Monopolista árképzési stratégiák: lineáris és nem lineáris árképzés,

árdiszkrimináció

Carlton

-Perloff9-10.

fejezet

Piaci szerkezet és nem egységes árképzés

Tökéletes verseny ⇒ árelfogadás ⇒egyetlen ár (p=MR=MC)Nem tökéletes versenypiaci hatalom: P>MR ⇒

egy

terméknek

többféle ára is lehet ⇒

nem egységes árképzés

(árdiszkrimináció)

különböző fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áronugyanazon fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron (különbözőmennyiségért különböző ár)

Miért élnek a vállalatok az árdiszkrimináció

eszközével?

Cél: profit növeléseOutput növelés (ΔQ) hatása (negatív meredekségű kereslet!)

1)

ΔQ·p

⇒

TR nő2)

Δp·Q

⇒

TR csökkenÁrdiszkrimináció szerepe: a 2.hatás kiküszöbölése ⇒ pótlólagos termékeladása úgy, hogy csak a pótlólagos termék ára, és ne az átlagár csökkenjenProfitnövelés forrása: fogyasztói többlet ill. jóléti veszteség

Megkülönböztetés nem profitnövelő

céllal

Mennyiségtől függő költségmegtakarítás–alacsonyabb árSzállítási költségtől függő árTermékek közti különbségek

Az árdiszkrimináció

lényege:nettó

árak

különbözősége

Az árdiszkrimináció alkalmazásának feltételei

Feltételek:Piaci hatalom (negatív keresleti görbe)Fogyasztók fizetési hajlandóságának ismerete, eltérő fizetési hajlandóságúfogyasztók, fogyasztói csoportok szétválasztása, azonosítása Aki olcsóbban vesz, továbbadhatná⇒továbbeladás, újraértékesítés (arbitrázs) megakadályozása

Újraértékesítés megakadályozása, korlátozása

szolgáltatások sajátosságaigarancia csak az eredeti vásárlónak jár (az új vevő számára „nő” az ár)módosított termékváltozatok (a termék alkalmatlanná tétele egyes célokra) tranzakciós költségek

szállítási költségekvámok

szerződéses tilalomvertikális integráció (pl. készterméket olcsón adja, félkész terméket drágán adja a felhasználónak)kormányzati beavatkozás

Az árdiszkrimináció

formái

Mit tudunk a fogyasztóról? - árdiszkrimináció és információPigou –féle árdiszkriminációs formák:alap: a vállalat számára elérhető

információ

különbözősége –

fogyasztói többlet elsajátítása különbözőElsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció – tökéletes információ a fogyasztók fizetési hajlandóságáról

Fogyasztói többlet teljes elvonásaHarmadfokú árdiszkrimináció: csak az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, és a csoportokat be tudja azonosítaniMásodfokú árdiszkrimináció: az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, de a csoportokat nem tudja beazonosítani

Fogyasztói többlet részleges elvonása

Tökéletes (elsőfokú) árdiszkrimináció

I.

Minden

fogyasztó

csak

egy terméket vásárol(különböző

fogyasztók –különböző

rezervációs árak)

A határon levő fogyasztó számára: p=MC ⇒ Qm= Qc ⇒ nincs fogyasztói többlet, és nincs jóléti veszteség (DWL=0)maximális profit (teljes fogyasztói többlet elsajátítása): π=CS+PSjövedelem átcsoportosításGazdasági hatékonyság: társadalmilag optimális mennyiség (a teljes CS elsajátítható, ezért a monopolista célja megegyezik a társadalmi céllal!)

Tökéletes

(elsőfokú) árdiszkrimináció

II.

A fogyasztók több

terméket vásárolnak Minden fogyasztónál mennyiségfüggő árak, „csomag” (mennyiség-ár)Alternatív megoldás: kétrészes (nemlineáris) árképzés

egyforma fogyasztókbelépési (használati) díj: T=fogyasztói többlet fogyasztástól függő díj: p = MCi-edik fogyasztó által fizetett díj: T+ qi·pkülönböző fogyasztók ⇒ fogyasztónként különböző egyösszegű díj, de azonos fogyasztástól függő díj

A tökéletes árdiszkrimináció

jóléti hatásai és az alkalmazás feltételei

Jóléti hatásokMaximális profit – teljes fogyasztói többlet elsajátításaMaximális jólét (DWL=0)

Nincs hatékonyságveszteség, csak jövedelemelosztási hatás!Feltételek

Tökéletes információ: fogyasztók fizetési hajlandóságának ill. egyéni keresletek ismerete + fogyasztók azonosítása Probléma: nem tudunk minden egyes fogyasztót megkülönböztetni és számukra egyenként eltérő árat meghatározni! ⇒tökéletlen árdiszkrimináció

Harmadfokú

árdiszkrimináció (csoportos árképzés)

Fogyasztói csoportok jellemzőit ismeri az eladó: ennek alapján fogyasztói csoportok szétválasztása ⇒ a csoportok tagjainak más-más árat határozunk meg

Π = TR-TC = TR1 + TR2 – TC = [(p1q1)+(p2q2)]

- TC(q1+q2)optimum: MR1 = MR2 = MC ár és rugalmasság kapcsolata:

p1

/p2 = (1+1/ε2

)/(1+1/ε1

)

kedvezmény az árrugalmasabb

fogyasztói csoportnak!

Harmadfokú

árdiszkrimináció jóléti hatásai

Hatékonyságveszteség és forrásaiP>MC (DWL)Fogyasztási hatékonyságveszteség: fogyasztók fizetési határhajlandósága különböző ⇒ mivel nincs újraértékesítés, nem hatékony az elosztásAlacsony ár érdekében „káros” jószág vásárlásra kényszerítés

Azonos (vagy kisebb) output esetén nagyobb hatékonyság veszteség, mint a nem diszkrimináló

monopóliumnál!Jólét növelés szükséges feltétele: output

növelése az árdiszkriminációval (pl. ha ÁD hiányában csak az egyik piacon ad el a vállalat)

Egyéb módszerek

Rosszul informált vevőHozzájutás erőfeszítése (kiárusítás, kupon)Az idő értékének kihasználása (csak akkor, ha vannak türelmetlenek)-időbeli árdiszkrimináció

Nem lineáris árképzés

Definíció: kiadás nem lineárisan változik a vásárolt mennyiség függvényében ⇒ az átlagár a vásárolt mennyiség függvényében változik

Formái:kétrészes árképzés„csomagár”: ár-mennyiség (blokk-árképzés)

Alkalmazása:elsőfokú árdiszkrimináció: ha ismertek a keresleti görbék + azonosítás és szétválasztásmásodfokú árdiszkrimináció: a fogyasztók maguk fedik fel saját típusukat (ösztönzési korlát)

Egyetlen kétrészes árHa egyformák a fogyasztók: kétrészes árral a teljes fogyasztói többlet elvonható(EÁD)Ha különbözőek a fogyasztók:

probléma: különböző fogyasztók ⇒ fogyasztói többletek különböznek ⇔ egységes fix díj (T) megállapítása - mekkora legyen a fix díj?a vállalat nem ismeri az egyéni keresleti görbéket (nem tud különbséget tenni a fogyasztók között) - csak a kereslet általános eloszlását a fogyasztói típusok között

2 fogyasztói típus -egyetlen kétrészes ár

p p

T1 T2

1. fogyasztói csoport 2. fogyasztói csoport

Az elvont fogyasztói többlet nem haladhatja meg az 1. csoportét,ha nekik is el akar adni: T ≤

T1

Egyetlen kétrészes árCsak két fogyasztói csoport van.

Azonos p ár mellett a 2. típus többet vásárol mint az 1. típus, és a fogyasztói többlete is nagyobb az 1. típusúnál Ha a vállalat azonosítani tudná az egyes fogyasztók típusát: 1 –től T1,a 2-tól T2nagyságú díjat kérhetHa nem tudja azonosítani és egyetlen kétrészes árat alkalmaz, akkor: T ≤ T1

Dilemma: ha p alacsony, többet ad el, de nem tudja elvonni a T2 többletet ⇒ optimális kétrészes ár?

Optimális kétrészes árKét fogyasztói típus: alacsony és magas keresletűek: p1=a1-q1és p2=a2-q2 és a2 >a1A típusok aránya: λ és (1- λ)Költség: MC=cOptimális kétrészes ár:

fix díj: T=alacsonyabb keresletű csoport fogyasztói többlete p ár esetén p>c, hogy a 2. csoporttól több fogyasztói többletet tudjon elvonni

Optimális kétrészes ár és a profit

Az optimális kétrészes ár általában több profitot eredményez, mint az egyrészes ár (az egyrészes ár speciális kétrészes ár!)Kevesebb a profit, mint a tökéletes árdiszkriminációnál, de lehet nagyobb a profit, mint a harmadfokú árdiszkriminációnál Előnye, hogy nem kell azonosítania az egyes fogyasztók csoportját

Két kétrészes ár (két fogyasztói csoport)

a vállalat tudja, hogy van két eltérő típusúfogyasztó (D1 és D2 ismert)De: nem tudja, ki melyik csoportba tartozik (nem tudja azonosítani az egyes fogyasztókat) ⇒ 2 különböző csomag felajánlásaÖnszelekciós korlát: mindenki a preferenciái szerint dönti el, melyiket választja (hasznosság maximalizálás alapján). 1. kétrészes -

kisebb keresletűeknek: T1 ,p1

2. kétrészes: nagyobb keresletűeknek: T2 ,p2

ahol T2 >T1 , és p2

<p1

Együttesen

2.kétrészes

1.kétrészes

kiadás

mennyiség

Választás: burkológörbe

Kis forgalmúak Nagyobb forgalmúak

T2T1

Meredekség: p1

Meredekség: p2

Önszelekciós korlátAz egyik csoport tagjai ne részesítsék előnyben a másiknak szánt árat

p1

T1

Különböző

típusú

keresleti görbe

p2

T2

T2

> T1, p1

>p2

FtFt

Nem éri meg a másik tarifacsomagot használni!

Másodfokú

árdiszkrimináció (Varian!)

Mennyiségi árengedményönszelekció: két különböző ár-mennyiség csomag közti választásalacsony keresletű csoport: fogyasztói többlet teljes elvonásamagas keresletű csoport: fogyasztói többlet részbeni elvonása (önszelekciós korlát- ne részesítse előnyben a másik csoportnak ajánlott csomagot) ⇒ átlagár alacsonyabb, mint a másik csoportban

Az önszelekció

-

ÖFAlkalmazása: ha a fogyasztók nem azonosíthatók és nem különíthetők elHa a 2. típusú csoport kereslete minden ár mellett nagyobb az 1. csoportnál, akkor T2>T1, de p2<p1

Lefölözés T2-n keresztül ⇒ a magas T2 elriasztja az 1.csoportot, bár az egységár itt alacsonyNagyobb a fogyasztói többlete a 2.csoportnak, mert nagy a fogyasztása és alacsony a forgalomfüggő ár (p2=c)A 2. típusú vevők számára előnyös, hogy van 1. csoport

FeladatokA: p=12-Q

B: p=16-Q

MC=4Fogyasztók fele-fele arányban oszlanak meg a csoportok között1.

Harmadfokú

árdiszkrimináció

esetén milyen árakat alkalmaz a vállalat? Mutassuk meg, hogy jóléti szempontból a HÁD rosszabb (ebben az esetben), mint az egységes monopolista ár alkalmazása!

2.

A B

csoport kereslete megváltozott, p=30-Q. Mutassuk meg, hogy jóléti szempontból a HÁD jobb, (ebben az esetben), mint az egységes monopolista ár alkalmazása!

3.

A vállalat egy kétrészes árat akar alkalmazni. Tudjuk, hogy ekkor az optimális kétrészes ár esetén p=6. (az eredeti keresletek esetén)? Mekkora lesz a fix díj? Mennyi lesz az átlagár az A és B fogyasztók számára?

4.

Mikor alkalmazhatjuk a harmadfokú, és mikor az egyetlen kétrészes árat? Hasonlítsuk össze jóléti szempontból a két megoldást!

5.

Milyen egyéb árdiszkriminációs formákat alkalmazhatunk?

Kapcsolt értékesítés Egy jószág megvásárlásának feltétele egy másik megvásárlásaFormái:

Árukapcsolás (bundling) – rögzített arányKapcsolt követelményeket tartalmazóértékesítés (requirements tie in sale) –változó arány

Okai:hatékonyság + egyéb (szabályozás kikerülése, rejtett árengedmény, minőség biztosításaárdiszkrimináció (profitnövelés)

Jövedelmező-e az árukapcsolás?

1.

Ár és bevétel árukapcsolás nélkül:2.

Ár és bevétel árukapcsolással:

termék 1. fogy 2. fogy ár

A 9000 10000

B 3000 2000

együtt

Jövedelmező-e az árukapcsolás?

1.

Ár és bevétel árukapcsolás nélkül:2.

Ár és bevétel árukapcsolással:

termék 1.fogy. 2. fogy. ár

A 9000 10000

B 500 2000

együtt

Tiszta árukapcsolás A la carte -

menü: pm

< pA

+pB

B

csak B A és B

pB

egyiket csak Ase

pA

A

B

pcs

pcs

Megveszi acsomagotNem

veszsemmit

Kevert árukapcsolás: a la carte és menü

Ki vesz A terméket?rA

- pA

≥

(rA

+ rB

) –

pcs

⇒

pcs

– pA

≥

rB

Ki vesz B terméket?rB

- pB

≥

(rA

+ rB

) –

pcs

⇒

pcs

– pB

≥

rA

Ki vesz csomagot?rA

+ rB

≥

pcs(rA

+ rB

) –

pcs

≥

rA

– pA

⇒

rB

≥

pcs

– pA(rA

+ rB

) –

pcs

≥

rB

– pB

⇒

rA

≥

pcs

– pB

Ki nem vesz semmit?pA

>rA

pB

>rB

pcs

>(rA

+ rB

)

Kevert árukapcsolás: a la carte és menü

Fogyasztók 4 csoportja:

pcs

Csomagot vesz

Csak A

Csak B

pB

pcs

-pA

pcs

-pB

pA

pcs

Melyik módszerrel érhető

el a legnagyobb profit?

Függ: a fogyasztó rezervációs áraitólköltségektőlárukapcsolás annál jövedelmezőbb, minél nagyobbak a különbségek a fogyasztói preferenciákban

A kevert árukapcsolás általában nagyobb profitot eredményez, mint a tiszta árukapcsolás – bár a tiszta árukapcsolással több termék értékesíthető ((költségek!)

Árdiszkrimináció

egyéb formái

Minőség szerinti árdiszkriminációÁrdiszkrimináció: ár és költség különbség –nettó ár különbözikMinőség megválasztásával szelektálni a fogyasztókat

Időbeli árdiszkriminációRezervációs árak különbségeinek kihasználásaElsőbbségért fizetett ártöbbletKeresletek időbeli eltérése - kapacitások (pl.szezon, csúcsidőszak)

1. feladat: érdemes-e és milyen árukapcsolást alkalmazni?

Hogyan alakulnak az árak és profitok: árukapcsolás nélkül, tiszta és kevert árukapcsolással, ha MCA

=100 és MCB

=150?

Fogyasztók RA RB

1 50 450

2 250 275

3 300 220

4 450 50

2. feladat: érdemes-e és milyen árukapcsolást alkalmazni?

Egy éttermet három típusú

fogyasztó

látogat. A fogyasztók egyharmada az

előételért 300 forintot, míg a desszertért 200 forintot hajlandó

kifizetni. A fogyasztók egy

másik harmada 200 forintot hajlandó

fizetni az előételért, míg a desszertért 350 forintot

áldozna. A többi fogyasztó

úgy az előételt, mint a desszertet 300 forintra értékeli.

Mindannyian 1000 forintot hajlandóak kifizetni a főételért. Az étteremnek 200 forintjába kerül

minden egység előétel és desszert, valamint 500 forintba a főétel.

Az étteremnek az előétel és a desszert á

la carte értékesítése (külön-külön megvehetők),

vagy a főétellel együtt értékesítve lenne optimális?

Értékelje jóléti szempontból is a megoldást!

3. feladat: érdemes-e és milyen árukapcsolást alkalmazni?

A, B és C fogyasztók rezervációs árai x és y termékre:

x yA 4 0B 3 3C 0 4

Egységes vagy kevert árukapcsolást érdemes-e alkalmazni?

Értékelje jóléti szempontból is a megoldást!