Hibátlanul felfogott sorok száma:

nem ............................. fogj ó ........................... .. . .eseté s ................................. látv a g y .........................vagyő .......... ...................... jönami ........................... leszd e ............................. mégmost ............................ neígy ................................ jóez ............................... céllát .............................. márjó ............................... jelfo g ............................... fájs ő t ............................. mégvíz ............................. lápe s t ............ .................... jőú j ................................. okő k ................................. nek a p .............................mittűz ............................. vansok . ............................. népő ..................................... temár .............................. nézm é z ............................. leszk é z ............................... ujjj ö n ............................... előd e ............................... úgyé n ................................. akie r ő ............................... észte . . ................................ őt

158

Olvasási gyakorlat

Cél szerinti olvasás

A gyorsolvasás egyik alapszabálya, hogy mindig a célnak megfelelően ol­vasunk. Hogy az olvasásnak mennyire különböző céljai lehetnek, és hogy ezekhez igazodva ■— ha nem is mindig tudatosan — már eddig is különböző sebességgel és módszerekkel fogtunk az olvasáshoz, erre elég bizonyíték, ha az újságolvasásra gondolunk. Más és más a célunk a vezércikkel, a kül- és belpolitikai hírekkel, a tárcákkal, humoreszkekkel, hasznos tanácsokkal, műsorismertetésekkel és apróhirdetésekkel. Gondolatokat, szempontokat keresünk, tájékozódni akarunk, szórakoztatást, útbaigazítást várunk, meghatározott céllal egyetlen (színházi előadásra, lakásra, eladó kiskutyára vonatkozó) adatra vagyunk kíváncsiak, ennek megfelelően pedig lassabban követjük a gondolatokat, a nagybetűs címek alapján csak részleteket nézünk át, aprólékos gonddal olvasunk, vagy olvasás helyett csupán átfutunk hosszú hasábokat. De a válogatástól a vizsgára való felkészülésig ugyanígy számtalan célunk lehet a gyakorlati próza valamennyi olvasmányfajtá­jával. Most azonban az egyszerűség kedvéért osszuk ezeket a célokat két nagy csoportra:

1. tájékozódás, válogatás, ismerkedés,2. bevésés, megőrzés.

Általában úgy véljük, olvasni azért szoktunk, hogy ismereteket szerezzünk, melyeket azután meg is akarunk őrizni. Ez mindig így is volt, ma azonban a hely­zet annyiban módosult, amennyiben a korábban már említett kommunikációs akadályok egyre inkább előtérbe helyezik az előzetes tájékozódás, válogatás fontosságát is. Ez a válogatás mint cél nemcsak azért elsődleges, mert segítségé­vel biztosabban jutunk a valóban szükséges információkhoz, hanem azért is, mert a számunkra felesleges információk kiszűrése erősen meggyorsítja és hatéko­nyabbá teszi olvasásunkat.

A tájékozódást, válogatást mint célt ismét két csoportra oszthatjuk:

1. válogatás a dokumentumok között,2. válogatás az információk között.

A z első esetben a cél a böngészés, az elolvasandó dokumentumok kiválasz­tása, vagy az ismerkedés az olvasmánnyal. Módszere az ún. skimming. Ez a több jelentésű angol szó a felületes olvasáson kívül valaminek a felszínén idegen anyag képződését, annak lefölözését vagy a felszín futó érintését is jelenti. Ezeknek a

159

jelentéseknek egy közös jellemzőjük van: mindig a felszínen, az érintőlegesen van a hangsúly, a szóval kapcsolatos jelenség vagy tevékenység soha nem tartal­maz mélyebbre, a dolgok belsejébe, lényegébe hatolást. Ugyanez vonatkozik a skimmingre mint a gyorsolvasás egyik fontos módszerére is. Lényegének meg­világítására nézzünk egy példát.

A jó turista, mielőtt — akár egészen határozottan és pontosan, akár csak nagy vonalakban — meghatározná úticélját, előveszi a térképet és tájékozódik. Először mint összefüggő egészet tekinti át a terepet, majd ha szükségesnek látja, közelebbről szemügyre veszi és kijelöl egyes részleteket: a különösen szép ki­látást nyújtó magaslatokat, a megtekintendő műemlékeket, az alkalmasnak ígér­kező pihenőhelyeket, az esetleges erősebb kapaszkodókat vagy meredekebb lejtőket stb. Jól tudja, hogy az előzetes tájékozódás után nemcsak kitűzött célját éri el biztosabban, hanem a rá váró akadályokra előre felkészülve jobban be­oszthatja erőit is, és nyugodt lehet abban, hogy nem mulaszt el semmit az út­közben adódó szépségekből. Nem szükséges, hogy ez a felkészülés sokáig tartson, a gyakorlott térképolvasónak elég néhány pillantás, de ha ezt elmulasztva vágna neki túrájának, a valóságban is előfordulhatna vele, hogy „nem látja meg a fáktól az erdőt” .

Nos, hasonlóan cselekszik a gyakorlott jó olvasó is, mert ha minden előzetes tájékozódás nélkül, azonnal nekilát az első oldalnak, vele is megtörténhet, hogy nem látja a betűktől a gondolatokat, az egyes szavaktól az olvasmány egészét. Előbb neki is tájékozódnia kell, egyetlen összefüggő egészként kell tekinteni az olvasmányt, hogy: # képet kapjon az olvasmány általános mondanivalójáról, alapgondolatáról, # megismerkedjen szerkezetével, felépítésével, a részletek arányával és a formai megoldásokkal, # tisztában legyen mind a külső formai, vagyis a nyomdai megoldásoktól függő, mind pedig a belső, azaz a stílusból, kifejezésmódból adódó olvashatósággal és # itt-ott felcsippentsen valamit a részletekből, adatokból is. Ez az előzetes tájékozódás keretet ad az olvasónak, melybe később a teljes átolvasásnál behelyezheti a részleteket, segíti a nagyobb sebesség elérésében és rávilágít a számára fontos, kiemelkedő részletekre, illetve a már ismert, felesleges vagy érdektelen, tehát kihagyandó szakaszokra, első­sorban azonban arra ad választ, hogy az olvasmánnyal érdemes-e egyáltalán

tovább foglalkoznia.Tulajdonképpen ismét egy új szokással találkozunk: le kell szoknunk arról,

hogy azonnal nekilássunk az olvasmány legelejének azzal a szándékkal, hogy azt az első betűtől az utolsóig lelkiismeretesen végigolvassuk. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy előbb ismerkedjünk az olvasmánnyal!

Ezt — az olvasás átlagos sebességéhez viszonyítva igen gyors — ismerkedést persze semmiképpen sem nevezhetjük olvasásnak, és ha utána úgy döntünk, hogy az olvasmány nem is érdekel tovább, semmiképpen sem tehetjük félre

160

azzal, hogy „elolvastuk” , mert akkor azoknak, akik felületességgel vádolnak, valóban igazuk lehetne. A skimming — bár a gyorsolvasás módszerei közé tar­tozik — nem azonos az olvasással, mint ahogy nem azonos a válogatásnak a másik formája, a skipping sem, mely egy dokumentumon belül az egyes adatok, információk közötti válogatást jelenti.

A skandináv eredetű skipping eredetileg szökdécselést, kisebb-nagyobb kihagyásokkal történő ugrándozást, „bliccelést” jelent. Célja általában válasz­keresés egy adott kérdésre, meghatározott adat, információ kiragadása. Legköz­napibb példája a telefonkönyvből egy telefonszámnak vagy a műsorfüzetből egy előadás helyének, időpontjának kikeresése. A skipping viszonylag egyszerűbb akkor, ha ismerjük a kikeresendő szó képét (a telefonkönyvben Kovács János), nehezebb, ha nem tudjuk az olvasmány melyik részén és milyen formában buk­kanhatunk a válaszra (miért vezettek be egy bizonyos módszert).

A skippingnek sajnos nincsenek leírható, elmagyarázható, pontokba foglal­ható szabályai. Tulajdonképpen mindenki által ismert és naponta végzett szimpla tevékenység, ennek ellenére állíthatjuk, hogy egyike a legnehezebb módszerek­nek, mert a legerősebb koncentrációt igényli. Emellett csak akkor hatékony, ha valóban nagy sebességgel végezzük, hiszen egy-egy adatot adott szövegkör­nyezetből lassan kibogarászni a leggyengébb olvasónak sem okoz nehézséget.

A skippinghez tudatunkból minden mást ki kell kapcsolni, ahogyan azt pl. az erős dohányos teszi, akinek elfogyott a cigarettája és kétségbeesetten keres egy trafikot. Csak erre koncentrál, nem is tudja, milyen egyéb üzletek mellett halad el és ha végre közeledik az áhított trafik felé, az szinte kiugrik számára azon boltok sorából, melyeket meg sem lát.

Ez persze egyszerű eset, hiszen a legerősebb motiváló hatás, az érdeklődés vezérli, és szeme előtt ott van a keresett kirakat, de legalábbis körvonalainak, feliratának képe.

Nem ilyen egyszerű már a helyzet, ha példának egy kiállítás látogatóját vesszük, aki csak néhány meghatározott árut akar megnézni. Ha csak céltalanul lődörög ide-oda és szinte várja, hogy a váratlan szerencse vezesse útjába a kívánt pavillonokat, nemcsak rengeteg időt pocsékol el, hanem valószínűleg a felét sem fogja látni annak, amit akart, viszont megnéz egy sor felesleges dolgot, ami vélet­lenül, váratlanul felkeltette pillanatnyi figyelmét. A kiállítás látogatása csak akkor hatékony, ha arra példabeli látogatónk előre felkészül. Pontosan tudja, mit akar megnézni, és tájékozódik arról, hogy mindaz a kiállítás melyik részén található.

Ugyanígy vannak olvasók, akik ha valamit keresnek, céltalanul kapkodva lapozgatnak előre-hátra, itt-ott belekapnak valamibe, egész szakaszokat olvasnak végig, mert megakadt azokon a pillantásuk, végül kénytelenek elölről kezdeni az egészet, közben pedig értékes percek vagy akár félórák telnek el — semmivel.

161

Itt is csak az segít, ha tudjuk mit is keresünk, és csak arra koncentrálunk, nem hagyjuk semmi más érdekes részlettől eltéríttetni figyelmünket. Hosszabb ol­vasmánynál pedig ismerni kell annak szerkezetét, felépítését, hogy tudjuk, me­lyik részében található a keresett információ. És ez megint csak megszokás kér­dése, aminek beidegzése gyakorlással elérhető. Gondoljunk pl. csak a korrekto­rokra: az átlag olvasó a megszokott szóképeket felismeri akkor is, ha abban betű­hiba van, éppen ezért a hibát rendszerint nem is veszi észre, míg az a korrektor­nak azonnal szemébe ötlik, mert arra koncentrál, azt gyakorolta be.

I d ő : ......................... Szavak száma: 1100

Sebesség: ........ ................ Felfogás mértéke: . .

1. Az újságnak a következőkben felsorolt részei közül az egyik nem szerepelt az olvasmányban; melyik volt az?

vezércikkek hasznos tanácsokkül- és belpolitikai hírek szenzációktárcák, humoreszkek műsorismertetések, apró-

hirdetések

2. Milyen módszert ajánl az olvasmány a bevésés, megőrzés céljá­ból történő olvasásra?

3. Emlékszik-e még hol, mikor történt említés a kommunikáció akadályairól és fel tudná-e azokat sorolni?

4. Mi a különbség a válogatás két módszere között (tárgyában, cél­jában, módszerében, elnevezésében)?

5. A skimmingnek mi a módszere, azt hogyan végezzük?

6. A skippingnek mi a módszere, azt hogyan végezzük?

7. Milyen példákat hoz fel az olvasmány és melyiket minek a bizo­nyítására ?

8. Ha a két válogatási módszert fényképfelvételekhez hasonlítaná, mi jellemezné ezeket? Mit és hogyan ábrázolnának?

162

9. Készítse el az olvasmány vázlatát (de most már anélkül, hogy még egyszer visszalapozna; a feladatot az előző kérdések, illetve az azokra adandó válaszok már némileg megkönnyítik).

Most pedig ismét az olvasási gyakorlatoknál szokásos módon járjon el; a feloldásnál megadott jelölések alapján tegye jeleit a kockába is.

1 2 3

lényeg megragadása A

figyelmes olvasás B

emlékezés részletekre, adatokra C

i p p i p j a í g 7 . V

'■ y ü k f l ;% !•» ,:?-‘4i'-.'fe5 ^'.«>í í.'T', -;.

Skipping

Tegnap ismét hallott a gyorsolvasás néhány új módszeréről, szoká­sáról, az egyikkel, a skippinggel pedig részletesebben is megismerkedett. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha egy-egy dokumentumból (könyv­ből, folyóiratcikkből) a k a ru n k ............ .. ............................... ......................

Az olvasmány a telefonszám kikeresését hozta fel legegyszerűbb példaként, de a módszerre elég gyakran van egyébként is szükségünk. Próbáljon meg erre néhány példát mondani.

Hogy ezekben az esetekben gyorsabban és könnyebben tudjon dol­gozni, ki kell fejlesztenie a skipping készségét is. Ennek érdekében az első lépéseket már korábban megtette, amikor a koncentrációs gyakor­latokat végezte — a kettő ugyanis szorosan összefügg egymással. További lépésként azonban eddigi gyakorlatainkat újabbakkal is kiegészítjük. Van kedve egy ilyet máris kipróbálni?

164

Olvasási gyakorlat (skipping)Ismét rendhagyó olvasási gyakorlat következik: a közleményt

ugyanis egyáltalában nem kell elolvasnia. Feladata, hogy a feltett kér­désekre a válaszokat — soha nem egyszerre, hanem csak egymás után — igyekezzék minél gyorsabban — másodpercek alatt — kiragadni. A megtalált adatokat esetleg ceruzával megjelölheti, de ez sem szüksé­ges, ha egy keresett adatot felfedezett, máris térjen á t a következő kérdésre.

Most pedig kérem, kezdje — figyelje az órát!

# Mi a kadmiumolvasztókban a halálos légszennyeződés mértéke ?# A növények hányszor annyi ólmot tudnak megkötni, mint kadmiu-

mot ?# Hány milliomod rész kadmiumot köt lq a bab ?# Hogyan kerül a kadmium az élőlények szervezetébe?

Kadmium a környezetünkben

Míg a környezet ólomszennyezettségét állandó megfigyelés alatt tartják, sokkal kevesebb figyelmet szentelnek a kadmiumnak. A kadmium élőlényekre gyakorolt hatását alig tanulmányozták, mégis újabban egyre nagyobb veszélyt tulajdonítanak neki. A Japánban észlelt itai-itai betegség vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatok csont- és vesekárosodását a vízben felgyülemlett kadmium, ólom, cink és más nehézfémek okozzák.

Széles körű vizsgálatok szerint nagyobb kadmium-légszennyeződéskor a magas vérnyomás miatt bekövetkező halálesetek száma megnövekszik, a vízben és a táplálékokban felhalmozódó kadmium pedig meggyorsítja az öregedési folyamatokat. A kadmium viszonylag kevéssé mérgező, csak elég nagy adag okoz halált. A megfigyelések szerint a kadmium felhalmozódik egyes algákban, ezek a halak táplálékai, így végül a táplálékon keresztül az élőlények szervezetébe jut.

A szervezetbe kerülő kadmiöm egy fehérjéhez kötődik. Mihelyt megnő a kadmium mennyisége, fokozódik a sejtek által készített fehérjetermelés. Való­színűleg ezzel a védőmechanizmussal köti le a kadmiuifaot a szervezet. A fel- tételezések szerint a kadmiumolvasztókban a halálos légszennyezés mértéke 50 mg/m3/óra. Brit adatok szerint a küszöbhatár 0,1 mg/m3. A kadmium ilyen mennyiségekben ritkán fordul elő, sokkal veszélyesebbnek látszik a folytonos szennyezettség és a korral való felhalmozódás a szervezetben.

Svéd adatok szerint naponta 75— 100 [ig kadmium kerül a szervezetbe a

165

egy-egy konkrét adatot, információt kiragadni

Adattárból, lexikonból, kézikönyvből keresünk ki egy meghatározott adatot; könyv­ben, folyóiratban akarunk visszatérni egy már korábban olvasott szakaszra; több­nyelvű vagy értelmező szótárban nézünk utána egy kifejezés jelentésének; vaskos monográfiából kell egyetlen kérdésünkre a néhány soros választ megkeresni stb. ..

táplálékkal. Kanadában pl. kimutatták, hogy a saláta 87 milliomod rész kadmiu- mot képes abszorbeálni, más növények azonban sokkal kevesebbet kötnek meg : paradicsom 4,5, káposzta 3,7, bab 1,4 és répa 2,5. A megengedett kadmiumszeny- nyezés szintje a táplálékokban 0,5 milliomod, az ivóvízben 0,1 milliárdod rész. A növények 10— 100-szor annyi ólmot tudnak megkötni, mint kadmiumot. Egyes vélemények szerint Észak-Amerikában nem lehet olyan zöldség- vagy főzelékfélét vásárolni, amely ne tartalmazna kadmiumot. A kadmium kibővítette az eddig ismert mérgező nyomelemek számát.

Nos, könnyen és gyorsan rábukkant a keresett adatra? Ha szüksé­gét érzi, fussa á t újra a szöveget és ellenőrizze, hogy valóban a helyes válaszokat találta-e meg; a nyilvánvaló válaszok ugyanis a feloldásban külön nem szerepelnek.

Idő:

CjNNeP&rüfC,

p B ie r

Szókeresés

Az előzőekhez hasonló gyakorlat következik, azzal a különbséggel, hogy most azt kell megállapítania, melyek azok a szavak, amelyek több­ször is ismétlődnek (hogy hányszor, azt nem kell megszámolnia). Ne feledje, hogy a szövegben jelzéseket nem tehet!

kapa — tűz — hely — autó — vonat — jácint japán — kakas — öröm — fű — telek — rét csizma — köntös — kézállás — gyűrű — gyepu zsebkendő — pénz — pipere — ibolya — gomb utca — jácint — sínpár — állomás — kürtszó harsona — gyepű — szivar — pocsolya — üstdob rét — kendő — láb — gyep — repülőtér — ú t jácint — juhászkutya — galamb — csirke — rét öröm — szorgalom — jeles — könyvtár — domb egyetem — puli — szinusz — csat — lány — hó gyepű — oszlop — kocsonya — beton — fa — hű kéményseprő — bicikli — motorsport — rét — tű kabát — gondnok — folyosó — kék — égszínkék barna — árok — fülemüle — jácint — fűzfavessző görbe — piros — lobogó — polc — uszoda — ti korcsolya — öt ven — öröm — jegenyefenyő — sál

Id ő : ............................................

167

Fogalomválogatás

Ismert gyakorlat következik annyi módosítással, hogy több foga­lomból kell kiválasztania az egyetlen megfelelőt. Öt fogalom tehát meg­határozás nélkül marad!

1. A kialakult társadalmi formák, az elfogadott nézetek semmibe­vevése, minden emberi cselekedetben önző egyéni érdek meg­nyilvánulását kereső, hit és eszmények nélküli és keserűen bántó kiábrándultsággal gúnyolódó magatartás a .........................

2. A .................csak a maga hasznával törődő, önző, nyereségre vágyó,nyerészkedő.

3. Magatartásában, cselekedeteiben aggályokat nem ismerő, azoktól nem korlátozott, illetve feladatát, munkáját kellő gondosság nél­kül, hanyagul, felületesen v ég ző ............................. személy.

4. A kegyetlenségig, embertelenségig erőszakos és kíméletlenül, oly­kor állatiasan durva, a z a z ...........................

5. A ......................... személyt vagy ügyet fizetségért, meggyőző­dés és önérzet nélkül, egyéniségét feladva, szolgai módon kiszolgáló személy.

6. Hatalmaskodásra, parancsolgatásra a hatalom adta lehetőségek önkényeskedő s nagyzoló kiélésére, élvezésére irányuló beteges hajlam a ............................... . azaz nagyzási hóbort.

7. A ............ .. a hatalomban fölérendelt személy vagy csoportiránt túlzott buzgalommal minden őszinteség nélkül megalázkodik, önzésből, szolgalelkűségből hízeleg, azért, hogy előnyökhöz jusson, helyzetét biztosítsa, érvényesülését segítse.

8. Aki mások helyzetét, álláspontját, meggyőződését tiszteletben tartja , a z a z ...........................

9. Meggyőződését, nézeteit elvtelenül változtató, mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodó, állhatatlan ember a ................................

168

10. Enyhén csípős gúny, rosszmájúság, rossznyelvűség a .................

11. Ellentétes álláspontok között, színt nem vallva, óvatosan igyek­szik középutat találni; ................................. . kétkulacsoskodik, tak ­tikázik

12. Előnyös anyagi és társadalmi helyzete tudatában mást lenéző, megvető, bántóan öntelt, felfuvalkodottan kevély, visszatetszően gőgös magatartás a .........................

13. Bábszínházban zsinórral mozgatható bábu a ......................... ; degyengeségből vagy valamely külső előny reményében magát vala­mely külső irányításnak alávető személy, csoport is

l l . Jóindulat, megértés, emberi érzés nélkül való; szívtelen, gonosz, kegyetlen ,.......................

15. Mások személyét, meggyőződését tiszteletben tartó, a tisztesség, sportszerűség szabályaihoz ragaszkodó, az erőszakos fellépéstől, tisztességtelen eszközöktől tartózkodó. Mások, különösen nők irán t előzékeny, udvarias, a gyengébbekhez kím életes,................................

A — lelketlen . L — talpnyaléB — kufár M — lojálisC — lakáj N — lelkiismeretlenD — lavíroz 0 — kujonE — milícia P — cezaromániaF — brutális R — kaméleon0 — marionett 8 — lovagiasH — cinizmus T — intrikusJ — joviális V — malíciaK — rosszakaró Z — dölyf

I d ő : .......... * Helyesen kiválasztott fogalmak sz á m a :.. .

169

a 1 D 2 5 C d 1 a 6 s 6 f 4 kas F 6 1 F 67 5 G 3 d b3 mDv 3 2s D 3 5 f j s w G 2 iA 3 db 9 5 r t 5 3 5 VB 3 85 S2 C m 6 h f B m 6 H 6 6 zá é 3 5k fi 5 18 t 34 f j66 tH V f 5 GY 2 Y n 43 ui áÉ 3 0 2 i Gh q Á 5z 3 Rm 1 54 A s 4 3 iJ G é 4 2 kmv 5 s Q 5 6 Sa w 5 6 nB 32 F gj 8 9 4 jk m h j V 3 2f G 87 c XI f8 K z 32 S 0g b 13 S T 3 3 Ik F 3 t i BQu b 6 V Y n 5 5 H a e 66 US ÉL x 7 U 4 3 db Tz 4k MP 5 i8 s 77 H j e Ü 5 3 g jj 33 G V F t 7 3u i K3f 93k P c W j 3 T X H 32 K 1a s3 d 5 U8 d 3 B S 5 r4 LHu 02 s Z 2s u H h z 2s 05 6 Hj a SE h g 4 4J Df 8F rZ 2 9 Db 34 5 K3 j 5 mN b 5v ó á d5 3 s N h6 b X

GT 4 Ew 5V 6 d 5 C8 j h 95 H 50 r G t7 F 4 M éá 4 W1T fd X 7 Zh 5 s L 5 6 m VC f 7g 9 c 4 H j Y x y M 68 g7 H á D 342 f E f3 X 74 5 fG V S 5H j f K 45 jHR t6 g 5 F 56 H o ő áé 8 H

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

170

2 2 a a w W

3 3 X X E E5 5 r r Z Z

2 2 c o T T

4 1 d d U U

6 6 m m V Y

8 3 i i s S

4 4 n h G- G

6 6 j j á Á

7 7 z z i I

9 9 q q L É

4 4 o o M M

5 5 u V V Y

9 9 b d R R

3 3 s s C 0

2 2 X X H H

4 7 e e C G

5 5 r r K K

1 1 t t P P

2 2 á á F E4 4 ö ö N N3 5 a á Ő Ö6 9 i i J J

7 7 s e s s

8 8 w w B B

Felfedezett hibák száma:

Skimming

Ha a rendszeres tanulás során ju to tt el idáig, akkor már tudja, mi a skimming lényege és célja, ha viszont csak az előszó útm utatására la­pozott ide, akkor valószínűleg még soha nem hallotta ezt a kifejezést. Az azonban csaknem bizonyos, hogy akár ismeri a fogalmat, akár nem, magát a módszert a gyakorlatban sokszor alkalmazza. Ezt teszi ugyanis, amikor kézbe vesz egy olvasmányt és mielőtt belefogna, előbb ismerke­dik vele, nézegeti, ízlelgeti — talán azért, hogy eldöntse, megkapja-e majd belőle azt az ismeretanyagot, információt vagy akár szépséget, esztétikai élvezetet, amit vár, vagy talán csak azért, hogy megállapítsa, mit és hogyan érdemes abból elolvasnia. Nos csupán ennyi az egész, a sokat sejtető cím mindössze ennyit takar.

De vajon mindig olyan tudatosan és figyelmesen végzi ezt az is­merkedést az olvasmánnyal, mint amennyire az az adott célnak meg­felel? Ha az előszóról lapozott ide, akkor máris tehetünk egy próbát: nézzük, mennyire ju to tt a kezébe levő könyvvel, mit nézett át, mivel ismerkedett, mielőtt az előszó olvasásába fogott.

(Ha a rendszeres tanulás közben ért el idáig, akkor azért ismétlésül fussa á t a következő sorokat. A kérdésekre válaszolnia persze nem kell, hanem térjen á t a mai gyakorlatokra.)

Vegyük sorra a skimming módszerének egyes részleteit és közben— anélkül, hogy most bárminek utánanézne — válaszoljon az egyes kérdésekre.

A skimming mindig a cím figyelmes elolvasásával kezdődik, igyekeznie kell megtudni belőle minél többet a mű tárgyáról.

Mi ennek a könyvnek a pontos címe, illetve alcíme? ...................

Többnyire a kiadó neve is mond számunkra valamit. Magyar- országon — akár csak a többi szocialista államban — a kiadó elnevezése már nagyjából jelzi a tárgykört és a szintet. Némelyik ismert, jó hírére sokat adó nyugati kiadó megjelölése mintegy fémjelzi a művet, ugyan­akkor akad persze olyan is, melyről előre tudjuk, kiadványai csak kellő kritikával vehetők kézbe.

Ez a könyv melyik kiadónál jelent m e g ? ............................................Sok esetben — elsősorban műszaki könyveknél, tudományos mű­

veknél — lényeges adat a megjelenés éve is. Esetleg elég egy pillantás az évszámra, hogy megállapítsa, a mű még nem tartalm azhatja azokat a legújabb eredményeket, felfedezéseket, melyekről éppen tájékozódni akar, a könyvel tehát kár tovább foglalkoznia.

Bár jelen esetben ez nem olyan lényeges, de meg tudná-e mondani,ez a könyv mikor jelent meg? ............................................................

A kiadás adatai közül fontos még annak megállapítása, hányadik kiadás van a kezünkben. A többszöri kiadás — ha nem is jelzi feltétle­nül a mű értékét — mindenesetre arról tanúskodik, hogy keresett, nép­szerű könyvről van szó. Régebbi könyvek esetében, amennyire ez lehet­séges, célszerű annak megállapítása, nem jelent-e meg ugyanennek a mű­nek újabb, esetleg javított, bővített kiadása, mely több, jobb informá­ciót szolgáltathatna számunkra.

Megnézte, ennek a könyvnek első vagy későbbi kiadását tartja-ea kezében? ......................................... ................ .............................................

Nem szabad elfeledkezni persze annak megállapításáról sem, ön­álló műről van-e szó, vagy egy munka valamelyik részéről, első vagy további kötetéről. Hogy ennek elmulasztása milyen kellemetlen meg­lepetésekkel szolgálhat, az nyilvánvaló.

Ez a könyv önálló mű, illetve folytatása, vagy előzménye valami­nek? .....................................................

Következik a könyvvel való ismerkedés legfontosabb útm utatója, a tartalomjegyzék. A gondosan összeállított tartalomjegyzékből megismer­hetjük a mű szerkezetét, felépítését, gondolatmenetét, kibontakozik az egész mű mondanivalója, a feltárás mélysége, a határterületek, az egyes részletek aránya.

Megnézte már ennek a könyvnek a tartalomjegyzéket? Ha igen, mit állapított meg belőle?

173

Milyen a könyv szerkezete (hogyan, mi szerint, illetve hány részretagolódik)? ........................... ........................................................................

Mi képezi a könyv legnagyobb ré sz é t? ..............................................Nagyjából milyen a szöveges ismeretanyag és a gyakorlatok ará­

nya? ............ ......................... ............................................................................Megjegyzett netán néhányat a tartalomjegyzékben felsorolt gya­

korlatfajták közül? .........................................................................................

Ujabb lépcsőfok a könyv megismeréséhez az előszó, melyben a szer­ző mintegy bemutatkozásként megismertet céljával, elmondja, kinek szól a könyv, szükség esetén ecseteli az írás közben felmerült nehézsége­ket, vagy magyarázatot ad esetleges hiányosságokra. Nos, ha a könyv­vel való ismerkedés során ju to tt el idáig, akkor Ön nyilván általában nem követi el az olvasónak azt a gyakori hibáját, hogy egyszerűen á t­lapozza az előszót. Akkor pedig már sokat megtudott a könyvről, pél­dául azt, hogy a könyv c é l ja ..................................... ............ . ....................

Kinek készült a könyv? ...................... . . ........................ ..................Milyen jellegű könyvről van szó ? ............................. ........................ ..Érdemes külön figyelmet szentelni a könyv befejezésének is :

ad-e a szerző valamiféle összegezést — ha igen, annak átfutása ugyan­csak betekintést nyújt a könyv egészébe. Célszerű megállapítani, hogy a könyv gerincét alkotó szövegrészen kívül akár szerves tartozékként akár függelékként mit ad még: indexet, idegen nyelvű összefoglalót, irodalomjegyzéket stb.

Ennek a könyvnek a végén milyen szerves tartozékokkal találkoz­hat még? ..................... ...................... ................................................................

Nem elhanyagolható a megadott irodalom, a felhasznált források felsorolása sem. Ezek egyrészt az állítások, adatok hitelességét igazol­ják, másrészt számot adnak arról, mennyire ismeri a szerző a vonatkozó szakirodalmat, ennek összegyűjtésében mennyire volt alapos, és meny­nyire támaszkodott más szerzők műveire. Ugyanakkor ezek az irodalmi adatok útm utatást is adnak a tárgykörben megjelent egyéb művek esetleges további felhasználásához.

Megnézte már ennek a könyvnek az irodalomjegyzékét? Milyenkövetkeztetésekre ju to tt belőle? ..................... .................... ......................

Következik a könyv átlapozása. Ez a skimmingnek az a szakasza, amikor itt-o tt felcsippentünk egy-egy részletet, helyenként beleolvasva a szövegbe. Ugyanakkor figyelemmel kísérjük mindazokat a tipográfiai sajátosságokat is, melyeket szerző, szerkesztő és nyomdász az olvasó munkájának megkönnyítésére oly nagy gonddal dolgozott ki és melyek­

174

re rendszerint vajmi kevés ügyet vetünk. Hogy milyen részleteket raga­dott ki, azt nehéz ellenőrizni, de a tipográfiai sajátosságok közül volt-evalami, ami különösen szemébe ö t lö t t? ..................................................

Nos, mennyire tudott pontos válaszokat adni a saját, régi módszeré­vel, eddigi szokásai szerint végzett skimming alapján? Ha úgy gondolja, hogy mindenre pontosan megfelelt, akkor máris térjen vissza az elő­szóhoz, de ha nem tudott a kérdésekre helyes és megfelelő válaszokat adni, akkor — most már az előbbi útm utatást követve — lapozza át a könyvet, keresse, illetve állapítsa meg a helyes feleleteket és csak azután térjen vissza az előszó megszakított szakaszához.

Ismét olyan szókincsteszthez érkeztünk, melyben az 1 — 13. szavak­nak csupán egy, a 14—20. kifejezéseknek viszont két, sőt egyetlen eset­ben három értelme is van, eredménye ennek megfelelően egy, két illetve három betűjel lesz.

Szókincsteszt

1. METAFORA A ) körülírás — B) árváltozás, általa- kulás — G) versmérték — D) hasonló­ságra épülő szókép, képes beszéd

2. ORÁLIS A ) tojás alakú — B) óránkénti — G) szóbeli — D) közönséges

3. MENTOR A ) tanácsadó, nevelő — B) ajándé­kozó, fenntartó — G) tapasztalt aggas­tyán — D) emlékeztető

4. HIPOTÉZIS A ) tudományos megállapítás, tapasz­talati tény — B) feltétel — 0 ) fel­tevés — D) kiindulás, kezdő lépés

5. FÉTIS A ) régi egyiptomi istenség — B) va­rázslat, bűbáj — G) babonás tilalom, illetve tilto tt tárgy — D) babonás tisz­teletben, imádatban részesített tárgy

6. VALLON A ) angol űrmérték — B) gömb —C) textília - fajta — D) népcsoport

7. ABSZINT A ) alagsor — B) nemesborfajta — G) növényi méreg — D) pálinka

175

8. BALNEOLÓGIA

9. DODONAI

10. EMFÁZIS

11. INVENCIÓ

12. BÜKÉ

13. ELÉGIKUS

14. KLAUZULA

15. DROMEDÁR

A ) lövedékek pályájával foglalkozó műszaki tudományág — B) tengeri emlősök kutatásával foglalkozó tu ­domány — G ) fürdőtan — D ) vízi­növények kutatásával foglalkozó tudo­mány

A ) homályos, kétértelmű — B) előre­látó, jövőbe mutató — C) dagályos, fellengzős — D) sugalló, sejtető, kü­lönös képzeteket keltő

A) érzelemgazdagság — B) szépítés, enyhítés, körülírás — G ) összhang —D) nyomaték, érzelmi hangsúly

A) leleményesség, találékonyság —B) ösztönös megérzés, a dolgok mé­lyére látás — G ) kezdeményezőkész­ség — D) ösztönzés, buzdítás

A ) nemes borfajtának illata és za- mata — B) virágcsokor — C) alko­holtartalom — D) finom bor tárolá­sára szolgáló hosszúnyakú palack

A ) siránkozó, jajgató, panaszos —B) bánatos, borongós — G ) szerelmes, epekedő — D) fennkölt, magasröptű

A ) záradék, utóirat, befejező rész —B) utólagos feltétel — G ) kolostorok, zárdák szigorúan elzárt része — D) zárlat, bizonyos területen való ta r­tózkodás kényszere

A) hatalmas termetű, már kihalt ős­lény — B) egypúpú teve — G ) tú l­zottan nagy, idomtalan, nehézkes, moz­gású — D) nagytestű, vastag bőrű, gyér szőrzetű állat, orrán szaruból való tülök van

176

AJ kőből faragott női fej — B) mito­lógiai ijesztő külsejű nőalak — G) ko­csonyás testű, kezdetleges szervezetű tengeri állat — D) kísérteties vér­szopó szörny

A ) térköz — B) időköz — C) hangköz— D) közbejött váratlan esemény

A ) élelmiszerek tartósítása fagyasz­tással — B) állatok téli álma — C) ér­zéstelenítés altatással — D) beteges aluszékonyság

A ) régimódi bő, galléros köpeny —B) lelkialkat, magatartás, viselkedés- mód — C) külső megjelenés, jellegze­tes alaki jegyek összessége — D) mo­dorossá vált sajátosság, mesterkéltség, keresettség

A ) távoli ősöktől örökölt és rájuk visszaütő (vonás) — B) titokzatos, rejtélyes — G) az emberiség őskorából származó — D) ósdi, maradi

Hibakeresés

A hibakeresés módja mától némileg módosul. A látószögnövelő gyakorlatokhoz hasonlóan takarja le, majd egy másodperc töredékére villantsa fel az egyes jelcsoportokat. Azt a két jelet, amely nem szerepel mind az alsó, mind a felső sorban, írja le a jelcsoport mellé húzott vonal­ra. Az eredményt a feloldásban nem találja meg, de a feladat elvégzése után gondosan saját maga ellenőrizze, a gyakorlat ugyanis a későbbiek­ben bonyolultabbá válik!

16. MEDÚZA

17. INTERVALLUM

18. HIBERNÁCIÓ

19. HABITUS

20. ATAVISZTIKUS

177

fldröj ghhklm Isaokpfldröj ghhklm lsackp

scuirlscuirl

ttfhlkttfblk

mnuvzsmnnvzs

kolmnj mnuivz ertgfkkolmuj mnuivz i ertgtk

ojiucoöjiüco

kléápykléágy

snmiutsnmiot

fldthp dbnhkl qponuöflbthp ddnhkl qpouuö

sacouvsaouuv

esciltesoilt

wvnmuiwvnmui

thgflk khniot pqevzuthgflk khuiot pqevzu

hgjklm ertdvb bdvthr 1hgjklm ertbvb bdvthr

erbnhj ghjtzu dfrtznerbnbj ghjtzu dtrtzn

fbghjkfdghjk

fbtzrefbtzre

enmbfrenmbfr

Idő: Felfedezett hibák száma:

178

a 2 s 5 1 A s 3 G 8 D f 5 6 kF 3 5 d K 34 f 4 B 3 4f 5 TV 4f :3 D f r 34 V F g5 5 65 fg D V S f5 Gj D 32 5 JH n6H 9 9 ö 8j Gr T 34 G fbd 66 F Ff 3 66 G32 J s5 g 7Z e Ö i7 J 3 4 4 5 f S8 r 5 F 8 G 3 2 :3R 6 fT 5 GR df 32 D v6 f Q 5 6 f6 C02 e G C 3 f4 V H T 3F d bT 11 e n 1 Ti z e Z el 1 nG f8 u b 5 6 h J 7 T 56 mG8 g H J 9 78 jH F VY 45 eá ui o Z 6 Zj 9 W 3 rtg B87 la 0 H 34 V a R 5J u Óe o7r G S 8t iG L 8i tzU 9á n T co 7J 6 6 Uj6 9L 5e 11 T 5 6 G M a 5e6 MD 7z 9 ő M o7 d 6 N 87 é Z4 5 Fv o o2 H3 f H 8i 8 zH 2H 3 J s H2 m o S 6 o7 s3 4 fG f 5 g J V m g hU 8 Mi 7 T 8 M K 7u 8 s ou 7D 824 Fg h K 3 4 e2 0 J 7 IÜC x7 F Y V fU 7 J D f8 H oW 4t s 5 z 8s I g 97 o D3M o8J á Q r7f J iü 3 G RV 8i k E 7 d 3h 4 G 3 4 H tÖ u 8j H 5 g? H i B 6H á 9H á7 1L a 8i8 S 99 t8 n

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

179

94

745837

67

64

6

169494

94712

9

3 5 6 74 3 5 89 6 5 25 7 8 16 7 2 77 9 1 28 6 5 46 7 2 45 8 2 71 0 5 07 5 8 27 5 9 88 5 7 21 7 5 97 8 4 38 6 3 23 8 4 15 6 8 75 6 2 32 0 5 66 7 5 59 0 5 62 6 3 74 7 9 55 1 0 6

Hibátlanul felfogott sorok száma:

86

104

67

64

193

8

0867

657

6058

0

180

Olvasási gyakorlat

Következő olvasási gyakorlatunknál — a 8. napon végzett feladat­hoz hasonlóan — azt kell eldöntenie, hogy a nagybetűkkel jelzett mon­datok közül melyik adja vissza pontosan a számokkal jelzett mondat lényegét. A feladat megoldásánál nem kell időt mérnie.

1. Az elméleti tudományos jövendöléseket gyakorlati kísérletek látszanak igazolni.

A) Az elméleti tudományos jövendöléseket gyakorlati kísérletekkel egészí­tik ki.

B) Gyakorlati kísérletekkel bizonyítják az elméleti tudományos jövendölé­sek helyességét.

C) A gyakorlati kísérletek eredménye szerint az elméleti tudományos jöven­dölések valószínűleg helyesek.

D) A gyakorlati kísérletek szerint az elméleti tudományos jövendölések csak látszólag helyesek.

2. Hozzájárult a visszaeséshez, hogy az eddigi szabályozómódosítások negatívanérintették a sző lő t

A) A visszaesés egyik oka az volt, hogy a szabályozómódosítások a szőlőre nem vonatkoztak.

B) Fokozta a hanyatlást, hogy eddig nem szabályozták a szőlőtermelést.C) A visszaesést még fokozták a szőlőre hátrányos korábbi szabályozómódo­

sítások.D) A visszaesés egyik oka az volt, hogy az eddigi szabályozómódosítások

visszafejlesztették a szőlőtermelést.

3. A költők annak az Európának a legkülönbözőbb tájairól érkeznek, mely előtt tör­ténelme során először rajzolódik ki a békés együttélés és biztonság reális lehető-sége.

A) A költők a békéért harcoló, különböző szocialista országokból érkeznek.B) A költők Európának azokból az országaiból érkeznek, melyekben a tör­

ténelem során először van lehetőség békés együttélésre és biztonságra.C) A költők Európa legkülönbözőbb országaiból érkeznek; ebben az Euró­

pában a történelemben először van valóban remény a békés együttélésre és biztonságra.

D) A költők Európának azokból az országaiból érkeznek, melyek utat mutat­nak a békés együttélés és biztonság reális lehetőségei felé.

181

4. Jelenleg nem mutatkoznak nehézségek ezeknek a főként folyékony állapotban tárolt hulladékoknak a biztonságos elhelyezésénél, de a jövő évtizedekben számolni kell velük.

A) A folyékony hulladékoknak jelenleg még biztonságos elhelyezésénél a jövőben valószínűleg már nehézségek fognak mutatkozni.

B) A hulladékokat jelenleg még főleg folyékony állapotban tárolják, de a jövőben ez valószínűleg nem lesz elég biztonságos.

C) A jövőben számolni kell nagyobb mennyiségű folyékony hulladékok biz­tonságos elhelyezésével, melyeknél azonban a következő évtizedekben nehézségek fognak fellépni.

D) A jövőben számolni kell azzal, hogy a folyékony hulladékokat főleg folyé­kony állapotban lehet majd biztonságosan, de nagyobb nehézségek árán elhelyezni.

5. Megállapítható tény — és ezt kísérleti tapasztalatok is bizonyítják — , hogy a z előadásos ismeretközlési forma rendkívül alacsony hatásfokú, és miután ugyan- akkor ez a legelterjedtebb ismeretközlési mód, a megállapítás sajnálatosan j e l ­lemzi az ismeretközlés helyzetének mai állapotát.

A) Sajnálatosan jellemző megállapítás, hogy az előadás a legelterjedtebb ismeretközlési forma, melynek rendkívül alacsony hatásfokát kísérletekkel igazolták, ami az ismeretközlés egész mai állapotára is vonatkozik.

B) Sajnálatosan jellemzi az ismeretközlés egész mai helyzetét is az a megálla­pítás, mely szerint legelterjedtebb formája, az előadás, rendkívül alacsony hatásfokú.

C) Megállapították és kísérletekkel is igazolták, hogy a legelterjedtebb isme­retközlési mód rendkívül alacsony hatásfokú, ez pedig sajnálatosan jellem ­ző az ismeretközlés egész mai állapotára.

D) Kísérletek is igazolták azt a megállapítást, mely szerint a legelterjedtebb ismeretközlési forma az előadás, de rendkívül alacsony hatásfoka sajnála­tosan jellemzi az ismeretközlés helyzetének egész mai állapotát.

6. A központi béremelési keret elosztásának elveit és módszereit, a differenciálás konkrét rendszerét még döntés előtt különböző tanácskozásokon megvitatták a z érintett munkás-művezetői kollektívákkal, s a felosztásról — a kollektívák helyes és reális javaslatait figyelembe véve — a gazdasági vezetők a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben gondoskodtak.

A) A központi béremelési keret elosztásáról a munkás-művezetői kollektívák, a gazdasági vezetők és a helyi szakszervezeti szervek együttesen döntöttek.

182

B) A központi béremelési keret elosztásának elveit, módszereit és a differen­ciálás konkrét rendszerét különböző tanácskozásokon megvitatták, és arról a reális javaslatok figyelem bevételével a helyi szakszervezeti szervek

és a munkás-művezetői kollektívák döntöttek.C) A gazdasági vezetők figyelembe vették mindazokat a helyes és reális javas­

latokat, melyeket a munkás-művezetői kollektívák a központi béremelési keret elosztásának helyi elveivel és módszereivel, a differenciálás konkrét rendszerével kapcsolatban még a döntés előtt megvitattak.

D) A központi béremelési keret elosztásáról a gazdasági vezetők a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben intézkedtek, tekintetbe véve a munkás-művezetői kollektíváknak előzetes tanácskozásokon kialakult

javaslatait is.

A gyorsolvasásra vonatkozó ismereteket az eddigiekben már rö­viden összefoglaltuk, az új fogalmakat sorra tisztáztuk. Most már csak a gyakorlás van hátra, további új ismeretanyaggal tehát már nem talál­kozik könyvünkben. Ezeket a magyarázatokat eddig is igyekeztünk a legszükségesebbre korlátozni, hiszen célunk az volt, hogy a gyorsolvasás készségét gyakorolja be és semmiképpen sem az, hogy minél több elmé­letet, ismeretanyagot tanuljon meg. Az eddigi magyarázatok azonban mind nélkülözhetetlenek voltak nemcsak azért, hogy a gyakorlatokat a megfelelő módon végezze, hanem azért is, hogy tudja, miért kell azo­kat végeznie, mire kell gyakorlás közben ügyelnie. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy ezeket a magyarázatokat figyelmesen kellett olvasnia és ha nem is kell „kívülről” megtanulni, de elfelejteni sem szabad azokat

Lássuk hát, mire emlékszik belőlük — egy kis ismétlés sohasem árt!Kérem, írja össze, a gyorsolvasás mely részfeladataival kapcsolat­

ban adott magyarázatot a könyv. Elég ha csak a címeket, kulcsszavakat sorolja fel úgy, ahogy az a tartalomjegyzékben található. No persze nem annak segítségével, hanem kizárólag emlékezetére támaszkodva. A tartalomjegyzéket csak a végén, ellenőrzésre használja fel.

184

JelkeresésIsmét a 3. napon található táblázathoz lapozzon vissza. Kérem,

most azt számolja meg, a betűk sorában hányszor szerepel az okle betűcsoport.

Idő: ...............................

Szóképzés

1. haszon helyzet

2. légi munkás

3. cigány színvonal

4. állam uralom

5. jó toll

6. búza harmat

7. kvarc láz

8. erő kocka

9. szalma ész

10. babér tá r

11. kocsi elágazás12. császár morzsa13. koca kutya14. fa tanú

15. Laci nyelv

NEM FELED K EZ ET T MEG A RITMIKUS SZEM M O ZGÁS G Y A K O R LÁ SÁ R Ó L?

Regr

essz

iót

gátló

gy

akor

lat

i- h cq co 1 0 co 00 05 o r-H (M CO

186

Idő

:....

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

H

elye

s dö

ntés

ek

szám

a:

234 4 2 2 3

9497377

9 8 8 4

8 434 8 8 8

8 4 1 84210 8 4 8875556 2

358353 5 7 74 7 7 7 4 3 3 7 23 24456 53445 4

807278 845 73457 9 9 53 0 087 94 487485

7 2 3 7

9 1 4 5 6 9 3 8

26122911

9 0 9 4

245 9 2 1

8 8 9 2 3 13 14 3 0 0

645 5 3 1 7

756 7 5 7 5

6 6 8 48274433

57447 48 4 37 38 334

9 0 0 8 4 8

378434 74 95

1 1

434 44 8 95 35364

8878 9 9 4 8 8 3 9 378 9

3 2 8 9 7 2 0 2 54 7

0 9 9 2

4 9 0 8

2223330959 17 6

613723

2 3 4 5 6 40 8 7 5 1 44 8 5 7 3 21 8 4 8 2 33 7 4 8 9 14 8 7 5 1 01 8 4 7 3 28 7 3 9 2 28 3 2 9 4 78 7 6 3 9 28 7 3 7 4 28 7 2 3 4 83 7 4 8 9 98 3 7 4 9 43 8 4 9 1 72 2 8 3 2 47 8 3 9 3 21 1 7 2 9 23 8 8 4 5 93 5 7 8 3 95 8 3 4 5 22 7 2 3 6 48 8 3 4 5 64 8 3 4 5 07 8 7 5 6 94 9 3 8 4 32 8 3 7 4 72 5 6 3 4 67 5 4 8 9 17 8 2 4 9 2

Hi b át l a n ul fel fogott sorok s z áma:

187

Olvasási gyakorlatKövetkező olvasási gyakorlatunknál — a feladat újraszerüségére

való tekintettel — kivételesen nem kell időt mérnie, ráér a tartalom- jegyzéket nyugodtan tanulmányozni. Ha úgy gondolja, hogy annak alapján elég sokat megtudott már magáról a könyvről, térjen á t a kér­désekre, de a válaszokat már a szövegre való újabb visszatérés nélkül adja meg.

„Ford ítástech n i ka* ’*

TARTA LO MOldal

BEVEZETÉS 15

1. FO RD ÍTÁ SELM ÉLET DIÓHÉJBAN 19

1.1 Fordítási viszonylatok ................................................................ ..........................191.2 Kétnyelvűség ..........................................................................................................211.3 Interferencia és kontrasztivitás ...................................... .............................. ....23

1.4 Az áthallás .................................................................................................................261.5 A tükrözés .......................................................................................................... ....301.6 A fordítási egységek...............................................................................................331.7 Egyenértékűség és egyezőség ....................................................................... ....351.8 Valóságszemlélet, valóságháttér, szövegháttér ........................................ ... 371.9 A fordítási művelet fő munkaszakaszai ..................................................... ....401.10 Mikor jó egy fordítás? ........... ..................................... ..................................... ... 42

2. A FORDÍTÁS K U LC SK ÉR D ÉSE : A JELEN TÉS 45

2.1 Jelentéselméleti tájékozódás ......................................................................... ....452.2 Fogalom, jelentés, nyelvi kiegészülés ..............................................................482.3 Főjelentés, mellékjelentés, konkrét jelentés ............................................ ....542.4 A szómező és a jelentésmező ....................................................................... ....572.5 Polivalencia és poliszémia ............................................ .......................................602.6 A transzponálás.................................................................................. ................. ....652.7 Modulálás és adaptálás .................................................................................... ....682.8 A kompenzálás ........................................................................................................722.9 Nyelvtani explicitálás és implicitálás ..............................................................752.10 Tartalmi explicitálás és implicitálás ............................................................ ....80

* Dr. Tarnóczi Lóránt: Fordítástechnika. Bp., 1972. OMKDK 228 p. (A tudomá­nyos tájékoztatás elmélete és gyakorlata 20. sz.) e. mű tartalomjegyzéke.

188

3. K Ü LÖ N LEG ES N YELVI N EH ÉZ SÉG EK 82

3.1 A tájnyelvekről .................................................................................................. 823.2 Analitikus és szintetikus n y e lv e k ................................................................... 863.3 A gyakoribb értelmezési hibák ................................................................ . . 903.4 Absztrakt és konkrét, gyűjtő- és egyedi szavak ...................................... 963.5 Igét, illetve főnevet kedvelő nyelvek ............................. ......................... . 1003.6 A kifejezésmód .................................................................................................... 1033.7 Homonimák és sz inon im ák................................................... ....................... . 1093.8 Metonímia és metafora .................................................................................... 1133.9 Idegen szó, kölcsönszó, saját nyelvi szó ..................................... . . . . . . . 1163.10 Egyéb helyesírási, szó- és mondattani problém ák............................. 123

4. K Ü LÖ N LEG ES SZAKM AI N EH ÉZ S ÉG EK 130

4.1 A szaknyelvekről ............................. .................................................. ............. 1304.2 A szakfordítók felelősségéről ......................................................................... 133

4.3 Nyelvi szabványosítás ......................................................................................... 1354.4 Köznyelvi szavak szaknyelvi használatban ........................................ .. 1404.5 A rövidítésekről ........................................ ............................ ............... .. 1424.6 A tulajdonnevek, tudományos címek és rangok fo rd ítá sa ................ 1474.7 A pénz- és mértékrendszerek fordítása ..................................................... 1544.8 Jogi szövegek fordítása....................................................................................... 1584.9 Gazdasági szövegek fordítása ........................................ ................................ 1614.10 Műszaki szövegek ford ítása.............................................................................. 165

5. FORDÍTÁSI G Y A K O R L A T O K 167

5.1 Fordíthatóság és fordíthatatlanság................................................................. 1675.2 Magyar nyelvhelyesség és stílus ..................................................................... 1695.3 A kiindulónyelvi szöveg lebontása................................................................ 1735.4 Az átváltás ............................................................................................................ 1765.5 A cél nyelvi szöveg felépítése .......................................... .............................. 1825.6 Fordítás németből m agyarra........................................................................... 1855.7 Fordítás franciából magyarra .................. ....................................................... 1885.8 Fordítás angolból m agyarra.............................................................................. 1925.9 Annotációk, kivonatok, tömörítések .......................................................... 1945.10 Zárószó ............................................................................................................ .... 196

189

JEG Y Z E T EK ............................................... ...................................................................... 199AJÁN LO TT S Z A K IR O D A L O M ...................................................................................206ID EGEN N YELVŰ Ö SSZ EFO G LA LÓ K ................................................................ 208

A Z O R O SZ N YELVŰ M ŰSZAKI-GAZDASÁGI SZ Ö V EG EK FO RDÍTÁSA 217

1. Bemelegítő gyakorlatok .................................................................................. 2172. Fordítási nehézségek az orosz nyelvű műszaki szövegekben ..............2193. A referátumok fordítása .................................................................................. 2244. A szabványok fordítása .................................................................................. 2255. Átírási szabályzat ............................................................................................... 228

1. Milyen jellegű szöveg fordítási problémáiról van szó?2. Az egyes fejezetek milyen arányban oszlanak meg? Van-e köztük

olyan, melynek terjedelme lényegesen nagyobb a többinél?3. A könyv az egyes részletkérdéseket behatóan, teljes mélységükben

elemzi-e vagy inkább csak rávilágít azokra? Válaszát mivel indo­kolja ?

4. Inkább elméleti vagy gyakorlati jellegű könyvről van-e szó?5. A fordításokkal kapcsolatos nehézségeket milyen csoportokra

osztva tárgyalj a ?6. A fejezetekre osztott főrészen kívül mit tartalmaz még a könyv?7. Elsősorban a magyarra vagy az idegenre történő fordítás problémáit

tárgyalja-e ?8. Milyen nyelvekkel foglalkozik és kb. milyen arányban?

Tegnap megpróbált visszaemlékezni arra, mi mindenről is esett szó az eddigiek folyamán. Most pedig sorban próbálja meg felidézni az egyes kérdésekkel kapcsolatban mondottak részleteit is. Nézzük ma el­sőnek a szemműködést. Válaszoljon — ismét kizárólag emlékezetből, anélkül, hogy visszalapozna — a következő kérdésekre:Mit nevezünk fixációnak? ............ ..............................................................Mihez akarjuk szemünket és agyunkat egyszerre hozzászoktatni? . . . .

Miért van erre szükség ?

Hogyan hat a gyorsabb, egyenletesebb szemműködés a szellemi tevé­kenységre ? ........................................................................................... ............

Hány féle gyakorlatot is végzünk a helyes szemműködés kialakítására?

Ezek közül melyik a mechanikus művelet ? ..............................................Mitől függ egy-egy fixációs egység nagysága? ......................... ................

Nos, mennyire emlékezett még mindig? Kérem, most lapozzon vissza a2. napra. Ha úgy érzi, könnyen, gyorsan és pontosan sikerült válaszolnia, akkor csak futólag ellenőrizze válaszait (kitűnő alkalom a skipping gya­korlására: csak a megfelelő sorokat ragadja ki). Ha azonban úgy találja,

191

hogy csak nehezen tudta felidézni a válaszokat, kérem, olvassa újra gondosan végig a szemműködésre vonatkozó teljes szöveget.

Most pedig térjen át a mai gyakorlatokra.

Szókincsteszt

Ismét szókincsteszt következik. A megadott szavak közül 15-nek csak egyetlen értelme van, míg 5-nek két megfelelőjét kell megtalálni.

1. SZTALAKTIT

2. TENNO

A ) féldrágakő — B) jégcsaphoz ha­sonló, lefelé függő cseppkő — G) jég­képződés a felhőben — D) a szilárd földkéreg mélyebb rétege

A ) hármas találat — B) keleti fő­pap — G) napisten — D) a japán császár címe

3. VAPITI

4. TIRÁDA

A ) szarvasféle — B) óriáskígyó — G) indián sátor — D) néger kunyhó

A ) siralomének — B) gúnyirat —C) hosszú (rendszerint cikornyás) be­széd — D) vádbeszéd, szidalom

5. KATAKOMBA

6. UKULELE

7. LABIÁLIS

A ) őskeresztények földalatti temet- kezőhelye — B) középkori templom — G) földalatti üreg, helyiség — D) egyiptomi sziklasír

A ) indián csatakiáltás — B) gitár­féle, pengetős hangszer — G) afrikai madárfaj — D) néger harcosok fa- fúvós hangszere

A ) ajakhang — JSJ bizonytalan, nem szilárdan megtámasztott — G) meg­bízhatatlan, ingadozó, akaratgyenge— D) valamely nyelv magánhangzói

8. KATAFALK

9. HELÓTA

10. FOSSZÍLIA

11. PIKARESZK

12. CEZÚRA

13. ELEKTOR

A ) oszlopszerű állvány korongszerű tállal a világító vagy füstölő eszköz elhelyezésére — B) síremlék — G ) ma­gas, díszes ravatal — D) főleg katonai díszszemlék alkalmából emelt díszemel­vény

A ) leigázott őslakókból lett rabszolga —' B) szolgalelkű, gyáva — G ) keleti uralkodó — D) napisten

A ) délszaki növény — B) a földtör­téneti múltban keletkezett kövület— G ) kihalt állatfajok maradványai, csontjai, — D) töredék

A ) burkoltan erotikus, sikamlós írás­mű — B) napilapok rendszerint kaland­történeteket közlő, bőven illusztrált, illetve néhány rajzból álló folytatásos sorozata — G ) stilizált levelekből, növényi indákból álló díszítőelem —D) a kalandregényeknek a 16. szá­zadban keletkezett, rendszerint rea­lisztikus, gunyoros, keserű életszem­léletű, kezdeti formája

A ) írásművek, filmek stb. ellenőrzése— B) megszakítás, szünet — G ) versláb szóvéggel való kettévágása — D) írás- jel

A ) választáson megbízói nevében vá­lasztó személy — B) választásokon szavazatszedőként vagy a szavazat számlálásával kapcsolatos más tiszt­ségben közreműködő személy — G ) elektronok áramlását előidéző készü­lék — D) mérőeszköz

193

14. FAKSZIMILE A ) valamely kép, írás hasonmása —B) utánzat — G) régi írott emlék —D) fénymásolat

15. HEKATOMBA A ) ókeresztény földalatti templomB) ókori áldozati ünnepség — G) el­esettek holttestéből álló halom — D) régi görög síremlék

16. SZEXTÁNS A ) szögfüggvény — B) hat zenészből, énekesből álló együttes — G) hely- meghatározó mérőeszköz — D) vala­mely párt vagy nézet elvakult, egy­oldalú, türelmetlen híve

17. HÜGENOTTA A ) istentagadó — B) francia főúri rang — G) francia református — D) félvér

18. SZARKOFÁG A ) díszesen faragott kőko porsó — B) emelvény — C) nagyméretű, többkarú gyertyatartó — D) síremlék

19. ALBÍNÓ A ) különösen fehérbőrű, szőkehajú észak-ázsiai népcsoport — B) festék­hiány m iatt fehéres bőrű (szőrzetű, tollú), vöröses szemű ember vagy állat — G) vérszegény, fehérvérűség­ben szenvedő — D) észak-sarkvidéki, fehérszőrű, nagytestű emlős

20. FANFÁR A ) rövid, harsány zenei részlet, ünne­pélyes jellegű kürtjel, harsonaszó —B) rézfúvós hangszer, illetve zenekar— G) fafúvós hangszer — D) ütőhang­szer

194

Hibakeresés

nmJK83 veo3UO tfRT6inmJK88 vcc3U0 tfRTöi

zwrTFg JH5gil bdf6gJzwrTFg JHögil ddf6gJ

4hjgKL écsd2H osc83D4hjgKL éosd2H oso83D

lku08k ! 93gZHk plköTilkn08k | 93gZNk plköTi

ploiR5 sdFg7J Lo8UngplciRő sdFg7J Lo8Ung

HmiK8u reT7Hg Lni92kHmjK8v reT7Hg Lni92k

Hgfk98 wvG7Ft uNMi8rHgtk98 wvG7Ft uHMi8r

WVciöT djHo9U nmiV2SWVciöT djHc9U nmlV2S

ak67Vg K18MV4 6Lm4h7ak67Yg K18MU4 6Lm4n7

bd4kI0 POöklv ndfTR7bd4kI0 P06klu ndtTR7

Idő: Felfedezett hibák száma:

576843 5 7 4 3 2 8 7 4 3 2 5 1457321 57 4 8 5 7 75 4 8 4 2347280 68 9 45 3 5 7 4 7 11475869 5 8 44 7 2 5 8 3 2 3 3374858 7 7 3 420 5 8 99 3 6576843 5 8 7 6 3 2 9 7 54 3 2857462 8 66 3 2 1 1 14 32 7756481 7 9 45 2 3 8 8 45 3 2576843 56> 3 23 1 8 9 7 3 21857432 5 8 3 3 8 8 7 77 3 2 0857439 4 88 4 3 2 8 7 6 5 31867543 77r 77 32 6 7 5 6 3 0109846 7 87 134 8 92 11 8348576 9 6 6 55 3 8 7 65 3 4928374 9 5 67 3 9 7 8 45 56384756 845 4 3 1 9 7 11 0 1768543 7 4 33 1 8 7 9 7 7 6 9768542 2 9 054 7 8 8 6 7 ;55768543 5 7 65 4 5 7 6 4 5 3 2928371 9 7 23 31 7 65 3 2 1576840 75► 43 2 1 8 6 33 2 1675842 7 45 63 7 5 7 22 1 1234951 7 98 32 7 8 8 99 3 2283754 8 6 23 L1 9 67 3 2 6760115 723 7 4 6 8 546 2 1758433 7 54 6 3 2 7 7 7 7 7 5758424 7 5 4 23 0 7 65 4 3 2984665 8 6 64 2 3 7 6 45 3 2576843 7 9 45 3 2 7 45 3 10758432 9 76 3 2 1 7 645 3 1

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

196

erre nincsen szó a körzeti orvost a 100. évforduló nincs erre példa a vonat elindult kis fehér házikó a budai járásban reciprok értékek jön a déli gyors olimpiai játékok várható időjárás szakmunkásképzés ebben az ütemben igen jó eredmény sok még a teendő műszaki könyvtár tartalm i kivonat már nem véletlen számot kell adni ő tegnap megjött hatalmas munka ez műszaki paraméter kézműipari termék határidő-módosítás a budai várnegyed felszabadulás óta politikai napilap a középső szinten a pármai kolostor ő vendégként jö tt

az ülés kényelmes egy esti újságban az isaszegi csata kérdés és felelet ez nem lehetséges gazdaságpolitikai tegnapi látogatás a harmadik emelet csak azért fontos táncdal fesztivál a vándor énekmondó mesterséges holdak füstköd szállt alá közokirat-hamisítás ez it t nemdohányzó a jövőnk terveiben sikerre kell vinni holnapután érkezik közokirat-hamisítás megszakítás nélkül lázas munka folyik az őszi hónapokban olvasási gyakorlat ki kopog, mi kopog a folyó két partja ma aláírásra kerül az év végéig eléri fizetési mérlegünk igen keresett cikk így nem lehetséges

Hibátlanul felfogott szócsoportok száma:

197

Olvasási gyakorlat (skipping)Ismét a skippinget, az adatok, információk gyors kikeresését gya­

koroljuk.Következik 8 kérdés és 8 rövid hír. A válaszok a hírekben megtalál­

hatók, de a kérdések és a válaszokat tartalmazó hírek sorrendje termé­szetesen nem azonos. Ne olvassa el a híreket, csak fussa á t őket, sőt próbálja meg csak a válaszokat meglátni; mérje közben az időt és vi­gyázzon, nehogy valamelyik érdekesnek tűnő hír, keresés helyett olva­sásra — jelen esetben tehát elkalandozásra — csábítsa!

1. Mennyire becsülik Amerikában az évi higanyemissziót?2. Hogyan vonják ki a vasat a hizlalásra és trágyázásra felhasználandó

hulladékból?3. Mit akarnak a világűrbe ju tta to tt, de újra felhasználható hulladék­

kal tenni?4. Mióta ósökkent az emberi testben levő radioaktivitás mértéke ?5. A környezetszennyeződéssel kapcsolatos telefonpanaszok hány szá­

zaléka vonatkozott a zajártalmakra?6. Milyen hulladékot dolgoznak fel aránylag alacsony hőfokon történő

olvasztással, füstmentes üzemben és az az átalakítás után mire lesz használható?

7. Az NSZK vegyipara mennyit költött szivattyúállomásokra?8. Az NSZK levegőjének szennyezettségére vonatkozó becslések meré­

szek vagy óvatosak?

„Szemétdomb” a világűrben — Rakétahajtású kuka

Ezt a kérdést főleg a földkörüli űrállomások létesítése tette fel. A föld körül néhány évig keringő űrállomás esetében a felhalmozódó hulladék eltávo­lítására rakétahajtású kukákat rendszeresítenének, amelyeket nap körüli pályá­ra irányítanának. Olyan elképzelések is vannak, hogy az űrállomások hulladékát a légkörbe irányítva elégetnék. A z olyan hulladékokat, amelyek újból felhasz­nálhatók, ún. „kozmikus szemétkocsi val” újból a földre juttatnák.

Olyan javaslatokat is vizsgálnak, amelyek a radioaktív hulladékok eltávolí­tását úgy kívánják megoldani, hogy tartályokba zárva rakétákkal a napba irá­

nyítják.

198

Vésztelefon környezetügyben

Ötletesen oldották meg az NSZK-ban a környezetszennyezéssel kapcsola­tos információk beszerzését.

„Vésztelefont” rendszeresítettek a környezetszennyezéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére. A természetvédők ezzel az ötletes módszerrel 130 nap alatt 5000 panaszt regisztráltak. A panaszok 32%-a zajártalmakra, 26%-a levegő- szennyezésre, 4%-a engedély nélküli építkezésre, 3%-a pedig a klasszikus te r­mészetvédelemre vonatkozott. Panasztétel esetén az iroda a panaszt és a tény­állást az illetékes hatóságok felé közvetíti. Az ötlet nálunk is hasznosítható lenne.

Műanyaghulladékból építőanyag

A japán „Niigata Engineering C o ” üzemet létesített, amelyben műa lyag- hulladékból és iszapból építőanyagot készítenek. Bár a termék puhább a vas­betonnál, az üreges betontömböknél valamivel szilárdabb. Az üzem teljesen füstmentes, mivel a műanyagokat nem égetik, hanem aránylag alacsony hőfokon olvasztják és így egyszerre többfajta műanyag dolgozható fel. A termék mérgező nehézfémek burkolására is alkalmas.

Malachizlalás és trágyázás hulladékkomposztálással

Hulladékból készített tápszert és trágyát az Ulm melletti Blaubeuren hul­ladékkomposztáló üzem. A hulladékból mágnessel eltávolítják a vashulladékot, majd a maradékot szétmorzsolják és kb. 30% víztelenített szennyvíziszappal dúsítják. Azután megkezdik a komposztálási műveletet. Mikroorganizmusok közben nagy mértékben lebontják a szerves vegyületeket. Antibiotikumos ha­tású gátlószerek, amelyek ilyen magas hőmérsékleteken végbemenő bomlási folyamatokban a mikroorganizmusok anyagcseretermékeként keletkeznek, megsemmisítik az esetleges betegségcsírákat. Tizennégy napi pihentetés után a komposztot szitálják és a szabadban utóérésnek vetik alá. A komposztot talaj- javítás, trágyázás és az antibiotikumok miatt egészségesebb malactenyésztés cél­jára is alkalmazzák.

Környezetvédelemi kiadások

Az N SZK vegyipara 1970— 74-ig környezetvédelmi kiadásokra 4,2 milliárd DM-et, tervezett. Több mint egymilliárdot költöttek környezetvédelemre 1950 óta a berlini lecsapolási vállalatok. További 630 millió DM-et irányoztak elő a következő öt évre. Évente 20— 25 millió DM-et derítőművekre, 20 millió DM-et szivattyúállomásokra és 75 millió DM-et szenny- és esővízlevezető csa­tornára költenek.

A Bodeni tó partján fekvő országok félmilliárd DM-et fordítottak szenny­víztisztításra. Ebből az N SZ K területére 65% , Svájc területére 26% és Ausztria területére 9% jutott. 1980-ig környezetvédelemre további 900 millió DM-et irányoztak elő.

Évi 7000 t ólom az NSZK levegőjében

Az NSZK-ban a napi kéndioxid-kibocsátás 3,39 millió t. Lényeges részét ennek a hőerőművek, a háztartások tüzelőberendezése és a kisipar adja. Ezen felül még 4,5 millió t szénmonoxid terheli a levegőt. Ez80%-ban a közlekedésre, 10%-ban pedig a háztartási tüzelőberendezésekre vezethető vissza.

Ezen becslések — amelyeket egy szakértőcsoport a szövetségi tudományos minisztérium megbízásából dolgozott ki — igen óvatosak. A sajtóban több mint a kétszeresét közölték az említett adatoknak. E források szerint ehhez még 7000 t ólom, 1,2 millió t szénhidrogén és 0,9 millió t nitrogénoxid is hozzászá­mítható.

Napi 2,5 kg higany az USA légkörében

Higany a szénben igen kis mennyiségben fordul elő (0,012— 0,33 ppm,1 ppm = 1:1 000 000). Az erőművek nagy szénfogyasztása révén azonban tete­mes higanymennyiség kerül a levegőbe. A higany kereken 90% -a füstgázokon át kerül a légkörbe, a többi a hamuból marad.

Az USA-ban egy erőmű 700 MW-os blokkjából, amelyben 0,3 ppm higany­tartalmú szénfajtát tüzelnek el, naponta 2,5 kg higany kerül a levegőbe. Az évi higanyemissziót az USA-ban évi 1000 t-ra becsülik. Az emissziók biológiai hatása

egyelőre ismeretlen.

200

Csökkenő radioaktivitás

Mióta az USA, Nagy-Britannia és a SZU közös megegyezéssel megszüntet­ték felszíni atom kísérleteiket, lényegesen csökkent a víz, a levegő, a talaj és a növények radioaktív szennyezése. Úgyszintén állandóan csökkent az emberi testben levő radioaktivitás értéke is.

I d ő : . . . .................

A szövegből nyilvánvalóan adódó válaszokat a feloldásban nem találja meg, de eredményét a hírek gondos átolvasásával utólag ellen­őrizheti.

:%h i**kx .y&4 >1 Z€ sM^jkém^ Miit

Mai ismétlésünk során arra kérem, gondolkodjék el egy kissé a regresszióról mondottakon. Ismeri tapasztalatból is ezt a rossz szo­kást ? Akkor bizonyára elhatározta, hogy erről sürgősen leszokik. Miért is van erre szükség ? ............................... .......................................................

Mindig indokolt a már elolvasott sorokra való visszatérés ? ...................

Melyik az a két módszer, melynek segítségével leküzdheti ezt a hibát ?

A gyakorláson kívül mitől várható még a regresszióra való hajlam csök­kenése? ............................................................... .. . . ....................................

Nos, mielőtt rátérne a mai regressziót gátló gyakorlat elvégzésére, a tegnapihoz hasonló módon előbb ellenőrizze válaszait, illetve szükség esetén olvassa át gondosan a 10. napon közölt magyarázatot.

202

Regressziót gátló gyakorlat

1. Űj otthont kapott a megyei úttörőház. A több millió forintos költ­séggel készült épületben 34 szakkör és klub működik. Ezeket, vala­mint a könyvtárat és a különböző rendezvényeket naponta több sz á z ...................látogatja.

a) gyermek b) szülő c) pedagógus d) szakvezető e) olvasó

2. A . ............... jellegű dokumentumműsorok közül kiemelkedett azamerikai elnökválasztásról készített összeállítás, amelyet a magyar alkotógárda legjobbjai készítettek.

a) belpolitikai b) külpolitikai c) kulturális d) földrajzi e) szórakoztató

3. 20 órakor, azaz a .........................m utatja be a tv azt a legújabb,20 részből álló krimisorozatot, melynek valószínűleg hazánkban is nagy sikere lesz.

a) esti mesében b) esti krónikában c) tévé híradóban d) kísérleti második adásban e) esti főműsorban

4. A vadrózsa termését, a csipkebogyót szüretelik. Idén jó termés volt. Ju t belőle a gyógynövényszaküzletekbe, a közértekbe és egy kevésa ...............is, ahol csipkelekvárt főznek belőle. A piros bogyókbólazonban a legjelentősebb tételt szörpként látjuk viszont.

a) gyógyszergyáraknak b) gyógynövény boltoknak c) külke­reskedelmi vállalatoknak d) konzervgyáraknak e) közérteknek

5. Egy ország olajkincsével kapcsolatban általában két fogalomról szoktunk beszélni: az egyik a földtani készlet, mely alatt a föld mé­lyén levő összes . . ................. értjük, a másik az ipari készlet.

a) olajat b) vasércet c) szenet d) aranyat e) fúrótornyot

6. Választ kaptunk arra is, miért ta rtják fontosnak, hogy a ...............számára is készítsenek terveket: a hazaitól eltérő körülmények itthon felhasználható ismeretekre, tapasztalatok szerzésére is lehe­tőséget nyújtanak.

a) vidék ^ fő v áro s c) hazai tájak d) külföld e) határvidék

203

7. A fővárosban nagy sikerrel vetítették egy politikai gyilkosság teljes hitelességgel ábrázolt történetét. Az alkotók nem monográfiát akartak nyújtani a munkásmozgalom hajdani mártírjairól, hanem figyelmeztetni kívánnak a politikai brutalitás veszélyeire. így a .......... meglehetősen sötét tónusú.

a j regény b) színmű c) rádiójáték d) könyv ej film

8. Európa első mezőgazdasági főiskolájának, a keszthelyi Georgikon- nak szentelt műsor nemcsak hagyományokat idézett fel, hanem a kedves Balaton menti üdülőváros jelenét is felvillantó képek mellett, mellékesen még a ............ tudományokat is közel hozta a nézőhöz.

a) műszaki b) természettudományi c) jogi d) mezőgazdasági eJ állatorvosi

9. Az irodai dolgozókat az ülőmunka ártalmaitól 50 percenként vég­zett f r is s ítő ............ igyekeznek megóvni. A mozgáskényszer nél­küli ülőmunka ugyanis különféle egészségi károsodással járhat az izomzatra, a szívre és az anyagcserére.a) italokkal b) tornával c) zenével d) futással e) sétával

10. Az ENSZ közgyűlésen a felszólalók többsége érintette a leszerelés kérdését. Ez érthető, hiszen az emberiséget bár sok probléma fog­lalkoztatja, ezek közül az egyik legfontosabb a .....................a j rák leküzdése b) a békés egymás mellett élés c) környezet- védelem d) osztály harc kiéleződése e) túlnépesedés

Id ő :............... Helyes döntések száma:. .................

204

Hibakeresés

12349643 65378962 2376547812346643 65378962 23765478

66448763 22345694 2456987666448793 22343694 24566876

54326789 23344568 9876876554326189 23344568 98768765

26374859 35465869 9887766526274859 25465899 98877665

39846527 23875968 4609876239846327 23873968 46098762

38296547 98765432 2345678938296747 98765482 23456789

46573982 98679832 2765983846573982 98979832 27659858

32987649 43567892 9985774932937649 43567892 99857749

66889974 65789692 4756923766887674 65789692 47369237

23678954 56738495 2489574323679854 66738495 24395743

Idő: Felfedezett hibák szám a:

Ismétlődő számcsoportok

9416 1754 8234 9416 5234 7362 1723 48761649 1956 1694 1649 8769 3456 4961 65491234 1342 1143 1234 4312 3145 2856 30186548 6584 4567 6548 3245 1789 5763 87954884 4813 4887 6784 4884 3876 5789 48381234 3421 3421 4563 1234 3421 1954 23713456 3457 6543 6546 3456 8754 9546 34623176 1763 3178 3761 3176 6734 8945 18768765 8756 7856 8765 5678 9873 3678 45632783 9873 2378 2783 2983 2764 3875 34786452 6458 6583 4653 5673 6452 8943 56324928 2897 3849 9843 3856 4928 9453 87928556 8957 6759 8767 8556 9385 5586 91289823 8734 2984 9823 4532 7645 2784 98737654 7865 5437 7654 5429 3845 7623 54318364 8437 8364 6843 3476 8923 4186 41734831 8754 3986 4838 4831 4193 1345 34912659 2986 3785 5964 2659 3476 2196 49761775 9875 7645 1675 1775 9831 4757 79573565 2767 3565 7698 3542 7654 9867 7865

Idő:

Látószögnövelő gyakorlat

A mai második látószögnövelő gyakorlatnál két oszlopban három- jegyö számokkal találkozik. Ezeket ismét úgy kell elolvasnia, hogy pil­lantása a fixációs pontról — azaz a középső számjegyről — nem mozdul­hat el, a két szélső számjegyet „szeme sarkából” kell meglátnia.

A feladattal sietnie nem kell.

206

a r f t g e s l d k o i frtguhw p r e á ő y m x c j i nbhftgü ö h j t z r d f g v u drftuhx h f d r i e r t z u i nmbvcgá é l o z r a w e d r f easdrfh n b v u p d r f t g u ouijkwv f c x z h h j n b i o qhunkms b j k z u u i o j g f edcvfgd f r c x q f r g i u z dfrtgut i h d r z a o é l k h íjj^gdv s r y n l e r a i k l wertzuc v b u j i g r p l é á plkmbvő o p r g x l k j h d f cxyngdj l k d s a g h f j d a oiégnbf v b g t e ő ü h t m n reftghn v b x k i i j d f t r cdrfteq w r t b n k r t b n i awsedts n d k r k j l k e y a plkmjgf k j r o q k l c v n y aswedrh u z r d s f u g t y g bnvmcxa á s é d l t z r u e i ghfjdky p x o c j z r w i h w tzruewd r f t j z v n b g j z sldkfjo u i s s y p n 1 1 p e fhfzenk r k o á g v y y g e s easiugó a ü ö s u e r u j j h wedrftd f u h g c n b u z t r bhgftud i h g u z r o f g u i erftgdg t r f z h r d f t e i tzgubcq y x k j h d f t u i ö drftga

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

207

4 7 8 7 52 8 1 7 62 9 4 6 81 0 6 5 63 9 4 7 55 7 6 8 35 7 9 2 43 8 4 4 73 6 9 5 11 0 1 5 76 7 5 7 42 0 9 3 83 6 7 7 75 6 7 8 56 1 1 5 47 2 9 3 85 8 1 6 48 1 8 6 09 5 4 6 72 0 2 7 87 1 5 8 62 3 4 9 86 4 2 8 65 7 6 6 82 2 9 3 87 7 5 3 28 8 9 5 75 7 3 1 39 5 . 0 7 43 9 1 1 6

Hibátlanul felfogott sorok szám a:

932366257286533524389747311027

208

Olvasási gyakorlat

A francia oktatás fejlődése és reformja

Új elgondolások

1950 óta a francia oktatási intézményekbe beiratkozott tanulók, illetve hallgatók száma megkétszereződött. Ennek következtében a kisebb létszámra méretezett pedagógiai intézmények, elméletek és módszerek időszerűtlenné váltak.

A pedagógiai problémák tárgyalásakor nem szabad megfeledkezni arról, hogy demográfiailag Franciaország gyökeresen átalakult. Az évszázad kezdete óta első alkalommal volt tapasztalható, hogy Franciaországban az ifjú korosztá­lyok vannak túlsúlyban.

Nem lehet az iskola feladata az, hogy az ifjúságot a régi társadalom szoká­saira oktassa és nevelje, hanem olyan képzést kell biztosítani, amely lehetővé teszi a modern élet valódi és sürgető problémáinak közvetlen megoldását.

Más országokhoz hasonlóan Franciaországban is egyre csökken a mezőgaz­dasági lakosság lélekszáma, és egyre erőteljesebb a faluból a városba özönlés. Ennek következtében át kell rendezni a rendelkezésre álló oktatási intézmények elosztását, és az oktatás lehetőségeit változatosabbá kell tenni.

Az iparosodás, valamint a szolgáltatások fejlődése megteremtette a mű­szaki kérdésekkel fokozottabb mértékben foglalkozó közép- és felsőfokú okta­tás igényét. A női egyenjogúság érvényesülése következtében megszűnt a fiúk és lányok hagyományos iskolai elkülönítése.

A demokratikus és az egyenlőségre irányuló törekvések a társadalomnak talán egyetlen szektorában sem érvényesülnek annyira, mint az oktatásban.

A z iskola vált azzá a hellyé, ahol meg kell vizsgálni és ki kell elégíteni a gyakran egymásnak ellentmondó társadalmi törekvéseket.

Az oktatási rendszer korszerűsítése

A francia oktatási rendszer korszerűsítéséhez a következő, egymáshoz bi­zonyos mértékig kapcsolódó rendszabályokra van szükség:

— a berendezések felújítása és szaporítása;— a pszichológiai, szociológiai és rokon területeken végzett kutatásokat

hasznosító új pedagógiai módszerek kísérleti bevezetése;

209

— az oktató személyzet kiképzésének differenciálása a szükségletnek meg­felelően;

— olyan oktatási rendszer kidolgozása, amely inkább kielégíti az újítási törekvéseket, mint a régi elgondolások védelmét és átadását.

A korszerű társadalom igényeit kielégítő oktatásnak olyan általános kép­zettséget kell szolgáltatnia az egyén számára, amely lehetővé teszi a munka fo­lyamán az elmélyültebb ismeretek megszerzését és az új követelményeknek megfelelő körülményekhez való alkalmazkodást.

Mindenekelőtt arra van szükség, hogy új értékszemlélet alapján a műszaki tanulmányokat az őket megillető szintre emelje és lehetővé tegye valamennyi tanuló számára a technológiai környezet kellő időben való alapvető megisme­rését.

A tudományos és műszaki jellegű társadalom ezen túlmenően megköveteli az oktatás nemzetközivé tételének fokozását is.

Mind morális, mind filozófiai, mind művészeti, mind pedig anyagi területen egyre nemzetközibb jellegűvé válik a korszerű társadalom kultúrája.

Ezt az utazásokb a kommunikáció, a mozi, a rádió és a televízió okozzák.A z oktatási tervek kidolgozásakor többé már nem lehet abból a feltevés­

ből kiindulni, hogy a társadalom szükségletei viszonylag állandóak. A gyors fej­lődés talán időszerűtlenné teszi a francia oktatási rendszer hagyományos centra­lizációját, mivel megnehezíti a gyors alkalmazkodást. Megfelelő rendelkezésekkel meg kell szervezni a kutatást és a fejlesztést. A kutatási és fejlesztési munka azonban mindenekelőtt magában az oktatásban igényel nagy erőfeszítéseket.

Amennyiben az oktatás hatékonyságát biztosítani akarjuk, a folyamatos oktatás elvének a megvalósítására kell törekednünk. Az oktatásnak többé nem kizárólag az ifjúság szükségleteit kell kielégítenie.

A modern társadalomban csak az az ember tekinthető kulturáltnak, aki egész élete folyamán akarja és képes önmaga képzését folytatni.

Az oktatás „stílu sa ”

A francia oktatási rendszerbe lassanként egészen új elgondolások hatolnak be, amelyek fokozatosan meg is valósulnak.

A középfokú oktatási rendszerben megvalósították az ún. megfigyelési és irányítási mechanizmust, hogy ezáltal lehetővé tegyék a hallgatók számára a ta­gozat megváltoztatását. Ugyanez vonatkozik az egyetemi tanulmányok első év­folyamaira is. Ezzel kívánják elkerülni a negatív szelekciót, ami abban mutatko­

210

zik, hogy — különösen a felsőfokú tanulmányok megkezdésekor — igen nagy a bukások százaléka.

Mind a hallgatók, mind pedig a szülők számára nagy könnyebbséget jelent az oktatási és szakmai információs központ, amely nemcsak az oktatási irányok meghatározásához járulhat hozzá, hanem magukat a középiskolákat és a főisko­lákat is újabb tagozatok létesítésére, illetve a meglevők tökéletesítésére ösz­tönzi.

Fejlődtek az oktatási módszerek is. A régebbi középiskolai osztályok, illetve az egyetemi előadások helyett a csoporttevékenységre tértek át. Az 1968. évi reform után az új oktatási intézmények inkább a kisebb csoportokban vagy egyénileg végzett tanulást elősegítő formákat kezdték alkalmazni.

A tanulók által elért haladás megfigyelése alapján a régebbinél jobban lehet figyelembe venni az egyéni tanulási ütemet. A középfokú oktatási intézmények tanárai számára megadták a jogot, hogy az oktatási programban módosításokat eszközöljenek.

Megnövekedik a tanuló által készített jegyzetek fontossága. Ez különösen az érettséginél jelentős, mivel a pillanatnyi indiszpozíciót esetleg kompenzál­hatja.

A fontos módosítások közé tartozik az állami doktorátusi tézisekre vonat­kozó könnyítés, mivel azt dolgozatokkal is lehet helyettesíteni. Lehetőség van ugyanakkor kollektív tézisek kidolgozására is.

Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a külvilággal való kapcsolatoknak. Az oktatási intézmények tanácsaiban részt vesznek a tanulók és a hallgatók küldöt­tei, és képviseltetik magukat a szülők, valamint a helyi hatóságok is.

Általánosságban arra törekednek, hogy a hatékonyság biztosítása érdeké­ben a felsőfokú oktatási intézmények ne legyenek túlzsúfoltak.

Az oktató személyzettel a szerződéseket lényegesen hosszabb határidőre kötik.

Ezáltal mind a francia állampolgárok, mind a külföldiek számára megköny- nyítették a szakmai területükön történő oktatást, nincs szükség az egyetemi tanári státust régebben megkötő „kurzusok” elvégzésére.

A felsőfokú intézményekben érvényesült elsősorban az a törekvés, hogy az oktatást nyitottabbá, a környezethez szorosabban kapcsolódóvá tegyék.

A humán fakultásokon, az alaptudományok fakultásain és a jogi karokon úgy módosították a tanrendeket, hogy lehetővé tegyék a szakmai tevékenysé­get folytató hallgatók tanulását is.

A felsőfokú oktatást hozzáférhetőbbé tették az érettségivel nem rendel­kező tanulók számára.

211

A továbbképzést az aktív tevékenységet folytató és már állásban levő sze­mélyek szándékainak megfelelően alakítják ki.

Id ő : ....................... Szavak száma: 800Sebesség..................... Felfogás mértéke: .........................

1. Milyen okok tették szükségessé a francia oktatási rendszer megre­formálását?

2. Mit kell megváltoztatni? (Milyen rendszabályokat kell hozni?)3. Mit kell a megreformált oktatásnak nyújtania?4. Mi az új oktatási rendszer legjellemzőbb tulajdonsága? Miből követ­

keztet erre?5. Mennyiben veszi figyelembe az új rendszer az egyént, illetve hajla­

mait?6. Mit jelent az a kitétel, hogy meg kell valósítani a folyamatos oktatás

elvét ?7. Milyen reformokat hoztak ennek érdekében?

Könyvünk elején foglalkoztunk a koncentrált figyelemmel és a f i ­gyelmes olvasással is. Az ehhez szükséges külső és belső körülményekre, illetve megteremtésük fontosságára nyilván jól emlékszik, hiszen azok­kal állandóan foglalkozik: holnap ismét előkerül majd a cédula is, melyre ezekkel kapcsolatos elhatározásait írta.

Most arra kérem, tartson egy kis önvizsgálatot, gondolkodjék el egy kicsit: általában mennyire figyel arra, amivel foglalkozik? Igyek- szik-e a későbbi felidézés érdekében pontosan megfigyelni mindent ?

Olvasásnál, beszélgetésnél, előadások hallgatásánál nincs-e túlságosan elfoglalva saját gondolataival ahhoz, hogy valóban odafigyeljen arra, amit a szerző, a beszélgető partner vagy az előadó mond?

Többnyire érdekli-e am it olvas vagy hallgat, és ha nem, igyekszik-e ér­deklődését felkelteni?

Van-e határozott célja az olvasással (előadás meghallgatásával)?

Valóban meg is akarja őrizni emlékezetében amit olvasott, láto tt vagy hallott? Elég erős-e ezzel kapcsolatos szándéka?

Most pedig térjünk át a mai gyakorlatokra.

213

Skipping gyakorlatMost már pontosan ismeri a skipping lényegét és gyakorlásának

módját. Ma saját olvasmányaiban válogatva kell azt gyakorolnia. Most lehet segítségére rokon vagy jóbarát. Ha megoldható, kérjen meg vala­kit, jelöljön ki az Ön számára előbb kisebb feladatokat: egyszerű adatok kikeresését a lexikonból, kiemelt részleteket az újságból; később nehe­zebbeket: gondolatokat, teljes válaszokat adott kérdésekre; többszörös utalásokkal elérhető adatokat stb. Közben mérje is a feladatok elvég­zésének idejét.

De ha nincs segítsége az sem baj, kijelölheti saját feladatait is. Gondolatok, információk, meghatározott kérdésekre adandó válaszok kikereséséhez legjobb, ha már ismert olvasmányban lapoz vissza részle­tekre, melyekre csak homályosan emlékszik. Ha van kéznél lexikon, keressen pl. választ arra, hány bagolyfajta él a földön? Norvégia halá­szata a világon hányadik helyen áll ? A föld különféle területein milyen állatokat tenyésztenek? stb. Újságban egyes hírek, közlemények címe alapján tegyen fel olyan kérdéseket, melyekre a válasz — egy-egy adat, információ — a közleményben minden bizonnyal megtalálható.

Ne higgye, hogy ez mindig egyszerű feladat, melyhez bőven elég az ábécé ismerete. Az utolsó kérdésre pl. hol keresné a választ?

Az a mezőgazdaság címszó alatt található. Az ügyesen megválasz­to tt kérdés tehát már logikus gondolkodást is igényel, ami viszont összefügg a lényeg felismerésével, vagyis a gyorsolvasás másik alapvető tényezőjével is.

A többszörös közvetítéssel, utalások útvesztőjén át elérhető válasz, azaz az adatok keresésének ez a módja jó gyakorlat nemcsak a könyvek és indexeik használatához, hanem — meg tudná esetleg mondani, mi­lyen jártassághoz vezethet még?

Az utóbbi jártasság módszeres megszerzéséről ebben a könyvben már nincs szó. Lényegében azonban szorosan hozzátartozik még a haté­kony olvasás mesterségéhez, ezért minden gyakorlás, mely ehhez is kö­zelebb visz, többszörösen hasznára válik. Ha pedig a lexikonban keres, az egyben koncentrációs gyakorlatnak is számít: mennyi önfegyelem kell ahhoz, hogy lapozás közben a csábítás ellenére el ne kalandozzék, figyelmét el ne térítsék az érdekes címszavak, képek, adatok!

214

De tegyen máris egy próbát, jelölje ki feladatait (az elsőknél még kap egy kis segítséget), majd az időt mérve — egyenként — hajtsa végre azokat.

1. Keresendő adat: (Mi a hivatalos nyelve Monacónak?)(ki? mi? hol? mikor? mennyi? mekkora? . . .)

Id ő :...........................Keresendő adat : (Ki volt az Északi-sarkvidék (Arktisz) megismeré­sére indított legelső expedíció vezetője?)

Keresendő a d a t: — — — — — - — —Id ő :...........................

Keresendő adat: — — — — — — — —Id ő :...........................

Keresendő a d a t: —I d ő : . . . . . . ...............

. Id ő : .............. ............6. Feltett kérdés: (Hatással van-e a Golf-áram Magyarország éghaj­

latára?)(hogyan? mi módon? mivel? miért? lehetséges-e?)

Idő: ...................Feltett kérdés: (Milyen tulajdonságai m iatt használható fel az ipar­ban olyan sokrétűen a parafa ?)

Feltett kérdés: — — — — —Idő:. . .......................

Feltett kérdés:I d ő : . . . . ........ ..........

Feltett kérdés —Id ő :............ ..............

Idő:

215

Elsősorban a könyvtárakban, tájékoztató szolgáltatásokban, a különböző indexek­ben, információs rendszerekben való jártassághoz

Fogalomválogatás

1. Aki valamilyen (rendszerint nem kívánatos) dolgot lépésről lépésre, fokozatosan csökkent, kisebbít, enyhít, illetve megszüntet, az

2. A .......................külföldi állam ügynökei vagy felbérelt belső ellen­séges elemek által végrehajtott, politikai indítékokból eredő, fel­forgató, romboló, aknamunkát, káros tevékenységet végző, abban részt vevő személy.

3. A dolgoknak, helyzeteknek, viszonyoknak alacsony szempontú, kicsinyes megítélése, szűk látókör, röviden.........................

4. A ..................... olyan helyzet, amelyet megtévesztő szándékkalvalakinek a vesztére, rászedésére agyaltak ki.

5. Olyan vád, sértés, amely végeredményben nem annak árt, aki ellen irányul, hanem annak, akitől származik, a .....................

6. A .....................az ókori görög és római színjátszásban a tragikusszerepet játszó színész magasított talpú és sarkú, csizmaszerű láb­belije.

7. Általában olyan személy, akit felfogása a többséggel szembeállít, s aki ezért valamely közösségből kilép; nemzete közösségéből ki­válik, hazáját elhagyja, külföldre távozik a z .......................

8. Valamilyen (bánásmód, kijelentés, váratlan fordulat) bizonyos ideig lesújtó, megdöbbentő, megszégyenítő hatást tesz valakire, ilyen érzést idéz elő valakiben, v ag y is ...........................

9. Egy közös pontból különböző irányokba haladó, széttartó, szét­hajtó; azonos előzményekből kiinduló, de egymástól egyre jobban távolodó, a z a z .........................

10...........................ha valaki a maga szűk, egyéni világába zárkózva,szűk látókörűvé válik, elparlagiasodik, elszakad a fejlődéstől.

11. Járműcsoport vagy csapat nem indul(hat), ú tjá t nem folytat(hat)ja, valahol maradni kényszerül, tartózkodási helyéről nem mozdulhat, a z a z .............................

216

12. Rendszerint fehér gyapjúból készült bő, ujjatlan, csuklyás köpeny* felső ruha, a pusztai arabok viselete a .................

13. Valamilyen körülmény gátolja, megszakítja ügyét, előbbre jutását,boldogulását,.............. azaz olyan helyzetbe, amelyből nehéz vagylehetetlen kikerülnie, előbbre jutni.

14. Az ókori szabad római polgároknak olykor festett, olykor festetlen gyapjúszövetből készült, vállon átvethető, lepelszerű felsőruhája a

15. A ...................szárított és finom porrá Őrölt dohány; a 18—19. sz-ban az orrba felszívva élvezték, s nagyokat tüsszentettek tőle.

16. A ................... az események menetében beálló kényelmetlen,kellemetlen helyzet, amelyből csak nagy nehezen vagy sohasem lehet szabadulni.

A - tóga M — koturnusB - harakiri N — vesztegelC - bumeráng 0 - leállítD - disszidens P — lefaragE - burnót R — kelepceF - diverzáns S — burnusz6 - kaftán T — leforrázH - betokosodás U — madártávlatJ - békaperspektíva V — kutyaszorítóK - elefántcsonttorony z — kátyúba ju tL - divergens

Id ő : ..................... Helyesen kiválasztott fogalmak száma:

Látószögnövelő gyakorlat

Míg tegnap széthúzott számokat, ma széthúzott szócsoportokat talál a gyakorlatban. Ezekkel is ugyanúgy kell eljárnia, mint a számok­kal: úgy kell azokat elolvasnia, hogy pillantása a fixációs pontról, azaz a középső szóról ne mozduljon el. A szócsoportokat tehát most is — mint valamennyi látószögnövelő gyakorlatnál — egyetlen fixációval kell megragadnia.

217

nem lesz jó szem orr szájtedd le már jaj de kárha ez kell jó lesz márúgy a jó szép a tájfriss a máj száll a dala hű eb nincs rá szóezt és azt így meg úgyő már kap még ne írjjöjj el ma fut a lómég nem fog fagy már kintő mit ír? vár a lányde itt van sőt ma varraz volt rég csak most nevan rá ír dél van máritt az est rég volt szépmert az jó ez így vanígy nem kell sok jel vanmár nem új szép ez így?van itt ész tűz és vízez vagy te ő is jóez nem cél ezt így kellel is jön de ő nemkék az ég ez már megykéz és láb orr és állég a tűz ez itt Pález nem áll áll a bálma rád vár hó és jégúj meg új nem jó méghull a hó ezt ne vedditt vagy már? te is jössz

Hibátlanul felfogott sorok szám a:

218

w W J J

F E K K

Z Z M M

T T R RS S C 0V V M MH A P P

B B X X

ü 0 D DT T É ÉV Y F F

I I G Cc C H H

R R C CN , N J JL L P FA A B B

S S W W

Ó Ó Ö Ö

M M B D

E E H HK K L L

R R 0 0D 0 B BÖ Ö C 0

Felfedezett hibák szám a :

219

Regr

essz

iót

gátló

gy

akor

lat

$ cöNJo

áíns'OUPh

>fi:0

'Ole. f f.O

:fifi4J©

'ü

'firO'CÖ

©tS3

*0nöfi©

r >©QQN

OfiCÖCÖ

Tifi©í>

beficö

5:0>:Q 4CÖ

©T3N

:f i

cö

£dl

fir2"©4rX'©fi©

mO

4>N

nöN

'©4>fi 'oöT5cö>

í>>fiV©a

TJ©*4©

NOQ

v ©

fiV(—)NOQ

'©00covcöp—I IMv©OQ0Q©4=»

CO'CÖ

,'CÖ*o:f i. f i

'OcöbOOÍH'CÖ

N— .

& •Scö

üNm

vO'S'CÖ

S-l

fi©© .a• i—& *ri

bO'cö ©

N*0bO

tSJOQ

3CÖ43f—HOrO

fiíS! ö-p

©Nv ©

fi

OQ'CÖ4-3cS4*©firíjcöscö43

*oKJ©ndfi©

cö£cöNOQ4*

vcö OQ

2m©

CÖ434'CÖfi

cö-dcöa,o

>>fioOQo'Cöcö44

Vi—I

3P-.'ONH

©44 *04>fi©

OQ©bO

V ©OQ4

v ©

44

©fi

ndobO

f—Ho©4=>

coofi'OV|—I

fi©OQ©>

vrHNOQ

r*bJD

>cő<4-144OÍHO4> fi44

A©fifi:fi

V©44

cö

3

V©bO©

V ©

fi•fi4

O5hCÖ

Ocö O4>fi,o

ndv ©

<M co ^ IÍ5 co <M CO

220

Idő:

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

......

.....

* H

elye

s dö

ntés

ek

szám

a:

Olvasási gyakorlat

Mai második olvasási gyakorlatunknál ismét a kérdőszavakra kell a választ megkeresnie. Emlékszik még rájuk? (mi? mit? hogyan? hol? mikor ? miért ?)

Ez az olvasmány kit érdekelhet elsősorban ?

A klimatizálás

A klimatizálás célja, hogy elegendő — személyenként legalább 30 m3/óra — friss levegőt szállítson a munkatérbe és onnan az elhasznált levegőt elvezesse. A friss levegő nedvessége 30— 70% között legyen. Hőfoka télen 21°, nyáron pedig 26° legyen. A nyílászáró szerkezetek és a falak olyanok legyenek, hogy a szükséges légcserét lehetővé tegyék. Eközben figyelembe kell venni az ember hőleadását is. A nyugodt ülőmunkát végző ember esetében a kellemes közérze­tet nyújtó hőegyensúly érdekében az általa termelt hőmennyiség 50%-át el kell vezetni, ami kb. 100 kcal/óra. A légmozgás a termekben a huzat elkerülése végett nem szabad túllépje a DIN 1946-ban rögzített legnagyobb légáramlási sebességét, ami 0,15 m/mp.

Idő: Felfogás m értéke:

Programunk végéhez közeledünk

Az elmúlt héten már csak két új szokással, illetve a gyorsolvasás­nak két jelentős módszerével ismerkedett meg a 1}..................... és a2 ) Olvasásnak egyik sem nevezhető, mindkettő csupán3 ) szolgál, de míg a skimming válogatás a 4)............ .. -............ között, és 5)..........................................az új olvasmánnyal, céljapedig, hogy képet kapjunk, fogalmat alkossunk az 6)........................................................ . addig a skipping 7).............................................................-.................kiragadását jelenti.

Mindez nyilván nem jelentett különösebb újdonságot, ezért való­színűleg a két módszer gyakorlása, rendszeres alkalmazása sem okozott nehézséget. És most már minden bizonnyal mind kevesebb fáradsággal jár a többi gyakorlat végzése is. Persze teljesen zökkenőmentesen még nem mehet minden, hiszen fejlődésével együtt fokozatosan bonyolul­tabbá, nehezebbé válnak a gyakorlatok is. De azért remélhetőleg most már komolyabb eredményekkel is dicsekedhet ?

Kérem, nézze végig korábbi eredményeinek, nehézségeinek, elhatá­rozásainak ismét előkerült jegyzékét. Nos, mi a véleménye saját mun­kájáról? Az olvasáshoz szükséges külső és belső körülményeket a 3. napon te tt elhatározásainak megfelelően remélhetőleg mind megterem­te tte és ezek jegyzékét már félreteheti. De hogy áll eredményeinek és hi­báinak eddig végzett mérlege? Milyen a + és — jelek aránya? Valóban

222

több figyelmet szentelt azoknak a gyakorlatoknak, melyeknél nehéz­ségei voltak?

A mai olvasási gyakorlatban ismét újabb módszerekkel fog meg­ismerkedni, egészítse ki majd jegyzékét ezekről alkotott véleményével, velük kapcsolatos elhatározásaival is. A szükséges figyelmeztető jelekkel ellátva tegye a cédulát a 28. nap gyakorlatai közé.

Még egy teljes hete van arra, hogy legyőzze azokat a nehézségeket is, melyekkel esetleg még mindig küszködik. Ha a naponta elvégzendő gyakorlatok mennyisége esetleg kevesebb is, mint eleinte volt, az nem jelenti azt, hogy kevesebbet is kellene gyakorolnia. Lapozzon vissza azokra a részekre, melyekkel kevésbé boldogult, ismételgesse őket, újra és újra, amíg úgy nem érzi, ismét legyőzött egy akadályt.

Fokozott szorgalommal lásson neki az újabb feladatoknak is!

Jelkeresés

Kérem, ismét lapozzon vissza a 3. napon található táblázathoz és most azt számolja meg, a vegyes jelek sorában hányszor szerepel a 3M K jelcsoport.

Id ő : .............................

Szókincsteszt

Most következő szókincstesztünknél ismét egy, két vagy akár há­rom megoldás is lehetséges. Most azonban azt is meg kell állapítania, hogy amennyiben két jelentése is van az adott szónak, van-e a két je­lentés között valamiféle összefüggés, azaz jelentésátvitellel alakulha- tott-e az egyik értelem a másikból. Az eredmény lehet egy, két, három vagy esetleg akár négy betűjel is.

1. BUMERÁNG A ) görbe hajítófegyver, mely vissza­repül az elhajító hoz — B) büntetés, sorscsapás — C) vád, sértés, mely an­nak árt, akitől származik — D) rövid nyelű, fémbunkóban végződő ütőfegy-

223

1) skimminggel # 2) skippinggel # 8) válogatásra # 4) dokumentumok # 5) is­merkedés • 6) olvasmány egészéről # 7 ) egy-egy konkrét adat, információ

2. ÁRGUS SZEM

3. KERUB

4. PEGAZUS

5. FALANSZTER

ver — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) mérges, haragos — B) fényérzé­keny — G) szigorú, gyanakvó, nagyon éber — D) pillangófajta — E) két megoldás esetén a kettő között gon­dolati, logikai összefüggés van

A ) hatalmas, értelmes szellemi lény, a bibliai paradicsomot lángpallossal őrző angyal — B) görög félisten — G) a görög mondavilág alvilágának kapu­já t őrző mitológiai lény — D) szigorú, barátságtalan őr — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) mitológiai szárnyas \ó — B) mon­dabeli félig ló, félig ember — C) művé­szek mitológiai lakhelye — D) a költői szárnyalás, ihlet jelképe — E) a két megoldás esetén a kettő között gondo­lati, logikai összefüggés van

A ) képzeletbeli eszmei államot leíró regény címe — B) közös termelésen és fogyasztáson alapuló zárt közösség, elgépiesedett társadalom — G) meg­valósíthatatlan elgondolás — D) ha­talmas szervezett bolyokat alkotó ál­lati közösség — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai össze­függés van

224

6. ARANYBORJÚ

7. ELEFÁNTCSONT- TORONY

8. ALBATROSZ

9. KATAKLIZMA

10. HÁRPIA

A ) vagyon, pénz jelképe — B) siker, boldogulás, dicsőség jelképe — G) igen jövedelmező lehetőség, vállalkozás —D) bibliai bálvány — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) művészek, elsősorban költők mon­dabeli lakhelye — B) kiválasztott tudósok lakhelye — G) középkori bör­tönépítmény — D) a társadalom prob­lémái elől elzárkózó magatartás jel­képe — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) a leghosszabb szárnyú madár —B) az ősmagyar mondavilág madara —C) a görög mondavilág egyik istenének gyakori alakja — D) mitológiai alak, az első repülő ember — E) két meg­oldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) nagyarányú természeti csapás —B) a keresztény hit szerint a menny­ország előcsarnoka, tisztítótűz — G) a bűnös lélek megtisztulása, megtérése— D) hatalmas átalakulást előidéző társadalmi fordulat — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) ókori bölcs házsártos felesége —B) veszekedő, házsártos nő — C) go­noszszellem — D) madártestű istennő— E) két megoldás esetén a kettő kö­zött gondolati, logikai összefüggés van

225

11. ELDORÁDÓ A ) dús növényzetű, gyönyörű táj, kert — B) éjjeli, rendszerint táncos mulatóhely — G) mesebeli gazdag or­szág, amelyben gond és munka nélkül élnek — D) rendkívül előnyös, valaki vagy valami számára alkalmas hely, környezet — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai össze­függés van

12. PARNASSZUS A ) az örök boldogság szigete, menny­ország — B) Apolló és a múzsák lakó­helye — G) az irodalmi élet, dicsőség jelképe — D) a költői tehetség, ihlet jelképe — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai össze­függés van

13. ZSINAT A ) egyházi gyűlés, papi tanácskozás —B) hangos panasz, jajgatás, sirán­kozás — G) holmiknak összevissza hányt, rendetlen halmaza — D) lárma, fecsegés, zsibongás — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

14. ÁSPIS A ) drágakő — B) mérgeskígyó — G) mondabeli szörny — D) mérges, rosszindulatú, alattomos személy —E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

15. HARAKIRI A ) hasfelmetszéssel elkövetett öngyil­kosság — B) japán nemzeti ünnep — G) saját magának ártalmára levő te tt— D) japán görbe kard — E) két meg­oldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

226

16. KÉKHARISNYA

17. HIÓBHÍR

18. LEPORELLÓ

19. HIDRA

20. CERBERUS

A ) pártában maradt idősebb lány —B) tudálékos, a műveltségét fitogtató nő — G) mondabeli ravasz, furfangos nőalak — D) a női egyenjogúságért küzdő nőmozgalom híve — E) két megoldás esetén a kettő között gon­dolati, logikai összefüggés van

A ) vészes, tragikus, riasztó hír —B) hamis, valótlan híresztelés, rém­hír — G) házassági értesítés — D) ér­tesítés a harc kimeneteléről a régi gö­rögöknél — E) két megoldás esetén a kettő^ között gondolati, logikai össze­függés van

A ) zenemű része — B) összehajtható módon egymáshoz ragasztott harmo- nikaszerűen széthúzható képeskönyv— G) opera egyik szereplőjének neve— D) röplapnál terjedelmesebb, né­hány oldalas füzet — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

A ) kezdetleges édesvízi állat — B) vi­zek partján élő halevő ragadozó — G) mitológiai szörny — D) folyton megújuló nehézségek, szakadatlan küz­delmek jelképe — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logi­kai összefüggés van

A ) hatalmas testű, házőrzésre hasz­nálatos kutya — B) felesleges fontos­kodással őrködő személy — C) mito­lógiai háromfejű kutya — D) a meny- nyet lángpallossal őrző bibliai arkan­gyal — E) két megoldás esetén a kettő között gondolati, logikai összefüggés van

227

a föld egész tömege komoly nagy vívmány a lap tegnapi száma okosabb családtervezés a tévénk szellemképes villamos távvezetékünk a második világháború egy maradt épségben a ma délelőtti ülés országos vásár lesz heves harcok dúlnak számjegyes vezérléssel és gyümölcstermelésünk angol — magyar szótár több milliárd rubel véletlenül törtétek el csak egy napig ta rt nem könnyű művészet hasznosan elősegíteni erőinket felszabadítja menjen ki merre lát másnap reggel indul külön cikk méltatja bámulatos gyorsaság méltó megemlékezése pusztító hatásuk van elhangzott előadásának epizódokat idézett fel de megrendülés nélkül egy most kialakulóban

Hibátlanul felfogott szócsoportok száma

az a nézet uralkodik meredek északi lejtő néhány száz év múlva egy ilyen kis ország a hó második felében sok öröm és bánat ér helyreállítási munka hazatértek az utasok nem a brit állásfoglalás csoportosan érkeznek a lényeg megragadása ebből nem lesz semmi kulturális programok technikai forradalom kedvezőtlen időjárásunk ez csak azért fontos a szomszéd véleménye fenyegető veszedelem megbillent egyensúly jól megértik egymást ki mint vet úgy arat a gazdag hagyományok Ludas Matyi Évkönyve Budapesti Torna Klub háromnegyed évszázad a kiadott könyveknek az értékek feltárása nem tudják megszokni sokoldalú művészetét hivalkodik mindazzal

228

Olvasási gyakorlatA cél: az olvasottak rögzítése és felidézése

A válogatás, ismerkedés, "tájékozódás fontos része az olvasmánnyal való kapcsolatnak, sőt napjainkban mind nagyobb szerepet kap. Ennek ellenére nem felejthetjük el, hogy az olvasás tulajdonképpeni célja mégis csak az olvasott gondolatok, adatok, információk felfogása, megőrzése a későbbi felidézés érde­kében. Vagyis a végső cél maga a felidézés.

Éppen itt van a bökkenő! Nagyon sokan panaszkodnak arról, hogy rossz a memóriájuk, sajnos nem olyan szerencsések, hogy kiváló emlékezőképességgel születtek volna. Nos, ez tévedés: a jó emlékezet nem szerencse dolga és nem az ég kegyes adománya, hanem fáradságos munka, aktív figyelem, élénk érdek­lődés eredménye. Az emlékezés készség, és mint ilyen fejleszthető, gyakorlással éppen úgy, mint néhány fontos szabály betartásával.

Az emlékezés a megfelelő lélektani hozzáállással, belső magatartással kez­dődik. Ha azzal vesz kézbe egy olvasmányt, hogy arra úgysem fog emlékezni — nos, akkor ez így is lesz. A legnagyobb belső segítség az akarat, a szándék. Ne becsülje le ennek a pozitív szándéknak a jelentőségét, lélektani kutatások már bebizonyították hasznosságát.

Ez az akarat és szándék egyúttal teljes aktivitást és érdeklődést is kíván. Csak az emlékszik, aki ennek érdekében aktívan cselekedett is — ezt az aktivi­tást pedig nagy mértékben segíti az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése.

Ettől függ elsősorban a bevésés minősége. Nem emlékezhet arra, amit nem látott, nem idézheti fel azt, amit nem figyelt meg, nem vésett be alápösan. Fontos szabály: a pontos felidézés kedvéért pontos benyomást kell szerezni.

Itt kapcsolódik be az előzetes ismerkedés az olvasmánnyal, azaz a skimming módszere is. A következő szabály ugyanis így szól: „Nézz és válogass!” Az em­lékezés értelmes folyamat, alapja a lényeg kiemelése. Ezt sok olvasó elmulasztja: azonnal nekilát az olvasmánynak, számára minden fontos, mindent meg akar jegyezni. Sok diák is így tesz: bár eredeti célja, hogy csak a lényeget jelölje meg, ceruzával felfegyverkezve ráront a tankönyvre, kritikátlanul esik neki az első jelentéktelen adatnak és mire felocsúdik, csaknem egész szövegét aláhúzta már. Meg kell tanulni, hogy nem minden adat egyformán fontos, nem minden érdemes arra hogy elraktározzuk. Ahhoz azonban, hogy kiszűrjük a lényeget, külön­válasszuk a fontosat a jelentéktelentől, előbb teljes átfogó képet kell kapnunk az olvasmányról.

A gondolatok, információk, adatok egy-egy olvasmányon belül teljes egé­szet, összefüggő szövedéket alkotnak. Ezt az összefüggést kell meglátni és akkor már nem esünk abba a kísértésbe, hogy az egyes adatokat, információkat az is­

229

meretek kapcsolódó láncolatából kiragadva, önmagukban akarjuk megjegyezni. Meg kell keresni ennek a szövedéknek jellemző vonását, „közös nevezőjét” , vagyis alapgondolatát is. Ha kialakítjuk magunkban ezt a látásmódot, akkor a központi gondolat felidézése asszociációs kapcsolatai révén szinte automatikusan eleveníti fel emlékezetünkben a szorosan összefüggő fontosabb részleteket is.

Segít a bevésésben, ha a közlés módjára is figyelünk. Ez alatt két különböző tényező is értendő: egyrészt az olvasmány szerkezete, felépítése (időrendi vagy logikus felsorolás; a bekezdésben megjelölt alapgondolat további részletes ma­gyarázata, bővebb kifejtése, vagy a gondolat logikus levezetése után a végére hagyott következtetés, összefoglalás stb., stb.), másrészt pedig a hangvétel (emocionális hatások, meggyőzés, homályos, bizonytalan stílus vagy akár félre­vezető szándék is).

A z utolsó szabály ősi, már közhellyé vált szólásra épül: „Ismétlés a tudás anyja” . Adott esetben nem elég egyszer átolvasni a szöveget, arra újra vissza kell térni, a céltól függően egyszer vagy akár többször is.

Az elmondottakból következik a gyorsolvasás három fontos módszere.A z egyik a háromszori átolvasás. íme, újabb bizonyíték arra, hogy a gyors­

olvasás nem felületes végigszáguldás a szövegen. No persze ez azért azt sem jelenti, hogy minden olvasmányt háromszor alaposan át kell olvasni: az első és a harmadik tulajdonképpen nem nevezhető olvasásnak. Az első, vagy előol­vasás módszere és célja lényegében azonos a skimminggel. Az erre fordított idő az olvasás céljától függ: tanulásnál, ismeretlen tárgyú, nehéz szövegnél a leg­hosszabb, könnyű, szórakoztató olvasmánynál teljesen el is maradhat — a két határeset között számtalan változat lehetséges. Tájékoztatásul: egy ismertebb tárgykörrel foglalkozó, közepes nehézségű olvasmány 20 oldalas fejezetére átlag 3— 4 percet fordíthatunk.

Ezután következik a tényleges átolvasás a már ismert módon: teljes figye­lemmel, aktív érdeklődéssel, kérdéseket felvetve, a lényegre összpontosítva, a gondolatokat követve.

A harmadszori átolvasás ismét csak röpke átfutás, mely az ismétlést, össze­gezést, az erősebb bevésést szolgálja. Könyveknél a tartalomjegyzék átolvasása, cikkeknél, fejezeteknél a gyors átlapozás a módszere. Ez azonban inkább csak ellenőrzése saját gondolataink rendezésének, mert itt ismét csak teljes aktivi­tással kell dolgozni: a szerző szavaitól, kifejezéseitől elszakadva, saját magunk­nak kell összegeznünk az olvasottak lényegét.

A második módszer a kritikus olvasás. Félreértés ne essék, ez nem jelent ítéletet, sőt előítéletet, mellyel háttérbe szorítjuk a szerző gondolatait. A kri­tikus olvasás első szabálya ismét csak a teljes figyelem, hogy megtudjuk, mit is mond a szerző. Lehet, hogy nem értünk vele egyet, sok mindenben ellenkezhet saját meggyőződésünkkel, ez azonban nem ok arra, hogy meg se halljuk érvelését

230

és ne mérlegeljük gondolatait. C k ez után van jogunk ítéletet alkotni, ekkor azonban meg kell tennünk. A sz^ ző az olvasónak ír, az ő érzéseit, gondolatait, véleményét akarja befolyásolni, éppen ezért meg kell figyelni és ki kell értékelni szándékát, motívumait is.

A kritikus olvasásnál is a legfontosabb a kérdésfeltevés. Az ide vonatkozó kérdések nemcsak a műre, illetve tárgyára, hanem elsősorban a szerzőre és annak céljára, módszerére, egyes fogásaira utalnak. Ezeket a kérdéseket egy kis gondolkodás után általában könnyebb megtalálni és feltenni, mint azokat meg­válaszolni.

A kritikus olvasást azonban gyakorolni is lehet. Nagyon jó módszer ismert, olvasott könyvek, látott színdarabok, filmek kritikáival kezdeni, ahol a tárgy pontos ismeretében hasonlíthatjuk össze saját véleményünket, elképzeléseinket, gondolatainkat a bírálóéval, miközben megfigyelhetjük tárgyilagos, vagy érzel­mekre ható, meggyőzni akaró hangvételét, érveinek helyességét, egyszersmind azonban saját tárgyilagosságunkat is. Elég szilárd-e saját meggyőződésünk, véle­ményünk ahhoz, hogy ne fogadjuk el fenntartás nélkül a kritikusnak a mienkkel esetleg ellenkező véleményét? Az első mondatok után indulatosan fél recsapj uk-e vagy pedig türelemmel végigolvassuk a kritikát akkor is, ha homlokegyenest az ellenkezőjét mondja annak, amit mi mondanánk a műről? Egyáltalában — nem derül-e ki a bírálatból, hogy a tárgyalt művet csak felületesen olvastuk vagy néztük végig, és arra nem is figyeltünk oda annyira, amennyire az megérdemelte

volna?Még a kritikák olvasásánál is jobb módszer, ha valamely kérdésben két

ellenkező nézetet valló szerző műveit hasonlítjuk össze, persze csak akkor, ha a tárgyat legalább főbb vonalaiban ismerjük.

Kétségtelen, hogy a kritikus olvasás a legnehezebb módszer. A legtöbb alap­ismeretet és a legéberebb figyelmet igényli, egyszersmind érzelmi stabilitást is követel.

Beszéltünk már arról, hogy a gyorsolvasásnál nem szavakat, hanem szó­csoportokat, gondolategységeket olvasunk. Nos, ennél még tovább lépünk a következő módszernél, a gondolatok követésé-nél. Hogy a leírt vagy kimondott szavak közül nem mindegyik egyformán fontos, az talán nem is olyan meglepő. De hogy a szerző mondanivalójának lényege akkor is érthető marad, ha a szavak­nak mintegy 50%-át kihúzzuk, ez már szinte hihetetlenül hangzik. Hogy ez így van, annak bizonyítására elég, ha a táviratra gondolunk, mely pontosan ugyan­annyit mondhat, mint egy levél vagy akár egy rövid leírás. Mindhárom forma információtartalma teljesen azonos lehet annak ellenére, hogy az abban foglalt szavak száma erősen különbözik.

A szerző, amikor információit közli, nem írhat távirati stílusban. Ahhoz, hogy gondolatait rögzítse, a stílus szabályai szerint kellő szómennyiségre van

231

szüksége. Amikor azonban az írást „visszafordítjuk” a szerző gondolataira, ehhez már nincs szükségünk valamennyi szóra, elég, ha a lényeget hordozó kulcsszavakat és a gondolatok áramlását jelző (és, sőt, amellett — de, ellenkező­leg, azonban) kötőszavakra figyelünk, s felhasználjuk az írásjelek segítségét is. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet látunk, szemünk minden egyes szót érzékel, de agyunk nem veszi tudomásul, csak a lényeget.

Mint a gyorsolvasásnak valamennyi módszere természetesen ez is fokozott figyelmet, aktivitást igényel, ugyanakkor azonban nagyobb sebességet, jobb felfogást biztosít.

Szavak száma: 1100 Felfogás mértéke: . . . . . .

1. Milyen szabályok betartása segíti az emlékezést? (Sorolja fel őket!)2. E szabályok közül melyik függ össze (részben vagy egészben) az ol­

vasmányban ism ertetett három módszerrel?3. Az emlékezés szabályaiban több fogalom is szerepelt, melyre más

módszerekkel kapcsolatban már korábban is a legnyomatékosabban felhívtuk a figyelmet. Melyek voltak ezek? (Csupán sorolja fel őket!)

4. A kritikus olvasásról korábban már volt szó. Hol és mivel kapcsolat­ban (a napra természetesen nem kell pontosan emlékeznie)?

5. A harmadszori átolvasásnak melyik a legfontosabb mozzanata?6. A közlésmód felismerésében a gyorsolvasásnak mely módszerei segí­

tenek?7. Foglalja össze egy-egy mondattal a most ism ertetett három módszer

lényegét.

1 2 3

lényeg megragadása A

figyelmes olvasás B

emlékezés részletekre, adatokra C

Folytassuk a gyakorlást!

Szóképzés

1. bika bosszú2. fűrész zománc3. talaj feleség4. fa lépcső5. déli pálinka6. gyarmat forgalom7. tehén síp8. állat város9. nász csomag

10. hó verseny11. cigány kacsa12. édes könyv13. szülő rádió14. divat szeretet15. hinta kötő

k►

f

233

Hibakeresés

NPZBANBENPZBANBE

HTVIKMKOHTVIMKKO

PLKNTLKDPIKNTLKD

LKJHGFDSLKJNGFDS

FLHITLNT j FEHITLNT I

MNTHZVDRMNTHZVDR

EPORUNVSEPORUNVS

ERTZUIOPERTZUICP

HTVYEGSEHTVYEGSE

APOLMNÉE!APOLMNEE

VUSCERZTVOSCERZT

CVBNMXSEI CVBNMXSEI

LKJHGFDS POIUZTRE MNBVCXSALKJHCFDS POIUZTRE MNDVCXSA

ETRUTIZO ADSFDGFH DGFHGJHKETRUFIZO ASSFDGFH DGFHGJHK

WXECRVTB ADFSGDHF ETDGCBFHWXECRYTB ADFSGDNF ETDGCBFH

POIULKJH MKNJBHYG RFTBZNUMPOICLKJH MKNJHBVG RFTBNZÜM

ASCVBGTR EDFGHZTR JKIUZHNMASOVBGTR EDTGHZRT JKIUZNMN

PLÉÁŐÓÜJPLÉÁÖCÜJ

BVMLÉPÖOBUMIÉPOÖ

ŐPOIÁÉLKŐPOIÁÉLK

Idő:

234

Felfedezett hibák szám a:

d r f t jr f fg e

b h t r wh z f d e

r f d f dr t e v b

f i j u bn h g t q

z r e 1 o

t h b v k

é ff b a h z é r v

r g h e á

f g v m it z g v

g e f if d e i

b g l te i o ü

h t u j

i j k i mb v ea

h f e di

h u n y gv h d r

r sdg h t k o

y n o c 1j h 1 i c

g j z t

sd

vc

dwdmt

w r

eö e

b jb nv n

y gb n

bq hv

vn b

c f d f b i

c f

f r t g d g u z r e

j r g tk k c f ej k e d e

g f i g f e f ek ő i r g m f r g ej i z r e

t y e g fh e f g t b j á é 1 ö u j 10 t t gü p l r fw r f d ug b h e dm h f d

j j « z f n b v d t1 j k h1 t t i jé u h y g

c f d rg k m n ik l m e dh f d h kz u i h jd r f Í h

k1

d f i

á b n

w q

r w

m

g c

1 m ü

e w b k

x

s d t

wz t

e

yr k

1 é

m 1

g

H ib á t la n u l felfogott jelsorok s zá m a :

235

135576

8923457136

1044

858313233311

6482

75

6542

55453625

ou ou 13ki ki 55

sd ad 76r t r t 89hn nn 23mn mn 45

pz pz 77

gj_____________________g£ 36_wt wt 10co öo 44

áé áé 85

ij__________ _______ ij 88ah ah 13

db db 23sz zs 55

bk bk 11ft ft 64

eo eo 82éá éá 15

gö ___________ gö 65xy xy 42

mk mk 55

ds de 45

jk jk 30wf wf 25

Felfedezett hibák szám a:

236

Olvasási gyakorlatMost kérem, nézzen az órára. 30 másodperce van arra, hogy az itt

következő olvasmányt átfussa és annak egészéről képet kapjon. A 30 másodperces előolvasás után feleljen az első csoportban feltett kérdések­re, és egyelőre csak azokkal foglalkozzék. Ezután — ismét az időt mérve— olvassa el az egész olvasmányt, majd vessen még egy rövid pillantást az olvasmány egészére, gyorsan összegezze önmagában az olvasottakat. Ezután a szokott módon válaszoljon most már a második kérdéscsoport­ra is.

Lakás és környezet

A lakás mindenkor hűen tükrözte a társadalom szerkezetét. Az írásbeli emlékekhez hasonlóan, a házak alapjából, bejáratából, és az udvarokból család­típusok, termelési módok és szociális viszonyok állapíthatók meg.

Lakás, illetve háztípusok

Afrikai és ázsiai háztípusok

A magas fallal körülvett, belül tágas arab ház gondosan elrejti a nyilvá­nosság elől az asszonyt.

A hagyományos kínai ház, inkább lakások és udvarok szövevénye, amelyben több generáció és a tágabb rokonság is megtalálható. E nagy családot csak egyet­len kapu köti össze a környezettel.

A z afrikai törzsi körfaluban csupán a főnökök magasabb kunyhói emelked­nek ki.

A z egyetlen alapvető új lakásforma, az izraeli kibuc, melyben a felnőttek és a gyermekek, valamint a gazdasági tevékenység számára külön-külön épített helyiségek vannak. Ezek egy központ körül helyezkednek el, ahol a közösségi helyiségek és az ebédlők vannak. Ez a településforma célszerűségi szempontok szerint, szocialista közösség számára készült.

Közép-európai háztípusok és változásaik

A közép-európai társadalomtörténetre jellemző háztípusok közül nem egy még ma is létezik.

A parasztház — amely még ma is a család és a rokonság közös lakását jelenti — jellemzője a nagy nappali helyiség és a szerény hálóhelyiségek.

237

A polgári ház, városok kereskedőinek és kézműveseinek lakása, amelyet gyakran a műhely, üzlethelyiségek, raktár és a házhoz tartozó személyzeti háló­fülkék is kiegészítenek.

A munkásház — ugyancsak a korai iparosodás idején — természetesen nem épült egybe a munkahellyel és a hálóhelyiségen kívül csupán konyha tarto­zott hozzá.

A városi lakás ma már műhelyekkel nem épül egybe. A fogadószoba sze­repe főleg az, hogy gazdája társadalmi helyzetéről, hitelképességéről tájékoz­tasson.

A polgárház a piactéren gazdag díszítésével annak idején tulajdonosának tekintélyét, vagyonát is kifejezésre juttatta. Ma a legfényűzőbb ház is csupán szerény külsővel rendelkezik.

A közvetlen kapcsolat: az erkély és a ház előtti pad is eltűnt. A poros, zajos utcától elzárkózik az ember. Míg a parasztház nyitott ajtaján bárki belép­hetett, a városi házak lakásai csengő, kémlelőnyílás vagy távbeszélő útján csak közvetett módon kapcsolódnak a külvilághoz.

Kapcsolat a környezettel

Ezek a változások, amelyek a lakást, lakásviszonyokat, a lakók kapcsolatát a környezethez érintik, három területen mutatkoznak; a család és háztartás szerkezetében, a termelési és fogyasztási viszonyokban, a magánélet és társa­dalom közti viszonyban.

A család- és háztartás szerkezete

Kivételektől eltekintve az iparosodás előtti korban sem volt Európá­ban a nagy családoknak olyan jelentős szerepe, mint azt ma hangsúlyozzák. Főleg az téves elképzelés, hogy a családfővel együtt éltek volna a már megnősült fiúk családjaikkal együtt, közös háztartásban. Ezzel szemben általánosan uralkodó szokás volt, hogy a törzscsalád mellett, vagyis a szülők és gyermekek mellett, esetleg még nagyszülők, a család még meg nem házasodott gyermekei egy fedél alatt közösen szerzik meg a család szükségleteit. Ezt a családformát főleg nem önálló személyek támogatták, akik sem birtokkal, sem önálló műhellyel nem

rendelkeztek.A házassági korlátok megszűntével a 19. század elején csökkent a még

házasságot nem kötött testvérek száma, és azoknak a segédeknek, szolgáknak a száma is, akik eddig kenyéradó gazdájuknál éltek. A megfelelő kort elérve ezek is nősültek, családot alapítottak.

238

Később ritkul a nagyszülőkkel közös háztartás is. Ha a pénzügyi és egész­ségügyi körülmények lehetővé teszik, úgy még az elözvegyült nagyszülők is fenn kívánják tartani önálló háztartásukat. Másrészt a még családot nem alapított gyermekek is mielőbb elhagyják a házat, mihelyt felnőnek. Lassan önállótlan- ságnak tartják, ha a 25 éves fiú még a szüleinél lakik.

A kapcsolatok, airtint azt valamennyi vizsgálat bizonyítja, a közvetlen le­származottak, a nagyszülők, szülők és gyermekek között azért továbbra is fenn­maradnak. Bár külön élnek, az összetartozás közös vasárnapi kirándulásokban, közös látogatásokban és szabadságokban nyilvánul meg. Ezért a mai család jel­lemzésére a „szétszórt háromgenerációs család” fogalom helyénvaló.

Végül a törzscsaládon belül is fokozódik az egyéni és önállósodási igény. Ez főleg abban jelentkezik, hogy a lakáson belül a többitől elhatárolt területet kíván minden gyermek, és mire felnő, a saját szoba a legfőbb óhaj.

Óvakodjunk azonban attól, hogy a fejlődés ilyen jelenségeit egyúttal a család felbomlásának jelenségeként értelmezzük. A család sokarcú. Sem az eman­cipációs, sem az egyéni vonások nem jelentik egyúttal a család széthullását, való­színűleg azonban a családon belüli kapcsolatok változásához fognak vezetni, és annál kevesebb súrlódással, minél kevesebb megmerevedett régi forma gátolja majd ezek kialakulását. A kapcsolatok a családtagok között csökkenni, külső kapcsolatok pedig növekedni fognak. A z egymással töltött idő csökken, az egye­dül eltöltött idő pedig növekedik. Nem csökken azonban a mások sorsával való együttérzés, segítségnyújtási készség a rászorulóknak.

A termelési és fogyasztási viszonyok

Míg az iparosodás előtti időben a paraszt- és polgárházban a lakás és a munkahely egy tető alatt volt, addig a szervezett termelésben, kezdetben a manufaktúrákban, majd a gyárakban a lakás és a munkahely teljesen elkülönült. O tt, ahol ez a szétválás még nem következett be teljesen — a parasztságnál és a magántevékenységet folytatóknál — , ott az fokozott mértékben folyik most. Azok a parasztok, akik maguk építkeznek, a telepesekhez hasonlóan, a lakást a gazdasági épületek mellé helyezik. Kereskedők, kisiparosok, ha a műhellyel, üzlettel való kapcsolattól nem is tekintenek el teljesen, legalább külön, zárt lakás kialakítására törekszenek. Orvosok, mérnökök is, akik csak tehetik, fokozottabb mértékben különválasztják rendelőjüket, illetve irodájukat laká­suktól, hogy így tegyék lehetővé maguk és családjuk „magánéletét” .

A kereső tevékenységen kívül mind több tevékenység marad el a háztar­tásból: az élelemtartalékolás, amely régebben a biztos otthon legjelentősebb, életfontosságú rendeltetése volt, eltekintve a hűtőszekrénytől, áttevődött a

239

kereskedelmi rendszerre és az állami raktározási tevékenységre. A mosás, tisz­títás nagyrészt a háztartáson kívül történik. Általában a ruházatot is a kereske­delemben szerzik be. Még a kisebb varrási és foltozási munkák elvégzésére is szolgáltató üzemek ajánlkoznak. A gyermekek nevelése is az óvodától kezdve, házon kívül történik és a betegápolás is kórházakba és szülőotthonokba tevő­dött át.

Végezetül a szabadidő eltöltése fokozottabban a lakáson kívüli tevékeny­séggé válik. A városi bérlakás nem nyújt olyan lehetőséget a sportra, mint a különféle technikai berendezésekkel felszerelt szórakoztató központok. A csa­lád és a háztartás mindinkább házon kívüli gazdasági és szociális intézményekhez kapcsolódik. Ezek teszik lehetővé a részvételt a társadalom gazdasági és szociális tevékenységében.

A közélet és a magánélet közötti összefüggés

A lakás termelői és fogyasztási funkcióinak csökkenésével egyidejűleg fokozódik annak magánjellege, elzárkózottsága is. Ezek közül néhány — a mun­kahely és lakás különválasztása, a család létszámcsökkenése — már említést nyert. De elvesztette a lakás reprezentatív jellegét is, mint a társadalom és a család közötti összekötőkapocs, hiszen az ún. társadalmi kötelezettségek alkal­mával, eddig a család társadalmi helyzetét jelképezte. Ma ezek helye gyakran az étterem, kávézó. És ez nemcsak azért van, mert otthon hiányzik a személyzet. A magánterület csupán az egyénileg kiválasztott rokonok, ismerősök számára van fenntartva. A sokat bírált és kigúnyolt kispolgári tisztaszobára mint valami kirakatra nem lesz szükség.

Mindenütt, ahol a társadalom a maga funkciós követelményeivel nincs jelen, előtérbe kerül a lakás tehermentesítő szerepe. E tehermentesítő szerep foko­zott jelentőségűvé válik a sűrűn lakott és városias környezetben, ahol a lakosság többsége naponta ki van téve a kommunikációs követelmények tömegének munkahelyén, az utcán, az üzletben, a villamoson. Még nincsenek tapasztalatok és vizsgálatok — módszerüket tekintve nagyon bonyolultak lennének — ame­lyek az emberek sűrű érintkezésének reakcióit állapítanák meg. Ha elgondoljuk, hogy emberek Hongkongban 3500 lakossal négyzetkilométerenként éppen úgy együtt tudnak élni, mint Kanadában alig két lakossal négyzetkilométerenként, anélkül, hogy jelentős pszichológiai vagy szociális zavarok merülnének fel, akkor úgy tűnik, az ember ilyen vonatkozásban határtalanul alkalmazkodóképes.

Állatkísérletekből azonban tudjuk, hogy a túlzott sűrűség fokozott inger­lékenységet és agresszivitást vált ki. Hosszú ideig tartó alkalmazkodási folya­matra van szükség, amíg kifejlődik a szűkebb térre korlátozott együttélésre

240

való alkalmasság. Ebbe a problémakörbe kétségtelenül beletartozik a lakás megfelelő kialakítása is, amely a túl sok érintkezéstől megóv.

I d ő : ..........Sebesség:

Szavak száma 1200 Felfogás mértéke:.

I. (30 másodperces előolvasás után megválaszolandó kérdések.)

1. Mi az olvasmány pontos címe?2. Milyen szempontokból tárgyalja a közlemény a témát?

a) építészetib) szociológiaic) történetid) pedagógiaie) lélektani

3. Fel tudná-e használni az olvasmányt, ha épülő lakásához akarná kia­lakítani a megfelelő környezetet és ehhez keresne szakirodalmat ?

4. Milyen az olvasmány jellege, mi a célja?a) elméleti fejtegetésb) gyakorlati útm utatásc) a téma változatos leírásad) meggyőzés, propagandae) szórakoztatás

II. (A teljes átolvasás után megválaszolandó kérdések.)1. A lakás jellegében bekövetkezett változások milyen területeken

jelentkeztek ?2. Milyen közös vonás, törekvés jellemzi mindhárom területen a be­

következett változásokat?3. írja le röviden — lehetőleg egyetlen összefüggő, kerek mondatban

— az olvasmány mondanivalójának lényegét!4. Milyen kifejezést használ a szerző a mai család jellemzésére?5. Az olvasmány több tevékenységet sorol fel, mely a kereső tevékeny­

ségen kívül még kimarad napjaink háztartásából. A következők kö­zül melyik nem szerepel az olvasmányban ?

élelmiszertartalékolás élelmiszertartósítás, befőzés mosás, tisztítás varrásgyermeknevelés

Mielőtt rátérnénk mai gyakorlatainkra, előbb foglaljuk röviden össze, amit a szókincsről, illetve annak fejlesztéséről tudni kell. Emlékszik még, miért tarto ttuk fontosnak a szókincs bővítését?

Bizonyára arra is gondolt, amire figyelmeztettük: szókincstesztjeink csupán felmérésre és példaként szolgálnak, sajátmagának kell eldönte­nie, hogy szókincsét milyen irányban kell továbbfejlesztenie. Nos, kialakult már ezzel kapcsolatos véleménye ?

Végül: emlékszik-e még arra, mit kell tennie, ha szöveg közben ismeret­len szóra bukkan? Mit mondtunk a szó összetételének, ragjainak, kép­zőinek vizsgálatáról:

De erre választ ad most következő szókincstesztünk is.

Szókincsteszt

Korábban már utaltunk arra, hogy — főleg idegen szavaknál — jó módszer a képzőkből, összetételek elő- és utótagjaiból megállapítani az ismeretlen szavak értelmét. Ez nem is nehéz feladat, viszont sok esetben az egyetlen megoldás, hiszen napjainkban egyre új fogalmak

242

születnek, méghozzá olyan ütemben, hogy azt a különböző értelmező, magyarázó szótárak kiadása nem tudja követni és — különösen egyes szakkifejezések pontos magyarázatáért — nem mindig tudunk hirtelen hová fordulni. Hogy ilyen esetben milyen nagy segítség az összetételek egyes tagjainak ismerete — melyek mind a magyar értelmező szótárak­ban, mind az idegen szavak szótárában többnyire megtalálhatók —, annak példázatára most kissé rendhagyó szókincsteszt következik. A gyakorlatnál nem kell időt mérnie, ráér nyugodtan gondolkodni.

Az it t következő szavaknak a szokásos módon keresse megr — ismét csak egyetlen — megfelelőjét. Eredményét ellenőrizze a feloldásban, de csak a betűjeleket hasonlítsa össze és — most kivételesen — ne térjen vissza magukhoz a szavakhoz és egyelőre ne foglalkozzék azzal, me­lyik megoldás miért lett volna helyes.

1. AMORF

2. TERMIKUS

3. AMFIBIOLÓGIA

4. DECELERÁCIÓ

5. ANTIKLIMAX

A ) beteg lelkű, ferde hajlamú — B )alaktalan, szabálytalan alakú — G)megkövesedet geológiai réteg — D) mocsaras, lápos vidék

A ) határidős, megszabott időre szóló— B) műszóval meghatározott — G) a meleggel, hőmérséklettel kapcsola­tos — D) éghajlati, időjárási viszonyok összességére vonatkozó

A ) őslények élettana — B) élettan általában — G) kétéltűek élettana — D) mocsarak, láp vidékek élettana

A ) gyorsulás, felgyorsított folyamat —B) egyenletes sebesség — C) ésszerű­sítés — D) lassulás, sebességcsökke­nés

A ) tetőpont, csúcspont — B) az erő­teljesebb kifejezésekről a gyengébbek­re való átmenet — G) fokozás, egyre hatásosabb kifejezések használata — D) éghajlati gyógykezelés, természeti tényezők felhasználásával való gyó­gyítás

243

6. INEGZAKT

7. AUTODIDAKTA

8. BENEFÍCIUM

9. ASZTROGRÁFIA

10. ANTARKTISZ

11. AFÓNIA

12 HELIOSZKÓP

13. HIDROGRÁFIA

A ) pontatlan, megbízhatatlan — B) humán jellegű (társadalomtudomá­nyokhoz tartozó) — G) meghatározott, szabatos — D) szenvedélyes, felindult

A ) aki önképzéssel szerezte tudását —B) oktatás módszereivel foglalkozó, azokat kutató — G) magyarázó, ú t­mutató — D) mozgó kiállítás céljára berendezett autó, autóbusz

A ) láz- és fájdalomcsillapító — B) imakönyv, zsoltároskönyv — G) jó­tétemény, kedvezmény — D) kolosto­rok elzárt része

A ) sokszorosítási eljárás — B) a csil­lagos ég leírása — C) időjárás kutatása, időjárási jelenségek figyelése — D) tudományos célra különleges eljárással készült fénykép

A ) az Északi-sark vidéke — B) a föld­gömb délsarki területe — C) elsüllyedt földrész — D) az egyenlítő vidéke

A ) kóros hangtalanság, susogó beszéd— B) gondolattöredék, töredékes, oda­vetett megállapítás — G) egyenlőtlen­ség, összeillés hiánya — D) előny, megkülönböztetés

A ) csillagvizsgáló műszer — B) nap­távcső a nap felületének vizsgálatára— C) orvosi szívhallgató műszer — D) nemesgázok mérésére szolgáló m ű­szer

A ) összetett vegyi anyagok kémiájá­val foglalkozó tudományág — B ) a levegő nedvességét mérő műszer — G) vízrajz, a földrajznak a föld felszínén levő vizekkel foglalkozó ága — D)

14. AEROFOR

15. MONOFÓNIA

16. HIPERTRÓFIA

17, POLIMORF

18. TELEDINAMIKA

19. TERMOBAROGRÁF

20. HIGROFIL

a levegő hőmérsékletét illetve annak változásait kutató műszer

A ) a repüléstől félő, légiszonyban szen­vedő — B) a búvár légzőkészüléke — G) kincstár — D) szivattyú

A ) idealista filozófiai tanítás — B) egytagú kifejezés — G) egybehangzás, egyszólamúság — DJ vékony fémlemez nyomdai jelek kiöntésére

A ) hadizsákmányból összeállított győ­zelmi jelvény — B) sötétszínű, kőzet­alkotó ásvány — C) kóros álmatlan­ság — D) mértéktelen nagyítás, tú l­zás

A ) sokoldalú, több formában előfor­duló — B) lágy, puha, betegesen ki­finomult — C) a földfelszín formáival foglalkozó — D) egy alakú, egyetlen formában előforduló

A ) belső erőből fakadó lendület — B) a mozgás, a fejlődés menete; vala­mely jelenség változása a ráható té­nyezők befolyására — C) a távolból való működtetés dinamikája — D) zenemű hangerősségbeli jellege

A ) az időjárás alakulását előre jelző készülék — B) egybeépített hő- és nedvességmérő — G) csatlakozó, mely a kívánt hőfokon önműködően ki-, illetve bekapcsol — D) a hőmérsék­letet és a légnyomást együttesen fel­jegyző készülék

A ) vízben nem oldódó — B) vizet kerülő, száraz éghajlaton termő (nö­vény) — G) nedvességkedvelő — D) súrlódásmentes, sima

245

Tehát most csak annak nézzen utána, eredményében mennyi a jó megoldások száma. Ha mind a 20 szó értelmét pontosan tudta, ne fog­lalkozzék gyakorlatunkkal tovább, lapozza á t a következő oldalakat és térjen á t a következő gyakorlatra. Ha legfeljebb 5 — 6 szónál tévedett, keresse ki a megadott felsorolásból a rosszul értelmezett szavak össze­tevőit és most már ezek ismeretében — nem pedig a feloldásban ta lált betűjel alapján — próbálkozzék újra a megoldással, ami feltétlenül si­kerrel fog járni. Ha ennél több szó értelmét nem tud ta pontosan meg­határozni, olvassa gondosan — esetleg többször is — végig a most követ­kező elő- és utótagokat, képzőket és próbálja jól megjegyezni azok értel­mét.

a-, an- tagadás, valamilyen tulajdon- pl. ság hiánya, -talan, -telen

amorális — er­kölcsi érzék nél­küli

ad- -hoz, -hez, -höz, -ra, -re; -ig ad absurdum — a képtelenségig

aero- levegővel kapcsolatos; lég­ aeroport — re­pülőtér, légi ki­kötő

amfi- az utótag kettősségét, kétféle- ségét jelzi; kettős, két-

amfibiák — két­éltűek

anti- ellentét, szembenállás; ellenes, ellen­

antialkoholista — alkoholfo­gyasztás ellen­zője

aut-, autó- önmagától, saját adottságából, önerejéből való képesség; ön- •

autom ata — ön­működő

antropo- emberre vonatkozó, vele kap­csolatos; ember­

antropológia — embertan

asztro- csillagokkal való kapcsolat; csillag­

asztronómia — csillagászat

baro- légnyomással való kapcsolat; légnyomás, légsúly-

barométer — légnyomásmérő

246

bene- jó, jól, helyes

bio- életfolyamatokkal kapcsolatos;élet­

be- megfosztottság, eltávolítás,hiány stb.; -tói, -tői; -ról, -ről

dia- át, által, keresztül

glotto-, nyelvvel való kapcsolat; nyelvglosso-

helio- a Nappal kapcsolatos, a Nap­ra vonatkozó; nap-

hidro- vízzel való kapcsolat; víz-,vízi-

higro- nedvességgel, folyadékokkalvaló kapcsolat; nedvesség-

hiper- túlzó, túlságos, fokozott

in - 1) -bán, -ben; -ba, -be; irányá­ba, feléje, benne; 2) tagadás, a vele összetett szó jelentését ellenkezőjére változtatja

mono- magában való, egyedi; egy-mon-

poli- sokszoros, többszörös, össze­te tt; sok-, több-

benevolencia — jóakarat

biológia — élet­tan

decentralizál — központosítást megszüntet, széttelepít

diaméter — á t­mérő

glossitis — nyelvgyulladás

heliocentrikus — napközpontú (világnézet)

hidrológia — víztan

higroszkóp — nedvességmu­tató

hipermodern — a modernséget túlzásba vivő

1) in albis — fe­hérben; 2) inak­tív — tétlen, cse­lekvésképtelen

monoton — egy­hangú

polihisztor — sokoldalú, egye­temes tudós

247

re-

tele-

termo-

transz-, tranz-

-fil

-fóbia

-fon, -fónia

-fór

-gám, -gámia

•gráf

-gráfia

ismétlés, vagy ellentét; vissza-, ellen-, újra-

nagyobb távolsággal való kap­csolat; távol-, messze-

hővel, hőmérséklettel kapcso­latos; hő-

túl, mögött, át, keresztül, a túl só oldalon levő

a vele összetett fogalom ked­velője, barátja

beteges félelem, iszony, gyűlölet

hangos, hanggal kapcsolatos, -hangzás

vezetés, vivés; -vezető, -vivő

-házasuló, -párosuló, -házas­ság

1) mérő és eredményt feljegyző műszer; 2) irat, írás; 3) nyom­dagép

1) leíró tudományág; 2) írás­mód, írás; 3) nyomdai eljárás— nyomás

reakció — vissza­hatás, ellenha­tás; reformál — újít, átalakít

telefon — táv ­beszélő

termométer — hőmérő

transzplanetáris— bolygón túli

bibliofil — könyvbarát

aerofóbia — lég- iszony

telefon

hidrofor — fecs­kendőbe vizet préselő szivattyú

monogámia — egynejűség, egy­férj űség

1) termográf — félj egyzőszerke- zettel ellátott hőmérő; 2) teleg- ráf — távíró; 3) hektográf — sokszorosítógép

1) geográfia — földrajz; 2) kalli- gráfia — szép­írás ; 3) litográfia— kőnyomtatás

248

-id hasonló, formájú, -szerű negroid — né­gerszerű

-ikua 1) tevékenységet kifejtő, fog­lalkozó személy; 2) tulajdonság, valamihez tartozás, valamire jellemző

1) technikus —2) centrikus — középponti

-lógia -tudomány, tan geológia — föld­tan

-morf alak, -alakú morfológia — alaktan

-nómia 1) tudomány, ismeret; 2) sza­bály, rend

1) asztronómia — csillagászat; 2) autonómia — önkormányzat

-szkóp vizsgálatra szolgáló eszköz, -tükör

teleszkóp — táv ­cső

-trófia növekedés, fejlődés atrófia — sorva­dás, pangás

Ha gondosan átnézte felsorolásunkat, lapozzon vissza előbbi gya­korlatunkra és most már az összetevők alapján állapítsa meg az egyes szavaknak első alkalommal nem talált helyes megfelelőit. Gyakorla­tunkat holnap még tovább folytatjuk, most azonban térjen á t a követ­kező gyakorlatra.

Jelkeresés

Kérem, lapozzon vissza a 3. napon található táblázathoz és számol­ja meg, hányszor fordul elő a vegyes jelek között a m7xL jelcsoport.

V G R F T E A É S D F T BNGHTUR T Z U I F G H F J D S CFGTZWR T Z U I K L K J H G D ASWEDRG H F J D 0 P L M N B Y VHBGTUC X V B G D R F G T J I HGZTREC F V G B T T Gr H Z U J MNBGTTK J H F D S E R T F G Z TZRUIEB N V M C D E R T J V U SKDJFGH G V S D Y W R S E N G KJLHUIB N M H J I S E R F G T IOÖZRTT E Y G Z I G U H V B C ASWDREC F G T R Z S W D E A I XCDRFTV H G R T E E R F T I 0 WSEDRTö 0 L I U Z F R T G W L YSDCFHR T F G E Q R Y B I 0 Ü DRFTHGW R F T U B M N B G Z T VNBHGTR T G F ü I K J H F U T JUIKLMR F T G U B I J TJ I 0 A SASDEEÁ É A H B N G H T Z M D VBFHTGD B V J H I I U J P Q W DFRETJIY M X N C B B B Y H U I YBGHTZK K T 6 H U T 0 W P Q Q DJFHGKY J 0 I K L T Z R E U w DFRTEWQ I J N G H T Z G H u I VNGHTZI J U K L M A E S D R w DFRTGEN G U F I Ö Ö 0 I W E R ERTGHZT Z R U E W Q W R T Z E VNBHTUB N V M U T G Z T R E Q ODRFTZG H T Z N B G H T Z U D DRFEWQU R E w Q Y X S D R F E CNVBGT

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

250

szombaton és vasárnap és a kongresszusi jelentés Meteorológiai Intézetben ennek nem tesz eleget kormányközi bizottságunk a meghívást elfogadta nem lehet vita tárgya nagyjában — egészében árt-e vagy használ ez elragadta őt a képzelete nem helyes lebecsülni ez nem olyan egyszerű túlzás nélkül állítom ez az őszinte felelet csaknem este volt már kiküldött munkatársunk a terület fásítását is mind megegyeztek abban Budapest több kerülete nem merész vállalkozás ügyintézői munkakörben az Élet és Tudománynak és még egy követelmény biztonságos intézkedések a gyakori szóhasználat ezek szórványos esetek földünk fizikai alakja sokan túlzottnak vélik ez az első világkiállítás a szenet és a kőolajat

Hibátlanul felfogott szócsoportok szám a:

ezen az összegen belül ebben neki nincs igaza a rend helyreállítását a forgalom emelkedését más területek róvására szívélyes fogadtatását őszinte baráti légkört a mára virradó éjszaka folytatása a 3. oldalon állást foglalt mellette különböző rendszerekben sokrétű kapcsolataikban a kapcsolatok javulását közszükségleti cikkeket a párizsi csúcstalálkozót él ezzel a lehetőséggel jelentős anyagi áldozat igen sokan felszólaltak ez is csak azért fontos e kísérletek eredményei erről már sok szó esett egy sor mérési eredmény az iskolai szakkörökben sok érdekes előrejelzés nem ta rtja méltányosnak gyermekgondozási segély a szó szoros értelmében méltán lehetünk büszkék korszakos fejlődés jele az egyénileg gazdálkodó

M l

Olvasási gyakorlat (skipping)Remélhetőleg sikerült gyorsan és koncentráltan elvégeznie leg­

utóbbi önállóan elkészített skipping gyakorlatait. Van kedve ezt most megismételni, de ha lehet, kissé nehezebb gyakorlattal?

1. Keresendő adat: (Mennyiségét tekintve India filmgyártása hánya­dik helyen áll a világon?)(ki? mi? hol? mikor? mennyi? mekkora?)

Idő:2. Keresendő adat: — — — — — — — — —

Idő:3. Keresendő a d a t: — — — — — — — — —

Idő:4. Keresendő adat: — — — — — — — — —

Id ő :5. Keresendő adat: — — — — — — — — —

Idő: ........ ............6. Feltett kérdés: (Miért kellett változtatni az 1790-ben a Francia

Tudományos Akadémia által megalapított mértékegységeken?) (hogyan? mi módon? mivel? miért? lehetséges-e?)

Idő:7. Feltett kérdés: — — — — — — — — — —

Id ő :8. Feltett kérdés: — — — — — — — — — —

Idő:9. Feltett kérdés: — — — — — — — — — —

Idő:10. Feltett kérdés: — — — — — — — — — —

Idő:

252

Olvasási gyakorlatA 8. és 20. nap olvasási gyakorlatához hasonlóan ismét arra kell

válaszolnia, kit érdekelhet elsősorban az olvasmány, valamint a már korábban ism ertetett kérdőszavakra kell felelnie.

Megfelelő akusztikai viszonyok

Megfelelő akusztikai viszonyokon — főleg nagy termeknél — annak a biz­tosítását értjük, hogy egy közepes hangerejű beszélgetés a szomszédos munka­helyeken ne legyen érthető és az egyes hangforrások, tőlük csekély távolságban már ne legyenek érzékelhetők. Ezek a követelmények némileg ellentmondóak: csendes munkahelyen a hang nagyobb távolságban hallható és a beszéd megért­hető, mint ott, ahol bizonyos alapzaj van. Hangkiegyenlítést kell létrehozni a hangvisszaverő és hangelnyelő felületek megfelelő kombinációjával. Pl. a mennyezet kiképzése olyan legyen, hogy a hangot visszaverje és szétszórja, és ezáltal egyenletes zajszintet hozzon létre. Az e fölötti zajszintet annyira le kell tompítani, hogy a zajforrástól kis távolságra már ne lépje túl az alapszintet. Nem szabad az akusztikai tervezéskor megfeledkezni arról sem, hogy a zaj bekerülhet a terembe kívülről is pl. a szomszédos helyiségből, a lépcsőházból vagy a tető felől.

Idő: Felfogás mértéke:

A tegnapi olvasási gyakorlatnál ismét kérdőszavakra kellett meg­keresnie a választ. Emlékszik még, mihez nyújtanak ezek segítséget?

Általában mikor tehetünk fel az olvasmánnyal kapcsolatban kérdéseket ?

Mi a lényeg kiemelésének legfontosabb segédeszköze és ennek milyen vál­tozatai vannak ? ...............................................................................................

Mi a feltétele annak, hogy kiszűrjük a lényeget, elválasszuk a fontosat a jelentéktelentől?............................................................................................

A lényeget hordozó szavak kb. hány százalékát képezik az írott szö­vegnek? ..............................................................................................................

Válaszaink ellenőrzésére fussa át a 4. és a 8. nap szövegén kívül a 21. nap olvasási gyakorlatát is.

254

Regressziót gátló gyakorlat1. A határozat kimondja, hogy rövid időn belül lényegesen enyhíteni

kell a tanulók terhelését minden iskolatípusban. Ezekkel a csökkentkövetelményekkel kezdődik már az új tanév. A .............................egyébként nem ,,mozaikszerű” törlésekkel csökkentik, hanem azt vizsgálják, hogy egyes iskolatípusokban, illetve osztályokban mi­lyen tárgyakat lehet elhagyni, illetve fakultatívvá tenni.

a) iskolai adminisztrációt b) vizsgákat c) tananyagot d) tankönyveket e) időtartam ot

2. Megfelelő intézkedésekkel k e l l ..................... . mindazok munkáját,akik gátat akarnak vetni az utóbbi időben egyre jobban elharapódzó és mind nagyobb méreteket öltő visszaéléseknek, kizsákmányo­lásnak, har ácsolásnak.a) megakadályozni, b) visszafojtani c) elősegíteni d) meggátolni e) megtenni

3. Tavaly meglehetősen nagy műtrágya- és növényvédőszer-készletek gyűltek össze a raktárakban, a mezőgazdasági termelők ugyanis inkább gépeket vásároltak. Az idén fordult a helyzet, lényegesen keresettebbek a . . . . . . .a) arató-cséplőgépek b) vegyszerek, műtrágyák c) vetőmagok d) mezőgazdasági gépek e) háziállatok

4. Nemzeti ünnepünk alkalmával a kormány a . . . . . . . .területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket a Népstadion sajtótermében, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke adta át.a) ipari termelés b) tudományos kutatás c) filmművészetd) kulturális nevelés e) testnevelés és sport

5. A ma este sugárzott mese szemet gyönyörködtető, csodálatos világot idézett fel. Varázslatos volt ez a világ még akkor is, ha ez volt atörténet legvéresebb epizódja. Csak dicséret illeti a .....................ezért az eredményért.a) rádiót b) televíziót c) operaházat d) színházate) filmszínházat

255

6. Egy tó élővilágának mennyiségi és minőségi változását a tápanya­gokon kívül sokféle vegyi anyag is okozza. Közülük most csak az olajat, a fenolt, a szintetikus mosószereket és a növényvédő szere­ket említjük meg. A hajók és motorcsónakok elterjedése ellenére a Balaton v iz e .........................még nem szennyezett.

a) növényvédő szerekkel b) algákkal c) olajjal d) műtrágyá­val e) mosószerekkel

7. Amikor ma Afrika, Ázsia és Amerika . . . . . . . országai ésnépei a fejlődés második évtizedébe lépnek, a „tartozik” oldalon hatalmas összeg halmozódik fel a környezet terhére. Ennek oka elsősorban az, hogy a fejlődés érdekében a technológiát ökológiai­lag tér vszerűtlenül alkalmazták.a) ipari b) tőkés c) szocialista d) fejlődő e) fejlett

8. A szakirodalom szerint a ...............évente kb. 2 —4%-kal fog nö­vekedni. Fokozott mértékben kell felületi vizeket igénybe venni víznyerés céljából, sőt a csapadékot is fel kell használni. Számolni kell a szennyvíztisztítás hatásosságának fejlesztésével is.a) vízigény b) szennyvíz c) csapadék d) felületi víze) víznyerés

9. A közép-európai társadalomtörténetnek is megvannak a még mais létező jellemző háztípusai. A .......... .. házat, azaz a városokkereskedőinek, kézműveseinek lakását, mely a piactéren gazdag díszítéseivel tulajdonosának tekintélyét, vagyonát is kifejezésre ju tta tta , gyakran a műhely, üzlethelyiség, raktár és a házhoz ta r­tozó személyzeti hálófülkék is kiegészítették.a) jobbágy b) paraszt c) földesúri d) polgári e) munkás

10. A környezeti ártalmak közül a .................definiálható a legnehe­zebben, mert amíg a levegő és a víz szennyezettségének mértékétkönnyű fizikai és kémiai mérésekkel megállapítani, a .................eléggé szubjektív fogalom. Az emberi fül nem egyformán érzékeny a különböző rezgésszámú hangokra.

a) levegő szennyezettsége b) víz szennyezettsége c) zajártalomd) környezeti ártalom e) zöldövezet hiánya

Idő: ................... Helyes döntések száma: . . . .

256

Szóképzés

1. ügy bolond2. lég kisasszony3. virág huzat4. gyújtó fa5. pálya hölgy6. szív szeretet7. vad királynő8. csend funkció9. torz ernyő

10. gép tojás11. csata here12. sündisznó foglalás13. fuvar tetű14. ablak ablak15. káposzta mosás

/ímr DfiifaZtit em4f hjM A ^t & >' /C(C5ff. /vert

5 f t 4 3 i gh7t54 s y 7 K d 0t g 4 e 2 f fr74d3 f 7 g H 8 9j g 7 5 d e 2we34r V f 5 C X 6f j e 4 3 1 3ed5rf f 7 g 8 9 df 7 g 6 t 2 4rt651 c 8 V j t 2f k u 8 k 6 fr56ji d J I 7 e 2d r 4 3 w q dr54rg c 8 i U H se 3 r 5 t g c50f42 i h 3 3 J Bk 1 7 7 h 9 oji4z7 d 5 F t 6 Kt z 1 o d k d45t8g c t 5 K 7 Mf g 7 t 6 5 97rt51 c B 5 d T 7e 3 4 r 5 6 2h3j4u e 8 G 5 d 92 e 4 k o 8 d7f8g9 V j 8 U s 9o r t 5 6 u 8f7rr5 a Q 3 c X 7i 8 j u 7 3 e34r2i 0 1 4 i K b7 g 6 5 d 3 e47rt7 V k 8 U Z 5f r 5 6 t z 47rt8i T g 6 b M 8f 8 crö 7 5 r 4jg7v8 8 s 3 H G 57 7 h g 5 3 3euc8a 7 V G s 5 L6 d f 4 r k x3d4a2 V K 4 I u 92 k o d 4 8 4jf8g2 s H 7 3 I m2 2 h k 5 ő 3jdf84 c J 4 i 7 Uf crö 7 6 t u Sejduz t 3 X U s q8 Z 7 t 6 5 4jd8f9 X 8 J b 8 L0PÖ h r 7 t 4 f8g7e8 s 2 3 J b V2 1 h 4 h f w3e4r7 A y 7 d 3 Jd r 5 6 h 7 dj87f6 a w 7 7 e D7 7 j u z r 7du51i F r 8 d 3 X3 1 d j o 6 ok5i68 a 3 s E 4 Fd r 4 5 s 2 ejf841 q 3 8 g Y S

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

258

5 8 9 7 84 3 2 4 63 6 8 9 02 9 3 8 47 7 6 1 66 4 8 3 16 7 4 8 25 5 1 0 67 6 1 6 51 0 1 0 68 7 6 5 49 o 7 8 47 6 9 8 72 9 7 1 18 6 7 9 38 6 2 1 76 4 2 1* 67 6 5 4 85 5 4 8 60 7 7 5 62 1 2 1 07 6 9 8 62 4 3 8 75 4 6 7 85 2 5 5 56 4 8 6 72 2 7 5 65 5 0 6 19 2 3 0 63 8 0 3 7

Hibátlanul felfogott sorok száma:

511622924836350547177792315755

259

Olvasási gyakorlatEgy amerikai újságíró kérdéseket tett fel a Fehér Ház környezetvédelmi

szaktanácsadójának. Első kérdése ez volt:Igaz-e hogy 5 éven belül jegyre fogják adni az USA-ban a tiszta vizetr 10

éven belül pedig az élelmiszert?Felelet: Nem, ha helyesen tervezünk és cselekszünk. A szervezés azonban

probléma nemcsak az USA-ban, hanem világszerte.Kérdés: Akkor is érvényes-e az Ön válasza, ha az USA népessége továbbra

is abban az ütemben szaporodik, mint az elmúlt 10— 20 évben?Felelet: Kételkedem benne, hogy akár magas életszínvonalat, akár jó minő­

ségű környezetet fogunk tudni fenntartani, ha népességünk a végtelenségig abban az ütemben szaporodik, mint az elmúlt években. Remélem, hogy az USA népessége bizonyos szinten — amely a mait nem túlzottan haladja meg — stabi­lizálódni fog.

Kérdés: A közeljövőben kénytelenek lesznek-e az amerikaiak életszínvo­nalukat csökkenteni, hogy a környezetszennyezésnek gátat vessenek?

Felelet: Meglehet, hogy az életmódunkon változtatnunk kell. Ha a kipufogó gáz okozta szennyezést csökkenteni akarjuk, kevésbé nagy teljesítményű kocsi­kat kell használnunk. Hogy ezt most súlyos áldozatnak tekintjük-e az amerikaiak részéről, az nézőpont kérdése.

A fogyasztási sémák eltolódására lesz szükség a csomagolástechnikában is. Az eldobható konzervdobozok, palackok és göngyölegek kora le fog alkonyul ni. El kell majd fogadnunk az újra felhasználható göngyöleget, mert különben úgy felgyülemlik a szilárd hulladék, hogy megfojtja városainkat, és a szemét és hulla­dék elárasztja a nyilvános tereket, az utak mentét.

A z iparnak sokkal többet kell majd fordítania a szennyezés elleni harcra, új termelési eljárások kidolgozására, hogy a szigorúbb levegő- és vízminőségi szabványoknak, amelyeket a közvélemény megkövetel és a törvény előír, eleget tudjon tenni.

Kérdés: Ez nagyobb fogyasztói árakat fog jelenteni?Felelet: Az ipar általában a fogyasztókon fogja behozni a szennyezés elleni

harc többletköltségét. De hisz a fogyasztónak lesz jó, ha a környezetszennyezés megszűnik, és így nem méltánytalan, ha árat fizet érte.

Van ennek egy másik oldala is: évi sok milliárd dollárt fogunk megtakarítani a környezetünk megtisztításával. Lássunk rá néhány példát:

— évi 2— 4 milliárd dollárra tehető a levegőszennyezés okozta légzőszervi és egyéb betegségekben megbetegedett személyek jövedelemkiesése és orvosi költsége.

Nagy összeget tesznek ki a takarítási számlák is.Az épületek és létesítmények korróziója a kormánynak és az iparnak sokba

kerül.A gabona és egyéb növényzet súlyos károkat szenved.Nagy a hal- és rákveszteség.A szennyezés növeli az ivóvíz és az ipari víz kezelési költségét.Tehát a környezetvédelem nemcsak költségeket, hanem megtakarítást is

jelent.Kérdés: Gondolja, hogy az amerikaiak készek néhány dolgot — ami ezt a

roppant energiaigényt okozza: nagy teljesítőképességű autók, központi légkon­dicionálás, sugárhajtású gépen való utazás — feláldozni, hogy a környezetet óvják és javítsák?

Felelet: Azt hiszem igen, ha ez szükségessé válik.Kérdés: Nő vagy csökken az USA-ban a levegő- és vízszennyezés mértéke?Felelet: Mindkettő növekszik, a szigorúbb rendelkezések, a kormány és az

ipar lényeges ráfordításai ellenére.Amíg a kipufogógázokat és a kémények kéndioxid-emisszióit nem sikerül

jelentős mértékben megtisztítanunk, a levegő minősége nem fog lényegesen

javulni.A vízszennyezéssel kapcsolatban kezdünk úrrá lenni a helyzeten. Gyors

intézkedésekre van szükségünk, mert a népesség is szaporodik, az ipar is fejlődik.Kérdés: Megvalósítható célkitűzés-e a szennyezésmentes autó?Felelet: Nem vitás, hogy jelenlegi belsőégésű motorunk nagy mértékben

tisztítható. A rra még senki sem tud ma felelni: tökéletesíthető-e annyira, hogy a kipufogógáz-probléma megszűnjön.

A prognózis szerint 1985 körül fog a kipufogógáz-szennyezési görbe lefelé haladni. Ezután még a légszennyezés-mentesebb belső égésű motorral is ismét fölfelé fog emelkedni a görbe, pusztán azért, mert a kocsik száma olyan nagy lesz. Ezért rendelt el a kormány egy szövetségi kutatási programot, hogy 1975-re két alternatív energiaforrást fejlesszenek ki.

Kérdés: Lehetséges alternatíva-e a villamos autó?Felelet: Kétlem, mert ehhez előbb villanyáramot kell termelni, tehát egy­

szerűen áttolnánk a szennyezés problémáját az autóról az erőműre.A gázturbina, a gőzgép és a hibrid rendszerek jobb lehetőségek: a jelenlegi

kutatási tervben aktívan szerepelnek is.Kérdés: Mi történik, ha 1980-ra nem jelenik meg az Ön által lényegileg

szennyezésmentesnek nevezett kocsi?Felelet: Akkor feltehetőleg el kell kezdenünk a gépkocsihasználat korlá­

tozását.

261

Kérdés: És elfogadnák-e ezt az amerikaiak?Felelet: Azt hiszem, igen. Nem hiszem, hogy az amerikai nép habozna, ha

arra kerülne sor, hogy egy súlyos közegészségügyi probléma és az autóhasználat között kellene választania. Ha az emberek megijednek, képesek lemondani vala­miről. Mióta leszoktam a dohányzásról, hajlandó vagyok bármit elhinni!

Kérdés: Mennyire súlyos az óceán szennyezésének problémája?Felelet: Az elnök múlt tavasszal utasította a Környezetmi nőségi Tanácsot,

hogy tanulmányozza az óceánba juttatott hulladék problémáját, és tegyen neki javaslatot. Ez megtörtént, és az elnök új politikát jelentett be a hulladéknak az óceánba juttatásával kapcsolatban. A mérgező anyagok bejuttatását azonnali hatállyal betiltja, és az összes többi intézkedést szigorú ellenőrzésnek veti alá.

Kérdés; Miért lángolt fel oly hirtelen az USA vizei higanyszennyezettségé­nek problémája?

Felelet: Hogy teljesen őszinte legyek, a nagyközönséget még jobban figyel­meztetni kellett volna. Feltételeztük, hogy a higany nagyrészt semleges; ebben az alakban viszont ártalmatlan, és hogy akármiképp is, igen kevés jut belőle a vízbe.

Most már tudjuk, hogy bizonyos körülmények között a higany metilhiganyt képez, amely mérgező, és a halakon keresztül bejut az élelmiláncolatba. Első­ként a svéd tudósok ismerték ezt fel.

1965-ben jelentést tettek róla egy konferencián, amelyen néhány amerikai tudós is jelen volt. A jelentést lefordították angolra, úgyhogy tudomást vettünk róla.

A higany a környezetben soká megmarad. Ahol felhalmozódott, egy ideig problémát okoz.

Kérdés: A zajt is most hivatalosan szennyezőnek tekintik. Árt-e a zaj az egészségnek, vagy csak zavaró hatású?

Felelet: Mindkettő. Bizonyos zajszintnek huzamosabb idő után mind fizikai, mind pedig pszichológiai hatásai lehetnek.

Kérdés: Miféle fizikai hatásai?Felelet: A hosszas zajhatás súlyos stresszállapotot idézhet elő. Egyes orvosi

szaktekintélyek szerint ez krónikus hatásokat (hypertensio, rák) válthat ki.Kérdés: Ön Japánban járt és Sato miniszterelnökkel megtárgyalta a kör­

nyezetszennyezési kérdéseket. Milyen eredményekkel járt ez a tárgyalás?Felelet: Japánban is erősen foglalkoztatja a közvéleményt és a politikusokat

egyaránt a környezetszennyezés kérdése. A két országnak sok a közös problé­mája, lévén mindkettő fejlett ipari állam.

Megállapodtunk abban, hogy az amerikai és a japán kormány időközönként magas szintű környezetvédelmi konferenciára üi össze, szakértőink kicserélik

262

információikat; együttműködünk a kutatásainkban; általában megerősítjük akörnyezetjavítással kapcsolatos együttműködést.

Idő: ............................................................................Szavak száma: 950Sebesség: ...................................................................Felfogás mértéke:. . . .

1. Adjon olyan címet az olvasmánynak, mely egyben kifejezi az egész­nek mondanivalóját, lényegét is.

2. Az amerikai lakosság milyen áldozatvállalásaira lehet szükség a környezetvédelem érdekében?

3. Milyen problémákat kell a környezetvédelemmel kapcsolatban meg­oldani? (Csak a kulcsszavakat sorolja fel!)

4. Mire emlékezteti az olvasmány következő mondata: „A fogyasztási sémák eltolódására lesz szükség a csomagolástechnikában is.” (Olvasott már ebben a könyvben ezzel kapcsolatban valamit?)

5. Milyen, a környezetszennyeződésből eredő betegségeket, illetve az egészségre káros hatásokat említ az olvasmány?

6. Milyen lehetőségek, illetve elképzelések vannak a szennyezésmentes autó megvalósítására? (Csak a kulcsszavakat sorolja fel!)

Mai olvasási gyakorlatunknál majd ismét kap néhány másodpercet arra, hogy előzetesen ismerkedjék az olvasmánnyal, vagyis gyakorolja a skimming módszerét. Sajnos ezt itt csak rövid olvasmányokkal tehet­jük, holott erre az előzetes ismerkedésre, válogatásra éppen a könyvek­nél van a legnagyobb szükség. Ezért arra kérem, gyakorolja ezt önállóan, a 16. napon kapott útm utatás szerint.

Ha most nincs kéznél erre a célra alkalmas könyv, akkor holnap —. de legkésőbb holnapután — próbáljon egy könyvtárban, a munka­helyén vagy akár ismerősöknél megfelelő könyvet szerezni.

Először csak emlékezetére utalva nézze át a könyv legfontosabb adatait, részleteit, utána azonban ellenőrizze, hogy figyelme valóban mindenre kiterjedt-e.

És kérem, ne érje be ezzel az egy alkalommal, hanem ha csak sze­rét ejtheti, gyakorolja mindaddig ezt a módszert is, amíg csak állandó szokásává nem válik.

Szókincsteszt

Most pedig folytatjuk tegnapelőtt megkezdett szókincsgyakorla­tunkat. Jól megjegyezte a megadott elő- és utótagokat, képzőket? Ha úgy gondolja, nem emlékszik rájuk eléggé, kérem lapozzon vissza és

olvassa át őket újra. Most pedig nézze á t a következő szavakat, és írja le azok magyar megfelelőit, fordítsa le őket magyarra. Lehet, sőt való­színű, hogy a szavak nagy részét ismeri, akkor is elemeire bontva, tuda­tosan elemezve állapítsa meg az odaillő, helyes magyar szót, hogy ké­sőbb, egy másik összetételben már teljes biztonsággal ismerje fel az összetevő jelentését. Kivételesen szabad „puskázni” is, szükség esetén visszatérhet egy kis segítségért a felsorolt összetevőkhöz.

1. autobiográfia..........................................................................2. telekommunikáció ................................. ...............................3. aeromotor ...............................................................................4. polifon .....................................................................................5. ad infinitum ............................... ...........................................6. hiperfunkció .............................................................. ............7. de d a t o .....................................................................................8. antropomorf ...........................................................................9. antropoid(ok) .........................................................................

10. autoreguláció ......................................................................11. monomorf ..........................................................................12. antropofóbia.............................................................................13. autoreprodukció ..................................................................14. glottológia .............................................................................15. term ohigroszkóp....................................................................

A biztonság kedvéért ellenőrizze eredményét a feloldásban, mielőtt belefog a következőbe, a kicsit nehezebb feladatba. „Puskázni” most is szabad. A felsorolt kifejezésekből alkosson egy-egy idegen szót. Újonnan megszerzett, illetve tudatosított ismeretei birtokában fordítsa „idegenre” az egyes fogalmak magyar elnevezéseit, illetve magyarul megadott meghatározásait. A feloldásban majd ellenőrizheti ennek eredményét is, mely — ha figyelmesen olvasta az összetevők felsoro­lását — minden bizonnyal helyes lesz. Még csak annyit, hogy — egyet­len viszonyszós kifejezés kivételével — az eredmény mindig csak egyet­len idegen szó és nem több szóból álló magyarázat.

1. a csillagos ég leírása.....................................2. a bolygók és égitestek növényvilágával foglalkozó tudomány.3. eltorzít, kivesz a formájából...............................4. saját oltóanyag, a beteg szervezetéből vett szérum.................

265

5. a nap felületén végbemenő jelenségeket tanulmányozó tudományág (napfizika).............................

6. víziszony........ ........................7. önbefolyásolás, önsugalmazás, önszuggesztió.........................8. kiszárít, víztelenít.................9. legkorábbi típusú hangfelvevőgép (mely a hangokat viaszhengerre

karcolja és arról játssza le).........................10. felfelé, dicsőségre, sikerre törekedve (a csillagokig)...........11. nedv(fel)szívó, vízkedvelő............ ..12. melegkedvelő.........................13. túlzottan szigorú bírálat, kritika, gáncsoskodás...................14. átalakítás, átform álás.............................15. többnyelvű.................................

Ismétlődő számcsoportok

2354 4567 5984 4657 3497 2345 2354 34521354 0956 5437 1354 3421 1354 9764 43181567 6758 1657 1765 1567 1879 3169 31977652 8972 6752 7652 3678 4957 7893 27686549 9169 6578 4659 6594 9467 6549 89469387 9827 3789 3984 9387 8993 7892 39643521 3567 2194 5315 3521 9745 2153 91756589 9867 2567 6589 9865 6895 2483 91464236 9864 4256 3426 4232 6739 4236 64237339 9387 7339 9753 4852 9734 7943 39735624 9865 2564 6564 5624 4267 5876 52644226 9864 2546 4266 4226 6426 4256 67935637 9876 2567 5673 5676 5637 5763 53472189 2987 3789 3875 2189 9189 2819 48193595 6759 9563 3595 5936 2549 8564 36788339 3987 3994 3993 8339 9839 8239 39782747 9874 4792 2747 2973 5748 2457 39754376 8763 7343 4376 7692 3917 7568 34583969 9639 9748 6396 3969 2966 6926 36963689 9878 2489 3689 9836 6489 6738 3198

Idő:

266

r 5 t Z u 8 3 2 E 5 r T v7gT5s3 e w r 5 5 k g 3 4 D F f6G5Tre 4 R 5 t 2 f 5 G Z 6 q d4r5fGg 7 H 8 u I 6 G i 7 J 9 a3sD4EV o 5 P 6 m s d R 5 6 u 45fV7bc 5 V g 7 K j i 8 7 Z m G755dW4 r 6 t Z i U j 7 6 b M k8nlmdw 4 e R 5 t T 6 z 7 U 9 de3Gf9V g Z 7 U j V 6 G 5 7 2 4rG5tH6 T g 7 Z b 8 H I j 7 2 d5F6Gt1 1 T o 3 E 2 2 y h B 7 C4201Hf r I 6 5 L 2 0 K 8 9 0 Ts44Zhs 4 D 5 r f w 4 E 6 8 K Sd33W2c 7 V 8 J L M b 5 t u 9 ÜÖ8JU6V g 6 T 7 A Á É 8 1 0 4 d5F4Ewh H 5 3 e D E w 6 f 8 g yX4dS2g 7 T 8 J q E c g 7 6 m Wq4F52j 8 u H 3 2 H i 7 7 K m Rh6Z5K9 1 T k ' 1 3 9 2 F i e 7 3Ed5Tg2 H s Z 8 u g 7 T 5 6 m dE5rV6M j 7 7 g V j I 4 1 N 3 02F5rwá W 4 5 R t Z 8 u j 9 K xfRd5Tf 6 G 8 h T r E 3 W 4 G q3We4TD 5 F t 6 g 4 3 R f 5 G X5ÍVÖ4V 5 B h 7 b 2 3 e 5 R J Q6unt5L 8 j K 7 5 H 8 z 6 Z R cF59w9d r 5 T g 6 0 j 7 5 F s E5v2a98 k K 3 4 d s Z 6 ó 4 n Ok717Sr 7 t Z 9 2 3 f 5 U 6 1 3e4R5T3 0 d I k 5 I n 3 J J o w2E34B

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

demokratikus köztársaság a panaszok és javaslatok azt kellene megvizsgálni külkereskedelmi kérdések a legfontosabb előírások mihelyt lehetőség nyílik erre nincs semmi szükség rövid időt engedett arra holnap erről is szó lesz szarvasmarha-tenyésztést

az elektromos hálózatban sarkvidéki eredetű hideg tűzszüneti megállapodása amennyit teljesíteni tud olyan jól elhelyezkedett éppen ez volt a szándéka érdekes ifjúsági regénye arra csábítják a mesélőt ötletes műszaki megoldás a csatorna alatt húzódik a felhasználási területe talajvizsgálatokat végez a vállalkozás abbamaradt jövet és menet betér oda kilátástalan helyzetében drámaiak azok a hírek is ezt megrendítően írja le előkelő szellemi körökbe a topográfiai megjelölés eljuthat-e egyáltalában ?

Amerikai Egyesült Államok elítéli a testi fenyítést ez a nézet téves és káros felmerül bennünk a kérdés a keleti löszös területen képtelen és merev módszer majdnem szabályos köralak hallani olyan hangokat is ez mindenképpen helytelen a reggeli órákban érkezik gazdasági előnyük sokféle kell hogy jusson mindenre maradjunk most a jelennél a kulturális irányításért az oktatás fejlesztéséről nem lesz kissé rövid ? sokat kellett utána járniIII. Napóleon uralma alatt az új módszer termelékeny a hajó- és légitársaságok az ellenzék tábora már nő gyorsolvasási gyakorlatok a szakértők megállapítása a francia porosz háborúba mindössze két gólt kaptak sok idő telt már el azóta vajmi kevés eredménye van adminisztratív intézkedés egy európai nép kultúrája nem monografikus igénnyel

Hibátlanul felfogott szócsoportok szám a:

268

Olvasási gyakorlat

Ismét 30 másodperce van arra, hogy előzetes ismerkedés céljából átfussa az olvasmányt. Ezután válaszoljon az I. kérdéscsoportban fel­te tt kérdésekre, egyszersmind azonban próbáljon alapot találni néhány olyan kérdésre is, melyet a teljes átolvasáshoz vethet fel. De még mind­ezek előtt olvassa el az olvasmány címét (de csak azt!), és gondolkodjék el azon egy kicsit, próbálja elképzelni, vajon miről is lehet az olvasmány­ban szó. (Hallotta már valaha azt a ritka, régies kifejezést: „imaginá- rius” ? Ismeri a matematikában az „imaginárius szám”-ot?)

Akkor most kezdje el az előolvasást.

Egy új divatos szakkifejezés, az image*

Az image fogalma

Napjainkban mindenki image-ről beszél. A divatos szavakat szívesen és sokszor használjuk, de nem tudjuk, mi a valódi jelentésük.

Az image képzeletünkben élő kép. Ez a kép lehet pozitív vagy negatív, elmosódott vagy éles. Az image a modern hirdetéseknél fontos szerepet játszik; minden hosszú távú marketing- és vállalati tervezésnél számításba kell venni. Az image több mint egyszerű elképzelés, az image szinte kézzelfogható valóság.

Ami magát az alapkérdést illeti — ti., hogy mi az image — , W alter Lippmann, az amerikai újságírás „nagy öreg embere” már 1922-ben beszélt image-ről. Szerinte szükséges, hogy az egyes politikusok megismerjék azt a képet, amely róluk a választópolgárokban kialakult. Még harminc év kellett ahhoz, hogy az image fogalma bevonuljon a közgazdasági életbe. Időközben jelentős gazdasági kutatómunkát végeztek, és az image-kutatás terén újabb ismeretekre tettek szert. Megfelelő fordítást azonban nem sikerült találni az angol image szóra.

Mihelyt egy tárgy vagy név a tudatba kerül, társul vele egy többé-kevésbé szilárdan körülhatárolt képzeleti kép, egy image, mely érzésekből, vélemények­ből, beállítottságból és tényekből kialakult konglomerátum.

Államok, népek, politikusok, vevők, termékek, szolgáltatások, és verseny­társak az emberekben képzeleti képeket hívnak életre, ha tudatosan foglal koz­

* ejtsd: imidzs

269

nak velük. Az image nem empirikus vélemények eredője, hanem jelenség, amely legtöbbször irracionális módon keletkezik; az image nem „okos” vélemények összessége, hanem túlnyomó részben tudattalan kép, a legkülönbözőbb értéke­lések és asszociációk visszatükröződése.

Ez a megállapítás különösen érvényes a márkacikkekre. Ilyenkor beszélünk a cikkek személyiségéről, karakteréről, a termék image-éről. A fogyasztó a ter­méket nem objektíven érzékeli, hanem szubjektiven, a saját élményvilágára vo­natkoztatva.

Minden kőnek, minden fának, minden autónak, minden asszonynak, min­den védjeggyel ellátott terméknek kisugárzási képessége van, ennek megfelelően történik az értékelés, a megítélés és a besorolás. Az image jelzi, hogyan érzünk valamit; milyen élesen, milyen érzelmi színezettel. Nincs olyan ismert termék, név vagy cég, amelynek ne lenne képzeleti képe.

A fogyasztó többet és mást is vásárol, mint árut, hasznot, előnyt, ti. első­sorban képzetet vesz, amely képzet nevekre vonatkozik, olyan nevekre, ahol— a vételre vonatkozó döntésnél — sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az értelemnek megfelelő. Az érzelem erősebbnek bizonyul, mint az ész. A pszicho­lógusok megerősítik, hogy a vásárlásnál a döntés csak egy hetedrészben függ az értelemtől, hat hetedrészben irracionális motívumok a döntők!

A z image műszó csak ilyen tág keretek között vizsgálva nyeri ei valódi jelentését. Sem a forma, sem az ízlés, sem a szín, sem azár nem egyedül kizáróla­gos jelentőségű egy termék eladásánál. Ezek mind részei ugyan a döntési komp­lexumnak, de az érzelmi impulzusok maradnak a döntők.

Néhány példa az ítéletek szubjektivitására

Először is végezzünk el egy kísérletet, amelyet bárki kipróbálhat. Gyűjtsünk össze húsz cigarettaszakértőt és kérjük fel őket, hogy tegyék ki maguk elé doboz cigarettájukat. Tíz-tizenöt különböző márkájú cigarettát fognak kitenni az asz­talra. Kössük be a szakértők szemét és kínáljuk őket a cigarettákkal, mindaddig, amíg saját kedvenc márkájukra rá nem találnak. Akinek ehhez a legkevesebb cigaretta elszívására van szüksége, az nyerte meg a játékot. Legyünk azonban óvatosak! Sok tartalék cigarettára van szükség, mert sokáig eltarthat, amíg az első szakértő felismeri kedvenc márkáját.

Ez a játék nem új és nem is ismeretlen — sok piackutató intézet tudna erről beszélni. A legtöbb dohányos nem képes bekötött szemmel, egyedül a füst ízé­ről felismerni kedvenc cigarettáját annak ellenére, hogy éveken keresztül hűsé­ges egy cigarettához, és azt hiszi, mást nem tud elszívni.

További példa: Cola márkákkal végeztek kísérleteket, amelyeknek során

270

egyes márkák között sorrend alakult ki, s az egyik márka messzemenően a leg­kedveltebbnek bizonyult. Bekötött szemmel végzett kísérlet azonban egészen más eredményre vezetett; a megkóstolt Cola italokat körülbelül egyenlő arány­ban ítélték jónak, rossznak, túl édesnek, túl keserűnek, túl erősnek, túl ízet­lennek.

Még egy példa: egy mosószergyár új csomagolási tervet készíttetett egyik jólismert, már bevezetett mosószerének. Kiválasztottak a tervek közül hármat, amelyeket a legmegfelelőbbnek tartottak. Arra voltak kiváncsiak, hogy a házi­asszonyok körében melyik csomagolás váltja ki a legpozitívabb reakciót. Ezért kétezer háziasszonynak 3— 3 próbacsomagot küldtek ki, de mindhárom próba­csomagban ugyanaz a mosószer volt, csak a csomagolás grafikus megoldása volt különböző. A háziasszonyokat nem arra kérték, hogy az új csomagolásról mond­ják meg véleményüket, hanem arra, hogy próbálják ki a három új mosószert. Az eredmény sokatmondó. A z elsőfajta, nagyon modern, sárga és piros színű cso­magolásban levő mosószert legtöbben nagyon erősnek, nagyon agresszívnek ítélték, ártalmasnak a finom mosóárura. A második fajta inkább konzervatív, visszafogott, kékszínű csomagolásban levő mosószert gyengének, kevéssé haté­konynak minősítették. A harmadik fajta nem nagyon modern, de nem is nagyon konzervatív, kék és sárga színű csomagolásban levő mosószert egyértelműen a legjobbnak ítélték. Természetesen a harmadik fajta csomagolást választották.

További példa: a legtöbb autótulajdonos hűséges egy meghatározott ben­zinmárkához. Sokan olyan messze mennek, hogy kedvenc márkájuknál lényeges minőségi különbségeket állapítanak meg. Vannak olyan autótulajdonosok is, akik azt állítják, hogy egy meghatározott benzinmárkával 5 vagy 10%-kal messzebb jutnak. Aki azonban pl. Bázelben, a rajnai kikötőben megfigyelte a tartályhajók kiürítését, jól tudja, hogy a különböző társaságok tartálykocsijai ugyanabból a tartályhajóból veszik a benzint.

A nagy port felvert Esso benzin image-tervezése jó példa a sikeres eljárásra. A tartályokon levő tigriskép sok helyen 15— 35%-os többletforgalmat eredmé­nyezett. Ez annak ellenére történt, hogy a legtöbb autós szilárdan meg volt győződve arról, hogy az üzemanyag azonos a régebbivel és semmiféle minőségi javulás sem történt. Az image-kampány mégis képes volt felfogásbeli különbsé­get létrehozni, és a siker nem is maradt el. Olyan tényezők, mint erő, jó minőség, kiválóság, a fogyasztó képzeletében az Esso benzinnel asszociálódott. Ez a példa kettős jelentőségű, mert megmutatja, hogy

1. image-hirdetés révén egy minőségileg közömbös termékre erős hatást lehet gyakorolni, és

2. egy csak szubjektíve megformált image nem tekinthető sérthetetlennek és tartósnak, mert nem magából a termékből vezették le.

271

A termékimage és a vállalati image

A z image, amelyet eddig talán csak jelszónak vagy szükségtelen angliciz- musnak tekintettünk, most már kézzelfoghatóbb tartalmat kapott. A vállal­kozó most már inkább el tudja majd érni, hogy a jövőben, a marketing-célkitű- zésekben az image-nak olyan szerep jusson, amilyen már ma megilletné.

Általában az image-tervezés és az image-politika elsősorban a termék image- dzsel foglalkozik. A fogyasztó a legkülönbözőbb helyzetekben kerülhet kapcsolat­ba a termékkel : ti. a vásárlás gondolatbeli előkészületénél, a termék kiválasztá­sánál, illetve megtalálásánál, a fogyasztás helyére való szállításnál, magánál a fogyasztásnál és — végül — a csomagolás eldobásánál. Valamennyi helyzetnél előfordulhatnak olyan kellemetlen és zavaró körülmények, amelyeket a fogyasz­tó — nem tudatosan — a termékimage negatív vonásaiként jegyez meg.

Járjuk végig a fogyasztásnak ezt az útját, ismerjük meg a gyenge pontokat és alkalmazzuk a szükséges intézkedéseket! Már a terméktervezésnél adódnak olyan elhatárolások, amelyek az image-ből származnak: így pl. a szín ki választás; a szappanoknál a pasztellszínek tekinthetők megfelelőnek, a sónál a fehér, a whyskynél az aranysárga, a vajnál pedig a világossárga szín. Korlátozások mutat­kozhatnak a termék formájából (pl. a parfümös üvegeknél) és egyéb, a fogyasz­tási képzetektől meghatározott tényezőkből kifolyólag is.

Fontos továbbá a termékimage-nek a vonatkozó személyekkel való kap­csolata. Ismert cigarettamárkák — pl. a Gauloises — valamennyi image-tevékeny- séget képzeletbeli személyek kiválasztott osztályára állítják be. A fogyasztói struktúra, a helyzet, amelyhez a termék illik, az azonosítási és kivitelezési el­járások — amint ezt a pszichológia minden kétséget kizáróan bizonyíthatja — a termékimage lényeges alkotóelemei.

Hasonló funkciójuk van azoknak a személyiségképeknek, amelyek vala­mennyiünk előtt mint önmagunkról alkotott kívánságképek lebegnek. Az autó- versenyző, a „grand dame” , az orvos, a playboy és a többiek mind ideáltípusos előképek, amelyek a termékkel pozitív értékelési képekként egybekapcsolhatok. A vezető- vagy előképek saját vágyálmaink kivetítései, képzeleti tartalmak, amelyekkel önmagunkat azonosítani szeretnénk, olyan kívánt állapotok, ame­lyek felé törekszünk.

A termékimage mellett a vállalatnak a fogyasztók képzeletében élő képe is fontos szerepet játszik. Természetesen előfeltétel az, hogy a nagyközönség is­merje az adott vállalatot. Azoknak a vállalatoknak van meghatározott, azonos képük, amelyeknél e z — mint a termékimage-nél — elsősorban nem olyan té­nyekből és objektív realitásokból tevődött össze, amelyek hirdetés vagy közön­

272

ségkapcsolatok által gyakoroltak hatást a fogyasztókra. Viszont vannak olyan képzetek és benyomások, amelyek egy vállalatot pl. komolynak, modernnek, nagynak vagy pedig agresszívnek, kicsinyesnek, konzervatívnak tüntetnek fel.

A vállalati image és a termékimage nem választhatók el egymástól, ezek szorosan összefüggnek és kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Erre a követ­kező példát hozhatjuk fel: 1952-ben a zürichi Grieder Divatház, akkor még Grieder — Selyem — Divatház alapos image-elemzést végzett. Az analízis célja az volt, hogy megállapítsák, miért nem fejlődik a kívánt mértékben az új férfi és női divatáruosztály.

A jónevű vállalat ugyanis, amely eredetileg selyem, gyapjú és gyapot méter­áru eladásával foglalkozott, üzletkörét időközben készárura is kiterjesztette. A vizsgálat során kiderült, hogy a nagyközönség képzeletében a vállalat régi neve miatt csak mint méteráru üzlet szerepelt. Hosszú évek óta tartó hirdetési kampány ellenére a fogyasztó nem hitt abban, hogy a vállalat a készárukban is elsőrendű termékeket tud ajánlani. A vállalat képe tehát teljesen elfedte a ter­mék képét. Ez a példa jól mutatja, hogy az üzleti vezetők képzetei nem mindig azonosak a nagyközönség képzetei vel, valamint azt, hogy a vállalati és a termék- image-nek összhangban kell állnia egymással.

Következtetés

Egy zürichi áruház 70 000 árucikkből álló választékkal rendelkezik. Ha ez az áruház egyes árucikkekből — a vertikális diverzifikáció értelmében — tel­jes készleteket akarna tartani, akkor mintegy 170-féle új fogkrém- és 40-féle új mosópor-, 250 új cigaretta- és több mint 400 új csokoládéféleséget kellene beszereznie.

Hogyan ismerhetné ki magát egy háziasszony az ajánlatok ekkora tömegé­ben? Hogyan ismerhetné fel egy termék reális értékét és hogyan tehetne kü­lönbségeket az egyes termékek között, amikor egy termékcsoporton belül alig van különbség minőség, ár, sajátosság szempontjából?

A márkák, termékek és cégek közötti választásra vonatkozó döntés többé már nem történhetik konkrét tulajdonságok alapján. A kínálat túl nagy és a termékek túl uniformizáltak. A fogyasztónak a termékre vonatkozó szubjektív ítélete igen jelentős, a termék benső szellemi képe döntő ténnyé vált. Az ebből származó következmények igen fontosak*. Az emberi magatartás nagyrészt olyan szubjektív tényezőktől függ, amelyek egy dolog reális értékétől függet­lenek. A modern hirdetésnek tehát az a feladata és kötelessége, hogy mindenek-

273

előtt az irracionális motívumokat elégítse ki. Ez azt jelenti, hogy az objektív, kizárólag az észre hatni kívánó érvek hatását túlbecsülték, továbbá az is követ­kezik ebből, hogy a hirdetésnek többnek, sokkal többnek kell lennie, mint termékinformációnak.

Idő: . . . ..................... Szavak száma: 1200Sebesség: ....................... Felfogás m é rték e :.............

I. (30 másodperces előolvasás után megválaszolandó kérdések)

1. Az olvasmány milyen szempontból tárgyalja az image-t?a) pszichológiaib) gazdaságic) művészetid) politikai

2. Minek az image-ét tárgyalja az olvasmány?

3. A következőkben felsoroltak közül szakmai szempontból kiket érdekelhetne az olvasmány? Ezek közül is kit emelne ki elsősorban:

képzőművész,orvos,gyártó, előállító,lakberendező,pszichológus,kereskedő,jogász,reklámszakember.

Sikerült a további munkához néhány kérdést is megfogalmaznia? Nos jobb híján a cím és az alcímek is sugallnak néhányat, pl.: Mi

lehet az új szakkifejezés magyar jelentése? Annyira új fogalomról van szó, hogy még nincs fordítása? Mióta létezik ez a fogalom? Miért került most felszínre? Konkrét vagy elvont fogalomról van-e szó? Mi is tulaj­donképpen az az image ? Hogyan lehetne meghatározni ? Kinek az ítéle­teiről van szó? Mennyiben szubjektivek ezek az ítéletek? Milyen pél­dákkal bizonyítja a szerző állításait? Mi az a termékimage és mi lehet a vállalati image? Kinek kell levonni a következtetést? Milyen következ­tetéseket kell levonni stb., stb.? ‘(A teljes átolvasás után persze nem ezeket, hanem a II. csoport kérdéseit kell majd megválaszolnia. Ezek

274

a kérdések — mint már tudja — csupán segítségül szolgálnak az olva­sásnál.)

Most pedig kezdje — az időt mérve — a teljes átolvasást.

II. (A teljes átolvasás után megválaszolandó kérdések.)

1. Milyen eredetű szó az image és miért nem használjuk magyar for­dítását ?

2. Mi az image? Hogyan határozná meg egészen röviden?

3. Miért került napjainkban annyira előtérbe a vásárlásnál az image szerepe ? (Mi okozza, hogy a fogyasztó a vásárlásnál inkább a szub­jektív szempontok, mint a termék reális értéke szerint dönt?)

4. Mi az image céltudatos kialakításának legfontosabb eszköze?

5. Az egyik példában említett háziasszonyok minek alapján mondtak véleményt a kipróbálandó mosószerre?

Gyakorolni, gyakorolni.

Szókincsteszt

Utolsó szókincstesztünk következik. A feladatban szereplő szavak mindegyikében ismét találkozik egy-egy összetevővel, melyet utolsó gyakorlatunk közben ismert meg, illetve tudatosított, és amelyről már teljes biztonsággal fel kell ismernie a megadott szót még akkor is, ha az új — Ön előtt esetleg ismeretlen — összetevővel áll együtt, vagy ha esetleg nem szó szerint a megismert hangalakkal fejezi ki értelmét. A szó felismerése semmiképpen nem okozhat problémát, sőt most már minden bizonnyal csak mosolyogni fog egyes alternatívákon, melyek korábban talán félrevezethették volna. Ezért még egy lépéssel tovább kell mennie. Miután az ismert összetevő alapján helyesen választotta ki a megadott szó megfelelőjét, állapítsa meg a másik — eddig nem hasz­nált — összetevő jelentését is. Könnyítésül ezek az ismeretlen össze­tevők általában kétszer is előfordulnak. Ha leírta és „lefordította” eze­ket a képzőket, elő- és utótagokat, ellenőrizze ennek eredményét is a feloldásban.

Következő feladatunknál ismét csak egyetlen összetevőt kell ki­választania!

276

1. ANTIFRIKCIÓ

2. AMFIKARPIA

3. HELIOSIS

4. HIDROFITA

5. MIZANTRÓP

6. MONOFÁG

7. AGRÁFIA

8. MONOFÓBIA

A ) pártcsoport — B) siklatás; a dör­zsölés leküzdése vagy kiküszöbölése — G) dörzsölés, súrlódás — D) töredék, hiányosan vagy befejezetlenül m aradt műalkotás

A ) növényi tulajdonság (föld felett és föld alatt egyaránt termő, illetve két­féle gyümölcsöt hozó) — B ) 19. száza­di angol társadalmi mozgalom — C) fontos politikai jogokat tartalmazó okmány — D) a növények zöld részei­nek beteges sápadtsága, sárgulása

A ) májgyulladás — B) az ógörög szel­lem, művelődési elemek kutatása — G) vérsejtek kóros oldódása — D) napszúrás

A ) televénylakó, hordaléklakó, holt szervesanyag maradványokon élő nö­vény — B) élősdi, élősködő állat, nö­vény — C) vízinövény — D) mind­kettőnek kölcsönös hasznára más szer­vezettel együttélő

A ) fukar, zsugori — B) álszent, szen­teskedő — G) embergyűlölő, ember­kerülő — D) ínséges, nyomorúságos

A ) mindig egyféle táplálékon élő —B ) fürtös virágzatú — G) az őskorból származó — D) növényevő

A ) beteges írásszenvedély — B) írás­elemzés, illetve kézírásból való jóslás —C) írásképtelenség — D) rendellenes, eltérés a szabályszerűtől

A ) a külvilág elhanyagolása, kóros be­felé fordulás — B) egybehangzás, egy- szólamúság — G) rögeszme, kénvszer-

277

9. AUTOGÁM

10. IZOGLOSSZA

11. HELIOTROPIZMUS

12. MIZOGÁM

13. AEROFON

14. AUTOTRÓFIA

15. HIDRÓZIS

képzet — D) beteges félelem az egye­dülléttől, magánytól

A ) sajátkezű aláírás — B) önbeporzó (növény) — C) autóversenyek céljára épült körpálya — D) apajogú (társa­dalmi rendszer)

A ) az azonos nyelvi jelenségeket ösz- szekötő görbe — B) szabályos sok­szög — C) gyűjteményes mű, tudomá­nyos sokszög — D) rag, képző

A ) képletes, a szókép területére ta r­tozó, vele kapcsolatos — B) a föld légkörének vizsgálata — G) a forró égöv, általában forró, csapadékos vi­dék kutatása — D) több növénynek az a sajátossága, hogy a fényforrás felé hajlik, vagy attól elfordul

A ) kellemetlen, nyomorúságos — B) nőgyűlölő — G) házassággyűlölő — D) többnejű, illetve többférjű

A ) oxigénigényes, levegőt kívánó —B) fúvós (hangszerek) — G) légszomj­ban szenvedő — D) rosszhangzású, kellemetlen hangzású

A ) ellenanyag termelése a vérben —B) erdő, élőfa állományának növeke­dése — C) szüntelen, folytonos meny- nyiségi változás — D) a szervezetnek az a képessége, hogy szervetlen anya­got saját táplálására szervessé ala­kítson

A ) az izzadás zavarai — B) kőbánta- lom, kőképződés a szervezetben — C) valamely szerv kóros megnagyobbo­dása — D) beszédzavar

278

16. IZOTERMIÁS A ) egyenlő hajlású, egyenlő szög alatt hajló — B) egyenlő hőfokú, azonos hőmérsékletű — C) megszabott határ­idejű — D) gyógy vizes, gyógyiszapos (kezelés)

17. HIGROFITA A ) élősdi, másokon élősködő — B) sziklanövény — C) nedvességkedvelő növény — D) egysejtű véglény

18. POLIKARP A ) egytermésű, egyetlen virágot, ter­mést hozó — B) az idő, a pillanat ki­használása — C) több termésű — D) szivacsos, nyálkás tengeri állat

19. ANTROPOFÁG

20. AEROTROPIZMUS

A ) mindenevő — B) baktériumok el­nyelésének, megemésztésének képes­sége — C) földevő (giliszta) — D) em­berevő, kannibál

A ) növények fény felé fordulása —B) elhajlás, elfordulás az oxigéndúsabb tér felé — C) vízkórság, vízibetegség —D) forró égövi tájakon előforduló kó­ros elváltozás

Ezzel szókinesgyakorlataink végére értünk. Kérem, emlékezzék arra, amit ennek a gyakorlatsorozatnak kezdetén olvasott: ez a szerény válogatás semmiképpen sem szolgálhatta szókincsének tényleges fej­lesztését, célja csupán a figyelemfelhívás, az érdeklődés felkeltése volt, kialakítása annak az olvasással kapcsolatos új magatartásnak, melynek egyik tényezője, hogy ezután már mindig felfigyel az ismeretlen szavak­ra és olvasmányainak, érdeklődési körének megfelelően fejleszti tovább szókincsét.

Az, hogy idegen szavak megfejtésének gyakran legjobb módja, ha összetevőire bontjuk azokat, annak bizonyítására adtunk most némi ízelítőt. Ezzel kapcsolatban azonban fel kell hívnunk figyelmét arra, hogy ez a gyakorlat is csupán mintaként szolgált, és az ahhoz felsorolt elemek összeállítása kizárólag a gyakorlatok céljának megfelelően tör-

279

tént, és nem tartalmazza a legfontosabb, a magyar nyelvben leggyak­rabban használt idegen képzőket, elő- és utótagokat sem. Egy teljesebb válogatás azonban nemcsak jóval meghaladná e könyvnek mind elsőd­leges célját, mind terjedelmét, hanem felesleges is lenne, hiszen a leg­fontosabb elemek nagy részét nyilván ismeri, más részét viszont esetleg érdektelennek tartja , mert kívülesik olvasmányai körén. A legjobb te ­hát, ha az idegen szavak valóban szükséges elemeinek jegyzékét min­denki tetszés szerint egyénileg állítja össze magának.*

* A Magyar értelmező kéziszótárban a leggyakrabban előforduló képzők, elő- és utótagok a betűrend megfelelő helyén megtalálhatók. Az Idegen szavak kézi­szótárának (5. változatlan lenyomat. Szerk.: Bakos Ferenc. Budapest, Terra, 1967.) 767 — 774. oldalán viszont a leggyakoribb idegen utótagok és képzők, ma­gyarázatukkal együtt már csokorra vannak szedve, az előtagok pedig a könyv betűrendes főrészében szerepelnek. Maguk a szótárak bármelyik könyvtárban rendelkezésre állnak.

Hibakeresés

acTHz79L REThbl80 LKJiuz6i 1acTNz79L REThbl80 LKJivzöi

BDPg46kU HB18j7TN loeéŐÖ91BDFg4k5V HB18j7TN loeéőÖ91

anmKj76G 10PO8lJh 10386KntanmKj79G 10PO8lJh 10386Kot

ac6MTu76 8755abM2 Jgl052üJac6MTv67 875a5bM2 Jgl052uJ

soitFG7u couHNM88 330BDsacsoifFGu7 cuoHNM38 330BDasc

TFThngloTFThoglo

31kjZGh731kjZGh7

380UCzth38CUCzht

asoi67KM thgf8lOJ 230lm6dOasoi67KM thgf8lCJ 230lm6dO

WVFTőjzt 23KjhGz7 sklOBDtöWVFT5jtz 23KjhGz7 aklODBtö

sfthg8lK oecsLKj7 dehtGklOsfthg8lK oceoLKj7 dehfGklO

NujkLo86 wlmhZgfö Ki7duBGHNujkLo86 wlmhZgfö Ki7dnBHG

Idő: Felfedezett hibák száma:

281

4 r F 5w B F g 3 v 5 V3 d R 3 Ft G 3 d 3 G R 23 C d R d V s A w 3 5 ss ólO d Q q s 34 F P3 5 g H s X 4 d T 4 E Iw 4 5 D F é e R t z 5 0d 4 L m V 2 5 d F t z 2o K e 5 5 Á á S 4 6 G 16 y G 4 G V R 9 0 1 kM55 f G c Y Á 8 7 7 m Ár 6 7 h H t f 5 u K é iD 3 e r t 4 g v x € 77J m 4 6 e W b v 3 C 6 23 4 f K 5 0 P 6 t r■ 8 95 r f I J B E Y n 5 7 Zh 3 o 1 j M e 5 G h 6 BV 4 5 c X 4 F v 6 7 7 LG f 4 6 6 ó Ö ö 5 g c EM 6 h T 3 L S 7 c 8 F MR á V 3 c D B e 7 8i t] 1H 1 u z S e 2 1 H o nZC cro R 17 9 ő ü U 6 g f Xs Er 7 5 A i g j u 7 7B 7 5 r o. 8 V 1 e H 8 áC 7 5 S M B F a 4 i D dR r 8 V m 7 F s Á 5 8 sQ 7 g 9 Ö i Ü 5 3 d f gS e P 5 3 2 G d 7 8 9 Ks 4 r f d b F H L 7 9 wI f 8 7 o e D 1 L m e 6

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

282

nem nagy ügy így nem lehetéppen ezért fontos egy kalap alások bajt csinál eb ura fakótalán inkább így nincs több vitaez nem igaz eddig nem mentez vajmi kevés ez így esettnem nagy eset Péter holnap megynehéz ügy ez kevés szava vanmenet és jövet bízza magát ránktávol van már célhoz ért mára múlt héten ez a végekelj már fel feljött a holdtörd a fejed kínos ügy voltnem jött rá olyan mint régnem mondom el 10 óra utánez csak terv úgy vélem jobbjövő hét keddje három napja márrossz idő lesz ma rohan elmúlt év nyara ma 22. vansor kerül rá új terve vana hídon át túl a rétenaz Új híd ma nyílt megne vidd be tűz és vasjól ír már ez jó könyvezt ne tedd kel a napnem beteg már ír a tollpad alatt ül szép ékes szójó meleg van ez rossz könyvne sírj már nagy fa alattkedd van ma mért nem megy

Hibátlanul felfogott sorok szám a:

283

Olvasási gyakorlat

Utasítás és gondolat követése

Programunk elején esett szó az utasítások figyelmes olvasásáról, illetve követéséről. Nos, ennek gyakorlására az egyes feladatok végzésé­nél eddig is bőven nyílott alkalma.

Miután megtanulta, hogy az olvasmányból a szerző gondolataira, a mondanivaló lényegére ügyeljen, természetesen ugyancsak alkalmazza a gondolat követésének módszerét is, vagyis csak a kulcsszavakra és a gondolat irányát jelző kötőszavakra figyel. Különösen hasznos ez az utasítások követésénél, melynél azonban még a sorrendet jelző szava­kat — először, azután, most, majd utána — is figyelembe kell venni.

Ugyancsak ismeri, sőt most már állandóan alkalmazza is a három­szori átolvasás módszerét.

Ezért nyilván nem okoz majd különösebb nehézséget a most követ­kező olvasási gyakorlat sem.

Olvassa el — háromszori átolvasással — a következő, a lényeget csupán kulcsszavakkal közlő sorokat. Kövesse az abban adott utasítá­sokat, vagyis rajzolja be a megadott útvonalat a közölt térképbe.

Az időt mérnie nem kell, de az útirány berajzolásánál az olvas­mányhoz már nem térhet vissza, olvasás közben pedig még nem néze­getheti a térképet.

határban falu utolsó háznál Trabantdűlőútról lovaskocsi ki két utaskarcolással kocsis eszméletlen. beemelik

öreg csőszt merre orvos?

öreg körülményesen

postáig egyenesen

templomig tér

egyikük be

merre? „Templom előtt tovább

nem Pagonyos

hanem Alsó-Rekettyésnek

lakótelep megkerülni

tovább sorompó át

orvos.”

gyorsan

rendőrséget is.

először

majd jobbra

szemben rendőrőrs.”

másik tovább

elágazásig

mert építkezés

azután balra

indóházig

sok fenyő

284

285

Nos, sikerült elérnie az orvoshoz? Akkor most kérem, segítsen vá­laszolni az orvos kérdéseire (persze anélkül, hogy az olvasmányhoz visszalapozna).

1. Hol a beteg?2. Ki a beteg és mi baja?3. Mi történt tulajdonképpen?4. Hány utasa volt az autónak?5. Milyen sérülések történtek még ?6. Hol történt a baleset ?7. Ki igazította útba az autó utasait?8. Milyen típusú kocsiról van szó?9. Ki értesítette a rendőrséget ?

10. Miért nem jöttek a rövidebb úton?

A kérdésekre a helyes válaszokat a helyes útiránnyal együtt a fel­oldásban megtalálja.

Már nem sok van hátra!

Szókeresés

Ismét azt kell megállapítania, melyek azok a szavak, amelyek a következő sorokban többször ismétlődnek.pénztár — bankó — öreg — óra — madár — tejfel pad — nap — bunda — kucsma — kocsis — iroda ivó — kép — torony — társasház — jég — nézel kerítés — komondor — tanya — friss — vaj — hó piskóta — nap — víz — szemüveg — gyerek — ló tok — kocsma — váróterem — parcella — tőr vér — üveg — virág — fény — bank — tócsap — íz — patak — óra — irodaház — dara százas — számítógép — lámpavas — alma — nő csermely — madár — borsó — fény — főnöknő füzes — béka — papír — hóvirág — kutyatej vizsla — piros —. tacskó — szürke — június folyó — nap — hegyoldal — sziklafal — idő kémény — zöld — szemétdomb — sarok — vas — fű költészet — tudós — bagoly — ékszer — bánya sör — akarat — kacaj — jég — zacskó — ék zamat — rend — olaj — bika — július — terrier cinke — vő — alagút — mandula — rügy — füstköd

Id ő :.......................................

287

JelkeresésKérem lapozza fel a 3. napon található táblázatot és számolja meg,

hányszor fordul elő a vegyes jelek között az E2gYi jelcsoport.

Id ő : .......................................

Fogalomválogatás

1. Túlzottan cifra, rendszerint ízléstelen dísz, beszédben, írásban dísz­nek szánt felesleges szó, kifejezés, szerkezeti cifraság, szóvirág a

2. Életbölcsességet, erkölcsi igazságot, elmés gondolatot, ötletet tö ­mör, szellemes formában kifejező, velős mondás, azaz ...................

3. A .............. a beszéd vagy írásmű stílusának fellengzős nagyhangúkifejezésekkel, túlzott képekkel, hasonlatokkal gyakran képzavar­ral telezsúfolt, terjengős jellege.

4. Az a művész, tudós v agy politikus, aki — eredetiség híján — egész működésében utánozza valamelyik közvetlen elődjét vagy kor­társát, a z .....................

5. A görög költő modorában és a róla elnevezett versformában írt, a bort, szerelmet könnyed, enyelgő hangon dicsőítő.....................dal.

6. Tudományos bizonyítások rendszerében kiindulásul szolgáló, egy­szerű konkrét tapasztalatok általánosításán alapuló, közvetlenül belátható megállapítás, sarkigazság a z ..............

7. Az ...................a mohamedán népek művészetére jellemző díszít­mény: növényi indák és mértani idomok szeszélyes, stilizált fonadé­ka, amelybe sok más motívumot kevertek; más művészeti alkotás­ban aprólékos dísz, díszítő elem.

8. Iparművészeti tárgyon, épületen látható a görbevonalú, sokszor a kelleténél kacskaringósabb mesterkélt díszítmény, felesleges díszítő elem, azaz a ...................

9. Nemcsak a korszerűtlenséget, elavult szokást, nézetet nevezzük .......................-nak, hanem a kortévesztést is. Főleg művészi al­kotásban, annak a kornak, melybe szerzője a művet helyezte, meg nem felelő, abból kirívó jellegzetesség, mozzanat, vonás.

288

10. A ......................... csodálatos tulajdonságokkal felruházott, tüzeszsarátnokot evő, beszélni tudó okos ló, amelyen nem fog a fegyver. De lehet titokzatos erőkkel felruházott férfi is, aki foggal vagy hat ujjal jö tt a világra és sok csodálatos dolgot tud.

11. A görög-római hitregék alapján rajz, festmény, dombormű vagy szoborrészlet alakjában ábrázolt ................. a gazdagság, jólét ki­apadhatatlan forrásának a jelképe.

12. Keleti mesékben, emberi, állati alakban megjelenő pajkos vagy rosszindulatú szellem a .............................

13. Egy gondolatot röviden, csattanós fordulattal kifejező, néhány soros gondolati költemény, a z ...................

14. A z ..................... valamely távolságnak, méretnek kettéosztása olymódon, hogy a rövidebb rész olyan arányban legyen a hosszabbik­hoz, mint a hosszabbik rész a teljes távolsághoz.

15. A mesékben természetfeletti képességekkel felruházott külön mese­beli országban vagy erdőben, vízben stb. élő, az ember iránt jó­akarata, csodálatos szépségű, mesebeli nő, (ritkán férfi) a ...............

16. Valamely szó, név vagy rövid mondat hangjainak, illetve betűinek szabad átcsoportosításával alkotott új szó vagy mondat a z .............

A — dekoráció M — anakronizmusB — epigramma ■ N — episztolaC — axióma 0 — epigonD — cikornya P — lidércE — ciráda B dzsinnF — aranyborjú S — anagramma0 — bőségszaru T — anakreoniH — aforizma U — aranymetszésJ — obeliszk V — táltosK — arabeszk z — tündérL — dagály

289

3 4 r f T G e R f 6 Ge ft 6 4 e 6 f D 5 2 73 4 e G 7 2 6 7 j I k 8r F g 3 2 w f 4 5 6 D bF g 3 4 s A V c <i w 5 79 Ü i 3 2 s F 4 6 3 D cs R 7 r f s P 5 r ö 7V G 3 s q a H l ) V 4 5 LÁ é g 4 y 2 01 e f 6 9T 1 o z i o z i 0 1 T i2 7 I) 8 a n c e 3 1 8 RT u 9 7 e W G V 3 4 X Yr 6 4 G 0 z f V C i f1 6G jh e W á Á 3 5 í gVK 8 p L e P u 8 m i a s0 8 9 1 B 7 H d Z 8 9 EA 7 9 g f 9 Ö k 1 6 5 EK 1 9 c i 9 J i 8 6 55X ÍV 3 2 7 M 5 8 U j BH 0 2 Z u 4 S u 02 t HG j K 2 3 i c V g t 6 Mr 7 6 t 66 X y z 4 6 3N H 3 2 j M 7 9 GJ á iX y s t 3 7 9 d F d 3 2s ae F d 6 1 T d 8 2 Lg 'b d5 e 5 k 1 UJ 7 43 5 FGv á É 7 Av 5 64 f d V X 3 T z G4 D ST 8 o S f H V Hy 6 T 64 t h Á 7 i S tn 5 3 k

Hibátlanul felfogott jelsorok száma:

290

föld ........le . . .

. . . . . . . . . . . . zöld

............... felszép ...............csak ............

.............. terv....................... ő

lap ez sor ................ ................ oktöbb ........ .......................... az kis ................ ................... észki . . . ................. lát sem .............. ................. semíorv ........ .. . . . . . . . . . . . néz só .................. ............ borsXBJ ........ .és ................. én ő ................... .................. fél

egy .......... ......................... ok jó ................... .............. sorsnem ............ .... súlv azt ................ .................... ismegy -----.......................... jól öt ...................tűz . . . . . . .......................... Óg kék .............. .................. tóP á l ........ .. ............. ........... vár nem ................ .................. kell

úgy ........ ......................... vél pék ................ ................ sütnem ........ ................. .. ü t mit ................o tt . . . . ......................... le és ................ .......................kiég . . . . . . . . . . . . . erdő süt ........ ........ zsemlét............szép . • • . ....................... cél kis ................ ................ kézitt .......... ........ .. ............. fél rét ................ ................ zöldboci ........ pad .............. .................... ü tlég .......... ....................... friss hús ................ ................ sültterv ........ . . . ............... típus rajz .............. ................... vázcsont . . . . ......................... rág szú .................fut .......... ....................... üget tilos .............. .................. nene ............ ............. fázz ázik .............. ................ tetőszoknya . . ......................... kék k e l l ................. ................ mégkincs ...................... .. drága csat .............. ................ ta rték ............ ....................... dísz gyújts .......... ................... márrá . . . . . . . ......................... ne fűz ................. ................ hárssál ............. ................... meleg fül ............................... .. hallszáj ........ lyuk ...............

Hibátlanul felfogott sorok száma:

291

Olvasási gyakorlatKövetelmények a városépítészettel

és a várostervezéssel szemben

Egyrészt a háztartásokból kikapcsolt létfontosságú funkciók, másrészt a magánjelleg határozott követelményeket támasztanak a városépítészettel és a várostervezéssel szemben. A szükséges és már csak házon kívül található javak és szolgáltatások mindenkor elérhetők és a lakástól kis távolságra kell legyenek. Belvárosi lakótelepek esetében ez nem is jelent általában nehézséget, hiszen ezek körül az idők folyamán kialakult az ellátási és kereskedelmi hálózat. Gondos­kodni kell azonban olyan szolgáltatásokról — óvodák, iskolák, játszóterek könyvtárak, a sport és pihenés lehetőségek minimuma — amelyek csak intéz­ményesen oldhatók meg. A városi telkek magas ára és a nagy érdeklődés miatt gyakran nehéz az ilyen intézmények létesítése.

Új lakótelepeken hasonló nehézségek ritkábbak. Már a tervezésnél szá­mításba vehetők az intézményekre szánt telkek. Nehezebb azonban a kiskeres­kedelem és szolgáltatások tervezése.

Mindamellett tapasztalatok és vizsgálatok alapján kidolgozták már azokat az irányszámokat, amelyek a fodrásztól a bankfiókig és az orvostól a fiókkönyv­tárig az egész ellátási hálózat és a legkülönbözőbb létesítmények egy főre jutó terüfetszükségletét mutatják.

Van azonban ezek között bizonyos rangsor a vonzási kör és a távolságok tekintetében is. A nagyobb körben igényelt intézmények és javak, áruk kínálata történhet a lakástól távolabb is. Kerületi sporttelepeket és fedett uszodákat bizonyára csak több városrész számára közösen lehet majd létesíteni. Egyetértés van azonban abban, hogy az ellátó központok különböző fokozatait hogyan és a lakástól milyen maximális távolságra kell létesíteni.

A nagyváros kritikája

Kevésbé egyértelműek azonban a szociális viszonyok. Hosszú ideig épí­tészek, sőt szociológusok is azt a nézetet táplálták, hogy ilyen ellátási termetek keretében helyi közösségek képződnek vagy képezhetők, amelyek a lakók csa­ládon kívüli szociális szükségleteit is kielégítik majd.

E reménység a rohamos városiasodás elleni mozgalom jegyében keletkezett. Ez a városiasodás a 18— 19. század fordulóján először Angliát, majd a többi európai államot is elérte, sőt azóta világméretűvé vált.

E városiasodási folyamat erős bírálatot váltott ki még ott is, ahol még alig

292

volt észlelhető. Mindenkor és mindenütt, ahol nagyvárosok voltak, szenvedélyes ellenzői is akadtak. Róma, a „Cloaca maxima” szálka a római filozófusok szemé­ben éppen úgy, mint Párizs a francia és London az angol államférfiak előtt.

Még az erősen elvárosiasodott kultúrájú 18. században is a nagy francia enciklopédiában, Diderot tollából a következő meghatározás található a „lakos­ság” címszó alatt: „A városok, s főleg a fővárosok azok a helyek, ahol az emberi nem tönkremegy, a szokások, az erkölcs lero m lik .. .”

Midőn aztán a nagyvárosok valóban létrejöttek, az ellenük felhozott érvek már készenlétben voltak. Kezdetben ezekre valóban nem volt nehéz bizonyí­tékokkal szolgálni. Az 1880-tól 1910-ig terjedő harminc év alatt pl. az akkori németországi városiasodás legerősebb időszaka — Berlin és Hannover lakossága kétszeresére nőtt, sőt Essen lakóinak száma 57 000-ről 295 000-re stb.; ez egy­úttal azt is jelenti, hogy lakóinak csak kis hányada született ott, többségük 5 vagy 10, de legfeljebb 20 éve volt lakója.

A lakosság zöme tehát azelőtt soha nem lakott városban, még kevésbé nagyvárosban. Minden átmenet nélkül került teljesen új munkakörülmények közé: egy sziléziai földbirtokon végzett répaszedéstől futószalag mellé vagy birkalegelőről egy bányába stb.

A gyakran és sokat emlegetett elmagányosodás és gyökértelenedés ki­fejezéseknek abban az időben reális alapjuk volt. Aki megszokta, hogy a faluban vagy kisvárosban mindenki ismert mindenkit, az a társadalom áttekinthetetlen­ségében, az embertömegben, a nagyváros összefüggéstelenségében valóban káoszt látott.

Hiányoztak a normák is, amelyekhez alkalmazkodhatott volna az új jöve­vény. A polgári világ, amely ezeket leginkább átmentette, idegen volt számára, a kispolgári-kézműves magatartási szabályok, melyeket gazdasági és társadalmi alapjában és hagyományos biztonságában megrendítette a változás, hasonlóan nem jelentettek számára támaszt. Mindkét réteg bizalmatlanul, sőt néha ellen­ségesen tekintett az újonnan érkező emberáradatra. Ennek következménye a társadalmi méreteiben áttekinthetetlen új környezetben való teljes tájékozat­lanság lett.

Idő: ........ .............. Szavak száma: 580

Sebesség: ............ Felfogás mértéke: .................

1. Az egyik korábbi olvasmányban szó volt a mai háztartásokból már kikapcsolt létfontosságú funkciókról. Emlékszik még az ezzel kapcso­latos olvasmány címére és fel tudna-e néhányat sorolni ezekből a funkciókból?

293

2. A nagyváros kritikájával kapcsolatban az olvasmány az építészek és szociológusok egy régebbi nézetét említi, mely szerint a központi ellátási területeken belül helyi közösségek képződnek vagy képezhe­tők, melyek a lakók családon kívüli szociális szükségletét is kielégítik majd. Nos, egy másik, az előbbinél még korábbi gyakorlatunkban erről már olvasott. Tudja melyik olvasmányról lehet szó? Talán emlékszik még a címére és nagyjából lényegére is? (A napra, mely­nek ez volt a gyakorlata, természetesen nem kell pontosan emlékez- nie.)

3. Hogyan kapcsolódik az előbb említett olvasmányban ism ertetett terv jelenlegi olvasmányukkal? Mi az, amit abból mostani olvasmá­nyunk is megemlít?

4. Jelenlegi olvasmányunk szerint mi a különbség a belvárosi és az új lakótelepek között a kereskedelmi hálózattal és szolgáltatásokkal, valamint a különböző intézményekkel való ellátást illetően, és mi ennek az ellentmondásnak a magyarázata?

5. Volt-e reális alapja a századforduló körül annak a vádnak, mely szerint a városi lakosság elmagányosodott? Akár igennel, akár nem­mel felel, indokolja meg válaszát.

Még egy utolsó nekirugaszkodás

Regressziót gátló gyakorlat

Mostani regressziógátló gyakorlatunk csak annyiban különbözik az előbbiektől, hogy nem egy, hanem több kipontozott helyre kell több kifejezést megtalálnia. A megoldás azonban it t is csak egyetlen betűjel.

1. A vasutak történetében már régtől fogva megtalálható a z ..............valamint a ...............Ez a két szolgáltatás az utóbbi időben külö­nösen fontossá vált, mert segítséget nyújt a vasutaknak abban, hogy utazóközönségét megtartsa vagy visszahódítsa. Előnye az utas szá­mára, hogy útja során étkezési és pihenési lehetőség áll rendelkezé­sére. A vasutak ezt a lehetőséget igyekeznek kihasználni, ezért különös gondot fordítanak az udvarias és előzékeny kiszolgálásra is. a) személyszállítás, áruszállítás b) menetrend, forgalmi rend,c) étkezőkocsi, hálókocsi d) udvariasság, pontos kiszolgálás

2. A .......... és ................... ellátással kapcsolatban elmondták, hogylényegesen változik az összetétel, az idén a tavalyinál több zöld­paprikát, paradicsomot, hajta to tt és fólia a latt nevelt zöldségfélét, nyári és őszi gyümölcsöt akarnak a lakosság részére forgalomba hozni. A háziasszonyok munkájának könnyítésére növelik a mosott, tisztított, előre csomagolt áruk arányát.a) tisztított, előre csomagolt b) nyári, őszi c) hajtato tt, fólia alatt termelt d) zöldség, gyümölcs

295

3. A környezetvédelem hívei, a tudósok és a politikusok arra a nehéz kérdésre keresnek választ, hogy milyen sorrendben használják fela rendelkezésre álló pénzforrásokat........ túlságosan pazarolták atermészet és a gazdaság forrásait, ........ gondosabb elemzéssel, asorrendiség megállapításával a minimálisra kell csökkenteni a tékozlást.

a) jelenleg, a jövőben, b) a múltban, a jövőben c) a városban, a zöld­övezetben d) jelenleg, a múltban

4. Életünkben igen fontos szerepet játszik a ........ és a ............ . mely­nek számunkra előnyös voltát az urbanizáció, illetve annak állan­dóan terjeszkedő jellege fenyegeti. Megóvása különösen fontosnagyobb települések körül elhelyezkedő.............esetében, mert eznyújt lehetőséget a városi lakosságnak a hétvégi kirándulásokra. Nehézségek merülnek fel azonban akkor, amikor a városok eltűnt zöldövezeteit kell újra létrehozni.a) levegő, víz, környezet b) erdő, fa, erdőségc) urbanizáció, település, városi lakosságd) testmozgás, kirándulás, hétvégi pihenő

5. A megfigyelések szerint a háborút követő időszakokban a z ..............aránya a korábbi 3%-ról 13%-ra növekedett.................számánaknövekedése együtt jár a felesleges adminisztratív munkafolyamatok, a papírmunka növekedésével, mely végeredményben az ügyviteli költségek növekedését és a vállalati nyereség csökkenését eredmé­nyezi. A papírmunka csökkentésére vagy megszüntetésére indított különféle kezdeményezések csak átmeneti eredményekkel jártak,ezért új vizsgálatokba kezdtek, melyek az ......................... és azügyviteli költségnövekedés okának kutatásával indult meg.a) irodai dolgozók, hivatalnokok, irodai létszámb) irodai dolgozók, vezetők, irodagépekc) kimutatások, nyilvántartások, statisztikákd) vezetők, fizikai dolgozók, irodai dolgozók

296

6. Igen szépek a XVII. és XVIII. századi kovácsoltvas cégérek. Ezek kiformálva vagy megfestve m utatják be azt a tárgyat, amellyel a jelzett műhely foglalkozott, vagy amely a nevében szerepelt: ko­vácsé a ...................kádáré a ............. , péké a ............... ; „A veresszívhez” vagy „Az arany csillaghoz” címzett fogadó ezek képét tűzte bejárata fölé.a) patkót, piros szívet, perecet b) patkót, hordót, perecet c) arany csillagot, piros szívet, perecet d) patkót, perecet, arany csillagot

7. M a ............ állnak a kunyhók h e ly én ,.......... működnek a betegségés szenny egykori ta n y á in ,........ foglalják el a tudatlanság terüle­tét, de a tervszerűtlen fejlesztésnek vannak negatív oldalai is, így pl. a peszticidek bevezetése egy perui völgyben a gyapottermés tra ­gikus csökkentésével járt, a nílusi gátak a mederpartok erózióját idézték elő.a) házak, iskolák, gyapotföldek b) középületek, gátak, klinikák c) házak, kórházak, iskolák d) paloták, középületek, iskolák

8. Az iparosodás foka a jóléttel, ez utóbbi pedig a . . . . é s ...............,............ . valamint ezek fokozódó szennyeződésével szorosan össze­függ. A 2000. évben várható 7 milliárdnyi lakosággal és a jelenlegi színvonallal számolva 13-szoros szennyvíz keletkezése valószínű. Ha a népességszaporodás valóban a várt mértékben növekszik, a világ szennyvizeinek átlagos tisztítási foka 95%-kal kedvezőbb kellene hogy legyen.

a) szennyvizek, levegő, tengerek b) álló-, folyóvizek, tengerek c) iparosodás, jólét, népességszaporodás d) iparosodás, szennyvíz, levegő

9. A .............által okozott zajártalom különösen a nem zetközi................... közelében egyre több nehézséget okoz. Az új ...................elterjedése csak növeli a problémákat, mert zajosabb a korai típu­soknál. A zajt a kiáramló gázok okozzák, amikor a levegővel keve­rednek és ez a felszálláskor a legerősebb. A leszálláskor a légsűrítő és a turbinalapátok okozzák a zajt.

a) autóbuszok, megállóhelyek, Ikaruszokb) gépjárművek, parkolók, automata rendszerekc) motorcsónakok, üdülőtelepek, robbanómotorokd) repülőgépek, repülőterek, léglökéses gépek

297

10. A .......... az a törekvése, hogy a bevételt növeljék, a különlegesszolgáltatások bevezetéséhez vezet. Ezek közül napjaink adottsá­gaihoz alkalmazkodik az .....................is magával vivő .................Ez a szolgáltatás igyekszik összekapcsolni a két közlekedési lehe­tőség kellemes oldalait: a hosszú úton az utas pihenhet és igénybev e h e ti...................társaság által nyújto tt kényelmi berendezéseket,majd a célt elérve a .......... előnyét, azaz a rugalmas egyéni haszná­la t lehetőségét.a) vasutaknak, repülőgépeket, anyahajót, gépkocsi, közlekedési

eszköz

b) hajózási társaságoknak, hajót, autóbusz, hajózási, gépjárműc) vasutaknak, autót, személyvonat, vasúti, gépkocsi

d) közlekedésnek, motorcsónakot, repülőgép, motorcsónak, repülő- gép

Id ő : ............. Helyes döntések szám a: .............

Szóképzés

1. ív év2. faj hullám3. diák festés4. boszorkány tündér5. jog anyag6. május fejű7. fal cseléd8. lift szilánk9. egér burkolat

10. tű hordó11. fekete tészta12. káposzta súly13. virág kínzás14. fészek tér15. zászló mérnök

298

lég .......................................... fú j

sőt ..................................... hafog ............................................. Ő

ha ......................................zöldde ................................. köztok ................................. nincserő ................................. vansors ................................... ezest ................................. szállz u g ................................. lombmost ............................... fogkép . ................................... falfut ............................... összefüst ........................... koromköröm ............................. marlever . ............................. merg y ű rű ........................................ jel

vet ................................. aratma ................................. túzoklánc ................................. rabbogyó ............................... érikfény ............................... erősszáll ............................... légyálma ............................... ágyfonat ............ ............ hajtáj ................................. robogki ................................... vetrész ................................. csaklá t ................................... jövőhír ................................. .. friss

Hibátlanul felfogott sorok száma:

jobb ................................... őtán ..................................... neúj ..................................... lá tvan ................................... alapcsak ................................. részkő ................................... vanjel ............................... íóbír ..................................... kiszél ................................. lengv a n ................................. kedvcél ..................................... érmessze ............................. ta rtvesz ................................... les z á ll ............................. pernyecica ................................... fujeb .......... ........................ fakóf á b ó l ........................... karikakorán ............................... lelősi .............. ...................... tá rsült ............ .................... tálmécs ........ .................... vüágkő ............................... fejtésbál ................................. táncsajt ................................... tejháló ................................. fogmén ............................... csikószót ................................... őis ................................... okoscsak ............................... mégvedd ................................. i t t

299

hagyományos vendégszeretet nemhivatalos megbeszélések korunk bonyolult problémái a szabályok be nem tartása tele van ellentmondásokkal jól felszerelt planetárium a napenergia felhasználása a jelentősebb eredményeket november első felében jö tt ma délelőtt nem fogadta őt amikor kitört a forradalom a legnépszerűbb tömegsport a számarány egyre növekszik a reális tervek ismeretében nem hagyták figyelmen kívül erről tehát le kell mondani erről még nem sok szó esett a kérdés még nem tisztázott neves jövőkutató professzor fontosságot tulajdonít neki a hazánkba érkezett államfő a vállalati pénzgazdálkodás az első nemzetközi mérkőzés már felvették a kapcsolatot a civilizáció vesztébe rohan tengerszint feletti magasság a környezetvédelem költségei a molekulák és atomok tömege huszonnyolc esztendő telt el a sajtónak adott nyilatkozat

gazdag tapasztalatok alapján váratlan nehézség merült fel ezt a három elbeszélést írta baráti együttműködés várható motorkerékpár alkatrész vásár a nemzetközi kapcsolatok jók egyszer és mindenkorra kérem 1926-ban kezdett tárgyalások a m utatvány önmagáért beszél azon egyszerű oknál fogva is az ökológiai károsodás hatása különleges körülmények között a korábbi esztendőkhöz képest lassan az év vége felé járunk a viszonyok lényeges javítása a lelkesedés ma sem egyöntetű az első terv 1802-ben készült okt. 31. világtakarékossági nap a XV. században említi először társadalmi rendszerünk előnyei a kora reggeli órákban érkezik rövid üdvözlő beszédet ta rto tt gazdaságirányítási rendszerünk kihasználta a kedvező alkalmat Anglia iparának fejlesztéséhez az új kormányközi megállapodás a munkát irányító közös tanács a magyar —lengyel tárgyalások fontos tém át tűzött napirendre még az első világháború idején

Hibátlanul felfogott szócsoportok száma:

300

Olvasási gyakorlatMég néhány szó a gyorsolvasásról

Az angol, holland és porosz csapatok 1815. június 18-án mérték Napóleonra a végső csapást a belgiumi W aterloo mellett, de az angol kormány — a csata színhelyétől alig 30 km-re — csak 3 nappal később, június 21-én szerzett hiva­talosan tudomást a győzelemről, és további 41 napba telt, míg a hír az amerikai sajtóban is napvilágot látott. Másfél évszázaddal később a Reuter hírügynöksé­gének 42 percre volt csupán szüksége ahhoz, hogy Dag Hammarskjöld halálának

hírét Közép-Afrikából Amerikába továbbítsa.1815-ben a londoni Timesnek 5000-es példányszáma még rekordnak szá­

mított, ma 300 000 példányban jelenik meg. És ez nem is különösebben sok pl. az Asahi Shinbun 5 milliós vagy az Izvesztyija 8 milliós példányszámához viszo­nyítva.

A hírközlés gyorsasága, a hírtovábbítás eszközeinek hatalmas száma meg­változtatta a közlések tartalmát, szerkezetét, stílusát is.

Ezzel szemben olvasási készségünk hosszú évszázadok alatt csupán annyiban fejlődött, hogy a középkori szerzetesek tagolt, hangos olvasásáról, betűzgetésé- ről áttértünk a teljes szavak, szóképek olvasására.

Erre az ellentmondásra Amerikában a huszas években pedagógusok figyel­tek fel először. Kutatásaik során feltárták az olvasók rossz szokásait és keresni kezdték azokat a módszereket, melyekkel a hibák leküzdhetők, illetve kialakít­hatók a hatékony, jó olvasás szokásai. A kutatások eredményeképpen a harmin­cas években megindultak a gyorsolvasási tanfolyamok is, először csak az iskolák­ban és kollégiumokban. De közben a kutatások változatlanul tovább folytak, többek között e célra létesített intézményekben is. Ezek eredményei tovább fokozták a közben mind szélesebb körben terjedő tanfolyamok hatékonyságát.

A második világháború alatt a hadügy foglalkozott az olvasási készség fej­lesztésével. Ekkor állapították meg az amerikai légierőknél működő pszicholó­gusok azt is, hogy az átlag olvasó jelenlegi — 250 szó/perc — olvasási sebessége csak mintegy fele vagy negyede annak a sebességnek, melyre az ember vele­született adottságainál fogva képes lenne, a vizuális érzékelésnél pedig csak ké­pességeinek mintegy 1/5-ét használja ki.

Az új módszerre most már felfigyeltek a hivatalos szervek, az iparvállalatok és a kereskedelem is. Előbb csak Amerikában, majd az ötvenes évektől kezdve Angliában is mind népszerűbbek lettek ezek a tanfolyamok. Ma már egész Nyugat-Európában nemcsak természetes és megszokott, hanem sok területen— pl. a vezetőképzésben — kötelező is a gyorsolvasás oktatása. A kérdés jelen­tőségére a szocialista országokban is egyre jobban kezdenek felfigyelni.

301

A tanfolyamok ára változó, de általában elég magas. Változóak az elvek és a célok is. Amerikában akad iskola, mely elsősorban a hatalmas sebességek be­gyakorlására törekszik és viszonylag kevesebbet foglalkozik annak a szellemi munkára gyakorolt hatásával. Egyes amerikai, főleg azonban inkább az európai módszerek viszont elsősorban a szellemi tevékenységet hangsúlyozzák, és igye­keznek hallgatóikat a lényeg kiemelésére, asszociációs kapcsolatok létesítésére, az olvasmányok helyes megközelítési módjára tanítani.

A tanfolyamokat 15— 25 alkalommal tartják, esetenként 1,5— 2— 2,5 órás időtartammal. Ezeken az egyes szokások begyakorlására általában valamilyen audio-vizuális berendezést is használnak. Ezek közül legfontosabb a tachistoscop, mely a jeleket, szavakat, szócsoportokat a másodperc töredékére villantja fel. Gépek segítségével befolyásolják az olvasás sebességét is. E berendezésekkel a hallgató csak egész rövid szakaszonként kapja a szöveget, mert az elolvasott rész azonnal eltűnik. Az ütemet is a követelményeknek megfelelően szabályozzák, ezzel kényszerítve a hallgatót a gyors követésre. A gépek egyik fajtája a már ol­vasott szöveget úgy takarja le, mint ahogy a redőny ereszkedik alá. A másik megoldás a filmvetítés, ahol a nyomtatott szövegoldalon mindig csak rövid részletet világítanak meg vagy állítanak élesre, a szöveg többi része olvasha­tatlan marad.

Ezekkel a gépi berendezésekkel kapcsolatban eltérőek a vélemények. A z egyik nézet szerint nagymértékben segítik az új szokás, a figyelem össz­pontosítás beidegződését, az emlékezet be vésés serkentését és a hatékonyabb látásmód fejlesztését, megtanítanak a gyorsan változó vizuális ingerekkel kap­csolatos azonnali asszociációra és a tűnő benyomások pontos felismerésére is, sőt a tanulás során az audio-vizuális eszközöknek motiváló, stimuláló hatása is mu takozik.

A z ellenzők véleménye szerint viszont ezek az eszközök meghamisítják a valóságos helyzetet. A hallgató mesterségesen előidézett körülmények között gyakorol, ennek következtében a másként alakuló való életben nem tudja al­kalmazni a tanultakat és nem találja fel magát. Valahogy úgy jár, mint az az ado­mabeli fiatalember, aki tánclépéseivel „csak a kályhától tud elindulni” , mert kezdettől fogva ez idegződött be nála.

Végezetül itt vannak az egyéni tanulásra összeállított tankönyvek. Leg­nagyobb hiányosságuk, hogy nem mellékelhetők hozzájuk a használatukhoz nélkülözhetetlen türelem, kitartás és szorgalom is. Hiányzik belőlük a tanfo­lyamok megszabott rendjének, a tanár és a többi hallgató előtti felsüléstől való félelemnek kényszerítő hatása. Ugyahakkor megvan az az előnyük, hogy— bi­zonyos határok között — a tanuló saját képességeinek és körülményeinek meg­felelően maga szabhatja meg tanulásának ütemét és idejét, a tanulást bármikor félbeszakíthatja vagy tetszése szerint megismételheti.

302

Félreértések elkerülése végett: a tanfolyam és a tankönyv is csak alap, útmutatás és támasz, de a munkát a hallgatónak kell elvégeznie, mégpedig lé­nyegesen többet kell tennie, mint amit a tananyag előír. Fontosabb szabály, hogy nem elég az új módszert az aznapi leckéjéből megismerni és kipróbálni, majd türelemmel megvárni, míg annak gyakorlására valamelyik későbbi lecke során újra sor kerül. A megismert módszert attól kezdve már a napi munkában állandóan gyakorolni illetve alkalmazni kell. És ha a hétköznapok olvasási köte­lezettségei erre történetesen nem nyújtanának önmaguktól lehetőséget, akkor meg kell teremteni rá az alkalmat: olyan olvasmányokat kell keresni, melyek megfelelnek a célnak.

Kiváló lehetőséget nyújt erre például az újság.A hasábokra tördelt rövid sorok rendkívül alkalmasak arra, hogy azokat

egy-egy fixációval egyszerre átfogja, így gyakorolva, növelve látószögét.A koncentrált figyelem és emlékezet fejlesztésére válasszon ki mindennap

egy-két kisebb közleményt, melyben neveket, számadatokat lát: egyszeri gyors átolvasás után próbálja megjegyezni ezeket az adatokat.

A szókincs fejlesztésénél is jó szolgálatokat tehet, ha figyel azokra a szavak­ra, melyek jelentését esetleg csak homályosan sejti, majd meg is tanulja azok pontos értelmét.

Felhasználhatja az újságot olvasási sebességének növelésére is.Válasszon egy hosszabb közleményt és olvasson belőle 2 percig. Ezután

kezdje elölről a közleményt, de igyekezzék most már sokkal gyorsabban olvasni:2 perc eltelte után lényegesen tovább kell jutnia a szövegben, mint első alka­lommal.

Az egyes olvasási módszerekhez is jól felhasználható az újság. A háromszori átolvasáshoz ismét csak hosszabb cikket válasszon. A kritikus olvasás gyakorlá­sára maguk a kritikák nyújtanak jó alkalmat, a vezércikkeken, kommentárokon pedig a hangvételnek a szerző szándékának felismerését gyakorolhatja: javas­latot tesz? az olvasó támogatását kéri? csupán összefoglal vagy meg is akar győzni? eseményt magyaráz? ünnepel? stb. stb. A gondolatok követésének gyakorlásánál az újságnak nagy előnye, hogy nem kell kímélni: húzza ki tehát a lényegtelen szavakat, ne hagyjon meg mást, csak a kulcsszavakat és a fontos kötőszavakat. (A szavak eredeti formáján nem változtathat, ragokat, képzőket nem tehet hozzá és nem húzhat át.) A lényeg kiemelését a fontos mondatok vagy kulcsszavak aláhúzásával gyakorolhatja.

A skipping gyakorlásának ugyancsak számtalan lehetősége van. Nemcsak az említett apróhirdetések és műsorok, hanem az egyes cikkek is módot nyúj­tanak erre. A főcímből állapítsa meg, milyen közelebbi adat is lehet a cikkben és próbálja azonnal meglátni, hol találhat arról bővebb részleteket. A skimminget szinte említeni sem kell, hiszen az újságolvasás már maga válogatás az újság

303

egészéből, kikeresése annak, ami számunkra érdekes és az átfogó kép kialakítása a nap legfontosabb eseményeiről.

A megfigyelőképesség fejlesztésére napközben szinte állandóan adódik alkalom. Utcán, villamoson, autóbuszon próbálja meg az elsuhanó autók rend­számát, a közlekedési vállalat járműveit jelző sorszámokat, cégtáblákat, nagy betűs hirdetéseket elolvasni és minél többet megragadni a képből, ami mellett elhalad. Moziban vagy tévénézés közben igyekezzék a gyorsan vetített neveket és a műsorra vonatkozó egyéb információkat elolvasni. Ez főleg az idegen nevek­nél a nehezebb és ezért jobb gyakorlat. Persze ennek csak akkor van értelme, ha valóban csak felvillanó benyomásokat próbál felfogni. Ne vesse meg ezeket a kis játékokat, majd meglátja, nem is olyan könnyűek. És ha minden olyan eset­ben, amikor idejét másra úgysem használhatja fel, bosszankodás és türelmetlen­kedés helyett gyakorlásra használja fel ezeket az amúgyis veszendőbe menő perceket, rövid idő múlva meglepődik majd saját eredményén.

Id ő :................. Szavak száma: 1200

Sebesség: ............... Felfogás mértéke: ............ .

1. Hogyan kerül a Waterlooi csata és a londoni Times a gyorsolvasás­sal foglalkozó közleménybe? Hogyan kapcsolódik a tárgyhoz?

2. Sorolja fel a gyorsolvasás történetének a húszas, a harmincas, a negyvenes és az ötvenes évekre jellemző eseményeit!

3. Minek a gyakorlására, fejlesztésére alkalmas elsősorban a tachisto- scop?

4. Milyen célt szolgálnak azok a berendezések, melyek segítségével a hallgatók csak egészen rövid szakaszonként kapják a szöveget?

5. Az audio-vizuális berendezésekkel kapcsolatban ism ertetett két ellentétes vélemény közül Ön szerint melyik a helyes?

5/a Mit gondol, a szerző melyik álláspontot fogadja el? Ezt miből állapította meg?

304

Az ön és a szerző jelenlegi közös célja szempontjából melyik a köz­lemény bét legfontosabb, egymással szorosan kapcsolódó megálla­pítása ?

Ossza az olvasmányt 3 fejezetre és adjon ezeknek a fejezeteknek megfelelő címet. (Meg tudná azt is jelölni, hol kezdődnek ezek a feje­zetek?)

1 2 3

lényeg megragadása A

figyelmes olvasás 8

emlékezés részletekre, adatokra C

Programunk végéhez értünk

Eljött az ideje ismét egy nagyobb számvetésnek.Üjra előkerültek eredményeiről, elhatározásairól készített feljegy­

zései, a könyv lapjain pedig o tt állnak egy-egy gyakorlat elvégzése után bejegyzett részeredményei. Kérem, vesse össze őket, ellenőrzésül pedig üsse fel a tartalomjegyzéket is. Fussa á t az egyes napok tételeit, emlé­kezzék az ism ertetett szokásokra, módszerekre.

Most pedig kérem, ítélje meg őszintén saját munkáját, eredményeit.

Nagyobb számvetésre kértem, de nem végleges összegezésre. Csak közös programunk ért véget, de munkája nem. Emlékezzék arra, amire az 1. nap olvasási gyakorlata figyelmeztette: az eddigi tapasztalatok szerint, aki egy tanfolyam sikeres elvégzése után abbahagyja a gyakor­lást, visszaesik. Ne tegye hát végleg félre a könyvet polcának nehezen hozzáférhető zugába, hanem időnként vegye elő. Lapozza á t újra, ismé­telje meg ezt a kis önvizsgálatot, erősítse meg elhatározásait és töreked­jék újabb, még jobb eredményekre.

További munkájához sok sikert kívánok!

306

440

880660528440*

378330294264239220

203188176165156

307

Függelék

Táblázatok

Olvasási sebesség megállapítása

300 320 340 360 380 400 420

900 960 1020600 640 680 720 760 800 840450 480 510 540 570 600 630360 384 408 432 456 480 504300 320 340 360 380 400 420

258 275 292 309 327 344 361225 240 255 270 285 300 315200 213 227 241 254 267 280180 192 204 216 228 240 252162 173 184 195 206 217 228150 160 170 180 190 200 210

157 166 175 184 193154 163 171 180

152 160 168150 158

460 480 500 520 540 560 580 600

0 3° 920 960 10000 40 690 720 750 780 810 840 870 9000 50 552 576 600 624 648 672 696 7201 00 460 480 500 520 540 560 580 600

1 10 395 413 430 447 462 479 498 5161 20 345 360 375 390 405 420 435 4501 30 307 321 335 348 362 376 389 4021 40 276 288 300 312 324 336 348 3601 50 250 262 272 283 294 305 316 3272 00 230 240 250 260 270 280 290 300

2 10 212 221 230 239 249 258 267 2762 20 197 205 214 223 231 240 248 2572 30 189 192 200 208 216 224 232 2402 40 173 180 188 195 203 210 218 2252 50 163 170 177 184 191 198 207 2123 00 154 160 167 174 180 387 393 200

3 10 152 158 164 171 177 184 1903 20 150 156 162 168 174 1803 30 153 159 166 1723 40 153 159 1643 50 152 1574 00 150

308

perc mp. 620 640 660 680 700 750 800 850 900 950

0 40 930 960 990 1020 1050 1125 1200 1275 1350 —

0 50 744 768 792 816 840 900 960 1020 10801 00 620 640 660 680 700 750 800 850 900 950

1 10 533 550 567 584 600 645 690 730 774 8141 20 465 480 495 510 525 562 600 638 675 7131 30 415 429 443 457 470 503 536 570 603 6331 40 372 384 396 408 420 450 480 500 540 5701 50 338 349 360 371 382 405 432 460 486 5182 00 310 320 330 340 350 375 400 425 450 475

2 10 285 295 304 313 322 345 368 390 414 4372 20 266 274 283 291 300 322 344 366 387 4082 30 248 256 264 272 280 300 320 340 360 3802 40 233 240 248 255 263 282 300 320 338 3562 50 219 226 233 241 248 265 282 300 318 3353 00 207 213 220 227 234 250 267 284 300 316

3 10 196 203 209 215 221 236 253 268 284 3003 20 186 192 198 206 210 225 240 255 270 2853 30 178 183 189 194 200 214 228 243 258 2723 40 169 175 180 186 191 205 218 232 246 2593 50 162 167 173 178 183 195 208 222 235 2484 00 155 160 165 170 175 188 200 212 .225 243

4 10 154 158 163 168 180 192 204 216 2284 20 152 157 162 173 185 196 208 2194 30 151 155 167 178 190 200 2114 40 150 160 172 182 192 2034 50 155 166 176 186 1965 00 150 160 170 180 190

5 10 155 165 175 1845 20 150 160 170 1795 30 155 164 1735 40 150 160 168.5 50 155 1636 00 150 157

309

perc mp. 1000 1100 1200 1300 1400

1 00 100010 866 952 103720 750 825 900 975 105030 667 734 800 867 93440 600 660 720 780 84050 545 600 655 709 764

2 00 500 550 600 650 70010 462 508 554 600 64720 429 472 515 558 60030 400 440 480 520 56040 375 413 450 488 52550 353 388 424 459 494

3 00 333 367 400 433 46710 316 347 379 411 44220 300 330 360 390 42030 286 314 343 371 40040 273 300 327 355 38250 261 287 313 339 365

4 00 250 275 300 325 35020 231 254 277 300 32340 214 236 257 279 300

5 00 200 220 240 260 28020 188 206 225 244 26340 176 194 212 229 247

6 00 167 183 200 217 23320 158 174 189 205 22140 150 165 180 195 210

7 00 157 171 186 20020 150 164 177 19140 157 170 183

8 00 150 163 17520 156 16840 150 162

9 00 156

310

1500 1600 1700 1800 1900 2000

1 304050

1000900818

960873

1020927 982 1036

2 00 750 800 850 900 950 100010 693 739 785 831 877 92020 643 686 729 772 815 85830 600 640 680 720 760 80040 563 600 638 675 713 75050 529 565 600 635 671 706

3 00 500 533 567 600 633 66710 474 505 537 568 600 63220 450 480 510 540 570 60030 429 457 486 514 543 57140 409 436 464 491 518 54550 391 417 443 470 496 522

4 00 375 400 425 450 475 50020 346 369 392 415 438 46240 321 343 364 386 407 429

5 00 300 320 340 360 380 40020 281 300 319 338 356 37540 265 282 300 318 335 353

6 00 250 267 283 300 317 33320 237 253 268 284 300 31640 225 240 255 270 285 300

7 00 214 229 243 257 271 28620 205 218 232 245 259 27340 196 209 222 235 248 261

8 00 188 200 213 225 238 25020 180 192 204 216 228 24040 173 185 196 208 219 231

9 00 167 178 189 200 211 22230 158 168 179 189 200 211

10 00 150 160 170 180 190 20030 152 162 171 181 190

11 00 155 164 173 18212 00 150 158 16713 00 154

Feloldás

Olvasási gyakorlat

1. Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekről 10 % B 12. c) ........................... ............................................................. 5% B 23. Az ipari termelést és az autóversenyzőt 6% C 14. Sokkal több eredményt, de nem a nagyobb sebesség

ellenére, hanem éppen annak következtében! (A 15% csak akkor jár — és a J33 kockába is csak akkor tegyen keresztet — ha az olvasmány és a feltett kérdés meg­fogalmazásában levő ellentmondásra felfigyelt. A „több eredményt” válasz csak 5%-ot é r . ) ................................... 15% B 3

5. A koncentrált figyelem és a szókincs fejlesztése........ 6% G 26. Az autóversenyző mindig a körülményekhez, a célhoz

(versenypálya, városi forgalom) igazodó sebességgel vezeti kocsiját. Ugyanígy a gyorsolvasásnál mindig a célnak és a körülményeknek (az olvasmány jellegé­nek) megfelelő sebességgel olvasunk............................. .. . 20% A 1

7. 160—250 szó/perc sebesség — két-háromszorosára . . .50—60% felfogás — 70—80%-ra ............ ......................3% lemaradás és kimagasló rekordteljesítmények . . . . 8% G 3

8. Könnyen csalódást okozhat és az egész módszer el­vetéséhez vezethet, mert gyors sikert remélnek, holott a gyorsolvasás elsajátítása szorgalmat, k itartást éssok gyakorlást követel ...................................................... 10% A 2

9. c) ........................................................................................... 20% A 3

Olvasási gyakorlat

1. A használt csomagolóanyagból eredő szemét eltávolításának problémá j á t ................................................................................... 8 %

2. 1. A hulladék megsemmisítése (égetés);2. a csomagolóanyag mennyiségének csökkentése;3. újra felhasználás (akár azonos, akár más célra);4. továbbfeldolgozás (visszanyerés)............................................. 16%

312

3. A közvéleményé, a kormányé és a csomagolóanyaggyártóké,illetve felhasználóké ..................................................................... 6%

4. A kereskedelem ésszerűsítési okokból ragaszkodik hozzá; a gyártó minél több csomagolóanyagot akar eladni;a közvélemény környezetvédelmi okokból ellenzi; kérdés, hogy ha a csereüveget be is vezetik, a fogyasztó le­mond-e az eldobó csomagolás kényelméről ............................. 16%

5. A többször felhasználható csomagolás alkalmazását nemcsak sörnél és üdítő italoknál, hanem valamennyi élelmiszernélis, üvegnél és konzervdobozoknál egyaránt ................ . 12%

6. Ösztönzéssel — adókedvezmények ú tjá n ; betiltással;elriasztással — hatalmas adók kivetésével;

a szemét eltávolítás költségeinek megfizette­tésével ;büntetések kirovásával ................................... 15%

7. Maryland állam egyik városa betiltotta az eldobó csomago­lásban forgalomba hozott italok árusítását, és kérte az állam törvényhozó testületét hasonló értelmű törvény hozatalára 10%

8. A papír továbbfeldolgozásával régen foglalkoznak; az üveget összetörik és újra beolvasztják;az alumínium visszanyerése nem okoz nehézséget;ónozott acéllemezekből az ónt előbb ki kell v o n n i................... 12%

9. A m űanyagok............................................... • • • ........................ 5%

Jelkeresés

— A számok sorában a 77 szám 6-szor fordul elő.

Fogalom válogatás

1 - H 6 - 02 - J 7 - A3 - D 8-JS4 - 0 9 - K5 - B 10- F

313

Olvasási gyakorlat

i. b) ................................................................................................... 8%2. Mert o tt még elevenen élt az emléke annak a pionír korszak­

nak, melyben csak a közösség jelentette a biztonságot . . . . . 12%3. Technikai — szervezeti

társadalmi — politikai ............................................. ................ 16%4. A technikai-szervezeti elveket a jóval később épült lakótele­

peken megvalósították;a társadalmi-politikai terveket nem sikerült valóra váltani . 6%

5. Kanada .......... .............. .............................................................. 5%6. Bizonyos mértékű önellátás .fogyasztási cikkek beszerzési

lehetősége);főútvonal ne haladjon a telepen keresztül; iskola és egyéb intézmények egy központban és gyalog, autó­ú t keresztezése nélkül legyenek elérhetők .............................. 15%

7. Nagy terjedelem;az egymásrautaltság hiánya ;szociális homogenitás (gazdasági és kulturális érdeklődési kör) hiánya ............................... .................... .. ................... .. 15%

8. Egy népiskola befogadóképessége; 4 — 6000 lakos . . . . . . . . 8%9. A szabadabb városi élet már a középkorban vonzotta a sze­

mélyes szabadságukban korlátozott parasztokat és roboto- sokat; ma a névtelenség adta szabadság vonzza a városba a szomszédok bíráló szeme előtt élő kisvárosi, falusi lakosságot 15%

Szókeresés

fantasztikus 3 tanácstörvény 2 Micimackó 5

Olvasási gyakorlat

1. A közlekedés teherm entesítése.................................................. 6%2. Életritmusa, személyes igényei, magánelfoglaltsága ........ 9%3. A dolgozónak csak a törzs- vagy köteles idő alatt kell feltét­

lenül a munkahelyen dolgoznia, ezenkívül bizonyos határok

314

között maga határozhatja meg munkaidejének kezdetét és napi idő tartam át........................................................................... 18%

4. Első esetben csak a korábbi vagy későbbi munkakezdés kö­zött választhat;második esetben hosszabb vagy rövidebb munkaidőt vá­laszthat .......................................................... ............................. 14%

5. Egyetlen esetben sem: a teljes munkaidőt azért ki kell dol­gozni, a köteles órákat meghatározott időn belül — rendsze­rint a hónap vegéig — kell ledolgozni, esetleg bizonyos szá­mú hiányzó vagy többletóra a következő hónapra is átvihető 15%

6. Igen nehezen — esetleg írásban vagy elektronikus adat- feldolgozással. Ezért az új rendszer inkább csak a dolgozók lelkiismeretére épít .................................................................. 10%

7. Előny: mentesül a csúcsforgalom kényelmetlenségeitől;az életritmusnak megfelelően választott mun­kaidő kiegyensúlyozottabbá teszi.

Hátrány: túl hosszú napi munkaidő kimeríti;minden, eddig munkaidőben végzett kisebb intéz­nivaló a szabadidőbe esik............................... .. 16%

8. 10 ó r a .......................................................................... .................. 4%9. 6 1/2—10 óra között

9 féle v á lto z a t............................................................................... 8%

Fogalomválogatás

l - M 00 1

2 - K 9 - H3 - J 10- D4 - N 11 - B5 - 0 1 2 - C6 - P 1 3 - L7 - A 14- F

15- E

Jelkeresés

A táblázatban a 156 szám 5-ször fordul elő.

315

Olvasási gyakorlat

1. Több szabadidő; népesség szaporodás;megnövekedett egyéni jövedelem ........................................... 12%

2. A légiforgalomra ........................................................................ 8%3. A szolgáltatások nagyarányú drágulása;

növekvő verseny;kapacitáshiány az elszállásolás és az ellátás terén .......... 16%

4. A munkaidő csökkentése nagyobb létszámú személyzet alkalmazását teszi szükségessé, ami természetesen növeli a költségeket ................................................................................... 12%

5. A légiforgalmi társaságoké ...................................................... 10%6. A gépkocsi: a kényelem, a szabad mozgás és viszonylag mér­

sékelt költségek m iatt . . .......................................................... 12%

7. Egy az NSZK-ban 1968-ban végzett felmérés eredményei­vel ............................................................................................... 10%

8. Az egyéni vállalkozás esélyei csökkennek. Az idegenforgal­mi létesítményekkel szemben az igények olyan mértékben nőnek, hogy azok kielégítése hatalmas, az egyéni vállalkozás lehetőségeit meghaladó beruházásokkal oldható csak meg 20%

Szókincsteszt

1 - 0 1 1 - 52 - B 12— A3 - 0 13- D

1 b 1 4 - 05 - A 15— .46 — A 1 6 - 07 - 0 l l - B

100 18- B9 - 0 1 9 - 0

10 — .B 2 0 - 0

316

Olvasási gyakorlat

1. A hivatásszerű munka hatása az idős emberek emlékeze­tére ........................... ...................................................................... 10%

2. A társadalom elöregedése; ez szükségessé teszi, hogy az idős embereket is bevonják a dolgozók k ö réb e ............................... 6%

3. Nevelés, képzettség, foglalkozás — a tovább folytatott te ­vékenység mértéke ...................................................................... 8%

4. A vett és feldolgozott információk mennyisége ................... 8%5. a) Életkor, műveltség, foglalkozás, társadalmi helyzet,

egészségi á l la p o t......................................................... 10%b) Életmód (tevékenység mértéke): az egyik csoport dol­

gozott, a másik csoport már nem............................ 5%6. d) ............................................................................. 12%7. Az első csoport úgy véli, megőrizte emlékezőképességét, míg a

második csoportban vannak személyek, akiknek emlékezetemár 3—10 éve csökkenőben v a n ....................................... .. 10%

8. A feladatok elvégzéséhez szükséges időráfordítás az első csoportban kisebb, mint a nem dolgozó személyek esetében 6%

9. c) .................................................................. ................................. 15%10. Az idős embereket be lehet vonni a szellemi munkába anél­

kül, hogy az egészségükre káros lenne, sőt a hivatásszerű munka tovább folytatása serkentően hat a pszichés aktivi­tásra és feltartóztatja a pszichés öregedést . . ......................... 10%

Szókincsteszt

1 - A 11 - B , C2 — G 1 2 - B, C3 - G 13 - B , G4 — A 1 4 - A, D5 - A 15 - B , G6 - A 1 6 - A, G7 - A 17- B , D8 - B 18 — 4 , B9 - C , D 19— J5, G

1 0 - 4 , B 2 0 - 4 , B, D

317

Szókeresés

népdalest 2rigó 5nívódíj 3kék 3

Olvasási gyakorlat

1. Mind az egyéni, mind a társadalmi igények egyértelműen és hatalmas mértékben jelentkeznek, ugyanakkor a kom­munikáció szabad áramlását több tényező erősen gátolja 10% Al

2. Csaknem tízszerese.................................. ............................... 8% C l

3. Vegyészet ................................................................................. 3% G 3

4. Nem annyira az információk, mint az azokat többszörösenközlő papírtömeg áradatáról kell beszélni........................... 10% B 1

5. Az akadozó, rosszul működő kommunikáció következmé­nye a párhuzamos munka, illetve eredményeinek párhuza­mos, többszörös közlése, ami ismét tovább rontja a kom­munikációs folyamatot................................................... .. 12% B 2

6. G. B. Shaw ............................................................................ 3% G 2

7. A távirati stílusra vonatkozó javaslat nem oldható meg; az olvasó kiragadhatja magának a lényeget hordozó sza­vakat — erről azonban az olvasmány többet nem mond. 14% B 3

8. Információ- és papíráradat lényeg kiemelése

információk többszörösközlése; szóbőség válogatás módszerei

időhiány nagyobb sebesség;technika, módszerek

szakkifejezések idegen szavak felismerésé-túlszaporodása nek, megtanulásának

módszere .............................. 20% A 2

318

9. I. A kommunikáció szükségessége:

a) egyéni;b) társadalmi.

II. Gátló tényezők:

a) túlszaporodás,elhelyezés, áttekinthetetlenség;

b) azonos információk többszörös közlése;c) szóbőség, „zaj” ;d) szakkifejezések túlszaporodása;e) időhiány.

III. Intézményés megoldási kísérletek:

a) távirati stílus (megoldhatatlan)dokumentációs szolgáltatások (részleges segítség).

IV. Egyéni megoldás, a gyorsolvasás előnyei........................20% A 3

A lényeg felismerése

1 - A2 - B3 - D

4 - A5 - B 6 - A

Fogalomválogatás

6 - G 7 —P

1 - 02- L3 - C4 - M5— J

8- A9 - E

10- B 11 - H12- N13- K14- D15- F

319

Szóképzés

1. új 7. kígyó2. fa 8. ajtó3. állat 9. egér4. alma 10. kenyér5. alkohol 11. fa6. ló 12. háló

Jelkeresés

A táblázatban a 4396 szám 2-szer fordul elő.

Olvasási gyakorlat

# Elektrotechnikusoknak, tervező mérnököknek ..................... 10%• mi? — világítás .............................................................. 15%

mit ? — jó közérzetet, nagy munkatermelékenységet 15%hogyan ? — 1000 — 2000 lux megvilágítási erősséggel;

káprázatmentes látás biztosításával ............ 15%hol? — m unkahelyen...................................................... 15%mikor? — mesterséges fény esetén ;

munka közben .................. ................................ 15%miért? — az információk 80%-át szemünkkel

érzékeljük;a rossz világítás idegrendszerünkre káros . . . 15%

Szókincsteszt

1 - A 11 - B , G2- B 12- D3 - 0 13- D4 - B 14 - C5 - A 15- A6 - G 16- D1 - D 1 1 - A8 - A 18- C9 — C,D 19 - B

10 - G 20 - B

320

Olvasási gyakorlat1. Szemétégető berendezések

rostélyrendszerek3 művelet

2. A hulladék és égéstermékea) a hulladék fajtájab) az égéstermék összetétele

A sósav káros hatásai korróziónövényzet elváltozásai

3. A portalanítás kérdése

A hulladék eltávolítását szolgáló szemétégetőkben az égetés kü­lönböző rostélyrendszereken, 3 műveletben történik. Az égéstermék, azaz a füstgáz összetétele a hulladékfajtától függ. A gázokkal távozó sósav korróziót okoz és károsítja a növényeket. A gázok portalanítása szűrőberendezés segítségével történik.

Regressziót gátló gyakorlat

1 - 6 2 — o3 - 64 - 65 — a6 —a 7—a

8 - 6 9 - 6

1 0 - 6 11 —a 1 2 - 6 13 —a 1 4 -6 15 —a

átlagidő: 1 — 1,5 perc

Szókeresés

táska 6eb 4híd 2mese 4erdő 2

321

Olvasási gyakorlat

1. Saját fejlett „képességei” .......................................................... 5%2. Nem emberfeletti hatalom, hanem maga az ember ............ 8%3. Ez ma még alig mondható meg, de úgy tűnik, indokolt az a

vélemény, hogy ma még választhatunk a jövő kialakításaés szétrombolása között ............................................................ 10%

4. Az emberek közötti erőszak;a természetes környezet elleni erőszak;az ember saját szervezete és pszichéje elleni e rő szak .......... 15%

5. c) ................................................................................................... 10%6. A lakosság robbanásszerű növekedése;

az ember életterének kiterjedése ............................................ 8%7. Vízszükséglet;

gépjárművek száma .................................................................. 6%8. Civilizációs ártalmak: urbanizáció (városiasodás);

környezetszennyeződés (levegő, víz, zaj); kábítószerek;elidegenedés;elszakadás a természettől .................... ..................................... 16%

9. b) ............................... ................ ................................................... 8%10. Az ember alakíthat és rombolhat

1. a címben2. Freud megállapítása szerint (az ember mindig alkotott és

rombolt)3. 7. bekezdés: ma még választhatunk a jövő szétrombo­

lása és kialakítása k ö z ö t t ...................................................... 14%

u a tfeTA tí tfAG & Af i

Az L em ? | a Afew V*r

...... , J . 7 7 )

322

Szókincsteszt

1 — A 2 - 0

3 —A4 — B5 - G6 —D7 — A8 - A 9- B

10 - A

11 - D12- B

1 3 - G1 4 - G15- B16- A17- B18- D19- 0 20 - B

Jelkeresés

A táblázatban a kr betűcsoport 7-szer fordul elő.

Regressziót gátló gyakorlat

1 — a 8 - 62 —a 9 - 63 — 6 10 —a4 — a 1 1 -65 — b 12 —a6 — 6 13 —a7 - a 14 —a

1 5 -6— 1,5 perc

Olvasási gyakorlat

1. A kéz munkaterületének magassága2. A láb elhelyezésére szabadon hagyandó, ny ito tt tér

3. Háttámasz4. A lábfejet szilárdan a padlóra kell helyezni

323

Regressziót gátló gyakorlat

l — a 6 - c2 - 6 7 —c3 - c 8 — a4 — c 9 — e5 - 6 1 0 -6

átlag idő: 3 perc

Szóképzés

1. vas 7. fekete2. állam 8. krém3. darab 9. nép4. vas 10. fenyő5. zseb 11. kötél6. kerék 12. ágy

Olvasási gyakorlat

1. Szilárd, cseppfolyós és légnemű káros anyagok kibocsátásá­val szennyezik a vizet és a levegőt;hatalmas tömegükkel megbontják a táj optikai összhangját; zajosak ............................................................................................ 12%

2. Nincs. Az olvasmány szerint elsősorban egyéb kérdésekkel foglalkozó vagy általánosabb érvényű törvények vonat­koznak az erőművekre, illetve a velük kapcsolatos egyes ár­talmakra is ..................................................................................... 15%

3. A táj optikai összhangja (beépítés, terület kihasználás); levegő és víz tisztántartása;zaj elleni védelem;növény- és állatvilág védelme .................................................. 16%

4. A táj optikai összhangjának védelme;növény és állatvédelem .................................................... .. 8%

5. Hatalmas épülettömegüket lehetetlen úgy kialakítani, hogyne legyen feltűnő ....................... ................................................... 6%

6. A többletköltség............................................................................. 6%

324

7. Szín; építőanyag; magasság;épületek elrendezése;kontúr ............................................................................................. 15%

8. Felmelegedett vizet és cseppfolyós hulladékot engednek a kör­nyező folyókba és ta v a k b a ........................... . ........................ . . 10%

9. Emlős állatokról az olvasmányban nem esett szó. (A száza­lék csak határozott tagadó válasz esetén j á r . ) ....................... 12%

Szókincsteszt

1 - B 11 - B2 - A 12 - 03 - B 13- B4 - B 14- B5 - A 15- B6 - B 1 6 - 4 , B, D1 - 0 11 - B8 - B 18- B9 - A 1 9 - 0

10- C 20- B

Olvasási gyakorlat

1. A zajok csökkentése (zajforrások módosítása, technikai megoldások);a zajforrások távolabb helyezése (telepítés)hangszigetelés, árnyékolás .......................................................... 20%

2. 1. A hang és a zaj hatása az emberre2. Különböző zajforrások és zajok tompításának lehetőségei 20%

3. 1. közúti forgalom;2. repülőgépek,3. építkezések........................................................ ........................ 9%

4. Az erős zaj fizikai és lelki fáradtságot okoz;nagy zajban nehéz összpontosítani és több hibát követ el az em ber;ha valakit a kis zaj is zavar, az inkább a koncentrációs képes­ség hiányának tudható be;

325

13 egyesek kis alapzaj mellett jobban tudnak koncentrálni,mint teljes csöndben ...................................................... .. 16%

5. Míg a víz és a levegő szennyezettségének mértéke fizikai és kémiai mérésekkel megállapítható, a zajártalom meglehe­tősen szubjektív fogalom . ........... ................ .............. ............ : . 5%

6. Négyzetével fordítottan arányos: pl. kétszeres távolság ese­tén a hangerősseg egynegyedére csökken . . . . . . . . . . . . . . . . . 10%

7. Kórházakban .................................. .............................................. 8%8. b) .............................. . ................... ................ ............ . . 12%

Jelkeresés

A táblázatban az ábl betűcsoport 2-szer fordul elő.

Szókincsteszt

1 - G 11 - B2 - B 12- B3 - C 13— C4 - D 14 - A5 — A 15— A6 — C 16— C7 - B 17- D8 - A 1 8 - B9 — A 19 —D

10 - G 2 0 - A

Olvasási gyakorlat

1. Szenzációk........................................................ .................. 4% C l2. Módszereit egyáltalában nem tárgyalja; magát a célt

megemlíti, de arról semmi közelebbit nem mond . . . . 12% B 13. A 7. napra kiszabott, a gyorsolvasás szükségességét tá r­

gyaló olvasási gyakorlatban (információk tömege, párhuzamos közlése; redundancia; szakkifejezések túlszaporodása; időhiány) ............................. ................. 10% (7 3

326

4. a) dokumentumok közötti válogatás — célja az ol­vasmány kiválasztása és előzetes ismerkedés az olvasmánnyal — módszere a skimming;

b) információk közötti válogatás — célja meghatá­rozott adat, információ kiragadása — módszere a skipping ........ ........................................................ . 10% A 1

5. Ezt az olvasmány egyáltalában nem ismerteti (a meg­adott százalék — akár csak a 2. kérdésnél — csak akkor jár, ha ezt a nemleges választ határozottanállította és nem hagyta, hogy a kérdés félrevezesse) 12% B 2

6. Külön szabálya nincs, de feltétele a teljes koncentráció, az olvasmány szerkezetének ismerete és hogy minél biz­tosabban tudjuk, mit is keresünk; fontos a sok gya­korlás .............................................................................. .... 12% B 3

7. újság — célok szerinti olvasásturista — előzetes általános tájékozódás dohányos — az érdeklődés motiváló hatása a keresés­benkiállítás látogatója — tervszerűség szerepe a keresés­benkorrektor — a gyakorlat hatása ......................... .......... 10% 0 2

8. A skimming nagy felületnek vagy teljes egységnek az erős nagyításra jellemzően elmosódott képe, melyből csak a kontúrok rajzolódnak ki; a skipping egyetlenkis részlet nagyon éles k é p e ........................................... 15% A 2

9. 1. Célszerinti olvasás (újság)2. A célok két nagy csoportja:

a) tájékozódás, válogatás, ismerkedés (szükséges­sége) ;

b) bevésés, megőrzés.

3. A válogatás két nagy csoportja:a) válogatás a dokumentumok között

cél: az olvasmány kiválasztása előzetes ismerkedés

módszer: skimming;

327

cél: egy konkrét adat, információ kikeresése, módszer: skipping

koncentráció, szerkezet ismerete,keresendő információval kapcsolatos ismeret,gyakorlás ................................................

b) válogatás információk között:

Szókeresés

jácint — gyepü — rét — öröm

Fogalomválogatás1 - H 8 - M2 - B 9 - R3 - N 1 0 - V4 - F 11 - D5 - G 12- Z6 — P 1 3 - G7 - L 14 - A

1 5 - 8

16. Szókincsteszt1 - D 11 - A2— G 1 2 - A3- A 13- B4 - G 14 - A , B5 — D 15 - B , C6 —D 1 6 - B, C7 - D 1 1 - A, B, G8 - G 18 - B , G9 - A 1 9 - B, G

10- D 2 0 - 4 , D

15% A 3

328

Olvasási gyakorlat

1-02 - 03 —0

4 — A 5 - B 6 — D

Jelkeresés

A táblázatban az okle betűcsoport 2-szer fordul elő.

Szóképzés

1. kulcs 8. leves2. kikötő 9. láng3. élet 10. levél4. férfi 11. ú t5. madár 12. zsemle6. liszt 13. vadász7. lámpa 14. korona

15. konyha

Regressziót gátló gyakorlat

1 — a2 — 63 - 64 - 65 — 66 — a7 - a8-6

9 — a 1 0 - 6 1 1 - 612—a1 3 -6 14 — a 1 5 -6

átlag idő: 1 — 1,5 perc

329

ifi'0 1. Szakirodalmi (műszaki-gazdasági) szövegek ........................... 10%2. Nagyjából egyenlő a rá n y b a n ............................... ...................... 10%3. Az egyes részproblémákra inkább csak ráirányítja a figyel­

met. Ez nemcsak abból tűnik ki, hogy egy-egy kérdésnek átlagosan 4 oldalt szentelt, hanem abból is, hogy — amint a tagolásból kitűnik — egyenértékű kérdések mellérendelt viszonyban sorakoznak egym ásu tán ......................................... 25%

4. G yakorla ti........ ................ .. . ............................................ 10%5. Nyelvi és szakmai ......................................................................... 8%6. Jegyzetek;

ajánlott szakirodalom; idegen nyelvű összefoglalók;orosz nyelvű műszaki-gazdasági szövegek fordítása ........ 15%

7. M agyarra........................... ... . . . . . . ............................................. 10%8. Német, angol, francia (2 — 4 oldal); orosz (12 o ld a l) ............... 12%

i 7, Olvasási gyakorlat

Szókincsteszt

Regressziót gátló gyakorlat1 — a 6 — d

2 — 6 7 — e3 — e 8 - d4 — d 9 — 65 - a 1 0 -6

átlagidő: 3 perc

330

1. A beiratkozott tanulók számának megkétszereződése; az ifjú korosztályok túlsúlyba kerülése; a modern élet valóságos problémáira való felkészítés szüksé­

Olvasási gyakorlat

gessége; urbanizáció;a műszaki kérdések előtérbe kerülése;koedukáció kialakulása ................................... ........................ 15%

2. Berendezéseket; módszereket;az oktatószemélyzet kiképzését ;az oktatási rendszert ................................................................ 10%

3. Általános képzettséget;a műszaki tanulmányok szintjének emelését; nemzetközivé te tt ok ta tást;az állandó továbbképzés b iz tosítását................ ...................... 16%

4. A rugalmasság. A régi centralizált rendszer nem tette lehe­tővé a gyors alkalmazkodást; a középfokú oktatásban és az egyetem első évfolyamain a hallgatók tagozatot változtat­hatnak; a középiskolai tanárok az oktatási programban mó­dosításokat eszközölhetnek; — erre utalnak az egyes köny- nyítések i s ..................................................................................... 20%

5. Lehetővé teszi a tagozat változtatását;kisebb csoportos, vagy egyéni tanulásra törekszik;figyelembe veszi az egyéni tanulás ütemét ........ ................ .. 15%

6. Az oktatás nemcsak az ifjúság szükségleteit elégíti ki, ha­nem lehetővé teszi, hogy az ember egész élete folyamán ké­pezze önmagát . ................................. ......................................... 12%

7. A felsőfokú intézmények egyes fakultásain szakmai tevé­kenységet folytató hallgatónak is lehetővé tették a tanulást; a képzést az aktív tevékenységet folytató és már állásbanlevő hallgatók szándékainak megfelelően alakítják ki . . . . 12%

■19.NAP

331

Fogalomválogatás

l - p 9 - L2 - F 10- H

00 1 11 - N4 —i? 12- S5 - C 13- Z6 - M 14- A7 —Z> 15 —jB

00 1 1 6 - V

Regressziót gátló gyakorlat

1—6 9 —a2 — c 10—c3 - c 1 1 -c4 —a 12 —c5 — c 13 —c6 - 6 14 —c7 - 6 1 5 -6 8 — a

átlagidő: 1 — 1,5 perc

Olvasási gyakorlat

• Építészeket, tervező mérnököket ........................................... 10%# mi? — klíma (levegő, hő) ............................................ 15%

mit? — levegőeserét;felesleges hő elvezetését ............................... 15%

hogyan? — megfelelő nyílászáró szerkezetek és falak se­gítségével;a légmozgás szabályozásával......................... 15%

hol? — m unkahelyen...................................................... 15%mikor? — munkánál (ülőmunkánál) ............................... 15%miért? — kellemes közérzetet nyújtó hőegyensúly ér­

dekében ......................................... .................... 15%

332

Jelkeresés

A táblázatban a 3M K jelcsoport 1-szer fordul elő.

Szókincsteszt

1 - A, G, E2 - 03 - A4 - A, D, E5 - B6 - A, D, E7 - D8 - A9 - A, D, E

1 0 - B, D, E

1 1 - C, D, E1 2 - B, G, E1 3 - A, D, E1 4 - B, D, E1 5 - A, G, E1 6 - B1 7 - A1 8 - B, C, E1 9 - A, G, D,2 0 - B, C, E

Olvasási gyakorlat

1. 1. akarat, szándék,2. pontos megfigyelés,3. a bevésésre érdemes információk kiválasztása,4. az összkép és a közös jellemző meglátása,5. közlésmód megfigyelése,6. ism étlés..................................................................

2. 3. — kritikus olvasás (részben),4. — háromszori átolvasás,5. — kritikus olvasás,6. — háromszori á to lvasás.....................................

3. akarat, szándék, aktivitás, érdeklődés, figyelem, válogatás, lényeg kiemelése,

12% B 1 G 1

16% A 2

333

alapgondolat, összkép felfogása, szerkezet felismerése.(A kérdésfeltevés nem a szabályok között szerepelt!)

4. Az aktív olvasással kapcsolatban, mellyel a kritikus olvasás szorosan összefügg. Az aktív olvasót ugyanis nem vezeti félre sem az ügyetlen, gyenge, sem a sima, gördülékeny előadásmód (4. nap).................... ..............

5. Saját teljes aktivitással végzett munkánk, amikor a szerző szavaitól elszakadva összegezzük az olvasottak lényegét ..............................................................................

6. A felépítésben, szerkezet felismerésben — skimming a hangvétel elbírálásában — kritikus olvasás . . . . . .

7. A háromszori átolvasásnál az első az ismerkedést, az összkép felfogását, a harmadik az összegezést, ismét­lést szolgálja, de lényegében egyik sem olvasás csak gyors átlapozás, szemben a második, azaz tényleges átolvasással.A kritikus olvasásnál nemcsak azt kell megtudni, hogy mit mond a szerző, hanem azt is, miért — ezt pedig leginkább a hogyan-ból következtethetjük ki.A gondolatok követésénél szemünk minden szót érzé­kel, de agyunk nem fogja fel, csak a lényeget, vagyis csupán a kulcsszavakra, a gondolatok áramlását jelző kötőszavakra és az írásjelekre figyel; ez pedig a szöveg­nek csak 50%-át teszi ki ......................................... ..

12% G 3

12% B 3

12% A 3

B 216% G 2

20% A 1

Szóképzés

1. vér 8. kert

3. minta4. csiga5. gyümölcs6. áru7. pásztor

2. fog 9. ajándék10. akadály11. pecsenye12. anya13. falu14. majom15. ló

334

Olvasási gyakorlat

1. előolvasás

1. Lakás és környezet ........................... ........................................... 10%2. b ) é s c ) .................................................... ......................................... 10%3. nem ............................. .................................................................... 6%4. c) ................................................................................... .............. .. 6%

I I . teljes átolvasás1. A család és háztartás szerkezete;

termelési és fogyasztási viszonyok;közélet és magánélet közötti összefüggés ................... .. 15%

2. Szétválás, elkülönülés .................................................................. 20%3. A lakás, mely mindenkor hűen tükrözte a társadalom szer­

kezetét, ma a családban és háztartásban a termelési és fo­gyasztásiviszonyokban, valamint a magánélet és a társadalom közötti összefüggésben történt változások következtében mindinkább elkülönül, elszigetelődik környezetétől ............ 20%

4. Szétszórt háromgenerációs család ......................... .................... 8%5. Élelmiszer tartósítás, befőzés............................. , . .................... 5%

Szókincsteszt

Jelkeresés

A táblázatban a m7xL jelcsoport 2-szer fordult elő.

335

Olvasási gyakorlat

• Építészeknek, tervező mérnököknek ..................................... 10%• mi? — megfelelő akusztikai viszonyok (közepes hang­

erejű beszélgetés szomszéd munkahelyen ne le­gyen érthető; hangforrás csekély távolságbólne legyen érzékelhető) ......................................... 15%

mit? — hangkiegyenlítést, egyenletes zajszintet .......... 15%hogyan ? — visszaverő és hangelnyelő falak segítségével . . 15%hol? — munkahelyen (főleg nagyteremnél) ................... 15%mikor? — m u n k án á l................................................................ 15%miért? — jobb, zavartalan munkavégzés (zajártalom

elkerülése érdekében)........................................... 15%

Regressziót gátló gyakorlat

átlagidő: 3 perc

Szóképzés

1. fél 8. éle2. vár 9. ké]3. ágy 10. ms4. fej 11. ló5. udvar 12. áll;6. ügy 13. lev7. méh 14. üv<

15. fej

336

Olvasási gyakorlat

1. Biztosítható-e egyidejűleg az amerikaiak magas életszínvo­nala és a tiszta kö rnyezet? .......................................................... 20%

2. Kevésbé nagy teljesítményű kocsikat kell használni; el kell kezdeni a gépkocsihasználat korlátozását;el kell fogadni az újra felhasználható göngyöleget; meg kell fizetni a környezetvédelmi harc többletköltségeit; fel kell áldozni a központi légkondicionálást és a sugárhajtású gépen való utazást ........................................................................ 14%

3. Népességszaporodás; szilárd hulladék (csomagolás);levegő szennyezés (szennyezésmentes autó); vízszennyezés;zajártalom .................................................................................... 16%

4. A 2. nap olvasási gyakorlata a csomagolásból eredő szeméttel, illetve az eldobható csomagolási mód megszüntetésének szük­ségességével és az ezzel kapcsolatos intézkedések bevezetésé­nek lehetőségeivel foglalkozik.................................................... 20%

5. Légzőszervi betegségek (levegő szennyeződés); a higany mérgező hatása (víz szennyeződés);hipertenzió, rák, stresszállapot (zajártalom )....................... 18%

6. Légszennyezés mentesebb belsőégésű motor; gázturbina;gőzgép;hibrid rendszerek ......................................... ................................. 12%

Szókincsteszt1. önéletrajz2. távközlés3. szélmotor, légmotor4. többszólamú5. a végtelenségig, vég nélkül6. a szabályosnál fokozottabb működés7. a kelet, a kiállítás napjától8. emberalakú (emberi alakban elképzelt, ábrázolt felsőbbrendű

lény)9. emberszabásúak (emberszabású majmok)

337

10. önszabályozás11. egy alakú12. emberiszony, beteges emberkerülés13. szaporodás14. nyelvészet, nyelvtudomány15. egybeépített hő- és nedvességmérő

1. asztrográfia2. asztrobotanika3. deformál4. autoszérum5. heliofizika6. hidrofóbia7. autoszuggesztio8. dehidrál

9. fonográf10. ad astra11. hidrofil12. termofil13. hiperkritika14. transzformálás15. poliglott

Olvasási gyakorlat

1. Előolvasás

1. b) ............................... ............................ ........................ .. 10%2. Termék és vállalat . ...................................................................... 8%3. Elsősorban a reklámszakembert; ezenkívül még a gyártót,

előállítót, a kereskedőt és a pszichológust............................... 14%

II. Teljes átolvasás

1. Angol; ebben a szóhasználatban magyar fordítása nincs, a fogalmat csak körülírni lehet ...................................................... 8%

2. Személynek vagy dolognak képzeletünkben élő, az objektív valóságtól többé-kevésbé elvonatkoztatott szubjektív képe (képzeleti kép, jelen esetben gyártmánykép, vállalatkép) . . . 20%

3. A kínálat túl nagy és a termékek csaknem teljesen uniformizá­lódtak, olyannyira, hogy a választás már nem történhet konk­rét tulajdonságok, illetve határozott különbségek alapján 20%

4. A re k lá m ................................. ....................................................... 10%5. Ugyanazt a mosószert a különböző jellegű csomagolás alap­

ján különböző minőségűnek is ítélték . . . .......... ............. . . . . 10%

338

Szókincsteszt

1 - B 11-Z)2 - A 12- G3 - D 13- B4 - C 14- D5 - 0 15 - A6 - A 16- B1 - C 11 —C

100 18- G9 - B 19- D

1or-H 20- B

frikció = dörzsölés, súrlódás;izo- = (alaki vagy rendeltetési) hasonlóság;mizo- (miso-) = utálat, gyűlölet;-fúg = a) elpusztító, -faló; b) -evő, azzal táplálkozó;-fita =s -növény;-karp = -gyümölcs, -termésű a gyümölcs, -termés

sajátossága;-ozis (-asis) = az előtagként szereplő testrész vagy lerakódás

okozta bántalom ;-tropizmus = elhajlás, növési irányváltoztatás (inger hatásá­

ra)

M/T ty ^ r

339

2 6 . Olvasási gyakorlat

1. a kocsiban;2. a kocsis, eszméletlen;3. a dűlőútról kikanyarodó lovaskocsi összeütközött egy autóval;4. kettő;5. csak karcolás;6. a falu határában az utolsó háznál;7. az öreg csősz;8. Trabant;9. az egyik utas;

10. mert az építkezés m iatt el van zárva.

Minden helyes válaszért 10— 10% jár.

2 7 . SzókeresésNAP

nap — fény — óra — jég

Jelkeresés

A táblázatban az E2gYi jelcsoport 2-szer fordul elő.

340

Fogalomkeresés

1 - D2 — H3 - L4 - 0 5 ~ T 6 - C 1 — K 8 - E

9 - M 1 0 - F

11 - ö 12 —i?13-5

1 4 — U 1 5 - Z 1 6 - 8

Olvasási gyakorlat

A cím: Lakás és környezet (a 22. nap olvasási gyakorlata) az említett funkciók:

élelmiszertartalékolás, mosás, tisztítás, ruházat elkészítése, gyermeknevelés, betegápolás,szabadidő e ltö ltése ..................................................................

A 3. nap Szomszédságmozgalmak c. olvasási gyakorlatáról van szó, mely a kertvárosok, lakótelepek terveit, illetve azok részbeni meghiúsulását és annak okait tá rg y a lja ........

A terv technikai-szervezeti elemei az új lakótelepeknél is megvalósultak: ezek közül jelenlegi olvasási gyakorlatunk a kereskedelmi és szolgáltató hálózatról és a kulturális és sportlétesítményekről beszél; a terv társadalmi és politikai elemeket is tartalm azott, ezek azonban nem valósultak meg. Korábbi olvasmányunk ennek okát részletesebben tag­lalta, a mostani közlemény erre utal és az egymásra u ta lt­ság és a szociális homogenitás hiányának magyarázatát egészíti ki .......... .................................. .............. ........................

A régebbi keletű belvárosi lakótelepeken a kereskedelmi és szolgáltató hálózat a szükségleteknek megfelelően az idők folyamán már spontán kialakult; a kulturális és sport lé-

tesítmények iránti igények azonban újabban jelentkez­nek és egyre növekszenek, ezek utólagos kielégítése főleg a magas telekárak m iatt nehéz. Ugyanakkor az új lakótelepe­ken ezeket az intézményeket, illetve az azokra szánt tel­keket már előre betervezik, i t t viszont a kereskedelmi és szolgáltató hálózatra vonatkozó igények előzetes fel­mérése, tervezése ütközik nehézségekbe................................. 20%

5. Igen, mert az elvárosiasodás nagyon gyors ütemben tör­tént. Ennek következtében a lakosság legnagyobb része minden átmenet nélkül került teljesen új körülmények közé. Mind a korábbitól eltérő, számára szokatlan munká­ban, mind társadalmi környezetében gyökértelen volt, a városi polgárság és kispolgári kézműves réteg az új jöve­vényeket pedig bizalmatlanul, ellenségesen fo g a d ta .......... 20%

28> Regressziót gátló gyakorlatHhF

1 - c 6 - 62 - d 7 - c3 - 6 8 - 64 - 6 9 - d5 - a 10 —c

átlag idő: 3 perc

Szóképzés

1. fény2. hő3. kor4. konyha5. alap6. fa7. fehér

8. akna9. ú t

10. levél11. leves12. lepke13. állat14. lakó15. erdő

342

Olvasási gyakorlat 28,!M fik

1. Azt példázza, hogy az olvasási készség, mint a fel­dolgozás módja, messze elmaradt a hír, azaz a fel­dolgozandó anyag sebességének és terjedelmének fej­lődésétől .......................................................................... 8% A 3

2. Huszas évek: felfigyelnek a rossz szokásra;megkezdődik a kutatás.

Harmincas évek: megindulnak az első tanfolyamok.Negyvenes évek: a hadügy kezd vele foglalkozni;

megállapítják, hogy adottságaink nincsenek kihasználva; felfigyel­nek a hivatalos szervek, iparválla­latok és a kereskedelem is.

Ötvenes évek: Angliában is mind népszerűbbek lesz­nek a tanfolyam ok............................... 16% G 1

3. A látószögnövelés......................... ............................ .. 8% B 2G 2

4. Elsősorban a regresszió leszokását és a sebesség fo­kozását, emellett azonban a figyelmesebb olvasástis .................................................... ..................................... 8% B 3

G a5ja. Szerző helyesnek ta rtja az audiovizuális eszközök

használatát. Ez abból állapítható meg, hogy a könyv egyes gyakorlatait — pl. a látószögnövelő és regresz- sziógátló gyakorlatokat — ugyanezekre az elvekre épülő, egyszerű házi eszközökkel végezteti; erre megfelelő helyen utal is ................................................ 20% B 1

6. A tanfolyam és a tankönyv csak útmutatás, a mun­kát a hallgatónak kell végeznie, mégpedig lényege­sen többet, mint amit a tankönyv előír. A tanultakatpedig azonnal alkalmazni kell a gyakorlatban is . . . . 20% A 1

7. 1. Rövid történet (Erre az ellentmondásra. . .)2. Tanfolyamok és tankönyvek (A tanfolyamok ára

elég változó, de általában. . .)3. A megismert módszerek gyakorlása (Félreértések

elkerülése végett. . . ) .................................................. 20% A 2

Irodalomjegyzék

[1] ADLER, M. J . : How to read a book. Simon and Schuster, New York, 1940. 298 p.

[2] A N G ER -BA R G M A N N : Entwicklung, Analyse und Eichung des Frankfur­ter Wortschatztests. Verlag für Psychology, Göttingen, 1954. 41 p.

[3] BASU, R. N .: Barriers to effective communication in the scientifie world. IEEE Transaetion on Professional Communication, PC-15. k. 2. sz. 1972. június. 30—34 p.

[4] BUZAN, T .: Speed reading. Sphere, London, 1971. 159 p.

[5] COOK, G. J . : The art o f making people üstén to you. West Nyaek, N. Y. Parker Publishing Comp. 1967. 204 p.

[6] DEZSŐ Zsigmondné: Gyorsolvaeás. KGM — MTTI, Budapest, 1971. 198 p.

[7] DEZSŐ Zsigmondné: A tudományos szerzői tevékenység módszerei és techni­kája. KGM — MTTI, Budapest, 1967. 42 p.

[8] DUDLEY, A .: A Rapid reading. Psychology Publishing Co, Marple, Cheshire, 1964. 256 p.

[9] Dynamic Reading Institute. London, 1970. évi tanfolyamismertető.

[10] FRUMKINA - VASZILEVICS — GERGANOV: Szub’ektivnüe ocenki csasztot elementov tekszta i zritel’noe voszprijatie recsevoj informácii. Naucsno Technicseszkaja Informacija, Szerija 2. 1970. 9. sz. 20 — 24. p.

[11] Idegen szavak kéziszótára. Szerk.: Bakos Ferenc. Terra, Budapest 1965. 778 p.

345

[12] JUDSON — BALDRIDG E: The techniques of reading. Harcourt, Brace and Co. New York, 1954. 506 p.

[13] KATONA Zoltán: A gyorsolvasás. Kézirat, Budapest, 1972. 135 p. (Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából: 4822)

[14] KENT, C. D .: Improving your reading. Ottawa, 1961. 10 p.

[15] KIRST - DIEKME Y E R : Intelligenz Training. Deutsche Verlags - Anstalt, Stuttgart, 1970. 127 p.

[16] Kislexikon A — Z. Szerk.: Ákos Károly. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 940 p.

[17] LARSON, J. J . : A guide to rapid reading. N. Y. Kanpf, 1971. 200 p.

18] LEEDY, P. D .: Read with speed and precision. 111. McGraw-Hill, New York — Toronto — London, 1963. X III. 402 p.

[19] LEEDY, P. D .: Reading improvement fór adults. McGraw-Hill, New York, 1956. 456 p.

[20] LEWIS, N .: How to get more out of your reading. Garden City, N. Y. Double- day and Comp. Inc. 1951. 425 p.

[21] LONDON, G .: The pubUcatiön inflation. American Documentation, 19. k.2. sz. 1968. április. 1 3 7 -141 . p.

[22] MADDOX, H .: How to study. Pan Books Ltd., London, 1963. 238 p.

[23] Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 1550 p.

[24] A magyar nyelv értelmező szótára 1 — 7. k. Szerk.: Bárczi Géza. Országh László vezetésével a MTA Nyelvtudományi Intézete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.

[25] MIERKE, K .: Konzentrationsfáhigkeit und Konzentrationsschwáche. Hans Huber —Ernst K lett, Bern —Stuttgart, 1957. 142 p. (Abhandlungen zűr Páda- gogischen Psychologie I.)

[26] OTT, E.: Optimales Denken. Trainingsprogramm. Deutsche Verlags — Anstalt, Stuttgart, 1971.

[27] OTT, E.: Optimales Lesen. Schneller lesen + mehr behalten. Ein 25 — Tage- Programm. Deutsche Verlags — Anstalt, Stuttgart, 1970. 240 p.

[28] Rapid reading programme. Marple, Cheshire (tanfolyam anyaga, segédeszkö­zei).

[29] Rationelles Lesen. Programmiertes Übungsbuch zum Fernsehkurs. Deutscher Studien Verlag, Frankfurt, 1971. 240 p.

[30] SMITH — DEÖHANT: Psychology in teaching reading. Englewood Cliffs, N. J. Prentice Hall, Inc. 1961. 470 p.

346

[31] SPA C H E -B E R G : Faster reading fór business. Thomas Y. Crowell Comp., New York, 1958. 298 p.

[32] TAKÁCS Menyhért: A gyorsolvasás problémája. Magyar Könyvszemle, 73 k.3. sz. 1959. július — szeptember. 299 — 306. p.

[33] RAYLOR — FRACKENPOHL: Tachistoscopie techniques. Educational Developmental Laboratories, Inc. Huntington, N. Y. 1968. 82 p.

[34] Űj magyar lexikon 1 — 7. k. Szerk.: az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztősége. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.

[35] Understanding and being understood. Longmans, Green and Co., New York— London — Toronto, 1957. 565 p.

[36] WAINWRIGHT, G.: Towards efficiency in reading. University Press, Cam­bridge, 1968. 102 p.

[37] WERNECK — ULM ANN: Dynamisches Lesen. München, Heyne, 1972, 253 p.(Kompaktwissen.)

[38] WITTY, P .: How to become a better reader. Science Research. Associates Inc., Chicago, 1953. 304 p.

[39] ZIELKE, W .: Schneller lesen — besser lesen. 6. Aufl. Verlag Moderne Industrie, München, 1970. 205 p.

[40] ZIELKE, W .: Schneller lesen — selbst trainiert. 4. Aufl. Verlag Moderne In­dustrie, München, 1969. 258 p.

[41] ZIELKE, W.: Rationelles Lesen im programmierten Selbstunterricht. Leit- programm. Verlag Moderne Industrie, München, 1971. 212 p.

[42] ZIELKE, W .: Leichter lernen — mehr behalten. 3. Aufl. Verlag Moderne Industrie, München, 1969. 204 p.

A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója Felelős szerkesztő: Losonci Nándorné - Műszaki vezető: Büchler Alfréd

Műszaki szerkesztő: Szűcs Sándor A kötésterv Rudas Klára munkája

Kiadványszám: K —3516 — Formátum: B /5 — Megjelent: 30,45 (A/5) ív terjedelemben, 20 000 példányban, Extended betűtípusból, 1974. évben

KG - 2252 - i - 7476 74/3233. Franklin Nyomda, Budapest. Felelős: Vértes Ferenc igazgató