CMYK CMYK

CMYK CMYK

Karitász konyha nyílt a nél-külözők számára Egerben, a Szvorényi úton. Az intézményt december 13-án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Ünne-pi köszöntőjében a főpásztor hangsúlyozta, hogy a keresz-tény ember fontos feladta, hogy a nélkülözőkön segítsen. Mán-dy Zoltán, a Bazilika korábbi plébánosa kezdeményezése nyomán öt éven keresztül a Telekessy úton, ezentúl pedig a Főegyházmegyei Karitász Központ Eger védőszárnyai alatt, a volt 5-ös iskola egykori tagiskolájában gondoskodnak a rászorulók napi egyszeri meleg étkeztetéséről.

Árvai Ferenc atya, az Eg-ri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatója elmondta, hogy céljuk elsősorban azok-nak az embereknek az ellátása, akik napközben semmilyen

élelemhez sem jutnak hozzá, sem a hajléktalanszállón, sem pedig máshol nem részesülnek szociális étkezésben. Az 50 rászoruló ellátására alkalmas intézményben nemcsak hajlék-talanokon, hanem jövedelem nélkül élő, lakóhellyel még ren-delkező, de maguknak meleg

étkezést biztosítani nem tudó embereken is próbálnak ilyen módon segíteni.

Karácsonykor és a téli időszak-ban sokkal több kérelem érkezik a segélyszervezethez. A krízis-segély-program indulásától az Egri Főegyházmegye több millió forinttal támogatta a rászoruló családokat saját forrásból.

Jász-Nagykun-Szolnok je-lentős része, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye tartozik az Egri Főegyházme-gyéhez, így a Karitász Központ is ezen a területen illetékes a segítségnyújtásban. A kérel-mek nagyon sokrétűek. Télen több az élelmiszer, a meleg ru-ha, téli cipő és a tüzelő iránti igény. 2013-ben több mint 2000 tartós-élelmiszercsomagot, öt tonna burgonyát és karácsony-ra 500 karácsonyfát juttattak el a rászoruló családokhoz.

Karitász konyha Egerben

A keresztény ember segítsen a nélkülözőkön

CMYK CMYK

2013-ban történt

j e g y z e t

Mostanában – egyre gyakrabban– már nem csak boldog, hanem

„áldott, boldog újévet” kívá-nunk egymásnak az esztendő első napjaiban. Főként vidéken az emberek búcsúzáskor még elég gyakran mondják: „Isten áldja meg”! Minden szentmise végén megáld bennünket a mi-séző pap. Újévkor templomaink-ban pedig elhangzik az ároni áldás, amit szívesen fogadunk: „Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörül-jön rajtad!” Fordítsa feléd arcát az Úr és adjon neked békessé-get!” (Szám 6,24-26).

Áron és fiai, a papok e hár-mas kéréssel mondtak áldást Izrael fiaira. Gyönyörű, gazdag tartalmú jó kívánság ez, ami a bibliából származik. Sajnos, már nem nagyon értjük, mit jelent, mit üzen számunkra az ároni áldás. Talán még azt sem tudjuk, hogy mit nevezünk áldásnak, és miért olyan fontos számunkra az Isten áldása.

Az áldás mindaz a testi és lelki jó, amit Isten az embernek adhat. Minden áldásnak a forrása maga Isten. Mi csak kívánhatjuk egymásnak, hogy Isten áldja meg, és kérhetjük az áldást a magunk és mások

számára, de az áldást mindig Isten adja. Az ószövetségben és az újszövetségben a felszentelt papok ünnepélyes formában is közvetítették Isten áldását a népnek, de az istenfélő szülők is megáldották a gyermekeiket, a gyermek pedig megáldotta szüleit.

Tanulságos és sokatmondó számunkra az ároni áldás for-mája és tartalma. Három mon-dat következik egymás után, három jó kívánság, és mind a háromnak két része van. Az elsőben részben az imádkozó el-mondja, mit tegyen vele Isten, a másik részben, hogy mit adjon

neki. Az imádságból rögtön lát-juk, hogy mit akar adni Isten az Ő hívő népének.

Három olyan dolgot, amire nagy szükségünk lesz az újesz-tendőben is: biztonság (őrizzen meg téged...), bűnbocsánat (kö-

nyörüljön rajtad...), és a békes-ség. Ha ez megvan valakinek, semmije sem hiányzik. Ezen belül lehet ilyen vagy olyan a sorsa, az anyagi helyzete, az egészsége, az emberi kap-csolatai, de ha biztonságban érzi magát, ha naponta Isten kegyelméből él és számíthat az Ő bűnbocsátó jóságára, akkor mindene megvan. Ha a hitből fakadó békesség ott van a lelkünkben, akkor békében élünk embertársainkkal is, és nyugodt a lelkiismeretünk.

Mint istenfélő emberek nem aggodalmaskodunk a bizonyta-lan jövő miatt, mert hiszünk a

Gondviselő Istenben, aki remé-nyeink szerint megőriz bennün-ket 2014-ben is. Hiszünk Isten irgalmas jóságában, aki megbo-csátja bűneinket, és lehetőséget ad arra, hogy az újesztendőben új, illetve megújult szívvel tudjuk szolgálni Őt. És reméljük, hogy a hit által megszületik lelkünkben az a békesség, amire vágyunk, és amit Jézus ígért nekünk: „Az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja." (Jn 14,27)

A bibliából tudjuk, hogy Isten megáldotta Áb-rahámot, és azt ígérte

neki, hogy áldás lesz az ő népe számára (1 Móz 12,2). Ha hittel, örömmel és hálásan fogadjuk az Isten áldását, akkor mi is áldássá lehetünk mások számá-ra. A polgári év első napján ne csak kívánjuk az Isten áldását magunknak és szeretteinknek, hanem engedjük, hogy Isten raj-tunk keresztül másokat is áldjon meg. Keressük ennek a lehetősé-geit már ma is, és az új esztendő minden napján. Dolhai Lajos

Újévi áldás

az új esztendő üzenete:„Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben, egymás és mindenki iránt” (1Tessz 3,12).

JanuárÖt országból származik az a tizenkét kispap, aki megkezdte tanulmányait az új intézmény-ben. Ternyák Csaba egri érsek január 30-án áldotta meg a Redemptoris Mater Egyházme-gyei Missziós Szemináriumot. Az intézmény rektora Michal Muszynski atya, aki Lengyel-országból érkezett.

FebruárA hivatásgondozás egyházme-gyei és szerzetesi felelősei, a hit-oktatás, az ifjúságpasztoráció és a katolikus iskolák képvise-lői találkoztak február végén Egerben, a Szent János Házban. Az Országos Lelkipásztori Inté-zet konferenciáján a bevezető előadást Palánki Ferenc egri segédpüspök tartotta.

MárciusJorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta meg a le-köszönt XVI. Benedek helyett a konklávé a római katoli-kus egyház új vez e t ő jének március 13-án. A 266. pápa a Ferenc nevet vá la sz to t t a . Miután kihir-dették a nevét, az emberek harsogni kezdték, hogy Francesco, Francesco. Az új egyházfő Assisi Szent Ferenc, a szegények szentje után válasz-totta magának ezt a nevet.

ÁprilisA Hit Évének kiemelkedő ese- ményeként április 20-án ren-dezték meg az Egri Bazilikában a Hit Ünnepét. Ternyák Csa-ba egri érsek meghívta a fő-egyházmegye minden papját, hitoktatóját és az egyházköz-ségi képviselő testületek tag-jait. Mint hangsúlyozta, a hit napról napra átformálja életün-ket, és ez konkrét cselekedetek-ben kell, hogy testet öltsön.

MájusA pünkösdi csíksomlyói bú-csú szónoka Ternyák Csaba egri érsek volt május 18-án. Közép-Európa legnagyobb val-lási rendezvényére az idén is többszázezer ember érkezett. Az ősi Mária-kegyhely messzi tájakról vonzza a híveket.

JúniusAz Egri Bazilikában Ternyák Csaba érsek június 22-én szentelte pappá Szűcs Gyulát,

diakónussá pedig Greutter Györgyöt, Jósvay Lászlót, Ko-vács Józsefet, Palotai Ádámot, Vanyó Pétert és Vizi Jánost.

JúliusKerényi Lajos piarista szerze-tes volt a lelki vezetője a 31. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlatnak, amely július 3-tól július 7-ig várta a fiatalokat. Ezúttal a Hit Éve al-kalmából Boldog vagy, mert hit-ted... (Lk 1,45) –mottóval került megrendezésre.

AugusztusIgazságosság, irgalmasság és hűség – Ternyák Csaba eg-ri érsek ezekre az erényekre hívta fel a figyelmét annak a több mint másfél ezer peda-gógusnak, akik a Bazilikában augusztus 27-én az Egri Főegy-házmegye tanévnyitó ünnepsé-gén vettek részt. A rendezvé-nyen előadást tartott Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár is.

SzeptemberAz egri Fájdalmas Anya búcsú-ra idén is nagy-számú zarán-dok érkezett, sokan jöttek a Kárpát-meden-ce magyar lak-ta területeiről. Szeptember 15-én a Szervita templomban a búcsúi nagymisét Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálta.

OktóberA Gárdonyi emléknapok kere-tében civil összefogással felújí-tották Gárdonyi Géza sírját az Egri Várban, amelyen a köz-ismert felirat: „Csak a teste” olvasható. Az október 25-i meg-áldásán jelen volt Ternyák Csa-ba egri érsek és Dékány Árpád Sixtus ciszterci apát is.

NovemberNovember 24-én este a Miskolc-mindszenti templomban hála-adó szentmise keretében zár-ták a Hit Évét. A szentmisét Pa-lánki Ferenc egri egédpüspök, miskolc-mindszenti plébános mutatta be.

DecemberA nyugállo-mányba vonult Katona István püspök helyett Ternyák Csaba érsek Palánki Ferenc segéd-püspököt ne-vezte ki az Egri Főegyházme-gye általános helynökévé.

Kinevezés és kitüntetések

Ternyák Csaba egri érsek 2013. december 21-én a következő ki-nevezésről és kitüntetésekről határozott:KanonoKi Kinevezés: Főtisz-telendő Buda Péter rektort az Egri Székesfőkáptalan XIV. stallumára mesterkanonoknak nevezte ki. KitüntetéseKCíMzetes apáti CíMeK:• Ft. Gubala Róbert sátoraljaúj-helyi plébánost a Szent István-ról nevezett boldvai apátnak,• Ft. Kladiva Imre jászapáti plébánost a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett (in Campo) apátnak,• Ft. Menyhárt Józsefet, az egri Nagyboldogasszony temp-lom plébánosát a Boldogsá-gos Szűz Máriáról nevezett bélháromkúti (de Behel) apát-nak nevezte ki.

tiszteletbeli KanonoKi Cí-Met Kapott: Ft. Demeter Má-tyás jászberényi káplán, Ft. Jaskó László hernádnémeti plé-bános, Ft. Ötvös András nyu-galmazott plébános, Ft. Veress József mezőcsáti plébános.

CíMzetes KanonoKi CíMet Kapott: Ft. Bordás Péter török-szentmiklósi plébános, Ft. Ha-nák József bogácsi plébános, Ft. Iváncsy Balázs abasári plébános, Ft. Takács Alajos sajószentpéteri plébános, Ft. Varga Gábor abaújszántói plébános.

érseKi tanáCsosi CíMet Ka-pott: Ft. dr. Artner Péter ká-li plébános, Ft. Árvai Zoltán vizsolyi plébános, Ft. Bárdos Krisztián érseki titkár, Ft. Ko-csis Sándor ecsédi plébános, Ft. Lóczi Tamás a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatója, Ft. dr. Novák Ist-ván a jászberényi Jézus Neve templom plébánosa, Ft. Pásztor Pascal jászalsószentgyörgyi plébános, Ft. dr. Racs Csaba egerbaktai plébános, Ft. Soós Tamás erdőtelki plébános.

Gondoskodnak a rászorulók napi egyszeri meleg étkeztetéséről

Ternyák Csaba érsek áldotta meg a Karitász konyhát

Ferenc pápa

Márfi Gyula

Ternyák Csaba

Palánki Ferenc

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Menyhárt Józsefet ez év augusztusában nevezte ki Ternyák Csaba érsek az egri Nagyboldogasszony templom plébánosának.

Menyhárt atya Jászberényben született. Általános iskolába Jászapátiban, középiskolába Esztergomban járt. Az egri Hit-tudományi Főiskola elvégzése után, 1981-ben szentelték pappá. Először káplán Kálban majd a miskolci Nagyboldogasszony plé-bánián. 1989-ben Kisköre, majd 1996-ban Erdőtelek plébánosa. 1998-ban Seregély István érsek javaslatára a Pázmány Péter Ka-tolikus Egyetem Jog- és Államtu-dományi Karának kánonjogász szakán is tanulmányokat folyta-tott. 2000. június 14-én szerzett kánonjogi licenciát „magna cum laude” fokozattal. 2000. június 16-án már főszentszéki bírói ki-nevezést kapott, ezt a tisztséget a mai napig ellátja. Törökszent-miklósra 2004-ben került, on-nan vezetett az útja Egerbe.

Földműves családból szár-mazom – mondta. – Gyermek-korom egy részét egy Pélyhez közeli tanyán, majd Jászapáti-ban töltöttem. A téeszszerve-zés után édesapám a vasútnál helyezkedett el. Édesanyám varrónőként dolgozott. Mélyen vallásos családban nőttem fel. A vasárnapi szentmiséről soha-sem hiányoztunk. Bérmálásom idején, nyolcadikos koromban

fogalmazódott meg bennem, hogy pap leszek. Szüleim nehe-zen, de elfogadták a döntésem, mivel egyedüli gyerek voltam. Az esztergomi Temesvári Pel-bárt Ferences Gimnáziumban sokat segédkeztem a templom körül. Különösen Joakim test-vért, a sekrestyést szerettem, de ma is szívesen emlékszem vissza tanáraimra: Máté Ká-roly Teodóz, Barsi Balázs, Reisz Péter Pál atyákra, akik egyen-gették az utamat. Az érettségi után felvettek az Egri Szeminá-riumba. Két év katonaság után folytattam kispap társaimmal együtt a tanulmányaimat. A

Szemináriumot csak évente háromszor hagyhattuk el. Kará-csony másnapjának hajnalától lehetett hazautazni Szilveszter estig. Húsvéthétfőn hajnalban „tört ki” a következő szünet szombat estig, a júniusi pap-szentelés után pedig nyári szü-net volt a szeptemberi tanévkez-désig. Öt éven keresztül munka és pihenés, tanulás és kikap-csolódás, szürke hétköznapok és fényes ünnepek váltották egymást. Felszentelésem után jöttek a kápláni évek. Szívesen emlékszem ezekre is. Miskolci éveim alatt száznál több egyete-mi hallgató volt tagja a plébánia ifjúsági közösségének, a fiata-lok csoportjával számos egy-házi kulturális eseményt szer-veztünk. Minden plébániámon igyekeztem megfelelő kapcsola-tot kialakítani a hívekkel. Nagy figyelmet fordítottam az ifjúság nevelésére, a hitoktatásra.

Építkezni nem nagyon sze-rettem, de kellett. Kiskörén lakhatóvá kellett tenni a plébá-niaépületet, mert elődöm halá-la után két évig lakatlanul állt, még a víz sem volt bevezetve. Abádszalókon, Pélyen, Kiskö-rén, Tiszanánán a harangozó-berendezéseket újítottuk fel. Az első pápalátogatás emlékére, 1991-ben sikerült felújítani a tarnaszentmiklósi templom kül-sejét. Renováltuk a tiszanánai temetőkápolnát is. Erdőteleken ilyen gondjaim nem voltak, mert elődöm Tajthi kanonok

úr, amellett, hogy megépíttette a tenki templomot, a többi épü-letet is rendbe hozatta. Erdőtel-ken mindössze a templomtetőt kellett bádogoztatni a torony körül, és a Fő utcai harangozó-ház kerítését megépíteni. Ott nagyon sok dolgos kéz segí-tett. A törökszentmiklósi plé- bánia belső festésére volt lehe-tőség, majd a korszerű káplán-lakás következett, megépült a Szentháromság főtemplom csa-padékvíz elvezető rendszere. El-költözésem napjaiban festették a plébánia új kerítését, ami az ottani városvédők segítségével valósulhatott meg. Ezek min-denütt csak tűzoltások voltak, Isten és a jó hívek segítettek, mert sehol, soha egy fillér köz-ponti támogatást sem kaptam. Igaz, a természetem is tehet erről, mert kérni sohasem sze-rettem. Mindig addig nyújtóz-kodom, ameddig a takaróm ér.

Most itt az egri Nagyboldog-asszony Plébánián szeretném összefogni a hívők közösségét. Itt is megfigyelhető, ami más városokra is jellemző: a feren-ces kolostorhoz tartozó temp-lomba nemcsak a környéken élők, hanem a város más része-in lakók is járnak szentmisékre. Szeretném, ha valamennyien magukénak éreznék. Az épület felújításra szorul. Jó lenne, ha e téren is tudnánk lépni, de leg-fontosabbnak azt tartom, hogy valódi közösség formálódjon.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. január

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Adjon Isten minden jót

(népköltés)

adjon Isten minden jótEz új esztendőben:jobb üdőt, mint tavaly vót,Ez új esztendőben;jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,jó termést és jó vásártEz új esztendőben;

adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Zsíros esőt, kövér hót,Ez új esztendőben;Bő aratást, szüretet,Egészséget, jó kedvetEz új esztendőben!

adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Drága jó bort, olcsó sótEz új esztendőben;jó kenyeret, szalonnátTizenkét hónapon átEz új esztendőben!

adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Vegye el mind a nem jót,Ez új esztendőben;Mitől félünk, mentsen meg,amit várunk, legyen meg,Ez új esztendőben!

Bemutatjuk az egri ferences templom új plébánosát

Formálódjon valódi közösség

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Menyhárt József plébános

Jelenleg negyven köznevelési intézményt tart fönn az Egri Fő-egyházmegye.

Több intézmény tagintézmény-nyel működik. Juhász Ferenc gyöngyösi plébános, az Egyház-megyei Katolikus Iskolai Főha-tóság (EKIF) elnöke úgy nyilat-kozott a lapunkban, hogy a több mint másfélezer pedagógusból álló közösség egyre színvonala-sabb munkát végez. Sorozatunk-ban tevékenységüket szeretnénk bemutatni. Kérdéseinkre ezúttal két intézményvezető válaszolt.

Az apci Apáczai Csere János Katolikus Általános Iskola, Les-kó Ferencné igazgató:

Az Egri Főegyházmegyéhez 2012. szeptember 1-től tarto-zunk. Eltelt több mint egy év, és örömmel mondhatjuk, hogy nem okozott gondot az átállás. Minden tanítási nap első órája imával kez-dődik, és az utolsó imával végző-dik. Ezeket a fohászokat a gyere-kek írták egy verseny keretében. Az osztálymiséken a hit megélé-séhez a közösség révén juthatnak közelebb a gyerekek. A vasárnapi istentiszteleteken is egyre több padsort foglalnak el a diákok és pedagógusok. Nagy öröm, ha a gyerekeket a szülők is elkísérik a misékre. Kocsis Sándor atya nagy szerepet vállal ebben.

Apc község iskolájaként nagy gondot fordítunk az óvodával, a nagycsoportosok szüleivel való kapcsolattartásra. Nyolc évfolya-mon 157 tanulóval kezdtük el ezt a tanévet, minden óvodás minket választott. Osztályaink létszáma 16 és 25 közötti. A délutáni szak-köreink, tehetséggondozó- és fel-zárkóztató foglalkozásaink nép-

szerűek. A pedagógusok marad-tak, a tananyag is változatlan, az irányadó a köznevelési törvény. A nagy létszámú osztályokban csoportbontásban tanítjuk a magyart, matematikát, angolt, informatikát, technikát. Nem okozott gondot a mindennapos testnevelés terembeosztása, he-ti egy órában pedig néptáncot is kezdtünk oktatni. Mind az állami, mind az egyházi szerve-zésű versenyeken indulunk, az év során több dobogós helyezést értek el tanulóink, s magunk is szervezünk népszerű területi versenyeket.

A korábbinál nagyobb gondot fordítunk a nevelésre, jobban odafigyelünk a gyerekek lelkére, személyiségére, a családok életé-re. Iskolai karitász csoportunk több alkalommal segített a rászo-rulókon élelmiszer-csomagokkal és jótékonysági mise bevételével.

Az önkormányzat változatla-nul magáénak érzi iskolát: az elmúlt időszakban több mint 20 millió forintot fordított az

épületeinek felújítására. To-vábbra is állandó szereplői vagyunk a községi rendezvé-nyeknek. Az Apci Iskoláért és Óvodáért Alapítvány anyagi tá-mogatásával belső felújításokat is végeztünk, bútorokat, szak-mai eszközöket vásároltunk. Pályázatok révén magunk is igyekszünk további többletfor-ráshoz juttatni az intézményt.

A sajóládi Fráter György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Sza-bó Zsófia igazgató:

Névadónk, Fráter György Ma-gyarország sorsfordító korsza-kában jelentős szerepet játszott a népiskola alapjainak megte-remtésben. Településünkön, Sajóládon volt pálos szerzetes növendék, majd házfőnök. Mi-vel tehetségét itt ismerték föl, katolikus iskolánk számára az ő szorgalma igazi példakép.

394 tanulónk közül 245 a mű-vészeti képzésben is részt vesz. Három irányban fejleszthetik tehetségüket: néptánc, képző-művészet és zene. Néptáncos gyermekeink színvonalas mű-sorai a település rendezvényei-nek üde színfoltjai. Képzőseink számos versenyen vesznek részt, ahol szép sikereket érnek el. Tantestületi és diákkóru-sunk, valamint a zeneművészeti tanulóink minden évben temp-lomi hangversenyt adnak.

A településünkön mélyek a vallásos gyökerek, ezért is meghatározó ünnepeinkben a keresztény lelkület. Külön fi-gyelmet és törődést kívánnak a szociális és családi háttér miatt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, akiknek tanulmányi előmenetelét, szo-ciális beilleszkedését figye-lemmel követjük.

Katolikus iskolává válásunk óta erősebb a gyerekekkel való személyes kapcsolat, nagyobb a személyes, az egyéni figye-lem. Az egyház küldetésében aktív szerepet igyekszünk vállalni, ezért is nyitottak va-gyunk az egyházközösség és a falu felé. Célunk, hogy a gyer-mekeket felkészítsük a felelős családi életre. A tanulást ér-tékké, a hitet pedig mindenna-pi gondolattá kívánjuk tenni.

Az iskolai vezetésnek egyik fő feladata iskolánk felszerelt-ségének, a tanulás feltételei-nek megteremtése. Interaktív táblákkal rendelkezünk, ame-lyek a modern oktatás elen-gedhetetlen feltételei.

Az egész napos iskolai mo-dell bevezetésével a délutáni foglalkozásokon sokféle spor-tolási lehetőséget, és egyéb hasznos szakköri tevékenysé-get kínálunk.

Iskolánk azt szeretné hosz-szabb távon elérni, hogy a falai között nevelkedő gyermekek megállják a helyüket a közép-iskolákban is. Az itt kapott er-kölcsi értékekre alapozva pedig felnőtt életükben is a krisztusi tanítás szerint éljenek.

Gábor László

Miskolci jótékonyság„JónaK lEnni Jó” elnevezéssel indított jótékonysági ado-mánygyűjtést a Médiaszolgál-tatás-támogató és Vagyonke-zelő Alap (MTVA) a Katolikus Karitász javára. A december 15-i egész napos műsorfolyam egyik helyszíne Miskolc volt. A Mindszenti plébánián gyűjtőpontot nyitottak, ahol a nap folyamán várták a jólelkű adományozókat.

Kitüntetés„Pro MagnaniMitatE tua” kitüntetésben részesítette Ternyák Csaba érsek decem-ber 19-én Simon Györgyöt, a Szent István Rádió főszer-kesztőjét. A nyugdíjba vonu-ló főszerkesztő 13 éven át, a rádió létrejötte óta áldozatos munkát végzett, kezdetben műszaki területen, majd tíz évig főszerkesztőként.

Iskolában a Szent Családa „SzálláSt KErES a Szent Család” népi ájtatosság ha-gyományát elvenítették fel Encsen, a Szent László Ka-tolikus Általános Iskolában. A megszokottól eltérően a gyerekek nem egyik családtól a másikhoz vitték a Szent Csa-lád képét – melyet egy 77 éves nagymama festett és ajándé-kozott iskolánknak – hanem egyik osztályból a másikba.

Élő betlehemadvEnt utolSó vaSárnaPJán élő betlehemet rendezett Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda. A bazilika ifjúsági ének - és zenekara közremű-ködésével karácsonyi dalok, versek csendültek fel, majd az egri Ward Mária iskola el-sősei elevenítették fel Jézus születésének történetét bet-lehemes játékukkal. Később az adventi koszorú utolsó gyertyájának ünnepélyes meggyújtása alkalmából Ternyák Csaba érsek szólt.

BorszentelésdECEMbEr 27-én, a Bazilika védőszentje, Szent János napján káptalani szentmisét tartottak Egerben. Ezt kö-vetően a hagyományoknak megfelelően Palánki Ferenc segédpüspök áldotta meg az újbort, valamint a szőlésze-ket és a borászokat.

h í r e k

l á t o g a tá s e g y h á z i i s k ol á k b a n

Több figyelmet fordítanak a diákokra és a családokra

Apc: „A korábbinál nagyobb gondot fordítunk a nevelésre”

Sajólád: „Célunk, hogy a gyermekeket felkészítsük a felelős családi életre”

FOTÓ

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok nyitó szentmiséjét, illetve a bevezető előadást ebben az évben Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek tartotta, megadva ezzel az összejövetel alaphangját. Lapunk ebből az alkalomból kért tőle interjút.

– Miért fontos az evangelizáció?– Az evangelizációnak oka és

célja van. Az első számú oka: maga Jézus Krisztus parancsol-ta, hogy tegyetek tanítványom-má minden népet. A hogyant is megfogalmazza a Biblia, hiszen Szent Pál szerint a hit hallásból ered, és a háztetőről is hirdet-nünk kell az igazságot. Egyéb-ként is: az evangélium már neve szerint is jó hír, már csak ezért minél több emberrel meg kell osztanunk. Az emberi termé-szet olyan nagy kérdéseire felel, amelyekre a napkeleti bölcsek-től napjaink emberéig minden-ki keresi a választ. Fontos tehát, hogy eljusson mindenkihez. A célja pedig, hogy Isten országát megtaláljuk és beteljesítsük, az üdvösségre jussunk. Hozzá kell tenni, hogy mindig voltak és lesznek „melléktermékei”, mert megalapozza a kultúrát, belőle igazságosság, békességre törekvés, a szegények segítése következik, tehát jobbá teszi a földi életet.

– Változik-e ennek a fogalom-

nak a jelentése?– Az evangelizációnak min-

dig időszerűnek kell lennie, ahogy Jézus Krisztus fogalma-zott: meg kell érteni az idők jeleit. Az apostolok más és más módon adták tovább az igazsá-gokat, amikor zsidó vagy ami-kor pogány környezetben tették.

Újabb és újabb lehetőségek nyíl-nak: feltalálták a könyvnyomta-tást, megjelent a telefon, majd a rádió, a televízió és az internet. Egy dolog nem változik, még-pedig az, hogy az evangelizáció mindig az emberért van. Az esz-közök különbözhetnek egymás-tól, de a lényeg nem.

– Miért beszélünk akkor ma már újraevangelizációról?

– Tulajdonképpen minden nemzedékben újra kell kezdeni az evangelizációt, de az a keserű tapasztalatunk, hogy napjaink-ban ellaposo-dott a hitélet. Nemcsak az idők, hanem az emberek is megvál-toztak. Bár t ö k é l e t e s keresztény társadalom s o h a s e m volt, Jézus is jelezte előre, hogy mindig terem majd konkoly a bú-za közt. De abban régen kereszté-nyibbek voltak, hogy egyértelmű volt, hogy mi a bűn, és volt bűn-bánat. Nem mondták a rosszra, hogy jó és fordítva. Azóta bekö-vetkezett az írástudók árulása, ezért annyira összekavarodtak a dolgok, hogy az embereknek ne-héz azokat kibogozni.

– A világunk ezek szerint nem is fejlődött?

– Ha nőtt is az általános jólét, a XX. századi jobb- és baloldali dik-tatúrák kimondhatatlan fájdal-mat okoztak az emberiségnek. Milliók pusztultak el, haltak

éhen, vagy mentek tönkre fizi-kailag és lelkileg. Ha ma nem is élünk közvetlen életveszélyben, úgy fogalmaznék József Attila szavaival, hogy csak finomodtak a kínok. Az Egyháznak vállalnia kell a kovász, vagyis az élő lel-kiismeret szerepét egy eszmék nélküli korban. Ellentmondá-sos, posztmodernnek nevezett világunk: a politika négy éves ciklusokban tervez, nem gondol felelősen a jövőre. Az eredendő bűn rontja meg életünket, rom-bol a gonosz lélek. A feszült-ségek öröklődnek, génjeinkbe épültek az elmúlt évek, évtize-dek visszásságai. Manapság a lelkierejükkel párhuzamosan fogy az emberek fizikai állóké-pessége. Amikor Jézus kézráté-tellel gyógyította meg a betege-ket, ezzel rámutatott arra, hogy a betegségek túlnyomó többsége lelki eredetű. Ezért jelentheti az evangélium a teljes gyógyulást, egyúttal pedig az üdvösség le-hetőségét. Ebből az következik, hogy szűkös lehetőségeink elle-nére is kötelességünk az evan-gelizálás, mert már az is nagy eredmény, ha egyetlen egy em-bert megtérítünk.

Gábor László

Bábel Balázs érsek az evangelizációról

Az Egyház kovász, élő lelkiismeret

CMYK CMYK

j e g y z e t

Február 3-án, vagy a rá-következő vasárnapon a szentmisék végén Balázs-

áldásban, másként balázsolás-ban részesülhetünk. Az áldó pap két égő fehér gyertyát he-lyezve a fejünk elé, Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárá-sát kérve azért imádkozik, hogy az Isten védjen meg bennünket minden betegségtől és bajtól, kü-lönösképpen is a torokbajoktól.

Ez az áldás Szent Balázshoz kötődik, aki orvos volt, majd Örményország Szebaszte város-ának püspökévé választották, és a 3. századi keresztényüldözé-sek utolsó áldozatai közé tarto-zik. Népszerűsége egyik csodájá-ból ered, amelyből a balázsolás származik. A hagyomány szerint egy kisgyermek életét mentette meg, akinek torkán halszálka akadt meg.

A Balázs-áldás tulajdon-képpen az Egyház közben-járó, könyörgő imádsága. A totokbetegségben szenvedő költő, Babits Mihály pedig így

könyörög Balázsolás című versében: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm csak zihál”. Egyénileg is imádkozhatunk azért, hogy a

gondviselő Isten mentsen meg bennünket a betegségektől, és adjon nekünk jó egészséget, de abban biztosak lehetünk, hogy az Egyház imádsága hatéko-nyabb. Gondoljunk csak arra, hogy amikor az áldást adó pap imádkozik, nem egyedül teszi azt. Vele és benne együtt könyö-rög az egész Egyház, a szentek közössége: az égi és a földi szentek.

A balázsolás a szentelmények közé tartozik. A szentelmények a szentségekhez hasonló szent jelek, melyek az élet különböző

helyzeteiben adnak segítő ke-gyelmeket. A szentségeket Krisz-tus alapította, a szentelményeket pedig az Egyház, mégpedig azért, hogy az élet határhelyze-teiben segítsen rajtunk. Szinte nem is lehet összeszámlálni, hogy az Egyházunk hányfajta

szentelményt ismer és használ, kezdve a szenteltvízen, foly-tatva a lakás megáldásával, a szentképekkel, érmékkel, és február elején a Balázs-áldással. A szentségek hatékonyságá-nak alapja Krisztus ígérete, a szentelmények pedig az Egyház közbenjáró imádságának ere-jében nemcsak jelzik, hanem meg is adják számunkra a kért kegyelmet, ha azt hittel kérjük és fogadjuk. Mindenki részesülhet ebben az áldásban: gyermekek és felnőttek, fiatalok és öregek, még azok is, akiknek

a házassága valamilyen okból kifolyólag egyházilag nem te-kinthető rendezettnek.

Ez az áldás, mint szentelmény fölkínálja és megadja az ember

számára a mindenható Isten és a megváltó Krisztus segítségét a betegségek elleni és más küzdel-meinkhez. A Balázs-áldást fo-gadni azt jelenti: hívő ember va-gyok, aki tudom, hogy az egész-ségem is a Teremtő Istentől való. Nemcsak tőlem, és nemcsak a körülményeimtől függ az életem és az egészségem, hanem az élet és a halál Urától is, ezért kérjük az Ő segítségét. Nyilvánvaló, mindnyájunknak szükségünk van az orvosok segítségére, de arról sem feledkezhetünk meg, hogy az egész orvostudomány sem tudja megtenni azt, amit a megfeszített Krisztustól kapott áldás tesz az életünkkel. Mert Ő meg tudja adni az erőt a kóroko-zók legyőzéséhez, és a betegsé-gek türelmes elviseléséhez is.

Dolhai Lajos

Balázsolás

Február üzenete:„Az Isten nem személyválogató, mindenki kedves előtte, aki féli és az igazságot cselekszi, bármely nép fia is”

(ApCsel 10,34-35).

egerben, a Szent János Továbbképző Központban 39-ik alkalommal szervezte meg az Országos Lelkipásztori Intézet a hagyományos Lelkipásztori és Teológiai Napokat, mintegy 250-en résztvevővel. Az idei összejöve-tel témája volt: „evangelizá-lás a világ Felé”. A január 27-30. között megrendezett négynapos tanácskozásról az intézet igazgatója, Gáspár István elmondta, hogy megha-tározó színfolt a magyar Egyház életében, a határon inneni és túli magyar lelki-pásztorok és közvetlen mun-katársaik találkozója.

A felújított Mindszenti plébánia megáldása

Vízkereszt ünnepén, január 6-án zsúfolásig megtelt a mis-kolci Mindszenti templom az esti szentmisére. Ternyák Csa-ba egri érsek áldotta meg a kívül-belül felújított műemlék plébániaépületet.

A plébános, Palánki Ferenc püspök meghívására eljött Orosz Atanáz görög katolikus püspök, Ficzek László érseki irodaigazgató, dr. Berkes László kanonok, mezőkövesdi plébá-nos (aki plébános elődje volt itt Palánki püspöknek), és Kriza Ákos, a város polgármestere is.

Szentbeszédében Ternyák ér-sek arról szólt, hogy Vízkereszt napján az ünnep igazi tartalma az epifánia, Urunk megjelené-se, Jézus Krisztus istenségének kinyilvánítása. A Vízkereszt Isten lépése az ember felé, sze-mélyesen szólít meg bennünket az Úr. Válaszként induljunk el mi is a csillag nyomában, mint a napkeleti bölcsek, hogy Krisz-tushoz jussunk.

A szentmise végén Palánki püspök köszönetet mondott a plébánia-felújításért, elsősorban

Istennek, hogy adott erőt, türel-met és kitartást a munkához, az érseknek, aki támogatta a felújí-tást, egyúttal köszöntötte abból az alkalomból, hogy 21 évvel ezelőtt ezen a napon szentelte őt Rómában püspökké Boldog II. János Pál pápa. Köszönetet mondott a plébánia hívő közös-ségének, akik több mint öt és félmillió forintot adtak össze a munkálatok elvégzésére.

Palánki püspöknek pedig Ternyák érsek mondott köszö-netet a munkálatokért. Ezután került sor a plébániaépület megáldására. Az épület felújítá-sa után új funkcióknak is helyt ad. Az emeleten helyezkedik el a mindenkori plébános laká-sa, amely mellett kis kápolnát alakítottak ki, a templom felőli oldalon pedig egy nagyméretű tanácsterem kapott helyet. A földszinten található a plébá-nia irodája, és kialakítottak ott két vendégszobát is. Több helyiség pedig a plébánián mű-ködő közösségeket, valamint a hitoktatás feladatait szolgálja a jövőben.

Az ökumenikus imahét kereté-ben a helyi református egyház-községek vendége volt január 21-én Ternyák Csaba érsek Egerben, Miskolcon pedig Pa-lánki Ferenc segédpüspök.

Az egri református gyüle-kezet Tóth Imre lelkész veze-tésével hívta meg a különféle felekezetű híveket és lelkipász-toraikat. Az igehirdetés során Ternyák Csaba egri érsek szólt a jelenlévőkhöz. Az ökumeniz-mus gyakran megfogalmazott kérdésére, hogy a különféle keresztény egyházak vezetői miért nem jutottak már el egy közös nevezőre, a főpásztor így válaszolt: a legtöbbet azzal te-hetjük, ha imádkozunk. Nem a diplomácia oldja meg problémá-inkat, hanem ha mindannyian közelebb kerülünk Krisztushoz.

Ezen a héten tanúságot teszünk arról, hogy erre vágyunk és tö-rekszünk. Az evangéliumban halljuk Jézustól: óvakodjatok a farizeusok kovászától. Az apostolok pedig azon tanakod-nak, hogy nincs kenyerük. Mi is sokszor vagyunk így: csak a problémáinkról beszélünk. Pedig az egyház egységét nem tudjuk mi egyedül megoldani. Az egységet Jézus Krisztus ke-gyelme adhatja meg.

A miskolci Deszkatemplom is megtelt január 21-én este. Az ökumenikus imahét alkalmából tartott közös imádságon megje-lenteket a vendéglátó református egyházközség nevében Almási Ferenc lelkipásztor köszöntötte. A szentírási rész felolvasását követően Palánki Ferenc egri se-gédpüspök hirdetett igét.

Meghatározó színfolt a magyar Egyház életében, a határon inneni és túli lelkipásztorok találkozója

Az egységért Miskolcon és Egerben

Ökumenikus imahét

Bábel Balázs érsek

FOTó

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

Az ökumenikus imahét jeles vendége volt az Egri Bazilikában Fabiny Tamás evangélikus püspök (jobbra) január 23-án. Képünkön a házigazda Ternyák Csaba egri érsek és a testvéregyházak lelkészei.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Gubala Róbert sátoraljaúj-helyi esperest december-ben címzetes boldvai apát címmel tüntette ki Ternyák Csaba egri érsek.

Gubala Róbert Kékeden szüle-tett. Középiskolai tanulmánya-it az esztergomi „Temesvári Pelbárt” Ferences Gimnázi-umban végezte, majd az Egri Hittudományi Főiskolán tanult. 1982-ben szentelték pappá. Szolgálatát, mint káplán Sátor-aljaújhelyben kezdte, ebben az időben különös figyelmet for-dított az ifjúság hitoktatására. 1987-től göncruszkai,1994-től füzesabonyi plébános. Elöljá-rója, az egri érsek 2004-ben helyezte vissza plébánosnak Sátoraljaújhelyre, ahol jelentős szerepe volt a katolikus oktatás megújításában, az V. István Ka-tolikus Szakközépiskola, azaz a „Keri” egyházmegyei átvéte-lében, majd egy komplex intéz-mény szervezésében, melynek része lett az Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola is.

– Amikor káplánként kezd-tem itt a szolgálatot, káplántár-saimmal egy tevékeny, sokol-dalú ifjúsági hittanos csoportot működtettünk, persze ez így volt akkor minden valamire való plébánián. Némi kíván-csisággal tértem vissza, 18 év múlva plébánosnak: vajon ifjúsági hittanosaim közül há-nyan maradtak meg az egyház

közelében. Sokan megmarad-tak, de nem kevesen voltak olyanok, akik lemorzsolódtak, s ritkán járnak szentmisére. Sokan pedig elköltöztek, mert máshol találtak munkát.

– A városnak több mint ti-zenötezer lakosa van, nagyobb részt katolikusok. Nagyon örü-lök, hogy az Egri Főegyházme-gye átvette a középiskolát és az általános iskolát. Jelenleg ezek-ben mintegy 600 diák tanul. Az a gyerek, amelyik 8-12 évig egyházi intézménybe jár, sokat fejlődik. Ez a vallásosságán, az egyházhoz való viszonyán is megmutatkozik. Örömmel tölt el, hogy egy-egy lelki napon, vagy nagyobb ünnep előtt so-kan gyónnak. Ez is jelzi, hogy a gyerekek lelki életében elin-dul egy folyamat. Én magam is vállaltam, hogy hetente 6-8 hittanórát tartok. Nagy kihí-vás ez számomra is. Közöttük vagyok, naponta érzékelem a gondolkozásmódjukat. Néha megdöbbenek, hogy milyen nagy a különbség a tizen- és a huszonévesek gondolkozása között. Más a nyelvezetük, a szokásaik. A mai tinédzserek egy része, hozzánk vagy akár a huszonévesekhez képest is extrém életet él. A mai kama-szok szinte mindent unalmas-nak találnak, ezért folyton új élményeket hajszolnak. Sajnos a hittankönyvek sem mindig követik a kor igényeit. Túlsá-gosan tantárgyjellegűek. Jobb

lenne, ha több segítséget adna eme kihívásokra.

A Katolikus Oktatásért Ala-pítvány elnökeként aktívan kiveszi részét a keresztény szel-lemű nevelésből. Támogatást nyújt az oktatási intézmény működéséhez, a diákok tanul-mányi versenyen való részvé-teléhez, a hátrányos helyzetű tanulók támogatásához. A város kulturális rendezvényeinek és határon átnyúló programjainak aktív közreműködője. Ezért kap-ta meg Sátoraljaújhely városától tavaly a Pro Urbe-díjat.

– Előző állomáshelyeimen másféle kihívásoknak kellett megfelelnem – mondta Gubala

Róbert. – Göncruszkán éltem meg a rendszerváltást. Ez egy jó lelkű, papot, egyházát szerető közösség volt. Örömmel töltött el, hogy nyíltan bemehettem az iskolába, foglalkozhattam a tanulókkal. Füzesabonyban kinyitottam a plébániát min-denki előtt. Nagyszerű ifjúsági közösségek alakultak ki, be-indult a cserkészélet. Sikerült elnyernem a bizalmukat. Két papi hívatás is született ebben az időben. Sátoraljaújhelyben is igyekszem bekapcsolódni a mindennapokba. Járom a kór-házat, felkeresem a betegeket. Rendszeresen imádságos össze-jöveteleket tartunk az Öregek Napközi Otthonában. Időnként még a határon túli településre, Rákóczi szülőföldjére, Borsiba is áthívnak kenyérszentelésre vagy a Fejedelem születésnap-jára. Örömmel megyek képvi-selni a katolikusságot. Káplán kollégámmal, Andrási Zoltán-nal igyekszünk nagy figyelmet fordítani a falvakra is. S mi-vel Széphalom, Bodroghalom, Kisbózsva, Vilyvitány, Alsó-berecki, Felsőberecki filiákat is ellátjuk, örülünk, hogy a vasárnapi szentmisékbe Hajdú Miklós újhelyi börtönlelkész is besegít. Tesszük a dolgunk, és bízunk abban, hogy úgy az iskolákban, mint az egyházköz-ségekben meglesz tevékenysé-günk eredménye, ha munkán-kon ott van Isten áldása.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. február

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Keresztury Dezső

Esti imádságÓ, milyen vak homályba futnak, kik nélküled indulnak útnak. A kezemet nézem: leszárad; szívem sívó homokkal árad.

Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szívemben és a csendben szavad szólt csak, mindennél szebben.

Én Istenem, hívj vissza engem! Magam maradtam, eltévedtem. Légy bátorságom, bizodalmam; ó, légy úrrá megint Te rajtam!

KereszturY Dezső (1904 –1996) Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyete-mi tanár, akadémikus.

Bemutatjuk Gubala Róbert címzetes apátot, sátoraljaújhelyi esperest

Ha munkánkon Isten áldása

egyházmegyei HírekKiadja az egri főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságfelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Gubala Róbert esperes, címzetes boldvai apát

Jelenleg negyven különböző köznevelési intézményt tart fönn az Egri Főegyházmegye. Sorozatunkban tevékenysé-güket szeretnénk bemutatni. Kérdéseinkre ezúttal újabb két intézményvezető válaszol.

Ózdi II. János Pál Katolikus Ál-talános Iskola, Kocska Ágnes, igazgató

A helyi egyházközség régi terve 2011. augusztus 30-án vált valóra, a legnagyobb óz-di katolikus templom mellett lévő általános iskola egyházi fenntartásba került. Korábban katolikus fiúiskola, majd 1949-ig koedukált katolikus iskola volt. Jelenleg mintegy 400 ta-nuló jár ide, 90%-uk hátrányos helyzetű, sok közülük roma, 65%-uk halmozottan hátrá-nyos helyzetű. Többségük a környékbeli utcák félkomfor-tos, telepszerű házaiban lakik. Két épületben, 21 osztályban tanítunk. Délutánonként négy napközis csoportban és hat tanulószobai csoportban bizto-sítunk megfelelő környezetet a másnapra való készüléshez. Intézményünk saját főzőkony-hával rendelkezik, a gyerekek helyben fogyasztják el az itt készült finom ebédet.

A hitéleti nevelést két főál-lású katolikus hitoktató tanár végzi, akik közül az egyik osz-tályfőnök is. A görög katolikus és a református egyház is – él-ve a törvény adta lehetőséggel – 20 tanulónkat oktat a délelőt-ti órákban. Iskolánk hitélete a

tanórákon kívül is gazdag, havonta diákmiséket, hetente osztálymiséket tartunk. Ki-tűnő a kapcsolatunk a helyi egyházközséggel, valamint a helyi Karitásszal is, amelynek több kollegánk aktív tagja. A több mint harminc éves, emelt szintű ének-zenei képzés nem-csak tanórákon, hanem egy harmincöt tagú furulyaszak-körben és egy blokflőte együt-tesben is folyik, a Bartók Béla nevét viselő énekkarunk Ózd egyetlen gyermekkórusa.

Az egyházi fenntartás három esztendeje máris jelentős vál-tozásokat hozott. Azelőtt évről évre kevesebben jelentkeztek, 2012-ben már stabilizálódott a létszám, ebben a tanévben pedig növekedésnek indult. Értékes hagyományainkat megőriztük, és az egyházi év ünnepségeivel gazdagítottuk. Gyermekeink zenei tudásukat

és tehetségüket a szentmiséken is kamatoztatják, s hívnak ben-nünket a városi rendezvények-re is. Az elmúlt év tavaszán igen jelentős pályázati összeget nyertünk iskolánk felújítására. Ha a tervek megvalósulnak, szinte vadonatúj épületben folytathatjuk munkánkat.

Szent László Katolikus Általá-nos Iskola és Alapfokú Művé-szeti Iskola Encs, dr. Besenyei Zoltánné igazgató.

Egyházi iskolánk 2012. szept-ember 1-től gazdagítja Encs nevelési, oktatási és kulturális ellátottságát. Ezzel szülők, diá-kok és tanárok régi álma való-sult meg. Intézményünk Szent László nevét viseli, aki méltán példa lehet mindannyiunk szá-mára. Olyan tudást igyekszünk adni a fiataloknak, amellyel megtalálják helyüket a világ-ban. Mindegyiküket erősítjük értékeiben, a kapott talentuma-it iparkodunk megsokszorozni. A fő feladatunk a helyes önérté-kelés és értékrend kialakítása, az Istenben hívő, becsületes emberek nevelése.

A tanítás változatosabbá és eredményesebbé tétele érdeké-ben modern oktatásszervezési módszereket használunk (mű-vészeti képzés, projektoktatás,

kooperatív tanítási módszerek, táborok). Célunk, hogy tanítvá-nyainkat a keresztény értékek, nemzeti kultúránk és hagyo-mányaink iránt elkötelezett, művelt, felelősséget vállaló fiatalokká neveljük. Büszkék vagyunk rá, hogy 2013. nov-ember 17-én P. Benvin Sebas-tian Madassery atya, a Pápai Missziós Művek igazgatója ünnepi szentmise keretében 41 tanulónkat avatta a Szent Gyermekség Műve tagjává, melynek célja, hogy felébressze a fiatalokban a missziós tudatot és támogassa a jótékonyság és keresztény szolidaritás iránti nyitottságukat.

Az ünnepek múltával is ér-demes felidézni a háromhetes adventi programsorozatunk fő eseményét, a Szent Család-já-rást. Mi úgy idéztük a hagyo-mányt, hogy nem családokhoz, hanem egyik osztályból a má-sikba vitték a Szent Család ké-pét. A „szállásadók” nemcsak a „vendégeknek” nyitottak ajtót, hanem a szívüket is kitárták egymás és Isten előtt. Felidéz-tük a betlehemi szálláskere-sést, közösen imádkoztunk, énekeltünk.

A hatékony oktatás és hiteles nevelés csak a szülői ház és az iskola kölcsönös bizalmának légkörében, folyamatos együtt-működés révén lehetséges. Ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több keresztény, vallásos család betekintést nyerjen az intézmény életébe.

Gábor László

Bemutatkozik az ózdi és az encsi oktatási-nevelési intézmény

Kitárják a szívüket egymás és Isten előtt

A magyar kultúra napja Január 22-én, a Magyar Himnusz születésének 191. évfordulóján az egri Líceum kápolnájában ünnepelték a magyar kultúra napját. Eszterházy Károly püspök kulturális örökségéről Rácz László professzor, Gárdonyi Géza Istennel való kapcsola-táról és művészi hitvallásáról pedig Keller Péter, az író dédunokája beszélt. Az ün-nepség végén ökumenikus imádságot és áldást mondott Ternyák Csaba egri érsek, Tóth Imre református lelkész, Aklan Béla Sándor evangéli-kus lelkész és Kovács Dániel baptista lelkész.

Rádiós ünnepekelKezDte a sugárzását a Szent István Rádió Gyön-gyösön a 102.2 MHz-n, illetve Törökszentmiklóson, a 96,4 MHz-n. Január 27-én ebből az alkalomból tartott Ternyák Csaba érsek előadást a gyön-gyösi Kolping Házban az ünnepség előtt. Január 31-én pedig közönségtalálkozóra kerül sor Törökszentmikló-son, a Pánthy Endre Katoli-kus Általános Iskolában

Hittanári képzésaz egri Hittudományi Főisko-la a 2014/2015-es tanévben új hittanári képzéseket indít: osztatlan hittanári szak (4 év) egyszakos vagy kétszakos formában és hittanár-nevelő mesterszak (2 év). A kétsza-kos képzést választók az Esz-terházy Károly Főiskolán ven-déghallgatóként e tanársza-kok valamelyikét vehetik fel a hittanári szak mellé: magyar, történelem, ének, német és angol. Az egyszakos képzésre az EGHF saját jelentkezési lapján kell jelentkezni (május 15-ig), a kétszakos képzésre pedig az országos központi felvételi eljárásban (február 15-ig). Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

Új főszerkesztőMűKöDéséneK 14. évébe lépett a Szent István Rádió, amely az újesztendőben új főszerkesztővel kezdte mű-ködését. Bérczessy András, aki 2014. januárjától látja el a szerkesztőség vezetésének feladatait, eddig ügyvezető igazgatóként a Média Eger Kft.-nél dolgozott. Simon György, a Szent István Rádió eddigi főszerkesztője nyug-díjba vonult.

Az újságírók köszöntéseszalézi szent FerenCneK, az újságírók védőszentjének ünnepe alkalmából január 29-én fogadást tartott az egri érsekségen Ternyák Csaba egri érsek.

h í r e k

l á t o g a tá s e g y h á z i i s k ol á k b a n

A Bartók Béla nevét viselő énekkar Ózd egyetlen gyermekkórusa

Encsen felidézték a betlehemi szálláskeresést

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A Szent István Rádió a „jó hír hangja”. Huszonnégy órás műsoridejében főként közszol-gálati műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindenna-pi élet egészét.

Hazánk egyik legnagyobb re-gionális közösségi adójaként a miskolci FM 95,1 MHz-es, az egri FM 91,8 MHz-es, a sátor-aljaújhelyi FM 90,6 MHz-es, a hatvani FM 94,0 MHz-es, a tokaji 101,8 MHz-es frekvencián, a tö-rökszentmiklósi 96,4 MHz-es, az encsi 95,4, illetve gyöngyösi 102, 2 MHz-en sugároz. Eddigi főszer-kesztője, Simon György tavaly év végén nyugdíjba vonult, helyét Bérczessy András vette át.

– Miért döntött a Szent István Rádió mellett?

– Fontos és hitemhez illő ki-hívás számomra. Nagy lehető-ség, mivel jelentős területet fog át a rádió, immár 8 frekvencián sugároz. A jövője is biztosított, hiszen a püspöki kar döntése szerint feladata túlmutat a regi-onalitáson: a katolikus rádiózás feladatát látja el ebben a nagy térségben.

– Hogyan látja a médium kül-detését?

– A rádió igazgatója, Szarvas István atya pontosan megfogal-mazta a „pre evangelizációs” célját, azaz mintegy előkészíti azok számára az Egyházzal va-ló találkozást, akik eltávolodtak tőle, vagy még nem kerültek hozzá közel. Ilyen módon a tár-sadalomban az új evangelizáció eszköze, mert el lehet vele jut-tatni a „jó hír hangját” az em-berekhez. Az sem elhanyagol-ható, hogy az Egyház üzenetét elvigyük azok otthonába, akik

öregségük, betegségük miatt ritkán vagy egyáltalán nem ké-pesek eljutni a templomokba.

– Nem régen vette át a szerkesz-tőség irányítását, miként látott a célok megvalósításához?

– A legsürgősebb a műsor-szerkezet átalakítása, hogy az

eddiginél is jobban megfeleljen a hallgatóknak. A tartalmat is finomítani kell, pontosab-bá tenni. A hallgatók igényeit legjobban figyelembe vevő, közszolgálati módon, mégis katolikus lelkiséggel kell elké-szítenünk a műsorainkat. Nagy szeretettel, igazi helyi rádióként tekintenek minden településen ránk. Azért is erősíteni kell a lokális témák szerepét, hogy még jobban figyeljenek mon-danivalónkra. Fontos a magas szintű kultúraközvetítés és az ízlésformálás is. Kitűnő a rádió szlogenje, mely szerint a „jó hír hangja”, szerkesztőtársaimmal most azon dolgozunk, hogy in-formációink még frissebbek és hitelesebbek legyenek.

– Hogyan látja a rádió jövőjét, lehet-e növelni hallgatottságát?

– Ez a rádió soha nem fog szólni a turkálókban és gyors-büfékben. A társadalomban mégis egyre nagyobb az igény erre a hangvételre és lelkiség-re. Az Egyház egyre nagyobb közszerepet vállal, sok iskolát

átvett, sok szociális kezdemé-nyezést visz végbe. Szerencsés, hogy ezzel együtt bővültek su-gárzási lehetőségeink is. Ha figyelünk a hallgatókra, olyan értékeket közvetíthetünk szá-mukra, amelyek segítenek gondjaik megoldásában. Pozitív életpéldákat, követhető model-leket kell felmutatnunk.

– Mennyi időt ad magának e változások elindításához?

– Egy új vezetőnek – legalább-is a politika világában – száz nap áll rendelkezésére, hogy bizonyítson. A műsor átformá-lása mellett el kell indulnunk a másik nagy feladat, az intenzív kapcsolatépítés felé is a térség önkormányzataival, a kultúra, a közélet és gazdaság szereplő-ivel, összhangban az egyházi közösségekkel és intézmények-kel. Terveim végrehajtásához adottak mind a technikai, mind az emberi feltételek, a siker el-sősorban rajtunk múlik. Ehhez kérem a jelenlegi és leendő hall-gatók imáit.

Gábor László

CMYK CMYK

j e g y z e t

A héten hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt, a húsvétra való lelki elő-

készület ideje. A magyar elneve-zés nem szerencsés, mert ennek az időszaknak nem a böjtölés a lényege. Ráadásul, mostanában már nem olyan szigorú Egyhá-zunk böjti fegyelme, mint a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) előtt.

Szent negyven napnak is nevezzük, mégpedig azért, hogy hangsúlyozzuk ennek az idő-szaknak a jelentőségét. A szent szó, és a negyven nap is erre akar ráébreszteni bennünket. A Bibliában és a keresztény ha-gyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét, fontosságát emeli ki. Gondoljunk csak arra, hogy negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusz-tában a választott nép, és Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai hegyen.

Az olasz katolikusok azt mondják, hogy a nagyböjt az Egyház életében: „tempo forte”, vagyis egy erős, intenzív időszak,

amikor többet törődünk a lel-künkkel és a vallásosságunkkal. A hamvazkodás pedig arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy ha más nem, legalább a mulan-dóság figyelmeztessen bennün-ket, hogy vegyük komolyabban az életünket. Mostanában szinte

minden intézménynél szervezet-ten foglalkoznak a minőségbiz-tosítással. Azt is mondhatjuk, hogy a lelki életben a nagyböjt a minőségjavítás időszaka. Olyan idő, amikor tökéletesítjük a lelki életünket és a megváltó Jézussal való kapcsolatunkat.

A nagyböjt szükségességéről maga a mi Urunk Jézus Krisztus győz meg bennünket: a megváltó Jézus a nyilvános működése előtt kivonult a pusztába, ott 40 napig böjtölt, imádkozott és elmélkedett. Nyugodtan mond-hatjuk, hogy Jézust nemcsak a mennyei Atya iránti szeretet és

az irántunk való szeretetet tette képessé arra, hogy kitartson megváltó küldetésében, hanem a negyven napos böjt is. És ha a megváltó Jézusnak szüksége volt a pusztai böjtre, önmegtagadás-ra, akkor mennyivel inkább kell nekünk, gyarló embereknek.

Talán saját tapasztalatunk is meggyőz bennünket arról, hogy valóban szükségünk van mindar-ra, amiről szól a nagyböjt. Kény-telenek vagyunk megtapasztalni, hogy az ősbűn következtében az emberi természet nem tökéletes, mert mindnyájunkban ott van a bűnre való hajlam. Látjuk a jót és mégis a rosszat tesszük. Sokszor megtapasztaljuk, hogy igaza van Jézusnak: „a lélek kész, a test azonban gyenge” (Mt 26,41). Pál apostol szerint örömünket leljük Isten törvényében, de sajnos mégis saját törvényeink, elgondo-lásaink szerint rendezzük be az

életünket. Sokszor nem vagyunk urai ösztöneinknek, mert az ősbűn következtében értelmünk elhomályosult, akaratunk pedig meggyengült.

Az antik görög idők egyik jel-legzetes oltára volt a Pergamon oltár, melynek faragásai az iste-

nek és a gonosz titánok harcát örökítették meg. A mi lelkünk, lelki életünk is olyan, mint egy Pergamon oltár, mert állandóan ott van a harc, a küzdelem a lelkünkben a jó és a rossz, a hit és a hitetlenség, az erények és a bűnök között.

Hamvazószerdán azért imádkoztunk, hogy a „szent böjt elkezdése

adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen a biz-tos erőforrásunk.”

Dolhai Lajos

Böjt és önmegtagadás

MárCius üzenete:„Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged! Mert szent kereszted által megváltottad a világot.” (Keresztúti fohász)

A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapján, február 11-én a betegekért, orvosokért, ápolókért mutatott be szentmi-sét Katona István nyugalmazott egri segédpüspök az egri Fájdal-mas Anya templomban.

Katona püspök szentbeszédé-ben kiemelte, hogy a gyógyító, vigasztaló Szűzanya Isten leg-szebb teremtménye. Együtt érez a szenvedőkkel, közbenjár értük, mert maga is a legnagyobb kí-nokat élte át. A lourdes-i esemé-nyekre is emlékeztetett a szent-beszéd, hiszen a Mária-jelenések után a gyógyulások sora követ-kezett a francia kegyhelyen. „A betegek szentségében bízzuk rá magunkat Isten kegyelmére, Szűz Máriára pedig gyermeki lé-lekkel hagyatkozhatunk” – zárta szavait Katona püspök.

Aznap ünnepi összejövetelt tartottak Gyöngyösön, a Bugát Pál Kórház dísztermében is, mert öt évvel ezelőtt kezdte meg működését az a beteglátogató

csoport, amely a térség felváltva itt szolgálatot tevő lelkipászto-rainak nyújt támogatást. Már az első évben megkapták a kór-ház kitüntető emlékplakettjét, a Wiltner Sándor-díjat. Az ünnepi összejövetelen részt vettek a beteglátogatók és a lelkipász-torok mellett a kórház dolgozói is. Az egészségügyi intézmény nevében Weisz Péter főigazgató mondott köszönetet azért, hogy hozzájárulnak a betegek testi és lelki gyógyításához.

A tiszafüredi egyházközség 2008 óta köszönti szentmise keretében a helyi orvosokat, gyógyszerészeket és más egész-ségügyi dolgozókat. Idén har-minchárman fogadták el meg-hívásukat. A köszöntőt Török Jó-zsef, a Salkaházi Sára Karitász Csoport vezetője mondta, utána a csoport tagjai egy-egy szál ró-zsát adtak át az ünnepelteknek. Bereczkei Miklós plébános ál-dásával fejeződött be az ünnepi szentmise. (g. l.)

A Heves Megyei Hírlap és az Egri Érsekség együttműködése nyomán 2010 márciusában je-lent meg először az Egyházme-gyei Hírek. Akkor azt ígértük, hogy minden hónap első szom-batján betekintést adunk az Egri Főegyházmegye életébe. Az első számunkban írt beköszön-tő cikkében Csaba egri érsek úgy fogalmazott: „Célunk, hogy azok a katolikus hívők és csa-ládok is jobban megismerhes-sék egyházuk életét, akiknek a hétköznapokban csak laza kap-csolatuk van a helyi egyházköz-séggel, viszont kultúrájukban és hagyományaikban kötődnek a katolikus egyházhoz. Termé-szetesen az itt olvasható írások minden nyitott és érdeklődő emberhez is szólnak, akik sze-retnének tájékozottak lenni a helyi katolikus egyház életéről és köznapjairól. A vallásukat gyakorló hívek pedig hónapról hónapra megtalálják a lapot a főegyházmegye templomaiban.”

Azóta az Egyházmegyei Hí- rek megjelenik a Jász-Nagykun-

Szolnok megyei Új Néplapban, a Heves Megyei Tükörben és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kulcs című magazinban is. Összpéldányszáma megközelíti a négyszázezret. A nyomtatott formán túl, a főegyházmegye internetes honlapján is elérhető (www.eger.egyhazmegye.hu).

Cikkeinkben beszámoltunk a legfontosabb egyházmegyei összejövetelekről, többek kö-zött az egyházmegyei képvi-selőtestületi találkozóról, az egerszalóki ifjúsági találko-zóról, az árvízkárosultaknak nyújtott segítségről, az érseki palota felújításáról. Bemu-tattunk számos jeles egyházi személyt, szóltunk az egyház-megye 40 nevelési-oktatási in-tézményében folyó munkáról, e mellett jegyzetíróink igyekeztek lelki útravalóval is szolgálni.

Mindig örömmel vettük olva-sóink észrevételeit, kérjük, az Egyházmegyei Híreket fogadják továbbra is érdeklődéssel!

Homa János felelős szerkesztő

A Szent István Rádió új főszerkesztője, Bérczessy András kollégájával, Klész Beátával a stúdióban

Katona István nyugalmazott segédpüspök a betegek szentségét adja fel

Ötödik évébe lépett az Egyházmegyei Hírek

A betegek világnapja

FoTó

: Sz

Ar

vAS

IST

váN

Új főszerkesztő a Szent István Rádió élén

Az Egyház üzenetét közvetítik

NévjegyBérCzessY András (38) Budapesten született, nős, két gyermek apja. Egerben hitta-nár szakon végzett, majd ta-nulmányait közgazdasági és kommunikációs területeken, levelezőn a Pécsi Tudomány-egyetemen folytatta, jelenleg doktori iskolába jár. A főisko-la elvégzése után az egri vá-rosi tévéhez került, végül a Média Eger Kft. ügyvezető igazgatója lett. Mintegy húsz évet töltött az írott és az elekt-ronikus sajtóban. 2014. janu-ár 1-től a Szent István Rádió főszerkesztője.

FoTó

: Sz

Ar

vAS

IST

váN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Kladiva Imre jászapáti esperest decemberben Ternyák Csaba egri érsek a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett (in Campo) címzetes apát címmel tüntette ki.

Besenyőtelken született, 1966-ban szentelték pappá. Ezt kö-vetően hat helyen volt káplán. 1981-től Abádszalókon, Jászal-sószentgyörgyön, majd Jász-apátiban plébános, 1998-tól a jászapáti kerület esperese. 1995-től címzetes kanonok.

– Szüleim, nagyszüleim be-csületes, vallásos és igen dolgos földművesek voltak. Ha valaki, akkor édesanyám az „imádkoz-zál és dolgozzál” elvek szerint élte és hála Istennek éli az éle-tét. 1982 óta velem van, 90. évé-ben is minden nap részt vesz a szentmisén, sokat imádkozik. Édesapám is templomba járó ember volt. Ott volt a Don-ka-nyari ütközetben. Családunk 1952-es igazságtalan hortobá-gyi deportálása után édesapá-mat még a helybeli tsz-be sem vették be, egy pesti építőipari vállalatnál helyezkedett el. 1977-ben, halála napján – ami váratlan volt – még dolgozott. Egy húgom van. Példaadóan, vallásosan nevelte négy fiát.

– Hogyan született meg a hivatása?

– Az egri Dobó István Gim-náziumba felvételiztem, de a család „reakciós és klerikális” beállítottsága miatt ott nem járhattam középiskolába. Így kerültem Szikla Sándor bese-nyőteleki plébános szorgalma-zására a Szentendrei Ferences Gimnáziumba. A papi pályát választottam. Hivatásom for-málói: édesanyám, az említett plébánosom és a szentendrei ferences paptanárok. Teológiai tanáraim közül jó szívvel em-lékezem Váradi atyára, Maksa rektor úrra, Lancz atyára, Ko-vács Endre spirituális atyára, Révész atyára.

– Pappá szentelése után hat helyen volt káplán.

– Mindenhol jól éreztem magam, de ha áthelyeztek, nyilván zokszó nélkül men-tem tovább. Az első plébánosi helyem 1981-ben Abádszalók lett, ahol körülbelül 50-en jártak a templomba, de a hű-séges kis csapattal újjáépí-tettük a plébániát. Jászalsó-szentgyörgyön 1988-tól voltam plébános. Ez alatt az idő alatt rendbe tettük a templomot, ki-bővítettük a plébániát. Itt ért a rendszerváltozás. Hosszú idő

után bemehettem az iskolába. Felemelő érzés volt. Örömmel láttam el a lelkipásztori teen-dőket Jászboldogházán is, szép számmal megjelentek a temp-lomban a jász emberek.

– Jászapátin 1998 óta káp-lánjaimmal látom el mindazt, amire küldetést kaptam, illet-ve most már Nagy Krisztián érseki biztossal is, aki sokat tartózkodik a nemrég elindult katolikus iskolákban. De segí-tik munkánkat a hitoktatók,

illetve Pataky Vidor nyugdíjas atya, aki első péntekeken az Idősek Otthonába megy miséz-ni, az ottani betegeket ellátni. Nem volt olyan esztendő, hogy ne végeztünk volna valamit a hatalmas templom felújítása érdekében. Most a város pá-lyázatának jóvoltából a temp-lom külső felújítása félig már megvalósult. Ha az idő engedi július 12-re, a nálunk sorra ke-rülő jászok világtalálkozójára már kész lesz.

– 2011-ben megkapta a „Jász- ságért” díjat. A méltatásból egy mondat: „Hivatali kötele-zettségei mellett módot talált a Jászság művelődéstörténeti hírnevének öregbítésére.” Elis-merten sokat tett tehát a múlt feltárásáért. Hogyan látja a jövőt?

– Sajnálatos, hogy évről évre csökken a templomba járó em-berek száma. Úgy érzékelem azonban, hogy az egyházi isko-lák megjelenése nemcsak egy rövid ideig tartó nekibuzdu-lást eredményezhet. Hosszabb távon – őszintén remélem – a keresztény szellemű iskolai ne-velés gyümölcse beérik az em-berek életében, és újból többen járnak majd szentmisékre is.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. március

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Weöres Sándor

Vonj sugaradbaVonj sugaradba Istenem! mint madár a fészkére, szállnék hozzád, de látod, a rét örömei közt elpattant a szárnyam csontja. Végy kosaradba Istenem! mint hal a horogra, sietnék hozzád, de látod, a gyűrűző mélynek rám-tekeredett ezernyi hínárja.

Lelkemet mért áztatod maró-lúgban évek óta, ha sose végzel a mosással? Kondérodban a tüzes lé minek fortyog körülöttem, ha sohase puhulok meg? Mit akarsz szőni belőlem, ha mindig szétmállok, mint a szecska; Gonoszaid megtérnek, de hozzám sose jön el a te országod.

Szívemet kétféle húzás tépi, egyre lyukasabb, egyre zavartabb – ládd-e, sokszor már azt se tudom, melyik a te horgod zsinegje s melyik a mélység inda-köteléke. Vonj hevesebben! ön-erőmből nem jutok én soha hozzád.

Weöres sándor (1913 –1989) Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.

Bemutatjuk Kladiva Imre címzetes apátot, jászapáti esperest

Aki sokat tesz a Jászságért

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Kladiva Imre jászapáti esperes, címzetes kanonok

Jelenleg negyven különböző köznevelési intézményt tart fönn az Egri Főegyházmegye. Sorozatunkban szeretnénk bemutatni tevékenységüket. Kérdéseinkre ezúttal újabb két intézményvezető válaszol.

Az adácsi Szent Jakab Katolikus Általános Iskola és Sportiskola, Juhászné Varga Márta igazgató:

Mérföldkő volt 2012 az adácsi iskola életében. Az impozáns, kimagasló feltéte-lekkel rendelkező oktatási in-tézmény belülről is megújult. Felpezsdült az életünk, amióta egyházi fenntartásba került a 152 fős általános iskola. Peda-gógusközösségünk szeretné bizonyítani, hogy jó volt ez a döntést. A gyerekek szeretet-teljes légkörben nevelkednek, és a lehetőségek tárháza nyílik meg előttük.

A csaknem 90 nehéz sorsú tanulónk kétharmada halmo-zottan hátrányos helyzetű. Nagy részük roma származá-sú. Sok a sajátos nevelési igé-nyű, beilleszkedési, magatar-tási, tanulási nehézségekkel küzdő gyermek. Ezért az isko-lai munka fontos célkitűzése az esélyegyenlőség megterem-tése, amelyért most kétéves projekt keretében, pályázati finanszírozással dolgozunk.

Hosszú évek óta profilunk az idegennyelv oktatása. Első osztályban kezdünk játékos formában angolt vagy néme-tet tanítani, majd 4. osztálytól emelt szintű nyelvoktatás kö-vetkezik. Az első ilyen csoport 2012-ben szerezte meg a junior nyelvvizsgát. Lendületet adott számunkra az is, hogy más-fél év alatt három pályázatot

nyertünk. Legutóbb egy mik-robuszhoz jutottunk ilyen mó-don. Ettől a tanévtől lettünk két szakosztályos sportiskola: a birkózás és a női szertorna terén máris nagyszerű eredmé-nyekkel büszkélkedhetünk.

Úgy érzem, gyermekeink jó úton igyekeznek a legjobb hely-re: Jézus Krisztus felé. Minden hónap második vasárnapján, a diákmiséken növekvő létszám-ban és aktívan vesznek részt a diákok és a pedagógusok. A tanulóink hétfőnként az osz-tálymiséken élnek át közös áhí-tatot. A szentek életével kapcso-latban megemlékezéseket ren-dezünk. A tanárok kéthetente bibliaórára járnak a helyi plé-bániára, hogy aztán személyi-ségünkkel sugározzák a krisz-tusi szeretetet. Ehhez a helyi plébános atyától Csizinszky Györgytől kapunk segítséget, aki az iskolalelkészünk is.

Adács község köztudottan vallásos. Több neves pap szár-mazik innen, a legismertebb közülük Bánk József érsek-

püspök. A község múltja is kö-telez, hogy méltók legyünk a katolikus lelkiséghez. De a te-lepülés egyetlen általános isko-lájaként sokféle igénynek meg kell felelnünk. Az önkormány-zatnak jó partnerei vagyunk, amit az is bizonyít, hogy egy községi egészséges életmód pá-lyázatot a háziorvosi szolgálat-tal együtt valósítunk meg.

A Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola Gál Benjáminné igazgató:

Az Egri Főegyházmegye fenntartásába 2013. szeptem-ber 1-jén került iskolánkba je-lenleg 246 tanuló jár. Célunk a magas színvonalú, keresztény lelkületű nevelés-oktatás meg-alapozása. Egyre jobban tükrö-ződik az iskola mindennapjai-ban a katolikus elkötelezettség: természetessé vált az egyházi köszönés, a keresztvetés, az imádság az órák kezdetén és vé-gén, az étkezések előtt és után. A diákok liturgikus és ifjúsági énekeket tanulnak, rendszere-sek a megemlékezések a jeles egyházi napokról. Lelkesen segédkeztek a gyermekek a lelki nap lebonyolításában is. A heti két hittanóra segítséget nyújt a lelki gyarapodásban, szellemi fejlődésben. Mindezek műveltségbeli hatását pedig már a magyar szakos kollégák is jelezték.

A változások új világszemlé-letet alapoztak meg az iskolai

dolgozók, pedagógusok éle-tében is. Nagyobb türelem-mel fordulunk egymás felé, kedvesebb lett a mindennapi beszédmód, jellemzőbb a meg-bocsátás és a hibák jóvátételé-nek igénye. Lélekemelő volt az adventi ünnepkör hangulata, színvonalasak a karácsonyi műsorok, sikeresek a vallási témájú pályázatok, a karácso-nyi kiállítás a templomban.

Ősszel Tiszaújváros Önkor-mányzata zászlót adományo-zott iskolánknak, amelyet templomi áldás során vettünk át. Nagy sikerrel szerepelt templomunkban a PáterRock együttes. Városunk lakói örömmel fogadták a Város-ház téren előadott karácsonyi műsorunkat és a Magyarok Nagyasszonya Templomban rendezett szentestei pásztor-játékunkat. Az intézményünk dolgozói jó példát mutatnak: vasárnaponként a diákjaink-kal és a családokkal együtt járnak szentmisére, egyre töb-ben. Varga Bertalan esperes kedves, gyermekcentrikus, el-kötelezett személyének nagy a szerepe a katolikus hit terjesz-tésében.

Felemelő élményben volt ré-sze tavaly november végén is-kolánk küldöttségének, amely önkormányzati támogatással, diákcsere keretében járt Len-gyelországban. Sokfelé jártak, de a legemlékezetesebb az volt számukra, hogy eljutottak Czes-tochowa híres zarándokhelyére, a Jasna Góra-i kolostorba is. Bízunk abban, hogy a későbbi-ekben több olyan kegyhelyre elvihetjük tanítványinkat, ahol közelebb kerülhetnek Istenhez.

Gábor László

Adácson és Tiszaújvárosban jártunk

A gyerekek szeretetteljes légkörben nevelkednek

Szeretet és pedagógiaFebruár 1-jén rendezte meg a 2013/2014-es tanév II. félévének első hitoktatói szakmai napját Miskolcon a Főegyházmegyei Kateketikai Konzultációs Iroda. A Mis-kolc-Mindszenti Plébánia milleneumi termében meg-rendezett képzésen több mint félszáz hitoktató vett részt. Koós Ede atya nyitóelőadásá-ban a szeretet és a pedagógia közti kapcsolatról beszélt, majd gyakorlati kérdésekkel foglalkozhattak a hitoktatók.

Hivatások napjaA szerzetesi hivatások nap-ját Gyertyaszentelő Boldog-asszony napján, február 2-án ünnepeljük. A megszentelt élet napja alkalmából, ünnepi szentmisére gyűltek össze ezen a napon az Egri Főegy-házmegye területén működő szerzetesrendek képviselői. A szentmisének – amelyet Ternyák Csaba érsek mutatott be –, és az azt követő kötetlen együttlétnek a szalézi nővé-rek által működtetett egri Segítő Szűz Mária Főiskolai Leánykollégium adott otthont.

IskoláinkA HónAp utolsó vasárnapján, február 23-án a katolikus iskolák javára gyűjtöttek hazánk összes katolikus templomában. Az adakozás évről évre bizonyítja, hogy milyen sokan szívükön viselik egyházunk oktatási-nevelési szolgálatának támo-gatását. A katolikus egyház a 2013/2014-es tanévben össze-sen 121 925 fiatal oktatásáról gondoskodik, a pedagógusok száma 12 123. Egyházme-gyénkben 17 ezer fiatal tanul intézményeinkben, 1600 pe-dagógus irányítása alatt.

Hittanári képzésAz egri Hittudományi Főis-kolán két szinten folytatódik a világi hitoktatók képzése: osztatlan hittanári szakon (4 éves) és hittanár-nevelő mes-terszakon (2 év a három éves alapképzés után). Bővebb in-formáció a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható és a tanulmányi osztályon kérhe-tő. Jelentkezni az intézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Az egysza-kos képzésekre a jelentkezési határidő: 2014. május 15.

h í r e k

l á t o g a tá s e g y h á z i i s k ol á k b a n

Adács: a község múltja is kötelez a keresztény lelkiségre

Tiszaújváros: a változások új világszemléletet alapoztak meg

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Április 27. az Isteni Irgalmas-ság napja, amelyet II. János Pál vezetett be. A lengyel pápa 2005 áprilisában ennek az ünnepnap-nak az előestéjén hunyt el.

Erre a tavaszi dátumra azért is esett a választás, mert a II. János Pál szentté avatására nagy számban várnak lengyel zarándokokat, akik a téli hóna-pokban nehezebben tudtak vol-na Rómába utazni. II. János Pál temetésére és 2011-es boldoggá avatására is másfél millió za-rándok érkezett, többségében lengyelek és olaszok. A két pá-pa közös szentté avatására még nagyobb tömeget várnak.

A konzisztóriumon Angelo Amato, a Szentté Avatási Kong-regáció prefektusa röviden is-mertette a két pápa életútját. Hangsúlyozta, hogy az olasz és a lengyel pápa is „mély történel-mi változások korában élt”, és mindketten a béke és az emberi méltóság védelmét szolgálták. II. János Pált rekordidő alatt, halála után alig tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabb csak pa-dovai Szent Antal kanonizációja volt még a 13. században.

A 2000-ben boldoggá avatott XXIII. János szentté avatását bi-zonyított csoda nélkül is engedé-lyezte Ferenc pápa. II. János Pál szentté avatási eljárása során csodaként ismerték el Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldog-gá avatásának napján imádko-zott Wojtylához. H. J.

CMYK CMYK

j e g y z e t

Egyházunk tanítása szerint a nagyböjt a keresztségre való előkészítésnek és az

arról való megemlékezésnek, valamint a bűnbánattartásnak az ideje (SC. 109). Természetes, hogy a liturgia nemcsak a ke-resztségre készülőket, hanem a már megkeresztelkedetteket is akarja segíteni, hogy a bűn-bánattartás módozatai (böjt, önmegtagadások, alamizsna, szentgyónás) által megújítsák lelkükben a keresztség szentségi kegyelmét. Ezt hangsúlyozza a Neokatekumenális Út lelkiségi mozgalom, amely hazánkban is jelen van. Egyházmegyénkben pedig az idei évet és a májusi bazilikai nagy találkozót (május 17.) keresztségi hivatásunk megerősítésének szenteljük. Arra emlékezünk, hogy meg vagyunk keresztelve, és azért imádkozunk, hogy komolyabban vegyünk a keresztségből fakadó lelki életet.

A keresztség és a bűnbocsánat szentsége közötti kapcsolat köny-nyen felfedezhető. A hitvallásban

azt imádkozzuk, hogy valljuk „az egy keresztséget a bűnök bocsánatára”. A leggyakrabban emlegetett hasonlóság: mindkét

szentség a megtérésnek és az Istennel való kiengesztelődésnek a szentsége. A bűnbánat, illetve a szentgyónás tulajdonképpen a keresztségben végbement folya-matnak és a keresztségi kegye-lemnek a megújítása.

Az Egyház mindig tudatá-ban volt a két szentség közötti kapcsolatnak. Az ősegyházban Alexandriai Kelemen a bűnbánat szentségét „második kereszt-ségnek”, Szent Ágoston pedig „megismételhető keresztség-nek” nevezte. Az a gondolat is megjelenik az egyházatyáknál, hogy a bűnbánat szentsége a keresztség után olyan segítség,

mint a „hajótörötteknek a men-tődeszka”. Mindkét szentség a megtérés szentsége. A keresztség az első és alapvető megtérés

helye. A keresztségben kapott új élet azonban nem szüntette meg az emberi természet gyengeségét. Ezért szükségünk van a második megtérésre is. A kétféle lehetősé-get Szent Ambrus is hangoztatta: „az Egyházban ott van a víz és a könnyek, a keresztség vize és a bűnbánat könnyei”.

Nyilvánvaló, a két szentség között van különbözőség is, ami a szentségi jel természetéből adó-dik. A bűnbánat szentségében a szentségi jelet a gyóntató pap és a gyónó tulajdonképpen együtt hozzák létre, a bűnbánó csele-kedeteinek (bánat, bűnbevallás, elégtétel) lényeges szerepe van a

szentségi jelben, a keresztség ese-tében a megtérő ember szerepe nem annyira hangsúlyozott, hi-szen a „víz és a Szentlélek által” születünk újjá, és leszünk Isten gyermekei. Azután a keresztség szentségét nem lehet megismé-telni, a bűnbánat szentségének lényege pedig éppen az, hogy általa ismételten megújulhat ben-nünk a keresztség kegyelme.

A keresztségben a Szentlélek által Isten gyermekei, a Szentlélek templomai és az

Egyház tagjai lettünk. Ezek a ke-gyelmi ajándékok, melyeket leg-többen már gyermekkorunkban megkaptunk, köteleznek bennün-ket. Egész életünkben arra kell törekednünk, hogy a kegyelem segítségével Isten gyermekeihez méltóan – mint az Egyház élő tagjai – a „Lélek szerint” éljünk. Ez a lelkiség azt várja tőlünk, hogy a Nagyböjt folyamán haljon meg bennünk a bűn, és támad-junk fel Krisztussal együtt az új életre. Így lesz a keresztség és a szentgyónás az ember személyes húsvétja. Dolhai Lajos

A második keresztség

Április üzenete:„Legyen gondunk arra, hogy szeretetre és jótettre buzdítsuk egymást” (Zsid 10,24).

AR

CH

Iv F

Elv

étE

l

Boldog XXIII. János (Angelo giuseppe ronCAlli) (1881. noveMber 25. – 1963. június 3.) róMAi pÁpA 1958 – 1963 Között.

Parasztcsaládból származott, s ezt sohasem felejtette el: élete végén há-lát adott, hogy szegényen halhat meg. Közvetlenségének és emberszereteté-nek köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt. Bár pápa-sága csak viszonylag rövid ideig, ke-vesebb, mint öt évig tartott, mégis tu-dott ez alatt maradandót alkotni. Váratlanul összehívta a II. Vatikáni Zsinatot, a katolikus egyház 21. egye-temes zsinatát, amelynek feladata az egyház reformja volt. Ezzel új korsza-kot nyitott. II. János Pál pápa 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta, emléknapját október 11-én (a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának évfor-dulóján) tartjuk.

Boldog II. János Pál pápa(KArol józef WojtYłA ) (1920. MÁjus 18. - 2005. Április 2.) A KAtoliKus egYhÁz feje 1978-tól 2005-ig.

1978. október 16-án választották meg, 455 év óta az első nem olasz, és az első szláv pápa. Tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése. Erkölcsi taní-tásában a hagyományok tisztelete, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Több mint 100 külföl-di utazást tett, hazánkba 1991-ben és 1996-ban látogatott el. 1338 boldogot avatott és 48 szentet. A magyarok közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király leányát, Hedviget, Nagy Lajos király leányát, továbbá a kassai vértanúkat: Körösi Márkot, Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhértet. Míg Apor Vilmost, a vértanú győri püspököt, Batthyány-Strattman László orvost, a szegények gyógyítóját és IV. Károlyt, az utol-só magyar uralkodót boldoggá avatta. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. A történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon. Utóda, XVI. Benedek 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepének október 22-ét jelölte ki.

Megújul és gazdagodik a Sárospataki Bazilika

A Sárospataki Bazilika egyház-megyénk egyik legszebb temp-loma, amely nagyon rászorul a felújításra. Mint hírül adtuk, az egyházközség egy uniós pályá-zaton nyert támogatásból hozza rendbe, és turisztikai célú fej-lesztések is megvalósulnak.

Kecskés Attila főesperes-plébános arról számolt be la-punknak, hogy munkálatok újabb szakaszhoz érkeztek, az előkészítés után 2014. január végén megkezdődtek a külső homlokzat, valamint a tetőzet felújítási munkálatai. A mun-ka ütemesen folyik, előkészí-tették az oratórium tetejének

magasítását is, ahol harangjá-tékot helyeznek el.

A munkálatok miatt korlátoz-ni kell a bazilika nyitva tartását, délelőttönként zárva lesz. Mun-kavédelmi okokból egyelőre csak az előre bejelentett, csoportosan érkező látogatókat tudják nap-közben fogadni. Az esti miséket viszont változatlanul a baziliká-ban tartják. A közelgő húsvéti ünnepek szentmiséit sem zavar-ja meg az építkezés, a nagyheti szertartások is ott lesznek. A tervek szerint 2015-től megújult külsővel fogadja majd az 500 éves templom az ide érkező za-rándokokat és turistákat. (g. l.)

A Keresztség ünnepe az Egri Bazilikában

Egyházmegyei találkozó május 17-én

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezésre kerül az Egri Bazilikában az egyház-megyei találkozó május 17-én 10 órától. A Keresztség ünnepe című rendezvényre azokat a híveket várják, akik szeretnék elmélyíteni keresztségi elkötele-zettségüket.

ternyák Csaba egri érsek már újévi körlevelében felhívta erre a programra a figyelmet. Miként írta: „ A testvériség, amely a pápa szavai szerint a béke alapja és útja, természet-fölötti megalapozását a keresz-ténységben találja meg. Az első beavató szentség, a keresztség tesz bennünket Isten gyermeke-ivé és egymás testvéreivé. Ami-kor tehát keresztény emberként a békéért tenni akarunk, akkor fontos, hogy újra tudatosítsuk keresztségünk jelentőségét és értékét. Ennek érdekében egy-házmegyénkben az idei évet keresztségi hivatásunk megerő-sítésének szenteljük.”

Az egri érsek várja a plébá-niák, a különféle lelkiségi moz-galmak és a katolikus iskolák tanári testületeinek képviselőit

is. Az első sorokat azoknak a híveinknek tartják fenn, akik felnőtt korukban részesültek a keresztség szentségében és újították meg életüket Krisz-tusban, ők tudatosan vállalták Krisztust és az ő egyházát.

A plébániákra az Egri érsek-ség jelentkezési lapot küld. A regisztráció 17-én 9 órakor kez-dődik a bazilika főbejáratánál. A programok 10 órakor kezdőd-nek, az előadásokat, tanúságté-teleket követően a résztvevők közösen mondják el a zsolozs-mát. Az ebéd előtti programok szentmisével érnek véget. En-nek kiemelkedő része lesz a ke-resztségi fogadalom megújítása. Ezt az imát gyertyával a kezük-ben mondják majd el a hívek. Az ebédet követően – amelyet az Egri Főegyházmegye biztosít a résztvevőknek – megfelelő idő esetén körmenet lesz a baziliká-ból az Egri várba.

A Keresztség ünnepe című találkozóra az Egri Főegyház-megye főpásztora mindenkit szeretettel hív és vár, aki szíve-sen képviseli plébániája közös-ségét. Homa János

Eged-hegyi keresztút. Az idén is sor kerül a hagyományos Eged-hegyi keresztútra, amely április 12-én, a Virágvasárnapot megelőző szombat dél-előtt 10 órakor indul el Egerből, a Dobó tér felújítása miatt ezúttal a Fájdal-mas Anya (Servita) templom elől (Szaicz Leó u. 7.). A közel 10 kilométeres útra minden esztendőben sok család: gyermek, fiatal és idős ember vállal-kozik, hogy a papjaikkal közösen imádkozzanak a keresztúti állomásokon.

Április 27-én a római Szent Péter téren

Szentté avatják XXIII. János pápát és II. János Pál pápát

Április 27-én avatják szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát a római Szent Péter téren. Ferenc pápa – aki júliusban hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyła (1978-2005) együttes szentté avatását – úgy nyilatkozott, hogy „jó pápák” voltak, „közös szentté avatásuk üzenet az egyháznak”.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Nyílt hétvégére várják az Egri Szemináriumba azokat a fiatalokat, akik a papi hi-vatás gondolatával foglalkoz-nak. Mint Szabó Józseftől, a szeminárium spirituáli-sától megtudtuk: az Érseki Hittudományi Főiskolán idén április 11 és 13 között rende-zik meg ezt a programot.

A cél az, hogy bemutassák az Érseki Hittudományi Főisko-la és a szeminárium életét: a papképzést és a növendékek mindennapjait, ezzel ápolják és mélyítsék el a hivatást. Tisztázni és erősíteni szeret-nék előadásokkal, lelki prog-ramokkal és közös imával a papi hivatás iránti mély vá-gyat, amelyet Isten ültetett az érdeklődő fiatalokba.

A hétvége mottója: „Jézus kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imá-dásában töltötte. Amikor meg-virradt, magához hívatta tanít-ványait és kiválasztott közülük tizenkettőt” (Lk6,12-13). Ma is Jézus választ, de kinek-kinek fel kell tudni ismerni önmagá-ban akaratát.

A nyílt hétvégére érkezők már pénteken beköltöznek a szemináriumba, és a vasár-napi ebéddel fejeződik be az együttlét. Szombaton rövidített

órákon vehetnek részt, ízelí-tőt kaphatnak a teológiai ok-tatásból. Ez a találkozás első dimenziója. A második a pap-pá formálódás lelki részének megismerése, a közös kápol-nai szentmise, a zsolozsma és az elmélkedés. A harmadik dimenzió pedig azoknak a

beszélgetéseknek a személyes-sége, melyeket a kispapokkal folytatnak az érdeklődők.

Főleg középiskolás fiúkat vár-nak az egri, illetve Debrecen-nyíregyházi egyházmegyékből, akik plébánosukon keresztül je-lentkezhetnek. A Hittudományi Főiskola sajátosságai miatt nem

egyszerű ismerkedésről van szó, hanem hivatásgondozásról: a résztvevők augusztusban újra eljöhetnek egy hétvégére.

A programot a kispapok szer-vezik, akik nemrég még ma-guk is középiskolások voltak, ezért tisztában vannak azzal, hogy mi érdekelheti a fiatalo-kat. Minden évfolyamból két-két papnövendék vesz részt az előkészítésben, akiket egy ha-todéves hallgató irányít. Nem véletlenül írták tehát a plébá-nosoknak kiküldött körlevélbe, hogy a közös játék és a jókedv is része ennek a hétvégének. (gábor)

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. április

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Dsida Jenő

NagycsütörtökNem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,s a fullatag sötétben hat órát üldögéltema kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.Testem törött volt, és nehéz a lelkem,mint ki sötétben titkos útnak indulvégzetes földön, csillagok szavára,sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,s finom ideggel érzi messzirőlnyomán lopódzó ellenségeit.Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.A sűrű füst, mint roppant denevérszárnylegyintett arcul.Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem.Körülnéztem. szerettem volnanéhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt...péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt, és mind aludtak...Kövér csöppek indultak homlokomról,és végigcsurogtak gyűrött arcomon...

DsiDa Jenő (1907–1938) erdé-lyi magyar költő. A részvét, a szenvedőkkel való együttér-zés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé.

Szemináriumi hivatásgondozó hétvége

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Ettől a tanévtől negyven különböző köznevelési intézményt tart fönn az Egri Főegyházmegye. Sorozatunkban tevékenysé-güket szeretnénk bemutatni. Kérdéseinkre ezúttal is két intézményvezető válaszol.

Bán János igazgató, Szent Mi-hály Katolikus Általános Iskola, Bánréve:

Iskolánk több mint száz éves múltra tekint vissza az 1400 lelket számláló Bánrévén. Min-dig is központi szerepet töltött be, nemcsak településünkön, de a térségben is. Körzeti isko-laként több mint nyolc faluból fogadunk gyermekeket. 2012 augusztusától az Egri Főegyház-megyéhez tartozunk, ezzel az itt élők közös óhaja teljesült.

Új épületünket 2003-ban ad-ták át, nemcsak külsejében mo-dern és szép, hanem felszereltsé-gében is. Jelenleg 275-en tanul-nak nálunk. Tagintézményünk-ben, Serényfalván – amely szintén új, modern épületben kapott helyet – 76 alsós kisdiák tanul. A korszerű oktatás szinte minden feltételével rendelke-zünk: interaktív táblák, két in-formatikai terem, nyelvi labor, természettudományi terem, stb. Pedagógusaink mindig is töre-kedtek arra, hogy tovább képez-zék magukat, megfelelve a kor kihívásainak. Munkánk során személyre szabott módszereket alkalmazunk, és nagy figyel-met fordítunk a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásra is. A diákok sokféle délutáni foglalkozáson, szakkörön vehet-nek részt, illetve tölthetik hasz-nosan szabadidejüket. Ehhez

ad segítséget a kazincbarcikai Kodály Zoltán Művészeti Iskola kihelyezett tagozata is, amely intézményünkben működik.

Azt tartjuk legfontosabbnak, hogy minden gyermeknek sike-rüljön megtalálnia azt, amiben tehetséges, amiben sikeres lehet. A törekvés sikerét bizonyítják a különböző versenyeken, vetélke-dőkön elért helyezések: Zrínyi Ilona Megyei Matematika ver-seny, a Simonyi megyei helyes-írási verseny, PC-Kismester Or-szágos Informatika verseny, tér-ségi szavaló- és sportversenyek.

Sok minden változott a fenn-tartóváltás óta, de még sok az előttünk álló feladat is. A gyere-kek és a tanárok megértőbbek lettek egymással és másokkal szemben, erősebb közösséggé kovácsolódtunk. A reggeli és a nap végi imák, a diákmisék, a hittanórák, a délutáni ifjúsá-gi hittan és a lelki napok igazi feltöltődést jelentenek úgy a di-ákok, mint a pedagógusok szá-mára. Az együtténeklés, a közös foglalkozások, a beszélgetések

szorosabb kapcsolatot alakí-tanak ki. Ehhez nagy segítsé-günkre van Cseh István kano-nok úr, iskolánk lelkésze, aki-hez mindig mindenki bizalom-mal fordulhat.

A pedagógiai munkánk célja, hogy a diákokat segítsük abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, szépre, jóra fogékony személyiséggé, Istent és embertársait szerető,

életszentségre törekvő, felelős felnőttekké váljanak.

Bódor Istvánné igazgató, Újtele-pi Katolikus Általános Iskola:

Iskolánk Heves város Újtelep nevű városrészében, zöldöve-zetben fekszik. A hangulatos, kerengővel, növényekkel díszí-tett belső udvaron több kisebb épületben tanítunk. A városból idejáró 230 diákot 9 tanulócso-portban 22 pedagógus neveli-oktatja. 2013. szeptember 1.-től került intézményünk az Egri Főegyházmegye fenntartásába. Mi így fogalmaztunk: visszatér-tünk a gyökerekhez. Intézmé-nyünk ugyanis az 1928-as ala-pításakor katolikus iskola volt, de még az 1948-as államosítás után sem szakadt el a hittől. Az „oltáros” tanterem biztosí-totta az Újtelep lakói számára a szentmisék helyszínét. Ezért is volt számunkra nagy öröm, hogy egységes akarattal alakult ki az egyházi iskola létrehozásá-nak terve, amelynek megvaló-sításához Ternyák Csaba érsek nyújtott segítő kezet.

Gyönyörű környezetben, jól felszerelt iskolában tanulhatnak a gyermekek. Fejlődésüket a tan-órákon kívül egyéni képességfej-lesztéssel, művészeti- és sport-foglalkozásokkal, szakkörökkel, korrepetálásokkal biztosítjuk. Kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelv és az informatika oktatására. Külön készítjük fel tanulóinkat a különböző tanul-mányi, sport és művészeti ver-senyekre. Iskolánk a városrész kulturális és sportcentruma is. Helyi társadalmi eseménynek is számít a farsangi bál, a Zenélő Udvar, a Tarka-barka Est. Tanít-ványaink rendszeresen műsor-ral kedveskednek más helyeken is: szerepeltek az idősek otthoná-ban és a városi adventi gyertya-gyújtáskor, pásztorjátékot adtak elő Karácsonykor a belvárosi templomban.

A fenntartóváltás révén a ke-resztény nevelési elvek hangsú-lyozottabban jelennek meg az iskola életében, ami feladataink elvégzéséhez jelentős lelki erőt ad. Ez elsősorban Nagy István plébános úrnak és a hitoktatók-nak köszönhető. A mindennapi imák, az osztálymisék, a lelki napok segítik az Istennel való találkozást. Egyre több önkén-tes munkát végzünk a közössé-gért. Csatlakoztunk a Katolikus Karitasz „Jónak lenni jó” felhí-vásához, adományt gyűjtünk a rászorulók számára, közösen szépítjük az iskola környékét.

A diákok, szülők és pedagógu-sok is örülnek a változásoknak, mert nyugodt légkör alakult ki a nevelő-oktató munkához. Megtanítottak bennünket türe-lemre, hogy keresztényi módon oldjuk meg a problémáinkat.

Gábor László

Bemutatkozik Bánréve és Heves iskolája

Megértőbb, erősebb közösséggé kovácsolódtak

SzentségimádásMárCius eleJén a Gyöngyösi Szent Bertalan templomban háromnapos szentségimá-dást tartottak. Az évszáza-dok óta változatlan formá-ban tartott lelkigyakorlat szónoka az idén Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános, egyházi író volt. Az asszisztenciát az Érseki Papnevelő Intézet, illetve a Redemptoris Mater szemi-nárium növendékei adták.

Keresztúta JászalsószentgYörgYi és jánoshidai egyházközség hetven híve lelkipásztoruk, Pásztor Pascal vezetésével március 15-én keresztúti ájtatosságot tartott, amit minden magyarért – bárhol is él – ajánlottak fel. A két települést összekötő Zagyva folyó gátján, XVI. Benedek emeritus pápa imáit és el-mélkedéseit követve járták végig Jézus Krisztus szen-vedésének stációit.

FesztiválneMzetKözi fiúKórus- és orgonafesztivált rendeztek az egri líceumban március 22. és 23. között. A gálamű-sort a Szent Bernát Ciszterci templomban tartották, ahol felléptek a fesztivál részvevői: a bécsi Mozart Knabenchor fiúkórus, a házigazda Egri Érseki Fiú-kórus, illetve egy bécsi, egy gdanski, egy nápolyi és egy egri orgonaművész.

Szavalóversenyaz anDrássY gYörgY Katoli-kus Közgazdasági Középis-kola „Isten kezében” címmel szavalóversenyt hirdet április 11-re, a költészet napjára az Egri Főegyházmegye fenntar-tása alá tartozó középiskolák 9-12. évfolyamos diákjai szá-mára. A cél az, hogy a tanu-lók megismerjék a hit erejét művészi üzenetként megfo-galmazó költeményeket.

Hittanári képzésaz egri Érseki Hittudományi Főiskola a 2014/2015-es tan-évben hittanári képzéseket indít. Az egyszakos képzés-re a főiskola saját jelentke-zési lapján lehet jelentkezni, május 15-ig. Bővebb infor-máció a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

Ministránstalálkozó2008 óta minden eszten-dőben meghívja Ternyák Csaba egri érsek az egyház-megye ministránsait, hogy közösen tegyenek hitet az oltár szolgálata mellett. Ebben az esztendőben má-jus 24-én kerül sor erre az alkalomra.

l á t o g a tá s e g y h á z i i s k ol á k b a n

Bánréve: az együtténeklés, a közös foglalkozások, a beszélgetések szoro-sabb kapcsolatot alakítanak ki

Heves: nyugodt légkör alakult ki a nevelő-oktató munkához

hírek

Értékelte az Egri Hittudományi Főiskolán folyó képzés és tudomá-nyos kutatás feltételeit a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A vizsgálat megállapította, hogy a főiskola megfelel a magyar törvények, illetve a felsőoktatási európai minőségbiztosí-tás minőségi elvárásainak. Ezért a bizottság a főiskolát és annak hitéleti szakjait 2018. december 31-ig akkreditálta.

A két nap alatt a kispapok szerveznek programokat az az érdeklődő középiskolásoknak

AR

CH

IV F

ELV

ÉTE

L

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Húsvét vigíliája a tűzszente-léssel kezdődött az Egri Bazili-kában. Ternyák Csaba érsek, a teljesen sötét templom előcsar-nokában megáldotta a tüzet, és arról gyújtotta meg a húsvéti gyertyát. A liturgia szavaival ar-ra emlékeztetett, hogy Húsvét-kor az Egyház meghívja szerte a világon élő gyermekeit, hogy együtt ünnepeljék Jézus Krisz-tus feltámadását.

Az ünnepélyes bevonulás köz-ben, a húsvéti gyertya nyomán sorra gyújtották meg a hívek gyertyáit, és a bazilikát a több száz gyertya fénye sejtelmesen világította meg. A diakónus eb-ben a félhomályban énekelte el a húsvéti öröméneket.

Majd az ószövetségi olvas-mányok következtek, a Dicső-ség… felzúgása után pedig a feltámadásról szóltak a szent-írási szövegek. „Áldott ez az éjszaka!” - ismételte többször is szentbeszédében az érsek, utal-va a húsvéti örömének szavaira, mert Krisztus feltámadásának fényessége ragyogja be, amelyet a húsvéti gyertya jelképez. Az angyal szava: ’Ne féljetek! Nincs itt, feltámadt!’ nem jut el a Jézus sírját őrzőkhöz, csak az asszo-nyokhoz, akik tovább viszik a hírt az apostoloknak. Ne félje-tek! – mondja Jézus is. A félelem és a sötétség árnyai fölénk akar-nak kerekedni. Jézus azonban győzött a halálon, nincs okunk félni. A szétosztott gyertyaláng azt a világosságot szimbolizálja,

amelyet a feltámadás örömhíre gyújtott meg lelkünkben” – emelte ki a főpásztor.

Ezen az estén tizenegy felnőtt részesült a beavatás szentségei-ben. A Főpásztor szentbeszédé-ben róluk is szólt: „A kereszt-ségre készülők hosszú tanulási folyamat során, a közösségbe való bekapcsolódással jutottak el idáig. A keresztség mellett ma részesülnek a bérmálás szentsé-gében és először veszik maguk-hoz az Eucharisztiát is”. Majd közvetlenül hozzájuk fordult: „Nagy örömmel köszönt tite-ket az Anyaszentegyház. Nagy örömmel és Isten iránti hálával fogad be titeket ez a közösség”.

„Valóban egyedülálló ez az éj-szaka. Újra átéljük a feltámadás örömét, új teremtményekké vá-lunk. Az Úr feléleszti bennünk az Istengyermekség lelkét, hogy ilyen lelkülettel szolgáljunk. Az idei esztendő a keresztség éve egyházmegyénkben” – emelte ki az érsek. „Újra átéljük dönté-sünket, Jézus Krisztushoz való tartozásunkat keresztségi foga-dásunk megújításával. Tegye az Isten teljessé mindazt a jót, amit elkezdett bennünk” – fejezte be szentbeszédét a Főpásztor.

Ezt követően került sor a keresztvíz megáldására és a keresztelésre. A szentmise az áldozati résszel folytatódott, majd a hívők körmeneten vettek részt a bazilikát megkerülve, a legismertebb húsvéti énekeket énekelve. Homa János

Krisztus feltámadásának húsvéti örömhíre

CMYK CMYK

j e g y z e t

A Keresztség ünnepeAz idén is megrendezésre kerül az Egri Bazilikában az egyházmegyei találkozó május 17-én 10 órától. A Keresztség ünnepe című rendezvényre azokat a híve-ket várják, akik szeretnék elmélyíteni keresztségi elkö-telezettségüket. Jelentkezni lehet a plébániákon.

Irány a Somlyó-hegyAz ApCi Katolikus Általános Iskolában április 11-én min-den osztály felkerekedett, hogy közös keresztutat vé-gezzen a község fölé maga-sodó Somlyó-hegyen, Kocsis Sándor plébános vezetésével. A cél a hegytetőn álló nagy fakereszt volt.

Missziós út EncsenAz enCsi Szent László Kato-likus Általános Iskola belső udvarán missziós keresztutat építettek. A stációk meg-jelenítésére rajzpályázatot hirdettek, a legjobb alkotások felkerültek a táblákra, a szin-tén a gyerekek által faragott keresztek mellé. A kereszt-utat április 15-én áldotta meg dr. Garancsi László érd. főes-peres-plébános.

h í r e k

Az ősegyházban a kereszt-séget mindig húsvét éjsza-káján szolgáltatták ki, a

„feltámadási szertartás” szerves részeként. Napjainkban is talál-kozunk ezzel a gyakorlattal. A keresztség és a húsvét kapcso-latára utal az is, hogy minden templomban nagyszombat este áldjuk meg a keresztvizet, amely keresztségünkre és Krisztus Urunkra emlékeztet bennün-ket, aki szenvedése, halála és feltámadása által megváltott bennünket. Azután a húsvéti vigílián minden évben megújít-juk keresztségi ígéreteinket. Ha a bérmálás pünkösdi szentség, akkor a keresztség valójában húsvéti szentség. A keresztség az ember személyes húsvétja.

A húsvéti szentleckében Pál apostol a feltámadással össze-függésben beszél a keresztség szentségéről. Azt tanítja, hogy a keresztségben Krisztussal együtt eltemetkeztünk a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősé-géből feltámadt a halálból, úgy mi is új életre keljünk (vö. Róm 6,4). Miként Krisztus feltámadt,

a keresztség által mi is új életre támadhatunk, „új teremtmények” lehetünk, hiszen az újjáteremtő Szentlélek megszabadít bennün-ket az áteredő bűntől és minden

személyes bűntől, és újjá teremt bennünket. A keresztségben maga a húsvéti misztérium ismét-lődik és valósul meg bennünk: az ember a bűn halálából új életre születik. A keresztségben az ember bűnösként meg akar halni – s ezt a halált el is nyeri; és a keresztségben a megbocsátás új életét akarja – , s ezt meg is kap-ja. Ez a lelki újjászületés fogja az-után egész életét meghatározni.

Az újjászületésnek van egy múltra vonatkozó és van egy jövőbe tekintő mozzanata. Az első a bűnöktől való szabadulás, a második pedig a megújulás: miként Krisztus feltámadt a

halálból, a keresztség által mi is feltámadunk, és új emberekké leszünk. A Krisztusban hívő em-ber új „személyazonosságot” kap, melynek lényege Krisztussal, a

Szentlélekkel és az Atyával való újszerű kapcsolat. A keresztség-nek köszönhetően a mennyei Atya gyermekei leszünk (Gal 4,4), a Szentlélek által Krisztust öltjük magunkra (Gal 3,27), a hit által pedig Krisztus él bennünk. Isten nekünk ajándékozza a Szent-lelket, a Szentlélek temploma leszünk (1Kor 6,9) és Isten lelke vezet bennünket a Krisztust köve-tő keresztény életben.

A keresztény életet úgy is tekinthetjük, mint a kereszt-ségből fakadó lelkiséget. Ha Krisztust követő keresztény életet akarunk élni, akkor komolyab-ban kell vennünk azt, ami a

keresztségben velünk történt. Az itt kapott kegyelmi ajándékok köteleznek bennünket. Az isten-gyermekség kegyelme azt várja el tőlünk, hogy gyermeki bizalom-mal hagyatkozzunk rá Istenre, hiszen ő a mi mennyei Atyánk. Ha a keresztségben Krisztushoz kapcsoltuk az életünket, akkor természetes, hogy az ő tanítása szerint igyekszünk élni. Ha a Szentlélek templomai vagyunk, akkor még a mai világban is a „Lélek szerint” élünk, és nem a saját elgondolásunk szerint ren-dezzük be az életünket.

Sajnos, nem elég gyakran gondolunk arra, hogy megkeresztelt emberek va-

gyunk, nem mindig igyekszünk a keresztségi fogadalomnak megfelelően élni. Ezért döntött úgy egyházmegyénk főpásztora, hogy az idei évet keresztségi hivatásunk megerősítésének szenteljük. Ezt a célt szolgálja az idei bazilikai egy-házmegyei találkozó (május 17), melyre szeretettel várjuk mind-azokat, akik szeretnék elmélyíteni keresztségi elkötelezettségüket. Dolhai Lajos

A keresztségszentsége

Május üzenete:„Mennynek Királyné asszonya/ Örülj szép Szűz, Alleluja/ Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, Alleluja./Amint megmondotta vala,/ Föltámadott, Alleluja/Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, Alleluja.”

(Népének a Hozsanna! énektárból)

Jászapáti diáknapokKétszáz éve született Pájer An-tal pap, költő. Április 14-16-án az ő tiszteletére rendezte meg a jászapáti katolikus gimnázium a Makó Pál Diáknapok rendez-vénysorozatát.

A rendezvényt Wirth István igazgató nyitotta meg. Ebből az alkalomból a jászapáti Római Katolikus Plébánia Puszták ma-gános fája címmel Pájer Antal legszebb műveiből verseskötetet

jelentetett meg, melyet a kör-nyékbeli diákok rajzai illuszt-rálnak. A pályázatra beérkező képekből összeállított kiállításon a díjakat a könyv szerkesztője, Lisztóczky László irodalomtör-ténész és kiadója, Kladiva Imre apát, eperes-plébános adta át. A megemlékezéseken kívül szá-mos program szinesítette az ese-ménysorozatot, amelyet a szerdai lelki nap szentmiséje zárt.

Egyházmegyei ministránstalálkozó2008 óta minden esztendőben meghívja Ternyák Csaba egri ér-sek az egyházmegye ministrán-sait, hogy közösen tegyenek hitet az oltár szolgálata mellett. Ebben az esztendőben május 24-én ke-rül sor erre az alkalomra, amely az egyházi közösségi élményt erősítősíti a fiatalokban, akik az egyházmegye településein segí-tik a papokat a szertartások so-rán. Sokan közülük kis falvakból jönnek, ahol csak ketten-hárman

ministrálnak, ezért is nagy ese-ményt jelent számukra, hogy tár-saikkal találkozhatnak.

Mint Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spiri-tuálisa elmondta, a ministráns szerepe azért fontos, mert ő az, aki közvetlenül a pap mellett állva különleges módon szolgál Istennek. Az idei találkozó a ke-resztség szentségét helyezi a kö-zéppontba, ezért jelmondata: „A keresztségben Krisztust öltötted

magadra”. A nap az Egri Bazili-kában szentmisével kezdődik, amelyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrál, majd tanúságtételek hangzanak el. Mindig nagy örömmel várják a résztvevők a celebráló püspök-kel való találkozást, akivel kötet-len formában beszélgethetnek. A délutáni kiscsoportos foglalkozá-sokon a fiúk a kispapokkal, míg a lányok szerzetes nővérekkel találkoznak. (g. l.)

Május első vasárnapján, anyák napján

szeretettel köszöntjük az édesanyákat!

Április 27-én hatalmas tömeg előtt avatták szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát a római Szent Péter téren. Ferenc pápa szerint a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyła (1978-2005) „közös szentté avatása üzenet az egyháznak”. Az ünnepi szentmisén segéd-püspökével és néhány papjával együtt részt vett az Egri Főegyházmegye érseke is.

Az idei esztendő a keresztség éve egyházmegyénkben – emelte ki az érsek

FoTó

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

Szenttéavatás Rómában

FoTó

: AFP

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. május

CMYK CMYK

a hóna p v erse

A FA így szólt: Ne félj, ha meghalok – ne félj meghalni velem. Ne félj a haláltól – nézd, újjáéledek. A halál csak a kérget hántotta le. Ne félj meghalni és újjáéledni velem. A jelet fátyol takarja. Benne újjáéled minden, és elveszti súlyát a gyümölcs. A FA átnyújtotta a gyümölcsöt Annak, aki beoltotta. Belőlem fogtok élni, Belőle, a megsebzett Fából. Belőlem, mondta a FA, nem éreztem őt idegennek. Eltűnt az ellentét érzése közöttünk (talán először egyetlen pillanatra?).

Én elmentem, a FA megállt, átölelve múltat és jövőt.

(Húsvét vigíliája, 1966)

(Balássy Péter fordításai)

Fehér sírodonfehér virágok élete virít – ó, hány év telt el már azótanélküled – mennyi, mennyi év!

Oly sok esztendeje bezárultfehér sírodon– fent mintha magasodna valami – valami, mint a rejtelmes halál.

Fehér sírodon, ó, Anyám, halott mindenem –fiúi szeretetemnekimája:Adj, uram, örök nyugalmat neki –

(Krakkó, 1939 tavaszán)

A megsebzett FA története

Szent II. János Pál pápa (Karol Wojtyła)

Fehér sírodon

Karol Józef WoJtYła (Szent II. JánoS Pál) Fiatalságától vonzó-dott a művészi kifejezésmódhoz. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányá-ban, majd egy vegyi üzemben dolgozott. Munka után sportolt, verseket, drámákat írt és színjátszókörökben szerepelt. Később még papként és pápaként is írt költeményeket.

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Káli versenya KálI Gárdonyi Géza Kato-likus Általános Iskolában április 11-én 19. alkalommal gyűltek össze a környékbeli alsós diákok, hogy a hangos olvasási tudásukat mérjék össze. Huszonegy intézmény tanulói, köztük négy katoli-kus iskola is részt vett a ver-senyen: az Adácsi Szent Jakab Katolikus Általános Iskola, a füzesabonyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola, a tenki Szent Imre Katolikus Általános Iskola, valamint a házigazda káli iskola.

Lillafüredi keresztútnagYSzerda délutánján a lil-lafüredi Szent István csepp-kőbarlang fölött lévő Kálvá-ria sétányhoz keresztútra várták a miskolci Minorita templom papjai a híveket. Húsvétra készülve az idén is maroknyi kis csapat - dacol-va a szeles áprilisi idővel - a sziklába vájt kis stációknál megállva, elmélkedéseket olvasva, énekelve járta végig Krisztus keresztútját. A cso-portot Kádár Pál és Huszka György miskolci minorita szerzetesek vezették.

A családokérta HúSvétI lelki felkészülés je-gyében idén is elindult április 12-én Egerben a már hagyo-mányos Eged-hegyi keresztút. A Servita templom előtt Szar-vas István atya vezetésével imádkozták el az első stációt, a menet ezután énekelve és imádkozva indult el. A ke-resztutat most a családokért ajánlották fel. A hegy csúcsáig a stációk imádkozásával és egy rövid pihenővel együtt közel ötórás volt a gyalogút. A keresztút a résztvevő lelki-pásztorok áldásával ért véget.

Hevesi lelki napHúSvétI lelKI napot tartottak április 15-én Hevesen az Újtelepi Katolikus Általános Iskolában. A szentmise után a PaterRock együttes adott koncertet az iskola tornater-mében, majd a Harmónia Mű-vészeti Iskola felső tagozatos színjátszós tanulói korhű jel-mezben adták elő Jézus szen-vedéstörténetét. A nap végen a programok szervezőinek Bódor Istvánné igazgató és Nagy István esperes-plébános mondott köszönetet.

l á t o g a tá s e g y h á z i i s k ol á k b a n

Katolikus iskolákat bemutató sorozatunkban kérdéseinkre ezúttal is két intézményveze-tő válaszol.

Kiss Jánosné igazgató, Gárdo-nyi Géza Katolikus Általános Iskola, Balaton:

Intézményünk 2013. szept-ember 1-je óta működik az Egri Főegyházmegye fenntartásában. Balatonban található a székhely-iskola 128 tanulóval, Mikófalván 11 fővel és Borsodszentgyörgyön 177 fővel pedig egy-egy tagis-kola. Célunk diákjaink magas színvonalú nevelése-oktatása, hogy a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és ember-társaikat szerető, tisztességes emberekké váljanak.

Iskoláinkban a tanítás kezde-tén és végén, valamint étkezés előtt és után imádkozunk, és egyre természetesebb az egy-házi köszönés. Megemlékezünk a jeles egyházi ünnepekről az iskolai szentmiséken, vagy a helyi plébánossal és hitoktató-val közösen szervezett ünnep-ségeken. Nagy segítségünkre vannak a lelki gondozásban iskolalelkészeink: Balatonban és Mikófalván Fejes János, Bor-sodszentgyörgyön Sipos Zoltán plébános atyák.

Az intézményben oktatott tan-anyag a fenntartóváltás után is változatlan maradt, a megszokott foglalkozások, rendezvények továbbra is várják a gyerekeket.

Bevezetésre került minden évfo-lyamon a heti két hit- és erkölcs-tan óra. Az ott tanultak jótékony hatását a gyerekek viselkedésén nap mint nap tapasztaljuk.

Továbbra is részt veszünk te-lepüléseink életében. Iskoláink-ban megrendezzük a több éves múltra visszatekintő, eddig is nagy érdeklődésre számot tartó kulturális programjainkat és ünnepi megemlékezéseinket a helyi szokásokhoz igazodva. Jó kapcsolatokat ápolunk mind-három önkormányzattal és be-kapcsolódunk az egyházközsé-gek életébe. Nagy örömünkre szolgál, hogy nyert a balatoni és borsodszentgyörgyi iskolá-ink közös TÁMOP 3.1.4 inno-vatív pályázata, ami gazdagítja a lehetőségeinket. Egy másik nyertes pályázatunk révén mikrobuszhoz jutunk, amely a bejáró tanulók utaztatását, rendezvényekre és versenyekre

való eljutásunkat segíti majd. Hiszünk abban, hogy kitűzött nevelési-oktatási céljainkat fenntartónk segítségével el fog-juk érni, és sikerül az iskola lel-ki életét még gazdagabbá, még keresztényibbé tenni.

Forgács Anna igazgató, tenki Szent Imre Katolikus Általános Iskola:

Iskolánkat 1926-ban alapí-tották, akkor, 88 évvel ezelőtt választották védőszentjének lili-omos Szent Imrét. Azóta nagyon sokat fejlődött: környezete ideá-lis, nagy udvar és park veszi kö-rül, felszereltsége is megfelelő. Pályázatok útján is szépítettük, alakítottuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a természet szerete-tére, ezért „örökös ökoiskola” címmel is rendelkezünk. 157 ta-nulónkat 10 főállású pedagógus neveli és oktatja, iskolánk elis-mertségét jelzi, hogy jelenleg 58 tanuló jár be a környező tele-pülésekről. A község kulturális központjának számítunk, nagy érdeklődéssel fordulnak felénk az itt élők. Mindig is töreked-tünk arra, hogy tanulóinknak magas szintű tudást adjunk át, ebben a Hevesi Zeneiskola, illet-ve a Harmónia Művészeti Iskola is támogat bennünket.

Az Egri Főegyházmegye fenntartásába az iskola 2013.

szeptember 1-jétől került. Óriási jelentőségű változás volt szá-munkra, hogy kiléphettünk egy öt évig működő társulásból, és ismét önállóvá válhattunk. Úgy gondolta a képviselőtestület és jómagam is (17 éve vagyok ve-zető), hogy az iskola színvonalát megtartani, sőt emelni csak így lehet. Nyugalomra, állandóság-ra, kiszámíthatóságra vágytunk, egyúttal megújulásra, lelki feltöl-tődésre és újabb kihívásokra is.

Nem csalódtunk, álmaink, vágyaink máris beteljesülni lát-szanak. Ráébredhettünk, hogy a lélek karbantartása, ápolása, úgyis mondhatnám: szépítése legalább olyan fontos, mint a test edzése. Segítőnk a helyi plébános, Soós Tamás atya, aki-vel nagyon jól együtt tudunk dolgozni, az iskola nevelőtestü-letének tiszteletbeli tagja. A reg-geli ima, és a délutáni hálaadás beépült mindennapjainkba. Tanulóink már a katolikus isko-lákkal szervezett versenyekre is szép számmal neveznek, szak-köreink száma is növekedett.

Amikor Ternyák Csaba ér-sek úr eljött a tanévnyitónkra, megértettük és meg is éreztük, hogy ez a kis iskola milyen fon-tos az egyházmegye számára. Sokat jelentett számunkra ez a gesztus a katolikus iskolává vá-lás folyamatában, amely napról napra történik. A példaadás, a szeretet, a sok türelem és a kö-vetkezetes munka hozza meg az eredményt. Gábor László

Bemutatjuk a balatoni és a tenki iskolát

Példaadás, szeretet, sok türelem és munka

Balaton: az iskola lelki életét gazdagabbá, keresztényibbé formálják

Tenk: nyugalomra, állandóságra, egyúttal megújulásra vágytak

hírek

Nyílt hétvége az Érseki Papnevelő Intézetben

Megerősödtek hivatásukban„Jézus kiment a hegyre imád-kozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Amikor megvirradt, magához hívatta tanítványait, és kivá-lasztott közülük tizenkettőt.”

Ezzel a mottóval várták az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe az április 11-től 13-ig tartó nyílt hétvégére a papi hivatás iránt érdeklődő középiskolásokat.

Szabó Józseftől, a szeminári-um spirituálisától megtudtuk: az immáron hagyományosan sorra kerülő összejövetel célja az volt, hogy bemutassák az Érseki Hittudományi Főiskola és a sze-minárium életét: a papképzést és a növendékek mindennapja-it, ezzel ápolják és mélyítsék el a hivatást. Az összejövetelre 39 fiatalember érkezett, hogy lelki programokkal, közös imával tölt-sék a hivatásgondozó hétvégét.

Pénteken keresztúttal, szent-ségimádással és kiscsoportos beszélgetésekkel kezdődött a

program. Szombaton rövidített órákon vehettek részt a Hittu-dományi Főiskola tanárainak jóvoltából. Az egyháztörté-netről, a biblikumról, a dog-matikáról, a kazuisztikáról, a lelkiség-történetről és a papi lelkiségről tartott előadások alapján kaphatnak ízelítőt a teológiai oktatásból. Vasárnap találkoztak Ternyák Csaba egri érsekkel, majd a virágvasárna-pi bazilikai szentmisén vettek részt, ahol az érsek a hívek előtt is köszöntötte a fiúkat.

Az egri, a Debrecen-nyíregy-házi, a váci és a kassai egyház-megyékből érkezett fiataloknak a kispapok szervezték a prog-ramot. Minden évfolyamból két-két papnövendék vett részt a programon, akiket egy hatod-éves hallgató irányított. A közös játék és a jókedv is része volt ennek a hétvégének, s nem vé-letlen, hogy többen érezték úgy, hogy megerősödtek hivatásuk-ban. Álljon itt néhány, a nyílt napról a vasárnapi hazautazás

előtt megfogalmazott összegző vélemény:

„Adácsról érkeztem, 18 éves vagyok. Már többször jártam itt ilyen összejövetelen. Szerzetes-nek készülök. Úgy érzem, a papi hivatáson belül ez az én utam.” (Balázs, Adács)

„Én is sokadik alkalommal vettem rész a nyílt hétvégén. Nagyon megfogott a keresztút hangulata itt, a szeminárium-ban. Az ember a húsvéti elő-készületben megleli örömét. Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat, a Húsvétot elő-készítő három nap bensőséges hangulatot áraszt. Az Egyház ekkor próbál ráhangolódni Isten dicsőségére.”(Gergő, Jászberény)

„Nagyon tetszettek a teoló-giai előadások, különösen a gyónási titokról hallottak. Jókat beszélgettünk a kispapokkal is, bepillanthattunk a szeminaris-ták életébe. Érdemes ide eljönni azoknak, akik a papi hivatás gondolatával foglalkoznak.” (Gergő, Újfehértó) H. J.

Az összejövetelre 39 fiatalember érkezett, hogy megismerkedjenek a kispapok életével

FOTÓ

: BEN

ČA

AlE

S

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Az elmúlt néhány évben oly mér-tékben nőtt az egri egyházme-gyében az oktatási intézmények száma és változtak a körülmé-nyek, hogy minden tanév sok újat hoz. Az itt kialakuló közne-velési rendszer irányítására az egri érsektől az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) kapott megbízást. A szer-vezet vezetőivel a június 5-én az Egri Bazilikában tartott ünne-pélyes iskolanap alkalmából az 2013/14-es tanév fő sajátosságait igyekeztünk összegyűjteni. Juhász FerenC gYöngYösi plébános, az eKiF elnöKe:

Az elmúlt tanév a kiegyen-lítődés éve volt. Kerestük az egyensúlyt és a kapcsolódási pontokat az egyházi és állami közoktatás-köznevelés között. Országosan az állam vette fenntartásába az iskolákat, de közülük több az egyházi fenn-tartást választotta. Mindkét megoldás egyfajta biztonságot jelent. Úgy látom, hogy a két intézményrendszer között jó a kapcsolat. A közös feladat te-remt egységet.

Azokon a településeken, ahol iskolát vettünk át, az egyházköz-ségek feladata és felelőssége a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, elvégre a gyermekek jövője a tét. Az önkormányzatok ugyan mentesültek a fenntar-

tás terhe alól, de az épületek tulajdonosaként részt vesznek a fejlesztésekben. Az elmúlt tan-évben is jelentős pályázati pénz érkezett az egyházi fenntartású intézményekbe, ami a helyi kö-zösségi vagyont növeli.

Az iskolák jövőjére gondolva számos pedagógust beiskoláz-tunk vezetőképzőkbe, hogy több olyan szakember is legyen, aki a jogszabály szerint intéz-ményvezetői megbízást kaphat.

Számunkra a keresztény lelkiség mellett a minőség és a törvényesség a legfontosabb.

Dr. néMeth zoltán, az eKiF osztálYvezetőJe:

– Az Egri Főegyházmegye igen sok intézményt vett át. Ahogy érsek úr megfogalmazta,

azért, hogy minden hívő csa-lád gyermekei számára legyen elérhető közelségben katolikus iskola. Nagyarányú volt a bő-vülés, ezért igyekeznünk kel-lett, hogy az intézményekben a keresztény lelkület meghatá-rozóvá váljon és a pedagógiai programok is megvalósulja-nak. Fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttmű-ködése az iskolalelkészekkel és a települések egyházközsé-geivel, ami mindenhol kölcsö-nös előnyökkel jár. Az iskolák sajátosságaiknak megfelelően keresik az útjukat, amihez támogatást adunk. A belső éré-sen, a minőségi fejlesztésen, a körzeti és egyházmegyei szin-tű kapcsolatrendszerek kiala-kításán és erősítésén a sor.

Köböl zsolt oKtatásitanáCsos:

Az elmúlt esztendőben ke-rültem, másfél évtizedes ta-nári munka után az EKIF-hez, azóta kollegáimmal látogatom az intézményeket. Igyekszünk támogatást nyújtani ahhoz, hogy megtalálják az új utat, amelyet az egyházi fenntar-tás jelenthet számukra. Már önmagában az átadás-átvé-tel sem volt egyszerű, meg kellett teremteni a megfelelő jogi, szervezeti, pénzügyi és természetesen a pedagógiai

kereteket. Az utóbbit négy alapelv határozhatja meg: a szép, a jó, az igaz és a szent. A látogatások során szeretnénk, ha segítségként fogadnának el bennünket.

Megismerjük az épületeket, a dokumentumokat, órákat látogatunk, majd találkozunk különböző szervezetek kép-viselőivel. Úgy látom, a peda-gógusok mindenhol nagyon igyekeznek, hogy helytállja-nak. Kitűnő órákat láttunk, igen jó kezdeményezéseket ismertünk meg. Mindenütt lehetőségnek tekintik, hogy katolikussá vált az iskola. Kel-lő figyelemmel, szeretettel és odaadással jelentős eredmé-nyeket lehet elérni.

Gábor László

„Ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban.”

A keresztség ünnepe a BazilikábanMérlegen az egyházmegye 2013/14-es tanéve

Lehetőség, hogykatolikus az iskola

CMYK CMYK

j e g y z e t

A pünkösdi esemény éppen úgy egyszeri és megis-mételhetetlen, mint Jézus

Krisztus kereszthalála, feltáma-dása és mennybemenetele. Nin-csen új pünkösd, mint ahogyan nem lehetséges új karácsony vagy új húsvét sem. Nyilvánvaló, „új pünkösdről” csak analóg értelemben beszélhetünk, de beszélnünk kell róla, főként az ünnep közeledtével. Ha ke-reszténynek tartjuk magunkat, akkor hinnünk kell abban, hogy Isten Lelke jelen van és működik a mai világban is. A Szentlélek napjainkban is kiárad az isten-félő emberek lelkébe.

A címben található kifejezés Suenens, belga bíborostól szár-mazik, aki magyar nyelvre is le-fordított könyvében a pünkösd újrafelfedezéséről értekezik. A bevezetőben leírja, hogy egy újságíró a következő kérdést tette fel neki: „Miért a remény embere Ön a mai zűrzavaros világban?” Mire ő így válaszolt: „Mert hiszek a Szentlélekben”.

Azután részletezte is a válaszát. A remény embere vagyok, de nem emberi érvek, nem ter-mészetes optimizmus táplálja bennem a reményt, hanem az a

tény, hogy a Szentlélek működik az Egyházban és a világban, akár tudunk róla, akár nem. Egyre jobban látom, hogy az ő működésének ma is vannak lát-ható jelei, mint ahogyan voltak az első pünkösdkor.

Az Egyházak Világtanácsa több mint két évtizede a követke-ző módon emlékeztette a protes-táns keresztényeket a Szentlélek létére és áldásos működésére: „Szentlélek nélkül távoli az Isten, Krisztus a múlté, az evangéli-um holt betű, az Egyház csak egyszerű szervezet, a tekintély uralkodás, a misszió propagan-da, az istentisztelet csak emlékek felidézése. De őbenne a feltámadt

Krisztus itt van, az evangélium életerő, az Egyház pedig szenthá-romságos közösség”.

Sajnos, a Pünkösdöt és a bér-málás ünnepét leszámítva ritkán

beszélünk a harmadik isteni sze-mélyről, és nem gondolunk arra, hogy keresztény életünk minő-sége elsősorban attól függ, hogy mennyire akarunk és tudunk együttműködni a Szentlélekisten kegyelmével. Nagy áldás lenne mindnyájunk számára, ha meg-értenénk, hogy a pünkösd külön-bözik a karácsonytól, a húsvéttól és az egyéb egyházi ünnepektől. Ez az ünnep, a Szentlélek kiára-dásának napja, élő valóság. A megváltó Jézus nemcsak az első tanítványoknak küldte el a Szent-lelket, hanem nekünk is. Ma is, holnap is, sőt életünk minden napján kiárasztja szívünkbe az ő Szentlelkét.

Mindenekelőtt azért, hogy hin-ni tudjunk őbenne. Ne feledjük Pál apostol szavait: „Senki sem mondhatja, hogy Jézus Krisztus az Úr, ha csak nem a Szentlélek által” (1Kor 12,3). Az apostoltól tudjuk, és talán már meg is tapasztaltuk, hogy gyöngesé-günkben segítségünkre siet a Szentlélek. Ő a nagy pedagógus, aki elvezet a teljes igazságra (Jn 16,13), és ez az igazság egy élő személy: Jézus Krisztus. Ő tanít meg igazán imádkozni (Gal 4,6), és eszünkbe juttatja mindazt, amit Jézus tanított (Jn 14,26).

Vigasztaló Szentléleknek nevezzük, mert Ő az, aki bátorít, biztat bennünket

akkor is, amikor esetleg em-berileg nézve reménytelennek látjuk az életünket. Őbenne és Őáltala képesek vagyunk arra, hogy ne a test, hanem a „Lélek szerint” éljünk. Ezért nagyon fontos, hogy nyitott szívvel és imádságos lélekkel készüljünk a pünkösdi ünnepekre.

Dolhai Lajos

Új Pünkösd

Június üzenete:„Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak”

(Jn 6,68).

„Krisztusban új teremtmé-nyek lettünk!” (2 Kor 5,17) – ezzel a mottóval hirdette meg a Keresztség Ünnepe Egyházmegyei Találkozót Ternyák Csaba érsek, amely-re 2014. május 17-én került sor az Egri Bazilikában.

A zsolozsma délelőtti imaóráját követően a Főpásztor köszön-tötte a papokat és a híveket, a találkozón megjelent 1200 vendéget. Felhívta a figyelmet, hogy az egyház mindig a helyi egyházakban, az egyházme-gyékben valósul meg, ezért is fontosak az egyházmegyei rendezvények. Az ünnepségen keresztségünkre emlékezünk, amely által betagozódtunk az Egyházba és Krisztusba. Mindannyiunk egyéni ünnepe a keresztség, de ma közösség-ben ünnepeljük. Ezután az egri szemináriumok lelki vezetői tartottak előadást.

Ailer Gellért atya, a Redemp-toris Mater Szeminárium vice-rektora, a Neokatekumenális Út közösségének tagja a ke-resztségről, mint örömhírről beszélt. Kiemelte: ne önma-gunknak, hanem Krisztusnak éljünk, aki a keresztségben a régi embert újjá alakítja. Szabó József atya, az Egri Papnevelő Intézet lelki vezetője a Szentlé-lekben való életről beszélt. Rá-mutatott, hogy amikor megke-reszteltek bennünket, a szeretet Lelkét is megkaptuk. A mennyei Atya, aki saját Fiát sem kímél-te, mindent nekünk ajándékoz a Szentlélekben. Önmagunk sokszor gyengék vagyunk, de a Szentlélekkel együtt sok min-denre képessé válunk.

Ezután három tanúságtevő következett. Pákozdi Mónika hétgyermekes édesanya el-

mondta, hogy a Neokatekume-nális Út közösségének tagja-ként három éve került családjá-val misszióba Miskolcra. Egyik gyermekét kezében tartva idézte fel élete nehéz, fájdal-mas pillanatait és istenkeresé-sét. Végül a közösség segítette őt vissza a keresztség útján Krisztushoz, akiben megtalálta élete értelmét. A hatgyerme-kes Pusoma Jenő Kerecsend-ről érkezett. Gyermekkorában részesült a keresztség szent-ségében, 12 évesen kezdett hittanra járni, majd ministrál-ni. Foglalkozott a papi hivatás

gondolatával, amíg alkoholista apja ki nem verte azt belőle. Ezután évtizedekig templomba is ritkán járt. A helyi Karitász vezetője indította el a Cursillo felé. Ott törődést és szeretetet kapott. A gyónás által rendezte életét Istennel, és új ember lett belőle. Úgy fogalmazott: a vál-tozást magamon kell kezdeni. Béres Gyula, az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasá-gi Szakközépiskola hittanára római katolikus családba szü-letve nőtt bele a kereszténység-be. Szeretett volna olyan hiva-tást, amely az egyházhoz köti.

Történelem–hittan szakon vé-gezte el a főiskolát, ez meghatá-rozta későbbi életét. Jelenleg is pedagógusként dolgozik. „Bol-dog vagyok, mert azt csinálom, amit szeretek” - hangsúlyozta.

A szentmise előtt Varga And-rás olaszliszkai plébános tartott bűnbánati elmélkedést. Egy II. századi levélre hivatkozva úgy fogalmazott: „Ami a testben a lélek, azok a keresztények a vi-lágban.” Ternyák Csaba érsek a szentmise kezdetén megáldot-ta a vizet, amivel meghintette a híveket. Szentbeszédében kiemelte: a keresztség által új emberré válunk, a megújulás a keresztség fürdőjében törté-nik. Keresztnevet kapunk, vele védőszentet. Születésnapunkat évről-évre megünnepeljük, de keresztségük időpontját sokan nem is tudják, nem is ünneplik. Ferenc pápa egy alkalommal azt javasolta, hogy derítse ki mindenki, hogy mikor keresz-telték meg. Legyen ez a mai nap keresztségünk közös ünnepe – kérte az érsek. A keresztség Isten gyermekévé, egymásnak pedig testvéreivé tesz minket, ezért valljuk meg közösen a hi-tünket. Saul Krisztust üldözve elvesztette látását, de amikor megkeresztelkedett, megnyílt a szeme. A keresztségben a mi szemünk is megnyílik, hiszen megkapjuk Krisztus világossá-gát – fejezte be szentbeszédét Ternyák Csaba érsek.

Az ebédszünet után az esős időjárás miatt az Egri Vár he-lyett a bazilikában került sor a keresztségi ígéretek megújítá-sára. Ennek során a Főpásztor rámutatott, hogy a világegyház részeként, a helyi egyház ünne-pe volt ez a nap, amikor Krisz-tushoz, és az ő egyházához való hűségünket erősítettük meg.

Homa János

A tiszafüredi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Háromkirályok Óvoda ötödik osztályosai a templomban

Pusoma Jenő, hatgyermekes kerecsendi apa is tanúságot tett Krisztus és az Egyház mellett. A résztvevő hívek az egész egyházmegyéből érkeztek.

FOTó

: Sz

AR

VAS

IST

VáN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. június

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Reviczky Gyula

PünkösdPiros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

Hogy először tűnt fel a világnak: Tüzes nyelvek alakjába' támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed' Ma is minden bánkódó szívének, Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba': Világító sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világosítsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívből szívbe szálljon, Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra, Taníts meg új nyelvre, új imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, szeretetnek sugara, szentlélek!

ReviCzKY GYula (1855 – 1889) költő, író. A magyar szimbolizmus, a modern iro-dalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után is-merték fel.

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Iskolai színjátszása FőeGYHázMeGYei KönYvtáR Barokk termében május 8-án a magyar színházi kultúra történetének alig ismert területét, az iskola színjátszás világát idézték fel színlapok segítségével. Ternyák Csaba egri érsek nyitotta meg a kiállítást, amely arról tanúskodik, hogy a 16-18. században a színház szinte mindenki-nek elérhető, legelterjedtebb formája a középiskolai szín-játszás volt. Az előadások-hoz kéziratos vagy nyomta-tott színlapokat készítettek.

Jubileum az eGRi FőeGYHázMeGYei cursillo 20. évfordulója alkalmából egyházme-gyei ultreyát rendeznek június 9-én, pünkösdhét-főn Egerben, a ferences templomban. A 10 órakor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa Gulyás Zsolt atya lesz, majd szentbe-szédet mond Szabó József, az Érseki Szeminárium spirituálisa. Ezt követően a résztvevők visszaemlékez-nek az elmúlt két évtizedre és a mozgalom indulására.

Pápai áldásHuszonöt éves kórházi lelki segítő szolgálatáért kapott pápai áldást Reskovits Mik-lósné május közepén, aki-nek Ternyák Csaba egri ér-sek az érsekségen adta át az elismerést. A kitüntetett a Markhot Ferenc Kórházban működő kis segítő közösség szervezője és lelkes tagja.

Segít a KaritásztoRnanádasKán május 15-én orkán erejű szél okozott sú-lyos károkat 27 családi ház-ban. 130 lakost, közöttük 65 gyermeket telepítettek ki. A Katolikus Karitász a tetőket, a leszakadt mennyezeteket javítja ki, a szakmunkát és az építési anyagokat is a se-gélyszervezet biztosítja. Az Egri Főegyházmegyei Ka-ritász Központból 400.000 Ft értékben gyorssegélyt – tartós élelmiszert, tisztál-kodó szereket, ruhát és játé-kokat – vittek a vihar miatt kitelepített lakosoknak. Az Öngondoskodó Háztartások program keretében a Ka-tolikus Karitász idén 1700 családot támogatott ország-szerte vetőmaggal. Az Egri Főegyházmegyében 640 család csatlakozott a prog-ramhoz. Az Egri Karitász Központ 6.000 paprika és paradicsom palántát osztott szét. Immár harmadik éve kapnak vetőmagot a rászo-ruló családok, akik a kertje-iket előkészítik, és vállalják, hogy a növényeket elültetik és gondozzák.

Május 24-én hetedik alkalom-mal rendezték meg az Egyház-megyei Ministráns Találkozót. Idén a „Lélek szerint éljetek!” (Gal 5,16) mottóval hívta meg Ternyák Csaba érsek a fiatalo-kat, s mintegy ezer résztvevő ér-kezett Egerbe a lelkipásztorok-kal és hitoktatókkal együtt. Az ünnepi szentmise főcelebránsa

a bazilikában ez alkalommal Székely János Esztergom-buda- pesti segédpüspök volt. Szent- beszédében saját élményeit és élettapasztalatait is megosztot-ta a jelenlévőkkel, majd a végén kiemelte: „Ministránsnak lenni azt jelenti: Jézus meghívásának eleget tenni, Jézus közelében lenni.” Krisztus az, aki képes

megtanítani bennünket a szép, az erkölcsös életre, majd küld is bennünket, hogy továbbad-juk a tőle kapott hitet – tette hozzá. A misét a keresztségi fogadalom megújítása követte, mely egyben a ministráns foga-dalomtétel is volt.

Délután csoportfoglalkozások kezdődtek kispapok és szerze-

tesnővérek vezetésével. A ren-dezvény zárásaként ismét a ba-zilikába gyűltek a ministrán-sok és kísérőik, ahol először az Érseki Fiúkórus énekelt, utána Ternyák Csaba egri érsek há-zigazdaként szólt a résztve-vőkhöz, majd Székely János püspököt faggatták életéről és hivatásáról. (g. l.)

Fiatalok Jézus Krisztus közelében

Az egri Andrássy György Katoli-kus Közgazdasági Szakközépis-kolában május 16-án nyílt tárlat „A sárga csillag fénye – a holoca-ustból fakadó szeretet tanulsága” címmel, amely Fisch O. Róbert alkotásait mutatja be.

A kiállítást Ternyák Csaba, egri érsek nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy gyakori ma-gatartás a nehéz kérdések agyon-hallgatása, hátha akkor feledésbe merülnek. Sokáig ez történt a ho-lokauszttal, zsidó honfitársaink szisztematikus deportálásával és elhurcolásával is. Pedig Babits Mihály prófétai szavaival szólva: „Vétkesek közt cinkos, aki néma.” Az antiszemitizmus azonban új-ra és újra felüti a fejét. Az érsek aláhúzta, hogy keresztények kö-zött ez nem történhet meg, nem fogadhatjuk el, hogy egy keresz-tény ember antiszemita legyen. Teljes mértékben azonosulnunk kell Ferenc pápa szavaival, aki azt mondta: „Ellentmondás az, ha egy keresztény antiszemita. Egy keresztény nem lehet antiszemi-ta”, annál kevésbé, mert vallá-sunknak mélyen zsidó gyökerei vannak, hiszen a mi Urunk, Jé-zus Krisztus, Szűz Mária, Jézus apostolai, az első tanítványok mind-mind galileaiak!”

Az érsek elmondta, hogy a gyermekgyógyász, művész és író, Robert O. Fisch nemcsak azért ajándékozta alkotásait az Egri Főegyházmegyének, mert őket régi barátság fűzi össze, hanem azért mert mélyen hisz abban, amit az egyik tablón meg is fogalmaz: a szeretet és a meg-értés összekötheti a különböző vallásokat. Ezután az alkotót idézte a művei céljáról: „Hogy a jövőben elkerülhessük a ha-sonló tragédiákat, és tudjunk emberségesek maradni minden körülmények között!” Végül így összegezte a holokausztról szóló kiállítás tanulságait: „Meggyő-ződésem, ha egy zsidó ember, aki túlélte azt, és belőle szere-tetet tanult, akkor nekünk, ke-resztényeknek is tudnunk kell szeretetet tanulni belőle.”

Az Andrássy folyosóján látha-tó kiállítás megnyitóján a kato-likus középiskola diákjai végül rövid műsorral emlékeztek meg a zsidók elhurcolásáról. (gábor)

Keresztény nem lehet antiszemita

hírek Nyolc papot szentelnek egyházmegyénkbenAz idén 8 diakónust szentelnek pappá az Egri Főegyház-megyében. A papszentelés szertartása június 21-én 10 órakor lesz az egri Bazilikában. A szentelés előtt lapunkban mutatkoznak be a szentelésre várók.

GreutterGyörgy1972-ben szü-lettem Miskol-con. 1998-ban diplomáztam ker tészmér -nökként Bu-dapesten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Felnőttként lettem elsőáldozó, majd a munkám mellett kezdtem teológiát ta-nulni, levelező tagozaton. A papi szolgálatra szóló hivatá-somat fokozatosan ismertem fel. A szentelésben Isten sze-retetének megerősítését látom, hiszen olyasmi válik valóra, amit korábban nem mertem remélni.

Jósvay LászlóVallását gya-korló család-ba születtem, 1 9 8 1 - b e n érettségiztem Ny í r e g y h á -zán. A katona-ság után a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem következett, majd a Magyar Képzőművé-szeti Főiskola, ahová restau-rátornak vettek fel. Egy ideig lekötött a szakmám, de bármit tettem, minden hamar üressé vált. A megtérésem nem sokkal 40 éves korom után kezdődött. Szent II. János Pál pápa volt rám nagy hatással. Olyan tisz-taság, jóság és szépség sugár-zott belőle, hogy sírtam. Lelki olvasmányokat vásároltam. Már nem hagyott nyugodni a papság gondolata. Így kezdtem el 46 évesen a szemináriumot. Az itt eltöltött hat év alatt na-gyon megváltoztam, mindig hálával gondolok érte Istenre és tanáraimra.

KovácsJózsefK a p u v á r o n s z ü l e t t e m , 1983-ban. A papi hivatás gondolata már gyerekkorban fogla lkozta -tott. Húsz évesen jelentkeztem a Győri Szemináriumba. Ott négy évet végeztem el, majd néhány év munka után az Eg-ri Hittudományi Főiskolában fejeztem be tanulmányaimat. Tavaly szenteltek diakónussá. Azt követően a mezőkövesdi főplébánián szolgáltam, majd ez év tavaszától Ternyák Csaba érsek úr Szendrőbe helyezett. Itt várom a papszentelést. Jel-mondatom: „Elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért Krisztus Jézusban” (Fil 3,13-14).

Palotai ÁdámMiskolcon szü-lettem 1989-ben. Sajóvá-mosról szár-mazom, 2007-ben érettsé-giztem. Görög katolikusnak kereszteltek, de nagymamám már óvodásként minden vasárnap a római kato-likus templomba vitt. Volt egy álmom, melyben a falamon lévő feszületet láttam és egy hangot hallottam: „Neked római katoli-kus papnak kell menned.” 2008 augusztusában részt vettem az Egri Szemináriumban egy hi-vatásgondozó lelkigyakorlaton, ahová felvételiztem is, majd hat évig itt készültem a hivatásom-ra. Jelmondatom: „Legyen ne-kem a te igéd szerint”(Lk 1,38).

VadásziLászlóBudapesten s z ü l e t t e m , 1959-ben. Szü-leim egyetlen gyermekeként nőttem fel. A műszaki egyetem elvégése után villa-mosmérnökként helyezkedtem el. Egyetemi éveim vége felé kerültem kapcsolatba a kariz-matikus mozgalommal. Ott ismertem meg későbbi felesé-gemet, akivel 19 éven keresztül házasságban éltünk. Csatla-koztunk a Neokatekumenális Úthoz, amelyhez azóta is tar-tozom. Feleségem halála után pár évvel jelentkeztem papnak. Az Útnak közel 100 papnevelő intézete van a világon. Ezek a Redemptoris Mater szeminá-riumok. Engem a londoniba küldtek. A filozófiai tanulmá-nyok befejezése után Egerben folytattam a tanulmányokat és a felkészülést.

VanyóPéterA Felvidékről jöttem, egy kis faluban, Lucs-kán töltöttem gyermekkoro-mat. Négyen vagyunk test-vérek. Keresztény nevelést kap-tam, nagyon szerettem temp-lomba járni. Az általános iskola után asztalosnak tanultam. Egyre jobban éreztem Isten hí-vó szavát, és próbáltam elfogad-ni. Először szerzetesként kezd-tem a hivatásomat, majd pedig amikor éreztem, hogy ez nem az én utam, akkor jelentkeztem az egyházmegyés papságra. Nagyon hálás vagyok Isten-nek, hogy vezetett az úton, és mindig érezhettem, hogy velem van és mellettem halad. Ezért választottam jelmondatomnak a 23. Zsoltár első mondatát: „Az Úr az én pásztorom, nem szű-kölködöm”.

Varga PálA papszente-lésre 47 éve-sen készülök. Elvégeztem a soproni Erdé-szeti Egyete-met. Amikor már dolgoz-tam, akkor kezdtem jobban odafigyelni és meghallani Is-ten hívását. Ekkor találkoztam a Neokatekumenális Úttal. A Redemptoris Mater Szeminá-riumban, Torontóban kezdtem el a felkészülést a papságra. 2011-ben Ternyák Csaba érsek úr megkérte Thomas Collins-t, a torontói bíborost, hogy enged-jen át Egerbe. Mivel a tanulmá-nyaimat befejeztem, ezért érsek atya elküldött, hogy egyházjo-got tanuljak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jelmon-datomnak Krisztus Szt. Pálhoz intézett szavait választottam: „Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé” (2Kor 12,9).

Vízi János1985-ben szü-lettem, Kende-resen nőttem fel. Kisújszál-láson, a Mó-ricz Zsigmond Gimnázium-ban érettsé-giztem. Ezután három évig a budapesti Corvinus Egyetemen tanultam közgazdaságtant. Bár vallásosan neveltek, és jártam hittanra is, valamint ministrál-ni, bevallom kicsit megijedtem, hogy Isten a papi pályára hív. Több évig próbáltam halogatni a döntést, míg végül 2007-ben jelentkeztem az Egri Főegyház-megye kispapjai közé. Jelenleg Rómában, a Lateráni Egyetemen tanulok. Nagy öröm számomra, hogy július 26-án Kenderesen, Palánki Ferenc püspök úr pap-pá szentel. Papi jelmondatom: „Uram, én a te szolgád vagyok” (Zsolt 116,16).

Homa János

Ministránsok a Bazilika lépcsőin. Mintegy ezer résztvevő érkezett a lelkipásztorokkal és a hitoktatókkal együtt

FOTó

: BA

LOG

H F

EREN

C

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Hálaadó tanévzáró ünnepségre került sor 2014. június 19-én az Egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben. Dolhai Lajos, a főiskola rektora köszöntötte a megjelenteket, Ternyák Csaba érseket, Hector Vilát, a torontói és Michal Myszinskit, az egri Redemptoris Mater Szeminárium rektorát, Liptai Kálmánt az Eszterházy Károly Főiskola rektorát, Buda Pétert, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektorát, a tanárokat, a szentelendőket és a kispapokat.

Ünnepi beszédében visszate-kintett az elmúlt év fontosabb eseményeire. A munkás hét-köznapokból két fontos mo-mentumot emelt ki. Az egyik az intézmény 2018. december 31-ig hatályos akkreditációja, mely szerint a főiskola három szakja megfelel a felsőoktatá-si minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek. A másik ör-vendetes esemény, hogy enge-délyt kaptak arra, hogy 2014.

szeptemberétől elkezdjék az osztatlan hittanárképzést, két-szakos és egyszakos formában.

A beszédet követően a VI. éves, végzős hallgatók átvették a felsőfokú tanulmányaik befe-jezését igazoló dokumentumo-kat. A nyolc szentelés előtt álló diakónust kérte, hogy ne félje-nek a szenteléstől. Ne legyen bennük aggodalom a papi élet és szolgálat megkezdése előtt. Gondoljanak Pál apostol szava-ira: „Mindent elviselek abban, aki nekem erőt ad.”

Ezután a kispapok, illetve az intézmény vezetői nevében elbúcsúztak Hugyecz János pre-fektus atyától, aki 6 éves meg-bízásának lejárta után vissza-tér a Váci Egyházmegyébe, és lelkipásztorként folytatja papi szolgálatát.

A tanévzáró után a résztve-vők a kápolnába vonultak, ahol Ternyák Csaba érsek vezetésé-vel adtak hálát Istennek az el-múlt tanévért.

A mezőkövesdi egyházmegyei családtalálkozót június 28-án, szombat délután Bíró László tá-bori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családre-ferense vezette. Ő tartotta este 7-kor a találkozó záró szentmi-séjét, amely egyúttal a hagyomá-nyos Szívbúcsú megnyitó, előesti

szentmiséje is volt. A szertartás után szentségimádást és vir-rasztást tartottak a templomban. Másnap, június 29-én, vasárnap rendezték a Szívbúcsút, a nagy körmenettel. A délelőtt 10 órai, ünnepi szentmisét és utána a körmenetet Forrai Tamás atya, jezsuita tartományfőnök vezette.

Hét papot és öt diakónust szenteltek az Egri Bazilikában

Istenhez vezetik az embereketHálát adtak Isten segítő kegyelméért

Tanévzáró az Egri Hittudományi Főiskolán

Családtalálkozó és Szívbúcsú Mezőkövesden

CMYK CMYK

j e g y z e t

Július 2-án, Sarlós Boldogas�-s�ony napján templomaink-ban arra emléke�ünk, hogy

S�ű� Mária, Urunk s�ületésének hírüladása után meglátogatta a rokonát, Er�sébetet. Mária láto-gatásának a� ünnepe ha�ánk-ban a�ért kapta e�t sajátos elne-ve�ést, mert régebben a sarlóval vég�ett aratás idején ünnepeltük e�t a� eseményt.

A bibliai leírás s�erint amikor Mária belép Zakariás há�ába, kös�önti Er�sébetet. A kös�öntés-re a� „első válas�” a� Er�sébet méhében megfogant gyermektől jön, aki megmo�dul a� örömtől felujjongva. A�t is mondhat-nánk, hogy Keres�telő János már anyja méhében tanúságot tes� Jé�usról. Er�sébet pedig, mi-után felismeri, hogy a Messiás édesanyjával áll s�emben, hit-valláss�erű s�avakkal kös�önti Máriát, amikor a�t mondja: „ho-gyan lehetséges a�, hogy Uram-nak anyja látogat el ho��ám?” (Lk 1,43). Akkoriban a� „Úr” elneve�ést a „Jahve”, vagyis a� Isten neve helyett has�nálták.

Er�sébet áldottnak és boldog-nak mondja Máriát: „Boldog

vagy, mert hittél mindannak beteljesedésében, amit a� Úr mondott neked!” Tanulságos és sokatmondó s�ámunkra, hogy Er�sébet a hite miatt neve�i boldognak Máriát. S�avai arra utalnak, hogy a Máriának s�óló dicséretének alapja nemcsak

a� anyasága, hanem a hitének mélysége is. Mária anyasága sa-játos, amit a hitének kös�önhet. A� Írás s�erint nem a biológiai anyasága, hanem hite miatt tarthatjuk boldognak a S�ű�-anyát. Találóan fogalma��a meg minde�t S�ent Ágoston a� egyik bes�édében: „Boldogabbnak mondjuk Máriát a�ért, mert hitében magába fogadta Isten Igéjét, mint a�ért, hogy testében hordo�ta őt”. (Serm. 186,2).

E� a kevésbé fontosnak tar-tott Mária ünnep a�ért lehet

mégis jelentős s�ámunkra, mert ehhe� a� eseményhe� kapcsolódik a S�ű�anya csodá-latos hálaadó éneke, amelyet a latin fordítás első s�ava után Magnifikatnak s�oktunk neve�ni. Tartalmi s�empontból két rés�re os�tható. A� első rés�

s�emélyes jellegű hálaadás, a második rés� pedig a� embert teremtő és üdvö�íteni akaró Isten üdvtörténeti nagy tetteire emléke�tet bennünket. A S�ű�-anya emelkedett hangnemben a teremtő és megváltó Istent magas�talja. Megkös�öni, hogy a� irgalmas Isten letekintett a� ő alá�atos s�olgájára, és kiválas�totta őt a Megváltó anyjának. Hálát ad a�ért, hogy a� Isten hűséges, vagyis betel-jesíti a� ő ígéretét. Nem hagyott magunkra. Nemcsak válas�tott

népéről, hanem minden ember-ről gondoskodik.

Amikor e�t a s�ép imád-ságot vége��ük, akkor tulajdonképpen teljesítjük

a Magnifikat jövendölését: ma-gas�taljuk Máriát, akit boldog-nak hirdet minden nem�edék, mert nagys�erű művet vitt végbe benne a Hatalmas és a S�ent, akinek irgalma nem�edékről nem�edékre s�áll. A s�entírástu-domány jeles képviselői a�t s�ok-ták mondani, hogy Mária hála-adó énekéről a� egyik legs�ebb kommentárt Luther Márton írta. A nagy reformátor s�erint a� Úr alá�atos s�olgálólányának imádságos sorai kö�ött ott rejlik egy ki nem mondott kérés, amit így lehetne megfogalma�ni: „ne magas�taljon engem senki a�ért, hogy Isten anyjává let-tem, hanem magas�taljátok és tis�teljék Istent és a� Ő bennem véghe�vitt művét. Elég, ha velem együtt örvende�tek és boldog-nak mondotok a�ért, hogy Isten felhas�nált engem arra, hogy a� ő üdvö�ítő műve megvalósuljon ebben a világban.”

Dolhai Lajos

Sarlós Boldogasszony

július üzenete:„Uram, én a Te szolgád vagyok” (Zsolt 116,16).

A zsúfolásig telt Egri Bazili-kában június 21-én, szom-baton Ternyák Csaba egri érsek áldozópappá szentelte Greutter György, Jósvay László, Kovács József, Palotai Ádám, Vadászi László, Vanyó Péter és Varga Pál diakónuso-kat, illetve diakónussá szen-telte Füleczki István, Kaposi István, Strahl Péter, Versler Sándor és Zsova János kispa-pokat. A Rómában tanuló Vízi János diakónust július 26-án Kenderesen szenteli pappá Palánki Ferenc segédpüspök.

A szentmise elején a pappá szentelésének 35. évfordulóját e napon ünneplő főpásztor külön köszöntötte a ministránsokat és a jubiláló papokat.

A szentelendőkhöz intézett beszédében kiemelte: Egyház-megyékben évről-évre az egyik legfontosabb esemény a pap- és diakónus szentelés. Hét éves érseki szolgálatának az idei szentelés a legnagyobb ünnepe, amikor hét papot és öt diakónust szentelhet. Aki ezekben a hetek-ben kezébe veszi az egyházi saj-tót, hirdetéseket olvashat arról, hogy a szemináriumok várják a jelentkezőket. Jézus, a maga ko-rában szintén felhívást tett közzé követéséről, amelynek a feltétele-it is elmondta: fel kell vennünk keresztünket, lemondani saját akaratunkról. A mai reklám-szakemberek minden bizonnyal úgy vélekednének, hogy ezekkel a feltételekkel nem lehet reklá-mozni, el kellene rejteni azokat az érdeklődők elől. Jézus azon-ban nem árult zsákbamacskát,

tanítványának készen kell len-nie arra, hogy helyt álljon min-den körülmények között.

– Amikor jelentkeztetek a szemináriumba, nemcsak saját vágyaitokat követtétek – hívta fel a szentelésre várók figyelmét Ternyák érsek. – Arra vállalkoz-tatok, hogy Jézus munkatársai legyetek a világ megszentelésé-ben. Mi nem szociális munkások vagyunk, mégha olykor ilyen feladatokat is végzünk. Nekünk Istenhez kell elvezetnünk az embereket. Amikor a papságot választottuk, nem egy mes-terség, sőt nem is egy hivatás mellett köteleztük el magunkat, hanem sokkal inkább egy sze-mélyt, Jézus Krisztust választot-tuk – hangsúlyozta a főpásztor. – Krisztus szerette egyházát, feláldozta magát érte. A Krisztus iránti elkötelezettséggel együtt jár az Egyház iránti szenvedé-lyes szeretet. Ez legyen része a

ti életeteknek is. A pap teljesen egyházmegyéje közösségének szenteli magát, teljes szívvel szereti azt,mert ez az ő családja. Bár mindent odaad, semmiben sem szenved hiányt, mert Is-tent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni.

– Többen érett korban hallot-tátok meg a hívó szót – folytatta -, az élet különféle területein tevé-kenykedtetek. Van köztetek ker-tészmérnök, erdőmérnök, res-taurátor, közgazdász, bolti eladó és asztalos. Egy azonban közös: volt bátorságotok igent mondani Isten hívó szavára. Ez biztatás mindazok számára, akik még keresik életükben a hivatás je-leit. Végül köszönetet mondott a szülőknek, a szemináriumi elöljáróknak és a hivatásuk ki-bontakozásában szerepet játszó paptestvéreknek.

A szentbeszéd után követke-zett a papszentelés lényegi része,

amikor a szentséget kiszolgál-tató érsek, mint az apostolok utóda imádság és kézrátétel által átadja a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és külde-tést. A hívek fölállva hallgatták a fölszentelő imádságot kérvén, hogy a Szentlélek töltse el a szen-telendőket. Ezután a jelenlevő püspökök és papok mindegyi-ke kézrátétellel fogadta be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe. Az újonnan felszentelteket beöltöztették a papi ruhába, a főpásztor pedig megkente kezeiket krizmával, illatos olajjal. Végezetül az érsek átadta az új papoknak a hívő nép áldozati adományát, a kenyeret és a bort, hogy azt a szentmisé-ben átváltoztassák Krisztus tes-tévé és vérévé.

A felszenteltek ezután főpász-torukkal és paptestvéreikkel kö-zösen mutatták be a szentmisét. Homa János

Palotai Ádám veszi át diplomáját Dolhai Lajos rektortól

Az egyházmegyei találkozón Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense vezetésével imádkoztak a családokért

Volt bátorságuk igent mondani Isten hívó szavára. Jézus munkatársai lettek a világ megszentelésében.

FoTó

: Sz

AR

VAS

IST

VáN

FoTó

: MEz

ŐK

ÖV

ESD

I ÚJS

áG

FoTó

: Sz

AR

VAS

IST

VáN

CMYK CMYK

CMYK CMYK

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. július

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Köszönöm, uram, ezt a halk zenét, az éjszakai friss levegőt, a csendet, köszönöm, bárhogyan is – az életemet. Tanú lehettem a végtelen egyetlen röpke pillanatában: kipillanthattam a gyorsvonat ablakain.

Köszönöm, hogy éltem. A füveket, madarakat, a folyókat, tengereket, testvér-embereket és testvér-könyveket, a templomokat és menedékhelyeket.

Köszönöm a Helyet és az időt. Köszönöm, hogy engedtél vétkezni ellened, próbaidőre bocsátottál, s látod, a nevedben énekelek. Köszönöm, bárhogyan is – az életemet. Köszönöm anyámat, apámat, feleségemet, gyermekeimet, barátaimat, ellenségeimet, köszönöm, hogy most is Veled lehetek. látod, Neked énekelek. Köszönöm, bárhogyan is – az életemet.

Szentmihályi Szabó Péter

Köszönöm

SzentMihálYi Szabó Péter (1945 –) Kortárs magyar író, költő, műfordító, közíró.

egyházmegyei hírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Szent Erzsébet-ünnepnégY naPoS, színpompás fesztivál keretében rendezték meg a XXII. Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnepet Sárospa-takon június 6. és 9. között. A rezdezvény csúcspontja a pünkösdhétfői ünnepi szent-mise volt, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be a sárospataki bazilikában. Beszédében kiemelte, hogy a Szentlélek eljövetelével új korszak kezdődött az emberi-ség történetében.

EzüstmisékPaPPá SzenteléSe 25. évfor-dulóján, június 1-jén tartotta ezüstmiséjét Szarvas Péter kerületi esperes, a miskolci Szent Anna-templom plé-bánosa. Június 15-én pedig Tóth István pápai káplán, érseki tanácsos, miskolc-martinkertvárosi plébános tartott ezüstmisét, ahol Se-regély István ny. egri érsek mondta a szentbeszédet. Mindkét ünnepen részt vett Palánki Ferenc segédpüspök vezetésével Miskolc és kör-nyéke papsága is.

Pótfelvételi az egri Hittudományi Főis-kola hittanári szakának nap-pali és levelező tagozatára augusztus 16-ig még lehet jelentkezni. A jelentkezést az intézmény címére (Eger, Fog-lár. u.6) kell eljuttatni a főis-kola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu). A pótfelvételi időpontja: 2014. augusztus 14, szombat, 11.00

Múzeumok éjszakájaaz egri Főegyházmegyei Könyvtár idén is csatlakozott a múzeumok éjszakája orszá-gos rendezvénysorozathoz. Június 21-én este óránként indultak a tárlatvezetések. A barokk könyvtárterem megtekintése után az olva-sóteremben bemutatták a könyvtár különlegességeit, majd bárki kipróbálhatta a kódexfestést.

Ternyák Csaba érsek személyi és szervezeti változásokról dön-tött az Egri Főegyházmegyében

2014. június 6-i hatállyal:Fegyvernek plébánia lelkipász-tori ellátását Törökszentmiklós plébánia végzi.

2014. augusztus 1-jei hatállyal:• Sánta iStVán emődi ny. plébá-

nos, plébániai kormányzó,• MatiSz FrigYeS hidasnémeti

ny. plébános, plébániai kor-mányzó és

• gYeneS gYUla jászárokszál-lási ny. plébános, plébániai kormányzó tényleges nyug-állományba kerülnek.

***• Szabó JózSeF bélapátfalvai

plébános úr felmentést ka-pott egyházmegyei főszám-vevői megbízatása alól, he-lyette

• MenYhárt JózSeF az egri Nagyboldogasszony plébánia plébánosa kapott főszámve-vői kinevezést.

***• Varga bertalan Tiszaújvá-

rosból Emődre, (Nyékládhá-za lelkipásztori ellátásával)

• Dr. Mata iStVán Szikszóról Tiszaújvárosba,

• SzarVaS iStVán a Szent Ist-ván Rádió igazgatója, ezen megbízása érintetlenül ha-gyásával Szikszóra,

• KiSS CSaba Recskről Jász-árokszállásra,

• SzéKelY DéneS Ózd I-ről Bor-sodnádasdra,

• MiSChinger FerenC Domosz-lóról Ózd I-re,

• FeJeS JánoS Borsodnádasdról Domoszlóra kapott plébánosi kinevezést.

• hUgYeCz JánoS prefektusi és templomigazgatói felmentése után visszatér a Váci Egyház-megyébe.

• KoóS eDe miskolci iskolai érseki biztos, az egri Érseki Papnevelő Intézet prefektu-sa, egyidejűleg az egri cisz-terci templom templomigaz-gatója lett.

• liPCSáK JánoS mezőkövesdi káplán Miskolc-Mindszentre kapott plébános helyettesi kinevezést.

***• bárDoS KriSztián érseki tit-

kár és nagY KriSztián jászapá-ti érseki biztos, káplán Rómá-ban folytatja tanulmányait.

• KaKUK FerenC Eger-belvárosi káplán érseki titkári kineve-zést kapott.

• galUSKa MihálY szerencsi káplán Hidasnémetibe,

• DoMbi FerenC jászberényi káplán Recskre,

• galo gábor Eger-belvárosi káplán Szirmabesenyőre,

• tóth iStVán szendrői káplán Hídvégardóra kapott plébáni-ai kormányzói kinevezést.

***• bertóK JózSeF Jászberény

I-re került saját kérésére káp-láni beosztásba,

• DobáK gábor törökszentmik-lósi káplán Szerencsre,

• barKóCzi iStVán jászárok-szállási káplán Törökszent-miklósra,

• JUháSz zoltán Miskolc-Mind-szentre,

• Szabó attila siroki káplán Mezőkövesd II-re,

• thUrzó Péter sajószentpéteri káplán Sirokba,

• Czibere zSolt Gyöngyös-felső-városi káplán Eger-Belvárosba,

• CzaPKó MihálY római ta-nulmányai befejezése után Gyöngyös-Felsővárosba ka-pott kápláni kinevezést.

***• greUtter gYÖrgY újmisés

Jászberény I-re,• JóSVaY láSzló újmisés Szend-

rőbe,

• KoVáCS JózSeF újmisés Jász-apátira,

• Palotai áDáM újmisés Mis-kolc-Diósgyőrbe

• VaDáSzi láSzló újmisés Me-zőkövesd I-re,

• VanYo Péter újmisés Jász-árokszállásra,

• Varga Pál újmisés Gyöngyös-Felsővárosra kapott kápláni kinevezést.

• VÍzi JánoS diákonus, akinek pappá szentelése 2014. július 26-án, Kenderesen lesz, ősz-től Rómában folytatja tanul-mányait.

***• SzarVaS iStVán felmentést

kapott egyházmegyei ifjúsági referensi megbízásából. galo gábor egyházmegyei ifjúsági referensi kinevezést kapott.

***• P. tengan SebaStian SVD.

atyát a Miskolc-Diósgyőri plébánián teljesített kápláni szolgálata után tartományfő-nöke Rómába küldte tanul-mányai folytatására.

***• SzalKai zoltán JózSeF fel-

mentést kapott mezőkövesdi kápláni szolgálatából, miu-tán felvételt nyert a Minorita Rendbe.

Személyi változások az Egri Főegyházmegyében

Pünkösd MiskolconPünkösd szombatján, a csík-somlyói búcsú szentmiséjével egyidőben, a Miskolc melletti Csanyik-völgyben szentmisét mutatott be Palánki Ferenc segédpüspök, érseki helynök, miskolc-mindszenti plébános vezetésével a város papsága. A plébániák hívő közösségei mellett részt vettek – tanára-ik vezetésével – a település katolikus általános iskoláinak tanulói is.

Palánki püspök azt hangsú-lyozta szentbeszédében, hogy az a Lélek kiáradása, ha minél többet életre tudunk váltani ab-ból, amit Jézus tanított. A Lélek ajándékait használhatjuk fel a többiek, közösségünk, város-unk és nemzetünk javára. A keresztény ember feladata, hogy megszentelje a világot azzal a szentséggel, amit a Szentlélektől

kapott. A püspök kiemelte: a mai világnak a törvénye az, hogy adok, hogy te is adj. A ke-resztényi, a krisztusi szeretet törvénye viszont az, hogy azért adok, mert kaptam. Nagyon sokat adott nekem az Isten, ezért sokat tudok nyújtani. Az a dolgunk, hogy a többi ember életét jobbá, könnyebbé, szebbé tegyük. „Újítson meg bennün-ket a Szentlélek, hogy képesek legyünk végigjárni életútunkat, teljesíteni hivatásunkat. Épít-sük hazánkat, Isten országát, amely egy örökkévalóságon át a teljesség, a szeretet, a boldogság teljessége lesz számunkra.” – zárta szentbeszédét.

A szentmise után fellépett a Holdviola együttes, a magyar népzenét játszó Tényleg zenekar, a Fráter-kórus és a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes is.

A Katolikus Egyház a társadalomban

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése alapján idén Miskolc ad otthont az a Katolikus Társadalmi Napok programsorozatának. Szept-ember 12-13-án beszélgetések, előadások, koncertek, családi játékok várják az érdeklődőket a Szent István téren. A két há-zigazda Palánki Ferenc segéd-püspök és Orosz Atanáz görög-katolikus püspök.

Miskolcon és környékén több szerzetesrend foglalkozik szociális szolgálattal: a jezsu-iták az Avason, a minoriták a szegények körében, Szent Ferenc kistestvérei és Teréz anya nővérei Diósgyőrben és Lyukóvölgyben, Szent Ferenc kisnővérei Arlón, illetve a szaléziak a társadalom pere-mére került fiatalok körében, Kazincbarcikán. Ez a rendez-vény jó lehetőség arra, hogy az egész katolikus közösség és a társadalom előtt bemutatkoz-zanak. Fiatalosra tervezik az eseményt, mert Miskolcon és a környékén sok a katolikus iskola. Azzal az örömmel, a sze-retettel szólítják meg az embe-reket, amit Krisztustól kaptak, hogy megérezzék, hogy az Egy-ház köztük élő közösség.

hírek Ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat

Júliusban újra várják a fiatalokat Szalókon

Idén 32. alkalommal ren-dezik meg az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelki-gyakorlatot. Ez az esemény Magyarország egyik leg-nagyobb katolikus ifjúsági rendezvénye.

A július 16. és 20. között meg-rendezésre kerülő találkozó során a sátrakban lakó fiatalok szentmisék, előadások, csopor-tos beszélgetések és koncertek segítségével mélyülhetnek el a hitben. A rendezvényre az egész országból, sőt a határo-kon túlról is érkeznek 16 és 30 év közötti fiatalok.

A Kerényi Lajos atya nevével fémjelzett összejövetel minden évben egy meghatározott téma köré épül fel. Az idei program

három pápa: Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa tanításán alapul. A találkozó mottója: rád építek!

A július 16-án, szerdán 18 óra-kor kezdődő nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek végzi. Kerényi Lajos piarista szerzetes mellett az idén előadóként talál-kozhatnak majd Palánki Ferenc egri segédpüspökkel, az MKPK ifjúsági referensével, Beer Mik-lós váci megyéspüspökkel, a székesfehérvári Tornyai Gábor atyával, Téglásy Imrével, az Alfa Szövetség elnökével és Ma-gyar Balázs, orvos, pszichiáter, addiktológussal is.

Az ifjúsági találkozó során fellép majd a Páterock együt-tes, a „Szalók-band”, a felvidéki Crux együttes, a Shalom Közös-ség Zenekara, Borka Zsolt, az

Egri Bazilika Ének- és Zenekara és az Imperfectum együttes is. Ezen kívül misztériumjátékot mutatnak be Karol Wojtyła élet-útjáról, valamint Pipó József és barátainak vezetésével „ifjúsá-gi örömútra” is sor kerül.

A záró szentmisét július 20-án, vasárnap Galo Gábor atya, az Egri Bazilika káplánja, az egyházmegye új ifjúsági refe-rense, a találkozó egyik szerve-zője mutatja be.

Az előzetes regisztráció nem kötelező, azonban a szerve-zők kérnek mindenkit, hogy aki teheti, a gyorsabb és egy-szerűbb helyszíni ügyinté-zés érdekében regisztráljon a szalokitalalkozok.hu honlapon, ahol az érdeklődők számára to-vábbi részletes információkkal szolgálnak.

A Kerényi Lajos atya nevével fémjelzett összejövetelre az egész országból, sőt a határon túlról is érkeznek fiatalok

FOTÓ

: BA

LOG

H F

EREN

C

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A hívek adománya, az Egri Fő-egyházmegye támogatása, az Európai Unió, valamint a Ma-gyar Kormány társfinanszírozá-sa révén újult meg a hidvégardói Gyümölcsoltó Boldogasszony templom, amelynek megáldásá-ra július ötödikén került sor. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csa-ba egri érsek mutatta be.

Szentbeszédében a liturgia könyörgésére utalva szólt a bűn szolgaságából megszabadult ember öröméről és a bűnbá-nat fontosságáról, az állandó megújulás szükségességéről.

Felelősek vagyunk egymásért, hiszen olyanok vagyunk, mint élő kövek, akik egymásra épül-nek, és Krisztus szent templo-mát alkotják.

A főpásztor hangsúlyozta: tanítson meg bennünket ez a templomszentelés arra, hogy beépítsük az Evangéliumot éle-tünkbe. Legyünk igazi keresz-tények, akik nem ösztönösen cselekednek, hanem képesek felelősen ellenőrizni szavaikat, tetteiket és átalakítani életüket az Evangélium legfontosabb tör-vénye, a szeretet szerint. H. J.

Július 26-án Kenderesen, Palán-ki Ferenc püspök pappá szentel-te Vízi Jánost, aki 1985-ben szü-letett, Kenderesen nőtt fel, Kis-újszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, majd három évig a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult köz-gazdaságtant.

2007-ben jelentkezett az Egri Főegyházmegye kispapjai kö-zé. Egerben, Budapesten, majd Rómában, a Lateráni Egyete-men tanult, s ez év őszétől ugyancsak Rómában folytatja teológiai tanulmányait. Papi jel-mondata: „Uram, én a te szolgád vagyok” (Zsolt 116,16).

Tiszaörsön a két évvel ezelőtti templomfelújítás után, az idén a közel 250 éves plébánia teljes felújítására került sor a Mezőgaz-dasági és Vidékfejlesztési Hiva-tal által kiírt pályázat keretében. Az egyházközség közel 25 millió forint támogatást kapott az Euró-pai Mezőgazdasági és Vidékfej-lesztési Alaptól. A megújult épü-let ünnepélyes átadására és meg-áldására Sarlós Boldogasszony napján, a falu templombúcsúja alkalmából került sor. A búcsúi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek celebrálta.

A főpásztor hangsúlyozta, hogy a belső megújulás mellett nagy szükség van a külső meg-újulásra is. A megújulás jele, ha képesek vagyunk megsza-badulni önzésünktől. A legtöbb ember úgy éli az életét, hogy saját magát teszi a központba,

pedig az igazi boldogság az, ha képesek leszünk másokért élni, s Istent helyezzük életünk kö-zéppontjába. Amit Neki adunk, azért az Isten sokszorosan meg-ajándékoz bennünket. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisz-ter ünnepi köszöntője után ér-sek atya megáldotta a megújult plébániát és közösségi házat. Bereczkei Miklós esperes-plé-bános – a Tiszafüredi Katolikus Egyházközség és a tiszaörsi fília nevében – köszönetet mondott azoknak, akik segítették, hogy ez a pályázat megvalósuljon. Az egyházközségekért végzett munkájáért Bódi Györgyöt Pro Magnanimitate Tua ezüstérem-mel tüntette ki az egri érsek, Bereczkei Miklós atyának pedig köszönetet mondott eredményes szolgálatáért.

Fodorné Hámori Ágnes

32. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat

„Lehet építeni rátok:hazát, egyházat, jövőt”

Megáldották a megújult hidvégardói templomot

Papszentelés Kenderesen

Felújított plébánia Tiszaörsön

CMYK CMYK

j e g y z e t

Talán nem mindnyájan tud-juk, hogy elég sok ereklye és tárgyi emlék maradt

ránk Szent István királyunkkal kapcsolatban. A legfontosabb a Szent Jobb, amit a budapesti Szent István Bazilikában tisz-telhetünk, és a szentkorona a koronázási palásttal, amit a par-lament épületében láthatunk. Megmaradt koponyájának egy darabja, amit mind a mai napig Zágrábban őriznek. Azután az eredeti kardja, amely jelenleg a prágai királyi vár, a Hradzsin kincstárának tulajdona. Megem-líthetjük még Isten király fiához írt intelmeit is, amelyben a szent életű király leírja fiának, hogy milyennek kell lenni egy keresz-tény uralkodónak.

Tiszteljük és megbecsüljük ezeket a nemzeti ereklyéket, de számunkra, vallásos emberek számára a legszebb emlék az ő szent élete, amelyre az ünnepi evangélium emlékeztet bennün-ket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy István királyunk a hegyi beszéd értelmében bölcs ember volt, mert életét az evangélium

szikla alapjára építette. Ren-díthetetlenül hitt abban, hogy Jézus tanítása olyan, mint a mélységben rejlő kőszikla, amire nyugodtan ráépíthetjük az életünket. Igazi bölcs, ke-resztény uralkodó volt, mert

nemcsak a saját életét, hanem a családja, sőt a nemzete életét is Isten törvényéhez és Jézus tanításához igazította. A teljes evangéliumhoz ragaszkodott, vagyis nagyon jól megértette Jézus figyelmeztetését: nem elég csak hallgatni az evangéliumot, nem elég csak tudni arról, hogy létezik ez a kőszikla. Minden azon áll vagy bukik, hogy va-lóban Jézus Krisztusra és az ő szent evangéliumára építjük-e az életünket.

Talán még az ünneplés óráiban is felvetődik bennünk a kérdés, hogy első szent ki-rályunk, miért, vagyis milyen

megfontolásból döntött a keresz-tény katolikus hit mellett.

Valószínű, sőt biztos, nem csak azért, mert reálpolitikusként be-látta azt, hogy a magyarságnak nincs jövője, nem maradhat fenn itt a Kárpát-medencében, ha nem

választja azt az államformát és életformát, ami már meg volt Nyugat- Európában. Lehetséges, hogy azért is, mert látta, hogy a szomszéd, már keresztény népek élete szebb, tökéletesebb, mint a pogány magyaroké. Feltehető, hogy rácsodálkozott az életükre. Egy hasonlattal élve: valahogyan úgy, mint amikor egy vallástalan, széthullott családban felnőtt fia-tal megcsodálja az ő barátjának rendezett, katolikus keresztény családi életét. De a legvalószí-nűbb magyarázat mégiscsak az, hogy István királyunkban Isten kegyelmi segítségével megszüle-tett a hit és a Krisztusba vetett

reménység, s Ő ezt a hitet tovább akarta adni, meg akarta osztani az ő magyarjaival, vagyis az egész nemzetét Jézushoz akarta vezetni.

Augusztus 20-án szinte minden magyar templomban

elénekeljük: „Ahol vagy magyarok tün-döklő csillaga, ki voltál valaha országunk

istápja”. Tény, hogy Szent István királyunk a magyarok tündöklő csillaga volt, és az is maradt. Senki és semmi sem tudta elhomályosítani az ő emberi nagyságát.

Kövessük ezt a tündöklő csillagot, Szent István élete példáját, és építsük

mi is következetesen életünket az evangélium kősziklájára, sőt nemcsak a magunkét, hanem gyermekeink és unokáink életét is. Egyénileg és közösségben imádkozzunk azért, hogy Szent István király oltalma alatt jó magyarok, és jó keresztények tudjunk lenni. Dolhai Lajos

Tündöklő csillagunk

augusztus üzenete:„A katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyhá-zi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitval-lású férfinak.”

(Szent István király intelmei Szent Imre herceghez)

„Rád építek” - ez volt az idei Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat jelmondata, e gondolat jegyé-ben tartottak előadásokat, beszélgetéseket, elmélkedé-seket július 16–20. között. Hazánk egyik legnagyobb ifjúsági lelki programjára Kárpátaljáról és Felvidékről is érkeztek fiatalok.

Galo Gábor, a főegyházmegye ifjúsági referense köszöntőjében kiemelte, Szent II. János Pál a re-mény, XVI. Benedek a hit, s Fe-renc pápa a szeretet tanításával erősíti meg bennünk: Isten ránk épít, a jelen, a jövő kereszténye-ire. Kerényi Lajos atya bevezető előadásában felhívta a figyelmet: a világban, a környezetünkben kell építenünk, megszentelőd-nünk, mert Jézus személy sze-rint számít ránk.

Ternyák Csaba egri érsek a nyitónap szentmiséjén azt mondta: a találkozó mottója nagyon találó, kifejező, felelős keresztény életre sarkall, szem-besít a feladatokkal. „Alakítsd magad olyanná, akire építeni lehet, hazát, egyházat, jövőt. Ehhez azonban előtte neked kell életedet Krisztusra építened”.

A találkozó második napján Tornyai Gábor székesfehérvári plébános korunk három pápájá-nak példáját idézte, a hit és a bi-zalom erősítéséről, a II. Vatikáni Zsinat hozta fordulatról szólt elő-adásában. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke tanúságtevő

előadásában Szűz Mária példá-ján keresztül az életszentségről, a Teremtő Istennek mondott „igen” jelentőségéről szólt.

A találkozó pénteki napján Magyar Balázs orvos, pszichiá-ter a bizalom megőrzésének tu-dományos és lelki vetületeiről, a kommunikáció és a törődés kap-csolatáról tartott előadást.

Az Egerszalók határában lévő domboldalon Beer Miklós váci megyéspüspök tanítását hall-gatták a jelenlévők. Az Isten számít ránk, miként ezt Izajás prófétával történt találkozása is példázza. Döntéseink, válasza-ink határoznak meg bennün-ket, s ezeket nem halogathatjuk. A helyszínre utalva a hegyi be-szédet, a csodálatos kenyérsza-porítást idézve úgy fogalmazott: a keresztény ember nem élhet megelégedetten, amíg ember-társai segítségre szorulnak.

Szombaton Palánki Ferenc egri segédpüspök köszöntötte a fiatalokat reggeli előadásában. Jézus Péternek azt mondta: Rád építek. Ismerjük Péter élettör-ténetét, tagadását, mégis „szik-la” lehetett az Istentől kapott kegyelemmel együttműködve. Jézus szavai Péter utódainak is szólnak.

Az esti szentmisén a vasárna-pi evangéliumhoz kapcsolódva Palánki püspök úgy fogalma-zott: rendszeresen halljuk az evangéliumot, megkapjuk a jó magot a lelkünkbe, de látjuk a konkolyt is, amelyet a gonosz vetett el. Mit tegyünk? Tépjük ki a rosszat? Szent Pál azt mondja: te győzd le jóval a rosszat. Isten országában megtörténik a cso-da, hogy még a konkolyból is lehet búza.

Vasárnap reggel Kerényi Lajos atya záró előadásában

Szent Ferenc hivatásáról szólt, ahogyan felismerte az üzenetet, mikor az Úr ezt mondta neki: építsd újjá templomomat, egy-házamat!

A záró szentmisét Galo Gá-bor mutatta be. A 32. találkozó kapcsán párhuzamot vont Szent Ágoston életével, aki 32 évesen, édesanyja 32 évnyi imádsága után talált rá Istenre.

A találkozón ezúttal is a közös-ségépítés volt az egyik legfonto-sabb élmény. A lelki témákhoz, előadásokhoz, elmélkedésekhez, beszélgetésekhez számos prog-ram kapcsolódott: Karol Wojtyła életútjáról mutatott be misztéri-umjátékot a berceli hittanos és ifjúsági közösség, a jelenlévők meghallgathatták a Crux együt-test és a PáterRock együttes ta-núságtevő előadását.

Szarvas IstvánBérczessy András

A találkozón ezúttal is a közösségépítés volt az egyik legfontosabb élmény

FoTó

: BA

LoG

H F

EREN

C

FoTó

: VA

Ny

ó B

oG

LÁR

KA

Ternyák Csaba érsek felszenteli a templomot

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Az Egyházmegyei Hírek júliusi számában adtuk hírül, hogy Gyenes Gyula jászárokszállási nyugal-mazott plébános, plébániai kormányzó augusztus 1-jei hatállyal tényleges nyugál-lományba kerül. A Miskolc-hejőcsabai Szent Erzsébet Szeretetotthonba készülő atyával Jászárokszálláson, a plébánián beszélgettünk.

– Ebben a 8 ezer lelkes városban születtem 1938-ban. Jászapáti-ban érettségiztem, majd 1962-ben szenteltek pappá Egerben. Káplánként Nagyrédén, Nagy-kállóban, Csányban és Egerben teljesítettem szolgálatot, majd 1976-ban plébánosi kinevezést kaptam Detkre. 1985-ben kerü-leti esperessé, majd 1991-ben patai főesperessé nevezett ki főpásztorom. 1992-ben a szü-lővárosomba, Jászárokszállás-ra helyezett Seregély István érsek. Feladatként jelölte meg számomra, hogy a nagy múltú plébánián, az ősi hagyományo-kon, új, virágzó egyházi életet teremtsek. Örömmel fogadtam, hogy szülőhelyemen szolgálha-tom Istent és a híveket. – Huszonkét évet töltött ezen a plébánián. Nem volt könnyű a dolga, hiszen a mondás szerint „senki sem lehet próféta saját hazájában”.

– Én nem prófétának, hanem lelkipásztornak jöttem haza, s úgy érzem, hogy a helyiek imá-jának köszönhetően nagyon sok tervünket meg tudtuk valósíta-ni. Sok új közösséget hoztunk létre, jó néhányat pedig megerő-sítettünk, megújítottunk. Pél-

dául megalakítottuk az Oltár-egyletet, amely minden hónap-ban szentségimádást szervez a templomban. A településünkön szolgált Isteni Megváltó Nővé-reire támaszkodva Imahátvédet hoztunk létre. A tagok nem csak fohászaikkal, hanem nevelő munkájukkal is szerepet játsza-nak a fiatalok formálásában. A Rózsafüzér Társulat is megerő-södött. Ma már 15 kiscsoport vagy - ahogy mi mondjuk - bokor mondja az „olvasót”, mindegyik-ben 15-15 emberrel. A Karitász csoport is fontos szerepet játszik a városban. A ruhagyűjtésen túl számos programot szerveznek, ilyen például a betegek napja, a sérült gyerekek délutánja, s mindezeket az egyházközség Közösségi Házában, amelyet a

kántorlakásból magunknak ala-kítottunk ki. De működik egy-házi énekkar, fiatal házaspárok csoportja és felnőtt katekézis csoport is. Sőt a budapesti MÁV Kórház egykori főorvosának, dr. Szelenszky Istvánnak és feleségének hagyatékából, egy-házközségünk létrehozott egy 3 millió forint alaptőkével műkö-dő alapítványt, amely minden évben támogatja a jól tanuló, példás magatartású tanulókat. Eddig 240 diákot segítettünk. A következő tanévben 9 gyermek kap támogatást. Mindezeken túl igyekeztem bekapcsolódni a település életébe. A Népfőiskola helyi egységének vezetőségi tag-ja voltam. Részt vettem a Gazda-kör rendezvényein, amely min-den programját szentmisével

kezdte. Jó kapcsolatot ápoltam a Jászok Egyesületével, az önkor-mányzattal és a polgármester-rel is, akik megajándékoztak a díszpolgári címmel. – Az jászárokszállási plébáni-ához tartozik fíliaként Visznek, Tarnaörs és Jászágó is. Még felsorolni is sok lenne, meny-nyi munkát végeztek a négy település templomain, egyházi épületein.

– Szinte minden évben végez- tünk kisebb nagyobb munkát a templomokon és az egyház-község tulajdonában lévő 11 épületen. Vizes blokkot alakí-tottunk ki, felújítottuk a vil-lanyhálózatot, kiépítettük a gázfűtést, kifestettük a temp-lomot. Viszneken is hasonló a helyzet. Jászágón ugyan nem-régiben épült a templom, de ott is folyamatosan gondoskod-tunk az állagmegóvásról. S ha lassabban is haladt a tarnaörsi templom tatarozása, de arra is figyelmet fordítottunk. Minden településen akadt segítségem, s ez örömmel töltött el. Mindenütt boldogan szolgáltam Istent és a híveket. Mindenütt sok megér-tést tapasztaltam. – Augusztus elsejétől a hejőcsa-bai Szent Erzsébet Szeretetott-honban él. Milyen gondolatok-kal kezdi a nyugdíjas éveket?

– Egy picit könnyebb lesz. Nem nyomja a vállam az a sok-sok teher, ami egy egyházköz-ség vezetésével jár. De termé-szetesen ott is szívesen vállalok feladatokat, s jó érzéssel tölt el, hogy ott három olyan társam is lesz, Krózser István, Matisz Fri-gyes és Sánta István személyé-ben, akikkel együtt szenteltek fel 1962-ben. Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. augusztus

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Rónay György

JelenlétNézz föl az égre: ott vanfelhők és csillagok közt.

Pillants körül a földön:ott van fűben, virágban,állatok ámuló szemében,emberek arcán.

Áss le a föld alá:csontokból és kövületekbőlszándékainak lábnyomadereng feléd.

Mindenütt láthatatlan.

Mindenben látható.

RónaY GYöRGY (1913 – 1978) József Attila-díjas költő, író, műfordító, esszéíró, műkriti-kus, irodalomtörténész.

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Noé bárkáját készítették el a tenki nyári napköziben

Hevesi hittanos tábor a Gerecsében

Szentmise az egri várbanSzEnt IStván király ün-nepén, a hagyományok-nak megfelelően az Egri Várban mutat be szent-misét Ternyák Csaba érsek. Az egykori szé-kesegyház romjai között, augusztus 20-án délután fél hatkor kezdődik a szertartás. Mindenkit szeretettel várunk.

Egyházi múzeum GyöngyösönJúlIuS 1-Jén megnyílt Gyöngyösön a Szent Bertalan-templom Kincs-tára. A közel 300 millió forint Európai Uniós tá-mogatással megvalósult kiállításon középkori, gótikus és barokk-kori egyházi tárgyak, miseru-hák és könyvek láthatók. A múzeum sajátossága az a két restaurátor mű-hely, amely a plébániából leválasztott épületrész-ben működik. Az ötvös műhely a műkincsek res-taurálása mellett, a még használatban levő temp-lomi tárgyakat is fogadja tisztításra, javításra és aranyozásra az egész ország területéről. A textil műhelyben pedig azoknak a történelmi ér-tékű egyházi ruháknak a helyreállítását vállal-ják, amelyek évszázados múltjuk miatt, ma már féltett muzeális értékek hazánk templomainak sekrestyéiben.

Litánia a Máriácska zarándokhelyenIdén IS volt Loretói litánia a mátrafüredi erdőben lévő „Máriács-ka” zarándokhelyen. Az imát– a hívekkel együtt - az újmisés Palotai Ádám végezte. A Gyöngyös melletti Mátrafüreden 1713-tól tartják a Bene-búcsút a Keresztelő Szent János templomban. 2008 óta a búcsú keretében új-ra ellátogatnak a hívek a Máriácska zarándokhely-re is, ahol elimádkozzák a litániát.

Pótfelvételi az EGRI Hittudományi Főiskola hittanári szaká-nak nappali és levelező tagozatára augusztus 16-ig még lehet jelent-kezni. A jelentkezést az intézmény címére (Eger, Foglár u.6.) kell eljuttatni a főiskola saját jelent-kezési lapján, amely letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu). A pótfelvételi idő-pontja: 2014. augusztus 23. szombat, 10 óra.

A tenki Szent Imre Katolikus Általános Iskolában június 23-tól július 4-ig nyári napközit tartottak. A két hét alatt össze-sen 35 tanulónak igyekeztek tartalmassá, változatossá tenni a szünidő kezdetét. Két-két pe-dagógus vezetésével zajlottak a programok. Ökoiskola lévén a természet megfigyelése, növé-nyek gyűjtése került előtérbe.

Racsekné Csapó Csilla igazga-tóhelyettes beszámolt arról, hogy a gyerekek elkészítették Noé bárkáját, de kipróbálták azt is, ki milyen ügyesen lő célba. Festet-tek kavicsot, eregettek sárkányt, készítettek karkötőket.

Szituációs játékok segítségé-vel megfogalmazhatták a jóság jelentését. Meglátogatták az erdőtelki templomot, az arboré-tumot. Rendeztek mese-kvízt, számháborút és édességet is készítettek maguknak. A hetet a Pintér tanyán zárták, ahol mindenki kedvére élvezhette a strandot, vagy éppen kipró-bálhatta milyen szerencsés horgász.

Ez már a hetedik év volt, ami-korra szervezők arra töreked-tek, hogy a gyerekek és a peda-gógusok egy kicsit más formá-ban töltsék együtt napjaikat és élményekben gazdagodjanak.

A hevesi hittanos gyermekek immár 14 éve tartó hagyo-mányként, az idén is nyári tá-borozáson vettek részt. Ezúttal Dunántúlon, a Gerecse hegy-ségben fekvő, Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás kastélya mellett lévő diákszállón volt a szállásuk. Szalai József dia-kónus arról számolt be, hogy

az évek óta megszokott kísérő felnőtt csapat, gondoskodott arról, hogy minden földi jóval el legyenek látva.

Utazásunk első napján az Esztergomi Bazilikát, majd a Keresztény Múzeumot tekin-tették meg.

Másnap lelki napot tartottak és szentmisén is részt vettek.

Mindennapi programjaikhoz tartozott a reggeli torna, az őr-angyalos játék, a szobák közöt-ti tisztasági verseny és a tábor-tűz melletti közös beszélgeté-sek. Persze ugyanígy része volt a tábori programnak a hittan órán tanultakból összeállított játékok, vetélkedők sorozata felhőtlen jókedvvel karöltve.

hírek

Örömmel fogadtam, hogy szülőhelyemen szolgálhatok

Boldogan szolgáltam Istent és a híveket

Nem próféta, lelkipásztor volt saját hazájában

A gyerekek meglátogatták az erdőtelki templomot is

A táborlakók sokat játszottak, vetélkedtek. Jellemző volt a vidámság, a felhőtlen jókedv.

Búcsú Gyöngyöshalászon

Agyöngyöshalászi szőlőhegyen található Kármelhegyi Boldog-asszony tiszteletére épített mű-emlék kápolnánálBerszán La-jos erdélyi kanonok mutatott be július 13-ánbúcsúi szentmisét, akivel Kohajda Zoltán plébános is koncelebrált, .

Berszán Lajos a gyimesfelső-loki Árpádházi Szent Erzsé-bet Líceum alapító igazgatója szentbeszédében méltatta ma-gyarságunk értékeit, és beszélt a karmeliták történelméről. A búcsún a környező települések hívei is együtt ünnepeltek.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg a Mátrai Gyógyintézetben kialakított Jézus Szíve kápolnát 2014. augusztus 7-én.A főpász-tor homíliájában kiemelte a hit jelentőségét, a gyógyítás, a be-teggondozás, a vallás fontossá-gát és szétválaszthatatlanságát. Az eseményen részt vett Mikola István, a Külgazdasági és Kül-ügyminisztérium államtitkára, aki beszédében üdvözölte a ká-polna létrehozását. Az állam-titkár mondandója során kitért az orvos-szakmai múltjában tapasztaltakra, kiemelve, a hit-nek fontos szerepe van a betegek gyógyulási folyamatában.

Ugyancsak kápolna megál-dásra került sor augusztus 20-án Diósgyőrben. A vár XVI. századi

kápolnáját Palánki Ferenc segéd-püspök szentelte fel Szent Hed-vig lengyel királyné tiszteletére. A segédpüspök az ünnepi szent-misében Szent István király életéről beszélt: az államalapító király, aki felemelte népét, nagy léptékű gondoskodása mellett családszerető emberként volt is-mert. Ahogy Szent István király, úgy mi is sziklára építjük életün-ket, családunkat, nemzetünk jö-vőjét. Ez a szikla maga Krisztus.

Miskolc megújulása nem képzelhető el spirituális, lelki megújulás nélkül. Ennek, s a re-neszánszát élő lengyel–magyar barátságnak is szimbóluma az újjáépített diósgyőri várkápolna – mondta Kriza Ákos polgár-mester.

Kápolnamegáldás Mátraházán és Diósgyőrben

CMYK CMYK

j e g y z e t

Ebben az évben szeptember második vasárnapjára esik a Szentkereszt felma-

gasztalásának ünnepe. Így az ünnep a vasárnap liturgiájának helyére lép. A kereszt ünnep-lésének megértése megerősíti és gazdagítja a vasárnapnak, vagyis a hetenként megünne-pelt húsvéti misztériumnak átélését. A liturgia a maga eszközeivel hangsúlyozza, hogy a szent kereszt tisztelete és „fel-értékelése” lényegében Krisztus személyére utal, mert miatta és érte lett a kereszt, „az ókor bitófája”hitünk legszentebb és legdrágább jelképe.

Ezen a napon hálával gon-dolunk Szent Ilonára, Nagy Konstantin császár édesanyjára, aki megtalálta a megváltó Jézus keresztjének maradványait. Gondolhatunk arra is, hogy 335 szeptember 14-én szentelték föl azt a bazilikát, melyet Nagy Konstantin Jeruzsálemben, a Golgota hegyén emeltetett a Szentkereszt tiszteletére. Itt tör-tént a keresztnek első nyilvános ünneplése és fölmagasztalása.

Igaz, a nyugati egyházban csak a 7. századtól kezdték el ünnepelni ezen a napon a szent keresztet, miután Herakliusz császár 628-ban visszaszerezte azt a perzsáktól, akik majd másfél évtizeddel korábban, Je-

ruzsálem elfoglalását követően, magukkal vittek.

De talán ezeknél a történelmi eseményeknél fontosabb az a látomás, amit azzal a Nagy Konstantin császárral kapcsola-tában szoktunk emlegetni, aki a keresztényeknek a római biro-dalomban a szabad vallásgya-korlást engedélyezte. A történeti hagyomány szerint Nagy Kons-tantin császárnak egy sorsdöntő csata előtt látomásban feltűnt egy jel, a kereszt jele, és egy fel-írat: „in hoc signo vinces” (ma-gyarul: e jelben győzni fogsz). A császár győzött, és ez nemcsak a kereszténység, hanem az egész

világ történelmében igen komoly fordulatot hozott.

Adja Isten, hogy Nagy Kons-tantinhoz hasonlóan nekünk is legyen ilyen hitbeli tapasz-talatunk. Segítsen bennünket a Szentlélek kegyelme, hogy

Krisztus keresztje, a megváltó keresztjéből fakadó kegyelem segítségével mi is „győztesek”, vagyis eredményesek, sikeresek legyünk a földi életben és éle-tünk végén eljussunk az örök boldogságra. Nagy áldás lenne számunkra, ha hinni tudunk Krisztus megváltó keresztjének erejében. A kereszt teológiáját Szent Pál apostol dolgozta ki elsőnek. Leveleiben számtalan helyen beszél a keresztről, mint az üdvösség jeléről, amely a zsidóknak botrány, a pogány görögöknek oktalanság, nekünk azonban „Isten ereje és bölcses-sége” (1Kor 1,24).

Egyházunk biztat is bennün-ket, hogy élő hittel tekintsünk fel Jézus keresztjére, mert az Ő meg-váltó szenvedéséből sokat okul-hatunk. A „kereszt iskolájában” napjainkban is sok mindent megtanulhatunk. Jézus keresztje

annak jele, hogy Isten irántunk való szeretete és irgalma minden emberi képzeletet felül-múl. Az evangélista értelmezése szerint

Isten, a mi mennyei Atyánk úgy szerette a világot, hogy egyszü-lött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, ha-nem örökké éljen (Jn 3,16). Azt is megtanulhatjuk, hogy az Isten országában, Isten és az ember kapcsolatában, mindennek, még a szenvedésnek is van értelme.

Jézus keresztje, megváltó szenvedése érthetőbbé, el-fogadhatóbbá, és ami még

ennél is fontosabb elviselhetőb-bé tette számunkra életünk ke-resztjeit. Ezért szoktuk szívesen énekelni: „ó kereszt egyetlen remény, a szenvedés idején”.

Dolhai Lajos

A kereszt ünnepe

szepteMber üzenete:„ A jótól ne tartsd vissza azt, aki jót tehet; inkább te magad is tégy jót, ha teheted!”

(Péld 3,27).

Főegyházmegyei tanév-nyitót tartottak augusztus 26-án az Egri Bazilikában. A programra az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógu-sai és lelkipásztorai kaptak meghívást. A résztvevőket, Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke köszöntötte.

Ezután Soltész Miklós állam-titkár, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nem-zetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Állam-titkárságának vezetője tartott előadást Az új tanév és az egy-házi iskolák címmel. Elmondta, hogy a diákok kapjanak bár-milyen tudást is, ezek között legfontosabb, az életre, a csa-ládi életre nevelés. Ez a mun-ka nemcsak egy-egy család, hanem az egész nemzet jövőjét is befolyásolhatja. A férfi taná-rok részéről fontos a megfelelő apakép felmutatása is, hiszen a tanulók nagy része csonka családban nő fel. De gondot kell fordítani az iskolákban az anya-szerepre való felkészítés-re, a konfliktusok kezelésének elsajátítására és a tehervise-lésre való alkalmasság kiala-kítására. A gyerekek hibáit és bűneit is helyén kell kezelni. A büntetés során figyelembe kell venni az életkori sajátosságo-kat. Lényeges, hogy közösségi életre is neveljék a diákokat, melyhez jó alapot nyújtanak a táborok, kirándulások és a kö-zös zarándokutak.

A katolikus iskolák felada-ta és küldetése napjainkban

című előadásában Korzenszky Richard OSB, a tihanyi bencés apátság vezetője arról szólt, hogy először azt kell eldönteni, mire akarjuk tanítani a gyere-keket. Arra-e, hogy boldogulja-nak, vagy arra, hogy boldogok legyenek? Majd így folytatta: minden ember boldog akar len-ni. Ehhez szükségünk van a má-sikra. S, hogy boldogok lehes-sünk, ebben nagy szerepe van a pedagógusnak. Rámutatott: ha a gyermek megtapasztalja, hogy vele vagyok, érte vagyok, nyert ügyem van. Az egyházi iskolákban van egy jó szellemi-ség, melynek lényege: fejlődni

akarunk, teljesedni akarunk és szoli-dárisak vagyunk azokkal, akik ránk vannak bízva. Vége-zetül hangsúlyozta: mindannyian al-kalmasak vagyunk valamire. Egy peda-gógus abban segít, hogy a gyermek azzá váljon, amivé ő lehet.

Az előadásokat követő szentmise a Veni Sancte-val, az-az a Jöjj Szentlélek

Úristen című énekkel kezdő-dött. Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében utalt rá, hogy a főegyházmegye köznevelé-si-közoktatási intézményeiben 18 ezer fiatal tanul. A pedagó-gusok feladata, hogy segítsék kibontakozni azt a tehetséget, amely ott lapul bennük. Krisz-tus, a jó pásztor megvédi, isme-ri és életét adja a nyájáért. Az ő példáját ajánlotta a pedagógu-sok figyelmébe.

Kiemelte: tanítsuk meg a fi-atalokat az élet tiszteletére és szeretetére. Mutassuk meg ne-kik, hogy az élet érték, amelyet meg kell becsülni, nem szabad

veszélyeztetni. Aki megtanul másokért élni, boldog lesz és értékesnek érzi az életét. A kato-likus iskolákban tudatosan ne-veljük őket az egészséges élet-re, tanítsuk meg őket a felelős közlekedésre, a világháló helyes használatára. Segítsünk nekik abban, hogy képesek legyenek elviselni a sikertelenséget. Vér-tezzük fel őket ismeretekkel. S ha el tudjuk őket vezetni a vallá-sos élethez, akkor olyan kapasz-kodót adunk nekik, amely a leg-nehezebb buktatókon is képes átvezetni az embert.

A szentmise után adta át Ternyák Csaba érsek a Szent Gellért díjakat. A katolikus ok-tatás és nevelés ügyéért végzett szolgálatáért a Szent Gellért-díj arany fokozatában részesült: dr. Besenyei Zoltánné,az encsi Szent László Katolikus Álta-lános Iskola és Alapfokú Mű-vészeti Iskola nyugalmazott igazgatója és Szabó László,a Jászberényi Nagyboldogasz-szony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Szakközépis-kola, Gimnázium és Kollégium Liska József Tagintézményének igazgatója.

A Szent Gellért-díj ezüst foko-zatát vehette át: Babusné Erki Tünde, a bánrévei Szent Mihály Katolikus Általános Iskola pe-dagógusa, Bak Mária,a mező-kövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola pedagógusa, Biczó Balázsné, a Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általá-nos Iskola pedagógusa,Szedmák Istvánné,a Vámosgyörki Vi-sontai Kovách László Katolikus Általános Iskola pedagógusa és Vargáné Forgács Anna, a tenki Szent Imre Katolikus Általános Iskola igazgatója.

Homa János

Az élet tiszteletére és szeretetére kell megtanítani a diákokat

Szabó László a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba érsektől

FOTó

: BA

LOG

H F

EREN

C

Főegyházmegyei tanévnyitó az Egri Bazilikában

Az iskolák feladata az életre nevelésKatolikus Társadalmi

Napok MiskolconHogyan lehet katolikus érték-rendet követve gazdálkodni? Melyik szervezet nyújt segítő ke-zet a hajléktalan, nincstelen em-bereknek? Mit jelent a hospice? Kik gondoskodnak a rászorulók anyagi és lelki szükségleteiről és hogyan kommunikál az Egyház 2014-ben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapha-tunk az őszi Katolikus Társadal-mi Napokon. 2014. szeptember 13-án előadások, kerekasztal-beszélgetések, neves fellépők, ifjúsági- és gyerekprogramok várják az érdeklődőket Miskol-con a Szent István téren.

A rendezvény a tavaly szep-temberi háromnapos nagy si-kerű budapesti Katolikus Tár-sadalmi Napok (Kattárs) első vidéki folytatása. Az esemény kiemelt célja a Katolikus Egyház válaszainak bemutatása a társa-dalom aktuális problémáira.

Az egynapos nagyszabású rendezvény a tér különböző pontjain felállított standokon, sátrakban, kis- és nagyszínpa-dokon a rászorulókkal való szoli-daritás kifejezését és a remény-nyújtás fontosságát állítja a kö-zéppontba. Az őket segítő közel 30 jelenlévő szervezet pedig – pl. a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Au-tista Segítő Központ – interaktív programokkal vár mindenkit.

Akik kilátogatnak a ren-dezvényre, a 9.30-kor kezdődő szentmisét és megnyitót köve-tően, többek között meghallgat-hatják Pál Ferenc atya „Elége-detten és tartósan a párkapcso-latban” című előadását, majd Jósé Luque, a Diósgyőri VTK volt csapatkapitányának gondolatait a hitről. A nagyszínpad prog-ramjaival párhuzamosan, két

beszélgető-sátorban folyamato-san zajlanak majd a kerekasztal-beszélgetések a munkanélküli-ség, gyermekvédelem, gazdál-kodás, egyházi kommunikáció, cigánypasztoráció témában. A programok sorát az este 8 órakor kezdődő Caramel koncert zárja.

A rendezvény előtti délután, szeptember 12-én 15 órai kez-dettel Társadalom és gazdaság: kihívások, lehetőségek, jövőkép című konferencián vehetnek részt az érdeklődők a Fáy And-rás Görögkatolikus Közgazda-sági Szakközépiskolában. A konferencia célja bemutatni Ma-gyarország, különösen a borsodi térség jelenlegi társadalmi és gazdasági folyamatait és azokat a tényezőket, amelyek a jelen helyzetből kiindulva az élet megőrzésére és továbbvitelére teszik alkalmassá a társadalmi és gazdasági szereplőket, struk-túrákat.

A KATTÁRS egyházi hátterét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia CaritasinVeritate Bizottsága adja Veres András püspök vezetésével. A miskolci házigazdák pedig Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája és Palánki Ferenc, az Egri Főegyházme-gye segédpüspöke és érseki ál-talános helynöke. A szervezők mindenkinek szeretnék üzenni: társak vagyunk az örömben és gondban, a reményben, jóban és rosszban, s főként a bizalomban!

További információk, a teljes program és résztvevő szerveze-tek listája már elérhető a rendez-vény honlapján: www.kattars.hu. A rendezvény a Facebookon is elérhető a www.facebook.com/katolikustarsadalminapok címen.

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Koós Edét nevezte ki 2014. augusztus elsejétől az egri Érseki Papnevelő Intézet prefektusává Ternyák Csaba érsek. Cikkünkben az újonnan kinevezett szemináriumi elöljárót kívánjuk bemutatni.

– Ózdon születtem 1974-ben. Tanulmányaimat a helyi arlói általános iskolában kezdtem el, majd ezt követően Egerben a Dobó István Gimnáziumban, az akkori Lenkey János Honvéd-kollégium kollégistájaként foly-tattam. Ezt követően magyar-történelem, majd hittan szakos tanárnak készültem. Gyermek-koromban ugyan nem kaptam vallásos nevelést, de Isten gon-doskodott megtérésemről. Egy-re erőteljesebben éreztem Isten hívószavát, sokat köszönhetek ezért a Szent Ferenc kisnővérei szerzetesközösségnek, valamint Domán Ferenc plébános atyá-nak. Az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe jelentkeztem. Idestova 12 esztendeje vagyok az Egri Főegyházmegye szolgálatában, mint pap. Veszprémben, Eger-ben, Budapesten, majd legutóbb Rómában a Pápai Szent Gergely Egyetemen folytattam teológiai tanulmányaimat. Hálás vagyok Egyházamnak, amiért felkészí-tett erre a szolgálatra.

– Lelkipásztori tapasztalatot káplánként és plébánosként is szerzett.

– Káplánként Mezőkövesden, Miskolc-Diósgyőrben s a hoz-

zájuk tartozó egyházközségek-ben, majd plébánosként Bor-sodbótán és az ahhoz tartozó 4 négy filiában tevékenykedtem. Ezután folytattam tanulmá-nyokat Rómában, majd onnan hazatérve érseki biztosként tevékenykedtem Miskolcon a Mindszenti Plébánia területén lévő, Ternyák Csaba érsek úr ál-tal három éve átvett Vörösmar-ty Mihály Katolikus Általános Iskolában és Óvodában.

– Augusztustól az Egri Érseki Papnevelő Intézet prefektusává nevezték ki. Mi lesz a feladata?

– Merőben új feladatok, új kihívások várnak rám. Habár egy évvel ezelőtt már tart-hattam a papnövendékeknek Bevezetés a missziológiába címmel egy féléves kurzust, hogy ismerkedhessenek ebből a szemszögből is az új evange-lizáció és azújra evangelizáció korszerű témájával. Remélem

hamar „megtanulom” mit jelent prefektusnak, fegyelmi elöljáró-nak lenni a XXI. század elején egy egyházmegyei papnevelő intézetben. Egerben töltött első napjaimtól kezdve tapasztalom a segítséget kollégáimtól, pap-társaimtól, valamint igyekszem tüzetesebben tanulmányozni Egyházunk ide vonatkozó szent-széki dokumentumait, amelyek eddigi benyomásaim alapján korszerű és nagyon precíz eliga-zítást nyújtanak az elvégzendő feladat-szolgálat tekintetében.

– Augusztus elsejétől Ön lett a ciszterci templom igazgatója is.

– Eger városának egyik legszebb temploma: a jezsuita szellemi-lelki ízlés szerint meg-formált cisztercivé vált Borgia Szent Ferenc - Szent Bernát templom. Úgy érzem, eddigi pa-pi szolgálatom során megtapasz-talt lelkipásztori vénám igazi „csemegét” kapott ebben a min-den szempontból „megújulásra ítélt” templomban-templomigaz-gatóságban. Köszönettel adó-zom ebben a feladatkörömben elődeimnek az elvégzett mun-káért. A mennyekből hívom se-gítségül a szentek királynéját, a csodálatos Szűzanyát, egri földön Szent János evangélistát, a teológiai tanárok, kispapok vé-dőszentjeit. Segítsenek nekem megfelelőképpen helytállni az új állomáshelyen Egerben, elöl-járóként, papként, egyáltalán katolikus keresztényként, a mi kedves Urunk dicsőségére, s a rám bízott emberek, az egész Egyház javára. Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. szeptember

CMYK CMYK

a hóna p v erse

József Attila

IstenHogyha golyóznak a gyerekek,az Isten köztük ott ténfereg.s ha egy a szemét nagyra nyitja,golyóját ő lyukba gurítja.

Ő sohase gondol magára,de nagyon ügyel a világra.A lányokat ő csinosítja,friss széllel arcuk pirosítja.

Ő vigyáz a tiszta cipőre,az utcán is kitér előre.Nem tolakszik és nem verekszik,ha alszunk, csöndesen lefekszik.

Gondolatban tán nem is hittem.De mikor egy nagy zsákot vittems ledobván, ráültem a zsákra,a testem akkor is őt látta.

most már tudom őt mindenképpen,minden dolgában tetten értem.s tudom is, miért szeret engem -tetten értem az én szívemben.

József AttilA (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. de-cember 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

egyházmegyei HírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

A Háló Egyesület tizennegyedik nyári tábora Sátoraljaújhelyen

Az apostolok, mint Jézus közössége

Nagyboldogasszony búcsú Miskolcon Augusztus 15-én este zsúfo-lásig megtelt a miskolci Mi-norita templom. A Nagybol-dogasszony búcsú ünnepi szentmiséjét Majnek Antal munkácsi megyéspüspök mutatta be a környék pap-ságával együtt. A szentmise elején Kalna Zsolt minorita tartományfőnök köszöntötte a Kárpátaljáról érkezett püspök atyát. Mivel keleti szomszédaink, köztük a kárpátaljai magyarok, háborús fenyegetettségben élnek, ezért Majnek püspök úr szentbeszéde végén arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a térségben kialakult konfliktus békés rendezéséért.

Felújították a templomotAugusztus 16-án ünnepi szentmise keretében ál-dotta meg Palánki Ferenc egri segédpüspök a felújított tarnaleleszi templomot. A szentmisén koncelebrált Gottfried Miklós plébános mellett az egyházközség nyugalmazott plébánosa, Ferjentsik Ferenc és Thurzó Péter siroki káplán is. A hí- vek mellett részt vettek a köz-ség vezetői, valamint a fran-cia testvértelepülés: Charnay les Macon képviselői.

Segített a Katolikus KaritászA KAtoliKus KAritász év-ről évre segíti az iskolás gyermekeket nevelő szü-lőket, hiszen az évkezdés és a tanév komoly anyagi megterhelést jelent szá-mukra. Sok családnak már az alapvető felszerelések beszerzése is gondot jelent. Iskolakezdéskor a segély-szervezet országszerte több mint 15 millió forinttal támogatta a rászoruló családokat. A támogatás ke-retében diákonként 5 ezer forintos utalvánnyal, illetve tárgyi adományokkal segí-tették őket. A Karitász Egri Egyházmegyei központja iskolatáskákat, tornacipő-ket, különböző tanszereket gyűjtöttek és adományoz-tak a rászorulóknak.

Nemzetközi zarándoknapA MáriA-út teljes szakaszán egy közös célért, a családo-kért zarándokoltak az 1úton nemzetközi zarándoknap résztvevői augusztus kö-zepén. A Csíksomlyótól Mariazellig tartó útvonal Ausztriában, Erdélyben és Magyarországon egyaránt több száz települést érintett. Az egyik, körülbelül 23 kilométeres, Görömbölytől Sajópálfaláig tartó szakaszt közel ötven ember tette meg. A Bogácstól Egerig tartó szakaszon pedig egri, mezőkövesdi, bogácsi, cse-répfalui zarándokok jöttek össze, de érkeztek Tiszafü-red környékéről és Maglód-ról is. Egerbe érkezve közös imádság után vonultak be lobogóikkal, feszületeikkel a bazilikába szentmisére, amelyet Ternyák Csaba ér-sek mutatott be.

hírek

Remélem hamar „megtanulom” mit jelent prefektusnak, fegyelmi elöljá-rónak lenni a XXI. század elején egy papnevelő intézetben

Új prefektus az egri Érseki Papnevelő Intézetben

Augusztus 3-tól 10-ig tartott Sá-toraljaújhelyen a Várhegy üdü-lőben a Háló Egyesület nyári tábora.

A Háló Egyesület több mint húsz éve foglalkozik katolikus közösségekkel és katolikus em-berek közötti kapcsolatok erő-sítésével. Mindezt a munkát a

Kárpát-medencében végzi. Idén 350 fő részvételével (30–30 fő Felvidékről és Kárpátaljáról, 60–60 fő Partiumból, Délvi-dékről és Erdélyből valamint 110 fő Magyarországról) került megrendezésre a tábor, melynek témája az apostolok, mint Jézus közössége volt. Az apostolok

meghívásának, közösségének és küldetésének eseményei egy-egy előadás keretében kerültek bemutatásra. Előadók voltak: Vízvárdy Rita, Kocsis Fülöp püs-pök, Rékai Mikós etnográfus, Szentesi Csaba tábori lelkész. Az előadások témáit kiscsoportos beszélgetésekben dolgozták fel

a résztvevők. A záró szentmisét Palánki Ferenc püspök mutatta be. Sportvetélkedők, előadások, koncertek, színházi előadás, táncház színesítette a progra-mot. A résztvevők bevonásával szimbolikusan megjelenítették az apostolokat és megidézték otthoni közösségeiket is.

„Amikor ma megáldjuk az új kenyeret, akkor hálát adunk Istennek, hogy a jövő évre is biztosítja számunkra a legfon-tosabbat, az életet. Nagy jelen-tősége van ennek, különösen, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a FAO, a Nemzetközi Élel-mezési Szervezet adatai szerint naponta 25.000 ember hal éhen a világon” - mondta Ternyák Csaba érsek, aki augusztus 20-án szentmisét mutatott be a vá-ros papságával az Egri Várban található egykori székesegyház falai között. A szentmise ele-jén a főpásztor beszélt arról is, hogy Jézus Krisztus az Utolsó vacsorán éppen ezt a leghét-köznapibb és egyúttal legfonto-sabb táplálékunkat változtatta át saját testévé, és azóta ez az

átváltoztatott kenyér táplálja lelkünket. Ezt követően megál-dotta az új kenyeret, amelyet a jelenlévők között osztottak szét a szertartás végén.

Szentbeszédében szólt Szent István király Imre herceghez írt intelmeiről. Ezek közül kiemel-te a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szóló fejezetet, amelyben szerepel: „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakara-túan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem má-sutt lakjanak”.

Rámutatott: amikor első kirá-lyunk megfogalmazta ezeket a gondolatokat, nem valami külső

elvárásnak akart megfelelni. Ma úgy mondanánk, nem az motiválta, hogy politikailag kor-rekt legyen, s hogy fiát ebbe az irányba terelje. Modernségét és aktualitását maga az Evangéli-um biztosította.

Hangsúlyozta: Szent István király gazdagságnak és erőfor-rásnak tekintette a különféle né-pek és szokások befogadását. Re-ménytelen helyzetében pedig bi-zalommal ajánlotta népe jövőjét, benne a mi nemzedékünkét is a Boldogságos Szűz Mária oltal-mába. Az elmúlt évszázadok őt igazolták. Kövessük őt és tanul-junk tőle! Hassa át a mi életün-ket is az Evangélium tanítása és akkor mi is megtapasztalhatjuk a Nagyasszony védelmező karjá-nak erejét. H. J.

Érseki szentmise az Egri Várban

Szent István modernsége és aktualitása

A szentmise elején a főpásztor megáldotta az új kenyeret

FOTÓ

: BER

ÁN

DÁ

NIE

L

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Először tavaly szerveztek Ma-gyarországon Katolikus Tár-sadalmi Napokat. A budapesti háromnapos program után idén vidéki helyszínt, Miskolcot jelölte ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rendez-vénynek. Mottója: Társak va-gyunk… Szeptember 13-án több helyszínre várták az érdeklődő-ket. A „Társadalom és gazda-ság: kihívások, lehetőségek, jö-vőkép” című minikonferenciát a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskolá-ban tartották. A rendezvényen Veres András püspök, Baritz Sarolta Laura szerzetesnővér, közgazdász és Tóth József, az ÉrMe Alapítvány elnöke idézte fel a KATTÁRS hazai indulásá-nak körülményeit. Orosz Ata-náz püspök köszöntőjében a ke-resztény társadalomszemlélet fontosságáról szólt. Palánki Fe-renc püspök úgy fogalmazott: a találkozó lényege, hogy a hit révén keresik az élet kérdései-re a válaszokat, s ezeket Jézus Krisztusban találják meg.

Horkay Nándor, a Nemzet-stratégiai Kutatóintézet, Kuta-tási és Stratégia Koordinációs Igazgatóság igazgatója előadásá-ban kiemelte: fejlődési, növeke-dési kényszerben van az ország, több tényező miatt, a későbbi fenntartás pedig egy nyitott magyar közösséget kíván, mely értékrendi alapon működik. Baritz Sarolta Laura és Fóris Fe-renc vállalatirányítási szakértő az egyház mai társadalmi taní-tásáról szólt. Prof dr. Kocziszky György a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja „Periféria határán, az értékrendváltás esélyei” című előadásában úgy fogalmazott: a technológiai fejlődés mellett a fejekben is változásra van szükség, hogy szilárd alapokon nyugvó, valóban fenntartható fejlődésről beszélhessünk.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője, a Napi Gazdaság fő-szerkesztője társadalmi, etikai kérdésekről szólva a pénzről alkotott kép változásait mutatta be, hogy az aranyfedezettel ren-delkező csereeszközből hogyan lett hitelpénz. Kiemelte: nagyon szerencsés, hogy számos köz-gazdasági iskola került egyházi

kézbe, a konzervatív szemlélet így teret kaphat, mert érték-rend kell ehhez a munkához is, s az ügyleteket erkölcsileg is érdemes vizsgálni. Aczél Petra előadása zárta a konferenciát. A Corvinus Egyetem docense elmondta: a kommunikáció-ból gazdaságot csinált a világ. Bennünket minősít, ha min-dent csak haszonnal, haszonért teszünk, ha a szó nem beszéd, hanem befektetés, s világunk-ból nagyon hiányzik a kommu-nikáció adni vágyása.

Vasárnap szentmisével in-dult a programok sora, melyet Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mutatott be a minorita Nagyboldogasszony-templomban. Szentbeszédében elmondta: az egyháznak a nem-zetek fényének, a föld sójának kell lennie, s ebben a világban és ebben az időben kell külde-tésünket végrehajtani. Nem szabad félnünk attól, hogy a problémákról, a modern világ kihívásairól beszéljünk, mert Krisztus velünk van, ezért bá-torságot és reményt kell vin-nünk az emberekhez, s ki kell állnunk az igazságért. A szent-mise után tartották a rendez-vény ünnepélyes megnyitóját, melyen Veres András szombat-helyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságá-nak vezetője mondott köszön-tőt. Szent II. János Pál Pápa tanítását ajánlotta a program résztvevői figyelmébe, mellyel a szeretetet az emberi cselekvés középpontjába állította.

Alakszainé Oláh Annamária, a Keresztény Értelmiségiek Szö-vetsége miskolci csoportjának elnöke üdvözlő szavai után Kri-za Ákos, Miskolc polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A városvezető az egyházi szerep-vállalás jelentőségéről szólt, ki-emelte: megtiszteltetés a város számára, hogy a rendezvény helyszíne lehet Miskolc. Pál Ferenc atya a párkapcsolatról, a családról tartott előadásával zárult a templomi események sora. Az esős idő ellenére a kon-certeken, beszélgetéseken, elő-adásokon szép számmal vettek részt a Szent István téren.

Szarvas IstvánBérczessy András

Katolikus Társadalmi Napok Miskolcon

Középpontban a szeretet

CMYK CMYK

j e g y z e t

Október 5. és 19. között rendkívüli püspöki szi-nódus lesz Rómában. A

püspöki szinódus a helyi egyhá-zakból küldött püspökök gyűlése, mely a pápa által meghatározott időben összejöveteleket tart, hogy a pápának a hit és erkölcs védel-mére és erősítésére tanácsaikkal segítséget nyújtsanak. A II. Vati-káni zsinat óta minden harmadik évben van „rendes” püspöki szi-nódus. Az utolsó 2012-ben volt. Rendkívüli szinódust eddig csak kétszer (1969, 1985) tartottak. A rendes szinódussal szemben a rendkívülinek nevezett szinódus általában lényeges kérdésekben gyors és fontos döntéseket hoz. A mostani tanácskozás fő témája a család, amely válságban van, ugyanakkor a társadalom és az egyház jövője szempontjából növekszik a szerepe. Ferenc pápa szándéka szerint ennek a sajátos szinódusnak célja éppen az, hogy minél gyorsabban és konkrétabban reagáljon a társa-dalom, és ezen belül is korunk családjának erkölcsi válságára.

A Szentatya tavaly október 8-án jelentette be ennek a

szinódusnak az összehívását. A tanácskozás előkészítése-ként egy kérdőívet küldött ki a püspököknek, hogy a válaszok segítségével a helyi egyházak is tevékenyen részt vegyenek az összejövetel előkészítő munkájá-

ban, amelynek az a célja, hogy az evangéliumot hirdesse a csa-láddal kapcsolatos jelenkori lel-kipásztori kihívások közepette.

Mindnyájan tudjuk, hogy a család a társadalom és az Egyház legfontosabb alapsejtje. Nyilvánvaló, mint keresztény em-berek nem politikai – szociológiai – gazdasági szempontok alapján közelítünk a család témájához, mint a politikusok, hanem az egyházi tanítás oldaláról. Különösen is tanulságos és figye-lemreméltó számunkra a II. Va-tikáni zsinat (1962-1965) sajátos

tanítása, amiről sajnálatos mó-don elég keveset beszélünk.

Egyházunk legutolsó egyete-mes zsinata főleg azt hangsú-lyozta, hogy a keresztény család külön kis – egyházat (ecclesiola) alkot a nagy Egyházon belül,

s joggal nevezhetjük ősi kife-jezéssel „családegyháznak” (ecclesiadomestica). Kicsiben maga az Egyház jelenik meg a keresztény családokban, hiszen a család a krisztusi életet élők közössége. A gyermekek vallásos nevelése által új tagokkal gya-rapodik az Egyház, hogy Isten népe megmaradjon a századok folyamán. A házastársak az ál-talános papságukból fakadó pró-fétai, papi és pásztori feladatra különleges megbízást és kegyelmi segítséget kapnak, és ennek teljesítése őket is megszenteli.

Egyházunk legújabb katekizmu-sának találó megfogalmazása szerint a keresztény családok „az éltető és sugárzó hit tűzhelyei” (KEK 1656).

A zsinat megfogalmazása szerint „a keresztény hitvestársak szentségi házasságukkal látható jelei és részesei is a titoknak: Krisztus és az Egyház egységé-nek és termékeny szeretetének; a házasság szakramentális erejével pedig kölcsönösen életszentségre segítik egymást a házaséletben, a gyermekek vállalásában és ne-velésében, és ezért életük állapo-ta és szerepük alapján saját aján-dékuk van az Isten országában. A házastársak egysége hozza lét-re a családot, és a családban szü-letnek a társadalom új polgárai, akiket a keresztségben a Szent-lélek kegyelme Isten gyermekévé tesz, hogy a századok folyamán fennmaradjon Isten népe.

A szülők legyenek ebben a családi egyházban gyer-mekeik első hithirdetői sza-

vukkal és példájukkal, és ápolják mindegyikük sajátos hivatását, különös gonddal pedig a papi hivatást” (LG 11). Dolhai Lajos

Szinódus a családról

OKTÓBER üzEnETE:„Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat. Ámen.”

(Assisi Szent Ferenc: Ima a kereszt előtt)

A Fájdalmas Anya kegyszob-rát az egri szerviták 1689-ben kapták bécsi rendtársa-iktól, két évvel azután,hogy a város felszabadult a török uralom alól. Mikor pedig a Fájdalmas Szűz közbenjárá-sára gyógyulások is történ-tek, zarándokolni kezdett ide a hívők sokasága.

Minden esztendőben kiemelt esemény a Fájdalmas Anya bú-csú, melyre idén már 424. alka-lommal került sor. Lengyel Gyu-la plébános elmondta, hogy az ország különböző részeiből és a Kárpát-medencéből érkező za-rándokok száma évről-évre nő.

A búcsúi program szeptem-ber 19-én, pénteken kezdődött: a házastársak a családok mi-séjén újíthatták meg házassági fogadalmukat. Szombaton dél-után a betegek és idősek misé-jét az újmisés Palotai Ádám, Miskolc-diósgyőri káplán, az esti szentmisét pedig a szintén újmisés Varga Lóránt, mátészal-kai káplán mondta, mely után a

városrészben szentségi körme-netre került sor.

A szeptember 21-ei, vasárnapi ünnepi szentmise főcelebránsa Bábel Balázs Kalocsa-kecske-méti érsek volt. Szentbeszédé-ben a Fájdalmas Anya tisztele-téről beszélt. Elmondta, hogy amikor Szűz Mária bemutatta az újszülött Jézust a jeruzsále-mi templomban, az agg Simeon megjövendölte „A te lelkedet is tőr járja át” (Lk 2,35). Krisztus szenvedésével és kereszthalá-lával mutatta meg az irántunk

való szeretetét. Szenvedését megkönnyítette, hogy anyja ré-szese volt fájdalmainak. Szent Bernát szavaival élve: „lélekben meghalt Krisztussal, hogy lélek-ben feltámadhasson Vele.”

Mi magyarok a Szűzanyához fordulunk nagy bánatunkban, tőle kérünk segítséget. De hová is mehetnénk, ha fájdalmunk és bajunk van? Nem véletlen tehát az sem, hogy Szent István kirá-lyunk, aki szintén elveszítette fiát, Szűz Máriának ajánlotta fel az országot. A Bábel Balázs érsek hangsúlyozta: amikor azt mondjuk, Isten gondviselő atyánk, ez nem azt jelenti, hogy nem vár ránk megpróbálta-tás. Gondviselése abban segít, hogy legyen mindig lelkierőnk a szenvedés elviselésére. A re-mény bennünk él, hogy szen-vedésünkért Isten a legnagyobb vigaszt fogja adni jutalmul.

A szentmise körmenettel zá-rult, amelynek keretében Bá-bel Balázs érsek megáldotta a Markhot Ferenc Kórház betegeit és az ott szolgáló egészségügyi dolgozókat. Homa János

A körmenet résztvevői Eger belvárosában

A szentmisét Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta

FOTó

: BA

LOG

H F

EREN

C

Isten a legnagyobb vigaszt adja jutalmul

Szervita-búcsú Egerben

Szent Mihály-nap a bazilikában

Az 1837-ben felszentelt Egri Bazi- lika védőszentjének, Szent Mi-hály arkangyalnak a búcsúját szeptember 28-án, vasárnap este tartották. A búcsúi szentmisét – melyen koncelebrált Ternyák Csaba egri érsek – Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be.

Varga Lajos püspök szentbe-szédében elmondta: az ember életét végigkíséri, mindig vá-lasztani kell a jó és a rossz kö-zött, s mindig megvan a kísér-tés, hogy a rosszat válasszuk.

Szent Mihály arkangyal a hét főangyal egyike. Ő az Isten-hez hűséges angyalok vezére a rossz, a gonosz lelkek elleni harcban. Akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatat-lan. Krisztus és a Sátán között folyó örökös harc megtestesí-tője, Krisztus urunk ügyének diadalra juttatója. Szent Mihályt szokás a Római Katolikus Egy-ház védőszentjének is nevezni. Az első évezredfordulótól vált az egyház ősi oltalmazójává. Példája mutatja, a jó és a gonosz harcában, igyekeznünk kell mindig a jó ügyet szolgálni.

A szentmise után a hagyo-mányoknak megfelelően kör-menetre került sor.

Dolhai Lajos kinevezéseFerenc pápa új tagokat neve-zett ki a Nemzetközi Teológiai Bizottságba. Dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főisko-la rektora is az újonnan ki-nevezettek között szerepel. A

bizottság tagjainak megbízatá-sa öt évre szól. Egyházmegyénk papjának, lapunk rendszeres szerzőjének gratulálunk, és a Jóisten áldását kérjük további szolgálatára!

Varga Lajos váci segédpüspök

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Szeptember 13-án tartot-ták az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet Veni Sanctéját. A liturgikus keretek között zajlott ünnepi megnyitón az intézmény elöljárói, tanárai és növendékei mellett Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora és az egri Redemptoris Mater Szeminárium elöljárói és hallgatói vettek részt.

„A tanév kezdetén a Szentlelket hívjuk segítségül, de szeret-nénk hálát adni azért a sok-sok jóért, amit Istentől kaptunk. Ma, a Szent Kereszt felmagasztalá-sának előestéjén adjunk hálát minden nehézségért és szenve-désért, mert ezáltal leszünk ké-pesek megismerni az Örömhírt. A józanész ellentmond ennek, de a kereszt az Örömhír tápláló-ja” – hangsúlyozta beszédében Szabó József spirituális.

Dolhai Lajos rektor meg-köszönte Ternyák Csaba egri érseknek, hogy fenntartóként újabb öt évre javasolta őt a fő-iskola vezetőjének, így megbí-zatása 2019. július 31-ig szól. A régi-új rektor tanévnyitó beszé-dében hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy a Telekessy István püspök által több mint háromszáz éve alapított egri szeminárium hűségesen telje-sítse küldetését, a papok és hit-tanárok képzését. A rektor arra kérte a növendékeket, hogy megújult lelkesedéssel folytas-sák a papságra való felkészü-lést. Készüljenek fel lelkiekben, teológiai tudásban, gyakorlati készségekben arra, hogy ered-ményesen munkálhassák majd

a hívek közösségében a megvál-tás szolgálatát, a hiteles keresz-tény életet.

A szeminárium több mint egy főiskolai kollégium, mert a kollégium csak a hallgatók eredményes tanulásának fel-tételeit adja. A mi növendéke-inknek azonban az elméleti ismeretek elsajátítása mellett törekedniük kell arra is, hogy imádságos lelkülettel mély sze-mélyes kapcsolatot alakítsanak ki Jézus Krisztussal, tudatos önneveléssel formálják maguk-ban a papi lelkiséget – hangsú-lyozta Dolhai Lajos.

Az Egri Hittudományi Fő-iskolán 199 hallgató kezdte

meg az új tanévet, közülük 40 papnövendék. A világiak kö-zül hetvenhárman katekéta-lelkipásztori munkatárs alap-szakon, harminchatan hitta-nár-nevelő mesterszakon és negyvenen osztatlan levelező hittanári szakon folytatnak te-ológiai tanulmányokat.

A köztársasági ösztöndíjat erre a tanévre Versler Sándor diakónus, VI. éves hallgató nyerte el, illetve a Münsteri Egyházmegyében bejegyzett Seppelerssche Stiftung ala-pítványnak köszönhetően tíz papnövendék részesül ösztön-díjban.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. október

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Ady Endre

Álmom: az Istenbatyum: a legsúlyosabb Nincsen,Utam: a nagy Nihil, a Semmi,A sorsom: menni, menni, menniS az álmom: az Isten.

Vele szeretnék találkozni,Az álmommal, nagy, bolond hitbenS csak ennyit szólni: Isten, IstenS újból imádkozni.

Nem bírom már harcom vitézül,Megtelek Isten-szerelemmel:Szeret kibékülni az ember,Mikor halni készül.

AdY EndrE (Érmindszent, 1877. november 22. – Buda-pest, Terézváros, 1919. janu-ár 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. Költészetének témái az emberi lét minden jelen-tős területére kiterjednek.

Egyházmegyei Hírekkiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Katolikus Intézmények PedagóguskaraA MAgYAr Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 2. és 3. között megtartott őszi ren-des ülésén határozott arról, hogy megalapítja a Katolikus Intézmények Pedagóguska-rát. Célja, hogy a katolikus egyház által fenntartott köznevelési intézmények pedagógusait összefogja, és az intézményekben elősegít-se a katolikus hit és erkölcs alapelveinek érvényesülését, ennek segítségével a teljes ember kiformálását. Az ala-kuló ülésre várhatóan már az idén sor kerül.

Diósgyőri búcsúSzEptEMbEr 14-én tartották Diósgyőrben a Mária neve templombúcsút. Az ünnepi szentmisét Gulyás Zsolt karcagi plébános celebrálta, aki épp tíz évvel korábban búcsúzott Diósgyőrtől három-éves kápláni szolgálata után. Mikolai Vince főesperes, pápai prelátus megköszönte a jelen lévő dr. Kriza Ákos polgármesternek az év folyamán nyújtott anyagi tá-mogatást, mely lehetővé tette a csanyik-völgyi városi pün-kösdi szentmise megtartását. Továbbá köszönetet mondott a diósgyőri várban felújított és felszentelt Szent Hedvig-kápolnáért, a Diósgyőrben kialakított II. János Pál pápa térért, ahol felállítják a szent pápa háromméteres szobrát.

Mária szobrok GyöngyösönA gYöngYöS-AlSóvároSi Ferences Plébánia Fájdalmas Anya ünnepére 2014. szept-ember 28-án került sor. A szentmisére sok településről népviseletbe öltözött fiatalok is érkeztek, akik lakóhelyük közösségét hordozható Mária-szoborral képviselték a kör-meneten. A búcsúi szentmisét P. Ocsovai Grácián OFM, zala-egerszegi plébános celebrálta. Jelentőssé tette az eseményt az a tény, hogy nemcsak az ország távoli területeiről, ha-nem Erdélyből és Felvidékről is érkeztek zarándokok.

hírek

Az Egri Hittudományi Főiskolán 199 hallgató kezdte meg az új tanévet, közülük 40 papnövendék

Dolhai Lajos rektor

Veni Sancte az Egri Hittudományi Főiskolán

Terv szerint haladnak a Sáros-pataki Bazilika tavasz óta tartó felújítási munkálatai. Elkészült a torony festése, a toronysisak, valamint a templomtető-héjazat déli oldalának rézborítása. A kőrestaurátorok kijavították az időjárásnak különösen kitett kő-keretek és támfalak sérüléseit.

A legjelentősebb változás, hogy 180 centiméterrel meg-emelték és sátortetővel látták el a déli oratóriumot; ahol a „turisztikai attrakció” részét képező elemek kerülnek elhe-lyezésre. A 230 éves orgona teljes felújítása, eredeti tervek szerinti bővítése is jól halad. Bráda Tibor festőművész tervei alapján elkészült és beépítés-re került az oratórium színes ólomüveg ablaka.

Felállványozták a bazilika keleti és északi oldalát, és ezen az oldalon elkezdődött a régi héjazat bontása, a kőrestaurá-lás és a kőműves munka.

A Sárospataki Bazilika felújítása

Az idei Egri Főegyházmegyei tanévnyitó ünnepségen vette át a Szent Gellért-díj arany- fokozatát dr. Bessenyei Zoltán-né Bányász Gizella, az encsi Szent László Katolikus Általá-nos Iskola és Alapfokú Művé-szeti Iskola most nyugalomba vonult igazgatója, aki vegyipari üzemmérnök, kémia-, mate-matika- és informatika tanár. 2010-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítványtól Pedagógiai Életműdíjat kapott. 2012-ben az encsi katolikus iskola alapítá-sában és elindításában komoly érdemeket szerzett. Az iskola arculatának kialakításában és a tantestület közösséggé formá-lásában múlhatatlan a szerepe. A keresztény életszemlélet, a másokért való munkálkodás és a hazaszeretet magas követel-ményeit állította mindenki elé. Életöröm, tisztesség, szeretet és tudás jellemzi pályáját. Az is-kola pedagógusai és a plébános egybehangzóan terjesztették a Szent Gellért-díjra.

„Martonyiban születtem, hívő római katolikus családba – mondta a kitüntetett. – Mar-tonyi község a szendrői plébá-nia fíliája. B. Kis János kanonok

úr (és a mindenkori szendrői káplánok) jelenléte, személyes példája nagyon fontos volt csa-ládunk számára. Gyermekko-romtól sokat jelentett számomra kanonok úr gondoskodó szere-tete, tanácsai. Így az általános iskola befejezése után termé-szetes volt, hogy a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium-ban folytathattam tanulmánya-imat, ahol nagyon szép négy évet töltöttem el. Osztályunk igazi szeretetközösséggé ala-kult, hála a nővérek hatékony munkájának, odaadó szereteté-nek. Itt kezdtem el érdeklődni a természettudományok iránt. Különösen szerettem a kémiát, matematikát. Már itt kezdődött vonzódásom a pedagógus pályá-hoz, de 1970-ben nem volt nagy esélyem, hogy tanárképző inté-zetbe bejussak, így a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karára jelentkeztem, ahol üzemmérnö-ki diplomát szereztem.

Az óriásgyárak termelési technológiája nem fogott meg igazán, figyelmem a pedagógus pálya felé irányult továbbra is. A diploma megszerzése után az edelényi 2. sz. Általános Is-kolában kezdtem el dolgozni,

és jelentkeztem a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, ahol kémia szakos tanár lettem.

Házasságom révén Szentesre költöztem. A Jóisten kegyelme, hogy házasságunk mindig biz-tos hátteret adott és ad ma is számomra. Szentesen általános iskolában tanítottam, mivel szükség volt matematika tanár-ra, a szegedi Juhász Gyula Ta-nárképző Főiskolán a matemati-ka szakot is elvégeztem.

Az Alföldről azonban szeret-tem volna közelebb kerülni a szülői házhoz. 1988-ban Encsre költöztünk, a forrói Általános Iskolában kezdtem el tanítani. Itt 1993-tól az órarendbe kerül-tek a hittan órák. Szutorcsik József esperes úr kérésére két kolléganőmmel besegítettünk a hitoktatásba. Szívesen tet-tünk ennek a kérésnek eleget, az Egri Főegyházmegye Teoló-giai tanfolyamát elvégeztük, a pedagógusi munka mellett

hitoktató is lettem igazgatóvá választásomig.

A kor kihívásainak megfelel-ni akarván 1988-ban végeztem az egri Tanárképző Főiskolán, mint oktatás informatikus. Ettől az évtől igazgatóhelyettesként tevékenykedtem. 2001-ben a Pé-csi Tudományegyetemen közok-tatás vezetői szakirányú szak-képzettséget szereztem.

2003-ban Forró Község Kép- viselőtestülete igazgatói fela- datok ellátásával bízott meg, melyet 2011. augusztus 31-ig, korkedvezményes nyugdíjba vonulásomig láttam el. Nyug-díjas éveimet elkezdve sem tudtam elképzelni tanítás nél-kül, így volt iskolámban kémia óraadást vállaltam. Különle-ges ajándék volt számomra dr. Garancsi László főesperes úrtól az a lehetőség, hogy bí-zott bennem és az Encsen 2012 szeptemberében induló Katoli-kus Általános Iskolába hívott igazgatónak. A Szent László Katolikus Általános Iskolában eltöltött két év megkoronázása volt pedagógus pályámnak. Ta-nítványaimat mindig arra ösz-tönöztem, hogy legyenek köve-tendő példák a világ számára.”

H. J.

Bemutatjuk dr. Besenyei Zoltánné Bányász Gizellát

Egy Szent Gellért-díjas pedagógus

FOTó

: BA

LOG

H F

ErEN

C

A Szent Gellért-díj aranyfokozatát dr. Bessenyei Zoltánné Bányász Gizella, az Encsi Szent László Katolikus Általános Iskola most nyugalomba vonult igazgatója Ternyák Csaba egri érsektől vehette át

FOTó

: SZ

IKLA

I DÁ

VID

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Ferenc pápa beszédet mondott a harmadik rendkívüli, a család témájával foglalkozó szinódus lezárásakor, október 18-án.

A lelkesedés, a buzgalom és a kegyelem jellemezte a családok tanúságtételének meghallga-tását – emelte ki a Szentatya. – Jelen voltak azonban az elke-seredettség, a feszültség, az el-lenséges megmerevedés kísér-tésének pillanatai is. Ez annak a kísértése, hogy bezárkózzunk az írt betűbe, és ne engedjük, hogy meglepetések érjenek, a Lélek Istene meglepjen bennün-ket; ez pedig azt jelenti, hogy be-zárkózunk a törvénybe, abba a bizonyosságba, amit ismerünk, és nem azt keressük, amit még meg kell tanulnunk és amit még el kell érnünk.

Számos kommentátor azt kép-zelte, hogy egy veszekedő egyhá-zat lát – tette hozzá a pápa. – A szinódus nem vonta kétségbe a házasság szentségének alapvető igazságait, amelyek a követke-zők: felbonthatatlanság, egység, hűség és az élet átadása, vagy-is az életre való nyitottság. Az

egyház nem fél attól, hogy mun-kához lásson, nem egy üvegkas-télyból szemléli az emberiséget, hogy megítélje és kategorizálja a személyeket. A szinódusi mun-kák – emlékeztetett rá Ferenc pápa – „cum Petro et sub Petro”: Péterrel és Péter vezetésével folytak, majd rámutatott a pápa feladataira: biztosítania kell az egyház egységét, és gondját kell viselnie lelkipásztorainak.

A Szentatya idézte XVI. Be-nedeket, hangsúlyozva, hogy „Krisztus az egyház főpásztorai révén legelteti nyáját”, „védel-mezi, helyreigazítja, mert mély-ségesen szereti nyáját”. Minden püspök feladata és kötelessége, hogy Péter utódával szeretetkö-zösségben megőrizze Krisztus egyházát, és azt szolgaként, nem úrként szolgálja.

A pápa ebben az összefüggés-ben nem a legfőbb úr, hanem sokkal inkább a legfőbb szolga: „servus servorum Dei”.

Ferenc pápa október 19-én a Szent Péter téren, a szinódust lezáró szentmise keretében bol-doggá avatta VI. Pál pápát. H. J.

Október 17-én a miskolci Mi-norita templomba érkezett a mátraverebély-szentkúti Szűz-anya kegyszobra. A nap során a szentmisék mellett lehetőség nyílt a csendes elmélkedésre, a rózsafüzér elimádkozásá-ra is. A szentkúti Szűzanya

tiszteletére Kálmán Peregrin OFM, a mátraverebély-szent- kúti kegyhely igazgatója és Sedon László miskolc-hejőcsabai plébános, majd Pa-lánki Ferenc egri segédpüspök, miskolc-mindszenti plébános mutatott be szentmisét.

A kegyszobor Miskolcon

Megújult a templombelső

Felújított templombelsőben mutatott be búcsúi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek októ-ber 5-én, Nagytályán. A főpász-tor megáldotta a megújult épü-letrészeket.

Az életveszélyessé vált meny-nyezetrész, a teljes villamoshá-lózat, a belső festés és a padlózat burkolása újult meg. A felújítás 14 millió forintba került. Az Eu-rópai Unió, valamint a Magyar Kormány társfinanszírozása révén kapott pályázati pénzhez hozzájárultak a hívek és az Egri Főegyházmegye is. Szentbeszéde

elején az egri érsek rámutatott arra, hogy egy közösség szá-mára nagy öröm, amikor hosz-szabb-rövidebb várakozás után egy megújult templomba léphet be. Az igazi örömforrás azonban az, hogy valamit adhattunk an-nak, aki itt lakik: az Istennek. Elmondta, hogy a magyarokon kívül a lengyel nép tekint király-nőként Szűz Máriára. Sok he-lyen, többek között a nagytályai templom oltárképén látható a jelenet, amikor Szent István ki-rályunk felajánlja országunkat a Boldogságos Szűznek.

A családról tárgyalt a szinódus Rómában

CMYK CMYK

j e g y z e t

Illyés Gyula, a 20. század második felének nagy ma-gyar írója idős korában sokat

foglalkozott a halál és az elmú-lás gondolatával. Töprengéseit, vívódásait a Kháron ladikján című esszéregényében le is írta. Az utolsó fejezetben, reményte-len szomorúsággal azt állítja, hogy „az ember életében az öregedés, ha nehezen is, de ért-hető és elfogadható, azonban a halál értelmetlen és elfogad-hatatlan”.

Nyilvánvaló, hogy istenfélő, vallásos emberekként nem ért-hetünk vele egyet, de legyünk őszinték, és ismerjük el, hogy ro-konaink és barátaink koporsója mellett, főként egy hirtelen halál esetén, bennünk is hasonló gondolatok fogalmazódnak meg. Könnyes szemmel és szomorú szívvel szoktunk elbúcsúzni sze-retteinktől. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen Jézus maga is sírt, amikor a barátja meghalt. Az is természetesnek mond-ható, hogy a gyász napjaiban miértek sokasága jelenik meg a

tudatunkban. A felmerülő kérdé-seinkre nem találjuk a választ. Nem nyugtat meg bennünket az, ami ilyenkor sokszor elhangzó, szokásos sztereotípia: ez az

emberi élet rendje, előbb vagy utóbb mi is mindnyájan sorra kerülünk.

Egyedül az Isten szava és a megváltó Jézus az, aki valameny-nyire érthetőbbé, elfogadha-tóbbá, és ami a legfontosabb: elviselhetőbbé teszi számunkra a halált és a mulandóságot. Ezért van az, hogy az istenfélő Jóbhoz hasonlóan el tudjuk mon-dani: „Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Ő neve” (Jób 1,20). Különösen is megvigasz-tal bennünket Jézus feltámadása és a feltámadás ígérete: „Én vagyok a feltámadás és az élet, mindaz, aki hisz bennem, nem hal meg örökre.” Jézus halála és feltámadása megszüntette

a halál végzetszerűségét. A hit ugyanis nem változtatja meg a halál természetes lefolyását, nem szünteti meg a halálfélel-met és az elválás fájdalmát.

Krisztus is átélte ezeket. De már nem végzetszerű a halál, mert a hívő ember számára az örök élet kapuja lehet, mint Krisztus halá-la. A hívő ember „az Úrban hal meg” (1 Tessz 4,16). Ez a mi hi-tünk, és ebben a reménységben gondolunk november hónapban, a halottak hónapjában elhunyt szeretteinkre.

Néhány éve, egy híres magyar színész temetésén hangzott el a következő mondat: „Kétszer halunk meg mindnyájan, elő-ször a valóságban, másodszor pedig az emberek emlékezeté-ben.” Valószínűleg mindnyájan egyetértünk ezzel a kijelentéssel. Úgy tűnik, hogy valóban ez az emberi élet rendje. Amíg élnek

gyermekeink, unokáink és déd-unokáink, még emlegetnek és megemlékeznek rólunk, gyertyát gyújtanak és szentmisét mon-datnak értünk, de előbb-utóbb elhalványul itt a földön az emlé-künk. Valahogyan úgy, ahogyan az idő múlásával megkopik a síremlékünkön a felirat.

Ennek ellenére hittel valljuk, hogy a keresztény ember életében nem következik be

„a második halál”, még akkor sem, ha már senki sem emléke-zik meg rólunk. Ezt is a Biblia, az Isten szava alapján állítjuk, hiszen a zsoltárok könyve azt ál-lítja: „örök emlékezetben lészen az igaz, nem kell félnie semmi rossztól” (112, 6). A Bölcsesség könyve pedig így vigasztal min-ket: „az igazak örökké élnek, az Urban van jutalmuk, és a Magasságbeli viseli gondjukat” (5,15). Az élet és halál Ura, a teremtő, éltető és gondviselő Is-ten megemlékezik az ő hűséges szolgáiról, és feltámaszt minket az örök életre.

Dolhai Lajos

Élet és halál

noveMber üzenete:„Ti is álljatok készen, mert az Emberfia abban az órában jön, amikor nem is gondoljátok ” (Lk 12,40).

Az egri Érseki Szent József Kollégium történetét a XVIII. század elejéig vezet-hetjük vissza. Első emlékei Telekessy István püspök 1709-es papnevelő intézeti alapítólevelében találhatók. Ebben olvasható, hogy az intézetben a kispapokon kí-vül tíz szegény sorsú tanulót is el kell helyezni, akik a kispapokkal közös fegyelem alatt élnek, bár nem a papi pályára készülnek.

A regényes sorsú intézményt 1948 júniusában államosítot-ták. Aztán a rendszerváltozás után, 1993-ban újra az egyház tulajdonába került a 135 fő befogadására alkalmas kato-likus, középiskolai fiúkollégi-um. Az intézmény az Egertől távol lakó, továbbtanulni aka-ró vallásos fiatalok részére biztosít elhelyezést. Ezt a le-hetőséget felkínálja minden olyan fiúnak is, aki kész elfo-gadni a házirendet, lojális a keresztény erkölcsi értékekkel kapcsolatban. A középiskolá-sok mellett jelenleg az Eszter-házy Károly Főiskola illetve az egri Hittudományi Főiskola 9 hallgatója is a kollégium lakó-ja. A diákok, akik között akad határon túli, felvidéki, kilenc megyéből és a fővárosból ér-keztek.

Az intézmény folyamatosan törekszik arra, hogy a kor kö-vetelményeinek megfeleljen. Ez megmutatkozik az épület belső helyiségeinek mind célszerűbb kialakításában, valamint a kor követelményeinek megfelelő pedagógiai módszerek alkal-mazásában.

2013 márciusában, az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban meghirdetett „Épületenerge-tikai Fejlesztések megújuló energiaforrással kombinálva” tárgyú felhívásra a kollégium sikeres pályázatot nyújtott be. A beruházás tervezett összkölt-sége 70,15 millió forint volt, melyhez az Európai Unió Kohé-ziós Alapja és a Magyar Állam

vissza nem térítendő támogatás formájában 58,04 millió forint támogatást nyújtott. A fennma-radó önrészt a fenntartó, az Egri Főegyházmegye biztosította. A projekt alapvető célkitűzése az energiahatékonyság és energia-takarékosság megvalósítása.

Az idén július elején elkez-dett beruházás során megtör-tént a tetőfödémek hőszige-telése, a nyílászárók cseréje,

felújítása. A fűtési rendszer fejlesztéseként új kondenzációs gázkazánok, új lapradiátorok és korszerű szabályozási rend-szer került beépítésre. A meleg-víz-termelést 6 napkollektor, a megújuló elektromos áram ter-melést 44 napelemtábla segíti. A hagyományos izzókat korsze-rű lámpatestekre cserélték. A korszerűsítés eredményeként a várható energia megtakarítás az éves fogyasztás 30%-a lesz.

A szűkre szabott határidő mi-att szinte az utolsó pillanatban, augusztus utolsó napján tudták a kollégium dolgozói a diákok beköltözése előtti takarítást és egyéb teendőket elvégezni. Vé-gül a fiatalok lakta részen szep- temberre, a többi helyiség-ben pedig októberre fejezte be a kiviteli munkát az Imola Konstrukt Kft. A diákok így korszerűbb körülmények kö-zött tanulhatnak, élhetnek. Homa János

Energetikai fejlesztés az Érseki Szent József Kollégiumban

Egy sikeres pályázat után

Délutáni stúdium a kollégiumban

Nagytályán a főpásztor megáldotta a megszépült templomot

FOTó

: Sz

íVó

S FE

rEN

CN

É

Lazítás a konditeremben

FOTó

: SIM

ON

BÁ

LIN

T

CMYK CMYK

CMYK CMYK

A Katolikus Karitász a 2012-ben alapított Caritas Hun- garica-díjjal ismeri el azon önkéntesek munkáját, akik hosszú évek óta szolgálják rászoruló, magányos, beteg em-bertársainkat. Idén 37 önkéntes nyerte el a díjat, amelyet október 4-én, szombaton adtak át Budapesten, a Magyar Szentek templomában.

Az elismeréseket Beer Miklós püspök és Écsy Gábor, a segély-szervezet országos igazgatója ad-ta át. A kitüntetettek között vol-tak egyházmegyénkből: a mis-kolci Csorba Ferencné, az egri dr. Képes Lászlóné és a bánhorváti Szepsi Gyuláné. A kitüntetettek nagy többsége évtizedek óta végzi áldozatos munkáját. A díj-átadást követően Árvai Ferenc atya, az Egri Főegyházmegye Karitász Szervezetének igazga-tója beszámolt lapunknak a szer-vezet tevékenységéről.

Az Egri Főegyházmegye te-rületén élő családokat a Katoli-kus Egyház folyamatosan segí-ti az egymás után gyűrűző vál-ságok idején. Idén a Főegyház-megyei Karitász és a plébániai karitász csoportok együtt közel 30 millió Ft értékben segítettek élelmiszerrel, a rezsitartozások fizetésével, gyógyszerek kivál-tásával, gyógyászati segédesz-közök vásárlásával.

Nyári tábort szerveztek 500 rászoruló gyermeknek. Iskola-kezdéskor tanszerek vásárlásá-val és iskolakezdési támogatás-sal segítettek. Az egri karitász konyhán naponta 50 hajlékta-lan és rászoruló meleg ebédjét

biztosítja a Katolikus Egyház a karitász által.

A borsodi Balajt településen idén először osztottak vetőma-got, hogy a nehéz sorban élő családok megtermelhessék maguknak a kertjeikben a zöld-séget. Harminc roma család csatlakozott a programhoz. Ők jövőre is kérnek vetőmagot, a közösség fóliasátrat szeretne ál-lítani a templom kertjében.

Árvai Ferenc beszámolt ar-ról is, hogy természetesen nagy figyelmet fordítanak munkatár-saik lelki és szellemi felkészíté-sére. Mátraszentimre-Bagoly- irtáson a Stella Katolikus Egy-házi Üdülőben került megren-dezésre szeptember közepén a Karitász Önkéntesek Lelkigya-korlata. A segítő munka során a hatékonyságot növeli a szakmai felkészültség. Ennek jegyében került megrendezésre a Főegy-házmegyei Karitász Központ-ban szeptemberben az Országos Karitász Központ által meghir-detett krízisintervenciós képzés.

Igyekeznek bekapcsolni munkájukba a fiatalokat. Az egri Főegyházmegyei Karitász Központ Caritas Junior Ifjúsági Szervezete elsősorban a katoli-kus oktatási intézményekben van jelen.

A miskolci DVTK és a Főegy-házmegyei Karitász Központ együttműködésének jóvoltából idén november 9-én, vasárnap a Diósgyőri Stadionban 18.30-kor kezdődő mérkőzésen a ha-zai csapat a Nyíregyháza ellen Karitász emblémás mezben lép pályára. A mezek jótékonysági árverésre kerülnek, amit a Ka-ritász a karácsonyi adomány-csomagok elkészítésére fordít. December 7-én, az Újpest elleni mérkőzés előtt pedig a szurko-lók tárgyi adományokat gyűjte-nek a stadion előtt a rászoruló gyermekek megsegítésére.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. november

CMYK CMYK

a hóna p v erse

Sokszor tűnődtem: vajjon hiszi papbátyám Istent? S hogy hiszi? Ami csakvolt, érv, pro s kontra, mind előkerűlt;sőt, bármi jött szóba, ha sikerűltújat találnom, néha, valamiúj szempontot, ő csak örűlt neki,s nem háborgott, de maga segitetttáplálni fürkész ösztöneimet.„Fiam”, mondta „bármennyire igazaz Úr igaza, mi mindig csak azember agyával elemezzük, ésjogunk és tisztünk a kételkedés.Szűrj mindent, vizsgálj! Csak gyarapodik,ha maga termi próbaköveita hit s az ész; minekünk nyereség,ami másnak szégyen és vereség.mások: érdek; légy te: érdektelen;s az út végén találkozol velem!”

(A Tücsökzene ciklus 184. verse)

Szabó Lőrinc

Isten

Szabó LőrinC: (1900-ban született Miskolcon, 1957-ben Budapesten hunyt el.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a mo-dern magyar líra egyik nagy alakja. Az 1947-ben megjelent Tücsökzene kötete a háborús és az azt követő megpróbáltatá-sok ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul. A középkorú költő 370, egyenként tizen-nyolc soros versben tekinti át életét.

Egyházmegyei HírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

„Heves Megyéért” díjat kapott dr. Gonda Imrea HEvES MEgYEi KözgYűLéS a Heves Megyéért kitünte-tő díjat az Egri Főegyház-megye köztiszteletben álló papjának, dr. Gonda Imre bírósági helynök, apostoli protonotárius úrnak ado-mányozta. A kitüntetés ünnepélyes átadására szeptember 26-án került sor a megyeháza Barkóczy termében.

Felújított templomtető AszalónFELújítottáK az aszalói Római Katolikus Templom tetőszerkezetét. A 13 millió forintos összköltségű mun-kálatokhoz az egyházköz-ség a Nemzeti Kulturális Alap Építőművészeti és Örökségvédelmi Kollégiu-mától 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A felújított temp-lomot október 4-én megál-dotta Ternyák Csaba egri érsek.

Pázmány-plakett dr. Dolhai Lajos rektornaka PázMánY PétEr Katolikus Egyetem által a kimagasló oktatói, kutatói és publiká-ciós tevékenységért adomá-nyozható legmagasabb ki-tüntetésben, Pázmány-pla-kettben részült dr. Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, mint a Pázmány Egyetem Teológiai Karának habilitált profesz-szora, illetve magántanára. A kitüntetést 2014. október 15-én, Piliscsabán, a dok-torráavatással egybekötött Pázmány-nap keretében vette át.

Mauzóleum tervek Gárdonyi Géza sírjáraa HEvES MEgYEi LEvéLtár és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár „Mauzóleum ter-vek Gárdonyi Géza sírjára” címmel kiállítást szervezett, melynek fővédnöke Ternyák Csaba egri érsek. A megnyi-tót október 30-án tartották, a tárlat március végéig látogat-ható a könyvtárban.

Érseki szentmise OstorosonnovEMbEr 9-én a 10 órakor kezdődő szentmise kere-tében Ternyák Csaba egri érsek áldja meg a megújult ostorosi templomot. A templom főhajójának födém cseréje, az új templomtető és a főhajó festése az Egri Főegyházmegye és az Em-beri Erőforrások Miniszté-riumának támogatásával, valamint a templom felújí-tásának ügyét szívükön viselő hívek nagylelkű ado-mányaiból készült el.

hírek

A karitász sátra a miskolci Katolikus Társadalmi Napokon

Jótékonysági akciókat szervez az egyházmegyei karitász

Segítik a rászorulókat

Nyílt napok az Andrássyban és a Gárdonyiban

2014. november 5-én, 12-én és 19-én (szerdai napokon) 7.50 és 12.00 óra között nyílt napo-kat szervez az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasá-gi Középiskola.

A nyolcadikosok előzetes regisztráció után, melyet az iskola honlapján tehetnek meg (www.ekszi.hu), betekintést nyerhetnek az iskola életébe, megismerhetik a képzéseket, a leendő osztályfőnököket, íze-lítőt kaphatnak az iskolában folyó szakmai munkából, részt vehetnek matematika, törté-nelem, magyar, marketing és nyelvi órákon. Az érdeklődő

szülők számára november 12-én 16.00 órától igazgatói tájé-koztató tartanak.

Ugyancsak nyílt napokat tartanak az az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium-ban is. Az érdeklődő 8. osztá-lyosokat november 24-én, 25-én és 26-án, míg a 4. osztályo-sokat december 1-jén várják. A program minden alkalommal reggel 8 órakor igazgatói tá-jékoztatással kezdődik, majd 8 óra 55 perctől kezdődnek az óralátogatások. Bővebb in-formáció az iskola honlapján: www.gardonyi-eger.hu

A Szent István Rádió és Televí-zió a hagyományos csatorná-kon kívül, személyes találko-zókon is keresi a kapcsolatot a hallgatókkal, nézőkkel. Ebben az esztendőben Törökszent-miklóson és Gyöngyösön volt ilyen alkalom, legutóbb pedig a gesztelyi közösség meghívásá-nak tett eleget a szerkesztőség több munkatársa.

Szentmisével kezdődött a program, melyet Szarvas István atya és Kormos Csaba atya mu-tattak be. Ezt követően Szarvas István, a Szent István Rádió és Televízió igazgatója ismertette az alapítás körülményeit, be-szélt az elmúlt időszak eredmé-nyeiről, a működés sajátossága-iról. Kiemelte: a stabil működés-nek nemcsak anyagi feltételei vannak, hanem az is fontos,

hogy megfelelő kapcsolat le-gyen a hallgatókkal. A házigaz-da Kormos Csaba plébános a közösség lelki jelentőségéről

szólt, s arról, hogy a hitéletben milyen szerepe lehet a kato-likus médiumoknak. A talál-kozók szokott rendje szerint

a szerkesztőség munkatársai is bemutatkoztak, beszéltek arról, hogyan kerültek a rádió-hoz, milyen kapcsolat fűzi a

hallgatókhoz egy-egy műsor ké-szítőjét. Személyes történetek, megható és vidám pillanatok felidézésével telt az idő. A Szent István Rádió és Televízió ilyen alkalmakkor kulturális progra-mot is hoz az érdeklődőknek. Balogh András színművész a méltánytalanul elhallgatott papköltő, Mécs László életét és költészetét mutatta be. A rádió zenei szerkesztője H. Bartók Be-áta, László Éva orgonakíséreté-vel zenés produkcióval kedves-kedett a közönségnek. A prog-ram kötetlen beszélgetéssel és szeretetvendégséggel zárult. A közeljövőben, novemberben Szerencsen és Hatvanban lesz közönségtalálkozó, a tervek szerint decemberben Encsen zárul az idei találkozók sora.

B. A.

A Szent István Rádió közönségtalálkozója

FOTó

: Sz

AR

VAS

IST

VÁN

Bemutatkozott Bérczessy András főszerkesztő és a rádió munkatár-sai, majd a kulturális program kö-tetlen beszélgetéssel zárult

Szent Erzsébet-napi gyűjtésa HagYoMánYoKnaK megfele-lően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébet, a jóté-kony szeretet szentjének ünne-pe alkalmából országos gyűj-tést szervez a november 23-ai vasárnapi szentmiséken. A persely-adományokat a kari-tász céljaira fordítják. Szent Erzsébet ünnepéhez kapcso-lódva a Magyar Katolikus Egyház háláját fejezi ki a Katolikus Karitász minden munkatársának, önkéntesé-nek és támogatójának.

Korábban csak egy kis kápolnában mutattak be szent-misét Répáshután, e négyszáz lelkes, szlovák nemzetisé-giek által is lakott bükki településen. Négyéves munka után elkészült, és november 22-én, szombaton, felszentelte a falu Kisboldogasszony tiszteletére épített templomát Ternyák Csaba egri érsek.

A szentmise elején – melyet az érsek a templomot gondozó Szent Ferenc Kistestvérei szer-zetesközösség és a Miskolci Esperesi Kerület több papjával együtt mutatott be – Mátrai Antal, az egyházközség világi elnöke számolt be a munkála-tokról. Szlovák, német, osztrák, ausztrál és amerikai segítséget is kaptak, két volt szlovák ál-lamelnök magánvagyonából is adakozott, és természetesen a helybeliek is segítettek.

A szentmisét Ternyák Csaba érsek szlovák nyelven kezdte

el, néhány mon-datos köszöntő-jére ugyancsak szlovákul vála-szoltak a hívek. Beszédében az érsek arról szólt, hogy minden emberi közösség létrejötte egyúttal kapcsolatkeresés az Istennel. Az ember keresi az Istent, és az Isten

is elindul, keresni az embert. Ez a templom méltó hajléka az Istennek. Az a hely, ahol ráta-lálhatunk, ahogy Ő ránk, és mi egymásra. Ezért ez a templom több, mint egy imaház, szimbo-lizálja a közösséget is.

A templom felszentelése, a Mindenszentek litániája ének-lése után „felöltöztették” az oltárt, így folytatódott a szent-mise, melynek végén a plébá-nos, Pehm E. Ferenc TORG is megköszönte a sok segítséget, a sok munkát, többek között az érsek úrnak is, hiszen a költsé-gek több mint felét az egyház-megye biztosította. (Gróf )

Ternyák Csaba egri érsek nov-ember 26-án megáldotta a mezőkövesdi Szent István Ka-tolikus Általános Iskola intéz-ményeként létrehozott sarudi Genezáret Katolikus Lelki-gyakorlatos Ház, Ifjúsági- és Sportüdülőt, melyet a templom melletti plébánia területén alakítottak ki. A beruházást az Egri Főegyházmegye diák-jainak lelki és testi egészségét

szolgálja. Ahogy Nyeste István iskolaigazgató elmondta: az 50 fő elhelyezésére alkalmas létesítményben a lelkigya-korlatokon túl lehetőséget kí-vánnak teremteni a gyerekek nyári táboroztatására, erdei iskolai program szervezésére, családtalálkozók, ministráns találkozók, képviselő testületi összejövetelek, egyházmegyei sportversenyek megtartására.

Templomszentelés Répáshután

A Teremtő méltó hajléka

j e g y z e t

Az adventi időben Egy-házunk liturgiájában gyakran találkozunk

Keresztelő Jánossal, az advent prófétájával. Tudjuk, hogy az ószövetség utolsó prófétája Is-tentől azt a hivatást kapta, hogy készítse fel a választott nép fiait a Megváltó eljövetelére. Megté-résre és bűnbánatra szólította fel az istenfélő zsidókat, a Messiást hittel és bűnbánattal várókat pedig megkeresztelte.

Nemcsak az ő csodálatos szü-letését és vértanúhalálát, hanem prófétai működését is ismerjük a Bibliából. János evangélista sze-rint „Ő azért jött, hogy tanúságot tegyen. Tanúságot a világos-ságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról” (Jn 1,7-8). Az evangéliumokból tudjuk, hogy Zakariás és Erzsébet gyermeke ezt a sajátos üdvtörténeti hivatást és küldetést tudatosan vállalta. A Biblia szavaival élve, joggal állít-hatjuk, hogy „hűséges és igaz” ta-núnak bizonyult. Úgy tanúskodik Keresztelő János Krisztusról, mint

ahogyan a bíróság előtt a tanúk elmondják, amit láttak és hallot-tak. Ez a tanúskodás, nemcsak a megtörtént események tanúsítása, hanem ennél sokkal több, kiállás és döntés Jézus mellett, hogy ő a

„világosság”, vagyis a Messiás, a „világ megváltója”.

Nekünk is, akik a hit és a ke-resztség által Jézus Krisztushoz kapcsoltuk az életünket, hozzá hasonlóan tanúskodnunk kell a hitünkről. A következő hetekben egészen konkrétan arról, hogy az advent még nem az ünnep, hanem csak a Karácsonyra való lelki előkészületnek az ideje. Sajnálatos módon, mostanában egyre jobban egybemosódik az ünnep és az ünnepre való előké-szület. Az ünnepi fényeket már december elején meggyújtják, és az emberek nem tartják fontos-nak az előkészületet.

Keresztelő János küldetésé-nek lényegét az útépítéshez és

útegyengetéshez hasonlította. Abban az időben, amikor még nem voltak mindenütt kiépített utak, ha egy király vagy uralko-dó elment valahova, akkor előtte el kellett készíteni az utat. Az út-

készítés azt jelentette, hogy a kis dombokat elhordták, a gödröket feltöltöttek és az utat ledöngöl-ték. És mindenhol, ahol a király elhaladt, valaki, egy kiáltó szó hirdette előtte, hogy közeledik az úton és mindenki hódoljon előtte. Keresztelő János a maga szerepét ehhez hasonlítja. Ő a Messiás-király előtt az ”útkészítő”: és a „kiáltó szó”: „Én a pusztában kiáltónak szava vagyok. Egyen-gessétek az Úr útját” (Jn 1,23).

Az advent, nem a tétlen vára-kozás ideje, hanem az „útkészí-tésre” adott kegyelmi idő. Az Úr útját elő kell készítenünk lelkünk-ben, ha azt akarjuk, hogy a ka-rácsonyunk lelkiekben és kegyel-mekben is gazdag legyen. Sőt,

gondoljunk a gyermekeinkre, há-zastársunkra, vagy barátainkra is! Az ő lelküket is igyekezzünk alkalmassá tenni a megváltó Jézus, vagy legalább a karácso-nyi lelki örömök befogadására. Bármennyire is szeretnék, de a hitet nem tudjuk úgy átadni gyermekeinknek, mint ahogyan Karácsonykor átadjuk ajándé-kainkat. Csak arra vagyunk képesek, hogy a vallásos nevelés segítségével lelküket alkalmassá tesszük Isten kegyelmének és a hitnek a befogadására.

Keresztelő János érdeme az, hogy Jézusban felismerte a Messiást és tanúságot

tett róla. Maga az Isten, a mi mennyei Atyánk is segítette őt ebben, hiszen az Isten szava nyi-latkoztatta ki számára: „akire látod a Lelket leszállni és meg-nyugodni rajta, ő az, aki Szent-lélekkel keresztel” (Jn 1,33). Az adventi és karácsonyi időben nekünk is sokszor és sokféle mó-don megadatik az a lehetőség, hogy megerősödjünk hitünkben és tanúságot tegyünk róla.

Dolhai Lajos

Útkészítők

december üzenete:„Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van” (Fil 4,4-5).

A diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban rendezték meg 2014. november 7-én, a miskolci Szent Imre Katolikus Általános Iskola születésnapi gálaműsorát, az intézmény meg-alakulásának 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre elfo-gadta a meghívást a fenntartó Egri Főegyházmegye főpásztora, Ternyák Csaba érsek és Kriza Ákos, Miskolc polgármestere is.

Dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra igazgatónő kérésére Ternyák Csaba érsek úr köszöntötte az intézmény nevelőit, a szülő-ket, a diákokat. Beszédében megemlékezett dr. Almássy József közgazdászról is, akinek kezdeményezésére döntött úgy elődje, Seregély István nyugal-mazott egri érsek, hogy meg-alapítja a város első katolikus általános iskoláját.

– Mitől más egy katolikus általános iskola, mint a többi, mint az állami iskolák? – tette fel a kérdést az érsek –, hiszen azokban is a szépre, jóra neve-lik a diákokat és tanítják meg nekik a szükséges ismereteket.

Helyesebb úgy mondani, hogy nem mitől, hanem kitől: az Is-tentől. Ebben, és minden katoli-kus iskolában jelen van az Isten, az ő segítő irgalma tetten érhető a nevelők munkájában, az intéz-mények mindennapjaiban.

Ezt követően az igazgatónő felidézte az elmúlt 15 esztendő legfontosabb eseményeit. Kö-szönetet mondott elődjének, az ünnepségen szintén résztvevő Kmeczkó Gyuláné nyugalmazott igazgatónak, aki 13 évig vezette az iskolát. Megemlékezett azok-ról a papokról is, akik plébános-ként, iskolalelkészként segítették a pedagógusok munkáját.

A gálaműsorban valamennyi osztály, illetve évfolyam szerepet kapott, ahogy a társintézmények, az iskolához csatolt két óvoda, a diósgyőri Kisboldogasszony és a Szent Anna óvodásai is. A műsor végén bemutatták azt a szép és igényes kiadványt, ami az évfor-dulóra jelent meg. Gróf Lajos

Tizenöt éves a miskolci Szent Imre Katolikus Általános Iskola

Isten segítő irgalma tetten érhető

A tanulók jelenetet adtak elő Szent Imre életéből

Ünnepi műsor. A diákok lelki és testi egészségét szolgálja a létesítmény.

Kisboldogasszony tiszteletére építették a templomot

Ternyák Csaba érsek

FOTó

: FO

JTÁ

N L

ÁSz

Ló

FOTó

: FO

JTÁ

N L

ÁSz

Ló

Tudományos díjA mAgyAr tudományos AkAdémiA Miskolci Területi Bizottsága (MAB) 2014. október 15-én úgy határo-zott, hogy dr. Lipp Mónika Mária művészettörténészt, kiemelkedő kutatómunkája elismeréseként, MAB – Eszterházy Károly Főiskola tudományos díjban részesíti. Az Érseki Vagyonkezelő Köz-pont Könyvtár, Levéltár és Múzeum munkatársa a díjat november 4-én, a Magyar Tu-domány Ünnepe alkalmából, a rendezvénysorozat miskol-ci nyitóünnepségén vette át.

Cigánypasztorációs konferencia egerben 12. alkalommal rendeztek Cigánypasztorációs Konferenciát november 6-8. között. A három napos programsorozat keretében az evangelizáció színtereivel és a közösségépítés lehetőségeivel ismerkedhettek meg a nagy számban érkező érdeklődők, pasztorációs munkatársak.

A lourdes-i barlang megáldása Pácinbannovember 9-én, a lateráni bazilika felszentelésének napján, ünnepi szentmise keretében került sor az újon-nan épült lourdes-i barlang megáldására Pácinban. A főcelebráns Kecskés Attila sárospataki főesperes volt, aki a szentmise után a temp-lomkertben megáldotta a lour-des-i barlangot. Matyi Péter plébános megköszönte a hívek áldozatos munkáját, adomá-nyait. Közös összefogással és társadalmi munkával készült el a barlang, melyre méltán büszkék a falu lakói.

h í r e k

Lelkigyakorlatos ház Sarudon

Az Egri Érseki Papnevelő Inté-zet másodéves kispapjai Krisz-tus Király ünnepéhez kapcso-lódva, november 22-én, szom-baton, a szeminárium kápol-nájában szentmise keretében öltötték magukra a reverendát. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora áldotta meg, mielőtt a négy kispap azt magára vette. Ugyancsak ekkor vehette át a nyolc elsőéves a sze-minárium jelvényét.

Vasárnap délelőtt az Egri Bazilikában, az ünnepi szent-misében Palánki Ferenc egri segédpüspök lektorokat és akolitusokat avatott.

Szentbeszédében elmondta: ahogy az Evangéliumban is olvashattuk, az igazak feltá-madnak az örök életre. Mert Krisztus azért jött, hogy meg-ajándékozzon az örök élettel, hiszen azt akarja, hogy életünk legyen és bőségben legyen. Az örök élet a Krisztushoz tartozók élete. Az 1. században a keresz-tényeket úgy hívták, hogy élők. Ma is kell, hogy legyenek akik ezt az életet közelebb viszik az

emberekhez. Az akolitus jelen-tése, fényvivő. De csak azt tud fényt vinni, aki befogadta Isten

igéjét. A fény vivőjének el kell indulnia a sötétség felé, hogy megtörje azt.

Kérte a kispapokat, vigyenek hitet, hűséget, hitelességet az emberek közé.

Palánki Ferenc segédpüspök öt harmadévest (közöttük há-rom egri, egy munkácsi és egy váci egyházmegyést) lektorrá (felovasóvá), hat negyedévest (közöttük négy egri, két Deb-recen-nyíregyházi egyházme-gyést) akolitussá avatott.

A lektorok feladata, hogy Isten Igéje a liturgiában méltó módon és jól érthetően hangoz-zék el. Az akolitusok hivatása pedig az, hogy segítsék a diakó-nusokat, és szolgálatot végezze-nek a papok mellett.

Ugyancsak Krisztus Király vasárnapján volt az 5. évesek admissiója, azaz a diákonátus és a papság jelöltjei közé tör-ténő felvétele. Ennek során öt jelölt (egy egri, egy Debrecen-nyíregyházi és három váci egyházmegyés) a püspök előtt nyilvánosan és ünnepélyesen kinyilvánította, hogy egész éle-te során az Istennek és az Egy-háznak kíván szolgálni.

Homa János

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2014. december

Egyházmegyei HírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Gyalogos zarándoklat BogácsraNovEmbEr 9-éN ismét el-indultak az egri gyalogos zarándokok, hogy ötödik alkalommal is részt ve-gyenek a Szent Márton tiszteletére tartott búcsún a híres bükkaljai falu, Bogács XIII. századi templomában. Az egri zarándokokhoz Szomolyán csatlakoztak a felnőttek mellett az alsó tagozatos gyermekek is, kis fehér lobogókkal és feszüle-tekkel. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka az ezüstmisés Tóth István Miskolc-martinkertvárosi plébános volt.

Fáklyás felvonulásNovEmbEr 11-éN, immáron harmadik alkalommal Már-ton-napi fáklyás felvonuláson vettek részt a miskolci Vö-rösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda pe-dagógusai, gyermekközössé-ge és a meghívott vendégek. Az ünnepséget Mariscsák István igazgató nyitotta meg. Az iskola diákjai a lovas ha-gyományőrzők segítségével megelevenítették a tours-i püspök életének egyik legfőbb, ugyanakkor elhiva-tottságának legjellemzőbb jelenetét: a nyomorgó, fagyos-kodó koldus megsegítését.

Hátrányos helyzetűek meghívásaA mAgyAr Cirkusz és vAriEté NoNprofit kft. nagylelkű fel-ajánlása révén 200 hátrányos helyzetű tanuló és kísérő térítésmentesen vett részt a Fővárosi Nagycirkusz 2014. novemberének utolsó napjai-ban tartott adventi előadásán. A tavalyi hasonló rendezvény sikerére alapozva, az Egri Főegyházmegye fenntartásá-ban működő Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola, a hernádkaki Mátyás Király Katolikus Általános Iskola, a nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és a hangonyi Szent Anna Katolikus Általá-nos Iskola diákjai szerepeltek a meghívottak között.

Tagozatok a ciszterci gimnáziumban. A gárdoNyi gézA Ciszterci Gimnázium, Szakközépisko-la és Kollégium a 2015/2016-os tanévben 7 tagozatot indít, többek között indul angol-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi kép-zés, általános gimnáziumi képzés biológia-kémia spe-cializáció, szakközépiskolai képzés, sportiskolai képzés; nyolcosztályos gimnáziumi képzés. További információk az intézmény honlapján: www.gardonyi-eger.hu

hírek

Palánki Ferenc segédpüspök öt harmadéves kispapot lektorrá és hat negyedévest akolitussá avatott

Lektorokat, akolitusokat avattak az Egri Bazilikában

Hitet, hűséget, hitelességet vihetnek az emberek közé

Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Az ünnep előtti negyedik vasárnap kezdődik és december 24-ig tart az advent, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Ez a négy hét a karácsonyra való előkészület időszaka. Új keletű népszokás az adventi koszorú készítése: karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg.

Karácsonyt a IV. századtól kezd-ték el ünnepelni Epifánia néven, Vízkereszt napján, január 6-án. Az ünnep 325-ben került át dec-ember 25-re, az első niceai zsi-nat döntése alapján. A katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja az éjféli misén való részvétel. Ka-rácsonykor szokássá vált meg-ajándékozni szeretteinket. Ré-gebben a betlehemezés a legis-mertebb és legelterjedtebb kará-csonyi szokások közé tartozott. A szereplők: Mária, József, a pásztorok és az angyalok eljátsz-szák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. A 20. század elején terjedt el ha-zánkban a karácsonyfa-állítás.

Összeállításunkban az egri Érseki Szent József Kollégium diákjait arról kérdeztük, mit je-lent számukra ez az ünnep?

„Családommal már az ünnep előtti napokon elkezdjük a ké-szülődést. 24-én böjti reggelit eszünk, majd elkészítjük az ün-nepi ételeket. Ebéd után közö-sen feldíszítjük a fát, majd rövid látogatást teszünk a rokonok-nál. A Szentestét otthon szűk családi körben töltjük, megaján-dékozzuk egymást és együtt megyünk az éjféli misére.” (kApCzátH miláN, gárdoNyi gézA CisztErCi gimNázium 10. osztály)

***„Az adventi időszakban ott-

hon mindig én gyújthatom meg a gyertyát. Az előkészületekből három szép részt emelnék ki. Az első az ajándékvásárlás, vagy in-kább ajándékkészítés a hozzátar-tozóimnak. A másik a szaloncu-kor és karácsonyfadísz vásárlás. A harmadik, amit a legjobban várok, a fa díszítése. Az ünnepi vacsorára a rokonok is átjönnek.

Ezután átadjuk az ajándékokat. Boldogan telnek ezek a percek, beszélgetéssel, viccelődéssel. Majd együtt veszünk részt az éj-féli szentmisén.”

(Novák lAjos, gárdoNyi gézA CisztErCi gimNázium 9. osztály)

***„Számomra ez az ünnep azt

jelenti, hogy az egész család együtt van. Együtt díszítjük a fát, együtt ülünk az ünnepi asztalnál, megajándékozzuk egymást. De én már semmilyen ajándékot nem várok el. Csak azt, hogy együtt legyen a család, mert ez mindennél fontosabb.”

(zAjA máté, EsztErHázy károlyfőiskolA gyAkorló áltAláNos

iskolA és gimNázium 9. osztály)

***„A családommal sokat készü-

lünk erre az ünnepre. Mikor kicsi voltam, nagyon vártam az ajándékbontást, de ma már

annak örülök, hogy együtt van a család. Persze azt is szeretem, hogy sok finom étel, sok-sok sü-temény kerül az asztalra, ilyen-kor mindig annyit eszegetek, hogy megfájdul a gyomrom.” (fEkEtE zsolt, kossutH zsuzsAN-NA szAkközépiskolA 9. osztály)

***„A reklámok, az utcákon és

az üzletekben villódzó égősorok ilyenkor vásárlásra buzdítanak. De számomra nem az ajándék-vásárlás, sokkal inkább az ad-venti gyertyagyújtások meghitt hangulata jelenti a karácsonyi készülődést. Fontos, hogy lel-künkből ne hunyjon ki az ad-venti gyertya fénye. Akkor lesz igazán ünnep a Karácsony.”

(ördög bAlázs, gárdoNyi gézA CisztErCi gimNázium 11. osztály)

***„December 24-én általában

nagy készülődésre ébredek. Édesanyám és nővéreim korán elkezdenek sütni-főzni. Ők a sütemények készítését vállal-ják magukra. Édesapám, a két bátyám és én a halászlébe ke-rülő halakat készítjük elő. Majd

feldíszítjük a fát és elmegyünk megnézni a gyerekek pásztorjá-tékát. Ezután ajándékbontással végződik ez a szép nap.”

(vArró zoltáN, gárdoNyi gézA CisztErCi gimNázium 10. osztály)

***„A Karácsonyról nekem a fe-

nyőfa, az ajándékozás, az ünne-pi vacsora és a családi összejöve-tel jut eszembe. Sokaknak nem jelent mást, csak pihenési lehe-tőséget, de én a Megváltó szüle-tését is ünneplem ilyenkor.”

(kóNyA mártoN, gárdoNyi gézA CisztErCi gimNázium 10. osztály)

***„Karácsonykor a nagyszü-

lőknél szoktunk vacsorázni. Ezután történik meg az aján-dékozás. Nálunk mindig nagy eseménynek számít a Kará-csony. Ilyenkor megpróbálunk még jobban figyelni egymásra. Együtt megyünk az éjféli misé-re is megünnepelni Jézus Krisz-tus születését.”

(lászló pétEr, gárdoNyi gézA CisztErCi gimNázium 9. osztály)

Homa János

Szent Miklós az Egyház máig egyik legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában. Már kisgye-rek korában árva maradt, szüle-it egy járvány vitte el. Szüleitől örökölt vagyonával, nagybáty-jához - aki érsek volt - Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta.

270-ben Anatólia főváros-ában, Myrában a helyiek püs-pökké választották.

Püspöki évei alatt mindvégig a szegények megsegítésének szentelte életét. A legenda sze-rint a kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény ember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meg-hallotta a három lány vitáját arról, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységből és egyikőjük férjhez mehessen.

Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást, visszament a

kolostorba és egy marék arany-nyal visszatérve bedobta azt az ablakon a lányok megsegítésé-re, majd elsietett. Egy idő után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő adott Miklós püspöknek. A keresz-tényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A ha-lálakor a lelkét angyalok vitték a végső nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a szeretetet. H. J.

November 14-én, pénteken Mis-kolcra érkezett a Katolikus Ifjú-sági Világtalálkozók keresztje, amelyet 1984 Virágvasárnapján adományozott Szent II. János Pál pápa a hitüket megvalló fiata-loknak Rómában.

Először a Fáy András Görög Katolikus Közgazdasági Szak-középiskolában, majd a Fráter György Katolikus Gimnázium-ban fogadták a keresztet, és a hozzá tartozó Szűz Mária-ikont a tantestületek és a diákok. Ez-után imádsággal és énekekkel

kísérve vitték a miskolci Mino-rita templomba, majd a Mind-szenti templomba, ahol előadás hangzott el a Világtalálkozók történetéről. Este Palánki Ferenc egri segédpüspök, a templom plébánosa a jelenlévő papsággal együtt mutatott be szentmisét.

Másnap Ináncs község hívei fogadták a keresztet, ahol Orosz Atanáz miskolci görög katolikus püspök és Palánki Ferenc püs-pök koncelebrált a szentmisén. Ezt követően közel negyven fia-tal kísérte el Kassára a keresztet.

Karácsonyváró középiskolások

Szent Miklós legendája A világtalálkozók keresztjeMiskolcon és Ináncson

FOTÓ

: BA

lOG

h F

EREN

C

a hónap verse

Puszta Sándor

Bennünk fénylő csillag

sírásra görbült a szánk mikor a legszebben akartunk énekelni

gyáva lett bennünk az öröm ahogy boldogok akartunk lenni

induljunk szívünk dzsungelében az embert megkeresni

a jóságot még ma el kéne kezdeni

óh bennünk fénylő csillag merj már megszületni

pusztA (eredeti nevén Katona) sáNdor (1911-1983) plébános, költő. Esztétikából doktorált. 1934-ben szentel-ték pappá. 1937-től Leány-faluban szolgált. 14 verseskö-tete jelent meg.