MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIAI. A piac modelljeI.1. Marshall-kereszt

D (Demand) = Kereslet: bizonyos árért mekkora az eladható mennyiség, hány ember veszi meg az adott terméket (negatív lejtésű függvény: nagy árú terméket kevesen, kisebb árút egyre árút többen vesznek meg. pl.: Q=200-0,5P)S (Supply) = Kínálat (pozitív lejtűsú, növekvő függvény: több termék előállításához több pénz kell. pl.: 300+2P)Egyensúly: ha a kereslet megegyezik a kínálattal TR = Teljes bevétel - TR = Q*P (a téglalap területe)Reervációs ár: a maximális ár, amelyet egy vevő hajlandó fizetni az adott termékértFogyasztói többlet (FT): a piaci ár kisebb mint a rezervációs ár - pl.: egy vevő hajlandó 200 forintot fizetni 1 db tojásért, közben a tojás csak 50 forint → így a vevőnél marad 150 forintTermelői többlet (TT): pl.: a termelő több pénzt szerez a termék eladásából, mint amennyi a kitermelés költsége-Hogy állapítjuk meg az egyensúlyi helyzetet? - A keresleti és a kínálati függvény metszéspontja, az egyenletrenszer megoldása. Kapunk egy egyensúlyi árat és mennyiséget.-Hogy kapjuk meg a termelői többlet nagyságát? - Az ábrán az alsó háromszog. Először megkeressük az egyensúlyi pontot, majd pedig az alsó háromszög területe lesz a TT. A felső háromszög pedig a fogyasztói többlet.-Mi okozhatja a keresleti függvény eltolódását? - Az eltolódást csak olyan dolog okozhatja, ami nincsen rajta a tengelyeken (ha P vagy Q változik, akkor nem tolódik el a függvény.) Eltolódhat pl.: változik a fogyasztók jövedelme; változik a kiegészítő vagy a helyettesítő termék ára.

I.2. Összkeresleti függvényAz összkeresleti függvényt úgy kaphatjuk meg, hogy vízszintesen összeadjuk a keresleti függvényeket. Így egy bizonyos ár alatt lesz több vevő is az adott termékre.

- D:Q=100-P és Q=300-2P keresleti függvényeknél határozzuk meg az összkeresleti függvényt! - Felrajzolva a két függvényt, leolvasva a tengelymetszetekből tudjuk, hogy az első vevő csak P<100 ár alatt vásárol a termékből, P>100 ár felett csak a második vevő vásárol. Így P>100 esetén az összkereslet megegyezik a második vevő keresleti függvényével. P=100 alatt pedig összeadjuk vízszintesen a két függvényt. (P=0 esetén a két tengelymetszetet adjuk össze: 100+300=400, ez lesz az összkereslet tengelymetszete.)

I.3. Normál javak, Inferior-javak, Griffen-javakA javak többségére igaz, hogy a jövedelem növekedése a keresletet növeli, hiszen több pénzből az embertöbbet vásárolhat. Ha pedig csökken a jövedelem, az ember kevesebbet tud vásárolni az adott termékből.Normál javak: A kereslet és a jövedelem egymással azonos irányban mozog. (legtöbb ilyen ezek szerint)Alsóbbrendű/Inferior javak: Azok a javak, amelyek kereslete a jövedelem emelkedésének hatására csökken, és a jövedelem csökkenésekor nő. (tehát fordítva, mint a normál javak esetében.)Griffen javak: Olyan javak, amelynek ha az ára nő akkor nő a kereslete. (keresleti függvénye pozitív! meredekségű)

I.4. Rugalmasság

Jele: epszilon (ε)Kereslet rugalmassága: Megmutatja hány %-kal változik egy árú kereslete, ha az ára 1%-ot változikA kereslet rugalmassága

általában negatív szám Ha abszolútértéke nagyobb, mint 1, akkor a termék árrugalmas.lEl<1: árrugalmatlan. Ilyenkor mindegy mekkora az ár, a vevő így is úgy is megveszi az adott mennyiségű kávét.E=1 esetében a termék egységnyi árrugalmasságú.Keresztár-rugalmassság: azt fejezi ki, hány %-kal változik egy termék kereslete, ha egy másik termék ára 1%-kal változik.Amennyiben két termék keresztár-rugalmassága pozitív, abban az esetben a két termék egymás helyettesítője.pl.: Coca-Cola, Pepsi

Ha két termék keresztár-hrugalmassága negatív, akkor egymás kiegészítő termékei. pl.: lecsóba paprika, paradicsomKínálat rugalmassága: megmutatja, hogyha a termék ára 1%-ot változik, akkor mennyit változik a termék kínálata.-Melyik a rugalmasabb, a hosszú távú, vagy a rövid távú kínálati függvény? - A hosszú távú kínálati görbe általában rugalmasabb a rövid távú kínálati görbénél. (good to know)

I.5. Állami beavatozásHoltteher-veszteség (HTV): Az állam hogyha belenyúl a piacba, akkor az a társadalom számára mekkora veszteséget okoz.Ármaximalizálás -> túlkereslet alakul ki (Adók, minimálár → túlkínálat lesz (a sötétszürke mező nagyon nagy)(Adó esetén a kínálati függvény y irányban feltolódik)

I.6. Komparatív statikaKomparatív statika: Elemzési technika, amely egyensúlyi helyzetek egymással való összevetésén alapul, ám azok egymásba való átmenetének lefolyását nem vizsgálja.

II. Termelési tényezőkII.1. Profit

Maximális profit: teljes bevétel (TR) – termelési költségek (TC)TC = PL * L + Pk * K - (ezt az egyenletet átrendezhetjük K-ra, és megkapjuk a költségvetési egyenest, melynek meredeksége -PL/Pk)PL= Tőke egységára (P, mint Price)Pk=Munka egységára (pl.: 1 munkaóra ára)L = Munka darabszám (pl.: munkások száma)K = Tőke darabszáma (pl.: hány gépet használ a gyár)

II.2. Izokvant térképIzokvant: (izo=állandó, quantity=mennyiség): Megadott mennyiségű terméket kell előállítani, de kérdés, hogy ehhez

milyen arányban költsünk munkásokra és gépekre, ha a maximális profitra törekszünk.Ez a hosszútávú termelési függvény.MRTS: Ennek az izokvant görbének a meredeksége egy adott pontban. (a függvény pontjába húzható érintő meredeksége, ez negatív érték) (ezt sem értem)

II.3. IdőtávokNagyon rövid táv: csak P és Q változik, változhat.Rövid táv: Már K és L változik, változhat.Hosszú táv: Minden tényező változhat.

II.4. Termelési függvényÁtlagtermék: Megmutatja, hogy egy termelési tényező átlagosan mekkora mennyiségű terméket állít elő.Határtermék: megmutatja, hogy az adott termelési tényező 1 egységgel történő növelése mekkora hatással van a kitermelt mennyiségre. (Q)

Rögzítsük a termelési tényezők közül a tőkét, így a kitermelt mennyiség a munkások számától fog függeni. A termelési függvényt több szakaszra is bonthatjuk:I.szakasz: Növekvő hozadék: a kitermelt mennyiség sokkal nagyobb mértékben nő, mint amennyivel növeljük a termelési tényezőt (itt munkások számát). Tehát érdemes növelni a munkások számát.Ekkor a határtermég nagy, sokkal nagyobb, mint az átlagtermék.II.szakasz: Az inflexiós pont és az érintési pont közötti szakasz. (érintési pont: az origóból húzzuk, és érinti a függvényt) A határtermék fokozatosan csökken, de még mindig nagyobb, mint az átlagtermék. Az érintési pontban a határtermék egyenlő az átlagtermékkel.III.szaksz: Az érintési ponttól a függvény maximumáig tart. Csökkenő hozadaék: növelhetem az egyik termelési tényezőt, de csak kicsit fog növekedni (kisebb mértékben a kitermelt mennyiség. A határtermék itt már kisebb, mint az átlagtermék. A függvény maximumpontjában a határtermék értéke pontosan nulla (felveszek még 1 munkást, de pont nem termelek semmivel sem többet se kevesebbet).IV.szakasz: Erre a szakaszra a termelés csökkenése a jellemző. Az adott tényezőből túlzott a felhasználás.

III. Termelési költségekIII.1. Teljes költség

Teljes költség: TC = VC + FC - A teljes költség a fix és a változó költségek összege.VC: Változó költségFC: Fix költségAC: Átlagköltség: AC = TC/Q (mennyibe kerül átlagosan 1 egységnyi termék)AC = AVC + AFC (ugyanaz, mint a teljes költség, csak itt átlaggal számolunk. AVC=V/Q és AFC=FC/Q)AFC: Átlagos fix költség: Megmutatja, hogy az adott termelési szinten egy egységny termékre mekkora fix költség jut.Az átlagos fix költség minden termelési mennyiségre fix. (de több terméknél 1 termékre átlagosan kevesebb fix költség jut, ezért az AFC függvény 1/x alakú... majdnem)

AVC: Átlagos változó költség: Megmutatja, hogy az adott termelési szinten egy egységnyi termékre mekkora változó költség jut.MC: Határköltség: Megmutatja, mennyivel növekszik az összköltség, ha egy egységgel növelem az adott termelési tényezőt (+1 munkás) (a termelési függvény deriváltja)MR: Határtermék: Megmutatja, hogy ha egy egységgel növelem a termelési tényezőt, (+1 munkást felveszek), mennyivel növekszik a termelés.

III.2. Maximális profitMaximális profit: teljes bevétel (TR) – termelési költségek (TC) (adott mennyiséget állítunk elő, ilyen körülmények között keressük, hogy milyen termékárral tudjuk a legtöbb profitot kihozni)A profitnak ott lesz maximuma, ahol az első derváltja nulla. (függvény meredeksége nulla)maxΠ = max(TR-TC)Profit deriváltja: Π' = TR' – TC'TR' = MR (határbevétel)TC' = MC (határtermék)

Maximális profit akkor van, ha: MC = MRTökéletes verseny esetén: MR = MC = p (ez megegyezik a piaci árral)Üzemszüneti/üzem bezárási pont: Az a pont, ahol AVC=MC.Ekkor még a VC-t, azaz a munkásokat sem tudom fizetni, a pont alatt nem tudok termelni. (kínálat=0) Emiatt ezen pont alatt rdemes bezárni a gyárat, és leállítani a termelést.Fedezeti pont: Az a pont, ahol TR=TC (MR=P). Ez alapján ekkor a teljes bevétel egyenlő a teljes költséggel, így a profit 0. Nincs nyereség és veszteség sem. Ebben a pontban AC (átlagköltség)

III.3. Az idő szerepeAz időbeliség kezeléséhez felhasználjuk a jelen- és jövőbeni érték számítást. 100000Ft ma nem ugyanannyit ér, mint egy év múlva, mert ha a pénzt befektetjük, egy év múlva annál többet fog érni.Jelenérték: Egy jövőbeni időpontban felmerülő hozam (pl.: kapok pénzt 3 év múlva. ezt CF-el jelöljük) értéke ma. (PV: Present Value) - PV=CF/(1+r)t (r: kamatláb, pl.: 10%-os kamatláb esetén 1+r = 1+0,1 = 1,1) pl.: Ha 5 év múlva kapot 100 000 Forintot, a kamatláb (r) pedig 10%, akkor CF jelenértéke: 100000/1,15 = 62092 Forint (A kamat miatt a jövőbeni pénz ma többet ér. 100000 ft lehet, hogy 5 év múlva csak 60000-et ér -.-)FV (FV: Future Value) - FV=CF*(1+r)t

(kamatos kamat képlete/mértani sor eleme: a1*qn)NPV: Nettó jelenérték: A várható hozamok jelenértéke mellett számolni kell a befektetés ráfordításainak jelenértékeivel is. (Ha költeni fogok a jövőben valamire, amire szükség van a befektetéshez, annak mennyi ma a jelenértéke. Ezt ki kell így vonni a várható hozamok jelenértékéből.)NPV = PV(CF) – PV(C) - C: Cost (költségek)

III.4. ÁrbevételSzámítások:Gazdasági költség + Gazdasági profit = ÁrbevételSzámviteli profit = Normál profit + Gazdasági profitSzámviteli költség = Explicit költség + Amortizáció

IV. PiacszerkezetekIV.1. Tökéletes verseny és monopólium

Tökéletes verseny (TV): pl.: tojás piac: Marika néni kimegy a piacra, és látja, hogy a többiek 70 forintért adják a tojást → ő is annyiért fogja. A tökéletes versenyben sok, kicsi eladó van, mind a kínálat apró részét képezik, a fogyasztó számára pedig mindegy, honnan veszi a tojást.Tökéletes verseny esetén: TR'=TC'=MC=MR=p p: rögzített ár (70 forintért adja mindenki a tojást)Monopólium: A tökéletes verseny ellentéte, a piacon 1 termelő van. pl.: Magyar Posta, Csatornázási Művek.Lényeg: MR=a-2b*Q → tehát kétszer annyi a meredeksége, mint a tökéletes verseny keresleti függvényének: ez a lényeg. Ilyenkor egyensúlyban: MR=MC<P ! (ábrán látszik, TV-nél MC és MR egyenlő volt P-vel)

V.2. Árdiszkrimináció

Pareto-hatékony elmozdulás: a gazdasági szereplők közötti javak eloszlását úgy változtatjuk meg, hogy az egyik szereplő jólétét úgy javítjuk, hogy mások jóléte ne csökkenjen. Egy elosztás akkor Pareto-hatékony, ha már nem végezhető rajta Pareto-javítás.Elsőfokú árdiszkrimináció: Minden egyes fogyasztó más és más áron kapja meg az adott terméket. (minden fogyasztó a saját rezervációs árán (=a legnagyobb ár, amit fizetne a termékért). Ilyenkor nincs holtteher-veszteség. (pl.: Amazon könyvvásárlás ilyen volt; alkudozás)Másodfokú árdiszkrimináció: Az egyidejűéleg vásárolt termékek számától függően más egységáron kapjuk meg a csokit.

pl.: TESCO-ban 2-t fizetsz, 3-t vihetsz, tehát ha többet veszel, alacsonyabb egységáron kapod meg a terméket.Harmadfokú árdiszkrimináció: Akkor alkalmaz egy vállalat ilyet, ha a különböző vevőcsoportok árrugalmasságuk alapján jól elkülöníthetőek. pl.: menetjegyek (diák, felnőtt, nyugdíjas)

V.3. Munkapiac

A munkapiac kínálati függvénye szokatlan alakú. Van egy munkásunk, akinek van egy nap 24 órája, ebből valamennyit dolgozik, és fizetünk neki valamekkora órabért. Egy ideig a bér növelésével dolgozónk többet fog dolgozni, mert sokkal több pénzt tud keresni. Ha azonban túl sokat fizetünk a dolgozónknak, akkor ellustul, és kevesebbet fog dolgozni, inkább a több szabadidőt válaszjta. (ezért van ennek a kínálati függvénynek furi alakja)

V.4. Piaci kudarcok

Piaci kudarc alatt azt értjük, hogy a kialakuló erőforrás-elosztás nem hatékony.Monopólium: Gazdaságilag nem hatékony: HTV, Holtteher-veszteség keletkezik.Externália: (Külső gazdasági hatás): Kívülálló szereplők jólétét/környezet befolyásoló, nem szándékolt hatások.Negatív externália: pl.: környezetszennyezés. A környezet szennyezés negatív externália, mert hátrányosan érinti a külső gazdasági szereplőt: a környezet szennyezésben részt nem vevő, de a szennyezett területen élő embereket.Pozitív externália: Az extemáliák előnyöket is jelenthetnek olyanok számára, akik ezért nem fizetnek. pl.: A méhész mindenkinek jót tesz azzal, hogy a méhek beporozzák a virágokat.A externáliák létezése akadályozza az erőforrások hatékony elosztását.

V.5. Közjavak

Azok a jószágok, amelyek fogyasztásából nem zárható ki senki és a fogyasztásban nincs rivalizálás.