Pszichológia a

Tudomány

Világában

Lehet , hogy a szomszéd füve

zöldebb, de azt is ugyanolyan

nehéz nyírni. - Little Richard

Dr. Szabó Attila, PhD

Tudomány és Pszichológia

• A tudomány a tudás forrása • Megbízható

• Fejlődő / Változó

• A Pszichológia mint tudomány• Empirikus (ellenőrizhető, szisztematikus)

• Objektív

• Kísérleteken alapszik

• A tudományos pszichológia kutatási feltételei:• Megfigyelés/Előzetes tudás, Logika, Kérdés, Terv,

(Érvényesség, Megbízhatóság, Ismétlés), Felmérés, Elemzés, Magyarázat, Következtetés

A tudomány a tudás forrása

Több tudomány foglalkozik az emberrel (pld. teológia,

szociológia, antropológia, filozófia…)

Minden tudományágnak vannak tudásszerzési módszerei

melyeknek az alapjai:

Lételmélet (ontology): Mik / Kik (lények) léteznek?

Ismeretelmélet (epistemology): Mit tudhatunk meg

ezekről a dolgokról / lényekről?

Metodika (methodology): Hogyan tudhatunk meg (többet)

ezekről a dolgokról / lényekről?

Amikor lehetséges a pszichológia a tudományos módszert

alkalmazza

A Tudomány Erénye

A tudomány megfigyeli a rendszerességet amelyek alapján prognosztizál, és ellenőrzi tudományos módszerrel a prognosztikákat

Az ellenőrzést mások is elvégezhetik - többször is - ami az eredmények megbízhatóságát erősíti és alátámasztja

A tudomány az alkalmazott tudást is serkenti melyen keresztül az ember életminősége (és akár a mennyisége is) kedvezőbbé válhat

A Tudomány Eredete

A tudomány több száz éven keresztül fejlődött ki

Comte Rendu 19. századi pozitivizmusa széles

szárnyakat adott ennek a fejlődésnek

Pozitivizmus: Megfigyelhető tényekre koncentrál és

általános (pozitív / őszinte) következtetéseket von le

ezekből a tényekből

Az 1920as években a bécsi filozófiai körök ezt

továbbfejlesztették Logikus Pozitivizmussá

Logikus Pozitivizmus : következtetések valós avagy

objektív megfigyelések alapján amelyek specifikus és

ellenőrizhető prognosztizáláshoz vezetnek

Sir Karl Raimund Popper (1902-1994)

Logikus pozitivizmus – a prognosztikák

alátámasztása helyett azok megcáfolására kell,

hogy törekedjen

Az elfogadható (jó) tudományos elmélet az,

amelyet meg lehet hamisítani (avagy cáfolni)

A meghamisítás elve alapján lehet értékelni az

elméletek tudományos jellegét

A pszichoanalízis szinte cáfolhatatlan és ezért

nem tekinthető tudományos jellegűnek

A Tudomány Eredete

A Tudomány Eredete

A tudósok általában kitartanak az elméletük

mellet addig amíg vitathatatlan ellenérvekkel

nem szembesülnek

Ilyenkor az új magyarázat, modell, vagy elmélet

azonnal átveszi egy korábbi elmélet szerepét

A Tudomány Rendje

A tudomány bizonyos feltételeken alapszik amit a pszicholgoának is el kell fogadni ahhoz, hogy tudomány legyen:

Rendszer (Order): Rendszeresség van az eseményekben

Meghatározás (Determinism): Az eseményeknek meghatározható okuk van

Tapasztalhatóság (Empiricism): Az elméletek nyílvánosan tapasztalható bizonyítékokra kell, hogy épüljenek

Takarékosság (Parsimony): A magyarázatok teljesek de egyszerűek (rövidek) kell, hogy legyenek

A Tudomány célja(A pszichológiát beleértve):

Leírás: A jelenségek objektív leírása

Prognasztizálás / Előrejelzés: A leírások a folyamatok rendszeresítéséhez vezetnek melyek lehetővé teszik az élőrejelzéseket (hipotézisek megfogalmazását)

Megértés: A hipotézisek tesztelése lehetővé teszi az ok (cause) és okozat (effect) közötti kapcsolatok megismerését

Befolyás: Ha az oknak a megértése helyes a vizsgált jelenséget befolyásolni / módosítani tudjuk

A Tudományos Módszer

Megfigyelés: A TV sok aggresszív filmet vetít és a társadalom agresszívabb mint régebben

Elmélkedés / Kérdés: Az emberek utánozzák azt amit a TV-ben látnak

Hipotézis: Azok az emeberek akik agressziv filmeket néznek a TV-ben, agresszívá válnak

Vizsgálat: Egy csoport diák agressziv filmet néz, amíg egy másik csoport sivatagi képeket; az agresszivitást fell kell mérni TV nézés előtt és után

Értékelés: Ha az agresszív film után az diákok agresszívebbek, akkor az előrejelzés (hipotézis) bebizonyosodott, így az elmélet is helyes

A Tudományos Pszichológia

A tudományos kísérlet logikája az, hogy ha egy

helyzetet megváltoztatunk (pld. a TV műsor jellegét),

és annak a hatását - valamire - megvizsgáljuk (pld.

agresszió) akkor a beavatkozás a felelős a megfigyelt

hatásért / változásért (ok és okozat kapcsolat)

Ez csak akkor érvényes ha:

Minden más körülmény változatlan marad (kontroll)

Pontosan meghatározott mérések történnek

Miért van szükség kontrollra?

Annak, hogy az agresszív filmet néző csoport agresszívebb lett, több oka is lehetséges: Lehet, hogy ez a csoport agresszívabb volt a kezdettől

fogva

Lehet, hogy az agresszivitás mellet a nézett program érzelem vonatkozású volt ami agreszivitást okozott

Ezekben az esetekben nem biztos, hogy a film agresszív jellege okozta a fokozott agresszivitást

A Kontroll fontos szerepe a kutatásban az, hogy korlátozza a (lehetséges) befolyásoló tényezőket

A mérések meghatározása A természettudományokban pontos és

meghatározott méréseket végezhetünk:

Pld. A távolság és a futamidő ismeretében

kiszámíthatjuk a sebességet

A pszichológiában nem ilyen egyszerű mert

pontossággal nem tudjuk felmérni az érzelmeket

Pld. egy vonalzóval nem tudjuk lemérni a félelmet

A félelem egy nem pontosan mérhető érzelem

(fogalom); tudjuk, hogy létezik de pontosan nem

tudjuk megmérni

A pszichológusok sokszor a következményekből

mérik fel a történteket

Nem megfigyelhető érzelmeknek (mint pld. a

félelem) megfigyelhető következményei vannak

Tehát a következmények alapján felismerhetjük

a nem megfigyelhető érzelmeket

Pld. Ha egy ugató kutya elől futni látunk

valakit, az valószínű, hogy fél attól a kutyától

A mérések meghatározása

Mégis tudomány a pszichológia

A pszichológia legtöbb elmélete tükrözi a tudomány feltételeit

A pszichológia a legtöbbször (ha nem is mindig) megvalósítja a tudomány céljait

A pszichológia a tudományos módszert alkalmazza a gondolkodás és a magatartás tanulmányozásában

Ezek alapján állíthatjuk, hogy a pszichológia igenis egy tudomány

Nehézségek a pszichológiában

A nehézségek a tudományos munkában lépnek

fel

Mérések... Felmérések...

Az emerek nem mindig szeretik ha

tanulmányozzák őket és nem mindig mondanak

igazat

Az idő és a társadalom gyorsan változik, ezért

az eméletek is változnak

A nagy gond az érvényességgel (validity) van

Érvényesség

Belső érvényesség (internal validity)

Azt mérjük amit szeretnénk mérni (pld. agresszivitást)?

Külső érvényesség (external validity)

Minden hasonló helyztben hasonló eredményeket kapunk? Pld. ha a filmet moziban nézik a diákok és nem az osztályban?

Megbízhatóság A kíséletet meg lehet

ismételni?

Ha igen, hasonló

eredményeket kapunk

mindig?

Kérdőív megbízhatósága

Hibás eredmények

Az alany nem működik együtt

Az alany tudja (sejti) mit várnak el tőle

A kutató nem alkalmaz megfelelő kontrollt

A mérések nem egyformák

A mérőeszköz hibás

A magyarázat hibás

Etika A pszichológusoknak kötelező a rájuk vonatkozó etikai

szabályokat betartani:

A résztvevők testi és lelki épségére vigyázni

Őszintén és percízen levezetni a kutatásokat

Elismerni / megköszönni mások segítségét

A tudást megosztani illetve azt alkalmazni

A személyes adatokat titkosan kezelni

Csak a képesítésüknek megfelelő munkát végezni

Objktívnek maradni minden helyzetben

Köszönöm a figyelmet...

”Egyvalamit tudok biztosan, azt, hogy nem tudok semmit.” - Szókratész