Upload
voanh
View
238
Download
5
Embed Size (px)
Citation preview
2015
2015
� �
��
Du
áli
s k
ép
zé
ss
el
a m
un
ka
vil
ág
áb
an
A
du
áli
s s
za
kk
ép
zé
s M
ag
yaro
rszá
go
n
Tanulószerződéses gyakorlati képzés
Munkával egybekötött szakmatanulás
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés
Magyarországon
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés
Magyarországon
2015
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
Duális képzéssel a munka világában –
a duális szakképzés
Magyarországon
BUDAPEST
2015
A szakmai anyagot készítette:
Modláné Görgényi Ildikó
Szerkesztőbizottság elnöke:
Dr. Szilágyi János
Szerkesztőbizottság:
Ferencz Csaba Zsolt
dr. Klész Tibor
F. Kárpát Kinga
Sikora Henriett
Borítóterv:
Horváth Balázs
Nyomdai munkálatok:
Perjési Grafi kai Stúdió Kft.
www.perjesi.hu
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzetgazdasági Miniszternek és a
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak a kiadvány elkészítéséhez
és megjelenéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére nyújtott anyagi támogatásért.
2015 3
Tartalomjegyzék
Köszöntő 5
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete 7
1.1 A duális szakképzés jellemzői 7
Németország 9
Ausztria 11
Svájc 12
1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben 14
1.3 A magyar oktatási rendszer 18
Középfokú oktatás 18
Alapfok és a középfok közötti átmenet 19
Felsőoktatási szakképzés 20
Felsőoktatás 20
Felnőttoktatás 20
Felnőttképzés 21
Az iskolaszerkezeti átalakítás 21
Iskolafenntartás 21
Intézménytípusok változása 22
Szakképzési centrumok 22
1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben 23
2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése 27
2.1 A gyakorlati képzés gyökerei 27
3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére 29
3.1 A kamara látlelete 2005-ben 29
3.2 A kamara középtávú stratégiája 30
3.3 A duális szakképzés bevezetése 32
1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás 32
2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai
és vizsgakövetelmények átdolgozása 33
3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása 34
4. lépés: a képzések beindítása 35
3.4 A gyakorlati képzés minősége 36
4. Koncepciók és kormányzati intézkedések a duális szakképzés továbbfejlesztésére 39
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara4
Tartalomjegyzék
5. A magyar duális szakképzési modell 41
5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai 42
5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai 43
A tartalmi átalakulások sorrendje 45
5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben 47
Tanulószerződés 48
Együttműködési megállapodás 51
5.4 A kamarai garanciavállalás 52
5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben 53
5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere 55
Az irányítás állami és jogszabályi keretei 55
A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki: 55
Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás 56
5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés fi nanszírozása 57
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében 61
6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége 63
6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés 65
6.3 A pályaorientáció 69
6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése 72
A bevezető ellenőrzés 73
A köztes ellenőrzés 73
6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák 74
Szintvizsgák 74
Komplex szakmai vizsgák 75
6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt 77
Hazai versenyek 77
EuroSkills – WorldSkills 80
7. A duális szakképzés előnyei 87
8. A duális szakképzés jövője 89
Rövidítések jegyzéke 91
Ábrajegyzék 92
Irodalomjegyzék 94
2015 5
Köszöntő
Az elmúlt negyedszázad során a magyar szakképzés fi gyelemre méltó fejlődésen ment
keresztül. A rendszerváltást követően a megváltozott gazdasági körülmények új meg-
oldásokat követeltek. Az útkeresés során a szakképzés hullámzó mértékben, de egyre
távolodott a munkaerőpiac aktuális elvárásaitól. 2003 és 2009 között már olyan ko-
moly válságjelenségek mutatkoztak, melyek egyértelművé tették, hogy sürgős és az
alapokig visszamenő változásokra van szükség. 2010-től megindult egy reformszerű
átalakítási folyamat. Ennek eredményeképpen napjainkra kialakult a német mintára
épülő, de a hazai sajátosságoknak megfelelően felépített magyar duális szakképzési
rendszer, amely több elemében nemzetközileg egyedülálló. Pár év alatt sikerült az
átalakítást elvégezni, és a 90-es éveket követően létrejött elméletorientált képzést a
munkafolyamatba ágyazott, gyakorlatorientált szakmatanulás váltotta fel. A gazda-
ságot képviselő kamara kulcsszereplővé vált. A kormányzattal szorosan együttmű-
ködve nem csak részt vett az átalakítási folyamatban, de jelenleg példa nélküli az
általa ellátott közjogi feladatok széles köre. Egyfajta közép-kelet európai modellként
is szolgálhat a 2015-ben bevezetésre került ún. kamarai garanciavállalás intézménye,
amely biztosítja az oktatási rendszerben rejlő lehetséges legmagasabb tanulószerző-
déses foglalkoztatási szint elérését. Ilyen formában az egyik kiemelt eszköze annak
a kormányzati célkitűzésnek, hogy a szakiskolai tanulók között a duális képzésben
részt vevők aránya a jelenlegi 50%-ról 70%-ra emelkedjen 2018-ra.
Ajánlom kiadványunkat mindazok szíves fi gyelmébe, akik érdeklődnek a magyar
szakképzés eseményekben, fejleményekben gazdag elmúlt 25 éve iránt és részletei-
ben is megismerkednének a jelenlegi rendszer legfőbb tulajdonságaival, jellemzőivel.
Bihall Tamás
az MKIK alelnöke
2015 7
1. A duális szakképzés kialakításának
előzményei és környezete
Napjainkban Európa- és világszerte átalakulóban van a jellemzően munkaerőpiac
által vezérelt szakképzés, a szakmai oktatás. A szakképzést befolyásoló körülmények,
feltételek és intézkedések földrészenként, országonként rendkívül változatosak.
Az utóbbi években Európában a duális képzés került középpontba. Az Európai
Bizottság 2012. évi november 20-i közleménye a „Gondoljuk újra az oktatást” stra-
tégiáról, valamint az Európa Tanács által elfogadott következtetések az ifj úsági mun-
kanélküliség elleni küzdelemről (2013. június 27-28.) igen egyértelmű üzeneteket
fogalmaztak meg, amelyek összefoglalva a következők:
• Az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést.
• Világszínvonalú duális szakképzési rendszerek elterjesztésére van szükség.
• A munka alapú tanulás, valamint az oktatás és az üzleti világ közötti együtt-
működés erősítése a cél.
• Magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztése szükséges.
• A munkaerőpiacon elvárt készségek biztosítása a tanulmányi eredmények és az
oktatás színvonalának javításával valósulhat meg hatékonyan.
A magyar kormány 2010-ben programjában prioritásként emelte ki a duális képzés
bevezetését a szakképzés területén. Ezt a törekvését a szakképzési koncepciójában
megerősítette. A koncepció reformintézkedései között szerepelt a duális képzés
általánossá tétele, melynek érdekében a gyakorlati képzés kiemelt fejlesztésére és
támogatására került sor. A duális képzés kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos a fel-
adatok megvalósítása érdekében a kormány keret-megállapodást kötött a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamarával. Ennek köszönhetően a kamara szakképzési feladatai
jelentős mértékben kiszélesedtek.
1.1 A duális szakképzés jellemzői
A duális képzés a szakképzés olyan rendszere, amelyben a szakképzési feladatok
felelősségén és költségein, a közös érdek elismerésével, megosztozik az állam és
a gazdaság.
A duális képzés megvalósítása az iskola és a vállalat szintjén zajlik. Az iskola és a
gazdálkodó vagy egyéb szervezetek együttesen járulnak hozzá a tanulók szakmai kép-
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara8
zéséhez. A szakképző iskola a fi atalok szakmai elméleti oktatását látja el. A gyakorlati
képzés a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek (vállalatok, magánmunkáltatók, vállal-
kozók, költségvetési szervek, szövetkezetek, kisiparosok, kereskedők stb.) feladata.
A duális képzés fontos jellemzője, hogy valós munkakörnyezetben szocializálja
a tanulót, ezért lényegét tekintve vállalati-üzemi képzést jelent az iskolai képzés
kiegészítéseként.
Az állam a szakmai elméleti oktatási kötelezettséget és a rendszer jogszabályi
feltételeinek biztosítását vállalja.
A képzés elsődleges célja, hogy a fi atalokat képessé tegye teljes körű szakmai
kom pe tencia elsajátítására, amelyeknek birtokában munkavállalóként képessé
válnak munka feladataik hatékony, innovatív ellátására, önállóan és másokkal együtt-
működve.
A duális szakképzési rendszereket működtető országokban a rendszer további
jellemzői (melyek egyben a sikerkritériumai is):
• A szakképzés szolgáltatásként funkcionál, amelynek célja a sikeres gazdaság
munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, illetve a fi atal szakképzett munkaerő
számára karrierlehetőség biztosítása.
• A szakemberképzés célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és
hatékony munkavállaló képzése.
• A vállalkozásoknál nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő, hanem a
leendő munkavállaló magas színvonalú képzése, amely hosszú távon megtérülő
befektetésnek minősül.
• A munkával egybekötött szakmatanulásnak köszönhetően a leendő munkavál-
laló elhelyezkedési esélyei jelentősen megnőnek, a munkaadó pedig minimali-
zálni tudja a betaníttatás és a téves foglalkoztatás költségeit.
• A tanműhelyi képzés felkészít a vállalati-üzemi gyakorlatra, de mindenkinek
részt kell vennie életszerű helyzetben, külső gyakorlaton.
A duális rendszerű képzést folytató európai országok nem egységesek a középfokú
képzési rendszer szerkezetében, így a duális képzés súlyának változása függ az okta-
tási rendszerüktől is. Érdemes kiemelni és áttekinteni néhány környezetünkben
levő ország duális szakképzési rendszerét, mert megállapíthatóak a hasonlóságok és
eltérések, továbbá számos jó gyakorlat kerülhet adaptálásra a magyar körülmények
közé is. Magyarország történelmi múltja és tradíciói mellett a német, az osztrák és
a svájci rendszer bemutatása is adhat magyarázatot a magyar folyamatok fejleszté-
sének egyes lépéseire.
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 9
Németország
Németországban az alkotmány értelmében a teljes közoktatási rendszer állami fel-
ügyelet alatt áll. A kétszintű állami feladatok a szövetségi állam és a 16 tartomány
között oszlanak meg.
Valamennyi iskolai törvény, beleértve a szakképesítést adó iskolákra vonatkozóakat
is, tartományi törvény. A tartományok hatáskörébe tartozik a tanterv, az iskolaév
meghatározása, a tanárok fi zetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követel-
ményrendszer kidolgozása.
Annak ellenére, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartománya az oktatás
területén is jelentős autonómiával bír, a közoktatási rendszer nagyjából egységes
módon mindenhol érvényes.
Az oktatási rendszer három fő szintből áll: alapfokú képzési szint, középfokú és
felsőoktatási képzési szakasz. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően
10-12 évig – a 6. életévtől a 16-18. életévig tart.
Az alapfokú iskolai képzés hatéves korban kezdődik. A német kötelező oktatást az
általános iskola és a középiskola alsó tagozata (alsó középfokú oktatás) alkotja.
Az elemi iskola négy évfolyamos, ahol egységes, általános képzés folyik. A 4. osz-
tályban dönteni kell, hogy a tanulók – a tanulmányi teljesítmény függvényében – a
következő évfolyamtól a három rendelkezésre álló továbbtanulási út közül melyi-
ket választják. Az alsó középiskolai szakasz általános oktatást adó iskolatípusa az
öt évfolyamos Hauptschule. Alapvégzettséget ad, 15-16 éves korig tart. A kikerülő
fi atalok szakmai tanulmányokat kezdhetnek vagy általános profi lú középiskolában
folytathatják tanulmányaikat.
Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak a reáliskola, és általában az 5.-től a 10.
évfolyamig tart. A 10. évfolyam után megszerzett reáliskolai végzettséggel (közép-
szintű bizonyítvány, mittlere Reife) a tanulók bekapcsolódhatnak az általános gimná-
ziumi képzésbe vagy szakmai tanulmányokat kezdhetnek, vagyis a reáliskola egyfelől
erősen szakmaorientált, másrészt nyitva hagyja a továbbtanulás felé vezető utat.
A harmadik iskolatípusban, a gimnáziumi oktatásban a tanulók közismereti oktatása
elmélyültebb. Az alsó középfokú oktatást követően a 11-13. évfolyam már a kötelező
képzésen túli oktatás szakasza. A 13. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi
vizsgát tehetnek. A tanulmányok befejeztével a diákok a felsőoktatásban tanulhatnak
tovább.
A német oktatási rendszer pozitívumaként értékelhető a nyitottsága, mivel az egyes
szinteken lehetővé teszi, hogy a tanulók módosítsák tanulmányaik irányát. A fi atalok
mintegy 60%-a választja a szakképzésben való részvételt, a duális képzés keretein
belül valamilyen szakmában.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara10
Németországban 1999 óta sok vita övezte a duális modell fenntartását még parla-
menti szinten is. A német állam azonban ezekre további intézkedésekkel válaszolt,
amelyek gyakorlati helyeket biztosítottak azoknak a fi ataloknak, akik nem tudtak
elhelyezkedni, és ösztönözte a vállalatokat, hogy tanúsítsanak nagyobb hajlandóságot
a szakképzésben való aktív részvételre.
A szövetségi kormány és a német ipar munkaadói szervezetei 2004 júniusában
együttműködési nyilatkozatot írtak alá, amelyben a partnerek vállalták, hogy min-
den fi atalnak, aki képzésben kíván és tud részt venni, biztosítják erre a lehetősé-
get, szoros együttműködésben a tartományokkal. Ennek eredményeképpen az aláírt
tanulószerződések száma megnőtt. Németországban a fi atalok döntő többsége részt
vesz valamely szakmai képzésben.
A duális képzés (1. ábra) támogatója a kamara, kiemelt feladata a szakmai képzés,
a továbbképzés tartalmi alakítása, a képzési lehetőségek ismertetése, a cégek tájékoz-
tatása a tanulók gyakorlati képzésének lehetőségéről, a kapcsolódó jogszabályokról.
Ellenőrzi a tanulószerződéssel oktató cégeket, elvégzi a minősítésüket, hogy meg-
felelnek-e a gyakorlati képzés feltételeinek. Nyilvántartja az üzemi képző helyeket.
A kamara részt vállal a képzőhelyek és a képzésre jelentkezők közötti közvetítésben.
1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
Szakmunkás tanulók
Gyakorlati képzés
Minél több idő eltöltése az üzemben
480 óra évente
az iskolában:
• 320 óra szakmai
• 160 óra közismereti
Iskolai képzés
Kereskedő és ipari szakember
Vállalatok
• 4 nap hetente
• Gyakorlatorientált képzés
• Gyakorlati jártasság és
szakelméleti tréning
• Képzési szerződés, a vállalat tanulóinak munkabért fi zet
• A tanulót a cég veszi fel,munkavállalói státusz
Szakképző iskolák
• 1-1,5 nap hetente
• Általános műveltség
• Szakmára vonatkozó elméleti
és gyakorlati készség
• Nincs ösztöndíj
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 11
A törvény feljogosítja a kamarákat a köztes és a szakmunkásvizsgák lebonyolítására,
a vizsgarend kialakítására, a vizsgabizottságok felállítására és a vizsgabizottságokban
közreműködő vizsgabizottsági tagok felkérésére és delegálására.
A Németországban bevált duális szakképzési rendszert a sok németországi vita
ellenére is eredményesnek, és ma már követendő példának tartják. Európa számos
országában bevezették, a többi közt Ausztriában, Svájcban is.
Ausztria
Ausztriában a tankötelezettség 9 éves, 6-tól 15 éves korig tart.
Az első négy év után az oktatás kettéválik, 5-8. évfolyamig az általános iskola felső
tagozatának megfelelő iskolatípusba (Hauptschule), illetve a középiskola alsó tago-
zatával egyenértékű, általános műveltséget nyújtó, úgynevezett magasabb általánosan
képző iskolába (AHS – Allgemein bildende höhere Schule) léphetnek a tanulók.
Az előbbi iskolatípus fokozatosan megszűnik, helyére az úgynevezett új középis-
kola (Neue Mittelschule) kerül, mely típust 2012 szeptemberében vezették be. A két
(fokozatosan összevont) iskolatípust (Hauptschule és Neue Mittelschule) elvégzők
beléphetnek a szakképzésbe úgy, hogy a politechnikai iskolában egy éves szakmai
felkészítő (orientáló) évfolyam után a duális (a magyar szakiskolaihoz hasonló) kép-
zés keretei között tanulnak, vagy közvetlenül elkezdik a felsőbb középfokú szakmai
oktatást, amely a magyar szakközépiskolai képzésnek felel meg.
Az érettségizni szándékozók az általános műveltséget nyújtó, felső középfokú
oktatásnak megfelelő felső tagozaton (AHS Oberstufe) folytatják a tanulást, és a 12.
osztály után, 18 évesen érettségi vizsgát tesznek, amely feljogosít a felsőoktatásban
történő továbbtanulásra. Szakmai végzettséget azonban nem szereznek.
A szakmunkásképzés duális gyakorlati képzés, mely döntően az üzemekben folyik.
Ezt a gyakorlati képzést iskolai elméleti oktatás egészíti ki, melyre heti egy vagy két
alkalommal kerül sor. Előfordul blokkosított formában is, ilyenkor a tanévet 4 × 10
hetes blokkokra osztják. 10 hetet tölt a diák az iskolában, ahol elméleti oktatást kap;
ez a tanév bármelyik időszakában lehetséges. A következő háromszor 10 hét a válla-
latnál, gyakorlati képzést jelent. Amennyiben nincs lehetőség vállalati gyakorlatra, az
iskola az általános műveltség elmélyítésére és a tanműhelyben szerzett szakmai
ismeretek kiegészítésére törekszik. Választott szakmától függően a szakmunkás-
képzés ideje 2, 2 és ½, 3, 3 és ½, vagy 4 év. A képzés szakmunkásvizsgával zárul.
Ausztriában a tanulók mintegy 80%-a vesz részt szakképzésben. A diákok mintegy
fele, azaz a korosztály csaknem 40%-a a duális képzés keretein belül folytatja a
tanulmányait. E forma gyakran hangoztatott előnye, hogy éppen gyakorlatorientált
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara12
voltából adódóan a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci igényeknek megfelelően
készíti fel a tanulókat a munka világába történő bekapcsolódásra.
A beiskolázás a vállalat feladata. A tanulóknak azonban előtte felvételizniük kell, a felvé-
teli eljárás két részből áll. Először tesztfeladatok alapján győződik meg a vállalat a tanuló
elemi ismereteiről. Ezt követően a vállalat vezetője, a leendő tanuló szüleivel együtt,
interjúra hívja a jelentkezőt. Itt megismerik egymást, s a másik fél közeli és távlati
terveit. Ausztriában a cégeknél gyakorlaton lévő tanulókat munkavállalóként kezelik.
A kamarák szerepe a szakképzés folyamatában rendkívül fontos Ausztriában, a ka-
mara a szövetségi állam után a második legnagyobb szakképzést koordináló szervezet.
A kisipari és szabályozott szakmák esetében a vizsgáztatás és a képesítés igazolása
is kamarai határkörébe tartozik. Regionális szinten a szakképzés irányítása, a képző
cégek ellenőrzése, a tanulószerződések és a záróvizsgák a kamara jogosultsága.
A kamara a képzés minden szintjén jelen van, a szakmunkástól kezdve a közép- és
felsőfokú szakmai képzéseken át egészen a poszt szekunder, a szakmai felsőoktatási
képzésekig, szakmai felnőttképzésekig bezárólag. A kamara biztosítja évente közel
125 000 szakmunkástanuló gyakorlati képzését is.
Svájc
Svájcban az oktatási szolgáltatások megszervezése az egyes kantonok felelősségi kö-
rébe tartozik, ezért azok között jelentős eltérés mutatkozik az egyes kantonokban
más-más szabályozás lehet érvényben. Az általános iskola Svájcban kötelező, álta-
lában 7 éves korban kezdődik, és 8 vagy 9 évig tart. Az alapfokú oktatás két részre
oszlik, az első 6 évre, majd az azt következő 3 évre. A kötelező oktatási szakaszban a
tanítás az anyanyelven zajlik (a kantonoktól függően franciául, németül, olaszul vagy
rétorománul). Az alsó középfokú oktatás kantontól függően 3-4 évet vesz igénybe,
amelynek célja az általános ismeretek oktatása és az alapfokú szakoktatás, azaz a
felkészítés a felső középfokú oktatásra. A kötelező oktatási szakasz utáni lépcső
a felső középfokú oktatás, amely általános oktatási részre és szakképzési részre oszt-
ható. Általános, érettségivel záruló képzést az általános és a speciális középiskolák
nyújtanak. A szakiskolák a tantermi elméleti oktatást gyakorlati órákkal kombinálják
(szakmai gyakorlat). Azok a tanulók, akik nem tudják megkezdeni felső középfokú
tanulmányaikat, felzárkóztató és felkésztő programokon vehetnek részt. A közép-
fokú végzettséggel rendelkező fi atalok egy része felsőoktatási intézményben folytatja
tanulmányait. A szakképzési szakasz a duális rendszerben zajlik a német példa alap-
ján. Az alapoktatás befejezése után a tanulók háromnegyede tanulószerződés kereté-
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 13
ben tanul szakmát. Az üzemek részéről azonban egyre gyakrabban felmerülő igény,
hogy a tanulók szakmai ismeretei mellett az alapvető gyakorlati felkészültséget is
szervezett iskolai keretek között sajátítsák el a tanulók.
Mindhárom országban (2. ábra) a duális szakképzésben részt vevők száma jelentős: a
szakképzésben részt vevők közül Ausztriában 39%, Németországban 51% és Svájc-
ban 63%. Ebben a sorban Magyarországon az e képzésben részt vevők száma még
kevesebb (33%), de minden intézkedés azt segíti, hogy ez az arányszám növekedjen.
2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
A duális képzés bevezetésével a szakképzésben paradigmaváltás történt (3. ábra).
A kamara – elemzéseken alapuló új koncepciójának megfelelően, amely stratégiává
nőtte ki magát – a valós munka világába koordinálta a gyakorlati képzést, ahol a
diákok sikerélménye megnő, az aktivitásuk fokozódik.
A munkaerőpiac folyamatos változásai között működő vállalkozások képzési hajlan-
dósága is fokozatosan növekszik, a képzés többi szereplőjével való együttműködésük
erősödik, amelyben nagy szerepe van a szervezésnek, oktatásnak, a közös módszerek
cseréjének.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara14
3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai
Paradigmaváltás
Fókuszban a duális szaképzés
Partnerség
Gyakorlatorientált képzés
Munkaerőpiacfolyamatosváltozása
Tanulási,tanítási,
szervezési,szakmai és
módszertani anyagok
készítése,oktatói
felkészítés
Vállalatok aktivitása
Résztvevő diákok
aktivitása
Forrás: Dr. Szilágyi János
1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben
A kamara a gazdaság és a szakképzés kölcsönhatására nagy fi gyelmet fordít. Nyomon
követi azt is, hogy a gazdaság eredményei milyen erőteljesen hatnak vissza a kép-
zésre. A duális szakképzési rendszer sikeres működtetése függ a gazdasági háttértől,
a megfelelő környezettől (az ország GDP-je, az államadóság, a pozitív irányba haladó
államháztartási egyenleg, a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és még több
hasonló jelző szám).
A munkanélküliségi ráta 2014-ben Magyarországon az Európai Unió átlagánál jobb,
és ez tendenciózusosan egyre javul.
A 4. ábra grafi konján jól látható, hogy azon körbe került az ország, ahol a munka-
nélküliségi ráta kedvezőbb.
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 15
4. ábra Ifj úsági munkanélküliségi ráta Európában
Forrás: Eurostat
A versenyképes gazdaság a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok, a vállalkozások
versenyképességén alapszik. Ehhez pedig nélkülözhetetlen és alapvető eszköz a ver-
senyképes szakképzés is. A gazdaság és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól,
teljesítményük kölcsönösen befolyásolja a másik szektor eredményeit. Ugyanez az
elválaszthatatlanság és egymásra utaltság jelenik meg jól nyomon követhetően magá-
ban a duális szakképzésben is. A duális képzés ugyanis csakis a termelő gazdaság, a
szabályozó állam és az iskolai rendszer szoros együttműködése révén valósulhat meg.
Különösen fontos ennek okán, hogy a szakképző iskolák a munkaerőpiac igényeinek
megfelelően képezzék a tanulóikat és a vállalkozásokat még intenzívebben vonjuk be
a szakképzésbe.
A kamara célja, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a duális képzésben mind a
kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok közül. Ezen a képzési úton a tanulók
életszerű munkakörülmények között, a legkorszerűbb technikát, technológiát alkal-
mazva, kiváló szakemberektől tanulhatnak.
A növekedési pályára álló gazdaságnak is vannak elvárásai a szakképzés terén. A nagy-
vállalatok a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara16
alapismeretekkel rendelkező munkavállalókat keresik. Aktuálisan pedig az mondható
el, hogy a magyar gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint
amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez. Az is tapasztalható, hogy a munkaerő-
piac szempontjából még nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között, ugyanis
a középiskolás korú tanulók igen magas számban választják a gimnáziumot és a szak-
középiskolát, és kevesen a szakiskolát.
A gazdálkodó szervezetek motiválása nélkülözhetetlen a duális szakképzés működteté-
séhez. A vállalkozások ez irányú meggyőzését a kamara évekkel ezelőtt kezdte meg és
fokozatosan bővítette az eszközöket ahhoz, hogy az eredmények is növekedhessenek.
A rendszer előnyeit felismerve a kamara mindent megtett a duális képzés kiterjesz-
téséért a gazdálkodó szervezetek után az egyéb szervezetek körében, az egészségügy
területén is. 2013. január 1-jétől már kórházakkal, szociális otthonokkal is lehetséges
a tanulószerződés kötése, így a duális képzési forma szakképzésre gyakorolt – gazda-
sági tapasztalatok alapján pozitív – hatásának eredményei immár az állami szférában
is érvényesülhetnek.
Azok a tanulók, akik a szakképzés alatt a gyakorlatukat vállalatoknál valós munka-
körülmények között végzik, később a munkaerőpiacon könnyebben helyezkednek el.
2014-re a fi atal pályakezdők elhelyezkedése javult és növekedésnek indult (5. ábra).
5. ábra Munkaerő-piaci státuszok
százalék
Elhelyezkedett Munkanélküli Tanuló
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Egyéb (GYES, GYED,
háztartásbeli stb.
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 17
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2008 óta folyamatosan végez
felméréseket a tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytatott, már végzett
pályakezdőkkel. A fi atal pályakezdők saját szakmájukban való elhelyezkedése
(6. ábra) szintén növekedő irányt vett. Ez a pozitív tendencia a gazdálkodó szerveze-
teknél folyó gyakorlatorientált képzésnek köszönhető.
6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
A kamara a vállalkozások szerkezetében, működésében, eredményeiben, prospe-
ritásában a képzés oldaláról is további erőforrást lát. A vállalkozások számaránya,
foglalkoztatási mutatói, termelési jellemzői, eredményei bizakodásra adnak okot.
Magyarországra jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások száma az EU átlaghoz
képest magasabb. Ez a speciális helyzet erősítheti a duális szakképzés kiterjedését.
Országos átlag
2009
30,2
33,1 33,934,7 34,9
38,5
44,5
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
02010 2011 2012 2013 2014 2015
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara18
1.3 A magyar oktatási rendszer
A magyar oktatási rendszer 2013-tól több ponton módosult, hogy megfeleljen a
hazai és a nemzetközi elvárásoknak.
Középfokú oktatás
Az óvoda és az általános iskola négy, hat, nyolc évfolyama után következik a közép-
fokú képzés, ahol már többféle tanulási út lehetséges.
• A gimnáziumi képzési programok négyévesek (léteznek ugyanakkor nyolc,
illetve hat évfolyamos gimnáziumok is), a kéttannyelvűek esetében ötéves az
általános képzés, amely középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgával zárul.
Az érettségi bizonyítvány a felsőoktatásba való belépés előfeltétele. Lehetséges
a tanulást az érettségi után a szakképzésben is folytatni.
• A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a közismereti képzés-
sel párhuzamosan ágazati szakképzés folyik. A tanulók az első négy szakközép-
iskolai évfolyam elvégzése után középszintű vagy emelt szintű szakmai érettségi
vizsgát tesznek, mely meghatározott munkakörök betöltésére is feljogosít.
A tanulók választhatnak, hogy munkába kívánnak állni, vagy folytatják tanulmá-
nyaikat. A tanulási úton továbbhaladás lehetséges a szakközépiskola szakképzési
szakaszába (szakképzési évfolyamok) vagy a felsőoktatási szakképzésbe, vagy az
adott ágazatban felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
• Az új, egységesen hároméves duális szakiskolai képzés az első évfolyamtól egy-
szerre nyújt közismereti oktatást és szakképzést. Az évfolyamokon való előre-
haladással a közismereti oktatás csökken, a szakképzési óraszám pedig növekszik.
A gyakorlati képzés aránya a korábbi szakiskolai képzéshez képest lényegesen
megnőtt, míg a szakmai elméleti és különösen a közismereti tárgyak óraszáma
jelentősen csökkent.
A 2016 szeptemberétől a szakképzési intézményrendszer megváltozik, új szakképző
intézménytípusok jönnek létre: a szakgimnázium és a szakközépiskola. A szakgim-
náziumi érettségi keretében szakképesítés is megszerezhető.
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 19
7. ábra Magyar oktatási rendszer
Alapfok és a középfok közötti átmenet
Azok a tanköteles korú tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat elvégezték de
– gyenge eredményeik miatt – szakiskolába már nem nyertek felvételt, a Híd I. prog-
ramban folytathatják tanulmányaikat. A Híd I. célja, hogy pótolja a továbbtanuláshoz
szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket és kompetenciákat. A Híd II. program
azokat a tanköteles életkort már betöltő tanulókat célozza meg, akik nem rendelkez-
nek általános iskolai végzettséggel, de legalább 6 osztályt befejeztek, és további fel-
készítést igényelnek szakmacsoportos jelleggel, hogy képesek legyenek felvételt nyerni
valamely szakiskolai képzési programba. 2016. szeptember 1-jétől HÍD II. program
új néven, Szakképzési Hídprogramként folytatódik, és a szakképzésről szóló 2011. évi
CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozik.
Speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai programok a sajátos neve-
lési igényű tanulók képzését hivatottak biztosítani. A végzettek 2-es vagy 3-as szintű, az
Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban OKJ) szerinti szakképesítést szerezhetnek,
vagy a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges készségeiket fejlesztik.
A speciális szakiskolai programok kettő- és négyévesek, és kezdődhetnek két általános
képző évfolyammal is.
Az oktatás az állami intézményekben ingyenes.
Iskola előttioktatás
Alapfokú oktatásKözépfokú oktatás
SzakképzésFelsőoktatás
Felnőttképzés
Óvoda
Általános iskola1–6. évfolyam
Gimnázium7–12. évfolyam
Alap-képzés
Általános iskola1–4. évfolyam
Gimnázium5–12. évfolyam
Általános iskola1–8. évfolyam
Gimnázium9–12. évfolyam
Szakközép-iskola
9–12. évfolyam
+13
Szakiskola9–11.
évfolyam +12
–13
Mesterképzés
HÍD programok
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
évek
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara20
Felsőoktatási szakképzés
A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szak-
képzés a felsőoktatási szakképzés. A felsőoktatási intézmények által hallgatói
jogviszony keretében folytatott szakképzés felsőfokú szakképzettséget ad, önálló
végzettségi szintet azonban nem.
Felsőoktatás
Magyarország 1999-ben írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, a bolognai folyamat
célkitűzéseinek megvalósítására 2006-ban került sor.
A felsőoktatásba felvételi eljárás keretében kerülhet az, aki teljesíti az intézmény
által megjelölt feltételeket. Ennek megvalósítása összekapcsolt az emelt szintű
érettségi vizsga rendszerével.
Az első képzési ciklus a felsőoktatásban az alapképzés: lezárása a Bachelor dip-
loma, mely 6–8 féléves képzést követően szerezhető meg, 180-240 kreditponttal.
Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szak-
mai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti
munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott
szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.
A mesterképzés, amely Master diplomát jelent a második felsőfokú végzettségi
szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot megszerezte. E kép-
zés 2–4 féléves, 60-120 kreditpontot kell összegyűjteni. Az elvégzését követően ki
lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a
tudományos fokozat megszerzésére készít fel.
Néhány egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben osztatlan mes-
terképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként indul az új kétszakos
tanárképzés. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség,
a jellemzően 10–12 féléves képzések.
A tudományos ismeretek bővítésére a mesterképzési szak elvégzése után, a tudo-
mányos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) van lehetőség.
Felnőttoktatás
A felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú
elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó” iskolai oktatásban
vesz részt. A tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben a huszonötödik életévüket
betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet.
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 21
A felnőttoktatás különböző képzési formákban szervezhető meg, így nappali mun-
karend szerinti oktatásban, esti és levelező oktatásban, valamint egyéb módokon, pl.
távoktatás formájában. Általában véve a felnőtteknek kínált képzési programok nem
különböznek a nappali rendszerű képzéstől a célok, belépési követelmények, a tan-
tervek fő vonásai, illetve az értékelés és a képző intézmény által kibocsátott, államilag
elismert képesítés tekintetében. A legjellemzőbb munkarend azonban az esti tagozat
a szakképző programok mindkét típusában, s csak nagyon kevés felnőtt vesz részt
„egyéb” képzési formában kínált programokban.
Fontos megjegyezni, hogy a 2015-ben hatályba lépett jogszabály-változtatásnak
köszönhetően Magyarországon ingyenes a második szakképesítés megszerzése, azon-
ban a képzés csak felnőttoktatásban szervezhető meg, nem nappali munkarendben.
Felnőttképzés
Az alacsonyabb képzettségűek és idősebbek számára az állam inkább a felnőttképzés
keretében kínál speciális célprogramokat.
A felnőttképzés fogalmát az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges
jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak
a képző intézménnyel, hanem felnőttképzési szerződés alapján történik a képzés.
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény mindenki számára biztosítja
a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
Az iskolaszerkezeti átalakítás
Iskolafenntartás
2015 szeptemberétől a szakképzés egy kézbe került, a Nemzetgazdasági Minisztérium,
mint a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős minisztérium, vette át mintegy 500
szakiskola és szakközépiskola egységes szakmai irányítását.
Ily módon létrejött jogszabályi, tartalmi, szervezési és működtetési szinten az egyszintű
szakképzés-irányítás, ezzel lehetővé válik, hogy a szakképzés minél inkább megfeleljen a
gazdaság igényeinek. Ezzel egyidejűleg a szerkezet átalakult és új szakképzési centrumok
jöttek létre, amelyek a korábbiaknál nagyobb önállósággal működhetnek és nagyobb
eséllyel biztosítják a szükséges forrásokat a szakképzés feltételeinek megteremtéséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került szakképzés-irányítói és -fenntartói szerep
egyik részről erősíti a szakképzést, másik részről megszilárdítja a szakiskolák és szakkö-
zépiskolák működését. Az intézményrendszer hatékonyabb működése szorosabbá teszi
az intézmények közötti kapcsolatot, gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget nyújt
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara22
a gazdasági igények változására. A cél az, hogy a szakiskolák és a szakközépiskolák ön-
állóbbak legyenek, egyben felelősek és motiváltak a szakmai feladataik végrehajtásában.
Ez a változás az iskolarendszerű szakképzést teljesen új alapokra helyezi.
Intézménytípusok változása
2016. szeptember 1-jével átalakulnak a szakképző iskolák, új szakgimnáziumi és új szak-
középiskolai intézménytípusok kerülnek bevezetésre (ebben a rendszerben a szakiskola
fogalma a 2016 szeptembere előtti speciális szakiskolákat takarja). A változás lehetőséget
ad arra is, hogy a jövő fi ataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhassanak, és
ezen keretek között érettségi vizsgára is felkészülhessenek, nem csak a szakgimnázi-
umok, hanem a jelenleg hároméves szakiskolai rendszert felváltó új szakközépiskolai
rendszer tanulói is.
Az utóbbiak három, szakképzést folytató évfolyam és szakmai vizsga megszerzését
követően két év alatt fel tudnak készülni az érettségi vizsgára. A szakmai képzés az alap-
fokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a 13. vagy a 14.,
szakközépiskolában a 11., szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon
fejeződik majd be. A képzés mind három iskolatípusban az OKJ-ben levő ágazatok és
szakképesítések szerint folyik.
A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az
ágazati 9-12. évfolyamokon zajlik, illetve az érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)
on. Lényegi változás azonban, hogy a négy évfolyam alatti szakaszban növekszik a szak-
mai képzés időtartama, és ezen belül a gyakorlati képzés aránya is, amely biztosítja, hogy
a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit köve-
tően pedig érettségire épülő emelt szintű szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípus-
ban tehát 4+1 éves képzés, gimnáziumi érettségi esetén 4+2 éves képzés folyik.
A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága,
hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus tovább-
lépési lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő
képzés keretében. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik.
A jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik tovább.
Szakképzési centrumok
A jelenlegi többcélú köznevelési intézményi körbe beépítésre kerül a szakképzési
centrum. Ez az intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként
működő szakképzési centrum szervezeti egységeiként integrálja.
A szakképzési centrumok felállításának célja a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter fenntartása alá tartozó szakképző intézmények hatékonyabb, össze-
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 23
hangoltabb működése, az erőforrások racionálisabb kihasználása az eredményesség
optimalizálása.
A centrumok száma megyénként legfeljebb 3, a fővárosban legfeljebb 10. A korábbi
szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább.
1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben
A kamara fi gyelemmel kíséri az iskolák helyzetét és tevékenységét, hiszen a duális
képzésben igen fontos partneri szerepet töltenek be.
A szakképzést folytató iskolák helyzete komplex szakmai tartalmi, szervezési-
működtetési oldalról és a tanulói létszám sem állandó. Szakmai irányításukat
befolyásolják az OKJ változásai – ezzel összhangban évenként változhat a gazdaság
igényeinek megfelelően meghozott döntések alapján az oktatott szakmák szerkezete.
Működtetésük átformálása folyamatban van, a racionalizálás szellemében és a mi-
nőségi munkavégzés érdekében. Cél, hogy az iskolák száma összhangba kerüljön a
szakmaszerkezeti elvárásokkal és a demográfi ai folyamatokkal. A létszámcsökkenési
tendencia sajnos a szakképzésbe belépők esetében még jó néhány évig folytatódik.
8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése
2005
127 207
24%-os csökkenés
100 350105 272
117 033121 724
112 054
97 301 94 64597 597 97 047
115 598
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
140 000
120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
20 000
0
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara24
A csökkenő létszám mellett másik fontos problémakör a lemorzsolódás. A szak-
iskolába belépő és kilépő diákok közötti különbség mintegy 15 000 fő, amelynek okai
sokrétűek. Ez a képzésből kiesett csoport hasznos tagja lehetne a társadalomnak és
a gazdaságnak. Valószínűsíthető, hogyha a duális képzésben vennének részt ezen
tanulók, a tevékenység-orientált gyakorlati képzésben sikerélményre tennének szert,
amely megakadályozhatná a lemorzsolódásukat.
9. ábra Lemorzsolódás
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
0 5000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000
Belépők
Kilépők
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
Az iskolák szempontjából a már említett rendszerbeli probléma is megjelenik: a be-
iskolázási számok az egyes iskolatípusokban a társadalmi oldaláról, gazdasági hasz-
nosság szempontjából nem megfelelőek. Túlsúlyban van az úgynevezett „bölcsész”
irányú gimnáziumi létszám és 1995-től zuhanásszerűen csökkent a szakiskolák
tanulóinak létszáma, így a szakmunkások száma (10. ábra). Ebben a kérdéskörben
2011-től kismértékű javulás tapasztalható.
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete
2015 25
10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
Ezt a visszás helyzetet enyhíti a 2015. évi törvénymódosítás az új szakgimnázium és
az új tartalmú szakközépiskola bevezetésével.
Fontos változtatás az is, hogy az állam a korábbi egy helyett két szakképesítés ingye-
nes megszerzését teszi lehetővé az iskolarendszerű szakképzésben. A másodszakma
ingyenessége is növeli a szakképzésben tanulók létszámát. Az intézkedés célja, hogy
azok számára is megteremtse a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy
nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutá-
suk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése.
Tartalmi oldalról az iskolák legfontosabb alapdokumentuma a pedagógiai program.
Ennek kidolgozásához szükség van az OKJ-re, a szakképesítések szakmai és vizsga-
követelményeire és a kerettantervekre, mint központi jogszabályi dokumentumokra.
Az iskolák vezetői és szakmai tanárai jól felkészültek, képesek a szakmai, szervezeti,
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara26
működési változásokat, módosulásokat rugalmasan követni. A központi szakmai
kerettantervek kidolgozásában partnerei voltak a kamarának és az átalakulásokat
segítik a szakképzés megújítása, jobbítása, a jövő nemzedékének a munkaerőpiacon
való biztonságos megjelenése érdekében.
2015 27
2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése
Magyarország történelmében a képzés metodikája a gazdasági és társadalmi körülmé-
nyekhez igazodva alakult. Hol az elméleti képzés, hol a gyakorlati képzés került előtérbe.
A rendszerváltás óta a kamara a gyakorlati képzés fejlesztésében aktívan részt vesz.
Követi a gazdasági eredményeket, intézkedéseket kezdeményez, elemzi a szakképzés
helyzetét, annak eredményeit, és a továbblépés útját ennek megfelelően jelöli ki, azon-
kívül koordinálja annak megvalósítását. Mindezen folyamatokban együttműködik
valamennyi érintett partnerrel.
2.1 A gyakorlati képzés gyökerei
A magyar szakképzés gyakorlati képzésének gyökerei egészen a középkortól követ-
hetőek.
A két világháború között a magyar szakoktatást rendelettel szabályozták, amely szerint
azok a cégtulajdonosok, akiknek több mint 25 tanoncuk volt, kötelezhetőek voltak
tanonciskola szervezésére és fenntartására. A tanonciskolából nőttek ki az ipari szak-
iskolák, ahol a legfontosabb cél a színvonalas műhelygyakorlatok vezetése volt.
A szocialista gazdaság szakított a korábbi koncepcióval, az ipar és a képzés integráció-
jával. Olyan helyzetet teremtett, ahol a gazdaság szereplői nem szólhattak bele a kép-
zésbe. Ennek ellenére a munkaerő utánpótlásának legfőbb forrása a szakmunkás iskola
volt. A szakmunkásképzés elméleti és gyakorlati képzés keretében folyt. A gyakorlati
képzés módjait úgy találták leghatékonyabbnak, hogy a tanulmányok elején, az alap-
képzés során iskolai vagy vállalati tanműhelyekben folyt a képzés, a későbbi időszakban
pedig csak a termelési gyakorlaton keresztül kerültek kapcsolatba a tanulók az iparral.
Végül a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése
után a tanulók szakmunkásvizsgát tehettek.
A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben (tangazdaságban, tanudvarban stb.) vagy az
iskolával történt megállapodás alapján állami vállalatnál, szövetkezetnél és egyéb mun-
káltatónál a képzés céljának megfelelő – a tantervi követelményeket megvalósító – terme-
lőmunkában való részvétellel is történhetett. A gyakorlati képzés céljára, a megállapodás
szerint tanműhelyt állami vállalat és szövetkezet is létesíthetett és fenntarthatott. A vál-
lalatnál folyó gyakorlati képzés rendjét a jogszabály keretei között a szakmunkásképző
iskola határozta meg és gondoskodott annak irányításáról, és ellenőrzéséről is. A gyakor-
lati képzés oktatóit – ha jogszabály másképpen nem rendelkezett – az iskola biztosította.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara28
A rendszerváltást követően a magyar szakképzés történetének fő lépései 1990 és
2014 között makró szintű levezetéssel a következőképpen foglalhatóak össze:
• 1990–1992: Nagyüzemi képzőhelyek csődeljárás során való megszűnése; ebben
a helyzetben csak válságmenedzseléssel volt megoldható az, hogy a tanulók be
tudják fejezni a képzésüket.
• 1993–1996: Szakképzési, közoktatási, felsőoktatási és kamarai törvények
megszületése, az OKJ megalkotása, az új fundamentumok letétele, szakképzési
konszolidáció.
• 1997–1998: A szakképzés új fejlődési pályára állítása, az OKJ-s szakképesítések
bevezetése az iskolai rendszerben, ugyanakkor a szakképzett munkaerő iránti
kereslet növekedése, felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra.
• 1998–2002: Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervi rendszer, valamint a szak-
iskolai képzés bevezetése, a szakmacsoportos rendszer kialakítása.
• 2003–2009: Válságjelenségek a magyar szakképzésben, helyben topogás, csak
felszíni javítgatások.
• 2010–2013: A fordulat évei, a kételemű szakmaszerkezeti döntések meghono-
sítása, a duális szakképzés bevezetése.
Hosszú út vezetett el a duális képzés elindításáig. A magyar szakképzési rendszer
azonban alapvetően alakult át 2012. január 1-jét követően. A magyar duális szakkép-
zési rendszer 2013 szeptemberétől teljesedett ki. Ennek jellemzői:
• nyolc osztályra épülő hároméves szakmunkásképzés
• már kilencedik évfolyamon szakmai gyakorlat iskolán kívüli képzőhelyen, válla-
lati tanműhelyben, tanulószerződés keretében
• Új OKJ, új kötelező kerettantervi rendszer bevezetése
• Híd programok rendszere, mely segíti az általános iskolából a szakmatanulásba
történő átmenetet
• 39 ágazati szakközépiskola elindítása, technikusképzés kialakítása.
2015 29
3. A Kormányprogram és a kamara
kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére
3.1 A kamara látlelete 2005-ben
A szakképzési változások menetében a kamarai rendszer meghatározó szerepet vál-
lalt. Szerepvállalása 1993-1994-től erősödött meg, amikor is a kamarai, illetve a szak-
képzési törvény megszületésével a gazdasági kamarák a szakképzés területén közjogi
feladatokat kaptak. Az 1990-es éveket követő időszak legnagyobb szakmapolitikai
defi citjének tekinthető, hogy az erőfeszítések ellenére különböző szakaszokban változó
intenzitással, de a magyar szakképzés eltávolodott a munkaerő-piaci követelményektől.
Ez tette szükségessé, hogy a szakképzést a feje tetejéről ismét a talpára állítsák. Alap-
vető célkitűzés volt, hogy a szakképzésben teret és sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a
munkára nevelés.
A Magyar Kereskedelmi Iparkamara számára különösen nagy felelősséget jelentett az
ezredfordulót követő válságjelenségek közepette a kilábaláshoz vezető helyes válaszok
megfogalmazása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása. 2005 májusában kritikus hang-
vételű látleletet készített a magyar szakképzés állapotáról és a válságból történő kitörés
hosszú távú alternatíváiról. Az elemzés a „Középtávú szakképzési stratégia 2005–2013”
címet viselte. Az anyag ostorozta azokat a fejlődés útjában álló akadályokat, amelyek
folyamatos válságjelenségeket generáltak. Heves vitákat váltott ki a döntéshozók
körében, arra ösztönözve őket, hogy felülvizsgálják korábbi hibás döntéseiket.
A szakképzés válsága nyilvánvaló volt, mert elméletorientált, akadémikus jellegű
képzés folyt. Ezen belül a szakmunkásképzés különösen „lepusztult” állapotú volt,
ugyanis háttérbe szorult a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés, a felére esett visz-
sza a tanulók gyakorlati óráinak száma. Csökkent a szakképzésben részt vevő tanulók
száma is, a középfokú oktatásban mindössze 23%-a szakiskolások aránya, miköz-
ben a fejlett országokban a duális képzésben részt vevők aránya nagyságrendekkel
magasabb. Sajnos nem sikerült a gazdaság szereplőinek nyitottságát sem növelni a
szakképzésben való fokozottabb részvételre. A megindított szakiskolai fejlesztési
program, a szakképzési intézményrendszer integrációja, a Térségi Integrált Szak-
képző Központok (TISZK) rendszerének kiépítése a kialakult feszültségpontokat
nem tudta sikerrel kezelni.
A változtatások, beavatkozások előfutárának tekinthető, hogy először 2004-ben az
Oktatási Minisztérium 16 szakma, majd 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisz-
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara30
térium 11 szakma gondozását adta át közjogi feladatként a kamarának. Ez már a jövő
szempontjából olyan kezdeti frontáttörésnek tekinthető, amely a gazdaság egyre
növekvő szakképzési szerepvállalásának irányába mutatott.
3.2 A kamara középtávú stratégiája
A 2010-es év a szakképzés területén új időszámítás kezdete volt. Az ezt megelőző két
évtizedben egy olyan kontraproduktív szakképzési rendszer jött létre, amely nem volt
képes kezelni a szakképzés területén felhalmozódott problémákat. Ezek közül az egyik
legnagyobb feszültségpont volt, hogy igen magas volt a szakiskolai képzésben a kihullók
és a lemorzsolódók aránya, amely elérte a 30%-os arányt. 2010-ben a 19 éves életkort
betöltöttek közel egynegyedének még szakmunkásvégzettsége sem volt, de a funkcio-
nális analfabéták aránya az egyes korosztályoknál elérte az egyharmados arányt. Nem
lehet megkerülni az általános iskolai oktatás problematikáját sem. A 2010-es időszakot
megelőzően az általános iskolai lemorzsolódás aránya elérte a 4%-ot, jelentős tömegek
kerültek be alapvető írás-, olvasási és számolási készségek hiányában a szakképzésbe,
akiknek a problémáját a szakiskolai rendszer önmagában nem tudta kezelni.
A 2010-ben elfogadott kormányprogram egyik fő célkitűzése a hazai szakképzés teljes
körű átalakítása, a duális szakképzési rendszer kiépítése volt. Alapvető megállapítá-
sai között szerepelt, hogy a magyarországi vállalatok versenyképessége a szakképzés
rendszerének teljes átalakításával biztosítható. Szembe kellett nézni azzal a lesújtó
ténnyel, hogy Magyarországon a 18-23 év közötti korosztályban a szakképzetlenek
75%-a munkanélküli! A kormány egyik legfontosabb társadalompolitikai célja az inak-
tív rétegek bevonása a társadalmi munkamegosztásba. Ennek egyik legjobb eszköze a
szakképzés kiterjesztése.
2010-ben kormányzati döntés született a duális szakképzés magyarországi rendszeré-
nek kialakításáról. Ez olyan szakmapolitikai fordulatot jelentett, amelynek következté-
ben a gazdaság szerepe jelentősen felértékelődött. Folytatásként 2010 novemberében
aláírásra került a kormány és a kamara között egy olyan szakképzési keret-megállapo-
dás, amelynek következtében a Nemzetgazdasági Minisztérium 99 szakma teljes körű
szakmai szabályozását a gazdaság kezébe adta. Az átadott szakmákhoz kapcsolódóan
a kamara megkapta a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgáztatás, a Szakma Kiváló
Tanulója Verseny (SZKTV) és az Országos Szakközépiskolai Tanulmányi Verseny
(OSZTV) feladatainak ellátását, valamint az EuroSkills és WorldSkills versenyek
szervezését. Az átadott közjogi feladatok között szerepelt a Regionális Fejlesztési és
Képzési Bizottságok (RFKB) működtetése és javaslatok készítése az iskolarendszerű
szakképzés irányainak és a beiskolázási arányainak kialakítására. Ma már fi nomításra
2015 31
3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére
került az elemzésekből kialakult döntés, ugyanis megalakultak a Megyei Fejlesztési
és Képzési Bizottságok (MFKB), amelyek átvették a regionális szintről a feladatokat.
A 2011 márciusában bemutatott Széll Kálmán Terv a végrehajtandó feladatokat az
alábbiak szerint szerepeltette:
„Új, duális szakképzési rendszert teremtünk a régi magyar hagyományok és a jelen-
legi német gyakorlat mintájára, amely biztosítja, hogy kialakuljon a mester-tanítvány
viszony, hogy egyszerre tehessen szert a tanuló elméleti ismeretekre az iskolában,
és szakmai gyakorlatra a munkahelyén. … A magasabb színvonalon képzett diák –
bármelyik szintjén az oktatási rendszernek – magasabb hozzáadott értékű munka
elvégzésére lesz alkalmas. Munkája tehát önmaga és a közösség számára is nagyobb
értéket teremt, nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az állam-
adósság újratermelésének megakadályozásához.”
A fentiek alapján, szintén még 2011-ben készült el és jelent meg a „Koncepció a szak-
képzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című
dokumentum, amelyben már konkrétan megfogalmazásra kerültek a legfontosabb
reformintézkedések. A célok elérését a gazdasági kamarák szakképzés területén foly-
tatott aktív tevékenysége segítette.
A kamarai stratégia megjelenése elindította azoknak a változtatásoknak a sorozatát,
amelyek egy munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer kialakításának
irányába mutattak (12. ábra).
11. ábra A szakképzés újjáépítése
MKIKSzakképzésikoncepció
problémákés
megoldások
Új kormány
Kormány-kamara
megállapodás
KormánySzakképzésikoncepció
MKIKkutatás és
lobbi
Megszilárdítás
Új törvényi háttér, újszakképzési rendszer
A g a z d a s á g s z e r e p v á l l a l á s a
Kamaraigarancia-vállalás
2009
70%
2010 2011 2012 2015 2018
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara32
3.3 A duális szakképzés bevezetése
Mivel a törvényi szabályozás területén is zöld utat kapott a duális képzés magyaror-
szági bevezetése, előtérbe került a kivitelezés oly módon, hogy a rendszer egy elméleti
jellegű, virtuális szakmatanulási modellből a lehető legkisebb veszteségek árán álljon
át egy üzemi–vállalati alapú, munkával egybekötött szakmatanulási szisztémára. Mi-
vel ez lényegében a szakmai tartalmak irányainak és arányainak a megváltoztatását is
jelentette, a kamara megbízást kapott arra, hogy a szakképesítéseket felügyelő tárcák-
kal együttműködve, az NGM irányításával koordinálja ezeket a fejlesztő munkákat.
1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás
2010 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Köztársaság Kormánya
és Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevében a szakképzés-
ben való együttműködési keret-megállapodást írt alá. Az ünnepélyes aláíráson részt
vett a nemzetgazdasági miniszter, valamint a megyei ipari és kereskedelmi kamarák
vezetői. Ezt követően került sor a Nemzetgazdasági Minisztériummal az újabb szak-
képzési feladatok átadásával kapcsolatos részletes megállapodás megkötésére.
A kormánnyal kötött megállapodás fontos célja, hogy a szakképzés középpontjába
ismét a gyakorlat kerüljön, ezért vissza kellett térni a kétezer órás gyakorlati idő-
tartamú képzéshez. A kamara támogatta, hogy Magyarországon a gyakorlatigényes
szakmákban induljon el a nyolcosztályos végzettségen alapuló, hároméves szakmun-
kásképzési modell. Fontos szempont volt, hogy az idejekorán elkezdett szakképzés-
nek személyiségformáló ereje van, ezzel 17 éves korra teljesíthető a tankötelezettség,
és egy vagy két évvel hamarabb juthatnak kenyérkeresethez az ifj ú szakmunkások.
Ezzel csökkenhet a szakképzésben lemorzsolódók 30-35%-os aránya is.
Elérendő célként tűzték ki, hogy általában növekedjék a szakképzésben részt vevők
aránya, a duális képzésnél pedig a 35% arány a középtávú cél. Míg Magyarországon a
munkaképes lakosságon belül a szakképzetlenek körében a foglalkoztatottság szintje
25% körül mozog, addig a szakképzettek körében 63% ez az arány. Ezért fontos
stratégiai kérdés, a nyolc osztályra épülő hároméves szakképzési modell beindítása.
Nélkülözhetetlen a gazdálkodó szervezetek bevonása a tanulók gyakorlati képzésébe.
Növelni kell a cégek érdekeltségét, és törekedni arra, hogy a következő időszakban a
gyakorlati képzőhelyek száma akár megduplázódjék.
Ma még szokatlannak tűnik, hogy a gazdaság működtetéséért felelős kormány meg-
állapodást köt a gazdaság működtetőivel. A nálunk szerencsésebb történelmű orszá-
gokban ez teljesen magától értetődik. A társadalmi felemelkedés, a megújulás alapja
a képzés, Magyarország Európában vezető helyre törekszik a foglalkoztatásban.
2015 33
3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére
2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények
átdolgozása
A kormány koncepciójában különösen a gazdasági válság időszaka miatt is, a széles
alapozású, jól konvertálható szakképesítések kialakítása jelent meg feladatként.
A kormány határozata értelmében 2011-ben megkezdődött a teljes OKJ átvizsgálása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg
a vizsgálattal és a fejlesztés koordinálásával.
2011 januárjában 48 szakképesítés vonatkozásában kezdődött meg a nyolc osztályra
épülő hároméves magyar duális szakmunkásképzéshez tartozó szakmai dokumen-
tációk kidolgozása. A 48 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, illetve ezek
központi programjai kerültek felülvizsgálatra, majd fejlesztésre. Olyan központi
programok készültek, amelyek mindegyike a munkatevékenységbe ágyazott szak-
munkásképzést helyezte középpontba. 2011 szeptemberében opcionálisan közel 10
ezer tanuló kezdte meg egyfajta pilot programként a tanulmányait a kamara munka-
bizottsága által kifejlesztett tanügyi dokumentumok alapján.
A kamara szakmai koordinációjával elkészült és 2012 júliusában, kormányrendelet-
ben jelent meg az új OKJ. A jegyzékben levő szakképesítések lehetővé teszik, hogy
a végzett szakmunkás a későbbiekben arra a területre orientálódjon, ahol épp mun-
kaerőt keresnek. Ha a fi atal a szakmáját magasabb szinten, de még középfokon és
specifi kusan szeretné elsajátítani, akkor ezt a lehetőséget számára a szakképesítés-
ráépülések biztosítják.
A kamarai koordinációval zajló fejlesztés során elengedhetetlen volt, hogy több oldal-
ról és több adattal legyenek alátámasztva a döntések. Fontos volt, hogy olyan statisz-
tikai adatok álljanak a rendelkezésre, melyek reálisak, valósak és nem utolsósorban
a gazdaság igényeit szolgálják ki. A szakmastruktúra és ezáltal az OKJ átvizsgálása,
újraértelmezése során kiemelt fi gyelmet kellett fordítani arra, hogy ne kerüljenek
megszüntetésre, átalakításra olyan szakképesítések, amelyek ugyan mind a gazdasági
igények, mind az oktatási intézmények, mind pedig a tanulók szempontjából ugyan
alacsony jelentőséggel bírnak, azonban olyan kézműves és ipari hagyományokon
alapulnak, tradicionálisak, olyan régi munkaköröket tartanak életben, amelyek ezek
nélkül rövid idő alatt kihalnának.
Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású
szakmai keretrendszer jött létre, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sike-
rült közel a felére csökkenteni. Az OKJ struktúrájának új eleme a szakközépiskolai
ágazatok meghatározása, szakképesítések besorolása, szakmai érettségivel betölthető
munkakörökhöz a FEOR számok hozzárendelése az 5-ös szintű szakképesítések
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara34
esetében. A szakközépiskolában már kilencedik évfolyamon elkezdődhetett a szak-
mai képzés, szakmai érettségi vizsgát követően lehetővé vált a fi atalok számára egy
adott munkakör betöltésére.
Szintén a kamarai koordinálással valósult meg az új OKJ szakképesítéseihez a szakmai
és vizsgakövetelmények (a továbbiakban SZVK) teljes átdolgozása is. A fejlesztőmun-
kában 638 szakképesítés-kimenet SZVK-ja készült el és került átadásra a Nemzetgaz-
dasági Minisztérium részére a jogszabályi megjelenés céljából. Ebben az innovációban
7 szakképesítésekért felelős minisztérium 14 államtitkársága és közel 1000 szakértő
vett részt, akik a gazdasági szférát, illetve a képzőintézményeket képviselték.
3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása
Az új OKJ-hoz tartozó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása után a szak-
képesítések kerettanterveinek kidolgozása volt a következő munkafolyamat.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében „A szakképzés és
a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése” című kiemelt projekten belül
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával elkészültek az új OKJ iskolai
rendszerben oktatható szakképesítéseihez tartozó kerettantervek.
A kidolgozás koncepcióját a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, a keret-
tanterv formai előírásait, a sablonokat és a kitöltési útmutatót a Nemzeti Munkaügyi
Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága (mai nevén Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Hivatal) készítette el. Az óratervek kialakításakor igazodni kellett
a szakképzési és a köznevelési törvény megfelelő paragrafusaihoz is. A fejlesztésben
több mint 450 szakértő vett részt, akiket 6 szakképesítésekért felelős minisztérium
10 államtitkársága delegált. Mivel olyan dokumentumot kellett elkészíteni, amely az
iskolai munka megszervezéséhez szükséges, ezért a szakértők felé az is elvárás volt,
hogy ismerjék az iskolarendszerű képzés felépítését, munkarendjét, a tanítás-tanulás
munkafolyamatát és az alkalmazható szakmódszereket.
Kerettanterv készült a szakiskola három évére, a tíz osztályra épülő kétéves képzésre
is, hogy a közismereti alapokat már elsajátított tanulók is bekapcsolódhassanak a
gyakorlatközpontú duális szakképzési rendszerbe, ezen kívül az érettségire épülő
szakképesítésekre is. Az érettségire épülő szakképesítéseknél két óratervvel dolgoz-
tak a szakértők. Külön óraterv készült a négy évfolyamos közismereti és vele pár-
huzamosan futó szakmai képzésre, amelyre az egyéves szakmai képzés épül, továbbá
az érettségire épülő kétéves tiszta szakmai képzésre.
Az egy ágazatba tartozó szakképesítések közös tananyagtartalmát úgy kellett megha-
tározni, hogy egy tanítási évet lefedjen. Ez azért volt fontos, mert a szakközépiskolai
képzés keretén belül ezt az egy évet le lehet hozni a 9‒12. évfolyamra, így az érettsé-
2015 35
3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére
gire épülő szakképzési idő egy évvel csökken. A szakmai érettségivel FEOR számmal
jelölt munkakör betöltésére lesz alkalmas az érettségizett fi atal, valamint az érettségi
után még választhat az ágazatba tartozó szakképesítések között.
A szakképzés történetében először a szakmai tartalmú tantervek szakképzési keret-
tantervek formájában jogszabályként jelentek meg, amely egyúttal ezek kötelező
használatát jelentette.
4. lépés: a képzések beindítása
A komplex fejlesztés eredményeként az iskolarendszerű képzések indításához szük-
séges dokumentáció rendelkezésre állt.
A magyar duális szakmunkásképzés zökkenőmentesen elindulhatott a következő
szakaszokban:
• Pilot szakasz: 48 szakmában 2011. szeptember 1-től a duális képzésnek megfe-
lelő tanügyi dokumentumok bevezetése kísérleti jelleggel, a nyolc osztályra épülő
hároméves szakmatanulás keretében.
• A duális alapú kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában 2012. szeptem-
ber 1-től kísérleti jelleggel az új kerettantervi rendszer bevezetésre került.
• A teljes duális szakképzés bevezetése a nyolc osztályra épülő duális képzés teljes
körű bevezetése 2013. szeptember 1-től az elkészült 95 új szakiskolai kerettan-
terv alapján.
Ehhez természetesen még szükséges volt valamennyi iskolának elkészíteni a pedagó-
giai programját és a helyi szakmai tantervét.
Mindezek alapján a duális szakképzés megindításával az elért eredmények a követ-
kezőek:
• A nyolcosztályos általános iskolai végzettség után rögtön bekapcsolódhat a szak-
képzésbe a fi atal.
• A gyakorlatorientált képzés erősödött.
• 50%-kal nőtt a gyakorlati óraszám.
• A szakmatanulás került a középpontba (2/3 szakmai óra, 1/3 közismereti kép-
zés).
• Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő új OKJ kialakítása valósult
meg.
• Valós munkakörökhöz igazodó letisztult szakképzési rendszer jött létre.
• A kerettantervi rendszer kötelezően használandó, és a munkával egybekötött
tanulási rendszert helyezi középpontba.
• A munkakört jobban leképező komplex vizsga bevezetésével jelentősen csökkent
a vizsgáztatási idő.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara36
• Az ágazati szakközépiskolai rendszer kialakításával az érettségire és a szakmára
való felkészülés technikusi szinten is megvalósul (39 ágazat).
• A technikus képzési idő csökkent (4+1 év).
• Növekedett a szakmai képzés szerepe és a képzés beszámíthatósága a technikus
képzésben.
• Technikusi végzettség szerezhető szakmunkás végzettséggel + gyakorlattal +
mestervizsgával.
• A modulrendszer és a tantárgyi szemlélet összhangjának a megteremtése meg-
történt.
• Növekedett a szakképzés vonzereje, erősödött a munka világába történő
zökkenőmentesebb átmenet.
A nagy horderejű fejlesztési folyamatról elmondható, hogy a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamara ebben a munkában meghatározó felelősségvállalással vett részt.
A duális szakképzés jogszabályi háttere is átdolgozásra került, 2012. január 1-jével
hatályba lépett a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a szakkép-
zési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve az
ezekhez kapcsolódó kormány- és minisztériumi rendeletek.
3.4 A gyakorlati képzés minősége
A magas színvonalú gyakorlati képzést biztosítja a kamara javaslatára kidolgozott,
szintén törvénymódosítással bevezetett ún. „garanciavállalás” intézménye (lásd
később a részleteket).
Emellett a gyakorlati képzés minőségének biztosítását szolgálta a képzést folytató
szervezettekkel szemben támasztott követelmények szigorítása. A munkaerőpiacon
a jól hasznosítható szakmai tudás megszerzése csak gazdasági környezetben kép-
zelhető el, olyan szakemberek közreműködésével, akik nem csak birtokolják, de át
tudják adni mindezen tudásukat a felnövekvő utánpótlásnak. Elképzelhetetlen, hogy
a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végző szakemberek ne rendelkezze-
nek pedagógiai alapismeretekkel, mely a tudatos oktatói munka feltétele. Ebből a
gondolatból kiindulva került előírásra a külső képzőhelyen gyakorlati képzést végzők
részére a mestercím megszerzése, mely annak biztosítékát jelenti, hogy a szakmailag
felkészült gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek pedagógiai ismeretekkel
kiegészített tudás birtokában fogadják a tanulókat. Az erről rendelkező jogszabályok
értelmében minden külső szervezetnél gyakorlati képzést végző szakembernek 2015.
szeptember 1-től mestercímmel kell rendelkeznie. Ez alól felmentést ad az oktató
2015 37
3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére
részére, ha szakirányú felsőfokú végzettséggel és 2 év szakmai gyakorlattal, vagy nem
szakirányú felsőfokú végzettséggel és 5 év gyakorlattal rendelkezik, vagy betöltötte
a 60. életévét. Azon oktatók számára, akik a határidőig nem szerezték meg a mes-
tervégzettséget, a jogszabály lehetőséget biztosított arra, hogy amennyiben 2015.
augusztus 31-ig nyilatkozott arról, hogy 2016 szeptemberéig megkezdi a mester-
képzést, akkor a szeptember 1-jei határidő után is folytathatja oktatói tevékenységét.
Hazánkban elsősorban a vendéglátás területén elterjedt a szakmai szervezetek által
adományozott mestercím, mely a szakmai körön belüli kiválósági rangot jelenti,
azonban ez nem azonos a kamarai rendszerben megszerezhető mestercímmel. Bizo-
nyos esetekben az adományozott mestercím birtokosa felmentést kaphat a szakmai
követelmények teljesítése alól, de a pedagógiai és vállalkozási ismeretekből akkor is
bizonyítania kell a mestervizsga bizottság előtt.
A mestercím megszerzésének kötelezettsége csak azokra a tanulókkal foglalkozó
oktatókra vonatkozik, akik olyan szakképesítésben oktatnak, amelyben van mester-
képzés is. Jelenleg 77 mesterszakmában került sor mestervizsga szakmai követelmény
kidolgozására. Ezek felsorolása, valamint a szakmai követelmények és a vizsgázta-
táshoz kapcsolódó szabályozási rendszer leírása (az MKIK Mesterképzési és Mes-
tervizsga Szabályzat) bárki számára elérhető az MKIK honlapján (www.mkik.hu).
A kamarai rendszerben folyó mesterképzések és vizsgák alappillérei a területi kama-
rák. A vizsgára jelentkezéstől a képzések és vizsgák bonyolításán keresztül a mes-
terlevél átvételéig a területi kamarai illetékesség alatt zajlanak a folyamatok, ezért
jelentkezni is a lakóhely, vagy munkahely szerint illetékes területi kamaránál lehet,
akik elérhetősége szintén megtalálható a kamarai honlapon. A jelentkezést követően
a jelöltek három vizsgarésszel találják szembe magukat szakmai, vállalkozási és peda-
gógiai ismeretek témakörökben. A vizsgára felkészülést mestervizsgára felkészítő
kurzusok segítik.
A mesterképzés jelentkezésének feltételrendszere hasonlóan a gyakorlati oktatóval
szemben támasztott elvárásokhoz szakirányú szakmai végzettséget és szakmai gya-
korlatot követel meg. A mestervizsga követelmények egzakt módon határozzák meg,
mely szakképesítéssel kell rendelkeznie a mestervizsgára jelentkezőnek. Emellett le-
hetőség van méltányossági alapon rokon szakképesítés birtokában elérni a vizsgára
bocsátást. Szakmai gyakorlat tekintetében 3-5 év munkatapasztalat igazolását várja
el a szakmai követelmény, ezen belül fontos szempont, hogy a gyakorlat az adott
szakterületen tevőleges munkakört fedjen le.
A mestervizsgára felkészítő képzésen való részvétel nem kötelező, a jelölt vizsgára
egyéni felkészülést követően is bejelentkezhet, azonban a jelentkezők 90%-ban
igénylik a képzés során. A mesterképzés szakmai ismeretei elsősorban a korszerű
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara38
technikai, technológiai ismeretek elsajátítását nyújtják. A gyakorlati életben dolgozó
jelöltek munkájuk során széles körű gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, azonban
az elméleti ismereteiket kevésbé fejlesztik, ezért a képzés során általában az elméleti
oktatás kap nagyobb szerepet, a vizsga során azonban mégis a gyakorlati tudás szá-
monkérésére helyeződik a hangsúly.
A magasabb kvalifi kációs szint előírása csak abban az esetben lehet a szakképzés
minőségére pozitív hatással, ha a mesterlevél mögött korszerű szakmai tartalom, és
magas szintű pedagógiai, vállalkozási ismeretek garanciája található. A mesterképzés
és vizsgáztatás elsősorban a fi zikai jellegű kétkezi szakmákban jellemző és az adott
szakterület gyakorlati ismereteinek magas szintű ismereteit helyezi előtérbe. Több
olyan szakmában van mód mestercímet szerezni, melynek nincs szakmai felsőfokú
szintje, így ez a végzettség jelenti a szakma legmagasabb szintű elismertségét.
A gyakorlati oktatók pedagógiai, szakmai felkészítésén túlmenően, a mestervizsga
a szakiskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetőségének megteremtése, a
szakmunkás-pályamodell kiépítése, ezzel a szakiskola vonzóerejének, társadalmi
elfogadottságának erősítése, amely a gazdaság versenyképességének javítása érde-
kében is fontos. Ezen folyamat megvalósításának egyik fontos kamarai „eszköze” a
mesterképzés, mint a szakmunkáskarrier egyik lehetséges állomása, illetve végpontja.
2015 39
4. Koncepciók és kormányzati intézkedések
a duális szakképzés továbbfejlesztésére
A szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására
született 2015-ös kormányzati koncepció a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában”
címet viselte, amely tudatos címválasztás volt.
A koncepció a köznevelés részeként a szakképzési intézményrendszer előtt álló cé-
lokat összegezte, a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyte-
remtő erejének növelésével. Megállapítást nyert, hogy a reformokat ki kell szélesíteni
ahhoz, hogy a szakképzési rendszer hosszú távon megfelelő válaszokat adhasson a
gazdaság és a munkaerőpiac folyamatos változásaira. Az egyik legnagyobb kihívás
a demográfi ai csökkenő trendből adódó problémák kezelése. A népesedési mutatók-
kal összefüggésben látható, hogy az iskoláskorú népesség száma tartósan csökkent
az elmúlt időszakban. A másik jelentős nehézség a középfokú oktatás intézményei
között tapasztalható kedvezőtlen beiskolázási szerkezet. Foglalkozni kell továbbá
az általános iskolában folyó képzés hatékonyságának növelésével is, mivel az alapvető
készségek esetleges hiányának pótlását a szakképzés nem tudja egyedül felvállalni.
A reformok kiszélesedésével a tervezett átalakítások célja az, hogy a jövőben az alap-
fokú oktatásra történő szerves ráépülés folytán minél többen tanuljanak tovább a
duális szakképzésben.
A koncepcióban meghatározott célok elérését szolgálták a 2014. és a 2015. évi
törvénymódosítások, melyek fő sarokpontjai a következőek:
• A kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése és egyes főbb pontjainak
lefektetése.
• Kiegészültek a mesterképzéssel kapcsolatos szabályok, melyek lényege a mester-
vizsga-kötelezettség alóli mentességek kibővítése, valamint a mestervégzettség
megszerzéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítása.
• Új szakképzési feladat-ellátási struktúra kialakítása és bevezetése:
– Az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési cent-
rumok kerülnek kialakításra.
– A 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák: a szakközépiskola
szakgimnáziummá, a szakiskola pedig szakközépiskolává alakul. A speciális
szakiskola szakiskolaként működik tovább.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara40
• Az első két szakképesítés megszerzése állami szakképzési rendszerben ingyenes,
a második szakképesítés csak a felnőttoktatásban szerezhető meg.
• A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvaló-
sításának érdekében az állam által fenntartott szakképző iskolákban a gyakorlati
oktatásvezetői munkakör visszaállítása, amely elősegíti a jobb együttműködést
az iskola és a gazdaság szereplői között.
• A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok képzést ösztönző jel-
legének erősítése a pénzügyi támogatások növelésével, főként a kkv szektor
számára, valamint a támogatáshoz való hozzájutás egyszerűsítésével az egyéb
szervezetek esetében.
A törvénymódosítások elfogadásával nagy lépés történt a duális szakképzés magyar-
országi rendszerének megerősítése és kiszélesítése érdekében. A jövő szempontjából
a legfontosabb kérdés az elért eredmények konszolidálása, kiterjesztése.
A duális szakképzés bevezetése, majd kiterjesztése az az út, amely nagyobb esélyt és
lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű fi atalok számára az első és a második szakma
megszerzésére, ezáltal a munka világában történő érvényesüléshez, boldogulás-
hoz. Ezzel egyidejűleg növekszik azok aránya, akik az igényesebb, érettségire, vagy
a szakközépiskolai végzettségre épülő technikusi szakmákat választják, megnyitva
ezzel annak a lehetőségét is, hogy szakirányú felsőfokú végzettséget szerezzenek.
Természetesen 3-4 év távlatából mondható majd nyugodt lelkiismerettel, hogy az
eredmények önmagukért beszélnek, s sikerült végérvényesen elhagyni az elmúlt
negyedszázad szakképzésének gyermekbetegségeit és sikertelenségeit. Ma is elgon-
dolkoztatóak számunkra Gróf Klebelsberg Kunó gondolatai:
„Akárhova fordulunk, azt látjuk, hogy óriási túltermelésünk van művelt emberekben. Ha
azonban egy szakmára embert keresünk, ilyen felett nem rendelkezünk. Tagadhatatlanul
20-25 évvel ezelőtt követett kultúrpolitikánk hibája ez. Mert a kultúrpolitikusnak a
jövőbe kell tekinteni. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt is számolni kellett volna a mai napnak
szükségletével. Hányszor tapasztalhatjuk, hogyha egy nagy problémát felvet az élet, annak
szakszerű megoldására nem állanak rendelkezésünkre azok a szakemberek, akik pedig az
ügy érdekében feltétlenül szükségesek volnának.”
2015 41
5. A magyar duális szakképzési modell
Magyarországon mindig erős hagyománya volt a cégeknél folyó gyakorlati kép-
zésnek, hiszen a századforduló Magyarországának szakképzése Európa szerte
kivívta magának a méltó elismerést. A párizsi világkiállításokon a magyar mes-
terek remek műveinek csodájára jártak a világ polgárai. Érdemes megemlíteni az
országház főemeletén a hazai mesterségek képviselőinek 88 szobrát, amely arra
emlékeztet, hogy egy szakma igazi mesterének lenni ugyanolyan értéket jelent,
mint akár a tudomány, vagy művészet avatott emberének lenni. A rendszerváltás
előtt is működött az akkori nagyüzemekre épülő, természetesen a maitól teljesen
eltérő gyakorlati képzés.
A versenyképes gazdasághoz versenyképes szakképzésre van szükség, amely a
szakképzés duális jellegének erősítését és kiterjesztését jelenti. Ennek a folyamat-
nak fontos célkitűzése, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a képzésben, mind
a kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok körében.
Napjainkra a társadalom szemlélete túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki tö-
rekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társa-
dalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. A duális képzési módszer
megváltoztatja ezt a szemléletet, elősegíti a szakmunkás tevékenység társadalmi
presztízsének visszaállítását, és mind a gyakorlati képző, mind pedig a tanuló szá-
mára számos előnyt biztosít.
A duális szakképzésnek jelenleg két pillére van: az iskolai oktatás, valamint a gaz-
dálkodó és egyéb szervezetek által megszervezett gyakorlati képzés. Jövőbeli fel-
adat a harmadik pillér, az üzemek feletti képzés rendszerszintű kiépítése. A két
pillér között kiemelt fontosságú közvetítői, a folyamatokat segítő tevékenységet
lát el a kamara.
Az átalakítások eredményeképpen a szakképzés olyan életszerű, a magyar sajá-
tosságokhoz igazodó rendszere került kialakításra, amelynek lényege a munka-
tevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modelljének megalkotása. A
szakmatanulás folyamatában pedig a virtuális tudáselemek helyett a munkaerő-
piacon jól értékesíthető kompetenciák, munkaműveletek kerültek a középpontba.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara42
12. ábra A magyar duális szakképzés modellje
ISKOLA GAZDASÁG
DUÁLIS SZAKKÉPZÉS
KAMARAI KOORDINÁCIÓ
Forrás: MKIK
5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai
A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai a megoldásokban és a gyakorlati
elméleti óraszámokban is megmutatkozik. A duális szakképzésben a cégek részvétele
eltérő, jelenleg Magyarországon nagyságrendileg közel 2%-uk foglalkozik gyakorlati
képzéssel, miközben Ausztriában, Németországban ez az arány 20-25%.
Németországban a központi minta-kerettanterv alapján a 16 tartomány önálló, de köte-
lező kerettantervet ad ki. Magyarországon a kötelező jogszabályként megjelenő keret-
tantervek, helyi specializációs lehetőséget tartalmaznak, mintegy 10%-ot iskolai szinten.
13. ábra A gyakorlat az elmélet arányszámának összehasonlítása
Németország Magyarország
Közismeret
33%
70%
Közismeret
10%
Szakmaielmélet
21%
Szakmaielmélet
20%
Szakmaigyakorlat
46%
Szakmai gyakorlat
Forrás: Sikora Henriett
2015 43
5. A magyar duális szakképzési modell
A német rendszerben az államilag elismert szakmák közül a cégeknél munkaszerző-
déssel oktathatók egységes szabályozásúak, az iskolában oktathatók tartományi sza-
bályozásúak, és eltérőek lehetnek pl. képzési idő vonatkozásában. A magyar iskolai
rendszerben és a duális képzési formában oktatható képesítések közös rendszerben
működnek, nincsenek összeillesztési problémák.
A két rendszer közötti egyik legnagyobb különbség az, hogy míg Németországban a
képzés munkavállalói jellege dominál, addig Magyarországon a tanulói jogviszony az
elsődleges. A hazai duális képzés erősítésével, az ehhez kapcsolódó kedvező jogsza-
bályi változásoknak – közöttük a kamarai garanciavállalás bevezetésének – köszön-
hetően jelentős előrelépések történtek a munkavállalói jelleg erősítésére. A szakmát
tanuló diák első lépésben egy szakképző iskolába iratkozik be, majd ezt követően
kerülhet ki iskolán kívüli gyakorlati képzőhöz. A gyakorlati képzés tanulószerződés-
sel történő megszervezésében a kamara a garanciavállaláshoz kapcsolódó tevékeny-
ségekkel alapvető szerepet játszik.
A német rendszerben a tanuló első lépésben munkaviszonyt teremt egy gazdálkodó
szervezetettel, amelyik megszervezi számára a gyakorlati képzést. Ezt követően irat-
kozik be egy szakképző iskolába, ahol az elméleti oktatása folyik.
Különbség a tanulói pénzbeli juttatásban is fellelhető. A német rendszerben a mun-
kaszerződés alapján járó tanulói bér piacfüggő, ágazatonként jelentősen, akár kétsze-
res mértékben is eltérhet, továbbá a gyakorlati idő 8 óra naponta. Magyarországon a
tanulóknak nyújtott juttatások szintén diff erenciálhatóak, a törvény csak a minimális
mértéket szabja meg. Ugyanakkor az összeg emelésénél fi gyelembe veszik a tanulmá-
nyi előmenetelt, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményt és a diák szorgalmát.
5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai
A magyar szakképzési rendszert az elmúlt évtizedekben többször átalakították. Vál-
tozott a szakmaszerkezet, a szakmai tartalom, a vizsgarendszer, változtak az oktatási
formák, az időkeretek, az ellenőrzés rendszerei, az iskolai szervezeti szabályok stb.
A változtatások legfőbb oka az volt, hogy a szakképzés által kibocsátott munkaerő
sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem volt összhangban a gazdaság elvá-
rásaival. Problémaként jelentkezett a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelő
beiskolázási szerkezet, ugyanis a középiskolás korú tanulók igen magas számban
választják a gimnáziumot vagy a szakközépiskolát és kevesen a szakiskolát. Ezért
szükségessé vált a középfokú képzés szerkezetének átalakítása annak érdekében,
hogy a szakképzésben minél többen vegyenek részt. Célszerű a középfokú tovább-
tanulást a gimnáziumoktól a szakképző iskolák irányába elmozdítani.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara44
A szakmastruktúra az OKJ 1993-as megalkotását követően gyakran módosult.
A 2012. évi átalakítás eredményeképpen a szakképesítések száma közel felére
csökkent úgy, hogy a korábbinál jelentősen magasabb számban szerepelnek széles
alapozású, több szak-, illetve tevékenységi területet átfedő szakképesítések, amelynek
következtében a szakképzésből kilépők a korábbinál szélesebb területen, több mun-
kakörben foglalkoztathatók. Ez a megoldás mind a gazdálkodó szervezetek hatéko-
nyabb, versenyképesebb működését, mind a foglalkoztatottsági szint emelkedését
vonja maga után.
Az új OKJ-ban megjelentek a szakközépiskolai ágazatok, amelyek kellő alapját
képezik a tartalmi és további iskolaszerkezeti fejlesztéseknek. Ezekre építve és
továbbfejlesztve kerül bevezetésre 2006. szeptember 1-től a szakképző iskolák új
intézménystruktúrája, melynek egyik új eleme például a jelenlegi szakközépiskolát
felváltó szakgimnázium.
Magyarországon az első és a második, állam által elismert OKJ szakképesítés meg-
szerzését az állam az iskolarendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja
a szakképző iskolai tanulók számára, amely szakképesítés munkakör betöltésére,
foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Ez a lehetőség új helyzetet teremt a
szakképző iskolák körében és az egész életen át tartó tanulási folyamatban, de a duá-
lis képzési rendszerben is, mert remélhetőleg a szakemberhiány ezzel az intézkedéssel
lépésről lépésre felszámolódik.
Kiemelten fontos tartalmi kérdés a megfelelő gyakorlati helyek biztosítása. Az egyik
megoldás a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek létesítésével
valósulhat meg. Jellemzőjük, hogy kifejezetten erre a célra hozták őket létre vagy
alakították át, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen
elkülönítettek, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek, ahol már leg-
alább nyolc tanuló felkészítése folyik tanulószerződés vagy együttműködési megál-
lapodás alapján. A vállalati tanműhelyi kapacitás kiépítése és növelése mellett – a
gyakorlati képzőhelyek számának emelése érdekében – a kamara jelentős erőforrá-
sokat fordít új szervezetek képzésbe történő bevonására, a jelenlegi képzők képzési
hajlandóságának növelésére.
A tanítás-tanulási folyamat tartalmi változása 1990-től jól követhető. A szakiskolai
képzésben az egyik legfontosabb elem az elmélet és a gyakorlat aránya, ahol a gyakor-
lati képzés döntő hangsúlyt kell, hogy kapjon. A 16. számú diagramon megfi gyelhető,
hogy az évek során hogyan változott a gyakorlati képzés óraszáma az elméletihez
képest.
2015 45
5. A magyar duális szakképzési modell
14. ábra Az elméleti és a gyakorlati óraszámok változása
Forrás: Dr. Szilágyi János 2015
1998-ban az elméleti óraszám hirtelen a duplájára emelkedett. Az akkori gazdasági
körülmények nem tették lehetővé a gyakorlat növekedését, mert nem voltak még
megfelelő gyakorlati helyszínek. Később, a gyakorlati képzési kapacitás növekedésé-
vel párhuzamosan már lehetett volna a gyakorlati óraszámot emelni, azonban ez nem
történt meg. Jellemzően a közismereti szakasszal hosszabbították meg a szakiskolai
képzési időt.
A gazdasági igényekkel történő összehangolás érdekében a kamara aktívan részt vett
a szakképzés gyakorlatorientált tartalmi és szerkezeti átalakításában.
A tartalmi átalakulások sorrendje
• 2010–ben a kamara kezdeményezésére elindult az előrehozott szakképzés azzal
a céllal, hogy ne teljen el még egy év úgy, hogy megfelelő gyakorlati képzés nélkül
végeznek a diákok. A képzési idő három év lett. Az akkor általánosnak tekintett
2+2 és 2+3 éves szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem
különítette el a 9-10. évfolyamos alapozó képzést. Így a tanulók már a kilence-
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara46
dik évfolyamtól szakmai és közismereti képzésben párhuzamosan vehettek részt,
amely a tizenegyedik évfolyam végén szakmai vizsgával zárult. A képzések gya-
korlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskola biztosította, míg a tizedik és
tizenegyedik évfolyamon már köthető volt tanulószerződés a szakmai gyakorlat
lebonyolítására.
• A 2011. évben – szintén a kamara kezdeményezésére – beindult a 3 éves kama-
rai képzési forma. Ez a képzés egyre jobban közelített a duális képzési rendszer
jellemzőihez. Ebben a formában tovább növekedett a gyakorlati képzések óra-
száma. A hároméves képzés során párhuzamosan folyhatott a közismereti és a
szakmai képzés. Az órák tömbösítésére is sor kerülhetett. A gyakorlati képzés
elveinek meghatározásával a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szakiskolai
képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző
iskola tanműhelyében, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó
szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében lehessen meg-
szervezni
• 2012-ben az új OKJ és a szakképesítések egy részére megjelent dokumentációs
rendszer, ajánlási szinten lehetővé tette egyfajta pilot programként az új magyar
duális szakképzés megindítását, ahol a gyakorlati óraszám és a szakmai tartalom
új alapokra került.
• 2013 szeptemberétől már csak az új, nyolc osztályra épülő hároméves duális
képzés volt indítható a szakiskolai képzésben.
A közismereti és a gyakorlati óraszámok változását mutatja a 17. ábra. Látható, hogy
az előrehozott szakképzési modellhez képest mind a két oktatási részterület óraszá-
mai növekedtek.
2015 47
5. A magyar duális szakképzési modell
15. ábra A közismereti és a gyakorlati óraszámok változása
Forrás: Sikora Henriett
5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben
A kamara közel húsz éve foglalkozik a gyakorlati képzéssel. Alapvető közjogi feladatai
mellett módszertani kézikönyveket készített a gyakorlati képzésben dolgozóknak, és a
szakmai gyakorlati vizsgát levezető bizottsági tagoknak. Emellett folyamatos párbeszédet
folytatott a szakképzésben érintett partnerekkel. Az eszmecserék közben kirajzolódtak
az adott körülmények, amelyekkel összhangban szükséges volt fi nomítani a gyakorlati
képzési rendszert. Az ehhez alkalmazott módszerek között szerepelt az országos adatok
összegyűjtése és elemzése, kérdőívek készítése és feldolgozása, vitafórumok szervezése,
szakértők felkészítése és feladattal való ellátása, vizsgabizottsági tagok, elnökök és fel-
készítésük, az elemzések, a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése. Az így kifejlesztett
többféle módszer kidolgozásában szerepet kaptak a területi kamarák, gyakorlati oktatók,
szaktanárok, fejlesztők, minisztériumi munkatársak, szakmai szervezetek képviselői.
A kamara célja, hogy a folyamatos fi nomítások valamennyi érintett fél érdekeltségének
megfelelő rendszer kialakítását segítsék elő oly módon, hogy a diák felkészülése az adott
munkaterületre minél jobb legyen és a végzés után akár azonnal munkába állhasson.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara48
Magyarországon a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben, vagy a gyakorlati képzés
folytatására jogosult gazdálkodó vagy egyéb szervezetnél folyhat. A gyakorlati képzés
a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munka-
körben lebonyolított gyakorlat, amelynek időtartamát a képzés alapdokumentuma
tartalmazza. A szakképzés duális jellegének erősítése jegyében tartalmát illetően pedig
fő elv a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás.
A diákok
• tanulószerződés, vagy
• együttműködési megállapodás alapján, vagy
• oktatási intézmény tanműhelyében
vesznek részt a gyakorlati képzésben.
1993-ban törvényi szinten került bevezetésre a tanulószerződés intézményrendszere.
Azóta többször módosult a feltételrendszere, a tartalma, a működtetése a kamara
által jelzett gazdasági igényeknek megfelelően. A változások nyomán 2012-re a duális
szakképzés egyik alappillérévé vált. Az elmúlt közel 20 évben a duális képzés lényegét
jelentő tanulószerződések száma a nyolcszorosára növekedett, és ez sikertörténetnek
tekinthető a magyar szakképzés történetében.
Tanulószerződés
A tanulószerződés az első szakképzési évfolyam kezdetétől köthető az állam által
elismert szakképesítésre való felkészítés céljából gazdálkodó vagy egyéb szervezettel.
A megkötött szerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, és az abban megjelölt
napon lép hatályba. Az ellenjegyzett tanulószerződéseket a területileg illetékes kamara
tartja nyilván. Munkáját jelentős mértékben segíti egy országos online informatikai rend-
szer (az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer, röviden ISZIIR).
Amennyiben a szerződést kötő gazdálkodó vagy egyéb szervezet nem rendelkezik a
szükséges összes személyi és tárgyi feltétellel, lehetősége van a képzésbe bevonni egy
másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetet.
A tanulószerződés azon tanulóval köthető, aki:
• az iskolarendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő közneve-
lési intézményben, iskolai oktatás keretében, az állam által elismert első és máso-
dik szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban
részesíthető képzésben vesz részt,
2015 49
5. A magyar duális szakképzési modell
• a meghatározott szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek,
pályaalkalmassági követelményeknek megfelel,
A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában a tanuló vagy
iskolai tanműhelyben teljesíti a gyakorlatát, vagy olyan képzőhellyel köthet tanulószer-
ződést, amelyet a kamara kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként tart
nyilván. A tíz-tizenegyedik évfolyamon mindaddig, amíg a tanuló nem tett eredményes
szintvizsgát, ugyancsak a fent említett típusú képzőhellyel köthet csak tanulószerződést.
Tanulószerződés az adott képzés első szakképzési évfoly amának kezdetétől kezdődő
hatállyal köthető, és azzal a szervezettel, amely a gyakorlati képzésre jogosult szer-
vezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartást a gazdasági
kamara vezeti. A nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet
vehető fel, amely r endelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatá-
rozott személyi és tárgyi feltételekkel és kötelezően alkalmazza az adott szakképesí-
tésre kiadott szakképzési kerettantervet. A tanulószerződést a képzés teljes hátralévő
idejére köthetik, és a szakképzési törvényben meghatározott esetekben szűnik meg.
Ezek közül a leggyakoribb az, amikor a tanuló sikeresen teljesíti a befejező szakképző
évfolyamot és eredményes szakmai vizsgát tett.
Az egyéb szervezetek e setében a tanulószerződés kötésének további feltétele, hogy
az érintett szakképesítés a szakképzési törvényben meghatározott körbe (Egészség-
ügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a
Hang-, fi lm és színháztechnika ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter
hatáskörébe) tartozó legyen.
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés a szak-
képzési törvény 2015. évi módosítását követően, azonban az itt tanulók tanulói jutta-
tása diff erenciá lt (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%).
A tanulószerződés a következő előnyöket biztosítja a tanuló számára:
• valós munkakörülmények között szerezhet gyakorlati tapasztalatokat,
• megtanulja a szervezetnél alkalmazott eszközök, berendezések, technológiák
használatát, megtanul szocializálódni a munkahelyi légkörbe, megismerkedik a
vele szemben támasztott követelményekkel,
• a végzést követő elhelyezkedési esélyei javulnak,
• rendszeres havi pénzbeli juttatásban részesül,
• bekerül a társadalombiztosítás rendszerébe, biztosítottá válik, betegség esetén
táppénzre jogosult, gyakorlati ideje a szolgálati időbe beszámít.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara50
A tanulószerződéses gyakorlati képzés a magyar szakképzés meghatározó formája,
érzékeny barométer, a gazdaság közeli képzés lelke. A duális képzés hosszú távon
hazánkban csak akkor lehet sikeres, ha növekszik a képzésbe bekapcsolódó vállal-
kozások és tanulók száma. 2015-ben a közel 50 ezer tanulószerződés vállalkozási
típusok szerinti megoszlását mutatja a következő ábra. Ebből látható, hogy a kis- és a
mikrovállalkozások szerződnek a legtöbb tanulóval.
16. ábra A tanulószerződések megoszlása a különböző vállalkozási típusoknál
9%
30%
29%
12%
20%
Egyéni válalkozó Mikro Kis Közepes Nagy
Forrás: Sikora Henriett
A kormány 2015. évi koncepciója értelmében a kamara célkitűzései között szerepel a
tanulószerződések számának 70 ezerre történő emelése 2018-ra (17. ábra). Mindez
a gazdasági fellendülést segíti a szakképzés eszközeivel és csökkenti a pályakezdők
munkanélküliségét.
2015 51
5. A magyar duális szakképzési modell
17. ábra A tanulószerződések számának növekedése
Kormány
48 000
6600
Képzési hajlandóságSzolgáltatás centrikustanácsadói hálózat
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
A közel 700 ezer társas vállalkozás még további tartalékokat rejt a tanulószerződések
számának növekedése vonatkozásában.
Együttműködési megállapodás
Az együttműködési megá llapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetében a
gyakorlati képzés szervezője az iskola, ő felelős a tanuló megfelelő felkészítéséért.
Az együttműködési megállapodás megkötésére – a tanulószerződéshez képest –
lényegesen kevesebb esetben van lehetőség. Ennek oka, hogy a tanulószerződéses
jogviszony lényegesen kedvezőbb a tanuló, a szervezet, valamint a gazdaság egésze
számára. Megállapodás köthető az alábbi esetekben köthető:
• ha az szvk-ban a gyakorlati képzésre előírt idő negyven százaléknál kevesebb,
• ha a gyakorlat kiegészítő jellegű, a kerettantervben előírt képzési idő legfeljebb
negyven százalékára,
• ha a gyakorlat költségvetési szervnél kerül sor,
• ha összefüggő gyakorlatra kerül megkötésre,
• ha tanulószerződés nem köthető.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara52
Együttműködési megállapodás – a tanulószerződéssel ellentétben – a szakközép-
iskolák 9–12. évfolyamain is köthető. A 2015. évi törvénymódosítás egyik jelentős
eleme az volt, hogy pénzbeli juttatást már nem csak a 13. szakképzési évfolyam ösz-
szefüggő szakmai gyakorlatának idejére kell fi zetni, hanem már a 9–12. évfolyamok
ezen időszakaira is.
5.4 A kamarai garanciavállalás
A kormány célkitűzése, hogy a duális szakképzés megerősítése és kiszélesítése érde-
kében a duális képzésben részt vevő szakiskolai tanulók részarányát 2018-ra 70%-ra
kell emelni. Ennek egyik eszköze a kamarai garanciavállalás intézménye. Lényege,
hogy a kamara garantálja: tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyet biztosít a tanuló
részére. Ha ez nem sikerül, akkor erről igazolást állít ki a szakiskola számára.
A szakiskola csak ezen igazolás birtokában jogosult a tanuló gyakorlati képzéséről
gondoskodni. Fontos megjegyezni, hogy a kamarai igazolás kiadása kiterjed az
együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is. Ennek meg fe-
lelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara
kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely az adott
tanuló számára. A kamarai garanciavállalás bevezetéséről a 2014 decemberében elfo-
gadott törvénymódosítás rendelkezett, s bár csak 2015. július 1-jén lépett hatályba,
a kamarai hálózat az MKIK Elnöksége által jóváhagyott intézkedési terv alapján már
márciusban megkezdte a munkát. A kamarai rendszer számára a törvény adta lehe-
tőség nem kis felelősséggel járó kötelezettséggé vált. A hatékony feladatellátás alapos,
rendszerszintű tervezést és körültekintő kivitelezést igényelt, ezért az országosan
egységes eljárásrend a területi kamarákkal közösen került kialakításra.
A kamara kezdeményezésére bevezetett garanciavállalás valamennyi érintett fél
számára kiegyensúlyozott működést eredményez. A kamara célja, hogy garantálja
a tanulók számára a megfelelő képzőhelyet. Valószínűsíthető, hogy a tanulószerző-
dések számának emelkedése a képzőhelyek számának növekedését fogja generálni, a
növekedés mértéke jelenlegi ismeretek szerint viszont csak prognosztizálható.
A kamarák és az iskolák közötti hatékony és szoros együttműködés kulcsfontosságú
a garanciavállalás eredményessége szempontjából. A kamara törekszik az iskolai
érdekeket – a törvényi kereteken belül – maximálisan fi gyelembe venni. Így például
kezdeményezte a tanulószerződés-kötési dömping időszak áthelyezését a korábbi
szeptember-októberi időszakról májusra. Így az iskoláknak elég felkészülési idő áll
rendelkezésükre a következő tanévvel kapcsolatban: a szükséges kapacitásokat meg-
tervezni és biztosítani.
2015 53
5. A magyar duális szakképzési modell
Összességében elmondható: a kamarai garanciavállalás segíti a duális képzés alapvető
céljának megvalósulását, azt, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben,
munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Mind-
ehhez úgy járul hozzá, hogy az eddig is folytatott kamarai tevékenységet rendszersze-
rűen szabályozza, amivel erősíti a duális képzési rendszeren belüli kiszámíthatóságot
és lehetőséget ad valamennyi szereplőnek a megfelelő felkészülésre.
5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben
A pályaválasztás segíti a tanulókat a továbbtanulás irányának kiválasztásában, kiha-
tással van a diák teljes szakmai életútjára. A pálya kiválasztásának folyamata döntés-
sel zárul, és az egyén megkezdi a szakmai munkára felkészítő tanulmányait.
A kamara kiemelt tevékenysége a pályaválasztási tanácsadás, célcsoportja pedig
az általános iskolák felső éves tanulói. A pályaválasztás módszere függ az egyéntől,
annak tájékozottságától, a szociális környezettől, a családi környezettől, az iskolai kör-
nyezettől. A módszerek között szerepel a személyes megbeszélés, csoportos dialó gus,
szórólapok terjesztése, szakmai fi lmek vetítése, a szakmai területekről példaképek
bemutatása, a hiányszakmák ismertetése, tesztlapok megíratása és kiértékelése, előadá-
sok tartása, üzemlátogatások, valamint fórumok, kiállítások és versenyek szervezése.
A kamara a pályaorientáció és a pályaválasztás területén is fontos közjogi szerepet
tölt be. Célja, hogy napra kész információkkal segítse a fi atalokat. Pályaválasztási
munkaprogram keretében átfogó intézkedési tervet készített az egész országra
kiterjedő pályaorientációs program beindítására. A projekt felhívta a szülők, a pálya-
választó diákok és az általános iskolákban tanítók figyelmét a szakmunkásképzés
valós lehetőségeire. A kamara terve a szakiskolai tanulók jelenlegi 20%-os arányának
30% fölé emelése. Ez több tízezer fi atal szakképzésbe emelését jelentené, és nemcsak
mennyiségi, hanem minőségi növekedést is eredményezne.
A kamara mindig fontosnak tartotta a pályaorientáció, a pályaválasztás kérdését, a
gazdaság számára szükséges munkaerő-utánpótlás biztosítását, a hiányszakmák nép-
szerűsítését. Ez a tevékenység a duális képzés stabilizálása céljából még fokozottab-
ban lesz jelen a kamara életében.
A területi kamarák közreműködésével és a gazdaság szereplőitől kapott jelzések
figyelembevételével az MKIK a 2005–2013 közötti időszakra vonatkozó szakkép-
zési stratégiájában célként tűzte ki a pályaorientáció és pályapresztízs fejlesztését.
Kiemelt feladatként fogalmazódott meg a gyakorlatigényes, hiány- és fizikai szakmák
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara54
népszerűsítése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmák képzésének támo-
gatása. A pályaválasztás és -orientáció alapvető célja az egyéni vágyak és adottságok,
sikerélmények, a társadalmi és gazdasági lehetőségek összhangjának megteremtése.
A kamarának 2013-tól nyílott lehetősége arra, hogy a Nemzetgazdasági Miniszté-
rium támogatásával területi kamarai szinten egy-egy kolléga felvételével tovább erő-
sítse a pályaorientációs tevékenységet, ezáltal jobban segítse a pályaválasztás előtt álló
diákokat, szüleiket és a tanárokat, osztályfőnökeiket. A bővülő humánerőforrással a
területi kamarák tovább tudják szélesíteni a pályaorientációs tevékenységet, hatéko-
nyabban végezhetik ezt a több szereplős összetett feladatot.
A támogatás lehetővé teszi a következőket:
A kamarák a vállalkozások képviselőinek, szakembereinek a közreműködésével az
általános iskolákban helyszíni bemutatókat, tájékoztatókat szerveznek a szakmákról,
a várható elhelyezkedési lehetőségekről. Az ilyen találkozók lehetőséget adnak arra
is, hogy az érintettek megismerhessék az adott szakma szépségeit, a sikeres szakem-
berek életpályáját.
A pályaorientációs munkatársak üzemlátogatásokat, gyárlátogatásokat szerveznek az
általános iskolás diákok számára.
Az üzemek, iskolák tanműhelyeiben az érdeklődők kipróbálhatják tehetségüket,
képességeiket.
A pályaorientációs rendezvényeken vagy akár osztályfőnöki órákon, szülői értekezle-
teken korábbi hazai (SZKTV, OSZTV) és nemzetközi (WorldSkills és EuroSkills)
versenyeken sikeresen szereplő versenyzők mondják el élményeiket, számolnak be
munkájukról, eddigi pályafutásukról. (WorldSkills a fiatal szakemberek világbajnok-
sága, a EuroSkills pedig a fiatal szakemberek Európa bajnoksága.)
Különösen fontosak az üzemlátogatások, gyárlátogatások, műhelylátogatások, mivel
ezeken a pályaválasztásban érintettek személyesen győződhetnek meg arról, hogy
egy-egy szakképesítés birtokában milyen lehetőségek várnak rájuk.
A kamara pályaorientációs tevékenységének partnerei:
• Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal,
• a kormányhivatalok munkaügyi központjai,
• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és tankerületei,
• Pedagógiai Oktatási Központok,
• gazdálkodó szervezetek, vállalkozások,
• munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek szervezetei,
• szakképzési centrumok, szakképző iskolák, általános iskolák.
2015 55
5. A magyar duális szakképzési modell
A tevékenység várható hozadéka, hogy már rövid távon pozitív irányba változik a
szakiskolai beiskolázás, azaz az általános iskolai tanulók közül többen választják
a hiány- és keresett szakmák tanulását. Ahhoz, hogy a kamara eredményesen tudja
segíteni a pályaválasztás előtt állókat, tovább kell szélesítenie kapcsolatrendszerét,
tovább kell mélyíteni meglévő kapcsolatait. Egyre fontosabb azoknak az informá-
cióknak a hiteles, naprakész biztosítása, amelyek segíthetik a diákok körültekintő
döntését a szakmaválasztás terén.
A TÁMOP kiemelt projektjének fejlesztései nyomán a közeljövőben tájékoz-
tató film készül a fiatalok számára több mint 700 foglalkozás részletes leírásával
és több mint 300 foglalkozás bemutatásával a Nemzeti Pályaorientációs Portálon
(http://eletpalya.munka.hu/).
5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere
Az irányítás állami és jogszabályi keretei
A szakképzés központi irányítási rendszere jelenleg többszintű. Az oktatási és a
szakképzéssel kapcsolatos törvények vonatkozásában az Országgyűlés szerepe meg-
határozó.
A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki:
• A törvény-előkészítési szint alatt a kormány szabályozza a szakképzés teljes ága-
zatát, annak összes szakterületét érintő kérdéseit.
• A kormány – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a szakké-
pesítésért felelős miniszterek által vezetett minisztériumok legfőbb kormányzati
irányítási szerveként – szabályozza a szakképzésnek a szakképzésért és felnőtt-
képzésért felelős miniszternek és a szakképesítésért felelős minisztereknek
hatáskörét meghaladó kérdéseit.
• A kormány meghatározza a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek
nyilvántartásának és ellenőrzésének, a szakképzés megkezdésének és folytatásá-
nak, a pályaorientációnak és a pályakövetésnek a szabályait, valamint a komplex
szakmai vizsgával kapcsolatos díjakat, továbbá azon szakképesítéseket, amely
képzések folytatása esetén a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájá-
rulás igénybevételére jogosult.
• A kormány rendeletek kiadásával irányítja a következő szakképzési területeket:
– az érettségi vizsga vizsgaszabályzata,
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara56
– a Nemzeti Alaptanterv kiadása,
– az iskolarendszerű szakképzés tanügyigazgatása,
– a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadása,
– az OKJ és az eljárásrend kiadása,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény moduljainak
kiadása,
– a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő
elszámolása,
– a szakképzési megállapodás szabályozása,
– a komplex szakmai vizsgáztatás szabályozása,
– a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj szabályozása,
– az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés kiadása.
Az ágazati irányításért az oktatás területén az Emberi Erőforrások Minisztériuma,
a szakképzésért és a felnőttképzésért a Nemzetgazdasági Minisztérium, az egyes
szakágazatok esetében pedig a szakképesítésért felelős miniszterek az illetékesek.
Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás
Az intézmények irányításáért, fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy az
intézményfenntartó, aki
• dönt a köznevelési intézmény létesítéséről,
• meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését,
• ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását,
• kinevezi vagy megbízza a köznevelési intézmény vezetőjét,
• jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési program-
ját,
• értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott
feladatok végrehajtását.
A fenntartó kötelezettségei kormányrendeleti szinten a köznevelésről szóló törvény
végrehajtása és a végrehajtási rendeletek betartatása.
Szakképzés az állami vagy szakképzési megállapodás alapján nem állami fenntartó
által fenntartott köznevelési intézményben folyhat. Az irányításra vonatkozó felada-
tok valamennyi fenntartó típusra vonatkoznak.
Az állami fenntartású iskolák intézményesített szerkezete átalakult, több iskola
hierarchikus összekapcsolására került sor.
2015 57
5. A magyar duális szakképzési modell
A szakképzés iskolarendszerű intézményei 2016. szeptember 1-jétől:
– a szakgimnázium (korábban szakközépiskola),
– a szakközépiskola (korábban szakiskola),
– a szakiskola (korábban speciális szakiskola) és a készségfejlesztő speciális szak-
iskola is.
A szakképző iskola a szakképzési feladatának hatékonyabb ellátása érdekében a szak-
képzési törvényben meghatározott esetekben térségi integrált szakképző központ
keretében működik.
Az iskolai vezetés elkötelezettje a jogszerű szakmai és a tanügy-igazgatási irányí-
tásnak. A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében a további irányítási
hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.
2015. július 1-jével az állami fenntartású szakképző intézmények döntő többségének
fenntartása átkerült a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez.
Az NGM fenntartásába került szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömö-
rülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. Az átalakítás a szak-
képzési intézményrendszer hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítése
mellett szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot is, továbbá gyorsabb
és rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a gazdasági igények változására. Az új
rendszerben az integrált szakképző intézmények a szakmai önállóságuk mellett
gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskoláik pedig részleges
gazdálkodási önállóságot kaptak. Ez nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor moti-
vációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához
és a folyamatos napi működésük fenntartásához.
5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés fi nanszírozása
Az iskolarendszerű duális szakképzés fi nanszírozási forrásai a következők:
• a központi költségvetés,
• a szakképzési hozzájárulás, melynek egy részéből keletkezik a Nemzeti Foglal-
koztatási Alap,
• a gyakorlati képző gazdálkodó vagy egyéb szervezetek saját közvetlen hozzá-
járulása,
• a szakképzési feladatot ellátó oktatási intézmények saját forrása,
• az oktatási intézmény fenntartójának anyagi támogatása,
• a tanuló vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara58
Iskolai oldal fi nanszírozási modellje értelmében a költségvetési törvény alapján át-
lagbér alapú támogatás és működési támogatás jár az iskolarendszerű szakképzésben
részt vevő tanulók után. Tanévenként igényelhető a tanuló szakképző iskolai képző-
helyen töltött kötelező óraszáma és a számított létszám alapján.
A gazdálkodó szervezetek fi nanszírozásában a legjelentősebb forrás a szakképzési
hozzájárulásuk és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Az egyéb szervezetek számára
2016. január 1-től kedvező változás, hogy lehetőségük nyílik a tanulószerződéses
költségeik megtérítését lényegesen leegyszerűsíteni és meggyorsítani. Ehhez mind-
össze az állami adóhatóságnak kell bejelenteniük, hogy szakképzési hozzájárulásukat
tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. Ezáltal bekerülnek a
szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe, méghozzá úgy, hogy kötelezettségük
mértéke nulla. Mindezek alapján jogosultakká válnak költségeiket havonta, norma-
tíva alapon visszaigényelni.
Az egyéb szervezetek dönthetnek azonban úgy is, hogy nem kívánnak belépni a szak-
képzési hozzájárulásra kötelezettek körébe. Azonban az igénylésen (pályázaton)
alapuló és az NFA képzési alaprészéből történő folyósítás rendszere a tanulószer-
ződéses költségeik fi nanszírozására csak 2015. december 31-ig marad meg. Együtt-
működési megállapodás kötésekor ezen szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy
a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit
– részben vagy egészben – megtérítse a gyakorlati képzést részben vagy egészben
folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének,
megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban
rögzítik.
Az NFA képzési alaprésze a gazdálkodók által befi zetett szakképzési hozzájárulás-
ból képződik. A szakképzési hozzájárulás célja, hogy az állami szerepvállalás mellett
a gazdálkodó szervezetek is részt vegyenek a szakképzésben. A szakképzési hozzá-
járulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény ezt
a célt az alábbiak szerint részletezi:
• az iskolarendszerű szakmai képzések támogatása, amelyek állami fenntartású
szakképző intézményben vagy egyéb intézményben szakképzési megállapodás
alapján kerülnek megszervezésre,
• a felsőoktatás keretében a gyakorlatigényes alapképzési szak és a duális képzés
keretében szervezett gyakorlati képzés támogatása,
• a fenti képzések fejlesztésének támogatása,
• az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása.
2015 59
5. A magyar duális szakképzési modell
Szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális
hozzájárulási adó alapja, mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5%-a.
A hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével is. Ebben az esetben a
képző a hozzájárulásának mértékét előre meghatározott normatíva alapján csök-
kentheti. Amennyiben a normatíva összege meghaladja a hozzájárulási kötelezettség
mértékét, a tanulószerződéssel képzők visszaigényelhetik a különbséget. A gyakorlati
képzők széles körének újabb ösztönzést jelent 2016. január 1-től, hogy fi nanszírozá-
suk további támogatással egészül ki: kiegészítő normatívákkal (beruházási, oktatói,
tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tételek) növekszik az elszámolható ösz-
szeg. A támogatás leginkább a kkv-k számára elérhető.
2015 61
6. A kamarai hálózat szerepe
a magyar duális szakképzés működtetésében
Az olyan országos feladatoknál, ahol az információszerzés, az információáramlás, az
információcsere komplex rendszert igényel, együttműködéssel lehet a leghatékonyab-
ban eredményeket elérni. Az egymással kapcsolatban álló gazdasági kamarai szer-
vezeti egységek (országos gazdasági kamara és területi gazdasági kamarák) hálózati
rendszer működtetésével tudják a feladataikat a legeredményesebben elvégezni.
A gazdasági kamarai hálózatot az országos és egy adott térség egymással sokrétű
együttműködési kapcsolatban, a feladat megvalósításától függően többnyire egymás
mellé rendeltségben álló területi kamarák alkotják. A területi kamarák az intézmény-
hálózatok adott funkciójú, adott szolgáltatási körbe tartozó, különböző helyszínekre
telepített rendszerei. Ezek alkotják a hálózat csomópontjait, amelyek a 23 szervezet-
tel lefedik az egész országot.
Az elmúlt két-három évben felgyorsult az országos szintű hálózatépítés folyamata
is, így e tekintetben egyre pozitívabb képet mutat a magyarországi kereskedelmi és
iparkamarai rendszer. A kamarai rendszer hálózatos működésének és szakmaiságá-
nak erősítése, az országos és a területi kamarák szakmai kapcsolatainak fejlesztése, a
regionalitás erősítése, valamint standardizált kamarai feladatellátás megvalósítása az
MKIK stratégiájának egyik meghatározó elemévé lépett elő.
Az MKIK koordinálásával a kamarai hálózat célja a szakképzés harmonikus és ho-
mogén fejlődésének elősegítése. A hálózati kohézió megalapozza az egész rendszer
minőségi színvonalának emelését, az erőforrás hatékony kihasználását és a közös jö-
vőbeli vízió megalkotását.
A területi kamarák közös gazdasági adatbázisa 46 ezer cég adatait tartalmazza, amely
a legnagyobb gazdasági adatbázis Magyarországon. Az egységes szerkezetű kamarai
portálrendszer Magyarország egyik legnagyobb gazdasági portálját jelenti. A MKIK
törvény által szabályozott közjogi feladata a gazdálkodókkal való irányító párbeszéd.
A kamara szerepének erősödése a feladatok sokrétűségéből is látszik. Ez az erősö-
dés a képzőhelyek szigorúbb ellenőrzéséből, a bírságolási előírásokból és a szigorúbb
eljárásrendből is kiolvasható, amelynek egy része a tanulószerződéses rendszernek
például az egészségügyi, szociális és pénzügyi területre történő kiterjesztése, a fel-
sőoktatási szakképzési programok véleményezése, felnőttképzésben megvalósuló
gyakorlat képzés ellenőrzése, a szakmai gyakorlati vizsgák ellenőrzése és a MFKB-k
működtetése.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara62
Az egységes keretbe foglalt szakképzési feladatokat az MKIK szakmai koordináció-
jával végzik a területi kamarák. Az MKIK módszertani iránymutatásai a területi
kamarák és a gazdálkodók részére megfelelő szakmai támaszt adnak, és erősítik a
cselekvési egységet.
Mindezt csak erősíti a hálózati rendszer, amely lehetőséget ad arra, hogy
• az MKIK a szakképzés közjogi szerepvállalásával az általa kidolgozott standard
módszertani anyagokat valamennyi területi kamara egységesen használja, és
• a területi kamarák egymástól jól működő szolgáltatási rendszereket vehessenek át.
A rendszerek lényege, hogy a hálózat egy pontján kifejlesztett szolgáltatást standar-
dizálják és a hálózat többi eleme számára is elérhetővé teszik. Így az egyes pontokon
koncentrált innovatív fejlesztések valósulnak meg, az így megvalósított és kínált szol-
gáltatás minősége és költséghatékonysága is jelentősen javulhat.
A kamarai tevékenység változásai:• 2012. január 1-jétől a kötelező kamarai regisztráció bevezetése,
• a 2012-től hatályos új szakképzési törvény részletesebben határozza meg a
kamarai feladatokat,
• a duális képzés bevezetése,
• a kamarai feladatrendszer megerősítése,
• a közfeladatok fi nanszírozásához való hozzájárulás a költségvetésből,
• a külgazdasági feladatrendszer erősítése,
• a kamarai választások után változatlan struktúra,
• a partnerkapcsolatok és a hálózat az innováció támasza,
• a kamarai garanciavállalás bevezetése 2015 júniusától,
• a legjelentősebb közjogi feladat a szakképzés.
Hálózati feladatok az MKIK koordinálásával:
• a kamara 2013. szeptember 1-jétől szakmailag felügyeli a teljes magyar szakkép-
zési rendszert, tehát a szakmatanulás középszintjét,
• a szakmai tananyag meghatározása,
• annak meghatározása, hogy mely szakmák minősüljenek kiemeltnek és kapja-
nak magasabb ösztöndíjat, illetve melyek a túlképzési területek, ahol kevesebb
ösztöndíj jár,
• a vizsgabiztosok kinevezésére tett javaslat,
• minden egyes tanulószerződés tartalmi elemét a kamara ellenőrzi, majd
ellenjegyzi,
• a felnőttképzési programok összehangolása,
2015 63
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
• kutatások és elemzések a további innovációhoz,
• szakmai rendezvények szervezése és a duális képzést bemutató, népszerűsítő
internetes portál működtetése.
18. ábra A szakképzés közjogi feladatrendszere
Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015
6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége
A 2001-től fokozatosan kiépülő és sikeresen működő országos szakképzési tanács-
adói hálózat megteremtette a gazdaság szereplőivel történő folyamatos kapcsolattar-
tás és a közvetlen információáramlás lehetőségét.
A kamarai tanácsadók a szakképzési közjogi feladataik végrehajtása során tájékoz-
tatást és szakmai tanácsot adnak a gazdálkodó szervezetnek.
A tanácsadói hálózat a területi kamarák fontos része és összekötő szerepet tölt be
az érintett szereplők között, vagyis a gazdálkodó szervezetek és a tanulók, szülők,
valamint az elméleti képzést biztosító iskolák között.
Az egységes elvek, munkafolyamatok és dokumentumok alapján tevékenykedő
hálózat több mint 150 főből áll; a rendszer több év alatt épült fel, követve a tanuló-
szerződések számának növekedését.
Pályaválasztás
Partnerség
Tanulószerződés rendszere
Gyakorlati képzés felügyelete
Szakképzés szerkezete
Mesterképzés és vizsgáztatás
MunkaSzakképzés
Kutatás
Felnőtt-képzés
Általánosiskola
Belépésifeltételek
Szakmai tartalomfejlesztés
Szint-vizsga
Záróvizsga
Versenyek
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara64
A tanácsadói hálózat feladata eleinte főként a tanulószerződéses gyakorlati képzésre
korlátozódott, mára azonban a tevékenységi kör jelentősen kibővült (egyebek mellett
az együttműködési megállapodások kezelésével).
A 2013-tól új szereplőkre is kiterjedt a hálózat hatóköre, ugyanis az egészségügyi,
szociális intézmények is bekapcsolódhattak tanulószerződéssel a gyakorlati képzésbe.
(Ezen ún. egyéb szervezetek főszabály szerint szakképzési hozzájárulásra nem köte-
lezettek, és 2015 végéig kizárólag a pályázat útján kaphattak támogatást a gyakorlati
képzés költségeire, 2016-tól azonban – választásuk alapján – bekerülhetnek a szak-
képzési hozzájárulásra kötelezettek körébe.)
Az országos szakképzési tanácsadói hálózat feladatai:
• A kamarai garanciavállalás rendszerének működtetése elsősorban a tanácsadók
feladata, akik kapcsolatot tartanak az iskolákkal (ha szükséges a fenntartóval is),
tanulókkal és a gyakorlati képzésre alkalmas szervezetekkel. Elősegítik a tanu-
lószerződések megkötését, a megkötött tanulószerződéseket ellenjegyzik, illetve
kiállítják az iskolai tanműhelyben maradó tanulók számára a kamarai igazolást.
• A területi kamara nyilvántartásában szereplő gazdálkodót, illetve egyéb szerve-
zetet a területi kamara szakképzési tanácsadói tájékoztatják a tanulószerződés-
kötés feltételeiről, illetve a szükséges nyomtatványokról.
• A tanácsadók az egyéb szervezetek tanulószerződés-kötési lehetősége miatt
folyamatos tájékoztatást adnak a kérdéses helyzetekben (például az egyéb szer-
vezetek képzési költségeinek fi nanszírozása, amely a 2016-os adóévben döntően
megváltozik).
• Fontos feladat a potenciális képzőhelyek felkutatása és a gyakorlati képzésbe
való bevonása. Az újonnan bevont szervezetek szélesítik a gyakorlati képzésre
jogosultak körét. A tanácsadók olyan szervezeteket is felkeresnek, akik korábban
már foglalkoztak tanulók gyakorlati képzésével, de időközben abbahagyták ezt
a tevékenységüket. Tájékoztatják őket a megváltozott jogszabályokról, törvényi
feltételekről. A könnyített adminisztráció, költségelszámolás és a kedvezőbb
finanszírozás hatékony érv a vállalkozások, szervezetek meggyőzésére.
• Nyomon kísérik az együttműködési megállapodásokat is, amelyekkel kapcso-
latban szintén ellenjegyzési feladatuk van. Külön teendőt jelent az úgynevezett
ágazati szakközépiskolai képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat megszer-
vezése. Az ehhez kapcsolódó adminisztráció támogatására a tanácsadók külön
figyelmet fordítanak.
A jogszabályi környezet folyamatos változása és az egyedi esetek kezelése szükségessé
2015 65
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
teszi, hogy a kamara az NGM-mel, a KLIK-kel, az NSZFH-val és a különböző
szakmai háttérintézményekkel szoros együttműködésben dolgozzon, és speci-
ális esetekben szakmai véleményt kérjen. A kapott állásfoglalásokat az MKIK az
országos honlapján (www.mkik.hu) teszi közzé és az egységes gyakorlati alkalmazás
érdekében tájékoztatja a területi kamarákat is.
A szakképzési tanácsadói hálózat sikeres működtetésének alapja az MKIK által
kiadott és bevezetett országosan egységes, szakmailag megalapozott eljárásrend és
minőségbiztosítási rendszer. Ennek része a minden évben megszervezett tanácsadói
szakmai vizsga.
A kamarai garanciavállalás intézményének 2015-ös bevezetése megerősítette a szak-
képzési tanácsadói hálózat feladatait, tevékenységét. Ez a feladat már korábban is
adott és ismert volt, megszervezése és lebonyolítása azonban új keretek között és más
időintervallumban történik a garanciavállalás bevezetésével. A kamarai garanciavál-
lalás személyre szabott, tanulóközpontú munkastílust, munkamódszert igényel, ami
azt is jelenti, hogy a tanácsadónak minden egyes tanulóval személyes, közvetlen mun-
kakapcsolatba kell kerülnie. A kamarai garanciavállalás feladatának megvalósításához
a szükséges adatokat törvény alapján a szakképző iskolák biztosítják.
A területi kamarák munkájához és a tanácsadói munkához az MKIK szakmai tájé-
koztató kiadványokat készít egységes működtetés érdekében. 2013-ban jelent meg
a „Tanulószerződéssel a munka világában – amit a tanulószerződésről tudni kell”
című kiadvány, majd ennek aktualizált változatai 2014-ben és 2015-ben is („Gya-
korlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a munka
világában” címmel).
2014-ben olyan prospektus is készült, amely röviden, lényegre törően foglalja össze
azokat a kulcsfogalmakat és előnyöket, amelyekkel fel lehet kelteni a tanulók és a
gyakorlati képzőhelyek érdeklődését.
6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés
A kamara koordinálásával a szakmaszerkezet teljes átalakítása 2010 és 2013 között
valósul meg a korábbiakban ismertetett ütemben. A fejlesztőmunkából a szak-
képzésben érintett valamennyi szereplő kivette részét, elfogadva a kamara egyeztető
tevékenységét.
Az MKIK évek óta érzi a gazdasági szereplők oldaláról azt a nyomást, hogy a rend-
szerváltás után széthullott szakképzési rendszer újjáélesztésében aktív szerepet vál-
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara66
laljon, amely a fejlesztésekben, reformokban és a tervezésekben tud realizálódni.
Az OKJ, az SZVK, és a kerettanterv fejlesztése bemutatásra került, emellett a szak-
képzés-tervezés hangsúlyos és mindenre kiható feladat.
A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete volt a 2008-tól kibővült hatás-
körrel és megújult összetétellel működő hét regionális fejlesztési és képzési bizottság
(RFKB). A 26 tagú bizottságokba a gazdasági kamarák, valamint a munkaadói és a
munkavállalói érdekképviseletek, továbbá az oktatásért, valamint a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesz-
tési tanács, az Oktatási Hivatal, illetőleg a szakképző iskolák fenntartói delegálhattak
tagokat. A kamarák egyben a bizottság társelnöki teendőit is ellátták. Az RFKB-k
működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása
volt. A korábbi pazarló és kevéssé hatékony szakképzést megfelelő keretek közé
kellett terelni, és ehhez jó eszköznek bizonyult az RFKB-k létrehozása.
2011-re azonban bebizonyosodott, hogy a rendszer nem eléggé hatékony, ennyi
szakember egy bizottságban nem tud igazán eredményesen együttműködni, és a
regionális szemlélet az odatartozó megyék egyenletes fejlesztését sokszor hátráltatta.
A szakképzés megújításának fontos eleme volt ezért a regionális testületek, az
RFKB-k megyei bizottsággá (MFKB-kká) alakítása 2012-ben. Ennek célja, egyrészt
a folytonosság biztosítása az eddigi RFKB döntések és a jövőbeni létszám-kategó-
riákat is tartalmazó MFKB döntések között, másrészt a fenntartók számára irány-
mutatás a munkaerő-piaci igények és a beiskolázás összehangolása érdekében. Az
átalakulás folyamatát a kamara biztosította. Ebben az esetben a decentralizálás bizo-
nyult hatékonyabbnak, az új bizottság jobban képes támogatni a helyi fejlesztéseket.
A megyei bizottságoknak 2015. október 1-jétől a korábbi 7 helyett már csak 5 tagja
van, köztük az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a munkaadói és munkavállalói
érdekképviseletek, valamint a kormányhivatalok küldöttei. A bizottsági elnököt a
területi kamarák jelölik és a titkársági feladatokat is ők végzik. A bizottságok elnökét
a területi kereskedelmi és iparkamarák adják.
A megyei szintű testületektől hatékonyabb munka várható, jobb ismerői a helyi kör-
nyezetnek, szélesebb hatáskörben képesek működni. Az adott térségben ugyanis a
vállalkozások specifikációja alapján fokozottabban jelenik meg a szakmák iránti igény.
2015 67
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
19. ábra Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül
Forrás: MKIK GVI
Ezt látszik alátámasztani, hogy az új rendszerben az MFKB azt a kamarát tudhatja
maga mögött, amely eddig is nagy figyelmet fordított a gazdasági tendenciák vizsgá-
latára, és a kötelező regisztráció kapcsán még nagyobb rálátása van a vállalkozásokra.
Felértékelődött az MFKB-k szerepe a szakképzésben és ezzel a kamara felelőssége
tovább erősödött. A duális képzéssel valóban lehetőség van arra, hogy a szakképzés-
ben tapasztalható káosz helyére rend kerüljön, a szakképzés vonzó legyen, és ne csak
azok jelentkezzenek oda, akiket máshova nem vettek fel.
Az MFKB-k hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre,
amely befolyásolja a megye szakképzés-fejlesztésének elősegítését. A tervezés folya-
matának első lépése az MFKB-k javaslattétele az ún. szakmaszerkezeti döntésre,
amely meghatározza az államilag támogatható és a nem támogatott, valamint a csak
bizonyos keretszám erejéig támogatott iskolarendszerű képzéseket. A javaslattétel
a munkaerő-piaci adatokra alapozott folyamat, amelynek fontos eleme az MKIK
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) célirányos kutatása, amely ennek a
javaslattételnek az egyik eleme. A végső szakmaszerkezeti (más néven „irány-arány”)
döntést a kormány hozza meg. Ez a szakképzés irányaira és beiskolázás arányaira
vonatkozóan javaslattételi jogkör az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli
szakképzésre egyaránt vonatkozik.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara68
Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában az „irány-arány” javaslat a nappali
munkarend mellett az esti és levelező képzésre is kiterjed. A szakmaszerkezeti javas-
latok az adott megyére határozzák meg a beiskolázás kereteit. A bizottsági javaslat
alapvetően háromféle lehet. Azon szakképesítések esetében, amelyekre várhatóan
jelentős munkaerő-piaci kereslet jelentkezik, korlátlan beiskolázásra van lehetőség.
Vannak olyan szakképesítések, amelyek oktatása ugyan szükséges és indokolt, de
a korábbinál kisebb létszámban vagy a várható elhelyezkedési esélyeket szem előtt
tartva, korlátozott tanulólétszámmal célszerű a beiskolázás. Harmadik, nem támo-
gatott kategóriába tartozó szakképesítések esetén költségvetési hozzájárulás (nor-
matíva) nem vehető igénybe. A bizottsági javaslat nem csak a szakiskolai, hanem a
szakközépiskolai képzésekre és a szakközépiskolai ágazatokra is kiterjed.
Bizonyos szakképesítések vonatkozásában nem a bizottságok tesznek javaslatot a
szakmaszerkezeti kormányrendelethez. Olyan szakképesítésekről van szó, melyek
nem rendelkeznek munkaerő-piaci relevanciával (például a művészeti, kulturális,
kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítések).
A szakmaszerkezeti döntés a bizottság javaslatai alapján kormányrendeletben jelenik
meg, amely tartalmazza, hogy mely szakmákra és milyen arányban, létszámban lehet
beiskolázni, továbbá azt is, hogy a beiskolázási keretszám miként kerül elosztásra az
egyes (állami, egyházi, magán) iskolafenntartók között. A szakmaszerkezeti döntés
tartalmazza a hiány-szakképesítéseket is, amely egyben a szakiskolai ösztöndíjra
jogosult szakképesítések köre is.
A bizottság a szakmaszerkezeti javaslattétel mellett közreműködik a munkaerő-piaci
információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a
nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában is.
Egészen 2015 nyaráig az MFKB-k fontos és meghatározó feladata volt a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze decentralizált fejlesztési forrásaival kapcsola-
tos javaslatok megtétele is, ez a jogkör azonban közvetlenül a nemzetgazdasági mi-
niszterhez került.
A bizottságok feladata a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, amely
része a megyei területfejlesztési stratégiának valamint a fővárosi és megyei fejlesztési
tervnek.
A bizottságok állásfoglalásokkal, különböző együttműködésekben való részvételük-
kel aktív szereplői, alakítói és formálói a gazdaság számára egyaránt fontos iskola-
rendszerű szakképzés, iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatás és
a felsőoktatás összhangjának megteremtésében az esetleg szükséges változtatások
kezdeményezésében.
A bizottságok munkájához kapcsolódó operatív feladatok ellátását a területi keres-
2015 69
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
kedelmi és iparkamarák végzik. A munkaszervezeti teendőket közvetlenül a kama-
ráknál dolgozó megyei MFKB koordinátorok hajtják végre. Az ő feladatuk többek
között az MFKB-k titkári teendőinek ellátása.
Az éves beiskolázási arányok-irányok meghatározásának köszönhetően a fi atal szak-
munkások elhelyezkedése 2011 és 2014 között 49%-ról 58%-ra növekedett, a szakis-
kolába járó tanulók körében pedig kis mértékben csökkent a képzésből lemorzsolódók
és kihullók számaránya a korábbi időszak igen kedvezőtlen eredményeihez képest.
Az MKIK-GVI évek óta végzi a felmérést a munkaerő-piaci szükségletekről. A fel-
mérés módszere alapelveiben nem változott az MFKB munkájának megkezdésével,
de bizonyos elemek korrekcióra kerültek és hangsúly-eltolódások történtek. Ma már
nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mely szakmákból hány főt igényel a munkaerőpiac,
hanem azt is, hogy a cégek milyen képességeket, kompetenciákat várnak el a szak-
munkásoktól. Fejlődik a technika és a technológia, folyamatosan új szakmák kelet-
keznek, a követelmények nem mindig írhatók le a régi szakma keretein belül. Az
MKIK-GVI évente 3500 pályakezdő szakmunkást is bevon a kutatásokba.
6.3 A pályaorientáció
A megfelelő szakképesítés kiválasztása, a sikeres pályán való elindulás nehéz feladat
az ifj úság számára. Az általános iskola 8. évfolyamán és a középiskolai érettségi után
is eljön az a pillanat, amikor átgondolt, felelős döntést kell hozni. Ehhez a szülői és
tanári támogatás elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy a pályaválasztásban érintet-
tek ismerjék a gazdasági tendenciákat, munkaerő-piaci helyzetképet és nem utolsó-
sorban magukat a szakképesítéseket. A kamara ehhez kínál segítséget a bárki számára
elérhető tájékoztatóival, ingyenesen biztosított programjaival.
Ennek megfelelően a kamara pályaorientációt és pályaválasztást elősegítő tevékeny-
séget végez annak érdekében, hogy megkönnyítse a döntést a pályaválasztás előtt álló
tanulóknak és szüleiknek. A kamara pályaorientációs és pályaválasztási tevékenysé-
gének célja, hogy elősegítse a fi atalok megalapozott pályaválasztási döntését, amely
után nagyobb eséllyel találják meg az érdeklődésükhöz és képességeikhez, valamint a
gazdaság igényeihez illeszkedő szakmát, és azon keresztül a munkát. A fi atalok meg-
felelő orientációval sikeres munkavállalókká vagy vállalkozókká válhatnak a munka-
erőpiacon.
A pályaválasztás és a pályaorientáció országos feladatait az országos kamara a területi
kamarákkal együttműködve végzi, amelyhez országosan egységes irányelveket dolgoz
ki, amelyeket folyamatosan továbbfejleszt. Az országos kamara megszervezi és lebo-
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara70
nyolítja a területi kamarák pályaorientációs munkatársainak képzését és vizsgáztatá-
sát. A pályaválasztási, pályaorientációs feladatokat tartalmi szempontból egyezteti az
NSZFH-val az egységesség érdekében és folyamatosan együttműködik vele.
A pályaválasztás szempontjából kiemelkedő esemény a kamara által évente megren-
dezésre kerülő országos szakmai verseny, a „Szakma Sztár Fesztivál”. A rendezvényre
ellátogató általános iskolások versenyzés közben ismerhetik meg a jövő szakembereit
és a szakmákat. A rendezvény a pályatanácsadás, a pályaorientáció folyamatába jól
beépíthető, amelyen egy időben több szakma képviselteti magát, így a rokonszakmák-
kal is találkozhatnak a diákok. A helyszínen interaktív feladatok várják az érdeklődő
fi atalokat, akik szakmabemutató fi lmeket nézhetnek, szakmatotót, pályaorientációs
kérdőíveket tölthetnek ki, valamint szakmai tárlatvezetésen vehetnek részt. A láto-
gató diákok az egyes szakmák standjain a nekik szóló feladatokban saját maguk is
kipróbálhatják tehetségüket.
Kezdettől fogva az MKIK biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a területi kama-
rák szervezésében minél több vidéki pályaválasztás előtt álló diák láthassa a legjobb
szakmunkástanulók országos vetélkedőjét és kapjon betekintést az egyes szakképesí-
tésekbe. Az első években – az akkori szakképzési struktúrának megfelelően – a 9-10.
osztályos tanulók látogatása volt a cél, mert ott még csak szakmai előkészítés folyt.
A szakképzés rendszerének változásával összhangban, 2012 óta szervezik a kamarák
a látogatókat az általános iskolás tanulók köréből is. Akkor a látogatók mintegy 30%-
a, 2013-ban már 60%-a az általános iskolák 6-7-8. osztályos tanulói közül került
ki. A fesztiválra látogatók száma minden évben emelkedett, 2015-ban már 15 ezer
látogató tekintette meg a versenyek döntőit.
Az MKIK az MKIK-GVI-vel együttműködve kérdőíves kutatás keretében országos
felmérést készít az általános iskolások tekintetében a pályaválasztás kérdéskörében.
A lebonyolítás a területi kamarák bevonásával történik.
A területi kamarák a pályaválasztás, a pályaorientációs feladatok vonatkozásában
országos hálózatot képeznek az intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, vállal-
kozásokkal és szakképzőkkel együttműködve. Kiemelt feladatuk a pályát választó és
pályakezdő fi atalok megszólítása, piacképes, gyakorlatorientált tanácsokkal, irány-
mutatásokkal történő ellátása. A területi kamarák szintjén jelentkező pályaválasztási,
pályaorientációs feladatok kiemelten a következőek:
• gyár- üzem- és tanműhely-látogatások megszervezése és lebonyolítása a közép-
iskolások számára, hogy a cégek tevékenységéhez kapcsolódó szakmákat köze-
lebbről megismerjék a fi atalok,
• üzemlátogatások az általános iskolai felső tagozatos tanulók részére, amelynek
célja, hogy a különböző szakképesítéseket, szakmai tevékenységeket a tanulók
2015 71
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
valós körülmények között is láthassák, így még tisztább képet kaphatnak az
egyes szakmák tartalmáról,
• pályaválasztási és pályaorientációs rendezvények szervezése, lebonyolítása,
• a Szakma Sztár Fesztiválra látogató diákok utaztatásának szervezése, „tárlat-
vezetés” a fesztiválon,
• tájékoztató füzetek, kiadványok, prospektusok, szóróanyagok készítése,
• PR-tevékenység az adott megyében, a helyi média műsoraiban való megjelenés,
sajtótájékoztatók tartása,
• tájékoztató előadások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek tartása az általá-
nos és a középiskolába járó gyerekek, szüleik és tanáraik részére,
• együttműködés a kormányhivatalokkal, a térség és a megye gazdálkodó szerve-
zeteivel, szakképző intézményeivel,
• a diákok tanulmányaik befejezését követő elhelyezkedése, munkába állása lehe-
tőségeinek, a megye szakképzésfejlesztésének megismertetése az érintettekkel,
• üzemek, iskolák tanműhelyeiben szimulációs szoftverek és eszközök bemuta-
tása, kipróbálásuk lehetőségének biztosítása a látogatáson részt vevő diákoknak,
hogy jobban „vonzza” őket a szakmunkás pálya,
• szakmákat bemutató fi lmekkel a hiány- és keresett szakképesítések népszerű-
sítése,
• a Szakma Sztár Fesztivál keretében lebonyolított korábbi SZKTV és OSZTV
versenyeken a megyéből eredményesen szereplő diákok meghívása a pályaorien-
tációs rendezvényekre,
• a rendezvényről készített fi lm bemutatása, illetve a nemzetközi versenyeken
(EuroSkills, WorldSkills) való megmérettetés lehetőségének megismertetése,
az ott szereplő fi atal szakember élménybeszámolójával és versenyről készített
fi lm levetítésével,
• végzős szakiskolások, illetve szakközépiskolások utazásának szervezése a nem-
zetközi szakmai versenyekhez kapcsolódó SkillsHungary Nemzeti Döntőre,
• a „fi zikai szakmák” társadalmi presztízsének, vonzerejének növelése és a szak-
munkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén.
A pályaválasztás előtt álló fi atalok megfelelő ismeretet kaphatnak az oktatott
szakképesítésekről, a képzéssel megszerezhető végzettségekről, az iskolák képzési
rendszeréről és a munkaerőpiac helyzetéről.
A kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szerve minden évben szakmabemutatót
és pályaválasztási kiállítást szervez Pályaválasztási napok címmel, ahol példás együtt-
működés alakul ki a megyén belüli szervezetek között. Az együttműködésben a terü-
leti kamarák, az NSZFH és a KLIK tankerületei vesznek részt, akiknek közös érdeke
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara72
a megyében élő általános iskolás tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése.
A közös ügy megvalósítása érdekében mindegyik szervezet a szakértelmét és segítsé-
gét adja a Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató eredményes meg valósításához.
Több helyen a közreműködők között részt vesznek még a kormányhivatalok intéz-
ményei, a Pedagógiai Oktatási Központok.
Az érdeklődők a kiállításokon átfogó ismereteket szerezhetnek az egyes szakmák-
ról; elsősorban a megyében működő szakközépiskolákról és szakiskolákról, a fel-
sőoktatási intézményekről. A kiállításon az oktatási intézményeknek lehetőséget
adnak oktatási formáik, tagozataik, fakultációik ismertetésére, valamint az általuk
végzett tevékenység, a náluk oktatott szakmák bemutatására, ezzel is ösztönözve a
pályaválasztás előtt álló vagy pályakorrekcióval érintett fi atalokat, szüleiket a későbbi
eredményes elhelyezkedést, illetve vállalkozóvá válást megalapozó szakma- és pálya-
választásra.
6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése
A kamara kiemelten kezeli a gyakorlati képzés minőségi színvonalának biztosítását,
amelyet szakértők és iskolai képviselők bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében
valósít meg. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése magába foglalja a
tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatát, továbbá
kiterjed arra is, hogy a gyakorlati képzőhely a tanulószerződésben vállalt kötelezett-
ségeinek maradéktalanul eleget tesz-e.
A tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés alapvető feltétele:
• a szándék bejelentése a területi kamarához (ezt követően a kamara szakképzési
tanácsadói tájékoztatást nyújtanak a képzésről),
• a képzőhely megfelelő technikai felszereltsége,
• képzett szakember biztosítása, aki a jogszabályban meghatározott feltételek mel-
lett rendelkezik az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, és pedagógiai ér-
zékkel is. Azonban a szakmákban, amelyekben kiadásra kerültek a mestervizsga
követelmények, a szakoktatóknak mestervégzettséggel is kell rendelkeznie.
A kamara kiemelkedő szakképzési feladatai közé tartozik a gyakorlati képzést foly-
tató cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a
szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenőrzése is.
Az ellenőrzési formái
• a bevezető ellenőrzés és
• a köztes ellenőrzés.
2015 73
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
A helyszíni ellenőrzést követően az adatokat on-line rendszeren keresztül viszik be
az ISZIIR rendszerbe. A bevitt adatok összekapcsolódnak az egyéb kamarai szak-
képzési feladatokból nyert és feldolgozott adatokkal, információkkal.
Az ellenőrzés egyik fő célja a gyakorlati képzésre jogosult szervezetek nyilvántartásba
vételével kapcsolatos információk átadása.
A bevezető ellenőrzés
A bevezető ellenőrzéskor a gyakorlati képzésbe újonnan belépő gazdálkodó szervez-
tet, egyéb szervezet esetében a gyakorlati képző telephelyének képzőhellyé minősítése
zajlik. A minősítési eljárást az adott szakmában végzettséggel, gyakorlati tapasztalat-
tal és kamarai vizsgával rendelkező kamarai szakértő és iskolai képviselő végzi.
A gyakorlati képzés megkezdése előtt, bevezető ellenőrzés keretében a kamara meg-
győződik a képzés feltételeinek rendelkezésre állásáról.
Az ellenőrzés közigazgatási hatósági eljárás keretében folyik és határozattal zárul.
A kiadott határozat minősítése lehet: az előírás szerinti feltételeknek megfelelt, nem
felelt meg, vagy hiánypótlásra szorul.
A bevezető ellenőrzési tevékenység elemei
• a gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet általános adatai, általános információk
felvételezése,
• jogszabályi feltételeknek való megfelelés (telephelyenként és szakképesítésen-
ként),
• a gyakorlati képzőhely tárgyi eszközeinek értékelése,
• szervezet működésének értékelése,
• munka- és balesetvédelmi szempontok,
• megfelelő feltételek esetén nyilvántartásba vétel és határozat kiadása.
A köztes ellenőrzés
A köztes ellenőrzés során a gyakorlati képző telephelyén, azaz a képzőhelyen az elő-
írás szerinti feltételek meglétének vizsgálata történik. Ez a folyamatközi ellenőrzés
szintén határozat kiadásával zárul.
A gyakorlati képzők évközi, időszakos ellenőrzése során lehetőség nyílik a képzési
tevékenységük fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésére is.
Az köztes ellenőrzési tevékenység elemei
• a gyakorlati képző általános adatai, általános információk felvételezése,
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara74
• a jogszabályi feltételeknek való megfelelés (telephelyenként és szakmánként),
• a gyakorlati képzőhely tárgyi eszközeinek értékelése,
• a szervezet működésének értékelése,
• munka- és balesetvédelmi szempontok,
• a szakoktató alkalmazási feltételei (megfelelő szakirányú szakképesítés, legalább
5 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet, 2016. szeptember 1-jétől mester-
végzettség).
6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák
Szintvizsgák
A gazdasági kamara már 2000-ben javasolta a szintvizsga bevezetését, jelezve, hogy
ne a záró szakmai vizsgán derüljön ki, hogy a tanuló nem felel meg még a minimális
követelményeknek sem. Ennek eredményeként 2003 júniusában törvényi szinten
kerültek megfogalmazásra a szintvizsga szabályai.
A szintvizsga egyfajta hidat képez az iskolai és a vállalati gyakorlati képzés között,
amely leginkább a gyakorlatigényes szakmák jobb elsajátításának egyik eszköze.
A szintvizsgát olyan mérésként kell értelmezni, amelynek segítségével a tanítás-
tanulás folyamatában biztonsággal el lehet dönteni, mikor mehet a diák „élő” terme-
lési munkakörülmények közé. Ez azt jelenti, hogy a szintvizsga az irányítás melletti
munkavégzéshez szükséges alapkompetenciákat méri.
Korábban a vizsga megszervezésére az SZVK-k szerint a képzés félidejében került
sor, ami általában a 10. évfolyamot jelentette. A szakmai vizsgát nem kezdhette meg
az, aki nem rendelkezett sikeres szintvizsgával. A duális képzés 2012. szeptember
1-jei pilot jellegű bevezetése a szintvizsga újragondolását igényelte. Ennek eredmé-
nyeként az új szintvizsga időpontja áthelyeződött az első szakképző évfolyamra,
a február első tanítási napjától az április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakra.
Szintvizsga nélkül a gyakorlati képzés csak iskolai tanműhelyben vagy az úgyneve-
zett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben folyhat (kivétel ez alól a
nyári összefüggő gyakorlat). Szintvizsgát minden nappali rendszerű oktatásban vagy
a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő szak-
iskolai tanulónak kötelező tennie, aki nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Tehát
a szakközépiskolai szakmát tanulóknak, valamint a törvényi változások következ-
tében 2015. június 12-től a második vagy további szakképesítést tanulóknak sem
kell szintvizsgázni.
2015 75
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
A szintvizsga funkciói és hatása:
• a szakképzés területén a szintvizsga a minőséget biztosítja, ami a gyakorlati kép-
zés folyamatában egy mérési, értékelési pont,
• a szintvizsga növeli a kerettantervi, illetve helyi tantervi fegyelmet,
• a tanuló, a gyakorlati képzőhely és a szülő reális képet kap arról, hogy hol tart
a tanuló az ismeretek elsajátításában,
• a szintvizsgák a tanulókat és az oktatókat egyaránt jobb munkára ösztönzik,
a tanulók több sikerélményhez jutnak a csak gyakorlati munkaműveleteket
tartalmazó vizsgamunka elkészítése, elvégzése során,
• erősödik az együttműködés az iskola, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági
kamara között,
• emelkedik a gyakorlati képzés színvonala.
A szintvizsga követelményét a gazdasági kamara dolgozza ki a szakiskolai szakkép-
zési kerettanterv alapján a szakmai szervezetek és szakmai kamarák bevonásával.
Komplex szakmai vizsgák
A szakképzésben a szakmai tanulmányok lezárásakor a számonkérés típusa a szak-
mai vizsga. A szakmai vizsga formája a szakképzés történetében többször változott.
A kamara rendkívüli fontosnak tartotta 2010-ben a komplex szakmai vizsga beve-
zetését a szakmai tudás komplexebb mérése érdekében A komplex szakmai vizsga
állami vizsga, olyan összetett, egységes mérési eljárás, amelyet független szakmai vizs-
gabizottság előtt kell letenni.
A kamara szerepe a szakmai vizsgákon kiemelt, mert a kamara tesz javaslatot az
elnök és tagok személyére azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági ka-
mara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza
és gondozza az SZVK-t. Ezen a megmérettetésen lehet látni, mennyire gyakorlott a
diák ahhoz, hogy a (termelésben) foglalkoztatásban munkakörét elláthassa.
2013 előtt az ún. moduláris vizsgáztatás volt a jellemző, ahol a munkatevékenység
részelemeit elaprózva lehetett csak mérni és értékelni. Ez a módszer nem felelt meg
a duális képzés alapelveinek. A kamara többszöri, elemzésekre támaszkodó javasla-
tára kidolgozásra került a moduláris vizsgát felváltó komplex szakmai vizsgarend-
szer, amely hatékonyabban segíti a foglalkoztathatóságot és a versenyképes gazdaság
fenntartását.
Ennek bevezetése reális helyzetet teremtett, jelentősen lecsökkent a vizsgák időtar-
tama és az adminisztrációs feladatok mennyisége. Így egyik oldalon a vizsgák lebo-
nyolítása egyszerűbb lett, másik oldalon a vizsgáztatás új rendszere a korábbiaknál
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara76
nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget igényelt a vizsgázótól, a vizsga-
bizottságoktól és a vizsgaszervezőktől egyaránt.
A komplex vizsgaként történő megszervezés lehetőséget adott arra is, hogy az ágazati
szakmai sajátosságokat, a majdani valós munkakörök, foglalkozások tevékenységei-
nek valós elméletét és gyakorlatát kérje számon a vizsgabizottság.
A komplex szakmai vizsgáztatás központi új szabályainak rögzítésével megvalósult
a szakmai vizsgáztatás rendszerének egyszerűsítése, megnyílt a valós munkahelyi
körülményekhez igazodó, a szakmai ismereteket komplex formában számon kérő
vizsgáztatás. A komplex szakmai vizsgát függetlenül az előképzettségtől és gyakor-
lattól mindenkinek teljesítenie kell, felmentés – bizonyos szűk kivételektől eltekintve
– nem adható.
Az OKJ-ban szereplő szakképesítésekhez kiadott SZVK-kban foglalt vizsgafelada-
tok alapján megállapítható, hogy a komplex szakmai vizsga jellemzően gyakorlat-
orientált, kötelező tartalmi eleme a gyakorlati vizsgatevékenység, amely mellett a
szakképesítés jellegétől függően további kötelezően előírt vizsgatevékenység az írás-
beli/interaktív és/vagy szóbeli is megtalálható.
A duális rendszerben bevezetett komplex szakmai vizsga főbb jellemzői:
• a komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervez-
hető, és amelyet független vizsgabizottság előtt kell letenni,
• egységes minden ágazatra, kormányrendelet szabályozza,
• alapelv a képzőtől független vizsgáztatás, aminek célja az országosan egységes
követelmények érvényesítése,
• a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön
felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos
és zavartalan lefolytatásáért,
• a vizsgarendszer kompetenciaelvű és standard,
• gyakorlatorientált, ugyanakkor a szakmai elméleti képzés és gyakorlati ismeret-
szerzés megfelelő arányú egységére épül,
• a duális képzéshez fejlesztett szakképesítésekre vonatkozó SZVK-k alapján
készített vizsgatételek szerint folyik a számonkérés,
• lehetőséget ad arra, hogy az ágazati szakmai sajátosságok munkatevékenységei
hangsúlyosabban és összefüggően megjelenhessenek a vizsgákon,
• a tudás komplex eljárás keretében történő mérése reálisabb, átfogóbb képet ad
a vizsgázó felkészültségéről,
• vizsgabizottság 4 fős, a korábbiakhoz képest a kérdező, illetve értékelő tanári
szerepkör módosult,
• a komplex vizsga időtartama reális, ugyanakkor rövidebb a modulrendszerű vizs-
gáknál,
2015 77
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
• a gyakorlati vizsgateljesítmény erőteljesebben, 55-60%-ban számít a végső érté-
kelésbe,
• adminisztrációs feladatok jelentősen csökkentek,
• a vizsgáztatás új rendszere nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget
vár el a diáktól, az iskolától és a vizsgabizottságtól,
• az iskolarendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott vizsgaidő-
szakokban, február–március, május–június és október–november hónapokban
lehet szakmai vizsgát tartani.
A szakmai vizsga azért is nagyon fontos, mert a munkaadók olyan munkavállalókat
szeretnének alkalmazni, akik kompetenciájuk alapján képesek a szakképesítésük által
lefedett, többféle feladat ellátására és arra is, hogy a technológiaváltást követően célra
orientált rövid továbbképzéssel el tudják végezni az újabb feladataikat. A vizsgán
folytatott mérés-értékelés felelősségteljes munka, a munkaadói és munkavállalói
elvárások, de sok esetben az élet és vagyonvédelem szempontjából is.
6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt
A szakképzés szakmai versenyeinek kamarai hatáskörbe kerülése újabb lépés a duális
szakképzés elmélyítéséhez és kiteljesedéséhez.
Hazai versenyek
A Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmá-
nyi Versenyt (OSZTV) az MKIK szervezi és irányítja, 2015-ben immár nyolcadszor
került megrendezésre. A versenyek előkészítése körültekintően folyik, a versenyfelhí-
vás és a versenyszabályzat a kamara honlapján elérhető (http://www.szakmasztar.hu),
amelyeket minden évben a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá.
A szakmai verseny feladatai az adott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismeret-
anyagára épülnek a hatályos SZVK-k fi gyelembevételével.
A szakmai verseny
• elődöntőből,
• válogatóból és
• döntőből áll.
Az iskolai válogató versenyeket követően kerül sor az elődöntőre, amely jellemzően
gyakorlati szemléletű írásbeli vizsgatevékenység, a válogató és a döntő gyakorlati
és szóbeli vizsgatevékenységeket tartalmaz. Az elődöntő versenyek megrendezése és
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara78
szervezése az MKIK irányításával és ellenőrzésével a hagyományoknak megfelelően
a területi kamarák bonyolításában és helyszínén zajlik.
A válogató és az országos döntő elsősorban gyakorlati feladatok teljesítéséből áll.
Az elődöntőkön a legjobb eredményt elérő versenyzők kapnak meghívást a szakmák
válogatóira. A válogatókat a szakképző intézményeknek – a verseny lebonyolítására
alkalmas – tanműhelyeiben szervezik meg. A válogatókon az oda bekerült diákok
elsősorban gyakorlati, illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldanak meg.
A verseny döntőjébe a versenybizottság szakképesítésenként a válogatón legjobb
eredményt elérő versenyzőket hívja be. A versenyen a 60%-os eredményt elérők
felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai vizsgarészek alól.
A versenyek országos döntője a „Szakma Sztár Fesztivál” elnevezést kapta. A „VIII.
Szakma Sztár Fesztivál” megrendezésére 2015 áprilisában került sor Budapesten,
a Hungexpo Vásárközpontban.
A Szakma Sztár Fesztivál megrendezésével a kamara évről évre növeli a szakmák
presztízsét. A versenyzők sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a versenyben
részt vevő tanulók általában 80-90%-a eléri a szükséges pontszámot és mentesül
a szakmai záróvizsga letétele alól, vagyis az iskolájában vizsga nélkül kapja meg a
szakmai bizonyítványt.
A kamara szervezésében lebonyolított Szakma Sztár Fesztivál nagy volumenű ver-
seny többek között azért, mert 2015-ben közel 13 ezer négyzetméteres területen
zajlott és több mint 15 ezer látogató tekintette meg.
A szakmai versenyek fő célkitűzései következők:
• a magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek széles
körű bemutatása,
• a végzős tanulók és iskoláik szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és
elvárásainak,
• a szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára a megmérettetés és
a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása,
• a „fi zikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szak-
munkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén, a pályaválasztás és
a pályaorientáció erősítése által,
• életszerű, gyakorlatorientált, kompetenciákat mérő feladatsorok bevezetése,
• a versenyek további célkitűzése a gyakorlatigényes szakmatanulás népszerűsítése
„A jó szakma felér egy diplomával” szlogen jegyében.
A versenyszámok, vagyis a szakmák száma évről-évre bővül, de fokozatosan növek-
szik a válogatókra jelentkező fi atalok száma is. Ez azoknak az erőfeszítéseknek is
2015 79
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
köszönhető, amelyeket a kamara tesz évek óta a gyakorlati képzés erősítése érdeké-
ben. 2015-ben a szakmák országos versenyeit a nappali tagozaton végzős tanulók
számára az MKIK 39 szakképesítésben hirdette meg. A budapesti döntő a szakmai
megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál keretében zajlik.
A versenyeken a következő szakmák tanulói vettek részt 2015-ben:
SZKTV: Géplakatos / Gépi forgácsoló / Hegesztő / Szerkezetlakatos / Szerszám-
készítő / Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő / Víz-, csatorna- és közmű-
rendszerszerelő / Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő / Villanyszerelő / Kőműves
/ Ács, állványozó / Burkoló / Festő, díszítő, mázoló és tapétázó / Szárazépítő /
Épületasztalos / Kárpitos / Bútorasztalos / Asztalosipari szerelő / Cukrász / Pin-
cér / Szakács / FoDr.ász / Férfi szabó / Női szabó / Bőrdíszműves / Élelmiszer- és
vegyiáru-eladó / Műszaki cikk eladó / Ruházati eladó.
OSZTV: Gépgyártástechnológiai technikus/ Épületgépész technikus / Automatikai
technikus / Mechatronikai technikus / Erősáramú elektrotechnikus / Elektronikai
technikus / Magasépítő technikus / Bútoripari technikus / Vendéglátásszervező-
vendéglős / Logisztikai ügyintéző / Kereskedő.
A Szakma Kiváló Tanulója Versenyre jelentkező − a szakképző intézményekben
végzős − tanulók létszáma 2008 óta erőteljes növekedést mutat, míg 2008-ban 2006
volt a versenyző tanulók száma, addig ez 2015-ben már 4600-ra nőtt.
A verseny nyilvános és az érdeklődő iskolák diákjai, az osztályok, a csoportok minden
évben egynapos szakmai kirándulás keretében ingyenesen vesznek részt a rendez-
vényen. A fesztiválra általában közel 15 ezer látogató érkezik, a vidéki iskolákból a
területi kamarák szervezésében több mint 9 ezer diák jut el látogatóként.
A látogatók közel 70%-a az általános iskolákból érkező, 6−7. évfolyamos, közvetle-
nül pályaválasztás előtt álló fi atal, emellett még a 8−10. évfolyamosok, s a versenyben
részt vevő szakmákban tanulók és gyakorló szakemberek vesznek részt nézőként a
rendezvényen. A verseny megtekintésével párhuzamosan a látogatóknak népszerű
előadók és az iskolák tehetséges diákjai által előadott, igen színvonalas szórakoztató
műsorszámok megtekintésére is lehetőség nyílik.
Több száz izguló versenyzőt, felkészítő tanáraikat, kísérőiket, a minisztériumok
és intézmények, valamint a fővárosi és területi kamarák képviselőit minden évben
Dr. Parragh László, az MKIK elnöke köszönti.
Nagy kitüntetés, hogy a versenyeken már több alkalommal Magyarország minisz-
terelnöke, Orbán Viktor is jelen volt, beszédet mondott és buzdította az ifj úságot.
A Szakma Sztár Fesztivál médiavisszhangja évről-évre erős, a közszolgálati televízió
(MTV) csatornái mellett a Magyar Rádió, a sajtó és az internetes hírportálok is
tudósítanak az eseményről.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara80
EuroSkills – WorldSkills
Magyarország a szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills versenyeken 2007 óta,
a fi atal szakemberek Európa bajnokságán a EuroSkills-en pedig 2008 óta vesz részt.
A kormány és az MKIK között 2010-ben kötött szakképzési keret-megállapodása
értelmében 2011-től a WorldSkills és a EuroSkills versenyekkel kapcsolatos felada-
tokért az MKIK a felelős. Ez a feladat is erősítette a gyakorlati képzés fontosságát.
(A verseny magyar vonatkozásairól a http://skillshungary.hu oldalon olvashatók
bővebb információk.)
A kamara 2014-ben tette meg az első nagy lépést abba az irányba, hogy összekapcsolja
a nemzeti versenyeket a világ- és az európai versenyekre való felkészüléssel. A 2014
októberében megrendezett lille-i kontinensviadal résztvevőinek kiválasztása már így
történt.
A Nemzeti Döntőbe jutott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított felada-
tokon mérik össze tudásukat, felkészültségüket. Ezt követően a nemzetközi versenyekre
a Nemzeti Döntőn, illetve a már korábban kiválasztott versenyzők a szakmai szponzo-
rok által összeállított felkészülési ütemterv szerint készülnek szakértőik irányításával.
A világbajnokságok (WorldSkills) páratlan évben, a kontinensviadalok (EuroSkills)
páros évben, azaz kétévente kerülnek megrendezésre. Egy versenyző csak egyszer sze-
repelhet az említett versenyeken. Ismétlésre, javításra nincs lehetősége, így csak egyszer
van alkalma felkészültségét és tudását megmérettetni nemzetközi versenyeken.
Az első olyan világversenyre, amelyre a kamarai szervezésű SkillsHungary program
keretében készültek már fel a versenyzők, 2011 őszén került sor az Egyesült Királyság-
ban. A magyar csapat a WorldSkills London 2011 versenyen az átlagpontok alapján a
32. helyen végzet, egy versenyzőnk ért el kiválósági érmet érő eredményt az informatika
területén.
A WorldSkills Leipzig 2013 versenyen a csapat öt versenyszámban – épületasztalos,
festő-dekoratőr, informatikai hálózati rendszergazda, mechatronika (2 fős csapat),
szépségápoló – ért el átlag feletti, vagyis 500 pontot meghaladó, kiválósági érmet érő
eredményt. Fiataljaink a szakács és a kőműves szakmákban is súrolták a kiválósági érem
feltételeinek határát. A magyar csapat az átlagpontszámok tekintetében a 31. helyen
végzett.
A 2015-ös, Sao Pauloban megrendezett WorldSkills verseny igazi áttörés volt a magyar
szereplést illetően, ahol Magyarországot 13 szakmában 14 fi atal szakember képviselte
már. Először fordult ugyanis elő, hogy hazánk László Attila bútorasztalos személyé-
ben világversenyen szerzett aranyérmet, amellyel egy hagyományos, „kétkezi” iparágban
erős tradíciókkal rendelkező, sikeres országok versenyzőit sikerült megelőzni. Az ázsiai
2015 81
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
országok által uralt informatikai hálózati rendszergazda versenyben pedig Csongrádi
Dávid lett ezüstérmes. Ez utóbbi eredmény – a hazai fogalmak szerinti szakképzé-
sen túlmutató kategóriában – olyan teljesítmény is egyben, amely jelzi a szakképzés
és a felsőoktatás kapcsolata erősítésének szükségességét. A magyar csapat a brazíliai
WorldSkills versenyen induló 63 ország több mint 1200 versenyzője és 50 verseny-
száma közül a magyar mechatronikai csapat, valamint a virágkötő és az épületasztalos
versenyzőnk is kiválósági érmet szerzett.
Az első olyan európai verseny, amelyre a kamara szervezésében készültek fel a verseny-
zők, a belgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 kontinensviadal volt, amelyen
Magyarország csapata először ért el kiemelkedő eredményt. A 23 ország versenyében a
magyar csapat 5 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzérmet, továbbá 2 kiválósági érmet szerzett, s
ezzel a nemzetek versenyében az előkelő 6. helyet szerezte meg az átlagpontok alapján.
20. ábra Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a 2012. évi EuroSkills nyertes versenyzőivel
Forrás: Üzleti7 2015
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara82
A EuroSkills 2012 évében elért versenyen eredmények alkalmából Orbán Viktor
miniszterelnök dolgozószobájában fogadta a magyar csapatot és a kamara vezetőit.
Áder János köztársasági elnök pedig a Sándor palotában köszöntötte a EuroSkills
2012. évi magyar csapat tagjait, és gratulált az elért eredményekhez.
21. ábra Áder János Magyarország köztársasági elnöke
a EuroSkills 2012. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel
Forrás: Üzleti7 2015
A 2014. évi franciaországi EuroSkills versenyen fi ataljaink ismét bizonyították felké-
szültségüket. Lille-ben a 25 nemzet versenyében csapatunk a 6. helyet szerezte meg.
Versenyzőink 4 első, 2 második, 6 harmadik helyezést értek el, és két versenyzőnk
érte el a kiválósági szintet.
2015 83
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
22. ábra Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere,
a EuroSkills 2014. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel
Az eredmények tükrében jól látszik, hogy az eddig meghozott stratégiai döntések
helyesek, ám ahhoz, hogy a jövőbeni világversenyeken még eredményesebben szere-
pelhessen az ország, szükséges a továbbgondolásuk. A tapasztalatok alapján két terü-
leten szükséges változásokat bevezetni.
A kiválasztás és a felkészülés ütemezését, intenzitását szükséges átalakítani, ame-
lyet a kamara a szakértők segítségével folyamatosan fejleszt. Mindez ugyanis kulcs-
fontosságú a felkészülés szempontjából, azonban a szakértői visszajelzések szerint
a felkészülés időtartamának növelése nem elegendő. A sikeresen szereplő országok
gyakorlati módszereiből kiderül, hogy igazán hatékonyan intenzív – a hét öt napján
napi 8 órán át tartó – tréningezéssel lehet a legjobban fejlődni, készülni, ideális eset-
ben több héten keresztül. A változtatások megvalósítása a 2014-es évtől folyamato-
san történik.
A nemzetközi versenyeken elért eredményeket nézve Magyarország Európa élvo-
nalába tartozik. Különösen jók a szakembereink a faipari szakmákban, az IT és a
mechatronika terén. Ugyanakkor ezeket az eredményeket nem lehet általánosítani.
Vannak szakmák, amelyekben kiugróan jó eredményeket érnek el a magyar verseny-
zők és világszínvonalon teljesítenek, vannak viszont olyanok, amelyekben kevésbé
vagyunk sikeresek. A kamara egyik fő törekvése, hogy a különbségek csökkenjenek.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara84
Hosszú, kihívásokkal teli utat kell még megtenni ahhoz, hogy az európai szakképzés
élmezőnyébe tartozzunk, de a kezdeti eredmények biztatóak. A nemzetközi verse-
nyeken elért eredmények is igazolják, hogy Magyarország jó úton jár a duális szak-
képzés bevezetésével a versenyképes szakképzés kialakítása felé, hiszen ahol duális
képzés van, ott a szereplés is kimagasló.
Az elért eredmények, valamint a Szakma Sztár Fesztivál keretében megrendezett
Szakma Kiváló Tanulója Verseny, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és
a SkillsHungary Nemzeti Döntő megrendezésének tapasztalatainak birtokában
Magyarország megpályázta a 2018. évi EuroSkills verseny rendezési jogát, amelyet
Norvégiával szemben nyert el.
23. ábra Jos de Goey WorldSkills Europe elnöke és Parragh László MKIK elnöke – Orbán Viktor
miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében – aláírják a 2018-ban Budapesten
megrendezésre kerülő EuroSkills együttműködési megállapodást
Forrás: Üzleti7 2015
Jos de Goey, a WorldSkills Europe elnöke bejelentette, hogy a WorldSkills Inter-
national és az MKIK megállapodást írtak alá a 2018-as EuroSkills megrendezésére
vonatkozóan, amely szerint az azévi a „Fiatal szakemberek Európai bajnokságát”
Budapesten tartják.
2015 85
6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében
A Szakma Sztár megtekintésével kapcsolatban hozzátette, hogy egy sor olyan
benyomás alakult ki benne a versenyhelyszíneken és a nagy érdeklődést látva, amelyek
megerősítették abban, hogy helyes volt a döntés, hogy Magyarországnak szavaztak
bizalmat. Öröm volt látni a lelkes fi atalokat, a versenyzőket és a nekik szurkolókat, s
a rengeteg diákot, akik azzal a bizalommal jöttek el erre az eseményre, hogy ötleteket
és impulzust kapjanak saját pályaválasztásukhoz.
2015 87
7. A duális szakképzés előnyei
A duális képzés nagy előnye, hogy míg a tanulók a szakmai elméleti ismereteiket a
szakképző iskolákban sajátítják el, addig gyakorlati képzésük a gazdálkodó szerveze-
teknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek.
A duális szakképzés emellett – azon túl, hogy ingyenes, gyakorlatias, munkahelyekhez
kapcsolódó és esélynövelő – már diákként is pénzkereseti lehetőséget jelent, később pe-
dig állandó, biztos jövedelmet biztosíthat. Azok a diákok, akik hiányszakmát tanulnak,
akár havi nettó ötvenezer forintot is kaphatnak – ennyi lehet az összege a tanulmányi
ösztöndíjnak és tanulószerződés alapján fi zetendő tanulói juttatásnak együttesen.
A hiányszakmákban a jó szakemberek képzés utáni keresete (például az esztergá-
lyosoké, a mechatronikai műszerészeké) akár negyven-ötvenezer forinttal magasabb
lehet a szakmunkás átlagbérnél.
A duális szakképzés felé vezető úton 2010-et követően számos változtatást kellett
eszközölni az iskolarendszerű szakképzésben, amelyek jelen kiadványban részlete-
sen bemutatásra kerültek. A duális szakképzés eredményeiből mind a tanuló, mind
a gazdálkodó szervezet profi tál. Azokban az országokban, ahol bevezették a duális
szakképzést, az előnyök között említik, hogy a diák kezdetektől fogva egy cég alkal-
mazottja, és képességeinek megfelelő feladatokat kap.
Ha a gazdálkodó szervezet munkaszerződést köt a tanulóval a tanulmányi idő
befejezése után, akkor olyan alkalmazottat kap, aki ismeri a cég munkafolyamatait,
technológiáját. A diák szintén profi tál a cégnél megszerzett tudásából és a tapasztal-
tabb munkatársaktól ellesett fogásokból. Valós körülmények között fejlődik, időben
tudatosulhat benne, nem csupán a tanulmányai befejezése után, hogy képes-e lesz
elvégezni az adott munkát. Ráadásul a tanulók kezdettől fogva pénzt keresnek.
A duális szakképzés előnyös a tanulónak, mert
• a tanulók munkakörnyezetben szocializálódnak a tanulóéveik alatt,
• szaktudásuk megfelel a kor technológiai kihívásainak, és a munkaerőpiac elvá-
rásainak,
• képesek lesznek továbbfejlődésre,
• a szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés várható,
• a gyakorlatorientált minőségi képzés garantálásával gyakorlati készségük nő,
• a cégek részére hozzáértő, azonnal alkalmazható munkaerő áll rendelkezésre,
• a tanulószerződés jó alap a munkaszerződéshez és munkabérhez, emellett a
szociális státusz, illetve anyagi függetlenség környezetét biztosítja.
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara88
A duális szakképzés előnyös a gazdálkodónak, mert
• a cége szakemberigényét biztosítja,
• a betanítási költségeket csökkenti, megismeri leendő munkavállalóját, kineveli
a megfelelő emberi erőforrás utánpótlást,
• a tanuló beleszocializálódik a cég munkakultúrájába,
• a tanuló ismeri a folyamatokat, a technológiát, a munkatársakat, a célokat,
• a tanuló ismeri a gazdálkodót,
• növeli a motivációt és a munkahelyi hűséget,
• megfelelő színvonalú szakképzettséget biztosít.
Európai dimenzióból tekintve is előnyös a duális képzés, mert
• az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé tehető a duális képzés,
• a munkanélküliség visszaszorításának egyik fontos eszköze,
• csökkenti a szakadékot az oktatás és a munka világa között,
• munkahelyi környezetben történő szakmatanulás hatékonyabb, eredményesebb,
és a tanulás eredményeként kerül kifejlesztésre a szakmai és készségprofi l.
Ezekért az eredményekért a kamara és a koordinálásával működő kamarai hálózat
hosszú évek óta dolgozik, eredményei nem vitathatóak, azonban nem lehet megállni,
tovább kell haladni és válaszokat adni az új kihívásokra.
2015 89
8. A duális szakképzés jövője
Magyarországon az utóbbi években a szakképzés területén nagy és relatíve gyors vál-
tozások történtek. A világ és Európa is gyorsan halad, változik. Éppen emiatt szük-
séges a jövőnkkel, az előrejelzésekkel foglalkozni. A kamara, az üzleti élet, az iskolák,
de maguk a munkavállalók, illetve leendő munkavállalók is előre szeretnék látni, hogy
a jövőben miként alakul a munkaerőpiac.
Különösen fontos az előrelátás a szakképzés szempontjából, mivel a humánerőforrás
egyes kompetenciának fejlesztésébe befektetett energia hosszú időszak után fejti ki
hatását.
A kamara korábban is folyamatos elemzéseket végzett, hogy olyan élet közeli, és
előrevivő javaslatokkal álljon elő, amelyek megvalósíthatóak és valamennyi érintett
partner számára előnyösek.
Ezekhez a vizsgálatokhoz komplex makroadatokra, mikroinformációkra, folyamatos
analízisre van szükség országon belül, és megfelelő kitekintéssel a szűkebb régióra,
valamint Európa és a világ megváltozott körülményeire. A foglalkoztatás, a munka-
erőpiac előrejelzései támpontot adhatnak, de az előrejelzéshez a kisebb régiók,
megyék helyzetét is fi gyelni szükséges, ugyanakkor látni kell, hogy a szakképzés háló-
zati elhelyezkedése és a cégek innovációi is hatást gyakorolnak a folyamatokra.
Egy ilyen helyzetben a duális képzés további megerősítése lehet a helyes irány. 2015-
ben csak a teljes vállalkozói kör 2%-a foglalkoztat tanulószerződéssel fi atalokat, és a
szakmát tanulók alig több mint 40%-a tanulja meg a szakmai fogásokat valós munka-
körülmények között, miközben a cégek jellemzően munkatapasztalattal rendelkező
fi atal szakembereket keresik és veszik fel.
A következő években a kamara törekvése az, hogy a jelenlegi gyakorlati képző helyeket
biztosító gazdálkodó szervezetek számát legalább a kétszeresére növelje és a pálya-
kezdők elhelyezkedését oly módon segítse, hogy Magyarország is kialakítsa a saját
munkakultúrájához igazított szakképzési rendszerét, és ezen belül a duális képzésre
épülő munkatapasztalat-szerzést.
A másik lehetséges út ezzel párhuzamosan a pályakezdő fi atalok elhelyezkedésének
gyakornoki programokkal történő elősegítésére elsősorban azoknál a cégeknél, vál-
lalkozásoknál, ahol tanulószerződéssel tanultak korábban. A hazai cégek, vállalatok
elsősorban nem a pályakezdő fi atalokat, hanem a már tapasztalattal rendelkezőket
keresik, akik már valahol bizonyítottak; ismertek a képességeik, a szükséges képzésük
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara90
pedig rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. E helyzetre jelent például megoldást
a pilot formában, a TÁMOP 2.3.4. C alprojekt keretében megvalósuló gyakornoki
program a kamara irányításával. A gyakornoki program időtartama alatt a gyakornok
olyan szakmai gyakorlatot, tapasztalatot szerez, ami elősegíti a munkaerőpiacon való
érvényesülését. A gyakornoki program azért is előnyös, mert a gyakornok sokirá-
nyú munkatapasztalatot szerez, képes áthidalni olyan nehézségeket, mint például
az, hogy az oktatás és gazdaság igényei esetenként eltérő mértékűek, illetve a munka
világába való belépés és a beilleszkedés sem minden esetben gördülékeny folyamat.
A kamara életszerű szlogenje a gyakornoki program esetében „Dolgozva tanulj!”.
A jövő gyakornoki rendszeréhez új alapok szükségesek, ezért – ezzel összhangban
– a színvonalasabb képzés érdekében kerül sor 2016. szeptember 1-jétől a korábbi-
akban ismertetett iskolaszerkezeti változtatásokra.
2015 91
Rövidítések jegyzéke
Rövidítések jegyzéke
EM – együttműködési megállapodás
FEOR – Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
GVI – Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete
ISZIIR – Országosan Egységes Internet alapú, Szakképzési Integrált Információs Rendszer
KKV – kis- és középvállalkozások
MFKB – megyei fejlesztési és képzési bizottság
MKIK – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – gazdasági kamara – kamara
NFA – Nemzeti Foglalkoztatási Alap
NGM – Nemzetgazdasági Minisztérium
NSZFH – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
OKJ – Országos Képzési Jegyzék
OSZTV – Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
RFKB – regionális fejlesztési és képzési bizottság
SZKTV – Szakma Kiváló Tanulója Versenyt
SZVK – szakmai és vizsgakövetelmények
TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program
TSZ – tanulószerződés
ÚSZT – Új Széchenyi Terv
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara92
Ábrajegyzék
1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés
2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya
3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai
4. ábra Ifj úsági munkanélküliségi ráta Európában
5. ábra Munkaerő-piaci státuszok
6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett
évfolyamhoz képest
7. ábra Magyar oktatási rendszer
8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése
9. ábra Lemorzsolódás
10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása
11. ábra A szakképzés újjáépítése
12. ábra A magyar duális szakképzés modellje
13. ábra A gyakorlat és az elmélet arányszámának összehasonlítása
14. ábra Az elméleti és a gyakorlati óraszámok változása
15. ábra A közismereti és a gyakorlati óraszámok változása
16. ábra A tanulószerződések megoszlása a különböző vállalkozási típusoknál
17. ábra A tanulószerződések számának növekedése
18. ábra A szakképzés közjogi feladatrendszere
19. ábra Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül
20. ábra Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a 2012. évi EuroSkill nyertes
versenyzőivel
21. ábra: Áder János köztársasági elnök, a EuroSkills 2012. évi magyar versenyzőivel,
és a kamarai vezetőkkel
2015 93
Ábrajegyzék
22. ábra Varga Mihály Magyarország nemzetgazdasági minisztere a 2014. évi
EuroSkill nyertes versenyzőivel
23. ábra Jos de Goey WorldSkills Europe elnöke és Parragh László MKIK elnöke
– Orbán Viktor miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében
– aláírják a 2018-ban Budapesten megrendezésre kerülő EuroSkills együtt-
működési megállapodást
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara94
Irodalomjegyzék
Dr. Szilágyi János: Duális képzéssel a munka világában. Az MKIK szerepválla-
lása a duális képzés kialakításában. Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munka-
ügyi Hivatal kiadványa. 2014/2015, Tanévnyitó különszám
Dr. Szilágyi János: Dualizáció Magyarországon. Az MKIK szerepvállalása –
Learning by working előadás
Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2013/2014,
Tanévnyitó különszám (Dr. Parragh László, Dr. Szilágyi János cikkei)
Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2014/2015,
Tanévnyitó különszám (Dr. Parragh László, Dr. Szilágyi János, Csiszár Zsófi a
cikkei)
Üzleti7 2010 novemberi szám
Üzleti7 2012 októberi szám
Üzleti7 2013 májusi szám
Üzleti7 2014 májusi szám
Üzleti7 2014 októberi szám
Üzleti7 2015 májusi szám
Kézikönyv a komplex szakmai vizsgák megszervezéséhez MKIK 2014
MKIK intézkedési terv a tanulószerződések számának növelésére. 2013 május
MKIK Javaslat a duális képzés kamarai garanciavállalás intézményrendszerének
bevezetésére és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre. 2015 március
Tanulószerződéssel a munka világában – amit a tanulószerződésről tudni kell
MKIK 2013
Gyakorlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a
munka világában, MKIK 2015
Hegedűs József, 2013.05.08. Duális szakképzés Ausztriában
2015 95
Irodalomjegyzék
Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkár-
ság, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály: Koncepció a szakképzési rendszer
átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. 2011 május
Megvalósíthatósági tanulmány gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzés-
ben c. TÁMOP-2.3.4.b-13/1 kiemelt projekt
https://www.bmbf.gv.at/schulen/recht/index.html
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról
1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő
tárgyú törvények módosításáról
2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról
2015
2015
� �
��
Du
áli
s k
ép
zé
ss
el
a m
un
ka
vil
ág
áb
an
A
du
áli
s s
za
kk
ép
zé
s M
ag
yaro
rszá
go
n
Tanulószerződéses gyakorlati képzés
Munkával egybekötött szakmatanulás
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés
Magyarországon
Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés
Magyarországon
2015