M Û E M L É K R É G É S Z E T M Û T Á R G Y

2008. MÁJUS

XII. ÉVFOLYAM

5. SZÁMÖRÖKSÉGA

PAK

SIÉR

EMK

INC

SLEL

ET(L

ÁSD

CIK

KÜ

NK

ETA

23

.O

LDA

LON

)–

FOTÓ

:BEL

ÉNYES

IK

ÁRO

LY

Lehet-e örökség a Nagyszederfa? /Nagy Zoltán

Közép-európai örökség – Európai örökségAz igazán a régi az egyetemes…Interjú Marosi Ernõvel /Nagy ZoltánNemzetépítés és kulturális örökség/Sonkoly GáborKereskedelem és mûvészi kapcsolatok/Gyalókay ZoltánIsmét lesz épített örökség-felújítóés szakképzõ program Bonchidán /Hegedûs Csilla

Mûemlékek gondozása Kárpátalján /Káldi GyulaA reneszánsztól a virágos reneszánszig/Balassa M. IvánColligite fragmenta! /Várallyay RékaA partiumi Bihar megye mûemlékei /Virág Zsolt

JEGYZET

KÖZÉP-EURÓPAI PANORÁMA

KÁRPÁT- MEDENCEI PANORÁMA

2

3

4

6

7

8

91112

25 éves a Budapesti Városvédõ EgyesületGyermekrajz kiállítás a BTM-benMegújuló mûemlékek az MNG terveirõl

Elismerések és kitüntetésekICOMOS-díjak 2008

Nekrológ öt képben /Balázsik TamásKi mit tud róla? /az olvasó rovataKassai történetek 4 /Éri István rovataÉremkincslelet Paks határában /Belényesy KárolySzili Katalin látogatása az MNG kastélyaibanSoproni hegység – Károly-kilátó/Nagy Levente rovataRégészeti felügyelõk értekezlete Tengelicen/Hajdú Ádám

FIGYELÕ

VILÁGNAP

MAGYAR TÜKÖR

PRO MEMORIA

141415

1718

1920212323

24

2627

TARTALOM

......................

......

.....................................................

........................................................

.........................

..

.....................................................

...............

......................

........

...............................................

WWW.KOH.HUA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ FOLYÓIRATA

...

..............

...................................................

................................................

..................................................................................................................

..........................

....................................

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

J e g y z e t – Ö R Ö K S É G2

Már hogyne lehetne. Csak éppen hozzá kell képzelnünk a Lázár Evin teremtette tündérvilágot, azt a Rácpácpusztát,amelyet juharral, gazzal, búzavetéssel benõtt, eltemetett a történelem és az idõ. Képzeljük mellé

még a Sárszentlõrincrõl Pálfa felé vezetõ akác- és gledicsiafákkal szegélyezett utat is, ahonnan a Sió felé kitárulkozó tájon lélekben egészen a Dunán túlra, a Petõfit idáig röptetõ

Kiskunság felé is elláthatunk. Itt áll a ki tudja, hány esztendõt, évtizedet, vagy tán még századot ismegért Nagyszederfa, a szelíden egymásba ölelkezõ tolnai dombok egyikén, a valamikori uradalmipuszták világának egyre gyorsabban fogyó jelképeként. Félig kiszáradt, görcsökbe öregedett fa ez.Mellõle eltûntek a cselédházak, elbontották az istállókat és mûhelyeket, nyoma sincs már a górék-

nak és magtárnak. Csak a föld maradt. A Nagyszederfa azonban még áll. A sárszentlõrinciönkormányzat úgy döntött tavaly, hogy megemlékezésül rendbe hozza a fa környékét, s ott alakul

meg majd az író születésnapján a Lázár Ervin Baráti Kör és minden évben ott (is) találkoznak az író barátai. Ez történt most, május 4-én. (Mindehhez, csak úgy mellékesen, színvonalas

képzõmûvészeti kiállítást is rendeztek a faluban élõ vagy a faluhoz és az íróhoz kötõdõ mûvészekalkotásaiból és két napon át tartó programot állítottak össze.)

Örökségvédelem? – Az. A szellemi, lelki örökség védelme. A hagyományé.

Lehet-e örökség a Nagyszederfa?

Fotó

: Rú

hl G

izel

la

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 2

– interjú dr. Marosi Ernõvel

ÖRÖKSÉG: Miért fontos a mûvészeti földrajz, mit takar ez a foga-lom és mi a célja?– Azért hoztam szóba, mert jó tudni bizonyos térbeli alapfogal-makat, amikor területeket fedõ jelenségekrõl vagy törekvésekrõlvan szó, mindenekelõtt azt kell tisztáznunk, hogy ezekben a területekben mi a történelmileg vagyérzékelhetõen közös, és másodsorban azt,hogy ezeket a területeket mekkoráknakképzeljük el. Ebben a régióban a törté-nelem során a határok többször változtak. Az államalakulatoknak kétféle szerepelehet, az egyik az a természetes törekvés,hogy az állam szeretné egységesnek látnia maga kultúráját, a másik az, hogy a sok-féleséget lássuk meg ezekben a területek-ben. Mi szeretjük a tizenkilencedik száza-di magyar államiság egységét feltételezni.Történelmileg ez sem áll, történelmilegnagy különbségek vannak az egyes ma-gyar területek között. Nehéz például a Du-nántúlt, a maga sokszínûségében Erdélyt,vagy akár a Felvidéket egységes mûvészetifogalomnak elképzelni. (Ez utóbbira maéppen Szlovákia tesz kísérletet.) Jogosezeknek a részben helyi, részben nem csaka földrajzból következõ történelmi adott-ságoknak a figyelembevétele.ÖRÖKSÉG: Meghatározhatók-e mini-mális területi egységek?– Talán legegyszerûbb, amit ez a tanács-kozás is célul tûzött ki: Közép-Európavagy annak keleti részének meghatáro-zása. Ezt a Szovjetunió idejében egyszerûen csak Kelet-Euró-pának mondtuk, ma posztkommunista szférának. Úgy gondo-lom, ennek a durva megközelítésnek nincs értelme, bár bizonyossorsközösséget is kifejezhet. Ma inkább közép-nagy területekkeldolgozunk. Kiváló példát hozott erre Kovács András amikorrámutatott, hogy a 17. századi erdélyi mûvészetben nem valami-féle betokosodott reneszánsz utóélet jelentkezik, hanem modernmagyar impulzusok, egy kulturális régióba fogva a Felvidéket:Lõcsét, Sárospatakot és Gyulafehérvárt, Kolozsvárt és Nagy-váradot. Már akkor is átmegy a 17. századi politikai határokon.ÖRÖKSÉG: Vannak-e, s ha igen, melyek a meghatározó elemei egytáj mûvészeti egységének? – Ezt könnyebb érezni, mint kimutatni. Ez szellemi tényezõ, eztérezni és átélni lehet. Nehezen formalizálható dolgok, bizonyosjegyeket kivetíthetünk a térképre, de ezek így mechanikusak, túl-

ságosan tipizáltak s nem biztos, hogy a lényeget érintik. A mûvészetföldrajz legfontosabb tanulsága, hogy nem a jelenko-ri államoknak a területérõl, nem jelenkori közigazgatás osztá-saiból kell kiindulni, hanem azokból a természetes összefüg-gésekbõl, amelyek történeti jellegûek és részben a természeti

földrajz által meghatározott kapcsolatok.A mûvészetföldrajz legfontosabb tanulsá-ga az lehet, hogy gondolkozzunk olyanrégiókban, amelyek a határokat segíte-nek átszellemíteni.ÖRÖKSÉG: Nem nyújthat-e némi tám-pontot ehhez a népmûvészet?– A népmûvészet kora a tizenkilencedikszázad, s ennek a népiségre, a nemzeti-ségre vonatkoztatása segített tisztázni a nemzeti sajátosságokat, a nemzetnekönmagához való viszonyát. A tizenki-lencedik század nagy felfedezése, hogymegpróbálják a népmûvészetet, a pa-raszti mûvészetet valamiféle archaikus,õsi kifejezésmód jeleként értelmezni. Ezt a tizenkilencedik század mûvészetitudata így érzi. Õk ott találják meg azanyagformálás elemi eljárásait. A Gott-fried Semper által nyilvántartott négyfaj-ta õsi mûvészethez mennek vissza: a tex-til- és a keramikusmûvészethez, a tek-tonikához, az ácsmesterséghez, illetve a kõbõl való építéshez, a sztereotómiá-hoz. Elképzelhetjük azokat a vidékeket,ahol ezek a nyersanyagok az uralkodók:kõben gazdag vidéken a sztereotómia

a meghatározó, erdõs vidéken a tektonika, az alföldi vidékeken,ahol bõven áll rendelkezésre sár, ott az agyagmûvészet és agyag-ból való építés a jellemzõ. A lényeges azonban az, hogy az õsit, a parasztit a primitivitással próbáljuk meg azonosítani. Ez nemcsak a mûvészettörténetre jellemzõ, ez a népmûvészet kultuszá-nak kiindulópontja is. A tizenkilencedik században felgyûjtött és a huszadik században ismertté lett dallamkincset, az õsi penta-ton dallamokat így tekinti igen õsi eredetûnek Bartók és Kodály,s ugyanez igaz az õsköltészetre is.ÖRÖKSÉG: Így felosztható-e régiókra Európa vagy akár ez a térség?– Ez hamis megközelítés lenne, mert ez valamennyi itt élõ,mûködõ nép életére érvényes. Tudomásul kell venni, hogy ez multietnikus terület, az örökségen többfajta nemzeti kultúraosztozik. A hamis ebben a tizenkilencedik századi szemléletbenaz, hogy nem általában az emberiség és a mûvészeti kultúra

Ö R Ö K S É G – K ö z é p - e u r ó p a i p a n o r á m a 3

Az igazán régi az egyetemes...

EZZEL A CÍMMEL TÖBBNAPOS, JÓL SZERVEZETT ÉS ELÕKÉSZÍTETT KONFERENCIÁT RENDEZETT A TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY – A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL, A KRAKKÓI NEMZETKÖZI KULTURÁLIS KÖZPONT, A KOMÁROMI PALATINUS POLGÁRITÁRSULÁS ÉS AZ MTA KUTATÁSSZERVEZÉSI INTÉZETÉNEK KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL. A TÖBB KÖZÉP-EURÓPAI ÁLLAMBÓL ÉRKEZETTELÕADÓK SOK OLDALRÓL MEGKÖZELÍTVE, SZÉLES KÖRÛEN FOGALMAZTÁK MEG – A TANÁCSKOZÁS CÍMÉÜL VÁLASZTOTT –, AZ ÉPÍTETT ÉS SZELLEMI, ILLETÕLEG TÁRGYI ÖRÖKSÉG FOGALMÁRÓL – KIFEJTETT ÁLLÁSPONTJAIKAT. (KÖVETKEZÕ SZÁMAINKBANFOLYAMATOSAN KÖZÖLJÜK AZ EGYES ELÕADÁSOK RÖVIDÍTETT, SZERKESZTETT VÁLTOZATAIT.) AZ ELSÕ NAPON A DELEGÁCIÓKKÖSZÖNTÉSE ÉS PROGRAMADÓ NYILATKOZATA UTÁN DR. MAROSI ERNÕ AKADÉMIKUS A MÛVÉSZETFÖLDRAJZ JELENTÕSÉGÉ-RÕL TARTOTT ELÕADÁST.

Közép-európai örökség – Európai örökség

NAGY ZOLTÁN

„...az örökségen többfajta nemzeti kultúra osztozik.“

Fotó

: V

ára

di Le

vente

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 3

K ö z é p - e u r ó p a i p a n o r á m a – Ö R Ö K S É G4

genezisét keresték, hanem a nemzeti mûvészetét. A mûvészetinemzeti kötöttsége az a tizennyolcadik századtól kezdõdõnemzeti ébredés gondolata. Ez utólagos dolog. Az igazán régi az egyetemes emberi.ÖRÖKSÉG: Van-e ennek a konferenciának valami olyanáltalánosítható üzenete, amelyet az itt levõkön keresztül KözépEurópa mûvészeti tudományos közélete hasznosíthat? – Az én megfogalmazásomban az, hogy itt mindenkinek joga vanaz emlékanyagot úgy értelmezni, ahogyan ezt tudományos hagyo-mányai és lelkiismerete megengedi. Egy alól azonban nem lehet

felmentés: ezeket az emlékeket meg kell õrizni. Nemcsak nekünkvan felelõsségünk, mondjuk az erdélyi emlékekért, hanemannak is, akik ma ezeknek, hogy úgy mondjam, telekkönyvi tulaj-donosai. Ha ezt keresztül tudjuk vinni, akkor jelentõs dologtörtént. Én egy kicsit szomorúan szemlélem, hogy ma sokkalnagyobb a felelõsségtudatunk az erdélyi emlékekért – ahol a felelõsséget a román államra háríthatjuk –, mint a saját emlé-keinkért. Pedig azokért egyértelmûen mi vagyunk felelõsek. Amijelenleg mûemlékpusztításban Budapesten történik, azért márrégen Strassbourgba rohannánk, ha az Romániában történne.

A nemzeti hagyomány átértelmezéseA nemzetépítés fogalma a nacionalizmus kutatásának fel-lendülésével terjedt el a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveitõlkezdve. A nacionalizmus kutatását többek között az is magávalvonta, hogy a nemzet fogalma jelentõsen megváltozott a hatvanasévektõl kezdve, és sokan úgy vélték, hogy a hagyományosnemzeti tudományoknál (történelem, néprajz, nyelvtudomány,földrajz) ezt a változást jobban meg tudják ragadni azok a késõbbkialakult tudományágak (antropológia, politológia, szociológia),amelyek nem közvetlenül vettek részt a nemzeti identitás-ismér-vek 19. századi megkonstruálásában. Sõt új diszciplína, a nacio-nalizmus-kutatás megszületésének tanúi lehetünk a század utolsóévtizedeiben. Abban a korszakban, amikor a kulturális örökségfogalma is látványos intézményesülésen megy át.A nemzeti múlt leírásának sokáig privilegizált szereplõi két nagyriválissal találják magukat szemben: a nacionalizmus kutatóval és a kulturális örökség szakértõvel. Mindkét tudományág körétanszékek, folyóiratok és egyéb tudományos fórumok szervezõd-nek, tehát önálló tudományágként kezelendõk. Míg a naciona-lizmus-kutatás tárgya viszonylag egyértelmûen meghatározó,addig a kulturális örökség definíciója számos problémát vet fel. A fogalom kritikai megragadásának nehézségei ellenére a kul-turális örökség teoretikusai abban egyetértenek a fogalommalkapcsolatban, hogy – abban a különbözõ idõsíkokhoz, a múlthoz, jelenhez, jövõhözvaló kapcsolatunk átértékelõdése ölt testet;– kialakulását egy jóval szélesebb társadalmi részvétel jellemzi,mint a korábbi múlthoz és kultúrához kapcsolódó fogalmakét;– szédületes sikerrel intézményesül, amit a bevett szaktu-dományok megkésve, értetlenkedve követnek.

A nemzeti örökségA nemzeti örökség egy családi vagy klasszikus közösség1 örököltjavainak – és az azok által hordozott identitásképzõ jogoknak és kötelességeknek – az átruházását jelenti egy elképzelt közösség-re, ami esetünkben a nemzet. Ez az átruházás lehet önkéntes(például a magyar nemesség 19. századi kulturális intézmény-teremtései), ám általában olyan erõszakos események soránmegy végbe, mint a polgári forradalmak. Általában az átruházás-nak a módozatai már utalnak arra, hogy a különbözõ társadalmi

csoportok hogyan értelmezik a modern nemzet fogalmát, illetveannak a rendi fogalomkészlethez való viszonyát, valamint arra,hogy kit tartanak a modern nemzetépítés autentikus forrásának.Az erõszakos átadásoknak nemzetenként eltérõ áldozataik lehet-nek, az egyházi javak - eltérõ intenzitású - nemzetesítése azonbanáltalánosnak mondható, és ennek során a klasszikus vallásiközösségek kontinuitás-felfogása is hitelét veszti. Az így fenyegetõvéletlenszerûség alternatívájával szemben gyorsan megfogal-mazódik a nemzeti determinizmus és konstruált kontinuitás,amely a frissen szerzett örökségi javak halmazának fokozatosértelmezésével, birtokbavételével igazolja magát.A 20. század közepéig a nemzet elképzelt közösségéhez való tar-tozást a "szellem" (a hagyományos intézmények, a föld, a klíma)vagy a "karakter" (az egyént nemzeti hovatartozása által determi-náló testi, szellemi és lelki jegyei) határozta meg. Ezekre a felfogá-sokra aztán ideológiák, politikai nézetek épültek, amelyek az intéz-ményi vagy faji örökséghez képest csak másodlagos szerepet szán-tak a kulturális javak összességét jelentõ örökségnek. E kétfajta nemzet-felfogás eróziója a második világháborútkövetõen ment végbe Nyugaton, magával vonva a deterministanemzetfelfogáson alapuló ideológiák hitelvesztését. Ehhez kap-csolódóan – fõleg a hatvanas-hetvenes éveik fordulójától kezdve– a determinista tudományfelfogás normaszerû jellege is erõtel-jesen megkérdõjelezõdött, ami a nemzeti szaktudományok nap-jainkig tartó újraértelmezését eredményezte. A nemzeti örökség értelmezése tehát a nemzeti tudományok és a nemzetfelfogás jelentõs változásaival együtt alapvetõen meg-változott. Ennek a változásnak a nyomon követésére tesz kísér-letet a Pierre Nora-féle emlékhely-történet2, amely kijelöli azokata pontokat a nemzeti emlékezetben, amelyeken keresztül megra-gadhatóak a nemzeti identitásban bekövetkezett változások.Ezen pontok/helyek több szempontból csoportosíthatók, hierar-chizálhatók. Amennyiben elfogadjuk a kulturális örökségnemzeti genezisét, adódik, hogy annak történetét ezen helyekelemzésén keresztül tegyük meg. A nemzeti közösség jelenkoriújraértelmezése a már említett okok miatt, valamint a nyugatinemzetekben a 20. század második felében végbement belsõetnikai arányváltozások következtében ahhoz a kulturális örök-séghez kapcsolódik, ami nem kizárja a rivális közösségek tagjaita közös eredetbõl és múltból, hanem univerzalizálni próbálja a partikulárisat. Ebbõl a szempontból nyernek különleges jelen-tõséget például a világörökségi helyszínné emelt nemzeti emlékhe-lyek, mivel az ezzel járó folyamat épp a nemzet- és közösség-inter-

Nemzetépítés és kulturális örökség

SONKOLY GÁBOR

1 Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek, L'Harmattan, Budapest, 2006: 25-30. 2 Nora, Pierre (ed.): Les lieux de mémoire, I-III., Quarto Gallimard, Paris, 1997.

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 4

Ö R Ö K S É G – K ö z é p - e u r ó p a i p a n o r á m a 5

pretációkban bekövetkezõ azon változásokat domborítja ki, ame-lyek a történelemnek a kulturális örökség-paradigma szempont-jából való felhasználást mutatja be.

A világörökségA világörökség a kulturális örökség paradigma egyetemes szintûintézményesülése. A világörökség létrehozásáról szóló vitákközponti eleme az univerzalitás megfogalmazása volt. A kulturálisés természeti világörökség védelmérõl szóló egyezmény 1972-es meg-fogalmazásával, valamint annak 2003-as a "szellemi örökségre"való kiterjesztésével a nemzetek részben átruházták a modernnemzetépítés hajnalán szerzett közösségi identitás-képzõ jogukatés kötelességüket egy nemzetközi szervezetre, és ezzel vállalták,hogy saját emlékhelyeik értelmezéseit is átalakítják az univer-zalizmus igényének való megfelelés szerint. A felterjesztésugyanakkor nemzeti kézben marad, akárcsak a kiválasztás. Igaz,ez utóbbi jelentõs lobbi-tevékenységet igényel a tagállamokrészérõl, mivel a folyamatosan évi 20-30 helyszínnel bõvülõvilágörökségi listára egyre nehezebb felkerülni. A magyar helyszínek listáján – akárcsak más nemzetekén – nemnehéz felfedezni a szimbolikus nemzeti emlékhelyek alapfor-máit: a nemzeti fõvárost (Budapest), a nemzet gyökerét jelentõfalut (Hollókõ), a nemzeti tájat (Hortobágy), a nemzet vallásoskegyhelyét (Pannonhalma), vagy a nemzeti föld emblematikustermékét adó vidéket (Tokaj). Érdemes tehát megvizsgálni, hogyaz eredetileg a nemzeti reprezentáció regiszterébe tartozóemlékhelyek milyen indoklással szereznek maguknak egyetemesértéket, a helyszínek kortárs használatán keresztül pedig azt,

hogy az adott nemzet önreprezentációjában bekövetkezett válto-zások hogyan tapinthatók ki a világörökségesítésen keresztül.Nem csak a magyar tárgyi világörökségi lista nyolc helyszíne raj-zolja ki könnyen felismerhetõen a magyar nemzetépítés 19. szá-zadi territorializációját. Hasonló eredményre jutunk, ha a ma-gyar listánál négyszer hosszabb francia listát hasonlítjuk össze a már említett Pierre Nora által szerkesztett Lieux de mémoirekötetekben felsorolt francia nemzeti emlékhelyekkel. A 32helyszín közül mindössze egy természeti örökség, az sem a konti-nensen, hanem Korzikán található. A francia identitás szem-pontjából döntõ fontosságú középkor hét katedrálissal, hatkolostor(-hálózattal) és két városi miliõvel (a helyszínek fele), azabszolutista állam pedig a legjelentõsebb három kastély(-együtte-sével) és két legfontosabb gazdasági helyszínével van jelen. Az említett helyszínek az összes helyszín több mint kétharmadátteszik ki. Valószínûleg nem véletlen, hogy amíg a nemzeti fõvárosvagy a nemzeti terméket adó vidék a listán található, addig hiábakeresnénk belsõ tájat: a francia nemzetépítés során – a magyarralellentétben – ugyanis nem választottak ki nemzeti tájat.A magyar és a francia példa is azt bizonyítja, hogy a világöröksé-gi helyszínek listájának kialakításában a nemzetépítés logikájamûködik egy olyan paradigma szerint, amely a 20. század utolsóharmadában fogalmazódott meg, s amelynek intézményesült for-mája a kulturális örökség. Az elkövetkezõ években dõl el, hogy az említett hagyományos nemzeti tudományok képviselõi át-szervezik-e saját tudományaik eszköztárát ezen új paradigma ha-tására, vagy épp annak tudatos elszigetelésébe kezdenek.

A Világörökséghez tartozó Pannonhalma, a nemzet vallásos kegyhelye

Fotó

: C

iver

tan B

t.

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 5

K ö z é p - e u r ó p a i p a n o r á m a – Ö R Ö K S É G6

Kereskedelem és mûvészeti kapcsolatok

GYALÓKAI ZOLTÁN

a Lengyel és Magyar Királyság határvidékén. A Krakkót és Kassát összekötõ kereskedelmi útvonal jelentõsége a 14-16. században*

A Kárpátok hegyvonulatán olyan történelmi régiók osztoznak,amelyek a középkortól kezdve egészen napjainkig, többkultúrájú-nak tekinthetõk. E sokszínûség okait kutatva ahhoz a korhoz kellidõben visszanyúlnunk, amikor a hegyvidéket átszelõ folyóvöl-gyek tudatos falu- és városalapításoknak köszönhetõen gazdasági-lag kiaknázhatóvá, kulturálisan pedig élõvé váltak. Ez a folyamatlegnagyobb intenzitással a 14. században zajlott le. Ekkor szûnt

meg igazán a határvidékátjárhatatlan, elválasztójellege s a régió a kultu-rális közvetítés színteré-vé válhatott.Mint tudjuk, a középkoritelepülések gazdagodásá-nak alapja a kereskede-lem volt, amelynek szín-tere maguk a városok,érhálózata pedig az ezeketösszekötõ utak voltak. A Kárpátokat átszelõútvonalak a hegyvidékföldrajzi sajátosságaihozigazodva, elsõsorban fo-lyóvölgyekben alakultakki. A több száz kilométerhosszan húzódó völgy-rendszerek nemcsak a fo-lyók és patakok egymásbafolyásának köszönhetõenválhattak távoli terüle-teket összekötõ közlekedé-si folyosókká, de azért is,mert a vízválasztó hegy-gerinceken (amelyek iga-zából magát az ország-határt jelölik) forrásaikegymáshoz közel voltaktalálhatóak. Az egyik legfontosabb út-vonal Krakkót és az attólkeletre fekvõ kislengyelterületeket kötötte összeKassával. Hegyvidéki sza-kasza több ágra oszlott,elsõsorban mégis a Du-najec, Poprád és Hernád

folyók völgyét követte. A régió belsõ áruforgalma a fõként a 14.században szép számban alapított települések köré szervezõdõhelyi piacoknak köszönhetõen annyira élénk volt, hogy többváros is jelentõs kereskedelmi központtá válhatott. A két leg-fontosabbon, Krakkón és Kassán kívül Magyarországon elsõsor-ban Lõcsét és Bárfát kell megemlítenünk, a Lengyel KirályságKrakkótól délkeletre esõ részein pedig fõként a 13. század végétõlfeltörekvõ, késõbb magával a királyi székhellyel is konkurálóÚjszandecet (lengy. Nowy Saccz).

A szandeci vidék fejlõdése a klarissza rend megtelepedésévelkezdõdött. Szent Kinga, IV. Béla magyar király lánya és Szemér-metes Boleszló krakkói fejedelem hitvese 1280-ban az uralkodóiszékhelytõl több napi járóföldre, az akkor még jórészt lakatlanhatárvidék szélén emelt kolostort. A szandeci apácazárda az el-következendõ évtizedekben meghatározó szerepet játszott a vidéktelepülésszerkezetének kialakításában. Alapításakor már huszon-nyolc falu alkotta bir-tokát, amit további tele-pülések létrehozásávalgazdagított a 14. századelsõ felében induló nagykolonizációs hullám ide-jén. A fejedelmi alapítá-sú kolostor és a köréjeszervezõdõ városka (a maiÓszandec, Stary Saccz), a környéknek nemcsakvallási de gazdasági köz-pontjává is vált. Ez te-remtette meg az alapjátannak a fejlõdésnek,ami az 1292 körül a ko-lostortól nem messze ki-jelölt új város jelentõsé-gében teljesedett ki. Arra,hogy a Magyar Király-sággal folytatott kereske-delem Újszandec számá-ra valódi éltetõ erõt jelen-tett, a település topog-ráfiája és az abban tettenérhetõ elnevezések utal-nak. A város két leg-fontosabb utcája észak –déli irányban a Fõtérenát, a Krakkóból a Ma-gyar Királyság felé vezetõkereskedelmi útvonalrészeként haladt. Négykapuja közül a délit "Ma-gyar kapunak" hívták, az elõtte elterülõ város-rész megjelölésére pediga "Magyar elõváros" el-nevezést használták. Ezek a nevek mára már feledésbe merültek,mégis a városból Ószandec felé kivezetõ út neve máig "magyarutca" (ulica Wec gierska) maradt. Bár a 16 - 17. században a térségmás városai, fõleg Biecz és Krosno is kereskedelmi jelentõségretettek szert, mégis a szandeci vidék két ország közti közvetítõszerepe kulcsfontosságú maradt.A gazdasági felemelkedésel egyidõben a városok tárgyi kultúrá-ja is bõvült, templomaik olyan berendezési tárgyakkalgazdagodtak, amelyeket ma már nagyértékû mûvészi alkotá-sokként tartunk számon.

* A Közép – Európai Örökség. Európai Örökség címû, a Teleki László Alapítvány által szervezett konferencián, 2008 április 25-én elhangzott elõadás rövidítettváltozata.

Mária a kis Jézussal Dominikowicébõl.Egyházmegyei Múzeum, Tarnow

A toporci I. Madonna, MNG Budapest

Fotó

: M

NG

Fotó

: T.

Buko

wsk

i

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 6

A 14. századból származik a Máriát a Kis Jézussal ábrázoló szob-rok egy csoportja. Stilárisan egymáshoz legközelebb a toporci(Magyar Nemzeti Galéria), ruszkini (Szlovák Nemzeti Galéria,Pozsony), a sajnos elveszett svábfalvi (a 20. sz. harmincas éveibenmég a Kelet-Szlovákiai Múzeumban Kassán), illetve az újszande-ci (Újszandec, Szt. Margit templom) és a dominikowicei(Tarnów, Egyházmegyei Múzeum) szobrok állnak. A közvetítésiránya ez esetben délrõl észak felé mutat; a bécsi elõképek, minta Stephansdom Dienstbotenmadonnája vagy a Minorita temp-lom Mária szobra a Szepességen keresztül találhattak utat a szandeci vidékre és onnan Kis Lengyelországba.A 15. és 16. században minden tekintetben virágkorát élõKrakkó mûvészi kisugárzása legkifejezõbben Veit Stoss szobrásza-tának a környezõ régiókra gyakorolt hatásán mutatkozik meg. A neves nürnbergi mester több mint húsz éves krakkóitartózkodása a 15. század végén nemcsak Kis Lengyelország szob-rászatát újította meg, de termékenyen hatott mind Szilézia, mind a Szepesség, Sáros de a bányavárosok mûvészetére is. Veit Stosslegkiválóbb tanítványa az a Pál mester volt, akinek mûhelyébena ma létezõ szárnyasoltárok legmonumentálisabb képviselõje, a lõcsei Szt. Jakab templom fõoltára készült. Lõcsén alapítottmûhelye három évtizeden át mûködött, oltárak egész sorávalgazdagítva a Szepesség és Sáros templomait. Talán ez a néhány példa is jól mutatja, hogy a Kárpátok történel-mi régiói között a kapcsolattartásnak nem voltak igazán földraj-zi, kulturális vagy politikai akadályai. A bécsi mûvészet serkentõhatására a 14. század elsõ felében a Szepességben és a szandecividéken, szinte a birodalmi elõképekkel egyidõben megjelenõMadonna szobrok, vagy két évszázaddal késõbb Veit Stoss"kortárs" krakkói mûvészetének széles körû ismerete Lõcsén,mindezek kifejezõ példái. A régmúlt idõk Közép-Európája ebben a tekintetben merõbenkülönbözik az államhatárokat a kirekesztés szándékával kon-zerváló 20. századtól. Talán azt az állítást is megkockáztathatjuk,hogy a helyváltoztatás szabadságának tudata a korabeli polgárnak

inkább volt sajátja, mint nekünk, akiknek mindezt a 21. századelején bizony újra kell tanulnunk.

Ö R Ö K S É G – K ö z é p - e u r ó p a i p a n o r á m a 7

A lõcsei fõoltár

Fotó

: A

rchív

PÚ

SR

A hagyományos építõipari mesterségek oktatása céljából – a nagy-britanniai Institute of Historic Building Conservation(IHBC) és a romániai Transylvania Trust Alapítvány által létre-hozott – Épített-örökség Felújító Szakképzõ Központ képzési mo-duljain egyetemi hallgatók és szakmunkások vesznek részt. Az idén már hetedik alkalommal megszervezendõ oktatási kép-zésre építész, építõmérnök, tájépítész és mûvészettörténész hallgatókjelentkezését várjuk, akik e szakmai gyakorlat által elmélyíthetiktudásukat a mûemlékvédelem terén. A képzések az egykorErdély Versailles-aként emlegetett bonchidai Bánffy kastélybanzajlanak. Az oktatók nagy-britanniai, magyarországi és romániaiszakemberek. A program az Európai Unió Kultúra 2000 prog-ramjának támogatásával valósul meg.

2008-ban a következõ idõszakokban tartjuk meg a képzésimodulokat:I. Modul: július 5-18.II. Modul: augusztus 9-22.

Bevezetõként a hallgatók háromnapos elméleti oktatásban részesül-nek, melynek témája az épített örökség helyreállítása, alapelvei és módszerei. Az elõadásokat angliai, magyarországi és romániaiegyetemek tanárai és mûemlékvédelmi szakemberek tartják – ro-mán, magyar és angol szinkrontolmácsolás segítségével. Az elméletioktatást gyakorlati képzés követi, melynek során a hallgatók résztvesznek a kastély helyreállítási munkálataiban. A gyakorlati oktatásangliai mesterek és szakemberek, valamint romániai asszisztenseik

vezetésével történik, kõfaragó, ács és kõmûves szakmákban.E képzésre szeretettel várjuk az érdeklõdõ egyetemi hallgatókat is– Romániából, Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból,Horvátországból, Svédországból, Norvégiából, az Egyesült Állam-okból, Franciaországból és Nagy Britanniából. A résztvevõ diákok számára szállást és étkezést biztosítunk a Bánffy kastély felújított volt konyhaépületében, ezen kívülutazási költségeik egy részének fedezéséhez is hozzá tudunk járul-ni. Jelentkezni, a www.heritagetraining-banffycastle.org honlaponmegtalálható ûrlapok kitöltésével, vagy az office@heritagetraining-banffycastle.org címen igényelt jelentkezési ûrlap visszaküldésévellehet. Határidõ: 2008. május 25. Részvételi díj: 150 euró (a Transylvania Trust Alapítvány számlájára kell befizetniük).A képzés végén részvételi oklevelet adunk át a hallgatóknak.A program szervezõi: David BAXTER – az Institute of Historic Building Conservationeurópai program igazgatója (UK)HEGEDÜS Csilla – a Transylvania Trust ügyvezetõ igazgatója

Az Europa Nostra 2008-ban az "Education, Training andAwareness Raising" kategóriában elsõ díjjal jutalmazta a bonchidaiBánffy kastélyban mûködõ Nemzetközi Építettörökség-helyreállítóSzakképzõ Központ programot, kiemelve a kettõs kötöttséget: képzésa megõrzés érdekében és megõrzés a képzés útján. Az elismeréshezezúton is gratulálunk.

Ismét épített örökség-felújító és szakképzõprogram Bonchidán

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 7

8 K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a – Ö R Ö K S É G

Mûemlékek gondozása és támogatásaKárpátaljánA határon túli, magyar vonatkozású mûemlékek megóvása

KÁLDI GYULA

A Kárpátalján található magyar épített örökség szakmai és finan-ciális támogatása – a többi kárpát-medencei területekhez hason-lóan a NKÖM szervezésében – 1999-tõl kezdve vett nagyobblendületet. Az azt megelõzõ években elsõsorban a kapcsolatokkiépítése folyt változó sikerrel, s néhány mûemlék helyreál-lításában szakmai segítséget nyújtottunk. Egy-egy elhivatottkutató, továbbá számos hivatásos utazó munkája nyománugyanakkor megjelent néhány szakmai, s jóvaltöbb népszerûsítõ kiadvány a térség mûem-lékeirõl. Az évrõl-évre változó összegû, ám mégistervezhetõ magyar állami pénzügyi keret tettelehetõvé Kárpátalja mûemlékeinek hathatós tá-mogatását néhány éven át. (A támogatási programkialakításának államalapításunk millecentenáriu-ma is erõs érvet szolgáltatott.) 1999-tõl kezdõdõennapjainkig több mint húsz kárpátaljai mûemlékhelyreállításában, összességében mintegy 120 MFt.értékben nyújtott segítséget a magyar kormányzat.A támogatott mûemlékek több mint fele egyháziépület. Ezek döntõ hányada református templom(Akli, Bene, Csetfalva, Hetyen, Huszt, Mezõ-kaszony, Mezõvári, Nagyborzsova, Palágykomoróc,Szalóka, Visk), kettõ római katolikus templom(Munkács, Szt. Mihály kápolna; Beregszász, Szt. Kereszt plébániatemplom), illetve egy rendház(Nagyszõlõs, Ferences rendház) volt. A támogatottvilági mûemlékek sorában említhetjük a nagy-szõlõsi volt megyeházát és a volt Perényi kastélyt, a munkácsi várat, a nagydobronyi tájmúzeumépületét, a beregszentmiklósi Rákóczi kastélyt s végül a viski tájházat. A segítségnek volt egy anyagiakban nehezen kife-jezhetõ szakmai, sõt kifejezetten emberi, kolle-giális része is. Itt nem csak az egykori ÁMRK és néhány független restaurátor igen méltányosáron, vagy éppen ingyen végzett szakmai mun-kájára gondolhatunk, de a munkával járó kényel-metlenségekre is (például az országhatáron esetenként órákigtartó rostokolásra).A kárpátaljai mûemléki helyreállításokról általánosságbanelmondható, hogy nem találkoztunk megfelelõ szakmai tudássalbíró elméleti és gyakorlati szakemberrel, sõt kezdetben kivi-telezõvel sem. Tapasztalataink szerint a korábbi totalitárius tár-sadalmi rendszer egyenes következményeként Kárpátaljántovább élnek – múlóban, de még napjainkban is – azok a ret-tenetes tévhitek, hogy egy épület megújításánál nem annak a kiterjedt kutatásokra alapozott restaurálására (ezt a fogalmatmég a tulajdonosok közül is kevesen ismerték) van szükség,hanem anyagcserével (ahol lehet betonnal és cementtel) történõteljes felújítására. Világossá vált, hogy az ukrán mûemlékvédelmihatóság gyenge lábakon áll ebben a térségben, és mind a restau-

rátori, mind pedig a régészeti kutatások megszervezése és engedé-lyeztetése nagyon nehézkes. A támogatások megtervezésénélmindezt figyelembe kellett venni, ezért csak olyan beavatkozá-sokra került sor, amelyek magyarországi és erdélyi szakemberek(építészek, mûvészettörténészek, épület-diagnosztikusok, fa-anyagvédõk, fa- és falkép restaurátorok stb.) rövid de alaposhelyszíni vizsgálatai és jelentései alapján a szakmai szempontok-

nak maradéktalanul megfeleltek. Az évek során végül akadtolyan kivitelezõ is, aki munkájával elvárható igényességgeltörekedett a tartós minõségre.Az elmúlt évek tapasztalatai persze ennél sokkal árnyaltabbak, s jónéhány egyéb összefüggést is felszínre hoztak. Az egyeshelyszíneken történõ "események" pedig helyi és személyes jel-leget adtak az általános felismerésekhez. Nevek és épületek felem-lítése nélkül bevallhatjuk, hogy néhány kudarcot is elkönyvelhet-tünk. Ezeken a helyszíneken, minden meggyõzõ eszköz felvonul-tatása hiábavalónak bizonyult. Betonaljzat és lábazat, kutatásnélkül levert középkori vakolat, homlokzati mûanyagfestés, vagyéppen újrafestett kazettás mennyezet jellemezte ezeket a bea-vatkozásokat. A támogatás természetesen itt elmaradt.Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtized lélegzethez

KÁRPÁTALJA (AZ EGYKORI UNG, BEREG, UGOCSA, ÉS MÁRAMAROS VÁRMEGYÉK TERÜLETEI) MÛEMLÉKEKBEN RENDKÍVÜLGAZDAG TERÜLET. ÖRÖKSÉGI ARCULATÁT, AZ ELSÕ VILÁGÉGÉSIG A FELSÕ-TISZAVIDÉKHEZ HASONLÓ TÖRTÉNELMI SORSA ÉS SZEREPVÁLLALÁSA MÁIG MEGHATÁROZZA. KÖZTUDOMÁSÚ, HOGY A TRIANONI HATÁROK MEGHÚZÁSA UTÁN A TERÜLET A SÛRÛ IMPÉRIUMVÁLTOZÁSOK ÉS A DIKTATÓRIKUS TÁRSADALMI MODELLEK KÖVETKEZTÉBEN SÚLYOSAN NEHÉZ SORSFOR-DULÓKAT ÉLT MEG. AZ UTÓBBI 90 ESZTENDÕ RENDKÍVÜLI MÓDON ERODÁLTA A MÛEMLÉKEK FIZIKAI ÁLLAGÁT, A HOZZÁJUKFÛZÕDÕ TUDATI VISZONYT, S EZ ÁLTALÁNOSSÁGBAN IS MEGNEHEZÍTETTE AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK MEGÕRZÉSÉT.

Akli, középkori eredetû református templom

Fotó

k: a

sze

rzõ

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 8

9Ö R Ö K S É G – K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a

A történeti stílusok közül kétségtelenül a reneszánsz volt a leg-nagyobb hatással a magyar nép kultúrájára, mûvészetére. Nem-csak a házaktól a hímzésekig látható eredmény, hanem az a folya-mat is érdekelte a kutatást és kutatókat, melynek során az udvarimûvészetbõl a köz-, a nép mûvészetének részévé vált ez a stílus-irányzat. Az építészettel kapcsolatosan két ilyen folyamattal,hatással foglalkozunk a továbbiakban.Általános, és nem is megalapozatlan az a vélemény, amint erretöbbek között Balogh Jolán is felhívta a figyelmet, hogy a tornáca reneszánsz hatására jelent meg a vidéki, a parasztházak hom-lokzatán. Ehhez hozzátehetjük, hogy a 15. és a 16. századbólhiányosak az ismereteink a falu építészetérõl. Az ekkor márjavarészt föld fölé magasodó falu paraszti épületek túlnyomótöbbsége valószínû csak "épületminimum" volt, homlokzatukdíszítetlen. Ritka a régészeti feltárásokon elõkerült objektumokközül az olyan, mint amelyik a 15. században épülhetett a Duna-Tisza közén, Szentkirályon, amelyrõl feltételezhetõ, hogy vala-miféle tornáca lehetett. Túrkeve-Móricon a következõ századbólkét (ráadásul egymásra épült) épületnél hasonló következteté-sekre juthatunk. Dunántúlon, az egykori Sarvalyon került elõolyan talpgerendás épület maradványa, ahol a helyiségek egyrésze elõtt tornác húzódhatott. Ez esetben egyértelmû, hogy a részben kisnemesi falu valamelyik jobbmódú lakójáé volt a ház.Ugyanakkor a 15-16. századi, napjainkig fönnmaradt alsóörsiudvarháznak nincs tornáca, ugyanígy a régészetileg feltárt, kõfalukisnemesi kúriának se Nagyvázsony-Csepelyen. A 16. századbanakár számolhatnánk is a reneszánsz hatásával, de azt hiszem,hogy ezek a nagyon is szórványos adatok inkább csak arról val-lanak, hogy a magyar falu építészete eljutott arra a technikai,épületszerkezeti szintre, mely lehetõvé tette a tornác alkal-mazását. A kiragadott példáknál arról sem szabad elfelejtkezni,hogy egyikük se igazán "köznépi".

A reneszánsztól a "virágos reneszánszig"BALASSA M. IVÁN

juttatta a kárpátaljai mûemlékektulajdonosainak egy részét. Amitazonban egyértelmûen sikernekkönyvelhetünk el, az a szakmai szem-pontú megközelítés átplántálásavolt. Ezt hangsúlyozta a támogatásiprogramot bonyolító Teleki LászlóAlapítvány minden évben más or-szágban sorra kerülõ konferenciasorozata is. A 2005-ben megren-dezett konferencia helyszíne éppen a kárpátaljai Visk volt. Eredmény,hogy az elmúlt évben a feladat súlyátátérezve, néhány egyéb alapítványi és pályázati forrást is sikerült e ne-mes cél szolgálatába állítani. S talánazt is remélhetjük, hogy a füredi kon-ferencián is megnyilvánuló közösszándék nyomán hatékony és euró-pai szintre emelt akcióprogram szü-letik a hátrányos helyzetû térségekilyen vagy olyan okból elhanyagoltörökségi elemeinek megõrzésére.Addig azonban még, szakmai és szak-mapolitikai értelemben egyarántigen sok a tennivaló. A helyreállított mezõkaszonyi templombelsõ

Szilágysomlyó, a ref. templom kazettás mennyezete – 1737

Fotó

k: a

sze

rzõ

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 9

A 16-17. századdal újabb források állnak rendelkezésünkre – le-véltári adatok, vagyonösszeírások, leltárak. Természetesen ebbenaz esetben sem elsõsorban a falusi közrendûek épületvagyonárólértesülhetünk, de a felsõbb osztályok épületei között számosolyan van, ami nem tért el a falu átlagától. Az ezekbõl kibon-takozó kép szerint a 17. században részben az elõzõben is készültépületek, épületegyüttesek szinte tobzódnak a – gyakran külön-bözõ neveken említett – tornácokban. Ezek azonban, többnyirerendkívül szerény kivitelûnek tûnnek, olyannak, mint, a csík-rákosi 1660-70 es években épült Cserey-kúria tornáca, melyreBalogh Jolán is hivatkozik.A tornagörgõi Görgey udvarház 1583-as rajzához érdemes társí-tani a nem túl távoli Imreg egy századdal késõbbi összeírását."Curia Szalmával födöt, fa Palankal keritetet egy felõl, más felõlpedigh Sövénniel. Az melj curianak egyk része egy Fedél alatSindeles két Contignatioból ál. Felsõ Contignatio fából való; Az alsó Pedighlen kõbõl; És elõtte egy fa filegoria. Az melire feljáró Gradich szolgál." Nyilvánvaló, hogy a falusi építészetben ezek a szerény kivitelûtornácok találnak befogadásra és nem Keresd, Bethlenszent-miklós, vagy Sárospatak, Nagybiccse esetleg Sopronkeresztúr pom-pás oszlopsorai. Márcsak azért sem, mert a tudás mellett hiányzotta megfelelõ építõanyag. A paraszti építészet jóval késõbb kezdte ela követ használni, a különbözõ föld alapanyagú falaknál pedig, ha"reneszánsz" tornácot építettek, akkor azt égetett téglából tették.És ez is jószerével csak a 19. században történt meg. Másfajta összefüggések mutatkoznak a festett templomi asztalos-munkák területén. Itt teljesen egyértelmû az út a "magas-" és a népmûvészet között. Van, amikor a kettõ között nincs iskülönbség, a szentbenedeki Korniss-kastély elpusztult, 17. száza-di mennyezetének lendületes díszítése nem sokban különbözik a farcádi (1629) vagy a gyalakutai (1625 vagy 1623) templométól.És ez utóbbival rögtön a problémák közepén találjuk magunkat.Kovács András mutat rá Kelemen Lajos hosszú idõn keresztülelfogadott azon következtetésének tarthatatlanságára, miszerintMezõbándi Képíró János volt a festõje a mennyezetnek. A nevezett mester valószínû mennyezeteket díszítõ betétképeketkészített Bethlen Gábor uralkodásának utolsó éveiben és nem a ma is látható famennyezetet. Azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy a szerény, többnyireprotestáns gyülekezetek "buzgóságából", esetleg némi földesúri

támogatással, nem ritkán a korábbi, elpusztult boltozatok pót-lására készült famennyezeteket nem a rendkívüli igényességgel és anyagi lehetõséggel zajlott fejedelmi építkezésekkel kell és le-het összevetni. Az utóbbiakon messzeföldrõl hozott mesterem-berek, esetenként kivételes anyagok felhasználásával dolgoztak, a falusi templomokban a jó esetben a környezõ városok céheibetartozó festõasztalosok, vagy akár céhen kívüli "kontárok". A Kor-niss-kastély nagytermének mennyezetét nem tudjuk ki készítette,de az ugyanebbe az ízléskörbe tartozó falépcsõt egy bizonyosMolnár Albert faragta 1673-ban, aki nevébõl ítélhetõen faragómol-nár lehetett. Ez is elpusztult, de a róla készült fényképek, rajzoktanúsítják, hogy nagyon jó színvonalú munka volt. A korai, elsõsorban Erdélyben fönnmaradt e körbe tartozóemlékek megítélésem szerint nem egy retardációnak, hanemannak a bizonyítékai, hogy a reneszánsz mûveltség mennyirebeépülhetett a falvak mindennapjaiba. Ez volt az a tényezõ, amilehetõvé tette a reneszánsz továbbélését, azt hogy nemcsak a fejedelmi, fõúri megrendelõk privilégiuma legyen a 15. századvégén Itáliából megjelent új stílus. A falu fejlõdésében ekkorkezdõdött egy olyan korszak, amikor már megvolt a fizikai, anya-gi lehetõsége a befogadásnak. Különösen szerencsés helyzetbenvolt ebbõl a szempontból Erdély, ahol ott volt az a jelenség, amit– ma egyre inkább megkérdõjelezetten – "virágos reneszánsznak"neveznek. Minõsíthetjük persze ezt akár "vernakuláris manieriz-mus"-nak is, a dolog lényege mégiscsak az, hogy létezett egy "nép-nyelvvé vált" reneszánsz, ami annyira azzá lett, hogy meg is maradt a népi kultúra egyik rétegének. A nagy stílus elmúlt, ez esetben elsõsorban az ideológiai változásoknak megfelelõen,igaz átmeneteken keresztül, újabb váltotta fel. A népi kultúrábanviszont nem, vagy nem úgy mûködnek a stílusváltások, mint a "magas" kultúrában, így az a szépségélmény, mint amit a reneszánsszal, méginkább annak "lefordított" változatával, az akár virágosnak is nevezhetõ reneszánsszal a falut érte, nemmúlt el. Ha lehetõsége volt, egy elõrelépésnél ehhez nyúlt – vissza. Így lehetséges, hogy pompás reneszánsz tornácok épülteka 19. században, hogy amíg templomaikat kénytelenek voltakdeszkamennyezettel készíteni, többnyire ehhez a mintakincsheznyúltak, és hasonlókat tapasztalhatunk a népi kultúra másterületein is, a textíliák, kerámiák stb. formáiban, díszítésében. Úgy vélem, hogy ez az igazán "létezõ reneszánsz".

Farcád, mennyezetrészlet – 1629

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 10

Ö R Ö K S É G – K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a 11

"Õrizzük tehát, gyûjtsük össze emlékeinket, nehogy véglenelveszszenek, s ezáltál is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen,kétesebb a jövõ."Colligite Fragmenta! A konferencia mottójául választott IpolyiArnold idézet idõszerûségébõl sohasem veszít. Olyannyira, hogymár a Székely Nemzeti Múzeum legelsõ leltárkönyvére is az idé-zett mondat került. A 19. század utolsó évtizedeinek székelyföldimúzeumalapítása magára vállalta a töredékek összegyûjtését, be-fogadva a kallódó egyházi mûkincsektõl, a fõúri adományokonkeresztül a néprajzi magángyûjteményeket, nemesi levéltárakat,majd szisztematikus régészeti kutatásokkal, sõt mûemléki felmé-résekkel gyarapítva anyagát, Magyarország egyik legjelentõsebbgyûjteményévé vált. A töredékek összegyûjtését mi is hasonlóképpen, minél többszakterületet megszólítva értelmeztük a konferencia megszerve-zésekor. A három nap alatt elhangzott 43 elõadás célja az volt, hogy az elmúlt évek legújabb erdélyi mûvészettörténeti,régészeti, építészeti, néprajzi, kerttörténeti és restaurátori kutatá-sai, valamint az erdélyi örökségvédelem eredményei és nehéz-ségei a magyarországi hallgatóság elõtt is ismertté váljanak.Korábban, az erdélyi örökségvédelemmel foglalkozó konferen-ciák Erdélyben zajlottak. A híres tusnádi összeüléseket a szovátairendezvény követte, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány-egyetem mûvészettörténet szakának tanárai és hallgatói általszervezett nagyszabású erdélyi mûvészettörténeti konferencia. A budapesti rendezvény ennek, a 2005-ben megrendezettKolozsvári Konferenciának átfogóbb tematikájú folytatásánaktekinthetõ, annál is inkább, mert itt is az egyetem kezdeményezõszerepének köszönhetõen valósult meg a rendezvény. A legfõbbérdem a hallgatóké, hiszen az Eötvös Loránd TudományegyetemBölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Mû-vészettörténet Intézeti Képviselete vállalta magára a konferenciamegszervezését és lebonyolítását a KÖH Kárpát-medencei refe-ratúrájának szakmai segítségével. A hallgatókat képviselõ NemesnéKis Tímea megnyitó beszédében kiemelte, hogy a kultúránk és hagyományaink fontos és megkerülhetetlen részét képezõ erdé-lyi épített és tárgyi örökség megõrzése közös felelõsségünk – kinek-kinek lehetõsége és legjobb tudásaszerint. Ennek értelmében remé-nyét fejezte ki, hogy a hallgatók a konferenciával támogatni tudjáka különbözõ tudományterületekképviselõi közötti szakmai párbe-szédet és a lehetséges továbbiegyüttmûködéseket határainkoninnen és túl.A konferencia elérte célját. Az er-délyi és magyarországi szakem-berek elõadásai által átfogó képetkaphattunk az elmúlt évtizederdélyi örökségvédelmérõl. Elsõ-ként a magyarországi (anyaorszá-gi) örökségvédelmi támogatásiprogram eredményeirõl és nehéz-ségeirõl, amelynek révén számta-lan épület kutatása, helyreállításaindulhatott el. (Errõl, SebestyénJózsef cikke már korábban beszá-molt az Örökség hasábjain, a Mû-

emlékvédelem 2007/6 és 2008/1-es számai pedig kifejezetten a határon túli örökségvédelemmel foglalkoznak.) Kár, hogy a kiemelkedõ eredmények ellenére, a program anyagi támo-gatása az idén a nullára csökkent. Az épület-felújítások mellett, a határon túli örökségvédelem kiemelt területe az inventarizációés a mûemlékek építészeti felmérése. Ehhez kevesebb anyagierõre van szükség, és a táborokban jelenlévõ hallgatóknak élet-reszóló élmény, olykor életpályát meghatározó esemény egy-egyfelmérésen való részvétel. A BMGE Építészettörténeti és Mû-emléki Tanszéke több kötetet is megjelentetett már a pusztulóhatáron túli templomok felmérési anyagával. A települési inven-tarizáció segítségével pedig az elmúlt években több helyen (pl. Pogány-havas Kistérség) falukép-védelmi programok is indul-tak Torockó, Énlaka és magyarországi példák hatására. Az elmúlt évtized néprajzi felmérésekben, az életmódváltozásépítészeti hatását vizsgáló kutatásokban is bõvelkedett. Az el-hagyatott régi házak megmentésére, és Erdély reprezentálására aszentendrei Skanzen kidolgozta az erdélyi tájegység programját –a konferencia ezt is bemutatta. Természetesen szó esett mûemléki és régészeti kutatásokról, újeredményekrõl – pl. a késõbbinek tartott csíki templomok közép-kori eredetének bizonyítékairól, vagy a partiumi templomokbanelõkerült freskók, különleges építészeti részletek jelentõségérõl. A restaurátori kutatásokat Mihály Ferenc erdélyi ajtótörténettel,Tüzes István a közép-európai szinten is igen jelentõs 17. századialtorjai Apor-kastély frissen feltárt freskóival színesítette. Perszenem maradhatott ki az erdélyi múzeumok történetének és gyûj-teményének bemutatása és az egyházi ingóságok – klenódiumok,textíliák – összeírásának, õrzésének, tárolásának kérdése sem.A legújabb kerttörténeti és mûvészettörténeti kutatási eredmé-nyek pedig rávilágítottak arra, hogy az erdélyi mûvészettörténet-írás lassan kitöltött fehér foltjai által egy igen gazdag, árnyalt és nemzetközi kapcsolatokban bõvelkedõ kultúra tárulhat felelõttünk. Érdemes tehát mindezzel foglalkoznunk, minél jobbanmegismernünk, sõt, felelõséggel lennünk iránta! A hallgatók már megtették a magukét, kövessük példájukat!

Colligite Fragmenta!

VÁRALLYAY RÉKA

– Örökségvédelem Erdélybenkonferencia az ELTE BTK dísztermében április 21-23-án

Sebestyén József elõadása. Mellette Diószegi László és Rodics Gergely, a Pogány-havas kistérség menedzsere

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 11

12 K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a – Ö R Ö K S É G

A történelmi Bihar vármegye Magyarország egyik legnagyobbvármegyéje volt. Trianon után a vármegye mintegy kétharmadaRomániához került Bihar megye (Judetul Bihor) néven. A vár-megye Magyarországon maradt egyharma-dából hét járás egésze vagy egy része a maiHajdú-Bihar megye területébe tagolódott be,két járás nyugati fele pedig a mai Békés megyerészét képezi. Ezen részek közül a Hajdú-Bi-har megyei kastélyok, kúriák inventarizációjamár elkészült, a feldolgozott anyag a Kastély-lexikon 9. kötetében 2006-ban jelent meg. A Békés megyei részek helyszíni felmérése2008 áprilisában fejezõdött be, ezeket a Kas-télylexikon készülõ 10. kötetében mutatjukmajd be.A partiumi Bihar megye terepmunkáit 2006nyarán és õszén végeztük. A munkálatokhoz a szûkös anyagi kereteket pályázati pénz biztosí-totta, a forráshiány ellenére a helyszíni bejárá-sokat sikerült maradéktalanul elvégezni. Az in-ventarizáció a budapesti Magyar Kastélyprog-ram Kht., valamint a nagyváradi székhelyûPartiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Em-lékhely Bizottság összefogásával valósult meg.A nagyváradi kollégák hely- és nyelvismeretekülönösen fontos volt a terepmunka során.

Az eredmény számokban a következõ:

A terepbejáráskor a kastélyokról, kúriákról egységes adatlaposfelmérések készültek, amelyeknek a digitalizált változatán alapulaz épületek részletes feldolgozása.

A felmérés során célul tûztük ki:• az álló és a lebontott épületek felkutatását • a ma is álló épületek mûvészettörténeti leírását • a lebontott épületek helyének a beazonosítását• az épületek fotódokumentációjának elkészítését• a nyomtatott vagy kéziratos helytörténeti forrá-sok összegyûjtését• a helyben fellelhetõ – természetesen kellõ for-ráskritikával kezelt – történeti adatok összegyûj-tését, amelyek az 1945 elõtti idõkre, valamint az 1945 utáni funkcióváltozásokra vonatkoznak• az épületekhez, vagy egykori tulajdonosaikhozkapcsolódó történetek, anekdoták feljegyzését• a katonai felmérések feldolgozását• a kataszteri térképek feldolgozását• az archív képek, képeslapok összegyûjtését• a múzeumi gyûjtemények átfésülését• az elérhetõ leszármazottakkal való kapcsolat-felvételt, és az adatok bekérését.A terepmunka alkalmával a kastély- vagy a kúria-épület mellett a parkot, az egykor hozzá tartozómajorság még meglévõ épületeit, a valamikori föld-birtokos család kriptáját is felmértük és rögzítettükaz adatlapokon, vagyis valamennyi olyan emléketfeltérképeztünk, amely valamilyen formábankötõdik (kötõdött) az egykori rezidenciához.Jelen felmérésnek – részben a források már emlí-tett szûkössége miatt – nem volt, illetve nem lehe-tett a célja:• a kastélyokról, kúriákról alaprajzok, építészetivázlatok készítése• egyelõre nem vizsgáltuk a tágabb értelembenvett mûvészettörténeti összefüggéseket, az épületek

A partiumi Bihar megye kastély-és kúriaállományának inventarizációja

VIRÁG ZSOLT

kastély és kúria

egykori épületszám összesen

ma is álló mára lebontott

Bihar megye 103 68 35

Hajdú-Bihar megye 90 43 47

Békés megye 20 8 12

Felsõlugos-Magaslak – Zichy-kastély

Nagykágya – Pongrácz-kastély Az archív fotókat és korabeli levelezõlapokat a szerzõ gyûjtötte

Fotó

: V

irág Z

solt

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 12

értékelése, általános megállapítások és kö-vetkeztetések levonása a topográfia elkészülteután, a második lépcsõben kerül sorra• a GPS-koordinátákkal történõ helymeg-határozás, ezt azonban a késõbbiekben min-denképpen érdemes elvégezni, különösen a le-bontott épületek egykori helyét lenne fontosily módon is megörökíteni.A nem helyszíni kutatások – a legtöbb idõt és anyagi ráfordítást igénylõ levéltári forrásku-tatást leszámítva – már meglehetõsen elõreha-ladott állapotban vannak, néhány résztevé-kenység már le is zárult.A Bihar megyei kastélyokról, kúriákról ez idáig nem készült lista, és mint a felméréssorán kiderült, az épületek 60 százalékárólmég soha, sehol, semmi nem jelent megnyomtatásban, további 20 százalékáról pedigcsak csekély példányszámban kiadott helytör-téneti munkákban volt némi adat. A helyszínifelméréseken különösen a mára lebontott épü-letek beazonosítása bizonyult nehéznek, ezért fõként a kataszteriés a katonai térképek adataira támaszkodhattunk. Természetesen tervbe vettük a topográfiai felmérés anyagánakkönyv formájában való megjelentetését, de erre csak a kellõ gaz-dasági háttér megteremtése után lesz reális lehetõség. Bihar megye mûvészettörténeti szempontból legértékesebbkastélyai részben a barokk, részben a historizmus korában épül-tek. (Érdekes, de a klasszicizmus s a romantikus historizmuskorában viszonylag kevés rezidenciát emeltek.) Néhány jelen-

tõsebb kastély a teljesség igénye nélkül: Bályok - Károlyi-kastély(1896), Cséhtelek – Rothschild-kastély (1908-09), Élesd –Batthyány-Bethlen-kastély (18. sz. vége), Erdõgyarak-Csegõd –Tisza-kastély (19. sz. utolsó másfél évtizede), Feketebátor –Lovassy-kastély (20. század elsõ évtizede), Felsõlugos-Magaslak –Zichy-kastély (1891-93), Nagykágya – Lónyay-Pongrácz-kastély(1820 / 1895), Székelyhíd – Dietrichstein-Stubenberg-kastély(1750-es évek / 1906), Váradszentmárton – premontrei rendkastélya (1774-84 / 1802 táján).

Ö R Ö K S É G – K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a 13

Hercegi hallali Fraknó várábanAz Esterházy Magánalapítvány évente mindig valamilyen újdonsággal lepi meg a burgenlandi Fraknó (Forchtenstein) várába láto-gatókat. Tavaly készült el a hegycsúcson lévõ, már messzirõl látható tornyos erõdítmény teljes körvilágítása, a felsõ udvarbástyáján modern kilátót alakítottak ki. Az idén május 9-én nyílt meg Hercegi hallali – vadászat az Esterházy udvarban címmel a fraknói vár új idõszaki kiállítása. A kiál-lítás az Esterházyak vadászati hagyományait mutatja be a 17. századbeli magyar mágnások hajtóvadászataitól napjainkig. A vármásodik emeletén lévõ hercegi lakosztály fényûzõen helyreállított termei közül négyben tematikus összeállításban látható a vadászattal kapcsolatos fegyverek, festmények, állatpreparátumok, rajzok, fotók sokasága, 250 tárgy. A téli hónapokban zárva tartó fraknói vár minden évben április 1-jétõl október 31-ig naponta 10-18 óráig fogad vendégeket.

(A Turizmus Bulletin nyomán)

Szépül a Gerébi KúriaA közelmúltban átalakították a lajosmizsei Gerébi Kúria fõépületét. A régi kúriaszobákat elbontották, a rendelkezésre állóterületen új, tágasabb recepciót, valamint elegáns szállodai hallt alakítottak ki. Kibõvítették a konyhát és az összes kiszolgáló helyi-séget, s duplájára növelték az étterem kapacitását. Pályázati forrásból új szárny megépítését tervezik, a meglévõ 58 szobát az újépületben további 24 szobával és lakosztállyal egészítenék ki, az alagsorban welness-részleg épülhet.

Bõvül a Varga TanyaA Kerekegyháza külterületén található Varga Tanya Lovas Panzióban 70 milliós korszerûsítést és beruházást hajtanak végre. A panziót háromcsillagos szállodává alakítanák, ezért a 16 szobát felújították, új berendezéssel látták el. A meglévõ 20, illetve 40 fõs rendezvényterem mellé újabb, 80 fõs konferenciatermet építenek.

Megkapta az ötcsillagos besorolást St. George ResidenceA Budai Várban, világörökségi környezetben, közel négyszáz éves épületben, tavaly áprilisban nyitotta meg kapuit a nagyközön-ség részére a St. George Residence 26 luxus lakosztállyal, étteremmel, kávéházzal és különtermekkel. Budapest elsõ "All Suite"hotelje azzal ünnepelte egy éves évfordulóját, hogy a folyamatos fejlesztések nyomán megkapta az ötcsillagos besorolást. A Fortuna utca 4-ben található szálloda a volt Fortuna Fogadó, majd a Vendéglátóipari Múzeum helyén létesült.

Hírek

Ma általános iskola az 1906-ban épült kastély

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 13

14 F i g y e l õ – Ö R Ö K S É G

A Város és Faluvédõk Országos Szövetsége idén is, ezúttal mártizenhetedszer rendezte meg a gyermekek az épített és természetikörnyezetért kiírt pályázatának díjátadó ünnepségét és kiállítását.A pályázat minden eddiginél sikeresebbnek bizonyult, Európatöbb országából – és minden magyar megyébõl – a meghirdetettnégy témakörbõl csaknem kétezer pályamû érkezett. Ez a mindeneddiginél nagyobb szám nemcsak a kezdeményezés életrevalóvoltát bizonyítja, hanem azt is, hogy a fiatalok körében szerte a vilá-gon terjed környezetük védelméért érzett felelõsség gondolata. A Város és Faluvédõk Szövetségén belül – ifjúsági tagozatként –még 1994-ben megalakult az Ifjak Szövetsége is. Ezt azok a fiata-lok alapították, akik részt vettek a Zánkán megrendezett ifjúságitelepülésvédõ táborban. Egy dokumentumot is közzé tettek,amelyben nehezményezték, hogy noha azon a tájon kiemelkedõeredményeket ért el az építészeti értékvédelem, különösen a népi lakóházak megmentése területén, érthetetlennek tartják,hogy "miért nem történik lépés a kõvágóörsi védett zsinagógamegmentése ügyében…" Ezt itt és most már csak azért isfontosnak tartjuk megemlíteni, mert lapzárta elõtt kaptunknéhány soros villámlevelet és egy fényképet. (Lásd: a 20. oldalon.)

Kommentár nélkül közöljük.Ami pedig a kiállítást illeti, több mint kétszáz pályamûvet jutal-maztak, amelyek május végéig megtekinthetõk a BudapestiTörténeti Múzeumban. (tudósítónktól)

Az éppen negyedévszázada alakult civil szervezet a városszépítését tûzte ki célul és tömörítette a Városért tenni akaróembereket. A Városháza Dísztermében összegyûltek örömmelfedezték fel ismerõseiket és emlékeztek a múltra. A megjelen-

teket Horváth Csaba, Budapest Fõváros fõpolgármester-helyette-se köszöntötte, és hangsúlyozta az értékvédelmi szemlélet elter-jesztésének fontosságát, egyben kifejezte elismerését. Történelmipillanatnak lehettünk tanúi, mikor az egyesület két volt elnöke:Stadinger István és Dalmy Tibor a jelenlegi elnökkel, RádayMihállyal együtt idézték fel a megalakulás körülményeit. A rend-szerváltás elõtt létrejött szervezõdés a helytörténeti emlékekmegõrzését, és népszerûsítését, a környezet szebbé tételét (virá-gosítás, faültetés), ismeretterjesztést, kiadványok készítését

(adalékok, templomtörténeti sorozat), emlékek megmentését,felújítását kezdte el. A múltidézés során megszólaltak a helyi és szakmai csoportok vezetõi is, ízelítõt adva a folyó munkáról.A délelõtt zárásaként mindannyiunk nevében a BVE Elnökeköszönte meg Vitkay Katalinnak áldozatos munkáját, két és félévtizedes szeretõ gondoskodását. Az ebédszünetet követõenmeghívott vendégeink fejtették ki gondolataikat, elsõsorban a civilek szerepvállalást hangsúlyozva. A megszólalók elõtt RádayMihály sorolta fel az eredményeket. Ikvai-Szabó Imre, BudapestFõváros Fõpolgármester-helyettese a városfejlesztés kihívásairólés az örökségvédelem közti kompromisszumról szólt, remélve,hogy a fõváros a múlt értékei mellett a jelenkor értékteremtésé-vel együtt tudja alakítani jövõjét. Deme Péter a Kulturális Örök-ségvédelmi Hivatal üdvözletét hozta el közénk. Dr. Nagy Mihály,az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében a szociáliskutatások eredményeirõl és a jogszabályi háttérrõl adott tájékoz-tatást. Fegyverneky Sándor, az Önkormányzati és Területfejlesz-tési Minisztérium képviseletében az épített környezet minõ-ségének javítását hangsúlyozta, különös tekintettel a várhatóépítkezések illeszkedési vizsgálatára. (Az Országos Fõépítész Úraz Egyesület alapító tagjai közé tartozik.) Majd Tétényi Évaaz örökségvédelmi oktatás minden korosztály számára történõbevezetésérõl tartott képes kiselõadást. Demján Sándor a vál-lalkozók hozzáállását és a mecénási szerepvállalás felelõsségéthangsúlyozta. Dr. Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese a Budapestért Alapítvány céljait és lehetõségeit mond-ta el. Kovács Árpád, az Állami Számvevõszék Elnöke a civilkurázsiról beszélt, Tamás Pál sodró erejû hozzászólása a közpoli-tika átalakulását, a civil szféra erõsödését tárta fel, Kirschner Péteraz elmúlt 25 év társadalmi folyamatait elemezte. A konferenciaaz elnöki zárszó után ért véget. Az eszmecsere lehetõséget biztosí-tott a számadásra, és erõt adott a következõ idõszak céljainakmegfogalmazásához. BVE – Budapestért Veled Együtt!

Gyermekrajz kiállítás az épített környezetért

TÉTÉNYI ÉVA

A 25 éves Budapesti Városvédõ Egyesület (BVE) május 8-ántartotta emlékülését és konferenciáját

Ráday Mihály mellett Stadinger István és Dalmy Tibor

Fotó

: Bél

avá

ri K

risz

tina

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 14

Ö R Ö K S É G – F i g y e l õ 15

Megújuló mûemlékekA MÛEMLÉKVÉDELEM TÖBB ÉVTIZEDES PASSZÍV VÉDEKEZÕ HELYZETÉT FEL KELL, HOGY VÁLTSA AZ AKTÍV, FEJLESZTÉS CEN-TRIKUS MÛEMLÉKVÉDELEM, AMELYNEK KÖSZÖNHETÕEN KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI KÖZPONTOKKÁ VÁLHATNAK A MÛEM-LÉKEK. E CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN, EU-S ÉS HAZAI PÁLYÁZATI FORRÁSOK SEGÍTSÉGÉVEL, KORMÁNYZATI TÁMO-GATÁSSAL, RÉGIÓS, ÖNKORMÁNYZATI ÉS CIVIL SZERVEZETEK ÖSSZEFOGÁSÁVAL ÚJULHATNAK MEG A MÛEMLÉKEK NEMZETIGONDNOKSÁGA KEZELÉSÉBEN LÉVÕ ÉPÜLETEK.

A Mûemlékek Nemzeti GondnokságaEurópai Uniós projektjei

Edelény Coburg-kastély A projekt címe: Edelény Kastélysziget Kulturális KözpontTervezett támogatás összege (10-15 %-os önrésszel együtt): 2,2milliárdA projekt elõkészítése elkészült, a Kormány várhatóan 2008. jú-nius elején nevesíti. A szerzõdéskötés várható idõpontja: 2008. december.A fejlesztés célja: – a fokozottan hátrányos helyzetben levõ terület térségszervezé-sének elindítása– látogatóbarát parkoló és fogadóépület megépítése a kastély szi-geten kívüli területen a 160 ezres vállalt látogatói létszám számára– a sziget közparkként való helyreállítása– A kastély épület megmaradt értékeinek bemutatása, interaktívprogramok szervezése,– a környék látnivaló kínálatának ismertetéseEhhez a projekthez kapcsolódik a Környezetvédelmi Tárca általmeghirdetett KEOP pályázaton az 2008-ban elinduló Edelény,Holt-Bodva revitalizáció, amelynek elõkészítési munkái a pályázat8.5 millió Ft-os keretébõl már zajlanak. Az igényelt támogatásteljes összege: 160 millió Ft (önrész nincs). A projekt várható befe-jezése: 2011 év vége. Tata Esterházy-kastélyA projekt címe: Tata Esterházy-kastély Kulturális és Reprezen-tációs Központ.Az igényelt támogatás összege: 1,0 milliárd Ft. A fejlesztés célja:– A királyi városok integrált projekt részeként elindítja a tör-ténelmi belváros rehabilitációját– új fogadó terület kiépítése a föld alatt a látogatóbarát funkciókelhelyezésére (shop, vizesblokkok, elõadóterem stb.)– a kórházként használt kastély megmaradt értékeinek bemutatása– az Öreg tó, a Vár, az Angol park, történelmi belváros turisz-tikai vonzerejének rehabilitálása.A projekt várható indítása: 2009. második fele.

Fertõd-Eszterháza Esterházy-kastély két ütemû fejlesztése.A projekt neve: Eszterháza Közép-Európai Kulturális KözpontA két ütem tervezett támogatása (10-15%-os önrésszel együtt) 4.0 milliárd FtA Kormány 2007 november 28-án nevesítette (kiemelt kor-mányzati támogatás, mellyel az EU-s források lehívhatók) az elsõütemet, 1,7 milliárd Ft összeggel. Jelenleg az elõkészítési munkáklezárása zajlik. A kastélyban a felújítási, fejlesztési munkákkezdési idõpontja és a támogatási szerzõdés megkötésénekvárható idõpontja 2008. augusztus.Az I.-es ütem megvalósulásával 2009-ben a Haydn Év esemé-nyein a kastély megújult terekkel és környezetben várja a láto-gatókat.A II. ütem nevesítése 2008 novemberében várható.Az Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ fejlesztés célja: – a 260 ezres látogatószám vállalásához elegendõ látnivalót biz-tosítsanak a kastély épületei. – elengedhetetlenül szükséges kastélypark megfelelõ színvonalúfelújítása – a látogatóbarát fejlesztések E célokhoz tartozó projektelemek:– Fõépület, múzeumi terület teljes felújítása, a K-i Patkószárny és a Pálmaház rekonstrukciója, és a még hiányzó park felõli hom-lokzat teljes befejezése– A Jószágkormányzói épület – Narancsház -Bábszínház épület-együttesének felújítása új rendezvény helyszín számára– A két Gránátos ház felújítása– Új látogató központ – fogadó épület – építése parkolóval együtt.Ez nemcsak a kastély számára lenne fontos, hanem egyben a Világörökségi és Tájvédelmi terület kapujaként is mûködne.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély is nyitott kapukkal várta a látogatókat a Mûemléki Világnapra Fotó

: M

NG

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 15

16 F i g y e l õ – Ö R Ö K S É G

Április 18-án a díjmentes látogatási lehetõséggel és idegenvezetésselvárták a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében lévõ mûem-lékegyüttesek az érdeklõdõket. Az idén elõször meghirdetett akcióbanaz intézményhez tartozó több mint egy tucat kiemelkedõ kultúr-történeti és építészeti értékkel bíró épület vett részt. Az ország nyugatirészében a magyar Versaille néven emlegetett fertõdi Eszterházi-kastély, a zempléni hegyek közt a reneszánsz világot idézõ füzérrad-ványi Károlyi-kastély, a fõvároshoz közeli Majkon a fogadott né-maságban élõ szerzetesek hajdani Kamalduli remetesége, és a kö-zépkori angol kastélyok mintájára épített nádasdladányi Nádasdy-kastély várta nyitott kapukkal a vendégeket. Ozorán, a reneszánszvárkastélyok világát idézõ Pipó vár, Dégen a szabadkõmûvesekhezkapcsolódó titokzatos legendáiról nevezetes Festetics-kastélymegtekintésére invitálták szintén díjmentesen látogatókat. A Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága e díjmentes látogatási nappal

olyan hagyományt kívánt teremteni, amelyhez a remények szerintaz elkövetkezõ években számos hazai mûemlék tulajdonosa és üze-meltetõje is csatlakozik. Mûemléki Világnap – amelyet eddig csak a mûemlékes szakma ünnepelt – így válhat mindenki ünnepévé,amikor érdemes útra kelni és megnézni, akár a közvetlen kö-zelünkben lévõ, akár a távoli országrészekben található régmúltkorok építészeti emlékeit. Az akciónapban részt vett mûemlékek:Dég, Festetics kastély, Edelény, L'Huillier-Coburg kastély, Fáj, Fáykastély Fertõd-Eszterháza, Esterházy kastély, Fertõrákos, Püspökipalota, Füzérradvány, Károlyi kastély, Nádasdladányon a Nádasdykastély, Oroszlány-Majkon a volt kamaduli remeteség, OzoránOzorai Pipo vára, Pécelen a Ráday kastély, Pécsen JakováliHasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje, Szegváron a volt vár-megyeháza, Tata, Esterházy kastély, Tuzséron a Lónyay kastély.

ROP-os pályázatok a turisztikai régiókbanA Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához kapcsolódva készültek el a regionális turizmusfejlesztési stratégiák, amelyek a regionális pri-oritásokat, célrendszert határozzák meg az adottságok figyelem-bevételével a turisztikai régiókban. A Mûemlékek Nemzeti Gond-noksága ezekhez igazodva nyújtotta be pályázatait. A pályázatokatidén februárban nyújtják be; jelenleg a hiánypótlási szakasz zajlik.

Sirok, Vár."A végvárak világa" Sirok barlangvár turisztikai és látogató központ.Az igényelt támogatás összege: 350 millió Ft.A két ütemûre tervezett felújítás elsõ beadott pályázata az alsó várrekonstrukcióját tartalmazza a faluban levõ népi mûemlék ház-zal együtt. A második ütemben a felsõvár helyreállítása fog szere-pelni elõreláthatólag 2010-ben.

Oroszlány-Majk Kamalduli remeteség.Az igényelt támogatás összege: 800 millió FtA két ütemûre tervezett felújítás elsõ beadott pályázata a fõépületés a hozzátartozó belsõ udvar rekonstrukcióját tartalmazza.A kivitelezés várható kezdete 2009. I. félév.

Szegvár vármegyeháza"A vármegyék világa" Szegvár vármegyeháza kulturális és láto-gatóközpont. Az igényelt támogatás összege: 450 millió Ft.A 18. századi vármegyeházában mutatnák be a korabeli várme-gyerendszer mûködését.

Májusban induló programok a MûemlékekNemzeti Gondnoksága kezelésében lévõmûemlékegyüttesekben• Fertõd, Esterházy-kastély Május 15-tõl Nagy kastélyúra és a Felfedezõk útjaA hagyományos kastélyséta mellett két új látogatási útvonalonismerhetik meg az érdeklõdõk Esterházy-kastélyt. Nagy kastély-túra és a Felfedezõk útja elnevezésû új útvonalakon lehetõségnyílik megtekinteni az épület rejtett zugait, a kutatás, felújításalatt lévõ tereket, a többi között Miklós herceg magánlakosztá-lyát, a Bábszíház épületét, valamint a kastély padlásterét, aBelvederre-t. • Majk, Kamalduli remeteségMájus 17. Natura fesztivál - az egészséges életértTermészetgyógyászat, a helyes táplálkozás szerepe az egészségmegõrzésében, gyógynövények, alternatív gyógymódok,fitoterápia , a sport szerepe az egészség megõrzésben, radiesztézia,a majki Szent György vonalak bemutatása. Egész naposkézmûves vásár és gyermekfoglalkoztató, lehetõség drámajátékra,relaxálásra. Az idegenvezetés a rendezvény alatt akadálytalan,ezen a napon a belépõ egységesen kedvezményes 500 Ft.• Pécel, Ráday-kastélyMájus 17-18. Ráday Kultúra- és BorünnepKulturális és gasztronómiai rendezvény amely magában foglaljaa III. Egyházi és világi borok versenyét, és a Vadász, pásztor ésházias ételek fesztiválját. A programok között szerepel: bor-dalfesztivál, borszentelés, borrendek parádéja, felvonulása, borés ételkóstolás, gyerekmûsorok, néptánc, cigányzene.

Megújuló mûemlékek – a Mûemléki Világnapon

A Kamalduli remeteség kapuja Majkon A díszudvar Fertõdön

Fotó

k: M

NG

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:39 Page 16

Ö R Ö K S É G – V i l á g n a p 17

AZ ELMÚLT ÉVEKHEZ HASONLÓAN DR. HILLER ISTVÁN, OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER EBBEN AZ ÉVBEN IS KITÜN-TETÉSEK ADOMÁNYOZÁSÁVAL ISMERTE EL A MÛEMLÉKVÉDELEM ÉS A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME TERÜLETÉN, ILLETVEÉRDEKÉBEN KIEMELKEDÕ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZAKEMBEREK, SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK MUNKÁJÁT. A KITÜNTETETTEKAZ ELISMERÉSEKET A MÛEMLÉKI VILÁGNAP ALKALMÁVAL ÁPRILIS 18-ÁN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ORSZÁGHÁZUTCAI KONGRESSZUSI TERMÉBEN TARTOTT KÖZPONTI ÜNNEPSÉGEN VETTÉK ÁT.

Forster Gyuláról és Schönvisner Istvánról elnevezett elismerések 2008. évi kitüntetettjei

A kulturális örökségvédelem területén adományozható

A mûemlékvédelemért Forster Gyula-díjban részesült

Ágostházi László DLA, okl. építészmérnök,az Ybl-díj, Építészeti Nívó-díj, EurópaNostra-díj és számos más kiemelkedõ díj bir-tokosa, az épített örökségemlékek megõrzé-se érdekében kifejtett, öt évtizedet átfogópáratlanul gazdag és egyedülállóan eredmé-nyes, sokrétû (kivitelezõi, tervezõi, igazgatási,törvényalkotói, oktatói, publikációs, vala-mint civil kezdeményezõi) munkásságáért.

Lángi József, restaurátor a mûemlékvédelemnemes hagyományait továbbéltetõ, az érték-védelem áldozatos kultúrmisszióját elõsegítõkiemelkedõ kutató-restaurátori, publikációstevékenységének elismeréseként.

Dr. Örsi Károly, okl. táj- és kertépítész, az OMF, majd az ÁMRK volt vezetõ kertépí-tésze, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizott-sága alapító tagja, a Történeti kertek szakbi-zottsága jelenlegi elnöke a magyar mûem-lékvédelem, azon belül a történeti kertekmegóvása és helyreállítása terén kifejtetttöbb évtizedes, meghatározó jelentõségû ésirányt mutató munkásságáért, oktatói tevé-kenységéért.

A régészeti örökségért Schönvisner István-díjban részesült

Dr. Kovács László régész, a történelemtudományok (régészet)doktora, a honfoglalás- és kora Árpád-kor Kuzsinszky-éremmel ésAkadémiai Díjjal kitüntetett vezetõ régészeti, fegyvertörténeti ésnumizmatikai kutatója rendkívül gazdag, nemzetközi jelentõségûkutatói és publikációs tevékenységéért.

Dr. Tomka Péter régész, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei MúzeumiSzervezet nyugalmazott muzeoló-gusa a régészeti kutatások és ered-ményeik közzététele terén végzettnemzetközi szintû tudományosmunkásságának elismeréséül.

A mûemlékvédelemért Forster Gyula-emlékéremben részesült

Dr. Diószegi László okleveles közgazda, a Teleki László Alapítvány ügyvezetõigazgatója a határon túli magyar mûem-lékek védelme, helyreállítása, támoga-tása érdekében kifejtett két évtizedestevékenységért, a további teendõk, az új helyzetben követendõ módszerekkidolgozásáért, megvalósításáért.

Dr. Erdélyi Géza református püspök a felvidékireformátus egyház tulajdonában lévõ mûem-lékek megóvásában és gondozásában szerzettelévülhetetlen érdemeiért.

Gudor Botond magyarigeni reformátuslelkész a dél-erdélyi szórványvidék pusztulómagyar emlékei megõrzése érdekébenvégzett, lehetetlent nem ismerõ, példátmutató áldozatos munkájáért.

Pálos Frigyes prépost, õrkanonok, mûvészet-történész, a váci egyházmegye mûemlékeinekhelyreállításában vállalt több évtizedes aktívszerepéért.

Dr. Sipos László Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei fõügyész-helyettes a mûemlékvédelemügyét elõmozdító kiemelkedõ publikációstevékenységért.

Szmodits Julia okleveles építészmérnök, az Ybl Miklós Egyesület elnöke a mûem-lékvédelem ügyét hittel, töretlen lelkesedés-sel, önmagát, magánéletét nem kímélve szol-gáló önzetlen munkájáért.

A felvételeket Hack Róbert készítette

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 17

A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékéremben részesült

Komáromi Gábor, a vésztõ-mágorikiállítóhely vezetõje, a Csolt-Mo-nostor középkori romkert felújítása,a történelmi kiállítóhely kialakításaés népszerûsítése érdekében végzettfáradhatatlan munkájáért.

Regõs József környezetvédelmi asszisztens-barlangkutató, a barlangokban találhatórégészeti lelõhelyek, illetve a Bükk-hegységõskori emlékeinek megõrzése terén szerzettelévülhetetlen érdemeinek elismeréséül.

Dr. Székely Kinga barlangkutató, a Termé-szetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézete,illetve Osztálya volt vezetõje, majd fõtaná-csosa a barlangokban található régészetiörökség megóvása területén végzett párat-lanul gazdag és eredményes munkásságánakelismeréseként.

Dr. Wierdl Zsuzsa okleveles festõ- és falkép-restaurátor mûvész a legkorszerûbb tudomá-nyos eszközöket és egyedi technikai meg-oldásokat alkalmazó, a hiteles helyreállítástszolgáló, magas szakmai igényességgel végzettfalkép-restaurátori munkásságáért.

18 V i l á g n a p – Ö R Ö K S É G

ICOMOS-DÍJ 2008

• a Szeged, Fõpályaudvar /Indóház/ épületétA 20. század elején, Pfaff Ferenc, a MÁV építésze tervei szerintépült szegedi Fõpályaudvar kétszintes elrendezésével kora hason-ló alkotásaitól eltérõ megoldást kapott. Az épületet mind külsõmegjelenésében, mind kiemelt, belsõ tereiben képzõ- és ipar-mûvészeti alkotások jeles választékával gazdagon díszítették. A háborús pusztítások helyreállítása után az 1960-as években"tatarozták". Korszerû helyreállítása 2005-el kezdõdött. A mûem-léki igényességû helyreállítás terveinek elkészítésére tervpályáza-ton Hajós Tibor építészmérnök és munkatársai nyerték el a jogot.Az épületet 2005-ben mûemlékké nyilvánították.

• a Budapest, Múzeum körút 6-8.sz alatti ELTE épületcsoport-ból a Gólyavár épületét – a korszerûen megvalósított helyreál-lításon belül – az eredeti építészeti koncepció és az épületrész-letek gondos megõrzéséért, illetõleg helyreállításáért.Az elõadótermeket magába foglaló épület eredetileg 1897-benépült Pecz Samu tervei szerint. Késõbbi funkcionális változtatásaiellenére tömegalakítása, homlokzati architektúrája megõrizte az eredeti megjelenés fontos elemeit. A most befejezõdötthelyreállítás az ELTE igényeinek megfelelõen valósult meg. Ezt úgy oldották meg, hogy az épület tömegének és homlokzatirendszereinek eredeti karaktere nem változott. Építész tervezõ:Kun Zoltán építészmérnök.

• a Székesfehérvár, Hiemer-Font-Caraffa-ház eddig helyreállí-tott részeit – a mûemlékvédelmi szempontból gondos, szakszerûelõkészítésért és helyreállításért. A székesfehérvári történeti belvárosban kiemelkedõen hangsú-lyos elhelyezkedésû épülettömb három utcával és a Városháza-térrel határolt nagyméretû telekcsoportot foglal el. Az együttes helyreállítását a mûemlékvédelemben elvárhatótörténeti, építéstörténeti, épületrégészeti, szerkezeti kutatás elõz-te meg. Az ezek eredményeire támaszkodó helyreállítás az épületarchitektúrája minden elemét gondosan megõrizte, illetve vissza-állította, a pótlásokat az eredetieknek megfelelõen készítette. A helyreállítási munka Koch Péter építészmérnök és munkatársaiösszehangolt, igényes csapatmunkáját dicséri.

AZ ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA, A BÍRÁ-LÓ BIZOTTSÁG JAVASLATÁRA CITROM-DÍJ 2008-alMINÕSÍTETTE:

• a Sopron, Hátsókapu 1. sz. házat félbehagyott mûemlékihelyreállításáért és folyamatos állagromlásáért. A házat elhanyagolt állapotért, az évszázad "leghosszabbanelhúzódó" mûemléki helyreállításáért részesíti a bíráló bizottságCitrom-díjban. A Hátsókapu 1. számú ház helyén, nyolc évszázadon keresztül, a soproni "város-vár" keleti – "hátsó" – kapuja állt. A kapu felépít-ményét 1823-ban lebontották: alapfalai felett 1823 és 1825 közöttHasenauer Márton tervei szerint zárt sorban, a korai historizmusklasszicizáló stílusában kétemeletes, reprezentatív lakóházat épí-tettek. A helyreállítási munkák megszakadtak, az épület hosszúidõ óta üresen áll. A homlokzat nyílászáróit kibontották, az ajtóés ablaknyílások üresen néznek az utca felé. Az épület állapotaévrõl-évre romlik. A fontos városképi motívumot, becsesépítészeti emléket, Sopron Európa-díjas történeti Belvárosának"kapuját" a teljes fizikai összeomlás, szerencsétlen esetben a bon-tás veszélye fenyegeti.

• a kõszegi Posztógyár hajdani épületét, mivel a tartóselhanyagolás után a védett épület engedély nélkül elbontatták.A teljes bontás megakadályozására a legértékesebb épületrészekideiglenes védelmet kaptak. A többszöri tulajdonosváltástkövetõen az értéktelen épületrészek, a 20. század végén épülttoldalékok bontását az örökségvédelmi hatóság engedélyével2008. februárra befejezték.A húsvét elõtti héten azonban az ideiglenes védelem alatt állóépületrészeket egyetlen éjszaka alatt teljesen lerombolták. A fon-tos történeti értékkel bíró együttes fenntartandó elemeinekelpusztításával egyértelmûen és szándékosan akarták eltörölniegy kisváros egyetlen ipari építészeti örökségét.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Bíráló Bizottság javaslatára a körültekintõ helyreállításértICOMOS-díjban részesítette:

A díjakat dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára adta át.Köszönjük a kitüntetettek eddigi munkáját, és gratulálunk az elismeréshez!

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 18

Ö R Ö K S É G – M a g y a r T ü k ö r 19

Nekrológ – öt képben

Badacsonytomajban, a hajdan jobb kort megért hegy lábánál álla képeken látható mûemlék épület (Törzsszám: 5118).A rendkívül harmonikus megjelenésû, sajátos típust képviselõ,pince-présházat, kúriát és villát ötvözõ épületet minden bizony-nyal a 19. század elsõ felében fontosabb kormányzati pozíciókatbetöltõ Szluha család építtette 1835-ben, klasszicista stílusban.1858-ban Szluha Antal a birtokosa.

Maga az épület valóban ott áll, de ma már joggal tehetjük fel a kérdés, hogy valóban ugyanaz az épület áll-e ott?A ház története csaknem szokványos. Az utódok, akiknek ízlése,kultúrája vélhetõen nem tért el az építtetõ elõdök ízlésétõl,kultúrájától megõrizték a ház eredeti arculatát. Íme, 1976-banmég ilyen volt az egykori kúria:

Aztán jött valaki, megvette, s úgy gondolta, hogy fel kell újítani.Íme, néhány részlet a megújításra váró épületrõl.

Megkérdezték a Hivatalt. A mienket,2005-ben. A Hivatal 2005-ben téve-désbõl azt válaszolta, hogy az épületnem mûemlék.Hivatalunk elhatárolódása birtokábantehát, szabad kezet kapva, a tulajdonos"sajátos" ízlésének megfelelõen, a leg-ócskább, legízléshiányosabb magán-építkezések modorában silányíthattatönkre az épületet. Fõpárkányánakeltávolítása után a homlokzat köze-pén most ívesen megemelt betonlezá-rás éktelenkedik, tetõzetébõl ablakok és idétlen kémények meredeznek.Vakolatát, tagozatait teljesen leverték, jellegzetes, félköríves ablakátátalakították, a bejárat elé betonhengerekre erkélyt építettek,oldalfalát íves nyílással áttörték. Badacsonytomaj 19. századiépítészetének egy jelentõs emléke – mielõtt ismertté válhatottvolna – tönkrement.Most vajon elégedett az aki, benne lakik? Esetleg még büszke is,hogy sikerült rendbe hoznia ezt az „ócska“, régi házat? Most jobb? És mit gondoljon az utókor – rólunk?

BALÁZSIK TAMÁS

1951-ben

2006-ban

2007-ben1976-ban

Az

arc

hív

fot

óka

t a V

ÁTI

fot

ótá

rának

szív

essé

gébõl kö

zöljü

k

Fotó

: Balá

zsik

Tam

ás

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 19

20 M a g y a r T ü k ö r – Ö R Ö K S É G

Ön mit vett észre? Kíváncsian várjuk észrevételeit, s fényképeit is környezete átalakításra váró (?), pusztulófélben lévõ vagyéppenséggel már eltûnt mûemlékeirõl,– régészeti értékeirõl.Mindarról, amit egy felelõsségteljesen gondolkodó ember észrevesz - és szóvá tesz. Írja meg, hogy– Ön szerint kinek a dolga, hogy intézkedjen, s azt is, hogy – Ön mit tanácsol, mi legyen vele?Várjuk észrevételét, véleményét az orokseg@koh.hu e-mail, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ÖRÖKSÉG szerkesztõsége,Budapest 1014, Táncsics u. 1 címen. Lázár Gabriella

Az 1958-as brüsszeli világkiállítási területen, az Atomiumközelében található Mini Európa parkban a közelmúlt-ban avatták fel azt az épületmakettet, amely a budapestiSzéchenyi-fürdõ – apró részleteiben is élethû – mása. A témaparkban az Európai Unió összes tagországábóllátható egy vagy több, az országra különösen jellemzõ,"emblematikus" építmény kicsinyített mása.Az avatást követõ hosszú hétvégén a Magyar TurizmusZrt. a az idegenforgalmi lehetõségekrõl – köztük a ter-málfürdõkrõl – tájékoztatót tartott a Mini Európa park-ban. (A Turizmus Panoráma Bulletin nyomán)

Széchenyi-fürdõ BrüsszelbenMegújul Vácon, a város központjában álló, romantikusstílusú zsinagóga. A mintegy 200 millió forintba kerülõrekonstrukcióhoz a pályázatokon elnyert pénzeken kívüla Mazsihisz és a város önkormányzata is hozzájárult. A zsi-nagóga külseje elkészült, jelenleg a belsõ kiképzés, a sze-relések és a berendezés munkálatai folynak. A tervekszerint idén júniusban adják át az elkészült zsinagógát,amelynek fûtését anyagiak híján nem tudják megoldani,így az a téli idõszakokban zárva lesz. A 120 férõhelyesépületet közösségi programokkal kívánják megtölteni és meg kívánják nyitni a nagyközönség elõtt. Kiállításokat,hangversenyeket, klezmerkoncerteket kívánnak rendezni a tévéfelvételek készítésére is alkalmas épületben.

Felújítják a váci zsinagógát

Több helyiség látogatható az Alföld legimpozánsabb épületében, az egykori Ókígyóson, ma Szabadkígyóson álló Wenckheim-kastély-ban. Az állami vagyonkezelõi tulajdonban levõ, a megyei önkormányzat középiskolája által használt épületben nemrégiben több helyi-ség, mint például a korábbi igazgatói szoba is megnyílt a látogatók elõtt. A mûemléki védettséget élvezõ kastély továbbra is csakelõzetes bejelentkezés után tekinthetõ meg. (Békés Megyei Hírlap nyomán)

Több helyiség látogatható a szabadkígyósi kastélyban

Az Örökség szerkesztõsége márciusi számában meghirdette, hogy új rovatot indít épített örökségünk érdekében. Arra vagyunkkíváncsiak, hogy olvasóink – a társadalmi szervezetek lelkes munkatársai, a szakemberek és nem utolsó sorban a települési és országos politikusok – mit vesznek észre, mit változtatnának, mit mentenének meg mindennapi környeztükben? Mire figyelnekfel? Szeretnénk megtudni, hogy milyen állapotban vannak az elmúlt korok házai, amelyek, ha nem is mûemlékek, de hozzá tar-toznak egy-egy falu-város arculatához.

Az ÖRÖKSÉG szerkesztõségénekfigyelmébe ajánlom a kõvágóörsi zsi-nagógát. Évek óta könyörgök, hogyszülessen egy kötelezés a helyreál-lítás érdekében! Jelenleg a zsinagógamagántulajdonban van, folyamato-san pusztul és a falu szégyene. Véle-ményem szerint, ha nem megy a kö-telezés, akkor drasztikusabb lépésszükséges. Az épület alkalmas galé-riának, alkotó háznak, egyháztör-téneti múzeumnak stb…

Kerner GáborKõvágóörs

Kõvágóörs zsinagóga

?KI MIT TUD RÓLA?Ez az utcán figyelmesen járó, felelõsségteljesen gondolkodó emberek, a társadalmiszervezetek, a városvédõk és polgármesterek rovata.

Fotó

: K

erner

Gábor

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 20

Ö R Ö K S É G – M a g y a r T ü k ö r 21

A kassai mûkincsek Hejcére szállításának ügye hamarosan szûkkörû, de nemzetközivé dagadó botrányt váltott ki. A szovjet csapa-tok már 1944. december 17-én megszállták Hejcét és – szoká-sukhoz híven – zsákmányolni kezdtek. A püspöki nyaraló pincé-jében csakhamar ráakadtak a 76 múzeumi tárgyakkal teli és a 27hatalmas, az egyházi mûalkotásokat tartalmazó ládára. Ezeketazonnal feltörték. Ennek hírére – amint azt Mihalik Sándor jelen-tésébõl megtudhatjuk – "az ott operáló orosz hadsereg parancsnoka,Petrov generális kiszállt a helyszínre, és a mûkincsek megóvásáraállandó és felelõs õrséget állított." Petrov a Szlovák NemzetiTanácsnak küldött táviratában közölte hogy a megtalált értékeket"a mi trófea hivatalunk védelmébe vette". Szerinte a ládákban "az átvonuló román egységek turkáltak". Amikor 1945. január 19-énKassára is bevonult szovjet csapatok egységeivel együtt a csehszlovák kormány képviselõi is megérkeztek, a kiürített dómoltárainak ügye interveniálásra késztette õket.Bár a magyar kormány csak április 11-én költözött DebrecenbõlBudapestre, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium (VKM) mármárcius 3-án átiratban szólította fel a MOB vezetõségét, hogy a kassai ügyben sürgõs jelentést adjon. Erre az ukázra semmiféleválasz nem érkezett. Az ostrom során amúgy is megtépázott, lét-számban is hiányos hivatal még alig-alig volt mûködõképes –ráadásul alighanem tájékozatlan is volt az ügyben. Ezért a VKMáprilis 11-én megismételte felszólítását, a válaszadásra 8 naposhatáridõt szabva meg. Ezúttal sem történt semmi. Április 24-énérkezett a harmadik felszólítás, 3 napos határidõvel. Erre Gerevichmájus 7-én válaszolt ugyan, de csak az 1943/44-es intézkedésekrõltudott felvilágosítást adni. Végül a MOB "1945. június hó 4-én,Mihalik Sándornak Kassáról Budapestre érkezése és jelentéstételealapján is, sürgõs felterjesztést tett felettes hatóságának a mûkincsekKassára való visszaszállítása ügyében".Nézzük tehát részletesen Mihalik kétoldalas jelentésének meg-felelõ szövegrészeit:"1945. február havában Putilov orosz õrnagy Moszkvából repülõgépenKassára utazott, s velem együtt Hamvazószerdán (február 13-án)Hejcére ment. Ez alkalommal végignézte az összes ládát, s helyszíninyomozást tartott a decemberi fosztogatás személyi felderítése céljábólis. A kassai múzeumban lévõ jegyzékek és leltárak alapján megál-lapítást nyert, hogy az összes ládák megvannak (sic), viszont jelen-tékeny részüket feltörték. Putilov õrnagy nyomozásának eredményérõlrészletes jelentést állított össze, s a Hejcén felvett jegyzõkönyvvel együttazt Moszkvába illetékes parancsnokságánál beterjesztette. Ennekeredményeként a IV. fehérorosz hadsereg parancsnoksága értesítette a Szlovák Nemzeti Tanácsot, hogy a hejcei mûtárgyakat a hadizsák-mány alól feloldja, azt Szlovákiának juttatja, s utasítást ad arravonatkozólag, hogy a mûtárgyak õrizetérõl Szlovákia közvetlen in-tézkedjék. Erre egy orosz õrnagy (Nazarkina) kíséretében Szabó Jenõ,a kassai múzeum titkára Sátoraljaújhelyre utazott, a hejcei oroszõrséget az újhelyi parancsnokságról bevonatta, s az eltávozó oroszõrszemek helyére 8 csehszlovák csendõr õrséget állított, a püspökinyaraló földfeletti részét pedig visszaadta a kassai püspöknek." Megkell jegyeznünk egyrészt, hogy a nagyhatalmú múzeumi titkár mára csehszlovák kormány megbízásából cselekedett. Másrészt a ki-hirdetett "benesi dekrétumok" alapján Madarász Istvánt, az akko-ri kassai püspököt, amint Teleki Géza miniszterhez 1945. június15-én kelt levelében megírta: "Engem egy szál reverendában, kiskézipoggyásszal kiutasítottak Kassáról." A trianoni békediktátum-mal kettészakított kassai püspökség magyar részének apostoli kor-

mányzója 1938 elõtt, majd 1945 után is egy ideig Hejcén rezideált."1945. május elejére – folytatódik Mihalik jelentése – a légoltalmibiztonságba helyezõ építészeink és munkásaink lassankint ismétösszeverõdtek Kassán, így érdemileg foglalkozhattunk a Kassáravisszaszállítással. Május közepén egy teherautóval Hejcére kiszáll-tam… s a munkások megkezdték a dómi és múzeumi ládáknak a fel-szín közelébe való szállítását." A munka kezdetekor Mihalik, BálintAlajos és Szabó Jenõ (alias Eugen Sabol) számba vették a károkat.A Dómból származó mûtárgyak 27 ládájából 22-õt törtek fel, a 76múzeumiból 55-öt. A hármójuk által május 17-én aláírt jegyzõ-könyv szerint a feltört ládák leltár egyeztetésére késõbb került sor.Mihalik – minthogy õ is a kiutasítandók közé számított – Hejcérõlnem tért vissza Kassára. De ezt megelõzõen még érdekes tárgyalás-ban kellett részt vennie:"Hejcére utazásom elõtt Stefán Stamm, a szlovák iskolaügyi miniszterkassai helyettesével két ízben is hosszabb megbeszélést folytattam, s õ azzal bízott meg, hogy a magyar kormányzati hivatalos szervektudomására hozzam:1) A fegyverszüneti szerzõdés alapján Szlovákiának visszajut-tatandó kassai dómi és muzeális régiségek oly nagy értéket képvisel-nek s olyan nagybecsûek, hogy fenyegetõ gyors elpusztulástól minden

Múltbéli történetekMúltbéli történetek

Kassai történetek 4.ÉRI ISTVÁN

…ahogyan a dóm oltárai Hejcérõl visszatértek

A székesegyház fõoltára

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 21

22 M a g y a r T ü k ö r – Ö R Ö K S É G

áron meg kell õket menteni.2) Az eredeti mûtárgyakhoz ragaszkodik Szlovákia, nem pedig az esetleges pénzbeli kártérítéshez.3) Ezért tisztelettel felkérik a Mûemlékek Országos BizottságánakSzlovákiában is közszeretetben álló elnökét, hogy mihamarabb ma-gyar állami autón szakkonzervátor kíséretében elõbb Hejcére, majdonnét a kassai iskolaügyi minisztériumhoz utazzék a hivatalos és szakszerû átadás megejtésére. A szakkonzervátor dolga volnaannak a megállapítása, hogy a ládák szállíthatók-e már, a lepergéstõl,s az ezáltal bekövetkezendõ gyors pusztulástól mentesen nyithatók-emár a ládák, s ezenkívül az esetleges veszélyek azonnali megelõzése."Végül Mihalik ezzel fejezi be a jelentését: "Tisztelettel kérem tehátElnök Urat, szíveskedjék a magyar illetékes kormányzati szerveknélerre vonatkozó elindító intézkedéseit megtenni."Az ultimátumszerû üzenetbõl kitûnik, hogy az ügyben a felelõs-séget a szlovák fél teljes egészében a magyarokra hárítaná.Minthogy Mihalik már visszatért Magyarországra, a szíves hangúmeghívással Kassára csalogatott Gerevich Tibor túsza lehetettvolna a szlovákoknak. (Egy túsza már amúgy is volt a kassai hatósá-goknak dr. Bálint Alajos múzeumõr személyében. Õ ugyancsak1938 után került Kassára – Csanád fia 1943-ban ott is született –mégsem járultak hozzá eltávozásához mindaddig, amíg a hejceiakció be nem fejezõdik. Ezzel ráhárult minden felelõsség.Teleki Géza kultuszminiszter a Mihalik jelentésre gyorsan –és a ránk jellemzõ módon naivan – reagált. 1945. június 15-én"nyílt parancsot" bocsátott ki: Gerevich Tibor a magyar fél részérõlkiküldendõ bizottság felelõs vezetõje, segítõi Kákay Szabó Györgyrestaurátor és Mihalik Sándor. Feladatuk: az átadáskor leltárkészítése, a jegyzõkönyvben viszont ellentételezésként szerepeljen a Kassára szállított Magyar Mûszaki Múzeum anyagának vissza-adása! Valószínû azonban, hogy a bizottság tagjainak sikerült a csapdahelyzetet felismertetni, és megmagyarázni a miniszternek.A nyílt parancsra Gerevich Tibor június 19-én rávezette: "tárgyta-lanná vált". A megbízatás érvénytelenítésének két oka is volt.Egyrészt azért, mert kiderült, hogy Bálint Alajos irányításával és szervezésével már javában folyt a visszaszállítás! Igaz, ez semzajlott gondok nélkül. Errõl Bálint Alajos 1945. június 8-án kelt,Gerevich Tiborhoz küldött levelébõl értesülünk:"A legutóbbi, június 1-i szállítmányunkkal baj volt, mert a magyarhatárõrök nem engedtek át bennünket, hanem öt társzekérrel együttMiskolcra, a kerületi parancsnokság épülete elé kísértek. Ott KaffkaZoltán, kerületi parancsnok… azt mondotta, hogy a szállítmányt õ sem engedheti át mindaddig, míg a miniszterelnökségtõl… utasítástnem kap. Ezt még 3-án megtáviratoztuk a Mûemlékek OrszágosBizottságának és Mihalik igazgató úrnak. A szállítmánnyal pedigvisszatértünk Hejcére. Arra kérjük mélyen tisztelt Elnök Urat, méltóz-tassék megfelelõ helyeken kieszközöltetni, hogy a további mûkincseketzavartalanul Kassára szállíthassuk… Eddig négyszer voltunk odaát,összesen 11 szekérrel. Minden alkalommal szerencsésen, baj nélkülérkeztünk Kassára. Az utunkról hosszabb jegyzõkönyvet vettünk fel és ennek egy magyar nyelvû példányát a Mûemlékek OrszágosBizottságához fogjuk eljuttatni."Ez az irat sajnos nem maradt ránk. A MOB iktatókönyvébe 1945.június 4-15-e között a 19-tõl a 30-as iktatószámig kizárólag a kassaiügy iratait jegyezték be, közülük azonban csupán a részletesenidézett két jelentés 1948-as másolata található, a többit feltehetõen

kiselejtezték. Fennmaradt viszont a VKM irattárában a miskolcihatárõrparancsnoknak a Honvédelmi Minisztériumhoz (HM)beküldött iratcsomója. Ebben a Szlovák Nemzeti Tanács és a szov-jet katonai parancsnokság eredeti iratai is megtalálhatók, ame-lyeket "Szabó Jenõtõl" Kaffka elkobozott. Mindezeket a HM 1945.június 10-én intézkedésre eredetiben (a szlovák nyelvûeket hite-lesített fordításban is) a VKM-hez továbbította. Kaffka vezérõrnagyjúnius 2-i táviratában nemcsak az incidensrõl jelentett, de hoz-záfûzte "minthogy azonban szlovák részrõl erõszakos beavatkozássalis számolok, kérek azonnali intézkedést." A szállítmányt a határrólMiskolcra kisérõ határõrök ugyanis meghallották a rakományértfelelõs Sabol múzeumi titkár kijelentését: "Többé nem fogok ígypróbálkozni, hanem néhány teherautóval átküldjük érte a par-tizánokat." Kaffka közölte feletteseivel, hogy nincs megfelelõ létszá-ma az atrocitás elhárítására. (A jelek szerint Bálint Alajos hejceimûködését szlovák részrõl szigorúan ellenõrizték, Bálint mellettSabol is ott ült a bakon!)Az 1945. június eleji események csak idõlegesen gátolták a mûtár-gyak már megkezdett visszaszállítását. Feleslegessé vált a magyarkormány hivatalos közremûködése. A magyar fél szóhoz semjuthatott.Mihalik Sándor június 4-i jelentésének mondatai a kincstár továb-bi sorsáról ugyanezt tanúsítják: "Van szerencsém egyúttal azt is je-lenteni, hogy a kassai dóm kincstárának 1944. június havában a sze-mináriumba légoltalmi okok miatt elrejtett, ill. elfalazott részét az orosz hatóságok szintén átvizsgálták, majd a kassai dómnak hi-ánytalanul átadták. Az átvételrõl Tost Barna plébános és Wick Bélakanonok elismervényt adtak, azt a kassai múzeum irattárábahelyeztem el."Az ügyben személyesen érintettek sorsának további alakulásáról a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának irattárából idézem TelekiGéza 1945. július 24-i ügyiratát Mihalik Józseffel kapcsolatban:"…a fegyverszüneti megállapodás értelmében a csehszlovák hatósá-goknak átadott kassai Felsõmagyarországi Rákóczi Múzeum igazgatóimegbízatása alól felmentem és egyben további szolgálattételre a Magyar Nemzeti Múzeum Iparmûvészeti Tárához osztom be".Mihalik 1929-1939 között már az Iparmûvészeti Tárban dolgozott.Miután Kõszeghy Elemér tárigazgatót 1945. május 14-én kényszer-nyugdíjazták, õ lett az utóda. Majd az Iparmûvészeti Múzeumönállósodásakor fõigazgatóként 1946 szeptemberétõl Voit Pálkövette. Ettõl kezdve, 1965-ben bekövetkezett nyugdíjazásáigMihalik a MNM fõigazgató-helyettese volt.Bálint Alajost családjával együtt – ahogyan azt viszont a KOF-tól a MNM Tanácsához érkezett elõterjesztésben olvashatjuk, mint "a fõfelügyelõség alá tartozó Felsõmagyarországi Rákóczi Múzeumõrét a csehszlovák hatóságok 1945. szeptember 3-án kiutasították."Kassai meghurcoltatása "jóvátételeként" Vargha László megbízottfõfelügyelõ szeptember 11-én javasolta, hogy az éppen megüre-sedett kecskeméti múzeum igazgatói állást töltessék be vele ideigle-nesen. (Egy napra rá – szeptember 12-én már elkészült a javaslatotelfogadó határozat: Bálint Alajos 1949-ig a kecskeméti, majd 1968-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a szegedi múzeumot 1961-tõlCsongrád megye múzeumait igazgatta.) Sajnálhatjuk, hogy a két fõszereplõ közül egyik sem hagyott hátravisszaemlékezést arról a hat esztendõrõl, amelybõl a leghitele-sebben értesülhetnénk kassai mûködésükrõl.

A Kassa fõterén álló gótikus Szent Erzsébet székesegyházban 1906 októberében nagy pompával temették újra II. Rákóczi Ferencfejedelem hamvait. Évente mintegy 20 ezer magyar turista látogatja meg a kriptát, amelynek felújítását a 2006-os jubileumiünnepségek után kezdték meg és a közelmúltban fejezték be. A felújítást pályázaton nyert uniós pénzekbõl mintegy hatmilliókoronából fedezték, amelybõl megoldották a kripta szellõzését, a vízelvezetését és új világítással is ellátták. Átadták az altemplom-ban lévõ sírhelyet is, s a látogatók a dómban megváltott jeggyel és vezetõ kíséretében ismét leróhatják tiszteletüket a fejedelem és bujdosótársainak koporsói elõtt. A kriptában álló négy hatalmas kõszarkofágban pihennek a fejedelem és kísérete néhánytagjának hamvai. II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellett édesanyja Zrinyi Ilona és fia, Rákóczi József, a másik háromban EsterházyAntal, Bercsényi Miklós és felesége Csáky Krisztina, valamint Sibrik Miklós földi maradványai pihennek.

Ismét látogatható Kassán a Rákóczi kripta

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 22

Ö R Ö K S É G – M a g y a r T ü k ö r 23

Éremkincslelet Paks határábanA Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Paks határában 2008.április 7.-én kezdte meg az M6 autópálya tervezett nyomvonalába

esõ intenzív középkori lelõhely megelõzõ régészeti feltárását. A feltárás elsõ szakaszában felszínre kerültek egy elpusztult közép-kori település korábbi lakóházainak maradványai. A régészetikutatást folyamatosan segítõ mûszeres leletfelderítés során egyagyagedénybe rejtett éremkincslelet került elõ. A törött cseréppellezárt fazékban, egy szövetzsákban több mint 2300 darab ezüst, ún."bécsi dénárt" rejtettek el. Az elõzetes szakértõi vélemények szerinta kincset gazdája legkorábban az 1320-as, 1330-as években áshattael. A jelentõs leletanyag szakszerû kibontása, restaurálása és osztá-lyozása a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál zajlik – szak-értõk bevonásával. A régészeti leletek természettudományos vizs-gálatait a Szakszolgálatnak erre a feladatokra specializálódottlaboratóriumában végzik. Analizálják az edény tartalmát, az elõ-került üledéket, növényi és egyéb szerves maradványokat, ennekkeretében pollenanalitikai, archeobotanikai vizsgálatokra kerülsor. A vászonzsákocska fémsók által konzerválódott maradványait,a Szakszolgálat egyik partnerintézményébe szállítják át. A leletkülönlegességére való tekintettel a kerámia nyersanyagát a labo-ratóriumban pertrográfiai elemzéssel vizsgálják. A pénzek kibontását az a szerencsés körülmény is segítette, hogyazok az edényen belül nem korrodálódtak össze, a fazekat kitöltõ

laza talajban az egyes érmék jó állapotban maradtak meg így máraz elsõ tisztítás után azonosíthatóak a meghatározás szempont-jából perdöntõ éremképek. A kutatók számára ismert "régészetihorizontba" tartozó leletegyüttes különleges értékét az adja, hogyhiteles régészeti feltárás során került elõ, mintegy zárt egység-ként, sértetlenül, azaz az elrejtés óta senki nem fért hozzá. Az edénybõl elõkerült pénzek hasznos adalékul szolgálnak a 14. század elsõ felének gazdasági viszonyaira, a régió és az el-pusztult település történetére egyaránt. Az ásatás kezdetifázisában elõkerült leletet a feltárók szerint több jelentõs lelet is követheti még. A régészek számára még különös és izgalmasfelfedezéseket rejthet a Paks határában elpusztult középkori

település. A feltárás adottságai között igazán különlegesnekszámít az, hogy a kutatással érintett terület feltehetõen a hajdani település központján halad át, érintve annak temp-lomát, temetõjét és lakóházait, amelyeket így az itt kutató régé-szeknek alkalma lesz teljes egészében feltárni, és újabb reprezen-tatív leletanyaggal gazdagítani a korszak anyagi kultúrájára vonat-kozó ismereteinket.

BELÉNYESY KÁROLY

A három pillér egységeSzili Katalin látogatása az MNG kastélyainkbanA közelmúltban négy történelmi mûemlék kastélyt, illetõlegemlékhelyet keresett fel dr. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke.A sokáig gyermekotthonként hasznosított dégi Festetics kastély-ban megtekintette az idei felújítás eddig látható eredményekéntegybenyitott földszinti teremsort. Alföldi Gábor tájékoztatta a ház-elnök asszonyt a Festetics család történetét és szabadkõmûveskapcsolatait bemutató, június 14-én nyíló kiállításról. Ozorán Pipovárát Dobó Ágota, a MNG igazgatóhelyettese mutatta be. A ven-dégeket Schranz Mónika, a vár "háziasszonya" kalauzolta végig az értékes mûtárgyakkal szakszerûen berendezett termeken.

Somogyváron részben a Szent László emlékhely feltárásáról,valamint a várható fejlesztésérõl hallgatott meg tájékoztatót az Országgyûlés elnöke, aki bejelentette, hogy a kormányzat kilenc-millió forinttal kívánja támogatni az Emlékhely felújítását. A Nemzeti Gondnokság kezelésében lévõ mûemlékek látogatásavégül a nádasdladányi Nádasdy kastélynál ért véget."Fontos a feltárás, megõrzés és a hasznosítás három pillérénekegysége, úgy gondolom, erre a három pillérre lehet, hogy most töb-bet kell áldoznunk, de ez hosszútávon nyilvánvaló mindannyiunkszámára értéket jelent" – mondta búcsuzóul dr. Szili Katalin. Mi kötelességünknek tartjuk, hogy ne csak bemutassuk a széles kö-zönségnek a ránk bízott emlékeket, hanem megpróbáljuk a poli-tikusok figyelmét is felhívni arra, hogy milyen és mekkora örök-séggel gazdálkodhatunk – közölte Varga Kálmán, a MûemlékekNemzeti Gondnokságának igazgatója. (tudósítónktól)

A régészeti feltárás helyszíne

A f

otóka

t a s

zerzõ

kész

ített

e

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 23

24 M a g y a r T ü k ö r – Ö R Ö K S É G

A Soproni-hegység legjelentõsebb, a nemzetközi kutatásban is is-mert lelõhelye a Várhely (Burgstall) tetején helyezkedik el a Tacsi-árok és a Tolvaj-árok közötti csaknem 500 m magas gerincen. A lelõhely déli része a 482 m magas csúcsot és a hegyoldalt foglal-ja magába, míg az északi rész a hegy Áfonya-hegynek is nevezettészaki nyúlványára nyúlik át. Az 1970-es években elvégzettsáncátvágások eredményei alapján az õskori település a késõbronzkori urnamezõs kultúra idején, a Kr.e. 9. században jöttlétre. Házai a hegy platójának nyugati szélén egészen a lejtõig nyúl-tak le, a plató keleti szélén a telepet egyszerû cölöpkerítés védte. A kora vaskori Hallstatt-kultúra idején, a Kr. e. 7. században az egész területet sánccal erõdítették meg. A sánc felépítése a becslések szerint 53 000 m? földmunkát igényelt, amelyet csakegy nagy és jól szervezett közösség tudott végrehajtani. A munkasikere érdekében talán az emberáldozattól sem riadtak vissza, a nagy sánc délkeleti szakaszának aljában ugyanis egy hamusréteg tetején az 1970-es években egy különleges csontváz kerültelõ: a korábban legalább öt-hat gyermeket megszült 45 év körülinõ jobb felkarcsontja el volt törve, hosszúcsontjainak végénkutyaharapás-nyomok voltak láthatók. A feltehetõen erõszakoshalált halt nõ a mondabeli Kõmíves Kelemennéhez, vagy a Rómát megalapító Remushoz hasonlóan építési áldozat volt az új védmûben, esetleg valamilyen más bûncselekmény áldozatalett? Halálának gyanús körülményeit 2700 év elteltével márlehetetlen kinyomozni. Annyi bizonyos, hogy ez a hegytetõretelepedett népcsoport a biztonságát nem bízta a véletlenre, többmás kisebb erõdített helyet is építetett a Soproni-hegységben: a Várhelytõl keletre található Sánc-hegyen és Károly-magaslaton.Várhelytõl jóval délebbre, az Istenszékének nevezett hegyen szin-tén láthatók kora vaskori eredetû sáncmaradványok. A régészek a sûrû erdõ miatt a földvár belsejében csak néhánykisebb felületen áshattak. Néhány kisebb lakóház maradványaikerültek elõ, amelyeket a Kr. e. 8.-6. századokban használtak az itt élõk. A település következõ lakóit – több száz évvel késõbb– már a keltákkal azonosíthatjuk. Õk a Kr. e. 2-1. században

Sopron-Várhely, késõ bronzkori és vasko-ri erõdített település és kora vaskorihalomsíros temetõ

A VÉDÉSI OSZTÁLY MÚLT HÓNAPBAN A VÉRTESSZÕLÕSI ELÕEMBER-TELEPHELYRE ÉS A TATAI ANGOLKERTBE HÍVTA MEG AZ ÖRÖKSÉG OLVASÓIT. SORON KÖVETKEZÕ KIRÁNDULÁSUNKON MÉG NYUGATABBRA KALANDOZUNK, ÉS A SOPRONI-HEGYSÉG RÉGÉSZETI-MÛEMLÉKI ÉRTÉKEIT VESSZÜK SZÁMBA: AZ 1951 ÓTA RÉGÉSZETILEG VÉDETT SOPRONI VÁRHELYET ÉS KÁROLY-MAGASLATOT, VALAMINT AZ 1930-AS ÉVEK MODERN ÉPÍTÉSZETÉNEK EGYIK KÜLÖNLEGES ALKOTÁSÁT, A MÛEMLÉKIVÉDETTSÉGRE IS JAVASOLT KÁROLY-KILÁTÓT.

NAGY LEVENTE

A Soproni-hegység szívében, a 482 m magas Várhelyen található két világhírû védett régészeti lelõhelyet, az õskori erõdített települést éshalomsíros temetõt megcélzó kirándulás Sopronból indul, ahonnan helyi autóbuszjárat indul Sopronbánfalva és Brennbergbánya felé.Sopronbánfalva román és gótikus falképekkel díszített, középkori eredetû Mária Magdolna-templomáról, és a szintén középkori eredetû,barokk kõkorláttal és szobrokkal díszített lépcsõn megközelíthetõ gótikus kármelita templomáról nevezetes. A falut elhagyva a Brennbergi-völgyben, a Gyermek-és Ifjúsági tábornál célszerû megállni. Innen dél felé a P+ turistajelzésen, a Tolvaj-árok meredek völgyében lehet felka-paszkodni a Várhely és az Új-hegy közötti nyeregben található tisztásra, ahol már feltûnik a várhelyi kora vaskori halomsíros temetõ néhánysírhalma. Ezek mellett elhaladva az õskori erõdített település többszörös sáncvonalán kelhetünk át. Innen a piros háromszög jelzés vezet fela Várhely csúcsán található kilátóhoz, ahonnan megkapó kilátás nyílik Sopron városára, a Fertõ-tóra és a Soproni-hegység többi hegyére. A Várhely csúcsa az óriási kiterjedésû erõdített település déli sáncgyûrûjében emelkedik. Akinek van kedve hozzá, egy hosszabb sétávalkörüljárhatja a több km hosszan húzódó mesterséges sáncokat. A védett lelõhely Sopronbánfalva irányából a sárga háromszög, a piros körés a piros háromszög turistajelzéseken egyaránt megközelíthetõ: a sárga jelzés az õskori földvár déli sáncgyûrûjének északi oldalát, a két pirospedig a nyugati oldalát érinti.

Rekonstruált halomsír a Várhelyen

A f

elvé

tele

ket

a s

zerzõ

kész

ített

e

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 24

Ö R Ö K S É G – M a g y a r T ü k ö r 25

a település legkevésbé védhetõ délnyugati oldalát két fa- és kõkonstrukciójú elõsánccal vették körül, a földvár belsõterületét pedig a Várhely és az Áfonya-hegy közötti nyeregbenegy további sánccal két részre választották. Jelenlegi ismereteinkalapján nem dönthetõ el, hogy a kelták csak a Várhely csúcsánés a déli várrészben telepedtek-e meg, vagy az egész erõdítetttelepülést lakták. Az ásatási eredmények alapján az erõdítetttelepülés legszélsõ elõsáncának délnyugati nagy kapuja szintén a kelta korban épült. A várhelyi õskori erõdített telep megtekintése után a piros három-szög jelzésen dél felé gyalogolunk vissza egy tisztáshoz, innenhamarosan a lelõhelyet a 19. század végén kutató régészrõl, BellaLajosról elnevezett emlékmûhöz érünk. Az emlékmûtõl dél felébetonozott út vezet a kora vaskori halomsíros temetõhöz, a sírokaz út két oldalán emelkednek az erdõben. A lelõhelyet, a halom-síros temetõ területét az autósok a soproni Alsó-Lõverek város-részbõl induló Récényi úton egyenesen érhetik el. A fokozatosan pusztuló sírhalmok közül a 19. század végén mégtöbb mint 200, az 1970-es években már csak 153 volt látható.1887 és 1932 között körülbelül 80, majd 1971 és 1978 közötttovábbi tíz halmot tártak fel (Bella Lajos, Gallus Sándor,Lauringer Jenõ, Nováki Gyula, Patek Erzsébet). Az elhamvasztotthalottak maradványait kõlapokkal, kõkoszorúval vagy kõpakolás-sal körülvett sírban, több esetben fa-, illetve kõszerkezetû sírkam-rákban, egy-egy urnában helyezték el. A legtöbb halomba a Kr. e.7. században, az erõdített település virágkorában temetkeztek, de elõfordult néhány olyan sír is, amelyekbõl Kr. e. 8. és 6.századra keltezhetõ leletek is elõkerültek.A legkülönlegesebb leletek azok a hat sírban is elõfordulóedények (többnyire nagyméretû agyagurnák), amelyeken bekar-colt imádkozó, gyászoló, táncoló, zenélõ emberalakokat és kü-lönféle, nehezen értelmezhetõ kultikus jeleneteket ábrázoltak.Ezek között három olyan edény is van, amelynek különlegesábrázolásai egész Európában egyedülállók. A 80. számú halom-sírból elõkerült, és a soproni múzeum régészeti kiállításán is látható edényen madár- és emberábrázolások mellett egy kocsi-jelenet látható. Még híresebb azonban a 19. század végén Bécsbekerülõ, és a Naturhistorisches Museum régészeti kiállításánmegtekinthetõ két nagyméretû urna a 27. és a 28. számúhalmokból, amelyekre titokzatos alakok egész sorát karcolták be.A 27. halom nõi sírjából elõkerült edényen egy munkagödörbeállított szövõszéken egy nõ dolgozik, mellette egy lanton játszó,egy fonó és két táncoló alaklátható. A lantábrázolás a görög világból jól ismertphorminx-nevû hangszerreemlékezetet. Hasonlóan rej-télyesek a 28. számú halomférfisírjából származó nagyedény bekarcolt ábrázolásaiis: az edényen egymássalszembenálló, harang alakúruhákat viselõ gyászoló éstáncoló alakok mellett egy(túlvilági?) kocsiutazást és egyvadászjelenetet láthatunk.Mivel a keleti Hallstatt-kultúra területén élõ népekmitológiája nem ismert, a kutatók kényszerûségbõl a görög mitológia és a koravaskori görög hétköznapokés ünnepek Homéros ésmás költõk által ábrázolttörténései, valamint a koravaskorban több helyüttmegtalálható italiai eredetûbronzvödrök (situlák) dom-

bormûves ábrázolásai alapján próbálták magyarázni a várhelyiurnák jeleneteit. Egyes feltételezések szerint (Alexandrine Eibner-Persy, Biba Terzan) a fonó és szövõ alakok sorsistennõk ábrázolá-sai, akik a görög mitológia Moiráihoz hasonlóan az élet szõ-nyegét szövik és fonalát fonják (amikor az elszakad, bekövetkezika halandó elkerülhetetlen halála). Fekete Mária szerint a kocsi-zás, verseny-jelenetek, vadászat, szövés-fonás és a lantjátékos ábrá-zolásai a hõsi múltra, régi dicsõségre emlékezõ, Homéroshozhasonlítható énekmondók hõstörténeteit elevenítik fel. Az ábrá-zolások értelmét azonban jelenlegi ismereteink szerint egyelõrenem lehet hitelt érdemlõen megfejteni. A temetõ legérdekesebb látnivalója az 1970-es években feltárt

131. számú halom helyszínen rekonstruált sírkamrája, amelyetszabadtéri kiállításon mutatnak be a nagyközönségnek. A fábólácsolt sírkamra a nõi sírokra jellemzõ mellékletekkel volt ellátva:a talpas tálak, dupla edény és a sírban megfigyelt faszénmarad-ványok alapján sírba helyezett tûzhelynek tekinthetõ tûzikutyamellett egy vaskés, valamint egy bronz nyakperec és hárfa alakúvasfibula töredékeit rejtette. A lelõhely jelentõségét a helyszínenmagyarázó táblák mutatják be. A halomsírmezõ végigjárása után a Récényi utat keresztezõ pirosháromszög-jelzésen indulunk el kelet felé. Hosszas gyaloglás utána Hét Bükkfa-nevû pihenõhelynél a Z jelzésre rátérve érjük el a Sopron felé vezetõ mûutat. A mûút kelet felé a Károly-ma-gaslat irányába ágazik el, majd a Z jelzés is erre az útra tér rá. A gépkocsival is járható út a szomszédos Dalos-hegyen találhatóTV-toronyhoz vezet. Egy keskenyebb aszfaltozott út ágazik le a Dalos-hegyre vezetõ útról, amely egészen a Károly-magaslatigvezet, de sorompóval lezárták, ezért csak gyalogosan járható. Ez a keskenyebb aszfaltozott út átvágja a hegyen található koravaskori erõdített település viszonylag jó állapotban megmaradtdéli sáncát, amely az út mindkét oldalán jól követhetõ az erdõben, mintegy 100-150 m hosszú szakaszon. Az 1888-1991-ben, majd 1912-ben és 1918-ban folytatott ásatások nemcsak a magaslati település, hanem hét – ma már nem látható – halom-sír területét is érintették. A 3. számú halom egyik síri használatraszánt, jelenleg a soproni múzeumban õrzött edényén a várhelyihalmokból ismert urnákhoz hasonlóan bekarcolt jelenetekláthatók: egy harang alakú szoknyás nõalak, lovas, valamint egy szarvast feláldozó (?) alak. A mûút végül a 394 m magas mag-aslat tetejére kapaszkodik fel, ahol a Romwalter Károlyról elnevezett kilátó áll.

A Várhely sánca

v

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 25

26 M a g y a r T ü k ö r – Ö R Ö K S É G

A Károly-kilátóWinkler Oszkár tevékenységének köszönhetõen – Pécs mellett –Sopron a két világháború közötti modern magyar építészet egyiklegfontosabb központjává vált. A neves építész legismertebbmûvei közé tartozik az 1933 és 1935 között korai modern stílus-ban épült Károly-kilátó. A terméskõvel burkolt, szinte csakegymáshoz tapasztott hasábokból kialakított 23 m magas kilátó-torony különlegessége egyik oldalának ferde sudarasodása,amely az építménynek különleges dinamizmust kölcsönöz. A kõtorony helyén az elsõ, fából készült kilátót a SoproniVárosszépítõ Egyesület egyik lelkes tagja, Romwalter Károlynyomdász építette társaival együtt 1902-ben, minderrõl a maikilátó falán elhelyezett emléktábla is tudósít. A 19. század utolsó harmadában kibontakozó természetjáró moz-galom mûemléki védettséget élvezõ építészeti emlékeinek számaMagyarországon igen csekély. A középhegységi turizmus hõsko-rát idézõ, fából ácsolt dobogókõi turistaház (1898), a budaihegyek egyik fõ látványossága, a Schulek Frigyes által tervezettneoromán János-hegyi kilátó, valamint az Örökség 2007.szeptemberi számában is bemutatott historizáló visegrádi Zsitvay-kilátó mellett a soproni modern stílusú Károly-kilátó szintén a munkásságnak is példát adó, 20. század elsõ harmadábanvirágzó polgári természetjárás és társasági kultúra reprezentatívemléke, mûemléki védettsége messzemenõen indokolt. Építé-szettörténeti szempontból is kiemelkedik a késõbbi, már mo-dernebb stiláris törekvésekhez kapcsolódó kilátók közül, ame-lyek többnyire csupán egy felülrõl terasszal lezárt, eseteként a karbantartáshoz és vendéglátáshoz szükséges földszinti helyi-ségekkel bõvített lépcsõtoronyból állnak (a 60-as évek kilátó-építészetének különleges színfoltját, az Avasi kilátót az Örökség2007 júniusi számában mutatta be).

A kilátó tetejérõl szép panoráma nyílik Sopronra, a Fertõ-tóra és a Soproni-hegység hegyeire. Körülötte pihenõpadok, WC, ját-szótér és kissé távolabb étterem található. Több helyütt két-nyelvû magyarázó táblákon olvashatjuk a régészeti lelõhelytörténetét, megismerhetjük az innen elõkerült legfontosabbleleteket és a környék természetvédelmi értékeit. A hegyrõl több jelzett út is tart a város felé. Az észak felé indulózöld háromszög jelzés az Alsó-Lõverekhez és a városi uszodáhozvezet, míg a kelet felé tartó sárga háromszög és zöld háromszögjelzéseket követve a Lõvér szállóhoz érkezünk. Aki nem akarsokat gyalogolni, a Károly-magaslatot, a kora vaskori településdéli sáncszakaszát és a hegyen épült kilátót a Sopronból induló

aszfaltozott úton autóval is megközelítheti. A Sopron-Várhely és Károly-magaslat védett régészeti lelõhe-lyeinek revíziója Alexandrine Eibner-Persy, Nováki Gyula és Patek Erzsébet kutatásai alapján készült, a Károly-kilátóleírásánál Lõvei Pál volt segítségemre (ld. még Lõvei Pál össze-foglalóját a Mûemlékvédelem Táguló körei-címû kiadvány/Budapest, 2000./ 31. oldalán).

Tengelici tanácskozás – Régészet felügyeleti értekezlet volt TengelicenA KÖH Dél-dunántúli Irodája rendhagyó módon az idei év elsõ felügyeleti értekezletét április 8-9.-én (kedd-szerda) Tengelicen rendezte meg.Weiler Árpád (KÖH Dél-dunántúli Iroda, irodavezetõ) köszöntõje után, az értekezlet programjának elsõ felét a korábbi évek gyakorlatáhozhasonlóan idén is a meghívott vendégek elõadásai alkották. Így rövid összefoglalót hallhattunk Osztás Anett régésztõl, aki az Alsónyék(Tolna megye) melletti – az M6 autópálya kapcsán elvégzett megelõzõ régészeti feltárás – nagy kiterjedásû õskori (lengyeli-kultúra)lelõhelyrõl beszélt. Honti Szílvia, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóság, régészeti osztályvezetõje az M7-es autópálya Somogy megyeiszakaszán általuk végzett teljes megelõzõ régészeti feltárások tapasztalatairól, eredményeirõl tartott beszámolót, melyet Bertók Gábor régészrövid összefoglalója követett egy, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága által még 2004-ben elnyert európai uniós pályázatról("Európai tájak múltja, jelene, jövõje"). Az összejövetel második részében került sor az immár hagyományos régiós beszámolókra, illetve a 2007-es év régész felügyelõje (JeneiAnita régészeti felügyelõ, KÖH Észak-magyarországi Iroda) és 2007-es év munkatársa (Fekete Csanád régészeti nyilvántartási referens,KÖH Dokumentációs Igazgatóság) választásra. Ezek után a korábban bekövetkezett jogszabályi, illetve a Hivatal szerkezetébenbekövetkezett változásokról és azok tapasztalatairól folyt eszmecsere, amelyhez vacsora után dr. Mezõs Tamás elnök úr is csatlakozott. Az értekezlet második napján a Dél-dunántúli Régió Északi részének kiemelt mûemléki és régészeti helyszíneit tekintettük végig (Paks-Dunakömlõd "Lussonium" római katonai tábor, Paks Városi Múzeum, Bölcske római kõtár és pincesor, Dunaföldvár középkori vár)ahol többek között prof. dr. Visy Zsolt, dr. Gere László, dr. Gaál Attila illetve Váradiné Péterfy Zsuzsanna tartott nekünk rövid elõadásokataz egyes helyszínek jelentõségérõl, múltjáról. Segítségüket, közremûködésüket külön köszönjük. Hajdú Ádám

A Károly-kilátó

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 26

Ö R Ö K S É G – P r o M e m o r i a 27

ÖRÖKSÉG – A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója – ISSN 1786-7894Felelõs kiadó: dr. Mezõs Tamás elnök; Szerkesztõbizottság: Balázsik Tamás, Bálint Marianna, Bugár-Mészáros Károly,

Deák Ildikó, dr. Deme Péter (elnök), dr. Durczi Zsuzsanna, Farbakyné Deklava Lilla, Hack Róbert, Nagy Gábor, Nagy Levente, Özvegy Györgyi, Róna Katalin, Turok Margit;

Fõszerkesztõ: Nagy ZoltánA szerkesztõség címe: 1014, Budapest, Szentháromság tér 6; Telefon: 224-5281, fax: 224-5282, e-mail: orokseg@koh.huLaptervezõ: Lelkes Design Bt., e-mail: dlelkes@t-online.hu; Nyomdai kivitelezés: Mester Nyomda Kft. Telefon: 455-5050

Gyalókai Zoltán mûvészettörténészInternational Cultural Centre, KrakówHajdú Ádám régész, ter. felügy.KÖH, Dél-dunántúli IrodaKáldi Gyula építészmérnök KÖH, TKINagy Levente régész,KÖH, Dokumentációs Igazgatóság

Nagy Zoltán újságíróKÖH, ÖRÖKSÉGSonkoly Gábor történész – ELTE, BTKVárallyay Réka mûvészettörténészKÖH, TKIVirág Zsolt dr., mûvészettörténész, jogászMagyar Kastélyprogram Kht.

Balassa M. Iván néprajzkutatóBalázsik Tamás mûvészettörténészKÖH, MvTIBelényesy Károly régészK.Ö.Sz.Éri István régész

E számunk szerzõi:

Lapzárta után érkezettEURÓPA NOSTRA DÍJAT KAPOTT A DOBA-SOMLÓVÁRI KASTÉLYPARK KUL-TURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI TANULMÁNYA

Az Európai Unió és a több mint kétszáz európai mûemléki civil szervezetettömörítõ Europa Nostra közös díját, a mûemlékvédelem "Oscar Díjának" számítóEurópai Örökség Díj érmét az idén hazánkból Alföldy Gábor tájépítész-kert-történész nyerte el a "Doba-Somlóvár, Erdõdy-kastélypark: tudományos dokumen-táció, valamint helyreállítási és gondozási javaslat" címû négykötetes, csaknemnégyszázoldalas munkájáért. A legjelentõsebb nemzetközi szakmai elismerést jelen-tõ díjat most elõször kapta meg magyar tájépítész és történeti kert-téma. Alföldy2001 óta a Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának fõkertészeként másfél tucatnyihazai kastélypark megújításán munkálkodik Fertõdtõl Dégen át Füzérradványig. A díjazott mû tárgya: az egyemeletes, klasszicista stílusú dobai kastély mintegyszázhektáros parkja hazánk legjelentõsebb mûemlékei közé tartozik.A hágai zsûri Alföldy mûvének legfõbb érdemeként azt emelte ki, hogy a veszé-lyeztetett állapotú dobai park alapos történeti kutatásán és elemzésén túl hazánkbanelsõként, példaadóan valósítja meg a Nyugat-Európában már elterjedt integráltmûemléki értékkibontakoztatási módszert. A legjelentõsebb nemzetközi szakmaielismerést jelentõ díjat júniusban, Angliában, a Durham-i katedrálisában adják át.

(MNG)(A kastélypark bemutatására következõ számunkban visszatérünk – a szerk.)

Mûemléki Világnap – Szekszárdon isÖrökségünk címmel a Mûemléki Világnaphoz kapcsolódó tudományos konferenciát szervezett – a Honismereti és az IsmeretterjesztõEgyesülettel közösen – a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum. Kaczián János, az Egyed Antal Honismereti Egyesület elnökeimponáló alapossággal vette számba a megye mûemlékeit, felsorolva a legfontosabb tennivalókat is. Elblinger Ferenc helytörténész az uradalmak építészetét, K. Németh András régész pedig a megye középkori templomait mutatta be. A megye egyik legjelentõsebbmûemléke a Béla téri egykori Megyeháza. Építészeti értékeirõl s az elkerülhetetlen felújítással együtt járó funkciók változtatásárólLajtai Zoltán építész beszélt.A Bauhaus talán legszebb vidéki állomását Szekszárdon építették 1937-ben. A váróteremet Szabó Dezsõ festõmûvész készülõ seccójá-nak témájához mérten alakították ki. Az 1980-as években elpusztult festmény helyreállítása érdekében civil kezdeményezés indult.Pályázatot írtak ki és gyûjtenek – többek között dr. Gaál Attila múzeumigazgató, Feledy Péter mûvészettörténész Rühl Gizella és PócsMargit álltak az ügy mellé. A Szekszárd jelképének tartott festmény sorsáról Rühl Gizella tartott beszámolót.A tanácskozás végén bemutatkozott és ismertette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lapjait a Mûemlékvédelem szerkesztõje, Merhán Orsolya, az Örökség-et a KÖH szakmapolitikai magazinját pedig Nagy Zoltán fõszerkesztõ. – y –

Istvánfi Gyula köszöntéseA Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen barátai, tanítványai, kollégái és tisztelõi jubileumi tudományos ülésszakonköszöntötték dr. Istvánfi Gyula egyetemi tanárt hetvenedik születésnapja alkalmából. Dr. Becker Gábor dékánnak és dr. Mezõs Tamásegyetemi tanárnak, a KÖH elnökének ünnepi köszöntõje után az elhangzott elõadások részben a hazai, illetve a határon túli népiépítészettel; részben egyéb, konkrét kutatásokon alapuló, mûemlékeket elemzõ kérdésekkel foglalkoztak. A sokszínû, tartalmukban és gondolatilag egyaránt gazdag elõadások az alkalomhoz méltóan tükrözték a Tanár Úr munkásságának kisugárzó hatását, a munkatársak-kollégák alkotta szellemi mûhely színvonalát.

orokseg_0805_0516.qxp 2009.03.03. 18:40 Page 27

Gyalakuta – kazettás mennyezetrészlet, 1623.

Fotó

:Bala

ssa

M.Iv

án

Bánffyihunyad, az 1705-ös mennyezet részlete

Fotó

:Bala

ssa

M.Iv

án