Egyetemes Philologiai Közlöny - 13. évf. 10. füz. (1889 ...epa.oszk.hu/02300/02392/00059/pdf/EPA02392_egy_phil_kozl_13_1889... · Ax Athéné Parthenos szob£ ^ A ^ o m tri

1889. DECIEMBER. XIII. ÉVFOLYAM . X. FÜZEI.

E G Y E T E M E S

PHILOLOGIAI KÖZLÖNY.A M. T . AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS

A BUDAPESTI PHILOLOGIAI TÁRSASÁG VÁLASZTM ÁNYÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

■s z e r k e s z t i k

HEINRICH GUSZTÁV, P. THEWREWK EMIL, ÁBEL JENŐ.

5VvfcÜM.V

f vK '. ■

tk '

liZ,-

B U D A P E S T .

t a r t a l o m .

1S& fíSü ffÜ P nyeW kiejtóaíD6k •^ r r ^ t PÍrhUZam°B " * * Vergai“ & eposzai bóL

F t t l I - C s Z ' ? ° M\ Me“dlÍk F™nc2ia nyelvkönyv, B arto .zetek Platonhoz, íföman O t t i ^ ^ T z U i^ S k T éaS/ am08‘ J*" *. Jegy- Lázár Béla. Tftkáía Sándor> Póozeli József meséi,

W ö r t e r i t u c l^ N é J ^ h ^ O é ^ '^ V u 1111'’ Inn " p“ DÍ8Z’ ctymolo?ieche“Wanderbühne vor Gottecbed és Erzhít p j - j Kepertoir der deotoohsn Heinrioh G u .,t iv Ferd,nand, Speculum vit* humán*,

beszéde éT B^déka* —°a d T k el T ^ ' í~ Gort«orBZ!ÍKb61- — Nero'töredéke. Ax Athéné Parthenos szob £ A ^ o m tri<I“ phaIÍ8 Újtani tököltök viszonya az iskolákhoz. - A X ^ z Í L ^ T T ' ~ t “Schiller Ludwjgsburgban. - Petőfi 7 í T , , német "ÍJU- —Hegedű* István. - Könyvészet _ T irü n t í eD*emet- U t f»rd- kötethez. Tárgymutató e» tartalomjegyzék a XIII.

. m Us s t á t * " " ' ••'• « * * » » » /» « » * . i k ,

f i r : iK S í r t ó S ; . S K M r 4c:

• Ql itize byb y C o c g le -

AD VS. 4. L. in. DISTICHORUM CATONIANORUM.

In commentatione mea in Snpplementis huius ephemeridis <1889. p. 128— 144.) publici iuris facta, qu® inscribitur «Spicile- :gium criticum in distichis Catonianis*, distiohon quartum 1. ü l . -sic constitueram:

Sermones blandos blaesosque cavere memento;Simplicitas veri forma est, laus ficta loquendi. Séd nunc,

postquam amicns carissimus, Rudolfus Weiss, exquisita dootrina iuvenis, qui autumno huius anni, nt codices manuscriptos anti- ■quoram adiret, in Italiam profectus est, novam collationem codi- -cis Veroneneis bibliothecae capitularis n. 163. in meam usum benigne perfecit, iteram Catonem meum evolvens etiam primum huius distichi yersum medela egere cognovi.

Nam codex Catonis antiquissimus idemque longe optimus, liber manuscriptus Veronensis, quem in distichis reeensendis inprimis sequi debemus, versum in qusestionem vocatum sic exhibet:

Sermones blandos ethlesos vitare memento, quocum Parisinus 8093., qui alibi etiam genuinarum lectionum servavit vestigia, mire consentit:

Sermones blandos et blesos vitare memento. Iám Parisini 8319. et 8320. versum corruptum ita emendare tem ptant:

Sermones blandos blaesosque vitare memento; ceteri autem omnes, scilicet, quorum librarii metri leges verbo vitare violatas esse cognoverunt, hanc versus formám praebent:

Sermones blandos blaesosque cavere memento. Quare viris doctis artis criticse in libris manuscriptis exercendae peritis, quin verba et blaesos vitare in archetypo infuerint, dubium esse non poteBt. Bestat igitur, ut spretis librariorum commentis genuinam restituamus lectionem.

Quod non fefellit virum doctissimum, M. Bonnet, qui dePhllologial Köilflny. XQI. 10. 50

Digitized by

770 BALASSA JÓZSEF.

codicibus Distichorum Parisinis disserens (Vide: «Les distiques de Gáton et les manascrits de Paris*, Bevue de philologie, t. VII. p. 23—32) versum huncce in modum sanare conabatur:

Sermonem blandum et blaesum vitare memento, neque tamen, cur accus. sing. formáé blandum et blaesum in blandos et blaesos mutat® essent, probabilem rationem reddere potuit. Nos contra, collato 27.1.1. disticho, quod Veronensis ita exhibet:

Noli homines blandos nimium sermone probare, ubi poéta de hominibus sermone blandis loquitur, scribendum censemus:

Blandos sermone et blaesos vitare memento, ut sensus s í t : Vitandi sunt homines sermone blandi et blaesi. Iám verba blandos sermone parum intellecta in blandos sermones, deinde in sermones blandos mutata esse non est quod miremur.

Geyza Nkmkthy.

A NÉMET NYELV KIEJTÉSE.

A német nyelvészek egy idő óta gyakrabban foglalkoznak avval a kérdéssel, hogy milyen a legjobb, a mintaszerű német kiejtés ( das beste Deutsch). Németországban, a hol annyi az egymástól lényegesen elütő nyelvjárás, nem kis nehézséggel jár e kérdés megfejtése. Minden müveit ember a felnémet irodalmi nyelvet beszéli ugyan, a mi a nyelvtant illeti, de a szókincsre már nagy befolyással van az a dialektus, melyet az anyatejjel szítt magába ; kiejtésére pedig még nagyobb befolyással van ez a nyelvjárás. Ö az irodalmi nyelv b e t ü i t a maga nyelvjárásának h a n g j a i v a l ejti ki, úgy hogy tényleg egységes kiejtés Németországban még a müveit emberek között sincs. Azonban szükséges, hogy a színházban és a szószéken egyforma kiejtés legyen, továbbá az iskolában sem lehet a tanulókat különféle kiejtésre tanítani. Ép ezért az ifjabb fonétikusok közül többen foglalkoznak a mintaszerű német kiejtés megállapításával. Vietor elismerve e mellett az egyes német nyelvjárások kiejtésének jogosultságát is, egy czikksorozatot indított meg az ő folyóiratában (Phonetüche Studien), melyben egyenként tárgyalja, hogy hogyan ejtik ki a különféle német vidékeken lakó müveit emberek a felnémet nyelvet (Beitrage zűr Statistik dér Aussproche des Schriftdeutschen, Phon. Stud. I. 95, 209; II, 243)

Digitized by v ^ o o Q l e

A NÉMET KIEJTÉS. 771

Ez a kérdés bennünket is közelebbről érdekel. Hisz Magyar- országon is beszél majdnem minden müveit ember németül s az iskolában is kötelezőleg tanítjuk a német nyelvet. És a mi kiejtésünk is (nem szólva a magyarországi német dialektusok kiejtéséről) nagyon elüt a németországi kiejtéstől. Legjobban hasonlít ugyan az osztrák müveitek kiejtéséhez, de nagy hatással van reá a magyar nyelv hangrendszere. Ez a hatás főleg abban mutatkozik, hogy pontosan megkülönböztetjük a kiejtésben a zöngés hangokat (g, d ,b ) a zönge nélküliektől (k, t, p), a mit a német nem tesz; különösen a g ejtése változatos a németek ajkán. Továbbá nem aspiráljuk a zönge nélküli explosivákat ( k, t, p) a szótag elején. A magyar ember hangsúlyozása sokkal egyhangúbb, mint a németé, s a hangsúlytalan e ennek következtében csak rövidebb lesz a közönséges rövid hangzónál is, de ejtése módja nem változik meg. A mi ejtésünket jellemzi még a nvilt e ejtése r élőt (wáre, mehr).

Ezt a mi német kiejtésünket leírtam a Phonetűche StudienII. kötetében ( Aussprache des Schriftdeutschen in Ungarn) ; azonban, miután a német nyelvnek ez a kiejtése a német nyelv tanárait nálunk is bizonyosan közelebbről érdekli, mert hisz az iskolában ezt kell tanítanunk, nem tartom fölöslegesnek, hogy itt, a hol könnyebben hozzáférhetnek, újra leírjam, összehasonlítva avval a német kiejtéssel, melyet a német nyelvészek nagyobb része mintaszerűnek tekint.

A kiejtést legjobban a pontosan átirt szövegek világítják meg; tehát közlök 2 prózai és 1 verses szöveget a mi kiejtésünk pontos jelölésével. Az egyes hangok jelölésére Vietor jegyeit használom (1. Elemente dér Phonetik und Orthoepie); megértésükre csak keveset kell előrebocsátuom. A magánhangzók jelei a következők a*, 5 (statt, Saat) ; á, d, e, e', e*, i, i ; o, ó'\ u, ü’; ö, Ő*; ü, u \ Az egyes betűk mellé fölül tett pont a közönségesnél valamivel emelkedettebb, tehát szűk ej test jelöl. S a német ejtés ebben egyezik a magyarral, a mennyiben a rövid hangok rendesen széles, a hossznak szűk ejtésnek. Az e féle hangok közül az a, a a magyar nyilt e-t jelöli ( el, ere) ; az e' em pedig a zárt e (meg) és é (én); a nem oly magasan képzett e rövid és csakis hangsúlytalan szótagokban fordul elő. A többi magánhangzónak jele könnyen érthető.

Háromféle diftongust ejtünk a németben. Az ei ejtése a‘i, á'í, vagyis az o* után egy rövid i hangzik (mein) a diftongus első

50*

Digitized by

772 BALASSA JÓZSEF.

része hosszú is lehet (er verzeiht). Az au ( Haus) ejtése o.ü, vagyis első része olyan mint a magyar a (fa), b utána rövid, u-t ejtünk. Végre az eu és áu ejtése ö.i, ö.í, vagyis a magyar a után rövid i-t ejtünk (Freude) ; a diftongus első része hosszú is lehet ( es reut).

A mássalhangzók jelei közül megemlítendők a következők: c = eh ebben doch; g = eh ebben ich ; y gutturalis orrhang, mint a magyar n ebben engem; 8 — sz ( szó) ; s = 8 (sok).

Álljanak végre itt maguk a szövegek:

I. di grö'sá'rtign ende'kurje'n ddr histö'rim gra'ma'tik übár di orgd'nise’ entvikluyg ddr lo.üte' koatn tsu dem geda'ykn fd r fü ’rn, e's la'se' sig o.üf di’zm vé'ge' fe'stite'ln, ve'lge' umva’ndluye’n unzare• lo'ütem he'tn a'tngé'n zoln, und de'mgew&s unzare* re'gtéra'lbuyg um- forme'n. a'la'ín a*in? geno.üdre• árfor surfé unzdrár la.ütge'sigte tsa'ikt, da'8 jé'ne’ zogena'ntn orgá'nién, da's ist streyg fiziolö'gisn lo.ütve'ksl JVlfa'c durgkro.ltst zind durg zolge' fon ra'ín histö'riém karra'ktar, ve'lge' zig je'dar lo.ütge’éigtlign konstruktsiö'n e'ntsi’e'n. di geze'tseve'lge' di éprá’cforéuyg in betre'f des re'glme'sign lo.ütvandls gefundn ha't, köne'n de'shalb nur in zolgn fe'ln o.üs- vá'msva'íze' benutst vdrdn, in dé'ne’n sra'íburfé und o'üsprü'ce noc sva'rjke'nd zind .

II. es ist doc zo éö'n, a'n den frü'liyg des le’bms tsurüktsude'ykn, in za'tn indre’s tsuriiktsuso.üe'n, zig tsu árindrn, ja*, o.üc im ivü’ln zomár, im trü’bm hdrpst und im ka'ltn vintár des lé’bms gipts hvr und dór a'íne'n fru'liykstá'g, und da's hdrts zd’k t: mir ists vi frü'liyg tsu mü'te'a'ín zolgdr td'g ists ho.íte' — und dd' le'ge’ ig mig o.üf da‘8 va'tge' mö'z im duftign va'ld und étre’ke* di svam gli'ddr o.üs und 8 0.üe* hino.uf durg da'8 gru'ne* lo,üb in da%s une'ndlige' blo.u — nnd de'rjke*: vi vd'rs doc in ddr kintha'ít f

III. du bist vi a'íne' blü'me' zo hold und io'n und ra'ín ; ig éo.ü dig a'n, und ve'mu't sla'ígt mvr ins hdrts hina'ín.

mir ist, a'ls ob ig di he'nde' o‘iif8 ho.üpt dvr lé'gn zolt, bé'te'nd, da's got dig drha'lte’ zo ra'ín und iő'n und hold.


A NÉMET KIEJTÉS. 773

Most még szembe akarom állítani a mi kiejtésünkkel azt a kiejtést, melyet Vietor (Phonetik és Germán Prononciation) mintaszerűnek tart. Közlöm tehát ugyanezeket a szövegeket az ő átírása szerint (1. Phonetik, 209—21211.).

A jelölésre nézve áz előbbiekhez még a következőket kell megjegyezni: a hangsúlytalan e-t fordított betű jelöli ( 9) ; ez a hang vegyes ejtésű.*). A mássalhangzók között a c gutturalis képzésű zöngés folytonos (spiráns) hangot jelöl, mely a t hangnak ép- oly megfelelő párja, mint az *-nek z, /• nek v. A hangsúlyt egyik átírásban sem jelölöm, erre nézve a kiejtésben különbség nem lehet, hisz helyes hangsúlyozás nélkül szó sem lehet helyes kiejtésről.

I. d • grö'sá'rtijen entdekurftn d»r histó'riédn gra'ma'tik ubdr di• orgá'niéd entvikslurj ddr laütd kontdn tsu* ddrn gdda'rjkdn Jer- fu'rdn. ds la'se zig aüf di'zdm vé'jd festételdn, velge umva'ndlurjdib unzdrd laütd hetdn aTnge'dn zoldn, unt de'mgdmcs unzdrd regt&raibur) umformdn. a'laín atnd gdnaüdr* erforSuy unzdrdr laütgeéigtd tsaigt> da's je’ne zö' gdna'ntdn orgá'niédn, da'8 ist strey fu'z'í'o'lo'yiéen laütveksdi fi'lfa 'c durgkroUst zint durg zolg? fon ra'ín histo'riédm ka'ra'ktdr, velge zig jé'der laütgdsigtligdn konstruktst'ö'n entsl'dn. di* gdzetse, velge di* éprá'cforéuy in bdtref dds ré'jelmesijdn laütoan- ddls gdfuncbn ha't, könen desha'lp nü'r in zolgen feldn aüsná'msvaíze bdnutst ve’rddn, in de’ndn éraibuy unt auséprá'cd noe évankdnt zint.

II. est ist doc zo' iomn a'n ddn fridirj dds le'bdns tsu'riiktsu•- derjkdnt in zaln indrds tsu'riiktsu'éaüdn, zig tsu* erindrn. jd ', aüe im svu'lsn zom9r, im trü'bdn herpst unt im ka'ltdn vintdr dds le'bdns gvpts hvr unt dá' aíndn frulÍ7}Sta'c> un da's herts zá'ct: mi'r ists vi• fru'liy tsu' mü'td, a7n zolgdr tá'c ists hoítd un da' lé'jd ig mig aüf da's vdíge mö's im duftijdn va'lt unt étrekd di' évé'rdn gli'der aüs unt iaüd hinaüf durg da's gru'ne laüp in da'8 unentlicd blaü un. deqke: vi' vá'rs doc in ddr kinthaít ?

III. dü' bist vi' ain9 blü rri3}zö' holty unt 80'n, unt raín;

*) «Die Hebung dér Znnge im ganzen scheint bei dér gewöhnlichen Art dieses Lautes etwa dieselbe zu sein wie bei a, wáhrend sehr geringe gntturale und palatale Hebnngen und eme ebensolche Senktmg (Verfla- chung) zwiachen beiden stattündet.» (Phonetik, 67.)


774 EOHLBAOH BERTALAN.

ig éaü dig an, unt vemü't slaigt mvr ina herts hinaín.

mvr ist, als op ig di* hend9 aüfs haüpt di'r lé'jsn zölt, be’t9nt, das got dig erhaltd zö' raín, unt sómn, unt holt.

Balassa J ózsef.

ADALÉK A GÖRÖG NYELV KIEJTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ.

Számos és hivatott körökből indult ki ama mozgalom, eldönteni azon kérdést, megfelel-e a classicns ó-görög nyelv kiejtésének a mai Athénben és eszerint a mai Görögországban járatos új-görög nyelv kiejtése.

Megállapodásra még nem igen lehetett jutni azon közelfekvö okból, hogy az ó-görög nyelv kiejtésére következtetni csakis azon nyelvekből vagy nyelvemlékekből lehet, melyek vagy közvetetlenöl vagy közvetve érintkeztek vele, azaz azon nyelvekből, melyek szókincsüket és fogalomképzeteiket a sokkal magasb fokon álló görög nép fogalomdúsabb nyelvéből gyarapították.

De abból, hogy most az egyik vagy másik nyelvben — különösen rokon nyelveknél — ugyanazon betűk összetétele máskép hangzik mint valamely régibb nyelvemlékben, korántsem lehet azt a következtetést vonni, hogy a fiatalabb nyelv a fogalommal nevét és elnevezése kiejtését is átvette, úgy hogy pl. e szó fKöpoc*, mely latinban *Cyrus», úgy ejtetett volna ki, mint a latin, holott tudjuk, hogy a «C» betű «c£»*nek való kiejtése csakis a latin nyelv egyik külön sajátsága, mely a görögben nem volt meg.

Különben látunk arra elég példát a modern nyelvekben is, hogy némely hangzó megvolt, mely ma már nem tartozik ugyané nyelv hangzócsopojbjába. Hogy messzire ne menjünk, itt van hazai nyelvünk, a magyar, melynek írott emlékei csak a XII. századig mennek vissza. Ott látunk egy — bizonyára kiejtésben is meglevő — «ch» mássalhangzót, mely a mai magyar nyelv használatában nem fordúl elő, és általában véve annyira szokatlan, hogy kiejtése a magyarnak nehézséget támaszt; a lágy hehezetes hangsó kemény hang-


A GÖRÖG NYELV KIEJTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ. 775

'sóvá változott, 8 így, a mi a «Halotti beszédben*: *turchukat», az mai nyelvünkön: «torkukat*. Épen úgy állunk ma az átvett kettős mássalhangzóval; a nyelvszokás ezt nem tűri, s közbeszúr a két mássalhangzó közé magánhangzót, vagy elválasztja egymástól a kiejtésben e kettős mássalhangzót elébe tett magánhangzóval. Pl. a Xü. és XIV. század magyar nyelvemlékeiben a «bratym» még úgy ej tetett ki, mint kiejtették a szlávok, kiknek nyelvkincséből ment át e szó és számos egyéb fogalom neve a magyarba, de ma a két mássalhangzó kiejtése szokatlan, s lesz az újabb kiejtésben : «barátim»; hogy «udvar, asztal* eredetileg «dvor és sztol*, azt még megjegyezni sem szükséges.

Az tehát, hogy a göröggel rokon latin nyelv a görög szókat latinul ejtette ki, még nem zárja ki azt, hogy az ó-görögben máskép hangzott az mint a latin «i», vagy hogy máskép hangzott a <liphthonguB *an mint a latin *ae*. Tény ugyan, hogy valamely nyelv más idegen nyelv szókincsébe befogadott szavainak átírása némely következtetést enged, de ez a következtetés nem föltétlenül megbízható, mert majd népetymologiával, majd a metathesis •és metaplasmoB jelenségeivel találkozunk, melyeknek gyakran még a szó alakja is áldozatúl esik. Így pl. nagyon érdekes, ha kutatjuk, hogy a magyar nyelvben annyira ismeretes «Sándor* név honnan ered: természetesen a görög «*AXé£av8po<;»-ból, de hogy mikép, azt csakis a népetymologia útján magyarázhatjuk meg. A török, melynek közvetítése juttatta e tulajdonnevet a magyar nyelvbe, a tőhöz tartozó «Al*-t (mely az arab nyelvből ment át a török és perzsa nyelvbe) — saját nyelvéből indulva ki — névelőnek vette, s így elhagyhatónak tartván azt, az ’AXéfcavőpoc név tövének a «-£av§p* betűcsoportot nézte, mely kiejtésében «sken- -der* lett.

Még kevésbé lehet bizonyítani valamely nyelv mai kiejtéséből ugyané nyelv régi kiejtésére, minthogy a nyelv élő jelenség, mely, mint minden szerves lény, halad s fejlődik; így a mai *eu» a német nyelvben nem engedi meg azon állítást, hogy az ófelnémet *iu» csak más írása a mai *eu* kettőshangzónak.

Helytelen tehát azon felfogás, mely az ó-görög nyelv kiejtését folytatva látja az új görög nyelvben, tekinteten kívül hagyva «zt, hogy az új-görög és ókori görög irodalom közötti időszak több másfél ezredévnél, s hogy ez idő alatt szláv és török elemekkel érintkezett e népcsoport, és hogy nem valószínűtlen,


776 KOHLBACH BERTALAN.

hogy a mai Görögországban — a szigeteket kivéve — ó-görög; eredetű lakó nincs. Helyesebb azon mód, melyet Bangabé kövei Berlinben a nyolczvanas években megjelent: «Die Aussprache- des Griechischen* czímti értekezésében szem előtt tart, melyben az idegen nyelvek átírásából bizonyítékokat hoz arra, hogy az Hegei és jón tenger mosta partokon ma dívó nyelvjárás kiejtése leginkább megközelíti a homéroszi görög nyelv kiejtését.

A többi közt ntal Bangabé azon átírásokra, melyek az ó-görög: korszakban történtek oly népnél, mely gyakran s hosszú idők során keresztül érintkezett a görög culturával, érintkezett a görög tudománnyal, érintkezett az ó-görög élettel: értem a zsidókat,, kik számos ó-görög korszakbeli nyelvemlékeikben forrásúi szolgálhatnak az ó-görög nyelv kiejtése történetére nézve. Jelen rövid értekezés ezélj a összefoglalni ama hangtani törvényeket, melyeket levonhatni a talmnd és midrás irodalom szókincsébe átment görög, szók átírásából.

* ♦•

Ha tekintetbe vesszük, hogy Palaestina és tágabb értelemben Syria s az Eufrat és Tigris mosta dús Mesopotamia Kr. sz. e lő tt görög befolyásnak volt kitéve, megérthetjük azon rendkívüli hatást,, melyet a görög nyelv a zsidókra gyakorolt: görög lett az igazságszolgáltatás, görög a társadalmi élet, a héber, kaid és perzsa tulajdonneveket kiszorítja a görög elnevezés. A görögök culturája, a görögök magas műveltsége, előrehaladt ipara új czikkekkel, új. iparágakkal ismerteti meg keleti szomszédjaikat; a görög fényűzés új fogalmakat honosít meg, melyek a zsidóknál addig ismeretlenek valának.

A zsidó nép, mely oly könnyen alkalmazkodik más nép szokásaihoz, mely könnyed módon teszi magáévá szomszédja. nyelvét, mely mindig kész volt a jót és üdvösét befogadni intézményeibe, társadalmi életébe, csakhamar elgörögösödött; még azok is, kik előtt a héber, szyr és kaid nyelv nem volt idegen, a görög élettel görög fogalmakat is átkölcsönöztek, még akkor is, ha saját nyelvkincsükben létezett a fogalom és neve; a mi pl. azelőtt pOH volt, most 8/Xoc (tömeg) le tt; ha azelőtt Höllbö volt a háború neve, most a római hadjáratok óta icóXs(ioc lett. A rómaihódítással karöltve járt a görög nyelv terjedése; ha a zsidók legfőbb törvényszéke JTTTttD, ki ne ismerne benne a görög atívéőptov


A 6ÖBÖ0 NYELV KIEJTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ. 777

(tanács, gyűlés) szóra? Vagy ha a hivatalos iratoknak [TD3K a nevük, előttünk áll a római «acta*. Oly nagy volt a görög befolyás, hogy még tisztán latin szókat is görög mezbe öltöztettek, mielőtt befogadták volna a talmudi és midrás irodalom nyelvkincsébe. Feltűnő jelenség ez a latin főnevekre nézve, melyek a nominativus- bán «o<» képzőt kapnak, s még feltűnőbb, hogy még a participium prés. is akkép módosíttatik; így a latin «obtinens* a talmudban (Sabb. jer. VI. 4.) D2192K alakban fordul elő, mely nem egyéb mint a görög Ójktvóc átírása.

Idegen szók átvételénél valamely más nyelv szókincsébe rendesen azt tapasztaljuk, hogy minden törekvés oda irányúi, amaz idegen szót, a mennyire csak lehet, a befogadó nyelvszokás szerint idomítani, hogy ezáltal idegen jellegét veszítve könnyebben mehessen át a közhasználat nyelvébe. Leggyakrabban egyszerű átírásban nyilvánúl ez átvétel, a mi azonban azért nem helyes, mert mindaddig, mig külön ortografía szerint kell használni valamely kifejezést, mindaddig nem ment az át teljesen azon nyelvbe, melybe befogadtatik, valamint idegen marad használata, idegenszerű kiejtése.

Ez okból helyeselhető hazánkban azon eljárás — ha arra ez értekezés keretében utalni szabad — melyet rég megelőztek a zsidó, arab és szyr irodalomban, hogy t. i. valamely idegen nyelvből a kifejezést nemcsak kölcsönözték, hanem teljesen be is kebelezték saját nyelvükbe. Hogy ezt minél könnyebben lehessen kieszközölni, szükséges néha a szó alakján vagy egyes szokatlan hangzóin változtatni. E tény magyarázatáúl szolgál annak, hogy a talmud és midrás irodalmában az eredeti görög szó más alakot ölt, mely áldozatot köteles meghozni a nyelv a népetymologia oltárán, hogy valamely hangzó változása által elérhető legyen ama czél, mely az illető szó átvételekor lebegett szem előtt, t. i.: hiányzott valamely fogalom; új intézményt hoztak be, mire a nép nyelvében nem volt meg a kellő kifejezés; de ott volt a görög név, átvették azt, s lett belőle héber szó, melyre a héber nyelvtan szabályai érvényesek. így pl. új súlyegység fogalma vált szükségessé, s átvették a Xízpa (font) kifejezést, mely a többes számban már a héber végzőt veszi fel, s így találjuk a «Midrás Tauchúmáh»-ban:p o 1? o v a a n erpbo m ir o c-nexn D'bp® Sd nram -űr«r. Chanina nézete: minden csekel* súly mérték, mely előfordúl az Ötkönyvben, megfelel az aram «szelá»-nak; mi a prófétai köny-

Digitized by


vekben fordúl elő, az megfelel a görög «Litra» súlyegységnek.* (V. ö. M. Tanchúmá IV. szakaszát Móz. V. k. HiO heti szakaszá- hoz: ed. Babér.)

Néha megvolt valamely kifejezés az ó-héberben, de szokat- lansága miatt inkább használták a görög kifejezést: így kifejezése a szentírásban (pl. Móz. III. k. 11. fej. 6 v.) a «nyúlt fogalmának, s mit olvasunk a «Midrás rabbát-nak elnevezett midrásgyűjteményben ? (A midrás alatt értjük a szentírás allegorikus magyarázatát.) Móz. I. k. 3. fej. 21. v. «és készített Isten Ádám és neje számára bőröltözeteket, mikkel felöltözteté őket*. E vershez a Beresith rabba s nem különben a Tanchúmá Móz. I. k. XXIV. szakaszában, következő megjegyzést h o z :

TO1K ‘r s '- l -np m :rO no «mit értsünk «böröltö*etek. alatt? r. Jehósua b. Lévi magyarázza: nyúlbőrből készült*. Előttünk van a denominativ azaz Xa?ííK (nyúl) főnévből képződött melléknév Xdqtvov.

De ha nehány kifejezésre utalni szükségesnek is tartottam, eltérítene a jelen értekezés szükebb themájától, ha kimutatni akarnám az egyes szók görög eredetét, mi nagyon messzire vezetne, mert több százra megy azon görög szók száma, melyeket elszórva találunk a két talmud és a midrás irodalom rengeteg szókincsében, mely nem kevesebb mint hat nyelvből kölcsönzi fogalmait, melyek közűi a keleti nyelveket kivéve, első sorban áll a görög, s csak második helyen a gracizált latin nyelv.

Visszamenve tehát az átvétel módjaira, arra is kell utalnom, hogy a népetymologiánál gyakoribb a metathesis és metaplasmos útján átvett talmudi és midrási görög elem. Itt tekintetbe veendő, hogy az egyik nyelv se kiejtésben nem ismeri a hangot se írásban nem fejezheti ki azon jegyet, mely az eredeti szó jellemzője. Mivel pl. a görög «o» nem létezett a hébereknél, vagy körülírják a <2* betűvel, pl. e tulajdonnév DDH3K — E&8t]{*óc, vagy D13Ö3K (Sanhedr. jerus. III.) megfelel a görög E5{iaxo{ névnek.

Abból, hogy pl. az előbbi névben az «y]» a héber ' betűvel iratik át, még teljes biztonsággal nem állíthatni, hogy az ó-görögök az étát itának ejtették, mint következtette Bangabé, minthogy a héberben a magánhangzók hiányát a talmud korában az úgynevezett «matres lectionis» (*1K) használata által törekedtek pótolni, úgy hogy pl. 'K megfelelhet ép úgy a görög ióta mint az éta betűnek, sőt még a görög «at» és «ei» kettős hangzónak is.



Megbízhatóbb a héberből való következtetés a mássalhangzók s kettőshangzók kiejtésére.

Minthogy a héber átírásban bizonyos szabályszerűség mutatkozik, egymással szembe állíthatjuk a görög s — könnyebb megértés czéljából — latin hangzókat és az ezeknek megfelelő héber írásjeleket, ítt-ott megvilágítva e phonetikai tüneményt egy talmud, midrás v. targum irodalmából vett példával.

a) Magánhangzók.

Görög A-nak és latin «a*-nak megfelel a héberben rendesen K, vagy ritkán 1 pl. |1“KpK (Ezaj. 9. fej. 13. ptt2K targumi fordítása) nem egyéb mint a görög Tópawoc (uralkodó).

Görög I 1. i h. K vagy *E e *H — pl.,’ 13* =

(tanácsnok); az K a gyök előtt elif prostbeticon s nem mint Kohut: Aruchjában magyarázza, helyettesítője az partikulának ; hogy a tőhöz tartozik, mutatja egy példa Bab-Bathra 143 a. szóban, hol az első K pótolja az b$ partikulát, míg a második a tőhöz tartozik. Egyetlen egy szóban ir&tik át az *)-vel m. p.

= áíjp (levegő).Görög 0 latin o héberben 1 vagy 1$

Ű — rendesen 1K; néha 1Kpl. = jcpóotójrov (arcz); néha meg 1, pl. a gyakran előforduló10THTI szóban, melynek a görögben megfelel ISiwrrjs (tudatlan).

Végre megfelel a görög X betűnek 1K vagy 1K vagy pedig D, mely leggyakoribb; egy szó van, mely népetymologia útján eltér a szabálytól, a mennyiben e betűt átírja a héber «váv» betűvel s ez az evangéliom talmudi átírása pK = Eoa^éXtov (Sabb. 116 a.); a népetymologia itt annyiban játszik szerepet, hogy mind flK (= bűn), mind pedig ITÎ ( = írott tekercs) eredeti héber szó, mely kettő kiejtésre egybehangzik a görög kifejezéssel.

bJ K ettős hangzók (Diphthongok).

Görög At> latin «au» héberben 11, pl. a6*pj = pIlK, így midr. Én. én. VII. fej. 8 v. "[Dttlp DRT magyarázatához r. Simon



egy nézete idéztetik "pllK J1Ö2; néha HK pl. = a&XV) n. o~H. fej. 3 v. vagy 3.

Gör. At 1. ai héberben X£o eu « 2$Oi — « * T

pl. DÖ tűK szó a Bér. r. 49-ik szakaszában a 82-ik Zsoltár 1-efrversében előforduló 2X3 szóhoz következő magyarázatot fftz:........ DÖ’tSK 3X3 JK3 3 T O J’X "I01P ~IDK pTOP ~l DW3 'i n '"Ir. Haggai r. Iszhák nevében magyarázza: hogy *ómed» helyett tnisszáb» alkalmaztatik a szövegben, azt mutatja, hogy «nisszáb* itt annyi, mint étoí(io (= kész) a görögben.

Görög Oo 1. u héberben 1,A spiritus asper rendesen K, ritkán H betűvel adatik vissza,,

a spiritus lenis rendesen H, de láttuk a EVT1 szóban, hogy H betű is pótolja.

c) Mássalhangzók.

héberben 2« 3 néha p« n« T; csakis nagy

ritkán 2E s Zeóc át van írva Tanchűma Móz. II. k. 38. fej. állugyanis D&PX, mi teljesen szabálytalan, mert mint «so» átírásakülömben nem fordúl elő.

Görög & 1. «th» a héberben rendesen D pl. Bér. r. 2. fej. 14 v. m a m a T J f l m m hozzátétetik nnn: jtsrniiK ( = a-folyók legfontosbika), mi nem egyéb mint a görög a&$évrq<;; néha megfelel neki a D vagy 7, ritkábban a tO betű, m. pl. midr. Koheleth11. szakaszában Q^ÍID DHIp kifejezést magyarázza r. Jehűda pTO^K szóval görögben áXijd-tvóv (bíborvörös).

Görög K, latin k héberben rendesen 2 ; ezt már Dán. 3. fej.4 v. látjuk, hol Kp*)? = o£ (hírnök); néha 3 pl. midr. Koh. 1 fej. 18 v. olvassuk: JŰH3K TÖT JET p nntPl «ivott bort és vegyített ént# (görögben: átxpatov); máskor megint a p betű fejezi ki pl. Móz. IV. k. 34. fej. 6. SlUn 0’ fordíttatik Dir'piK (= ’Qxe<xvó« = tenger) szóval.

Görög B latin b• r « 8« A « d< E « z

Digitized by Google


Görög A latin 1 héberben b, néha 3« M « m « Ö, gyakran 3« N f n « 3« 3 « X « DD vagy D3« II « P « fi vagy 2« P « r « n

« S C 8 « rendesen D, ?,ómban X pl. PX&K = (liooc (középső)Görög T latin t héberben Ű vagy D

- 4> « f « f i

« W — « Dfi pl. Sanhedr.21 b. magyarázva a bibliai helyet Móz. V. k. 17. fej. 17. v.

rQ T kS 2T1T1 «ezüstöt és aranyat ne halmozzon magaszámára t. i. a király, ki majdan uralkodni fog Izrael fölött* azt teszi hozzá a talmud: K3DJDK jrpS '1D «kivéve annyit,hogy fizethesse az élelmezést és zsoldot*,, e szó görögben: &|>tt>vía.

Görög X, latin eh héberben: D, gyakran p, 3 vagy n.Megemlítendő még, hogy azon görög szók elé, melyek kettős

mássalhangzóval kezdődnek, valamint a többi keleti nyelvekben, úgy a héberben is elif prosteticon járúl, pl. JTŰK = <ppó£ov (b. obryzum, színarany), fcODIttDK = otó(uzx°< (nyílás), KltöDN — atoá (csarnok), KÖ'DDK = a^jxa s. a. t

Néha egyszerű mássalhangzó előtt is találjuk az alef betűt, így = Xt|j.r]v (kikötő); máskor ismét valamely hiányzó betűt pótol, így Kohel. r. magyarázata alkalmával idézi Ámo&z6. fej. 11 v. külömbséget téve D3Tp3 és szók közt, mondván: D'DSK ITTD ÍPK "D'DI piTI D'dSk ít:'Ö HPpa • repedés az, mikor nincs törmelék, szakadás, mikor törmelék (gör. xXáojta) van».

Végre említendő még a görög (i.p átírása kettős 2 betűvel pl.(Erub. 6. b.) = ejifíoXrj (bejárat).Ezek volnának azon phonetikai jelenségek, melyek a görög

szóknak a héber nyelvkincsbe való átvételekor mutatkoznak, s a melyekben a felvett kérdésre annyiban látunk feleletet, hogy a görög szók a talmud és midrás irodalom átírásában s eszerint héberül ejtve közelebb állnak az új-göröghöz, és némileg igazolni látszanak azon nézetet, mely szerint az ó-görög nyelv kiejtése nem igen távol állhatott a mai görög nyelv kiejtésétől.

Budapest, 1888 november havában Dr. K ohlbach Bertalan.


VIETÓRI8Z JÓZ8EF.

AZ ARANYKOR.

— Vergilius IV. eclogája. —

Zengj múzeám magasabb tárgyat, ne Sioília földjét!Nem mindenki óhajt fácskát b alacsony tamnriskát;Vagy ha berekről szólsz: legyen az méltó nagy urunkhoz.

Itt az idő, a miről szólt a oumaei Sibylla;Atalakúl a világ, új s nagy korszak születendik.Visszajön Ascraeánk, meg az ősi Saturnns uralma,Űj ivadék maradék száll földre alá a nagy égből,Jól gondozd e kicsiny csecsemőt, kegyes éltü Lucina;Véle fog a vaskor mielőbb feledésbe merülni És az arany születik: már mostan uralja Apollód.

Ép te leszel consul, mikor e diszkorszakot éljük,A nagy hónapokat te alattad töltik a földön.A te uralmad alatt, ha marad nyoma régi hibánknak: Vége leszen — s szabadul földünk az örök remegéstől.

Élete oly gyönyörű,#a minőt csak az istenek élnek, Látja a hősöket és velük együtt s közte magát is, ősi vitézséggel fog a békés földön uralni. —Ám a szegény földtől eleinte sovány az ajándék:Felkúszó repkény, a mit adhat, közte gyökönke,Később díszes akánt s nymphák is szerte tenyésznek. Duzzadoz a kecskék tömlője, mikor hazajönnek,Nem rémül a barom, ha felé megyen a nagy oroszlán. Kedveskedve neked: rózsákkal lesz tele bölcsőd, —A mérges kígyó s a halálos fű elenyészik S nemcsak napkeleten fog a balzsam fája teremni.

Majd, mihelyest olvasni fogod hőstettit apádnak,És ismerni fogod, mi a hősérdem b a vitézség:Lassan lenge kalász hullámzik a sárga mezőkön, Megművelés nélkül érett fürt függ le a tőkén,És a kemény tölgytől csepegő mézet nyer az ember.

Mégis megmaradand emléke a régi hibának,Ez biztat, hogy a tengereket járjuk be hajókon,Építsünk falakat s műveljük ekével a földet.És megujúl Tiphys, megujúl Argó, kivel együtt Válogatott hősök mennek — megujúlnak a harczokS Trója alá ismét kivonul majd a nagy Achilles.

Ám mikoron lassan már férfiúvá gyarapodtál:


AZ ARANYKOR. 783

Nem kel a kormányos se hajóra fenytífa hajóján,Mindenhol mindent terem a föld — nincs csere többé !Nem vágyik se kapára a föld, se kaczorra a szőllő És az erős szántó se kínozza igával a barmot.Nem szükség ezután színesre befestni a gyapjút:Szép bíborpirosan legeléazget a kos mezeinken;Majd bíborgyapját sáfrány sárgára cseréli,S a legelő juhokat megfesti magátul a sandyx.

S a változhatlan sors képviselői: a Párkák Munkájok közepett mondják : «Igy tűnjetek, évek!» —

Itt az idő, Jupiter, nagy sarja s kegyeltje az égnek, Késedelem nélkül töltsd bé fényes hivatásod 1 Jer, földünkre tekints, a nagy égbolttól remegőre És a világegyetem-, tengerhullám- s magas égre:Nézz le reá — s minden fog örülni a drága jövőnek.Vajha megérhetném életben e fényes időket,Vaj ha maradna erőm méltón elzengeni tettid f A thrák Orpheuson diadalt nyernék dalaimmal,Linuson is, pedig ezt nemzette a bájos Apolló,Míg Opheus a dicső s nagy Calliopea szülötte, ó akkor ha velem maga Pán versenyzene: mégis Én volnék győztes, ha a bíró jól tud Ítélni.

Szép gyermek, mosolyogva tanúid ismerni anyádat:A tíz hónap alatt szörnyű nagy unalma epeszti.Csak mosolyogj, — kire nem néztek mosolyogva szülői:Nem leszen az méltó a nagy istenek égi lakára.

VlETÓRISZ JÓZSEF.

SALAMON ES MARKALF.

A XVI. század prózai elbeszélései között jelentékeny helyet foglal el a Salamon és Markalf czimti népkönyv, nemcsak azért, hogy hazánk legkedveltebb és legelterjedettebb olvasmánya volt, hanem azért is, mert irodalmunkban a legelső nagyobb tréfás, humoros elbeszélés. És népies hangjánál és gondolkodásmódjánál fogva népirodalmunkban mai napig is elteijedt olvasmány.

Salamon és Markalf históriája eredetére nézve nem magyar, hanem, mint Beöthy mondja: «a világirodalomnak egyik ősrégi vándora, ki Európa valamennyi országában megfordult és megtele-

Digitized by

784 LOÓSZ ISTVÁN.

pedett.* Hozzánk, Ipolyi Amoldnak minden kétséget kizáró bizonyítékai szerint, a latinból származott át. Hogy ki volt a fordítója, semmi bizonyosat nem tudhatunk; legvalószínűbb Toldy nézete, a ki Heltai Gáspárt, vagy ennek valamelyik erdélyi társát ta rtja a munka átülte tőjének.*) Tárgyát illetőleg keleti eredetre vall és mint Grimm Jakab állítja, a Példabeszédek könyvének XXX. és XXXI. részein alapul. Állítása azonban nem egészen kifogástalan, mert a talajnak, a melyből csiráját nyerte a história, épen a reá nézve legsoványabb részére utalja a vizsgálót. A munkához á lta lános vonásokat kétségtelenül ezen részek is kölcsönöznek, de határozott részleteket a Példabeszédek könyvének minden része, sőt még a Prédikátor Salamon könyve és az Énekek Éneke is szolgáltat. Állításunk helyességének bebizonyítása czéljából lássunk tehát néhány oly helyet, a mely úgy Salamon és Markalf históriájában, mint az említett ó-testamentomi könyvekben csaknem szóról szóra megvan. így peldáúl a népkönyvben Salamon ezen mondása: «A bölcs asszony-állat házat épít magának, a bolond pedig, a ki volna is, elrontja* a Példabeszédek könyve XIV. részének 1. versében így hangzik: «A bölcs asszony építi az ő házát; a bolond pedig önkezével elrontja azt*.

Továbbbá jellemző megegyezést mutatnak a következő helyek: «Az istenfélő asszony-állat méltó a dicséretre* (Sál.): «A mely asszony féli az Urat, ez szerez dicséretet magának* (P. b. k. XXXI. 30.);

«A ki álnokságot vet, gonoszt arat* (Sál.): «A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot.* (P. b. k. XXII. 8.) ;

«Sok mézet ne egyél, mert nem jó* (Sál.): «Igen sok mézet enni nem jó.* (P. b. k. XXV: 27.) ;

«Nem igaz barát, a ki meg nem marad a barátságban* (Sál.): «Az embernek, kinek baráti vagynak, tisztelni kell a barátságot* (P. b. k. XVII. 24.); vagy: «Minden időben szeret, a ki igaz barát.* (P. b. k. XVII. 17.).

«A király beszédének változhatatlannak kell lenni* (Sál.): tMint az Isten szája, olyan legyen a királynak beszéde.* (P. b. k. XVI. 10.).

«Állhatatos asszonyi állatot ki találhat?* (Sál.); «Gyors, serény asszonyt kicsoda találhat?* (P. b. k. XXXI. 10.);

*) Beöthy és Imre S. egyenesen magát Heltait tartják a fordítónak.


SALAMON ÉS MABKALF. 785

• A. ki elfordítja az ő fülét a szegénynek kiáltásától; ő is kiált másodszor és az Isten nem hallgatja meg őt* (SaL); «A ki hedugja fülét a szegény kiáltására, ő is kiált, de meg nem hallgattatok.* (P. b. k. XXI. 13.);

«Kelj föl északi szél és jöjj ide déli szél, fúdd meg az én kertemet és belőle kifolynak nagy szép drága kenetek.* (Sál): «Serkenj fel északi szél, és jöjj el déli szél, fájj az én kertemre, hogy folyjanak annak drága illatú szerszámai.* (Énekek ÉnekeIV. 16.);

•Mikor ülsz a gazdag asztalánál, jól eszedbe Tegyed, hogy mit raknak elődbe* (Sál.): «Mikor leülendesz enni az ú rra l: szorgalm akban reá vigyázz, micsoda étket adnak elődbe.* (P. b. k. XXIII. 1.);

«A rest ember a hidegben és melegben nem akar szántani, koldul azután és senki semmitsem ad neki* (Sál.): «A ki a hideg miatt rest lévén nem szánt, koldul aratáskor, de semmit nem talál* (P. b. k. XX. 4.);

•Ne mondjad a te barátodnak, mikor valamit kér, menj el, jöjj holnap és adok, holott van miből mindjárást adhass nekie.* (Sál.): «fte mondjad ezt a te felebarátodnak: Menj el, azután térj meg, mert holnap adok, holott te tehetségedben vagyon az, a mit kér.* (P. b.k. III. 28.);

t A bolondnak felelj meg az ő bolondsága szerint, hogy ne láttassál bölcsnek* (Sál.); «Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs az ő szemei előtt.» (P. b. k. XXVI. 5.);

•Együnk és igyunk, mert majd meghalunk* (Sál.): <Annak okáért dicsérem vala én a vigasságot, és hogy nincsen embernek

Jobb e világon, hanem hogy egyék, igyék és vigadjon; mivelhogy az ő életének napjaiban, melyeket ád néki Isten e világon, az ő fáradságának haszna csak e volna.* (Préd. k. VIII. 15.);

•A ki előbb szól, hogy sem mint kérdik, kijelenti, hogy bolond* (Sál.): «A ki felel valamit, mig meg nem hallja; ez bolondság néki és gyalázatos.* (P. b. k. XVIII. 13.);

«A bölcs fia örömmel illeti az ő atyját, a gonosz pedig bánattal és szomorúsággal illeti az ő anyját* (Sál.): «A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúságára vagyon az ő ■anyjának.* (P. b. k. X. 1.); vagy: «A bölcs fiú örvendezteti az ő

Philologiai Kflalöny. XIII. 10.


786 L0Ó8Z ISTVÁN.

atyját, a bolond ember pedig megutálja az ő anyját.* (P. b.XV. 20.);

•Mindennek ideje van* (Sál.): «A bölcsnek elméje tudja, mind az időt, mind pedig minden dolognak módját.* (Pród. k^ YIII. 5); vagy: «Minden akarat megcselekedésének vagyon ideje és módja.* (Pród. k. YIII. 6.).

Ezek tehát azon mondások, melyek a gondolati megegyezés mellett szembeszökő kifejezésben hasonlatoságot is mutatnak fe l* de ezeken kivül még számos oly hely fordul elő, melyeknek ta rtalmi megegyezése vagy rokonsága tagadhatatlan. Ehhez járulnak még Salamon királyban azon egyéni jellemvonásoknak pregnáns megnyilatkozásai, a melyek őt mint a bibliai királyt kizárólagosan jellemzik; t. i. az életbölcsesség, a nőkultuszszal párosult szeretkezés, a fényűző gazdagság és az ebből eredő nagyobbravágyás^ Mindezen vonások a népkönyv Salamon királyát is többé-kevésbbé jellemzik.

Salamon királyban az életbőlcseség hű kifejezésre jutásának kétségtelen bizonyítékát szolgáltatja a híres salamoni Ítéletnek tárgyalása; de még inkább jellemző Salamonnak válasza M arkait azon kérdésére, hogy miképen ismerte fel a gyermek igazi anyját? •Az ő nagy indulatjából, szívének elváltozásából és sok könyhul- latásából*, úgymond Salamon. Azonkívül nem egy rokon hely fordul elő a bibliaival, a mely ezen jellemvonásnak határozott kidomborítását czélozza; sőt még más szájába adott mondás is megerősíti.

Másik főtulajdonságát, a nők iránti kiváló vonzalmát szintén nagy hűséggel mutatja be a história. Ez legszebben kitűnik Salamon és Markalfnak ezen beszélgetéséből az asszonyokról:

« S : A mennyi mestersége, annyi jámborsága, azaz sok jósága.M: Ne mondd azt, hogy jámborsága, hanem álnok gonosz

sága és csalárdsága.S : Bizonyára mondom, a ki téged szült, nem jámbor asz-

szony volt.M : Miért mondád ezt felőlem, uram király ?S : Mert te szidalmazod az asszonyi állatokat. Mert a tiszte-

letes asszony állatot tisztelni és szeretni kell.M : Add hozzá ezt, hogy igen romlandó és hajlandó az asz-

szonyi állat.S : Ha romlandó, az az emberi természetből, ha pedig haj


SALAMON ÉS MARKALF. 787

landó, az a gyönyörűség miatt van. Mert az asszonyi állat a férfiú oldalából vétetett és adatott az ember mellé jó segítségért és gyönyörűség okáért. Mert az asszonyi állatot lágy edénynek mondhatjuk, azaz hasonlatos a lágy éghez, kit beszivunk.

M : Hasonlatosképen mondhatod az asszonyi állatot lágynak, mint szinte a bűnt.

S : Hazudsz álnok lator, mert gonoszszá lehetsz, ha az asszonyi állatokról minden gonoszát akarsz mondani. Az asszonyi állattól születik minden ember. A ki azért megrútolja az asszonyállati nemet, az szidalmazásra méltó. Mert nincsen gazdagság, nincsen ország, birodalom, arany, ezüst, drága ruhák, drága kövek, bő költségű lakodalmak, jó vigasságos idők, sem a gazdagság semminemű hasznai vagy pedig birodalmi asszonyi állatok nélkül. Mert az asszonyi állat fiakat szül és leányokat nevel, szereti és ápolgatja őket 8 kívánja hosszú életöket. Az asszonyi állat igazgatja a házat is, szorgalmatos ura életéért és háznépének megmaradásáért. Az asszonyi állat minden dolgokban gyönyörűség, édessége az ifjúságnak és vigasztalója, a vének vidámsága és a gyermekek öröme. Az asszonyi állat minden vigassága a jó napoknak és vigasztalója, az éjnek könnyebbsége, az emberek munkájának és minden szomorú dolognak elfeledkeztetője, szolgál csalárdság nélkül, megtartja és őrzi javaimat, melyeket beszolgáltatnak az én házamba.» (Salamon ezen beszédének tartalma feltalálható a Példabeszédek könyvének XXXI. részében, a mely a jó asszony tulajdonságait írja meg).

Salamonnak harmadik vonása, a fényűző gazdagság, nincs annyira kifejezésre juttatva, mint a két első; inkább csak egy pár vonatkoztatást találunk reája és Salamon maga csak egy helyen nyilatkozik gazdagságáról, midőn Markalfot felkeresi szállásán és vele beszédbe ered mondván: «Nem hallottad-e mily nagy gazdagságot adott nekem az úr Isten, annak felette nagy bölcseséget is ?»

. A nagyobbra vágyás szelleme csak egyszer szólal meg benne a vetélkedésben: «Elég volna énnekem a mérték szerint való tisztesség, csak az úr Isten e világot vetette volna birodalmam alá.» A mi különben igen is természetes, mert ha hatalmával és gazdagságával nem igen foglalkozik a história, ezen rokontulajdonságnak sem adhat több kifejezést.

Megismerkedtünk tehát a munka eredetével, szólanunk kell most annak tartalmi szerkezetéről. Salamon és Markalf tárgya,, mint maga a teljes czím is mutatja, Salamon királynak Markalffat

51*


788 LOÓSZ ISTVÁN.

való tréfás beszélgetése. Salamonnak tudomására jut, hogy Markalf «igen bőbeszédű, csácsogó, ravasz, álnok paraszt ember*, azért vitatkozásra szólítja fel őt, a ki a bölcs királynak példabeszédeit és bölcs mondásait furfangos és nem egyszer goromba ötleteivel kifigurázza, és ravasz tréfás tetteivel addig fárasztja a királyt, mígnem ez kénytelen engedni. Ugyanis, hogy megmenekedjék tőle, megígéri, hogy feleségével együtt holtig eltartja.

A munka tulajdonképen két részből áll, az élső Salamon és Markalf vetélkedését foglalja magában erkölcsi példabeszédek és közmondások alakjában, a második rész egy kis burleszk regény, a mely szintén több képből áll, melyeket csak egyes vonaikozások és helyzetek kapcsolnak egygyé. Mindkét résznek pedig czélja a tudákós, nagyképü bölcseségnek szembeállítása a természetes ész furfangjával és a paraszt tréfálkodással. Salamon és Markalf históriája tehát nem egyéb, mint a bölcseség és furfang küzdelme, a melyben ezen utóbbi jut győzelemre. És ennek köszönheti nagy mértékben való elterjedését a nép körében, mely igen szívesen látta, hogy miként fog ki a szegény, védetlen Markalf tréfás beszédeivel, találó ötleteivel és durva népies gúnyjával a királyi hatalmon és bölcseségen.

Salamon és Markalf irodalmi jelentőségét legfőbbképen stíljének köszöni, a mely «első visszhangja a népi beszédnek, s m int ilyen prózánk és nyelvünk formai történetéhez emlékezetes adalék.**) Ezen kívül még fontosságát emeli a benne előforduló közmondások nagy mennyisége, a melyeknek nagy része a munka elteijedettségénél fogva, a nép ajkára került és a nép tudatába begyökerezve, máig is használatos. A mi nem is csoda, mert a népnek egyszerű nyelvén szól; látszik, hogy fordítója kitünően ismerte azt teljes frisseségében, erejében, tősgyökeres és nyers szólásformáiban. Határozott kifejezésre jut benne a népnyelv rövidsége, keménysége, a népnek egészséges, gyors fordulatokra törekvő gondolkodásmódja, szóval kiválóan megvan benne a népi zamat, a mely könnyen megmagyarázza rendkívüli népszerűségét mai napig is a népi irodalomban.

Loósz István.

*) Toldi, Magy. Költ. Tört 136. 1.


PÁRHUZAMOS HELYEK. 789

PÁRHUZAMOS HELYEK

Vergilius Aeneisóből és Homeros két eposából.

Az Aeneis L énekéhez.108. 110. triB.

A hármas szám hőmérőéi. V. ő. Z. 435., I. 144., X. 165. stb. 110. Dorsam immane mari summo.

A képre nézve (bár máé vonatkozásban van) v. ö. B. 159. stb. . . . eijpéa vcöta &aXáaTir]<;.

114. . . . pronnsque volvitur in capute. 374............. itpTjvVjc áXl xámrsoe.

116. tér; v. ö. a 108. sorhoz való jegyzettel.118. Adparent rari nantes in gnrgite vasto.

<|i. 236. irotöpoi 8’ kíéyiyyov iroXifjc áXöc . . . . vorj óójisvoi. 120. ProepicieD8. e. 3 9 3 . jiáXa 7CpotSft>v).130. Mec latnere dőli fratrem Innenié et ira.

V. 323.............o&dé s Xtj siX. 101. . . . . ot>' yáp 6í<a

Xijaetv évvootfatov.<|>. 10. o&85 áXaoaxo7:Í7]v sí/e xpeíwv evoafy&cov.

133. . . . caelnm terramque . . . miecere.e. 294., t. 69. (a tengeri vihar leírásában), fatav 6{ioö xai tcóvtov..

139..........imperiam pelagi. . . | . . . mihi eorte dátum.0. 189. (Poseidon beszél.)tp i^ á 5é jcávta §éöaotat, ixaotoc & S(i(iops ttpqc* fjtot éfwv £Xa*/ov TMÁiijv SiÁa vatéfiev aleí.. . . tenet ille saxa.tervet a homerosi fyet ffiqnivalense (nem habét).

142. Sic ait e t . . . .A. .528. stb. TH x a l------. . . dicto citins tumida eequora placat. ji. 168. afaíx5 Iratra . . . .

„ . . . xot(i.Tjoe . . . x6(iata Saípov. V. ö. még e. 385. 145. (levat ipse) tridenti.

8. 506. . . . tpíaivotv éAa>v,147. V. ö. ?. 380.148. Ao velnti. . . cum.


GYOMLAY GYULA.

Hóm. &C $’ 5t8.A hasonlat maga inkább Menenius Agrippára mint Ho-

merosra emlékeztet. Homeros ilyenforma helyzetben as oroszlán előtt szétfató sakálokra gondol. V. ö. A. 474—381.

159. Est in secessn longo loous.A formára nézve 1. a 12. vershez való jegyzetet, insecessu: Z. 152. Âp sos*

C. 489, stb. sic5 sox«tif)?. insula portám | Efficit obiectu laterum.Sziget teszi biztos kikötővé a kyklops földön levő öblöt is. t. 116. Nijaos liretxa Xáysta napé* Xtpivoc Tsxávoarat.

160..............quibue omnis ab altoFrangitur inqne sinus scindit sese unda rednetoe. v. 99. ott t ’ (áxxaO ávéjiwv oxsicóaxst Soaxijw jiifa

xöjjux | Ixto&sv.162. Hinc atque hinc vast© rupes, geminique minantnr

In cselum scopuli, quorum sab vertice laté Aequora tnta silent.v. 97. . . . Sóo 8i ftpo]3Xtjtec sv a&ttj) (Xtjiivt)

áxtai áTcopp&fsc, Xi(iivo<; xoTtraicnjotai. x. 87. . . . ss Xtfiéva xXdtöv ^Xdojtsv, 8v népi izézpjj

r^ípatos xsxóx^xs őtajiirepéc áfjupotéptofrsv áxcal 8k izpofttlfisc évavzíai áXXfjX otv sv oTÓfiatt Kpoöxooatv, ápanfy 8’ stooöóc sauv................oö írót5 áé£sto xö[ia y* sv aíktj)oőts iLéf' o&r" óXqov, Xsux'íj 8} fy áp/pi YdXfjVTj.

(Ladewig ez utóbbi helyet nem idézi Vergilius-kiadásában. 166. Fronté snb adversa ecopulis pendentibns antrum

Intus aqusB duloes vivoque sedilia saxo,Nympharum domus.t. 140. aotáp S7ri xpató? Xt(i.évoc pást ifXaóv SŐwp

xpr vT] ózó ojcsíoös. v. 103. 85 aánjc (éXatys) Svtpov . . . ,

tpöv vo(icpáa>v, & VTjiáíe xaXéóvtat . . . sv 8' tatot Xídsot irspt(i^xseg . . . sv 8' SSar átsváovta.

lt>8. Hic fessas non vincula navisUlla tenent, unco non alligat ancora morsu. t. 136. sv Xijjlt v sSopjio;, tv! oh XPe(® rcsfaptaTÓc sottv

obz' sova$ paXsstv, oöts jcpujtvôt’ ávsújm.


PÁRHUZAMOS HELYEK. 791

v. 100...............Ivtoafrev dé t! &vso ősojtoto |iivoi>oivvf)s<; éóaaeXfiot, 8x5 &v opfioo [tétpov txtovtai.

170. Huo Aeneas . . . Bubit.A formára nézve v. ö. t. 142. Ivda xat87cXáojxsv.

173. sale tabentis artua.C. 137. xexaxctípiévo? &X{j/iq.s. 451. . . . áXi fáp Séő{X7]to <píXov xifjp.(<|>. 237. itoXklj 8k jcspi Ypoi tétpotpev &Xjjlt]).

174. és kk. Homerosnál tűzgyújtásról főleg a híres hasonlatban szó, e. 388., mit 1. a különbség kedvéért.

180. Aeneas scopulum interea conscendit.Mint Odysseus Homerosnál, valahányszor idegen földre

érkeznek.x. 97. gotTjv 8é oxomtjV éc TtawraXóeaaav ávsX&áv.V. ö. még *. 148. Ez utóbbi alkalommal Odysseus is elejt

egy szarvast.A partraszállást követő vadászat az Odyssea IX. énekének

152. és kk. soraira emlékeztet, csakhogy itt vadkecskékről van szó,

195. Vina .... quse . . . cadis onerarat Acestes,. . . dederatque abeuntibus.Homeros is meg szokta nevezni az ajándékozót. V. ö. 1. 161,

kk. t. 196. kk. (itt is borról van szó).197. . . . dictis mterentia pectora mulcet.

Mint Odysseus válságos helyzetekben: x. 422. (laXaxotc £7résaaivx. 547. pLstXi/totc «céeaatv.

198. 0 socii, — neque enim ignari snmus ante malorum —0 passi graviora etc.(i. 208. üí tptXot, oá 7 «p tco> ti xaxö)v áŐailjftovs; eíjiiv

oo jiév tóSe (UíCov licet xaxöv, 7} ote . . . xtX.A gondolatra vonatkozólag v. ö. még s. 223:

íjSir) yáfj jiáAa rcóXX' SicaOov xaí rcóXX* éjtóâa x6{iaoi xaí ffoXé|i(j)’ jietá xal tóSe tolat 'fevéo&itt.

Továbbá 18:tátXaih SVj, xpaStnj* xal xóvtepov aXXo irot! StXiQc.

202..........revocate animos, meestumque timoremMittite.Hóm. Z. 112. és gyakran: ávápe; laté, <ptXot, (Jivâaa^s

61 ftoóptSo? á^xi]s.


GYOMLÁT GYULA.

205. Tendimus in Latiam.7 . 160. t. 261. oíitaSe íéjtevot..(sedes) nbi fata (qoietas ostendnnt).6. 289. és többször: Ivfta ot atoa

(éx<po*résiv jtéâ retpap otCóoc).206. . . . illic fás regna resurgere Troiffi.

L. Poseidon híres vatioinatióját, T. 307.208. voce. 1. 94.210—216. V. ö. Horn. A. 459—468.212. Pars in frusta seoant, veribnsqne trementia fignnt;

A. 465. stb. (íítcoXXov t 5 &pa táXXa xal ápup5 ój&XotatV' tbwipav.

214. Tam victu revocant viris.e. 95. . . . -íjpaps frojióv éSíofrg.

214. . . . fnsique per herbamImplentur vateris Bacohi pwgaisque ferin® t. 162. őatvó(j.evot xpéa t ’ áoitsta xai jiifli) -fjdó.

216. Postquam exempta fames epulis mensisqne remot®,Amissos longo soeios sermone requirunt.jJL. 308. afaáp ércei rcóotoc xal é§7)tóo« ki Spov Ivro

(iV7]aá{isvoi 89) Iratra fíXoix; SxXatov éraipooc. 221. Amyci easum gemit.

•A formára nézve v. ö. e. 467 :rooc őé stevá/ovro fOtóVtS?.

227. illum . . . lacrimis oculos suffusa nitentis | Adloqmtar Yenus. P. 695. . . . . t<*> 8é ot Sooe

Saxpuócpt xXi)odsv. a. 336. Saxpóoaoa Iratra irpo<rqó$a (áotSóv).C. 405. . . . őáxpt) xéoooa

. . . lito<; t 5 Icpar5 ex r5 6vó{iaCsv.X. 491. . . . ősSáxpovtat őé itapsial. p. 81. . . . Sáxpo ávajcpâac.

229. 0 qui rés hominumque deumqaeAeternis regis imperiis et fulmine terres.0 . 112. Zeö rcárep, 8c rs íteoíot xal áv&puHrotatv áváoastc

^ {jLs áX5 sPpóvnpac.229—253. V. ö. a. 45. és kk. e. 7. és kk. De Homerosnál sem Athéné

sem Aphrodité nem beszél ilyen hangon Zeushoz, Némileg összevethető vele azonban Here beszéde. J. 25. és kk., 51. és kk. verseiben.


HAZAI IRODALOM. 793

231. Quid meus Aeneas in te committere tantum (potnit) ? v. ö. 253. Hie pietatis honos ? a. 60. oá vó t5 ’Oíooosöc

’ApfsUov rcapá vrpal âpíCsto Upa £éCa>v;. . . ti vó oí tóoov (oŐóaao, Zeö ;

234. volventibus annis.a. 16. icepwcXojiivwv ivtaortöv.

Dr. Gyomlay Gyula.

H A Z A I IRODALOM.

Franczia Nyelvkönyv. Olvasókönyv, gyakorlókönyv, nyelvtan. Kezdők számára. Szerkesztette Mendlik Alajos. Budapest, 1889. Eggenberger, 250

Üdvözöljük e legújabb franczia iskolakönyvet, mint tankönyv- irodalmunknak sok tekintetben érdekes gazdagodását. Szerzője új utakon jár, melyeket részben maga tör magának, és ezt nagy érdemül tadjuk be neki. Csak ha minden franczia tanár teszi meg a tőle telhetőt, várhatunk eligazodást a kérdések ama tömkelegében, mely az idegen nyelvek tanítása körül keletkezett. Mendlik derekas munkát végzett e könyvében, olyan munkát, mely a külföldön is számot tenne. Mert német mintáit nem kévette vakon, hanem módosította és bővítette a maga elvei szerint. Milyen dicséretet érdemel már nálunk az is, hogy franczia tankönyvben határozott egyéniséget, sajátos elveket találunk, nem pedig a régi chab- lon egy ujabb változatát! Mendlik a német ú. n. reformerekhez szegődik és az olvasmányból indítja meg és arra építi a franczia tanítást. Reáliskolai tantervűnk és utasításaink egyenlő helyet engednek e methodusnak a régibb synthetikus mellett. E méltányosságot csak dicsérni lehet, mert ama sokszor hirdetett elven alapszik, hogy minden módszer jó, ha jó a tanár. Azért most sem tartjuk helyén valónak magasabb didaktikai fejtegetésekbe bocsátkozni az analytikus nyelvtanítás jó meg rossz oldalai iránt. De megóva ily módon objektivitásunkat mégis ki akarjuk fejezni örömünket azon, hogy magyar reáliskolában is meg fogják kisér- leni e módszert, mert ebből több tanúságot kapunk majd, mint abból a rengeteg irodalomból, mely Németországban e kérdéssel foglalkozik. Mendlik könyve ugyan nem az első nálunk, mely az olvasmányt veszi alapul. Megelőzték Palóezi Lipót és Theisz Gyula hasonló irányban szerkesztett nyelvkönyvei, de minkettőt tudtunkkal csak szerzőik használják és az. elért eredményről nem igen jutott semmi a nyilvános-

és 44 1.

Digitized by

794 BARTOS FÜLÖP.

ságra; az elveket pedig, melyeket képviselnek, aligha terjesztették nagyobb körben. Érdemes volna kutatni, miért nem tadtak hívőket szerezni és ily módon talán megjósolhatnék a Mendlik könyvének a sorsát, — de ezt más alkalomra hagyjak, annál is inkább, minthogy ez utóbbi sok lényeges pontban tér el elődeitől és azután habent sua fata li belli.

Első sorban más olvasmányokat ád Mendlik és ez a milyen természetes, olyan fontos újítás. Az olyan nyelvkönyvnek, melynek az olvasmányok teszik középpontját, a sorsát jó részben ezek döntik el Nem vagyunk tesjesen megelégedve Mendlik kiválasztásával. Tudjuk ugyan, milyen nehéz feladat jó olvasókönyvet szerkeszteni, kivált olyant, melyet mindenki jónak tartson. Még nehezebb jó olvasókönyvet szerkeszteni a kezdő tanítás számára. Hisz alig állapítottak még meg egyetlen egy szempontot az olvasmányok megválogatására. És es a körülmény megtöri szigorúságunkat a Mendlik könyvével szemben is. De két kifogást el nem hallgathatunk. Az egyik az, hogy az adomákat nem tartjuk elég méltó olvasmánynak az iskolában. Ha okvetetlenül elbeszélő formát akarunk, miért nem adnánk inkább rövid elbeszéléseket a franczia történelemből és a franczia irodalomból, a minőt Mendlik is felvett hatot a negyvenkilencz darab közé; de ezeket bizonyos rendben és bizonyos egységes czéllal kellene adni. Magyarázásuk alkalmat adna Francziaországról és népéről beszélni, és ez kiválóao fontos az egész ta nítás eredményére. Ha idegen nép nyelvét tanuljuk, ismerkedjünk is meg e néppel, még pedig jobban, mint a földrajzi és históriai tanítás teheti, mely minden országra és minden népre egyaránt kénytelen kiterjeszkedni. Azonfelül a franczia tárgyú olvasmáoy hangulatot és érdeklődést ébreszt az osztályban, e kettő pedig csodákat mívelhet a tanítás eredményes menetében. Az olvasmányok lehetnének ezután adó- maszerüek, csak jellemezzék a kiváló történeti vagy irodalmi alakot. Ezek mellett természetesen megmaradnának a mesék is, de ezeket is úgy lehetne választani, hogy párhuzamok által világot vetnének a nép vagy költő speczialisan francziás felfogására. De minek a franczia órában Demosthenesről, Herculesről, Nagy Frigyesről, Mahometről, a nagy Armadáról, Pestalozziról, a Gracchnsok anyjáról stb. olvasni ? Másik kifogásunk az olvasmányok formáját illeti. Az összes olvasmány, hármat kivéve, elbeszélő tartalmú. Ezekből tehát első sorban, majdnem kizárólag az elbeszélő alakot tanulja meg növendékünk és alig jut hely a prse- sens és futurum számárai Ez lényeges fogyatkozás, melyet csak azért nem veszünk főbenjáró mulasztásnak, mert az igeidők tanításánál majdnem minden ismert tankönyv, magyar és német is, ebbe a hibába esik. Nem adják meg egyrészt minden időnek a fontosságához mért helyet és másrészt elmulasztják használatuk pontos tanítását. Mert


HAZAI IRODALOM. 795

senki sem állíthatja, hogy az igeidők szerepe egyenlő a nyelvben, kivált ha a tanítás czélja nemoeak a megértés, hanem az írásban és szóban való használat. Ez utóbbiakra, még inkább ez utolsóra kevés jelentősége van például a passé défini, passé antérieur, a subjonctif impsrfait és plusqueparfait-nak. A mennyit a reáliskolai tanuló francziául beszélni és írni megtanulhat, abban ez időknek vajmi kevés szerepe lehet. Miért ne segítsünk tehát munkáján ? Ismertessük meg vele az egész conju- gatiót. De gyakoroljuk vele első sorban, lehető intensive, azon alakokat, melyekre szüksége van, ha franeziául akar beszélni vagy írni. Mendlik is, mint mind a többi tankönyvíró, már az olvasmányokban elhanyagolja e szempontot. Az első darab elbeszélő alakú és így imparfait meg passé défini-t tanít. Ha már elfogadjuk is e kezdetet, azt el nem engedhetjük, hogy e két alak között pontos külömbséget ne tegyünk. E külömbséget a szerző teljesen mellőzi. Az első olvasmányhoz tartozó grammatikai magyarázatok közt megadja az egész imparfait-t, a negyedik után az egész passé défini-t, amazt folyamatos múltnak, emezt foly. elbeszélő múltnak nevezi. Elég-e ez a két idő megértésére ? Le tudja-e majd a tanuló a 4-ik olvasmány gyakorlatai közt e mondatot fordítani: •Az árva felmondta imáját; ők imákat mondának föl» ? Melyik alakkal éljen az első és melyikkel a második mondatban ? És midőn később a passé indéfini is hozzá járul, a zavar csak nagyobb lesz. Ezt okvetet- lenül pótolni kell. Szerintünk természetesebb volna olyan olvasmányt tenni a könyv elejére, mely jelen időben beszél el vagy ír le valamit. Mendlik maga sem igen fog e nézetünknek ellent mondani, hisz ő is az első olvasmánynyal kapcsolatban kiválóan a jelen időt gyakoroltatja. De hogyan lehet ezen idő tanítására elbeszélő darabot használni ?

És ezzel elértünk Mendlik könyvének szerves hibájához. Az induktív módszer híve szerkesztette, de a deduktív módszer gyakorlója vezette kezét, — nem merte vagy nem akarta e methodus minden következményét levonni. Összefüggő olvasmányhoz fűzi ugyan a magyarból franoziára való fordítási gyakorlatokat, de, a mi az induktív módszer lényege, nem ezen olvasmányból vonja le a tanuló a nyelv szabályait és nem belőle tanulja az alakokat, hanem pusztán a szavakat. Ez is haladás ugyan, vagy mondjuk újítás. A régi módszer ama hibáját elkerüli, mely szerint a legkülönbözőbb körökből vett szavakat kellett egy leczkéhez megtanulni. Az olvasmány egysége könnyíti a szótanulást és érdekesebbé is teszi. De ez csak alárendelt része a nyelvtanulásnak. A fontosabb munka, az alak- és mondattani oktatás, Mendliknél csak a régi maradt: többé-kevésbbé összefüggő gyakorló mondatok fordítása magyarból franoziára bizonyos grammatikai kategóriák begyakorlására. A mennyiben javított ez eljáráson az által, hogy e mondatok egy bizonyos tartalomhoz fűződnek, annyiban nehezített rajta a begyakorlandó


79£ RABTOS FÜLÖP.

nyelvtani anyag nagy mennyisége által. így p. az első olvasmány gya- korlatához tanítani kell: a főnév nemét és számát, mindkét névelőt, az accusativust, a pronom personnel oonjoint .helyét, a melléknév egyeztetését, az «est» használatát, a négy infmitivust és az I. ragozás présent- ját és imparfaitjét. És mindezt egy négy sorra terjedő, kis elbeszélés alapján. Hol van itt az induktió ? Ismételjük, nem szeretnénk abba a gyanúba esni, hogy az analytikus módszert tartjuk egyedül üdvözítőnek. Mendlik könyve ellen éppen az a kifogásunk, hogy e módszer egyik sarkalatos elvét, az olvasmánynyal való kezdést, elfogadta, de azután a másik, ellenkező methodusnak végletébe esett. Vagy nem ide sorolan- dók-e az ilyen gyakorlatok: «Fölveszek (egy) viperát. Felvettem (egy) embert. Egy ember az ő kezét nyújtja (adja). A kezek már hidegek. A vipera gonosz; ő hálátlan és rosszakaratú.*

Nézetünk szerint jobb. és következetesebb dolog lett volna az olvasókönyv első részét felcserélni a másodikkal. Emebben Mendlik könnyen irott «le9on de ohoses*-okat ád az iskoláról, a mesterségekről, az állat- és növénytanból stb. és mindegyikhez franczia kérdéseket fűz a tartalom lekérdezésére vagy kibővítésére. Ez már az induktív módszer a maga legtisztább voltában. Elmarad a folytonos fordítás és a sok grammatizálá8. Ez oly újítás nálunk, melynek eredményei mindenesetre tanulságosak lesznek, reméljük tanulságosabbak az eddigi kísérleteknél. Mendlik talán egészen a tanárra is bizza, melyik részszel kezdje. Legalább nem találtunk könyvében semmiféle utasítást használatát illetőleg. Ez árthat majd elterjedésének, mert sok tanár lesz, a ki a szerző szándékát vagy meg nem érti, vagy félreérti. Hogy csak egyet említsünk, miként járjon el az első rész olvasmányával, hogyan tanítsa a kiejtést, mennyire terjedjen az előforduló alakok magyarázása és elő- leges begyakorlása: minderre szívesen vennők a szerző személyes véleményét. Az ilyen új úton haladó tankönyvnél el nem maradhat a didaktikai előszó, vagy ha ilyenektől irtózik, a «bevezetés*.

A külön füzetben kiadott«Franczia gyakorlatok kezdők számára* szintén örvendetes újítás tankönyvirodalmunkban. Csak az a kifogásunk ellenük, hogy a szavak tömege miatt az a haszunk nem lesz, hogy a tanuló meg is tanulja, hanem csak másolni fogja a képüket. Kevesebb szót kellett volna felvenni és lehetőleg az olvasmányban előfordultakat, csoportonként kibővítve. A franczia tanítás első évében inkább keveset, de jól kell tanultatnunk.

Ezek után ajánlhatjuk Mendlik könyvét első sorban mint irodalmi jelenséget, de azonkívül mint derekas tankönyvet, mely a belefektetett munkánál fogva is becsülésre méltó. Buzgó tanár kezében mindenesetre legalább is olyan hasznavehető lesz, mint akármelyik elődje. Baktos Fülöp.


HAZAI IRODALOM. 797

1. Jegyzetek Homeros Odysseiájához a homerosi nyelv fősajátságainak összefoglalásával irta dr. Csengeti János. Budapest 1889. Eggenberger. Ára

Szerző e munkában az általa kiadott s a nm. minisztérium által 4o829/#86 ez. a. iskolai használatra engedélyezett szemelvényes Odys- eeiához ad magyarázó jegyzeteket, melyekhez a homerosi reáliák köré bői 13 képet mutat be s egy függelékben röviden a homerosi nyelv fő sajátságairól értekezik.

A jegyzetek különösen két szempontból, a fordításéból és a tulajdonképi értelmezéséből jönnek tekintetbe. Ismeretes, hogy egy classicus helyjó fordítása a legtöbb esetben többet ér bármi hosszú commentárnál; e tekintetben a munka kiváló dicséretet érdemel; a fordítások tanúskodnak arról, hogy az író eredetijét teljességében átértette és hogy kellő 8zóbőség áll rendelkezésére az értelem hű visszaadásánál; a fordítások világosak, találók és magyarosak. P. söyopuxt eivai (a, 180) = vallom magamat, — biaaxo (a, 323) = az a sejtelem támadt benne, — Tríjjiata rcáayoov (p, 444) = bokros bajok közt, — tavooírctepos = szárnyteregető (Arany után), tavÓYXtoooo? (s, 95) stb. az eredetit híven visszatükröz te tő, nem ritkán ép oly plastikus kifejezések.

A fordításokhoz közel állanak a parallel helyek, melyeket az eredeti szöveg illusztrálására, hasonló fölfogás, hogy úgy mondjam, conge- nialitas feltüntetésére állított össze római (Hort., Verg), német (Goethe) és különösen magyar költőkből (Ar., Pét., Vörösm., itt-ott Tompa, Berzsenyi, Népkit.).

A római költőkre talán több tekintettel is lehetett volna a szerző, p. a proeminiumnál, melynél első sorban nem a fölemlített Hor. Ep. I, % 20 k. — hanem Arspoet. 141 k. vv. voltak idézendők, vagy a sirének énekénél (u.), melyet egész terjedelmében hexameteres fordításban Cic. Fin. 5, 18, 19. s. h. — ellenben a magyar irodalom bőségesen van kiaknázva, sőt ha itt, nem gáncsot, banen észrevételt lehet tenni, ez arra vonatkozik, hogy szerző ez irányban többet tesz fel az olvasóról,* tanulóról, mint a mennyit várni lehet, mert ha analógia kitalálásán gondolkozni kell, akkor a parallel hely nem szolgál magyarázatul, vagy ha nem a lényegére, hanem egy mellékrészletére vonatkozik, akkor a magyarázat czélt téveszt. P. ot, 205, <ppáaoeiai, a>c xe vérjtat, ércei rcoXo^yavó; éattv Ar. T. V, 8:

Yagy e, 184 Calypso a nagy esküt mondja el (égre, földre, Styxre) s eh- bez Aranytól: «Tanúm az ég és minden sereged.*

1 frt,

Kisegíti magát, soha se féltsétek Nem válik belőle farkasoknak étek.

Digitized by

798 H0MAN OTTÓ.

A realiákra vonatkozó jegyzetek s a pótlásai szolgáló képek a tárgy megértését előmozdítják, az utóbbiak azonban (13) szfiken vannak mérve s némelyikük, p. Odysseus rcspóv7]-ja, kissé primitív kiállításnak.

A nyelvi magyarázatokat illetőleg csak helyeselni lehet, hogy szerző a homerosi nyelv fősajátságait főleg Classen és Monro után röviden a függelékben egybefoglalva tárgyalja — csak az igemódok alapjelentése s használata, különösen kapcsolatban a röpke átv-nal kívánna tüzetesebb 8 itt-ott helyesebb kifejtést (alapvető mnnka még mindig Hermán G. de particula &v 11. IV). A szöveghez fűződő grammatikai megjegyzések tárgyi hibáktól mentek, világosak, elég találók — de kissé szűkén vannak kimérve. Nem grammat. sabtilitások fejtegetését kívánom — ez nem czélja a középiskolai oktatásnak, még másutt p. Németországban sem, hol belátó férfiak gáncsolják, s a szászországi okt, miniszter «grammatikalisches Máusefallenstellen*-nek gúnyolta, — nálunk pedig épen nem, hanem kívánnám, hogy a tanuló munkája megkönnyítésére a nehezebb, ritkábban előforduló alakok és fordulatok röviden megmagyaráztassanak: p. a 119 és 158: ve{teoaf^ és vejte- aVjaeat, 197 és 199: xatspóxetat és spoxavówat, s, 59: Éoâpótpiv; így fölemlíthetők voltak volna mint hóm. anai elp^jtéva: xaőtCavov s 3, átypáooav s 53, tepixraívovto stb.; röviden megemlíthető, mert a tanuló alig találja s egy könnyen nem keresheti ki, hogy éjkppóyeiv a ppf. eing. 3. személye Ppoyáo[iat.-tól; figyelmeztetni kell az oly pleo- nasticus kifejezésre mint a, 37,e, 31: vóotov . . . • Se xe vérjvcat stb.

A jegyzetek forrása a munka vége felé mind jobban apad, s szerző a saját vallomása szerint a 23. könyvtől kezdve «a legszükségesebbekre szorítkozik*; ezt alig tudom megegyeztetni a munka rendeltetésé* vei, melynek szerző az Előszóban határozottan kifejezést ad, hogy t. u válogatni valót nyújtson.

A szöveghez írt jegyzetek egyébiránt ahhoz alkalmazvák, itt-ott fordul elé eltérés, a mennyiben variansokat értelmez szerző, p. p 427sv........7tpf)aev-t, holott a szövegben gjrpr]asv-irt vagy g, 67: r$o£vT3,a szövegben rôiv ts, mi árnyalatálag különböző értelmű.

A munka gondosan van átnézve (csak kisebb sajtóhibák, többnyire betüeserék maradtak benne), ára (1 frt) nem épen túlságos.

Összefoglalva a mondottakat, e mű szakavatott, a classicus és modern irodalomban jártas és ép oly lelkiismeretes, mint ssorgalmas íróra vall, ki élénk érzékkel bír az iskola szükségletei iránt, s ezért e munkát philologiai tankönyvirodalmunkra nyereségnek tartom.


HAZAI IRODALOM. 799

2. Jegyzetek a Platón műveiből való szemelvényekhez gymnásiumok számára. Összeállította dr. Szamosi János egyet, tanár. Bndapest 1889. Eggenberger. Ára 80 kr.

A szerző e munkában bocsátja közre a már 1882-ben megjelent Platoni szemelvényekhez az akkor kilátásba helyezett magyarázó jegyzeteket. Ezek természetesen nyomról nyomra követik a szöveget, — s megelőzi őket minden egyes részletnél, illetve minden nj dialógusnál a bevezetés, mely a páros beszéd tartalmáról, szerkezetéről, keltéről, esetleg irányzatáról vagy személyeiről tartalmazza a szükséges tudnivalókat. A bevezetések közül az Apologiához és Kritonhoz Írottak a rendesnél szűkebb mértékre vannak szabva, talán azért, mert a két dialógust a szerző külön munkákban már tárgyalta.

Az előttünk fekvő munka kétségtelen bizonyságot tesz arról, hogy szerzője tárgyában teljesen otthonos, hogy a terére tartozó irodalmat, főleg a németet, ismeri s fölhasználja, hogy a fölvett platói szemelvények kellő átértését, mind a nyelvezet s irodalom történelem, mind a reáliák tekintetében közvetíteni és biztosítani igyekszik. Észrevételeim főleg két irányba terjednek; az egyik az iskolai használat szempontjára vonatkozik, a másik az elnézésből, szigorúan szólva: gondatlanságból származó vétségekre irányul.

A mi az első helyen említett észrevételt illeti, mindenki tudja, hogy tanár kezébe jobbára más és az ily szemelvényes munka mellé terjedelmesb magyarázat való, mint a tanulókéba, kik számára a jegyzeteknek mindig az előismeretek mérve, a tanítás czélja és a jegyzetek tulajdonképi rendeltetése figyelembe vételével kell készülniök. Ezt a szempontot szerzőnk néha figyelmen kívül hagyja, igy pl. az imára vonatkozó hosszas, de azért természetesen még nem teljes elmefuttatásban a 29—30 o-on ; a 41. o-on egész botanikai irodalom van fölsorolva a xXáTotvoc-hoz, a 46-on az árp/oc terjengöen leirva, bő s a tárgyra alig tartozó magyarázatban részesül Symp. 9, 26 a 20-on, épen így a Goethe és Lessingből vett idézetek 81, 6-hoz csak lazán függnek össze a tárgy- gyal; polemikus kritikai megjegyzések vagy kételyek a nálunk honos tanítási fokon alig bírnak értelemmel (73. o.); hasonlóképen nem látható be czélja annak, hogy egyes igei vonzatok per extensum fölvétetnek a jegyzetek közé, miut p. árcoSéôjtat-nál (miért épen ennél?) 93, 7-hez történik.

A jegyzetek ne legyenek homályosak, nehezen érthetők, hanem lehetőleg rövidek, találók s szabatosak. P. az Ápol. 50, 15-hez írt jegyzet •otav ejté áTtsxtóvats úgy lesz tt(ta>ptav xijitopeiodaí tiva-ból, mint

vtxáv és ‘fyctáa&ai lesz [láyrjv jtotyea&ai-ból* alapjában nem helytelen, de nincs tanuló, ki a tátongó hézagokat a beleülő interpola-

Digitized by

800 HÓMAN OTTÓ.

tiókkal kitölteni tudja; 94, 15 «át{jLstvo az impf. jelöli, hogy az ok előbb volt, mint az okozat* ; Ápol. 42, 18: «éiriíh>|i.eí minden időre érvényes* — oly megjegyzések, melyeket az, ki érti a helyet 8 jártas a syn taxisban, megérthet, de tanuló eszéhez mérten e magyarázatok ujabb magyarázatra szorulnak, sőt megvallom, én sem értem, hogy m it jelent a 16, 9-hez írt jegyzet, valamint hogy nem tudom megfogni, miért hivatkozik 5, 24-hez xatáxsivto-nál, melytől eltérőleg a szövegben xaxáxs'vto áll, 4, 1-re egyrészt, másrészt Szamosi nyelvtana 106. §. 4-re, midőn itt lakomáról lévén szó, az ige asztalnál fekvést jelenthet csak, a nyelvtanban pedig ez áll: xaxáxsiâi = betegen fekszem. Nem pontos Symp. 11,6 o&Sév [léXet oáőeví fordítása «úgy szólva számba se veszi senki*, hol a tanuló bizonyára keresi az «úgy szólva* görög jelentését, pedig az a kihagyott <*>; Ittos ekeív-ben rejlik ; még pontatlanabb e Buspicor rendes, deponentialis használatánál hibás 12, 11-ben e fordítás * et [itj e|i.eXXov őoxetv (é. jtefróstv) = nisi suspicarer, mert e hely annyit jelent: «ha nem kellene attól félnem, hogy részegnek fogtok tartani.*

A nyelvezet elég jó, csak itt-ott nehézkes ; — az olyan 19 soros mondatot azonban, minő Theaitetosról a 48. o.-on olvasható, melynek értelmét csak nagy nehezen lehet összeszedni, ki kell küszöbölni iskolai könyvekből. A fordítások találók, az oly germanismus, mint ttfyiQ = szerencse fel (Symp. 9, 30) elvétve találkozik.

Nem lehet azonban megrovás nélkül hagyni a nagyszámú sajtóhibát, mely e munkát ékteleníti; alig van lap, melyen ne találkoznánk velők, nem ritkán párosával, sőt négyesével (46, 47, 58 stb.), többnyire csekély jelentésüek, de néha értelemzavarra is adhatnak alkalmat (p. 108: 6t*.oXo*rtoate és óôAofrjosrs egymás mellett éáv után ó(j.oXo"pr4- oy]ts h.). Talán ily hibaszámba megy legkev&fc (38. o.) és rósz (62). A görög tulajdonnevek Írásában láthatólag egyöntetűségre törekedett a szerző, bár ez még nem mindig sikerült, mert pl. Homer, Hesiod fordulnak elé Dionysos, Olympos mellett (22—23. o.),Harmoditas és Aristogei- ton (74. o.), Iái len ob és Seilenos egymásután (21. o.), the/x?? és athéni, sőt a teljesen hibás &theneiek szerte olvashatók.

A munka külső kiállítása csinos, ára (80 kr.) mérsékelt.A didaoticai szempontból kifogásolt fogyatkozások s a gondat

lanságból eredő hibák mellett is e könyv, figyelmes tanár útmutatása mellett, iskoláinkban haszonnal olvasható.

Dr. H óman Ottó.


HAZAI IRODALOM. 801

Péezeli József meséi, kiadta és életrajzzal elláta dr. Takdts Sándor, Buda* pest, Aigner. (Nemzeti Könyvtár XXXIX.)

E kötet a múlt századi franczia iskola második vezérének, a Bessenyei visszavonulása után föllépő derék író, Péezeli Józsefnek életrajzát és meséit tartalmazza. Péezeli korának egyik kivaló alakja. Lelkében is szikrát fogott az az eszme, mely a múlt századi irói gárda tagjait, egyenként és összesen, oly nemes lelkesedésre, kitartó küzdelemre ser- díté; az az eszme, mely Bessenyei szívét dobogtatta, Révait ösztökélte s Péczelit biztatgatta; melynek lángja csakúgy lobog Horváth Ádám épo- sában, a mint működésre készté az egyszerű katonát, Kónyi Jánost is; az az eszme, melynek szolgálatába állott Gvadányi, melynek tántoríthatatlan híve volt Dugonics, s mely Kazinczy pályája felett vezércsilla* gúl ragyogott: a nemzeti szellem, a magyarság eszméje.

Péezeli egész életét ez eszme szolgálatában töltötte. Debreczenben tanult, hol a magyar nyelven kivül még hat nyelven tökéletesíté magát. 1778-ban külföldre ment ki s ott szorgalma és tehetsége által a magyar névnek becsülettel megfelelt. Azután Komáromba jött vissza, hol nemsokkal előbb első papnak megválasztották, b mint ilyen halt meg 1792. decz. 4-én. íme Péezeli életének külső története, a maga egyszerűségében, melyhez járulhatnak itt-ott kiegészítő episodok, de a képet meg nem változtatják. E kép: egy csendes, gondolkodó, számító, tanult embert vet elénk. Az a hazafiúi lelkesedés, mely lelkét elsőben Debrecenben hatá át, élte egész folyamában sem meg nem szűnt, Bőt nem is apadt, ő első sorban is hazafi, tettre kész, de azért meggondoló és számító fő. Ha az eredményeket veszszük számba, úgy működése — arányait véve mértékül — a Kazinczyé mellett a Báróczy elérte eredményekkel vethető össze. Minden sora erről tanúskodik, minden tette e mellett bizonyít. Tudta, hogy az eszme, melynek szolgálatában állott, igaz, nemes ; érzé a közel jövőben eszméi diadalra jutását, és ama sz ív ó s kitartás, a tántoríthatatlan buzgalom, melylyel neki vetette magát, azt látszik jelenteni, hogy sejté, hogy eljött az idő: «Mo8t vagy soha! Ha a mostani kedvező alkalmatosságot elbocsátjuk kezünk közűi, nem leszünk méltók többé reá, hogy valaki megilletődjön sorsunkon !• De ez a vonás közös benne az akkori írói gárda tagjaival. Mindegyik hazafi, mindegyik ez eszme híve.

Ez az erős hazafíság azonban nem maradt meg nála nemes egyszerűségében . 6 túlhajtó azt abba az irányba, mely lángjaival fenséges •érzetet bír kelteni, de meg-meg üti a nevetségest is. Az már túlhajtott hazafiság, midőn a nyelven kívül a ruházatban is a magyar charaktert keresi, s annak érdekében ép oly lelkesedéssel izgat, mint a legszebb -eszmék mellett s mi több: ezt a kettőt össze is kapcsolja egymással, midőn felkiált: «Mennyire elsátnyultak már azok, a kik mind a kettőt

Philologiai Közlöny. M I . 10. 52


$02 LÁZÁR BÉLA.

felcseréltékt Ha vitéz eleink feltámadnának, elszégyenlenék magokat!*- Eddig a pontig a franczia iskola egy tagja se fejlődött. Mindegyik igaz- magyar, jó hazafi és imádja hazáját, de megtartják a lelkesedésben is azt a mértéket, a meddig haladni magasztos, s a mit túlhajtani már nevetséges. Bessenyei is át van hatva a lelkesedés melegségétől a magyarság iránt, de a külfölddel akar lépést tartani; Báróczy is védelmére kél a nyelvnek, de mindvégig megmaradva a nemes lelkesedés határai közt; a buzgó Barcsayt salon-poétának tartották; csak Péezeli hajtá túl ez eszmét.

De Péczelit művei mint felvilágosodott papot, mint igazi moralistát is feltüntetik. Számító, megfontoló fő. A lelkesedés lapot indíttat vele, a körülményekkel számoló okoskodás abbahagyatja. Csak ismételt sürgetés után folytatja aztán lapja kiadását, a Mindenes Gyűjteményt, s fel nem hagy vele haláláig. Időnk tőke, hirdeti, foglalkozásunk kötelesség, melylyel az eszmének tartozunk, életünk munka és halálunk is a hazának szolgáljon. Yoltairetől eltanult egy kis scepticis- must, Gellerttől el a bizalmat a hit erejében, Lafontainetől megtudta, mint kell megfigyelni a körülte zajgó világot, s Aesopus nyugodt élet- bölcselete megnyugtatta. A vallás az érzelemre s nem a tudásra alapítandó. ő hirdeti ezt, s ép azért nem elfogult egy vallással szemben sem, hisz mindegyik az érzelemre van alapítva. Az ember czélja a boldogság, 8 ő e czél elérésére elkövetett mindent. A boldogság nála, mint Addison- nél, a gondosan és szabályosan teljesített munka, a férfias tevékenység ! És egyedül Kazinczy éri utói tevékenységre nézt! Csak két év alatt 29 kötetet adott ki I S ő ezt nem tudja be magának érdeműi! Ez elvei letükröződnek meséiben. Intelmei telvék gyakorlati bölcselettel. Czélja, hogy javítson s ne szórakoztasson. Kikéi társadalmi szokások, osztályvétségek 8 méltánytalanságok ellen I Inti népét közös szeretetre, szelid egyetértésre, takarékosságra s erkölcsi emelkedettségre! Gúnyolódik a rosszul felfogott érdek felett, kikéi egyesek gyengeségei ellen és hirdeti a keresztyén elveket! Ily eszméket igazán könnyedén és franczia szellemességgel ő tudott elsőben és legsikerültebben kifejezni társai közül. <3 az iskola tagjai közt mindenesetre a legjelesebb verselő és a legkönnyedebb író. Míg Bessenyei etiljén a küzdelem örökösen észrevehető s Báróczy főként ceak a körmondatok, fordulatok, frázisok szerkesztésében jeleskedett, Péczelinek sikerült igazabban a franczia szellemet átültem a magyarba. Ez a vonás uralkodó művein, melyeket az eszmei tartalmasságon kívül a franczia simaság, finomság, átszűrődve szelid kedélyén, jellemez. Szelid lelke lángoló parázs, mely ég azért a nemes eszméért, melyet lelke elé kitűzött; biztat, bátorít, enmagát és másokat. Társakat gyűjt és levelez ; lelkesedik és munkálkodik. A parázs folyton lobog-lobog, eszméjének hiveket toborz, s az éjjeli lámpa barátságtalan


HAZAI IRODALOM. 803

fénye mellett egyre készülnek dolgozatai. De ép ez az éjjeli munka ölte meg. Utolsó szavai jellemzők reá: tVégleheletem is a hazának szolgáljon!*

íme e pár gondolat, melyre ép Takáts művének olvasása vezérelt, nyilvánvalóvá teszi a hiányt is, melyben Takáts műve leleledzik. Az általános eszmékre emelkedés hiányát értem. De kárpótolnak érte (ha ugyan ezt valami egyátalán kárpótolni képes) Takáts művének egyes lapjai, hol igazán a tehetség nyilvánulásait találjuk. Ott, hol a történetíró nyomul előtérbe, ott van ő igazán elemében; ott, hol nem gondolatokat, de elbeszélést, pragmatikailag megokolt elbeszélést kívánunk. Az adatok megválogatásában, a tények egymásba fűzésében, az események kidomborításában helylyel-közzel meglepő ügyesség tanujeleit látjuk. Ezt az érdemet nem lehet megvonni tőle. (Pl. a komáromi ref. egyház története 19—37 11.) ő inkább történetíró, mint psychologus inkább elbeszél, mint okoskodik. De egy írod. tört. monographiában (tudta jól) ez elkerülhetetlen. S nem is igyekszik mélyen belemerülni, megmaradna inkább a maga terén, ha az lehetséges lenne! S így esik meg vele, mit ő maga is érzett, hogy a mikor eszméket fejteget, vagy helytelen elvből indul ki, vagy nem tudja eszméit kimagyarázni. Mindkét esetre példával szolgálunk.

Műve második fejezetében ellentétbe helyezi magát Toldyval, ki a magyar irodalom újjáteremtésének vezérfiáúl Bessenyeit jelölte k i; ő ezt Ballagi nyomán Orczy nevéhez szeretné fűzni. Okoskodása pusztán azon alapszik, hogy Orczy előbb indult meg azon a mezőn, melyre Bessenyei is lépett. De pusztán ez indok nem elégséges. Számos ok követeli azt, hogy a magyar művelődési mozgalmak megindítójának: Bessenyeit hangoztassuk.

Az ujabb magyar művelődés jellemző oldalai mind a Bessenyei írói alakjára mutatnak vissza. Bessenyei, igaz, nem volt nagy tehetségű író, de ő fogadta magába legelőször és legteljesebben mindazon eszméket, a melyek az új magyar művelődésre termékenyítőleg hatottak. Az öreg Orczy inkább Gyöngyössi nyomdokaiba lépett, költeményei közelebb állnak a népies, mint a franczia iskolához. Habár versei közt akad egy-egy vers, melynek eszméje Voltaire, Boileau s Horatius verseiben párját találja, de azok is az ő sajátos világnézetéhez simultak már. A régi jó magyar világban él bíz ő még mindég s lelkesedik érte. Leírja a bugaci csárdát, ütött-kopott falaival, pipás, kártyás társaival; töviről- hegyire ismeri és leírja a körülte élő alakokat, behatol a pórnép szíve- veséjébe, kigúnyolja a «srófon járó mozgó czífrázott» bárókat, az elhaza- fiatlanodó mágnást és rajong az alföld után. Ellenkezőleg Bessenyei, ő már egészen az újkor embere. Az ujabb, ma már köznapivá vált esz* méket Bessenyei hirdeti először. A 90-es évek reformeszméi: «mélyebbre

52*

Digitized by

804 LÁZÁR BÉLA.

hatni a betűnél, — a szabad vizsgálat jogát hirdetni minden következéseivel, a természet rendjét nyomozni* stb., — mind Bessenyei lelkét hatják át első ízben. Már a «Magyarság*-bán irja: «A régi módhoz ne ragaszkodjunk, mert ahoz ragaszkodni annyit tészen, mint a tudatlanságot sohajtoznil Csak nekünk is jobb lesz háta nagy világ után menni. Legyen új tanulás módja, fogadjuk el l * A törvénykezés, az irodalom, a nemzeti művelődés megmagyarítása; az akadémia alapítása; a magyar egyetem felállítása, — mind a Bessenyei gondolatai. A felvilágosodás, a szabadság, a humanismus gondolatának igaz lelkesedéssel csak Bessenyei az igazi képviselője, ő lelkesített a mellett először a magyar nyelv és nemzetiség mellett, ő hirdette a magyar nyelv előnyeit, szépségeit, mindenre alkalmas voltát; ő honosítá meg hazánkban az ujabb philosophiai elveket és szólaltatta meg legelőször magyarul az ujabb irodalmi formákat, az ujabb műfajokat. Az ő könyveiből s röpira- taiból kezdenek ez eszmék kiszivárogni, 1791-ben már az országgyűlésen is hangoztatják, ő tőle megy át mintegy a törvénykönyvbe! Ezért fűzzük az ő nevéhez irodalmunk újjászületését, mert ő volt az, a ki a nemzeti eszmét legelőször feltámasztotta, s a kor fejlődésének élére állította. *)

Az eszmékre való emelkedés hiánya érezhetően fogyatékossá teszi a különben érdekes fejezetet: * Péezeli viszonya Gvadányihoz*. Csupán levelezésük és ennek története van közölve, de fel sem vetve a kérdés: honnan e két egymástól nagyban és sokban elütő jellem ez összebarát- kozása ? mivel lehetne ezt a távolságot, mely a református pap és a katholikus katona, az újításért hevülő és a régihez csökönyösen ragaszkodó, a komoly moralista és a könnyűvérő, tréfákat kedvelő hadfi közt tátongó űrt áthidalni ? miféle eszme hozta Őket össze ? mik a közös sajátságok lelkűk-, jellem ők- vagy költészetökben? Gvadányi költészetének két fő jellemző vonása, mely egyenest leikéből sugárzik elő, az igazi, lángoló hazaszeretet, s a mély, olthatatlan gyűlölet az idegen nyelv és viselet ellen, megegyez a gondolkodó, de lelkes Péezeli eszméivel, lelkületével és törekvéseivel. A látszólagos ellentétnek, mely e két jellem közt első tekintetre feltűnik, imez megoldása, kifejtése meg sinos kisértve Takáts művében. Valójában egyik szembetűnő hiánya e műnek, hogy a mellékalakokra csak oldalvást vonatkozik, szerves összefüggésbe hozni nem bírja s alakjaikat egy-két vonással kidomborítani nem tudja.

Péezeli máig legértékesebb műve: «Meséi a, mely 1788-ban jelent meg először. «A Philologiai Közlöny* hasábjain éqiekes vita folyt e mesék értékét illetőleg. Barbarics Rudolf 1881-ben «Péezeli, mint meseíró* ez. czikkében igyekszik kimutatni, hogy Péezeli csak Lafontaine

*) Mindezen eszméket behatóan tárgyalja Beöthy Zsolt, A szépprózai elb. tört. II, 13, 213, 227—239.


HAZAJ IRODALOM. 805

szellemtelen utánzója. Ezzel szemben Takáts kimutatja, hogy Péezeli nem Lafontaine utánzója, de merített Aesopusból is, s hogy fordításai mentek a Barbarics által fennen hangoztatott papos szellemtől. Gyulai Pál (egyetemi elŐadásaibau) megemlíté e kétféle nézetet, hozzáadta még azt, hogy Gellert hatása is érezhető, különösen azon meséin, melyeket saját korával összhangzásba akart hozni s melyekben hazai viszonyokra tesz ezélzást; fejtegeti, hogy Péezeli sokat azokból is, miket Barbarios Lafontaineből vettnek állított, csak a közös meseforrásból meri- tett. így áll a kérdés máig, hacsak Barbariesnak klasszikus czitácziókkal fűszerezett sóhajait (Phil. Közlöny 1887 juniusi füzet) sTákátsnak erre adott Ellennyilatkozatát (u. o. novemb. fűz.) nem említem, de nézetét sem egyik, sem másik nem fejtegeti, sem ujabb adatokkal meg nem erősíti. Tekintettel e nézetekre, szerintünk a kérdésnek ez a mai állása: Péezeli forrása első sorban az ős mesei forrás : 29 meséjének kimutatható forrása Aesopus; s LafontainebŐl 15-öt vett. De irányára, külalakjára elbeszélő modorára nézt mindegyik meséje a Lafontaine követéséről tanú s- kodik. Gellert hatása a hazai viszonyokra tett ezélzások, a hosszas tanulságok alkalmazásán kivül különösen az I. és XI. meséjén vehető észre. Az I. meséjének morálja ép ellentéte annak, mit Gellert «Die glückliche Ehe» ez. meséjében hirdet. Péezeli előszavában irja is, hogy Gellert morálja itt-ott olyan, melyből «a gyenge elmék bűnt szívhatnának be» ; ő igyekezett ezt kikerülni. «Egy pár papagály kalitkában* (I.) ez. meséjében a hitvesi hűséget dicsöiti, Gellert megemlített meséjében ixja, hogy volt egy fiatal házas pár, kik nagyon szerették egymást s haláluk is egy azon időben esett meg.

Gellert «DieBienen» ez. meséjének viszont «Méhek és herék* ez. meséjére volt hatása. De Gellert hatása mindenesetre a leggyengébb. LV. meséje, a «király és kapás* viszont a Római Gesták (57)-bán találja meg forrását. így eredeti meséje mindössze csak 10 van.

Péczelit, mint moralistát fentebb megkisérlettük jellemezni, legyen szabad most még röviden Takáts azon állításaira reflectálnunk, melyekkel Péezeli Voltaire és Young fordításainak megítélését kisérlette meg. Takáts mindenesetre jobb irodalomtörténetíró, mint eszthetikus. Péezeli írói alakjának megítélését illetőleg, egy alkalommal sem találta el sem a helyes mértéket sem a helyes szempontokat. Péezeli lelkivilágát nem tárta ki előttünk, 8 így nem öntött művébe életet, s hőse írói fejlődésének mozzanatai egy-azonképen nem találnak Takátsban magyarázót. E kérdések: miféle körülmények hatottak közre arra, hogy Péezeli, a szerény kálvinista pap, a nyilvános szereplés terére lépett ? s főkép:

Sie starben. Wann ? Wie kannst du fragen ? Acht Tagé nach den Hochzeittagen.

Digitized by

806 l á zXb b é l a .

működésében miért csatlakozott ép a franoziás irányhoz, mely pedig látszólag ellentétben állott állásával és nézeteivel ? egészen megoldatlanok maradnak e műben. De másrészt meg kell említenem, mily ügyesen fejti ki többhelyt (118—124; 159—164. lapokon) Péezeli fordítási elveit; s bár e szempontból itéli meg, még is sokhelyt túlzásba csap át. Különösen a mi Péezeli nyelvezetét illeti. Ha erről szól, ki nem fogy a felkiáltó jelekből 1 Egyhelyt dallamosságától van elragadtatva, más* helyt költőiségétől (pl. a 129. lapon: «Dallamosabb, könnyebben folyó alexandrineket alig írt valaki mint ő ;»). A 151. lapon pedig egész ódái magaslatra emelkedik 1 Pedig ott volt előtte Badó igen helyes Ítélete: •felülmúlta a korabeli írókat a mi illeti nyelve költőiségét stb.* Young fordításáról pedig Toldy kímondá, hogy Péezeli mindazt, mi e műben fenséges és megillető van, akkori nyelvünk erejéig visszadta. De hogy e művel tett volna Péezeli kísérletet a magyar műpróza megteremtésére (141.1.), az egészen helytelen, mert 1787 előtt 13 évvel (1774) már megjelent volt Báróczy: (Kasszandrája*. A mikor azonban azon okokat kutatja, melyek Kazinczyt Péezeli fordításainak kicsiny lő megítélésében vezérlék, helyes nyomon jár. De viszont nem emeli ki, hogy Kazin- czynak, szemben a korabeliek egekig emelő dicséreteivel, némi tekintetben igaza volt. Kazinczyt a nézetkülönbség és egy kis összeszólalkozás csak nézetének kimondására bírták, de nem a kicsiny lő nézetre. Ezt nem lehet összezavarni. Mi nem ismételhetjük azokat a tirádákat, miket a kortársak zengtek Péczelinek. (Takáts pedig úgy tesz!) Nekünk hozzá kell azt tennünk, hogy fordítása csak korához viszonyítva értékes.

De mindezeket nem tekintve, ki kell mondanunk, hogy oly kétes értékű fejtegetést, mint aminőt Takáts nyújt Péezeli < Mindenes Gyűjtemény*-érői, ritkán találhatni. A lap alapítását, fenmaradáBának viszontagságait igenis megtaláljuk benne. Megtudjuk, mely lapok voltak a •Mindenes Gyűjtemény* előzői (a pozsonyi «Hírmondó* kivételével), kikéi Szacsvay ellen s kimutatja Jakab Elek ellenében, annak tekervé- nyes és kétes becsű utakon való járását, mik Szacsvay jellemére sötét foltot vetnek. Méltánylólag emlékszik meg Görög Demeter és Kerekes Sámuelről, a «Hadi és más nevezetes történetek* szerkesztőiről. S egykét sorban jelezve a «Mindenes Gyűjtemény* czélját, megkezdi rövid történetét. E szerint a lap 1789 elején indult meg, de pártolás hiányában csakhamar elakadt. Ez alkalommal álnév és álkelettel a • Kurír*-bán Szacsvay egy «csufondáros» levelet irt, melyben S.-Patakról keltezve gúnyolódik a lap megbukásán. Ez ellen a S.-patakiak levélben tudatták Péczelivel, hogy az a «motskolodó írás* nem Patakról költ, s azonkívül a «Pesti M. Mercurius*-ban is nyilatkoztak, kimutatva, hogy azt a rágalmazó levelet nem S.-Patakról küldték be a Kurírnak. Péezeli osak a Szomorujátékok előszavában, félév után tesz ozélzást ez ügyről, külön-


HAZAI IRODALOM. 807

ben szó nélkül hagyta az egészet. Az ügy a hazafiak lelkében nagy visszatetszést szült és Péczelinek mindenfelől meghozták az elégtételt, így Révai hosszas levélben kel ki a «garázda fitzkó» ellen! Buzdították, hogy folytassa a lapot, s csakugyan julius elsején ismét megindító, s ez •csak 1792-ben akadt meg, de végleg, mert ekkor halt meg Péezeli IA mi a Mindenes Gyűjtemény jellemzését illeti, nagyon kevés biz az, és ez a kevés is nagyon gyenge Takátsnál. A munkák szelleme, iránya, a bennök fejtegetett eszmék s azok hatása a magyar társadalomra csak mellékes kérdésekül vannak feltüntetve, holott nagyon természetesen ez válik ki mindenekelőtt, ez képezheti az érdeklődésnek igazi forrását. Az írókat, kik a lapban dolgoztak, szokás volt az e korbeli lapokban a «Komáromi Tudós Társaság* néven említeni, miből Takáts azt következteté, hoiy ez is olyas szervezett társaság volt, mint pl. a soproni. E téves felfogásban külön fejezetet szentel azon írók rövid életrajzának, kik Komáromban éltek és a «Mind. Gyűjt.*-be dolgoztak. Ez egészen indokolatlan eljárás és a kivitel is elhibázott. Indokolatlan, ez írókat egy Társaság tagjaiul tekinteni, mert a név mitsem bizonyít: «Péezeli a maga körében buzdított s támasztott is írókat, lapjának szerzett dolgozótársakat, kikkel természetesen mint a város leghíresebb s legbuzgóbb írója s mint szerkesztő állandó összeköttetésben volt* (mint Beöthy Zsolt helyesen megjegyzi, Széppróza Tört. II. köt. 355.1.). De ez még nem a mai értelemben vett irodalmi társulat. A komáromi Tudós Társaság aligha jelent egyebet, mint együtt a komáromi írókat, a M. Gyűjt, dolgozó társait. De másrészt a kivitel is elhibázott. Ha szerző beszőtte volna dolgozata keretébe ez alakokat s igyekezett volna őket egyenként egy-két vonással kidomborítani s ezzel Péezeli alakjának a kedvező háttért megadni, úgy meg lett volna a maga jogosultsága. Az életrajzi adatok e száraz felsorolása sem ozélra nem vezető, sem a czél ez esetben nem helyeselhető.

Mindezekből az világlik ki, hogy e mő bár eok tekintetben igen érdekes, de Péczeli-monographiának nem válik be. Hogy sem tartalom, sem névjegyzéke nincsen, ez bizonyára baj, de nem a munka legnagyobb .hiánya. L ázár Béla.

K Ü L F Ö L D I IRODALOM.Kener vollst&ndiger Index zu Diez' etymologischem Wörterbuche dér

romanischen Sprachen, mit Berücksichtigung von Scheler’s Anhang zűr fttnften Ausgabe, von Johann Urban Jamik.

E kitűnő tudományos segédkönyv ismertetésében bizonyára nem ikell bővebben fejtegetnem, hogy az oly nagy gyűjteményes munkák, a

Digitized by Google

808 NÉMETHV GÉSA.

minő a román nyelveknek Diez-féle etymologiai szótára, csak akkor leesnek igazán használhatókká, ha hozzájok a kutatót az időrabló keresgéléstől felmentő pontos indexekkel rendelkezünk. Csak örömmel üdvözölhetjük tehát ez új indexet, annál is inkább, mert a szerző, Janiik neve már magában elég biztosíték arra, hogy a munka kellő szakképzettséggel készült.

Jarník jelenleg a prágai cseh egyetemen a román philologia tanára s tudományos működése, melyről eddig nálunk alig vettek tudomást, bennünket annál is inkább érdekelhet, mert ő azon kevés külföldi román nyelvbuvárok egyike, a kik magyarul is tudnak. Annak, hogy nyelvünket megtanulta, saját nyilatkozta szerént nemcsak azért örül, mert az oláh nyelvre vonatkozó vizsgálatai közben nem kerülik ki figyelmét a magyar nyelvnek az oláhra tett hatásai, hanem azért is, mert így felhasználhatja, a szakmájába vágó magyar tudományos munkákat is, melyek, fajdalom, sok külföldi kutató előtt teljesen ismeretlenek maradnak. Közelről érint bennünket továbbá az is, hogy 1885-ben Bársean nsü együtt erdélyi oláh népköltési gyűjteményt adott ki Bukarestben s ehhez speciális szótárt irt, mely az erdélyi oláh dialektusok ismeretéhez sok becses adalékot szolgáltat ( Glossaire des Chansoné popvlaires roumaines de Tran- sylvanie, Bucarest 1885).*)

Jarník már régen foglalkozott index készítésével Diez nagy szó* tárához s 1878-ban Berlinben adott is ki egyet, mely azonban a szótárban előforduló szók közül csak a román eredetűeket tartalmazta. A könyv így nem lehetett teljes; hogy tehát a hiányt kipótolja, jelen munkájában a román részhez egy nem-román részt csatolt, melynek fontosságát az előszóban következőleg emeli k i: «Zu diesem die romanischen Wörter umfassenden Theil ist nun ein zweiter hinzugekommen, Listen von Wörtern deijenigen Sprachen enthaltend, aus denen die romanischen entweder ihr Sprachmaterial schöpften oder denen sie etwas von ihrem Wortreichthum abgaben. Er»t durch diesen zweitea Theil wird eigent- lich das Werk vollstándig und wird nicht nur Bomanisten gnte Dienst-e leisten, sondern auch den Kennem aller daselbst citierten Sprachen, da es ihnen ein leichtes sein wird, sich ohne grossen Zeitverlust darüber zűr orientieren, welche Wörter ihres Specialstudiums und in welchem Sinne von Diez in seinem Meisterwerk mit entsprechenden romanischen. in Verbindung gebracht werden. >

*) Egyik érdeme Jarníknak az is, hogy az albán nyelvet is bevonta kutatásai körébe, melynek az eddiginél pontosabb ismerete úgy a román mint különösen az oláh philologia érdekében kívánatos. Ide vágó nevezetesebb munkái: Zűr albanischen Sprachkunde, Leipzig 1881, és a cseh nyelvű Adalékok az albán dialektusok ismeretéhez, mely 1883-ban Prágában a cseh királyi tudós társaság kiadásai közt jelent meg.


KÜLFÖLDI IRODALOM. 809

A munka első főrésze, a román rész, együtt adja betűrendben a különböző román nyelvekben előforduló szavakat, utalva az etymonra, mely alatt az illető szó Dieznél található. A második, nem-román rész a kővetkező alosztályokra oszlik: I. Lateinisch; II. griechisch; III. germanisch; IV. coltisch; V. englisch; VI. baskisoh; VII. arabisch; Vili. slavisch; IX. onomatopoetische oder Naturausdrücke; X. Ver- schiedenes in alphab. Beihenfolge: 1, afrikanisch; 2, albanesisch; 3, amerikanisch; 4, asiatisch ; 5, bengalisch ; 6, berberisch; 7, cbaldáisoh;8, chinesisch: 9, cimbrisch; 10, estnisch ; 11, etruskisch; 12, hebráísch; 13, hispanisch; 14, iberisch; 15, indisch ; 16, karaibisoh; 17, koreanisch; 18, kurdisch; 19, lappisch-finnisch; 20, lettisch; 21, levantinisch; 22, lithauisoh ; 23, malayisch; 24, mexikanisoh ; 25, mongolisch; 26, mór* genl&ndisch ; 27, orientalisch; 28, oskisoh; 29, persisch; 30, rhátisch ; 31, sabinisoh; 32, sanskrit; 33, semitisoh, 34, syrisch; 35, türkisch; 36, tusciseh; 37, umbrisch; 38, ungarisch.

Már e tartalommutatóból is kitűnik, mily óriási és mily sokféle anyagot ölel fel Diez szótára s hogy mily hálára kötelezte le Jarník nemcsak a román, hanem a többi nyelvek kutatóit is, midőn a teljes index készítésének fáradságos munkáját felvállalta. Ha lesznek talán benne egyes hibák, melyeket azonban csak több évi használat hozhat napfényre, ezeket az újabb kiadásokban könnyen ki lehet javítani; annyi azonban bizonyos, hogy ezentúl a Jarník indexe a román philologia nagymestere korszakalkotó munkájának elválhatatlan kísérője lesz.

Dr. Nkmetthy Géza.

VEGYESEK.

— A budapesti philologiai társaság f. évi máj. 8-án felolvad ülést tartott. Elnök P. Thewrewk Emil, jegyző Fináczy Ernő volt. Az ülés tárgyai ezek voltak: 1. dr. Pruzsinszky János: Horatius-e vagy Horácz?2. Wieder Gyula: Az idegen szók. 3. dr. Herrmann Antal: Ujabb jelenségek a hazai és rumén philologia terén.

A felolvasó ülés után zárt választmányi ülés következett. Elnök: P. Thewrewk Emil. Jegyző : Fináczy Ernő. Jelen voltak még: Pozder Károly, Maywald József, Csengeri János, Gyomlai Gyula, Cserhalmi Samu. Az ülés tárgyai a következők voltak:

1. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett.2. Weisz Rezső ajánlatára Weszely Ödön és Jakoblovits Lajos buda

pesti bőlcsészethallgatók rendkívüli tagoknak, Cserei József ajánlatára főt. Szalay Gyula lévai kath. főgymnasiumi tanár, volt rk. tag, rendes tagnak

Digitized by

810 VEGYE3EK.

megválasztatik. Rendes tagok száma 304, rendkívülieké 64, tiszteletbeli 7, alapitó 5; előfizető 145. Összesen: 525.

3. Cserhalmi Samu pénztámok előterjeszti az ápr. 3-tól máj. 7-ig terjedő bevételek és kiadások kimutatását. Bevétel volt 1305 firt 17 kr., kiadás 188 frt 43 kr. Pénzkészlet máj. 7-én 1116 írt 74 kr. — Tudomásul vétetik.

Több folyó ügy letárgyalása utón az elnök az ülést berekeszti.

— A budapesti philologiai társaság f. évi okt 2-ikán felolvasó ülést tartott, melyen P. Thewrewk Emil elnöklete alatt Némethy Géza és Pecz Vilmos bemutatták Vergilius, ül. Sallustius-kiadásaikat.

A felolvasó ülést választmányi ülés követte. Elnök P. Thewrewk Emil, jegyző Fináczy Ernő. Jelen voltak: Heinrich Gusztáv, Fröhlich Róbert, Maywald József, Cserhalmi Samu, Kassai Gusztáv, Pecz Vilmos, Pozder Károly.

1. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik.2. Turián Pál ajánlatára Balogh Péter, szolnoki főgymnaaiumi tanár,

volt rk. tag, 1890-től rendes tagnak, — dr. Hegedfls István ajánlatára főt Incze István, nyitrai kath. főgymnasiumi tanár, volt rk. tag, 1890-től rendes tagnak, — Müllner Mátyás ajánlatára Báncsó Antal, soproni ág. ev. főgymnasiumi tanár 1890-től rendes tagnak, — P. Thewrewk Emil ajánlatára főt. Bittér Illés, cziszterczi rendű tanárjelölt 1889-től rk. tagnak, dr. Hám Sándor nyitrai kath. főgymnasiumi tanár és Könnye Nándor budapesti főreáliskolai tanár 1889-től rendes tagnak megválasztatnak. — Bejelentették kilépésöket: Dr. Székely István, dr. Varga Bálint, dr. Szombathy István, Kosztka Viktor, Zanathy Bódog, Budaváry József, Müllner Mátyás és dr. Ortvay Tivadar. A pénztárnok megbizatik, tegyen jelentést, hogy a nevezettek eleget tettek-e az alapszabályok 16. §-ában megszabott kötele- zettségöknek, mely esetben kilépésök tudomásul vétetik. — Rendes tag 301, rendkívüli 63, tiszteletbeli 7, alapító 5, előfizető 145.

3. A pénztárnok előterjeszti a bevételeknek és kiadásoknak az előirányzattal való összehasonlítását. — E jelentésből kitűnik, hogy a pótkötetre előirányzott kiadás volt 500 frt; eddig belekerült 419*07 krba. A közlöny előállítási költsége 1700 írttal irányoztatott elő; belekerült 1349 frt 34 krba. A kifizetetlen számlák összege: 1041 firt 63 kr.; a pénztárkészlet 1140 frt 23 kr. — Tudomásul vétetik.

4. A választmány felhatalmazza az Elnökséget, hogy a közlöny a pótkötetek és levelezések költségeire előirányzott összegeknél felmerülő esetleges többköltségeket kiutalványozhassa.

Több folyó ügy elintézése után az elnök berekeszti az ülést.

— H irek Görögországból. Syra (a régi Syrus) szigetén útcsinálás közben négy római sírra akadtak; háromban már csak csontokat találtak, de a negyedikből két agyaglámpa és egy bronzedény alja került napfényre, meg egy tábla a következő felirattal: BcocpíXa 'lácjovo; xpr,aT7j yatpe.— Boeotiá- ban a Helikon alján egy színház nyomaira akadtak, mely kétségtelenül azonos a Múzsákról elnevezett régi színházzal. Eddig a négy méter magas törmelék alól a színpadot ásták ki, és ennek méretei szerint ítélve, e szín-


VEGYESEK. 811

liáz egyenlő nagyságú volt az epidaurusival, mely a legnagyobb az eddig- eló kiásott színházak között. A színpad 20 méter széles és 13 oszloppal volt díszítve, melyek közül eddig 7-et találtak meg. A színház k. b. 5 perez- nyi távolságban van a Múzsáknak már azelőtt megtalált templomától, s ezzel együtt, igen szép helyen fekszik, melyről majdnem egész Boeotia belátható. — Az arkadiai Tripolvtban Ziller tervei szerint egy múzeumot fognak építeni, hogy abban a szétszórt peloponnesusi múrégiségeket össze- gyűjthessék. — Athense Akrojtolwdn két antik fejre akadtak, az egyik életnagyságú, a másik valamivel kisebb; ezek mellett volt egy feliratos oszlop, melyen Endoios művész neve olvasható. — A Lykabettos alján egy márvány síredényt találtak, melyen egy álló férfi és két nő van ábrázolva; az egyik nő, fejét kezére támasztva, szintén áll, a másik ül. — A francziák- nak Martiinédban újból elkezdett ásatásaik alkalmával felszínre került egy márvány szobor, egy feliratos talapzat és 65 bronz pénz.

— Nero ajándéka és a görögök köszönete. A franczia athéniéi archieologiai iskola tagja, Maurice Holleaux, a boeotiai Karditzá- ban (az ókori 85);ao; ‘Axoatsvtwv-ban) rátalált egy falban levő kőre, melyet, habár erősen be volt kenve mészszel, mégis sikerült kibetűznie. E felirat a Nero által a görögöknek adott szabadság-ajándékról szóló okmányt tartalmazza. Nero nevét később majdnem minden helyen kivakarták, kivéve a 37-ik és 31-ik sorokat. A feliratot a Bulletin de correspondance hellénique jelen évfolyama közli.

— A dekeleiai phratria-felirat. A régi Dekeleia helyén már ezelőtt öt évvel találtak egy falba beillesztett feliratos követ, melyet azonban nem vettek ki, minek folytán csak a külső oldalát olvashatták és közölték a C. I. A. II. *No. 841 fc-ben. Az ap'/atoXoyixbv ősXtíov múlt évi augusztusi száma szerint a követ immár kivették a falból, s így a feliratnak a kő másik oldalán lévő végső része is olvashatóvá lett, melyet az említett folyóirat illető száma közöl. A felirat igen világosan van fogalmazva, és lényeges pontokban kiegészíti az attikai phratria-alkotmányra vonatkozó ismereteinket.

— Az aota trium phalia új töredéke. Hogy az augusztusi kor elején márványba vésett fasti c o n s u la r e s és triumphales, melyek eredetileg a fórum románamon voltak elhelyezve, hasonló módon B zórattak szét — ha nem is oly nagy mértékben — mint az acta fratrum arvalium, arról egy újabb időben tett fe lfe d e z é s tanúskodik. A múlt év deczember havában egy a Tiberis szabályozásánál használt k o tró g é p egy 20 cm. magas, 27 cm. széles és 35 cm. vastag márvány darabot hozott felszínre, mely megtisztítva s fasti triumphales-liez tartozó kilencz sornyi feliratot mutatott. A töredéket először Barnabei adta ki a Rendiconti della R. Accademia dei Lincei-ben (vol. IV, 2 fasc, 12), azután néhány megjegyzés kíséretében Mommsen a Bulletino della commissione archeologica comnnale di Roma- ban (1889, fasc, 1. p, 49). A töredék legalább részben kitölti azt a hézagot, mely az 1872-ben (Eph. epigr. 1, 158) talált és a r é g ó ta ismert C. I. L. I. p. 549 n. XIX-ben közölt töredék között van, de történeti szempontból


812 VEGYESEK.

aránylag csekély értékű, mert az általa említett triumphusok olyan időbe esnek, melynek annales*ei Livias munkájában megvannak.

— Az A théné Parthenos szobráról szóló szám adási okm ányok. A berlini tnd. akadémia f. é. martius 14-ikén tartott gyűlésén Köhler ismertette az Athéné aranyból és elefántcsontból való parthenoni szobrára vonatkozó számadási okmányoknak töredékeit. Azon töredékhez* melyet Foucart a Bulletin de corresp. helL-ben (1889, 171 L) közölt, Köhler egy újat csatol, és a következő — részben a Foucart-év»l ellenkező — eredményekre jut: A számadások meglevő töredékei a szoborhoz szükséges anyag bevásárlására vontkoznak; a megvásárolt arany súlya és attikai ezüst pénzben űzetett értéke (?t|iij) szerint van megnevezve; az aranyért űzetett ár 526, 652 drachma és 5 obolus, az arany súlya 37, 618 drachma volt. A szoborra, melyet a Kr. e. 438-ik év panathenáin szenteltek fel, Thucy- dides szerint (II, 13, 5) 40, Philochorus pontosabb adata szerint 44 talentumnyi arany fordíttatott. Azon három évben, melyekre a megmaradt számadások vonatkoznak, csak 10—11 talentumnyi aranyat használtak fel. Végül Köhler arra az eredményre jut, hogy a Parthenos szobrának elkészítéséhez ugyanazon évben fogtak hozzá, mint a Parthenon építéséhez, t. i. a Kr. e. 447-ik év második feléhen, és hogy Phidias kilencz éven át dolgozott rajta.

— A egyptóm és Mycense. Aegyptomnak Görögországhoz valóősrégi viszonya napról-napra nyilvánvalóbbá lesz. A berlini archaeologiai társaság f. é. áprilisi ülésén Furtwángler egy az segyptomi bronz-korszakról szóló értekezést mutatott be a svéd Monteliustól, melyben egy Amenhotep király nevével ellátott kard képét adja. E kard ugyanazon technika szerint ugyanazon ugró oroszlánokat mutatja, mint a Mycenteben talált kardok (1. Baumeister, Denkmáler, 987 1., 1190 sz. ábra), és ezzel biztos kiinduló pontot nyerünk a mycentei sírok korának meghatározására nézve. A myce- neei tőrökön ábrázolt ugró griffek is teljesen megfelelnek az segyptomi műemlékeken (Roscher, Lexikon dér Mythologie, 1745) ábrázoltaknak, és hasonlóképen Mycenseben találtak egy íegyptomi skarabseust is (1. ’Eípijfapt? ’Apy«toXoYix»j, 1887, 13-ik tábla).

— A ném et tanító költők viszonyát az iskolákhoz a 'X'TT é s X l i l . században tárgyalja Grupp Rudolf a brandenburgi gymnasium programmjában. Kétségtelen, hogy e költők csak arról tudnak, mit az iskolákban tanítottak, és úgy tudták a dolgokat, a mint tanították; az iskolák pedig az egyház főhatósága s vezetése alatt álltak. Helyes tehát, hogy a tanító költőkből visszakövetkeztethetni az iskolák tananyagára s módszerére, és megfordítva, az iskolák állapotából megítélhetni a költők kisebb-nagyobb Önállóságát. A középkori tudomány egyoldalról a biblián s az egyház tanain, más oldalról az ókori írókon alapúit. Ez utóbbiak igen fontosak, s Grupp a classikusok szerepe szerint három korszakot különböztet meg: a kate- chetikus korszakot, melyben a tanító költők a bibliára és a keresztyén hitvallásra szorítkoztak; az átmenetit, melyben a dassikus míveltségnek első szerény nyomai föltűnnek; és a scholasztikust, melyben az antik íróknak és philosophiájuknak az egyház által körvonalzott tekintélye általános érvényűvé lesz.


▼ÜGYESBE. 813

Az első korszak a keresztes háborúkig terjed. A német irodalomnak e korbeli emlékei még nem tüntetik föl az antik világ hatását; egyetlen kivétellel (ez a «Merigarto» ez. verses földrajz) kizárólag az egyházi bibliaimagyarázatokon, fókép a Hieronymuséin nyugszanak. A tanítás elvileg ugyan a triviumot és quadriviumot karolta át, de tényleg rendszerint még a tri- viumból is csupán a grammatikára szorítkozott. Az iskolákat Jámbor Lajos óta csak az egyházi pályára készülők látogathatták; innen a papság törekvése, hogy az egyház tanait német nyelven minél szélesebb körökben terjessze. E kor müveiben a speculativ theologiának, a ol&ssikusoknak, kosmo- goniának, physikának, astronomiának, általános erkölcstannak semmi nyoma, bizonyára azért, mert az iskolák mind ebből nem tanítottak semmit. És még a költői alakban földolgozott egyházi tudásnak forrása is nem az irodalom maga (a könyvek), hanem a tanár szóbeli előadása, mit a hivatkozások és idézetek pontatlansága, sőt a bibliai történeteknek téves elbeszélése is kétségtelenné tesz.

A XII. század óta érvényesül a classikusok befolyása, mire Abálard és Guillelmus de Couohes, a párizsi egyetemnek két büszkesége, főbefolyás- sál voltak. Honorins Augustodunensis (1120—1130) lesz a kor legtekintélyesebb tanára. De a tanulók maguk Vergiliuson kívül nem sok antik Írót olvastak: vagy csupán tanáraik idézeteiből vagy legfeljebb florilegiumokból (egy ily XII. századiról 1. Zeitschr. / . d. öfstr. Oymnasien XXXII, 415) ismerték. Már magának Honoriusnak idézetei is nagyrészt pontatlanok, néha egészen hamisak. Az e korba eső művek tendencziája nem változott: mo9t is a bibliának és a keresztyén tanoknak mélyebb megértetése a föczél; de félreismerhetetlen a magyarázatok speculativabb iránya, a nagyobb theologiai tudományosság és az általánosabb erkölcstanhoz való hajlam is. Az ,Anegenge‘ és ,A kapzsiságról1 szóló költemények csak speculativabb és általánosb erkölcsi irányukkal különböznek a régibb emlékektől; de már Hartmann műve ,A hitről* (XII sz.) bizonyítja, hogy most már a quadrivium tárgyait is tanítják az iskolákban, Wernher. v. Elmen- dorf pedig mellőzi a szent atyákat is, mert az antik classikusokból, azaz részben valamely florilegiumból, részben iskolai emlékeiből vett idézetei számosak ugyan, de nagyon pontatlanok. Melki Henrikben már az egyház szolgái ellen is fordúl az új világnézet.

A harmadik korszakban egészen világi az irodalom. Lovagok az irók, a nemesség a közönség; de a lovagok az iskolákból hozzák tudásukat. Ez iskolákban most is a theologia a főtárgy, de a eláss, irók is érvényre jutnak; philosophia s physika rendes tárgyak lesznek és a II. Frigyes megbízásából az arab fordításokból latinra fordított Aristoteles kezd az összes tudományosság alapjává lenni. így veszi kezdetét a soholasztika. E korszaknak német tanító költőit később fogja a szerző tárgyalni.

— A X V H I. századi ném et id y llt tárgyalja Nagel Wilibald egy új eredményekben nem gazdag, nem is kifogástalan stílben, de helyes Ítélettel írt és jól tájékoztató, 82 lapra terjedő tanúlmányban. A német idyll a XVII. századi pásztor-költészetre megy vissza, melyet főkép a nürnbergi ,pegnitzi rend* tagjai nagy búzgósággal, de igen csekély sikerrel műveltek,


814 VEGYESBE.

pedig a hanninczéves háború okozta nyomor eléggé indokolta a csendes falusi békesség óhajtozását és eleve igazi alapot nyújtott oly világnézet számára* mely a társadalmat romlottnak és kerttlendőnek tekintette. Hogy a XVII. századi költők a pásztor-költészetben mégis értékes, maradandó becsfi termékeket nem alkottak, leginkább költői erejök gyengeségén és ízlésök ferdesó - gén múlt (1. Irodalomtörténetemet II, 406.). A XVIII. század elején rend* kívüli népszerfiségre jutott robinsonádok ugyanezen érzésen alapúinak, csakhogy ezekben az emberek már nemcsak a romlott városokból, hanem már az egész romlott Európából menekülnek. Gottsched a század elején úgy határozza meg az idyllt, hogy az ,az ártatlan, csendes és mesterkéletlen pásztori életnek, mely hajdan a világban dívott, képe*. Hajdan? de mikor? *Az özönvíz előtt ób után4, mondja Gottsched és hozzáteszi, hogy e kifejezés alatt ,a patriarkhális kort* érti, melyben az idővel kifejlődött bűnök és szenvedélyek még ismeretlenek voltak. Tudjuk, hogy ily kor sohasem volt, sohasem lehetett; de a század mégis rajzolta ezt a lehetetlen időt lehetetlen embereivel.

A XVIII. századi első német idyll-költők (H. Janssen 1744, C. F. Suppius 1745, Chr. Fr. Zernitz 1748, J. G. Schoch 1742, J. Chr. Rost 1742) még a XVII. század nyomdokain haladnak, csakhogy némelyiknél, főkép Rostnál, túlsúlyra vergődik az érzéki, piszkos, buja elem. Ez aljas naturalis- mus ellentéte a XVIII. századnak első kiváló idy 11-költője, Gessner Salamon (1756, 1772), kinek érzékeny rajzait nemcsak a németek, hanem Rousseau és Diderot is a legnagyobb lelkesedéssel olvasták, míg Herder kimutatta, hogy ez idyllekben sem cselekmények, sem jellemek nincsenek, hogy azok egy lehetetlen világot és lehetetlen embereket rajzolnak. Gessner tanítványai C. H. Höffer 1764, G. Chr. Nonne 1770, G. Aug. Breiten- bauch 1765, J. F. Schmidt 1761, J. C. Blum 1771, és Fr. X. Bronner 17S7, ki e csoportban a legélvezetesebb író, de szintén igaztalan, mint Gessner maga is. Igen jeles költemény ,Irin‘ Ew. v. Kleisttől, ki nem is tekintkető Gessner tanítványának. A legjobb múlt századi idyll-költők Müller, a festő és J. H. Voss, a ,Luise‘ költője, kiket azonban Goethe (,Alexis és Dóra* és ,Az új Pauzias4) messze túlszárnyalt. ,Hermann és Dorotheát4 nem tekinti szerzőnk idyllnek, a miben igaza is van. Ugyanekkor egészen új alapokra fektette Schiller az idyll fogalmát és körét ,Naiv és senti mentális költészet4 ez. remek értekezésében.

A XIX. századnak leghivatottabb német idyll-költője Jean Paul (,Leben des vergnügten Schulmeisterlein Maria Wuz‘), de a ki ide tartozó müveiben is formátlan és sokszor barock. Egyes kiválóbb darabokat alkottak Kosegarten (,Iucunde4), Amalie von Imhof (,Die Schwestem von Les- bos‘), de különösen aleman szójárásban Joh. Peter Hebel és ennek utánzásában a svájezi Martin Usteri. Az írók jellemzése és bírálata általában helyes, de Nagel sok idyll-költőt meg sem említ vagy épen csak említ, pedig ép ily monographiától várható, hogy az anyagot lehető teljességben fölkarolja. Botrányos a sok sajtóhiba, még az ilyenek is mint Nergil és Monne e h. Vergil, Nonne.


VEGYESEK. 815

— Schiller Ijudwigsburgban, Schiller gyermekévei még elég homályosak s az életrajzok, főkép e fejezetekben telvék ellenmondásokkal és hézagokkal. Schiller szülei 1766 deczemberében jöttek Lorchból Ludwigs- bnrgba és a tizenhárom éves Frigyes 1773. januáijában került a herczegi akadémiába. Schiller tehát hat teljes esztendőt töltött a ladwigsburgi latin iskolában. Milyen volt ez az iskola? kik voltak tanárai? Weltrich Rikhárd az első, ki e kérdésekre alapos és kielégítő feleleteket ad ( Allge- meine Zeitung, 1889. októb. 13. kelt melléklet). A ludwigsbnrgi iskola négy osztályú volt, nem három osztályú, mint eddig rendesen írták. Voltakép csak két tantárgya volt: a latin nyelv és (a rendkívül korlátolt) hittan. Schiller valószínűen a III. és IV. osztályban volt két-két évig, mit ép ez időből ismételve említett gyakori betegeskedése okozhatott. Tanárai voltak az I. osztályban: Elsasser Ábrahám, kit Schiller annyira szeretett, hogy néha reggeli nélkül szaladt az iskolába, hogy el ne késsék, s e tanár is nagyon meg volt elégedtve a kis Frigyessel; — a II-ban: Honold Keresztély, vakbuzgó és goromba ember; — a 111-ban: Jahn János Frigyes, kit a her* czeg 1771 elején az akadémiához helyez át; helyébe Winter Fülöp Henrik lép, kit Schiller egy latin költeménynyel üdvözölt; a IV-ben: Schwindraz- heim János Ulrik, kinek költeményeit («Kasualgedichte eines Würten- bergers») Schiller utóbb («Würtenbergisches Repertórium*, 1782) jóakaróan megbírálta. Ez is igen szerette Schillert.

— Sajtóhibák. A 708. lapon a «Párhuzamos idézetek első sorában Óid. Phol. helyett olvasandó ÓUL Kai., — a 724. lapon a «Párhuzamos idézetek* utolsó előtti sorában kimaradt e két szó: «ne csak*; e sor tehát így olvasandó: ne csak Istenben bízzunk, mint bizánk.

ME CRUCIAT SENTENTIA . . .

Egy gondolat bánt engemet.

— Petőfi. —

Me cruciat sententia: Móri inter pulvinaria t Lente sicut flos deflorescere, Quem vermis coepit coecus rodere ; Absumi lente sicut candela, Quae in cubili etat vacuo sola. Ne date unquam mortem hanc mihi, Ne date unquam mortem hanc dii t


816 ÖT. HEGEDŰS.

Arbos fierem fulmine peroussa,Vei tempestate etirpitus eruta,Fieri in montem saxum qnoqne mailem,Coeli ruina quod ruit in vallem.Si servientes populiQuos omnes taesum érit iugi,Őre et vexillis rubris decertabunt,Et in vexillis soripta haec verba stabunt:•Universa libertás*Et in omnes orasAb ortu bo1Í8 olamant ad occasus tGumque illis proeliabitur tyrannus:In acie vellem Oppetere mortemSanguis profluat mibi ibique iuveni Quumque evolat ultima vox morienti Vellem opprimeret clangor gladiorum Tubaeque bouub clamorque virorum Oadaverque calcantes Equi anbelantesIn certamina proruant gloiiantes,Linquant lacerum me ibi non miseranteB t Disiecta ibi ossa legentur mea,Cum venerint sacra funebria,Cumque et lugubres cantus iám sonent,Et dum funebriaque signa flent Communi dabunt tumulo viros,Universa libertás, pro te mortuos!

St. H egedűs.

É r t e s í t é s .

A Budapesti Philologiai Társaság f . 1889-ik évi közgyűlését deczcmber 29-én d. e. 10 órakor tartja a M. T . Akadémia palotájában.


KÖNYVÉ6ZET. 817

KÖNYVÉSZET.

Ahn F. Gyakorlati vezérkönyve a franczia nyelv gyors és könnyű megtanulására. Mutschenbacher-féle magyar átdolgozás alapján újra átdol- dozta Havas Adolf. 5. kiad. II. évfolyam, Budapest Athénseum, 1889, (8-r. 200 1.) 70 kr.

Dávid látván. Latin olvasó- és gyakorlókönyv az I—IV. gymnasiumi osztály számára. Schultz—Dávid latin nyelvtanához. 5. lényegében változatlan kiadás. Budapest, Lampel R. 1890. (8-r. 311 1.) 1 frt 20 kr.

Erdélyi Muzmm-Egylet bölcselet, nyelv- és történelemtudományi szakosztályának kiadványai. Szerkeszti Hegedűs István. VI. köt. 5. füzet 369— 463 1. Tartalom: Erődi Béla, Zál, Éusztem anyja, Firduszi Sáhnáméjá- ból. — Imre Sándor, A magyar népdal nemei I. — Finály Henrik, Az apahidai sírlelet. — Gergely Sámuel. A visszacsatolási kamarák és Magyar- ország 1679—83. — berenczi Zoltán, Poe A. Edgár elbeszélései. — Szakosztályi értesítő.

Euhemeri reliquise. Collegit, prolegomenís et adnotationibus instruxit Geyza Némethy (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XIV. köt.11. sz.) Budapest, Akadémia 1889. (8-r. 103 1.) 60 kr.

bUixchhacker M. és Kárpáti K. Német nyelvtan. Gymnasiumok, reáliskolák, kereskedelmi középiskolák, polgári és felső leányiskolák használatára. Budapest, Lampel R, 1889. (8-r. VI, 270 1.) 1 frt 20 kr.

Góbi Imre. Poétika. A költői műfajok ismertetése. Gymnasiumok és reáliskolák használatára. Irta és olvasókönyvvel ellátta. — Budapest, Franklin t. 1890. (8-r. 304 1.) 1 frt 40 kr.

Hatvan Ferencz. A német nyelv tanítása a közép- és polgári iskolákban, különös tekintettel a kereskedelmi középiskolákra. Sopron, Klenka Ferencz. 1889. (8-r. 40 1.) 30 kr.

Király Fái. Apulum, Kolozsvár, 1889. (8-r. 57 1.)Könnye Nándor. Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Iskolai

és magánhasználatra Budapest, Grill, 1890. (16-r. 323 1.) 90 kr.Némethy Geyza. Qusestiones de Firmico Materao astrologo. Commen-

tatio. Budapestini 1889. (8-r. 33 1.)Pázmány válogatott egyházi beszédei bevezetéssel és szótárral. Szer

kesztette Bellaagh Aladár. (Jeles írók iskolai tára. 36.) Budapest, Franklin t. 1889, (8-r. XX, 204 L) 60 kr.

Petófiana. Évkönyv. Kizárólag a költő és művei szolgálatában. Szer- kerszti Farnos Dezső. I. kötet. 1888/9. Egy színes műmelléklettel: Petőfi, illetőleg Júlia kiadatlan kézirata. Számozott kiadás. Kolozsvár, 1889, Márton K. (Nagy föl. 39 1.) 6 frt.

Pecz Vilmos. A görög tragoedia, I. köt. A görög tragoedia története. Bndapest, M. T. Akadémia, 1889. (8-r. 383 1.) 2 frt 40 kr.

Radne Jean. Athalie. Tragédie. Magyarázta Gártner Henrik. (Jeles irók iskolai tára. 35.) Budapest, Franklin t. 1889. (8 r. 143 1.) 50 kr.

Urbán J. Juvenális. Pedagógiai értekezés. Szeged, Várnai L. 1889. (8-r. 15 1.) 20 kr.

Vass Bertalan. A szonett és jelesebb művelői. Székesfehérvár, Pfeifer F. 1889. (8-r. 108 1.) 80 kr.

Vergilii Maronis Aeneis. Edidit Geyza Némethy. Budapestini, Lampel, 1889. (8-r.) 306 1. 80 kr.

Philologiai Közlöny. XIII. 10. 53

Digitized by

818 KÖNYVÉ8ZET.

1. Carl Heine, Dos Schauspid dér dentschen Wanderbiihne vor Gottsched. Halle, 1889, 92 1.

2. Speculum vitae humanae. Ein Drama von Erzherzug Ferdinand 11. von Tirol. 1584. Nebst einer Einleitung in das Drama des XVI. Jhts., hg. von Jac. Minor, Halle, 1889, LU és 63 1.

Érdekes és tanulságos két adalék a régi német dráma történetéhez.1. Heine, a ki már Velten Jánosról irt jeles dolgozatában (1887,

Közlöny XI, 514) fontos anyaggal járóit a XVII. századi színügy történetéhez, ez újabb tanúlmányában a német vándorcsapatok repertoirját tárgyalja, tehát mellőzve az idegen angol komédiások előadásait. Ily repertoir- ról csupán Velten óta szólhatni, de még ez időből is legnagyobbrészt az előadott daraboknak csupán czímeit ismerjük; teljes dráma mindössze nagyon kevés maradt reánk. E darabok szerzői legnagyobbrészt színészek voltak, kik csak a nap igényeit szolgálták és azért rendszerint a legkényelmesebb úton végezték munkájokat: idegen vagy régi német darabokat dolgoztak át, eleve is lemondva nemcsak az eredetiségről, hanem egyúttal minden irodalmi igényről is. Innen van, hogy a ,szerzők4 rendszerint elhallgatják nevöket vagy kezdő betűk mögé rejtőznek. Heine az 1690 és 1730 közti időszakból, a vándorcsapatok virágzó korszakából, a kővetkező tizenöt darabot tárgyalja (több alig maradt fönn*):

1. Martin Hoeiler és Melchior Herrer, Dér veri n i£ lÁebessoldat (kiadta Eadics Pál, Zágráb 1865).

2. Joli. Kolilhardt, Dér unglückselige Todesfaü Caroli XII. (kiadta C. Heine, Halíe 1888).

3. G. K. Haskerl, Papinianus 1710. [Gryphius András, Papinia- nus, 16591.

4. Medea, előadta Velten 1678-ban. [Vons holland költő, Jüíedea, 1665].5. Don Japhet von An/ienien, Velten 1689. [Scarron, Don Japhet

d’Armenie, 1653].6. Alles geben und doch nichts geben, Velten 1690. [Calderon, Dar lo

todo y na dar nada, 16571.7. Aurora und Stellay. Velten 1680. [Calderon, Láncos de Ámor y

Fortuna, 1635].8. Eifersucht das grösste Seheusal, Velten 1683. [Calderon, El mayor

monetruo dél mundo, 1637].9. Die grosse Königin oemiramis, Velten 1688. [Calderon, La híja deli

Aire, 1664].10. Prínz Sigismund von Pohlen, Velten 1690. [Calderon, La vida es

suenno].11. IJnutögliche Möglichkeit, Velten 1690. [Lope de Vega, El mayor

imposible].12. Dér venvinte Hof von Belvedere, Velten 1690. [El palacio confuso,

németre ford. Greflinger György 1652].13. Esse.v, Velten 1688. [Coella, Dar la vida pos su Dama].14. D k Statua dér Éhre, Velten 1689. [Cicognini, TAdamira overo la

statua deli’ honorel.15. Glücklicne Eifersucht Don Rodem-Jis vm Valenza, Velten 1690.

[Cicognini, Gelosia fortunata].16. Dax Labi/rinth dér Liebe, Hoffman 1723. [Olasz?]. Hőse Rosane,

Assyria királynéja. ,17. Comödie in 12 Personen. [Olasz?] Érdekes darab, melyben a

cselekvény nem a véletlennek játéka,- hanem a szereplők szenvedélyeinek műve. A hős Aurelianus, Lycia királya.

*j Még az a Nepomuk-dráma, melyet Weisz Károly kiadott (1857). Fönt szögletes zárjelek közt az egyes darabok eredetijei közölvéü, a menynyiben ezek több kevesebb pontossággal megállapíthatók voltak.

Digitized by

KÖNYVÉSZET. 819

18. Ver eiseme König, Velten 1689. [Olasz?] Yégzet-tragédiafóle, mely 1719-ben Hamburgban nyomtatásban is megjelent. ,Macbetli‘-re emlékeztet, de a cselek vény igazi forrása vagy alapja Cyrus története.

19. Die getreue Sklarin Doris, nyomt 1680. [Olasz?] Nagyon emlékeztet Shakespearenek ,A mit akartok* ez. vígjátékára, a mi valószínűen egy rokon tárgyú novellának fölhasználásából származik. Doris segyptomi királyleány.

20. Dér u'ollüstige Krösus, Hoffman 1723. [Olasz V]21. Dér stumme Prinz Atis, Hoffmann 1723. [Nicola Minato, Creso,

1678]. Az előbbeninek tárgyi folytatása. Hatásos és igen kedvelt dráma. A 18., 20. és 21. sz. darabok cselekvénye Herodotusra megy vissza.

E darabok legnagyobb része a román nemzetek irodalmából származik, ha sokszor németalföldi átdolgozások közvetítésével is, s föltűnő, hogy a franczia irodalom egyetlen egy eredetit sem szolgáltatott, míg Gottsched utóbb ép a franczia drámaköltészetet állította oda mintául. E színmüvek jellemző közös vonásai, melyek a XVI. és XVII. századi elméletnek is megfelelnek: fejedelmi személyek történetei, fejedelmi pompa, hadi jelenetek, és ezekkel szemben: a falusi és pásztor-élet rajzai; a darabok mind intrigue-színmüvek: uralomvágy és szerelem az ármány forrásai; a gonosz jellemek fősajátságai: hűtelenség, szószegés, gyilkosság, a jókéi: állhatatosság, hűség, nagylelkűség, önmegadás; a cselekvény kedvelt motívumai: félreértések, átöltözködések, hamis nevek, hallgatódzás, de jóslások, kisértetek, levelek is. Sok a vér, sok a gyilkosság; a cselekvény rendszerint valóban tragikai; de jellemző, hogy a darabok ritkán végződnek a hősnek halálával; a szerzők többnyire megkegyelmeznek ideáljaiknak, a mi rendszerint a művészet törvényeinek rovására történik és az eredetiek megváltoztatására készteti a német szerzőket. Végre egyik főjellemzője e daraboknak a Hanswurst szereplése, mely nem állott a komoly cselekvény- nyel belső kapcsolatban és kényelmesen volt az egyik színműből a másikba áthelyezhető. Hanswurst mint szolga vagy követ, mint katona és intrikus, mint felügyelő, jogász, csillagász, kereskedő, szerelmes, vőlegény, nőgyülölö ós kerítő Bzerepel, még pedig vagy semmi vagy igen szerény tekintettel & komoly cselekvényre. Látszik, hogy ezek kész bohózatos jelenetek voltak, melyeket tetszés szerint ékeltek be ebbe vagy abba a darabba.

Ezek a ,Haupt- und Staatsaktiók4, melyek ellen Gottsched oly erélyesen föllépett s melyeket megsemmisítenie sikerült. A darabok általános jelleme nem különbözik lényegesen az 1690 előtti darabokétól; de egy pontban mégis felötlő a haladás: a szerzők most lehető motivátiora törekszenek, a cselekvény nem többé a véletlennek puszta játéka, sőt ^élreismerhetet- lenül a jellemekből iparkodnak a cselek vényt levezetni. Es abban is van haladás, hogy a darabokon egy vezérlő eszme vonul keresztül: a szerzők valamely általános erkölcsi tételt akarnak föltüntetni vagy bebizonyítani. E kettős haladás alapját persze az idegen művek szolgáltatják, melyeket a németek átdolgoztak vagy utánoztak, míg 1690 előtt a német dráma túlnyomóan regényekből készült. A ,Haupt- und Staatsaktiók* többnyire dagá- lyos nyelven s mind prózában vannak írva; csak itt-ott hangzik föl egy verses (rímes) részlet.

A színpad is átalakult e korban. Az angol komédiások behozták a Shakespeare-korabeli színpadot, mely sohasem változott; hátterében volt a balkon, mely várfalul, toronyul, balkonul stb. szolgált. Velten meghonosította a nagy függönyt, mely a színpadot hosszában két félre osztotta és a színhely váltakozását lehetővé tette. Gottsched e függönyt ismét mellőzte, mert a hely egysége, melyet ö törvénynek tekintett, szükségtelenné tette a színnek változását. A szemnek kielégítésére e darabok ép oly nagy vagy talán még nagyobb súlyt fektettek, mint a fülnek foglalkoztatására. Sok történt a színen, sok csoda dolog is, melyet a mai ízlés nem volna képes elfogadni.

2. Egy századdal régibb a Speeulum vitae humanae, melyet II. Ferdinánd

53*

Digitized by

820 KÖNTVÉSZET.

főherczeg (1529—94), I. Miksa császár dédunokája, Ferdinánd király fia, a szép Welser Filippina férje és a nagyszerű ambrazi gyűjtemények alapitója, a XVI. század hetvenes éveiben írt. A darab eddig sem volt ismeretlen*), de újabban most jelent meg először nyomtatásban. Nem kiváló értékű, de nem is érdektelen munka. Kilencz jelenetből áll és voltaképen nem is tartalmaz cselekvényt: igazi moralitás. Egy ifjú azon elmélkedik, hogyan rendezze be életét, mire az udvarmester, a lovászmester, a titkár és a háznagy egymásután a saját életöket t. i. az udvari, a katonai, az utazási és a házas életet ajánlják. Erre egy remete lép föl, ki az életet ismerni s nélkülözni tanúlta, s magasabb szempontból nyilatkozik a kérdéses életpályákról. Prédikácziója, mert ilyennek kell tekintenünk beszédét, a házas élet dicsőítését ozélozza, mivel ez az irgalmasság isteni munkáinak gyakorlására legalkalmasabb. Az iirjú elfogadja tanácsát s újra kérdezi kísérőitől, hogy mily nőt válaszszon. Az udvarmester gazdag, a lovászmester fenkölt lelkű, a titkár szép, a háznagy szerény és szelid feleséget ajánlanak. Az ifjú ez utóbbinak tanácsát fogadja el. Ez nem cselekvény, de a dialógus eleven, ha egy kissé egyforma is. De ez a cselekvény csak az első és utolsó fölvonásnak teszi tárgyát. A közbeeső két felvonás egy-egy képben föltünteti az isteni irgalmasság műveit, melyeket a megfelelő halálos bűnnel állít szembe. E jelenetek úgy szólván élő képekben illustrálják a remete előadását: úgy szólván színmű a színműben, mire a XVI. századi Lazarus-drámában is van példa. A szerző gondolkodásmódját, jellemét, sőt tapasztalait könnyen fölismerhetni az egész műben: a polgári Welser leány férje, az igaz hitű katholikus, az udvari élet ismerője, a katonai dolgok kiváló kedvelője szól ez elméletekben és jelenetekben hozzánk.

A szerző ismeri a korabeli szatirikus irodalmat, mely az itt tárgyalt kérdésekkel oly sokat foglalkozott; ismert bizonyára sok korabeli drámát is. Hisz Tirolban 1540 óta, midőn innsbrucki polgárok egy ,József Egyp- tomban4 ez. drámát előadtak, szakadatlanúl adtak elő színdarabokat vagy fordúltak meg színi társaságok, főkép olaszok, utóbb ismételve angolok. Ferdinánd darabja régibb, mint az angol komédiások föllépése, s e tekintetben annyiban is igen érdekes, hogy a XVI. századnak legelső prózában írt néniét drámája. Hogy Ferdinánd igen szerette a drámát, már abból is látható, hogy Edelpök Benedek neki ajánlotta 1568-ban Karácsonyi színművét s tíz évvel utóbb Lutz György ,A hat római harczosról' 6zóló (de Hans Sachsból lopott) ,szép tragédiáját4. Ferdinánd nővérei is nagyon kedvelték a drámát, melyet a jezsuiták főkép Tirolban igen korán (már a hetvenes évek eleje óta) kezdtek művelni.

Minor ,Bevezetése a XVI. századi német drámába4 (p. Ü l—XXXV.) nngy szorgalommal összeállított áttekintést ad ez eleven kornak gazdag drámai költészetéről, még pedig előbb tartományok s utóbb a földolgozott tárgyak szerint, de oly rövidletben, hogy az egész dolgozat helyenként csupa nevekből, czímekből s évszámokból áll. Teljességre a szerző nem törekedett, úgy, hogy fáradságos munkája nem pótolhatja a Goedeke gazdag és igen áttekinthetően csoportosított anyagát. A dolgozat jellemző a német tudósoknak még mindig divatos eljárására: az élvezhetetlen alak majdnem hasznavehetetlenné teszi az egész munkát. H a dolgozata két-három ívvel teijedelmesebb volna, írva is lehetne, de akkor persze nem tetszenék oly roppant tudósnak!! H einrich Gusztáv.

*) V. ö. J. Jung, Zár Gexchichte dér Gegenrefnrmation in Timi 1874, 25. 1., Hím, Erzherzog Ferdinánd II. v. Tirol. 1887,1 . 366.1., Grenz- boten 1861, I, 218.1. és J. Bolté, Zeitsehr. f. deuteches Alterthum XXXH, 12. 1.

Digitized by

TÁRGYMUTATÓ A. XIII. KÖTETHEZ.

I. Ol&Mioa phllologia.Acta triumphalia új töredéke 811.Aegypom és Mycense 812.Aesohylus, adalékok életrajzához 1.

— és Sophokles 26. — A «Per zsák* szicziliában 27. — Halála 29. — Bevezetés Orestiájához 337, 444, 519, 651.

Akropolis Athénben 185, ásatások 811.

Ameinias, Aeschylus testvére 14.Anakreon, az anakreoni dalokhoz

417.£nth. Pál. VII. 249. ford. 161.Ásatások, Görögországban 695. —

Cyprus szigetén 760. — Delphi- ben 760.

Athéné Parthenos szobra 812.Boeotiában talált színház 810.Bonitz Hermann 180.Cato, párverseinek magyarországi ki

adásai és fordításai 97, 202. — Ad IV, 3: 769.

Catullus, a Lesbia-kérdéshez 244.Dekeleiai phratria-felirat 811.Catallus és Lesbia 244Feliratok Kisázsiából 414.Fratres arvales, az acta íratrum ar-

valium új töredéke 761.Fussi Pius Cato-ford. 205.■Görög nyelv kérdése a német gym-

nasiumokban 760.Görög nyelv kiejtése 774.Helynevek, görög 413.Hludana-felirat 760.Homeros, a homerosi háznak né

hány alkotórészéről 33. — Párhuzamos idézetek az Odysseiá- hoz 125, 217. — Jegyzetek az Iliashoz 385, 621. — Kedélyvilága 397. — Párhuzamos helyek mind

a két époszhoz 725. 789. — Csengeti J. jegyzetei az Odysseiáboz 797.

Horatius, II. epodusának Tárgyalása a VIII. osztályban 157, 508, 511.— H. és Orczy 626.

Hyperides, felfedezett új beszéde 761.

Ilias, 1. Homeros.Keleti Vincze 169.Kis János Cato-ford. 215.Kisázsiai feliratok 414.Lattin mondattan, Pirchala Imrétől

144, 750. — Latin nyelvtanítás az V. osztályban H99.

Latin nyelv kiejtése 414.Lesbia 244.Livius, párhuzamos idézetek a XXII.

könyvhöz 721*.Lykobethos alján talált sír 811.Mantineai ásatások 811.Minuoius Félix Octaviusa 83.Mommsen Tiv. irod. munkássága 184.Mycenae és Aegyptom 812.Mythologia, görög, 185.Nagy Lajos felső-buki Cato-fordí-

tása 202.Nero beszéde és ajándéka 811.Odysseiá, E. Homeros.Petőfi, <Az őrült» latin fordítása

732.Philo, alexandriai, 413.Platón műveihez jegyzetek 799.Reális encyclopsedia 180.Régiségek 185.Ring Mihály 170Római irodalomtörténet, Leffler Sá

mueltől 139.Sollustius, Bellum Catilinae et Bel-

lum Jugurthinum ed. Guilelmus Pecz, 740.

Salgamum 166.

Digitized by

TÁRGYMUTATÓ.

Schliemann ásatásai 38. — Nestor nyomain 695.

Seneca sententiái 414.Simonides epigr. 161.Sophokles, párhuzamos idézetek Oedi-

pus Coloneushoz 708.Sophokles Antigoné ed. Jebb 414.Syra szigetén talált sírok 810.Szobrászat, görög-római, emlékei 185.Tacitus, műveiből való szemelvények

735.Terentius, Adelphoe czímű színmű

vének viszonya görög archetypusai- hoz 383.

Tertullianus 1. Minucius.Testgyagyorlás, a helleneknél 159.Tripolisban tervezett múzeum 811.Vegitius, ad. Epit. rei milit. 1. I.

cc. 6. 15 (coniecturák) 506.Vergilius, párhuzamos helyek az

Aeneishez 725. 789. — Aeneis ed. Némethy 738. — IV. Eclogája ford. 782.

n. Magyar phllologia.Adolf levelei 513.Ányos Pál kiadatlan levelei 62, 110. Arany J., V. László, magyaráz. 161. Alelkuzu 193.Bácsmegyei Gyötrelmei 513.Bajza Simonides epigrammjáról 161. Bártsai hoz, Ányos verses három le

vele 63.Buczy Emil 380.Calderon 816.Cato párversei 97.Cicognini 816.Cserei, Stuart M. fordítja 724.Csóka József, Tejfalusi 513. Czinkotai kántor 472.Dóry István 724.Etel és Kuzu 193.Fáj András élete Findura Imrétől

73, 192. — Holtai Virgiltől 79, 188

Fazekas Mihály élete 148. — Neki tulajdonított költemények 376.

Gorove László 369.Határozók 94.Heltai Gáspár egy meséje 240. —

Salamon és Madcalf fordítója 784. Honművész Stuart Mária előadásá

ról 713.Honterus János Cato-kiadása 98. Húsvéti játékok 492.Idegen szók írása 537, 561.

Ipolyi Salamon és Madcalíról 784. Iránydráma, első magyar, 369. Irodalomismertető 767.Kabala — kuske, a tájszótárban

54—62.Karácsonyi mysteriumok 351. Kazinozy Ferencz 513.Kelmenffy László 724.Kovaosóczy Mihály 724. Közmondások könyve 766.Kultsár István 709.Lope de Vega 818.Magyar irodalomlörténet és Schwi-

cker műve 605.Magyar nyelv tanítása 498.Mátyás Flórián 67.Mátyás magyar király 693. Mondattan, magyar, 188. Mysteriumok, karácsonyi, 351.Nagy László naplója 570. Népballadák gyűjteménye 409. Nyelvtan, egy nagy magyar, 111. Obernyik Károly 425, 551.Orczy Lőrincz 625. — O. Horatius

626. — O. és Boileau 635. — O. és Voltaire 643.

Péczeli József 804.Petőfiről, Palágyi Mennyhért 68. —

Badics kiadása 130. — Coriolánja 666. — Az őrült, latinúl 732.

Petőfi életrajza Fischer Sándortól 221.

Purismus 537.Rajzolatok Stuart Mária előadásá

ról 713.Salamon Fér. Irodalmi tanulmányai

476.Salamon és Marcalf 783.Sebesi Jób népköltészi gyűjteménye

409.Sebesi Jób népköltési gyűjtései 506. Szekér Jóakim 502.Szilágyi és Hajmási 506.Táj szótár 52.Tompa Mihály 697.Történeti szótár 66.Verselés Petőfinél 136.Veszprémi 730.

m . Germán phllologia.Adolfs Briefe 513. ahma gót 156. ainlif, twalif gót 126. alds gót 156.Angol komédiások 413. — XVII.

századi repertoirjuk 690.

Digitized by

TÁRGYMUTATÓ. 823

andhahts (Arnt) gót 157. augó gót 156.Ayrer Jakab 936.Bacon és Shakespeare 186. bau&n gót 156.Beanmont Ferencz 692.Bécsi várszínház 1818—37, 184. Chapman György 692.Chettle Henrik 691.Day János 692.Dekker Tamás 692.Ein mint mutató névmás 694.Elee Karoly 336.Etzel udvartartásp 764.Faust-monda 87. — A történeti Faust

508. — Fanst-pmlog 692. Ferdinánd főherczeg 819.Filidor dér Dorfferer 92.Fletcher János 692.Ford János 692.Gellert és Péezeli 805.Germán mythologia 756.Glapthorne Henrik 692.GcBdeke, Grandriss 766, 820.Goethe: Iphigenia magyarázata 78. —

Hermann és Dorothea, ed. Har- rach József 252. — Iphigenia dala, ford. Hegedűs István 337.

Gót etymologia 154.Gottsched 93, S19.Greene Róbert 691.Grillparzer, tragikum 186.Grimm Jak., Salamon és Markalf-

ról 784.Grandriss dér germ. Philologie 766. Gryphius András 816.Harsdörffer 93.Hartmann v. Aue, Keresztes dal,

ford. 569.Haupt- und Staatsaktiók 819.Her, mint a középkori költő czime

408.Heywood Tamás 692,Hexameter, német, 253.Holberg vígjátékai 185.Honghton Vilmos 692. hús gót 156.Idyll, német, a XVIII. században 813. Iskolák és a német tanító költők 812. János király s a canterburyi apát 473. Kaspar von dér Roen 764. Kis-beszterczei szójárás 499. Klopstock és Vingolf 761.Krawall 767.Kudrun-éposz 762.Ktirenberger 763.Kyd Tamás 690.Leibniz 93.

Logau egigrammáiból 488.Luther meséi 87.Lutz György 820.Lyra, német a XVII. században 93. Machin Lewis 692.Marlowe Kristóf 87. 690.Marston János 692.Mason János 692.Massinger Fülöp 692.Meister, mint a középkori költő

czime 408.Moruagen Henrik dala, ford. 443. Moscherosch 93. nagla germ. 156.Neidhart v. Reuenthal 413.Német nyelvtanok és olvasókönyvek:

Herrmann Antal 146. — Szemák Istv. 389. — Alex. Erényi 411. — Mór. Langraf 412. — Friedr. Kaufmann 414. — Heinrich Károly 489. — Egy házi feladat megbeszélése az V. osztályban 620.— Fleischhacker-Kárpáti 684.

Német nyelv kiejtése 770.Népdal, német XVIII. száz., ford.

683.Opitz Márton 93.Paul, Grundri88 766.Peele György 690.Prágai színház története 92. Priamola, ford. 688.Purismus a XVIL században 93. Reinmar dér Alté, ford. 650. rinnan gót. 157.Roswitha Náméi németül 186. Rother király 762.Sachs János 820.Salamon und Madcalf 783.Scherer Vilmos 752.Schiller Stuart Mária a magyar szín

padén 809. — Braut v. Messina isk. kiadása 742. — Schiller Lud- wigsburgban 815.

Schottel 93.Schwieger Jakab 92.Shakespeare: A szentiványi álom

Tyramus- és Thisbe-epizódja 182.— S. és Bacon 186. — Coriolanja, ford. Petőfi 666. — XVn. században Németországban adott darabjai 691. — «Szeget szeggel* 693.

Sharpé Lewis 692.Sparwa gót. 157.Spervogel, Spruch, ford. 518, 5!>0. Steinliöwei Aesopusa 87.Still János 690.Stricker egy meséje 243.

Digitized by

824 tárgymutató.

Tanító költők (ónémet) és az iskolák 813.

Teli-monda iskolai tárgyalása 620. theihs gót. 157.Uhland, Telis Tód, tárgyalva 620. Ulrich v. Liehtenstein 93.Velten János 816.Vigfasson Gudbrand 253.Vingolf 761.Walthariug, ford. 594.Whetstone György 993. Wieland-monda 408.Wilmot Bobért 690.Wunderer 764.Zesen 93.

XV. Román philologla.Chateaubriand 617.Boileaa és Orczy 635.Diez Frigyes 807.Franozia éposz eredete 401, 404. Franczia nyelvtanok: Ploetz-Salamin

597; Mendlik 793.Lafontaine és Péczeli 805.

Lope de Vega 818.Olasz nyelv eredete 689.Boland-éposz 404.Román nyelvek etymologiai szótára

807.Voltaire és Orczy 643.

V. Egyéb szakok.Czigány nyelv 165.Czigányok a Sáhnámehban 50. Czinka Panna 165.Epopeiaról 500.Gulisztán, Száditól 247.Psedagogia: A latin nyelv tanítása.

az V. osztályban 399.Pótkötetek a Közlönyhöz 179. Regveda trópusai 765.Sdhnámeh 50.Syllogismus, költői 81.Szádi Gulistánja 247.Tropika, összehasonlító 765. Tropusok 160, 415.Végzet-tragédia 725.Volapük 77.

Digitized by

A Budapesti Philologiai Társaság tagjai 1889-ben.

I. T isz te le tb e li t a g o k :

József Csdsz. és Kir. Főherczeg ő fensége, Alcsuth.Dr. Budenz József, egyetemi tanár, Budapest.Dr. Georges K. E 1 , tanár, Gotba.Dr. Hunfalvy Pál, a M. Tad. Akadémia főkönyvtárnoka, f Dr. Schott Vilmos, egyetemi tanár, Berlin.Dr. Télfy Iván, ny. egyetemi tanár, Budapest.Dr. Torma Károly, egyetemi tanár, Budapest.Dr. Vátnbéry Ármin, egyetemi tanár, Budapest.

II . A lap ító ta g o k :

József Csász. és Kir. Főherczeg ő fenseye, Alcsuth, 100 frttal. f Horváth CyriU, volt egyetemi tanár, Brdapest, 100 frttal.Gr. Kuun Géza, Maros-Némethi, 1TX) frttal.B. és K. Latinovics Géza, földbirt., Bikity, 1 db 100 frt névért. 6°/o-os kötv. Noffáll János, pergamoni püspök, Nagyvárad, 100 frttal.

III . R en d es ta g o k :A. *-gal jelöltek 1889 végén kiléptek; a **-gal jelöltet pedig a választmány törölte a

tagok sorából.

Folyo I wikm A tag neve és lakhelye Állása

Mely |évtőltag?

Tartozik

tagdíjjal oklevélért

Abday József, Nagy-Éos plébános. . . . 1886 nem nemDr. Ábel Jenő, Budapest egyetemi tanár........... ] 1881 1889 ■Dr. Acsay Antal, Nyitra. k. r. theologiai tanár . . . 1885 nem «• Albrecht János, Pozsony kir. kath. főgymn. tanár 1884 c «

5 Áldori Bertalan, Talpas tanárjelölt . . . __ ... 1890 ■ <Alexits György, Kassa , 1kir. tank. főigazg. irnok 1889 « i**Altman Imre, Selmeczb. _ levéltárnok __. . . | 1881 1881—1889 igenAmbrus Mór, Losonc/ állami főgymn. tanár... 1874 1889 nemfAndrássy Jenő, Nagy-Kálló állami főreálisk. tanár 1881 1883—1889 igen

10 Dr. Angyal Dávid, Budapest' egyetemi könyvtár tiszt. 1881 1886—1889 nemGr.Apponyi Sándor, Lengyel főrendiházi t a g ............ 1888 nem iDr. Balassa J., Sz.-Fehérvár keresk. akad. tanár... 1885 • iDr. Baligó János, N.-Károly kegy. r. főgymn. tanár 188S « «Dr. Ballagi Mór, Budapest, ny. ref. theologiai tanár 1881 1889 igen

15 Balogh Péter, Szolnok ... áll. főgymn. tanár. 1883 nem «Baló József, Budapest minta polgárisk. tanár 1886 « nemBancsó Antal, Sopron. ... ev. lyceumi tanár . ! 1890 € <Dr. Bánóczi József, Budapest 1 seminariumi tanár ' 1881 1889 igen

1 Baráth Ferencz, Budapest. ref. főgymn. tanár ! 1881 nem «

Digitized by

2 A PHILOLOGIAI TÁR8A8ÁO TAGJAI 1889-BEN.

Folyósz£m A tag neve és lakhelye

Melyévtőltag?

Tartozik

tagdíjjal oklerél-ért

20 Barbarics L. Róbert, Baja__ r. kath. főgymn. tanár.. 1882 nem nemDr. Barna Ignáoz, Budapest fogorvos .................... 1881 1889 «Bartal Antal, Badapest ... főgymn. igazgató ... 1874 nemDr. Bészel A., Fehértemplom állami főgymn. tanár... 1874 1886,88-89 tBauer Simon, Szeged ... állami főreálisk. tanár 1886 nem t

25 Dr. Bayer József, Budapest kir. tank. főigazg.tollnok 1889 « iBeksits Ignácz, Kaposvár .. áll. főgym. tanár.......... 1881 i «Dr. Bélay Jenő, Badapest.. állami főreálisk. tanár 1886 1889 «Dr. Beliczay J., Kecskemét ref. jogakad. tanár . . . 1881 nem «Dr. Beöthy Zsolt, Budapest egyetemi tanár.......... 1881 1889 «

80 Dr. Berger E. János, • egyetemi tanár . . . . .. 1884 nem «Bermüller Ferencz, « kir. kath. főgymn. tanár 1874 « «Biuder Jenő, Brassó............ állami főreálisk. tanár.. 1883 « €Blanár Ödön, Beszterczeb. kir. kath. főgymn. tanár 1886 «Bódis8 Juszt., Pannonhalma benczés főgymn. tanár 1888 « i

35 *Bohner Jákó, Lúgos ... kir. kath. főgymn. tanár 1887 c «Bolla Lajos, Temesvár ... kath. főgymn. tanár . . . 1888 CDr. Boros Gábor, N.-Szeben állami főgymn. tanár .. 1881 € iBossányi József, Ny.-Novák plébános .................. . 1883 « tBozsenik Béla, Lagos . ... kir. kath. főgymn. tanár 1886 1889 €

40 Dr. Brassai Sámuel, KoIozbv. nyug. egyet, tanár. . . . 1881 nem «Breznyik János, Selmeozb. ág. ev. főgymn. igazgató 1874 « «’Budaváry József, Nyitra... r. kath. főgymn. tanár.. 1881 t «Dr. Burány G., Szombathely kath. főgymn. tanár ... 1881 c «Burián János, Losoncz... állami főgymn. tanár... 1885 « «

45 Császár Árpád, Budapest... -kir. kath. főgymn. tanár 1885 1889 «Dr. Csengeri János, Budapest főgymn. tanár . . . . . . 1881 nem €Cserei József, Léva.......... . kir. kath. főgymn. tan. 1886 « «

| Dr. Cserép J., S.-A.-Ujhely r. kath. gymn. tanár . . . 1882 c «Cserhalmi Samu, Budapest pi ü. min. számtiszt.. 1881 i «

50 Csemi Ernő, Gyöngyös ... gymn. tanár................... 1887 « CCsomár István, Munkács... állami algymn. tanár... 1881 1886,88-89 tCsorba Mária, Kaposvár . . . polg. leányisk. igazgatónő 1887 1889 €Dr. Csősz Imre, Rózsahegy r. kath. gymn. tanár... 1883 nem «Dr. Danielovics K., Zombor állami főgymn. tanár . . . 1884 1888—1889 i

55 Dávid István, Budapest . .. kir. kath. főgymn. tanár 1885 nem «Dergács Sándor, Nagybánya áll. főgymn. tanár 1888 € 1Dévay József, Szegszárd.„. p. ö. igazg. irodavezető 1888 « tDóozi Imre, Debreczen.._ ref. főiskolai tanár . . . 1881 ft tDrajkó Béla, Budapest . . . kegy.-rendi főnymn. tan. 1881 • €

60 Elischer József, N.-Szeben kir. tanker. főigazgató. _ 1874 « «Endrei Ákos, Csurgó . . . . ref. főgymn. tanár . . . 1886 1889 €Dr. Erdélyi K., Kecskemét kegy.-rendi főgymn. tan. 1882 1889 <Dr. Erdélyi Pál, Budapest muzeumi tisztviselő . . . 1883 nem «Dr. Erődi Béla, Kolozsvár... kir. tankerületi főigazg.. 1881 « t

65 Fábián Imre, Jászó . . .. r. kath. főgymn. tanár.. 1881 « igen1Faludi Miksa, Sz.-Fehérvár

1keresk. akad. igazgató.. 1881 1883—1889 «

Digitized by

A PHILOLOGIAI TÁRSASÁG TAGJAI 1889-BEN. 3

Folyó1

A tag neve és lakhelyei

ÁllásaMelyévtőlta«?

Tartozikszám tagdíjjal oklevél

értiFarkas József, Kolozsvár. .. r. kath. főgymn. taoár .. 1881 j nem nemFekete Fidel, S.-A.-Ujhely kegyesrendi tanár . .. 1888 j fl 4

Fekt Ferencz, Pancsova áll. főgymn. tanár.. . . . 1877 | 1889 4

70 Ferenc W., Fehértemplom állami főgymn. tanár .. i 1883! 1886—1889 4

Dr. Ferenczy József, Bpeet közokt. tanács jegyző ... 18861 1889 4

Dr. Fialowsky L., Badapest kir. kath. főgymn. tanár 1886 i nem 4

Dr. Fináczy Ernő, Badapest állami főgymn. tanár. . 1881 4 4

Flndorovics Zs. J., Trencsén r. k. főgymn. tanár... 1885 < 4

75 Fiók Eároly, Budapest... ref. főgymn. tanár. . . . 1887 4 4

Dr. Fodor Gyula, Szathmár kir. kath. főgymn. tanár 1885 f 4

Forberger László, Bonyhád j ág. ev. algymn. tanár. 1886 1887-1889 4

Dr. Friml A., S.-A -Ujhely. ' r. kath. gymn. tanár . . . | 1883 1889 4

Dr. Fraknói Vilmos, Budap. akadémiai alelnök ... j,1881 nem 4

80 Dr. Fröhb'oh Róbert, Budap. ág. ev. főgymn. tanár ... 1881 I « 4

Füredi János, Badapest . .. j kegy.-rendi főgyaw. tan. i 1886 t 4

Gartner Henrik, Nagy-Várad áll. főreálisk. tanár ... 1885 c 1 «Dr. Geréb József, Losonoz állami főgymn. tanár . 1882 4 4

Geréb Márton, Kolozsvár .. 1 ref. főgymn. tanár ... 1875 4 4

85 Géresi Kálmán, Debreczen 1ref. főiskolai tanár 1881 4 4

Gerevics G., Fehértemplom állami főgymn. igazgató 1881 • 4

Gergye Lénárd, Esztergom r. kath. főgymn. tanár .. 1885 4 4

Glósz Miksa, Csiksomlyó... r. kath. főgymn. tanár 1888 1889 4

•Goldis János, Arad............ kir. főgymn. tanár. . . . 1881 nem 4

90 Gurnesevits Lajos, Arad ... kir. kath. főgymn. tanár 1888 4 4

Dr. Gyárfás I., Nagyszombat kath. főgymn.tanár . .. ,1888 4 4

Dr. Gyomlay Gyula, Budap. főgymn. tanár... . . . 1882 4 4

György Lajos, Losonoz . . . állami főgymn. tanár... 1881 4 4

Dr. Gynlai Pál, Budapest . _ egyet, tanár ... . .. | 1881 4 igen95 Háhn A., Székesfehérvár... állami főreálisk. tanár.. 1881 1887—1889 4

Hajnal Imre, Szeged . .. kegy.-rendi főgymn. tan. 1882 nem nemHajós Benő, P áp a .......... . bencés főgymn. tanár... 1888 4 4

Dr. Halász I., 3z.-Fehérvár Állami főreálisk. tanár., i 1881 4 4

Dr. Hám Sándor, Kolozsvár kath. főgymn. tanár . . . , 1889 4 4

100 Dr. Harrach József, Bpest kőzs. főreálisk. tanár... 1888 1889 4

Haslinger Ferencz, Arad... kir. főgymn. tanár . . . 1' 1881 nem 1 «Dr. Hatala Péter, Badapest egyetemi tanár . . . . .. 1881 4 j| -Hegedűs Béla, Budapest ... állami főgymn. tanár 1881 4 1 «Dr. Hegedűs Istv., Kolozsvár egyetemi t a n á r ........... 1881 4 4

105 Hehelein Károly, Szatmár.. kir. kath. főgymn. igazg. 1881 4

Dr. Heinrich Alajos, Budap. állami főgymn. tanár... 1881 41 |

Dr. Heinrich Gusztáv, « bölosészetkari dékán j 1881 4 4

Dr. Heinrich Károly, « keresk. akad. tanár . . . 1881 4 igen4Hellebrant Árpád, Budapest m. t. akad. könyvtártiszt 1881 4

110 Dr. Herald Ferencz, • kir. kath. főgymn. tanár 1883 4 nemDr. Herrmann Antal, • polg. tanitóképezd. tanár 1887 4 mDr. Herzl Mór, Badapest... magánzó. .................... 1881 1889 igenHimpfner Béla, Jászberény kath. főgymn. igazgató. | 1882 |i i ' 4

Digitized by

4 ▲ PHILOLOGIAI TlBSABiG TAGJAJ 1889‘BEN.

Folyótűim A tag neve és lakhelye '

'

' ÁllásaMelyénőiUg?

Tartozik

tagdíjjal oklevél-! ért

Dr. Hittrich ÖM H.-Böszörm. ref. gymn. tanár ... . . . 1885 nem nem115 Dr. Hofer Károly, Budapest állami főreáliBk. igazg... 1874 < «

Dr. Hoffmann Frigy., Brassó állami főreálisk. tanár... 1882 « iHolczinger Imre, Vácz . . . kath. főgymn. tanár.. 1883 a •Dr. Hóman Ottó, Budapest kir. tanker. föigazg. . . . 1881 1889 «Dr. Horváth Cyrill, Zircz... cziszt. rendi tanár . .. 1888 nem igen

120 Horváth György, Kecskemét kegy.-r. főgymn. tanár.. 1886 1889 nemHorváth József, M.-Vásárhely ref. collég, tanár . . . 1888 nem «Ineze István, Nyitra... . . . kath. főgymn. tanár . .. 1888 ■ igenIstvánffy Pál, Kassa __ r. kath. főgymn. tanár 1888 ■ nemDr. Iványi Ede, Losoncz .. áll. főgymn. tanár __ 1884 1889

125 Dr. Jancsó Benedek, Budap. kir. kath. főgymn. tanár 1888 1889Janda Gy. B„ Panonhalma bencés tanár ............ 1888 1 nem •Janny László, Kecskemét .. r. kath. főgymn. tanár. 1882 • igenJánosi Boldizsár, Újvidék .. kir. kath. főgymn. tanár 1886 1889 nemJurkovich Emil,Beszterczeb. kir. kath. főgymn. tanár 18811| nem «

130 Kalmár Elek, Lőcse . . . . kir. kath. főgymn. tanár 1885 1888—1889 iDr. Kanyurszky Gy., Bpest egyetemi tanár... . . . 1888 1885—1889 igenKapás L. Aurél, S.-A.-Ujhely kath. főgymn. tanár . . . 1886 nem nemDr. Káplány Antal, Szabadka főgymn. tanár............ 1885 Sl887—1889 «Káposztássy J usztinián.Eger főgymn. tanár . . . . . . 18811 nem «

135 Kapszdorfer Gy., Kisselmecz rozsnyói egyh. m. áld. 1888| a «Dr. Kassai Gusztáv, Budap. kir. kath. főgymn. tanár 1881 1889 igenKatona Mihály, Kecskemét ref. főgymn. tanár. . . . 1883 nem nemKeczer Géza, S..A.-Ujhely . kath. gymn. tanár . .. 1888 a ■Kempi József, Budapest ... áll. főgymn. tanár 1882 1889

140 ! Kiáltossv József, Budapest állami főgymn. tanár... 1886 nem •Király Pál, Budapest ... polg. tanitóképezdei tan. 1874 1889 «Dr. Kircz Jakab, Szeged . .. főreálisk. rk. tanár ... 1886! 1889 «S. Kispál Mihály, Budapest ref. főgymn. tanár . . . 1882 1 1889 «Dr. Kis Sándor, Léva kegyesr. főgymn. tanár.. 1886 1889 ■

145 Dr. Kiss Endre. Pancsova .. állami főgymn. tanár... 1884 nem iDr. Klekner Alajos, Kassa kir. jogakad. igazgató... 1884 « «Kocsner József, Beszterczeb. kir. kath. főgymn. tanár 1883 « tKolonics Lipót, Sz.-Fehérvár r. kath. főgymn. tanár.. 1881 « igenKönnye Nándor, Budapest.. közs. főreáliskolai tanár 1889 1889 «

150 Kont Ignácz, Lorient.. ... lyceumi tanár................ 1881 nem nem! 'Kosztka Viktor, Kassa . r. kath. főgymn. tanár .. 1881 « «i Kotunovics Sánd., N.-Várad r. kath. főgymn. tanár.. 1881 « t1 Dr. Kovalik János, Trsztena kir. algymn. tanár . . . 1883 1889 §Kovács József, Kolozsvár... kegy. r. főgymn. tanár 1888 nem c

lf,5 Köpesdy Sándor, Budapest | állami főgymn. igazg,... 1874 1889 «Körösi Henrik, Pécs . . . . j áll. főreáliskolai tanár . 1888 1889 «Krasznyánszky K., Trencsén !kir. kath. főgymn. tanár 1885 nem f

Dr. Krnusz Jakab, Budapest1polg. iskolai tanár. . . . 1881 « igenDr. KrcsméryK., N-Kikinda. gymn. igazg................... 1886 « «

UK) Kroller Miksa, Kőszeg ... r. kath. algymn. igazg... 1884 «l nem

Digitized by

A PHTLOLOGUI TÍB8ASÍG TAGJAI 1880-BEN. 5

Folyó[Bsim A tag neve és lakhelye Állása

Melyévtőltag?

Tartozik

tagdíjjal oklevél*ért

Kunos IgnM Konstantinápoly okleveles tanár . . . ... 188i 1884-1889 igenDr. Kuzain8zky B., Badapest muzeumi segédőr . . 1885 nem nemLászlófy Kamill, Győr . .. r. kath. főgymn. tanár .. 1886 « <Latkóczy Mihály, Eperjes .. kir. kath. főgymn. tanár 1887 « «

165 Lázár István, Nagy-Enyed ref. főiskolai tanár . . 1886 1889 4Lehr Albert, Budapest... ág. ev. főgymn. tanár ... 1882 | 1889 «Lenkei Henrik, Budapest _. áll. főreálisk. tanár ... 1885 1889 4

Dr. Létmányi N., Selmeczb. kath. gymn. tanár. . .. 1888 1889 «LichteneggerJózs., N.-Bánya áll. főgymn. tanár. ... 1888 nem 4

170 Lintner Lajos, Budapest. .. községi főreálisk. tanár. 1874 * 4

Losoncai Lajos, Késmárk. ág. hitv. lyceumi tanár.. 1885 « 4

Madarász Pál. Szeged . .. kegyesr. főgymn. tanár 1885 « 4

Madzsar Gusztáv, Makó... polg. iskolai tanár. . . . 1885 « 4

Malatinazky János, Zsolna . kir. kath slgymn. tanár 1881 1889 4

175 Dr. Margalits Ede, Zombor állami főgymn. igazg... 1874 1886—1889 4

, Markovics Sándor, Győr ... illami főreálisk. tanár.. 1884 1884—1889 4

Markusovszky S., Pozsony ág. ev. lyceumi tanár. . 1881 1889 igenMartinkovics Iván, Budapest mintagymn. gyakorló tan. 1888 nem nemMárton Jenő, Pozsony . .. ág. ev. lyceumi tanár... 1883 1889 4

180 Mamsák Pál, Sopron........... áll. felső leányisk. igazg. 1888 nem 4

Máthé György, Nyíregyháza ág. ev. főgymn. tanár.. 1885 1889 4

Matskássy József, Szeged .. áll. főreálisk. tanár... 1881 1889 4

Matter János, Debreczen... r. kath. algymn. tanár. 1885 nem tDr. Maywald József, Budap. kegyetr. főgymn. tanár 1877 « 4

185 Mazuoh Ede, Ungvár.......... kir. főgymn. tanár ... 1889 c 4

Mérei Kálmán, Esztergom... r. kath. főgymn. tanár _ 1888 i 4

Mészáros Lajos, Zenta. . . . közs. főgymn. tanár . . . 1885 4 4

Molnár Samu Pál, Előszállás segéd jószágkormányzó 1888 4 4

Moravcsik Géza, Szarvas . . . ág. ev. főgymn. tanár... 1881 4 4

190 Mórooz Emilián, Pápa ... kath. algymn. tanár.. 1886 « 4

Dr. Morvay Győző, N.-Bechk. j főgymn. tanár ............ 1886 1888—1889 4

Moser József, Újvidék. . .. | kir. kath. főgymn. tanár 1881 nem 4

Munkácsy Elek, Trencsén.. | kir. kath. főgymn. tanár 1885 « 4

’Möllner Mátyás, Sopron... ág. ev. főgymn. igazg... 1886 « 4

195 Nagy Károly, Kolozsvár ... keresk. akad. tanár .. 1881 § igenNáményi T. Lajos, Arad ... biztosító int. hivatalnok 1887 1888—1889 nemNátafalussy Kornél, Kassa r. kath. főgymn. igazg... 1881 nem 4

Dr. Négyessy László, Szolnok áll. főgymn. tanár 1888 4 iNémeth Regináid, Sopron . kath. főgymn. tanár ... 1888 i 4

200 Dr. Némethy Géza,Budapest kir. kath. főgymn. tanár 1884 € 4

Nikolics Ignácz, Badapest.. kir. kath. főgymn. tanár 1887 4 4

Olejovics János, Kecskemét | r. kath. főgymn. tanár. 1882 9 4

*Dr. OrtvayTivadar, Pozsony kir. jogakadémiai tanár. 1881 i igenPacher I. Donát, Győr . .. r. kath. főgymn. tanár. 1884 4 4

205 Pácz Sándor, Kolozsvár ... i r. kath. főgymn. tanár 1888 • nemPalmer Kálmán, Badapest.. ,, tisztviselő.................. . 1888 1889 4

Pap Ev. János, Budapest ! kegy.r. főgymn. tanár.. 1885 1889 4

Digitized by

6 A PHILOLOGIAI TÁRSASÁG TAGJAI 1889-BEN.

Folyó-----------------------------------------

A tag neve és lakhelye ÁllásaMelyévtőltag?

TartozikHzám tagdíjjal oklevél

ért

Papp Mihály, Halas . . . . .. ref. főgymn. tanár . . . 1885 nem igenPárkányi Gyula, Pancsova.. állami főgymn. tanár... 1884 nem

210 Dr. Patrubány L ., Budapest keresk. középisk. tanár. 1884 t «Dr. Pauler Gyula, Budapest országos levéltári igazg. 1887 1 «Paulik A. Miklós, Kassa . .. szepesmegyei áldozár _. 1883 « igenPaulik József, Trencsén . . kir. kath. főgymn. tanár 1882 « nemDr. Pecz Vilmos, Budapest ág. ev. főgymn. tanár... 1881 < «

215 Perényi Adolf, Temesvár... áll. főreálisk. tanár . . . 1888 •Perényi Otmár, Győr . . . kath. főgymn. tanár .... 1890 « igenPetrovich Ferencz, N.-Várad kir. tanker. föigazg__ 1874 « nemDr. Petz Gedeon, Budapest egyet, magántanár. . .. 1883 « «Pfeiffer Antal, Temesvár .... | r. kath. főgymn. igazg.. 11874 « «

220 Pintér Ede, Kaposvár . .. íállami főgymn. tanár... 11886 1886—1889 €Pircliala Imre, Pozsony ... j kir. kath. főgymn. igazg. 1881 nem tPolgár György, Miskolcz ... 1 kir. kath. algymn. igazg. 1886 « <Popini Albert, N.-Kanizsa . ; r. kath. főgymn. tanár. 1887 i flPosch Árpád, Nagybánya j áll. főgymn. tanár.......... j 1888 < «

225 Dr. Pozder Károly, Budapest ' kir. kath. főgymn. tanár 1876 « t

Dr. Pruzsinszky J., Budap. j áll. főgymn. tanár.......... 11883 « «Dr. Radinovics Iván, Budap. I belügymin. s.-fogalmazó ■■ 1888 • «Badlinszky József, Szatmár. | kir. főgymn. tanár . . . 11881 « igenDr. Badnai Bezsö, Budapest | minis zt. segédfogalmazó 1885 i nem

290 Dr. Badó Antal, Budapest hírlapíró...................... . 1883 « «Bandweg Mihály, Vácz . . . | kegy.-r. főgymn. tanár 1882 c cRanschburgViktor, Budapest könyvkereskedő.......... . 1888 1889 «Ráth György, Budapest tanácselnök.. . . . . . . . 1886 1889 tKécsei A. Viktor, Kassa püspöki könyvtáros... 1884! 1889 «

235 Dr. Beményi Ede, Budapest kir. kath. főgymn. tanár 1883 1 nem •Beitmann Ferenoz, Zenta... lapszerkesztő ............ 1874! 1886-1889 tRéti Ferencz, Budapest .. kegyes-rendi áldozár . .. 18861 1889 iBichter László, Nyitra . .. főgymn. tanár. . . 1888 |! nem «

í Dr. Biedl Frigyes, Budapest községi főreálisk. tanár. 1881 1889 igen240 !Dr. Bomán Sándor, Budap. egyetemi tanár.. 1881 1888—1889 nem

Bózsa Vitái, Esztergom ... kath. főgymn. tanár . . . 1888 nem «Bupp Kornél, Keszthely . . . premontrei kanonok ._ 1 1888 € «Salamin Leó, Sopron.. . .. állami főreálisk. igazg.. 1 1881 « •

| Samu Ferenoz, Győr r. kath. főgymn. tanár. t 1883j[ « cDr. Schack Béla, Pozsony. kér. akad. tanár.__ . .. 1885 « i245 |

Schambach Gyula, Kaposvár állami főgymn. tanár... 1887 « «Schill Salamon, Budapest.. seminariumi tanár 1882 1 «

| Schlott Gyula, Eperjes... kir. kath. főgymn. igazg. 1881 i <Dr. Schnabel Bóbert, Budap. kir. kath. főgymn. tanár 1887 1889 •

250 SchöfferL. Istv., Sz.-Somlyó gymn. tanár... ............ 1888 nem iSchuber Mátyás, Bozsnyó . ág. ev. főgymn. tanár.. 18831 < «Dr.Schullerus Ad., N.-Szeben ev. tanitóképezdei tanár 18881 « «

j Serkei Szabó József, Karczag ev. ref. algymn. tanár... 1888 « iDr. Simon J. Sándor, Zombor áll. főgymn. tanár. . 1881 11886—1889 t

Digitized by

A PHILOLOGIAI TÁRSASIG TAGJAI 1889-BEN. 7

Folyó az ám A tag neve és lakhelye Állása

Mely 'értőltag?

Tartozik

tagdíjjal oklevélért

255f

Dr. Simouyi Zsigm., Budap. j egyetemi tanár........... 1881 1889 nem1Spitkó Lajos, Beszterezeb. | kir. kath. főgymn. igazg. 1883 1889 «Steuer János, Sz.'Udvarhely | állami főreálisk. tanár.. 1883 1889 iStraub József, Budapest . . . i kir. kath. főgymn. tanár 1887 1887—1889 tSzabó I. Elek, Budapest. i kegyes-r. főgymn. tanár. 1885 1889 «

260 Szabó István, Kazár............| plébános. . .. .......... . 1882 nem «tSzabó Szilveszter,E8ztergom | főgymn. tanár.......... . 1881 « «1Szalay Gyula, Nagy-Kőrös ref. főgymn. tanár . .. 1881 C «Szalay Gyula, Léva............ kath. főgymn. tanár... 1888 € «Szalay Károly, Budapest... {ref. főgymn. tanár. . .. 1887 « «

265 í Dr. Szamosi Ján., Kolozsvár 1egyetemi tanár... 1875 « «IDr. Szá*z Károly, Budapest ref. püspök... ............ 1883 1889 igenf Székely Ferencz, N.-Enyed j ref. főisk. tanár. . .. 1881 nem nem*Dr. Székely Istv., N.-Szeben 1állami főgymn. tanár. .. | 1887 « iSzékely Salamon, Arad... állami főreálisk. tanár.. | 1881 1889 «

270 Dr. Szemák Istv., Budapest állami főgymn. tanár... 1886 1889 «Szerelemhegyi Tiv., Budap. kir. kath. főgymn. tanár 1884

J1886—1889i igen

* Szerencse Menyhért, Eger ir. kath. főgymn. tanár. 1882 || nem nemt Dr. Szigetvári Iván, Budap. állami főgymn. tanár... 1888 « «Szilagyi Albert, Nagy-Kálló , állami főreálisk. tanár.. 1886 1889 «

275 Szilágyi István, M.-Sziget.. Jref. lyceumi igazgató. 1881 nem •1Szilasi Mór, Budapest . .. állami főgymn. tanár... 1881 1889 iSzinger Kornél, Szeged . . . főgymn. tanár............ 1888 nem •Dr. Szinnyei József, Kolozsv. egyetemi tanár .......... 1883 1889 igenSzinyei Endre, Sárospatak.. ref. főiskolai tanár... 1874 nem nem

280 Szkuuzevios Kornél, Arad.. kir. kath. főgymn. tanár 1883 1889 | «*Dr.Szombathy I.,Kecskemét állami főreálisk. tanár.. 1881 1889 «Szőke Adolf, Losonoz ... állami főgymn. tanár ... 1881 nem 1 «Szunter Nándor, N.-Bánya állami főgymn. igazg... 1881 « ! «Dr. Takáts Sándor, Budapest kegyesr. főgymn. tanár 1887 « ) «

285 Tamási István, Nagyvárad . főreálisk. ta n á r ............ 1888 « tDr. Theisz Gyula, Lőcse ... áll. főreálisk. tanár... 11888 1889 •Dr. P. Thewrewk E., Bpest egyetemi tanár ............ 1874 nem «Tiber Ágost, Budapest. .. állami főreálisk. tanár.. 1881 1889 iTimár Pál, Szolnok........... állami főgymn. tanár... 1885 í 1889 i

290 Tóth György, Budapest . . . kegyesr. főgymn. tanár 1886 nem «Túri Mészáros I., N.-Várad. vizszab. tára. titkár . . . 1885 1886—1889 iDr. UhlárikJ., Nagyszombat főgymn. tanár 1888 nem cDr. Váczy János, Budapest muz. konyvtári-segédőr 1886 « «Vajdafy Géza, Ungvár . . .. kir. kath. főgymn. tanár 1874 « c

295 Dr. Váli Béla, Budapest... közokt.-min. fogalmazó. 1882 1885-1889 igen*Dr. Varga Bálint, Budapest kir. tanker. főig. tollnok 1884 1889 nemVarga József, Kolozsvár ... kegyesr. főgymn. tanár.. 1889 nem «Várkonyi E., S.-Szentgyörgy ev. ref. főgymn. tanár 1881 « «Várkonyi Odilo, Esztergom r. kath. főgymn. tanár... 1888 « t

300 Vass Sámuel, N..Kőrös... ref. főgymn. tanár. . .. 1881 1889 igenVégh Endre, Kaposvár . . . állami főgymn. tanár... 18811 1889 «

Digitized by

8 A PHILOLOGIAI TÁR8ABÁO TAGJAI 1809-BEN.

folyón á a A tag neve és lakhelye | Állása

Melyénáltag?

Tartozik

tagdíjjal oklevél*j ért

Veress Ignáoz, Nagy-Sseben állami főgymn. igazg— 11881 nem nemDr. Versényi Gy., Körmöozb. állami főreálisk. tanár.. ; 1885 1888—1889Virkler Endre, Budapest .. j kir. kath. főgymn. tanár ! 1874 1889 •

905 Volf György, Budapest... t főgymn. tanár ........... , 1874 1889 «B. Vozári Gyula, B. -Szombat egy. piot. főyymn. tanár 1881 nem a

Dr. Wagner Lajos, Pozsony állami főreálisk. tanár.. 1875 « cDr. Wargha Samu, Eszterg. róm. kath. főgymn. tanár 1882 f «Dr. WeningerLászló,Bpest. j közs. főreálisk. tanár... 1888 1889 «

310 Wieder Gyula, CsikBomlyó főgymn. tanár... ... : 1889 nem cWigand János, Pancsova... állami főgymn. tanár... 1881 1889 igenWirth Gyula, B.-Bánya . kir. kath. főgymn. tanár 1885 nem nem’Zanathy Bódog, Kőszeg ... róm. kath. algymn. tanár 1885 « «Zichy Antal, Budapest. .. főrendiházi t a g ............ 1881 1889 «

316 Dr.ZiehenGy.,Frankfurt a/M. gyakorló tanár.......... {i 1888 1889 11 tDr. Zimányi József, Bpest jfőgymn. t a n á r ............ 1885 nem «Dr. Zindl Béla, Szolnok . .. fáll. főgymn. tanár . .. 1888 « «Dr. Zlinszky Aladár, Zombor áll. főgymn. tanár 1888 « «Zolnaí Gyula, Sz.-Fehérvár áll. főreálisk tanár... 1889 « «

320 Dr.Zoltvány L. Irén.Pannonh. benezés tanár ............ 1887 « «Zsoldos Benő, Sárospatak .. ref. főiskolai tanár .. 1883 c igen

IV . R en d k ív ü li t a g o k : 1

Folyószám

A rendkívüli tag neve és lakhelye Állása

Melyévtőltag?

Tartozik

tagdíjjal pótkötetért

Almásy János, Budapest bölcsészethallgató. . .. 1888 1889 igenBálinth György, Kolozsvár bölesészethallgató . . . 1888 nem nemBittér Illés, Budapest cist. r. tanárjelölt. . . . 1889 1889 igenBorosa Mihály, Kolozsvár bölosészethallgató ... 1888 1889 a

5 Boross Antal, P.-Szt-György kegy. r. főgymn. tanár... 1888 nem nemBölosházy István, Budapest bölosészethallgató 188S 1888-1889 igenOsiki Lajos, Marosvásárhely ref. gymn. tanár............ 1885 nem aExner Győző, Budapest.. bölosészethallgató . . . 1885 t nemFaragó János, Budapest... főgymn. tanár. . . . . . . 1889 « a

10 Fölkel Béla, Kolozsvár... bölosészethallgató . . . 1839 1889 igenGtiesbach Ágost, Budapest . bölceészethallgató. _ . . . 1885 1889 a

Győry Gyula, M.-Sziget... kegy. r. tanár . — 1888 nem nem•Di. Balász Frigyes, Bpest ügyvéd .......................... 1884 1885—1889 igenHenning Budolf, Déva, . . . áll. főreálisk. tanár. .. 1889 nem nem

16 Horváth József, Vácz . . . kegy. r. főgymn. tanár 1888 j 1889 igen

1 Az alapszabályok 12. §-a szerint «rendkívüli tag ceak egyetemi hallgató lehet*.

Digitized by

A PHILOLOGIAI TÁB3A8ÁO TAGJAI 1889-BEN. 9

Folyónim

A rendkívüli tag neve és lakhelye Á llása

Melyértőltag?

Tartozik

tagdíjjal pót;kötetért

Incze Béla, Zilah . . . __ | ref. gymn. tanár 1886 1886—1889 igenJakoblovits Lajos, Badapest j bölcsészethallgató . . . 1889- nem nemKapossy Endre Budapest, I zircz-oiszt. r. tag............ 1889 « «Kovács S. János, Budapest i bölcsésze thallgató . . 1888 i f

20 Lahne Vilmos, Szolnok. . . 1 áll. főgymn. tanár 1883 1887—1889 igenLázár Béla, Budapest.......... bölcsészethallgató . . . 1887 1889 iLiszkay Etelke, Zircz . .. cziszt. rendi tag és tanár 1889 nem nemMáeska Lajos, Podolin ... kegy. r. gymn. tanár... 1888 « «Molnár József, Kolozsvár bölcsészethallgató . . . 1888 « «

26 Mondik Pál, Temesvár . _ kegy. r. főgymn. tanár . 1888 « tNegovetich Árthur, Bpest bölcsészethallgató . . 1888 1889 igenRafain Jakab. Kolozsvár... bölcsészethallgató . ... 1888 1889Bévész F. Cyrill, Sz.-Somlyó minorita r. tanár ... 1888 nem nemSándor János, Kolozsvár... bölcsészethallgató.. . .. 1889 i

30 Schmidt Attila, Kassa ... állami főreálisk. rk. tr. 1888 1889 igenSchmidt Frigyes, Budapest ; bölcsészethallgató __ 1889 1889 «Dr. Sohmidt Márton, Bpest tanárjelö lt........... . .. 1885 1889 €Sebestyén Gyula, Budapest bölcsészethallgató . . . 1888 nem nemSenger János, Budapest.. gyakorló t a n á r .......... . 1885 » «

35 Simon Géza, Kolozsvár . .. l bölcsészethallgató . . . 1888 1889 igenDr. Simsay Lajos, Selmeczb. kir kath, gymn. tanár. 1888 nem nemSolymossy Sándor, Budapest > bölcsészethallgató.. . .. 1887 « igenSomogyi István, Temesvár sem. tanár . ............ 1888 i nemSoós József, Budapest . . . bölcsészethallgató 1888 « «

40 ** Steiner Soma, Budapest joghallgató................. 1885 1885—1889 igenStrauch Béla, Körmöczb— áll. főreálisk. rk. tanár 1885 nem nemStromp József, Kisujszálás ev. ref. gymn. tanár. 1885 1887—1889 «Szabó István, Jászberény... nevelő............................ 1887 nem «Dr. Szadilek János, Trsztena kir. kath. gymn. tanár 1888 t «

45 Szalay Gábor, Péos ... . . . cist. r. főgymn. tanár... 1889 t «Szányi Béla, Budapest'.. bölcsészethallgató . . 1888 « «Dr. Székely György, Bpest... tanár . _ .................... 1885 1889 igenSzemere Gyula, Budapest bölcsészethallgató ... 1885 1889 €Szlávnits György, Budapest bölcsészethallgató 1888 nem nem

50 Szőcs Géza, Kolozsvár. . bölcsészethallgató . . . 1888 1889 igenTaute Adorján, Baja.......... czist. ren. főgymn. tanár 1889 nem nemTittel Lajos, Bánfalva ... nevelő ................. 1888 1888—1889 igenDr. Tóth Kálmán, Budapest gyakorló tanár ............ 1885 nem nem* Verbirs Andor, Temesvár bölcsészethallgató . . . 1887 t «

55 Vietorisz József, Budapest bölcsészethallgató. . .. 1889 1889 igenDr. Weiss Rezső, Milánó ... okleveles tanár.. . . . 1886! nem nemWerner Adolf, Budapest zircz. cist.-rendi tag . .. 1889 i «Weszely Ödön, Budapest bölcsészethallgató . .. 1889 ! • igenWolff Béla, Budapest . .. j hírlapíró.........................

1|1885 < «

Digitized by

10

V. A z E. P h . K . e lőfizető i.

Folyószám

Az előfizető lakhelye Czime

Melyértálel&-

fizetö?

Tartozikközlöny

értpót-

Utotfct

Alosúth.................... Holdházy János, apátkanonok . .. 1888 nem nemA rad .................... Ifj. Elein Mór, könyvárus.. . . . 1883 « tAszód . . . ............ Ág. ev. algymnasium . . . . . . _ . 1888 a €Baja ............ Zircz-ci8zt.-rendi társház............ 1883 a t

5 Bárt fa .................... Eath. gymn. igazgatóság . . . . . . 1889 a €Békés... ............ Ev. ref. algymnasium. . . . . . . 1883 a «Belényes.................. Gór. kath. fögymnasium................. 1883 a «Beszterozebánya.. Ág. ev. algymnasium.................. 1883 a «

« __ Eir. kath. fögymnasium. 1886 « •10 Brassó.. . .......... Bóm. kath. fögymnasium . . . . 1883 1 «

Budapest.................. Csapiár Benedek, kegy. r. tanár.. 1883 t •« __ __ Hornyánszky Viktor, könyvkiadó 1887 f Cf _ __ _ Lagger N., tanár .................. . . . 1889 « «I Pfeifer Ferdinánd, könyvárus. . . 1883 € t

15 C _ _ t « a __ 1883 C t« __ __ c « c __ 1883 a •i _ _ __ Vodianer és fia, könyvárus.......... . 1888 a €« __ __ Mintafőgymnasium . . . ............ 1886 t «c _ __ II. kér. kir. kath. főgymn.............. 1886 1 «

20 « __ __ Eegy.-rendi főgymn........... . ... 1883 t t« _ __ __ Ag. ev. fögymnasium ... . . . ... 1883 t igen« _ __ Helv. hitv. fögymnasium... . . . 1885 i nem€ _ __ __ I. kér. áll. polgári t&nitó-képző ... 1885 « §« __ Áll. polgári tanitónő-képző {1886 f t

25 Csiksomlyó............ Bőm. kath. főgymn. igazg.__ ... 1883 t «Debreczen............ Ev. ref. főgymn. t. könyvtár . . . ! 1888 t «

i __ __ Városi főreálisk. tanári kar........... 1884 « iDéva . . . — — Állami főreáliskola .................... ; 1883 i «Eger. .................... Róm. kath. fögymnasium . . . 1883 t • i

30 Eperjes................. Evang. kollégium ... ... ... 1883 « «t __ __ Eir. kath. főgymn. . .................... 1883 • t

Érsekújvár ._ Gymnasiumi könyvtár ............ 1883 1889 igenEsztergom . . . . . . Szentbenedekrendi székház:.......... 1883 nem nem

f _ Eözs. reáliskolai igazgatóság . . . 1887 § §35 Fiume . . . . . . . .. Állami fögymnasium . . . . . . . . . 1886 « «

Gyünk.. . .. Ev. ref. gymnasium.................... 1886 «Győr. .................... Dr. Eoltai Virgil, r. kath. főgymn. l 1888 «

< _ __ Szentbenedekrendi székház. . .. 1885 «Győr-8 zent-Márton. ! Pannonhalmi könyvtár.................. 1886 t «

40 Gyulafehérvár J Bóm. kath. fögymnasium .. . . . 1886 • <Hajdu-Nánás... . .. j Ev. ref. algymnasium... . . . . .. 1886 igenHajdu-Böszörmény | Ev. ref. gymn. könyvtár . . . . .. 1886 1 i nem•Innsbruck ............ ! Wagner-féle egyet, könyvkeresk... 1888 ! 1Jászberény........... ; Kath. fögymnasium ... . . . . . . 1885 * i *

45 Jászóvár.. i Jászóvári könyvtár...................... 1886 ii • i •

Digitized by

A PHILOLOGIAI KÖZLÖNY ELŐFIZETŐI 1889-BEN. 11

Folyószám

Az előfizető lakhelye Czíme

Melyévtőlelő-

fizető?

Tartközlöny-

ért

azikpót

kötetért

Kaposvár . . . Állami főgymnasium.. . . . . . . 1883 nem nemKassa .................... Koczányi és Vitéz, könyvárusok_ 1889 « «

« ............ ... Állami főreáliskola............ . . . 1883 t «Kecskemét . . . __ Ref. lyceumi igazgatóság ............ 1883 1889 igen

50 « _ __ Róm. kath. főgymnasium .. . .. 1883 nem «Keszthely. ............ Premontrei társház. .................... 1888 « nemKézsmárk . . . . . . Evangelicus lyceum.................... 1883 « «Kiskunhalas _.......... Főgymnasiumi könyvtár . . . . . . 1888 « igenKisújszállás . ' Ev. ref. gymnasium.................... 1886 « nem

55 Kolozsvár. . . . Rét főgymnasium . . . . 1883 < «• _ __ Tanár-képző intézeti igazgatóság 1883 « «

Komárom............... . Szentbenedekrendi székház... . . . 1883 «Kőrmöczbánya . . . Áll. főreálisk. igazgatóság.. 1883 « «Kőszeg .................... Szentbenedekrendi székház. . . . . 1886 c «

60 Kuniélegyháza . . . Kath. algymn. igazgatóság . . .. 1886 1 «Kun- Szent-Miklós. .. Ref. gymn. tanári kar.................... 1886 c «Léva _.. ............ Kath. gymn. igazgatóság............ 1883 c «Liptó-Rózsahegy . . . Gymnasiumi könyvtár.................... 1886 « «Lőcse... ............ Kir. főgymnasiumi igazgatóság.. 1883 < «

65 ■ __ __ __ Állami főreáliskola................. . . . 1888, « «Losoncz ... Állami főgymnasium __ ............ 18831 « «Lúgos ............ R. kath. főgymn. könyvtár... . . . 18861 « iMagyar-Ó vár ... Gymnasiumi igazgatóság... . .. 1886] • «Mármarossziget . . . Reform, lyceum ............ . . . . . . 1886 « «

70 « __ Róm. kath. algymn.. . . . . . . . . 18861 « «Maros-Vásárhely ... Temesvári M., könyvárus............ 1884 « «

• | Lakatos Sámuel, ref. főisk. tanár 1888 « «Mező-Tur................. Ev. ref. gymnasium . .. . . . . . . 1888 « iMikola. . .. . . . Marossy Sándor, tanár ............ 1887 i «

75 Miskolcz.. ... . .. Reform, lyceum ... .................... 1883 c «Munkács . . . . .. Állami gym nasium .................... 1883 « «Nagy-Bánya . .. Állami főgymnasium .................... 1883 f flNagy-Enyed . . . . Bethlen-főtan oda. . .. ............ 1883 i cNagy-Kálló ............ FöreálÍ8kolai igazgatóság ............ 1886 f «

80 Nagy-Kanizsa . .. Polgári iskola . . . . . . ............ 1883 i «i _ Kath. főgymnasium .................... 1883 1 i

Nagy-Károly. . . . Kegy. r. főgymnasium ............ 1883 c iNagy-Kikinda.......... Gymnasiumi tanári k a r. ............ 1885 « iNagy-Kőrös.......... Ev. ref. tanitó-képző................ 1889 i «

85 Nagy-Szalonta. . . . Közs. gymn. igazgatóság ............ 1887 i «Nagy-Szombat . . . Concilia Emil, tanár.. ............ 1889 1 f

i Érseki főgymnasium .......... . . . . 1883 « «Nagyvárad............ Pauker Dániel, könyvárus.......... 1889 « fNyíregyháza . . . . . . Ág. ev. főgymnasium .... . . . . . . 1883 t «

90 Nyitra.. ............ Schempek és Huszár, könyvárusok 1887 « «« _ __ __ Róm. kath. főgymnasium . . . . .. 1883 * •

Pancsova ............ j Állami főgymnasium.. __ . .. 1887j t «

Digitized by

12 A PHILOLOGIAI KÖZLÖNY ELŐFIZETŐI 1888* EEN.

Folyó hz ám

Az előfizető lakhelye

CzimeMelyértfil

. alé- fizető?

TartosikWWBny-

értPft;

kötetért

Pápa. . . . ............ Tóth Dániel, ref. föisk. tanár . .. 1886 nem nemP é c s .................... Valentin Károly, könyvárus . 1888 1889 igen

95 C _ _ _ __ a a a _ 1889 1889 «« ........... .... Ziroz-cist. fögymnasium............ 1883 nem nem

Podolin.................... Gymnas. tanári könyvtár . . . 1886 « •Pozsony-Szt.-György Algymn. igazgatóság— ............ 1886 •Récze-Keresztur ... Popp Benjámin, lelkész................. 1887 « «

100 Rimaszombat . .. Egyes. prot. fögymnasium . . . . 1883 < «Rozsnyó.................. Gödér István, r. kath. főgymn. t. . 1888 c «

« __ __ Ág. ev. fögymnasium.................. 1886 i «« _ __ _ Róm. kath. fögymnasium ............ 1883 i €

Sárospatak............ Reform, főiskola . ............ . . . 1888 « «105 Sátor- Alja-Ujhely.. . Kath. gymn. tanári könyvtár. . . . 1883 « €

Selnueozbánya __ Kir. kath. gymn. igazgatóság . .. 1883 i «Sepsi-Szent-György. Székoly-Mikó-koliegium.................. 1883 t «Sopron. . . . . .. Thiering Gyula, könyvárus. . . . 1883 i «

« __ __ __ Szentbenedekrendi székház............ 1883 « t

110 Szabadka ............ Főgymnasiumi igazgatóság. . .. 1883 i €Szakoloza. . . . . . . Gymnasiumi igazgatóság................. 1886 « «Számos-Ujvár . . . Örmény kath. gymnasium . 1883 c «Szarvas................... Fögymnaa. tanári k a r ............ — 1883 € iSzászváros .. . . . Ev. ref. Kuuntanoda.. . . . . . . 1883 ft «

115 Szatmár.. ... . . . Kir. kath. fögymnasium................. 1883 ft CSzeged.................. Somogyi-könyvtár .................... 1885 t t

a _ __ __ Főgymnasiumi önképzö kör.......... 1884 « «Székely - Keresztár Unitárius gymnasium................. 1883 « €Székely-Udvarhely.. Szakács Mózes, kolleg. igazg. ... 1883 c «

120 « Állami főreáliskola.................... 1886 « «« Róm. kath. fögymnasium ............ 1887 t •

Székesfehérvár . . . Főgymnas. igazgatóság ............ 1886 « fta Főreáltanoda................................... 1889 • «

Szentes................. Városi gymnasium .................... 1883 t «125 Szolnok................... Állami fögymnasium............ — 1883 « igen

Szombathely . . . Főgymnas. igazgatóság ............ 1883 « nemTata. . . . ............ Kegyes-rendi gymnasium ............ 1886 < *Temesvár............ Állami főreáliskola . . . ............ 1883 • «Torda .................... Varga Dénes, un it gymn. tanár... 1883 « «

130 Trsztena . . . __ Kir. kath. algymnasium__ ... 1886 « •Uj-Verbász .......... . Községi algymnasium . . . ........... 1886 « «Újvidék. . .. ... Kir. kath. magyar fögymnasium 1883 i €Ungvár.......... . . .. Kir. kath. fögymnasium................. 1886 « €V ácz.................... Főgymnasiumi igazgatóság. . . . 1886 1889 igen

135 Veszprém................. Kath. főgymn. igazgatóság............ 1884 nem nemZenta .................... KÖZ8. gymn. igazgatóság............ 1883 § «

Zilah .................... Reform, tanodai igazgatóság. . . . 1884 < t

Ziroz__ . . . Zircz-eistercit-apátság......... — 1883 « t

Zombor.................... Állami fögymnasium.................... 11883 1889 igen

Digitized by

Ö sszesítés.

13

1888 végén volt

1889-benvolt

Évközbenapadás

1889 végén van

I. Tiszteletbeli tag .... ............ 8 8 1 7II. Alapító t a g .......... ............ 5 5 — 5

ü l. Rendes tag .................... 294 321 14 307IV. Rendkívüli tag .................... 60 69 3 56V. Előfizető................................. 138 139 1 188

Összesen __ . . . 505 532 19 513

Kimutatta 1889 decz. 5-énCserhalmi Samu,

pénztáritok.

Digitized by

Digitized by Google

Digitized by Google

Digitized by Google

ílazai tanférfiaink, a kik a középiskolákban az ókori classicus nyelvek és irodalom tanításával foglalkoznak, többször rámutattak már tankönyvirodalmunknak ama nagy hiányára, hogy a római és görög classicusoknak iskolai használatra szánt szövegkiadásai nálunk mindeddig nincsenek s így tanulóink kezébe kénytelenek voltunk külföldi, jobbára Teubner-féle, nem a mi iskoláink kívánalmaihoz alkalmazott kiadványokat adni. Nem is említve azt, hogy a külföldtől való e teljes függés már csak nemzeti (nevezetesen nemzetgazdasági) szempontból is fájlalandó, lehetetlen át nem látni, hogy, a mennyiben középiskolai tantervűnk a külföldiekkel szemben teljesen önálló alkotás és az ókori remek irodalom nagy kincsesházából más elvek alapján választja ki az iskolákban feldolgozandó anyagot, mint pl. a német gymnasiumok, égető szükség egy oly gyűjtemény létrehozása, mely tantervűnkhöz és a reá vonatkozó utasításokhoz szorosan ragaszkodva adja az egyes osztályok számára megszabott latin és görög classicusok munkáinak, vagy a munkáikból való szemelvényeknek szövegkiadásait. E czélt akarja szolgálni uj vállalatunk, melynek szellemi sikerét, úgy hiszszük, már előre biztosítottuk akkor, midőn szerkesztőjéül

hazai classica philologiánk vezérférfiát megnyernünk sikerült, a ki kiváló szakembereink közreműködésével a gyűjtemény tervét a következőben állapította m eg:

1. Anthologia lyrica, római költőkből, kiadják 'Dávid István és dr. 'Ihzder Károly;

2. Livius, X XI—XXX. k., kiadja 'Dávid István;3. Sallustius, De bello Iugurthino, De coniuratione Catilinae, kiadja

dr. 'Pecz Vilmos;4. Cicero, válogatott beszédei, kiadja üDávid István;5. Vergilius, Aeneiá, kiadja dr. Némethy Géza;6. Cicero, válogatott levelei, kiadja dr. Csen (/éri János;7. P lautus, néhány vígjátéka, kiadja dr. 'fbnori Thewrewk

JEmit;8. Terentius, néhány darabja, kiadja dr. 'Ibzder Károly;9. Horatius, költeményei, kiadja dr. 'Ibzder Károly;

10. Tacitus, válogatott könyvei, kiadja dr. 'Jbnori Thewrewk Kmil;

11. Cicero, de officiis, kiadja dr. Csen ff éri János;12. Cicero, de finibus, kiadja dr. Aen/ethy Géza.

PONORI THEWREWK EMILegyetemi tanár urat,

I. L a tin classicusok:

Digitizi

II. Görög classicusok:1. Xenophon, szemelvények, kiadja dr. Ábel Jenő;2. Görög lyrai szemelvények, kiadja dr. -JTiuáczy £?mó;3. Homeros, Ilias, kiadja dr. Ábel Jenő;4. Homeros, Odyssea, kiadja dr. Ábel Jenó;5. Herodotos, szemelvények, kiadja dr. Geréb József;6. Platón, Apologia, Kriton, Euthyphron, kiadja dr. Csen ff éri

János;8. Sophokles, Antigoné, kiadja dr. Kassai Gusztáv.

A vállalat ezíme le sz :

Bibliotheca scriptorum Grscorum et Romanorumin usum scliolarum edita curante

J3MILIO THEWREWK DE PONOR.Az egyes szövegek, a miről különben munkatársaink nevei is eléggé

kezeskednek, nem lesznek külföldi recenziók eiiyszerii lenyomatai. hanem a legújabb szakirodalom felhasználásával készült, a tárgy természetéhez képest egy vagy más tekintetben miálló editiók, úgy hogy vállalatunk tiibb darabja tudományos szempontból is érdeklődésre tarthc.t számot. Hogy e mellett a pffidagogiai érdek csorbát szenvedni nem fog s hogy főleg a szemelvények kiválasztásán;! 1 tapintatosan el lesz kerülve minden, a mi a tanulók erkölcsi érzületét sérthetné, talán nem is kell külön említenünk.

Nagy gondcft fogunk fordítani a vállalat külső alakjára is, különösen arra, hogy a nyomás az iskolai egészségtan követelményeinek megfelelő legyen, valamint, hogy az egyes füzetek olcsó áron legyenek megszerezhetők.

A füzetek megjelenését illetőleg akként történt intézkedés, hogy évenkint 40 —50 ív kerül ki sajtó alól, és az 18S9—90. tanév kezdetével egyes füzetek már tankönyvül alkalmazhatók lesznek.

Ezek után nincs egyéb hátra, mint hogy e valóban hézagpótló, legkiválóbb szakeró'inktől támogatott vállalatot a hazai tanügy és a classica pliilologia barátainak jóakaratot figyelmébe ajánljuk.

Kiváló tisztelettel

LAMPEL RÓBERT (Wodianer F. és Fiai)chkm. én kir. udvari künyvkere^keclcséiliek kindúsn

Budapest, VI, Andrássy-nt 21. szám.

Documents

Egyetemes Philologiai Közlöny - 13. évf. 10. füz. (1889 ...epa.oszk.hu/02300/02392/00059/pdf/EPA02392_egy_phil_kozl_13_1889... · Ax Athéné Parthenos szob£ ^ A ^ o m tri