Elemzo tanulmány a sportfejlesztés állami és Európai Uni

Elemző tanulmány a sportfejlesztés állami és Európai Uniós finanszírozásának

lehetőségeiről 2007-2013 között

A programozási dokumentumok, korábbi hazai, illetve más EU-s országok sporthoz kapcsolódó

projektjeinek fejlesztési tapasztalatai alapján

2008. április 25.

Elemző tanulmány a sportfejlesztés állami és Európai Uniós finanszírozásának lehetőségeiről 2007-2013 közöttP R O J E K T D O K U M E N T U M

2

TARTALOM

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................................................4

1. BEVEZETÉS............................................................................................................................................................6

1.1. A PROJEKT CÉLJA ..............................................................................................................................................7

2. PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE......................................................................................8

2.1. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN LEÍRÁSA .......................................................................................................82.2. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ....................................................................................................................82.3. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV....................................................................................................132.4. A ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM.....................................................................................17

3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK .................................................................................................................19

3.1. FEHÉR KÖNYV A SPORTRÓL.............................................................................................................................193.2. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK......................................................................................................................................203.3. AZ EU ALAPOK ÉS A SPORT, EU-S FORRÁSOKBÓL MEGVALÓSÍTOTT PROJEKTEK NÉMETORSZÁGBAN ÉS

AUSZTRIÁBAN ..........................................................................................................................................................293.4. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SPORTFINANSZÍROZÁSI GYAKORLATA..................................................................343.5. INDIKÁTOROK AZ UNIÓS FEJLESZTÉSPOLITIKA GYAKORLATÁBAN ..................................................................38

4. SPORTFEJLESZTÉSHEZ ADAPTÁLHATÓ PROGRAMOK .......................................................................39

4.1. A „KEZDET” PROJEKTGYŰJTŐ PROGRAM BEMUTATÁSA..................................................................................394.2. A „SAKK” PROJEKTTERVEZŐ PROGRAM BEMUTATÁSA..................................................................................414.3. AZ NFT I. KÉPZÉSFINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK BEMUTATÁSA .....................................................................44

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ......................................................................................................46

MELLÉKLETEK.......................................................................................................................................................49

FOGALOMJEGYZÉK..............................................................................................................................................72

VERZIÓINFORMÁCIÓK

Utoljára szerkesztette: [email protected]

Verzió: 3.0

Státusz: III fázis: 2008. 04. 25. Megrendelői kérésekkel kiegészített végleges verzió.


3

A sport minden férfi és nő öröksége, hiánya semmivel sem pótolható.”

(Pierre de Coubertin)


4

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió deklaráltan és aktívan támogatja a sportot, mivel a sport és a rokonítható szabadidős tevékenységek nem csupán az egészséges életmód szempontjából fontosak, de a társadalmi kohézió megteremtésében és a nevelésben betöltött szerepük is vitathatatlan. A Közösség – mára már egységesnek mondható politikai támogatás mellett – arra törekszik, hogy a helyi, közösségi sport ügyét „európai dimenzióba” emelje. Az Unió tehát igyekszik a polgárait minél szélesebb körben –elsősorban tájékoztatni – a testmozgás jótékony egészségügyi hatásairól.

Az elsődleges üzenet így az, hogy a sport, mint preventív fizikai tevékenység, különösen fontos az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és az elhízás leküzdése terén. Az uniós alkotmány ugyanakkor nem sorolja a sportot a közösségi politikák közé1, így nincs olyan közösségi alap, mely nevesítve a sportot támogatná2.

A sportcélú fejlesztések támogatására ugyanakkor számos lehetőség nyílik a többi (szinte valamennyi), Alkotmányban nevesített közösségi politikán keresztül. A tagállamok sportprojektjeikkel számos, különböző típusú támogatására pályázhatnak. Érdemes különbséget tenni az olyan pályázati konstrukciók között, amelyek tömegméretekben (országosan) képesek támogatni a lakossági testmozgást, illetve amelyek egyedi, jövőbe mutató területeket finanszíroznak, jellemzően minta értékkel. Az előbb említett pályázatok többnyire Magyarországon, magyar nyelven pályázhatóak, míg a másodikként említett kategória a Brüsszelben (többnyire csak angolul) benyújtható pályázatok köre.

Mivel tehát nem egységes alapból nyerhetik el a sportcélú beruházások az uniós támogatást, hanem a pályázati lehetőségek sokfélék és különbözőek, nagyon fontos a sportirányítás szerepe abban, hogy segítsen tájékozódni és eligazodni a sportszervezeteknek. Javasolt központi szerkesztésű honlap kialakítása erre célra, illetve forrástérkép és kézikönyvek készítése és folyamatos frissítése. A sportirányítás átalakuló területi rendszerének egyik fő feladata is ez lehetne. A hazai sportirányítás a brüsszeli képviseleten dolgozó kollégáktól is segítséget kell kapjon a pályázati lehetőségek összegyűjtésében.

A társadalmi kohézió erősítésében betöltött szerepéből kifolyólag a sport a kohéziós politikán keresztül kaphat jelentősebb támogatást. A kohéziós politika célja a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése a tagállamok és a tagállamok régiói között. Fő eszköze az Európai Regionális Fejlesztési Alap, mely fizikai beruházásokat támogat. Ez az alap finanszírozza hazánkban például a hét Regionális Operatív Program és a GOP fejlesztéseit. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja, hogy megelőzze a munkanélküliség kialakulását, fejlessze az emberi erőforrásokat és a munkaerőpiacra történő beilleszkedést. A sport a fenti célok elérésének hatékony eszköze lehet. Az Egyesült Királyságban évek óta használják a szociális kirekesztés, a városok szegregációja elleni küzdelemben.

1 A korábban létrehozott EURATHLON alapnak éppen az okból kellett megszűnnie a bíróság döntése nyomán, hogy az Alkotmányban a sport nem szerepelt.2 Az Európai Unió közösségi politikáit uniós pénzügyi eszközök (alapok) segítségével valósítja meg. Az egyes politikák megvalósítására eltérő nagyságú források állnak rendelkezésre, a legnagyobb alapok a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát támogatják.


5

Az áttekintett nemzetközi példák alapján is megállapítást nyert, hogy a projektben vizsgálandó –elsősorban a tömeges lakossági testmozgást elősegítő, a szegényebb városi és a vidéki területeken létrehozandó sportolási lehetőségeket teremtő – fejlesztések fő forrása a többi uniós országban is a regionális fejlesztési alap (strukturális alapok) és a vidékfejlesztési alap (Leader). A sport menedzsmentjéhez, oktatásához a szociális alap forrásai nyújtanak támogatást.

A kohéziós politika fő elvei között szerepelnek a programozási kötelezettség, a több évre szóló tervezés és a partnerség is. Vagyis az alapok forrásainak használata csak akkor megvalósítható, ha a tagállam a támogatott régiókra átfogó fejlesztési tervet készít, és annak megvalósítását is bemutatja operatív programokon keresztül, majd elfogadásra benyújtja az Európai Bizottságnak.

A programozási dokumentumok 7 évre szólnak, jelenleg a 2007-2013 éveket átfogó programozási időszakban vannak a tagállamok. Hazánk ezeken a magas szintű alapdokumentumokon túl akcióterveket is készített, melyek kettő ill. egy éves időszakokra bontják le az operatív programok végrehajtását. A dokumentumok legalsó lépcsője a konkrét pályázati kiírás, melynek tartalma és akedvezményezettek köre nem térhet el az akciótervben foglaltaktól. Emiatt a sportirányításnak minimálisan el kellene érnie, hogy az akciótervekben és a konkrét pályázatokban a sportszervezetek kizárása ne szerepelhessen. A projekt készítése során a tanácsadók két esetben is látták ennek veszélyét: a ROP-ok esetében felmerült, hogy a sportcélú fejlesztéseket zárják ki, de ez nem történt meg. A szociális alapból finanszírozott képzési, oktatási stb. projekteknél ezzel szemben a mai napig él ilyen korlátozás. Javasolt ezért, hogy a sportirányítás keresse fel a TÁMOP Irányító Hatóság vezetőjét és a külföldi legjobb gyakorlat bemutatásán keresztül gyakoroljon befolyást a végrehajtókra. Ezen felül annak érdekében lobbizhatna a sportirányítás, hogy az akciótervek éves felülvizsgálata során a nem kizáró operatív programoknál (GOP, ROP) a sport támogatása nevesítve bekerüljön az akciótervekbe (az akciótervek évenként revízióra kerülnek).

További fontos alapelv a partnerség, amely a programok brüsszeli elfogadását követően is érvényben marad és az egyes programok Monitoring Bizottságain és azok Albizottságain keresztül érvényesül. A Monitoring Bizottságokon keresztül mód nyílik további lobby munkára; itt már nemcsak a sportirányítás, hanem a civil sportszervezetek is akcióba léphetnek a sportcélú fejlesztések támogatása érdekében.

Fontos hangsúlyozni, hogy a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapok fő célcsoportja az önkormányzatok és csak kisebb részben közvetlenül a sportszervezetek illetve a magáncégek, magánberuházók. Jellemzően vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A támogatás egyik fő elve ugyanakkor a társfinanszírozás. Az adott pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően általában 25-85% között lehet a támogatás nagysága az összköltséghez viszonyítva, vagyis a pályázatot benyújtó sportszervezetnek, önkormányzatnak saját forrással is rendelkeznie kell.

Továbbá fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az EU támogatáspolitika rendszere 2007-re jelentősen átalakult. Ily módon a 2004-2006. időszakról gyűjtött hazai tapasztalatok és az összegyűjtött nemzetközi tapasztalatok egy az egyben nem adaptálhatóak a jelenlegi körülményekre; a bemutatott mintaprojektek tartalma (támogathatósága) lehet irányadó, de a támogatás forrása, intenzitása, kedvezményezettje stb. már nem.

A sporttevékenységek állami és európai uniós finanszírozási arányának növelése érdekében javasoljuk, az ÖTM Sport Szakállamtitkárság irányításával működő központi forráskoordinációs egység, vagy szolgáltató iroda felállítását (vagy a vázolt feladatok elhelyezését a jelenlegi szervezeti struktúrán belül) a sporttevékenységhez elérhető támogatások elnyerésének hatékony szervezésére.


6

1. BEVEZETÉS

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felkérte a CEDEC Kft-t, hogy készítsen elemző tanulmányt3 a 2007-2013. programozási időszak vonatkozásában „sporttevékenységek” állami és ezen belül kiemelten EU támogathatóságára vonatkozóan.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jelen megbízás keretében„sporttevékenységek támogatásán”, azaz „sportfejlesztésen” elsősorban a lakossági-, iskolai- és diáksport, valamint a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok sportjának programjait, azok feltételrendszerének megteremtését, továbbá a turisztikai beruházásokhoz kapcsolódó sporttevékenységek fejlesztését érti.

Jelen dokumentum bemutatja a CEDEC Kft. által elvégzendő, az NFT I. megvalósult, vagy jelenleg is megvalósulás alatt álló projektjei vonatkozásában, illetve az ÚMFT és az ÚMVP tervezett beavatkozásai valamint az azokhoz kapcsolódó, már ismert pályázati kiírások vonatkozásában az értékelési munka hátterét, legfontosabb módszertani és operatív jellemzőit, illetve peremfeltételeit.

A dokumentum elkészítése során feltételezzük, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által részünkre átadott, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján nyilvánosan hozzáférhető adatok illetve forrásdokumentumok, az utolsó, hatályos változatnak megfelelőek, és egyebekben is igazak és helytállóak4.

A dokumentum elkészítése során a kapott iratok áttekintésekor, valamint a projektre vonatkozó rendelkezések értelmezése során az elismert szakmai szabályok és normák szerint, a szokásos gondossággal jártunk el. Nem zárhatjuk ki azonban, hogy az Európai Unió vagy a magyar hatóságok az európai uniós vagy a magyar szabályozás értelmezésekor, illetve ezek összefüggéseinek vizsgálatakor a „sporttevékenység” valamint a „sportfejlesztés” szakkifejezések esetében a miénktől eltérő álláspontra helyezkednek.

Javasoljuk tehát, hogy gondosan tanulmányozzák az általunk Önöknek benyújtott dokumentumot, és amennyiben ellentmondást vélnek felfedezni, a lehető leghamarabb vegyék fel velünk a kapcsolatot annak érdekében, hogy felülvizsgáljunk, tisztázzunk és szükség esetén kijavítsunk bármely ilyen értelmezési eltérést.

3 „Cél, hogy készüljön az ÖTM, és az NFÜ szakértőinek aktív bevonásával, valamint a velük folytatott rendszeres munkacsoport-jellegű konzultációk eredményképpen egy „sportfejlesztést” vizsgáló elemző tanulmány, amely a 2004-2006-os időszak gyakorlati tapasztalatai alapján konkrét javaslatot tesz arra, hogy a 2007-2013-as programozási időszakban milyen feltételek meghatározása esetén van a legnagyobb esély a sporttevékenységek támogatására”(forrás: ÖTM ajánlatkérés).4 Nem vizsgáljuk, hogy a nyilvánosan hozzáférhető illetve a részünkre átadott forrásdokumentumokban szereplő állítások valamint adatok igazak és kellően megalapozottak illetve pontosak-e, hanem feltételezzük, hogy a nyilvánosan hozzáférhető illetve a számunkra átadott dokumentumokban található adatok és állítások csakúgy, mint a forrásdokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott adatok és az azok alapjául szolgáló feltételezések igazak és helytállóak.


7

1.1. A PROJEKT CÉLJA

A projekt elsődleges célja, hogy az elemző tanulmány elkészítésével segítséget nyújtson a 2007-2013-as időszakra szóló, államigazgatáson belüli, a gyakorlati lehetőségekhez igazított „sportfinanszírozási háttérdokumentum” elkészítéséhez, véglegesítéséhez.

A projekt további kiemelt célja, hogy a támogatások potenciális kedvezményezettjeinek, a lehetségescélcsoportok tagjainak valamint az ezek koordinációját és érdekképviseletét ellátó civil vagy egyéb státuszú ernyőszervezeteknek nyújtandó felkészítésének előkészítéséhez megfelelő alapot képezzen. Cél továbbá, hogy a döntéshozók és más érintett munkatársak megismerjék, és későbbi munkájukban felhasználhassák az elemző tanulmány elkészítésekor létrejövő tudásbázist, a bemutatott ismereteket, illetve alkalmazhassák az adaptálható hazai és nemzetközi jó gyakorlatot, módszereket és technikákat.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal a projektindítási fázisban folytatott konzultáció eredményeit figyelembe véve véglegesítettük az elvégzendő tevékenységek listáját, melyek rövid bemutatását a következő táblázat tartalmazza.

Tevékenységek és elvégzendő feladatok azonosítása

Tevékenység Elvégzendő feladatok

1. A 2004-2006 közötti programozási időszak „sportfejlesztéshez” kapcsolható tapasztalatainak elemzése

Dokumentum-elemzés és a végrehajtási rendszer különböző szintjén dolgozó munkatársakkal készített rövid személyes interjú módszerével összegyűjtöttük és listáztuk a programok releváns projektjeit és a sport célú támogatások (pl. város-fejlesztés, turizmus, alapfokú oktatás, rendezvények) feltételrendszerét. Ezután következtetéseket fogalmaztunk meg az információk alapján, mind a támogatási rendszerrel, mind a projektekkel kapcsolatban.

2. A 2007-2013-as programozási időszak „sportfejlesztéshez” kapcsolható programjainak elemzése, vitaindító javaslattétel a sportcélú támogatási lehetőségek megfogalmazására, illetve a lehetőségek maximális kihasználásának módjaira

Dokumentum-elemzés és a végrehajtási rendszer különböző szintjén dolgozó munkatársakkal készített rövid személyes interjú módszerével elemezzük a programok releváns sport célú támogatásainak feltételrendszerét. A programok tartalmához illeszkedve és jelen munka első fázisának eredményeire alapozva javaslatokat teszünk arra, hogy a jelenlegi Akciótervek pályázati felhívásaiban milyen elemekkel (preferenciák, támogatható tevékenységek, kedvezményezettek, stb.) lehetne ösztönözni a sportcélokat (is) szolgáló fejlesztéseket, milyen feltételek szerepeltetése segítené leginkább ezt a célt.

A figyelembe vehető konstrukciók tartalmából és a projektekkel kapcsolatos követelményrendszerből kiindulva javaslatot teszünk a Megbízónak az általaellátandó koordinációs és projekt-fejlesztést segítő feladatok hatékonyabb ellátásának lehetséges módjaira, esetlegesen azok ellátásának szervezeti modelljének további finomítására.

3. Nemzetközi tapasztalatok bemutatása

Néhány EU-s ország pályázati gyakorlatának bemutatása, kiemelten olyan projektek elemzése, amelyek sportfejlesztést tartalmaztak, és amelyhez hasonló kiírást a magyarországi pályázatok is tartalmazhatnak. A hazai adaptáció lehetőségének véleményezése. Egyéb uniós források bevonásának lehetőségének vizsgálata.


8

2. PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE

A programozási dokumentumok áttekintése alapján azonosíthatóak a sportfejlesztés finanszírozhatósága szempontjából releváns területek. A következőekben bemutatásra kerül az alkalmazott módszertan és a tevékenység eredménye.

2.1. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN LEÍRÁSA

Információ- és adatgyűjtés, -feldolgozás, dokumentum-elemzés

Áttekintjük, rendszerezzük és feldolgozzuk az NFT I., ÚMFT és ÚMVP tervezési dokumentumokat (operatív programok, program-kiegészítő dokumentumok, akciótervek, pályázati kiírások, kapcsolódó kiegészítő dokumentáció). A dokumentumokban illetve a támogatott projektek között támpontokat keresünk a „sporttevékenység” jellegű tevékenységek támogathatóságára, és gyakorlati támogatottságára. Az adatgyűjtés során folyamatosan megvitatjuk az új információkat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértőivel.

Szakmai interjúk

Külső szakértők, az irányító hatóságok, közreműködő szervezetek munkatársainak vagy projektgazdák megkérdezésével, az előzetesen összegyűjtött információk egyeztetésére fókuszálva, információkat és adatokat gyűjtve kiegészítjük, pontosítjuk az elemzésben előzetesen kidolgozott és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértőivel egyeztetett észrevételeinket.

Javaslatok megfogalmazása/ Megállapítások összegzése

Az elemzést és a szakmai interjúkat követően véleményt fogalmazunk meg az iteratív módon kialakult megállapítások megfelelőségéről. Az elemzői megállapításokat munkacsoport megbeszélésen prezentáljuk és ismételten megvitatjuk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértőivel. Az észrevételeket feldolgozzuk, és beépítjük a végleges dokumentáció megfelelő fejezetébe.

2.2. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV

Az Első Nemzeti Fejlesztési Terv feladata volt, hogy a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan kijelölje Magyarországnak az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. Már a tervezés során nyilvánvaló volt, hogy a mindössze három éves időszak nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, illetve a megelőző helyzetelemzés során feltárt legfontosabb kérdések kezelésére. Ezért a Terv a 2006-ig tartó programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is lefektette. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú, végső célkitűzése a lakosság életminőségének jobbá tétele, ami a jövedelmi viszonyok javításán túlmenően kiterjed a környezet, a kultúra, az egészség, az oktatás és a szociális védelem minőségére és hozzáférhetőségére is. Ebben a stratégiai keretben fogalmazódott


9

meg az Első Nemzeti Fejlesztési Terv általános célja, a Magyarország és az Európai Unió tagállamai között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése.

Az Első Nemzeti Fejlesztési Terv 5 ágazati és regionális operatív programja keretében 2004-től több mint 60 különböző pályázati kiírás került meghirdetésre. A pályázatok konkrét tartalmát az operatív programok program-kiegészítő dokumentumai határozták meg, amelyeknek a támogatással kapcsolatos szerepe leginkább a jelenlegi akciótervekhez hasonlítható.

2.2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program5

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program a gazdaság általános versenyképességét kívánta javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, valamint célja volta társadalmi kohézió és a foglalkoztatás növelése a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A program továbbá a gazdasági innovációkat támogatta a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés finanszírozásával.. Az operatív program célja volt még az elektronikus gazdaság kiépítésének elősegítése az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. A fentiek mellett támogathatók voltak a KKV-k sporttevékenységhez kapcsolható innovatív projektjavaslatai is.

A GVOP költségvetési kerete a 2004-2006 közötti időszakban több mint 154 milliárd forint volt, melyből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az információs társadalom fejlesztéséig nyílt lehetőség pályázatok megvalósítására Magyarországon. Az Operatív Program fő célját, a vállalkozások versenyképességének javítását, amint az korábban említettük, két oldalról közelítette meg. A prioritások szintjén egyfelől – vállalatméret szerint – a feldolgozóipari nagyvállalatok illetve a kis és közepes vállalkozások sajátos gondjaira igyekezett megfelelő megoldásokat adni, másfelől két funkcionális terület, a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), illetve az információs társadalom fejlesztésével kívánt hozzájárulni a versenyképesség növeléséhez.

A jelen dokumentum végén található Melléklet 2. táblázatban bemutatott Gazdasági Versenyképesség Operatív Program prioritások és intézkedések, és az azt pontosító Program-kiegészítő Dokumentum6

szerinti peremfeltételek keretében jelentek meg a Melléklet 3. táblázatban bemutatásra kerülő pályázati kiírások, 2004-2006 között. Eddig összesen 9470 db pályázat támogatására került sor a GVOP keretében.

Sportfejlesztések a GVOP pályázati forrásaiból

A pályázati dokumentumok semmilyen módon nem kezelik a sporttevékenységek támogathatóságát, mivel a tervezés során vélhetően fel sem merült ilyen típusú tevékenységek finanszírozási igénye, vagy lehetősége a GVOP finanszírozási keretéből. Fontos megjegyezni, hogy talán éppen ezért kizárásra sem kerültek a sporttevékenységnek minősülő projektelemek, ami sajnos több más OP esetében már nem mondható el.

5 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - 2003. április 25.6 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - Program-kiegészítő Dokumentum - A GVOP Monitoring Bizottság 2004. december 14-i ülésén jóváhagyott változat


10

A kis- és középvállatok számára kiírt pályázatok között ezért megjelenthettek olyan nyertes projektötletek is, amelyek a pályázati kiírás eredeti tartalmán túlmenően, egyes komponenseikben, kedvezményezettjük vagy célcsoportjuk révén a sporthoz egyértelműen köthetők a sporthoz.

A Mellékletben az EMIR rendszer nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa7 alapján, felsorolásszerűenbemutatjuk a GVOP 2004-2006 közötti programozási időszakában támogatott, sportfejlesztést tartalmazó legjellemzőbb mintaprojektjeit.

(Az összegyűjtött mintaprojektek részletes bemutatására a mellékletekben kerül sor. )

2.2.2. Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program8

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program elsődleges célkitűzése a mezőgazdaság modernizálása volt, részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztésének támogatása által. A program másik célja a vidéki területek, térségek fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása volt a vidéki térségek lakossága számára, továbbá a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. A sporttevékenység támogatására egyértelműen csak ennek a második célkitűzésnek az elérése érdekében kidolgozott beavatkozások, ezen belül is a LEADER+9

intézkedés keretében meghirdetett pályázatokkal kerülhetett sor. Az operatív program előzetesen tervezett teljes költségvetése folyó áron meghaladta 420 millió eurót. A különböző pályázati kiírások keretében eddig 6798 db pályázat finanszírozására került sor. Az egyes intézkedések elnevezéseit a Melléklet 5. táblázata tartalmazza.

AVOP LEADER+ intézkedés

2004 és 2006 között összesen 4,8 milliárd forint állt rendelkezésre, településcsoportonként maximum 100 millió forint volumenű fejlesztési keret támogatási lehetőséggel. Az intézkedés általános célja volt a szükséges képességek és tapasztalatok biztosítása, a LEADER+ megközelítés erősítése a helyi fejlesztésekben, partnerségi alapon, helyi szinten megtervezett és végrehajtott integrált, területi alapú fejlesztési stratégiák megvalósítása által. Az AVOP LEADER+ intézkedés esetében a kiválasztott Helyi Akciócsoportok az ország területének 31%-át, ill. a vidéki területek 36%-át, és az ország összlakosságának 16%-át, a vidéki lakosságnak pedig a 35%-át fedték le. Az intézkedés keretén belül támogatható tevékenységek egyedi jellegüknél fogva különböznek a többi intézkedés, vagy a többi OP által támogatható tevékenységektől. A lehetséges tevékenységek egyediségét többek között a közösségi részvételen alapuló tervezésük, megvalósításuk és működtetésük, innovatív jellegük valamint a hálózatépítő, együttműködések erősítésére irányuló céljuk adta, adja.

7 Forrás: http://www.nfu.hu/ Főoldal / Pályázatok / Pályázati eredmények / Támogatott projektek (http://www.nfu.hu/content/303)8 Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program - 30. változat - 2004. január 20. és AVOP Program-kiegészítő Dokumentum - 11. változat - 2004. március 3.9 A LEADER az Európai Unió által kezdeményezett programok (ún. közösségi kezdeményezések) közé tartozik. FVM támogatással Magyarországon 2000-2004 között ún. LEADER típusú Kísérleti Program zajlott az EU-s LEADER elveknek megfelelően. Ennek folytatása hazánk csatlakozását követően, 2004-2006 között a LEADER+. A LEADER+ Közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10 000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A budapesti agglomeráció települései nem tartoznak a LEADER program területi hatálya alá.


11

Globális célok:

vidéki élet és –munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése,

életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása,

új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése,

munkahelyteremtés és –megőrzés,

Specifikus célok:

gazdasági tevékenységek diverzifikációja,

helyi termékek kifejlesztése és versenyképességének javítása,

új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez,

megfelelő módszerek és lehetőségek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében

a helyi szereplők fejlesztésekben történő részvételének ösztönzése az alulról jövő kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében

Operatív célok:

térségi közösségi együttműködések felkészítése, Helyi akciócsoportok kialakítására és a LEADER+ megközelítésnek megfelelő működtetésére, a LEADER+ intézkedésbe történő aktív és hatékony bekapcsolódásra,

korlátozott számú, megfelelően felkészült kísérleti Helyi akciócsoport vidékfejlesztési stratégiáinak elkészítése és megvalósítása,

vidéki térségek egymás közötti hazai és más Tagállamok vidéki térségei közötti együttműködésének fejlesztése,

az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével.

Sportfejlesztést is tartalmazó, vagy kifejezetten erre irányuló projektek, a Regionális Fejlesztés Operatív Programon kívül, leginkább az AVOP LEADER+ intézkedése keretében valósulhattak meg az NFT I. keretében. Az intézkedés sikerét mutatja az is, hogy az AVOP összes támogatott projektjének több mint 40%-át, 2767 db projekt finanszírozását biztosítja. A nagyságrendileg félszáz sporttevékenységet támogató projektből a mellékletben bemutatunk néhány jellemző példát. A projektek elsősorban a helyi közösségek sportolási lehetőségeinek bővítését, illetve a turizmus fejlesztéséhez kapcsolható –jellemzően a lovas turizmushoz – sportolási lehetőségek szélesítését vagy javítását tűzték ki célul. (A teljes listát a melléklet tartalmazza, valamint az összegyűjtött mintaprojektek részletes bemutatására is ott kerül sor. )


12

2.2.3. Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program10

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program célja a foglalkoztathatóság javítása, szűkebben értelmezve a foglalkoztatás szintjének emelése, valamint a munkanélküliség csökkentése volt. A munkaerőpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordított a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az operatív program támogatta továbbá a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. A tervezett célok megvalósításához 667 millió euró indikatív forrás állt az operatív program rendelkezésére.

A HEFOP illetve melléklete, a programkiegészítő dokumentum a célcsoportok szintjén sem kezeli a sportszervezeteket. A HEFOP keretében a 2004-2006 programozási időszak forrásainak felhasználására 2360 db projekt támogatására kötött szerződést. Ezek között sportfejlesztéssel érdemi kapcsolatba hozható projekt – a vizsgálatok jelen szakasza alapján – nem volt.

A HEFOP Irányító Hatósággal (TIOP és TAMOP pályázatok esetében is) az ÖTM kezdeményezésével további egyeztetést11 tartunk szükségesnek, mivel ilyen számú projekt között valószínűtlennek látszik, hogy semmilyen, a sporttevékenységek fejlesztéséhez legalább áttételesen köthető projekt ne szerepeljen. Különös tekintettel arra, hogy közismert tény, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, vagy a fogyatékosok sportolási lehetőségének támogatása (pl.: készség és mozgáskoordinációt fejlesztő lovas-torna, rehabilitációs célú sportfejlesztések stb.) társadalmi szempontból hasznos és kívánatos, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy nem feltétlenül járul hozzá közvetlenül a foglalkoztatási szerkezet javításához, a munkaerőpiacra való visszavezetéshez.

2.2.4. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program12

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program célul tűzte ki környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését is.

Az operatív program tervezési dokumentumainak vizsgálata alapján, általában kijelenthető, a GVOP és az AVOP tanulságait is figyelembe véve, hogy a tervezők nem számoltak sporttevékenységek finanszírozásával, és ezt a területet semmilyen módon nem is kezelték.

A KIOP keretében 81 db nagyberuházás támogatására került sor, jellemzően 50 és 500 millió forint közötti támogatási összeggel. A KIOP pályázati kiírások felsorolását a Melléklet tartalmazza. A listából látható, hogy direkt módon sportfejlesztésre a KIOP 2004-2006 közötti forrásainak felhasználásával nem kerülhetett sor.

10 Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program - 2003. április 26. és HEFOP Program-kiegészítő Dokumentum 2004. január 25.11 A HEFOP KSZ – ESZA Kht. - többszöri egyeztetés követően is csak arról adhatott tájékoztatást, hogy sporttevékenység közvetlen támogatására nem került sor 2004-2006 között.12 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program - 2003. április 26. és KEOP Program-kiegészítő Dokumentum - 2004. szeptember 16.


13

2.2.5. Regionális Fejlesztés Operatív Program13

A Regionális Fejlesztés Operatív Program feladata volt az Európai Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztésének támogatása. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. A ROP tartalmazott önálló ESZA finanszírozású prioritást is, amelyen belül létezett egy speciális, országos hatáskörű intézkedés, amelynek keretében „A területfejlesztésben érintett intézmények és civil szervezetek kapacitásépítése” kerülhetett sor. A hivatkozott intézkedés speciális relevanciával bír jelen munka vonatkozásában, ezért röviden ismertetjük.

A ROP 3.1.2. komponens bemutatása14

A program keretében önkormányzati képviselők, tisztségviselők, területfejlesztési intézmények alkalmazottai és civil szervezetek munkatársai nyerhettek el akár 100%-os támogatást olyan képzéseken, szakirányú továbbképzéseken való részvételhez, ahol európai uniós ismeretekből, terület-és regionális fejlesztésből, közigazgatási és menedzsment ismeretekből fejleszthetik tudásukat.

A képzéseket csak olyan szervezetek hirdethették meg, amelyek akkreditált vagy minősített képzéseket szerveznek, és amelyek jelentkezését egy előzetes minősítő körben elfogadta a szakértői bizottság. A képzések kiválasztása során – tekintettel arra, hogy az állami támogatás címzettje minden esetben magánszemély volt – nem kellett közbeszerzést alkalmazni. A képzési programban több mint 7000 támogatásra jogosult magánszemély vett részt sikeresen.

Ennek a „kapacitásfejlesztést” finanszírozó programnak sajnálatos módon – hasonlóan az NFT I. ROP egészéhez – előírása, vagy ha úgy tetszik a sportfejlesztés szempontjából hiányossága volt, hogy nem engedte támogatni a kizárólag sporttevékenységet folytató civil szervezetek munkatársainak képzését.

2.3. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV15

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.

13 A Regionális Fejlesztés Operatív Program tartalmának, megvalósításának és eredményeinek részletes vizsgálatát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a VitalPro Kft. külön projekt keretében vizsgálja. Az eredmények közös összefoglalását a projektek eredményeit egyesítő un. kiegészítő kézikönyv és kiegészítő vezetői összefoglaló tartalmazza.14 Forrás: VÁTI Kht. ROP VKO, E-mail: [email protected] 2007. szeptember. A fejlesztési programról az EMIR rendszer részletes adatokat nem tartalmaz. 15 Forrás: www.nfu.hu


14

Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.

A közel 200 oldalas dokumentum a kerékpárút fejlesztéseken túl, direkt módon sporttal, sporttevékenység finanszírozásával még érintőlegesen, említés szintjén sem foglalkozik. Áttételesen ugyanakkor figyelembe veszi a stratégia kialakításánál a sporttevékenység kibővített értelmezési körébe tartozó alapdokumentumokat:

Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK),

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

Országos Fogyatékosügyi Program

A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006-2008

Kerékpáros stratégia (GKM)

2.3.1. Közlekedés operatív program16

A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. Az operatív program átfogó célja emellett a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében.

Az operatív program egyik stratégiai prioritásán, a „Térségi elérhetőség javítása” prioritáson belül nyílik lehetőség az 1-2-3 számjegyű főutak mentén, a helyközi kerékpárutak fejlesztésére. A 4-5 számjegyű utak mentén tervezett, valamint a belterületi kerékpárutak fejlesztésére részben a regionális operatív programok keretében, részben a KözOP „Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése” prioritása keretében kerülhet sor. Kerékpárút fejlesztésekre összességében 52 millió euró indikatív keret áll rendelkezésre 2007-2013 között. Az eddig elkészült, 2007-2008-as időszakra vonatkozó KözOP Akciótervek – a regionális operatív programoktól történő un. tervezési vagy finanszírozási elhatárolás miatt – nem tartalmaznak általános pályázati konstrukcióban elérhető kerékpárút fejlesztést. Az egyedi (kiemelt és nagyprojektek) projektek között jelenleg egyetlen ilyen fejlesztés található17.

Az operatív program egyéb, a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható támogatási területet nem tartalmaz.

16 Közlekedés operatív program CCI szám: 2007HU161PO00717 67. sz. főút burkolat megerősítése, kerékpárút, elkerülő út - I. szakasz: Kaposfüredi elkerülő út


15

2.3.2. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program18 (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek megfelelően magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. Az OP törekvése, hogy megteremtse a Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) beavatkozásainak sikeres végrehajtásáhozszükséges fizikai infrastrukturális előfeltételeket. Az operatív program a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt, nevesített támogatási területet nem tartalmaz. A TIOP kétterületen ugyanakkor áttételesen kapcsolódhat a sportfejlesztéshez illetve a sporthoz is kapcsolható infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásához.

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése prioritáson belül, az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében támogatható a „multifunkcionális közösségi központok” létesítése. Az akcióterv nem számol sportcélú fejlesztések finanszírozásával, de nem is zárja ki azokat. Egy modern multifunkcionális közösségi központ pedig tartalmazhat, tágabban értelmezve sportolásra is alkalmas tereket, funkciókat (elsősorban tánc-, mozgás- és harcművészet, jóga stb.).

A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása intézkedésen belül, az akcióterv szerint az elszámolható költségek között szerepel két terület, amelyek akár sportoláshoz kapcsolható infrastruktúra fejlesztését is szolgálhatják:

a) Hallgatói célú szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.

b) Képzéshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése.

2.3.3. Társadalmi Megújulás Operatív Program

A Társadalmi Megújulás Operatív Program19 célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A program költségvetése több mint négy milliárd euró. Az operatív program a korábbi HEFOP-hoz hasonlóan, sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt támogatási területet nem tartalmaz.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. „Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés” prioritásán belül sem jelenik meg a sport, mindössze csupán a „rendszeres vagy szabadidős testmozgás” mint elérendő cél fogalmazódik meg az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” támogatási konstrukció keretében, valamint az ifjúsági, bűnmegelőzési programelemeket megvalósítása során képzelhető el áttételes, szerény léptékű sportfinanszírozás.

18 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO00819 Társadalmi Megújulás Operatív Program CCI szám: 2007HU05UPO001


16

2.3.4. Környezet és Energia Operatív Program

A Környezet és Energia Operatív Program20 fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás.

Az operatív program a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt támogatási területet nem tartalmaz. Az akcióterv alapján azonban azonosítható két olyan pályázati konstrukció, amelyek áttételesen köthetőek a sporttevékenységek finanszírozásához.

Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése – amennyiben az erdei tornaóra is része a programnak

Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés), elsősorban un. „zöld projektek” részeként

Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások, elsősorban un. „zöld projektek” részeként

2.3.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program21 (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedésénekelősegítésére irányuló programként az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési prioritásának végrehajtására készült. Átfogó célként, a magyar gazdaság tartós növekedését, a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a termelékenységnek a javításával kívánja elősegíteni. Anövekedési tényezők erősítése érdekében négy specifikus célt jelöl ki:

A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése

A vállalati kapacitások komplex fejlesztése

Az üzleti környezet fejlesztése

A KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése

A rendkívül forráshiányos magyarországi KKV-k sikeres fennmaradásához és fejlődéséhez elengedhetetlen az innovatív üzleti megoldások folyamatos alkalmazása, illetve a piac mindenkoriigényehez igazodó rugalmas reagálás. A KKV-k minden lehetséges pályázati forrást igyekeznek felhasználni, legkülönbözőbb fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. A 2.2.1 szakaszban a GVOP bemutatása során látható volt milyen sikeresen pályázott néhány KKV sporttevékenységet tartalmazó projekt-ötletével, olyan pályázati ablakok keretére, ahol ezt a tervezők előzetesen nem valószínűsítették, bár igaz, ki sem zárták. A GOP esetében is ennek a tendenciának a folytatódása várható, különösen a GOP 4. prioritása, a „Pénzügyi eszközök” keretében.

20 Környezet és Energia Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO00221 Gazdaságfejlesztési Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO001


17

A prioritási tengely az Európai Bizottság JEREMIE22 mechanizmusával összhangban különböző pénzügyi eszközökkel és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadással tervezi javítani a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az OP forrását egy ún. holdingalapba helyezi, amely a döntően magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők refinanszírozásán, illetve társfinanszírozásán keresztül javítja a KKV-k forráshoz jutási lehetőségeit.

A Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium forrásbiztosításával és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinálásával 2000. április 15-én meghirdetésre került egy sporthitel program (Sportvállalkozások Támogatási Programja23). Célkitűzése olyan vállalkozásokat támogatása volt, amelyek annak érdekében tevékenykednek, hogy a lakosság egészségének színvonala, illetve edzettségének, fizikai állóképességének foka emelkedjen. A beruházások minden esetben jelentős fejlesztések megvalósulását eredményezték. Akár eszközbeszerzésre, akár a vállalkozás telephelyének bővítésére került sor, a fejlesztések mindenképpen hozzájárultak a vállalkozások sikeresebb működéséhez. A beruházások egyrészről jelentős árbevétel-növekedést eredményeztek, de a támogatási keret felhasználása ugyanakkor számos új munkahelyet is teremtett. A program rövid összefoglalását a Mellékletben közöljük.

Az egykori sporthitel program logikája és a JEREMIE mechanizmus sok hasonlóságot mutat, ezért valószínűsíthető, hogy a GOP 4. prioritása keretében, megfelelő vállalkozói agilitás esetén, jelentős források juthatnak sporttevékenységek finanszírozására.

2.4. A ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM24

2013-ig közel háromezer milliárd forintot használhat fel a magyar vidék és agrárágazat, ami az összes Magyarországra érkező uniós forrás egyharmada. 1.300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni, 1.500-1.600 milliárd forint pedig a közvetlen támogatás. A támogatások nagy részét –melyek többsége állattenyésztési célokat szolgál – mintegy 47 százalékát a felzárkóztatásra fordítják, a magyar mezőgazdaságnak ugyanis jelentős a technikai lemaradása a többi uniós országhoz képest.

Az ÚMVP a stratégiai beavatkozások tekintetében három fő intézkedéscsoportra koncentrálódik. Az első intézkedéscsoport „A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása”, a második a „A környezet és a vidék fejlesztése”, a harmadik a „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása”. A program negyedik tengelye a LEADER-megközelítés megvalósítása. Az AVOP tapasztalataiból kiindulva, a vidéki sportfejlesztések legvalószínűsíthetőbb jövőbeli Európai Uniós forrása a LEADER25 közösségi kezdeményezés keretében kidolgozásra kerülő helyi fejlesztési stratégiákon fog alapulni.

A LEADER program specialitása, hogy a helyi pályázati rendszeren belül, a projektkiválasztás részletes szempontjait a helyi akciócsoportok dolgozzák ki – az Irányító Hatóság irányelveit szem

22 Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, a Bizottság, az EIB és az EIF közös kezdeményezése a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítására. 23 A program rövid leírása a Mellékletben „Európai Uniós csatlakozást megelőző hazai állami támogatási konstrukció bemutatása” cím alatt található24 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Budapest, 2007. szeptember25 A LEADER Közösségi kezdeményezés céljainak általános bemutatását a 2.2.2 szakasz LEADER+ része tartalmazza.


18

előtt tartva – LEADER-stratégiájuk részeként. A LEADER helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és véglegesítése jelenleg zajlik a LEADER helyi akciócsoportok közösségeiben.

A projektek benyújtása 2008. júliusától válik lehetővé.

A LEADER-megközelítés, helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

Az ÚMVP LEADER intézkedése célja a vidéki belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználásának elősegítése, a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása az integrált megközelítést tartalmazó fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása érdekében. Cél továbbá a helyi innovatív megoldások és az átfogó társulások működtetése, a vidéki régiók életszínvonalának emelése, a munkahelyek megőrzése és létrehozása, valamint az élethosszig tartó tanulás jelentőségének hangsúlyozása.

Az intézkedés feladata továbbá a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vidéki élelmiszeripar, ill. a vidéki gazdaság teljesítőképességének, a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosításának erősítése, valamint a humán szolgáltatások és a helyi közösségek fejlesztését célzó, fenntartható és versenyképes új helyi eljárások előmozdítása.

A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A budapesti agglomeráció települései nem tartoznak a LEADER program területi hatálya alá.

A LEADER-program stratégiai célja, hogy 2009-től kezdve a vidéki területeknek legalább a felét fedjék le a helyi akciócsoportok, így az érintett területekhez tartozó vidéki népesség száma elérje a 2 350 000 főt. Ez összességében azt jelentené, hogy az ország összterületéhez viszonyítva az akciócsoportokhoz tartozó településekkel érintett területek aránya elérné a 44%-ot.

Összefoglalás

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak és pályázati kiírásainak, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv illetve Vidékfejlesztési Program akcióterveinek és már megjelentetett pályázati kiírásainak elemzése alapján megállapítható, hogy a jelen megbízás szerinti tartalommal értelmezett „sporttevékenységek” támogatására csak véletlenszerűen kerülhet sor. Ennek oka elsősorban az, hogy a programozást tervező szakemberek többségének első asszociációja a sporttal kapcsolatban – hasonlóan a társadalom egészéhez – hibás, mivel alapvetően az élsportra gondolnak. Az élsport illetve a professzionális sporttevékenységek valóban nem támogatható területek. Azonban a közösségi sport, az egészségmegőrzés, a kapcsolódó megelőzés, valamint a társadalmi integráció sport általi segítése igenis támogatható, mi több, jelenleg egyre inkább prioritást élvező célterület.

2004-2006. között még így is jelentős, a vártnál több sportcélú, a testmozgást támogató fejlesztés valósult meg hazánkban elsősorban az AVOP és a GVOP forrásaiból. Ugyanakkor, szemben a régi tagállamok gyakorlatával, nem volt ESZA alapú fejlesztés a sportban: Nem volt példa sportszervezetek oktatására, képzésére és más, a humán erőforrások fejlesztését, az egészségmegőrzést, a foglalkoztathatóság sporton keresztüli javítását, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet a sport eszközeivel támogató projektre Magyaroszágon.


19

3. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK

A következőekben összefoglalóan kerülnek az Európai Unió sportfejlesztésére vonatkoztatható dokumentumai, támogatási lehetőségei, valamint néhány tagország pályázati gyakorlata bemutatásra.

A sport közvetlen támogatása vonatkozásában az EURATHLON megszüntetését követően a közösségi dokumentumok között az Európai Bizottság által 2004-ben meghirdetett „Sport általi nevelés európai éve” jelentette azt a kezdeményezést, ami ténylegesen nevesítve reflektorfénybe helyezte a sportot. A program nyomán indult meg a munka, amelynek eredményeként összefoglalásra került a sporttevékenység helye, szerepe a társadalmi és gazdasági életben, hatása az ifjúság nevelésében, az egészséges életmód kialakításában, a társadalmi beilleszkedés, esélyegyenlőség erősítésében, a munkahelyek bővítésében. A „Sport általi nevelés európai éve” alkalmából a Bizottság kifejezetten sport tárgyú pályázatokat is meghirdetett. Közösségi szintű, interregionális (transznacionális), nemzeti és regionális (szubnacionális) projektek részesültek támogatásban.

3.1. FEHÉR KÖNYV A SPORTRÓL

Két éven át tartó – a szokásos brüsszeli egyeztetési folyamatokhoz viszonyítva „gyors” – konzultáció eredményeként 2007-ben született meg a Fehér könyv26 a sportról, amelynek célja, hogy a sport nagyobb hangsúlyt kapjon a szakpolitikai döntésekben, felhívja a figyelmet a sport, mint „ágazat” sajátos szükségleteire, és körvonalazza a jövőbeni uniós szintű fellépés kereteit. A Fehér könyv megállapítja, hogy a sport szerepe különösen fontos az egészségmegőrzésben. A Bizottság az egészségmegőrző fizikai aktivitást a sporttal kapcsolatos tevékenységek sarokköveként kezeli. Az oktatásban, a közösségteremtésben, társadalmi beilleszkedésben, esélyegyenlőség javításában, a kirekesztés és erőszak elleni küzdelemben játszott társadalmi szerepe, valamint a folyamatosan növekvő gazdasági szerepe miatt kitüntetett figyelmet, és bizonyos területeken közösségi támogatást is igényelhet a Bizottság pénzügyi eszközeiből.

A fehér könyv mellett a Bizottság cselekvési tervet is kidolgozott27, melyben a következő intézkedésekre tesz javaslatot: új iránymutatások kidolgozása a testmozgás vonatkozásában;

a doppingszerek használata elleni fellépés összehangolása;

a sporttevékenységek révén megvalósuló társadalmi befogadás elősegítése;

a sportszemléletű iskolai oktatás elismerése;

a sport gazdasági hatásának felmérését célzó módszerek kidolgozása.

26 Fehér Könyv a sportról Brüsszel, 11.07.2007.27 Pierre de Coubertin Cselekvési Terv.


20

A sport köztámogatásának biztosabb megalapozása a Fehér könyv közeljövőbeli célkitűzése. Ennek érdekében a Bizottság összegyűjti a tagállamok tapasztalatait az alulról szerveződő akciók támogatási módszereiről, és meghatározza azt a közös, fenntartható finanszírozási módszert, amely összhangban az Európai Unió általános támogatáspolitikájával, azonos esélyt biztosít, és megfelelően segíti az egyének és közösségek sportoláshoz való hozzáférését, a különbségek mérséklését.

Közösségi programok

A közösségi programok un. új generációs szakasza 2000-től indult el. Magyarország folyamatosan csatlakozik az Unió közösségi programjaihoz. Ezek irányítását és az azokban való részvétel felügyeletét a szakminisztériumok, a technikai lebonyolítást többnyire az e célra létrehozott programirodák, ill. maguk a minisztériumok végzik.

Az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program finanszírozása van folyamatban az EU pénzügyi eszközein keresztül.

3.2. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Önálló, dedikált pénzügyi eszköz nem áll rendelkezésre a sport támogatására, azonban a sport szerepének fontossága és hangsúlyozása – éppen a Fehér könyv hatására – megjelenik szinte mindegyik szakmai terület fejlesztéspolitikában. Különösen az ifjúságpolitika, oktatás, egészségügy és szociálpolitika terén, de nem marad ki a Lisszaboni stratégia, kohéziós politika eszköztárából sem.

A sport támogatására is felhasználható pénzügyi eszközök az alábbiak:

A Cselekvő ifjúság, és Európa a polgárokért programjai támogatják a sportszervezetek, iskolák, civil társadalom, szülők helyi szinten történő együttműködésének elősegítését, a társadalmi befogadás sporton keresztül való ösztönzésének tevékenységeit, és a sportnak a megkülönböztetés elleni küzdelemben játszott szerepének erősítését.

A PROGRESS-program, az Egész életen át tartó tanulás programja a tanárképzés, az iskolák közötti együttműködés, a sportban rejlő oktatási, képzési lehetőségek kihasználása, a sport szerepének erősítése a képzésben, tematikus hálózatok fejlesztése, mobilitás erősítése érekében nyújt pénzügyi támogatást is.

A Társadalmi kirekesztődés elleni küzdelmet szolgáló közösségi program: A programban folyó tevékenységek arra koncentrálnak, hogy döntő hatást fejtsenek ki a szegénység felszámolása érdekében. Tekintettel arra, hogy a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek is hozzájárulnak a kirekesztődés leküzdéséhez, a program bekapcsolja őket abba a politikai párbeszédbe és vitába, amelyet európai szinten kíván lefolytatni.

Az Európa Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programozásának részeként, a kohéziós politikával összefüggésben a tagállamok feladata a sportnak a társadalmi befogadás, integráció és esélyegyenlőség területén betöltött szerepének erősítését szolgáló intézkedések meghatározása.

LIFE program Információ és Kommunikáció komponense figyelembe veszi a sportot is.


21

7. Kutatási és technológia fejlesztési keretprogram az életmód és egészség szocio-kulturális aspektusainak feltárása érdekében nyújt támogatást.

A Közegészségügyi cselekvési program a testmozgás támogatását, a sportbalesetek, sérülések megelőzést és a droghasználat elleni küzdelmet tűzi ki célul.

3.2.1. Cselekvő ifjúság 28

A korábbi, 2000-2006-ig tartó Ifjúság program (YOUTH) folytatása a Cselekvő Ifjúság (Youth in Action) program (2007-2013), melynek teljes költségvetése 885 millió euró. Fő célja, hogy lehetővé tegye a fiatalok számára a felelős állampolgárként való viselkedéshez szükséges ismeretek, képességek és jártasság elsajátítását, hogy erősítse a szolidaritás érzését, ösztönözze a kezdeményezés szellemét, előmozdítsa a nemzetközi cserekapcsolatokat és megerősítse az együttműködést a fiatalokkal foglalkozó szakemberek között.A program sportesemények rendezéséhez nem nyújt támogatást, viszont sport témájú projekteket támogat. Az ifjúsági kezdeményezés alprogramban a választható témák között az ifjúsági sport is szerepel. Kiemelten kezeli a lányok és nők sportolási lehetőségeinek javítását. Az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram támogatja a fiataloknak az önkéntes tevékenységek különböző formáiban való részvételét az Európai Unión kívül és belül. Az önkéntesek csoportja kulturális, ifjúsági vagy sportrendezvények támogatásában vehet részt pl. fogyatékkal élő sportolók sportrendezvényén, olimpiai játékokon, labdarúgó bajnokságon vagy ifjúsági fesztiválon stb. A fiatalok egészségének javítása alprogram 2008. évi prioritásai közé tartozik a fiatalok testmozgása és egészséges életmódja, valamint a fiatalok társadalmi és szociális beilleszkedése a sporton keresztül. Követelmény, hogy a projektek ne sporteseményekből vagy versenyekből álljanak, hanem a testmozgás és a szabadtéri tevékenységek segítségével érjék el a Cselekvő Ifjúság program általános célkitűzéseit.

A Cselekvő Ifjúság program két típusú támogatást nyújt: projektek támogatása;

az ifjúságpolitikában tevékenykedő szervezet működési költségvetéséhez nyújtott támogatás

A Cselekvő Ifjúság programban nincs kettős finanszírozás, valamint a program nem támogatja a projekt, vagy szervezet teljes költségét. Nonprofit szervezetek vagy szövetségek, fiatalokból álló csoportok pályázhatnak. A programok részletes ismertetése, az egyes konstrukciókhoz társuló támogatások meghatározásának módja a program leírásában alprogramonként megtalálható.

Pályázati kiírások folyamatosan jelennek meg, melyeket a honlapon lehet nyomon követni, illetve a szakminisztérium kijelölt felelősétől itthon szerezhetőek be további információk.

3.2.2. Európa a polgárokért29

Az Európa a polgárokért program támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítségével javul a különböző országok polgárai és szervezetei közötti együttműködés. A támogatás pénzügyi kerete: 215 millió Euró. A program célja, hogy lehetővé tegye a polgárok számára, hogy aktívan részt

28 1719/2006/EC29 1904/2006/EC


22

vegyenek egy hozzájuk közel álló, demokratikus, a világra nyitott, kulturális sokszínűségében egységes Európa megteremtésében, a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló európai identitás kialakításában, valamint erősítse a toleranciát és a kölcsönös megértést az európai polgárok között, tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi sokszínűséget. A program 2008. évi fókuszába került a sport, mint eszköz az aktív polgárság erősítésében, a szociális befogadás javításában. A Fehér könyvvel összhangban olyan akciókat hirdet, amelyekben a sport lehetőségeit is kihasználja az önkéntesség, a társadalmi aktivitás, a szociális integráció és az esélyegyenlőség javítása terén. Helyi hatóságok és szervezetek, kutató szervezetek, állampolgári csoportok, civil szervezetek, nonprofit szervezetek mellett az amatőr sporttal foglalkozó szervezetek is pályázhatnak támogatásra. A programban sporttevékenységet is támogató konstrukciók:

Testvérvárosi találkozók

Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak kiközöttük. A találkozók céljai között lehetnek sportesemények is. Pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzatok, vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. A támogatásformája átalánydíj, a résztvevők száma és a találkozó időtartama, illetve az utazási távolság alapján meghatározott napi ráták szerint.

Civil szervezetek által kezdeményezett projektek

A különböző országokban működő civil szervezetek projektjeinek tárgya lehet konkrét tevékenység(pl.: szeminárium, tematikus műhelymegbeszélés, szakmai kiadvány, információs kampány, művészeti műhely, amatőr sporthoz kötődő tevékenység, képzés, stb.) Ezekre a tevékenységre tisztázott jogi státuszú nonprofit szervezetek pályázhatnak, Magyarországon például társadalmi szervezetek, köztestületek, oktatási intézmények, vallási szervezetek, önkéntes munkával vagy amatőr sporttal foglalkozó szervezetek, stb. A részletes pályázati feltételek a Tempus Közalapítvány honlapján folyamatos frissítés mellett elérhetők.


3.2.3. Egész életen át tartó tanulás programja30

A Socrates program az Európai Unió oktatási együttműködési programja, felöleli az oktatás valamennyi szintjét az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. Főbb céljai: a felsőoktatásban tanulók mobilitásának ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitott- és távoktatás eszközeinek és módszereinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, esélyegyelőség megteremtése, hátrányos helyzetűek támogatása. Az Egész életen át tartó tanulás programja a gyerekkortól az időskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A négy szektoriális alprogram közül a

30 1720/2006/EC


23

Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo da Vinci a szakmai képzést (a felsőoktatási szint kivételével), a Grundtvig pedig a felnőttoktatást támogatja. A program pénzügyi kerete közel hét milliárd Euró. (Comenius13%, Erasmus 40%, Leonardo da Vinci 25%, Gruntvig 4%) Sporthoz köthető támogatási konstrukciói a következők:

Comenius Iskolai együttműködések

Az akció keretében olyan pedagógiai projekteket lehet megvalósítani, amelyek nemzetközi együttműködésben zajlanak egyenrangú partnerintézmények részvételével, egy közösen választott témában, folyamatos munkával, közös projekttermék elkészítésének a céljával. A Comenius Iskolai együttműködések témája lehet az iskolairányítás, oktatásszervezés, a pedagógiai módszerek összevetése és ezen területeken történő tapasztalatcsere is. 2008-ban előnyt élveznek az olyan együttműködések által benyújtott pályázatok, melyek munkaterve, tekintet nélkül a projekt témájára, specifikus intézkedéseket tartalmaz az alábbiak szerint:

A társadalmi-gazdasági hátrányok leküzdése és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése,

A kreativitás és az innováció felébresztése és ösztönzése,

Az oktatási lehetőségekben való részvétel kiterjesztése a sporttevékenységek révén.

Erasmus program

Tematikus hálózatok alprogramjában az „akadémiai hálózatok” egyik prioritása a testnevelés és sport. A programmal kapcsolatos részletes információk a Tempus Közalapítvány honlapján érhetők el. A strukturális alapok sportra irányuló támogatásai a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési dokumentumokban szerepelnek, melyek bemutatása külön fejezet témáját képezi.

A Leonardo program az Európai Unió szakképzési programja, amelynek célja a szakképzés piaci igényekhez történő igazítása, a szakképzés minőségének fejlesztése, illetve a szakképzés minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé tétele, valamint a szakképzés tartalmával és módszereivel kapcsolatos újítások támogatása. Ez utóbbi ponthoz jól kapcsolható a sport, mint oktatási eszköz. A Leonardo program támogatja a szakképzés minden szintjének fejlesztését a középiskolától az egyetemeken át a továbbképzésekig, amelybe beletartozik a vállalaton belüli továbbképzés területe is.


3.2.4. A LIFE program

LIFE program által támogatott tevékenységek az alábbiak:

Környezetvédelem - innovatív tevékenységek és bemutatók az ipar számára; bemutatók, promóció és műszaki támogatás a helyi hatóságok számára; a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységek.

Természet megőrzése - az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek.

Harmadik országok - technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi adminisztratív szervezet létrehozásához, és a tartós fejlődést elősegítő természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a Mediterrán- és Balti-tenger térségében.


24

A nemzetközi példák új, rendkívül érdekes kezdeményezésekre hívják fel a figyelmet, melyekben a sport is a természetvédelem eszközévé válik, illetve előtérbe kerülnek a „zöld sportok” (green games) és azok támogatása.

A LIFE programon belül is találunk sikeres osztrák sportprojekteket: Egy golfprojekt golfmanagereket képez környezetvédelmi témákban. Az európai

Golfklubszövetség a „the committed to greenhandbook for golf courses“ címen vált ismerttéEurópa szerte.

A legismertebb nemzetközi példa, mely a LIFE-ból került finanszírozásra, az athéni olimpiához kötődött „green games” néven.


3.2.5. A 7. Kutatási Keretprogram

A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi-gazdasági fejlődést.

A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások- magában foglalja e hat fő célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberek” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg.

Eltérően az eddigiektől a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves lesz, mint az Európai Unió költségvetési időszaka.

A 7. keretprogram alapdokumentumai: • Decision No 1982/2006/EC of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 concerning the Seventh Framework Programme of the European Community for research, technological development and demonstration activities (2007-2013) PDF (387 KB) • Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK Határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) PDF (477 KB)


25

3.2.6. A közegészségügyre vonatkozó közösségi szintű cselekvési program (2003–2008)

A Közösség a közegészségügyi program keretein belül, a biztonság európai szinten történő javítása érdekében a tagállamokban előforduló sportbalesetekről és sérülésekről szóló adatok összegyűjtésévelés az egységes osztályozási rendszerek, valamint az összehasonlítható módszerek alkalmazásával igyekszik segíteni a nemzeti szervek és sportegyesületek közös kezdeményezéseit. Ha a sportoláshoz és más szabadidős tevékenységek gyakorlásához sikerül kedvező környezetet kialakítani, csökkenhet a balesetek és a sérülések száma is. Az Európai Unió a 2003-2008 közötti időszakra szóló közegészségügyi – egyes nem hivatalos fordításokban a népegészségügyi – programja31 keretében számos olyan projektet támogatott illetve támogat, melyek célja a testmozgás népszerűsítése valamint a sportbalesetek megelőzése. A program prioritásainak kidolgozása megelőzte „Sport általi nevelés európai éve” programot, ugyanakkor célok összességében egy irányba mutatnak. A programra vonatkozó kiválasztási szempontrendszert esettanulmányként a mellékletben bemutatjuk, mivel felépítése és az alkalmazott módszertan tipikusnak mondható, és jellegét tekintve általánosítható.

A Programon belül rendszeresen jelennek pályázati felhívások, a jelenleg futó pályázatokra 2008. május 23-ig lehet jelentkezni. Az aktuális pályázati lehetőségekről és pályázati határidőkről közvetlenül a lent megadott honlapon, illetve a kijelölt magyarországi kapcsolattartón keresztül az Egészségügyi Minisztériumban lehet tájékozódni.

3.2.7. Mintaprojekt: Európai Környezetvédelmi Hálózat építése a szabadidősportban ( olasz-francia interregionális vidékfejlesztési együttműködés)

A projekt célja a turizmus fellendítése szabadtéri - természetben gyakorolható sportok, "attrakciók" fejlesztésével. Eredménye francia és olasz vidéki területek közötti interregionális, hosszútávon fenntartható, kapcsolat kialakítása (helyi kultúra és a természetvédelem népszerűsítése, a helyi erőforrások jobb kihasználása) szabadtéri "Zöld Sportok" réven. A projekt keretében támogatott tevékenységek: a területek lehetőségeinek elemzése;

a kínálati szektor fejlesztése:

a helyi termékek fejlesztése és összekapcsolása;

a sporttermék meghatározása;

a területi marketing terv meghatározása és a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése.

A projekt lényege az együttműködésből származó többlet. A természeti sport fejlesztése területi összefogás által.

31 Forrás: http://ec.europa.eu/health-eu/my_lifestyle/sports_and_leisure/index_hu.htm


26

További közösségi szintű mintaprojektek, amelyek 2004-ben a sport általi nevelés éve kezdeményezés (EYES) keretében nyertek támogatást:

Projekt Leírás Projekt teljes költségvetése

EU támogatás aránya

Kommunikációs kampány

Sportesemények bemutatása, konferenciák és kézikönyv készítése oktatási intézmények részére 4 témában: a sport hatása az emberekre, szociális integráció a sporton keresztül, a sport és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok elemzése, információk a sport negatív oldaláról, mint dopping, etnikai vagy faji kirekesztés, kommercializálódás, egészségügyi problémák stb.

200.365 euro 75%

A sport támogatása az információ hiány mérséklése, és oktatási anyag kidolgozásarévén

a.) Az ADAPT című CD-ROM lefordítása az EU tagállamokban használt hivatalos nyelvekre (folyamatban).b.) Web oldal készítése, amelyen összegyűjtik a hasznos információkat a sport klubokról, sportszövetségekről, beleértve az iskolai sporttevékenységeket is.Mindegyik adatbázis elérhető angol és a nemzeti nyelven.

512.765 euro 51%

Sport és oktatási szakemberek találkozója

A projekt eredményeként létrejön egy virtuális hálózat, amely az új technológia felhasználásával erősíti a tapasztalatcserét, a sport, mint a társadalmi integráció egyik leghatékonyabban alkalmazható eszközén keresztül.

185.700 euro 80%


27

3.2.8. Olaszországi mintaprojekt-példa



Sport az iskolában

Támogatja a különböző sportokat (röplabda, torna, evezés, baseball, rögbi, lovaglás, golf, vívás, kosárlabda, sízés és kerékpározás) az oktatási intézmények, önkormányzatok és sportszövetségek együttműködési szerződésein keresztül.

210.063 euro 48%

3.2.9. Írországi mintaprojekt-példa a sport nevelés-módszertani szerepére



Sport és sportfilozófia alkalmazása a speciális oktatási igényűek képzésében

A sport kiemelése a különböző iskolai tantárgyak oktatása során. Például a történelem tantárgy oktatása keretében bemutatásra kerül a sport története, a földrajz keretében megismertetik a különböző nemzeti csapatokat, a matematika keretében tárgyalják a speciális pontozási rendszereket. A program azokat a fiatalokat célozza, akiknek nehézségeik vannak az általános (hagyományos) képzési rendszer elvárásaival, és ezért potenciális lemorzsolódók.

47.000 euro 50%

Sikeres osztrák projektpéldákat találunk a Leonardo, Grundtvig és Youth programokban. Különösen releváns példa lehet hazánk számára a Kultúra 2000 keretében finanszírozott fejlesztések. Arra figyelmeztet, hogy a Pécs Kulturális Főváros nagyprojektben szerephez kell juttatni a sportcélú fejlesztéseket is.

Az osztrák sport sikeresen pályázott a 6. Kutatási Keretprogramban is:A projekt keretein belül olyan módszerek kerülnek kifejlesztésre, melyek segítségével a sporthoz kapcsolódó illegális drogkereskedelmet, a tiltott gyógyszerek, anyagok, adalékok használatát felfedjék.


28

Az uniós programok elérhetőségei32:

YOUTH programme: projects or organizations promoting the physical activities of young people

http://ec.europa.eu/youth/index_en.htm

SALTO (Support and Advanced Learning and Training Opportunities inside the YOUTH-programme)

http://www.salto-youth.net/home/

Training / Education: the role of sport in education

Programmes Comenius, Erasmus, Grundtvig, Lingua, Minerva, Leonardo da Vinci, Erasmus Mundus, eLearning:

http://ec.europa.eu/education/index_en.html

Civil Society: Promotion of sport events (town twinning) http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm

Town Twinning

http://ec.europa.eu/towntwinning/index_en.html

Social Affairs and Equal Opportunities: sport facilities for disabled, for women, for minorities Tenders / Grants:http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/tenders/index_en.cfm

Disability issues:http://ec.europa.eu/employment_social/disability/funding_en.html

Anti-Discrimination and Civil Societyhttp://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/callspt/calls_en.htm

Gender Equality: http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/index_en.html

Public Health: promotion of physical activity, the prevention of sport accidents/injuries, fight against the use of drugs Tenders / Grants: http://ec.europa.eu/health/ph_programme/programme_en.htm

32 A hazai igazgatási struktúra illetve intézményrendszer átalakulása miatt, a programok hazai kapcsolattartóinak elérhetősége legpontosabban a központi honlapokon keresztül érhető el, bár előfordulhat hogy ezen források is lemaradásban vannak.


29

3.3. AZ EU ALAPOK ÉS A SPORT, EU-S FORRÁSOKBÓL MEGVALÓSÍTOTT

PROJEKTEK NÉMETORSZÁGBAN ÉS AUSZTRIÁBAN

3.3.1. Németország

A német sportérdekek képviselete Brüsszelben

A „német sport” fenntart egy önálló brüsszeli képviseleti (lobbi) irodát amely „A német sport EU Irodája” nevet viseli. Feladata, hogy a német sport érdekeit képviselje az EU intézmények viszonylatában, információt szolgáltasson az aktuális európai ügyekről, segítsen olyan sportprojektek tervezésében, amelyekhez Európai Uniós támogatás vehető igénybe.

1993-ban jött létre a Német Sportszövetség, a Nemzeti Olimpiai Bizottság és a tartományi sportszövetségek összefogásával. Több európai együttműködő partnere is van. Az iroda kiválogatta 2004-től 2007-ig azokat a mintaértékű sportprojekteket, melyekhez uniós forrást sikerült szerezni.

Harminc projektről kapható információ az irodától, melyek 2004-2007. között valósultak meg. A projektek elemzése azt mutatta, hogy jellemzően kisebb összegű támogatásra kaptak lehetőséget a pályázók, szerepelt közöttük 15.800 euro „nagyságú” projekt is.

A német példa három területen tanulságos: a közvetlenül Brüsszelben megpályázható programok

a Leader projektek

és a korábbi NDK területén folyó uniós sportfejlesztések tekintetében.

A projektlista igen változatos, így csak korlátozott számú egyenes következtetést, tendenciát lehet belőle levonni. Az alábbiakban összegezzük a legjobb gyakorlatot:

Egy 2006-2008. évekre szóló projekt az idősödő korosztály testmozgásának támogatását tűzte ki célul. Az Unió 700.000 euro támogatást biztosított a projekthez, melyben 17 európai ország (főként egyetemek) vesz részt. A résztvevők egy hálózat létrehozásán munkálkodnak, melynek célja, hogy megtalálja a testmozgás ösztönzésének költséghatékony módszereit, kialakítson és végrehajtson egy testmozgásra vonatkozó politikát. Ezt kutatások alapozzák meg az idősebb korúak sporttevékenységeit vizsgálva. A projektet az Egészségügyi Főigazgatóság finanszírozza.

A Munkaképesség 45+ című projekt kitűnő példája a sportcélú fejlesztések finanszírozásának az Európai Szociális Alapból. Célja, hogy a 45 év feletti lakosság a rendszeres sport segítségével megőrizhesse munkaképességét, különös tekintettel a munkanélküliekre és a potenciális munkanélküliekre.

Egy másik, szintén az ESZA-ból finanszírozott projekt összekapcsolja a készségfejlesztést (hogyan dolgozzunk csapatban) és a sportot, az egészséges táplálkozást és a testmozgást. Például 8. és 9. osztályos tanulóknak gerelyhajítás segítségével oktatják a csapatszellemet, az együtt tanulást és a közös munkát. A résztvevők, más ott lakókkal közösen készülnek fel arra, hogy „fittek” legyenek, amikor munkába állnak, vagy saját céget alapítanak. Egyesületek, iskolák, ifjúsági házak dolgoznak együtt a projektben. A projektötlet már harmadik alkalommal is sikeresnek bizonyult. A jelenlegi fázis 2006-


30

2007. évekre terjed ki. Az uniós források mellett a Szövetségi Ifjúsági Minisztérium is támogatást nyújtott a megvalósításhoz.

Az ESZA-val szemben ritka az ERFA-ból finanszírozott projekt az iroda palettáján. Egy kivétel a 2007. évi Åre-ban rendezett sí világbajnokság, amelyre 200 ezer euro támogatást sikerült szerezni. Amint korábban jeleztük, az iroda nemcsak németországi, hanem más régi tagállamokban tervezett sportprojekteket is felkarol.

Figyelmet érdemel az a kezdeményezés, amely nem egy támogatási alapból, hanem a szociális párbeszéd támogatásán keresztül valósul meg. A projekt kedvezményezettje az EASE (Sport Munkaadók Európai Egyesülete).

Referencia értékű az a projekt, amelynek címe a „Városi sport – a sport, mint városfejlesztési eszköz”. Célja, hogy a hátrányos helyzetű városrészek sportfejlesztések révén felértékelődjenek. Ehhez járul hozzá a projekt elemzések, kutatások, és legjobb gyakorlatok átadása révén. A várt eredmény egy gyakorlatorientált csomag, mely bemutatja, hogyan válhat a sportpolitika a városfejlesztés eszközévé. Több évet (2004-2007) és 24 tagállamot fog össze, teljes összege 1,5 millió euro. A finanszírozás forrása az Interreg III program.

Ez a referencia azért fontos hazánk számára, mert a sport szempontjából legtöbb támogatási lehetőséget nyújtó Leader nem terjed ki a városokra. A városfejlesztés ugyanakkor szintén jelentős forrásokkal bír (Jessica program).

Szintén példaértékű, hogy egy német egyetem (Bielefeld) Sport és Lélektani Tudományok tanszéke a 6. Keretprogramból nyert el kutatási támogatást, mely a brüsszeli pályázati lehetőségek legjelentősebbike. Ez egy további bizonyíték arra, hogy a sportot ugyan egyetlen alap vagy program sem támogatja direkt módon, de közvetlen módon szinte mindenhol „eladhatóak” a sportprojektek.

Több jelentős projekt létezik a sport és a dopping kapcsolatáról. Ezek fókuszában a felvilágosítás, az egészségügyi kockázatok bemutatása áll. Egy 2005-ben indított projektben például spanyol görög, bolgár és lengyel egyetemek gondoskodnak a témában elérhető tudás összegyűjtéséről, lefordításáról valamennyi európai nyelvre és eljuttatásokról a(z) (potanciális) érintettekhez. A projekt 3 évre szól, összköltségvetése közel 780 ezer euro, melyből 460 ezer az uniós támogatás.

Néhány további példa: „Iskola és élsport”(forrás: EJES) tehetséggondozás, csereprogram 5 ország részvételével

„Job and Sports” (program: Leonardo da Vinci) , hátrányos helyzetű fiatalok (nők) munkahelyi beilleszkedése a sport segítségével

Good Hosting, Fewer Problems (AGIS program), szurkolók és biztonság, kb. 55.000 euro

ITES Informations Technologies in European Sport and Sport Science (Socrates / Minerva 1999-2001) tudományos kutatás, kommunikáció, konferencia, workshopok

Flaeming Skate 2004 (ERFA) inline skater, aktív turizmus


31

Sportfejlesztések Leader forrásból

Fontos Magyarország számára az a tapasztalat, hogy helyi szinten a Leader az az uniós forrás, melyből sportcélú fejlesztések finanszírozhatóak. 2000. és 2006. között Németországban 148 kistérségben mintegy 1300 projekt valósult meg LEADER+ forrásból, közöttük jelentős számban fordultak elő sportcélú fejlesztések is.

Tipikus példák: iskolai sportpálya

vízisport-park

aktív testmozgás időseknek és mozgáskorlátozottaknak

szabadtéri teniszpályák a tömeg- és versenysport számára

a mozgássérültek, kerékpárosok és görkorcsolyázók szállításának összekapcsolása

sportlétesítmény akadálymentesített öltözőkkel és zuhanyzókkal

tájfutáshoz felkészítő gimnasztika terem, tréningek a sérülések elkerülése érdekében

sétautak, kerékpárutak

lovas turizmus

trendsportok, mint pl. sírepülés

vízipark a természetben

tornaterem megújuló energiaellátással (napkollektor és geotermikus energia).

Legnagyobb számban a sétautak és a kerékpározáshoz köthető projektek fordulnak elő. Jellemzően a szabadban végezhető sporttevékenységeket támogatják, melyekben a táj szépségének megőrzése, a helyi turizmus fellendítése fontos szerepet kap.

Sportfejlesztések a korábbi NDK területén

Magyarország vonatkozásában is relevánsak a keletnémet tapasztalatok, mert ezek a tartományok ugyanolyan besorolás alá esnek az EU források megítélése és nagysága szempontjából, mint hazánk. A strukturális politika (melynek fő eszközei a strukturális alapok) fő célja, hogy megvalósuljon a területi kohézió, az alacsonyabb fejlettségi szinten álló területek közelítsenek a magas fejlettségűekhez.

Pontosan ezt a célt tűzte ki az 1999. július 1-ével induló, „Aranyterv a Kelet számára” program, mely tömegsportra alkalmas sportpályákat támogat az Új Német Tartományokban és Kelet-Berlinben. Célja, hogy 15 év alatt felzárkóztassa a sportolási lehetőségek kínálatát, melyben a program indításakor jelentős volt a lemaradás, a kelet német területeken a nyugatiak korábbi szintjére. (A korábbi szintet a 90-es évek elejére vonatkoztatja a program.) Ily módon is orvosolni kívánják a kettészakadás következményeit és azonos életkörülményeket kívánnak biztosítani az ország teljes területén. A program új sportlétesítmények létrehozását és régebbiek felújítását támogatja a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok bevonásával.


32

Keretein belül támogathatóak a városok, települések, kistérségek és azok társaságai, valamint a közhasznú sportszervezetek. Támogatható minden olyan intézkedés, melyben sort célú szükségletet fedez. Két azonos fontosságú projekt közül elsőbbséget élvez az, amelyben környezetvédelmi és szociális szempontok is érvényre jutnak. Támogatható sportlétesítmények új építése, bővítése vagy átépítése. A sportlétesítmények az alábbiak: sportpályák (kis- és nagypályák, könnyűatlétikai egyéni létesítmények

sportcsarnokok

fedett és szabadtéri medencék (kivéve élményfürdők)

egyes sportágakban használt speciális létesítmények, amennyiben azokat a helyiek tömegesen igénybe tudják venni, hosszú távon is igényeli és sokrétű a felhasználók köre.

A támogatható létesítményekhez tartoznak továbbá: a kiszolgáló épületek és helyiségek (öltözők, zuhanyzók, technika stb.)

torna- és kondicionáló termek

szociális helyiségek

Olyan helyiségek sportcélú átépítése is támogatható, amelyek korábban nem sport célokat szolgáltak.

Ez a németországi példa több tanulsággal is szolgálhat. A kezdeményezés az EU támogatások szempontjából igazi ellenpélda is lehet, hiszen nem vesz igénybe ilyen forrást, hazai finanszírozásból oldja meg a fejlesztést, holott teljesen EU-konform. Céljai azonosak a területi kohézió céljaival.

A német támogatási rendszer egyik nagy hibája, hogy hasonló célú pályázatok nagy számban léteznek egymás mellett, a pályázó gyakran elvész, nem tud eligazodni a lehetőségek között. Ez egyben hatékonysági problémákra is utal a közpénzek felhasználásban.

Projekt-példák



Külvárosi sportcsarnok

A projekt egy új sportcsarnokra építve vonja be a hátrányos helyzetű /főleg emigráns/ külvárosi gyerekeket és családjukat a sportba. A projekt elsősorban a csapatsportokra épül, amelyek támogatják a szolidaritást a szociális és kulturális integrációt. A sportcsarnok minden délután nyitva áll a családok és valamennyi érdekelt csoport és iskola előtt.

40.416 euro 33%

Befogadásra nevelés a sport által

Együttműködés az egyetemek (tudományos kutatási komponens), sport klubok és iskolák között három különböző sport és szabadidő tevékenység végzésére 7 és 9 éves gyerekekkel, amelynek során a fair play, a tolerancia, a szabályok betartása és az ellenvélemény elfogadása a legfontosabb szempont.

60.000 euro 50%


33

3.3.2. Ausztria

Ausztria példája a sportprojektek uniós támogatása, annak szisztematikus vizsgálata, megismertetése a sport iránt érdeklődőkkel, az eddig vizsgált országok mellett egyértelműen egy további legjobb gyakorlat. Mottója, hogy kreativitással és a szükséges akarattal, jóval több EU-támogatáshoz juthat az osztrák sport.

A sport és annak támogatása nem az unió elsődleges feladata, de a meglévő támogatási programokból sportprojektek is profitálhatnak. Ez elsősorban a képzés, az ifjúság, a regionális politika és a szociális integráció területeire vonatkozik. Ilyen programok például a YOUTH, vagy a Leonardo da Vinci.

Korábban létezett olyan uniós program, mely kizárólag sportprojekteket támogatott. Az EURATHLON 1995-1998. között működött, de egy bírósági ítélet nyomán megszüntették. Az ítélet lényege, hogy csak az alapszerződésben nevesített célokra fordíthat pénzeszközt a költségvetés, a sport azonban ebben nem szerepel. Az új alkotmány elfogadása ezt a problémát megoldhatja, hiszen abba a sportot már belefoglalták.

A regionális politika területén Ausztria 1,8 milliárd euro támogatásra tarthatott igény a 2000-2006. tervidőszakban. Ez öt uniós alapból érkezik (regionális, szociális, agrár- és vidékfejlesztés, halászat és kohéziós). Példaként említhető a burgenlandi nagyprojekt, mely a turizmus támogatásán belül egy gyógyfürdő és golf beruházást finanszíroz. Egy másik projekt Felső-Ausztriában az „Egészségturizmus munkahelyet termet” címet viseli. Ebben a projektben az egészségközpont és a gyógyfürdő mellett további sport és szabadidő létesítmények is helyet kaptak. Steiermarkban egy Sportegyesület könyvelője vehetett részt továbbképzésen.

Egy következő programcsoport a közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL, LEADER és URBAN)33 köre. Ezeken belül összesen 358 millió euro forráshoz juthatott Ausztria. Néhány Interregből megvalósult projekt: háromoldalú wellness képzés (Steiermark, Szlovénia, Magyarország). Igényfelmérés a

turisztikai létesítményekben, több országot átfogó wellness képzés.

EUROREGIO futballkupa (Felső-Ausztria, Németország, Csehország

Pentathlon (Alsó-Ausztria, Szlovákia).

Példák Leader projektekre: Voralbergben trendsportokhoz kapcsolódóan nyújtottak támogatást. A divatsportokban új

foglalkoztatási lehetőségek rejlenek a régió számára. Részben sportolók és animátorok felkészítésén, képzésén, részben pedig az új sportágakhoz köthető turisztikai lehetőségeken keresztül.

Steiermarkban a schilcherlandi erdei és sport élménypark kapott támogatást. A turizmus, az erdészet és a sport együttműködése valósult meg itt, egész évben nyújtott kalandprogramokon és természeti élményeken keresztül. A programokat főként iskoláknak ajánlják, alternatívaként a szokványos túrákkal és sportrendezvényekkel szemben. Az egészséges táplálkozással

33 A Közösségi kezdeményezések mára átalakultak (vagy megszűntek), a Leader például az EMVA egyik prioritásává vált, az URBAN-ből lett a JESSICA program stb.


34

foglalkozó alprogram is része a projektnek, mely gyermek főzőtanfolyamot és táplálkozási szemináriumokat tartalmaz.

EQUAL projektre nem volt sikeres példája Ausztriának.

Az URBAN kezdeményezésen belül a grazi ASKÖ Stadion felújítása és egy grazi fürdőfelújítás szerepelt.

A strukturális politika eszközei és a közösségi kezdeményezések mellett közvetlenül a Bizottságtól is kapható támogatás több országot átfogó projektekhez a különböző EU politikákhoz kapcsolódóan és az akcióprogramok keretein belül.

Ennek fő területei: képzés és kultúra, ifjúság és kultúra (ide tartozik a Leonardo, a Sokrates 8 alprogramja, a

Youth, a Kultúra 2000 stb)

egészségügy

foglalkoztatás és szociális politika

kutatás

környezetvédelem.

3.4. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SPORTFINANSZÍROZÁSI GYAKORLATA

Egy fejlett gazdaságú európai uniós tagország sporthoz és az egészséges (szűkebb értelemben véve mozgásgazdag) életmód kialakításához szükséges feltételek megteremtéséhez kapcsolódó fejlesztésének, illetve projektjének ismertetése kerül a következőekben bemutatásra.

A sport szervezeti keretei

A sport szervezeti kereteit az elmúlt években megújították. A sportszervezetek átvilágítását követően a Kormány elfogadta az új sportstratégiát, amely a korábbi tagolt és szétaprózódott sportfinanszírozást egységesítette, elősegítve ezzel a sport finanszírozás átláthatóságának és hatékonyságának növelését. Az Egyesült Királyságban a sportpolitikai irányítást kormányzati szinten a Kulturális, Média és Sportminisztérium végzi. A minisztérium és a sportszervezetek között a kapcsolatot a UK Sport, illetve a Sport England, Sport Scotland, Sport Wales és a sport Észak Írország biztosítja.

A UK Sport a korábbi átfedések megszüntetése érdekében 2006. április 1-től az elit „verseny” sport fejlesztéséért és finanszírozásáért felelős, míg a közösségi sportfejlesztés és sportfinanszírozás feladata pedig a Sport England hatáskörébe tartozik. A Sport England felelős tehát a közösségi sport fejlesztéséért és a közösségi sport befektetések menedzseléséért. A Sport England feladata a kormányzati sportcélok elősegítése valamint a sportnak juttatott kormányzati támogatás és a Nemzeti Lottó Alap forrásainak hatékony felhasználása. A szervezet a Kulturális, Média és Sportminisztériumon keresztül a Parlamentnek tartozik felelősséggel.


35

A Sport England szervezetét 13 tagú elnökség irányítja. Az elnökség a szervezet stratégiáját alakítja és a legfontosabb pénzügyi, finanszírozási kérdésekben dönt, valamint ellenőrzi a legfontosabb projektek megvalósulását. A Sport England az egyesületekhez, helyi önkormányzatokhoz 9 regionális irodán keresztül kapcsolódik. A 9 regionális iroda az ország teljes területét lefedi. Mindegyik regionális iroda az adott régióra vonatkozó sport stratégiát dolgozott ki, amely illeszkedik a Sport England által kidolgozott nemzeti sportstratégiához.

A helyi sport szervezéséért a helyi önkormányzatok sportszervezetei felelnek. Angliában a sport nem kötelező önkormányzati feladat, ezért az egyes önkormányzatok önállóan döntenek ezek működtetéséről.

Angliában a sportklubok általában egy, vagy csak kevés sportágra szakosodva működnek. A sportklubokat a NGB-k, azaz a sportági szövetségek fogják össze sportáganként. Angliában a sportfinanszírozási rendszert úgy alakították ki, hogy a sportági szövetségek a központi támogatásért cserébe egyfajta üzleti tervet készítenek, amely a következő évi központi finanszírozás alapja.

Brit Olimpiai Bizottság önálló szervezetként működik, de befolyása csekély, állami finanszírozási forrásokból nem részesül. A központi kormányzati pénzek (Lottó Alap) felosztásába érdemi beleszólása nincs.

A sport finanszírozás forrásai

A sporttal kapcsolatos gazdasági aktivitás 2005-ben rekord nagyságrendet, 15 milliárd fontot ért el. Ez közel 50 %-os növekedés 2000-es évhez viszonyítva. Az ágazatban 434 ezer főt foglalkoztatnak, ami az összes brit foglalkoztatott 1,8 %-át teszi ki. A foglalkoztatott munkaerő 76%-a a magánszektorban, 12%-a a nonprofit szektorban és 12%-a pedig a közszférában dolgozik. Az összes sport jellegű fogyasztói kiadás becsült éves értéke 17 milliárd font.

A sportágazatban a közösségi finanszírozás értéke (állam, önkormányzat) a különböző finanszírozási formákon keresztül (állami, önkormányzati, Nemzeti Lottó Alap, adókedvezmények) meghaladja éves szinten az 2 milliárd fontot. Ezen túlmenően évente nagyságrendileg 5,8 millió önkéntes munkájával vesz részt különböző formában a sportszektor működtetésében. A vállalati szektor becsült részesedése a sportszektor finanszírozásában 1,3 milliárd font. A sport fejlesztésére a Sport Keretterv keretében a sportra fordított állami finanszírozási források értéke éves szinten közel 2000 millió Font. A keretterv céljaihoz illeszkedő nemzeti, regionális és helyi szintű tevékenységek finanszírozását több alap végzi:

Sport England tanácsadó, sportfejlesztő és támogató szervezet. Nemzeti és regionális szinten fejti ki tevékenységét, melynek fő célja aktív nemzetet teremteni a sportoláson keresztül.

A Nemzeti Lottó Alap nagy projekteket támogat.

A Nemzeti Sport Alap a magánbefektetők és közösségek együttműködését támogatja a sport terén,

A Nagy Lottó Alap támogatásai felét a Nemzeti Lottó Alap jó projektjeire költi, és pótlást nyújt az Új Lehetőségek Alapjának, valamint a Közösségi Alapnak.

A Football Alap felügyeli a beruházásokat.

A Sport és Művészeti Alap széles skálán mozgó sport projekteket támogat.

A Sport segély a 12 és 18 év közötti lányok és fiúk sportját támogatja.


36

Néhány példa az alapok támogatási konstrukcióira

Sportsmatch program

A Sportmatch kormányzati kezdeményezés (Sport England) a sport szponzori támogatására. Lényege, hogy minden egyes szponzori fonthoz ugyanannyi támogatást nyújt. A támogatás maximuma 50000 font. A támogatásra kormányzati szervek, karitatív szervezetek, helyi önkormányzatok, iskolák, sport klubok, önkéntes és ifjúsági szervezetek nyújthatnak be kérelmet közösen a szponzorral. A szponzor minimális hozzájárulása 1000 font. A program részletesen szabályozza a szponzor kilétét, a támogatási jogcímeket, pénzügyi kondíciókat és a szponzorálható sportágakat.

A program célja, hogy

új üzleti partnereket vonjon be az alapvető sportágakba /grass-roots sport/

bátorítsa a szponzorokat a tevékenységük kiterjesztésére,

növelje a szponzori támogatási összegeket.

Elismerés mindenkinek

Elismerés mindenkinek /Award for All/: a Nemzeti Lottó alap támogatásával működő pénzügyi keret helyi projektek támogatására. 300 és 10000 font közötti támogatást nyújt iskoláknak, non-profit szervezeteknek, helyi önkormányzatok, közösségeknek. Nem kaphatnak támogatást nyereségorientált szervezetek, magánszemélyek. A támogatás a helyi közösségek fejlődését elősegítő sport, művészeti, kulturális, oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi projektekhez kapcsolódik.

A sport terén a támogatás

a hátrányos helyzetű csoportok tréning programjai

a városi telkeken, fiatalok számára sport és játék-terek kialakítása

az egészséges táplálkozás és testmozgás növelése tartalmú projektekhez nyújtható.

Egészséges család program

A 12 év alatti gyerekeket célozza a program, melynek keretében a családdal közös programokat dolgoznak ki a játék, az egészséges táplálkozás és testmozgás fejlesztésére.


37

Skócia (Sport Scotland)

A sporttámogatás általános alaprendszerén túlmenően, segítséget nyújt – elsősorban lottóból származó pénzek felhasználása révén – a sporttevékenységhez kapcsolódó projektek finanszírozásához. A vonatkozó „Sport építése program” két jellegzetes elemből áll:1. Közösségi létesítmények biztosítása, illetve feljavítása a lakosok érdekében. Helyi önkormányzatok, egyesületek, vállalkozások és hasonló helyi nem sportszervezetek a kezdeményezők.2. Edzésre és versenyzésre alkalmas létesítmények nemzeti vagy területi központok létesítményeinek fejlesztésével vagy rendelkezésre bocsátásával. A kezdeményező az illetékes sportigazgatási szerv lehet.

Példák a Skóciában leginkább támogatandó projekt-típusokra: Sportterek kialakítása, amelyeknek jó kapcsolataik vannak iskolákkal és klubokkal, és

biztonságosak, valamint jól megközelíthetőek.

Létező pályák felújítása, fejlesztése, uszodafejlesztés központi jellegű településeken

Szálláshelyek fejlesztése meglévő vagy új sportpályáknál

Sportcsarnokok, sportterek fejlesztése a közösség bevonására vagy a sportkínálat növelésére.

Példák közepesen fontos célokra:

golfpályák fejlesztése

létező bitumenes, betonos teniszpályák cseréje

Példa alacsony prioritású projektre:

Bowling-pályák vagy klubok felújítása

Projekt-példák

Annan Drive Integrated Community Facility, Hamilton, South Lanarkshire Közösségi épület fejlesztés úszás, fitness és szabadtéri sport kínálattal, amely segíti fogyatékos embertársaink integrálódását is.

Korosztályokon átívelő aktív közösségek fejlesztése a sport általA projekt célja a közösségépítés, az egészségmegőrzés és az élethosszig tartó tanulás a sporton keresztül, valamint hogy növelje a – főként a kisebbségek és a rossz anyagi körülmények között élők közül kikerülő – fiatalok sportban való részvételét.A projekt keretében egy vízparti szabadidőközpontban, 55 év fölötti embereket képeznek és tanítanak meg négy sporttevékenység oktatására (vitorlázás, kenuzás, hegymászás és íjászat). Alapfokú oktatóvá előlépve az idősebb célcsoport tanítja meg a fiataloknak a sportágak alapjait, amely tevékenységek egyébként drágák vagy nehezen elérhetők. A projekt legnagyobb érdekessége és egyedisége a különböző korosztályok bevonása.

A Mellékletek tartalmaz két további eredeti dokumentumot egy mintaprojektre és a sikeres angol gyakorlatra vonatkozóan.


38

Eredmények

A sportágazat fejlődésének legfontosabb eredményei az elmúlt években a következők: A felnőtt lakosság sportaktivitása az elmúlt években nem csökkent. Ez a korábbi tendenciákhoz

képest előrelépésként értékelhető.

Az iskolai sport a 90-es évekbeli hanyatlás után fejlődésnek indult.

Az olimpiai, paraolimpiai játékokon és egyéb világeseményeken a sport eredményessége növekedett. Az 1996-os Atlantai olimpián szerzett 15 érem, a 2000-es Athéni olimpiára 30-ra növekedett.

1997 óta országos szinten 10 új versenyuszodát építettek, megkezdődött a Wembley stadion építése, jelentős mértékben megújultak a központi sportcentrumok.

A 2012-es nyári olimpiai játékok házigazdájává Londont választották. A legnagyobb sportesemény rendezési jogának elnyerését követően megkezdődött a 2012-es olimpiai játékok rendezéséhez szükséges sportinfrastruktúra fejlesztése.

A tapasztalatok áttekintése során megállapítható hogy az egyénre vonatkoztatott „ép testben, ép lélek” gondolata, eredményesen transzponálható szélesebb társadalmi értelmezésre, azaz hogy egy egészségesebb fizikumú humán tőkével bíró társadalom, hatékonyabb lehet mind gazdasági mind államigazgatási tekintetben.

3.5. INDIKÁTOROK AZ UNIÓS FEJLESZTÉSPOLITIKA GYAKORLATÁBAN

Az uniós gyakorlatban az indikátorokat elsősorban a támogatáspolitika hatásának mérésére (értékelés), illetve a konkrét projektek (programok) fizikai megvalósulásának, előrehaladásának mérésére (monitoring) használják. A leggyakrabban használt mutatók az• output• eredmény és • hatás indikátorok.

Output mutató lehet sportfejlesztések esetében például a megépített sportlétesítmények száma, férőhelye. Szociális alap finanszírozása esetén az elindított tanfolyamok száma, a képzésekben részt vevők száma, ezen belül például a nők, a fogyatékosok száma, vagy aránya. Az eredmény mutatók a beruházás, fejlesztés, vagy egyéb intézkedés közvetlenül kimutatható (közösségi, gazdasági, erkölcsi stb.) hasznát mérik. Ilyen mutató a lakosság sportolásra fordított idejének növekedése. A hatás indikátor hosszú távú hasznot mér, mely már nem köthető közvetlenül, csak közvetve, más tényezők együttes hatásával együtt az adott fejlesztéshez. Ilyen mutató a lakosság egészségi állapotának javulása.

Fontos és általánosan, minden fejlesztésnél használt eredmény indikátorok a beruházás általi hozzáadott érték növelése és a létrehozott új (esetleg megőrzött) munkahelyek száma.

Léteznek továbbá input indikátorok is. Az input mutatók adott projekt esetében a pénzügyi ráfordítás nagyságát mérik.


39

4. SPORTFEJLESZTÉSHEZ ADAPTÁLHATÓ PROGRAMOK

Az elemző munka során igyekeztünk feltárni a lehető legköltséghatékonyabb eszközöket a Megbízó számára, amelyekkel megfelelő döntés esetén gyorsan és magas színvonalon kezdheti meg a sporttevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó projektek generálását, gyűjtését, a projektekben részt vevő potenciális szakemberek képzését, valamint az ígéretesnek ítélt projekt-ötletek részletes tervezését és kidolgozását.

A következőekben bemutatásra kerülő három eszköz közös jellemzője, hogy hazai állami illetve részben európai uniós források felhasználásával kerültek kifejlesztésre.

4.1. A „KEZDET” PROJEKTGYŰJTŐ PROGRAM BEMUTATÁSA

2000-ben született meg az elképzelés, hogy a Nyugat-Dunántúli Régió rendelkezzék egy olyan önálló adatbázissal, mely tartalmazza a Nyugat-Dunántúli Régióban született fejlesztési kezdeményezéseket, projekt-ötleteket. Az adatbázis a Nyugat-dunántúli Fejlesztési KEZDEményezések Tára, azaz a KEZDET34 nevet kapta.

Az adatbázis és rendszer mára mind jellegében, mind pedig technikai hátterét illetően jelentős mértékben átalakult, igazodott a folyamatosan változó külső feltételekhez. 2005-ben a rendszer átdolgozására és kibővítésére került sor, amelynek eredményeképpen a projektgazdák számára a KEZDET egyszerűbb, áttekinthetőbb, könnyebben kezelhető, felhasználóbarát rendszerré vált.

A KEZDET mostanra már nem csak a Nyugat-Dunántúli Régió, hanem az Észak-Magyarországi, az Észak-Alföldi, a Dél-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Balaton Régió fejlesztési kezdeményezéseinek gyűjtését is támogatja.

Alapvető cél illetve elvárás a rendszerrel szemben, hogy valódi fejlesztési elképzelések jelenjenek meg az adatbázisban, amelyek az Európai Unió és a Hazai Decentralizált Keretek forrásain túlmenően más, akár befektetői oldalról érkező finanszírozási forrásokra is számíthatnak. A valódi, azaz nem pályázati felhívások által vezérelt fejlesztési elképzelések, projektek kidolgozásában, pályázattá formálásában egy projektértékelő rendszer nyújt segítséget. Az Ügynökség/ tervezők részére eljuttatott projektjavaslatok befolyással bírhatnak mind a regionális igények figyelembe vételével történő regionális pályázati rendszer kialakítására, mind pedig a 2007-2013 időszak Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai és Akcióterveinek alakulására. Mindkét esetben komoly érdekérvényesítő szerepe van a pályázati források támogatható tevékenységeinek meghatározásakor.

Az adatbázis és szolgáltatásai a www.kezdet.hu weboldalon találhatók. A KEZDET minimális funkcionális átalakítással, azonnal alkalmassá tehető sporttevékenységhez kapcsolódó projektek strukturált gyűjtésére. A rendszerben már jelenleg is megtalálható, sportfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb eddigi projekt-ötleteket a következő táblázatban foglaltuk össze.

34 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség


40

„Sportfejlesztéssel” kapcsolatos projekt-ötletek, igények elsődleges összegzése

Régió Darabszám, egy-két jellemző példa bemutatása

Sportegyesület által javasolt sport tárgyú projekt-ötlet

Dél-dunántúli régió 222 db

Dunaparti evezőbázis kialakítása –Szekszárd MJV

Egy lépés az egészségünkért -sportoljunk minden nap - sportpályát minden településnek – Nagypall Község

Szentlőrinci Lovascentrum kialakítása –Szentlőrinc

0 db

Nyugat-dunántúli régió 84 db

Aszfaltos sportpálya építése –Ozmánbük

Általános és Művészeti Iskola bővítése sportcsarnokkal és községi aulával –Gyékényes Község

Megkezdett sportpálya (sportcentrum) befejezése – Szakonyfalu Község

Nyári élményfürdő, strand fejlesztése Kőszegen

0 db

Észak-magyarországi régió

14 db

Közösségi ház szabadidőközponttá való átalakítása – Szegi Község

Sport-Centrum labdarúgó pályájának műfüvesítése – Tiszaújváros

Sportcentrum kialakítása Pálházán –Pálháza

Szécsény, víztározó kialakítás

1 db

Mezőkövesd – Őcsény: Gyorsulási Sportcentrum –Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség

Balatoni térség, inter-régió

71 db

A meglévő sportcsarnok bővítése –Balatonkeresztúr

Sport- és élményközpont kialakítása Héderváron

Sport- és szabadidőcentrum fejlesztése -Somberek

Kulturális-, Sport-, és Szabadidőközpont építése

0 db


41

Régió Darabszám, egy-két jellemző példa bemutatása

Sportegyesület által javasolt sport tárgyú projekt-ötlet

Észak-alföldi régió 91 db

Általános Iskola komplex fejlesztési programja – Nyírbogdány Község

Műfüves sportpálya kialakítása –Balmazújváros

Nyírbátori Sportcentrum felújítása –Nyírbátor

Tornaterem építés – Tiszagyenda

6 db

Nyírtét Községi Sportegyesület: Egészséges életmódra való nevelés érdekében programok szervezése

Nyíribrony Sportszervezet: Kézilabda pálya és salak futópálya kialakítása, Közelharc szakosztály eszközrendszerének beszerzése

Pusztadodos: Sportöltöző felújítása

Nyírkércs: Sportpálya bővítése, teniszpálya kialakítása

Ramocsaházi Sportegyesület: Új sportpálya kialakítása

4.2. A „SAKK35” PROJEKTTERVEZŐ PROGRAM BEMUTATÁSA

Az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználásának alapvető és legfontosabb feltétele, hogy a programok tervezéséhez és végrehajtáshoz rendelkezésre álljanak megfelelően képzett szakemberek, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű projekt ötlet, illetve pályázat. Ezen célok elérése érdekében elengedhetetlen a célcsoportok átfogó, nemzeti szinten koordinált felkészítése és a potenciális pályázók továbbképzése a projekttervezés és projektmenedzsment területén.

Az Európai Uniós csatlakozás óta számtalan képzési programot hirdettek meg, amelyek kifejezetten az európai uniós támogatások pályázatai forrásainak elnyerésére fókuszáltak. A képzési piac azonban sajnos kevéssé átlátható, a képzések minősége és árszínvonala jelentős szórást mutat, és a potenciális pályázók nehezen igazodnak el a különböző képzési programok, tematikák között, miközben kénytelenek a képzésre fordítható szűkös anyagi forrásaikat hatékonyan elkölteni. Ebben próbált segítséget nyújtani a SAKK program, mely akkreditált képzéseket szervezett, illetve minősített oktatókat képezett ki.

35 A Kormány az 1038/2003. (IV.24.) Korm. határozatban elfogadta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási Minisztérium képzőközpontot hozzon létre - Strukturális és Kohéziós Alapok Képzőközpont (SAKK) néven - a Tempus Közalapítvány keretében, az 1999 óta működő Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont tevékenységeinek kibővítésével. Forrás: http://www.tpf.hu


42

A projektek tervezését, gondozását, végrehajtását oktató képzési programok lebonyolítási rendszere az 5-10 napos intenzív kurzusoktól, az egy vagy két féléves levelező programokon át, az internetes alapú távoktatási lebonyolítási formákig széles palettán mozog. A képzések átlagos ára jelenleg 250-300 ezer forint. A résztvevőktől elvárt időráfordítás értéke szintén széles szórást mutat, de minimálisan 80 óra, ami akár több száz óráig is terjedhet. Ezt az időráfordítást úgy kell értelmezni, hogy a tekintetbe vesszük a képzettek önálló munkavégzését, azaz a felkészülését is ami akár a teljes időráfordítás 40-60%-a is lehet. A hosszabb képzések részletesebben kitérhetnek a projektmenedzsment, az időközi elszámolások, a közbeszerzés stb. kérdéseire, míg a rövidebb képzések inkább csak a pályázatkészítésre és a projekttervezésre fókuszálnak. A helyi közigazgatás sportért felelős munkatársai, valamint az érintett sportszervezetek vezetői számára, megfelelő forrás hozzárendelése esetén, tehát folyamatosan adott az elvi lehetőség, állami minőségirányítási rendszer felügyelete mellett, megfelelő oktatástechnikai keretek között, a sajátos egyéni igényekhez is alkalmazkodó képzés elvégzésére.

Akiknek megfelelő erőforrások hiányában nincs lehetőségük részt venni a SAKK valamely képzésén, azoknak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető egy közel ezer oldalas releváns dokumentáció36 amely ingyen hozzáférhető, és részletesen tartalmazza a teljes projekt életciklus menedzsment didaktikus módszertani megalapozását, esettanulmányokkal és részletes magyarázatokkal kiegészítve.

A dokumentum részletesen tárgyalja – többek között – az alábbi tématerületeket:

Stratégiai tervezés

Helyzetfelmérés, fejlesztési igények beazonosítása

Költségvetés-tervezés és forrásgazdálkodás

Partnerség

Térségi együttműködés

Projektgenerálás

Projekt-tervezés

Projektek banki finanszírozása, Public Private Partnership

Pályázatok elkészítése

Teendők sikertelen pályázatok esetén

Projekt-menedzsment

A jelen megbízás vonatkozásában a fenti dokumentáció leginkább releváns részének lényegi összefoglalását szemelvényszerűen ismertetjük a következőkben, részben a tartalom megfelelő szakmaiságának demonstrálására, továbbá azért, hogy az érintett vezetők a későbbiekben, a

36 http://www.nfu.hu/doc/63


43

teljes anyag ismeretében, megalapozottan dönthessék, hogy az NFÜ által javasolt tananyag mely képzési formában (egyéni távoktatás vs. csoportos kontaktóra alapú képzés) érheti el leghatékonyabban, a Minisztérium által preferált célcsoportokat.

Mit értünk projektgenerálás alatt?

A projektgenerálás lényege, hogy meghatározott földrajzi területen, meghatározott szereplőkkel együttműködve az adott terület és a szereplők által megvalósítható, az adott terület problémáira választ adó vagy/és fejlődését elősegítő fejlesztési lehetőségeket (vagyis a lehetséges projekteket) feltárja, ezeket a fejlesztési lehetőségeket egymással összehasonlítva elemezze, és kiválassza közülük azokat, amelyek leginkább megvalósításra érdemesek egy közösen megállapodott értékrend szerint. A projektgenerálás része a feltárt fejlesztési lehetőségek finanszírozhatóságának vizsgálata is, valamint a lehetıségek és a források egymásnak való megfeleltetése. E kiválasztás eredményeként határozhatók meg azok a projektek, amelyekre a projekttervezés elindulhat.

Melyek a projektgenerálás főbb lépései?

A projektgenerálás folyamatának főbb lépései az alábbiak:1. általános tájékoztatás, marketing kampány,2. információs nap (EU, Strukturális Alapok, ÚMVP, ÚMFT operatív programok),3. módszertani képzés a potenciális projektgazdák számára,4. workshop - a képzés során megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozóan, a helyzetfeltárás, helyzetelemzés, stratégiaalkotás gyakorlatának megismerése érdekében,

a. Erőforrás-elemzés (SWOT analízis, leltárok, stakeholder analízis)b. Problémák azonosítása (problémafa)c. Célkitűzések meghatározása (célfa)d. Vázlatos logframe mátrix elkészítésee. Lehetséges projektstratégiák és projektkoncepciók felvázolása

5. A projektkoncepció kidolgozása, projektgyűjtés,6. Projektötletek feldolgozása, projektadatbázis készítése37,7. Szelekció, egyeztetés és kapcsolódási pontok feltárása,8. Kísérő képzések.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a projektgenerálás és a projekttervezés?

A projektgenerálás eredményeképpen jön létre az a projektötlet, mely megvalósításra alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a projektet már sok szempontból a projektgenerálás alatt tervezni kell, hiszen e tervek alapján dönthető el, hogy mely projektek lehetnek életképesek és megvalósíthatóak. A projektek generálása és tervezése így nem szigorúan egymás utáni lépések. A projektötlet generálása a stratégiai tervezési-programozásból logikusan fakadó képesség.

37 Megjegyzés: A projektadatbázis készítése helyett javasolható a KEZDET informatikai rendszer használata.


44

Mi a különbség a projektötlet és a projekt között?

A projektötlet egy fejlesztési elképzelés néhány fő jellemzőjét – néhány oldal terjedelemben –bemutató előzetes vázlat, míg a projekt az öltetnek a műszakilag, jogilag, szervezetileg, pénzügyileg, gazdaságilag és az adott témának megfelelően szakmailag kidolgozott, strukturált, rendezett leírása. Az ötlettől a projektig egy tervezési folyamaton keresztül lehet eljutni, amely a projekt természetétől és méretétől, valamint a projektgazda lehetőségeitől és szándékaitól függően igénybe vehet néhány hónapot, de akár több évet is. A tervezési folyamat során születik meg a projektterv, amely a projektötlettel szemben részletesebb információkat, már mérhető értékeket tartalmaz, így alkalmas arra, hogy a finanszírozásáról felelős döntést hozzon először maga a projektgazda, majd egy arra szakosodott szervezet, legyen az bank, szakmai vagy pénzügyi befektető, illetve a strukturális alapok támogatásairól döntő hatóság.

Melyik projektötletet fejlesszük?

A projektgenerálás eredményeképpen számos projektötlet jöhet létre, hiszen a fejlesztési igények és lehetőségek bármely szervezet esetében szinte végtelenek. Ahhoz, hogy egy-egy ötlet projektként meg tudjon valósulni, az ötlet alapos kidolgozása, tervezés szükséges. A tervezési feladatok pedig általában költségesek, a tervezésre fordítható erőforrások pedig az esetek többségében nem minden projektötlet megvalósítására nyújtanak lehetőséget, szűkösek. Ebből következik az a tény, hogy a projektgazdának először arról kell döntést hoznia, hogy melyik projektötlet fejlesztése mellett kötelezi el magát. Az első és alapvető döntési kritérium, mint arról a projektgenerálás kapcsán szóltunk, az lehet, hogy illeszkedik-e a projektötlet stratégiánkba és az azt megvalósító programokba (ha nem eleve a programkészítés nyomán született a projektötlet). Ha ez az illeszkedés megvan, a projektötletek közti választáshoz különböző modelleket lehet alkalmazni, de a logika végeredményben mindig ugyanaz: a projektgazda további prioritásait kell összerendezni a projektötletek megvalósításának –előzetesen becsült – lehetőségével.

4.3. AZ NFT I. KÉPZÉSFINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK BEMUTATÁSA

Amint azt a 2.2.5. Regionális Fejlesztés Operatív Programot elemző pontban említettük, a ROP 3.1.2 program keretében önkormányzati képviselők, tisztségviselők, területfejlesztési intézmények alkalmazottai és civil szervezetek munkatársai 100%-os képzési támogatást nyerhettek el.

Ennek a programnak sajnálatos módon – hasonlóan az NFT I. ROP egészéhez – előírása, vagy ha úgy tetszik hiányossága volt, hogy nem engedte támogatni a kizárólag sporttevékenysége folytató civil szervezetek munkatársainak képzését.

A kidolgozott képzés finanszírozási program illetve módszertan és a kapcsolódó informatikai háttér, a megfelelő képzési kínálat kialakítása és a támogatási források rendelkezésre állása esetén gyorsan, akár három hónapon belül adaptálható a sportszervezetek (állami, önkormányzati, civil) munkatársainak képzésére!


45

A kidolgozott módszertan életképességét és adaptálhatóságát az is bizonyítja, hogy a ROP 3.4.2 regionális hiányszakmákra irányuló képzési program is ezt alkalmazta, és hogy gyakorlatilag teljesen azonos módon működtették illetve működtetik jelenleg is a korábbi HEFOP jelenleg TÁMOP keretében működő „Lépj egyet előre!” képzési programot.

A képzéseket minden esetben csak olyan szervezetek hirdethették meg, amelyek valamilyen formában akkreditált vagy minősített képzéseket szerveznek, és amelyek jelentkezését egy előzetes minősítő körben elfogadta a oktatási illetve munkaerőpiac szereplőiből és szakértőiből álló bizottság.

A képzések kiválasztása során – tekintettel arra, hogy az állami támogatás címzettje minden esetben magánszemély volt – nem kellett közbeszerzést alkalmazni.


46

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak és pályázati kiírásainak, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv illetve Vidékfejlesztési Program akcióterveinek és már megjelentetett pályázati kiírásainak elemzése alapján megállapítható, hogy a jelen megbízás szerinti tartalommal értelmezett „sporttevékenységek” támogatására csak véletlenszerűen kerülhet sor. Ennek oka elsősorban az, hogy a programozást tervező szakemberek többségének első asszociációja a sporttal kapcsolatban – hasonlóan a társadalom egészéhez – hibás, mivel alapvetően az élsportra gondolnak. Az élsport illetve a professzionális sporttevékenységek valóban nem támogatható területek. Azonban a közösségi sport, az egészségmegőrzés, a kapcsolódó megelőzés, valamint a társadalmi integráció sport általi segítése igenis támogatható, mi több, jelenleg egyre inkább prioritást élvező célterület.

A korábbiakban, és a 2007-2013 közötti pályázati kiírások jelenleg vizsgálható tendenciái alapján azt mondhatjuk, hogy sporttevékenység finanszírozására ott volt, illetve ott van és lesz lehetőség, ahol a hazai szintű tervezés során a sport tudatos kizárására nem került sor, mégpedig valószínűsíthetően azért nem, mivel a hazai tervezők ezt elmulasztották. Érdemes és fontos egy kellően megalapozott programhoz kapcsolódóan (pl.: Sportoló Nemzet), célirányos kommunikációs stratégia alkalmazásával tájékoztatni a mindenkori hazai Irányító Hatóság vezetőket és a programok tervezőit a sporttevékenységek jövőbeli támogathatóságának lehetőségéről.

Fontos tájékoztatni az EU alapok hazai irányítóit arról is, hogy a közelmúltban radikálisan átalakult a sport kezelése Brüsszelben és kifejezett elvárássá vált a sportcélú fejlesztések támogatása (ld. például Fehér Könyv). Ezt megerősítendő, a hazai sportirányításnak Brüsszelben az EU Bizottságnál is javasolt lenne folytatnia néhány megbeszélést.38 Tudatosítani kell azt is, hogy a nem profi sport, vagyis a tömeges testmozgás, amiről esetünkben szó van az egyik leghatékonyabb eszköz a társadalmi befogadás, a munka világába történő be- illetve visszailleszkedés (foglalkoztathatóság) és a területi és társadalmi kohézió – vagyis a regionális és szociális alapok céljainak megvalósításához. Ezt a régi tagállamok gyakorlata bizonyítja, ahol ezt már nálunk korábban felismerték.39 Optimális esetben másfél-két év múlva már széles támogatási spektrumon jelentkezhet a felvilágosító munka eredménye(pl.: a sporttevékenységek fejlesztésének horizontális kezelése).

Néhány területen szerencsére mód adódott, illetve jelenleg is lehetőség nyílhat egyes sporttevékenységek direkt vagy indirekt támogatására. A vállalkozások elsősorban a GOP egyes forrásait felhasználva hajthatnak végre sportfejlesztési projekteket, míg az önkormányzatok és civil szervezetek a Leader kezdeményezés keretében kaphatnak támogatást – kellő, helyi szinten elvégzett stratégiai megalapozás és intenzív érdekérvényesítő tevékenység mellett – sportfejlesztési céljaikhoz.

38 Például a Regionális Főigazgatóságon dolgozó magyar főosztályvezető asszony egyaránt foglalkozik Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap kérdésekkel, fejlesztésekkel.39 Elvárás az is, hogy az EU alapok felhasználásának legyenek azonnali és hosszabb távon jelentkező, mérhető hatásai. Ha megnőne a magyar lakosság testmozgással eltöltött ideje és nőnének ráfordításai, az egy jól kommunikálható eredmény lenne. A hosszú távú hatások az egészségügyi és foglalkoztatási statisztikákban jelennének meg.


47

A nemzetközi tapasztalatok alapján, a hazai irányítású programok közül a Strukturális Alapokból lehetnének finanszírozhatóak sportcélú fejlesztések, ha azok fogyatékosok sportolását szolgálják, vagy legalábbis tartalmazhatnának ilyen projektelemet (pl. akadálymentesített öltözők, zuhanyzók). Fontos követelmény minden esetben a foglalkoztatás szolgálata, a munkahelyek, munkalehetőségek teremtése. Sportcélú fejlesztések nagy számban a Leader vidékfejlesztési alapból (korábban Leader+) kerültek a vizsgált nemzetközi példákban támogatásra. Ezek között is elsőbbséget élveztek az esélyegyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot is célzó beruházások, mint pl. a fogyatékosok, nők, munkanélküliek, fiatalok vagy idősek sportolását támogató projektek, vagy az erdei sétautak, lovaglás, mountain bike. Valamennyi országban találhatóak példák – főként a turizmushoz köthetően – a vízi sportok, kerékpározás, lovaglás és golf területén. Ezeken felül a projektek témaválasztása igen sokszínű, mivel minden esetben az adott térség sajátosságaira építenek a fejlesztések (pl. téli sportok a hidegebbéghajlatú régiókban, hegymászás az Alpok régióiban stb.). További tanulságként szolgálhatnak hazánk számára az ún. trendsportokhoz, divatsportokhoz köthető fejlesztések megjelenése.

A brüsszeli irányítású projekteknél a több országot átfogó kezdeményezések bírnak nyerési eséllyel. Ezekre a projektekre is igaz, hogy az esélyegyenlőséget, a foglalkoztatást és foglalkoztathatóságot valamint a környezeti fenntarthatóságot is célzó beruházások előnyt élveznek, de támogatás kapható egészségmegőrző és dopping ellenes, bűnmegelőző, ifjúsági sportot támogató célokra is. A projekteket és a támogatás forrását itt is a sokszínűség jellemzi; gyakorlatilag nincsen olyan alap, vagy kezdeményezés, melyből a tagállamoknak ne sikerült volna támogatást szerezniük, példa erre az URBAN kezdeményezés, vagy a 6. Kutatási Keretprogram.

A sportirányítás is sokat tehet a sportért nemzetközi síkon, ha követi és lehetőség szerint befolyásolni próbálja az EU Alkotmánnyal kapcsolatos fejleményeket és amint azt a tagállamok elfogadták, lépéseket tesz egy önálló uniós sportalap érdekében. A magyar elnökség elvi lehetőséget nyújthat a sport napirendre tűzéséhez.

A sporttevékenységek állami és európai uniós finanszírozási arányának növelése érdekében javasoljuk, az ÖTM Sport Szakállamtitkárság irányításával működő központi forráskoordinációs egység, vagy szolgáltató iroda felállítását (vagy a vázolt feladatok elhelyezését a jelenlegi szervezeti struktúrán belül) a sporttevékenységhez elérhető támogatások elnyerésének hatékony szervezésére, az alábbi legfontosabb feladatokkal: A potenciális célcsoportok kapacitásépítésének koordinációja az ernyőszervezetek támogatására

(pl.: az NFT I. vonatkozó képzési modelljének, valamint a SAKK képzési programjának alkalmazásával, továbbá Norvég Civil Támogatási Alap jelenleg elérhető forrásainak bevonásával – részletes leírás a Mellékletben található)

Projektgenerálás és gyűjtés koordinációja a sporttevékenységek vonatkozásában (pl.: a KEZDET program megfelelő adaptálásával, vagy ezzel egyenértékű együttműködési megállapodás megkötésével a KEZDET üzemeltetőivel)

A „kínálható” projektek gondozása, a projekttervezés támogatása (pl.: megvalósult kistérségi létesítményfejlesztési mintaprojektek adaptációjának elősegítése)

Forrástérképek készítése és folyamatos aktualizálása, az uniós programok hazai kapcsolattartóinak és az érintett célcsoportok képviselőinek tájékoztatása

Formális kapcsolati hálózat kialakítása és működtetése az Európai Unió és a hazai intézményrendszer kulcsszereplőivel (pl.: NFÜ, Pénzügyminisztérium, National Focal Points, EKKE, RFÜ-k, brüsszeli lobbiszervezetek), a hatékonyabb érdekérvényesítés és kommunikáció elősegítésére


48

Inerregionális együttműködés koordinációja a környező országokkal, a sporttevékenységek fejlesztési és támogatási lehetőségeinek nemzeti és uniós szintű megalapozására, valamint az együttes érdekérvényesítés nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása érdekében. (A tevékenység – és kezdetben a javasolt szervezeti egység – finanszírozására alkalmas lehet a SEE Közép-európai és Dél-kelet Európai transznacionális együttműködési program – részletes program leírás, valamint korábbi CADSES mintaprojekt összefoglaló a Mellékletben található)

Brüsszeli – jellemzően angol nyelvű, és jelentős szervezői munkát igénylő – országos vagy regionális jelentőségű pályázatok minőségbiztosítása és kezelése.

A szervezet működése tekintetében információs, valamint tervezési és monitoring, továbbá központi (interregionális, országos vagy regionális jelentőségű) projekt- és program-menedzsment feladatokat látna el. A tevékenységek elvégzéséhez a szükséges speciális szaktudást eseti jelleggel külső tanácsadók bevonásával szerezné meg, míg az országos lefedettség biztosításához nélkülözhetetlen humán erőforrás kapacitás tekintetében, a finanszírozásban is érintett állami és önkormányzati intézményrendszer illetve a célcsoportok ernyőszervezeteinek munkatársaira támaszkodna.


49

MELLÉKLETEK

I. Transznacionális együttműködések - Európai Területi Együttműködés bemutatásaII. Norvég Civil Támogatási Alap bemutatásaIII. GVOP prioritások, intézkedések és kiírások bemutatásaIV. AVOP pályázati kiírások – kiemelten Leader projektek – bemutatásaV. KIOP pályázati kiírások bemutatásaVI. Az Európai Unió által támogatott mintaprojektekVII. Vezetői egyeztetések és az uniós alapok irányításának kulcsszereplőiVIII. Sporthitel esettanulmányIX. Közegészségügyi mintaprojektX. Fogalomjegyzék


50

I.Transznacionális együttműködésekEurópai Területi Együttműködés

Közép-európai és Dél-kelet Európai transznacionális együttműködési programok 2007-2013

Előzmények

A 2000-2006 között futó Interreg III Közösségi Kezdeményezés általános célja az Unió egész területén megvalósuló, harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés elősegítése, határon átnyúló (A), transznacionális (B) és interregionális (C) projekteken keresztül.

A transznacionális együttműködési programok lényege, hogy egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. Ehhez a program kialakításakor az Uniót és szomszédos területeit meghatározott gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthető tizenhárom makro-térségre osztották fel. Magyarország a 18 országot magában foglaló közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai térség (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) részét képezi.

A transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5-7 országának 10-15 partnerének részvételével szoktak megvalósulni. A projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttműködési jellegűek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak.

A CADSES program hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a 2007-2013-as időszakban a makrotérséget két programtérre választja. Hazánk mindkét - közép-európai (CES) és dél-kelet európai (SEE) - programtérben teljes területével részt vesz.

Dél-kelet Európai program:

EU tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Olaszország (nem teljes területével)

Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia (FYROM), Szerbia, Montenegró, Törökország (nem teljes területével)

Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével)

Prioritások

Az Európai Bizottság 2006. március 9-i javaslata az alábbiakban határozta meg a transznacionális együttműködési programok javasolt fókuszait:

Innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozása;

Környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek;


51

Elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamint a szolgáltatások minőségének javítása (amennyiben ezek transznacionális dimenzióval rendelkeznek);

Fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten

Pénzügyi források

A program költségvetését az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) biztosítja a résztvevő tagállamok allokációjának megfelelően. A SEE program tervezett ERFA 206 millió, a CES programé 245 millió euró. A projektek nem tagállami partnereinek részvételét várhatóan az Instrument for Pre-Accession (IPA) előcsatlakozási alap fogja támogatni. A program ERFA forrásainak 94 százalékát tervezi projektek finanszírozására fordítani 85 százalékos támogatási intenzitás mellet. A programforrások fennmaradó 6 százaléka a program-végrehajtási kiadások fedezésére kerül felhasználásra (technikai segítségnyújtás).

További információ

A Magyarországot is érintő két új transznacionális együttműködési program tervezett alapdokumentumai (Operational Programme) - melyek részletesen tartalmazzák a tervezett prioritásokat és a program-végrehajtás mikéntjét - megtekinthető a CADSES program honlapján:

CES:http://www.cadses.net/en/New_Programmes_2007_2013/Central_Europe.html

SEE: http://www.cadses.net/en/New_Programmes_2007_2013/South_East_European_Space.html

A programokkal kapcsolatos kérdéseikkel fordulhatnak a CADSES (a jövőben CES és SEE) program hazai kapcsolattartójához:

VÁTI Kht. Interreg Igazgatóság1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.

Hegyesi Béla programmenedzserTel: (1) 224 3274, e-mail: [email protected]

Kapcsolódó korábbi mintaprojekt: Interreg IIIC - SportUrban - Sport and leisure in the city


52

II.Norvég Civil Támogatási Alap

Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal együttműködve pályázatot hirdet az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapjának keretében magyarországi civil szervezetek támogatására az alábbi négy témakörben.

Környezetvédelem és fenntartható fejlődés

Civil szervezetek kapacitásfejlesztése

Szociális kohézió, gyermek- és egészségvédelem

Kulturális örökség védelme

A 2011-ig tartó programban elosztható összes forrás várhatóan 5 935 540 euró.

Pályázni kis és nagy projekt kategóriában lehet: a nagyprojektekre elnyerhető összeg minimum 25 000, maximum 80 000 euró (a projektek

időtartama legalább 12, legfeljebb 24 hónap lehet);

a kisprojektekre elnyerhető összeg minimum 5 000, maximum 25 000 euró (az első évben beadott pályázatok időtartama legfeljebb 24, a második évben legfeljebb 12 hónap lehet (alsó határ nincs).

A pályázó szervezetnek a teljes költségvetés legalább 10%-át kell önrészként biztosítania, ami lehet részben természetbeni hozzájárulás is, az elszámolható költségek legfeljebb 8%-áig.

Pályázni a www.norvegcivilalap.hu Elektronikus pályázati űrlap menüpont alatti űrlapkitöltő programon keresztül lehet, a pályázati adatlap és költségvetési táblázat kitöltésével, a szintén ott található útmutató szerint. Ezeken kívül más kötelezően benyújtandó dokumentum nincs.

A program során két körben lehet pályázatokat beadni: 2008. április 10. és június 9. között kis- és nagyprojektekre egyaránt,

2009. február 1. és március 31. között csak kisprojektekre.

Egy szervezet egy körben összesen egy pályázatot nyújthat be (főpályázóként). A második körben csak még nem támogatott szervezetek pályázhatnak.


53

III.GVOP prioritások, intézkedések és kiírások bemutatása

GVOP prioritások és intézkedések

Prioritás Intézkedés

Beruházás-ösztönzés prioritás 1.1 Intézkedés – Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése

1.2 Intézkedés – Az üzleti infrastruktúra fejlesztése

1.3 Intézkedés – Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás

Kis és középvállalkozások fejlesztése prioritás

2.1 Intézkedés – Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése

2.2 Intézkedés – A vállalkozói kultúra fejlesztése

2.3 Intézkedés – Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban

Kutatás-fejlesztés és innováció prioritás

3.1 Intézkedés – Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia–fejlesztési tevékenységek támogatása

3.2 Intézkedés – Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása

3.3 Intézkedés – Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése

Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

4.1 Intézkedés – E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése

4.2 Intézkedés – Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése

4.3 Intézkedés – Az e-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok)

4.4 Intézkedés – A szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztése, bővítése


54

GVOP pályázati kiírások bemutatása

Kód Pályázati kiírás elnevezése Sporttevékenység támogatása

GVOP 1.1.1

Technológiai korszerűsítés támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra

GVOP 1.1.2

Regionális vállalati központok létesítésének támogatása

Sporttevékenység nem került támogatásra

GVOP 1.1.3

Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük


GVOP 2.1.1

Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése

Sporttevékenység – infrastruktúra fejélesztése – támogatásra került

GVOP 2.1.2

Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatás

Sporttevékenység áttételesen támogatásra került

GVOP 2.2.1

Alapszintű tanácsadás Sporttevékenység nem került támogatásra

GVOP 2.3.1

Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása


GVOP 2.3.2

Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása


GVOP 4.2.1

Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára


Nyertes GVOP mintapályázatok bemutatása

Pályázó neve: EXTREME CAMPING Idegenforgalmi és Vízisport Szolgáltató Kft.

Projekt megnevezése: Vízisí kábelpálya létesítése a Velencei-tavon

OP név: GVOP

Pályázat neve: 2.1.1 Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése

Beruházás helye (régió): Közép-Dunántúl

Beruházás helye (megye): Fejér

Beruházás helye (helység): Velence

Megítélt összeg: 24 193 650 Ft

Támogatás aránya: 50 %

Támogatási döntés dátuma: 2004.11.02


55

Nyertes GVOP mintapályázatok bemutatása

Pályázó neve: Csongrádi Kilences Sport és Szabadidős Szolgáltató Kft.

Projekt megnevezése: SZABVÁNYOS SPORTLÖVÉSZET

OP név: GVOP

Pályázat neve:2.1.2 Kis- és középvállalkozások számára korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása

Beruházás helye (régió): Dél-Alföld

Beruházás helye (megye): Csongrád

Beruházás helye (helység): Csongrád




Pályázó neve: Mátra Centrum Sport és Szabadidő Kft.

Projekt megnevezése: A Kékes Panzió modernizálása és átalakítása

OP név: GVOP


Beruházás helye (régió): Észak-Magyarország

Beruházás helye (megye): Heves

Beruházás helye (helység): Abasár




Pályázó neve: EQUITAL Lovas és Turisztikai Kft.

Projekt megnevezése:A NEMESVITAI EQUITAL Szabadidő, Rendezvény és Lovas Központ fejlesztés

OP név: GVOP

Pályázat neve:2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása


Beruházás helye (megye): Veszprém

Beruházás helye (helység): Nemesvita





56

Pályázó neve: SQUASH CLUB Szabadidő és Kereskedelmi Kft.

Projekt megnevezése: Freemotion gépekkel Szeged város egészségéért!

OP név: GVOP




Beruházás helye (helység): Szeged




Pályázó neve: Magyar Vízilabda Szövetség

Projekt megnevezése: A Magyar Vízilabda Szövetség digitális tartalomszolgáltatásának fejlesztése

OP név: GVOP

Pályázat neve: 4.2.1 Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára

Beruházás helye (régió): Közép-Magyarország

Beruházás helye (megye): Budapest

Beruházás helye (helység): Budapest




IV.

AVOP pályázati kiírások – kiemelten Leader projektek – bemutatása

AVOP pályázati kiírások bemutatása


AVOP 1.1

Mezőgazdasági beruházások támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra

AVOP 1.3

A halászati ágazat strukturális támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra

AVOP 1.4

Fiatal gazdálkodók induló támogatása Sporttevékenység nem került támogatásra

AVOP 1.5

Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása



57


AVOP 2.1

A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése


AVOP 3.1

Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése


AVOP 3.2

A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése


AVOP 3.4

A falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyiés szellemi örökségének megőrzése


AVOP 3.5

LEADER+ Sporttevékenység széles spektrumon, a helyi közösségek igényei szerint támogatásra került.

AVOP, LEADER+ pályázati kiírás keretében támogatott mintaprojektek

Pályázó neve Megítélt összeg

Projekt megnevezése

Algyői Sportkör 760 500 Ft

A víziturizmus fejlesztéséhez szükséges kajakok és azok szállítására szolgáló eszköz beszerzése

Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület 1 110 665 Ft

SZABADIDŐS RENDEZVÉNYTÉR MEGVILÁGÍTÁSA A BÁCSALMÁSI SPORTTELEPEN

Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület 1 191 227 Ft

FOGATHAJTÓ VERSENY BÁCSALMÁSON

Bordány Sportjáért Alapítvány 1 137 400 Ft

Szabadidős programok a pünkösdi falunapokon

Bükkszentkereszti Sportkör 760 000 Ft

A Bükkszentkereszt sportkör rendezvényei 2007-ben

EQUEST Sport Közhasznú Alapítvány 1 377 000 Ft

Domaszéki Lovasfarm megvalósítás előkészítése

Halogyi Sportegyesület 5 000 000 Ft

SPORT A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉÉRT

Hodász Sport Baráti Kör 1 598 306 Ft

A LEADER sportközösségek egységes forma megjelenése

Istenmezeje Sportegyesület 500 000 Ft

Esélyegyenlőség a sportban is

Kerékpársport 2000 Alapítvány 840 750 Ft

I. Bükki Amatőr Kerékpárverseny


58



Lukácsháza Sportegyesület 1 989 000 Ft

Az Írottkő ereje térség lovas hagyományait bemutató verseny megerősítése és bővítése Lukácsházán

Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Bordányi Klubja

409 800 Ft

Hagyományőrző Bordányi Lövésznap

Mányi Lótenyésztők Lovassport Lovasturisztikai és Lovashagyományőrző Egyesület

3 138 264 Ft

Mányi lovasnapok

Máriapócsi Labdarúgó Sportklub 1 600 000 Ft

A közösségi szellem megjelenítése a sportban

Mátraszelei Asztalitenisz Sportegyesület 850 000 Ft

Mátraszele és vonzáskörzetének lakossága körében a rendszeres testedzés feltételeinek biztosítása

Mélykúti Lovassport Egyesület 3 000 000 Ft

MÉLYKÚTI LOVASSPORT EGYESÜLET ESZKÖZFEJLESZTÉSE

Nádujfalu Községi Sportegyesület 1 999 880 Ft

"Izzik a galagonya" túraútvonal

Nagyvenyimi Sport Klub 4 958 000 Ft

Krampusz Sportpálya kialakítása és bővítése

Nagyvenyimi Sport Klub 990 000 Ft

Mikulás és Krampusz kupa megrendezése

NYÍRCSÁSZÁRI IFJÚSÁGI- SPORT ÉS SZABADIDŐ EGYESÜLET

1 600 000 Ft

EGYSÉGES MEGJELENÉSŰ SPORTEGYESÜLET

Nyírgyulaj Község Sportegyesület 1 598 000 Ft

EGYESÜLET EGYSÉGÉÉRT

Palotási Sportegyesület 999 129 Ft

Dél-Cserháti labdarúgó tornák rendezéséhez feltételek biztosítása

P-19 Postagalambsport Egyesület 1 430 550 Ft

Postagalambsport fejlesztése a szeghalmi kistérségben

RÁBAPATONAI SPORTEGYESÜLET 255 000 Ft

Térségre egyedileg jellemző besenyő találkozó és kupa

Révalmási Tutajos Vízisport Egylet 964 080 Ft

Földön és vízen a Duna partján

Röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület 693 396 Ft

Csónakkikötő kialakítása a gyálai Holt-Tisza Lisztes szakaszán a horgászturizmus fellendítése érdekében


59



Soponyai Sportlövő Egyesület 5 995 900 Ft

Soponyai Sportlőtér fejlesztése

Vécsi Községi Sportkör 112 200 Ft

Vécsi Sport nap

Visontai Sport Egyesület 1 970 000 Ft

Sportpálya eszközeinek fejlesztése

Wekerle - Major Lovassport és Turisztikai KFT: 2 125 000 Ft

Észak - Homokhátsági kultúrális és sportcentrum

Zsombói Foci Suli Sportegyesület 1 080 700 Ft

Zsombó belterületi parlagterületének kihasználása

Nyertes AVOP mintapályázatok rövid bemutatása

Pályázó neve: Algyői Sportkör

Projekt megnevezése:A víziturizmus fejlesztéséhez szükséges kajakok és azok szállítására szolgáló eszköz beszerzése

OP név: AVOP

Pályázat neve: 3.5 LEADER+



Beruházás helye (helység): Algyő

Megítélt összeg: 760 500 Ft



Pályázó neve: Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület

Projekt megnevezése:SZABADIDŐS RENDEZVÉNYTÉR MEGVILÁGÍTÁSA A BÁCSALMÁSI SPORTTELEPEN

OP név: AVOP



Beruházás helye (megye): Bács-Kiskun

Beruházás helye (helység): Bácsalmás





60


Pályázó neve: Bácsalmási Petőfi Városi Sportegyesület

Projekt megnevezése: FOGATHAJTÓ VERSENY BÁCSALMÁSON

OP név: AVOP



Beruházás helye (megye): Bács-Kiskun

Beruházás helye (helység): Bácsalmás




Pályázó neve: Kerékpársport 2000 Alapítvány

Projekt megnevezése: I. Bükki Amatőr Kerékpárverseny

OP név: AVOP



Beruházás helye (megye): Borsod-Abaúj-Zemplén

Beruházás helye (helység): Bükkszentkereszt




Pályázó neve: Halogyi Sportegyesület

Projekt megnevezése: SPORT A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉÉRT

OP név: AVOP


Beruházás helye (régió): Nyugat-Dunántúl

Beruházás helye (megye): Vas

Beruházás helye (helység): Halogy





61


Pályázó neve: Nagyvenyimi Sport Klub

Projekt megnevezése: Krampusz Sportpálya kialakítása és bővítése

OP név: AVOP




Beruházás helye (helység): Nagyvenyim




Pályázó neve: Palotási Sportegyesület

Projekt megnevezése: Dél-Cserháti labdarúgó tornák rendezéséhez feltételek biztosítása

OP név: AVOP



Beruházás helye (megye): Nógrád

Beruházás helye (helység): Palotás




Pályázó neve: Soponyai Sportlövő Egyesület

Projekt megnevezése: Soponyai Sportlőtér fejlesztése

OP név: AVOP




Beruházás helye (helység): Soponya





62


Pályázó neve: Visontai Sport Egyesület

Projekt megnevezése: Sportpálya eszközeinek fejlesztése

OP név: AVOP



Beruházás helye (megye): Heves

Beruházás helye (helység): Visonta




Pályázó neve: Wekerle - Major Lovassport és Turisztikai KFT:

Projekt megnevezése: Észak - Homokhátsági kultúrális és sportcentrum

OP név: AVOP


Beruházás helye (régió): Közép-Magyarország

Beruházás helye (megye): Pest

Beruházás helye (helység): Dánszentmiklós




V.

KIOP pályázati kiírások bemutatása

KIOP pályázati kiírások bemutatása


KIOP 1.1.1

Ivóvízminőség javítását célzó beruházások megvalósítása


KIOP 1.1.2

Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését célzó beruházások megvalósítása


KIOP 1.2.0

Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása


KIOP 1.3.0

Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása



63


KIOP 1.4.0

Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruhá


KIOP 1.5.1

Természetvédelem erősítése Sporttevékenység nem került támogatásra

KIOP 1.5.2

Tisza-völgyi árvízvédelem Sporttevékenység nem került támogatásra

KIOP 1.6.1

A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése Sporttevékenység nem került támogatásra

KIOP 1.7.0

Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése


KIOP 2.1

A főúthálózat műszaki színvonalának emelése


KIOP 2.2.1

Az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése


KIOP 2.2.2

Intermodális központok fejlesztése Sporttevékenység nem került támogatásra

VI.

Az Európai Unió által támogatott mintaprojektek

Az Európai Unió által támogatott mintaprojektek

Projektek tartalma Megvalósítás Költségvetés /Euró/

ezer Ft Támogatás /Euró/

Támogatás aránya

Sport és oktatási szakemberek találkozója, amelynek eredményeként létrejön egy virtuális hálózat, amely az új technológia felhasználásával erősíti a tapasztalatcserét, a sport, mint a szociális integráció egy eszközén keresztül.

Közösségi szintű

185700 46425 148.560 80%

Sportvezetők Európai Akadémiája.

Magas szintű élethosszig tartó képzési és tréning program a szellemi és fizikai egészség javítására, a helyes életmód és aktivitás elérésére. A rugalmas képzések átfogják a sport jelenlegi trendjeit, a sporttal foglalkozók elvárásait.


283922 70981 225.000 79%


64



Támogatás aránya

Az athéni olimpia keretében egy audovizuális esemény szervezése,annak érdekében, hogy felfedezzék az ifjúság és a sport oktatási értékeit, azok bemutatását audiovizuális eszközökkel.


350000 87500 149997 43%

Kommunikációs kampány, sportesemények bemutatása, konferenciák és kézikönyv készítése oktatási intézmények részére 4 témában: a sport hatása az emberekre, szociális integráció a sporton keresztül, a sport és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok elemzése, információk a sport negatív oldaláról, mint dopping, etnikai vagy faji kirekesztés, kommercializálódás, egészségügyi problémák stb.


200365 50091 150000 75%

Rendszer kialakítása és fejlesztése magas szinten sportolók részére, az oktatás és a versenysport összehangolására. A megoldásra javasolt "harmadik út" az amatőr és a profi sport között helyezkedik el. Edzésmódszereket dolgoz ki a sport különböző területeire, valamint támogatja az un. forsport klubokat, amelyekben a magas szintű sport széles képzési szinttel párosul.


200680 50170 150000 75%

Sport szakértők és fiatalok találkozója. Az egy hetes összejövetelen tartanak egy workshopot a sport szerepéről a Európa különböző oktatási intézményeiben, a szociális képességek fejlesztésében. Beszélgetést a közösségi sport finanszírozási kérdéseiről. Sportversenyeket szerveznek valamint honlapot a rendezvényről.


67632 16908 54106 80%

Nemzeti, regionális és helyi projektekSzeminárium szervezése 25-30 különféle témában az oktatás és a sport kapcsolatrendszerében. Formális és informális képzés keretében megismerhetik a legjobb gyakorlatokat.

Dánia 90580 22645 45290 50%


65



Támogatás aránya

Együttműködés az egyetemek, sport klubok és iskolák között három különböző sport és szabadidő tevékenység végzésére 7 és 9 éves gyerekekkel, amelynek során a fair play, a tolerancia, a szabályok betartása és az ellenvélemény elfogadása a legfontosabb szempont.

Németország 60000 15000 30000 50%

A sport kiemelése a különböző iskolai tantárgyak oktatása során. Pl: a történelem keretében bemutatni a sport történetét, a földrajz keretében megismertetni a különböző nemzeti csapatokat, a matematika keretében tárgyalni a pontozási rendszereket. A program azokat a fiatalokat célozza, akiknek nehézségeik vannak az általános/hagyományos/ képzési rendszerrel és potenciális lemorzsolódók.

Írország 47000 11750 23500 50%

Az ISOC az innsbrucki egyetem Sporttudományi Intézetével és a Sportszövetségek Európai egyetemével kongresszust szervez a sporttudományok szakértőinek. A témák: a sportolók karrier építése, a sport oktatási értékei, a sport és az oktatási rendszer integrációjának különböző útjai, és azok összehasonlítása.

Ausztria 42000 10500 21000 50%

Sport, oktatás, megelőzés és szabadidő eltöltés. 1500 francia-belga fiatal tudatosítja a sportok utcai gyakorlásának veszélyeit. Gyalogló versenyt szerveznek, amelyen különböző országok atlétái vehetnek részt, beleértve a kerekesszékes sportolókat is. Az esemény célja összehozni a fiatalokat és kevésbé fiatalokat egész Európából.

Belgium, Franciaország

43196 10799 19196 44%


66



Támogatás aránya

A projekt célja, hogy ösztönözze az iskolákat arra, hogy a sport és a fizikai tevékenységek nagyobb részt kapjanak az iskola tananyagban. Az osztály tűnik a legjobb eszköznek a kevésbé tehetséges fiatalok segítésére, a sportos életmód fejlesztésére. A tanárok önkéntes hozzájárulása alapvető. Az osztály szerepe 4 területen meghatározó: fejleszti az eredeti sport kezdeményezéseket, biztosítja az összes tanuló bevonását, környezetbarát és biztonságos viselkedésre tanít, iskolák vagy osztályok közötti kapcsolatot erősít.

Belgium 191230 47808 55000 29%

A projekt célja a vízi-sportok alapvető értékeire felhívni a figyelmet, együttműködve az európai oktatási intézményekkel és sport szervezetekkel. Az értékek megismertetése a diákokkal és a sportot gyakorlók szélesebb csoportjával egy általános training csomag által történik. A csomag tartalmazza: oktatási hálózat létrehozása és szervezése valamennyi vízisport-szervezet részvételével, minősítési követelmények/ standardok leírása, pedagógiai anyagok létrehozása, megalkotni az európai szintű diplomák kiadásának közös szabályait

Franciaország 257189 64297 100000 39%

Sport és iskola projekt. Támogatja a különböző sportokat /röplabda, torna, evezés, kézilabda, rögbi, lovaglás, golf, vívás, kosárlabda, sízés és kerékpározás/ az oktatási intézmények, önkormányzatok és sportszövetségek együttműködési szerződésein keresztül.

Olaszország 210063 52516 100000 48%

A projekt egy új sportcsarnokra építve vonja be a hátrányos helyzetű /főleg emigráns/ külvárosi gyerekeket és családjukat a sportba. A projekt elsősorban a csapatsportokra épül, amelyek támogatják a szolidaritást a szociális és kulturális integrációt. A sportcsarnok minden délután nyitva lesz a családok és valamennyi érdekelt csoport és iskola előtt.

Németország 40416 10104 13500 0,33


67



Támogatás aránya

A projekt a hátrányos helyzet és az esélyegyenlőség terén fogalmaz meg kezdeményezéseket. 1. Paralimpiai Játékok Kezdeményezés a játékok iránti közérdeklődést és figyelmet kívánja erősíteni. 2. Fő esemény: fesztivál szervezése a fogyatékos sportolók és szövetségeik részvételével. Sport és kulturális tevékenységek szervezése. 3. Színházi előadások: műkedvelő színházak tartanak előadást gyermekek részére a tolerancia és sokszínűség témáira fókuszálva. 4. Egy területi iskola tanárai tartanak szemináriumot a projekt céljainak és eredményeinek értékelésére.

Görögország 38100 9525 19050 50%

Forrás: Call for proposals n. EAC/04/03. Description of co-financed actions

VII.Vezetői egyeztetések és az uniós alapok irányításának kulcsszereplői

Név, beosztás, elérhetőség IdőpontVezetői szintű egyéni találkozók:Heil Péter ÖTMBajnai Gordon kapcsolat: Bukta Zsuzsanna

márc. (ASAP)márc-ápr.

Vági Márton NFÜ elnök0612374400

márc-ápr.

Forgács Barnabás FVM Szaká[email protected]

márc-ápr.

Kovács Attila FVM fő[email protected]

márc-ápr.

Bodnár Dénes VKSZI vezérigazgató[email protected]

márc-ápr.

Kocsis Magdolna GOP IH vezető, NFÜ0614749463

márc-ápr.

Mosonyi Balázs ROP IH vezető, NFÜ0614417160

márc-ápr.

Benedek János VÁTI vezérig. márc-ápr.

Novák Csaba MAG Zrt. igazgató0614658100

márc-ápr.


68

VIII.ESETTANULMÁNY

EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁST MEGELŐZŐ HAZAI ÁLLAMI TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ BEMUTATÁSA.

SPORTHITEL PROGRAM GYISM - MVA40

A Sportvállalkozások Támogatási Programjának elindításával a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) célkitűzése az volt, hogy olyan vállalkozásokat támogasson, amelyek annak érdekében tevékenykednek, hogy a lakosság egészségének színvonala, illetve edzettségének, fizikai állóképességének foka emelkedjen.

A GYISM e támogatással a vállalkozások számára beruházási és forgóeszközhitel-lehetőségetbiztosított 800 000 Ft - 15 000 000 Ft között. Kamata igen kedvező volt – a jegybanki alapkamat fele –ami a futamidő alatt nem változott.

A kifejezetten sporttevékenységek finanszírozását célzó program keretében 2003-ig összesen 46 vállalkozó juthatott hozzá a kedvezményes támogatási forráshoz, összesen 358 323 000,-Ft összegben.

Az elsősorban beruházásra fordítható támogatási összeg felhasználásának célja széleskörű lehetett, de célkitűzése mindenképpen a szabadidő, és látványsport fejlesztése volt. A program keretében támogatták többek között gyerekek úszásoktatását, teniszpályák kiépítését, számos fitness-centrum kialakítását, a folyami-vízi sportot, de az extrém és különleges sport támogatására is lehetőség nyílt (pl. búvároktatás, síelés, sziklamászás, lovaglás, vívás).

A támogatás felhasználása hozzájárult mind az ifjúsági sport fejlődéséhez (gyerekek úszásoktatása, teniszpálya bővítések segítségével az iskolai teniszoktatás kiszélesítése, fitness-termi óvodai és kisiskolás torna bevezetése, iskolai-ifjúsági sportrendezvények szervezése), mind a felnőttek szabadidősportra való szoktatásához (számos fitness- és szabadidőcentrum létrehozása, tenisz pályák kialakítása, síkölcsönzők támogatása).

A program megvalósításában jelentős segítséget nyújtottak a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irányítása alatt működő Helyi Vállalkozói Központok, így Budapesten kívül az ország összes megyéjében is hozzájuthattak a vállalkozók a támogatáshoz.

Folyósítások

Év száma összege

2000 11 db 67.551.944,. Ft

2001 18 db 116.998.000,- Ft

2002 17 db 173.773.623,- Ft

Összesen: 46 db 358.323.567,- Ft

40 Forrás: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - http://www.mva.hu/archivum/i_ue_0428.php


69

XI.MINTAPROJEKT RÉSZLETES BEMUTATÁSA

A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM CSELEKVÉSEINEK KIVÁLASZTÁSÁRA ÉS FINANSZÍROZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

ALAPELVEK ÉS KRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSÁRÓL

A népegészségügyi vonatkozású, nemzeti vagy szubnacionális méretet meghaladó közegészségügyi projektek kiválasztása és finanszírozása – hasonlóan más közösségi finanszírozású programhoz – a közegészségügyi program előírásai alapján, egyedi javaslattételi felhívások útján is megvalósítható41, amennyiben a javaslattevő figyelembe veszi, hogy a támogatásoknak meg kell felelniük az alábbi alapelveknek: társfinanszírozási szabály: a közösségi finanszírozástól eltérő forrásból származó, külső

társfinanszírozás szükséges, a kedvezményezett saját forrásaiból vagy harmadik felek anyagi forrásaiból. A harmadik felektől származó ilyen hozzájárulásokat akkor lehet társfinanszírozásnak tekinteni, ha szükségesnek vagy megfelelőnek ítélték azokat (a költségvetési rendelet 113. cikke és a végrehajtási szabályok 172. cikke),

a nonprofit szabály: a támogatás célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára (a költségvetési rendelet 109. cikke (2) bekezdése és a végrehajtási szabályok 165. cikke),

nem visszamenőleges szabály: a finanszírozásra jogosult kiadásoknak a megállapodás aláírása után kell felmerülniük. Kivételes esetekben elfogadható lehet olyan kiadások figyelembe vétele, amelyek a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában merültek fel, de annál nem korábban (a költségvetési rendelet 112. cikke)

nem kumulációs szabály: egy adott kedvezményezett által elvégzett egy bizonyos cselekvésre pénzügyi évenként csak egy támogatás ítélhető oda (a költségvetési rendelet 111. cikke) 42.

A projektjavaslatokat (tervezeteket) – szintén hasonlóan a legtöbb közösségi finanszírozású programhoz – három kritériumkategória alapján kell értékelnie a kiírónak: a kizárás kritériumai, a kérelmező jogosultságának értékelésére – a költségvetési rendelet 114.

cikke,

a kiválasztás kritériumai, a kérelmezőnek a javasolt cselekvés teljesítésére való anyagi és működési kapacitásának értékelésére – a végrehajtási szabályok 176. cikke,

a támogatás odaítélésének kritériumai, a javaslat minőségének értékelésére, figyelembe véve annak költségét.

E három kritériumkategóriát egymást követően kell alkalmazni az értékelési eljárás során. Az olyan javaslatokat, tervezeteket, amelyek nem teljesítik az egyik kategória követelményeit, a következő értékelési szakaszban nem veszik figyelembe és elutasítják.

41 2007/103/EK - A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2007. február 12.) a közegészségügyi program cselekvéseinek kiválasztására és finanszírozására vonatkozó általános alapelvek és kritériumok meghatározásáról42 Ez azt jelenti, hogy egy kérelmező által támogatásra benyújtott egyedi cselekvést a Bizottság egy évben csak egyszer hagyhat jóvá társfinanszírozás céljából, e cselekvés hosszára való tekintet nélkül.


70

A népegészségügyi/ közegészségügyi program vonatkozásában azoknak a javaslatoknak vagy tervezeteknek kell a központi kiválasztás során elsőbbséget adni: amelyeknek innovatív jellegük van a meglévő helyzethez képest és nem ismétlődő

természetűek,

amelyek európai szinten hozzáadott értéket biztosítanak a közegészségügy területén: a tervezeteknek a megfelelő méretgazdaságosságot kell hozniuk, magukban foglalják a lehető legtöbb, a tervezet alkalmazási körével kapcsolatos támogatható országot, és képesek arra, hogy máshol megismételjék őket,

amelyek hozzájárulnak és támogatják a közösségi politikák fejlődését a közegészségügy területén,

amelyek kellő figyelmet szentelnek a hatékony irányítási struktúrára, a világos értékelési folyamatra és a várt eredmények pontos leírására,

amelyek magukban foglalják az eredmények európai szinten való felhasználásának és terjesztésének tervét a megfelelő célközönségek számára.

A javasolt ajánlattételi felhívásoknak meg kell határozniuk az alább felsorolt támogatás odaítélésére vonatkozó kritériumcsoportok alkalmazásának módját.

A TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI1. A projekt politikája és kihatása

a) A projekt hozzájárulása a „közegészségügyi” programhoz, és éves munkaterve a célkitűzések és prioritások teljesítésének tekintetében.b) Stratégiai jelentőség a meglévő ismerethez való várt hozzájárulások és egészségügyi vonatkozások tekintetében.c) Hozzáadott érték európai szinten a közegészségügy területén:

o a célcsoportokra tett hatás, hosszú távú hatás és potenciális multiplikációs hatások, mint például megismételhető, átruházható és fenntartható tevékenységek,

o a megfelelő EU-politikákhoz való hozzájárulás, az azokkal való kiegészítő jelleg, együttműködés és összeegyeztethetőség.

d) A földrajzi hatókör helytállósága vonatkozásában a kérelmezőknek biztosítaniuk kell, hogy a projekt földrajzi lehatárolása (helytállósága) megfelelő annak célkitűzései tekintetében (is),kifejtve a támogatható országok partneri szerepét és a projekt forrásainak vagy az általuk képviselt célcsoportok (célsokaság) helytállóságát (is). A nemzeti vagy szubnacionális méretű javaslatokat (azaz amelyek csak egy támogatható országot vagy egy ország régióját foglalják magukban) elutasítják.e) A projekt szociális, kulturális és politikai összefüggéseknek való megfelelésevonatkozásában a kérelmezőknek kapcsolatot kell létrehozniuk a projekt és az országok, illetve az érintett különleges területek helyzete között, biztosítva a tervezett cselekvések és a célcsoportok kultúrája és nézetei közötti összeegyeztethetőséget.

2. A projekt technikai minőségea) Tudományos megalapozottság bemutatásához a kérelmezőknek alkalmazniuk kell aproblémaelemzést, és világosan le kell írniuk a javasolt intézkedések komponenseit, azok hatását, hatékonyságát és alkalmazhatóságát.


71

b) A tartalom meghatározása vonatkozásában a kérelmezőknek világosan le kell írniuk a célokat és célkitűzéseket, a célcsoportokat, beleértve a földrajzi tényezőket, a módszereket, a várható hatásokat és az eredményeket.c) Innovatív jelleg, műszaki komplementaritás és egyéb EU-szintű meglévő cselekvések megkettőzésének elkerülése érdekében a kérelmezőknek világosan meg kell határozniuk azon előrehaladást, amelyet a projekt elérni szándékozik a tudomány jelenlegi állásával kapcsolatos területen, és biztosítaniuk kell, hogy nem lesznek sem nemkívánatos megkettőzések, sem átfedések a projektek és az európai, illetve nemzetközi szinten már véghezvitt tevékenységekközött.d) Értékelési stratégia bemutatása során a kérelmezőknek világosan el kell magyarázniuk a javasolt módszerek és kiválasztott mutatók fajtáját és megfelelőségét.e) Terjesztési stratégia bemutatása során a kérelmezőknek világosan illusztrálniuk kell a tervezett stratégia és a javasolt módszertan közötti megfelelőséget, az eredmények átruházhatóságának és a terjesztés fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

A KIZÁRÁS KRITÉRIUMAI1. A kérelmezőket kizárják a „közegészségügyi” program eljárásaiban való részvételből, ha:

a) csődbe jutottak vagy felszámolási eljárás alatt állnak, bíróság előtt jegyzett ügyük van, hitelezőkkel egyezségbe léptek, gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, ezen ügyeket érintő eljárások tárgyát képezik, vagy a nemzeti jogszabályokban vagy rendelkezésekben előírt hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;b) jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi;c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit olyan eszközzel bizonyítottak, amit az ajánlatkérő igazolni tud;d) nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában levőkkel, vagy abban az országban levőkkel, ahol a szerződést végrehajtják;e) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;f) a közösségi költségvetés által finanszírozott másik beszerzési eljárás vagy támogatás-odaítélési eljárás után a szerződéses kötelezettségei teljesítésének elmulasztása miatt súlyos szerződésszegést állapítottak meg vele szemben; Bizonyíték: a jelölteknek megfelelően aláírt és keltezett becsületbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kijelentik, hogy a fent felsorolt helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk.

2. Azokat a javaslatokat, amelyek a kézhezvételi határidő után érkeznek, és a hiányos, vagy a ajánlattételi felhívásban megállapított formai követelményeket nem betartó javaslatokat kizárják a „közegészségügyi” programban való részvételből. Minden kérelemnek teljesnek kell lennie, és legalább a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

— a fő partner és a társult partnerek közigazgatási adatai,— a projekt műszaki leírása,— a projekt teljes költségvetése és a közösségi társfinanszírozás megkövetelt szintje,— bizonyíték: a projekt teljes költségvetése és a közösségi társfinanszírozás megkövetelt szintje,— bizonyíték: a kérelem tartalma.

3. Azon cselekvéseket, amelyek már a támogatás iránti kérelem bejegyzésének dátuma előtt elkezdődtek, kizárják a „közegészségügyi” programban való részvételből.


72

X. Fogalomjegyzék

Akcióterv

Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, két évre előretekintő – de évente felülvizsgált – a pályázati kiírások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a nemzeti Fejlesztési Ügynökség előterjesztése alapján az Kormány hagy jóvá.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):

A strukturális alapok legnagyobbika, létrehozásakor (1972) a fejlettségi különbségeket csökkentő legfőbb eszköznek szánták.

Európai Szociális Alap (ESZA)

Elsősorban a képzési és foglalkoztatási politikák pénzügyi eszközeként hozták létre, de a regionális különbségek csökkentését szem előtt tartják felhasználásakor, ezért a strukturális alapok része.

GyIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Az egyes pályázati kiírások kapcsán felmerülő fontosabb problémák, kérdések válaszát a Közreműködő Szervezet GYIK formájában jeleníti meg az internetes elérhetőségén. Mivel aktuális információt tartalmazhat az éppen készítés alatt álló pályázatról, ezért folyamatos használata nagyon erősen ajánlott.

Horizontális célkitűzések

Az Unió regionális politikájában a vertikális célok mindegyikét két ún. horizontális célkitűzés metszi (az esélyegyenlőség és a környezettudatosság célja). Ezeket a szempontokat minden programban és projektben a lehetőségeknek megfelelően érvényesíteni kell.

Irányító Hatóság (IH)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása.

Kedvezményezett

A támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a támogatásban részesült pályázó, akivel a támogató támogatási szerződést köt.

Kistérség

Az EU Strukturális Politikájába való bekapcsolódásunk miatt vált szükségessé a NUTS-IV. szintnek megfelelő statisztikai kistérségek lehatárolását. Az ország területe 168 db egymással átfedésben nem lévő, de az egész országot lefedő statisztikai kistérségből épül fel. Kistérség alatt általában a földrajzi térnek azt a megfelelően kicsi egységét értjük, melyen belül a települési közösségeket szoros összetartozáson, a funkcionális (gazdasági, humán szolgáltatási, infrastrukturális, közösségi) egymásrautaltságon és intenzív kommunikáción alapuló horizontális kapcsolatok, az ezek tudatosulásaként jelentkező közös érdek és regionális identitástudat főzik össze.


73

Koncentráció

Mint a strukturális alapok felhasználásának egyik alapelve, egyrészt a rendelkezésre álló pénzeszközök koncentrációját jelenti, másrészt azt, hogy ezeknek a pénzeszközöknek a legfejletlenebb területekre kell irányulniuk.

Közreműködő Szervezet (KSZ)

Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre;

Leader

A LEADER egyike az Európai Unió által kezdeményezett ún. közösségi kezdeményezéseknek. A LEADER+ közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10 000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki.

Monitoring Bizottság

Az operatív programokban az IH melletti konzultációs-felügyelő szerv, nevével ellentétben jóval nagyobb hatáskörrel rendelkezik, mint csak a monitoring bonyolítása (pl.: forrás-allokáció.)

NUTS

Magyar jelentése „tervezési-statisztikai egységek rendszere” – az Unió közös regionális politikájának területi egységei, összesen öt különböző szint meghatározásával.

OLAF

Az Európai Bizottság által létrehozott, de attól funkcionálisan független intézmény, mely a közösség pénzügyi érdekeit védi: a strukturális alapok felhasználása kapcsán elkövetett csalásokat és szabálytalanságokat tárja fel.

Operatív Program

Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján az Európai Bizottság hagy jóvá.

Partnerség

Két vagy több szervezet közötti, formális vagy informális megállapodásban rögzített együttműködési forma. Az Unió által támogatott projektek esetében a tervezés-programozás, a finanszírozás, a megvalósítás (illetve a monitoring és ellenőrzés) során kötelezően figyelembe veendő elv.

Projekt

A projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama, valamint teljesítésének költségei és egyéb erőforrásai


74

meghatározottak, és egy jól definiált cél elérésére irányul. Az ÚMFT keretében a projekt egy kiterjesztett értelmezése használatos, amely szerint a projekt lehet:

a) egy önálló fejlesztés, vagy

b) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál nem nagyobb összköltségű fejlesztés megvalósítását célzó támogatási alap (közvetett támogatás), vagy

c) hasonló célú fejlesztések megvalósulását célzó hitel, tőke vagy garancia alap (pénzügyi alap)

Szinergia

Az a jelenség, amikor a partner-szervezetek egy együttműködés létrehozása révén hatékonyabban tudnak tevékenykedni, mint ha egymástól függetlenül végeznék saját feladatukat. Az ilyen kooperációból származó többlethasznot illetve költségcsökkenést nevezik szinergiának.

Projekt-ciklus

Projektcikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, a projektötlet felmerülésétől a projekt megvalósulásáig terjedő időszakot foglalja magában. A ciklus olyan struktúrát kínál, amely biztosítja az érdekcsoportok véleményének kikérését és a releváns információk rendelkezésre állását, így kellően megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt futamidejének kulcsfontosságú szakaszaiban.

Projektgenerálás

A projektgenerálás lényege, hogy meghatározott földrajzi területen, meghatározott szereplőkkel együttműködve az adott terület és a szereplők által megvalósítható, az adott terület problémáira választ adó vagy/és fejlődését elősegítő fejlesztési lehetőségeket (vagyis a lehetséges projekteket) feltárja, ezeket a fejlesztési lehetőségeket egymással összehasonlítva elemezze, és kiválassza közülük azokat, amelyek egy közösen megállapodott értékrend szerint a leginkább megvalósításra érdemesek.

SMART

A monitoring-rendszerben használt indikátorokra vonatkozó elvárások rövidítése (SMART-kritérium-rendszer). Eszerint az indikátorok legyenek specifikusak (specific), mérhetőek (measurable), elérhetőek (available), relevánsak és megbízhatóak (relevant and reliable), illetve aktuálisak (timely)

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)

Helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre figyelemmel.

Documents

Elemzo tanulmány a sportfejlesztés állami és Európai Uni