Embed Size (px)
Citation preview
1
Dr. Jóri J. István előadásaihoz tartozó kérdések
1. Ismertesse a föld biokapacitását (potenciálját)
2. Ismertesse a mezőgazdaság globális ill. hazai szerepét, jelentőségét.
Globális
Az egyre rohamosabb mértékben növekvő népességet el kell látni élelemmel. Ehhez földterületek szükségesek, ahol jó minőségű
és nagy mennyiségű növényt lehet termeszteni, ill. állatokat tartani.
A legnagyobb termeléssel rendelkező „ötös”: USA, Brazília, EU, India, Kína.
A legnagyobb területekkel rendelkező országok: Kína, Ausztrália, USA, EU, India.
Legtöbb gabonát Ázsia termeli, legtöbb húst Ázsia és Európa.
Tehát a mezőgazdaság szerepe egyre fontosabb, és egyre többet kell termelni egyre kisebb területen (építkezések elveszik a
területeket – növekvő népesség), és ehhez szükséges a gépészet segítsége.
Hazai
Hazánk mindig is mezőgazdasági ország volt, sok jó minőségű termő területtel. Ezért fontos, hogy kihasználjuk adottságainkat, és
fejlesszük azokat.
Szántó terület: 4,5 millió [ha], ezen a területen lehet termelni, ide kell gépeket terveznünk.
Gyümölcsös: 100 ezer [ha], Kert: 100 ezer [ha], Gyep: 1 millió [ha] – állattartáshoz
A 4,5 millió [ha] szántóból: 33% kukorica, 26% őszi búza, 20,7% olajnövény…
Tehát ezen a (világviszonylatban kicsi) területen kell nekünk minél nagyobb mennyiséget termelni, és ezt a feladatot kell
megoldani.
A mezőgazdaság helyzete Magyarországon és külföldön;
Feltételek, adottságok. A magyar mezőgazdaság egészében véve megfelelő termelési feltételekkel rendelkezik: az egy főre jutó
szántóterület nagysága alapján Európában csak Dánia és Finnország előz meg minket. Gyepterületből közepes az ellátottságunk,
de alacsonyak a hozamok. A területhez viszonyított állatsűrűség szarvasmarhából alacsony, juhból közepes, míg az
abrakfogyasztó sertés- és baromfisűrűség szerint a sok állatot tartó országok közé tartoztunk.
2
Az egységnyi területre jutó műtrágya-felhasználás alapján az európai élmezőnybe tartoztunk egészen felhasználásunk az 1980-as
évek végén megindult visszaeséséig. A területhez viszonyított traktorállomány nálunk a legkevesebb az európai országok között.
Amennyiben a traktorok kapacitásáról rendelkezésre álló adatokat is figyelembe vesszük, már kedvezőbb a kép.
Hatékonyság, termelékenység. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát – a hozamok és a ráfordítások viszonyát – kifejező
mutatók számítását a nemzetközi összehasonlításhoz rendelkezésre álló adat források csak korlátozottan teszik lehetővé.
Magyarország helye a munka termelékenységet és területi termelékenységet tekintve is az európai országok közép mezőnyének
alsó részében volt, olyan országok körében, mint Norvégia, Finnország, Spanyolország, Görögország, Csehszlovákia, Bulgária és
Jugoszlávia. Az 1970-es évekről az 1980-as évekre valamelyest javult a pozíciónk.
Búzatermelés. A nagyobb európai búzatermelő országokban a termésmennyiség Spanyolország kivételével mindenütt nőtt a II.
világháború utáni időszakban. A termés növelését az országok fele, Magyarországhoz hasonlóan, változatlan nagyságú területen
érte el. Az egy lakosra jutó búzatermés alapján hazánk az 1980-as évek elején Bulgária után a második helyen állt Európában.
A búza termésátlaga, visszaesések mellett és országonként változó mértékben, mindenütt emelkedett.
A II. világháború után Európában búzából önellátásra, majd exportra való törekvés mutatkozott. Míg az 1960-as évek elején csak
Franciaország és Svédország volt nettó exportőr, az 1980-as évek elejére az ilyen országok száma már tízre emelkedett.
Magyarország a II. világháború után az 1960-as években ért először {II-561.} exportfelesleget. A nettó export mennyiségét
tekintve Magyarország az 1980-as évek elejére a második helyre küzdötte fel magát Európában. Ekkor a búzának közel negyedét
exportra termeltük.
Kukoricatermelés. A nagyobb európai kukoricatermelő országokban a termésmennyiség mindenütt nőtt a II. világháború utáni
időszakban. Az országok fele Magyarországhoz hasonlóan csökkenő vetésterületen ért el nagyobb termést. Az egy lakosra jutó
kukoricatermés alapján az 1980-as évek elején Magyarország az első helyen állt Európában.
A kukorica termésátlaga, visszaesések mellett, mindenütt emelkedett. A hazánkban elért termésátlag-növekedés megfelelt az
európai országokban bekövetkezett változásnak. Így a kukorica termésátlaga alapján pozíciónk gyakorlatilag nem változott,
Magyarország mindvégig a kukoricatermelők középmezőnyében helyezkedett el. Ebben a körben Franciaország hozzánk hasonló,
Olaszország nálunk magasabb, Spanyolország pedig alacsonyabb termésátlagot ért el.
Állattenyésztés. Az állattartás mértéke Magyarországon az 1980-as évek közepén nemzetközi összehasonlításban átlagosnak volt
mondható. Hazánkra az alacsony marhasűrűség, közepes sertés- és juhsűrűség és magas baromfisűrűség volt jellemző. Az
egységnyi területre jutó állati termékek termelése alapján ekkor az európai országok középmezőnyében helyezkedtünk el. Az
Egyesült Királyság, Írország, Finnország és Svédország egy hektár mezőgazdasági területen gyakorlatilag a magyarországinak
megfelelő, 500 dollár körüli értékű állati terméket állított elő. Az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya a fejlett
mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokban magasabb, mint nálunk, különösen ott, ahol a hazai takarmánytermelést
nagyobb arányú importtal egészítik ki (Dánia, Hollandia és Belgium).
Az állattenyésztés szerkezetére Európában általában a szarvasmarha túlsúlya jellemző. Magyarországon ugyanakkor a sertés
jelenti a legnagyobb részarányt kitevő állattenyésztési ágazatot. Az abrakfogyasztó állatok (sertés és baromfi) állatállományunk
több mint felét teszik ki, az állati termékeknek pedig kétharmadát adják, ami Európában messze a legnagyobb arányt jelenti.
Az állattenyésztés színvonala Magyarországon 1985-ben nemzetközi összehasonlításban egészében véve közepesnek volt
minősíthető. A szaporulati mutatók alapján szarvasmarha-tenyésztésünk viszonylag magasabb, míg sertés- és juhtenyésztésünk
alacsonyabb színvonalú volt. Az egy tehénre jutó tejtermelés 20%-kal maradt el az élen járó országokétól, miközben az állami
gazdaságok ilyen mutatója megfelelt az Európában vezető Dánia értékének. Az egy tojóra jutó tojástermelés alapján
Magyarország elmaradt az élen járó országoktól. Az egy juhra jutó gyapjútermelés viszonylag kedvező színvonalat jelzett.
Állati termékekkel való ellátottságunk egészében véve kedvező volt. Az egy lakosra jutó termelés értéke 1985-ben 300 dollár
felett volt, és ennél lényegesen magasabb értéket csak három ország ért el (Írország, Dánia és Hollandia). Az egy lakosra jutó
baromfihús-, tojás-, valamint sertéshústermelés alapján Magyarország ekkor az 1., 2., illetve 3. helyen állt Európában. Marha- és
juhhús, valamint a tej - és gyapjútermelést tekintve már hátrább kerültünk az európai országok sorában.
Összegezve megállapítható, hogy a II. világháború után javult a magyar mezőgazdaság nemzetközi pozíciója, amit {II-562.}
döntően az 1970-es években bekövetkezett fejlődés eredményezett. Ekkor a magyar mezőgazdaság különböző hatékonysági és
színvonalmutatók alapján az európai országok középmezőnyében helyezkedett el. Néhány termékből (búza, kukorica, sertés- és
baromfihús, tojás) való ellátottság alapján vezető, vagy igen előkelő helyen álltunk Európában.
Az 1990-es években a különböző rangsorokban hátrább kerültünk.
3
3. Ismertesse a mezőgazdaság szerepét a nemzetgazdaságban:
A hagyományos - a kapitalista fejlődést megelőző - mezőgazdaságban a külső kapcsolatok szerepe jelentéktelen volt. A termékek
kis hányada került piacra. A mezőgazdasági termékek feldolgozása alacsony fokon és döntően a mezőgazdaság keretén belül
valósult meg. Az ipari eredetű eszközök felhasználása elenyésző volt. A termelés növelésének eszközeit, feltételeit a
mezőgazdaságon belül teremtették meg.
A gazdasági fejlődés, a munkamegosztás előrehaladásával párhuzamosan bizonyos tevékenységek a mezőgazdaságról leváltak, a
mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó különálló szervezetek jöttek létre. Az ipar és a kereskedelem kialakulásával
és fejlődésével a fogyasztó és termelő egyre inkább elkülönült. A mezőgazdasági termékek mind nagyobb hányada került
feldolgozásra.
A mezőgazdasági termelés növekedésének eszközeit - gépeket, műtrágyákat, növényvédő szereket, energiahordozókat - egyre
nagyobb mennyiségben és arányban a nemzetgazdaság egyéb területein állítják elő. A mezőgazdaság tehát egyre több szállal
kapcsolódik a többi nemzetgazdasági ághoz.
Az ipari eredetű anyagok a mezőgazdaság összes anyagköltségeiből való részesedési aránya 6 %-ról 40 %-ra nőtt és tovább nő.
4. Ismertesse Magyarország termőföld területeinek megoszlását művelési áganként :
Szántó: 4,5 millió ha (ebből 1-1,5 millió ha kalászos)
Gyep: 1 millió ha
Gyümölcsös: 100 000 ha
Kert: 100 000 ha
Szőlő: 100 000 ha
5. Ismertesse a legfontosabb hazai növényféleségeket és termesztési területük méretét
4
6. Ismertesse a hazai főbb állatfajokat és azok létszámának változását az elmúlt ötven évben
60%növénytartás 40% állattartás
Élő állatok és állati termékek a termelés 34,7%-a.
Főbb állatfajok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh.
Az elmúlt ötven évben jelentősen csökkent az állattartás
Magyarországon.
Szarvasmarha: 2 millió ->800 ezer
Sertés: 6,4 millió -> 3,1 millió
Viszont a baromfi tartás, és termékek száma kis mértékben, de nőtt.
Az állatállomány az elmúlt 20 évben folyamatosan leépülőben van
(kivétel persze a kacsa)
7. Ismertesse a mezőgazdaság gépesítési trendjét befolyásoló főbb tényezőket
5
8. Ismertesse a mezőgazdasági gépgyártás és forgalmazás nemzetközi tendenciáit
Európa az élen: Németország, majd Olasz-és Franciaország. Az EU alap tagállamai hozzák a gyártás ~90%-át. Az új tagállamok
közül a lengyelek az élen, pedig „régebben sehol sem voltak”.
Mezőgép export-import: exportban megint csak Német-, Olasz- és Franciaország az élen.
Észak-Amerika EU után.
Traktorgyártásban India az élen van.
A mezőgépipari termelés növekszik évről évre, és a bevétel is.
9. Ismertesse a világ mezőgépgyártását meghatározó gyártókat (big six)
6
7
10. Ismertesse a hazai mezőgépgyártás helyzetét, lehetőségeit, versenyképes gyártmány féleségeit
A hazai mezőgépgyártás jellemzői:
- Magyarországon VAN mezőgépgyártás! (MEGOSZ - Mezőgépgyártók Országos Szövetsége)
- Gyártók száma: ~160
- Évi termelési értékük: ~150 milliárd Ft
- Törekvés az exportra: 120 milliárd Ft – 80%
- Belföldi értékesítés: 30 milliárd Ft – 20%
- Kisebb cégekből, vállalkozásokból sok van; nagyobb, milliárdos bevételűből néhány darab
- Jellemző elhelyezkedés: vidéken
Versenyképes gyártmánycsoportok:
- talajművelő- - anyagmozgató és rakodógépek
- vető- - pótkocsik, szállítóeszközök
- talaj tápanyag-utánpótlás gépei - szálastakarmány-betakarító
- betakarító adapterek - erdészeti gépek
- gabonatechnikai gépek - spec. mezőgépek
Egy diasor linkje :
http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=2&ved=0CB4QFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.mezogepgyartok.hu%2Fpix
%2Fomek2005.ppt&ei=flj9TMavK8WW8QPetvDvCw&usg=AFQjCNF6b64et88lMiN9Z06uYt6I1WKTuA
11. Ismertesse a legjelentősebb hazai mezőgépforgalmazókat:
Megfosz fontosabb tagjai:
Agrotec Magyarország Kft.
Amazonen-Werke Kft.
Axiál Kft.
Kite Zrt.
IKR Zrt.
8
12. Ismertesse a traktorokkal szemben támasztott követelményeket (agrotechnikai, műszaki)
9
10
Traktorral szemben támasztott követelmények: 400 V AC generátor; nagyfeszültségű csatlakozó (műtrágya kijuttatókhoz)
11
13. A traktorok típusai, általános szerkezeti felépítése:
A traktorok csoportosítása rendeltetésük szerint:
1. Kerti traktorok, kistraktorok (15-40 kW)
2. Univerzális közepes traktorok: (50-100 kW)
3. Szántóföldi nehéz traktorok: (100-200 kW)
4. Gumihevederes járószerkezetű és egyéb nagyteljesítményű traktorok: (200 kW felett)
5. Különleges rendeltetésű traktorok: keskeny nyomtávú, hidas, lejtő
A traktorok csoportosítása meghajtás szerint:
12
• Hátsó kerék hajtású
• Segéd mellső kerék hajtású
• Összkerék hajtású
A traktorok csoportosítása járószerkezet szerint:
– Kerekes
– Lánctalpas
– Gumihevederes
Fő szerkezeti egységei:
1. motor,
2. erőátviteli szerkezetek,
3. kormányszerkezet,
4. járószerkezet,
5. vonó- és függesztő szerkezet, teljesítményleadó tengely (TLT),
6. vezetőfülke.
A traktorok erőátviteli szerkezetei a motor főtengelyétől a kerekekig, illetve a TLT-ig közvetítik a hajtást.
Fő részei:
1. tengelykapcsoló (kuplung),
2. nyomatékváltó (sebességváltó),
3. differenciálmű (kiegyenlítőmű) és a
4. véglehajtás
14. Ismertesse a legjelentősebb hazai traktortípusokat
Traktorok a mezőgazdaság legfontosabb erőgépei. A traktor a gazda szemefénye, büszkesége. Népszerű traktor márkák: MTZ,
Zetor, Massey Ferguson, New Holland, Caterpillar, Deutz-Fahr, Same, Steyr, Fendt, Landini, Lamborghini, Case IH, Dutra,
Hanomag, Crystal, John Deere traktorok
15. Ismertesse a különböző járószerkezet megoldásokat
-ikerkerekes
-triplakerekes
-háromkerekes
-lánctalpas
-fél lánctalpas
-gumihevederes
16. Ismertesse a traktorok környezetvédelmi‐ ergonómiai követelményeit és megoldásait
-AdBlue adalékot
-kipufogógáz utókezelést
-kettős üzemanyag-felhasználású rendszert (dízel-gáz)
-elektromos rásegítést, esetenként hibrid
-tüzelőanyagcellás
Ergonómiára pedig:
-felfügesztési típusok a kényelmes rugózásért
-rugózó, lejtőkiegyenlítő fülke - Rubin Galileo Cab system
-multifunkciós fedélzeti komputer-féle segítségek
- zajszintcsökkentés 70,3 dB csendes fülke
13
17. Infó-kommunikáció az erőgépeken
Erőgép vezérlése:
Farm rendszer: (pl az Interstellar-ban meghülyült GPS-vezérelt kombájnok :D )
◦ Elektronikus kommunikáció, interneten, műholdakkal
◦ Központi adattárolás (kiszórt műtrágya mennyiség, injektálási mélység)
◦ Térképezés (talajtérképezés, műveleti térképek)
◦ Felügyelet (tartályban lévő műtrágya mennyiség, szórási sebesség, üzemanyag
mennyiség, gép pozíciója (GPS, DGPS, RTK GPS)
◦ Esetleges meghibásodás esetén azonnali értesítés, esetleg hibadiagnosztika
◦ „Apps”: Applikációk mobilkészülékekre
Erőgép és munkagép kapcsolata: ISOBUS rendszer
14
18. Ismertesse a talajok fizikai tulajdonságait
•a talaj kötöttsége
•a talaj fizikai félesége, mechanikai összetétele
•a talaj konzisztencia-jelenségei, képlékenysége, tapadása, súrlódása, duzzadása és zsugorodása
•a talaj szerves-anyag tartalma
•a talaj sűrűsége
•a talaj biológiai és kémiai tulajdonságai
•a talaj nedvességtartalma
•a talaj ellenállása
•a talaj hordképessége
•a talaj térfogattömege
•a talaj pórustérfogata, háromfázisos rendszere
•a talaj agronómiai (kultúr) állapota
19. A talajművelés célja és főbb műveletei
Megfelelő feltételeket biztosítani a kultúrnövény szaporítóanyagának a csírázáshoz, a keléshez, a gyökeresedéshez, majd a
vegetáció során a fejlődéshez és a termésképződéshez. Hosszabb időszakra vonatkozó célja a talaj szerkezetének és felszínének
védelme, biológiai tevékenységének, nedvesség- és levegőforgalmának kedvező befolyásolása. E tényezők együttesen jellemzik a
talaj fizikai és biológiai kondícióját, vagyis kultúrállapotát
•A szántóföldi növények kedvező növekedéséhez szükséges talajlazultság és aprózottság (vagyis talajszerkezet) megteremtése
•Termés kialakító tényezők befolyásolása
-víz-, levegő- és hőforgalom
-tápanyag ellátás és érvényesülés
-talajkémiai és biológiai folyamatok
-talajlakó élőlények tevékenysége
-gyomok, kártevők és kórokozók fertőzése
•Kémiai anyagok, istáló- és zöldtrágyák valamint tarlómaradványok talajba juttatása
•Öntözés hatékonyságának növelése
•Erózió és defláció csökkentése
•Talaj degradálódásának csökkentése
•Mechanikai és kémiai talajjavítás hatékonnyá tétele A talaj pillanatnyi állapota valamint a növény igényét jellemző állapot közti
különbség alapján kell megválasztani a művelés megfelelő mélységét és módját
15
Víz-, levegő- és hőforgalom befolyásolása: Lazító műveléssel növelhető a talaj vízbefogadása, levegőzöttsége. Lazítással és
tömörítéssel szabályozható a talaj felmelegedése, hőtároló képessége, valamint az evaporáció nagysága.
Tápanyag ellátás és érvényesülés befolyásolása: Elősegíthető a szerves és műtrágyák megfelelő mélységű talajba juttatásával. A
trágya anyagok műveléssel a talaj biológiailag legaktívabb, felső rétegébe, illetve olyan mélyre jutnak, ahol bomláshoz szükséges
nedvesség, hőmérséklet és mikrobiológiai környezet kedvező. A talajoldattal kevésbé mozgó tápanyagok pedig a mélyebb
talajrétegekbe, a gyökérzónába juthatnak.
Talajkémiai és biológiai folyamatok befolyásolása: A kedvező lazultság előfeltétele annak hogy a kémiai és biológiai folyamatok
végtermékeként csírázó magra vagy növényre káros anyagok ne képződjenek.
Gyomirtás befolyásolása:ű A magról szaporodó, illetve gyenge vegetatív szaporodó képesség gyomnövények csírázását – egy
későbbi időpontban végrehajtandó mechanikai irtás érdekében – forgatás nélküli sekély műveléssel lehet elősegíteni. A szár- és
gyökértarackos gyomnövények talajba fojtással, mély forgatással, kiemeléssel pusztíthatók
Növényvédő szerek hatékonyságának befolyásolása: Aprómorzsás, sima talajfelületen a permetezőgépek egyenletesebben
mozognak, a permetlé megfelelő eloszlása jó szórásképet ad. A vegyszerek talajba jutása a csapadékvíz befogadására alkalmas
talajállapottal biztosítható.
Kártevők elleni védelem: A gyérítéshez és irtáshoz közvetlenül a fizikai kontaktus útján járul hozzá a művelés, míg közvetve a
szaporodásuk és életfeltételeik kedvezőtlenné tételével. Közvetett hatás a termesztett növény gyors fejlődésének elősegítése amely
előny a gyomokkal szembeni versengésben Növényi részek, tarlómaradványok fölbejuttatása: A tarlón maradt vagy zöld
trágyaként termesztett növényeket, oly mértékben és minőségben kell a talajba juttatni, hogy lebomlásuk megtörténjen, és ne
akadályozzák a vetést
Öntözés hatékonyságának növelése: A talajművelés nyitja meg a talajt a csapadék és az öntöző víz befogadására. Fontos, hogy a
víz a talajba jusson, és ne felszínen vagy felszínhez közeli rétegekben pangjon. A túlzott mennyiségű víz hatására a talaj felső
rétege eliszapolódhat, a víz szelvényen belüli mozgását, áteresztését a kellően laza állapot teszi lehetővé.
16
20. Ismertesse az eke fő részeit, azok feladatát és működését
fajtái:
-egy oldalra forgatható eke ún. ágyeke
-váltvaforgó eke
-mindkét oldalra forgató eke, vagy barázda-/ároknyitó eke
felfüggesztés szerint:
-függesztett
-félig függesztett
-vontatott
17
21. Ismertesse a tárcsás boronák feladatát, típusait és felépítésüket
Feladata:A haladási iránnyal adott szögben vontatott tárcsalevél aprítja, porhanyítja a talajt. E munkája közben a talajrészek jól
keverednek. Az előzőeken túlmenően a tárcsa bizonyos mértékben forgat, elvágja a növényzetet ill. a növényi (tarló)
maradványokat. Porhanyító és keverő munkájuk jobb, mint az ekéé, ezért bizonyos körülmények között használatuk is előnyösebb
(tarlóhántás, szántás elmunkálás).
A tárcsás talajművelő eszközöknek a következő igényeket kell kielégíteniük:
● az előre beállított mélységben porhanyítsák, lazítsák a talajt;
● a munkamélység állítható, de hossz- ill. keresztirányban azonos legyen;
● vontatás közben a változó talajellenállás ellenére is tartsák a haladás irányát;
18
● behúzó hatásuk kemény talajon is megfelelő legyen;
● a talajfenék csipkézettsége ne emelkedjen a felszínig, és ne maradjon műveletlen sáv;
● a fogások szélein ne hagyjanak nagy mélységű barázdákat;
● a szár- ill. tarlómaradványok aprítását és keverését eltömődésmentesen végezzék;
● munkájuk után a talaj felszíne egyenletes legyen.
Két alapvető típus: X és V elrendezés
19
20
22. Ismertesse a talajlazítók feladatát, típusait és felépítésüket
Alapgépek Alapműveletek
1 eke A forgatás
2 kultivátor és mélylazító B lazítás
3 talajmaró C keverés
4 tárcsás és fogasborona D aprítás
5 simító E egyengetés
6 henger F tömörítés
Talajlazítók
A talajlazítók csoportjába sorolhatók a következő gépek:
- szántóföldi kultivátor,
- nehézkultivátor,
- középmély lazító,
- mélylazító, vagy altalajlazító.
A talajlazítókon alkalmazott fontosabb művelőszerszámokat és azok gyakoribb felfüggesztési módjait az 54.ábra szemlélteti.
54.ábra Talajlazítók
a) művelőszerszámok, b) merev felfüggesztés, c-d) spirálrugós felfüggesztés, f) középmélylazító szerszámja
(MG I. 104.old. 52.ábra)
A művelőszerszámokat úgy képezték ki, hogy forgatás nélkül lazítsák a talajt. Mivel a forgatás elmarad, ezért a legtöbb talajlazító
gép vonóerőigénye lényegesen kisebb, mint az azonos talajkeresztmetszetet megmunkáló ekéé.
Ezért a talajlazítók az energiatakarékos talajművelési technológia fontos gépei.
A lándzsa alakú szerszámok kopás esetén megfordíthatók. A rugós felfogás előnye a rezgés miatt bekövetkező jobb porhanyítás és
lazítóhatás. A kések vibrálása következtében 10...15%-kal kisebb a vonóerő, mint merev kapaszárnál. A fogak hátrahajlása miatt
azonban egyenlőtlen a munkamélység, ami főleg kötöttebb talajoknál fordul elő, ezért nehéz talajokon a merev kapafelfogás
ajánlatos. A szerszámokat közvetlenül a gép vázát is alkotó merev kerethez kapcsolják, vagy a kerethez képest rugó ellenében
elmozduló mellékkeretekhez, ill. vonószárakhoz erősítik.
A szántóföldi kultivátor
21
A szántóföldi kultivátor a talaj sekély rétegű (max. 15 cm) lazítására készült. Függesztett vagy vontatott kivitelben gyártják. A
vontatott gépet üzem közben az 55.ábra szemlélteti.
55.ábra A vontatott szántóföldi kultivátor munka közben(JD-1600)
(MG I. 106.old 53.ábra)
A nehézkultivátor
A nehézkultivátor a talaj 15...25 cm mélységű lazítására való. száraz talajviszonyok között is jó munkát végez, ezért a nyári és
nyárvégi talajmunkáknál használható előnyösen. A nehézkultivátorral szántás nélkül az őszi gabona vetőágya készíthető el úgy,
hogy a művelést több menetben végezzük. A nehézkultivátor egyik változata az 56.ábrán látható.
56.ábra A nehézkultivátor (Rau)
(MG I. 106.old. 54.ábra))
A művelési mélység elől a támasztókerekekkel, hátul a változtatható szögű talajfésűvel állítható. A művelőszerszámokat több
sorban helyezik el, így a szomszédos fogak távol kerülnek egymástól, ezáltal csökken az eltömődési veszély.
22
A középmély-lazító
A középmély-lazítók feladata a művelt réteg és az altalaj közötti megfelelő kapcsolat létrehozása, a talaj 25...50 cm mélységű
lazításával, porhanyításával. Alkalmazásuk kedvező hatással van a talaj víz- és levegőgazdálkodására, a gyökérzet kifejlődésére és
a hagyományos gépekkel végzett egész1tő műveletek minőségére.
A gépek igen erős felépítésűek, üzemeltetésükhöz a lagnagyobb traktorok szükségesek. A középmély-lazítók két jellemző
változatát az 57.ábrán mutatjuk be.
Altalajlazítók
Az altalajlazítók a talaj 50...90 cm mélységű lazítására készülnek. A nagy vontatási ellenállás miatt a művelőszerszámok száma
mindössze 1..5; 3 késig függesztett, efölött vontatott kivitelben készülnek. Alkalmazásuk fő célja az öntözés, valamint a sokéves
művelés miatt tömörödött talaj alsóbb rétegeinek lazítása. Használatával javul a talaj vízbefogadó képessége, a gyökérzet
könnyebben behatol a talajba. Domboldalakon a keresztirányú altalajlazítás különösen alkalmas az egyébként gyorsan lefolyó
esővíz felfogására. Mindezek jelentősen javítják a terméshozamot.
Szárnyas lazítók
A szárnyas lazítók a talaj 20...40 cm mélységű lazítására szolgálnak. Lazítószerszámuk tulajdonképpen egy nagyméretű
lúdtalpkapa, amelynek szárnyszélessége 1,1...2,2 m (59.ábra). A gépek függesztett kivitelben készülnek. A szárnyas lazítókat
műtrágyaszóróval is kombinálják. Ezeket a gépeket szőlőben és gyümölcsösökben a granulált műtrágyák gyökérzónába juttatására
használják.
7. Kombinált magágy-előkészítők:
- kombinátorok,
- szuperkultivátorok
10.A sorközművelés talajművelő gépei:
- sorművelő kultivátor,
- növénytápláló kultivátor
A sorművelő kultivátor felépítése
A sorművelő kultivátort egyik hazánkban gyártott típuson mutatjuk be(79.ábra). A gép üreges négyszögacélból készült főtartója
hárompontfüggesztéssel csatlakozik a traktorhoz. A főtartót két állítható kerék támasztja alá. Ezekkel állítható a gerendely talaj
fölötti magassága (szabadmagasság), amelynek előírt értéke ennél a gépnél 500 mm.
23. Ismertesse a magágykészítő gépek feladatát, típusait és felépítésüket
Tárcsás boronák
A tárcsás boronákat a művelési mélység szerint három csoportba soroljuk:
A könnyű tárcsás boronák fő alkalmazási területe a szántott talajok elmunkálása, magágykészítés őszi vagy tavaszi vetésekhez;
továbbá könnyű talajokon a gabonatarló hántása, valamint műtrágya és szervestrágya talajba keverése.
Az ásóborona
A tárcsás boronához hasonló felépítésű, de a tárcsalevelektől eltérő művelőszerszámokkal ellátott talajművelő gép. Mind a tavaszi,
mind az őszi magágykészítésre alkalmas.
Talajállapottól és az előművelés minőségétől függően közvetlenül szántás után, illetve kötöttebb talajokon tárcsázás után célszerű
alkalmazni. Erősen gyomos területre nem javasolható.
Fontos megjegyeznünk, hogy az ásóborona csak 10 km/h vagy ennél nagyobb sebességnél végez jó munkát.
Talajművelő gépkombinációk
Az eddigiekben megismert talajművelőgép alaptípusok ésszerű kombinációjával új gépek állíthatók elő. A kombinált gépek
alkalmazása általában a következő előnyökkel jár:
- csökken a vetőágy-előkészítés összenergia igénye, mivel a talajt csak egyszer kell megbolygatni, és kevesebb az
előkészítő műveleti menetek száma.
- a menetek számának csökkenésével csökken a taposási kár,
- gépkombináció alkalmazásával nő a vetőágy-előkészítés teljesítménye,
- az előkészítő műveletek alatt a talajnak nincs ideje kiszáradni, a mag nedves magágyba kerül, a jó kezelés és beállottság
hozamnövekedéssel jár.
A fontosabb gépkombinációk:
- szántóföldi kultivátorhengerborona (általában ezt nevezik kombinátornak),
23
- tárcsás borona talajsimító,
- ásóborona hengerborona,
- nehéz kultivátor előtt egy tárcsasor,
- középmélylazító 2 tárcsasor.
Mivel a magágykészítés hazai kulcsgépe a kombinált magágy-előkészítő gép (kombinátor, ezért ezzel részletesebben is
foglalkozunk.
Kombinált magágy-előkészítő gépek
A kombinátor
A korszerű talajelőkészítés fontos gépe a kombinátor. Függesztett vagy vontatott kivitelben készül. Számos konstrukciós változata
van. A kombinátor alkalmazásával teljesíthetők a jó magággyal szemben támasztott követelmények:
- a talaj megfelelő hajszálcsövessége,
- egyenletes mélységben lazított felszínréteg létrehozása,
- tömör, jó vízvezető magágyalap elkészítése,
- a magágyalapot befedő morzsalékos réteg létrehozása.
Az első két követelményt a fogas lazítók(kultivátor, borona), az utóbbiakat a mögöttük haladó hengerborona biztosítja (69.ábra).
69.ábra A kombinátor munkája
a) lazítószerszám és hengerborona, b) az egyenlőtlen munkamélység hatása
(MG i.122.old. 64.ábra)
Nagyon fontos, hogy a lazítás mélysége egyenletes legyen. Egyenlőtlen mélységben lazított talajon a vetőgépek nem tartják
pontosan a munkamélységet. A mélyebben lazított részeken megszakad a kapilláris összeköttetés a nedvesebb alsó réteggel, ami
ezeken a szakaszokon hátráltatja a növények fejlődését(b ábra).
A kombinátor felépítését az országban nagy számban alkalmazott Rau-licenc alapján készült függesztett kivitelű Kombimat
típuson mutatjuk be (70.ábra).
70.ábra A függesztett kombinátor (Kombimat, Kecskeméti Mezőgép)
(MG I. 123.old. 65.ábra)
Rendeltetése: elsősorban a tavaszi vetésű növények magágyának a készítése, de megfelelő talajállapot és művelőszerszám
kiválasztásával őszi vetésű növények magágykészítésére is használható. Irtja a kelőfélben levő gyomokat, és alkalmas műtrágyák,
vegyszerek talajba keverésére is.
Az ábrán látható függesztett gép 4,4 m, 5,6 m, 7,2 m és 8,4 m munkaszélességgel készül. A legnagyobb típushoz 102...147 kW-os
traktor szükséges. Munkasebesség 8...10 km/h; területteljesítmény 6 ha/h; munkamélység rugós kapával 8...16 cm, kanalas
boronával 4...6 cm, rezgő boronával 6...8 cm. Fajlagos ellenállás 2,5...4 kN/m.
A boronák mukamélysége a boronakeret bekötési pontjának a hengerhez viszonyított magassági helyzetével változtatható. Néhány
mélységállítási helyzetet a 71.ábra szemléltet.
71 .ábra A kombinátor boronáinak munkamélysége
a) mélységállítás, b) hengerboronák hidraulikus önszabályozása
(MG I. 125.old. 66.ábra)
Az 1,4 m hosszúságú hengerboronák átmérője nem egyenlő; az elsőé 310 mm, a hátsóé 250 mm. Ennek következtében a hátsó
gyorsabban forog, és finoman elmunkált réteget hagy maga után.
A nagy munkaszélességű gép hengerboronái sorba kapcsolt kiegyenlítő hidraulikus hengerekkel jól igazodnak a talajfelszínhez. A
hidraulikus hengereket csak kb. félig töltik fel olajjal, így a légpárna végzi a zárt rendszerben a kiegyenlítést. Ha egy vagy két tag
kiemelkedik, a megnövekedett olajnyomás a többit lefelé nyomja. A hengerboronák önszabályozó rendszerét a b) ábra szemlélteti.
Úti szállításhoz a két szárnyrész hidraulikával felhajtható. A vontatott kombinátor (Kombi-8,8) felépítését a 72.ábra szemlélteti.
72.ábra A vontatott kombinátor(Kombi-8,8)
(MG I. 126.old 67.ábra)
24
24. Ismertesse a TLT hajtású talajművelő gépek feladatát, típusait és felépítésüket
Aktív talajművelő eszközök
Korábban elemeztük, hogy a hajtott gépekre a teljesítmény jobb hatásfokkal vihető át, mint a vontatottakra, emellett a hajtott
gépek több passzív gépmenet munkáját képesek egy menetben elvégezni, ezért az aktív talajművelő gépek felhasználása egyre
gyakoribb és különösen kedvelt elemét képezik a gépkombinációknak. A szántóföldi növénytermesztésben lengőboronát,
forgóboronát és talajmarót alkalmaznak.
A lengőboronák esetén a művelést végző boronafogakat két párhuzamos, egymással szemben vízszintes síkban lengőmozgást
végző gerendelyen helyezik el. A bornafogak összetett mozgást végeznek, hiszen a gépcsoport haladási sebességével előre
mozognak, miközban a lengő kerettel oldalirányú mozgást is végeznek. A két mozgás együttesen szinusz mozgást eredményez
(hazánkban szinus boronának is nevezik). A 15-20 cm hosszú fogak 10-15 cm mélységben végeznek intenzív rögtörést és
talajkevertést. A gép haladási irányú sebessége 6-8 km/h, szokásos lengésszáma 540 1/min. Szántáselmunkálásra, vetőágy
készítésre és könnyebb talajokon alapművelésre alkalmasak. A lengő mozgás okozta rázkódás miatt elterjedtebben alkalmazzák a
forgóboronákat.
A forgóborona esetén a művelő eszköz egy forgó tárcsán elhelyezkedő erős fog pár. Az egyes művelő elemek átfedik egymást,
Kerületi sebességük azonos. Ezt úgy biztosítják, hogy a tárcsák tengelyeit fogaskerekek kapcsolják össze, tehát egymáshoz
viszonyított helyzetüket megtartják. A TLT-ről hajtott gép munkamélysége 15-20 cm, haladási sebessége 6-8 km/h. A kívánt
mélység elérését a művelőeszközre eső terhelés, valamint a fogak behúzó hatása biztosítja. A szerszámokat az akadályok
kikerüléséhez biztosítással láthatják el. Felhasználási területe a lengőboronákéval azonos.
A talajmarók elsősorban kertészeti munkáknál jönnek szóba, ritkán azonban szántóföldi termesztésnél (zöldségtermesztés,
ágyásos művelés stb.) is alkalmazzák. A TLT-ről hajtott, a haladási irányra merőleges, vízszintes tengelyen, derékszögű, ívelt,
vagy egyenes kések vannak. A kések kerületi sebessége és a haladási sebesség viszonya ~5. Nagy szerves anyag tartalmú
talajokon előnyösek, egyébként porosíthatnak. Energiaigényük a TLT-n jelentkezik, vonóerő igényük minimális. Aprómorzsás
vetőágy kialakításához kiválók. Munkamélységük 5-15 cm
25. Ismertesse a hengerek feladatát, típusait és felépítésüket
25
26
26. Ismertesse a tápanyagpótlás célját és megvalósításának módjait
A trágyázás céljai: (táplálékkiegészítő a nővényeknek)
- termésnövelés
- termésbiztonság
- minőségjavítás
- A talaj gazdagítása a kultúrnövények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokkal
- A növény normális növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges elemek:
N, P, K, Ca, Mg, S, Fe, O2, H2 és C biztosítása.
- Trágyázással pótolandó: N, P, K, Ca, Mg (darált Actival)
Trágyák csoportosítása:
Műtrágyázás
Csoportosítás:
- Összetétel szerint:
o Egyszerű
o Kevert
o Összetett
- Halmazállapot szerint:
o Szilárd
o Folyékony
A műtrágyázás módjai:
- Alaptrágyázás
- Starter trágyázás
- Sortrágyázás
- Fejtrágyázás
- Fészektrágyázás
- Levéltrágyázás
Szervestrágyázás
27
- Istállótrágya
o Folyékony
o Szilárd
- Szalmatrágya
- Zöldtrágya
- Komposzt
Trágyaszóró szerkezetek:
- Hátul szóró vízszintes dobbal
- Hátul szóró függőleges dobbal
- Oldalra szóró dobbal
Nehezebb szállítani, és kevesebb „állítható elő”, mint a műtrágyából.
27. Ismertesse a műtrágyázás gépeit, a röpítőtárcsás rendszer főbb szerkezeti elemeit.
A műtrágyaszórókkal szemben támasztott általános követelméynek:
legyenek alkalmasak a legkülönfélébb alakú és állapotú műtrágyák kiszórására
tegyék lehetővé a szórási norma pontos betartását
kiszórt mennyiség tág határok között gyorsan változtatható legyen
a szórásnorma változtatása ne befolyásolja a munkaszélességet
a gépek kevés kézi erővel gyorsan feltölthetők legyenek
a gépek a kémiai szereknek jól ellenálljanak
a szórószerkezet hajtása útarányos legyen
Röpítőtárcsaás műtrágyaszóró gépek:
a szóráskép kialakulását befolyásoló tényezők:
-a szórandó anyag tulajdonságai ( szemcseméret, alak , tömeg)
-a röpítőtárcsa illetve a lapátok száma, kialakitása, formája, a tárcsa átmérője, fordulatszáma , dőlésszöge, talaj
feletti magassága
- a műtrágya mennyisége és a tárcsára érkezésének helye
-a szóróberendezésre ható járulékos terhelések
-a túl kicsi és túl nagy túlfedés sem jó
-a szórásszélesség és a munkaszélesség hányadosa kb 0,5-0,6
28. Mutassa be a szervestrágya kijuttatás lehetőségeit és gépeit:
Az istállótrágyaszórás gépei
Az istállótrágya az állatok szilárd és híg ürülékének, valamint az alomnak különböző arányú keveréke.
A trágyaszóró kocsik többféle szempont szerint csoportosíthatók:
Vontatás szerint:
- vontatott
- tehergépkocsira szerelt,
A szórószerkezet állása szerint:
- vízszintes dobos
- függõleges dobos,
A szórás iránya szerint :
- hátul szóró
- oldalra szóró gép.
A szóródobok száma szerint:
- egydobos
- többdobos
Az alkalmazható technológia szerint:
- hagyományos
- kétfázisú.
28
Az egyfázisú technológiánál a trágya szállítását és kiszórását a szórógép végzi. A kétfázisú technológiánál a szállítást külön
szállítójármű végzi, amirõl az anyagot átrakják a szórókocsiba, amely csak a szórást végzi. A kétfázisú megoldással jelentõsen
javítható a szórókocsi kihasználása.
A szórószerkezetek elrendezésének és működésének változatait a 4/a ábra szemlélteti
4/a ábra Istállótrágya-szóró szerkezetek változatai
a) hátul szóró vízszintes dobbal, b) hátul szóró függõleges dobbal, c) oldalra szóró dobbal
Szórószerkezetek és szórókocsik főbb változatai
Napjainkig a trágyaszóróknak -főleg a szórószerkezeteknek- számos változata alakult ki. A gépek nagyságát illetően is széles
választék készül. A következőkben a szórószerkezeteket a szórás iránya szerinti csoportosításnak megfelelően tárgyaljuk, amely
szerint vannak hátul szóró és oldalra szóró gépek.
Hátul szóró gépek
A hátul szóró szerkezetek fontosabb megoldásai a 10.ábrán láthatók
.
Oldalra szóró gépek
Az oldalra szóró gépek két változatának a működését a 17.ábra szemlélteti.
29
17.ábra Oldalra szóró gépek kétféle konstrukciós változata
a) szóródobos, b) láncos
a) A szóródobos gépnél a kocsiszekrény le-föl állítható, a két első és a két hátsó kerékpár hidraulikus mozgatásával. Ez az állítás
teszi lehetővé egy bizonyos lejtésig a kocsiszekrény hosszirányú vízszintesben tartását, ami lejtőn javítja a szórás egyenletességét.
A bal oldali fal hidraulikával lehajtható, ami billenőplatós pótkocsiból való átrakáskor csökkenti az elhullást. A szórószerkezet a
TLT ről kap hajtást, a lehordólánc hidromotoros hajtású.
b) A szóróláncos gép az angol Howard cég találmánya. Széles körben nem terjedt el, de mint érdekes szerkezeti megoldást
érdemes megismerni.
A TLT-ről hajtott szóródob részben nyitott fedelű, henger alakú tartály középvonalában helyezkedik el. A trágyát a a) változattól
eltérően itt nem merev fogak, hanem a szórótengely palástjához kapcsolt láncok végéhez erősített V alakú kések marják ki a
rakományból és szórják a földre. A láncos kés előnye a merev foggal szemben, hogy kisebb a szerkezeti tömege, és merev tárgyba
ütközve kitérhet, ami csökkenti a törés ill. az eltömődés veszélyét. A kiszórás tele kocsinál a szóródob csőtengelyére
felcsavarodott láncokkal kezdődik. A láncok a trágya fogyásának arányában letekerednek a tengelyről, és a centrifugális erő
hatására sugárirányban állnak. Teljes lánchosszúsággal forgó rotornál a marókések majdnem elérik a tartály alját, így abban trágya
nem maradhat. A láncok aktív hosszának növekedése miatt nincs szükség keresztirányú kihordóláncra.
29. Ismertesse a hígtrágya kijuttatás módszereit és gépeit.
Hígtrágya: az állatok rácsok fölött vannak tartva és igy az ürülék lejut egy alattuk lévő tárolóba csatornába majd ezt vizzel
kimossák és igy lesz híg. Tehát vízzel higitott szilárd ürülék és vizelet.
Kijuttatás módja szerinti megoldáasok:
trágyaszaró repülő segítségével történő kijuttatás (link lent)
kiszarófejes tartálykocsi
ütközőlapos vagy csőkonzolos keretes szarószerkezet
szórókeretes ejtőcsövekkel ellátott csőfüggönyös
vonszolt ejtőcsöves sávosan kijuttató szerkezet
talajba injektáló szerkezet
https://uproxx.files.wordpress.com/2015/03/the-shittiest-british-airways-flight.jpg?quality=80&w=650
30
Dr. Kerényi György előadásaihoz tartozó kérdések
1. Ismertesse a talajok osztályozását szemcseösszetételük szerint (háromszögdiagram)!
Szilárd rész szemcsemérete:
0,2-2mm : Durva homok
0,02-0,2mm: Finom homok
0,002-0,02mm : Iszap, por
<0,002: Agyag
2. Ismertesse a talajok mechanikai jellemzőit és azok meghatározását laboratóriumi körülmények között (nyíródoboz)!
Rajzolja fel és értelmezze a Mohr‐ köröket!
A közvetlen nyírást egy nyíródoboz nevű készülékkel végezzük el. A készülék két egymáson elmozduló keretét talajjal töltjük ki,
amelyet fogazott szűrőkövön keresztül nyomólap segítségével függőlegesen terhelünk. Ezután fokozatosan növelve a vízszintes
terhelést, mérjük a függőleges és vízszintes elmozdulás nagyságát. A kísérletet többször megismételjük különböző függőleges
terheléssel. A közvetlen nyírókísérlet eredményeként meg kapjuk a Coulomb-féle törési egyenest, amelynek segítségével a “fi” és
c érték meghatározható. A nyírókísérlet egyszerűen végrehajtható, de elvi szempontból kifogások emelhetők ellene. (A
feszültségállapot bonyolult, a nyírt és a nyomott felület változik stb.)
31
Eredményül szigma1 és szigma2 = szigma3 főfeszültségeket kapunk, amelyekre jellemző, hogy szigma1 > szigma2 = szigma3. A
kísérletet különböző oldalnyomások mellett elvégezve különböző Mohr-köröket kapunk, amelyek burkolója a Coulomb-féle
törési egyenes. A kísérlet során mérhető a minta alak- és térfogatváltozása mellett a minta hézagait kitöltő vízben ébredő
pórusvíznyomás is.
32
3. Ismertesse a vetőgépek típusait és a legfontosabb paramétereiket az elvetendő növények agrotechnikai igényeinek
megfelelően (tő‐ , sortávolság, stb.)!
33
4. Ismertesse a sorbavetőgépek vetőszerkezetének kialakításait!
A sorbavető gépek, más szóval a gabonavetőgépek általában univerzálisak, ami azt jelenti, hogy a gabonaféléken kívül mindazok
a növények vethetők velük, amelyek vetését az agronómia gabona sortávra, vagy annak többszörösére írja elő.
A gabonavető gép felépítése
A vetés gépesítésének kezdetén kizárólag mechanikus vetőszerkezetű gépeket használtak. A magvak továbbítását levegővel végző
pneumatikus gépek később alakultak ki. Ma mindkét változatot használják.
A gabonavető gép általános felépítését az alábbi ábrán látható tolóbütykös rendszerű gép vázlatán mutatjuk be.
34
5. Ismertesse a központi adagolású pneumatikus vetőgépek estén a vetőmag útját!
35
36
37
6. Ismertesse az egyedi vetőszerkezetű szemenkénti vetőgépek fő részeit és felépítését!
A szemenkénti vetőgépek feladata a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó, a szója vagy a különféle zöldségmagok pontos vetése.
Ezek a magok gabonavetőgéppel nem vethetők ki elég pontosan.
A vetőszerkezetek csoportosítása
a) Mechanikus vetőszerkezetek:
· peremcellás,
· szalagos,
· merítőkanalas,
· szorítóujjas,
· egyéb.
b) Pneumatikus vetőszerkezetek:
· szívó rendszerű,
· nyomó rendszerű.
Követelmények:
· biztosítsák a kivethető magmennyiség tág határok közötti állítását. A beállított értéktől az eltérés ne haladja meg a 1%-ot. A
hektáronkénti tőszám 40000...120000 között állítható legyen.
· a vetési mélység fokozatmentesen, vagy nagy számú fokozatban 3 és 15 cm között állítható legyen.
· a kivetett magok 90 %-a a beállított mélység 1 cm-re kerüljön.
· a kivetett magok 80 %-a az elméleti tőtávolságtól max. 25%-kal térhet el.
· a celláknak több mint 80 %-a egy magot vessen, az üres cellák aránya 5% alatt legyen.
· az indító műtrágya 2...5 cm-re a vetési mélység alá és 5 cm-re a lehelyezett mag alá kerüljön.
A szemenkénti vetőgépeknél éppúgy mint a sorvetőgépeknél, megkülönböztetünk egyedi-, ill. központi elosztású
vetőszerkezeteket. Szerkezeti kialakítás tekintetében azonban lényeges az eltérés a sorvetőgépek és a szemenkénti vetőgépek
adagolószerkezetei között. A vetőgépeknek három fő szerkezeti része van, amelyek a maggal érintkeznek:
· a magtartály,
38
· a mageosztó, vagy magadagoló szerkezet,
· a csoroszlya.
A mechanikus szemenkénti vetőgépek előnye a pontos vetés, a gyors tőtávállítás, a kis géptömeg és ezzel összefüggésben a
viszonylag alacsony gépár. Ezzel szemben a gépek csak kisebb haladási sebességgel(5...7 km/h) üzemeltethetők, ezért azonos
munkaszélesség esetén kisebb a területteljesítményük, mint a pneumatikusoké.
A pneumatikus vetőgépeknek nagyobb a tömege és a teljesítményigénye, bonyolultabb a szerkezete, nehézkesebb a tőtávállítás.
Nem vet olyan pontosan, mint a pneumatikus gép. Mindezekkel szemben áll a nagyobb munkasebesség, s ennek megfelelően a
nagyobb területteljesítmény.
7. Ismertessen és rajzoljon fel egy külsőfeltöltésű peremcellás vetőszerkezetet! (szemenként vetőgép)
39
8. Ismertessen és rajzoljon fel egy szívó rendszerű vetőszerkezet! (szemenként vetőgép)
40
9. Ismertesse a jellemző burgonyaültetési berendezéseket!
41
10. Ismertesse a jellemző palántázógépeket!
11. Ismertesse a növényvédőgépek csoportosítását!
12. Ismertesse és rajzolja fel egy szántóföldi permetezőgép folyadékrendszerét!
42
13. Ismertesse a cseppképzés módjait és azok jellemzőit!
43
44
45
46
47
14. Ismertesse az ültetvénypermetezőgépeket és jellemzőiket!
Csanádi Tamás előadásához tartozó kérdések (hiányzik: 5)
1. Ismertesse az arató‐ cséplőgép 3 fő egységét és ezek feladatát!
48
Vágószerkezet
Cséplőszerkezet
49
Leválasztó- és tisztítószerkezet
2. Ismertesse a gabonakombájn szerkezeti egységeit, részletesen mutassa be a vágóasztal szerkezeti egységeit és kiegészítő
berendezéseit.
Az aratócséplő-gép általános felépítése és a fő részek elrendezése
A mai korszerű aratócséplőgépek felépítése, a szerkezeti részek működése, de még a formája is nagyjából megegyezik.
Különbség elsősorban a részletek kialakításában van. A szerkezetek fejlesztése arra irányul, hogy ugyanazt a funkciót minél
hatásosabban végezze a gép, minél egyszerűbb, olcsóbb és könnyen kezelhető legyen, ugyanakkor kielégítse a gazdaságosság
követelményeit is.
A mai aratócséplőgép általános felépítését, a fő részek elrendezéssét a Claas Dominátoron mutatjuk be (6.ábra)
50
6.ábra Az
aratócséplőgép
általános
felépítése(Claas D)
1-aratórész, 2-
vezetôfülke, 3-
motor, 4-
magtartály, 5-
cséplô-és
tisztítórész, 6-
hajtott járókerekek,
7-kormányzott
kerekek
(JZET 17.old.
5.ábra)
Van olyan kombájn, amelyiknél a motor a magtartály mögött helyezkedik el, ami lényegesen csökkenti a vezetőfülke
zajszintjét.
Az aratórész közepén, a ferde felhordó fölött helyezkedik el a zárt vezetőfülke, amelyből jó kilátás van a motollára és a
vágószerkezetre. A vezető visszapillantó tükörrel figyelni tudja a szemkihordó csiga állását is, amire elsősorban menet közbeni
ürítésnél van szükség.
A cséplő és tisztítószerkezetet főleg balesetvédelmi okokból zárt burkolattal látták el. A szerkezeti részek működéséről a
kabinban elhelyezet un. "fedélzeti monitorok" tájékoztatják a vezetőt, de lehetőséget adnak a beavatkozásra is.
A kormányzást hidraulikus rásegítő-hengerek könnyítik meg. Az aratórész, a motolla emelése-süllyesztése hidraulikával
történik. Több szerkezeti elem menet közben a vezetőfülkéből állítható. Variátorok alkalmazásával a haladási sebesség, a dob
fordulatszáma, a motolla fordulatszáma menet közben fokozat nélkül változtatható. Az újabb gépeken általánosan elterjedt a
hidrosztatikus
járókerék hajtás, ami fokozat nélküli sebességváltást tesz lehetővé.
3. Ismertesse a bemutatott szalmarázós és a forgóleválasztós cséplési rendszereket.
51
52
4. Ismertesse a gabona útját a gabonakombájnokban.
53
54
5. Ismertesse a szalma útját a gabonakombájnban, részletesen mutassa be a tisztítás folyamatát.
55
Dr. Rádics János Péter előadásaihoz tartozó kérdések (hiányzik:8)
1. Ismertesse az őszi búza lehetséges előveteményeit és ezek függvényében a talaj‐ előkészítés technológiáját a
magágykészítésig.
A. Nyár közepén lekerülő elővetemények: pillangósok,repce
-Sekély tarlóhántás (célja: – Hajszálcsövesség megszüntetése, szemveszteség, gyommagok kiforgatása)
- Kultivátor, tárcsás borona, eke
- Talajlezárás (Güttler, Cambridge, Crosskill henger)
- Vetés előtti magágykészítés (7-10 cm) -> optimális kelési feltételek
-rugó kapás magágykészítő gép
-forgóborona
-ásóborona
-kapcsolt gépek
-kombinált gépek
B. Későn lekerülő elővetemények: napraforgó (augusztus), cukorrépa, kukorica
-napraforgó: nagy szármaradvány -> függőleges, horizontális tengelyű szárzúzó
-cukorrépa, krumpli: kevés szármaradvány, tárcsás borona, középmélylazító
-kukorica: sok szármaradvány: az adapter már elvégzi a szecskázást vagy, ha ez nem teljesül: függőleges,
horizontális tengelyű szárzúzó
Majd, ha megvan a szárzúzás -> műtrágyázás -> szántás (25-25 cm) -> szántás elmunkálása és a fentebb említett 7-10
centis magágykészítés
2. Időrendben mutassa be az őszi búza termesztésének technológiai műveleteit a vetéstől a betakarításig. Röviden
jellemezze az egyes feladatokra alkalmazható gépeket.
Vetés:
- okt 10-20
- lényeg, hogy télre megerősödjön
- 5-6 cm mélyen
- 12-15,4 cm sortáv
- szórvavetve
- 4-6 millió tő/ha
- vetés előtt kell kis nitrogén + a P+K igény egész része, a műtrágya-igény maradéka később (bokrosodáskor, kalászhányáskor)
műtrágyázás műtrágyaszórókkal: -egytárcsás
-kéttárcsás
-függesztett
-önhordó
+Kelés meggyorsítására HENGEREZÉS
Ápolás:
a. bokrosodás elősegítése
-fogas borona
-hengerezés
b. növényvédelem
-kártevők
-gombabetegségek ellen
Ezt SZÁNTÓFÖLDI PERMETEZŐGÉPpel csinálják (folyékony műtrágya)
Betakarítás:
-Péter-Pál napján
-arató-cséplőgéppel
Gabona vágóasztal:
– Motolla a súlypontban támasztja a növényt
56
– (Dobfordulat: 1000-1400, de gépfüggő)
– Dobkosár nyílása:
» Bemenet: kalász
» Kimenet: szem
– Haladási sebesség
– Szemveszteség 4% alatt
– Szalma rendre rakás, vagy szecskázás
– Termésmennyiség: 4-6 T/ha + ugyanennyi szalma
3. Mutassa be az vetés előtti talajmunkákat az elővetemény betakarításától a magágykészítésig, tavasszal vetett növények
(pl. kukorica) esetén. Röviden jellemezze az egyes talajmunkák esetén alkalmazható gépeket.
Nyáron lekerülő elővetemény
- Kalászos vagy repce:
-hamar lekerül, van idő talajmunkákra és trágyázásra
•Tarlóhántás nyáron
•(zöldtrágya)
•Gyomirtás tárcsával, kultivátorral + talajlezárás
•Középmélylazítás nyáron és/vagy szántás ősszel
Ősszel lekerülő elővetemény- Későn kerül le, kevesebb idő talajmunkákra
- Napraforgó, kukorica,- őszi mélyszántás (fagy porhanyít), - vagy szárzúzás (betakarító gép adapterével vagy az aratástól külön
menetben), kultivátorozás/mélyszántás
- burgonya, cukorrépa:- Tárcsás borona, középmélylazító àlazított, mélytömörített talaj
4. Időrendben mutassa be a kukorica termesztésének technológiai műveleteit a vetéstől a betakarításig. Röviden
jellemezze az egyes feladatokra alkalmazható gépeket.
Tavaszi talajelőkészítés
- Őszi mélyszántás elmunkálására
tárcsás borona
ásóborona
szántóföldi kultivátor
simítózás ->párolgási felület lecsökkentése
- Vetés előtt aprómorzsás talaj
rugós kapás magágykészítő (8-10cm)
forgóborona
ásóborona
- Vetés
- Gépe: szemenkéntvetőgépek
- Ideje: Április közepe május 8-ig
- Talajhőmérséklet 9-10oC
- Sortáv: 76,2 cm
- Tőtáv: 20-22cm
- Mélység: 5-7cm, hidegtűrő fajták sekélyebben
- (Kukorica vetőmag termesztés esetén anyasor + apasor)
- Tápanyagellátás
- N-P-K -1T igénye –25-20-20 x10kg/ha
- adagolás
I.Szántáskor kevés N + összes P+K ->alaptrágya
II.Növekedés elősegítésére a maradék N felosztva két részre, amíg a traktor hasa alatt elfér az állomány
III.(Címerhányáskor lenne a legjobb, de csak hidas-traktorral lehet belemenni)
57
- Ápolás
- Gyomirtás
Kézi
Gépi
Vegyszerezés:
Vetés előtt, vagy után (de kelés előtt) preemergens korban alapkezelés
Állomány kezelés posztemergens (2-4 leveles állapot) korban
- Öntözés
Étkezési és vetőmagkukoricánál elengedhetetlen
A talajt 30-40cm mélyen kell beáztatni (40-60mm esővíz =40-60l/m2)
- Kártevőírtás
talajfertőtlenítés, permetezés
- Betakarítás
Teljes érésben, víztartalom 20-40%
Szeptember-október november fajtafüggő
Lehet télen is (tél után is ha nincs fagy és nagyon belvizes a talaj)
Betakarítás típusai:
Csövesen
Morzsolva
Zúzva
5. Mutassa be az ipari növények termesztéstechnológiáját a vetéstől az aratásig, és az egyes feladatokra használt gépeket.
58
59
6. Ismertesse a kukoricakombájn szerkezeti egységeit, részletesen mutassa be a kombájn gabona‐kukorica átállásának
lépéseit.
Kukorica kombájn esetén nincsen motolla, illetve a vágóasztal felépítése is eltér (és nem is nevezhető vágóasztalnak, ez
adapter:) ) Található rajta szárzúzó egység. A szár nagy részét elhagyja, csak a kukorica csövet juttatja be a kombájn belsejébe
(Csőtörő adapter)
Dobkosár átejtő résének növelése
Cséplődob verőlécek közti rész befedése
Cséplőrések állítása: bemenet 40-45 mm kimenet 20-25 mm
Szalmarázó átejtő felületének csökkentése
Tisztitószerkezet: Felső rosta cseréje , esetleg alsó rosta kivétele
Szelelő fordulatszámának csökkentése
60
7. Sorolja fel az ismertetett kukorica betakarítási módszereket. Részletesen mutassa be a csőtörő adapter felépítését és
működését.
Csőtörő adapter működése:
Működési elv:
Minden kukoricasorra jut egy ilyen fentebb látható egység. (jobb oldalon felülről, baloladt alulról) Ahogy halad előre a kombájn,
a fülesláncok a fülekkel húzzák, megvezetik, igazgatják a kukoricát, bevezetik a kék törőhengerek közé, amik lefelé rántják a
szárat. A törőlécek között nem fér át a kukoricacső -> letépi a csövet a szárról. A csöveket a füleslánc igyekszik beszállítani az
adapter belsejébe, ahol a csiga behordja a cuccot középre. Az úgynevezett leszedőkés végzi a szecskázást, azaz ami szalad lefele
szár, azt aprítja.
A hengerpár változatok pedig gyártói meggyőződéseken alapulnak. Legelterjedtebb a klasszikus hengeres vagy a kúpos. Minden
ami az állíthatóságra vonatkozik, az a rést érinti, ahol a szár lefele szalad, illetve a forgó elemek fordulatszámára. Ezekre az
állományok különbözősége miatt van szükség. + szecskázókés fordulatszámának következménye: gyorsabb -> apróbb
szármaradványok
61
8. Ismertesse a kukoricaszem, a csutka, a levélzet és a szár útját a kukorica aratáskor.
9. Mutassa be az ismertetett kukorica betakarítási módszereket. Ismertesse a járvaszecskázó fő szerkezeti egységeit és
működését.
62
63
10. Mutassa be a gabona és a kukorica vágóasztalok napraforgó aratásra történő átalakításának lépéseit.
Gabonaadapter átalakítás:
Átalakítják, vagy kicserélik három lapátúvá. A lapátok és a tengely között drótháló van, amely megakadályozza
a tányérok visszahordását. A lapátok végére szerelt gumilapok a tányérok kíméletes továbbítását szolgálja. A szárakat 1,2-1,5m-re
előrenyúló tányéremelők vezetik a vágószerkezetekhez. A motolla miatt nagy az adapterveszteség.
Kukoricaadapter átalakítás:
64
11. Rajz segítségével részletesen mutassa be az egyik (elvi ábrán keresztül) ismertetett napraforgó adapter működését.
12. Ismertesse a repce, a szója és a napraforgó aratás sajátosságait gépesítési szempontból.
Repce:
Módosítások:
Kasza előrébb kerül
A kasza és a középre hordó csiga közé szállítószalagot építenek be
Oldalkaszát szerelnek fel
Szója:
Talajkövető vágószerkezet szükséges a vágási veszteség csökkentéséért ( termésének egy része a talajhoz közel
helyezkedik el ). A flexibilis vágószerkezetnél az alternáló vágószerkezettel ellátott kaszagerenda nincs hozzáerősítve a
behordócsiga vályújához, hanem előrenyúló csuklós karokhoz rögzítve le-föl elmozdulhat. A tarlómagasság szabályozható a
csúszótalpakkal ( 3-4 cm is lehet ). A vágószerkezet alsó helyzetét, állítható hosszúságú lánc határolja. A kaszagerenda a lebegő
felfüggesztés következtében meghajolva, keresztirányban követheti a talaj domborulatát.
Napraforgó
Napraforgót betakarítani napraforgó adapterrel a leghatékonyabb, kisebb gazdák számára vannak az átalakítós megoldások.
65
13. Mutassa be a cukorrépa betakarítási technológiákat. Ismertesse és röviden jellemezze a cukorrépa betakarítógép
részegységeit, esetenként a lehetséges elvi megoldási változatok felsorolásával.
66
14. Ismertesse a burgonya betakarítás műveleteit és technológiáját.
67
68
