Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV

tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

EIGEL ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ

KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

B e v e z e t é s

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano)

A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kincsekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmatosítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátosságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza.

A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghonosodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé).

Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartományban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít.

A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb eltérésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A

ejlsd:

ejtsd:

ejtsd:

ejtsd:

spnnyol

a á

} ftdtá

r éré

betűsor (El

b bé

k ká .

rr érré

c ?é

1 élé

s észé

alfabeto español)

eh csé

II élje

t té

y jé, i

d dé

m érné

u u

grjégá

e é

n éné

V be

a következő

« » ¿fé hé

ñ o ényé ó

w be dobié dóblé bé

céda

30 betűből áll:

h f desé i

p q pé kii

X ékisz

A k és a w csak idegen szóban fordul elő.

3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen

félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk,

hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók fé l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szótagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli.

Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá

sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó.

e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szótagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kisgyerek.

i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagynéni.

4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barátnőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő.

O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen.

U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunkban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni.

y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május.

4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük

A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban.

Az egyes mássalhangzók kiejtése:

b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^

5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti.

C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva.

ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet.

ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csokoládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München.

d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor.

2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város.

A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, különösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte.

n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírásunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelvhátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember.

h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György.

A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák.

A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote.

k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer.

U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni.

m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].)

n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos.

n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde.

q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u következik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajó-

r = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak.

rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent.

g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

*»

szamár, desván [dkzbán] padlás, las madres [lázm¿WrészJ az anyák, dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó.

A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ, helyette az r-et megnyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita, loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak, dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó.

yy = csak idegen szóban fordul elő; a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt, Wolfram [öólfrckn] wolfram.

X = 1. magyar ksz, magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga, éxito [ékszitó] siker. 2. magyar sz, mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség, extranjero [észtránAéró] idegen, excursión [észkurszjón] kirándulás. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et.

2 = 1 . selypített sz, a, o, u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna, caza [kócá] vadászat, conozco [kónó§kó] ismerek. 2. selypített z, zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni, tizne [tizné] korom, diez dedos [djézdédósz] tíz ujj.

5. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé, három eset adódhat: 1. A magánhangzók egyike sem i vagy u, illetve a magánhangzó" egyike

hangsúlyos í vagy «. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán, teljes hangértékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). Pl. trineo [trinéó] szánkó, óleo [óléó] olaj, museo [muszeó] múzeum, aldea [áldéá] falu, poeta [póétá] költő; tio [tiö] nagybácsi, oir [óir] hallani, pua [puá] tüske, aúrt [kun] még.1

2. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. Ilyenkor (mint fentebb láttuk, 1. i betű 2. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek, magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük ; az «-t magánhangzó előtt «j-nek, magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. Példák : aire [oiré] levegő, triángulo [trjánguló] háromszög, peine [peiné] fésű, peinar [péinór] fésülni, miembro [mjémbró] tag, opio [öpjó] ópium, trueno [trwénó] mennydörgés, muela [mwélá] zápfog, tenue [tenwé] vékony, aula [áulá] előadóterem, reumático [reumátikó] reumatikus, mutuo [mutwó] kölcsönös.

3. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót, a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj, viudo [bjudb] özvegy. — Ez a kapcsolat is egy szótagnak számít. — Az iu, ui szótag hangsúlytalan is lehet, mint pl. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban.

1 Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos, azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé, hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos, continúo Pcönthmö] folytatom, continuó [kontinwó] folytatta.

8

Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai, iei, uai, ueir uag, uey) ; ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] megbecsülitek, buey [bwéi] ökör, Uruguay [urugweu] Uruguay. — Ha az i vagy az. a hangsúlyos, ékezetet kap, és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magánhangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek.

6. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak ; a szótagok elválasz

tásakor együtt maradnak: ha-llar találni, pe-rro kutya. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve, a c is csak e és i előtt:

accesible [ákcésziMé] megközelíthető,' lección [lékejón] lecke, perenne [pérénné} tartós, örök.

Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. Ezt fontos tudni, ha pl. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. (Vö. a latin affirmo, annoto, dissertatio, inflammatio, saccus a spanyolban: afirmo, anoto, disertación, inflamación, saco; — a francia botte, chasse, honneur, mettre, successif spanyol megfelelője pedig: bota, caza, honor, meter, sucesivo.)

7. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni, ahora [áórá] most. 2. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt; a b elhagyása írásban is kezd

elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály, obscuro [ószkuró] sötét, subscribir [szuszkri&ir] aláírni, substituir [szusztitwir] helyettesíteni.

3. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szövegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid, usted [uszté] ön, he hablado [éafiláó | beszéltem.

4. A / néma a reloj [rréló] szóban. 5. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans- igekötőben : transatlántico [trászátlón-

tikó] óceánjáró hajó ; — valamint a con, in igekötőben se, st előtt: construcción [kón- ü. kósztrukejón ] építés, instrucción [in- v. isztrukejón ] oktatás.

6. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v. sétimo [szetimó] hetedik, septiembre [szétjémbré] szeptember, subscripción [szusz-kripejön] előfizetés.

9

8. A spanyol hangok kiejtísi táblázata

A spanyol

betű

a

l>

e

cc

eh

d

e

f

9

Hangértéke

a és á közötti félhosszú hang

1. b

2. ajak-y

3. p

1. k

2. selypített sz

¿-(-selypített sz

1. cs

2. k

1. d

2. lágyan ejtett d

3. sokszor néma

e és « közötti félhosszú hang

/

1. 9

2. erősen ejtett h

3. zöngés g

Mikor ?

szó elején (szünet után) és m, n után

minden más esetben

t előtt

a, o, u, mássalhangzó előtt és szó végén

e és i előtt

csak e és í előtt

szó végén

szó elején (szünet után) és l, n után minden más esetben

a szó végén

a, o, u, mássalhangzó előtt, szó elején (szünet után) e és i előtt

minden más esetben

A hang jelíilése

könyvünkben

á

b

b

P

k

k?

cs

k

d

d

d

é

f

g

h

9

Példa

patata [pátötá] burgonya »

bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász]

Brüsszelben la bandera [láftándérá]

a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni

café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha

acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke

muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München

deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész]

a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön

pelo [peló] haj de repente [dérépénté]

hirtelen

flor [flór] virág África [dfriká] Afrika

gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy

general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes

A spanyol

betű

h

i

í

k

1

11

m

n

ñ

ö

P

q

T

Hangértéke

néma

1. félhosszú í

2. /

3. rövid i

erősen ejtett h

k

l

u 1. m

2 . 71

1. n

2. m

ny

félhosszú nyílt o

P

k

1. r 2 . 7T

Mikor?

mássalhangzók közt, és hangsúlyosan hangsúlytalanul, magánhangzó előtt magánhangzó után

csak idegen szóban

szó végén

b, f, p, v előtt

\

csak e és / előtt

szó elején (szünet után) és l, n, a után

A hang jelölése

könyvünkben

i

j

i

h

k

1

«

n

n r m

ny

ó

P

k

r

Példa

hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most

tinta [ t inta] t inta mínimo [mínimo] legkisebb

pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará

tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság

jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem

kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró]

kilométer

lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London

lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke

mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album

anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká]

Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte, [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos

año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol

limón [limdn] citrom monótono [mónötónó]

egyhangú

Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa

queso [készó] sajt química [kimiká] kémia

caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz]

a gazdagok

11

A. spanyol

betű

rr

s

t

u

V

w

X

y

z

Hangértéke

rr

1. s-hez közeledő sz-hang

2. zs-hez közeledő z-hang

/

1. félhosszú u 2. néma

3. nagyon rövid u

4. rövid u

1. b

2. ajak-p

ajak-»

1. ksz

2. sz

1. i 2. rövid i 3. /

1. selypített sz

2. selypített z

Mikor?

zöngés hang (b, d, g, j , l, 737, n, fi, r, v) előtt

a gue, gui szótagban és q után hangsúlytalanul, magánhangzó előtt magánhangzó után

szó elején (szünet után) és m, n után minden más esetben

csak idegen szóban

magánhangzók közt mássalhangzó előtt

önállóan szó végén, magánhangzó után szó elején, és két magánhangzó között

a, o, u és mássalhangzó előtt

zöngés hang előtt

A hang Jelölése

könyvünkben

rr

sz

z

t

u

w

u

b

b

b

ksz

sz

i i

j

9

z

Példa

perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent

sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár

patata [pátötá] burgonya

tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó

deuda [déurfá] adósság

Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos

la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú

watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram

examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség

y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május

zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom

V

9. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli, mint a z az

a, o, u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c); vö.: cero, cocina, zona, caza, conozco.

12

vo. 2. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli, mint a c az a, o, u előtt (k-t);.

i <yueso, química, café, alcoba, cubo. 3. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli, mint a / (erős A-t: h); vö. :

general, Ginebra, jabón, Japón, ojo. 4. A que, gui szótagban az u csak írásjel, és arra szolgál, hogy a 0-t e és í

•előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük; vö.: guerra, guía. 5. Ha az u-t a gue, gui szótagban ki kell ejteni, ezt az írásban úgy jelöljük,

hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér, agüero Já^wéro] jóslat, agüista [á^wisztá] fürdővendég.

A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti:

A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése

a előtt

za ca a a ja gua

e előtt

ce que oue flt% i e

flüe

z előtt

ci qui ÜUÍ

uu a güi

0 előtt

zo co 0 0

jo guo

u előtt

zu cu flU

ju

A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul, hogy a magas hangok (e, i) helyébe mély hangok (a, 0, u) lépnek és fordílva. Ilyenkor a fenti táblázatban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni, venzo győzök; cruzar keresztezni, crucé kereszteztem ; tocar érinteni, toqué érintettem ; distinguir megkülönböztetni, distingo megkülönböztetek, distingues megkülönböztetsz ; jugar játszani, jugué játszottam; averiguar kivizsgálni, averigüe kivizsgáljam ; dirigir irányítani, dirijo irányítok ; hogar tűzhely, hoguera máglya.

6. Két magánhangzó között nem írunk i-t, hanem y-t; pl. concluir következtetni, concluyo következtetek, concluyendo következtetve.

7. A hangsúlytalan tőbeli e és 0, hangsúlyossá válva, sokszor ie és ue (vagy «sak i, u) hangra változik; pl. sentir (széntir) érezni, siento érzek ; dormir [dormir] aludni, duermo alszom, durmió aludt; pedir [pedir] kérni, pido kérek; festivo ünnepi, fiesta ünnep; fontanal [fontánál] forrás-, fuente [fwénté] forrás.

8. A spanyolban nem kezdődhet szó ue, ie, s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. Ezért ue helyett hue, ie helyett ye (vagy hie), err helyett yerr szokott állni. Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. Ezért lesz például a latin ovum, os, orbus szóból a spanyolban huevo, hueso, huérfano; hasonlóképpen: ír menni, yendo menve; errar [érrár] tévedni, yerro tévedek; •oler [t>Ur] illatozni, huele illatozik; español [észpányól] spanyol, eslavo [ézlóftój *zláv, estilo [észtiló] stílus.

10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése

1, A magánhangzóra, n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik; obrero munkás, señorita .kisasszony, hablan beszélnek, Margarita Margit, Carlos Károly.

13

2. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros, señor úr, vivir élni, lakni, ciudad város, feliz boldog.

3. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene, simpático rokonszenves, almacén raktár, lápiz ceruza, lápices ceruzák, árbol fa, árboles fák.

4. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé, illetve szükségessé teheti, a fenti szabályok szerint, az ékezet kitételét : francés francia férfi, francesa francia n ő ; joven fiatal, jóvenes fiatalok; almacén raktár, almacenes raktárak; está van, estamos vagyunk.

5. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy, fe hit, tres három, Dios Isten, pie láb. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz, -hez), o, u (vagy) szavakat.)

6. Az olyan magánhangzócsoport, melyben hangsúlytalan i vagy u van, az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc, deuda adósság, democracia demokrácia, heroico hősies, Cáucaso Kaukázus, veintitrés huszonhárom, semidiós félisten, semidiosa félistennő, buscapié cselfogás. — A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell, kivéve az iu, ui hangzócsoportban: dias napok, país ország, mío enyém, continúo folytatom; de viudo (tyudb) özvegy, ruido (rwuZó) zaj.

7. Néhány azonos alakít, de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülönböztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged, neked él ő el a, az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de, hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok ; légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen ; magát si ha

Az önálló mutató névmást ékezzük, a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste, ésta ez este libro ez a könyv ésos, ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél, aquélla az aquellos señores azok az urak

„ A kérdő névmást ékezzük, a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi, ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a, akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami, hogy ¿Quién? Ki? quien aki

8. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik, tímidamente (tímida+mente) félénken, cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van).

Megjegyzés. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban, a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt, vio [fijó] látott, rio [rjó] nevetett, oir [óz'r] hallani, reir [réir] nevetni, huir [wir] menekülni, 1952-ig ékezettel írták : fué, vio, rió, oír, reír, huir. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait.

14

11. Szókapcsolás, mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek; az egybetartozó szavakat össze

függően ejtik ki, mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van).

A gyorsabb, összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. mondathangsúly). Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város, — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik, és csak a két legfontosabb szó hangsúlya marad meg. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek, — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik.

A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti, hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni, hanem az előző szó véghangzóját is tekintetbe kell venni; Valencia kiejtése pl. a mondat elején (szünet után) [báléncjá], de mondaton belül [ftáléncjá]. Ugyanígy los dedos (az ujjak) külön-külön ejtve [lósz, dédósz], egybe ejtve viszont [lózdédósz].

12. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések-Irodalmi spanyol nyelv csak egy van, ez a kasztíliai spanyol nyelv. Ezt a

nyelvet mindenütt megértik, és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Amerikában is. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk:

1. E és í előtt a c hangot, valamint a z hangot nem selypítve, hanem úgy ejtik, mint a magyar sz-t. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze, casa ház és caza vadászat, coser varrni és cocer főzni között.

2. A U-t /-nek, Argentínában zs-nek ejtik: caballo, pollo, llamar. 3. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. 4. Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik, vagy ki sem

ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)].

5. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla, Mexikóban pedig a timbre szót használják. — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását.

13. A szavak elválasztása a sor végén

1. Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). 2. A eh, 11, rr nem választható el: mu-cha-cha (leány), po-llo (csirke), pe-rro

(kutya). 3. A cc, nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés), pe-ren-ne (örök). 4. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant, amelyben

hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani; más magánhangzócsoportot igen: ai-re (levegő), te-nue (vékony, gyenge), au-la (tanterem); mu-se-os (múzeumok), al-de-as (falvak), tí-os (nagybácsik), le-er (olvasni), le-ido (olvasott).

5. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj), oir (hallani), púa (tüske), aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el.

15

6. Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad), car-ta (levél). — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól, kivéve, ha ez s: ha-blar <beszélni), cua-dro (kép), si-qlo (század), is-la (sziget), ais-lar (elkülöníteni).

7. Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a; •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r, az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből), ins-pirar (belélegezni), pers-picaz (éleseszű), mez-clar (keverni), im-pru-den-cia (gondatlanság).

8. Összetett szavakat részeikre bontunk szét, ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi), pen-insula (félsziget), bis-abuelo (dédapa).

14. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága, hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító)

mondatokat nemcsak a végén, hanem az elején is jelöli, mégpedig fordított kérdő-, illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I

16

LECCIÓN PRIMERA

Névelő és főnév

el profesor el alumno

\

la profesora

la alumna

los profesores

los alumnos

a) Hímnemű főnevek: a tanár un profesor

a tanuló un alumno

b) Nőnemű főnevek : a tanárnő una profesora

a tanulólány una alumna

c) Többes szám: a tanárok las profesoras

a tanulók las alumnas

egy tanár egy tanuló

egy tanárnő egy^ianutólány

a tanárnők a (anulólámjok

En la clase Ahora estamos en la clase. Aquí, en la clase, están ahora un señor,

una señora y una señorita. El señor es un profesor. El profesor se llama Jorge Kovács. La señora

no es profesora, es alumna. Se llama Margarita Kiss. La señorita también es alumna. La señorita se llama María Nagy.

Otras señoras y otros señores entran en la clase. Entran también otras señoritas. Los señores son alumnos. Las señoras y señoritas son alumnas.

2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17

— ¡Buenos días (¡Buenas tardes, ¡Buenas noches), señoras y señores I — dice el profesor.

— ¡Buenos días (¡Buenas tardes, ¡Buenas noches), señor profesor! — dicen también los alumnos.

— Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács, — dice el profesor. — ¿Cómo se llama usted, señora?

— Me llamo Margarita Kiss. — ¿Y cómo se llama usted, señor? — Yo me llamo Juan Nagy. — ¿Cómo se llama usted, señorita? — Me llamo María Nagy. — ¿Y cómo se llama usted, señor? — Me llamo Francisco Székely. — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí, señor profesor, está aquí. — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí, — dice un alumno. — Está aún en la fábrica.

II

Conversación

T-, ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase. — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí, én la clase, están ahora las señoras, las señoritas y los señores. — ¿Cómo se llama usted, señor (señora, señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss, María Nagy). — ¿Y cómo se llama usted, señor?

— Yo me llamo Francisco Székelv. — ¿Quién es usted, señorita? — Soy Catalina Fehér. — ¿Qué es usted, señorita? — Soy alumna. •— Y usted, señor Székely, ¿también usted es alumno? — Sí, señor profesor, también yo soy alumno. -+• ¿Y usted, señor Nagy? — Yo también soy alumno. — ¿Qué soy yo, señora Kiss? — Usted es el señor profesor. Usted se llama Jorge Kovács. — ¿Está aquí el señor José Németh? — No, señor profesor. — ¿Donde está? — Está aún en la fábrica.

x Vocabulario

el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék, a szótár

I. la lección, las lecciones [lékcjón] a lecke, a tanóra, a leckék, a tanórák

uno (számnév) egy lección primera első lecke primero, primera első el profesor, los profesores a tanár, a

tanárok el alumno, los alumnos a tanuló, a

tanulók la profesora, las profesoras a tanárnő,

a tanárnők la alumna, las alumnas a tanulólány,

a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban, -ben; -ba, -be la clase, las clases az osztály, az osztá

lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un, una (határozatlan névelő) egy el «eñor, los señores [szényór] az úr,

az urak la señora, las señoras a hölgy, a höl

gyek; -né

y (ejtsd : i, magánhangzó előtt: /) és la señorita, las señoritas a kisasszony,

a kisasszonyok es van (a magyarban nem. fordítjuk) se llama [szeljámá] neve, hívják.(= ma

gát nevezi, neveztetik) se magát llama hív, hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is,< szintén Maria Mária otros, otras más(ok), újabb(ak) entran lépnek be, belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno, buena (buenos, buenas) [bwénó]

jó (jók) el día, los días a nap, a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét!

(Déltől estig mondják.) la tarde, las tardes a délután, a kora

este, a délutánok, a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche, las noches [láznóesész] az

este, az éjszaka, az esték, az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond, mondja

2* 19'

aún még en la fábrica a gyárban la fábrica, las fábricas a gyár, a gyárak II. la conversación, las conversaciones

[kómbérszácjdn] a társalgás, a társalgások

¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio, los ejercicios [é/íércícjó]

a gyakorlat, a feladat, a gyakorlatok, a feladatok

Gramática — Nyelvtan

A határozott névelő — El artículo determinado

el profesor el alumno el ejercicio

a tanár a tanuló a gyakorlat

la profesora a tanárnő la alumna a tanulólány la lección a lecke

A határozott névelő ( = a magyar h í m n e m ű n ő n e m ű

főnév előtt: főnév előtt:

el la

a» az)

A határozatlan névelő — El artículo indeterminado

un profesor un alumno un ejercicio

egy tanár egy tanuló egy gyakorlat

una profesora una alumna una lección

egy tanárnő egy tanulólány egy lecke

A határozatlan névelő ( = a h í m n e m ű n ő n e m ű

főnév előtt: főnév előtt:

magyar un una

egy)

dicen mondanak, mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem, hívnak (= nevezem

magamat, neveztetem) me magamat llamo hívok, hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön, maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . José [/löszé] József

20

A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű, vagy nőnemű.

H í m n e m ű e k :

1.

2.

3.

a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók:

( '

az -o végű főnevek:

a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része:

el el el el

el el el

el el

profesor poeta papa papá

alumno tintero ejercicio

lápiz pan

el café

a tanár a költő a pápa a papa

a tanuló a tintatartó a gyakorlat

a ceruza a kenyér a kávé(hdz)

N ő n e m ű e k :

1.

2.

3.

a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók:

az -a végű főnevek:

az -ión, -d és -ez végű főnevek:

•

la profesora la mujer

la alumna la tinta

la lección la conversación la ciudad la pared la vejez

a tanárnő az asszony a feleség

a tanulólány a tinta

a lecke a társalgás a város a fal az öregség

21

A legfontosabb kivételek:

Bár -o végű, mégis nőnemű:

Bár -a végű, mégis hímnemű.:

la mano la radio la dínamo

el dia

a kéz a rádió a dinamó

a nap

A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel, a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű, / = femenino nőnemű). A főneveket mindig névelőjükkel együtt tanuljuk meg 1

I * A többes szám — El plural

los alumnos las manos los poetas los días

a tanulók a kezek a költők a napoky

los señores az urak

las lecciones a leckék

los panes a kenyerek

las noches az esték^

A hímnemű el névelő többes száma : A nőnemű la névelő többes száma :

A magánhangzóra végződő főnevek a mássalhangzóra végződő főnevek jelt vesznek fel a többes számban.

los las

-s, -es -

A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza, los lápices a ceruzák.

Az elöljárószó — La preposición

Ahora estamos en la clase. Señoras y señores entran en la

clase. José está aún en la fábrica.

Most az osztályban vagyunk. Hölgyek és urak lépnek az

osztályba. József még a gyárban van.

A magyar -ban, -ben, -ba, -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg. Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22

1

en (-ba(n)

en (-ba(n)

2

la az

az osztályba(n)

las a

a gyárakba(n)

3

clase osztály)

fábricas gyárak)

tí Az es , son (van, vannak) kitétele a névszói állítmány előtt

El señor Kovács es (un) profesor. Kovács úr tanár. Los señores son alumnos. Az urak tanulók. Az es, son (van, vannak) igét mindig ott találjuk a spanyol mondatban a

névszói állítmány előtt, még akkor is, ha a magyarban nincsen kitéve.

A többes szám használata a magyartól eltérően

a) j Buenos días I . I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1,

b) María y Margarita son alumnas.

Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány).

A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' , a) sok kifejezésben, mint pl. a köszöntésekben; b) az állttmányban, ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó.

8 A tagadás La señora no es profesora. A hölgy nem tanárnő. Ahora José no está aquí. József most nincs itt. A magyar nem, nincs (= nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg.

A no az állítmány előtt áll.

9 A szórend a) Lección primera. Első lecke.

A hangsúlyos jelző a főneve után áll. b) El señor profesor. A tanár úr.

La señora Margarita Kiss. Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony).

Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév megelőzi a családnevet.

23

c) 1.

El profesor A fanárt

El señor Németh Németh úr ,

2.

se llama hívják

no está nmcs

3.

Jorge Kovács. Kovács Józsefnek.

aquí. ití.

A kijelentő mondat szórendje : 1. alany, 2. állítmány, 3. többi mondatrész»

d)

Ahora Most

2. estamos vagyunk

3. en la clase. az osztályban.

A kiemelt mondatrészt, rendszerint valamilyen határozót, a mondat élére tesszük. Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. alany (mely el is maradhat, ha odaérthető, mint példánkban: mi), 2. állítmány, 3. többi mondatrész.

1. ¿Dónde Hol

¿Está Van

¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló

2.

está van

el señor N. N. úr

el señor N.? N. úr? la señora Kiss? Kissné?

3.

el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban?

A kérdő mondat szórendje : 1. kérdöszó, 2. állítmány, 3. alany, 4. többi mondat* rész. Ha a mondatban nincsen kérdöszó, a szórend : 1. állítmány, 2. alany, 3. többi mondatrész. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll.

10 A t a m b i é n (is) helye a mondatban

A hölgy is tanuló. La señora también es alumna. También la señora es alumna. Entran también otras señoritas. u , , . . . . . . , i-, . . ~ .. . . . , Más kisasszonyok is jönnek. Entran otras señoritas también. tf J A también közvetlenül megelőzi vagy követi a szót, amelyre vonatkozik.

11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. ] Buenos días, señoras y señores I

Magyarné tanuló. Jó napot, hölgyeim és uraim t

24

A señor, señora, señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. Kovács úr tanár.

A közvetlen megszólításban a névelő elmarad; a magyar birtokragot sem fordítjuk a spanyolban : / Buenas tardes, señor Kiss l Jó estét, Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 ,

12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban

¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted, señor, ¿es usted también És ön, uram, szintén tanuló?

alumno?

A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott, ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő).

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára:

lecciones [lékcjönész], ahora [áórá], aquí [ákíj, señor [szényörj, se llama [szeljómá], y otros señores [jótrósz szényörész], Jorge [/lórfié], también [támbjén], Buenos días [bwénóztfiász], Buenas noches [bwénáznócsész], yo soy [jószöi], usted [usztédJ, Juan [AwánJ, conversación [kómbérszácjón], y usted [jusztédJ, usted es [usztérfész].

Ejercicios

1. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor, . . . profesora, . . . alumno, . . . alumna, . . . lección, .

mano, . . . papá, . . . dínamo, . . . papa, . . . radio, . . . día, . . . lápiz, tintero, . . . pan, . . . café.

, poeta, . tinta,

2. Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . . . señor, . . . señores, . . . señora, . . . señoras, . . . clase, . . . clases, . . . lec

ción, . . . lecciones, . . . día, . . . días, . . . mano, . . . manos, . . . noche, . . . noches, . . . lápiz, . . . lápices, . . . gramática, . . . gramáticas, . . . tarde, . . . tardes, . . . pan, . . . panes, . . . poeta, . . . poetas.

3. Mondjuk spanyolul: egy tanár, a tanár, a tanárok ; egy tanárnő, a tanárnő, a tanárnők ; egy tanuló,

a tanuló, a tanulók ; egy tanulólány, a tanulólány, a tanulólányok; egy lecke, a lecke, a leckék, első lecke ; egy úr, az úr, a tanár ú r ; egy kávé, a kávéházak ; egy osztály, az osztály, az osztályban; a gyár, a gyárak, egy gyár, a gyárban; egy tintatartó, a tinta ; egy kenyér, egy ceruza, a ceruzák ; a kéz, a kezek, egy rádió, a dinamó, a költő, a költők.

4. Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). Nagy János úr

is az osztályban van. Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. A tanár is itt van. Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. — Jó napot, hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. — Jó estét I — mondják a tanulók. — Hogy hívják önt, asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. — Önt hogy hívják, uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. — Tanuló ön? — Igen, tanuló vagyok. — János és György tanuló. Margit és Katalin tanulólány.

25

L E C C I Ó N S E G U N D A

A melléknév

el libro grueso

la pluma gruesa

el pupitre verde

la mesa verde

el español

la española

a vastag könyv

a vastag toll

a zöld pad

a zöld asztal

a spanyol (férfi, nyelv)

a spanyol nő

los libros gruesos las plumas gruesas los pupitres verdes las mesas verdes

los españoles

las españolas

a vastag könyvek

a vastag tollak

a zöld padok

a zöld asztalok

a spanyolok

a spanyol nők

Estudiamos el español

Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. La lengua española o castellana es muy hermosa. El español no es difícil, es fácil. Sólo las primeras lecciones son difíciles.

El profesor dice palabras españolas. Los alumnos estudian las nuevas palabras. El profesor pregunta, los alumnos responden.

El profesor pregunta: — ¿Qué es esto?

un armario una mesa una silla

Los alumnos responden : — Un pupitre. Un armario. Una mesa. Una silla. Una pizarra. Una tiza. Un cuadro. Una lámpara. Un libro. Un cuaderno. Un lápiz. Una pluma. Un tintero. ; — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo

es la mesa?

26

— El libro es grueso. La pluma es corta. El pupitre es verde. La mesa también es verde. El lápiz es largo. El armario es alto. La silla es baja. La pizarra es negra. La tiza es blanca. El cuaderno también es blanco. El cuadro es hermoso. La tinta es azul.

una pizarra una tiza un cuadro

una lámpara un libro un cuaderno

— ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí, señor, el libro es grueso. La pluma es corta. El pupitre es verde. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No, señor. El lápiz no es corto sino largo. El armario no es bajo

sino alto. El cuaderno no es azul sino negro. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupi

tres? ¿Cómo son las mesas?

un lápiz una pluma un tintero

—• Los libros son gruesos. Las plumas son cortas. Los pupitres son verdes. Las mesas también son verdes.

— ¿Son verdes los pupitres? — Sí, señor, los pupitres son verdes.

27

— ¿Son cortos los lápices? — No, señor, los lápices no son cortos sino largos. — ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde

están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. La mesa y la silla también están delante.

Los armarios nuevos están detrás. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. Los cuadernos blancos también están

aquí.

II

Conversación

— ¿Cómo se llama usted, señor? — Me llamo Pedro Balázs. ¿Y cómo se llama usted, señor? — Yo me llamo Pablo Takács. ¿Qué es usted, señor Balázs? — Soy obrero. (Soy médico. Soy ingeniero.) ¿Y usted? — Yo soy minero. (Yo soy abogado. Yo soy comerciante.) — ¿Es usted español? — No, señor. No soy español sino húngaro. — Yo también soy húngaro. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. — ¿Estudia usted también el inglés, el francés o el alemán? — No, señor. Estudio sólo el castellano. — Yo estudio no sólo la lengua española, sino también la lengua

inglesa. — Es difícil la lengua inglesa? — No, señor. El inglés es fácil, no es difícil.

III

Un refrán español

Principio quieren las cosas.*

Vocabulario

I. dos két, kettő español, española spanyol segundo, segunda második estudiamos tanuljuk, tanulunk el libro [libro] a könyv el español a spanyol nyelv(et) grueso, gruesa vastag, kövér o (kötőszó) vagy la pluma a toll castellano, castellana kasztíliai, spanyol el pupitre az iskolapad, az írópolc la lengua a nyelv verde [bérdé] zöld muy [muí] nagyon la mesa az asztal hermoso, hermosa szép

*(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. — Szó szerint: Kezdetet akarnak a dolgok.)

28

difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak, egyedül la pala lira a szó, a szót «studian [észtudján] tanulják, tanulnak nuevo, nueva új pregunta [pregunta] kérdez, kérdezi responden felelnek, felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz, los lápices a ceruza,

a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto, corta rövid („kurta") largo, larga hosszú alto, alta magas bajo, baja alacsony negro, negra fekete blanco, blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék

sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II. Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro, húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul,'tanulja estudio tanulok, tanulom inglés, inglesa angol francés, francesa francia alemán, alemana német no sólo . . . , sino también nemcsak . . . ,

hanem . . . is III. el refrán, los refranes a közmondás el principio a kezdet, a kezdetet quieren akarnak, akarják, szeretnek,-

szeretik la cosa a dolog

Gramática

13 A melléknév — El adjetivo

El pupitre es alto. A pad magas. La mesa es alta.

El lápiá es verde. El cuaderno azul. El libro alemán.

Az asztal magas.

La pluma es verde. A toll zöld. La tinta azul. A kék tinta.

A ceruza zöld. A kék füzet. A német könyv. La lengua alemana. A német nyelv.

A spanyol melléknév vagy -o, vagy -e, vagy mássalhangzós végű. Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi

hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés, francesa francia; inglés, inglesa angol; alemán, alemana német; andaluz, andaluza andalúziai; berlinés, berlinesa berlini. — Viszont: fácil, difícil, azul. (Bővebbet a melléknévről 1. a nyelvtani összefoglalásban.)

29

14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos

los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. A tollak rövidek. Las señoras no son inglesas. A hölgyek nem angolok. Los pupitres verdes son altos. A zöld padok magasak.

A melléknév ugyanúgy képezi többes számát, mint a főnév. A melléknév, akár jelző, akár állítmány, számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével.

15 A jelzői melléknév helye a mondatban

el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . „ . . i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. Ha főneve után áll, hangsúlyos. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget

színt, nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. Ha főneve előtt áll, hangsúlytalan. A különösebb hangsúly nélkül, vagy csak

díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. Pl. la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér, a „fehér" itt díszítő jelző, nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot). — Lección primera (ki van emelve az „első" szó; primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve).

16 A melléknév főnevesítése

el español a spanyol férfi, a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük, mint

a magyar melléknevet: el inglés az angol ember, az angol nyelv, un inglés egy angol ember, el francesa francia ember, a francia nyelv, una francesa egy francia nő.

Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet, hanem elvont jogaimat akarunk jelölni, a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz, ami szép, a szép mint fogalom); lo bueno a jó; lo nuevo az új-

17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete

El profesor dice palabras nuevas. A tanár új szavakat mond. Estudio la lengua inglesa. Az angol nyelvet tanulom. t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro

a könyv, a könyvet; la lengua a nyelv, a nyelvet; los libros a könyvek, a könyveket; las palabras a szavak, a szavakat.

30*

18 Es, son ; está, están

El libro es grueso. A könyv vastag. Las mesas son altas. Az asztalok magasak. El libro está aquí. A könyv itt van. Las mesas están delante. Az asztalok elül vannak.

Az es, son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). — Az está, están átmeneti állapotra utal (hol van most?).

19 A tárgyas igeragozás hiánya

El profesor dice palabras nuevas. A tanár új szavakat mond. El señor Németh no está aquí, — Németh úr nincs itt, —

diee un alumno. mondja az egyik tanuló.

A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt, csak alanyi ragozás van ; tehát dice = mond és mondja, estudian = tanulnak és tanulják, pregunta = kérdez és kérdezi.

20 A határozatlan névelő kitétele

¿Qué es esto? — Es una mesa. Mi ez? — Asztal. El señor Kovács es (un) profesor. Kovács úr tanár.

A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad.

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö], mesa verde [meszabérde], estudiamos [észtudjó-

mösz], es verde [ézftérdé], no es difícil [nőézdificil], las primeras lecciones [lász-primérasz lékcjónész], muy hermosa [mujérmösza], las nuevas palabras [láz-nwé&ász páló&rász], pregunta [pregunta], pizarra [pigárrá], es grueso [ézgrwészo], bajo [bá/ió], es bajo [hzbáhb], son verdes [szómbértfész], quieren [kjérén].

Ejercicios 1. Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil, el ejercicio difícil, la mesa baja, la silla alta, el lápis largo, el

cuadro hermoso, la tinta azul, la tiza blanca ; el cuaderno es verde, las palabras españolas son fáciles, los pupitres son verdes, las pizarras son negras, las lámparas son azules, los tinteros no son hermosos, las lenguas son hermosas, los libros ingleses están aquí, los cuadernos franceses están en la clase, las alumnas húngaras son hermosas.

2. Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . . . , la mesa b a j . . . , los pupitres b a j . . . , las sillas baj . . . , las

lecciones fác i l . . . , la lección pr imer . . . , las lecciones español . . . no son difícil..., la lengua ingles . . . es fác i l . . . , la lengua húngara . . . es hermos . . . y difícil... , la tinta a z u l . . . está aquí, la lámpara es v e r d . . . , las lámparas son v e r d . . . , la pizarra es negr . . . , las pizarras son negr . . .

31

3. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. A könyv vastag. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. Hosszú

A ceruza? A ceruza hosszú. Az alacsony székek. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. Milyen a toll? Rövid. Rövid? Igen, rövid. Nem hosszá, hanem rövid. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. A szép képek itt vannak. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. Hol van a zöld lámpa? Itt van.

4. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). A spanyol nyelv szép. Nehéz a

spanyol? Nem, uram, nem nehéz. A tanulók spanyol szavakat mondanak. A magas •szekrények, a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. Milyen A kréta? Fehér. Milyen a pad? Zöld. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. Ön magyar? Igen, magyar vagyok. Nem vagyok angol, hanem magyar. Kovácsné is magyar. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Nagyné orvosnő, Kiss úr mérnök. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. Ön bányász? Nem vagyok bányász, kereskedő vagyok.

3 T R E S

L E C C I Ó N T E R C E R A

Mutató névmások

Este libro es rojo. Ez a könyv piros.

Esta puerta es parda. Ez az ajtó barna.

Ese cuaderno es amarillo. Az a füzet ott sárga.

Esa pluma es verde. Az a toll ott zöld.

Aquel cuadro es feo. Az a kép csúnya.

Aquella lámpara es blanca. Az a lampa fehér.

Estos libros son rojos. Ezek a könyvek pirosak.

Estas ventanas son pardas. Ezek az ablakok barnák.

Esos cuadernos son amarillos. Azok a füzetek ott sárgák.

Esas plumas son verdes. Azok a tollak ott zöldek.

Aquellos cuadros son feos. Azok a képek csúnyák.

Aquellas lámparas son blancas. Azok a lámpák fehérek.

¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék?

¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok?

¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke?

¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék?

Éste. — Ez

Éstos. — Ezek.

Ésta. — Ez.

Éstas. — Ezek.

Ése. — Az ott.

Ésos. — Azok ott.

Ésa. — Az ott.

Ésas. — Azok ott.

Aquél. Az.

Aquéllos. Azok.

Aquélla. Az.

Aquéllas. Azok.

32

I

Colores y cualidades

Esta clase, donde ahora estamos y estudiamos el castellano, es muy grande y hermosa. En esta clase hay muchos objetos. Aquí, en el centro, hay pupitres o bancos. Allí, delante, hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. Pero allí, detrás, hay dos armarios viejos.

En esta pared hay una puerta alta y ancha. En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. La puerta alta y ancha está a la derecha. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda.

En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades.

— ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. — Blanco, negro, rojo, verde, azul, amarillo, gris, pardo, — responde

Pablo Takács. Él ya conoce muchas palabras españolas. — Muy bien, — dice el profesor. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo. — ¿De qué color es este lápiz, esta tiza? ¿De qué color son estos ban

cos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo, y esa tiza es blanca. Estos bancos son pardos,

y esas sillas también son pardas.

Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto

— Muy bien. ¿De qué color es ese libro, señora Kiss? — ¿Qué libro, éste? — Sí, señora, ése. — Este libro es verde. — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma, ésta? — Sí, señora, ésa. , — Esta pluma es negra. — ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aque

llos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . — Aquel armario es viejo. Aquella puerta es alta y ancha. Aquellos

cuadros no son hermosos, son feos. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul.

8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33

— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla, ésta). Las reglas amarillas

son éstas (ésas, aquéllas).

II

Conversación

— ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe- hierro. Ésa es una estufa de hierro. — ¿Y de qué son los bancos? ' — Los bancos, las mesas, sillas, puertas, ventanas son de madera. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí, es una regla de madera.

I I I

Un refrán español

No hay miel sin hiél*

Vocabulario

I. tres három tercero harmadik este, esta ez a estos, estas ezek a rojo [rróhó] piros, vörös la puerta ajtó, kapu pardo barna la ventana ablak ese, esa az a (a megszólított személynél

levő tárgyra mutat) esos, esas azok a amarillo sárga aquel, aquello az a aquellos, aquellas azok a feo csúnya, rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín

la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van, vannak mucho, mucha, muchos, muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy, dolog, holmi en el centro a középen, közepén el centro közép, központ el banco pad pero de, azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg, régi en esta pared ezen a falon, ebben a

falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles

*(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül.)

34*

estrecho szűk, szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a, -nek a;

-ú, -ű; -bol, -bol; -rol, -rol algunos, algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal fő-responde felel, feleli él ő va már conoce ismer(i), tud(ja)

bien jól, jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott, ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. en español spanyolban, spanyolul la estufa kályha

-é ; ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag, nem élő) la regla de madera favonalzó III. no hay nincs(en), nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe

Gramática

21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van, vannak) ; n o h a y (nincs(en), nincsenek)

En esta clase hay muchos objetos. Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. Ott egy új asztal van. No hay miel sin hiél. Nincsen rózsa tövis nélkül. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről

szólunk, az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt, a francia il y a,¡ az angol there is, there are, az olasz c'é, ci sono kifejezésnek). Az hay kifejezést kell használnunk, valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő, vagy számnév van, vagy semmi sincs. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk, az está, están szavakat használjuk. Vessük össze: Allí hay una puerta. La puerta está a la izquierda. Ott van egy ajtó. Az ajtó balra van.

22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo

a) este libro -estos libros

- esta puerta — estas puertas

b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas

c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas

estufas

ez a könyv — ez az ajtó ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha azok a tárgyak — azok a kályhák

A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel.

a) Este, esta, estos, estas; a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat.

35

b) Ese, esa, esos, esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat.

c) Aquel, aquella, aquellos,, aquellas: mind a beszélőtől, mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat.

Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt), hanem önmagukban állanak, ékezni kell őket:

¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este. — Ése. — Aquél. Ez. — Az ott. — Az. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta. — Ésa. — Aquélla. Ez. — Az ott. — Az. Las plumas nuevas són éstas. Az üj tollak ezek. Megjegyzések. — 1. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni

a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet. 2. Ügyeljünk a három alak: esta, ésta és está más-más jelentésére: Esta estufa es de hierro. Ez a kályha vasból van. La regla de madera es ésta. A favonalzó ez. La estilográfica está en el banco. A töltőtoll a padban (a padon) vau.

23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto, eso, aquello ¿Qué es esto (eso, aquello)? Mi ez (az ott, az)? Eso está bien. Ez helyes. (Ez jól van.)

Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk, a „semleges" mutató névmásokat használjuk. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak, változatlanok (nőneműek, többes számú alakjuk nincs), ékezetet nem kapnak.

Megjegyzés. — Az ilyen kérdésre, mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: '

; : !

Es un libro. Ése es un libro. [ Könyv. Ez könyv. Eso es un libro. Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást, vagy meg

egyeztetjük a mutató névmást a főnévvel, vagy „semleges" alakjában hagyjuk.

24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar ¿Dónde está esta (esa, aquella) Hol van ez (az) a vonalzó?

regla? Esta regla está aquí. Ez a vonalzó itt van. Esa regla está ahí. Az a vonalzó ott van.

(A megszólított személynél.) Aquella regla está allí. Az a vonalzó ott van. A háromféle mutató névmásnak (este, ese, aquel) a fenti három helyhatározó

szó (aquí, ahí, allí) felel meg.

36

25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos

¿Cómo? Milyen? Hogy? Hogyan? ¿Qué? Mely? Melyik? Milyen? ¿Cuál? Melyik? ¿Cuáles? Melyek? ¿Cómo es aquel armario? Milyen az a szekrény? ¿Cómo está usted? Hogy van? ¿Cómo estudia Pedro? Hogyan tanul Péter? ¿Qué libro es verde? Melyik könyv zöld? ¿Qué armarios están allí? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? ¿Cuál es la regla amarilla? Melyik a sárga vonalzó? ¿Cuáles son los colores principales? Melyek a fő színek? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik ; az es, son (van) ige előtt „milyen?",

a többi ige előtt „hogy?", „hogyan"? a jelentése. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt;

rendszerint az es (son) ige következik utána.

26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett

Allí hay un armario alto. Ott egy magas szekrény van. Delante hay dos sillas huevas. Elöl két új szék van. Mucha miel. — Mucho dinero. Sok méz. — Sok pénz. Muchos objetos. — Muchas sillas. Sok tárgy. — Sok szék. Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám, mind a többes szám

számára. Mucho után egyes számban áll az olyan főnév, amelyet nem szoktunk többes

számban használni (mint pl. a méz, a pénz); egyébként mucho után a főnév többes számba kerül.

27 Az en elöljárószó használata

a) En esta clase hay muchos objetos. Ebben az osztályban sok holmi van. b) En esta pared hay algunos Ezen a falon van néhány szép kép.

cuadros hermosos. / En esta lección estudiamos Ezen az órán a színeket tanuljuk,

los colores. c) ¿Cómo se llama este objeto Hogyan hívják (mondják) ezt a tar

en español (en húngaro, en gyat spanyolul (magyarul, franciául, francés, en inglés, en alemán)? angolul, németül)?

37

a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül:

1. En (-ban

1 En (-ban

2. esta ez az estas ezek az

3. clase osztály) «= Ebben az osztályban clases osztályok) <= Ezekben az osztályokban

b) Az en elöljárószót gyakran -on, -en, -ön, -ra, -re raggal fordítjuk a magyarban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban), en el centro a középen, en Budapest Budapesten, en Hungría Magyarországon.

c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul, -ül raggal fordítjuk. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro, francés, inglés, alemán) spanyolul (magyarul, franciául, angolul, németül) beszélek.

28 A d e elöljárószó használata

a) En esta lección de español estudiamos los colores.

b) ¿De qué color es este lápiz?

c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro.

d) una estufa de hierro una regla de madera

Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk.

Milyen színű ez a ceruza?

Miből van az a kályha? Vasból van.

vaskálvha favonalzó

A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak, a spanyo)

nyelvnek az órája ; erről bővebbet 1. a köv. leckében); b) a minőséget, a magyar -ú, -ű képzőnek megfelelően; c) azt, amiből valami van, a magyar -ból, -bői ragnak megfelelően. d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa

de hierro vaskályha; regla de madera favonalzó.

Kiejtés, hangsúly

. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö], estas ventanas [észtáz&éntánász], cualidades [kwálidádész],

castellano [kásztéljánó], es muy grande [ézmuigrándé], grande y hermosa [grán-déjérmdszá], objetos [öbhetösz], sillas nuevas [sziljáznwéftász], armarios viejos [ármárióz ftje/iósz], alta y ancha [áltájáncsá], tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász], bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász], hay [ai], es de hierro [ézdéjérró], los bancos [lózÜánkósz], hiél [jel].

38

Ejercicios

1. Tegyük ki a mutató névmás (este, éste stb.) megfelelő alakját: . . . libro es muy hermoso. — . . . cuadernos son verdes. — . . . mesa es alta.

— . . . paredes son amarillas. — . . . silla es baja. — . . . armarios son viejos. — . . . ventanas son altas y anchas. — ¿Qué estilográfica es negra? . . . — ¿Cuál es el armario nuevo ? . . . — ¿Qué bancos están en el centro ? . . . — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . . . — ¿Dónde está la mesa nueva? . . . (Itt, amott, ott.)

2. Tegyük a pontok helyébe az hay, illetve az está vagy están szót: En el banco . . . un libro. El libro . . . en el banco. A la derecha . . . una puerta

ancha. Esta puerta . . . a la derecha. En el pupitre . . . cuadernos, lápices y estilográficas. Estos objetos . . . en el pupitre. En esta clase no . . . estufa de hierro. La mesa . . . delante.

3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . . . palabras estudiamos? ¿ . . . son las palabras españolas? ¿ . . . es aquel

armario? ¿ . . . es el armario nuevo? ¿ . . . armarios son viejos? ¿ . . . es esa silla? ¿ . . . es la silla nueva? ¿ . . . silla es nueva? ¿ . . . son aquellos cuadros? ¿ . . . cuadros son hermosos? ¿ . . . son los cuadros feos?

4. Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro.) — ¿Qué es eso? (Una regla.) — ¿Qué es aquello?

(Una silla.)

5. Mondjuk spanyolul: egy könyv, két könyv, három könyv, néhány könyv, sok könyv; egy toll,

két toll, három toll, néhány toll, sok toll; néhány szín, néhány tárgy; sok szín, sok tárgy ; néhány tulajdonság, sok tulajdonság ; sok méz, sok pénz ; az osztályban, ebben az osztályban, abban az osztályban ; a padban, a padokban, ebben a padban, abban a padban, ezekben a padokban, azokban a padokban; elöl, hátul, középen, jobbra, balra; fából van, vasból van ; vaskályha, faasztal.

6. Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. Ezek a képek szépek, azok a képek csúnyák.

A szép képek ezek, a csúnya képek azok. Melyik az új szék? Az. És melyek az új szekrények? Ezek. Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. Tanuljuk a fő színeket. Ez a könyv piros, az a könyv ott sárga, az a könyv barna. Ezek a füzetek fehérek, azok a füzetek ott kékek, azok a füzetek feketék. Ez a fal szürke. Az az ajtó nem széles, hanem keskeny. Azok az ablakok nem magasak, hanem alacsonyak. Mi ez? Kréta. Ez kréta. Ez fehér kréta. Mi az ott? Töltőtoll. Ez töltőtoll. Mi az? Szekrény. Az szekrény. Az régi szekrény. Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. Miből van? Vasból. Az vaskályha.

39

4 CUATRO

L E C C I Ó N C U A R T A

S e r és e s t a r (lenni)

SER (állandóan) lenni

Paco es bueno. Feri jó. v

Eva es alegre. Éva (mindig) vidám.

José es esbelto. József nyúlánk.

El padre es un obrero diligente. Az apa szorgalmas munkás.

ESTAR (átmenetileg) lenni

Paco está bueno. (Paco está bien.) Feri jól van.

Jíoy Eva está alegre. Éva ma vidám.

José está hambriento. József éhes.

El padre está sentado en un sillón. Az apa egy karosszékben ül.

I

La familia Varga

La familia Varga vive en Budapest, en la Calle de la Reina Isabel. La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos. La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes, claros, hermosos y muy cómodos.

Esta noche la familia Varga está en casa.

El cabeza de la familia es Juan , ^ S ¿ f Varga, marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. Los nombres de los

. cuatro hijos son : José, Paco, Eva y María.

Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel. Juan es un obrero diligente y concienzudo. Los

* .. jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan.

y ^ l Ahora Juan está cansado. Está \ l sentado en un sillón y descansa.

' El ama de casa es Ana, la mujer de Juan. Ana es una buena ama de

casa. Trabaja mucho en casa. Ella es el alma de la casa. Ahora ella también está cansada. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido.

EkfcffT-^

40

José y Paco son jóvenes muy listos. José es alto y esbelto. Él es fuerte también. Paco no es tan alto como José, pero no es débil: él también es fuerte. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien.

Eva y María son muchachas muy bonitas. Eva es aplicada, pero María no es siempre diligente y concienzuda. Las dos muchachas son alegres. Pero hoy no están alegres, porque la abuela está enferma.

— ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre. — Aun está mal, — responden las muchachas. — Está aún en cama. — Y, ¿vosotros, ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. — Sí, mamá, ya estamos listos, — responden los muchachos. — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. — Estoy hambriento. — Ya está lista, — responde la mujer. — Vamos a cenar.

II

Conversación

— ¡ Buenos días, señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien, señor Kiss, gracias. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien, gracias, sólo Juan está todavía un poquito

enfermo, pero ya no está en cama. ¿Y cómo está Don Francisco, el padre de usted?

— Está aún muy débil. — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel. — ¿Trabaja mucho? — Sí, señora, pero ahora descanso. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. — ¿Está contento con la habitación? — Sí, señora. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. .— Ya es tarde. jHasta luego, señor Kiss 1 — ¡Hasta la vista, señora 1

III

Refranes españoles

Tal padre, tal hijo.* En casa del herrero cuchillo de palo.

*(A közmondások magyar megfelelője: 1. Alma nem esik messze a fájától. — 2. A cipész lyukas cipőben jár.)

41

Vocabulario

•cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú, nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente, aplicado szorgalmas «star sentado, -a ülni •el sillón karosszék, fotel I. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik, él •en Budapest Budapesten la calle út, utca la reina királynő el rey, los reyes király Isabel Erzsébet, Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé

bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga

család lakása la casa ház moderno modern, új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék, a Varga család •del = de + el el cuarto, la habitación szoba; lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este, ma éjszaka «n casa otthon, itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem

ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként, mint .munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár

concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök, igazgató contento megelégedett, megelégedve con (elöljárószó) -val, -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony, a ház úrnője el amo gazda, a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony,

háziasszony la mujer asszony, feleség mucho (határozószó) sokat, nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett, közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes, értelmes; kész, felkészült fuerte erős tan olyan, annyira como mint, amint débil gyenge el muchacho gyerek, fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos, helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun], aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára, -ért la madre anya la mamá mama, anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni

42

O. gracias köszönöm (las gracias köszönet)

todos mindnyájan, mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek, lakom es tarde késő van

¡hasta luego!, ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1

hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán; azonnal,

mindjárt la vista látás III. tal . . . tal amilyen . . . olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa, bot

Gramática

29 A személyes névmások — Los pronombres personales

A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében

soy eres

es

bueno (buena). bueno (buena). bueno. buena. bueno (buena).

buenos.

buenas. buenos.

buenas. buenos. " buenas. buenos (buenas).

Én jó vagyok. Te jó vagy. Ő jó. (Férfi.) Ő jó. (NŐ.) Onjó.

Mi jók vagyunk. (Férfiak, és vegyesen.)

Mi jók vagyunk. (Nők.) Ti jók vagytok. (Férfiak,

és vegyesen.) Ti jók vagytok. (Nők.) Ők jók. (Férfiak, és vegyesen.) Ők jók. (Nők.) Önök jók.

Nosotros

Nosotras Vosotros

Vosotras Ellos Ellas Ustedes

somos

sois

son

3 0 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében

Estoy Estás Está Estamos Estáte Están

enfermo (enferma). enfermo (enferma). enfermo (enferma). enfermos (enfermas). enfermos (enfermas). enfermos (enfermas).

Beteg vagyok. Beteg vagy. (ö, ön, maga) beteg. Betegek vagyunk. Betegek vagytok. (ők, önök, maguk) betegek.

31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma.

A nagymama (állandóan) beteg. Juan es alegre.

János (mindig) jókedvű. Los hijos son listos.

A gyerekek értelmesek. La mesa es de madera.

Az asztal fából van.

La abuela está enferma. A nagymama (most) beteg,

Hoy Juan está alegre. Ma János jókedvű.

Los hijos están listos. A gyerekek készen vannak.

La mesa está en la clase. Az asztal az osztályban van.

A ser állandó jellegű tulajdonságra, az estar átmeneti állapotra utal. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van; es de

noche este van.

32 A személyes névmás használata Soy obrero. Munkás vagyok. Yo soy médico, usted es abogado. Én orvos vagyok, ön ügyvéd. A személyes névmást (yo, tú, él, ella, usted, nosotros, nosotras, vosotros, vosotras,

ellos, ellas, ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki, ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban).

33 A birtokviszony

El padre de Paco se llama Juan. Juan es el cabeza de la familia. La vivienda de los Varga. Los cuartos del cuarto piso. ¿Cómo está el padre de usted?

Feri apját Jánosnak hívják. János a család feje. Vargáék lakása. A negyedik emelet lakásai. Hogy van az ön apja?

¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása?

A birtokviszonyt a magyar -nak a, -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki ; a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter (= Péternek a) fia; el padre de usted az ön ( = önnek az) apja.

A de és el alakot összevonjuk : del. Pl. los hijos del padre SLZ apa fiai; a határozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai; el padre de los muchachos a fiúk apja.

34 A megszólítás ¿Cómo está usted, señora? ¿Cómo están ustedes, señores? ¿Cómo está Don Francisco?

Hogy van, asszonyom? Hogy vannak, uraim? Hogy van Ferenc bácsi?

Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön, maga) ; ustedes (Önök, maguk). — Az usted a régi vuestra merced (= kegyelmességed) rövidítése. Az usted szót írásban V., Vd., U., Ud. betűkkel, az ustedes alakot Vs., Vds., Us., TJds. betűkkel rövidítik.

44

A spanyol udvariasság megköveteli, hogy a megszólításban kitegyük a señor, señora, señorita, caballero (= uram; szó szerint: lovag) megszólítást, az illető nevével együtt vagy anélkül.

Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi, bátyám) és Doña (-né, néni, asszony) megszólítást használják, e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está, Don Pedro? Hogy van, (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony?

35 Az a u n , a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. A nagymama még rosszul van. Está aún en cama. Még ágyban van. (= Még fekvő beteg.) Aun (áun) csak az ige előtt, aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük ; e szó az ige előtt és után

állhat: La abuela está mal todavía. Todavía está en cama.

36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde. Es tarde ya. Már késő van. Késő van már.

La cena está lista ya. J La cena ya está lista. • . r , ,

K A vacsora már készen van. Él ya no está en cama. \ ,_, . . „ , , Él no está ya en cama. / M á r n e m f e k s z i k ágyban« A ya állhat az ige előtt vagy után. Névszói állítmány esetében a ya a névszói

állítmány előtt vagy után áll*

37

értelmű.

Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya lós padres a szülők el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya los abuelos a nagyszülők el hijo a fia la hija a leánya los hijos a gyerekei A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú alakja sokszor gyűjtő

38 Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. A ház úrnője Anna. Ella es el alma de la casa. ö a ház lelke. A spanyol nyelv sajátossága, hogy a jó hangzás kedvéért a la, una névelő

helyett az el, un névelőt használja a hangsúlyos a- vagy ha- szótaggal kezdődő főnevek előtt. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. így mondják, bár nőnemű szavakról van szó: *

el ave, un ave a madár, egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze

45

Viszont: una amiga egy barátnő, la América española a spanyol Amerika, mert itt a hangsúly nem az első szótagon van.

Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó, la alta ventana a magas ablak, mert alta nem főnév.

A többes számban is csak: las aves, las aguas, las hablas, las hachas. Női keresztnevek előtt, valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű

névelő: la Ana, la Ángela (Angéla), la a (az a betű), la h flá ácsé) (a h betű).

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó], está hoy alegre [esztáójá%ré], es esbelto [észéz&éltó],

cabeza [káftécá], Juan Varga [hwámbárgá], cuatro hijos [kwátró ihbsz], concienzudo [könejéncudö], alto y esbelto [altó jéz&éltó], buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz],'tets des muchachas, [lkzddsz mucsócsász], enferma [émférmá], vamos a cenar [bámószácénár], un poquito [umpókitó].

Ejereieios

1. Tegyük a pontok helyébe a ser, illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . . . en casa. Yo . . . enfermo y . . . en cama, pero . . . alegre, porque

yo . . . siempre alegre. Tú . . . siempre diligente. ¿En qué clase . . . tú ahora? ¿Cómo . . . Don Pablo? Él . . . muy débil, pero ya no . . . en cama. Eva y María, vosotras . . . siempre aplicadas, pero hoy aun no . . . listas. La estufa . . . de hierro. Las ventanas . . . a la izquierda. Nosotros . . . en ese cuarto. ¿En qué cuarto . . . ellos? ¿Cómo . . . los abuelos de Francisco? . . . bien, gracias.

2. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la

familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . . . ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga?

¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado?

¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted, señor (señora, señorita)?

3. Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . . . álgebra es difícil. . . . agua está fresca. . . . habla española es muy hermosa.

. . . hacha es buena. Pedro vive en . . . América española. Pablo vive en . . . África francesa. ¿Dónde vive . . . amiga de usted? ¿Quién e s . . . ama de casa? . . . Ana y . . . Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. . . . alta puerta está a la derecha, , . . ancha ventana está a la izquierda. . . . hachas son buenas.

4. Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve, a tanuló könyvei, a tanulók könyve, a tanulók könyvei;

a munkás lakása, a munkások lakásai; az anya leánya, az anya leányai; Péter tolla, Péter tollai; Pál ceruzái; György füzetei; ennek a tanulónak az osztálya, ezeknek a tanulóknak az osztályai; annak a fiatalembernek a szülei, azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei; Budapest házai; a gyár munkásai; a gyárak igazgatói; a tanár úr tanulói; a szorgalmas tanulólányok füzetei; a szorgalmas tanulólány új füzete.

46

5. Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. Otthon dolgozom. Jó-

háziasszony vagyok. Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával. Ma este fáradt vagyok. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. — Józsi fiai nagyon értelmesek, ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára.) — Hogy vagy? Köszönöm, jól vagyok (szórend !). És te hogy vagy? Én is jól vagyok, köszönöm. Fáradt vagy? Nem, ma nem vagyok még; fáradt. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . . . ) . Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. Késő van már? Még nincsen késő.

L E C C I Ó N Q U I N T A

Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében

I. -ar Példa: hablar beszélni Tő: II. -er responder felelni

III. -ir escribir írni

Egyes szám: 1. Hablo español. Spanyolul beszélek. sze- Respondo bien. Jól felelek.

' mély Escribo una carta. Levelet írok.

2. Hablas mucho. Sokat beszélsz. sze- Respondes a la carta. Válaszolsz a levélre. mély Escribes el ejercicio. írod a feladatot.

3. Habla húngaro. Magyarul beszél, sze- Responde mal. Rosszul felel, mély Escribe raramente. Ritkán ír.

Többes szám: 1. Hablamos Folyékonyan beszélünk, sze- corrientemente. mély Respondemos Felelünk a tanárnak.

al profesor. Escribimos mucho. Sokat írunk.

2. Habláis en voz alta. Hangosan beszéltek, sze- Respondéis a él. Feleltek neki. mély Escribís las palabras. írjátok a szavakat.

3. Hablan en voz baja. Halkan beszélnek, sze- Responden a la pregunta. Felelnek a kérdésre. mély Escriben a menudo. Gyakran írnak.

habl-respond-eserib-

II. } -0 III. J

I. -as II. \

I I I . ) -es

I. -a II. 1

I I I . ) "e

I. -amos

II. -emos

III. -irnos

I. -ais II. -eis

III. -ís

I. -an II. 1

I I I . ) -en

5 C I N C O

47

I

Hoy es domingo

Hoy es domingo. Es la mañana. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica, sino está en casa y descansa. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo.

— Bueno, este pitillo, — dice para sí. — Hoy no trabajo en la fábrica, porque es domingo, pero debo hacer otras cosas. Primeramente, debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. Además, debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. José escribe a menudo, pero yo respondo raramente. Eso no está bien. Luego, debo hablar con mi hermano. Él debe aún cien florines a mi mujer. Por fin, debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. {Juan no sólo trabaja en la fábrica, sino también sigue un curso de lengua castellana.)

Mientras Juan escribe las cartas, Ana, su mujer, trabaja en la cocina. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. Ella cocina muy bien. Las

hijas, Eva y María, ayudan siempre a la madre. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos, María ayuda a la madre en la cocina.

Los hijos, José y Paco, no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos.

— Pues, ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas?

— Digo que es una buena idea. Pero, por la mañana, debemos estar en casa.

— Pues hacemos la excursión por la tarde. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. Sin duda

están en casa todavía. 48

II

Conversación

— ¿Habla usted español, señora? — Hablo un poquito, pero muy mal. Yo sólo chapurreo el español. — Es usted demasiado modesta. Usted habla muy bien. — Usted es muy cortés, caballero. Hablo muy mal y a menudo digo

tonterías. Pero comprendo mucho, si usted habla despacio. — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses. Tomo lecciones de español dos veces a

la semana. — Usted hace buenos progresos en español, señora. — Sólo no hablo bastante, porque faltan las ocasiones.

III

Refranes españoles

Decir y hacer no comen a una mesa.* Una golondrina no hace verano. El hábito no hace al monje.

Vocabulario

cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni, válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak, -nek; -ra,

-hoz, -hez, -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz, las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel, délelőtt; holnap esta mañana ma reggel, ma délelőtt el goíá, los gofos pamlag, kerevet fumar szívni, dohányozni

el cigarrillo, el pitillo cigaretta para sí magában, magának deber tartozni, kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni, tenni otro más, egyéb

re ; primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . . .-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki, amely;

akik, amelyek ; akit, amelyet; akiket, amelyeket

la Argentína Argentína conozco ismerem, ismerek (conocer

ismerni) a mi hermana nőtestvéremet, nőtestvé-

remnek esperar várni, remélni con impaciencia türelmetlenül

*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Nem használ a szó, ha a kéz nem jó. — 2. Egy fecske nem csinál nyarat. — 3. Nem a ruha teszi az embert.) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49

la impaciencia türelmetlenség además azonfelül, azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien, ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által, révén; -ért;

végett; -ból, -bői; -on át, -on keresztül

el fin vég, cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo, sigues, sigue) követni,

folytatni el curso tanfolyam mientras que míg, mialatt, miközben su mujer a felesége su az ő . . .-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be- v. megvetni az

ágyakat arreglar kitakarítani, rendbe hozni entretanto azalatt, ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt, köztük entre (elöljárószó) közt, között, közé pues [pwész] hát, nos decir (digo, dices) mondani, szólni

(amiről, anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység, hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat, ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni

por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt, máris llamar hívni, felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül, biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl, túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a ; vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór, -szer, -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég, elegendő ; eleget faltar hiányozni, mulasztani A la ocasión alkalom III. comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes

39

Gramática

Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación)

I. -ar végű igék : arreglar kitakarítani, rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni, bemenni

escuchar (meg)hallgatni esperar várni, remélni estudiar tanulni faltar hiányozni

50

fumar szívni, dohányozni hablar beszélni llamar hívni, felhívni

II. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni

III."-ir végű igék : escribir írni

preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni

deber tartozni, kelleni responder felelni

vivir élni, lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három

csoportba osztjuk: 1. az - a r , 2. az - e r és 3. az - i r végű igék csoportjába. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica

tivo, el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk. A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk, hogy a ragok mindenkor a tőhöz

járulnak. Az ige tövét megkapjuk, ha a főnévi igenév -ar, -er, ill. -ir végződését elhagyjuk.

A három igeragozás ragtáblája a következő :

Egyes szám 1. személy 2. személy 3. személy

Többes szám 1. személy 2. személy 3. személy

I. (-AR)

- 0

-as -a

-amos -áis -an

II. (-ER)

- 0

-es -e

-emos -éis -en

III. (-IR)

- 0

-es -e

-imos -is -en

A megfelelő magyar rag

-k, -m -sz, -1, -d -, -ik, -ja, -je

-nk, -juk, -jük -tok, -tek ; -játok, -jétek -nak, *nek, -ják, -ik

40 Rendhagyó igék ragozása 1. Hacer (csinálni, tenni) Hago una excursión. Haces un error. Hace buenos progresos. Hacemos muchas cosas. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones.

Kirándulok. hago I libát követsz el. haces Szépen halad. hace Sok mindent csinálunk. hacemos Mit csináltok? hacéis Nem mennek kirándulni. hacen

4* 51

2. Conocer (ismerni)

Conozco a Pablo. Conoces a mi hermana. Conoce a Esteban. Conocemos a su hermano. Conocéis la lengua. Conocen a todos.

3. Decir (mondani, szólni)

Digo algunas palabras. ¿Qué dices? Dice tonterías. Decimos palabras nuevas. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas.

Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő, rendhagyó igék ragozását is. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásától. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni, hacer csinálni, conocer ismerni, decir mondani, querer akarni, szeretni, ir menni és seguir követni, folytatni. Az utóbbi igék ragozása :

Ismerem Pált. Ismered nőtestvéremet. Ismeri Istvánt. Ismerjük testvérét. Ismeritek a nyelvet. Mindenkit ismernek.

Néhány szót szólok. Mit mondasz? Ostobaságokat mond. „Üj szavakat mondunk. Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak.

conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen

digo dices dice decimos decís dicen

QUERER IR SEGUIR

quiero voy sigo

quieres vas sigues

quiere va sigue

queremos vamos seguimos

queréis vais seguís

quieren van siguen

41 A d e b e r (tartozni, kelleni) ige használatáról Mi hermano debe cien florines Testvérem 100 forinttal tartozik

a mi mujer. feleségemnek. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt, amivel tartozunk,

tennie kell, alanyesetben áll. Akinek valamit

(Yo) debo estudiar. (Tú) debes escribir. (Él) debe hablar. No debemos estar aquí. No debéis responder. No deben ayudar.

Tanulnom kell. írnod kell. Beszélnie kell. Nem kell itt lennünk. Nem kell felelnetek. Nem kell segíteniök.

42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor.

Respondo a la carta de mi hermana.

Válaszolunk a tanárnak. Válaszolok nőtestvérem levelére.

52

b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. montañas.

Voy a Szeged (a Debrecen). Szegedre (Debrecenbe) megyek. c) José escribe a menudo. József gyakran ir.

La mesa está a la derecha. Az asztal jobbra van. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát.

a la semana. Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak, -nek ragnak meg

felelően. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz, -hez, -höz, -ra, -re, -ba, -be ragnak megfelelően. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul.

>Az a + el találkozásából al lesz.

43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. Jól ismerem nőtestvéremot. Llamamos por teléfono a Pablo Felhívjuk Pált és Istvánt.

y a Esteban. Espero a mi amigo. Barátomat várom. Conocemos al hermano (a los Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit).

hermanos) de Pepe. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. A személyt

jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak, al padre az apát és az apának.

44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt

Mi hermana vive en la Argentina. Nőtestvérem Argentínában él. la España vieja a régi Spanyolország la Amériea latina Latin-Amerika

Több országnév mindig névelővel áll; ilyenek például el Perú Peru, el Paraguay Paraguay, el Uruguay Uruguay.

Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában; en la China vagy en China Kínában.

Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyarország, en Hungría Magyarországon, la Hungría nueva az új Magyarország, la Hungría socialista a szocialista Magyarország.

45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. ön nagyon udvarias. Es usted demasiado modesta. ön túlságosan szerény. U«ted (és Ustedes), mint alany, nemcsak a mondat elején, hanem az ige mögött

is állhat.

53

46 A vessző használata a magyar lói eltérően

a) Estos lápices no son cortos sino Ezek a ceruzák nem rövidek, hanem largos. hosszúak.

Hoy Juan no trabaja sino está János ma nem dolgozik, hanem otthon en casa. van.

Digo que eso es una buena idea. Azt mondom, hogy ez jó ötlet. b) Bueno, este pitillo. Jó ez a cigaretta.

Primeramente, debo responder Először is válaszolnom kell a levélre. a la carta.

Luego, debo hablar con mi Azután beszélnem kell a testvéremmel. hermano.

Por fin, debo aprender las Végül meg kell tanulnom az új szava-palabras nuevas. kat.

A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt; a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno, este pitillo), valamint

határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől.

Kiejtés, hangsúly

Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö), en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana

(démjérmáná), de mi amigo (démjámirjö), las hijas (lásziAász), dos veces" (dözöécész).

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas

cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir?

¿Qué hace Ana, la mujer de Juan, mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono?

2. Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente ; — estudiar la lengua inglesa ; — llamar

a Esteban ; — comer mucho ; — escribir una carta ; — responder a la pregunta del profesor; — aprender las palabras nuevas; — comprender la gramática; — deber ayudar a los alumnos ; — vivir en Budapest; — hacer una excursión ; — decir palabras españolas ; — conocer al padre de Pablo ; — querer a la hermana ;' — ir a cenar.

3. Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo es tud i . . . la lengua española, aprend. . . las lecciones, escrib.. . los ejerci

cios. — Tú también estudi. . . el español, aprend. . . las palabras, escrib.. . los ejercicios y habí . . . con españoles. — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi. . .

i 54

mucho, aprend. . . la nueva lección, escrib... las palabras en el cuaderno y habí . . . con el profesor. — Vosotros es t . . . ahora en la clase: escrib... los ejercicios, aprend. . . la lección y hab í . . . con el profesor. — Ellos h a c . . . una excursión a las montañas.

4. Mondjuk spanyolul: beszélnem kell, beszélek, beszélünk, beszéltek, beszélsz, beszélnek, beszél; —

ennünk kell, eszünk, esznek, eszem, esztek, eszik, eszel; — írnod kell, írsz, írtok, írunk, írok, írnak, í r ; — nem kell főznöm, nem főzök, nem főznek, nem főzünk, nem főzöl, nem főztök, nem főz. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált, nem ismerjük Pált, nem ismerik Pált, nem ismeri Pált, nem ismeritek Pált, nem ismered Pált.

5. Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. Három hónap óta tanulom a spanyol

nyelvet. Mi is tanulunk spanyolul. Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. Folyékonyan beszélünk, de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). Te sokat értesz, de nem beszélsz eléggé jól. Sokat kell beszélned, tanulnod és írnod. Délelőtt felhívom telefonon barátomat. Biztosan otthon van. Délután kirándulunk a hegyekbe. Pált és Istvánt is hívjuk.

6 S E I S

LECCIÓN SEXTA

L e c c i ó n de r e p a s o

En la escuela

Me llamo Esteban Kovács. Soy obrero. Trabajo en una fábrica de papel. Soy casado. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest, en la Calle de la Reina Isabel. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. Mi vivienda es grande, clara, hermosa y muy cómoda.

Dos veces a la semana tomo lecciones de español. Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos.

Ahora estoy en la primera clase de español. ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente, veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. Luego, veo a los alumnos que estudian el español en esta clase. En el primer banco está sentada la señora Molnár, en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács, en el

55

tercero, las señoritas Eva y María Varga. Entran en la clase aún otros señores, señoras y señoritas.

¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas; en ellas vemos algunos cuadros hermosos. A la derecha veo la puerta gris; a la izquierda, las ventanas que también son grises. En el centro están los pupitres o bancos verdes. En los pupitres vemos los libros, cuadernos y lápices de los alumnos. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. Delante está también la pizarra. En la mesa hay ahora un libro grueso, un cuaderno negro, una tiza blanca y una estilográfica azul. Allí detrás, hay dos armarios anchos y altos. Aquellos armarios son viejos y feos.

El profesor pregunta, y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. ¿Qué es usted? Soy obrero. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. ¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha.

Las palabras españolas son fáciles, no son difíciles. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien.

En casa

— ¿Por qué no estudias, Juan? — Estoy muy cansado, Ana. Ahora trabajo mucho en la fábrica;

hay mucho trabajo. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio.

— Haces bien, debes también descansar. ¿No quieres cenar? — Aún no. — Porque la cena ya está lista. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. Paco aprende las lecciones

para la escuela. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. María está con ella. Las dos muchachas hablan de

la escuela y de la lección de matemáticas.

Vocabulario

seis hat todo minden, mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado, casada nős, férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek, ir a verle meglátogatni őt fiú, la niña kislány) ver (veo, ves, ve, vemos, veis, ven) látni mejor jobb, jobban le őt; neki con ella vele casi majdnem, szinte las matemáticas mennyiségtan

56

Gramática

összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot.

1. A névelők

».

a) A határozott névelő : (a, az)

b) A határozatlan névelő : (egy)

Himnemű

Kgyes szám

el

un

főnév előtt

Többes szám

los

__

Nőnemű főnév eiőtt r

Egyes szám

(a

una

Többes szám |

las

__

2. A főnév

A) A főnév neme

a) Hímnemű a főnév, ha

1. férfit jelöl: el padre, el poeta 2. -o végű: el cuadro 3. mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek

kel) : el lápiz, el sofá

b) Nőnemű a főnév, ha

1. nőt jelöl: la madre, la profesora 2. -a, -ión, -d, -ez végű: la pluma, la lección, la ciudad, la vejez

Kivételek : la mano, la radio, la dinamo; — el dia

B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után - s : los padres, las manos, las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses, las lecciones

A -z végződésből -ees lesz: el lápiz, los lápices, la voz, las voces

3. A melléknév

Végződés szerint van:

a) -o végű ; a nőnemű alak -a végű: hermoso, hermosa b) -e végű ; nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű ; általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil, difícil;

kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español, española; alemány alemana; inglés, inglesa; francés, francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik.

57

4. A névmások

a) A személyes névmások : yo, tú, él, ella, usted, nosotros, nosotras, vosotros, vosotras, dios, ellas, ustedes.

b) A mutató névmások :

1. Közelre mutat: este, esta, estos, estas ; — önállóan : éste, ésta, éstos, éstas : esto

2. A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese, esa, esos, esas; — önállóan : ése, ésa, ésos, ésas ; eso

3. Távolra mutat: aquel, aquella, aquellos, aquellas; — önállóan ; aquél, aquélla, aquéllos, aquéllas ; aquello

c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor . ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Cómo? Hogyan? Milyen? como mint, amint, ahogyan ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? quien, quienes aki, akik ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? que aki, amely, akik, amelyek

. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? cual, cuales amelyik, amelyek

5. Az eddig tanult elöljárószók

de -nak a, -nek a ; -é ; -ból való ; -ból, -bői; -ról, -ről; -ú, -ű ; -ként (de+el = del)

a -nak, -nek ; -hoz, -hez, -höz ; -ra, -re; -ba, -be (a-f-el = al) en -ban, -ben ; -ba, -be; -on, -en, -op; -ra, -re sin nélkül con -val, -vel para -ért, számára por által, révén, -ért, végett; -ból, -bői; -on át, -on keresztül cerca de mellett, közelében desde hace óta

6. Az ige

A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I. -ar végű igék; II. -er végű igék; III. -ir végű igék.

Példák a ragozásra:

HABLAR COMER VIVIR

hablo como vivo

hablas

comes vives

habla

come vive

hablamos

comemos vivimos

habláis

coméis vivís

hablan

comen viven

58

Rendhagyó igék:

CONOCER

DECIR ESTAR HACER

IR Q U E R E R SER VER

conozco digo

estoy

hago voy

quiero soy veo

conoces dices estás

haces vas

quieres

eres ves

conoce dice

está

hace va

quiere es ve

conocemos decimos

estamos

hacemos

vamos

queremos somos vemos

conocéis decís

estáis

hacéis vais

queréis

sois

veis

conocen dicen están

hacen van

quieren

son

ven

Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok

1. Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En . . . clase vemos a . . . profesor, a . . . profesora, a . . . alumnos. En . . .

primera clase hay muchos objetos. . . . puerta verde está a . . . derecha ; . . . ventanas verdes están a . . . izquierda. ¿Dónde está . . . lápiz . . . señor Nagy? . . . lápices y . . . libros . . . señor Nagy están en . . . pupitre. . . . lecciones de español no son difíciles. . . . manos de aquella señorita son blancas. . . . día es largo. . . . días son largos.

2. írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent... trabajan mucho. La lengua español... no es tan difícil

como la lengua alemán. . . . Las lenguas no son siempre fácil. . . . E s t . . . radio es muy b u e n . . . . ¿Quién es aquel . . . señora? Aqu . . . es la señora Kiss. ¿Qué es es t . . . ? E s t . . . es una regla nueva. ¿De quién es? Es de aquel . . . señorita esbelt. . . . ¿Cuál... son las estilográficas buenas ? Aquél . . . .

3. Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español; — respondo a las preguntas del profesor; — fumo

un cigarrillo ; — trabajo en la fábrica; — chapurreo el inglés ; — debo ir a ver a la profesora; — aprendo la sexta lección ; — no comprendo la gramática ; — no como mucho ; — vivo en Budapest; — soy muy aplicado ; — estoy contento ; — no digo tonterías ; — hago los ejercicios ; — voy a ver a mi hermano ; — quiero escribir una carta ; — veo a los alumnos.

4. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué

hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español?

5. Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk, nem dolgozunk, hanem a karosszék(ek)ben

ülünk, és hallgatjuk a rádiót. Ma nagyon szorgalmasak vagyunk, mert jól akarunk felelni az iskolában. Megtanuljuk a leckéket, és megírjuk a feladatokat. A tanárral csak spanyolul beszélünk. Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett.

b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok, . . . . — Amikor fáradt vagy, — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok, . . . . — Amikor a tanulók fáradtak )

59

L E C C I Ó N S É P T I M A

Tener (bírni, birtokolni)

Tengo un libro. Tienes poco tiempo. Tiene fiebre. Tenemos apetito. Tenéis calor. Tienen hermanos.

Van (egy) könyvem. Kevés időd van. i Láza van. i

Van étvágyunk. i Melegetek van. i Vannak testvéreik. (

[= Bírok egy könyvet.) == Bírsz kevés időt.) == Bír lázat.) = Bírunk étvágyat.)

[= Bírtok meleget.) == Bírnak testvéreket.)

Tener que, haber de (kelleni)

Tengo que dar un examen.

Tienes que ir al hospital.

Tiene que esperar. Tenemos que ir a ver

a Pablo. Tenéis -que escribir

a Esteban. Tienen que estudiar

mejor.

He de dar un examen.

Has de ir al hospital.

Ha de esperar.

Hemos de ir a ver a Pablo.

Habéis de escribir a Esteban.

Han de estudiar mejor.

Vizsgát kell tennem.

A kórházba kell menned.

Várnia kell. Meg kell látogatnunk

Pált. írnotok kell Istvánnak.

Jobban kell tanulniok.

I

Un encuentro por la calle — ¡Hola, Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud, Miguel! Hoy no estoy bien, porque tengo mucho sueño. — Entonces, ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo. Tengo siempre prisa, todo el día he

de hacer algo. — Yo no descanso tampoco. ¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. Está muy enferma. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene?

— Tiene una grave pulmonía. Tiene continuamente fiebre alta. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber.

— Lo siento mucho. Y tú, ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. No puedo ni dormir ni descansar, porque

mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. ¿Tú conoces a mi hermano, verdad?

— Sí, conozco ya a toda la familia, y a Andrés también. Si tengo tiempo, voy a veros. ¿Cuándo estáis en casa?

— A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. Y tú, ¿cómo estás?

— Regular. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. Hoy, por ejemplo, mi amigo Emerico

y yo tenemos *}ue ir a la universidad. Hemos de dar un examen. — No es cosa agradable. Tengo miedo a todo examen. — Tienes razón. También nosotros tenemos miedo porque este examen

•es muy difícil. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. Pero eso aún no es

todo. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes.

— ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses. Es un muehachuelo muy cariñoso. Tiene los

ojos azules y el pelo rubio. Le quiero mucho. — Yo también quiero mucho a los niños. — Aquí está el hospital. iQué

lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. jAdiós, Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible.

— Muy bien, Pepe, jHasta pronto!

II

En un café de barrio (Chiste)

En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita.

Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para

tomar esto. — Tiene que esperar un rato, se

ñor, — dice el mozo, — porque todas tas pajitas están ocupadas.

III

Refranes españoles

Quien más tiene, más quiere. Quien siembra vientos, recoge tempestades. Quien mucho habla, mucho yerra.

•61

Vocabulario

siete hét séptimo [szétimö, széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg, hőség dar un examen vizsgázni, vizsgát

letenni dar (doy, das, da, damos, dais, dan)

adni el examen, los exámenes vizsga el hospital kórház I. el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !, ¡salud! szervusz! Pepe Jóska, Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos

vagyok el sueño alvás, álom entonces akkor, akkor hát dormir (duermo, duermes, duerme, dor

mimos, dormís, duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem, nem is ¿a dónde? hova? juntos, juntas együtt

, un rato egy darabig, egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo, puedes, puede, podemos,

podéis, pueden) -hatni, -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos, nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan, folytonosan ni . . . ni sem . . . sem beber (bebo, bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento, sientes, siente, sentimos,

sentís, sienten) sajnálni,, érezni; észrevenni

cl aspecto külső, arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso, toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket, titeket a las seis de la tarde délután (este) hat

órakor regular szabályos, megszokott; tűrhe

tően, „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van

(= sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga -tengo razón igazam van la razón értelem ; igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors ; szerencse la mala suerte balszerencse, „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó

szerint: oda, ahol a sógorom, ti. lakik)

el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni, venni Juanito Jancsi unos, unas néhány, valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto

amennyi, ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke, kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj, szőr

62 J

rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen kár! más több, többet ; többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged; neked lo más pronto posible minél előbb, a

lehető leggyorsabban pronto gyors; nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont

látásra 1 II. el café, los cafés kávé, kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa, vicc el mozo pincér, kiszolgáló; hordár servir (sirvo, sirves, sirve, servimos,

servís, sirven) (fel)szolgálni

el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo, traes, trae, traemos, traéis,

traen) hozni me nekem, engem para tomar esto hogy ezt meg-

ihassam tomar venni, fogni; enni, inni ocupado foglalt, elfoglalva III. quien aki sembrar (siembro, sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo, recoges) begyűjteni,

aratni la tempestad vihar errar (yerro, yerras) tévedni

47

Gramática

A t e n e r ige mint a birtoklás kifejezője

Tengo poco tiempo. Mi hermana tiene un hijito.

Kevés időm van. Nőtestvéremnek kisfia van.

A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. Az ilyen mondatot pl., mint „Jó Jakásom van", a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. Ugyanígy:

Los alumnos tienen libros, A tanulóknak könyveik, füzeteik, cuadernos, estilográficas. töltőtollaik vannak.

Tenemos muchos hermanos. Sok testvérünk van. A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad.

48 A t e n e r igével képzett kifejezések

A tener ige sok kifejezésben szerepel. ¿Cuántos años tiene usted? Tengo veinte años. Tengo fiambre. Tengo mucha hambre. Tengo sed. Tengo mucha sed.

Tengo sueño. Tengo mucho sueño. Tengo prisa. Tengo miedo. Tengo mucho miedo. Tengo calor. Tengo mucho calor. Tengo frío. Tengo mucho frío. No tengo tiempo.

A legfontosabbak: Hány éves ön? Húsz éves vagyok. Éhes vagyok. Nagyon éhes vagyok. Szomjas vagyok. Nagyon szomjas

vagyok. Álmos vagyok. Nagyon álmos vagyok. Sietek. Félek. Nagyon félek. Melegem van. Nagyon melegem van. Fázom. Nagyon fázom. Nem érek rá. (Nincs időm.)

63

Tiene razón. No tiene razón. Tenemos suerte. Tenemos mala suerte.

Igaza van. Nincs igaza. Szerencsénk van. „Pechünk" van.

49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r de mint a szükségesség kifejezője Tengo que ir a la universidad. He de ir a la universidad. Tenemos que dar un examen. Hemos de dar un examen.

Az egyetemre kell mennem.

Vizsgát kell tennünk.

A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. A tener que, haber de inkább külső kényszert, a deber pedig belső, erkölcsi

kényszert fejez ki. Megjegyzés. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige, mellyel az össze

tett igeidőket képezzük (1. később). — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. személyéből adódik (ha-\-aqui).

50 Igék tőhangzóváltozása Nagyon sajnálom. Szeretem a gyerekeket. Nem alszom jól. Ismerem testvérét. Aki sokat beszél, sokat téve,d. (= Ne

szólj szám, nem fáj fejem.) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei; a) Sok ige a tőbeli e, illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie, illetve ue

"hangzóra változtatja :

Lo siento mucho. Quiero a los niños. No duermo bien. Conozco a su hermano. Quien mucho habla, mucho yerra.

SEMBRAR vetni

QUERER akarni

SENTIR érezni

PODER -hatni -hetni

DORMIR aludni

siembro

quiero

siento

puedo

duermo

siembras

quieres

sientes

puedes

duermes

siembra

quiere

siente

puede

duerme

sembramos

queremos

sentimos

podemos

dormimos

sembráis

queréis

sentís

podéis

dormís

siembran

quieren

sienten

pueden

duermen

b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban:

SERVIR szolgálni

P E D I R kérni

sirvo

pido

sirves

pides

sirve

pide

servimos

pedimos

servís

pedís

sirven

piden

« 4

c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót, mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó:

ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran

d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z, magánhangzó után ze lesz; a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt:

VENCER győzni

CONOCER ismerni

RECOGER aratni

venzo

eonozeo

recojo

vences

conoces

recoges

vence

conoce

recoge

vencemos

conocemos

recogemos

vencéis

conocéis

recogéis

vencen

conocen

recogen

A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi.

51 Tampoco, ni (sem, nem is) Tampoco yo descanso. ) -Yo no descanso tampoco. i E n s e m P l h e n e k -No tiene tampoco apetito. 1 ^ Tampoeo tiene apetito. / Étvágya sincsen. No puedo (ni) dormir ni descansar. Ñem tudok sem aludni, sem pihenni. No quiere (ni) comer ni beber. Nem akar sem enni, sem inni.

A magyar „sem", „sincsen", „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco, igére vonatkoztatva ui felel meg.

A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is, yo tampoco én sem. — Mint a también, úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót, amelyre vonatkozik. Ügyelni kell azonban arra, hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll, az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. Ha viszont tampoco az állítmány után áll, az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. További példák:

Tampoco Pepe es aplicado. \ T, , Pepe no es aplicado tampoco. } J o s k a s e m «irgalmas. El inglés tampoco es difícil. \ . El inglés no es difícil tampoco, f A z a n § o 1 s e m nehéz« A ni elsősorban igét tagad. Ha kétszer fordul elő, az első alkalommal el is

maradhat. További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni, sem

ni estudiar. tanulni. No puedo ni quiero dormir. Nem tudok és nem is akarok aludni,

Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat; ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást, a ni szót kell használnunk. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el ;

5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 65

Ni Pablo ni Esteban están en la Sem Pál, sem István nincs az clase. osztályban.

No veo ni a Pablo ni a Esteban. Nem látom sem Pált, sem Istvánt.

* Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco.

52 A t o d o használata

a) Eso aún no es todo. Ez még nem minden. Todos te esperamos. Mindnyájan várunk téged.

b) Todo el día. — Toda la noche. Egész nap. — Egész éjjel. Toda la familia. Az egész család.

• c) Todo alumno. = Todos los alumnos. Minden tanuló. Toda noche. = Todas las noches. Minden éjjel.

Quieío a todos"oTniños. } M i n d e n gy e r e k e t e r e t e k .

a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki".

b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg.

c) A magyar minden, az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhatjuk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel, vagy pedig* a todo többes számú alakjával, melyet a névelős többes számú főnév követ.

53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke

el pelo rubio. haja van. A tener igével kapcsolatban, főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál, a-

jelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll.

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo*

el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándo-va usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche?

2. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. — No tengo mucho tiempo. — Tengo que trabajar mucho.

— No tengo siempre razón. — Hoy tengo mala suerte. — Tengo mucho sueño. — Ahora tengo mucho calor. — Tengo que ir a la escuela. — Tengo que esperar a José. — He de dar un examen. — He de escribir una carta. — No conozco al hermano-de Miguel. — No yerro mucho. — No siento el frío. — Sirvo a Pepe una limonada. — No duermo bien.

66

3. Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. Van tollad. Van füzete. Van könyvünk. Van lakástok. Van

szobájuk. — Nekem két ceruzám van. Neked három tollad van. Neki négy füzete van. Nekünk öt könyvünk van. Nektek új lakástok van. Nekik nagy szobájuk van. — Fázom. Meleged van. Pál éhes. Félünk a vizsgától. Szomjasak vagytok. A gyerekek álmosak. Nincsen lázam. Nem vagy nagyon éhes. Péternek nincs szerencséje. Nem' félünk a vizsgáktól. Nem vagytok nagyon álmosak. Mária és Éva nem siet.

b) Én is. Én sem. Te is. Te sem. Mi is. Mi sem. István is. István sem. — (Kétféleképpen :) Én sem iszom. Te sem pihensz. Péter sem alszik. Mi sem főzünk. Ti sem esztek. A tanulók sem mennek haza. — Feri nem gyenge. Jóska sem gyenge. — Nem akarok sem írni, sem rádiót hallgatni. — Nem akarnak sem beszélni, sem írni spanyolul. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. — Sem a tanár, sem a tanárnő nincs az osztályban. — Nem ismerjük sem Nagy urat, sem Kissnét.

c) Minden itt van. Minden készen van. — Mindnyájan itt vannak. Mindenki szereti a gyerekeket. — Az egész család otthon van. Az egész lakás szép. Ismerem az egész könyvet. Látjuk az egész osztályt. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. Nem minden lakás szép. Az összes könyv a padon van. Az összes toll az asztalon van. Minden tanulóval beszélek.

4. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz, Éva I Hogy vagy? — Szervusz, Ágnes! Megvagyok. És te hogy

vagy? — Köszönöm, nem vagyok nagyon jól. — Miért nem? — Mert András fivérem a kórházban van. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. Nincsen étvágya. Nem akar sem enni, sem inni. Súlyos tüdőgyulladása van. Anyám sincs jól. Szörnyen meg van fázva, és ezért ágyban fekszik. — Nagyon sajnálom. Ma én sem vagyok nagyon jól, mert vizsgáznom kell az egyetemen. Félek a vizsgától. — Nekem most haza kell mennem. Otthon meg kell várnom az apámat. Isten veled I

8 OCHO

LECCIÓN OCTAVA

A visszaható ige

lavar

lavarse

Me lavo por la mañana.

Te lavaa con agua fría.

Se lava con jabón.

Nos lavamos de pies a cabeza.

Os laváis en el cuarto de baño.

Se lavan con esponja.

mosni

mosakodni (= magát mosni)

Reggel mosakodom.

Hideg vízben mosakodol.

Szappannal mosakodik.

Tetőtől talpig megmosakodunk.

A fürdőszobában mosakodtok.

Szivaccsal mosakodnak.

5* 67

I

Por la mañana

Son las seis de la mañana. Carlos Hórváth, empleado en una casa de comercio, debe levantarse. Por lo general, Carlos duerme profundamente.

Se despierta sólo cuando suena" el despertador. Se ve que quiere dormir.

— ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir, tengo que levantarme.

Carlos bosteza, se despereza, luego salta de la cama. Se quita la camisa de dormir, se pone la bata y entra en el cuarto de baño.

Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. Pero Carlos no es tampoco perezoso. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura.

Carlos se lava con agua fría. Toma el jabón y se enjabona. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. Luego, se seca con una toalla. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica.

— Hoy no tengo que afeitarme, — dice Carlos para sí. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días).

Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo.

II

Conversación

— ¿Qué hora es, mamá? — Ya son las seis y pico, Carlitos. ¿Por qué no te levantas? Tienes

que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé, mamá. Ya me levanto. ¡Caramba 1 No hallo mi bata.

¿Dónde está? — Está allí, sobre aquella silla. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes

también afeitarte. — Ya me voy al cuarto de baño. Me afeito, me lavo y me peino en

un instante. — Ya son las seis y cuarto. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. ¿Cómo estamos

con el desayuno? — Ya está en el comedor. — Comente.

68

III

Trabajo superfluo (Chiste)

Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas, chiquito? — Me llamo Pepito. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien.

IV

Refranes españoles

Por un clavo se pierde una herradura.* Amigo del buen tiempo, múdase con el viento. En chica casa, en largo camino se conoce el buen amigo. Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra. Por el humo se sabe dónde está el fuego. Al fin se canta la gloria.

Vocabulario

ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie, los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő, fürdőkád la esponja szivacs I. son las seis de la mañana reggel hat

óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott, tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla

lat v. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen

despertarse (me despierto, nos despertamos) felébredni

sonar (sueno, sonamos) szólni,csengetni

el despertador ébresztő óra se ve látni lehet, az ember látja,

látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét, újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing

*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Szeget kímél — patkót veszít. — 2. és 3. Igaz barátságot nem fazékban főzik. — 4. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. — 5. Ahol füst — ott a tűz. — 6. Nyugtával dicsérd a n'apot.)

69

poner, ponerse (pongo, pones) felvenni la bata hálóköntös, házikabát temprano korán madrugador, madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis,

saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani, megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani, (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios, los dioses isten, istenek un día sí y otro no; cada dos días

minden másnap cada mindegyik, minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo, sales, sale, salimos, salís,

salen) kimenni, kijönni; indulni volver (vuelvo, volvemos) visszamenni,

visszatérni vestirse (me visto, nos vestimos)

(fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli

II. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet, nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on, -en, -ön; -ra,

-re; fölött; fölé irse (me voy) menni, elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő, étkező III. superfluo fölösleges el ehico, el chiquito kisfiú Pepito Jóska, Józsika vas a lavarte mész és megmosod

(magadnak) la oreja fül sucio piszkos, koszos oir (oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen)

hallani IV. por miatt el clavo szeg perder (pierdo, perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi, pici el camino út, utazás tantas veces annyiszor el cántaro, el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül, a végén quebrarse (quiebro, quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség, dicshimnusz

Gramática

54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni

lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni

70**

afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni

afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni

A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se (= magát, magának) visszaható névmás. A magyarban viszont azt, hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza, legtöbbször a -kod, -köd, -koz, -köz képzővel, vagy külön szóval fejezzük ki.

A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még, hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni, irse

elmenni; dormir aludni, dormirse elaludni; volver visszamenni, visszatérni, volverse megfordulni.

b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség; egyformán mondható pl. quedar és quedarse maradni; desayunar és desayunarse reggelizni.

c) több olyan ige van, amely csak visszaható alakjában fordul elő; pl. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen).

55 A visszaható ige ragozása

me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan

felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek

me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten

öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek

A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk, mint az alapigét, csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. A visszaható névmások a következők :

me te se nos os se

magamat magadat magát magunkat magatokat magukat

magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak

egymást egymást egymást

Megjegyzés. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást, os queréis szeretitek egymást, se quieren szeretik egymást.

71

56 A visszaható névmás egybcírása az igével

Carlos no quiere levantarse Károly nem szeret korán kelni. temprano.

Amigo del buen tiempo, múdase Aki barátunk volt jó sorsunkban, con el viento. megváltozik, ha más szelek fújnak.

Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett, a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel, de a ragozott ige előtt is állhat. Tehát:

quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queremos vestirnos queréis vestiros quieren vestirse /

= me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = nos queremos vestir = os queréis vestir = se quieren vestir

öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak

Választékos stílusban, régies nyelvben, közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase megváltozik).

57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir. Látszik, hogy Károly szeret aludni. No se puede dormir tanto. Nem lehet annyit aludni.

Az általános alanyt (vö. német man, angol one, francia on, olasz si) a spanyolban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. személyével fejezzük ki. A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. látható, látszik, látjuk, láthatod stb.). — További példák:

¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. Itt spanyolul beszélnek.

Megjegyzés. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik, az állítmány többes számba kerül:

Aquí se hablan muchas lenguas. Itt sok nyelvet beszélnek. Los buenos amigos se conocen A jóbarátokat a veszélyben ismerjük

eh el peligro. meg. r

58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100)

1 = uno, una, un 5 = cinco 2 = dos 6 = s e i s

3 == tres 7 = s i e t e

4 *= cuatro 8 = o c n o

72 \

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

: nueve diez

: once doce trece catorce quince dieciséis (diez y seis) diecisiete (diez y siete) dieciocho (diez y ocho) diecinueve (diez y nueve) veinte veintiuno (veinte y uno) veintidós (veinte y dos) veintitrés (veinte y tres) veinticuatro (veinte y cuatro)

25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa

100 = ciento, cien

Amint látjuk, a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van.

59 Az idő (óra, perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una. Son las dos (tres, cuatro). Es la una y media. Son las cuatro y media. ¿A qué hora? A la una. A las dos. A las seis.

la una y cuarto. las cuatro y cuarto. la una y tres cuartos. \ las dos menos cuarto. J

una y dos (minutos), cinco y cinco (diez).

A las doce menos tres. A las nueve de la mañana. A las once de la noche. A las cinco y media de la tarde. Es mediodía. — A mediodía. Es media noche. —,A medianoche. Falta un cuarto para las tres. Faltan dos minutos para las diez. A las ocho y pico. A las ocho y minutos. Hacia las nueve. A eso de las nueve.

A A A A Es la A las

4 , }

Hány óra van?

Egy óra van. Két (három, négy) óra van. Fél kettő. Fél öt. Hány órakor? Egy órakor. Kettőkor. Hatkor. Negyed kettőkor. Negyed ötkor. Háromnegyed kettőkor. Egy óra kettő perc. ö t óra öt (tíz) perckor. Tizenkettő előtt három perccel. Reggel v. délelőtt kilenc órakor. Este tizenegy órakor. Délután fél hatkor. Dél van. — Délben. Éjfél van. — Éjfélkor. Negyedóra hiányzik a háromhoz. Két perc múlva tíz.

Valamivel nyolc után.

Kilenc óra felé v. tájban.

De (las) cuatro a (las) cinco. Négytől Ötig. Entre (las) cuatro y (las) cinco. Négy és öt között. Antes de la una. Egy óra előtt. Después de las once. Tizenegy óra után.

60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban

Carlos se quita la camisa de dormir. Károly leveti a hálóingét. Se lava todo el cuerpo. Megmossa egész testét. ¿Por qué no vas a lavarte Miért nem mosod meg a füledet?

las orejas?

Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. (A spanyolban tehát az ilyen mondatot, mint pl. felveszem az ingemet, így fordítjuk: magamnak felteszem az inget = me pongo la camisa.)

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted

•dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? .¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted?

2. Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. — Quiero lavarme con esponja. — Me despierto a las seis

y media. — Me levanto a las siete menos cuarto. — Me visto a las siete y pico. — Me afeito en el cuarto de baño. — Me peino ante el espejo. — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. — Ahora me voy. — Puedo irme.

3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . . . despertáis por la mañana? . . . despertamos a las siete menos

-cinco. ¿Cuándo . . . levantas? . . . levanto temprano ; nosotros ya . . . levantamos a las cinco y pico. Si quiere, puede afeitar....— No puedo lavar . . . porque no tengo ni jabón ni esponja. ¿Con qué . . . peinas y cepillas? . . . peino con el peine y . . . cepillo con el cepillo. ¿Dónde . . . hallan los alumnos? Ellos . . . hallan en la clase.

4. Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. Egy óra múlt tíz perccel. Negyed kettő. Fél kettő.

Háromnegyed kettő. Két óra lesz öt perc múlva. Három múlt néhány perccel. Háromnegyed négy van. Négy és öt között. Hattól hétig. Nyolc óra felé. Kilenc óra előtt. Tíz óra után. Délben. Éjfélkor. Délután fél hatkor. Este negyed tizenegykor.

5. Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel, mert szól az ébresztő óra. Kiugrunk az ágyból,

levetjük a hálóinget, és felvesszük a hálóköntöst. A fürdőszobába megyünk. Hideg vízben mosakodunk. A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. Tetőtől talpig megmosakodunk. Minden másnap borotválkozunk. A tükör előtt a fésűvel fésülködünk, és a kefével lekeféljük hajunkat. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk. •Sietünk, mert a reggeli már kész az ebédlőben.

b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel, . . . ébredsz fel, Jóska fél hatkor ébred fel stb.).

74

9 NUEVE

LECCÍÓN NOVENA

A birtokos névmás

A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro , mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma

mis libros mis plumas tus libros tus plumas sus libros sus plumas nuestros libros nuestras plumas vuestros libros vuestras plumas sus libros sus plumas

B) Névszói állítmányként (önállóan) Este libro es mío. Esta pluma

„ „ „ tuyo. „ „ „ „ „ suyo. „ „ „ „ „ nuestro. „ „ „ „ „ vuestro. „ „ „ „ », suyo. „ „

es j >

>» »> >» »»

(az én) könyvem (a te) könyved (az 6, ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük

(az én) könyveim (a te) könyvein (az ő, ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik

•

tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk

tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak

mía. Ez a könyv az enyém. tuya. (toll) a tied. suya. „ az övé (öné). nuestra. „ a vuestra. „ a

mienk. tietek.

suya. „ az övék.

Estos libros son míos. Estas plumas son mías. Ezek az enyéim. „ „ „ tuyos. „ „ „ suyos. „ „ „ nuestros. „ „ „ „ vuestros. „ *> » ,, suyos.

»» »» >» »> »»

„ tuyas. a „ suyas. köny „ nuestras, vek „ vuestras, (tol-

a tieid. - az övéi.

a mieink. a tieitek.

„ suyas. lak) az övéik.

I

El desayuno

Carlos tiene sólo veinte años. Es soltero todavía y vive con sus padres. En su cuarto, Carlos ahora está de pie ante el espejo. Anudándose

la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. No quiero llegar

tarde a la oficina. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad.

75

— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez.

— Ya voy, madre mía, — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo»

de la americana. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la

cartera con el dinero, el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1), mi pañuelo, mis llaves, mis lápices, mi estilográfica. He aquí también mi cédula personal. Todo está en regla.

Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés.

— ¡Buenos días, papá 1 ¡Salud, Inés 1 ¿Qué hay de nuevo?

— ¡Buenos días, hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. Si quieres, te leo los títulos de los artículos.

— Te lo ruego. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta Carlos a Inés, sentándose a la mesa.

— Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. — Entonces, ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. He aquí tu taza para té, y en. ese plato está tu pan

y la mantequilla. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mante

quilla, Inés está hablando con su madre. l

— Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María, — dice la madre a su hija. — Debes estar lista para las once.

El desayuno está terminado. Padre e hijo se van al trabajo, madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación.

o

II

Conversación

— ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. Es una nueva novela

húngara. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí, es mío. Como sabes, mi padre y yo nos compramos muchos

libros. — Lo sé. ¿Y estas revistas también son tuyas?

76

— ¿Esas? No, no son mías. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes.

— Señor, ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí, caballero. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. — Lo son en verdad, señor. Si quiere, puede usted leerlas. — Muchas gracias, señor. — No hay de qué, caballero.

III

El enemigo de las supersticiones , (Chiste)

— ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersti

ciones. Mañana mismo empiezo a escribirlo. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1

IV

Refranes españoles

Cada oveja con su pareja.* Cada loco con su tema. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando.

Vocabulario

I. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány, hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni, elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány, mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett, drága, kedves

venir (vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen) jönni

por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta, la americana kabát, zakó pensar (pienso, pensamos) gondolni

(amire: en) meter tenni, rakni, helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges

holmi he aquí itt van, ime la cartera pénztárca

*(A közmondások magyar megfelelői: 1. Hasonló a hasonlónak örül. — 2. Minden cigány a maga lovát dicséri. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája.) 3. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.)

77

el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági

igazolvány la cédula igazolvány personal személyi, személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve, amikor belép saludar köszönteni, üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo, lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego, rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento, nos sentamos)

leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van

reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér, tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni

(enni) está hablando beszélget

para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve,

vége van terminar befejezni; végződni e = y quedarse maradni comenzar (comienzo, comenzamos)

kezdeni (amit: a) ; kezdődni poner en orden rendbehozni, takarítani poner (pongo, pones, pone, ponemos,

ponéis, ponen) rakni, tenni, helyezni el orden rend II. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg, bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m), las (f) azokat, őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo, empezamos) kezdeni

(amit: a) ; kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema, los temas téma, tárgykör, fel

adat valer (valgo, vales, vale, valemos,

valéis, valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve, röpülő volar (vuelo, volamos) repülni

61

Gramática

A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. Carlos vive con sus padres.

Főnököm nagyon szigorú. Károly a szüleinél lakik.

A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti.

78

62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat, helyette a

fenti körülírásokat használjuk. Az udvarias megszólítással (usted, ustedes) kapcsolatban gyakori mind a

két alaknak együttes használata: su libro de usted , az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai

63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí, es mío. A tied az a könyv? Igen, az enyém. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi

esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si, son

nuestras. A tieitek azok a tollak? Igen, a mieink. b) ha.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos, los tuyos y los

suyos. Az én barátaim, a tieid és az övéi. c) kiemelés esetén, amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este

es el libro mió, no el tuyo. Ez a könyv az enyém, nem a tied. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo

mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío!

64 A határozói igenév — El gerundio

Entrando en el comedor Carlos Az ebédlőbe lépve, Károly köszönti saluda a sus padres. szüleit.

Poniéndose la chaqueta, Carlos Felvéve kabátját (Miközben felveszi piensa en su trabajo. kabátját), Károly a munkájára

gondol.

A határozói igenevet úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez -ando, az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. Pl.

hablar comer vivir

hablando comiendo viviendo

beszélve (miközben beszélek, beszélsz stb.) evés közben (miközben eszem, eszel, eszik stb.) élve (miközben élek, élsz stb.)

79

A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza:

decir dormir ir leer oir pedir

diciendo durmiendo yendo leyendo oyendo pidiendo

poder sentir ser traer venir

pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo

A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. Öltözködés közben munkámra gondolok.

Dándome cien florines, puedes Ha száz forintot adsz nekem, segíthetsz ayudarme. rajtam.

.A határozói igenévnek egyetlen, változatlan alakja van. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl, jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. Vessük össze az alábbi példákat:

Escuchando Escuchando Escuchando Escuchando Escuchando Escuchando"

la radio la radio la radio la radio la radío la radio

descanso. descansas. descansa. descansamos descansáis. descansan.

Amikor a rádiót hallgatom, pihenek. Amikor a rádiót hallgatod, pihensz. Amikor a rádiót hallgatja, pihen. Amikor a rádiót hallgatjuk, pihenünk. Amikor a rádiót hallgatjátok, pihentek. Amikor a rádiót hallgatják, pihennek.

A határozói igenevet a magyarban a -va, -ve (régiesen: -ván, -vén) képzős igealakkal, vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellékmondattal fordítjuk :

Descanso durmiendo.

Desayunándonos hablamos. Hablando no puedes comer. No pudiendo dormir nos

levantamos.

Aludva pihenek. (Azzal pihenek, hogy alszom.)

Reggelizés közben beszélgetünk. Ha beszélsz, nem tudsz enni. Minthogy nem tudunk aludni, fel

kelünk.

65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. (Éppen) olvasok egy könyvet. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. az angolt:

J am reading, he is writing).

80

66 Az igék „vonzata"

¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. Vamos a cenar. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro.

Mire gondolszl Munkámra gondolok. Menjünk vacsorázni. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet.

A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt, amire gondolunk. Az ir, venir, comenzar, empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az

értelemkiegészítő igét. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli.

67 Y helyett E, O helyett U María e Inés padre e hijo, madre e hija siete u ocho mujer u hombre

Mária és Ágnes apa és fia, anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi

/-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. /

Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal.

68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. Las revistas deben de ser muy

interesantes.

Ez a könyv bizonyára azé az úré. A folyóiratok nyilván nagyon érdeke

sek.

A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára, valószínűleg, nyilván szavakkal fordítjuk.

6 9 _ Cada

Cada oveja con su pareja.

Me afeito cada dos días.

Mindegyik juh a maga párjával. (Hasonló a hasonlónak örül.)

Minden másnap borotválkozom. A cada ragozhatatlan szó; utána a főnév egyes számban áll. Ha azonban

a főnév előtt számnév is van, akkor a főnév többes számban áll.

70 A lííszámneveU 101-tol 101 = ciento (y) uno 102 = ciento (y) dos 153 = ciento cincuenta y tres 200 = doscientos, doscientas

300 = trescientos, trescientas 400 = cuatrocientos, cuatrocientas 500 = quinientos, quinientas 600 == seiscientos, seiscientas

6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 81

700 í= setecientos, setecientas 10 000 = diez mil 800 = ochocientos, ochocientas 100 000 = cien mil 900 = novecientos, novecientas 200 00Ó = doscientos (-as) mil

1 000 = mil 500 000 = quinientos (-as) mil 1 001 = mil (y) uno 1 000 000 = un millón 1 959 = mil novecientos 2 000 000 = dos millones

cincuenta y nueve 10 000 000 = diez millones

• Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde, en qué calle vive usted? ¿Vive con sus pa

dres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche, un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan?

¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante?

2. Mondjuk minden személyben a jelzői, ill. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. — Mi estilográfica es buena. — Mi hermano trabaja en una

fábrica. — Mi hija está enferma. — Este cuaderno es mío. — Esa cartera es mía. — Mis hermanos están en la escuela. — Mis hijas estudian bien. — Esos lápices son míos. — Aquellas plumas son mías.

3. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. Ez a zsebkendő az enyém. Ez a te személyazonossági

igazolványod. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem, ez a kulcs nem az enyém, ez az ő kulcsa. Ez a mi lakásunk. Ez a lakás a mienk. Ez az önök padja. Ez a pad az önöké. Ez az ő padjuk. Az önök könyvei érdekesek.

4. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket; ahol lehet, bontsuk fel őket mellékmondattal:

Siendo soltero todavía, Carlos vive con sus padres. — Teniendo sólo quince años, eres muy joven todavía. — Viviendo con mis padres, veo a mi madre cada día. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. — Siendo ya tarde, tenemos que apresurarnos. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. — No viniendo a desayunarte, te quedas hambriento. — Poniéndome la chaqueta, pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. — No teniendo dinero, no podéis compraros los libros nuevos. — Entrando en la oficina, los empleados saludan a su jefe. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. — No teniendo leche, bebemos té.

5. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. — Az asztalnál ülök, és levelet

írok. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). — Ha eljössz az iskolába, meghallgathatod a spanyol órát. — Amikor elmegyünk a hivatalba, köszöntjük szüleinket. — Ha sokat beszéltek, nem tudtok tanulni. — Amikor borotválkozom, a tükör előtt állok. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk, a szüléinknél lakunk. — Ha sokat esznek, nem éhesek. — Mivel éhesek, sokat esznek.

6. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa.

— Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. — Hol van János és Józsi? Alusznak. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát.

82 v

7. Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy, Éva? — Tizenhatéves vagyok. — Hol lakol? — Szüleimmel

lakom. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. A gyárban dolgozik. — És testvéred, Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. — Nem találom a zsebkendőmet. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. — Új az ön töltő-tolla? Igen, új ; nagyon jól ír. — Most az ön tollával ír? — Igen, az én tollammaí írok. — Van itt egy sárga ceruza. Kié? Az öné? Nem lehet az öné ; az ön ceruzája nem sárga, hanem barna. — Amikor kimegyünk az osztályból, köszöntjük tanárunkat.

10 D I E Z

LECCIÓN D É C I M A

Személytelen igék és szólásmódok

Llueve. Nieva. Relampaguea. Truena. Hace frío. Hace calor.

Esik. Havazik. Villámlik. Mennydörög. Hideg van. Meleg van.

Alborea. Amaneec. Anochece.

Hace sol. (Hay sol.) Hace vieiiío.

Hajnalodik. Nappalodík. Esteledik.

Süt a nap. Fúj a szél.

El año

Como se sabe, el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días, 52 .(cincuenta y dos) semanas, 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días.

Las partes del día son : la madrugada, que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer; la mañana, que dura hasta el mediodía; la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. De día trabajamos, de noche descansamos.

Los días de la semana se llaman : lunes, martes, miércoles, jueves, viernes, sábado, domingo. El domingo es día de descanso. El lunes es el primer día de la semana. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. Los martes vamos al teatro. Los miércoles estamos siempre en casa. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas, pero sólo cuando hace un tiempo hermoso.

Los doce meses del año son : enero, febrero, marzo, abril, mayo, junio, julio, agosto, septiembre, octubre, noviembre y diciembre. El primero de

6» 83

enero es el día de año nuevo, en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l"

La primera estación del año es la primavera. La primavera es la estación de las flores. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan

a cubrirse de hojas. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor, otra vez llueve, hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos.

El verano es la segunda estación del año. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto, durante la canícula. En verano maduran los frutos y las sementeras. •

A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. En esta estación se vendimia en las viñas. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. Comienza el invierno.

El invierno es la cuarta y última estación del año. En invierno duerme la naturaleza. En enero hace mucho frío, nieva a menudo. Los campos están cubiertos de nieve; las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. '

II

Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. — ¿Qué día era ayer (anteayer, hace tres días)? — Ayer era miércoles. (Anteayer era martes. Hace tres días era

lunes,) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana, en tres días)? — Mañana será viernes. (Pasado mañana será sábado. En tres días

será domingo.)

84

— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?)

— Estamos a primero de febrero. ( = Hoy es el primero de febrero.) — Estamos a dos de marzo, a tres de abril, a diez y seis de mayo. — Tenemos el treinta y uno de agosto. — Tenemos el primero de diciembre. — Hoy es el último del mes.

— ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?)

— Tengo veinticinco años. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. — .¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte.

I I I

Un buen consejo (Copla)

Nadie ponga su viña Junto al camino, Porque todo el que pasa Coge un racimo.

IV

Refranes españoles

Año de nieves, año de bienes. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso.

Vocabulario

décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f), la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat, hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés, beesteledés

el sol nap (az égen) I. la estación évszak; állomás' bisiesto szökő- (évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói, -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel, este el lunes, los lunes hétfő cl martes, los martes kedd el miércoles, los miércoles szerda

<?1 jueves, los jueves csütörtök al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem, gratulálni, el pariente, la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés, boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni, fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő, időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni, fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni; érlelni el fruto termés, gyümölcs

la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni; kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert, szőlőhegy caer, caerse (caigo, caes, cae, caemos,

caéis, caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező, föld ; vidék -está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve, las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van

ma? la edad [édöd] életkor nació született; nací születtem nacer (nazco, naces, nace) születni el siglo század III. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" ; a spa

nyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye, ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett, mellé todo el que mindenki, aki (csak) pasar elhaladni; elmúlni coger (cojo, eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV. el bien a jó ; vagyon, javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos

86

Gramática

t* A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve. Esik. Amanece. Nappalodik. A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést

jelöl; ezért csak az egyes szám 3. személyében használatos. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl.

Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío. (Hace calor.) Hideg van. (Meleg van.) Hace viento. Fúj a szél. Hace un tiempo hermoso. Szép idő van.

72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a, -os, -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik

•sexto hatodik séptimo, sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno, nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik

trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik

73 A töszámncvek használata Un lápiz. — Una mesa. Capítulo uno. Página una. (Página uno.) Veintiún libros. Treinta y un mesas. Cien mil soldados. Ciento cincuenta cigarrillos. Doscientas toneladas. Un millón de pesetas.

Egy ceruza. — Egy asztal. Első fejezet. Első oldal. Huszonegy könyv. Harmincegy asztal. Százezer katona. Százötven cigaretta. Kétszáz tonna. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység).

87

a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll.

A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat).

Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll, cuarenta y un cartas negyvenegy levél.

b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer), valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta, cien cigarrillos száz cigaretta, cien buenas plumas .száz jó toll.

Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta, compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából.

c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van; az egyeztetés z. főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló, doscientas toneladas 200 tonna; - quinientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta, ochocientas mil libras nyolcszázezer font.

d) Un millón főnév, mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta.

e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk, nem írjuk egybe a szám alkotórészeit; a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958; ciento diez 110.

74 A sorszámnevek használata Lección primera. Első lecke. Las primeras lecciones. Az első leckék. En el primer (tercer) banco. Az első (harmadik) padban. Carlos quinto. Ötödik Károly. Luis catorce. XIV. Lajos. El primero de octubre. Október elseje. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek, melyek nemben és számban egyez

nek főnevükkel: la primera clase az első osztály ; las clases segundas a második osztályok; la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke; el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év.

b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap, el tercer ejemplo a harmadik példa, el postrer capitulo az utolsó fejezet.

c) A spanyol inkább tőszámnevet használ, mint sorszámnevet. Ezért az uralkodók, pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet, ezen felül tőszámnevet.

A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel; a többi, napol tőszám-névvel fejezzük ki (el primero de mayo, el dos de junio).

Tizen felül a leckék, fejezetek, századok stb. megjelölése rendszerint tőszám-névvel történik; a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke, el siglo diez y nueve a 19. század.

88

I 75 I B u e n o , m a l o , g r a n d e , s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo egy jó tanács mal tiempo rossz idő un gran día nagy nap s

una gran ocasión nagy (= jó) alkalom San Pedro Szent Péter A bueno (jó), malo (rossz), grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi

magánhangzóját (buen, mal), illetve utolsó szótagját (gran, san), amikor (különösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll.

Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet. Santo nem rövidülhet meg to- és do- szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo

Tomás Szent Tamás, Santo Domingo Szent Domonkos. — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes.

76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos Minden hétfőn és csütörtökön spanyol

lecciones de español. óránk van.

Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. la crisis, las crisis a válság, a válságok). Ezért lunes, martes, miércoles, jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban.

A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi, hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik, tehát los lunes minden hétfőn, los miércoles minden szerdán stb.

77 a a

Az ige főnevesítése

manecer nappalodni nochecer esteledni

el amanecer hajnal el anochecer esteledés

A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük, ha a határozott névelőt tesszük elébe ; a főnevesített igét rendszerint -ás, -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás; leer olvasni: el leer az olvasás.

Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. Szeretem hazámat. Conozco a España. Ismerem Spanyolországot.

Tanultuk, hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljárószóval képezzük.

Gyakran előfordul, hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot, hazát, gyűjtőfogalmat, bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb, szemléletesebb kifejezésmód kedvéért; az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöljárószót a tárgyesetben.

89

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas, meses, estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene

el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer, hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana, en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano, en otoño, en invierno)?

2. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21, 31, 41, 101 ;" 15, 55, 505, 555, 5500 ; 17, 74, 707, 717, 777, 7700; 122, 234,

496, 584, 678, 711, 803, 999, 1000, 1001, 1010, 1111 ; 1958, 1959, 1960, 2000 ; 2345, 5678, 10 100, 15 689, 99 000, 100 000, 123 456, 1 000 000, 3 600 000.

3. Mondjuk spanyolul : egy ceruza, 21 ceruza, 101 ceruza ; egy toll, 31 toll, 121 tol l ; 21. fejezet, 41. lap

(tőszámnévvel, hátravetve); százezer könyv, száz jó cigaretta, százötven jó könyv, 180 toll; százat veszünk ezekből a jó tollakból; kétszáz tonna, 350 pezeta, egymillió pezeta, három millió pezeta.

4. Mondjuk spanyolul : első könyv, első lecke; második könyv, második lecke; harmadik könyv,

harmadik lecke; negyedik könyv, negyedik lecke; utolsó könyv, utolsó lecke; az első könyvek, az első leckék ; az utolsó leckék.

5. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. Ezen a télen gyakran havazik. A fehér hó

befedi a mezőket, és megóvja a vetéseket a fagytól. Tavasszal ébred a természet. Rügyezni kezdenek a fák. A mezőkön (En) sok virágot látunk. Nyáron, a kánikula alatt, a hőség kellemetlenné válik. Szeptember végén kezdődik az ősz. Leszedjük a gyümölcsöket a falcról.

Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. — Milyen idő van ma? Hideg van, mert nem süt a nap. Fúj a szél.

Amikor rossz idő van, otthon maradok, és olvasok egy jó könyvet. Közben jó kávét iszom. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. — Holnapután, kedden, otthon vagyok. — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek.

90

11 ONCE f

L E C C I Ó N ONCE

A jövő idö — El futuro

Iré a la ciudad. Comprarás huevos. Venderá la leche. Recibiremos cartas. Hablaréis con él. Tomarán té.

A városba fogok menni. Tojást fogsz venni. El fogja adni a tejet. Leveleket fogunk kapni. Beszélni fogtok vele. Teát fognak inni.

ir + é comprar + ás vender + a recibir + cmos hablar + éis tomar ,+ án

Castillos en el aire

Un día, una joven aldeana llamada Juana, se levanta temprano para ir a la ciudad vecina. Antes de encaminarse, se pone en la cabeza un cántaro de leche. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad.

En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Con el dinero

3ue me darán por ella, me compraré unos huevos. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. Cuando los pollitos serán grandes,

los venderé y compraré un cerdo. El cerdo lo engordaré; después de en-

91

gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re-. b a ñ o . . .

Juana al pensar en esto salta también. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. La muchacha, llorando, mira los cascos sin decir palabra.

¡Adiós ternero, cerdo, pollitos, huevos!

II

Conversación

— ¡Hola, Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud, Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida.

¿No quieres venir conmigo? . — No, querida Juana. Esta vez no puedo ir contigo. Tengo que volver

a casa lo más pronto posible. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias.

A propósito, ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. . — En este caso tendré que apresurarme. ¿Qué piensas comprar en el

mercado1? — A decir verdad, no lo sé aún. En todo caso necesito una decena

de huevos frescos y unos kilos de patatas. Además, no compraré más que judías verdes.

— Al llegar, mis parientes tendrán mucha hambre. No sé qué darles de comer.

— Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. Si tienes huevos en casa, podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón.

— Tienes razón. Gracias por la buena idea. Por la tarde, si tienes tiempo, puedes venir a vernos. Estaremos en casa hasta las seis.

— Iré sin falta, porque deseo conocer a tus parientes. — Entonces, ¡hasta la tarde, querida Juana I — ¡Adiós, Manuelita mía!

III

Visitando el museo (Chiste)

— No tenemos más que media hora. ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. Y como tenemos poco tiempo, tu irás por

este lado y yo por aquél. Así lo veremos todo.

92

IV

Refranes españoles

Dime con quien andas y te diré quien eres.* Más vale un toma que dos te daré. Quien todo lo quiere, todo lo pierde.

Vocabulario

el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. castillos eu el aire légvárak el castillo vár, kastély cl aire [öiréj levegő, lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit . . . hívtak Juana Johanna para ir hogy . . . menjen vecino szomszédos, közeli antes de encaminarse mielőtt

felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f- főnévi igenév) szándékozni

(vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon, a piacra en el camino útközben por él, por ella érte v

debajo de (elöljárószó) alatt, alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés, disznó lo, la azt engordar (fel)hízlalni; meghízni después de engordarlo miután (azt) fel

hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó, borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj, csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper, romperse eltörni

el pedazo darab llorar sírni mirar nézni, szemlélni el casco szilánk, cserép sin decir palabra anélkül, hogy szót is

szólna "~ II. Manuela, Manuelita (női név) la comida ebéd ; lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről; vidéki la provincia vidék a propósito jókor; hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy

eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya, krumpli no más que nem többet mint; csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgy-

eset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta

*(A közmondások magyar megfelelője: 1. Madarat tolláról, embert barátjáról. — 2. Aki gyorsan ad, kétszer ad. — 3. Aki sokat markol, keveset fog.)

93

gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet, gondolat por la tardo délután, a délután folyamán nos bennünket, minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül;

hibátlanul desear kívánni, óhajtani hasta la tarde a délutáni viszont

látásig

III. visitar megnézni, látogatni el museo múzeum corno mivel, minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így, úgy ; ily módon ; ilyen, olyan dime mondd meg nekem ! andar járni, menni toma vedd!

79

Gramática

Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple

Iré a la ciudad y venderé la leche. El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet.

Estaremos en casa hasta las seis. Hat óráig otthon leszünk.

A jövő időt úgy képezzük, hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. amar, vender, escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é, -ás, -á, -emos, -éis, -án. — Amint látjuk, a jövő idő a spanyolban úgy jött létre, hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he, amar has stb. — Példák a ragozásra:

I. AMAR szeretni

amaré szeretni fogok

amarás szeretni fogsz

amará szeretni fog

amaremos szeretni fogunk

amaréis szeretni fogtok

amarán szeretni fognak

II. VENDER eladni

venderé el fogok adni

venderás stb.

venderá

venderemos <

venderéis

venderán

III. ESCRIBIR írni

escribiré írni fogok stb.

escribirás

escribirá

escribiremos *

escribiréis escribirán

Ugyanígy

SER lenni ESTAR lenni VER látni

seré estaré veré

serás estarás verás

será estará verá

seremos estaremos veremos

seréis estaréis veréis

serán estarán verán

80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una

gallina. Mis parientes tendrán hambre.

A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni.

Rokonaim éhesek lesznek.

94

Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. Ezek :

DECIR mondani

HACER tenni

P O D E R hatni

P O N E R helyezni

Q U E R E R szeretni

SABER tudni

SALIR kimenni

T E N E R bírni

V A L E R érni vmit

VENIR jönni

diré

haré

podré

pondré

• querré

sabré

saldré

tendré

valdré

vendré

dirás

harás

podrás

pondrás

querrás

sabrás

saldrás

tendrás

valdrás

vendrás

dirá

hará

podrá

pondrá

querrá

sabrá

saldrá

tendrá

valdrá

vendrá

diremos

haremos

podremos

pondremos

querremos

sabremos

saldremos

tendremos

valdremos

vendremos

diréis

haréis

podréis

pondréis

querréis

sabréis

saldréis

tendréis

valdréis

vendréis

dirán

harán

podrán

pondrán

querrán

sabrán

saldrán

tendrán

valdrán

vendrán

81 Á jövő idő használata

a) Vendré sin falta. Me compraré unos huevos.

b) ¿Qué hora es? Serán las diez.

Biztosan eljövök. Néhány tojást fogok venni magamnak.

Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet.

A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk.

Jövő időt használunk a spanyolban akkor is, amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést, állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. Milyen nap van ma? Talán csütörtök. ( = Bizonyára csütörtök. Azt hiszem, hogy csütörtök.) Llaman a la puerta. ¿Quién será? Serán los niños. Kopognak az ajtón. Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek.

82 A tárgy megismétlése a lo, la, los , l a s névmásokkal

El cerdo lo engordaré. La gallina la venderé. Los pollitos los venderemos. Quien todo lo quiere, todo lo pierde. Así lo veremos todo.

A sertést fel fogom hizlalni. A tyúkot el fogom adni. A csibéket el fogjuk adni. Aki sokai akar, mindent elveszít, így mindent fogunk látni.

Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt, a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo, la, los, las).

Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük, ha a todo az ige után áll.

95

83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Juana se levanta temprano para Johanna korán kel fel, hogy a városba

ir a la ciudad. menjen. Al pensar en esto, Juana comienza Amikor erre gondol, Johanna ugrán-

a saltar. Antes de encaminarse, se pone en

la cabeza un cántaro de leche. Voy al mercado a comprar algo.

dozni kezd. Mielőtt elindulna, egy köcsög tejet rak

a fejére. A piacra megyek, hogy vásároljak

egyet-mást. Ha a fö- és a mellékmondat alanya ugyanaz, vagy ha a mellékmondat alanya

kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától, akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk, hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mondatszerkezetet.

Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után, kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb

ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. Azt ajánlom neked, hogy sonkát végy. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után ; ilyenek :

antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor, amidőn sin anélkül, hogy para, a avégből, hogy

Példák : Antes de salir me pongo la

chaqueta. Después de escribir la carta,

tienes que ir a la ciudad. Al despertarme salto de la cama. Al volver a casa comeremos.

Van al mercado a vender la leche.

Vengo para hablar con Luis. Vendrá para visitar nuestra ciudad.

No sé qué decir (qué hacer).

Está sentado allí sin decir palabra. No sabe cuándo venir. (

Mielőtt elmennék hazulról, felveszem a kabátomat.

Miután ( = Ha) majd megírtad a levelet, be kell menned a városba.

Amikor íelébredek, kiugróm az ágyból. Amikor majd hazaérünk, ebédelni

fogunk. Elmennek a piacra, hogy eladják a

tejet. Azért jövök, hogy Lajossal beszéljek. El fog jönni, hogy megnézze városun

kat. Nem tudom, hogy mit mondjak (mit

tegyek). Ott ül anélkül, hogy szót is szólna. Nem tudja, hogy mikor jöjjön.

84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. No está contento (-a) consigo.

Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled. Nincsen megelégedve önmagával.

96

A „velem", „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával, mely a latin nyelv hatására (mecum, tecum stb.) conmigo, contigo, consigo alakká bővül.

A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk, t ehá t : con él, con ella vele; con nosotros (-as) velünk, con vosotros (-as) veletek, con ellos, con ellas velük.

85 A „csak" kifejezése a spanyolban

Tenemos sólo media hora. Csak fél óránk van. Tenemos solamente media hora. „ No tenemos que media hora. „ No tenemos más que media hora. „ Compraré únicamente patatas. Csak burgonyát veszek.

- A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban. i ' j

Ejercicios 1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se

pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace. Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha?

¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena?

2. Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. — Hablaré con el profesor de

español. — Tomaré té y comeré pan con,mantequilla. — Lo diré todo a mi padre. — Volveré a casa a las cinco. — Viviré en esta ciudad. — Por la tarde escribiré algunas cartas. — Haré todo lo posible (minden lehetőt). — Vendré sin falta. — En verano tendré mucho tiempo. — Si puedo, saldré de casa (hazulról) y haré una excursión. ,

3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo, la, los, las): El libro . . . compraré mañana. — La gallina . . . venderemos en el mercado.

— Los huevos . . . pondremos sobre la mesa en la cocina. — La lección . . . aprenderás en la tarde. — El cerdo . . . engordaremos en otoño. — Los ejercicios . . . escribirán los niños juntos. — La tortilla . . . comerás a las dos. *- Las cartas . . . escribiréis hoy mismo. — La leche . . . beberé ahora. — El trabajo . . . terminaremos mañana. — Los periódicos . . . leerán mis padres por la noche (este). — Las patatas • . . compro siempre en el mercado.

4. Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi, főnévi igenévvel rövidített mondatokat:

Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. — Te aconsejo quedarte en casa. — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. — Pablo no sabe qué . hacer y a dónde ir. — Mis padres no saben qué decir. — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo. — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. — Después de comer, escribiré algunas cartas. — Al entrar en la clase, el profesor saluda a los alumnos. — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela, — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes. — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo.

7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97

5. Fordítsuk le az alábbi mondatokat; használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést:

Mielőtt a fürdőszobába mennék, felveszem a hálóköntöst. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam, visszamegyek a szobámba. — Azt tanácsoljuk barátainknak, hogy maradjalak otthon. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem, hogy menjek el hazulról. — Nem tudják, hogy mit vásároljanak. — Nem tudom, hogy mit vásároljak. — József (azért) fog eljönni, hogy Pállal beszéljen. — (Azért) jövők, hogy veled beszéljek. — Azért jönnek, hogy szüléitekkel beszéljenek. — A piacra megyek, hogy eladjam a tyúkot. — Nem megyek a piacra anélkül, hogy pénzem volna. — Nem akarok elmenni anélkül, hogy ne beszéljek veled. — Sietek, hogy el ne késsem. — Az ebédlőbe megyünk, hogy reggelizzünk. — Nem tudjuk, hogy mikor menjünk a színházba.

6. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van), kirándulni fogunk a hegyekbe. Korán-

fogunk felkelni. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba, és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001

gramm) sonkát. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni. És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt, vagy levelet fogok írni testvéremnek, aki Szegeden (en) lakik. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni.

LECCIÓN DOCE

L e c c i ó n de r e p a s o

I Mi programa de cada día

Me llamo Pablo Szabó. Trabajo de empleado en una casa de comercio. Tengo veintiséis años. Soy soltero todavía. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad, tengo alquilado un cuarto-amueblado, no demasiado lejos de la oficina donde trabajo.

Cada día me leyanto a las seis y pico. Por lo general, duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. Oyéndola sonar, salto de la cama y me quito la camisa de dormir. Después de ponerme la bata, entro en el cuarto de baño. Me lavo siempre con agua fría, pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica, luego me afeito. Cada vez me lavo de pies a cabeza. Primeramente, tomo el jabón y me enjabono. Luego me froto con la esponja. Después de lavarme me seco con la toalla. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo»

Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. A las siete menos cuarto, cuando ella trae mi desayuno, estoy ya listo para salir. Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. (Cuando voy a ver a mis

98

padres, en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón, tocino y huevos.) Después de desayunarme, fumo un cigarrillo y leo el periódico. En los periódicos hay siempre artículos interesantes.

Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina. Ésta no está lejos de mi vivienda, y por eso no tengo que ir en tranvía, autobús o trolebús. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina.

Trabajo hasta la una. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. Allí hay buena cocina, y no se paga más que cinco florines por la comida.

A la una y media volvemos a la oficina. El trabajo dura hasta las cinco. A las cinco vuelvo a casa, pero no siempre. Así, por ejemplo, los martes y viernes tengo lecciones de español. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). Alguna vez voy al teatro o al cine.

Si no tengo otro quehacer, vuelvo a casa. Si me quedo en casa, escucho la radio, leo un buen libro, o preparo mis ejercicios para la lección de español.

Los sábados trabajo sólo hasta las dos. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres, o voy a ver a mis amigos. Este sábado iré a ver a Esteban, mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. Si hace un tiempo hermoso, daremos juntos un paseo. Pero si llueve o hace viento fuerte, iremos al cine a ver una película nueva.

Los domingos estoy en el campo, con mis padres, o hago excursiones a las montañas con mis amigos. En invierno y cuando hace mal tiempo, me quedo en casa. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas.

Por lo general, ceno en casa. Para la cena me compro pan, mantequilla, miel, y algunas veces jamón, tocino y huevos.

II

Conversación

— ¡Hola, Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud, Paco I Estoy bien. ¿Y tú? — Regular. ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien, gracias. — ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. Tengo tantas cosas que

decirte. — Puedo ir cuando quieres. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. No tengo programa. Estoy libre. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. — Corriente. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. — Eres muy amable. Pues bien, ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós, mi querido Paco I

7* 99

I I I

El desayuno

(Chiste)

La señora. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno. La nueva criada: — Está bien; si yo no estoy levantada a esa hora, lo

tomaré después.

IV

Refranes españoles

Amor con amor se paga. La práctica hace al maestro. La ocasión hace al ladrón. Quien rompe, paga.

Vocabulario

I. el programa, los programas program, műsor, napirend

de cada día mindennapi, mindennapos viviendo minthogy . . . élnek en el campo vidéken alquilar; tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói, -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni, előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel . . . után ir en tranvía villamoson menni v.

utazni el tranvía, los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega, los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía, la estenografía gyorsírás alguna vez, algunas veces néha, olykor,

néhányszor el cine, los cines mozi el quehacer dolog, munka, teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova

el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni, sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni, fecsegni jugar (juego, jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. tanto annyi, oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves, szeretetreméltó pues bien hát akkor, nos hát HE. y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem, fenn va»

gyok a esa hora akkorára después később, azután IV. el amor szeretet, szerelem la práctica gyakorlat el maestro, la maestra mester, >

tanító(nő) el ladrón tolvaj; rabló

100*

Ejercicios de repaso

• Mondjuk spanyolul: 1. (A 7. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz, amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. — Mit isztok, amikor szom

jasak vagytok? Friss vizet iszunk. — Ha melegem van, levetem kabátomat. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák, töltőtollak, kulcsok, zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. — Ha fázunk, bemegyünk a szobába. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. Sok dolgunk van. Meg kell írnunk a feladatokat, és meg kell tanulnunk az új szavakat. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. — Otthon maradhatsz, ha akarsz. Otthon maradhatnak, ha akarnak. — Nincs igazad. Neki sincs igaza. — Húgom ma nem jöhet. Anyám sem jöhet. — Nem tudok írni, mert nincs ceruzám, sem töltőtollam. — Nem írunk, és nem olvasunk. — A gyerekek nem tanulnak, és nem is játszanak. — Minden rendben van. — A lányok minden szót tudnak. — Mindenki itt van. — Nem minden feladat nehéz.

2. (A 8. lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz.). — Reggel mosakodom. — Nem tudjuk felemelni

ezt az asztalt. — Nem könnyű korán felkelni. — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. — Amikor az ébresztőóra szól, felébredek. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita). — Anyám a tükör előtt fésülködik. — Hívom Károlyt, de nem akar jönni. — Karcsi mélyen alszik, de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. — Gyorsan öltözködünk, mert nem akarunk elkésni az iskolából. — Nem tudom, hogyan mondják ezt a szót spanyolul. — Azt mondják, hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. Nem sok. — Éjfélkor mindig felébredek. — Apánk kilenc óra felé tér haza. — Egy óra előtt nem érek rá.

3. (A 9. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve), még idejében érkezem a hivatalba. — Mire gondolsz,

amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok, akik vidéken élnek. — Ha nyolc órát alszik, a gyerek nem lehet fáradt. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. — Nem ismerjük sem Pált, sem Jánost. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom, nem ismerem az ön húgát. — Itt van két könyv. Az egyik Ágnesé, a másik Györgyé. Az ő könyve (Ágnesé !) piros, az ő könyve (Györgyé) kék. — Az ön töltőtolla nem ír jól. — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. — Az öné ez az erszény? Nem, uram, nem az enyém ; az erszény azé az úré.

4. (A 10. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik, és későn esteledik. — Amikor nagyon hideg van,

nem esik, hanem havazik. — Amikor szép az idő, sétálni megyünk. — Nyáron gyakran villámlik és mennydörög. — Hányadika van ma? Február elseje. Holnap február másodika lesz. — 1924. október 31-én születtem. — Ha lesz ( = van) pénzem, száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. — Én is veszek majd cigarettát, de kétszázat vagy háromszázat. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. — Mi az első padban ülünk. — Barátaink a harmadik padban ülnek. — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van, maradj (quédate) otthon. — Kedden és pénteken spanyol óránk van.

5. (A 11. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba, hogy meg

nézzem az új képeket. — (Azért) jövünk, hogy beszéljünk veletek. — Mielőtt elmennek, nekem fogják adni a kulcsokat. — Mielőtt elmegyünk, köszönteni fogjuk szüleinket. — Biztosan eljövünk, mert beszélni akarunk veled. Velem? Igen, veled. — Nem tudok enni anélkül, hogy vizet (ne) igyak. — Nem tudják, hogy mit tegyenek. — Amikor az osztályba lepnek, a tanulók üdvözlik tanárukat. — Be fogok menni a városba, hogy néhány inget vegyek magamnak. — Péter nem tudja, hogy mikor menjen a városba.

101

L E C C I Ó N T R E C E

A

yo én

tú te

él (m) ő

ella (f) ö

usted ön

nosotros , mi nosotras

vosotros ,. vosotras

ellos (ni) ők

ellas (f) ők

ustedes önök

1

személyes névmások — Los pronombres personales

H a n g s ú részeshat. eset

me nekem

te neked

le neki

le (la) neki -

le önnek

nos nekünk

os nektek

les nekik

les (las) nekik

les önöknek

1 y t a l a n tárgyeset

me engem

te téged

le (lo) őt

la őt

le (lo) (m) önt la (f) önt

nos bennünket

os benneteket

les (los) o/cef

las óTce/

les (los) (ni, f) önöket

Hangsúlyos v. elöljárószós részeshat. és tárgyeset

a mí nekem, engem

a ti neked, téged

a él neki, őt

a ella neki, őt

a usted önnek, önt

a nosotros , .. , . . . nekünk, minket a nosotras

a vosotros , , , ... , . . nektek, titeket a vosotras

a ellos nekik, őket

a ellas nekik, őket

a ustedes önöknek, önöket

I

En el comedor de la fábrica

Es mediodía. El gran reloj de torre acaba de dar las doce. Las máquinas se paran, obreras y obreros dejan de trabajar. Se lavan las manos y se apresuran al comedor, donde les espera la buena comida.

— Estoy hambriento como un lobo, — dice Juan Varga a Antonio Nádas, su amigo y compañero de trabajo. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer?

— No lo sé, — le contesta Antonio, — lo veremos pronto.

102

Mientras tanto entran en la gran sala, donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas, charlando alegremente.

Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros.

— ¡Salud, camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan. — ¡Salud, Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales. En la mesa ya todo está •

preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales; los platos hondos para la sopa, los platos lisos para la legumbre, los platillos para la ensalada, las cucharas, los tenedores y los cuchillos.

Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. Los comensales se sirven.

— ¿ Te gusta la sopa, camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara-•da Nagy quien está sentado enfrente de él.

— Sí, me gusta, sólo me parece algo insípida. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias !

— No las merece. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. No falta tampoco la ensalada.

— ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. De sobremesa, los camaradas charlan aún un poquito, fumando ciga

rrillos. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a pre

miaros por vuestro buen trabajo? — Sí, quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en

cumplir el plan anual. — Es decir, pronto beberemos a vuestra salud. Confiamos en vosotros.

II

Conversación

— ¡Buenas noches, mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. ¿Qué tendremos de cenar?

— Ya lo verás, chiquita. Si quieres cenar pronto, tienes que poner la mesa.

— Lo haré con mucho gusto. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí, para ti y para Eva que volverá dentro

de poco a casa. Papá y los chicos llegarán más tarde, a eso de las nueve. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde.

— ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos, platillos, cuchillos y tenedores.

Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. A vosotros os daré también compota. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas.

103

III

Distracción (Chiste)

Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve :

— ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar?

IV

Refranes

Donde las dan las toman.* No es tan fiero el león como lo pintan. El becerro del vecino nos parece siempre una vaca.

Vocabulario

Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. sze mélyének alakjában adjuk meg.

I. el reloj [réló], los relojes [rélő/iészj óra

el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez, bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte

el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít; megáll, megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel, válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben, ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo, la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada, la camarada elvtárs(nő),

szaktárs(nő)

¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon")

aprovechar (fel)használ, hasznára van el, la comensal asztaltárs preparado, -a előkészített, előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves liso lapos , }

la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő, felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát, vesz magának gustar ízlik ; íze van ; tetszik; szeret,

kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt*

i-val szemben

*(A közmondások magyar megfelelője : 1. Kölcsön kenyér visszajár. (Szó szerint: Ahol adnak, ott el is vesznek. Las, ti. cosas, a dolgokat.) — 2. Nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik. — 3, Más portékája mindig szebbnek, tunjk.).

104

parecer (parezco, pareces) tűnik, látszik, tetszik

algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves

(+ de) el favor szívesség, kegy pasar (ide)nyújtani la sal só no las merece szóra sem érdemes, kérem

(„nem érdemli - meg azokat", ti. a köszönetet, gracias)

merecer (merezco, mereces) (megérdemel

la carne hús el asado sült frito (melléknév) sült el olor illat, szag se me hace la boca agua összefut a nyál

a számbán („vízzé válik a szám") la boca száj verdaderamente valóban, tényleg sabroso ízletes de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy

(a munka)? < van a premiaros meg fognak jutalmazni

benneteket . premiar, premio megjutalmaz cumplir teljesít el plan terv

Gramática <

A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo)

¿Te gusta la sopa? ízlik neked a leves? Sí, me gusta. Igen, ízlik nekem. ¿Es verdad que van a premiaros? Igaz, hogy megjutalmaznak bennete

ket? Sí, quieren premiarnos. Igen, meg akarnak jutalmazni ben

nünket.

Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk, a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben ; az alakok azonban csak a 3. személyben térnek el. i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. Tanuljuk meg jól a következő pontban adott példasorozatot.

anual évi la salud egészség > confiar, confío en megbízik vkiben II. la mamita anyuka chiquito, -a picike, csöppség poner la mesa megterít con mucho gusto nagyon szívesen el gusto kedv, ízlés dentro de poco rövidesen, hamarosan,

rövid időn belül más tarde később la vajilla edény(ek), evőeszköz(ök) hacer falta kell, szükséges a vosotros os nektek (kiemelve; szó

szerint: nektek nektek) la compota befőtt la compotera befőttes tányér la cucharilla kiskanál, kávéskanál III. la distracción szórakozottság el sabio tudós, bölcs distraído szórakozott cl restaurante vendéglő es que (nem fordítjuk; szó szerint:

„van az, hogy") IV. fiero kegyetlen, vad el león oroszlán pintar fest el becerro tinó el veeino szomszéd la vecina szomszédasszony la vaca tehén *

105

87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban

Me gusta la sopa. Te gusta la sopa. Le gusta la sopa. Nos gusta la sopa. Os gusta la sopa. Les gusta la sopa. Hoy no me dan carne. Hoy no te dan carne. Hoy no le dan carne. Hoy no nos dan carne. Hoy no os dan carne. Hoy no les dan carne.

Carlos quiere verme. = C. •Carlos quiere verte. = C. Carlos quiere verle. = C. Carlos quiere verla. = C.

ízlik nekem a leves, ízlik neked a leves, ízlik neki a leves, ízlik nekünk a leves, ízlik nektek a leves, ízlik nekik a leves. Ma nem adnak nekem húst. Ma nem adnak neked húst. Ma nem adnak neki (önnek) húst. Ma nem adnak nekünk húst. Ma nem adnak nektek húst. Ma nem adnak nekik (önöknek) húst,

me quiere ver. te quiere ver,

quiere ver, quiere ver.

le la

Carlos quiere verlo. = C. lo quiere ver.

Carlos quiere vernos. = C. nos quiere ver. Carlos quiere veros. = C. os quiere ver. Carlos quiere verles. = C. les quiere ver.

Carlos quiere verlas. = C. las quiere ver.

'Carlos quiere verlos. = C. los quiere ver.

Viéndome Carlos se alegra. Viéndote Carlos se alegra. Viéndole Carlos se alegra. Viéndola Carlos se alegra. Viéndolo Carlos se alegra. Viéndonos Carlos se alegra. Viéndoos Carlos se alegra. Viéndoles Carlos se alegra. Viéndolas Carlos se alegra. Viéndolos Carlos se alegra.

Károly látni akar engem. K. látni akar téged. K. látni akarja őt (önt). K. látni akarja öt (önt).

(Nőt.) K. látni akarja azt.

(Dolgot.) K. látni akar bennünket. K. látni akar benneteket. K. látni akarja őket

(önöket). K. látni akarja őket.

(Nőket.) K. látni akarja azokat.

(Dolgokat.) Károly örül, ha lát engem. K. örül, ha lát téged.

örül, ha látja őt (önt). örül, ha látja öt (önt). (Nőt.) örül, ha látja azt. (Dolgot.) örül, ha lát bennünket. örül, ha lát benneteket. örül, ha látja őket (önöket). örül, ha látja őket. (Nőket.)

K K. K K K K K K. örül, ha látja azokat. (Dolgokat.)

A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható név-Jnások (vö. 55, 56) — a ragozott ige előtt állanak; a tagadószó megelőzi a személyes névmást.

A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk :

a) főnévi igenévvel kapcsolatban ; ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni;

b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra ;

106

c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö.: 112); d) az irodalmi vagy régies stílusban, valamint újságok hirdetéseiben a hang

súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. Ügy tűnik nekem, hogy a leves kissé ízetlen. — Hállase Rio de Janeiro en el Brasil. Rio de Janeiro Brazíliában van. — Necesítase una tocinera. Szakácsnőt keresünk. („Szükség van szakácsnőre.")

Megjegyzés. — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat:

a) El tárgyesetében le személyre, lo tárgyra utal. Le tehát = őt, lo = azt. b) Ellos tárgyesetében les személyekre, los tárgyakra utal. Les tehát = őket,

ios = azokat. (Nőnemű tárgyakra a la, las alakokkal utalunk.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le, illetve a les mellett la, illetve

ias alak is előfordul, főleg a köznapi nyelvben. A Spanyol Akadémia a la, las alaknak ezt a használatát elítéli.

d) A köznyelvben gyakori a le és a lo, valamint a les és a los felcserélése, vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. Dél-Amerikában a lo, los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre.

88 A személyes névmások elöljárószós esetei, a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete

Confiamos en vosotros. Bízunk bennetek. El camarada Nagy está sentado Nagy elvtárs velem szemben ül.

enfrente de mi. Tienes que poner tres cubiertos : Három terítéket kell hoznod : nekem,

para mí, para ti y para Eva. neked és Éva számára. A vosotros os daré también Nektek befőttet is adok.

compota.

Elöljárószó után a személyes névmás ún. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait te l i használni (1. a lecke elején lévő táblázatot). További példák:

Pedro habla de mi. Péter rólam beszél. No quiero ir sin ti. Nem akarok nélküled menni. Hablaremos con él (con ella). Beszélni fogunk vele. Esta carta es para nosotros. Ez a levél nekünk szól. Estamos sentados enfrente de Veletek szemben ülünk.

vosotros. Megjegyzések. — 1. Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek, hogy a személyes

névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában, hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. bővelkedő használata; ennek szenteljük a következő leckét). A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort:

Ana me escribe la carta a mí. Anna nekem írja a levelet. Ana te escribe la carta a tí. Anna neked írja a levelet. Ana le escribe la carta a él (a ella). Anna neki írja a levelet. Ana le escribe la carta a usted. Anna önnek írja a levelet. Ana nos escribe la carta a nosotros (-as). Anna nekünk írja a levelet. Ana os escribe la carta a vosotros (-as). Anna nektek írja a levelet. Ana les escribe la carta a ellos (a ellas). Anna nekik írja a levelet. Ana les escribe la carta a ustedes. Anna önöknek írja a levelet,

107

Carlos me quiere,a mí. Károly ennem szeret. Carlos te quiere a ti. Károly téj/ed szeret. Carlos le quiere a él (a olla). Károly őt szereti. Carlos le quiere a usted. Károly Ont szereti. Carlos nos quiere a nosotros (-as). Károly minket szeret. Carlos os quiere a vosotros (-as). Károly titeket szeret. Carlos les quiere a ellos (a ellas). Károly őket szereti. Carlos les quiere a ustedes. Károly önöket szereti. 2. Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak

közt. Pl. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. — Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak.

89 Az a c a b a r ige különleges használata

El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce. a tizenkettőt.

Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. asztalokhoz.

Acabar + de -f- infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. Ilyenkor az acabar igét a magyarban most, éppen most, az imént szóval, az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk.

Ha az acabar után főnév következik, az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. Ma befejezzük ezt a munkát. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. Éppen most írtam levelet testvéremnek.

90 Az i r ige különleges használata

Vamos a ver. Mindjárt meglátjuk. Van a premiaros. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni

benneteket. Juan va a llegar pronto. János egykettőre itt lesz. Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. A ma

gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen, egykettőre, mindjárt), az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. További példák:

¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. Mindjárt sétálni megyek. Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad. Sétálni fogok egyet a városban.

91 A que (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod, hogy mi lesz ma ebédre?

comer? No sé qué hora es. Nem tudom, hogy hány óra van. Az ún. függő kérdésben (vagyis, amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék

mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad.

108

m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel

Muchas obreras y obreros están Sok munkásnő és munkás öl az sentados a las mesas. asztaloknál.

Un plato hondo y una cuchara Mély tányért és kanalat csak nekem los traerás solamente para mí. hozol.

Egy melléknév több, különböző nemű főnévre vonatkozhat. Ekkor a melléknév hímnemben egyezik. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll.

93 A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére

Las camareras traen las soperas A pincérnők hozzák a levesestálakat y las ponen en las mesas. és az asztalokra teszik.

No sabes quién es aquel señor? Nem tudod, ki az az úr? No lo sé. Nem tudom. Ya lo veremos pronto. Mindjárt meglátjuk.

" A magyar tárgyas ige (látom, tudod, ismeri stb.) magában foglalja a tárgyat (ti. látom őt, tudod azt, ismeri őt stb.). A spanyolban nincsen külön alanyi és tárgyas ragozás, ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik, no lo sé nem tudom). — A névmás azonban elmarad, ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. Nem tudom, hogy mit csináljak.

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las

obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. hace de sobremesa?

2. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát:

José me escribe a menudo. — Los profesores me dan buenos consejos. — Hoy la camarera no me servirá legumbres. — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. — También Paco me quiere dar un libro. — María no me ve. — Eva no me hallará aquí. — Diciéndome la verdad, Pep,e me hará un gran favor. — ¿Cuándo quiere usted verme?

3. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. — Juan no escribe esta carta a mí. — Juana está

sentada enfrente de mí. — Emerico no puede vivir sin mí. — ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. — El profesor irá al teatro conmigo. — Inés piensa mucho en mí.

109

4. Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No . , . veo. Guando . . . verás, has de decir... que quiero ha

blar con . . . . — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . . . veo. Cuando . . . verá», has de decir . . . que quiero hablar con . . . . - ¿Qué hace Ana? No . . . sé. Sé sólo que mí hermana irá con . . . al cine. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir . . . muchas cosas. Quiero dar . . . algunas revistas interesantes.

6. Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak. Látsz bennünket? Látlak benneteket. Látja ön Pétert? Nem

látóin őt. Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. Látni akarjuk őt. — Mit ads.z nekem? Könyvet adok neked. Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni. Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni. Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked. Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játékot hozok nekik. — Szeretsz? Szeretlek. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. Mindenki szereti őket (férfiakat, nőket).

6. Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem. Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. Nem bízhattok

meg benne. — Te velem szemben ülsz. Mi veletek szemben ülünk. Vele szemben nem ül senki. — Ez a levél neked szól (= számodra van). Ezek a levelek nekünk szólnak. Ez a levelezőlap nekem szól. Ez a sürgöny nekik szól. — A tanár a könyvet nekem adja. Éva nem neked írja a levelet. Károly minket nem szeret. Neki nem fogunk könyveket adni. ő t senki sem fogja meghívni. Nekünk nem fognak levest adni. — Rólam beszélsz? Rólad beszélek. Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. Róla beszélünk és nem róluk. — Nélküled nerii megyek (jövő idővel). Nélkülem nem megy. Nélkülünk nem akarnak menni. Nélkületek nem akarunk menni. Nélküle nem teszek semmit. Nélkülük nem tehetünk semmit.

7. Használjuk az acabar, ül. az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. - Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). -

Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. - Éva és Mária most jött haza az iskolából. — Éva és Mária most fog ebédelni. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat), és mindjárt megírom a feladatot.

8. Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő. Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát, a gép meg

állt (está parada). Megmosom a kezemet, és az étkezőbe sietek. Társaim már az asztalnál ülnek. Jó étvágyat! - mondom nekik. - Jó étvágyat! - válaszolnak nekem. — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja, hogy a leves ízetlen. — Légy szíves (¿Me haces el favor de.. .?), nyújtsd ide a sót. Köszönöm. — Kérem. - A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem), hogy összefut a nyál a számban. A sült burgonya is nagyon ízletes. Ma otthon fogok vacsorázni. Még nem tudom, hogy mi lesz vacsorára. Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek, mint a farkas.

110*

L E C C I Ó N C A T O R C E

A személyes névmás bővelkedő használata

El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan.

A Juan le aburre ir de compras. A ti te compraré un tejido. A Paco le quiero comprar unos

pañuelos.

¿Qué te parece a ti este modelo nuevo?

A mí me gusta mucho.

Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak.

Jánost untatja a vásárlás.

Neked szövetet fogok vásárolni.

Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni.

Neked hogy tetszik ez az új modelll

Nekem nagyon tetszik.

Los Varga irán de compras l

Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. Ana, su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. A decir verdad, el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan, quien, cuando está libre, prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita. A Juan le aburre ir de compras.

A Ana, por el contrario, le gusta mucho andar por la calle, mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros.

— Pues, al fin y al cabo, ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer.

•— |Ah, tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : lo necesitas mucho. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines., A José tengo que comprarle una corbata, y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior.

— ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. — jClaro! — De todas formas, tarde o temprano, necesito un vestido nuevo . . . — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón!

Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos.

111

— Mira, querido, ahora me hace falta un vestido color1 gris, par^ la tarde.

— [Siempre la misma historia I Pues bien, a mí me da lo mísmd, ¿Cuándo iremos de compras?

— Todo depende de ti mismo, querido. Si te conviene, podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve.

— De acuerdo. A mí me conviene, no tengo inconveniente.

II

Conversación

— ¿Por dónde comenzamos, Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escapa

rates en el centro de la ciudad. — Tienes razón. Espero que también a ti te gustará ver los escapara

tes de las tiendas y de los almacenes. — Depende todo de las tiendas mismas. A mí me gusta, por ejemplo,

ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. La atención

mía la llaman los artículos de moda, ante todo los vestidos y los abrigos. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta?

— A decir verdad, no me entiendo en indumentaria femenina. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro

algunos artículos en aquella perfumería? > — Con mucho gusto. Mientras( tanío voy a comprarme unos pitillos

en aquel estanco.

(En la perfumería)

i- ¡Buenos días, señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted, señora? — Un jabón de olor, un jabón de afeitar

para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. . '

— Aquí tiene.usted todo, señora. ¿Qué más desea usted?

— ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos, igual que ésta. *

— ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara.

— ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. <— Pues bien, me quedo con ésta.

112

III

El favor (Chiste)

¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. ¡ Hombre, este duro es falso! Pues, precisamente ahí está el favor.

IV

Refranes

A caballo regalado, no hay que mirarle el diente.* A la mala costumbre quebrarle la pierna.

Vocabulario

el propósito terv, szándék aburrir untat, terhére van (akinek:

tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel, bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta, modell I. mañana por la mañana holnap reggel

holnap délelőtt el turno műszak, sorrend utilizar fel-, kihasznál preferir (prefiero, preferimos) jobban

szeret, inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont, ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet, bolt el almacén áruház; raktár pasar átmegy, (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos; gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár

la caja pénztár, kassza el ahorro takarékosság; megtakarított

pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég, csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab; zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű, drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát; látod la historia história, történet, történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy

*(A közmondások értelme: 1. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. A rossz szokást ki kell irtani.)

• Spanyol nyelvkönyv — 5614 113

depender függ de ti mismo tőled, magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul, elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs

akadálya inconveniente alkalmatlan, nem meg

felelő II. comenzar por vmin v. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé

nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a

kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi, igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt, elsősorban el abrigo felöltő, (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez

(amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt

¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt

egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan, egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél

maradok III. ¿quiere usted hacerme un favor?

tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált, (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen, „jó ember" el hombre ember, férfi falso hamis precisamente pontosan, éppen IV. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár

Gramática

94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos

pañuelos. A las muchachas les compraré

unas prendas de ropa interior. A mí me gustan los libros. •

Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni.

A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni.

Nekem a könyvek tetszenek. A spanyol nyelv egyik sajátossága, hogy kiemelt — részeshatározó vagy

tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás megfelelő alakját is kiteszi. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának.

A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat:

Esto a mí me conviene. Esto a ti te conviene.

Nekem ez megfelel. Neked ez megfelel.

114*

} Esto a él le conviene. Esto a ella le conviene. Esto a nosotros nos conviene Esto a nosotras nos conviene Esto a vosotros os conviene Esto a vosotras os conviene Esto a ellos les conviene Esto a ellas les conviene Esto a usted le conviene Esto a ustedes les conviene.

• }

: } : }

A mí no me quiere nadie. A ti no te quiere nadie. A él no le quiere nadie. 1 A ella no la quiere nadie. J A nosotros (-as) no nos quiere nadie. A vosotros (-as) no os quiere

nadie. A ellos no les quiere nadie. 1, A ellas no las quiere nadie. / A usted no le (la) quiere nadie. A ustedes no les quiere nadie.

Neki ez megfelel.

Nekünk ez megfelel.

Nektek ez megfelel.

Nekik ez megfelel. önnek ez megfelel. önöknek ez megfelel. Engem senki sem szeret. Téged senki sem szeret. őt senki sem szereti. Minket senki sem szeret. Titeket senki sem szeret.

őket senki sem szereti. önt senki sem szereti. önöket senki sem szereti.

Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra; A mi marido le compraré una

corbata nueva. A mi marido le quiero mucho. A Inés le gusta el vestido nuevo. A Inés la quieren todos. A los obreros les darán más

dinero. A los obreros les premiarán. También a las obreras las

premiarán.

Férjemnek új nyakkendőt fogok venni.

Férjemet nagyon szeretem. Ágnesnek tetszik az új ruha. Ágnest mindenki szereti. A munkásoknak több pénzt fognak

adni. A munkásokat meg fogják jutalmazni. A munkásnőket is meg fogják

jutalmazni.

Megjegyzések. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk:

,Ez nekem felel meg. Esto me conviene a mí. Nadie te quiere a ti. Los libros me gustan a mí.

Téged senki sem szeret. A könyvek nekem tetszenek.

El vestido nuevo le gusta a Inés. Az új ruha tetszik Ágnesnek. Todos la quieren a Inés. Mindenki szereti Ágnest. b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot

bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni, amikor az usted, ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. (Kiemelve; A usted lo conozco.) Le* enseñaré a iiHledes unos

artículos nuevo».

Ismerem önt. (önt ismerem.) Mutálni fogok önöknek néhány

új cikkel.

8* 115

Nem hiba, bár nem spanyolos, ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. — Az usted, ustedes elhagyása viszont nemcsak, hogy nem udvarias, hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. — Ismerem őt (v. ismerem Önt). — Les enseñaré unos artículos. Mutatni fogok nekik (v. önöknek) néhány cikket.

95 _ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines. Magamnak néhány zoknit veszek. A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a

visszaható névmásokat is bővelkedően használják. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me, te, se,

nos, os, se (vö.: 55).

A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben :

a mi a ti a> sí a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí

magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak

magamat magadat magát magunkat magatokat magukat

Mint látjuk, a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival, és csakis elöljárószók után állhatnak.

További példák: Luis siempre habla de sí. (Vö.: Luis habla siempre de él.)

Le escribiré, — dice Luis para sí.

Lajos mindig sajátmagáról beszél. (Lajos mindig róla (egy harmadik

személyről) beszél.) írni fogok neki, — mondja magában

Lajos.

Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára A mí no me compro nada. A ti no te compras nada. A sí no se compra nada. A nosotros (-as) no nos compra

mos nada. A vosotros (-as) no os compráis

nada. A sí no se compran nada. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada?

Magamnak semmit sem veszek. Magadnak semmit sem veszel. Magának semmit sem vesz. Magunknak semmit sem veszünk.

Magatoknak semmit sem vesztek.

Maguknak semmit sem vesznek. Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek?

116

Me veo a mí en la fotografía. Te ves a ti en la fotografía. Se ve a sí en la fotografía. Nos vemos a nosotros (-as) en la

fotografía. Os veis a vosotros (-as) en la

fotografía. Se ven a sí en la fotografía. Se ve usted a sí en la fotografía. Se ven ustedes a sí en la

fotografía.

Magamat látom a fényképen. Magadat látod a fényképen. Magát látja a fényképen. Magunkat látjuk a fényképen.

Magatokat látjátok a fényképen.

Magukat látják a fényképen. önmagát látja ön a fényképen. önmagukat látják önök a fényképen.

117

A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata :

1. változat

a mí me

a ti te

a él le a ella le

a él le a ella la

a sí se

a nosotros nos a nosotras nos

a vosotros os a vosotras os

a ellos les a ellas les

a ellos les a ellas (as

a usted le

a usted le a usted la

a usted les

2. változat

me . . . a mí

te . . . a ti

le . . . a él 1 le . . . a ella /

le . . . a él \ la . . . a ella /

se . . . a sí

nos . . . a nosotros \ nos . . . a nosotras /

os . . . a vosotros \ os . . . a vosotras /

les . . . a ellos \ les . . . a ellas f

les . . . . a ellos 1 las . . . a ellas /

le . . . a usted

le . . . a usted "l la . . . a usted /

les . . . a ustedes

Magyar jelentése

nekem, engem ; magamnak, magamat

neked, téged; magadnak, magadat

neki

őt

magának, magát; maguknak, magukat ,

nekünk, minket; magunknak, magunkat

nektek, titeket; magatoknak, magatokat

nekik

őket

önnek

önt

önöknek; önöket

97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. Én maflám akarom látni (azt). Tú misma lo dices. Te mayad mondod. Todo depende de vosotros mismos. Minden maflátoktól függ. A si misma no se comprará nada. Magának semmit sem fog venni. A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett

mismo, misma, mismos, mismas (maga, maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. -

A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo

matékosabbá : hoy mismo még ma ahora mismo most mindjárt allí mismo ott helyben en España mismo magában Spanyolországban

(még Spanyolországban is)

viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma.

b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja (= el mismo, la misma, los mismos, las mismas) „ugyanaz", „még maga . . . is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll:

Me compraré el mismo vestido. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni.

A ti te gustan las mismas cosas. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek; Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja.

profesora. Hablaré con los mismos alumnos. Magukkal a tanulókkal fogok beszélni.

« c) Főneve mögé téve, a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható :

Mi tía es la bondad misma. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság.

Al comienzo mismo de la primavera. Mindjárt tavasz elején. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da. Egyre megy. (A mí) me da lo mismo. Nekem mindegy, ál mismo tiempo ugyanakkor

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer

Ana, la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta, por lo general, ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve

118

usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén?

2. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . . . gusta esta sopa. Esta carne . . . gusta a ti. Este tejido . . . parece

bueno a Pablo. El cuarto nuevo . . . conviene a nosotros. A vosotras . . . darán otros cuadernos. A ellos . . . escribirán muchas cartas. A ellas . . . enseñarán vestidos hermosos. No . . . daré a usted esta medicina. A ustedes . . . aconsejo esperar un rato. A Luis no . . . veo aquí. A Margarita . . . quiero mucho. A nuestras hermanas . . . quieren todos. . . . llaman a ti. A mí no . . . llaman. También a vosotros . . . llaman. A sí no . . . compra nada.

3. Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva, ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f)

semmit sem fogunk venni. — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. — Nektek (hogy) tetszenek ezek a,nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. — Önnek nem fognak leveleket írni. — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. —

. Nekem nem mondják meg az igazat. — Neked nem hiányzik a pénz. — Nem veszek magamnak semmit. — Nem látom magamat a tükörben. — Magadnak új nyakkendőt veszel. — Nem látod magadat a fényképen. — Nem akar venni magának új szövetet. — Apám engem hív. — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. — Minket szeretnek tanáraink. — Titeket nem akarnak látni szüleink. — Őket (m és f) nem látjuk a szobában.

4. Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. —

Már holnap beszélnem kell vele. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . — Róluk magukról beszélünk. — Én magam (m és f) nem ismerem őt. — Ő maga (m és f) mondja ezt. — Saját magának (m és f) nem vesz semmit. — Egyre megy. — Nekünk mindegy. — Nekik is mindegy. — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. — Anyánk a megtestesült jóság. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik.

5. Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek, mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. Vásá

rolni megyek majd a városba. Sok mindent kell vennem. Be kell mennem egy illatszertárba. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. Be fogok menni a nagy áruházba is. — Mi tetszik, uram? Legyen szíves, mutasson nekem néhány zsebkendőt. (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem. Nekem az tetszik. Mennyibe kerül? Nem drága, csak 12 forintba kerül. Hát jó, ennél maradok. — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba, és megnézzük az üzletek kirakatait. Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket.

*

U9

LECCIÓN QUINCE

Névmási alakok találkozása

Este tejido me lo compro.

Quiero comprármelo.

¿Tú no te lo compras?

¿No quieres comprártelo?

Él se lo comprará.

¿Los tejidos nuevos, puede enseñárnoslos?

Se los enseñaré a ustedes.

Voy a enseñárselos a ustedes.

Ezt a szövetet megveszem magamnak.

Meg akarom venni magamnak.

Te nem veszed meg magadnak?

Nem akarod megvenni magadnak?

ő majd megveszi magának. Az új szöveteket meg tudja mutatni

nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. Máris mutatom önöknek.

En el gran almacén

Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci, Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. Aquí hay gran animación a todas horas del día. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos

que cubren los mostradores. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén!

— ¿Qué vamos a comprarnos aquí, querida? — pregunta Juan a su mujer.

— ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo.

— Pero, ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. Un tejido cuesta un dineral y, por añadidura, yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo, ¡te lo confieso I Hay que economizar, te lo digo clara y distintamente,

120**

— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalo-para tu cumpleaños.

-— ¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección de tejidos?

— No lo sé, pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. Voy a preguntárselo.

— Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. — Con mucho gusto, •>- responde el jefe de sección cortésmente. —

Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan, al lado de la sección de confecciones.

Antes de subir al segundo piso, el matrimonio Varga visita aún las. secciones de calzado, de perfumería, de bisutería, de papel y objetos de escritorio, de artículos para deporte, de cristalería. Después de mirar todo atenta y detalladamente, Ana y Juan llegan por último, cansados, a la sección de tejidos.

II *

Conversación i (En la sección de tejidos)

— ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas, para uso diario. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de

tejidos y muy baratos. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro. Puedo recomendárselo.

— No está mal, pero es demasiado claro. Preferimos algo más oscuro. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. ¿Qué

les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho. Pero, ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes, es un poco caro. Cuatrocientos ochenta

florines metro. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. — Pero si lo compra usted, tiene traje para toda la vida. Además,

tengo que decírselo seriamente, no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos. No los venden en otro sitio.

— Bueno, ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. —• ¿Cuántos metros corto? — Tres y veinte. — Aquí tienen ustedes la factura. Tengan la bondad de pasar por

la caja. Allá al fondo está. III

Compra ventajosa

Un hombre pobre posee un lorito. Le enseña a hablar, pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras:

— Sin duda alguna. Poco contento con esto, el hombre coge la jaula y va al mercado para

vender el pájaro.

121

— ¿Quién me compra mi Ionio? - R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e

duros. Os digo que vale mucho más. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar, se extraña del precio tan elevado ; se

dirige al lorito y le dice : — ¡Responde, pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. Paga los

veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación. AÍfin, se enoja de la compra. Se pone al lado de la jaula y dice :

— ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro ; y por esta vez el lorito

tiene razón.

Vocabulario

I. lujoso fényűző ia animación élénkség, forgalom ;

lelkesedés cl matrimonio házaspár ; házasság atentamente figyelmesen cl genero nem, fajta, cikk diverso különböző, különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még, amikor látja az

ember.. . atender kiszolgál vkit, törődik vkivel

(akit v. akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott, kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe, ráadásul

' la añadidura hozzáfűzés, ráadás llevar encima magánál hord llevar hord, hoz, visz encima fent, felül, rajta confesar (confieso, confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és

érthetően distinto érthető, világos ; különböző,

különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen !

¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1

tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó, lift busear keres al lado de mellett, mellé las confecciones készruha subir felmegy, felszáll el calzado cipő, lábbeli la bisutería díszáru, ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal; iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és

részletesen detallado részletes por último utoljára, végül cansados fáradtan II. a rayas csíkos la raya csík, sáv, vonal para uso diario mindennapos haszná

latra, strapára el uso használat; szokás diario mindennapi, mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú

122

extranjero külföldi enseguida, en seguida azonnal, rögtön este sí que me gusta ez igen, ez tetszik

nekem el precio ár, érték advertir figyelmeztet, felhívja figyelmét metro métere

. el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik, kínálkozik, mutat

kozik el sitio hely cortar vág, el-, levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott, oda al fondo a végében el fondo fenék, mélység ü l . ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol, bír, van neki

el loro, el lorito papagáj enseñar tanít, oktat (amire: a) la memoria emlékezet, emlékező

tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely, néhány coger vesz, fog la jaula kalitka, ketrec gritar kiált, kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért

adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet, válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet, válasz-enojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta, ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált, kikiált por esta vez ezúttal

Gramática

98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása

¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. ¿Los tejidos nuevos puede usted

enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. Puedo recomendárselos. No tengo dinero para comprármelos.

Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked. Meg tudja mutatni nekünk az új

szöveteket? Máris mutatom önöknek. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek). Nincs pénzem, hogy megvegyem

magamnak (azokat).

Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet, a 3. személyű részeshatározó alak (le, les) helyett pedig mindig se áll. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot:

Este tejido el dependiente

me lo recomienda. te lo recomienda. se lo recomienda.

Ezt a szövetet a kiszolgáló

ajánlja nekem. ajánlja neked. ajánlja neki (nekik).

123

nos lo recomienda. os lo recomienda, se lo recomienda (a usted,

a ustedes).

Esta camisa me la compraré. te la comprarás. se la comprará. nos la compraremos. os la compraréis. se la comprarán. se la comprará (a usted). se la comprarán (a ustedes).

Estos lápices él no me los da. yo no te los doy. nosotros no se los damos.

ellos no nos los dan. ella no os los da.

La verdad tiene que decírmela, tengo que decírtela, tenemos que decírsela.

tienen que decírnosla, tiene que decírosla.

Diciéndomela me haces un favor.

ajánlja nekünk. ajánlja nektek. ajánlja önnek (önöknek).

Ezt az inget meg fogom venni magamnak. meg fogod venni magadnak. meg fogja venni marjának. meg fogjuk venni magunknak. meg fogjátok venni magatoknak. meg fogják venni maguknak. ön meg fogja venni magának, önök meg fogják venni maguknak.

Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. én nem adom neked. mi nem adjuk neki (nekik, önnek,

önöknek). ők nem adják nekünk, ő nem adja nektek.

Az igazat meg kell nekem mondania, meg kell neked mondanom, meg kell neki (nekik, önnek, önök

nek) mondanunk, meg kell nekünk mondaniok. meg kell nektek mondania.

Ha megmondod nekem (azt), szívességet teszel nekem.

Megjegyzések. — 1. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk, hogy a se sokfélét jelenthet: neki, nekik, önnek, önöknek. — Ha a se jelentése félreérthető, körül-írást alkalmazhatunk:

Se lo recomiendo a él (a ella). Se lo recomiendo a ellos (a ellas). Se lo recomiendo a usted. Se lo recomiendo a ustedes.

Ajánlom neki. Ajánlom nekik. Ajánlom önnek. Ajánlom önöknek.

2. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö.: 57), mint pl. a következő mondatokban:

¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará

tejidos hermosos.

Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak

mutatni nekünk.

124

99 Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata

me le

te le

nos le

os le

se le

me (a

te la

nos la

os la

se la

me lo

te lo

nos lo

os lo

se lo

me les

te les

nos les

os les

se les

me las

te las

nos las

os las

se las

me los

te los

nos los

os los

se los

nekem (magamnak) őt, azt, őket, azokat

neked (magadnak) őt, azt, őket, azokat

nekünk (magunknak) őt, azt, őket, azokat

nektek (magatoknak) őt, azt, őket, azokat

neki (magának, nekik, maguknak) őt, azt, őket, azokat

Infinitivo-wál, gerundio-yal stb. (vö.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo, diciéndotelo stb.

100 A határozószó — £1 adverbio

La sección de tejidos se halla allí, a la derecha.

El jefe habla cortésmente con nosotros.

Te lo digo clara y distintamente.

A szövetosztály olt jobbra van.

A főnök udvariasan beszél velünk.

Világosan és érthetően mondom neked.

A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). 1. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar), mint pl. aquí itt, ide abajo lent, le de aquí innen arriba fent, fel ahí ott, oda (nálad, hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera, afuera kint, ki allí, allá ott, oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol, a távolban, messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo), mint pl. ahora most siempre mindig eutonces akkor, akkoriban nunca, jamás soha(sem) antes előbb, inkább hoy ma después később, azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía, aún még anoche tegnap este, tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo), mint pl. muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat, túlságosan

határozószó előtt) apenas alig

125

mucho nagyon, sokat (ige után) así Így, úgy más többet casi majdnem poeo keveset despacio lassan menos kevesebbet aprisa, de prisa sietve, gyorsan bastante eleget poco a poeo lassanként, apránként

2. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. Ha a melléknévnek van -a végű nőnemű alakja, akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. A -mente képzőnek önálló hangsúlya van, az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét:

claro világos claramente világosan distinto érthető distintamente érthetően alegre vidám alegremente vidáman eortés udvarias cortésmente udvariasan difícil nehéz difícilmente nehezen

101 A - m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén

Te lo digo clara y distintamente. Világosan és érthetően mondom neked. Miramos todo atenta y detallada- Mindent figyelmesen és részletesen

mente. nézünk meg. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a

•mente képzőt. További példák: Jóvenes hermosos física y Testben és lélekben szép ifjak.

espirituálmente. Vive pura y simplemente. Tisztán és egyszerűen él. Habla lenta y claramente. Lassan és világosan beszél. Cantan feliz y alegremente. Boldogan és vidáman énekelnek.

102 Melléknév használata határozószói jelentésben

Nos levantamos temprano. Korán kelünk. Tiene que ir usted derecho. Egyenesen kell mennie. No veo claro. Nem látok világosan. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik

la sección de tejidos. a szövetosztályra. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói

jelentéssel is bír. (Nem mondják : tempranamente, derechamente.) Sok (különösen -ado, -ido végű) melléknév, határozószóként állva, számban

(és ha lehet, nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas. A lányok fáradtan érkeznek haza.

103 Rendhagyó képzésű határozószók

Debes responder bien. Jól kell felelned. Hablo mal el español. Rosszul beszélek spanyolul.

Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. ^

126

/

m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések -

Sin duda. Kétségtelenül. Por último llegan a casa. Végül haza érkeznek.

Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. így pl.

de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal, rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor,

amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hangzású :

sin duda (= indudablemente) kétségtelenül por último (= últimamente) végül, utoljára

• de repente (== repentinamente) v hirtelen

, Ejercicios

¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd,e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro, el oscurp, el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje?

¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani, elmesélni)1

2. Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . . contará. (Pl. me la, te la, nos la, os la,

se la . . . a usted, a ustedes, a él, a ella, a ellos, a ellas.) Esta historia Pablo quiere contar . . . . — Este tejido . . . gusta: . . . compar(é). Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . . . preguntan. Van a preguntar. . . . — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . . . dice clara y distintamente. — Luis comprará los libros y . . . dará. Quiere d a r . . . . — Margarita y María comprarán las flores y . . . regalarán. Quieren regalar. . . . — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . . . enseñará. Quiere enseñar

3. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). — Las alumnas cantan

(feliz y alegre). — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes. — María comprende (difícil) el español. — Debes mirar todo (atento). — La verdad debéis decirla (puro y simple). — Mis padres viven (feliz). — Si queréis ir a la estación, debéis ir todo (derecho). — Después del trabajo, los obreros llegan a casa (cansado). — No me siento (bueno). — Paco responde siempre (malo) en la escuela.

4. Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet. Megveszem (magamnak). Nem akarod megvenni? Pál meg

veszi magának. Mi nem vesszük meg. Nem akarjátok megvenni? ők akarják megvenni, ők veszik meg. — l5j ingeket látok a kirakatban, lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). Ajánlom önnek (őket). Ezeket az ingeket ajánlom neked. Ajánlom nektek. Ajánlom neki. Ajánlom nekik. Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem.

127

b) Ez a tanterem nagyon nagy. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. Péter nagyon jól fog felelni. Nagyon sajnálom. Már itt vagyok. O még ninc» itt. Pál fent van. István lent van. A színház nagyon közel van. A mozi nagyon messze van. Te világosan beszélsz. Te világosan és érthetően beszélsz. TI udvariasan válaszoltok, •ők boldogan élnek. Mi vidáman csevegünk. Kétségtelenül igazad van. Mindenütt látok szöveteket. István valahol itt lakik. Sehol sem találom a könyvemet.

5. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. Szüksége van egy új ruhára,

«és ezért belép az üzletbe. Odamegy a boltasztalhoz, és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves, mutasson nekem néhány jó szövetet. — Milyen színben (de)

. óhajtja, uram? Mindenféle szövetünk van. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. — Éppen most kaptunk új szöveteket, meg fogom mutatni (őket) önnek. Lesz szíves ide fáradni. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt. — Tessék a számla. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni!

L E C C I Ó N D I E C I S É I S

A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo

ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. hables con Paco. (él, ella) hable con Paco. hablemos con Paco. habléis con Paco.

, hablen con Paco.

(yo) ponga un telegrama. pongas un telegrama. (él, ella) ponga un telegrama. pongamos un telegrama. pongáis un telegrama. pongan un telegrama.

(yo) cumpla mis deberes. cumplas tus deberes. (él, ella) cumpla sus deberes. cumplamos nuestros deberes. cumpláis vuestros deberes. cumplan sus deberes.

SZÜKSÉGES, HOGY beszéljek Ferivel. beszélj Ferivel. beszéljen Ferivel. beszéljünk Ferivel. beszéljetek Ferivel. beszéljenek Ferivel.

táviratot adjak fel. táviratot adjál fel. táviratot adjon fel. táviratot adjunk fel. táviratot adjatok fel. táviratot adjanak fel.

elintézzem teendőimet. elintézzed teendőidet. elintézze teendőit. elintézzük teendőinket. elintézzétek teendőiteket. elintézzék teendőiket.

I. -e -es

" e -emos 1 -eis -en

II. -a -as -a -amos -áis -an

III. -a -as -a -amos -áis -an

128

I

De paseo en la capital

Son las cinco y pico. Carlos acaba de salir de su oficina. Camino de su casa piensa:

— Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. Al fin y al cabo, ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo, es preciso que yo cumpla algunos deberes. Así, por ejemplo, mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. Además, es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. iQue no se me olvide hacer todo esto 1

Carlos se encamina al centro de la capital. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. Camino de su sastre, pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. Después de pasar por el salón de su sastre, sigue paseando por la avenida Rákóczi. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. Por fin, va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross, para volver a casa.

— ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero, no tiene importancia. De todos modos, uno de estos días iré a verles, antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton.

II *

Conversación

— Dispénseme usted, caballero. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano,

lo chapurreo. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien

puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia, pero no

Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M •129

quiero extraviarme en la capital de ustedes. Tenga usted la bondad de decirme, ¿por dónde se va al hotel Danubio?

— Con mucho gusto, señor. Siga usted todo derecho por esta calle, atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. Si no tiene inconveniente, puedo acompañarle a usted un rato.

— Es usted muy amable. Acepto con gusto. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino, de Buenos Aires. Soy representante de una casa

de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación.

— ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. Su situación topográfica es mara

villosa. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy

hermosa. — Es verdad. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna,

con soberbias calles, avenidas, plazas y parques. Tiene más de tres millones de habitantes.

— Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. Pero, permí

tame que me presente: soy Antonio López de Queveda. — Y yo soy Esteban Kovács, tenedor de libros. — Tanto gusto de conocerle a usted. — Estoy muy contento de nuestro encuentro. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez, estoy a su dispo

sición, señor. — Si no tiene inconveniente, podremos citarnos para mañana por la

tarde. — Estaré encantado. Desde las cuatro, me hallará usted en el hotel. — Muy bien, señor. A eso de las cinco le llamaré a usted por telé

fono para citarnos en algún sitio. Allí ve usted su hotel, señor. Ahora tenemos que despedirnos.

— Pues bien, nos veremos mañana por la tarde. Que usted lo pase bien.

— Hasta mañana, señor.

III

Oficio inoportuno (Chiste)

El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio.

— Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas, y pide que se le permita, como a los demás, trabajar en su oficio.

— Es muy justo que se le complazca. ¿Y qué es? — Aviador.

130

IV

Refranes

Quien abrojos siembra no ande descalzo.* No hay mal que por bien no venga.

Vocabulario

preciso szükséges, fontos; pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny, távirat el deber kötelesség, teendő I. de paseo sétálva, séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely, jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo, el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo, probamos) (fel)próbál es menester szükséges, kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne

felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes; el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő

távirat

la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál, folytatja

sétáját la avenida út, fasor. la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones

mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II. dispensar megbocsát; felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó; nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár, habár, noha, jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai, anya-perdonar megbocsát la molestia zavarás ; kényelmetlenség extraviarse [észtrá- . . . ] , me extravío

eltéved

(A közmondások értelme: 1. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. — 2. Min* den rossznak megvan a maga jó oldala.)

9* 131

¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen

egyenesen! atravesar (atravieso, atravesamos)

átmegy, átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali

cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro, nos encon

tramos) van, találja magát; találkozik

Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export,

kivitel la situación topográfica földrajzi

fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja; itt nem for

dítják le) soberbio pazar; büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos, birtokos. tanto gusto de conocerle a usted nagyon

örülök, hogy megismerhetem

estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de)

imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg,

találkozik encantado elbűvölt, elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés, hely despedirse (me despido, nos despedimos)

elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól magát ;

isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. el oficio mesterség, foglalkozás,

hivatal inoportuno alkalmatlan, meg

nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly, letartóztatott negarse (me niego, nos negamos)

vonakodik la fabricación gyártás la caja láda, doboz pedir (pido, pedimos) kér, követel los demás a többiek justo igazságos, helyes complacer kérelmét teljesíti,

kielégít (a) el aviador repülő, pilota IV. el abrojo csalán, tövis descalzo mezítláb el mal baj

Gramática

105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo

Quiero que los niños vivan felizmente.

Deseo que Pedro pague su deuda.

Kívánom, hogy a gyerekek boldogan éljenek !

Kívánom, hogy Péter megfizesse adósságát.

A kötőmód jelen idejét úgy képezzük, hogy az -ar végű igékhez az -e, -es, -e, -emos, -éis, -en, az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a, -as, -a, -amos, -áis, -an ragokat tesszük. Példák a ragozásra:

132

I. HABLAR beszélni

hable beszéljek hahles beszélj hable beszéljen hablemos beszéljünk habléis k beszéljetek hablen beszéljenek

II. COMER enni

coma egyem comas egyél coma egyék comamos együnk comáis egyetek coman egyenek

III. VIVIR élni

viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek

Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear, -gar, -guar, -ger, -gir, -guir, -quir, -cer, -cir, -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok, szerint módosul, pl.

TOCAR érinteni

PAGAR fizetni

AVERIGUAR kivizsgálni

COGER fogni, venni

DIRIGIR irányítani

DISTINGUIR megkülönböztetni

DELINQUIR kihágást elkövetni

VENCER győzni

ZURCIR foldozni

ALCANZAR elérni

toqu* toques

pague pagues

averigüe averigües •

coja cojas

dirija dirijas

distinga distingas

delinca delincas

venza venzas

zurza zurzas

alcance alcances

toque

pague

toquemos toquéis

paguemos paguéis

averigüe averigüemos averigüéis

coja

dirija

distinga

delinca

venza

zurza

alcance

cojamos cojáis

dirijamos dirijáis

distingamos distingáis

delineamos delincáis

venzamos venzáis

zurzamos zurzáis

alcancemos alcancéis

toquen

paguen

averigüen

cojan

dirijan

distingan

delincan

venzan

zurzan

alcancen

*"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése

Es necesario que yo vaya a mi Szükséges, hogy a szabómhoz menjek» sastre.

Siento que ya sea tarde. Sajnálom, hogy már késő van.

Azokat az igéket, amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét, három csoportba oszthatjuk:

1. Mindazok az igék, amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak, a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait;

13a

XCAER, caigo n e m

CONOCER, conozco ismerni

DECIR, digo JlIUllUdllJl

HACER, hago OÍR, oigo

\\ a l lo t i í llcLllcLlLi

PEDIR, pido kérni

PONER, pongo helyezni

SALIR, salgo kimenni

SEGUIR, sigo folytatni

TENER, tengo tartani •

TRAER, traigo hozni

VENIR, vengo jönni

VÉR, veo látni

cnljin

conozca

diga

haga

oiga

pida

ponga

salga

siga

tenga

traiga

venga

vea

caigas

conozcas

digas

hagas

oigas

pidas

pongas

salgas

sigas

tengas

traigas

vengas

veas

caiga

conozca

diga

haga

oiga

pida

ponga

salga

siga

tenga

traiga

venga

vea

caigamos

conozcamos

digamos

hagamos

oigamos

pidamos

pongamos

salgamos

sigamos

tengamos

traigamos

vengamos

veamos .

colgáis

conozcáis

digáis

hagáis

oigáis

pidáis

pongáis

salgáis

sigáis

tengáis

traigáis

vengáis

veáis

caigan

conozcan

digan

hagan

oigan

pidan

pongan

salgan

sigan

tengan

traigan

vengan

vean

2. Azok az e és o (u) tövű igék, melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe, illetve ue hangzóra változtatják, a többes szám 1. és 2. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e, illetve o (u) hangot (vö.: 50).

EMPEZAR, empiezo kezdeni

PENSAR, pienso gondolni

QUERER, quiero szeretni

CONTAR, cuento elmondani

JUGAR, juego játszani

PODER, puedo -hatni, -hetni

empiece

piense

quiera

cuente

juegue

pueda

empieces

pienses

quieras

cuentes

juegues

puedas

empiece

piense

quiera

cuente

juegue

pueda

empecemos

pensemos

queramos

eontemos

juguemos

podamos

empecéis

penséis

queráis

contéis

juguéis

podáis

empiecen

piensen

quieran

cuenten

jueguen

puedan

Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige :

DORMIR, duermo aludni

MORIR, muero meghalni

ERRAR, yerro tévedni

i OLER, huelo illatozni

duerma

muera

yerre

huela

duermas

mueras

yerres

huelas

duerma

muera

yerre

huela

durmamos

muramos

erremos

olamos

durmáis

muráis

erréis

oláis

duerman

mueran

yerren

huelan

134

3. A fenti, általános szabályokat nem követik:

HABER, he (segédige)

SER, soy lenni

ESTAR, estoy lenni

DAR, doy adni

IR, voy menni

SABER, sé tudni

haya

sea

esté

dé

vaya

sepa

hayas

seas

estés

des

vayas

sepas

haya

sea

esté

dé

vaya

sepa

hayamos

seamos

estemos

demos

vayamos

sepamos

hayáis

seáis

estéis

deis

vayáis

sepáis

hayan

sean

estén

den

vayan

sepan

107 A kotornod használata

Dispénseme usted, señor. Dispénsenme ustedes, señores. ¡Hablemos español! Que usted lo pase bien. ¡Viva Hungría! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 ¡Quiera Dios ! Quizás yo tenga la suerte de ir

a la Argentina. No hay mal que por bien no

venga.

Bocsásson meg, uram 1 Bocsássanak meg, uraim! Beszéljünk spanyolul! Érezze jól magát! (Isten vele !) Éljen Magyarország! Bárcsak közelebb jönnének lakni I Bárcsak isten is úgy akarná ! Talán még lesz szerencsém Argentínába

utazni. Nincsen olyan baj, mely hasznunk*ra

ne válna.

A kijelentő mód a tény, a valóság módja. Ezzel szemben a kötőmód a bizonytalan, vélt, elgondolt cselekvés, történés módja. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak, -jek stb.) felel meg; használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű, mint a magyarban.

A kötőmód használatáról részletesen a 26. leckében lesz szó ; egyelőre jegyezzük meg az alábbiakat:

A spanyolban a kötőmód vagy önállóan, tőmondatban, vagy mellékmondatban fordul elő.

1. önálló mondatban a kötőmód kifejezi:

a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. és többes szám 1. személyéi (a felszólító mód egyes és többes szám 2. személyéről a következő leckében lesz szó). Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted, ustedes szavakat:

Venga usted. — Vengan ustedes. Digámosle la verdad.

Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat!

A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot, mint pl. deseo que kívánom, hogy stb.) :

¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1

ujjon ! Mondjon, amil akar!

135

b) a meg teljesülhető óhajt; az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá (bárcsak) szó vezeti b e :

¡Que sea verdad ! Bárcsak igaz volna l

¡Ojalá que vengan ! Bárcsak jönnének í

c) Kötőmód áll a quiza(s), acaso, tal vez (talán) szó után :

Quizá(s) sea verdad. Talán ez igaz. (Lehet, hogy ez igaz.) Acaso duerman ya. Talán alusznak már. Tal vez llueva mañana. Talán esik (majd) holnap.

2. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll, amikor

a) a magyarban is felszólító mód van, nevezetesen a kérést, kívánságot, óhajt, akarást, parancsot, felszólítást, utasítást, tanácsadást kifejező igék után :

Mi hermanita quiere que le Húgocskám azt kívánja, hogy egy tábla compre una tableta de chocolate. csokoládét vegyek neki.

¿Me permite que abra la ventana? Megengedi, hogy kinyissam az ablakot?

b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26. leckében); a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni, olykor azonban feltételes mód i s :

Lo haré todo como tú lo desees. Mindent úgy fogok csinálni, ahogy V óhajtod.

Iré a verles antes de que vayan Meglátogatom őket, még mielőtt de vacaciones. nyaralni mennének.

Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után, mint pl.

¡Qué lástima que un día conste Milyen kár," hogy a nap csak 24 ÓFából sólo de 24 horas 1 ál l !

108 A m á s , t a n nyomatékosító szók

¡Qué casualidad más dichosa! Milyen szerencsés véletlen I Miramos los géneros tan diversos. Megnézzük a sokféle árut. jQué ciudad tan hermosa! Milyen szép város 1

A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót, különösen felkiáltásban. A magyarban ezt a szót nem fordítjuk, le.

Ejercicios

1. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace,

por lo general, después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo

136

va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía, el autobús o el trolebús, cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro?

¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes!

2. Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját:

Es necesario que los alumnos (hablar) español. — Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. — No pienso que tú (poder) hacerlo. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. — Es posible que yo (errar). — ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. — (Dispensar)me usted, señora. — (Perdonar)nos ustedes, señoras. — Que ustedes lo (pasar) bien. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste.

3. Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György, amit

akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek, amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók, amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök), amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! —

V) Szükséges, hogy Pál velem jöjjön. — Kell, hogy szüleim meglátogassák rokonaikat. — Fontos, hogy otthon legyetek. — Lehetséges, hogy István neked adja ezt a könyvet. — Nem lehetséges, hogy tévedjek. — Talán már esik vagy havazik. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár, hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni, mielőtt nyaralni mennél. — Mondjanak rokonaink, amit akarnak.

4. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg, hölgyeim, beszélnek önök spanyolul? — Igen, spanyolok

vagyunk. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk, de törjük a spanyolt. — Milyen kár, hogy nem értünk magyarul. Itt vagyunk már egy hete az önök fővárosában, de csak néhány magyar szót értünk. — Hogy tetszik önöknek a mi fővárosunk? — Nekünk nagyon tetszik. Hány millió lakosa van? — Két millió. De engedje meg, hogy bemutatkozzunk. Én Nagy György mérnök vagyok. Barátom Kiss Ferenc orvos. — Nagyon örülünk, hogy megismerhetjük önöket. De kár, hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk, mert hétkor indul a vonatunk. Érezzék jól magukat.

b) Anyánknak holnap van a születése napja. Szükséges, hogy üdvözlő táviratot adjunk fel neki. Milyen kár, hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglátogatjuk őt valamelyik nap, mielőtt szabadságra utaznánk. El ne felejtsünk csokoládét és virágokat venni nekil

*137

LECCIÓN D I E C I S I E T E

A felszólító mód

I. (-AR)

¡Habla! Beszélj l

¡Hablad! Beszéljelek!

¡Apresúrate! Siess!

¡Apresuraos! Siessetek!

II. (-ER)

¡Come! Egyél!

¡Comed! Egyetek ¡

¡Léelo! Olvasd l

¡Leedlo! Olvassátok!

III. (-IR)

¡Duerme! Aludjál 1 % ¡Dormid! Aludjatok!

¡Vístete! Öltözködjél!

¡Vestios ! Öltözködjetek 1

¡No hables ! Ne beszélj l

¡No habléis ! Ne beszéljetek!

¡No te apresures ! Ne siess !

¡No os apresuréis ! Ne siessetek !

¡No comas ! Ne egyél!

¡No comáis ! Ne egyetek !

¡No lo leas ! • Ne olvasd!

¡No Jo leáis ! Ne olvassátok!

¡No duermas ! Ne aludjál I

¡No durmáis ! Ne aludjatok!

¡No te vistas ! Ne öltözködjél!

¡No os vistáis t Ne öltözködjetek!

I

Escenas cotidianas

1. Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí, corriendito ! — Ya voy, mamita. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa

•de Consumos. Cómprame medio kilo de pan fresco, un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo. Luego vuelve a casa.

— Sí, mamita. ¿Tú te marchas? — Sí, hijita. Tengo que ir a la ciudad. Volveré a eso de las tres de

la tarde. Por eso te diré ahora qué debes hacer. Quédate tranquila en

- 138

17

casa y no abras la puerta a ningún desconocido. Si viene alguien, dile que venga más tarde, cuando esté en casa. Mientras tanto haz tu cama y pon

t en orden tus juguetes. Si tienes hambre, come pan con mantequilla. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor.

— Estáte tranquila, mamita. Lo haré todo como dices. /

2. Entre padre e hijos

— Papaíto, queremos ir al cine. Venimos para pedirte permiso. I Permítenoslo !

— Pues bien, podéis iros, pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia.

— El dinero lo tenemos ya. " — \ Qué picarones !

— Entonces, ¿podemos marcharnos? — Sí, pero hacedme un favor. Después de la función, idos al tío

Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. Después de volver a casa, no os olvidéis de prepararos para la escuela. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. En particular tú, Perico, ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas.

3. En la ía salchichería

— Buenos días, señorita. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. Córtemelo, por favor,

en tajadas finas. Luego, cien gramos de mantequilla. — ¿Desea usted algo más? — No, gracias. Esto es todo. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que

acabamos de recibir. — Muéstremelo, por favor. En verdad,, tiene un aspecto muy apetitoso. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. Hágame el favor de envolvérmelo

todo en un paquete. — Con mucho gusto. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. Sírvase usted pagar a la caja. — No tengo más que un billete de ciento. ¿Puede cambiármelo? — Sí, señorita. Aquí tiene usted la vuelta. ¿Es eso, verdad?

4. ¿ Que dice el profesor en la clase ?

— Buenas tardes, señoras y señores. — Siéntense ustedes. — Señor Kiss, hágame el favor de cerrar esa ventana. Gracias. — Comencemos. — Veamos cómo están ustedes preparados. —, Respondan a mis preguntas. — Señora Nagy, no la oigo a usted bien, hable en voz más alta. — ¡No charléis allí, muchachos I •— Señorita Szép, muéstreme usted su cuaderno. — Corrija usted las faltas. — Señor Varga, venga usted a la pizarra. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. — Escri-

139

ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. Gracias. Vuelva usted a su sitio. — Leamos el texto. Página veintiuna, línea once. Empiece usted a leer, señora Székely. — Siga leyendo, señorita. — Traduzca usted al húngaro, señor. — Repita esta frase. — Lean ustedes todos juntos, en coro. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. — Para la clase que viene aprendan us

tedes bien la lección y escriban los ejercicios. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis.

II

Abuelo y nieto (Chiste)

El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público. Un perro se les acerca meneando la eola.

— Oye, abuelito ; hazme el favor de acariciar al perro.

— Tócalo tú mismo, nene. ¿Por qué quieres que lo acaricie yo?

— Es que quiero saber si muerde.

I I I

Refranes

Antes que acabes, no te alabes.* Date prisa lentamente. No firmes carta que no leas, ni bebas agua que no veas.

Vocabulario

I. 1. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo, corriendito szaporán, futva ahora mismito nyomban, azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked

engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell

la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási

szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún, ninguno senki el desconocido ismeretlen, idegen

*(A közmondások értelme: 1. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. Lassan járj, tovább érsz! — 3. Látatlanba semmit se végy 1)

alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro, eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz

ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon ; földbirtok el picaro, el picarón (nagy) huncut, kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz, „megvág"

vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik, törekszik en particular különösen, főleg particular különleges; személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt tar t la cuenta számla, számolás 3. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom, vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro, mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo, envolvemos)

begöngyöl, becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves!

el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso, verdad? rendben van? 4. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo, corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap, oldal la línea sor, vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco, traduces) lefordít

(amire : a) repetir (repito, repetimos) el-, meg

ismétel la frase mondát el coro kórus, kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény, költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. el nieto unoka pasear sétáltat, sétálni visz el jardín kert público nyilvános, közel perro kutya acercarse közeledik, odamegy

(akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek, kicsike morder (muerdo, mordemos) harap III. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír

Gramática

*"*M A felszólító mód — El imperativo

Saca la red de compras. Come pan con mantequilla. Abre la» ventanas. Tratad de responder bien. Aprended bien las lecciones. Egeribid los ejercicios.

Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat!

141

A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. személyű alakja van. A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja.

A felszólító mód egyes szám 2. személyét úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez -a, az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. személye a kijelentő mód egyes szám 3. személyével azonos.)

A felszólító mód többes szám 2. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad, -ed, illetve -id. (A szóvégi d itt sohasem néma 1)

Példák a felszólító mód valamennyi személyére :

I. CANTAR énekelni

¡canta! énekelj !

¡cante! énekeljen!

¡cantemos! énekeljünk !

¡cantad! énekeljetek!

¡canten! énekeljenek 1

II. COMER enni

¡come! egyél i

¡coma! egyék I

¡comamos! együnk!

¡comed! egyetek!

¡coman! egyenek !

III . ESCRIRIR írni

¡escribe! írj !

¡escriba! írjon !

¡escribamos! írjunk !

¡escribid! írjatok í

¡escriban V í r janak!

A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel; az udvarias felszólítást (vagy óhajt, kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel.

**u A felszólító mód rendhagyó képzése

Pon en orden tus juguetes. Rakd rendbe a játékaidat! Dile que venga más tarde. Mondd meg neki, hogy jöjjön később ! Haz tu cama. Vesd meg az ágyadat I Ven aquí. Gyere ide 1

A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. személyét:

decir ¡di!

haber ¡he!

hacer ¡haz!

ir ¡ve!

poner ¡pon!

mondd!

bírj!

tedd!

menj!

helyezd!

salir ¡sal!

ser ¡sé!

tener ¡ten!

valer ¡val!

venir ¡Ven!

menj ki!

légy!

bírj!

érj!

jöjj!

A felszólító mód többes szám 2. személyű alakja szabályos képzésű: decid, habed, haced, id, poned, salid, sed, tened, valed, venid.

142

\

1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak)

No firmes carta que no leas, ni bebas agua que no veas.

No abras la puerta. ¡No charléis ! ¡No hablen ustedes !

Ne írj alá olvasatian levelet, ne igyál: látatlanba vizet!

Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek !

A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen ideje-szolgáltatja. Példák a ragozásra:

HABLAR

¡no hables!

¡no hable!

. ¡no hablemos!

¡no habléis!

¡no hablen V

beszélni

ne beszélj 1

ne beszéljen 1

ne beszéljünk !

ne beszéljetek 1

ne beszéljenek !

ESCRIBIR

¡no escribas!

¡no escriba!

¡no escribamos!

¡no escribáis!

¡no escriban!

írni

ne írj 1

ne írjon !

ne írjunk !

ne írjatok !

ne írjanak !

112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban

Cómprame medio kilo de pan. Estáte tranquila. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures!

Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess!

Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával ; ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. személy -s végződése, az os előtt a többes szám 2. személy -d végződése elmarad. Példák :

LEVANTARSE felkelni

¡levántate! kelj fel 1

¡levántese! keljen fel!

¡levantémonos! keljünk fel!

¡levantaos ! keljetek fel I

¡levántense! keljenek feli

DECIR mondani

¡dímelo ! mondd meg nekem (azt ) !

¡dígaselo ! mondja meg neki(k) 1

¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1

:dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk !

¡díganmelo ! mondják meg nekem 1

143

A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak ; pl.

¡no te levantes! ne kelj fel 1

¡no se levante! ne keljen fel!

¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I

¡no os levantéis! ne keljetek fel 1

¡no se levanten! ne keljenek fel !

¡no me lo digas! ne mondd nekem I

¡no se lo diga! ne mondja neki 1

¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil

¡no nos lo-digáis! nemondjátok nekünk !

¡no me lo digan! ne mondják nekem!

113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos

Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí, corriendito !

Nagy kópék vagytok 1 Ági, gyere ide szaporán!

A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek, ritkábban határozószónak vagy igenévnek).

I. Nagyító képzők :

1. -ón, -ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi, ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro, -a huncut

2. -azo, -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa

el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón, -ona nagyon huncut

el padrazo túlságosan gyengéd apa

3. -acho, -acha (egyúttal megvető, lekicsinylő értelmű is) -uelio, -ucha

rico gazdag la casa ház

ricacho újgazdag la casucha viskó

4. -ote, -ota (nagyít, de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote, -a kövér és nagy

5. -astro, -astra (megvető, rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya,

szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta

II. Kicsinyítő képzők :

1. -ito, -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito, -cita -ecito, -ecita

144

el vaso pohár el vasito pohárka Inés Ágnes Inesita Ági la mujer asszony la mujerelta asszonyka el pez hal el peeecito halacska la flor virág la florecíta virágoeska

2. Alio, -illa (ritkább az előbbinél) -cilio, -cilla -ecillo, -ccilla

pluma toll plumilla tollacska el pan kenyér el panecillo kenyérke

3. -ico, -ica (régies) ' -cico, -cica -ecico, -ecica

Pedro Péter Perico Peti

4. -uelo, -uela (kicsinyít; olykor megvető értelmű is) -zuelo, -zuela -ezuelo, -ezuela

Antonio Antal Toñuelo Tóni el pintor festő el pintorzuelo kontár, mázoló

A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk, melyeknek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk.

Megjegyzések

1. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez, hanem (bár ritkán) gerundio-hoz, participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak ; pl.

corriendo futva corriendito szaporán callando halkan callandito szép csendben cansado fáradt cansadito kissé fáradt solo egyedül sólito szép magányosan poco keveset un poquito, un poquitín, un poquillo

egész keveset

2. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat; pl.

rico gazdag ricachón (-ona) dúsgazdag el hombre ember, férfi el hombracho» kövér, erős ember pobre szegény polución nyomorult szegény picaro, -a huncut picaroncillo, -a huncut kópé

A chico (kisfiú) szóhoz pl. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítő-becéző képzők járulhatnak :

chiquito, chfquitfllo, chiquitilo, chiquitín, chfcuclo, chiqiiillllo, chiqiiilluelo, chiquituelo, chiquiUllucIo chiquirritín, chiqiilrrililo, cliiquirrllillo, chiquirrituclo

10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145

3. A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat):

la caja láda el cajón fiók, fiókos szekrény la cajita doboz

la cámara szoba ©1 camarote hajó fülke, kabin

4. Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van:

la rata patkány ©1 ratón e£¿r la calle wíca ©1 callejón szűk utca, sikátor la planta növény ©1 plantón facsemete

5. Jegyezzünk meg néhány különleges, szabályba nem foglalható esetet:

Carlos Károly Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dinero pénz el dineral hatalmas pénzösszeg el río folyó ©1 riachuelo folyócska la aldea falu la aldehuela falucska

6. A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más, azonos alakú képzőkkel. így pl. az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli:

el fusil puska el fusilazo puskalövés el puño ököl el puñetazo ökölcsapás el sable kard („szablya") el sablazo kardcsapás; „megvágás" el cañón ágyú el cañonazo ágyúlövés

Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban, mint pl. el tabaco a dohány, el cucurucho a papírzacskó, el despacho az iroda, a sürgöny, el rincón a sarok, a szöglet.

Ejercicios

1. Feleljünk a.következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande, la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la

hija, los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? - ¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? - ¿Puede usted contarme un chiste en español?

2. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí. (Pl. Ven aquí. Venga aquí. Vengamos aquí. Venid aquí. Vengan aquí.

Venga usted aquí. Vengan ustedes aquí.) - No venir aquí. - Hacer sus deberes. - Escribir una carta a Ana. - No escribir cartas' a Ana. - Comer mucho. — No comer mucho. — Charlar - No charlar en la clase. - Tener paciencia. - No tener miedo. - Irse al oine. — Levantarse temprano. - No levantarse tarde. - Traerle el paquete. - Traérselo. - No decirles la verdad. - No decírsela. - Mostrarle las camisas. - Mostrárselas. - No mostrárselas.

146*

3. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno, hijo mío. (Ser) buenos, hijos míos. Paco, (darme) tu libro. Muchachas,

(darme) vuestros cuadernos. No (charlar), muchachos. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres. No (ser) perezosa, María. (Tener) paciencia, hijitos. No (tener) miedo, hijitas. José, (poner) los libros en la mesa. José y Estaban, (irse) a la estación. Margarita, (vestirse) rápidamente, Ana, no (lavarse) sin jabón. Amigos, (irnos) juntos a teatro. No (marcharos) aún. (Marcharos) más tarde.

4. Mondjuk spanyolul: ír j! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak!

Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb!

5. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. — Tóni bácsi agglegény. — Mária nagyon

huncut. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. — A doboz a fiókban van.

6. Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti, gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem.

Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni, hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. Tíz órakor menj a Közért-fiókba, és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti, ne légy lusta, és tanuld meg a leckéidet! Tóni, segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon, és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok, egyetek kenyeret!

b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-, és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét, és írja, amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan, amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel, és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg. a szöveget könyv nélkül!

LECCIÓN DIECIOCHO

Lección de repaso

I

La familia Varga cena en casa

Es sábado por la noche. La familia Varga acaba de volver a casa del cine. Todo el mundo tiene hambre, porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto. Ana va directamente a la cocina a preparar la cena, Juan y los muchachos se mudan de ropa, Eva y María ponen la mesa. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador, mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada.

10* •147

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua.

— No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago.

— ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son

de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me

gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no

coger una indigestión. No quiero que enferméis.

II

En el estanco

— Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „Plan" y una caja de cerillas.

— Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos

tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto

cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato :

cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde

cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego.

III

Un abrazo (Chiste)

Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice :

— ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted.

148

IV

Refranes

Con tr ipa vacía no hay alegría.* A buen hambre no hay pan duro.

Vocabulario

I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő

szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a

véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű

tener cuidado vigyáz vmire, gondoskodik vmiről (de)

el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít,

kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Mondjuk spanyolul: Ejercicios de repaso

1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok,

azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra

* (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.)

*149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet.

2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a

piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti.

3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem

mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkereskedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.

4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I —

Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak igazat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I

5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd

olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szöveteket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csukjátok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

L E C C I Ó N D I E C I N U E V E

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio

el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas

el libro leído los libros leídos

la carta recibida las cartas recibidas

a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek

az elolvasott könyv az elolvasott könyvek

a kapott levél a kapott levelek

-ar : -ado

-er : -ido

-ir :

,

Estar + participio

España está limitada al norte por Francia.

El territorio de España está dividido en comarcas.

El museo está abierto de diez a cuatro.

Las cartas ya están escritas.

Spanyolországot északról Franciaország határolja.

Spanyolország területe megyékre van osztva.

A múzeum tíztől négyig van nyitva.

A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto

He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo?

¿Ha vuelto ya Miguelito?

Hemos estado en la ciudad.

¿No os habéis cansado?

Los niños han comido mucho.

Néhány levelet írtam.

Megnézted a múzeumot ?

Misi megjött már ?

A városban voltunk.

Nem fáradtatok el?

A gyerekek sokat ettek.

151

I

España

— Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber

algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año.

— Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el Océano-Atlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes.

La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir.

El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar.

La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).

\

II

Conversación

— Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga

y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida.

— ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece

una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento.

— jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería

para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro.

— ¿Y qué habéis comido?

153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde?

— Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional?

— Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad.

III

Indicio cierto (Chiste)'

— Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? — Sí, señora. — ¿Le has visto? — No, señora. — Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? — El gato se ha escondido bajo la cama.

IV

Refranes

A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada.

Vocabulario

España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad

1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgy-eset)

la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire

cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet fél siker.)

154

el mapa térkép Europa Európa meridional déli formar képez, alkot (el) Portugal Portugália la península félsziget ibérico ibéri, ibériai el océano óceán atlántico atlanti el oeste nyugat el sur dél el este kelet el (la) mar tenger mediterráneo földközi la superficie felület, terület continental szárazföldi, kontinentális es de kitesz el kilómetro kilométer cuadrado négyzet-, négyszögletes las (islas) Baleares Baleári szigetek las (islas) Canarias Kanári szigetek el canario kanárimadár constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos,

-uís, -uyen) alkot, képez en conjunto együttesen la población népesség; helység vasto hatalmas, nagykiterjedésű el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati poseído amelyet birtokolt (poseer bir

tokol) el pasado múlt el Marruecos Marokkó el Sahara (el Sahara) Szahara el total végösszeg con un total de mindent együttvéve cérea de közel, mintegy central közép-, középső, központi la meseta fennsík unos, unas körülbelül, mintegy la altura magasság medio közép-, átlagos el nivel de! mar tengerszint el nivel szint, színvonal dividida por las cordilleras melyet a

hegyláncok részekre osztanak la cordillera hegylánc, lánchegység la sierra de montañas hegység la sierra hegy(ség); fűrész mayor nagyobb

el, la mayor a legnagyobb el río folyó dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel en abundancia bőven la abundancia bőség el cobre réz el cinc cink el estaño ón el plomo ólom el mercurio higany la plata ezüst rico gazdag el yacimiento lelőhely el carbón szén con todo eso mindezek ellenére más . . . que inkább . . . , mint agrícola (-a végű melléknév \) földművelő industrial ipari el producto termék dos terceras kétharmad distinguirse kitűnik, kiemelkedik

(amivel: por) la producción termelés, termesztés los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó famoso híres

* el mundo világ entero egész abundar bőven van, bővelkedik asimismo ugyancsak, szintén el arroz rizs y la llanura síkság el naranjo narancsfa la naranja narancs la cría tenyésztés el ganado jószág, állat, marha particularmente különösen el (ganado) lanar gyapjas háziállat el edificio épület notable nevezetes la región vidék, táj Castilla la Vieja Ó-Kasztília II. el lugar hely el monte hegy Gerardo Gellért de donde ahonnan ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la vista kilátás; látás la orilla part

155

el parlamento parlament, képviselőház

a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind

megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk

találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz

vmit

III. el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt, alá IV. cándenle izzó hatir ver, üt de repente hirtelen ; azonnal el conejo nyúl la obra mű, munka medio félig la maravilla csoda

114

Gramática

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. pretérito

Obra empezada, medio acabada. Megkezdett munka, félig befejezett munka.

Respondemos a las cartas recibidas. Válaszolunk a kapott levelekre.

A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez -ado, az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. Példák :

HABLAR beszélni

VENDER eladni

•RECIBIR kapni

hablado (-a, -os, -as) beszélt, beszélve

vendido (-a, -os, -as) eladott, eladva recihido (-a, -os, -as) kapott, kapva

Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű melléknévi igenevüket:

abrir

cubrir decir

escribir

hacer morir poner

kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni

abierto cubierto dicho

escrito heeho muerto puesto

prender fogni preso v. prendido resolver elhatározni resuelto romper törni roto v. rompido satisfacer kielégíteni satisfecho ser lenni sido ver látni visto volver visszatérni vuelto

Megjegyzés. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van, a fent ismertetett múlt idejű v. „szenvedő" melléknévi igenév; ezért a továbbiakban egyszerűen csak participio néven említjük.

156

A jelen idejű participio (a latin participium praesens, magyar: -ó, -ő, pl. táncoló, beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét, és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos; pl. el (la) cantante énekes(nő), el dependiente kiszolgáló, inteligente okos, értelmes, diligente szorgalmas. —- Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t, így mondják pl. agua hirviente v. agua hirviendo forró víz.

115 A p a r t i c i p i o használata

a) el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas

b) El museo está abierto. Las cartas están escritas. España está limitada al norte

por Francia.

c) La parte central de la península está formada por una elevada meseta, dividida por las cordilleras.

az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek

A múzeum nyitva van. A levelek meg vannak írva. Spanyolországot északról Franciaország

határolja.

A sziget középső részét magas fennsík alkotja, amelyet a hegyláncok részekre bontanak.

A participio állhat:

a) jelzőként; ilyenkor, főneve után áll, és megfelel a magyar -t, -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek. Pl. la lengua hablada a beszélt nyelv, las puertas abiertas a nyitott ajtók.

b) az állítmány névszói részeként, estar ige mellett. A magyarban ilyenkor -va, -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk; helyesebb azonban, ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk; pl.:

La carta está escrita.

España está limitada al norte por Francia.

La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio.

A levél meg van írva. ( = A levelet megírták.)

Spanyolország északról Franciaország által van határolva. ( = S.-ot északról F. határolja.)

Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át.

c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére; ilyenkor vessző választja el az előzményektől. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet, amelyek stb.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal fordítjuk. Figyeljük meg az alábbi mondatokat:

El original de este cuadro, pintado por un pintor español, se ve en el museo.

Las colonias, poseídas por España en el pasado, eran muy vastas.

E képnek az eredetije, amelyet egy spanyol festő festett, a múzeumban látható.

A gyarmatok, amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt, igen nagy kitérj edésűek voltak.

•157

Megjegyzések. 1. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot; ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette. Az eredeti kép a múzeumban látható. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak.

2. A fentiekből látjuk, hogy a participio tulajdonképpen -o végű melléknév, mely nemben és számban megegyezik főnevével.

116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto

¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. Los extranjeros han visitado

el museo.

Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. A külföldiek megnéztek a múzeumot.

A közelmúlt összetett igealak; úgy képezzük, hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. előtt. (Főige = az az ige, amelynek szóban forgó idejét képezzük.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-:

VENIR

he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido

jönni

jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek'

LAVARSE mosakodni

me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado

mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak

117 A közelmúlt használata

A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk, a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al

monte. Felmentünk a hegyre. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik; He vuelto a casa a las seis. Hat

kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). c) melynek időpontja még nem zárult le; erre a körülményre olyan idő-

határozók utalnak a mondatban, mint pl. hoy ma, esta mañana ma reggel, esta semana ezen a héten, en este año ebben az évben, en el siglo veinte a huszadik században. Pl. Esta tarde he ido a la ciudad. Ma délután a városba mentem. (A mai nap még tart.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg). — He estado ya en España. Voltam már Spanyolországban. (És máskor is elmehetek még oda.)

158*

118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val

Las cartas las tengo ya escritas. A leveleket már megírtam. (A levelek már meg, vannak írva. „Megírva bírom őket".)

A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. Ugyanazt fejezi ki tehát, mint az estar + participio (vö. 115. b.), csakhogy az állapotot nem általánosságban, hanem személyhez kötve jelöli. Pl.

Tengo leídas estas revistas. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. Estas revistas están leídas. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták.

119 U n o mint az általános alany kifejezője

Es preci&o que uno responda a Kell, hogy az ember válaszoljon a las cartas recibidas. kapott levelekre.

Si uno quiere comprarse un libro, Ha az ember könyvet akar venni ma-entra en la librería. gának, bemegy egy könyvkereske

désbe.

A se visszaható névmás mellett (vö. 57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt, különösen akkor, ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl. Si se quiere... rosszul hangzik).

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído

usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste, al sur, al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1-a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España?

¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana?

2. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) :

Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. — La puerta está cerrada. — Las ventanas están abiertas. — Los alumnos están sentados en los bancos. — He recibido las cartas escrita» por mis amigos. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest.

159

3. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) :

Me despierto a las seis menos cuarto. Salto de la cama, me quito la camisa de dormir, me pongo la bata y entro en el cuarto de baño. Me lavo con agua fría. Tomo el jabón y me enjabono. Me lavo todo el cuerpo, luego me seco con una toalla. Ante -el espejo me peino. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. — Carlos entra en el comedor. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla.

4. Dígase en español: a) a megvett ruha, a megvett ruhák, az eladott könyv, az eladott könyvek,

•a megírt levél, a megírt levelek, a kapott levelezőlap, a kapott levelezőlapok, a megcsinált munka, a nyitott ablakok, a csukott ajtók, a látott kirakatok, az eltört poharak, az asztalra helyezett tányérok.

b) A ruhát megvették (estar + part). A ruhát megvettem (tengo + part.). — .A könyvet eladták. A könyvet eladtuk. — A levelet megírták. A levelet megírtátok.

c) Kinyitottam az ajtót. Becsuktad az ablakokat. Megmondta az igazat. Néhány levelet írtunk. Megcsináltátok a feladatokat. Nagyszüleim már meghaltak. A könyvet az asztalra tettem. Eltörtél egy poharat. Mária szép kirakatokat látott. Későn -tértünk haza.

5. Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. Most már ismerem Spanyol

ország földrajzát. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. Spanyolországot északon Franciaország, nyugaton Portugália, délen és keleten a Földközi tenger határolja. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. Spanyol

ország területét sok folyó szeli át. Spanyolország bővelkedik vasban, szénben, rézben, ennek ellenére inkább földművelő, mint ipari ország. Spanyolország gabonája, -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres. Sokat olvastunk Madridról, "Spanyolország fővárosáról. Tóni nagybácsink már volt Madridban, sokat beszél -nekünk erről a szép városról.

460

L E C C I Ó N V E I N T E

A folyamatos múlt — El imperfecto

Yo estudiaba bien. Én jól tanultam. Tenía muchos amigos. Sok barátom volt. Vivía en Budapest. Budapesten éltem.

Tú estudiabas poco. Te keveset tanultál. Tenías el pelo rubio. Szőke hajad volt. Vivías en el campo. Vidéken laktál.

Pedro estudiaba mal. Péter rosszul tanult. Pablo tenía el pelo negro. Pálnak jekete haja volt. María vivía con sus padres. Mária a szüleivel lakott.

Estudiábamos juntos. Együtt tanultunk. Teníamos mucho que hacer. Sok dolgunk volt. Vivíamos felizmente. Boldogan éltünk.

Estudiabais todo el día. Egész nap tanultatok. Teníais hambre a menudo. Gyakran voltatok éhesek. Vivíais en la capital. A fővárosban laktatok.

Estudiaban muchísimo. Nagyon sokat tanultak. Tenían un cuarto hermoso. Szép szobájuk volt. Vivían cómodamente. Kényelmesen éltek.

-ar : -aba

- C T : ! -ía 1 -ir Í J

- a r : -abas j -er :\ r } -ias -ir : )

-ar : -aba -er : \ r . i -ia -ir : }

- a r : -abamos -er : \ ,

> -lamos -ir : J

- a r : -ábais

. ' \ -íais -ir : J

-ar : -aban -er : \ „

> -ián -ir : )

A s e r (lenni) folyamatos múltja

Yo era un alumno aplicado. Tú eras un joven delgado. Luis era un muchacho alegre. Éramos condiscípulos. Érai* alegres. Andrés y Luís eran mellizos.

Szorgalmas tanuló voltam. Te sovány ifjú voltál. Lajos vidám fiú volt. Osztálytársak voltunk. Vidámak voltatok. Endre és Lajos ikrek voltak.

20

11 Spanyol nyelvkönyv — 86H 161

I

Recuerdos do escuela

Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el club-de la empresa. Fumando cigarrillos, evocábamos unos recuerdos de escuela.

•— ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro, lanzando un profunda suspiro. — Los años vuelan rápidamente. Nos acercamos ya a los cuarenta años. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato.

— {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. Nosotros, tú y yo, éramos-condiscípulos. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos, durante cuatro años, en el último banco. Cuando tenías diecisiete años eras-un joven delgado, con el peí» rubio y rizado.

— Yo también me acuerdo-del tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabe

llos castaños, y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. Pero eras más picaro de lo que parecías.

— ¿Te acuerdas de Francisco Székely, quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. Era tan alto y delgado como tú, tenía el pelo negro, liso, peinado hacia atrás, y los ojos-negros, vivacísimos. Tenía un aspecto muy distinguido, estaba siempre cuidadosamente vestido. Se interesaba absolutamente por todo. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. Además, me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor, de Andrés y Emerico.

— Yo también. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadie-Se parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre.

— Sí, eran los alumnos más traviesos de la clase. Durante las lecciones no estaban nunca atentos, charlaban, apuntaban a los otros, hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores.

— Y durante las clases de geografía, mientras el profesor explicaba la materia nueva, jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas.

— jSí, sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas. También nosotros mismos, aunque no jugábamos al ajedrez, ni resolvíamos palabras cruzadas, dormíamos o pensábamos en otras cosas*

— ¡Bellos, los recuerdos de la juventud 1

II

Conversación

— ¿Conque, muchachos, os ha gustado la nueva película? — Sí, papá, muchísimo. La película era hermosísima. — ¿Había mucha gente en el cine?

162

— Ya lo creo. La sala estaba repleta, no se veía ningún sitio libre. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No, papá. En los días de canícula, el cine "Libertad" es el cine

más agradable de la ciudad, porque el tejado queda abierto durante la proyección.

— ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez

florines, o, por ser más precisos, no hemos gastado más que ocho florines.

III

La vocaeión de escribir (Chiste)

— ¿Qué estabas haciendo en Madrid? — Me ganaba la vida escribiendo. — ¿Para los periódicos? — No, a mi padre, pidiéndole dinero.

IV

Refranes

Más moscas se cazan con miel que con vinagre.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora.

Vocabulario

muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen, nagyon delgado sovány, vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo, la melliza iker 1. el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat, vállalkozás evocar felidéz dijo mondta, szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony,

bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob, hajít ei suspiro sóhaj profundo mély

ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel, megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik

(amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály ; fok castaño gesztenyebarna el mozo legény, fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos, értelmes el más inteligente a legokosabb

*(A közmondások értelme: 1. Jó szóval többre megy az ember. — 2. Addig hány cselt a róka, míg csávába kerül. (Rövid dinom-dánom, hosszú szánom-bánom. Végén csattan az ostor.)

11* 168

la figura alak, termet; arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk, eleven distinguido disztingvált, előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött, felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel, éppenséggel captar felfog, megért menos que nadie a legkevesebbet; ke

vesebbet, mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt, összezavar travieso rakoncátlan, pajkos ; ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő, figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra, torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag

jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo ; resuelto)

old, (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez ; áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép, emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo, crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés ; előadás III. la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l ; pénzt keres IV. cazar vadászik, elfog el vinagre ecet la zorra, el zorro róka

Gramática

120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Éramos condiscípulos. . Cuando tenías 17 años eras

un joven delgado. Francisco se interesaba por todo.

Osztálytársak voltunk. Amikor 17 éves voltál, sovány fiatal

ember voltál. Ferenc minden iránt érdeklődött.

A folyamatos múlt egyszerű igealak ; úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba, -abas, -aba, -abamos, -ábais, -aban, az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía, -ías, -ía, -íamos, -íais, -ían ragokat tesszük. Példák a ragozásra:

I. AMAR szeretni

amaba amabas amaba

szerettem szerettél szeretett

amábamos szerettünk amabais amaban

szerettetek szerettek

II. VENDER eladni

vendía vendías vendía

eladtam eladtál eladott

vendíamos eladtunk vendíais vendían

eladtatok eladtak

III. VESTIRSE öltözködni

me vestía te vestías se vestía nos vestíamos os vestíais se vestían

öltözködtem

öltözködtél öltözködött öltözködtünk öltözködtetek öltözködtek

164

Ugyanígy:

ESTAR lenni

CAER esni

OIR hallani

VER látni

estaba

caía

oía

veía

estabas

eaías

oías

veías

estaba

caía

oía

veía

estábamos .

caíamos

oíamos

veíamos

estabais

caíais

oíais

veíais

estaban

caían

oían

veían

Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t :

SER lenni

IR menni

era eras era éramos erais

iba ibas iba íbamos ibais

eran

iban

121 A folyamatos múlt használata

a) Haeía un tiempo hermoso. El cine estaba repleto. Francisco estudiaba muy bien;

en seguida lo captaba todo.

b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos, apuntaban a los otros.

Cada día íbamos a bañarnos al río.

c) Mientras el profesor explicaba la materia, los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas.

Szép idő volt. A mozi tömve volt. Ferenc nagyon jól tanult; mindent

rögtön felfogott. Az órák alatt sohasem figyeltek, súg

tak a többieknek.

Minden nap fürödni mentünk a folyóhoz.

Mialatt a tanár magyarázta az anyagot, az ikrek sakkoztak vagy keresztrejtvényt fejtettek.

A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk, a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk ; amelynek

folyamata, nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. A folyamatos múlt a leírás, nem pedig a cselekvés ideje ;

b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. az órák alatt, nyáron, mindennap stb.) megismétlődött, szokásban volt;

o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel.

122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos

1. Francisco era inteligente. 2. Francisco era más inteligente

que los otros. María es menos aplicada que

su hermana.

Ferenc okos volt. Ferenc okosabb volt a többinél.

Mária kevésbé szorgalmas nő-testvérénél.

165

3. a) Francisco era el alumno más intcli- Ferenc volt a legokosabb tanuló az gente de la clase. osztályban.

María es la alumna menos aplicada. Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló. b) Estudio muchísimo. Nagyon sokat tanulok.

Tenía los ojos vivacíeimos. Nagyon élénk szeme volt.

A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg:

1. az alapfokot (el grado positivo), mely maga a melléknév:

2. a középfokot (el comparativo), melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a, -os, -as) hosszabb, menos largo (-as, -os, -as) kevésbé hosszú;

3. a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo), melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil, la más fácil a legkönnyebb, los más fáciles, las más fáciles a legkönnyebbek ; ,

b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto), melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű, grandísimo nagyon nagy, riquísimo nagyon gazdag, larguísimo nagyon" hosszú, felicísimo nagyon boldog.

Az alapfokú hasonlítás

Francisco era tan alto como tú. Ferenc olyan magas volt, mint te. Tengo tantos libros como vosotros. Annyi könyvem van, mint nektek.

Az alapfokú hasonlítás a tan . . . como olyan . . , mint, tanto (-a, -os, - a s ) . . . como, ül. tanto (-a, -os, - a s ) . . . cuanto (-a, -os, -as) olyan v. annyi . . , mint v. amennyi szerkezettel történik.

A cuanto alakot csak ige előtt használjuk, pl. Te daré tantos libros cuantos quieras. Annyi könyvet adok neked, amennyit csak kívánsz.

Megjegyzések 1. A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség, hogy az előbbi máshoz

viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát, míg az utóbbi összehasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát; pl. Pedro es el más aplicado. Péter a legszorgalmasabb (ti. az osztályban, a többi tanulóhoz viszonyítva). — Pedro es aplicadísimo. Péter nagyon szorgalmas. (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is.)

2. Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel, hanem körülírással is kifejezhetjük, pl.

Este cuarto es hermosísimo. \ _, , Este cuarto es muy hermoso. / E z a s z o b a aaWon s z eP'

Spanyolország talaja nagyon gazdag. El suelo de España es riquísimo. El suelo de España es muy rico. El suelo de España es sumamente

rico.

166

] l 2 3 A „mint", ,,-nál, -nél" kifejezése középfok után a) Soy menos aplicado que tú. Nem vagyok olyan szorgalmas, mint te.

Luis era más delgado que yo. Lajos soványabb volt, mint én. i) Eras más picaro de lo que pa- Huncutabb voltál, mint amilyennek lát-

recías. szottál. <c) Hemos gastado menos de diez Kevesebbet költöttünk tíz forintnál,

florines. No hemos gastado más que ocho Nem költöttünk többet nyolc forint-

florines. nál. A középfok utáni mint szót vagy -nál, v-nél ragot a) que-vel fordítjuk, ha utána főnév, melléknév vagy névmás következik; b) de lo que fordulattal, ha ige következik; c) de-vel, ha számnév következik; tagadó értelmű mondat után azonban

•számnév előtt is que áll.

124 A közép- és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente Ferenc volt a legokosabb tanuló.

alumno ( = el alumno más inteligente).

A közép- vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat; a jó-ifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérvadók (vö. 15).

Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll, elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy; •ilyenkor a mondat értelme dönti el, hogy közép- vagy felsőfokú melléknévről van-e szó).

Jl25 Az u n o s , u n a s kitétele többes számú főnév előtt Evocábamos unos recuerdos de Iskolai emlékeket idéztünk fel.

escuela. Andrés y Emerico eran-unos Endre és Imre kópé volt.

picarones. Gyakran előfordul, hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk

•az unos, unas szót, amikor e szó nem is jelenti azt, hogy „néhány", A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos, unas szót.

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban?

¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde esta-Dan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es

167

usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez, bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas?

2. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones, me despierto más tarde que de costumbre (mint

rendesen). Me lavo, me peino, me visto, luego voy al comedor, donde los comensales están sentados ya a las mesas. Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. Mientras los comensales se desayunan, charlan alegremente entre sí. Después del desayuno unos van al lago a bañarse, otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio. Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas.

3. Substituyanse los puntos por las palabras que, de lo que, de, como según lo requiera cada oración :

Emerico es más delgado . . . Esteban. Mis niños son más aplicados . . . los tuyos. Mi tío era más rico . . . creía. María es menos feliz . . . parece. He bebido más . . . tres tazas de café puro. Hemos tomado mas . . . cuatro helados. No beberás más . . . dos vasos de vino. No se han comprado más . . . doce pañuelos. Mi padre tiene tantos años . . . su padre de usted. Os daremos tantos cuadernos . . . quierais.

4. Dígase en español: Ezek a képek szépek. Azok a képek ott szebbek. Azok a képek a legszebbek.

Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. Ezek a képek olyan szépek, mint azok. Azok a képek nem olyan szépek, mint hiszed. — Mária soványabb, mint Éva. Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány), mint Mária. Mária a legsoványabb lány a családban. Éva is nagyon sovány. Éva olyan sovány, mint Erzsébet. Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo), mint ahogy látszik. — Sok pénzt költöttem. Több pénzt költöttéi, mint én. Lajos kevesebb pénzt költött, mint te. Többet költöttünk húsz forintnál. Nem költöttetek többet harminc forintnál. Annyi forintot költöttek, mint mi.

5. Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több, mint 18 éves, gyakran mentem

színházba és moziba. Nemcsak a magyar, hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem. De nem mentem egyedül, a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. Mindig olcsó helyeket vettünk, mert sohasem volt sok pénzünk. Emlékszem, hogy akkor még szüleinkkel laktunk, és a házunktól nem messze volt egy mozi.

b) Szép idő volt. Sütött a nap, nem esett, és nem fújt a szél. Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. Ráértünk, mert vasárnap volt. Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott, (addig) én Margittal sétáltam a parkban. Ott sokan voltak, mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt.

168

LECCIÓN V E I N T I U N A

A befejezett múlt — El pretérito simple

Hablé con mi amigo. Beszéltem a barátommal.

Bebí el vino. Megittam a bort.

Eseribí la carta. Megírtam a levelei.

Hablaste con Eva. Beszéltél Évával.

Bebiste la limonada. Megittad a limonádét.

Escribiste el ejercicio. Megírtad a feladatot.

Habló conmigo. Beszélt velem.

Bebió un café puro. Feketét ivott.

Escribió a sus amigos. írt barátainak.

Hablamos con ellos. Beszéltünk velük.

Bebimos una taza de té. Ittunk egy csésze teát

Escribimos unas tarjetas. Megírtunk néhány lapot

Hablasteis con el profesor. Beszéltetek a tanárral. i

Bebisteis cerveza. Sört ittatok.

Escribisteis las palabras. Leírtátok a szavakat

Hablaron con todos. Mindenkivel beszéltek.

Bebieron el agua. Megitták a vizet.

Escribieron las cartas. Megírták a leveleket.

-ar : -é

-er: )

- i r : I " '

-ar: -aste

-er: ) ( -iste

-ir: 1

-ar: -ó

-er: |

-ir: J

-ar : -amos

-er: ] | -irnos

-ir: 1

-ar: -asfcis

-er: | \ -isteis

- i r : J

•¿ir: -aron

-er: | í -ieron

-ir: 1

El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija, la princesa,

y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron, y el rey mandó cortarles la cabeza.

169

Por último, se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera :

— ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero, alto como una montaña, y en 61 metió la cosecha de tres años. Una vez lleno, invadieron el país muchas langostas ; destruyeron

todo el trigo del reino y llegaron r también al granero del rey. Pero sólo

\ pudieron entrar en él por un aguje-rito, quedado abierto por descuido de los albañiles. La primera de las langostas entró, pues, por él y salió luego llevándose un grano de trigo; entró la segunda, y al salir se llevó otro grano de trigo ; entró una tercera, y se llevó otro grano de trigo . . .

Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo, hasta que,

por último, el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. — ¡Perdonad, señor! pero todavía no estamos en ese momento, •—

respondió el hombre. — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. Y entró una novena langosta, y se llevó otro grano de trigo ; entró una décima y se llevó otro grano de trigo, y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . . .

Continuó de esta manera el cuento, interrumpiéndose sólo para comer y dormir, y el rey se echó también a dormir, preguntando a veces, al despertar :

— ¿Todavía se están llevando el grano? —, y al oir al hombre repitiendo :

— . . . y entonces otra se llevó otro grano de trigo . . . —• volvió a caer dormido. Al cabo de seis meses el rey preguntó :

— ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento, amigo? — Oh rey, no se sabe, — contestó el hombre, — Gran parte del

granero está todavía llena. Con el tiempo, seguramente, las langostas van

170

a llevarse todo el trigo. Tenga el rey paciencia. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano, y entró luego otra y se llevó otro grano . i.

El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato?

Lanzó " un profundo suspiro, y por último acabó por caer dormido, para no oir nada más <del interminable cuento.

Pasaron semanas y meses, pasó un año, y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. En vista de eso, el rey interrumpió un día a su narrador:

— Amigo, cumpliste tu promesa. Tu cuento es interminable. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. Quédate con mi hija y mi reino, con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo.

Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar.

II

Conversación

— ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa. Pasé el domingo en el campo. — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico,

•cuando recibí un telegrama. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény.

En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. — Y ía boda se celebró ayer. — Justo. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor,

porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. — Te comprendo perfectamente. El domingo por la mañana lá mayor

parte de los hombres quiere dormir, tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días.

— Así es. Conque, me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana.

— ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. El resto, puedes ima

ginártelo. Muchísima gente, poquísimos sitios libres. — Lo sé. Los domingos, los viajes en el ferrocarril son espantosos.

Esto es lo menos que se puede decir. — Busqué un sitio, pero cuanto más buscaba, tanto menos hallaba.

Después de recorrer la mayor parte del tren, hallé al fin un sitio, el peor «itio en todo el coche, cerca de la puertecilla.

— Te compadezco. ¿Y cómo era la boda misma?

171

— La recuerdo con sumo gusto. Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. La comida de boda era óptima. Comí y bebí toda la tarde, hasta noche cerrada. Volví con un tren de la mañana.

— Y tienes muchísimo sueño. Por eso no quiero molestarte más. Te llamaré mañana por la tarde. ¡Hasta mañana !

— Gracias por tu amabilidad. jAdiós 1

III

Un libro interesante (Anécdota)

Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco..

El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo

tomo. El rey se sonrió y le envió otro libro igual, escribiendo en la última

página : — Segundo y último tomo.

IV

Refranes

Nunca mucho costó poco.* No se ganó Zamora en una hora. Muerto el perro se acabó la rabia.

Vocabulario

la cerveza sör de esta manera ily módon I. el cuento mese, elbeszélés la manera mód de nunca acabar soha véget nem érő, el tirano kényúr, zsarnok

végtelen construir (coustruyo, construímos) épít la princesa hercegkisasszony, hercegnő inmenso óriási; végtelenül nagy el reino királyság el granero csűr, magtár capaz de képes vmire la cosecha termés ; aratás contar (cuento, contamos) elmond, una vez llena amikor már tele volt

elmesél Ueno teli intentar megpróbál, elvállal invadir ellep, elözönli fracasar csődöt mond, megbukik la langosta sáska mandó cortarles la cabeza levágatta a destruir (destruyo, destruímos)

fejüket elpusztít; feldúl mandar megparancsol; küld; -tat, el trigo búza

-tet llegar eljut el relato elbeszélés; jelentés, beszámoló el agujero lyuk, nyílás

*(A közmondások értelme: 1. Mindenért meg kell dolgozni. — 2. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára. (Türelem rózsát terem. ) — 3. Megszűnik a baj, ha okát megszüntetjük.

172

quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság, gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz, magával visz el narrador elbeszélő, mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem

tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik

/ al cabo de végén, múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte, hogy ; végül is interminable végtelen, véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel,

ezért a quien le toea entrar aki soron van,

hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me

toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\- subjuntivo) azzal a fel

tétellel, hogy dejar en paz békén hagy

. l a paz béke solo egyedüli, egyetlen quedar interrumpido félbemarad II. estuve voltam (estar rendhagyó be

fejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi, kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik), fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz, legrosszabb el humor kedv, kedély máximo nagyon nagy, legnagyobb el degeo kívánság, óhaj, vágy mínimo legkisebb, legcsekélyebb la gana kedv, vágyakozás

perfecto tökéletes; kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb

ember tanto más cuanto que annál is inkább,

mert alcanzar elér, utolér el tren vonat lograr (-\- infinitivo) sikerül (vmit

megtenni) el resto maradék, maradvány ;

a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű, rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . . . tanto menos minél

többet (jobban) . . , annál kevésbé recorrer bejár, végigfut peor rosszabb ; el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo, -eees) sajnál,

együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb, legnagyobb óptimo kiváló, nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar, terhére van (akinek:

tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. la anécdota anekdota, adoma, rövid

történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt, kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'; (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río, reímos ; reí, reiste, rio, reímos,

reisteis, rieron) nevet IV. ganar elfoglal, bevesz Zamora (spanyol város, a keresztények

és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak támadásainak)

muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero, morimos ; muerto) meg

hal, kimúlik la rabia veszettség, düh

173

Gramática

126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido

Pasaron semanas y meses, pasó Hetek, hónapok múltak, elmúlt egy un año. év.

Cumpliste tu promesa. Beváltottad ígéretedet. Ayer recibí un telegrama. Tegnap sürgönyt kaptam.

A befejezett múlt egyszerű igealak ; úgy képezzük, hogy az -ar végű igék tövéhez az -é, -aste, -ó, -amos, -asteis, -aron, az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í, -iste, -ió, -imos, -istcis, -icron ragokat tesszük. Példák a ragozásra:

I. AMAR szeretni

amé szerettem

amaste szerettél amó szeretett

amamos szerettünk

amasteis szerettetek

amaron szerettek

II. COMER enni

comí ettem

comiste ettél comió ' evett

comimos ettünk

comisteis ettetek

comieron ettek

I I I . VIVIR élni

viví éltem

viviste éltél vivió élt

vivimos éltünk vivisteis éltetek

vivieron éltek

A -car, -gar, -guar, -zar, -aer, -eer, -oir, -uir, -üir végű igék ragozásánál ügyelnünk kell a helyesírásra:

TOCAR érinteni

JUGAR játszani

AVERIGUAR

kivizsgálni EMPEZAR

megkezdeni

CAER ŰCTlí tJSIll

CREER hinni

OIR hallani

DESTRUIR elpusztítani

ARGÜIR vitatkozni

toqué

jugué

averigüé >

/ empecé

caí

creí

oí

destruí

argüí

tocaste

jugaste

averiguaste

empezaste

eaiste

creíste

oiste

destruíste

argüíste

tocó tocamos

jugó jugamos

averiguó averiguamos

empezó empezamos

cayó caímos

creyó creímos

oyó oímos

destruyó destruimos

argüyó argüimos

tocasteis

jugasteis

averiguasteis

empezasteis

caísteis

creísteis

oísteis

destruísteis

argüísteis

tocaron

jugaron

averiguaron

empezaron

cayeron

creyeron

oyeron •

destruyeron

argüyeron

174 .- \

127 A befejezett múlt használata

a) Nací en Budapest. El narrador contó siempre lo mismo.

b) Ayer recibí un telegrama. Un día el rey interrumpió a su narrador.

c) Estaba en casa cuando llegó el telegrama. Cuando Juan entró en el comedor, sus compañeros ya estaban sentados a las mesas.

Budapesten születtem. A mesemondó mindig ugyanazt me

sélte.

Tegnap sürgönyt kaptam. Egy napon a király félbeszakította

mesemondóját.

Otthon voltam, amikor a sürgöny megjött.

Amikor János belépett az ebédlőbe,. társai már az asztalnál ültek.

A befejezett múlt

a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl, mely teljesen lezárult, a jelennel nincsen összefüggésben. A befejezett múlt az elbeszélés ideje.

b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl, melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni; a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer, un día, hace cineo años stb.).

c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl, mely akkor következett be, amikor egy másik cselekvés folyamatban volt.

Megjegyzések. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat, a közelmúltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. A világosság kedvéért összefoglaljuk a három múlt idő használatát:

1. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe, amely még nincsen lezárva, hatása még a jelenben is érezhető, közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. Ma reggel korán keltem.

2. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe, amely teljesen lezárult, és a cselekvés a jelennel nem függ össze, vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni, befejezett múltat használunk. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. — Ayer me levanté a las seis. Tegnap hatkor keltem.

3. Ha a cselekvést folyamatában tekintjük, ha a múltban fennálló állapotot írjuk le, ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk, a folyamatos múltat használjuk. A folyamatos múlt a leírás ideje. Hacía un tiempo hermoso. Szép idő volt. — Inés tenía los cabellos rubios. Ágnesnek szőke haja volt. — Mientras yo trabajaba, los niños jugaban. Míg én dolgoztam, a gyerekek játszottak. — El cuarto era pequeño. A szoba kicsi volt.

Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot, sok olvasást igényel. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket, és gondolkodjunk el azon, hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő.

175

128 A melléknév rendhagyó fokozása

La comida de boda era óptima. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. Este es el peor sitio. Ez a legrosszabb hely. Me recibieron con la mayor A legnagyobb örömmel fogadtak,

alegría.

Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép- és felsőfoka is van :

BUENO jó

MALO rossz

GRANDE nagy

PEQUEÑO kicsi

ALTO magas

BAJO alacsony

MUCHO sok

POCO kevés

mejor más bueno

jobb

peor más malo

rosszabb

mayor más grande

nagyobb

menor más pequeño

kisebb

superior (-a) más alto

magasabb

inferior (-a) más bajo

alacsonyabb

más több

menos kevesebb

cl mejor el más bueno

a legjobb

el peor el más malo

a legrosszabb

el mayor el más grande

a legnagyobb

el menor el más pequeño

a legkisebb

el superior el más alto

a legmagasabb

) el inferior el más bajo

a legalacsonyabb

lo más (de) . a legtöbben

lo menos (de) a legkevesebben

óptimo bonísimo, buenísimo

nagyon jó

pésimo malísimo

nagyon rossz

máximo grandísimo

nagyon nagy

mínimo pequeñísimo

nagyon kicsi

supremo, sumo altísimo

nagyon magas

ínfimo bajísimo

nagyon alacsony

muchísimo nagyon sok

poquísimo nagyon kevés

Megjegyzések a fokozáshoz

1. Mejor és peor gyakoribb, mint más bueno, más malo. 2. Más grande, más pequeño konkrét értelmű, mayor és menor átvitt értelmű.

Pl. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal, los más pequeños niños a legkisebb gyerekek ; la mayor falta a legnagyobb hiba, la menor excusa a legkisebb mentség. — Ha a mayor, menor jelentése idősebb, fiatalabb, mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem, su hermano minor öccse.

3. Más alto, más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a legmagasabb) hegy, los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. — Superior, inferior olykor konkrét értelmű, legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior

176

I

a felsőbb emelet, la ciudad inferior az alsó város; calidad inferior gyengébb minőség. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. A munka meghaladta erejét. — Esta calidad es inferior a todas las otras. Ez a minőség elmarad a többi mögött.

4. Máximo, mínimo, supremo és ínfimo, bár önálló felsőfokok, viszonyító értelemben is állhatnak. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat, el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvényszék; el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}, con sumo gusto a legnagyobb örömmel, la más ínfima calidad a legsilányabb minőség, el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg.

5. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. János a legjobb barátom.

129 A mfiveltetés kifejezése

El rey mandó cortarles la cabeza. A király levágatta a fejüket. El tirano mandó construir un A kényúr hatalmas csűrt építtetett.

inmenso granero. Yo mando hacer todos mis trajes Én minden ruhámat a szabóval

al sastre. csináltatom. '

A magyar -at, -el, -tat, -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben . a mandar ige felel meg. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö.: 174).

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció

el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último, ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento?

2. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. Salto de la cama, me quito la camisa de dormir

y entro en el cuarto de baño. Me afeito y me lavo rápidamente. Luego, salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Después de vestirme, me desayuno. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla. — Carlos se levanta muy temprano. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. Llega a la estación en el último momento. Busca un sitio y halla uno en el último coche.

3. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente, b) imperfecto, c) pretérito simple:

Hablo con mi amigo. (P. éj. = Por ejemplo: he hablado, hablaba, hablé con mi amigo.) Alejandro me llama por teléfono. Tu trabajas en la fábrica. Comenzamos nuestro relato. Alcanzáis el tren. Mis amigos mandan construir una casa. — Bebo agua. Comemos pan. Escribes cartas. Vivís en la capital. Luis recibe muchas cartas. Los niños pueden Jugar.

4. Dígase en español: A te tollad Jobb, mint az enyém. József a legjobb tanuló. Ez a sajt nagyon jó.

Ezek a szövetek nagyon rosszak. Ez a legrosszabb szövet. Ez a szövet rosszabb, mint az. Az első terem a legkisebb, a harmadik terem a legnagyobb. Bátyám nagyobb,

12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177

mint én. Húgom kisebb, mint te. Az ablak magasabb, mint az ajtó. Ez jobb minőség. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. Ti többel esztek, mint mi. Ők kevesebbet költöttek, mint mi. Nagyon keveset iszom. Ez a munka meghaladja erőnket. Ez a minőség gyengébb amannál.

5. Tradúzcase al español: Kedves Barátom!1 Bocsáss meg nekem, hogy zavarlak levelemmel, de meg

kell magyaráznom neked, hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. Szombaton este éppen vacsoráztam, amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. Nos hát, tegnap reggel ötkor keltem, és fél hatkor már elmentem hazulról, hogy elérjem a hatórás vonatot. Elképzelheted, hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. Minden kocsi tömve volt. Végigjártam az egész vonatot, de nem sikerült szabad helyet találnom. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. Egész nap ettem és ittam, és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. Ma este nem hívlak fel, mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. Ezért írtam neked ezt a lapot. Holnap este azonban benézek hozzád. A holnapi viszontlátásig 1

LECCIÓN VEINTIDÓS

A rendhagyóan képzett befejezett múlt

Me puse el abrigo y fui a la ciudad.

El mozo se hizo criado en casa de un labrador.

Al oirle sus compañeros, dijeron: —Í Está soñando.

Felvettem felöltőmet és a városba mentem.

A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába.

Amikor társai hallották őt, ezt mondták: — Álmodik.

I

El sueño de un criado (Cuento asturiano)

Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa.

El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor, y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. Y una noche, después de acostarse, dijo para sí:

1 A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után; a levél szövegét természetesen új sorban kezdik.

178*

— Soñaré despierto; y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres, casa ilustre, casa de ciento cincuenta luces ; y la chiva-atada.

Y al oirle sus compañeros, dijeron: — Está soñando; sin duda es hijo de padres ricos; algún disgusto

habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. Se lo diremos a la hija de nuestro amo.

Cuando se lo dijeron, ella recibió la noticia con alegría. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir :

— jAy ! casa de mis padres, casa ilustre, casa de ciento cincuenta luces; y la chiva-atada.

La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. Y dijo a las criadas : — Es ilustre; es ilustre y es rico ; me casaré con él. Y dijo una criada : — Sí, será rico, sí; porque sus padres tienen

una casa con ciento cincuenta luces. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada !

Y repitió la hija del amo : — Sí, sí, me casaré con él; voy a contárselo todo a mi padre.

Y le contó lo que había. El labrador fue a escuchar el sueño de su criado, luego dijo:

— jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre; se casará con mi hija.

Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres; tengo muchas ganas de conocerlos.

12* 179

— Viven muy lejos; lo haremos más adelante. Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !; jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte,

y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza ; en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por

los agujeros que tiene en el tejado. Y debajo de aquel nogal, jmira ! está la chiva atada con una soga. Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres.

Su mujer, al oir esto, por poco se murió de risa. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena, sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos.

II

Conversación (Al teléfono)

— ¿Con quién hablo? ¿Eres tú, Julieta? — Sí, soy yo, Blanca. Te reconozco por tu voz. ¿Qué tal? — Bien, gracias. ¿Te divertiste ayer, en casa de Sofía? — Muchísimo. Allí hubo una pequeña tertulia. Bailamos de las ocho

hasta la medianoche. — ¡Qué oigo ! Por supuesto, entre los invitados estaba también tu

Edmundo? — Pues, claro. Él fue mi pareja en el baile. Como sabes, baila mejor

que los otros. Creo que baila mejor que un bailarín. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano, y

su hermano el violín no peor que un virtuoso. — Hubo mejor. El padre de Sofía compró hace poco un aparato

magnetofónico, ni más ni menos. Es mucho mejor que el gramófono, porque no hay que poner los discos de continuo, ni es peor que un aparato de radio, porque es independiente del programa de la emisora. Y tú, ¿qué hiciste ayer?

— Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal.

— ¿Sola? — No propiamente sola, vino también Ernesto. — Me lo pensaba. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. Lás

tima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa.

— ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy

o mañana. — Si las fotografías son buenas, no te olvides mandarme unas que

representan a ti y a Ernesto juntos.

180*

— De acuerdo. Si todo va bien, mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. Tengo que contarte tantas cosas.

— Yo también a ti. — Pues bien, hasta mañana. — Adiós, querida.

III

El sol y el polvo

Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol, Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . . . " Y su camino Siguió en silencio el sol.

Y cesó el huracán ; y tornó al cieno El polvo vil; y en el azul sereno, De gloria y pompa lleno, Siguió en silencio el sol.

Rafael Pombo (1833-1912}

Vocabulario

puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga, inas el labrador paraszt, földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño, soñamos) álmodik

(amiről: con) I. asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni, keresésére ; hogy

keressek, keressél stb. la busca keresés el pueblo helység, falu, város ; lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre

rokonszenvezett tardar en késlekedik, habozik; sokáig

tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto, nos acostamos)

lefekszik despierto éber; ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres, nemes, előkelő la luz fény ; las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés, viszály ; utálat algún disgusto habrá tenido con ellos

bizonyára valami nézeteltérése volt velük

la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér ; pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez; nőül

vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára, nem sokkal

később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később ; előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság ; nevezetesség,

látnivaló ponerse en camino elindul, útnak ered

181

la choza kunyhó, viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja, hogy nem morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés estar enamorado (-a) szerelmes (akibe :

de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco, -oces) felismer

(amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc el bailarín balett-táncos, táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég, kevéssel ezelőtt el aparato készülék magnetofónico magnetofon-ni más ni menos pontosan úgy ; bizony

ám el gramófono gramofon

a) El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. Se pusieron en camino.

no hay que nem kell, nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan, állandóan continuo folytonos, állandó independiente független (amitől: de)

istől la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget

ibe: municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok, rengeteg la foto (las fotos), la fotografía fénykép a más y mejor alaposan, bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy, hazatér el contratiempo kellemetlenség, pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív ; leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol, bemutat III. alzarse felemelkedik; felverődik furioso dühös, dühöngő, heves

sz el torbellino forgószél eclipsar elsötétít, elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép), csillagzat

r divino isteni, égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend, nyugalom cesar abbahagy; megszűnik el huracán orkán

; tornar visszatér el cieno iszap, sár vil hitvány

ony el azul kékség, kék ég sereno derűs, nyugodt la pompa pompa /

A paraszt elment és meghallgatta szolgája álmát.

Ütnak eredtek.

Gramática

**"' A rendhagyóan képzett befejezett múlt

182

b) Por poco se murió de risa. Majd meghalt a nevetéstől. Siguió su camino en silencio. Csendben folytatta útját.

A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk.

a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat:

ANDAR járni

CABER elférni

CONDUCIR vezetni

DAR adni

DECIR mondani

ESTAR lenni

HABER (segédige)

HACER tenni

IR menni

PODER -hatni

PONER helyezni

QUERER akarni

SABER tudni

SER lenni

T E N E R bírni

T R A E R hozni

V E N I R jönni

VER látni

anduve

cupe

conduje

di

dije

estuve

hube

hice

fui

pude

puse

quise

supe

fui

tuve

traje

vine

vi

anduviste

cupiste

condujiste

diste

dijiste

estuviste

hubiste

hiciste

fuiste

pudiste

pusiste

quisiste

supiste

fuiste

tuviste

trajiste

viniste

viste

anduvo

cupo

condujo

dio

dijo

estuvo

hubo

hizo

fue

pudo

puso

quiso

supo

fue

tuvo

trajo

vino

vio

anduvimos

cupimos

condujimos

dimos

dijimos

estuvimos

hubimos

hicimos

fuimos

pudimos

pusimos

quisimos

supimos

fuimos

tuvimos

trajimos

vinimos

vimos

anduvisteis

cupisteis

anduvieron

cupieron

condujisteis condujeros •

disteis

dijisteis

estuvisteis

hubisteis

hicisteis

fuisteis

pudisteis

pusisteis

quisisteis

supisteis

fuisteis

tuvisteis

trajisteis

vinisteis

visteis

dieron

dijeron •

estuvieron

hubieron \

hicieron

fueron

pudieron

pusieron

quisieron

supieron

fueron

tuvieron -

trajeron

vinieron

vieron i

Megjegyzések. — 1. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyó-ságát követik, pl. deducir levezetni: deduje stb., componer összerakni: compuse stb., retener visszatartani: retuve stb.

2. Amint a fenti táblázatból láthatjuk, az egyes szám 1. és 3. személyben a hangsúly — az egyszótagú alakok kivételével, mint dio, fue, vio — a tőre esik, nem pedig a ragra, mint a szabályos képzésű igéknél.

3. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos ; a mondat értelméből kitűnik, hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó.

b) Azok az e tövű igék, melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö. 50. b.), továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3. személyeben az e, ill. o hangzót i, illetve u hangzóra változtatják :

183

PEDIR

RE IB nevetni

SEGUIR követni

SENTIR érezni

DORMIR aludni

MORIR meghalni

pedí

rol

scjmí

sentí

dormí

morí

pediste

reiste

seguiste

sentiste

dormiste

moriste

pidió

rio

SlfllliÓ

sintió

durmió

murió

peri lirio»

reimos

segu litios

sentimos

dormimos

morimos

pedisteis

reisteis

sej/uhtels

sentisteis

dormisteis

moristeis

pidieron

rieron

siguieron

sintieron

durmieron

murieron

131 A határozószó fokozása Vivo más felizmente que tú. Boldogabban élek, mint te. Me divertí muchísimo. Nagyon jól szórakoztam. Baila mejor que un bailarín. Jobban táncol, mint egy balett-táncos. Llueve a más y mejor. Nagyon erősen esik. (Csak úgy sza

kad.) A határozószó középfokát, a melléknév fokozásának mintájára, úgy képezzük»

hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman, más alegremente vidámabban, menos alegremente kevésbé vidáman; cansado fáradtan, más cansado fáradtabban.

A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos ; a mondat értelme mondja meg, hogy közép- vagy felsőfokról van-e szó. Pl. Edmundo baila mejor que un bailarín. Ödön jobban táncol, mint egy balett-táncos. — Edmundo baila mejor que los otros. Ödön táncol a legjobban. (Szó szerint: Ödön jobban táncol, mint a többiek.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejezzük ki. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. István tanul a legjobban az osztályban.

A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képezzük : alegrtsi mámente nagyon vidáman, felicísimamente nagyon boldogan; mucho nagyon, muchísimo nagyon (jól), szerfölött.

Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép- és felsőfokát:

hien jói mai rosszul mucho nagyon, sokat poco keveset

mejor jobban, a legjobban peor rosszabbul, a legrosszabbul más többet, a legtöbbet menos kevesebbet, a legkevesebbet

Megjegyzések. — Mejor és peor tehát melléknév is, határozószó is lehet ; e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg; pl. Carlos es el mejor alumno. Károly a legjobb tanuló. (Melléknév.) — Carlos estudia mejor que los otros. Károly jobban tanul a többieknél. (Határozószó.)

2. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. Lajos a spanyolt jobban beszéli, semmint írja.

184

3. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük; pl» Viven muy felizmente. El niño grita a más y mejor. María trabaja hasta no más

(hasta más no poder).

Nagyon boldogan élnek. A gyerek torkaszakadtából kiabál. Mária rengeteget dolgozik.

*«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta,

te contestaré. Habrá tenido algún disgusto con

sus padres. Luis se habrá levantado ya.

Ha majd megkaptam leveledet, válaszolok neked.

Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel.

Lajos bizonyára felkelt már. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű

jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. Példák a ragozásra:

RECIBIR kapni

habré recibido habrás recibido habrá reeibido habremos recibido habréis recibido habrán recibido

majd kaptam majd kaptál majd kapott majd kaptunk majd kaptatok majd kaptak

VESTIRSE

me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido

felöltözni

majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött

nos habremos vestido majd felöltöztünk os habréis vestido se habrán vestido

majd felöltöztetek majd felöltöztek

A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. A befejezett jöv5 egy másik, egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva

eloidejuseget fejez k i : a befe;°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor, amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni; pl. Cuando habremos comido, daremos un paseo. Ha majd megebédeltünk, sétálni megyünk.

2. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való, viszonyítás nélkül) a befejezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl; a magyarban rendszerint bizonyára, valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk; pl. Habrán sido las diez cuando volví a casa. Valószínűleg tíz óra volt (= Tíz óra lehetett), amikor hazajöttem. — Mis padres se habrán marchado ya. Szüleim bizonyára elmentek már.

133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí, soy yo. Te vagy az? — Igen, én vagyok.

A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki, hogy az ige mögé tesszük; ¿Sois vosotros? Si, somos nosotros. Ti vagytok? Igen, mi vagyunk.

185

134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata

¿Te divertiste ayer? Hogyan mulattál tegnap? Sí, muchísimo. Nagyon jól.

A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót.

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe)

este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego?

¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas?

2. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. — No le dije la verdad. — Quise divertirme con

mis amigos. — Puse un disco para bailar. — No pude ponerme en camino. — Ya vi muchas, cosas en este mundo. — Vine para ver a Margarita. — Dormí ocho horas sin despertarme. — Anduve rápidamente. — No cupe en el tranvía. — Ayer fui al teatro. — Sentí haberle molestado. — Traje conmigo la máquina fotográfica. — Fui muy contento de verle. — Hice todo lo posible. — Seguí bailando hasta la medianoche. — Guando supe la verdad, la dije toda a mis padres.

3. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. — Nosotros nos divertimos

(más bueno) que nuestros amigos. — Hemos cantado (alegrísimo). — Pablo ha res-puesto (más mal) que los otros. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos.

4. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. eset). —

Az összes tanuló nevetett. — Tovább olvastam a szöveget. — Sajnáltad, hogy nem érsz rá. — Mélyen aludtak. — Nagyapám 1959-ben halt meg. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magával hozta fényképezőgépét. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. — Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. — Testvéreim elmentek a moziba. — Tegnap otthon voltunk. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda.

b) Csak úgy szakad az eső. — Nagyon sokat dolgoztam. — Az én anyám jobban főz, mint Teréz néni. — Ma több levelet kaptunk, mint máskor. — Károly beszél a legtöbbet. — Éva tanul a legkevesebbet. — Ma jobban érzem magamat, mint tegnap. — Szüleid most boldogabban élnek, mint azelőtt. — Jobban beszélek, semmint írok spanyolul. —> Rengeteget dolgozunk. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabálnak.

186*

c) Te vagy az? Igen, én vagyok. Ti vagytok? Mi vagyunk. Ők azok. Ő az. — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. — Hány óra van? Tíz óra lehet. Kilenc óra lehetett, amikor hazajöttem. Ha majd elolvastam az újságot, lefekszem. — Beszélni fogok Jánossal, ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból.

5. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt.

A meghívottak közt (ott) volt Júlia, Zsófi, Ödön és Ernő is. Éjfélig táncoltunk. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. Zsófi zongorázott, és Ödön hegedült. Később gramofonlemezeket tettünk fel. Nekem a tánczene tetszett a legjobban.

b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. Ha majd kialudtam magam, felkelek, majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. Magammal viszem majd a fényképezőgépet, és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól, mert magam hívom elő a fényképtekercseket. Ha majd előhívtam a fényképeket, meg fogom neked mutatni őket.

L E C C I Ó N V E I N T I T R É S

A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto

Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder.

Después de que hubo regresado a casa, corrió a su mujer.

Habiendo mostrado sus billetes, entraron en el patio del teatro.

János pompás kedvében ébredt, mert teljesen kialudta magát.

Mihelyt hazajött, odasietett feleségéhez.

Miután felmutatták jegyüket, bementek a színház földszintjére.

A befejezett régmúlt — El pretérito anterior

A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto

Estoy contenta de haber venido Örülök, hogy előbb jöttem, con anticipación.

A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto

187

I

En Í'1 I en 1ro

Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. Primero, porque era domingo y había dormido a más no poder; segundo, porque en vísperas, el sábado por la noche, había estado con su mujer en el Teatro Nacional. Había asistido al reestreno de "Hamlet", la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare.

Unos días antes, el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. Juan no se lo hizo decir dos veces.

Después de que hubo regresado a casa, corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía, este sábado nos iremos al teatro. He logrado pro

curarme dos localidades buenas. ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien, querido, que a mí me

gustan mucho los espectáculos. Soy muy aficionada al teatro. Llegó, al fin, el sábado. Tan pronto como Juan hubo terminado el

trabajo, se apresuró a casa para descansar un ratito. — Cuando habré dormido una horita, me sentiré mucho mejor, —

dijo Juan para sí. Después de haber descansado y comido algo, el matrimonio Varga

empezó a prepararse para la función. Ambos se pusieron sus mejores galas, luego se encaminaron al teatro.

Habiendo llegado con media hora de anticipación, Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. Habiendo entregado

sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa, se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro.

— Estoy contenta de haber venido con anticipación, — dijo Ana. — Así, tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras.

— Siento no haber traído conmigo los gemelos, — advirtió Juan. — No he pensado en ello.

188

Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba, Ana y Juan entraron en el patio del teatro. Una acomodadora les condujo a sus asientos.

— ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. — No lo sé aún, — le respondió Ana. — Te lo diré más tarde. Ana y Juan miraron alrededor. Vieron la platea, los palcos y los

pisos repletos de gente; el telón metálico que se estaba levantando. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto. Estaba empezando la función.

La representación alcanzó un gran éxito. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones.

II

Conversación

— Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. Por lo general, a mí me gustan todas

las funciones, pero prefiero las obras con música, es decir la ópera y la opereta. *

— ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas.

En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách, La tragedia del Hombre.

— Te puedo proponer el Teatro Alegre, donde dan una comedia francesa.

— Ya lo veo que quieres reírte. Pues bien, hazme el favor de comprar las localidades.

— Bien, me encargo de eso.

III

Un rapto de generosidad (Chiste)

Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. Después de la comida, el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina.

Más tarde, al salir del teatro, el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos.

— ¡Hombre, estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. — ¿Por qué, si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante, le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa?

Y el tacaño, tomando del brazo a su amigo, arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo, dijo :

— Es que la del guardarropa , . . ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1

189

Vocabulario

excelente pompás, kiváló a más no poder végkimerülésig, a vég

sőkig correr fut, szalad, (oda)siet con anticipación előbb, korábban ; előre la anticipación előleg el billete belépőjegy ; menetjegy el patio színházi földszint; belső udvar I. primero . . . segundo először . . .

másodszor en vísperas de előző este; vminek az

előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél; segít, ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű, nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare

valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e, óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon

datta magának kétszer la paloma galamb procurar szerez el espectáculo színdarab, előadás ser aficionado (-a) szeret, kedvel

(amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután

pihent prepararse elő-, felkészül (amire: para) ambos, ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy . . . érkeztek con media hora de anticipación fél órá

val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado, la encargada megbízott ponerse a (-\-inf.) elkezd (vmit tenni)

190

pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy

korábban jöttem siento non haber traído sajnálom, hogy

nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez, szól próximo közeli, küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet, belépés el acomodador, la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco, conduces) vezet el asiento ülőhely, ülés la butaca zsöllye, támlásszék alrededor körül, körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-, fémből való aparecer (aparezco, apareces) előtűnik,

megjelenik la escena színpad, szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker, eredmény el actor, la actriz színész, színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát, elvégez, elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli, különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II. que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű, dráma proponer (-pongo, -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de)

encargar megbíz (amivel: de) III. el rapto roham ; rablás, elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység, a

peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén, személy gratificar megörvendeztet, megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve,

ámulok

el tacaño fösvény, fukar tomar del brazo karonfog, megfogja

karját el brazo kar arrastrar maga után húz, cipel, vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről:

de) es rue ez azért van, mert la (ti. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett, helyébe

135

Gramática

A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto

El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional.

Unos días atrás, el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes.

Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt.

Néhány nappal ezelőtt a kultúr-felelős megkérdezte Jánostól, hogy akar-e két jegyet venni.

A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll. Példák, a ragozásra:

VEN IP

había venido habías venido había venido habíamos venido habíais venido habían venido

i j önn i

jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek

LAVARSE

me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado

mosakodni

mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak

A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl, amely egy másik (magában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt, 111. már befejeződött. További példák :

Cuando llegamos a la estación, el tren ya había salido.

Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma.

Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate.

Amikor a pályaudvarra értünk, a vonat már elment.

Tegnap kaptam meg a levelet, melyet testvérem írt Rómából.

Anna megvette magának a ruhát, melyet néhány nappal ezelőtt a kirakatban látott.

191

136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior

Tan pronto como Juan hubo tcr- Mihelyt János befejezte a munkáját, minado el trabajo, se apresuró hazasietett, a casa.

A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. Példák a ragozásra:

LLEGAR

hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado hubieron llegado

megjönni

megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek megjöttek

VESTIRSE

me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido

Öltözködni

felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek

A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő, ott is ritkán. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl, amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni, mint : después de que miután, luego que, así que, tan pronto como, •en seguida que mihelyt. További példák :

Después de que hubimos llegado, nos mudamos de ropa.

Luego que Juan hubo recibido la carta, me llamó por teléfono.

En seguida que Ana nos hubo visto, se nos acercó.

Mihelyt megérkeztünk, átöltözködtünk.

Mihelyt János megkapta a levelet, felhívott engem telefonon.

Mihelyt Anna meglátott bennünket, odajött hozzánk.

Megjegyzés.— Ne csodálkozzunk azon, hogy a spanyolban öt múlt idő van. A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos, vo. pl. mentem, menék, megyek vala, mentem vala.

*'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto

Después de haber descansado y comido algo, los Varga empezaron a prepararse.

Siento no haber traído conmigo los gemelos.

Miután pihentek és ettek valamit, Vargáék készülődni kezdtek.

Sajnálom, hogy nem hoztam magammal a látcsövet.

192

A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. amar, vender, escribir) a spanyolban múlt idejű főnévi igenév is van, mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll:

Jelen" idejű főnévi igenév

amar vender recibir venir lavarse

szeretni eladni kapni jönni mosakodni

haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado

Múlt idejű főnévi igenév

(hogy) szerettem, szerettél stb. (hogy) eladtam, eladtál stb. ' (hogy) kaptam, kaptál stb. (hogy) jöttem, jöttél stb. (hogy) megmosakodott,

megmosakodtak

A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk, mint a jelen idejűt, tehát, elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. 83); míg azonban az infinitivo presente egyidejű, addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: <

Egyidejűség : Infinitivo presente

Siento molestarte. Sajnálom, hogy zavarlak. Debo excusarme de llegar tarde. Bocsánatot kell kérnem, hogy késem. Estamos contentos de veros. örülünk, hogy láthatunk benneteket.

Előidejűség: Infinitivo perfecto

Siento haberte molestado. Sajnálom, hogy zavartalak. Debo excusarme dé haber llegado tarde. Bocsánatot kell kérnem, hogy késtem. Estamos contentos de haberos visto. örülünk, hogy láthattunk benneteket

Megjegyzés. — Beálló, egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szokott állni akkor is, ha nyilván előidejüségről van szó ; a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra, hogy előidejüségről van szó:

Después de llegar ( = D.espués de haber llegado) al teatro, entre-

. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa.

Miután a színházba érkeztem, átadtam felöltőmet a ruhatárosnak.

138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto

Habiendo llegado con anticipación, Minthogy Anna és János korán jött, Ana y Juan tuvieron que várniuk kellett, aguardar.

Habiendo mostrado sus billetes, entraron en el patio del teatro.

13 SP NVol nyelvkönyv — ;614

Miután felmutatták jegyüket, bementek a színház földszintjére,

133

Az etfidejű v. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll:

Főnévi igenév

amar szeretni

. levantarse felkelni venir jönni

vestirse öltözködni

összetett határozói igenév

habiendo amado

habiéndose levantado habiendo venido

habiéndose vestido

(miután stb.) szerettem, szerettél stb.

(miután stb.) felkelt (miután stb.) megjöttem,

megjöttél stb. (miután stb.) felöltözött

Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat, mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple, vö.: 64). A különbség csak az, hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. A magyarban rendszerint miután, minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk.

***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása

I. A kijelentő mód ;. négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1. Az e g y s z e r ű igeidők:

1. a jelen idő — el presente pl. háblo beszélek 2. a folyamatos múlt -— el (pretérito)

imperfecto 3. a befejezett múlt — el pretérito simple

o indefinido 4. az egyszerű jövő — el futuro

imperfecto o simple 2. Az ö s s z e t e t t igeidők:

5. a közelmúlt.— el pretérito presente 6. a folyamatos régmúlt — el (pretérito)

pluscuamperfecto 7. a befejezett régmúlt — el pretérito

anterior 8. a befejezett jövő — el futuro imperfecto

o simple

hablaba beszéltem

hablé beszéltem

hablaré beszélni fogok

he hablado beszéltem

había hablado beszéltem

hube hablado beszéltem

II. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van)

III. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük)

habré hablado majd beszéltem

habla beszélj! hablar beszéljetek!

hable beszéljek

194

IV. Az igenevek

1- A f ő n é v i igenév — el infinitivo a) jelen idejű — imperfecto o simple . hablar beszélni b) múlt idejű — perfecto o compuesto haber hablado

2- A m e l l é k n é v i igenév — el participio hablado beszélt, beszélve

, 3 . A h a t á r o z ó i igenév — el gerundio

a) egyidejű v. egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután

x beszéltem, beszélt stb.

Ejercicios

1. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última

vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor, de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿ Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices?

2. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior:

Ayer el enfermo se sintió mejor, porque (dormir) mucho y profundamente. — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo, porque (llegar) con inedia hora de anticipación. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas, los espectadores entraron en el patio del teatro. — Después de (comer) en un restaurante, los amigos fueron a un teatro. — Cuándo vine a la estación, el tren no (llegar) todavía.

3. Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. Siento no haber podido venir a verte. — ¿Estás

contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. El señor Varga piensa haber llegado tarde. —. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado), entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo, pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar un-paseo.

b) Levantándome temprano, tengo mucho tiempo para prepararme. — Habiéndome levantado temprano, tenía bastante tiempo para leer el periódico. — Llegando al teatro, entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. — Habiendo llegado al teatro con anticipación, los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos. — Escribiéndome una carta, me harás un grande favor. — Habiéndome escrito una carta, Juan me hizo un grande favor. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos, Ana no vio bien la escena.

4. Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de), hogy meghívhatlak ebédre,

örülök, hogy meghívhattalak ebédre. — Szüleim sajnálják, hogy ritkán látnak benneteket. Szüleim sajnálják, hogy nem láttak benneteket. — Milyen kár, hogy későn kelteml — Milyen kár, hogy későn keltél! — Milyen kár, hogy későn keltünkl — Milyen kár, hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit, a színházba mentünk. — A színházba mentünk, anélkül, hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. — Miután megmutattam a jegyemet, beléptem a páholyba.

13* 195

/

b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát, hazamentem. — Mivel a vonat késve érkezett, sokat kellett várnunk a pályaudvaron. — Ha megtanulod az új szavakat, jól felelsz majd az iskolában. — Minthogy megtanultad az uj szavakat, jól fogsz felelni az iskolában. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket, sok taps volt az előadás alatt. — Minthogy kedvünk volt színházba menni, jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra. — Miután munkájukat befejezték, a munkások hazamentek.

5. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. Pompás kedvemben ébredtem, mert teljesen kialudtam

magamat. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam, fogat mostam és fésülködtem, a színdarabra gondoltam, melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. Nem sajnálom, hogy láttám a vígjátékot. Kár azonban, hogy helyem egy páholyban volt, mert jobban látok a földszintről. Minthogy magammal hoztam a látcsövet, mindent jól láttam. Az előadásnak nagy sikere volt. Az egyik (Una de las . . . ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. Nekem a darab nagyon tetszett. Legközelebb nem megyek egyedül, hanem Feri barátommal. Tudom, hogy neki is tetszenek a jó darabok.

L E C C I Ó N V E I N T I C U A T R O

L e c c i ó n d e r e p a s o

I

, Nieve y flores

En el año 711, los árabes que vinieron de África invadieron España. Como eran más fuertes que los españoles, se apoderaron de la España del

sur y del centro, pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. Los árabes reinaron en España siete siglos. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. La Reconquista fue terminada en el siglo quince.

En la España de aquella época* había varios reinos árabes. Uno de ellos tenía su capital en'Granada.

Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe, Hassán, con su mujer Fátima. Fátima era muy hermosa. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos.

196

* , J

El clima de Andalucía, donde se encuentra Granada, es muy caluroso. Siempre hace buen tiempo. Llueve poco. No nieva nunca. Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada, la más alta de España. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera.

Pero un día, durante el reino de Hassán, con asombro de todos, en Granado cayó una gran nevada. Todas las montañas estaban blancas de nieve. Entonces Fátima dijo a su marido:

x— Me gusta mucho este paisaje. No he visto nunca tanta nieve. Quiero ver las montañas siempre blancas. Es más bonito.

Pero al día siguiente, la nieve desapareció. Fátima lloraba y repetía su deseo de

. ver las montañas siempre cubiertas de nieve. El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer. Le prometió cumplir su deseo algún día. Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros.

Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. Un día de. primavera, Fátima al salir a la terraza de su palacio, vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve. Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo:

- ¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas.

Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve. Es la flor de los almen

dros. Tú querías ver las montañas siempre blancas, y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia.almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas.

Y desde entonces, como cuenta la leyenda, todos los años, en primavera, las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro.

II

La mejor muerte

(Anécdota)

» Un bufón había ofendido gravemente a su soberano, el califa de Córdoba,

el cual le condenó a muerte. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios

anteriores. Pero el califa quedó inflexible. - Señor — suplicaba el bufón — permíteme, por lo menos, que yo

mismo escoja el género de muerte. — Di cómo quieres morir, y decídete cuanto antes. *- Señor — contestó el bufón —, quiero morir . . . de viejo. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó, respetando el género de muerte

escogido.

*197

I I I

Refranes

Hay moros en la costa.* Hay moros y cristianos.

Vocabulario

I. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor,ú el invasor támadó, betolakodó la liberación felszabadítás, fel

szabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak, korszak vario különféle, több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat, ámulat i a nevada hóesés, havazás ' el paisaje táj, tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo, consolamos) meg

vigasztal prometer megígér arriba fent, fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia

replantar átültet la ladera hegyoldal, lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda, monda de alrededor környező II. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért, megbánt el soberano uralkodó, fejedelem el califa kalifa el cual, la cual aki, amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás, megkegyelme-

zés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin

tettel, kedvéért, érdekében el servicio szolgálat, kiszolgálás anterior előbbi, előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo, escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát, elszánja

magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart, tekintetbe

vesz III. el moro mór, szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény

•. *(A közmondások értelme: 1. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. -~ 2. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek, veszekedésre mindig van ok.)<

198

Ejercicios ' «

1. Contéstese a las siguientes preguntas: . ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España

no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día, durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De , qué color se visten, desde entonces, en primavera, las montañas de alrededor de Granada?

2. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores". (Por este motivo, subráyense todos los verbos del trozo. de la manera siguientes 1. el presente, con una línea; 2. el pretérito imperfecto, con dos líneas ; 3. el pretérito simple con tres líneas ; ,4. el pretérito presente, con una línea ondulada.) <-

> . •

Ejercicios de repaso

Dígase en español: 1. (Véase la gramática de la lección 19.) Má délután későn jöttem haza a gyár

ból. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. — Láttam a vásárolt könyveket. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk, hogy felmegyünk a hegyre. — A gyerekek ma még nem mosakodtak. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom, hogy mikor . vannak nyitva a múzeumok. — Budapestet a Duna két részre osztja. A jobbpartot hegyek határolják. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat..— A Dél-Amerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől. — A feladatokat már megírtuk. — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat. — Amikor az ember szórakozni akar, színházba vagy moziba megy.

2. (Véase la gramática de la lección 20.) István és én osztálytársak voltunk. — Amikor András 12 éves volt, kicsi és kövér gyerek volt. — Amikor az egyetemre jártam, minden iránt érdeklődtem. — Tegnapelőtt szép idő volt, tegnap azonban esett az eső, és fújt a szél. — Mialatt Feri a.rádiót hallgatta, én az újságot olvastam. — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. A színház telve volt, és a zene is mindenkinek tetszett. — Én több spanyol szót tudok, mint te. — Te kevesebbet tanulsz, mint én. — Ágnesnek hosszabb haja van, mint neked. — Neked élénkebb szemed van, mint Máriának. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak, mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk, te erősebb voltál, mint én. — Annyit érünk, amennyit tudunk. — Az út nagyon hosszú volt. — Ők nagyon boldogok.— Spanyolország nagyon gazdag ország. — Több mint ötven forintot, adtam nővéremnek. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál.

3. (Véase la gramática de la lección 21.) Nagyapám Szegeden született, és Budapesten halt meg. Ő volt a legjobb ember a világon. — Amikor tegnap megkaptam a sürgönyt, felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. — Rokonaink a legna--.gyobb örömmel fogadtak bennünket. — A sajt, melyet tegnap vettem, kiváló volt. — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában. — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. — Ez az ing gyengébb minőségű, mint a másik. — Azt hiszem, hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. — Elérkezett az utolsó pillanat. — A legnagyobb örömmel segítek neked., — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. — Cukrot hozattam a boltból. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja.

4. (Véase la gramática de la lección 22.) Tegnap a színházba jnentünk, ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit. — Pállal akartunk beszélni, de ő nem volt otthon.

199

— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. — Szombat délután kirándultam a hegyekbe.'— Amikor megtudtam, hogy a barátom beteg (estaba . . . ) , meglátogattam őt. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. — Mélyebben aludtam, mint te. — Jobban szórakoztunk,

, mint ti. — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső. — A gyerekek sokat nevettek a moziban. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. — Te vagy az, János? Igen, • én vagyok. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem, hogy nagyon jól mulatott. Rengeteget táncolt. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már, mert tíz óra vdn. — Ha majd megkaptátok a levelemet, azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél, gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett, amikor

, az előadás megkezdődött. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot.

5. (Véase la gramática de la lección 23.) Tegnap megkaptam a pénzt, melyet szüleim küldtek nekem. — A király megbocsátott az udvari bolondnak, aki súlyosan megsértette őt.. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek, melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam. — Megtudtuk, hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra, felhívott engem. •— Miután felöltözködtünk, sétálni mentünk a ligetbe. — Mihelyt elkezdett esni az eső, hazasiettünk. — Sajnálom, hogy nem beszéltem Józseffel. — Sajnáljuk, hogy nem láttuk az új darabot. — Bocsáss meg nekem, hogy nem írtam neked. — Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek, bementem a nézőtérre. — Mivel már láttuk az új vígjátékot, otthon maradtunk. — Minthogy az udvari bolond súlyosan megsértette a kalifát, ez halálra ítélte őt. — Miután a hó eltűnt, a hegyek már nem voltak olyan szépek, mint azelőtt.

L E C C I Ó N V E I N T I C I N C O

\.. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple

Példák

Me gustaría hacer una Jólesne (Szeretnék) excursión.. kirándulni.

Cogerías flores. Virágokat szednél."

Sería una tontería Butaság- volna itthon quedarse en casa. maradni.

Podríamos sentarnos en LeüZhetnénk egy padra. un banco. ,

¿Tendríais la bondad fennétek olyan jók de ayudarme ? segíteni nekem ?

Saldrían con el tren A reggeli vonattál de la mañana. utaznának.

Az egyszerű jövő idő tövéhez

járulnak

gustar

coger ,.

ser

podr

tendr

saldr

a folyamatos' múlt

ragjai

-ía

-ías

-ía

-íamos

-íais

-ían

25

200

I

2. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto

Me habría gustado hacer una excursión.

Habríamos venido, pero no teníamos tiempo.

Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. '

Jöttünk volna, de nem volt időnk.

I

Los Varga sueñan con hacer un viaje

Es un hermoso día de mayo. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. ' -

— jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. • Deambulando por el bosque, respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores.

— También a mí me gustaría hacer una excursión, pero tú sabes lo cansada que estoy y, además, ya son las cinco y media. Sin embargo,

- con un tiempo, así sería una tontería quedarse en casa. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. Allí podríamos sentarnos en un banco. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose.

— Tienes razón. Vamos a dar un paseo por el parque. Después de dar una vuelta por los senderos del parque, el matri

monio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones.

— El verano anterior — dice Ana, — pasamos tres semanas agradables- en Mátraháza, en las montañas. Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol, nadar, bañarse, remar, hacer excursiones en velero. ^

— En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero. —. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún. Un viaje al extranjero sería el

colmo de mis sueños. Daría la vuelta al mundo. Viajaría por tierra, mar y aire.

— Sin dinero tropezarías con serias dificultades. — Ni que decir tiene. Para emprender un largo viaje sería necesario

< tener considerables ahorros en el banco. — Yo también desearía ver mundo. Yo no tendría nada en contra

de un viaje por Italia o la América del Sur. — Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes,

barcos, automóviles y aviones. — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I

201

— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. Nuestros ahorros, en el mejor de los casos, bastarían para hacer un modesto via-jecito al Bálaton. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado.' '

— Pues bien, ya lo veremos.

II

Conversación

— Desearía hablar al señor Kiss. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. Hace media hora

ha salido para Debrecen, de donde Volverá sólo mañana. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero

no pensaba que tomaría el tren de la mañana. Ayer hablé con él por teléfono. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez.

— El señor Kiss no sabía él.mismo que tendría que salir ya por la mañana. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente.

— ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde. — ¿Quién lo diría? Es decir, podré hablar con él sólo pasado mañana.

jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano, pero no sabía que se marcharía. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos.

— ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos

-cuarto. Me habría gustado hablar con él hoy, pero, ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves.

— ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' . — Ciertamente. Soy Pedro Kovács, y he venido porque el señor

Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. — Gracias. — No las merece. . «• •

III

Umbral

En el umbral sentado, de niño discurría ; En un • caballo negro, una tarde me iría. Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía, A no sé qué comarca sin nombre llegaría.

•202

Una princesa rubia rubia rae > esperaría. Proezas del camino sin fin le contaría. Y como bien se .sabe que la enamoraría, Con ella en una iglesia blanca me casaría. Mi madre, bien sabido que nos bendeciría, Mi padre, por seguro que nos perdonaría, Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. Pero del propio sueño corriendo, ya corría. Corría por la casa, "Ven, madre", repetía. Madre, la dulce madre, jamás la dejaría, Me le colgaba al cuello . . . Nadie por qué sabía . . .

Arturo Capdevilla (poeta argentino, nacido en 1889)

203

Vocabulario

I. sueñan con hacer un viaje utazásról álmodnak

hacer un viaje utazik con un tiempo semejante ilyen időben semejante hasonló el bosque erdő deambular andalog respirar (be)lélegzik, szív a pleno pulmón teli tüdővel el pulmón tüdő primaveral, tavaszi , lo cansada que estoy hogy milyen fáradt . vagyok sin embargo mégis, ennek ellenére con un tiempo así ilyen időben cercano közeli allí ott tomar el sol napozik dar una vuelta sétál egyet el sendero ösvény, gyalogút asoleado napos, napsütötte a orillas de partján, partjain lo contentos que estarían hogy milyen

vidámak lennének t nadar úszik remar evez el velero vitorlás hajó al extranjero külföldre ¡vaya sueños! micsoda álmokI el gasto kiadás, költség los gastos de viajé útiköltség el colmo betetőzés, vminek a teteje ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az

egész világot viajar utazik por tierra, mar y aire szárazföldön,

tengeren és levegőben tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe

(amibe: con) ' la dificultad nehézség ni que decir tiene ehhez szó sem fér emprender un viaje útra kel emprender vállalkozik vmire (amire:

tárgyeset) >• . considerable tekintélyes, jelentős -no tener nada en contra nem ellenzi Italia Olaszország la America del Sur Dél-Amerika

el medio de transporte szállítási v. közlekedési eszköz

el medio eszköz el transporte szállítás el barco hajó , el automóvil autó el avión repülőgép ¡en mi vida! (soha) életemben tener ánimos para bátorsága van vmihez. el ánimo lélek, szellem, bátorság nada más -semmi több en el mejor de los casos a legjobb esetben realizar megvalósít inesperado nem remélt, nem várt surgir (surjo, surges) előtűnik, meg

jelenik, adódik en el momento menos pensado amikor

legkevésbé gondolunk rá II. siento decirle a usted sajnálattal -

közlöm önnel no está nincs itt * de donde ahonnan saldría el fog utazni tomar el tren vonattal utazik esta mañana ma reggel, ma délelőtt serían lehetett la llamada (telefon)hívás urgente sürgős al marcharse amikor elment ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki

mondaná v. mondta volna ezt?") habría podido venir jöhetett volna arreglar (el)rendez el asunto ügy, dolog ¿qué le digo? mit, mondjak neki? el nombre név ciertamente természetesen /_

• el documento okmány III. el umbral küszöb de niño gyerekkoromban, mint kis-* gyerek discurrir. elgondolkodik, ábrándozik con mucha gallardía nagy délcegen la gallardía délcegség a no sé qué comarca sin nombre nem is

tudom, hogy milyen ismeretlen, vidékre, tájra

la proeza hőstett

204

SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben,

udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel , bien sabido természetes bendecir (bendigo, bendices) megáld por seguro que biztos, hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha, soha maravillarse csodálkozik con esto, ezzel; ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba

merült szem(em)

ebrio részeg, megrészegült vmitől (amitől: de)

la fantasía képzelet, ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve

álmom, ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo, colgamos) (fel)akaszt;

függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta,

hogy miért Arturo Artúr

Gramática

140 Napoznék. Ráérnénk.

A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple

Tomaría el sol. , Tendríamos tiempo.

A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak ; úgy képezzük, hogy az ige főnévi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía, -ías, -ía, -íamos, -íais, -ían. Példák a ragozásra:

AMAR szeretni

amaría t ' szeretnék amarías szeretnél amaría szeretne amaríamos szeretnénk amaríais szeretnétek amarían szeretnének

VESTIRSE öltözködni

me vestiría öltözködnék te vestirías öltözködnél se- vestiría öltözködne nos vestiríamos öltözködnénk os vestiríais ' öltözködnétek \ se vestirían öltözködnének

Ugyanígy :

SER EtfTAR

VER

sería', serías, sería, seríamos, seríais, serían lennék, volnék stb. estaría, estarías, estaría, estaríamos, estaríais, estarían lennék,

volnék stb. V

vería, verías, vería, veríamos, veríais, verían látnék stb.

Az egyszerű jövő idő (vö. 79. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szempontjából közel áll egymáshoz, amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenévhez, nem pedig a tőhöz illesztik. Ebből következik az is, hogy azok az igék, amelyek

205

rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket, ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. Teliál:

DECIR ' mondani

HABER , (segédige)

HACER csinálni

PODER -hatni

PONER tenni

QUERER szeretni

SABER tudni

SALIR kimenni

TENER bírni

VALER érni vmit

VENIR jönni

< ^

diría

habría

haría

podría

pondría ,

querría

sabría

saldría

tendría

valdría

vendría

'

dirías

habrías

harías

' podrías

pondrías

querrías

sabrías

saldrías •

tendrías

valdrías

vendrías

diría

hubríu

haría

podría

pondría «

querría

sabría

saldría

tendría

valdría -vendría

dlríimioK

habríamos

haríamos

podríamos

pondríamos

querríamos

sabríamos

saldríamos

tendríamos

valdríamos

vendríamos

diríais

habríais

haríais

podríais

pondríais

querríais

sabríais

saldríais

tendríais

valdríais

vendríais

dirían

habrían

harían

podrían

pondrían

querrían •

sabrían

saldrían

tendrían

valdrían

vendrían

Megjegyzés. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a főnévi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré, bendeciría; maldeciré, maldeciría.

141 A feltételes mód jelen idejének használata

a) b)

c)

Te propondría otra cosa. Desearía hablar al señor Kiss. ¿Me haría el favor de decirme -cuando volverá? Serían las ocho y media.

d) Me dijo que volvería mañana.

Mást javasolnék neked. • Kiss úrral szeretnék beszélni. Lenne olyan szíves megmondani ne

kem, hogy mikor jön. vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett). Azt mondta nekem, hogy holnap fog

visszajönni.

A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére, akárcsak a magyarban, a magyar -nék, -nőm,

-ném stb. rágnak megfelelően; b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban); c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket, vö.

81. b. és 132. 2.) ; d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban, jövő idejű

cselekvés kifejezésére. Megjegyzés.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő

értelmével is bír. így pl. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna?

206

*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto

Yo habría podido venir más tem- Jöhettem volna én korábban, prano.

Habríamos arreglado todos núes- Elintéztük volna összes ügyeinket, tros asuntos.

A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. Példák a ragozásra:

IR menni •

habría ido mentem volna habrías ido mentél volna habría ido ment volna habríamos ido mentünk volna habríais ido mentetek volna habrían ido mentek volna

LAVARSE mosakodni i

me habría lavado mosakodtam volna te habrías lavado mosakodtál volna se, habría lavado mosakodott volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna os habríais lavado mosakodtatok volna se habrían lavado mosakodtak volna.

A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki, akárcsak a magyarban.

Megjegyzés. — Bár ritkán, de előfordul az is, hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll, múlt idejű állítmány után következő mellékmondatban. Pl. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. Kiss úr megígérte nekem, hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. (Mire hozzá megyek, az iratok már készen lesznek.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja.

143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása

Tú sabes lo cansada que estoy. Puedes imaginarte lo contentos que

estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar.

Te tudod, hogy niilyen fáradt vagyok. Elképzelheted, hogy milyen boldogok

lennének gyerekeink, ha fürödhet-nének és evezhetnének.

I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi

meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be, ezt követi a melléknév (vagy határozószó), és csak ezután következik a que kötőszó. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel, amelyre vonatkozik. További példák:

Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted.

Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros.

Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha.

Pár elmondta nekem, hogy ön milyen ló-

Nézd, milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek.

El tudom képzelni,, hogy milyen kemény lehel(ett) a harc.

207

Usted no sabe lo desgraciados ön nem tudja, hogy milyen szeren-que somos. » t esetlenek vagyunk.

jA ver lo fuerte quo eres I Lássuk csak, hogy milyen erős vagy 1 No sabéis lo hermosos que soa Nem tudjátok, hogy milyen szépek

esos objetos. ezek a dolgok. Megjegyzés. — A fenti szerkezet, bár ritkábban, önálló (fő)mondatban i»

előfordul, pl. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl

*4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban

Viajaría por tierra, mar y aire. Szárazföldön, tengeren és levegőben utaznék.

Un viaje por Italia o la Amé- Utazás Olaszországon vagy Délrica del Sur. Amerikán keresztül.

A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt; a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni.

145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben . . ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátor-

subir a un avión! ságom repülőgépre felülni. A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító

alakú. További példák : En su vida le había visto. Soha életében nem látta őt. En la vida he visto cosa se- Soha életemben nem láttam hasonló

mejante. dolgot.

146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett ¿Qué le digo? . Mit mondjak neki? ¿Oómo lo hago? - fiogy csináljam? ¿Cuándo salimos? Mikor utazzunk?

A spanyolban, különösen a társalgás nyelvében, az egyes és többes szám 1. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett.

147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben ¡El bandido de muchachol Az ebadta kölykei jPobre de mi hermano! .'* Szegény testvérem!

208

y

Jelzős kifejezésekben, különöseb felkiáltásokban, gyakori a de elöljárószó kitétele. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. További példák:

el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen

tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti, si me apercibo! Jaj neked, ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek!

Ejereieios 1. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted

deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra, mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco?

2. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. — Leería este libro. — Escribiría unas cartas.

— Me bañaría cada día. — Me vestiría rápidamente. — No me maravillaría de nada. — Sería feliz. — Estaría en casa. — Lo diría todo a Pablo. — Haría una excursión. — Vendría sin falta. — Podría salir para el Bálaton. — Querría ver al señor Kiss. — Tendría que hacer muchas cosas. — Saldría de casa. — Habría venido más temprano.

. — Me habría bañado cada día. 3. Dígase en español: a) Napoznék, de nem érek rá. — írnál szüleidnek levelet, de most el kell men

ned. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról, de esik az eső. — Meglátogatnátok bennünket, de el kell utaznotok. — Kirándulhatnának, de már késő van. — Önök napozhattak volna. — Olvashattunk volna egy könyvet. — János elment volna hazulról, de nem akart.

b) Én tudtam, hogy te el fogsz utazni. — Mondtad, hogy Kiss úr el fog jönni. — Mária megírta, hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. — Tudtuk, hogy a vonat késni fog. — Mondtátok, hogy Józsinak nem lesz ideje. — Szüleink megírták, hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni.

c) János tudja, hogy Anna milyen fáradt. - - Nem tudod elképzelni, hogy szüleim milyen jók. — Elmondtam Péternek, hogy milyen rossz a könyv. — Mi nem tudjuk, hogy milyen nehezek ezek a feladatok. — Ti nem látjátok, hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok. — Hadd lássuk, hogy milyen erős Ferenc és Artúr. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életében nem hallott ilyen szép zenét.

4. Tradúzcase al español: Van egy testvérem, aki Argentínában él. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem

levelében, hogy meg fog hívni bennünket, feleségemet és engem, hogy néhány hetet töltsünk otthonában. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. Szárazföldön és tengeren utaznánk, felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni, feleségem azonban félne a levegőben utazni. Testvérem (azt) írta nekünk, hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. Aki nem ismeri őt, nem tudja elképzelni, hogy milyen jó (ember). Argentínában sok alkalom adódna (arra), hogy spanyolul beszéljen az ember. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy Argentínába fogok utazni.

14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209

LECCIÓN V E I N T I S É I S

A kötőmód hasznalata

Ahora, quiéralo o no, debo trabajar mucho.

Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba.

Akár tetszik, akár nem, mosl sokat kell dolgoznom.

Anna nagyon boldog, hogy sógornője ír neki.

Una invitación Llaman a la puerta. Ana

corre a abrirla. Es el cartero que le trae una carta. La carta lleva sellos de franqueo argentinos.

— Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina, — piensa Ana. — Estoy muy contenta de que me escriba, al fin. Hace mucho que no nos había escrito. Tengo curiosidad de saber qué escribe.

Ana se sienta en el sofá, abre el sobre prestando aten

ción a que no deteriore los sellos porque su hijo menor, Paco, es un filatelista apasionado. Luego, Ana lee la carta que dice :

Tucumán, 5 de Mayo 1958. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. Pero tú sabes lo ocupada que estoy. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. No tenemos hijos, durante el día estoy sola, he de hacerlo todo yo misma, porque mi marido, estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche, no puede ayudarme a criar gallinas, engordar los puercos, cultivar el huerto, cuidar los árboles frutales. Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. Pero ahora, quiéralo o no, debo trabajar mucho. No creáis que aquí, en la Argentina, la vida es como un cuento de hadas, que América es el paraíso terrenal, la tierra de promisión. Nada de eso. Por extraño que parezca, también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. Sea como sea, lo cierto es que para

210

ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos, la manteca de cerdo, las hortalizas y frutas que vendo, nos aseguran entradas no insignificantes. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. Sin embargo, espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo, y que le guste.

Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. ¿Qué os parecería, a ti y a tu marido, un viaje a la América del Sur, para visitarnos? Aunque no somos ricos, podemos daros hospitalidad por unas semanas;, y ya que somos más acomodados que vosotros, no teniendo hijos, os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires. En cambio nosotros, mi marido y yo, estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest.

Ahora bien, ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata. Espero que vengáis lo antes posible. Ardo de deseos de veros. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. Repito : los gastos de viaje no os den cuidado, ya lo arreglaré todo.

Con afectuosos saludos, tuya siempre Dolores

II

En ferrocarril (Chiste)

— ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. — Ocho reales. — contestó el empleado. — ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No, señor. — Diga usted, ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. — ¿Y cuánto vale? — Dos reales. — Bueno, pues déme usted dos billetes de perro.

III

Refranes

Aunque la mona se vista de seda, mona se queda. Aunque seas muy sabio y viejo, no desdeñes un consejo. No digas mal del año que pasado no sea.

211

Vocabulario

quiéralo o no akár tetszik, akár nem („akarjam vagy nem")

extraño furcsa, különös I. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek, kopognak

(„hívnak az ajtóhoz") el cartero postás, levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés, portó hace mucho már régóta, már régen prestar atención ügyel valamire

(amire: a) prestar kölcsönöz, nyújt, ad deteriorar megsért, megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város

Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már

régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte

nyésztő) farm, birtok; (Spanyolországban:) lakás, szoba; tartózkodás

desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig

criar tenyészt, felnevel el puerco, el cerdo sertés, disznó cultivar művel frutal gyümölcsei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már

azt a napot, amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér, varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi

ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos, hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés; átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség

la fruta gyümölcs la entrada bevétel, jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset,

amihez: de) la finca (falusi) birtok, gazdaság, telek provechoso jövedelmező del todo teljesen, egészen el empleo állás, alkalmazás relativo aránylagos, viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen, közeli, azonnali encontrar (encuentro, encontramos)

talál, találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva, veleje, lényege la proposición javaslat; mondat dar hospitalidad vendégül lát, befogad

vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel, minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút, átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped, la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik, gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom

(„égek a vágytól") arder ég, lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. de aquí innen el aragonés, la. aragonesa aragóniai al que attól, aki despachar elad, árusít, elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III. aunque még ha . . . is el mono, la mona majom la seda selyem desdeñar megvet

212

Gramática

148 A kotornod használata

A nyelvtan 105—107. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával. Ugyanott rámutattunk arra, hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értelmével használjuk.

Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is, ahol a magyarban kijelentő mód van. A kötőmód általában a bizonytalan, kétkedő, feltételező állítás módja. Megértését, illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény, hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kijelentő vagy kötőmódot (1. lejjebb a példákat).

A nyelvtan 107. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötőmódot használunk a mellékmondatban:

1. Ha a főmondat állítmánya mondást, véleményt, gondolást kifejező ige, és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak, kétesnek akarjuk feltüntetni: így elsősorban tagadó és kérdő főmondat után :

No sé qué hora sea. Ana niega que esté cansada. No creemos que vengan. Ignoramos que Pablo salga

para España. No afirmo que mi hermano

tenga razón. Puede ser que sea así. No prometemos que nuestra

hermana te escriba una carta.

Nem tudom, hogy hány óra van. Anna tagadja, hogy fáradt. Nem hisszük, hogy eljönnek. Nem tudjuk, hogy Pál Spanyolországba

utazik. Nem állítom, hogy testvéremnek igaza

van. Lehet, hogy így van. Nem ígérjük, hogy nőtestvérünk leve

let ír neked.

Megjegyzés. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó, kijelentő módot használunk. Vessük össze az alábbi példákat :t

¿Niegas que tienes mucho dinero ?

No ignoramos que Pablo sale para España.

Este señor dice que es de Madrid. Afirmo que él tiene razón.

Tagadod, hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk, hogy van.)

Jól tudjuk, hogy Pál Spanyolországba utazik. (Nem kétséges.)

Ez az úr azt állítja, hogy madridi. Állítom, hogy igaza van.

2. Olyan személytelen igék és kifejezések után, melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény):

Es posible que Carlos se quede en casa.

Es improbable que halle un taxi ahora.

Es increíble que esto sea así. Es bueno ( = Está bien) que tú

estés aqui.

Lehetséges, hogy Károly otthon marad.

Nem valószínű, hogy találok most egy taxit.

Hihetetlen, hogy ez így van. Jól van az, hogy te itt vagy.

213

Es malo ( = Está mal) que vos- 7?o,9.9z, hogy belelek víigyfok. otros estéis enfermos.

Es fácil que lleguemos tarde. Könnyen lehetséges, hogy kétriink. Es extraño que él lo sepa ya. Furcsa, ho#y ő ezt már Uul\n. Es hora de que nos marchemos. Ideje már, hogy menyünk. Es (una) lástima que Ana no Kár, hogy Anna nern ír nekünk.

nos escriba. Milagro será que tengan dinero. Csoda lesz, ha van pénzük.

Megjegyzés. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt, hanem biztos tényt, kijelentő mód áll utána :

Es cierto que Luis no sabe Annyi biztos, hogy Lajos nem tudja la gramática. a nyelvtant.

Es claro que tú no tienes razón. Nyilvánvaló, hogy nincsen igazad. Consta que aquel hombre es un Nyilvánvaló, hogy az az ember szél-

estafador. hámos. Ocurre (= Sucede = Acontece) que Előfordul, hogy a vonat nem indul

el tren no sale puntualmente. pontosan. 3. Érzelmet, kedélyállapotot (örömet, sajnálkozást, félelmet, csodálkozást)

kifejező igék után :

Me alegro de que aprendas Örülök, hogy spanyolul tanulsz. español.

Celebramos que Pablo ya no Nagyon örülünk, hogy Pál már nem esté enfermo. beteg.

Ana tstá contenta de que le Anna örül, hogy leveleket írnak neki. escriban cartas.

Le agradezco a usted que me Hálás vagyok önnek, hogy segít nekem. ayude.

Siento que usted se marche ya. Sajnálom, hogy már megy. Temen que lleguemos tarde. Attól félnek, hogy későn érkezünk. Lamento que Pedro no pueda Sajnálom, hogy Péter nem jöhet.

venir.

4. Mellékmondati kötőszók után, mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que, para que, a que, que, porque,

de manera que, de modo que = avégből, hogy ; azért, hogy; b) feltételes kötőszók után : caso que, en caso de que, para el caso de que, dado

caso que, a condición (de) que, siempre que, con tal (de) que, como = feltéve, ha ; azzal a feltétellel, ha ; abban az esetben, ha;

c) megengedő kötőszók után : aunque, bien que, por más que, aun cuando = ámbár, habár, noha, jóllehet, még ha . . . is;

d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül, hogy ; que no hogy ne(m); a menos que, a no ser que, excepto que, salvo que ha csak nem ; kivéve, ha;

e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que, a despecho que, no obstante que, sin embargo que = annak ellenére, hogy;

f) időhatározói kötőszók után: apenas, tan pronto como, luego que, asi que, en cuanto que mihelyt; cuando, como amikor ; antes (de) que mielőtt; después (de) que miután; hasta que, para cuando amíg; mientras (que) mialatt, miközben.

214

Jól meg kell jegyeznünk, hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód, ha a mellékmondat állítása bizonytalan, vagy tagadó értelmű ; ha a mellékmondat tényt fejez ki, kijelentő mód áll. Példák :

Ven aquí que te dé el libro.

En caso de que venga María, ¿qué le diremos?

Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten.

Aunque la mona se vista de seda, mona se queda.

No puedo marcharme sin que le vea.

Esteban nunca da una promesa que no la cumpla.

Partiré mañana a menos que haya mal tiempo.

No faltaré a la cita, así tenga a que tomar un taxi.

Apenas que llegue Francisco, dímelo.

Se lo diré a usted cuando venga.

Quiero decirte algo antes de que salga el tren.

Para cuando volváis, la comida estará lista.

Gyere ide, hogy odaadjam neked a könyvet.

Mit mondunk Máriának, ha jön ?

Ma be fogom fejezni a munkát, feltéve ha nem zavarnak.

Még ha selyembe öltözik is a majom, akkor is majom marad.

Nem tudok elmenni anélkül, hogy ne lássam őt.

István sohasem ígér valamit úgy, hogy azi meg ne tegye.

Holnap elutazom, ha csak nem lesz csúnya idő.

Ott leszek a megbeszélt helyen, még ha taxit is kell fogadnom.

Mihelyt Ferenc megjön, mondd meg nekem.

Majd szólok önnek, amikor megjön.

Akarok mondani neked valamit, még mielőtt a vonat elindul.

Mire visszatértek, az ebéd már kész lesz.

De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban

Aunque estoy enfermo, puedo trabajar.

Esperé hasta que vino.

Bár beteg vagyok, tudok dolgozni. (A mondat tényt fejez ki.)

Addig vártam, míg meg nem jött.

Megjegyzés. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik :

Por extraño que parezca, el asunto esta así.

Por mucho que trabaje, Pablo no gana bastante.

Bármilyen furcsának hangzik, a dolog így áll.

Akármennyit is dolgozzék, Pál nem keres eleget.

5. Az olyan vonatkozó (aki, amely, ahol, ahová kötőszóval bevezetett) mellékmondatban, amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz; b) tagadó főmondat után á l l ; c) megengedő értelmű; d) megszorító értelmű :

a) Quiero una habitación que dé Olyan szobát akarok, mely az utcára a la calle. nyílik.

Buscamos un empleado que sepa Keresünk egy spanyolul tudó alkal-el español. mazottat.

215

b)

c) d)

No hallo quien hablo el alemán. No hay mal que por bien no

venga. Iremos donde quieras. Tú eres el primero que lo sepas. Ana es la última que lo comprenda.

Nem találok senkit, aki németül beszél. Nincsen olyan baj, amely javunkra

ne válna. Odamegyünk, ahova (csak) akarsz. Te vagy az első, aki ezt tudod. Anna az utolsó, aki ezt megérti.

6. Az alábbi, sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea, una cosa es

cierta. Bagas lo que hagas, él no te

creerá. Debo hablarle a él, cueste lo

que cueste. Oigan lo que digan, no tienen

razón.

Akárhogyan is van, egy dolog biztos.

Bármit is teszel, ő nem fog hinni neked.

Mindenáron beszélnem kell vele („kerül, amibe kerül").

Bármit mondjanak is, nincsen igazuk.

Megjegyzések. — 1. A magyarban a jobban szeretném, elég kifejezések után ha kötőszó áll; a spanyolban a preferir és basta, es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni:

Prefiero que tú quedes en casa. Basta que él diga una sola palabra.

Jobban szeretném, ha otthon maradnál. Elég, ha csak egy szót is szól.

2. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód, hogy mit jelentenek. Ha jelentésük megparancsol, meghagy, illetve remél, kötömóddal állanak ; ha viszont mond, közöl, illetve vár, elvár értelmével állanak, kijelentő mód következik utánuk. Például:

Me ha dicho que me quede aquí.

Espero que mi madre esté bien. Carlos dice que María es muy

aplicada. Mis padres esperan que él sábado

vamos (iremos) a verles.

Azt mondta ( = parancsolta meg) nekem, hogy itt maradjak.

Remélem, hogy anyám jól van. Károly azt mondja, hogy Mária nagyon

szorgalmas. Szüleim (el)várják, hogy szombaton

meglátogassuk őket. 3. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a

que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. Arra kérem (önöket), bocsássanak meg

nekem. Te suplico me ayudes. Kérlek, segíts nekem. 4. Érdekes sajátosság, hogy a parecer és creer ige után, jóllehet bizonytalanságot

fejeznek ki, kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. Ügy látszik, hogy esik. Creo que esto es mi deber. Azt hiszem, hogy ez a kötelességem.

149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt

Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba.

Ana presta atención a que no deteriore los sellos.

Nagyon örülök, hogy sógornőm ír nekem.

Anna vigyáz arra, hogy meg ne sértse a bélyegeket.

216

A spanyol nyelv érdekes sajátossága, hogy az ige, főnév, melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. (Sokszor a magyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót, mint pl. félek attól, hogy; vigyáz arra, hogy stb.). További példák :

Nos alegramos de que no örülünk, hogy nem vagytok betegek, estéis enfermos.

Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva, hogy a test-hermano se levante temprano. vérem korán kel.

150 A l l e v a r ige különleges használata

Llevo sin escribirte mucho tiempo. Már régóta nem írtam neked. Llevar alapjelentése : hozni, vinni. A fenti példa szó szerinti fordítása tehá t :

Sok időt viszek (azóta), hogy nem írok neked. A magyarban a llevar igét a fentihez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. Figyeljük meg jól az alábbi mondatok magyar fordítását:

Llevo dos días sin dormir. Már két napja nem alszom. Mi padre lleva sin fumar mucho Apám már régóta nem dohányzik.

tiempo. Llevaban año y medio sin verse. Már másfél év óta nem látták egy

mást. Dolores lleva en Budapest dos Dolores két hónapja van Budapesten.

meses. Llevo trabajando 30 años. . Harminc éve dolgozom már. ¿Sabes el tiempo que llevamos Tudod-e, hogy mióta vagyunk háza-

casados? Veinte años. sok? Már 20 év óta. Llevo 10 años de abogado aquí. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd.

Ejercieios

1. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se

alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje?

2. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van. — Bárcsak igazad volna. — Nem tudom, hogy kint

milyen idő van. — Tagadjuk, hogy lusták a gyerekek. — Nem tagadjuk, hogy Margit néha lusta. — Barátaink azt hiszik, hogy jövünk. — Barátaink nem hiszik, hogy Péter is jön. — Jól tudom, hogy Anna jó háziasszony. — Nagybácsim nem tudja, hogy Anna jó háziasszony. — Nem tudod, hogy mikor jön a postás? — Tudom, hogy tíz órakor jön. — Nem tudom, hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor

Íön-e. — Tudom, hogy már késő van. — Lehet, hogy már késő van. — Pál azt állítja, logy beteg.

b) Lehet, hogy igazatok van. — Jó, hogy szüleink Budapesten laknak. — Ideje, hogy a gyerekek hazajöjjenek. — Kár, hogy innen nem hallom a zenét. —

217

Csoda lesz, ha barátaink otthon vannak. — Előfordul, hogy az újságot csak hét óra után hozzák. — Nyilvánvaló, hogy tévedsz. — örülök, hogy ön beszél spanyolul. — A Varga házaspár nagyon örül, hogy Argentínába utazhat. — Hálás vagyok neked, hogy meglátogatsz. — Sajnálják, hogy betegek vagyunk. — Attól félünk, hogy a vonat nem érkezik pontosan. — Nem sajnáljátok, hogy nem megyek veletek?

c) El kell mennem hazulról, még akkor is, ha esik. — írni akarok szüleimnek, (még) mielőtt elutazom. — Elmegyek, mihelyt jön a postás. — Ma itthon maradok, feltéve, ha meglátogatsz. — Nem megyünk el anélkül, hogy ne beszélnénk vele. — Megyünk, hacsak nem esik. — Mire a hivatalba érsz, eláll majd az eső. — Bármilyen furcsának is tűnik, Anna még nem jött haza. — Bár van pénzem, nem veszem meg az új ruhát. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. — Bármit is mond, nem hiszek neki. — Akárhogyan is áll a dolog, itt fogok maradni. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). — Nincs itt senki, aki franciául beszél? — Azt fogom tenni, amit ön óhajt. — Te vagy a harmadik, aki ezt mondja.

d) Már két napja nem ettem. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában.

3. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog, mert levelet kapott sógornőjétől. Amikor

Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel, ezt gondolta magában: — Lehetséges, hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. Talán beteg. — Mielőtt a levelet elolvasná, Anna egy karosszékbe ül, és gondosan felnyitja a borítékot. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól, hogy lássalak benneteket. Férjem és én azt akarjuk, hogy látogassatok meg bennünket. Lehet, hogy nincsen elég pénzetek. Ezért elhatároztuk, hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket. Megígérjük nektek, hogy Budapestre fogunk utazni, (de csak) azzal a feltétellel, ha legalább két hetet nálunk tölttök. Azt hiszem, férjed örül, ha utazhat ( = alkalma van utazni). Jöjjetek minél előbb !

L E C C I Ó N V E I N T I S I E T E

A kotornod két folyamatos múltja

Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo.

¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas!

Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes.

Era posible que en la fábrica le. diesen ( = dieran) algún

trabajo extraordinario.

¡Si tú supieras!

Anna várta, hogy férje /lazöjöjjön, és hogy ö mindent elmondhasson neki.

Mintha csak tündérmesét hallana az ember!

Szükséges volt, hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából.

Megtörténhetett, hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki.

»

Ha tudnád!

27

218

I

Preparativos de viaje

La carta de Dolores, superfluo decirlo, venía como anillo al dedo. Ana estaba en el séptimo cielo. Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo.

Juan, al enterarse de la gran novedad, parecía que no pudiese volver de su asombro. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana, sino una copa llena de felicidad. ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer, y sintiera deseos de volver a verles. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa, pero él les rogaría que hablaran, por lo menos con él, despacio . . .

Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos. Sopesando los pros y los contras, estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. Sin embargo, ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante.

Ante todo, Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. Juan no creía que se lo negasen, porque sabía que estaban contentos con su trabajo. Luego, era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. Él tiempo apremiaba, necesitaba obrar con urgencia. Además, costara lo que costara, tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo, era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o, en el caso peor, podía

219

acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido.

Ana tenía otra clase de preocupaciones. Toda la noche la pasó sin pegar ojo, pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. Pero, ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias, en la finca de la tía Teresa, mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen, donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América.

II

Conversación

— ¿Eres tú, Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes?

— Sí, Ana. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas.

— ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte !

— No hay motivo para preocuparse. Al comienzo, todo andaba mal. En la fábrica había un trabajo urgente, e hiciera lo que hiciera, no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. Ya temía que llegase tarde pero, por dicha, he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes.

— Las fotos, por lo menos, estaban listas porque nos retratamos hace poco.

— ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato, luego, rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios, presentar nuestros documentos de identidad, entregar las fotos y pagar las tasas. Pero todo estaba en regla y, al fin y al cabo, me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena.

— ¿Y el visado, nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana, no habrá di

ficultades en lograr el visado de entrada. Los visados de tránsito, pues, nos los concederán sin más ni más. Y tú, ¿cómo has empleado tu tiempo?

— He preparado las maletas y el baúl. Luego, he repasado tu guardarropa. He remendado algunas de tu prendas de vestir. Como ves, no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje.

III

De viaje

Un niño, frente a mí, va mirando el paisaje; sus ojillos descubren las flores campesinas, y como el tren se lanza por valles y colinas, este niño se llena de emoción en el viaje.

220

Silabea palabras que apenas oigo, asombra esta mirada suya penetrante y tranquila, se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra.

Los demás, abstraídos, el paisaje olvidamos. El pensamiento nuestro cesa de hilar, reposa . . . Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos.

Francisco López Merino poeta platense (1904-1928)

Vocabulario

igual que mintha csak hacer gestiones eljár, lépéseket tesz la gestión ügyvitel; lépés obtener (obtengo) megkap, elnyer el pasaporte útlevél I. los preparativos (de viaje) (utazási)

előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön

(„mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova

lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy

vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér

ámulatából como si tuviera entre las manos mintha

csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik, tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától

értetődik sopesar mérlegel el pro előny, mellette szóló érv el contra hátrány, ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos,

mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van, hátra van

la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet, létszám conceder engedélyez, megad negar (niego, negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít, sürget obrar cselekszik, dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos, biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul, folyamodik vkihez

(akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt, kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül, hogy szemét

behunyta volna pegar (rá)ragaszt, ráerősít; (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden

pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy; úgy

megy, mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból

221

preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat, átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét, tizenöt nan la legación követség lograr elér, megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál, alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd, személypoggyász remendar (remiendo) kijavít, foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . de viaje utazva, útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front, harcvonal va mirando (egyre csak) nézi, szemléli descubrir felfedez campesino mezei, vidéki

lanzarse robog, vágtat cl valle völgy la colina domb, magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom, felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt, bámulatba ejt la mirada tekintet, pillantás penetrante átható, mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik, eped vmi után

(ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár, szem aprisionar magába zár, felfog el pormenor részlet, apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve,

elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon, szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa; rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk, akik . . . platensc La Plata-i (La Plata: tarto

mányi székhely Argentínában)

151

Gramática

A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo

Jánosnak jólesett, hogy nővére gondol rá.

János örült, hogy felesége meg ő már beszél és ért spanyolul.

A Juan le agradó que su hermana pensase ( = pensara) en él.

Juan se alegró de que su mujer y él hablasen y comprendiesen ( = hablaran y comprendieran) ya el español.

A kötőmódnak két, azonos jelentésű folyamatos múltja van. Mind a kettőt úgy képezzük, hogy a befejezett múlt többes szám 3. személyének -ron végződése helyébe a

-se -ses -se , -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket

tesszük. Példák a ragozásra:

222*

amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen

temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen

me vistiese v. te vistieses se vistiese nos vistiésemos os vistieseis se vistiesen

I. AMAR amara amaras amara amáramos amarais amaran

szeretni (ama-ron)

(n°gy) szeressek (h°gy) szeress (n°gy) szeressen (h°gy) szeressünk (h°gy) szeressetek (h°gy) szeressenek

II.. TEMER félni (temie-ron) temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran

(hogy) féljek (hogy) félj (hogy) féljen (hogy) féljünk (hogy) féljetek (hogy) féljenek

(ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha)

(ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha)

I I I . VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me vistiera te vistieras se vistiera nos vistiéramos os vistierais se vistieran

(hogy) öltözködjem (hogy) öltözködjél (hogy) öltözködjék (hogy) öltözködjünk (hogy) öltözködjetek (hogy) öltözködjenek

(ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha)

>

szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének

félnék félnél félne félnénk félnétek félnének

öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének

Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is

H A B E R (segédige) (hubie-ron)

hubiese hubieses hubiera hubieras

SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras

hubiese hubiera

fuese fuera

ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviera estuvieras

HACER csinálni (hieií hiciese hicieses hiciera hicieras

DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras

estuviese estuviera

won) hiciese hiciera

diese diera

hubiésemos hubiéramos

fuésemos fuéramos

estuviésemos estuviéramos

hiciésemos hiciéramos

diésemos diéramos

; pl-

hubieseis hubierais

fueseis fuerais

estuvieseis estuvierais

hicieseis hicierais

dieseis dierais

hubiesen hubieran

fuesen fueran

estuviesen estuvieran

hiciesen hicieran

diesen dieran

152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana Jólesik nekem, hogy nőtestvérem

piense en mí. gondol rám.

Me agradó que mi hermana pensase (= pensara) en mi.

¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I

I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran (= pudiesen) acompañarme!

No estaría mal que los muchachos vieran mundo.

Jólesett nekem, hogy nővérem gondol rám.

Milyen kár, hogy fiaim nem kísérhetnek el engem 1

Milyen kár (volt), hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem!

Nem volna rossz, ha a fiúk világot látnának.

A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk:

1. A kötőmód jelen ideje helyett, valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Ha tehát az előző leckében (vö. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen, hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon, a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. Példák (figyeljük meg egyúttal a 148. pontban közölt példákat):

No sabía qué hora fuese (= fuera). Ana negaba que estuviese (= estu

viera) cansada. No creímos que viniesen (= vi

nieran). Era posible que Carlos se quedase

(= quedara) en casa. Sería hora de que nos marchá

semos (= marcháramos). No pude marcharme sin que le

viese (= viera). Por mucho que trabajase (= tra

bajara), Pablo no orinaba bastante.

Quise una habitación que diese (= diera) a la calle.

No hallaba quien hablase (= hablara) el español.

Tú serías el primero que lo supiera.

Debía hablarle a él, costase lo que costase (= costara lo que costara).

2. A si (ha) jellétéles kötőszó után, a felelően (erről a 29. leckében, a feltételes szó). Pl.

\Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar!

\Si vierais lo guapa que es María!

Nem tudtam, hogy hány óra van. Anna tagadta, hogy fáradt.

Nem hittük, hogy eljönnek.

Lehetséges volt, hogy Károly otthon marad.

Ideje volna már, hogy menjünk.

Nem tudtam elmenni anélkül, hogy ne lássam őt.

Akármennyit is dolgozott, Pál nem keresett eleget.

Olyan lakást akartam, amely az utcára nyílik.

Nem találtam senkit, aki spanyolul beszélt volna.

Te lennél az első, aki ezt tudná.

Mindenképpen beszélnem kellett vele.

magyar -nék, -nám, -ném ragnak megmondattál kapcsolatban bővebben lesz

Ha tudnád, mennyi ideig kellett várnom!

Ha látnátok, hogy Mária milyen csinos!

224*

3. Az igual que si, como si, cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után; pl. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk!

cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy, mintha nehéz terhet ei-

gran carga. peine.

4. Ojalá után (vö. 107. 1. b.), a már nem teljesülő óhaj kifejezésére; pl. ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo

más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis

ojos!

Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs.)

Bárcsak igaz volna! (De nem igaz.) Bárcsak látna téged a szemem! (De

nem lát.)

5. Főmondatban, az udvarias társalgásban, a feltételes mód jelen ideje helyett, különösen a querer, poder igével kapcsolatban. A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő:

Szeretnék Kiss úrral, beszélni. Quisiera hablar con el señor Kiss.

¿Pudiera ver a la señora Nagy? Láthatnám Nagynét?

153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása

Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero.

Ésta es una noticia cierta.

Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie.

Ez biztos hír.

Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint, hogy főnevük előtt vagy után állanak. Ilyenek:

A főnév előtt

un gran hombre t

nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló, jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt, szórványos fák

A főnév után

un hombre grande nagytermetű, magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo eg¡J áj (most készült) öltöny

personas varias

különböző személyek árboles raros ritka (különös, különleges) fák

15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 225

Ejerciólos

1. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI, venía como . . . ) ¿Qué sintió Ana

cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana?

2. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam, hogy

kint milyen idő van. — Tagadtuk, hogy lusták a gyerekek. — Nem tagadtuk, hogy Margit néha lusta. — Barátaink azt hitték, hogy jövünk. — Barátaink nem hitték, hogy Péter is jön. — Jól tudtam, hogy Anna jó háziasszony. — Nagybácsim nem tudta, hogy Anna jó háziasszony. — Nem tudtad, hogy mikor jön a postás? — Tudtam, hogy tíz órakor jön. — Nem tudtam biztosan, hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor jön-e. — Tudtuk, hogy már késő van. — Szeretnék egy kalapot venni. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket?

b) Kellett, hogy igazatok legyen. — Jó volt, hogy szüleink Budapesten laknak. — Ideje volt, hogy a gyerekek hazajöjjenek. — Kár volt, hogy nem hallottam a zenét. — Csoda lenne, ha barátaink otthon volnának. — Előfordult, hogy az újságot csak hét óra után hozták. — Nyilvánvaló volt, hogy Mihály tévedett. — Örültem, hogy Mária beszél spanyolul. — A Varga házaspár nagyon örült, hogy Argentínába utazhat. — Hálás voltam neked, hogy meglátogattál. — Sajnálták, hogy betegek vagyunk. — Nem sajnáltátok, hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne, hogy megtanuld a leckét.

c) El kellett mennem hazulról, még akkor is, ha esett volna. — írni akartam szüleimnek, még mielőtt elutazom. — Feri bácsi elment, hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. — Itthon maradnék, feltéve, ha te is itt maradsz. — Nem mennénk el anélkül, hogy ne beszélnénk vele. — Elmennénk, hacsak nem esik. — Azt hittem, hogy amire a hivatalba érek, az eső majd eláll. — Bár volt pénzem, nem vettem meg az új ruhát. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. — Bármit is mondott, nem hittem neki. — Akárhogyan is állt a dolog, én nem óhajtottam látni őt. — (Arra) kértem a barátomat, hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. — Nem volt ott senki, aki franciául beszélt volna. — Azt mondtam apámnak, hogy azt fogom tenni, amit ő akar. — Margit volt a harmadik, aki ezt mondta.

d) Ha szüleink tudnák, hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád, hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok, hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik, mintha havazna. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmondanák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í

3. Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. A sógorom írta nekem. A levélben arra

kért engem, hogy látogassam meg őt. Fölösleges mondanom, (hogy) nagyon örültem, hogy sógorom gondol reám. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. ( = Ügy éreztem magamat, mintha a hetedik mennyországban volnék.) Világos volt mint a kétszer kettő, hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé, hogy világot lássak. Sógorom azt is ígérte, hogy megfizeti majd az útiköltséget. Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. (Milyen) kár volt, hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legrosz-szabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. Arra kérném, hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot, míg visszajövök Dél-Amerikából. Szükséges volna, hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. Arra kérném őt, hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem.

226

L E C C I Ó N V E I N T I O C H O

1. A kötőmód közelmúltja

Estoy contento de que todo se haya arreglado.

¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I

Örülök, hogy minden elrendeződött.

Milyen jó, hogy engedélyezték számomra a hatheti szabadságot.

2. A kötőmód két régmúltja

Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas.

Me parece como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas.

¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros!

Jólesett nekem, hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat. "

Ügy tűnik nekem, hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna.

Milyen jó (lett volná), ha a fiúk velünk jöhettek volna.

En la estación de ferrocarril

Es la mañana de la salida. Ya todo está listo para la marcha. Los pasaportes están en regla, los billetes están tomados, todos los bultos están hechos.

El matrimonio Varga está levantado ya. Ana y Juan están solos en la habitación, porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones.

Juan, examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar, piensa :

— Estoy contento de que todo se haya arreglado. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles, como en los años pasados. Pero, ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1

Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo.

15* 227

— Es necesario economizar — dice para sí. — Mi marido quisiera comer en el coche comedor, pero yo no se lo permitiré. ¡Ni hablar! De todos modos, estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje.

El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer:

— Ya es hora de marcharnos. ¿Estás lista? — Sí, querido, — le contesta

Ana. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano.

Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo, se declare

un incendio o, simplemente, se rompa la cañería del agua o del gas . . . Delante de la estación los Varga bajan del taxi, y Juan pregunta al

chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta, y hay que añadir dos florines por

los bultos. — Bueno, ahí tiene usted veinte florines. Quédese con la vuelta. — Muchas gracias y buen viaje. Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva direc

tamente al andén. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá, porque han llegado con casi una hora de anticipación.

— Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones, — dice Ana. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua.

— Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros !

— ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero !

, — Verdad. Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas.

— Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. ¡Qué felices nos sentíamos !

A las siete y media abren las puertas hacia el andén, y los Varga salen con la muchedumbre. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras, ténders, furgones de equipajes, vagones de viajeros. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama.

El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos, uno de ventanilla, en un departamento para fumadores. Los bultos ya están colocados en la red.

Al fin, llega el momento de la salida. Un empleado grita:

228

— ¡Señores viajeros, al t ren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados.

Se agitan pañuelos, se agitan las manos. El tren arranca lentamente. A Ana le entran ganas de llorar, y Juan

también siente un nudo en la garganta. Ambos piensan en sus hijos. Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo.

II

Un chiste de hace cincuenta años

Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora, un caballero que era un fumador apasionado.

— ¿Le incomoda a usted el humo, señora? — preguntó el fumador, teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano.

— No sé contestar a usted, — dijo la dama, — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero.

III

Refranes

Donde fueres, haz lo que vieres.* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres.

Vocabulario

I. la salida, la marcha elutazás, indulás el bulto csomag, poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nya

ralni examinar megvizsgál, ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és, elszállá

solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel, élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje, hogy el taxi, el coche taxi, (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt, elé

la puerta de la calle kapu de antemano előre, előzetesen bajar lemegy, leszáll la escalera lépcső la portera, el portero házfelügyelő, kapus las señas cím acontecer történik, megesik ponerse enfermo megbetegszik, beteg lesz declararse keletkezik, támad, kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped, elszakad el gas gáz el chófer sofőr, gépkocsivezető marcar jelez, mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz, hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá

nak a visszajáró pénzt!

*(A közmondások értelme: 1. Idegenben tegyük azt, amit mások tesznek! — 2. Nehéz a lányunkat klházasltanl; a fiú könnyen nősül meg.) \

229

el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás, várakozás el pez, los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette

volna que nos había tocado la lotería hogy

megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság, tömeg la vía út, vonal, vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító

kocsi el vagón vasúti kocsi, vagon el viajero, la viajera utas, utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama)

hálókocsi el tren rápido gyorsvonat

HABLAR beszélni

haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado

rápido gyors Viena Bécs juntos, -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos, dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget, ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom, bánom, fáj nekem la pena bánat, szomorúság, fájdalom II. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar, kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. donde fueres akárhol is leszel, lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod

VESTIRSE öltözködni

me haya vestido (hogy) öltözköd-te hayas vestido tem stb. se haya vestido nos hayamos vestido os hayáis vestido se hayan vestido

154 Gramática

A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom, hogy nem volt lehetőség

la posibilidad de acompañar arra, hogy gyerekeimet elkísérjem, a mis hijos.

A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll.

Példák a ragozásra:

230

155 A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II de subjuntivo

Sentía que yo no hubiera ( = hubiese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos.

Sajnáltam, hogy nem volt lehetőség arra, hogy gyerekeimet elkísérjem.

A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. vagy II. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll.

Példák a ragozásra :

[R menni

hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem,

hubieras (hubieses) ido (na) m entem hubiera (hubiese) ido v o l n a s tb* hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido

LAVARSE mosakodni

me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa

le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . , se hubieran (hubiesen) lavado tani vol

na stb.

156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1. Önállóan, főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki, különösen a

quizá(s), acaso, tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre

sado ya. Acaso nos hayan esperado. Tal vez hayas escrito ya el

ejercicio. Mañana escribiré a mi padre

haya o no venido su carta.

Testvérem talán már meg is jött.

Lehet, hogy vártak bennünket. Talán már meg is írtad a feladatot

Holnap levelet írok apámnak, akár jön levele, akár nem.

2. Mellékmondatban, amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt, mint a főmondat cselekvése (előidejűség); a főmondat állítmányá-nak azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. Vessük össze az alábbi példákat:

Estoy contento de que todo se arregle.

Estoy contento de que todo se haya arreglado.

Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien.

Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien.

Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan.

Örülök, hogy minden elrendeződik.

Örülök, hogy minden elrendeződött.

Örülünk, hogy fiaink jól érzik magukat.

örülünk, hogy fiaink jól érezték magukat.

Meg foglak látogatni, feltéve, ha szüleid megengedik.

231

Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido.

Meg foglak látogatni, feltéve, ha szüleid megengedték.

157 A kotornod két régmúltjának használata

A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb, mint az hubiese-\él képzett alak; utóbbit akkor használjuk, ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat, nevezetesen akkor, ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő.

A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk:

1. A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére:

Bárcsak tanultál volna! ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado!

¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak takarékoskodtunk volna!

2. A como si, cual si, igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. 152. 3.), ha múlt időről van szó :

¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl

¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido

más de la cuenta.

Mintha csak tündérmesét hallottunk volna!

Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment, mintha többet ivott volna

a kelleténél.

3. Mellékmondatban, amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt, mint a főmondat cselekvése (előidejűség); a főmondat állítmányá-nak azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. Vessük össze az alábbi példákat:

Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase).

Estaba contento de que todo se hubiera arreglado.

Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien.

Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien.

Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran.

Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido.

örültem, hogy minden elrendeződik*

örültem, hogy minden elrendeződött.

örültünk, hogy fiaink jól érzik magukat.

örültünk, hogy fiaink jól érezték magukat.

Meglátogatnálak, feltéve, ha szüleid megengedik.

Meglátogatnálak, feltéve, ha szüleid megengedték.

4. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk; erről a következő leckében lesz szó.

232

1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Donde fueres, haz lo que vieres. Bárhol is vagy, tedd azt, amit látsz

(ti. hogy mások tesznek). A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük, hogy a befejezett múlt többes szám 3.

személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re, -res, -re, -remos, -reis, i-ren. Pl.

HABLAR beszélni hablare, hablares, hablare, habláremos, hablareis, hablaren (hogy) majd beszélek, (hogy) beszélni fogok stb.

HACER tenni hiciere, hicieres, hiciere, hiciéremos, hiciereis, hicieren (hogy) majd teszek, (hogy) tenni fogok stb.

A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják; a régebbi íróknál, közmondásokban még gyakran találkozunk vele. Helyette ma a kötőmód v. kijelentő mód jelen idejét használják. További példák:

Hazlo, si pudieres. Quien tal afirmare, no dice

verdad. (Ma már: Quien tal afirme v. afirma . . . )

Tedd meg, ha tudod (= tudni fogod). Aki ezt állítja (= fogja állítani), nem

mond igazat.

Megjegyzés. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is, mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll; pl. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes, dimelo. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig, mondd meg nekem 1

159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. Az e g y s z e r ű igeidők: 1. a jelen idő

(el presente de subjuntivo) 2. az I. folyamatos múlt

(el imperfecto I de subj.) 3. a II. folyamatos múlt

(el imperfecto II de subj.) 4. a jövő idő

(el futuro I de subjuntivo) II. Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. a közelmúlt

(el pretérito presente de subj.) 6. az I, folyamatos régmúlt

(el pluscuamperfecto l de subj.)

pl. hable beszéljek

hablase beszéljek, beszélnék

habiara beszéljek, beszélnék

hablare (hogy) majd beszélek

haya hablado beszéltem

hubiese hablado beszéltem, beszéltem volna i

*233

7. a II. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj.) hubiera hablado beszéltem, beszéltem

volna 8. a befejezett jövő idő

(el fuhiro II de subjuntivo) hubiere hablado (hogy) majd beszéltem

Ejercicios 1. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha

estado usted en España (en Italia, en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén?

2. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes:

Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme.

3. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom, hogy nem érsz rá. Sajnálom, hogy nem értél rá. Sajnáltam, hogy

nem érsz rá. Sajnáltam, hogy nem értél rá. — Péter nem tudja, hogy itt vagyok. Péter nem tudja, hogy itt voltam. Péter nem tudta, hogy itt vagyok. Péter nem tudta, hogy itt voltam. — Nem állítjuk, hogy Annának igaza van. Nem állítjuk, hogy Annának igaza volt. Nem állítottuk, hogy Annának igaza van. Nem állítottuk, hogy Annának igaza volt. —Jó , hogy ti is eljöttök. Jó, hogy ti is eljöttetek. Jó volt, hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel).

b) Lehet, hogy a vonat már megjött. — Talán igaza volt testvéremnek. — Barátunk talán már el is ment. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked, feltéve, ha válaszolnál a levelemre. — Elolvasnánk az újságot, feltéve, ha kölcsönadnátok nekünk. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt), hogy lekéstek a vonatot. — Attól féltünk, hogy elkésünk. — Mit mondanánk Pálnak, ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hangzik, a dolog így állt. — Nem találtatok senkit, aki spanyolul beszélt volna? — Elmennék, ahova (csak) akarsz. — Te voltál az első, aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel). — János volt az utolsó, aki kiment a szobából.

4. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. Minden elő van már készítve, örülök, hogy

sikerült mindent elintéznem. Milyen jó, hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom, hogy a barátom nem tud elkísérni engem. Jánosnak jólesett, hogy meghívtam őt, hogy kísérjen el, de attól félt, hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt, hogy Rómába fogok utazni! Ügy éreztem magamat, mintha a főnyereményt nyertem volna meg. Milyen jó, hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni, mert sok csomagom van. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni, aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. Remélem, hogy jó helyem lesz a vonaton. Az ablak mellett szeretnék ülni, hogy láthassam a szép tájakat. Feltettem magamban, hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek.

234*

L E C C I Ó N V E I N T I N U E V E

A feltételes mondat — La oración condicional

Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante.

Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno.

Habría ido al teatro si hubieran dado una pieza interesante.

Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno.

Ma este színházba mennék, ha érdekes darabot adnának.

Ha nem lenne olyan késő, még aludnék egyet.

Elmentem volna a színházba, ha érdekes darabot adtak volna.

Ha nem lett volna olyan késő, még aludtam volna egyet.

I

Echemos un párrafo sobre el verho "echar"

— ¿Te acuerdas, Carlitos, de nuestra última clase de español? — Sí, Tomás. El profesor nos explicó las varias significaciones del

verbo "echar". — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de

este verbo. ¿Has escrito ya tu tema? — Sí, querido amigo. ¿Y tú? — También. Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. — Pues bien, léemelos. Luego yo también te leeré los míos. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana, al despertarme, eché un vistazo al reloj y me

dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde, echaría aún un sueño. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Serían las doce cuando me eché en la cama. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina.

Así, pues, eché a correr al cuarto de baño, con la bata echada en los hombros. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. Si tuviera tiempo, me dije, me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. Juanito empezó a echar los dientes, y por eso a menudo se echa a llorar. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto; le echaría quince meses. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. ros. Luego, si no debiera ir a la oficina, llevaría mis zapatos al zapatero

235

para que les echara medias suelas. (Si hubiera tenido tiempo ayer, se lo» habría llevado ya.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. Además, mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder.

Después de desayunar me eché a la calle, y, camino de mi oficina, eché un pitillo. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros. — Iría esta noche al Teatro Nacional, — pensé, — si dieran una pieza interesante. Pero de la pieza que dan esta noche, mi8 colegas que la han visto, echan sapos y culebras. Pues bien, echemos tierra a este propósito, no echaré de menos el teatro. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa..." — Eso es todo. Y ahora vamos a ver, ¿qué has escrito tú?

— Yo no he escrito tanto. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. Pues bien, escúchame.

"Ayer, al terminar el trabajo en la oficina, eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta. Era mi amigo Perico que vino a verme. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga. Mientras echábamos un rato de palique, no olvidamos echar unos pitillos. Si hubiera tenido en casa una botella de vino, le habría echado a mi amigo unas copas. A falta de mejor, bebimos café puro. A las ocho mi amigo se despidió. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable."

— Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. Si no, las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles.

II

Un portero exacto

Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa.

Por la noche, al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado, pronunció el de la hermana de la señora, y entonces le dijo ésta:

— Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa, hombre ; debiste haberla dejado entrar.

Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas, y poco después llega su hermana.

— ¿Está tu señora? — le preguntó al portero. — Sí, señora, — contesta éste. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. Vuelve

a bajar, y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido, porque no la he hallado. — Sí, señora ; ha salido, pero me dijo anoche que para usted siempre

está en casa.

236

Vocabulario

echar dob, vet, hajít echar un sueño alszik egyet I. echar un párrafo elcseveg,

elbeszélget el párrafo paragrafus, fejezet,

bekezdés la significación jelentés echar dos horas két órát fordít (amire :

para) compilar összeállít la composición dolgozat, fogalmazvány,

szerzemény echar un vistazo (una ojeada, una

mirada) pillantást vet (amire: a) el vistazo tekintet, pillantás ¡canario! teringettét l anteanoche tegnapelőtt este v. éjjel anoche tegnap este V. éjjel echarse a dormir, echarse en la cama

lefekszik (aludni) echar del empleo állásából kidob así pues így hát echar a correr (el)szalad, siet echar en los hombros vállára vet el hombro váll echar agua vizet önt v. ereszt la pila mosdó, dézsa ; halom, rakás ;

(lámpa)elem echar a lavarse nekilát mosakodni en el curso del día a nap folyamán echar los dientes fogzik echarse a llorar sír(ni kezd) por cierto biztosan echar 15 meses 15 hónapra becsül,

15 hónapot ad vkinek echarse a reír nevetni kezd el zapato cipő el zapatero cipész echar medias suelas megtalpal (amit: a) la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el buzón postaláda tener escrito meg van írva echar humo füstöl, füstölög el fumista kályhás(mester) echar a perder elront echarse a perder elromlik echarse a la calle lemegy az utcára

echar un pitillo elszív egy cigarettát la cartelera hirdetőoszlop, plakát echar sapos y culebras kígyót-békát

rákiált, átkozódik . el sapo varangyosbéka la culebra kígyó echar tierra a eltemet, „fátyolt vet"

vmire, elfelejt echar de menos nélkülöz, hiányol echar de ver meglát, észrevesz eché a apresurarme fogtam magam és

. . . siettem echarse en el sofá lefekszik, leheveredik . a pamlagra echar las cortinas le- v. behúzza a

függönyt disponerse a készül vmit tenni desde entonces azóta echar barriga pocakot ereszt la barriga has, pocak echar de palique elcseveg el palique csevegés la botella üveg echar unas copas néhány pohárral tölt a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép,

eltép el cesto de los papeles papírkosár II. exacto pontos, precíz dar orden utasítást v. parancsot ad la orden utasítás, parancs a todos los que fuesen a verla mindazok

nak, akik látogatóba jönnek hozzá al mencionarle el portero amikor a

portás felsorolta neki mencionar (meg)említ la persona személy que habían estado akik látogatóba

jöttek pronunciar kiejt, említ el de la hermana = el nombre de la

hermana debiste haberla dejado entrar be kellett

volna engedned őt al día siguiente a következő napon la visita látogatás ¿está? itthon van? por todas partes mindenfelé

237

Gramil una

160 A feltételes mondat — La oración condicional

Si tuviera tiempo, me ¡ría l i a ráérnék, meglátogatnám nőtest-a ver a mi hermana. véremet.

Tendría ganas de ir al cine Kedvem volna moziba menni, ha jó si echase de ver un buen műsort ( = filmet) láthatnék. programa.

Si hubiera tenido tiempo, me Ha ráértem volna, meglátogattam vol-habría ido a ver a mi her- na nőtestvéremet. mana.

Hubiera escrito más si hubiese Többet írtam volna, ha több időm tenido más tiempo. lett volna.

A feltételes mondat két részből áll; a feltételből és a feltétel következményéből. Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat, az utóbbit a főmondat tartalmazza. Figyeljük meg az alábbi példákat:

a)

b) c)

F ő m o n d a t : Eszem, Egyél, Enni fog, Ettünk, Ennék, Ettem volna,

Me l l é k m ha éhes vagyok. ha éhes vagy. ha éhes lesz. ha éhesek voltunk. ha éhes lennék. ha éhes lettem volna.

A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is á l lhat : Ha éhes vagyok, eszem stb.

A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre.

Come si tienes hambre. Comerá si tiene hambre. (Si után jövő helyett jelen idő áll.) Comíamos si teníamos hambre.

b) Comería si tuviese 1 , , r . • * • í hambre. Comiera si tuviera j

c) Habría comido si hubiese tenido ) , , Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak; az ilyen

feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget, mert a két nyelv kifejezésmódja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat, helyette jelent használunk).

A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tartalmaz, a magyar -nék ragnak megfelelően. Az ilyen feltételes mondat tőmondatában a spanyolban a feltételes jelen, vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjának -ra végű alakja, a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll.

238

A c) pontban felhozott példa múlt idejű, és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz, a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt, vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja, a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll.

További példák:

Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo.

Me habría ido ( = Me hubiera ido) a la ciudad si hubieses ( = hubieras) venido conmigo.

Mis padres me escribirían ( = escribieran) si supiesen ( = supieran) mis señas.

Mis padres me habrían ( = hubieran) escrito si hubiesen ( = hubieran) sabido mis señas.

Si lloviese (=Iloviera), no saldríamos ( = saliéramos) de casa.

Si hubiese ( = hubiera) llovido, no habríamos ( = hubiéramos) salido de casa. •

Si Tomás pudiese ( = pudiera) encontrarse conmigo, me lo contaría ( = contara) todo.

Si Tomás hubiese ( = hubiera) podido encontrarse conmigo, me lo habría ( = hubiera) contado todo.

Elmennék a városba, ha velem jönnél.

Elmentem volna a városba, ha velem jöttél volna.

Szüleim írnának nekem, ha tudnák a címemet.

Szüleim írtak volna nekem, ha tudták volna a címemet.

Ha esne, nem mennénk el hazulról.

Ha esett volna, nem mentünk volna el hazulról.

Ha Tamás találkozhatna velem, mindent elmondana nekem.

Ha Tamás találkozhatott volna velem, mindent elmondott volna nekem.

Megjegyzések. — 1. A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. cuando, como, conque, con condición que, aunque) is állhat, anélkül, hogy ez az idők használatát befolyásolná. Pl. Aunque lo diciera (= diciesé) tu hermano, no lo creería. Még ha testvéred is mondaná ezt, nem hinném el.

2. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje, sőt, a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. Pl.

Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo.

Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado.

Elmentem volna a városba, ha velem jöttél volna.

Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt, meg lett volna mentve.

3. Előfordulhat, hogy a feltételes mondat egyik részében jelen, a másik részében múlt idő áll; pl.

Estaría contento si me hubiese örülnék, ha írt volna nekem. (=» hubiera) escrito.

*239

16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri

bamos unos ejemplos. El profesor nos dijo que escri

biéramos unos ejemplos. Es evidente que Inés no puede

venir. Era evidente que Inés no podía

venir.

A tanár azt mondja nekünk, hogy írjunk néhány példát.

A tanár azt mondta nekünk, hogy írjunk néhány példát.

Nyilvánvaló, hogy Ágnes nem jöhet.

Nyilvánvaló volt, hogy Ágnes nem jöhet.

Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban, a mellékmondatokban jutnak érvényre. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tudnunk kell azt, hogy

1. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet

a) egyidejű, azaz egy időben történő („egyidejűség"); b) elöidejö, azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést

(„előidejűség"); c) utóidejü, vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be

következő cselekvést jelöl („utóidejűség"). 2. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben, jövő időben, felszólító módban áll, vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. 3. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban, vagy b) kötőmódhan áll, a fömondat állítmányától

függően. A fentieket példán mutatjuk be:

F ö m o n d a t :

I. 1. Tudom, Tudni fogom, Tudd meg,

2. Tudtam, Tudhatnám, Tudhattam volna,

II. 1. Reméljük, Remélni Reméljétek;

2. Reméltük, Remélnénk Reméltük

jük, \ ni fogjuk, J jétek, j ük, | lénk, > ük volna, )

M e l l é k m o n d a t :

a) hogy igazad van. (Egyidejűség.) b) hogy igazad volt. (Előidejűség.) c) hogy igazad lesz. (Utóidejűség.) a) hogy igazad van. (Egyidejűség.) b) hogy igazad volt. (Előidejűség.) c) hogy igazad lesz. (Utóidejűség.) a) hogy Éva jól tanul. (Egyidejűség.) b) hogy Éva jól tanult. (Előidejűség.) c) hogy Éva jól fog tanulni. (Utóidejűség.) a) hogy Éva jól tanul. (Egyidejűség.) b) hogy Éva jól tanult. (Előidejűség.) c) hogy Éva jól fog tanulni. (Utóidejűség.)

240*

Spanyolul:

I. 1. Sé \ a) que tienes razón. Sabré > b) que tenías razón. Sabe ) c) que tendrás razón.

2. Sabía ( = He sabido, Supe, Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido

a) que tenías razón.

b) que habías tenido razón. c) que tendrías razón.

II. 1. Esperamos \ a) que Eva estudie bien. Esperaremos > b) que Eva haya estudiado bien. Esperad j c) que Eva estudiará (= estudiare) bien.

2. Esperábamos (= Hemos] a) que Eva estudiase (= estudiara) bien, esperado, Esperamos, Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese (= hubiera) estudiado

j bien. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría (= estudiase, estudiara)

bien.

A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. Az olyan mellékmondatokban, amelyekben a íőmondat állítmányának jelen

téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni,

1. ha a íőmondat állítmánya jelen időben, jövő időben vagy felszólító módban áll, a mellékmondat állítmánya

^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe, b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába, c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül.

2. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll, a mellékmondat állítmánya

a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába, b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába, c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül.

Ií. Az olyan mellékmondatokban, amelyekben a fömondat állítmányának jelentéséből kifolyólag kötőmód szokott állni,

1. ha a íőmondat állítmánya jelen időben, jövő időben vagy felszólító módban áll, a mellékmondat állítmánya

a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe, b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába, c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül.

10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241

2. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll, a mellékmondat állítmánya

a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába, b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába, c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya

matos múltjába kerül.

További példák: I. 1. Le pregunto (Preguntaré, | a) si hoy está en casa.

Pregúntale) > b) si ayer estaba en casa. J c) si mañana estará en casa.

2. Le pregunté (Preguntaría, "j a) si estaba en casa. Habría preguntado) > b) si dos horas atrás había estado en

J casa. c) si dos horas más tarde estaría en

casa.

(Magyarul: I. 1. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni, Kérdezd meg) tőle, hogy a) otthon van-e ma. b) otthon volt-e tegnap, c) otthon lesz-e holnap. — 2. Megkérdeztem (Megkérdezném, Megkérdeztem volna) tőle, hogy a) otthon volt-e. b) otthon volt-e két órával azelőtt, c) otthon lesz-e két órával később.)

II. 1. Suponemos (Supongamos, | a) que nos digan la verdad. Supondremos, Suponed) } b) que nos hayan dicho la verdad.

J c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad.

2. Suponíamos (Supusimos, > a) que nos dijesen ( = dijeran) la Hemos supuesto, Habíamos I verdad. "supuesto, Supondríamos, f b) que nos hubiesen (= hubieran) dicho Habríamos supuesto) > la verdad.

c) que nos dirían ( = dijesen, dijeran) la verdad.

(Magyarul: II. 1. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni, Tételezzétek fel), hogy a) igazat mondanak nekünk, b) igazat mondtak nekünk, c) igazat fognak mondani nekünk. — 2. Feltételeztük (Feltételeznénk, Feltételeztük volna), hogy a) igazat mondanak nekünk, b) igazat mondtak nekünk, c) igazat fognak mondani nekünk.

Megjegyzések. — Az idővonzat fenti, alapvető szabályaitól el is szoktak térni. Előfordul, hogy

1. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll, ha a mellékmondat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki; pl. Sólo en. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. Csak a 16. században fedezték fel, hogy a föld a nap körül forog.

2. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat, ha a mellékmondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis, ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). Pl. Es posible ( = Era posible) que se engañase. Lehetséges ( = Lehetséges volt), hogy tévedett.

3. A közelmúlt, minthogy cselekvése a jelenre is kihat, sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. Me ha pedido que le acompañe. Arra kért engem, hogy kísérjem el őt.

242*

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede

usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR, en las frases siguientes : echar un sueño, echar un párrafo, echar un pitillo, echarse a dormir, echar a correr, echarse a la calle, echar tierra a un asunto, echar unas copas? (dormir un poco, charlar, fumar un pitillo, acostarse, empezar a correr, salir a la calle, olvidar un asunto, llenar unas copas.)

¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa?

2. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes :

Bebería si tuviese sed. — Si tuviera hambre comería. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. — Si pudiera echar un pitillo, me sentiría mejor. — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. — Si no hubiese, ido ayer a ver a mi hermano, debía ir hoy.

3. Dígase en español :

a) Ha van pénzem, nincsen gondom. — H a lesz pénzed, meg fogod venni magadnak a felöltőt. — Ha volt pénze, sokat költött. — Sokat költenénk, ha volna pénzünk. — Sokat költöttetek volna, ha lett volna pénzetek. — Aludnék egyet, ha álmos volnék. — Ha álmos lennél, lefeküdnél. — Ha álmosak lettünk volna, lefeküdtünk volna. — Lefeküdtetek volna, ha álmosak lettetek volna. — Színházba mennénk, ha jó műsort adnának. — Ha jó műsort adtak volna, moziba mentetek volna. — Többet tanulnék, ha elhoznád nekem a könyvedet. — Többet tanultál volna, ha elhoztam volna neked a könyvemet.

b) Ügy vélem, hogy Pál könyvet ír (könyvet írt, könyvet fog írni). — Űgy véltem, hogy Pál könyvet ír (könyvet írt, könyvet fog írni). — Meg fogjuk írni szüleinknek, hogy most i t t vagyunk (holnap Debrecenben leszünk, tegnap Szegeden voltunk). — Szükséges lesz, hogy Bécsbe utazzunk. — Szükséges volt, hogy Bécsbe utazzunk. — Szeretném, ha írnál nekem levelet. — Szerettem volna, ha írtál volna nekem levelet. — Nem tudjuk, hogy a vonat mikor érkezik (érkezett, fog érkezni). — Nem tudtuk, hogy a vonat mikor érkezik (érkezett, fog érkezni). — Örülök, hogy itt maradsz (itt maradtál). — Örültem, hogy itt maradsz (itt maradtál, itt fogsz maradni). — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták, hogy a föld a nap körül forog.

4. Tradúzcase al español :

Amikor az egyetemen tanultam, Jóska barátommal laktam együtt. Történt egyszer, hogy sok tanulnivalóm volt, és ezért megkértem Jóskát, hogy mondja mindenkinek, hogy nem vagyok otthon. Bementem a másik szobába, és nem (is) hallottam, hogy csengetnek. Este Jóska elmondta nekem, hogy apám jött engem meglátogatni. Elképzelhetitek, hogy milyen dühös voltam, hogy nem beszélhettem apámmal. — Miért mondtad, hogy nem vagyok itthon, amikor az apám jöt t? — kérdeztem Jóskától. — Gondolhattad volna, hogy apám számára mindig itthon vagyok. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —, hogy mondjam azt mindenkinek, hogy nem vagy itthon. — Szerencsére tudtam, hogy az apám a Béke szállodában szállt meg, mert mindig ott szállt meg, valahányszor Budapestre jött . Elmentem tehát a szállodába, hogy találkozzam vele. Apám nagyon örült, hogy jól vagyok, és hogy átmentem a vizsgán.

16* 24S

LECCIÓN T R E I N T A

L e c c i ó n de r e p a s o

En el compartimiento c

— ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para - el extranjero !

— Verdad, Ana. Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas.

— Juan, haz el favor de bajarme mi saco de mano. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. Los preparativos de viaje me han cansado mucho. Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible.

— Trata de dormir un poco. Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo.

— Perdóneme usted, señor. ¿Me permite usted abrir la ventanilla?

— Con mucho gusto. — Dispénseme usted que le diga

que estamos a punto de llegar a un túnel. Sería mejor tener cerrada la ventanilla.

— Tiene usted razón. La abriremos después de pasar por el túnel.

— ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño. — ¿Le molesta a usted el humo, señora? — De ninguna manera, estoy acostumbrada. — Perdone usted. ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático. Sírvase usted, señor. — Muchas gracias. ¿Pudiera decirme usted, señor, cuándo llegaremos

a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. Si nuestro tren no llevase media hora

de retraso, llegaríamos a la frontera a mediodía. .— Qué despacio vamos. ¿Por qué será? — Quizás estén arreglando la vía. — El tren retarda su marcha, se para. Hemos llegado a una estación.

¿Hay parada aquí? . — Sí, señor, una parada de diez minutos. Hay también fonda.

244

II

En la frontera

— Hemos llegado a la frontera. El tren se para. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. Ya suben los oficiales y los vistas de aduana.

— Por favor, señor, su pasaporte. — Aquí lo tiene usted. — Todo está en regla, muchas gracias. ¿Cuánto tiempo tiene usted

la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo. — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. — Muy bien, señor. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración. — ¿Lleva usted algo que declarar, señor? — Nada absolutamente. Sólo tengo objetos de uso personal. — ¿Lleva usted cigarros, cigarrillos, alcohol, licores o regalos? — No. Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. Muchas gracias. Puede

usted cerrarla. Las otras no es necesario abrirlas.

III

Cartas (Chiste)

Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre, y las echó al buzón.

— ¡Cómo ! — le dijo el amo, — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre?

— ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas.

IV

Vocabulario

I. el compartimiento = departamento fülke

bajar levesz, leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák ; zakó ; útitáska tomar una pildora bevesz egy

pirulát la pildora pirula, labdacs cansar (el-, ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt

la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van, hogy;

rövidesen . . . el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen

(„azt tesz, amit akar") el dueño tulajdonos, úr, gazda de ninguna manera csöppet sem,

semmiképpen sem

245

estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja

ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend, útikalauz llevar media hora de retraso félórás

késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-, le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a

vonat*? la fonda büfé, étterem II. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt, tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal)

la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir, inscrito beír muy bien helyes, rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás; kijelen

tés, nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van

valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol, szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. echar al correo postára visz, posta

ládába dob el despacho iroda, hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta

címzés el sobre cím(zés), boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez, irányít

Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. (Véase la gramática de la lección 25.) Kár, hogy ma nem süt a nap. Ha sütne

a nap, sétálnék egyet a kertben. Nem tudod elképzelni, hogy milyen szép a kertünk. Ha tőlem függne, az egész napot a kertben töltenem. — Mi inkább utaznánk. Te nem tudod, hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett, és nézni a szép tájat. Életemben sohasem felejtem el, hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). Május lehetett, amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Florencia) és Rómába. Ha több pénzünk lett volna, Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna.

2. (Véase la gramática de la lección 26.) Valaki csenget. Nem hiszem, hogy ez János ; talán a postás lesz. Nagyon örülök, hogy levelet hoz nekem. Teréz néni már régen nem írt nekünk. Attól tartok (temer), hogy beteg. Sajnálom, hogy nem lakik a fővárosban. De talán jobb, hogy vidéken él. Ha nem élne vidéken, fiaim nem nyaralhatnának nála. Bár mindig panaszkodik, hogy nincsen pénze, jól él, mert disznókat nevel. Azt hiszem, hogy gyümölcsöskertje is van. Akárhogy is van, gyakrabban írhatna nekünk. — Nem tudom, hogy János mikor jön haza. Azt sem tudom, hogy hány óra van. Lehet, hogy már késő van. Lehet, hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. Könnyen lehetséges, hogy csak kilenc után jön haza. Ügy tűnik nekem, hogy ma eleget dolgoztam. Le fogok ülni abba a karosszékbe, és regényt kezdek olvasni. Már régen nem olvastam jó könyvet.

3. (Véase la gramática de la lección 27.) Nem tudtuk, hogy János Argentínába utazik. Tegnap beszéltünk János barátjával, aki elmondta nekünk, hogy János hatheti szabadságot kapott. Nem volna rossz, ha mi is világot láthatnánk. Ha több pénzünk volna, mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. — János nem hitte, hogy nővére meg fogja őt hívni. Amikor elolvasta nővére levelét, nem tudott hova lenni a boldogságtól. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban, de ez nem volt elég, hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni.. Bent van? Igen, uraim, de el van foglalva. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. Azt hiszem, hogy lesz ideje önöket fogadni.

246

4. (Véase la gramática de la lección 28.) örülök, hogy mindent elkészítettünk. Nem hiszem, hogy elfelejtettünk volna valamit. Kár, hogy Matild néni nem ért rá nekünk segíteni. Milyen jó, hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz, ha (que) félórával előbb érkeznénk a pályaudvarra. — Ki hitte volna, hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek, hogy fél órával előbb értek ki a pályaudvarra. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak, a váróterembe mentek. Nem kellett sokát várniuk, mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. A Varga házaspár örült, hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. János sajnálta, hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra.

5. ( Véase la gramática de la lección 29.) Tegnap reggel későn keltem, mert fáradt voltam, és nem hallottam, hogy szól az ébresztőóra. Szerencsére vasárnap volt, és nem kellett a hivatalba mennem. így hát aludtam még egyet, és csak tíz óra körül keltem fel. Ha szép idő lett volna, kirándultam volna barátaimmal, de a nap nem sütött, és hideg volt. Ezért (úgy) határoztam, hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót, és elolvasom azt a könyvet, amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. Az idő gyorsan telt. A kötiyv olyan érdekes volt, hogy nem (is) tudtam, hogy már olyan késő van. - Mit csinálnál, ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. De majd holnap látogatom meg őt. Ha nem mennék el a spanyol órára, a tanár azt hinné, hogy nem készültem el. Igazad van. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas, mint te. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek, én is megírtam volna a gyakorlatokat.

L E C C I Ó N T R E I N T A Y UNO

Az ige szenvedő alakja

La lengua castellana es hablada por los españoles.

Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla.

A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik.

így nevezték, mert először 'Kasztüiában beszélték.

I

La lengua castellana o española

La lengua castellana es hablada por los españoles. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla, región de castillos, los cuales fueron edificados por los romanos. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros, hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional.

*247

La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana, en la segunda mitad del siglo XV (— quince).

En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América, donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo.

La lengua oficial de España también es llamada lengua española, denominación, que ha sido adoptada por la Academia. Pero esta segunda denominación, que tiene antiguo abolengo, no es admitida por algunos escritores, los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego.

La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín, lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III (= tercero) antes de nuestra era. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos, sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas.

En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés, italiano, inglés y alemán. Al italiano se lo considera musical, armonioso y vehemente; al francés se lo elogia por su forma conversable, refinada y flexible; el inglés parece apagado, siseante e impreciso, y al alemán se le,juzga áspero y duro.

II

Un andaluz en Holanda

Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda, donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés, decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo:

— Paisanito, no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra; hace unos veinte años que estoy en ella, y todavía no entienden el castellano.

III

Refranes

Q. den mucho promete, poco cumple. Ríe bien quien ría el último. « El que no se arriesga, no pasa la mar. El consejo de la mujer es poco, y el que no lo toma, un loco. Lo que se aprende en la cuna, siempre dura.

248**

Vocabulario

Castilla Kasztília (tartomány Spanyolországban)

I. edificar (fel)épít romano római fronterizo határos, határ-emancipar önállósít erigir felállít, létesít; tesz vmivé

(en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé,

nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik,

nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére, rovására ganar megkaparint, elvesz vkitől

(akitől: a) imponerse felülkerekedik, lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz, befejez la hegemonía hegemónia, uralom en coincidencia cronológica con -val

egyidőben la coincidencia egybeesés ;

egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény, esemény histórico történeti, történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret

talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. UU.)

az Egyesült Államok el Estado állam; el estado állapot,

helyzet, rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv, idioma nativo veleszületett, szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi, ősi el abolengo eredet, származás

admitir megenged, eltűr el escritor író sostener állít, alátámaszt el derecho jog catalán katalán, katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány

Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv; latino (mn)

latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve, óta antes de nuestra era időszámításunk

előtt la era kor, korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es), közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől:

con) la diferencia különbség, eltérés ; nézet

eltérés apreciable észrevehető, jelentős el léxico szótár, lexikon ; szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás, hanglejtés; hang

súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint, vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves, tüzes elogiar magasztal, dicsér conversable barátságos, közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony, rugalmas apagado tompa, színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan, nem szabatos juzgar megítél, tart vmilyennek áspero durva, érdes II. Holanda Hollandia cl apoyo segítség, támogatás

249

holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik, vélet

lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi

figurarse elképzel el borrico szamár, buta (ember) III. arriesgarse veszélynek teszi ki

magát, mer(észel) la cuna bölcső

Gramática

^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva

Los castillos fueron edificados A várakat a rómaiak építették. por los romanos. (= A várak a rómaiak által épít

tettek.) Esta denominación ha sido adop- Ezt az elnevezést az Akadémia elfo-

tada por la Academia. ^ gadta. ( = Ez az elnevezés elfogadtatott az Akadémia által.)

Az ige szenvedő alakját úgy képezzük, hogy a ser segédigét ragozzuk a megfelelő időben a főige participio-]si előtt. A ser segédigével ragozott participio nemben és számban megegyezik a mondat alanyával. Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni):

INFINITIVO *J

GERUNDTO «

INDICATIVO

soy amado, -s eres amado, -es amado, -a somos amados sois amados, • son amados, -

era amado, -a stb.

fui amado, -a stb.

~ seré amado, -

stb.

simple: ser amado compuesto: haber sido

(-a, -os, -as) szerettetni amado (-a, -os, -as) hogy szerettettem stb.

simple: siendo amado (-a, -os, -as) szerettetvén compuesto : habiendo sido amado (-a, -os, -as) miután szerettet-

Presente: i szerettetem, engem a szeretnek stb

>, -as •as as Imperfecto:

szerettettem, engem szerettek stb

Pretérito simple: szerettettem, engem szerettek stb.

Futuro simple: a szerettetni íogok,

szeretni fognak stb.

tem stb.

Pretérito presente: he sido amado, -a has sido amado, -a ha sido amado, -a hemos sido amados, -as habéis sido amados, -as han sido amados, -as

Pluscuamperfecto había sido amado, -a

stb.

Pretérito anterior hube sido amado, -a

stb.

szerettettem, engem szerettek stb.

: szerettettem, engem szerettek stb.

szerettettem, engem szerettek stb.

Futuro compueéto: habré sido amado, -a

stb. majd szerettetem, majd szerettek stb.

250

CONDICIONAL Simple:

sería amado, -a szerettetnék, engem stb. szeretnének stb.

SUBJUNTIVO Presente:

sea amado, -a szerettessek, engem stb. szeressenek stb.

Imperfecto I.: ínese amado, -a (ha) szerettetnék,

stb. engem szeretnének stb.

Imperfecto II.: íuera amado, -a (ha) szerettetnék,

s tb. engem szeretnének stb.

Futuro I.: fuere amado, -a (hogy) szerettetni

stb. fogok, szeretni fognak stb.

IMPERATIVO ¡sé (tú) amado, -a! ¡sed (vosotros, -as) amados, -as!

Compuesto: habría sido amado, -a

stb.

Pretérito: haya sido amado, -a

stb.

Pluscuamperfecto hubiese sido amado, -a

stb.

Pluscuamperfecto hubiera sido amado, -a

stb.

Futuro II.: hubiere sido amado, -a

stb.

^

szerettesse!! szerettessetek!

szerettettem volna, szerettek volna engem stb.

hogy szerettettem, hogy szerettek engem stb.

L: (hogy) szerettettem volna, engem szerettek volna stb.

II.: (hogy) szerettettem volna, engem szerettek volna stb.

(ha) majd szerettettem, (ha) majd szerettek stb.

Megjegyzés. — Szenvedő alakja csak az un. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige, mely mellett tárgy állhat, mint pl. szeretni vkit, építeni vmit stb. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak; pl. a jönni, menni, utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni, menni, utazni valakit v. valamit" nem lehet).

163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé

Todos alaban a Margarita. Margarita es alabada por todos.

Margitot mindenki dicséri. Margit mindenki által dicsértetik.

A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakítunk át szenvedővé, hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó; a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz; a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. További példák:

*251

Cselekvő alak

Este arquitecto edificará las casas nuevas.

Ez az építész fogja építeni az új házakat.

Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo.

örülnék, ha a tanárok megdicsérnék Pált.

Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros.

őrültünk oolna, ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei.

Szenvedő alak

Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto.

Az új házakat ez az építész fogja építeni.

Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores.

örülnék, ha Pált megdicsérnék a tanárok.

Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos.

örültünk volna, ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek.

164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet; régeb

ben viszont sűrűn használták. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt, míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét.

Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor, ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb, mint az alanya. Amikor pl. ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri, nyilvánvaló, hogy Margit fontosabb, mint „mindenki". A tárgy kiemelését figyelhetjük meg a többi, fentebb ismertetett példamondatunkban is.

165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por

su forma conversable.» Al italiano se lo considera

musical. „

A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik.

Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik.

A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben használják. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se visszaható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll; a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. személyébe kerül. További példák :

ül español se habla por muchos. No se nos dejó entrar a nos

otros. Se les buscó por todas partes. Esta casa se vende.

A spanyol nyelvet sokan beszélik. Minket nem hagytak belépni.

Mindenütt keresték őket. Ez a ház eladó (— eladatik).

252

El museo merece la pena de visitarse.

Se compra libros.

A múzeumot érdemes megnézni.

Könyveket veszünk. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt, akkor

utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden. Esas casas se edificaron por

el mismo arquitecto.1

Ezek a könyvek nem eladók. Azokat a házakat ugyanaz az építész

építette. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítet-

nueva película argentina. tek. Megjegyzések. — 1. Amint láttuk, a szenvedő szerkezetben a cselekvést

végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. Ha azonban nem fizikai módon végrehajtott, hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó, vagy ha az ige kísérést fejez ki, a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt. Pl.

Eva es amada de todos. Évát mindenki szereti. La paz es anhelada de todo Békére vágyik az egész világ.

el mundo. Mi amigo estaba acompañado de Barátomat felesége kísérte.

su mujer.

2. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést, hanem a bekövetkezett állapotot akarjuk kifejezni, a ser segédige helyébe áz estar segédige lép. Vessük össze:,

Las cartas son escritas por la mecanógrafa.

Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa.

A leveleket a gépírónő írja. (Éppen most írja őket.)

A leveleket már megírta a gépírónÓ. (= A levelek már meg vannak írva.)

166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un

pueblecito de Holanda, decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo.

Ríe bien quien ríe el último. Castilla es una región de

castillos, los cuales fueron edificados por los romanos.

Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia.

Son más de cien millones de hombres los que hablan el español.

Egy andalúziai, aki egy hollandiai faluban élt, ezt mondta egy másik andalúziainak, aki a faluba tévedt.

Az nevet jól, aki utoljára nevet. Kasztília várak vidéke, amelyeket a ró

maiak építettek.

Ezek azok a nyelvek, amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni.

Több mint százmillió ember beszél spanyolul. (= Több mint százmillión vannak az emberek, akik. . . )

253

A vonatkozó névmások:

In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. Lehet egyes és többes számú, vonatkozhat személyre és tárgyra; jelentése tehát: aki, akit, akik, akiket; amely, amelyet, amelyek, amelyeket.

2. quien, quienes csak személyre vonatkozik, jelentése aki, akik, illetve (mondat elején) az, aki; azok, akik. — Az alany- és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett; elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó, ha a que tárgyakra vonatkozik).

3. el que, la que = az, aki; az, amely los que, las que = azok, akik; azok, amelyek lo que = az, ami (nem egy szóra, hanem az egész mondat tartalmára

vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót, melyre vonatkoznak; a magyarban

sokszor nem is fordítjuk; pl.

Doña Inés y no doña María era Ágnes asszony és nem Mária asszony la que venía con nosotros. jött velünk.

Son muchos los que hablan el Sokan beszélnek angolul. inglés. /

Habladme de lo que habéis Beszéljetek nekem arról, amit láttatok, visto.

4. el cual, la eual = aki, amely los cuales, las cuales = akik, amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik)

Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra, és elöljárószóval állhat. Egyrészt tehát pótolja az el que, los que elöljárószós alakjait, másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben, hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét, melyre vonatkozik. Ezért akkor használják, ha félreértés támadhat. Példák: Las obras de los escritores, de las cuales (de los cuales) hablo. Az írók művei, amelyekről (akikről) beszélek. — Vi a la hermana de mi amigo, con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. Láttam barátom húgát, akivel te a színházban voltál. (Con la cual itt a barátom húgára, con el cual viszont a barátomra vonatkozik.)

5. cuyo, euya = akinek a, amelynek a cuyos, cuyas = akiknek a, amelyeknek a

Vonatkozik személyre és dologra, elöljárószóval is állhat. A cuyo alakja mindenkor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. Cuyo főnév nélkül nem állhat; helyette ilyenkor de que, de quien áll.

Példák:

Han llegado unos señores cuyos Néhány úr jött, akiknek a nevét én nombres yo no conozco. nem ismerem.

Han llegado unos señores de Néhány úr jött, akiknek nem ismerem a quienes yo no conozco el nom- nevét. bre.

He aquí Pedro con cuya hermana Itt van Péter, akinek a húgával spa-hemos hablado español. nyolul beszélgettünk.

254*

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Por qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edifi

cados los castillos en Castilla? ¿En qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿En qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿Por quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿En qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán?

iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1

2. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. — Esa estilográfica la compraré yo.

— La historia del andaluz la contará el señor Nagy. — Pablo ha acompañado a María a la estación. — La mecanógrafa escribe la carta. — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. — Todo el mundo anhela la paz. — Toda la clase ama a la profesora. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio.

3 . Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. — Ezeket, a leve

leket nem Éva fogja a postára vinni. — Ezt a feladatot János írta. — A jó tanulókat mindenki dicséri. — Az egész család szereti Ágnest. — Teréz nénit a férje kísérte.

b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. — Ezeket a képeket nem veszik meg. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. — Pétert jóságáért dicsérik. — Ezek a tárgyak nem eladók.

4. Dígase en español : a) A könyv, amelyet az asztalon látsz, az enyém. — A füzetek, amelyeket vet

tél nekem, vastagok. — Nem ismerem (azokat) az embereket, akik az első padban ülnek. — Nem ismerjük (azokat) a hölgyeket, akiket üdvözöltetek. — A toll, amellyel írok, nem nagyon jó. — A tanuló, akivel beszéltem, a barátom fia. — Megjött a kisasszony, akinek a könyvemet akarom adni. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket, amelyekről önök beszélnek. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket, akikről önök beszélnek.

b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). Éva nyitot t nekem ajtót. — Az újságokat és nem a könyveket lá t tam az asztalon. — Sokan beszélnek spanyolul. — Amit mondasz, nem érdekel engem. — írj nekem arról, amiről akarsz 1

ej Megjött a bará tom húga, akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). — Lát tam a színházban Ágnes és Margit néni fiait, akikkel az utcán találkoztatok. — I t t vannak a levelek borítékai, amelyekről beszéltem.

d) Keres téged valaki, akinek a testvére veled jár iskolába. — Tegnap este olvastam egy könyvet, amelynek a címére már nem emlékszem. — Elhoztam önnek a könyvet, amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. — Vannak újságok, melyeknek cikkei mindig érdekesek.

5. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a tanárunk a spanyol nyelvről beszélt. Megmagyarázta

nekünk, hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak, mert először Kasztíliában beszélték. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól, aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. Amikor egy földije vetődött a faluba, ezt mondta neki : — Barátom, nem tudod elképzelni, hogy milyen buták az emberek, akikkel ebben a faluban lakom ; már több mint húsz éve vagyok Itt, és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet.

*255

L E C C I Ó N T R E I N T A Y D O S

Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val

El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas.

Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos.

Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo.

Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete.

•

Az apa arra akarta nevelni a fiát, hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék").

Ma el kell mennünk a piacra, hogy megvegyünk néhány dolgot, amire szükségünk van.

Folytatják útjukat, amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak.

Kifogásoltak bennünket, mert a szamara/ úgy vezettük, hogy nem ült rajta senki.

I

El labrador, su hijo y el burro (Cuento)

Un labrador tenía un hijo. Era un buen muchacho, y el padre, cansado por los muchos años de trabajo, pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras, pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros.

El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo, creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas

cosas que necesitamos. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. ^ Salen de su casa por la mañana

temprano. El burro va delante y ellos dos detrás, a pie-

Nada más caminar unos cientos metros, se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. Cambian un saludo con ellos y, después de pasar, el padre dice a su hijo:

— Párate un momento a escuchar lo que dicen. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. — ¿Y tú, qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo.

256

— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. — Si el burro va sin carga, no tenemos por qué ir los dos a pie.

— Pues monta tú en él, — le dice el padre. El hijo monta en el burro, y así

siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. Cambian un saludo con ellos y, cuando han pasado, dice el labrador a su hijo :

— Párate un momento y escucha lo que dicen.

Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre, cansado ya y viejo, va

a pie, y el hijo, joven y fuerte, va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. — Pienso que dicen la verdad, pues el andar a pie más es para la

gente joven, con fuerzas nuevas, que para los viejos, con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años.

— Pues bien ; baja tú del burro y yo montaré en él.

Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar, el labrador dice a su hijo :

— Párate un momento y escucha lo que dicen. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie, y el hombre fuerte,

acostumbrado a trabajar todo el día, montado en el burro. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. — Pienso que dicen la verdad —

responde el hijo, — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos.

— Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados.

El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos, cambian un saludo con ellos, y el labrador dice luego a su hijo:

— {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad, qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de

llegar al mercado. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. — Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho, — pues

este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. Entonces, el labrador para un momento el burro, vuelve la cabeza y

dipe a su hijo : 1

17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257

— Bueno, dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete; has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie; luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado; por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos?

— Tiene usted razón, padre. Monte usted y yo arrearé el burro. Y sigamos así nuestro camino. jArre, burro 1

II

La excusa del ladrón (Chiste)

Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata.

— Señor, — respondió el acusado, — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo; por eso, al no encontrar a mano otra cosa que tomar, tomé la cucharilla.

III

Refranes

Querer es poder.* Más vale saber que haber. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar. El águila no se entretiene en cazar moscas. Dar consejo es virtud de segunda orden.

Vocabulario

guiar vezet, irányít cargar megrak, rárak el grupo csoport las compras vásárolt holmi criticar bírál, kifogásol, megszól a pie gyalog el burro szamár nada más caminar alighogy mentek el jinete lovas caminar megy, gyalogol, vándorol 1. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek el campesino paraszt, falusi ember

a gondját cambiar un saludo con köszöntik egy-atreverse a mer(észel) vmit megtenni mást la seguridad de sí mismo maga- la carga teher, rakomány

biztosság no tenemos por qué ir nincs okunk arra, la seguridad biztosság, biztonság hogy . . . menjünk

*(A közmondások értelme: 1. Az akarat: hatalom. Aki akar, az tud is. — 2. Többet ér a tudás, mint a vagyon. — 3. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. — 5. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak.

258

montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton,

szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő, erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém, mögöttem el zángano naplopó, ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a

szamárral, agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma

radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt, nógat ¡arre! gyí te !

II. la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop, rabol el acusado vádlott decente illő, illendő tomar rendel, eszik v. iszik vmit;

(el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot)

al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében

III. haber (eredeti jelentésében:) bírni, birtokolni

el vicio hiba, vétek la virtud erény; képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű

Gramática

167 Főnév képzése főnévi igenévből

£1 andar a pie más es para la gente joven.

Antes de llegar al mercado. Más vale saber que haber.

A gyaloglás inkább a fiataloknak való.

A piacra érkezés előtt. Többet ér a tudás, mint a birtoklás

(= a vagyon).

A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat; az ilyen igéből képezett főnevet a magyarban rendszerint -ás, -és képzős alakkal fordítjuk ; pl. escribir írni: el escribir az írás ; leer olvasni: el leer az olvasás ; hablar beszélni: el hablar a beszéd.

A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét, vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. Figyeljük meg az alábbi példákat:

El escribir cosas interesantes es difícil.

El levantarse temprano es sano.

Al ponerse el sol.

Érdekes dolgokról írni nehéz. („Érdekes dolgok megírása nehéz".)

A korai felkelés egészséges. („Korán felkelni egészséges".)

napnyugtakor. („A nap lenyugvásakor".)

Olykor, főleg a régebbi nyelvben, előfordul az is, hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi; pl.

con el andar del tiempo el escribir de cartas

az idők folyamán levelek írása

17* 259

168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar Elvisszük a szamarat, hogy rárakhas

en él las compras. suk a vásárolt holmit. Después de cambiar un saludo Miután üdvözölte a parasztokat, a

con los campesinos, el labra- földműves így szólt fiához, dor dijo a su hijo.

Már tanultunk arról (vö. 83), hogy ha a fő- és a mellékmondat alanya ugyanaz, vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától, akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk, hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. Ilyen elöljárószók:

1. A (névelő nélkül); feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú, no lo creería. Ha nem te mondanád, nem hinném el. A no haberlo visto con mis pro- Ha tulajdon szememmel nem láttam

pios ojos, lo pondría en duda. volna, kételkednék benne. 2. Además de, tras (de) = azonfelül v. azonkívül, hogy: Este vino, además de ( = tras de) Ez a bor, azonkívül hogy rossz, még

ser malo es caro. drága is. 3. Al (névelős a) ; időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme. Amikor borotválkoztam, megvágtam

magam. Al despertarme salto de la cama. Amikor felébredek, kiugróm az ágyból.

4. Antes de = mielőtt; időhatározói mellékmondatot rövidít: Antes de llegar al mercado, el Mielőtt a piacra értek volna, az apa

padre y su hijo se encontraron és fia sok paraszttal találkozott, con muchos campesinos.

5. Con és por ; okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Con (= Por) llegar tan tarde, Minthogy későn jött, Péter vacsora

Pedro se quedó sin cena. nélkül maradt. Nos han criticado por llevar Megszóltak bennünket, mert a szamá

éi burro sin jinete. rat úgy vezettük, hogy nem ült rajta senki.

No ha acudido por no encon- Nem jött el, mert nem érezte egészen trarse del todo bien. jól magát.

Con ser bonita, Ana no es amable. Anna bár csinos, de nem kedves. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag, mégsem ad semmit a sze-

pobres. gényeknek.

6. De; feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes, Ez az író másképpen írt volna, ha 50

este escritor habría escrito évvel ezelőtt élt volna. de manera diferente.

260

7. Después de, tras de, luego de (miután); időhatározói mellékmondatot rövidít:

Después de cenar di un paseo. Miután megvacsoráztam, sétáltam egyet.

8. En vez de (ahelyett, hogy): En vez de quedarse en cama, el " Ahelyett, hogy ágyban maradt volna,

enfermo se levantó. a beteg felkelt.

9. A fin de (avégből, hogy); célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar con- Avégből jöttem, hogy beszéljek veled,

tigo.

10. Hasta (amíg [csak]); időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig, amíg

trarse con otros campesinos. csak újabb parasztokkal nem találkoztak.

11. Para (avégből, hogy); azért, hogy; célhatározói mellékmondatot rövidít: I

Voy al mercado para comprar Megyek a piacra, hogy megvegyem las cosas necesarias. a szükséges dolgokat.

12. A pesar de, sin embargo de, no obstante de (annak ellenére, hogy): A pesar de llegar tarde, pude Annak ellenére, hogy későn jöttem,

hablar con él. tudtam beszélni vele.

13. Sin (anélkül, hogy): Pasé la noche sin dormir. Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát

( = anélkül, hogy aludtam volna). 14. Sobre (azonfelül, hogy): Sobre no trabajar nada, quiere Azonfelül, hogy nem dolgozik semmit,

también dinero. még pénzt is kér. Megjegyzések. — 1. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő

névmás után is főnévi igenév áll; pl. . • > No sé qué decir. Nem tudom, hogy mit mondjak. No sabía con quién ir al teatro. Nem tudta, hogy kivel menjen a szín

házba. No comprendo por qué hacer eso. Nem értem, miért csináljam ezt. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk, mint pl. nada más (alighogy) után:

Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. Alighogy a párnára tettem a fejemet, niár el is aludtam.

2. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel, melynek alanya nem azonos a főmondatéval. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után:

Antes de salir mi padre, salí yo. Én elmentem, még mielőtt az apám elment volna.

Al llegar el tren subimos al coche. Amikor a vonat megjött, felszálltunk. a kocsiba.

3. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező, bár a spanyol.nyelv egyik jellemző sajátossága. Mellőzzük a rövidítést, ha félreértésre adhat alkalmat, vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja.

261

169 Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása

El labrador pensaba dejar a su A földművesnek az volt a terve, hogy hijo el cuidado de su tierra, fiára hagyja földjének gondozását, pero no se atrevía a hacerlo. de nem merte ezt megtenni.

El padre quería enseñarle a Az apa arra akarta nevelni a fiát, guiarse por sus propias ideas. hogy önállóan gondolkozzék.

El águila no se entretiene en A sas nem szórakozik azzal, hogy cazar moscas. legyeket fogdos.

Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki teljes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. így pl. a Hallok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki semmit ; értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka; legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. (Hallok valakit énekelni — Hallom, hogy valaki énekel). A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi igenévi alakba kerül az értelemkiegészítő ige.

1. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvetlenül, elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. Például:

Solemos salir a las ocho. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. Celebro verle a usted. Örülök, hogy látom önt. Desearía hablar con Ana. Annával szeretnék beszélni. Espero escuchar un buen pro- Remélem, hogy jó műsort fogok hal-

grama. • lani. Te pido decirme la verdad. Kérlek, hogy mondd meg nekem az

igazat. . El mal tiempo nos impidió A rossz idő megakadályozott bennünket

hacer una excursión. abban, hogy kiránduljunk. Es mejor quedarnos en casa. Jobb, ha itthon maradunk. Megjegyzések. — 1. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi

igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. Élvezet tengeren utazni. Me da pena el verle enfermo. Fáj nekem, hogy betegen látom. 2. A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően)

ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. Mihály azt mondja, hogy látta a húgodat. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido. Közismert, hogy Jóska megrögzött alkoholista.

2. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után, melyek valaminek a megkezdését, a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. így mondjuk:

No alcanzará a persuadirme. Nem fogja elérni, hogy meggyőzzön engem.

Aprendo a cocinar. Főzni tanulok. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzé-

nuestro catálogo. künket. Comencé a leer el libro. Elkezdtem olvasni a könyvet.

262

Correré a verle. No se decide a marcharse.

Me dispongo a acostarme. Empecemos a estudiar. Te invito a cenar conmigo. Vamos a comprar algo. El enfermo se niega a comer. Me han obligado a pagar. Nos preparamos a hacer un viaje. Se puso a escribir una carta. Principia a venir gente. El niño rompió a llorar. No he venido a molestarle a usted. (További vonzatokat 1. a nyelvtani összfoglalásban.)

Elszaladok és meglátogatom öt. Nem tudja magát rászánni arra, hogy

elmenjen. Készülök lefeküdni. Kezdjük meg a tanulást! Meghívlak, hogy velem vacsorázzál. Megyünk valamit bevásárolni. A beteg vonakodik enni. Arra köteleztek, hogy fizessek. Utazásra készülünk. Levelet kezdett írni. Kezdenek jönni az emberek. A gyerek sírásba tört ki. Nem azért jöttem, hogy zavarjam önt.

3. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után, mint :

Me aburro de hacer visitas. Me alegro de verle a usted. Me arrepiento de no haber venido. No me canso de admirarla. Juan no cesa de pensar en ella. Ño dejaré de repasar la cuenta.

Se desespera de no saber nada.

No desiste de quejarse. Se han enojado de no encontrar

nos en casa. Nos hemos hartado de comer. Pablo se ha olvidado de escribirnos. No para de llover. Trato de estudiar bien. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!)

A látogatások untatnak engem. Örülök, hogy látom önt. Bánom, hogy nem jöttem el. Nem győzöm csodálni őt. János folyton reá gondol. Nem fogom elmulasztani, hogy át ne

nézzem a számlát. Kétségbe van esve, hogy nem tud sem

mit. Nem hagyja abba a panaszkodást. Haragudtak, hogy nem találtak ott

hon bennünket. Teleettük magunkat. Pál elfelejtett írni nekünk. Nem áll el az eső. Iparkodom jól tanulni.

Megjegyzés. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után, mint:

Siento la necesidad de marcharme. Es hora de sacar los billetes. Tenga la bondad de anunciar mi

visita. ¿Me hace el favor de echar al

buzón esta carta?

Szükségét érzem, hogy menjek. Ideje, hogy megváltsuk a jegyeket. Legyen szíves, Jelentse be látogatáso

mat 1 Legyen szíves, dobja be ezt a levelet

a levélszekrénybe! Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer, de beber. Adok neki majd enni, inni. \. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi

igék u t á n : Se complace en contar cuentos. Abban leli örömét, hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg, hogy holnap

mañana. találkozunk.

263

Me he empeñado en saberlo todo.

Se entretiene en contarnos chistes.

Nos esforzaremos en alcanzaros.

Insisto en querer hablar con él.

No tardaré en volver.

Kifejezések után is, mint: Has hecho bien en venir. Tengo mucho gusto en ver a us- .

ted. Fui el primero en despertarme, Luis será el último en salir.

Kitartok amellett, hogy mindent tudni akarok.

Azzal szórakozik, hogy vicceket mond el nekünk.

Erőlködni fogunk, hogy • utolérjünk benneteket.

Ragaszkodom hozzá, hogy beszéljek vele.

Nemsokára visszajövök.

Jól tetted, hogy eljöttél. Nagyon örülök, hogy látom önt.

Én ébredtem fel elsőnek. Lajos megy majd el utolsónak.

(További igevonzatokat 1. a nyelvtani összefoglalásban.)

Ejercicios

1. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué

pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no?

2. Dígase en español: a levélírás ; a könyvek és újságok olvasása; az új szavak megtanulása ; a

nyelvtudás ; a piacra érkezéskor ; napnyugtakor j az idők folyamán ; a késői felkelés ; a mesemondás ; mások bírálása.

3. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela, no habría podido hablar con María. — Además de llover

hacía frío. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. — Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. — Por no haber llegado a tiempo a la estación,

nuestros amigos perdieron el tren. — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. — Con ser aplicado, Juan no responde jamás bien. — De haberlo encontrado, le habría dicho mi opinión. — Después de escuchar la radio, Pepe se acostó. — En vez de aprenderlas palabras españolas, los niños empezaron a jugar. — Hemos venido a fin de despedirnos. — Buscaré el libro hasta hallarlo. — Matilde fue al mercado para vender la leche. — No obstante de estar enfermo, Pedro se levantó. — Lo hice sin querer. — Sobre ser bonita, Margarita es también aplicada. — No sé cómo hacerlo.

4..Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet, elmentem és bedobtam a postaládába. — Mielőtt

a könyv olvasásába kezdenék, fel kell hívnom Pált. — Ha Károly nem megy az iskolába, a tanár azt hinné, hogy nem készült el. — Nem tudjuk, hogy mikor menjünk. — Azonfelül, hogy nem írnak nekünk, még fel sem hívnak barátaink. — Amikor lementünk a földszintre, találkoztunk Erzsébettel. — Jenő zsebre tette a levelet,

264

anélkül, hogy elolvasná. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt, szüleinket senki sem várta a pályaudvaron. — Azért jöttem, hogy beszéljek veled. — Addig fogjuk tanulni a szavakat, amíg (nem) tudjuk őket. — Ahelyett hogy zongoráznál, könyvet olvasol. — Ha láttam volna Annát, odamentem volna hozza. — Bár nem vagyunk betegek, mégsem érezzük jól magunkat.

b) Örülök, hogy látlak. — Egykor szoktunk ebédelni. — Jobb lesz, ha felhívjuk őket telefonon. — Mária főzni tanul. — Nem akarom zavarni önt. — A barátom meghívott, hogy menjek vele moziba. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. — Nem győztük csodálni a szép képeket. — Nem bánták meg, hogy írtak nekünk. — Ma már nem fog elállni az eső. — Iparkodni fogok, hogy megtegyem a kötelességemet. — Ideje volt, hogy elbúcsúzzunk. — A vonat nemsokára itt lesz. — Jól tettétek, hogy sürgönyöztetek nekünk. — Ki lépett be elsőnek a szobába?

5. Tradúzcase al español: Vannak emberek, akiknek nincsen önálló véleményük, és mindig a többiek

(los demás) tanácsát követik. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét, mely egy parasztról, a fiáról és egy szamárról szól. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni, mert tudta, hogy fiánali nincsen önbizalma. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát, mert úgy vezették a szamarat, hogy nem ült rajta senki; mások azt kifogásolták, hogy a fiú a szamáron ült, és az apa gyalog ment; a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett, hogy az apa ült a szamáron, és a fiú ment gyalog. — Látod, fiam —, szólt a paraszt a fiához, — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni.

L E C C I Ó N T R E I N T A Y T R E S

Főnévi igenévvel alkotott kifejezések

Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media.

Va a ingresar en la Universidad.

Me puse a estudiar con mayor aplicación.

Mi hermana ha vuelto a ejercitarse en la taquigrafía.

Hay que trabajar mucho.

Tengo que \ He de > trabajar mucho. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre

los hombros. Mi padre no dejaba de adver

tirme.

Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában.

Nemsokára egyetemre fog járni.

Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak.

Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban.

Sokat kell dolgozni.

Sokat kell dolgoznom.

Bizonyára helyén van a /e/e.

Apám folyton figyelmeztetett engem.

265

33

I

Profesiones y oficios

Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila.

— ¡Eh, juventud, juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor, a mí y a mí hermana menor. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida. Mi padre, vuestro abuelo, era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a

1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. De joven, a causa de los paros forzosos,

— me encontré dos o tres veces sin trabajo. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme

siquiera un pedazo de pan. Vivía como podía: cargaba fardos, pegaba carteles, trabajaba de lavaplatos en un restaurante. Solamente más tarde

logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. Vosotros tenéis toda la vida por delante, tenéis la libre elección de profe

sión. Pero hay que tomar en serio la vida, hay que tener el sentido de la responsabilidad. Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura, habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Hace falta ponerse a estudiar con energía.

Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes.

Desde niños pensábamos mucho en lo que iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. De pequeño, quería hacerme maquinista ferroviario; más tarde, maestro o profesor (tal vez pensaba en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones);

luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico, abogado, ingeniero, arquitecto, militar. Al fin,

266 /

í

elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. Mi hermano se hizo médico de niños, mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora.

Tengo dos hijos. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. Es un muchacho como es debido, un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. Va a ingresar en la Universidad, en la Facultad de Derecho, a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. Un día, quizás, desempeñará altos cargos en el Estado, llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado, y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo.

Pablo, el hijo menor, no sé como saldrá adelante. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. No me hago ilusiones acerca de su futuro, porque todavía no toma en serio la vida, no estudia como se debe. No se le dan las matemáticas, ni siquiera se interesa en las lenguas. Es un muchacho muy holgazán. Le digo a menudo:

— Pues, Pablo, ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. Si no estudias mejor, no podrás ingresar en una escuela superior.

Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes, hace cerraduras, combina radiorreceptores. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. Entonces, si le dará ganas, podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. Al fin y al cabo, ya veremos qué saldrá de él.

II

Remedio eficaz (Chiste)

Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos, donde fue consultado por toda la población. Las mujeres más bellas le perse-

Í[uían, quejándose de los nervios; pero el doctor ni les atendía, ni siquiera es hacía ningún caso.

Como le preguntaron la razón de este proceder, contestó : —' Eso no son nervios, es vejez. Al siguiente día, todas las damas nerviosas de Burdeos estaban

curadas.

267

III

Consejo a un mal pintor (Epigrama)

— La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré.

— Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — ; Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear.

Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862)

Vocabulario

el estudio tanulmány ; dolgozószoba ingresar a belép, beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén

van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I. la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó- és

szövőgyár el hilado fonás, fonat ejercer (ejerzo, ejerces) gyakorol, foly

tat (foglalkozást u. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember, fiatalember

koromban a causa de miatt la causa ok, ügy el paro forzoso munkabeszüntetés,

sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong ; téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord, rakodik,

szállít el fardo teher, bála

el cartel plakát, hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség

érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél, kutat,

kotorász rebuscar (újból) keres, kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör; köb, kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő, jeles, ötös el notable jeles, jó, négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos, sendas ugyanannyi; egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v. vmi

268

crecer (crezco, creces) (meg-, fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. vmi el maquinista (ferroviario) mozdony

vezető, gépész tal vez talán vacilar ingadozik, habozik elegir (elijo, eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész ; químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-, meg

ölel como es debido ahogy kell; helyénvaló,

rendes un chico que vale lo que pesa pompás

fickó pesar nyom, súlya van la facultad fakultás, szak a condición que feltéve, ha aprobar megállja a helyét; megfelel;

letesz (vizsgát) el cargo hivatal, állás, megbízás;

rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép

javára en aras de oltárán, érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul, előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió ; csalódás acerca de illetően, felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem, és nem . . . is holgazán, -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor

jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső, magasabb

por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít, rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés, alkalmazás,

állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia

levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II. el remedio orvosság, gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor, orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol

neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy

eset) perseguir (persigo) üldöz, nem hagy

békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire

(akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás, magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először., előbb al revés fordítva el revés hátoldala, visszája el crítico bíráló, kritikus adusto szigorú, mogorva, besavanyo-

dott antes előbb a tu gusto ízlésed, kedved szerint uruguayo uruguayi

2bU

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések

Hace falta ponerse a estudiar Lendülettel neki kell látni a tacón energía. nulásnak.

Habéis de cumplir vuestro tra- Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a bajo a conciencia. munkátokat.

Acaban de dar las doce. Most ütötte el a tizenkettőt. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem

kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik.

1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl.

Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acá- Amikor Károllyal találkoztam, éppen

baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot

fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? (Most) hova mégy? Voy a decírtelo todo. Mindjárt elmondok neked mindent. Iba a salir cuando llegó. Éppen elmenni szándékoztam, amikor

jött. Vamos a comprarnos los libros. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni:

Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett.

4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl.

Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni

bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta).

5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl.

Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha

no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt.

270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + infinitivo : kell, szükséges; pl.

Tengo que He de Debo

ir a la ciudad.

Hay que estudiar. Habrá que Había que

aguardar. cumplir el plan.

A városba kell mennem.

Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

*** Egyes igék többféle vonzata Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de

llegar al mercado.

Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak (= Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgy esettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána.

A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtaláljuk.

Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, másmás jelentéssel:

Estar de r»¿

f v

/""W

r»^

i"»»/

Estar e n /"•»/ /"•w

/ • «» /

caza baile prisa viaje mudanza embajador en error casa su juicio cien pesetas

Estar para morir /^»

Estar por

172

/*»/

A si<

marcharse irse a pasear escribir

u u i e r a jelen

París

tései

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül

halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

Dame siquiera un pedazo de pan. Adj nekem legalább egy darab kenyeret !

El doctor ni siquiera les hacía A doktor ügyet sem vetett rájuk, ningún caso.

271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: még ha . . .is ; Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem.

További példák:

¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un in

stante. No he recibido ni una tarjeta

siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levan

tó la cabeza.

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is!

Még csak egy levelezőlapot sem kaptam.

Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan

tot t .

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése

Mi hermano mayor pasó cinco7 exámenes con sendos sobresalientes.

He visto a tres muchachos con sendas muchachas.

A mis cuatro hijas les di sendos libros.

Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel.

Láttam három fiút ugyanannyi lánynyal.

Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével

He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö.

129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük.

Ejercicios

1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo?

¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? .

¡Cuéntenos un chiste en español 1

2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Ami

kor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek

272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanulásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom.

b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadászaton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak.

c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virágcsokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel.

3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy moz

donyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmodtam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me

' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudományi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folytatom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

L E C C I Ó N T R E I N T A Y C U A T R O

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la literatura española.

En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías.

Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról.

A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást.

Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.

34

18 Spanyol nyelvkönyv — 0614 273

I

Literatura y arte de España

— Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España.

— Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial.

Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes.

En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo.

Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958).

Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas.

En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828).

Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo XI I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España.

II

Cervantes

Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más peno-gas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años.

Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta

18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III

Agudeza de Francisco de Quevedo1

La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defec-tillo, habría cometido un crimen de lesa majestad.

Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras.

— I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja?

— ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I

— {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento opor

tuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado.

— Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja.

La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario

agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló Íirovenzal provanszi poner de relieve kiemel a prosa próza el relieve dombormű

^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)

276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színműéi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz

szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé- > Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte

lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve

Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi >

277

heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse, vagyon la filosofía filozófia francamente igazán, valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van, létezik III. la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű, könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves, feleség cojear biceg, sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik, erőlködik ocultar eltitkol, elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn, vétség leso megsértett la majestad felség

estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk, hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta, bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe:

tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság, vidám zaj la fiesta ünnep, mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an), barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik

vkinek la soberana uralkodó(nő)

Gramática

175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen

(siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días.

Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida.

Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is.

Cervantes kénytelen volt a legfáradsá-gosabb foglalkozásokat űzni, hogy megkeresse megélhetését.

Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot, melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással, határozószóval történik. Ilyen igék:

1. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto. A múzeum nyitva van. La casa está vendida. Estamos sentados én el primer

banco.

A házat eladták. (A ház el van adva.) Az első padban ülünk.

278

Sus días estaban contados. Napjai meg voltak számlálva. Estoy cansado. Fáradt vagyok. 2. Tener -J- participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek

vésre : Tengo escrita la carta. Megírtam már a levelet. („Bírom a le

velet megírva".) Mi padre me tenía acostumbra- Apám rászoktatott arra, hogy hatkor*

do a levantarme a las seis. keljek. Cervantes tenía puestas gran- Cervantes nagy reményeket fűzött mu

des esperanzas en sus obras. veihez.

3. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: .

Súbitamente se quedó callado. Hirtelen elhallgatott. El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt.

mis brazos. El profesor quedó sorprendido. A tanár meglepődött. La puerta quedó abierta. Az ajtó nyitva maradt.

4. Hallarse + participio; permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek:

El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. en el otro cuarto.

Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon. bancos.

5. Ir -f participio; andar + participio; venir + participio viszont mozgással egybekötött folyamatos cselekvést jelöl:

Iba siempre vestida de negro. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt").

Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva. planes.

El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. fordították le.

6. Caer -f participio ; ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli:

Cayó muerto por el susto. Ijedtében meghalt. » Los niños se pusieron encendidos. A gyerekek fülig elvörösödtek.

7. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. János még mindig alszik. La puerta seguía cerrada. Az ajtó továbbra is zárva maradt.

8. Verse + participio; nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést:

Me veo obligado a aguardar. Kénytelen vagyok várni. Se vea engañados. Becsapva érzik magukat.

279

176 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. Pérez, Gómez, Álvarez, González, Fernández,

Martínez) nagy elterjedettsége folytán, félreértések elkerülésére a spanyolok sokszor két családnevet is használnak ; az első az apa, a második az anya családi np.ve; a két név közé gyakran az y kötőszót teszik ; pl. Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca ; Francisco de Goya y Lucientes.

Bfercicios 1. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española?

¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés?

¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya, por lo menos, fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española?

¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes?

iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima

qae ese abrigo esté vendido ya. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. — Nada más poner mi cabeza en la almohada, quedé dormido. Seguía dormido hasta la mañana. — Por estar enfermo, el niño quedó acostado en la cama. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro. — Al enterarse que yo no había hecho mi deber, mi padre se puso enfadado conmigo. — Nos vemos obligados a quedar en casa.

3. Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. — Ha

nem kapunk taxit, kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. — Senki sem tudja, hogy.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. — Károly még mindig ott ül az asztalnál, és olvassa a regényt. — Amikor megláttak bennünket, barátaink meglepődtek. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet, becsapva érzem magam. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött, amikor odaléptem hozzá. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. — Tizenegy körül lehetett, amikor elaludtam. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. — Arrfikor beléptünk a szobába, János és Mihály elhallgatott.

4. Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. Ennek oka az,

hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. Sohasem felejtjük el a regény két főhősének hőstetteit, többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét. Magyarországon voltak emberek, akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban.

280* " "

LECCIÓN TREINTA Y CINCO

G c r u n d i o-val alkotott kifejezések

Colón siguió propagando sus ideas.

Los marineros seguían protestando.

Los barcos continuaron navegando.

Los barcos se iban aproxi- • mando a tierra.

Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit.

A tengerészek továbbra is tiltakoztak.

A hajók megállás nélkül haladtak tovább.

A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé.

I

Cristóbal Colón

Cristóbal Colón nació en el año 1441, en Genova, ciudad de Italia. Trabajó durante varios años en el taller de su padre, pero su mayor deseo -era navegar. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación, y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa, capital de Portugal. En Lisboa, Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América, Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia.

En aquellos tiempos, los países de la Europa Occidental, queriendo apoderarse de las riquezas de Asia, buscaban una ruta más corta para ir a la India. Colón decía:

— Si la tierra es redonda, navegando hacia el oeste encontraremos la India.

Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. Pero Colón, deseando conocer los secretos del mundo, no dejaba de luchar. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios.

Al fin, el gobierno de España, queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata, le dió lo que él pedía, y en la mañana del

*281

3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña, la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos, poniendo rumbo al oeste.

Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo, cielo y mar.

Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. Al fin, viendo que el viaje se alargaba, los marineros se sublevaron.

— ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. No queremos ir más adelante.

Pero la decisión de Colón era firme.

— No volveré atrás, — dijo. — Matadme antes si queréis cam

biar el rumbo. Mientras viva seguiré mi camino. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón

cambiar el rumbo, pero no pudieron conseguirlo. Al fin, el 11 de octubre, todos vieron en las aguas del océano una

caña verde, un palo trabajado por una mano humana y, por fin, una rama de rosal. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra-

~^*>t-w J, ron todos. A cada minuto la espe-'Z^-^^IJS raban. Durante la noche durmie

ron poco. La Pinta iba delante. Al ama

necer del día 12 de octubre de 1492, un joven marinero, subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris. La línea no desaparecía, sino que se hacía a cada minuto más grande.

¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos.

— ¡Tierra!, ¡Tierra! — gritaron todos, cantando y bailando de alegría. Los barcos se iban aproximando a tierra. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla. Las carabelas pararon en frente de la costa. Bajaron las barcas. Al cabo de 10 minutos, Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto!

Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas!

282*

Un día Colón fue enviado a España encadenado, porque el gobierno no estaba contento de él. Después le pusieron en libertad, pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él.

Colón murió pobre en el año 1506.

II

El huevo de Cristóbal Colon

Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés.

Discutiéndose un día dicho mérito ante él, en la mesa de un grande de España, y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello, tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó :

— ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta?

Todos probaron pero ninguno lo consiguió. Tomó entonces Colón el huevo, y machacándolo un poco sobre el plato, lo dejó en equilibrio.

— Como veis, — dijo Colón, — no era difícil, bastaba haber pensado en ello.

Alúdese con frecuencia al huevo de Colón, a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho.

Vocabulario

propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik, vitorlázik I. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova, Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek, gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens, világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság, kincs la ruta út, útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin ; kinevet

el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik ; megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. hacer rumbo (hajó) irányt vesz

(amerre; a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik

.rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás, döntés firme szilárd, erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg

283

conseguir (consigo) elér, sikerül neki la caña nád, fűszál trabajado faragott la rama ág, gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést), elsüt, kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged, vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc, bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II. sabido es ismert dolog

disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai, génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . jár el convidado vendég, meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart, fenntart, meg

tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz, utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz, végrehajt

Gramática

177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con

sus adversarios. Los barcos continuaron nave

gando.

Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. .

A hajók megállás nélkül haladtak tovább.

Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot, melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk. Ilyen igék:

1. Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: Juan está durmiendo. El rey estaba muriendo.

János most éppen alszik. A király halálán volt (haldokolt).

2. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli:

Juan sigue durmiendo. Siga usted contándonos la

historia. Continuaba levantándose muy

temprano.

János még mindig alszik. Mondja el tovább nekünk a történeteti

Továbbra is nagyon korán kelt.

3. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio), venir + gerundio a fokozatosan .bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli:

284

El trasatlántico se iba apró- Az óceánjáró hajó egyre inkább közele-ximando(== iba aproximándose) dett az argentin partok felé. a la ribera argentina.

Voy creyendo que tienes razón. Egyre inkább hiszem, hogy igazad van. Los coches de tracción animal A lófogatú kocsik szép lassan eltün-

andan desapareciendo. nek. Eso vengo dieiendo. Éppen erről beszélek (v. akarok beszél

ni) most. El tren venía corriendo. A vonat robogva közeledett.

4. Qnedar(sc) + gerundio, permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i :

Quedó mirando los cuadros. Tovább nézegette a képeket. Permanece callando. Tovább hallgat. (Még mindig nem be

szél).

5. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát, főleg időhatározóval kapcsolatban:

Llevo esperándote ya más de Már több mint egy órája várlak. una hora.

178 M e d i a h o r a és u n a m e d i a h o r a közötti különbség

. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem, marché.

Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. me marché.

Medio (fél, vminek a fele) előtt nem áll névelő; a medio elé tett. határozatlan névelő jelentése: körülbelül, mintegy.

Ejercicios 1. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón, el descubridor de América? ¿Qué era

su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió, al fin, lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros, al fin, que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón?

* Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón.

2. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. — El nene ruega a su mamá que

siga contándole el cuento. — El coche siguió andando rápido por el camino. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. Lleva haciéndolo más de tres horas. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los

285

bancos.— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. — Cuando entré en el cuarto, Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. — Cuando el tren se iba aproximando a la estación, los viajeros se prepararon para bajar. — Los parados andaban buscando un empleo.

3. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. — Mária még mindig a regé

nyét olvassa. — Miért nem alszol tovább? Már több, mint nyolc órája alszom. — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat, amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). — Továbbra is szedni fogom, az orvosságot, mert még betegnek érzem magam. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni. — Egyre inkább úgy gondolom, hogy tévedtem. — A barátaid már több, mint másfél órája várnak rád. — Margit nagynénje halálán van. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit.

4. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam, — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —,

gyakran kimentem a tengerpartra, hogy lássam a hajókat, amint távoli országok felé hajóznak. A legnagyobb vágyam az volt, hogy híres hajós legyek. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról, hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. Tudva azt, hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé, Lisszabonba utaztam, hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. Amikor a tudósok megtudták, hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni, kinevettek engem. A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra, és ezért három hajót adott nekem. 1492. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. Sok nap és éjjel múlt el (addig), amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. Elképzelhetitek, hogy milyen boldogok voltunk, amikor ráléphettünk a régóta várt földre. — Ne gondoljátok, hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezésemnek. Egyre csak azt mondogatták, hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. — Igaz, — mondottam nekik —, új földeket felfedezni olyan könnyű, mint egy tojást a hegyére állítani. — Valamennyien megpróbálták, de senkinek sem sikerült. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyensúlyban hagytam). Minden könnyű, miután más (már) megcsinálta.

LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S

L e c c i ó n d e d e s p e d i d a

I

La mezquita de Córdoba

"Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais, no lo habríais hecho, porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s ; pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo hay en el m u n d o . "

Tales fueron las severas palabras que el Emperador Carlos V, al visitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio, más que el a r te cristiano, hizo en ella, dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo

286

que le acompañaban. Nunca esta amonestación, por grande que fuese su acrimonia, parecerá bastante fuerte, si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor, en estilo Renacimiento; causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes.

No importa: a pesar de todo eso, la obra de los califas conserva incólume su alma oriental. Al entrar en la mezquita, nos parece hallarnos en un bosque de palmeras, cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos; las bóvedas, el

1 follaje. Imaginémonos el aspecto que

sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves, todas hermanas y todas, no obstante, diferentes. Todo se parece y nada se repite. No hay dos fustes iguales : éste será más alto, aquél más grueso, el otro más blanco. No hay tampoco dos capiteles idénticos, y los arcos, cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos, mantienen la misma prodigiosa variedad.

Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también, juntamente con ella, el silencio, la luz, el frío, la emoción de fatalidad disuelta en el aire, lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón.

II

Conversación

— Conque, hemos llegado a la última lección de nuestro libro, j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere, respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima.

— A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español.

— Por suerte, todo tiene su comienzo y su fin. En resumidas cuentas, hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano.

— Según mi parecer, hemos logrado buenos éxitos. Me hallo en caso de leer textos españoles, por supuesto, con ayuda de un diccionario; además, puedo redactar cartas no muy complicadas, y hablo bastante bien.

— Sí, para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas.

287

— No lo creas. Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna.

— Digas lo que digas, a mi aviso para aprender bien el español, no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos.

— Por supuesto, pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. Solamente no olvides el célebre refrán lat ino: "Ningún día sin una línea". Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día.

— Me da vergüenza de mí mismo, pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español, olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra.

— Eso mismo decía yo un año atrás, cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española. No me atrevía a pronunciar palabra y, en lo hondo de mi alma, sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. Sin embargo, al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones.

— Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original. — Nada más sencillo. Todo depende de ti mismo. La gramática la

sabes ya bastante bien. Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. Lo que más. importa e s : no descuidar el estudio de la lengua, no aplazarlo de un día a otro, porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca".

EL FIN CORONA LA OBRA

Vocabulario

la despedida búcsú I. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít, tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez:

a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés, intelem por grande que fuese su acrimonia

bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség, keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz ; (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire

(amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna

288

el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz, előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva, távlat idear tervez, kigondol a pesar de ellenére, dacára incólume ép(en), sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság

/

la sucesión következés, egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos, egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire:

tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség

érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. por lo que a mí se refiere ami engem

illet como si se me hubiera quitado un peso

de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről

el peso súly, teher de encima fentről, felülről, róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze

gezve, végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet

ben van, képes vmit tenni la ayuda segítség

el diccionario szótár redactar fogalmaz, megszerkeszt complicado bonyolult, nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . . . sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír, értesülés no hay como semmi sem ér annyit,

mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel

lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés, szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget kötv

megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség, ismerős;

ismeret en lo hondo de mi alma szívem

mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul

szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt, halogat coronar koronáz, felteszi a koronát

(amire: tárgyeset)

Ejercicios

1, Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép, ábra) de la mezquita de

Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista

19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289

en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita?

¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora?

2. Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből,

őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb, sem nem nehezebb bármelyik más nyelvnél. (Ahhoz), hogy jól megtanuljunk egy nyelvet, éveken át (durante años) foglalkoznunk kell vele, és tanulnunk kell, hogy ugy mondjuk, mindennap. Végigtekintve a megtett utat, azt állíthatjuk, hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget; egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét, és ha minden alkalmat felhasználunk arra, hogy spanyolul beszéljünk, rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet, kezdetben lassan és óvatosan, később azonban egyre biztosabban és helyesebben. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. Ez a szám elegendő ahhoz, hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. Ha azonban eredetiben akarjuk megismerni az irodalmi műveket, vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk, ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket, és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát), időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. Folytassuk hát a megkezdett munkát!

290

NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS

1. A NÉVELŐ

1. A határozott névelő használata

A magyartól eltérően határozott névelő áll:

1. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. Hétfőn utazom. Vendrá el doce de febrero. Február 21-én jön majd. Son las tres y media. Fél négy (óra van). Murió a los cincuenta años. ötvenéves korában halt meg. De: Hoy es domingo. Ma vasárnap van. — Llegué en martes. Kedden érkeztem.

A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul.

2. Tener ige mellett, testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. Péternek fekete haja van. Ana tiene los ojos azules. Annának kék a szeme.' 3. Címet, rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. Nagy úr itt van (bent van). El abogado Kiss vive allí. Kiss ügyvéd ott lakik. De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va, señora Nádas? Hova megy,

Nádasné? — Don, doña előtt sincs névelő!

4. Néhány ország- és városnév előtt: el Brasil Brazília; el Canadá Kanada; en el Perú Peruban; el Paraguay, el Uru

guay; — El Cairo Kairó; La Haya Hága; La Habana Havanna. Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína; (la) China

Kína; (el) Asia Ázsia; en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban.

5. Dar ige után, ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. Jó napot kívánok önnek. Le di el pésame. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. Os damos la enhorabuena. Szerencsét kívánunk nektek.

6. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos; Carlos el Atrevido Merész Károly; Iván el Terrible

Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd; Alejandro Magno Nagy

Sándor; Carlomagno Nagy Károly.

19* *291

7. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére uta l ; a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli:

¿Comprende usted el francés? Ért ön franciául? Leo y comprendo el español. Olvasok és értek spanyolul. Hablemos (en) inglés. Beszéljünk angolul.

8. Több spanyol szólásmódban:

Su padre vive en el extranjero. Apja külföldön él. Vengo del extranjero. Külföldről jövök. Saldré para el extranjero. Külföldre fogok utazni. Toco el piano (cl violín). Zongorázom (hegedülök). Nosotros los húngaros. Mi magyarok. Vosotras las mujeres. Ti asszonyok. Se hizo el silencio. Csend lett.

Megjegyzés. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek :

dar alma életet ad dar el alma kileheli lelkét tomar hábito szokást vesz fel tomar el hábito kolostorba vonul

2. A határozatlan névelő használata

A magyartól eltérően határozatlan névelő áll : 1. amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. Pál lusta ember. El Balaton es un lago. A Balaton tó. El perro es un animal. A kutya állat. 2. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. Kovács György híres ember. De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. K. Gy. tanár. — Luis es pintor.

Lajos festő. — Tagadó mondatban is elmarad az un, una : Ana no es buena ama de casa. Anna nem jó háziasszony.

Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. Adj nekem egy másik könyvet. Se encuentran a cierta hora. Egy bizonyos órában találkoznak.

2. A FŐNÉV

1. A főnevek neméhez. (Vö. a nyelvtan 3. pontját!) *

1. A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat; el diploma oklevél; el drama színmű ; el problema nehézség ; el sistema rendszer ; el tema téma ; el síntoma jelenség ; el reuma csúz (de : la diadema diadém).

2. A női foglalkozást jelölő szó nőnemű, de megtartja esetleg hímnemű végződését : la viceministro miniszterhelyettes; la muchacha agrónomo (női) agronómus.

3. A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: el amigo barát la amiga barátnő el profesor tanár la profesora tanárnő el presidente elnök la presidenta elnök(nő)

292

el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány; — la rata hembra

nősténypatkány. 4. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el, la azúcar cukor ; el, la mar tenger; el, la análisis elemzés; el, la tilde (az n

fölötti hullámvonal neve). 5. Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend, rendszer la orden parancs, rendelet el capital tőke la capital főváros 6. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg; egyéb

ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl, a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító

2. A főnevek többes számához (vö. a ny. 4. pontját I)

1. Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes, los lunes hétfő la crisis, las crisis válság; b) az összetett főnevek, melyek utolsó tágjában többes számú főnév van:

él cortapapeles, los cortapapeles papírvágó kés ; el rascacielos, los rascacielos felhőkarcoló ;

c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék; los Álvarez az Álvarez család;

d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete, los matasiete hárijános; el sin trabajo, los sin trabajo munkanélküli; el sin partido, los sin partido pártonkívüli.

2. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s, részben -es végző

dést kapnak : el café, los cafés kávé, kávéház el bajá, los bajaes basa el papá, los papas papa el rubí, los rubíes rubin la mamá, las mamas mama el jabalí, los jabalíes vadkan el sofá, los so fás pamlag el sí, los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter, los caracteres jellem el régimen, los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores ; el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet

a szovjet: los Soviets a szovjetek.

293

e) az olyan összeldlelben, ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek, csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését:

el auto-volquete, los autos-volquete el perro-policía, los perros-policía

buktató teherautó rendőrkutya

nincsen egyes számuk); a leggyakoribbak: környék szemüveg alsónadrág gabona élelmiszer(ek) harapófogó olló

3. Többes számú főnevek ( = las afueras, los alrededores los anteojos, las gafas los calzoncillos los cereales los comestibles, los víveres las tenazas las tijeras 4. Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : el celo buzgóság los celos féltékenység el lente üveglencse los lentes szemüveg, csíptető el padre apa los padres szülők la lluvia eső las lluvias esőzés 5. A magyartól eltérően többes szám ál l : a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak- és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz; poca gente kevés ember. — Tanto és mucho

után gyakori az egyes szám is, gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember; mucho tigre sok tigris.

c) sok gyümölcs- és zöldségnévben, ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. Burgonyát vettem. España produce naranjas, limones, Spanyolország narancsot, citromot, olaj-

aceitunas y otras frutas. bogyót és más gyümölcsöt termeszt.

d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! ¡Buenas noches! Siento deseos de marcharme. Tengo dolores de cabeza. Tengo ganas de pasear. ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas. Haré las paces con Eva. Lo he visto en sueños.

Jó napot! Jó estét! Jó éjszakát I Kedvem van elmenni. Fáj a fejem. Kedvem van sétálni. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) Nem megy nekem a mennyiségtan. Ki fogok békülni Évával. Álmodtam róla.

3. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13., 14., 15. és 16. pontját 1)

1. A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze

tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án, -ón, -or, -ote és -ín végűeknek ; pl. holgazán, holgazana (holgazanes, holgazanas) lusta respondón, respondona (respondones, respondonas) feleselő encantador, encantadora (encantadores, encantadoras) elbűvölő

294

grandote, grandota (grandotes, grandotas) otromba chiquitín, chiquitína (chiquitines, chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát

mayor nagyobb, menor kisebb, peor rosszabb, mejor jobb, superior felsőbb, inferior alsóbb, ulterior további stb. Pl. la calle Mayor.

Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím- és a nőnem számára :

un país socialista, la industria socialista

los países socialistas, las industrias socialistas

un obrero (una obrera) agrícola ún hombre (una mujer) belga

szocialista ország (ipar) szocialista országok (iparok)

mezőgazdasági munkás(nő) belga férfi (nő)

2. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag

mindig -o végű, és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa, germano-soviética, austro-húngara)

a francia-német (szovjet-japán, német-szovjet, osztrák-magyar háború); los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek.

Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház ; — la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság.

Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelvtanilag főnév, vele egyezik a marino melléknév).

3. Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj

A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti; az ilyen melléknév azonban mindenkor változatlan. így mondjuk pl. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía

un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar

skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan, példátlan

bátorság zsákutca megvetetlen ágyak egy véget nem érő,

befejezetlen mese

(la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök, itt főnév)

4. A SZÁMNÉV

ÍA tőszámneveket lásd a ny. 58. és 70. pontjában. — A sorszámneveket 1. a ny. 72 pontjában. — A tő- és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. a ny. 73. és /4. pontját.)

2/3 dos tercios 2/4 dos cuartos 3/4 tres cuartos 2/5 dos quintos 5/6 cinco sextos 3/7 tres séptimos 5/8 cinco octavos 7/9 siete novenos

Törtszámnevek 1/2 1/3 1/4 1/5 1/6 1/7 1/8 1/9 1/10

un medio un tercio un cuarto un quinto un sexto un séptimo un octavo un noveno un décimo 9/10 nueve décimos

295

Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet használunk. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük:

1/11 un onceavo 1/20 un veinteavo 1/26 un veintiseisavo

3/11 tres onceavos 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos

A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized, centésimas század, milésimas ezred, diezmilésimas tízezred, cienmilésimas százezred, millonésimas milliomod.

A törtszámok kiolvasása : 4,7 cuatro coma siete ; 6,75 seis coma setenta y cinco. Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor veinte pesetas y media la mitad de la manzana la tercera parte de ciento A százalék: el tanto por ciento.

ezrelék: el tres por mil. Gyüjtószámnevek un par de medias dos pares de calcetines una decena de huevos una docena de pañuelos una quincena una veintena de lápices una centena, un centenar de un millar de

húsz és fél pezeta az alma fele száznak egyharmad része

— öt százalék : el cinco por ciento. — Három

egy pár harisnya két pár zokni tíz darab tojás egy tucat zsebkendő két hét, 15 nap kb. húsz ceruza kb. száz mintegy ezer

A körülbelüliséget a szám elé tett unos, unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy.

A pez főnévvel igen sok számnévi una vez dos veces diez veces cien veces otra vez la última vez la vez pasada de vez en cuando

egyszer kétszer tízszer százszor máskor utoljára a múltkor időről időre

határozót képezhetünk; pl. muchas veces algunas veces a veces infinidad de veces la mayoría de las veces alguna que otra vez tal vez de una vez para siempre

sokszor néhányszor olykor, néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra

5. A NÉVMÁS (L. a nyelvtan 86-88., 94-96., 98. pontjait.)

6. AZ IGE 1. Az igeragozás

Az igének van 1. Három igeneve:

a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple, perfecto o compuesto)

b) a határozói igenév (egyszerű Gerundio és összetett)

c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio

2. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód

Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo

3. Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban, hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban):

a) jelen idő b) folyamatos múlt c) befejezett múlt d) egyszerű jövő idő

(egyszerű igeidők) e) közelmúlt f) folyamatos régmúlt g) befejezett régmúlt h) befejezett jövő idő

(összetett igeidők)

Presente Imperfecto Pretérito simple Futuro I (imperfecto o simple)

(tiempos simples) Pretérito presente Pluscuamperfecto Pretérito anterior Futuro II (perfecto o compuesto)

(tiempos compuestos)

A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van.

A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. -ar, 2. -er és 3. -ir végű igékre. — Ha ezt a végződést elhagyjuk, megkapjuk az ige tövét. A ragok a tőhöz járulnak.

297

A szabályos igék ragtáblája

Főnévi igenév, jelen id. Főnévi igenév, múlt id. Határozói igenév, egysz. Hat. igenév, összetett Melléknévi igenév

-AR végű igék

-ar babér -ado

-ando habiendo -ado

-ado

-ER végű Igék

-er haber -ido

-iendo habiendo -ido

-ido

-IR végű igék

-ir haber -ido

-iendo habiendo -ido

-ido

KIJELENTŐ MÓD

Jelen idő

Folyamatos múlt

Befejezett múlt

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

Folyamatos régmúlt

Befejezett régmúlt

Befejezett jövő idő

\

- 0 -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán

he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado

- 0 -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran

he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido

-0 -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán

he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido

298

FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡

Múlt idő

-aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría -ado habrías -ado habría -ado habríamos -ado habríais -ado habrían -ado

-ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría -ido habrías -ido habría -ido habríamos -ido habríais -ido habrían -ido

-iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría -ido habrías -ido habría -ido habríamos -ido habríais -ido habrían -ido

KÖTŐMÓD Jelen idő

I. és II. folyamatos múlt

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

I. régmúlt

II. régmúlt

Befejezett jövő idő

-e -es -e -emos -éis -en -ase v. -ara -ases -aras -ase . -ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado

-a -as -a -amos -ais -an

-iese v. -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido

-a -as -a -amos -ais -an -iese v. -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido

FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! ]-e (tú) ! j-e (tú)! j-ad (vosotros)! ¡-ed (vosotros)! ¡-id (vosotros)!

1. Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. Példa : hablar. Tő : HABL-FŐNÉVI IGENÉV HATÁROZÓI IGENÉV MELLÉKNÉVI IGENÉV

'KIJELENTŐ MÓD

t

"

-.

jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett

Jelen idő

Folyamatos múlt

Befejezett múlt

.

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

Folyamatos régmúlt

Befejezett régmúlt

Befejezett jövő idő

hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em)

hablado beszélt, beszélve

hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado

beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni fogok beszélni fogsz beszélni fog beszélni fogunk beszélni fogtok beszélni fognak beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] va la" ) beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] va la") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd beszéltem majd beszélté] majd beszélt majd beszéltünk majd beszéltetek majd beszéltek

300

FELTÉTELES MÓD

Jelen idő

Múlt idő

KÖTŐMÓD Jelen idő

I. és II . folyamatos múlt

Egyszerű jövő idő

hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían

habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado

hable hables hable hablemos habléis hablen

hablase vagy hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen

hablare hablares

beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének

beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna

beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek

habiara hogy beszéljek, hablaras ha beszélnék stb. habiara habláramos hablarais hablaran

hogy beszélni fogok stb.

hablare habláremos hablareis hablaren

Közelmúlt haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado

hogy beszéltem stb.

I. és II . régmúlt

hubiese . (hubiera) hablado hubieses (hubieras) hablado hubiese (hubiera) hablado hubiésemos (hubiéramos) hablado hubieseis (hubierais) hablado hubiesen (hubieran) hablado

hogy beszéltem, ha beszéltem volna stb.

Befejezett jövő idő

hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado

hogy majd beszéltem stb.

FELSZÓLÍTÓ MÓD

¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)!

beszélj! beszéljetek!

*301

2. Az -ER végű szabályos igék ragozása. Példa: comer. Tő: COM-FŐNÉVI IGENÉV HATÁROZÓI IGENÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV

K I J E L E N TŐMÓD

jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett

Jelen idő

Folyamatos múlt

Befejezett múlt

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

Folyamatos régmúlt

Befejezett régmúlt

Befejezett jövő idő

comer enni haber comido hogy

i.

ettem, ettél s tb . comiendo evés közben, miközben ettem, ettél stb. habiendo comido miután ettem, ettél stb.

comido megevett

como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido

eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett et tünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok

. enni fognak ettem ettél evett et tünk ettetek ettek et tem ettél evett et tünk ettetek ettek ettem ettél evett et tünk ettetek ettek majd ettem majd ettél I majd evett I majd ettünk l majd ettetek majd ettek |

302*

FELTÉTELES MÓD

KŐTŐMÓD

•

/

FELSZÓLÍTÓ MÓD

Jelen idő

Múlt idő

Jelen idő

I. és II. folyamatos múlt

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

I. és II. folyamatos múlt

Befejezett jövő idő

eomería ennék comerías ennél eomería enne comeríamos ennénk comeríais ennétek comerían ennének

habría comido ettem volna habrías comido ettél volna habría comido evett volna habríamos comido ettünk volna habríais eomido ettetek volna habrían eomido ettek volna

coma egyek comas egyél coma egyen comamos együnk comáis egyetek coman egyenek

comiese vagy comiera hogy egyek, ha comieses comieras ennék stb. comiese comiera comiésemos comiéramos comieseis comierais comiesen comieran

comiere hogy enni fogok stb. comieres comiere comiéremos comiereis comieren

haya comido v hogy ettem stb. hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido

hubiese (hubiera) comido hogy ettem, hubieses (hubieras) eomido ha ettem hubiese (hubiera) comido volna stb. hubiésemos (hubiéramos) comido hubieseis (hubierais) comido hubiesen (hubieran) comido

hubiere comido hogy majd ettem stb. hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido

¡come (tú)! egyél I jcomed (vosotros)! egyetek I

3. Az -IR végű szabályos Igék rugózása. Példa: subir. Tő : SUB-

FŐNÉVI IGENÉV HATÁROZÓI IGENÉV MELLÉKNÉVI IGENÉV KIJELENTŐ MÓD

jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett

Jelen idő

Folyamatos múlt

Befejezett múlt

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

Folyamatos régmúlt

Befejezett régmúlt

Befejezett jövő idő

subir felmenni haber subido hogy felmentem, felmentél stb. subiendo felmenvén, miközben felmentem stb. habiendo subido miután felmentem, felmentél

stb.

subido felmenve

sube felmegyek subes felmégy sube felmegy subimos felmegyünk subís felmentek suben felmennek subía felmentem subías felmentél subía felment subíamos felmentünk subíais felmentetek subían felmentek subí felmentem subiste felmentél subió felment subimos felmentünk subisteis felmentetek subieron felmentek subiré fel fogok menni subirás fel fogsz menni subirá fel fog menni subiremos fel fogunk menni subiréis fel fogtok menni subirán fel fognak menni he subido felmentem has subido felmentél ha subido felment hemos subido felmentünk habéis subido felmentetek han subido felmentek había subido felmentem habías subido felmentél había subido felment habíamos subido felmentünk habíais subido felmentetek habían subido felmentek hube subido felmentem hubiste subido felmentél hubo subido felment hubimos subido felmentünk hubisteis subido felmentetek hubieron subido felmentek habré subido majd felmentem habrás subido majd felmentél habrá subido majd felment habremos subido • majd felmentünk habréis subido majd felmentetek habrán subido majd felmentek

304

F E L T É T E LES MÓD

KÖTŐMÓD

FELSZÓLÍTÓ MÓD

Jelen idő

Múlt idő

Jelen idő

I. és I I . folyamatos múl t

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

I. és II. folyamatos múlt

Befejezett jövő idő

subiría felmennék subirías felmennél subiría felmenne subiríamos felmennénk subiríais felmennétek subirían felmennétek

habría subido felmentem volna habrías subido felmentél volna habría subido felment volna habríamos subido felmentünk volna habríais subido felmentetek volna habrían subido felmentek volna

suba felmenjek subas felmenj suba felmenjen subamos felmenjünk subáis felmenjetek suban felmenjetek

subiese vagy subiera hogy felmen-subieses subieras jek, ha fel-subiese subiera mennék stb. subiésemos subiéramos subieseis subierais subiesen subieran

subiere hogy fel fogok menni stb. subieres subiere subiéremos subiereis subieren

haya subido hogy felmentem stb. hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido

hubiese (hubiera) subido hogy felmen-hubieses (hubieras) subido tem, ha fel-hubiese (hubiera) subido mentem volna hubiésemos (hubiéramos) subido stb, hubieseis (hubierais) subido hubiesen (hubieran) subido

hubiere subido hogy majd felmentem stb. hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido

¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I

20 Spanyol n alvkbnyv - 5< 14 * 3 0 5

4. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn. Példa : lavarse. Tő : LAV-

FŐNÉV1 IGENÉV

HATÁROZÓI IGENÉV

MELLÉKNÉVI IGENÉV

KIJELENTŐ MÓD

jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett

Jelen idő

Folyamatos múlt

Befejezett múlt

Egvszerű jövő idő

Közelmúlt

Folyamatos régmúlt

Befejezett régmúlt

Befejezett jövő idő

lavarse mosakodni haberse lavado hogy lavándose mosakodva

mosakodtam stb.

habiéndose lavado miután mosakodtam stb.

lavádose (miután) megmosakodott, megmosakodva

me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado

mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak

FELTÉTELES MÓD

Jelen idő

Múlt idő

me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían

mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának

me habría lavado mosakodtam volna te habrías lavado mosakodtál volna se habría lavado mosakodott volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna os habríais lavado mosakodtatok volna se habrían lavado mosakodtak volna

KÖTÖMÓD Jelen idő me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven

mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak

I. és li . folyamatos múlt

me lavase .te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen

vagy me lavara hogy mosa-te lavaras kodjam, ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb.

• os lavarais se lavaran

Egyszerű jövő idő

Közelmúlt

I. és II. folyamatos múlt

me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren <

hogy mosakodni fogok

me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado

hogy mosakodtam stb.

me hubiese (me hubiera) lavado te hubieses (te hubieras) lavado se hubiese (se hubiera) , lavado nos hubiésemos (nos hubiéramos) lavado os hubieseis (os hubierais) lavado se hubiesen (se hubieran) lavado

hogy mosakodtam, ha mosakod

nám stb.

Befejezett jövő idő

FELSZÓLÍTÓ MÓD

me hubiere lavado te hubieres lavado se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado

hogy majd mosakodtam stb.

j lávate! j lavaost

mosakodjál I mosakodjatok !

20* 207

5. A szonvoüíí Ige ragozását 1. a nyelvtan 162. pontjában.

2. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti, másik része pedig

a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. személyében. A szótár mindenkor jelzi, ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos.

Pl. confiar (confio) megbízik ; criar (ertoj nevel ; enviar (envío) küld; acentuar (acentúo) hangsúlyoz ; continuar (continuo) folytat.

Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett személyekben olyan igék, mint acariciar becéz ; cambiar cserél; copiar lemásol; estudiar tanul; limpiar tisztít; principiar kezd ; pronunciar kiejt; averiguar kivizsgál; evacuar kiürít.

Példa a ragozásra : cambiar : cambio, cambias, cambia, cambiamos, cambiáis, cambian

cambie, cambies, cambie, cambiemos, cambiéis, cambien continuar : continúo, continúas, continúa, continuamos, continuáis, continúan

continúe, continúes, continúe, continuemos, continuéis, continúen

2. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szükségessé :

a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják ; pl. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében);

b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják ; pl. vencer győzni, zurcir toldozni (ragozásukat 1. lejjebb);

c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják ; pl. cruzar keresztezni; d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után ; pl. pagar fizetni; e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett; pl. coger leszedni,

dirigir irányítani ; f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra ; pl. averiguar kivizs

gálni ; g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t ; pl. distinguir megkülönböz

tetni ; ti) a -ñer, -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el

hagyják ; pl. tañer játszani (hangszeren) ; reñir veszekedni, szidni ; mullir meglazítani (földet):

i) az -aer, -eer, -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változtatják ; pl. caer esni : leer olvasni.

Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok, az egyszerűség kedvéért a közölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük.

3. Tőhangváltó igék

Sok olyan ige, melynél a tő utolsó szótagjában e, o vagy u hangzó van, ezt a hangzót ie, illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3. személyében (vagyis, amikor hangsúlyos). Ezt a tőhangválto-zást a szótár mindenkor jelöli; pl. pensar (pienso) gondolni; contar (cuento) elbeszélni ; jugar (fuego) játszani. Példák a ragozásra: pensar pienso piensas piensa pensamos pensáis piensan

pienso pienses piense pensemos penséis piensen contar cuento cuentas cuenta contamos contáis cuentan

cuente cuentes cuente contemos contéis cuenten <.,„„. incoo iueoas juega jugamos jugáis Juegan l ü 9 a r S e C a a e s uegue juguemos juguéis jueguen

308

4. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát

szabályos képzésűek. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi ; így tehát suponer úgy ragozandó, mint poner, descubrir mint cubrir, obtener mint tener stb. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi, 1. ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. m. jelen i. : adquiero, adquieres, adquiere, adquiri

mos, adquirís, adquieren ; — Kötőm, jelen i . : adquiera, adquieras, adquiera, adquiramos, adquiráis, adquieran

AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. m. bef. m. : anduve, anduviste, anduvo, anduvimos, andu

visteis, anduvieron; — Kötőm. I. és II. folyamatos múltja : anduviese, anduvieses, anduviese, anduviésemos, anduvieseis, anduviesen; — anduviera, anduvieras, anduviera, anduviéramos, anduvierais, anduvieran; — Kötőm, jövő i.: anduviere stb.

ARGÜIR érvelni — Kij. m. jelen i.: arguyo, arguyes, arguye, argüimos, argüís, arguyen ; — Kötőm, jelen i. : arguya, arguyas, arguya, arguyamos, arguyáis, arguyan; — Kij. m. bef. m. : argüí, argüíste, argüyó, argüimos, argüísteis, argüyeron — Jövő i. : argüiré stb. — Felt. m. jelen i. : argüiría stb. — Kij. m. foly. m. : argüía stb. — Kötőmód I. és II. foly. m. : arguyese, arguyera stb. — Kötőmód jövő i. : argüyere stb. — Felsz. m. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo ; —, Melléknévi igenév : argüido.

AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. m. jelen i. : averiguo, averiguas, averigua, averiguamos, averiguáis, averiguan ; — Kötőm, jelen i . : averigüe, averigües, averigüe, averigüemos, averigüéis, averigüen. — Kij. m. bef. m. : averigüé, averiguaste, averiguó, averiguamos, averiguasteis, averiguaron.

BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk, mint decir-t; de a kij. m. jövő ideje és a felt. m. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. ; — bendeciría stb. ; — Melléknévi igenév: bendito v. bendecido.

CABER beférni — Kij. m. jelen i . : quepo, cabes, cabe, cabemos, cabéis, caben; — Kötőm, jelen i. : quepa, quepas, quepa, quepamos, quepáis, quepan; — Kij. m. bef. m. : cupe, cupiste, cupo, cupimos, cupisteis, cupieron; — Jövő i . : cabré stb. — Felt. m. jelen i . : cabría stb. — Kötőm. foly. m.: cupiese v. cupiera stb. — Jövő i. : cupiere stb. '

CAER esni — Kij. m. jelen i. : caigo, caes, cae, caemos, caéis, caen ; — Kötőm, jelen i. : caiga, caigas, caiga caigamos, caigáis, caigan ; — Kij. m. bef. m. : caí, caíste, cayó, caímos, caísteis, cayeron ; — Kötőmód foly. m. : cayese v. cayera stb. — Hat. igenév : cayendo. — Mellékn. igenév: caído.

COCER főzni — Kij. m. jelen i. : cuezo, cueces, cuece, cocemos , cocéis, cuecen; — Kötőm, jelen i. : cueza, cuezas, cueza, cozamos, cozáis, cuezan; — Kij. m, bef. m. : cocí, cociste, coció, cocimos, cocisteis, cocieron.

COGER leszedni — Kij. m. jelen i. : cojo, coges, coge, cogemos, cogéis, cogen; — Kötőm, jelen i. : coja, cojas, coja, cojamos, cojáis, cojan; — Kij. m. bef. m. : cogí, cogiste, cogió, cogimos, cogisteis, cogieron.

COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij. m. jelen i . : concluyo, concluyes, concluye, concluí

mos, concluís, concluyen ; — Kötőm, jelen i. : concluya, concluyas, concluya, concluyamos, concluyáis, concluyan ; — Kij. m. bef. ,m. : concluí, concluíste, concluyó, concluimos, concluísteis, concluyeron; — Kötőm. foly. m.: concluyese v. concluyera stb. — Hat. igenév: concluyendo ; — Melléknévi igenév: concluido.

309

CONDUCIR vezetni — Kij. m. jelen i . : conduzco, conduces, conduce, conducimos, conducís, conducen ; — Kötőm, jelen i . : conduzca, conduzcas, conduzca, conduzcamos, conduzcáis, conduzcan ; — Kij. m. bef. m. : conduje, condujiste, condujo, condujimos, condujisteis, condujeron; — Kötőm. íoly. m. : condujese v. condujera stb.

CONOCER ismerni — Kij. m. jelen i . : conozco, conoces, conoce, conocemos, conocéis, conocen ; — Kötőm, jelen i. : conozca, conozcas, conozca, conozcamos, conozcáis, conozcan ; — Kij. m. bef. m. : conocí, conociste, conoció, conocimos, conocisteis, conocieron.

CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. m. jelen i. : corrijo, corriges, corrige, corregimos,

corregís, corrigen ; — Kötőm, jelen i. : corrija, corrijas corrija, corrí jamos, corrijáis, corrijan ; — Kij. m. bef. m. : corregí, corregiste, corrigió, corregimos, corregisteis, corrigieron; — Kötőmód foly. m. : corrigiese v. corrigiera stb. — Hat. igenév : corrigiendo.

CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. m. jelen i . : cruzo, cruzas, cruza, cruzamos, cruzáis,

cruzan; — Kötőm, jelen i . : cruce, cruces, cruce, crucemos, crucéis, crucen; — Kij. m. bef. m. : crucé, cruzaste, cruzó, cruzamos, cruzasteis, cruzaron.

CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. m. jelen i . : doy, das, da, damos, dais, dan — Kötőm, jelen i . :

dé, des, dé, demos, deis, den. — Kij. m. bef. m. : di, diste, dio, dimos, disteis, dieron. — Kötőm. foly. m. : diese v. diera stb. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad !

DECIR mondani — Kij. m. jelen i. : digo, dices, dice, decimos, decís, dicen ; — Kötőm, jelen i . : diga, digas, diga, digamos, digáis, digan ; — Kij. m. bef. m. : dije, dijiste, dijo, dijimos, dijisteis, dijeron. — Kötőm. foly. m. : dijese v. dijera stb. — Kij. m. jövő i. : diré stb. — Felt. m. jelen i. : diría stb. — Felsz. m . : ¡di! ¡decid. ! — Hat. igenév : diciendo. — Melléknévi igenév: dicho, i

DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. m. jelen i. : delinco, delinques, delinque, delinquimos, delinquís, delinquen. — Kötőm, jelen i. : delinca, delincas, delinca, delincamos, delincáis, delincan. — Kij. m. bef. m. : delinquí, delinquiste, delinquió, delinquimos, delinquisteis, delinquieron.

DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. m. : dirijo, diriges, dirige, dirigimos, dirigís, dirigen.

— Kötőm, jelen i. : dirija, dirijas, dirija, dirijamos, dirijáis, dirijan. — Kij. m. bef. m. : dirigí, dirigiste, dirigió, dirigimos, dirigisteis, dirigieron.

DISOLVER feloldani — Kij. m. jelen i. : disuelvo, disuelves, disuelve, disolvemos, disolvéis, disuelven. — Kötőm, jelen i . : disuelva, disuelvas, disuelva, disolvamos, disolváis, disuelvan. — Mellékn. igenév : disuelto.

DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. m. jelen i. : distingo, distingues, distingue, distinguimos, distinguís, distinguen. — Kötőm, jelen i. : distinga, distingas, distinga, distingamos, distingáis, distingan. — Kij. m. bef. m. : distinguí, distinguiste, distinguió, distinguimos, distinguisteis, distinguieron.

DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. m. jelen i. : duelo, dueles, duele, dolemos, doléis, duelen. —

Kötőm, jelen i. : duela, duelas, duela, dolamos, doláis, duelan.

310

DORMIR aludni — Kij. m. jelen i.: duermo, duermes, duerme, dormimos, dormís, . duermen. — Kötőm, jelen i. : duerma, duermas, duerma, durmamos, durmáis, duerman. — Kij. m. bef. m. : dormí, dormiste, durmió, dormimos, dormisteis, durmieron. — Kötőm. foly. m.: durmiese v. durmiera stb. — Hat. igenév: durmiendo.

EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij. m. jelen i . : empiezo, empiezas, empieza, empezamos*

empezáis, empiezan. — Kötőm, jelen i . : empiece, empieces, empiece, empecemos, empecéis, empiecen. — Kij. m. bef. m. : empecé, empezaste, empezó, empezamos, empezasteis, empezaron.

ENCENDER meggyújtani — Kij. m. jeleni.: enciendo, enciendes, enciende, encendemos, encendéis, encienden. — Kötőm, jelen i. : encienda, enciendas, encienda, encendamos, encendáis, enciendan.

ERGUIR felállítani — Kij. m. jelen i . : irgo v. y ergo, irgues v. yergues, irgue v. yergue, erguimos, erguís, irguen v. yerguen. — Kötőm, jelen i . : irga v. yerga, irgas v. yergas, irga v. yerga, irgamos v. yergamos, irgáis v. yergáis, irgan v. yergan. — Kij. m. bef. m. : erguí, erguíste, irguió, erguimos, erguísteis, irguieron. — Felsz. m. : ¡irgue ! v. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. igenév : irguiendo.

ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. m. jelen i . : yerro, yerras, yerra, erramos, erráis, yerran.

— Kötőm, jelen i. : yerre, yerres, yerre, erremos, erréis, yerren. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. ESTAR lenni — Kij. m. jelen i . : estoy, estás, está, estamos, estáis, están. — Kötőm,

jelen i . : esté, estés, esté, estemos, estéis, estén. — Kij. m. bef. m. : estuve, estuviste, estuvo, estuvimos, estuvisteis, estuvieron. — Kötőm. foly. m. : estuviese v. estuviera stb. r

EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. GRUÑIR röfögni — Kij. m. jelen i . : gruño, gruñes, gruñe, gruñimos, gruñís, gru

ñen. — Kötőm, jelen i . : gruña, gruñas, gruña, gruñamos, gruñáis, gruñan. — Kij. m. bef. m . : gruñí, gruñíste, gruñó, gruñimos, gruñísteis, gruñeron. — Hat. igenév: gruñendo.

HABER (segédige) — Kij. m. jelen i . : he, has, ha, hemos, habéis, han. — Kötőm, jelen i . : haya, hayas, haya, hayamos, hayáis, hayan. — Kij. m. bef. m. : hube, hubiste, hubo, hubimos, hubisteis, hubieron. — Jövő i.: habré, habrás, habrá, habremos, habréis, habrán. — Felt. m. jelen i . : habría stb. — Kötőm. foly. m. : hubiese v. hubiera stb. — Felsz. m. : ¡he! ¡habed!

HACER csinálni — Kij. m. jelen i . : hago, haces, hace, hacemos, hacéis, hacen. — Kötőm, jelen i . : haga, hagas, haga, hagamos, hagáis, hagan. — Kij. m. bef. m.: hice, hiciste, hizo, hicimos, hicisteis, hicieron. — Kötőm. foly. m. : hiciese v. hiciera. — Kij. m. jövő i . : haré stb. — Felt. m. jelen i . : haría stb. — Felsz. mf.; ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho.

HUIR menekülni (mint concluir)

IMPEDIR megakadályozni (mint pedir)

IR menní — Kij. m. jelen i . : voy, vas, va, vamos, vais, va. . — Kötőm, jelen i . : vaya vayas, vaya, vayamos, vayáis, vayan. — Kij. m. bef. m.: fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron. — Kötőm. foly. m. : fuese v. fuera stb. — Kij. m. jövő i . : iré stb. — Felt. m. Jelen i . : iría stb. — Felsz. m. : ¡ve! ¡idlHat. igenév: yendo. — Mellékn. igenév: ido.

311

JUGAR játszani — Kij. m. jelen i .: juego, juegas, juega, jugamos, jugáis, juegan, — Kötőm, jelen i . : juegue, juegues, juegue, tuguemos, juguéis, jueguen. — Kij. m. beí. m. : jugué, jugaste, jugó, jugamos, jugasteis, jugaron.

LEER olvasni — Kij. m. jelen i. : leo, lees, lee, leemos, leéis, leen. — Kötőm, jelen t . : lea, leas, lea, leamos, leáis, lean. — Kij. m. bef. m. : lei, leiste, leyó, leímos, le* isteis, leyeron. — Hat. igenév : leyendo — Mellékn. igenév : leído.

MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. igenév: muerto. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. m. jelen i . : niego, niegas, niega, negamos, negáis, niegan.

— Kötőm, jelen i . : niegue, niegues, niegue, neguemos, neguéis, nieguen. — Kij. m. bef. m. : negué, negaste, negó, negamos, negasteis, negaron.

OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. Kij. m. jelen i. : oigo, oyes, oye, oímos, oís, oyen. Kötőm, jelen i . :

oiga, oigas, oiga, oigamos, oigáis, oigan. — Kij. m. bef. m. : oi, oíste, oyó, oímos, oísteis, oyeron. — Hat. igenév : oyendo. — Mellékn. igenév : oído. .

OLER illatozni — Kij. m. jelen i. : huelo, hueles, huele, olemos, oléis, huelen. — Kötőm, jelen i . : huela, huelas, huela, olamos, oláis, huelan. — Kij. m. bef. m . : olí, oliste, olió, olimos, olisteis, olieron.

PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm, jelen i . : pague, pagues, pague, paguemos, paguéis, pa

guen. — Kij. m. bef. m. : pagué, pagaste, pagó, pagamos, pagasteis, pagaron. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. m. jelen i. : pido, pides, pide, pedimos, pedís, piden. — Kötőm,

jelen i . : pida, pidas, pida, pidamos, pidáis, pidan. — Kij. m. bef. m. : pedí, pediste, pidió, pedimos, pedisteis, pidieron. — Hat. igenév : pidiendo.

PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. m. jelen i. : plazco, places, place, placemos, placéis, pla

cen. — Kötőm, jelen i. : plazca, plazcas, plazca, plazcamos, plazcáis, plazcan, vagy : plega, plegas stb., vagy : plegué, plegues stb. — Kij. m. bef. m. : plací, placiste, plació, placimos, placisteis, placieron (a 3. személyben előfordul -.plugo, pluguieron is). — Kötőm. foly. m. : placiese v. placiera v. pluguiese v.pluguiera.

PODER -hatni — Kij. m. jelen i. : puedo, puedes, puede, podemos, podéis, pueden. — Kötőm, jelen i. : pueda, puedas, pueda, podamos, podáis, puedan. — Kij. m. bef. m. : pude, pudiste, pudo, pudimos, pudisteis, pudieron. — Kij. m. jövő i. : podré stb. — Felt. m. jelen i. : podría stb. — Hat. igenév: pudiendo.

PONER helyezni — Kij. m. jelen i. : pongo, pones, pone, ponemos-, ponéis, ponen. — Kötőm, jelen i. : ponga, pongas, ponga, pongamos, pongáis, pongan. — Kij. m. bef. m. : puse, pusiste, puso, pusimos, pusisteis, pusieron. — Kötőm. foly. m. : pusiese, pusiera stb. — Kij. m. jövő i. : pondré stb. — Felt. m. jelen i . : pondría stb. — Felsz. m. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. igenév: puesto.

PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni, akarni — Kij. m. jelen i . : quiero, quieres, quiere, queremos,

queréis, quieren. — Kötőm, jelen i. : quiera, quieras, quiera, queramos, queráis, quieran. — Kij. m. bef. m. : quise, quisiste, quiso, quisimos, quisisteis, quisieron. — Kij. m. jövő i. : querré stb. — Felt. m. jelen i. : querría stb. — Kötőm. foly. m. : quisiese, quisiera stb.

312

RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij. m. jelen i . ; rio, ries, ríe, reímos, reís, ríen. — Kötőm, jelen i . :

ría, rías, ría, riamos, riáis, rían. — Kij. m. bef. m. : reí, reiste, rió, reimos, reisteis, rieron. — Hat. igenév: riendo. — Mellékn. igenév: reído.

RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij. m. jelen i. : riño, riñes, riñe, reñimos, reñís, riñen. — Kötőm,

jelen i. : riña, riñas, riña, riñamos, riñáis, riñan. — Kij. m. bef. m.: reñí, reñiste, riñó, reñimos, reñísteis, riñeron. — Kötőm. foly. m. : riñese, riñera stb. — Hat. igenév: riñendo.

REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. m. jelen i. : resuelvo, resuelves, resuelve, resolvemos,

resolvéis, resuelven. — Kötőm, jelen i. i resuelva, resuelvas, resuelva, resolvamos, " resolváis, resuelvan. — Mellékn. igenév: resuelto.

ROGAR kérni — Kij. m. jelen i . : ruego, ruegas, ruega, rogamos, rogáis, ruegan. — Kötőm, jelen i. : ruegue, ruegues, ruegue, roguemos, roguéis, rueguen. — Kij. m. bef. m. : rogué, rogaste, rogó, rogamos, rogasteis, rogaron.

ROMPER törni — Mellékn. igenév: roto. SABER tudni. — Kij. m. jelen i.. : sé, sabes, sabe, sabemos, sabéis, saben. — Kötőm,

jelen i. : sepa, sepas, sepa, sepamos, sepáis, sepan. — Kij. m. bef. m. : supe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron. — Kötőm. foly. m. : supiese v. supiera stb. — Kij". m. jövő i . : sabré stb. — Felt. m. jelen i . : sabría stb.

SALIR kimenni — Kij. m. jelen i. : salgo, sales, sale, salimos, salís, salen. — Kötőm, jelen i . : salga, salgas, salga, salgamos, salgáis, salgan. — Kij. m. bef. m.: salí, saliste, salió, salimos, salisteis, salieron. — Kij. m. jövő i . : saldré stb. — Felt. m. jelen i . : saldría stb. — Felsz. m. : ¡sal! ¡salid !

SATISFACER eleget tenni (mint hacer). SEGUIR követni — Kij. m. jelen i. : sigo, sigues, sigue, seguimos, seguís, siguen.

— Kötőm, jelen i . : siga, sigas, siga, sigamos, sigáis, sigan. — Kij. m. bef. m. : seguí, seguiste, siguió, seguimos, seguisteis, siguieron. — Kötőm. foly. m. : siguiese, siguiera stb. — Hat. igenév: siguiendo.

SENTIR érezni — Kij. m. jelen i. : siento, sientes, siente, sentimos, sentís, sienten. — Kötőm, jelen i. : sienta, sientas, sienta, sintamos, sintáis, sientan. — Kij. m. bef. m. : sentí, sentiste, sintió, sentimos, sentisteis, sintieron. — Kötőm. foly. m. : sintiese, sintiera stb. — Hat. igenév: sintiendo.

SER lenni — Kij. m. jelen i . : soy, eres, es, somos, sois, son. — Kötőm, jelen, i . : sea, seas, sea, seamos, seáis, sean. — Kij. m. foly m. : era, eras, era, éramos, erais, eran. — Kij. m. bef. m. : fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron. — Kötőm, foly. m. : fuese, fuera stb. — Felsz. m. : ¡sé! ¡sed ! — Hat. igenév: siendo. — Mellékn. igenév: sido:

SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. m. jelen i . : taño, tañes, tañe, tañemos, ta

ñéis, tañen. — Kötőm, jelen i . : taña, tañas, taña, tañamos, tañáis, tañan. — Kij. m. bef. m. : tañí, tañíste, tañó, tañímos, tañísteis, tañeron..— Kötőm. foly. m. : tañese, tañera stb. '

TENER tartani — Kij. m. jelen i . : tengo, tienes, tiene, tenemos, tenéis, tienen. — Kötőm, jelen 1.: tenga, tengas, tenga, tengamos, tengáis, tengan. — Kij. m. bef. m. : tuve, tuviste, tuvo, tuvimos, tuvisteis, tuvieron. — Kötőm. foly. m.: tuviese, tuviera stb. — Kij. m. jövő i . : tendré stb. — Felt. m. jelen i . : tendría stb. — Felsz. m. : ¡ten l ¡tened l

313

TOCAR érinteni — Kij. m. jelen 1. : loco, tocas, toca, locamos, tocáis, tocan. — Kő-tőm. jelen i.: loque, toques, toque, toquemos, loquéis, toquen. — Kij. m. bef. m. ; toqué, tocaste, tocó, locamos, locasteis, locaron.

TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. m. jelen i . : traigo, traes, trae, traemos, traéis, traen. — Kötőm,

jelen i . : traiga, traigas, traiga, traigamos, traigáis, traigan. — Kij. m. bef. m. traje, trajiste, trajo, trajimos, trajisteis, trajeron. — Kötőm. foly. m. : trajese, trajera stb. — Hat. igenév: trayendo. — Mellékn. igenév: traído.

VALER érni vmit — Kij. m. jelen i. : valgo, vales, vale, valemos, valéis, valen. — Kő-tőm. jelen i. : valga, valgas, valga, valgamos, valgáis, valgan. — Kij. m. bef. m.: valí, valiste, valió, valimos, valisteis, valieron. — Kij. m. jövő i . : valdré stb. — Felt. m. jelen idő : valdría stb.

VENIR jönni — Kij. m. jelen i. : vengo, vienes, viene, venimos, venís, vienen. — Kötőm, jelen i . : venga, vengas, venga, vengamos, vengáis, vengan. — Kij. m, foly. m. : venía, venías, venía, veníamos, veníais, venían. — Kij. m. bef. m. : vine, viniste, vino, vinimos, vinisteis, vinieron. — Kötőm. foly. m. : viniese, viniera stb. — Kij. m. jövő i . : vendré stb. — Felt. m. jelen i. : vendría stb. — Felsz. m. : ¡ven ! ¡venid! — Hat. igenév: viniendo.

VENCER győzni — Kij. m. jelen i . : venzo, vences, vence, vencemos, vencéis, vencen. — Kötőm, jelen i. : venza, venzas, venza, venzamos, venzáis, venzan. — Kij. m. bef. m. : vencí, venciste, venció, vencimos, vencisteis, vencieron.

VER látni — Kij. m. jelen i. : veo, ves, ve, vemos, veis, ven. — Kötőm, jelen i . : vea, veas, vea, veamos, veáis, vean. — Kij. m. bef. m. : vi, viste, vio, vimos, visteis, vieron. — Kötőm. foly. m. : viese, viera stb. — Melléknévi igenév: visto.

VOLVER visszajönni — Kij. m. jelen i . : vuelvo, vuelves, vuelve, volvemos, volvéis, vuelven. — Kötőm, jelen i. : vuelva, vuelvas, vuelva, volvamos, volváis, vuelvan. — Melléknévi igenév : vuelto.

ZURCIR foldozni — Kij. m. jelen i. : zurzo, zurces, zurce, zurcimos, zurcís, zurcen. — Kötőm, jelen i . : zurza, zurzas, zurza, zurzamos, zurzáis, zurzan. — Kij. m. bef. m. : zurcí, zurciste, zurció, zurcimos, zurcisteis, zurcieron.

5. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű, a másik

az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. A két melléknévi igenévi alak között jelentésben különbség nincsen ; a latinos forma inkább irodalmi. A legfontosabb ilyen igék :

aíligir lesújtani

concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni

elegir kiválasztani excluir kizárni

íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni

nacer születni romper törni

afligido concluido

corregido difundido elegido excluido

freído imprimido maldecido nacido rompido

aflicto

concluso correcto difuso electo excluso -frito impreso maldito nato roto

314

6. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű

melléknévi jelentése is van. A legfontosabbak : |

acostumbrado agradecido bebido

callado cansado comido distinguido

entendido leído

iiarecido ¡•resumido

sabido

hozzászokott

megköszönt

megivott

elhallgatott

elfáradt

megevett

megkülönböztetett

megértett

olvasott (könyv)

látszott

gyanított

tudott , ismert

megszokott, szokásos

hálás

részeg

hallgatag, titoktartó

fáradt, unalmas

jóllakott

előkelő, finom

értelmes olvasott (ember)

hasonló

hiú, beképzelt

okos

7. A ser, illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét, hogy ser vagy estar segédige áll

mellettük. Ilyen melléknevek például:

Ks alto. Magas (termetű).

Es bajo. Alacsony (növésű).

Es ciego. Vak.

Es débil. Gyenge szervezetű.

Es delicado. Finom, gyengéd.

Es distraído. Szórakozott.

Es interesado, önző.

Es joven. Fiatal.

Es justo. Igazságos.

Es listo. Értelmes, okos. Es malo. Rossz.

lis verde. Zöld. EH vivo. Élénk, eleven.

Está alto. Magas állásban van.

Está bajo. Alacsony állású.

Está ciego. Megvakult.

Está débil. Legyengült.

Está delicado. Gyenge egészségű. Está distraído. Figyelmetlen.

Está interesado. Érdekelve van.

Está joven. Fiatalos.

Está justo. Pontos.

Está listo. Készen van. Está malo. Rosszul van.

Está verde. Éretlen.

Está vivo. Él. Életben van.

7. A HATÁROZÓSZÓ (L. a nyelvtan 100-104. pontját.)

8. AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de, a, con, en, para, port 1. A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár

könyve; esa pluma es de Pablo az a toll Pálé ; b) az anyagot, amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból van ;

un reloj de oro aranyóra; un sombrero de paja szalmakalap ; c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású ;

los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók ; d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom ;

hace de intérprete tolmácsként működik ; está de embajador en París nagykövet Párizsban ;

e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat, külső, ruha leírásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány; de mediana edad középkorú; ¿de qué color es? milyen színű?

f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles ; una casa de tres pisos háromemeletes ház ;

g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja ; el reino de España a spanyol királyság ;

h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János; ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő ; ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked !

i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök; no saldré de casa nem megyek el hazulról;

j) az időhatározót mikor? kérdésre, általánosságban : de dia nappal; de noche éjjel ; de verano nyáron ; de sobremesa asztalnál ülve ebéd után ; de pequeño kiskorában ;

fr) az okhatározót: de amor szeretetből; de miedo félelmében; l) az eszköz- és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago

egy hajtásra kiinni; de un salto egy ugrással; de prisa sietve ; de este modo ilyenképpen ; conocer de nombre névről ismerni; de oídas hallomásból ;

m) a részelő értelmet: comer-, de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni; dos de los alumnos két tanuló ; los más de los hombres a legtöbb ember; nada de nuevo-semmi új ;

n) az anyagot mértéket, súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér; una botella de vino egy üveg bor; un kilo de patatas egy kiló krumpli;

o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van ;

p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben, az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti; Luis estaba acompañado de su hijo. Lajost fia kísérte;

q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen ; de nuevo újból; de repente hirtelen ; de todos modos mindenesetre ; está de moda divatos ; está de luto gyászol; está de viaje utazik ; ponerse de acuerdo megegyezik; ir de paseo sétálni megy ; ir de compras bevásárolni megy.

r) igék állandó vonzatát, a magyar -ról, -ről; -tói, -tői; -ból, -böl ragnak megfelelően : asustarse de megijed vmitől; convencer de meggyőz vmiről; guardarse de óvakodik vmitől; a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék:

abominar de utál, megvet vkit, vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin

316

afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de

bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet, kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit, vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben, elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit, örvend vminek fut, menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin, vmi miatt

s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de

képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel, vmivel szomszédos

t) főnevek vonzatát; a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g :

molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem

libro de lectura olvasókönyv el peón de albañil kőmüvessegéd voluntad de hierro vasakarat máquina de coser varrógép máquina de escribir írógép

2. Az A clöljáróazó

Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést, mozgást, a magyar -hoz, -hez,

-höz ; -ra, -re ; -ba, -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek; salimos a la calle lemegyünk az u tcá ra ; llegaron a la estación megérkeztek az állomásra ; subir al tranvía felszállni a villamosra ; dirigirse al portero a portáshoz fordulni ;

317

b) a helyhalározót hol? kérdésre, ha nem zárt helyről van szó ; az a Ilyenkor általánosabb, mint az en : a la orilla del rio a folyó partján ; al sur del país az ország déli részében ; estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök ; a bordo del barco a hajo fedélzetén ; al pie del monte a hegy lábánál ;

c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben ; a la una egy órakor ; a tiempo kellő időben ; a tu edad a te korodban ; al día siguiente a következő napon ; estamos a primero de marzo március elseje van ; a fin de mes a hónap végén ; a principies de junio június elején ;

d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva; lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk ;

e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog ; a mano kézzel; a fondo alaposan ; a menudo gyakran ; a solas négyszemközt; a sabiendas készakarva ; a la fuerza erőszakkal ;.

f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban ; a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre ;

g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem; ¿a qué precio? milyen áron?

h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan, spanyol módra ; a sangre fría hidegvérrel ; saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit; al fin y al cabo végeredményben ; a puertas cerradas zárt ajtók mögött; poco a poco lassanként; cara a cara szemtől szembe ; a ojos cerrados behunyt szemmel; a toda costa minden áron ; a su antojo kénye-kedve szerint;

i) igék állandó vonzatát, a magyar -hoz, -hez, -höz; -ra, -re; -nak, -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez; aludir a céloz vmire ; dedicarse a szenteli magát vminek; a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék :

acceder a apostar a asistir a atender a comparar a faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a

(con)

beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin, vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol, helyettesít vmit fél vkitől, vmitől

j) melléknevek állandó vonzatát: acostumbrado a aficionado a ajeno a cercano a conforme a (con) contiguo a contrario a fiel a hostil a igual a necesario a (para) obligado a odioso a parecido a propenso a presto, pronto a semejante a sordo a

vmihez hozzászokott vmit kedvelő, vmihez ragaszkodó vmitől távol álló vmihez közel álló vminek megfelelő vmivel szomszédos vmivel ellenkező vmihez hű ellenséges vkivel szemben vmivel egyenlő vmihez szükséges vmire kötelezett gyűlöletes vki előtt vmihez hasonló hajlamos vmire kész vmire vmihez hasonló süket vmivel szemben

318

k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény

3. A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre, a magyar

-val, -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml; escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok ;

b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel; con intención szándékosan; con frecuencia gyakran; con enfado bosszúsan;

c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel; veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo ; con todo esto mindezek ellenére ; correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni;

d) igék állandó vonzatát, a magyar -val, -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel; confinar con határos vmivel; contentarse con megelégszik vmivel; a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék:

arreglarse con bastar con (de) casarse con dar con disculparse con encariñarse con enfadarse con (de) enojarse con (de) festejar con (a) irritarse con quedarse con resultar con soñar con (de, en)

kijön vmiből (pl. fizetéséből) elege van vmiből férjhez megy vkihez belebotlik vkibe, rábukkan vmire mentegetőzik vki előtt megszeret vkit megharagszik vkire megharagszik vkire udvarol vkinek megharagszik vkire megtart vmit, marad vminél elszenved vmit (pl. sérülést) álmodik vmiről

e) melléknevek állandó vonzata!: compatible con contento con (de) descontento con disgustado con furioso con galante con humano con incompatible con exigente con

vmivel összeférő vmivel megelégedett vmivel elégedetlen vkire haragvó dühös vkire udvarias vkivel emberséges vkivel szemben Vmivel összeférhetetlen igényes vkivel szemben

f) főnevek állandó vonzatát: café con leche pan con mantequilla

tejeskávé vajaskenyér

4. Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban, -ben ; -on, -en, -ön ragnak megfelelően, hol ?

kérdésre: en el cuarto a szobában ; en Budapest Budapesten ; en Szeged Szegeden ; en la calle az ulcán ; en alguna parle valahol; en todas partes mindenütt; en este sentido ebben az értelemben; en este punto ebben a tekintetben;

319

b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre, a magyar -ba, -be ragnak megfelelően; az a-val, ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vonat befut az állomásra ; entremos en el cuarto lépjünk be a szobába ; cayó en el agua beleesett a vízbe ; meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom;

c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben ; en otoño ősszel; en el mes de mayo május hónapban ; en Navidad karácsonykor; en otros tiempos régen, valamikor ; en el dia a nap folyamán ; en lo futuro a jövőben ; en la tarde a délután folyamán ; en seguida azonnal ; en breve rövidesen ; en un santiamén szempillantás alatt;

d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul; en mangas de camisa ingujjban ; decir en broma tréfából mondani; en pie (= de pie) állva ;

e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben, mint : de día en día napról napra, nap mint nap ; de hora en hora óráról órára ; de cuando en cuando időről időre; de casa en casa házról házra ;

f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában ; en particular különösen ; en secreto titokban ; en efecto valóban, tényleg ; en todo caso mindenesetre ; en una palabra egyszóval ; en voz baja halkan ; en voz alta hangosan; en fin, en suma végeredményben ; en el acto azon nyomban, azonnal; beber en una taza csészéből inni; ir en tren vonaton utazni ; poner el reloj en hora az órát beigazítani ; aprender en un libro könyvből tanulni ; caer en domingo vasárnapra esni;. tomar en consideración tekintetbe venni ;

g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban, -ben ; -ba, -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben ; consentir en beleegyezik vmibe ; a magyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék :

aferrarse en (a) ragaszkodik vmihez, kitart vmi mellett apoyarse en (sobre) támaszkodik vmire caer (en tierra) (földre) esik comerciar en kereskedik vmivel consistir en áll vmiből convertir en becserél, átváltoztat vmire convertirse en átváltozik vmivé empeñarse en kötelezi magát vmire estimar en becsül vmire fijarse en néz vmit, vmire influir en hatást gyakorol vmire insistir en (sobre) kitart vmi mellett inspirarse en lelkesedik vmi ért meditar en elmélkedik vmin negociar en kereskedik vmivel obstinarse en csökönyösen kitart vmi mellett pensar en gondol vmire perseverar en kitart, vmi mellett persistir en kitart vmi mellett poner en becsül vmire

• reparar en figyel vmire, észrevesz vmit

h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas, tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas, tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló, vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben

320

í

i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság .

armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség

5. A PARA elöljárószó ,

Kifejezi: a) valaminek a célját, rendeltetését, előnyét kinek a számára? miért? kérdésre:

he comprado este libro para ti neked vettem ezt a könyvet ; departamento para fumadores dohányzó szakasz; ¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó ;

b) az időpontot, a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre.: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk ; para junio júniusra, júniusig ; garantizado para dos años két évi jótállással; para siempre örökre; esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég ; .

* c) az arányt, a magyar -hoz képest, -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi; para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul; lo que gasto es poco para lo que gano amit költök, az kevés ahhoz képest, amit keresek ;

d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja.; tengo para mí que azon a véleményen vagyok, hogy ; está para salir ehnenni szándékozik; está para llover esőre áll az idő ; no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni; un traje para reformar átalakítandó ruha ;

e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra, -re, -¿rf ragnak, valamint a számára, javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire ; preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) vmire ; — a magyartól eltérően para elöljárószót

•vonz : salir, partir para utazik vhova

f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas, megfelelő vmire bueno para jó vmire, vmilyen célra dispuesto para hajlandó, kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez

P rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek, vmire

' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését, célját fejezi ki) :

un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen

6. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre, a magyar -ból, -bői

ragnak és a következtében, miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból ; por temor félelemből ; por descuido gondatlanságból ; por influencia del calor a hőség következtében ; no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 :

b) a vétel, adás, csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt; cambiar un puesto por otrö helyet cserélni; un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk ;

21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321

c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint; pagar por semana hetenként fizetni; comprar por docenas tucatonként venni;

d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel; el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el;

e) a helyhatározót hol? kérdésre, általános értelemben, a magyar -on át, keresztül, -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig); viajar por tierra, por mar szárazföldön, tengeren utazik; viajar por Italia beutazza Olaszországot; por todas partes mindenütt;

f) az időhatározót, általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kérdésre: por la mañana, por la tarde, por la noche reggel v. délelőtt, délután, este v. éjszaka; mañana por la mañana holnap reggel; ha hablado por una hora egy órán át beszélt; prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt; ¡basta por hoy! mára elégi

g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben; por fuerza erőszakkal;" por correo postán? por teléfono telefonon; por la radio rádión vagy a rádióban (hallani); llamar por su nombre a nevén szólítani; por cálculo számításból; por completo teljesen; por ejemplo például;

h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni;

i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében, miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében; llorar por sír vmi miatt; luchar por harcol vmiért; a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: »

agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por y. valer por venir por j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre, famoso por estimado por' inquieto por , • • < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz

• la pasión por el deporte el afecto por la madre

megragad vminél fogva , lemenni vmin végig koccint, iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért, hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek, vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tar t vmilyennek . vesz vminek, összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért

vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva

harc a békéért, a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet

7. A többi elöljárószó

1., ante előtt, iránt: anle el espejo a. tükör előtt; ante todo, ante todas cosas mindenekelőtt; el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség; indifirente ante todo minden iránt közömbös;

322

2. bajo alatt : bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt); bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt; /

3. contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság; estrellar contra la pared a falhoz vágni ; f • •

4. desde -tói, -tői; óta; desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig; desde ayer tegnap óta; desde fuera kívülről; desde hace año y medio másfél év ó ta ;

5. durante (ideje) alatt : durante la comida az ebéd alatt; durante toda Ja noche egész éjszaka • "

6. entre között, közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf; entre el jardín y la casa a kert és a ház között; entre vida y muerte élet és halál közt; respondió entre confuso e irritado félig zavartan, félig ingerülten válaszolt; ojos entre grises y azules szürkéskék szem ;

7. hacia felé : hacia allí arrafelé ; hacia media noche éjfél felé ; sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta;

8. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig ;, hasta las nueve 'kilenc óráig; hasta el límite a végsőkig; hasta no más, hasta más no poder a végletekig;

9. según szerint; képest: según mi parecer a véleményem szerint; según las circunstancias a körülményekhez képest;

10. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül; sin causa ni motivo ' minden ok nélkül ; sin esperanzas reménytelenül ; sin falta feltétlenül; sin duda kétségtelenül ; .

IX. sobre fölött; fölé; -on, -en, -ön ; -ra,-re: sobre la mesa az asztalon v. az asztal fölött; un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv ; Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik; sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel ; escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja ;

12. tras mögött, mögé, után : tras los montes a hegyek mögött; venía tras mí mögöttem jö t t ; año tras año évről évre; cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1

8. Összetett elöljárószók

1. acerca de -ról, felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit;

2. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül; 3. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt; antes del tiempo fijado

SL megállapítqtt idő előtt; ' 4. a través de -on át, keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿

5. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében ;

6. debajo de alatt, alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt, alá; 7. delante de előtt, jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt; delante de

testigos tanúk előtt; 8. dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül; 9. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után ; después de las ocho

nyolc óra után ; 10. encima de -on, -en, -ön : encima de la mesa az asztalon ;

» 11. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére.; 12. en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé

ment; t

21* 323

13. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte- i ével;

14. frente a szemközt, szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szemközt ;

15. fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül; fuera de tiempo rosszkor ; está fuera de duda que kétségtelen, hogy ;

16.'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök ; 17. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire; 18. de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél

literes üveg 19. de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az

alól a könyv alól ! 20. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd

ki ez almák közül íazt, amelyik a legjobban tetszik neked! 21. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült

meg; 22. por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö

törték ; 23. por encima de fölött (át) : por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta- '

Ion át); " 24. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül.

324

KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ

I. El señor profesor está en la clase. El señor Juan Nagy también está en la clase. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. El profesor también está aquí. Otros alumnos entran en la clase. — ¡Buenos días, señoras y señores ! — dice un señor. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. — ¿Cómo se llama usted, señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Cómo se llama usted, señor? — Yo. me llamo Francisco Székely. — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. — Juan y Jorge son alumnos. Margarita y Catalina son alumnas.

II. 3. El libro grueso. El libro es grueso. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo. ¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. Las sillas bajas. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas. ¿Cómo es la pluma? Es corta. ¿Es corta? Sí, es corta. No es larga sino corta. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. Los cuadros'hermosos están aquí. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí.

4. Estudiamos el español. La lengua española es hermosa.' ¿Es difícil el , español?.No, señor, no es difícil. Los alumnos dicen palabras españolas. Los armarios altos, las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. ¿Cómo es la tiza? Es blanca. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. ¿Es usted húngaro? Sí, soy húngaro. No soy inglés sino húngaro. La señora Kovács también es húngara. ¿Qué es usted? Soy médico. La señora

' Nagy es médica, el señor Kiss es ingeniero. El camarada Kemény es obrero. ¿Es usted minero? No soy minero, soy comerciante.

III. 5. un libro, dos libros, tres libros, algunos libros, muchos libros; una pluma, dos plumas, tres plumas, algunas plumas, muchas plumas; algunos colores, algunos objetos; muchos colores, muchos objetos; algunas cualidades, muchas cualidades; mucha miel, mucho- dinero; en la clase, en esta clase, en aquella clase ; en el banco, en los bancos, en este banco, en aquel .banco, en estos bancos, en aquellos bancos; delante, detrás, en el centro, a la derecha, a la izquierda ; es de madera, es de hierro ; estufa de hierro, mesa de madera. ,

6. En esta clase hay muchos cuadros. Estos cuadros son hermpsos, aquellos cuadros son feos. Los cuadros hermosos son éstos, los cuadros feos son aquéllos. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. Estudiamos los colores principales. Este libro es rojo, ese libró es amarillo, aquel libro es pardo. Estos cuadernos son blancos, esos cuadernos son azules, aquellos cuadernos son

325

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro.

IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos

- jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada.

5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \

V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban.

VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro.

VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa.

b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.

326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-.

\ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. v c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los

niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma

, está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno).

4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I

VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'desperta-dor. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí

• y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor.

IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted?

, (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes.

5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.

* 6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está ha

ciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.

327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor.

X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles.

¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento.

. Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro.

XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- .

* sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro.

6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo.

XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad

"a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam-

328 .

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles).

Á 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una.

3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor.

4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. '

5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe cuándo ir a la ciudad. s * ,

XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v

329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren.

6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele-

. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas),

7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio.

8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \

XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren

* comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i— No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te compras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto.

4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo

' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad

330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma).

5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra-

, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci.

XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda.

b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente.

• Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte.

5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja.

XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^

b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva

331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran.

4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien.

. b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores!

XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La

v cajita está en el cajón.

, 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos ,

.'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan.

b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria.

XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo

' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en-

. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . •

2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A

332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. >

3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuro-puedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos.

4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos!

5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas!

XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa.

b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta.

c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.

' - 333k

5. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. Ahora ya conozco la geografía de España. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. España está limitada al norte por Francia, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar. Mediterráneo. La superficie de España es casi de 500.000 kilómetros cuadrados. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. España posee en abundancia hierro, carbón, cobre, con todo eso es un país más agrícola que industrial. Los cereales, (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero. Hemos leído mucho de Madrid, capital de España. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid, nos habla mucho de esa hermosa ciudad.

XX. 4. Estos cuadros son hermosos. Esos cuadros son más hermosos. Aquellos cuadros son los más hermosos. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos, sumamente hermosos). Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. — María es más delgada que Eva'. Eva es menos delgada que María. María es la muchacha "más

• delgada de la familia. Eva es también delgadísima (muy delgada). Eva es tan delgada como Isabel. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. — He gastado mucho dinero. Has gastado más dinero que yo. Luis ha gastado menos dinero que tú. Hemos gastado más de veinte florines. No habéis gastado más que treinta florines. Han gastado tantos florines como nosotros.

5. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años, iba a menudo al teatro y.al cine. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo, mi hermano mayor venía también conmigo. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca

> mucho dinero. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres, y no lejos de nuestra casa había, un cine.

b) Hacía un tiempo hermoso. Hacía (Había) sol, no llovía y no hacía viento. Pasábamos todo el día al aire libre. Teníamos tiempo porque era domingo. Mien-

. . tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros, ya daba un paseo con Margarita por el parque. Allí había mucha gente, porque todo el mundo quería gozar- del tiempo hermoso.

XXI. 4. Tu pluma es mejor que la mía.vJosé es el mejor alumno. Este queso es óptimo. Estos tejidos son pésimos. Este es el peor tejido. Este tejido es peor que aquél. La primera sala es la más pequeña, la tercera sala es la más grande.

. Mi hermano mayor es más grande que yo. Mi hermana menor es más pequeña que tú. La ventana es más alta que la puerta. Ésta es una calidad superior. Le ayudaré a usted con sumo gusto. Vosotros coméis más que nosotros. Ellos han gastado menos que nosotros. Bebo poquísimo. Este trabajo es superior g. nuestras fuerzas. Esta calidad es inferior a esa. <

5. Querido amigo ; Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. El sábado por la noche estaba cenando, cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. Pues bien, ayer por la mañana me levanté a las cinco, y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. Puedes imaginarte, cuánta gente esperaba delante de las taquillas. Subí al tren en el último momento. Todos los coches estaban repletos. Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. Comí y bebí todo el

> 334

día, y volví a la capital sólo con el último tren. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. Por eso te he escrito esta tarjeta. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. Hasta mañana.

XXII. 4. a) Luis me pidió dinero. — Todos los alumnos rieron. — Segm leyendo el texto. — Sentiste no tener tiempo. — Durmieron profundamente. — Mi abuelo murió en 1959. — En el museo vimos muchas cosas interesantes. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. — Mis hermanos fueron al cine. — Ayer estuvimos en casa. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto.

b) Llueve a más y mejor. — He trabajado muchísimo.' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. — Carlos habla más que los otros. — Eva estudia menos que los otros (las otras). — Hoy me siento mejor que ayer. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). — Los niños gritan a más y mejor.

c) ¿Eres tú? Sí, soy yo. ¿Sois vosotros? Somos nosotros. Son ellos (ellas). Es él (ella). — ¿Os divertisteis ayer? Sí, muchísimo. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. — ¿Qué hora es? Serán las diez. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. Cuando habré leído el. periódico me acostaré. — Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica.

5. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. Entre, los invitados estuvieron Julia, Sofía, Edmundo y Ernesto también. Bailamos hasta la media noche. Ernesto bailó más y mejor que los otros. Sofía tocó el piano y Edmundo, el violín. Más tarde pusimos discos de gramófono. A mí me gusta la música de baile más que la otra.

b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. Cuando habré dormido a más no poder, me levantaré, luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. Cuando habré revelado las fotografías, te las mostraré.

XXIII. 4. a) Me alegro de poder invitarte a comer. Me alegro de haber pn-dido invitarte a comer. — Mis padres sienten veros tan raramente. Mis padres sienten no haberos visto. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —- jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete, entré en el palco. \.

b) Habiendo terminado el trabajo, volví a casa. — Habiendo llegado el tren con retraso, tuvimos que esperar mucho en la estación. — Aprendiendo las palabras nuevas, responderás bien en la escuela. — Habiendo aprendido las palabras nuevas, responderás bien en la escuela. — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles, hubo muchos aplausos durante la función. — Teniendo ganas de ir a teatro, compramos localidades para la función de esta tarde. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa.

••335

5. Ayer fue domingo. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. Lavándome, limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño, pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. No siento haber visto la comedia. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco, porque veo mejor de la platea. Habiendo llevado conmigo los gemelos, lo vi todo bien. La representación alcanzó un gran éxito. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. A mí me gustó mucho la pieza. La próxima vez no iré solo sino con mi, amigo Paco. Sé que a él también le gustan las piezas buenas.

XXÍV. 1. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. — He visto los libros comprados. — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos, puestos sobre la mesa. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. — Hoy los niños no se han lavado todavía. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. — Budapest está dividido en dos partes • -por el Danubio. La orilla derecha está limitada por las montañas. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. — Los ejercicios los tenemos escritos ya. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine.

2. Esteban y yo éramos condiscípulos. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe,ro ayer llovió e hizo viento. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). El teatro estaba repleto, y también la música les gustó a todos. — Yo sé más palabras españolas que tú. — Tú estudias menos que yo. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. — Tú tienes los ojos más vivos que María. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando, éramos niños tú eras más fuerte que yo. — Tanto valemos cuanto sabemos. — El camino era muy largo (larguísimo). — Ellos son felicísimos. — España es un país riquísimo. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines.

i 3. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. Él era el mejor hombre dél mundo. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. — El queso que compré ayer era óptimo. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. i— El domingo subimos al monte más alto. — Mis padres viven en el piso superior. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo. — Te ayudo con sumo gusto. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. — Mandé traer azúcar de la tienda. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre.

4. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas.

336

> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo, fui a verle. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. — Dormí más profundamente que tú. — Nos divertimos más que vosotros. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). — Los niños rieron mucho en el cine. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. — ¿Eres tú, Juan? Sí, soy yo. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo. Bailó a más no poder. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. — Cuando habréis recibido mi carta, responded en seguida. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva.

5. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica.. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación, me llamó por teléfono. — Después de que nos hubimos vestido, dimos un paseo en el parque. — Luego que hubo comenzado a llover, nos apresuramos a casa. — Siento no haber hablado con José. — Sentimos no haber visto la pieza nueva. — Excúsame no haberte escrito. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa, entré en la platea. — Habiendo visto ya la comedia nueva, nos quedamos en casa. — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa, éste le condenó a muerte. — Habiendo desaparecido la nieve, las montañas no eran ya tan hermosas como antes.

XXV. 3. a) Tomaría el sol, pero no tengo tiempo. — Escribirías una carta a tus padres, pero ahora tienes que marcharte. — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa, pero llueve. — Vendríais a vernos, pero debéis salir. — Podrían hacer una excursión, pero ya es tarde. — Ustedes habrían podido tomar el sol. — Habríamos podido leer un libro. -*- Juan habría salido (se habría marchado) de casa, pero no quería.

b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. — Sabíamos que el tren llevaría retraso. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest.

c) Juan sabe lo cansada que está Ana. — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. — Nosotros no ( sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella.

4. Tengo un hermano que vive en la Argentina. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría, a mi mujer y a mí, a pasar unas semanas en su casa. Nos gustaría mucho ver mundo. Viajaríamos por tierra y mar, utilizando todos los medios de transporte modernos. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. Quien no le conoce no puede imaginarse lo

22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t * *337

bueno que es. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina.

XXVI. 2. a) Quizá(s) tengas razón. — Ojala (que) tengas razón. — No sé qué tiempo haga afuera. — Negamos que los niños sean holgazanes. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces. — Nuestros amigos creen que venimos. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — No sé sí viene a las diez o a las once. — Sé que ya es tarde. — Puede ser que ya sea tarde. — Pablo dice que está enfermo.

b) Puede ser que tengáis razón. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. — Ocurre (Sucede, Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. — Consta (Es claro) que te equivocas. — Me alegro (de) que usted hable español. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. — Te agradezco que vengas a verme. — Sienten que estemos enfermos. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. — ¿No lamentáis que yo no

, venga con vosotros?

c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que, en cuanto que, tan pronto como, luego que) venga el cartero. — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que, con tal de que) vengas a verme. — No nos marchamos sin que hablemos con él. — Nos iremos a menos que llueva. — Cuando llegues a la oficina, dejará de llover. — Por extraño que parezca, Ana no ha vuelto aún a casa. — Aunque tengo dinero, no me compraré el traje nuevo. — Tengo que salir para Szeged, cueste lo que cueste. — Diga lo que diga, no le creo. — Sea como sea, me quedaré aquí. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. — Tú eres el tercero que lo diga.

d) Llevo dos días sin comer. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. — Llevo diez años de profesor en esta escuela.

3. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos, pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. Quizá(s) esté enferma. — Antes (de) que lea la carta, Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. Es posible que no tengáis bastante dinero. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. ¡Venid lo antes posible 1

XXVII. 2. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. — No negábamos que Margarita

338»

era holgazana algunas veces. — Nuestros amigos creían que veníamos. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. — Sabíamos que era ya tarde. — Quisiera comprar un sombrero. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos?

b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. Ocurría (Sucedía, Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. — Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección.

c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina, dejaría de llover. — Aunque tenía dinero, no me compré el traje nuevo. — Tenía que salir para Szeged, costase lo que costase (costara lo que costara). — Dijese lo que dijese, no le creía. — Fuese como fuese, yo no deseaba verle. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera).

d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara). — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1

3. Ayer recibí una carta de la América del Sur. Me la había escrito mi cuñado. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. Superfluo decir, me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. ¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. Quisiera hablar con

22* 339

mi jefe también. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones.

XXVIII. 3. a) Siento que no tengas tiempo. Siento que no hayas tenido tiempo. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. — Pedro no sabe que yo esté aquí. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. — No afirmamos que Ana tenga razón. No afirmamos que Ana haya tenido razón. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. Es bueno que también vosotros hayáis venido. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). Era bueno que tam-

' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido.

b) Puede ser que el tren ya haya llegado. — Quizás mi hermano haya tenido razón. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. — Leeríamos el periódico a condición de. que nos lo prestarais (prestaseis). — Podía ser que hubieran perdido el tren. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese), el asunto estaba así. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase, hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto.

4. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. Todo está preparado ya. Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme, pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores. Espero que tendré un buen asiento en el tren. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos).

XXIX. 3. a) Si tengo dinero, no tengo preocupaciones. — Si tienes dinero, te comprarás el abrigo. — Si tenía dinero, gastaba mucho. — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nu-bierais) tenido dinero. — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. — Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño, nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro.

340

b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito, escribirá) un libro. — Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese, escribiera) un libro. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. — Será menester que salgamos para Viena. — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases, quedaras) aquí. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol.

4. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. Sucedió . una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. — Tú mismo me has rogado, — contestó Pepe, — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz, porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen.

XXX. 1. Es lástima que hoy no haga sol. Si hiciese (hiciera) sol, daría un paseo en el jardín. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. Si dependiese (dependiera) de mí, pasaría todo el día en el jardín. — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido más-dinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia.

2. Llaman a la puerta. No creo que sea Juan; quizás sea el cartero. Estoy muy contenta de que me traiga una carta. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. Temo que 'esté enferma. Siento que no viva en la capital. Pero quizás, (acaso) sea mejor que viva en el campo. Si no viviese (viviera) en el campo, mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. Aunque se queje siempre de que no tiene dinero, vive bien porque cría cerdos (puercos). Creo que tiene también un huerto frutal. Sea como sea, podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). — No sé cuándo Juan vuelve a casa. Ignoro también qué hora sea-Puede ser que ya sea tarde. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve, Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. Llevo-mucho tiempo sin leer un buen libro. • „

3. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. Ayer hablamos; con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas de-vacaciones. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo»

341.

Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero, nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. — Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. Cuando leyó la caria de su hermana, eslaba en el séptimo cielo. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco, pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. — Quisiéramos hablar con el señor director. ¿Está? Sí, señores, pero está ocupado. ¿Pudiéramos, entonces, hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse. Creo que tendrá tiempo de recibirles.

4. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. No creo que hayamos olvidado algo. (Es, Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese, hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación,

5. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso, habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos, pero no hacía sol y hacía frío. Por eso decidí quedar(me) en casa; escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. El tiempo pasó pronto. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. Pero iré a verle mañana. Si no fuese (fuera) a la lección de español, el profesor creería que no me he preparado. Tienes razón. ¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe, yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios.

XXXI. 3. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva. — Este ejercicio fue escrito por Juan. — Los buenos alumnos son alabados por todos. — Inés es amada de toda la familia. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido.

b) Se compra cuadros. — Estos cuadros no se compran. — Los museos se visitan por la mañana. — A Pedro se le alaba por su bondad. — Estos objetos no se venden.

4. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. — No conocemos a las señoras que habéis saludado. — La pluma con que escribo no es muy buena. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes.

342

b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. — Eva era la que me abrió la puerta. — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. — Son muchos los que hablan el español. — Lo que dices no me interesa. — Escríbeme de lo que quieras.

c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita, con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales, a las cuales habéis encontrado) por la calle. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado.

d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes.

5. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. El idioma español es lá continuación del . latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos. Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo. — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo, le dijo : — Amigo mío, no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes, vivo en este pueblo; hace ya más de veinte años que estoy aquí, y todavía no entienden ni hablan la lengua española.

XXXII. 2. el escribir cartas; el leer libros y periódicos; el aprender las palabras nuevas ; el saber lenguas ; al llegar al mercado ; al ponerse el sol; con el andar del tiempo ; el levantarse tarde ; el contar cuentos ; el criticar a otros.

4. a) Después de escribir la carta, fui a echarla al buzón. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. — A no ir Carlos a la escuela, el profesor creería que no se había preparado. — No sabemos cuándo marcharnos. — Además de no escribirnos, nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. — Por no habernos puesto un telegrama, nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — He venido a fin de (para) hablar contigo. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — En vez de tocar el piano lees un libro. — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. — Con no estar enfermos, no nos sentimos bien.

b) Celebro (Me alegro de) verte. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. — Será mejor llamarles por teléfono. — María aprende a cocinar. — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas, T- NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. — No se han arrepentido de habernos escrito. — Hoy ya no parará de llover. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. — Era hora de despedirnos. — El tren no tardará en llegar. — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto?

343

5. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador, su hijo y de un burro. El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. Un día. fueron al mercado en el pueblo vecino. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete ; otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie; al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. — Lo ves, hijo mío, — dijo el labrador a su hijo, — no se puede obrar a gusto de todos.

XXXIII. 2. a) Acabo de escribir el ejercicio. — Carlos acaba de salir del cuarto. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama. — Si no te molesto, me pongo a tocar el piano. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Después de la cena me pondré a leer el libro. — Mi tía volvió a escribirme. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. — Al vernos se echaron a reir. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. — Terminó por prestarme el libro. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — Yo no tengo nunca que aguardar.

b) • Hungría abunda en toda clase de frutas. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. «— Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo ni siquiera para las ocho. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. — Mañana estaremos de caza. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres. — Si crees que María dice la verdad, estás en un error. — El enfermo no está en su juicio. Está para morir. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan. — Estas cartas están por escribir.

c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). — No nos han escrito siquiera una tarjeta. — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa.

3.. Me acuerdo que cuando tenía doce años, soñaba con hacerme maquinista ferroviario. Me interesaba siempre en los trenes. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso. Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. Debo (Tengo que, He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien; tanto más me interesaba en las lenguas. Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. Me alegro de haber estudiado bien de niño. Si no hubiera estudiado bien, tal vez no tendría colocación. Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior.

344

XXXIV. 3. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. — Esos niños andan ocupados en construir casas. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados.

4. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela, entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós, titulada "Zaragoza". En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles.

XXXV. 3. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. — María sigue leyendo su novela. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla). — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. — Voy pensando que me equivocaba. — Tus amigos- llevan esperándote más de una hora y media. — La tía de Margarita se está muriendo. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles.

•

4. Cuando era un niño de ocho años, — contaba Cristóbal Colón a sus amigos, — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. Leí todos los libros sobre viajes. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India, salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste, se burlaron de mí. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. — Verdad, — les dije, — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho.

• 345

XXXVI. 2. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años, estudiándola, por decirlo así, cada día. Abarcando con la vista el camino recorrido, podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español; después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y, aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español, dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano, al comienzo lenta y cautamente, pero más tarde cada vez más segura y correctamente. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original, o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos, tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual; si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar, de vez en cuando, la gramática y también las palabras antes estudiadas. Pues bien, ¡continuemos el trabajo empezado !

646

\

S P A N Y O L - M A G Y A R S Z Ó T Á R

E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza.

A főnév nemét (m = masculino hímnemű ; / = femenino nőnemű) csak ott jelöljük, ahol kétséget támaszthat. Az -o végű főnév hímnemű, az -a végű nőnemű l

A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szokásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. személyében adjuk meg. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg ; ragozásuk megtalálható a könyv 309—314. lapján.

A szótárban használt egyéb rövidítések: ej — elöljárószó hat = határozószó inf f = infinitivo, főnévi igenév ksz = kötőszó mn = melléknév nm = névmás

pl = plural, többes szám(ú főnév) /. = lásd v. = vagy vki, vmi = valaki, valami ~ = a címszót ismétli

a (ej) -nak, -nek ; -ra, -re ; -hoz, -hez, -höz ; -ba, - b e ; -nál, -nél

abanico legyező abierto nyitott , nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet, származás abrazar választ (pálgát) ; meg-, felölel abrazo ölelés ; dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő, (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán, tövis absolutamente teljességgel, éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve, a világ

tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo nagyapa ; los ~ s a nagyszülők abundancia bőség; en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van, bővelkedik (amiben :

de, en) aburrido unalmas aburrir untat , terhére van (akinek:

tárgyesel) ; ~ s e unatkozik

acabar befejez, bevégez ; ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi)

academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető, (könnyen)

hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva, olajbogyó acento hangzás, hanglejtés; hang

súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően, felől acercarse (a) közeledik, odamegy, oda

lép, odajön acertar (acierto; a + inf) véletlenül

tesz vmit acomodado jómódú acomodador m ; ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgy

eset) acontecer történik, megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire

(de)

347

acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott; estar ~ (a)

hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség, keserűség acto felvonás . actor m színész actriz / színésznő acudir eljön; fordul, folyamodik vki-

hez (a) acuerdo egyezmény; de ~ rendben

van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre; más «- előbb(re), ké

sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül, azonkívül; ~ de

azonfelül, hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó, kiváló admirar megcsodál admitir megenged, eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez, nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú; mogorva, besavanyo-, dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez; figyel

meztet, felhívja figyelmét (akinek. tárgyeset)

afable nyájas(an), barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál ; jabón de ~ borotva

szappan ; máquina de ~ borotvakészülék ; ~se borotválkozik

aficionado vmit szerető, kedvelő ; ser ~ a szeret, kedvel vmit

afirmar állít, megerősít África Afrika afueras / pl környék; en las ~ de vmi-

nek a környékén agitar lenget, ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik, tetszik agradecer (-ezco) megköszön, hálás

(akinek: a ; amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség, szellemes mon

dás agüero jóslat águila sas agüista m, f fürdővendég

agujero lyuk, nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt, megfojt: vízbe fúl ahora most; por -v egyelőre; ~ bien

nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság; megtakarított

pénz aire m levegő aislar elkülönít, elszigetel ajedrez m sakk(játék); jugar al ~

sakkozik ajeno idegen, másé al = a + el alabar dicsér; ~se (de) dicsekszik

(vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság, vidám zaj álbum m album alcanzar elér, utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol, szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt, falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán, alemana német alfabeto betűsor, ábécé álgebra algebra, számtan algo valami(t) ; kissé ; ~ más még

valami(t) alguien valaki algún, alguno valaki, valamely, némi,

néhány; en algún sitio valahol algunos, algunas néhány alma lélek almacén m áruház ; raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés, elszállásolás alquilar bérel; tener alquilado bérel alrededor (hat) körül, körbe; de ^

környező ; ~ de (ej) vmi körül alto magas ; en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz, utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik; felverődik (j»Qítí allá ott, oda; más ~ de (ej) -on t S allí ott

348

ama háziasszony, gazdasszony; ~ de casa a ház úrnője

amabilidad / kedvesség amable kedves, szeretetre méltó amanecer nappalodik; al ~ virradat

kor, hajnalban amarillo sárga ambos, ambas mind a kettő, mind a

ketten América Amerika; ~ del Sur Dél-

Amerika americana kabát, zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda, ház ura amonestación / intés, intelem amor m szeretet, szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles, tág(as) andaluz, -a andalúziai andar jár, megy andén m peron Andrés m András, Endre anécdota / anekdota, adoma, rövid

történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt, vágyódik (ami után:

tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség, forgalom animal m á l l a t ; mn állati ánimo lélek, szellem, bátorság ; tener ~ s

bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. éjjel; anteanoche

tegnapelőtt este v. éjjel anochecer esteledik, alkonyodik ; el ~

(be)esteledés, alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik, eped vmi után

(tár gyesét) ante (ej) e lő t t ; ~ todo mindenekelőtt,

elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano ; de ~ előre, előzetesen anterior előbbi, előzetes antes (hat) előbb ; mielőtt; ~ que

mielőt t ; cuanto ~ minél előbb ; lo *~ posible lehetőleg minél előbb ; un año ~ egy évvel ezelőtt; ~ (de) (ej) előtt

anticipación / előleg; con ~ előbb, korábban, előre

antiguo régi, ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni

anual évi anunciar hirdet, bejelent añadir hozzátesz, hozzáfűz añadidura hozzáfűzés; ráadás; por -~

tetejébe, ráadásul ^ año év apagado tompa, színtelen apagar elolt aparador m pohárszék, ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik, megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt, halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgy-

eset) apoyo segítség, támogatás apreciable észrevehető, jelentős apreciar .megbecsül apremiar szorít, sürget aprender megtanul apresurar siettet; ~se siet aprisa sietve, gyorsan aprisionar magába zár, elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét;

letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ, hasznára van;

nyer ; ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI

aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel, aquella az a aquél, aquélla az aquello az aquellos, aquellas azok a aquéllos, aquéllas azok aquí i t t ; de <— innen ara ol tár; en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés, aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég,' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz, cipel, vonszol

349

¡arre! gyű te! arrear hajt, nógat arreglar kitakarít, rendbe hoz, (elren

dez ; elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán

(amit: de) arriba fent, fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát,

merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk; névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó, lift ascua izzó szén v. parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így, úgy, ily módon ; ilyen, olyan ; ~pues így há t ; ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely, ülés asimismo ugyancsak, szintén asistir jelen van; segít, ápol; részt

vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos, napsütötte asombrado elámult; estoy ~ meg va

gyok lepve, ámulok asombrar elképeszt, ámulatba ejt asombro csodálat, ámulat aspecto külső, arcszín ; látvány áspero durva, érdes astro csillagzat, csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy, dolog atar megköt atención / figyelem ; prestar ~ a ügye)

vmire; las finas atenciones kedves figyelmesség

atender megvár; kiszolgál, törődik (akivel: tárgyeset)

atentamente figyelmesen atento figyelő, figyelmes ; estar ~

figyel Atlántico Atlanti atrás hátra, vissza; unos días ~ né

hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel, átmegy

(amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik, fokozódik aumentativo nagyító aun még . . . is ; no ~ még . . . sem aún még aunque ámbár, habár, noha, jóllehet;

még h a . . . is autobús m autóbusz automático önműködő

automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út, fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő, pilóta avión m repülőgép aviso hír, értesülés; a m i ~ véleményem

szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo por

cukor azul kék ; el ~ kékség, kék ég

B

bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy, leszáll; levesz, leemel;

leenged bajo alacsony; (ej) alatt, alá balde : en ~ hiába Baleares ; las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad ; bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő ; fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has, pocak barrio külváros ; de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő ; (hat) eleget,

eléggé bastar elég basura szemét; cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös, házikabát batalla csata, ütközet batir ver, üt baúl m (nagy) bőrönd, személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés, berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól, j ó ; eso no está ^ ez így nincs

rendjén; muy ~ (nagyon) helyes, rendben van ; <— que jóllehet; m jó, vagyon, javak

350

billete m bankjegy; belépőjegy; menetjegy

biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökő-bisutería díszmű, ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. bolond ember boca száj; salir a pedir de ~ pompásan

sikerül; se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban

bocado falat boda menyegző boga; estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság; tenga la ~ de legyen

olyan jó bonito csinos, helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár; buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid; en ~ rövid idő alatt;

rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen, bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag, poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet, nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés; en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye, támlásszék buzón m levélszekrény, postaláda

C

caballeresco lovagi caballero lovag; ur, uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej; m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég, csúcs; al ~ de végén, múlva;

al fin y al <->- végeredményben

cada mindegyik, minden egyes; ~ dia mindennap; de ~ dia mindennapi

cadena lánc, bilincs caer (caigo, caes); caerse (le)esik; jut,

— dormido elalszik; ~- muerto meghal

café m kávé, kávéház -caja láda; doboz; pénztár, kassza; <— de

ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz, kis csomag cajón m fiók; fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg; tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz; estarse quedando ~ kopa

szodik calzado cipő, lábbeli calle / út, utca; por la ~ az utcán callejón m szűk utca, sikátor cama ágy; estar en ~ ágyban fekszik;

hacer las ~ s be- v. megveti az ágyakat

cámara szoba camarada m, f elvtárs, iskolatárs, mun

katárs camarera /; camarero m pincér(nő), fel

szolgáló camarote m hajófülke, kabin cambiar (be)vált, (be)cserél, megváltoz

t a t cambio csere, váltás; en ~ viszont,

cserébe caminar megy, gyalogol, vándorol camino út, utazás; en el <— útközben;

~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul, útnak ered

camisa ing; ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember, paraszt; mn

mezei campo mező, föld; vidék, terület;

en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár; / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-, ki)fáraszt; ~se elfárad cantante m, / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro, cantarillo korsó, köcsög canto ének(lés) caña nád, fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés, ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna

•351

capital m tőke ; f főváros capitel m oszlopfő capítulo fejezet caprichoso szeszélyes captar felfog, megért carabela kisebb vitorláshajó ¡caramba! teringettétI carbón m szén cárcel / börtön cardinal tő- ; número ~ tőszámnév carga teher, rakomány cargar megrak, rárak carao hivatal, állás ; rakomány caricatura karikatúra, torzrajz cariñoso Kedves Cari ¡los Karcsi Carlos Károly carne / hús caro drága carrera (élet)pálya carreta szekér carta levé); kártyalap cartel m plakát, hirdetmény cartelera plakát, hirdetőoszlop cartera pénztárca cartero postás, levélhordó casa ház ; cég ; • en ~ otthon, itthon ;

en ~ de los Varga Vargáéknál casado nős ; casada' férjezett casar kiházasít casarse egybekel ; férjhez megy ; nőül

vesz (akihez, akit: eon) casco cserép ; szilánk casi majdnem, szinte caso eset; ~ que, en el — de que fel

téve, ha ; para el ~ de que arra az esetre, ha ; hallarse en el ~ de abban a helyzetben van, képes ; no

hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire (részes eset)

¡cáspita! teringettét! castaño gesztenyebarna castellano kasztili ai, spanyol Castilla Kastília castillo vár, kastély casualidad 1 véletlenség; por -« vélet

" lenül catalán, catalana katalán, katalóniai Catalina Katalin Cataluña Katalónia catálogo árjegyzék catedral / székesegyház católico katolikus Cáucaso Kaukázus causa ok, ügy : a "~ dí miatt causar okoz, előidéz cauteloso óvatos cautivo fogoly, rabszolga caza vadászat cazar vadászik ; elfog cédula igazolvány ; ~ personal személy

azonossági igazolvány celebrar ünnepel, megül; (nagyon) örül

célebre híres cena vacsora cennr vacsorázik centavo fillér (a peso Hzázadrésze) central közép-, középső, központi centro közép, központ; en el ~ a közé

pen, közepén cepillar; ~se kefél cepillo kefe ; <-s de dientes fogkefe cerca közel; más ~ közelebb cerca de (ej) mellett, közelében ; (hal)

közel, mintegy cercano közeli cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cerco kör cerdo sertés, disznó cereales m pl gabonafélék cerilla gyufa cero zérus cerradura (ajtó) zár cerrar (cierro) becsuk, bezár cerveza sör cesar abbahagy; megszüntet; meg

szűnik cesta kosár cesto kosár; ~ de papeles papírkosár cielo ég ; jcielos! szent égi cien száz cieno iszap, sár científico tudományos ciento száz cierto bizonyos ; biztos; por ~ bizto

san ; ciertamente természetesen cigarrillo cigaretta cigarro szivar cinc m cink é cinco öt cine m mozi ciruela szilva cita találkozó citarse találkozót beszél meg ciudad / város claro világos, tiszta; ; ~ ! hát persze! clase / osztály ; (tan)óra ; toda ~~ (de)

mindenféle; otra ~ (de) másféle clásico klasszikus clavo szeg cliente m vevő clima m éghajlat club m klub cobre m réz cocer (cuezo) főz cocina konyha cocinar főz cocinera szakácsnő cocinero szakács coche m kocsi; ~ cama hálókocsi;

~ comedor étkezőkocsi coger (cojo) (Je)szed; vesz. fog cohibición / gátlás coincidencia egybeesés; egyidejűség cojear biceg, sántít cojo sánta, bicegő

352

col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt; ~se al cuello

nyakába csimpaszkodik colina domb, magaslat colocación / elhelyezés, alkalmazás, állás colocar elhelyez Colonia Köln ; agua de /- kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín ; ~ gris szürke színű;

¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca megye; vidék, táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő, étkező comensal m, f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit tenni :

a + iaf); kezdődik ; ~ por vmin v. vmivel kezdi

comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem; casa de ~

kereskedelmi vállalat v. cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd, lakoma comienzo kezdet ; al — kezdetben como mint, amint, ahogy(an) ; amikor;

mivel, minthogy ; ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está?

hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál, együttérez

(akivel: lárgyeset) compañero társ ; ~ de escuela iskola

társ comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító; grado ~

középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti, kielégít:

~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult, nehéz composición / dolgozat, fogalmazvány ;

szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel, vásárlás ; las ~ s vásárolt

holmi ; ír de ~ s bevásárol comprar vásárol, vesz comprender megér t ; magába foglal compuesto összetett común közös ; rendes, köz-; por lo ~

rendszerint, többnyire con (ej) -val, -vei ; ~ él, ~ dia vele conceder engedélyez, megad concepto gondolat, vélemény; fogalom

concernir (concierne) illet; en lo que concierne a m i . . . illeti

conciencia lelkiismeret; a ~ lelkiismeretesen

concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet, adottság, féltétel;

a ~ de (que) azzal a feltétellel, hogy condicional m feltételes mód ; mn fel

tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt, meg-, összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma

gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto; en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer, megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség ; ismerős ;

ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér; sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz ; o-se megmarad considerable tekintélyes, jelentős;

nevezetes considerar vmilyennek • tekint, vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből; nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot, képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz, befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond, elmesél; . (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett, megelégedve

(amivel; de, con); estoy — de örülök, hogy

contestación / felelet, válasz contestar felel, válaszol contigo veled continental szárazföldi, kontinentális conlincnle m kontinens, világrész continuación / folytatás

23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 353

continuar (continúo) folytat continuo folytonos, állandó; do ~ , con

tinuamente folytonosan, állandóan contorno körvonal contra (ej) ellen; fn cl ~ hátrány, az

ellene szóló érv; no tener nada en ~ de nem ellenzi

contramaestre m műhelyfőnök contrario ellenkező; por el ~ viszont,

ellenben contratiempo kellemetlenség, jpech convencer (convenzo) meggyőz convenido megbeszélt, kitűzött *eonvenir (convengo) megegyezik; meg

felel conversable barátságos, közvetlen conversación / társalgás conversar társalog convidado vendég, meghívott cooperativa szövetkezet copa serleg, pohár copla, coplilla versike corazón m szív, bátorság corbata nyakkendő cordillera hegylánc, lánchegység cordón m zsinór coro kórus, kar / coronar koronáz; ráteszi a koronát correcto helyes, pontos corregir (corrijo) kijavít correo; correos m pl posta correr fut, szalad, siet correspondencia levelezés correspondiente megfelelő corrida (de toros) bikaviadal corriend(it)o szaporán corriente folyó; / ~ / helyes, rendben

van corrientemente folyékonyan cortar vág, el-, levág Corte / (királyi) udvar cortés udvarias cortesano udvaronc cortina függöny corto rövid cosa dolog cosecha termés, aratás coser varr costa tengerpart costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) costumbre / szokás; como de <— mint

rendesen cotidiano mindennapi creación / alkotás, teremtés crecer (crezco) nő, fel-, megnő creer hisz cría tenyésztés criada szolgáló criado szolga, inas criar tenyészt, felnevel crimen m bűn, vétség crisis / (las crisis) válság

cristalería üvegáru cristiano keresztény Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf crítica bírálat criticar bírál, kifogásol crítico bíráló, kritikus crónica krónika cronológico időrendi -cruzar keresztez; áthúz cuaderno füzet cuadrado négyzet-, négyszögletes cuadrar megfelel cuadro kép cual; <~ si mintha csak; el ~ , la ~ aki,

amely ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? cualidad / tulajdonság cualquier bármely cuando amikor; para ~ amíg ¿cuándo? mikor? cuanto amennyi; en ~ que mihelyt;

~ antes minél előbb; ~ más minél több(et); tanto más ~ que annál is inkább, mert

¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estamos? hányadika van ma? ¿ ~s años tiene? hány éves?

cuarto m szoba, lakás; negyed; negyedik; un ~ de kilo negyed kilo

euatro négy cubierto teríték; mn befedett, befedve

(amivel: de) cubo vödör; köb, kocka *cubrir befed (amivel: de) cucurucho papírzacskó cuchara kanál cucharilla kiskanál, kávéskanál cuchillo kés cuello nyak cuenta számolás, számla; tener en ~ szem

előtt tart; más de la ~ a kelleténél több(et)

cuento mese, elbeszélés cuerdo okos, értelmes cuerpo test cuestionario kérdőív cuidado gond, gondosság; figyelem; óva

tosság; dar ~ gondot okoz; tener ~ de vigyáz vmire, gondoskodik vmiről

cuidadoso gondos culebra kígyó culinario konyha-, konyhai cultivar művel culto művelt cultural kulturális cumpleaños m születésnap cumplir teljesít; betölt; végez cuna bölcső cuñada sógornő cuñado sógor curar meggyógyít

354*

curiosidad / kíváncsiság ; nevezetesség, látnivaló ; tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire

curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam ; folyamat; hacer un «—

tanfolyamra jár ; en el ~ del día a nap folyamán

cuyo, cuya amelynek a

Ch

chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát, zakó charlar cseveg, fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú ; mn kicsi, pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a ; chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú, csöppség ; mn picike chiste m vicc, tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr, gépkocsivezető choza kunyhó, viskó

D

dama hölgy Danubio Duna daño kár, baj ; año de ~ rossz (termé

ketlen) év •dar (doy, das) a d ; ~ un examen

vizsgázik, vizsgát tesz ; ~ a la calle az utcára nyílik (ablak); ~- en elkezd vmit tenni

dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a, -nek a ; - é ; -ú, - ű ;

-ból, -bői ; -ból va ló ; -ról, -ről; de . . . a - t ó i . . . -ig

deambular andalog debajo de fej) alatt, alá deber tartozik ; kell ; como se debe

helyénvaló, rendes; ~ de valószínűleg, bizonyára; m kötelesség, teendő

débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza, rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo, dices) mond, szól; es ~

vagyis ; ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér

decisión / elhatározás, döntés declaración / (vám)bevallási ív ; kijelen

té», nyilatkozat

declarar elvámol; kijelent; ~se keletkezik, támad, kiüt (tűz)

decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság, hiba dejar h a g y ; elhagy; ~ de f+ inf)

abbahagy v m i t ; no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit

del — de + el delante elül; estar por ~ előtte áll,

hátra van ; ~ de fej) előtt delgado sovány, vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás ; los ~ a többiek demasiado túl, túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~on belül , departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott, kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali); egyenes(en);

a la derecha jobbra ; m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli ; tomar el ~ reggeli

zik ; ¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ?

descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság, gondatlanság desde (ej) -tói, -tői, ó ta ; ~ hace óta ;

~ entonces azóta; ¿ ~ cuándo? mióta ?

desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván, óhajt desempeñar ellát, elvégez, elintéz deseo kívánság, vágy, óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad, árusít ; elintéz despacho iroda, hivatal(i szoba); sür

göny despecho; a ~- que ellenére, dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik

9'J* 355.

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc

felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~

kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután

destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt

tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 727 nap; de ~ nappal; en' este ~ * ezen a napon; en pleno ~ fényes

nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn emlí

tett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva

dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézetel

térés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a~ !

hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúr-

felelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez;

intéz (szavakat); ~se a fordul vki-hez, megy vhova

disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto)

készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet;

~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por)

distinto különböző, külön(álló); világos, érthető

distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ?

honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színmű-ducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz

tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~

természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénz

egység (5 pezeta)

E

e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba);

~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dientes fogzik ; ~ a llorar sírni kezd; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigaret tát ; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít vmi re ; ~ de ver meglát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiál t ; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~se nekilát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni

edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz

(mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ;

sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin

dultság empeñarse kötelezi magá t ; kitart (ami

mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit:

a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgy-

eset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, -be ; ~ tres

días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de)

szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben:

tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardarropa ruhatáros

encargar megbíz ; ~se elvállal, magára vesz

encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről,

felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz

encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja magá t ; találkozik (akivel: con) ~se bien jól érzi magát

encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado

con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo beteg; ponerse ~ beteg Jesz,

megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val

szemben engañar becsap ; ~se téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) .

megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire:

a + inf) entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért

(amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik

enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor;

desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel,

jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum

entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé;

~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba

fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik

(amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön

gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

357

época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé

(en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított

személynél) ése, ésa az ott (a megszólított személynél) esencia lényeg ; esszencia esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről

ködik eslavo szláv esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra

tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy

nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze

mélynél) espantoso szörnyű, rettenetes España Spanyolország español spanyol : m spanyol nyelv,

spanyol férfi ; en ~ spanyolul especialista m, / szakember espectáculo színdarab, előadás espejo tükör espera várás, várakozás; sala de ~

váróterem esperanza remény esperar vár ; remél espíritu m szellem, lélek espiritual lelki esponja szivacs esposa hitves, feleség esquina (utca)sarok estación / évszak ; állomás estado állapot, helyzet ; r a n g ; Estado

állam ; Estados Unidos .Egyesült Államok

estafador m szélhámos estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos

postahivatal

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg

estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás

estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, ta r tózkodik;

está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma

éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t anu lmány ; dolgozó

szoba estufa kályha Europa Európa Eva Éva evidente nyilvánvaló evocar felidéz exacto pontos, precíz examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló excepto que ha csak nem, kivéve

ha exclamar felkiált, kikiált ex-compañero volt társ excursión / k i rándulás ; hacer una ~ '

kirándul excusa mentség excusar kiment ; bocsánatot kér exigir (exijo) megkövetel existencia lét(ezés) existir van, létezik éxito siker, eredmény expensas / pl költség(ek); a ~ de költ

ségére, rovására explicar megmagyaráz exportación / kivitel, export extender (extiendo) kiál l í t ; ~ se ki

terjed extranjero külföldi, kü l - ; m külföld ;

en el ~ külföldön ; al ~ külföldre extrañarse csodálkozik (amin : de) extraño furcsa, különös extraordinario rendkívüli, különleges ;

en horas ~ a s túlórák alatt extraviarse (me extravío) eltéved

358

F

fábrica gyár fabricación / gyártás, készítés fabulista m állatmese-író fabuloso mesés fácil könnyű factura számla facultad / fakultás, szak falso hamis falta h iba ; hiány, mulasztás; sin ~

feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de mejor jobb híján

faltar hiányzik familia család famoso híres fantasía képzelet, ábránd(ozás) fardo teher, bála fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ;

¿me haces el ~ de . . .? leszel szíves . . . ?

favorito kegyelt, kegyenc fe / hit febrero február felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele

grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál

(akinek: tárgyeset) Felipe m Fülöp feliz szerencsés, boldog femenino nőnemű, női feo csúnya Fernando Ferdinánd ferrocarril m vasút festivo ünnepi fiado fen) (vmiben) bízó fiebre / láz fiero kegyetlen, vad fiesta ünnep ; mulat sar? figura alak, termet ; arc figurarse elképzel fijarse néz fijo szilárd, állandó filatelista m, f bélyeggyűjtő filosofía filozófia fin m vég, cél : al ~ végül, a végén,

végre ; por ~ végül, végre ; a -— «lo que avégből, hogy ; a ~es de végén

finca (falusi) birtok, darab föld fineza figyelmesség fino finom, vékony firmar aláír firme szilárd, erős ÍÍHICO testi flexible hajlékony, rugalmas flor / virág florecer (-ezeo) virágzik florido virágos, virágzó florín m forint flotilla kis hajóraj

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fondista m vendéglős, fogadós fondo fenék, mélység; al ~ a végében fontanal (mn) forrásforma alak, forma ; de todas ~ s min

denesetre formar képez, alkot fortuna szerencse, vagyon forzoso kényszerű fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép fotográfico fényképező-fracasar csődöt mond, megbukik francamente igazán, valóban francés, francesa francia Francia Franciaország Franciseo Ferenc franqueo bérmentesítés, portó frase / mondat frasquito kis üveg frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt frente m front, arcvonal ; / homlok ;

en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) vmivel szemben

fresco friss frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült frontera határ fronterizo határos, határ-frotar (le)dörzsöl fruta gyümölcs frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa fruto termés, gyümölcs fuego tűz fuente / forrás fuerte erős fuerza erő, erőszak fumador m dohányos, dohányzó fumar szív, dohányoz fumista m kályhás(mester) función / (színházi) előadás fundar alapít furgón m (de equipaje) poggyászkocsi furioso dühös, dühöngő ; heves fusil m puska fusilazo puskalövés fuste m oszloptörzs futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő

ben

G

gala díszruha galgo agár Galicia Galícia (tartomány) gallardía délcegség gallego galíciai gallina tyúk gana kedv, vágyakozás; toner ~(s)

van kedve; ine cnlran ~ s kedvem kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve

359

ganado jószág, állat, marha ganancia nyereség, haszon, előny ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde

mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz vkitől

garganta torok garrafa (vizes) palack gas m gáz gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) gasto kiadás, költség ; los ~s de viaje

útiköltség gato macska gemelos m pl színházi látcső general általános ; por lo ~ általában género nem, fajta; cikk generosidad / bőkezűség genovés, genovesa genovai, génuai gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan geografía földrajz Gerardo Gellért germano germán gerundio határozói igenév gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer

~es eljár, lépéseket tesz Ginebra Genf girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz glotón m falánk, nagyétkű gobierno kormány golondrina fecske gordo kövér; ponerse ~ meghízik gorra sapka gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet

szik ; en ~ de vmire való tekintettel, kedve szerint, érdekében; ~s / pl köszönet; muchas ~s hálásan köszönöm (amit: por); dar las ~s megköszön *

grado osztály; fok gramática nyelvtan gramo gramm gramófono gramofon gran, grande nagy; m spanyol nemes grandioso nagyszerű, nagyszabású granero csűr, magtár grano gabona ; szem, mag ; lényeg ;

tárgy ; ~ a ~ szemenként gratificar megörvendeztet, megjutal

maz grave súlyos, nehéz griego görög gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül gritar kiált, kiabál grueso vastag grupo csoport guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ;

útikalauz guiar (guío) vezet, irányít

giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, kedvel ; jólesik

giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; a <—< de todo» mindenki kedvére ; a tu ~ ízlésed szerint

gustoso ízletes

II

*habcr (he, habcs) (segédige); bír, birtokol ; <--< de kell

habitación / lakás, szoba habitante m, f lakos hábito (szerzetesi) ruha habla / nyelv hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó

sem lehet róla! *haccr (hago; hecho) csinál, tesz;

~ frío (calor) hideg (meleg) vaii ; ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; hace tres días három nappal ezelőtt; hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; hace mucho már régóta, már régen ; -tat, - tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~1 mit lehet itt tennil

hacia (ej) felé hacienda vagyon, földbirtok ; ministro

de Hacienda pénzügyminiszter hacha fejsze, balta hada tündér, varázslónő hallar talál : ~se van vhol, találja

magát hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok hambriento éhes hárem m hárem hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik

(vmivel) harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam,

torkig vagyok hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la

tarde a délutáni viszontlátásig; j ~ luego! a közeli viszontlátásig! j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ mañana a holnapi viszontlátásig; (hat) sőt; vagy tán

hay van, vannak ; no ~ nincs, nincsenek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell

hazaña hőstett he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme

aquí itt vagyok hecho tény; esemény hegemonía hegemónia, uralom helada fagy helado fagylalt hermana nőtestvér hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek hermoso szép héroe m hős heroico hősi herradura patkó

360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi

öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ?

a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 777 kórház hospitalidad / vendéglátás ; dar <•>- ven

dégül lát hotel 777 szálloda hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo to jás ; ~ pasado por agua lágy-

tojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán

I

ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; ~ <l«e

mintha csak

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~es

áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^

türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ;

77? folyamatos múlt imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto)

felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire:

tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem

felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya

increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361 ~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem

felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall

(vmit) inspirar belélegez instante 777 pillanat; en un ~ pillanat

alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé

kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi

iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél ; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto

gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nemsokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy

Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~a balra

J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatalember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában

Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una

~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden

csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas

kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek

K kilo m kiló kilómetro kilométer

L la / (névelő) a, az ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de

todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé

ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket,

azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

362

leer olvas legación / követség legar (örökségbe) hagy legionario légionárius legumbre / főzelék lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej)

-tói messze lengua nyelv lento lassú leña tüzelőfa león m oroszlán León 777 Leó les pl (névmás) őket, nekik ; önöket,

önöknek leso megsértett levantar felemel ; ~se felemelkedik,

felkel; estoy levantado felkeltem, fenn vagyok

léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon ley / törvény leyenda legenda, monda liberación / felszabadítás, felszabadulás libertad / szabadság ; • poner en ~ sza

badlábra helyez libra font libre szabad librería könyvkereskedés libreta könyvecske; ~ de ahorros

takarékkönyvecske libro könyv licor m likőr liebre / nyúl ligero könnyű, könnyed lila / orgona limitar határol limón m citrom limonada limonádé limosna alamizsna limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos línea sor, vonal lírico lírai Lisboa / Lisszabon liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült literario irodalmi literatura irodalom lo azt lobo farkas localidad / (színházi) ülőhely ; jegy loco bolond locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) Londres m London torito ; loro papagáj los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő)

lotería lottó(játék) lucrativo jövedelmező lucha harc luchar harcol luego azonnal, mindjárt; azután, aztán;

~ que mihelyt; ~ de miután lugar m hely

Luis 777 Lajos lujoso fényűző luna hold lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn luz / (las luces) fény^; ablak

Ll

llamada (telefon)hívás Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hiva-

tik, magát nevezi llanura síkság llave / kulcs llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn

érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik vmivé

llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik lleno teli (amivel: de) llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz,

magával visz ; llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked

llorar sír llover (llueve) esik (eső) lluvia eső lluvioso esős

M

machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt madera fa madre / anya madrugada kora reggel madrugador, -a korán kelő

' madrugar korán kel madurar érik ; érlel maestría művészi teljesítmény maes ra tanítónő maestro mester, tanító ; 77777 obra maestra

remekmű, mestermű magnetofónico magnetofón-magnífico pompás majestad / felség mal rosszul ; m baj * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz maldito átkozott maleta bőrönd malo rossz ; 777 baj mama / mama, anyuka mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet manera mód; de ~ que úgyhogy;

avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; de ninguna ~ semmiképpen sem, csöppet sem

manjar 777 étel, elemózsia mano / kéz manteca zsír mantel m abrosz "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn

tart mantequilla vaj ; pan con ~ vajas

kenyér

363

manual kézi Manuela (női név) mañana reggel, délelőtt; holnap :

esta ~ ma reggel ; por la ~ reggel, délelőtt ; ~ por la ~ holnap reggel v. délelőtt ; es la mañana reggel (délelőtt) van

mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető:

gépész mar m, f tenger; la ~ de tengersok,

rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka, védjegy marear jelez, muta t marcha elutazás, elindulás; menet marchar(se) elindul, megy, elmegy ;

~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki, őrgróf marrón gesztenye színű, drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de, hanem más több, t öbbe t ; t ö b b é ; tovább ;

~ tarde később ; otro ~ még egy ; no ~ que csak ; nem többet m i n t ; por ~ que jóllehet; ~ de több m i n t ; ~ . . . que inkább m i n t ; ¿qué ~ ? . m i egyebet? a ~ y mejor alaposan, bőségesen ; sin ~ ni ~ minden további nélkül; ni ~ ni menos pontosan úgy, úgy ám

masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl ; ~ el tiempo agyonüti

az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia anyag ; en ~ de ügyében material anyagi materno anyai, anya-Matilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár; házasság máximo nagyon nagy, legnagyobb ; lo ~

legfeljebb mayo május maypr nagyobb, legnagyobb ; idősebb ;

la ~ parte de los hombres a legtöbb ember

mazo fakalapács, dorong ; dar con el ~ kalapáccsal üt

me magamat, magamnak; engem, nekem

mecanógrafa gépírónő

mediano közepe» medianoche / éifél; a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz ; mn közép, á t l agos ;

(hal) félig; en — de közepén; media noche éjfél

mediodía m dé l ; a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb, jobban ; mucho ~ sokkal

jobb(an) ; el, la -w a legjobb; ~ de todos a legjobb

mellizo iker memoria emlékezet, emlékező tehetség;

de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester ; es ~ kell, szükséges menor kisebb(ik); fiatalabb(ik) menos kevesebb ; lo ~ a legkevesebb ;

por lo ~ legalább; a ~ que ha csak nem

menudo ; a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las

merece szóra sem érdemes; kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-, fémből való meter tesz, helyez, rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . . .-m mi ; a ~ nekem ; para ~

számomra miedo félelem ; tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g ; ~ (que) míg, mialatt ,

miközben; ~ que míg ellenben; ~ tanto közben, ezalatt

miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb, legcsekélyebb ministro miniszter ; követ minuto perc mío, mía (az) enyém mirada tekintet, pillantás mirar néz, szemlél; megnéz

364

mismo maga ; tú <• most mindjárt, már holnap ; el ugyanaz ; al ~ a mí me da lo <•

mitad / fele; a ~>

-> te magad ; ahora ~ már i s ; mañana ~ ~, ia misma, lo ~ tiempo ugyanakkor ; ~ nekem mindegy ' de camino

feleúton moda divat modelo minta, modell moderno modern, új modesto szerény modo mód ; de todos *~s mindenesetre ;

de ~ que avégből, hogy mofa gúny molestar zavar, terhére van (akinek:

(árgyeset) molestia zavarás ; kényelmetlenség molesto kellemetlen, terhes momento pi l lanat ; a cada ~ minden

pillanatban monarca m egyeduralkodó monasterio kolostor mono m ; mona / majom monje m szerzetes monótono egyhangú montaña hegység, hegy montañoso hegyes montar felszáll (amire : en) monte m hegy morder (muerdo) harap *morir (muero ; muerto) : ~se meghal;

kimúlik moro mór, szerecsen mosca légy mostrador m boltasztal mostrar (muestro) mutat, fel-, meg

muta t motivar indokolttá tesz, okoz motivo o k ; por este ~ ezért mozo pincér, kiszolgáló; hordár; le

gény, fiatalember muchacha fiatal lány muchacho gyerek, fiú muchedumbre / sokaság, tömeg mucho sok ; sokat, nagyon ; sokkal;

~ s sokan mudanza költözködés mudarse megváltozik; ~ de ropa át

öltözik mudo néma N

muela zápfog muerte / halál mujer / asszony, feleség multitud / sokaság mundo világ; odo el

irse por el ~ világgá Munich m München municipal városi museo múzeum música zene musical dallamos, zenei mutuo kölcsönös muy nagyon

~ mindenki; megy

IV

nacer (nazco) születik nacional nemzeti nacionalidad / nemzetiség nada semmi(t) ; ~ más alighogy nadar úszik nadie senki (sem) naranja narancs naranjo narancsfa narrador m elbeszélő, mesemondó nativo veleszületett; szülőföldi naturaleza természet nave / (templom)hajó navegación / hajózás navegante m hajós navegar hajózik, vitorlázik necesario szükséges ; todo lo ~ minden

szükséges holmi necesidad / szttkség(let) necesitar szükséges; szüksége van

(amire: tárgyeset) negar (niego) (meg)tagad; <-~se vona

kodik negro fekete nene m kisgyerek nervio ideg nervioso ideges nevada hóesés, havazás nevar (nieva) havazik ni sem ; n i . . . ni sem . . . sem nicaragüense nikaraguai nieto unoka -. nieve / hó ; las ~ s hóesés nimbo dicsfény ningún, ninguno senki, egy sem; semmi niña kislány niño gyerek, fiú; de ~ gyerekkorom

ban, mint kisgyerek ; los ~s a gyere-"S gyerekkorunk óta

éjjel, éjszaka ~ este, éjjel

kek ; desde nivel m szint, színvonal

tengerszint no nem nocturno esti noche / este,

éjjel; por la nogal m diófa nombrar (meg)nevez nombre m név norte m észak nos bennünket, minket

gunkat, magunknak; egymást nosotros, nosotras mi nota osztályzat notable nevezetes; noticia hí r ; tener notorio közismert novedad / újság novela regény novelista m regényíró noveno kilencedik noviembre m november nudo csomó

del mar

de ~

nekünk : ma-

. jeles, jó, „négyes" ~ di értesül vmiről

365

nuestro (a mi) . . .-nk ; a mienk nuevo ú j ; újabb ; de ~ ismét, újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem ; soha ; valaha

O

o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy, dolog, holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű, munka obrar cselekszik, dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante ; no ~ mégis ; no ~ a que (de)

annak ellenére •obtener (obtengo) megkap, elnyer, elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol, elrejt ocupado elfoglalt, elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért, megbánt ofieial m tiszt, tisztviselő ; mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség, foglalkozás, hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt, ad; felajánl ;

~se adódik ; nyílik (kilátás) oídas; a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás, tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat, szag ; jabón de ~ pipere

szappan olvidar elfelejt; ~se megfeledkezik ;

se me olvida elfelejtem ondulado hullámos, hullám- ; línea on

dulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik, gondol opinión / vélemény; ~ común köz

vélemény ; son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok

366

opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido, opreso) (el)nyom óptimo kiváló, nagyon jó oración f mondat orden m rend; de segundo ~ másod

rendű ; poner en ~ rendbe hoz, takarít; / utasítás, parancs; dar ~ parancsot ad

ordenar elrendel ordinal sor- ; numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti , original eredeti; en el ~

eredetiben orilla par t ; a ~ s de partján, partjain oro arany; un chico de ~ pompás

fickó orquesta zenekar; ~ para bailar tánc

zenekar os benneteket, titeket, nektek ; maga

tokat, magatoknak ; egymást oscuro sötét otoño ősz ;. en ~ ősszel , otro más, egyéb ; további, újabb ; még

egy ; többi; ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi

ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh

P

Pablo Pál pacer (pazeo) legel; él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap, oldal país m ország ; haza paisaje m táj, tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér; pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa, bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa, apuka papel m papír; szerep ; ~ para cartas

levélpapír paquete m csomag , par m pár

para (ej) -ért, számára ; ~s5 magában ; ~ las once tizenegy órára ; ~ que avégből, hogy

parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít; megáll, megszáll; ~se

megáll ; estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik, látszik, tetszik;

megjelenik ; a mí me parece nekem az a véleményem ; ~se hasonlít (egymáshoz); m vélemény

pared / fa l ; en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház, parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 777 park, liget párrafo paragrafus; fejezet, bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész; en alguna ~ valahol;

en (por) ninguna ~ sehol ; en (por) todas ~ s mindenütt, mindenfelé

participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges, személyes ; en ~

különösen, főleg particularmente különösen partido pár t partir ki indul; a ~ de -tói kezdve, óta pasado m ú l t ; ~ mañana holnapután pasaje m hajóút, átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad ; odamegy ; átmegy, be

jár ; elmúlik ; történik ; eltölt; (ide-, oda)nyújt; ~ por betér vhova ; ~ por aquí idejön; ¡que usted lo pase bien! minden jót!

pasear sé tá l ta t : ~se fel-alá sétál paseo séta ; dar un ~ sétát tesz, sétál ;

de ~ sétálva, séta közben pasivo szenvedő paso lépés ; átutazás ; dar un ~ lépési

tesz pasta paszta ; ~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya, krumpli patio színházi földszint; belső udvar pausa szünet pavimento padló ; kövezet paz / béke pecho mell ; tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér, követel (akitől: tárgy-

eset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt, ráerősít; (rá)ragad ;

üt peinar (meg)fósül; ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film

pelo haj, szőr pena fáradozás; bánat, szomorúság,

fájdalom; me da ~ bánt engem, fáj nekem, sajnálom

penetrante átható, mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) ;

szándékozik peor rosszabb ; rosszabbul; el ~ a leg

rosszabb Pepe Jóska, Józsi pequeño kicsi, kis ; de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett; megrögzött perdón m megbocsátás, megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett; tökéletes, kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de, azonban; ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz, nem hagy bé

kén persona személy personaje m személy, szereplő personal személyi, személyes; sección

de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva, távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú m Peru pesar1 nyom, súlya van pesar2; a ~ de (que) ellenére, dacára peseta, pezeta pésimo nagyon rossz ; legrosszabb peso súly, teher; pézo (délamerikai

pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópé-pieuro huncut, kópé pieo csőr; csúcs ; y ~ és tfoég vala

mennyi ple m láb ; estar de ~ áll; a ~- gyalog ;

al <— de lábánál; do ~s a cabeza tetŐLŐI talpig

pierna lábszár pieza darab

3G7

pila dézsa; halom, r akás ; (lámpajelem

pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet; de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske; ni ~ de egy csepp

sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér, tál plaza tér plazo határidő pleno teli, teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság, népesség pobre szegény poco kevés ; por ~ kis híja, hogy nem ;

dentro de ~ rövidesen, hamarosan poder (puedo) -hat, - h e t ; no se puede

nem lehet, nem szabad ; a más no -— végkimerülésig

poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény, költészet poeta 77? költő policía rendőrség polvera púdertartó polvo por ; ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo; puesto) tesz, helyez.

rak ; feltesz; felvesz ; ~ la mesa megter í t ; ~ un telegrama sürgönyt ad fel ; ~ en escena színre visz; ~ s e odaáll ; ~ de pie feláll ; ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni

pontífice /77 püspök, érsek; sumo •— pápa

poquito kevéske; un ~ egy (egész) keveset

por (ej) által, révén; miatt , - é r t ; -ból, -bői ; véget t ; -on át, keresztül; ~ eso ezért ; ~ él, ~ ella érte ; ¿ ~ qué? miért ?

porción f adag porfía; a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet, apróság

porque m e r t ; avégből, hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / ; portero m házfelügyelő, ka

pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos ; en ~ de után, mögött poseer birtokol, bír, van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív ; grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár, érték precisamente pontosan, éppen preciso szükséges, fontos, pontos preferir (prefiero) jobban szeret, inkább

akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab ; zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít, előkészít; ~ s e elő

készül, felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t ; á t n y ú j t ; ~ difi

cultad nehézséggel jár ; ~ s e bemutatkozik ; megjelenik; adódik, mutatkozik, kínálkozik

presente jelen ; m jelen idő preso fogoly, letar tóztatot t prestar kölcsönöz ; nyújt, ad pretérito elmúlt ; m múlt idő primavera tavasz ; en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első ; először, előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony, hercegnő principal fő-principiar kezdődik principio kezde t ; elv prisa sietség; tengo ~ sietek ; darse ~

s ie t ; demasiado de ~ túlságosan gyorsan

prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 777 előny, a mellette szóló érv probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás, magatar tás procurar szerez prodigioso csodás

368

producción / termelés, termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program, műsor;

napirend progreso haladás; hacer buenos <~s

szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors; (hat) nemsokára,

mindjárt; más ~ korábban; lo más ~ posible minél előbb, a lehető leggyorsabban; tan ~ que mihelyt; ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk ; ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra!

pronunciar kiejt; említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját; (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo ;. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat; mondat propósito terv, szándék; a ~ jókor;

hogy el ne felejtsem ; a <--' de -val kapcsolatban

prosa próza protagonista m, / (regény)hős,

főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon ; sacar ~ hasznot

húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék; tartomány; de ~s

vidéki, vidékről próximo közeli, küszöbön álló proyección / vetítés, előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános, köz-pueblo nép ; helység, falu, város ;

lakosság puente m híd puerco sertés, disznó puerta ajtó, kapu; ~ de la calle kapu puerto kikötő; salir del ~ kifut a ki

kötőből pues hát, nos; ~ bien hát akkor, nos

hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont; en ~ pontosan; estar

en ~ de azon van, hogy; rövidesen puntual pontos, helyes

24 Spanyol nyelvkönyv — 8014

puntualidad / pontosság; falta de <•» pontatlanság •

puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár, szem pupitre m iskolapad; írópolc puro tiszta; café ~ feketekávé

Q

que (névmás) aki, amely, akik, amelyek ; akit, amelyet, akiket, amelyeket ; el ^ az aki; (ksz) hogy; mint; (a) ~ avégből, hogy; ~ no semmint

¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ?

quebrar (quiebro) eltör; ~se eltörik quedar(se) marad; hagy; ~se con

megtart vmit; ~se dormido elalszik ; ~ satisfecho meg van elégedve

quehacer m dolog, munka, teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar, szeret querido szeretett, drága, kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan, kémia químico m vegyész; mn vegyi quincena két hét, 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán

R

rabia veszettség, düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág, gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham; rablás, elragadás raro ritka; különleges; elszórt, szór

ványos rascar vakar, kapar rastro nyom rata patkány ratito; un ~ egy kis ideig rato; un ~ egy darabig, egy ideig;

largo ~ sokáig ratón m egér; ~ de biblioteca könyv-

moly raya cslk, sáv, vonal razón / értelem; ok; igazság; tengo ~

igazam van; no tengo <— nincs igazam ; ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ?

369

real m 25 céntimo ; mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda, nyáj rebusear (újból) keres, kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy

eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt, arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet, emlék

szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár, végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog, nyikorog red / háló; ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz, megszerkeszt redondo kerek, gömbölyű reemplazar helyettesít; helyét betölti

(amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond, elbeszél; ~se

vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék, terület, táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó ; szabály; en ~

rendben regresar visszamegy, hazatér regreso visszatérés regular szabályos, mégszokott j

tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río, ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond, elbeszél, felsorol relativo aránylagos, viszonylagos;

viszonyító; vonatkozó relato elbeszélés ; jelentés relieve m dombormű; poner de ~ ki

emel reloj m óra; ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz; kisegít remedio orvosság, gyógyszer remendar (remiendo) kijavít, foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít, rendbe hoz repasar átnéz, átismétel

repaso ismétlés repente hirtelen; de ~ hirtelenül,

azonnal repetir (repito) el-, megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet; előadás representante m képviselő representar ábrázol, bemutat;

képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol; közöl requerir (requiero) követel, kíván rescatar kivált reservar fenntart, félretesz resistir ellenáll; nem fogad el •resolver (resuelvo ; resuelto) elhatároz ;

megold, (meg)fejt respetar tekintetbe vesz; tiszteletben

tart respirar belélegez ; fellélegzik ; szív responder felel, válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet, válasz restaurante m vendéglő resto maradék, maradvány, a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés ; llevar media hora de ~

fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív; leleplez revés m hátoldal, visszája; al <— for

dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll, lebeg rey m király ribera part, partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok, szöglet río folyó riqueza gazdagság, kincs risa nevetés rizado göndör robar lop, rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros, vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör, elszakít; '««se

eltörik, elszakad; megreped ropa ruha ; ~ blanca fehérnemű ;

~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa; rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék

370.

ruido zaj rumbo menetirány; poner, hacer ~ a

irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út, útvonal

S sábado szombat •saber (sé, sabes) tud sabio tudós, bölcs sablazo kardcsapás; dar un ~ a ki

szipolyoz, megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz, (elő)hoz, elővesz ; megvált;

~ provecho hasznot húz saco zsák, útizsák; zakó ; ~ de mano

kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás ; elutazás,

indulás •salir (salgo) kimegy, kijön ; (el)indul;

elmegy (hazulról); megjelenik; ~ para elutazik vhova; ~ adelante boldogul, előbbre jut ; ~ bien jól sikerül; ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ?

salón m szalon saltar (ki)ugrik; ugrándozik salud / egészség ; ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt, üdvözöl saludo üdvözlet; cambiar un ~ con

köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve, h a ; h.a csak nem sano egészséges santiamén; en un ~ szempillantás

alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago ; satisfecho) kielé

gít ; kifizet satisfecho megelégedett; quedar ~ meg

van elégedve se (névmás) magát, magának ; magukat,

maguknak; egymást; (általános alany) „az ember"

secar szárít, megtöröl sección / osztály secretario titkár ; ~ de Estado állam

titkár secreto títok sed / szomjúság; tengo — szomjas

vagyok seda selyem

seguida; en ~ azonnal, fögtön ; en ->* que mihelyt

seguir (sigo) követ, folytat; siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1; ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit

según' (ej) szerint; aszerint, amint segundo második; másodszor seguridad / biztosság, biztonság seguro biztos ; por ~ que biztos, hogy seis hat sello bélyeg; <— de franqueo levélbélyeg semana hét; a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m ; semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény; gyalogút sendos, sendas ugyanannyi; egy-egy sentado ülve; estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem ; el ~ de responsabilidad

felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez; észrevesz señal / jel, jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy; -né señorita kisasszony separado ; por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy, eres, es, somos, sois, son) van ;

no puede ~ nem lehet(séges); a no ~ que hacsak

sereno derűs, nyugodt serio komoly ; tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat; kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. *, ~«& IsimV

gálja xaagáX.", Nesa m&i&aak', %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&, ^^&\\KSO\\BVV

severo szigora sexto Ivatodük si h a ; vajon sí igen ; (névmás) para ~ magának,

magában sido, l. ser siempre mindig ; ~ que feltéve, ha sierra hegy(ség); fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő ; alábbi; al día ~

másnap silabear szótagol silbido sziszegés, fütty silencio csend, nyugalom sillu szék sillón m karosszék, fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez

24* 371

simple egyszerű sin (ej) nélkül; ~ que anélkül, hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább ; ni ~ még . . . sem,

nem is ; feltéve, ha siseante sziszegő sitio fekvés, hely situado ; estar ~ fekszik, van soberana / ; soberano m uralkodó,

fejedelem soberbio pazar, büszke sobre (ej) -on, -en, -ön ; fölött; -ról,

-ről; -ra, re ; fölé ; azonfelül, hogy ; ~ todo elsősorban ; m boríték, címzés

sobremesa; de ~ ebéd után (asztalnál ülve)

sobresaliente m kitűnő, „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag, kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) ; tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli, egyetlen; egyedül sólo csak ; no ~ sino también nemcsak,

hanem . . . is soltera leány, hajadon soltero legényember sombra árnyék; hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól, cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó, mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con, en,

de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít; alátámaszt su (az ő) . . .-ja, -je ; az ön (az önök)

. . .-ja, -je subir felmegy, felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik, megesik sucesión / következés ; egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos, koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós

suegro anos suela ; (media) ~ cipőtalp suelo föld, padló, talaj suelto aprópénz sueño alvás, álom; tengo ~ álmos

vagyok suerte / sors, szerencse; por ~ szeren

csére ; tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved, eltűr, elvisel; letesz

(vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb, legnagyobb superficie / felület; terület superfluo fölösleges superior felső, magasabb; escuela ^

főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög, kér "'suponer (supongo ; supuesto) feltételez, supuesto ; por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo, surges) előtűnik, megjele

nik ; adódik , suspiro sóhaj; lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az övé ; az öxvé, az öivoké

T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen, olyan ; ~ . . . ~ amilyen . . .

olyan; ~ vez talán; con ~ que azzal a feltétellel, hogy ; ¿qué ~ ? hogy vagy?

talento tehetség taller m műhely también is, szintén tampoco sem, nem is tan olyan; annyira tangible érezhető tanto annyi, oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik, habozik, sokáig

tart (vmit megtenni) tarde / délután ; kora este ; es <~ késő

van ; por la ~ délután; en la ~ a délután folyamán ; a las seis de la ~ délután 6 órakor

tarjeta levelezőlap tasa illeték, taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze ; ~ para té teáscsésze tazón m bögre

372

, te téged, neked J magadat, magadnak té m tea teatro színház tejado tető(zet) tejido szövet; szövés teléfono telefon ; por ~ telefonon telegrama m sürgöny, távirat telón m színházi függöny tema m téma, tárgykör, feladat temer fél, tart vmitől (de + inf) tempestad / vihar temporada idő(szak) temprano korán ; tarde o ~ előbb vagy

utóbb ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) ; tulajdonos;

~ de libros könyvelő •tener (tengo, tienes) bír, birtokol, neki

van ; t a r t ; ~ que kell; ~ cerrado csukva t a r t ; ¿qué tiene usted? mi a baja ?

tenue vékony tercero harmadik Teresa Teréz terminar befejez ; végződik término kifejezés, szó ternero borjú terraza terasz terrenal földi territorio terület tertulia szűkebb társaság texto szöveg tiempo idő ; időjárás ; con el ~ idővel;

al poco ~ nemsokára rá tienda üzlet, bolt tierra föld tilde m, f hullámvonal neve a spanyol n

fölött timbre m bélyegző ; (Mexikó :) bélyeg tímido félénk tinta tinta tintero tintatartó tipo típus tirano kényúr, zsarnok tirar kidob título cím tiza kréta tizne m korom toalla tőrülkőző tocar (meg)érint; osztályrészül ju t ; <—

el piano zongorázik; ~ el violín hegedül; me toca a mi rajtam a sor

tocino szalonna todavía még todo egész; minden; ~ el dia egész

nap ; ~ examen minden vizsga ; ~ el que mindenki, aki (csak); con ~ eso mindezek ellenére; del ~ teljesen, egészen ; todo» mindnyájan, mindenki

tolerar (el)tűr tomar vesz, fog; eszik, iszik ; bevesz ;

vál t ; ~ el tren vonatra száll; ~ el ascensor beszáll a liftbe

Tomás Tamás * tomate m paradicsom tomo kötet tonelada tonna tontería ostobaság

. tonto buta, ostoba torbellino forgószél tornar visszatér toro bika ; ~ s bikaviadal torre / torony tortilla tojásrántotta; ~ de jamón

sonkás rántotta toser köhög total m végösszeg ; con un ~ de mindent

együttvéve trabajar dolgozik trabajo munka trabar összeköt; ~ conocimiento isme

retséget köt tracción / húzás, vontatás tradición / hagyomány traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) *traer (traigo, traes) (el)hoz, magával

hoz tragar (le)nyel, »fal tragedia tragédia traje m öltöny; öltözet tranquilo nyugodt tra(n)satlántico óceánjáró hajó transformación / átalakítás transformar átalakít tránsito átutazás transporte m szállítás tranvía m villamos ; ir en ~ villamoson

\ megy trapo rongy tras de azonkívül, hogy; szintén trasmisión / átadás, átszármaztatás tratar társalog; ~ (de + inf) iparkodik,

törekszik (vmit megtenni) . • travesura csíny travieso rakoncátlan, pajkos; ferde tremendo borzalmas tren m vonat tres három trescientos, -as háromszáz triángulo háromszög trigo búza trineo szánkó tripa bél, has triptongo hármas magánhangzó triste szomorú trolebús m trolibusz tronar (truena) mennydörög tronco törzs trono trónus tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe .-

con) trovador m trubadúr trozo darab ; ~ de lectura olvasmány trueno mennydörgés tu (a te) . . .-d tú te

373;

tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak, sorrend tuyo a tied

U

u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó; por ~ utoljára, végül umbral m küszöb un, una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen, egyedüli unidad / egység, egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés ; egyesület; egység unir egyesít universidad / egyetem uno, una (számnév) egy; m egy ember,

valaki unos, unas néhány, valamilyen; (hat)

körülbelül, mintegy urgencia sürgősség; con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ, alkalmaz. uso használat, szokás usted ön, maga; ~es önök, maguk utilizar fel-, kihasznál

V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő ; szabad

ság vacilar ingadozik, habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi, vagon vajilla edény(ek), evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo, vales) ér vmit; ¿cuánto

vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle, különböző; több, néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas, nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta!

micsoda kérdés ! -vecino szomszédos, közeli; m szomszéd vehemente heves, tüzes veinte húsz vejez / öregség, vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret; hacer las ~s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo, vienes) jön

ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak, kisablak ventoso szeles •ver (veo, ves ; visto) lá t ; ir a ^ meg

látogat; ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát

verano nyár; en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság ; ¿ ~ ? ugye ? nemde ?

j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z ; a decir ~ az igazat megvallva

verdaderamente valóban, tényleg verdadero valódi, igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . vestir öltöztet; prendas de ~ ruhadara

bok ; ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór, -szer, -szőr; una

~ egyszer; otra ~ máskor; la última ~ utoljára ; esta ~ ezúttal; por primera ~ először (is); por la segunda ~ másodszor(ra); a veces időnként; tantas veces annyiszor ; en ~ de ahelyett hogy, helyébe, helyett j cada ~ minden egyes alkalommal

vía ú t ; vonal, vágány viajar utazik * viaje m utazás ; de ~ utazva, útközben ;

hacer un <— utazik viajero m ; viajera / utas, utazó víbora vipera vicio hiba, vétek vida élet; en mí ~ soha életemben viejo öreg; régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert, szőlőhegy . violín m hegedű virtud / erény ; képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót, nyugati gót visita látogatás visitar megnéz, meglátogat víspera előest; en ~ s de előző este, elő

estéjén vista kilátás ; látás ; en <-» de eso ezért,

erre való tekintettel; m (vám)tiszt vistazo pillantás, tekintet viudo özvegy vivaz élénk, eleven vivienda lakás vivir él, lakik vocabulario szójegyzék, szótár vocación / hivatás

374

vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo ; vuelto) visszaad ; visz-

szamegy, visszatér; ~ la cabeza hátrafordul; — a ver viszontlát; ~ a (+inf) ismét tesz vmit; ~se megfordul ; ~se loco megbolondul

vosotros, -as ti voz / (las voces) hang ; ~ pasiva az ige

szenvedő alakja ; en ~ alta hangosan ; en ~ baja halkan

vuelta visszajáró pénz; dar una ~ sétál egyet

vuestro (a ti) . . .-tek; a tietek vulgar népi(es); közönséges

y és ya már ; ~ que mivel, minthogy yacimiento lelőhely yo én

zángano naplopó, ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / ; zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz

MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza)

andalúziai andaluz András Andrés anélkül, hogy sin (+inf); sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender

' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar; ~ a vizsgán pasar el

examen. átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el, la, los, las ; az a (mutató

névmás) aquel, (a megszólított személynél :) ese ; abban az osztályban en aquella clase ; (önálló névmásként:) aquél, aquello ; ése, eso

azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego

A, A

a (névelő) el, la; los, las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban, /. az ablak ventana ; ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy; mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer ; (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett, hogy en vez de ( + inf) aki que ; quien ; ~vel con quien ; ~nek

a cuyo akkor entonces; még ~ is, ha

aunque .-alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante; en el curso de Albin Albino alkalom, ocasión áll estar de pie ; a dolog így ~ el asunto

está así állandóan tesz vmit seguir

(+participio) állás colocación állít decir, afirmar ; a hegyére ~ colocar

derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir ; ~ egyet echar un

sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta, hasta que amikor cuando amire cuando

376

B

-ba, -be en bácsi (keresztnév előtt) don ; tío baj peligro; mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban, -ben en

bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . . . que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar; terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender; kezdi ~ni llegar a

comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir ; (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda, sin falta, con certeza,

seguramente Blanka Blanca ; Blankáéknál en casa de

Blanca -bol, -bol de boldog feliz boldogan, boldogul felizmente boldogság ; nem tud hova lenni a •—'tői

estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería ; a borbélynál

en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en

abundancia ; abundar en burgonya patata(s) buta tonto

C

céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo, pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m

Cs

csak sólo, solamente család família csend; szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer; ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto , csoport grupo csuk cerrar csúnya feo

D

darab pieza; nagy ~ ember hombróri de pero ; ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m; ~ben a mediodía^ ~en i

en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde; ~ ötkor a las

cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo, puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa; asunto; sok dolgom van

tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso

E

ebben, l. ez ebéd; meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m

377

egész todo ; az ~ család toda la familia; •—* nap todo el dia; az ~ világon en todo el mundo

egészen todo egy un, una, uno ; ~re megy lo mismo

da; egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) ; cada vez

más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik; az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre ; estar hambriento éjfél media noche ; ~kor a media

noche éjjel noche / éjjeli de la noche; nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) ; (eso)

parar de (+inf) elalszik dormirse ; quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég, elegendő, eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo ; mindjárt az elején al

comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar; olvidarse de ; se me

olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver; decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse, figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo ; prepararse . elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére; ennek ~ con todo eso, a pesar

de eso ; annak ~ hogy no obstante elmegy irse ; (vhova) ir a ; (vhonnan)

marcharse ; (hazulról) salir (de casa) elmond decir; contar, relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /, representación /

előbb; félórával ~ con media hora de anticipación

előfordul ocurrir, suceder, acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de, (hely) ante, delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir, marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia ; nagy ~tel con mucho

gusto elvörösödik; fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m, f ember hombre ; (általános alany) uno ;

~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de, recordar

(+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me ; a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de

( + inf) ; ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a ; ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por, en ered irse eredetiben en el original érez sentir; ~ze jól magát que usted

lo pase bien; érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender, entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso ; a legrosszabb ~ben en el

peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / ; (késői) noche / este noche / ; (időhatározó) por la noche ;

ma — esta noche ; ~ tízkor a las diez de la noche

esteledik anochecer ész razón / ; megjön az esze entrar en

razón észak norte m; ~on al norte

378

eszik comer étkező comedor m étvágy apetito ; jó ~ a t ! ique te (os)

aproveche 1 év año ; ~eken át durante años; fél

éve desde hace medio año Éva Eva éves; hány ~ vagy? ¿cuántos años

tienes ? évszázad siglo ez éste, esto; ez a este; ebben az

osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . . . ; két hónappal ~ dos

meses antes ezer mil ezért por eso

F

fa árbol m; madera faasztal mesa de madera ¡agy helada fal pared / falu pueblo falucska pueblecito fárad vhová, ide ~ , oda ~ pasar fáradt cansado ; kissé ~ cansadito farkas lobo fázik tener frío február febrero fehér blanco fejezet capítulo fekete negro fekszik, ágyban ~ estar en cama fél medio ; ~ kettő es la una y media fél vmitől tener miedo de; temer de felad (táviratot) poner feladat ejercicio feláll levantarse felállít dejar en equilibrio felé hacia, a eso de felébred despertarse felébreszt despertar felel responder felemel levantar feleség mujer felfedez descubrir felfedezés descubrimiento felhasznál utilizar; aprovechar de felhív telefonon llamar por teléfono felkel levantarse felköszönt felicitar felmegy vhová subir a felnyit abrir felöltő abrigo felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior felszáll vhová subir a ; ~ a szamárra

montar en el burro feltesz poner; ~ magában proponerse feltétel; azzal a ~lel, ha a condición (de)

que

feltéve, ha a condición (de) que, siempre que, con tal de que

feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar ; ~et hacer, pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse fia hijo ; ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven film película, film fiók cajón m Firenze Florencia fivér hermano fizet pagar íog diente m; ~at mos limpiarse los

dientes fogad recibir foglal; helyet ~ (leül) sentarse, tomar

asiento foglalkozás; mi a ~ a ? ¿qué es usted? foglalkozik vmivel ocuparse en fogva; attól az időtől ~ desde aquel

tiempo , folyékonyan corrientemente

folyó río folyóirat revista folytat seguir, proseguir, continuar;

(hivatást) ejercer folytatás continuación /. fontos importante ' fontosság importancia fordít traducir fordítás traducción / fordul vkihez acudir a forint florín m forog girar fő principal m, / főhős protagonista főiskola escuela superior föld tierra földi compatriota m, f; paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo földművelő agrícola földrajz geografía földszint piso bajo ; (színházi) platea,

patio de butacas fölösleges superfluo főnök jefe m főnyeremény premio gordo főváros capital / . főz cocinar; guisar

379

francia, franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar; ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento, compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro

G

gabona cereales m pl gazdag rico gép máquina gépírónő mecanógrafa gond preocupación / ; cuidado gondol vmire pensar en ; figurarse ; creer gondosan cuidadosamente gömbölyű redondo gramm gramo gramofónlemez disco de gramófono

Gy

gyakorlat ejercicio gyakrabban más a menudo, con más

frecuencia gyakran a menudo gyalog a pie gyár fábrica gyarmat colonia gyenge débil gyengébb inferior a ; ~ minőségű de

calidad inferior gyerek, gyermek niño ; ókorunkban de

niños gyorsan rápidamente gyorsvonat tren rápido György Jorge győz; nem ~ i no cansarse de gyümölcs fruto ; frutas gyümölcsöskert huerto frutal

H ha s i ; cuando ; ~ csak nem a menos que hadd que . . . ; ~ lássuk! ¡a ver 1 haj pelo ; cabellos hajó barco ; (régi) carabela hajós navegante hajózik navegar halál muerte / ; ~án van estar para

morir; estarse muriendo hálás vagyok neked te agradezco que . . . halkan en voz baja hall oir ; (zenél) escuchar hallgat (= figyel) escuchar háló red /

hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik; bármilyen furcsán Is ~ por

extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora

es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos

hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta három tres háromnegyed tres cuartos háromszáz trescientos, -as háromszögletes de tres picos használ usar használat uso hat seis hát ; ~ jó pues bien hatalmas pénzösszeg dineral m határol limitar határoz decidir hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar ház casa haza a casa; ~megy volver a casa;

~jön volver (a casa) házaspár matrimonio háziasszony ama de casa házimulatság tertulia hazulról de casa hegedül tocar el violín hegy monte m; montaña hegye vminek punta hely sitio, asiento ; (színházi ülő~)

localidad / ; ott ~ben allí mismo helyes correcto helyettes substituto helyez poner hét semana; egy hete desde hace una

semana hiányzik hace falta hideg frío ; ~ van hace frío híres famoso; célebre hisz creer hív llamar hivatal oficina hivatás profesión / hivatásbeli profesional hó nieve / hódító conquistador hogy que (sokszor elmarad) ; (= avégből,

hogy) a fin de, para que, para (+ inf) hogy? hogyan? ¿cómo? hol? ¿dónde? holland, hollandul (el) holandés hollandiai de Holanda holnap mañana holnapután pasado mañana hónap mes m

380

hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer ; ~at mandar traer ; rendbe ~

poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana; hermana menor huncut picaro; nagyon ~ picarón,

picarona hús carne /

I

ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo, puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo; milyen ~ van? ¿qué

tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo; ideje es hora, es tiempo

időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz; ~am van tengo razón; meg

mondja az ~at decir la verdad ; ~ ! ¡verdad!

igazgató jefe; director igen si ígér prometer így así; ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t an ; ~ időben con un tiempo

semejante v - imént; az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább . . . mint más . . . que ; inkább

tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido ; amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí; van ~ , <*- van he aquí Itthon en casa

ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar

J

János Juan jár ir ; nehézséggel ~ presentar dificul

tad ; egyetemre ~ ingresar en la universidad

játék juguete m játszik jugar jegy billete tn; localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno; milyen ~ ! ¡qué bien!

nagyon ~ óptimo jobb mejor; superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar; agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir; (érkezik) llegar Júlia Júlia

K

kabát chaqueta ; americana , kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir; <— taxit lograr, tomar un

taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m; gana; ~em van vmihez

tengo ganas de; pompás ~ében de excelente humor ; mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos

kedves querido kedvező provechoso, favorable, propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m; ~en al este kell deber ; tener que ; haber de; es

necesario ; es menester

381

kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér pan ; ~ke panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar, pedir; ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear, revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde ; később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos, -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő; mint a ~ como dos y

dos son cuatro kevés poco ; egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar, empezar, principiar a

(+inf); ~ vmibe empezar (+tárgy-eset), echarse a (-\-inf); ~Ődik empezar

kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza; teljesen ~ magát dormir a

más no poder kibővít alargar, ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan, salir de kijön venir; salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir; ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño ; egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de

sobresaliente

kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül; -on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio; ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad, kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro; ^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e ; ~ tíz óra lehet

serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir; (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca; ~ebb jön acercarse ; ~edik

aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa

de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero ; ~ re para el extran

jero ; ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse; lényegesen ~

vmitől tener diferencias apreciables con

L Lajos Luis; Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha; vkinek a <~a hija lap página ; (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver; ~lak te veo látcső gemelos

382

latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / ; ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama; acostarse;

echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos; siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser ; es posible lehetetlen imposible lehetséges posible ; könnyen ~ es fácil;

nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen, Z. különbözik Leó León lép entrar lépés; megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse, llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar; ~i a vizsgákat

aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán

. M

ma hoy ; ~ este esta noche; ~ délután • hoy por la tarde

madár ave / maga mismo ; magában para sí magadat, magadnak a ti, te magaddal contigo magam yo mismo ; <~at, ~nak a mí, me magának, magát a sí, se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros, -as magyar húngaro Magyarország Hungría

mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már ya; ~ holnap mañana mismo ; ~

két napja . . . llevo dos días que . . . marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap, minden ~ un día sí y otro no ;

cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía, aún ; ~ ma hoy mismo ;

~ egyszer otra vez ; még . . . sem tampoco, ni siquiera

megad conceder megáll parar ; estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar ; perdonar ; excu

sar megcsinál hacer megelégedett, megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva; meg van fázva tiene un

constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar; <— az esze entrar en

razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar; ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver; ir a ver. meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar; mostrar megnevez nombrar megnéz ver, visitar; mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar

383

megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer ; cumplir (con); (uiat)

recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir ; (be-) entrar; (vissza-) volver;

(el-) marcharse ; ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de, al lado de mely(et) que ; melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto

cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro ; ~e metro méz miel / mező campo mi nosotros, -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes de ; antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras ; hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas, así que, en cuanto como,

tan pronto como, luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ek? ¿cómo son?

~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ jó! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom, hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás

mindegy da lo mismo minden todo ; ~ család toda familia,

todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos; todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre; még ~ seguir

(+participio)

mindjárt pronto ; most ~ ahora mismo ; "w az elején al comienzo mismo; ~ tesz vmlt ir a ( + inf)

mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos ; a nosotros, -as minőség calidad / mint qué, como, cuanto ; de ; ~ ahogy

cuanto mintha como si, igual que s i ; ~ csak

igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohány

zik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de, después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat; egyre esak ~ja seguir dicien

do mos lavar mosakodik lavarse most ahora ; ~ mindjárt ahora mismo ;

mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio); ~ (történt vmi) acabar de ( + inf)

mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado ; egy óra ~ tíz perecéi es

la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría

S nagy gran, grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon müy; mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m; jó ~ o t ! ¡buenos días I

(égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto ; >—- kettő son las dos y.

cuarto ; ~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos, -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado

384

néha algunas veces néhány unos, algunos ; hat óra után ~ - perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te ; a ti nekem kme ; a mí neki le ; a él, a ella nekik les ; a ellos, a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s ; a vosotros, -as nekünk nos ; a nosotros, -as nem no ; ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco; recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m; az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar ; (akire: tárgyeset) nézeget mirar, estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor

Ny

nyakkendő corbata nyál, L összefut nyár verano ; ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones, veranear;

~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua;' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar; es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m; ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar

O

odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r ; acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano ; ~ u l en italiano Olaszország Italia

olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora ; (tanóra) lección / ; (szerkezet)

reloj m; spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico ; ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace ; hace ott allí otthon en casa; ~ában en su casa óvatos cauto

Ö, Ő

Ő él, ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos, ellas őket les, l a s ; a ellos, a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön usted; az ~ é de usted önálló propio, independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría; a legnagyobb ~mel con

sumo gusto, con suma alegría örül vminek estar contento con; ale

grarse d e ; (nagyon) ~ celebrar, tanto gusto de

összefut a nyál a számban se me hace la boca agua

összes todos los . . . ősz o toño; ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le, l a ; a él, a ella

P

pad pupitre m; banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador; campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part r ibera; orilla

25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385

párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero, suma de dinero ;

hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto; az utolsó ~ben en el

último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado ; ~ i háló red / de

compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso ; ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos; ~hivatal estafeta de

Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos

R

^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m ; ~be hoz poner en orden ;

—ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de ; a más no poder ;

hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m, -a f Boma Roma római romano rossz mal, malo; nagyon ~ pésimo ;

~abb peor ' rosszul mal

rózsa rosa ; nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél

rövid corto ; ~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar

S

sajnál sentir ; lamentar ; ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco, ni~ siquiera; ~ . . . ~

ni . . . ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie ; ningún, ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa ; apresurarse sikátor callejón m siker éxito ; nagy "—-e volt alcanzó un

gran éxito sikerül lograr; conseguir ; (fénykép)

salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca ; ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho ; ~ minden muchas cosas ;

~a t mucho ; ~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea ; ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español; ~u l (en) español, (el)

castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito ; (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol, hay sol

Sz szabad Ubre ; a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad /

386 /

szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien, ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula

personal szén carbón szép hermoso; bel lo; ~ lassan irsp

(+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / ; ~ére por fortuna ;

nincs szerencséje no tiene suerte, tiene mala suerte

szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer ; amar ; jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m; müven ~fí? ¿de qué color

(es)? színdarab pieza színész actor ; ~ n ő actriz színház teatro ; ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves; légy ~ ¿me haces el favor (de) ?

~cn con gusto szíveskedjék tenga la bondad; haga

usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler; estar acostumbrado (a) szól decir; sonar; tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado, diligente ; ~ a n con

aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido

szüksége van necesitar; hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m ; ma vau a ~ ja

cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris

T

tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar, encontrar találkozik vkivel encontarse con;

encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s), acaso, tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar; m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő; sok a ~ja tener mucho que

estudiar tanuló alumno ; ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m; compañero tart (ideig) durar ; ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera ; tavasszal en

primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m; ~ n en taxi te tú téged te ; a ti tegnap ayer ; ~el8tt anteayer ; *~ este

anoche tehát así pues tél invierno ; ~en en invierno telefon teléfono ; ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m; ~en por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér; h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa

25* 387

térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m; propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter, poner; hacer ; lenne nekem

egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer?

teto lo alto ; -—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar ; parecer ; mi ~ ? ¿qué

desea usted? téved errar; equivocarse tévedés error m; ~ben van estar en un

error ti vosotros, -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os ; a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma; estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok; torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerun

dio); continuar a ; ~ ir seguir escribiendo ; ~ra ¡s seguir (+participio)

több vario ; ~ mint más que ; ~ek közt entre otras (cosas); ~e otra vez ; a ~iek los demás

tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa ; /. rózsa tud (= képes) poder; (ésszel) saber ;

nem ~ ignorar; jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít; fontosságot ~ vminck dar

importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer

Ty t

tyúk gallina

U

udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy; csak ~ szakad az eső llueve a más

y mejor ; hogy ~ mondjuk por decirlo así

Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml.vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino ; viaje m; ~ban a város felé

camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l

utazik vhova viajar para; hacer un viaje a ; estar de viaje ; (szabadságra) ir de vacaciones

utea calle / ; az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último ; ~ pillanat supremo

momento útvonal ruta

Ü

üdvözlő távirat telegrama m de felicitación

üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado ; (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda

V

vacsora cena; mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar?

vacsorázik cenar vadászat caza; ~on van estar de caza vágy deseo -val, -vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar, responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser ; estar ; hallarse ; llevar;

(általánosan) hay ; ~ neki tener vár esperar; aguardar; megírásra "*»

estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal

388

váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar; ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e ; al fin d e ; a ~ ter

minar por f + inf) végig ; az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él, con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar ; comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o ; a ~on en el mundo ;

~ o t Iát ver mundo

világos claro ; ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / ; ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás; a holnapi ~ i g ! hasta

mañana víz agua vízum, visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m

Z

zavar molestar, disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes

Zs

zseb bolsillo; ~ r e tesz meter en bolsillo

zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía

/

N Y E L V T A N I T (A számok az

a elöljárószóhasználata 52, 317; ~é r t e lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 ; ~~ igék vonzataként 318 ; ~ melléknevek vonzataként 318 ; mondatrövidítés ~ -val 260

ábécé 4 acabar 108 ; ~ de + főnévi igenév 108,

270 ; ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260, 323 adverbio, 1. határozószó -a, -e, -ja, -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki, akik 253 al 53, 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 ; ~

imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely, amelyek, amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó

eltérések 15 ami, amik 254 andar + határozói igenév 284 ; <— +

melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260, 323 a pesar de 261 aquel, aquella 35 aquél, aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun, aún 45 az, azok 36

bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 ; ~ jövő

használata 185 ; ~ múlt képzése 174 ;

390

i R G Y M U T A T Ó oldalt jelölik)

~ múlt rendhagyó képzése 182 ; ~ múlt használata 175 ; ~ régmúlt 192

betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75; jelzői (főnévvel álló)

~ 75 ; állítmányi (önálló) ~ 75, 79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 ; ~ szórendje 44 buen, bueno 89

c írása z helyett az igeragozásban 65 ; ~ a többes számban 22

c írása qu helyett az igeragozásban 133 ; <-< a szóképzésben 13

caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien, ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala

kokkal 96 ; ' f» használata 319; ~ -val álló igék 319 ; —val álló melléknevek 319; mondatrövidítés ~-val 260

conmigo 96 condicional, 1. feltételes mód conocer 52 consigo, contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo, cuya 254

„csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve

dővé 251

-d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38, 316; ~ érte

lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 ; ~ jelzős kifejezésekben 208 ; ~ kö-

zépfok után 167 ; mondatrövidítés -*--vei 260; ~-vel álló igék 316 ; ~-vel

álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 ; ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261, 323 •divertirse 186 Don, Doña 45 dormir 64 •doscientos, -as 88 durante 323

«, y helyett 8 1 ; e helyett ie 13, 65 •echar különféle jelentései 235 ; ~(se)

a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel

109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 ; ~ használatának

egyszerűsítése 14 ; ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14

•el, la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 ; fontosabb

—' használata 316 ; ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 ; -val képzett határozószók 127 ; mellékmondatok rövidítése '—-kai 260 ; ~ mint igék állandó vonzata 262 ;. ~ mint melléknevek állandó vonzata 317, 318, 319, 320, 321, 322

•el que, la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37,319 ; ~ érte

lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 ; mellékmondatok rövidítése ~-val 264; ~ mint igék állandó vonzata 320 ; ~ mint melléknevek állandó vonzata 320

'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75, 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese, esa 35 ése, ésa 36 eso 36 •esta, ésta és está közötti különbség 36

estar 43 ; ser és <— közötti különbség 44 ; <— + határozói igenév 80, 284 ; <•»' -I- melléknévi igenév 278 ; ~ többféle vonzata 271

este, esta 35 éste, ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21

felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14

felkiáltójel használata 16 felsőfok, 1. melléknév és határozószó felszólító mód 138,141; ~ rendhagyó kép

zése 142 ; névmási alakok egybeírása a ~-ban 143; tagadó alakú ~ 143

feltételes mód jelen idejének képzése 205 ; ~ mód jelen idejének használata 206 ; ~ mód múlt idejének képzése 207 ; ~ mód múlt idejének használata 207 ; ~ mondat 238

fokozás, 1. melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80,284; ~

múlt képzése 164; ~ múlt használata 165 ; ~ régmúlt 191

főige és értelemkiegészítő ige egybekapcsolása 262

főnév képzése főnévi igenévből 259 ; ~ mint tárgy 30, 53 ; ~ neme 21, 292 ; ~ szabályos többes száma 22, 293 ; ~ rendhagyó többes száma 293; csak a többes számban használt főnevek 294

főnevesítés 259 ; ige ~-e 89 főnévi igenév ; jelen idejű ~ 5 1 ; múlt

idejű ~ 192 ; ~ ragozott állítmány helyett 260 ; <—-vei alkotott kifejezések 270; főnévi igeneves mondatszerkezet 262

frente a 324 fuera de 324 futuro, 1. jövő idő ; ~ perfecto o com

puesto 1. befejezett jövő idő

gerundio, 1. határozói igenév; «•* compuesto, 1. múlt idejű határozói igenév

gran, grande 89

gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296

„ha" kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 ; -— mint segédige 158 ; <->

de + főnévi igenév 63, 271 hacer 5 1 ; ~ igével képzett személy

telen szólásmódok 87 ; ~ mint a műveltetés kifejezője 272

hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 ; szavak ~ - a l 3 :

hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21

391

hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : <— egybeírása az igével 125 ; <— találkozása 123

hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261, 323 -hat, -het64 határozatlan névelő 20 ; -— névelő ki

tétele a magyartól eltérően 31, 292 határozói igenév 79; előidejű ~

193 határozószó 125; ~ képzése mellék

névből 126 ; melléknévvel egyező ~ 126 ; ~ fokozása, közép- és felsőfoka 184; elöljárószóval képzett —k 127

határozott névelő 20 ; ~ magyartól eltérő használata 291 ; ~ használata ország- és városnevek előtt 53

hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 ; ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108; „hogy milyen" fordulat spanyol fordí

tása 207

y helyett e 81 idő (óra, perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése

260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240; eltérések az

—tói 242 ie írása e helyett 13, 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 ; <—

alanyi és tárgyas ragozása 3 1 ; ~ főnevesítése 89 ; ~ többféle vonzata 271; ~ tőhangváltozása 64; ~ szenvedő alakja 250

igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 ; ész

revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1. felszólító mód imperfecto, 1. folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo, 1. főnévi igenév; ~ perfecto

ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 ; ~ a +

+ főnévi igenév 270 ; ~ + határozói igenév 284; f- melléknévi igenév 279

jelen idő, kijelentő mód jelen ideje 5 1 ; kötőmód jelen ideje 132 ; feltételes mód jelen ideje 205 ; jelen idő felszólító mód helyett 208

392

Jelzői mellékmondat rövidítése 157 ; ~ melléknév helye a mondatban 30

Jövő idő, egyszerű ~ képzése 94; egyszerű -^ használata 95; befejezett ~ 1 8 5 ; kötőmód jövő ideje 233

junto a 324

„kell" fogalmának kifejezése 60, 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 ; a kérdést beve

zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 ; ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 ; ~ mással

hangzók 9 ; ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés, magánhangzók ~-e 4; más

salhangzók ~-e 5 ; ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód

helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135, 213 ; ~ jelen

ideje 128 ; ~ rendhagyó jelen idejének képzése 133 ; ~ folyamatos múltja 222; ~ folyamatos múltjának használata 223 ; ~ közelmúltja 230 ; ~ közelmúltjának használata 231 ; ~ régmúltja 231 ; ~ régmúltjának használata 232; ~- időinek összefoglalása 233

közelmúlt 158 ; ~ használata 158 középfok, 1. melléknév és határozószó

la, las 95, 102 le, les 102 lejos de 324 lo, le helyett 107 ; ~ kitétele todo mellett

9 5 ; ~ mint főnevesítő szó 3 0 ; ~ que 254

los 95 luego de 261 ,

llevar különleges használata 217 ; ~ -f-+ határozói igenév 285

magánhangzók hosszúsága 4 ; ~ kiejtése 4 ; kettős ~ 8

mai 89 ; ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45, 217 más 166 ; no ~ que 9 7 ; ~ mint

nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 ; mással

hangzóra végződő főnevek neme 21 ; mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29, 294

máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80, 94, 96,

193, 260 melléknév többes száma 30 ; ^ nőnemű

alakja 294; ~ fokozása (közép- és felső fokú alakja) 165, 176 ; ~ főnevesítése 30 ; jelzői ~ helye a mondatban 30 ; - ^ k é n t használt szófajok 295 ; >— értelmi változása ser és estar mellett 44 ; ~ értelmi változása a szórendtől függően 225

melléknévi igenév, jelen idejű ~ képzése 157 ; jelen idejű ~ használata 157 ; múlt idejű ~ képzése 156; múlt idejű ~ használata 157 ; ~-vel képzett kifejezések 278 ; két ~-vel rendelkező igék 314

menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 ; „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „mint" kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225, 232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83,

260, 262 ; ~ határozói igenéwel 80, 194

mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 ; ~ hatá

rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177, 272

nagyító képzők 144 -nál, -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem, a főnevek ~-'-e 21, 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű

alakja 29 névelő, határozatlan ~ 20 ; határozott

— 2 0 ; ~ többes száma 2 2 ; ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 ; ~ használata a megszólításban 24

névmási alakok egybeírása az Igével 106 ; —' egybeírása a határozói igenévvel 80 ; ~ találkozása 123

no 23 ; ~ más que 97; ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 ; ~ névelője 20

o helyett u 8 1 ; o helyett ue 13, 64 -o végű főnevek neme 2 1 ; ~ nőnemű

főnevek 22 ojalá 136, 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional, 1. feltételes mondat

ön, önök 44 önálló birtokos névmások 75, 79 összetett főnevek neme 293 ; ~ mellék

nevek 295 ; ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16

para elöljárószó használata 3 2 1 ; mellékmondatok rövidítése ~-val 261

participio, 1. melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285 ;

~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto, 1. folyamatos régmúlt poder 64 poner 78,312 ; ~se + melléknévi igenév

279 ; ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 ; mondat

rövidítés ~-val 260 ; ~ a szenvedő szerkezetben 251

pretérito anterior, 1. befejezett régmúlt pretérito imperfecto, 1. folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto, 1. folyamatos

régmúlt pretérito presente o perfecto, 1. közelmúlt pretérito simple o indefinido, 1. befejezett

múlt primer, primero 88

qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 254; ~

középfok után 167; ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 ; vonzat kitétele ~ előtt 216

¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279; ~(se)

+ határozói igenév 285 querer 52 quien, quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136

recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58

saber 313 salir 313 san, santo 89

393

t

se mint általános alany 72 ; ~ mint visszaható névmás 71 ; >— névmási jelentései 55

segédige (haber) 60, 158 seguir ragozása 52 ; ~ + határozói

igenév 284; ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos, sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 ; ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 ; ~ „hogy

vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323; mondatrövidítés

—val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo, solamente 97 sorszámnevek 87 ; **•* használata 88 su birtokos névmás különféle jelentései

79 subjuntivo, 1. kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175

számnevek, 1. tőszámnevek, sorszám-nevek

századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 ; ~

elölj árószós esetei 107 ; <— hangsúlyos alakjainak használata 107 ; <— hangsúlytalan alakjainak használata 106; ~ bővelkedő használata 114,117; ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109; ~ helye a mondatban 106 ; ~ egybeírása egyes igealakokkal 106

személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 53;

nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 ; ~ szerkezet

252 ; ~ szerkezet használata 252 ; faszerkezet körülírása 252

szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23, 24;

-~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 ; ~ megismétlése

lo, la, los, las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30; megszemélyesített fő

nevek ~-e 89 tener 60 ; ~ mint a birtoklás kifejezője

63 ; ~ igével képzett kifejezések 63 ; ~

que 63, 271 ; tener + főnévi igenév 271; tener + melléknévi igenév 159, 279

tercer, tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám, 1. főnév, melléknév ~ - a ;

~ használata a magyartól eltérően 23, 294 ; ~-ú főnevek 294

tőhangváltó igék 64, 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 ; 101-től

végig 8 1 ; ~ használata 87 tras (de) 260, 261, 323

u írása o helyett 13 ; u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13, 64 un használata una helyett 45 ; ~ uno

helyett 87 ; ~ összetett számnevekben 88

únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos, unas 167 Usted, Ustedes 44 ; ~ helye a mondat

ban 53 utóidejűség 240

ü mint írásjel 13

valer 314 valószínűség kifejezése 81, 95, 185, 206,

231 változatlan főnevek a többes számban 89,

293 „van, vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 ; ~ + határozói igenév 284 ;

~ + melléknévi igenév 279 ver 59 ; ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 ; ~ név

mások 7 1 ; ~ névmások bővelkedő használata 116 ; ~ névmások egybeírása egyes igealakokkal 72

volver a + főnévi igenév 270 ; ~se + + melléknévi igenév 279

vonatkozó névmások 253 ; ~ -a t nem ékezzük 14

vonzatok 8 1 ; ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ige szenvedő alakja, szen

vedő szerkezet

x helyett / írása 7

y írása i helyett 13 ; y helyett e 81 ; y mint szókezdő hang 13 ; y kitétele számnevekben 88

ya 45

z írása c helyett 13

394

I

TARTALOMJEGYZÉK •

BEVEZETÉS 3 1. A spanyol nyelv 3 2. A spanyol betűsor 4 3. A magánhangzók és kiejtésük 4 4. A mássalhangzók és kiejtésük 5 5. A kettős magánhangzók 8 6. Kettős mássalhangzók 9 7. Néma mássalhangzók 9 8. A spanyol hangok kiejtési táblázata 10 9. Néhány helyesírási és hangtani szabály 12

10. A hangsúly és jelölése 13 11. Szókapcsolás, mondathangsúly 15 12. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 13. A szavak elválasztása a sor végén 15 14. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése 16

ELSŐ LECKE 17 I. En la clase 17

II. Conversación 18 MÁSODIK LECKE 26

I. Estudiamos el español 26 II. Conversación 28

III. Un refrán español 28

HARMADIK LECKE 32 I. Colores y cualidades 33

II. Conversación 34 III. Un refrán español 34

NEGYEDIK LECKE 40 I. La familia Varga 40

II. Conversación 41 III. Refranes españoles 41

ÖTÖDIK LECKE 47 I. Hoy es domingo ¿ 48

II. Conversación 49 III. Refranes españoles 49

HATODIK LECKE (Ismétlés) 55 I. En la escuela 55

II. En casa 56

HETEDIK LECKE 60 I. Un encuentro por la calle 60

II. En un café de barrio (Chiste) 61 III. Refranes españoles 61

NYOLCADIK LECKE 6? I. Por la mañana 68

II. Conversación 68 III. Trabajo superfluo (Chiste) 69 IV. Refranes españoles 69

KILENCEDIK LECKE 75 I. El desayuno 75

II. Conversación 76 III. El enemigo de las supersticiones (Chiste) , 77 IV. Refranes españoles 77

TIZEDIK LECKE 83 I. El año 83

II. Conversación 84 III. Un buen consejo (Copla) 85 IV. Refranes españoles 85

TIZENEGYEDIK LECKE 91 I. Castillos en el aire 91

II. Conversación 92 III. Visitando el museo (Chiste) 92 IV. Refranes españoles ; 93

TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) 98 I. Mi programa de cada día 98

II. Conversación 99 III. El desayuno (Chiste) 100 IV. Refranes españoles 100

TIZENHARMADIK LECKE 102 I. En el comedor de la fábrica 102

II. Conversación 103 III. Distracción (Chiste) 104 IV. Refranes 104

TIZENNEGYEDIK LECKE 111 I. Los Varga irán de compras 111

II. Conversación 112 III. El favor (Chiste) 113 IV. Refranes 114

TIZENÖTÖDIK LECKE , 120 I. En el gran almacén 120

II. Conversación (En la sección de tejidos) 121 III. Compra ventajosa 121

TIZENHATODIK LECKE , ! . . 128 I. De paseo en la capital , 129

II. Conversación 129 III. Oficio inoportuno (Chiste) 130 IV. Refranes 131

TIZENHETEDIK LECKE 138 I. Escenas cotidianas 138

1. Entre madre e hija 138 2. Entre padre e hijos 139 3. En la salchichería 139 4. ¿Qué dice el profesor en la clase? 139

II. Abuelo y nieto (Chiste) 140 III. Refranes 140

TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) 147 I. La familia Varga cena en casa 147

II. En el estanco 148

396

III. Un abrazo (Chiste) 148 IV. Refranes 149

TIZENKILENCEDIK LECKE 151 I. España 152

II. Conversación 153 III . Indicio cierto (Chiste) 154 IV. Refranes 154

HUSZADIK LECKE 161 I. Recuerdos de escuela 162

I I : Conversación 162 III . La vocación de escribir (Chiste) 163 IV. Refranes '. 163

HUSZONEGYEDIK LECKE ' 169 I. El cuento de nunca acabar 169

II. Conversación 171 III . Un libro interesante (Anécdota) 172 IV. Refranes 172

HUSZONKETTEDIK LECKE 178 I. El sueño de un criado (Cuento asturiano) 178

II. Conversación (Al teléfono) 180 III. El sol y el polvo (Poesía) 181

HUSZONHARMADIK LECKE 187 I. En el teatro ' 188

II. Conversación 189 II I . Un rapto de generosidad (Chiste) 189

HUSZONNEGYEDIK LECKE (Ismétlés) 196 I. Nieve y flores 196

II . La mejor muerte (Anécdota) 197 I I I . Refranes , 198

HUSZONÖTÖDIK LECKE 200 I. Los Varga sueñan con hacer un viaje 201

II . Conversación 202 I I I . Umbral (Poesía) 202

HUSZONHATODIK LECKE 210 I. Una invitación 210

II . En ferrocarril (Chiste) 1 211 II I . Refranes 211

HUSZONHETEDIK LECKE 218 I. Preparativos de viaje 219

II. Conversación 220 II I . De viaje (Poesía) 220

HUSZONNYOLCADIK LECKE 227 I. En la estación de ferrocarril 227

II . Un chiste de hace cincuenta años 229 II I . Refranes 229

HUSZONKILENCEDIK LECKE 235 I. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" 235

II. Un portero exacto (Chiste) 236

HARMINCADIK LECKE (Ismétlés) 244 I. En el compartimiento 244

II . En la frontera 245 I I I . Cartas (Chiste) 245

I

HARMINCEGYEDIK LECKE 247 I. La lengua castellana o española 247

II. Un andaluz en Holanda 248 III. Refranes 248

HARMINCKETTEDIK LECKE 256 I. El labrador, su hijo y el burro (Cuento) 256

II. La excusa del ladrón (Chiste) 258 III. Refranes 258

HARMINCHARMADIK LECKE 265 I. Profesiones y oficios 266

II. Remedio eficaz (Chiste) 267 III. Consejo a un mal pintor (Epigrama) 268

HARMINCNEGYEDIK LECKE 273 I. Literatura y arte en España 274

II. Cervantes 275 III. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) 276

HARMINCÖTÖDIK LECKE 281 I. Cristóbal Colón 281

II. El huevo de Cristóbal Colón 283

HARMINCHATODIK LECKE 286 I. La mezquita de Córdoba 286

II. Conversación 287

NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 291 1. A névelő 291 2. A főnév 292 3. A melléknév 294 4. A számnév 295 5. A névmás 296 6. Az ige 296

Az igeragozás -. 296 A szabályos igék ragtáblája 298 Az -ar végű szabályos igék ragozása 300 Az -er végű szabályos igék ragozása 302 Az -ir végű szabályos igék ragozása 304 A visszaható igék ragozása 306 Megjegyzések a szabályos igék ragozásához 308 Tőhangváltó igék 308 A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes

jegyzéke 309 Két melléknévi igenévvel rendelkező igék 314 Cselekvő értelmű melléknévi igenevek 315 A ser, illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . . 315

7. A határozószó 315 8. Az elöljárószó 316

1. A de elöljárószó 316 2. Az a elöljárószó 317 3. A con elöljárószó 319 4. Az en eJöljárószó 319 5. A para elöljárószó 321 6. A por elöljárószó 321 7. A többi elöljárószó 322 8. Összetett elöljárószók 323

KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ 325 SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR 347

MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR 376 NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 390.

398

A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója. Felelős S^M-UBO,+A . ^ , « ,. „ „ előkészítette: dr. Gaali Márk Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra szerkesztő: Lojd Lajos. A kézirat nyomdába^ éVkezrtt- W ? d ^ S 2 í w ^ *??** I S t V Ó n* MŰSZaM

Példányszám: 18 000. Terjedelem: 35 (A/5) ív. Késztuf'az 1971 S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s -íves magasnyomással, az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " - ^ ^ m a t r i c á r ó 1 '

Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476

74.0685 Athenaeum Nyomda. Budapest - Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató