A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KISKÖNYVTÁRA

AZ ÉPITÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI

Összeállította: Kiss Andor

Makra Magdolna

Budapest, 2008. augusztus

2

Tartalomjegyzék

Előszó 3. oldal Bevezetés 4. oldal Építőipari kitekintés 4. oldal Az építőipar helyzete és teljesítménye 5. oldal Az építéskivitelezés 8. oldal

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási Rendszere 9. oldal

A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai 11. oldal A jogosultsághoz kötött építési szakmák 12. oldal A fontosabb jogszabályok az építési folyamat szereplői számára 13. oldal A kiskönyvtári kiadvány célja 17. oldal Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata 19. oldal Ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet? 20. oldal Az építési „kódex” hatálybalépésével részben megváltoztak és bővültek az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői 22. oldal Az építtető 25. oldal A beruházás lebonyolító 28. oldal Építési műszaki ellenőr 30. oldal A tervező 33. oldal A tervellenőr 37. oldal A tervezői művezető 40. oldal A kivitelező 41. oldal A felelős műszaki vezető 48. oldal A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 53. oldal Az építési napló 59. oldal Mikor kell építési naplót vezetni? 60. oldal Kik írhatnak bele az építési naplóba? 60. oldal Kik adhatnak utasítást az építési naplóban? 60. oldal Kik tekinthetnek bele az építési naplóba? 61. oldal Önellenőrző teszt 62. oldal A kiadvány összeállításában felhasznált irodalom 65. oldal

3

Tisztelt Olvasó! Az elmúlt években nagymértékben felgyorsult a jogalkotás, megváltoztak az építés-ügyre vonatkozó intézményrendszerek. Megváltoztak, módosultak a szakmagyakorlás feltételei is. Az építmények megvalósí-tása során az építési folyamat szereplőinek tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az összhangban legyen a környezet-, a természetvédelem és az építészeti és természeti értékek védelmével, betartva a tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Nem könnyű a jogszabályok bonyolult világában eligazodni az építés-kivitelezési fo-lyamat szereplőinek. Nemzetgazdasági érdek, hogy az építési tevékenység végzése az építésügyi köve-telményeknek, a jogszabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, építményállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen. Ezért a kiadvány szerkesztése során törekedtünk arra, hogy az építési folyamat egyes szereplői feladatainak leírása mellett a konkrét jogszabályi helyet is megjelöl-jük, amellett, hogy felsoroltuk legjobb tudásunk – és a mai állapotnak – megfelelően az építési folyamat szereplői részére a legfontosabbnak ítélt jogszabályokat és azo-kat jegyzékben e kiadványban közzé tettük. A kiadvány végén egy önellenőrző tesztet is közlünk, mert úgy gondoljuk, hogy az építésben dolgozó szakemberek számára mindig hasznos az „önellenőrzés”. Budapest, 2008. június A szerzők

4

BEVEZETÉS: Építőipari kitekintés:

Az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul:

• a gazdaság növekedéséhez, • a környezet formálásához, • a szegénység csökkentéséhez, • a lakosság életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez.

Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások alapvetően befolyásolják. Így az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakás-építési kedve alapvetően meghatározzák az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai. Az építés az egyik legősibb alkotó emberi tevékenység, mely a társadalom és a szű-kebb közösségek igényeit valósítja meg. Az épített környezet alakítása, gondozása és védelme jó szervező, mozgósító célkitűzés, a jóirányú közösségi szerveződések eszköze, a nemzeti kultúra hordozója. Az építési tevékenység produktumaként létrejött építményvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon, mint ingatlanvagyon, műszaki-gazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél. Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze. Ebből adódóan az építőipar munkaellátottságát, teljesítményét alapvetően az ipari gazdálkodó szervezetek és a lakosság jövedelmi helyzete, az állam és az önkor-mányzatok szerepvállalása, azaz a mindenkori gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrast-ruktúra fejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók szélesebbkörű foglalkoztatását segíti elő.

5

Az építőipar egészére általánosan igaz, hogy szemben a telepített iparágakkal, tevé-kenysége nem helyhez kötött, térben és időben mobilizálható. Ugyanakkor az építő-ipar produktumát, az építményt adott helyen, a helyi adottságok figyelembe vételével hozza létre. Az építés, nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a makró és mikró kör-nyezet alakításának. Lényeges, hogy az épített környezet megvalósítóinak (az építési folyamat sze-replőinek) minőség-előállító képessége megbízható, a mai kor követelményei-nek megfelelő legyen. Mindezekből következik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység irányítói, az építési kivitelezési folyamat szereplői megfelelő képzettséggel, gyakorlattal bíró és ellenőrizhető szakemberek legyenek.

Az építőipar helyzete és teljesítménye: Az építőipar a magyar nemzetgazdaság negyedik ágazata. A bruttó hazai termék mintegy 5–6%-át állítja elő és a munkavállalók közel 4%-át foglalkoztatja. Az elmúlt tizennyolc évben a gazdasági folyamatok liberalizálását sajátosan és ellentmondáso-san élte meg a magyar építőipar. Azok a változások, amelyek az úgynevezett rend-szerváltozás után az építési piac keresleti oldalán bekövetkeztek - döntően a kereslet rohamos csökkenésével - az általános gazdasági helyzet romlásával függtek össze. Az építési piacon fordulat 1994-ben következett be a magántőke dominánssá válá-sával. Ehhez kapcsolódott a gazdasági növekedés beindulása. A megrendelői olda-lon ekkor következtek be azok a változások, amelyeket a gazdasági rendszerváltás során mindenki várt. A végbement szerkezeti átalakítás és a privatizáció eredményeként a magyar építő-ipar szereplői köre sokkal rugalmasabb, a változó viszonyokhoz alkalmazkodóbb lett, mely a korábbi időszakkal összevetve alkalmasabb az európai minőségi követelmé-nyek elérésére. Az építőipar termelési volumenének 1993-1994. évi emelkedését, 1995-ben jelentős 17,6%-os visszaesés követte. 1996-os év második felétől ismét növekedés kezdő-dött, ami 1997-1998-ban is folytatódott. A bővülés üteme 1998-ban gyorsult, a terme-lés 13,7%-kal haladta meg az előző évit. 1999-ben a termelés 8,3%-kal nőtt az 1998 évhez képest és 2000-ben 7,9%-kal nőtt az 1999 évihez képest, 2001-ben 8,3%-kal, 2002-ben 20,1%-kal növekedett az építőipari termelés az előző évhez képest. 2003-ban gyakorlatilag szintentartást jelentett a 0,7%-os bővülés, 2004 évben mintegy 5,8% volt a növekedés. 2005 évben 16, 1% bővülést, 2006 évben, illetve 2007 évben jelentős termelés csökkenést könyvelhettünk el. (2006-ban 1,5%, 2007-ben 14,1% a csökkenés az előző évhez viszonyítva.)

6

Az építőipari termelés értéke folyó áron (milliárd Ft)

év 2002 2003 2004 2005 2006 2007

termelés 1424,5 1505,50 1685,4 2039,7 2160,2 1963,3 Forrás: KSH

Az építőipari termelés volumenindexe (az előző év %-ában)

év 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Előző év = 100% 117,8 100,7 105,8 116,1 98,5 85,9 Forrás: KSH

Regisztrált gazdasági szervezetek száma az építőiparban

(db)

év

Σ

Ismeretlen 0-

1-4 fő

5-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

1998 77607 52453 17691 3052 2529 1460 382 401999 78177 51474 18438 3734 2703 1423 372 332000 81598 52470 20883 3993 2537 1295 385 352001 83955 52062 23427 4205 2566 1265 396 342002 86692 52062 25559 4712 2661 1279 385 342003 91224 53852 27805 4999 2782 1351 402 332004 95294 23789 61295 5510 2896 1367 408 292005 96338 15398 70314 5776 3036 1417 368 292006 94566 14594 68665 6242 3289 1410 339 272007 95101 16294 67381 6570 3155 1319 352 30

Forrás: KSH

7

Forrás: KSH

A foglalkoztatás és a bérek alakulása (5 fő feletti foglalkoztatás esetén): 1998. évtől az építőipari foglalkoztatást eltérő mértékben ugyan, de alapvetően a bő-vülés jellemzi. Az 5 fő felett foglalkoztató vállalkozások adatai szerint 2006-ben több mint 140 ezer fő volt az alkalmazásban álló munkavállalók száma az építőiparban. 2007. évben a termelés csökkenésével összefüggésben a foglalkoztatottak száma is visszaesett, bízunk abban, hogy ez csak átmeneti jelenségről van szó. Valójában – a KSH lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint – azonban több mint duplája, 310 ezer fő a foglalkoztattak száma az ágazatban, ami a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 8%-át teszi ki. Ez a létszám az 5 fő alatti társas vállalko-zásoknál és az egyéni vállalkozóknál dolgozók állományából, valamint az alkalmi jelleggel munkát vállalók más ágazatokhoz viszonyított magas arányából, és a köz-ismerten nagymértékű bejelentés nélküli foglalkoztatásból adódik. A 2007-2013 közti időszakban az építőipar előtt álló kihívásokra tekintettel, munka-erő, ezen belül a szakmunkaerő hiányából eredő gondokkal kell szembe nézni az ágazatban, amely veszélyezteti az előirányzott fejlesztések minőségi és időbeni megvalósítását. Mindehhez választási ciklusokon átnyúló határozott fejlesztési elképzelésekre van szükség összhangban az Európai Uniós alapok felhasználási lehetőségeivel.

8

Az építéskivitelezés: 2007. január 19.-én hatályba lépett és 2008. január 1.-től az Európai Unió tagorszá-gai számára kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás a NACE Rev.2. magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR’08. A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉT (TEÁOR’08) E szerint: A tevékenységek ágazati osztályozási rendszere a gazdasági tevékenységeknek a tevékenység jellege szerinti osztályozását jelenti. (Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, amikor a különböző erőforrások – fizikai eszközök, munka, technológi-ai ismeret, anyagok és információ felhasználásával termékek előállítására és szolgál-tatások nyújtására kerül sor.) A gazdasági szervezetek szerződéses jogviszonya nem befolyásolhatja a tevékeny-ségek besorolását, ezért az alvállalkozók tevékenységét is ugyanúgy kell elbírál-ni, mintha az építési-szerelési tevékenységet önállóan végeznék. Az építési-szerelési tevékenység a tulajdonképpeni kivitelezés, amelynek fogal-mát a TEÁOR, illetve a statisztikai beszámoló jelentések készítésére vonatkozó KSH utasítás hasonlóan határoz meg, nevezetesen: „minden olyan tevékenység, amelynek célja új építmények építése, meglévő építmények bővítése, átépítése, átalakítása, illetve állóeszköz fenntartá-sa(felújítása, karbantartása, javítása), vagy bontása.” Így: - a beruházás jellegű építési-szerelési tevékenység: építmények (az építőipar

termékei) - építése, - bővítése, - átalakítása (átépítése), - lebontása.

- fenntartás jellegű építési-szerelési tevékenység (a szolgáltatások körébe tar-

tozó) - építmény felújítás, - építmény karbantartás, javítás.

(A technológiai szerelés 1987-től nem minősíthető, nem számítható építési-szerelési tevékenységnek.) A TEÁOR’08, az építőipart az „F” nemzetgazdasági ágba sorolja.

9

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

TEÁOR’08

(NACE Rev.2)

F. NEMZETGAZDASÁGI ÁG – ÉPITŐIPAR Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek és egyéb építmények szerkezetkész, valamint szakosodott építése. Idetartozik az új építmény építése, a megfelelő építmények javítása, bővítése és átalakítása, az előregyártott épületek vagy egyéb szerkezetek helyszíni felállítása, összeszerelése, beleértve az ideiglenes jellegű építményekét is. A szerkezetkész építmények építése magában foglalja a teljes lakóépület, irodaház, kereskedelmi, közösségi, közcélú, mezőgazdasági stb. épület, valamint egyéb épít-mény pl. autópálya, út, utca, híd, alagút, vasút, repülőtér, kikötő és egyéb vízi léte-sítmény, öntözőrendszer (szennyvíz-) csatornarendszer, ipari létesítmény, csőveze-ték, elektromos vezeték, sportpálya stb. építését. Ezek a munkák saját vállalkozásban, díjazásért vagy szerződéses alapon végezhe-tők. A munkák egy része (vagy esetenként az egésze) alvállalkozók által is kivitelez-hető. Idetartozik az építési projekt egészéért felelős egység és az épületek és egyéb építmények javítási munkái is. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik az épületek (lásd: 41.) és az egyéb építmé-nyek (lásd: 42.) szerkezetkész építése, valamint az építési folyamat részeként vég-zett szakosodott építőipari szakmunka (lásd: 43.) Az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik. Idetartozik a későbbi eladásra szánt épületek vagy egyéb építmények építésével kapcsolatos épületépítési projekt szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával. Ha e tevékenységek célja nem az építmények későbbi érté-kesítése, hanem üzemeltetése (pl: az épület bérbeadása, feldolgozóipari tevékeny-ség ezen telephelyen), az a megfelelő tevékenységbe pl: ingatlanügyletek, feldolgo-zóipar stb. tartozik. Idetartozik a termőterület építőipari jellegű kialakítási földmunkái (pl: meredek dőlésű területeken, teraszok kialakítása, vízelvezetés, rizsföldek előkészítése.

10

F ÉPÍTŐIPAR 41 Épületek építése

41.1 Épületépítési projekt szervezése 41.10 Épületépítési projekt szervezése

41.2 Lakó és nem lakó épület építése

41.20 Lakó és nem lakó épület építése 42 Egyéb építmény építése

42.1 Út, vasút építése 42.11 Út, autópálya építése 42.12 Vasút építése 42.13 Híd, alagút építése

42.2 Közműépítés

42.20 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 42.21 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése

42.9 M.n.s. egyéb építmény építése

42.91 Vízi létesítmény építése 42.99 Egyéb m.n.s. építés

43 Speciális szaképítés

43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.11 Bontás 43.12 Építési terület előkészítése 43.13 Talajmintavétel, próbafúrás 43.2 Épületgépészeti szerelés

43.21 Villanyszerelés 43.22 Víz-,gáz-,fűtés-,légkondicionáló-szerelés 43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.3 Befejező építés

43.31. Vakolás 43.32. Épületasztalos-szerkezet szerelése 43.33. Padló-, falburkolás 43.34. Festés, üvegezés 43.39. Egyéb befejező építés m.n.s.

11

43.9. Egyéb speciális szaképítés

43.91. Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 43.99. Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

(m.n.s.= máshova nem sorolt) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9002/2007.(SK 3.) KSH közleménye szól a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről kiadott TEÁOR’03 és a TEÁOR’08 közötti fordítókulcsról A fordítókulcsot a TEÁOR’08 tartalmi meghatározásával együtt szükséges alkalmaz-ni. A fordítókulcs és a TEÁOR’08 tartalmi meghatározása elérhető a KSH honlapján: www.ksh.hu/Szolgáltatások/Osztályozások/Osztályozások revízió 2008. A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai: A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb munkabiztonsági veszélyhelyzet az építőipa-ri, épitőanyagipari ágazatot jellemzi. Az OMMF ellenőrzései során szerzett tapaszta-latok a munkahelyi környezet kismértékű javulásáról és a kockázatok minimális csök-kenéséről számolnak be. Az OMMF tapasztalatai szerint a hiányosságok kvázi „típushibaként” fogalmazhatók meg, így: be-és leesés veszélye, beomlás veszélye, védőeszközök használatának vagy biztosításának elmulasztása, stb. Az előbbiekben is látható, hogy nem változott a helyzet a vállalkozások összetétel-ében és nagyságában sem. A sokrétű vállalkozói szint azt eredményezi, hogy a munkát ténylegesen elvégzendő alvállalkozó szinte semmit nem fordít munkavéde-lemre, illetve a különböző munkáltatók munkavégzéseinek összehangolása, koordi-nálása sem megoldott. Néhány nagyberuházás esetében a kivitelező vállalkozók szakmai felkészültsége, a területen folyó munkavédelmi koordináció megfelelő, de általánosságban nem jel-lemző. Az OMMF ellenőrzései azt mutatják, hogy a tervező cégek biztonsági és egészség-védelmi koordinátorokat továbbra sem foglalkoztatnak, ugyanakkor az ellenőrzött munkáltatók jelentős része már rendelkezett a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges biztonsági és egészségvédelmi tervvel. Megállapították, hogy kevés területen alkalmaznak művezetőt, ez a követlen irányítói munkakör kezd megszűnni az építési munkahelyeken. Több munkahelyen az építési tevékenységet szakmailag irányító építésvezető a szakirányú végzettséggel nem rendelkező csoportvezetőkkel szervezi és irányítja az építkezéseket. Az OMMF tapasztalatai szerint a fiatal építésvezetők alapvető mun-kavédelmi ismeretekkel sem rendelkeznek. A fővárosban található építés-kivitelezési munkaterületeken nagyobb részben nagy-beruházók által finanszírozott épületek, lakóparkok kialakítása történik. Vidéken jellemzőbb a kisebb családi házak és csarnoképületek építése.

12

Ezeket is a kivitelezés a jogszabályi és a banki feltételek szigorodása miatt már álta-lában kivitelező társaságok végzik. A családi házas építkezéseken találhatók meg a kezdő, tőkével nem rendelkező vál-lalkozások, amelyek szakmai gyakorlat és vállalkozási tapasztalat hiánya miatt a munkabiztonsági felügyelők iránymutatását figyelembe veszik és az utóellenőrzések alapján az OMMF megállapította, hogy törekednek a munkavédelmi előírások betar-tására.

Munkabalesetek alakulása az építőiparban a beküldött és feldolgozott jegyzőkönyvek alapján

2007. I–IV. negyedév összesen

∑

halálos Súlyos csonkulá-sos

Egyéb súlyos

1298

45

4

19

Forrás:OMMF Ma Magyarországon gyakorlatilag bárkiből lehet építési vállalkozó, ez azonban anarchikus állapotokhoz vezetett az építőiparban. Ezt elkerülendő az új feladatok megoldásának leghatékonyabb és az építési minőség javításának módja az építésben dolgozó szakemberek oktatása és to-vábbképzése, valamint a megfelelő jogi szabályozás kialakítása. A jogosultsághoz kötött építési szakmák:

Az építési folyamat területén dolgozó szakembereket a következő nagy szak-mai csoportokba lehet csoportosítani:

• építészeti-műszaki tervezők,

• műszaki szakértők,

• felelős műszaki vezetők,

• építési műszaki ellenőrök,

• beruházói tevékenységet végzők,

• közigazgatási tevékenységet folytatók

13

A fontosabb jogszabályok az építési folyamat szereplői számára: I. ÁLTALÁNOS: • 2004. évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól (Ket.) • 1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) • 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezé-

séről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés-ről

• 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról • 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról • 1993. évi. X. törvény a termékfelelősségről • 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról • 182/1997. (X. 17.) Kormányrendelet: a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló

ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről • 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési építészeti

követmenyekről (OTÉK) • 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes

környezethasználati engedélyezési eljárásról • 104/2006. (IV. 28) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki

tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól • 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabá-

lyozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól

• 238/2005 (X. 25.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti bírságról

14

• 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti ható-ságok kijelöléséről és működési feltételeiről

• 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az

építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról (2008. szeptember 01.-től hatályos szöveg)

• 291/2007. (X. 31.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti tevékenységről • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a

telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról • 245/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet az építésügyi birság megállapításának rész-

letes szabályairól.

• 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről

• 2/1987. (II. 9) KM rendelet: a közlekedési építmények építésfelügyeletéről • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározá-

sáról • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról II. ÁRKÉPZÉSSEL összefüggő: • 2000. évi C. törvény: a számvitelről • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.) • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (1. és 2.sz. mel-

léklete az értékcsökkenési leírásról) • 1998. évi LXVI törvény az egészségügyi hozzájárulásról III. ÁRALKALMAZÁSSAL összefüggő: • 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

tilalmáról • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

15

• 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői ás hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről

• 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet az útügyi hatósági eljárások díjáról IV: KÖZBESZERZÉS: • 2003 évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről • 162/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel

kapcsolatos részletes szabályairól • 137/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályai-

ról • 34/2004. (III. 12.) Kormányrendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmé-

nyek megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények el-lenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről ás díjáról.

V. MUNKAVÉDELEM: • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 143/2004. ( XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról • 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról • 2/2002. (II. 7.) SzCsM-EüM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és

megfelelőségének tanúsításáról • 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyen és az épí-

tési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről • 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és biz-

tonsági követelményeiről • 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelmé-

nyeiről és megfelelőség tanúsításáról

VI. VÁLLALKOZÁS, BERUHÁZÁS:

16

• 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről • 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótál-

lásról • 249/2004. (XII. 27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra

vonatkozó kötelező jótállásról • 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki

követelményeinek, megfelelősség igazolásának, valamint forgalomba hozatalá-nak és felhasználásának részletes szabályairól

• 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének

és megszüntetésének engedélyezéséről • 11/1985. (VII. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet az egyes épület-

szerkezetek és azok létrehozásához felhasználásra kerülő termékek kötelező al-kalmassági idejéről

• 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonalas

jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről • 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős

műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól • 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék keze-

lésének részletes szabályairól

17

A kiskönyvtári kiadvány célja: Az elmúlt években nagymértékben felgyorsult a jogalkotás, megváltoztak az építés-ügyre vonatkozó intézményrendszerek. Megváltoztak, módosultak a szakmagyakor-lás feltételei is. Az építmények megvalósítása során az építési folyamat szereplőinek tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az összhangban legyen a környezet-, a természetvédelem és az építészeti és természeti értékek védelmével, betartva a te-vékenységükre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Nem könnyű a jogszabályok bonyolult világában eligazodni az építés-kivitelezési fo-lyamat szereplőinek. Nemzetgazdasági érdek, hogy az építési tevékenység végzése az építésügyi köve-telményeknek, a jogszabályoknak megfelelően, jó minőségben történjék, s a nemzeti vagyon részét képező, építményállomány megóvása megfelelő színvonalú legyen.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) hatályba lépése, valamint a rendszerváltás óta eltelt időszak gyakorlati tapasz-talata, a gazdasági-társadalmi viszonyok jelentős átalakulása, az Európai Uniós tag-ságból fakadó kötelezettségek, valamint a fejlesztési lehetőségek az építőiparra, ezen belül is az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi környezet teljes átértékelését igényelte és igényli a továbbiakban is. Az Étv.-nek az elmúlt időszakban történt módosításai az építészeti minőség színvo-nalának emelése mellett az építési minőség emelésére vonatkozóan is határozott követelményeket fogalmaztak meg. A törvénymódosítással új szakmagyakorlói in-tézmények is bevezetésre kerültek, pl. a tervellenőri és a beruházó lebonyolítói, ame-lyek létrehozása a kivitelezési tervek szakmai színvonalának emelését, a kivitelezési tevékenység lebonyolításának – sokszor a laikus építtető – szakmai segítését bizto-sítják. A hazai és a külföldi vállalkozó kivitelezők, az építtetők (külföldi befektetők), a szak-magyakorlók (építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) és az építésfelügyeleti hatóságok jelzései azt mutatták, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó eddigi szabályozás már nem tartalmazta teljes körűen a szükséges követelményeket, az építés résztvevőinek feladatait és felelősségi szabályait, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének garanciáit. A hazai építési piac védelme érdekében egyértelmű, szigorú és el-lenőrizhető szabályozásra van szükség. Mindezeket figyelembe véve az építési folyamat szereplői részére a könnyebb eligazodás érdekében alkotta meg a kormány a 290/2007. (X. 31.) az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló rendeletét, röviden „Építési kódexet”.

18

A „feketemunka” az építőiparban is jelentős, ezért az ellene történő küzdelem fontos szabályozási elemeit egységesen jeleníti meg a kormányrendet. A Kormányrendelet (290/2007. (X. 31.)) legfontosabb elemei: egyértelmű fogalom-meghatározások,melyeket az építés-kivitelezési szakma rég-

óta szorgalmazott, a vállalkozó és alvállalkozó kivitelező érdekeinek védelmében az építési szerző-

dés – a Ptk.-ban megfogalmazottakon túlmenő – kötelező és javasolt tartalmi ele-meinek részletezése,

az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata szereplőinek hierarchiája, felada-

tainak és felelősségének részletes és egyértelmű meghatározása:

• az építtető, • a kivitelezési dokumentáció tervezője (ideértve a szakági ter-

vezőket is), • a beruházás lebonyolító, • a vállalkozó kivitelező, • az alvállalkozó kivitelező, • a tervellenőr, • a tervezői művezető, • a felelős műszaki vezető, • az építési műszaki ellenőr • a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor

tekintetében. Ezeken túlmenően:

• az építési napló – mint a polgári jogi viták rendezése során bizonyító erejű, hiteles dokumentum - szerepe, tartalma, vezetésének szabályai,

• a felmérési napló bizonyos esetekben való előírása és vezetésének szabá-

lyai,

• az építmény fennállását végigkísérő, a jókarbantartási kötelezettség teljesí-tését, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát iga-zoló szervizkönyv bevezetésének köre és szabályai,

• a kivitelezési dokumentációban az építménnyel szemben támasztott köve-

telmények teljesülését ellenőrző tervellenőri jogintézmény bevezetése,

• a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeinek részletes meghatá-rozása,

• a műszaki átadás-átvételi eljárás részletes szabályainak megállapítása,

19

• a „feketemunka kifehérítése érdekében” az építőipari kivitelezési tevékeny-ség megkezdésének előzetes és utólagos bejelentése, azok esetei és tar-talma, adatszolgáltatás,

• a birtokbaadás és a használatbavételi engedély megkérésének összefüg-

gései. Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamata:

(Elöljáróban meg kell ismerkednünk a kivitelezés pontos fogalmával.)

Építőipari kivitelezési tevékenység (röviden kivitelezés) az építési-szerelési mun-kák összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenységek, ame-lyek jellemzően irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeként valósul-nak meg. Látható, hogy a kivitelezési tevékenység nem csupán a szakmunkások által végzett fizikai munka jellegű tevékenységet takarja, hanem ide tartozik az irányí-tók (építésvezetők, művezetők, felelős műszaki vezetők, stb.), valamint az ellenőr-zést végzők (építtető, beruházás lebonyolító, műszaki ellenőr, stb.) munkája is. De ide tartozik a kivitelezés során a tervező (elsősorban tervezői művezető) által végzett munka is, mivel tágabb értelemben az is irányító-ellenőrző jellegű tevékeny-ség. Ezekből vezethetők le az építési folyamat résztvevői (az előbb felsoroltak) hiszen valamennyien részt vesznek az építőipari kivitelezési tevékenységben. Az építési-szerelési munkák körébe az építmények, vagy részeinek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállításra, karbantartása, javítása vagy lebontása tartozik. Az építési-szerelési munkák egy speciális fajtája a jókarbantartó tevékenység, amely a meglévő építmény, vagy részének kár-megelőzése, kárelhárítása, karbantartása, helyreállítása, felújítása, javítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele, valamint ennek folyamatos fenntartása, valamint az építmény üzembiztonságának megtartása. Az építési-szerelési munkák kizárólag építési szakmunkaként, szakirányú képe-sítéssel és a különböző előírások (minőségi, technológiai, szabvány, stb.) betartásá-val végezhetők. A kivitelezés mindig az építési munkaterületen folyik, amely az építőipari kivite-lezési tevékenység végzésének helye. Építési munkaterületnek nem csak a konkrét munkavégzés helyét tekintjük. Hozzá tartozik a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, továbbá a kivitelezéshez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolya-matok végzésére szolgáló terület is. A munkaterületet ezért célszerű az építési szerződésben, illetve az munkaterü-let átadás-átvételekor pontosan körülírni.

20

Fontos szerepe lehet ennek később pl. egy munkaügyi vitában, amikor ennek alapján állapítható meg pontosan, hogy az adott dolgozó a munkaterületen, vagy azon kívül tartózkodott amikor pl. balesetet szenvedett. (Az építési naplót is mindig a munkate-rületen kell tartani ld. későbbiekben) A munkaterület pontos meghatározása fontos, mert pl. egy vonalas létesítmény építésekor célszerű az építési napló nyilvántartási részét a felvonulási területen (irodában) tartani, míg a naplórészt a konkrét munka-végzés (pl. aszfaltozás) helyén. Ki végezhet építőipari kivitelezési tevékenységet? Az építőipari kivitelezési tevékenységet az előírásoknak megfelelő kivitelezők végezhetnek abban az esetben, ha a munka megkezdésének és folytatásának feltételei fennállnak. A jelenlegi szabályozás kétféle kivitelezőt különböztet meg, vállalkozó- és alvállalkozó kivitelezőt. A kétféle kivitelezőről később bővebben lesz szó, most előjáróban annyit, hogy a vál-lalkozó kivitelező megbízója az építtető, míg az alvállalkozóé a vállalkozó, vagy másik alvállalkozó kivitelező.

Kivitelező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet, olyan aki-nek, vagy amelynek a tevékenységi körében szerepel a szerződött munkára vonatkozó statisztikai azonosítóval jelzett tevékenység.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előír-ja:

„39. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

a) az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel,”

A kivitelezőnek a szerződés szerinti munka elvégzéséhez megfelelően

képzett (a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendel-kező) és elengedő számú munkavállalót kell alkalmaznia.

Minden kivitelezőnek rendelkeznie kell felelős műszaki vezetővel, aki a szerződésben szereplő munkát irányítja és vállalja a szakmai felelősséget a munkáért.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előír-ja:

39. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények

építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

21

b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki veze-tő irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogvi-szonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogo-sultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,

Tehát a felelős műszaki vezetőnek a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti

vagy megbízotti jogviszonyban kell állnia, és továbbá a kivitelezést végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkeznie. Ha nem rendel-kezne ezzel az irányítási joggal, nem tudna felelősséget vállalni az elvég-zett munkáért. A kivitelezők és a felelős műszaki vezetők között lévő munkajogi szerződésekből általában hiányzik ez a kitétel, holott a fe-lelős műszaki vezetők elemi érdeke, hogy a kötelezettségeik és fele-lősségeik mellé az ezek végrehajtásához szükséges eszköz is biztosí-tott legyen.

Bizonyos munkák felelős műszaki vezető irányítása nélkül is elvégezhetők. Ezek az építési engedélyhez nem kötött felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységek, amelyeket a munka jellegének megfe-lelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy önállóan is elvégezhet. Ha azonban a munkák során az építmény tartószerkezeti rendszere módo-sul, olyan mértékű a teherváltozás, hogy a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását teszi szükségessé, ha bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető (általában kémény) épül, vagy ha védett építmények homlokzata megváltozik, akkor felelős műszaki vezetőt kell alkalmazni.

Az elmúlt évtizedekben – különösen családi házakat – gyakran építettek „kalákában”. Erre a munka típusra további elnevezések is közszájon forogtak: önerős, házilagos, stb. A jelenlegi szabályozás nem engedi meg az ilyen építkezési formát. Saját célra ugyan magánszemélyeknek és olyan vállalkozónak, amelyeknek a tevékenysé-gi körében az építőipari kivitelezés nem szerepel megengedi felelős műszaki vezető irányítása mellett az építési kivitelezés végzését a szabályozás, de csak a nem en-gedély köteles munkáknál az előző bekezdésben felsorolt korlátozásokkal. Az általános feltétel – miszerint szakmunkát csak szakmunkás végezhet – azonban itt is érvényes. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előír-ja:

„39.§ (2) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogsza-bályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.” Építési engedélyhez kötött munkák „kalákában” nem végezhetők és saját célra is csak az a munka, amelyre az adott személynek szakképesítése van.

22

Az építésfelügyelet szigorúan ellenőrzi a kivitelezési munkák végzésére vonatko-zó szakképesítéseket. Ha a kivitelezés kezdés bejelentésénél pedig „házilagos” kivi-telezést jelöl meg az építtető, a kivitelezés megkezdését azonnal megtiltja. A házilagosan végezhető építés lehetősége az „építési kódex” hatálybalépésével lezárult, megszűnt. (ld: Étv. 39. § (2) bekezdés) Az építési „kódex” hatálybalépésével részben megváltoztak, bővül-tek az építőipar kivitelezési tevékenység részvevői.

A szigorúbb szabályozást és a hatékonyabb ellenőrzési rendszert feltéte-lezve nemcsak a feketegazdaság elleni küzdelemmel kívánja felvenni a harcot a jogalkotó, hanem a fogyasztóvédelem szempontjából is fontos résztvevőjévé válik az ágazatnak, valamint a szakszerűséget kívánja előtérbe helyezni.

Az „építési kódex”-el tizenegy kormány- és miniszteri rendeletet hatályon kívül helyezésre került, és ezeken kívül több más jogszabály paragrafusai is törlőd-tek. A körbetartozás, vagy más néven lánctartozás, a fizetési fegyelem hiányát kívánják orvosolni e jogszabályi rendelkezések, ezért az építőipari kivitele-zési tevékenység résztvevői, mint jól elkülöníthető de nem „szembenál-ló” csoportok jelennek meg,

az egyik oldalon: építtető, beruházás lebonyolító, építési műszaki ellenőr semleges térfélen:

tervező (engedélyezési és a kiviteli tervek tervezője), kiviteli tervek tervellen-őre, tervezői művezető

valamint a kivitelezői oldalon: vállalkozó kivitelező (alvállalkozó kivitelező), felelős műszaki vezető, munka-védelmi és egészségvédelmi koordinátor

A fizetési fegyelem, a minőség színvonalának emelése, a megfelelő minőségű anya-gok használata, a szerkezetek szabványoknak megfelelő kialakítása, a munkavéde-lem betartása, mind – mind egy célhoz kell, hogy vezessenek, egy átláthatóbb, szakmailag magas színvonalú, szakmai jogosultsággal bíró csapatmunka, az építési folyamat résztvevőinek együttes tevékenysége, technológiailag korrekt, ellenőrizhető kivitelezési folyamatként létrejövő építményhez. A felelős műszaki vezető, a vállalkozó kivitelező oldalán jelenik meg, az építőipari kivitelezési munkafolyamat irányításáért felelős személyként, tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll a kivitelezővel, a kivitelezési munka résztvevői fe-lett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. (ld: Étv. 39. § (1) b) pont) Az építési műszaki ellenőr, akinek az alkalmazását bizonyos esetekben kötelezővé tette a jogszabály, több vállalkozó kivitelező megbízása esetében, az építtető oldalán jelenik meg.

A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja:

23

„15. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitele-ző végzi” A kivitelezési munkavégzés párhuzamosan, vagy időrendben eltolva is megjelenhet, szakaszosan, ütemtervben meghatározott be- illetve kilépéssel az építési folyamat teljes időtartamában, ezek a munkafolyamatok lehetnek időrendi sorrendben is eltol-tak, önálló felelős műszaki vezetők irányítása mellett. Ezekben az esetekben is a felelős műszaki vezető gondoskodik az építés szakszerű-ségéről, tervszerűségről, de a több vállalkozó kivitelező munkáját - ellenőrző szere-pen túl - a kötelezően előírt műszaki ellenőr hivatott koordinálni és a vitás kérdések-ben dönteni. Az építés valamennyi folyamatában az építési műszaki ellenőr folyamatosan jelen van az építményen - amire nem minden esetben képes az építtető, főleg a laikus építtető -, és helyette jár el, jelzi és intézkedést kezdeményez ha kimarad, vagy meg-változik a terv szerinti építés, kivitelezés.

A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja:

„15. § (2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevé-kenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jog-szabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivite-lezési dokumentáció betartását.” Tehát észrevételeit bevezeti az építési naplóba, a javításra kötelezi a kivitelezőt, ily módon nagyon fontos szereplőjévé válik az elszámolásnak, a végső átadás-átvételnek. Az építési műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselője. Megfelelő építési műszaki ellenőr alkalmazása az építtető saját érdeke, hogy az építési törvényben az építményekre megfogalmazott szakmai követelménynek (me-chanikai ellenállás és stabilitás, tűzbiztonság, higiénia, egészség- és környezetvéde-lem, használati biztonság, zaj és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság- és hővédelem, életvédelem és katasztrófavédelem) megfelelő létesítményt kapjon a kivitelezés végén. Korábban – különösen a családi házas építkezéseknél – az építtetők gyakran összekeverték a felelős műszaki vezető személyét az építési műszaki ellenőr-rel. Mivel az építtetőnek kellett bejelenteni az engedélyező I. fokú építésügyi hatóságnak a felelős műszaki vezető személyét, gyakran azt hitte, hogy a felelős műszaki vezető az ő képviselője az építkezésen.

24

Ezzel szemben a felelős műszaki vezető a kivitelező oldalán áll, azaz az építtető ellenérdekelt fele. Hozzájárult ehhez a gyakorlathoz az is, hogy az engedélyezési tervek építészterve-zői automatikusan (néhány ezer forintért) ajánlkoztak felelős műszaki vezetőnek az építtetőnél. Emiatt fordult elő, hogy az építésfelügyelők gyakran csak bejelentett fele-lős műszaki vezető találtak egy-egy kisebb építkezésen, de a valóságban ezek a személyek az építkezés helyszínén soha sem jártak, építési naplót nem vezettek, csupán a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz adták meg a (hamis) felelős műszaki vezetői nyilatkozatot. Hasonló volt a „házilagos” kivitelezés kérdése is. Ezekre a problémákra pontos választ adott az Étv. 2006-os módosítása, valamint az Építési kódex megalkotása, amely egyértelműen a kivitelezőhöz rendeli a felelős mű-szaki vezetőt (alkalmazotti, vagy megbízotti jogviszony), kötelezővé teszi bizonyos esetekben az építtető részére a műszaki ellenőr alkalmazását (ha a kivitelezést több vállalkozó kivitelező végzi) és megszűnteti a kaláka jellegű építkezések lehetőségét (szerződéskötési kötelezettség a jogosultsággal rendelkező kivitelezővel). Mivel a bejelentési kötelezettsége is megváltozott az építtetőnek, a továbbiakban nem fogja összekeverni a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr személyét. Speciális személyek, intézmények közreműködésére is van lehetőség ill. szük-ség, például különleges esetekben biztonsági és egészségvédelmi koordinátor-ra, tervellenőrre, vagy beruházás lebonyolítóra, amennyiben az előírások köte-lezővé teszik, vagy a feltételek ezt indokolják. Az említett tervellenőr egy teljesen új intézmény. Tervellenőr alkalmazását csak ki-emelt létesítmények kiviteli terveinek teljes körű, független ellenőrzésére írja elő jog-szabály. E rendkívül szerteágazó témaköröket lépésről lépésre taglalva, bemutatásra kerülnek kellő részletességgel az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői.

25

Az építtető: Az Étv előirja:

„43. § (1) Az építtető felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátar-

tozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban fog-laltak betartásáért,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához

szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkála-tok az építménnyel együtt valósuljanak meg,

e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti

szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,

g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi ható-ság rendelkezésére álljon,

h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illet-ve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelenté-séért.

(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi ható-ság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építő-ipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jog-szabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszí-nét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben oko-zott károkat megszüntesse.”

A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet előírja:

„6. § (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.

(2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az Étv. 43. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető fel-adata:

a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges ható-sági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése,

b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosí-tása,

c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meg-létéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,

d) az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az építési szakmunkás kiválasztása,

e) az építési napló ellenőrzése,

26

f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése.”

Az építtető olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gaz-dasági társaság, aki, vagy amely az építőipari kivitelezési tevékenység meg-kezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.

Az építőipari kivitelezési tevékenységnek három esete lehetséges és egyéb feltételek fennállása esetén folytatható:

• kivitelezés építési engedély nélkül • bejelentéshez kötött kivitelezési tevékenység • építési engedéllyel végezhető építési tevékenység

Az építtető felel: az építésügyi hatósági és minden egyéb engedély megszerzé-séért Az építésügyi hatósági engedély kérelem adatai:

1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma 2. Az építtető(k) neve, címe 3. Az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) neve, címe 4. A kérelmezett engedély fajtája, amely lehet:

• elvi telekalakítási engedély • telekalakítási engedély • elvi építési engedély • építési engedély • módosított építési engedély • bontási engedély • használatbavételi engedély • fennmaradási engedély • fennmaradási és továbbépítési engedély • elvi rendeltetésmódosítási engedély • rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély

5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedé-

lyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte 7. Mellékletek, amelyek szükségesek, illetve lehetnek:

• építési (az ingatlannal való rendelkezési) jogosultság igazolása • építészeti-műszaki tervdokumentáció • tervezői nyilatkozat • tervezői jogosultság igazolása • építésügyi szakértői nyilatkozat, vélemény • tervtanácsi állásfoglalás • ingatlanügyi hatóság engedélye a termőföld más célú használatára

27

• egyéb okiratok 8. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélye-

zési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés db) vagy dc), illetőleg 10. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntés, a 24. § alapján lefolytatott összevont eljárás esetén az egységes környezethasználati engedély

A kérelemre indult eljárás során létrejött építési engedélyben első helyen megneve-zett válik építtetővé

Az építtető felelős továbbá:

• a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátar-tozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kiviteli terv foglaltak betartásáért, betartatásáért

• a kivitelezés figyelemmel kíséréséért • az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges já-

rulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok épít-ménnyel egyidejű megvalósításáért

• az építési műszaki ellenőr(ök), valamint a vállalkozó kivitelező(k) kiválasz-tásáért

• a kivitelezés megkezdésének bejelentéséért • az építési napló ellenőrzéséért, másolati példányának bemutatásáért a

használatbavételi engedélyezés során az építésügyi hatóságnak és korlát-lan ideig megőrzéséért

• részvételért a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban • az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzéséért

és teljesítésért • az előírt személyes adatok közléséért, illetve meghatározott adatok bejelen-

téséért

Az építtető és a vállalkozó kivitelező együttesen felel, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből a kivitelezési során keletkezett építési (bontási) hulladékot elszállíttassa, valamint a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotba hozza, a környezetben okozott károkat megszüntesse.

Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető fel-adata továbbá:

• az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése

• a tervező kiválasztása, ha indokolt, vagy előírás tervpályázati eljárás lebo-nyolítása

• a tervezői művezetés biztosítása

28

• a kiviteli tervek elkészíttetése és az abban foglaltak betartatása a kivitelezés során

A beruházás lebonyolító: A 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet szerint:

„7. § A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal ren-delkező beruházás lebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a 6. § (2) bekezdésében foglaltak keretében, az építtető általános megbí-zottjaként

a) szerződések megkötése az építtető nevében, b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározá-

sa, döntések előkészítése, c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv,

megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevé-kenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése,

d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),

e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalku-lációs elemzések készítése,

f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása,

g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érde-kében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása,

h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő mó-don és mértékben történő elkészíttetése,

i) a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja,

j) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása, k) árviták rendezése, l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részé-

re.” Az építtető feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére beruházás lebonyo-lítót bízhat meg. A beruházás lebonyolító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki vagy amely az építtető általános megbízottjaként az építési beruházás lebonyolítását, szervezését és az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését végzi. A jogszabályban meghatározott beruházás lebonyolítói munkát – a mérnöki kamarák névjegyzékben szereplő, építésügyi műszaki szakértői szakterületen megtalálható beruházás, beruházás lebonyolítás címszó alatt (betűjele: SZB) - szakmagyakorlási

29

jogosultsággal rendelkező személy végezhet. Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén ilyen személyt kell alkalmaznia. Feladatai – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – az építtető feladatainak átvál-lalására - az építtető általános megbízottjaként:

• szerződések megkötésére jogosult az építtető nevében

• a beruházás megindításához szükséges személyi feltételeket meghatároz-za, a döntéseket előkészíti

• szükség szerint előtanulmányokat (különösen vázlattervet, tanulmánytervet,

megvalósíthatósági tanulmányt) készíttet, az építőipari kivitelezési tevé-kenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzését végzi,

• a beruházás gazdasági számításait előkészíti (ráfordítások, árindex, megté-

rülési mutatók, hozam stb.)

• a létesítményre vonatkozó költségbecslést készít, elő- és utókalkulációs elemzéseket végez,

• a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívást

készít, a dokumentáció, követelmények megfogalmazásáról intézkedik, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolásában tevékenyen részt vesz,

• az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdeké-

ben az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása is a feladatkörébe tartozik,

• szerződést köt a kiviteli tervek elkészíttetésére, a határidők betartásáról gon-

doskodik,

• a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja is a feladataihoz tartozik,

• az építtető által vállalt szolgáltatásokat biztosítja,

• közreműködik az árviták rendezésében,

• az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részé-

re

30

Építési műszaki ellenőr: Étv. 43. § (1) bekzdés b)-d) és g) pontjai:

„43. § (1) Az építtető felel: b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátar-

tozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban fog-laltak betartásáért,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához

szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkála-tok az építménnyel együtt valósuljanak meg,

g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi ható-ság rendelkezésére álljon,” A 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet szerint:

„15. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi,

vagy b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik. (2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes fo-

lyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.

(3) Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:

a) az Étv. 43. §-a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban meghatározottak, b) az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szaksze-

rűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési doku-mentáció alapján,

c) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzé-se,

d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek el-lenjegyzése, észrevételezése,

e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal

kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, g) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, h) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a

technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-

igazolása meglétének ellenőrzése,

31

k) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési nap-lóban,

l) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, m) műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására), n) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, o) teljesítésigazolás. (4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező vég-

zi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevé-kenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői ál-tal tett nyilatkozatok - az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésé-re álljanak.

(5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az épít-tetőt haladéktalanul értesíteni.”

Az építtető építési műszaki ellenőrt bízhat meg

• saját feladatainak végrehajtására • az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésére • helyszíni képviselete ellátására

Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha

• az építési beruházás közbeszerzéssel valósul meg • az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt • az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi • a kivitelezés műemléki építményen folyik

Az építési műszaki ellenőr a kivitelezés teljes folyamatában elősegíti és ellen-őrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.

Az építtető helyszíni képviselőjeként – ha a felek eltérően nem állapodtak meg – az építési műszaki ellenőr feladata:

• az építtető részbeni feladatainak átvállalása • az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szaksze-

rűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) enge-dély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,

• az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőr-zése,

32

• az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek el-lenjegyzése, észrevételezése,

• a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, • a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal

kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, • a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, • az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, • egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a

technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, • a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-

igazolása meglétének ellenőrzése, • a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési napló-

ban, • műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, • műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására), • pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, • teljesítésigazolás.

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vo-natkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok – az építési napló részeként – a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtá-sakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szer-ződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni.

Mivel a műszaki ellenőr az építtető képviselője, így az építési folyamat „másik olda-lán” nem állhat, vagyis vonatkoznak rá összeférhetetlenségi szabályok .A műszaki ellenőr nem lehet építésügyi műszaki szakértő, kivitelező, anyagbeszállító és felelős műszaki vezető az általa ellenőrzött kivitelezésen. A közbeszerzéses munkáknál a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkaviszonyban sem állhat. A műszaki ellenőröknek névjegyzékben kell szerepelniük. A névjegyzékeket a lakó-hely szerinti építész, vagy mérnöki kamara vezeti. A névjegyzékbe vétel feltétele az előírt szakmai végzettség (felsőfokú, vagy technikusi), megfelelő szakmai gyakorlat és jogosultsági vizsga letétele. A névjegyzékekről információk a www.mek.hu és a www.mmk.hu honlapokon találhatók. A névjegyzéki számok tartalmazzák a jogosult-ság szakterületét, valamint római számmal utalnak az adott személy képzettségére, amely meghatározza mekkora méretű építmény műszaki ellenőrzését láthatja el. Kisebb létesítmények (pl. családi házak) esetében - ha azok nem lépik túl a kiviteli tervek fejezetében tárgyalt „Alapeset” paramétereinek bármelyikét - teljes körű el-lenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) az É-I. magasépítés szakterületen nyil-vántartásba vett műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével is elláthatja.

33

A tervező: Étv. 31. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint:

„31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendelte-

tésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megköze-

líthetőségét, c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és ér-

dekeit, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és

akadálymentes megközelíthetőséget; e) a rendeltetésszerű telekhasználatot. (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bő-

vítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen

a)-b) c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, i) az életvédelem és katasztrófavédelem

követelményeit. (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújí-

tása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetőségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés

az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és

akadálymentes használatot, d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való meg-

felelést.” Étv. 33. § (1) bekezdése:

„33. § (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket

is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és termé-

szeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb

szakmai szabályok betartásáért,

34

c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosult-sággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,

d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik össze-hangolásáért.” A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

8. § (1) Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházáslebonyolító a tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell fog-lalni.

(2) A szerződés tartalmazza a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági

tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,

b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés

módját, határidejét. (3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési

szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. (4) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a

hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

(5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza:

a) a tervezett építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való

utalást, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását,

tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,

d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályok-

nak, így különösen az Étv. 31. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelmények-nek és az eseti hatósági előírásoknak,

db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvé-

delmi koordinátor közreműködésével készült, és de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendel-

kezésre áll, e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilat-

kozatot, továbbá

35

f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.

(6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a név-jegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével igazolja.

(7) A tervező az Étv. 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően fele-lős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósítható-ságáért.

(8) A kivitelezési dokumentációt az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatával a ter-vező a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően - a terve-zési szerződés teljesítéseként - aláírásával ellátva felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja.

(9) A tervező biztosítja a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezés-re bocsátását. Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházás lebo-nyolító – a megfelelő jogosultsággal rendelkező, névjegyzékben szereplő – tervező-vel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a kü-lön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, épí-tési tevékenységek esetén írásba kell foglalni. A szerződés tartalmazza

• a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,

• a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), • a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés

módját, határidejét. A nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó ren-delkezései irányadóak. (a segédlet elején kitértünk erre a témára) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tarto-zó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt kell, hogy készítsen. A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza:

a tervezett építési tevékenység:

• helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,

• megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, • a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, • az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, alá-

írását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumen-táció (rész) megnevezését,

36

annak kinyilvánítását, hogy az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen:

• a mechanikai ellenállás és stabilitás, • a tűzbiztonság, • a higiénia, egészség- és környezetvédelem, • a használati biztonság, • a zaj és rezgés elleni védelem, • az energiatakarékosság és hővédelem, • az életvédelem és katasztrófavédelem

követelményeinek.

Az építmény elhelyezése során biztosítottak:

• az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények

rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, • az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő

megközelíthetősége, • a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményei

és érdekei, • a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára bizton-

ságos és akadálymentes megközelíthetőség; • a rendeltetésszerű telekhasználat.

A kiviteli terv készítőjének további felelőssége: a kivitelezési dokumentáció

• műszaki tartalmának szakszerűsége, • technológiai megvalósíthatóság, • valós állapotnak megfelelő tartalom,

a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai sza-bályok betartása a tervdokumentáció készítésében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása, a szakági tervezők közötti egyeztetés koordinálása, terveik összehangolása. A kiviteli terv az engedélyezési tervtől nem térhet el.

37

A tervellenőr: Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányí-tásáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos sú-lyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény szerint: „3. § r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek követ-kezményei az erre szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések” A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

„9. § (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt megha-ladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztró-fát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy

d) a honvédelmi és katonai célú építmények esetében - az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint - tervel-lenőr ellenőrzi.

(2) A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosult-sággal rendelkező tervellenőr végzi.

(3) A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza

a) az építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) az építtető nevét, megnevezését, c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzé-

sük) számát, d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cég-

jegyzékszámát, adószámát, f) annak kinyilvánítását, hogy fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabály-

oknak, így különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek, vo-natkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti ha-tósági előírásoknak,

fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

38

g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.

(4) A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki ve-zetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési mun-kában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építé-si-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenysé-get olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervel-lenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munka-végzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.

(5) Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (do-kumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivite-lezési tevékenység végzése nem kezdhető meg.” A tervellenőr a kiemelt kockázatúnak minősíthető építmények körében ellenőrzi a kivitelezési dokumentációban az építményfajtára előírt követelmények teljesí-tését, Az EUROCODE kihirdetett honosított magyar szabvánnyá vált. Pontosan előírja, hogy milyen építménytípusok és kockázat esetén milyen szintű tervellenőrzésre van szükség. Épületek osztályozása a kárhányad alapján az EC0 szerint Kárhányad szerinti osz-tály

Leírás Példák az épületek és az építő-mérnöki szerkezetek köréből

CC3

Az emberélet elvesztésének való-színűsége nagy, vagy a gazdasá-gi, társadalmi, környezeti követ-kezmények rendkívül jelentősek

Lelátók, közösségi épületek, ahol a tönkremenetellel járó kár nagy (pl. koncertterem)

CC2

Az emberélet elvesztésének jelen-tősége közepes, a gazdasági, társadalmi, környezeti következ-mények számottevőek

Lakó- és irodaházak, közösségi épületek, ahol a tönkremenetellel járó kár közepes (pl. irodaház)

CC1

Az emberélet elvesztésének jelen-tősége kicsi, a gazdasági, társa-dalmi, környezeti következmények nem jelentősek, vagy elhanya-golhatók

Mezőgazdasági épületek, me-lyekben szokásos esetben em-berek nem tartózkodnak (pl. rak-tárak), növényházak

39

Az 1-2-3 csoportokhoz tartozó tervellenőrzési szintek (DSL - design supervision levels)

Tervellenőrzési szintek Jellemzők

Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és a műszaki leírások ellenőrzéséhez

DSL3 az RC3-mal összhangban

Kibővített ellenőrzés

Független ellenőrzés: A tervezőtől független szervezet által végzett ellenőrzés

DSL2 az RC2-vel összhangban

Szokásos ellenőrzés

A működési szabályzat szerinti felelős tervezőtől független személyek által vég-zett ellenőrzés

DSL1 az RC1-gyel összhangban

Szokásos ellenőrzés

Önellenőrzés: A tervező által végzett ellenőrzés

Ezen elv alapján a jogszabály szerinti kötelező, független tervellenőrzés csupán a CC3-ban a tervezet szerinti esetben és módon szükséges. A tervellenőr feladata és különös felelőssége – a nagy kockázattal járó építmé-nyek esetében – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdo-kumentáció-rész) tartalmának szakszerű ellenőrzése.

• a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának ellenőrzése.

A tervellenőrzést szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr, vezető tervezői címmel rendelkező, azon a szakterületen, amelyen a szakmai kamaránál jogosultsággal rendelkezik, végzi, akit az építtető bíz meg.

Melyek a nagy kockázattal járó építmények?:

• tömegtartózkodásra szolgáló építmény, amelyben tömegtartózkodásra szol-

gáló helyiség vagy tér van.

• tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

• a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt

40

meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy

• a honvédelmi és katonai célú építmények.

• a közbeszerzés hatálya alá eső és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt

építmény

A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tar-talmazza

az építési tevékenység • helyét, címét, helyrajzi számát, • megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, • az építtető nevét, megnevezését, • az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki be-

jegyzésük) számát, • az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, • a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolá-

sát, cégjegyzékszámát, adószámát,

annak kinyilvánítását, hogy az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, különösen:

• a mechanikai ellenállás és stabilitás, • a tűzbiztonság, • a higiénia, egészség- és környezetvédelem, • a használati biztonság, • a zaj és rezgés elleni védelem, • az energiatakarékosság és hővédelem, • az életvédelem és katasztrófavédelem

követelményeinek. A tervezői művezető: Étv. 33. §(4) bekezdése:

„(4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitele-zés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.” A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

41

„14. § Az Étv. 33. §-ának (4) bekezdése szerinti tervezői művezetésre (ideértve

a szakági tervezői művezetést is) a beruházás lebonyolító is megbízást adhat.” A tervezőt az építtető tervezői művezetéssel is megbízhatja. Erre külön tervezői mű-vezetői szerződést kell kötni. A tervezői művezető feladata:

• közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan meg-valósítás érdekében

• elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések

megoldását

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a tervezői művezetőnek nem feladata – újabb összegért – az elrontott, félbemaradt, nem teljes részletességgel megoldott ter-vek kivitelezés közbeni korrigálása. Ha a tervező ezeket a hibákat elkövette, adjon szakszerű műszaki megoldást a kijavításukra. Természetesen ezért a tervezőnek külön díjazás nem jár. A terve-zői művezetés olyan dolgokra terjed ki, amelyek a tervezés során nem voltak előreláthatók (pl. átalakítási munkáknál feltárások, megváltozott építéstechno-lógia, stb). LÉNYEGES, hogy az építési naplóba a tervezői művezető bejegyzést tehet, de a tervező nem! A kivitelező: Étv. 39. § (1) b) pont,

39. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki veze-tő irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogvi-szonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogo-sultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,

Étv. 39. § (3) bekezdés:

(3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jelle-gű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, mely-nek során

a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy

42

b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem követke-zik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá

c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve

d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építménye-ket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti. Étv. 39. §. (4) bekezdés:

(4) Akinek az építőipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, ille-tőleg magánszemély - a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével felelős műszaki vezető irányítása mellett - csak saját céljára végezhet építési munkát.

Étv. 40. § (1) bekezdés:

40. § (1) A kivitelező felelős: a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatá-

sáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési

engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben elő-írtak betartásáért és betartatásáért, valamint

c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezé-sek, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatósá-gáért. Étv. 43. § (2) bekezdés:

„43. § (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi ható-

ság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építő-ipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jog-szabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszí-nét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben oko-zott károkat megszüntesse.” A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

„10. § (1) Kivitelezőnek minősül az építőipari kivitelezési tevékenységet foly-tató vállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező.

(2) A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi szemé-lyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy az épít-tető nevében a beruházás-lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivi-

43

telezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére.

(3) Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi sze-mélyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitele-ző vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezé-si tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A Kbt. hatá-lya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. 4. §-ának 2. pontja is irány-adó.

11. § (1) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező csak olyan építőipari kivite-lezési tevékenységet végezhet

a) amely - az Étv. 39. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételé-vel - tevékenységi körében szerepel,

b) amelynek végzéséhez ba) - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - ren-

delkezik az Étv. 39. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott felelős műszaki vezetővel,

bb) elegendő számú és megfelelő szakképesítésű munkavállaló áll rendelke-zésre,

bc) a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll, bd) az építési naplót az építési területen megnyitották, c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az építés-

ügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott hatósági enge-délyek, műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedély,

d) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel a 3. § (2) bekezdés szerint írásban szerződést kötöttek, és

e) amelynek megkezdéséhez az e rendeletben előírt bejelentési kötelezettsé-gének az építtető határidőben eleget tett, és az építésfelügyeleti hatóság az épí-tőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg.

(2) A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-ának (1) be-kezdésében, valamint 43. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvál-lalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése,

b) az építési napló megnyitása az e jogszabályban meghatározottak szerint, c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisé-

gének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban a külön jogsza-bályban meghatározottak szerint,

d) annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában megha-tározottak rendelkezésre állnak-e,

e) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örök-ségi, építészeti értékek megőrzése,

f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításá-ban,

g) az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szük-ség esetén a próba megismétlése,

44

h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét iga-zoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,

i) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válá-sakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkate-rület átadása az építtetőnek,

j) az építési munkaterület őrzésének biztosítása, k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végre-

hajtása. (3) A kivitelező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feladat teljesítésé-

vel kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megté-ríteni.

(4) A vállalkozó kivitelező feladata - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -

a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevé-

kenységük összehangolása, c) az építési napló vezetése, egyes esetekben, az erről szóló megállapodás

alapján az alvállalkozói építési napló vezetése. (5) A kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőjét meg-

bízhatja. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési nap-lóban rögzíteni kell.”

A jelenlegi szabályozás a kivitelezőket megbízójuk szerint kétféle csoportba osztja, lehetnek vállalkozó és alvállalkozó kivitelezők. A korábbi elnevezések (fővállalkozó, generálvállalkozó, stb.) az új szabályozás szerint nem szakszerűek. A vállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nél-küli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel az építtető, vagy a beruházás lebo-nyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes el-végzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. Az alvállalkozó kivitelező olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akivel vagy amellyel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékeny-ség részét képező építési-szerelési munka elvégzésére. A közbeszerzés hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a közbeszerzésről szóló törvény alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező építési engedélyhez kötött építés során csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet:

• amely a tevékenységi körében szerepel, • amelynek végzéséhez rendelkezik a kivitelezési tevékenységet névjegyzék-

be vett olyan felelős műszaki vezetővel aki a munkálatokat irányítja, aki a ki-vitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb

45

feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik.

Amennyiben a kivitelező a munkavégzéshez szükséges jogosultsággal nem rendelkezik, és ennek ellenére folytatja a tevékenységét, az építési felügyelet a munka leállítása mellett intézkedik a megfelelő szankcionálásról.

A kivitelező és a felelős műszaki vezetőnek rendelkeznie kell kötelező szakmai fele-lősségbiztosítással. A kivitelező akkor végezhet építőipari kivitelezést, ha

• elegendő számú és megfelelő szakképesítésű munkavállalóval rendelkezik,

• a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll,

• az építési naplót az építési területen megnyitották,

• a kivitelezés megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre állnak az épí-tésügyi engedélyek, műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedély,

• a kivitelezésre az építtetővel írásban szerződést kötött

• meggyőződött róla, hogy az építtető az előírt bejelentési kötelezettségének

határidőben eleget tett, és az építésfelügyelet a kivitelezés megkezdését nem tiltotta meg.

A vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata:

• a szakszerű kivitelezés végzése,

• az építési napló megnyitása, vezetése és lezárása,

• az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, a ki-viteli tervekben előírtak betartása és betartatása,

• az elkészült szerkezetek, berendezések, építmények, építményrészek ren-

deltetésszerű és biztonságos használhatóságának biztosítása,

• az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségé-nek és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban,

• az építési és egyéb hatósági engedélyek folyamatos rendelkezésre állásá-

nak ellenőrzése, érvényességi idejük figyelemmel, • az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális öröksé-

gi, építészeti értékek megőrzése,

46

• annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,

• az átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési pró-

bája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szük-ség esetén a próba megismétlése,

• a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési

jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,

• az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válá-

sakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési mun-katerület átadása az építtetőnek,

• az építési hely környezetét és határát ki kell jelölnie és jelzőtáblákkal kell el-

látni, azért, hogy az világosan látható és azonosítható legyen.

• az építési munkaterület őrzésének biztosítása,

• az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás

47

Itt is megismételjük, hogy: (tekintve, hogy a jogszabály szerint mind az építtető, mind a kivitelező vállalkozó feladata) Az építtető és a vállalkozó kivitelező (alvállalkozó) együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény kör-nyezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hul-ladék – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállításra kerüljön, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. A vállalkozó kivitelező hulladék elszállítással kapcsolatos költségeit annak elszámo-lása esetén az építtető köteles megtéríteni, ha a szerződésben nem szerepel. A vállalkozó kivitelező (alvállalkozó) feladata az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitele-zőtől) az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése:

A vállalkozó kivitelező feladata – az előzőekben ismertetetteken túlmenően:

• az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, ha az építtető nem jelölte ki,

• az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékeny-

ségük összehangolása,

• az építési napló vezetése, abban az esetben, ha az erről szóló megállapo-dás alapján az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalja

A kivitelezőnek – az építtető közreműködésével - minden bejelentéshez (előzetes, vagy utólagos) kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor – a honvé-delmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével – az épí-tési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntet-ni:

• az építtető nevét, megnevezését, • a kivitelezés tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési en-

gedély számát,

• a vállalkozó kivitelező(k) megnevezését,

• a tervező nevét, megnevezését

Műemlékvédelem alatt álló építményen bármilyen munka végzése esetén ki kell he-lyezni a táblát.

48

A felelős műszaki vezető:

Étv. 39. § (3) pontja:

„(3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jel-legű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során

a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan

mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem követke-zik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá

c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve

d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építménye-ket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti.” Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontja:

„(2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen

c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, „

A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

„12. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irá-nyítja.

(2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitele-ző építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

(3) A felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minősé-

gi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvé-delmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások,

49

továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betar-tásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,

b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,

e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása

és irányítása, h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivi-

telezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alap-

ján az 5. melléklet szerinti hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,

j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelen-téséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó - 13. § szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele,

k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárás-ban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele.

(4) A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasz-nálhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyez-nie.

(5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) be-kezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők

a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés,

b) a velük történő egyeztetések koordinálása, c) tevékenységük összehangolása, d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki

vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki ve-zetői nyilatkozatok alapján.

(6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építő-ipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.

(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

13. § A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött épí-tőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki veze-tő arról nyilatkozik, hogy

50

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, vala-mint

b) e rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai kö-vetelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfe-lel,

e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült ener-getikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellem-zőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgé-pészeti berendezéseket szerelték be,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.”

A felelős műszaki vezető az egyszemélyi irányítója és felelőse az építési mun-kahelyen a kivitelezésnek. A kivitelezést kizárólag olyan névjegyzékbe vett felelős műszaki vezető irányít-hatja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvet-len irányítási joggal rendelkezik. Fontos hangsúlyozni a közvetlen irányítási jogot, mivel ez teremti meg a felelős műszaki vezetőnek azt az eszközt, ami alapján a fele-lősséget is vállalni tudják. Ez a kitétel azonban szinte kivétel nélkül hiányzik a felelős műszaki vezetők munka, ill. megbízotti szerződé-séből. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek egészére, vagy megha-tározott részének irányítására terjed ki.

Mivel a felelős műszaki vezető a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, így az építési folyamatban a kivitelezőhöz kapcsolódik, így nem állhat az „építtető oldalán”. A műszaki ellenőrhöz hasonlóan rá is vonatkoznak össze-férhetetlenségi szabályok .A felelős műszaki vezető nem lehet építésügyi műszaki

51

szakértő, és műszaki ellenőr az általa irányított kivitelezésen. A közbeszerzéses munkáknál a felelős műszaki vezető az előzőekben felsorolt tevékenységeket folyta-tóknak hozzátartozója sem lehet, velük munkaviszonyban sem állhat. A felelős műszaki vezetőknek névjegyzékben kell szerepelniük. A névjegyzékeket a lakóhely szerinti építész, vagy mérnöki kamara vezeti. A névjegyzékbe vétel feltétele az előírt szakmai végzettség (felsőfokú, technikusi, vagy mester), megfelelő szakmai gyakorlat és jogosultsági vizsga letétele. A névjegyzékekről információk a www.mek.hu és a www.mmk.hu honlapokon találhatók. A névjegyzéki számok tar-talmazzák a jogosultság szakterületét, valamint betűjellel utalnak az adott személy képzettségére, amely meghatározza mekkora méretű építmény felelős műszaki ve-zetését láthatja el. Kisebb létesítmények (pl. családi házak) esetében - ha azok nem lépik túl a kiviteli tervek fejezetében tárgyalt „Alapeset” paramétereinek bármelyikét - teljes körű irá-nyítást (ideértve a szakági munkákat is) az MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B magas-építés szakterületen nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető a szakági felelős műszaki vezető mellőzésével is elláthatja.

A felelős műszaki vezető feladata:

• az építési-szerelési szakmunkák irányítása,

• az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és mi-nőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedé-lyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése,

• az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelező-

től megbízást kapott,

• a kivitelezés munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

• a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technoló-giai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,

• a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgála-

tok megtörténtének ellenőrzése,

• a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

• az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatáro-zása és irányítása,

52

• az építtetővel, a beruházás-lebonyolítóval, a szakági tervezőkkel, a szakági építési műszaki ellenőrrel, és az esetleges alvállalkozó kivitele-zők felelős műszaki vezetőivel való együttműködés

A felelős műszaki vezető további feladata:

• a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,

• az átadás-átvételi eljárásban, és a használatbavételi engedélyezési el-

járásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,

• az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló

alapján a hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és átadása az építtetőnek.

A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének lényeges feladata továbbá:

• az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szak-ági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés,

• a velük történő egyeztetések koordinálása,

• tevékenységük összehangolása,

• a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős mű-szaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján,

A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gon-doskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – megfelelő jogosultsággal rendelkező - személy felel. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve épí-tési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

A felelős műszaki vezető – a megfelelőség igazolás szabályai szerint – az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő – vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségé-ről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

Felelős műszaki vezető irányítása nélkül szakmunkás is végezhet olyan – építési engedélyhez nem kötött – felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsí-tési munkákat, melynek során:

• a tartószerkezeti rendszer nem változik meg,

53

• a tartószerkezet teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű tehervál-

tozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szüksé-gessé,

• égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen égéstermék-elvezető építésé-

re nem kerül sor,

• az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építménye-ket) nem jár együtt teherhordó szerkezet változtatással.

A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor:

Az építőipari munkavédelem az egyik legösszetettebb szakága a munkavédelemnek. Az építőipari kivitelezési és bontási munkák során az átlagosnál több halálos és sú-lyos munkabaleset történik minden évben. Ezek a balesetek megelőzhetők lennének, ha a munkát végzők és munkáltatóik egyformán ismernék és alkalmaznák a tevé-kenységre vonatkozó előírásokat és megoldásokat.

A vállalkozó kivitelezőnek kell készíteniük minden kivitelezésre biztonsági és egész-ségvédelmi tervet,, hogy annak használatával, betartásával, és betartattatásával elérik az építőipari kivitelezésben foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményei-nek és biztonságának javítását.

A vállalkozó kivitelezőnek munkabiztonsági és egészségvédelmi koordinátort kell alkalmazni, aki a kezében tartja a kivitelezés munkavédelmét, illetve ellenőrzi, a munkavédelmi szabályok betartását.

A vonatkozó jogszabály:

„4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi köve-telményekről

1. § E rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szer-vezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munka-végzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel össze-függő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges épí-tési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhe-lyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére

54

szolgáló terület, különösen az 1. számú mellékletben felsorolt építési munkák területe.

2. Az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevé-kenység, építtető, felelős műszaki vezető és a kivitelező fogalma megegyezik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó külön jogszabályban megha-tározottakkal.

3. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: koordinátor): az a természetes személy, akit a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak a 6-8. §-okban előírt feladatok teljesítése érde-kében.

(2) A 2. számú melléklet meghatározza azokat a munkákat és munkakörülmé-nyeket, amelyek az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségé-re fokozott veszélyt jelentenek.

Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, az előzetes bejelentés teljesítése

3. § (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koor-dinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvaló-sítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv mun-kahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szük-séges javaslatokat.

(2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős mű-szaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott koordinátor ugyanaz a személy is lehet.

(4) Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevé-kenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor meg-bízására vagy alkalmazására. Ez esetben az Mvt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatban ki kell térni arra, hogy a koordinátori fel-adatokat ki látja el.

4. § A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pont-jában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.

5. § (1) A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely sze-rint illetékes felügyelőségéhez, abban az esetben, ha

55

a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez mun-kát;

b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

(2) Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.

Az előkészítés általános alapelvei

6. § (1) A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek - ezek hiányában az építtetőnek - figyelembe kell vennie a munkavédelemre vo-natkozó szabályokban meghatározott előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési terv-dokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek

a) figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve mun-kaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát;

b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munka-végzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A terv-nek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják.

A koordinátor feladatai

7. § A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben a követ-kezők:

a) koordinálja a 6. §-ban meghatározottak megvalósítását;

b) szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet;

c) összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési techno-lógia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzí-tik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében;

d) összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvaló-sítását, különösen:

da) a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását,

56

db) a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezé-si időtartamának meghatározását.

8. § A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüg-gésben a következők:

a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a 10. §-ban meg-határozottakat, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontjában megállapított bizton-sági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;

b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a 7. § c) pontjában meghatározott dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit;

c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehango-lásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott fele-lősségi szabályokra;

d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;

e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési mun-kahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.

Az építtető, a felelős műszaki vezető és a munkáltató felelőssége

9. § A koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatko-zó szabályokban megállapított felelősségét.

Az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények

10. § Az Mvt. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános és a 49. §-ának (1) bekezdésében leírt személyi feltételek mellett különösen meg kell va-lósítani az alábbiakat:

a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;

b) a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zó-nákat;

c) meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabá-lyokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;

57

d) gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról;

e) az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és ké-szítményekre;

f) meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladé-kok kezelési és eltávolítási szabályait;

g) meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait;

h) rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint mó-dosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva;

i) biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók kö-zött az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek köl-csönhatásainak figyelembevételével.

A munkáltató kötelezettségei

11. § (1) Az Mvt.-ben, továbbá e rendeletben meghatározottak alapján az építési munkahelyen a biztonság megvalósítása és az egészség védelme érdekében a munkáltató köteles

a) a 10. §-ban meghatározott intézkedéseket a 4. számú mellékletben foglaltak-kal összhangba hozni és megvalósítani;

b) a koordinátor javaslatait figyelembe venni.

(2) Az építési munkahelyen a természetes személy munkáltató, aki maga is vé-gez építési szakmunkát vagy építésszerelési munkát, köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá figyelembe venni a koordiná-tor javaslatait.”

A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladatai: A biztonsági és egészségügyi koordinátor részt vesz a:

• kivitelezési tervek készítésénél, • kivitelezési munkák során.

58

• biztonsági és egészségvédelmi terv kidolgozásában, • a munkahely sajátosságai alapján követelményeket határoz meg, • a kivitelezési tervdokumentáció részeként önálló fejezetet készít, • az építési munkahely kialakításának feltételi rendszerének meghatározá-

sában. Kötelessége az építési munka bejelentése OMMF illetékes felügyelősége felé abban az esetben ha a következő feltételek fennállnak:

• a munkavégzés időtartama meghaladja a 30 napot, • a munkaterületen egyidejűleg több mint 20 főt foglalkoztatnak,

• a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

•

A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladata:

• összehangolja a létesítményekre vonatkozó munkavédelmi feladatok ter-vezéssel összefüggő teljesítését,

• szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi terv készítését, • összeállítja azt a dokumentációt, amely az építményre vonatkozó egész-

ség-és biztonság követelményeit rögzíti a később végzendő munkák érde-kében. (Az építmény karbantartása, átalakítása, bővítése során),

• összehangolja a megelőzés- és a biztonság általános alapelveinek megva-

lósítását , • vizsgálja az egyszerre és az egymásután végezhető munkákat,

• a munkafázisok időtartamának meghatározását ellenőrzi.

• a munkavédelmi követelmények megvalósulásának összehangolása, bele-

értve a személyesen munkát végző vállalkozókat is érvényre juttatja. • indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági- és egészségvédelmi

tervhez, • közreműködés az egyidejűleg tevékenykedő, illetve az egymás után felvo-

nuló munkáltatók koordinálására. • intézkedések megtétele, hogy az építési munkahelyre, ezen belül a veszé-

lyes tevékenység helyszínére, csak az arra jogosultak léphessenek be.

59

Az építési napló: A 290/2007. (X. 31.) Kormányrendelet szerint:

„18. § (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez (bejelentéshez) kötött, va-lamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni.

(2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől an-nak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írá-sos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegé-szítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

(3) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési nap-lóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.

(4) A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy beruházáslebonyolító; az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti.

(5) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdono-sával, az építmény használatbavételi engedélyét követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának be-tekintést biztosít.

(6) Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie.

19. § (1) Az építési naplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni.” Mikor kell építési naplót vezetni? Minden építési engedélyhez (bejelentéshez) kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. Egyéb esetekben (pl. felújítás) is célszerű felfektet-ni.

60

Az építési napló rendeltetése: Egyrészt az építési tevékenység megkezdésétől a végéig eseménynaplóként doku-mentálja a szerződés szerinti kivitelezés során felmerülő tényeket, adatokat a kivite-lezés menetére, megfelelőségére, dokumentumaira, valamint a munkák elszámolá-sára. Másrészt a kivitelezés résztvevői között a hivatalos kapcsolattartás eszköze. Az építési naplóban bejegyzéssel értesítik egymást a kivitelezés résztvevői a részletek-ről, a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülmé-nyekről, amelyek a szerződéses kötelezettségek szerződésszerű teljesítését befolyá-solják. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzés-re jogosultak szintén az építési naplón keresztül értesíthetik egymást. Az építési nap-ló bírósági, hatóság eljárás során felhasználható bizonyító erejű okirat. Az építési naplóval kapcsolatban az építési folyamat résztvevői háromféle jogosult-sággal rendelkeznek. Vannak akik beleírhatnak, vannak akik beírásukkal utasítást adhatnak és vannak akik csak beletekinthetnek. Kik írhatnak bele az építési naplóba? Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet az építtető (képviseletében a beruházás lebonyolító), az építtető helyszíni képviselője a műszaki ellenőr, a tervezői művezető (ha az építtető szerződésben a tervezőt tervezői művezetéssel is megbíz-za), a vállalkozó- és az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A hatóságok szűk köre speciális jogosítványaik alapján szigorú szabályok betartása mellett tehetnek bejegyzést az építési naplóba. Ilyen hatóság az építésfelügyelet, vagy az ellenőrzésre feljogosított más államigazga-tási szerv. Az ellenőrző hatóságnak minden estben igazolnia kell a naplót vezető felé az ellenőrzésre, bejegyzésre jogosultságát. A bejegyzésre jogosultak a korábbi be-jegyzésekre ellenészrevételt tehetnek, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásuk-kal igazolják. Kik adhatnak utasítást az építési naplóban? Az utasítás az építési naplóba való bejegyzés egyik típusa, ezzel az építési folyamat résztvevő közül kevesen élhetnek, mivel csak a megbízó adhat utasítást benne a megbízottnak. Megbízó lehet az építtető, amely megbízotti partnere a vállalkozó kivi-telező, a vállalkozó kivitelező pedig megbízója lehet alvállalkozó kivitelezőnek. Így az építtető (illetve helyszíni képviselője a műszaki ellenőr) a vállalkozó kivitelezőnek vagy felelős műszaki vezetőjének a kivitelezés végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat. Hasonlóképpen az alvállalkozó kivitelező által vezetett épí-tési naplóban a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan. A bejegyzésre jogosultak a korábbi bejegyzésekre utasítás esetén is tehetnek ellenészrevételt, illetve a bejegy-zéseket most is aláírásukkal veszik tudomásul. Hatóság, tervezői művezető, stb. nem adhat utasítást. Esetleges műszaki megoldást, rajzi mellékletet, véleményt, javasla-tot, stb. belejegyezhetnek, de ennek végrehajtását külön bejegyzésként csak a meg-bízó rendelheti el. A kivitelező erre ellenészrevételt tehet, amely aztán akár több kör-ben is folytatódhat. Ha a korábban említetteknek is lenne utasítási joguk, a megtett ellenészrevételről nem lenne tudomásuk, arra nem tudnának válaszolni, mivel nem

61

állandó résztvevői az építési folyamatnak. Ezért korlátozódik az utasítási jog kizáró-lag a megbízóra. Kik tekinthetnek bele az építési naplóba? Az építési naplóba és mellékleteibe a bejegyzésre jogosultakon kívül az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság, az ellenőrzésre jogsza-bályban feljogosított más államigazgatási szerv, a helyszíni ellenőrzést folytató mun-kavédelmi, munkaügyi felügyelőség, az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénz-ügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és ennek területi szervei részére kell betekintési lehetőséget biztosítani. A betekintés tágabb fogalom, azaz a betekintők köre vizsgálhatja a napló és mellékletei tartalmát, de pl. írásbeli megjegyzéseket nem tehetnek az építés résztvevői felé a naplón keresztül. A ha betekintésre jogosult ha-tóságok az építési napló vezetésben hiányosságokat, hibákat tárnak fel, a közigaz-gatásra vonatkozó általános szabályok szerint értesíthetik az ügyben illetékes építésfelügyeletet, amely kivizsgálja a szabálytalanságot. A használatbavételi eljá-ráshoz az építtetőnek az építési napló saját példányát az építésügyi (létesítési, mű-emlék esetén az örökségvédelmi) hatóságnak be kell mutatnia. Budapest, 2008. augusztus

62

Önellenőrző teszt:

Válassza ki a helyes válaszokat:

1. Az építtetőnek minden esetben kell műszaki ellenőrt alkalmaznia

Az építtetőnek közbeszerzéses munkáknál műszaki ellenőrt alkalmaznia

Az építtető saját maga nem lehet műszaki ellenőr

2. A felelős műszaki vezető feladata a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől az építé-si munkaterület átvétele

A vállalkozó kivitelező feladata a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől (alvállalko-zó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele

A alvállalkozó kivitelező feladata a kivitelezés megkezdésekor az építtetőtől az építési munkaterület átvétele

3. A kivitelező feladata a szükséges engedélyek megszerzése, bejelentések megtétele

A kivitelező feladata a tervezők kiválasztása, és az engedélyekben és tervekben fog-laltak betartatása.

A vállalkozó és alvállalkozó kivitelező feladata az építés során előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése.

4. Építési munkát csak szakmunkás végezhet.

Saját részre bárki végezhet építési munkát, akár szakképesítés nélkül is.

Saját részre bárki végezhet építési munkát, akár szakképesítés nélkül is, felelős mű-szaki vezető irányítása mellett.

5. Az építésvezető feladata az építési napló vezetése

A vállalkozó ill. alvállalkozó kivitelező feladata az építési napló vezetése

A felelős műszaki vezető feladata az építési napló vezetése

63

6. A felelős műszaki egy építési helyszínen csak egy kivitelezővel állhat jogviszonyban

A felelős műszaki vezető a kivitelezővel áll szerződéses, vagy alkalmazotti viszonyban

A felelős műszaki vezető egyben lehet a műszaki ellenőr is ugyanazon a kivitelezé-sen.

7. A felelős műszaki vezetőt az építtető bízza meg

Egy személy lehet egyszerre felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr is ugyanazon az építkezésen

A felelős műszaki lehet anyagbeszállító a kivitelezésen.

8. Műszaki ellenőrnek minden esetben névjegyzékben kell szerepelnie

Műszaki ellenőr csak felsőfokú végzettségű lehet.

Műszaki ellenőri névjegyzéki számot kizárólag OKJ képzéssel és vizsgával lehet megszerezni

9. Az építési naplóba csak a felelős műszaki vezető, tervezői művezető, ellenőrző ható-ság, a műszaki ellenőr írhat bele.

Az építési naplóba csak a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervezői művezető, el-lenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele.

Az építési naplóba csak a kivitelező (felelős műszaki vezető), tervező, tervellenőr, el-lenőrző hatóság, az építtető (vagy megbízottja a műszaki ellenőr) írhat bele.

10. Az építtető (vagy megbízottja) 10 naponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi.

Az építtető (vagy megbízottja) 10 munkanaponként ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi.

Az építtető (vagy megbízottja) hetente ellenőrzi a naplót és ellenjegyzi.

11. Az építési naplót mindig a munkahelyen kell tartani.

Az építési naplót mindig a munkahelyen kell tartani, de azt a kivitelező bizonyos ese-tekben elviheti .

Az építési naplót akkor kell a munkahelyen tartani, ha őrzése biztosított.

12. Az építési naplót 3 példányban kell vezetni, első példány az építtetőé, a tőpéldány a kivitelezőé, a másolati példány a műszaki ellenőré.

Építési naplót 2 példányban kell vezetni, első példánya a megbízóé, a második pél-dány a kivitelezőé )vállalkozó- ill. alvállalkozó)

Építési naplót 2 példányban kell vezetni, első példánya a kivitelezőé (vállalkozó- ill. alvállalkozó)megbízóé, a második példány a megbízóé

64

13. Az építtető feladata az alvállalkozó kivitelező megbízása

Az építtető feladata a kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az ab-ban foglaltak betartatása

Az építtető feladata az építési napló megnyitása

14. A műszaki ellenőr koordinálja az alvállalkozó kivitelezők munkáját és ellenőrzi az épí-tési naplóikat.

A műszaki ellenőr feladata, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi a felelős műszaki vezetők tevékenységének összehangolása

A műszaki ellenőr feladata kivitelezés végén a hulladékelszámolás

15. A kiviteli tervek tervezőjével mindig az építtető köt tervezői írásbeli tervezői szerződést

A kiviteli tervek tervezőjével az építtető, vagy megbízásából a kivitelező köt tervezői írásbeli tervezői szerződést

A kiviteli tervek tervezőjével mindig a kivitelező köt tervezői írásbeli tervezői szerző-dést

16. A kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése

a kivitelező feladata

a műszaki ellenőr feladata

a felelős műszaki vezető feladata

17. Bontott építőanyagokról a megfelelőség igazolás kiadása a

a kivitelező feladata

a műszaki ellenőr feladata

a felelős műszaki vezető feladata

19. Felelős műszaki vezető irányítása nélkül szakmunkás is végezhet olyan - építési engedélyhez nem kötött - felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési munkákat, melynek során:

kémény épül

tartószerkezet nem változik

homlokzat megváltozik

20. Nem építési napló melléklet

felmérési napló

építésfelügyeleti jegyzőkönyv

kiviteli terv

16 helyes megoldás esetén megfelelt!

65

A kiadvány összeállításában felhasznált irodalom:

• A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. évi

törvény, • A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény • A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény • 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és épí-

tési követelményekről, • 162/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az építési beruházások közbeszerzések-

kel kapcsolatos részletes szabályairól • 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egy-

séges környezethasználati engedélyezési eljárásról • 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-

műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság sza-bályairól

• 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes sza-bályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rend-szer részletes szabályairól

• 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a fe-lelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól

• 290/2007.(X. 31.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

• 291/2007.(X. 31.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti tevékenységről • 245/2006.(XII. 5.) Kormányrendelet az építésügyi birság megállapításának

részletes szabályairól • 238/ 2005. (X. 25.) Kormányrendelet az építésfelügyeleti birságról • 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti ha-

tóságok kijelöléséről és működési feltételeiről • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és

az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi köve-telményekről

• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatá-rozásáról

• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

• 9005/2007. (SK 7.) KSH elnökének közleménye a Szakmakódjegyzékről • 9002/2007. (SK 3.) KSH elnökének közleménye a gazdasági tevékenységek

egységes ágazati osztályozási rendszeréről kiadott TEÁOR’03 és TEÁOR’08 közötti fordítókulcsról

• 11/1985. (VII. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet, egyes épület-szerkezetek és azok létrehozásához felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről

66

• 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-MÉM-KVM együttes rendelet egyes nyomvona-las jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről

• Magyar Mária: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest 2001. szeptember)

• MM BT: Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, ajánlati (megrendelési) és a kiviteli (megvalósítási) ter-vek tartalmi követelményének és a tervellenőr feladatának szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásához kapcsolódó részletes szakmai vizsgálat (Budapest, 2007. január)

• Kiss Andor: Építésvezetés c. előadás-sorozat (103/2006. (IV. 28.) Kormány-rendelet szerinti továbbképzés ÉVOSZ; 2007-2008)

• Kiss Andor: Az építési folyamat jogi szabályozása (103/2006. (IV. 28.) Kor-mányrendelet szerinti továbbképzés Építőmesterek Szakmai Szövetsége, 2007-2008)

• MM BT: Az építőipari kivitelezési tevékenységet segítő jogalkalmazási se-gédlet (Budapest, 2008. május)