Dr. Péter Szabolcs_AZ ÉLETMÓD SZEREPE AZ ELHÍZÁS MEGELŐZÉSÉBEN

AZ ÉLETMÓD SZEREPE AZ ELHÍZÁS MEGELŐZÉSÉBEN - FŐVÁROSI ISKOLÁKBAN VÉGZETT KERESZTMETSZETI VIZSGÁLAT -

Doktori értekezés

Dr. Péter Szabolcs

Témavezető:

Dr. Antal Magda

az orvostudományok kandidátusa

Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet,

Táplálkozás-egészségügyi Főosztály

Hivatalos bírálók: Dr. Simon Tamás egyetemi tanár

Dr. Nagymajtényi László egyetemi tanár

Szigorlati bizottság: Dr. Fehér János egyetemi tanár, elnök

Dr. Czinner Antal egyetemi tanár

Dr. Pucsok József egyetemi tanár

1

Budapest

2008

2

TARTALOMJEGYZÉK

Ábrák jegyzéke ........................................................................................................................4

Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................5

Rövidítések jegyzéke ...............................................................................................................6

I. Bevezetés ..........................................................................................................................7

I.1. Az elhízás az emberiség történetében .................................................................7

I.2. Az elhízás prevalenciája ......................................................................................9

I.3. Az elhízás mint betegség ...................................................................................12

I.3.1. Az elhízással összefüggő kóros állapotok ............................................12

I.3.2. A gyermek-/serdülőkori elhízás szövődményei..................................13

I.3.3. A gyermekkori/serdülőkori elhízás kóroktana .....................................14

I.4. Az elhízás helyzete Magyarországon................................................................15

I.5. A születési testtömeg és az elhízás kapcsolata..................................................16

II. A vizsgálat célja..............................................................................................................17

III. Módszerek.......................................................................................................................18

III.1. Vizsgálati alanyok..............................................................................................18

III.2. Kérdőívek...........................................................................................................19

III.3. Antropometria ....................................................................................................20

III.4. Statisztikai analízis.............................................................................................22

IV. Eredmények ....................................................................................................................23

IV.1. Általános iskolások életmódja ...........................................................................23

IV.2. Középiskolások életmódja .................................................................................27

IV.3. A túlsúly és elhízás általános iskolások körében ..............................................30

IV.4. A túlsúly és elhízás középiskolások körében ....................................................36

IV.5. Születési testtömeg és gyermek-/serdülőkori elhízás .......................................41

V. Megbeszélés....................................................................................................................45

V.1. Általános iskolások életmódja ...........................................................................45

V.2. Középiskolások életmódja .................................................................................47

V.3. A túlsúly és elhízás általános iskolások körében ..............................................49

V.4. A túlsúly és elhízás középiskolások körében ....................................................51

3

V.5. Általános- és középiskolás tanulók életmódjának, valamint a körükben

előforduló soványság, túlsúly és elhízás prevalenciájának

összehasonlítása ................................................................................................52

V.6. Születési testtömeg és gyermekkori/serdülőkori elhízás ..................................54

VI. Következtetések..............................................................................................................56

VII. Összefoglalás.................................................................................................................58

Összefoglaló..........................................................................................................................60

Abstract .................................................................................................................................62

Irodalomjegyzék....................................................................................................................63

Saját publikációk jegyzéke....................................................................................................73

Köszönetnyilvánítás ..............................................................................................................76

1. sz. melléklet: Kérdőívek....................................................................................................77

2. sz. melléklet: Közlemények ...............................................................................................85

4

ÁBRÁK JEGYZÉKE

Ábra Oldal

1. Willendorfi Vénusz ................................................................................................. 7

2. Kibédi Mátyus István Ó és Új Diaeteticaja .......................................................... 8

3. A túlsúly világszintű előfordulása fiúk körében (2000-2006) ............................... 9

4. A túlsúly világszintű előfordulása lányok körében (2000-2006)......................... 10

5. Az elhízás szövődményei...................................................................................... 13

6. Budapesti kerületek vizsgálatba bevont általános- és középiskolái..................... 18

7. InBody 3.0 testösszetétel analizáló készülék........................................................ 20

8. Általános iskolások szabadidő-tevékenysége....................................................... 24

9. Általános iskolások fizikai aktivitása és önértékelése.......................................... 25

10. Középiskolások szabadidő-tevékenysége............................................................. 28

11. Középiskolások fizikai aktivitása és önértékelése ............................................... 29

12. A soványság, túlsúly és elhízás életkor-specifikus prevalenciája általános

iskolások körében a BMI alapján ......................................................................... 32

13. BMI alapján besorolt általános iskolások testösszetétele .................................... 33

14. BMI alapján besorolt általános iskolások zsírmentes testtömege....................... 33

15. Az elhízás nem-specifikus prevalenciája általános iskolások körében a BMI és a

%BF alapján .......................................................................................................... 34

16. BMI alapján besorolt általános iskolásokban a nagy testzsírszázalék

előfordulása ........................................................................................................... 34

17. BMI alapján besorolt általános iskolások derékkörfogata .................................. 35

18. %BF alapján nem elhízott és elhízott általános iskolások átlagos testzsírszázaléka

és derékkörfogata .................................................................................................. 36

19. BMI alapján besorolt középiskolások testösszetétele .......................................... 39

20. BMI alapján besorolt középiskolások körében a nagy testzsírszázalék

prevalenciája.......................................................................................................... 40

21. Középiskolások különböző BMI-kategóriáiban a nagy derékkörfogat

prevalenciája.......................................................................................................... 40

22. Általános- és középiskolás tanulók életmódjának irányvonalai .......................... 52

23. A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves tanulók körében.......... 53

5

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

Táblázat Oldal

1. A gyermekkori soványságra, túlsúlyra és elhízásra vonatkozó testtömegindex-

határértékek........................................................................................................... 21

2. A vizsgálatban résztvevő általános iskolás tanulók ............................................. 23

3. Általános iskolások napi szabad levegőn töltött ideje.......................................... 24

4. 11-14 éves általános iskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény

fogysztása .............................................................................................................. 26

5. 11-14 éves általános iskolások étkezési gyakorisága........................................... 26

6. A vizsgálatban résztvevő középiskolás tanulók ................................................... 27

7. Középiskolások napi szabad levegőn töltött ideje................................................ 28

8. 15-19 éves középiskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény

fogyasztása ............................................................................................................ 30

9. 15-19 éves középiskolások étkezési gyakorisága................................................. 30

10. Általános iskolások antropometriai paraméterei ................................................ 31

11. Középiskolások antropometriai paraméterei....................................................... 37

12. A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája BMI, %BF és derékkörfogat

alapján besorolt középiskolás tanulók között ..................................................... 38

13. BMI alapján besorolt középiskolások néhány antropometriai paramétere ....... 39

14. Középiskolások derékkörfogata és testzsírszázaléka közötti összefüggés ....... 41

15. A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves általános és középiskolás tanulók

között ..................................................................................................................... 42

16. A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, optimális testtömeggel született

általános és középiskolás tanulók között .............................................................. 43

17. A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, nagy testtömeggel született általános

és középiskolás tanulók között ............................................................................. 43

18. Az elhízás prevalenciája általános és középiskolás tanulók között ..................... 44

6

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

%BF - Testzsírszázalék (Body Fat Percentage)

BIA - Bioelektromos impedancia analízis (Bioelectric Impedance Analysis)

BMI - Testtömegindex [kg/m2] (Body Mass Index)

CV - Variációs koefficiens (Coefficient of Variation)

CVD - Szív- és érrendszeri megbetegedés (Cardio-Vascular Disease)

HBSC - Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása

(Health Behaviour in School-aged Children)

IOTF - International Obesity TaskForce

IRS - Inzulin rezisztencia szindróma (Insulin Resistance Syndrome)

KSH - Központi Statisztikai Hivatal

MMS - Multimetabolikus szindróma (Multimetabolic Syndrome)

MS - Metabolikus szindróma (Metabolic Syndrome)

NHANES - National Health and Nutrition Examination Survey

OÉTI - Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

TBW - Teljes testvíz-tartalom (Total Body Water)

VF - Visceralis zsírszövet (Visceral Fat)

WC - Derékkörfogat (Waist Circumference)

WHO - Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization)

http://en.wikipedia.org/wiki/Total_body_water

7

I. BEVEZETÉS

„Az élet könnyebben könnyebb.”

I.1. Az elhízás az emberiség történetében

z elhízás története az őskorba, mintegy 30 000 évvel ezelőttre nyúlik

vissza. Talán a legkorábbi és legismertebb, elhízással kapcsolatos

tárgyi emlék a Willendorfi Vénusz, egy obez női torzót ábrázoló

szobrocska, amelynek valószínűleg fontos rituális szerepe volt. Talán

termékenység-szimbólum lehetett – irónikus, hiszen ma már tudjuk, hogy az elhízás

terméketlenséghez vezethet (1. ábra).

1. ábra: Willendorfi Vénusz. Ez az úgynevezett Vénusz-szobrocska az ausztriai Willendorf térségéből az

egyik legkorábbi ismert szobor, amely a Kr.e. 30 000 és 25 000 közötti időszakra tehető.

A mészkőből faragott szobor mindössze 11,25 cm magas, valószínűleg kézben tartották.

(Természettudományi Múzeum, Bécs) [1]

8

Az elhízás egészségügyi jelentőségének felismerése meglehetősen sokat váratott

magára. A túlsúly és az obezitás a görög-római korig különlegesnek, ritkaságnak

számított és ezért nem is tanulmányozták. Az ókori görögök voltak az elsők, akik

felismerték az elhízás veszélyeit és kapcsolatait más betegségekkel [2]. Hippokratész1

évezredekkel megelőzve korát, módszereket dolgozott ki az egészség megőrzésére. Ő

volt az, aki már az ókorban helyesen írta le az energiaegyensúlyt [3, 4]. Ugyancsak a

görög-római korban kezdődött az elhízás stigmatizációja: Galénosz2 az elhízást a

fogyatékosság jelének látta. Ő jegyezte le részletesen az egyik legkorábbi esettanulmányt,

amely az elhízás dietoterápiájával foglalkozott [5]. Sok kultúrában az elhízás

státuszszimbólum lett, gazdagságot és jólétet tükrözött. Csak a leggazdagabbak

engedhették meg maguknak, hogy elhízzanak és így a derékbőség minden ékszernél

vagy drága ruhánál jobban jelezte a társadalmi rangot.

Az ókor nagy tudósainak tanításait ‘modern’ európai orvosok vitték tovább,

például Sanctorius Sanctorius3 és Erdélyben Kibédi Mátyus István (1725-1802). Mátyus

a 18. századi Európa egyik legfelvilágosultabb orvosa volt; főművei, a „Diaetetica”,

valamint az „Ó és Új Diaetetica – A jó egészség megtartásának módjáról” számos,

tudományosan ma is helytálló megállapítást tartalmaz az elhízás megelőzéséről és az

egészséges életmódról (2. ábra) [6].

2. ábra: Kibédi Mátyus István Ó és Új

Diaetetica-ja (saját felvétel)

1 Hippokratész (Kr. e. 460?-377?), az ókor legjelentősebb orvos-személyisége. 2 Galénosz (129-199?), Hippokratész után az ókor legkiválóbb orvosa. 3 Sanctorius, Sanctorius (1561–1636), olasz fiziológus, az anyagcsere tanulmányozásának úttörője.

9

I.2. Az elhízás prevalenciája

Az obezitás összetett betegség, amely minden korosztályt és szocioökonómiai

csoportot érint, beleértve a gyermekeket és a serdülőket is. Az elhízás mára már

járványos méreteket öltött az egész földön és nagyban hozzájárul a táplálkozással

összefüggő nem fertőző megbetegedések terjedéséhez. Ez a járvány fiatalok között –

nemre való tekintet nélkül – Észak- és Dél-Amerika, Nyugat- és Észak-Európa,

Ausztrálázsia és Japán egyes régióiból indult el, majd később elérte Közép- és Kelet-

Európát, Dél-Európát, a Közel-Keletet, Ázsiát, a Csendes-óceáni szigetvilágot, sőt, még

Afrikát is (3., 4. ábra) [7, 8].

< 5 %

≥30%

Önértékelésen alapuló adat

25-29.9%

20-24.9%

15-19.9%

10-14.9%

5-9.9%

Túlsúly

3. ábra: A túlsúly világszintű előfordulása fiúk körében (2000-2006) [9]*

* A különböző vizsgálatokból származó adatok heterogenitása miatt a forrás nem jelölte meg a feltüntetett

populáció korcsoportját.

10

< 5 %

≥30%

Önértékelésen alapuló adat

25-29.9%

20-24.9%

15-19.9%

10-14.9%

5-9.9%

Túlsúly

4. ábra: A túlsúly világszintű előfordulása lányok körében (2000-2006) [9]*

* A különböző vizsgálatokból származó adatok heterogenitása miatt a forrás nem jelölte meg a feltüntetett

populáció korcsoportját.

Mintegy 17,6 millióra becsülik az öt évnél fiatalabb túlsúlyos gyermekek számát

világszerte. Az Egyesült Államokban a túlsúlyos gyermekek száma 1990 óta

megduplázódott és több mint duplájára nőtt a 6-11 éves elhízott gyermekek

prevalenciája az 1960-as évek óta. Drámaian emelkedett továbbá a 12-17 éves elhízott

serdülők aránya is: Fiúk körében 5%-ról 13%-ra, lányok körében 5%-ról 9%-ra 1966 és

1970, valamint 1988 és 1991 között. A probléma globális és egyre jobban kiterjed a

fejlődő országokra is; például Thaiföldön az elhízás prevalenciája 5-12 éves

gyermekekben mindössze két év alatt 12,2%-ról 15,6%-ra emelkedett [10].

Különböző, a túlsúly és elhízás előfordulási gyakoriságával foglalkozó

tanulmányok összehasonlítása meglehetősen bonyolult feladat, mivel különbözőek a

módszerek, a vizsgált populációk, a mintavétel, a nem- és életkor-kategóriák és a BMI-

beosztás határértékei. Nyilvánvalónak tűnik azonban, hogy országonként nagy

különbségek lehetnek a gyermekkori elhízás prevalenciájában. A National Health and

Nutrition Examination Survey (NHANES) adatai szerint a 6-19 éves gyermekek és

11

serdülők mintegy 31,0%-a volt veszélyeztetett a túlsúly szempontjából (BMI ≥85-95.

percentilis) és 16,0% volt elhízott (BMI ≥95. percentilis) [11]. Dél-Olaszországban a 6-

20 éves tanulók között a túlsúly prevalenciája 27,4% (fiúk), illetve 19,3% (lányok) volt,

míg Olaszország középső és északi részén ezek az arányok 16,7% (fiúk) és 10,0%

(lányok) voltak. Az elhízás prevalenciája 4,5% (fiúk) és 3,5% (lányok) volt Dél-

Olaszországban, 1,8% (fiúk) és 1,3% (lányok) Közép- és Észak-Olaszországban [12].

Egy többlépcsős, országos reprezentatív vizsgálat szerint Görögországban a fiúk 21,7%-

a, a lányok 9,1%-a volt túlsúlyos, 2,5%, illetve 1,2% pedig elhízott 11,5 és 15,5 éves

koruk között [13]. Az életkor, nem és földrajzi térség függvényében a svájci gyermekek

és fiatal serdülők mintegy 3-20%-a volt túlsúlyos és 0-6%-a elhízott [14]. Nemrég

közölték egy nemzetközi reprezentatív vizsgálat eredményeit, melyben 34 ország 10-16

éves fiataljainak önbevalláson alapuló adatait értékelték. Túlsúlyos és elhízott serdülők

legnagyobb arányban Máltán (25,4% és 7,9%), valamint az Egyesült Államokban

(25,1% és 6,8%) voltak, a legalacsonyabb prevalenciát Litvániában (5,1% és 0,4%) és

Lettországban (5,9% és 0,5%) jelezték [15]. Egy összehasonlító tanulmány kutatta a

gyermek- és serdülőkori soványság előfordulását 6-18 évesek között Brazíliában,

Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban. Az eredmények országonként a

következők voltak: 8,6%; 13,1%; 8,1% és 3,3% [7].

Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a gyermek-/serdülőkori elhízás

kapcsolatban van az életmódban bekövetkező változásokkal [16]. Az ülő életmód és a

csökkent fizikai aktivitás gyermek-, illetve serdülőkorban az egyik fő oka az elhízás

járványszerű elterjedésének a fejlett országokban [17]. Számos epidemiológiai tanulmány

kimutatta, hogy a városi környezetben élő iskolás gyermekek nagy százaléka ülő

életmódot folytat, fizikailag inaktív és túlsúlyos vagy elhízott [18]. Az is ismert tény,

hogy a koronária-megbetegedés elsődleges kockázati tényezői leginkább a fizikai

aktivitás szintjével, valamint a táplálkozási szokásokkal vannak összefüggésben [19]. A

gyermek- és serdülőkori életmód azért kiemelt jelentőségű, mert alapvetően meghatározza

a nagy kockázatú viselkedési szokásokat [20].

Jóllehet a túlsúly és elhízás prevalenciája az adott régió epidemiológiai

tényezőinek függvénye, az obezogén körülmények immár globalizálódtak. A gyermek-,

serdülő- és felnőttkori túlsúly és elhízás közegészségügyi jelentőségű problémák, mert

növelik a krónikus megbetegedések kockázatát, a morbiditását és a mortalitását [21].

12

I.3. Az elhízás mint betegség

I.3.1. Az elhízással összefüggő kóros állapotok

Elhízás alatt a testzsír mennyiségének felhalmozódását értjük a zsírmentes

testtömeghez viszonyítva [22]. Az elhízást legáltalánosabban a testtömegindex (BMI:

kg/m2) alapján szokták megítélni. Jóllehet a BMI meghatározása egyszerű, továbbá

értékes indikátor az elhízás monitorozására, de hibája, hogy nem tesz különbséget a zsír

és zsírmentes testtömeg között. Más szavakkal a BMI nem eléggé érzékeny a test

zsírtartalmának meghatározására, holott az elhízással kapcsolatos patológiás

elváltozások éppen a felhalmozódott - elsősorban visceralis - zsír mennyiségével

hozhatók összefüggésbe [23, 24].

A túlsúly és az elhízás károsan befolyásolja többek között a vérnyomást, az

inzulin rezisztenciát, a koleszterin- és triglicerid-szinteket. A legsúlyosabb

következmények négy fő csoportba oszthatók: szív- és érrendszeri megbetegedések

(CVD); bizonyos fajta daganatok, különösen a hormonálisan befolyásolt- és a

vastagbél-daganatok; az epehólyag betegségei; inzulin rezisztencia kifejlődése miatt

kialakuló II. típusú cukorbetegség. A magasvérnyomás-betegség és a II. típusú

diabétesz kialakulásának valószínűsége meredeken emelkedik a test zsírtartalmának

növekedésével. A cukorbetegeknek körülbelül 85%-a II. típusú diabéteszben szenved,

és ezeknek a betegeknek a 90%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az obezitás további egészségi

következményei közé tartoznak a légzési nehézségek, a bőrproblémák, a terméketlenség

és az idült izom- és csontrendszeri betegségek. A krónikus túlsúly és elhízás jelentősen

hozzájárul továbbá az osteoarthritis kialakulásához. Jóllehet az elhízást önmagában is

betegségnek kell tekintenünk, a dohányzással, magas vérnyomással és magas szérum-

koleszterin szinttel együtt a krónikus megbetegedések fő rizikófaktora (5. ábra) [10].

13

5. ábra: Az elhízás szövődményei [25]

I.3.2. A gyermek-/serdülőkori elhízás szövődményei

Az elhízásról kimutatták, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések előfutára,

ez utóbbiak pedig a magyar felnőtt lakosság vezető halálokai [26]. Jóllehet a

kardiovaszkuláris megbetegedések konkrét tünetei leggyakrabban felnőtt korban

jelentkeznek, tudvalévő, hogy ezeknek a kórjeleknek a prekurzorai már évekkel a

betegség kezdete előtt jelen vannak és progrediálnak anélkül, hogy felismernék azokat.

De a gyermek- és serdülőkori elhízás nemcsak a felnőttkori egészségre van kihatással,

hanem jónéhány azonnali, a fiatalt érintő egészségi és szociális problémához is vezethet.

Az elhízott gyermekek veszélyeztetettebbek a glükóz intolerancia, inzulin rezisztencia

szindróma (IRS), hiperinzulinémia, hiperkoleszterinémia, hipertónia, sőt, még a

Pszichoszociális Evészavarok Alacsony önértékelés Testképzavar Szociális izoláció és

stigmatizáció

Neurológiai Pseudotumor cerebri

Pulmonáris Terhelés-

intolerancia Aszthma

Muszkuloszkeletális Lúdtalp Tibia vara

Renális Glomerulosclerosis

Gasztrointesztinális, endokrin Epekövek Refluxbetegség Inzulin rezisztencia Glükóz intolerancia II. t. diabétesz Pubertas praecox Menstruációs

rendellenességek

Kardiális Magasvérnyomás-

betegség

Vaszkuláris Diszlipidémia Krónikus gyulladás Coagulopathia Endothelialis

diszfunkció

14

metabolikus szindróma (MS) vagy multimetabolikus szindróma (MMS) kialakulásával

kapcsolatban is [27]. Decsi és Molnár korábban kimutatták, hogy az elhízott gyermekek

lipidoldékony antioxidánsainak plazma-koncentrációja csökkent, ezért az elhízott

gyermekek (különösen az MMS-ben szenvedők) jobban ki vannak téve az oxidatív

stressznek [28, 29]. A gyermek- és serdülőkori elhízásnak komoly szociális és érzelmi

következményei lehetnek: Az elhízott gyermekeket és serdülőket kiközösítik, ami

önértékelés- és testképzavarhoz vezethet, ezek minden következményével (pl. önálló,

hibás fogyókúra, felmentés testnevelés óra alól stb.) [30].

I.3.3. A gyermekkori/serdülőkori elhízás kóroktana

A gyermek-, illetve serdülőkori elhízás egy összetett, multifaktoriális betegség,

kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Az eddigi kutatások alapján legalább

három fő tényező játszik szerepet a zsírszövet felszaporodásában az elhízás során;

nevezetesen az energiabevitel, a fizikai aktivitás és a genetikai hajlam.

Az obezitás járványszerű terjedése tükrözi az utóbbi évtizedek során

bekövetkezett mély változásokat a társadalmi közösségek viselkedésében. A gazdasági

növekedés, a modernizáció, az urbanizáció és az élelmiszerpiac globalizációja csak

néhány azok közül a tényezők közül, amelyek a járvány hátterében állhatnak.

Világszerte mindinkább elterjednek az egyre kevesebb fizikai aktivitást igénylő

munkatípusok és a mozgásszegény életformát „segíti” többek között a passzív

közlekedés, az automata háztartási gépek és a testmozgást nem igénylő szabadidős

tevékenységek elterjedése. Ahogy a keresetek növekednek és a társadalmak

városiasodnak, úgy nő a szükségletnél nagyobb mértékben az étrend energiaértéke, ami

az inaktív életmóddal együtt felborítja az egyén energiafelvétele és energialeadása közti

egyensúlyt [10].

A genetikai háttér az egyén hízási hajlamának meghatározásában játszik szerepet.

Populációs vizsgálatok szerint a testtömeg vagy a testzsír nagysága mintegy 24-70%-ban

öröklődhet, feltehetően poligénesen [31]. Ezeknek a géneknek a fenotipikus kifejeződése

függ az egyén korától és nemétől [32]. Azonban még a genetikai eredetű elhízás

15

kezelésének esetében is tekintettel kell lenni a csökkentett energiabevitel és a megnövelt

fizikai aktivitás kedvező hatására.

A gyermek- és serdülőkori elhízás feltárásában az előbbieken kívül további orvosi,

táplálkozási, fizikai aktivitással kapcsolatos szempontokat is figyelembe kell venni,

amelyekben a szociális, kulturális, családi, pszichológiai tényezők gyakran kritikus

pontok lehetnek [33].

I.4. Az elhízás helyzete Magyarországon

Ma Magyarországon a túlsúly és az elhízás az elsőszámú közegészségügyi

problémák, amelyek több mint 2,7 millió, illetve 1,5 millió embert érintenek. Újabban

különösen az obez egyének részaránya növekedett, elsősorban a nők körében. A túlsúly

jóval gyakoribb a 40 évnél fiatalabb férfiak között, ebben a korcsoportban körülbelül

minden második férfi túlsúlyos. Hatvanöt éves kor felett az elhízottak aránya csökken,

de ez csak egy látszólagosan kedvező jelenség, lévén hogy az elhízott egyének az

elhízás szövődményei miatt sokkal ritkábban érnek meg olyan magas kort, mint az

optimális testtömegű társaik [34].

A lakosság kedvezőtlen egészségi állapotának egyik fő oka a fizikai aktivitás

hiánya, a szabadidőben végzett napi testmozgás nem több, mint 10 perc [34]. Ezt

támasztja alá a Dél-Alföldön végzett egyik vizsgálat is, amely szerint az elhízást

meghatározó tényezők a fizikai aktivitás mértéke, a nem, kor, családi helyzet,

dohányzási és alkoholfogyasztási szokások [35].

A magyar népesség táplálkozási szokásaira a túlzott mértékű energia-, zsír-,

koleszterin-, hozzáadott cukor és sóbevitel, valamint elégtelen mértékű élelmi rost-,

zöldség és gyümölcs-, illetve teljes kiőrlésű gabonaféle fogyasztás jellemző. Férfiak

esetében a napi átlagos energiabevitel jóval nagyobb az ideális értéknél és ez különösen

igaz a fiatalabb korosztályra. A nők körében - akik között az energiabevitel szintén

nagyobb a kívánatosnál - nincs szignifikáns korreláció az életkorral [34, 36].

A gyermekkori elhízás szövődményei és lehetséges felnőttkori perzisztálása miatt

[37, 38] az obezitás vált a magyar fiatalok esetében is az egyik legfontosabb megoldásra

váró népegészségügyi feladattá. Pintér és Czinner tanulmánya szerint 1996 és 2000

16

között jelentősen megnőtt az elhízás és a magasvérnyomás-betegség - mint a fő MS-

kockázati tényezők - előfordulási gyakorisága a 17 éves lakosság körében [39]. Az

1997. és 2000. évek között történt országos reprezentatív felmérés szerint a túlsúly és

elhízás prevalenciája a BMI alapján 16,4% volt fiúkban és 15,0% lányokban (15-18

évesek). A hipertónia prevalenciája a fővárosban végzett reprezentatív felmérés szerint

7,5; ill 1,1% volt [40]. A 24,5-nél nagyobb BMI-vel rendelkező személyek között a

magas vérnyomás prevalenciája 18,0%-ot ért el. A fiatalok mintegy 66%-ában egy vagy

több lipid paraméter szérumszintje a kóros tartományba esett [41]. Az országos felmérés

alapján komoly hiányosságokra derült fény ennek a populációnak a táplálkozási és

életmódbeli szokásait illetően is: A résztvevőek étkezési ritmusa szabálytalan volt,

elégtelen volt a napi tej-, gyümölcs- és friss zöldségfogyasztásuk. A serdülők 80%-a

utánsózta az ételeket és a fiúknak csupán 50%-a, lányoknak pedig 31%-a végzett

rendszeresen testmozgást [42].

I.5. A születési testtömeg és az elhízás kapcsolata

A születési testtömeg és a gyermekkori túlsúly, illetve elhízás kapcsolata napjainkra

intenzíven kutatott területté vált, ugyanakkor az összefüggés a legújabb vizsgálatok

szerint sem egyértelmű, az epidemiológiai vizsgálatok eredményei gyakran

ellentmondóak. Egyes vélemények szerint a születési testtömeg szorosabb összefüggést

mutat a későbbi zsírmentes testtömeggel, mint a túlsúllyal vagy az elhízással. Ennek

megfelelően a nagy testtömeggel születettek gyermek- és felnőttkori testtömege, illetve

testtömegindexe is nagy lesz, ez azonban nem a nagy zsírtömeg, hanem a nagy zsírmentes

testtömeg következménye [43-45]. Ugyanakkor más szerzők a nagy születési testtömeget

a gyermek- és felnőttkori elhízás rizikófaktorának tartják [46, 47]. Az egyik legújabb és

legátfogóbb metaanalízis konklúziója szerint, amely az 1993 és 2005 között megjelent

tanulmányokat dolgozta fel, pozitív összefüggés áll fenn a születési testtömeg és a

gyermekkori túlsúly/elhízás között [48]. A kis születési testtömeg és a későbbi túlsúly,

illetve elhízás összefüggése Erhardt és munkatársai szerint ma már csak akkor

vizsgálható, ha ismert a kis születési testtömeg oka: koraszülöttség vagy dysmaturitás, a

kettő együtt nem tárgyalható [49].

17

II. A VIZSGÁLAT CÉLJA

apjainkra sürgető feladattá vált a túlsúly és az elhízás primér

prevenciója. A megelőzés nem lehet kellően hatékony a fiatalok

életmódjának, illetve a soványság, túlsúly és elhízás prevalenciájának

ismerete nélkül. E célból egy komplex, reprezentatív életmód- és

táplálkozás-egészségügyi felmérést végeztünk budapesti 7-14 éves általános- és 15-19

éves középiskolás tanulók bevonásával a 2005/2006-os tanévben. A kutatással a

következő kérdésekre kerestük a választ:

Milyen jellemzői vannak a vizsgált populáció fizikai aktivitásának (szabadidő-

tevékenységek, sporttevékenység)?

Milyen a vizsgált korcsoport testképe, önértékelése?

Milyenek a fiatalok étkezési szokásai és táplálkozással kapcsolatos ismeretei?

Milyenek a serdülők dohányzással kapcsolatos szokásai?

Mekkora a soványság, a túlsúly és az elhízás prevalenciája a vizsgált

populációban a testtömegindex, a testzsírszázalék illetve a derékkörfogat alapján?

Populáció szinten elegendő-e a testtömegindex meghatározása a túlsúly/elhízás

megítélésére, vagy az epidemiológiai vizsgálatokban is szükség van a modern

technika alkalmazására?

A vizsgált csoportra vonatkoztatva igaz-e az a hipotézis, hogy a születési

testtömeg már iskolás korban determinálja a testtömeget?

18

III. MÓDSZEREK

III.1. Vizsgálati alanyok

ővárosi általános iskolák tanulóinak táplálkozás-egészségügyi

vizsgálatára a 2005/2006-os tanév első félévében, a középiskolásokéra

a második félévben került sor. A mintahelyek kiválasztása a Központi

Statisztikai Hivatal (KSH) szakemberének közreműködésével

háromlépcsős, rétegzett csoportos (cluster) véletlen mintarétegzéssel történt: elsődleges

egységek a kerületek, a másodlagosak az iskolák és a végső mintavételi egységek az

osztályok voltak (6. ábra). A mintavétel reprezentatív volt a főváros tekintetében.

6. ábra: Budapesti kerületek vizsgálatba bevont általános- és középiskolái

(zöld: általános iskolák, vörös: középiskolák)

19

A vizsgálatokat a nemzetközi és a hazai előírásoknak megfelelően végeztük, a

Regionális Orvosetikai Bizottság engedélyével (TUKEB szám: 211/2005) [50, 51]. A

vizsgálati protokollt a szülők írásban kapták meg, a tanulókat szóban tájékoztattuk. A

felmérés előtt a szülők és a középiskolás tanulók írásos beleegyezésüket adták. Az

iskolákban a védőnők megadták a vizsgált osztályokban a krónikus megbetegedésben

szenvedő tanulók nevét, ezeket a tanulókat nem vettük be a felmérésbe.

III.2. Kérdőívek

Az anonim kérdőívek összeállítása után azok validálására került sor. A validációs

eljárásba 102 általános iskolást (53 fiú, 49 lány) és 114 középiskolást (60 fiú, 54 lány)

vontunk be, akik a vizsgálandó korcsoportot reprezentálták. Ellenőriztük, hogy a

válaszok adekvátak voltak-e és a félreérthető kérdéseket kijavítottuk. A válaszoknak

megfelelően további kérdéseket iktattunk a kérdőívekbe, hogy azok teljesen lefedjék a

vizsgálni kívánt területet. Bizonyos kérdéseket csak a 11-14, illetve 15-19 éves

korosztálynak tettünk fel, mert a validálás során a 7-10 éves korcsoport válaszaiban nagy

hibaszázalékot tapasztaltunk.

Az általános- és középiskolás diákoknak kérdéseket tettünk fel a kedvenc

szabadidő-tevékenységeikkel, napi szabad levegőn töltött idejükkel, fizikai aktivitásukkal

(testedzési szokások, közérzet testmozgás után) és fittségükkel /11-19 év/ kapcsolatban.

Rákérdeztünk arra is, hogy a tanulók elégedettek-e a saját testtömegükkel és hogy

fogyókúráztak-e már életük során. Hogy képet kapjunk a fiatalok tudásszintjéről is, a

kérdőívekbe általános kérdéseket iktattunk be a helyes étkezési szokásokkal, egészséges

táplálkozással és életmóddal kapcsolatban (a tej hatása, gyümölcsfogyasztás gyakorisága,

ajánlott napi étkezési gyakoriság /7-10 év/; élelmiszer-összetétel, vitaminok és ásványi

anyagok szerepe, ajánlott napi fizikai aktivitás, /11-14 év/; ajánlott napi étkezési

gyakoriság, telítetlen zsírsavak, élelmi rostok, táplálékpiramis /15-19 év/) és a

táplálkozás-higiénéről (fogmosás, kézmosás gyakorisága /7-10 év/). A kérdőívek további

kérdései /11-19 év/ a vitamin- és ásványi anyag tartalmú étrendkiegészítők

fogyasztásával, az étkezési gyakorisággal és a dohányzási szokásokkal foglalkoztak (1. sz.

20

melléklet). Az első- és második osztályos gyermekek tanítók felügyelete mellett töltötték

ki a kérdőíveket, a felsőbb osztályokban pedig szakképzett dietetikusok jelenlétében.

III.3. Antropometria

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően mértük a

tanulók testmagasságát (SECA 220 magasságmérő) és derékkörfogatát [52]. A

testtömeg és a testösszetétel meghatározása 8-elektródás bioelektromos impedancia

mérővel (InBody3.0, Biospace, Szöul, Korea) történt a gyári előírások betartása mellett.

A BMI-t és a testzsírszázalékot (%BF) a gép számította ki (7. ábra).

7. ábra: InBody 3.0 testösszetétel analizáló készülék, tetrapoláros, nyolcpontos, négyfrekvenciás taktilis

elektródarendszerrel. Maga a mérés (kevesebb mint 2 perc) a Bioelektromos Impedancia Analízisre (BIA)

épül. A készülék meghatározza a testszövetek elektromos árammal (250 µA) szembeni elektromos

ellenállását, amely alapján megállapítja a teljes testvíz-tartalmat (TBW). A TBW-ből megbecsülhető a

zsírmentes testtömeg és ezt a testtömegből kivonva, a testzsír mennyisége [53].

21

A testmagasságot és a derékkörfogatot három asszisztens mérte, akik a felmérést

megelőzően tesztméréseket végeztek. A három vizsgáló személy egyéni mérései

átlagosan 0,14%-os és 0,78%-os variációs koefficienst (CV) eredményeztek a magasság,

illetve a derékkörfogat meghatározásakor. A különböző vizsgáló személyek által végzett

egyes mérések CV-je a magasságmérés esetében 0,29%, a derékkörfogat mérésekor

1,43% volt. A nyolcelektródás bioimpedancia analizátorral végzett mérések

reprodukálhatósága a vizsgáló személy(ek)től független, kizárólag az alkalmazott

technológia függvénye. Gépkönyvi adatok szerint az általunk használt InBody 3.0

készülék méréseinek reprodukálhatósága mintegy 99%-os. A szülőket és a gyermekeket a

mérés előtt írásban tájékoztattuk a részletekről (mérés éhgyomorra, mérés előtt

vizeletürítés, mérés előtt tilos erőteljesebb fizikai aktivitás végzése, menstruáció kizáró

ok). Ezen feltételek betartása érdekében a vizsgálatokat mindig reggel 8 és 10 óra között

végeztük.

A soványság, túlsúly és elhízás megállapításakor a BMI-re vonatkozó, nemre,

korra specifikus diagnosztikus kritériumokat alkalmaztuk (1. táblázat) [52, 54].

1. táblázat: A gyermekkori soványságra, túlsúlyra és elhízásra vonatkozó testtömegindex-határértékek

Soványság Túlsúly Elhízás Életkor

(évek) Fiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk Lányok

7 13,25* 13,07* 17,92 17,75 20,63 20,51

8 13,63* 13,46* 18,44 18,35 21,60 21,57

9 14,03 13,87 19,10 19,07 22,77 22,81

10 14,42 14,23 19,84 19,86 24,00 24,11

11 14,83 14,60 20,55 20,74 25,10 25,42

12 15,24 14,98 21,22 21,68 26,02 26,67

13 15,73 15,36 21,91 22,58 26,84 27,76

14 16,18 15,67 22,62 23,34 27,63 28,57

15 16,59 16,01 23,29 23,94 28,30 29,11

16 17,01 16,37 23,90 24,37 28,88 29,43

17 17,31 16,59 24,46 24,70 29,41 29,69

18 17,54 16,71 25,00 25,00 30,00 30,00

19 17,80 16,87 25,00 25,00 30,00 30,00

* Saját extrapoláció

22

A testzsírszázalék alapján elhízottaknak tekintettük a serdülőket, ha a %BF-uk

≥25 (fiúk), vagy ≥30 (lányok), soványnak, ha a fiúk %BF-a ≤5, a lányoké ≤15 [55, 56].

A középiskolás tanulóknál a visceralis elhízást a derékkörfogat alapján ítéltük

meg, ehhez a korábbi országos reprezentatív vizsgálatunk során a 90. percentilisnél

kapott derékkörfogatot fogadtuk el határértéknek, ami ≥86,6; illetve ≥78,5 cm volt a

fiúk, valamint a lányok esetében. A soványságnál a határértéket az 5. percentilisnél

határoztuk meg, ez az érték fiúknál ≤64,5 cm, lányoknál ≤59,3 cm volt [57].

A vizsgálatban résztvevők születési testtömeg adatait a KSH bocsátotta

rendelkezésünkre.

III.4. Statisztikai analízis

Az adatok az előre elkészített adatfelvételi lapokra kerültek, rögzítésük Microsoft

Access 97 adatbáziskezelőben történt, személyi rekordok formájában. Az

adatbáziskezelőből minden személyi rekordot Microsoft Excel 2003 és SPSS for

Windows 11.0 statisztikai programcsomag számára konvertáltunk, ahol a statisztikai

elemzéseket végeztük. A szignifikancia szintjének vizsgálatára χ2-tesztet alkalmaztunk. A

csoportok közötti különbségeket ANOVA-módszerrel elemeztük (a szignifikancia

szintjének határértéke p<0,05 volt). Az eredmények közlésekor az átlagértéket, a standard

deviációt és a korrelációs együtthatókat adtuk meg.

23

IV. EREDMÉNYEK

IV.1. Általános iskolások életmódja

indösszesen 1 930 általános iskolás (7-14 éves, 1 003 fiú és 927 lány)

adatát étékeltük ki 17 fővárosi kerület 18 iskolájának 119 osztályából.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Statisztikai Osztályának

közlése szerint a 2005/2006-os tanévben 127 923 diák tanult az

általános iskolákban. A részvételi aránynak megfelelően a felmérés reprezentatív volt, a

vizsgált esetszám 1,51%-ban reprezentálta az adott korcsoportot. A tanulók kor- és nem

szerinti megoszlását a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat: A vizsgálatban résztvevő általános iskolás tanulók

Fiúk

Lányok

Részvételi arány (%) Osztály

n % n % /ΣN=1 930/

1. 127 12,7 130 14,0 72,8

2. 128 12,8 121 13,1 72,0

3. 145 14,5 128 13,8 74,4

4. 144 14,4 107 11,5 68,6

5. 154 15,4 145 15,6 76,1

6. 106 10,6 108 11,7 64,7

7. 98 9,8 102 11,0 67,8

8. 101 10,1 86 9,3 61,7

Összesen 1 003 927 70,1

A fiúk kortól függetlenül több időt töltöttek a számítógép, vagy a televízió

képernyője előtt, mint a lányok (p<0,001), a lányok kedvenc szabadidő-tevékenysége

a zenehallgatás és az olvasás volt. Az utóbbi hobbi népszerűbb volt a felső-, mint az

alsótagozatos lányok között (p<0,001). A sétával töltött idő tekintetében nem volt

szignifikáns különbség a nemek között, de az idősebb lányok kevesebb időt

fordítottak sportolásra, mint a fiatalabbak (p<0,01; 8. ábra).

24

41,1

11,2

5,1 6,0

36,2

25,0

20,117,9

6,0

31,9

11,3

6,2

3,1

35,0

45,0

23,9

32,0

13,9

8,9

22,1

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

számítógép, TV zenehallgatás olvasás séta sport

%

7-10 éves fiúk7-10 éves lányok11-14 éves fiúk11-14 éves lányok

8. ábra: Általános iskolások szabadidő-tevékenysége

Az általános iskolás tanulók napi 1-2 órát vagy ennél többet töltöttek a szabad

levegőn, azonban mintegy 6,1-9,9%-uk csak az iskolába menet tartózkodott a

szabadban (3. táblázat).

3. táblázat: Általános iskolások napi szabad levegőn töltött ideje

Nem

Életkor

Időtartam

%

iskolába menet 6,2

1-2 óra 46,1 7-10 év

>2 óra 47,8

iskolába menet 7,6

1-2 óra 46,4

Fiúk

11-14 év

>2 óra 46,0

iskolába menet 6,1

1-2 óra 53,2 7-10 év

>2 óra 40,7

iskolába menet 9,9

1-2 óra 52,9

Lányok

11-14 év

>2 óra 37,2

25

A napi fizikai aktivitás valamivel több mint a tanulók felére volt jellemző. Az

általános iskolásoknak kevesebb mint a fele sportolt versenyszerűen és a testmozgás

iránti lelkesedésük mindkét nem esetében kisebb volt a felső tagozatban. Testnevelés

óra után kevesebb felső tagozatos tanuló számolt be jó közérzetről, mint az alsó

tagozatban (fiúk: p<0,001; lányok: p<0,01) és ebben az esetben nem volt különbség a

nemek között. A 11-14 éves fiúk 61,3%-a és a lányok 51,2%-a tartotta a saját fizikai

állóképességét, erőnlétét jónak (9. ábra).

78,0

50,0

57,2

78,0

43,0

53,061,361,2

43,0

57,9

51,2

65,8

35,8

54,1

0

20

40

60

80

100

testmozgás naponta versenysport testnevelés óra után jóközérzet

erőnlétét jónak ítéli

%

7-10 éves fiúk7-10 éves lányok11-14 éves fiúk11-14 éves lányok

9. ábra: Általános iskolások fizikai aktivitása és önértékelése

A 7-14 éves fiúknak 43,5%-a, a lányoknak több mint a fele (51,5%) volt elégedetlen

a saját testtömegével. Kortól függetlenül a fiúk 29,5%-a és a lányok 42,5%-a szeretett

volna soványabb lenni és ezért minden ötödik fiú (21,0%) és minden harmadik lány

(29,0%) legalább egyszer fogyókúrázott már 7 és 14 éves kora között.

Kiértékelve a tanulók táplálkozási és higiéniés ismereteit vizsgáló kérdőíveket

megállapítható, hogy a 7-10 éves diákok tudták, hogy milyen gyakran kell fogat

mosni (98,1%), mikor kell kezet mosni (99,0%) és miért fontos tejet inni (96,9%).

26

Csak alig több mint a felük (56,8%) tudta azonban, hogy naponta mennyi gyümölcsöt

kellene enni és csupán 30,9% volt tisztában az ajánlott napi étkezési gyakorisággal. A

11-14 éves tanulóknak csak a 47,7; 58,9; és 63,8%-a adott helyes választ a különböző

élelmiszerek zsír-, fehérje- és energiatartalmára vonatkozóan. Többségük (87,0%)

ismerte a vitaminoknak és ásványi anyagoknak az emberi szervezetben betöltött

szerepét és majdnem mindenki (90,3%) tudta, hogy naponta mennyi időt kellene

testedzésre szánni.

A 11-14 éves általános iskolások majdnem kétharmada fogyasztott vitamin és/vagy

ásványi anyag készítményt (4. táblázat).

4. táblázat: 11-14 éves általános iskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény fogysztása

Táplálékkiegészítők

Fiúk [%]

Lányok [%]

Összesen [%]

Vitamin készítmények 34,0 37,2 35,6

Ásványi anyag készítmények 6,4 7,3 6,9

Kombinált (vitamin + ásványi anyag) készítm. 21,1 16,6 18,9

Egyik sem 38,4 38,9 38,6

A felső tagozatosok napi étkezési ritmusa rendszertelen volt: 71,1%-uk reggelizett,

90,5%-uk ebédelt és 84,5%-uk vacsorázott (5. táblázat).

5. táblázat: 11-14 éves általános iskolások étkezési gyakorisága

Étkezés

Fiúk [%]

Lányok [%]

Összesen [%]

Reggeli 74,7 67,4 71,1

Tízórai 42,2 38,6 40,4

Ebéd 89,7 91,3 90,5

Uzsonna 24,3 25,5 24,9

Vacsora 88,4 80,5 84,5

27

A 11 éves tanulók 11,5%-a már kipróbálta a dohányzást és ez az arány a 14 éves

tanulók között 50,1% volt. Összesítve, az általános iskolások közül a fiúk 5,4%-a, a

lányok 10,1%-a rendszeresen dohányzott [58].

IV.2. Középiskolások életmódja

Összesen 1 273 középiskolás tanuló (15-19 éves, 670 fiú és 603 lány) adatait

értékeltük ki 11 kerület 17 iskolájának 98 osztályából. Figyelembe véve, hogy a

2005/2006-os tanévben - az Oktatási és Kulturális Minisztérium Statisztikai Osztályának

közlése szerint - a nappali rendszerű oktatásban 94 789 serdülő tanult, a vizsgált esetszám

1,34%-os szinten reprezentálta az adott korcsoportot. A mintamegoszlás azonban torzult,

miután a részvétel önkéntes volt. A középiskolás tanulók kor- és nem szerinti megoszlását

a 6. táblázat mutatja be.

6. táblázat: A vizsgálatban résztvevő középiskolás tanulók

Fiúk

Lányok

Részvételi arány (%) Osztály

n % n % /ΣN=1 273/

9. 183 27,3 159 26,4 53,9

10. 182 27,2 175 29,0 59,3

11. 173 25,8 155 25,7 57,9

12. 132 19,7 114 18,9 47,5

Összesen 670 603 54,7

A fiúk kedvenc szabadidő-tevékenységei a számítógépezés és a televíziózás voltak,

míg a lányok legszívesebben zenét hallgattak és olvastak. A fiúk 7,0%-a, a lányok

15,7%-a jelölte meg a sétát kedvenc szabadidős tevékenységnek; ezek az arányok a

sportolás esetében 29,4% (fiúk) és 16,4% (lányok) voltak (10. ábra).

28

7,0

29,4

7,6

21,4

34,7

15,7 16,417,8

33,7

16,4

0

5

10

15

20

25

30

35

40

számítógép, TV zenehallgatás olvasás séta sport

%

fiúklányok

10. ábra: Középiskolások szabadidő-tevékenysége

A középiskolások naponta döntően 1-2 órát töltöttek szabad levegőn, de 13,6-19,3%-

uk csak iskolába menet tartózkodott a szabadban (7. táblázat).

7. táblázat: Középiskolások napi szabad levegőn töltött ideje

Nem

Életkor

%

iskolába menet 13,6

1-2 óra 53,5 Fiúk

>2 óra 32,9

iskolába menet 19,3

1-2 óra 56,7 Lányok

>2 óra 24,0

29

21,024,2

56,2

63,0

23,0

13,5

60,9

45,6

0

10

20

30

40

50

60

70

testmozgás naponta testnevelés óra utánjó közérzet

erőnlétét jónak ítéli testedzés ritkánvagy soha

%

fiúklányok

A 15-19 éves serdülők között a napi fizikai aktivitás a fiúk 24,2%-ára és a lányok

13,5%-ára volt csak jellemző. A tanulóknak csak alig több mint a fele számolt be jó

közérzetről testmozgást követően. A fiúk 63,0%-a, a lányok 45,6%-a tartotta jónak a

saját fizikai állapotát. Azoknak a fiúknak és lányoknak az aránya, akik soha, vagy

csak ritkán voltak fizikailag aktívak 21,0%, illetve 23,0% (11. ábra).

11. ábra: Középiskolások fizikai aktivitása és önértékelése

A fiúknak majdnem fele (49,2%), a lányoknak több mint fele (58,9%) volt

elégedetlen a saját testtömegével. A fiúk 44,1%-a, a lányok 91,0%-a szeretett volna

soványabb lenni, ezért a fiúk 13,0%-a és a lányok 41,1%-a fogyókúrázott már

legalább egyszer 15 és 19 éves kora között.

A középiskolások táplálkozással kapcsolatos tudásszintjének elemzéséből kiderült,

hogy a 15-19 éves tanulók alig több mint fele tudta, hogy hányszor ajánlatos naponta

étkezni, 49,8%-uk nem hallott a telítetlen zsírsavakról, 29,7%-uk az élelmi rostokról

és 30,4%-uk a táplálkozási piramisról.

Nemtől függetlenül, a tanulók majdnem fele fogysztott vitamin vagy kombinált

(vitamin + ásványi anyag) készítményt. Az ásványi anyag készítmények fogyasztása

önmagában elhanyagolható mértékű volt (8. táblázat).

30

8. táblázat: 15-19 éves középiskolás tanulók vitamin- és ásványi anyag készítmény fogysztása

Táplálékkiegészítők

Fiúk [%]

Lányok [%]

Összesen [%]

Vitamin készítmények 24,1 24,7 24,4

Ásványi anyag készítmények 1,9 3,7 2,8

Kombinált (vitamin + ásványi anyag) készítm. 22,9 21,2 22,0

Egyik sem 51,2 50,5 50,9

A serdülők napi étkezési ritmusa rendszertelen volt: 74,8%-uk reggelizett, 92,5%-uk

ebédelt és 90,5%-uk vacsorázott (9. táblázat).

9. táblázat: 15-19 éves középiskolások étkezési gyakorisága

Étkezés

Fiúk [%]

Lányok [%]

Összesen [%]

Reggeli 76,3 73,1 74,8

Tízórai 72,7 67,3 70,0

Ebéd 94,0 91,0 92,5

Uzsonna 52,9 46,2 49,6

Vacsora 95,7 85,4 90,5

A 15 éves diákok 40,6%-a próbálta már ki a dohányzást és ez az arány a 19 éves

tanulók között már 73,4% volt. A 17 éves tanulók körében a fiúk 47,1%-a és a lányok

38,0%-a dohányzott rendszeresen (naponta vagy hetente); ezek az arányok a 19 éves

végzősöknél 59,1% (fiúk), illetve 39,8% (lányok) voltak [59].

IV.3. A túlsúly és elhízás általános iskolások körében

A fiúk testmagassága, testtömege és derékkörfogata nagyobb volt az idősebb

gyermekek és serdülők között, míg a BMI értéke mind a 13-, mind a 14 éves

31

korcsoportban azonos volt. A %BF 12 éves korig nőtt, utána viszont csökkent. Lányok

esetében a kor előrehaladtával minden paraméter értéke nőtt, kivételt képez a %BF, ami

a 11-12 éveseknél kisebb volt, mint az előttük, illetve utánuk következő

korcsoportokban. A lányok derékkörfogata 11 éves kortól szignifikánsan kisebb volt,

mint a fiúké, továbbá a 10 és 12 éves korosztály kivételével a %BF szignifikánsan

nagyobb volt, mint a fiúk esetében (10. táblázat).

10. táblázat: Általános iskolások antropometriai paraméterei (N=1 930 /1 003 fiú, 927 lány/)

Életkor [év] N [%]

Testmagasság [cm] mért

Testtömeg [kg]

InBody3.0

BMI [kg/m2]

%BF InBody3.0

Derékkörfogat [cm] mért

FIÚK 7

127 (12,7)

128,8 ±4,43

26,5 ±5,96

15,9 ±2,92

12,6a ±7,35

56,6 ±6,65

8

128 (12,8)

133,6 ±4,99

29,4 ±6,31

16,3 ±2,77

13,76b ±7,44

58,0 ±6,31

9

145 (14,5)

138,7 ±6,23

33,9 ±8,18

17,5 ±3,34

17,09c ±7,63

61,6 ±8,13

10

144 (14,4)

143,3 ±6,70

38,8 ±10,2

18,7 ±3,92

19,41 ±9,21

65,5 ±9,50

11

154 (15,3)

147,5 ±7,21

42,0 ±11,49

19,1 ±4,14

19,28 ±9,01

67,1f ±10,78

12

106 (10,6)

156,4 ±8,78

49,3 ±11,96

20,0 ±3,67

19,44 ±7,96

70,3g ±9,92

13

98 (9,8)

162,7 ±8,46

54,4 ±11,65

20,5 ±3,77

16,65d ±8,35

71,7h ±9,67

14

101 (10,1)

168,5 ±9,33

58,4 ±12,77

20,5 ±3,44

15,63e ±7,3

72,0i

±9,01

LÁNYOK 7

130 (14,0)

128,4 ±5,14

26,0 ±4,77

15,7 ±2,22

14,32a’ ±6,53

55,1 ±5,27

8

121 (13,0)

133,4 ±5,75

30,2 ±7,66

16,8 ±3,25

16,54b’ ±8,55

58,0 ±7,89

9

128 (13,8)

137,6 ±5,88

33,7 ±7,57

17,7 ±3,29

19,92c’ ±7,95

59,9 ±7,59

10

107 (11,5)

144,5 ±6,81

39,5 ±10,57

18,8 ±4,18

21,25 ±8,69

63,5 ±9,67

11

145 (15,6)

148,6 ±7,82

41,9 ±10,18

18,8 ±3,42

20,81 ±7,74

64,3f’ ±8,55

12

108 (11,6)

155,6 ±7,68

47,1 ±10,47

19,3 ±3,25

20,27 ±7,01

64,9g’ ±7,24

13

102 (11,0)

159,4 ±6,44

52,5 ±10,81

20,6 ±3,73

23,29d’ ±7,62

68,3h’ ±8,95

14

86 (9,3)

161,7 ±6,03

55,0 ±11,89

21,0 ±4,20

23,47e’ ±7,16

69,0i’ ±8,39

f-f’; i-i’: p<0,05 a-a’; b-b’; c-c’; h-h’: p<0,01 d-d’; e-e’; g-g’: p<0,001

A tanulókat - a WHO referenciaadatai alapján - akkor soroltuk a sovány

kategóriába, ha a kor- és nemspecifikus BMI-jük az 5. percentilis alatt volt [52]; kivételt

képeztek a 7. és 8. évhez tartozó határértékek, amelyek saját extrapolációink voltak.

Megjegyzendő, hogy Cole és munkatársai a soványságra vonatkozó nemzetközi

határértékeket jelen kiértékelés elkészülte után, 2007. júliusában publikálták [60]. Az

International Obesity TaskForce (IOTF) korábban már meghatározta a túlsúlyra és

elhízásra vonatkozó kor- és nemspecifikus BMI-határértékeket [54]. Ezeknek a

kritériumoknak megfelelően a soványság, túlsúly és elhízás százalékos megoszlása

fiúknál 5,1; 18,1 és 7,4%, lányoknál 6,8; 19,6 és 6,3%, összesen pedig 5,9; 18,8 és 6,9%

volt (12. ábra).

5,1 6,8 5,9

69,4 67,3 68,4

18,1 19,6 18,8

7,4 6,3 6,9

0

20

40

60

80

%

sovány optimális túlsúlyos elhízott

fiúk

lányok

összesen

A

fiúk cso

kategóriá

12. ábra: A soványság, túlsúly és elhízás életkor-specifikus prevalenciája általános

iskolások körében a BMI alapján

32

BMI alapján besorolt általános iskolások testösszetétele a 13. ábrán látható. A

portjában a %BF 9,0%-tól 34,0%-ig terjedt, lányok esetében minden

ban kissé magasabb %BF szerepelt, mint a fiúknál.

e

91,0

9,0

86,1

13,9

75,4

24,6

66,0

34,0

89,8

10,2

83,9

16,1

72,4

27,6

65,3

34,7

0

20

40

60

80

100

%

sovány

optimális

túlsúlyo

selhízo

ttsovány

optimális

túlsúlyo

selhízo

tt

%BF%LBM

Fiúk Lányok

A zsírmen

testtömegű tanu

társaikban (14. á

2±

0

10

20

30

40

50

kg

a - b; a - c; a -

13. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolások testösszetétel

tes testtömeg mindkét nemben szignifikánsan nagyobb volt az optimális

lókban, mint a soványakban és kisebb, mint a túlsúlyos vagy elhízott

bra).

5,25,99

30,9±8,80

38,7±10,53

40,4±10,03

24,9±4,91

29,3±7,04

35,3±7,98

35,8±8,36

Fiúk Lányok

soványoptimálistúlsúlyoselhízott

a

b

cd

d; b - c; b - d; a'- b'; a'- c'; a'- d'; b'- c'; b'- d': p< 0,001

a'

b'

c' d'
14. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolások zsírmentes testtömege
33

34

A %BF alapján az elhízás prevalenciája 17,9% volt a fiúk és 12,7% a lányok

között, ha az elhízás kritériuma fiúk esetében: %BF≥25, lányok esetében: %BF≥30.

Ezek az értékek több mint duplája a BMI-n alapuló értékeknek (15. ábra).

7,4

17,9

6,3

12,7

0

4

8

12

16

20

%

fiúk lányok

BMI%BF

15. ábra: Az elhízás nem-specifikus prevalenciája általános iskolások körében a BMI és a %BF alapján

A túlsúlyos fiúknak 49,1%-a, a lányoknak 28,0%-a elhízottnak tekinthető a %BF

alapján (16. ábra).

16. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolásokban a nagy testzsírszázalék előfordulása

98,0

2,0

50,9

49,1

4,9

95,198,0

2,0

72,0

28,0

8,1

91,9

0

20

40

60

80

100

%

optimális túlsúlyos elhízott optimális túlsúlyos elhízott

nagy %BFoptimális %BF

Fiúk Lányok

35

A BMI alapján túlsúlyos fiúk és lányok esetében a derékkörfogatok 13,4 és 11,6

cm-rel voltak nagyobbak, mint a megfelelő optimális csoportokban. Ez a különbség

11,3 és 8,9 cm volt a túlsúlyos és elhízott, míg 24,7 és 20,5 cm az optimális és elhízott

fiúk, illetve lányok között. A különbségek minden esetben statisztikailag szignifikánsak

voltak (17. ábra).

53,9±4,42

60,8±6,12

74,2±7,40

85,5±9,55

52,4±3,33

59,0±5,77

70,6±6,78

79,5±9,28

0

20

40

60

80

100

cm

boys girls

thinnessnormaloverweightobese

a

b

c

d

a'

b'

c'

d'

a-b;b-c; b-d; c-d;a'-b'; b'-c'; b'-d'; c'-d': p<0,001

fiúk lányok

soványnormáltúlsúlyoselhízott

17. ábra: BMI alapján besorolt általános iskolások derékkörfogata

A nem elhízott és elhízott fiúknál a %BF értéke 13,6 és 31,4; míg a lányoknál

17,4 és 34,4 volt. A derékkörfogat 17,6 cm-rel volt nagyobb az elhízott fiúkban és 18,1

cm-rel az elhízott lányokban, a nem elhízott társaikhoz viszonyítva; a különbségek

minden esetben statisztikailag szignifikánsak voltak (18. ábra).

36

13,6±5,07

61,7±7,47

31,4±5,15

79,3±9,72

17,4±6,22

59,1±6,79

34,4±3,68

77,2±8,02

0

20

40

60

80

%

nem elhízott elhízott nem elhízott elhízott

BF%

Derékkörfogat [cm]

Fiúk Lányok

a

b

a'

b'

c

d

c'

d'

a-a'; b-b'; c-c'; d-d': p<0,001

18. ábra: %BF alapján nem elhízott és elhízott általános iskolások átlagos

testzsírszázaléka és derékkörfogata

IV.4. A túlsúly és elhízás középiskolások körében

A vizsgálatba bevont serdülők életkorát, az esetszámot és az antropometriai

paraméterek átlagértékeit a 11. táblázat mutatja be.

Mind a fiúk, mind a lányok esetében a gyors növekedés szakasza 15 éves korra

gyakorlatilag lezárult, hisz a következő négy évben a fiúk átlagos növekedése

mindösszesen 6,8 cm volt, a lányok ezen időszakban gyakorlatilag már nem növekedtek.

A BMI átlagának különbsége 15–19 éves fiúk között 1,5 kg/m2 volt, a lányok esetében

lényegében nem változott (0,32 kg/m2). Az átlagos derékkörfogat a fiúknál 4,7 cm-el volt

nagyobb a 19 éves korosztályban a 15 évesekhez viszonyítva; a lányoknál enyhe

ingadozást mutatott, mely élettani szempontból nem értékelhetô. A %BF mind a fiúk,

mind a lányok esetében az optimális tartományban volt.

37

11. táblázat: Középiskolások antropometriai paraméterei

Életkor [év] N [%] Testtömeg

[kg] Testmagasság

[cm] BMI

[kg/m2] Derékkörfogat

[cm] %BF

FIÚK

15 39 (5,9%)

62,91 ±11,48

173,02 ±7,74

21,02 ±3,66

73,83 ±8,61

14,30 ±6,70

16 179 (27,4%)

66,21 ±12,37

175,30 ±7,50

21,51 ±3,67

74,96 ±8,73

14,25 ±6,34

17 171 (26,1%)

69,27 ±12,08

177,20 ±6,59

22,04 ±3,52

76,20 ±7,72

13,19 ±5,73

18 160 (24,5)

69,90 ±11,90

178,10 ±6,45

22,01 ±3,41

76,83 ±7,70

12,79 ±5,21

19 105 (16,1%)

72,93 ±12,59

179,77 ±6,47

22,54 ±3,40

78,49 ±8,31

13,45 ±5,58

LÁNYOK

15 53 (9,1%)

56,22 ±9,24

146,38 ±6,64

20,77 ±2,88

68,07 ±6,32

22,72 ±5,43

16 148 (25,3%)

56,96 ±8,91

164,82 ±5,90

20,98 ±3,23

67,98 ±6,28

24,13 ±5,85

17 156 (26,7%)

57,70 ±9,05

164,61 ±6,30

21,27 ±3,09

69,02 ±6,96

24,36 ±6,31

18 141 (24,2%)

58,36 ±9,66

165,35 ±6,17

21,34 ±3,24

69,24 ±6,59

23,86 ±5,36

19 86 (14,7%)

57,42 ±7,22

165,00 ±5,81

21,09 ±2,37

68,16 ±5,83

23,39 ±5,18

A BMI alapján a fiúk 15,9; a lányok 7,9%-a volt túlsúlyos, és 4,1, illetve 1,9%-a

elhízott. Külön kiemelendő, hogy a fiúk 6,7%-a, a lányok 7,2%-a sovány volt. A %BF

szerinti beosztásban a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a tekinthető elhízottnak, és 1,5%-a,

illetve 3,1%-a soványnak. A derékkörfogat alapján android típusú elhízás a fiúk 10,5; a

lányok 7,9%-ában volt kimutatható; míg a fiúk 2,8; a lányok 2,6%-a sovány volt. Nincs

nemzetközileg elfogadott határérték a túlsúly %BF, illetve derékkörfogat szerinti

beosztásához (12. táblázat).

38

12. táblázat: A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája BMI, %BF és derékkörfogat alapján besorolt

középiskolás tanulók között

BMI alapján osztályozva

%BF alapján osztályozva

Derékkörfogat alapján osztályozva

FIÚK

Sovány 6,7% 1,5% 2,8%

Optimális 73,3% 93,4% 86,7%

Túlsúlyos 15,9% * *

Elhízott 4,1% 5,1% 10,5%

LÁNYOK

Sovány 7,2% 3,1% 2,6%

Optimális 83,0% 80,7% 89,5%


Elhízott 1,9% 16,2% 7,9%

ÖSSZESEN

Sovány 6,9% 2,3% 2,7%

Optimális 77,9% 87,3% 88,1%


Elhízott 3,0% 10,4% 9,2%

* Nincs nemzetközileg elfogadott határérték

A BMI alapján felállított kategóriákban a testzsír százalékos aránya a fiúknál 9,1%-

ról 28,3%-ra, a lányoknál 18,6%-ról 37,1%-ra nőtt a sovány csoportoktól az elhízottakig

(19. ábra). Ahogy nőtt a BMI az egymást követő kategóriákban, úgy nőtt a zsírmentes

testtömeg és a derékkörfogat is, mind a fiúk, mind a lányok esetében. Az elhízott fiúk,

valamint a túlsúlyos és elhízott lányok átlagos derékkörfogata meghaladta a határértéket

(13. táblázat).

39

90,9

9,1

88,3

11,7

80,4

19,6

71,7

28,3

81,4

18,6

76,8

23,2

66,1

33,9

62,9

37,1

0

20

40

60

80

100

%

sovány optimális túlsúlyos elhízott sovány optimális túlsúlyos elhízott

%BF

%LBM

FIÚK LÁNYOK

19. ábra: BMI alapján besorolt középiskolások testösszetétele

13. táblázat: BMI alapján besorolt középiskolások néhány antropometriai paramétere

BMI [kg/m2]

Zsírmentes testtömeg [kg]

Derékkörfogat [cm]

FIÚK

Sovány 17,1±1,07 48,9±5,35 67,2±3,23

Optimális 20,9±1,82 58,0±7,3 73,9±4,73

Túlsúlyos 26,2±1,48 65,5±8,7 85,2±5,54

Elhízott 31,9±2,88 70,7±8,3 98,4±8,86

LÁNYOK

Sovány 17,5±0,94 39,4±3,71 62,0±3,45

Optimális 20,7±1,97 43,1±4,6 67,6±4,46

Túlsúlyos 26,7±1,41 47,2±4,9 79,9±5,47

Elhízott 32,1±1,69 56,0±7,5 88,9±6,14

A kategóriák közötti különbségek szignifikánsak voltak: p<0,01

99,6

0,4

89,5

10,5

34,5

65,4

93,3

6,7

23,0

77,0

36,0

64,0

0

20

40

60

80

100

%


nagy %BFoptimális %BF

FIÚK LÁNYOK

0

20

40

60

80

100

%

A BMI alapján elhízott fiúk és lányok 65,4; illetve 64,0%-a, míg a túlsúlyos fiúk és

lányok 10,5 és 77,0%-a volt elhízott a %BF alapján, az optimális kategóriában a fiúk

elhanyagolható aránya, a lányok 6,7%-a tekinthető elhízottnak (20. ábra).

ában

38,0%

20. ábra: BMI alapján besorolt középiskolások körében a nagy testzsírszázalék prevalenciája

40

99,4

0,6

62,0

38,0

3,7

96,398,8

1,2

45,0

55,0

100


nagy derékkörfogat

optimális derékkörfogat

FIÚK LÁNYOK

A BMI alapján elhízottakban a visceralis típusú elhízás a fiúk 96,3; a lányok 100%-

volt igazolható. Figyelemre méltó, hogy a derékkörfogat szerint a túlsúlyos fiúk

-a, a lányok 55,0%-a elhízottnak tekinthető (21. ábra).

21. ábra: Középiskolások különböző BMI-kategóriáiban a nagy derékkörfogat prevalenciája

41

A %BF szerint elhízottaknak ítélt serdülő fiúknak mintegy 19 cm-el, lányoknak 11

cm-el volt nagyobb a derékkörfogata a nem elhízott csoportokhoz viszonyítva. Az elhízott

fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40,0%-ánál mutatható ki a visceralis elhízás (14. táblázat) [61].

14. táblázat: Középiskolások derékkörfogata és testzsírszázaléka közötti összefüggés

%BF-besorolás %BF Derékkörfogat [cm]

Nagy derékkörfogat prevalenciája

[%]

Optimális derékkörfogat prevalenciája

[%]

FIÚK

Nem elhízott 12,6±4,44a 75,3±6,78c 6,8 93,2

Elhízott 29,8±3,64a’ 94,2±10,81c’ 76,5 23,5

LÁNYOK

Nem elhízott 22,1±6,78b 66,7±4,57d 1,1 98,9

Elhízott 33,8±2,90b’ 77,6±7,49d’ 40,0 60,0

a-a’; b-b’; c-c’; d-d’: p<0,01

IV.5. Születési testtömeg és gyermek-/serdülőkori elhízás

A születési anyakönyvi kivonatok sorszámai alapján a KSH összesen 1 334, 7-19

éves, általunk vizsgált tanuló (725 fiú, 609 lány) születési testtömegének adatát bocsátotta

rendelkezésünkre. A 2005/2006-os tanévben összesen 222 712 általános- és középiskolás

diák tanult a közoktatásban, a minta az adott korcsoportot 0,60%-ban reprezentálta.

Méréseink szerint ezen tanulók között a 15. táblázatban feltüntetett arányban fordult elő

túlsúly, illetve elhízás. BMI alapján a vizsgált mintában a túlsúlyos/elhízott személyek

aránya 19,63% volt. Az elhízottak aránya %BF szerint 15,59%, BMI szerint pedig 4,64%

volt.

42

15. táblázat: A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves általános és középiskolás tanulók között

(N=1 334)

Osztályozás Fiúk (N=725)

Lányok (N=609) Összesen

Túlsúly 8,47%* (N=113)

6,52%* (N=87)

14,99% (N=200)

Elhízás 3,22%* (N=43)

1,42%* (N=19)

4,64% (N=62)

BMI [kg/m2]

Összesen 11,69%* (N=156)

7,94%* (N=106)

19,63% (N=262)

%BF Elhízás 9,82%* (N=131)

5,77%* (N=77)

15,59% (N=208)

* Az arány a teljes populációra vonatkozik.

A vizsgált tanulók közül 1 145 született optimális- (2 500-3 999 g) és 127 nagy

(≥ 4 000 g) testtömeggel. A túlsúly/elhízás aránya az optimális testtömeggel születettek

között 18,96% volt, míg a nagy testtömeggel születettek között 25,98%. A %BF szerinti

elhízás prevalenciája 12,66% és 18,11% volt az optimális-, illetve a nagy testtömeggel

születettek között (16., 17. táblázat).

43

16. táblázat: A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, optimális testtömeggel (2 500 - 3 999 g) született

általános és középiskolás tanulók között (N=1 145)

Osztályozás

Fiúk

(N=609)


Túlsúly

7,95%* (N=91)

6,38%* (N=73)

14,33% (N=164)

Elhízás

3,06%* (N=35)

1,57%* (N=18)

4,63% (N=53)

BMI [kg/m2]

Összesen

11,01%* (N=126)

7,95%* (N=91)

18,96% (N=217)

%BF Elhízás

6,81%* (N=78)

5,85%* (N=67)

12,66% (N=145)


17. táblázat: A túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves, nagy testtömeggel (≥ 4 000 g) született általános

és középiskolás tanulók között (N=127)

Osztályozás

Fiúk

(N=87)


Túlsúly

11,81%* (N=15)

8,66%* (N=11)

20,47% (N=26)

Elhízás

4,72%* (N=6)

0,79%* (N=1)

5,51% (N=7)

BMI [kg/m2]

Összesen

16,53%* (N=21)

9,45%* (N=12)

25,98% (N=33)

%BF Elhízás 11,81%* (N=15)

6,30%* (N=8)

18,11% (N=23)


44

Ugyancsak meghatároztuk a túlsúly/elhízás prevalenciáját általános- (7-14 év) és

középiskolás (15-19 év) tanulók között. A legnagyobb arányok a nagy születési

testtömegű általános iskolások között találhatóak: 16,54% és 11,81%, a BMI illetve %BF

szerinti beosztásnak megfelelően (18. táblázat) [62].

18. táblázat: Az elhízás prevalenciája általános (7-14 éves, N=839) és középiskolás (15-19 éves, N=495)

tanulók között

Születési testtömeg Osztályozás

7-14 év (N=839)

15-19 év (N=495)

BMI alapján túlsúlyos és elhízott

12,05% (N=138)

6,90% (N=79)

2 500-3 999 g (85,83%; N=1 145)

%BF alapján elhízott

8,73%

(N=100)

3,93% (N=45)


16,54% (N=21)

9,45% (N=12)

≥4 000 g (9,52%; N=127)


11,81% (N=15)

6,30% (N=8)


12,44% (N=166)

7,20% (N=96)

Összesen (100%;

N=1 334)


10,20% (N=136)

5,40% (N=72)

45

V. MEGBESZÉLÉS

V.1. Általános iskolások életmódja

redményeink szerint az általános iskolás tanulók többsége ülő

életmódot folytatott, fizikailag inaktív volt és a nagyobbak jelentős

részének nem okozott örömöt a testmozgás. Ezek a tények beleillenek

a legutóbbi „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (HBSC)

című felmérés során feltárt tendenciákba. A HBSC-vizsgálatot 35 országban (köztük

Magyarországon) végezték el 2001/2002-ben 11 és 13 éves tanulók bevonásával. Akkor

azt találták, hogy az életkorral csökkent a fiatalok fizikai aktivitása [63]. Az általunk is

feltárt kedvezőtlen tényezők miatt sürgős feladat az aktív életmód népszerűsítése az

általános iskolások körében [64]. Jóllehet az iskolai oktatás hasznos, de nem elegendő: A

kívánt hatás eléréséhez családoktató programok is szükségesek. Bár a 11-14 éves tanulók

helyes válaszokat adtak az ajánlott napi fizikai aktivitásra vonatkozó kérdésekre, mégis

gyakorlatilag csupán minden második végzett napi rendszeres testmozgást, életkortól

függetlenül. Az oktatás szerepén túl ez a tény felhívja a figyelmet a gyermek/serdülő

szociális környezetének szerepére is.

Életkortól függetlenül a fiúk 29,5%-a, a lányok 42,5%-a szeretett volna soványabb

lenni. Ezek az arányok magasabbak, mint 2001/2002-ben a HBSC-országokban voltak

(fiúk: 22,5%; lányok: 32,3%), beleértve Magyarországot is (ahol a fiúk 25,7% és a

lányok 36,7%-a volt elégedetlen testtömegével) [63]. Eredményeink szerint a fiúk 21,0%-

a és a lányok 29,0%-a fogyókúrázott már 7 és 14 éves kora között saját elképzelésük,

vagy barátok tanácsai alapján és nem is mindig indokoltan. Az erre vonatkozó HBSC-

átlagok lényegesen alacsonyabbak voltak: fiúk esetében 8,9%, lányok esetében 15,1%, de

a vizsgált 35 ország közül a magyar arányok voltak a legmagasabbak (fiúk: 18,3%;

lányok: 31,5%) és hasonlóak voltak a mi eredményeinkhez [63]. A szakemberek által

nem javallott és nem is felügyelt fogyókúrák számtalan veszélyt rejtenek magukban,

különösen a növekvő szervezet egészsége szempontjából. A hiányos vitamin- és ásványi

anyag bevitelen túl említésre méltó, hogy a helytelen fogyókúra izomvesztést

eredményezhet zsírvesztés helyett. Egyetértés van a tekintetben, hogy a

tápanyagellátottság biztosítása céljából előnyben kell részesíteni a változatos táplálkozást

46

[65]. A 11-14 éves tanulók tudták, hogy a vitaminok és ásványi anyagok szükségesek az

egészség megtartásához, de nem ismerték fel, hogy a szükségleteket az élelmiszereken

keresztül kell kielégíteni, mivel a táplálékkiegészítők orvosilag nem indokolt és

ellenőrizetlen fogyasztása kedvezőtlen mellékhatásokat eredményezhet [66]. Ezeknek az

elkerülése érdekében meg kell tanítani az általános iskolásokat az egészséges táplálkozás

alapjaira és a helyes önértékelésre [67].

A gyümölcsökben és zöldségekben található antioxidánsok és élelmi rostok

védelmet nyújtanak a daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen

[68]. Vizsgálatunkból kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek a táplálkozással

összefüggő kockázati tényezői már általános iskolás korban jelen vannak. Friss zöldséget

és gyümölcsöt ugyanis a 11-14 éves fiúknak csupán 43,7; és 73,4%-a, a lányoknak 51,4;

és 82,9%-a fogyasztott naponta [69]. Egy korábbi, Dél-Kelet-Magyarországon végzett

felmérés eredményei szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztást bizonyos demográfiai,

gazdasági és életmódbeli tényezők határozzák meg, továbbá kapcsolatban van az egyén

egészségtudatával és a tényleges egészségi állapotával is [70].

A gyermekek számára nem elegendő azt tudni, hogy mit egyenek, azzal is tisztában

kell lenniük, hogy mikor és milyen gyakran étkezzenek és fontos, hogy be is tartsák

ezeket az ajánlásokat [71]. A fiatalok étkezési szokásait illetően az eredményeink

hasonlóak voltak a 2001/2002-es HBSC-átlaghoz és kicsit jobbak voltak, mint a magyar

adatok: Jelen felmérésben a 11-14 éves tanulók 71,1%-a reggelizett, a HBSC-átlag

66,8%, ezen belül a magyar arány 56,3% volt [72]. Az alkalmankénti, rendszertelen

étkezés könnyen túlsúlyhoz vagy elhízáshoz vezethet, ezért a legfontosabb

élelmiszercsoportok rendszeres fogyasztását el kell érni minden korcsoportban [72]. Nem

megengedhető, hogy 11-14 éves általános iskolások még háromszor se étkezzenek

naponta, amikor ebben a korcsoportban a napi ötszöri étkezés ajánlott.

A dohányzás meglehetősen népszerű volt a 11-14 éves általános iskolások,

különösen a lányok körében. Eredményeink szerint kevesebb fiú dohányzott, mint a

HBSC-országokban (5,4%, ill. 8,7%), de ez az összefüggés lányok esetében fordított volt

(10,1%, ill. 6,9%). A HBSC magyar adatai szinte teljesen megegyeznek a mostaniakkal:

5,4% a fiúk, illetve 11,0% a lányok esetében [63]. A dohányfüst toxikus és rákkeltő

összetevőinek folyamatos expozíciója számos krónikus betegséghez vezethet. A

dohányzás hipermetabolikus hatása miatt a leszokás után gyakori a hízás, de ez a túlsúly

47

nem olyan veszélyes az egészségre, mint maga a dohányzás [73]. A dohányzás hatásaival

kapcsolatos oktatásnak nemcsak a tudatra, hanem az érzelmekre is hatnia kell.

A helyes életmódnak nagy szerepe van az elhízás és szövődményei megelőzésében

és kezelésében [74]. Decsi és munkatársai kimutatták, hogy az életmód megváltoztatása,

pl. az energiabevitel csökkentése és a fizikai aktivitás növelése az IRS kezelésében

megkérdőjelezhetetlen előfeltételei a hosszútávú sikernek [75]. Az egészséges életmódra

nevelést már kora gyermekkorban el kell kezdeni, ekkor kell az alapokat lerakni a későbbi

életkor számára. A helytelen szülői modell a legfontosabb kockázati tényezője az

egészségtelen életmódnak; ezért az iskolások oktatása a család és az iskola közös feladata

[76]. Koordinált együttműködés szükséges a politikusok, kutatók, orvosok, tanárok és

szülők között az általános iskolás korosztály táplálkozási és testmozgási szokásainak

megváltoztatása céljából [77, 78]. A programoknak a gyermekek teljes környezetét kell

megcélozniuk és végső soron a viselkedés pozitív irányú megváltoztatására kell

törekedniük, aminek hosszútávon kedvező egészségi hatásai lesznek [79, 80]. Többek

között ezt a célt szolgálja a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és

Gyermekegészségügyi Program is.

V.2. Középiskolások életmódja

Az általános iskolásokhoz hasonlóan számos középiskolás volt fizikailag inaktív. A

fiatalok mozgásszegény életmódja nemcsak hazai, de nemzetközi méretű probléma is.

Egyetértés van abban, hogy a fizikai aktivitás segít megelőzni az elhízást, a szív- és

érrendszeri megbetegedéseket, a cukorbetegséget, a vastagbélrákot, a stroke-ot, a

hipertóniát, az oszteoporózist és a depressziót. Azok a serdülők, akik sportolnak,

változatosabban étkeznek és megfelelőbb a tápanyagbevitelük is, mint a nem sportoló

társaiké [81, 82]. Az is ismert, hogy a serdülőkori sporttevékenység elengedhetetlen a

felnőttkori aktív életmód kialakításához [83]. Úgy tűnik, hogy a család és az iskola

nagyon fontos szerepet játszik a fiatalok aktív életmódra nevelésében, annál is inkább,

mivel egyre több bizonyíték van arra, hogy a pubertás során kialakított helyes életmódbeli

szokások képezik az alapját a felnőttkori krónikus betegségek megelőzésének [84]. A

48

felnőtt magyar lakosság körében a nők több mint 40%-a és a férfiak 33%-a ritkán vagy

soha sem végez testedzést – ezek az arányok még a középiskolásokénál is magasabbak

(jelen vizsgálatban 23,0% volt a lányok és 21,0% a fiúk esetében) [85]. Egy átfogó, az

iskolára alapozott intervenció növelheti a rendszeresen testedzést végző középiskolások

arányát [86]. Mindenképpen szükséges lenne beiktatni a napi fizikai aktivitást a

tanrendbe, bár – egy svájci tanulmány szerint – a középiskolások 2-15%-a mutat be orvosi

igazolást, hogy felmentést kapjon a testnevelés óra alól [87]. Ez utóbbi tényt

magyarázhatja azon eredményünk is, amely szerint a középiskolásoknak csak alig több

mint a fele számolt be jó közérzetről testnevelés óra után. A legutóbbi vizsgálatok

megerősítik a családi környezet fontosságát: a TV-nézésre és videojátékokra fordított idő

csökkentésének hatására gyakoribb lesz a szabadidős fizikai tevékenység [88]. A

testedzés serdülőkorban nemcsak fittséget, megnövekedett fizikai teljesítményt és jobb

alakot eredményez, hanem pozitív szociális visszajelzéseket és elismerést vált ki, javítva

ezáltal az énképet [89].

A fiúk 44,1%-a, a lányok 91,0%-a szeretett volna soványabb lenni. Ezek az értékek

magasabbak, mint a legutóbbi magyarországi HBSC-felmérés idején voltak (23,1% fiúk

esetén és 58,9% lányok esetén) [90]. Mitöbb, eredményeink szerint a fiúk 13,0%-a és a

lányok 41,1%-a korábban már fogyókúrázott. A szakember által nem ellenőrzött

fogyókúráknál a korábban említetteken kívül az is probléma, hogy a fogyást követően

nagy a visszahízás veszélye.

A helytelen táplálkozási szokások, mint pl. a nagy energia- és zsírtartalmú

élelmiszerek fogyasztása, nagyban hozzájárulhat az elhízás kialakulásához. A serdülők

szokásait és egészségfelfogását nagyrészt a média és a baráti kör alakítja. Mivel a család

szerepe az egészségnevelésben meglehetősen korlátozott és az iskolában alig

foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, kívánatos lenne beiktatni az oktatási anyagba az

egészségnevelést, az egészséges táplálkozási szokásokról és életmódról szóló

információkat [91, 92]. Ezek ez idő szerint Magyarországon nincsenek megnyugtatóan

integrálva az iskolai tananyagba, de még az orvosi curriculumba se.

A fiatalok táplálkozási szokásait tekintve az eredmények valamivel jobbak voltak,

mint 2002-ben: jelen vizsgálat szerint a diákok 25,2%-a nem reggelizett és 7,5%-a nem

ebédelt; a hazai HBSC-felmérésben ezek az arányok 34,5% és 14,5% voltak [90].

49

A dohányzás, mint az egyik legjelentősebb életmódbeli tényező felelős a világ

mortalitásának 8,8%-áért [93]. A KSH szerint Magyarországon évente 28 000 ember

halálát okozza ez a káros szenvedély. A ’90-es évek végén a 15-64 éves korosztály

dohányzással összefüggő mortalitása közel 2,5-szöröse volt az Európai Unió átlagának és

kétszerese az összeurópai átlagnak. Európán belül Magyarországon a legnagyobb a

tüdőrák mortalitása és a helyzet egyre romlik [34]. Eredményeinkből kiderült, hogy a 17

éves fiúk 47,1%-a, a lányok 38,0%-a dohányzott napi vagy heti rendszerességgel. Ezek az

arányok 2002-ben még alacsonyabbak voltak: 40,0%, ill. 35,0% [90]. Ismert, hogy a

serdülők dohányzási szokásait számos tényező determinálja: Szociodemográfiai faktorok

(életkor, népcsoport, urbanizáltság), környezeti faktorok (szülők dohányzása, a szülőkkel

élés), viselkedésbeli faktorok (rizikós magatartásformák, mint kábítószer használata,

alkoholfogyasztás stb.), életmódbeli tényezők (fogyókúra és mozgáshiány) és

személyiségi tényezők (szorongás, öngyilkos magatartás) [94].

A magasabb képzettségűek körében kevesebb, egészségtelen életmódra utaló

indikátor mérhető [95]. Magyarországon is indult néhány, az általános- és középiskolás

korosztály életmódjának megváltoztatását célzó program (oktatóprogramok, „egészséges

büfé” program, HAPPY – Hungarian Aqua Promoting Program in the Young stb.), de

ezek eredményeire még éveket kell várni.

V.3. A túlsúly és elhízás általános iskolások körében

Eiben és munkatársai 1982 és 1985 között végeztek reprezentatív felmérést a

budapesti ifjúság biológiai fejlettségének megállapítására [96]. A 7- és 14 éves tanulók

testmagassága 123,0 és 165,1 cm volt fiúk, 121,9 és 160,9 cm lányok esetében. Jelen

vizsgálati eredményeink szerint a 7- és 14 éves fiúk ennél 5,8 és 3,4 cm-rel magasabbak

voltak. Lányok vonatkozásában az eltérés 6,5 és 0,8 cm volt. Ezekből az adatokból arra

lehet következtetni, hogy a növekedés mértéke fiúkban és a 7 éves lányokban

felgyorsult, míg az akceleráció nem volt jellemző az idősebb lányokban. A hivatkozott

vizsgálatban a BMI-értékek a következők voltak: 15,4 kg/m2 (7 éves fiúk), 19,7 kg/m2

(14 éves fiúk) és lányok esetében 15,3; ill. 20,7 kg/m2. Jelen adatokkal összehasonlítva

50

a különbség 0,5; 0,8; valamint 0,4 és 0,3 kg/m2 volt, tehát az átlagos BMI-érték csupán

kismértékben nőtt. Eiben és munkatársainak tanulmánya nem tért ki a túlsúly/elhízás

prevalenciájának meghatározására [96].

A serdülők besorolása BMI-szerinti túlsúlyos és elhízott kategóriákba

meglehetősen vitatott, mivel a BMI függ az életkortól, a nemtől és az érettségtől [97].

Napjainkban legáltalánosabban az IOTF BMI-alapú beosztása terjedt el; mi is ezt

használtuk az adatok kiértékelése során [54]. A túlsúly prevalenciája fiúk és lányok

esetében 18,1%, illetve 19,6%, míg az elhízás prevalenciája 7,4% és 6,3% volt.

A BMI korlátai jól ismertek: Nem tesz különbséget a zsír- és izomtöbbletből

származó testtömegfelesleg között, illetve nem veszi figyelembe a zsírtömeg eloszlását

[98]. A testösszetétel meghatározásának számos módszere ismert; epidemiológiai

vizsgálatok céljára gyermekek és serdülők esetében a nyolcelektródás bioimpedancia

analízis tűnik a legegyszerűbb és legbiztonságosabb technikának [99]. Újabban

Pietrobelli és munkatársai számoltak be a nyolcelektródás BIA-rendszernek a

testösszetétel meghatározására való alkalmasságáról [100, 101]. Felmérésünk során a

BIA módszert alkalmaztuk a %BF meghatározására. A %BF alapján az irodalmi

adatoknak és a magyar pediátriai gyakorlatnak megfelelően az elhízás kritériuma fiúk

esetében %BF≥25, lányok esetében ≥30 volt [55, 56]. Eszerint a fiúk 17,9%-a, a lányok

12,7%-a volt elhízott. A BMI alapján túlsúlyos csoportokban a fiúk 49,1%-a, a lányok

28,0%-a volt elhízott a %BF szerint. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy - ellentétben

más szerzőkkel - a BMI önmagában nem hiteles mutatója a serdülőkori

zsírfelszaporodásnak [102].

Tanulmányunkban meglehetősen nagy volt a soványság prevalenciája: A fiúk

esetében 5,1%, a lányok körében 6,8%. Ennek egyik oka a fiatalok között igen népszerű

fogyókúra lehet: A korábban ismertetett eredmények szerint az általános iskolás fiúk

21,0%-a, a lányok 29,0%-a fogyókúrázott már legalább egyszer életében.

Irodalmi adatok azt támasztják alá, hogy a visceralis zsír (VF) mennyisége szoros

kapcsolatban állhat az elhízáshoz társuló megbetegedések rizikófaktoraival. Újabban

bebizonyosodott, hogy a derékkörfogat jól jelzi a VF mennyiségét és a túlsúlyos

serdülők lehetséges kardiovaszkuláris kockázati tényezőit [103, 104]. A BMI szerinti

elhízott fiúknak és lányoknak 24,7; ill. 20,5 cm-rel volt nagyobb a derékkörfogatuk,

mint az optimális kategóriába tartozó társaiknak. A %BF szerint elhízott fiúk és lányok

51

derékkörfogata 17,6; ill. 18,1 cm-rel volt nagyobb, mint a nem elhízottaké. Javaslatunk

tehát, hogy - a BMI és a %BF között fennálló, és általunk is ellenőrzött jó korreláció

ellenére - az epidemiológiai vizsgálatokban a BMI megállapítása mellett a

derékkörfogat mérése is tartozzon az alapkövetelmények közé. Emellett lehetőség

szerint a testösszetétel direkt meghatározását is ajánlatos elvégezni hasonló

epidemiológiai vizsgálatokban és a gyermekorvosi gyakorlatban egyaránt.

V.4. A túlsúly és elhízás középiskolások körében

Jóllehet az átlagos BMI nem különbözött szignifikánsan a nemek között, mind a

túlsúlyos, mind az elhízott fiúk aránya kétszerese volt a lányokénak. A túlsúly és elhízás

előfordulási gyakorisága számos tanulmányban nagyobb a fiúk, mint a lányok körében

[57, 105, 106]; más vizsgálatok szerint a lányok között nagyobb a prevalencia [107]. A

BMI szerint elhízott fiúkban és lányokban azonos arányban fordult elő kórosan nagy

%BF. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a túlsúlyosok között is vannak elhízottak, ha a

testösszetételt vesszük figyelembe. Megjegyezzük, hogy a túlsúlyos lányok között a

nagy %BF-el rendelkezők aránya több mint hétszerese volt a fiúkénak. Ez egyben azt is

jelenti, hogy a %BF alapján elhízottaknak tekintendő serdülők, különösen a lányok,

kiesnek a látókörből, tekintettel arra, hogy a túlsúly enyhébb megítélés alá esik, mint az

elhízás. Hasonló következtetésre jutottak Neovius és munkatársai, nevezetesen a BMI

alapján túlsúlyosnak ítélt lányok zöme (vizsgáltak életkora 17 év) a %BF alapján

elhízott volt, ez a jelenség a fiúk esetében nem érvényesült [108].

A testzsír eloszlásának döntő szerepe van az anyagcsere-betegségek kialakulásában.

Az elhízással összefüggő nem fertőző megbetegedések az abdominális elhízással

hozhatók összefüggésbe. A korábban csak felnőttkori tünetegyüttesként ismert MS-ről

mára kiderült, hogy gyökerei már a gyermekkorban is megtalálhatók [109, 110]. Ezt a

tényt Pintér és Czinner tanulmánya is alátámasztja: az MS rizikótényezői között központi

helyet elfoglaló elhízás és hipertónia előfordulási gyakoriságának jelentős növekedését

észlelték a 17 éves populációban 1996 és 2000 között [39]. A Cook és munkatársai

nyomán felállított MS-kritériumrendszerben az abdominalis elhízás (derékkörfogat korra,

52

nemre standardizált ≥90. percentilis) kitüntetett szerepet tölt be [111]. Vizsgálatunkban a

BMI alapján elhízottnak minősítettekben gyakorlatilag minden személy derékkörfogata a

kóros tartományban volt, de a túlsúlyos fiúk 38,0%-ának, a lányok 55,0%-ának is kórosan

nagy volt a derékkörfogata. Kóros %BF esetén a fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40,0%-ánál

volt kimutatható az abdominális elhízás. Mindez arra utal, hogy a túlsúlyos és elhízott

fiúk és lányok közül sokan lehetnek veszélyeztetettek a centrális típusú elhízással

kapcsolatos anyagcsere-betegségekre.

Vizsgálati eredményeinket összegezve megállapítható, hogy az elhízás

diagnosztikájában fiúknál a BMI és a %BF közel azonosan értékelhető, míg a lányok

esetében a testösszetétel meghatározásakor nyolc és félszer több volt az elhízott. Külön

figyelmet érdemel, hogy amíg a túlsúlyos fiúk mintegy 10,5%-a tekinthető elhízottnak a

testzsírszázalék alapján, addig a lányok 77,0%-a volt elhízott.

V.5. Általános- és középiskolás tanulók életmódjának, valamint a körükben

előforduló soványság, túlsúly és elhízás prevalenciájának összehasonlítása

A 7-19 éves korosztály életmódjának irányvonalait a 22. ábra szemlélteti.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

sport mintkedvenc

hobbi

szabadlevegőn csak

iskolábamenet

testedzésnaponta

testedzésután jó

közérzet

soványabbakar lenni

fogyókúra rendszeresdohányzás

%

7-10 éves fiúk11-14 éves fiúk15-19 éves fiúk

7-10 éves lányok11-14 éves lányok15-19 éves lányok

22. ábra: Általános- és középiskolás tanulók életmódjának irányvonalai

53

A testedzés és a szabad levegős tevékenységek népszerűsége kisebb volt a 15-19

éves tanulók esetében és ebben a korosztályban kevesebb diáknak jelentett élményt a

testmozgás. Azoknak a fiataloknak az aránya, akik soványabbak szerettek volna lenni és

fogyokúráztak is ennek érdekében, jelentősen magasabb volt a középiskolás lányok

körében. A dohányzás tekintetében a 15-19 éves fiúk és lányok között nem volt lényeges

különbség; mindkét csoportban kiemelkedően nagy volt a dohányzók aránya.

A BMI és %BF szerinti soványság, túlsúly és elhízás prevalenciáját a 23. ábra

mutatja be. A soványság átlagos előfordulása 5.1-7.2% közé esett. A BMI szerinti

osztályozásnak megfelelően a túlsúly és elhízás prevalenciája alacsonyabb volt a

középiskolás lányok között, de a %BF-csoportosítás szerint az elhízott lányok aránya

magasabb volt a középiskolákban, mint az általános iskolákban. A fiúk esetében fordított

volt a helyzet: %BF alapján több elhízott volt az általános-, mint a középiskolások között.

A 15-19 éves lányok %BF-a magasabb volt, mint az azonos korcsoportba tartozó fiúké. A

pubertás során fellépő hormonális változások magyarázatot adhatnak ezekre az

eredményekre: Fiúkban az izomtömeg nő, míg lányokban a zsírtömeg.

0

5

10

15

20

25

soványság (BMI) túlsúly (BMI) elhízás (BMI) elhízás (%BF)

%

7-14 éves fiúk15-19 éves fiúk

7-14 éves lányok15-19 éves lányok

23. ábra: A soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája 7-19 éves tanulók körében

54

V.6. Születési testtömeg és gyermekkori/serdülőkori elhízás

A vizsgált mintában (7-19 éves általános- és középiskolás tanulók, akiknek

rendelkezésre állt a születési testtömege, N=1 334) a BMI alapján minden ötödik tanuló

túlsúlyos/elhízott volt (19,63%). A %BF alapján pedig az elhízottak aránya (15,59%) több

mint háromszorosa volt a hagyományos, BMI alapú besorolás szerint elhízottnak

tekintendőknek (4,64%). Ez a válogatás ismételten megerősíti azt az állításunkat, hogy

testösszetétel-mérés alapján sokkal több olyan eset kerülhet a felszínre, amely BMI

alapján nem ismerhető fel. Megvizsgáltuk azt, hogy ezek az arányok hogyan változnak

abban az esetben, ha a mintából kiemeljük az optimális-, illetve a nagy testtömeggel

születetteket. Az első kategóriában a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya lényegében

nem tért el a teljes minta arányától (~19%), a nagy testtömeggel születettek között

azonban ennél magasabb arányt tapasztaltunk (~26%). Utóbbi csoportban %BF alapján is

nagyobb volt az elhízás gyakorisága, mint az optimális születési testtömegű csoportban

(~18% vs. <13%). Vizsgálataink azt a hipotézist támasztják alá, amely szerint a

macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul elő

túlsúly/elhízás, ami a testzsír felszaporodásával is igazolható. Más munkacsoportok is

hasonló eredményre jutottak, például német kutatók felmérése alapján a nagy születési

testtömeg az egyik legerősebb független rizikófaktora a gyermekkori túlsúlynak és

elhízásnak [112]. Izlandi vizsgálatok is alátámasztották ezeket a következtetéseket [113].

A vizsgált mintában a középiskolások között lényegesen kevesebb volt a túlsúlyos, illetve

elhízott tanuló, mint az általános iskolások között. Ez a különbség - BMI, ill. %BF

szerinti osztályozás alapján - a nagy testtömeggel születettek esetében is fennállt. A

legújabb nemzetközi vizsgálatok is hasonló eredményekről számolnak be [114].

Felmérésünk Dietz elméletét támasztja alá, aki szerint három kritikus periódus van a

gyermekkori elhízás kialakulására, ezek közül az egyik 5-7 éves korra esik [115].

Valószínűleg pont ebben az időszakban kezdődött és az iskola kezdeti éveiben

manifesztálódott az általunk vizsgált 7-14 éves gyermekek túlsúlya, illetve elhízása.

Figyelembe véve, hogy az esetszám nem magas és hogy a 7-14 évesek nagyobb arányban

szerepeltek a mintában, ami bizonyos torzulást eredményezhetett, a kapott eredmények -

különösen hazai viszonylatban - mégis figyelmet érdemelnek. A születési adatok ugyanis

55

rendkívül nehezen hozzáférhetőek és emiatt az e témában megjelent publikációk száma

nemzetközi vonatkozásban is csekély. A vizsgált minta általános iskolás tanulói körében

tapasztalt fokozott mértékű túlsúly és elhízás hangsúlyosan felhívja a figyelmet a

macrosomiás újszülötteknek már kora gyermekkorban megkezdendő megfigyelésére.

56

VI. KÖVETKEZTETÉSEK

redményeim alapján a következő főbb következtetések vonhatók le a

fővárosi 7-19 éves tanulók reprezentatív táplálkozás-egészségügyi

vizsgálatából:

A vizsgált populáció jó része ülő életmódot folytatott, fizikailag inaktív volt.

A tanulók nagy százaléka soványabb szeretett volna lenni, sokan fogyókúráztak

már életük során szakember felügyelete nélkül, saját, vagy társaik elképzelése

szerint.

A fiatalok étkezési ritmusa nem volt megfelelő és táplálkozással kapcsolatos

ismereteik sem voltak kielégítőek.

Nagy volt a rendszeresen dohányzók aránya, különösen a középiskolások között.

A BMI alapján a túlsúly és elhízás előfordulása a következő volt:

Általános iskolás fiúk: 18,1%; 7,4%;

lányok: 19,6%; 6,3%;

középiskolás fiúk: 15,8%; 4,1%;

lányok: 7,9%; 1,9%.

A %BF alapján az elhízás prevalenciája az alábbiak szerint alakult:

Általános iskolás fiúk: 17,9%;

lányok: 12,7%;

középiskolás fiúk: 5,1%;

lányok: 16,2%.

A BMI alapján túlsúlyos tanulók között a %BF szerint elhízott volt:

Általános iskolás fiúk: 49,1%;

lányok: 28,0%;

középiskolás fiúk: 10,5%;

lányok: 77,0%.

Epidemiológiai vizsgálatokban a testtömegindex meghatározása mellett

szükséges a derékkörfogat mérése is. Emellett lehetőség szerint a testösszetételt

is célszerű megállapítani.

57

Vizsgálataim eredményei azt a hipotézist támasztják alá, amely szerint a

macrosomiával születettek között a későbbiekben nagyobb arányban fordul elő

túlsúly/elhízás.

Jelen leíró epidemiológiai felmérés eredményei is hangsúlyosan felhívják a

figyelmet az életmódbeli tényezők szerepére az elhízás kialakulásának és

megelőzésének összetett folyamataiban, továbbá rávilágítanak arra, hogy a

társadalomnak és a családnak szorosan együtt kell működnie az általános- és

középiskolás korosztály helytelen életmódbeli szokásainak megváltoztatása, illetve a

gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.

58

VII. ÖSSZEFOGLALÁS

túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága gyermek- és serdülőkorban

drámaian nő, ezért az elsődleges megelőzés bevezetése nem tűr

halasztást. Az elhízásnak több kiváltó tényezője van, a legfontosabbak

az életmód és az örökletes tulajdonságok.

Jelen kereszmetszeti vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja a budapesti általános-

és középiskolás tanulók életmódbeli szokásait és meghatározza a soványság, a túlsúly és

az elhízás előfordulási gyakoriságát.

A kutatásban az életmódra kérdőívek segítségével kaptam választ. Számos gyermek

és serdülő ülő életmódot folytatott és elégedetlen volt a testtömegével. Minden ötödik

általános iskolás fiú és minden harmadik lány legalább egyszer fogyókúrázott már

életében, középiskolás lányok esetében ez az arány több mint 40% volt. Az 5-12.

osztályos tanulók rendszertelenül étkeztek. A 11-14 éves fiúknak több mint 5%-a, a

lányoknak több mint 10%-a, középiskolában a végzősöknek majdnem 60%-a

rendszeresen dohányzott.

Az antropometriai adatok közül a testmagasság és a derékkörfogat mérésére került

sor, a testösszetétel meghatározása InBody3.0 bioimpedancia mérővel történt. A

testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Az általános

iskolákban a testtömegindexre vonatkozó nemre, korra specifikus diagnosztikus

kritériumok szerint a soványság, túlsúly és elhízás előfordulása a fiúk esetében 5,1%;

18,1%; 7,4%; a lányok esetében 6,8%; 19,6%; 6,3% volt. A túlsúly és elhízás gyakorisága

összesen 18,8% és 6,9% volt az általános iskolások körében. A túlsúlyos fiúknak 49,1%-

a, a lányoknak 28,0%-a elhízottnak tekinthető a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján

a fiúk 17,9%-a, a lányok 12,7%-a volt elhízott. A középiskolákban a testtömegindex

alapján a soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája a fiúk esetében 6,7%; 15,9%; 4,1%; a

lányok esetében 7,2%; 7,9%; 1,9% volt. A túlsúlyosok és elhízottak aránya összesen

12,2% és 3,0% volt a középiskolások között. A túlsúlyos fiúk 10,5%-a, a lányok 77,0%-a

tekinthető elhízottnak a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok

16,2%-a volt elhízott, míg a derékkörfogat alapján viscerális elhízás a fiúk 10,5%-ára, a

lányok 7,9%-ára volt jellemző. A macrosomiával születettek között a későbbiekben

nagyobb arányban fordult elő túlsúly, illetve elhízás, különösen a 7-14 évesek között.

59

Az eredmények azt mutatják, hogy szoros társadalmi együttműködésre van szükség

a magyar általános- és középiskolás korosztály helytelen életmódbeli szokásainak

megváltoztatása, illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.

60

ÖSSZEFOGLALÓ

A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága gyermek- és serdülőkorban drámaian

nő, ezért az elsődleges megelőzés bevezetése nem tűr halasztást. Az elhízásnak több

kiváltó tényezője van, a legfontosabbak az életmód és az örökletes tulajdonságok.

Jelen kereszmetszeti vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltárja a budapesti általános-

és középiskolás tanulók életmódbeli szokásait és meghatározza a soványság, a túlsúly és

az elhízás előfordulási gyakoriságát.

A kutatásban az életmódra kérdőívek segítségével kaptam választ. Számos gyermek

és serdülő ülő életmódot folytatott és elégedetlen volt a testtömegével. Minden ötödik

általános iskolás fiú és minden harmadik lány legalább egyszer fogyókúrázott már

életében, középiskolás lányok esetében ez az arány több mint 40% volt. Az 5-12.

osztályos tanulók rendszertelenül étkeztek. A 11-14 éves fiúknak több mint 5%-a, a

lányoknak több mint 10%-a, középiskolában a végzősöknek majdnem 60%-a

rendszeresen dohányzott.

Az antropometriai adatok közül a testmagasság és a derékkörfogat mérésére került

sor, a testösszetétel meghatározása InBody3.0 bioimpedancia mérővel történt. A

testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Az általános

iskolákban a testtömegindexre vonatkozó nemre, korra specifikus diagnosztikus

kritériumok szerint a soványság, túlsúly és elhízás előfordulása a fiúk esetében 5,1%;

18,1%; 7,4%; a lányok esetében 6,8%; 19,6%; 6,3% volt. A túlsúly és elhízás gyakorisága

összesen 18,8% és 6,9% volt az általános iskolások körében. A túlsúlyos fiúknak 49,1%-

a, a lányoknak 28,0%-a elhízottnak tekinthető a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján

a fiúk 17,9%-a, a lányok 12,7%-a volt elhízott. A középiskolákban a testtömegindex

alapján a soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája a fiúk esetében 6,7%; 15,9%; 4,1%; a

lányok esetében 7,2%; 7,9%; 1,9% volt. A túlsúlyosok és elhízottak aránya összesen

12,2% és 3,0% volt a középiskolások között. A túlsúlyos fiúk 10,5%-a, a lányok 77,0%-a

tekinthető elhízottnak a %BF alapján. A testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok

16,2%-a volt elhízott, míg a derékkörfogat alapján viscerális elhízás a fiúk 10,5%-ára, a

lányok 7,9%-ára volt jellemző. A macrosomiával születettek között a későbbiekben

nagyobb arányban fordult elő túlsúly, illetve elhízás, különösen a 7-14 évesek között.

61

Az eredmények azt mutatják, hogy szoros társadalmi együttműködésre van szükség

a magyar általános- és középiskolás korosztály helytelen életmódbeli szokásainak

megváltoztatása, illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.

1. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M.

(2007) Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary

schools - part one. Ann Nutr Metab, 51: 448-453.

2. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos É,

Antal M. (2008) Lifestyle of Hungarian adolescents - observations among

metropolitan secondary school students. Ann Nutr Metab, 52: 105-109.

3. Péter S, Biró L, Németh Á, Antal M. (2008) A születési testtömeg és a gyermekkori

elhízás kapcsolata egy fővárosi felmérés alapján. Orv Hetil, 149: 407-410.

62

ABSTRACT

The prevalence of overweight and obesity among children and adolescents is

increasing dramatically and requires early prevention. Obesity is multifactorial and

depends on lifestyle as well as genetic components.

The purpose of this cross sectional study was to investigate the lifestyle of school

children and students attending elementary and secondary schools in Budapest and to

estimate the prevalence of thinness, overweight and obesity in this group.

The lifestyle part of the research was questionnaire-based. Many children and

adolescents live a sedentary life and are dissatisfied with their body weight. Among

school children one in five boys and one in three girls, in the secondary schools more than

40% of the girls have been on a slimming diet at least once. School children in the upper

classes and students did not have a regular daily eating rhythm. More than 5% of the 11-

14 year-old boys, more than 10% of the girls and nearly 60% of the secondary school-

leavers smoked regularly.

For the anthropometric investigations height and waist circumference were

measured, other data were analyzed by eight-polar bioelectrical impedance procedure. On

the base of age and gender specific diagnostic criteria for body mass index, prevalence of

thinness, overweight and obesity among school children was 5.1, 18.1 and 7.4% for boys

and 6.8, 19.6 and 6.3% for girls. Altogether the prevalence of overweight and obesity was

18.8 and 6.9%, respectively. About 49.1% of overweight boys and 28.0% of girls were

obese according to %BF. On the basis of body fat percentage, prevalence of obesity was

17.9 and 12.7% for boys and girls, respectively. On the basis of body mass index,

prevalence of leanness, overweight and obesity among students in the boy group were 6.7,

15.9 and 4.1%, respectively. In the girl group the respective figures were 7.2, 7.9 and

1.9%. The rate of overweight and obese students altogether was 12.2% and 3.0%. About

10.5% of overweight boys and 77.0% of girls were obese according to %BF. On the

basis of body fat percentage, 5.1% of boys and 16.2% of girls were obese, whereas on the

basis of data for waist circumference, visceral obesity occurred in 10.5% of boys and

7.9% of girls. Among macrosomic babies the rate of overweight and obesity is higher

than among normal-birth-weight babies, particularly in childhood. According to these

results, coordinated cooperation is necessary among stakeholders to support the aim of

changing nutritional and exercise behaviour of Hungarian children and adolescents.

63

IRODALOMJEGYZÉK

1. Microsoft ® Encarta ® Encyclopedia 2005 ©. Microsoft Corporation. (CD-ROM)

2. Haslam D. (2007) Obesity: a medical history. Obes Rev, 8 (Suppl. 1): 31–36.

3. Hippokratész. De Flatibus. Kr.e. 400~.

4. Hippokratész. De Priscina Medicina. Kr.e. 400~.

5. Galénosz. De Sanitate Tuenda. 160~: lib 6 cap 8.

6. Péter S. (2005) „A jó egészség megtartásának módjáról”. Orvostudományi Értesítő,

78: 236-240.

7. Wang Y, Monteiro C, Popkin BM. (2002) Trends of obesity and underweight in

older children and adolescents in the United States, Brazil, China, and Russia. Am J

Clin Nutr, 75: 971-977.

8. Lissau I, Overpeck MD, Ruan WJ, Due P, Holstein BE, Hediger ML. (2004) Body

mass index and overweight in adolescents in 13 European countries, Israel, and the

United States. Arch Pediatr Adolesc Med, 158: 27-33.

9. http://www.iaso.org/database/TrendsinObesityPrevalence.htm,

hozzáférés: 2007.11.04.

10. http://www.who.int/dietphysicalactivity/publications/facts/obesity/en/,

hozzáférés: 2007.11.04.

11. Hedley AA, Ogden CL, Johson CL, Carroll MD, Curtin LR, Flegal KM. (2004)

Prevalence of overweight and obesity among US children, adolescents and adults

1999-2002. JAMA, 291: 2847-2850.

12. Cacciari E, Milani S, Balsamo A, Dammacco F, De Luca F, Chiarelli F, Pasquino

AM, Tonini G, Vanelli M. (2002) Italian cross-sectional growth charts for height,

weight, and BMI (6-20y). Eur J Clin Nutr, 56: 171-180.

13. Karayiannis D, Yannakoulia M, Terzidou M, Sidossis LS, Kokkevi A. (2003)

Prevalence of overweight and obesity in Greek school-aged children and

adolescents. Eur J Clin Nutr, 57: 1189-1192.

14. Suter PM, Ruckstuhl N. (2006) Obesity during growth in Switzerland: role of

early socio-cultural factors favouring sedentary activities. Int J Obes, 30: S4-S10.

15. Janssen I, Katzmarzyk PT, Boyce WF, Vereecken C, Mulvihill C, Roberts C,

Currie C, Pickett W; Health Behaviour in School-Aged Children Obesity Working

http://www.iaso.org/database/TrendsinObesityPrevalence.htm

http://www.who.int/dietphysicalactivity/publications/facts/obesity/en/

64

Group. (2005) Comparison of overweight and obesity prevalence in school-aged

youth from 34 countries and their relationships with physical activity and dietary

patterns. Obes Rev, 6: 123-132.

16. Kromeyer-Hauschild K, Jaeger U. (1998) Increasing prevalence of overweight and

obesity among Jena children. Monatsschr Kinderheilkd, 146: 1192-1196.

17. Lobstein T, Baur L, Uauy R. (2004) Obesity in children and young people: a crisis

in publc health. Obes Rev, 5 (Suppl 1): 4-104.

18. Özdirenç M, Özcan A, Akin F, Gelecek N. (2005) Physical fitness in rural children

compared with urban children in Turkey. Pediatr Int, 47: 26-31.

19. Bouziotas C, Koutedakis Y, Nevill A, Ageli E, Tsigilis N, Nikolaou A, Nakou A.

(2004) Greek adolescents, fitness, fatness, fat intake, activity, and coronary heart

disease risk. Arch Dis Child, 89: 41-44.

20. Ruano Ruano I, Serra Pujol MaE. (1997) Food and lifestyle habits in a primary

school students population from mataro (Barcelona) associated with consumption of

sugar and television. Rev Esp Salud Publica, 71: 487-498.

21. Seidell JC. (1999) Obesity: a growing problem. Acta Paediatr Suppl, 88: 46-50.

22. ILSI Europe Overweight and Obesity in Children Task Force. Overweight and

obesity in European children and adolescents. ILSI Europe Report Series, ILSI

Press, Brussels, 2000: 4-21.

23. Freedmann DS, Serdula MK, Srinivasan SR, Berenson GS. (1999) Relation of

circumferences and skinfold thicknesses to lipid, insulin concentration in children

and adolescents: the Bogalusa Heart Study. Am J Clin Nutr, 69: 308-317.

24. Neovius MG, Linné YM, Barkeling BS, Rossner SO. (2004) Sensitivity and

specificity of classification systems for fatness in adolescents. Am J Clin Nutr, 80:

597-603.

25. http://www.images.md, hozzáférés: 2007.11.04.

26. Statisztikai Évkönyv: 2001. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002: 54.

27. Uçar B, Kiliç Z, Çolak O, Öner S, Kalyoncu C. (2000) Coronary risk factors in

Turkish school children: Randomized cross-sectional study. Pediatr Int, 42: 259-

267.

28. Decsi T, Molnár D, Koletzko B. (1997) Reduced plasma concentrations of alpha-

tocopherol and beta-carotene in obese boys. J Pediatr, 130: 653-655.

http://www.images.md/

65

29. Molnar D, Decsi T, Koletzko B. (2004) Reduced antioxidant status in obese

children with multimetabolic syndrome. Int J Obes Relat Metab Disord, 28: 1197-

1202.

30. Wardle J, Cooke L. (2005) The impact of obesity on psychological well-being. Best

Pract Res Clin Endocrinol Metab, 19: 421-440.

31. National Institutes of Health. Clinical guidelines on the identification, evaluation,

and treatment of overweight and obesity in adults: the evidence report. National

Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services, Bethesda,

MD, 1998.

32. Bouchard C, Pérusse L, Rice T, Rao DC. The genetics of human obesity. In: Bray

GA, Bouchard C, James WPT (eds.), Handbook of obesity. Marcel Dekker, New

York, 1998: 157-190.

33. Branca F, Nikogosian H, Lobstein T. (ed.). The challenge of obesity in the WHO

European Region and the strategies for response. World Health Organization,

Regional Office for Europe, Copenhagen, 2007: 1-323.

34. Health and social services in Hungary. Ministry of Health, Social and Family

Affairs, Budapest, 2004: 7-51.

35. Paulik E, Belec B, Balogh S, Hajnal F, Nagymajtényi L. (2004) Az elhízás

epidemiológiai jellemzői a Dél-Alföldön. Népegészségügy, 83: 12-17.

36. Biró G, Antal M, Zajkás G. (1996) Nutrition survey of the Hungarian population in

a randomized trial between 1992-1994. Eur J Clin Nutr, 50: 201-208.

37. Dietz WH. (1998) Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J Nutr,

128(suppl): 411S-414S.

38. Garrow JS. Obesity. In: Garrow JS, James WPT, Ralph A (eds.), Human Nutrition

and Dietetics. Churchill Livingstone, London, 2000: 527-545.

39. Pintér A, Czinner A. (2005) Kardiovaszkuláris rizikófaktorok (obesitas, hipertónia,

diabetes mellitus) alakulása 1996 és 2004 között, a teljes hazai 5-17 év közötti

gyermekpopulációban. Metabolizmus, 3: 150-154.

40. Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Greiner E, Biró L, Domonkos A, Balajti A,

Szórád I, Szabó C, Mozsáry E. (2004) Representative study for the evaluation of

age- and gender-specific anthropometric parameters and blood pressure in an

adolescent Hungarian population. Ann Nutr Metab, 48: 307-313.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Antal%20M%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Reg%C3%B6ly-M%C3%A9rei%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Nagy%20K%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Greiner%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bir%C3%B3%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Domonkos%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Balajti%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Sz%C3%B3r%C3%A1d%20I%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Szab%C3%B3%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Mozs%C3%A1ry%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

66

41. Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Biró L, Greiner E, Barna M, Balajti A,

Domonkos A. (2001) Reprezentatív táplálkozás-egészségügyi szűrővizsgálat

fővárosi középiskolákban. Táplálkozás – allergia – diéta, 6: 15-29.

42. Antal M, Nagy K, Bíró L, Greiner E, Regöly-Mérei A, Domonkos A, Balajti A,

Szabó C, Mozsáry E. (2003) Hazai reprezentatív felmérés a középiskolás fiatalok

táplálkozási és életmódbeli szokásairól. Orv Hetil, 144: 1631-1636.

43. Wells JC, Chomtho S, Fewtrell MS. (2007) Programming of body composition by

early growth and nutrition. Proc Nutr Soc, 66: 423-434.

44. Ylihärsilä H, Kajantie E, Osmond C, Forsén T, Barker DJ, Eriksson JG. (2007)

Birth size, adult body composition and muscle strength in later life. Int J Obes, 31:

1392-1399.

45. Sachdev HS, Fall CH, Osmond C, Lakshmy R, Dey Biswas SK, Leary SD, Reddy

KS, Barker DJ, Bhargava SK. (2005) Anthropometric indicators of body

composition in young adults: relation to size at birth and serial measurements of

body mass index in childhood in the New Delhi birth cohort. Am J Clin Nutr, 82:

456-466.

46. Allirot X, Fianu A, Papoz L, Favier F. (2007) Trends and sociocultural factors for

childhood overweight in La Reunion Island. Diabetes Metab, Jul 2, Epub ahead of

print.

47. Baird J, Fisher D, Lucas P, Kleijnen J, Roberts H, Law C. (2005) Being big or

growing fast: systematic review of size and growth in infancy and later obesity.

BMJ, 331: 929.

48. Martins EB, Carvalho MS. (2006) Birth weight and overweight in childhood: a

systematic review (portugál nyelven). Cad Saúde Pública, 22: 2281-2300.

49. Erhardt É, Molnár D, Storcz J, Márkus A, Török K. (1999) Az intrauterin tápláltság

szerepe a cardiovascularis kockázati tényezők alakulásában 6-10 éves

gyermekekben. Orv Hetil, 140: 2563-2567.

50. CIOMS: Ethics and Epidemiology. International Guidelines for Ethical Review of

Epidemiological Studies. CIOMS, Geneva, 1991: 14-69, 7-23.

51. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről. 1997 évi 47. törvény. Magyar Közlöny, 49: 3518-3525.




http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Bir%C3%B3%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus






http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22B%C3%ADr%C3%B3%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus





http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Szab%C3%B3%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Mozs%C3%A1ry%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Ylih%C3%A4rsil%C3%A4%20H%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Kajantie%20E%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Osmond%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fors%C3%A9n%20T%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Barker%20DJ%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Eriksson%20JG%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Sachdev%20HS%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fall%20CH%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Osmond%20C%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Allirot%20X%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fianu%20A%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Papoz%20L%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Baird%20J%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Fisher%20D%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?Db=pubmed&Cmd=Search&Term=%22Lucas%20P%22%5BAuthor%5D&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_RVAbstractPlus

67

52. WHO. (1995) Physical status: The use and interpretation of anthropometry.

Report of WHO Expert Committee. Word Health Organ Tech Rep Ser, 854: 1-

452.

53. http://www.e-inbody.com, hozzáférés: 2007.11.04.

54. Cole TJ, Bellizzi MC, Flegal KM, Dietz WH. (2000) Establishing a standard

definition for child overweight and obesity worldwide: international survey. BMJ,

320: 1240-1243.

55. Williams DP, Going SB, Lohman TG, Harsha DW, Srinivasan SR, Webber LS,

Berenson GS. (1992) Body fatness and risk for elevated blood pressure, total

cholesterol, and serum lipoprotein ratios in children and adolescents. Am J Public

Health, 82: 358-363.

56. Madarasi A, Holics K, Újhelyi R, Czinner A. (1998) Mucoviscidosisos gyermekek

tápláltsági állapotának felmérése multifrekvenciás impedancia és a táplálkozással

összefüggő biomarkerek mérésével. Orv Hetil, 139: 1019-1023.

57. Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Greiner E, Biró L, Domonkos A, Balajti A,

Szórád I, Szabó C, Mozsáry E. (2004) Representative study for the evaluation of

age- and gender-specific anthropometric parameters and blood pressure in an

adolescent Hungarian population. Ann Nutr Metab, 48: 307-313.

58. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M.

(2007) Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan

elementary schools - part one. Ann Nutr Metab, 51: 448-453.

59. Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos É,

Antal M. (2008) Lifestyle of Hungarian adolescents - observations among

metropolitan secondary school students. Ann Nutr Metab, 52: 105-109..

60. Cole TJ, Flegal KM, Nicholls D, Jackson AA. (2007) Body mass index cut offs to

define thinness in children and adolescents: international survey. BMJ, 335: 194.

61. Antal M, Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Péter S.

(2008) Az epidemiológiai vizsgálatokban alkalmazható néhány mérőmódszer a

serdülőkori elhízás megítélésére. Orv Hetil, 149: 51-57.

62. Péter S, Biró L, Németh Á, Antal M. (2008) A születési testtömeg és a gyermekkori

elhízás kapcsolata egy fővárosi felmérés alapján. Orv Hetil, 149: 407-410.

http://www.e-inbody.com/

68

63. Currie C, Roberts C, Morgan A, Smith R, Settertobulte W, Samdal O, Barnekow

Rasmussen W. Young people’s health in context. Health Behaviour in School-aged

Children (HBSC) study: international report from the 2001/2002 survey. Health

Policy for Children and Adolescents; No. 4. WHO, Copenhagen, 2004: 66-68, 93,

112, 122, 124, 230, 232, 234-235.

64. Oliver M, Schofield G, McEvoy E. (2006) An integrated curriculum approach to

increasing habitual physical activity in children: A feasibility study. J Sch Health,

76: 74-79.

65. Callaway WC, McNuit K, Rivlin RS. (1998) Statement on vitamin and mineral

supplements. Am J Clin Nutr, 47: 174.

66. Sichert-Hellert W, Kersting M. (2004) Vitamin and mineral supplements use in

German children and adolescents between 1986 and 2003: results of the DONALD

Study. Ann Nutr Metab, 48: 414-419.

67. Westenhoefer J. (2002) Establishing dietary habits during childhood for long-term

weight control. Ann Nutr Metab, 46(suppl 1): 18-23.

68. Riboli E, Norat T. (2001) Cancer prevention and diet opportunities in Europe.

Publ Health Nutr, 4: 475-484.

69. Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M.

(2007) Dietary habits of school children. Representative survey in metropolitan

elementary schools - part two., Ann Nutr Metab, 51: 454-460.

70. Balogh S, Hajnal F, Belec B, Kómár M, Papp R, Nagymajtényi L, Paulik E. (2005)

Factors associated with the consumption of fruits and vegetables in South-East

Hungary. Acta Alimentaria, 34: 145-152.

71. Wagner N, Meusel D, Kirch W. (2005) Nutrition education for children - Results

and perspectives. J Public Health (Bangkok), 13: 102-110.

72. Thompson E, Cooper C, Flanagan C, Crawford D, Worsley A. (2006) Food and

activity in out of school hours care in Victoria. J Nutr Diet, 63: 21-27.

73. Hampl JS, Belts NM. (1999) Cigarette use during adolescence: effects on

nutritional status. Nutr Rev, 57: 215-221.

74. Raja’a YA, Bin Mohanna MA. (2005) Overweight and obesity among school

children in Sana’a City, Yemen. Ann Nutr Metab, 49: 342-345.

69

75. Decsi T, Molnár D. (2003) Insulin resistance syndrome in children:

pathophysiology and potential management strategies. Paediatr Drugs, 5: 291-299.

76. Perez-Rodrigo C, Wind M, Hildonen C, Bjelland M, Aranceta J, Klepp KI, Brug J.

(2005) The pro children intervention: applying the intervention mapping protocol to

develop a school-based fruit and vegetable promotion programme. Ann Nutr Metab,

49: 267-277.

77. Wabitsch M. (2006) Obesity in children and adolescents: Current recommendations

for prevention and treatment. Internist, 47: 130-140.

78. Hesketh K, Waters E, Green J, Salmon L, Williams J. (2005) Healthy eating,

activity and obesity prevention: A qualitative study of parent and child perceptions

in Australia. Health Promot Int, 20: 19-26.

79. Sandvik C, De Bourdeaudhuij I, Due P, Brug J, Wind M, Bere E, Perez-Rodrigo C,

Wolf A, Elmadfa I, Thorsdottir I, Vaz de Almeida MD, Yngve A, Klepp KI. (2005)

Personal, social and environmental factors regarding fruit and vegetable intake

among school children in nine European countries. Ann Nutr Metab, 49: 255-266.

80. Warren JM, Henry CJK, Lightowler HJ, Bradshaw SM, Perwaiz S. (2003)

Evaluation of a pilot school programme aimed at the prevention of obesity in

children. Health Promot Int, 18: 287-296.

81. Cavadini C, Decarli B, Grin J, Narring F, Michaud P-A. (2000) Food habits and

sport activity during adolescence: Differences between athletic and non-athletic

teenagers in Switzerland. Eur J Clin Nutr, 54 (Suppl 1): S16-S20.

82. Croll JK, Neumark-Sztainer D, Story M, Wall M, Perry C, Harnack L. (2006)

Adolescents involved in weight-related and power team sports have better eating

patterns and nutrient intakes than non-sport-involved adolescents. J Am Diet Assoc,

106: 709-717.

83. Francis KT. (1999) Status of the year 2000 health goals for physical activity and

fitness. Phys Ther, 79: 405-414.

84. Schwandt P, Geiß HC, Ritter MM, Üblacker C, Parhofer KG, Otto C, Laubach E,

Donner MG, Haas GM, Richter WO. (1999) The Prevention Education Program

(PEP). A prospective study of the efficacy of family-oriented life style modification

in the reduction of cardiovascular risk and disease: Design and baseline data. J Clin

Epidemiol, 52: 791-800.

70

85. Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Országos Epidemiológiai Központ,

Budapest, 2004.

86. Pate RR, Ward DS, Saunders RP, Felton G, Dishman RK, Dowda M. (2005)

Promotion of physical activity among high-school girls: A randomized controlled

trial. Am J Public Health, 95: 1582-1587.

87. Mahler P, Bouvier P, Kurer P, Cuenod JJ, Houlmann M. (2005) Medical certificates

for physical education in schools; the situation in Geneva (francia nyelven). Rev

Med Suisse, 1: 1847-1848, 1850-1851.

88. Motl RW, McAuley E, Birnbaum AS, Lytle LA. (2006) Naturally occurring

changes in time spent watching television are inversely related to frequency of

physical activity during early adolescence. J Adolesc, 29: 19–32.

89. Kirkcaldy BD, Shephard RJ, Siefen RG. (2002) The relationship between physical

activity and self-image and problem behaviour among adolescents. Soc Psychiatry

Psychiatr Epidemiol, 37: 544-550.

90. Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása: Egészségügyi Világszervezet

nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat, Nemzeti Jelentés 2002.

Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 2003.

91. Al-Almaie S. (2005) Knowledge of healthy diets among adolescents in eastern

Saudi Arabia. Ann Saudi Med, 25: 294-298.

92. Jedrzejewska B, Kalinowski P, Stachowicz A. (2005) Knowledge of healthy

behaviours among teenagers attending selected schools of the Lublin region (in

Polish). Ann Acad Med Stetin, 51(Suppl 1): 65-69.

93. World Health Organization. The World Health Report (2002). Elérhető:

http://www.who.int/whr/2002/en/, hozzáférés: 2007.06.25.

94. Lee LK, Paul CYC, Kam CW, Jagmohni K. (2005) Smoking among secondary

school students in Negeri Sembilan, Malaysia. Asia Pac J Public Health, 17: 130-

136.

95. Vereecken CA, Maes L, De Bacquer D. (2004) The influence of parental

occupation and the pupils’ educational level on lifestyle behaviors among

adolescents in Belgium. J Adolesc Health, 34: 330-338.

96. Eiben OG, Németh Á, Pantó E. (1998) Adatok Budapest ifjúságának biológiai

fejlettségéhez és fizikai erőnlétéhez. Humanbiologia Budapestiensis, S24.

http://www.who.int/whr/2002/en/

71

97. Guo SS, Chumlea WC, Roche AF, Siervogel RM. (1997) Age- and maturity-

related changes in body composition during adolescence into adulthood: the Fels

Longitudinal Study. Int J Obes Relat Metab Disord, 21: 1167-1175.

98. Barker DJ. (2007) Obesity and early life. Obes Rev, 8 (Suppl 1): 45-49.

99. Pecoraro P, Guida B, Caroli M, Trio R, Falconi C, Principato S, Pietrobelli A.

(2003) Body mass index and skinfold thickness versus bioimpedance analysis: fat

mass prediction in children. Acta Diabetol, 40 (Suppl 1): S278-S281.

100. Pietrobelli A, Rubiano F, St-Onge M-P, Heymsfield SB. (2004) New

bioimpedance analysis system: improved phenotyping with whole-body analysis.

Eur J Clin Nutr, 58: 1479-1484.

101. Pietrobelli A, Andreoli A, Cervelli V, Carbonelli MG, Peroni DG, DeLorenzo A.

(2003) Predicting fat-free mass in children using bioimpedance analysis. Acta

Diabetol, 40 (Suppl 1): S212-S215.

102. Semiz S, Örzgören E, Sabir N. (2007) Comparison of ultrasonographic and

anthropometric methods to assess body fat in childhood obesity. Int J Obes, 31:

53-58.

103. Brambilla P, Bedogni G, Moreno LA, Goran MI, Gutin B, Fox KR, Peters DM,

Barbeau P, De Simone M, Pietrobelli A. (2006) Crossvalidation of anthropometry

against magnetic resonance imaging for the assessment of visceral and

subcutaneous adipose tissue in children. Int J Obesity, 30: 23-30.

104. de Oliveira LC, da Veiga GV, Sichieri R. (2001) Anthropometric markers for

cardiovascular disease risk factors among overweight adolescents. Nutr Res, 21:

1335-1345.

105. Moreno LA, Mesana MI, Fleta J, Ruiz JR, Gonzalez-Gross M, Sarria A, Marcos A,

Bueno M; AVENA Study Group. (2005) Overweight, obesity and body fat

composition in Spanish adolescents. Ann Nutr Metab, 49: 71-76.

106. Turconi G, Guarcello M, Maccarini L, Bazzano R, Zaccardo A, Roggi C. (2006)

BMI values and other anthropometric and functional measurments as predictors of

obesity in a selected group of adolescents. Eur J Nutr, 45: 136-143.

107. Pérez-Cueto A, Almanza M, Kolsteren PW. (2005) Female gender and wealth are

associated to overweight among adolescents in La Paz, Bolivia. Eur J Clin Nutr, 59:

82-87.

72

108. Neovius MG, Linné YM, Barkeling BS, Rossner SO. (2004) Sensitivity and

specificity of classification systems for fatness in adolescents. Am J Clin Nutr, 80:

597-603.

109. Barkai L, Parragh G. (2006) Metabolikus szindróma gyermek- és serdülőkorban.

Orv Hetil, 147: 243-250.

110. Golley RK, Magarey AM, Steinbeck KS, Baur LA, Daniels LA. (2006)

Comparison of metabolic syndrome prevalence using six different definitions in

overweght pre-pubertal children enrolled in a weight management study. Int J Obes,

30: 853-860.

111. Cook S, Weitzman M, Auinger P, Nguyen M, Dietz WH. (2003) Prevalence of a

metabolic syndrome phenotype in adolescents. Arch Pediatr Adolesc Med, 157:

821-827.

112. Danielzik S, Czerwinski-Mast M, Langnäse K, Dilba B, Muller MJ. (2004) Parental

overweight, socioeconomic status and high birth weight are the major determinants

of overweight and obesity in 5-7 y-old children: baseline data of the Kiel Obesity

Prevention Study (KOPS). Int J Obes Relat Metab Disord, 28: 1494-1502.

113. Johannsson E, Arngrimsson SA, Thorsdottir I, Sveinsson T. (2006) Tracking of

overweight from early childhood to adolescence in cohorts born 1988 and 1994:

overweight in a high birth weight population. Int J Obes, 30: 1265-1271.

114. Li C, Goran MI, Kaur H, Nollen N, Ahluwalia JS. (2007) Developmental

trajectories of overweight during childhood: role of early life factors. Obesity, 15:

760-771.

115. Dietz WH. (1994) Critical periods in childhood for the development of obesity. Am

J Clin Nutr, 59: 955-959.

73

SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

Az értekezéshez kapcsolódó közlemények

Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M:

Lifestyle of school children. Representative survey in metropolitan elementary

schools - part one., Annals of Nutrition and Metabolism, 2007; 51: 448-453.

Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos

É, Antal M: Lifestyle of Hungarian adolescents - observations among

metropolitan secondary school students, Annals of Nutrition and Metabolism,

2008; 52: 105-109.

Péter S, Biró L, Németh Á, Antal M: A születési testtömeg és a gyermekkori

elhízás kapcsolata egy fővárosi felmérés alapján., Orvosi Hetilap, 2008; 149: 407-

410.

Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M:

Dietary habits of school children. Representative survey in metropolitan

elementary schools - part two., Annals of Nutrition and Metabolism, 2007; 51:

454-460.

Antal M, Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Péter S:

Az epidemiológiai vizsgálatokban alkalmazható néhány mérőmódszer a

serdülőkori elhízás megítélésére, Orvosi Hetilap, 2008; 149: 51-57.

Absztraktok

Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Vámos A, Martos

É, Antal M: Role of lifestyle in obesity prevention – a representative survey in

metropolitan elementary schools., Obesity Reviews, 2007, 8, Suppl. 3: S13

74

Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M:

Lifestyle of Hungarian school children – a representative survey in metropolitan

elementary schools., International Journal of Obesity, 2007, 31, Suppl. 1: S197

Biró L, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Arató G, Szabó C, Martos É, Antal M:

Dietary habits of Hungarian school children – a representative survey in

metropolitan elementary schools., International Journal of Obesity, 2007, 31,

Suppl. 1: S197

Antal M, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S, Biró L, Szabó C, Arató G, Martos É:

Assessment of body composition in school aged children and adolescents,

International Journal of Obesity, 2007, 31, Suppl. 1: S198

Péter S, Regöly-Mérei A, Beretvás E, Arató G, Vámos A, Martos É, Antal M:

Általános iskolások életmódja – Reprezentatív felmérés a fővárosban, Sportorvosi

Szemle, 2006, 47 (1): 75

Arató G, Beretvás E, Szabó C, Németh I, Kui Á, Péter S, Biró L, Regöly-Mérei

A, Antal M: Általános iskolai tanulók táplálkozása – Reprezentatív felmérés a

fővárosban, Metabolizmus, 2006, 4 (4): 307

Biró L, Arató G, Beretvás E, Németh I, Kui Á, Regöly-Mérei A, Nagy K, Péter S,

Szabó C, Antal M: Középiskolás tanulók táplálkozása – Reprezentatív felmérés a

fővárosban, Metabolizmus, 2006, 4 (4): 308-309

Szabó C, Péter S, Regöly-Mérei A, Beretvás E, Arató G, Vámos A, Martos É,

Antal M: Budapesti általános iskolások életmódjának felmérése reprezentatív

minta alapján, Metabolizmus, 2006, 4 (4): 316

Egyéb közlemények

Péter S: „A jó egészség megtartásának módjáról”, Orvostudományi Értesítő,

2005, 78 (2): 236-240

75

Absztraktok

Pavlovic M, Finglas P, Witthoft C, Pepping F, Holman P, Glibetic M, Demes M,

Biro L, Péter S, Oshaug A, Nemeth K: A partnership between network for

capacity development in nutrition (NCDN-CEE) in central and eastern Europe and

European food information resource network (EuroFIR)., Annals of Nutrition and

Metabolism, 2007, 51, Suppl. 1: 322

Pavlovic M, Pepping F, Demes M, Biro L, Péter S, Dimitrovska Z, Duleva V,

Parvan C, Oshaug A: Capacity development in public nutrition: A network in

central and eastern Europe (NCDNCEE)., Annals of Nutrition and Metabolism,

2007, 51, Suppl. 1: 324

76

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

álával tartozom mindazoknak, akik az elmúlt két és fél év során időt

nem kímélve szakértelmükkel, ösztönzésükkel, támogatásukkal és

barátságukkal segítették ennek a Ph.D.-munkának a véghezvitelét.

Mindenek előtt őszinte hálámat, köszönetemet és tiszteletemet szeretném kifejezni

témavezetőmnek, Dr. Antal Magdának, minden részletre kiterjedő támogatásáért a Ph.D.-

munkám kezdetétől ennek a disszertációnak az elkészüléséig. Megingathatatlan

pártfogása, kitartó buzdítása, derűlátó szemléletmódja és szakmai önzetlensége rendkívüli

élménnyé tette számomra a közös munkát.

Őszinte nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni továbbá kollégáimnak az Országos

Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben (OÉTI), Dr. Regöly-Mérei Andreának,

Dr. Biró Lajosnak, Dr. Nagy Katalinnak, Arató Györgyinek, Szabó Csabának és a

Táplálkozás-egészségügyi Főosztály összes munkatársának a segítségükért,

támogatásukért, ösztönzésükért és nem utolsó sorban barátságukért. Köszönöm Dr.

Rodler Imrének és Dr. med. habil. Martos Évának, az OÉTI előző és jelenlegi főigazgató

főorvosainak, hogy lehetővé tették számomra a kutatómunka elvégzését.

Hálás vagyok a tanárok, iskolaorvosok és védőnők szíves és elengedhetetlen

közreműködéséért. A munkám szintén nem valósulhatott volna meg a tanulók részvétele

nélkül. Köszönet mindannyiuknak és szüleiknek is, hogy beleegyeztek a vizsgálatok

elvégzésébe.

Végül, de nem utolsó sorban külön szeretnék köszönetet mondani a családomnak és

barátaimnak a támogatásukért és megértésükért.

77

1. SZ. MELLÉKLET

érdőívek

78

ÉLETMÓD

1 – 12. osztály (általános- és középiskolák)

Karikázd be a válaszod sorszámát!

Testedzés

Milyen gyakran végzed?

1. naponta

2. hetente többször

3. néha

4. soha

Versenyszerűen sportolsz-e?

1. igen

2. nem

Mit csinálsz legszívesebben a szabadidődben?

1. sétálok

2. TV-t nézek

3. számítógéppel foglalkozom, internetezek

4. zenét hallgatok

5. olvasok

6. sportolok

Hány órát töltesz szabad levegőn?

1. míg az iskolába megyek

2. 1-2 óra/nap

3. 3-4 óra/nap

4. 5-6 óra/nap

79

Az iskolai testedzés

1. fáraszt

2. untat

3. jó közérzetet biztosít

Meg vagy elégedve a testsúlyoddal?

1. igen

2. nem

Ha nem: 1. Szeretnél soványabb lenni

2. Szeretnél több lenni

Fogyókúráztál-e már?

1. igen

2. nem

Fogyasztasz vitamin– és/vagy ásványi anyag készítményt?

(karikázd be a válaszod sorszámát!)

1. nem

2. csak vitaminkészítményt (pl.: C-, E-, B-vitaminok)

3. csak ásványi anyag készítményt (pl.: kalcium, vas)

4. kombinált vitamin- és ásványi anyag készítményt

Készítmény neve:……………………………………

80

Milyen gyakran szoktál étkezni?

(Írd be a válaszod sorszámát a négyzetbe!)

naponta hetente

többször

ritkán soha

reggelizni

tízóraizni

ebédelni

uzsonnázni

vacsorázni

81

TUDÁSSZINT FELMÉRÉS

1 – 4. osztály (általános iskolák)

Karikázd be a helyes válasz sorszámát!

Mit gondolsz, hányszor kell étkezned naponta?

1. háromszor

2. kétszer

3. ötször

Mit gondolsz, hányszor kell kezet mosnod?

1. csak reggel

2. csak este

3. minden étkezés előtt

Miért kell naponta tejet, tejterméket fogyasztani?

1. mert segít, hogy erősek legyenek a csontjaim

2. mert nem hízlal

3. mert szép lesz tőle a bőröm

Szerinted hányszor kell gyümölcsöt enni?

1. naponta egyszer

2. naponta legalább háromszor

3. hetente 5 alkalommal

Hányszor kellene fogat mosni?

1. elég csak reggel

2. elég csak este

3. minden étkezés után, de legalább reggel és este

82

5 – 8. osztály (általános iskolák)

Karikázd be a helyes válasz sorszámát!

Melyik ételben van a legkevesebb zsír?

1. majonézes hamburger

2. szalonna

3. grill csirke

Melyik élelmiszerben van sok fehérje?

1. alma

2. szárazbab

3. paradicsom

Melyik ételnek a legnagyobb az energia- (kalória) értéke?

1. kenyér

2. káposzta

3. csokitorta

Mi a fő szerepe a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak?

1. növelik az izomzatot

2. csökkentik az izomtömeget

3. nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez

Hány óra hosszat tartó torna vagy egyéb sport szolgálja az egészséged?

1. napi 1 óra

2. hetente 3-szor, 4-szer 1 óra

3. ennél több

4. elég az iskolai tornaóra

83

Milyennek tartod az állóképességedet/teherbíró képességedet? (Mennyire vagy fitt?)

1. nagyon jónak

2. jónak

3. átlagosnak

4. nem kielégítőnek

Kipróbáltad már a dohányzást?

1. igen

2. nem

Ha igen, rendszeresen dohányzol?

1. igen, naponta

2. igen, hetente

3. nem, csak alkalmanként

84

9-12. osztály (középiskolák)

Karikázd be a válaszod sorszámát!

Hallottál-e a táplálkozási piramisról?

1. igen

2. nem

Mi az optimális étkezési gyakoriság?

1. 3×/nap

2. 4×/nap

3. 5×/nap

Melyik élelmi anyag tartalmazza a legtöbb rostot?

1. alma

2. burgonya

3. bab

Melyik zsiradék tartalmazza a legtöbb telítetlen zsírsavat?

1. sertészsír

2. libazsír

3. olivaolaj

Milyennek tartod az állóképességedet/teherbíró képességedet? (Mennyire vagy fitt?)

1. nagyon jónak

2. jónak

3. átlagosnak

4. nem kielégítőnek

85

2. SZ. MELLÉKLET

özlemények

Fax +41 61 306 12 34E-Mail [email protected]

Original Paper

Ann Nutr Metab 979 DOI: 10.1159/000XXXXXX

Lifestyle of School Children: Representative Survey in Metropolitan Elementary Schools – Part One

Péter Szabolcs Andrea Regöly-Mérei Lajos Biró Katalin Nagy Györgyi Arató

Csaba Szabó Éva Martos Magda Antal

National Institute of Food Safety and Nutrition, Budapest , Hungary

Introduction

The incidence of overweight and obesity is growing year by year, not only in the adult population, but also among children [1, 2] . According to previous studies, childhood obesity is related to changes in lifestyle [3] . This disorder has become one of the most important is-sues in children’s health because of its complications and possible persistence into adulthood [4, 5] .

Several epidemiological studies established that a high percentage of school children living in urban areas have a sedentary life, are inactive and obese [6] . It is noteworthy that these children have considerably higher levels of cor-onary risk factors, predisposing to coronary heart disease (CHD) [7] . It is also known that primary CHD risk factors are mainly associated with physical activity levels [8] . This is of great importance in Hungary, because nearly half of the total Hungarian mortality is caused by cardiovascular disease [9] . Another very important complication of child-hood obesity is diabetes mellitus [10] . Lifestyle during childhood is therefore important as it is a significant de-terminant of high-risk behavioral habits [11] .

The primary prevention of both overweight and obe-sity cannot be effective without knowledge of the chil-dren’s lifestyle. For this purpose we performed a repre-sentative lifestyle survey among 7- to 14-year-old chil-dren attending elementary schools in the capital in the first part of the school year 2005/2006.

Key Words

Hungarian school children � Elementary school � School children, lifestyle

Abstract

Background/Aims: The prevalence of overweight and obe-sity among school children is increasing dramatically. Obe-sity is multifactorial and depends on lifestyle as well as ge-netic components. The purpose of the survey was to investigate the lifestyle of 7- to 14-year-old children attend-ing elementary schools in Budapest. Methods: The research was questionnaire-based. Children were asked to answer questions about their leisure activities, physical exercise, nu-tritional, eating, and smoking habits. Results: Many children live a sedentary life and are dissatisfied with their body weight. One in 5 boys and 1 in 3 girls have been on a slim-ming diet at least once. About two-thirds of the children reg-ularly consumed vitamin and/or mineral supplements and at the same time just over half of them knew how much fruit should be eaten daily. School children in the upper classes did not eat 5 times a day. More than 5% of the 11- to 14-year-old boys and more than 10% of the girls smoked regularly. Conclusions: According to our results, the unfavorable life-style of the great majority of Hungarian school children may have implications for their health during adulthood.

Copyright © 2007 S. Karger AG, Basel

Received: August 8, 2006 Accepted: April 19, 2007 Published online: $ $ $

Szabolcs Péter, MD Department of Nutrition, National Institute of Food Safety and Nutrition Gyáli Street 3/AHU–1097 Budapest (Hungary) Tel. +36 1 476 1100, ext. 4179, Fax +36 1 215 1545, E-Mail [email protected]

© 2007 S. Karger AG, Basel0250–6807/07/0000–0000$23.50/0

Accessible online at:www.karger.com/anm

ANM979.indd 1ANM979.indd 1 10.08.2007 13:36:4910.08.2007 13:36:49

Szabolcs/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/Szabó/Martos/Antal

Ann Nutr Metab 9792

Subjects and Methods

School children were recruited from metropolitan elementary schools in this representative study. The sampling sites were ran-domly assigned by an expert from Hungarian Central Statistical Office, using a three-stage cluster-stratified system: primary units were the districts, secondary units were the schools and the final sample-collecting sites were the classes. The data for a total of 1,930 children (1,003 boys and 927 girls) were evaluated from 17 districts, 18 schools and 119 classes.

Studies were performed in compliance with international [12] and national [13] regulations, and written permission from the Re-gional Medical-Ethics Committee and from parents was obtained.

We performed our survey using validated questionnaires. The validation procedure was performed involving 102 children (53 boys and 49 girls) representing the investigated age group. The ad-equacy of the answers was checked and misunderstandable ques-tions were corrected. According to the answers, additional ques-tions were added to the questionnaire to entirely cover the studied field. The children were asked to answer questions about their fa-vorite leisure activities, physical training (daily physical exercise, competitive sports, well-being after workout), fitness and daily length of time spent outdoors. We were also interested to know whether the school children were satisfied with their own body weight and if they had ever been on a slimming diet. The anony-mous questionnaire contained inquiries on eating frequency, smoking habits and use of vitamin and mineral supplements. The latter question was asked because generally these food supple-ments are not used at medical advice but according to one’s fancy. To test the children’s knowledge, we also included general ques-tions about right eating habits, healthy nutrition and lifestyle (fruit consumption frequency, effect of milk, foodstuff composition, rec-ommended daily physical training) and nutrition hygiene (hand-wash and tooth-brushing frequency). Children in the 1st and 2nd classes completed the questionnaire under the supervision of teachers, and in the upper classes in the presence of qualified dieti-cians. Data were tabulated using the Microsoft Access program, and evaluation was carried out using SPSS 11.0 for Windows and Microsoft Excel. We used � 2 (d) test for statistical evaluation.

Results

Age and gender distribution of the school children are given in table 1 . Independent of age, boys spent more time using the computer or watching television than girls (p ! 0.001), while girls’ favorite leisure activities were listening to music and reading. The former hobby is more popular among girls in upper than in lower school classes (p ! 0.001). There was no significant difference between gen-der in time spent walking, but older girls devoted less time to sport than younger girls (p ! 0.01) ( fig. 1 ).

School children usually passed 1–2 h/day in the open air, but 6.1–9.9% were outdoors only on their way to school ( table 2 ).

Daily physical exercise was typical only of just above half of school children. Less than half of school children participated in competitive sports. In the upper classes fewer children reported a positive feeling of well-being after physical education than in the lower classes (boys: p ! 0.001, girls: p ! 0.01) and in this case there was no gender difference. Among 11- to 14-year-old children, 61% of the boys and 51% of the girls considered their physical condition and efficiency to be good or very good ( fig. 2 ).

More than half (51.5%) of the 7- to 14-year-old girls and 43.5% of the boys were dissatisfied with their body weight. Independent of age, 29.5% of the boys and 42.5% of the girls would like to be thinner, and therefore 1 in 5 boys (21%) and 1 in 3 girls (29%) had been on a slimming diet at least once between the age of 7 and 14 years. Al-most two-thirds of the school children regularly con-sumed vitamin and/or mineral supplements ( table 3 ).

Table 1. School children participating in the survey

Ageyears

Boys Girls Participa-tion rate, %(�n = 1,930)n % n %

7 127 12.7 130 14.0 72.88 128 12.8 121 13.1 72.09 145 14.5 128 13.8 74.4

10 144 14.4 107 11.5 68.611 154 15.4 145 15.6 76.112 106 10.6 108 11.7 64.713 98 9.8 102 11.0 67.814 101 10.1 86 9.3 61.7

Total 1,003 927 70.1

Table 2. School children’s daily outdoor activity

Gender Age group Time %

Boys 7–10 years going to school 6.21–2 h 46.1

>2 h 47.811–14 years going to school 7.6

1–2 h 46.4>2 h 46.0

Girls 7–10 years going to school 6.11–2 h 53.2

>2 h 40.711–14 years going to school 9.9

1–2 h 52.9>2 h 37.2

ANM979.indd 2ANM979.indd 2 10.08.2007 13:37:0810.08.2007 13:37:08

Lifestyle of Hungarian School Children Ann Nutr Metab 979 3

According to the evaluation of school children’s di-etary and hygiene knowledge, the majority of 7- to 10-year-old pupils did know how often they should clean their teeth (98%), when they should wash their hands (99%) and why it is important to drink milk (97%). Just over half of them (57%) knew how much fruit should be eaten daily and only 31% knew the recommended daily meal frequency. Only 48, 59 and 64% of the 11- to 14-year-old school children knew how much fat, protein and

energy different foodstuffs contain, respectively. There were more correct answers (87%) regarding the main roles of vitamins and mineral substances in the human body and nearly everybody (90%) knew how much time they should spend on physical exercise a day.

School children in the upper classes did not eat 5 times (and often not even 3 times) a day. 28.9% of the children did not have breakfast, 9.5% did not have lunch and 15.5% did not have dinner ( table 4 ).

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

%

p < 0.001

Computer,

television

41

25

45

24

p < 0.001

Listening

to music

Reading Walking Sport

11

5 6

36

2018

6

32

11

6

35

32

14

9

22

p < 0.001p < 0.01

3

7- to 10-year-old boys

7- to 10-year-old girls



Fig. 1. Leisure activities of school chil-dren.

0

20

40

60

80

100

%

Daily physical

exercise

5753

5854

Competitive

sports

50

43 43

36

Own physical condition

considered good

51

61





p < 0.001

Well-being after

general training

78 78

61

68

p < 0.01

Fig. 2. School children’s physical training and self-estimation of physical condition.

ANM979.indd 3ANM979.indd 3 10.08.2007 13:37:0910.08.2007 13:37:09

Szabolcs/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/Szabó/Martos/Antal

Ann Nutr Metab 9794

In the 5th class, 11.5% of the 11-year-old children made at least one attempt to smoke, and this rose to 50.1% for 14-year-old adolescents in the 8th class. Among children, 5.4% of the boys and 10.1% of the girls smoked regularly.

Discussion

According to the results, many children live a seden-tary life, are physically inactive and their well-being after general training decreases with age. These facts are cor-responding with the tendencies found in the latest Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC) study, per-formed in 35 countries (including Hungary) and regions in 2001/2002: The mean number of days in a week when young people were physically active decreased with age [14] . Because of the unfavorable conditions currently found it is urgent to promote an active lifestyle among children [15] . Although school education is useful, it is not enough. For optimal effect family education pro-grams are needed [16] .

Independent of age, 29.5% of the boys and 42.5% of the girls would like to be thinner. These rates are higher than they were in 2001/2002 in the HBSC countries (22.5% for boys and 32.3% for girls) and even in Hungary (25.7% for boys and 36.7% for girls) [14] . According to our results, 21% of the boys and 29% of the girls had been on a slim-ming diet at least once between the age of 7 and 14 years. Concerning this, the HBSC average was 8.9% for boys and 15.1% for girls, respectively, but the rates found in Hungary in 2001/2002 were the highest among the 35 countries and similar to our results (18.3% for boys and 31.5% for girls) [14] . Self-planned unhealthy slimming re-gime and medically unsupervised, unnecessary intake of vitamins and minerals is unacceptable. There is a consen-sus that consuming a wide variety of foods is preferred to nutrient supplementation as a method for obtaining ad-equate vitamins and minerals – while consuming a bal-

anced diet there is no need for vitamin and mineral sup-plements [17] . Indeed, inadequate or excessive intake of these substances can be accompanied by many undesir-able side effects. To avoid these, the right self-evaluation must be taught to this age group [18] .

Antioxidants and fibers in fruits and vegetables pro-tect against tumors and cardiovascular disease [19] . Ac-cording to our survey, nutrition-related risk factors of these diseases are already present in school children. For the children, it is not enough to know what to eat, it is also very important when and how often they should have meals, and to keep these rules [20] . Children know that vitamins and minerals are necessary for good health, and this could lead to medically uncontrolled consumption of such supplements [21] . Although school children gave correct answers to the questions regarding recommended daily physical activity, still only about half of them exer-cise daily and regularly. Beyond the role of the education, this fact also draws the attention to the importance of children’s environment.

Concerning the eating habits of young people, our re-sults are similar to the HBSC average and slightly better than they were in Hungary in 2001/2002: In the present survey, 71.1% of the children consumed breakfast, the HBSC average was 66.8% and the rate in Hungary in 2001/2002 was 56.3%, respectively [14] . Casual, abundant food consumption can easily result in overweight or obe-sity, therefore regular consumption of the most impor-tant food groups must be carried out in every age group [22] . It cannot be allowed that 11- to 14-year-old children do not have even three meals a day, when in this age group, at least five meals per day is recommended.

Smoking is quite popular among elementary school children, especially girls. The number of smokers increas-es with age and the campaigns against smoking are not effective. According to our results, fewer boys smoke to-bacco than in the HBSC countries (5.4 vs. 8.7%), however, this ratio in the case of girls is reversed (10.1 vs. 6.9%). The Hungarian data from 2001/2002 are almost the same as

Table 3. Consumption of vitamin and mineral supplements among 11-to 14-year-old children

Supplements Boys, % Girls, % Altogether, %

Vitamin supplements 34.0 37.2 35.6Mineral supplements 6.4 7.3 6.9Combined 21.1 16.6 18.9Neither 38.4 38.9 38.6

Table 4. Meal frequency of 11- to 14 year-old school children

Meal Boys, % Girls, % Altogether, %

Breakfast 74.7 67.4 71.1Snack (at 10 a.m.) 42.2 38.6 40.4Lunch 89.7 91.3 90.5Snack (at 4 p.m.) 24.3 25.5 24.9Dinner 88.4 80.5 84.5

ANM979.indd 4ANM979.indd 4 10.08.2007 13:37:0910.08.2007 13:37:09

Lifestyle of Hungarian School Children Ann Nutr Metab 979 5

the current ones: 5.4% for boys and 11.0% for girls, respec-tively [14] . Continuous exposure to toxic and carcinogen-ic components in smoke can lead to several chronic dis-eases. Due to the hypermetabolic effect of smoking, after stopping, putting on weight is common, but this over-weight is not as dangerous to health as smoking itself [23] . Education against smoking must be performed to influ-ence not only the intellect but also the emotions.

A correct lifestyle contributes to the prevention and re-versal of obesity [24] . Lifestyle principles must be taught in early childhood, and the basis for later years established at this age. Education of children is a common issue for the family and school [25] . Coordinated cooperation is neces-sary between politicians, scientists, healthcare profession-als, teachers and parents to support the aim of changing

nutritional and exercise behavior of children [26, 27] . Pro-spective programs should target the whole environment of the children and be behaviorally focused [28] . The ulti-mate objective of any such project is to lead to advanta-geous behavior change, which will have a long-term ben-eficial effect on health [29] . Recently some projects have been started in Hungary to change school children’s life-style (education programs, ‘healthy buffet’ program, etc.), but their results will not be available for a few years.

Acknowledgement

The technical background for this study was provided by Nestlé Hungária Ltd.

References

1 Astrup A: Obesity and diabetes. Public Health Nutr 2001; 4: 389–390.

2 ILSI Europe Overweight and Obesity in Children Task Force: Overweight and Obe-sity in European Children and Adolescents. ILSI Europe Report Series. Brussels, ILSI Press, 2000, pp 5–21, 27.

3 Kromeyer-Hauschild K, Jaeger U: Increasing prevalence of overweight and obesity among Jena children. Monatsschr Kinderheilkd 1998; 146: 1192–1196.

4 Dietz WH: Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J Nutr 1998; 128(suppl):411S–414S.

5 Garrow JS: Obesity; in Garrow JS, James WPT, Ralph A (eds): Human Nutrition and Dietetics. London, Churchill Livingstone, 2000, pp 527–545.

6 Özdirenç M, Özcan A, Akin F, Gelecek N: Physical fitness in rural children compared with urban children in Turkey. Pediatr Int 2005; 47: 26–31.

7 Uçar B, Kiliç Z, Çolak O, Öner S, Kalyoncu C: Coronary risk factors in Turkish school children: randomized cross-sectional study. Pediatr Int 2000; 42: 259–267.

8 Bouziotas C, Koutedakis Y, Nevill A, Ageli E, Tsigilis N, Nikolaou A, Nakou A: Greek ado-lescents, fitness, fatness, fat intake, activity, and coronary heart disease risk. Arch Dis Child 2004; 89: 41–44.

9 Statistical Yearbook of Hungary: 2001. Buda-pest, Central Statistical Office, 2002, p 54.

10 Ribisl PM: The next obesity-related epidem-ic: adult-onset diabetes in children. ACSMs Health Fit J 2002; 6: 29–31.

11 Ruano Ruano I, Serra Pujol MaE: Food and lifestyle habits in a primary school students population from Mataro (Barcelona) asso-ciated with consumption of sugar and tele-vision. Rev Esp Salud Publ 1997; 71: 487–498.

12 CIOMS: Ethics and Epidemiology. Interna-tional Guidelines for Ethical Review of Epi-demiological Studies. Geneva, CIOMS, 1991, pp 7–23, 14–69.

13 On the Handling and Projection of Medical and Related Personal Data: Law 47 issued in 1997 (in Hungarian). Hung Gaz 1997; 49: 3518–3525.

14 Currie C, Roberts C, Morgan A, Smith R, Settertobulte W, Samdal O, Barnekow Ras-mussen W: Young people’s health in context. Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC) Study: international report from the 2001/2002 survey. Health Policy for Chil-dren and Adolescents, No 4. Copenhagen, WHO, 2004, pp 66–68, 93, 112, 122, 124, 230, 232, 234–235.

15 Oliver M, Schofield G, McEvoy E: An inte-grated curriculum approach to increasing habitual physical activity in children: a fea-sibility study. J Sch Health 2006; 76: 74–79.

16 Pinhas-Hamiel O, Zeitler P: ‘Who is the wise man? – The one who foresees consequences’: childhood obesity, new associated comor-bidity and prevention. Prev Med 2000; 31: 702–705.

17 Callaway WC, McNuit K, Rivlin RS: State-ment on vitamin and mineral supplements. Am J Clin Nutr 1998; 47: 174.

18 Westenhoefer J: Establishing dietary habits during childhood for long-term weight con-trol. Ann Nutr Metab 2002; 46(suppl 1):18–23.

19 Riboli E, Norat T: Cancer prevention and diet opportunities in Europe. Publ Health Nutr 2001; 4: 475–484.

20 Wagner N, Meusel D, Kirch W: Nutrition ed-ucation for children – results and perspec-tives. J Public Health (Bangkok) 2005; 13: 102–110.

21 Sichert-Hellert W, Kersting M: Vitamin and mineral supplements use in German chil-

dren and adolescents between 1986 and 2003: results of the DONALD Study. Ann Nutr Metab 2004; 48: 414–419.

22 Thompson E, Cooper C, Flanagan C, Craw-ford D, Worsley A: Food and activity in out of school hours care in Victoria. J Nutr Diet 2006; 63: 21–27.

23 Hampl JS, Belts NM: Cigarette use during adolescence: effects on nutritional status. Nutr Rev 1999; 57: 215–221.

24 Raja’a YA, Bin Mohanna MA: Overweight and obesity among school children in Sana’a City, Yemen. Ann Nutr Metab 2005; 49: 342–345.

25 Perez-Rodrigo C, Wind M, Hildonen C, Bjel-land M, Aranceta J, Klepp KI, Brug J: The pro children intervention: applying the interven-tion mapping protocol to develop a school-based fruit and vegetable promotion pro-gramme. Ann Nutr Metab 2005; 49: 267–277.

26 Wabitsch M: Obesity in children and adoles-cents: current recommendations for preven-tion and treatment. Internist 2006; 47: 130–140.

27 Hesketh K, Waters E, Green J, Salmon L, Williams J: Healthy eating, activity and obe-sity prevention: a qualitative study of parent and child perceptions in Australia. Health Promot Int 2005; 20: 19–26.

28 Sandvik C, De Bourdeaudhuij I, Due P, Brug J, Wind M, Bere E, Perez-Rodrigo C, Wolf A, Elmadfa I, Thorsdottir I, Vaz de Almeida MD, Yngve A, Klepp KI: Personal, social and environmental factors regarding fruit and vegetable intake among school children in nine European countries. Ann Nutr Metab 2005; 49: 255–266.

29 Warren JM, Henry CJK, Lightowler HJ, Bradshaw SM, Perwaiz S: Evaluation of a pi-lot school programme aimed at the preven-tion of obesity in children. Health Promot Int 2003; 18: 287–296.

ANM979.indd 5ANM979.indd 5 10.08.2007 13:37:0910.08.2007 13:37:09


Original Paper


Lifestyle of Hungarian Adolescents –Observations among Metropolitan Secondary School Students

Szabolcs Péter Andrea Regöly-Mérei Lajos Biró Katalin Nagy Györgyi Arató

Csaba Szabó Adrienne Vámos Éva Martos Magda Antal


Introduction

The prevalence of overweight and obesity and the in-cidence of obesity-related diseases in adolescents have in-creased progressively and uncontrollably throughout the world during the past few decades [1, 2] . Overweight and obesity have become significant, vast, global public health issues [3] . According to previous studies, obesity is re-lated to changes in lifestyle [4] . A sedentary lifestyle and the reduction of physical activity of adolescents is a cru-cial cause for the obesity epidemic in developed countries [5] .

Epidemiological studies show that a high percentage of children living in urban areas have a sedentary life, are physically inactive and overweight or obese [6] . Obesity in children and adolescents is associated with several se-rious medical complications (type 2 diabetes, poor im-mune function, hypertension, metabolic disorders, de-creased mobility, sleep apnea, etc.) and may track into adulthood [7, 8] . It is notable that children living a seden-tary life have significantly higher levels of coronary risk factors, predisposing to coronary heart disease [9] . Pri-mary coronary heart disease risk factors are mainly as-sociated with low physical activity levels: habitually ac-tive adolescents have a better cardiovascular fitness than less active ones [10, 11] . This is of great importance in

Key Words

Adolescent � Lifestyle � Leisure-time � Physical activity � Slimming diet

Abstract

Background/Aims: Obesity among adolescents is a signifi-cant and global disease which requires early prevention. The development of overweight and obesity depends not only on genetic components but also on lifestyle. The objective of the survey was to study the lifestyle of 15- to 19-year-old secondary school students in Budapest. Methods: Students (n = 1,273, 670 boys, 603 girls) were asked to complete ques-tionnaires about their leisure activities, physical exercise, eating habits and knowledge of nutrition. The response rate was 45.2%. Results: Three-quarters of the secondary school students lived a sedentary life and more than half were dis-satisfied with their body weight. More than 40% of the girls had been on a slimming diet at least once. Half of the stu-dents regularly consumed vitamin and/or mineral supple-ments. Nearly 25% of the adolescents did not have breakfast and nearly 60% of the school-leavers smoked regularly. Conclusions: Coordinated cooperation is necessary among stakeholders to support the aim of changing nutritional and exercise behavior of adolescents.

Copyright © 2008 S. Karger AG, Basel

Received: July 23, 2007 Accepted: October 18, 2007 Published online: $ $ $

Szabolcs Péter, MD Department of Nutritional Hygiene, National Institute of Food Safety and Nutrition Gyáli Street 3/AHU–1097 Budapest (Hungary) Tel. +36 1 476 1100/4179, Fax +36 1 215 1545, E-Mail [email protected]

© 2008 S. Karger AG, Basel0250–6807/08/0000–0000$24.50/0


ANM032.indd 1ANM032.indd 1 24.01.2008 10:35:3824.01.2008 10:35:38

Péter/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/Szabó/Vámos/Martos/Antal

Ann Nutr Metab 0322

Hungary, because nearly the half of the total Hungarian mortality is caused by cardiovascular disease [12] . Child-hood and adolescent obesity can also result in psycho-logical-psychiatric dysfunction, varying from low self-confidence to social separation and depression [13, 14] . It is also known that lifestyle behaviors of students are sig-nificantly associated with psychosomatic symptoms and poor lifestyle behaviors are likely to increase physical and psychological health risks [15] .

The need for effective primary prevention of over-weight and obesity is generally considered to be urgent, but cannot be effective without knowledge of the adoles-cent lifestyle. For this purpose we performed a lifestyle survey among 15- to 19-year-old secondary school stu-dents in the capital, in the second part of the school year 2005/2006. This descriptive cross-sectional investigation is the second part of the representative survey conducted among 7- to 14-year-old children attending elementary schools in Budapest in the first part of the school year 2005/2006 [16] .


For this study, adolescents were recruited from secondary schools in Budapest. The sampling sites were randomly assigned, using a three-stage cluster-stratified system: primary units were the districts, secondary units were the schools and the final sam-ple-collecting sites were the classes. The data for a total of 1,273 secondary school students (670 boys and 603 girls) were evaluated from 11 districts, 17 schools and 98 classes. The response rate was 45.2%.

Studies were performed in compliance with international and national regulations, and written permission from the Regional Medical-Ethics Committee and from parents was obtained [17, 18] .

We performed our survey using validated anonymous ques-tionnaires. The validation procedure was performed involving 114 students (60 boys and 54 girls) representing the investigated age group. The adequacy of the answers was checked and misun-derstandable questions were corrected. According to the answers, additional questions were added to the questionnaire to entirely cover the studied field. The students were asked to answer ques-tions about their favorite leisure activities, physical training (ex-ercise habits, wellbeing after workout), fitness and daily length of time spent outdoors. We were also interested in whether the ado-lescents were satisfied with their own body weight and if they had ever been on a slimming diet. The questionnaire contained inqui-ries on eating frequency, smoking habits and use of vitamin and mineral supplements. The latter question was asked because gen-erally these food supplements are not used because of medical advice but according to one’s fancy. To test the students’ knowl-edge, we also included general questions about right eating habits, healthy nutrition and lifestyle (pyramid of healthy diet, recom-mended daily eating frequency, dietary fiber, unsaturated fatty acids). Secondary school students completed the questionnaire in the presence of qualified dieticians. Data were tabulated using the Microsoft Access program, and evaluation was carried out using Microsoft Excel 2003. We used the � 2 test for statistical evalua-tion.

Results

The most popular hobbies among boys were using the computer and watching television, while girls’ favorite leisure-time activities were listening to music and read-ing. About 29% of boys and 16% of girls indicated sports as favorite leisure-time activity; these rates concerning walking were 7 and 15.7% for boys and girls, respectively ( table 1 ). Secondary school students usually spent 1–2 h/day in the open air, but about 14–19% were outdoors only on their way to school ( table 1 ).

Among 15- to 19-year-old secondary school students, 63% of the boys and about 46% of the girls considered their physical condition as good. Daily physical exercise was typical only of 24.2% of boys and 13.5% of girls; moreover, the rate of those students who never or rarely do physical training was even higher. Slightly more than the half of the students reported wellbeing, satisfaction and good general condition after general training ( ta-ble 1 ).

More than half (58.9%) of the girls and nearly half (49.2%) of the boys were dissatisfied with their body weight. About 44% of the boys and 91% of the girls would like to be slimmer, and therefore 13.0% of the boys and

Table 1. Adolescents’ leisure activities, physical training and dai-ly outdoor activity

Boys, % Girls, %

Computer, television 34.7 16.4Listening to music 21.4 33.7Reading 7.6 17.8Sports 29.4 16.4Walking 7.0 15.7

Own physical fitness considered good 63.0 45.6Daily physical exercise 24.2 13.5Physical exercise never or rarely 21.0 23.0Wellbeing after general training 56.2 60.9

Going to school 13.6 19.31–2 h 53.5 56.7

>2 h 32.9 24.0

ANM032.indd 2ANM032.indd 2 24.01.2008 10:35:5224.01.2008 10:35:52

Lifestyle of Hungarian Adolescents Ann Nutr Metab 032 3

41.1% of the girls had been on a slimming diet at least once between the age of 15 and 19 years.

Independent of gender, nearly half of the adolescents regularly consumed vitamin or combined (vitamin + mineral) supplements. Consumption of mineral supple-ments alone was negligible ( table 2 ).

According to the evaluation of secondary school stu-dents’ dietary knowledge, more than half of 15- to 19-year-old adolescents did know how often they should eat during a day, nearly 50% have not heard about unsatu-rated fatty acids, nearly 30% about dietary fiber and more than 30% about the food pyramid.

Secondary school students did not have a regular dai-ly eating rhythm: 25.2% of the children did not have breakfast, 7.5% did not have lunch and 9.5% did not have dinner ( table 2 ).

In the 9th class 40.6% of the 15-year-old students made at least one attempt to smoke, and this rose to 73.4% for 19-year-old adolescents in the 12th class. Among 17-year-old students, about 47% of the boys and 38% of the girls smoked regularly (daily or weekly); these rates among 19-year-old school-leavers were 59.1% for boys and 39.8% for girls, respectively.

In the age range from 15 to 19 years we did not find any significant differences between age groups, except in the case of smoking, as presented above. Moreover, all the discussed differences were significant.

Discussion

According to the results, many adolescents live a sed-entary life and are physically inactive. The physical inac-tivity of the youth is a major public health issue. It is a consensus that physical exercise helps to prevent obesity, cardiovascular disease, diabetes, colorectal cancer, stroke, hypertension, osteoporosis and depression. Adolescents involved in sports have better eating patterns and nutri-ent intakes than their non-sport-involved peers [19, 20] . It is also known that sports in adolescence are essential for the development of an active lifestyle in adulthood [21] . Family and school seem to play a very important role in getting youngsters involved in active lifestyles, because growing evidence suggests that lifestyle habits formed in puberty are the basis for protection against chronic dis-eases in adulthood [22] . In the adult population more than 40% of the women and 33% of the men exercise rare-ly or never – these rates are even higher than in adoles-cents (according to the present survey 23.0% for girls and 21.0% for boys) [23] . Because of these unfavorable condi-

tions it is crucial to promote an active lifestyle among youngsters [24] . A comprehensive school-based interven-tion can increase regular participation in vigorous phys-ical activity among secondary school students [25] . The implementation of daily physical activity in the curricu-lum should be a strong priority, but – according to a Swiss study – about 2–15% of the secondary school students present a medical certificate to be exempt from physical education [26] . Although school education is useful, it is not enough. For an optimal effect, family education pro-grams are needed. The latest studies underline the im-portance of family environment: a decrease in time spent watching television and playing video games is associated with an increase in frequency of leisure-time physical ac-tivity [27] . As it leads to physical fitness, improved phys-ical performance and a more favorable body shape among adolescents, exercise will provide positive social feedback and recognition from peer groups, and improvement in self-image [28] .

About 44% of the boys and 91% of the girls would like to be slimmer. These rates are higher than they were in 2002 in the latest Health Behaviour in School-aged Chil-dren (HBSC) study performed in Hungary (about 23% for boys and 59% for girls) [29] . Moreover, according to our results, 13.0% of the boys and 41.1% of the girls had been on a slimming diet at least once. Self-planned unhealthy slimming regimes and medically unsupervised, unnec-essary intake of vitamins and minerals is undesirable. There is a consensus that consuming a wide variety of foods is preferred to nutrient supplementation as a meth-od for obtaining adequate vitamins and minerals – while consuming a balanced diet there is no need for vitamin and mineral supplements [30] .

Table 2. Adolescents’ vitamin/mineral supplement consumption and meal frequency (the rates indicate the adolescents who miss the meal)

Boys, % Girls, % Total, %

Vitamin supplements 24.1 24.7 24.4Mineral supplements 1.9 3.7 2.8Combined (vitamin + mineral)

supplements 22.9 21.2 22.0Neither 51.2 50.5 50.9

Breakfast 23.7 26.9 25.2Mid-morning snack 27.3 32.7 30.0Lunch 6.0 9.0 7.5Mid-afternoon snack 47.1 53.8 50.4Dinner 4.3 14.6 9.5

ANM032.indd 3ANM032.indd 3 24.01.2008 10:35:5224.01.2008 10:35:52

Péter/Regöly-Mérei/Biró/Nagy/Arató/Szabó/Vámos/Martos/Antal

Ann Nutr Metab 0324

Poor dietary habits, such as eating high-fat/high-en-ergy food, can contribute to obesity. Habits and health awareness among teenagers are molded mainly by mass media and peers. Since the role of the family in health education is rather limited, and the school includes this issue in its teaching programme to a small extent, it would be desirable to include health education and information about healthy eating habits and lifestyle in school cur-ricula [31, 32] . At the moment, health education in Hun-garian schools and even in the medical curriculum is not reposefully integrated.

Concerning the eating habits of young people, our re-sults are slightly better than they were in Hungary in 2002. In the present survey, 25.2% of the children did not have breakfast and 7.5% did not have lunch, in the na-tional HBSC survey these rates were 34.5 and 14.5%, re-spectively [29] . Casual, abundant food consumption can easily result in overweight or obesity, therefore regular consumption of the most important food groups must be carried out in every age group.

According to our results, among 17-year-old students, about 47% of the boys and 38% of the girls smoked regu-larly (daily or weekly). These rates were lower in Hungary in 2002: about 40 and 35%, respectively [29] . Smokingitself – as one of the most important lifestyle risk fac-tors – is responsible for 8.8% of the total mortality in the world [33] . It also increases the morbidity of several dis-eases, while continuous exposure to toxic and carcino-genic components in smoke can lead to numerous chron-ic illnesses. Due to the hypermetabolic effect of smoking, after stopping, weight gain is common, but this over-weight is not as dangerous to health as smoking itself [34] . The number of smokers among adolescents increas-es with age and the campaigns against smoking are not effective [23] . It is known that adolescent smoking is as-sociated with sociodemographic factors (age, ethnicity, rural/urban status), environmental factors (parental smoking, living with parents), behavioral factors (playing truant and risk-taking behaviors such as physical fight-

ing, drug use, alcohol use, sexual activity, lack of seatbelt use, riding with a drunk driver), lifestyle behaviors (be-ing on diet and lack of exercise) and personal factors (feel-ing sad and suicidal behavior) [35] . These results show the importance of cognitive variables as well as a variety of environmental variables, therefore education against smoking must be targeted to influence both intellect and emotion.

A correct lifestyle contributes to the prevention and reversal of obesity, while a higher educational level is as-sociated with lower prevalence of indicators of an un-healthy lifestyle [36] . As childhood and youth are periods of life when education is more likely to have the best re-sults, lifestyle principles should be taught during child-hood and puberty, and the basis for later years established at this age. Family (parental modeling) is the most im-portant predictor for unhealthy lifestyle, therefore educa-tion of adolescents (and parents) is an important issue for the family and school [37, 38] . Coordinated cooperation is necessary between politicians, scientists, healthcare professionals, teachers and parents to support the aim of changing nutritional and exercise behavior of adolescents [39, 40] . Prospective programs should target the whole environment of the youngsters and be behaviorally fo-cused. The ultimate objective of any such project is to lead to advantageous behavior change, which will have a long-term beneficial effect on health. Some projects have re-cently been started in Hungary to change children’s and adolescents’ lifestyles (education programs, ‘healthy buf-fet’ program, etc.), but their results will not be available for a few years.

Acknowledgements

The technical background for this study was provided by Nestlé Hungária Ltd. Schools were selected by the expert of the Hungarian Central Statistical Office. The authors highly appreci-ate the keen cooperation of teachers, school doctors and district nurses in this study.

References 1 Wang Y, Monteiro C, Popkin BM: Trends of obesity and underweight in older children and adolescents in the United States, Brazil, China, and Russia. Am J Clin Nutr 2002; 75: 971–977.

2 Lissau I, Overpeck MD, Ruan WJ, Due P, Holstein BE, Hediger ML: Body mass index and overweight in adolescents in 13 Europe-an countries, Israel, and the United States. Arch Pediatr Adolesc Med 2004; 158: 27–33.

3 Seidell JC: Obesity: a growing problem. Acta Paediatr Suppl 1999; 88: 46–50.

4 Kromeyer-Hauschild K, Jaeger U: Increasing prevalence of overweight and obesity among Jena children. Monatsschr Kinderheilkd 1998; 146: 1192–1196.

5 Lobstein T, Baur L, Uauy R: Obesity in chil-dren and young people: a crisis in public health. Obes Rev 2004; 5(suppl 1):4–104.

ANM032.indd 4ANM032.indd 4 24.01.2008 10:35:5324.01.2008 10:35:53

Lifestyle of Hungarian Adolescents Ann Nutr Metab 032 5

6 Özdirenç M, Özcan A, Akin F, Gelecek N: Physical fitness in rural children compared with urban children in Turkey. Pediatr Int 2005; 47: 26–31.

7 Wabitsch M: Overweight and obesity in Eu-ropean children: definition and diagnostic procedures, risk factors and consequences for later health outcome. Eur J Pediatr 2000; 159:S8–S13.

8 Freedman DS, Khan LK, Serdula MK, Dietz WH, Srinivasan SR, Berenson GS: Inter-re-lationships among childhood BMI, child-hood height, and adult obesity: the Bogalusa Heart Study. Int J Obes Relat Metab Disord 2004; 28: 10–16.

9 Uçar B, Kiliç Z, Çolak O, Öner S, Kalyoncu C: Coronary risk factors in Turkish school children: randomized cross-sectional study. Pediatr Int 2000; 42: 259–267.

10 Bouziotas C, Koutedakis Y, Nevill A, Ageli E, Tsigilis N, Nikolaou A, Nakou A: Greek ado-lescents, fitness, fatness, fat intake, activity, and coronary heart disease risk. Arch Dis Child 2004; 89: 41–44.

11 Ruiz JR, Rizzo NS, Hurtig-Wennlöf A, Orte-ga FB, Wärnberg J, Sjöström M: Relations of total physical activity and intensity to fitness and fatness in children: the European Youth Heart Study. Am J Clin Nutr 2006; 84: 299–303.

12 Statistical Yearbook of Hungary: 2001. Bu-dapest, Central Statistical Office, 2002,p 54.

13 Must A, Strauss RS: Risks and consequences of childhood and adolescent obesity. Int J Obes Relat Metab Disord 1999; 23:S2–S11.

14 Erickson SJ, Robinson TN, Haydel KF, Killen JD: Are overweight children unhappy? Body mass index, depressive symptoms, and over-weight concerns in elementary school chil-dren. Arch Pediatr Adolesc Med 2000; 154: 931–935.

15 Isshiki Y, Morimoto K: Lifestyles and psy-chosomatic symptoms among elementary school students and junior high school stu-dents. Environ Health Prev Med 2004; 9: 95–102.

16 Péter S, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Arató G, Csaba S, Martos É, Antal M: Life-style of school children. Representative sur-vey in metropolitan elementary schools. Part 1. Ann Nutr Metab 200 $ : $ $ : $ $ $ – $ $ $ .

17 CIOMS: Ethics and Epidemiology. Interna-tional Guidelines for Ethical Review of Epi-demiological Studies. Geneva, CIOMS, 1991, pp 7–23, 14–69.

18 On the Handling and Projection of Medical and Related Personal Data: Law 47 issued in 1997 (in Hungarian). Hung Gaz 1997; 49: 3518–3525.

19 Cavadini C, Decarli B, Grin J, Narring F, Mi-chaud P-A: Food habits and sport activity during adolescence: differences between athletic and non-athletic teenagers in Swit-zerland. Eur J Clin Nutr 2000; 54(suppl 1):S16–S20.

20 Croll JK, Neumark-Sztainer D, Story M, Wall M, Perry C, Harnack L: Adolescents in-volved in weight-related and power team sports have better eating patterns and nutri-ent intakes than non-sport-involved adoles-cents. J Am Diet Assoc 2006; 106: 709–717.

21 Francis KT: Status of the year 2000 health goals for physical activity and fitness. Phys Ther 1999; 79: 405–414.

22 Schwandt P, Geiss HC, Ritter MM, Ublacker C, Parhofer KG, Otto C, Laubach E, Donner MG, Haas GM, Richter WO: The Prevention Education Program (PEP). A prospective study of the efficacy of family-oriented life-style modification in the reduction of car-diovascular risk and disease: design and baseline data. J Clin Epidemiol 1999; 52: 791–800.

23 National Population Health Survey, 2003 (in Hungarian). Budapest, National Center of Epidemiology, 2004.

24 Oliver M, Schofield G, McEvoy E: An inte-grated curriculum approach to increasing habitual physical activity in children: a fea-sibility study. J Sch Health 2006; 76: 74–79.

25 Pate RR, Ward DS, Saunders RP, Felton G, Dishman RK, Dowda M: Promotion of phys-ical activity among high-school girls: a ran-domized controlled trial. Am J Public Health 2005; 95: 1582–1587.

26 Mahler P, Bouvier P, Kurer P, Cuenod JJ, Houlmann M: Medical certificates for phys-ical education in schools; the situation in Ge-neva (in French). Rev Med Suisse 2005; 1: 1847–1848, 1850–1851.

27 Motl RW, McAuley E, Birnbaum AS, Lytle LA: Naturally occurring changes in time spent watching television are inversely relat-ed to frequency of physical activity during early adolescence. J Adolesc 2006; 29: 19–32.

28 Kirkcaldy BD, Shephard RJ, Siefen RG: The relationship between physical activity and self-image and problem behaviour among adolescents. Soc Psychiatry Psychiatr Epide-miol 2002; 37: 544–550.

29 Health Behaviour in School-age Children: a WHO Cross-National Study (HBSC), Na-tional Report 2002 (in Hungarian). Buda-pest, National Institute of Child Health, 2003.

30 Callaway WC, McNuit K, Rivlin RS: State-ment on vitamin and mineral supplements. Am J Clin Nutr 1998; 47(spec ann):174.

31 Al-Almaie S: Knowledge of healthy diets among adolescents in eastern Saudi Arabia. Ann Saudi Med 2005; 25: 294–298.

32 Jedrzejewska B, Kalinowski P, Stachowicz A: Knowledge of healthy behaviours among teenagers attending selected schools of the Lublin region (in Polish). Ann Acad Med Ste-tin 2005; 51(suppl 1):65–69.

33 World Health Organization: The World Health Report, 2002. Available at http://www.who.int/whr/2002/en/ (accessed 06/25/2007).

34 Hampl JS, Belts NM: Cigarette use during adolescence: effects on nutritional status. Nutr Rev 1999; 57: 215–221.

35 Lee LK, Paul CYC, Kam CW, Jagmohni K: Smoking among secondary school students in Negeri Sembilan, Malaysia. Asia Pac J Public Health 2005; 17: 130–136.

36 Vereecken CA, Maes L, De Bacquer D: The influence of parental occupation and the pu-pils’ educational level on lifestyle behaviors among adolescents in Belgium. J Adolesc Health 2004; 34: 330–338.

37 Serra-Majem L, Ribas L, Perez-Rodrigo C, Garcia-Closas R, Pena-Quintana L, Arance-ta J: Determinants of nutrient intake among children and adolescents: results from the enKid Study. Ann Nutr Metab 2002; 46(suppl 1):31–38.

38 Marr L: Soft drinks, childhood overweight, and the role of nutrition educators: let’s base our solutions on reality and sound science. J Nutr Educ Behav 2004; 36: 258–265.

39 Hesketh K, Waters E, Green J, Salmon L, Williams J: Healthy eating, activity and obe-sity prevention: a qualitative study of parent and child perceptions in Australia. Health Promot Int 2005; 20: 19–26.

40 Wabitsch M: Obesity in children and adoles-cents: current recommendations for preven-tion and treatment. Internist 2006; 47: 130–140.

ANM032.indd 5ANM032.indd 5 24.01.2008 10:35:5324.01.2008 10:35:53

n 407 n

n EREDETI KÖZLEMÉNYEK n

Rövidítések

TTI = testtömegindex; TZs% = testzsírszázalék

A születési testtömeg és a gyermekkori túlsúly, illetve elhí-zás kapcsolata a legújabb vizsgálatok szerint sem egyértel-mû, az epidemiológiai vizsgálatok eredményei gyakran el-lentmondóak. Egyes vélemények szerint a születési testtö-meg szorosabb összefüggést mutat a késôbbi zsírmentestesttömeggel, mint a túlsúllyal vagy az elhízással. Ennekmegfelelôen a nagy testtömeggel születettek gyermek- és

felnôttkori testtömege, illetve testtömegindexe is nagy lesz,ez azonban nem a nagy zsírtömeg, hanem a nagy zsírmen-tes testtömeg következménye [1, 2, 3]. Ugyanakkor másszerzôk a nagy születési testtömeget a gyermek- és felnôtt-kori elhízás rizikófaktorának tartják [4, 5, 6]. A hazai hely-zet megismerésére vizsgálatunkba a Budapesten végzettkomplex táplákozás-egészségügyi felmérésében részt vett ál-talános és középiskolás diákokat vontuk be [7, 8, 9, 10, 11].Munkánk célja az volt, hogy megállapítsuk, van-e összefüg-gés a születési testtömeg és a gyermek-, illetve serdülôkoritúlsúly és elhízás között.

A születési testtömeg és a gyermekkori elhízáskapcsolata egy fôvárosi felmérés alapján

PÉTER SZABOLCS DR., BÍRÓ LAJOS DR., NÉMETH ÁDÁM és ANTAL MAGDA DR.

Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest

A születési testtömeg és a gyermek-/serdülôkori túlsúly, illetve elhízás közötti kapcsolat vonatkozásában az epidemioló-giai vizsgálatok ellentmondóak. Célkitûzés: A vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy milyen összefüggés van a születésitesttömeg és a gyermek-/serdülôkori túlsúly és elhízás között. Módszer: Vizsgálatunkban fôvárosi iskolákban tanuló gyer-mekek és serdülôk születési testtömegét és aktuális antropometriai adatait dolgoztuk fel. A túlsúlyt/elhízást a nemre, kor-ra standardizált testtömegindex alapján, illetve az elhízást a testzsírszázalék ismeretében is megállapítottuk. Eredmények:Összesen 1334, 7–19 éves tanuló (725 fiú, 609 lány) adatait értékeltük. A kis, illetve a normális testtömeggel születettekközött a túlsúly/elhízás elôfordulási aránya hasonló volt (19,36%, ill. 18,96%), míg a nagy születési testtömegû tanulók ese-tén ez az arány 25,98% volt. Az utóbbi csoportban testzsírszázalék alapján is több volt az elhízott, mint a kis és normálisszületési testtömegû csoportban (18,11% vs 12,89% és 12,66%). Következtetések: A macrosomiával születettek között a ké-sôbbiekben nagyobb arányban fordul elô túlsúly, illetve elhízás, különösen gyermekkorban.

Kulcsszavak: születési testtömeg, elhízás, gyermekek, serdülôk

Association between birth weight and childhood obesity in a metropolitan survey. Introduction: According to epi-demiological investigations, association between birth weight and overweight and obesity in childhood/adolescence is am-biguous. Aim: The purpose of the study was to investigate the association between birth weight and overweight and obe-sity in childhood and adolescence.Methods: Birth and actual anthropometric data of school children and secondary schoolstudents from metropolitan schools were analyzed. Overweight/obesity were established by standardized (sex, age) bodymass index, and obesity also by body fat percent. Results: Data of 1,334, 7- to 19-year-old children and adolescents (725boys and 609 girls) were evaluated. Prevalence of overweight/obesity was similar in the case of persons with low (19.36%)and normal birth weight (18.96%), while in the case of persons with high birth weight this rate was 25.98%. Based on bodyfat percent, the prevalence of obesity in the latter group was also higher than in groups with low and normal birth weight(18.11% vs. 12.89% and 12.66%). Conclusions: Among macrosomic babies the rate of overweight and obesity is higher thanamong normal or low-birth-weight babies, particularly in childhood.

Keywords: birth weight, obesity, children, adolescents

(Beérkezett: 2008. február 4.; elfogadva: 2008. február 7.)

2008 n 149. évfolyam, 9. szám n 407–410.DOI:10.1556/OH.2008.28251

OH_2008_09_tordelt:OH_2008_09_imp_10 pt 2/18/08 3:57 PM Page 407

MódszerA 2005/2006-os komplex táplálkozás-egészségügyi felmé-rés során a KSH-tól megkaptuk a vizsgálatban részt vevôkszületési testtömegét, melyhez a szülôktôl bekértük gyer-mekük születési anyakönyvi kivonatának számát.

A fôvárosban végzett felmérés vizsgálati protokollját akorábbiakban részletesen ismertettük [7, 8, 9, 10, 11]. Mé-rômódszerei röviden a következôk: a testmagasság méréseSECA 220 testmagasságmérô segítségével az EgészségügyiVilágszervezet (WHO) elôírásainak megfelelôen [12],0,1 cm pontossággal; a testösszetétel analizálása tetrapolárosnyolcelektródás taktilis bioelektromos impedanciamérôvel(InBody 3.0, Biospace, Szöul, Korea) a gyártó utasításaiszerint. A készülék a testmagasság betáplálása után kiszá-molta a testtömegindexet (TTI; kg/m2).

Az InBody 3.0 készülékbôl való exportálás után az ada-tok rögzítése Microsoft Access 97 adatbázis-kezelôben tör-tént, személyes rekordok formájában. Az adatbázis-kezelô-bôl statisztikai elemzés céljával minden személyi rekordotMicrosoft Excel formátumba konvertáltunk, az adatok érté-kelése a Microsoft Excel 2003-as verziójával történt.

Az elhízás és túlsúly TTI alapján történt diagnosztikája-kor a nemre, korra standardizált határértékeket vettük figye-lembe [13]. A testösszetétel meghatározása esetén a 25, il-letve 30% fölötti testzsírszázalékkal rendelkezô fiúkat, illetvelányokat tekintettük elhízottnak [14].

Eredmények

A születési anyakönyvi kivonatok sorszámai alapján a KSHösszesen 1334, 7–19 éves tanuló (725 fiú, 609 lány) szüle-tési testtömegét bocsátotta rendelkezésünkre. Méréseinkszerint e tanulók között az 1. táblázatban feltüntetett arány-ban fordult elô túlsúly, illetve elhízás. A vizsgált 1334 tanu-ló közül 62 született kis (< 2500 g), 1145 pedig normális(2500–3999 g) testtömeggel. A körükben elôforduló túl-súly és elhízás arányát a 2., illetve a 3. táblázat mutatja.A nagy ($ 4000 g) testtömeggel született 127 tanuló kö-zött a túlsúly és az elhízás elôfordulásáról a 4. táblázat tájé-koztat. A túlsúly/elhízás elôfordulása a kis, illetve normálistesttömeggel születettek között 19,36%, illetve 18,96%, míga nagy testtömeggel született tanulók esetében 25,98% volt.A különbség akkor is fennállt, ha a TZs%-ra vonatkoztat-

tunk, azaz a jelzett arányok a következôk voltak: 12,89%,12,66% és 18,11%. Az 5. táblázatban az általános (7–14éves) és középiskolás (15–19 éves) tanulók elhízási arányszá-mai vannak feltüntetve.

Megbeszélés

A vizsgált mintában a TTI alapján minden ötödik tanulótúlsúlyos/elhízott volt (19,63%). A TZs% alapján pedig azelhízottak aránya (15,59%) több mint háromszorosa volt ahagyományos, TTI-alapú besorolás szerint elhízottnak tekin-tendôknek (4,64%). Ez azt jelzi, hogy testösszetétel-mérésalapján sokkal több olyan eset kerülhet a felszínre, amely TTIalapján nem ismerhetô fel. Megvizsgáltuk azt, hogy ezek azarányok hogyan változnak abban az esetben, ha a mintábólkiemeljük a kis, a normális, illetve a nagy testtömeggel szü-letetteket. Az elsô két kategóriában a túlsúlyosak, illetve elhí-zottak aránya lényegében nem tért el egymástól, valamint ateljes minta arányától (~19%), a nagy testtömeggel születet-tek között azonban ennél magasabb arányt tapasztaltunk(~26%). Az utóbbi csoportban TZs% alapján is több volt azelhízott, mint a kis és normális születési testtömegû csoport-ban (~18% vs < 13%). Vizsgálataink azt a hipotézist támaszt-ják alá, mely szerint a macrosomiával születettek között a ké-sôbbiekben nagyobb arányban fordul elô túlsúly/elhízás,ami a testzsír felszaporodásával is igazolható. Más munkacso-portok is hasonló eredményre jutottak, például német kuta-tók felmérése alapján a nagy születési testtömeg az egyik leg-erôsebb független rizikófaktora a gyermekkori túlsúlynak éselhízásnak [15]. Izlandi vizsgálatok is alátámasztották ezeketa következtetéseket [16]. A vizsgált mintában a középisko-lások között lényegesen kevesebb volt a túlsúlyos, illetve el-hízott tanuló, mint az általános iskolások között. Ez a kü-lönbség – a TTI, illetve a TZs% szerinti osztályozás alapján –a nagy testtömeggel születettek esetében is fennállt. A leg-újabb nemzetközi vizsgálatok is hasonló eredményekrôl szá-molnak be [17]. Felmérésünk Dietz elméletét támasztja alá,aki szerint három kritikus periódus van a gyermekkori elhízáskialakulására, ezek közül az egyik 5–7 éves korra esik [18].Valószínûleg éppen ebben az idôszakban kezdôdött és az is-kola kezdeti éveiben manifesztálódott az általunk vizsgált 7–14 éves gyermekek túlsúlya, illetve elhízása. Figyelembe vé-ve, hogy az esetszám nem magas, és hogy a 7–14 éveseknagyobb arányban szerepeltek a mintában, ami bizonyos tor-


2008 n 149. évfolyam, 9. szám n 408 n ORVOSI HETILAP

1. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves tanulók körében (N = 1334)

Osztályozás Fiúk (N = 725) Lányok (N = 609) Összesen

TTI alapján Túlsúlyos 8,47% (N = 113) 6,52% (N = 87) 14,99% (N = 200)

Elhízott 3,22% (N = 43) 1,42% (N = 19) 4,64% (N = 62)

Összesen 11,69% (N = 156) 7,94% (N = 106) 19,63% (N = 262)

TZs% alapján Elhízott 9,82% (N = 131) 5,77% (N = 77) 15,59% (N = 208)

TTI = testtömegindexTZs% = testzsírszázalék



ORVOSI HETILAP n 409 n 2008 n 149. évfolyam, 9. szám

2. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves, kis testtömeggel (< 2500 g) született tanulók körében (N = 62)

3. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves, normális testtömeggel (2500–3999 g) született tanulók körében (N = 1145)

4. táblázat A túlsúly és az elhízás elôfordulása 7–19 éves, nagy ($ 4000 g) testtömeggel született tanulók körében (N = 127)

5. táblázat Az elhízás elôfordulása általános (7–14 év, N = 839) és középiskolás (15–19 év, N = 495) tanulók között



Elhízott 3,23% (N = 2) 0,00% (N = 0) 3,23% (N = 2)

Összesen 14,52% (N = 9) 4,84% (N = 3) 19,36% (N = 12)




Elhízott 3,06% (N = 35) 1,57% (N = 18) 4,63% (N = 53)

Összesen 11,01% (N = 126) 7,95% (N = 91) 18,96% (N = 217)




Elhízott 4,72% (N = 6) 0,79% (N = 1) 5,51% (N = 7)

Összesen 16,53% (N = 21) 9,45% (N = 12) 25,98% (N = 33)


Születési testtömeg Osztályozás 7–14 éves (N = 839) 15–19 éves (N = 495)

< 2500 g (4,65%; N = 62) TTI alapján túlsúlyos és elhízott 11,29% (N = 7) 8,06% (N = 5)

TZs% alapján elhízott 6,45% (N = 4) 6,45% (N = 4)

2500–3999 g (85,83%; N = 1145) TTI alapján túlsúlyos és elhízott 12,05% (N = 138) 6,90% (N = 79)


$ 4000 g (9,52%; N = 127) TTI alapján túlsúlyos és elhízott 16,54% (N = 21) 9,45% (N = 12)


Összes vizsgált tanuló (100%; N = 1334) TTI alapján túlsúlyos és elhízott 12,44% (N = 166) 7,20% (N = 96)







zulást eredményezhetett, a kapott eredmények – különösenhazai viszonylatban – mégis figyelmet érdemelnek. A szüle-tési adatok ugyanis rendkívül nehezen hozzáférhetôk, ésemiatt az e témában megjelent publikációk száma nemzetkö-zi vonatkozásban is csekély. A vizsgált minta általános isko-lás tanulói körében tapasztalt fokozott mértékû túlsúly és el-hízás hangsúlyosan felhívja a figyelmet a macrosomiásújszülötteknek már kora gyermekkorban megkezdendômegfigyelésére.

Köszönetnyilvánítás

A születési adatok megszerzését és a mérések technikai hát-terét a Nestlé Hungária Kft. biztosította.

Irodalom

[1]Wells, J. C., Chomtho, S., Fewtrell, M. S.: Programming of bodycomposition by early growth and nutrition. Proc. Nutr. Soc.,2007, 66, 423–434.

[2]Euser, A. M., Finken, M. J., Keijzer-Veen, M. G. és mtsai:Associations between prenatal and infancy weight gain andBMI, fat mass, and fat distribution in young adulthood: aprospective cohort study in males and females born verypreterm. Am. J. Clin. Nutr., 2005, 81, 480–487.

[3] Sachdev, H. S., Fall, C. H., Osmond, C. és mtsai: Anthro-pometric indicators of body composition in young adults: re-lation to size at birth and serial measurements of body massindex in childhood in the New Delhi birth cohort. Am. J.Clin. Nutr., 2005, 82, 456–466.

[4]Tene, C. E., Espinoza-Mejía, M. Y., Silva-Rosales, N. A. és mt-sa: High birth weight as a risk factor for childhood obesity.Gac. Med. Mex., 2003, 139, 15–20.

[5]Allirot, X., Fianu, A., Papoz, L. és mtsa: Trends and sociocul-tural factors for childhood overweight in La Reunion Island.Diabetes Metab., 2007. Júl. 2, Epub ahead of print.

[6]Baird, J., Fisher, D., Lucas, P. és mtsai: Being big or growingfast: systematic review of size and growth in infancy and laterobesity. BMJ., 2005, 331, 929.

[7] Péter Sz., Regöly-Mérei A., Biró L. és mtsai: Lifestyle of schoolchildren. Representative survey in metropolitan elementaryschools – part one. Ann. Nutr. Metab., 2007, 51, 448–453.

[8]Biró L., Regöly-Mérei A., Nagy K. és mtsai: Dietary habits ofschool children. Representative survey in metropolitan elemen-tary schools – part two. Ann. Nutr. Metab., 2007, 51, 454–460.

[9]Antal M., Biró L., Nagy K. és mtsai: Association of body massindex, waist circumference and body fat percentage with obe-sity. Nutr. Res., bírálat alatt.

[10] Péter Sz., Regöly-Mérei A., Biró L. és mtsai: Lifestyle of adoles-cents – observations among metropolitan secondary schoolstudents. Ann. Nutr. Metab., közlésre elfogadva.

[11]Antal M., Biró L., Regöly-Mérei A. és mtsai:Mérômódszerek aserdülôkori elhízás megítélésére. Orv. Hetil., 2008, 149,51–57.

[12]WHO (1995) Physical status: The use and interpretation ofanthropometry. Report of WHO Expert Committee. WorldHealth Organ. Tech. Rep. Ser., 1995, 854, 1–452.

[13]Decsi T.: Táplálkozási zavarok gyermekkorban. MedicinaKönyvkiadó Rt., Budapest, 2005, 207.

[14]Madarasi A., Holics K., Újhelyi R. és mtsai: A testösszetételmultifrekvenciás impedanciaméréssel nyert eredményei elhí-zott, egészséges és mucoviscidosisos gyermekekben. Orv. He-til., 1998, 139, 1019–1023.

[15]Danielzik, S., Czerwinski-Mast, M., Langnäse, K. és mtsai:Parental overweight, socioeconomic status and high birthweight are the major determinants of overweight and obesityin 5–7 y-old children: baseline data of the Kiel ObesityPrevention Study (KOPS). Int. J. Obes. Relat. Metab.Disord., 2004, 28, 1494–1502.

[16] Johannsson, E., Arngrimsson, S. A., Thorsdottir, I. és mtsa:Tracking of overweight from early childhood to adolescencein cohorts born 1988 and 1994: overweight in a high birthweight population. Int. J. Obes., 2006, 30, 1265–1271.

[17] Li, C., Goran, M. I., Kaur, H. és mtsai: Developmental trajec-tories of overweight during childhood: role of early life fac-tors. Obesity, 2007, 15, 760–771.

[18]Dietz, W. H.: Critical periods in childhood for the develop-ment of obesity. Am. J. Clin. Nutr., 1994, 59, 955–959.

(Péter Szabolcs dr.,Budapest, Gyáli út 3/A, 1097e-mail: [email protected])



u„A betegség nem tüneti, nem bonctani fogalom többé,

hanem biológiai fogalommá lesz, melyben az alak, mûködés, együttmûködésés alkat egymás mellé rendelt minemûségei az élô anyagnak.”

(Verebély Tibor)



Original Paper


Dietary Habits of School Children: Representative Survey in Metropolitan Elementary Schools – Part Two

Lajos Biró Andrea Regöly-Mérei Katalin Nagy Szabolcs Péter Györgyi Arató

Csaba Szabó Éva Martos Magda Antal


Introduction

Obesity is a global epidemiological problem both in adult and young populations [1–3] which causes disabil-ity as well as death [4] . Besides the genetic component of obesity, the mean characteristic is the excess energy input over output. Namely evidence suggests that dietary and activity patterns strongly affect the weight appearance of human beings. However, it is not only the excessive amount of daily energy intake with unbalanced nutrient structure that can be blamed for unfavorable effects, but also nutritional deficiencies can affect a child’s physical, mental and behavioral development at all stages of growth [5] . That is why it is so important to assess children’s nu-tritional status early in their school age.

Comprehensive nutrition and health epidemiological studies have been completed in Hungary related both to university students [6] and secondary school children [7] , but our knowledge about primary school children’s nu-tritional habits is still incomplete. This study aimed to investigate the eating habits and the nutrient intake of 11- to 14-year-old school children.


The study was a part of the representative nutrition and health survey in 18 primary schools of Budapest, in the first semester of the school year 2005/2006. It was conducted under an authoriza-

Key Words

Hungarian primary school children � Eating habits � Nutrient intake � Food frequency

Abstract

Background/Aims: The aim of this study was to investigate the eating habits and the nutrient intake of 11- to 14-year-old school children as part of a representative nutrition and health survey in primary schools in Budapest. Methods: A food frequency questionnaire of 875 school children, aged from 11 to 14 (449 boys and 426 girls), was recorded and eval-uated. Energy and nutrient intake of 235 children (124 boys and 111 girls) was calculated in parallel by 3-day dietary re-cord. Results: The average energy intake (MJ) was appropri-ate (boys: 10.40 8 1.89; girls: 9.18 8 1.50); protein and fat intake was somewhat higher than the Hungarian recom-mended dietary allowances. Sodium intake was alarmingly high. The intake of calcium and vitamin D was inadequate. The intakes of zinc, chromium, retinol, folate for both gen-ders, and iron in the case of girls were insufficient. The daily consumption of milk and dairy products was deficient, that of vegetables and fresh fruits was rather low, while the fre-quency of consumption of sugar-sweetened beverages, chips, sticks and fast foods was high. Conclusions: Nutrition intervention programs should be launched among Hungar-ian school children. Copyright © 2007 S. Karger AG, Basel

Received: August 8, 2006 Accepted after revision: April 28, 2007 Published online: $ $ $

Lajos Biró, MD National Institute of Food Safety and Nutrition, Department of Nutrition and Health Gyáli street 3/AHR–1097 Budapest (Hungary) Tel. +36 1 476 6479, Fax +36 1 215 1545, E-Mail [email protected]

© 2007 S. Karger AG, Basel0250–6807/07/0000–0000$23.50/0


ANM995.indd 1ANM995.indd 1 10.08.2007 10:47:3410.08.2007 10:47:34

Biró/Regöly-Mérei/Nagy/Péter/Arató/Szabó/Martos/Antal

Ann Nutr Metab 9952

tion of the Regional Medical-Ethics Committee, in compliance with international [8] and national [9] regulations.

Dietary intake data of the 11- to 14-year-old students were ob-tained from a 3-day food-record diary kept for 2 non-consecutive working days and Sunday [10] . The diary was filled in by the help of parents, later on a qualified dietician interviewed all partici-pants specifying the food items data. Energy and nutrient intake was calculated using specially developed software, called Nutri-Comp [11] . To check the subjects for misreporting about food in-take, the ratio of calculated energy intake (EI) and estimated bas-al metabolic rate (BMR) [12] was used; records with an EI:BMR ratio ! 1.1 or 1 2.7 were excluded from further analysis due to the high probability of under- and over-reporting of dietary intake, respectively [13] .

At the same time, food frequency questionnaires (FFQ) [14] adapted and used earlier in Hungary [15] were also completed in the presence of skilled dieticians. Data were maintained in a Mi-crosoft Access application, and the statistical evaluation was car-ried out using SPSS 11.0 for Windows. Data are presented as means, standard deviations and percentages.

Results

Energy and Nutrient Intake 28.4% out of the 900 school children, aged between 11

and 14 (boys: 459, girls: 441), involved in the survey, filled in 3-day dietary records. After a verification of the ques-tionnaires, the information resulting from 124 boys and 111 girls was evaluated.

Mean daily energy and nutrient intake of children is detailed in table 1 . The total average daily energy intakes (10.40 MJ/day for boys; 9.18 MJ/day for girls) were appro-priate compared to the recommended [16] values adjust-ed for age and gender. In both genders, the protein intake related to body weight was much higher than the recom-mended value. Fat consumption as percentage of energy (en%) was around 35 both for boys and girls. Energy from saturated (SFA), monosaturated (MUFA), and polyunsat-urated fatty acids (PUFA) were fairly close (10.9, 10.8, 8.2 for boys; 10.6, 10.2, 8.6 en% for girls, respectively) to the recommended values, and PUFA/SFA ratio was good, but the n–6/n–3 fatty acid ratio was rather high. Boys’ cho-lesterol intake was far above the recommended value. Al-cohol consumption was practically not found among the children involved in this study.

Mineral and Vitamin Intake Mean daily mineral and vitamin intake of children is

detailed in table 2 . The sodium intake was quite high, both in boys and girls, while potassium intake did not reach the recommended value, resulting in a rather unfa-vorable sodium/potassium ratio. The daily calcium in-

take was far below the recommendation, only 798 mg for boys and 696 mg for girls. Magnesium and copper intakes were adequate in both genders; zinc and iron intakes were somewhat lower for girls. Intake of phosphorus was above and chrome intake was below the recommended value.

The intake of retinol equivalent for both genders was a bit lower than required, while vitamin D consumption was definitely low. Intake of vitamin E, of the members of the vitamin B group and of vitamin C was fairly good, while that of folate was lower.

Excess and Insufficient Intake of Energyand Nutrients The prevalence of students with energy or nutrient in-

takes 1 130% (excess) or ! 70% (insufficient) of current recommendations was examined ( table 3 ). The sodium intake of all children was enormously high. Excessive in-take of protein, fat, cholesterol, copper, phosphorus, vita-mins B 6 , B 12 , C and E was observable in a high percentage of the children in both genders. Vitamin D was insuffi-cient for every student. The intake of carbohydrate, po-tassium, zinc, vitamin groups B (except of B 6 and B 12 ) and C was found insufficient in 10–25% of children, while the percentage of insufficient intake of fiber, calcium and fo-late in both genders, and that of iron among girls was much higher.

Frequency of Food Consumption of DifferentFood Groups All of the students filled in the 29-item FFQ, records

of 449 boys and 426 girls could be evaluated. The fre-quency categories of consumption were as follows: more than once per day, 4–7 times per week, 1–3 times per week, 1–3 times per month and rarely or never. Hardly more than half of the children consumed milk on a dai-ly basis, although the same proportion for dairy prod-ucts was somewhat better. The frequency of meat and poultry consumption was similar in both genders with the maximum of 1–3 times per week, while cold meats were consumed more than once a day. Fish was not char-acteristic in children’s diet, as most students had fish 1–3 times a month or less frequently. Students preferred margarine to butter on their bread. The daily consump-tion of fresh vegetable and fruit was 43.7 and 73.4% for boys and 51.4 and 82.9% for girls, respectively. The dai-ly consumption of brown bread was around 45% both in boys and girls, nevertheless the consumption of sugared refreshments, and of chips and sticks was rather high. Nearly 14% of the school-aged boys and 10% of girls drink coffee daily.

ANM995.indd 2ANM995.indd 2 10.08.2007 10:47:5010.08.2007 10:47:50

Dietary Habits of Hungarian School Children

Ann Nutr Metab 995 3

Table 1. Mean daily energy and nutrient intake of children

Boys (n = 124) Girls (n = 111)

mean SD HRDA mean SD HRDA

Energy, kJ 10,404 1,891.9 11,300 9,175 1,495.2 10,000kcal 2,489 452.6 2,700 2,195 357.7 2,400

Protein, g 89.7 18.92 75.4 15.25en% 14.6 2.01 12–14 13.9 1.86 12–14g/kg bw 1.99 0.59 1.0 1.73 0.60 1.0

Fat, g 96.9 24.11 83.3 18.85en% 35.0 4.94 30 34.3 5.18 30SFA en% 10.9 2.12 10 10.6 2.17 10MUFA en% 10.8 2.11 12 10.2 2.14 12PUFA en% 8.2 2.09 8 8.6 2.04 8

n–6/n–3 fatty acid 24.3 9.10 5 25.7 8.38 5PUFA/SFA 0.79 0.28 0.8 0.83 0.23 0.8Cholesterol, mg 347.3 115.92 ≤250 291.8 95.96 ≤250Carbohydrate, g 311.2 64.98 282.2 54.88

en% 50.3 5.58 55–60 51.7 5.42 55–60Added sugar, en% 11.9 5.62 ≤10 12.5 5.90 ≤10Fiber 20.8 5.89 20–25 20.1 6.72 20–25

HRDA = Hungarian recommended daily allowance; en = energy; bw = body weight.

Table 2. Mean daily mineral and vitamin intake of children

Boys (n = 124) Girls (n = 111)

mean SD HRDA mean SD HRDA

Sodium, mg 5,343 1,507.5 2,000a 4,839 1,910.1 2,000a

Potassium, mg 2,781 712.2 3,100 2,506 707.2 3,100Na/K ratio 1.98 0.53 1–1.2 1.99 0.58 1–1.2Calcium, mg 798.3 287.67 1,000 695.9 237.89 1,000Magnesium, mg 362.7 84.34 350 324.4 88.75 350Iron, mg 11.3 2.79 10 10.0 2.85 12Copper, mg 0.97 0.31 0.8 0.88 0.30 0.8Zinc, mg 8.62 2.38 9 7.21 1.89 9Phosphorus, mg 1,136.6 252.80 775 987.6 221.20 775Chromium, �g 70.7 27.17 120 62.5 24.60 120Retinol equivalent, mg 0.62 0.40 1.00 0.59 0.41 0.80Vitamin E, mg 14.14 5.04 11 13.26 3.57 11Vitamin D, �g 2.49 1.13 10 2.19 0.98 10Vitamin B1, mg 1.03 0.30 1.0 0.89 0.31 0.9Vitamin B2, mg 1.37 0.41 1.4 1.15 0.35 1.2Vitamin B6, mg 1.76 0.53 1.0 1.56 0.45 1.0Niacin equivalent, mg 30.80 7.84 15 26.32 5.87 14Pantothenic acid, mg 3.50 1.23 4 3.00 1.00 4Biotin, �g 26.21 7.66 – 23.69 7.93 –Vitamin B12, �g 3.17 2.47 2.0 2.24 1.11 2.0Folate, �g 150.6 58.10 180 140.3 64.77 180Vitamin C, mg 99.3 78.86 50 94.3 69.93 50

HRDA = Hungarian recommended daily allowance. a Suggested maximum intake.

ANM995.indd 3ANM995.indd 3 10.08.2007 10:47:5010.08.2007 10:47:50


Ann Nutr Metab 9954

Discussion

Nutrition-related diseases such as obesity with associ-ated illnesses, cardiovascular diseases, diabetes mellitus and some kinds of tumors are among the leading causes of death [17, 18] . Nutritional habits are rooted in the early childhood, and can affect physical and mental develop-ment [5] , academic performance [19, 20] as well as health status not only in childhood [21] but throughout the whole lifetime [4] , making it so important to get an adequate quantity and quality of food, especially in childhood.

The mean daily energy intake of both boys and girls was appropriate in average, but in total the proportion of children with insufficient and excessive energy intake was 8.5 and 3.0%, respectively. The most important fac-tors leading to obesity are excessive daily energy intake and low level of physical activity, however from the point of view of heart diseases the ratio of macronutrients and structure of dietary fat are crucial as well. Considering other studies about the school-children population, our

value of total energy intake of 11- to 14-year-old children was comparable to that of 12-year-old Greek children (9.82 8 1.84 vs. 8.37 8 3.06 MJ); on the other hand, there were noticeable differences in the energy percentages from fat and the structure of fatty acids. Daily intake of fat was high (42.0 en%), saturated fat consumption was elevated (15.6 en%), while polyunsaturated fat intake fell short (4.8 en%) for Greek students [21] , suggesting that values of Hungarian school children appear to be more favorable. Inadequate dietary fat structure could be dis-advantageous in spite of a low level of daily total fat in-take, as is manifested in the Isfahan Healthy Heart Pro-gram. Although the percentage of total fat intake was only 21.2 en% in Iranian school children, dyslipidemia was shown with a significant linear association between adolescents’ lipid values and the frequency of intake of fast foods, cheese puffs, potato chips and the highly prev-alent consumption of fatty lamb meats [22] .

It is important to mention the unsatisfactory ratio of n–6/n–3 fatty acids – in spite of the nearly adequate

Table 3. Percentage of students with excess or insufficient intake of energy and/or selected nutrients

Intake in boys, % (n = 124) Intake in girls, % (n = 111)

insufficient normal excessive insufficient normal excessive

Energy 5.6 88.7 5.6 11.7 88.3 –Protein 1.6 79.8 18.5 11.7 82.9 5.4Fat 3.2 69.4 27.4 7.2 78.4 14.4Carbohydrate 20.2 79.0 0.8 21.6 77.5 0.9Cholesterol 4.0 62.1 33.9 14.4 64.0 21.6Fiber 30.6 65.3 4.0 39.6 54.1 6.3Sodium – – 100 – 2.7 97.3Potassium 16.1 78.2 5.6 32.4 64.0 3.6Calcium 39.5 54.0 6.5 51.4 48.6 –Magnesium 7.3 81.5 11.3 17.1 73.9 9.0Iron 10.5 71.8 17.7 27.9 63.1 9.0Copper 4.0 64.5 31.5 8.1 69.4 22.5Zinc 16.1 71.0 12.9 36.0 62.2 1.8Phosphorus 0.8 32.3 66.9 – 56.8 43.2Vitamin B1 10.5 66.1 23.4 23.4 63.1 13.5Vitamin B2 12.9 70.2 16.9 20.7 70.3 9.0Vitamin B6 – 21.0 79.0 1.8 27.9 70.3Vitamin B12 8.1 40.3 51.6 24.3 46.8 28.8Folate 36.3 36.3 27.4 48.6 41.4 9.9Vitamin C 16.1 25.8 58.1 17.1 27.0 55.9Vitamin D 100 – – 100 – –Vitamin E 6.5 50.8 42.7 6.3 60.4 33.3

Insufficient intake: <70% of Hungarian recommended daily allowance (HRDA); excessive intake: >130% of HRDA.

ANM995.indd 4ANM995.indd 4 10.08.2007 10:47:5110.08.2007 10:47:51



PUFA/SFA ratio – which should be 5: 1 (or at least 10: 1) according to the current recommendations [23] . Accord-ing to our results a significant percentage of school-aged children had an excessive intake of protein, fat, phospho-rus and in the case of boys, cholesterol. We found an alarmingly high intake of sodium, but it is a well-known characteristic of Hungarian diet in all age groups [6, 7, 15] .

The mean daily calcium intake was rather low, as the study showed approximately 40% of boys and 51% of the girls had a lower calcium intake than 700 mg/day. Con-sidering the findings that 56% of the children had an ex-cessive phosphorus intake, and that neither of them had adequate vitamin D intake, the picture concerning the proper bone growth is more exasperating than in our ear-lier study [24] .

The data gained from the FFQ provide useful infor-mation about the consumption of different food groups, peculiar to a person’s general, longer-time habits. The younger children are, the more carefully the self-reported data must be evaluated, because children do not have such a well-developed ‘sense of conscious nutrition’ yet. Hardly more than half of the children in the present study consumed milk and dairy products on a daily basis. Ac-cording to the new food-based dietary guidelines (FBDG) the consumption of that food group should be two or more servings a day (equivalent to at least 500 g milk), to prevent later osteoporosis effectively. The health-pro-moting effect of diets rich in fresh vegetables and fruits is well known. Hungarian FBDG suggest a 400- to 500-gram daily intake from that food group, but in spite of a favorable upward tendency (including fruit juices), chil-

Table 4. Frequency of consumption of various food groups (boys: n = 449; girls: n = 426)

More than once per day, %

4–7 timesper week, %

1–3 timesper week, %

1–3 timesper month, %

Rarely or never, %

boys girls boys girls boys girls boys girls boys girls

Milk 31.8 29.8 26.5 21.6 27.2 29.1 5.1 8.5 9.4 11.0Dairy products 33.4 40.8 32.1 27.9 25.6 23.2 4.7 4.5 4.3 3.5Eggs 4.8 4.2 15.6 16.0 41.2 38.4 22.6 23.5 15.8 17.9Meat 8.5 4.1 17.7 19.8 39.4 27.0 18.6 27.0 15.9 22.2Poultry 7.0 5.3 25.0 26.4 36.6 31.5 20.0 24.0 11.4 12.8Cold meats 41.0 36.4 32.0 34.4 17.8 19.6 4.7 5.7 4.5 3.8Fish/sardines 2.0 1.9 8.6 4.3 11.6 14.7 33.3 21.5 44.4 57.5Butter 28.0 24.6 19.4 19.3 16.9 16.2 14.0 13.1 21.7 26.7Grease 38.5 39.3 19.1 22.2 14.3 11.1 8.8 9.9 19.4 17.6Vegetable dish 3.9 2.9 15.9 13.8 33.1 36.2 27.7 28.8 19.5 18.3Fresh vegetables 16.3 22.1 27.4 29.3 30.6 27.6 16.1 14.6 9.5 6.5Fresh fruit 41.2 55.9 32.2 27.0 15.8 11.1 6.5 3.6 4.3 2.4Dried fruit 2.7 2.6 7.4 7.7 11.2 12.0 23.5 22.1 55.3 55.6Bottled, canned fruit 7.7 6.8 18.8 15.7 26.5 27.3 28.1 28.5 19.0 21.7Potatoes 7.5 7.6 28.9 29.9 41.2 42.7 18.9 17.3 3.4 2.6Pulses 2.7 1.6 9.0 8.0 26.9 23.1 44.6 48.0 16.7 19.3Rice 4.0 4.5 19.1 19.0 37.2 40.5 32.7 26.8 7.0 9.2Noodles 5.2 7.4 24.5 23.4 34.0 35.3 28.8 29.4 7.5 4.5Cakes 16.7 12.5 28.6 30.8 34.8 32.2 14.6 19.0 5.3 5.5Sweets 21.7 23.3 29.1 28.0 30.2 29.2 13.9 12.8 5.1 6.7Refreshments 44.2 42.7 21.7 21.1 17.2 18.5 10.8 9.5 6.1 8.3Juice 37.9 45.7 27.1 22.0 20.2 16.0 7.2 9.3 7.6 6.9White bread 67.3 65.3 24.4 22.6 4.7 8.3 1.8 1.9 1.8 1.9Brown bread 22.6 26.9 22.1 20.4 17.6 15.1 16.5 17.3 21.2 20.4Chips, sticks 11.4 11.8 20.9 18.9 29.4 26.7 24.2 29.7 14.1 13.0Hamburger, hot dog 6.8 3.5 11.5 8.5 21.6 19.1 40.3 41.1 19.8 27.7Cola-like beverages 16.9 9.3 16.0 13.1 20.9 19.3 22.7 28.1 23.6 30.2Mineral water 44.7 53.0 21.8 15.2 14.4 11.6 7.0 7.4 12.1 12.8Coffee 3.3 2.4 10.2 6.9 9.8 7.8 16.5 14.0 60.1 69.0

ANM995.indd 5ANM995.indd 5 10.08.2007 10:47:5110.08.2007 10:47:51


Ann Nutr Metab 9956

dren’s vegetable and fruit consumption is much lower than that value. Unfortunately the consumption of sugar-sweetened beverages, chips and sticks as well as fast foods shows a high frequency among the school children.

Study Limitations The results of this survey represent only the 11- to 14-

year-old primary school-children of the capital, which is obviously not characteristic for the smaller towns and the rural areas of Hungary.

Conclusion

There is a general consensus that the welfare of both the young generation and adult population requires ef-fective health promotion initiatives. Such projects must be based on correct, evidence-based results of nutrition and lifestyle research. However, methods of measuring food intake are not standardized across Europe, so there are uncertainties over the true nutrient intakes of chil-dren and adolescents. This may make comparisons be-tween countries difficult and inaccurate [25] . There are also gaps in our knowledge concerning true individual

and collective determinants of healthy eating in children and youth [26] , a fact which can enforce the necessity of further research work in this direction. Nowadays it is obvious that the main activities in this field must aim at the primary prevention of young children. Experiences gained and evidence collected are available about the top-ic, identifying research priorities, areas for action and making opportunities for program development of ‘best practice’ recommendations that will reduce obesity and chronic disease risk in children and youths [27] . A school-based intervention can positively influence children’s di-etary habits, suggesting that population-based approach-es for reducing cardiovascular risk factors in children are feasible and effective [28] . Hungarian experts have start-ed changing the dietary habits of school children by mod-ifying the scale of foodstuffs available in school canteens as a first step.

Acknowledgement

The technical background for this study was provided by Nestlé Hungária Ltd.

References

1 Guo SS, Chumlea CW: Tracking of body mass index in children in relation to over-weight in adulthood. Am J Clin Nutr 1999; 70: 145S–148S.

2 Luepker RV, Perry CL, Osganian V, Nader PR, Parcel GS, Stone EJ, Webber LS: The child and adolescent trial for cardiovascular health (CATCH). J Nutr Biochem 1998; 9: 525–534.

3 ILSI Europe Overweight and Obesity in Children Task Force: Overweight and Obe-sity in European Children and Adolescents. ILSI Europe Report Series. Brussels, ILSI Press, 2000, pp 5–21, 27.

4 Dietz WH: Childhood weight affects adult morbidity and mortality. J Nutr 1998; 128(suppl):411S–414S.

5 Grantham-McGregor SM, Fernald LC: Nu-tritional deficiencies and subsequent effects on mental and behavioral development in children. Southeast Asian J Trop Med Public Health 1997; 28(suppl 2):50–68.

6 Biró L, Rabin B, Regöly-Mérei A, Nagy K, Pintér B, Beretvás E, Morava E, Antal M: Di-etary habits of medical and pharmacy stu-dents at Semmelweis University, Budapest. Acta Aliment 2005; 34: 463–471.

7 Antal M, Nagy K, Biró L, Greiner E, Regöly-Mérei A, Domonkos A, Balajti A, Szabó CS, Mozsáry E: National representative survey on the nutritional and life-style habits of sec-ondary school students (in Hungarian/Eng-lish abstract). Orv Hetil 2003; 145: 1631–1636.

8 16 CIOMS: Ethics and Epidemiology. Inter-national Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies. Geneva, CIOMS, 1991, pp 14–69, 7–23.

9 On the Handling and Projection of Medical and Related Personal Data. Law 47 issued in 1997 (in Hungarian). Hung Gaz 1997; 49: 3518–3525.

10 Biró GY: Could we find a suitable method for assessment of average dietary intake? In doubt between Scylla and Charybdis. Acta Aliment 2001; 30: 201–208.

11 Biró L, Kicsák M, Sági K: Multicenter inves-tigation of energy and nutrient intake of type 1 diabetics (in Hungarian). Diabet Hung 1999;VII(4):243–251.

12 Schofield WN, Schofield C, James WPT: Basal metabolic rate. Hum Nutr Clin Nutr 1985; 39C(suppl 1):1–96.

13 Goldberg GR, Black AE, Jebb SA, Cole TJ, Murgatroyd PR, Coward WA, Prentice AM: Critical evaluation of energy intake data us-ing fundamental principles of energy physi-ology. 1. Derivation of cut-off limits to iden-tify under recording. Eur J Clin Nutr 1991; 45: 569–581.

14 Thompson FE, Byers T: Dietary assessment manual. J Nutr 1994; 124: 2245S–2317S.

15 Biró G, Antal M, Zajkás G: Nutritional sur-vey of the Hungarian population in a ran-domized trial between 1992–1994. Eur J Clin Nutr 1996; 50: 201–208.

16 Rodler I (ed): New Food Composition Tables. Budapest, Medicina, 2006.

17 WHO Europe: Food and Health in Europe: A New Basis for Action. World Health Orga-nization Regional Publications 2004, Euro-pean Series, No 96.

18 Riboli E, Norat T: Cancer prevention and diet opportunities in Europe. Public Health Nutr 2001; 4: 475–484.

19 Rampersaud GC, Pereira MA, Girard BL, Adams J, Metzl JD: Breakfast habits, nutri-tional status, body weight, and academic performance in children and adolescents. J Am Diet Assoc 2005; 105: 743–760.

ANM995.indd 6ANM995.indd 6 10.08.2007 10:47:5410.08.2007 10:47:54



20 Kim SH, Kim JY, Keen CL: Comparison of dietary patterns and nutrient intakes of ele-mentary schoolchildren living in remote ru-ral and urban areas in Korea: their potential impact on school performance. Nutr Res 2005; 25: 349–363.

21 Magkos F, Piperkou I, Manios Y, Papout-sakis C, Yiannakouris N, Cimponerio A, Aloumanis K, Zampelas A: Diet, blood lipid profile and physical activity patterns in pri-mary school children from a semi-rural area of Greece. J Hum Nutr Diet 2006; 19: 101–112.

22 Kelishadi R, Pour MH, Zadegan NS, Kahba-zi M, Sadry G, Amani A, Ansari R, Bashar-doust N: Dietary fat intake and lipid profiles of Iranian adolescents: Isfahan Healthy Heart Program – Heart Health Promotion from Childhood. Prev Med 2004; 39: 760–766.

23 Uauy R, Mena P, Valenzuela A: Essential fat-ty acids as determinants of lipid require-ments in infants, children and adults. Eur J Clin Nutr 1999; 53(suppl 1):S56–S77.

24 Antal M, Regöly-Mérei A, Biró L, Nagy K, Fülöp J, Beretvás E, Gyömörei E, Kis O, Vá-mos A: Nutrition, life-style practice, serum vitamin D concentration and bone density in Hungarian adolescents. Acta Aliment 2006; 35: 53–61.

25 Lambert J, Agostoni C, Elmadfa I, Hulshof K, Krause E, Livingstone B, Socha P, Samar-tin S: Dietary intake and nutritional status of children and adolescents in Europe. Br J Nutr 2004; 92(suppl 2):S147–S211.

26 Taylor JP, Evers S, McKenna M: Determi-nants of healthy eating in children and youth. Can J Public Health 2005; 96(suppl 3):S20–S26.

27 Flynn MAT, McNeil DA, Maloff B, Mutas-ingwa D, Wu M, Ford C, Tough SC: Reducing obesity and related chronic disease risk in children and youth: a synthesis of evidence with ‘best practice’ recommendations. Obes Rev 2006; 7(suppl 1):7–66.

28 Lytle LA, Stone EJ, Nichaman MZ, Perry CL, Montgomery DH, Nicklas TA, Zive MM, Galati TP: Changes in nutrient intakes of el-ementary school children following a school-based intervention: results from the CATCH study. Prev Med 1996; 25: 465–477.

ANM995.indd 7ANM995.indd 7 10.08.2007 10:47:5410.08.2007 10:47:54

2008 n 149. évfolyam, 2. szám n 51–57.

Rövidítések:

MS = metabolikus szindróma; TTI = testtömegindex; TZs% = testzsír-százalék

Az elmúlt 30 évben a gyermekkori túlsúly/elhízás elôfor-dulási gyakorisága a legtöbb fejlett országban drámaiannôtt, s ma már mértéktartó körökben is pandémiának tekin-tik [1]. Az elhízás következményei szerteágazóak, így az el-

hízott serdülôk 25–30%-a felnôttként is elhízott marad, il-letve azok a felnôttek, akik gyermekkorukban elhízottakvoltak, jelentôsen nagyobb mértékben veszélyeztetettek aszív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbe-tegség szempontjából [2, 3].

A serdülôkori elhízás a legkülönbözôbb egészségi kö-vetkezményekkel járhat, gyakran pszichoszociális zavaroklépnek fel, ilyen például a testképpel való elégedetlenség,

Az epidemiológiai vizsgálatokban alkalmazhatónéhány mérômódszer a serdülôkori elhízás

megítélésére

ANTAL MAGDA DR., BIRÓ LAJOS DR., REGÖLY-MÉREI ANDREA DR., NAGY KATALIN DR.,ARATÓ GYÖRGYI, SZABÓ CSABA, MARTOS ÉVA DR. ÉS PÉTER SZABOLCS DR.

Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest

Az elhízás elôfordulási gyakorisága nemcsak felnôtt-, de gyermekkorban is drámaian nô. Célkitûzés: Különbözô antropo-metriai módszerek összehasonlítása. Módszerek: A vizsgálatban 654 fiú és 584 lány (életkor: 15–19 év) adatait értékelték.Az antropometriai adatok közül a testmagasságot és a derékkörfogatot mérték, a testtömeget és a testösszetételt InBody3.0bioimpedancia-mérôvel határozták meg. A testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Ered-mények: A testtömegindexre vonatkozó, nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumok szerint sovány a fiúk 6,7%-a, túl-súlyos 15,9%-a és elhízott 4,1%-a; a lányok 7,2%-a sovány; 7,9%-a túlsúlyos és 1,9%-a elhízott. Elhízott volt a testzsírszá-zalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a, míg a derékkörfogat alapján a fiúk 10,5%-a, a lányok 7,9%-a. Elhízott volt atúlsúlyosnak ítélt fiúk 10,5%-a és a lányok 77%-a a zsírszázalék szerint, míg 38%-a, illetve 55%-a a derékkörfogat alapján.Következtetés: Az epidemiológiai vizsgálatokban az elhízottak kiszûrésére, valamint a fogyókúrás dietoterápia nyomon kö-vetésére a testösszetétel meghatározásának kiemelt jelentôsége van. Mindemellett az olcsó és könnyen kivitelezhetô de-rékkörfogat mérését minden esetben el kell elvégezni.

Kulcsszavak: testtömegindex, testzsírszázalék, derékkörfogat, elhízás megítélése

Methods for the assessment of adolescent obesity in epidemiological studies. Introduction: The incidence of obesityis increasing dramatically not only among adults, but also in the child population. Objective: Comparison of different anth-ropological methods. Methods: The authors evaluated the data of 654 boys and 584 girls (age 15–19 years). Body heightand waist circumference were measured, body composition was determined using InBody3.0 bioimpedance instrument.Body mass index and body fat percentage were calculated by the instrument. Results: On the basis of age and gender spe-cific diagnostic criteria for body mass index, incidence of leanness, overweight and obesity in the boys’ group were 6.7,15.9 and 4.1%, respectively. In the girls’ group the respective figures were 7.2, 7.9 and 1.9%. On the basis of body fat per-centage, 5.1% of boys and 16.2% of girls were obese, whereas on the basis of data for waist circumference, visceral obesityoccurred in 10.5% of boys and 7.9% of girls. In the overweight groups 10.5% of boys and 77.0% of girls were obese on thebasis of body fat percentage, whereas taking into consideration the values of waist circumference, 38% of boys and 55% ofgirls could be regarded as obese. Conclusions: The determination of body composition is of utmost importance in obesityscreening and in the follow-up slimming diets. In addition to this, simple and inexpensive waist circumference measure-ments should be performed in each instance.

Keywords: body mass index, body fat percentage, waist circumference, assessment of obesity

(Beérkezett: 2007. június 27.; elfogadva: 2007. november 15.)

n 51 nDOI:10.1556/OH.2008.28197

OH_2008_02_tordelt:OH_2008_02_imp_10 pt 12/18/07 7:28 AM Page 51

mely többek között kóros soványsághoz vezethet, s emlí-tést érdemel a szociális izoláció is, annak minden velejáró-jával [3, 4]. A klinikai tünetek a legváltozatosabb formábanjelenhetnek meg, így a bôr, a mozgásszervek, az idegrend-szer rendellenességein túl a nemi fejlôdés is zavart szen-vedhet [5, 6], s újabban a metabolikus szindróma (MS)gyermek- és serdülôkori megjelenését is egyre többenhangsúlyozzák [1, 7].

Elhízás alatt a test zsírtartalmának túlzott felhalmozódá-sát értjük a zsírmentes testtömeghez viszonyítva [8]. Azegyszerû meghatározás ellenére a serdülôkori elhízás pontosfelismerése, diagnózisa napjainkban is számos ellentmondástrejt magában, melynek fô oka, hogy a serdülôkori elhízásmegállapításának nincs egyetlen nemzetközi, standardizáltprotokollja sem.

Az elhízást legáltalánosabban a testtömegindex (TTI:kg/m2) alapján ítélik meg. Tekintettel a serdülôkorra jel-lemzô növekedési sajátosságokra, amelyek mind a testtö-megre, mind a testmagasságra vonatkoznak, ebben a korbana nem- és korspecifikus határértékeket célszerû alkalmazni[9, 10, 11]. Jóllehet a TTI meghatározása egyszerû, továb-bá értékes indikátor az elhízás monitorozására, számtalankorlátja is van, ezek közül a legfontosabb, hogy nem teszkülönbséget a zsír és zsírmentes testtömeg között [12, 13],más szavakkal a TTI nem eléggé érzékeny a test zsírtartal-mának meghatározására [14], holott az elhízással kapcsola-tos patológiás elváltozások éppen a felhalmozódott zsírmennyiségével hozhatók összefüggésbe [15].

A test összetételének meghatározására több lehetôség isvan. Az epidemiológiai vizsgálatokhoz a noninvazív 8-elekt-

ródás bioimpedancián alapuló mérés látszik az egyik legal-kalmasabbnak [16].

A Bogalusa-tanulmányban [17] kimutatták, hogy a derék-körfogat növekedésével a szérumlipidek (triglicerid, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin), valamint az inzulin koncent-rációja kedvezôtlen irányba tolódik el gyermekkorban is.Újabban egyértelmû bizonyítást nyert, hogy a derékkörfogatjó jelzôje a visceralis zsírszövet mennyiségének [18].

Jelen közleményünkben a fôvárosi középiskolások köré-ben 2006. február és május között végzett felmérésünkbena TTI, a bioimpedancia-analízissel mért testzsírszázalék(TZs%), illetve a derékkörfogat alapján elhízottnak tartott15–19 éves tanulók adatait hasonlítottuk össze.

Módszerek

A mintahelyek kiválasztása a KSH szakemberének közremû-ködésével háromlépcsôs, rétegzett csoportos (cluster) véletlenmintarétegzéssel történt: elsôdleges egységek a kerületek, amásodlagosak az iskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák,szakmunkásképzôk) és a végsô mintavételi egységek az osztá-lyok voltak. A vizsgálatban 17 iskola 98 osztályának 1273 ta-nulója vett részt, értékelni 654 fiú, 584 lány adatait lehetett.

A vizsgálatokat a nemzetközi [19] és a hazai elôírások-nak megfelelôen [20] végeztük, a Regionális Orvosetikai Bi-zottság engedélyével (TUKEB szám: 211/2005). A felmé-rés elôtt a szülôk és a tanulók írásos beleegyezésüket adták.

Antropometriai paraméterek meghatározása: mértük atanulók testmagasságát (SECA 220 magasságmérô), derék-

1. táblázat Középiskolások antropometriai paraméterei

kor(év)

n(%)

testtömeg(kg)

testmagasság(cm)

testtömeg-index(kg/m2)

derékkörfogat(cm)

testzsír%

FIÚK

15 39 (5,9%) 62,91 ! 11,48 173,02 ! 7,74 21,02 ! 3,66 73,83 ! 8,61 14,30 ! 6,70

16 179 (27,4%) 66,21 ! 12,37 175,30 ! 7,50 21,51 ! 3,67 74,96 ! 8,73 14,25 ! 6,34

17 171 (26,1%) 69,27 ! 12,08 177,20 ! 6,59 22,04 ! 3,52 76,20 ! 7,72 13,19 ! 5,73

18 160 (24,5%) 69,90 ! 11,90 178,10 ! 6,45 22,01 ! 3,41 76,83 ! 7,70 12,79 ! 5,21

19 105 (16,1%) 72,93 ! 12,59 179,77 ! 6,47 22,54 ! 3,40 78,49 ! 8,31 13,45 ! 5,58

Összesen 654 (100%) 68,80 ! 12,41 177,08 ! 7,08 21,91 ! 3,54 76,25 ! 8,23 13,49 ! 5,83

LÁNYOK

15 53 (9,1%) 56,22 ! 9,24 164,38 ! 6,64 20,77 ! 2,88 68,07 ! 6,32 22,72 ! 5,43

16 148 (25,3%) 56,96 ! 8,91 164,82 ! 5,90 20,98 ! 3,23 67,98 ! 6,28 24,13 ! 5,85

17 156 (26,7%) 57,70 ! 9,05 164,61 ! 6,30 21,27 ! 3,09 69,02 ! 6,96 24,36 ! 6,31

18 141 (24,2%) 58,36 ! 9,66 165,35 ! 6,17 21,34 ! 3,24 69,24 ! 6,59 23,86 ! 5,36

19 86 (14,7%) 57,42 ! 7,22 165,00 ! 5,81 21,09 ! 2,37 68,16 ! 5,83 23,39 ! 5,18

Összesen 584 (100%) 57,50 ! 8,93 164,88 ! 6,12 21,14 ! 3,05 68,60 ! 6,49 23,89 ! 5,71



körfogatát a WHO ajánlásának megfelelôen [10]. A testtö-meg és a testösszetétel meghatározása 8-elektródás bioelekt-romos impedanciamérôvel (InBody3.0, Biospace, Seoul,Korea) történt a gyári elôírások betartása mellett. A TTI-t ésa TZs%-ot a gép számította ki.

A soványság, túlsúly és elhízás megállapításakor a TTI-revonatkozó, nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériu-mokat alkalmaztuk [6, 10, 21] az alábbiak szerint:

Elhízottaknak kell tekinteni a serdülôket, ha a testzsír-százalék $ 25% (fiúk), vagy $ 30% (lányok), a sovány fiúkTZs%-a # 5%, a lányoké # 15% [22, 23, 24].

A visceralis elhízást a derékkörfogat alapján ítéltük meg,megítéléséhez a korábbi országos reprezentatív vizsgála-tunkban a 90 percentilisnél kapott derékkörfogat-értéket fo-gadtuk el határértéknek, ami $ 86,6 cm, illetve $ 78,5 cmvolt a fiúk és a lányok esetében. A soványságnál a határérté-ket az 5 percentilnél határoztuk meg, ez az érték fiúknál# 64,5 cm, lányoknál # 59,3 cm volt [25].

Statisztikai kiértékelés. Az adatok az elôre elkészítettadatfelvételi lapokra kerültek, rögzítésük Access adatbázis-kezelôben történt, személyi rekordok formájában. Az adat-

Kor (év)Soványság Túlsúly Elhízás

fiú lány fiú lány fiú lány

15 16,6 16,0 23,3 23,9 28,3 29,1

16 17,0 16,4 23,9 24,4 28,9 29,4

17 17,3 16,6 24,5 24,7 29,4 29,7

18 17,5 16,7 25,0 25,0 30,0 30,0

19 17,8 16,9 25,0 25,0 30,0 30,0

2. táblázat Soványság, túlsúly és elhízás prevalenciája fôvárosi kö-zépiskolásokban a testtömegindex, a testzsírszázalék ésa derékkörfogat alapján

testtömegindexalapján

testzsírszázalékalapján

derékkörfogatalapján

FIÚK

sovány 6,7% 1,5% 2,8%

optimális 73,3% 93,4% 86,7%

túlsúlyos 15,9% * *

elhízott 4,1% 5,1% 10,5%

LÁNYOK

sovány 7,2% 3,1% 2,6%

optimális 83,0% 80,7% 89,5%


elhízott 1,9% 16,2% 7,9%

ÖSSZESEN

sovány 6,9% 2,3% 2,7%

optimális 77,9% 87,3% 88,1%


elhízott 3,0% 10,4% 9,2%

*nincs nemzetközileg elfogadott határérték

1. ábra Fôvárosi középiskolások testösszetétele a testtömegindex szerinti kategóriákban

%

sovány optimális túlsúlyos elhízott sovány optimális túlsúlyos elhízottFIÚK LÁNYOK

9,1

90,9

11,7

88,3

testzsír %zsírmentestesttömeg %

100

80

60

40

20

0

19,6

80,4

28,3

71,7

18,6

81,4

23,2

76,8

33,9

66,1

37,1

62,9



bázis-kezelôbôl minden személyi rekordot SPSS for Win-dows 11 statisztikai programcsomag számára konvertáltunk,ahol a statisztikai elemzéseket végeztük. A csoportok közöt-ti különbségeket ANOVA-módszerrel, a paraméterek kö-zötti összefüggést Pearson-féle korrelációval tanulmányoz-tuk. Az eredmények közlésekor az átlagértéket, a standarddeviációt és a korrelációs együtthatókat adtuk meg.

Eredmények

A vizsgálatba bevont serdülôk életkorát, az esetszámot és azantropometriai paraméterek átlagértékeit az 1. táblázatban

tüntettük fel. Mind a fiúk, mind a lányok esetében a gyorsnövekedés szakasza 15 éves korra gyakorlatilag lezárult, hisza következô négy évben a fiúk átlagos növekedése mindösz-szesen 6,8 cm volt, a lányok ezen idôszakban gyakorlatilagmár nem növekedtek. A TTI átlagának különbsége 15–19éves fiúk között 1,5 kg/m2 volt, a lányok esetében lényegé-ben nem változott (0,32 kg/m2). Az átlagos derékkörfogata fiúknál 4,7 cm-el volt nagyobb a 19 éves korosztályban a15 évesekhez viszonyítva; a lányoknál enyhe ingadozást mu-tatott, mely élettani szempontból nem értékelhetô. A TZs%mind a fiúk, mind a lányok esetében az optimális tarto-mányban volt.

A fiúk 15,9; a lányok 7,9%-a volt túlsúlyos, és 4,1, illet-ve 1,9%-a elhízott. Külön kiemelendô, hogy a fiúk 6,7%-a,a lányok 7,2%-a sovány volt. A testzsírszázalék alapján a fi-úk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a tekinthetô elhízottnak, és 1,5%-a, illetve 3,1%-a soványnak. Android típusú elhízás a fiúk10,5, a lányok 7,9%-ában volt kimutatható, míg a fiúk 2,8, alányok 2,6%-a sovány volt (2. táblázat).

A TTI alapján felállított kategóriákban a testzsír százalé-kos aránya a fiúknál 9,1%-ról 28,3%-ra, a lányoknál 18,6%-ról 37,1%-ra nôtt a sovány csoportoktól az elhízottakig (1.ábra).

Ahogy nôtt a TTI az egymást követô kategóriákban, úgynôtt a zsírmentes testtömeg és a derékkörfogat is, mind a fi-úk, mind a lányok esetében. Az elhízott fiúk, valamint a túl-súlyos és elhízott lányok átlagos derékkörfogata meghalad-ta a határértéket (3. táblázat).

A TTI alapján elhízott fiúk és lányok 65,4, illetve 64,0%-a, míg a túlsúlyos fiúk és lányok 10,5 és 77%-a volt elhízotta TZs% alapján, az optimális kategóriában a fiúk elhanya-golható arányban, a lányok 6,7%-a tekinthetô elhízottnak(2. ábra).

A TTI alapján elhízottakban a visceralis típusú elhízás afiúk 96,3, a lányok 100%-ában volt igazolható. Figyelemre

3. táblázat Néhány antropometriai paraméter a testtömegindexszerinti kategóriákban

testtömegindex(kg/m2)

zsírmentestesttömeg (kg)

derékkörfogat(cm)

FIÚK

sovány 17,1 ! 1,07 48,9 ! 5,35 67,2 ! 3,23

optimális 20,9 ! 1,82 58,0 ! 7,3 73,9 ! 4,73

túlsúlyos 26,2 ! 1,48 65,5 ! 8,7 85,2 ! 5,54

elhízott 31,9 ! 2,88 70,7 ! 8,3 98,4 ! 8,86

LÁNYOK

sovány 17,5 ! 0,94 39,4 ! 3,71 62,0 ! 3,45

optimális 20,7 ! 1,97 43,1 ! 4,6 67,6 ! 4,46

túlsúlyos 26,7 ! 1,41 47,2 ! 4,9 79,9 ! 5,47

elhízott 32,1 ! 1,69 56,0 ! 7,5 88,9 ! 6,14

Az egyes paraméterekben a kategóriák közötti különbség szignifi-káns volt: p < 0,01

2. ábra Az elhízás elôfordulási gyakorisága a testzsírszázalék alapján a testtömegindex szerinti kategóriákban

%

optimális túlsúlyos elhízott optimális túlsúlyos elhízottFIÚK LÁNYOK

0,4

99,6

10,5

89,5

nagytestzsír %

optimálistestzsír %

100

80

60

40

20

0

65,4

34,5

6,7

93,3

77,0

23,0

64,0

36,0



méltó, hogy a derékkörfogat szerint a túlsúlyos fiúk 38%-a,a lányok 55%-a elhízottnak tekinthetô (3. ábra).

A TZs% szerint elhízottaknak ítélt serdülô fiúknak mint-egy 19 cm-el, lányoknak 11 cm-el volt nagyobb a derékkör-fogatuk a nem elhízott csoportokhoz viszonyítva. Az elhí-zott fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40,0%-ánál mutatható ki avisceralis elhízás (4. táblázat).

Szignifikáns korrelációt találtunk a TTI, a TZs% és a de-rékkörfogat között (5. táblázat).

Megbeszélés

A vizsgálatban 1238 tanuló antropometriai adatai voltak ér-tékelhetôk. Figyelembe véve, hogy a 2005/2006-os tanév-ben az OKM Statisztikai Osztályának közlése szerint a nap-pali rendszerû oktatásban 94 789 serdülô tanult, a vizsgáltesetszám 1,31%-os szinten reprezentálta az adott korcso-portot. A fiúk és a lányok százalékos megoszlása 53:47 volt.

Jóllehet az átlagos TTI nem különbözött szignifikánsana nemek között, mind a túlsúlyos, mind az elhízott fiúk ará-nya kétszerese volt a lányokénak. A túlsúly és elhízás elôfor-dulási gyakorisága számos tanulmányban nagyobb a fiúk,mint a lányok körében [26, 27, 28], más vizsgálatok szerinta lányok között nagyobb a prevalencia [29]. Az elhízott fi-úkban és lányokban, azonos arányban fordult elô kórosannagy TZs%. Hangsúlyozni kell, azonban, hogy a túlsúlyosokközött is vannak elhízottak, ha a testösszetételt vesszük fi-gyelembe. Megjegyezzük, hogy a túlsúlyos lányok között anagy TZs%-kal rendelkezôk aránya több mint hétszeresevolt a fiúkénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a TZs% alap-ján elhízottaknak tekintendô serdülôk, különösen a lányok,kiesnek a látókörbôl, tekintettel arra, hogy a túlsúly enyhébbmegítélés alá esik, mint az elhízás. Hasonló következtetésrejutottak Neovius és mtsai, nevezetesen hogy a TTI alapjántúlsúlyosnak ítélt lányok zöme (vizsgáltak életkora 17 év) aTZs% alapján elhízott volt, ez a jelenség a fiúk esetében nemérvényesült [30].

3. ábra A derékkörfogat alakulása a testtömegindex szerinti kategóriákban

%

optimális túlsúlyos elhízott optimális túlsúlyos elhízottFIÚK LÁNYOK

nagyderék-körfogat

optimálisderék-körfogat

100

80

60

40

20

0

0,6

99,4

38,0

62,0

96,3

3,7

1,2

98,8

55,0

45,0

100

4. táblázat Derékkörfogat a testzsírszázalék tükrében

testzsírszázalék derékkörfogat(cm)

nagy derékkörfogatelôfordulása (%)

optimális derék-körfogatelôfordulása (%)

FIÚK

nem elhízottak testzsír % < 25 12,6 ! 4,44a 75,3 ! 6,78c 6,8 93,2

elhízottak testzsír % $ 25 29,8 ! 3,64a’ 94,2 ! 10,81c’ 76,5 23,5

LÁNYOK

nem elhízottak testzsír % < 30 22,1 ! 6,78b 66,7 ! 4,57d 1,1 98,9

elhízottak testzsír % $ 30 33,8 ! 2,90b’ 77,6 ! 7,49d’ 40,0 60,0

a-a’; b-b’; c-c’; d-d’: p < 0,01



A testzsír eloszlásának döntô szerepe van az anyagcsere-megbetegedések kialakulásában. Az elhízással összefüggônem fertôzô megbetegedések az abdominalis elhízással hoz-hatók összefüggésbe. A korábban csak felnôttkori tünet-együttesként elismert MS-rôl mára kiderült, hogy gyökereimár a gyermekkorban is megtalálhatók [7, 31]. Ezt a ténytPintér és Czinner [32] tanulmánya is alátámasztja: az MS ri-zikótényezôi között központi helyet elfoglaló elhízás és hi-pertónia elôfordulási gyakoriságának jelentôs növekedésétészlelték a 17 éves populációban 1996 és 2004 között. Cookés mtsai nyomán [33] felállított MS-kritériumrendszer-ben az abdominalis elhízás (derékkörfogat korra, nemrestandardizált $ 90. percentil) kitüntetett szerepet tölt be.Vizsgálatunkban a TTI alapján elhízottnak minôsítettekbengyakorlatilag minden személy derékkörfogata a kóros tarto-mányban volt, de a túlsúlyos fiúk 38%-ának, a lányok 55%-á-nak is kórosan nagy volt a derékkörfogata. Kóros TZs% ese-tén a fiúk 76,5%-ánál, a lányok 40%-ánál volt kimutatható azabdominalis elhízás. Mindez arra utal, hogy az elhízott, va-lamint a túlsúlyos fiúk, de különösen a lányok közül, sokanlehetnek veszélyeztetettek a centrális típusú elhízással kap-csolatos anyagcsere-betegségekre.

A jelen vizsgálat rámutatott arra, hogy az elhízás meg-ítélése a különbözô mérômódszerekkel eltérô eredményhezvezet. Az abdominalis elhízás megítélésére a derékkörfogatmérése ajánlott, annál is inkább, mert ez jól korrelál az int-raabdominalis zsírtömeggel [34]. Szoros összefüggést mu-tattak ki a derékkörfogat és a vérnyomásérték, valamint aszéruminzulin- és -lipidszintek között [17, 35, 36]. Koráb-bi reprezentatív méréseink [25] pedig lehetôséget nyújta-nak a 15–18 éves serdülôk derékkörfogat-határértékeinekmegítélésére.

Vizsgálati eredményeinket összegezve megállapítható,hogy az elhízás diagnosztikájában fiúknál a TTI és a TZs%közel azonosan értékelhetô, míg a lányok esetében a test-összetétel meghatározásakor nyolc és félszer több volt az el-hízott. Külön figyelmet érdemel, hogy amíg a túlsúlyos fiúkmintegy 10%-a tekinthetô elhízottnak a testzsírszázalék alap-ján, addig a lányok 77%-a volt elhízott. Mindezek a tényekfelhívják a figyelmet arra, hogy az epidemiológiai vizsgálatoksorán be kell vezetni a testösszetétel meghatározását. Ki-emelt hangsúlyt kell kapnia a fogyókúrás dietoterápiák, élet-módbeli intervenciók nyomon követésénél is. A helytelenbeavatkozások kivédése érdekében a mindenkori cél ugyan-

is a zsírtömeg elvesztése mellett az izomtömeg megtartása,illetve fejlesztése. Emellett az olcsó és könnyen kivitelezhetôderékkörfogat mérését minden esetben el kell végezni.

Irodalom

[1]Malecka-Tendera, E., Mazur, A.:Childhood obesity: a pandemicof the twenty first century. Int. J. Obes., 2006, 30, S1–S3.

[2]Dietz, W. H.: Childhood weight affects adult morbidity andmortality. J. Nutr., 1998, 128, 411S–414S.

[3]Must, A., Strauss, R. S.: Risks and consequences of childhoodand adolescent obesity. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord.,1999, 23, S2–S11.

[4] French, S. A., Story, M., Perry, C. L.: Self-esteem and obesityin children and adolescents: a literature review. Obes. Res.,1995, 3, 479–490.

[5]Kiess, W., Galler, A., Reich, A. és mtsai: Clinical aspects of obe-sity in childhood and adolescence. Obes. Rev., 2001, 2, 29–36.

[6]Decsi T.: Elhízás, klinikai tünetek in: Táplálkozási zavarok agyermekkorban. Szerk.: Decsi T., Medicina Könyvkiadó, Bu-dapest, 2005, 207, 223–225.

[7]Barkai L., Parragh Gy.: Metabolikus szindróma gyermek- ésserdülôkorban. Orv. Hetil., 2006, 147, 243–250.

[8] ILSI Europe Overweight and Obesity Task Force: Overweightand Obesity in European children and adolescents. ILSIEurope Report Series, ILSI Press Belgium, 2000, 5–21.

[9]Must, A., Dallai, G. E., Dietz, W.H.:Reference data for obesity:85th and 95th percentiles of body mass index (wt/ht2) and tri-ceps skinfold thickness. Am. J. Clin. Nutr., 1991, 53, 839–846.

[10]WHO: Physical status, the use and interpretation of anthro-pometry. WHO Technical Report Series No. 854, Geneva,1995, 263–311, 445.

[11]Kuczmarski, R. J., Ogden, C. L., Grummer-Strawn L. M. ésmtsai:CDC Growth Charts: United States. Advance Data no.314, Atlanta, GA: CDC, 2000.

[12]Norgan, N. G., Ferro-Luzzi, A.: Weight-height indices as es-timators of fatness in men. Human Nutrition, 1982, 36C,363–372.

[13]Garn, S. M., Leonard, W. R., Hawthorne, V. M.: Three limita-tions of the body mass index. Am. J. Clin. Nutr., 1986, 44,996–997.

[14]Reilly, J. J., Dorosty, A. R., Emmett, P. M.: Identification of theobese child: adequacy of the body mass index for clinical prac-tice and epidemiology. Int. J. Obes. Relat. Metab. Disord.,2000, 24, 1623–1627.

[15]WHO: Obesity: Preventing and Managing the GlobalEpidemic. Report of a WHO consultation on obesity. Geneva:WHO. 1998.

[16] Pietrobelli, A., Rubiano, F., St-Onge, M. P. és mtsa:New bioim-pedance analysis system: improved phenotyping with whole-body analysis. Eur. J. Clin. Nutr., 2004, 58, 1479–1484.

5. táblázat Pearson-korreláció az egyes antropometriai paraméterek között

testtömegindex (kg/m2) testzsírszázalék derékkörfogat (cm)

fiúk lányok fiúk lányok fiúk lányok

testtömegindex (kg/m2) 1,000 1,000 0,783* 0,824* 0,916* 0,871*

testzsírszázalék 0,783* 0,824* 1,000 1,000 0,734* 0,706*

derékkörfogat (cm) 0,916* 0,871* 0,734* 0,706* 1,000 1,000

a-a’; b-b’; c-c’; d-d’: p < 0,01



[17] Freedman, D. S., Serdula, M. K., Srinivasan, S. R. és mtsa:Relation of circumferences and skinfold thicknesses to lipidand insulin concentrations in children and adolescents: theBogalusa Heart Study. Am. J. Clin. Nutr., 1999, 69, 308–317.

[18]Brambilla, P., Bedogni, G., Moreno, L. A. és mtsai: Cross-validation of anthropometry against magnetic resonance im-aging for the assessment of visceral and subcutaneous adiposetissue in children. Int. J. Obes., 2006, 30, 23–30.

[19]CIOMS: Ethics and epidemiology; International Guidelinesfor Ethical Review of Epidemiological Studies, Geneva, 1991,14–69, 7–23.

[20] Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok ke-zelésérôl és védelmérôl. 1997. évi 47. törvény. Magyar Köz-löny, 1997, 49, 3518–3525.

[21]Cole, T. J., Bellizzi, M. C., Flegal, K. M. és mtsa: Establishing astandard definition for child overweight and obesity worldwide:international survey. Br. Med. J., 2000, 320, 1240–1243.

[22]Williams, D. P., Going, S. B., Lohman, T. G. és mtsai: Body fat-ness and risk for elevated blood pressure, total cholesterol,and serum lipoprotein ratios in children and adolescents. Am.J. Public. Health., 1992, 82, 358–363.

[23]Madarasi, A., Holics, K., Újhelyi R. és mtsa: A testösszetételmultifrekvenciás impedanciaméréssel nyert eredményei elhí-zott, egészséges és mucoviscidosisos gyermekekben. Orv. He-til., 1998, 139, 1019–1023.

[24]Kravitz, L. és Heyward V. H.:Getting a grip on body composi-tion. www.unm.edu/~Ikravitz/Article%20folder/undrebody-comp.html

[25]Antal, M., Regöly-Mérei, A., Nagy, K. és mtsai: Fiatalkori el-hízás és emelkedett vérnyomás diagnosztikájában alkal-mazható határértékek, hazai reprezentatív felmérés alapján.Orv. Hetil., 2003, 144, 13–19.

[26] Janssen, J., Katzmarzyk, P. T., Boyce, W. F. és mtsai: Over-weight and obesity in Canadian adolescents and their associa-tions with dietary habits and physical activity patterns. J.Adolescent Health., 2004, 35, 360–367.

[27]Moreno, L. A., Mesana, M. I., Fleta, J és mtsai: Overweight,obesity and body fat composition in Spanish adolescents. Ann.Nutr. Metab., 2005, 49, 71–76.

[28]Turconi, G., Guarcello, M., Maccarini, L. és mtsai: BMI valuesand other anthropometric and functional measurements aspredictors of obesity in a selected group of adolescents. Eur.J. Nutr., 2006, 45, 136–143.

[29] Pérez-Cueto, A., Almanza, M., Kolsteren, P. W.: Female gen-der and wealth are associated to overweight among adoles-cents in La Paz, Bolivia. Eur. J. Clin. Nutr., 2005, 59, 82–87.

[30]Neovius, M. G., Linné, Y. M., Barkeling, B. S. és mtsa:Sensitivity and specificity of classification systems for fatness inadolescents. Am. J. Clin. Nutr., 2004, 80, 597–603.

[31]Golley, R. K., Magarey A. M., Steinbeck, K. S. és mtsai:Comparison of metabolic syndrome prevalence using six dif-ferent definitions in overweight pre-pubertal children en-rolled in a weight management study. Int. J. Obes., 2006, 30,853–860.

[32] Pintér, A. és Czinner, A.: Kardiovaszkuláris rizikófaktorok(obesitas, hipertónia, diabetes mellitus) alakulása 1996 és2004 között, a teljes hazai 5–17 év közötti gyermekpopulá-cióban. Metabolizmus, 2005, 3, 150–154.

[33]Cook, S., Weitzman, M., Auinger P. és mtsai: Prevalence of ametabolic syndrome phenotype in adolescents. Arch. Pediatr.Adolesc. Med., 2003, 157, 821–827.

[34] Lean, M. E. J., Han, T. S., Morrison, C. E.: Waist circumfer-ence measurement as a measure for indicating need for weightmanagement. Br. Med. J., 1995, 311, 158–161.

[35]Han, T. S., van Leer, E. M., Seidell J. C. és mtsa:Waist circum-ference action levels in the identification of cardiovascular riskfactors: prevalence study in a random sample. Br. Med. J.,1995, 311, 1401–1405.

[36] van Lenthe, F. J., van Mechelen, W., Kemper H. C. G. és mtsa:Association of a central pattern of body fat with blood pres-sure and lipoproteins from adolescence into adulthood. Am.J. Epidemiol., 1998, 147, 686–693.

(Antal Magda dr.,Budapest, Gyáli út 3/a, 1097

e-mail: [email protected])


Köszönjük, hogy figyelemmel kísérte 2007-benaz Orvosi Hetilap hasábjain megjelent dolgozatokat, referátumokat.

Reméljük, hogy továbbra is olvasóink táborában tudhatjuk.

Az Orvosi Hetilap az alábbi elérhetôségeken rendelhetô meg:Akadémiai Kiadó Zrt.

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.Telefon: (06-1) 464-8240, kapcsolattartó: Gulyás Andrea

E-mail: [email protected]

Az elôfizetési díj egy évre: 21 900 FtNyugdíjasok, diákok éves elôfizetési díja: 15 330 Ft

Egyes lapszámok ára: 725 Ft

T i s z t e l t O l v a s ó n k !


Documents

Dr. Péter Szabolcs_AZ ÉLETMÓD SZEREPE AZ ELHÍZÁS MEGELŐZÉSÉBEN