A történeti kritikai módszer

1. A módszer történetéről!

- az értelmezés e fajta elemei igen régiek- alkalmazták a következő személyek: Origenész, Ágoston és Szent Jeromos is- az újszövetség szerkezetkritikája tudományként 1800 tájától alakult ki - az irodalmi kritika már a 17 – dik században létezett - Ebben a úttörő munkát végzett Richard Simon - amikor a Pentateuchusban található kettőzésekre, eltérésekre, stílusbeli különbségekre irányította a figyelmet.- megállapítása: „a műnek több szerzője van”- XVIII. Sz. Jean Astruc megelégedett azzal, hogy Mózes több forrást használt a teremtés könyvéhez.- az irodalmi kritika törekvései: szétválasztani a különböző forrásokat, dokumentumokat - a XIX. Sz. – ban alakultak ki a dokumentumok - a Pentateuchusban négy dokumentumot olvasztottak egybe: a J.E.D.P kódexeket- hasonló módon a két forrás elmélet, próbálta megmagyarázni a szinoptikusok megegyezéseit - Máté és Lukács két forrásból született: Márk evangéliuma és Jézus mondásainak a gyűjteményéből- az irodalmi kritika feldarabolja a szöveget, és nem fordít elég figyelmet a Szentírás végső alakjára, kevéssé figyel a szerkesztők művére- a történeti kritikai módszer ennek alapján romboló hatásúnak és bomlasztónak tűnhetett- a módszert Herman Gunkel menti ki a süllyesztőből- számára csak (Gunkel) gyűjteményes mű a Pentateuchos- minden egyes Bibliai egység műfaját akarta megállapítani (pl. legendák vagy himnuszok)- valamint keletkezésének élethelyzetét (Sitz im Leben)- ehhez a kutatáshoz tartozik a formatörténet, amelyet Martin Dibelius és Rudolf Bulltmann a szinoptikusokon alkalmaztak először- egy olyan Bibliai hermeneutikával kötötték össze, amelyet Martin Heidegger egzisztencialista filozófiája ihletett - a formatörténethez társult a szerkesztéstörténet (a szerkesztés kritikai vizsgálata)

2. Alapelvek.

- Történeti módszerről – tisztázni akarja a Biblia keletkezésének történeti folyamatát

1

- a szövegek, a hallgatók vagy olvasók különféle csoportjaihoz szóltak, más-más korban és élethelyzetben.- a módszer kritikai, mert objektív kritériumok szerint jár el, hogy a modern olvasók megértsék a szöveget, ami nehezen értelmezhető.- a kritikai módszer úgy kutatja a Bibliai szöveget, mint más ókori szöveget, mint az emberi nyelv termékét.

3. A módszer leírása!

- A tudományos kutató munka fázisai - szövegkritika: alapul veszi a legrégebbi és legjobb kéziratokat és, próbál összeállítani egy olyan Bibliai szöveget, amely megközelíti az eredetit. Majd ezt követően nyelvi (morfológiai = alaktani és szintaktikai = mondattani) és jelentésbeli (szemantikai) elemzésnek vetik alá, felhasználva a történeti kritikai kutatási eredményeket. - ezt követi az irodalom kritika: meghatározza a kisebb vagy nagyobb szövegegységek elejét és végét, s ellenőrzi a szövegek összetartozását. - a műfajkritika: igyekszik megállapítani az irodalmi műfajokat, azok keletkezési körülményeit, sajátosságát és fejlődését - a hagyománykritika: elhelyezi a szövegeket a hagyomány-áramlatokban, amely a történelmi fejlődést is pontosan meg akarja ismerni. - szerkesztéskritika: a változásokat vizsgálja, amelyeken a szövegek egy végső alakítás során átmentek, elemzi a végleges szöveget, különbséget téve a szövegek mindenkori irányultságuk szerint.

4. Értékelés!- ha ezt a módszert tárgyilagosan alkalmazzák, akkor semmilyen előfeltételt (apriorit) nem tartalmaz - ha az alkalmazás előfeltevések alapján történik, akkor ez nem a módszerből ered, hanem értelmezési rangsorolásból és hermeneutikai opciókból.- a módszer kezdetben a forráskritika és a vallástörténet felé irányult pedig csak új utat nyitott meg a Bibliához, amikor kiderült, hogy az Ószövetség nem egyetlen szerzőtől származik .- a történeti kritikai módszer célja, hogy túlnyomórészt diakron módon azt az értelmet hangsúlyozza, amelyet a szerkesztők ki akartak fejezni.

2

Az irodalmi elemzés új módszerei

- egyetlen tudományos módszere sem elég alkalmas a Bibliai kutatásnak a Szentírási szövegek gazdagságának maradéktalan feltárására.

- Így a történeti-kritikai módszer sem támaszthat olyan igényt, hogy mindenkinek megfeleljen

- A cél megvizsgálni különböző megközelítési irányokat, ezek egy része a hagyomány kutatásán alapul, mások a szellemtudományok ismételten mások a egyes különleges mai helyzetek felől közelítenek a szövegekhez.

- A szentírás egzegézise, magáévá teszi az irodalmi elemzés új módszereit, főleg a retorikai, a narratív és a szemiotikai elemzést (szónoklattani, elbeszélés-technikai, jelzéstani).

- 1. Retorikai elemzés. - Nem új módszer- Újdonság egyrészt a bibliamagyarázatban való alkalmazása másrészt az

„új retorika” létrejötte és fejlődése.- A retorika a beszéddel való meggyőzés művészete (módszere)- Minthogy minden Szentírási anyag meggyőző jellegű - Sok Bibliai kutatás nagy figyelmet szentel a Szentírásban található

retorikának- Háromféle megközelítést különböztetünk meg:- 1. a klasszikus görög-római retorikára támaszkodik;- 2. a szemita szerkesztési módra figyel;- 3. a modern felismerésből indul ki melyet „új retorikának” neveznek.- Minden beszéd meghatározott helyzetben hangzik el, amely három

elemből áll:- 1. szónok (vagy szerző)- 2. a beszéd (vagy a szöveg)- 3. a hallgatóság (vagy az olvasók) - a klasszikus retorika a meggyőzésnek három tényezőjét különbözteti meg,

ezek:- a szónok tekintélye - a beszéd érvei- a hallgatóságban keltett érzelmek.- Arisztotelész óta a klasszikus retorika három szónoki műfajt ismer:- 1. jogászi (genus iudiciale)- 2. tanácskozási (genus deliberativum)- 3. szemléltető (genus demonstrativum)- más egzegéták viszont a bibliai irodalmi hagyomány különös

jellegzetességeire figyelnek- ez a szemita kultúrába ágyazódik; azért, mert kedveli a szimmetrikus

helyzeteket, mert kapcsolatot teremtenek a szöveg különböző elemei között.

3

- A párhuzam más szemita szerkesztési módok sokféle formájának kutatása a szövegek irodalmi szerkezetének jobb megértését teszi lehetővé.

- Az „új retorika” azt vizsgálja, hogy melyik kifejezés miért hatásos és miért képes meggyőződést kelteni ebben vagy abban a helyzetben. „Realista” akar lenni azáltal, hogy nem szorítkozik csupán formai elemzésekre.

- Figyelmet szentel a beszédhelyzetnek. A stílust és a szerkezetet úgy vizsgálja, mint annak a célnak az eszközeit, hogy a hallgatóságot befolyásolja.

- Felhasználja a szaktudományokat: a szemiotika, az antropológia és a szociológia eredményeit.

- Az „új retorikát” a Szentírásra alkalmazzák, s ez által a gyökeréig hatolnak a kinyilatkoztatás nyelvének.

- A szónoklati elemzések figyelmet érdemelnek, mert gazdagabbá teszik a szövegek kritikai vizsgálatát.

- Az „új retorika” jogosan hívja fel a figyelmet a nyelv meggyőző erejére.- A Biblia nem egyszerűen igazságok hírüladása. Valójában üzenet

melynek kapcsolatteremtő ereje van.

2. Narratív elemzés.- a narratív egzegézis a Bibliai üzenetnek olyan megértési és közlési módszere, amely megfelel az üzenet elbeszélő és tanúsító jellegének.- fontos megkülönböztetnünk az analitikus elemeket és a teológiai reflexiót (elmélkedés) is.- ma számos analitikus módszert használnak- a narratív elemzés kutatja annak a módszereit, hogy miként kell egy történetet úgy elmondani, hogy az bevezesse az olvasót az elbeszélés világába és bevonja annak értékrendszerébe- egyes módszerek különbséget tesznek a tényleges szerző és az implicit szerző a tényleges olvasó és az implicit olvasó között - „tényleges szerző” az, aki megírta az elbeszélést - „implicit szerző” – nek nevezik a szerzőnek azt a képét, amely a szöveget olvasva megjelenik előttünk (kultúrájával, hitével, törekvéseivel) - „tényleges olvasó” – k azok, akik hozzájutnak a szöveghez azoktól kezdve, akik először vették kézbe és olvasták, vagy hallgatták, egészen a mai olvasókig és hallgatókig. - „implicit olvasó” az, akit a szöveg feltételez, vagy létrehoz, aki képes arra a szellemi értelmi elmozdulásra, amellyel beléphet az elbeszélés világába.- amíg a történeti kritikai módszer a szöveget inkább „ablaknak” látja, amelyen át betekinthetünk egy adott korba- addig itt előtérbe kerül a szövegnek, mint „tükörnek” a szerepe abban az értelemben, hogy visszatükrözi a világnak egy bizonyos képét az elbeszélés

4

világáét, amely hatással van az olvasóra, és arra készteti, hogy fogadjon el bizonyos értékeket.- a narratív (elemzéstől) egzegézistől azt várjuk, hogy új történelmi helyzetekben transzponálja (helyzetét) a bibliai elbeszélés jelentési és közlési módjait, és így jobban megtapasztalhassuk a szövegeknek az üdvösség irányába ható erejét.- feltétlenül szükséges az üdvösséget elbeszélni és azt az üdvösségre való tekintettel elmondani.- a szövegek szinkron (keletkezés körülményeitől független) megközelítését diakron (korfüggő) vizsgálatoknak kell kiegészíteniük.

3. Szemiotikai elemzés.- egyike az úgynevezett szinkron módszereknek.- A Bibliai szöveg kutatására összpontosítják a figyelmet - ezt a módszert először a „strukturalizmus” (szerkezeti felépítés) névvel illeték- Ferdinand de Saussure svájci nyelvésztől származik.- három alapelvből vagy alapfeltevésből indul ki a szemiotika - Az immanencia elv, az értelmi szerkezet elv, és a szöveghez tartozó nyelvtan elve.

- Immanencia elv: minden szöveg egy jelentési egységet alkot. - nem támaszkodik semmiféle külső adottságra, pl.: szerző, címzettek - Értelmi szerkezet elv: a különbségek egymáshoz való viszonyában jelenik meg; - így egy szöveg elemzése abban áll, hogy felderítjük az elemek közti kapcsolatok hálóját; ebből adódik a szöveg értelme.- Szöveghez tartozó nyelvtan elve: minden szöveg alkalmaz valamilyen nyelvtant… - egy mondatból álló egységben, amit beszédnek nevezünk, különböző síkok vannak, s ezek mindegyikének saját nyelvtana.- szövegek bármelyikét három síkon elemezhetik: - Narratív sík: azokat a változásokat kutatja, amelyek kezdeti és végső állapot között bekövetkeztek. - Diszkurzív sík: 1.) meghatározzák a szöveg, jelentéssel bíró elemeit (cselekvő, személy, idő)2.) meghatározzák a szöveg pályáját 3.) minek a szellemében mennek keresztül az adott szövegben leírt fejlődésen a szereplők. - Logikai – szemantikai sík: a legmélyebb és legelvontabb sík; minden beszéd alapját logikai és jelentésbeli formák képezik.- A szemantikai kutatások a „kifejezési módra” és az „intertextualitásra” szövegátvételre irányul. A módszert először a Szentírás szövegeire alkalmazták.

5

A Szentírás hagyományon alapuló megközelítése

1. Kánoni megközelítés („kánonkritika”)

- az Egyesült Államokban kezdődött a „kánoni” megközelítés 27 évvel ezelőtt.- olyan teológiai magyarázati módot kíván alkalmazni, amely a hit keretein belül mozog- a Bibliára, mint egészre támaszkodik- Bibliai szöveget csak a Szentírás kánonjának a fényében vizsgálnak- Minden szöveget Isten egyetlen tervébe illesztenek bele- Így próbálják aktualizálni a Szentírást a mi korunk számára- Ezzel nem helyettesíteni akarják a történeti kritikai módszert, hanem kiegészíteni- Bervard S. Childs érdeklődését a szöveg végső kánoni alakjára összpontosítja, amelyet a közösség tekintélyként fogad el.- James A. Sanders a szöveg végső stabilizált formája helyett figyelmét a kánoni eljárásra irányítja.- Ebben az eljárásban hermeneutikai (értelmezéstani) módszereket alkalmaztak a kánon rögzítése után.- Hasonlítanak a midrás módszeréhez (rabbínikus szentírás értelmezés); olyan értelmezésre hivatkoznak, amely feladatának tekinti a hagyomány aktualizálását.- a kánoni szövegek magyarázatára legalkalmasabb közeg a hívők közössége.- Ebben a hit és a Szentlélek gazdagítja az egzegézist.- A közösség szolgálatára hivatott egyházi tekintélynek arra kell vigyázni, hogy hű maradjon.- A kánoni megközelítés problémákat vet fel- Próbálja meghatározni a „kánoni folyamatot”.- „Kánoni” hermeneutikáról beszélünk akkor, ha a hagyományok ismételt felidézése fenntartja az üzenet azonosságát.- Másrészt problémákat vet fel a Szentírás zsidó és keresztyén kánonja közti bonyolult összefüggések.- A keresztyén egyház azokat az írásokat vette át „Ószövetségként”, amelyek a zsidó hellenista közösségben irányadók voltak.

2. Megközelítés a zsidó értelmezési hagyomány útján.

- az Ószövetség végső formáját, a keresztyén időszámítást megelőző IV. vagy V. évszázad zsidósága körében nyerte el.- ez a zsidóság volt az Újszövetség és a keletkezőben lévő egyház eredeti környezete is.- a régi zsidó történelemre vonatkozó számos tudomány fényt derített ennek a kornak összetett zsidó világára. - Ebben a környezetben kezdődött a Szentírás magyarázata

6

- A zsidó Bibliamagyarázat egyik legrégibb tanúja a Septuaginta.- A zsidó hagyományok különösen segítik a Septuaginta jobb megértését.- Az a számos egzegetikai módszer amelyet, a különböző irányzatokat követő zsidóság alkalmazott, megtalálható magában az Ószövetségben pl.: a Krónikák könyveiben és az Újszövetségben is pl.: Pál egyes egzegetikai bizonyító gondolatmeneteiben.

3. Megközelítés a szöveg hatástörténete felől

- két alapvető tényt fogad el: a) egy szöveg csak akkor válik irodalmi művé, ha olyan olvasókra talál, akik segítik azt élővé válni. b) a szövegnek ez a befogadása, önmaga is hozzájárul a szöveg jobb megértéséhez, amely történhet egyénileg vagy közösségben…- ez a szöveg megközelítés 1960 és 1970 között bontakozott ki - ez a kutatás hasznára volt a Bibliai egzegézisnek.- A szövegnek az olvasókkal való találkozása erőket hoz működésbe:- a szöveg sugároz és reakciókat vált ki - Felszólítás hangzik belőle, amelyet az olvasók meghallanak.- Az olvasók sohasem egymástól elszigetelt egyedek.- A szöveget kérdésekkel közelítik meg, adott értelmezéseket javasolnak.

Megközelítés a humán tudományok segítségével.

- Hogy önmagát közölje, Isten szava gyökeret vert egy nép konkrét életében

- Utat vágott magának a Bibliai szerzők pszichológiai adottságain keresztül

1. Szociológiai megközelítés

- a vallási szövegek kapcsolatban állnak azokkal a társadalmakkal, amelyekben létrejönnek

- ezért a tudományos Bibliakutatásnak pontosan ismernie kell azoknak a különböző környezeteknek a társadalmi viszonyait, amelyekben a Bibliai hagyományok létrejöttek.

- A szociológiai megközelítés általában sok pozitív szemponttal segíti az egzegetika munkáját.

- Elsősorban nyitottabbá teszi- A szociológia a ma élő társadalmak kutatásán dolgozik.- A Bibliai és a Biblián kívüli szövegek nem képeznek feltétlenül elég nagy

dokumentációt ahhoz, hogy teljes képet adjanak koruk társadalmáról.

7

2. Megközelítés a kulturális antropológia útján.

- a Bibliai szövegeknek az a megközelítése, amely a (kulturális) antropológia kutatásaira támaszkodik, szoros kapcsolatban van a szociológiai megközelítéssel

- a szociológiai megközelítés a gazdasági és intézményi változásokat jellemzi.

- Addig az antropológiai út sok más szempont iránt érdeklődik, amelyek a nyelvben, a művészetben és a vallásban tükröződnek, de emellett a ruházatban ékszerben… és mindabban, ami az etnológia körébe tartozik.

- Az embertípusok jellemző vonásait igyekszik meghatározni a maguk szociális környezetében (kulturális antropológia)

- Ez a kutatás, hasznos a Bibliai szövegek értelmezése szempontjából- Főbb alkalmazási területe: az Ószövi. rokonsági fogalmak vizsgálata a

nők helyzete Izrael társadalmában, a földműveléshez kapcsolódó szertartások stb.

3. Pszichológiai és pszichoanalítikai megközelítés

- A pszichológia és a teológia mindig párbeszédet folyatott egymással - A pszichológia és a pszichoanalítika kutatásai gazdagítják a Bibliai

egzegézist, mert ezek révén a Biblia szövegeit élettapasztalatként és magatartási mintákként érthetjük.

- A vallás mindig párbeszéd és a feszültség viszonyában áll a tudatalattival.- Nagy szerepe van az emberi ösztönök helyes irányba való fordításában.- Az egzegézis és a pszichoanalízis vagy pszichológia közti, a Biblia jobb megértését célzó párbeszédnek kritikusnak kell lennie, ügyelve mindegyik tudományág saját határaira.

Hermeneutikai kérdések

A filozófiai megközelítés

- az egzegézisnek figyelembe kell vennie a filozófiai hermeneutikát - a hermeneutikai szemlélet új lendületet kapott Fridrich Shleiermacher,

Wilchelm Dielthy és főleg Martin Hidegger munkássága révén.- Továbbá voltak, akik elmélyítették a hermeneutika elméletét és annak a

Szentírásra való alkalmazását- Rudolf Bulltmann és Paul Ricoeurt

8

1. Modern nézőpontok

- Bulltmann a mai ember számára akarta hozzáférhetővé tenni azt a valóságot, amelyről a Szentírás beszél.

- Heidegger egy Bibliai szöveg egzegézise egyáltalán nem lehetséges bizonyos, a megértést lehetővé tévő feltevések nélkül.

- Felmerülő kérdés nem más, mint a helyes fogalmak megtalálása, amelyekkel a Szentíráshoz közelednünk kell, hogy azt a mai ember meg tudja érteni.

- Gadamer ugyancsak történelmi távolságot hangsúlyozza a szöveg és annak értelmezője között.

- Az értelmezőnek párbeszédet kell kezdenie a valósággal, amelyről a szöveg beszél.

- A megértés azt jelenti, hogy két látásmód a szöveg és az olvasó látásmódja összeolvad

- Ez csak akkor lehetséges, valamilyen megfelelés vagy alapvető rokonság áll fenn az értelmező és a tárgya között

- A hermeneutika dialektikus eljárás: egy szöveg megértése mindig az önmegértés bővülése is.

- Riceour nagy hangsúlyt helyez a távolságtartás módszerére - Nélkülözhetetlen ez a szöveg megértésénél - Első távolságot a szöveg és szerzője között fedezhetjük fel - Mert a szöveg rögtön megfogalmazása után, bizonyos önállóságot nyer

szerzőjével szemben.- Bulltmann és Ricoeurt hangsúlyozza, hogy Isten igéje csak akkor éri el

teljes értemét, ha elérkezik címzettjéhez- Egy szöveg értelmét csak akkor sikerül felfogni ha, ha azt az olvasók

ténylegesen át is élik- A Szentírás ismeretének nem szabad teljesen a nyelvhez kötődnie- Addig a valóságig kell eljutnia, amelyről a szöveg beszél- A Biblia vallási nyelve, szimbolikus nyelv, amelyen „el-el kell

gondolkodni”- Olyan nyelv, amelynek értelmi gazdagsága kimeríthetetlen.

2. Amit a hermenutika nyújt az egzegézis számára

- Az a feladat hogy áthidaljuk a Biblia szerzőinek, címzettjeinek, valamint a mi időnk közti távolságot.

- S így helyesen aktualizáljuk a szöveg üzenetét, hogy táplálhassa a mai keresztyén hitet.

- Minden szövegmagyarázatot ki kell egészítenie egy hermeneutikának - Az ó és újszövetség írásai hosszú folyamat termékei melynek során

újraértelmezték a hívő közösségek életét megalapozó eseményeket.

9

- A Bibliában előforduló események magyarázott történések.- A Szentírás szövegének helyes megértéséhez csak az juthat el, aki élő

kapcsolatban áll azzal, amiről a szöveg beszél.- Bulltmann szerint bizonyos hermeneutikai elméletek nem alkalmasak a

Szentírás értelmezésére, ezért a Bibliát megfosztja objektív valóságától, mert mítosztalanítja.

- Hajlik arra, hogy a Szentírás szövegeit antropológiai felfogásmódnak rendelje alá.

- Így a filozófia a megértés eszköze helyett a magyarázat szabályává válik

Az ihletett írás értelme

- elterjedt a szó szerinti és a lelki értelem megkülönböztetése- a régi egzegézisen belül három eltérő szempontot különböztet meg:- 1. a kinyilatkoztatott igazság- 2. a jelen élet- 3. a végső beteljesedés vonatkozását

1. A szó szerinti értelem (sensus litteralis)- feltétlenül szükséges meghatározni a szövegek pontos értelmét azt,

ahogyan a szerzőik értették- A szó szerinti értelmet nem szabad literalista (betűszerinti) értelemként

felfogni, miként a fundamentalisták szokták.- A Szentírás szó szerinti értelme az, amit az ihletett emberi szerzők

közvetlenül kifejeztek- Mivel az ihletettből származik, ez egyúttal az Isten a tulajdonképpeni

szerző, az autor principalis által szándékolt értelem is.- Az egzegézis fő feladata: ennek az értelmezésnek a gondos elvégzése,

kimerítve az irodalmi és történeti kutatás összes lehetőségeit.- Így legpontosabban ragadja meg a Bibliai szövegek szó szerinti értelmét - A történeti kritikai egzegézis a szövegek értelmét a pontosan a történeti

eseményekkel hozza kapcsolatba és gyakran szorosan, ahhoz kötötte- Ehelyett törekednünk kell arra, hogy a szövegben kifejezett gondolati

irányt kövessük - A modern hermeneutika: az emberi szó mihelyt le van írva, új értelmet

nyer, ezáltal- A szöveg új helyzetekbe, más megvilágításba kerül, s így értelme új

jelentésekkel bővül.

10

2. A lelki értelem (sensus spiritualis)- a lelki értelmet nem szabad összetévesztenünk a szubjektív értelmezéssel, amely az emberi képzelet spekulációjának az eredménye- Lelki értelem Húsvéti esemény, hiszen ez az esemény a maga kimeríthetetlen gazdagságával, Isten történelemformáló erejének csúcspontja Izrael életében az egész emberiség javára.- A közösségi vagy egyéni lelki olvasás során csak akkor ismerjük fel a hiteles lelki értelmet, ha ebbe a nézőpontba helyezkedünk.- Három valóságszint így kapcsolatba kerül egymással: a Bibliai szöveg, a húsvéti titok, és a lélekben való élet jelenlegi állapota.- A lelki értelem egyik lehetséges vonatkozása a tipológiai (átvitt előképi értelem) értelem- ezt nem maga az írás hordozza, hanem az írásban szereplő valóságok: pl. - Ádám jelképezi Krisztust (Róma. 5, 14)- A vízözön a keresztséget (1Péter 3, 20-21) 3. A teljesebb értelem (sensus plenior)- Új fogalom; sok vitára ad alkalmat- egy szöveg mélyebb értelme, amelyet Isten ki akar mondani- de az emberi szerző nem fejez ki világosan- az Újszövetségnek az Atyaistenre, a Fiúra, és a Szentlélekre vonatkozó kijelentései esetében is az egyházatyák, és a zsinatok Szentháromsággal kapcsolatos tanítása mondja ki a „sensus plenior” értelmét.- a „sensus plenior” úgy tekintjük, mint a lelki értelem más elnevezését.- amikor a lelki értelem eltér a Bibliai szöveg szó szerinti értelmétől.- A Szentlélek a Biblia fő szerzője- A Szentlélek által a szerzők olyan igazságokat írtak le, ami csak később válik nyilvánvalóvá, a történelemben megjelenő Isteni tettek révén.

11