KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIANagy Gabriella Mária

2016.

» Gazdaságpolitika (Az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz.)

1. stabilizáció

2. újraelosztás

3. allokáció

4. külgazdasági egyensúly

5. (gazdasági növekedés)

» Fiskális (bevétel – kiadás, mindkettő szabályozása által)

» Monetáris (pénzkibocsátás szabályozása)

» Külgazdasági (globalizálódás, EU, EMU)

» Bevételek szabályozása:

» Adók: ˃ Közvetlen (jövedelem függő) – SZJA, társasági (nyereség) adó

˃ Közvetett (fogyasztás függő) – ÁFA (hozzáadott érték adó)

˃ Autonóm (vagyontárgyhoz kötődő) - ingatlanadó, gépjárműadó, stb.

» Adók növelése - dekonjunktura

C

Y

» Kennedy 1964 – Adócsökkentési politika

» Bevételek szabályozása:

» Adók: ˃ Közvetlen (jövedelem függő) – SZJA, társasági (nyereség) adó

˃ Közvetett (fogyasztás függő) – ÁFA (hozzáadott érték adó)

˃ Autonóm (vagyontárgyhoz kötődő) - ingatlanadó, gépjárműadó, stb.

» Kiadások szabályozása:

» Ellenszolgáltatás nélküli juttatások szabályozása (Tr)

» Egyéb juttatások szabályozása (G, SA )

» Kiadások szabályozása:

» Ellenszolgáltatás nélküli juttatások szabályozása (Tr)

- munkanélküli járadék, egészségügyi járadék stb.

- Csökkentés – társadalmi szakadék nő

- Növelés - ?

» Egyéb juttatások szabályozása (G, SA )» Szubvenciók» Pályázati forrás elosztás» Állami garancia vállalás

» Sufficit

» Deficit

» Egyensúly?

» Nemzetgazdaság

˃ Az egyes gazdasági struktúrák (háztartások, vállalkozások,

intézmények) rendszerként való együttműködése

» Cél: Jólét és életminőség (jóléti társadalmak)

˃ Egészséges környezet

˃ Törvényesség

˃ Szociális és társadalmi biztonság

˃ Jómód növekedése

˃ Konjunktúrális stabilitás

˃ Magas foglalkoztatottság

˃ Politikai és gazdasági függetlenség

˃ Fizetési egyensúly

» kibocsátás: termékek és szolgáltatások kibocsátása a termelőegységeknél, ha aggregáljuk az összes termelő egyéni outputját. Ha ez realizálódik, azaz felhasználják, akkor a társadalom szempontjából teljesítmény lesz.

» jövedelem: az outputok jövedelmekké transzformálódnak. A makrojövedelem a realizált makrokibocsátás; reálmennyiség.

» kiadás: a gazdasági szereplők jövedelmeiket elköltik; reálmennyiség.

» Makrojövedelemként fogjuk fel a makrogazdaság teljesítményét (Y).

» növekedési ütem

» konjunktúra ciklusok

» USA GDP 2006-2014

Hiányosságai

» A gazdaságnak csak azt a részét veszi számba, amelyhez pénzmozgás kapcsolódik.

» Nem veszi számba az ökoszisztéma szolgáltatásokat.» Nem tesz különbséget azon pénzmozgások között, melyek

csökkentik a jólétet, vagy változatlanul hagyják. » A GDP értéke a szennyező tevékenységgel nő - úgy tűnhet, hogy

a környezetszennyezés a gazdaság számára kettős haszon. » A bűnözést is haszonnak értelmezi, mivel a rendőri és ügyvédi

bérek növelik az értékét.» Nem veszi figyelembe a természeti erőforrások kimerülését.

(Kerekes – Szlávik 2001)

Származtatás módja Mérőszám megnevezése GNP – Bruttó Nemzeti Termék Mínusz: értékcsökkenés NNP – Nettó Nemzeti Termék Mínusz: vállalati közvetett adók NI – Nemzeti Jövedelem Mínusz: társadalombiztosítási adók, vállalati jövedelemadó, vállalati megtakarítás Plusz: transzferkifizetések

PI – Személyes Jövedelem

Mínusz: Személyi jövedelemadó Di – Rendelkezésre álló Jövedelem

Alapjuk: jövedelem mutatók

Környezeti szempontú faktorok mérése:

A szükséges hosszú távú adatsorok nem állnak rendelkezésre

Nagy a modellek bizonytalansága.

MEW

NEW

ISEW

GPI

HDI

QOL

QOL PCA UNU WIDER(UNITED NATIONS UNIVERSITY WORLD INSTITUTE FOR DEVELOPMENT ECONOMICS RESEARCH)

Fenntartható földhasználat, mezőgazdaság és természeti erőforrás gazdálkodás, épített környezet, környezetszennyezések kezelése

WDI(WORLD DEVELOPMENT INDICATORS)

Szennyezések, Élővilág és veszélyeztetettség,Területhasználat,Energia ellátottság

HPI (HAPPY PLANET INDEX)

HDI (Human Development Index) és az Ökológiai Lábnyom

ESI ÉS EPI Környezeti egészség mérését – hogyan hat a környezeti stressz az emberi szervezetre.Ökoszisztéma szolgáltatások mérését –ökoszisztémák állapota és erőforrás használat.

» az egyensúlyi elv a markorgazdasági indikátorok szigorú keretek között tartását tartja a legfontosabbnak

» a koordinációs elv részben a kormány és a business, részben a gazdaság szereplői közötti szabályozott viszonyok gazdaságpolitikai szerepét hangsúlyozza

» a szabadpiaci elv a vállalkozások centrális szerepére épít, a verseny maximalizálásából indul ki.

Jóleti állam

» A jóléti állam felfogásának kulcspontja, hogy az állam, vállalt gazdasági szerepének betöltése során hozzájárul a jólét növeléséhez.

» redisztribucios es az » allokacios funkciok» A kormanyzat - a vállalkozások partneri kapcsolatra

törekednek. » A piacszabályozás ott működik hatékonyan, ahol a vállalkozó

állam a gazdasági aktorok profitérdekeltségének figyelembevételével alakítja a gazdasági, pénzügyi szabályozást.

» SVÉDORSZAG

Neoliberalizmus

» A gazdasági tevékenység összehangolására legmegfelelőbb eszközként a piacot és a versenyt tekinti.

» Az állam szerepét rendkívül korlátozza, csak olyan kormányzati tevékenységet tart elfogadhatónak, amelyet a piac nem tud ellátni.

» Központjában a vállalkozók és a beruházok állnak.

» Kínálati gazdaságtan elvén alapul: minimális állami beavatkozás mellett a vállalkozások képesek nemcsak a termelésről, beruházásokról és az innovációról, hanem a szükséges kereslet megteremtéséről is gondoskodni.

» Nagy-Britannia (a 80-as években)

Ordoliberalizmus

» A szociális piacgazdaság elméleti előkészítője,

» Az állam szerepét a piaci intézményi keretfeltételeinek megteremtésére és stabilitásuk biztosítására, valamint a piaci mechanizmusok működése során fellépő negatív hatások semlegesítésére kívánták korlátozni.

» Gazdasági hatalom koncentrálódása elleni fellépés, erős piaci verseny, szociális gazdálkodás.

» Nem tartották szükségesnek a rászorultságtól független szociális juttatások rendszerét.

Szociális piacgazdaság

» alkotmányos elvek (verseny erősítése, stabil árak és a pénz értékállósága,

» magántulajdon preferálása, gazdaságpolitika stabilitása és kontinuitása)

» szabályozási elvek (monopoliumok elleni küzdelem, a piacon kialakult jövedelemarányok korrekciója és redisztribúciója)

» állam magatartásának elvei (érdekcsoportok befolyásának korlátozása)

» Nemzeti jövedelemelosztás típusai:

˃ Szociálökonómiai jövedelemelosztás+ Szektoreltérések, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás

foglalkoztatottjainál, állami alkalmazottak

˃ Személyi jövedelemelosztás+ Éves jövedelemkategóriákba besorolás

˃ Funkcionális jövedelemelosztás+ A nemzeti jövedelem hányadrésze jut tőkejövedelmekre és

munkajövedelmekre

˃ Regionális jövedelemelosztás+ Nemzeti jövedelem megoszlása térségenként, régiónként

Gazdaságpolitikai programok:

» Átképzés

» Elhelyezkedési támogatás

» Közmunka

» Meghosszabbított felmondási idő

» Újrakezdési támogatás

» Start-up támogatás

» Kor-engedményes nyugdíj

» EU, EMU

» Maastrichti Szerződés, Euro

1. költségvetési hiány (GDP 3%-a)

2. államadósság (GDP 60%-a)

3. árstabilitás

4. kamatláb

» nemzetközi kereskedelem

» külföldi tőkeberuházások

» nemzetközi munkamegosztás

» multinacionális vállalatok

» spekulatív pénzügyi tranzakciók

Világ EU USA Japán

Népesség(millió)

6 400 458 294 128

GDP (milliárd euro)

32 700 10 215 9 440 3 750

GDP / fő(euro)

5 100 22 300 32 100 29 400

» közös piac, vámunió (Római Szerződés)

1. áruk

2. személyek

3. szolgáltatások

4. tőke

» egységes belső piac (közösségi jog)

» Gazdasági és Monetáris Unió

» 1972 „valutakígyó”

» 1979 EMS (ECU, saját árfolyam)

» 1992 Maastricht

» 1999 euro

» 2002 bankjegyek, érmék

» 12 ország (GB, Svédország, Dánia nem)

» stabil árfolyam

» jobb monetáris politika

» tranzakciós költségek megszűnése

» árkülönbségek megszűnése

» kevésbé autonóm monetáris politika

» kis országok befolyása elvész

» nehéz kihátrálni a GMU-ból

» politikai viták

az Európai Unió tagállamainak a monetáris együttműködés elmélyítésére irányuló tevékenységeinek összessége, és mint ilyen, önálló szervezettel nem rendelkezik. Az EU minden tagállama egyben tagja a EGMU-nak is. Fő intézményének az Európai Központi Bank tekinthető.

» árstabilitás (+ 1.5 % )

» kormányzat pénzügyi helyzet

1. deficit max. a GDP 3 %-a

2. bruttó államadósság a GDP 60 % -a

» árfolyamstabilitás

» hosszú távú kamatlábak + 2 %)