EEmbertan-Antropológiambertan-Antropológia

Az Az antropológiaantropológia, vagyis , vagyis embertanembertan (a görög (a görög anthroposz,anthroposz, „ember” szóból) „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt jelenti. emberről szóló tudományt jelenti.

Az embertant két fő részre Az embertant két fő részre oszthatjuk fel:oszthatjuk fel:

Fizikai antropológia amely a hajdan Fizikai antropológia amely a hajdan élt és a mai ember fizikai, azaz testi élt és a mai ember fizikai, azaz testi tulajdonságaival foglalkozik tulajdonságaival foglalkozik

Kulturális antropológia amely az Kulturális antropológia amely az emberi kultúrát vizsgálja. emberi kultúrát vizsgálja.

Fizikai antropológiaFizikai antropológia

Fő ágai:Fő ágai: Biológiai antropológia: az emberiség Biológiai antropológia: az emberiség

biológiai sokféleségének vizsgálata a biológiai sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel (DNS-modern genetika eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális genetika). vizsgálat, mitokondriális genetika).

Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és koponya tanulmányozása (oszteológia). és koponya tanulmányozása (oszteológia).

Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az faj) kialakulásával, az előember és az ősember anyagi maradványaival foglalkozik.ősember anyagi maradványaival foglalkozik.

Kúltúrális antropológiaKúltúrális antropológia

A A kulturális antropológiakulturális antropológia az antropológia (embertan) az antropológia (embertan) egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve szocio-kulturális antropológiának is nevezik.szocio-kulturális antropológiának is nevezik.

A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.megfigyelésre.

Luis PasteurLuis PasteurLouis PasteurLouis Pasteur (Dole, 1822. december (Dole, 1822. december

27. – Villeneuve-L'Étan, 1895. 27. – Villeneuve-L'Étan, 1895. szeptember 28.) francia szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki az mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. Apja Jean-középpontjába állította. Apja Jean-Joseph Pasteur, foglalkozását Joseph Pasteur, foglalkozását tekintve cserzővarga, anyja tekintve cserzővarga, anyja Jeanne-Étienne Roqui volt. 1881-Jeanne-Étienne Roqui volt. 1881-ben a Magyar Tudományos ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé Akadémia is tagjai közé választotta. Koporsóját a párizsi választotta. Koporsóját a párizsi Notre Dame székesegyházban Notre Dame székesegyházban helyezték el ideiglenesen, majd a helyezték el ideiglenesen, majd a Pasteur Intézet kriptájában nyert Pasteur Intézet kriptájában nyert örök nyugalmat. örök nyugalmat.

0

50

100

1stQtr

3rdQtr

East

West

North

William HarveyWilliam HarveyWilliam HarveyWilliam Harvey (Folkestone, Kent (Folkestone, Kent 1578. április 1. – Hampstead, 1657. 1578. április 1. – Hampstead, 1657. június 3.) angol orvos, sebész, június 3.) angol orvos, sebész, anatómiatanár.anatómiatanár.

Legfontosabb érdeme, hogy Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. vérkeringésben betöltött szerepét. Ezzel voltaképpen Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a spanyol orvos, továbbfejlesztette a spanyol orvos, Miguel Serveto gondolatait, Miguel Serveto gondolatait, valamint a René Descartes valamint a René Descartes befejezetlen írásában, Az emberi befejezetlen írásában, Az emberi test leírásában test leírásában (La desctription du (La desctription du corps humain)corps humain) foglaltakat, mely foglaltakat, mely szerint a vénák és az artériák szerint a vénák és az artériák tápanyagot szállító csövek az tápanyagot szállító csövek az emberi testben. Sokak szerint emberi testben. Sokak szerint egyébként Serveto és Descartes egyébként Serveto és Descartes eredményei csupán a korai arab eredményei csupán a korai arab orvostudomány, különösen ibn orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának újrafelfedezése Nafisz munkájának újrafelfedezése és kiterjesztése, aki már a 13. és kiterjesztése, aki már a 13. században kidolgozta az artériák és században kidolgozta az artériák és a vénák működésének elveit.a vénák működésének elveit.

Ivan Petrovics PavlovIvan Petrovics Pavlov (Rjazany, 1849. szeptember 14. – (Rjazany, 1849. szeptember 14. –

Leningrád, 1936. február 27.) orosz Leningrád, 1936. február 27.) orosz fiziológus, pszichológus, belgyógyász. fiziológus, pszichológus, belgyógyász. Az ő nevéhez fűződik a klasszikus Az ő nevéhez fűződik a klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a kondicionálás jelenségének, illetve a feltételes reflex működésének leírása. feltételes reflex működésének leírása. Pavlov egy falusi lelkész legidősebb Pavlov egy falusi lelkész legidősebb fiaként, és egy sekrestyés unokájaként fiaként, és egy sekrestyés unokájaként látta meg a napvilágot 1849-ben. látta meg a napvilágot 1849-ben. Gyermekkorát Rjazanyban töltötte. Gyermekkorát Rjazanyban töltötte. Szülei előbb a templomi iskolába, majd Szülei előbb a templomi iskolába, majd papneveldébe járatták, ahol teljesen papneveldébe járatták, ahol teljesen lenyűgözte az az elhivatottság, melyet lenyűgözte az az elhivatottság, melyet tanárai mutattak a tudományok iránt. tanárai mutattak a tudományok iránt. 1870-ben azonban félbehagyta 1870-ben azonban félbehagyta teológiai tanulmányait, és beiratkozott teológiai tanulmányait, és beiratkozott a Szentpétervári Egyetem kémia-a Szentpétervári Egyetem kémia-élettan szakára. Doktori disszertációját élettan szakára. Doktori disszertációját 1883-ban készítette el, majd 1886-ig 1883-ban készítette el, majd 1886-ig Németországban kutatott – Lipcsében Németországban kutatott – Lipcsében a szív- és érrendszert tanulmányozó a szív- és érrendszert tanulmányozó fiziológus, Carl Ludwig mellett, fiziológus, Carl Ludwig mellett, Breslauban pedig a gyomor- és Breslauban pedig a gyomor- és bélrendszer iránt érdeklődő Rudolf bélrendszer iránt érdeklődő Rudolf Heidenhain irányítása alatt. Első önálló Heidenhain irányítása alatt. Első önálló kutatásában a keringési rendszert kutatásában a keringési rendszert vizsgálta, majd 1888 és 1890 között vizsgálta, majd 1888 és 1890 között Szentpétervárott a szív élettanát és a Szentpétervárott a szív élettanát és a vérnyomás-szabályozást vérnyomás-szabályozást tanulmányozta. Olyannyira tehetséges tanulmányozta. Olyannyira tehetséges sebésszé vált, hogy képes volt például sebésszé vált, hogy képes volt például fájdalommentesen, érzéstelenítés fájdalommentesen, érzéstelenítés nélkül katétert helyezni egy kutya nélkül katétert helyezni egy kutya combcsonti artériájába. combcsonti artériájába.

Andreas VesaliusAndreas Vesalius Eredeti neve Andreas van Eredeti neve Andreas van

Wesel, ennek a latinosított Wesel, ennek a latinosított formája a Vesalius.formája a Vesalius.

Andreas VesaliusAndreas Vesalius (1514. (1514. december 31., Brüsszel - december 31., Brüsszel - 1564. október 15., 1564. október 15., Zakünthosz, Görögország) Zakünthosz, Görögország) németalföldi orvos, anatómus, németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a legfontosabb értekezés, a De De humani corporis fabricahumani corporis fabrica (Az (Az emberi test működéséről)emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia modern anatómia megteremtőjeként említik, megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését.test felépítését, működését.