400

Dr. Király Rudolf - Spanyol nyelvkönyv

Embed Size (px)

Citation preview

Dr. Kirly Rudolf

SPANYOL NYELVKNYVtanfolyamok s magntanulk szmra

Hetedik kiads

Tanknyvkiad, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVNFESTMVSZ KSZTETTE

ISBN 963 17 0579 X

DJR. KIRLY R|UjDO.LF, 1974

Bevezets

1. A spanyol nyelv (La lengua espaola; el idioma espaol; el espaol; el castellano) A mai Spanyolorszg terlett, a Pireneusi (vagy ahogy rgebben neveztk; Ibriai) flszigetet eredetileg az szak-Afrikbl odatelepedett i b r e k laktk. Ksbb k e l t k keveredtek kzjk (keltibrek"). Az svnyi s egyb kin csekben gazdag flszigetre az idk folyamn fnciaiak, grgk s karthgiak is kltztek. Az idszmtsunk eltti harmadik szzadban r m a i gyarmato stk jelentek meg a flszigeten. Velk elkezddik a l a t i n nyelv elterjedse az slakossg kzt. A spanyol nyelv a np ltal beszlt latin nyelv vltozata, s ennlfogva a tbbi romn" nyelv: a portugl, francia, provenszl, szard, olasz, ladin, romn nyelv kzeli rokona. A spanyol nyelv hangtani s kiejtsbeli sajtos sgai a keltibrek nyelvre vezethetk vissza. A spanyol nyelv szkincsnek tz szzalkt a r a b elemek alkotjk, ami a hossz mr uralom (711 1492) kvetkezmnye. A germn, francia s olasz befolys mr nem olyan jelents. Amerika meghdtsa indin szavak meghono sodst eredmnyezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokold). Az egysges, irodalmi spanyol nyelv kialakulsa szempontjbl dnt szerep jutott K a s z t 1 i a spanyol tartomnynak, mely mind politikai, mind irodalmi tren (Cervantes, Lope de Vega, Caldern de la Barca mveivel) a vezet helyet foglalta el. Ezrt hasznljk a spanyol nyelv megjellsre mg ma is a castellano (kasztliai) szt. Egybknt Spanyolorszgban ppgy vannak nyelvjrsok, mint msutt. Andalzia, Asztria, Aragn, Len spanyol tartomnyban pldul az andalziai, illetve asztriai, aragniai, leni nyelvjrst beszlik. A tanult emberek termszetesen mindentt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztliai) nyelven beszlnek. A Katalniban beszlt kataln nyelv, a Galicia tartomny ban beszlt gallego nyelv s a Pireneusok vidkn l baszkok nyelve viszont klnll nyelvnek szmt. A spanyol nyelvet ma tbb mint szzmilli ember beszli. Spanyolorszgon kvl spanyolul beszlnek az afrikai Spanyol-Marokkban, a Baleri-szigeteken s az Antillkon, a Flp-szigeteken, Mexikban s Brazlia kivtelvel, ahol portuglul beszlnek egsz Dl-Amerikban. Az Amerikban beszlt spanyol nyelv lnyegben nem klnbzik a kasztliai spanyol nyelvtl. A fontosabb el trsekre a tovbbiak sorn mg visszatrnk.

3

2. A spnnyol betsor (El alfabeto espaol) a kvetkez 30 betbl ll: a }

ejlsd:

b b

c ?

eh cs II lje t t

d d m rn u u

e n nV

f ny

h o

h des p pX

f i q kii

ejtsd:

ftdt r r

k 1 k . l rr rr s sz

ejtsd:

be

w be dobi dbl b

kisz

ejtsd:

y j, i grjg

cda

A k s a w csak idegen szban fordul el. 3. A magnhangzk (las voeales) s kiejtsk A spanyol nyelv magnhangzi: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonkppen flhangz, mert lehet magnhangz is {i"), mssalhangz is (j"). A magnhangzk kiejtsben' h o s s z s ' g t illeten azt kell tudnunk, hogy a spanyol magnhangzkat sohasem nyjtjuk olyan hosszra, mint a magyar , , i, , hangokat. A spanyol magnhangzk f l h o s s z a k a hangslyos sztagban, r v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangslytalan sz tagban. A hangslyos magnhangzt a spanyolban akkor is csak flhosszan ejtjk, ha kezettel van elltva, mert a spanyolban az kezet a hangslyt, nem pedig a hangz hosszsgt jelli, mint a magyarban. Elljrban megjegyezzk, hogy a spanyol szavakban a hangsly legtbbszr az utols eltti sztagon van. A mssalhangzra (de nem n-re vagy s-re) vgzd szavakban az utols sztag a hangslyos. Ettl az alapvet szablytl val minden eltrst kezettel jellnek a spanyojban. A bevezet rszben a spanyol szavak kiejtsnek trsban a hangslyos magnhangzt dlt bets szeds jelli. Az egyes magnhangzk kiejtse : a = magyar a s kztti hang (mint a nmet Anfang" szban); tr sunkban ezt a hangot -val jelljk: patata [ptt] burgonya, nima [nima]llek, pan [pn] kenyr, banana [bnn[bann, alarma [lrm] riad. e = magyar e s kztti hang. Zrt (azaz mssalhangzval vgzd) sz tagban az e kiejtse termszetszerleg kzelebb ll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szban tallunk. Ezt a hangot teht a magyar e s kztti hangot trsunkban -vel jelljk : perla [prl] gyngy, tema [tm] trgykr, de repente [drpnt] hirtelen, nene [nn] kis gyerek. i = 1. magyar i hang, mssalhangzk kztt, vagy ha hangslyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [lili] orgona, tia [tik] nagy nni.4

2. magyar / hang, ha hangslytalan s magnhangz eltt ll: pie [pj] lb, diamante [djmnt] gymnt, mi amiga [mjmg] bart nm. 3. egszen rvid i, ha hangslytalan s magnhangz utn ll: aire [air] leveg, reina [rin] kirlyn. O = a magyar a hang fel kzeled nylt o hang, mg nyltabb, mint az o hang a magyar posta szban ; ezt a hangot trsunkban -val jelljk : limn [limn] citrom, trono [trn] trn, montono [montono] egyhang, annimo [annimo] nvtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csdlet, punto [punt] pont, nmero [numer] szm, luna [luna] hold. 2. nagyon rvid, u s o kztti hang, ha hangslytalan s magnhangz eltt ll. Az u ilyenkor nem alkot kln sztagot: egybe kell ejteni a kvetkez magnhangzval. Ezt a hangot trsunkban w-vel jelljk : agua [gwk] vz, cuanto [kwnt] amennyi, cuenta [kwnt] szmla, bueno [bwn] j, su amigo [szwmg'] bartja. 3. rvid u hang, ha hangslytalan s magnhangz utn ll (trsunk ban : u ) : aula [ul] eladterem, Europa [urp] Eurpa. 4. n m a a gue, gui sztagban s q utn: guerra [grr] hbor, Miguel [migel] Mihly, gua [g] vezet, querer [kerr] szeretni, akarni. y = 1. magyar hang az y ( = s) szban; rvid i hang sz vgn (mindig csak magnhangz utn): rey [ri] kirly, ley [li] trvny, Uruguay [urugwi], Paraguay [prgwdj. 2. magyar / hang, sz elejn s magnhangzk kztt: yo [j] n, reyes [rrjsz] kirlyok, leyes [lejsz] trvnyek, mayo [moj] mjus. 4. A mssalhangzk (las consonantes) s kiejtsk A spanyol mssalhangzk kzl az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben gy ejtjk, mint a magyarban. Az egyes mssalhangzk kiejtse: b , v = E kt bet egy s ugyanazt a hangot jelli (akrcsak a magyarban a / s az ly). Kiejtse: 1. magyar b, sz elejn sznet utn (vagyis, ha a sz mondatot kezd, illetve vessz, pontosvessz, beszdben tartott sznet utn kvetkezik), valamint m, n utn : bandera [bandera] zszl, nimbo [m'mb] dicsfny, en Bruselas [mbruszelsz] Brsszelben ; vara [bk] tehn, Varsooia [brszj] Vars, vbora [bftr] vipera, conversacin [kmbrszcjnj trsalgs, tranva [trmbi] villamos, un buen vino [umbwmbtn] egy j bor. 2. a fels fogsor kzremkdse nlkl, csupn az ajkakkal kpzett p-hang, minden ms esetben (trsunkban : b): la bandera [lndr] a zszl, barba \barb&) szakll, la barba [\kbarbk] a szakll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; la vaca [lfik] a tehn, a Var^ 5

sovia [&rszd&j] Varsba, una vbora [unixbibbrk] egy vipera, avin [&jn] replgp, severo [szftr] szigor. 3. A >-t p-nek ejtjk / eltt (akrcsak a magyarban, v. a lbtakar, tbbtermels szt): obtener [ptenr] elrni, subterrneo [szupterrnj fldalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u s mssalhangz eltt, valamint a sz vgn : caf [kf] kv, alcoba [lkoft] hlflke, cubo [kubb] vdr, eritica [kritika] brlat, cinc [cjnk] cink. 2. selyptett 52 (mint az angol th a three szban; trsunkban : ); nyelvnket a kt fogsor kz tve ejtnk sz-t. gy ejtjk ki a spanyol c-t e s i eltt: cero [cr] zrus, cocina [kcin] konyha, cerco [qrkb] kr, ciruela [cjrwl] szilva. ce = A kettztt c csak e s i eltt fordul el, kiejtse : ke.: acceso [akcsz] kzeleds, leccin [lekcjn] lecke, accin [kejn] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucscs] leny, chocolate [csklt] csoko ld, China [csin] Kna, Chile [csil] Csle, Chipre [cspr] Ciprus. 2. magyar k, a sz vgn, idegen szban: Munich [munik] Mnchen. d = 1. magyal d hang, sz elejn (sznet utn) s /, n utn : deporte [deport] sport, caldo [kld] hsleves, cuando [kwnd] amikor. 2. lgyan ejtett d (trsunkban : d), minden ms esetben : nyelvnk hegyt gyengn a fels fogsor als szlhez illesztve ejtnk d-t: los deportes [lzdprtsz ] a sportok, padre [padre] apa, adis [djsz] g veled, dedo [dd] ujj, los dedos [lzddsz] az ujjak. 3. sokszor majdnem nma, a sz vgn. Nyelvnket a d hang kiejtsre lltjuk be, anlkl azonban, hogy a d-t ki is ejtennk (trsunkban : d ) : Madrid [mdrid] Madrid, usted. [usztd] n, ciudad [cjudd] vros. A npnyelvben (klnsen Andalziban) gyakori a d teljes elhagysa, kl nsen az -ado vgzdsben he hablado [&ld] beszltem, ha sentido [sznt] rezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u s mssalhangz eltt, de csak sz elejn (sznet utn) s n utn: gato [gt] macska, gota [gt] csepp, gusto [guszt] zls, grande [grand] nagy, hongo [ng] gomba. 2. ersen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szban), e s i eltt (tr sunkbn : h): general [/lnrl] ltalnos, germano [hhrmnb] germn, Ginebra [ftin&r] Genf, tangible [tn/iiftl] rezhet. 3. minden ms esetben a a-t gy ejtjk, hogy a 0 kiejtsekor a nyelv htat nem nyomjuk szorosan a szjpadlshoz, hanem kis rst hagyunk (trsunkban : g): el gato [lat] a macska, lago [lgb] t, digno [dan] mlt, hidalgo [idla] nemesember. h, ?= mindig nma : hablar [ftlr] beszlni, historia [isztrj] trtnet, ahi [ki] ott, ahora [r] most, hierba [jrft] f,

j =; ersen ejtett h, vagyis gy ejtjk, mint a g-t e s i eltt: jabn [Aaon] szappan, Japn [Aapn] Japn, ojo [h] szem, traje [tra^] ltzet Jorge [hrh] Gyrgy. A y nma a reloj [rl] ra szban, de a tbbes szmban kiejtjk: los relojes [lzrlAsz] az rk. A rgi helyesrsban a;-et rtak j helyett: Mxico, Don Quixote; ma: Mjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szban forduJ el: kilo [kilo] kil, kilmetro [kilmetro] kilomter. U = magyar Ij, azzaJ az eltrssel, hogy a kt hangot nem kln-kln' hanem egybekeverve kell kiejtennk (majdnem gy mint a magya* kelljen" szban): lluvia [ljwoj] es, pollo [plj] csirke, hallar [ljrJ tallni. m = 1. magyar m: mano [man] kz, tomo [tomo] ktet. 2. magyar n, sz vgn: lbum [aloun] album, ultimtum [ultimdtun] ultimtum. (V.: brahm spanyolul: Abrahn [ordn]; Jeruzslem: Jerusaln [^ruszln]; hrem: harem s harn [rn].) n = 1. magyar n: anan [anana] anansz, nene [nne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v eltt: en Blgica [mbl^ik] Belgiumban, enfermo [mfrmo] beteg, en parte [mprt] rszben, un pan [umpn] egy kenyr, tranva [trmb] villamos. n = magyar ny: ao [any] v, espaol [szpnyl] spanyol. Az n fl rt hullmos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e s i eltt fordul el; utna mindig nma u kvet kezik: queso [ksz] sajt, qumica [kimik] vegytan, buque [buk] hajr = 1. magyar r: caro [kr] drga, querer [krr] szeretni, akarni, pero [pr] azonban. 2. magyar rr, sz elejn (sznet utn) s /, n, s utn: rico [rrik] gazdag, el ro [lrri] a foly, Enrique [nrrik] Henrik, las ramas [lzrrdmsz, a trsalgs nyelvben: lrrmsz] az gak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [rri&] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A klnbsg az, hogy kiejtsekor a nyelvnk olyan llst foglal el, mely a magyar sz s s hang kiejtsekor elfoglalt llsa kz esik; ilyen mdon olyan sz"-hangot nyernk, mely a magyar s"-hang fel hajlik: sastre [szsztr] szab, asesino [szszm] gyilkos, Marruecos [mrrwksz] Marokk. 2. a magyar z-hez kzel ll hang, zngs hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, , r, v) eltt. A spanyol z-hang a zngtlen spanyol sz-hangnak zngs megfelelje: ugyanolyan nyelvllssal kpezzk, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk teht, mely a magyar zs-hang fel hajlik: Lisboa piz&] Lisszabon, limosna [limzn] alamizsna, asno [zn]*

szamr, desvn [dkzbn] padls, las madres [lzmWrszJ az anyk, dos reglas [dzr0lsz] kt vonalz. A trsalgs nyelvben az r eltti 8-t sokszor nem ejtik kJ, helyette az r-et meg nyjtjk : israelita firrl/t] Izraelita, loa romanos [lorrmnsz] a rmaiak, dos reglas [drr suya. suyo. az v (n). nuestro. a mienk. nuestra. > vuestro. a tietek. > vuestra. az vk. , suyo. suya. j>

Estos libros son *> ,,

mos. Estas plumas son tuyos. suyos. > nuestros. vuestros. > suyos.

mas. tuyas. suyas. nuestras, vuestras, suyas.

Ezek a knyvek (tollak)

az enyim. a tieid. az vi. a mieink. a tieitek. az vik.

I El desayuno Carlos tiene slo veinte aos. Es soltero todava y vive con sus padres. En su cuarto, Carlos ahora est de pie ante el espejo. Anudndose la corbata dice para s: Ahora me visto rpidamente porque ya es tarde. No quiero llegar tarde a la oficina. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. 75

Carlitos 1 i Querido hijo mo 1 por qu no vienes a desayunarte? le dice su madre por la segunda vez. Ya voy, madre ma, responde Carlos ponindose la ehaaueta. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo de la americana. A ver: tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aqu la cartera con el dinero, el portamonedas con el suelto (cmo es desagradable no tener dinero suelto 1), mi pauelo, mis llaves, mis lpices, mi estilogrfica. He aqu tambin mi cdula personal. Todo est en regla. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Ins. Buenos das, pap 1 Salud, Ins 1 Qu hay de nuevo? Buenos das, hijo mo ! Estoy leyendo el peridico. Si quieres, te leo los ttulos de los artculos. Te lo ruego. Dnde est mi tazn? pregunta o Carlos a Ins, sentndose a la mesa. Hoy no tenemos caf con leche porque la leche de hoy est agria. Entonces, qu hay de desayuno? Tenemos t. He aqu tu taza para t, y en. ese plato est tu pan y la mantequilla. Mientras que Carlos est bebiendo el t y comiendo pan con mantel quilla, Ins est hablando con su madre. Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga Mara, dice la madre a su hija. Debes estar lista para las once. El desayuno est terminado. Padre e hijo se van al trabajo, madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitacin. II Conversacin Qu ests leyendo? Estoy leyendo un libro muy interesante. Es una nueva novela hngara. Es tuyo ese libro? S, es mo. Como sabes, mi padre y yo nos compramos muchos libros. Lo s. Y estas revistas tambin son tuyas?76

Esas? No, no son mas. Deben de ser de aquel seor que est all escribiendo una carta. Sus revistas ( = Las revistas de l) tambin deben de ser muy interesantes. Seor, son suyas ( = son de usted) estas revistas? S, caballero. Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. Lo son en verdad, seor. Si quiere, puede usted leerlas. Muchas gracias, seor. No hay de qu, caballero. III El enemigo de las supersticiones , (Chiste) Qu ests haciendo? Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. Maana mismo empiezo a escribirlo. Por qu no ahora mismo? Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes espaoles Cada oveja con su pareja.* Cada loco con su tema. Mjs vale pjaro en la mano que ciento volando. Vocabulario I. noveno kilencedik el soltero legnyember la soltera leny, hajadon estar de pie llni anudndose mikzben megkti anudar megktni la corbata nyakkend llegar tarde ksn rkezni, elksni severo szigor tolerar (el)trn la falta de puntualidad pontatlansg la falta hiny, mulaszts la puntualidad pontossg querido szeretett, drga, kedves venir (vengo, vienes, viene, venimos, vens, vienen) jnni por la segunda vez msodszorira) ponindose mikzben felveszi la chaqueta, la americana kabt, zak pensar (pienso, pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni, rakni, helyezni el bolsillo zseb a ver lssuk csak todo lo necesario minden szksges holmi he aqu itt van, ime la cartera pnztrca

*(A kzmondsok magyar megfeleli: 1. Hasonl a hasonlnak rl. 2. Min den cigny a maga lovt dicsri. (Mindenkinek megvan a maga vesszparipja.) 3. Jobb ma egy verb, mint holnap egy tzok.) 77

el portamonedas erszny el (dinero) suelto aprpnz desagradable kellemetlen el pauelo zsebkend la llave kulcs la cdula personal szemlyazonossgi igazolvny la cdula igazolvny personal szemlyi, szemlyes en regla rendben la regla szably entrando belpve, amikor belp saludar ksznteni, dvzlni qu hay de nuevo? mi jsg? estoy leyendo ppen olvasom leer (leo, lees) olvasni el peridico jsg el ttulo cm el artculo cikk te lo ruego krlek arra rogar (ruego, rogamos) krni el tazn bgre sentarse (me siento, nos sentamos) lelni caf con leche tejeskv la leche tej de hoy mai agrio savany qu hay de desayuno? mi van reggelire ? el t tea la taza cssze la taza para t tescssze el plato tnyr, tl el pan kenyr la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyr estar bebiendo (comiendo) ppen inni (enni) est hablando beszlget

para las once tizenegy rra est terminado (-a) be van fejezve, vge van terminar befejezni; vgzdni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo, comenzamos) kezdeni (amit: a) ; kezddni poner en orden rendbehozni, takartani poner (pongo, pones, pone, ponemos, ponis, ponen) rakni, tenni, helyezni el orden rend II. interesante rdekes la novela regny la revista folyirat debe de (ser) valsznleg, bizonyra lo son en verdad valban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m), las (f) azokat, ket muchas gracias hlsan ksznm no hay de qu nincs mirt III. el enemigo ellensg la supersticin babona contra (elljrsz) ellen maana mismo mr holnap empezar (empiezo, empezamos) kezdeni (amit: a) ; kezddni vaya una pregunta! micsoda krds t el viernes pntek el trece tizenharmadika IV. la oveja juh la pareja pr el loco bolond el tema, los temas tma, trgykr, feladat valer (valgo, vales, vale, valemos, valis, valen) rni vmit el pjaro madr volando rplve, rpl volar (vuelo, volamos) replni

Gramtica

61 A birtokos nvms El pronombre posesivoMi jefe es muy severo. Fnkm nagyon szigor. Carlos vive con sus padres. Kroly a szleinl lakik. A magyar birtokos szemlyragoknak a spanyolban birtokos nvmsok felelnek meg. E nvmsokat a lecke elejn adott tblzat szemllteti. 78

62 A su nvmsi alak sokfle jelentsesu libro = el libro de l az knyve (frfi) su libro = el libro de ella az knyve (n) su libro = el libro de ellos az knyvk (frfiak) su libro = el libro de ellas az knyvk (nk) su libro = el libro de usted az n knyve su libro = el libro de ustedes az nk knyve Ha a su nvmsi alak sokfle jelentse flrertsre ad alkalmat, helyette a fenti krlrsokat hasznljuk. Az udvarias megszltssal (usted, ustedes) kapcsolatban gyakori mind a kt alaknak egyttes hasznlata: su libro de usted , az n knyve sus estilogrficas de ustedes az nk tlttollai

63

Az nll vagy tulajdonkppeni birtokos nvmsok

Es tuyo ese libro? S, es mo. A tied az a knyv? Igen, az enym. Madre ma 1 jHijo mo ! Anym ! Fiam I Az nll birtokos nvmsokat (1. a lecke elejn lev tblzatot) az albbi esetekben kell hasznlnunk: a) ha a birtokos nvms lltmny: Son vuestras esas plumas? Si, son nuestras. A tieitek azok a tollak? Igen, a mieink. b) ha.a birtokos nmagban (fnv nlkl) ll: Mis amigos, los tuyos y los suyos. Az n bartaim, a tieid s az vi. c) kiemels esetn, amikor a birtokos nvms a fnv mg kerl: Este es el libro mi, no el tuyo. Ez a knyv az enym, nem a tied. d) megszltsban: hijo mo I fiam ! madre ma l anym l amigo mo 1 bartom 1 (Jelzvel: mi querido hijo 1 vagy : querido hijo mo!

64 A hatrozi igenv El gerundioEntrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. Ponindose la chaqueta, Carlos piensa en su trabajo. Az ebdlbe lpve, Kroly ksznti szleit. Felvve kabtjt (Mikzben felveszi kabtjt), Kroly a munkjra gondol.

A hatrozi igenevet gy kpezzk, hogy az -ar vg igk tvhez -ando, az -er s az -ir vgekhez -iendo vgzdst tesznk. Pl. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszlve (mikzben beszlek, beszlsz stb.) evs kzben (mikzben eszem, eszel, eszik stb.) lve (mikzben lek, lsz stb.) 79

A kpzsnl mutatkoz esetleges rendhagysgok tbbnyire a mr ismert (helyesrsi) szablyokra vezethetk vissza:decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo

dormir durmiendo

A nvmsi alakokat egyberjuk a gerundio-val: ' Vistindome pienso en mi trabajo. ltzkds kzben munkmra gondolok. Dndome cien florines, puedes Ha szz forintot adsz nekem, segthetsz ayudarme. rajtam. .A hatrozi igenvnek egyetlen, vltozatlan alakja van. Minthogy szemlyt vagy szmot nem jell, jelentst a mellette ll mondat alanytl kapja. Vessk ssze az albbi pldkat:Escuchando la radio descanso. Escuchando la radio descansas. Escuchando la radio descansa. Escuchando la rado descansis. Escuchando" la radio descansan. Amikor a rdit hallgatom, pihenek. Amikor a rdit hallgatod, pihensz. Amikor a rdit hallgatja, pihen. Amikor a rdit hallgatjtok, pihentek. Amikor a rdit hallgatjk, pihennek.

Escuchando la radio descansamos Amikor a rdit hallgatjuk, pihennk.

A hatrozi igenevet a magyarban a -va, -ve (rgiesen: -vn, -vn) kpzs igealakkal, vagy helyesebben valamely alkalmas ktszval bevezetett mellk mondattal fordtjuk : Aludva pihenek. (Azzal pihenek, hogy Descanso durmiendo. alszom.) Desayunndonos hablamos. Reggelizs kzben beszlgetnk. Hablando no puedes comer. Ha beszlsz, nem tudsz enni. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni, fel levantamos. kelnk.

65 Az ppen foly cselekvs jellse az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettelQu ests haciendo? Mit csinlsz (ppen most)? Estoy leyendo un libro. (ppen) olvasok egy knyvet. Az ppen foly cselekvst az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (v. az angolt: J am reading, he is writing). 80

66

Az igk vonzata" Mire gondolszl Munkmra gondolok. Menjnk vacsorzni. Mirt nem jssz reggelizni? Kezdem olvasni a knyvet.

En qu pinsase Pienso en mi trabajo. Vamos a cenar. Por qu no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro.

A pensar ige mellett cn elljrszval fejezzk ki azt, amire gondolunk. Az ir, venir, comenzar, empezar igk utn a elljrszval kapcsoljuk az rtelemkiegszt igt. A spanyol igknek a magyartl eltr vonzatt a sztr mindenkor jelli.

67

Y helyett E, O helyett U Mria s gnes apa s fia, anyja s lenya ht vagy nyolc n vagy frfi

Mara e Ins padre e hijo, madre e hija siete u ocho mujer u hombre

/-vei vagy /li-vel kezdd sz eltt az y ktsz helybe e lp a jobb hangzs kedvrt. ITgyangy az o-val vagy /io-val kezdd sz eltt az o ktsz helybe u lp. / Az hie sztag eltt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tzzel-vassal.

68

Deber + de Este libro debe de ser de ese seor. Las revistas deben de ser muy interesantes. Ez a knyv bizonyra az az r. A folyiratok nyilvn nagyon rdekesek.

A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyra, valsznleg, nyilvn szavakkal fordtjuk.69

_ Cada Cada oveja con su pareja. Me afeito cada dos das. Mindegyik juh a maga prjval. (Hasonl a hasonlnak rl.) Minden msnap borotvlkozom.

A cada ragozhatatlan sz; utna a fnv egyes szmban ll. Ha azonban a fnv eltt szmnv is van, akkor a fnv tbbes szmban ll.

70

A lszmneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos, doscientas 300 = trescientos, trescientas 400 = cuatrocientos, cuatrocientas 500 = quinientos, quinientas 600 == seiscientos, seiscientas 81

6 Spanyol nyelvknyv 5614

700 = setecientos, setecientas 800 = ochocientos, ochocientas 900 = novecientos, novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve

10 000 = 100 000 = 200 00 = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 =

diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un milln dos millones diez millones

Ejercicios

1. Feleljnk a kvetkez krdsekre : Cuntos aos tiene usted? Dnde, en qu calle vive usted? Vive con sus padres? Dndetrabaja usted? A qu hora ha de estar usted en la oficina (en la fbrica)? Es severo el jefe de usted?A qu hora se desayuna usted?Qu hay de desayuno en casa de usted? Qu toma usted : un tazn de leche, un caf con leche o una taza de t? Con qu come el pan? Qu objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? Dnde tiene usted el dinero?Tiene usted tambin un portamonedas?Por qu? Cundo lee usted el peridico? Lee usted tambin novelas? Es suyo ese libro? Es interesante? 2. Mondjuk minden szemlyben a jelzi, ill. nll birtokos nvmst: Mi lpiz es rojo. Mi estilogrfica es buena. Mi hermano trabaja en una fbrica. Mi hija est enferma. Este cuaderno es mo. Esa cartera es ma. Mis hermanos estn en la escuela. Mis hijas estudian bien. Esos lpices son mos. Aquellas plumas son mas. 3. Mondjuk spanyolul: Ez az n zsebkendm. Ez a zsebkend az enym. Ez a te szemlyazonossgi igazolvnyod. Ez a szemlyazonossgi igazolvny a tied. Hol van az n kulcsa? Ez a kulcs az n? Nem, ez a kulcs nem az enym, ez az kulcsa. Ez a mi laksunk. Ez a laks a mienk. Ez az nk padja. Ez a pad az nk. Ez az padjuk. Az nk knyvei rdekesek. 4. Fordtsuk le helyes magyarsggal az albbi hatrozi igeneves szerkezeteket; ahol lehet, bontsuk fel ket mellkmondattal: Siendo soltero todava, Carlos vive con sus padres. Teniendo slo quince aos, eres muy joven todava. Viviendo con mis padres, veo a mi madre cada da. Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. Vistindote rpidamente no llegas tarde a tu oficina. Siendo ya tarde, tenemos que apresurarnos. Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. No viniendo a desayunarte, te quedas hambriento. Ponindome la chaqueta, pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. No teniendo dinero, no podis compraros los libros nuevos. Entrando en la oficina, los empleados saludan a su jefe. Aprendes mucho leyendo tu libro de espaol. No teniendo leche, bebemos t. 5. Fordtsuk le az albbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckket olvasva sokat tanulunk. Az asztalnl lk, s levelet rok. A rdit hallgatva a tanulk sok rdekes dolgot tanulnak (aprender). Ha eljssz az iskolba, meghallgathatod a spanyol rt. Amikor elmegynk a hivatalba, kszntjk szleinket. Ha sokat beszltek, nem tudtok tanulni. Amikor borotvlkozom, a tkr eltt llok. A tkr eltt llva borotvlkozom (szrend!) Mivel legny emberek vagyunk, a szlinknl lakunk. Ha sokat esznek, nem hesek. Mivel hesek, sokat esznek. 6. Hasznljunk estar + gerundio szerkezetet az albbi mondatokban : Mit csinltok? Leveleket runk. Mit csinl apd? Az jsgot olvassa. Mit tanul testvred? A spanyol leckt tanulja. Hol van Jnos s Jzsi? Alusznak. Hogy van nagyanyd? Rosszul rzi magt. 82 v

7. Fordtsuk le spanyolra : Hny ves vagy, va? Tizenhatves vagyok. Hol lakol? Szleimmel lakom. Itthon van apd? Most nincsen itthon. A gyrban dolgozik. s testvred, Kroly? (most) az egyetemen vizsgzik. Nem tallom a zsebken dmet. Hol lehet? Valsznleg (I) a kabtod zsebben van. Hov (itt: Dnde) teszed a kulcsaidat? Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. j az n tlttolla? Igen, j ; nagyon jl r. Most az n tollval r? Igen, az n tollamma rok. Van itt egy srga ceruza. Ki? Az n? Nem lehet az n ; az n ceruzja nem srga, hanem barna. Amikor kimegynk az osztlybl, kszntjk tanrun kat.

10DIEZLlueve. Nieva. Relampaguea. Truena. Hace fro. Hace calor.

LECCIN

DCIMA

Szemlytelen igk s szlsmdok

Esik. Havazik. Villmlik. Mennydrg. Hideg van. Meleg van.

Alborea. Amaneec. Anochece. Hace sol. (Hay sol.) Hace vieiio.

Hajnalodik. Nappalodk. Esteledik. St a nap. Fj a szl.

El ao Como se sabe, el ao tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) das, 52 .(cincuenta y dos) semanas, 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. El ao bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) das. Las partes del da son : la madrugada, que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer; la maana, que dura hasta el medioda; la tarde (desde el medioda hasta el anochecer) y la noche. De da trabajamos, de noche descansamos. Los das de la semana se llaman : lunes, martes, mircoles, jueves, viernes, sbado, domingo. El domingo es da de descanso. El lunes es el primer da de la semana. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de espaol. Los martes vamos al teatro. Los mircoles estamos siempre en casa. Los sbados y domingos hacemos excursiones a las montaas, pero slo cuando hace un tiempo hermoso. Los doce meses del ao son : enero, febrero, marzo, abril, mayo, junio, julio, agosto, septiembre, octubre, noviembre y diciembre. El primero de 683

enero es el da de ao nuevo, en esle da felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : Feliz Ao Nuevo l" La primera estacin del ao es la primavera. La primavera es la estacin de las flores. En primavera brotan las plantas y los rboles y empiezan

a cubrirse de hojas. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor, otra vez llueve, hasta viene una tempestad con relmpagos y truenos. El verano es la segunda estacin del ao. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto, durante la cancula. En verano maduran los frutos y las sementeras.

A fines de septiembre principia la tercera estacin del ao : el otoo. En esta estacin se vendimia en las vias. Hacia el fin del otoo amanece ya tarde y anochece temprano. Empiezan a caerse las hojas de los rboles. Comienza el invierno. El invierno es la cuarta y ltima estacin del ao. En invierno duerme la naturaleza. En enero hace mucho fro, nieva a menudo. Los campos estn cubiertos de nieve; las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. ' II Conversacin Qu da es hoy? Hoy es jueves. Qu da era ayer (anteayer, hace tres das)? Ayer era mircoles. (Anteayer era martes. Hace tres das era lunes,) Qu da ser maana (pasado maana, en tres das)? Maana ser viernes. (Pasado maana ser sbado. En tres das ser domingo.)84

A cuntos estamos? ( = En qu da del mes estamos? = Qu da del mes tenemos?) Estamos a primero de febrero. ( = Hoy es el primero de febrero.) Estamos a dos de marzo, a tres de abril, a diez y seis de mayo. Tenemos el treinta y uno de agosto. Tenemos el primero de diciembre. Hoy es el ltimo del mes. Cul es la edad de usted? ( = Qu edad tiene usted? = Cuntos aos tiene usted?) Tengo veinticinco aos. Cundo naci usted? Nac en mil novecientos treinta y dos. Y cundo naci su hermana de usted? Ella naci el once de octubre de 1935. .En qu siglo vivimos? Vivimos en el siglo veinte. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su via Junto al camino, Porque todo el que pasa Coge un racimo. IV Refranes espaoles Ao de nieves, ao de bienes. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. Vocabulario dcimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia es nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villmlani el relmpago villm tronar (truena) mennydrgni el trueno mennydrgs alborear hajnalodni el alba (f), la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat, hajnal anochecer esteledni el anochecer esteleds, beesteleds el sol nap (az gen) I. la estacin vszak; lloms' bisiesto szk- (vrl) la parte rsz la madrugada kora reggel comprender magba foglalni desde (elljrsz) -ti, -ti la media noche jfl durar tartani (ideig) de dia nappal de noche jjel, este el lunes, los lunes htf cl martes, los martes kedd el mircoles, los mircoles szerda

conozco a usted. (Kiemelve; A usted lo conozco.) Le* ensear a iiHledes unos artculos nuevo.8*

Frjemnek j nyakkendt fogok venni. Frjemet nagyon szeretem. gnesnek tetszik az j ruha. gnest mindenki szereti. A munksoknak tbb pnzt fognak adni. A munksokat meg fogjk jutalmazni. A munksnket is meg fogjk jutalmazni.

Ismerem nt. (nt ismerem.) Mutlni fogok nknek nhny j cikkel. 115

Nem hiba, br nem spanyolos, ha a hangslytalan nvmst alakot elhagyjuk: Conozco a usted. Ensear a ustedes unos artculos nuevos. Az usted, ustedes elhagysa viszont nemcsak, hogy nem udvarias, hanem flrertsre is adhat okot: Le conozco. Ismerem t (v. ismerem nt). Les ensear unos artculos. Mutatni fogok nekik (v. nknek) nhny cikket.

95_ A visszahat nvmsok bvelked hasznlataA m me comprar unos calcetines. Magamnak nhny zoknit veszek. A szemlyes nvmsok mintjra kiemelt rszeshatroz s trgyesetben a visszahat nvmsokat is bvelkeden hasznljk. A visszahat nvmsok hangslytalan alakjait mr ismerjk: me, te, se, nos, os, se (v.: 55). A visszahat nvms hangslyos alakjai a rszeshatroz s a trgyesetben :a mi a ti a s > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a s magamnak magadnak magnak magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magt magunkat magatokat magukat

Mint ltjuk, a visszahat nvms hangslyos alakjai az egyes s tbbes szm 3. szemly kivtelvel azonosak a szemlyes nvms hangslyos alakjaival, s csakis elljrszk utn llhatnak. Tovbbi pldk: Luis siempre habla de s. (V.: Luis habla siempre de l.) Le escribir, dice Luis para s. Lajos mindig sajtmagrl beszl. (Lajos mindig rla (egy harmadik szemlyrl) beszl.) rni fogok neki, mondja magban Lajos. Magamnak semmit sem veszek. Magadnak semmit sem veszel. Magnak semmit sem vesz. Magunknak semmit sem vesznk. Magatoknak semmit sem vesztek. Maguknak semmit sem vesznek. Magnak n semmit sem vesz? Maguknak nk semmit sem vesznek?

Gyakorl pldk a visszahat nvmsok bvelked hasznlatra m no me compro nada. ti no te compras nada. s no se compra nada. nosotros (-as) no nos compra mos nada. A vosotros (-as) no os compris nada. A s no se compran nada. A s no se compra usted nada? A s no se compran ustedes nada? 116 A A A A

Me veo a m en la fotografa. Te ves a ti en la fotografa. Se ve a s en la fotografa. Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografa. Os veis a vosotros (-as) en la fotografa. Se ven a s en la fotografa. Se ve usted a s en la fotografa. Se ven ustedes a s en la fotografa.

Magamat ltom a fnykpen. Magadat ltod a fnykpen. Magt ltja a fnykpen. Magunkat ltjuk a fnykpen. Magatokat ltjtok a fnykpen. Magukat ltjk a fnykpen. nmagt ltja n a fnykpen. nmagukat ltjk nk a fnykpen.

A bvelkeden hasznlt (ketts) szemlyes s visszahat nvmsi alakok tblzata :1. vltozat a m me a ti te a l le a ella le a l le a ella la a s se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. vltozat me . . . a m te le le . . . a ti . . . a l 1 . . . a ella / Magyar jelentse nekem, engem ; magamnak, magamat neked, tged; magadnak, magadat neki t magnak, magt; maguknak, magukat , neknk, minket; magunknak, magunkat nektek, titeket; magatoknak, magatokat nekik ket nnek nt nknek; nket

le . . . a l \ la . . . a ella / se . . . a s nos . . . a nosotros \ nos . . . a nosotras / os . . . a vosotros \ os . . . a vosotras / les . . . a ellos \ les . . . a ellas f les . . . . a ellos 1 las . . . a ellas / le . . . a usted

le . . . a usted " l la . . . a usted / les . . . a ustedes

117

97

A m i s m o hasznlata

Yo mismo quiero verlo. n maflm akarom ltni (azt). T misma lo dices. Te mayad mondod. Todo depende de vosotros mismos. Minden mafltoktl fgg. A si misma no se comprar nada. Magnak semmit sem fog venni. A szemlyes s visszahat nvmst nyomatkoss tehetjk az utna tett mismo, misma, mismos, mismas (maga, maguk) nemben s szmban egyeztetett alakjval. A mismo szrl jegyezzk meg mg az albbiakat: a) vltozatlan alakja hatrozszkat s nvel nlkli fneveket tesz nyo matkosabb : hoy mismo ahora mismo all mismo en Espaa mismo mg ma most mindjrt ott helyben magban Spanyolorszgban (mg Spanyolorszgban is)

viszont nvelvel ll fnvvel egyeztetni kell: en la Espaa misma. b) a nvelvel elltott s fnevvel egyeztetett alakja ( = el mismo, la misma, los mismos, las mismas) ugyanaz", mg m a g a . . . is (sem)" jelentssel br s a fnv eltt ll: Me comprar el mismo vestido. Ugyanazt a ruht fogom magamnak ' megvenni. A ti te gustan las mismas cosas. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek; Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szt maga a tanrn sem tudja. profesora. Hablar con los mismos alumnos. Magukkal a tanulkkal fogok beszlni. c) Fneve mg tve, a nvels s egyeztetett mismo jelentse: maga illetve a magyarban ms megfelel fordulattal is fordthat : Mi ta es la bondad misma. Nagynnm maga a (megtesteslt) jsg. Al comienzo mismo de la primavera. Mindjrt tavasz elejn. d) Jegyezzk meg az albbi kifejezseket: Lo mismo da. Egyre megy. (A m) me da lo mismo. Nekem mindegy, l mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1. Feleljnk a kvetkez krdsekre: Por qu Juan Varga estar libre maana por la maana? Qu quiere hacer Ana, la mujer de Juan en este da? A Juan le gusta mucho l propsito de Ana? Por qu no? Qu prefiere hacer cuando est libre? Tambin a usted le aburre ir de compras? A quines les gusta, por lo general, ir de compras? Qu se necesita tener cuando se quiere ir de compras? Dnde tiene usted sus ahorros? Qu ve 118

usted en los escaparates de las tiendas? Qu hace usted en los grandes almacenes? Qu se comprar usted? De qu color es el traje de usted? Qu se vende en una perfumera? Qu artculos puede comprar usted en un gran almacn? 2. Tegyk a pontok helybe a megfelel nvms bvelked alakjt: A m . . . gusta esta sopa. Esta carne . . . gusta a ti. Este tejido . . . parece bueno a Pablo. El cuarto nuevo . . . conviene a nosotros. A vosotras . . . darn otros cuadernos. A ellos . . . escribirn muchas cartas. A ellas . . . ensearn vestidos hermosos. No . . . dar a usted esta medicina. A ustedes . . . aconsejo esperar un rato. A Luis no . . . veo aqu. A Margarita . . . quiero mucho. A nuestras hermanas . . . quieren todos. . . . llaman a ti. A m no . . . llaman. Tambin a vosotros . . . llaman. A s no . . . compra nada. 3. Mondjuk spanyolul (a bvelked nvmsokat hasznlva, ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. Mirt untat tged a vsrls? Neki (m s f) semmit sem fogunk venni. Neknk als fehrnemt akarnak venni szleink. Nektek (hogy) tetszenek ezek a,nyakkendk? Nekik nem adnak hst. nnek nem fognak leveleket rni. nknek meg fogjk mutatni az j szveteket. . Nekem nem mondjk meg az igazat. Neked nem hinyzik a pnz. Nem veszek magamnak semmit. Nem ltom magamat a tkrben. Magadnak j nyakken dt veszel. Nem ltod magadat a fnykpen. Nem akar venni magnak j szvetet. Apm engem hv. Tged ki hv? t (m s f) a tanr hvja. Minket szeretnek tanraink. Titeket nem akarnak ltni szleink. ket (m s f) nem ltjuk a szobban. 4. Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlsra) : Mg ma vizsgznod kell. Jnosnak ott helyben meg kell rnia a levelet. Mr holnap beszlnem kell vele. Vele magval kell beszlnem (m s / ) . Rluk magukrl beszlnk. n magam (m s f) nem ismerem t. maga (m s f) mondja ezt. Sajt magnak (m s f) nem vesz semmit. Egyre megy. Neknk mindegy. Nekik is mindegy. Magamnak ugyanazt a knyvet fogom megvenni. Ugyanakkor fzeteket is fogok venni magamnak. Anynk a megtesteslt jsg. Mindjrt az ra elejn beszlni fogunk a tanr rral. Ezt a szt magban Spanyolorszgban sem rtik. 5. Fordtsuk le spanyolra: Holnap dleltt szabad leszek, mert az jjeli mszakban fogok dolgozni. Vs rolni megyek majd a vrosba. Sok mindent kell vennem. Be kell mennem egy illat szertrba. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. A felesgemnek pdert s klnit fogok venni. Be fogok menni a nagy ruhzba is. Mi tetszik, uram? Legyen szves, mutasson nekem nhny zsebkendt. (Hogyan) tetszik nnek ez a zsebkend? Ez nem tetszik nekem. Nekem az tetszik. Mennyibe kerl? Nem drga, csak 12 forintba kerl. Ht j, ennl maradok. Mikor megynk bevsrolni ? Mg ma. Ma dlutn hrom ra utn bemegynk majd a vrosba, s megnzzk az zletek kirakatait. Mirt nem megynk a nagy ruhzba? Ott is ugyanazokat a cikkeket ruljk. n magam jobban szeretem a Vci utcai zleteket.*

U9

LECCIN QUINCE

Nvmsi alakok tallkozsa

Este tejido me lo compro. Quiero comprrmelo. T no te lo compras? No quieres comprrtelo? l se lo comprar. Los tejidos nuevos, puede ensernoslos? Se los ensear a ustedes. Voy a enserselos a ustedes.

Ezt a szvetet megveszem magamnak. Meg akarom venni magamnak. Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? majd megveszi magnak. Az j szveteket meg tudja mutatni neknk? Meg fogom mutatni nknek. Mris mutatom nknek.

En el gran almacn Despus de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Vci, Juan y Ana entran en el gran almacn que se halla en la Calle de Luis Kossuth. Aqu hay gran animacin a todas horas del da. El matrimonio Varga va de una seccin a otra mirando atentamente los gneros tan diversos que cubren los mostradores. Qu alegra observar a los clientes que se compran toda clase de gneros! j Y ver con qu paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacn! Qu vamos a comprarnos aqu, querida? pregunta Juan a su mujer. Por qu me lo preguntas si t mismo lo sabes? Tenemos an que comprarte un tejido para un traje nuevo. Pero, por qu? A qu gastar el dinero? te lo pregunto. Un tejido cuesta un dineral y, por aadidura, yo no llevo tanto dinero encima para comprrmelo, te lo confieso I Hay que economizar, te lo digo clara y distintamente, 120**

Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Ser mi regalopara tu cumpleaos. - Qu se le va a hacer! Sea! Sabes dnde se halla la seccin de tejidos? No lo s, pero veo all al jefe de la seccin de ropa blanca. Voy a preguntrselo. Tenga la bondad de decirnos dnde est la seccin de tejidos. Con mucho gusto, >- responde el jefe de seccin cortsmente. Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. All a la derecha hallarn ustedes la seccin que buscan, al lado de la seccin de confecciones. Antes de subir al segundo piso, el matrimonio Varga visita an las. secciones de calzado, de perfumera, de bisutera, de papel y objetos de escritorio, de artculos para deporte, de cristalera. Despus de mirar todo atenta y detalladamente, Ana y Juan llegan por ltimo, cansados, a la seccin de tejidos. II*

Conversacin i (En la seccin de tejidos) Qu desean'ustedes? Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas, para uso diario. Me hacen el favor de pasar por aqu? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos. Qu les parece a ustedes ste? Es bueno y no demasiado caro. Puedo recomendrselo. No est mal, pero es demasiado claro. Preferimos algo ms oscuro. Acabamos de recibir tambin tejidos de lana extranjeros. Puede usted ensernoslos? Con mucho gusto. Voy a enserselos a ustedes enseguida. Qu les parece a ustedes ste? ste s que me gusta mucho. Pero, qu precio tiene? Debo advertrselo a ustedes, es un poco caro. Cuatrocientos ochenta florines metro. Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. Pero si lo compra usted, tiene traje para toda la vida. Adems, tengo que decrselo seriamente, no se les presentar a ustedes otra ocasin de comprar tejidos tan magnficos. No los venden en otro sitio. Bueno, qu se le va a hacer! Me quedo con l. Cuntos metros corto? Tres y veinte. Aqu tienen ustedes la factura. Tengan la bondad de pasar por la caja. All al fondo est. III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. Le ensea a hablar, pero el lora tiene mala memoria y no aprende ms que estas tres palabras: Sin duda alguna. Poco contento con esto, el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pjaro. 121

Quin me compra mi Ionio? - R r L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. Os digo que vale mucho ms. Quin me lo compra? Un seor que le oye gritar, se extraa del precio tan elevado ; se dirige al lorito y le dice : Responde, pajarito ! Vales t veinte duros? Sin duda alguna I responde el loro. Le gusta tanto la respuesta del pjaro que se lo compra. Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa. Pero qu le ocurre all ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestacin. Afin, se enoja de la compra. Se pone al lado de la jaula y dice : Qu tonto fui de tirar tanto dinero 1 Sin duda alguna 1 exclama el pjaro ; y por esta vez el lorito tiene razn. Vocabulario I. lujoso fnyz ia animacin lnksg, forgalom ; lelkeseds cl matrimonio hzaspr ; hzassg atentamente figyelmesen cl genero nem, fajta, cikk diverso klnbz, klnfle el mostrador boltasztal la alegra rm observar megfigyel cl cliente vev toda clase de mindenfle y ver ht mg, amikor ltja az ember... atender kiszolgl vkit, trdik vkivel (akit v. akivel: trgy eset) el dependiente alkalmazott, kiszolgl el sentido rtelem gastar klt (pnzt) el dineral hatalmas pnzsszeg por aadidura tetejbe, radsul ' la aadidura hozzfzs, rads llevar encima magnl hord llevar hord, hoz, visz encima fent, fell, rajta confesar (confieso, confesamos) bevall economizar takarkoskodik clara y distintamente vilgosan s rtheten distinto rthet, vilgos ; klnbz, klnll pero si de hiszen el regalo ajndk el cumpleaos szletsnap j MI ! nT legyen ! 122 qu se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan j cortsmente udvariasan tomar el ascensor beszll a felvonba el ascensor felvon, lift busear keres al lado de mellett, mell las confecciones kszruha subir felmegy, felszll el calzado cip, lbbeli la bisutera dszru, kszerru objetos de escritorio rszerek el escritorio rasztal; iroda artculos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalera vegru atenta y detalladamente figyelmesen s rszletesen detallado rszletes por ltimo utoljra, vgl cansados fradtan II. a rayas cskos la raya csk, sv, vonal para uso diario mindennapos haszn latra, strapra el uso hasznlat; szoks diario mindennapi, mindennapos pasar por aqu idejn barato olcs recomendar ajnl no est mal nem rossz ms oscuro sttebb oscuro stt la lana gyapj

extranjero klfldi enseguida, en seguida azonnal, rgtn este s que me gusta ez igen, ez tetszik nekem el precio r, rtk advertir figyelmeztet, felhvja figyelmt metro mtere . el metro mter cielos! szent g! la vida let seriamente komolyan serio komoly presentarse addik, knlkozik, mutatkozik el sitio hely cortar vg, el-, levg la factura szmla tengan la bondad de legyenek szvesek pasar por la eaja odamegy a kasszhoz all ott, oda al fondo a vgben el fondo fenk, mlysg l . ventajoso elnys pobre szegny poseer birtokol, br, van neki

el loro, el lorito papagj ensear tant, oktat (amire: a) la memoria emlkezet, emlkez tehetsg sin duda alguna ktsgtelenl alguno valamely, nhny coger vesz, fog la jaula kalitka, ketrec gritar kilt, kiabl lo vendo en veinte duros 20' durrt adom el extraarse csodlkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet, vlasz ocurrir trtnik (akivel: a) la contestacin felelet, vlaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odall tonto buta, ostoba fui voltam tirar dob exclamar [szklmr] felkilt, kikilt por esta vez ezttal

Gramtica

98

Hangslytalan nvmsi alakok tallkozsa Mirt krdezed (ezt) tlem? Bevallom (azt) neked. Meg tudja mutatni neknk az j szveteket? Mris mutatom nknek. Ajnlhatom (azokat) nnek (nknek). Nincs pnzem, hogy megvegyem magamnak (azokat).

Por qu me lo preguntas? Te lo confieso. Los tejidos nuevos puede usted ensernoslos? Voy a enserselos. Puedo recomendrselos. No tengo dinero para comprrmelos.

Ugyanabban a mondatban a szemlyes vagy visszahat nvms hangslytalan rszeshatroz s trgyesete egyszerre fordulhat el. Ilyenkor a rszeshatroz eset mindenkor megelzi a trgyesetet, a 3. szemly rszeshatroz alak (le, les) helyett pedig mindig se ll. Figyeljk meg az albbi pldasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. te lo recomienda. se lo recomienda. Ezt a szvetet a kiszolgl ajnlja nekem. ajnlja neked. ajnlja neki (nekik). 123

nos lo recomienda. os lo recomienda, se lo recomienda (a usted, a ustedes). Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la comprar. comprars. comprar. compraremos. compraris. comprarn. comprar (a usted). comprarn (a ustedes).

ajnlja neknk. ajnlja nektek. ajnlja nnek (nknek). Ezt az inget meg fogom venni magamnak. meg fogod venni magadnak. meg fogja venni marjnak. meg fogjuk venni magunknak. meg fogjtok venni magatoknak. meg fogjk venni maguknak. n meg fogja venni magnak, nk meg fogjk venni maguknak. Ezeket a ceruzkat nem adja nekem. n nem adom neked. mi nem adjuk neki (nekik, nnek, nknek). k nem adjk neknk, nem adja nektek. Az igazat meg kell nekem mondania, meg kell neked mondanom, meg kell neki (nekik, nnek, nk nek) mondanunk, meg kell neknk mondaniok. meg kell nektek mondania. Ha megmondod nekem (azt), szves sget teszel nekem.

Estos lpices l no me los da. yo no te los doy. nosotros no se los damos. ellos no nos los dan. ella no os los da. La verdad tiene que decrmela, tengo que decrtela, tenemos que decrsela. tienen que decrnosla, tiene que decrosla. Dicindomela me haces un favor.

Megjegyzsek. 1. A fenti mondatpldkbl is lthatjuk, hogy a se sokflt jelenthet: neki, nekik, nnek, nknek. Ha a se jelentse flrerthet, krlrst alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a l (a ella). ellos (a ellas). usted. ustedes. Ajnlom Ajnlom Ajnlom Ajnlom neki. nekik. nnek. nknek.

2. A fenti jelentseken kvl a se ltalnos alany is lehet (v.: 57), mint pl. a kvetkez mondatokban: Qu se le va a hacer I En el almacn se nos ensear tejidos hermosos. 124 Mit lehet itt tenni! Az ruhzban szp szveteket fognak mutatni neknk.

99me le te le

Az egytt elfordul hangslytalan nvmsi alakok tblzatame (a te la me lo te lo me les te me las me los

les te

las te

los

nos leos se le le

nos laos se la la

nos loos se lo lo

nos les nos las nos losos se

les os les se

las os lasse

los los

nekem (magamnak) t, azt, ket, azokat neked (magadnak) t, azt, ket, azokat neknk (magunknak) t, azt, ket, azokat nektek (magatoknak) t, azt, ket, azokat neki (magnak, nekik, maguk nak) t, azt, ket, azokat

Infinitivo-wl, gerundio-yal stb. (v.: 87) ezeket az alakokat htravetjk s egyberjuk : decrmelo, dicindotelo stb.

100 A hatrozsz 1 adverbioLa seccin de tejidos se halla all, a la derecha. El jefe habla cortsmente con nosotros. Te lo digo clara y distintamente. A szvetosztly olt jobbra van. A fnk udvariasan beszl velnk. Vilgosan s rtheten mondom neked.

A hatrozsz lehet valdi (adverbio primitivo) s mellknvbl kpzett (adverbio derivado). 1. A valdi hatrozszk kzl a legfontosabbak: a) a helyhatrozszk (adverbios de lugar), mint pl. aqu itt, ide abajo lent, le de aqu innen arriba fent, fel ah ott, oda (nlad, hozzd) dentro bent (adentro be) de ah onnan (tled) fuera, afuera kint, ki all, all ott, oda cerca a kzelben de all onnan lejos tvol, a tvolban, messzire b) idhatrozszk (adverbios de tiempo), mint pl. ahora most siempre mindig eutonces akkor, akkoriban nunca, jams soha(sem) antes elbb, inkbb hoy ma despus ksbb, azutn ayer tegnap ya mr anteayer tegnapeltt todava, an mg anoche tegnap este, tegnap jjel c) mdhatrozszk (adverbios de modo), mint pl. muy nagyon (mellknv s demasiado tlskat, tlsgosan hatrozsz eltt) apenas alig 125

mucho nagyon, sokat (ige utn) ms tbbet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget

as gy, gy casi majdnem despacio lassan aprisa, de prisa sietve, gyorsan poco a poeo lassanknt, aprnknt

2. Mellknvbl a -mente kpzvel kpeznk hatrozszl. Ha a mellknv nek van -a vg nnem alakja, akkor a kpz a nnem alakhoz jrul. A -mente kpznek nll hangslya van, az alapsz azonban megtartja esetleges kezett: claro vilgos distinto rthet alegre vidm eorts udvarias difcil nehz claramente vilgosan distintamente rtheten alegremente vidman cortsmente udvariasan difcilmente nehezen

101

A - m e n t e kpz elhagysa kt vagy tbb hatrozsz esetn Vilgosan s rtheten mondom neked. Mindent figyelmesen s rszletesen nznk meg.

Te lo digo clara y distintamente. Miramos todo atenta y detalladamente.

Kt vagy tbb egyms utn ll hatrozsz esetn csak az utols veszi fel a mente kpzt. Tovbbi pldk: Jvenes hermosos fsica y espiritulmente. Vive pura y simplemente. Habla lenta y claramente. Cantan feliz y alegremente. Testben s llekben szp ifjak. Tisztn s egyszeren l. Lassan s vilgosan beszl. Boldogan s vidman nekelnek.

102

Mellknv hasznlata hatrozszi jelentsben

Nos levantamos temprano. Korn kelnk. Tiene que ir usted derecho. Egyenesen kell mennie. No veo claro. Nem ltok vilgosan. Ana y Juan llegan eansados a Jnos s Anna fradtan rkezik la seccin de tejidos. a szvetosztlyra. A mellknv vltozatlan (egyes szm hmnem) alakja sokszor hatrozszi jelentssel is br. (Nem mondjk : tempranamente, derechamente.) Sok (klnsen -ado, -ido vg) mellknv, hatrozszknt llva, szmban (s ha lehet, nemben) egyezik a mondat alanyval: Las muchachas llegan a casa cansadas. A lnyok fradtan rkeznek haza.

103

Rendhagy kpzs hatrozszk

Debes responder bien. Jl kell felelned. Hablo mal el espaol. Rosszul beszlek spanyolul. Bueno (j) s malo (rossz) rendhagyan kpzett hatrozszi alakja: bien s mal. ^ 126

/

m * I Elljrszval kpzett hatrozi kifejezsek Sin duda. Por ltimo llegan a casa.

-

Ktsgtelenl. Vgl haza rkeznek.

Elljrszval sok hatrozi kifejezst kpeznk. gy pl. de todos modos mindenesetre en todas partes mindentt en seguida azonnal, rgtn en alguna parte valahol al fin y al eabo vgeredmnyben en ninguna parte sehol Elljrszval kpzett hatrozi kifejezst hasznlunk klnsen akkor, amikor a -mente kpzvel kpzett hatrozsz tlsgosan hossz s rossz hang zs : sin duda por ltimo de repente (= indudablemente) (= ltimamente) (== repentinamente) , ktsgtelenl vgl, utoljra v hirtelen

Ejercicios

Dnde se hallan en Budapest los grandes almacenes? Dnd,e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? Qu ve usted en un gran almacn? Por qu secciones pasa usted? Qu ve usted en los mostradores? Cmo atienden a los clientes los dependientes del almacn? A qu seccin va usted cuando quiere comprarse un tejido? Dnde se halla la seccin de tejidos? Cunto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? Qu clase de tejido prefiere usted? Qu tejido le gusta a usted : el claro, el oscurp, el tejido a rayas? Cunto cuesta el metro de un tejido extranjero? Cuntos metros de tejido necesita usted para un traje? Le gusta a usted la historia del lorito y del seor tonto? Puede usted contrnosla (contar elmondani, elmeslni)1 2. Tegyk a pontok helybe az sszes lehetsges ketts nvmsi alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . . contar. (Pl. me la, te la, nos la, os la, se la . . . a usted, a ustedes, a l, a ella, a ellos, a ellas.) Esta historia Pablo quiere contar . . . . Este tejido . . . gusta: . . . compar(). Quier(o) comprar Los alumnos no saben el sentido (rtelem) de esta palabra : . . . preguntan. Van a pregun tar. . . . A Pedro no le gusta el traje nuevo: . . . dice clara y distintamente. Luis comprar los libros y . . . dar. Quiere d a r . . . . Margarita y Mara comprarn las flores y . . . regalarn. Quieren regalar.... El almacn acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . . . ensear. Quiere ensear 3. Kpezzk a zrjelbe tett mellknevekbl a megfelel hatrozszt: Nuestro profesor de espaol habla (claro y distinto). Las alumnas cantan (feliz y alegre). Los dependientes del almacn responden (corts) a las preguntas de los clientes. Mara comprende (difcil) el espaol. Debes mirar todo (atento). La verdad debis decirla (puro y simple). Mis padres viven (feliz). Si queris ir a la estacin, debis ir todo (derecho). Despus del trabajo, los obreros llegan a casa (cansado). No me siento (bueno). Paco responde siempre (malo) en la escuela. 4. Mondjuk spanyolul: a) Ez szp szvet. Megveszem (magamnak). Nem akarod megvenni? Pl megveszi magnak. Mi nem vesszk meg. Nem akarjtok megvenni? k akarjk meg venni, k veszik meg. l5j ingeket ltok a kirakatban, lesz szves megmutatni nekem (ket)? Azonnal megmutatom nnek (ket). Ajnlom nnek (ket). Ezeket az ingeket ajnlom neked. Ajnlom nektek. Ajnlom neki. Ajnlom nekik. Ezeket az ingeket a kiszolgl ajnlja nekem. 127

b) Ez a tanterem nagyon nagy. Nagyon sokat (muchsimo) dolgozom. Pter nagyon jl fog felelni. Nagyon sajnlom. Mr itt vagyok. O mg ninc itt. Pl fent van. Istvn lent van. A sznhz nagyon kzel van. A mozi nagyon messze van. Te vilgosan beszlsz. Te vilgosan s rtheten beszlsz. TI udvariasan vlaszoltok, k boldogan lnek. Mi vidman csevegnk. Ktsgtelenl igazad van. Mindentt ltok szveteket. Istvn valahol itt lakik. Sehol sem tallom a knyvemet. 5. Fordtsuk le spanyolra: Kroly szp szveteket lt egy zlet kirakatban. Szksge van egy j ruhra, s ezrt belp az zletbe. Odamegy a boltasztalhoz, s (gy) szl a kiszolglhoz: Legyen szves, mutasson nekem nhny j szvetet. Milyen sznben (de) . hajtja, uram? Mindenfle szvetnk van. Jobban szeretem a stt szveteket. ppen most kaptunk j szveteket, meg fogom mutatni (ket) nnek. Lesz szves ide fradni. Ez hogyan tetszik nnek? Nekem tetszik. Mennyi mtere? Nagyon olcs : 250 forint. Mit lehet itt tenni ? Ennl maradok. Hny mtert vgjak le? Hrom tizentt. Tessk a szmla. Szveskedjk a pnztrhoz fradni!

LECCIN

DIECISIS

A ktomd jelen ideje El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. hables con Paco. (l, ella) hable con Paco. hablemos con Paco. hablis con Paco. , hablen con Paco. (yo) ponga un telegrama. pongas un telegrama. (l, ella) ponga un telegrama. pongamos un telegrama. pongis un telegrama. pongan un telegrama. (yo) cumpla mis deberes. cumplas tus deberes. (l, ella) cumpla sus deberes. cumplamos nuestros deberes. cumplis vuestros deberes. cumplan sus deberes. 128 SZKSGES, HOGY beszljek Ferivel. beszlj Ferivel. beszljen Ferivel. beszljnk Ferivel. beszljetek Ferivel. beszljenek Ferivel. tviratot tviratot tviratot tviratot tviratot tviratot adjak fel. adjl fel. adjon fel. adjunk fel. adjatok fel. adjanak fel.

I. -e -es" -emos 1 -eis -ene

II. -a -as -a -amos -is -an III. -a -as -a -amos -is -an

elintzzem teendimet. elintzzed teendidet. elintzze teendit. elintzzk teendinket. elintzztek teenditeket. elintzzk teendiket.

I De paseo en la capital Son las cinco y pico. Carlos acaba de salir de su oficina. Camino de su casa piensa: Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Hoy no hay ni leccin de espaol ni curso de estenografa. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. Al fin y al cabo, por qu no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo, es preciso que yo cumpla algunos deberes. As, por ejemplo, mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. Mis primitos me llaman cada da por telfono rogndome que vaya a verles y les lleve bombones. Adems, es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. Es menester que yo entre tambin en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi ta Teresa que cumplir aos maana. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. Camino de su sastre, pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitacin a su ta. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. Despus de pasar por el saln de su sastre, sigue paseando por la avenida Rkczi. En contadura toma dos localidades para la funcin del domingo. Por fin, va a la parada del tranva y sube a un coche nmero 68 en la plaza Baross, para volver a casa. Qu lstima que un da conste slo de 24 horas! piensa para s. Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. j Qu se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobs a Csepel: quizs duerman ya. Ojal que vengan a vivir ms cerca! Pero, no tiene importancia. De todos modos, uno de estos das ir a verles, antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton. II Conversacin Dispnseme usted, caballero. Habla usted espaol? i Qu casualidad ms dichosa I Aun que no hable bien el castellano, lo chapurreo. jVaya sorpresa! jUn hngaro que habla 'espaol y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdneme la molestia, pero no Spanyol nyelvknyv 56M

*

129

quiero extraviarme en la capital de ustedes. Tenga usted la bondad de decirme, por dnde se va al hotel Danubio? Con mucho gusto, seor. Siga usted todo derecho por esta calle, atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya ver el hotel. Si no tiene inconveniente, puedo acompaarle a usted un rato. Es usted muy amable. Acepto con gusto. Permtame usted que le pregunte : de qu nacionalidad es usted? Soy argentino, de Buenos Aires. Soy representante de una casa de importacin y desde hace algunos das me encuentro en la capital de Hungra para visitar algunas casas de exportacin. Qu le parece a usted nuestra capital? Es una ciudad muy hermosa. Su situacin topogrfica es maravillosa. Se dice que Buenos Aires es mucho ms grande y tambin muy hermosa. Es verdad. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna, con soberbias calles, avenidas, plazas y parques. Tiene ms de tres millones de habitantes. Algn da quizs yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. Pero, permtame que me presente: soy Antonio Lpez de Queveda. Y yo soy Esteban Kovcs, tenedor de libros. Tanto gusto de conocerle a usted. Estoy muy contento de nuestro encuentro. No puede imaginarse usted con qu gusto hablo espaol con usted. Si quiere usted que nos encontremos otra vez, estoy a su disposicin, seor. Si no tiene inconveniente, podremos citarnos para maana por la tarde. Estar encantado. Desde las cuatro, me hallar usted en el hotel. Muy bien, seor. A eso de las cinco le llamar a usted por telfono para citarnos en algn sitio. All ve usted su hotel, seor. Ahora tenemos que despedirnos. Pues bien, nos veremos maana por la tarde. Que usted lo pase bien. Hasta maana, seor. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una crcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. Seor director dice un empleado el nmero veintids se niega a trabajar en la fabricacin de cajas, y pide que se le permita, como a los dems, trabajar en su oficio. Es muy justo que se le complazca. Y qu es? Aviador. 130

IVRefranes Quien abrojos siembra no ande descalzo.* No hay mal que por bien no venga. Vocabulario preciso szksges, fontos; pontos poner un telegrama felad tviratot el telegrama srgny, tvirat el deber ktelessg, teend I. de paseo stlva, sta kzben la capital fvros camino de (su casa) tban (hazafel) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita hgocska la tableta tbla el chocolate csokold tomar localidades jegyeket vlt la localidad (sznhzi) lhely, jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo, el primito unokafivr el bombn pralin necesario szksges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szab probar (pruebo, probamos) (fel)prbl es menester szksges, kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Terz cumplir aos szletsnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces dessgbolt dulce des; el dulce dessg pasar por betr vhova el telegrama de felicitacin dvzl la felicitacin szerencsekvnat el sello blyeg la tarjeta levelezlap el saln szalon sigue paseando tovbb stl, folytatja stjt la avenida t, fasor. la contadura elvteli jegypnztr la funcin (sznhzi) elads la parada megll (hely) el coche kocsi eonstar ll vmibl (amibl: de) imposible lehetetlen quiz (s) taln ojal (que) brcsak ms crea kzelebb la importancia fontossg de todos modos mindenesetre uno de estos das valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mieltt mg nyaralni mennnek ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyri) sznid el lago t II. dispensar megbocst; felment la casualidad vletlen ms (nyomatkost sz; nem fordtjuk) dichoso szerencss aunque mbr, habr, noha, jllehet vaya sorpresa! milyen meglepets! la sorpresa meglepets conversar trsalog materno anyai, anyaperdonar megbocst la molestia zavars ; knyelmetlensg extraviarse [sztr- . . . ] , me extravo eltved

tvirat

(A kzmondsok rtelme: 1. Aki msnak vermet s, maga esik bele. 2. Min* den rossznak megvan a maga j oldala.) 9* 131

por dnde? merrefel? el hotel szlloda 1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egszen egyenesen! atravesar (atravieso, atravesamos) tmegy, tszel (trgyesettel) la plaza tr el puente hd acompaar elksr aceptar elfogad la nacionalidad nemzetisg argentino argentin el representante kpvisel la casa de importacin behozatali cg la importacin behozatal encontrarse (me encuentro, nos encon tramos) van, tallja magt; tall kozik Hungra Magyarorszg la exportacin [szprtcjn] export, kivitel la situacin topogrfica fldrajzi fekvs maravilloso csods sea (a ser ige ktmodja; itt nem for dtjk le) soberbio pazar; bszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros knyvel el tenedor tulajdonos, birtokos. tanto gusto de conocerle a usted nagyon rlk, hogy megismerhetem

estoy muy contento nagyon rlk (aminek: de) imaginarse elkpzel la disposicin rendelkezs citarse tallkozt beszl meg, tallkozik encantado elbvlt, elbvlve en algn sitio valahol el sitio fekvs, hely despedirse (me despido, nos despedimos) elbcszik que usted lo pase bien rezze jl m a g t ; isten vele hasta maana a holnapi viszontltsra III. el oficio mestersg, foglalkozs, hivatal inoportuno alkalmatlan, meg nem felel el director igazgat la crcel brtn ordenar elrendel el preso fogoly, letartztatott negarse (me niego, nos negamos) vonakodik la fabricacin gyrts la caja lda, doboz pedir (pido, pedimos) kr, kvetel los dems a tbbiek justo igazsgos, helyes complacer krelmt teljesti, kielgt (a) el aviador repl, pilota IV. el abrojo csaln, tvis descalzo meztlb el mal baj

Gramtica

105

A kotornod jelen ideje El presente de subjuntivo Kvnom, hogy a gyerekek boldogan ljenek ! Kvnom, hogy Pter megfizesse adssgt.

Quiero que los nios vivan felizmente. Deseo que Pedro pague su deuda.

A ktmd jelen idejt gy kpezzk, hogy az -ar vg igkhez az -e, -es, -e, -emos, -is, -en, az -er s az -ir vg igkhez pedig az -a, -as, -a, -amos, -is, -an ragokat tesszk. Pldk a ragozsra: 132

I. HABLAR beszlni hable hahles hable hablemos hablis k hablen beszljek beszlj beszljen beszljnk beszljetek beszljenek

II. COMER enni coma comas coma comamos comis coman egyem egyl egyk egynk egyetek egyenek

III. VIVIR lni viva ljek vivas lj viva ljen vivamos ljnk vivis ljetek vivan ljenek

gyeljnk a helyesrsra! A -ear, -gar, -guar, -ger, -gir, -guir, -quir, -cer, -cir, -zar vg igk tugi mssalhangzja a mr tanult helyesrsi szablyok, szerint mdosul, pl. TOCAR rinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsglni COGER fogni, venni DIRIGIR irnytani DISTINGUIR megklnbztetni DELINQUIR kihgst elkvetni VENCER gyzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elrni toqu* pague toques pagues

toque pague

toquemos paguemos

toquis paguis

toquen paguen

averige averiges averige averigemos averigis averigen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojis dirijis cojan dirijan

distinga distingas distinga distingamos distingis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincis venzamos zurzamos venzis zurzis delincan venzan zurzan alcancen

alcance alcances alcance alcancemos alcancis

*"**

A kotornod jelen idejnek rendhagy kpzse Szksges, hogy a szabmhoz menjek Sajnlom, hogy mr ks van.

Es necesario que yo vaya a mi sastre. Siento que ya sea tarde.

Azokat az igket, amelyek rendhagyan kpezik a ktmd jelen idejt, hrom csoportba oszthatjuk: 1. Mindazok az igk, amelyek a kijelent md jelen idejben rendliagyak, a kotornod jelen idejben is rendhagyak. A legtbb ilyen ige a kijelent md egyes szm 1. szemlynek rendhagy tvhez teszi a ktmd ragjait; 13a

X CAER, nem

caigo

cnljin

caigas

caiga

caigamos

colgis

caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean

CONOCER, conozco ismerni DECIR, digoJlIUllUdllJl

conozca conozcas conozca conozcamos conozcis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos.

digis hagis oigis pidis pongis salgis sigis tengis traigis vengis veis

HACER, hago OR, oigo\\ a l l o t i llcLllcLlLi

P E D I R , pido krni PONER, pongo helyezni SALIR, salgo kimenni SEGUIR, sigo folytatni T E N E R , tengo tartani TRAER, traigo hozni VENIR, vengo jnni VR, veo ltni

2. Azok az e s o (u) tv igk, melyek e hangjukat hangslyos sztagban e, illetve ue hangzra vltoztatjk, a tbbes szm 1. s 2. szemlyben (vagyis hangslytalan helyzetben) megtartjk az eredeti e, illetve o (u) hangot (v.: 50).EMPEZAR, empiezo kezdeni PENSAR, pienso gondolni QUERER, quiero szeretni CONTAR, cuento elmondani JUGAR, juego jtszani PODER, puedo -hatni, -hetni empiece empieces empiece empecemos empecis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos pensis queris contis juguis podis piensen quieran cuenten jueguen puedan

Kln figyelmet rdemel az albbi ngy ige :DORMIR, duermo aludni MORIR, muero meghalni ERRAR, yerro tvedni i OLER, huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmis muris erris olis duerman mueran yerren huelan

134

3. A fenti, ltalnos szablyokat nem kvetik: HABER, he (segdige) SER, soy lenni ESTAR, estoy lenni DAR, doy adni IR, voy menni SABER, s tudnihaya sea est d vaya sepa hayas seas ests des vayas sepas haya sea est d vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayis seis estis deis vayis sepis hayan sean estn den vayan sepan

107 A kotornod hasznlataBocssson meg, uram 1 Dispnseme usted, seor. Bocsssanak meg, uraim! Dispnsenme ustedes, seores. Hablemos espaol! Beszljnk spanyolul! Que usted lo pase bien. rezze jl magt! (Isten vele !) Viva Hungra! ljen Magyarorszg! jOjal que vengan a vivir ms cerca 1 Brcsak kzelebb jnnnek lakni I Quiera Dios ! Brcsak isten is gy akarn ! Quizs yo tenga la suerte de ir Taln mg lesz szerencsm Argentnba a la Argentina. utazni. No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj, mely hasznunk*ra venga. ne vlna. A kijelent md a tny, a valsg mdja. Ezzel szemben a ktmd a bizony talan, vlt, elgondolt cselekvs, trtns mdja. A ktmd rszben a magyar felszlt mdnak (-jak, -jek stb.) felel meg; hasznlata azonban a spanyolban jval szlesebb kr, mint a magyarban. A ktmd hasznlatrl rszletesen a 26. leckben lesz sz ; egyelre jegyez zk meg az albbiakat: A spanyolban a ktmd vagy nllan, tmondatban, vagy mellkmondat ban fordul el. 1. nll mondatban a ktmd kifejezi: a) a felszlt md egyes s tbbes szm 3. s tbbes szm 1. szemlyi (a fel szlt md egyes s tbbes szm 2. szemlyrl a kvetkez leckben lesz sz). Onoz$ esetn a felszlts utn rendszerint kitesszk az usted, ustedes szavakat: Venga usted. Vengan ustedes. Digmosle la verdad. Jjjn ! Jjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat!

A felszlt mondatot sokszor que ktsz vezeti be (ilyenkor oda lehet kpzelni a hinyz fmondatot, mint pl. deseo que kvnom, hogy stb.): Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon, amil akar! 135

b) a meg teljeslhet hajt; (brcsak) sz vezeti b e : Que sea verdad ! Ojal que vengan !

az ilyen hajt mondatot sokszor az ojal Brcsak igaz volna l Brcsak jnnnek

c) Ktmd ll a quiza(s), acaso, tal vez (taln) sz utn : Quiz(s) sea verdad. Acaso duerman ya. Tal vez llueva maana. Taln ez igaz. (Lehet, hogy ez igaz.) Taln alusznak mr. Taln esik (majd) holnap.

2. Mellkmondatban a ktmd akkor ll, amikor a) a magyarban is felszlt md van, nevezetesen a krst, kvnsgot, hajt, akarst, parancsot, felszltst, utastst, tancsadst kifejez igk utn : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Me permite que abra la ventana? Hgocskm azt kvnja, hogy egy tbla csokoldt vegyek neki. Megengedi, hogy kinyissam az ablakot?

b) a spanyol ki akarja emelni a mellkmondat cselekvsnek bizonytalansgt (errl bvebbet a 26. leckben); a magyarban ilyenkor kijeleni md szokott llni, olykor azonban feltteles md i s : Lo har todo como t lo desees. Ir a verles antes de que vayan de vacaciones. Mindent gy fogok csinlni, ahogy V hajtod. Megltogatom ket, mg mieltt nyaralni mennnek.

Klnsen gyakori a ktmdnak a magyartl eltr hasznlata az rzelmet kifejez igk s kifejezsek utn, mint pl. Qu lstima que un da conste slo de 24 horas 1 Milyen kr," hogy a nap csak 24 Fbl ll!

108

A ms, tan

nyomatkost szk Milyen szerencss vletlen I Megnzzk a sokfle rut. Milyen szp vros 1

Qu casualidad ms dichosa! Miramos los gneros tan diversos. jQu ciudad tan hermosa!

A fneve utn ll mellknv el a spanyol gyakran kiteszi a ms vagy tan nyomatkost szt, klnsen felkiltsban. A magyarban ezt a szt nem fordtjuk, le. Ejercicios 1. Feleljnk a kvetkez krdsekre: A qu hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fbrica)? Qu hace, por lo general, despus de salir de la oficina (de su fbrica)? En qu das tiene usted clases de espaol (spanyol ri)? Qu hace usted cuando no tiene clases de espaol y el tiempo es hermoso? Qu hace usted en la ciudad? Qu comprar usted maana en las diversas tiendas? Tiene usted muchos parientes? Cundo 136

va usted a verles? Dnde vive usted? Va usted a casa a pie (gyalog)? Toma usted el tranva, el autobs o el trolebs, cuando quiere ir a casa? Dnde sube al coche? Hay mucha gente (sok ember) en el coche? Dnde compra usted chocolate y bombones? Dnde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? Dnde toma usted localidades para las funciones de teatro? Cuntenos usted un chiste en espaol! Dgame unos refranes! 2. Tegyk a zrjelbe tett fnvi igenv helybe a ktmd jelen idejnek megfelel alakjt: Es necesario que los alumnos (hablar) espaol. Es menester que t (comer) ms y (beber) menos. Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la leccin 17. No pienso que t (poder) hacerlo. No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. Es posible que yo (errar). Ojal que ellos (venir) a vernos! "^Quizs los primitos (dormir) ya. Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. (Dispensar)me usted, seora. (Perdonar)nos ustedes, seoras. Que ustedes lo (pasar) bien. Qu lstima que (ser) ya tan tarde! Quiero que t me (contar) un chiste. 3. Mondjuk spanyolul: a) Beszljen (n)! Beszljenek (nk)! Beszljnk! Beszljen Gyrgy, amit akar! Egyk (n)! Egyenek (nk)! Egynk! Egyenek a gyerekek, amit akarnak! rjon (n)! rjanak (nk)! rjunk! rjanak a tanulk, amit akarnak! Menjen (n)! Jjjn (n)! Adjon (n) nekem pnzt! Aludjon (n)! Fizessenek (nk)! ljenek (nk) boldogul! Tegyenek (nk), amit akarnak! Tegyk (nk) a knyveket a padra! Hozzanak (nk) neknk blyegeket! Vegynk csokoldt a gyerekeknek! V) Szksges, hogy Pl velem jjjn. Kell, hogy szleim megltogassk rokonaikat. Fontos, hogy otthon legyetek. Lehetsges, hogy Istvn neked adja ezt a knyvet. Nem lehetsges, hogy tvedjek. Taln mr esik vagy havazik. Brcsak gy volna! Brcsak ltna engem az apm! Brcsak hallantok minket! Milyen kr, hogy nem tudjtok ezt megtenni! Meg foglak ltogatni, mieltt nyaralni mennl. Mondjanak rokonaink, amit akarnak. 4. Fordtsuk le spanyolra: a) Bocsssanak meg, hlgyeim, beszlnek nk spanyolul? Igen, spanyolok vagyunk. Mily szerencss vletlen! Mi magyarok vagyunk, de trjk a spanyolt. Milyen kr, hogy nem rtnk magyarul. Itt vagyunk mr egy hete az nk fv rosban, de csak nhny magyar szt rtnk. Hogy tetszik nknek a mi fvro sunk? Neknk nagyon tetszik. Hny milli lakosa van? Kt milli. De engedje meg, hogy bemutatkozzunk. n Nagy Gyrgy mrnk vagyok. Bartom Kiss Ferenc orvos. Nagyon rlnk, hogy megismerhetjk nket. De kr, hogy mr olyan ks van! El kell bcsznunk, mert htkor indul a vonatunk. rezzk jl magukat. b) Anynknak holnap van a szletse napja. Szksges, hogy dvzl tv iratot adjunk fel neki. Milyen kr, hogy nem l a fvrosban! Mindenesetre megl togatjuk t valamelyik nap, mieltt szabadsgra utaznnk. El ne felejtsnk csokol dt s virgokat venni nekil

*137

17I. (-AR) Habla! Hablad! Apresrate! Apresuraos! II. (-ER) Come! Comed! Lelo! Leedlo! III. (-IR) Duerme!%

LECCIN

DIECISIETE

A felszlt md

Beszlj l Beszljelek! Siess! Siessetek!

No hables ! No hablis ! No te apresures ! No os apresuris !

Ne beszlj l Ne beszljetek! Ne siess ! Ne siessetek !

Egyl! Egyetek Olvasd l Olvasstok!

No comas ! No comis ! No lo leas ! No Jo leis !

Ne egyl! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvasstok!

Aludjl 1 Aludjatok! ltzkdjl! ltzkdjetek 1

No duermas ! No durmis ! No te vistas ! No os vistis t

Ne aludjl I Ne aludjatok! Ne ltzkdjl! Ne ltzkdjetek!

Dormid! Vstete! Vestios !

I Escenas cotidianas 1. Entre madre e hija lnesita! Ven aqu, corriendito ! Ya voy, mamita. Ahora mismito ! Hteme aqu! Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa de Consumos. Cmprame medio kilo de pan fresco, un kilo de patatas y trescientos gramos de azcar en polvo. Luego vuelve a casa. S, mamita. T te marchas? S, hijita. Tengo que ir a la ciudad. Volver a eso de las tres de la tarde. Por eso te dir ahora qu debes hacer. Qudate tranquila en - 138

t

casa y no abras la puerta a ningn desconocido. Si viene alguien, dile que venga ms tarde, cuando est en casa. Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. Si tienes hambre, come pan con mantequilla. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. Estte tranquila, mamita. Lo har todo como dices./

2. Entre padre e hijos Papato, queremos ir al cine. Venimos para pedirte permiso. I Permtenoslo ! Pues bien, podis iros, pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mam que es ministro de Hacienda en nuestra familia. El dinero lo tenemos ya. " \ Qu picarones ! Entonces, podemos marcharnos? S, pero hacedme un favor. Despus de la funcin, idos al to Antouelo y traedme el paquete que est preparado para m. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. Despus de volver a casa, no os olvidis de prepararos para la escuela. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. En particular t, Perico, ten en cuenta que eres muy dbil en matemticas. 3. En la a salchichera Buenos das, seorita. En qu puedo servirle a usted? Dme usted doscientos gramos de jamn. Crtemelo, por favor, en tajadas finas. Luego, cien gramos de mantequilla. Desea usted algo ms? No, gracias. Esto es todo. Permtame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. Mustremelo, por favor. En verdad,, tiene un aspecto muy apetitoso. Cunto le doy a usted? Bastar un cuarto de kilo. Hgame el favor de envolvrmelo todo en un paquete. Con mucho gusto. Cunto es todo? Aqu tiene usted el vale. Srvase usted pagar a la caja. No tengo ms que un billete de ciento. Puede cambirmelo? S, seorita. Aqu tiene usted la vuelta. Es eso, verdad? 4. Que dice el profesor en la clase ? Buenas tardes, seoras y seores. Sintense ustedes. Seor Kiss, hgame el favor de cerrar esa ventana. Gracias. Comencemos. Veamos cmo estn ustedes preparados. , Respondan a mis preguntas. Seora Nagy, no la oigo a usted bien, hable en voz ms alta. No charlis all, muchachos I Seorita Szp, mustreme usted su cuaderno. Corrija usted las faltas. Seor Varga, venga usted a la pizarra. Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. Escri139

ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. Gracias. Vuelva usted a su sitio. Leamos el texto. Pgina veintiuna, lnea once. Empiece usted a leer, seora Szkely. Siga leyendo, seorita. Traduzca usted al hngaro, seor. Repita esta frase. Lean ustedes todos juntos, en coro. Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. Aprendan ustedes el dilogo (la poesa) de memoria. Para la clase que viene aprendan ustedes bien la leccin y escriban los ejercicios. Repitan ustedes toda la leccin diecisis. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo est paseando a su nietecito por el jardn pblico. Un perro se les acerca meneando la eola. Oye, abuelito ; hazme el favor de acariciar al perro. Tcalo t mismo, nene. Por qu quieres que lo acaricie yo? Es que quiero saber si muerde. III Refranes Antes que acabes, no te alabes.* Date prisa lentamente. No firmes carta que no leas, ni bebas agua que no veas. Vocabulario I. 1. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita gi (Ins gnes) ven aqu gyere ide ! corriendo, corriendito szaporn, futva ahora mismito nyomban, azonnal hteme aqu itt vagyok (me neked engem itt") * sacar elvesz la red de compras (piaci) hl la red hl vete (irse) menj ell la sucursal fik(zlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztsi szvetkezet (Kzrt") la cooperativa szvetkezet el consumo fogyaszts el (la) azcar cukor el azcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningn, ninguno senki el desconocido ismeretlen, idegen

*(A kzmondsok rtelme: 1. Nyugtval dicsrd a napot \ 2. Lassan jrj, tovbb rsz! 3. Ltatlanba semmit se vgy 1)

alguien valaki dile mondd meg neki! ms tarde ksbb haz csinld meg! cerrar (cierro, eerramos) becsuk estte tranquilo (-a) lgy nyugodt! 2. papait o apuka el permiso engedly el ministro de Hacienda pnzgyminisz ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon ; fldbirtok el picaro, el picarn (nagy) huncut, kp Antouelo Tni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz, megvg" vkit el sablazo kardcsaps tratar de iparkodik, trekszik en particular klnsen, fleg particular klnleges; szemlyes Perico Peti tener en cuenta szem eltt t a r t la cuenta szmla, szmols 3. la salchichera csemegekereskeds por favor krem la tajada szelet fino finom, vkony algo ms mg valami(t) el queso sajt gustoso zletes mostrar (muestro, mostramos) mutat apetitoso tvgygerjeszt bastar elg(nek lenni) envolver (envuelvo, envolvemos) begngyl, becsomagol el vale blokk srvase usted legyen szves!

el billete bankjegy la vuelta visszajr pnz es eso, verdad? rendben v a n ? 4. en voz ms alta hangosabban corregir (corrijo, corregimos) kijavt la falta hiba el trapo rongy limpiar letrl el texto [tszt] szveg la pgina lap, oldal la lnea sor, vonal siga leyendo olvassa tovbb! traducir (traduzco, traduces) lefordt (amire : a) repetir (repito, repetimos) el-, megismtel la frase mondt el coro krus, kar el dilogo prbeszd la poesa kltemny, kltszet de memoria knyv nlkl para la clase que viene a jv rra II. el nieto unoka pasear stltat, stlni visz el jardn kert pblico nyilvnos, kz el perro kutya acercarse kzeledik, odamegy (akihez: A) menear csvl acariciar (meg)smogat tocar megrint el nene kisgyerek, kicsike morder (muerdo, mordemos) harap III. antes que acabes mieltt befejeznd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lass firmar alr

Gramtica *"*M A felszlt md El imperativo Saca la red de compras. Come pan con mantequilla. Abre la ventanas. Tratad de responder bien. Aprended bien las lecciones. Egeribid los ejercicios. Vedd el a (piaci) hlt l Fgy'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jl felelni ! Tanuljtok meg jl a leckket! rjtok meg a feladatokat! 141

A felszlt mdnak csak egyes s tbbes szm 2. szemly alakja van. A tbbi alakot a ktmd megfelel szemlye ptolja. A felszlt md egyes szm 2. szemlyt gy kpezzk, hogy az -ar vg igk tvhez -a, az -er s az -ir vg igk tvhez pedig -e vgzdst tesznk. (Vagyis a felszlt md egyes szm 2. szemlye a kijelent md egyes szm 3. szemlyvel azonos.) A felszlt md tbbes szm 2. szemlynek vgzdsei a hrom ragozsnak megfelelen -ad, -ed, illetve -id. (A szvgi d itt sohasem nma 1) Pldk a felszlt md valamennyi szemlyre :I. CANTAR nekelni canta! cante! cantad! canten! nekelj ! nekeljen! nekeljetek! nekeljenek 1 II. COMER enni come! coma! comed! coman! egyl i egyk I egyetek! egyenek ! III. E S C R I R I R rni escribe! escriba! escribid! escriban V rj ! rjon ! rjatok rjanak!

cantemos! nekeljnk !

comamos! e g y n k !

escribamos! rjunk !

A magyarban a felszltst felkiltjellel zrjuk le. A spanyolban csak a szigor vagy erlyes felszlts elejn s vgn van felkilt jel; az udvarias felszltst (vagy hajt, kvnsgot) nem jellik felkilt jellel.

** u

A felszlt md rendhagy kpzse en orden tus juguetes. que venga ms tarde. tu cama. aqu. Rakd rendbe a jtkaidat! Mondd meg neki, hogy jjjn ksbb ! Vesd meg az gyadat I Gyere ide 1

Pon Dile Haz Ven

A spanyolban mindssze tz ige kpezi rendhagyan a felszlt md egyes szm 2. szemlyt:decir haber hacer ir di! he! haz! ve! mondd! brj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir sal! s! ten! val! Ven! menj lgy! brj! rj! jjj! ki!

poner pon!

A felszlt md tbbes szm 2. szemly alakja szablyos kpzs: decid, habed, haced, id, poned, salid, sed, tened, valed, venid. 142

\

1 H | A tagad alak felszlt md (tilt alak) No firmes carta que no leas, ni bebas agua que no veas. No abras la puerta. No charlis ! No hablen ustedes ! Ne rj al olvasatian levelet, ne igyl: ltatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtt 1 Ne fecsegjetek! Ne beszljenek !

A tagad alak felszlt md valamennyi szemlyt a ktmd jelen idejeszolgltatja. Pldk a ragozsra:H A B L A R beszlni no hables! no hable! . no hablemos! no hablis! no hablen V ne beszlj 1 ne beszljen 1 ne beszljnk ! ne beszljetek 1 ne beszljenek ! E S C R I B I R rni no escribas! no escriba! no escribamos! no escribis! no escriban! ne rj 1 ne rjon ! ne rjunk ! ne rjatok ! ne rjanak !

112

A hangslytalan nvmsi alakok helye a felszlt mdban Vgy nekem fl kil kenyeret! Lgy nyugodt 1 Engedd meg neknk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szvessget l Ne felejtsetek el elkszlni 1 Ne siess!

Cmprame medio kilo de pan. Estte tranquila. Permtenoslo! Hacedme un favor. No os olvidis prepararos I No te apresures!

Az llt alak felszlt mdban a hangslytalan nvmsi alakokat htravetjk s egyberjuk a felszlt md alakjval ; ilyenkor a nos s se eltt a tbbes szm 1. szemly -s vgzdse, az os eltt a tbbes szm 2. szemly -d vgzdse elmarad. Pldk :L E V A N T A R S E felkelni levntate! levntese! levantaos ! levntense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli dmelo ! dgaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1

levantmonos! keljnk fel!

digmosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccdnoslo ! mondjtok meg neknk ! dganmelo ! mondjk meg nekem 1

143

A tagad alak felszlt mdban a hangslytalan nvms! alakok mindig az ige eltt llanak ; pl. no te levantes! no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! no me lo digas! ne mondd nekem I

no nos levantemos! ne keljnk f\ I no os levantis! ne keljetek fel 1 no se levanten! ne keljenek fel !

no se lo diga! ne mondja neki 1 no se lo diijamos! ne mondjuk nekil no nos lo-digis! no me lo digan! nemondjtok neknk ! ne mondjk nekem!

113

Nagyt s kicsinyt kpzk Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kpk vagytok 1 gi, gyere ide szaporn!

Sois picarones ! Inesita ! Ven aqu, corriendito !

A spanyolban nagyt s kicsinyt kpzk segtsgvel mennyisgi s rzelmi rnyalatot klcsnzhetnk az alapsznak (fnvnek vagy mellknvnek, ritkb ban hatrozsznak vagy igenvnek). I. Nagyt kpzk : 1. -n, -ona (a leggyakoribb nagyt kpz) el hombre frfi, ember la mujer asszony soltero legnyember soltera hajadon picaro, -a huncut 2. -azo, -aza (ritkbb az elbbinl) el padre apa el hombrn nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony soltern agglegny solterona vnkisasszony picarn, -ona nagyon huncut el padrazo tlsgosan gyengd apa

3. -acho, -acha (egyttal megvet, lekicsinyl rtelm is) -uelio, -ucha ricacho jgazdag rico gazdag la casucha visk la casa hz 4. -ote, -ota (nagyt, de megvetst is tartalmaz) el libro knyv el librte salabokter grande nagy grandote, -a kvr s nagy 5. -astro, -astra (megvet, rosszall rtelm) la madre anya la madrastra mostohaanya, szvtelen anya el poeta klt el poetastro fzfapota II. Kicsinyt kpzk : 1. -ito, -ita (a leggyakoribb kicsinyt kpz) -cito, -cita -ecito, -ecita 144

el vaso pohr Ins gnes la mujer asszony el pez hal la flor virg 2. Alio, -illa (ritkbb az elbbinl) -cilio, -cilla -ecillo, -ccilla pluma toll el pan kenyr 3. -ico, -ica (rgies) -cico, -cica -ecico, -ecica Pedro Pter

el vasito pohrka Inesita gi la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecta virgoeska

plumilla tollacska el panecillo kenyrke '

Perico Peti

4. -uelo, -uela (kicsinyt; olykor megvet rtelm is) -zuelo, -zuela -ezuelo, -ezuela Antonio Antal el pintor fest Touelo Tni el pintorzuelo kontr, mzol

A nagyt s kicsinyt kpzk hasznlata mr bizonyos nyelvi jrtassgot ignyel. Ezrt csak olyan kicsinytett s nagytott szavakat hasznljunk, melyek nek jelentse s helyessge fell bizonyosak vagyunk. Megjegyzsek 1. A nagyt s kicsinyt kpzk nemcsak fnevekhez s mellknevekhez, hanem (br ritkn) gerundio-hoz, participio-hoz s hatrozszhoz is jrulhatnak ; pl. corriendo futva callando halkan cansado fradt solo egyedl poco keveset corriendito szaporn callandito szp csendben cansadito kiss fradt slito szp magnyosan un poquito, un poquitn, un poquillo egsz keveset

2. Ugyanahhoz a szhoz tbb nagyt vagy kicsinyt kpz is jrulhat; pl. rico gazdag el hombre ember, frfi pobre szegny picaro, -a huncut ricachn (-ona) dsgazdag el hombracho kvr, ers ember polucin nyomorult szegny picaroncillo, -a huncut kp

A chico (kisfi) szhoz pl. az rzplmi elemtl fggen az albbi kicsinytbecz kpzk jrulhatnak : chiquito, chfquitfllo, chiquitilo, chiquitn, chfcuclo, chiqiiillllo, chiqiiilluelo, chiquituelo, chiquiUllucIo chiquirritn, chiqiilrrililo, cliiquirrllillo, chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvknyv 5614 145

3. A kpz sok esetben mdosltja az alapsz jelentst (nha a fnv neme megvltozhat): la caja lda la cmara szoba el cajn fik, fikos szekrny la cajita doboz camarote haj flke, kabin 1

4. Az -n nagyt kpznek tbb szban kicsinyt rtelme van: la rata patkny la calle wca la planta nvny ratn er 1 callejn szk utca, siktor 1 plantn facsemete 1

5. Jegyezznk meg nhny klnleges, szablyba nem foglalhat esetet: Carlos Kroly el dinero pnz el ro foly la aldea falu Carlitos Karcsi (a szvgi s megmarad!) el dineral hatalmas pnzsszeg riachuelo folycska 1 la aldehuela falucska

6. A nagyt s kicsinyt kpzket ne tvesszk ssze ms, azonos alak kpzkkel. gy pl. az -azo kpz a alapszbl fakad cselekvs eredmnyt jelli: