Drama Jegyzet

2007

Tanító- és Óvóképzés

Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat

Drámapedagógia

Tanulmányi útmutató

II. félév

Babeş-Bolyai Tudományegyetem - Távoktatási Központ

Pszichológia és Neveléstudományok Kar

tanársegéd

dr. Barabási Tünde

2008

Drámapedagógia

Tartalomjegyzék I. FEJEZET: A DRÁMAPEDAGÓGIA ELMÉLETI ALAPJAI ……3

Célkitűzések………………………………………………………………….…3 Tanulási útmutató……………………………………………………………….3 1. téma: A drámapedagógia gyökerei .……………………………………….4 Célkitűzések..………………………………………………………………………….…4 Kulcsfogalmak.………………………………………………………………………….4 2. téma: A dramatikus foglalkozások szerkezete és hatásmechanizmusa …8 Célkitűzések………………………………………………………………………………8 Kulcsfogalmak…………………………………………………………………………...8 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok………………………….………….10

II. FEJEZET: A DRÁMAJÁTÉK ....……………………………………12 Célkitűzések……………………………………………………………………12 Tanulási útmutató………………………………………………………………12 1. téma: A drámajáték fogalma ………………………………….. ………...13 Célkitűzések…………………………………………………………………………….13 Kulcsfogalmak………………………………………………………………………….13 2. téma: A drámajátékok típusai …………………………………………16 Célkitűzések…………………………………………………………………………….16 Kulcsfogalmak …………………………………………………………………………16 3. téma: Drámajáték és dramatizálás. A dramatikus játékok helye a játékok sorában……………………………………………………………21 Célkitűzések……………………………………………………………………… …..21 Kulcsfogalmak………………………………………………………..………… …..21 4. téma: A gyermek dramatikus viselkedésének fejlődése………………………………………………………………………..23 Célkitűzések……………………………………………………………………………..23 Kulcsfogalmak …………………………………………………………………………23 5. téma: A drámajátékok szerepe az I-IV osztályos gyermekek személyiségének fejlődésében………………………………………………..25 Célkitűzések……………………………………………………………………………25 Kulcsfogalmak…………………………………………………………………………26 6. téma: Általános követelmények a drámajátékok alkalmazása során…………………………………………………………………………..29 Célkitűzések……………………………………………………………………………29 Kulcsfogalmak…………………………………………………………………………29 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok……………………………………36 Beküldésre javasolt feladatok…………………………………………………37

III. FEJEZET: A BÁBJÁTÉK ……………………………………………38 Célkitűzések…………………………………………………………………...38 Tanulási útmutató………………………………………………………….…..38 1. téma: A bábjáték mint dramatikus megnyilvánulási forma …….……...38 Célkitűzések……………………………………………………………………………..38 Kulcsfogalmak……………………………………………………………..…………..38 2. téma: A bábok – a bábozás eszközei …………..………………………….41 Célkitűzések……………………………………………………………………………..41 Kulcsfogalmak………………………………………………………………………….41 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok…………………………………….45 Szakirodalom…………………………………………………………………..45 MELLÉKLET 1.: Népmese feldolgozása drámajáték segítségével...…………46 MELLÉKLET 2.: Játékgyűjtemény...………….………………….…………..52

2

Tanulmányi útmutató .

3

I. fejezet: A drámapedagógia elméleti alapjai

Célkitűzések:

- A drámapedagógia fogalmi eszköztárának pontosítása

- A drámapedagógia interdiszciplináris jellegének, más

tudományterületekből való „kiépülésének” bemutatása

- A drámafoglalkozások szerkezeti felépítésének tudatosítása

- A drámafoglalkozások hatásmechanizmusának ismertetése

Tanulási útmutató:

A fejezet két témából áll. Mivel a témák elméleti jellegűek, fogalom-

meghatározásra vállalkoznak, törekedjen elsősorban ezek megértésére.

Idézze fel a kifejezésekkel kapcsolatos eddigi ismereteit, és az egyes

alapfogalmakat próbálja értelmezni, saját szavaival meghatározni. Amikor a

drámapedagógia gyökereiről tanul idézze fel a „gyökérterületekkel”

kapcsolatos korábbi ismereteit és ezt alapján gondolja át a kapcsolódási

pontokat. A második fejezet megértéséhez gondoljon egy olyan

drámafoglalkozásra, amelyen részt vett, és próbálja behatárolni szerkezeti

elemeit, rétegeit, megállapítani a hatásait. Értelmezze ezt a fejezetet szerves

egységben a pszichológiával való kapcsolattal. A modul áttanulmányozása

után próbáljon válaszolni az önellenőrző kérdésekre, feladatokra. Jó

tanulást!

Drámapedagógia

1. téma: A drámapedagógia gyökerei

Célkitűzések:

- A drámapedagógia fogalmi eszköztárának pontosítása

- A drámapedagógia interdiszciplináris jellegének, más tudományterületekből való

„kiépülésének” bemutatása

Kulcsfogalmak: drámajáték, gyökerek, színházi dráma, pszichodráma, drámapedagógia – reformpedagógia.

A drámapedagógia kifejezéssel találkozva, reflektálva ezen összetett szó

jelentésére, és felidézve a dráma illetve a pedagógia kifejezések jelentéskörét,

az a kérdés fogalmazódhat meg bennünk, miként kapcsolódik ez a két

fogalom egymáshoz, illetve egymásba kapcsolódva, hogyan értelmezhetőek.

A dráma kifejezés gyökereiben őrzi az ógörög tenni, cselekedni igét. A

színjáték irányából közelítve a drámához az eljátszás gondolatát társítjuk

hozzá. Amennyiben a pedagógia kulcsfogalmának a személyiségfejlesztést

tekintjük, a következő definícióját adhatjuk a drámapedagógiának:

A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere,

amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas kapcsolatai

a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikus cselekvés révén

fejlődnek. (Palásthy, 2003, 33.) Interdiszciplináris jellegű, minthogy benne

több tudomány és művészet hatása talált egymásra. Ennek megfelelően a

drámapedagógia gyökerei a színművészetben, pedagógiában és

pszichológiában egyaránt fellelhetőek.

A drámapedagógia fogalma

4


5

1. ábra: A drámapedagógiai gyökerei (Palásthy, 2003, 5):

Színjáték:

A játék és a játszás igénye az emberiséggel egyidős. Már i.e 3000 körül

találkozunk olyan kultikus szertartásokkal, rítusokkal, amelyekben a

színjáték egyik legfontosabb eleme a „mintha”-játék gyakorlódik be. Az

antik kultúrákban elterjedő ünnepi színjátékok közreműködői már

hivatásként űzik az átlényegülést. Ezek a katarzist hozó drámai

cselekménysorok viselkedési normákat közvetítenek, feszültségoldó

funkcióval bírnak és közönséget szórakoztatnak.

Színjátékkal való kapcsolat

színházi dráma: jellemzők

A dráma, a színjáték az ember játékösztönéből fakad. Minden

játéktevékenység dramatikus természetű, mert élethelyzetek és

viselkedésminták utánzásán alapul (Huizinga, idézi Palásthy, 2003)

Szerinte a játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában.

A színházi drámára jellemző, hogy:

- a társadalom viselkedési normáit közvetítő eszköz; az emberi helyzetek

végiggondolásának legkonkrétabb módja, formája.

- mozgatórugói a jellemek; története, meséje van; az események

összekapcsolódnak, konfliktusos állapotokat hoznak létre.

Drámapedagógia

A színházi dráma és a drámajáték közös vonásai: az illúzió, a

konfliktus, a feszültség, az érzelmi- fizikai- értelmi odaadást igénylő

átlényegülés, a kiélés lehetősége, a feszültség terhétől való

megszabadulás, az emberi test, cselekvés esztétikai minőséggé emelése.

Eltérő elemek: a drámajáték spontánabb, nem megkomponált, kötött

szövegű; nem lényegi eleme a produkció létrehozása és a közönség

szórakoztatása, a rendező átalakul játékmesterré.

Pedagógia:

Drámában való nevelési lehetőségek felismerése 16-17. századra tehető és

Comenius nevéhez fűződik, aki a sárospataki iskolában, a Schola Ludus-ban

az egész tananyag dramatizálását kezdeményezte, azzal az indoklással, hogy

„…Minden ami a nyilvánosság előtt játszódik, olyan mint a színház. Éppen

ezért, akiket rövid időn belül a közéletbe küldenek, úgy neveljék, hogy ott

megfelelően állják meg a helyüket, s a rájuk bízott feladatokat kellően

végezzék el.” (Comenius, 1656 – idézi Gabnai, 2005, 9).

Pedagógiával való kapcsolat

Legegyértelműbben a 20. század eleji reformpedagógiai irányzatokban

ismerhetőek fel a drámapedagógiai törekvések: a hallgatás és

leckefelmondással szemben szemlélet- és struktúraváltás: a gyermeki

egyéniség és a közösségi életforma hangsúlyozása. A reformgondolkodók

olyan modellszerű szocializációs közeg megteremtésével próbálkoztak,

amely a gyermekközpontúság, a tevékenységközpontúság és az autonómia

egységén alapul.

Különböző reformpedagógiai képviselők felfogásában más-más lényeges

gondolat kiemelése kapcsolja a drámát a pedagógiához, a játékot a

személyiségfejlesztéshez és fordítva, a személyiségfejlődést a játékhoz.

Claparéde: A játék, a játékos munka teremti meg azt a megfelelő

légkör, melyben a gyermek élni és tevékenykedni tud.

Montessori: A játék, a gyermeki aktivitás feltételeinek megteremtését

hangsúlyozza, szerinte gyermekhez méretezett tér és eszközök

szükségesek. Biztosítani kell a szabad megnyilvánulás lehetőségét,

ezáltal a gyermek kezdeményezőkészséget, önbizalmat szerezhet.

6


7

Decroly: gyermeki életszükségletből fakadó érdeklődésre épített

cselekedtetés szerepét hangsúlyozza. drámaelemek a reformpedagógiai irányzatokban drámapedagógia-reformpedagógia pszichológiai gyökerek fejlődéslélektan

Steiner: az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészi-kreatív

nevelést tartotta meghatározőnak.

Freinet: iskolájában nem a tudás átadása a kizárólagos cél; ezt a

gondolkodásmód, szabad kifejezés és az önmegvalósítás egészíti ki.

A századelő reformtörekvései újraéledtek napjaink alternatív iskolai

irányzataiban.

A DRÁMAPEDAGÓGIA azonban NEM REFORMPEDAGÓGIA,

nem alternatív pedagógiai irányzat! De a dráma révén történő

személyiségformálás igénye és gyakorlata markánsan jelen volt a

reformpedagógiai koncepciókban. A jelen drámapedagógiája jól

körülhatárolható és autonóm, az eszköz és formatár koncepcióvá lépett elő,

szemléletté nőtte ki magát. (Palásthy, 2003)

Pszichológia:

Több találkozási pont miatt is mondhatjuk, hogy a drámapedagógia

egyik gyökere a pszichológia. Ezek közül kiemelendő a fejlődéslélektannal

és a pszichodrámával való kapcsolata.

A fejlődéslélektannal való kapcsolatot a játék valósítja meg, hiszen

egyrészt a különböző játékelméletek a gyermeki fejlődésben betöltött

szerepüket szem előtt tartva születtek, másrészt meg a drámajáték is lényegét

tekintve játéknak minősül. A legismertebb játékelméletek a Ch. Bühler, J.

Piaget, S. Millar, Mérei Ferenc nevéhez fűződnek.

A játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában, az

ontogenetikus fejlődésben pedig a gyermeki játék értelmes volta fedezhető

fel: gyermek a játékban gyakorolja és tökéletesíti a különböző képességeit.

A pszichodráma olyan pszichoterápiás módszer, amely nem csak a

verbális megnyilvánulásokra épít, hanem a cselekvést, az akció jelentőségét

hangsúlyozza, a késztetések, vágyak felszínre hozásában, a nagy indulati

feszültségek levezetésében. A pszichodráma a pszichikum valóságos

Drámapedagógia

pszichodráma

szerkezet

önkifejezésének társas hatásokban megvalósuló, cselekvő terápiás folyamata.

A kapcsolódási pontot tehát a drámapedagógiai és a pszichodráma között a

társas hatás és a cselekvés, egyszerűbben fogalmazva, a társas közegben

megnyilvánuló cselekvés jelenti.

A dráma felhasználásával történő személyiségformálás – MORENO (a

pszichodráma egyik jeles képviselője) azon felismerésén alapszik, hogy a

dramatizálás egyidős az emberiséggel, a közösségi lét legelemibb

szükségleteihez tartozik.

A terápiás játék ősmintája a gyermeki játék, amelyben a gy. megeleveníti

világát, vágyait, szándékait, levezeti indulatát, konfliktusait.

A játék a személyiség formálásának, átalakításának és újra-felépítésének

eszköze.

2. téma: A dramatikus foglalkozás szerkezete és

hatásmechanizmusa

Célkitűzések:

- A drámafoglalkozások szerkezeti felépítésének tudatosítása

- A drámafoglalkozások hatásmechanizmusának ismertetése

Kulcsfogalmak: warm up, action, sum up, csoportfolyamat rétegei, hatásmechanizmus, dramatikus ventilláció, katarzis.

A dramatikus terápia bemutatását MORENO triadikus szisztémája

szolgálja a legszemléletesebben:

1. A csoportülések szerkezete

a. Warm up (kezdő fázis) – involvációs, bevezető szakasz,

beszélgetés, a játék kialakítása)

b. Action – a dramatizálás, a játék

8


9

c. Sum up (befejező fázis) – csoportmegbeszélés, a játék

élményének elemzése

2. A csoportfolyamat rétegei

Rétegek Hatásmechanizmus

a. Dramatikus játék-szint (az egyén lelki valósága)

b. Szociometrikus szint (csoportdinamikai folyamatok

elemzése)

c. Csoportpszichoterápiás szint (az egyéni patológiák

csoportban való kezelése) (Megjegyzés: A kisiskoláskori klasszikus dráma-foglalkozásokon általában az első réteget

érintjük, néha a szociometrikus szintet)

3. A dramatizált játék hatásmechanizmusa

a. A helyzet átélése, megértése (anélkül, hogy döntési

helyzetbe hozná a résztvevőt, valamilyen módon növeli az

önismeretét)

b. Dramatikus ventilláció (ha két egymással haragban levő

személy a játékban is haragosokat játszik, csökkenhet

bennük „igazi” haragjuk)

c. Katarzis (ha a néző is beleéli magát a szereplők

indulataiba, maga is megtisztul azoktól)

Bagdy (1981) a csoportülések szerkezetében négy fázist különít el:

1. bemelegítési fázis (warm up)

2. játék (action-methods)

3. megbeszélés (sum up)

4. visszajelentő (feed-back) fázis.

A nevelési tevékenységben is alkalmazott drámacsoportok esetében

megfigyelhető, hogy a megbeszélés és visszajelentés szakasza egybefonódik.

Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegében egyezik a Moreno által leírt

szakaszokkal.

A drámacsoportokban megvalósuló foglalkozások, mint láthattuk a

dramatikus terápiához hasonló szerkezeti felépítésűek. Lényeges, hogy a

pedagógus gondot fordítson a bemelegítés szakaszára, amelynek fő funkciója

Drámapedagógia

a ráhangolódás, fokozatosan a feszültségmentes bizalmi légkör

megteremtése, amely minden jó drámafoglalkozás alapvető ismérve.

(Funkcióját tekintve analóg a testnevelésórák szervezet bemelegítését

szolgáló szerkezeti egységével.) A második szakasz a fő cél, ( a

későbbiekben kifejtésre kerülő) fókusz köré épül, melynek megfelelően

történik a drámajátékok és dramatikus gyakorlatok kiválasztása. A harmadik

szakaszban a csoport megbeszéli, összegzi a drámafoglalkozás élményeit, a

csoporttagok jelzik, hogy érezték magukat a foglalkozáson. A szakasz

alapvető szerepe a levezetés, a foglalkozás jó hangulatban történő lezárása.

Szerkezeti elemek funkciója

Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:

1. Határozza meg a drámapedagógia fogalmát! Reflektáljon, a

pedagógia tudományjellegének ismérveit szem előtt tartva, arra

vonatkozóan, hogy jogos-e, helye-e a drámapedagógia kifejezés

használata? Miért honosodhatott meg ebben a formában a

szaknyelvezetben?

2. Milyen értelemben kapcsolódik a drámapedagógia a

színjátszáshoz? Melyek a színházi dráma és a drámajáték közös és

eltérő elemei?

3. Ragadja meg a pszichológia és a drámapedagógia kapcsolatát!

4. Miért tekinthetjük a drámapedagógia gyökerének a pedagógiát?

Miért éppen e „gyökeret” hordozza elnevezésében a

drámapedagógia?

5. Fogalmazza meg négy-öt mondatban a drámapedagógia és a

reformpedagógia közötti különbséget! Mi által kapcsolódik mégis

össze ez a két fogalom?

10


11

6. Melyek a Moreno szerinti csoportülések szerkezeti felépítése?

Magyarázza röviden a szakaszok szerepét! Miért nem nevezhetjük

lényegesnek a Moreno és a Bagdy által elhatárolt struktúra közti

eltérést?

7. Iskolai drámafoglalkozásokon a csoportfolyamatok mely rétegeit

érinthetjük?

8. A bemutatott három hatásmechanizmus közül az iskolai

drámafoglalkozásokon melyik/melyek érvényesülhetnek?

Érveljen döntése mellett!

Drámapedagógia

II. fejezet: A drámajáték

Célkitűzések:

- A drámajáték fogalmának, a dramatikus folyamat jellegzetességeinek

pontosítása

- A dráma pedagógiai alkalmazási irányzatainak vázlatos bemutatása

- A drámajátékok sokféleségének, a játékok lehetséges kategorizálási

szempontjainak tudatosítása

- A drámajáték és drámagyakorlatok jellegzetességeinek elhatárolása

- A drámajáték és dramatizálás fogalmi pontosítása, a lényeges

különbségek körülhatárolása

- A dramatizálás jellemzőinek, a játékok sorában elfoglalt helyének

leírása

- A dramatikus viselkedés fejlődési folyamatát bemutatni,

összefüggésben a pedagógus munkájával szemben támasztott

követelményekkel

- A drámajátékok kisiskolások személyiségfejlődésére gyakorolt

hatásainak rendszerezése.

- Az elemi iskolában alkalmazott drámafoglalkozások lehetséges

fókuszainak sorjázása

- A drámajátékok alkalmazási szabályainak, a drámajáték-vezetői

tulajdonságok tudatosítása


Ez a fejezet hat témát fejt ki, amelyek a drámajáték fogalmi

pontosításához illetve gyakorlati alkalmazásához kapcsolódnak. Az egyes

irányzatok tanulásakor vizsgálja meg az elméletek értelmezése után, mi lehet

a lényeges eltérés illetve a közös elem az egyes elméletekben. A fogalom

meghatározáskor illetve tipizálással, a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos

ismeretek rögzítését nagymértékben megkönnyítené, ha kézügybe helyezne a

drámajáték-gyűjteményt, és az elméletileg olvasottakat megpróbálná

konkrétan azonosítani valamely szabadon választott játékon. Minden elméleti

12


13

vonatkozásra keressen gyakorlati példákat! Oldja meg az önellenőrző

feladatokat, hiszen ezek fókuszálják a figyelmet és a rögzítést is elősegítik!

1. téma: A drámajáték fogalma

Célkitűzések:

- A drámajáték fogalmának, a dramatikus folyamat jellegzetességeinek pontosítása

- A dráma pedagógiai alkalmazási irányzatainak vázlatos bemutatása

Kulcsfogalmak: drámajáték, dramatikus folyamat, drámapedagógiai irányzatok .

A pszichodráma a 60-as évektől virágkorát éli a fellendülő

csoportmozgalmak révén. Technikáit alkalmazzák:

• Gyógyító célú csoportterápiai eljárásokban,

• A vezetőképzésben,

• Egészséges személyek egyre divatosabb önismereti csoportjaiban,

• Az egészséges nevelési gyakorlatában is egyre nagyobb teret hódít.

A drámajáték fogalma A drámajáték jellemzői

A dramatikus, drámai önkifejezés, a kreatív dráma iskolai alkalmazási

formája a DRÁMAJÁTÉK, mely a drámapedagógia eszközekét fogható fel.

Drámajátéknak tekinthető minden olyan játékos emberi megnyilvánulás,

melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel.

A dramatikus folyamat jellegzetes elemei:

Kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás;

Megjelenítési módja: a felidézett vagy éppen megnyilvánuló

társas kölcsönhatás, az interakció;

Eszköze: az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér

és az idő;

Tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés.

Drámapedagógia

A drámajátékok alkalmazásával kapcsolatos elképzelések a

drámapedagógia történetében három irányzat köré csoportosíthatóak. A

bemutatásban történeti szempontot érvényesítünk, bár, lényeges

hangsúlyozni, hogy napjainkban egymás mellett él a három koncepció, így

megjelenésük idejének nincs különösebb jelentősége.

1. Peter SLADE – 1954 – Child Drama című művében fejti ki nevelő

szmléletét: „Ha a gyermeknek olyan tevékenységet mutatunk, amely

szoros kapcsolatban van a benne rejlő természetes tudással, akkor a

fejlődés mesterséges eszközök nélkül is serkenthető”.(Slade, 1992) A játék lehetőségének biztosítása Képzeletbeli világ – szerepvállalás

Elméletének iránymutató tételei:

- a pedagógus feladata tudatosan biztosítani a gyermek számára a

lehetőségeket, közöttük a játék lehetőségét is

- A mintha-játék teremtette biztonságos keretek között a kudarc

megélésére kapnak a gyerekek esélyt, ezek következményének terhe

nélkül

- A drámajáték: „megtervezett érzelmi tréning módszere” – a drámai

élmény lényege (sértetlenül sértettnek lenni, szomorúság nélkül

elszomorodni)

- A drámajátékot egyértelműem egybekapcsolja a színjátszással és a

nevelés eszközének tekinti

2. Dorothy HEATHCOTE - A Theatre in Education ( színház a

tanításban, magyarul gyakrabban használy fordításban: tanítási

dráma) meghatározó alakja

- koncepciójának magja a komplex dramatikus módszer, amely a

tanulást hatékonnyá teszi.

- Alapelem: a résztvevők képzeletbeli világba való belépése

- Hangsúly: a szerep értelmezésén van, ennek a felvállaláskor az

attitűd elfogadása, a szituációra való rálátás módja, az abba való

belehelyezkedés a fontos.

- A játék csak konkrét ténybeli tudás, ismeretek birtokában

realizálható.

- Az önkifejezésről a drámára, a drámai történésre és jelentésre

irányította a figyelmet.

14


15

- A pedagógus szerepe a drámában megjelelő tanulság, hasznosítható

tudás felismerése, megértése, strukturálása.

- A drámában a pedagógus is szerepet vállal: belülről irányítja a játék-

történéseket.

3. Gavin BOLTON: a művészet katarzist teremtő

hatásmechanizmusát helyezte a metodikája középpontjába: „ A

drámaórák során a tanulók mindenképpen egy művészi kifejezésforma

alkalmazási módjával ismerkednek meg, függetlenül attól, hogy a

létrehozott tartalmakat előadássá szervezik-e vagy sem. A jó

drámaórák és a jó színházi előadások egyaránt a jelentőséggel

felruházott hétköznapi pillanatok után kutatnak.” (Bolton, 1996, 5)

A dráma mint tantárgy

- a dráma magva a feszültségben rejlik, amelyet a drámai figura él

meg, de a dráma játszója is megtapasztal.

- Lényeges mozzanat a feszültség feloldása (ha túl hosszú a feszültség:

elvész a dráma ereje, dinamikája)

- A pedagógus feladata, hogy megtanítsa a tanulókat a

feszültségformák megválasztásához, felépítéséhez és feloldásához

szükséges ismeretekre.

- A drámafoglalkozás nem tantárgyakat segítőeszköz, hanem a

többivel egyenrangú tantárgy;

- A pedagógus és a gyerek közösen hozza létre az alkotást, úgy, hogy a

felnőtt irányító szerepe mindvégig a művészi tevékenységre

koncentrál.

A drámafoglalkozás nem önmutogató drámai forma; a játszó

személyek itt azt tanulják, hogy emberi tapasztalatokat idézzenek fel,

képzeljenek el, elevenítsenek fel.

Drámapedagógia

2. téma: A drámajátékok típusai

Célkitűzések:

- A drámajátékok sokféleségének, a játékok lehetséges kategorizálási szempontjainak

tudatosítása

- A drámajáték és drámagyakorlatok jellegzetességeinek elhatárolása

Kulcsfogalmak: verbális, non-verbális, egyéni, páros, triád, csoportos gyakorlatok, fejlesztési terület szerint drámajátékok, dramatikus, játék, dramatikus gyakorlat.

A drámajáték gyűjtőfogalom. Egyaránt jelent különböző készségeket

fejlesztő gyakorlatokat és szerepvállalást igénylő társas rögtönzéseket.

Kommunikációs forma Csoport strukturálódása

1. A kommunikációs formát tekintve:

• Verbális

• Nonverbális

2. A csoport strukturálódása szempontjából:

• Egyéni

• Páros, triád vagy alcsoportos

• Panel- vagy akváriumhelyzetet teremtő

• Egész csoportot alcsoportokban mozgató

• Homogén egészcsoportos gyakorlatok.

3. gyakorlati felhasználásuk, céljuk szerint irányulhatnak:

• érzékszervi finomításra, (pl. MILYEN SZAGA VAN? Próbáljuk meg

felidézni a különböző szagokat, illatokat! – friss újság; pékség; autószerelő

műhely; kedvenc ételünk; stb.)

• figyelemösszpontosítás, koncentráció, (pl. HALLGATNI

ARANY: A játékosok körben ülnek. A játék vezetője különféle kérdéseket

intéz a játékosokhoz. Amikor kimond egy kérdést, rámutat valakire. Az

illetőnek azonban nem szabad megszólalnia, hanem jobb oldali szomszédja

kell, hogy válaszoljon.)

16


17

• fantázia fejlesztésére, (pl. SZÓÉPÍTÉS: Egy rövid szó

felhasználásával új szavakat alkotunk. Pl. ver, kever, vers, veres,

verekedés, veret, verem, stb.)

• encounter gyakorlatok, (pl. NÉMA KIÁLTÁS: A játszó személy

kiáll a többiek elé és kiállt valamit hang nélkül. Arckifejezésével, esetleg

szavak formálásának mímelésével, gesztusokkal segítheti hallgatóságát. Ha

a csoport nem tudja megfejteni, csak akkor mutathatja be hanggal is.)

Cél – fejlesztett pszichikus funkció

• mímes – improvizatív gyakorlatok (TÜKÖRJÁTÉK: egy sorban

állnak a játékosok, velük szemben a vezető. A vezető elmozdul, fintort vág

vagy gesztikulál, s a vele szemben állók, mintha tükörben látnák, utána

csinálják; ha tehát a vezető bal kézzel mozdul, a szemben levők jobb

kézzel teszik ugyanezt.)

• szituációs (helyzet)gyakorlatok (pl. ÉS MOST GYORSAN HAZA!

Mondjuk ezt a mondatot: morcos kishúgunknak; egy engedelmes

kutyának; egy vadul ugató kutyának; önmagunknak amikor egy jó vacsora

vár; rossz jeggyel hazafele menet.)

• konfliktushelyzet modellek (GYEREK – SZÜLŐ: a 7 éves Karcsi

eltörte az apjától kapott új puskáját. A darabokat eldugta a kályha mögé.

Az apa megtalálja. Mit tesz?)

• önismereti gyakorlatok (TALÁLJ KI SAJÁT JELET! Két perc alatt

egy írólapon színes ceruzával mindenki rajzoljon magának egy saját jelet,

képet vagy mintát, amely őt jellemzi. A megbeszélés során mindenki

elmondja, hogy miért választotta azt a jelet.)

• társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok (pl. ZSIPP-ZSUPP

JÁTÉK: Ha a játékvezető rámutat valakire, s azt mondja zsipp, akkor

annak azonnal meg kell mondania bal oldali szomszédja, ha a játékvezető

zsupp-ot mond, a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja zsipp-zsupp

akkor mindenki helyet cserél és folytatódik a játék.)

Leggyakrabban ez utóbbi felosztást használjuk, mindig szem előtt

tartva azt az elsődleges fejlesztési területet (hiszen minden játék a

személyiség több területét is igénybe veszi, és ezáltal fejleszti), amelyet az

adott játék megcéloz.

Drámapedagógia

Dramatikus tevékenységformák

Gavin Bolton (1993) osztotta fel a dramatikus tevékenységeket „A”, „B” és

„C” típusra, és az általa képviselt „D” típusra. A magyar drámapedagógusok

átvették Bolton felosztását, de a „D” típus helyett a tanítási dráma kifejezés

vált uralkodóvá.

1. Az „A” típusúak a gyakorlatok, céljuk általában a dramatikus

készségfejlesztés. Rövid távú, lezárt, szabályok által meghatározott játékok

ezek. A tevékenység folyhat csoportban, párokban vagy egyénileg. Pl.

játsszuk el, milyen, ha beleragadunk a sárba vagy idézzük fel az utcai

hangokat vagy labdázzunk képzeletbeli labdával. Dramatikus tevékenységformák

2. „B” típus: Dramatikus játék, amely egy meghatározott kontextusban

létezik: hely, idő, szereplők, adott téma alapján. A szabályok közös

megegyezéssel születnek, be lehet ültetni az egyes egyéni elemeket is, de

előtte a csoportnak konszenzusra kell jutnia a történet alakításában. A

tevékenység nem ismételhető meg, az akció többnyire intenzív átélés nyomán

jelenik meg, nagyon gyakran valóságközeli módon. Pl. katasztrófa-helyzetet

tételez fel: hajótörés, a Mount Everest hegymászói; vagy egy irodalmi műhöz

kapcsolódik: milyen lesz az a szobor, amelyet a Montague és Capulet család

állíttat a fiatalok életébe kerülő tragédia után, milyen vitákat szül a

szoborállítás?

3. „C” típus: színházi előadás. A munkafolyamat célja egy a nézők számára

készített előadás elkészítése, minden munka a végső produktum irányába

mutat, ami a teljesítmény iránti elvárást fokozza. A szöveg és az akció lehet

kötött, lehet a csoport által alkotott, de a próbák során a megkötések,

rögzítések válnak dominánssá, a személyes megoldásokat felváltja az

egységes koncepció. A résztvevők számára fontos, hogy bizonyos szakmai,

színházi tudással rendelkezzenek. A „C” típushoz tartozik: a megírt drámák

adaptálása, irodalmi színpadok szerkesztett játékai, a gyerekek történeteiből

készített életút-játékok, egy epikus mű közös dramatizálása.

4. Valamennyi típusnak megvan a maga helye, ill. szerepe, de a

drámapedagógiában a legnagyobb szabadsággal bíró tanítási drámának van

18


19

leginkább kitüntetett szerepe. A tanítási drámában az érzelmi és intellektuális

tanulás az együttes cél, az átélés-megértés-tudatosítás fázisai egymást

követik, a döntési helyzeteket a tanár dolgozza ki, de a gyerekek döntenek.

Ehhez képest a színházi előadásban túl sok a megkötés, a dramatikus

játékban pedig túl kevés. (Tölgyessy)

E dramatikus tevékenységformák közül a jegyzet keretei között csak az

„A” és „B” típussal foglalkozunk:

„A” típus: gyakorlatok

„B” típus: dramatikus játékok

„A” típushoz tartozó gyakorlattípusok:

1. Közvetlen tapasztaltszerzés

2. Dramatikus készségfejlesztés

3. Helyzetgyakorlatok

4. Játékok

Dramatikus

gyakorlatok

• Fontos eleme az instrukció.

• A szabályok egyértelműek.

• A tevékenység könnyen megismételhető.

• Általában nem kötődik erős érzelmekhez.

• A résztvevőktől koncentrációt és erőfeszítést igényel.

• Gyakran ölt problémamegoldó formát.

• A célt mind a tanár, mind a tanulók ismerik.

• Mindig rövid távú, gyakran törekszik lezártságra

A gyakorlatok közös jellemzői:

Drámapedagógia

„B” típus: dramatikus játékok

1. Helyszín által meghatározott (pl. kórház, áruház)

2. Szituáció által meghatározott (pl. családi élet)

3. Téma által meghatározott (pl. cowboyok és indiánok)

4. Történet által meghatározott (pl. Micimackó története)

5. Karakterek által meghatározott (pl. az üzletember) Dramatikus játékok

• A korlátok közös megérzéssel születnek.

• A szabályok nem minden esetben egyértelműek.

• A tevékenység nem ismételhető könnyen.

• Az akció többnyire intenzív átélés nyomán jelenik meg.

• A játék energiaszintje többnyire magas.

Dramatikus játékok jellemzői:

• Nincs időbeli korlátozás.

• Nincs határozott célja, nem törekszik lezártságra.

Kisiskolások körében szervezett drámafoglalkozások esetében a

drámajáték és a drámagyakorlat egyaránt alkalmazható. A foglalkozás célja,

fókusza határozza meg, hogy melyik kerül előtérbe. A tanítási órákba

általában (de nem törvényszerűen) gyakrabban épülnek be a dramatikus

gyakorlatok, míg a drámajátékok inkább a drámaórák alapvető eszközei,

tevékenységi formái.

20


21

3. téma: Drámajáték és dramatizálás. A dramatikus játékok

helye a játékok sorában

Célkitűzések:

- A drámajáték és dramatizálás fogalmi pontosítása, a lényeges különbségek

körülhatárolása

- A dramatizálás jellemzőinek, a játékok sorában elfoglalt helyének leírása

Kulcsfogalmak: drámajáték, dramatizálás.

A drámajátékok kifejezést gyűjtőnévként használjuk általában, és

mint ilyen egyaránt vonatkozik a készségfejlesztő gyakorlatokra, valamint a

szerepvállalást is igénylő dráma-improvizációkra. A készségfejlesztés, amit

klasszikusan drámajáték által valósítunk meg, a gyermek saját belső

világának a megjelenítésére, vágyainak, érzelmeinek, pillanatnyi

gondolatainak a kifejezésére összpontosít, amint ezt az előző alfejezetben

kifejtettük. A drámajátékok szerepvállaló típusánál a foglalkozások alapját a

jelen idejű interakció, a társas kölcsönhatás képezi, mely esetben viszont

adott a konkrét, megjelenítendő tartalom (általában valamely irodalmi mű

cselekményének formájában). A drámajátékok esetében a tartalom maga a

megjelenítés.

Drámajáték Dramatizálás

A dramatizálás. A gyermeki játék élményhátterét a valóság és a

mese adja. E két forrás megjelenési módjában, befogadási formájában is eltér

egymástól. A hallott mesék, történetek a szó és a képzelet síkján aktivizálják

a pszichikumot. A dramatikus tevékenységben azonban a képzeleti képekből

építkezve el kell jutni a cselekmény elgondolásáig majd megalkotásáig. Ez

azt jelenti, hogy a verbális jelzések segítségével megalkotott képzeleti képek

olyan játékképzetekké alakulnak, amelyek a cselekvés során létrejövő

képzeleti képek újraformálásával keletkeznek. A gyerek a mesét, történetet

hallgatja, a játékot létrehozza, eljátssza, megalkotja. Mivel a cselekvés igénye

elsődleges különösen óvodás, de még kisiskoláskorban is, a keletkező

Drámapedagógia

feszültség levezetésének egyik formájaként választhatja a gyerek a

dramatizálást, a dramatikus játékot.

A dramatikus játék és a drámajáték a gyermek

személyiségfejlődésének folyamatában sajátos helyet foglal el. Gyökereit a

többi játékfajtához hasonló módon a gyakorlójátékban találhatjuk meg, de

közvetlen előzménye az egyéb esztétikai élményekre épülő bábozás és a

szerepjáték. A mesék dramatizálásának igénye és lehetősége egy bizonyos

fejlettségi fokon jelentkezik, amikor a gyermek játékának alakulására

döntően hat a képi, majd a szimbolikus reprezentációk fejlettsége. Ez a

játékforma a bábozás talaján indul el és a szerepjáték szerepmegformálási

tapasztalatain, az együttes játéktevékenység közösségi játékélményein át jut

el a közös dramatizálásig. A bábozásnak különösen fontos szerepe van a

dramatikus játék előkészítésében, hiszen ebben jelenik meg a megjelenítés és

újraélés szándéka, amely gazdagítja a gyerek élményeit és oldja, paraván

mögé bujtatja a megnyilvánulással kapcsolatos félelmeit. A gyermek a báb

mögé bújhat, ha nem úgy alakul a cselekmény, az alakítás, ahogyan azt a

környezet elvárná, ezt a sikertelenséget a bábra vetítheti ki. (Részletesebben

lásd a 3. fejezetet!) A dramatikus játékban nincs meg ez az elem, ezért is

jelenik meg egy magasabb fejlődési lépcsőfokon. (Kovács – Bakosi, 1995)

… a többi játék között A dramatizálás jellemzői

Minden játéknak alapismérve, hogy örömet jelent a gyermeknek,

vagy, hogy minden játékot örömszerzés kísér. A dramatikus játék a mesék

csodás világából meríti élményanyagát, így sajátos örömforrásokat is

megjelenít. Feszültségkeltő és csökkentő hatása tehát szintén örömforrás az

alapvetőnek tekinthető utánzás, átváltozás, megjelenítés által hordozott

örömkeltésen túlmenően.

A dramatizálás akárcsak a drámajáték társszükségletű játékforma,

amely egybe közösségi élmény hordozója is. Meghatározó jelentőségű e

játékformában a szociális penetrancia (társas hatóképesség) (Mérei-Binét,

1985, 135), hiszen ebben a játékformában csiszolódik, sokszínűen

gazdagodik.

A dramatizálás helyét a játékalkotáshoz, mesei helyszínek

megelevenítéséhez szükséges feltételek biztosításával lehet kialakítani.

Ezeket a gyermekek a valóságban nem láthatták, de képzeletükben a

22


23

valóságos tapasztalataik újszerű kombinálásával meg tudják jeleníteni.

Tulajdonképpen a képzeleti képek tárgyiasítása történik a helyszínek

kialakításakor. Dramatizáláskor fontos a gyermek számára (főleg

óvodáskorban) olyan jelmezek, díszletek, kellékek biztosítása, amelyek

segítik a mese újraélését, erősítik a dramatikus hatást. Ezeket elkészíthetik

közösen a pedagógussal, de lehetnek a felnőttek ruhadarabjai, használati

tárgyai is.

A dramatizálás élményszerűségének biztosítása érdekében tartsuk

szem előtt az alábbiakat:

Biztosítsunk rendszeres irodalmi élményt a gyermek számára Élményszerűség biztosítása A mese/történet kiválasztásánál tartsuk szem előtt a

dramatizálhatóság szempontját

Minél több gyereket vonjunk be a játékba, ha másként nem

lehetséges, akkor szerepcserével és többszöri eljátszással, de

Ne erőltessük a gyerekek részvételét!

Alakítsunk olyan környezetet és légkört, amely segíti a szerep

megalkotását, megelevenítését.

A pedagógus játsszon együtt a gyerekekkel, legyen modell

számukra

4. téma: A gyermek dramatikus viselkedésének fejlődése

Célkitűzés:

- A dramatikus viselkedés fejlődési folyamatát bemutatni, összefüggésben a

pedagógus munkájával szemben támasztott követelményekkel

Kulcsfogalmak: dramatikus viselkedés, kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor.

Drámapedagógia

Gabnai Katalin (2005) a dramatikus viselkedés fejlődését a

következőképpen foglalja össze:

A társas viselkedés és a kreatív drámajáték vagy színpadi szereplés

készségei fejlődéslélektani szempontból közös gyökerekhez nyúlnak vissza.

A gyermek 1-1,5 éves kora körül kezd „tudatára ébredni” annak, hogy „

színpadon van”. A szüleitől és más felnőttektől kapott visszajelzések, mosoly

vagy simogatás arra indítja, hogy megismételje a hangot vagy mozgást,

amiért a jutalmat kapta, miközben tudja, hogy nézik. Ez, bár a gyermek nem

tudatosan cselekszik, így is magában foglalja a cselekvő és megfigyelő, a

színész és a közönség közötti különbségtételt.

Kisgyermekkor Óvodáskor

A gyermek egy éves korára játék közben viszonylag rendszeresen

utánozza saját és mások viselkedésének egyes mozzanatait. Két éves korban

már nem csak viselkedési elemeket, hanem magukat a személyeket utánozza.

Három éves korában a gyermek már további szereplőket is bevon a játékába,

és ezzel kezdetét veszi a valódi szerepjáték korszaka, vagyis az az időszak,

amikor a felvett szerep már nem a gyermek szimbolikus világának része,

hanem a társas tapasztalatok próbálgatásának színtere. Körülbelül négy éves

a gyerek, amikor már elkezd elképzelt figurákat megszemélyesíteni, kitalál

magának barátokat. Már képes ekkor arra is, hogy a megszemélyesített figura

különböző, többnyire ellentétes érzelmi állapotait dramatizálja. Négy és hét

éves kora között megérti a szerepek közötti összefüggéseket, így hét éves

korára akár „színházat” is lehet vele játszani, abban az értelemben, hogy meg

tudja tanulni, hogy melyik szereplőnek mikor következik a sora, hogy

minden szereplőnek megvan a maga előre rögzített szerepe, stb.. Azt

azonban, hogy egy szereplő sokféleképpen viselkedhet, csak kilenc éves kor

körül értik meg.

Érdekes jelenség, hogy a tényleges színjátszási képességet jelentősen

megelőzve a gyermekek általában már 4-5 éves korukban viszonylag jól

tudnak már bábokkal színházat játszani, vagyis a személyes játékot „mintha”-

színpadi helyzetbe kivetíteni. Ez azt jelenti, hogy ebben a korban a gyerekek

már tudják, mit jelent a színpadon lenni: el tudnak képzelni drámai

szereplőket, változó érzelmi állapotokat, ismerik a drámai építkezés elemeit,

tudnak bánni a kellékekkel.

24


25

Iskolás korában annyira fejletté válik a gyerek szociális érzékenysége,

hogy kezd véget vetni a magányos játéknak, kortársai körében tud igazi

játékélményhez jutni. Az improvizáció ekkor még teljesen természetes, a

gyerekek nem tartják be a dramatikus formákat, a játékuk végtelen, bárki be-

és kiléphet, amikor akar. Ennek a kornak a játéka közvetlen, áttétel nélküli, a

gyermek ekkor valóban az aki vagy amit eljátszik. A hetedik-nyolcadik

évben az improvizációnak ez a típusa folytatódik, azzal a fejlődési többlettel,

hogy sokasodik a témák száma, és a gyermekek egyre gazdagodó

tapasztalataikat is felhasználják a játékban. Kezdik érteni és érezni a játék

formáját, rögtönzéseiknek van kezdete, története és vége. A játékosok és a

nézők egységet alkotnak. A pubertást megelőző kilencedik évben kezd

átalakulni az improvizáció: a gyermekben felébred a kritikai érzék,

felfedezik, hogy hatást gyakorolhatnak más emberekre, és lassan felébred az

önérvényesítés vágya. Ekkor növekszik meg a csoportok jelentősége. Az

improvizációk témája képes befolyásolni a gyermek érdeklődését a külső

világ iránt. Kialakul a konfliktus követelménye, s mert ez megoldást igényel

(a jó győzelmét a rossza felett) a játék drámai szerkezetet kap.

Kisiskoláskor

Dramatizálás igénylésekor a pedagógusnak szem előtt kell tartania

azokat a pszichikus fejlődési törvényszerűségeket, amelyek meghatározzák a

gyermek drámában való megnyilvánulásának sajátosságait. Lutz (idézi

Gabnai, 2005, 188) szerint: „Minél kisebbek a gyerekek, annál kevésbé lenne

szabad reprodukált játékot alkalmazni.”

5. téma: A drámajátékok szerepe az I-IV osztályos gyermekek

személyiségének fejlődésében

Célkitűzések:

- A drámajátékok kisiskolások személyiségfejlődésére gyakorolt hatásainak

rendszerezése.

- Az elemi iskolában alkalmazott drámafoglalkozások lehetséges fókuszainak

sorjázása

Drámapedagógia

Kulcsfogalmak: fejlesztési célok, követelmények, drámajáték funkciói, fókusz.

A dramatikus eszközök használatának, drámajátékok általi nevelési-

fejlesztési tevékenységnek a céljai a következőképpen foglalhatóak össze

(Gabnai, 2005 nyomán):

A jól alkalmazott dramatikus nevelés elősegíti:

- A közösségben, közösségért tevékenykedő ember aktivitásának

serkentését, Fejlesztési célok Gyakorlati követelmények

- Ön- és emberismeretének gazdagodását,

- Alkotóképességének, rugalmas, önálló gondolkodásának fejlődését,

- Összpontosított, tervezett munkára való szoktatását,

- Testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését

- Mozgásának és beszédének tisztaságát, szép és kifejező voltát.

A drámajáték gazdagítja:

- Az oktatómunkát és a szabadidő eltöltését,

- Színesebbé, intenzívebbé teszi a foglalkozásokat,

- Viselkedési bátorságot, biztonságot nyújt a társadalmi élet sok

területén (pályaválasztás, ügyintézés, családi, iskolai gondok stb.),

- Könnyed és természetes kapcsolatot teremt a nemek között,

- Valamilyen mértékben ellensúlyozza a passzivitást, amit a

tömegkommunikációs eszközök akaratlanul is elősegítenek.

Ezeknek a céloknak a tudatában a következő gyakorlati követelmények

elérését tűzhetjük magunk elé egy gyermekcsoport felkészítésében:

- A játékos gyakorlatok során sajátítsák el a csoporttagok a drámai

kifejezési formákat, melyek a mindennapi kapcsolatfelvételt és

kapcsolattartást megkönnyítik. Ismerjék meg önmagukat, társaikat,

környező világukat egy-egy gesztus, hanglejtés, az arckifejezés, a

viselkedés tükrében.

- Testi adottságaiknak és személyiségüknek megfelelően, a

legkülönbözőbb élethelyzetekben pontosan és tisztán fejezzék ki

magunkat, törekedvén arra, hogy a játékbeli társak, vagy a széles

nyilvánosság ne gátolja őket a közlés árnyaltságában, teljességében.

26


Gyakorlati követelmények

27

- A játékok feladata a jó értelemben vett szociális és esztétikai

érzékenység kialakítása is. A rögtönzött játékok során gyakorolhatják

a kiélezett szituációk felismerését, az azokban való eligazodást,

döntést.

- Koruk és képességeik szerint legyenek képesek a csoport tagjai

térbeli, időbeli és szociális helyzetük meghatározására.

- A foglalkozások járulékos eleme, hogy új ismeretekhez juttatják a

csoporttagokat. Érvényesüljön a drámának a tantárgyhatárokon

átívelő integráló szerepe.

Összegezve a drámajáték sajátosságait, amelyek által

kidomboríthatóak a személyiségfejlesztő hatások, a következőket kell

hangsúlyoznunk:

A drámajáték sajátosságai

1. A drámajáték a játék pszichológiai hatását aknázza ki, ugyanakkor

közösségi jellegű és célzatú is.

2. A drámajátékban a gyermek cselekvőként, közreműködőként,

képzeleti vagy tevékenységi síkon él meg élethelyzeteket.

3. A rendszeres játéktevékenység: gyakorlótér, viselkedési biztonságot

nyújt.

Szem előtt tartva azokat a funkciókat, amelyek I-IV. osztályban inkább

előtérbe kerülnek a következőket kell a fenti célok és követelmények

tükrében kiemelnünk:

A drámajátékok legtartósabb hatása: önismeretei elemek

tudatosítása, helyzeti-viselkedési önismerethez jutás

Az önismeret lehetővé teszi a viselkedésbeli korrekciót

Másokkal való kapcsolat szempontjából: fejlődik empátiás

készségük, toleranciájuk.

Társas viselkedésben, mások személyiségének tiszteletben

tartása természetes lesz számukra.

Csoportban: legjellemzőbb a csoportképző hatás; a játékokban

való részvétel pozitívan hat a szociabilitásra.

Drámapedagógia

Kommunikációs gyakorlatok magabiztosságot adnak és

artikuláltabb lesz a beszéd, pontosabb, árnyaltabb a

fogalmazás. A drámajáték funkciói

A dráma az önkifejezés eszköze, tehát ebben a folyamatban a

gyermeknek az önkifejezése is megfelelővé válik

Fejlődik a fantázia, kreativitás, önálló, rugalmas

gondolkodás

Az egyes drámajáték-típusoknak megfelelően a fejlesztés a

személyiség különböző területein nyilvánulhat meg: kognitív,

affektív-akarati, pszicho-motoros.

A drámafoglalkozásnak mindig jól meghatározott fókusza van, amit a

pedagógus az előzetes tervezés során tudatosít. A fókusz az a kérdés, amire a

gyerekekkel együtt keressük a választ. A drámatanárnak nincs válasza, csak

kérdései vannak. A válasz minden gyerekben a munka során fogalmazódik

meg. Hagyni kell, hogy a gyerekben a válasz megfogalmazódjon, és hogy

tovább dolgozzon. A leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy viszonylag

rövid időegységbe túlságosan sok elemet próbálunk belesűríteni. Amikor a

feldolgozásra kerülő témát kiválasztottuk, a gyerekekkel közösen kell

kijelölnünk annak egy maghatározott aspektusát, azt, amelyik a gyerekek

számára is jelentősséggel bír.

fókusz

Lehetséges fókuszok:

o Elvont fogalmak (felelősség, szeretet, barátság, agresszió)

o Pozitív vagy negatív emberi tulajdonságok (fösvény, hősies,

bátor szerény)

o Ember - ember közötti viszony

o Ember - társadalom közötti viszony

o Ember - környezet közötti viszony

o Társadalmak közötti viszony

o Egyéni sors - közösségi sors ellentéte

o Magánérdekek ütközése

28


29

A fókusz megadásával a valóság egy szeletére irányítjuk a tanulók

figyelmét. A tanulási terület kiválasztása után egy szűkebb területet (fókuszt)

is ki kell választani, amelyet jobban meg akarok világítani. A fókusz

tulajdonképpen az a nézőpont, amiből a feladatot vizsgálom. Nem a mesével,

hanem a mögöttes tartalommal kell dolgozni. A mese csak paraván, szövet. A

fókuszt sokoldalúan kell körüljárni, hogy a gyerekeknek minél nagyobb

rálátása legyen az adott problémára, minél több ismeretet élményt, új

tapasztalatot szerezhessenek.

6. téma: Általános követelmények a drámajátékok alkalmazása során

Célkitűzés:

- A drámajátékok alkalmazási szabályainak, a drámajáték-vezetői tulajdonságok

tudatosítása

A fókuszok szerepe, meghatározásuk

Kulcsfogalmak: irányítási szabályok, drámacsoport-vezetői tulajdonságok.

Hogyan irányítsuk a játékot?

• célunk, hogy a gyerekek aktívan vegyenek részt a játékban és

nyitottak legyenek az együttműködésre;

• a pedagógus mindenkit hallgasson végig; ne sajnálja rá az időt;

• segítse a vitát, a véleménycserét;

• bármilyen megnyilvánulás a szerepnek szóljon;

• a pedagógus a háttérből irányítson;

o Ideális esetben a gyerekek már első osztálytól ismerkedjenek a

drámajátékokkal.

Drámapedagógia

o Az egyes drámajáték-típusok más-más funkciót töltenek be

különböző életkorokban, ennek megfelelően alkalmazzuk őket.

(Pl.

A drámajáték irányításának szabályai

o Az általános iskola 1-3. osztályában nem kötelező külön órát

biztosítani a drámajátékoknak, de használni kell valahányszor

lehetőség adódik rá.

o A drámajátékokat mindig jól meghatározott céllal alkalmazzuk.

o A játékban, csoportmunkában való részvételt nem erőltetjük:

„A játék… öröme, saját elhatározásából ered, vagyis abból, hogy

mindenki kedve szerint vesz részt benne… Ez a szabad elhatározás

az előnyös tulajdonságok csúcspontja, örül neki az embert és

mindenhol, jelentős dolgokban, játékokban érvényre juttatja.

Érthető, hogy sehol sem játszanak kényszerrel, mivel ha a játékot

kényszerítjük, nem származik belőle öröm, csak szenvedés, mint

ahogyan más téren is, ha az ember akarata ellenére cselekszik.”

(Comenius)

o Az általános készségfejlesztő gyakorlatok során kerülnek előtérbe

az érzékelő-, ritmus- és fantáziagyakorlatok. Törvényszerű

csoportmunkával indítani, s csak később kérünk egyéni

feladatteljesítést. Az ismerkedés időszakában nem vagy csak alig

korrigálunk!

o Nem adunk helyet megszégyenülésnek, kinevetésnek, egymás

gúnyolásának.

o A mozgásgyakorlatokra 8-9 éves kor körül figyelünk, fejlesztjük

a testtudatot és a térbeli tájékozódást. Egyszerű lazító

gyakorlatokkal pihentetünk.

o A helyes hangképzést játékos beszédgyakorlatok formájában

gyakoroltatjuk. A fogváltás miatti beszédhibákat (pöszeséget) nem

javítjuk. A beszéd- és mozgásgyakorlatokat együtt végeztetjük!

o Az imitációs készég fejlesztésére (színjáték előkészítése) a

bábjátékot alkalmazzuk.

30


31

o Használjunk sok-sok némajátékot, amelyben kevesebb a

másolási lehetőség (pedagógus elvárásainak való megfelelésre

törekvés) és az önkifejezést serkentik.

o A nyilvánosság előtti megmutatkozást nem szabad/ nem kell

erőltetni. Az első ilyen alkalmak ne legyenek hosszabbak 10

percnél.

o Mindig szükséges a megfelelő fogalmak használata és

tisztázása: szereplő, helyszín, szándék, konfliktus, feszültség,

fordulópont. Szükséges éreztetni a hős és a többiek viszonylatát és

lehetőséget kell teremteni ennek elemzésére. A szereplők

jellemzésére szolgáló technikákat kell megismertetni.

o Biztosítsuk, hogy a játék izgalmát a morális telitettség adja.

o Biztosítsuk a gyakorlatok optimális időtartamát. Ezt csak a

gyakorlatban lehet megtanulni, érezni kell a határokat: mikor

telítődtek a gyerekek, nem élményszerű már a tevékenység,

valami másra vágynának, vagy ellenkezőleg ezt a játékot

szeretnék végig „kijátszani”.

o A drámajátékok csak a demokratikus vezetési módot viselik el.

o A legfontosabb drámacsoport-vezetői tulajdonságok: a jó

megfigyelés, a kérdezni tudás, a rugalmasság és következetesség.

A vezetőnek ugyanakkor nyitottnak kell lennie, személyes hitele,

bizalmat és tiszteletet tanúsító érdeklődése nélkülözhetetlen.

Drámacsoport-vezetői tulajdonságok

Drámapedagógia

A játékot vezető tulajdonságai:

- jó kommunikációs képesség;

- rugalmasság a játékokban;

- következetesség;

- kreatív leleményesség;

- tudatos szerepvállalás;

- jó empátia.

o Meg kell találni a kellő távolságot is, vigyázva a gyermekek

méltóságára, magánterületére.

32


33

törekedjünk arra, hogy mindenki látó és látható legyen;

ne sajnáljuk az időt padok, asztalok tologatására, mert a tér mássága,

újszerűsége is motiváló lehet;

a játéktérként használhatjuk az osztálytermet, de ne a megszokott

elrendezésben játsszunk;

igyekezzünk olyan játékokat alkalmazni, amelyek a gyerekek saját élményeire,

tapasztalataira épülnek;

mindenekelőtt a legfontosabb az oldott, vidám légkör, amelyben a

beszédbátorság, a jókedvű hangulat kell. Hogy előtérbe kerüljön;

a játékhelyzetekben ne utasítson el se a gyerek, se a pedagógus

próbálkozásokat, hiszen annyiféle megoldás lehetséges, ahány gyerek van;

a pedagógusnak is lehetősége van bekapcsolódni a játékba, persze a helyzettől

függően játékos és irányító is; de ne felejtsük el, hogy nem a ő a főszereplő;

a pedagógusnak el kell fogadnia, hogyha a gyerek nem akar játszani, vagy a

témához nem tud hozzászólni, adjunk viszont lehetőséget a szemlélődésre, a

passzív részvételre;

Jó tanácsok a drámajátékok vezetéséhez:

az első alkalommal azt is sikernek könyvelhetjük el, ha sok kisgyerek szívesen

vesz részt a játékban; természetesen törekedjünk arra, hogy mindenki részt

vegyen;

a játékban való részvételre senkit sem szabad kényszeríteni; csak akkor

vegyenek részt a játékban, ha ezt szívesen és könnyedén teszik;

Drámapedagógia

Milyen attitűddel rendelkezzen a pedagógus a dráma alkalmazásakor?

- Saját tapasztalatait akarja bővíteni. Alapvető kíváncsisággal áll a

helyzethez, kíváncsi a gyerekek szintjére:

o Mi van bennük?

o Mit tudnak a témáról?

o Mi mozgósítódik bennük a téma hatására?

o Mi a véleményük?

- Nem várja el a gyerekektől, hogy mindent tudjanak. El kell fogadnia a

szintjüket.

- Lehetőséget kell adnia a gyerekeknek, hogy maguk válasszák ki és

értelmezzék a tananyag egyes részeit. (Mi az, ami ebből érdekli őket?) A

tanár megajánl egy lehetőséget. Nem tudhatja, hogy a gyerekeket mi érdekli,

hogyan gondolkodnak. A pedagógus attitűdje

- Kapcsolatot teremt a gyerek meglévő és megszerezhető ismeretei között. (A

gyerekek ismeretei lehetnek nagyon szélesek, de ezeket a tanár nem tudhatja,

csak azt, hogy mivel szeretné bővíteni.) Mozgósítja az ismereteket,

tapasztalási lehetőséget biztosít, hogy a meglévő ismeretek módosuljanak,

vagy elmélyüljenek.

- Segíti a tanulókat, hogy megtalálják saját kifejezési módjukat. (A tankönyvi

szöveg és a saját kifejezési mód együtt jelenjen meg!)

- A tanár a gyerekek számára lényeges érzelmeket szituációkhoz köti. (Nem

csak az érzelmeket, hanem az információkat is. Ha cselekményhez,

hangulathoz, attitűdhöz kötődnek az ismeretek, jobban megjegyzi őket a

gyerek. Ilyenkor a hosszútávú emlékezetben raktározódik el a tudás. A

szétterülő ingerzónák egyszerre kapják a hatást.)

Kérdések és válaszok kezelése

A pedagógus kérdésének több célja lehet:

o A csoport érdeklődésének felkeltése.

o A dráma helyzetének, atmoszférájának megteremtése. (Megajánlja a

témát.)

o A résztvevők szerepének, státusának meghatározása.

34


35

o A gyerekek bekapcsolása a munkába.

A foglalkozások során alkalmazott kérdések változatosak lehetnek.

o Lehet a tényszerű információszerzés eszköze.

o Többször megismételt kérdéssel az állapotváltozások követése.

o Elősegítheti az értékelést.

o Lehet nyitott, sugalmazó, szűkítő, pontosító jellegű.

o nyitott kérdés: amire nem tudom a választ. Úgy kell kérdezni,

hogy ne legyen benne semmilyen elvárás. (Mi ez?)

o sugalmazó: a játék irányítását szolgálja. (Ugye ez itt…?)

o szűkítő - pontosító: ha a gyerekek megakadtak, vagy a többiek

még dolgoznak. (Gondolkoztatok azon, hogy…?) A mélyebb

gondolkodás felé irányít.

o zárt kérdés: a válasz csak igen, vagy nem lehet. A zárt

kérdéseket kerülni kell!

A gyerekek is tesznek fel kérdéseket, de nem mindegy, hogy a

pedagógus hogyan válaszol rájuk. A pedagógus válasza lehet blokkoló, vagy

továbbsegítő.

Legjobb visszakérdezni valamilyen formában. (Azon tűnődöm,

hogy...) Ne legyen ítélet a kérdésben. Ha a gyerek konkrét dologra, tényre,

adatra kíváncsi, az meg kell/lehet mondani.

Fontos az elfogadó és bátorító attitűd! Minden kérdést komolyan

kell venni, és vissza kell jelezni. A kérdéseket össze lehet gyűjteni és

kommentár nélkül felhasználni. (Pl.: A következő kérdéseket kaptam

tőletek…) A gyerek sokszor egy másik kérdésben megtalálja a saját válaszát.

Fontos az idő! A gyerekeknek időt kell adni, hogy megtalálják a saját

válaszukat. A legnehezebb dolog kérdezni. Erre kellene a gyerekeket

megtanítani!

Drámapedagógia


1. Ragadja meg a drámapedagógia és a drámajáték viszonyát.

Értelmezze a drámajáték kifejezést!

2. Melyek a dramatikus folyamat meghatározó elemei?

3. A drámajátékok alkalmazásával kapcsolatos elméletek közül

melyikkel ért leginkább egyet? Támassza alá választását érvekkel!

4. A bemutatott elméletek közül koncepciójának magvában kettő

közelebb áll egymáshoz. Melyek ezek? Mi kapcsolja össze őket?

5. Tekintse át a drámajátékok különböző szempontok szerinti

kategóriáit! Használjon egy drámajáték-gyűjteményt, és minden

fajtához keressen egy I-IV osztályban alkalmazható példát!

6. Állítsa párhuzamba a drámajáték és drámagyakorlatok jellemzőit,

és ily módon ragadja meg a közöttük levő eltéréseket!

7. Gyűjtsön olyan tanulási helyzetekre példát, ahol drámajátékot, és

olyanra, ahol dramatikus gyakorlatokat alkalmazhatunk!

8. Fogalmazza meg a drámajáték és a dramatizálás közötti

különbséget! Hogyan kapcsolná össze a két módszert?

9. Mit tehetünk a dramatizálás élményszerűsége érdekében?

10. Hogyan jellemezné az óvodáskorú gyermek dramatikus

viselkedését? Ezzel szemben kisiskoláskorban milyen fejlettségi

szintet ér el?

11. A fenti kérdésre adott válasza alapján fogalmazzon meg három-

három követelményt, amely az óvónő illetve a tanító nevelési

tevékenységével szemben támasztandó!

12. Idézze fel a drámajátékok cél szerinti csoportosítását! Ez alapján

(is) fogalmazza meg a drámajáték minél több személyiségfejlesztő

hatását!

13. Mit tekintünk a drámafoglalkozás fókuszának? Mi ennek a

szerepe? Adjon legalább három példát kisiskoláskori lehetséges

fókuszokra!

36


37

14. A drámajátékok során betartandó követelményeket felidézve

állítsa össze az alkalmazás „tízparancsolatát”! Próbálja

rangsorolni a követelményeket!

15. Nevezzen meg legalább öt olyan pedagógusi tulajdonságot, amely

elengedhetetlen ahhoz, hogy drámacsoport-vezető lehessen!

16. Milyen célokat követhet a pedagógus kérdésfeltevéskor?

Beküldésre javasolt feladat:

1. Állítson össze egy legalább húsz játékot tartalmazó drámajáték-

gyűjteményt. A rendszerezés szempontját a fejlesztési terület

jelentse. Minden játék leírása tartalmazza a játék menetének

jelölésén túlmenően a csoportosítási szempontot, valamint az

érintetteket, a bevonható korosztályt!

Drámapedagógia

III. fejezet: A bábjáték

Célkitűzések:

- A bábjáték dramatikus tevékenységben elfoglalt helyének pontosítása

- A bábjáték komplex nevelő hatásának, a hatás érvényesülési

feltételeinek körülhatárolása

- A bábozás eszköztárának szelektív bemutatása

- A jó báb kritériumainak megragadása


A fejezetben a bábjáték nevelő hatásáról, alkalmazásának

létjogosultságáról, eszköztáráról tájékozódhat. A tanulásban a fogalmak

megértésén törekedjen tudatosítani a bábhasználat pszichológiai

mechanizmusát, azt, hogy mi által segít a dramatikus viselkedés fejlődésben a

bábjáték. Azután idézzen fel egy bábjátékkal kapcsolatos élményét. Ezen

keresztül vizsgálja, értelmezze a komplex nevelő hatás kérdéskörét. Az

eszközfajták, bábtípusok rögzítését is a tárgyhoz kötés segítheti leginkább.

1. téma: A bábjáték mint dramatikus megnyilvánulási forma

Célkitűzések:

- A bábjáték dramatikus tevékenységben elfoglalt helyének pontosítása

- A bábjáték komplex nevelő hatásának, a hatás érvényesülési feltételeinek

körülhatárolása

Kulcsfogalmak: bábjáték, komplex nevelő hatás, bábjáték alkalmazása.

38


39

A bábjátéknak mint dramatikus tevékenységnek hajnala az emberiség

művelődéstörténetének kezdeti szakaszában keresendő. Évszázadokon át a

bábozás volt a nagy tömegek egyetlen dramatikus szórakozása. Pedagógiai

alkalmazásának lehetőségeit és előnyeit a XX. század elején terjedő

reformpedagógiai koncepciók emelték ki. Mára már a természetessé vált a

bábozás alkalmazása a gyermekek személyiségfejlesztésében, hiszen a

bábjáték olyan szereplési forma, különösen az óvodáskorú gyermekek

esetében, amelyben a pozitív hatások dominálnak: az önbizalom növekedés,

fantázia kiszélesedése, a feloldás, a közösségi élmény, a kommunikálás.

A bábjáték fogalma Pszichológiai hatásmechanizmus Komplex nevelő hatás

Bábozáskor testi mivoltában senki nem jelenik meg a színpadon, így

nem saját személyisége, hanem csak annak bábra irányult kivetítése van

jelen. Így a bábjáték során a gátlásosabb gyerekek is könnyebben

megnyilvánulnak, szívesebben szerepelnek, sikerélményhez juthatnak.

(Éppen ilyen jellegű lélektani hatásai miatt terápiás eszközként is

alkalmazzák a pszichológusok.) Ennek alapja, hogy a paraván mögött a

gyermek kiigazíthatja a valóságot, tehát helyrehozza azt a valódi vagy vélt

sérelmet, igazságtalanságot, ami vele történt. A bábozás terápiás hatása abban

nyilvánul meg, hogy a gyermekek szabadon kijátsszák pozitív és negatív

élményeiket, érzelmeiket bátran kinyilváníthatják, levetkőzhetik beszédbeli

gátlásaikat, levezethetik agressziójukat.

A bábjáték komplex nevelő hatását az alábbiak adják:

Erős ingerhatású, így tartós érzelmi kapcsolatok

megszilárdítója

Képeivel, színeivel, mozgásával, hanghatásával és

cselekményeivel kellemes élményt, pozitív hozzáállást vált ki.

A konkrétan gondolkodó gyermek számára képszerűen

szimbolizálva jeleníti meg a valóságot

Érzelmi átélések által az egész személyiséget alakítja:

megmozgatja a képzeletet,, befolyásolja az akarati

tevékenységet, fejleszti a gondolkodást, fogalomalkotást,

elősegíti a figyelem és az emlékezet fejlődését.

Mint ábrázoló művészet az érzelmeken keresztül hat a tudatra.

Drámapedagógia

Nagy a kontaktusteremtő ereje: azonosulási készséget fejleszt,

segítségnyújtásra, beszédre, kapcsolatteremtésre ösztönzi a

gyereket.

A művészet eszközeivel (mozgás, zene, tánc, beszéd) komplex

művészi hatást gyakorol a gyerekre.

Fejleszti a gyermek erkölcsi, intellektuális, esztétikai

érzelmeit.

A gyermek a bábjáték által megtanulhatja gondolatait,

érzelmeit, indulatait verbálisan kifejezni, ítéleteit

megfogalmazni;

Fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, hallási, látási,

mozgási észlelése, térpercepciója.

A gyermeket a bábozásra meg kell tanítani, meg kell ismertetni a

bábok fajtáival, bábmozgatással, bábkészítéssel.

Kezdetben a gyerek nézi a bábjátékot, belső aktivitással átéli annak

cselekményét, azonosul a szereplőkkel. Beleélési folyamatát segíti a báb, a

díszlet, a mozgás vizuális élménye, a beszéd, a zene akusztikai hatásai. A

pedagógus gondos felkészülése biztosítéka annak, hogy a bábjáték a már leírt

fejlesztési potenciálját érvényesíteni tudja. A bábukat nem elég szeretni,

játszani is tudni kell velük. A jó szerepmegformáláshoz hozzátartozik, hogy a

bábbal való azonosulás képessége mellett megismerjük a báb belső jegyeit,

ne csak elmondjuk, hanem eljátsszuk a jelenetek szövegét, esetleg a hatás

fokozása érdekében bevonjuk a gyermekközönséget is a játékba. A

gyermekek a látott és álélt élmények alapján maguk is örömmel báboznak,

játékuk pedig, egyenértékű a felnőtt nevelő bábozásával.

A bábozás

A bábjátékot leggyakrabban az anyanyelvi nevelés terén alkalmazzuk,

hiszen talán a legalkalmasabb irodalmi művek megjelenítésére, élmények

nyújtására, versek, mesék felelevenítésére, újbóli átélésére, nem utolsó

sorban a beszéd fejlesztésére.

40


41

2. téma: A bábok - a bábozás eszközei

Célkitűzések:

- A bábozás eszköztárának szelektív bemutatása

- A jó báb kritériumainak megragadása

Kulcsfogalmak: alulról mozgatható, fentről, zsinórral mozgatott bábok, árnyjáték, a jó báb.

Fajtái Botbábok Rögtönzött bábok

A bábszínpadi ábrázolásban a bábu az, amely a drámai szöveget és a

színpadi cselekményt hitelessé teszi.

A bábok több csoportba oszthatók aszerint, hogy a bábokat alulról

mozgatják, vagy felülről zsinórok segítségével. Léteznek olyan bábok is,

melyek a vásznon ámyakként jelennek meg.

Az alulról mozgatható bábok közül a botbábok azok a korlátozott

mozgású bábuk, melyek törzsét egy rúd vagy bot képezi. Ezzel lehet

megfogni, mozgatni, táncoltatni. A botbábok több változatát is ismerjük:

Újabban népszerűvé váltak a

rögtönzött bábok. Ezek valójában

terményekből, ismert tárgyakból

alakított bábfigurák.

Drámapedagógia

42

A fakanál bábok is ebbe a

csoportba tartoznak, hiszen a

fakanál formájában már benne van

a bábfigura, csupán felöltöztetni,

kiegészíteni kell.

Fakanál bábok Síkpálcás bábok, Kesztyűbábok

A síkpálcás bábok tulajdonképpen botbábok, a tartóbotot

ebben az esetben vékonyabb pálca is helyettesítheti, ha a sík figurát

képes megtartani.

Az óvodáskorú gyerekek szívesen játszanak kisméretű

bábokkal, mert azok közelebb állnak hozzájuk. Ilyenek az ujjbábok,

gyűszűbábok. Ezeket legtöbbször egyszerű dugókból, ping-pong

labdákból, gombokból, gyöngyökből, gesztenyékből készítik.

A kesztyűs bábok a bábjáték klasszikus formái. Könnyen

kezelhetők. A bábut a játszó egyén, mint egy kesztyűt a kezére

húzza, és minden segédeszköz nélkül hozza mozgásba. A bábu

törzsét az emberi kéz alkotja, ez végzi el az összes szükséges

mozdulatát.


43

A fentről, zsinórral mozgatott bábok a marionett bábuk.

Bonyolultabb szerkezetűek, mozgatásuk finom, aprólékos munkát

igényel. A figura részeihez illesztett zsinórok egy fából készített

kereszt vagy bonyolultabb formájú tartóeszközben végződnek, a

játékos ezt mozgatja.

A marionett Árnyjátékok

A harmadik nagy csoportba tartozó bábuk az árnyjáték

figurái. Bár az óvodáskorú gyermekek még önállóan nem mindig

tudják produkálni, csináltatják és próbálgatják árnyak által életre

kelteni a különböző figurákat. Amikor a gyerek maga tudja már

megjeleníteni az árnylényeket, különös élményt jelent számára: nem

más ez, mint a „kéznél levő” misztikus átváltozás csodáját átélni,

megtapasztalni.

Drámapedagógia

44

2. ábra: Árnyjáték (Balogh, 2001, 25):

Egyetlen csoportba sem sorolhatjuk azokat a bábokat,

melyeket emberek alakítanak saját testükkel, maszkok segítségével.

Így a formálandó személyiség közelebb áll a színészhez, mint az

előbbi bábfigurák esetében.


45

Milyen a jó báb? A bábu akkor jó, ha nem naturális, hanem

arányaiban, formájában, színében stilizált: a lényeges vonásokat

emeli ki, karakterét kissé eltúlozza. Például a róka orrának sokkal

hegyesebbnek kell lennie a paravánon, és az eredetinél élénkebb

vörös színben kell megjelennie.

A jó báb


1. Milyen kapcsolatot vél felfedezni a bábozás és a

dramatikus tevékenység között?

2. Fogalmazzon meg legalább öt érvet, amellyel a bábozás

nevelő hatását tudja igazolni!

3. Adjon példát konkrét tanulási helyzetre, amelyekben

különböző típusú bábokat használna. Mitől függhet az,

hogy milyen bábot használ a pedagógus?

4. Keressen olyan példákat is, ahol a tanító/óvónő használja a

bábot és a gyerek a néző, majd olyant is, ahol a gyerek van

a paraván mögött!

5. Határozza meg a jó báb három legfontosabb ismérvét!

Analóg módon próbálja leszögezni a helyes bábhasználat

három kritériumát és az óvodai foglalkozásba/tanórába

való beépítés három feltételét.

Szakirodalom:

1. Balogh T. (2001): Lélek és játék. Akadémiai Kiadó, Budapest.

2. Palásthy I. (2003): Dráma, pedagógia, pszichológia. Pedellus

Tankönyvkiadó, Debrecen.

3. Gabnai K. (2005): Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába.

Helikon Kiadó, Budapest.

4. http://alsos.fazekas.hu/cikk.php?id=210

5. www.drama.hu

http://alsos.fazekas.hu/cikk.php?id=210

http://www.drama.hu/

Drámapedagógia

46

6. www.dramapedag.hu

7. Simon Gy. (szerk.) (2004): Játékban felnőni. Pszichodráma a

gyakorlatban. Animula Egyesület, Vác.

8. Baji-Gál F. (2004): Drámapedagógia alkalmazása.

Foglalkozásleírások alsó tagozatosok számára. Pedellus

Tankönyvkiadó, Debrecen.

9. Kovács Gy. – Bakosi É. (1995): Játék az óvodában. Szerzői

kiadás, Debrecen.

10. Kovács J. - Nagy Z. – Avram, E. – Sarmasean, E. (2000): Óvónők

kézikönyve. Nevelésügyi Minisztérium, Maros Megyei

Tanfelügyelőség, Marosvásárhely.

11. Kovács Ildikó (1978): Bábozz velünk! Kriterion, Bukarest.

12. Kazanlár Emil (1973): A bábjáték műhelytitok. Corvina,

Kolozsvár.

13. Tölgyessy Zs. (é.n.): A hatékony kommunikáció elmélete és

gyakorlata V. - Kommunikáció a drámapedagógiában. kézirat

14. (2002): Báb- játék, Bábjáték (Szöveggyűjtemény).

http://www.dramapedag.hu/


47

Melléklet 1.

Népmese feldolgozása drámajáték segítségével:

A téma: " Az állatok vitája " című népmese (mellékelve)

Cél: - a mesék iránti fogékonyság kialakítása

- a beszédkészség fejlesztése

- kapcsolatteremtés, kapcsolattartás a társakkal, a tanítóval

Tanítási terület: - egymás véleményének, ízlésének tiszteletben tartása

Fókusz: hogyan kerülhető el, hogy egy vita veszekedéssé fajuljon ?

Tér: üres terem, egy pléd a földön

Eszköz: cd-lejátszó

A foglalkozás menete

1. Hangulatkeltés, érzelmi ráhangolódás zene révén

Megfigyeljük Saint-Saens: "Az állatok farsangja" című művét. Ezt

követően beszélgetünk róla a következő kérdések alapján: Hová

képzeltétek magatokat? Milyen állathangokat ismertek fel? Milyen

állathangot nem hallottunk?

2. E beszélgetést követően csoportgyakorlatokat játszunk, melyek

kapcsolódnak a következőkben megismerendő meséhez, valamint más

foglalkozások részeivé is válhatnak.

a) Hangverseny - Képzeljék a gyermekek magukat egy állat helyébe.

Próbálják kifejezni, milyen hangot adhat vagy éppen "mit mondhat"

ez az állat jókedvében.

b) Állatkert - A gyermekeknek egy általuk kiválasztott állat szerepébe

kell lépniük. A teret a gyermekcsoportnak, úgy kell meghatároznia,

hogy az egy állatokkal teli udvar képét adja. Játsszák el, mint állat,

Drámapedagógia

48

hogyan mozognak a térben, mit csinálnak; kikkel, milyen más

állatokkal teremtenek kapcsolatot. Tapsra megdermednek a gyerekek

és a szobortechnika alkalmazásával átléphetünk egy következő

játékba.

c) Miről álmodoznak a lakók? Az előző mozgásos játékot követően a

gondolatkövetéses játék is megmozgatja a tanulók fantáziáját. Akit a

tanító megérint a már előzőleg kialakított szoborhelyzetben, annak a

tanulónak el kell mondania, mit gondol az az állat, akinek éppen a

szerepében van. (Az állat gondolatai, vágyai gyakran a gyermek

vágyait, álmait, félelmeit hozza felszínre).

d) A pedagógus szerepében: Az előző játék, olyan gondolatokat,

érzéseket, álmokat hozhat elő a tanulókból, amit a nevelő egyes

esetekben le szeretne reagálni. Ezt tegye úgy, hogy előzőleg kijelenti,

hogy õ az állatkert gazdasszonya vagy gondozója és szeretné tudni õk

hogy vannak, miről álmodoznak. Ilyen keretek között sor kerülhet egy

irányított beszélgetésre, hogy a gyermekek felszínre került negatív

vagy pozitív érzelmeit, érzéseit levezessük.

e) Egy a teljes csoportot megmozgató szerepjáték. E játékban a

tanárnak szintén aktív szerepet kell vállalnia. Legyen õ is egy állat,

mint a többi gyermek. Lehetőleg egy olyan állat, amelyet a

gyermekek nem választottak ki maguknak. Jelentse ki a többi állatot

provokálóan, hogy a "látjátok, megint én kaptam a legfinomabb ételt",

majd próbáljon meg vitát indítani az állatok között arról, hogy ki mit

szeret, vagy hogy a gondozó kit szeret jobban. A gyermekek spontán

megnyilvánulásai nagyon érdekesek lesznek, ha mi magunk igazán

benne vagyunk a játékba. Érdekes megfigyeléseket tehetünk játék

közben-, figyelemmel kisérve a különböző reagálási módokat,

megnyilvánulási formákat-, a gyermekek temperamentumáról,

helyéről a csoportban, magabiztosságáról vagy bátortalanságáról,

önértékeléséről.

f) Páros gyakorlat - arról, hogy kinek van igaza vagy kinek van több

ereje, magabiztossága, hogy meggyőzzön valakit a véleményéről


49

ebben a játékban kiderülhet. Hasonlóan az előző játék analógiájára

gondoltunk, de itt párosával vannak a tanulók egymással szemben és

meg kell győzniük egymást, hogy nekik van igazuk. Mindketten erre

kell törekedjenek gesztusokkal, szavakkal, érvekkel. A játék pár perce

után következhet egy megbeszélés arról, hogy mire jutottak; ki

bizonytalanodott el és engedett a másik félnek (persze a nevelőnek

ügyelnie kell, hogy csak az önként jelentkezőket szólaltassa meg. A

többieknek lehet még túl nehéz megfogalmazniuk, amit tapasztaltok.)

3) A mese bemutatása

Itt válik értetővé az előző játékok célirányultsága. A gyermekek

megfogják érteni az előzetes ráhangolódás révén, hogy mit akarunk

közölni a mesével.

4) A mese bemutatását egy rövid beszélgetés követheti, de nem arról,

hogy miről szólt és mi a tanulsága, hanem például együtt új megoldási

módokat keresnek arra, hogy hogyan kerüljék el a vitát, vagy

megbeszélik, hogy a vita lezárásában szerintük ki tehetne igazságot.

5) A mese további feldolgozása a gyermekek kreativitására hagyatkozva

a) Láncmese - "Az udvarban együtt lakott a kecske, a kakas, a

kutya, a macska"... Bemutattuk a mese szereplőit, majd

minden gyermek egy mondatot téve alakítja hozzá tovább a

történetet.

b) Tablósor - Három csoportot alakítunk ki; az első csoportnak,

azt kell eljátszania szavak nélkül, hogy békés egyetértésben

élnek; a második csoport a vita hevét jelenítse meg gesztusok,

mozgás, arcjáték kifejezésével; a harmadik csoport pedig adjon

képet arról, mi történt a vita után, abban az esetben ha nem

tudtok megegyezni a felek. Időt kell adni a kiscsoportoknak a

felkészülésre, majd, ha elkészültek, sorban tapsra kezdenek és

a következő tapsra állak le a játékkal. Ha éppen nem játszanak

figyelik a másik csoport tevékenységét.

Drámapedagógia

50

Végtelen változata lehet annak, hogyan jutassunk el egy bizonyos

információt a gyermekekhez. Minél jobban megengedjük, hogy

aktívan vegyenek részt, hogy megnyilvánuljanak a saját kis énjükkel e

helyzetekben, annál biztosabbak lehetünk, hogy tanulóink megismerik

önmagukat, hogy önértékelésük jó irányba fejlődik, hogy

játékbátorságuk növekedik, ugyanakkor társas kapcsolataik mélyülnek,

az elfogadott szokásrend megszilárdul és viselkedésükben

megnyilvánul.

Az intézményes keretek között tanult ismeretek minőségét és

mennyiségét sokban meghatározza egy jó tanár-diák kapcsolat. A

drámajátékok alapul szolgálhatnak a kapcsolat kialakításában; ha a

diákjainkat, tanulóinkat partnerként kezeljük a játékok folyamán is,

tiszteletben tartjuk őket, törődünk velük, meghallgatjuk véleményüket,

hozzásegítjük, hogy megtanuljon õ is meghallgatni másokat,

megkeresni a legjobb megoldást konfliktus esetén ugyanakkor ahhoz,

hogy elfogadja a másságát, vagy más különbözőséget (ami egyre

fontosabb egy olyan társadalomban, ahol az integrált oktatás fogalma

kezd felnövekvőben lenni).

Bár e rövid tanulmányban az érzelmek fontosságát hangsúlyoztam a

megismerésben, meg kell találnunk egy pedagógia egyensúlyt az

intellektuális folyamat és az érzelmi készségeket fejlesztő

tevékenységek között. Az óvodás és kisiskolás gyermekek esetén a

játék (legyen az drámajáték, logikai játék, versenyhelyzet) az az út,

amelyen a gyermek még legjobban megközelíthető és alakítható.


51

Állatok vitája (népmese)

Egyszer egy öreg gazda udvarában együtt lakott egy macska, egy

kutya, egy kakas és egy kecske. Egy szép reggelen amikor a gazda

éppen ételt adottaz állatoknak a macska örömmel dörgölte magát a

gazda lábszárához és dorombolt, majd később a többi állatnak ezt

mondta:

- Kétségtelen, hogy a gazda engem szeret a legjobban,

mindig én kapom a legfinomabb ételt. Nincs és annál jobb

mint a friss fehér tej.

A kutya nem hagyta azonban ezt szó nélkül: - Az ízes húst és

kenyérdarabkákat én sokkal jobban szeretem -

- Nincs is annál jobb, mint a jó gabonamag - rikkantotta a

kakas.

- Az én kedvelt ételem a friss fû, amit olyan rendszeresen ad

nekem a kedves gazdám.

Az udvar állatai hosszasan vitatkoztak, hogy melyiküknek adja a

gazda a legfinomabb táplálékot, de nem tudtak megegyezni

ebben a kérdésben.

Drámapedagógia

52

Melléklet 2.: Játékgyűjtemény Forrás: Játékkönyv. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ . Marczibányi Téri

Művelődési Központ, 2002. Szerk.: Kaposi László Szabadon letölthető a www.drama.hu honlapról.

A bíró (koncentráció) Életkor: 12-13 év alatt Leírás: A bíró (a játék alapváltozatában) a következő rendelkezést hozza: Akit kérdezek, nem válaszolhat. Helyette a baloldali szomszédjának kell felelni. A kérdezett semmiféle módon nem jelezhet vissza, nem bólinthat, nem mosolyoghat stb. Érted? A bíró kérdésére majdnem mindig válaszolnak. Aki válaszol, az kiesik. Megjegyzés: A játék a bíró újabb rendelkezéseivel tetszés szerint variálható, nehezíthető, például az igen-nem válaszok kizárása, minden válaszban benne kell lenni egy kijelölt szónak, csak hazug válasz adható stb.

Zsák búza (lazítás) Életkor: Formanyelvi változtatással még a felső tagozatban is alkalmazható. Kisebbek (7-8. évig) számára találjunk ki kerettörténetet, például mondjunk mesét az egérről, aki kirágta zsákot. Körülmények: Szőnyeg vagy szőnyegpadlós terem szükséges. Leírás: Azonosulásra épülő lazító játék. Karnyújtásnyi távolságra, körben állnak a résztvevők. A játékvezető által adott instrukció: nyújtsuk-feszítsük a testünket, játsszuk azt, hogy tömött (búzás-) zsák vagyunk. A zsák valamilyen oknál fogva kilyukadt, és most folyik belőle a búza. Ahogy ürül a zsák (lassan, nagyon lassan peregnek ki a magok, felül már alig van benne, most már a derekánál is fogy belőle stb.), úgy lazulunk el mi is. Végül a zsák, csaknem üresen, ott marad a földön. Megjegyzés: Fontos a lassúság, a folyamat koncentrált követése. A vezető (ha ez neki éppen fontos) ellenőrizheti a végtagok lazaságát (mesei keretben: maradt-e még búza a zsákban).

Zsipp-zsupp (névtanulás, koncentráció) Életkor: Formanyelvi változtatással bármilyen korosztállyal játszható. Nehézségi fokozat: Névtanulásra használva nehéz, könnyebb, ha csak az új ismeretek rögzítését várjuk a játéktól. Leírás: Körben állunk. Mindenki megkérdezi két szomszédja nevét. Ha a játékmester a kör közepéről rámutat valakire, s azt mondja, hogy zsipp, akkor annak azonnal meg kell mondania a jobb oldali szomszédja nevét.

http://www.drama.hu/


53

Ha azt mondja, hogy zsupp, akkor a bal oldali szomszéd nevét kell mondani. Ha zsipp-zsupp-ot mond, akkor mindenki helyet cserél, senki nem maradhat addigi szomszédja mellett, majd folytatódik a játék, csak a szomszédok változtak. Aki téveszt vagy nem tudja szomszédja nevét, esetleg sokat gondolkozik rajta, maga áll be a körbe, játékmesternek. Megjegyzés: A (szervezési) forma maradhat, miközben a tartalom változik. A névtanulást szolgáló játékok többségéhez hasonlóan a Zsipp-zsupp is alkalmas más információk rögzítésére: nem csak utó-, hanem a vezetéknevet vagy akár azt is megtanulhatjuk, ahogy ki hol lakik, amelyik iskolába-osztályba jár, sőt a továbbiak során még inkább tágíthatjuk az ismeret körét, például milyen a szomszéd kedvenc színe, miféle ételeket szeret stb.

Add tovább a hangot! (együttműködés egész csoportban) Leírás: a) Körben állunk, kezünket egymás vállára tesszük, szemünk csukva. A játékvezető ad egy hangot (például csettint, zümmög stb.) szomszédja átveszi, megpróbálja pontosan ugyanazt a hangot adni ő is. Ezután a soron következő, és így megy a hang körbe. (Ha jól begyakoroltuk, akkor változtatható a hang átadásának-átvételének gyorsasága, ugyanígy változtatható a hangmagasság is.) A játék újabb meneteinél más-más játékos adja meg a kezdő hangot. b) A többi memóriajátékhoz hasonló szervezéssel (lásd például a Név-lánc című játékot): meg kell ismételni a már hallott hangokat, majd hozzátesszük a sajátunkat. c) A sorban előttünk lévő által adott hangot vesszük át, majd abból kiindulva alkotjuk meg a sajátunkat. Mindenkinek meg kell jegyeznie a saját maga által adott hangot, ezek a játék végén együtt is megszólaltathatók, létrehozhatunk egy közös zeneművet.

Add tovább! (koncentráció, csendreflex) Életkor: 11-12 év alatt. Leírás: A résztvevők körben állnak és egy kisebb labdát (vagy más tárgyat) nagyobb létszámú csoportnál akár többet is adnak kézről kézre. Teszik ezt addig, amíg a zene szól. Akinek éppen a zene leállásakor van a kezében a labda, az kiesik. .Utolsó menekülési lehetőség.: mikor a zene elhallgatott, még megpróbálhatja átadni a labdát a szomszédjának, és ha átveszi, akkor ő esik ki. (Az utolsó résztvevőig, a győztesig játszunk.)

Adj hozzá egy mozdulatot! (koncentráció, memóriafejlesztés)

Drámapedagógia

54

Leírás: Körben állunk. A játék vezetője kezd egy egyszerű mozdulattal, például, megérinti az orrát. A mellette álló játékos megismétli ezt a mozdulatot, majd hozzátesz egy másikat. Tehát ő is megérinti az orrát, majd mondjuk, megvakarja a fejét. A harmadik megismétli az első két mozdulatot, ő is hozzátesz egyet és így tovább az összes játékosnál.

Adok kapok (koncentráció) Leírás: (Montágh Imre játékismertetése nyomán.) Körben áll a társaság. Megegyezünk egy rövid szövegben (például: Fekete. Fehér. Igen. Nem.), majd memorizáljuk, begyakoroljuk azt. A játék menete: a kezdő játékos mondja az első mondatot valamelyik társának. Ő nyugtázza az üzenetet, majd a második mondatot mondja egy általa kiválasztott résztvevőnek (egyedül visszaadni tilos az üzenetet), aki a harmadik mondattal adja tovább a stafétát. A negyedik mondat után újra az első következik, s így tovább. Hiba esetén újra indul a játék (de játszhatunk kiesésre is). A játék alapváltozata kétirányú figyelemosztást igényel: az üzenet vételére-adására és a soron következő mondatra kell figyelni. Változatok:

- hosszabb mondatokkal játszunk, - kérdés-felelet váltakozással (például: Te voltál? Nem én

voltam. Akkor ki tette? Nem tudom.), - négynél több mondattal játszunk, - sorokra bontott verssel, - harmadik irányú figyelemosztást igénylő bővítéssel, például

fokozatosan emelkedő hangerővel, vagy egyre dühösebben, vagy egyre kedvesebben stb. stb. mondjuk a szöveget.

Megjegyzés: Az utóbbi változat nem csak vezetői utasításra játszható, haladók megpróbálkozhatnak a különböző érzelmi vagy technikai jellegű fokozások önszabályozásával, válthatnak visszavételre, más fokozásra, ha úgy érzik, elérték azt a pontot, ahonnan már nincs tovább. (Az Adok-kapok ismétlődő, visszatérő eleme lehet foglalkozásainknak, ha mindig másmás szöveggel játsszuk.)

A gyilkos (koncentráció, megfigyelőképesség fejlesztése, testnyelv értelmezése) Életkor: 13-14 év alatt. Leírás: a) A gyilkos kacsint, semmiféle brutális nincs a játékban. Körben ül a társaság. A játék vezetője jelöli ki a gyilkost. (mindenki becsukja a szemét, s az lesz a gyilkos, akinek a vállára ráteszi a kezét a vezető.) A gyilkos köztünk van, de rajta (és a nem játszó vezetőn) kívül senki nem tudja, ki az (ha a vezető is játszani akar, akkor sorsolással dönthetünk . például kártyával). A gyilkos kacsintással végzi dolgát. Akire rákacsintott, az magában ötig számol, majd bejelenti, hogy végem, meghaltam.. Nem kell jámboran várni a végre. Mindenkinek van egy


55

gyanúsítási lehetősége. A gyanúsítás szabályai: kézfelemeléssel kell jelezni a gyanúsítási szándékot. Meg kell várni, amíg legalább két gyanúsító jelentkezik. Ekkor (vezetői beszámolásra: egy, kettő, három) egyszerre rámutatnak az általuk gyanúsított játékosra. Ha mindketten eltalálták a gyilkos személyét, akkor vége a játéknak. Ha két különböző személyre mutattak, akkor, függetlenül attól, hogy a gyilkos közöttük volt-e vagy nem tovább folytatódik a játék (a változás: a két gyanúsító elvesztette további védekezési, gyanúsítási lehetőségét). Amennyiben nem leplezik le a gyilkost, addig tart a játék, amíg van potenciális áldozat. A játék alatt végig szemkontaktust kell tartaniuk a játszóknak. b) Szervezési variáció: a csoport kis, zárt (például székekkel határolt) területen sétál. A gyilkos kopog áldozatainak hátán. Az előző változat többi szabálya érvényes. Megjegyzés: A sétálós. b) változat játszható kacsintással is.

A helyzet kulcsa (szituációs játék indítása, testnyelv értelmezése) Leírás: Egy játékost kiküldünk a teremből. A bent maradók feladata az, hogy rövid tanácskozás után beálljanak egy olyan állóképbe (tablóba), amelyben egy fontos szereplőnek a helyét üresen hagyták (például az iskolai osztály állóképéből a tanár, az egyházi szertartáséból a pap hiányzik). A kiküldött játékos feladata: megtalálni a helyét. .Nála van a helyzet kulcsa., amint elfoglalta a helyét, megmozdulhat az állókép szöveges, mozgásos játékkal folytathatjuk.

A herceg úrfi vizsgája (fantázia, kreativitás, spontán beszéd fejlesztése) Leírás: (Gabnai Katalin ismertetése nyomán.) Ketten játsszák, egyikük az udvari tanító, másikuk a herceg úrfi szerepét. Az udvari tanító (fejét veszik, ha kiderül, hogy meglehetősen gyenge elmével rendelkező tanítványa semmit nem tud) csak rendkívül egyszerű kérdéseket mer feltenni, de a hercegecske ezekre is roppant nagy ostobaságokat válaszol (nem véletlenül, hiszen a herceg úrfi szerepét alakító játékos feladata az, hogy minél jobban próbára tegye tanárát). A tanár mit tehetne? Igyekszik logikusan megmagyarázni, hogy tanítványa válasza nem rossz, sőt jó, voltaképpen kitűnő, teljesen újszerű, mondhatni forradalmi stb.

Állj! (mozgáskoncentráció, utánzóképesség fejlesztése, csendreflex) Leírás: a) A csoport minden tagja szabadon mozog, majd az .állj jelre (például a szó maga, szó és taps, a szó és dobütés) a pillanatnyi pózba .merevedik..

Drámapedagógia

56

A következő jel után ebből a pózból kell az előzőtől teljesen eltérő mozdulatot (mozgássort) indítani. b) A játék a megállításig az előző variáció mintájára folyik. A megállítás után a vezető kijelöli a csoport valamelyik tagját, mindenki felveszi az o pózát, majd (újabb jelre) abból kiindulva mozog tovább. c) A csoport tagjai egymás mögött helyezkednek el. Az utolsó ember valamilyen mozgássort végez (a többiek, mivel mögöttük áll, nem látják!). Az állj utasítás elhangzása után megtartja a pillanatnyi pózt. Ezzel egy időben visszafordul az utolsó előtti ember, aki megfigyeli és átveszi az előző játékos pózát, majd abból kiindulva mozog tovább. A játék így megy végig az egész oszlopon. Megjegyzés: Játékok közötti összekötő-átvezető elemként (is) használható az a) és a b) változat.

A szöveg marad (szituációs játék, kommunikációs játék) Körülmények: Tárgyi igény: papírlap, íróeszköz minden játékos számára. Leírás: Párokban játszunk. Minden páros ír egy négy-hatmondatos dialógust. A későbbiekben ezt mint szövegkönyvet használják: a szituációk változnak, de a szöveg nem. A szöveg elsődleges jelentése a cselekmény függvényében módosul vagy elveszik a kommunikáció további fenntartása érdekében azt a szövegmondás módjával valamint a gesztusokkal, és a mimikával pótolhatjuk.

Beszélgetés számokkal (szituációs játék, kommunikációs játék) Leírás: A halandzsa nyelvet számok helyettesítik. A szöveghelyettesítő eljárások közül általában a legkevesebb ellenállást ez a változat váltja ki. A szituáció lejátszásának időtartama nem, de a szöveg. hossza megadható azzal, ha például a következő módon jelöljük ki a feladatot: .Két horgász beszélget a vízparton arról, hogy mekkora halat fogtak. Beszélgessetek számokkal 1-től 60-ig úgy, hogy közben ne ismételjetek egyetlen számot sem!.

Bumm (koncentráció) Körülmények: Annyi szék szükséges, mint a játszók száma. Leírás: a) Körben ülünk, és sorban elkezdünk számolni. Az első játékos egyet, a második kettőt mond és így tovább. Akire a hetes vagy annak többszöröse jut (vagy olyan szám, amelynek második számjegye hetes), annak a szám helyett, bumm-ot kell mondania. Például: 12, 13, bumm, 15, 16, bumm stb. Aki téved, az kiesik. Tévesztésnek számít az is, ha nem rögtön vágja rá a számot a játékos.


57

b) Nehezített változat: az előző variáció gyakorlása után játszhatunk úgy is, hogy a számsor haladási iránya minden bumm után megváltozik. Például 13, bumm, 15 számok esetében ugyanaz a résztvevő mondja a 13-t és a 15-t. c)A játék harmadik nehézségi fokozata: az irányváltásos variációban a hét többszörösei esetében bumm-ot mondunk, míg azoknál a számoknál, ahol hetes a második számjegy, bamm-ot kell mondani. Megjegyzés: Mindhárom változatra vonatkozik: tévesztés után elölről kell kezdeni. A játék más szorzótáblákkal is játszható.

Család (társválasztás kiscsoportos játékokhoz, kapcsolatteremtés) Körülmények: Nagyobb térigény, egész csoport mozog együtt. Nehézségi fokozat: A Kapcsolódás című játék után könnyebb. Leírás: Családokat, vagyis kis létszámú csoportokat alakítunk, ez a játék célja. A társaság létszámától függően 3-5 családfőt jelölünk ki. A családfők elindulnak, s a teremben zenére mozgó, sétáló, táncoló társaik közül szemkontaktus vagy érintés alapján választják ki párjukat. A már egymásra talált résztvevők kézen fogva mennek tovább, keresnek tovább. Kiválasztják a család többi tagját, amíg csak el nem fogynak a még választhatók. Megjegyzés: A játék érettebb változatában a családfő csak a kapcsolatteremtés kezdeményezésének jogát kapja meg, a kiválasztásét nem. Tehát nem kötelező elfogadni a kezdeményezett partnerkapcsolatot, az csak a kezdeményezés nyelvén adott visszajelzéssel válik érvényessé.

Csomagolás (bizalomérzet kialakítása, együttműködés párokban és kiscsoportokban, felelősségtudat kialakítása) Körülmények: Szőnyeg vagy szőnyegpadló szükséges. Nehézségi fokozat: A sérülésveszély miatt sorolhatjuk a nehezebb játékok közé. Leírás: A csoport fele hanyatt fekszik a padlón, lazán, behunyt szemmel. A másik fele, a látók, adott jelre, ellazult, fekvő partnereikkel azt csinálnak , amit akarnak., felültetik, hasra fektetik, asztalra teszik, kupacba hordják stb. őket. Megjegyzés: Csak megfelelő fizikai lazítás után játszható. A játék előtt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy emberekkel, s nem tárgyakkal van dolgunk, bánjunk kíméletesen társainkkal.

Csoportos interjú (önkép, önismeret, információk fogadása, társismeret)

Drámapedagógia

58

Leírás: Körben ülünk a csoport egyik tagját kérdezik a többiek. A játékosok sorban egymás után kérdéseket tesznek fel neki, amelyekre rögtön válaszolnia kell. (A rögtön a tempó miatt fontos, ha lassan jönnek a válaszok, a játék unalmassá válhat. Egyébként nyilván nem kötelező a válaszadás.) Ügyeljünk arra, hogy a feltett kérdések személyes közlésekre teremtsenek lehetőséget. (A Mi az élet célja?.- típusú kérdések nem tartoznak a legjobbak közé.) Megjegyzés: Csak a kérdezőt valóban érdeklő kérdést szabad feltenni. Ne azért kérdezzünk, mert éppen sorra kerültünk! Vigyázzunk, kérdésekkel is sérthetjük, bánthatjuk társainkat; kerüljük ezt (a játék során)!

Diszkó (lazítás) Nehézségi fokozat: Idősebbek számára (középiskolásoknál is, de a felnőtt tanfolyamok résztvevőinél még gyakrabban) a tánchoz hasonló, hasonlítható mozgás a gátlások miatt . problémát jelenthet. Leírás: Zene szól, gyors ritmusú, amire táncolni is lehet (s miért ne lehetne az aktuális slágerek valamelyike...). Tanári narrációra. mozog a csoport: a vezető időről időre újabb információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy most éppen kik és hol vagyunk. Ha mozgásbeli gátlásai vannak a társaságnak, akkor táncos jellegű utánzó játékokat játszhatunk (valamelyik résztvevő mozgását kell másolni!) az aerobic mintájára. Ha mernek táncolni, akkor hagyhatjuk őket szabadon mozogni a zenére, úgy improvizálva, ahogy a résztvevőknek tetszik. Megjegyzés: Olyan helyszíneket-szereplőket érdemes narrálni, amelyek felszabadító hatással lehetnek a résztvevőkre (például majomtánc, bolond-diszkó stb.)

Dülöngélős bizalomjátékok (bizalomérzet kialakítása, egész csoport együttműködése) Életkor: Az a) és b) változat 10 év felett (!) már megpróbálható. A c) változatot 11-12 év felettieknek ajánljuk. Körülmények: Kis helyigény, csend, a csoport összeszedett, koncentrált állapota szükséges. Nehézségi fokozat: Nehéz játék! És ez az összes bizalomgyakorlatra érvényes: nem szabad hibázni, sőt, ha végrehajtásuk során a tévedés lehetősége felmerül, már az is céljaink elleni. Leírás: A változatok nehézségi sorrendje megegyezik az ismertetés sorrendjével. a) A klasszikus forma a következő: szorosan egymás mellé állva kört alkotunk. Mindenki támaszban áll, a kezek mellmagasságban. A csoport egyik tagja a kör közepén áll. Behunyt szemmel, merev testtel kell dőlnie valamelyik irányba. A körben állók megfogják és visszahelyezik középre (a félreértések elkerülése végett: visszahelyezik, nem lökik!), s továbbdől másfelé. A játékhoz nagy adag bizalom, hasonló mértékű felelősségtudat szükséges. Végig kell játszani, mindenki kerüljön a kör közepére. Kényszeríteni nyilván nem szabad.


59

b) Fababa vagy Harangnyelv néven ismert változat. Hárman játsszák. Közülük ketten egymás felé fordulva, támaszban állva várják a közöttük álló, majd csukott szemmel, merev testtel valamelyikük felé dőlő társukat. A két fogó egymás közt adogatja. a harmadikat. A három fős csoporton belüli szerepcserével folytatódik a játék. c) Páros változat. A pár egyik tagja (aki dőlni fog) kezeit oldalsó középtartásban tartva, csukott szemmel, míg társa mögötte, támaszban (harántterpeszben) áll. Adott jelre (például: a hátul álló megfogja társa vállát) hanyatt dől merev testtel. Társa a hóna alatt alkarjával felfogva kapja el, majd visszaállítja függőleges helyzetbe. Az előzőknél is nagyobb fegyelmet, bizalmat kívánó feladat. Páron belüli szerepcserével folytathatjuk. Az alkaros fogással a saját testsúlynál jóval többet is meg lehet tartani, nem kell erőművésznek lenni ahhoz, hogy sikeresen és biztonsággal hajthassuk végre a gyakorlat. (A játékok formai variálása foglalkozássorozatok tervezésekor lehetőséget ad az észrevétlen tartalmi ismétlésre. A játékra éppúgy érvényes, mint a tanulásra: az egyes elemekből akkor áll össze folyamat, ha a már megszerzett ismeretekre építve magasabb szintű feladatokat adunk.)

Egyedül (bizalomérzet kialakítása, térérzékelés, tapintási érzékelés fejlesztése) Életkor: 9-10 év felett. Leírás: Csukott szemmel sétál mindenki a teremben. A játék alatt nem szabad beszélni! A tér és a térben lévő személyek, tárgyak érzékelésére kell figyelni. A mellettünk elhaladókkal megpróbálhatunk kapcsolatot teremteni ez csak érintéssel, tapintással lehetséges. Megjegyzés: A játék után, már nyitott szemmel próbáljuk meg rekonstruálni a történteket: merre járhattunk, kikkel találkozhattunk a játék során.

Egyszerre indulni (együttműködés párban, koncentráció) Körülmények: A játéknak nagy térigénye van átlagos terem méretek és csoportlétszámok mellett csak a társaság fele dolgozhat egyidejűleg. Leírás: Egyszerű feladat mégis nagy öröm lehet a játszóknak a sikeres végrehajtás. A párok egymás mellett állnak, de nem érhetnek egymáshoz, s nem nézhetnek egymásra. Koncentrálás után mindenféle jelzés nélkül egyszerre kell elindulniuk, meghatározott számú lépést megtenniük, majd megállniuk. Ha párosával már jól megy, játszhatják hárman vagy négyen is. Megjegyzés: Nehezebb a feladat akkor, ha az egymás mellett állók közötti távolságot növeljük (egészen addig, amíg kívül kerülnek egymás perifériális látómezején).

Drámapedagógia

60

Együtt könnyebb... (testnyelv értelmezése, egymásra figyelés, egész csoport együttműködése) Életkor: 11-12 év felett. Leírás: A kör közepén áll a csoport egyik tagja, aki elindít egy lassított mozdulatot. A többiek feladata: segíteni a mozdulat befejezésében, kivitelezésében. Példaként: ha le akar ülni, valaki azonnal alábújik, hogy ő ezt megtehesse. A főszereplő azt tesz, amit akar a többiek segítik, hogy leülhessen, felállhasson, nyújtózhasson, foroghasson, mászhasson stb. Megjegyzés: A főszereplő minden mozdulatot nagyon lassan végezzen, hogy a többieknek maradjon idejük szándékai kitalálására és a cselekvésre.

Élet-játék. (társismeret, szituációs játék indítása) Életkor: 11-12 év felett. Leírás: Kiscsoportokban játszunk. A csoport minden tagja elmond egy (igaz) történetet az életéből. Utána a társaság a hallott történetek közül kiválaszt egyet, s azt a tulajdonos irányításával (rendezésében.) eljátssza. A játékot megbeszélés, majd új mesélő-rendező választása követheti. Megjegyzés: A játékot célszerű megbeszéléssel zárni.

Életút-térkép (önbemutatás, önkép, társismeret) Körülmények: Tárgyi igény: papírlap minden játékos számára valamint tollak, filcek, egyéb író- és rajzeszközök. Leírás: A csoporttagok feladata: térképet kell készíteniük eddigi életükről. Minden térképnek tartalmaznia kell valamilyen formában a jó helyeket. (a csúcsokat, a látványos pontokat, a nyílt utakat stb.), a rossz helyeket. (betegség, kórház, nagy kudarcok, bukások stb.), az akadályokat, a kerülőutakat, a sorompókat valamint a jelenlegi haladás fő irányát is. Tartalmazhatja a térkép a jövő tervezett útjait is. Megjegyzés: A térképeink elkészülte után bemutathatjuk azokat párokban vagy kiscsoportokban (10-15 fős csoportlétszám esetén az egész társaságnak). Használhatjuk úgy is a térképeket, hogy összegyűjtjük, (teljes) csoportunk számára miféle események jelentették a legnagyobb akadályokat, milyen sorompókkal állták utunkat stb.

Érzelmek (kommunikáció testnyelven) Nehézségi fokozat: Nem könnyű feladat a pillanatnyi állapotunktól eltérő érzelmek felidézése, eljátszása. Leírás: A játékvezető felsorol néhány érzelmet, állapotot (például: megvetés, félelem, gyűlölet, türelmetlenség, jókedv, meglepetés, közöny, izgalom, rettegés, aggodalom, düh stb.), amelyek közül a résztvevők választhatnak. Ezeket kell bemutatniuk szoborként, vagy mozgás közben


61

(gesztusokkal, taglejtésekkel). A játékosok szabadon választhatnak, hogy ki mit akar bemutatni, míg a többiek feladata kitalálni, hogy mi lehet a bemutatott érzelmi állapot.

Foglalkozások (kommunikáció testnyelven, utánzóképesség fejlesztése) Leírás: Az egyik csapat tagjai foglalkozásokat jelenítenek meg, azok jellemző mozdulatai, helyzetei alapján. Akkor válthatnak a játszók a következő foglalkozás bemutatására, ha az előzőt már felismerte a másik csapat. Törekedni kell a jellemző jegyek sűrítésére. Három-öt foglalkozás bemutatása után cserél a két csapat. (A játék ősváltozata az Amerikából jöttem. elnevezésű ismert gyermekjáték.)

Földrengés (feszültség oldása) Életkor: 12-13 év alatt. Körülmények: Eggyel kevesebb szék, mint a játszók száma. Leírás: A kimaradásra épülő játékok egyike. A játékosok szemben ülnek egymással, két sorban. A két széksor között kb. három méter távolság legyen. Középen fel s alá sétál egy játékos, majd hirtelen elkiáltja magát, hogy földrengés! Ekkor az egymással szemben ülőknek helyet kell cserélniük. Egyvalaki azonban kimarad, mivel a középső játékos is igyekszik elfoglalni egy helyet.A kimaradó kerül középre.

Folytasd az akciót! (koncentráció, testnyelv értelmezése, a b) változat szituációs játék) Leírás: a) A csoport egyik tagja bemutat egy rövid .jelenetet. (ami lehet egy hétköznapi műveletet is), például felhúzza a cipőjét. Ha az előre megállapított sorrend alapján következő játékos megértette miről van szó, akkor a helyére áll, és ott folytatja, ahol társa az imént abbahagyta, például a cipőjére csatol egy sílécet. A harmadik játékos megértve az eddigieket folytathatja például azzal, hogy elkezd síelni. b) Játszhatunk úgy is, hogy nem egy elemi cselekvéssorozat folytatására, hanem egy szituációba való belépésre kérjük a játszókat. Amint a soron következő játékos megértette (vagy érteni véli) az előző (előzők) akcióját, csatlakozhat társához (társaihoz), beléphet a játékba. E változatban marad az össze addigi résztvevő. Szerencsés esetben a végén a csoport minden tagja játszik. Megjegyzés: A b) változat Lavina néven is ismert.

Gumiember (lazítás, együttműködés párokban)

Drámapedagógia

62

Életkor: A közölt változat a kisebbek játéka, de formanyelvi változtatással még a felső tagozatban is alkalmazható. Körülmények: Szőnyeg vagy szőnyegpadlós terem szükséges. Leírás: Párokban játszunk. A pár egyik tagja a gumiember (számára feszítő-lazító gyakorlat lesz ez a játék). Társa először felpumpálja a gumiembert (hangos be- és kilégzésekkel tehát számára játékunk légző gyakorlat), amíg az tele nem lesz levegővel, vagyis meg nem feszül minden porcikája, majd kihúzza a dugót. A dugó nagyon kicsi, lassan áramlik kifelé a levegő. Ahogy fogy a levegő, a gumiemberek fokozatosan elernyednek, s végül elterülnek a földön. Megjegyzés: Az előző játékhoz hasonlóan itt is fontos a lassúság, a folyamat koncentrált követése. 31. Halandzsa (szituációs játék, testnyelv és vokális eszközök segítségével folytatott kommunikáció) Nehézségi fokozat: A szöveges szituációs játékoknál (a játszóktól, egyéntől, csoporttól függően) időnként gondot jelenthet egyszerre játszani és beszélni. Ilyen esetekben célszerű előbb szöveghelyettesítő módszerekkel feldolgoztatni szituációkat. Leírás: A halandzsa nyelv: értelmetlen szótagok egymásutánja, vagy értelmes szótagok, szavak értelmetlen egymás után fűzése. Mivel a szövegnek nincs értelme, ezért a másodlagos jelentéshordozókkal lehet információkat közölni, a hanglejtéssel, a hangsúllyal, a kísérő gesztusokkal stb. Halandzsa nyelv például a következő: heklá bentyu pirlen páty... Könnyű halandzsázni .olaszul., .japánul., kínaiul.. A vezető által kijelölt szituációkat (például tanár-diák, főnök-beosztott jelenete stb.) mozgással és halandzsa nyelven dolgozzák fel a csoportok.

Hangcsere (koncentráció, együttműködés) Leírás: A csoport megegyezik két hangjelzésben, majd begyakoroljuk, memorizáljuk azokat. A játék kezdését vállaló résztvevő az egyik meghatározott hanggal az általa kiszemelt társa felé fordul, aki föláll, s a másik egyeztetett hangot hallatva elindul. Félúton találkoznak, itt hangot cserélnek, majd mindkettő továbbmegy egy-egy másik játékos felé, míg végül mindenkit bevonnak.

Hangsúly (koncentráció) Leírás: Egyszerű, mindössze kétirányú figyelemmegosztást kívánó koncentrációs gyakorlat. Körben állunk, s az első négy számot mondjuk egymás után úgy, hogy közülük mindig csak az egyik legyen hangsúlyos. A hangsúly minden ismétlődés alkalmával eggyel továbbkerül: 1 2 3 4 /1 2 3 4 / 1 2 3 4 / 1 2 3 4 /1 2 3 4 stb.


63

Megjegyzés: A hangsúlyt alátámaszthatjuk egy mozdulattal, például a kéz felemelésével (esetleg tapssal) kezdőknek így könnyebb a játék. A játék nehezíthető azzal, hogy vezetői jelzésre magunkban számolunk tovább, majd újabb jelre az éppen következő játékos hangosan.

Hármas szójáték (kifejezőképesség, fantázia; nyelvórák játékaként is alkalmazható) Életkor: 12-13 év alatt. Leírás: a) A kezdő játékos megnevez három tárgyat . azonos kezdőbetűvel. A következő játékos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a három szó megtalálható, majd o adja meg az újabb szavakat. b) Tetszőleges kezdőbetűkkel három össze nem illő tárgyat nevezünk meg. c) Lehet úgy is játszani, hogy azonos kezdőbetűvel nem három tárgy, hanem egy-egy tárgy, fogalom és személy nevét kell megadni.

Hirdetés (önkép, önjellemzés, társismeret) Körülmények: Tárgyi igény: papírlap, íróeszköz minden játékos számára. Leírás: a) Üres papírlapokat osztunk ki. A résztvevők feladata, hogy rövid, néhány mondatos hirdetést írjanak, amelyben társat keresnek, ki-ki olyan társat (például barátot, útitársat, férjet, feleséget, szülőt stb.), amilyent akar. A játék előtti instrukcióban történjen utalás arra, hogy a vágy megfogalmazása nem elég, magukról is írjanak a játszók. Ezután felolvassuk valamennyi hirdetést, és megpróbáljuk kitalálni, melyiket ki írhatta. b) Maximum 25 szavas hirdetéseket lehet feladni, amelyekben magunkat ajánljuk, mint barátot, szülőt, tanárt, testvért, szerelmest stb. Megjegyzés: A b) változatnál hívjuk fel a játszók figyelmét, gondolják meg, miért választaná őket valaki barátként, testvérként stb., s hogy ezt fogalmazzák meg a hirdetésükben.

Hogy került hozzá? (önbemutatás, társismeret) Körülmények: A játék előkészületet igényel: kérjük meg a csoport tagjait, hogy hozzanak magukkal apró, de számukra kedves vagy fontos tárgyaik közül néhányat (4-6 darabot) a következő foglalkozásra. Leírás: a) Párt választunk . a partner tárgyairól kell kitalálnunk, hogyan kerültek azok hozzá. Néhány perces gondolkodás után összeül a csoport, mindenki

Drámapedagógia

64

elmondhatja következtetéseit., miből és miért gondolt arra, amire. Ezek után a tárgyak igazi történetét megtudhatjuk a tulajdonostól. b) Játszhatunk a következő módon is: a foglalkozás előtt mindenki átad egy-egy tárgyat a vezetőnek, aki azokat kirakja egy asztalra. Azt kell kitalálni, hogy melyik tárgy kié (mondjuk meg azt is, miből, miért következtettünk arra, hogy az övé).

Hogy tetszik a szomszédod? (koncentráció) Életkor: 11-12 év alatt érdemes kipróbálni. Körülmények: Eggyel kevesebb szék, mint a résztvevők száma , körben elhelyezve. Leírás: A csoport ül, a kérdező a kör közepén áll, és a következő kérdést intézi valamelyik társához: Hogy tetszik a szomszédod? Kétféle válasz közül lehet választani: a) Tetszik. Ebben az esetben mindenki feláll, és másik székre ül (közben a kérdező is megpróbál széket szerezni). Akinek nem jut szék, az lesz az új kérdező. b) Nem tetszik. Ennél a válasznál újabb kérdés következik: Kit akarsz helyette? A kérdezettnek ismét két választási lehetősége van: Megnevezi két nem egymás mellett ülő társát. A hívottaknak, valamint jelenlegi szomszédainak (tehát négy embernek) helyet kell cserélniük. Mivel a kérdező is igyekszik székhez jutni, valakinek újfent nem marad hely, ő lesz a következő kérdező. Ha a Kit akarsz helyette? kérdésre a Senkit feleletet adja, akkor mindenkinek (a válaszadó kivételével) körbe kell futnia a székeken kívül, amíg ő azt nem mondja, hogy Állj!.. Ekkor a társaság minden tagja megpróbál széket szerezni, de valakinek nem jut...

Hogy volt az elején? (megfigyelőképesség és utánzóképesség fejlesztése; szórakoztatás) Leírás: a) A társaságot két csapatba osztjuk, majd az egyik csapat tagjai kimennek a teremből. A bent maradók megegyeznek egy mozdulatsorban (gyakori választás hétköznapi tevékenységek bemutatása, például valaki bever egy szöget a falba, véletlenül az ujjára üt, majd bekötözi a kezét.) Ezután behívnak egy játékost, és a bentiek közül valaki eljátssza neki ezt a jelenetet. Újabb játékost hívnak be, most az első behívott játssza el a másodiknak azt, amit látott. A második behívott a harmadiknak játszik és így tovább. Az utolsó behívott már nem ismétli meg a mozdulat sort, helyette elmondja, hogy mit értett meg a játékból. Végül ismét megmutatjuk az eredeti mozdulatsort. (Ezek után ha szükséges felgöngyölíthetjük a történteket,megnézhetjük, hol és mikért torzult az eredeti jelenet. Vigyázva tegyük ezt: nem célunk bárkit is hibáztatni.) A csapatok cseréjével folytatódik a játék.


65

b) A játék szervezésbeli variációja: párokban játszunk, az első pár rövid megbeszélés során kitalál egy rövid (lehetőleg csattanós végű) történetet. Az egymás után behívott párok feladata (a fentiek hasonlóan) a cselekvéssorozat pontos megfigyelése és visszajátszása.

Hotelportás (kommunikáció testnyelven) Nehézségi fokozat: Csak a szituációs játékokban nagy gyakorlattal rendelkező csoportok számára ajánlott. Leírás: Külföldön vagyunk egy szállodában. Valamilyen oknál fogva (például rekedtség miatt) képtelenek vagyunk megszólalni, pedig nagyon fontos dolgot kellene közölnünk a portással. Ezt csak mímes eszközökkel tolmácsolhatjuk., beszéd nélkül kell a portás tudtára adni közlendőnket. A portás (o beszélhet) kérdéseit értjük, megjegyzéseire is tudunk reagálni, például gesztusokkal , mimikával helyben hagyhatjuk a jó válaszrészeket. Megjegyzés: A megoldandó feladatokat amit el kell magyarázni a portásnak . kijelölheti a játékvezető (például előzetesen megírt cédulák közül húz a vendég), de akár a többiek, az éppen nemű játszók is adhatják. Figyelem! Ezt a játékot tanácsos úgy játszani, hogy első alkalommal a vezető vállalja a hotelportás szerepét . pozitív mintát adva saját játékával. (Gabnai Katalin ismertetése nyomán.)

Ide figyelj! (koncentráció, társismeret) Leírás: Hárman játsszák. Ketten beszélgetnek, akármiről folyhat a szó. A harmadik játékos feladata, hogy megpróbálja a beszélgetők figyelmét magára vonni. Nem érhet hozzájuk, egyébként a jó ízlés határán belül . bármilyen eszközt használhat. Ha sikerült magára terelnie a beszélgetők figyelmét, akkor o nyert, s maradhat a következő párosnál is. Ha nem sikerült, akkor újabb páros következik, újabb harmadik emberrel.

Időgép (önkép, vágykép, önismeret, szituációs játék indítása) Leírás: Idézzük fel, majd próbáljuk megjeleníteni öt vagy tíz évvel ezelőtti önmagunkat. Igyekezzünk úgy járni, beszélni, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. A játék második részében előre hajtjuk az időgépet., s megpróbáljuk elképzelni öt-tíz évvel későbbi önmagunkat. Játsszuk is el! Egyenként is játszhatunk, de még jobb, ha kapcsolatot teremtenek egymással az öt-tíz évvel megfiatalodott-öregedett résztvevők. Megjegyzés: A játék jó felvezetés a honnan jöttünk?, kik vagyunk?., .hová megyünk?. kérdéseket boncolgató beszélgetésekhez.

Drámapedagógia

66

Így hallottam... (koncentráció, megfigyelőképesség és hallásérzékelés fejlesztése) Leírás: Körben ül a csoport. Az első játékot a vezető kezdi. A mellette ülő játékos fülébe súg egy összetett mondatot, vagy néhány egyszerű mondatból álló rövid szöveget. Olyan hangosan kell súgni, hogy a többiek ne hallhassák, de érthető legyen a szöveg. A vezető mellett ülő játékos a másik szomszédjának adja tovább az információt és így tovább, egészen addig, míg körbe nem ért a hír.. Az utolsó játékos hangosan mondja a kapott információt, amit összehasonlítunk az eredetivel. Házi változatok: a játékvezető feladata eldönteni, hogy a résztvevők visszakérdezhetnek játék közben, vagy gyakorlott csoportoknál, könnyebb, rövidebb szövegnél nem. Megjegyzés: Érdemes felgöngyölíteni az utolsóktól kezdve, hogy hol és milyen formában torzult a szöveg.

Így használják... (kreativitás, kommunikáció testnyelven; a c) változatban memóriafejlesztés) Leírás: Mímes játékok több változatban. a) Két azonos létszámú csoportban játszunk. Mindkét csapat kap egy-egy tárgyat (ezek eltérő alakúak legyenek, például seprű illetve tányér). A feladat: más tárgyak használatát kell eljátszani az adott tárggyal (ami tilos: saját funkciójában használni az adott tárgyat!). Csapatverseny: az a csapat győz, amelyik kötött idő (5-10 fős csapatok esetén két perc) alatt több tárgyat tud eljátszani. Választhatunk alkalmi zsűrit is, ennek hiányában a vezető látja el a bíró feladatát. Az számít érvényes találatnak, amit a zsűri vagy a bíró felismer és elfogad. (Például egy tányérral eljátszható a gépkocsi kormánykereke, kalap, tükör, lavór, paletta, jegyzettömb, könyv, szendvics stb., csak tányér nem.) b) Körben ül a csoport. A vezető bemutatja egy tárgy használatát, majd átadja a képzeletbeli tárgyat a következő játékosnak, aki előbb használja azt, majd (a váltást valamilyen egyezmény cselekvéssel jelezhetjük) egy másik tárgy használatát mutatja be, amit átad a következő játékosnak... és így tovább, egészen addig, amíg körbe nem értünk. c) A b) változat memóriajátékként is játszható: mindenkinek meg kell jegyeznie az előzőtárgyakat.

Így járok én? (társismeret, önkép, milyennek látnak mások) Leírás: A körben álló résztvevők figyelik és hangosan kommentálják önként jelentkező (és a többiek által kijelölt területen belül sétáló) társuk mozgását, tartását. Vagyis: a csoport egyik tagja a körön belül sétál, a többiek pedig elmondják, hogy mit látnak.


67

Megjegyzés: Említettük, és fontosnak véljük az önkéntességet. A játék előtt megbeszélhetjük a csoport tagjaival, hogy talán úgy lenne .igazságos a játék, ha előbb-utóbb mindenki bekerülne középre! (Ennél a játéknál is mint az előzőnél gondot jelenthet a leíráshoz szükséges szókincs hiánya...)

Így történt... (társismeret) Életkor: 10-11 év felett. Leírás: Párokban játszunk. A pár egyik tagja elmond a saját életéből egy történetet. A másik megismétli azt olyan módon, hogy megpróbálja pontosan utánozni társa hanghordozását, hangsúlyait. Többféleképpen folytathatjuk a játékot:

- Az eredeti mesélő saját történetét valamilyen felvett karakterként meséli el ismét (például iszákos házmesterként, szórakozott professzorként stb.).

- A második játékos eljátssza partnere történetét. A mesélő szerepének cseréjével folytatódik a játék.

Megjegyzés: Érdemes megbeszélni a tapasztalatokat, például azt, hogy milyen hatása volt a visszahallott eltávolított . történetnek.

Ilyen vagyok? (társismeret, önkép, milyennek látnak mások) Leírás: A kitaláló a többieknek háttal helyezkedik el. Kiválasztunk valakit a csoportból, s megpróbáljuk közösen leírni arcának jellemző vonásait. A kitalálónak azt kell megmondania, kiről beszélnek a többiek. A megfejtésig tart a játék egy menete. Ha nem járt sikerrel a kitaláló, akkor visszafordulhat, s megpróbálhatja így kiválasztani, kinek az arcáról beszéltünk (nem célja a játéknak, hogy kudarcélményhez juttassuk csoportunk tagjait). Megjegyzés: Csoportja válogatja, lehet, hogy érdemes a játék előtt bemutatót tartani, mennyi apró vonás fedezhető fel egy ember arcán, milyen sok szavunk, kifejezésünk van felfedezéseink leírására... A kitaláló számára gyanús lehet, ha valaki nem szólalt meg az a játékos is mondhat egy-két mondatot, akinek az arcáról beszélünk éppen. A játék megkezdése előtt adjunk időt arra, hogy mindenki megszemlélhesse (rögzíthesse) a többiek arcát.

Ilyennek látlak! (társismeret, önkép, milyennek látnak mások) Leírás: A választott pár megszemélyesítése a feladat. Két egyenlő létszámú csapatot alakítunk. Az I-es csapat tagjai felosztják maguk között, hogy ki kit fog megszemélyesíteni a II-es csapat tagjai közül, és

Drámapedagógia

68

fordítva. Ezután megpróbálnak valamennyien valami személyeset eljátszani a másikról. A játék során lehet utalni a másik termetére, járására, gesztusaira (ha nem némajátékot játszunk, akkor beszédstílusára, hangjára is). Ha az I-es csapat valamelyik tagja játszik, akkor a II-es csapatnak kell kitalálni, kit választottak közülük. Fordítva ugyanígy. Megjegyzés: A karikatúra és a gúnyrajz nem azonos fogalmak. A társak jellemző vonásait eltúlozhatjuk, de nem olyan mértékben, amely már sértés számba megy.

Ismerem? Felismerem? (a társak jellemző vonásainak megfigyelése, memorizálása; csoportismeret, tapintási érzékelés, hallásérzékelés fejlesztése) Leírás: Társainkról szerzett információink jelentős része vizuális. Ismerjük egymást, de ez a biztonságunk szemünket becsukva rögtön meginog. Felismerem-e a legjobb barátomat csukott szemmel, csak az arcát tapintva? ez a játék témája. a) Kört alkotunk. A kör közepén csukott szemmel áll az egyik játékos. A körben állók menetirányban elindulnak, majd a középen álló játékos jelzésére megállnak. A kitaláló (o áll a kör közepén) rámutat valamelyik társára, aki odamegy hozzá, és a kitaláló kezét a saját arcára helyezi. A kitaláló feladata: csak az arc érintése, tapintása alapján tájékozódva kell felismernie társát. Ha sikerült, akkor cserével (a felismert játékos marad középen) folytatódik a játék. Amennyiben nem sikerült, úgy a kitaláló továbbra is középen marad, s egy másik társának felismerésével próbálkozhat. b) A játék szervezése megegyezik az a) variációéval. A kitaláló által csukott szemmel kijelölt játékos nem megy középre, hanem helyén maradva elváltoztatott hangon szólal meg. A kitalálónak most hangjáról kell felismernie társát. c) Még nehezebb változat a következő: a szervezés az a) variációnál írtakkal teljes mértékben megegyezik, csak a felismerés alapja más. Nem arcról, hanem a társ kezéről kell megállapítani, ki ő. d) 5-8 játékos egymás mellé áll, kb. fél-fél méter térközt hagyva. A kitaláló jól megjegyzi ezt a felállást, majd becsukja szemét. Ezután a vonalban állók helyet cserélnek (összekeverednek), csak a közöttük lévő távolságot tartják meg. A (csukott szemű) kitaláló dolga az eredeti sorrend visszaállítása. A játék nehézsége változtatható azzal, hogy mit használhat a kitaláló az azonosításra (például hajról sokkal könnyebb felismerni, hogy ki áll előttünk, mint kézről...). e) A játékosok hang nélkül szétszélednek a teremben. A csukott szemű kitaláló tapsol, erre mindenki megmerevedik a helyén. A kitaláló elindul valamelyik irányba nem szabad kitérni előle! -, s az első játékosnak, akivel találkozik, feltesz egy kérdést. A kérdezett elváltoztatott hangon válaszol. Ha a kitaláló felismerte, akkor szerepcserével, újabb helyváltoztatással folytatódik a játék. Ellenkező esetben a kitaláló marad még egy fordulóra.. f) Az előzővel megegyező szervezésű játék, csak a kitaláló most nem hangról, hanem a játékos arcát tapintva próbálja felismerni társát.


69

Megjegyzés: Az a-c-d-f variációra vonatkozik: az árulkodó tárgyakat tegyük le a játék megkezdése előtt (például karórát, gyűrűt, szemüveget stb.).

A játszma szabálya (koncentráció, szórakoztatás, logikai játék, megfigyelőképesség fejlesztése) Nehézségi fokozat: A csoport által adott feladattól függ a játék nehézsége. Leírás: Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók megegyeznek valamilyen szabályban a kérdező feladata ennek kitalálása. Például a csoport úgy válaszol a feltett kérdésekre, hogy a fiúk mindig igazat mondanak, míg a lányok hamis válaszokat adnak. Vagy: a válaszokat az ábécé soron következő betűjével kezdik (az elsőt a-val, a másodikat b-vel stb.). A kérdező mindenkinek feltesz egy kérdést, s a kapott válaszok alapján próbálja megfejteni az adott játék szabályát. Megjegyzés: A szabályok nem csak nyelviek, nyelvtaniak lehetnek a csoport által hozott szabály gesztusokra, a tekintet irányára stb. is vonatkozhat. (Mániás Család néven is ismert a játék.)

Jegyezd meg! (megfigyelőképesség fejlesztése, memóriafejlesztés) Nehézségi fokozat: A tárgyak számától és a megfigyelésre szánt időtől függ. Leírás: Tucatnyi különböző tárgyat helyezünk egymás mellé. A kötött megfigyelési idő 20-30másodperc . lejárta után letakarjuk a tárgyakat, s különféle követelményeket állítva a játszók memóriája elé, feladatokat adhatunk:

- meg kell nevezni a tárgyakat, - pontos leírást kell adni azokról, - meg kell adni elhelyezkedésüket, csoportosításukat, - meg kell adni az azonos színűek (vagy formájúak) számát stb.

A feladat nehezíthető a letakart tárgyak számának növelésével illetve a megfigyelési idő csökkentésével. Játszhatunk úgy is, hogy a megfigyelt tárgyak közül egyet elveszünk, s az kap pontot, aki meg tudja mondani, melyik hiányzik. Megjegyzés: Kiváló lehetőség megfigyelő, memorizáló képességünk ellenőrzésére. (Nem mai találmány: a század első felében KIM-játék néven a II. számú cserkészpróba része volt.)

Jelbeszéd (koncentráció, kommunikáció testnyelven, memóriafejlesztés) Életkor: 12 év alatt.

Drámapedagógia

70

Leírás: Körben ülünk a földön. Minden csoporttag választ magának egy beszélő nevet. (lásd az indián történetekben szereplő neveket). Sorban közöljük azokat és bemutatjuk nonverbális jelzésüket is. Innen beszéd nélkül folytatjuk. A kezdő játékos először a saját jelét mutatja, majd valaki másét. A hívott fél megismétli a sajátját, majd hív egy másik játékost és így tovább. Aki téveszt , az kiesik. Megjegyzés: A játék szervezése az Adok-kapok és a Király-bíró cím alatt találhatókhoz hasonló.

Jut eszembe (asszociációs játék, koncentráció) Leírás: a) A játék résztvevői körben ülnek. A kezdő ember mond egy mondatot, például: A madárfüttyről nekem az erdő jut eszembe.. A mellette ülő kapcsolódik hozzá: .Az erdőről nekem a vadállatok jutnak eszembe.. Majd a következő: .A vadállatokról nekem az állatkert jut eszembe.. Mindegyik játékosnak meg kell jegyeznie saját mondatát, ugyanis a játék második menetében fordított sorrendben hangzik el az összes mondat. b) Ha a csoport asszociációi érdekesek a játék vezetője számára, akkor semmi szükség az előző változatnál említett második menetre. Ebben az esetben a vezető indít általa fontosnak vélt szavakkal újabb köröket.

Kacsintós párkereső (koncentráció, reflex) Körülmények: Páratlan számú társaság játszhatja (ezt minden esetben el lehet érni: ha páros számú a csoport, akkor a vezető is játszik, ellentétes esetben kimarad a játékból). Leírás: A párok egymás mögé, kettős körben állnak fel. Az egyedül maradt játékos a belső körbe (vagy a kör közepére) áll. Feladata: párt kell szereznie kacsintással. A belsők (ha éppen rákacsintott a szólista) felé szaladnának, a külsőknek viszont az a feladatuk, hogy megakadályozzák a szökést, átkarolják induló párjukat. (Akit időben elkaptak, az érintés is elég, az visszalép a helyére.) Ha viszont valaki megszökött, a hoppon maradt játékos belép a belső körbe és a továbbiakban o próbál kacsintással párt szerezni. Az elcsábított játékosnak az előző kacsingató mögé kell állnia (a külső körbe). A szerepek így állandóan cserélődnek.

A kalóz kincse (mozgáskoncentráció, hallásérzékelés fejlesztése) Körülmények: Mint a többi hallásérzékelést (is) fejlesztő játéknál, zavaróak lehetnek a külső zajok, csendre van szükség. Leírás: A játékosok körben ülnek, középen a kalóz (csukott szemmel). A kalóz előtt néhány aprópénz van, ezek a kincsei. Valaki odalopakodik nesztelenül, csendben, és megpróbálja megszerezni észrevétlenül a kalóz


71

kincsét. Ha sikerül neki (vagyis nem fogja meg a csukott szemű kalóz), akkor o lesz az új kalóz ellenkező esetben másvalaki próbálkozhat.

Karmesterjáték (koncentráció, utánzóképesség fejlesztése, egész csoport együttműködése) Leírás: Ki irányítja a mozgást? Egy résztvevőt kiküldünk a teremből, a többiek körbe állnak. Ezután a bent maradók választanak egy mozgásirányítót az ő mozdulatait fogják a későbbiekben minél pontosabban . utánozni. Az irányító mindenféle mozdulatot tehet (például megsimítja a haját, összekulcsolja a kezét, keresztbe teszi a lábát, de akár konkrét jelentés nélküli mozdulatokat is). Arra kell ügyelnie, hogy a mozdulatokat követhető sebességgel hajtsa végre. A kitaláló feladata az, hogy a csoport együttes mozgását figyelve megnevezze az irányítót. Ha sikerül neki, akkor az irányítóból kitaláló lesz, és a társaság új irányítót választ. (Ellenkező esetben a kitaláló marad még egy játékra új irányítóval.) Megjegyzés: A játék előtt mondjuk el, hogy a tekintetek is elárulhatják azt, amit a játékban titkolni igyekszünk. Amennyiben mindenki egyidejűleg az irányítót figyeli, nagyon könnyű lesz a kitaláló dolga. Nagyobb létszámú csoportnál két tippje is lehet a kitalálónak. Ha a csoport nem pontosan dolgozik, akkor nagyon nehéz rájönni, ki irányítja a mozgást...

Képzeletbeli ajándék (társismeret) Körülmények: Tárgyi igény: papírlap, íróeszköz minden játékos számára. Leírás: a) Mindenki kap egy cédulát, amelyre egy képzeletbeli ajándék nevét írja. Az ajándékok kapcsolatokra, helyzetekre, állapotokra utalhatnak: például tudom, hogy X. elvesztette a karóráját, akkor küldhetek. neki egy órát; Y. többször kölcsönkérte már a kerékpáromat, tehát a cédulámra kerékpárt írok. Ezután a cédulák egy kalapba (sapkába, dobozba) kerülnek, ahonnan egyenként húzva mindenki megpróbálja kitalálni a hozzá került cédula címzettjét. Ha egyedül nem megy, a csoport segíthet. (Ha így sem sikerült, további könnyítés a címzett kitalálásához: jelentkezhet az ajándékozó.) b) Lehet úgy is játszani, hogy egyvalaki kap ajándékot az összes társától, és megpróbálja kitalálni, melyik ajándékot ki küldhette. Ezután sorban következnek a többiek.

Keresd a közmondást (koncentráció, szórakoztatás, logikai játék)

Drámapedagógia

72

Nehézségi fokozat: A csoport által adott feladattól függ a játék nehézsége. Leírás: A társaság megállapodik egy közmondásban, majd annak szavait a jelenlevők között .kiosztják.. A kitaláló kérdéseket tesz fel társainak, s nekik úgy kell válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szó a lehető legkevesebb feltűnéssel benne legyen a mondatban. Meghatározhatjuk, hogy hány kérdése lehet a kitalálónak. Megjegyzés: A közmondások mellett szólásokkal, szállóigékkel, ismert versek részleteivel stb. is játszhatunk, hogy éppen melyikkel, azt a játék előtt közöljük a kitalálóval. (A játék tempója a kitalálótól függ, ha lassan jönnek a kérdések, hosszúvá és unalmassá válhat a játék...)

Keresd a helyed! (önkép, önismeret) Életkor: 11-12 év alatt. Nehézségi fokozat: A játék direkt., átlátszó volta miatt ütközhetünk ellenállásba. Leírás: A csoport tagjai ellentétpárokat állítanak össze. Például: fösvénység-pazarlás, zárkózott mindenkivel barátkozik stb. stb. (számtalan ilyen ellentétpárt felsorolhatunk.) Ezek után kinevezzük a terem egyik sarkát például a fösvénység sarkának, a másikat (átlósan) a pazarlás sarkának. A játékosoknak ezen az átlón kell elhelyezkedniük, mérlegelve a fösvénység és a pazarlás közötti helyüket. (Ha ketten is ugyanarra a pontra akarnak állni, akkor egymás mellett helyezkedjenek el.) Megjegyzés: A játék az értékekről illetve a társadalmunkra oly jellemző értékvesztésről szóló beszélgetésekhez felvezetésül szolgálhat.

Kétperces önéletrajz (önkép, önismeret, társismeret, memóriafejlesztés) Körülmények: Páros számú társaság játszhatja. Leírás: a) Párokban játszunk. Mindegyik játékosnak két perce van arra, hogy elmondja magáról a legfontosabbakat. A hallgató játékos feladata: igyekeznie kell a lehető legtöbb információt megjegyezni, mivel a játék következő fordulójában o mutatja be előző partnerét. Miután a párok mindkét tagja beszélt magáról, többféle módon folytathatjuk: Csatlakozhatunk egy másik pároshoz, ahol mindenki az előző partnerét mutatja be, a tőle hallottak alapján. (Folytathatjuk beszélgetéssel, kérdéseket tehetünk fel, vagy akár úgy is, hogy az egész csoportnak mutatjuk be egymást az önéletrajzok alapján.). Mindenki új párt keres magának, s viszi tovább az előző fordulóban hallott információkat. A következő, vagyis a harmadik körben arról beszélünk majd, akiről a másodikban hallottunk. Három-négy forduló után egész csoportos bemutatás következhet (itt arról beszélünk, akiről az utolsó fordulóban hallottunk). Az játék újabb fordulóihoz egyre kevesebb idő szükséges. Ha


73

egész csoportban téves információk hangzanak el, adjunk lehetőséget a javításra. b) Nemcsak a múltról és a jelenről lehet beszélni, mint általában az önéletrajzokban -, hanem tervekről, szándékokról, reményekről is! (A fenti szervezési forma feltölthető más tartalommal.)

Kezek (társválasztás párjátékokhoz, tapintási érzékelés fejlesztése) Körülmények: Mivel a résztvevők vakon mozognak, nem lehetnek a teremben olyan helyek, amelyek veszélyt jelentenek számukra. Nehézségi fokozat: Kezdőknél és főként kicsiknél (alsó tagozatban) a vakon (ráadásul csendben, hang és beszéd nélkül) végzett mozgás problémát jelenthet. Leírás: A játék résztvevői csukott szemmel mozognak a teremben. A kezek ismerkednek, keresnek kapcsolatot. A kezek mondhatnak igent és nemet is. Lehet válogatni, megkeresni az érintés alapján rokonszenves kezet. A játék előtt tudatosítani kell a választást befolyásoló tényezőket: például a kéz érdessége, hőmérséklete, nedvessége, mérete stb. Megjegyzés: Az érintés alapján történő társválasztás kiszűri a személyes előítéletek egy részét. Ügyelni kell arra, hogy a játék során ne adjunk magunkról az érintésen kívül más információt (hangot nevetés formájában sem; gyűrűt, órát le kell venni).

Kézfogó (névtanulás, egész csoport együttműködése, ritmusjáték, koncentráció) Életkor: Felnőttekkel is érdemes megpróbálni, de e játékkal több eredményt érhetünk el a 10-18 év közöttiekkel. Körülmények: Páros számú kell, hogy legyen a csoport (amit könnyű elérni: ha páratlan a létszám, a játék bemutatása után a vezető kiáll). Nehézségi fokozat: Nem könnyű játék! Csak akkor érdemes a bonyolultabb változatokkal foglalkozni, ha az alapjáték már nagyon jól megy. Leírás: A játszók a kör kerületén, a körvonal irányában párosával egymással szemben állnak. A játékvezető utasítására egyszerre indul a csoport. A párok tagjai kezet fognak, nevüket mondják (elég az utónév, másként lelassul a játék), majd egymással ellentétes irányban haladnak tovább a kör kerületén. Sorban kezet fognak a velük ellentétes irányban haladókkal. Figyelem: mivel kerülgetik egymást, minden második kézfogás balkézzel történik (a társaság fele a körvonalon ellentétes irányban szlalomozik.)! Fontos a közös ritmus. Ha egyetlen résztvevő téveszt, az egész csoport munkája megakad. Minden kézfogásnál történjen meg a bemutatkozás. (A játék kapcsán, ha ez a csoport számára fontos beszélgetést kezdeményezhetünk a bemutatkozás szabályairól.) Megjegyzés: A bemutatkozás elhagyásával több módon lehet variálni a játékot (a változatok az alapjátékhoz viszonyítva sokkal nehezebbek):

Drámapedagógia

74

elmarad a kezdeti vezetői beszámolás, rá kell érezni a közös ritmusra meghatározott számú (például minden harmadik vagy negyedik) kézfogás után mindenki 180 fokos fordulatot tesz, saját addigi haladási irányával ellentétesen mozog tovább a kör kerületén . váltakozó ritmusú forgások (a harmadik, majd a negyedik után . folyamatosan)

Ki mondhatta? (önismeret, társismeret) Leírás: Egyvalaki kimegy a teremből. A bent maradók közül hárman mondanak róla egy-egy mondatot, lehetőleg olyasmit, amit csak az illető tudhat a kitalálóról. Igyekezzünk minél személyesebb, de nem indiszkrét, nem sértő mondatokat gyűjteni. (A másik véglet: ha olyanokat mondunk, amit mindenki tud a kitalálóról, akkor nincs értelme a játéknak.) A kitaláló visszajön, a játékvezető ismerteti a három megjegyzést (Képzeld, azt hallottam rólad....). Ki kell találnia, ki állíthatta róla azokat. Megjegyzés: A játék elején lehetőleg pozitívumokat mondjanak a játékosok, később talán lehet kritikus megjegyzéseket is tenni. (A játékvezetőnek itt is ügyelnie kell arra, hogy senki ne sérüljön!)

Király . bíró (koncentráció) Életkor: Tapasztalatom szerint még a középiskolások is szívesen játsszák. Körülmények: Annyi szék szükséges, mint a játszók száma. Leírás: A játszók körben ülnek. Két kiemelt hely van a körben: a királyé és a bíróé (a bíró a király balján foglal helyet). A többi játékos rangját (pozícióját) számokkal jelöljük. A ranglétra tehát így néz ki: király, bíró, egyes, kettes, hármas stb. A rangok a székeket jelölik, ráadásul azokat nem szabad játék közben ismételten közölni. A játszók célja: minél előrébb kerülni a ranglétrán (vagyis közelebb a királyi székhez). A játékot a király kezdi: megnevezi saját magát, és mond mellé egy másik rangot. Például: király hívja a kettest. Ekkor a kettes számú (rangú) játékos következik. Megnevezi saját magát, majd hozzátesz egy másik rangot (például: kettes hívja az ötöst.). A játékot értelemszerűen a kettes játékos által megnevezett folytatja, és így tovább. Aki téveszt (a játék alapváltozatában hibának számít: olyan rangot-számot hívni, amilyen nincs a körben; a visszahívás; ha valaki nem szólal meg időben), az az utolsó helyre kerül, míg a többiek . az alatta lévők eggyel előre ugranak a ranglétrán (mindenkire, királyra, bíróra is érvényes a szabály). Néhány változat - mindegyik nehezebb, mint az alapjáték:

- megadhatjuk a játék ritmusát, akár tapsolhatjuk is azt (hibának számít, ha valaki kiesik a ritmusból),

- nem mondjuk a teljes szöveget, csak a saját és a hívott fél rangját-számát (a fenti példa alapján: kettes hívja az ötöst helyett kettes-ötös.), ezzel gyorsabbá válik a játék,

- újabb rangokat vezetünk be, amelyek nehezebben jegyezhetők meg, mint a számok (például:


75

- király, herceg, gróf, báró, bíró stb.).

Ki vagyok én? (szórakoztatás, logikai játék, a c) változat szituációs játék, a d) változat a társismeretről is szól) Életkor: 10-14 év közöttieknek. Nehézségi fokozat: Az a-b-c változatoknál játékvezető által választott nevektől függ. Leírás: a) A cím ellenére nem önismereti játék: barkochba csoportos változatban. A játékosok kimennek a teremből, majd egyenként jönnek vissza. Az ajtóban a vezető mindenkinek feltűz a hátára egy cédulát, amin egy híres ember neve áll (természetesen minden cédulán más-más név található). A játékosok szabadon mozoghatnak a teremben. Feladatuk: társaikhoz intézett, igen nem is feleletekkel megválaszolható kérdésekkel kideríteni, hogy milyen név áll a saját cédulájukon. Amint valaki azonosította magát, leveheti a céduláját, majd tovább segít társainak, válaszadóként. (Példa: Szerinted én élek még?, .Amíg éltem, tudós voltam? stb.) b) Úgy beszélünk a másikkal, mint a név valamikori gazdájával. Ebben a változatban nem a saját kérdéseinkre kapott válaszokból, hanem a beszélgetésből, a hozzánk intézett mondatokból kell rájönnünk, kinek a nevét viseljük. (Például, ha maga Kossuth Lajos jön velem szembe, megkérdezhetem tőle, hogy áll a honvédek toborzásával, vagy megjegyezhetem, mennyire tetszett a legutóbbi országgyűlési beszéde stb.) c) KÉT HÍRES EMBER BESZÉLGET: az utóbbi játék páros változatban. Két játékos kimegy a teremből. Míg kint vannak, a társaság eldönti, hogy kit személyesítenek meg. A választott szereplők lehetnek művészek, tudósok, politikusok stb. A két játékosnak külön-külön mondjuk meg, hogy milyen szerepet osztottunk a másikra. Tehát egyik sem ismeri a saját személyazonosságát, csak a társáét. És most úgy kell beszélgetést kezdeniük, mintha a másik neves személyiséggel találkoztak volna: cselekedeteiről, szokásairól, életének fontos eseményeiről stb. ejtenek szót. Csak éppen a nevét nem mondhatják ki. d) Az előző változat szervezési rendje szerint játszunk. Az eltérés: nem híres emberek beszélgetnek majd egymással, hanem a csoport jelen lévő tagjai közül választunk kettőt. Nem híres emberek életrajzának ismeretéről szól így a játék, hanem arról, hogy mennyire vagyunk tájékozottak társaink szokásaiban, viselkedésében, helyzetmegoldásaiban stb.

Kötött mondatkezdések (önismeret, csoportismeret) Leírás: A befejezetlen mondatok. (az előző játék változatai is erre épültek) nemcsak másokkal kapcsolatos véleményünk közlésekor

Drámapedagógia

76

használhatók. A lehetőségeket korántsem kimerítve két példával szolgálunk: a) .A legjobb dolog, ami ezen a héten történt velem.... Foglalkozásaink visszatérő eleme lehet a fenti mondatkezdéssel futtatott kör. A játék előtt talán érdemes elmondani a csoport tagjainak, hogy a fenti mondat befejezése nem csak nagy, izgalmas esemény lehet... Ugyanígy beszélhetünk a hét legrosszabb eseményeiről is. S miért ne bízhatnánk a résztvevőkre a választást a legjobb és/vagy a legrosszabb heti élmények ismertetésében... b) Egy kalapba (sapkába, dobozba stb.) bedobunk annyi papírlapot, ahányan játszunk. Előtte mindenki ráír a saját lapjára egy kevéssé körvonalazott, befejezetlen, és lehetőleg érzésekre utaló mondatot. Például Attól tartok, hogy.... .Az aggaszt , hogy.... .Annak örülnék....Attól félnék.... .Azt szeretném.... Ezután azt az instrukciót adjuk a játszóknak, hogy húzzanak ki egy-egy cédulát és fejezzék be a rajta található mondatot. Hívjuk fel a figyelmet: nem nyelvi játékról van szó, próbálják azokat az érzéseiket beírni, amelyek itt és most, vagy általában gyakran foglalkoztatják őket. Megjegyzés: A b) változathoz: a felolvasás után játékról beszélgetésre válthatunk. A játékból adódó témák lehetnek például a félelmek, a vágyak, célok stb.

Közös mondandó (együttműködés párokban és/vagy egész csoportban, memóriafejlesztés a c) változatnál) Leírás: a) Párokban játszunk. A párok egymás kezét fogva egy embernek számítanak, s úgy beszélgetnek egy másik emberrel (vagyis egy másik párral), hogy az egyik szót a pár egyik tagja mondja, a másikat a társa egészen addig, amíg be nem fejezik a mondatot. A választ hasonló módon adja a másik pár. b) Szavankénti váltással az egész csoport játszhat egyszerre. Körben ülve egy-egy szót fűzünk a már elhangzottakhoz. Mindenkinek jogában áll a kedve szerinti irányba terelni a történetet, befejezni az aktuális mondatot, újat kezdeni stb. Játszható a téma meghatározása nélkül avagy annak megkötésével. Megadhatjuk a közösen írt alkotás műfaját, stílusát is. (Játszhatunk mondatonkénti váltással is.) c) Memóriajáték funkciót is adhatunk a Közös mondandónak. Körben ülve az első játékos szavát megismétli a második, majd hozzáteszi a sajátját. A harmadik az előzök ismétlésével így már három szót mond és így tovább.

Kulcsos játék (koncentráció, hallásérzékelés fejlesztése; mindezek mellett nyelvi játék is lehet) Életkor: 9-12 év közöttieknek. Leírás: A játékosok körben ülnek, egyvalaki középen áll csukott szemmel. A többiek nesztelenül egy kulcscsomót adogatnak körbe. Ha a


77

kör közepén álló játékos meghallja a kulcsok zörgését, akkor odamutat (abba az irányba, ahonnan a zajt hallotta). Ha az irányt eltalálta, akkor megadhat egy betűt, s a rajtakapott játékosnak annyi idő alatt, míg a kulcs egyszer körbeér öt tárgyat kell mondania a megadott kezdőbetűvel. Ha a rendelkezésre álló idő alatt nem tud öt tárgyat megnevezni, akkor ő kerül a kör közepére. Megjegyzés: Nyelvi játékként játszva a rajtakapott. feladata különböző szófajokhoz köthető; nagyobb csoportlétszám esetén 5-10 szó lehet a feladat.

Versek tanítása a drámapedagógia eszközeivel Forrás: SÁROSI MELINDA 2003: A drámapedagógia szerepe és

alkalmazásának lehetőségei a II-IV. osztályos verstanításban. In. Magiszter 2003/Nyár

Weöres Sándor: Buba éneke1

Előkészítés: -Játsszuk el: Leendő madárkák vagyunk. Kopogtatjuk a tojás falát. Kibújik a csőrünk, majd a fejünk, hosszú nyakunk, szárnyunkkal elkezdünk verdesni, megszületünk. Madáranya ennivalót hoz, mi gyarapodunk testben, egyre nagyobbak vagyunk, s eljön a repülés ideje. A próbálkozást kezdetben nem követi siker. Lehuppanunk a földre, de újból felszállunk, s most élvezzük a repülést. -Képzeld el, hogy madár vagy, s madártávlatból látod a világot. Rajzolj le tárgyakat, állatokat ebből a nézetből! Társaid kitalálják-e, mit rajzoltál? -Szeretnétek-e madarak lenni? Miért lenne jó madárnak lenni? Miért nem? -Szeretnétek-e mások lenni, mint emberek? Mik lennétek? Miért? A vers megismerése után: -Értelmezzük a címet! Ki mondja a verset? Kinek az érzelmeiről szól? Sorolj fel olyan szavakat, amelyek a vers keltette érzelmeket fejezik ki! Például: anyai szeretet, ragaszkodás, félelem stb. -Mutasd be a kezeddel, majd egész testeddel: hömpölygő sugár, földre csorgó sárga fény; felkél a szél, fúj, megmozgatja a fák lombjait, „belebújik” a kabátokba, majd lassan elcsitul. -Három csoportban rajzoljátok le a vers három képét! (Közös rajzolás!) Fontos a színhasználat! Milyen színeket használtatok? Mit jelentenek? Milyen érzelmeket fejeztetek ki egyik vagy másik színnel? -Szintén három csoportban eljátsszuk a vers három képét: 1.kép: A cinke elindul, röpköd a játéktérben, ahol a társai állnak. Van köztük macska, rossz fiú, csapda. Mind a cinkét akarják megfogni, de annak mindig sikerül elmenekülnie, s végül visszarepül az édesanyához. 2.kép: A szellő elindul, belebújik a játékosok kabátjába, megmozgatja a fák (szintén gyerekek) lombjait, s végül elcsitul az édesanya ölében. 3.kép: A csillag a lehető legtávolabb áll az édesanyától. A csillagból a csoport többi tagja vékony cérnaszálakat (a csillag sugarai) vezet az

1 Gál Ilona, Vajda Zoltán: Titkok könyve, tankönyv a II.osztály számára, 47.o.

Drámapedagógia

78

édesanyáig. Ezek a vékony szálak jelentik az egyetlen kapcsolatot a csillaggá vált gyermek és az édesanya között, akik kétségbeesetten integetnek egymásnak, de a közeledés nem lehetséges. Megjegyzések: Minden csoport rövid megbeszélés után mutatja be a jelenetét saját elképzelése szerint. Mivel II.osztályról van szó, a tanító adhat néhány ötletet, de fontos, hogy a gyerekek maguk találják ki a megvalósítás módját. Ha zenei aláfestést is alkalmazunk, könnyebben megteremtjük a hangulatot. Weöres Sándor: Vásár2

Előkészítő játékok: -Brainstorming: Milyen szavak jutnak eszedbe a „vásár” szóról? -Helyszínek bemutatása: A gyerekek két csoportra oszlanak. Az egyik

csoport a piacot, a másik a cirkuszt mutatja be vagy szoborcsoportban vagy némajátékkal. Egymásnak mutatják be a

jelenetet, s ki kell találják egymás helyszíneit. A vers bemutatása után: -A vásárban sokféle ember megfordul: vásárosok és vásárlók. Mutassuk be őket stilizált mozgásokkal: Így járnak a hölgyek, a pocakosok, az öregasszonyok, így mutogatnak a vásárosok, a bűvészek, a bohócok, így esznek a fogyókúrások, a gyerekek, a nagyevők. -A tanító elhelyezi a tér különböző pontján a következő feliratokat: gyümölcs, trombita, mézesbáb, csizma, ködmön, vándorcirkusz. A gyerekek az általuk választott „helyszínhez” állnak. Az ott található eszközök (színesceruzák, filctollak, papír) segítségével elkészítik saját cégérüket, áruikat, megegyeznek a szerepekben. Ha mindenki elkészült kezdődhet a vásári komédia. Minden vásáros a saját portékáját dicséri, idézve a vers megfelelő részeit vagy saját ötlete alapján. Vigyázzunk a hangszín- és hangerőváltásra! Visky András: Festőiskola 3

Előkészítő gyakorlatok:

-Készítse el mindenki saját színskáláját, s próbálja megmagyarázni, miért éppen ezeket a színeket választotta. -Forduljon társa felé és próbálja meghatározni az ő színeit! -Szokatlan szóösszetételeket alkotunk a színekkel: piros öröm, fekete fény stb. -Milyen érzéshez kapcsolhatók a következő színek: sárga, kék, piros, zöld, fekete, fehér, szürke? -Soroljuk fel az évszakok, napszakok színeit! A vers bemutatása után: Festőiskolát nyitunk a négy évszaknak. A gyerekek abba a festőiskolába mennek, amelyik évszakot kedvelik: tavasz, nyár, ősz vagy tél. Közös festés következik. Minden csoport kap egy nagy fehér lapot és elkészíti az adott évszak képét. Ne annyira az ábrázolás, mint inkább a színhasználat legyen a fontos.

2 Lovász Andrea, Rauscher Erzsébet, Tunyogi Katalin: Magyar nyelv, tankönyv a III.osztály számára, 27.o. 3 Sántha Jenő, Sántha Rozália: Útravaló, tankönyv a IV.osztály számára, 10.o.


79

-Ritmusjáték: Hónapok neveit soroljuk, januártól decemberig erősítünk, decembertől januárig halkítunk. -Koncentrációs játék: Gyorsuló tempóban mondjuk: Az első hónap az január, a második hónap az február, a harmadik hónap az március…és így tovább. Majd visszafelé is egyre lassuló tempóban. -Szerepjáték: A gyerekek papírszeleteket húznak ki, amelyekre a hónapok nevei vannak ráírva. Ugyanazt a hónapot több gyerek is kihúzhatja. A „hónapok” bemutatkoznak, a többiek ki kell találják a hónap nevét. Nehezíthető a játék azzal, hogy csak szavakat sorolhatnak az illető hónappal kapcsolatban. Hajnal Gábor: Este4

A vers alkalmas különböző ritmusjátékok eljátszására: -Körben ülünk. A vers ritmusát verjük a kezünkkel, s közben

mondjuk a verset. Minden versszak után megszakítjuk a játékot, majd a következő versszak ritmusát doboljuk a combunkon, a harmadikét a karunkon, a negyedikét a lábunkon, az utolsóét a

fejünkön. A gyerekek rájönnek, hogy milyen más hangzást kapnak ugyanarra a ritmusra.

-A vers adott sorát: - „Megindul a kacsasereg csalogató szóra.”- kezdetben suttogják, majd egyre növekvő hangerővel ismétlik. A gyerekek két csapata elindul a terem két végétől, vízszintes sorban, a terem túlsó vége felé, a terem közepén elhaladnak egymás mellett. Az egyre erőteljesebb dinamika és hangerő hatására középtájt már a kezüket is felemelik, s mire a terem végére érnek, ökölbe szorított kézzel ismétlik a verssort. Majd visszafordulnak, s fokozottan halkul a hang. Mire a terem közepén a két csapat ismét találkozik, leengedett karokkal már csak suttognak. -Egyre gyorsuló tempóban mondjuk a verset. Változata: A gyerekek egyik része mondja a verset, a másik „kacsaseregként” hápogással kiséri a versmondást. -Mondjuk a verset. Minden sor után tapsolunk egy ütemet. A tapssal megszakított vers érdekesebbé teszi a versmondást, fejleszti a ritmusérzéket, s odafigyelésre késztet. Majd bonyolítjuk a feladatot. Szabálytalanul állítjuk le a versmondást és az első, harmadik, hatodik stb. sornál tapsolunk. A ritmusképletet is módosíthatjuk, nehezíthetjük. Hárs László: Levél az erdőből5 Azonosulásra építő lazító gyakorlatok:

-Valamennyien vadászok vagytok, óvatosan haladtok az erdőben, mentek a vad után. Most ti magatok vagytok az erdő, fák, bokrok. Az

erdőben feltűnnek az állatok. (mindenki maga választja meg, hogy milyen állat szeretne lenni.) Az erdőben favágók vannak, gombanagyságú kis törpék, hatalmas óriások. ( A történet

kanyaroghat, arra kell ügyelnünk, hogy e képzeletszerű játékban minél több tárgyat, minél több figurát éljenek meg a gyerekek.)

Mímes-szöveges játék: A versben szereplő növényeket, állatokat jelenítjük meg. Minden gyerek keres magának egy helyet a játéktérben és

4 Kénosi Dénes Ida: Mese-beszéd, mese-szó, tankönyv a II.osztály számára, 76.o. 5 Kénosi Dénes I. , Mese-beszéd, mese-szó, 28.o.

Drámapedagógia

80

bemutat egy általa választott szereplőt. Adott jelre elmond egyetlen olyan mondatot, amelyből kiderül, hogy milyen növényt, illetve állatot jelenít meg és az hogyan készül a télre. Nem mondhatja ki a nevet és mondatát egyes szám első személyben kell megfogalmaznia. A verset képeire osztjuk, s a gyerekek csoportokat alakítanak. A csoportok feladata az, hogy bemutassák a számukra kijelölt versrészletet, ki is bővíthetik, a szabály az, hogy a versrészlet el kell hangozzon a bemutatás folyamán. Arany János: Családi kör6 Térérzékelő gyakorlatok: -Kertben vagyunk. Körülnézek. Észreveszem körülöttem a fákat. Amott egy virágzó bokor. Fölnézek az égre, örülök, hogy süt a nap. Nem messze tőlem, egy virágzó eperfa. Magamhoz akarom húzni az egyik ágát, hogy megszagoljam. Sikerül. Majd elengedem az ágat. Egy bogár zümmög a fejem körül, megpróbálom elhesegetni. Nem sikerül. Újra próbálom. Végre elrepült.Távolabb egy pad, indulok felé. De mintha a lábam odaragadt volna erőset rántok rajta, majdnem elvesztem az egyensúlyomat. Aztán mégiscsak sikerül, egy lépés, kettő, három. Örülök, hogy tudok járni. -Behunyt szemmel egyenként, egymás után a fal felé indulunk. Érzékelni kell a falat. Ki milyen közel tud megállni hozzá, anélkül, hogy érintette volna. Csoportalakító játék: Családneveket osztunk ki a gyerekek között. A családtagok megkeresik egymást. Mozgáskoncentráló gyakorlat: Tárgyépítés testekből. A csoportok berendeznek egy-egy szobát. A szobában asztal, szék, mosdókagyló, ágy, szekrény, tűzhely. A tárgyakat gyerekek alkotják. Egy gyerek bemegy a szobába. Kapcsolatba kerül a tárgyakkal: ráül, kinyitja stb. A többieknek kell kitalálni, hogy milyen tárgyak vannak a szobában és, hogy velük kapcsolatban mit játszott el. Kiscsoportos helyzetgyakorlat: Az előzőekben kialakított csoportok mindegyike a vers egyik szakaszát kapja meg. Feladatuk az, hogy eljátsszák azt a többieknek úgy, hogy azok kitalálják, melyik versszakról van szó. Lászlóffy Aladár: Népmesék7

Fantáziajátékok: -A tanító mesét mond. A mese folyamán néhány szót nem mond ki, hanem bemutat, s hagyja, hogy a gyerekek bekiabálják a hiányzó szót. -Az asztalon különböző tárgyak vannak. A gyerekek csoportokra oszlanak. A csoport kiválaszt egy tárgyat és kitalál egy rövid mesét, amelyben a tárgy varázseszközként szerepel. -Gulliver-játék: A tanító tárgyakat mutat be. A gyerekek ki kell találják, hogy mi minden lehetne a tárgy, ha nagyobb, illetve kisebb lenne. Pl. labda: ha kicsi: alma, borsószem, ha nagy: óriás feje, léghajó, a Nap stb. Más példák: kocka, vonalzó. -A gyerekek körben állnak. A játék lényege, hogy bemutassák, mi mindenre lehet használni egy seprűt. Pl. ráülni és lovagolni, gitározni stb. Mindenki bemutat egy mozdulatot, majd továbbadja a seprűt.

6 Lovász-Rauscher-Tunyogi: Magyar nyelv a III.osztály számára, 122.o. 7 Kénosi Dénes I.: Szóról szóra, tankönyv a IV.osztály számára, 27.o.


81

-Összekevert mesék: Mi történik, ha Hófehérke találkozik a gonosz farkassal, Ludas Matyi a gonosz boszorkánnyal vagy János vitéz Jancsival és Juliskával.

Documents

Drama Jegyzet